A PESTI ÁG. HITV. GYMNÁSIUM

E R T E S T T 0 J E18"V

• ♦ ’•••V * , ■ f%5j " . í

SZERKESZTETTE

6 B E G Ü S S G Y U L A

IGAZGATÓ.

P E S T .

NYOMATOTT EMIOH GUSZTÁV M. AKAD. NYOMDÁSZNÁL.

1861.

T A R T A L O M .

A magyar igeidők. Szénássy Sándor.Kivánatos-e a most élő görögök nyelvének tudása. Horváth Zsiglliond,Vélemény „az ág. hitv. tanárok tanácskozmánya által te tt iskolaszervezési javaslatokra.“ Iskolai jelentés az 18®%,-diki tanévről. (IregUSS (ij'llla.

A magyar igeidők.

A magyar igeidők helyes használatát a régi magyar irókbul szedett példákkal annyira bebizonyitotta a „Magyar Nyelvészet“ tisztelt szerkesztője, hogy azokrul immár csak annak lehet kétsége, ki vagy az igazat belátni nem képes, vagy a bevett rósz szokástul makacssága miatt eltérni nem akar. Hogy pedig azt se mondhassa valaki, hogy a „Magyar Nyelvészet“ olyasmit kíván a nyelvbe behozni, mi más nyelvekben vagy meg sincs, vagy ha megvan is, annak használatában ugyanazon szabálytalanság vehető észre, elkezdé Budenz úr először is az ős szan- skrit nyelv igeidőivel vetni össze a mieinket. Továbbá közlött török olvasmányokat, melyekből tisztán látható, hogy a török nyelvben csaknem ugyanazon időalakok vannak, melyek a mi nyelvünkben, azzal a különbséggel, hogy ők azokkal helyesen, mi pedig helytelenül élünk. De menjünk tovább s lássuk miképen használta a görög igeidomait. Az alább következő fordításban az eredeti szöveget tartván szemünk előtt, attul csak ott térénk el, hol azt vagy nyelvünk sajátsága, vagy az idő-momentum logikailag meghatározott törvénye kivánja. Ez pedig gyakrabban történt, mint magunk is gondoltuk vala, minek okát kétségtelenül azon körülményben kell keresni, miszerint még az egymáshoz rokon nyelvek alakjai is gyakran és feltűnően eltérnek egymástól, liát ha még a forditás egyik nyelvcsalád valamelyikéből egy másik nyelvcsalád valamelyikébe történik: p. o. a görögből, tehát az árjából a magyarba, tehát az altai nyelvcsaládba; ilyenkor a nyelvalak-kifejezések csak megközelíthetik egymást, de hasonlók nem lehetnek. Ezen kísérletre annyival inkább vagyok bátor különösen tanártársaimat figyelmeztetni, mert, hisz ők tudják s tudhatják leginkább, mennyire fontos a classicus nyelvek alapos megértethetésére a magyar igeidők helyes használata. — Hogy kény^szerithetem én az ifjút a latin vagy görög igeidők szoros megkülönböztetésére, ha az saját nyelvének igeidőivel sem képes elbánni ? Miképen különböztetheti azt meg idegen nyelvben, a mit saját nyelvében megkülönböztetni sohasem tanult?

De szükséges saját nyelvidomainkat azért is tudnunk, hogy már valahára a latinis- mus, germanismus stb. féle hibákba eshetéstől mentek lehessünk. — Lehet a két classicus nyelv remek müveit magyarul is tanulmányozni, de csak úgy, ha azok nyelvünk törvényei szabta utón iiltet- tetnek át irodalmunkba. Mig mi saját nyelvünkkel tisztában nem vagyunk, addig ha forditunk is, idegen nyelven forditunk, s csak kárt teszünk vele mind saját- mind azon nyelvnek, melyből forditunk. Alkalmasint ezt tartja vala a tanárgyülés is szem előtt, midőn elhatározd, hogy az első gymnasiumi osztályban a latin nyelv ne taníttassák, mert igaz marad, hogy mig a gyermek saját nyelvtanában némi jártassággal nem bír, addig jobb ha idegent nem tanul. Az elv ellen, mely a testületet lelkesité, kifogásunk nincs, de az eszköz el van tévesztve; mert járja bár az ifjú az egész gymnasiumot át, még sem fogja anyanyelvét sokkal jobban érthetni, mint mikor az elemi osztályokat elhagyd. Itt a bajon csak két dolog: jó nyelvtan és jó elemi tanító segithet, különösen ez utóbbira van nagy szükségünk, mert a jó nyelvtanító többnyire jó nyelvtan is. Tanítóink legnagyobb része

1*

4

azonban practice akarja a gyermeknek még anyanyelvét is tanítani; mintha bizony a gyermeket anya nyelvére practice kellene tanítani, hiszen már anyjától eléggé megtanulta azt praxisból, s ha van még tanulni valója, az csak a theoria lehet, mely nélkül a praxis élettelen test. Sőt az oly helyeken is, hol a soknyelvüség uralkodik, célszerűbb a theoriával kezdeni, mert az ily tanuló egy nyelvet sem beszél folyékonyan, és a mit bármely nyelvből tud, azt csak is hallomásbul s hibásan tudja: ezt a hibás beszédet kell a tanítónak hibátlanná tenni. Mennyi jót tett a tanító,ha ezen bár kevés és öntudatlan nyelvismeretet öntudatossá teszi!

Mielőtt a fordítást adnók, hogy annál kirívóbb legyen eljárásunk helyes vagy helytelen volta, ide iktatjuk az igeidők tanát, úgy a mint azt a „Magyar Nyelvészet“ tanítja.

A magyar igeidők e következők :Jelen és jövő: tudVégzetlen múlt: tud vala (latin imperfectum)Beszálló m últ: tuda (Kisérő m últ: tuda vala)Végzett jelen: tudott Végzett múlt: tudott vala (Jövő: tudni fog)Ezen igeidők használatának szabályai ezek:

1) Tud.Ez teszi a) a tartós és beálló jelent. P. o. a tartós jelent: „Az a Nagy Sándor, a kinek

neve irtózást önt (tartós jelen) a félelmeseknek szivébe, csak olyan ember, mint egy legkisebb közzületek. és inkább a mi gyengeségünk, hogy sem maga vitézsége teszi (tartós jelen) őtet olyan szerencséssé.“ Baróczy. „Kívánom (beálló jelen), hogy oly nagy örömmel láthassalak meg ismét, mint a mely fájdalommal esik (beálló jelen) tőled való elválásom.“ Baróczy.

b) Egyszerű jövőt, p. o. „Ha az én leányom Margitengedönd ez házasságra, és pápának áldomása megnyervén, megteszöm (egyszerű jövő) a mit kérsz.“ Margit legendája.

c) Helyettesíti a történeti múltat, p. o. „Eredj fiam, azt feleli (feleié) néki a király, viseljék az istenek gondodat.“ Baróczy.

2) Tud vala.Teszen a) igazán végzetlen múltat a tuda irányában, p. o. „A forditó nem vala értel

metlen utánozó, hanem a nyelvében való kényszernek fogada szót, melyet ő világosan érez és ért vala.“ Hunfalvy. Azután a tudott vala irányában, p. o. „Ross sokat utazott volt (vala) Görög-, országban és a görög szigeteken, tehát helyben tanulgatja vala a nép nyelvét.“ Hunfalvy.

b) Áll föltételes mondatban, akár kapcsoló mód jelenével, akár másik tudvala alakkal, p. o. „Ha Béldi egyenesen kijöjjön, könnyen Telekiéket kezéhez veheti vala.“ Cserei. „Ha akarom vala, az nyakadat ketté haraphatom vala.“ Pesti Gábor.

3) Tuda.Teszen történeti múltat, s azért történetek elbeszélésében használják, p. o. „Maga eleibe

parancsolá azért és e szókra fakada: Kazimir fiam, nem kiméllettem költségemet.“ Faludi.

Függő idők: hogy tudjon ha tudnahogy tudott legyen ha tudott volna ha tudand.

5

Jegyzet. A ,tudal alakot nevezhetnek esemény elbeszéllőnek, ellentétben a ,tud vala‘- val, mely állapotot leíró volna.

4) Tuda vala.Ha alkalmazható ezen alak, csak a ,tiula‘ alak kíséretében fordulhatna éld, mintegy

előbbre akarván tenni az elbeszéllctt dolgot. P. o. ,,Mü is nem kevéssé megháborodánk ez nagy csuda dolgon, baliám is vala hátam megett mondani: bizony vége nekünk.“ Mindszenthi. Gyakran azonban csak a ,tuda‘ helyett áll, p. o. „Eusebius mentegetni kezdé vala magát, hogy szavának nem felelhete meg.“ Faludi. Itt „mentegetni kezdé magát“ helyett áll.

5) Tudott.Ezen alak legsajátabb jelentése a) az általános múlt, p. o. „Mikoron Béla király mon

daná) i az cseh királynak, hogy ez lehetetlen, mert Margit gyermekségétől fogva szent szerzetben xír istennek szenteltetett, és immár professiot tött, beesködt: mondá az cseh király, ennek előtte es mely feleségem volt, az prédikátor szerzetnek soror-apácza volt.“ Margit legenda.

b) Helyettesíti a tud vala alakot, p. o. „Euphrates partján történt, hogy a viz mellett, a holott egy nagy élő-fa kellemetes árnyékkal kedveskedett (kedveskedik vala), két idegenek megszállottak.“ — De ezen csere nem igen javalható, felette össze zavarván a múltak jellemeit; csak egy hasonlósági tekintet mentegeti, t. i. hogy a jelen idő is pótolhatja a tud vala-t, s hogy a tud és tudott alakok, az a jelenre, ez a múltra nézve, hasonlagosak. Legbizonyosabb az, hogy tudott soha sem állhat tuda helyett.

6) Tudott vala.Teszi végzett múltját a végzett jelennek, p. o. „A gyertyák kialuvának, ezt magam is

láttam, de mi fölséges urunk nem láthatta, miért hogy már az ajtó felé fordult vala; nem is mondottuk neki soha ez dolgot, mert már erősen elbusult vala az erdélyi hírek miatt.“ Mindszenthi.

Jegyzet. Ez az alak jelentésére nézve épen annyi, mint a tudott volt alak, azért a régi irók a két alak közt semmi különbséget nem tesznek; mi azonban ilyetén külömbséget tehetnénk a kettő közt, hogy a tudott vala a múltra nézve inkább hasonlítana a tud vala-hoz, a tudott volt pedig inkább a tuda-hoz.

7) Tudni fog.Ezen alak kezdődő jövőt jelent, p. o. „A beküldő használni fogja meggyőződése szerint

az idők kifejtett tanát, s úgy adjuk aztán a fordítást.“ Hunfalvy.Jegyzet. Ezen alakot a régiek nem ismervén, jelen idővel fejezték ki, p. o. „Tahát Elia-

chim urnák nagy papja megkerengé ménd Izraelt, s beszéllé nekik mondván: Tudjátok mert úr meghallgatja (exaudiet) til onszolatokat.“ Vulgata.

8) Tudand.Jelent föltételt tevő jövő múltat, p. o. „Hallottátok mert mondván vagyon a véneknek:

ne öldökölj; ki kedeg öldökend, méltó leszen ítéletre.“ „Ha az én leányom engödend ez házasságra, megteszem a mit Ígérsz.“

A többi függő időkről csak azt j gyzi meg a „M. Ny.“, hogy velők a föltételező, óhajtó stb. ítiggő mondatokban helyesen élünk, de helytelenül az időt jelentő mondatokban. A latin cum, po-tquam és hasonlók a conjunctivust követelik néha, midőn nem annyira időt, mint okot jelentenek. Ezeket utánozzuk mondván: minekutána eljött volna stb. e helyett: eljött.

6

Kürosz és Asztüages.(Cyropaedia : 1. 3 és 4 , 1—3.)

Ezen nevelésben részesűle Kürosz tizenkét évig- vagy valamivel tovább, és kitünteti vala magát minden kortársai között szintúgy a szükségesek gyors eltanulásában, mint minden dolgainak kellő s emberül való véghezvitelében. Annakutána Asztüagesz magához hivatá leányát fiával együtt, mert kívánja vala őtet meglátni, hallván hogy derék s jóra való fiú. Elmegy tehát Mandane apjához s elviszi magával fiát Küroszt is. Mihelyt megérkezék, s Kürosz megtadá, hogy Asztüagesz az ő anyjának apja, azonnal megkezdé *) őt csókolgatni, mert természet szerint nyájaskodásra hajlandó gyermek vala, úgy mint akármely vele fölnevekedett régi barátja; és meglátván az ő ékességét, hogy szeme alya ki van festve, arcszine megkenve, fején pedig vendéghaj van, a mint szokás vala a Medusoknál (mert mind médiai: a bíbor dolmány, köntösök, a nyakláncok s karperecek, a Persáknak otthon még most is sokkal hitványabb ruházatjuk és egyszerűbb életmódjuk van); látván tehát nagyapja ezen ékességét, rátekintvén monda: Jaj édes anyám, be szép az én nagyapám! Erre az anyja kérdezvén tőle, melyik tetszik neki szebbnek, apja-e, vagy ihol nagyapja. Kürosz felele: 0 anyám! a Persák közül a legszebbik édes apám, a Médusok közül azonban, a mennyit akár útközben, akár az udvarban láttam, a legszebbik ez az én nagyapám. Nagyapja őt viszont megcsókolván, szép ruhába öltözteté, s tisztességül fölékesité 2) nyaklánczokkal és karpereczekkel; és ha kilovagol vala, mindenüvé magával viszi vala őtet arany - zabláju lovon, a milyenen maga is járni szokott. Kürosz pedig, a szépet kedvellő és tisztesség szerető fiú lévén, nagyon örül vala a ruhának, s még jobban annak, hogy lovagolni tanul; mert Persaországban, azért hogy nehéz lovakat tartani vagy lovon járni, a vidék hegyes volta miatt, még csak látni is lovat ritkaság. Egyszer hogy x4sztüagesz leányával és Küroszszal ebédel vala, és úgy akarván, hogy Kürosz mentül jobb izlien egyék, nehogy annyira haza kívánkoznék, eleibe adata főzelékeket, különb-különb mártás-féléket és ételnemeket. Ekkor Kürosz, a mint mondják, igy szóla: 0 nagyapám, mennyi alkalmatlanságodba kerül neked az ebéd, ha mind ezen tálacskákhoz nyúlnod és mindezen különbféle ételeket meg kell ízlelned.— Hogyan — felele Asztüagesz — hát nem jobbnak tetszik-e neked ez az ebéd, minta persaországi ? Erre Kürosz monda: Koránt sem nagyapám, sőt sokkal egyszerűbb és egyenesebb a jólakáshoz az ut, nálunk, mintsem nálatok; nálunk ugyanis már kenyér és hús juttat el ahhoz, ti pedig, noha ugyan oda igyekeztek a hova mi, mégis csak sok kanyargásokkal föl s alá bolyongva, nagy nehezen érkeztek oda, hova mi már régen eljutottunk. De, kedves fiam, felele Asztüagesz, szívesen bolyongunk mi igy; mert ízleld meg csak te is, meglátod,hogy jó az. Igen, de a mint látom, kedves nagyapám — monda Kürosz — te is undorodd ám ezen étkektől. Miből következteted te azt, kedves fiam, a mit mondasz? kérdé őtet Asztüagesz. Azt látóin ugyanis — felele Kürosz — hogy mikor kenyérhez nyúlsz, semmihez sem törülöd kezed, ellenben ha azok közül megérintesz valamit, kezed azonnal megtisztitod a kendővel, mintegy nagyon is boszankodva, hogy bepiszkoltad 5) vele kezedet. Ezekre ezt mondá Asztüagesz: Ha tehát úgy ítélsz, kedves fiam, legalább lakjál jól hússal, hogy mint erős legény térhess haza. Ezt mondván, egyszersmind házi állat és vad pecsenyét té tet elibe; Kürosz pedig midőn a sok húst látá, igy szóla: O nagyapám, valóban megengeded ne-

I.

7

kém mind ezen hússal úgy bánnom, mint én akarom? Valóban — felele Asztüagesz — én megengedem. Ekkor Kiirosz a húst elfogadván, elkezdé azt nagyapja szolgái közt osztogatni, mindegyikhez valamit szóllván: Ez a tied, mivel szorgalmasan tanítsz lovagolni; e meg a tied, mivel kopját adtál, mert ez meg van most nekem; ez ismét a tiéd, mivel nagypapát jól szolgálod, és ez a tiéd, mivel tisztelettel vagy anyám iránt. — Ilyeneket teszen vala, mig nem a húst, melyet kapott vala 4), mind el nem osztogatá. Hát Szákásznak — monda Asztüagesz — az én pohárnyuj- tómnak, kit oly annyira becsülök, semmit sem adsz? Szákász ugyanis szép ember vala, s az vala tiszte, hogy a kiknek dolguk vala Asztüageszszel, azokat bevezesse és eligazítsa azokat, kiknek bebocsátását nem látja vala alkalmasnak. Ktirosz kérdé ismét nagy bátran, mint oly gyermek, mely még nem félénk: Ugyan miért becsülöd te, ó nagyapám, annyira ezt az embert? Hát nem látod — felele neki Asztüagesz tréfálva, — hogy mily szépen s illendő tartással jár el tisztében (azon királyok pohárnyujtói t. i. illendően járnak el hivatalukban, tisztán töltögetik a bort, s az ivó csészét három ujjal tartva adják át, és úgy nyújtják oda, hogy az ki inni akar, a poharat legkényelmesebben kezébe veheti). Parancsold meg csak, ó nagyapám, Szákásznak, adja ide nekem is a poharat, hogy én is szép töltögetéssel, ha tehetem, megnyerjem kedvedet. Az megparancsold, hogy adja oda neki. így tehát Kiirosz átvevé a poharat, kiöblité a mint azt Szákásznál is látta vala 5), és oly komoly képpel és nagy illedelmes tartással vivé azt oda s adá kezébe az ivó csészét nagyapjának, hogy anyját s Asztüageszt felette igen megnevetteté. Ekkor maga Kürosz is nagy nevetésre fakadva, oda ugrék nagyapjához s megcsókolván őtet monda: O Szákász oda vagy, kibuktatlak hivatalodból, mert mind más különben, szebben fogom tölteni a bort nálad, és nem is iszom ki magam. — A királyok pohárnyujtói, midőn az ivó csészét átadják, meritnek abból egy pohárral, s azt bal tenyerükbe töltvén, felszürcsölik, hogy ne érjenek czélt, ha netalán mérget vegyítenének bele. Erre Asztüagesz tréfásan igy szóla: 0 Kürosz, ha már mindenben Szákászt akarád 6) utánozni, miért nem szürcsölél 7) a borból is? Mivel — felele Kürosz — féltem, nehogy a kancsóba méreg volna keverve, mert minap, hogy barátidat születésed napján megvendégeld,, tisztán kivevém, hogy nektek mérget töltött bele k). Hát hogyan — fiam — vevéd te azt észre? No hiszen látám 9), hogy tántorog eszetek és testetek, mert először is azt, mit tőlünk gyermekektől eltiltatok, azt magatok teszitek vala, hiszen mindnyájan egyszerre kiabáltok és semmit nem értitek vala egymást; éneklésiek is csupa nevetség vala, mert noha semmit nem figyeltek vala az éneklőre, mégis rá esküsztök vala, hogy a legszebben énekel. Es bár mind- egyitek dicsérgeti vala maga erejét, azután mégis midőn fölkeltek vala tánczolni, nemcsak hogy nóta rendi szerint táncot nem járhattok, de még egyenesen sem állhattok vala. Teljességgel megfeledkeztetek volt, te arról, hogy király vagy, a többi, hogy te vagy uralkodójuk; akkor hát először ismerém meg, hogy az ám a hasonjogü szabad .- zólhatás, amit ti akkor mivelétek, hiszen egy percig sem hallgattok vala. Erre monda Asztüagesz: Hát a te atyád, kedves fiam, ha bort iszik nem részegszik meg? Nem biz a — felele Kürosz. De hátmileszen vele? Csak az, hogy a szomja megszűnik, egyéb baja nem leszen semmi, mert neki, kedves nagyapám, nem töltögeti ám Szákász a bort. Ekkor igy szóla anyja: Ugyan miért vagy te, kedves fiam, Szákásznak oly igen ellene ? Mivel — felele Kürosz — istenemre gyűlölöm őt, mert gyakran, midőn nagyapámhoz akarok befutni, ez a csúnya ember visszautasít, de könyörgöm, nagyapám, engedd meg nekem, hogy három napig uralkodjam fölötte. Asztüagesz rnondá: S ugyan mikép uralkodnál fölötte ? Kürosz felele: Oda állnék ügy mint ő a bejáráshoz, s azután mikor ebédre akarna bemenni, azt monda-

8

nám, hogy még nem lehet reggelit kapni, mert nagyapámnak némi emberekkel van dolga; aztán ha estebédre jó'ne, azt mondanám, hogy fürdőben van; ha pedig már nagyon is ennie kívánna, úgy azt mondanám, hogy asszonyainál van, mig csak őt is mindaddig úgy nem tartóztatnám, mint ő engem szokott visszatartóztatni nem eresztvén be engem hozzád. Oly annyira mulattatja vala őket Kiirosz az asztalnál, napközben pedig valahányszor észre vette 10), hogy nagyapjának vagy anyja testvérének valamire szükségök van, bajosan előzi vala meg őtet más annak tevésében, mert nagy örömmel teszen kedvökre mindent, a mit csak tehet vala. Miután pedig Man- dane készületeket kezde tenni, hogy férjéhez ismét visszatérne, megkéré 1’) őt Asztüagesz, hagyja nála Küroszt. 0 ugyan — felele Mandane — apjának mindenben kedvére akar lenni, úgy véli azonban, hogy bajos dolog a fiút akaratja ellen ott hagyni. Ekkor igy szól Asztüagesz Klirosz- hoz: Kedves gyermekem, ha nálam maradandsz, először is a hozzám való bejöveteleden Szákásznak semmi hatalma nem lesz, mert valahányszor be akarsz hozzám jőni, az tenhatalmadban fog állani, sőt annál szívesebben látlak, minél gyakrabban fogsz meglátogatni. Azután meg használatodra lesznek lovaim s más egyebem, valamit csak akarsz, és mikor elmennél, elvihetnéd azokat, melyeket te magad akarsz. Az ebédnél pedig magad módjában szeriben tetszésed szerint fogsz eljárhatni. Végre mind a jelenleg vadas kertben találtató állatokat neked adom, mind pedig más különféléket fogok gylijtetni, melyeket te, mihelyt lovagolni tudsz, üldözhetsz nyíllal és kopjával s elejthetsz úgy mint a nagy emberek. Gyermekeket is adok játszó társakul, és egyebet is a mit akarsz csak mondd meg, nem fogom tőled megtagadni. Miután Asztüagesz ezeket monda, kérdezé anyja Küroszt, ott akar-e hát maradni vagy vele elmenni. Kürosz semmit nem gondolkodván, csak hamar azt feleié, hogy ott szeretne maradni. Aztán hogy anyja ismét kérdezé, hogy miért, ő ekkép felele: Otthon, kedves anyám, kortársaim közt a legjobbnak tartatom, minthogy az is vagyok, úgy a kopja mint a nyilvetésben, itt pedig tudom, hogy a lovaglásban hátrább állok kortársaimnál, és ez, tudd meg édes anyám, nekem igen nehezemre esik. Ha pedig itt hagyan- dasz és a lovaglást megtanulandom, reméllem, hogy mikor Persiában leszek, az cttan való jeles gyalogokon könnyen túl fogok tenni, mikor pedig ide Mediába visszatérendek, azon leszek, hogy nagyatyámnak mint legjobb a jó lovasok között segítségre legyek. Anyja pedig monda m egint: Hát az igazságot gyermekem, hogy fogod itt tanulni, midőn ott vannak tanítóid ? Kürosz felele: Azt én már — kedves anyám —jól tudom. Hogy tudnád? kérdé Mandane. Hiszen — felele Kürosz — engem a tanitó mint olyat, a ki már mi az igazságos jól tudja, mások birájául is kezde alkalmazni, s egyszer már meg is vérének egy Ítéletért, miért hogy nem igazságosan hoztam vala 12). Vala pedig az ügy következő: egy nagy fiú, kinek rövid dolmánya vala, levetkeztete egy kis fiút, kinek hosszú dolmánya vala, s arra rá adá az övét, ő pedig azét ölté fel. Én tehát felettek bíráskodván, úgy gondolám, hogy mindkettőre nézve célszerűbb, ha mindenik a neki jól álló öltönyt tartja meg. Ezen alkalommal megvere engem tanítóm, azt mondván, ha arról kellene, mi az illendő, ítélnem, akkor igenis úgy kellene cselekedni; de ha arról, hogy melyiké a dolmány, akkor azt kellene gondolóra venni, melyik félen van a birhatás jo g ; vájjon annak kell-e bírnia, ki erővel élvévé, vagy annak, ki azt magának pénzen megvevé. Azután meg úgy mondá: hogy a mi törvény szerint való, az igazságos, a mi pedig ellene való, az erőszak. Azért is úgy kívánja vala, hogy az Ítélő mindenkor a törvény szerint hozzon ítéletet. Ekképen — kedves anyám — én egyáltalában értem már mi az igazság, ha azonban még azon kívül valamire szükségem lenne, arra engem imhol nagyapám meg fog tanítani, — De, kedves fiam , nem ugyanaz tartatik ám nagy-

»

apádnál s Persiában igazságosnak. Ez ugyanis magát valamennyi Medus urává tette, de a Persák között az az igazság, hogy egyiknek oly joga legyen, mint a másiknak. Atyádnál első az, mit a község elrendelt, s csak az elrendeléseket fogadja el és nem lelkének indulatjához, hanem a törvényhez szabja magát. Nehogy tehát majd otthon rútul elverjenek, ha itt király joga helyett maga uralkodó jogát tanulandod, mely szerint az ember a többi felett előbbre való jogot tulajdonít magának. Hiszen a te atyád felele Kürosz — kedves anyám, inkább arra tanítja az embereket hogy kisebb joggal beérjék, sem minthogy nagyobbat kívánjanak; vagy nem látod-e, hogy ő a Medusokat megtanította arra, hogy ő nála kevesebb joggal bírjanak. Azért légy nyugodt, mert atyád valamint mást, úgy engem sem fog a jogbitorláshoz szoktatva visszaél eszteni. Ilyeneket beszéli vala Kürosz sokat; elvégre anyja elmene, ő pedig ott marada s ott nevelködék tovább. Csakhamar kortársai közé elegyedve, megbarátkozott vala ,3) velük; magának atyjaikat is csakhamar megnyerte vala, meglátogatván és fiaikhoz való szeretetét velük láttatván, ugyannyira hogy ha a királytól valamit kívánnak vala, csak fiaiknak mondják vala, hogy kérjék Kürosztól kivánataik kieszközlését. Kürosz pedig, ha a fiuk őt kérik vala, felebaráti szeretet- s tisztesség kivánásbul mindenek fölött tartja vala kérésük kieszközlését. Aszttiagesz pedig, ha Kürosz tőle valamit kér vala, az ő kedvéért semmit nem tagadhat vala meg; mert midőn megbetegedött vala, soha sem hagyja vala el nagyapját, s nem szűnik vala soha a sirástól, sőt mindenki láthatja vala rajta, hogy nagyon fél, nehogy nagyapja meghalna. Éjjel is, ha Asztüagesz valamit kiván vala, Kürosz vala az első, ki azt észre veszi s legserényebben felugrik vala, hogy szolgálna abban, mit kedvére valónak tart vala. S igy lön, hogy magának Asztüageszt egészen megnyeré.

Es talán kissé bő beszédű is vala Kürosz részint nevelése miatt, mivel tanítója kényszeríti vala mind a maga tetteirül számot adni, mind másoktul azt követelni itélethozáskor, ré szint azért, hogy nagyon szeretvén tanulni, örökké mindeneket kérdez vala, hogy mint van ez vagy amaz, és másoknak is hozzája tett kérdéseikre éles eszü voltában hamar felel vala; úgyhogy mindezen okokból gyűl vala az ő bő beszéde. De valamint olyanokon, kiknek testük ifjú létükre is nagyon megnyúlt, mégis az itjuság meglátszik, a mi mutatja, hogy esztendeik száma még kevés : úgy Kürosz bőbeszédébül is nem elhízott bátorság, hanem egyszerűség és szeretetre való hajlandóság tetszik vala ki, úgy hogy az ember inkább%m'g többet szeret vala tőle hallani, mint sem hogy jelenlétében hallgasson.

9

II.

Az első vadászat.(Cyr. 1, 4, 4— 15.)

A mint pedig Kürosz idő folytával legénynyé fölneveködék, akkor már a beszédben rövi- debb, szólásában nyugodtabb kezde lenni, de annyira tele szemérmességgel, hogy elpirul vala valahányszor öregebbel találkozik; és az sem vala már úgy szokásában, hogy mindenkinek egyaránt ebkölyök módjára neki essék.

E szerint nyugodtabb vala ugyan , de azért a társaságban szerfölött kellemes. Mert a miben az egykoruak egymással gyakran versenyeznek , Kürosz nem hívja vala ki társait a miben tudja vala, hogy ő az erősebb, haneín a miben jól tudja vala, hogy ő a gyengébb , abban köt vala beléjük, állitván , hogy ö azt derekasabban meg-

2

10

teszi, mint ők. A lovon jóformán még ülni sem tud vala, hogy már elkezde lóra ugrálni s lóhátról nyíllal vagy kopjával lövöldözni, s ha ilyenkor legyőzik, maga nevet vala magán leginkább. Minthogy pedig a legyőzetés által nem szűnik vala meg azt tenni, miben legyőzték vala, hánem annál inkább rajta vala, hogy azt újból megkísértse és jobban tegye, igy csakhamar utoléré a lovaglásban kortársait, sőt nem soká, a dolog oly annyira kedvére lévén, túl is haladá őket. A kertbeli állatokat is üldözkedve, lövöldözve mind elpusztította vala, úgy hogy Asztüagesz sem vala többé képes számára vadakat gyüjtetni. A hogy Kürosz észre vévé, hogy nagyapja a legjobb akaratja mellett sem képes neki sok élővadat megszerezni, igy szóla hozzá: Mi szükség neked — kedves nagyapám — a vadak fölkeresésével bajlódnod, hisz ha te engem nagybátyámmal vadászatra eleresztesz, azt fogom hinni, hogy valahány vadat látok, azok mind az én számomra tartatnak. Es bár vadászatra menni nagyon kívánkozik vala, még sem vala képes többé úgy rimánkodni mint gyermekkorában, hanem csak tartózkodva közeledék, s a miben előbb Szákásznak szemrehányást tesz vala, hogy t. i. őt nagyapjához be nem bocsátja, abban már maga vala magának Szákásza; mert nem megy vala hozzá, ha az időt nem látja vala alkalmasnak, sőt Szákászt is igen nagyon kéri vala, adná tudtára mikor lehetséges a bemenetel és mikor nincs arra idő, úgy hogy már Szákász is fölötte kedvelli vala őtet s a többi mind. — Miután tehát Asztüagesz észre vévé, hogy Kürosz igen szeretne szabad térben vadászni, kiküldi őtet nagybátyjával s hozzá öregebbeket ad lóháton felvigyázókul, kik őtet a veszedelmes helyektől és ha a vad állatok közül valamelyik mutatkoznék, megóvnák. Kürosz kíváncsian kezde tudakozódni kísérőitől, mely állatokhoz nem kell közeledni, és melyeket lehet bátran üldözni. Azok mondák neki, hogy a medvék, vadkanok, oroszlánok és párducok már sok embert, ki hozzájuk közeledett, szétszaggattak 14), de a szarvasok, zergék, juhok és vad szamarak nem bántják az embert. Továbbá azt is mondák neki, hogy a nehéz járható helyektől, nem kevésbé mint a vad állatok- tul kell őrizkedni, mert már sokan lovukkal együtt nyakukat szegték. — Kürosz mindezeket figyelemmel hallgatja vala, a mint azonban egy felugró szarvast megláta, mindazokról miket hallott 15) megfeledközvén, Űzőbe vévé, semmi másra nem nézvén, mint a merre szalad. És valahol átugratván, valahogy lova térdre esik s kicsibe múlt, hogy őtet is le nem veté; azonban nagy nehezen mégis rajta marada s lova megint*>fölálla. A mint pedig a sikra érkezik, egy kopja hajítással elejti a gyönyöréi nagy szarvast. Ezen Kürosz felette nagyon megörüle 16), de felvigyázói hozzá lovagolván, kezdék pirongatni sneki mondani mily nagy veszélyre veté magát s egyszersmind fenyegeték, hogy bemondják. Kürosz tehát lováról leszállván ott áll vala, és beszédük hallása nagyon bántja vala. A mint azonban megint valami zajt von észre, mintegy lelkesülve föl- ugrék s látván, hogy egy vadkan épen felé tart, elibe ugrat s jól célozván homlokon találja a vadkant és elejti. Ekkor már nagybátyja is elkezdé őt pirongatni, vakmerőségét látván. Kürosz pedig még pirongatódzása közben is kéré őt, engedné meg neki azt, a mit vadászott 17), haza vinnie s nagyapjának adnia. Erre nagybátyja, a mint mondják, igy felele: De ha nagyapád észre veszi, hogy vadat űztél, nemcsak téged, hanem engem is pirongatni fog, mivel azt neked megengedtem. Ha akarja — mondá Kürosz — hát verjen meg, csakhogy előbb átadtam légyen 18); sőt te is, kedves nagybátyám, büntess meg a mint akarsz, csak tedd meg kérésemet. Küaxares azonban végre így szóla: Tedd a mit akarsz, hisz legalább most úgy látsz k, hogy királyunk vagy. Kürosz tehát a vadakat haza vivén, oda adá azokat nagyapjának és mondá, hogy azokat az ő számára vadászta. A kopjákat ugyan nem mutatá meg, de véresen olyan helyre tévé, hol gon

11

dolja vala, hogy nagyapja meg fogja látni. AsztUagesz ekkor igy szóla: Én ugyan — kedves fiam — szivesen elfogadom a mit adsz, de ezek közül egyre sincs úgy szükségem, hogy azért magad veszélynek ki tennéd. Kürosz felele: Ha neked rájuk semmi szükséged nincs, kérlek — kedves nagyapám — add nekem, hadd osztogassam ki kortársaim között. Vedd — kedves fiam — ezt is, s a többibül is a mennyi tetszik, s add annak, a kinek akarod. Kürosz tehát magához vevén s fölrakatván elosztogatá 19) a gyermekek közt s egyszersmind igy szóla : Fiák, mily balgatagok valánk mi, hogy a vadas kertben vadászszuk vala a vadakat; az nekem olyannak tetszik, mintha valaki megkötözött állatokat vadászna. Mert először is kis téren valának, azután soványok és rühesek; az egyik közülök sánta, a másik csonka vala: ellenben a hegyeken és réteken való állatok, mily szépeknek, mily nagyoknak és kövéreknek látszanak vala azok. A szarvasok mintha szárnyuk lett volna, szűkeinek vala ég fölé, a vadkanok pedig, mint vitéz fér- fiakrul mondják, úgy rohannak elé, s nagyságuk miatt alig lehet vala őket elhibázni; szebbeknek tetszenek azok nekem — monda — még holtan is, mint ama körülkerittettek élve. De hát titeket eleresztenének-e apáitok vadászatra ? El ám könnyen — feleiének a fiák — ha Asztüagesz parancsolná. Ki tehát — monda Kürosz — hozhatná fel AsztUagesz előtt ezen ügyünket? Hát ki is volna arra alkalmasabb, hogy a királyt rávegye, mint te? De biz isten — felele Ki'rósz — én már nem tudom, hogy micsoda ember lettem, mert már nem vagyok képes úgy szólni, de még rá sem nézhetek úgy nagyapámra, mint azelőtt; ha ez tovább is igy megy, csakugyan attól tartok hogy balga s boldogtalan egy ember leszek, pedig gyermekkoromban a legnagyobb fecsegőnek tartanak vala. Erre a fiúk mondák: Tyü, igy roszul vagyunk ám, ha még mi érettünk sem tudnál valamit kivinni, hanem arra szorulnánk, hogy miattad más valakihez folyamodjunk. Ezt hallván Kürosz, elkeseredék és szótalan távozók; azután maga magát felbátorítván bemene, miután jól meghányta vetette 20), hogyan fog leggyöngédebben nagyapjához beszélleni és kieszközölni a maga és társai kivánatát. — így kezdé tehát:

Mondd meg csak — kedves nagyapám — ha valamely szolgád elszökeudik s kézre ke- rítended őtet, mit fogsz vele tenni? Mi mást, minthogy megfogom kötöztetni és munkára kényszeríteni. De ha önként jövend vissza, mit fogsz akkor tenni? Hát meg fogom veretni, hogy többé ne tegye azt, s megint úgy fogok vele élni, mint annakelőtte. így tehát — felele Kürosz — ideje volna készülnöd, hogy engem megveress, mert csakugyan azon vagyok, hogy kortársaimmal megszökjem tőled vadászatra. Erre mondá Asztüagesz: Jól tevéd, hogy előre megmondád, mert megtiltom neked, hogy a házból ki ne mozdulj; szép dolog is volna, ha egynéhány darab husért leányom fiát elveszni hagynám. Ezt hallván Kürosz, engede 2') ugyan s hon qiarada, és azolta csendes de bánatos komorsággal vala. Asztüagesz azonban hogy észre vévé nagy bánkódását, akarván kedvét tölteni, kiviszi mégis vadászatra; sok gyalog s lovas embert és a fiúkat egybe gyiijtvén, a vadakat pedig lóval járható helyekre hajtatván, nagy vadászatot rendeze, melyben maga is mint király részt vevéu, megparancsolja, hogy senki addig ne lőjön, mig Kürosz kedvét nem töltené a vadászatban. Küx-osz azonban nem akará engedni, hogy azt megtiltsa, hanem igy szóla: Kedves nagyapám, ha akarod hogy kedvvel vadászszak, engedd, hogy kortársaim mind űzzék a vadat és versenyezzenek kiki a mint jobban tud. Akkor ráereszti őket Asztüagesz és nézi vala, mint vitézkednek a vadak ellen, mint vetélkednek üldözés- és nyilvetésben; kivált Kiirosznak örül vala, hogy nem tud hallgatni széles jókedvében, hanem egyre fölkiált, mintha valamely nemes fajú eb ugatna, valahányszor vadhoz közeledik és mindeniket név szerint felhivogatja. Ab-

2*

12

ban is gyönyörködik vala, a mint látja, hogy az egyiket kineveti, a másikat pedig semmiben sem irigyelvén megdicséri. Végre Asztiiagesz sok elejtett vaddal haza téré, és azután is annyira gyö- nyörködék az akkori vadászatban, hogy valamikor csak lehet vala Ktiroszszal, sok más vadász- szal és a fiúkkal Kürosz kedvéért vadászatra kijár vala. Legtöbb idejét tehát úgy tölti vala Kii- rosz, hogy mindenkinek örömet vagy más valami jót, kellemetlenséget pedig senkinek sem szerezvén.

Jegyzetek. *) Megkezdő csókolgatni, e helyett á l l : megcsókolgatja vala. Áll pedig azért helyette, minthogy az ganá^ero csak syvca után következik; s képzeletünk nem a huzamos actio közepébe mintegy in médiás rés helyeztetik, hanem annak beállási pontjára mintegy elejére, noha aztán a további folyamot is kiséri. Ezt teljesen kiakarván fejezni, kettőt kell megjelölni: a múltban az actionak beállását és annak további huzamos folyamát; amaz pedig olyan, mely emez által azonnal végét is éri — tehát tuda alakot kíván. A magyar nyelv mind e kettőt tökéletesen adja a k é z de által, következő határtalan igével, és úgy látszik, szereti is mind e fölfogást, mind annak ily kifejezését : legalább föltetsző, mily gyakori annak használata a Heltai és Pesti Gábor-féle mesékben. P. o. Heltai 30. „A farkas beidéző a rókát a majombiró eleibe, és erősen megvádlá, müvei hogy meglopta volna. Tagadni kezdé a róka és erössen magát megmenteni. És a róka szömébe kezde vetni a farkasnak stb.“ Pesti G. 16.: „A fecske elhagyó a madarakat és kezde az emberek házában lakni.“ V. ö. M. Ny. V, 6. 506.

2) Ugyanazon időviszony, mely ivédvas-ben van, s habár a görög eltér is, nekünk a tuda alakot kell használnunk.

3) Ez görögül igy van: nléa, aoi an avzcár iyénro. Magyarul: bepiszkoltad, mert az eredményt jelöli, azt t. i., hogy be van piszkolva.

4) Görögül: i'Xaße. Hogy a görög aoristus oly időre vonatkozik, mely logice plusquamperfectumot kíván, az már a német grammaticusoknak is feltűnt. V. ö, Krüger, 53, 6, 1. J analog Kvnov furantfintrai aiz'o rfjgtjg avtnv aatgángv inoír/ctr. Itt már csak nem nehéz kiérezni, hogy az inoigatv e helyett á l l : insnoigxtt.

5) Itt a görögben tcóna áll, de mi az időviszonyok szorosabb logicáját követtük ; mert akkor Kürosz maga, nem pedig Szákász öblité a poharat: már nem láthatja vala azt, a mit Szákász akkor nem tőn, hanem csak láthatta vala, a mit ugyanaz annakelőtte valamikor tett vala. Úgy látszik, hogy az imperfectumot ott használta a görög plusquamperfectum helyett, hol a múltban tartósságot akart leírni, mert a plusquamperfeclum csak bevégzett- séget jelent a múltban : amazt a magyar tudott vala-val, ezt tudott volt-tal jelölhetné.

6) és 7) Itt könnyen észrevehető, hogy a beszéllőnek elméje koránt sem annyira a jelenre, mint az imént történtnek idejére fordul. A székely beszédben is fordul ilyen elő. P. o. „N. N. leánya, a ki most megkala.“ „Egyet tudok én már, a mint hallá N. ur.“ M. Ny. V. 4, 356.

8) Ide végzett jelen való, mert Kürosz azt vévé észre, hogy méreg van benne, hogy tehát gyanttása szerint Szákász töltötte bele, nem pedig töltó, mert nem látá, hogy mikor tölté. V. ö. M. Ny. Y. 6, 511.

s) Ide tuda alak való, mert az idöviszony egészben véve vonatkozik Kürosz akkori látására, mire aztán a részletezés leirólag következik.

10) Itt a végzett jelen végzett múlt helyett áll, tehát hozzá kell gondolni a vala-t.") A magyarban itt nem állhat tud vala alak, mert csak egyszeri megkérdezésről van szó.x

13

,6) A ^egörüle' itt annyi mint ,kezde örülni.’,7) Görögül: elaßiv perfectum helyett álló aoristus.18) Azt akarja KUrosz mondani, hogy előbb legyen meg, még pedig bevégezve az én átadásom; ez ige

alakba fordítva annyi mint: átadtam légyen.19) Itt a gyakoritó képzőben van az, a mit a görög imperfeetum akar kifejezni.20) Hozzá kell érteni: vala.21) Tuda alak, mert eseményt beszéli el.

S z é n á s s y S á n d o r , tanár.

Kivánatos-e a most élő görögök népnyelvének tudása a régi Írók helyes„ megértésére és magyarázására?

"Oaov xai dv ißapßapmih] tj xoivrj yXmatra, avtrj rrcá£ti noXXdg'EXXrjnxag Xi^Hg xai noXXdg (Ttjfiaaiag Xt̂ Kirv, tag ónoiag fiatatcng óihXé ztg [i/tíjffti tig td Xt^ixii, noXXd Ttupáyojya, zióv crioicav lig tóig ffvyypaqifig dir tvpí- axovtai nana td npcotótvna, xai tiöv űnoicav tig avtovg dir oá^ovzai napa td napáyioya' lig ólíya Xóyia, crcofíi noXXd Xit'xpara zrjg dpyaiag yXo}varl[g, Xlixpara

14

szerkezetére nézve. A hellen nyelvismeret tárgyában legalább egész biztossággal állíthatjuk, hogy az nemzetünknél aránylag nagyobb mértékben és oly korban dívott, mikor még német szomszédaink csak hiréröl ismerheték azt. Büszkék lehetünk első magyar királyunkra, I s t v á n r a , ki töméntelen és bámulatra méltó államgondok és intézkedések közepette, mint a történet fennen hirdeti, a hellen irók olvasására is ráért, a minek élő hírnöke az általa kiállított o k- l e v é l a vesz p r é m v ö l g y i a p á c á k j a v á r a s ez egyszersmind a görög nyelvnek nálunk való általánosb ismerésének hű tanúja. Van-e, ki nem tudná B é l a k i r á l y n é v t e l e n j egy- z ő j é n e k a ma z á l l í t á s á t , h o g y i s k o l á i n k b a n a g ö r ö g n y e l v s z e r t e t a n í t t a t o t t ? — Ki ne hallott volna M á t y á s a „legigazságosb“ király görög tanulmányairól, és a hellen íróknak pazarfénynyel összeállított könyvtárában való főszerepléséről ? íme igy állott nálunk a görög nyelvtudás és tanulás a Reuchlin és Erasmust megelőző korban. Hogy később sem maradtak abban el soha, a mennyire mostoha harci életük engedé, fényes bizonyságai R o m j á t hi B e n e d e k , ki Pál apostol leveleit fordította 1531-ben, P e s t i G á b o r Eszóp meséinek örök mintaforditása 1536-ban, S y l v e s t e r J á n o s ujszövetségforditása az eredeti szövegből 1541-ben, T o r d a - G é l é i Z s i g m o n d Euripidész Oresztesz cimtí szomormtívének fordítása 1557-ben. Szóljak-e F é 1 e gy ház i T a m á s , K a s s a i D á v i d és a 17-ik században élt Mol nár A l b e r t r ó l , kik hellen tanulmányainknak köszönik nagyrészt halhatatlanságukat?!— így álltak a dolgok nálunk, a mig a szerencsétlen 18-ik század első felén lebegő gyászsötét felhő hazánk egét is elboritá és Europa többi részeivel együtt nálunk is beállott a pangás, a mely ízléstelen anyagi, alvó szellemi élet által törekedett dicsőség után — és a mely korban a tudomány csak egyesek kincsévé vált, és mégis nemcsak a különösen míveltségre hajlónak hirdetett „nemzeteknél“ találtattak ily egyesek, hanem nálunk is, szegény Allgemeine-Zeitung gyűlöltjeinél, mivel (óh egek! talán nem is hiszik el jó barátaink), hogy többet ne említsek, dicsőségünkre válnék még most is és ez után is néhai superintendens S z i l á g y i Sá mu e l pindarféle versei? a melyeket 20 éves korában irt mint baseli tanuló a híres W e r e n f e 1 s halálára. *)

Bizony, már akár tetszik akár nem a legújabb nemzedéknek, így jártak el őseink a görög nyelvíanulmányban, a nélkül, hogy valakinek csak eszébe is jutott volna azt nekik nagyon ajánlgatni, annál kevésbé rájuk erőszakolni; és méltán jártak igy el, mert kettős hasznuk volt belőle: egy részt a görög nemes szellemkincseinek egy szinte nemes és fogékony kebelbe való átültetése, helyes fölfogása és erélyes valósítása, másrészt a görög nyelvnek a velük érintkezésben levő görögökkel való kereskedelmi, állami és akármi más közlekedési közegül való föl- használhatása.

A görög nyelvtanulás e nagy fontosságú becsének utolsó részét mi, az erőszakkal reánk tukmált és a legtöbb magát nagy görögnek tartó tanító által könnyelműen pártolt r o t t e r d a mi E r a s m u s által feltalált**) (ki azonban maga nagy bölcsen még sem élt vele soha) kiejtés által megfontolatlanul elvetettük magunktól, a nélkül, hogy ezen elvetés által mást nyertünk volna, mint a görög nyelv holttá nyilváuíttatását és általános útáltatását. Bizony őseink sokkal józanabb emberek voltak, mintsem hogy olyan erasmusejtési védelemmel elringatták volna magukat, mint a minőt Krüger V. K. kürtöl füleinkbe felőle a különben felülmulhatlan görög

*) Lásd : Pet i i kyhi ner i Vi t a Sam. Wer enf e l s i i , p. 49, Ba s i l e a e 1741.**) De recta latini graecique sermonis pronunciatione, Basileae 1528.

15

nyelvtanában * **)) : „ D i e s e i n E i n z e l n h e i t e n m e h r f a c h a b g e ä n d e r t e Au s s p r a c h e i s t z w a r k e i n e s w e g e s d u r c h g ä n g i g f e s t b e g r ü n d e t ; a l l e i n s i e em- p f i e l t s i c h d o c h d u r c h p r a k t i s c h e II e q u e m 1 i c li k e i t ( ! ! ! ) .“ No köszönjük a „11 e q u e m l i c h k e i t “-ot, a mely által azt nyertük, hogy most a legtöbben Á r p á d o t f r a k k - b a n t á n c o l t a t j á k , mint Télfy ur valahol megjegyzé, azaz más szóval élve, valaki nem sokára Bécsben magyar nyelvet fog tanítani valami kigondolt Zoltán korabeli kiejtéssel! — Mit fogunk akkor majd mondani ?

Hogy a kiejtésről sokat ne beszéljek, Mul l a eh nyelvtanának*) 116-ik s következő lapjaira utalom a szíves olvasót, a hol az Erasmus idejétől keletkezett s már majdnem egy kis könyvtárt képező kiejtési viták literatúrája a lehető legnagyobb gonddal van közölve; olvassa el a ki megakar győződni a helyes kiejtésről, az ott megnevezett mind két pártbeli irók műveit s vegye még hozzá azon szerfelett nyomós indokokat, melyeket Mullach az említett helyen felhoz s meg vagyok győződve, hogy a ki ezt megtette, soha többé nem fog Erasmus tana szerint olvasni, hanem csak ágy a mint maga Erasmus olvasott. Vegyük fontolóra az alanyi igazság mellett a tárgyilagos hasznot, a mely a nem erasmusféle olvasás által tőlünk eléretik. Gondoljuk meg, hogy mennyivel nagyobb kedvvel fog bárki az illető nyelv tanulásához, ha azt évezredeken keresztül fentartottnak s most is élőnek hallja és tapasztalja; gondoljuk meg, hogy a mostan tanítás szerint tanítványaink a hat évig tartó görög nyelv fáradságos tanulása után, ha kilépnek a gymnasiumból még az említett István királyunk által kiállított oklevél elolvasására sem fognak bírni képességgel, miután a helyesírás szabályai benne elhanyagolvák s csak is a hangzásból ismerünk a legtöbb szóra; gondoljuk meg, hogy annyi kínlódás után a nálunk is számosán találkozó görögökkel egy szót sem válthatnak, holott azoknak nyelve, ha a végzett jelen időtől (ki- vévén a szenvedő végzett jelen igenevét), az óhajtó módtól és a kettős számtól eltekintünk, a mely említett mód már az uj szövetségben is a ritkaságok közé tartozik, a kettős szám pedig épen nem lordul elő, s némi említésre is alig méltó csekélységet figyelembe nem veszünk, ta- gadhatlanul s megcáfolhatlanul a régi görög nyelv, ha csak valaki föl nem teszi magában, hogy ezt ha elhitetné is, még sem akarja elhinni, mert sok ember véleményével ellenkezésbe jöhetne.

Az egyik álláspont tehát, melyet múltúnk, földrajzi helyzetünk, a görögökkel való érintkezésünk és az i g a z s á g érdekében okvetlen el kell foglalnunk eme szavakba foglalható: E l i s m e r j ü k , h o g y a g ö r ö g k i e j t é s k ü l ö n b ö z ő k o r s z a k o k b a n és k ü l ö n b ö z ő h e l y e k e n né mi v á l t o z á s o n m e n t á t , c s a k h o g y s e h o l és s o h a E r a s , m u s t a n a s z e r i n t a zon n e m z e t á l t a l nem e j t e t e t t k i, m in daz óná l t al r e á n k n é z v e i ge n f o n t o s o k o k b ó l ( mi n t f ö n t e b b l á t t u k ) k öz é p t an o d á in k b an a g ö r ö g n y e l v e t ú g y f o g j u k k i e j t e n i , a mi n t a z t a m o s t é lő g ö r ö g ö k e j t i k s v e l ü k t a r t v a e j t e t i k F r a n c z i a o r s z á g v a l a m e n n y i i s k o l á i b a n és B elg i u m és A n g o l h o n t a n o d á i n a k m o n d h a t j u k m a j d n e m h á r o m n e g y e d é b e n .

Igen, tisztelt tanférfiak, ejtsük a görög nyelvet úgy, a mint azt ejteni kell s akkor a régi klasszikusok műveiben levő szellem belehelésén kívül a praktikus életnek is tanultunk, a nélkül, hogy amaz csak valamit is szenvedett volna ez által, sőt inkább gyarapodott, mert az

*) Gr. Sprachlehre f. Schulen, 3-ten Ausg. Berlin 1848. 13-ik 1.**) Gramm. d. Griech. Vulgarsprache v. Mullach, Berlin 1856.

16

életbe való lépés által a görög nyelv tudása soknál szélesebb alapot nyert, még pedig oly alapot, a melyen állva, sokszor nagyon nagyon jó szolgálatot tehet a mai beszélt nyelv elsajátítása a klasszikusok műveinek nyelvtani boncolgatásánál, és ezen alap rövid fejtegetése képezi értekezésem második részét.

II.

Nem tekintve a most élő műveltebb görögök társalgási és irodalmi nyelvét, a mely a föntebb kiszabott határok között mozogva a régi görögökétől majdnem semmiben sem tér el, nem köthetem eléggé szivökre a görög nyelvet tanítóknak az alrendü köznép nyelvével való megismerkedést. — Egy kiaknázhatlan bánya ez a görög filológusra, a mennyiben a régieknél előforduló tájszólási különbségeket itt is a legnagyobb mértékben látja képviselve és igy ez által amazokra fény deríttetik; a ki a népnyelvet ismeri, nincs annak szüksége sem az ó-szövetség LXX fordítói nyelvezetéhez, sem az új-szövetségi eltérésekhez a közönséges attikai tájszólástól semmiféle nyelvtanra; nem fog az fönnakadni, sőt gyönyörködni az Arisztofanesz Thesz- moforiazúszáiban színpadra léptetett scítha barbár kiejtésén, mert az ázsiai műveletlen osztály most is épen olyan barbár betűcserével ejti azt.

Gondolják meg, hogy, mint hiteles Írók állítják, az irodalmi nyelv a görögöknél is mindig különbözött némileg az alosztályból való népétől, és akkor csekély eltéréseken nem fognak soha fennakadni. Fontoljuk meg továbbá még azon körülményt is, hogy múltúnk a bizánci irók felé fordítja figyelmünket, a kik műveinek megértéséhez azonban a népnyelv, ha némi kifejezéseket egész biztossággal akarunk helyesen megérteni, mint azt az ismerők nagyon jól tudják, semmi módon sem nélkülözhető.

A most élő görög népnyelv leginkább aeol és dór elemekből fill és azért a görög tudósok által aioXo ö w q iy. 1] őláX ey.ro £-nak neveztetik és a tájejtés szerint h é t fő dialectusra osztatik t. i. a k e l e t i v a g y k i s á z s i a i , k h i o s z i , k r é t a i , c i p r us i , p e l o p o n n e s u s i , h é t s z i g e t i és végre még az a l b á n i a i r a .

A kisázsiai nevezetes a lihenetes betűk megkeményítéséről, a mint a scitha Ariszto- fanesznél beszél p. zéXw &éX(o, ai r ( ) í a aí&Q a. A khiosziak még ma is élnek a homéroszi y.s szócskával, szinte ők használják dóriasan lyfrj vij helyett d 8 a v á-t. A ciprusiak és rhódu- sziak a két magánhangzó között levő gyöngébb mássalhangzót kivetik p. OTQaóg o r q a ßó g} pieáXog f ieyáXog sat., mint Pauszaniasznál (8, 3, 1 és 5, 5) (fia X o g és (f i a Xí a , v á fi e v v g — fxaQváfLEvog helyett (1. Mommsen, Un- terít. Dialecte 35 lap, 48 jegyzet). Karpathosz szigetén a dór sajátság szerint ma is e-t ejtenek o helyett p. n evr ixo g — nov r i xóg, xaO~’ eXov = y.a&’ ÖXov (hasonlítsd össze a példákat Ahrensnél p. 122, minők a régieknél eßßefitjxovra és 'AnéXXwv sat.).

Nagy fontosságú volna közelebbi vizsgálás alá venni az Argolisz és Lakonia között levő hegylakók (Czakonok) nyelvét, mely a lakonok ívj elvének maradványa és a dorismus meghatározásában még bizonyára nagy szerepet fog játszani; ezen nyelv annyira megtartotta ősi tipuszát, hogy a többi görögöknél már végkép eltűnt perfectumot is megtartotta még. E nyelv y á-t mond yáXa h., mi a régi d cJ és Kpt szavakat juttatja eszünkbe; ha a czakón továbbá noXira,

17

nQcnpijra sat. alakban birja a nominativust, a homéroszi innóra és ínnrjXccTa-nak kell eszüukbe jutni. Tudjuk, hogy az aeol ny. sajátsága szerint a dativus többes összeesik az akkusativussal s hogy épen azért él ma a görög köznép a tulajdonitó eset kifejezésére a kétértelműség elkerülése végett az akkusativussal eleibe tevén az elg elöljárót, annál csodálatosb, hogy a czakónok a dativust is megőrizték mind a mai napig. Most már áttérek némi népnyelvi példák felhozására, melyek a légi nyelvre egyenesen lövellik fénysugaraikat, — megemlítvén még, hogy a kettősszám nem létele épen az aeól nyelvre utal bennünket, a melyről azt mondja Gregor. Corinth, de dial. Aeol- §. 29 pag. 60G edit. Schaefer: roig ővíxoíg áiji&fioig ovroi ov xtxQTjvrai, xafra Sr\ xa\ oi ‘pMfuxioL, rovrwv three anoixoi; a dórok sem használták a kettős számot valamint az iónoknál sem tarthatta magát sokáig fenn, mivel Hérodotoszban csak egyetlen egyszer fordul elő duális, lib. I 11, 3 Svolv óőoív natitovatwv a hol Ahrens helyesen a ővdív óőiíív olvasatot kivánja (Schneider. Phil. VI. p. 19.).

Az áv&QMTt oi ékezést, a melyről a grammatikusok azt jegyezték föl, hogy rovinuog ScjQixóg, a nép nyelvében fölleljük.

A (>óg-ra végződő adjektivumolc a nőnemű alakot most is az ion (>?] alakban mutatják fel.

Ha Homérnál fi á q t v q o g, Aeszchylosznál ő Lonog és Szofoklesznél i x r i v o g alany - esetekkel találkozunk u á (> r v g S í o és Ixrív h., annak megfejtését a mai népnyelv adja.

Plutarchosz S Exaréoaaya-ját csak a népnyelv tartotta még fenn.A homéroszi 6 r) ró mutató névmás még ma is éppen úgy az, mint volt harmadfél

ezer év előtt.A tulajdonképeni ión fordulat r m v üano i (Hóm. II. XVII, L72) még csak a nép

nyelvben él.Cramer oxoniai anekdotonjaiban ovrog helyett mint a dórok sajátságát roüroc-t hozza

fel; ma is mondják.Arisztofanesz B é k é j é n e k 693 versében a ró: rí- ró: ríva h. csak a népnyelv szerint

lehet megfejteni.Szinte Arisztofanesznél a F e l h ő k 240 versében előforduló szokatlan x a r a rí, Siá rí

helyett, közönséges a népnyelvben.A Plátónál (Soph. 217, a) és még az összes régi iratokban csak mintegy kétszer elő

forduló y. a ít’ e i g (mindenki) közönséges a népnyelvben.A ki a régieknél előforduló S eSax Qvxoíg és SedaxQVf i évog , nsípevyaíg és

n Eip vy tuÉ v o g között a különbséget tudni akarja, azt csak a mai népnyelvből tanulhatja meg.Az a

oxeív, oí 8' év rol aorn áv&Qwnoi csak úgy érthető ha az éS-élei szót a mai népnyelvi jelentéssel adjuk vissza. Ily eset van még Thuk. II. 89; Herod. I, 109 ; Plato de Rep. II, 15 pag. 375.

Az augmentum ingadozása és két alakja most is ugy van mint régente.A jelen idői lőnek v-által való erősítése nagy szerepet játszik, mert valamint a régiek

% í a) és z ív io-z használtak, ugy most is ő o v i ó cu-ból d o v i óv oj képeztethetik.Az d w-igéknek e to-ba való átalakulásuk most is divatos, mint régente az iónoknál.A t subscriptum a Peloponnesusban még most is ejtetik.Valamint régen a fi a 3- tőbül fiavO-ávia lett, épen ugy lehet most a naíh tőbüljr a v 0- ú v io-t

képezni a ncéoyto mellett.A Plutarchnál utfiaQaauévog h. álló fi £ fia q a fi u é v o g-t nem fogjuk hamar javítani,

ha ezt a népnyelvben szerte halljuk.A Peloponnesusban az összevont igéknek összevonatlan alakjai még most is hasz

náltatnak.Hogy az é v í o r e és évi a, énnv őre, éorív a helyett állanak, látjuk a népnyelvben,

a hol évi vagy torzított ejtéssel eívai annyi mint éonv.A Herodot 4,152 előforduló éxéQdrjaa, a szokott éxeQŐíjva h. mai napig él a nép közt.Az attikai ríi'o> h. Homérnál előforduló vírt r a> még ma is használtatik.Az attikai óuvvui h. Homer Jl. % 175 és Thuk. V, 19, 24 előforduló o fi v vo> és a He-

rodotnál (I. 1Ö3) olvasható ófióio mais közönséges alakok sat.Mennyit lehetne felhozni az oly származékokból, a melyeknek a régi görög iratokb m

csak gyökszava tartatott fenn s a mely gyökszó tökéletes megértésére a mai származékok nagy fényt derítenek, és viszont mennyi gyökszó él a mai népnyelvben, amelyeknek a régieknél csak származékait olvashatjuk ! Mennyit lehetne felderíteni a digamma vizsgálása által a népnyelvben, a mely még most is igen nagy szerepet játszik! Mennyire érdekes volna a módus és időtan vizsgálása az élő nép nyelvén, ha ennek tanulmányozására adnók magunkat sat. — Értekezésem e második felében, elkerülve a magyarázgatásokat, csak figyelmeztetni akartam a tanférfiakat az élő nyelvre, a mely által a régire uj fényt deríthetünk és így mindenki előtt már tudva lehet, hogy a második álláspont a melyre a magyar nyelvtanárnak, a kire görög nyelvtanítás van bizva, fel kell okvetlen állnia : A m a é lő g ö r ö g n é p n y e l v t a n u l á s a é s v i z s g á l á s a .

Igen, ragadjuk meg az igazságot, vagy ha még nem jutottunk hozzá, keressük azt s ha megtaláltuk, bizonyosan a nép kiejtése szerint fogjuk mi is a kiejtést tanítani az oskolában és a görög vulgaris nyelvet magunk tanulmányozni a réginek pontosb felderítéséért otthon szobánkban. Legalább mi mint magyarok, kiknél a görögség nem Erasmus korától datál, másként nem tehetünk.

H o r v á t h Zsi gmond.

Véleményaz ág. Iiitv. tanárok tanácskozmánya által tettiskolaszervezési javaslatra.

Az ág. liitv. tanárok tanácskozmánya által tett iskolaszervezési javaslatoknak a gymnasiu- mokra vonatkozó részét — a többiekbe beleereszkedni nem lévén célunk — megvitattuk, s ennek alapján kifejlesztett nézeteinket a következőkbe foglaljuk.

A gymnasiumnak 4—4 osztályból álló al — s felgymnasiumra való beosztását, a görög nyelvnek a fel-gymnasiumba utalását, a tanulmányok sorozatát, egymásutánját illetőleg egészben véve osztjuk a tanácskozmány nézeteit. Lényeges eltérésünk alapját képezi azonban, hogv a rendezett gymnasiumot egy szintén teljesen rendezett, 4-osztályu elemi oskolára akarjuk támasztani, s ennél fogva nem kivánnók megszorítani a gymnasium teendőit annak rovására, hogy az elemi oskolákban mulasztottakat helyre üsse. Fölveszszük tehát, hogy az elemi 4 osztályt végzett tanuló a kátéba, a számtan alapműveleteibe, a mértani alakok i-ajzolgatásába és szeinlélkezésébe be van már annyira gyakorolva, hogy az első két gymn. osztályban a vallástanból hetenkénti 2 — a számtan s mértanbul együtt pedig hetenkénti 3 órával beéri; fölvesszük, hogy anyja nyelvében s a nyelvtan általános fogalmaiban van már annyi otthonossága, hogy a gymnasiumba léptekor két ú j nyelvnek tanulása nem fog tetemes akadályokat gördíthetni útjába. Azon szellemi gymnastikának — melyet a gymn. I. osztályában 6 órán át az anyanyelvvel akarunk gyakorolni — egy jó részét már az elemi 4-dik osztály kell hogy gyakorolta legyen, a többit bőven végezhetni az általunk ajánlott hetenkénti 3 órában is, valamint maga a latinnyelv tanításának alkalmával : mert hiszen a latint a magyarnak, vagy általában az anyanyelvnek segítségével tanítván, a két nyelv egy a mást világosítja s a kívánt szellemi gymnastikából voltaképen mind a két nyelvnek jut osztályrésze. Ezeket tekintetbe véve a latin nyelvet a gymn. I osztályában megtartandónak véljük. Megtartandónak véljük még azon okból is, mert a latint kiküszöbölvén, méltán azon kérdés vetődik fel, mi különbözteti meg hát a gymn. I osztályát az elemi oskola utolsó osztályától: miután amabban egy tantárgy sem fordúl elő, mely emebben már nem taníttatnék? s méltán jöhetnénk azon gondolatra, hogy az I gymn. osztály nem egyéb előkészítő osztálynál, maga a gymn. pedig voltaképen csak a II-dik osztálylyal kezdődik. De előkészítő ősz tályra szükség ott nincs a hol az elemi oskola rendben van; a hol nincs rendben, ám rendezzenek előkészítő osztályt, hanem a rendezett, 8 osztályú gymnasium álljon igazában 8 osztály- bul s kezdődjék az I. osztálylyal. Megengedjük, hogy az elemi oskolákat s a gymnasium első folyamait nem csupán az új tantárgyak, hanem egyszersmind az egyes tanok terjedelme, a tanítás módja, szelleme választják meg egymástól: ámde tekintetbe veendő, hogy ezzel egymagában, élesen megkülönböztető határt a két rendbeli iskola közé nem vonhatunk; nem azért, mert még fejletlen tanulókkal van dolgunk, az átmenetei tehát csak csendes, fokozatos lehet, nem azért sem, mert mindkét rendbeli oskolának főiránya gyökerében egy: az általános műveltség megala-

3*

20

pítása, amott az emberi ismeretek elemeinek, emitt az emberi tudomány elemeinek beoltása által Gymnasium s egyetem között már élese bben vonható a határ : a gymnasiumból kilépő érettebb ifjúnak szétáradozó lelki munkássága szőkébb, de azon mértékben egyúttal mélyebb mederbe szoríttatik, az általános mivelést a különösebb, a szakmüvelés váltja fel.

Mellőzve azt, hogy a latin nyelv hátratolását soknyelvű hazánkban könnyen kedvetlen súrlódásokra zsákmányolhatnák ki, mellőzve azt is, hogy más felekezetbeli tanodáktul ily lényeges pontban eltérni — ha csak kiválóan fontos okok nem igénylik s elvek feláldozása nélkül megeshetik, — nem tanácsos: sorra vesszük már most az egyes tantárgyakat azon rendben, a mint a javaslatban következnek.

V allástan .

A rendezett elemi oskolai tanításra támaszkodva, az első két osztályban is elegendőnek tartjuk a 2 órát hetenkint. Egyébiránt a sorozatra s beosztásra nézve teljesen elfogadjuk a ta- nácskozmány javaslatát .

L atin nyelv.

A latin nyelv az I. osztályba behozatván, a IÍI-dik s IV-dik osztályban fölösleges a 8 óra, beérhetjük az algymnasiummindenik osztályában 6— 6 órával; névszerinti

I. osztály, hetenként 6 óra; az, a mi a javaslatban a II-dik osztályra van szabva;II. „ hetenként 6 óra; az alaktan befejezése, kellő gyakorlatokkal.III. „ hetenként 6 óra; a szókötésből az esettan, gyakorlatokkal, Cornelius és

Phaedrus.IV. „ hetenként 6 óra; a szókötéstan befejezése kellő gyakorlatokkal; prosodia.

Caesar és Ovidius.V. „ hetenként 5 óra; prosodia s metrika befejezése. Lívius és Ovidius Metamor

phoses. Fordítások latinra.VI. „ hetenként 5 óra; mint a javaslatban.VII „ hetenként 4 óra; Cicero beszédjei s Laelius v. Cato Majoi', VirgilsHorát.ódái.VIII „ hetenként 4 óra; mint a javaslatban.

G örög nyelv.

Az V-dik s VI-dik osztályra nézve csatlakozunk a javaslathoz, szabadságot hagyván mind a mellett a nyelvtanok s olvasó könyvek választásában. Megjegyzendőnek véljük továbbá, hogy a nyelvtanokban s olvasó könyvekben az attikai szójárás lévén elfogadva, az első olvasmány ugyancsak ily szójárásban volna kezdendő, név szerint a VII „ osztályban : első félévben Xenophon, a másodikban az Iliás.a vm. „ osztályban : első félévben Plato, Ilias; a másodikban Demosthenes könnyebb beszédeiből és — befejezésül mint a görög költészet legfejlettebb virágát — Sophokles valamelyik ti'a- goediáját. Ez kivihető, a mennyiben az Ilias már az előbbi osztálynak is szolgált olvasmányúl, tehát kevesebb időt s erőt igényel ezen utolsó osztályban.

21

M agyar nyelv.A magyar nyelv az I. osztályban megosztván körét a latinnal, csak 3 órát kapna, ne

vezetesen az alaktanban az igékig lehetne haladni, a II-dik osztályban 3 óra ; igeragozás, az alaktan befejezése, a III-dik osztályban 3 óra; mondat s körmondattan.a 1 V-dik osztályban 3 óra ; mint a javaslatban — a verspróbák azonban a következd osztályra hagyhatók.

Minden osztályban önkényt értetnek a kisérő irály-gyakorlatok, olvasás, szavallás.A felgymnasiumra nézve csatlakozunk a javaslathoz azon óhajtással mégis, hogy e

négy osztályban a kijelölt tárgyak mellett a magyar nyelvtan tudományos tárgyalása is helyet foglaljon. Mert az algymnasium csak a száraz formákat adhatja : pedig kivánatos, hogy az ifjú a magyar nyelv szervezetével s ennek közvetítése utján általában azon logikával, mely a nyelvek szerkezetében nyílvánúl, közelebb megismerkedjék.

Német nyelv.A német nyelv megtanulásában viszonyaink, társadalmi életünk sok alkalmat, támoga

tást szolgáltatván, elegendőnek tartjuk, ha az az I. osztályban is csak 2 órán át taníttatik, úgy hogy az egész gymnasiumon át mindenik osztályra 2— 2 óra jutna. A tárgy berendezésére és sorozására nézve a javaslathoz csatlakozunk azon különbséggel, hogy az alaktan itt is — minta magyar nyelvnél — az első két osztály között oszoljék meg.

Szláv nyelv.Elfogadjuk a javaslatot.

Földrajz s történelem.E két tudomány elkiilönzése csak üdvös eredményű lehet, hanem a földrajznak több

időt kívánnánk szentelhetni. A sok más tekintetbül méltán korlátolt óraszámon túl nem me" hetvén, e célt valamennyire megközelíthetőnek gondoljuk következő beosztás mellett :

I. osztály, hetenként 4 óra : a világnak általános topographiai ismertetése; a magyar történelemből az Árpádház kihalásáig, igy aztán a II-dik osztályra eső földrajzi s történelmi ösmertetésekre bővebben marad idő ;a II-dik s III-dik osztály maradna mint a javaslatban, banem a IV-dik osztályban ismét hetenként 4 óra, hogy a történelmen kívül a földrajz rövid ismétlésére is jusson idő s igy a tanuló, a ki az algymnasiummal netán befejezi oskolai pályáját, ne vigyen magával nagyon is halavány földrajzi árny-emlékezéseket.

A felgymnasiumra nézve osztozunk a tanácskozmány véleményében, jóllehet e 4 évi tanfolyamban a földrajz már végkép mellőztetvén, igen kivánatos volna, ha az utolsó osztályban — az órák megszapox-itása nélkül — a földrajz rövid, rendszei'es ismétlésére lehetne valamikép egy kis időt szakítani. Talán a II-dik félévben lehetne erre 1 órát lefoglalni azon 5 közül, mely együttvéve a magyar prot. egyház és Magyarország részletes történelmére van szánva, miután az utolsó, 3-százados korszakban úgyis e kettőnek élete, fejlődése szorosan egymásba fűződvén, kölcsönösen világítják, támogatják egymást.

A

22

Szám tan és m értan.Csatlakozunk a javaslathoz, azon megjegyzéssel mégis, hogy az első két osztályban

3—3 órát elegendőnek tartunk. Az itt előforduló számvetések s mértani alakok majd mindnyájával a tanuló már az elemi oskolában nagyjából megismerkedik; az 1 órai szépírást, mely merőben a formák begyakorlását tűzi célúi, teljesen elkülönöztetni kívánjuk a mértantól, mely az alakok viszonyaira, kölcsönös vonatkozásaira figyelteti a tanulót. A szépíráshoz közelebb álló, szorosabban' vett rajzolgató szemlélkezést az elemi oskolák feladatának ismerjük, úgy hogy a növendék a gymnasium első osztályában már merőben ismerős mértani alakokkal kell hogy találkozzék.

Term észettudom ány.Kívánatosnak tartjuk, hogy az első 3 osztályban az órák száma egygyel megszaporít-

tassék; aránytalannak látszik továbbá a beosztás, mely az állattanra négyszer annyi időt szán mint az ásványtanra s növénytanra, bármennyire ismerjük is el az állattannak (az embert is befoglalva) nagy fontosságát és szerfölötti terjedelmét. De 2 helyett 3 órát szánván reá az egész első évben :mig egyrészt csak negyedével szállítjuk alább a javaslat óraszámát, másrészt jobb arányba hozzuk az ásvány s növénytannal, mely e szerint egyenkint félannyi órában részesülne, mint az állattan; továbbá megkímélnénk egy — hetenkint 3 órával számított — egész tanévet a III-dik osztály számára. E megkímélt időt oly 2 tanulmánynak óhajtanók szánni, mely nézetünk szerint a gymnasiumban nagyon is helyén van, s a növendék fejlesztésére üdvös hatást gyakorolna. Értjük a m e t e o r o l o g i á t és t e r m é s z e t t a n i f ö l d r a j z i . Mind a kettőt tanították eddig is, de oly alárendelt szerepben, úgy eldugva, más tudományokba beolvasztva, hogy az a teljes mellőzéssel csaknem egyértékünek tekinthető.

A m e t e o r o l o g i a nagyban mutatkozó, általánosan ismert, naponként tapasztalható tüneményeket magyarázgatván, alighanem legalkalmasabb bevezetéséül szolgálhatna a következő évben tárgyalandó természettannak. E tünemények közérdekűek, szinte kézzel foghatók s a növendék, midőn e nyilvánságos, de eddigelé neki a véletlenség színében feltünedező jelenségek okaival megismerkedik, lassan-lassan megszokja atermészet tüneményeit mint törvények szerint működő erők nyilatkozatait tekinteni. E tanulmány közben a növendék már előre megismerkednék a nehézkedés, a villanyosság, a hő- és fénytan kiválóbb törvényeivel s az ekkép egyengetett úton jutva a rendszeres természettanhoz, ebben azonnal otthonosabban érezné, tisztábban tájékozná magát.

Ami a t e r m é s z e t t a n i f ö l d r a j z i illeti, ez feltüntetvén a földnek természettől való berendezését, alakulásait, fejlődését, egyúttal pedig azon hatásokat, melyeket a föld s ennek szervezetei, névszerint az ember is, egymásra kölcsönösen gyakorolnak: nemcsak a képzeletet üdvösen táplálja, hanem a világnézés szempontját is úgy a közönséges értelemben vett földraj z mint az emberiség történelme irányában tetemesen emeli. — A III-dik tanév második felében a növendék bír már annyi jártassággal szintúgy a földrajzban, mint a természettanban (föltéve hogy az első félévben meteorologiát tanúit, mely úgy is beleszakad a természettani földrajzba) hogy e tanulmányt jó sükerrel végezhetné. A mi a felgymnasiumot illeti, azon észrevételünk van, hogy a geognosiát akkor kellene előfogni, midőn a természet mind a három országa már kellő-

*

log meg van ismertetve — ezt tehát az V-dik osztályba! 1 órával hetenkint áttennők a VII-dik osztályba, hol a természeti tanulmányok úgy sincsenek képviselve; ezen 1 órát pedig csak a tör- ténelembiil lehetne szakítani, úgy hogy erre 4 óra helyett 3 jutna. A Vl-dik osztályban az általános állat és növénytani rendszeren kivtil, bármi röviden hanem önállóan tárgyalni kellene az állati és növényi földrajzi is.

Végre, nagyon óhajtandó, hogy valamint a III-dik osztályban physikai földrajz, úgy a gymnasium utolsó osztályában, a természeti tanulmányoknak mintegy tetőzéseül physikai világrajz (Kosmos) adathatnék elő; röviden, hanem világos képekben. Elég volna tán erre a 11-dik félévben hetenkénti 2 órát a terniészettani 6 órából kiszakítani.

Az előadottakhoz képest a beosztás következő volna:

23

I. osztály, hetenként 3 óra; állattan,n . „ n 77 77 3 óra; első félév: ásványtan; 2-dik félév: növénytan.h l „ 7 7 7 7 77 3 óra; első félév: meteorologia; 2-dik félév; természettani

földrajz.IV. „ 7 7 7 7 4 óra; mint a javaslatban.v. „ 7 7 7 7 77 2 óra: vegytan, ásványtan.VI. „ 7 7 7 7 77 3 óra : általános állat s növénytani rendszer; állat — s növény

tani földrajz főbb vonásaiban.VII. 77 7 7 77 1 óra: geognosia.Vili.

világrajz.7 7 7 7 77 G óra; természettan, ebbül a 2-dik félévben 2 óra természettani

llö lcscszct.Belátjuk ugyan, hogy a szabott óraszám csekély, hanem ennek szaporitását nem igen

tartván lehetőnek, ragaszkodunk a javaslathoz.A javaslatunk szerint való tárgy és órasort a mellékelt táblázat mutatja.

Jelentés az 186V d ik i tanévről.Az imént leforgott korszak, mely társadalmi életünk legrejtettebb zugát is elárasztotta

keserűségeivel s tanúságaival, a tudományt mint minden egyebet, a birodalmi diadalkocsi elé hámba fogván, az iskolai életet mint minden életet, rendszeres halállal, agyonirással fenyegetvén, a tanárt és tanítványt egyaránt sajnálatra méltó helyzetbe döntötte és tanintézeteinket, kapcsolatban a növekedő elszegényedéssel, erő-fecsérlő, folytonos vergődésre kárhoztatta. E ba- jokbul a pesti ág. hitv. tanodának is kijutott osztályrésze s az egyház, hogy a sok akadálylyal szemben erejét némileg öszpontosítsa, a gymnasium 6 osztályát 4 osztályra szállította le.

Ez Volt a tanoda állapotja mindekkoráig; a legközelebb lefolyt tanév megindultával azonban kettős bilincse, ha nem is szakadt le végképen, mégis tetemesen megtágúlt: az egyház ugyanis visszafoglalhatta a tért, melyen szabadabban mozoghat, másodszor pedig községünknek egyik jelentékeny segélyforrása, a Glósius-alapítvány, gyümölcsözővé kezdett válni. így történt azután, hogy a község, ezen iskola buzgó szolgálatában megőszült két tanárát, Kanya Pál igazgató tanárt és Stuhlmüller Sámuel tanárt régen megérdemlett nyugalomban és nyugdíjban részesíthette. Melczer Lajos tanár még az elébbi tanév folytában elhunyván, az ekként megürült három tanári székre Batizfalvi István rozsnyai, Dorner József szarvasi és Szénássy Sándor eperjesi rendes tanárok hivattak meg, kik ezen meghívást el is fogadták. Az igazgatóság alulírottra ruháztatott.

A régi tanárok elbúcsuzására s az újaknak felavatására egyházi ünnepély volt oktob. 31-kére rendezve, mely alkalommal Kanya Pál szólott a távozóknak, ahilirt pedig a beköszöntőknek nevében, kiket Hunfalvi Pál isk. felügyelő mutatott be a községnek.

Gymnasiumunknak emelése s mihamarabb kiegészítése körűi egy további hatalmas lendület történt annyiban, hogy községünknek sükerűlt az iskola-épülettel határos, katonai sütő-házat előnyös föltételek alatt megszerezhetni. Ezen ház lerontása s helyén a gymna- siumnak szánt épület felállítása körül a munkálatok már is megkezdődtek. Betudva még azt, hogy a felállítandó fel-gymnasium iránt a közönség élénken érdeklődik, s ezt folyton-folyvást gyülekező adakozásaival is tanúsítja — melyekben izraelita polgártársaink dicsérendő áldozat- készséggel vesznek részt — alapos kilátásunk van, hogy fővárosunk egyéb főbb tanintézetei sorában, nem sok idő múlva az ág. hitvallásúnk teljes, szervezett gymnasiuma is elfoglalja megillető helyét. Első lépésünk e pályán: hogy a legközelebbi, tehát 18 61/62 tanévre a gymnasium osztályait egy gyei, az ötödik osztálylya! megszaporítjuk. Reméljük, hogy ez nem sokára majd maga után vonja a többit.

Ennyit iskolánk külső fejleményeirül a jelen évben s a jövőbe vetett reményeinkrül.

25

Megemlíthető ugyan még e helyt, hogy a polg. hatóság iránti vonatkozásainkban is örvendetes fordulat történt ez évben. Kezdetben ugyanis a nm. helytartó tanács közvetlen hozzánk intézte leveleit: örömmel jelenthetjük hogy e hatóság most már az illető egyházi hatóság lítján közlekedik, mióta leveleit tisztelettel s jegyzőkönyvünk egyik kivonatával, — melyben említve van, hogy prot. egyházunk az ily közvetlen érintkezéseket nem engedi — visszaküldöttük.

Tanításunkban, mint az ez idő szerint máskép nem is lehet, nem voltunk minden ingatagság nélkül. A régi még nincs végkép leöltve, az új még nincs teljes életre keltve. Miképen gondoljuk a gymnasiumot célszerűen berendezhetőnek: közölve van fenebbi véleményezésünkben. Hogy mennyire közeledtünk hozzá, mennyiben tértünk még el tőle ez évben : a kö vetkező kimutatásbul tűnik k i:

I. osztály.V a l l á s , hetenkint 2 óra : hittan, bibi. elbeszélések és szentírási helyekkel felvilágo

sítva. Kézikönyv. Székács kér. hittan katekizmusa; biblia.L a t i n n y e l v , hetenkint 6 óra : első félévben a nevek rendes ragozása, második

félévben ragozásra s nemre való minden kivétel, folyvást a megfelelő gyakorlatokkal. K. k. Varga -Schultz.

M a g y a r n y e l v , hetenkint 2 óra: betűtan, főnévragozás, az igeragozásig; költemények emlékelése s fejtegetése, írásbeli gyakorlatok. Kézi könyvek: Ihász nyelvtana s Erdélyi olvasó könyve.

N é m e t n y e l v , hetenkint 2 óra: főnevek s igék alaktana, mondatképzés, fordítás és olvasás. K. k. Heyse nyelvtana, Ballagi olvasókönyve.

F ö l d r a j z és t ö r t é n e t , hetenkint 3 óra: az osztrák birodalom, különösen a magyar királyság földrajza. Kézi könyv: Batizfalvi. Magyarország története az Árpádok alatt. Kézi könyv: Rajcsányi.

T e r m é s z e t r a j z , hetenkint 2 ó ra : emlősök, rovarok, pankányok, pókok. Kézi könyv: Pokorny.

M e n n y i s é g t a n , hetenkint 3 óra; első félévben számtan: alapműveletek egészekkel s közönséges törtekkel; második félévben mértan: vonalok, háromszögek, egybevágóságuk. K. k. Mocnik.

II. osztály.V a l l á s , hetenkint 2 óra: erkölcstan, ó- és líj-testámentomi elbeszélésekkel, szent

írási helyekkel felvilágosítva. K. k. mint az I. osztályban.L a t i n n y e l v , hetenkint 6 óra: a rendes ragozások ismétlése s a nemi szabályok

tana tüzetesen, rendhagyó név-és igeragozás, elkerülhetlenebb szókötési szabályok; fordítási gyakorlatok; mintegy 1H Aesop-féle mese. K. k. mint az I. osztályban.

M a g y a r n y e l v , hetenkint 2 óra: névragozás ismétlése s az igeragozás; költemények betanulása s fejtegetése; Írásbeli gyakorlatok. K. k. mint az I. osztályban.

N é m e t n y e l v , hetenkint 2 óra: alaktan folytatva, bővített mondatok képzése, fordítás, olvasás, emlékelés. K. k. mint az I. osztályban.

F ö l d r a j z és t ö r t é n e t , hetenkint 3 óra: Európa részletes földrajza. Magyar- ország története befejezve. K. k. mint az I. osztályban.

4

7

T e r m é s z e t r a j z , hetenkint 2 óra: első félévben a madarak, hüllők és halak, m ásodik félévben a növények természetraiza. K. k. mint az I. osztályban.

M e n n y i s é g t a n , hetenkint 3 óra: első félévben tizedes törtek, arányok, hármas szabály; második félévben kerület- s terület-számítás, háromszögek hasonlósága. K. k. mint az I. osztályban.

26

111. osztály.

V a l l á s , hetenkint 2 óra: az erény segédeszközei; a kér. egyház ünnepei; a kér. vallás és egyház története a reformátióig; szentírás olvasása. K. k. mint az I. osztályban s a sopronyi képezde egyháztörténete.

L a t i n n y e l v , hetenkint 6 óra: a szókötésből a mondatrészek egyezése s az esettan; fordítások latinra; Phaedrusból 10 mese, Corneliusból Miltiades, Aristides, Themistokles és Cí- mon életrajza olvastatott, a szó és dologmagyarázaton kívül különös figyelemmel a nyelvtan és szókötés szabályaira. K. k. Varga — Schultz.

G ö r ö g n y e l v , hetenkint 5 óra: a formatanból a nevek végeztettek be, az igék jelen időtője magyaráztatott; kellő gyakorlatokkal. K. k. Curtius — Kiss nyelvtana és Schenkl—- Kiss olvasó könyve.

M a g y a r n y e l v , hetenkint 2 óra: mondatok szerkezete, olvasmányok, írásbeli gyakorlatok, egyes darabok betanulása. Olv. könyv Szvorényi.

N é m e t n y e l v , hetenkint 2 óra : összetett mondatok képzése, prózai s költői darabok fordítása s elemzése. K. k. Heyse és Ballagi.

F ö l d r a j z és t ö r t é n e t , hetenkint Sóra: Ázsia, Afrika, Amerika és Austrália részletes földrajza. K. k. mint az I. osztályban. Az ó-kor története, főtekintettel Görögországra s Rómára. K. k. Beck.

T e r m é s z e t r a j z , hetenkint 2 óra: első félévben ásványtan; k. k. Dorner. Második félévben természettan bevezetése, a testek általános tulajdonságai, vegytan elemei. K. k. Pisko — Kühn.

M e n n y i s é g t a n , hetenkint 3 óra: első félévben betűvetés, fokozás és gyökvonás; második félévben a kör. K. k. Mocnik.

IV. osztály.

Va l l á s , hetenkint 2 óra: a reformatio története külföldön és hazánkban; szentirás olvasása. K. k. mint a III. osztályban.

L a t i n n y e l v , hetenkint 6 óra: az esettan ismétlése, a szókötés befejezve; a szó- é=> versmértan elemei; kellő gyakorlatok, forditások iskolában és otthon. ‘J. Caesar d. bello gall. L. I. 1—36, L. VI. 21—28; Ovidius: Trist. I. 3, 1— 35; IV. 10. 1 — 132; L. Amor. I, 15, 1—42; Fastor. L. II. 83— 118; 687— 710; L. III. 523—542 emlékelve.K. k. Varga — Schultz.

G ö r ö g n y e l v , hetenkint 4 óra: a múlt éviek ismétlésével a jelenidői, jövő és 1-ső aorisztosi tő, a fu-igékig; gyakorlatok, pensumok betanulása, nehány epigramma. K. k. mint a III. osztályban.

27

M a g y a r nye l v , hetenkint 2 óra: körmondatok, kisebb iratok, leirások, elbeszélések, Írásbeli gyakorlatokkal; valami a trópusok- és figurákról. K. k. minta III. osztályban.

N é m e t nyelv, hetenkint 2 óra: a formák ismétlése, prózai s költői darabok magyarázata; Írásbeli gyakorlatok mint azelébbi osztályokban is. K. k .mint a III. osztályban.

F ö l d r a j z és t ö r t é n e t , hetenkint 3 óra: a mértani, természettani s politikai földrajz elemei. K. k. mint az I. osztályban. A közép — s újkor története főbb vonásaiban. K. k. mint a III. osztályban.

T e r m é s z e t t a n , hetenkint 3 óra: természettan, nyugalom és mozgás, hang, delejesség s villanymsság, fény és hő. K. k. mint a III. osztályban.

M e n n y i s é g t a n , hetenkint 3 óra: első félévben egybevetések, összetett arányok, első fokú egyenletek egy ismeretlennel; második félévben tömörmértan. K. k. mint a III. osztályban.

J e g y z e t . Rajztanításban a növendékek csekély havi-díj mellett részesülhettek.

Körülményeink még nem engedték, hogy a hirtelen felkapott s egyedül üdvözítőnek hitt merev szaktanitást enyhithettük volna annyira, a mennyire — kivált az alsó osztályokban — célszerűnek találjuk s hogy mintegy bővített osztálytanítást léptethettünk volna életbe. Úgy akarunk gondoskodni, hogy imez osztályokban 2 legfölebb 3 tanító között oszoljék meg a munka, s ez sem egyaránt, hanem főnyomatékot engedve az egyiknek vagy a másiknak.

A mi egyik okvetlenül számba veendő nehézség helybeli tanodánknál : az a növendékek kétnyelvűsége. Sokan találkozván a belépők között kik a magyar nyelvet épen nem értik a tanulmányoknak magyarul s németül való megmagyarázását s elmondását nem igen lehet elkerülni, kivált az év első felében, hacsak tekintet nélkül s az értelem fejlesztése rovására előre törni nem akarunk. £ részben természetesen annál könnyebb a munka, minél közelebb jutunk a tanév végéhez. Igaz, hogy alig van tárgy, melyet a tanárnak ne kellene többször ismételve magyaráznia, s e tekintetben a kétféle nyelven való előadás nincs egészen haszon nélkül, de tagadhatatlan, hogy a haladást nem könnyíti s hogy kivált a figyelemnek folytonos, egyaránt ébren tartása ily körülmények között kettős súlylyal nehezedik a tanítóra.

Végül a tanárok irodalmi működésére nézve megemlíthető, hogy ez idén megjelentek :B a t i z f a l v i I s t v á n t ó l : A magyar királyság alkotmányos földrajza;

Ugyanaz, népiskolák számára, versekkel;A házi kincstárban — melynek egyik szerkesztője — egyháztörténeti cikkek.

Gr r e gus s G y u l á t ó l : Természettan; a m. t. társaságiul a hölgydijjal jutalmazott pályamunka; a m. akadémia tulajdona.

H o r v á t h Zsi g m o n d tó 1 : Birálat Sophoklesnek Aias és Philoctetes című drámáinak fordításáról (a Magy. nyelv. 5-dik évi f. 5-dik füzetében).

4 *

A tanítványok száma ez iskolai évben örvendetes módon gyarapodott (a tavali számhoz képest mintegy felényivel). Volt ugyanis összesen 149 bejegyzett tanuló (ezek között 83budapesti. 66 vidéki).

Évközben kilépett 13, magántanuló volt 10, tehát rendes tanuló 126 s közöttük tandíj-mentes 20.

A rendes tanulók vallásra s nyelvre nézve következő arányban oszlanak meg a négy osztály között :

Va l l á s r á n é z v e : N y e l v r e n é z v e :

28

Osztályr

Ag. hitv. Helv. hitv. Gör. kath. Móz. hitv. Összesen Magyar. Német. Szláv.

I . 17 8 1 19 45 28 17 —

II. 21 1 — 7 29 21 7 1

III. 13 1 1 16 31 16 14 1

IV . 10 2 1 8 21 12 9 —

Összesen 61 12 3 50 126 77 47 2

Gyűjteményeinket illetőleg, az i s k o l a k ö n y v t á r a mintegy 6000 darab könyvet foglal magában, melyeknek végleges rendezését azon időre kell halasztanunk, a midőn hozzáillő helyiséggel fogunk rendelkezhetni. A könyvtár ez év folytában is több jeles müvei gyarapodott, be nem tudva a lapokat s folyóiratokat, melyek a tanárok részére járnak.

Az i f j ú s á g i k ö n y v t á r , melyet a tanulók saját adakozásaikkal tartanak fen, közel 300 könyvet tartalmaz.

A t e r m é s z e t t a n i s z e r t á r is évről évre gyarapodik s különösen a villanyosságot illetőleg a legszükségesebb eszközökkel fölszereltnek tekinthető. A vegytant illetőleg pedig N e n d t v i c h Károly tanár űr ez év folytán oly gazdag gyüjteménynyel ajándékozta meg iskolánkat, hogy ezt — a gymnasiumban tárgyaltatni szokott vegytan köréhez mérve — vegyi szerekkel s eszközökkel teljesen felkészültnek mondhatni. Az egyh. választmány, elismerése jeléül elhatározta, hogy ezen becses adomány „Nendtvich-alapítvány “ címe alatt külön helyet foglaljon el gyűjteményünkben.

A n ö v é n y g y ű j t e m é n y t ugyancsak ez év folytán szép ajándékkal gazdagította H a n t ó Lajos tanító úr.

\

29

A jövő tanévre a beírások s fölvételi vizsgák sept. 12—15-dik napjaira vannak kitűzve ; a tanév sept. 16-dikán nyílik meg.

A gymnasium I. osztályába csak azok vétetnek föl, a kik a 4-dik elemi osz- tálybul kielégítő bizonyítványt mutathatnak elő, vagy ennek hiányában az elrendelt magánvizsgálatot megállják.

Greguss Gyula,igazgató.

30O

sztá

ly

Vallás Latin nyelv Görög nyelv M agyar nyelv Német nyelvSzlávnyelv

1.2 óra

Káté , bibi. szakaszok olvasása s tanulása , énekek em

lékelése.

6 óraSzóalaktan, rendes flexió, kellő gyakorlatok

kal.—

3 óraAlaktan az igékig; egyszerű irálygyakorlatok, válogatott darabok el-

szavalása.

2 óraMint a magyar.

tO

ts

St

O

tO

tO

tO

ts

ít

oIr

odal

om

tört

énet

e, ae

sthe

tikai

ele

mző

ol

vasm

ány,

irá

lygy

akor

- N

yelv

tan,

hel

yesír

ás,

elem

ző o

lvas

mán

y, d

arab

ok e

lőad

ása,

fo-

lato

k ko

zato

s ir

ályg

yako

rlat

ok.

11.2 óra

Folytatólag mint az első osztályban.

6 óraAlaktan befejezése, kel

lő gyakorlatokkal.—

3 óraAlaktan lefejezése;

irálygyakorlatok , szavalás s a t.

2 óraMint a magyar.

HI.2 óra

Keresztyén hit- és erkölcstan.

6 óraSzókötésböl esettan,

gyakorlatokkal. Cornelius és Phaedrus.

—

3 óraMondat s körmondattan ; elemző olvasás, irálygyakorlatok, sza

valás.

2 óraOlvasás , irálygya- korlatok, szavalás.

IV.2 óra

Általános és különösen magyarhoni evangyelmi egyház-

töiténet.

6 óraSzókötés befejezése

gyakorlatokkal; proso- dia. Caesar, Ovidius.

—

3 óraProsódia, üzleti s csinosabb irálygyakorlatok, a magyar irodalom rövid

ír-mertetése.

2 óraOlvasmány és irály

gyakorlatok.

V.2 óra

Keresztyény hit- s erkölcstan részletesebben, bibi. olvas

mányok.

5 óraProsodia s Metrika befejezése. Lívius, Ovidius Metamorph. For

dítások latinra.

4 óraSzóalaktan rendes formái, kellő gyakorlatokkal.

3 óraIrály tan, főtekintettel a költészetre, olvasm