Történelem évfolyam vizsga 9. évfolyam

Az őskor és az ókori KeletÉvszámok:Kr.e. 8000, Kr.e. 3000, Kr.e. 18. század, Kr.e. 10. századSzemélyek:Kheopsz, Hammurapi, Dávid, Salamon, I.Dareiosz, Mózes, Buddha, KonfuciuszFogalmak:régészet, Homo sapiens, mágia, paleolitikum (őskőkor), neolitikum (újkőkor), bronzkor, vaskor, zsákmányoló életmód, despotizmus, kultúra, civilizáció, állam, városállam, öntözéses földművelés, Biblia, próféta, buddhizmus, brahmanizmusTopográfia:„termékeny félhold”, Egyiptom, Mezopotámia, Perzsia, India, Kína, Jeruzsálem, Babilon Palesztina

Az ókori HellászÉvszámok:Kr.e. 776, Kr.e. 490, Kr.e. 480, Kr.e. 5.sz. közepe, Kr.e.336-323Fogalmak:Szolón, Kleiszthenész, Miltiadész, Leónidász, Themisztoklész, Periklész, Pheidiász, Hérodotosz, Thuküdidész, Platón, Arisztotelész, Nagy Sándor, legfontosabb görög istenekFogalmak:polisz, mitológia, arisztokrácia, démosz, türannisz, népgyűlés (ekklészia), esküdtbíróság, demagógia, sztratégosz, cserépszavazás, filozófia, hellenizmusTopográfia:Athén, Spárta, Olümpia, Marathon, Thermopülai-szoros, Szalamisz, Peloponnészosz, Makedónia, Alexandria

Az ókori RómaÉvszámok:Kr.e. 753, Kr.e. 510, Kr.e. 264- 146, Kr.e. 44, Kr.e. 31, Kr.u. 70, Kr.u. 313, 325, 395, 476 Személyek:Hannibál, Gracchus testvérek, Marius, Sulla, Caesar, Antonius, Augustus, Názáreti Jézus, Péter apostol, Pál apostol, Constantinus, Theodosius, AttilaFogalmak:demagógia, sztratégosz, cserépszavazás, filozófia, hellenizmuspatrícius, plebejus, consul, senatus, dictator, néptribunus, rabszolga, provincia, triumviratus, principatus, limesTopográfia:Róma, Karthágó, Actium, Pannónia, Konstantinápoly, Aquincum, Sophianae, Savaria

A középkorÉvszámok:622, 732, 800, 843,1054, 1215, 1453Személyek:Karolingok, Nagy Károly, Szent Benedek, Justinianus, Mohamed, Aquinói Szent Tamás, IV. Henrik, VII. Gergely, GutenbergFogalmak:ortodox egyház, római katolikus egyház, pápa, pátriárka, kiközösítés, szerzetes, kolostor, bencés rend, regula, kódex, feudalizmus, hűbériség, jobbágy, robot, majorság, uradalom, önellátás, nyomásos gazdálkodás, iszlám, Korán, kalifa, invesztitúra, cölibátus, inkvizíció, eretnekség, lovagrend, koldulórend, avignoni fogság, antijudaizmus, rendi monarchia, városi önkormányzat, hospes, céh, levantei kereskedelem, Hanza, skolasztika, egyetem, lovag, román stílus, gótika, reneszánsz, humanizmus, szultán, szpáhi, janicsárTopográfia:Monte Cassino, Aachen, egyházi (pápai állam), Róma, Bizánci Birodalom, Mekka, Német-római Birodalom, Szentföld, Velence, Firenze

A magyarság története a kezdetektől 1490-igÉvszámok:895 táján, 955, 972-997, 997/1000-1038, 1077-1095, 1095- 1116, 1205- 1235, 1222, 1235-1270, 1241-42, 1301, 1308-1342, 1342-1382, 1351, 1387-1437, 1444, 1456, 1458-1490Személyek:Árpád, Géza fejedelem, I.(Szent) István, Szent Gellért, Koppány, I.(Szent) László, Könyves Kálmán, Anonymus, II. András, IV. Béla, I. (Anjou) Károly, I. (Nagy) Lajos, Luxemburgi Zsigmond, Hunyadi János, Kapisztrán (Szent) János, Hunyadi MátyásFogalmak:nyelvrokonság, őstörténet, őshaza, törzsszövetség, kettős fejedelemség, honfoglalás, kalandozás, királyi vármegye, ispán nádor, egyházmegye, királyi tanács, tized, szerviens, várjobbágy, vajda, Aranybulla, nemesi vármegye, székely, szász, kun, bandérium, aranyforint, regálé, harmincad, kapuadó, szabad királyi város, bányaváros, mezőváros, úriszék, báró, köznemes, kilenced, ősiség, perszonálunió, végvári rendszer, rendi országgyűlés, rendkívüli hadiadó, füstpénz, fekete sereg, corvinaTopográfia:Magna Hungaria, Kazár Birodalom, Levédia, Etelköz, Vereckei-hágó, Augsburg, Pannonhalma, Esztergom, Székesfehérvár, Pozsony, Horvátország, Erdély, Dalmácia, Muhi, Buda, Visegrád, Nándorfehérvár

Az őskor és az ókori KeletÉvszámok:Kr.e. 8000: az újkőkor kezdete, ún. neolitikus forradalomKr.e. 3000: a civilizáció hajnala, az első városállamok kialakulása, folyamvölgyi társadalmak, megkezdődik az öntözéses földművelés, megjelentek az írás első formáiKr.e. 18.sz.: Hammurapi uralkodása, Óbabiloni BirodalomKr.e. 10.sz.: a zsidó állam fénykora, Dávid, Salamon uralkodása

Személyek:Kheopsz (Hufu): egyiptomi fáraó az Óbirodalom korában, ő építtette a legnagyobb piramist (Gíza)Hammurapi: Óbabilóni uralkodó a 18.sz.-ban, nevéhez fűződik az első fennmaradt törvénygyűjtemény, amelyben a talio elv érvényesül (szemet szemért elv)Dávid: Izrael egysége az ő uralkodása alatt jött létre, zsidó állam virágkora (Zsoltárok Könyve tőle származik)Salamon: Izrael királya, bölcsességéről ismert, zsidó állam virágkora, felépíttette a jeruzsálemi templomot, (tőle származik a Példabeszédek könyve)I.Dareiosz: perzsa uralkodó, átszervezte az államot (tartományok, út-és postahálózat, értékálló pénz), nagy hódítások, de Hellász ellen sikertelen maradt (marathoni csatában alul marad a görögökkel szemben) Mózes: ószövetségi próféta, kivezette a zsidóságot Egyiptomból (az Ószövetség első 5 könyvének (Tóra) szerzője)Buddha: „megvilágosodott”, a buddhizmus megalapítója, tanításainak lényege a vágyakról való lemondás és ezzel a Nirvána, mint végső cél elérése, szélsőségektől tartózkodás a helyes arányok kialakításaKonfuciusz: kínai filozófus, egyén és közösség közötti harmóniát hirdette, legfontosabb erények: szülők tisztelete, testvéri szeretet, igazságosság, kötelességtudat, lojalitás, megbocsátás

Fogalmak:régészet (archeológia):a régmúlt tárgyi emlékeit kutató tudomány, a történelem egyik rokontudományaHomo sapiens: gondolkodó ember, a mai ember közvetlen őse, a két lábon járás, a gondolkodás, a beszéd és a közösen végzett munka különbözteti meg elődeitől, benépesítette a Földet (kb. 100 ezer-30 ezer éve) egyetlen fajt alkot, de fajtákra (rasszokra) bomlik, agytérfogata 1500 cm³-nél nagyobb, crô-magnon-i embernek is nevezik (Magyarországon: Istállóskő, Szeleta -barlang)mágia: természetfölötti erőkben való hit, természetfeletti erők befolyásolására végzett, babonás tevékenységpaleolitikum (őskőkor): pattintott vagy csiszolatlan kőkorszak, legrégebbi, leghosszabb korszak (Kr.e. kb.2,5 millió év- Kr.e. kb.8 ezer év), pattintott kőeszközök, a fémet még nem ismertékneolitikum (újkőkor): csiszolt kőkorszak, (Kr.e.kb.7 ezer- Kr.e. kb.3 ezer év), csiszolt kőeszközök, élelemtermelés megindulása, állatok háziasítása, első állandó településekbronzkor: régészeti korszak, jellemző anyaga a bronz vaskor: régészeti kor, jellemző anyaga a vas, Őskor utolsó szakasza, vasművesség általánossá válik, gazdasági fejlődés indulzsákmányoló életmód: a természet által kínált élelem megszerzése vadászattal, halászattal, gyűjtögetéssel

despotizmus: korlátlan, általában isteni eredetűnek tartott egyeduralom, az uralkodó hatalmát semmi sem korlátozzakultúra: valamely emberi tevékenységhez és közösséghez kapcsolódó gyakorlati és elméleti ismeretek, valamint szellemi és tárgyi javakban megtestesült alkotások összefüggő rendszerecivilizáció: a tárgyi és szellemi kultúra összetettségének, fejlettségének olyan foka, amely együtt jár az írásbeliség, a letelepült életforma, városiasodás, az állam kialakulásávalállam: emberi közösségek szervezettségének olyan formája, amely különböző, erre a célra létesített funkciókkal és szervekkel segíti a közösség fönnmaradását, eredményesebb tevékenységét. Ennek érdekében kizárólagos jogokat (törvényalkotás- és alkalmazás, pénzverés, adókivetés) gyakorol és kötelezettségeket (a közösség tagjainak belső és külső védelme, tevékenységének összehangolása) teljesít.városállam: egyetlen védett város és a környező falvakból álló államöntözéses földművelés: földművelési forma, a föld megfelelő nedvességéről a talaj és a növények mesterséges öntözésével gondoskodnakBiblia („könyvek”): a keresztény vallás szent könyve, amely 2 nagy részből áll (Ószövetség, Újszövetség)próféta: Isten kiválasztott embere, aki az isteni akaratot közvetíti az emberek felébuddhizmus: Buddha tanítása szerint kialakult világvallás, tagadja a brahmanizmust és a kasztrendszert, az ember célja eljutni a Nirvánába, amely a vágyak megszüntetésével érhető elbrahmanizmus: az ókori Indiában kialakult vallási rendszer, amely hirdeti a lélekvándorlást és a kasztrendszer áthághatatlanságát

Az ókori HellászÉvszámok:Kr.e. 776: első feljegyzett olimpiai játékok, a görög időszámítás kezdeteKr.e. 490: marathoni csata, görög győzelem a perzsák felett (Miltiádész vezetésével)Kr.e. 480: thermopülai csata, Leonidász spártai király veresége a perzsáktól szalamiszi csata, görög tengeri győzelem a perzsák felett (Themisztoklész vezetésével)Kr.e. 5.sz. közepe: Periklész kora, Athén nagyhatalomKr.e. 336-323: Nagy Sándor uralkodása

Személyek:Szolón: athéni államférfi, arkhón, Kr.e.594-593-ben, arkhóni éve alatt vagy Kr.e. 470-es években törvényhozóként reformokat vezetett be, eltörölte az adósrabszolgaságot, elengedte az adósságokat („teherlerázás”), vagyon szerint 4 csoportba sorolta a polgárokat (timokratikus rendszer), ami meghatározta a politikai jogok gyakorlását és a (főként katonai) kötelezettségek teljesítésétKleiszthenész: athéni arkhón, Kr.e. 508-ban Attika lakosságát területi alapon osztotta fel 10 phülére, ahonnan 50-50 tagot delegáltak az 500-ak tanácsába, bevezette a cserépszavazástMiltiadész: athéni hadvezér (sztratégosz), Kr.e.490-ben legyőzte a partra szállt perzsákat MarathonnálLeónidász: spártai király, Kr.e. 480-ban a thermopülai szoros védelmében vereséget szenvedett a túlerőben levő perzsáktól, hősi halált halt 300 katonájával Themisztoklész: athéni hadvezér (sztratégosz), a marathóni csata után a tengeri flottát akarta megerősíteni Ariszteidésszel szemben (szárazföldi hadsereg erősítése), végül az ő álláspontja győzött és Szalamisznál megverte a perzsákat Kr.e. 480-banPeriklész: 15 éven keresztül volt Athén sztratégosza, vezetője, a klasszikus athéni demokrácia és kultúra fénykora, kiépíttette az athéni Akropoliszt, pestisjárványban halt meg

Pheidiász: athéni szobrász, a klasszikus görög szobrászat legnagyobb alakja (Kr.e.5.sz.), leghíresebb művei: Akropolisz (frízei) díszítése, olümpiai Zeusz szobor, Pallasz Athéné szobraHérodotosz: görög történetíró (Kr.e.5.sz.), „a történetírás atyja”, görög-perzsa háborúk történetét írta meg, szerinte a történelem körforgáshoz hasonlítThuküdidész: görög történetíró (Kr.e.5.sz.), a peloponnészoszi háború történetét írta meg, sok forrást használt, ok-okozati összefüggéseket keresettPlatón: görög filozófus, Szókratész tanítványa, az ideatan kidolgozója, az ideális állam elméletének megalkotója, az Akadémosz ligetében működő filozófiai iskola (akadémia) megalapítója AthénbanArisztotelész: görög filozófus (Kr.e. 4 sz.), Platón tanítványa, Nagy Sándor nevelője, több tudományág megalapítója (pl.: erkölcstan, logika), szerinte az olyan államok tartósak, amelyekben egyesülnek a demokratikus és az arisztokratikus vonások, és a „középosztály” kezében van az irányításNagy Sándor (III. Alexandrosz): makedón uralkodó (Kr.e. 336-323), görög városállamok legyőzése után elfoglalta a Perzsa Birodalmat, Egyiptomot, Palesztinát, birodalma a Dunától az Indusig terjedt, közös pénzt veretett, megpróbálta összeolvasztani a makedón és a perzsa lakosságot, átvette a perzsa közigazgatást. Halála után birodalmát örökösei egymás között felosztották. A görög nyelv és kultúra Keleten való gyors terjedése ekkor kezdődik (hellenizmus) legfontosabb görög istenek: Zeusz, Héra, Pallasz Athéné, Poszeidon, Apollón, Árész, Aphrodité, Héphaisztosz, Hermész, Artemisz, Hesztia, Démétér

Fogalmak:polisz: görög városállam, általában egy városi magból és a körülötte fekvő földekből állt, gazdasági önellátásra törekedett, saját törvényekkel, államformája különböző lehetettmitológia: az emberiség korai történelme során keletkezett istenekről, a világ keletkezéséről szóló történetek, ezeket általában rendszerbe foglalták arisztokrácia: előjogokkal rendelkező, kiváltságos felső réteg, amely az állam kormányzásában vezető szerepet játszottdémosz: köznép, iparosok, kereskedők, földművesek, akik polgárjoggal rendelkeztek és fokozatosan megszerezték a politikai jogok egészét.türannisz: zsarnokság, sajátos, görög, átmeneti politikai forma, arisztokrata származású egyének megragadják a hatalmat, de intézkedéseik kezdetben a démosz érdekeit szolgáljáknépgyűlés (ekklészia): az athéni demokrácia legfőbb szerve, törvényhozó testület, tagja minden teljes joggal rendelkező 20.életévét betöltött férfiesküdtbíróság (héliaia): Szolón által létesített néptörvényszék, tagjait sorsolással választották 1 évre, negyedik vagyoni osztályból tanácsokra bontva ítélkezett, napidíjat kaptak munkájukértdemagógia: népámítás, tudatos félrevezetés hazug ígéretekkel, a tömegek támogatásának megszerzésérehadvezér (sztratégosz): katonai vezető, aki politikai hatalommal is rendelkezik, az ókori Athénban, évente a népgyűlés választja (10 fő), az állam tényleges irányítói az 5.sz.-tólcserépszavazás (osztrakiszmosz): titkos népszavazás, Kleiszthenész vezette be, türanniszra törő személyről szavaztak, aki ha elegendő szavazatot kapott (6 ezer), akkor vagyonát megtarthatta, de száműzték Athénbólfilozófia: „bölcsesség szeretete”, a természet és a társadalom, a gondolkodás törvényeit kutató és rendszerező tudomány, az ókorban minden tudományt magába foglalt

hellenizmus: Nagy Sándor hódításaitól Egyiptom Róma általi meghódításáig terjedő időszak (Kr.e. 4-1 sz.), tágabb értelemben az ókori görög nyelv és kultúra elterjedése és keveredése a keleti kultúrával

Az ókori RómaÉvszámok:Kr.e. 753: Róma alapításaKr.e. 510: a köztársaság kezdeteKr.e. 264-146: pun háborúkKr.e. 44 : Julius Caesar meggyilkolásaKr.e. 31: actiumi csata, Octavianus legyőzi AntoniustKr.u. 70: a jeruzsálemi templom lerombolása, zsidó felkelés leverése (Titus)313: milánói (mediolanumi) edictum, Constantinus (Nagy Konstantin) engedélyezi a keresztény vallás szabad gyakorlását a római birodalom területén325: Niceai Zsinat, az első egyetemes zsinat összehívása, (a Szentháromság-tan elfogadása)395: a római birodalom kettéosztása (Nagy Theodosius)476: a Nyugatrómai Birodalom bukása, Odoaker germán hadvezér megfosztja hatalmától az utolsó császárt, Romulus Augustulust

Személyek:Hannibál: a punok (karthágóiak) vezére a II. pun háborúban, az Alpokon átkelve támadta meg a rómaiakat, legjelentősebb győzelme Cannae (Kr.e.216), de végül veszített (Kr.e. 202 Zama)Gracchus testvérek: néptribunusok, Tiberius Gracchus: felújította a Licinius-Sextius féle földtörvényt, földosztást tervezett a nincstelenek között, tervei a szenátori rend ellenállásába ütköztek, ezért több hívével együtt megölték; Caius Gracchus: folytatta a földreformot, ingyen földet ajánlott a nincsteleneknek, leszállította a gabona árát, ki akarta terjeszteni a római polgárjogot az itáliai szövetséges városok szabad lakóira is, azonban terveit nem tudta megvalósítani, és a bekövetkező polgárháborús helyzetben őt üldöző ellenségei elől a halálba menekültMarius: néppárti politikus, a köztársság válságának megoldását a zsoldoshadseregben látta, ezért hadsereg reformot vezetett be: nincstelenek is lehettek katonák, rendszeres és egységes kiképzés-és fegyverzet, 16 év szolgálat után veteránként földet kaptak. Azért, hogy intézkedéseit végre tudja hajtani többször, egymást követő években megválasztatta magát consulnak.Sulla: : szenátori párt vezére, ellenfeleivel kegyetlenül leszámolt (feketelista), határozatlan időre dictatorrá választatta magát, a senatust saját kedve szerint átalakította, három év után váratlanul lemondott a hatalomról és visszavonult.Julius Caesar: néppárti politikus, hadvezér, az I. triumvirátus tagja. A hadseregre támaszkodva megszerezte az egyeduralmat.(Pharsalosnál legyőzte ellenfelét) Reformokat vezetett be (földet osztott a veteránoknak, szenátus létszámát híveivel töltötte fel, naptárreform, egységes pénzt veretett, megpróbálta rendezni a provinciák és Róma viszonyát), de a köztársasági formák megtagadása miatt összeesküvést szőttek ellene és meggyilkolták.Antonius: a II.triumviratus tagja, Caesar volt parancsnoka, aki a birodalom keleti részén épített ki hatalmat, egyeduralomra tört, így szembekerült Octavianussal, akitől vereséget szenvedett Actiumnál (Kr.e.31)Augustus (Octavianus): a II.triumviratus tagja, Caesar unokaöccse, fogadott fia, aki Antonius legyőzése után kiépítette az egyeduralmat a senatussal összhangban. Köztársasági formákkal leplezett egyeduralom (principatus), külső és belső béke időszaka (Pax Romana)

Názáreti Jézus: A kereszténység és az Egyház alapítója. Életművét az Újszövetség könyvei foglalták írásba. Születésének a hagyomány szerinti dátuma a keresztény időszámítás kezdete. (Isten egyszülött fia, a Megváltó, aki életével, szenvedéseivel és kereszthalálával megváltotta az emberiséget.)Péter apostol:. Első a 12 apostol között, Jézus tanítványa, Róma első püspöke. A Néro-féle keresztényüldözések idején halt vértanúhalált. (A pápák, a halászok és Róma védőszentje. „kőszikla”, amelyre Jézus az Egyházat építette, valamint neki adta a mennyország kulcsát)Pál apostol: eredetileg Saul a neve és üldözte a keresztényeket. Damaszkuszban megtért és a kereszténység hirdetője lett. A kereszténység elterjesztésén munkálkodott (térítőutak), munkássága hozzájárult a kereszténység világvallássá válásához. Rómában halt mártírhalált a Néró-féle keresztényüldözések során.Constantinus: római császár, aki a birodalom minden lakója számára biztosította a keresztény vallás szabad gyakorlását (313: milanói edictum). Összehívta az első egyetemes zsinatot (325: Niceai Zsinat). Új fővárost alapított (Konstantinápoly) és halála előtt maga is megkeresztelkedett.Theodosius: római császár, aki még egyben tudta tartani a birodalmat, de végrendeletében kettéosztotta fiai között.(395). A kereszténységet államvallássá tette.Attila: hunok uralkodója az 5.sz.-ban, székhelye a Kárpát-medencében volt. Hadisarcra kötelezte a Keletrómai Birodalmat, nagy hódításokba fogott. A catalaunumi csata (451) után még Itália ellen vonult. Az örök város, Róma, csak a pápa fellépésével, tetemes hadisarc megfizetésével kerülte el a hun támadást. Halála után birodalma felbomlott (453).

Fogalmak:patrícius: „atya”, „akinek atyja van”, a római társadalom kiváltságokkal és politikai jogokkal rendelkező csoportja, a Kr.e. 5.sz. közepéig a hatalom kizárólagos birtokosai, a vezető tisztségek betöltőiplebejus: „tömeg”, kézművesek, kereskedők, földművesek tömegei, akik fokozatosan megszerezték a polgárjogotconsul: legfőbb tisztviselők a köztársaság kori Rómában. Az állam élén álltak, a népgyűlés választotta őket két személyt egy évre, a legfőbb katonai és végrehajtó hatalommal rendelkeztek, nevükkel jelölték az évet, Kr.e. 367-től az egyik plebejussenatus: vének tanácsa, majd a köztársaság korában a legfőbb hatalmat birtokló testület. Pénz és külügyi ügyekben döntöttek, ellenőrizték a tisztségviselőket, törvényeket kezdeményezhettek és Kr.e. 387-ig jóváhagyták a népgyűlési határozatokat. 300-600-900 tagból állt, az egyeduralom kiépülésével fokozatosan elvesztette jelentőségét.dictator: teljhatalommal rendelkező vezető, akit végveszély esetén választott a senatus fél évre, hivatali ideje után sem volt felelősségre vonhatónéptribunus: plebejusok érdekeit védő tisztviselő, akinek személye szent és sérthetetlen. A hadügyekre vonatkozó döntések kivételével megvétózhatta a népgyűlés határozatait (vétójog).rabszolga: szabad személy tulajdonában álló, jogokkal nem rendelkező ember, akit dologként adnak-vesznekprovincia: Itálián kívül, fegyverrel meghódított terület, élén a Róma által kinevezett proconsullal és éves adófizetési kötelezettséggel.triumviratus: három férfi szövetsége a hatalom megragadására, az első titkos (Caesar, Crassus, Pompeius), a második nyílt (Antonius, Lepidus, Octavianus)principatus: a római császárság első szakasza (Kr.u.1-3.sz), burkolt diktatúra, köztársasági formákat megtartó egyeduralom, amelyet Augustus vezetett be. limes: a Római Birodalom megerősített határvonala, folyók (Duna, Rajna) vagy nagyobb hegyek, részben sáncok, falak (Hadrianus-fal Britanniában) és erődítmények védték.

A középkorÉvszámok:622: Mohamed kivonulása Mekkából Medinába, az arab időszámítás kezdete732: Martell Károly frank uralkodó Poitiers-nél megállítja az Európára törő arabokat800: Nagy Károly császárrá koronázása a pápa által Rómában843: verduni szerződés, Nagy Károly örökösei 3 részre osztják birodalmát1054: egyházszakadás (szkizma), a római (nyugati, latin) és a bizánci (keleti, görög) egyház közötti szakadás1215: Magna Charta („nagy szabadságlevél”) kiadása Angliában (I. Földnélküli János)1453: Konstantinápoly elfoglalása az oszmán-törökök általMagyar tört:895 táján: Honfoglalás955: augsburgi vereség a kalandozások során I. Ottó német királytól

Személyek:Karolingok: Martell Károllyal kezdődő frank dinasztia a Frank Birodalomban, 8-10.sz.-banNagy Károly: Karoling uralkodó, Kis Pippin fia, számos hadjáratban a Dunáig terjesztette a birodalom határait, a pápa császárrá koronázta (800-ban), birodalmát grófságokra és őrgrófságokra osztotta, Aachent tette meg birodalma központjává és kulturális központtá fejlesztette („Karoling reneszánsz”)Szent Benedek: bencés rend alapítója, a nyugati szerzetesség atyja, Európa társvédőszentje. Monte Cassinoban kolostort alapított és kidolgozta az imádságra és munkára épülő szerzetesi élet szabályait.Justinianus: Keletrómai Birodalom császára (527-565), célja a Római Birodalom feltámasztása. Nevéhez fűződik a római jog gyűjteményes összefoglalása. Uralkodása alatt épült a Hagia Sophia templom. A birodalma nyugati felét Ravennából irányította, itt épült a San Vitale templom.Mohamed: próféta, az iszlám vallás megalapítója. Megteremtette az arabok egységét, ezzel a későbbi hódítások alapját. Mekkából Medinába való kivonulása (622) az arab időszámítás kezdete. Legfőbb tanításait 5 pontban foglalta össze: Allah az egy isten, napi ötszöri ima Mekka felé fordulva, alamizsnaosztás, Ramadan böjt, Mekkába való zarándoklatAquinói Szent Tamás: domonkos szerzetes (1225-1274), a skolasztika megalapítója, amely a teológiának rendel alá minden egyéb tudományt, de kimondta a világ tudományos vizsgálatának fontosságát is. Megalkotta a középkor legátfogóbb filozófiai rendszerét (tomizmus). Összegző jellegű teológiai munkája: Summa Theologiae (1323-ban avatták szentté)IV. Henrik: német-római császár (1056-1106). Az invesztitúra harcban összeütközésbe kerül VII. Gergellyel, mert a császári hatalmat akarta erősíteni. Nevéhez kapcsolódik a Canossa-járás (1077), amikor kénytelen volt kiegyezni a pápával. Később feldúlta Rómát. Sógora, az elűzött Salamon király érdekében beavatkozott a magyar trónviszályba, de vereséget szenvedett.VII. Gergely: pápa (1073-1085), a cluny-i reformok végrehajtója. Megfogalmazta a pápai hatalom primátusát a világi hatalommal szemben, ezzel szembekerült a német-római császárral, akit kiközösített az egyházból. A vezeklő Henrik visszafogadása (Canossa-járás,1077) csak átmeneti siker, mert IV. Henrik ismét ellene fordul, elfoglalja Rómát, ahonnan VII. Gergelynek menekülnie kell.

Gutenberg: német nyomdász, a könyvnyomtatás feltalálója (1450 körül). Leghíresebb munkája a Mainzban kiadott latin nyelvű ún. 42 soros Biblia.

Fogalmak:ortodox egyház: görögkeleti egyház. A Rómától 1054-ben elszakadt görög egyház a Keletrómai Birodalom területén. (szláv népek, görög népek) Elsősorban szervezetileg különbözik a nyugati egyháztól, pl.: nem ismerte el a pápa egyházfőségét, az államhatalomnak volt alárendelve, nemzeti nyelvű liturgia római katolikus egyház: A kereszténység kétezer éves hagyományait és hitét követő, a római pápa és a hierarchikus felépítésű papság (apostoliság) vezetése alatt álló keresztények közössége.pápa: a Katolikus Egyház feje, Róma püspöke, Szent Péter utóda, (Krisztus földi helytartója, akit a bíborosok testülete választ meg.)pátriárka: a keleti egyházban a püspökök között a legnagyobb méltóságot jelentő címkiközösítés: (excommunicatio), a keresztény egyházakban, főként eretnekségért alkalmazott legszigorúbb büntetés, amellyel kizártak valakit a hívők közösségéből. A középkorban politikai következménnyel is járt.szerzetes: a világi élettől visszavonult, vallási és erkölcsi tökéletesség elérésére törekvő ember, aki fogadalmakat tesz (engedelmesség, tisztaság, szegénység) és egy zárt közösség tagja. A szerzetesi élet a 4-5.sz.-ban terjedt el, és a középkorban nagy hatásuk volt a lelki, szellemi, kulturális, gazdasági életre. kolostor: a szerzetesek lakhelyéül szolgáló épületegyüttes, ahol bizonyos rendi szabályok szerint éltek. A kolostor vezetője a házfőnök.bencés rend: Szent Benedek által Monte Cassinoban alapított szerzetesrend (529). A közös ima mellett kétkezi munkával foglalkoztak. Jelmondatuk: imádkozzál és dolgozzál (ora et labora). Jelentős szerepet játszottak a nyugati kereszténység terjesztésében.regula: a közösségben élő szerzetesek szabályzata, amely kiterjed a napi tevékenységekre, imákra, időbeosztásra stb.kódex: a kézzel írt könyvek középkorban használatos formája. Eleinte pergamenre, később papírra kézzel írt, dúsan díszített könyv.feudalizmus: a feudum szóból származik. Tágabb értelemben a földesúri földtulajdonnal és a föld használatáért járadékkal tartozó jobbágyi termeléssel jellemezhető korszak. Szűkebb értelemben a hűbériség szinonimája, a középkorra jellemző politikai és társadalmi berendezkedés. Az elnevezés a felvilágosodás hatására terjedt el, korszakhatárainak megállapítása nem egységes a területenként, országonként eltérő fejlődés miatt.hűbériség: birtokadományozáson alapuló függőségi viszony, melynek alapján a hűbéres (vazallus) békében és háborúban teljesített szolgálataiért adománybirtokot kapott. A birtokot a hűbérúr (senior) adja országonként eltérő kötelezettségekkeljobbágy: földesúri joghatóság alatt álló, mezőgazdasággal foglalkozó réteg, akik munka-, termény-, pénzjáradék, adók fejében dolgoztak a használatra kapott földeken. Colonusokból, lesüllyedő szabadokból és volt rabszolgákból alakultak ki.robot: kötelező ingyenmunka, a jobbágyi szolgáltatások kötelezettsége elsősorban a földesúr saját kezelésében (allódium) lévő földjein.majorság: (allódium) a földesúr saját kezelésében lévő földje, amelyet a jobbágy művelt meg robottal.uradalom: nagy kiterjedésű földterület, amely több falut és az azokhoz tartozó szántókat, legelőket, erdőket foglalta magába.önellátás: a korai feudalizmusra jellemző, a társadalom tagjai nagymértékben csak saját részükre termeltek, csak nagyon keveset termeltek a piacra. Az uradalom, a luxuscikkeket leszámítva, szinte minden mezőgazdasági és ipari terméket helyben állított elő.

nyomásos gazdálkodás: a szántók és az ugar éves váltásán alapuló legelterjedtebb földhasznosítási mód a feudalizmusban. Két fő formája a két-és háromnyomásos gazdálkodás.iszlám: odaadás, belenyugvás. A 7.sz.-ban keletkezett, Mohamed által alapított monoteista világvallás, amely keresztény, zsidó és pogány elemekből áll. Tanításait a Koránban foglalták össze. Később teljesen összefonódott az államhatalommal.Korán: az iszlám szent könyve, 114 részből (szúra) áll. A hagyomány szerint Gábriel arkangyal diktálta Mohamednek, a törvények legfőbb forrása.kalifa: Mohamed utódainak elnevezése, állami és egyházi hatalmat egyaránt birtokló vezetők. Később jelentős muzulmán államok feje.invesztitúra: az egyházi tisztségekbe való beiktatás joga, ennek gyakorlásáért tört ki a harc a pápaság és a Német-római Császárság között a 11.12.sz.-ban.cölibátus: papi nőtlenség, a papok, szerzetesek nősülésének egyházi tilalma.inkvizíció: vizsgálat, az eretnekek felkutatására és megtérítésére létrehozott egyházi törvényszék, amelyet III. Ince állított fel.eretnekség: valamely egyház vagy vallási közösség által képviselt hivatalos hittételektől való eltérést hirdetők csoportja.(pl.: valaki a katolikus hittel ellentétes nézeteket vall, mégis katolikusnak tartja magát)lovagrend: a középkorban a zarándokok védelmére, betegápolásra, foglyok kiváltására, a Szentföld védelmére alakult rendek. A lovagi eskü mellett szegénységi, tisztasági és engedelmességi fogadalmat is tettek. A világi lovagrendek az uralkodót támogató, lovagi életmódot folytató zárt társaságok voltak, nagymesterrel az élükön. (pl.: johannita, templomosok, Német Lovagrend, Magyarországon: Szent György Lovagrend)koldulórend: Krisztus evangéliumi tanácsai közül a szegénységet radikálisan megélő, a 13.sz.-tól kialakuló, katolikus szerzetesrendek. (ferencesek, domonkosok) Általában lelkipásztori szolgálatot látnak el.avignoni fogság: a pápák Avignonban való tartózkodásának ideje (1309-1377), a pápák 70 évre a francia király befolyása alá kerültek.antijudaizmus: a zsidó vallással szembenálló, vallási, teológiai, alapokon nyugvó ideológiarendi monarchia: olyan állam-és kormányforma , amelyben az uralkodó és a rendek közösen gyakorolják a hatalmat. A feudális állam- és társadalomberendezkedés alapja Nyugat-és Közép-Európában a 13.sz.-tól, a 18-19.sz.-ig, a polgári átalakulás koráig.városi önkormányzat: a középkori városok fontos kiváltsága. Kiváltságaikat (önigazgatás, saját elöljárók, plébánosok választása, egy összegű adófizetés, saját jogszabályok alkotása) az uralkodótól kapták, képviseltethették magukat a rendi gyűléseken.hospes: vendég, más országokból érkezett telepesek elnevezése a középkorban.céh: azonos mesterséget űző iparosok érdekvédelmi társulása, egyesülése a középkorban. Biztosították az utánpótlást, szabályozták a termelés egész folyamatát, védték magukat a céhen kívüliekkel szemben, a szűk piac miatt korlátozták a versenyt, fontos szerepük volt a város igazgatásában.levantei kereskedelem: a Kelettel folytatott távolsági kereskedelem a középkorban, amelynek útvonalán főleg fűszerek és luxuscikkek érkeztek Európába. A levantei kereskedelem hasznából meggazdagodott Velence, Genova és Pisa élesen szembe kerültek egymással és Bizánccal, amely kénytelen volt egyre több kiváltságot adni a három városköztársaság kereskedőinek.Hanza: 1161-ben alapított kereskedő szövetség, amelybe az észak- német városok tartoztak. Az áru (fa, gabona, prém) az Északi tengeren keletről érkezett (Oroszország, Skandinávia, Lengyelország, Balti államok). Jelentősebb Hanza-város Lübeck, Hamburg, Bréma.

skolasztika: középkori filozófiai irányzat, amely a hittételek filozófiai megalapozására, rendszerbe foglalására törekedett. Az 5.sz.-ban keletkezett, fénykora a 13.sz.-ban volt, egyik legjelentősebb képviselője: Aquinói Szent Tamásegyetem: kiváltságokkal, belső önkormányzattal bíró felsőoktatási intézmény,vezetője a rektor, a fakultások (más néven karok) élén pedig a dékán áll. A 11.sz.-tól jöttek létre Nyugat-Európában, pl. Bologna, Párizslovag: a középkorban a teljes vértezetet viselő, karddal, lándzsával felszerelt lovas katona, aki katonai szolgálatért cserébe hűbérbirtokot kapott. Életmódjuk sajátos kultúra hordozója lett, amelynek fénykora a 11-14.sz.román stílus: (romanika) a 11-13.sz.-ban meghatározó stílus Európában, amely a római ókeresztény és a bizánci művészet ötvözéséből keletkezett. Fő jellemzői: vastag falak, szűk ablakok, masszív pillérek, félköríves térlefedés, díszes kapuzatgótika: a 12.sz.-tól elterjedt stílus, amely időben a román stílus után következett, Franciaországból indult. Fő jellemzői: csúcsívek, támpillérek, bordás boltozat, rózsaablakok, színes üvegablakokreneszánsz: (újjászületés) az európai kultúra, művészet 14-16.sz.-i időszakának stílusa (korstílus), meghatározó szemlélete. Itáliából indult. Összefonódott a humanizmussal. Nagyobb hangsúlyt adott az emberi személyiség, egyéniség ábrázolásának, megértésének, amelyben a megfigyelés és a tudás, a tudomány játszotta a főszerepet. A festészetben egyik legjelentősebb felfedezése a perspektíva. humanizmus: a sokoldalúan művelt, magas erkölcsi érzékkel bíró ember eszményét hirdető, a reneszánsz ideológiájává vált filozófiai, művelődési áramlat a 14-16.sz.-ban Európában. Az antik görög, római kultúra feltámasztását tekintették feladatuknak, de tevékenységük előmozdította a nemzeti történelem, irodalom megismerését is.szultán: császár, muszlim uralkodói méltóság. A méltóságot a 14.sz.-tól viselték az oszmán-török uralkodók.szpáhi: a török katonaállam hadseregében szolgáló nehézfegyverzetű lovasok, akik szolgálataikért a szultántól nem örökölhető, javadalombirtokot kaptak.janicsár: az oszmán haderő zsoldos gyalogságának katonája. Kezdetben a szultán testőrségét alkották. Eredetileg azokból a gyermekekből válogatták őket, akiket tizedként szedtek a meghódított területek keresztény lakóitól. Fegyverzetük széles görbe kard, hosszú puska, íj és nyíl volt.A magyarság története a kezdetektől 1490-igÉvszámok:972- 997: Géza fejedelemsége997/1000-1038: I.(Szent) István uralkodása (fejedelem, majd király)1077-1095: I. (Szent) László uralkodása1095- 1116: Könyves Kálmán uralkodása1205-1235: II. András uralkodása1222: az Aranybulla kiadása (II. András)1235-1270: IV. Béla uralkodása, a „második honalapító”1241-42: a tatárjárás1301: az Árpád-ház kihalása1308-1342: I.(Anjou) Károly uralkodása1342- 1382: I. (Nagy) Lajos uralkodása1351: I. (Nagy) Lajos törvényei, megerősíti az Aranybullát, bevezeti az ősiséget, kilencedet és a jobbágyok terheit egységesíti1387-1437: Luxemburgi Zsigmond uralkodása 1444: várnai csata, Hunyadi János veresége a törököktől, I. Ulászló magyar király halála1456: a nándorfehérvári diadal, Hunyadi János győzelme a törökök felett

1458-1490: Hunyadi Mátyás uralkodása

Személyek:Árpád: (850 k.-907 k.) Álmos fia, a honfoglaló magyarok vezére, az első magyar királyi dinasztia alapítója. A források alapján nem lehet egyértelműen tisztázni, hogy a gyula vagy a kündü tisztségét töltötte be, uralkodótársa, Kurszán 904-ben bekövetkező halála után azonban ő lett az egyedüli fejedelem.Géza fejedelem: (940 k.-997) magyar fejedelem, Taksony fejedelem fia, I. (Szent) István apja. Uralkodása idején megteremtette a belső (nemzetségfők hatalmának megtörése) és külső (nyugati, keresztény hittérítők behívása) feltételeket ahhoz, hogy fia, I. István megszervezze a feudális magyar államot.I.(Szent) István: 997-től fejedelem, majd 1000 karácsonyától és 1038 között az első magyar király, a keresztény magyar állam megalapítója. Géza fejedelem fia és utóda, a keresztségben kapta az István nevet.(pogány neve: Vajk) Uralmát kiterjesztette az egész Kárpát-medencére, terjesztette a kereszténységet, kiépítette a magyar egyházszervezetet, a közigazgatás és a haderő alapjává pedig a királyi várakat, vármegyéket tette. 1083-ban, I. (Szent) László uralkodása idején avatták szentté.Szent Gellért: (980 k.- 1046) Imre herceg nevelője, csanádi püspök. Jelentős szerepet vállalt a kereszténység terjesztésében, az új egyházszervezet kiépítésében. A Vata-féle pogánylázadás során vesztette életét. (Kelenhegyen, a mai Gellérthegyen ölték meg). 1083-ban, I. (Szent) László uralkodása idején avatták szentté.Koppány: (?-997) magyar vezér, Árpád nemzetségének tagja, a Somogy-vidék ura, aki Géza halálakor a senioratus értelmében igényt tartott a magyar trónra. I. (Szent) István Veszprém környékén legyőzte és felnégyeltette, birtokait elfoglalta.I.(Szent) László: (1077- 1095) magyar király, megerősítette a magyar államot, szigorú törvényeivel védte a magántulajdont, megerősítette az egyházat, elfoglalta Horvátországot. Közbenjárására többeket szentté avattak (I. István, Imre, Gellért) I. Lászlót III. Béla avattatta szentté (1192). Lovagkirály, alakja köré számos legenda kapcsolódik.Könyves Kálmán: (1095- 1116) magyar király, enyhített I. (Szent) László szigorú törvényein, megújította a bíráskodást, meghódította Dalmáciát, a pápasággal jó kapcsolatokat ápoltAnonymus: (P. mester, 1200 k.) krónikaíró, valószínűleg III. Béla kancelláriájának jegyzője, az első ránk maradt latin nyelvű magyar krónika (Gesta Hungarorum) szerzője. Művében a honfoglalásról, a hét vezérről, a Turul mondakörről írt.II. András (1205-1235) magyar király, III. Béla fia, számos hadjáratot vezetett, amelyek sok pénzbe kerültek, ezért sok birtokot eladományozott, a pénzrontás eszközéhez nyúlt, vámokat adott bérbe. Uralkodásával elégedetlen előkelők meggyilkolták(1213) a feleségét, Gertrudist (lsd: Bánk bán) politikája miatt a királyi hatalom jelentősen meggyengült, ezért a szerviensek és az elégedetlen főurak elfogadtatták vele az Aranybullát (1222). Az Aranybulla megújításában (1231) az egyháznak jelentős kedvezményeket adott. Kiváltságokat adott az erdélyi szászoknak, kiűzte a Német Lovagrendet.IV. Béla: (1235-1270) magyar király, II. András fia, „második honalapító”, királyi birtokok visszavevő politikájának a tatárjárás vetett véget (1241 Muhi, magyarok veresége). A tatárjárás után újjáépítette az országot, kiadta az 1267-es törvényeket (III. Aranybulla, rendiség alapjai, familiaritás), újra adományozott birtokokat, városi rangokatI. (Anjou) Károly: (Károly Róbert, Caroberto 1308-1342) nápolyi Anjou-házból származó magyar király (V. István dédunokája nőágon). Pápa támogatásával megszerezte a trónt, legyőzte a tartományurakat, megszilárdította a királyi hatalmat, hadsereg (bandériumok) és gazdasági (regálé rendszer, urbura, kapuadó, értékálló pénz, harmincadvám) reformokat

vezetett be. Visegrádi királytalálkozó (cseh és lengyel királyokkal) új kereskedelmi útvonal kijelölésére. (1335)I. (Nagy) Lajos: (1342-1382) magyar „lovag” király, I. Károly fia (1370-től lengyel király), számos hadjáratot vezetett, többször Nápoly ellen is (öccse meggyilkolása miatt). A lengyel trón megöröklése után létrejött a magyar-lengyel perszonálunió. 1351-es törvényeiben megerősítette az Aranybullát, de bevezette az ősiséget és egységesítette a jobbágyok terheit (robot, kilenced, tized, ajándék). Pécsett egyetemet alapított (1367). Uralkodása idején terjedtek el Magyarországon a lovagi szokások.Luxemburgi Zsigmond: (1387-1437) magyar király, német és cseh király, német-római császár. A bárók megkötötték kezét ezért inkább a köznemességre próbált támaszkodni, növelte a királyi városok gazdasági, politikai súlyát, bevezette a pápaság magyarországi jogkörének korlátozását (placetum regium- királyi tetszvényjog, 1404) és saját ellenőrzése alá vonta az egyházat (főkegyúri jog). A nikápolyi vereség után (1396) felállította a telekkatonaságot, kiépítette délen a végvári rendszert, összehívta a konstanzi zsinatot (nyugati egyházszakadás felszámolása, de Husz máglyahalála is, ezzel kirobbantva a huszita háborúkat). Uralkodása végén tört ki az erdélyi parasztfelkelés (1437)Hunyadi János: (1407 k.- 1456) a magyar történelem első kormányzója (1446-1452), hadvezér, több országos méltóság viselője (erdélyi vajda, nándorfehérvári várkapitány, temesi ispán). Feladatának tekintette a török veszedelem elhárítását (hosszú hadjárat 1443/44), de a várnai csatában vereséget szenvedett (1444) és a király is meghalt (I. Ulászló). Ezután a kiskorú király mellé kormányzónak választották. Nándorfehérvárnál, magánhadseregével és Kapisztrán Szent János által toborzott hadsereggel megverte a törököket (1456). A harcokat követő pestisjárványban halt meg.Kapisztrán (Szent) János: (1386-1456) dél-Itáliából származott, ferences szerzetes, gyújtó hatású szónok, pápai követ, török ellenes keresztes hadjárat vezetője, a nándorfehérvári csata egyik vezetője.Hunyadi Mátyás: (1458-1490), magyar király, Hunyadi János fia, bátyja kivégzése után V. László fogságába került. Királlyá választása után megerősítette az országot, erős, központosított hatalmat hozott létre, növelte a királyi bevételeket (füstadó, rendkívüli hadiadó), állandó zsoldos hadsereget hozott létre („fekete sereg”). Török ellen eredményes védekező politikát folytatott. Elfoglalta Morvaországot, Sziléziát, Bécset. Udvara a reneszánsz művészet központja volt, egyedülálló volt könyvgyűjteménye (corvinák).

Fogalmak:nyelvrokonság: az adott nyelvcsaládot alkotó, közös eredetű élő és holt nyelvek közötti nyelvi-nyelvtörténeti kapcsolatok.őstörténet: egy nép kialakulása, életének korai szakasza, ez a magyarság esetében az államalapításig terjedő időszak.őshaza: az a területet, ahol a tudomány jelenlegi állása szerint egykor az alapnyelvet beszélő népek együtt éltek.törzsszövetség: egy népcsoporthoz tartozó, különböző törzsek által a közös védekezés vagy zsákmányszerzés érdekében megkötött szövetség. Magyarság esetében a hagyomány szerint 7 törzs szövetsége, amelyet Levédiában kötött meg.kettős fejedelemség: két fejedelem állt a törzsszövetség élén, az egyik a kündü (kende), aki a szakrális feladatokat látta el, a másik a gyula, aki a hadvezéri feladatokat.(a magyarok a kazároktól vették át) Kurszán halálával megszűnt a kettős fejedelemség (904).honfoglalás: az a történelmi eseménysor, melynek során az Etelközből érkező magyarság birtokba vette a Kárpát-medencét és a szomszédos nyugati területeket.kalandozások: a magyarok által először a Kárpát-medence, majd a honfoglalás után a 9–10. sz. folyamán elsősorban Nyugat-Európa (kisebb részben dél felé) felé indított zsákmányszerző

hadjáratai. Célja az adóztatás és a haza területének biztosítása. A kalandozások sikerének a nehézpáncélos német lovasság vetett véget (Merseburg:933, majd Augsburg: 955, délen: 970).királyi vármegye (comitatus): I. (Szent) István által, elsősorban frank mintára létrehozott közigazgatási egység. Meghatározott területű, közigazgatási, katonai, pénzügyi, bíráskodási szervezet, élén a király által kinevezett ispán állt. A 13. századtól szerepét fokozatosan a nemesi vármegye vette át. ispán: a királyi vár, illetve a vármegye élére kinevezett személy, aki a katonai, bírói, közigazgatási hatalmat gyakorolta a király nevében.nádor: (palatinus) a király után a második legnagyobb országos méltóság, a király távollétében annak helyettese. A 15.sz.-tól egyre inkább a rendek érdekeinek képviselője, a rendi országgyűlés elnöke. Hatáskörét az ún. nádori cikkelyek szabályozták (1485-től) pl.: kiskorú király gyámja, legfőbb bíró, országos főkapitány, országgyűlés elnöke. 1848 után nem töltötték be a tisztséget.egyházmegye: az egyházszervezet területi egysége, élén a püspök áll.királyi tanács: a központi kormányzat és bíráskodás szerve, nem volt határozott szervezete, általában azok az egyházi és világi előkelők alkották, akiket a király meghívott.tized: az egyháznak járó adó, amelyet meghatározott termények után szedtek, eredetileg természetben, később pénzben. Magyarországon I. (Szent) István törvényei írták elő és 1848-ban törölték el. szerviens: olyan szabad állapotú népesség a 13. századi Magyarországon, amely birtokainak köszönhetően nem kerül jobbágyi függésbe. Magukat ekkor a király szolgáinak (serviens regis) kezdik nevezni, amivel azt hangsúlyozzák, hogy csak az uralkodónak vannak alávetve (az ő bírósága alá taroznak, és az ő vezetésével vonulnak hadba). Részben tömegmozgalmuk eredményeként jött létre az Aranybulla. A 13. század második felében már nemeseknek nevezik őket. A nemesi rendbe történő emelkedésüket az 1351. évi törvények véglegesítik.várjobbágy: a királyi várszervezet katonáskodásra, birtokigazgatási feladatok ellátására kötelezett tagjai, a várnépek elöljárói, tisztjei. Nem voltak szabad állapotúak, de saját birtokaik is lehettek. Vagyonosabb csoportjaik a 14. században nemesi kiváltságot szereznek. vajda: ez a neve a katonai és polgári elöljáróknak egyes szláv népeknél, ill. az Erdélyt kormányzó királyi megbízottaknak (Árpád-kortól a 16.sz.-ig). Egyes cigányközösségek elöljáróit is így nevezik.Aranybulla: II. András által kiadott (1222), az uralkodó arany függőpecsétjével megerősített 31 cikkelyből álló oklevél, amely a későbbi nemesi szabadságjogok első megfogalmazása. (adómentesség, nem kötelesek ingyen hadba vonulni, csak ha külső támadás éri az országot, szabadon végrendelkezhetnek, bírói ítélet nélkül nem lehet szabadságuktól megfosztani őket, ellenállási jog). Az ellenállási záradék (ius resistendi) helyébe 1231- től az esztergomi érsek kiközösítési joga lépett, a szabad végrendelkezést pedig az ősiség váltotta fel (1351) nemesi vármegye: a 13. századtól a birtokadományozások következtében a királyi vármegye szervezete bomlásnak indult, ennek a helyén fokozatosan kialakultak a szerviensek, majd köznemesek érdekeinek védelmét szolgáló önkormányzati szervek, intézmények, amelyek megalapozták a nemesi vármegyét. A szerviensek először elérték, hogy maguk közül választhassanak szolgabírót. A szolgabírók megjelenésével indult el a vármegye korábbi szervezetének átalakulása, a megyét már nem egyedül az ispán képviselte, újabb és újabb tisztviselők jelentek meg. székely: magyar nyelven beszélő, magyar etnikumú népcsoport Erdély területén, eredetük vitatott. Eleinte határőrző feladatuk volt. A középkorban még a paraszti sorban élő közszékelyek sem fizetnek adót, egyedül csak katonáskodni kötelesek. Erdélyben rendi nemzetnek számítottak a kápolnai unió (1437) értelmében. Rendi kiváltságaikon alapuló közigazgatási rendszerüket (székely székek) a kiegyezést követő közigazgatási reformok során számolták fel.

szász: germán népcsoport, a középkorban betelepülő németek összefoglaló neve, akik Erdélyben és a Szepességben telepedtek le. Erdélyben rendi nemzetnek számítottak a kápolnai unió (1437) értelmében és székekbe szerveződve éltek. Kiváltságaikat 1850-ben szüntették meg.kun: török népek családjába tartozó lovas-nomád nép. Magyarországra a 13. században telepedtek le, hosszú ideig a magyar királyok hadseregének könnyűlovasságát alkották. IV. Bélától kiváltságokat kaptak. Igazgatási különállásuk 1876-ig maradt fenn. bandérium: valamely főúr által kiállított, az ő zászlója alatt hadba vonuló katonai alakulat, I. (Anjou) Károly vezette be. A zsoldos hadak megjelenéséig a feudális hadviselés gerince.aranyforint: I. (Anjou) Károly által, firenzei mintára vert arany pénz.regálé: királyi felségjog alapján szedett adóharmincad: I. (Anjou) Károly által bevezetett külkereskedelmi vám, amely kizárólag az uralkodót illette meg. A behozott és kivitt áruk értékének egy harmincad értékét tette ki. Hunyadi Mátyás szüntette meg, bevezetve helyette a koronavámot.kapuadó: I. (Anjou) Károly által bevezetett állami egyenes adó, amelyet a jobbágynak kellett fizetnie jobbágytelkenként (18 dénár)szabad királyi város: önkormányzattal rendelkező, közvetlenül a király joghatósága alá tartozó városok. A 13.sz.-tól fokozatosan alakultak ki, fallal körülvett, önálló jogalkotással rendelkező, egy összegben adót fizető, a király hadseregébe meghatározott számú katona kiállítására kötelezett települések. Bírájuk a tárnokmester és a személynök volt (tárnoki és személynöki városok). 1445-től követeket küldtek az országgyűlésre. 1870-ben megszűnt különleges jogállásuk, de elnevezésük használata 1945-ig megmaradt.bányaváros: bányaművelés jogával rendelkező kiváltságos település. Magyarországon alapítóik elsősorban németek voltak. Széles önkormányzattal rendelkeztek, a királynak csak bányabért (urbura) fizettek.mezőváros: városi kiváltságokkal (önkormányzat, egy összegű adózás, vásártartás) rendelkező, de falusias, jobbágyok által lakott, a földesúr fennhatósága alatt álló település. Nem voltak fallal körülvéve, főleg mezőgazdasággal foglakoztak.úriszék: a földesúr jobbágyai, cselédei, birtoktalan familiárisai felett ítélkező bírósága. 1848-ban törölték el. báró: országos főméltóságokat betöltő nagybirtokosok elnevezése, a királyi tanács tagjai, saját bandériumuk (zászlójuk) alatt vonulhattak hadba. A cím tisztséghez (személyhez) kötődött és nem volt örökölhető. A 16.sz.-tól vált örökölhetővé, kiváltságokat biztosított, a király adományozta. A grófi címnél alacsonyabb rangú volt.köznemes: a főnemességtől a rendiség kialakulása után elkülönült nemesi réteg. Elsősorban a vármegyék életében játszottak meghatározó szerepet, vagyoni helyzetük szerint erősen tagoltak voltak.kilenced: a jobbágyot terhelő egységes adónem, amely a földesurat illette meg. Beszedését I. (Nagy) Lajos vezette be (1351), csak az 1848-ban törölték el.ősiség: (aviticitas) ) a nemesi földbirtok öröklési rendje, amely a birtokot szerző közös őstől leszármazott nemzetség ősi (a közös ős által szerzett) birtokára vonatkozott. Ennek alapján csak valamennyi egyenes és oldalági leszármazottnak beleegyezésével lehetett az ősi birtokot megterhelni vagy elidegeníteni, ami szinte lehetetlenné tette a birtokforgalmat. (Kivétel a szerzett birtok, amellyel a birtokszerző szabadon rendelkezett. A szerzett birtok azonnal ősi birtokká vált, amikor átszállt az örökösre.) Az ősi birtok csak a nemzetség kihalása után háramlott vissza a kincstárra. 1848-ban törölték el, de végrehajtásáról csak az 1852. évi pátens (nyílt parancs, rendelet) rendelkezett.perszonálunió: két vagy több országnak olyan államjog kapcsolata, amelyben csak az uralkodó személye közös, és az államok megőrzik önállóságukat. Ilyen kötelék fűzte egymáshoz pl. Magyarországot és Lengyelországot I. (Nagy) Lajos uralkodása idején.

végvári rendszer: a török veszély elhárítására épült várak hálózata. Fő feladatuk a határok védelme, az utak és vízi átkelőhelyek biztosítása az ellenség utánpótlásának megakadályozása volt. A török kiűzésével hadászati jelentőségük megszűnt, a bécsi udvar többségüket a 18.sz. elején felrobbantotta, attól félve, hogy esetleg egy Habsburg-ellenes függetlenségi harc támaszpontjaivá válnak. rendi országgyűlés: a rendi monarchia legfőbb hatalmi szerve, a törvényalkotásban részt vevő, adót és katonát megszavazó testület. Munkájában részt vettek a rendi kiváltságokkal rendelkező főpapok, főnemesek személyesen, a köznemesség, papság alsóbb rétegei és 1445-től a városok képviselői.rendkívüli hadiadó: a szokásos évi adón felüli, általában valami hadi vállalkozáshoz kapcsolódó, alkalmanként kivetett állami adó. Hunyadi Mátyás alatt már rendszeresen szedték, összege portánként 1 forint volt. füstpénz: Hunyadi Mátyás által bevezetett állami, egyenes adó, amelyet a jobbágy fizetett jobbágyháztartásonként. A kapuadó helyett vezette be.fekete sereg: Mátyás király állandó zsoldoshadseregének magva, amely cseh, német, lengyel, magyar, délszláv zsoldosokból állt. Mátyás a korszerűtlen nemesi haderő helyett vezette be a csak tőle függő zsoldoshadsereget. Nevének eredete homályos. Korszerű, jól képzett gyalogság, tüzérség, nehéz páncélzatú lovasság (akik a többi fegyvernemmel összehangolva harcoltak) és könnyűlovasság alkotta. Mátyás halála után a zsold elmaradása miatt fosztogató maradékait Kinizsi Pál verte szét 1492-ben.corvina: olyan díszes kötésű, rendszerint a Hunyadi címerrel ellátott (latin corvus=holló, a Hunyadiak címerállata) kódex vagy ősnyomtatvány, amelyről megállapítható, hogy Hunyadi Mátyás könyvtárához (Bibliotheca Corviniana) tartozott. A könyvtár a 15. század második felének egyik legnagyobb, európai hírű humanista könyvgyűjteménye volt, amelynek könyvei megrendelésre Itáliában, Firenzében készültek. A könyvek jelentős része Mátyás halála, majd Buda török kézre kerülése után elpusztultak.

.