1

I. 1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról

(Jelentıs módosítások: 1972. évi I. tv., 1986. évi IV. tv. 1990. évi XV. és XX. tv., 1992. évi XVI. tv. 1995. évi. évi XXI. tv. 1997. évi XXXI. tv.)

A törvény célja, hogy védje a házasság és a család intézményét, biztosítsa a házasságban és a családi életben a házastársak egyenjogúságát, fokozza a gyermekért való felelısséget és elımozdítsa az ifjúság nevelését. A törvény alkalmazása során mindenkor a kiskorú gyermek érdekeire figyelemmel, jogait biztosítva kell eljárni. ELSİ RÉSZ: A HÁZASSÁG I. fejezet. Házasságkötés Alaki kellékek: Házasság csak akkor jön létre, ha a házasulók

- az anyakönyvvezetı elıtt, - személyes kijelentéssel, - házasságkötésre irányuló nyilatkozatot tesznek.

Ha a fentiek bármelyike hiányzik nem jön létre házasság. (Semmisség.) Szükséges még mint alaki kellék:

- az együttes jelenlét, - az anyakönyvvezetı hivatalos minıségében járjon el.

Ezek hiánya érvénytelenséget okoz. A többi alaki kellék hiányának nincs jogkövetkezménye:

− illetékes anyakönyvvezetı, − hivatali helyiségben (kivétel rendkívüli esemény), − nyilvánosan, − két cselekvıképes és nagykorú tanú jelenlétében.

A kijelentés megtörténte után a házasságkötést a házassági anyakönyvbe bejegyzik. A házasságkötés elıtt a házasulóknak az anyakönyvvezetı elıtt:

− be kell jelenteniük: a házasságkötésnek nincs törvényes akadálya, − igazolni kell, hogy a törvényes feltételek fennállnak.

Jogszabály elıírhatja a tanácsadáson való kötelezı részvételt. (Jelenleg ilyen szabályozás nincs.) Házasságot kötni csak a szándék bejelentését követı 1 hónap után tőzhetik ki. Ez alól a jegyzı felmentést adhat. A házasulandók valamelyikének közeli halállal fenyegetı egészségi állapota esetén a házasságot azonnal meg lehet kötni.

2

II. fejezet. A házasság érvénytelensége. 1. A kötéskor fennforgó házassági akadály okából érvénytelen a házasság: - a házasulók valamelyikének korábbi házassága, vagy bejegyzett élettársi

kapcsolata1 fennáll, - egyenes ági rokonok házassága, - örökbefogadó és örökbefogadott házassága, - testvérek házassága, - cselekvıképességet kizáró gondnokság alatt álló házassága, - teljes cselekvıképtelenség állapotában levı házassága, - kiskorú házassága, ha nincs hozzá elızetes gyámhatósági engedély (mert

házasságot csak nagykorú férfi és nı köthet), de a gyámhatóság csak akkor adhat engedélyt, indokolt esetben, ha a házasuló a 16. életévét betöltötte (a törvényes képviselıt meg kell hallgatni),

- testvér testvére vérszerinti leszármazójával, - házastársnak volt házastársa egyenesági rokonával. A két utóbbi alól felmentés adható. 2. Formahiba a következtében érvénytelen a házasság: - ha megkötésekor az anyakönyvvezetı nem hivatalos minıségében járt el, - a kijelentés megtételekor a házasulók nem voltak együttesen jelen. A házasságot csak akkor lehet érvénytelennek tekinteni, ha azt az érvénytelenítési perben hozott bírósági ítélet érvénytelennek nyilvánította. Ennek indítására bármelyik házastárs, az ügyész és az is jogosult, akinek az érvénytelenné nyilvánításhoz jogi érdeke főzıdik. III. fejezet. A házasság megszőnése A megszőnés esetei: 1. Az egyik házastárs halálával - a halotti anyakönyvi bejegyzés idıpontjával, - a bíróságnak a halál tényét megállapító határozatával, - a holtnak nyilvánító jogerıs bírósági határozat alapján lehet hivatkozni a megszőnésre. 2. Bírósági felbontással. Bontáskor a közös kiskorú gyermek érdekeire kell figyelemmel lenni. A bíróság a házasságot bármelyik, vagy mindkét fél kérelmére felbontja, ha házaséletük teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott. Erre utal a házasfelek befolyásmentes egyezı akaratnyilvánítása, mely végleges elhatározáson alapul.

1 2009. évi XXIX. tv. a bejegyzett élettársi kapcsolatról, az ezzel összefüggı, valamint az élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról (hatályos: 2009. július 1-tıl)

3

Véglegesnek akkor lehet tekinteni az elhatározást, ha házasfelek az alábbi kérdésekben megegyeztek, és ezt az egyezséget a bíróság jóváhagyta. - A közös gyermek elhelyezése és tartása. - A szülı és a gyermek közötti kapcsolattartás. - A közös lakás használatának megosztása. (Nem a tulajdonjog!) - A házastársi közös vagyon megosztása. - Az esetleges házastársi tartás. Az egyezség megváltoztatását a jóváhagyástól számított 2 éven belül csak akkor lehet kérni, ha a kiskorú gyermek érdekeit szolgálja, illetve a körülmények változása folytán a megállapodás valamelyik fél érdekeit súlyosan sérti. Akkor is véglegesnek tekinthetı az elhatározás, ha a házasfelek között legalább 3 éve megszakadt az életközösség úgy, hogy külön lakásban élnek és igazolják, hogy a közös gyermek elhelyezését és tartását a gyermek érdekének megfelelıen rendezték. IV. fejezet. A házastársak jogai és kötelességei. 1. Általános rendelkezések. A házastársak jogai és kötelességei egyenlık, a házasélet ügyeiben közösen kell dönteniük. A személyüket érintı ügyekben önállóan, de a család érdekeit szem elıtt tartva kötelesek dönteni. A házastársak hőséggel tartoznak egymásnak és támogatni kötelesek egymást. A feleség a házasságkötés után, választása szerint viselheti. - kizárólag a maga teljes nevét viseli, vagy - a férje teljes nevét viseli a házasságra utaló toldással, amelyhez a maga teljes

nevét hozzákapcsolhatja, vagy - a férje családi nevét viseli a házasságra utaló toldással és ehhez a maga teljes

nevét hozzákapcsolja, vagy - a férje családi nevéhez hozzákapcsolja a saját utónevét. A férj a házasságkötés után - kizárólag a maga teljes nevét viseli, vagy - a felesége családi nevéhez hozzákapcsolja a saját utónevét. A férj, illetve a feleség a házasságkötés után házassági névként családi nevüket is összekapcsolhatja, hozzáfőzve a saját utónevét. A házasulóknak a névviselésrıl meg kell egyezniük, és az anyakönyvvezetı felhívására a házasságkötés utáni névviselésrıl nyilatkozniuk kell. A házasság megszőnése, illetve érvénytelenné nyilvánítása után a házastársak a házasság fennállása alatt viselt nevet viselik tovább. Ha ettıl el kívánnak térni, ezt a házasság megszőnése, illetve érvénytelenné nyilvánítása után az anyakönyvvezetınek bejelenthetik. Ilyen esetben sem viselheti azonban a volt

4

férje nevét a volt feleség a házasságra utaló toldással, ha azt a házasság fennállása alatt nem viselte. A bíróság a volt férj kérelmére eltilthatja a volt feleséget a házasságra utaló toldással használt névviseléstıl, ha a feleséget szándékos bőncselekmény miatt jogerısen szabadságvesztésre ítélték. (Konjunktív feltételek!) Újabb házasságkötés esetén a feleség volt férje nevét a házasságra utaló toldással nem viselheti tovább, és ez a joga akkor sem éled fel, ha újabb házassága megszőnt. 2. Házassági vagyonjog A házasság megkötésével az életközösség idejére házassági vagyonközösség keletkezik. Ez azt jelenti, hogy a házastársak osztatlan közös tulajdona mindaz, amit a házassági életközösség ideje alatt akár együttesen, akár külön-külön szereztek. Ez alól kivétel az a vagyon, ami valamelyik házasfél külön vagyonába tartozik. (Ilyen pl. az a vagyontárgy, ami már a házasság megkötése elıtt bármelyiküknek a tulajdonát képezte; vagy a házasság fennállása alatt öröklés, vagy ajándékozás jogcímén szerzett vagyontárgy; stb..) A házastársak a házasságkötés elıtt, valamint a házasság fennállása alatt szerzıdéssel rendezhetik az egymás közti vagyoni viszonyaikat, ennek közokiratba foglalása szükséges. A harmadik személlyel kötött ügyleteik során kötelesek tájékoztatást adni arról, hogy a szerzıdéssel érintett vagyontárgy valamelyikük különvagyonába tartozik. 3. A házastársak lakáshasználatának rendezése. Már a házasságkötés elıtt, valamint a házasság felbontása esetére rendezhetik a közös lakás további használatát (közokiratba, vagy jogi képviselı által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni). Bontás esetén, ha a házastársak nem tudnak megegyezni, a bíróság dönt. A kiskorú gyermek lakáshasználati jogát általában a volt közös lakásban kell biztosítani. A közös tulajdonban, vagy közös bérletben levı lakást a bíróság megosztja, ha a lakás alapterülete, alaprajzi beosztása, és a helyiségek száma ezt lehetıvé teszi. Ha lehetséges a lakást két másikra cserélik, úgy hogy mindkét fél megfelelı lakáshoz jusson. Amennyiben a fentiekre nincs lehetıség, akkor az marad a lakásban, akinél a gyermeket elhelyezték, a távozó fél a lakáshasználati jog ellenértékének rá esı részére jogosult. (A beköltözhetı forgalmi értékbıl levonva a lakott forgalmi értéket, osztva a személyek számával.) Amennyiben a lakás valamelyik házastárs különvagyona, vagy önálló bérlete, akkor a lakáshasználat ıt illeti meg, kivételesen a másik felet, ha a gyerek nála kerül elhelyezésre.

5

4. A háztartás költségei, házastársi tartás. A közös költségek fedezésére a házastársak keresménye és egyéb közös vagyona szolgál. Amennyiben ez nem elegendı, akkor a különvagyonból is hozzá kell járulni. A házastárs köteles a különélı és önhibáján kívül rászoruló házastársát különvagyonából is eltartani, amennyiben erre nem érdemtelen. MÁSODIK RÉSZ: A CSALÁD V. fejezet. A családi jogállás A rokonság Egyenesági rokonság Ilyen a rokonság azok között, akik közül egyik a másiktól származik. Ennek megfelelıen egyenesági rokonság áll fenn szülı (elıd) és a gyermek (utód) között. Az elıdöket felmenı (szülı, nagyszülı, dédszülı stb.) az utódokat lemenı (gyermek, unoka, dédunoka stb.) rokonoknak nevezzük. Az egyenesági rokonság fennállhat anyai és apai ágon egyaránt. Oldalági rokonság Oldalágon rokonok azok, akiknek legalább egy közös felmenı rokonuk van, ık maguk azonban egyeneságon nem rokonok. Oldalágon rokonai egymásnak a testvérek, akár mindkét, akár csak az egyik szülıjük közös. Azok az oldalági rokonok, akiknek legalább az egyik nagyszülıjük közös, unokatestvérek. Másodfokú unokatestvérség áll fenn azok között, akiknek a dédszülıjük közös. A rokonság fokát tekintve mind egyenes, mind oldalágon egyaránt lehet közelebbi és távolabbi. Az apaság vélelme 1. A gyermek apjának azt a férfit kell tekinteni, akivel az anya a fogamzási idı kezdetétıl a gyermek születéséig eltelt idı, vagy annak legalább egy része alatt házassági kötelékben állott. A vélelmezett fogamzási idı a születéstıl visszafelé számított 182. és 300. nap közötti idı a két határnap hozzászámításával. Bizonyítani lehet, hogy a gyermek fogamzása a vélelmezett fogamzási idı elıtt vagy után történt. Ha a nı házasságának megszőnése után újból házasságot kötött, az újabb házasságának fennállása alatt született gyermeke apjának akkor is az újabb férjet kell tekinteni, ha a korábbi házasság megszőnése és a gyermek születése közt háromszáz nap nem telt el. Ha azonban ez a vélelem megdıl, a gyermek apjának a korábbi férjet kell tekinteni. Ha az anya a fogamzási idı kezdetétıl a gyermek születéséig eltelt idı vagy annak egy része alatt nem állott házassági kötelékben, a gyermek apjának kell tekinteni azt a férfit, aki az anyával a fogamzási idı kezdetétıl a gyermek születéséig eltelt idı vagy annak egy része alatt a közjegyzı által vezetett Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartása által igazolt élettársi kapcsolatban élt.

6

Ezt a szabályt nem lehet alkalmazni, ha az anya a fogamzási idı kezdetétıl a gyermek születéséig eltelt idı alatt több férfival élt az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartása által igazolt élettársi kapcsolatban. Ha az anya a fogamzási idı kezdetétıl a gyermek születéséig eltelt idı vagy annak egy része alatt nem áll házassági kötelékben, és a közjegyzı által vezetett Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásán2 alapuló apasági vélelem sem áll fenn, a gyermek apjának kell tekinteni azt a férfit,

− aki a gyermeket teljes hatályú nyilatkozattal a magáénak ismerte el, vagy − azt, akit a bíróság jogerıs ítélettel a gyermek apjának nyilvánított, vagy − a jelen törvényben meghatározott feltételek esetén azt, aki a gyermek

születése után az anyával házasságot kötött, vagy − azt a férfit, aki az anyával külön törvény rendelkezései szerint lefolytatott

emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárásban (a továbbiakban: reprodukciós eljárás) vett részt és a származás a reprodukciós eljárás következménye.

2. Teljes hatályú apai elismerı nyilatkozat az apaságot önmagában megállapítja. Feltételei (konjunktív!): − a fogamzási idı kezdetétıl tehetı, − csak akkor, ha a törvény értelmében nem kell más férfit a gyermek apjának

tekinteni, − a gyermek legalább 16 évvel fiatalabb, mint a 16. életévét betöltött

nyilatkozó, − csak személyesen tehetı, közokiratba kell foglalni, anyakönyvvezetı,

gyámhatóság, bíróság, közjegyzı elıtt, − szükséges hozzá az anya, a kiskorú gyermek törvényes képviselıjének, és a

14. életévét betöltött gyermek hozzájárulására is. 3. Amennyiben az anya a gyermek születése után házasságot köt, és a férj a házasságkötést megelızıen az anyakönyvvezetı elıtt a gyermeket magáénak ismeri el. Feltételei (konjunktív!): − más módon nem állapítható meg senkinek az apasága és senki ellen nincs

apaság megállapítása iránti per folyamatban, − a férj a gyermeknél legalább 16 évvel idısebb, − hozzájárulás szükséges az anyától, a kiskorú törvényes képviselıjétıl és a

14. életévét betöltött gyermektıl.

2 2009. évi XXIX. tv. a bejegyzett élettársi kapcsolatról, az ezzel összefüggı, valamint az élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról

7

4. Apának kell tekinteni azt a férfit, aki az anyával külön törvény rendelkezései szerint lefolytatott emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárásban vett részt és a származás a reprodukciós eljárás következménye. 5. Az apaság bírósági úton történı megállapítása Amennyiben a fentiek alapján (1.-4. pont alattiak: tehát fennálló házasság, utólagos házasság, teljes hatályú apai elismerés, reprodukciós eljárás) nem kell mást apának tekinteni, jöhet szóba a bírósági eljárás. Ennek során a bíróság a gyermek apjának nyilvánítja azt a férfit, aki az anyával a fogamzási idıben nemileg érintkezett, és az összes körülmény gondos mérlegelése alapján alaposan következtethetı, hogy a gyermek ebbıl az érintkezésbıl származik. Nincs helye az apaság bírósági úton történı megállapításának azzal a férfival szemben, aki az eljárás lefolytatásához ivarsejtet vagy embriót adományozott. Az apaság vélelmének megtámadására jogosult: - a gyerek (nagykorúságától), - a férfi, akit apának kell tekinteni, - a gyerek halála után leszármazója, - a fentiek hiányában az ügyész. A megtámadásra a születésrıl szerzett értesülés idıpontjától számított 1 évig van lehetıség. Az anyaság megállapítása − A gyermek kérheti annak bírósági megállapítását, hogy anyja az általa

megjelölt személy. − Az anyaság bírósági megállapítását az is kérheti, aki azt állítja, hogy ı a

gyermek anyja. Ha a származás reprodukciós eljárás következménye, nincs helye az anyaság bírósági úton történı megállapításának azzal a nıvel szemben, aki az eljárás lefolytatásához ivarsejtet vagy embriót adományozott. A gyermek névviselése Ha mindkét szülı ismeretlen a gyermek születése után nyomban intézkedni kell, hogy szülıkként képzelt személyeket jegyezzenek be. Ha az apa ismeretlen, akkor az anya kérelmére bármikor, a gyermek 3. életévének betöltése után pedig hivatalból kell intézkedni, hogy apaként képzelt személyt jegyezzenek be (gyámhatósági feladat). Apai családi névként: - az anya legközelebbi ismert férfi felmenıjének családi nevét kell megállapítani

(anyai nagyapa), - ha az anya kéri, akkor lehetıség van az anya családi nevének bejegyzésére,

vagy az anya által megjelölt más családi nevet, feltéve, hogy ez más jogos érdekét nem sérti.

8

Nem állapítható meg olyan családi név, amely a gyermekre sérelmes. Ha mindkét szülı ismert, akkor a megállapodásuk szerinti családi nevet viseli a gyermek. Házasságban élı szülık gyermeke – szüleinek megállapodása szerint – apjának vagy anyjának családi nevét viseli. A házasságban élı szülık valamennyi, a házasság fennállása alatt született közös gyermekének csak azonos családi neve lehet. Közös házassági nevet viselı házastársak gyermeke csak a szülık közös házassági nevét viselheti. A saját nevüket viselı szülık megállapodása alapján a gyermek az apa és az anya családi nevét együtt is viselheti. A gyermek családi neve legfeljebb két tagú lehet. VI. fejezet. Az örökbefogadás 1. Az örökbefogadás célja Az örökbefogadó és annak rokonai, valamint az örökbefogadott között családi kapcsolatot létesítsen, és elsısorban olyan kiskorúak nevelését biztosítsa, akiknek szülei nem élnek, vagy akiket szüleik megfelelıen nem képesek nevelni. 2. Az örökbefogadás feltételei Örökbefogadó csak az a teljesen cselekvıképes, nagykorú személy lehet, aki örökbefogadás elıtti tanácsadáson és felkészítı tanfolyamon eredménnyel részt vett, és személyisége, valamint körülményei alapján3 alkalmas a gyermek örökbefogadására További feltétel, hogy a gyermeknél legalább 16, legfeljebb 45 évvel idısebb. El lehet tekinteni tanfolyam elvégzésétıl, illetve a korkülönbségtıl, ha házastárs, vagy rokon fogadja a gyermeket örökben. Nem fogadhat örökbe, aki a szülıi felügyelet megszüntetését, vagy a közügyektıl való eltiltást kimondó jogerıs bírósági ítélet hatálya alatt áll. Örökbefogadni csak kiskorút lehet. Az örökbefogadást a gyámhatóság engedélyezi. Ennek megadásához a felek egyetértı kérelmét tartalmazó nyilatkozat, továbbá a gyermek szüleinek, valamint a házasságban élı örökbefogadó házastársának hozzájárulása szükséges. A szülı a hozzájáruló nyilatkozatot nem vonhatja vissza. (Erre figyelmeztetni kell!) A leendı örökbefogadónak a gyermeket legalább 1 hónapig gondoznia kell, csak ez után adható neki örökbe.

A titkos örökbefogadás esetei - Az örökbefogadáshoz a szülı úgy is megadhatja a hozzájárulását, hogy nem

ismeri az örökbefogadó személyét. Erre a nyilatkozatra a gyermek születése elıtt is sor kerülhet. Ezt a nyilatkozatot a gyermek 6 hetes koráig visszavonhatja. (Erre figyelmeztetni kell!) A hat hetesnél fiatalabb gyermeket

3 Az örökbefogadás elıtti eljárásban a gyámhivatal hoz errıl határozatot.

9

a gyámhatóság elsısorban más személynél (nevelıszülınél, gyermekotthonban, vagy más bentlakásos intézetben) helyezi el. A szülı felügyeleti joga megszőnik a gyermek hathetes korában, illetve idısebb gyermeknél a nyilatkozattétel idıpontjában. A szülıi felügyeleti jog megszőnését a gyámhivatal határozata állapítja meg. Ha a gyermek 6. életévét betöltötte, vagy egészségileg károsodott, a hozzájáruló nyilatkozat érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása is szükséges.

- Nincs szükség annak a szülınek a hozzájárulására, aki � Szülıi felügyeletet megszüntetı jogerıs bírósági ítélet hatálya alatt áll. � Akinek intézeti nevelt gyermekét a gyámhatóság örökbefogadhatónak

nyilvánította.4 � Erre akkor kerül sor, ha a szülı a gyermekkel önhibájából egy éve

nem tart rendszeresen kapcsolatot, életvitelén, körülményein nem változtat és emiatt az átmeneti nevelés nem szüntethetı meg. (Erre a jogkövetkezményre az átmeneti nevelést elrendelı határozatban figyelmeztetni kell!), vagy

� a szülı a lakó- és tartózkodási helyét megváltoztatja úgy, hogy nem hagyja meg az új helyét. Az új tartózkodási hely felderítésére irányuló gyámhatósági intézkedések fél éven belül nem vezetnek eredményre, vagy

� a szülı fél éven át gyermekkel semmilyen formában nem tartja a kapcsolatot.

� Aki gyermekét annak érdekében, hogy más nevelje fel – személyazonosságának feltárása nélkül – az egészségügyi intézmény erre kijelölt helyén helyezi el, feltéve, hogy hat héten belül a gyermekéért nem jelentkezik.

Titkos örökbefogadás esetén a szülı az örökbefogadásról értesítést nem kap, és az örökbefogadásról hozott határozatot sem fellebbezéssel, sem egyéb módon nem támadhatja meg.

Nyílt örökbefogadás esetén az alábbi esetekben nincs szükség hozzájáruló nyilatkozatra: - A házastársak között az életközösség megszőnt, akkor az örökbefogadó

házastársának hozzájárulására. - Sem a szülı, sem a házastárs hozzájárulására nincs szükség, ha

cselekvıképtelen, vagy ismeretlen helyen távol van. A gyámhivatal – az örökbefogadás céljának megfelelıen – a gyermek érdekében elsısorban a házasságban élı örökbefogadók által történı örökbefogadást engedélyezi.

4 Ha a kiskorú örökbefogadására nem került sor, és utóbb a gyámhatóság az intézeti nevelést megszünteti, az örökbefogadhatónak nyilvánító határozat hatályát veszti.

10

Az örökbefogadást nem lehet engedélyezni, ha az a kiskorú érdekeivel ellentétben áll, vagy a közérdeket egyébként sérti, illetve, ha akár a felek, akár az eljárásban egyéb módon közremőködı személyek vagy szervezetek részére haszonszerzéssel jár. Külföldre történı örökbefogadás - a rokonok, illetve a szülı házastársa által történı örökbefogadás kivételével - csak örökbefogadhatóvá nyilvánított átmeneti vagy tartós nevelésben levı gyermek esetében engedélyezhetı. Erre csak akkor kerülhet sor, ha a gyermek örökbefogadására belföldön nem került sor, mert azt nem kezdeményezték, illetve örökbefogadása érdekében tett intézkedések nem vezettek eredményre. 3. Az örökbefogadás joghatásai. Az örökbefogadott mind az örökbefogadóval mind annak rokonaival szemben az örökbefogadó gyermekének jogállásába lép. Az örökbefogadás kihat az örökbefogadó leszármazóira is. 4. Az örökbefogadás hatálytalanná válása. Az örökbefogadás hatálytalanná válik, ha az örökbefogadó az örökbefogadottat teljes hatályú apai elismerı nyilatkozattal gyermekének ismeri el, vagy ha az örökbefogadót jogerıs bírósági ítélet, ill. utólagos házasságkötése következtében az örökbefogadott apjának kell tekinteni. 5. Az örökbefogadás megszőnése Kölcsönös kérelemre a gyámhatóság felbontja az örökbefogadást, ha az a kiskorú érdekében áll. A bíróság bontja fel az örökbefogadást, ha bármelyik fél kérelmére, ha bármelyikük olyan magatartást tanúsít, amely miatt az örökbefogadás fenntartása a másik félre elviselhetetlenné vált, vagy ha célját és társadalmi rendeltetését nem tölti be. VII. fejezet. A rokonok eltartása 1. Rokontartás A családtagok felelısséggel tartoznak egymás iránt és egymást támogatni kötelesek. Ebbıl a tartalmában elemi erkölcsi szabályból következik, hogy az önmaga eltartására nem képes családtagot a többi családtag nem hagyhatja sorsára, hanem köteles eltartani. A tartás kötelezettsége elsısorban a házastársat, illetve bejegyzett élettársat terheli. Nem mindenki számíthat azonban házastársára, bejegyzett élettársára. Így van ez a kiskorú gyermekek esetén, akikrıl szüleiknek kell gondoskodniuk, de a megözvegyült emberek is kénytelenek más támasz után nézni, Azoknak pedig, akik nem házasodtak meg, vagy házastársukkal nem élnek együtt, ugyancsak rokonaik támogatására szorulnak.

11

A rokontartás feltétele, mértéke, sorrendje, érvényesítése A rokontartásra való jogosultság feltétele a rászorultság, vagyis az, hogy a jogosult életkoránál vagy egészségi állapotánál fogva nem képes – vagy csak részben képes – saját eltartásáról gondoskodni, illetve bár munkaképes lenne, de tanulmányai folytatása miatt indokolt az eltartása. A tartásnak az is feltétele, hogy a jogosult ne legyen érdemtelen a tartásra. A kiskorú gyermektıl és a gyermekérıl gondoskodó szülıtıl azonban nem tagadható meg a tartás érdemtelenség címén. A tartásra jogosultat nem valamennyi rokona egyszerre köteles eltartani, hanem e kötelezettség – egymás közt egysorban – mindig csak a legközelebbi egyenesági rokonokat terheli úgy, hogy elsısorban a leszármazók kötelesek a tartásra, s csak ezek hiányában a felmenı rokonok. Az oldalági rokonok közül egyedül a nagykorú testvért terheli tartási kötelezettség, kiskorú testvére javára, ha más rokon nem képes a testvért eltartani. Az egy sorban kötelezettek együttesen olyan mértékő tartást kötelesek a jogosultnak nyújtani, hogy annak indokolt szükségleteit (nevelés, taníttatás, gondozás, ápolás, élelmezés, lakás, kulturális igények, stb.) a tartás fedezze. A tartást pénzben vagy természetben lehet nyújtani, a felek megegyezésétıl függıen. A kötelezettek között a tartás teherbíró képességük arányában oszlik meg, s a természetben nyújtott tartást éppúgy el kell számolni, mint a pénzbelit. A rokontartás szempontjából a teherbíró képesség azt a vagyont, jövedelmet jelenti, amely a rokonok felé fennálló tartási kötelezettségek teljesítéséhez rendelkezésre áll. Rokonait ugyanis mindenki csak annyiban köteles eltartani, amennyiben ez a saját tartását nem veszélyezteti. A rokonok – és a házastárs, bejegyzett élettárs – tartására rendelkezésre álló vagyon, jövedelem nem feltétlenül elegendı valamennyi tartásra jogosult igényeinek kielégítésére. Ezért – a jogosultsághoz hasonlóan – a kötelezettség is a rokonság foka szerint, meghatározott sorrendben teljesíthetı; s a sorrendben hátrább álló jogosult csak olyan mértékben jut tartáshoz – ettıl a kötelezettıl -, amilyen mértékben az elıtte álló jogosultak igényeinek kielégítése után még maradt számára valami. Ha a kötelezett a tartás alól mentesül, a kiesı tartás a vele egy sorban álló kötelezettre, ilyenek hiányában, a sorban utána következı kötelezettekre hárul.

12

A tartás a jellegébıl adódóan, a folyamatosan jelentkezı igények kielégítésére szolgál, ezért tartási követelést is csak kivételesen lehet visszamenıleg érvényesíteni. Tartási igényét per útján elsısorban a tartásra jogosult maga érvényesítheti. Lehetnek olyan esetek, amikor a tartásra jogosult valamilyen okból nem kíván pert indítani, és ezzel a tartása komoly veszélybe kerül. Ha a jogosult védtelen, a rokonaival szemben kiszolgáltatott személy, akkor az ı érdekében a jegyzı és az ügyész is indíthat tartási pert. 2. A gyermek tartása A Családjogi Törvény a társadalom által elfogadott erkölcsi normáknak megfelelıen elıírja, hogy a szülı a saját szükséges tartása rovására is köteles megosztani kiskorú gyermekével azt, ami közös eltartásukra rendelkezésre áll. Ez a kötelezettség azonban csak akkor terheli a szülıt, ha a gyermek vagyontalan, vagy ha a gyermeknek nincsen más tartásra szorítható egyenesági rokona. (pl. nagyszülı) Ellenkezı esetben ugyanis a szülı súlyosan méltánytalan helyzetbe kerülne. Megjegyzendı, hogy a nagykorú továbbtanuló gyermeket a saját tartásának rovására a szülı nem köteles eltartani. A gyermektartás módja A gyermek eltartásának legtermészetesebb módja, hogy a szülı a gyermeket a saját háztartásában neveli, gondozza, ellátja ruhával, biztosítja élelmezését, lakását. Amikor erre bármilyen okból nem kerülhet sor, a szülı köteles a gyermek szükségleteirıl olyan módon gondoskodni, hogy a gyermeket ténylegesen eltartó személy kezéhez tartásdíjat fizet. Így, ha a gyermeket az egyik szülı gondozza a másik szülı köteles a tartást pénzben nyújtani, ha pedig harmadik személy gondozásában van a gyermek, mindkét szülı pénzbeni tartást teljesít. A gyermektartásdíj megállapítása A gyermektartásdíjat illetıen elsıdlegesen a szülık megállapodása az irányadó, a bíróság csak a szülık megegyezésének hiányában dönt. A gyermektartásdíj összege a kötelezett átlagos jövedelmének 15-25%-a közötti skálán, tehát rugalmas módon állapítható meg az eset összes körülményeitıl függıen. E körülmények mérlegelésénél mindenekelıtt a gyermek szükségleteibıl kell kiindulni, A gyermek tényleges szükségletei a minden esetben figyelembe veendı alapszükségletek, ezen kívül pedig azok, amelyeket a szülık kereseti-jövedelmi viszonyaira tekintettel ki lehet elégíteni. E szükségletek módosulnak az életkortól, a gyermek egészségi állapotától, neveltetési feltételeitıl, stb, függıen. A szükségletek kielégítése a szülık teljesítıképességéhez igazodik, ezért emeli ki a törvény mindkét szülı jövedelmi és vagyoni viszonyai vizsgálatának szükségességét azzal is összefüggésben, hogy saját háztartásukban milyen más

13

tartási teher hárul rájuk. A gyermeknek lehet saját vagyona is, melynek jövedelmét elsısorban eltartására kell fordítani. A 16. életévét betöltött gyermeknek folyamatos munkaviszonya is lehet, s a tanuló gyermekek közül sokan részesülnek anyagi juttatásban. Ezeket a tartási kötelezettség mértékét csökkentı tényezıkként a törvény szerint figyelembe kell venni. A bíróság a tartásdíjat százalékos arányban, vagy határozott összegben és bizonyos jövedelmek százalékában állapítja meg. Abban az esetben, ha bíróság a tartásdíjat százalékosan állapítja meg, meg kell jelölnie a tartás alapösszegét is. A behajthatatlan tartásdíj (Nem a Csjt. szabályozza, hanem a Gyvt.) Bár a gyermek tartása elsısorban a szülı kötelessége, a kiskorúak neveltetésének anyagi biztonsága fontos társadalmi érdek, a közösség nem maradhat tétlen, ha a gyermek tartása objektív vagy szubjektív okból veszélybe kerül. Az 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról a pénzbeli ellátások körében szabályozza a gyermektartásdíj megelılegezését. (Lásd. a következı fejezetben!) VIII. fejezet. A szülıi felügyelet és a kiskorúakról való állami gondoskodás 1. A szülıi felügyelet általában A kiskorú gyermek szülıi felügyelet vagy gyámság alatt áll. A szülıi felügyeletet a kiskorú gyermek érdekeinek megfelelıen kell gyakorolni. A szülıknek biztosítaniuk kell, hogy az ítélıképessége birtokában lévı gyermekük az ıt érintı döntések elıkészítése során véleményt nyilváníthasson. A gyermek véleményét - korára, érettségére figyelemmel - tekintetbe kell venni. A szülıi felügyelet tartalmilag magába foglalja - a kiskorú gyermek gondozását, nevelését, - vagyona kezelését, - törvényes képviseletének jogát és kötelességét, - a gyámnevezésnek és a gyámságból való kizárásnak jogát. A szülıi felügyeletet a szülık együttesen gyakorolják akkor is, ha már nem élnek együtt. Ha a gyermeket a szülık megegyezése vagy a bíróság döntése alapján valamelyik szülınél helyezték el, a felügyeletet ez a szülı gyakorolja, kivéve, ha a bíróság a közös szülıi felügyeletet rendelt el. (Ezt a szülık kérelmére teszi, illetve az ilyen egyezségét jóváhagyja.) Amennyiben a közös szülıi felügyelet gyakorlása során a szülık már nem tudnak együttmőködni, azt a bíróság bármelyik szülı kérelmére megszünteti, feltéve, hogy a megszüntetés a gyermek fejlıdése szempontjából is indokolt.

14

A szülıi felügyeletet gyakorló szülı, illetve a gyámhatóság a gyermek kiadását követelheti attól, aki a gyermeket jogtalanul tartja magánál. A gyermek elhelyezésérıl a szülık döntenek. A szülık megegyezésének hiányában a bíróság a gyermeket annál a szülınél helyezi el, akinél a kedvezıbb testi, értelmi és erkölcsi fejlıdése biztosított. Ha a szülınél történı elhelyezés a gyermek érdekét veszélyezteti, a bíróság a gyermeket másnál is elhelyezheti, feltéve, hogy ez a személy a nála történı elhelyezést maga is kéri.5 A gyermek elhelyezésének megváltoztatását abban az esetben lehet kérni, ha azok a körülmények, amelyekre a bíróság a döntését alapította, utóbb lényegesen megváltoztak, és ennek következtében az elhelyezés megváltoztatása a gyermek érdekében áll. A gyermek elhelyezése, valamint az elhelyezés megváltoztatása iránt a szülı, a gyámhatóság és az ügyész indíthat pert. A különélı szülık a gyermek sorsát érintı lényeges kérdésekben együttesen gyakorolják jogaikat. Ezek a kérdések: - a kiskorú gyermek nevének meghatározása, illetve megváltoztatása, - tartózkodási helyének kijelölése, - iskolájának megválasztása, - életpályájának megválasztása. A szülıi felügyelet körébe tartozó olyan kérdésekben, amelyekben a szülıi felügyeletet együttesen gyakorló szülık nem tudnak egyetértésre jutni – a lelkiismereti és vallásszabadság körébe tartozó kérdések kivételével –, a gyámhatóság dönt. Ha a különélı szülık a közösen gyakorolt szülıi felügyeleti jog tekintetében nem tudnak megegyezni, a döntés – a tizenhatodik életévét betöltött kiskorú tartózkodási helyének kijelölése kivételével – a bíróság hatáskörébe tartozik. 2. A gondozás és nevelés A szülıi felügyelet körében a szülık kötelessége, hogy a gyermeket gondozzák, tartsák, a gyermek testi, értelmi és erkölcsi fejlıdését elısegítsék. A gyermek köteles szülei iránt tisztelettel viseltetni, nekik engedelmeskedni és fáradozásaik eredményességét tıle telhetıleg elısegíteni. A szülık saját háztartásukban kötelesek gondoskodni a kiskorú gyermekük állandó lakásáról. A gyermek állandó lakásának – ha jogerıs ítélet vagy gyámhatósági határozat másként nem rendelkezik – a szülık állandó lakását kell tekinteni, akkor is, ha a gyermek ideiglenesen máshol tartózkodik. A tizenhatodik életévét betöltött gyermek a szülıi házat vagy a szülık által kijelölt más tartózkodási helyet a gyámhatóság engedélyével a szülık beleegyezése nélkül is elhagyhatja, ha az fontos okból érdekében áll. A szülınek a gyermek végleges külföldre távozására vonatkozó nyilatkozatához a gyámhatóság jóváhagyása szükséges.

5 Legfelsıbb Bíróság 17. számú IRÁNYELV a gyermek elhelyezésével kapcsolatos szempontokról

15

Azt, hogy a gyermek milyen életpályára készüljön, a gyermek hajlama, testi és értelmi képessége, valamint az egyéb körülmények figyelembevételével a szülıi felügyeletet gyakorló szülık és a gyermek közösen döntik el. A szülı és a gyermek között az életpálya kijelölésével kapcsolatban felmerült vitában a gyámhatóság dönt. 3. A vagyonkezelés A szülıi felügyeletet gyakorló szülık joga és kötelessége, hogy gyermeküknek minden olyan vagyonát kezeljék, amely a törvény szerint nincs kivéve kezelésük alól. Azt a keresményt, amelyet a tizennegyedik életévét betöltött gyermek munkájával maga szerzett, nem a szülık kezelik, hanem ı maga szabadon rendelkezik vele. Nem tartozik a szülık kezelése alá a kiskorú gyermek olyan vagyona sem, amelyet a gyermek azzal a kikötéssel kapott, hogy azt szülei nem kezelhetik. A szülık gyermekük vagyonát biztosítékadás és számadás kötelezettsége nélkül kezelik, s a vagyon állagáról is csak a kezelés megszőntekor kötelesek számot adni. A szülık gyermekük vagyonának kezelésében a rendes vagyonkezelés szabályai szerint ugyanazzal a gondossággal kötelesek eljárni, mint saját ügyeikben. Ez azonban nem mentesíti ıket a súlyos gondatlanságért való felelısség alól. A szülık gyermekük jövedelmét a gyermek szükségleteire kötelesek fordítani. Amennyiben a jövedelem a gyermek eltartására nem elegendı, és a szülık a saját megélhetésük veszélyeztetése nélkül nem képesek a gyermeket eltartani, a gyámhatóság megengedheti, hogy a szülık az eltartás költségeinek fedezésére a gyermek vagyonának állagát meghatározott részletekben igénybe vegyék. Az a gyermek, akinek szabad rendelkezése alatt álló saját keresménye van, ha a szülıi háztartásban él, a háztartás költségeihez keresményébıl megfelelı mértékben köteles hozzájárulni. 4. A törvényes képviselet A szülıi felügyeletet gyakorló szülı joga és kötelessége, hogy kiskorú gyermekét mind személyi, mind vagyoni ügyeiben képviselje. A szülı képviseleti joga nem terjed ki a gyermek olyan vagyonával kapcsolatos ügyekre, amely vagyon nem tartozik kezelése alá. Az a szülı, akinek vagyonkezelıi joga nincs, vagyoni ügyekben gyermekét nem képviselheti. Ha a szülıi felügyelet mindkét szülıt együtt illeti meg, a szülık akár kölcsönösen, akár külön-külön közokiratba vagy teljes bizonyítóerejő magánokiratba foglalt meghatalmazást adhatnak egymásnak, hogy a gyermek vagyoni ügyeiben a törvényes képviseletet az egyik szülı a másik nevében is gyakorolja.

16

A szülı nem képviselheti gyermekét olyan ügyben, amelyben ı maga vagy házastársa, egyenesági rokona, avagy az ı törvényes képviselete alatt álló más személy a gyermekkel szemben ellenérdekő félként szerepel, vagy amelynek tárgya a gyermek családi jogállásának megállapítása. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a gyermek örökbefogadásával kapcsolatos nyilatkozatra, továbbá nem akadályozza, hogy a szülı a nála elhelyezett gyermek tartása iránt a másik szülı ellen indított eljárásban gyermekét képviselje. A gyámhatóság egyes vagyoni ügyekre vagy az ügyeknek meghatározott csoportjára nézve a szülıtıl a törvényes képviselet jogát megvonhatja, ha attól lehet tartani, hogy a szülı a képviseletet nem a gyermek érdekeinek megfelelıen gyakorolná. 5. A szülıi felügyelet megszüntetése A bíróság megszünteti a szülıi felügyeletet: - ha a szülı felróható magatartásával gyermeke javát, különösen testi jólétét,

értelmi vagy erkölcsi fejlıdését súlyosan sérti, vagy veszélyezteti, - ha a gyermeket más személynél helyezték el, vagy átmeneti nevelésbe vették

és a szülı felróhatóan, gyermeke érdekét súlyosan sértı módon nem mőködik együtt a gyermekét gondozó nevelıszülıvel vagy intézménnyel, gyermekével nem tart kapcsolatot, továbbá magatartásán, életvitelén, körülményein az átmeneti nevelés megszüntetése céljából nem változtat.

- ha a szülıt a bíróság valamelyik gyermeke személye ellen elkövetett szándékos bőncselekmény miatt szabadságvesztésre ítélte.

A bíróság a szülıi felügyeletet megszüntetheti, hogy a szülı életközösségben él a felügyelettıl megfosztott másik szülıvel, és ezért alaposan tartani lehet attól, hogy a felügyeletet nem fogja a gyermek érdekében megfelelıen ellátni. Ha a bíróság a szülıi felügyeletet a szülı mindegyik gyermeke tekintetében megszüntette, a megszüntetı határozat hatálya kihat a késıbb született gyermekre is. Aki szülıi felügyeletet megszüntetı jogerıs ítélet hatálya alatt áll, - nem fogadhat örökbe, - gyámságot nem viselhet, - gyermek nála nem helyezhetı el, - nincs joga arra, hogy gyermekével kapcsolatot tartson. A bíróság a jövıre nézve visszaállítja a szülıi felügyeletet, ha az az ok, amely miatt azt megszüntették, már nem áll fenn, és nincs egyéb olyan ok sem, amely a megszüntetésre alapul szolgálna. A szülıi felügyelet megszüntetése iránt pert indíthat: - a másik szülı, - visszaállítása iránt pedig bármelyik szülı,

17

- mindkét esetben perindításra jogosult a gyermek, a gyámhatóság és az ügyész is.

A szülıi felügyelet megszüntetése, valamint visszaállítása iránt a teljesen cselekvıképtelen szülı és gyermek helyett a gyámhatóság hozzájárulásával a törvényes képviselı indíthat pert. A cselekvıképességében korlátozott szülı és gyermek a pert törvényes képviselıje hozzájárulásával maga indíthatja meg. 6. A szülıi felügyelet szünetelése Szünetel a szülıi felügyelet, ha - a szülı cselekvıképtelen, vagy cselekvıképességében korlátozva van, - a szülı ismeretlen helyen távol van, vagy ténylegesen akadályozva van, - a bíróság a gyermeket harmadik személynél helyezte el, - ha a szülı hathetes életkoránál fiatalabb gyermeke ismeretlen személy általi

örökbefogadásához járult hozzá, - a gyermeket a gyámhivatal átmeneti nevelésbe vette, - a gyámhivatal a gyermek családba fogadásához hozzájárult, - ha a szülıvel szemben a bíróság a gyermek sérelmére elkövetett cselekmény

miatt büntetıeljárási kényszerintézkedésként távoltartást rendelt el, a kényszerintézkedés idıtartamáig.

- a szülıi felügyelet megszüntetése, illetıleg a gyermek elhelyezése iránti per jogerıs befejezéséig annak a szülınek, akinek a gyermekét a gyámhivatal ideiglenes hatállyal a különélı másik szülınél, más hozzátartozónál vagy más személynél, illetıleg nevelıszülınél, gyermekotthonban vagy más bentlakásos intézményben helyezte el,

- annak a szülınek, akinek gyermeke a különélı másik szülınél van elhelyezve, de szülıi felügyeleti jogát a bíróság nem szüntette meg. De a gyermek sorsát érintı lényeges kérdésekben meg kell hallgatni.

Nem szünetel a szülıi felügyelet, ha a szülık vagy a bíróság a közös szülıi felügyeletrıl döntött. 7. A kapcsolattartás joga és kötelessége A gyermeknek joga, hogy különélı szülıjével személyes és közvetlen kapcsolatot tartson fenn. A gyermekétıl különélı szülı joga és kötelessége, hogy gyermekével kapcsolatot tartson fenn, vele rendszeresen érintkezzen (a kapcsolattartás joga). A gyermeket nevelı szülı vagy más személy köteles a zavartalan kapcsolattartást biztosítani. A szülınek – kivéve, ha a gyermek sérelmére elkövetett cselekmény miatt a büntetıeljárásban elrendelhetı távoltartás kényszerintézkedés hatálya alatt áll – joga van gyermekével kapcsolatot tartani akkor is, ha szülıi felügyeleti joga szünetel.

18

Kivételesen indokolt esetben, a gyermek érdekében azt a szülıt is fel lehet jogosítani a gyermekkel való kapcsolattartásra, akinek a szülıi felügyeleti jogát a bíróság megszüntette, vagy akinek szülıi felügyeleti joga a titkos örökbefogadáshoz adott hozzájáruló nyilatkozat folytán szőnt meg és a gyermek örökbefogadására nem került sor. Errıl a szülıi felügyeletet megszüntetı bíróság vagy – ha a gyermeket tartós nevelésbe vették – a gyámhivatal dönt. A kapcsolattartásról – a szülık megegyezésének hiányában, illetıleg a szülık és a gyám közötti vita esetében – a gyámhatóság dönt. Ha házassági vagy gyermekelhelyezési per van folyamatban, a szülık megegyezésének hiányában a kapcsolattartásról a bíróság dönt. A gyámhatóság, illetıleg a házassági vagy gyermekelhelyezési perben a bíróság a felróható magatartást tanúsító szülı kapcsolattartási jogát a gyermek érdekében korlátozhatja, vagy megvonhatja, illetıleg e jog gyakorlásának szünetelését rendelheti el. Ha a kapcsolattartás kérdésében a bíróság döntött, ennek megváltoztatását a határozat jogerıre emelkedésétıl számított két éven belül csak a bíróságnál lehet kérni. A kapcsolattartásra vonatkozó bírósági határozat végrehajtásáról a gyámhatóság gondoskodik. HARMADIK RÉSZ. A GYÁMSÁG 1. A gyámrendelés feltételei A szülıi felügyelet alatt nem álló kiskorú gyámság alá tartozik, aki részére a gyámhivatal hivatalból rendel ki gyámot. A rokonok ill. más hatóságok vagy szervek (pl. szociális munkás, védını) kötelesek közölni a gyámhatósággal, ha a gyámrendelés vált szükségessé. 2. A gyám kirendelése Nevezett gyám: a szülıi felügyeletet gyakorló szülı által közokiratban, vagy végrendeletben megnevezett személy, vagy, Kirendelt gyám: Amennyiben nincs nevezett gyám, akkor a gyámhatóság rokont, vagy más alkalmas személyt rendel ki gyámnak. Gyámul kell rendelni azt:

� akinél a gyámhatóság a gyermeket ideiglenesen elhelyezte, � aki a gyermeket gyámhatósági határozattal családba fogadta, � akinél a bíróság a gyermeket elhelyezte.

A nevelıszülı, ill. a gyermekotthon vezetıje a gyámja a gyermeknek, ha gyermekvédelmi hatósági intézkedés keretében ezeken a helyeken él a gyermek.

19

Hivatásos gyám rendelhetı ki, ha a nevelıszülı ill. a gyermekotthon vezetıjét nem lehet kirendelni, vagy nem vállalja. Hivatásos gyámot kell kirendelnie gyámhivatalnak a gyermek számára, ha

� a gyámhivatal az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermeket fogyatékosok vagy pszichiátriai betegek otthonában helyezte el,

� a nevelıszülı a gyámságot nem vállalja, � rokonok vagy más alkalmas személyek gyámul nem rendelhetık, � a szülı hozzájárult gyermeke ismeretlen személy általi

örökbefogadásához, és a gyámhivatal a gyermeket ideiglenesen a leendı örökbefogadó szülınél helyezte el.

Gyám lehet minden nagykorú személy, akivel szemben kizáró körülmény nem áll fenn. Nem lehet gyám: - aki gondnokság alatt áll, - aki szülıi felügyeletet megszüntetı, vagy közügyektıl eltiltó bírósági ítélet

hatálya alatt áll, - akit közokiratban, vagy végrendeletben kizártak a gyámságból, - akinek szülıi felügyelete azért szünetel, mert a gyermeke átmeneti, vagy

tartós nevelésben van, - akinek gyermekét örökbefogadhatónak nyilvánították. 3. A gyám jogai és kötelességei Fı szabály szerint a gyám jogai és kötelességei azonosak a szülıkével. A gyám mőködését a gyámhatóság rendszeresen felügyeli és irányítja, ha szükséges korlátozhatja. A gyám mőködéséért díjazást nem követelhet, a gyermek megélhetését szolgáló juttatásokat (tartásdíj, gondozási díj, árvaellátás stb.) azonban az ı kezéhez kell folyósítani. A gyám a vagyonkezelésrıl számadással tartozik. A gyermekvédelmi gondoskodás (ld. a következı részben) alatt álló gyermekkel kapcsolatos gyámsági kérdéseket a gyermekek védelmérıl és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. 84-91. §-ai szabályozzák részletesen.

20

2009. évi XXIX. törvény a bejegyzett élettársi kapcsolatról, az ezzel összefüggı, valamint az élettársi viszony igazolásának

megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról

1. A bejegyzett élettársi kapcsolat létrejötte Bejegyzett élettársi kapcsolat akkor jön létre, ha az anyakönyvvezetı elıtt együttesen jelenlévı két, tizennyolcadik életévét betöltött, azonos nemő személy személyesen kijelenti, hogy egymással bejegyzett élettársi kapcsolatot kíván létesíteni. Kiskorú részére bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése nem engedélyezhetı. Az anyakönyvvezetı a kijelentés megtörténte után a bejegyzett élettársi kapcsolatot a bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyvébe bejegyzi. A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése nyilvánosan, két tanú jelenlétében történik. A bejegyzett élettársi kapcsolatot megelızıen a leendı bejegyzett élettársaknak az anyakönyvvezetı elıtt nyilatkozniuk kell arról, hogy bejegyzett élettársi kapcsolatuknak legjobb tudomásuk szerint nincs törvényes akadálya, valamint igazolniuk kell, hogy bejegyzett élettársi kapcsolatuk törvényes feltételei fennállnak. A felek valamelyikének közeli halállal fenyegetı egészségi állapota esetében a felek nyilatkozata a bejegyzett élettársi kapcsolat törvényes feltételeinek igazolását pótolja, és a bejegyzett élettársi kapcsolat a bejelentés után nyomban létesíthetı. 2. A bejegyzett élettársi kapcsolat joghatásai Ha e törvény eltérıen nem rendelkezik, vagy e törvény a rendelkezés alkalmazását nem zárja ki, megfelelıen alkalmazni kell a) a házasságra vonatkozó szabályokat a bejegyzett élettársi kapcsolatra, b) a házastársra vagy házastársakra vonatkozó szabályokat a bejegyzett élettársra vagy bejegyzett élettársakra, c) az özvegyre vonatkozó szabályokat az elhunyt bejegyzett élettárs túlélı bejegyzett élettársára, d) az elvált személyre vonatkozó szabályokat arra a személyre, akinek bejegyzett élettársi kapcsolatát megszüntették, e) a hajadonra, nıtlenre vonatkozó szabályokat arra a személyre, aki még nem volt házas, és bejegyzett élettársi kapcsolatot még nem létesített, és f) a házaspárra vonatkozó szabályokat a bejegyzett élettársakra. A bejegyzett élettársakra a házastársak által történı közös gyermekké fogadásra vonatkozó szabályok nem alkalmazhatóak. A bejegyzett élettársi kapcsolat apasági vélelmet nem keletkeztet. A házastársak névviselésére vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatóak a bejegyzett élettársakra. Bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése esetén a bejegyzett élettárs volt férje nevét a házasságra utaló toldással nem viselheti tovább, és ez a joga akkor sem éled fel, ha a bejegyzett élettársi kapcsolata megszőnt. Ha a leendı bejegyzett élettárs a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítését megelızıen házassági névként volt férje nevét vagy családi nevét viseli a házasságra utaló toldással, és házassági nevét nem módosítja másik házassági névviselési formára, a születési családi nevének viselésére jogosult. Az emberi reprodukcióra irányuló, külön törvény szerinti eljárásoknak a házastársakra vonatkozó rendelkezései a bejegyzett élettársakra nem alkalmazhatóak. Ha e törvény a házasság vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat fennállásához, illetve a házasság vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat megszőnéséhez nem állapít meg eltérı jogkövetkezményt, továbbá ha a jogosultság vagy a kötelezettség az özvegyet és az özvegy bejegyzett élettársat megkülönböztetés nélkül megilleti vagy terheli, a családi állapotra vonatkozó nyilatkozat csak olyan formában követelhetı meg, hogy a „házas” és „bejegyzett élettárs”, az „özvegy” és az

21

„özvegy bejegyzett élettárs”, illetve az „elvált” és az „elvált bejegyzett élettárs” megjelölés együtt szerepeljen. A családi állapotra vonatkozó adatot tartalmazó nyilvántartásban – az anyakönyvi nyilvántartás, valamint a személyiadat- és lakcímnyilvántartás kivételével – a családi állapotot úgy kell feltüntetni, hogy a „házas” és a „bejegyzett élettárs”, az „özvegy” és az „özvegy bejegyzett élettárs”, illetve az „elvált” és az „elvált bejegyzett élettárs” megjelölés együtt szerepeljen. 3. A bejegyzett élettársi kapcsolat megszőnése A bejegyzett élettársi kapcsolat megszőnik a) az egyik bejegyzett élettárs halálával, b) bírósági felbontással vagy c) közjegyzı általi megszüntetéssel. A bejegyzett élettársi kapcsolat megszőnésére a házasság megszőnésére vonatkozó rendelkezéseket alkalmazni kell. A bejegyzett élettársi kapcsolatot a felek közös megegyezése alapján a közjegyzı nemperes eljárásban szünteti meg.

Módosuló törvények

A Polgári Törvénykönyvrıl szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 685/A. §-a helyébe a következı rendelkezés lép: Élettársi kapcsolat áll fenn két olyan házasságkötés vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése nélkül közös háztartásban érzelmi és gazdasági közösségben (életközösségben) együtt élı személy között, akik közül egyiknek sem áll fenn mással házassági életközössége, bejegyzett élettársi életközössége vagy élettársi kapcsolata, és akik nem állnak egymással egyenesági rokonságban vagy testvéri, féltestvéri kapcsolatban. Az anyakönyvekrıl, a házasságkötési eljárásról és a névviselésrıl szóló 1982. évi 17. törvényerejő rendelet (a továbbiakban: At. ) 1. § (2) bekezdése helyébe a következı rendelkezés lép: Anyakönyvet kell vezetni: a) a születésekrıl, b) a házasságkötésekrıl, c) a bejegyzett élettársi kapcsolatokról, d) a halálesetekrıl. Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásának vezetése Az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartása (a továbbiakban: élettársi nyilvántartás) az élettársi kapcsolat fennállása bizonyításának megkönnyítése céljából tartalmazza a) két, nem cselekvıképtelen nagykorú kérelmezı által közjegyzı elıtt közösen tett azon nyilatkozatot, hogy egymással a Polgári Törvénykönyv szerinti élettársi kapcsolatban (a továbbiakban: élettársi kapcsolat) élnek, és b) legalább az egyik kérelmezınek a közjegyzı elıtt tett azon nyilatkozatát, hogy már nem áll fenn élettársi kapcsolata a vele együtt korábban nyilvántartásba vett személlyel. Az élettársi nyilvántartás igazolja, hogy egymással élettársi kapcsolata áll fenn azoknak, akiknek az élettársi kapcsolat fennállásáról szóló közösen tett nyilatkozata az élettársi nyilvántartásban szerepel. Az élettársi nyilvántartás nem igazolja az élettársi kapcsolat fennállását, ha a) az élettárs utóbb tett, az élettársi kapcsolat fenn nem állásáról szóló nyilatkozatát az élettársi nyilvántartásba bejegyezték, b) az élettársak egyike meghalt vagy c) az élettársak bármelyike utóbb házasságot köt vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot létesít.

22

II. 1997. évi XXXI. tv. a gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról

(kivonatos közlés)

Együtt kell értelmezni a: - 1991. évi LXIV. tv. a Gyermekek Jogairól szóló New Yorkban 1989.

november 20.-án kelt Egyezmény kihirdetésérıl, - 1952. évi IV. tv a házasságról, családról és gyámságról, - 1993. évi III. tv. a szociális igazgatásról és ellátásokról szóló törvényekkel.

1. A gyermekvédelmi törvény alapelvei - minden szervezet ill. személy mőködése ill. eljárása során a gyermek

mindenekfelett álló érdekeit figyelembe véve köteles eljárni, - elsıdleges szempont a családban történı nevelkedés biztosítása, - az ellátásokat a gyermek és családja helyzetéhez és szükségleteihez

igazodóan kell nyújtani, - az ellátások igénybevétele fı szabály szerint önkéntes, - a diszkrimináció tilalma. 2. A törvény hatálya Személyi: - a Magyar Köztársaság területén tartózkodó magyar állampolgár, - bevándorolt, menekült, gyermek, fiatal felnıtt, és szüleik, - a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezı személyek beutazásáról

és tartózkodásáról szóló törvény6 (a továbbiakban: Szmtv.) szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezı személyre, amennyiben az ellátás igénylésének idıpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik,

- a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás tekintetében a fentieken túlmenıen az Európai Szociális Kartát megerısítı országok állampolgárainak a Magyarországon jogszerően tartózkodó gyermekeire,

- a fentieken kívül a Magyar Köztársaság területén tartózkodó nem magyar állampolgárságú gyermek védelmében, ha az ideiglenes hatályú elhelyezésének, a nevelési felügyelet elrendelésének vagy az eseti gondnok kirendelésének az elmulasztása a gyermek veszélyeztetettségével vagy elháríthatatlan kárral járna.7

6 2007. évi I. törvény a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezı személyek beutazásáról és tartózkodásáról 7 A Magyar Köztársaság területén a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezı és szokásos tartózkodási helyet létesítı gyermek védelmét szolgáló eljárás során e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, feltéve, hogy a házassági ügyekben és a szülıi felelısségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismerésérıl és

23

Területi: - a Magyar Köztársaság, - ezen kívül akkor ha a személyes jog az irányadó nemzetközi szerzıdés, vagy

más jogszabály alapján. 3. Alapvetı jogok és kötelezettségek 3.1. Gyermeki jogok - saját családi környezetben nevelkedés – amely biztosítja a felnevelését és

jólétét - valamint ehhez segítség, - különleges ellátás fogyatékos, ill. tartósan beteg gyermek esetén, - emberi méltósága tiszteletben tartásához, a bántalmazással – fizikai,

szexuális vagy lelki erıszakkal –, az elhanyagolással és az információs ártalommal szembeni védelemhez. Nem vethetı alá kegyetlen, embertelen, megalázó testi fenyítésnek, büntetésnek vagy bánásmódnak.

- a médiában fejlettségének megfelelı, ismeretei bıvítését segítı, a magyar nyelv és kultúra értékeit ırzı mősorokhoz hozzáférjen, továbbá hogy védelmet élvezzen az olyan káros hatásokkal szemben, mint a győlöletkeltés, az erıszak és a pornográfia.

- elválasztás a családtól csak a gyermek érdekében a törvényes feltételek fennállása esetén (csak anyagi ok miatt nem!)

- családból kikerülık számára helyettesítı védelem, - a gyermeknek a szülı felügyeleti joga megszőnése esetén is joga van

származása, vér szerinti családja megismeréséhez és – a vér szerinti család beleegyezése mellett – a kapcsolattartáshoz.

- szabad véleménynyilvánítás, tájékozódás, véleménye figyelembe vétele, - panasszal élés, - eljárás kezdeményezése bíróságnál, más hatóságnál, - intézetben elhelyezett gyermeknek többletjogok, hogy a helyzetébıl adódó

hátrányt kiegyenlítse. 3.2. Gyermeki kötelezettségek - együttmőködés szülıvel, gondozóval - tanulmányi kötelezettségének eleget tenni, - az egészségét károsító dolgoktól tartózkodás. A gyermeki jogok védelme mindenkinek kötelessége. Az alkotmányos jogait az állampolgári jogok országgyőlési biztosa segíti. Gyermekjogi képviselı A gyermekjogi képviselı ellátja a gyermekvédelmi gondoskodásban részesülı gyermek e törvényben meghatározott jogainak védelmét, és segíti a gyermeket jogai megismerésében és érvényesítésében. A gyermekjogi képviselı kiemelt

végrehajtásáról, illetve az 1347/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezésérıl szóló 2201/2003/EK tanácsi rendelet vagy nemzetközi szerzıdés másként nem rendelkezik.

24

figyelmet fordít a különleges vagy speciális ellátást igénylı gyermek védelmére. A gyermekjogi képviselı figyelemmel kíséri az óvoda, az iskola, a kollégium és a pedagógiai szakszolgálat intézményeiben folyó gyermekvédelemmel kapcsolatos tevékenységet, segíti a gyermeki jogok érvényesülését. A gyermekjogi képviselı indokolt esetben megkeresi az említett intézmények fenntartóját, illetve szükség szerint a gyermek érdekében a gyámhatóságnál eljárást kezdeményez. A gyermekjogi képviselı jogállására és eljárására vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály rendezi.8 3.3. Szülıi jogok és kötelességek - családban gondozás, nevelés, és ennek feltételeinek megteremtése, - jogosult, hogy a neveléshez szükséges tájékoztatást és segítséget megkapja, - képviselet személyi és vagyoni ügyekben, - köteles a gyermekkel együttmőködni, tájékoztatni, emberi méltóságát

tiszteletben tartani, segítségek adni a gyermekei jogok gyakorlásához, - együttmőködni más szervekkel ill. szervezetekkel. Az átmeneti nevelésbe vett gyermek szüleinek plusz jogai és kötelezettségei azt célozzák, hogy a gyermek ne szakadjon el a családtól teljesen, és rövid idın belül visszahelyezhetı legyen a családba. 3.4. A gyermekek védelmének rendszere Olyan összetett tevékenység, mely az alábbi területekre irányul

− Családban történı nevelés biztosítása. − Veszélyeztetettség megelızése, megszüntetése. − Helyettesítı védelem, a szülıi vagy más hozzátartozói gondoskodásból

kikerülı részére. A rendszer mőködtetése állami és önkormányzati feladat. Ehhez a rendszerhez kapcsolódó feladatokat látnak el, mint jelzırendszer az alábbi szervek és szervezetek:

a) egészségügyi szolgáltatást nyújtók (különösen háziorvos, házi gyermekorvos, védını),

b) személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatók (Családsegítı Szolgálat, Családsegítı Központ),

c) közoktatási intézmények (nevelési-oktatási intézmények, nevelési tanácsadó),

d) rendırség, e) ügyészség, f) bíróság, g) a pártfogó felügyelıi szolgálat,

8 1/2004. (I. 5.) ESZCSM rendelet a betegjogi, az ellátottjogi és a gyermekjogi képviselı mőködésének feltételeirıl

25

h) az áldozatsegítés és a kárenyhítés feladatait ellátó szervezetek, i) a menekülteket befogadó állomás, a menekültek átmeneti szállása, j) a társadalmi szervezetek, egyházak, alapítványok.

A felsorolt intézmények és személyek kötelesek − jelzéssel élni a gyermek veszélyeztetettsége esetén a gyermekjóléti

szolgálatnál, − hatósági eljárást kezdeményezni a gyermek bántalmazása, illetve súlyos

elhanyagolása vagy egyéb más, súlyos veszélyeztetı ok fennállása, továbbá a gyermek önmaga által elıidézett súlyos veszélyeztetı magatartása esetén.

Amennyiben az a)-i) pontok alatt felsorolt személy, vagy ezen szervek alkalmazottai a jelzési, vagy együttmőködési kötelezettségüknek nem tesznek eleget, a gyámhivatal – jelzésre, vagy hivatalból – értesíti a fegyelmi jogkör gyakorlóját és javaslatot tesz az érintett személlyel szembeni fegyelmi felelısségre vonás megindításáról. A gyermek sérelmére elkövetett bőncselekmény gyanúja esetén a gyámhivatal büntetı eljárást kezdeményez. Ezzel egyidejőleg egyeztetı megbeszélést tart és a gyermekjóléti szolgálatnál kezdeményezi esetmegbeszélés tartását. Ilyen jelzéssel és kezdeményezéssel bármely állampolgár és a gyermekek érdekeit képviselı társadalmi szervezet is élhet. Ezek a személyek, szolgáltatók, intézmények és hatóságok a gyermek családban történı nevelkedésének elısegítése, a veszélyeztetettség megelızése és megszüntetése érdekében kötelesek egymással együttmőködni és egymást kölcsönösen tájékoztatni. (A hivatalból eljáró személyek közfeladatot látnak el.) A gyermekek védelmét biztosító hatósági feladat és hatásköröket

− a helyi önkormányzat képviselı-testülete, − a települési önkormányzat jegyzıje, − a gyámhivatal

gyakorolja. Illetékesség Ha jogszabály eltérıen nem rendelkezik, a helyi önkormányzat képviselı-testületének feladat- és hatáskörébe tartozó eljárásoknál az illetékességet a gyermek szülıi felügyeletet gyakorló szülıjének, gyámjának lakóhelye határozza meg.

26

4. Pénzbeli ellátások A pénzbeli ellátások nyújtásának célja, annak a gyermeki alapjognak a biztosítása, hogy a kiskorú a családi környezetében nevelkedjen, amely biztosítja a felnevelését és jólétét. További cél azoknak a törvényi alapelveknek az érvényre juttatása, melyek szerint a gyermekek védelme során: - az ellátásokat a gyermek és családja helyzetéhez és szükségleteihez

igazodóan kell nyújtani, - elválasztása a családtól csak a gyermek érdekében a törvényes feltételek

fennállása esetén lehetséges, ezt kizárólag anyagi okok nem alapozhatják meg.

4.1. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény (továbbiakban kedvezmény) A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításának célja annak igazolása, hogy a gyermek szociális helyzete alapján jogosult

- gyermekétkeztetés normatív kedvezményének9, - egyszeri támogatásnak10, - a külön jogszabályban meghatározott egyéb kedvezményeknek

az igénybevételére. 4.1.1. A védett személyek A gyermek jogán a szülı, vagy törvényes képviselı jogosult a rendszeres kedvezményre. A nagykorú személy részére saját jogán kell a rendszeres kedvezményt folyósítani, ha - nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat és 23. életévét

még nem töltötte be, vagy - felsıfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul és a 25. életévét még

nem töltötte be. 4.1.2. Jogosultsági feltételek A jogosultság vizsgálatánál meg kell nézni a család rászorultságát az ellátásra. A rászorultság elemzése két részbıl tevıdik össze – hasonlóan más segélyezési típusú ellátásokhoz.

9 Gyermekétkeztetés esetén a) a bölcsıdés, az óvodás, az 1–6. évfolyamon nappali rendszerő iskolai oktatásban részt vevı és rendszeres

gyermekvédelmi kedvezményben részesülı gyermek után az intézményi térítési díj 100%-át, fogyatékos gyermekek számára nappali ellátást nyújtó, az Szt. hatálya alá tartozó intézményben elhelyezett, az elıbbiek szerinti életkorú gyermek után az intézményi térítési díj 100%-át,

b) az a) pont alá nem tartozó, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülı gyermek és tanuló után az intézményi térítési díj 50%-át téríti meg. 10 A települési önkormányzat jegyzıje annak a gyermeknek, fiatal felnıttnek, akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága a tárgyév július 1-jén fennáll, a tárgyév július hónapjában egyszeri támogatást folyósít. Az egyszeri támogatás gyermekenkénti összege 2006. évben 5000 forint. A 2006. évet követıen az egyszeri támogatás összegének emelésérıl az Országgyőlés a költségvetésrıl szóló törvény elfogadásával egyidejőleg dönt. 2008 évben ez az összeg 5500 forint volt.

27

Vizsgálni szükséges a család jövedelmi viszonyait11. Ennek alapján a rászorultság akkor állapítható meg egyik esetben, ha a gyermeket gondozó családban az egy fıre jutó havi jövedelem12 összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 135%-át és

� ha a gyermeket egyedülálló szülı, illetve más törvényes képviselı gondozza, vagy

� ha a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, vagy � ha a nagykorúvá vált gyermek megfelel a nagykorúakra vonatkozó

jogosultsági feltételeknek. Másik esetben – azaz az elıbb felsorolt eseteken túl - az egy fıre esı jövedelem nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 125%-át feltéve, hogy a vagyoni helyzet vizsgálata során az egy fıre jutó vagyon értéke nem haladja meg külön-külön vagy együttesen, a vagyonvizsgálat13 során, a törvényben meghatározott értéket. 4.1.3. A jogosultság idıtartama A feltételek fennállása esetén a települési önkormányzat jegyzıje 1 év idıtartamra megállapítja a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát. 4.1.4. Kizáró és korlátozó rendelkezések Nem állapítható meg rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság, illetıleg a megállapított jogosultságot meg kell szüntetni, ha a gyermek tartózkodási engedélyének érvényességi ideje meghosszabbítás nélkül lejárt, illetve engedélyét visszavonták.

11 A jövedelemszámításnál irányadó idıszak a havonta rendszeresen mérhetı jövedelmeknél a három hónapot, egyéb jövedelmeknél pedig az egy évet nem haladhatja meg. Ettıl eltérni akkor lehet, ha a jövedelmi viszonyokban igazolható ok miatt tartós romlás vélelmezhetı. 12 Az egy fıre jutó havi összeg számításánál – a kérelem benyújtása idıpontjában – közös háztartásban élı közeli hozzátartozóként kell figyelembe venni

- a szülıt, a szülı házastársát vagy élettársát, - a 20 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkezı gyermeket, - a 23 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkezı, a nappali oktatás munkarendje szerint

tanulmányokat folytató gyermeket, - a 25 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkezı, felsıoktatási intézmény nappali tagozatán

tanulmányokat folytató gyermeket, - korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, illetıleg a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- vagy más

fogyatékos (a továbbiakban: tartósan beteg, illetıleg fogyatékos) gyermeket, - az elıbbi pontokba nem tartozó, a Csjt. alapján a szülı vagy házastársa által eltartott rokont.

13 Vagyon alatt azt a hasznosítható ingatlant, jármővet, továbbá vagyoni értékő jogot kell érteni, amelynek egy fıre jutó értéke a gyermeket gondozó családban

- külön-külön számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének húszszorosát, vagy - együtt számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének hetvenszeresét

meghaladja, azzal, hogy nem minısül vagyonnak az az ingatlan, amelyben a szülı vagy a tartásra köteles más törvényes képviselı életvitelszerően lakik, az a vagyoni értékő jog, amely az általuk lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármő.

28

A települési önkormányzat jegyzıje a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapítására irányuló kérelmet elutasítja, ha a számításnál figyelembe veendı személyek együttesen vagy külön-külön a meghatározott értékő vagyonnal rendelkeznek. Házasságkötés esetén a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot meg kell szüntetni, ha a jogosult házasságkötése szerinti új családban az egy fıre jutó havi jövedelem összege, illetve vagyon értéke meghaladja a meghatározott jövedelemhatárt, illetve vagyon értékét. 4.1.5. Eljárási kérdések A rendszeres kedvezmény iránti kérelmet a jogosult a lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál terjeszti elı. 4.2. Kiegészítı gyermekvédelmi támogatás A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény kiegészítésére szolgáló ellátás, abban az esetben, ha a gyermek gyámja olyan rokon, aki maga is valamilyen nyugdíjszerő vagy szociális ellátásban részesül. 4.2.1. A védett személyek, jogosultsági feltételek Kiegészítı gyermekvédelmi támogatásra az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülı gyermek gyámjául rendelt hozzátartozó jogosult, aki

- a gyermek tartására köteles, és - nyugellátásban, vagy baleseti nyugellátásban, vagy nyugdíjszerő

rendszeres szociális pénzellátásban, vagy idıskorúak járadékában részesül.

4.2.2. A támogatás mértéke A kiegészítı gyermekvédelmi támogatás havi összege – gyermekenként – az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 22 százaléka Esetenkénti pótlékként a gyámul rendelt hozzátartozónak, akinek kiegészítı gyermekvédelmi támogatásra való jogosultsága - a tárgyév július 1-jén fennáll, a tárgyév július hónapjában - a tárgyév november 1-jén fennáll, a tárgyév november hónapjában

folyósítanak 2008. évben gyermekenként 8000,- forintot14. 4.2.3. A jogosultság idıtartama Határozatlan idıtartamú.

14 A pótlék összegének emelésérıl az Országgyőlés a költségvetésrıl szóló törvény elfogadásával egyidejőleg dönt.

29

4.2.4. Eljárási kérdések A kiegészítı gyermekvédelmi támogatásra való jogosultságot a gyám lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzıje állapítja meg. Ha a kiegészítı gyermekvédelmi támogatást jogerısen megállapították, az a kérelem benyújtásától esedékes azzal, hogy ha a kérelmet - a tárgyhónap tizenötödikéig nyújtották be, a támogatás teljes összegét, - a tárgyhónap tizenötödikét követıen nyújtották be, a támogatás ötven

százalékát kell kifizetni. A jogosultság feltételeit a települési önkormányzat jegyzıje évente legalább egyszer felülvizsgálja. Ha a kiegészítı gyermekvédelmi támogatásra való jogosultság megszőnik, az a jogosultság megszőnésének hónapjáig esedékes azzal, hogy ha a megszőnés - a tárgyhónap tizenötödikéig következik be, a támogatás ötven százalékát, - a tárgyhónap tizenötödikét követıen következik be, a támogatás teljes

összegét kell kifizetni. 4.3. Óvodáztatási támogatás A gyermekét óvodába beírató, továbbá a gyermek rendszeres óvodába járatását biztosító szülı részére, évente egyszeri alkalommal nyújtott támogatás. 4.3.1. A védett személyek A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülı gyermek jogán a gyermek törvényes felügyeletét ellátó szülı, 4.3.2. Jogosultsági feltételek A szülınek a jegyzıi eljárásban önkéntes nyilatkozatot kell tennie arról, hogy gyermekének hároméves koráig legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen. A három-, illetve négyéves gyermekét beíratta az óvodába, továbbá gondoskodik gyermeke rendszeres óvodába járatásáról, továbbá rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága fennáll. 4.3.3. A támogatás mértéke A gyermek óvodába íratásakor elsı alkalommal a 2009. évben gyermekenként 20.000,- Ft.,ezt követıen esetenként és gyermekenként 10.000,- Ft.15

15 A 2009. évet követıen az összeg emelésérıl az Országgyőlés a költségvetésrıl szóló törvény elfogadásával egyidejőleg dönt.

30

4.3.4. Eljárási kérdések A kérelmet a települési önkormányzat jegyzıjénél kell elıterjeszteni. A jegyzı a beíratás és az óvodai nevelésben való részvételtıl eltelt idı, de – elsı alkalommal - legalább három hónap elteltével intézkedik a pénzbeli támogatás folyósításáról. A helyi önkormányzat rendeletben elıírhatja, hogy az elsı alkalommal folyósításra kerülı pénzbeli támogatás helyett a szülınek gyermeke részére természetbeni támogatás nyújtható. A természetbeni támogatást a gyermek beíratását követı hét munkanapon belül kell a szülı rendelkezésére bocsátani. 4.4. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás (rendkívüli támogatás) Az idıszakosan létfenntartási gondokkal küzdı, vagy létfenntartást veszélyeztetı rendkívüli élethelyzetbe került gyermeket gondozó család részére, alkalmanként nyújtott támogatás. 4.4.1. A védett személyek A gyermek jogán a szülı, vagy törvényes képviselı jogosult a rendkívüli támogatásra. 4.4.2. Jogosultsági feltételek Elsısorban azokat a gyermekeket, illetve családokat kell rendkívüli támogatásban részesíteni, - akiknek az ellátásáról más módon nem lehet gondoskodni, vagy - az alkalmanként jelentkezı többletkiadások – különösen a szociális

válsághelyzetben lévı várandós anya gyermekének megtartása, a gyermek fogadásának elıkészítéséhez kapcsolódó kiadások, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásának, illetve a gyermek családba való visszakerülésének elısegítése, betegség vagy iskoláztatás – miatt anyagi segítségre szorulnak.

A részletes feltételeket a helyi önkormányzat rendeletében szükséges szabályozni. 4.4.3. A támogatás mértéke Az önkormányzat rendeletében szabályozott mértékő. 4.4.4. Eljárási kérdések A rendkívüli támogatás iránti kérelmet a szülı vagy más törvényes képviselı a lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál vagy az önkormányzat rendeletében meghatározott szervnél terjeszti elı.

31

4.5. Gyermektartásdíj megelılegezése A családjogi törvény16 értelmében a szülı kötelessége a gyermek tartása. Bizonyos esetekben a kötelezett nem képes – átmenetileg - a gyermektartás díjának megfizetésére. Ekkor a központi költségvetés terhére történik a megelılegezés. 4.5.1. A védett személyek A gyermeket gondozó szülınek jár, amennyiben a bíróság a tartásdíjat jogerıs határozatában már megállapította vagy van olyan külföldi bíróság, vagy más hatóság által hozott jogerıs határozat, amelyet a Magyarországon élı gyermek javára nemzetközi szerzıdés vagy viszonosság alapján kell végrehajtani. 4.5.2. Jogosultsági feltételek A gyermeket gondozó családban az egy fıre jutó havi átlagjövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegének kétszeresét17, és gyermektartásdíj összegének behajtása átmenetileg lehetetlen18, valamint a gyermeket gondozó szülı vagy más törvényes képviselı nem képes a gyermek részére a szükséges tartást nyújtani. 4.5.3. A támogatás mértéke A gyámhivatal a bíróság által a tartásdíj megfizetésére kötelezı határozatában megállapított összeget, százalékos marasztalás esetében az alapösszeget elılegezi meg. A gyámhivatal ennél alacsonyabb összeget akkor állapíthat meg, ha a gyermek tartását a gondozó szülı részben biztosítani tudja. A megelılegezett összeg ebben az esetben sem lehet kevesebb a bíróság által megállapított összeg 50%-ánál. 4.5.4. A jogosultság idıtartama A kérelem benyújtásától esedékes a megelılegezés, ha jogerısen megállapítják. A folyósítás idıtartama a kérelem benyújtásának napjától az alapul szolgáló ok elırelátható fennállásáig, legfeljebb azonban három évig tart. A feltételek fennállása esetén – függetlenül az adók módjára történı behajtás eredményességétıl – ugyanazon gyermekre tekintettel, egy alkalommal, legfeljebb további három évre a megelılegezés továbbfolyósítható, illetve ismételten elrendelhetı. A gyermektartásdíj megelılegezése - a feltételek fennállása esetén – a gyermek nagykorúvá válása után is megállapítható, illetve a már megállapított gyermektartásdíj továbbfolyósítható addig az idıpontig, ameddig a középfokú

16 1952. évi IV. törvény a házasságról a családról és a gyámságról (Csjt.) 17 Az egy fıre jutó jövedelem megállapítása, valamint a figyelembe veendı hozzátartozók köre azonos, mint a rendszeres gyermekvédelmi támogatás esetén. 18 A gyámhivatal a gyermektartásdíj behajthatatlanságát a gyermektartásdíj fizetésére kötelezett személy rendszeres jövedelmére, illetve egyéb vagyonára vezetett eredménytelen végrehajtást követıen állapítja meg. Az eredménytelen végrehajtást, illetve a végrehajtás szünetelését kimondó foglalási jegyzıkönyv hat hónapnál régebbi nem lehet.

32

nappali oktatás munkarendje szerinti tanulmányokat folytat, de legfeljebb huszadik évének betöltéséig. 4.5.5. Kizáró és korlátozó rendelkezések Nincs helye a gyermektartásdíj megelılegezésének, ha a kötelezett - lakóhelye olyan államban van, ahol a tartásdíj nemzetközi szerzıdés vagy

viszonosság alapján nem érvényesíthetı, vagy - külföldi tartózkodási helye ismeretlen, vagy - a jogosulttal közös háztartásban él. Akkor sincs helye a gyermektartásdíj megelılegezésének, ha - a részösszegő megfizetés vagy részösszegő behajthatóság mértéke a bíróság

által megállapított gyermektartásdíj alapösszegének ötven százalékát meghaladja, vagy

- lejárt a gyermektartásdíj követelés. A gyámhivatal a gyermektartásdíj megelılegezését megszünteti, ha - a gyermek – a gyámhivatal, illetve a bíróság végrehajtható határozata alapján

– a külön élı másik szülı vagy más személy gondozásába kerül, - a gyermek nagykorúvá vált, és nappali oktatás munkarendje szerint

tanulmányokat nem folytat, - a gyermeket a gyámhivatal átmeneti vagy tartós nevelésbe vette, - a kötelezett meghalt. A gyámhivatal hivatalból vagy a külön jogszabályban meghatározott szervek és személyek értesítése alapján a gyermektartásdíj folyósítását – legfeljebb hat hónapra – felfüggeszti, ha - a kérelmezınek a jövedelmi és vagyoni körülményeiben változás állt be, - a kötelezett rendszeres jövedelmére, illetve az egyéb vagyonára vezetett

végrehajtás eredménnyel jár, - a kötelezett a kérelmezı részére közvetlenül fizet tartásdíjat, - a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezését rendelték el. A gyámhivatal a felfüggesztést követı vizsgálat eredményeképpen, ha a felfüggesztés idıtartama alatt a jogosult nem részesült gyermektartásdíjban – a felfüggesztés lejárta után - elrendeli a gyermektartásdíj további folyósítását és a felfüggesztés idıtartamára esedékes megelılegezett tartásdíj utólagos, egy összegben történı kifizetését vagy a megelılegezést megszünteti. 4.5.6. Eljárási kérdések A gyámhivatal a gyermektartásdíj megelılegezését elrendelı határozatát a fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilváníthatja. A határozat alapján települési önkormányzat jegyzıje a gyermektartásdíj megelılegezését a központi költségvetés terhére biztosítja. Azonnal végrehajtható a gyámhivatalnak a gyermektartásdíj megelılegezését felfüggesztı, illetve megszüntetését elrendelı határozata.

33

A jogosultság megállapítása és megszüntetése esetén a megelılegezendı összeg folyósítására a rendszeres gyermekvédelmi támogatás folyósításánál leírtak az irányadók. A megelılegezett gyermektartásdíjat a kötelezett19 az államnak megtéríti. A megelılegezett gyermektartásdíjnak meg nem térült összegét adók módjára kell behajtani.20 A megelılegezett tartásdíj behajtása során a hátralékra a települési önkormányzat jegyzıje adóügyi hatáskörében indokolt esetben méltányosságból részletfizetést engedélyezhet. A jegyzı a hátralék teljes összegét akkor engedheti el, ha kötelezett gyermeke a reá tekintettel megelılegezett gyermektartásdíjat hagyatéki teherként megörökli. 4.6. Otthonteremtési támogatás Az otthonteremtési támogatás célja, hogy az átmeneti vagy tartós nevelésbıl kikerült fiatal felnıtt lakáshoz jutását, tartós lakhatása megoldását elısegítse, a központi költségvetésbıl folyósított egyszeri pénzbeli támogatással. 4.6.1. Védett személyek Az otthonteremtési támogatásra a fiatal felnıttek - az a nagykorú személy, aki a 24. évét nem töltötte be - jogosultak. 4.6.2. Jogosultsági feltételek A fiatal felnıtt akkor jogosult a támogatásra, ha - legalább hároméves idıtartamú folyamatos – gondozási helyén töltött –

nevelésbe vétele21 a nagykorúvá válásával szőnt meg, és - készpénzének22, biztosításra vagy más célból lekötött betétjének, vagy

ingatlan vagyonának értéke a nagykorúvá válásakor nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének hatvanszorosát.23

Akkor is jogosult a fiatal felnıtt a támogatásra, ha a három évnél rövidebb idıtartamú nevelésbe vételére különös feltételekkel24 került sor.

19 A Ptk. 232. §-ának (2) bekezdésében meghatározott kamattal. 20 Az adózás rendjérıl szóló 1990. évi XCI. törvény rendelkezései szerint. 21 A nevelésbe vétel idıtartamába az ideiglenes hatályú elhelyezés idıtartamát is be kell számítani, feltéve, ha a gyermeket ideiglenesen nevelıszülınél vagy gyermekotthonban helyezték el. 22 A készpénz vagyonba a fiatal felnıtt árvaellátásából és keresményébıl származó megtakarítást nem lehet beszámítani. 23 Azzal, hogy az öregségi nyugdíj legkisebb összegének az otthonteremtési támogatás megállapítása idıpontjában érvényes nyugdíj legkisebb összegét kell figyelembe venni. 24 A gyermek nevelésbe vételére azért került sor, mert: - a szülı vagy mindkét szülı felügyeleti jogát a bíróság megszüntette, - a szülı vagy mindkét szülı elhalálozott, és a gyermeknek nincs felügyeletet gyakorló szülıje, - a gyermek ismeretlen szülıktıl származik, feltéve, hogy a gyermek nevelésérıl kirendelt gyám útján nem lehet gondoskodni.

34

4.6.3. A támogatás mértéke Az otthonteremtési támogatás mértékét a folyamatos nevelésben eltöltött évek és a jogosult készpénz és ingatlan vagyonának együttes értéke alapján úgy kell megállapítani, hogy a vagyonnal nem rendelkezı jogosult esetén érje el, a vagyonnal rendelkezı jogosult esetén pedig a vagyonnal együtt érje el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének meghatározott szorzatát.

Nevelésbe vétel idıtartama

Öregségi nyugdíj legkisebb összegének szorzószáma

4 évnél rövidebb 40x 4 évnél hosszabb 50x 5 évnél hosszabb 60x

A támogatás felhasználható részben vagy egészben a fiatal felnıtt tulajdonába kerülı építési telek, életvitelszerő lakhatásra alkalmas lakás, családi ház, tanya vásárlására, illetve építésére, lakhatóvá tételére, tulajdon vagy tulajdonrész szerzéssel járó felújítására vagy bıvítésére, bérlakás bérleti díjának kifizetésére, önkormányzati bérlakásának felújítására, bérlıi jogviszony megvásárlására, államilag támogatott lakásprogramban való részvételre, valamint otthonteremtést elısegítı hitelintézeti kölcsön egyösszegő törlesztésére. Indokolt esetben az otthonteremtési támogatás felhasználható a tartósan beteg vagy fogyatékos fiatal felnıtt megfelelı ellátását biztosító, az Szt. hatálya alá tartozó bentlakásos szociális intézménybe fizetendı egyszeri hozzájárulásra is. 4.6.4. A jogosultság idıtartama A gyámhivatal a gyermeket nagykorúságának elérése elıtt 6 hónappal írásban tájékoztatja az otthonteremtési támogatás lehetıségérıl. Az otthonteremtési támogatás iránti igényt a kérelmezı

- a nagykorúvá válást követıen, de legkésıbb a 24. évének betöltéséig, - ha a nagykorúvá vált fiatal felnıtt még tanulói, illetıleg hallgatói

jogviszonyban áll, a tanulmányainak befejezéséig, de legkésıbb a 25. évének betöltéséig

nyújthatja be. E határidı elmulasztása jogvesztı. Ha a fiatal felnıtt az otthonteremtési támogatást bérlakás díjának kifizetésére vagy államilag támogatott lakás-elıtakarékossági programban való részvételre használja fel, a gyámhivatal az otthonteremtési támogatás összegének részletekben történı kifizetésérıl dönthet. A fiatal felnıtt köteles az otthonteremtési támogatás – gyámhivatal által elfogadott célra történı – felhasználásáról legkésıbb a támogatás megállapításától számított 1 éven belül okmányokkal igazoltan elszámolni, kivéve, ha bérlakás bérleti díjának kifizetésérıl, vagy lakás-elıtakarékossági programról van szó. Ez utóbbi esetekben az utolsó részlet kiegyenlítését követı hónap utolsó napjáig kell elszámolnia.

35

4.6.5. Kizáró és korlátozó rendelkezések A gyámhivatal jogosult 5 évi idıtartamra elidegenítési tilalmat bejegyeztetni a magyar állam javára az ingatlan-nyilvántartásba, az otthonteremtési támogatással megszerzett ingatlanra. Az otthonteremtési támogatásra jogosult fiatal felnıtt kérelmére, körülményeinek lényeges változása esetén a gyámhivatal az általa bejegyeztetett elidegenítési tilalmat feloldhatja, illetve a lejárat elıtt hozzájárulhat az államilag támogatott lakás-elıtakarékossági programba befektetett otthonteremtési támogatás összegének ingatlanba való befektetésére A gyámhivatal ismételten jogosult az elidegenítési tilalmat bejegyeztetni a korábbi ingatlan felhasználásával megszerzett újabb ingatlanra, legfeljebb az elızıleg elıírt elidegenítési tilalom idıtartamának lejártáig. 4.6.6. Eljárási kérdések Az otthonteremtési támogatás iránti kérelemben nyilatkozni kell a jogosultsági feltételekrıl, valamint arról, hogy a fiatal felnıtt az otthonteremtési támogatás felhasználása során az utógondozójával együttmőködik. A gyámhivatal az otthonteremtési támogatás iránti kérelem benyújtását követı 10 munkanapon belül az utógondozás vagy utógondozói ellátás alatt nem álló fiatal felnıtt részére a lakcím szerinti területi gyermekvédelmi szakszolgálat utógondozóját rendeli ki. Az otthonteremtési támogatás céljának megvalósulásához az utógondozó a támogatásról való elszámolásig, segítséget nyújt. A gyámhivatal határozata alapján a – székhelye szerinti – települési önkormányzat jegyzıje az otthonteremtési támogatást a központi költségvetés terhére biztosítja. Az elidegenítési tilalomból eredı valamennyi polgári jogi jogviszonyban a Magyar Államot a kincstár képviseli. 5. Természetben nyújtott ellátások A rendszeres és a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás természetbeni ellátás formájában is nyújtható - a települési önkormányzat képviselı-testületének döntése alapján - különösen a védelembe vett gyermek számára. A helyi önkormányzati rendelet más természetbeni ellátást is nyújthat a gyermeket nevelı családok részre, melynek részletes feltételeit a rendeletben kell szabályozni. Természetbeni ellátás: különösen az általános iskolás gyermekek - tankönyv és tanszerellátásának támogatása, - a gyermekintézmények étkezési térítésének díjkedvezménye, - tandíj, - egészségügyi szolgáltatásért fizetendı térítési díj, - egyéb ellátás kifizetésének átvállalása.

36

6. A személyes gondoskodás keretében nyújtott ellátások A családi szociális szükségletek kielégítésében nemcsak a pénzbeli és természetben nyújtott ellátásoknak lehet szerepe, hanem olyan szolgáltatások nyújtásának is, amelyek segítik a családot – tanácsadással, különbözı helyzetek megoldásával, mentális tanácsokkal, stb. – a napi életének, és az ebbıl adódó problémáinak kezelésében. Az alábbiakban a személyes gondoskodást nyújtó alapellátások közül csupán a gyermekjóléti szolgáltatásokkal foglalkozunk, mert ezek kapcsolata a legszorosabb a szociális ellátásokkal. 6.1. Gyermekjóléti szolgáltatás feladatai A gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermek érdekeit védı speciális személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének, családban történı nevelkedésének elısegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelızését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését. ⇒ a gyermek testi, lelki egészségének, családban történı nevelésének

elısegítése érdekében a) a gyermeki jogokról és a gyermek fejlıdését biztosító támogatásokról való

tájékoztatás, a támogatásokhoz való hozzájutás segítése, b) a családtervezési, a pszichológiai, a nevelési, az egészségügyi, a

mentálhigiénés és a káros szenvedélyek megelızését célzó tanácsadás vagy az ezekhez való hozzájutás megszervezése,

c) a szociális válsághelyzetben levı várandós anya támogatása, segítése, tanácsokkal való ellátása, valamint a családok átmeneti otthonában igénybe vehetı ellátáshoz való hozzájutás szervezése,

d) a szabadidıs programok szervezése, e) a hivatalos ügyek intézésének segítése.

⇒ a gyermek veszélyeztetettségének megelızése érdekében a) a veszélyeztetettséget észlelı és jelzı rendszer mőködtetése, a nem állami

szervek, valamint magánszemélyek részvételének elısegítése a megelızı rendszerben,

b) a veszélyeztetettséget elıidézı okok feltárása és ezek megoldására javaslat készítése,

c) a jelzırendszerként meghatározott személyekkel és intézményekkel való együttmőködés megszervezése, tevékenységük összehangolása,

d) tájékoztatás az egészségügyi intézményeknél mőködı inkubátorokból, illetve abba a gyermek örökbefogadáshoz való hozzájárulás szándékával történı elhelyezésének lehetıségérıl.

37

⇒ a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése érdekében a) a gyermekkel és családjával végzett szociális munkával (a továbbiakban: családgondozás) a gyermek problémáinak rendezése, a családban jelentkezı mőködési zavarok ellensúlyozása, b) a családi konfliktusok megoldásának elısegítése, különösen a válás, a gyermekelhelyezés és a kapcsolattartás esetében, c) az egészségügyi és a szociális ellátás – különösen a családsegítı szolgáltatás –, valamint a hatósági beavatkozás kezdeményezése, d) javaslat készítése a veszélyeztetettség mértékének megfelelıen

da) a gyermek védelembe vételére, illetve a családi pótlék természetbeni formában történı nyújtására, db) a gyermek családjából történı kiemelésére, a leendı gondozási helyére vagy annak megváltoztatására.

⇒ a családjából kiemelt gyermek visszahelyezése érdekében a) a családgondozás biztosítása – az otthont nyújtó ellátást, illetve a területi

gyermekvédelmi szakszolgáltatást végzı intézménnyel együttmőködve – a család gyermeknevelési körülményeinek megteremtéséhez, javításához, a szülı és a gyermek közötti kapcsolat helyreállításához,

b) az utógondozás biztosítása – az otthont nyújtó ellátást, illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást végzı intézménnyel együttmőködve – a gyermek családjába történı visszailleszkedéséhez.

6.2. Gyermekjóléti szolgálat A települési önkormányzat a gyermekjóléti szolgáltatás feladatait önálló intézményként, illetve családsegítı szolgálat, vagy egészségügyi vagy közoktatási intézmény szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységként, illetve a külön jogszabályban meghatározott képesítési elıírásoknak megfelelı személy foglalkoztatásával biztosítja (a továbbiakban együtt: gyermekjóléti szolgálat). A gyermekjóléti szolgálat – összehangolva a gyermekeket ellátó egészségügyi és nevelési-oktatási intézményekkel, illetve szolgálatokkal – szervezési, szolgáltatási és gondozási feladatokat végez. Tevékenysége körében – az elıbbi pontban felsorolt feladatain túl: a) folyamatosan figyelemmel kíséri a településen élı gyermekek szociális helyzetét, veszélyeztetettségét, b) meghallgatja a gyermek panaszát, és annak orvoslása érdekében megteszi a szükséges intézkedést, c) elkészíti a védelembe vett gyermek gondozási-nevelési tervét, illetve a települési önkormányzat jegyzıjének felkérésére a családi pótlék természetbeni formában történı nyújtásához kapcsolód pénzfelhasználási tervet, d) szervezi a – legalább három helyettes szülıt foglalkoztató – helyettes szülıi hálózatot, illetve mőködtetheti azt, vagy önálló helyettes szülıket foglalkoztathat, e) segíti a nevelési-oktatási intézmény gyermekvédelmi feladatának ellátását,

38

f) felkérésre környezettanulmányt készít, g) kezdeményezi a települési önkormányzatnál új ellátások bevezetését, h) a területi gyermekvédelmi szakszolgálat felkérésének megfelelıen vizsgálja és feltárja az örökbe fogadni szándékozók körülményeit, i) biztosítja a gyermekjogi képviselı munkavégzéséhez szükséges helyiségeket, j) részt vesz a külön jogszabályban meghatározott Kábítószerügyi Egyeztetı Fórum munkájában, k) nyilvántartást vezet a helyettes szülıi férıhelyekrıl. Gyermekjóléti központ Gyermekjóléti központnak minısül az az önálló intézményként, illetve szervezeti és szakmai szempontból önálló intézményegységként mőködı gyermekjóléti szolgálat, amely az általános szolgáltatási feladatain túl a gyermek családban nevelkedésének elısegítése, a gyermek veszélyeztetettségének megelızése érdekében a gyermek igényeinek és szükségleteinek megfelelı önálló egyéni és csoportos speciális szolgáltatásokat, programokat nyújt. Így a) utcai és lakótelepi szociális munkát, b) kapcsolattartási ügyeletet, c) kórházi szociális munkát, d) készenléti szolgálatot biztosít.

Gyermekjóléti szolgálatot, gyermekjóléti központot egyházi és más nem állami fenntartó is mőködtethet. Az itt felsorolt gyermekjóléti szolgáltatások igénybevétele térítésmentes. 7. Hatósági intézkedések (gyermekvédelmi gondoskodás) Ha a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlıdéséhez szükséges ellátás a szülı beleegyezésével nem biztosítható és ez a helyzet a gyermek fejlıdését veszélyezteti, a települési önkormányzat jegyzıje, illetve a gyámhivatal a veszélyeztetettség mértékétıl függıen intézkedést tesz. Ha a szülık között házassági vagy gyermekelhelyezési per van folyamatban, és a gyermek érdekében gyermekvédelmi intézkedés látszik indokoltnak, a bíróság haladéktalanul megkeresi a gyámhivatalt a szükséges intézkedések megtétele iránt. Ha a bíróság a gyámhivatalnak a szülıi felügyelet megszüntetése, illetıleg a gyermek elhelyezése iránti keresetét elutasítja, a gyermekvédelmi intézkedés más módját kell választani. 7.1. Védelembe vétel Ha a szülı vagy más törvényes képviselı a gyermek veszélyeztetettségét az alapellátások önkéntes igénybevételével megszüntetni nem tudja, vagy nem akarja, de alaposan feltételezhetı, hogy segítséggel a gyermek fejlıdése a családi környezetben mégis biztosítható, a települési önkormányzat jegyzıje a gyermeket védelembe veszi.

39

A települési önkormányzat jegyzıje – a gyermekjóléti szolgálat javaslatának figyelembevételével – védelembe veheti továbbá a) a szabálysértési hatóság értesítése alapján a szabálysértést elkövetett fiatalkorút, b) a nyomozó hatóság nyomozást megtagadó határozata alapján a tizennegyedik életévét be nem töltött gyermeket, c) a rendırség, az ügyészség, illetve a bíróság jelzése alapján a bőncselekmény elkövetésével gyanúsított, vádolt fiatalkorút. A védelembe vétellel egyidejőleg a gyermek gondozásának folyamatos segítése és ellátásának megszervezése, a szülıi nevelés támogatása érdekében a települési önkormányzat jegyzıje a gyermek részére a gyermekjóléti szolgálat családgondozóját rendeli ki, és a veszélyeztetettség okának megszüntetése érdekében intézkedést tesz, így különösen a) kötelezi a szülıt, hogy folyamatosan vegye igénybe a gyermekek napközbeni ellátását, a gyermekek átmeneti gondozást, a Kt. hatálya alá tartozó iskolaotthonos nevelést-oktatást, illetve kollégiumi ellátást, b) kötelezi a szülıt, hogy gyermekével keressen fel valamely családvédelemmel foglalkozó személyt vagy szervezetet, c) kötelezi a szülıt arra, hogy gyermeke vegye igénybe az egészségügyi szolgáltatásokat, d) kezdeményezi a háziorvosnál – súlyos veszélyeztetettség esetén bármely orvosnál – a betegsége, illetve szenvedélybetegsége következtében állandóan vagy idıszakosan kóros elmeállapotú szülı, illetve a gyermekkel együtt élı más hozzátartozó orvosi vizsgálatát, e) intézkedik – az illetékes szervek bevonásával – a gyermek egészségét veszélyeztetı körülmények megszüntetésérıl, f) magatartási szabályokat állapít meg a gyermek számára a kifogásolt magatartás megszüntetése érdekében, g) figyelmezteti a szülıt helytelen életvezetésének, magatartásának következményére, és felszólítja annak megváltoztatására, figyelmezteti a szülıt, hogy ha a védelembe vétellel a gyermek veszélyeztetettségét megszüntetni nem lehet, a gyermek érdekében a gyermekvédelmi gondoskodás más módját kell választani, h) kötelezheti a szülıt és a gyermeket, illetve felkérheti a konfliktusban érintett más személyt arra, hogy a nevelési-oktatási intézményben elıforduló erıszak miatt kialakult helyzet vagy más súlyos konfliktushelyzet kezelése érdekében jelenjen meg iskolapszichológusi vizsgálaton, illetve vegye igénybe a konfliktuskezelést segítı szolgáltatást. A kirendelt családgondozó a védelembe vételt elrendelı határozat jogerıre emelkedésétıl számított tizenöt napon belül a gyermekre, illetve fiatalkorúra vonatkozóan egyéni gondozási-nevelési tervet készít, melyhez szükség szerint más szerveket vagy személyeket kereshet meg.

40

A települési önkormányzat jegyzıje – kérelemre bármikor, hivatalból legalább évente – felülvizsgálja a védelembe vétel indokoltságát. A jegyzı haladéktalanul értesíti a gyámhivatalt a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

− a védelembe vétellel a gyermek veszélyeztetettségét megszüntetni nem lehet, és alaposan feltételezhetı, hogy segítséggel sem biztosítható a gyermek családi környezetben történı megfelelı gondozás, nevelése vagy

− a védelembe vétel már 2 éve fennáll és a védelembe vétellel a gyermek veszélyeztetettségét nem sikerült megszüntetni.

A védelembe vétel nem érinti a szülı felügyeleti jogát. Amennyiben a gyermek veszélyeztetettsége elsısorban elhanyagolása miatt áll fenn, és a szülı vagy más törvényes képviselı a gyermek veszélyeztetettségét az alapellátások önkéntes igénybevételével nem tudja, vagy nem akarja megszüntetni, de alaposan feltételezhetı, hogy a családi pótlék felhasználásával a gyermek fejlıdése a családi környezetben biztosítható, a települési önkormányzat jegyzıje – a védelembe vétellel egyidejőleg vagy a gyermek védelembe vételének fennállása során – a családi pótlék gyermek után járó összegének legfeljebb 50%-a erejéig a családi pótlék természetbeni formában történı nyújtásáról határozhat. Ez legfeljebb 1 év idıtartamra, a döntést követı második hónap elsı napjával kezdıdıen rendelhetı el. Amennyiben a feltételek továbbra is fennállnak, ismételten elrendelhetı a családi pótlék természetbeni nyújtása. A feltételek fennállása vizsgálatának érdekében a jegyzı megkeresi a gyermekjóléti szolgálatot. A gyermekjóléti szolgálat a megkereséstıl számított 10 munkanapon belül tájékoztatja a jegyzıt a vizsgálatról és szükség szerint javaslatot tesz a családi pótlék természetbeni formában történı nyújtásáról. Amennyiben a gyermekjóléti szolgálat kezdeményezte a családi pótlék ilyen formában történı nyújtását, a jegyzınek nem kell megkeresést kezdeményeznie. A természetbeni formában nyújtott családi pótlék elrendelés esetén a jegyzı pénzfelhasználási terv készítésérıl gondoskodik. Ennek elkészítéséhez meg kell hallgatnia – véleményük figyelembe vételével – a gyermeket gondozó szülıt, illetve a korlátozottan cselekvıképes gyermeket. Be kell kérni a gyermekjóléti szolgálat, és szükség szerint a jelzırendszer tagjai javaslatát. A pénzfelhasználási terv figyelembe vételével a jegyzı dönt a családi pótlék természetbeni formában történı nyújtásának mértékérıl, idıtartamáról és módjáról. Az így meghatározott összeget a települési önkormányzat részére a kincstárban megnyitott családtámogatási folyószámlára utalják. Ezzel egyidejőleg a jegyzı eseti gondnok kirendelésérıl is dönt. A fentiekrıl határozatot kell hoznia. A jegyzı a gyermek részére – figyelemmel korára, egyéni szükségleteire és az ítélıképessége birtokában lévı gyermek véleményére – eseti gondnokot rendel ki. A kirendelt eseti gondnok folyamatosan gondoskodik a családtámogatási folyószámlára átutalt családi pótléknak a gyermek szükségleteire történı felhasználásáról, így különösen ruházat, tanszer, élelmiszer tápszer, gyógyszer,

41

gyógyászati segédeszköz, tanulóbérlet és a gyermek korának megfelelı készségfejlesztı eszközök természetbeni biztosításáról. Egy eseti gondnok egyidejőleg legfeljebb10 gyermek vonatkozásában gondoskodhat a családi pótlék természetbeni formában történı biztosításáról. Az eseti gondnok a családi pótlék felhasználásáról gyermekenként a következı hónap ötödik napjáig elszámol a jegyzınek. A jegyzı a családi pótlék természetbeni nyújtásának indokoltságát szükség szerint, de legalább félévente felülvizsgálja. Ennek eredményeként az alábbi döntések valamelyikét hozhatja meg:

− további folyósítás, változatlan idıtartamban, mértékben és módon, vagy − az idıtartam mérték és mód megváltoztatása, vagy − megszünteti a folyósítást, ha ennek fenntartása a továbbiakban nem

indokolt. Ez utóbbival egyidejőleg szükség szerint dönthet a védelembe vétel megszüntetésérıl is. A védelembe vételt meg kell szüntetni, ha a) a gyermek családban történı nevelkedése védelembe vétel nélkül is biztosítható, b) a gyermekvédelmi gondoskodás más formájáról döntött a gyámhivatal, c) a fiatalkorú pártfogó felügyeletét rendelték el, d) a fiatalkorú szabadságvesztését vagy javítóintézeti nevelését tölti. A védelembe vétel a gyermek nagykorúvá válásával szőnik meg, illetve indokolt esetben a fiatalkorú kérelmére a büntetıeljárás befejezéséig, de legfeljebb huszadik évének betöltéséig tart. 7.2. Családbafogadás A gyámhivatal

− a szülıi felügyeletet gyakorló mindkét szülı kérelmére − a szülıi felügyeletet egyedül gyakorló szülı kérelmére – a különélı másik

szülı meghallgatásával –, vagy − az átmeneti nevelt gyermek feletti szülıi felügyeleti jogot a nevelésbe vétel

elıtt gyakorló szülı kérelmére – az átmeneti nevelt gyermek gyámjának meghallgatásával - hozzájárulhat ahhoz, hogy a szülı egészségi állapota, indokolt távolléte vagy más családi ok miatt a gyermeket a szükséges ideig más, általa megnevezett család átmenetileg befogadja, gondozza és nevelje, feltéve, hogy a családbafogadás a gyermek érdekében áll.

A családbafogadás ideje alatt a szülı felügyeleti joga szünetel. A családbafogadás a szülı tartási kötelezettségét nem érinti.

42

A gyámhivatal a kérelem benyújtásakor tájékoztatja a szülıt jognyilatkozatának következményeirıl. A gyámhivatal a családbafogadáshoz akkor járul hozzá, ha a családba fogadó szülı személyisége és körülményei alapján alkalmas a gyermek gondozására, nevelésére, a gyámság ellátására, valamint e feladatok ellátását maga is vállalja. A családba fogadó szülıt (szülıket) a gyámhivatal gyámul rendeli. A családbafogadással egyidejőleg az átmeneti nevelésbe vételt meg kell szüntetni. A családbafogadás az alapul szolgáló ok elırelátható fennállásáig tart. A családbafogadást a gyámhivatal a gyám tájékoztatása alapján évente felülvizsgálja. A szülıt megilleti a kapcsolattartás joga, valamint a gyermek sorsát érintı lényeges kérdésekben való együttes döntési jog. A gyermek sorsát érintı lényeges kérdésekben felmerült vitákban a gyámhivatal dönt. Különösen indokolt esetben a gyámhivatal a szülıt feljogosíthatja a vagyonkezelés és a gyermek vagyoni ügyében a törvényes képviselet jogával. A családbafogadást meg kell szüntetni, ha azt a szülı vagy a családba fogadó szülı kérte. Ha a családbafogadás oka továbbra is fennáll, a gyámhivatal a családbafogadás megszüntetését követıen a gyermekvédelmi gondoskodás más formájáról intézkedik. 7.3. Ideiglenes hatályú elhelyezés Ha a gyermek felügyelet nélkül marad vagy testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlıdését családi környezete vagy önmaga súlyosan veszélyezteti, és emiatt azonnali elhelyezése szükséges, a települési önkormányzat jegyzıje, a gyámhivatal, valamint a határırség, a rendırség, az ügyészség, a bíróság, a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoksága (a továbbiakban: beutaló szerv) a gyermeket ideiglenesen a) a nevelésére alkalmas, azt vállaló különélı szülınél, más hozzátartozónál, illetve személynél, vagy ha erre nincs lehetıség, b) a legközelebbi ideiglenes gondozási feladatokat is ellátó nevelıszülınél, vagy ha erre nincs lehetıség, gyermekotthonban vagy más bentlakásos intézményben helyezi el, és errıl haladéktalanul értesíti az illetékes gyámhivatalt. (Külföldi állampolgárságú gyermek esetében Budapest Fıváros V. Kerület Gyámhivatalát értesíti.) Az ideiglenes hatályú elhelyezést megalapozó súlyos veszélyeztetettségnek minısül a gyermek olyan bántalmazása, elhanyagolása, amely életét közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlıdésében jelentıs és helyrehozhatatlan károsodást okozhat. A gyermeknek a gondozási helyre vitelérıl a beutaló szerv gondoskodik.

43

Az ideiglenes hatályú elhelyezéstıl kezdıdıen a szülı gondozási, nevelési joga szünetel. A beutaló szerv döntése ellen fellebbezésnek helye nincs. Az illetékes gyámhivatal annak elrendelésétıl számított a) harminc napon belül megszünteti az ideiglenes hatályú elhelyezést, ha annak okai nem állnak fenn, vagy b) harminc napon belül elrendeli a gyermek átmeneti vagy tartós nevelésbe vételét, vagy c) hatvan napon belül pert indít az ideiglenes hatályú elhelyezés fenntartása vagy megváltoztatása mellett a gyermekelhelyezés megváltoztatása, illetve a szülıi felügyelet megszüntetése iránt. Ha a gyámhivatal az ideiglenes hatályú elhelyezés alapján azt állapítja meg, hogy a szülıi felügyelet megszüntetésének okai nem állnak fenn, de a gyermek fejlıdése a korábbi környezetében nincs biztosítva, 60 napon belül pert indít a szülı (szülık) ellen a gyermeknek a különélı másik szülınél vagy harmadik személynél történı elhelyezése iránt. A gyámhivatal a per megindításával egyidejőleg megállapítja a szülı felügyeleti jogának szünetelését, a különélı másik szülı felügyeleti jogának feléledését, vagy azt a személyt, akinél a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, a gyermek gyámjául rendeli. Ha a gyámhivatal az ideiglenes hatályú elhelyezést követıen azt állapítja meg, hogy a szülıi felügyelet megszüntetésének okai fennállnak, 60 napon belül pert indít a szülı ellen a szülıi felügyeleti jog megszüntetése iránt, a perindítással egyidejőleg megállapítja a szülı felügyeleti jogának szünetelését, továbbá a) megállapítja a különélı másik szülı szülıi felügyeleti jogának feléledését, és felhívja ıt e joga gyakorlására, ha a gyermeket ideiglenes hatállyal nála helyezték el, b) a gyermek gyámjául rendeli azt a hozzátartozót vagy más személyt, akinél a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, c) gyámot (hivatásos gyámot) rendel, ha a gyermeket ideiglenes hatállyal nevelıszülınél, gyermekotthonban vagy más bentlakásos intézményben helyezték el. Amennyiben a szülı hozzájárult gyermeke örökbefogadásához

− ismeretlen személy által (titkos örökbefogadás!): a gyámhivatal hivatásos gyámot rendel a gyermek számára és a gyermeket ideiglenesen a leendı örökbefogadó szülınél helyezi el,

− ismert személy által (nyílt örökbefogadás!): és az örökbefogadás engedélyezését a leendı örökbefogadó szülı és a gyámság alatt álló, örökbefogadandó gyermek gyámja kéri, alkalmassága esetén a gyámhivatal a leendı örökbefogadó szülıt a gyermek gyámjául rendeli ki és a gyermeket nála ideiglenesen elhelyezi.

44

A gyámhivatal az ideiglenes hatályú elhelyezést megszünteti, ha a) megállapítja, hogy az ideiglenes hatályú elhelyezés feltételei nem álltak fenn, és a gyermek fejlıdése korábbi környezetében – szükség esetén védelembe vétel mellett – biztosítható, b) a gyermeket átmeneti nevelésbe veszi, c) a bíróság a szülıi felügyelet megszüntetése, illetve a gyermek elhelyezésének megváltoztatása iránti perben jogerısen döntött, d) a gyermeket családba fogadják, e) a gyermeket örökbe fogadják, f) a gyermeket tartós nevelésbe veszi. A gyámhivatal az ideiglenes hatályú elhelyezés során a gyermek gondozási helyét megváltoztatja, ha megállapítja, hogy az ideiglenes hatályú elhelyezés feltételei fennállnak, azonban a) a gyermek nevelıszülınél, gyermekotthonban történı elhelyezését követıen válik ismertté, hogy van a gyermek nevelésére alkalmas és azt vállaló külön élı másik szülı, más hozzátartozó, illetve más személy, akinél a gyermek ideiglenes hatállyal elhelyezhetı, vagy b) a gyermek jelenlegi gondozási helyének megváltoztatása más okból indokolt. 7.4. Átmeneti nevelésbe vétel A gyámhivatal a gyermeket átmeneti nevelésbe veszi, ha a gyermek fejlıdését a családi környezete veszélyezteti, és veszélyeztetettségét az alapellátás keretében biztosított szolgáltatásokkal, valamint a védelembe vétellel nem lehetett megszüntetni, illetve attól eredmény nem várható, továbbá, ha a gyermek megfelelı gondozása a családján belül nem biztosítható. Az átmeneti nevelésbe vétellel egyidejőleg a gyámhivatal a gyermeket nevelıszülınél vagy – ha ez nem lehetséges – gyermekotthonban, illetve fogyatékos vagy pszichiátriai betegek otthonában helyezi el és gyámot (hivatásos gyámot) rendel. Az átmeneti nevelésbe vett gyermek szülıjének szülıi felügyeleti joga szünetel. Az átmeneti nevelésbe vétel addig biztosítja az egyéni elhelyezési terv szerint a gyermek otthont nyújtó ellátását, amíg a gyermek családja képessé válik a gyermek visszafogadására. A gyámhivatal a gyermek átmeneti nevelésbe vételérıl soron kívül határoz. A határozat fellebbezésre tekintet nélkül azonnal végrehajthatóvá nyilvánítható. A gyermeknek a nevelıszülıhöz vagy gyermekotthonba, illetve más bentlakásos intézménybe vitelérıl a gyámhivatal rendelkezése alapján a gyermek törvényes képviselıje vagy a gyermeket gondozó más személy, illetve a gyermek lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti települési önkormányzat jegyzıje gondoskodik. A gyámhivatal az átmeneti nevelésbe vett gyermek és a szülı kapcsolatát, a szülınek a nevelıszülıvel, gyermekotthonnal, illetve fogyatékosok és

45

pszichiátriai betegek otthonával való együttmőködését, továbbá a szülı magatartásában, életvitelében és körülményeiben beálló változásokat folyamatosan figyelemmel kíséri. Ha az átmeneti nevelésbe vett gyermek szülıje kapcsolattartási jogával a gyermek vagy a gyermeket gondozó személy sérelmére visszaél és magatartásával a gyermek nevelését, testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlıdését veszélyezteti, a gyermeket gondozó személy, illetve a gyermek gyámja (hivatásos gyámja) kezdeményezheti a gyámhivatalnál, illetve a bíróságnál a kapcsolattartási jog korlátozását, szüneteltetését vagy megvonását. Ha az átmeneti nevelésbe vett gyermek szülıje neki felróhatóan, a gyermek érdekét súlyosan sértı módon nem mőködik együtt a gyermekét gondozó nevelıszülıvel vagy intézménnyel, a gyermekével nem tart kapcsolatot, továbbá magatartásán, életvitelén, körülményein a gyermek átmeneti nevelésének megszüntetése céljából nem változtat, illetıleg, ha a szülıi felügyelet megszüntetésének egyéb oka valósult meg, a gyámhivatal pert indít a szülı ellen felügyeleti jogának megszüntetése iránt. A gyámhivatal az átmeneti nevelésbe vétel feltételeinek fennállását a gyám, a hivatásos gyám, a nevelıszülı vagy intézmény, valamint a vér szerinti családot gondozó gyermekjóléti szolgálat és a területi gyermekvédelmi szakszolgálat tájékoztatása, illetve javaslata, továbbá a megyei, fıvárosi gyermekvédelmi szakértıi bizottság szakvéleménye alapján évente – a három éven aluli gyermek esetében félévente – felülvizsgálja. A felülvizsgálat eredményeképpen a gyámhivatal dönt az egyéni elhelyezési terv, illetve a gondozási hely fenntartásáról vagy módosításáról, továbbá – a feltételek fennállása esetén – a szülıi felügyelet megszüntetése iránti per indításáról vagy, ha ez nem szükséges, a gyermek örökbefogadhatónak nyilvánításáról, vagy az átmeneti nevelés megszüntetésérıl. A gyámhivatal a szülı kérelmére vagy hivatalból a gyermek átmeneti nevelésbe vételét megszünteti, ha annak okai már nem állnak fenn. Az átmeneti nevelésbe vétel megszőnik, ha a gyermek tartós nevelésbe került, örökbe fogadták, nagykorúvá vált, vagy ha a bíróságnak a gyermekelhelyezésre vonatkozó döntését követıen a külön élı másik szülıhöz vagy harmadik személyhez került. 7.5. Tartós nevelésbe vétel A gyámhivatal a gyermeket tartós nevelésbe veszi, ha a) a szülı vagy mindkét szülı felügyeleti jogát a bíróság megszüntette, b) a szülı vagy mindkét szülı elhalálozott, és a gyermeknek nincs felügyeletet gyakorló szülıje, c) a gyermek ismeretlen szülıktıl származik,

46

feltéve, hogy az a)–c) pontokban meghatározott esetekben a gyermek nevelésérıl a kirendelt gyám útján nem lehet gondoskodni, d) a szülı gyermeke örökbefogadásához az örökbefogadó személyének és személyi adatainak ismerete nélkül tett hozzájáruló nyilatkozatot, feltéve, hogy a gyermek ideiglenes hatállyal nem helyezhetı el leendı örökbefogadó szülınél. A tartós nevelésbe vétellel egyidejőleg a gyámhivatal a gyermeket nevelıszülınél vagy ha ez nem lehetséges gyermekotthonban, illetıleg az Szt. hatálya alá tartozó fogyatékosok és pszichiátriai betegek otthonában helyezi el és gyámot (hivatásos gyámot) rendel. Ha a d) pontja alapján a gyámhivatal a 6 hetesnél fiatalabb gyermeket ideiglenes hatállyal leendı örökbefogadó szülınél helyezi el, akkor az elhelyezéssel egyidejőleg hivatásos gyámot rendel. A tartós nevelésbe vétel a gyermek otthont nyújtó ellátását egyéni elhelyezési terv szerint biztosítja, és felkészíti a gyermeket az örökbefogadásra, illetve az önálló életre. A gyámhivatal a gyermek tartós nevelésbe vételérıl soron kívül határoz. A határozat fellebbezésre való tekintet nélkül azonnal végrehajthatóvá nyilvánítható. A gyermeknek nevelıszülıhöz, gyermekotthonba vagy az Szt. hatálya alá tartozó fogyatékosok és pszichiátriai betegek otthonába vitelérıl a gyermek lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzıje gondoskodik. A gyámhivatal a tartós nevelésbe vételt a gyám (hivatásos gyám), a nevelıszülı vagy intézmény, valamint a területi gyermekvédelmi szakszolgálat tájékoztatása, illetve javaslata alapján évente – a három éven aluli gyermek esetében félévente – felülvizsgálja annak érdekében, hogy elısegítse a gyermek mihamarabbi örökbefogadását, vagy ha ez nem lehetséges, tartós családot pótló – nevelıszülıi, gyermekotthoni – környezetbe kerülését. Megszőnik a tartós nevelésbe vétel, ha a) a bíróság a szülıi felügyeletet visszaállította, b) a gyermek a bíróság gyermekelhelyezési döntését követıen más személy gyámsága alá került, c) a gyermeket örökbe fogadták, d) a gyermek nagykorúvá vált. A gyámhivatal a kapcsolattartásra feljogosított szülı kérelmére a tartós nevelésbe vételt megszünteti, ha a) a gyermek örökbefogadására nem került sor, és b) a szülı személye és környezete alkalmas a gyermek nevelésére, feltéve, hogy a megszüntetés a gyermek érdekében áll.

47

7.6. A gyermek gondozási helyének meghatározása A gyámhivatal az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti és tartós nevelésbe vétel iránti eljárással érintett gyermek gondozási helyét – a gyermek és az átmeneti nevelésbe vett gyermek szülıjének meghallgatása után –gyermekvédelmi szakértıi bizottság, vagy személy szakvéleményének segítségével határozza meg. Az elhelyezés során – az alább felsorolt szempontok figyelembevételével – a gyermeket elsısorban örökbefogadó szülınél, nevelıszülınél, vagy ha ez nem lehetséges, gyermekotthonban, illetve az Szt. hatálya alá tartozó fogyatékosok és pszichiátriai betegek otthonában kell elhelyezni. Az elhelyezés során figyelemmel kell lenni a gyermek a) életkorára, egészségi állapotára, neveltségi szintjére, b) testvéreivel való együttes elhelyezésre, c) nevelésének megkívánt folyamatosságára, d) vallási és lelkiismereti meggyızıdésére, e) korábbi lakóhelyétıl és nevelési-oktatási intézményétıl való távolságra, f) érdekében a gyermek állapotának megfelelı üres férıhelyekrıl, valamint az ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermek ellátását biztosító nevelıszülıkrıl, gyermekotthonokról vezetett nyilvántartásokra. A gyermek vér szerinti családjába való visszakerülésének elımozdítása, illetve tartós, családszerő környezetének biztosítása érdekében a területi gyermekvédelmi szakszolgálat elhelyezési értekezletet hív össze. Az elhelyezési értekezlet a gyermek véleményét figyelembe vevı elhelyezési tervet készít, amelynek elfogadására a területi gyermekvédelmi szakszolgálat javaslatot tesz a gyámhivatalnak. Az elhelyezési értekezlet résztvevıinek körét és mőködésének részletes szabályait külön jogszabály határozza meg. Az egyéni elhelyezési terv megvalósításában, a feladatok teljesítésében a gyermek gondozója, gyámja (hivatásos gyámja), valamint az átmeneti nevelésbe vett gyermek szülıje és a szülı lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat együttmőködik. A gyámhivatal a nevelésbevétel évenkénti – a három éven aluli gyermek esetében félévenkénti – felülvizsgálata során dönt az egyéni elhelyezési terv fenntartásáról vagy módosításáról, illetve a gyermek gondozási helyének esetleges megváltoztatásáról, melyhez szükség szerint kikéri a megyei, fıvárosi gyermekvédelmi szakértıi bizottság véleményét. Az évenkénti felülvizsgálat célja annak megállapítása, hogy a gyermek egyéni szükségleteinek megfelelı-e az addig nyújtott ellátási forma, valamint az egyéni elhelyezési terv.

48

A gyámhivatal a gyermek gondozási helyét hivatalból vagy kérelemre megváltoztatja, ha a) azok a körülmények, amelyekre elhelyezési döntését alapozta késıbb lényegesen megváltoztak, b) a kijelölt gondozási hely a gyermek érdekével ellentétes, c) a gyermekotthon telephelye vagy a nevelıszülı lakóhelye megváltozik, és ezért a gyermek nevelését az addigi ellátási formában már nem lehet, vagy megfelelı módon nem lehet biztosítani. A gyámhivatal a gondozási hely megváltoztatásáról soron kívül határoz. A határozat fellebbezésre tekintet nélkül azonnal végrehajthatóvá nyilvánítható. 7.7. Nevelési felügyelet Ha az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek egészségi vagy pszichés állapota következtében saját vagy mások életét, egészségét közvetlenül veszélyeztetı magatartást tanúsít és ez csak teljes körő ellátásának azonnali, zárt körülmények közötti felügyeletével hárítható el, a speciális gyermekotthon vezetıje a gyermeket személyes szabadságában korlátozhatja. A korlátozás keretében a gyermek a speciális gyermekotthon területét nem hagyhatja el, illetve köteles a gyermekotthon vezetıje által kijelölt helyiségekben tartózkodni. A korlátozás elrendelésérıl a speciális gyermekotthon vezetıje haladéktalanul, de legkésıbb harminchat órán belül értesíti a gyermekjogi képviselıt, a megyei, fıvárosi gyermekvédelmi szakértıi bizottságot, valamint az illetékes gyámhivatalt. A gyámhivatal értesítésével egyidejőleg a speciális gyermekotthon vezetıje kezdeményezi az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek nevelési felügyeletének elrendelését, ha elıreláthatólag a személyes szabadság korlátozása negyvennyolc órát meghaladóan szükséges. A gyámhivatali határozat meghozataláig elsısorban a gyermek kivizsgálására, a veszélyeztetı magatartás megszüntetésére, illetve a gyors állapotromlás megelızésére kell törekedni. A nevelési felügyelet idıtartama nem haladhatja meg a két hónapot. A gyámhivatal a nevelési felügyelet céljának elısegítése érdekében elrendelheti, hogy a gyermek a) a speciális gyermekotthon meghatározott helyiségeiben tartózkodjék, b) meghatározott ideig hozzátartozóival a kapcsolattartását csak korlátozott módon gyakorolhatja, c) a gyám (hivatásos gyám) egyetértésével meghatározott gyógykezelésnek vagy gyógyító eljárásnak vesse alá magát. A gyámhivatal a határozathozatal elıtt – a gyermek állapotát figyelembe véve – meghallgatja a gyermeket, törvényes képviselıjét, a gyermekjogi képviselıt, a gyámi tanácsadót, a speciális gyermekotthon vezetıjét, valamint beszerzi a

49

megyei, fıvárosi gyermekvédelmi szakértıi bizottság véleményét. A meghallgatást szükség esetén a gyámhivatal hivatalos helyiségén kívül is meg lehet tartani. A gyámhivatal a nevelési felügyelet kérdésében a megyei, fıvárosi gyermekvédelmi szakértıi bizottság véleményétıl csak kivételesen indokolt esetben térhet el. A gyámhivatal a gyermek nevelési felügyeletérıl 8 napon belül határoz. A határozat a bírósági felülvizsgálatra tekintet nélkül azonnal végrehajtható. A gyámhivatal a nevelési felügyeletet szükség szerint, de legalább havonta felülvizsgálja a megyei, fıvárosi szakértıi bizottság véleménye alapján. A gyámhivatal nevelési felügyeletet elrendelı vagy azt felülvizsgáló határozata ellen fellebbezésnek helye nincs. A gyámhivatal a határozatát – annak közlésétıl számított három napon belül – felülvizsgálat végett a bíróságnak megküldi. A bíróság nemperes eljárásban, a határozat megküldésétıl számított tizenöt napon belül határoz a nevelési felügyelet fenntartásáról vagy megszüntetésérıl. A bírósági eljárásban biztosítani kell a gyermek megfelelı képviseletét. A gyermek képviseletére a gyermekjogi képviselı is jogosult. Ha a gyermeknek az eljárás során nincs képviselıje, részére a bíróság ügygondnokot rendel ki. A bírósági eljárásban hozott érdemi határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A nevelési felügyelet megszőnik a bíróság erre irányuló döntése alapján, a meghatározott idı elteltével, továbbá hivatalból vagy – a gyermek, a gyermekjogi képviselı, a gyermekotthon vezetıje általi – kérelemre. A nevelési felügyelet megszüntetése iránti eljárás során minden esetben ki kell kérni a megyei, fıvárosi gyermekvédelmi szakértıi bizottság véleményét.

50

A GYERMEKEK VÉDELMÉNEK RENDSZERE25 (1997. évi XXXI. tv. a gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról26 alapján)

A gyermekek védelmét pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások, illetve gyermekvédelmi szakellátások, valamint hatósági intézkedések biztosítják. Az ellátások, a szolgáltatások és intézkedések az alábbiak. Pénzbeli ellátások

- rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény - kiegészítı gyermekvédelmi támogatás - óvodáztatási támogatás - rendkívüli gyermekvédelmi támogatás - gyermektartásdíj megelılegezése - otthonteremtési támogatás

Természetben nyújtott ellátások Személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások

- gyermekjóléti szolgáltatás - gyermekjóléti szolgálat - gyermekek napközbeni ellátása27 ~ bölcsıde28 ~ családi napközi29 ~ házi gyermekfelügyelet30

- gyermekek átmeneti gondozása31 ~ helyettes szülı32 ~ gyermekek átmeneti otthona33 ~ családok átmeneti otthona34

25 A lábjegyzettel megjelölt ellátások nem kerültek kifejtésre a jegyzetben. Felhívom a szociális munka alapszakosok figyelmét, hogy ezek részletes ismeretére további tanulmányaik során szükség lesz! Kérem a jogszabályban – az aktuális tárgy tanulásakor – tekintsék át az egyes elemeket. 26 A továbbiakban: Gyvt. 27 Gyvt. 41.§ 28 Gyvt. 42.§ 29 Gyvt. 43.§ 30 Gyvt. 44.§ 31 Gyvt. 45-48.§ 32 Gyvt. 49.§ 33 Gyvt. 50.§ 34 Gyvt. 51.§

51

Személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekvédelmi szakellátások

- otthont nyújtó ellátás35 - utógondozói ellátás36 - nevelıszülık37 - gyermekotthon38 - területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás39

A nevelıszülıi, hivatásos nevelıszülıi és helyettes szülıi jogviszonnyal kapcsolatos rendelkezések.40 Gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedések

- védelembe vétel - családbafogadás - ideiglenes hatályú elhelyezés - átmeneti nevelésbe vétel - tartós nevelésbe vétel - nevelési felügyelet elrendelése - utógondozás elrendelése - utógondozói ellátás elrendelése

35 Gyvt. 53.§ 36 Gyvt. 53/A.§ 37 Gyvt. 54-56.§ 38 Gyvt. 57-59.§ 39 Gyvt. 60-67.§ 40 Gyvt. 66/-66/P.§

52

A gyermekvédelmi rendszer az 1997. évi XXXI. törvény alapján

1. A gyermek a vérszerinti családban van (Alap)ellátás Szolgáltatás (Gyámhatósági) intézkedések

� rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény

� kiegészítı gyermekvédelmi támogatás

� óvodáztatási támogatás � rendkívüli

gyermekvédelmi támogatás

GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLAT

⇒ családgondozás ⇒ prevenció ⇒ közösségszervezés ⇒ napközbeni gondozás ⇒ (családi napközi, házi

gyermekfelügyelet, bölcsıde)

⇒ átmeneti gondozás (helyettes szülınél vagy átmeneti otthonban szülıvel)

� védelembe vétel � gyermektartásdíj

megelılegezése

Ebben a szakaszban van lényeges szerepe a különbözı intézményeknek és a Gyermekjóléti Szolgálat által mőködtetett jelzırendszernek!

2. A gyermek kikerül a vérszerinti családból

(Szak)ellátás Szolgáltatás (Gyámhatósági) intézkedések � területi gyermekvédelmi

szakszolgáltatás � otthont nyújtó ellátások

(nevelıszülı, gyermekotthon, más bentlakásos intézmény)

GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLAT

⇒ vérszerinti család gondozása

⇒ kapcsolattartás elısegítése

� családbafogadás � ideiglenes elhelyezés � átmeneti és tartós

nevelésbevétel � örökbeadhatóság

elbírálása � nevelési felügyelet

Ebben a szakaszban már nincs meg az önkéntesség, hiszen a szolgálat arra kényszerült, hogy hatósági úton próbálja megoldani a családban felmerült problémát.

3. A gyermek kikerül a szakszolgáltatásból,

mert visszatér a vérszerinti családba, illetve nagykorúvá válik (Pénzbeli) ellátás Szolgáltatás (Gyámhatósági) intézkedések

� otthonteremtési támogatás

GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLAT

⇒ utógondozás (a területi gyermekvédelmi szakszolgálattal és az elbocsátó intézménnyel együtt)

� utógondozás elrendelése

Az utógondozást a gyámhatóság rendeli el.

53

GYERMEKVÉDELMI JELZ İRENDSZER

Információ átadási és együttmőködési GYÁMHIVATAL JEGYZİ

kötelezettség

Határozattal érintkeznek, hatósági út

GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLAT

VÉDİNİI SZOLGÁLAT

HÁZIORVOS HÁZI GYERMEK ORVOS

CSALÁD-SEGÍTİ

SZOLGÁLAT

ÓVODAI GYERMEKVÉ-

DELMI FELELİS

RENDİRSÉG POLGÁRİRSÉG ISKOLAI GYERMEKVÉDELMI

FELELİS