A demokratikus tér. A mo-dern agora, ahol mindennégyzetcentiméter a népé.Ahol az újpesti polgárok, a

környékbeli falvak lakói napról napraösszegyűltek, eszmét és árut cseréltek, né-mi pénz i génybevételével.

Az agorai részlet egy pontján áIIt aköpenyes ember. Nézte az Angya|-wőw-szeÍtár pazar épületét, a polgár lelemé-nyességének, a szolid üzletmenetnek dia-da|át, és közben elszalasztotta élete leg-fontosabb pillanatát.

Mindenkinek lehet haja _ vágtaképünkbe a lap készítő)e, de a köpenyes

ember nem ezért szemlélte a patikát. Csakarra gondolt:,talán bárkinek lehet üzlete apiac sarkán. Es akkor, abban a pillanatbana halhatatlarság ígéretével sem törődöttlAzzal, hogy mellette valaki felemelteszeméhez a kezét és belenézett a varázs-latos masinába, a Íotográfra meg örökké-valővá váItoztatta ezt az egyszerí gesztust.A köpenyes ember fütytilt minderre.Zsebre dugta akezét, hátat fordított a hal-hatatlanságn ak, hátat az ör ök életnek.

Ha nincs ez a kép, sosem tudjukmeg, hogy a köpenyes ember _ volt. Ott, ademokratikus tér egy pontián. n

Sipos Balózs

SzÓtrőssy MInIANNE

I{alassy olivér...

Halassy,Olivér 1909. július3I-én, Ujpesten született, aHorthy Miklós (ma: GörgeyArtrir) utca 37 . számú' házbanlakott. Tanulmányait az I. sz'

fiú polgári iskolában (Tanoda téri iskola),majd kereskedelmi ktlzépiskolában végezte.Diákkorában villamosbaleset érte, melynekkövetkeztében bal |ábát bokától lefeléelvesztette.

Fiatal korától az Újpesti Tornaegylettagjaként úszott és vízilabdázott. Az egyesületpólócsapatával 1930_39 között tíz alkalommalnyert orszáeos bajnokságot. Mfu 19 évesen azAmszterdamban ezüstérmet nyert vízi|abda-csapat tagja volt. L932-ben és Í936_ban azolimpiai aranyérmet szetző csapatban játszott,Európa-bajnokságot 193l-ben, 1934-ben és1938-ban nyert ebben a sportágban.

Országos bajnokságokon |2-szer javt-tott magyar csúcsot gyorsúszásban. |926_38között több versenyszámban ért el kiválóeredményt. t931-ben a pártzsi Európa-bajnokságon az 1500 méteres gyorsúszásbanaranyérmet nyert. Nemzetközi versenyeken440 yardon kétszer' 800 méteren ötször,folyamúszó bajnokságon tizenegyszer á|It adobogó legmagasabb fokán. Lz UTEsportolójaként többszörös úszó- és 91-szeresv íz1|ab da -v ál o gatott volt.

Tanulmányai befejezése után az újpestiEgyesüIt lzző|ámpa és Villamossági Rt.-nélhelyezkedett el. 1930-ban már a város Szám-vevőségén számtisztként dolgozott, e munka-körben maradt ha|á|6ig.1946. szeptember 10-én orosz katonai járőr eI akata kobozni azautő)át, s amikor Halassy olivér nem volt haj-landó átadni a jármíivet, egyszer(ien lelőtték.Nemcsak sz.Jlőváros4 hanem az egész mawaÍsporttársadalom megdöbbenéssel és mélymegrendüléssel fogadta a hírt. A korabeli sajtóaz alábbiakban számo|t be a gyilkosságról és atemetésről:

,,Az ismert újpesti úszóbajnok, több-szörös vzipő|ő válogatott Halassy Olivért a

Szent Lász|ő úton (Ang)'alföld) rabló-gyilkosok agyon|őtték. Apósa aúóján haladtIJjpest felé Csikáry Gy'ula sofőrrel együtt,mikor megállították kocsijukat. A rablók isautón voltak és kiszállították Halassyékat.Mikor elIenálltak, lelőtték őket. A gyilkosságután néhány órávaI a gumiktól leszerelt kocsita Külső-Andrássy úton a rendőrök meg-ta|á|ták. A gyilkosok kézrekerítésére a nyo-mozás nagy eréllyel megindult.'' (SzabadUjpest, 1946. szept. 14.)

,'h,{int derült égbő| a villámcsapás, olyváratlanul érte t/jpestet a hír: gengszterek azéjszaka agyonlőtték Halassy olivért, a világ-hiríí íszőt és vízipő|őzót. [...] A hírt illetékeshelyről is megerősítik, és futőtíizként terjed to-vább, at|nő lJjpest hatátainis. A déli lapok márcímoldaIakon harsogják a fővárosban és zaka-toló kerekű vasparipák süvöltve viszik az országminden részébe a gyászhírt, melynek nyománaz összes sportegyesületek ftlárbocra engedikzász|ő|lkat a'. mawat Sport nagy halottjánakemlékére.'' (Jjpesti Figyelő, 1946. szept. 19.)

,,Halassy Olivért, a legeredményesebbmaryaÍ űsző- és vízipő|ó bajnokot többezerfőny,t gyászo|ő kőzönség kísérte el utolsóiltiára a Megyeri temetőben. [...] Temetésénott volt azUTE teljes gárdája; a többi újpestisportegyesület és a város társadalmi egye-sületeinek vezetői. Halassy Olivért azTJTE amaga halottjának tekintette és lJjpest városáIta| adomány ozott dís zsírhelyre temették.''(Szabad Ujpest, 1946. szept.21,.)

'Nagy részvét mellett temették elHalassy Olivért. Dr. Gálhidy Béla helyettespolgármester Ujpest város nevében búcsúzott'IJjpest leghííségesebb fiáról beszélt, akimegtette polgári kötelességét és dicsőségetszerzetÍ wlágszerte nemcsak magának, hanemhazájának és városának is. Hajós Nfréd azolimpiai Társaság megbízásából, elcsuklóhangon búcsúzott. Siratta Olivért, aki akkorhagyta itthazáiát, amikor a legnagyobb szük-ség lett vo|na rá.,, (Független Nemzet, 194ó.szept. 21.) a

Ui'ii-ry$*rr Múltidéző

Az Ujpesti HelytiirténetiAlapíwány lapia

Alapító szetkesztőzKenrpcolrrs GÉzl

A szerkesztőb izot'tság elnöke:Dn. Spos LaJos

A szerkesztőb izottság ta$ai:HmmmN Ltszt iDn. KÓnos ANonÁsRoJró AMve^,tÁru'c

Szerkesztő:Ro:ri Am.ramfure

Mu'rkatársak:Falrs ANrarIvÁwtNÉ KoNnÁo Gtztu-l.Kónos AnrróDn. SerrerJÁNosSzorrósy Melrenr.vp'

Szrímunk szetzőizBuoe' Arrrut könyuttíros(ELTE BTK)Hrnlfillng Ltszró tanórIvemJÁNos építőmérui;k

Jor-sver ANon:rs írő, tijsógíróKónos ANtl<o újsógírőDn. Knrsrcq CYORCY egyeremiad,junktus @LfE)KnrzslíN St'tloox gűjteménykezelőPer.r.ra. Gp'tcprv ii ga é dj e h ltSe,r,q.noru L eps ny u gd tj a sDn. Sarr,et JÁNo s batárőr alezredesSpos BerÁzs tölténészSzolrósy Meruer.rNBb e fu tölténet i gííjt emén1 -a e zet őWÁcNrn AL-rneo nyugdtjas

Szerkesztőség:1041 Budapest, Iswán út 14.Tel.: ]90-ó18ó, fax.: 3ó9-1098Kiadia: Újpest onkor rrrátly zataLapterv: BeNce Fp,nsNcMííszaki szetkesztő:GE'I-t-Étr K'qrerrNNyomdai kivitelezés:PÉ-PnrNr Br.Felelős vezetőz SzÚcs EnNő

HimrqNN Llszró Ug"ő GyulaJolsvel ANonÁs Nou emberi sziudrntíny

} zoot. nozleru,ber VIII. éaf. 34. sz. I

1 Stpos BArÁzS A demokr,atikus tér"Mű|ttdéző

2 SzolrősyÁtrcRrA}lxt Hnlassy oliuér...Tanulmány

4 Buoe.{rrne A lűír,olyi nallíd legjekntősebb taglai,1. részKözleményekDB. Serrer JÁNos Úip,,t katonai térképeken, 1. részKruzsÁN SÁNoon A tórsaskocsitól a metrőigPerne Gencply A színjtítsztís kezdetei [JjpestenKőnos Alrró Úip,'t utcaneueinek története, 2. részIvÁNnJÁNIS Az ríjpesti uasúti Duna-híd r,öuidtörténete

r

U JN,*,*L,l

911151820

22 v'esz

2427

28InterjúSzolrősy nllqxlcN\E A bronzkor Úip,'t hattír.tíbnn

3I313I

LevelesládánkbólSer,aa,toN Lryos Él,t , Népszigeten, a ,37*ns éaekbenWÁcNBn ArpnÉp Sz,ídlís és a drőtos tótFelhíaás

tli'l;#$"r-i

Ujput, piaci részlet az Angal-gógszenórcal (részk)

Dn. Kr.rsr,t GvTncv ,,Ztild szigerek" LJpesten, 2.A Farkas-erdí életkti:Híres újpestiek

) L Helwörténeti hírek

Bupn ArrIre

A Károlyi család legjelentősebb tagsai, |', rész

1. A család eredetérőlA Károlyiak, akik középkoriokleveles emlékek bizonyságaszerint az egyk legrégebbieredetíí magyar család tagjai,felmenőiket a honfoslaiásban

részt vett Kaplony-nemzetségig tudjáknyomon követni. osi birtokaik Szatmárvármegyében voltak, Kaplony és Nagy-károly vidékén - ahol azokat első foglalásűtján szerezték, azaz aksáIy adományozásanélktil. Lhozzájukkapcsolhat ő két név is azősi származást mutatja. A Kaplony szóugyanis török eredetű, s jelentése: tigris. AKároly név egyik forcása pedig a régi rna-gyar Karuly = k"*"ly, turul névre megyvissza, a turul pedig a honfoglalő magyar-ság egyik totemállata volt. (A Károly névemellett egybeesik még a Carolus rövidültalakiávaI is.) A Kaplony-nemzetség a ko-zépkor folyamán több ágra oszlott, s ígytöbb családnak lett közös ősévé. A Károlyinév a |6. század eleién olvasható először afennmaradt írásos

"álék"kb".'.A legendák ködébe vesző ősök kato-nás, erőszakos természettikkel az egészSzatrnár környéki nép szemében félelmete-sek voltak. Félt tőlük az ellenség is, debékében a környékbeli nemességgel ísh adil áb on áI|tak, köl cs ön ö s b irto kháb orítá sipereik hosszú éwizedek alatt értek véget' Akozépkori nemesség családcudatának ki-alakulásában igen fontos Szerepe volt a kö-zös szálIásbelyrrek és a közös jelképnek. Anagykfuolyi várkastélyt Károlyi LanczLászló kezdte építeni Corvin Mátyás ura|-kodása alatt, várszerű jelleget az 1500-asévek végén kapott, a köv etkező évszázadbanpedig sikerrel védte meg a környéket atörökök és Thököly ktrrucai ellen. Ez a váregészen a20. század közepéig a család tulaj-donában maradt, er,'vel erősítve az összetar-tozás tudatát, arnit ar,-valis {okoztak, hogy aközeli Kaplonyt nemzetségi temetkezésihelytil haszná|ták. Frdekesen módosult a

- f - r . ro , i l d r ' :F 4 t a a ra4 urPs.g-t".t

századok alatt a családi címer is. Eredetilegcsupán eW egy lábon á|Ió kawa|y"t ábrázo|ta tajza, amely a rnásik, felemelt lábában egyszívet tartott. Később körüivették ezt eW,saját farkába harapó sárkánnyal, ami tulaj-donképpen a Luxemburg1 Zsigtnond általalapított sárkányosrend jelképe volt, defokozatosan elterjedt az arisztokrácta körei-ben is. Amikor pedig a család grófi címetkapott, akkor barokkos heraldikai kiegé-szítésekkel látták el a korábban használtat.

A Károlyiak heIyi jelentőségükön túlaz l500-as évek végétől figyelhetők megországos hírnéwe kapva, mégpedig előszöra szebbik nem által. Bethlen Gábor erdélyifejedelem első felesége ugyanís Károlyi-lány volt: Károlyi Zswzsanna. Nagykároly-ban ismerkedtek meg, és 1ó05 májusábanSzatmáron eskiidtek egymásnak örök hűsé-get. Károlyi Zxlzsanna )ó házastárs, gon_doskodó feleség volt, erről vallanak BethlenGábor trataí, amelyekben magasztalta vá-|asztottját _ de levelezésük is eztbizonsrítja.A hadjáratokba ugyanis Károlyi Zsuzsannakövette férjét,tartózkodási helyét aző száI-láshel;reihez köze| váIasztotta, a fejedelempedig levelekben szárnolt be neki a hadi éspolitikai viszonyokról.

Károlyt Zstzsanna kortársavolt Károlyi Mihály, aki II.Mátyás udvarában asztalnokvolt, s ezéÍt a szo|gáIatáért1ó09-ben bárói ransot ka-

pott. A három részre szakadt országbanazonban a fejedelem bíza|rnát is bírta, mertBethlen Gábor Szattnár vármegye főispán-jává nevezte ki' s ebben a tisztében II' Fer-dinánd, az űj osztrák császát is meg-erősítette' (A megyei főispánságot később acsalád más tagjai, generációkon keresztülis,betöltötték.) Károlyi Mihálynak az orszá-gos hivataIhoz valő jutása mellett volt mégegy, a család további történetét megha-tátozó cselekedete: vallást váltott ugyanis,kato|izá|t, Ebben az időben eZ nem okvet-

7'anulmdny

Ienül a hit dolgai közé tartozott' az éWé-nyesülés egylk eszkozéiJ.l is szolgált, bártagadhatat|an az áttérésekben a kor szel-lemének hatása is. A katolizáciő minden-féleképpen kultúraváItással járt, széIesebblátókörrel s aZ aztlasétő nagyobb felelős-ségérzettel is.

2. Káro|yt Sándor, ahadvezétA Károlyi család egylk iegérdekesebb életíí,ám legvitatottabb méltatású tagja volt Ká-rolyi Sándor. Már életében ellentmondá-sos érzések vették körül, halá|a után pediga szélesebb közvéIernény s a történészszak-ma értékelése egyaránt megoszlott róla -ewszer árulót, másszor reálpolitikust láwabenne.

Amikor Károlyi Sándor születeft' aTörök Birodalom mag.yarors zági hadáIlásaimár erősen inogtak, de azért a karlócai békemegkötéséig még bőven volt része erőszak-ban és szenvedésben a Felvidéknek. Parti-umnak és Erdélynek. A család, amel}.nekbirto kai e terül etek talá|ko zás ánáI fektidtek.súlyos áIdozatokat hozott, hogy azokatmegvédje, s a NagykárolÉan világra jöttKárolyi Sándor gyermekkora is szakadatlanmenekiiléssel telt el. Négyéves korában,hogy biztonságban legyen, Munkácsra vit-ték szüiei, ahol jezsuita szerzetesek kezdtékmeg tanítását. Iskoláit tJngváron fol1tatta,ahonnan viszont a pestis elől kellett hama-rosan távozniuk. Majd szátrn;rárí és kassaitanulóévek következtek, ez utóbbi helyrőlviszont Thoköly kurucai üldözték el. Amegállapodottság és a nyugaIom hiányanem kedvezett ebben az időben sem aZ e-gyéni életnek, sem a gazdáIkodásnak. Káro-lyi Sándor apja örökeként betöltötte Szat-már megye főispáni tlsztét is, de e kőzhiva-tal viselőjeként s magánemberként is sokrombolássa| nézett szembe: a török á|ta| tá_mogatott tatár és kuruc hadak váIogatásnélhil pusztítottak mindent. A megye elsőembereként ő verte szét l703-ban Dol-hánál' a II. Rákóczi Ferenc nevében fegy-vert fogott kurucokat is _ nyilvánva|őanugyanolyan rablóbandának gondoIta őket,mint amilyenekkel már korábban volt dol-ga' A sors fintora következtében ez év vé_gén mégis feleskiidött Rákóczira: mert a

Tanulminy

bécsi udvar nem teljesítette a hadviselésterhei miatti adómérséklési kérését: mertmeggyőződött arrói, hogy a II. Rákóczi Fe-renc vezette felkelés cé|jai között a haza-szeretet és a földmíive|ő jobbágyrrép sorsá-nak megsegítése egyaránt szerepelt; mertbirtokait és csa1ád)át - amelyek a had-mííveleti területeken voltak - meg kellettvédenie. A'vezérlő fejedelem tábornokká ésegy|ovasezred tulajdonosává nevezte ki, ésszemélyes barátságáva| is megtisztelte.Károlyi Sándor g.yorsan emelkedett a kato.nai ranglétrán, ügyes hadvezét volt _ és sokirigyet szerzett a kurucok között is magá-nak. A romhányi csata (1710) után azonban_ amelyet bár mindkét féI győzelemkéntkönwelt el. a kurucokta nézve mésis felért

Úi,ii'p*.'sj:iBdrt1 kírolyi SrÍndor (669_1743)

FÉ.!

egy vereséggel, mivel a felvidéki városokkalnem tudtak összeköttetést teremteni _ Ká-rolyi Sándor megegyezésre törekedett,Iáwa, hogy a további harcok csak az orczágIávérezését szolgáI)ák, s engedmények szer-zésére is a legmegfelelőbbnek találta a hely-zetet és az időpontot. A békét 1711. áprilisvégén, Szatmáron kototték meg' s május el-sején a kuruc hadak a rnajtényi síkon letet-ték a fegyvert. Mivel Károlyi Sándor éle-tében, de a magyar história Szempontjábólis ez kényes pont' el kell itt mondani, hogya béketfugyalásokat maga Rákóczi Ferenckezdte el, majd annak Ío|y.tatására felhatal-mlazta Károlyi Sándort, miközben ő külföl-di hadisegély után nézett'- ezalatt azonbanitthon az eseményekirányítása kicsúszott akezébőI. Károlyi Sándornak választania kel-|ett az orosz segítségben bízó és hiú' ábrán-dokat követő Rákóczi Ferenc elképzelése,valamint az ország érdeke között. A Szat-máron létrehozott egyezséget politikaiszempontból lehet ugyan vitatni, a követ-

kező évtizedek azonban az orczág gazdasá-gának megerősödését hozták magukkal,ami a kultúra, a míívelődés és a társadalomfejlődésére is nagy hatással volt.

A nyrgalom adta lehetőségekkel ter-mészetesen Károlyi, Sándor is élt, s szo|gá-Iataiért |7 12 áprllisában elnyerte a grófl cí_met. E^rtán mind III. Károly, mind MáriaT eftzia udvarában megbecsült személyiségvolt. A harcok beÍe1eztével megnyílt lehe-tőségeket jótékony célokra is felhasználta:á|Iásait következetesen és határozottan' aZüldözött lnrrucok javára fordította, számta-lan kiilföldi bujdosó számáta eszközölt kihazatérési engedélyt, s segélyezte a rászo_rulókat. N"gy összegeket fordított karitatívintézetek és iskolák anyagi alapjainak meg-teremtésére, jobbágyai megsegítésére.Nagykárolyban a piaristák temploma ésrendháza, a szegények kótháza, Pesten aklarisszák zárdája, a nyrbátori és a miskol-ci minoritákrcndháza, a rtajtényt, csengeri,kaplonyi, erdódi és más templomok, va|a-mint iskolák neki köszönhetik létiiket.

Károlyi Sándor viszonylag fiatalon,1ó87-ben kötött házasságot BarkőczyKrisztínáva|, gazdasága gondviselő jével,hííséges társával és lelki támaszáva|l $fer-mekeik gondos anyjával és szeretetteljes ne-velőjéveI, Férj és feleség eg1rrnás iránti tel-jes bizalmú, étze|ernteli, családszerető é|e-tet éltek. Barkőczy Krisztina a kor kevésszámí olvasó asszonyai kozé tartozott, akigyermekeiben is elültette ezt a szenvedélyt.Mély vallásossága - Íérjéhez hasonlóan _

nem távolította el sem az emberektől' sem amás felekezeűektő|: ő volt például Kölesé-

ry Sámuel legfőbb támogatója. Bár férjévelegytitt gyakorló katolikus hívek voltak, avallást magánüg;rnek tekintették, nem tá-rrrogarva a politlzálő egyházat. BarkóczyKrisztina nem csupán az o|vasásban, hanemaz írásban is művelte rnagát, férjének ktil-dött nagyszámú, levele jogán helye var' amaryar művelődéstörténetben is. De magaKárolyi Sándor is feljegyezte élete fonto-sabb eseményeit, s naplóját a történetíráshasznosította is. Ez a krón1ka azonban acsaládi eseményeket, vendégségeket ésmulatságokat is megörökíti - ígazolva férjés felesés szeretettelies üszonyát.

Úin*t.iGróf lűírolyi Ferenc (1705_1758)

Tanulmóny

I(árolyi Ferenc, Károlyt Antal ésI(árolyi JózseÍ

A Rákóczi-szabadsá sh ar c utá_ni korszakot ^ ,n^$,^r törté-netírás és közfelfogás egy idő-ben a ,,nemzetietlenség száza-da''-ként hatátozta meg. Bár

bizonyos kuruc és protestáns hagyományokfe|ől talál.őnak látszik ez a megállapítás, a18. században mégsem csupán a magyarságnemzeti étze|meitő| való megfosztása zaj-lott' hanem a török birodalom délie sz<rru-|ásárral, a korábbi századokénál nyrgalma-sabb korszakban, rnegkezdődhetett aZorczág gazdaságának regeneráIása, a felzár-kőzás kísérIete. Ujkori történelmünk elsőrnodetnizációját elősegítette az is, hogy azosztrák és a magyat arisztoktácia fe|fogá-sában egyaránt tért nyert a konfrontációvalszemben a megeg.yezés, saját politikai ésgazdaság1 helyzetiik megszilárd ításának vá-

Wa'A béke, a gazdasági fejlődés Magyar-otszág gyarapodását és kultúrája emelé-sének lehetőségét hozta meg' természete-Sen nem mindenkinek és a Habsburg Biro-dalmon belül, _ ami újabb ellentmondásoklétre;.öttét segítette e|ő _, ezek azonbancsak egy századáal később vezettek felold-hatatlan ellentétekbe.

A l(árolyiak 18. századi története akötelességtudó közhivatali állás viselésénekés a birtokakóI józanul gondoskodó ma-gánéletnek harmonikus egységét mutatja:életiik kozéppontjában a haza szolgálata, ahit fenntartása és er,wel párhuzamosan amííveltség terjesztése á|It _ azon feltételekmellett, amelyek szárrrlkra lehetőségetnyújtottak erre; a család tagjai más arisztok-ratáktő]' eitérően tudták, hogy saját birto-kaik is a szülőföld részei, s ennek meg{ele-|ő en gazdálkodtak ra j tuk.

Károlyi Sándor fia, Károlf Ferencgondos nevelésben részesült, bár születése-kor még javában tartott a Rákőczi-szabad-ságharc. A szztmári béke után azonban hu-zámosan apja köze|ében maradt, alir t712_ben elvitte a pozsonyi diétára, hogy ismer-kedjen a közszolgá|atta|, s ugyanakkor anagyszombati eg'yetemen is elkezdte ta-nulmányait. 172|-ben Szatrnár vármegyefőispánjává neve7ték ki, tanulmányait ez-

Tanulnlóny

után Nagykárolyban folytatta: a piaristáktólbölcseletet tanult. 1726-ban feleségül vetteCsáky Krisztinát, aL<t az emigrált Csáky Mi-hály kuruc tábornok |eánya volt. Az 1730-as évek végén az apja áItaI föIszerelt lovas-ezred tulajdonosa lett' s több hadjáratbanvett rész' lovassági tábornok, altábornagy,majd a Tíszán inneni tészek főparancsnokalett. Katonai pá|yá1ának legmagasabb á11o-mását 1748-ban érte eI, amikor Mária Te-tézia osszes lovasezredének vezetője lett.Emellett azonban a polgári életben is előre-haladt, a hétszemélyes tábla kozbírája volt,a császári udvarban pedig vaióságos belsőtitkos tanácsosi és főaszta|mesteri címetkapott' Közpá|yája mellett nagy gondotfordított birtokaira is, a török áIta| e|plszti-tott Nyíregyházát például ő telepíttette új-ra. Mivel a budai és kassai nyomdák Szat-mártőI messze voltak, aZ 1750-es évekközepén Nagykárolyban nyomdát,alapított,ahol a gazdaság; iratoktól a tudományosművekig ktilonboző kiadványok készültek.

Úii;-H"sj:iGrőf Kírolyi Antal (1732_1791)

Károlyi Ferenc fia, Károlyi Antalszintén katonaként kezdte: őrnagv volt apjalovasezredében, majd Esterházy Jőzsef gya_logezredében szolgált, s esY ütközetben sú-lyosan meg is sebesüit' 17 57 -ben feleségülvette báró Flarruckern Jozefát, akivel ho-zornányuI hatalmas birtokokat kapott Békésés Csongrád megyékben' el,wel ő lett acsaládi Vagyon legnagyobb gyarapít'őja.orökségét is jól kanratoztatta, és számárafontos célok szolgálatába állította. Pénztadományozott várak és erődítmények kija-vítására, a pozsony-i rremesiskolára, a poroszháború kitörésekor pedig száz l:ruszár fel-szerelés ét ftzette ki. Terményeivel s e gítettea nagybányai bányahivztalt, tészt vett a Ti-sza és északj mellékfolyóinak szabáLyo^zásában, s lecsapo1tatta az ecsedi lápot'Iskolákat, templomokat építtetett, szegénytanulókat segített, rudósokat pártolt, ötévig a nag1wáradi és az ungvári kerü}etiiskolák főlgazgatója volt. Lz ő éIete aIattérte el fénykorát a nagykárolyi nyomda,ebben az tdőben többek között bibiiai tár_gyú rnűveket, egészségmegőrző kön1'vet,

.:0a]',l.a,fu |.!!| llt 4'Ía

I pest IJ7 lB i l ' . ó i lÉ.*t É. l*|Ú

Arisztotelészt, Phaedrust, bukolikus éne-keket' alkalmi kiadványokat, Révai Miklóst'Hannulik Jánost, a Ír'aryarországt gyógy-vizek ismertetőjét adták ki. Károlyi Antaltis elismerte a bécsi udvar, fővezéri heiyet-tes, valóságos belső titkos tanácsos' királyifőasztainokmester' a bécsi magyar testőrségkapitánya és táborszetnagy |ett, az aÍany-gyapjas rend vitézeként halt meg.

A család e századi utolsó tagja, Ká-raLyt Jőzsef rövid életíí volt. Mária Teré-zia nég gyermekkorában kinevezte Békésvármegye adminisztrátorává. Nsóbb is-ko1áit Vácott, jogi tanulmányait pedigPesten és Bécsben végezte el . 1789-benktráIyi kamarás lett s a Helytartó Tanácstitoknoka. II. József halá|z vtán ő Yezett.e aSzatrnár megyei bandériumot Bécsbe.I794_ben beiktatták Szatmár megye főis-páni székébe, egy él'vel később ő irányí-totta a meg.ye nemesi felkelő seregét, anapóleoni háborúk idején pedig öt megyefelkelő nemes seregének parancsolt. Sajátköltségén 555 újoncot állított, s a hadikiadásokra I24 000 forintot ktildott a had-seregnek. Sokat áldozatt egyházi iskolákraés tanítókra: a poroszlói, nagyrnajtényitemplomot ő emeltette; a nagykárolyi kas-télyt pedig teljesen átépíttette .Itt az íz'|és.váItozás a kertben iS tetten érhető volt: akorábban francia stílusú növényzetetugyani5 angolkertté alakittatta. A mező-gazdaságí termelés fontossága mellett fel-ismerte az ipar eg.yre növekvő nemzetgaz-dasági szerepét is: Szatmár megyei bir-tokán a ze|estyei iveggyátat feIíjíttatta,mesterszállót és vendégfogadót is épít-tewe mellé. Gyors és korai ha|á|át párbajokozta.

Míg az előző évtizedekben a Károlyicsaládot sokszor fenyegette a magszakadásveszéIye, Károlyi Józsefnek három fia éshárom Ieánya érte el a felnőttkort' I{alálae|őtt tett végrendeletében feleségénekmeghagyta, hogy gyermekeit Nlagyar-országon, magyaÍ szellemben ner'elje fel.Er,'vel a nernzetietlennek tartott láőszakvégén az él'et visszakapcsolódott a szúIő-földhöz, amely'től valójában sohasem sza-kadt el.

(Fofittatjuk...)

U

Grőf ldíro ly i Józs eJ. (l 7 6 8 _ 1 8 0 3)

Tanulrnóny

Dn. Snrret JÁNostJipest katonai térképeken, 1. rész

A helytorténeti kutatásokegyik forrása a térkép,amely a helység méretei-rőI, a|akjáról és a telepü-lésen található domborza-

ti elemekről szoIgáItat információt. Amaryar történeti források a Lázár-deákáItaI 1528-ban készített térképig nyúlnakvissza, ám Újpest történeténeÉsa.jatássagaimiatt nem kell négy és fél évszázadot visz-szamenni. A későbbi térképeken Ujpestegylk vátosrészének elődjével: I(áposztás-meg'yer faluval ug.yan ta|áIkozhatunk, de azismert településtörténeti okok miatt (Új-pest nem Káposztásmewer falu romjain,hanem önállóan, új területen jött létre1830-ban) ezek a térképek nem tekinthe-tők a későbbi település ábrázolásának. Ittemlítem meg, hogy Magyarors zág terúIe-téről csak a 18. században került sor rész-letes térképészeti felmérésre. Az e|ső ka-tonai felvételezés néven ismertté vált fel-mérés hadi célokból készült, melyen Ká-posztáSmegyer térségről csak igen kevésolvasható |e; ezek között .szerepel a határ-csárda (F{atar *. h.), az ordög Malom, aszomszédos Palota, aYáci út, a Duna szi-geteivel, távolabb a Pasckal, Rákosch Feld(Rákos-föld), Pest és a Dunába folyőpatakok.

Az első katonai fe|vételezést a 19.században a geográfiai és a hadi igényekkielégítése miatt követte a második kato-nai felmérés (1829*1866). A felmérésiáőpontja Újp"'t szempontjából is irány-adő, hisz 1830-at követően a településfokozatosan terebélyesedik, és a néhányházbőla |9_20. század fordulójára tekinté-lyes ipari központtá növi ki magát. ,,Las-san annyira szaporodott aZ új telep, hogy1 840-ben községgé szewezkedett. 24 házavolt ekkor és 10ó lakosa. 1850-ig a házakszáma 47 -re emelkedik. amelvek I24úrbéri telken voltak eIszőwa. a lakossáspedig 67 3 -ta növekedett.''

Közlemőnvek

A |9. század derekán késztiltmásodik katonai felmérések térkép-szelvényeín rnár lényegesen több Iáthatő avárosról. TaIán ezétt is érdekes a másodikkatonai felmérés története.

I. Ferenc császár 180ó. áprllis 2-ánkabinetparancsban rendelte el a másodikkatonai felmérést. A felmérés rnéretatánya(a korábbi katonai felméréshez hasonióan)1:28800 voLt. Az elkészült színes, kéztratostérképeket levezetendő térképek a|apjádszánták, amelyek már rézrnetszetként,nyomtatásban is megjelentek.

A felméréshez 1827 -benegységes jelkulcs haszná-latát rendelték el. IW ^település- és egyéb neve-ket folyóírással, gyakran

több nyelven - t/jpest esetében német ésllaaryar felirattal is találkozhatunk _ írták.FIasonlóan jártak el a rövidítések esetébenis. A második katonai felmérésen Neu Pestnéven taiálkozhatunk Újpesttel. A tele-pülés a Duna, a Szt. Iswán hegy, RákosPalota, Engelsfeld (Angyalföld) által bezáttterületen látható.

Neu Pesttő| nyugatra a Duna eg}'lkszigetét (Pester Insel) és a téli kikcitőt(Winter Hafen) ttintették fel. A pestisziget észaL<l részét töltés köti össze a part-ta|. Tőile északabbra a Palota sziget alakjaés felirata vehető ki.

A teleptilés tőI északra a Dlurrával pár _

huzamosan fut a Váci út, amely mellett aSzt. Iswán hegy domborzati idomait fedez-hetjtik fel. Ugyanitt a ,,Szent Iswán kápol-na'' felirat a hajdani kápolna helyét jelöli. ASzent István hegyől keletebbre a Palotaierdő (a mai FarkaserdÓ helvezkedik el.

Ujpesttől rrqgáffa az ekor lénye-gesen nagyobb Rákos-Palota és a rrrármegépült vasútállomás feIirata és a méret-arányos he|yszínrajza láthatő. A két tele-pülést út köti össze, mely mentén mindkétoldalon fasor húzódik.

Úi,li."-.-sji g

A településtől délre a GyáIi tó(Gyaler-Teich), valamint Engelsfeld,továbbá még délebbre Pest volt látható.

MagáróI aközségről - a térkép alap-ján - ekkor még keveset tudhatunk meg. Atérkép azt a néhány házat jelöli, amely aPalotára menő (mai Arpád) út mentén,illewe ettől beljebb még egy keresztutcamentén ta|álhztő. A település déli részén

egy fogadőt és egy magassági pontot admeg. A magassági pont azonban _ mint aztkésőbbi felmérésekből megtudhattuk -

valőszíníi|eg nem pontos.A második katonai felmérést gyor-

san követte a harmadik, amely Ujpest fel-gyorsult fejlődése miatt a teleptilésről tel-jesen új képet nyűjt számunkra.

@olytatjuk...)

Ujpest a mrísodik katonai felmérés idején

- r - a ' o ' ' - - - ' " " ' a

l0 U,Ps.gÍ'.t Közlemőnyek

KruzsÁx SÁNpon

A társaskocsitól a metróig

Qp".t létrejötte egyidős köz-lekedésének kialakulásával. Atelepülésre ugyanis jőrésztazokaz olcsóbb lakásokat bér-lő munkások költöztek. akik

munkaalkalmat nagyrészt Pesten taláItak, míga betelepülő iparosok, kereskedők részére aszomszédos város piacot, megélhetési forrástjelentett. Elsősorban tehát ők igényelték arendszeres utazási lehetőség megteremtését,fenntartását.

1 8 3 9-ből származ]k az első ismert adatarról, hogy a két település között őránkéntjá-ró társaskocsik látták el a személyszá|Iítás fe|a-datát. Osszekötő főútként aYáőiűtszo|gá|t; aforgalmat elsősorban újpesti vállalkozók bo-nyolították le saját kocsijaikkal.

1846. július 15-én nagy esemény tör-tént, mel1mek nemcsak helyi, hanem országosszinúő' jelentősége volt: megindult a vasútikozlekedés Pest és Vác között. A vonatok Pestváros felől e|őszőr Palota (Rákospalota) köz-ségben, az ittlétesített vasúti megállónál álltakmeg. Az állomás Ujpest akkori lakott terüle-

tétőI azonban még messze vo|t, így a helybeli-ek kis része tudott csakvonattal Ütazni.

A község fekvése egy másik közlekedésiág kíbontakozásátis lehetővé tette. Az 18ó0-asévek e|ejétől Pest-Buda irányábőI gőzhajó jártUjpestig, forgalmát a lóvasút megindulásáigtartották fenn. A Danagőzhajőzási Társaság1870-után indította meg újra járatát Ujpest ésa Boráros tér között.

A dunai átkelés jogát 1'863-ban a köz-ség kívánta megszerezni. A hel1tartótanács1866. március 7-én engedé|yezte a rév Létre-hozását, amelynek kikötője a. Megyeri csárdaközelében helyezkedett el. IJzemeltetésére aközsés vállalkozókkal kötött szerződést.

Pest és Ujpest kapcsolata lényegesenrnegjal.ult, amikor 18óó. augusztus 1-jén peg-nyílt a későbbi főváros első lóvasúti vonala. Agróf Károlyi Sándor és társai által alapítottPesti Közúti Vaspálya Társaság kocsijait aSzéna (Kálvin) tér és Ujpest határa (a mai va-súti híd) között, aVáci űton járatta. Elsósor-ban a l<lúinő összeköttetésnek köszönhető aközsés |éIekszámának rohamos emelkedése'

Ujpat bajtíóllomása a I9. sztízad, uégén

Úi'ii.,"e".*r:iKözlerrlőnyek 11

területének növekedése. Ezze| e.gytitt bon-takozott ki a helyr közlekedés: 18ó8-ban a me-gyeri (az AranyJános utcáig), 1872-ben pediga Rákospalotára vezető lóvonatot vehette bir-tokba az utazóközönség.

A lóvasút létrejöttekor megszűnt ahelyközi omnibuszok forgalma. A vállalkozókkocsijaikat később mint bérkocsikat üzemel-tették _ bár addig is jártak aZ utas kívánságaszerinti helyre és időben haladó 1ármíivek. Eza közlekedési ág, valamint a lóvasút és a hajó-zás dominált egészen az 1890-es évekig, ami-kor megjelent az elektromos áram általhajtottközúti vasúti kocsi. a villamos.

Elsőként 1896. januát I2-én, a Lehel útirányábőI a Baross utcai új kápo|náhozvezetővonalon indult meg a forgalom. A Rákospa-|otáta (az Arpád úton keresztn|) |<tágazőszárnyvonalat március 15-én adták át, mind-kettő a Budapest_Ujpest-Rákospalotai Vil-lamos Közúti Vasút (BUR\Ö kezelésében állt.Közben villamosították a pest-újpesti lóvasútvonalát is. Az immár ,'Budapesti'' előnér,-velilletett Koziltt Vaspálya Társaság villamosa aVáci úton Ujpest határáig 1B9ó. május 30-ánindult. A rákospalotai és a megyeri lóvasútivonal a Buda-pestvidéki Villamos KözútiVasút (B\,TÖ) létrejötte után újult meg: előb-bit 1897-ben, utóbbit 1898-ban villamosítot-ták. A háIózat jelentősebb növekedése csak aszázadÍorduló után történt. 1900-ban meg-hosszabbították a B\lKVVáci úti' Megyer irá-nyába tartó vonalát, I907-ben pedig az oszutca és a Viola utca környékének lakói kaptakvillamost. Négy esztendő múlva a BURV

Baross utcai villamosának v ágányait építettéktovább.

A vasúton ltazők számának emelkedésemiatt 1870-ben ingavonatokat szerveztek Pestés Palota között.

-Áz időkozben ,,Palota-Új-

pest''.re átkeresztelt állomásról csat|ako ző v á-gányt építettek a közelben haladó rákospalo-tai lóvasút, majd a BVKV villamosvona|ánakpá|yájához. Az újpesti ipari üzemek, gyárakterületén is éptiltek iparvágányok: az ánlszá|-|ítás a ka zíti vasút s e gíts é gév e| történh e te tt.

189ó. november 3.ra készült e| az űj-pesti vasúti híd, Az Esztergom fe|é igyeL*,ővonatok Yáci űt mellett elhelyezkedő

"U)_pest'' megállóhelyét csak 1910-ben létesítet-ték. Közben hozzáfogtak a Rákospalota-Ujpestről Veresegyhá zon átVácig,illetve Gö-döllőig vezető helyiérdekíí vasút építéséhez. A'villamos iizer.rlíi vonalon 1971 őszén indultmeg a forgalom. Ekkoriban létesiilt a Fóti útikc;zúti aluljáró is.

A hajóközlekedést gazdasági okok mi-att 1916 őszén megsziintették. A járatokat aMagyar Folyam és Tengerhajőzási Rt.(Al[mR) csak a 20-as évek elején indítottameg, ám 1926 és 1936 közótt ismét á||t a for-galom. Lz átke|őhajók kikötőjét l925-ben aMegyeri csárdától kb. 2500 m-rel délebbre, aZsi|ip utca végéhez helyezték át. A két partkozlekedési kapcsolata az l930-as évekbenmég inkább jar,rrlt, mert a uÁv óbodu allo-más és lJjpest megállóhely közőtt ingavona-tokat helyezett üzembe.

A 20-as, 30-as évek fordulóján az im-már több mint két évtizede városi rangÍa

BURV r:illamos a Vlít.oshlíza előtt (1900-as éaek legelej)

- r - a "12 U,PssÍ".t Közlenlények

emelkedett település utcáit hat villamosjáratszelte keresztu|. Az 55-ös a Nyugati pályaud-var és Rákospalotaközött, a 87-es a Váci útonMegyer, Béla utcáig járt' A BURV,,A'' kocsi-ja a Lehel út felől Rákospalotára, a,,B'' Me-g'yerre' a .,,C,, az Iswántelki főműhelyhe Z, a,J,,csak az Arpád útig kozlekedett. (1939-ben az,,A"-ból 90-es, a ,,C,,.bő| 91-es, a ,J,,-bő|92-eS, a ,,B''-bő| 93-as lett.) A Budapest Székes-fővárosi Közlekedési Rt. (BSzKRt) 1927 ok-tóberében benzinüzemíí sínautókkaI éjszakaijfuatot szeÍvezett, ám eztnégy esztendő múlvaaz autőb:uszüZem vette át. 1929 telén még át-szállással, 1930. február I-jétőI már közvede-nül lehetett a Keleti pályaudvarhoz autóbusz-sza|utaznj. A 20-as járat az angyalföldi SzentLász|ő úton keresztül bonyolította le a forga!-mat. Egészen I94I őszéig közlekedett, amikora BSzKRt műszaki és gazdaság; okok miattmegszüntette. A november 9-én életbe lépettjobbra hajts idején már nem volt 20-as busz.Gépjármíívek a lófogatú bérkocsikat a 20-asévekben váltották fel.

A második világháboru a|att megszíinta helyi hajózás. Az I944-ben egyre súlyosabbává|ó árame|Iátási zavarok és a harci cselekmé-nyek hatására decemberben végleg leállt a vil-lamosközlekedés. A vasúti hidat augusztusbanés szeptemberben légitámadás érte, majd az évvégén a visszavonuló német hadsereg fel-robbantotta.

Az élet visszatérésének jelképévé váIt az1945. februfu 7-én megindult 55-ös villamos,amely ekkor csak a Yíztorony és a Rákos-patak között közlekedett. Az év első felében

fokozatosan rendbe hozták a villamosvona-lakat. Júniusban 'iljjáépítették a Béke útialuljárót, ezze| a teljes ú1.pesti hálózatonhelyreállt a forgalom. Gyors ütemben haladt avasúti pá|ya Íe|űjítása is, a vonat már Íebnlár-ban Pest és Vác között tartott fenn kapcsola-tot. Áprilistól megkezdődött a dunai átkelés is,evezős - később motoros - csónakok pótoltáka hajőkat. Szeptemberben Fótig, 1946 mfu-ciusától a teljes Yác _ Veresegyház - Rákos-palota - tJ;.pest vonalon megindult a vasútiforgalom _ igaz, egye|őre csak gőzizemmel' A20-as autóbusszal 1948-ban vá|t gazdagabbágp"st. A vasúti híd helyreá||ítását

"" 50-.'

évek elej én v égezték el, idei glenes szerkezettele||áwa 1955. május 2L-én ünnepélyes keretekközött nyitották meg.

1940-es évekvégétő| az utasszám g.yor-san emelkedett, a há|ózat fejlesztésének ke-retében több jelentős viszonylatot helyezteküzembe. Aza|ábbiakban elsősorban a helyi for-ga|miváItozások koztil emeliink ki néhányat.

A Váci úti 3-as je|zésű' villamost a Fótiúttg l954-ben hosszabbították meg, a 87-esmegszűnt. A négy él'vel korábban megindított10-es viszonylat immár a Megyeri csárdálgszá|lított utasokat (másik végpontja a Yízto-rony volt). 1 95 5-ben a 93 -as 1árat 1e|zése 8-as-ra, a90-esé 12-esre és a 91-esé 14-esre módo-sult. (Már korábban 62-es számotkapotta92-es, mel1mek újpesti végállomása a Sz1Iágylutcába került - |96Í-tő| 12A-nak hívták.19ó8-ban megszíínt.)

Az újpesti ipari üzemekhez való eljutástmegkönnftette a Petőfi hídtól induló ,IJ,, já-

Úini"nxfuíkospalota-Ujp est vasritíllomás A Béke úti aluljáró ótépítése

Ktizlemények 13

rat. Reggel Ujpest' délután a belváros irányá-ba közlekedett. I966-ban szíint meg, akkor aRákospalotárőI a Fóti útig haladó időszakosjárat 7 t jelzést kapott'

1950-ben fejlődésnek indult az altó-busz_há|őzat is. olyan jelentős viszonylatokindultak el, mint aYáci és Arpád űton járő 43-as, a Yáci úton át a Fóti útig haladó, későbbgyorsjáratként U 1elzéstviselő 50-es és azL)ypest ipar- és lakónegyedét összekötő 47-es(melyet nem sokkal indítása után Rákospalo-táig hosszabbítottak meg). 1957 novemberé-ben létrehozták a többször módosított 20-asjárat teswérét, a Megyerre ha|adó 30-ast.Utóbbi már az |956-bankőzűti forgalom szá-mára megnyílt Béke úti aluljárón haladtkeresztül. 1'959-tő| kezdetben 93-as, majd C,r966-tő| 84-es ie|zéssel szállított utasokat aRákospalota-Ujpest vasútállomás és Obuda,később a Moszkva tér közötti autőbuzjárat.Ebben az esztendőben több gyorsjárat is szü-letett, ezek köziíl az Egyesült lzzó és Rákos-palota kozötti I47 -es érdemes említésre,amellyel I96I-tő| 9ó-osként napjainkban isutazhatunk.

Ujpest területén is forgalomba állítot-tak ipari üzemekhez műszakváltáskor köz-lekedő, űn. gyfui járatokat, 1959 és 19óó kö-zött összesen négy ilyen viszonylattal lehetettta|á|kozni.

I97I őszén lebontották az Arpád ítvégén Iévő kozűti sorompó mellett elhe-Iyezkedő, 189ó-ban épült, IJjpestet ésRákospalotát összekötő, egyvágányos vil-lamosvasúti hidat. Erre a MAV szobi vonalá-nak villamosítása miatt is szüksés volt. Az úi.2x2 sávos Arpád úti felü|járót lól+. novem-ber ó-án adták át.

I972-ben 13O-as jelzéssel (L977-től piros 30-as), 1974-ben pedig120-as (piros 20-as) számma|gyorsj áratokat helyeztek üzembe(utóbbi rövid ideig expresszjárat-

ként közlekedett). A gyors 19ó-ost (piros 9ó-os)Ujpalota és az Egyesi|t Izzó között szinténI974-ben indították meg, három éwel későbbmár Újpest kózpontján, ^, l,pad út_Váci útvonalában haladt keresztül. (Az autóbuszjáratokátszámozása 1977. január 1-jével történt meg.)

A Té1 utca melletti lakótelep építésemiatt a 14-es villamos Osz utcában vezető sza_

1'4 Ú't#*Í:i

kaszát megszüntették, pótlására busz1áratotszerveztek (20Y, majd 12l-es). Az eW-vágányos, kitérős rendszerű 8-as villamos he-lyett 1980-ban indították a I47.es autóbuszt.1983-tól a20-as vonalcsoport kocsijai a Rózsatttcán át közlekedtek, egy éwel később a 84-es

,gy or sjárat,' minősítést kapott.A 3-as metró újpesti szaka_szánaképítése miatt 1 982 -ben

megsziintették a 3-as és az 55-ös villamosokat. A Váci úton, í , | ,és az fupád úton (10-es) ül-

lamossal utoljára 1985-ben lehetett LLtazfli,helyene a 104-es autóbuszt helyezték üzembe.Ez év júniusában kapott brczjáratot a még ja-vában épülő káposztásmegyeri lakótelep, azoóa járő 125-ös a Szi|ágyl utcától indult'Másfél év múlva elkészült a 14-es villamosKáposztásmeg-yerre vezető szakasza. 1987nyarátóIjár a körforgalomban köz|ekedő I24-es, 1 989-tő1 pedig a lakótelep két részét össze-katő |26-os autóbusz. Ugyanakkor hosszabbí-tották meg a gyors 20-ast is.

1990. december 15-től kozlekedik a 3-aS metró lJjpestig' Akkoriban módosult a fel-színi viszonyIatok száma és szerepe' Jelen-tősebb forgalmi vá|tozás később csak 1995-ben történt, amikor lerövidítették a 12-es vil-lamos vonalát az Angya|földi kocsiszínig.1998-ban a !4-est meghosszabbították aKáposztásmegyet) Megyeri űttg. Ezze| egyidőben a helyi autóbuszok vonalvezetését iskorrigálták.

A vasúti kozlekedés üzemében többvá|tozás történt. Idővel díze|esítették az esz_tergomi vonalat, a veresegyházi vasűt 1970-ben kapott díze|vontatást. Utóbbin I999-tőIvillamos uzemí3 motorvonatok szállítanakutasokat.

1958-ban a Magyat }Jajózási. Rt. kétéve meginditott vízibuszjáratát az Arpád űttorkolatánáI Iévő kikötőig hosszabbítottameg. A Gellért tértő| induló vonalat 1965-ben megszüntették' azóta csak a távolsági ha.jók állnak meg lJjpest-Megyer hajőáL|omá-son. Az átkelési forgalmat a Fővárosi Kis-hajőzásíYá||a|at, majd a BKV látta el. A 90-es évek kozepétőI vá||aIkozásban működik amegyer_pünkosdfurdői átkeIőjárat; újpestikikötője a Tungsram strand mellett he|yez-kedik el. E

Közleruónyek

Perplq. GpncBrv

A' szíryátszás kezdetei Ujpesten

Ujpesten a hivatalos színját-szás 1863-ban jelent meg, ámkomoly problémát okozott,hogy nem volt megfelelő he-lyiség, aho| az előadásokat

megtarthatták volna. A darabokat alkalmivagy szabadtéri helyeken játszották, így a szi-geten is mííködött ideiglenes nyári szabad.téri színház. Lz első színházépület elté-szültéig az íljpesti színjátszás Divits Mórvendéglőjében képviseltette magát, olyanhírességek is felléptek, mint Szatmáriné. Akicsiny színpad igen megnehezítette a szí-nészek munkáját, és csökkentette a produk-ciók fényét. A komolyabb társulatok megje-lenése felvetette egy színházépület megépí-tésének szükségességét.

1 8ó3 után a következő fel1egyzést az űj-pesti színháztő| I87}-ben találjuk. A Nefelejcscímíí folyóirat május 29-ei száma eztírja: ,,IJ1_pesten egy ütött-kopott színtársulat maryarszíni előadást tart' fuz eIőadott darab címe:Görgey vaw a világosi gyásznapok - valósá-gos fércmű, melyet a leggyengébb truppokhasználnak, jő távo|a kritika tollának hatás-körétől.'' A míí szerző1e, Gaál G1rrla míivétkorcajznak nevezte.

1800-as évek vége felé többen próbál-koztaká||andószínházztlétrehozni.Sikertelenkísérlet volt Miskolczy Henrik lapszerkesztőindíwánya is, amelyet 1897. október 28-án ter-

;.esztett aközség; képüselőtanács elé. otlete apénzng5n támogatás hiánya miatt bukott meg.A korábban már említett műkedvelő tátsasáutett. ez irányban lépéseket. A cél érdekébenWolfirer Lajos fél áron átengedte Fő utcai tel-két. Ezen a helyen épült később a Schaffer-ven-déglő, majd a későbbi nrlajdonos, ReisigJózsefépített a telekre egy csarnokot. Ellátták állandószínpaddal, a díszletekről pedig Lehmann nép-színházi díszletfestő gondoskodon. Az épület a,,Colosseum'' nevet kapta (az l920-as évekbenbontották le). Az első előadást 188ó. január 24-én tartotta Krecsányi Katalin 25 tagí társulata.A későbbiekben évszakonként váltosatták

Közlenzónyek

eg1rnást a társulatok. A legsikeresebb társula-tok a következőkvo|tak: Ibász T,ajos és BokodiAntal társulata. (Ez utóbbi itt, Ujpesten ünne-pelte színpadra lépésénék 3O-dik évfordu|óját, a7000-dik fellépést. Moliére: A fösvény darab-jában játszona Harpagon szerepét.) L néző-közönség azonbanigen kis számban jelent meg.Az ok nem egészen egyértelmű', devaIószínű|egazza| magyarázható, hogy a korabeli vándor-színészek rosszul 1átszották a darabokat' nemtudták megnyerni a közönsége' yagy maguk adarabok voltak botrányosan rosszak. A szerep-Iőkszegényes öltözéke is sokban hozzájáruIt asikertelensé ghez. Előfordult, hogy a színészekmaguk énekeltek gúnydalokat a közönségrőI aközönségnek ,,Qpesten a TáIiának / Csar-nokot emeltek / S a második szezonban / Márbelé nem mentek / Pedig a társulat jő / EzrőIaa nóta / S mégis szegény Csiszérnél |esz / o|ygyér a banknóta / Legobb lesz elmenni / Mástbukni engedni / Fifikusnak lenni."

Komoly problémát jeIentett, hogy aműkedvelő néző inkább bement Pestre, aholigényesebb e|őadást láthatott. Az UjpestiEllenőr 1888. október 7-i száma így ír ertő|:

,,Újp"'t műpártoló közönsége a fővárosba isszokott járni, mégpedig nagyon gyakran, s ígytöbbet |<íván, mint a többi vidéki város. HazöIdágra akar vergődni (a társulat), akkor ke-rülje a régi elcsépelt darabokat, jó és válto-zatos legyen a műsora, harmadrendíí színé_szeket ne léptessen a színpadra, a súgó nejátssza a Íőszerepet, az előadás ű'gy menjen,mint a karikacsapás. E feltételek nélhil mát aharmadik bemutató se számít közönségre.''Mivel a társulatok ezeket a követelményeketnem tudták teljesíteni, az e|őadások egyrnásután maradtak el. A társulatoknak més akiadásaik sem térültek meg. Azt Qpesti Koz-löny 1895. május IZ-i száma e témában így ír:

,,{Jj pest Közöns é gén ek a színészet iránt cseppérzéke sincs' színészeink nap-nap után üresház előtt kénytelenek játszani. }JoI az intelli-gencia, ho| az iparos és kereskedő világ? Holvannak a körök, egyletek, a kaszinó? A'kfuqla

15Úires"n

ma nagyobb vonzerő, mint a Tália papjainakés papnőinek minden igyekezete.,,

A Colosseum deszkáin többször léptekfel német szíryátsző csoportok. Ilyen volt pél-dául a Deutsch Teather Kronstad is, mely1 88ó május ában érkezett, vary 1890 szeptem-berében Karl Hubert LaSS társulata. Mind-kettő fellépését botrány, a polgárok elége-detlensége kísérte. Később Amadeo, a Colos-seum akkori tulajdonosa megtiltotta a fellé-pést a magyar társulatoknak, és németkötéltáncosokat hozatott. A polgárok tiltako-zásának |<sfejezésér e j ött létre 1 8 92 máj us áb ana Színpártoló Egylet. Ezen szerve Zet a magyatszíryátszó csoportok fellépését követelte a né-met társulatokkal szemben. Alapító tagjai: dr.Lichtmann Henrik és Deutsch Zsis.mond.

A Colosseum gondjai mellen továbbmííkodött a Munkás Színház is. ..Kultúra címénnem egy esetben sekélyes színművek és polgáribohózatok, édeskés operettek kerültek a mun-kások elé. Mindez nem kívánt űj színészi rrreg-oldásokat sem, csak le kellett kopírozni a pol-gárság színpadának műsorát és ünnepelt ope-rett csillagait,,, - írja dr. Szalai György ,,A,űj-pesti Munkásotthon története'' című művében.A munkások az e|őadásokat kihasználták poli-

tikai céljaik elérésére. A darabjaikban és az e\ő_adásokban kifejezték aZ osztá|yharcot iS. A tő-kés mint dologtalan, elhájasodott parazita, ajobboldali szociáldemokrata pedig árulóként je-lent meg. Az előadások mondanivalója ennekellenére nem szocialista töltetíí volt, inkább aromantika l.elé hajlott.

Többéves szünet után, 1895-ben indultmeg újra a munkásszínjátszás. GerhardtI{auptmann Takácsok című darabját, 1899-ben Klárik Ferenc A munka diadala, 1905-benGarami Ernő Megvá|tás feIé címíi' darab)átadták e|ő,

I9a6 táján megindult a színjátsző tevé-kenység az Ujpesti Munkáskép zőben..Kezde-ményezői a Herka fivérek voltak. Erdemesmegemlíteni Kempler Miklós nevét, akiebben az időben a ,,mindenes'' szerepét töl-tötte be, s 1910-től aszínházigazgatója lett. AszerepIőgárda főbb alakjai voltak még BalázsKlári, lVepp Rózsi, Schneider Juliska, BlumSarolta, Blum János, a Rozgonyi teswérek,Szmoli Antal. A következő darabokat adtáke|ő:Takácsok, Éjj"li *"''"dékhely, Jezsuiták. Ezendarabokat Weisz Antal és a Herka fivérek ren-dezték, ok maguk 1909-ben, egy nézeteItérésmiatt elhag1ták az otthont.

ÚiEg.'I6 Kdzlemények

Az újpesti színházbaútok ké-sőbb sem Vetették el egy szín-ház építésének lehetőségét.Az ehhez szükséges pénzt 50forintos részvények kiadásával

szerezték meg. A helyi elöljáróság - ha pénztnem is adott - támogatásáról biztosította aszervezőket. Anyagiak hiányábanvégül a terv-ből nem lett semmi.

Lány Emil kereskedő 1905-ben fel-a)áriotta azlswán út-Arpád út sarkán lévő tel-két e gy oIy an moziépület. me gépítéséhez, melyszínháznak is alkalmas. Igy,vá|t valósággá azálom. 1908. április 18-án Eden néven meg-nyílt a sztnház, Az épületet később áta|aL<ltottáktóles tagu színházépn|effé. AZ immáron Új-pesti Népszínház néwe hallgató intézmény1911. október elsején tartotta ünnepélyes meg-nytőját. Az áta|akitást Papír Sándor szítigaz-gatő saját költségére végezte el Böhm építésiteweí a|ap)án. Igy lett Ujpestnek végre á|Iandőszinházépilete. Papír Sándor vérbeli színészvolt. Kecskeméten született 1877-ben, de szü-lei Újpestre költöztek' úgyhogy már gyermek-éveit is itt töltötte. Kezdettől focva színésznekvágyott,l9Oó-ban a budapesti Mugyu, Színház,majd a lGrá|y Színház tagja lett. 1909-benB eöthy LászLő, a Kir á|y S ztnház igazgatőja blv -

ta fe| a figyelmét az újpesti színjátszás helyze-tére. (Erdemes megjegyezni,hogy Beöthy ma-ga is tett már egy javaslatot egy állandó színházépítésének ügyében. A képviselő-testiilet eztkedvezően fogadta' s mivel Beöthy személyegarancia volt arra, hogy a terveit komolyangondolja, ezért kiküldtek egy bizottságot,amely megvizsgálta az aján|atot és tárgyalások-ba kezdett az ajánlanevővel. A dr. IJgró Gy'ulavezette ktildöttség tárgya|ásai azonban a politi-kaiésszeméIyvá|tozásokmiattfélbeszakadtak.)

1911 és t9I3 között sajátűjságja is volt^, Úip"'t Színháznak. Az Qpesti Színpadnevű hetilap reklámcélokat szo|gá|t, szer-kesztője a 24 éves Harsányi Zsolt volt.

Papír Sándor mindent megtett' hogyszínháza a város kulturális életének szerves ré-sze lehessen. Uj p

"'t a|apításának 8 0 - dik évfor-

dl:|ójára, I9II őszén bemutatták Simó Fe-renc' a Pesti Hírlap munkatársa ,,80 év tn(tIva,,círr-ríí míivét. Papír Sándornak nagy terveivoltak a Munkás SzínházzaI is, ezért mindentmegtett' hogy együtt dolgozhasson az Ujpesti

Közlemények

Munkáskép ző Egy|ettel. Váratlan ha|áIa azon-ban a terveket semmivé fosz|atta, A pénzügyigondok egy pillanatÍa sem múltak el, ennekellenére több nagynevű művész |épett fe|,például Jászai Mari, MárLrrs Emília, VarsányiIrén, Latabár Ká|mán és végü1, de nem utol-sósorban Blaha Lujza. Az Ujpesti SzínpadI9I2. évt 18-dik számában akővetkező jelent-.g' ,,Éd", Istenem - mondta a míivésznő _

nem csakhogy igen szívesen megyek,maguk-hoz, de botzasztő kíváncsi vagyok lJjpestre.Mikor utoljára ott jártam (I879-ben) igaz,csak úgy futtában, csupa.csupa aprő házat|át-tam arrafelé' Jó idő e|te|t az őta. Ma márbizonyára más ennek a városnak az arcul'ata,Rá sem fogok ismerni. Alig várom, hogy széj-jelnézhessek ott egy kicsit. Megnézném a szín-ház és a közönség vajon olyan szívesen látnak-e majd, mint amilyen szívesen megyek oda?''

Nem sokkal később, a színház fényeszíinni |átszott, A lelkesedés lassan kihűIt. Aszínpad összement, a nézőtér egyre kevesebbnézőtlátott.o !

*Az írás az |994-ben rendezett újpesti helytörtó-neti vetélkedőre készült középiskolai pá|yázat részlete. Aszerző akor a Köqrues Kálmán Gimnázium diákja volt.

Úin.,r*:iBlaba Lujza

I7

Kőnos Amró

tljpest utcaneveinek története, 2. rész

1907-ben a község városi rang.ra emelkedett, a háború miattaz építkezés és fejlődéS azon-ban megtorpant az ekkor már147 utcáva| rendelkező Ú1p.'-

ten. Később a további fejlődést gáto|ta, hogymár alig akadt üres terület, melyen építkeznilehetett volna. Ezért I920-ban gróf Káro|yLász|ó beadványt intézett a város képviselő-testületéhez, amely szerint haj|andő. az Új-pesttől északra, Dunakeszi község határáigterjedő 2400 hold terjedelmű birtokterületetUjpesthez csatolni, ha a város az egyide1űlegbenyújtott telekfelosztási kérelmét is jővá-hagya.IJjpest utcahá|ózata ezután észak fe|éegyre bővü|t. Lz ipar és kereskedelem roha-mosan fejlődött. Egyre több lett azoknak aszáma, akiket vállalanrk e helyhez- kötött, semiatt itt telepedtek le. 1923-ban (Jjpest me-gyei jogu városi címet kapott, I929.ben ahoz-zácsáto|t területekkel e gyütt öss zterülete 3 5 7 2hold lett. Ebből azonban 1930-ban mégcsupán 1100 holdnyi területet építettek be.

S zemél;rnev ek vizs gáiata1943-ban 82 000-re emelkedett Ujpest lako-sainak száma. A városho z tatto zott Káp o sztás -meg.yer' Károlyimajor és Megyerimajor' Azutcákszáma eryÍe warupodotq a legtöbb mégmindig híres emberek nevét viselte. Erdekes-ség, hogy egy l943-ban kiadott, betűrendbeszedett utcanév-összesítőben a bárók a ,,b,,, agrófok a ,,g,'be(tinél foglalnak helyet, holottinkább vezetékneviik kezdőbetűje alapján kel-lett volna besorolni őket.

A személyrrevek egy, kettő vagy háromelőtagból állnak. Egyelemű nevek az ősitörténelmi személyekéi, ahol csak a keresztnévszerepel az utcanévben, például Arpád út,Attila út, Anonimus utca. A másik pé|da azegyelemű előtagokra, mikor csak a családnévfordul e|ő az elnevezésben. Például: Bocskay,Csokonai, Vörösmarty utca stb.

A kételemű nevek esetében vezeték- éskeresztnév egyaránt előfordul. Ilyen a Ber-

zsenyi Dániel tét, a Lázár Vilmos és a TiszaKálmán utca Stb.

A grófok és bárók nemesi címük miattkerülnek a háromelemű előtagúak kate-gőriájába. Például: Gróf Leiningen Károly,Báró Eöwös József, Báró Jósika Miklós.

Abban az időben már mind a tizenhá-rom aradi vértanúnak volt utcája Újpesten, bár_ aZ Utcanévbokroktól eltérően . nem köz-vetlenül eg1mrás szomszédságában. A névírástilletően sajnálatos tévedés, hogy Nagysándor

Jőzsef neve egészen 1987-ig hibásan, vagyisNagy Sándorként szerepelt az utcanél,táb|án.(A jegyzékben egyértelmű, hogy nem a perzsahadvezérrőI. hanem avértanűről volt szó.)

I943-ban hivataiosan 198 utcát tartot-tak nyilván. Közülük a személyekről elneve-Zett vtcák száma 1'04. Az adatokból leolvas-ható, hogy a személ1mevek, híres embereknevei erősen dominálnak, hiszen az utcák többmint 50%-át ezekaz e|nevezések alkotják.-Havégignézink az utcanévadás történetén, ta-pasztalhatjuk, hogy,,kezdetben személyekrőlritkábban neveztek el utcát, és akkor sem azország/vátos történelmében, vagy |al|tarájá-ban viselt fontos szerepük, hanem az atcábaná||ó házuk, YaW az általuk kőzcélra adomá-ny ozott terület okán''.

Már a két vi|ágháború között megnö-vekedett a helytörténeti személyekről törté-nő névadás. Nemcsak Ujpest, hanem mindenmás helység, valamint Budapest több kerületeis törekedett atta, hogy a saját szíikebb törté-netének alakjairól, a helytörténeti jelentőségííszemélyekről is utcát neYezzer. eI, ezáItal isbiztosíwa a rájuk, nevükre való emlékezést.H"ly' polgármesterek vagy más jelentősebbhivatalt viselő szemé|y ek, akik intézkedéseik-kel sokat tettek a helvségért, méltóak rá,hogytevékenységük színterén utcát kapjanak' Igyújpesti hírességek nevei is megjelentek azutcanér,táblákon. Például: Mildenberger (aze|ső sző|ősgazda), Mády Lajos (reformátusesperes' iskoIaigazgató), Illek Vince (az e|sőrómai katolikus plébános).

J

Uig.eS'*18 Kdzlernények

A híres személyekről elnevezettköztertiletek vlzsgá|atakor fel-tétlenül megemlítendő a híresti5tténész, Thaly llálmán neve,továbbá * mint híres kiilföldi _

Lord Rothermere angol nyomdász, a|<:WőIszintén utcákat neveztek el. (Jgyanakkor fel-tűntek az aktuáIpolitikai utcanevek is, mely je-lenség szintén minden más városra, községre,kerületre stb. jellemző vo|t abban az jdőben.

Ilyenek pl. a Horthy Miklós és a Mussolini ut-ca, amelyek Ujpest utcanévhálóZatában is meg-jelentek' A zsidótörvények következtében Uj-pesten még a zsidő személyiségekről elnevezettutcák nevét is megváltoztatták, így lett pl. aLő-ylzsáktcáből Levente utca' a Venetiánerutcából Honvéd utca' mely utóbbi már _

miként az otszágzász|ő utca, Hősök ligete,Szabadság tér - háborus emlékeket idéz.

Európai városok Úip"'t"''AZ utcanevek kozott külföldi városok neve iselőfordult. Ezekből a neg.yvenes évekbenösszesen huszonkettő volt: Amszterdami, An-kara, Aradi, Bécsi, Berlini, Berni, Brassói,Brüsszeli, Eperj esi, Fiumei, Kassai, Kolozsvári,Lőcsei, Madridi, Nagyszombati, Nagyváradi,Párisi, Pozson1't, Sófia, Szabadkai, Temesváriés Ungvári utca. Helyesírási szempontból meg-figyelhető, hogy egyes városnevekben ,,SZ'', ket.tőben (Párisi' Sófia) viszont még a régies ,,s''betű fordul e|ő, ame|y egyaránt je|ö|te az ,,sZ,, ésa ,,zs,, hangot. AZ előbbi felsorolás az elnevezé-sek szempongábóI azt mutatja, hogy eg1re többvárosnév vált IJjpesten utcanél'v.é. Ez a jelen-sé g Budapestre is j ellem ző v olt ebben az időb en.

Az e|ső utcaneveknél már szó esett ah"ly'ég és azutca kapcsolatáról' A korábbi eset-ben lJjpest közelében taIáLható, és csak magyartelepülések voltak megfigyelhetőek az utcane-vek között. Itt azonban már európai nag1váro-sok csoportjáról beszélhetiink. Az előbb említettvárosok tórténelmi _ vagy egyéb más - SZem-pontból töltöttek be fontos Szerepet Magyar-otszág életében. Igy keriiltek be Ujpest utcanév-há}őzataba is, amely egy újabb példa a névbok.rosításra a város utcaneveinek történetében.

További utcákA többi utca a már korábban említett négy év-szak, kőze|ben lévő épület (Templom, Kór-

Kiizlemínyek

ház), vkágnevek (Rózsa, YioIa, Yirág), vaIa-mint a kikötőhöz kapcsolódó Zsilip nevetviselt.

A közterületek vizsgálataA közterületek tekintetében a következők fi-gyelhetők meg: a I99 tc6,bó| 7 (3,51%) viseliaz út (Arpád, Fiumei, Fóti, Horthy Miklós,Megyeri, Rothermere, Váci) és I0 (5,02%) atér utótagot. Láthatő, hogy az e|őző össze-sítéshez képest a terek száma Ujpesten meg-nőtt. Néhány példa a terek sokaságából: Ber-zsenyi Dániel, Mária,Rákőczi és Szent Iswántér. A Hősök ligete elnevezésben egy újabbutótag, a ,,|iget,, tűnik fel. E kellemes hang-zásíl, parkos terliletre utaló elnevezés e|őszőrfordul e|ő az közterületek sorában.

(Folytatjuk...)

Iskolai oktatőtérkép Újpestről, az 1937-as éaekben(a térkép az Ujpesti Helyti;rténeti GyíÍjteruény tula.jdona)

Úi*,*r: I9

IvÁNn JÁNos

Az újpesti vasúti Duna.híd rövid története

Az elmúlt években többször o1-vashattunk, hallhattunk a hír-adásokban arról, hol vezessékát a Dunán az MO-s körwíirí3'2 | , Á . .északi szakaszát. Epüljön úi híd

aMegyeri csárdán túl, és a Szentendrei-szige-tet is bevonva ér1e eI a Duna jobb partját,varyaZ eye kisebb forgalmat lebonyolító észa|<lösszekötő vasúti híd helyén - esetleg a hídpil-lérek felhaszná|ásáva| _ szülessen meg ez aZé gető en szüks é ges új közleke d ési l étesíimény?A vitában Ujpest és a Íőváros, a kormány, har-cos környezewédők hallatták hangjukat. Ma -úgy tíínik * az M0-s nyomvonala végleges, azűj, nagy forgalmú kazú:.i híd a várost kikerüli,a vasúti híd - amelyhez az ítjpestiek többségeragaszkodik - marad.

De mit is tudunk e hídról, mikor _ éshányszor _ épült fel (épült űjjá), hogy Qp"'trészévé vált' és az újpestiek ennyire ragaszkod-nakhozzá?

Az újpesti _ észa|a összekötő - vasúti hídmegépítését alapvetően gazdasági kényszerszülte. A dorogi szénmedence termékeit kellena lehető legrövidebb úton eljuttatni a fővárospesti részére és az Alföldre, tehermentesíÍ,e az1877-ben forgalomba helyezett déli összekötővasúti hidat. A három nvomvonalvá|tozatbóLazujp.'t_óboda nyo*.,o,,al elfogadás a ltán) aZépítésre |<tírt pá|yázatot olasz cégek (FratelliMarsaglia et C, ill. Societá Nazionale delleOfficine di Savigliano) nyerték e|. Az eredetihíd építését 1894. augusztus 11-én kezdték, ésa hidat 189ó. november 3-án helyezték forga-lomba. A híd tobb részbő| állt: boltozott gyalo-goságárókból a vasúti töltés alatt aYáci út kele-ti oldalán és a Népszigeten; párhuzamos övíí,kéttámaszű, rácsos tartók sor ozatábő| a Y áci ítfölött és részben a kikotőágban, valamint az ó-budai parti mezőben, továbbá a meder felett7 db 92 m fesztávolságű, i||. a|<tkatőágkazépsőrészén 3 db kisebb fesztávo|ságí parabola felsőövű, kéttámaszú, rácsos tartók sorozatából.

Mivel a híd forgalma eg'yÍ.e nőtÍ, a gaz-daságosabb szá||ítás egyre hosszabb vonatokat

- r - . : N 1 ' a 6

" ' b t l ü - ' 1 . .20 U'P-gsÍ".l

és egylre nagyobb teljesítményű mozdonyokatigényelt, a hidat 1932-35 között meg kelletterősíteni. Amegerősítést dr. Korányi imre mű-egyetemi professzor tervei szerint és irányításá-val a forgalom fenntartása mellett végezték e|,ún. másodrendíi rácsozás beépítésével, amellyela híd hossztartóinak támaszközét megfelezték'

A második világháborus pusztítás so-rán, 1944, december 27_28_29-én egy meder-ny,t|ás, egy öböl- és a Váci út fc;lotti nllás ki-vételével az összes hídmezőt, a Népszigetmelletti hídfőt, a Népsziget felőli eiső meder-pillért és a kikotőági mederpilléreket felrob.bantották.

Szovjet katonai alaLrrlatok a hídtól dél-re mintegy 20 m-re pontonhidat építettek. Apillérek észa|á oldalán - konzolokon, ill. a fel-robbantott keleti pillér alapozásán jégrörőve|véden acéloszlopon _ konnyű kábelhidat, táv-vezetékoszI9pokat, 1I|. gázcsőhidat szereltek(utóbbit az obudai Gázgyárra| való összekötte-tés céljára). A kikötői knd észaI<t oldalán cölöp-

t

t

A híd, ólhón1zata az 1954-es ujjdépítés idején

Közlemények

jármokon gyaloghidat állítottak fel, biztosíwaezzel az Ujpest-Népsziget közti forgalmat.

Lz űj1áépítés e|őkészítését l949-ben azt'VATERV-ben kezdték meg, ugyancsak dr.Korányi Imre professzor szakértése mellett.Ezek alapján, de elsősorban gazdaságossági -

az ország akkori heLyzetét is figyelembe vevőelveknek megfelelő _ döntés született. A me-der felett ún. ,,K'' tácsozásű, háromemeletes,fé|á||andó jellegií hadihíd épült, míg a ki-kotőági és aVáciút feletti hídszakasz véglege-sen elkészü|t. Az éoen maradt - eredeti -

hídelemeket gondos összejelölés után szét-szerelték, és az orczág ktilonboző vasútvona-lain (kettőt Sió-hídként) felállították.

A mederági hídhoz új mederpilléreketkellett építeni. Az építkezés során 22 db 3_500kg-os, ép gy,u1tószerkezettel ellátott légibom-bát emeltek ki a Dunából.

A híd szerelése 1954 tavaszán kezdő-dott. A meder feIettaz építés ún. szabadszere-léssel, míg a kikötőág felett részben á|lvány.ró1, részben szabadszereléssel történt. A mun-kát rendkívül megnehezítette az 1954. évt nyá-ri nagy dunai áradás, amelyerek során a rend-kíviil magas vtzáLlás ellepte a munkahelyeket, adepóniákat, a csavarraktárakat' (A hídhoz kb.900 000 darab csavarthaszmá|tak fel')

A híd próbaterhelését a MAV 4 db +24-es sorozarú mozdonyaiva| I955. május 4-én és5-én hajtottákvégre, és 1955. május 2|-én ahidat átadták a forgalomnak'

Az építkezés során négyen haltak hősihalált. Emlékiiket a népszigeti őrház falán el-helvezett márvánwáb|a őrzi, Az ötödik mun-kás az ideislenei kábelhíd bontásánál lelteha|á|át, de íz ő emlékét már nem örökítettékmeu az utókornak.-

A híd tervezését- a budapesti Erzsébethíd tewezőie _ Sávoly Pál mérnök irányította,A munkálatok műszaki el|enőrzését dr. Ne-meskéri-Kiss Géza mérnök, MÁV-főtanácsosvégezte, akinek ez(fton is köszönetet mondjelen cikk iró)a az eredeti dokumentumokszíves rendelkezésre bocsátásáért.

Történelmi érdekesség, hogy a hídfe|avatásáről tudósító Népszava (1955. május22.) azonos oldalon emlékezik meg a híd át_adásfuó|és arról, hogyVarsóban 1955. májusI 4 - én a|áírták,,a biztonsári, e gyüttműködésiés kölcsönös segítségnyújtási szeruődést,amely az egyesített katonai parancsnokságfe|á||ítását is ma gában fo gla|ja,, .

A félállandó, ideiglenes hadihíd mégma is áll. Reméljiik, továbbra is vasúti híd-ként működik majd, még ha a városi kötöttpályás há|ózatba való bekapcsolással is, de azújpestiek számára aZ állandóság érzetétkeltve.* !

"Az írás első változata az LTjpesti HelytörténetiÉrtesítő 1999. janlárl számábatljelent meg'

Úíi;""*sj:A híd egik pillére a fehíjítás idején A aayiti híd Újpest epik jelképe

Kiizlemények 2 l

Dn. Krusxa GyÓncy,

,,Ző|d szigetek'' Ujpesten, 2. tészA Farkas-erdő életközösségei: lápi|ág

L vízi és vizparti életközössé-gek, a lápok és a mocsarak a ter-mészetes társulások lesértéke-sebb tagjai, mert a kediező,,,tz-ellátottság nag.yon sok növény

és állat számára biztosít mesfelelő létfeltéte-leket. A kedvező körülmények hatásárabonta-ko zhat |'i az éIőv i|ás cs o d ál ato s s oks zínűs é ge.

Ujpest lápos, mocsaras vidékei az a|a-csonyabb fekvésű területeken alakrrltak ki.Ezek közül az egy1k legnagyobb kiterjedésíí aFarkas-erdő és a Megyeri út között elterülő|ápwlág, amelyet a Farkas.erdőtőI és a Me-gyeri úttól egy magasabban fekvő par|ag vá-laszt el. Közelítsük meg a területet az oceán-árok utca irányábő|, ahonnan jó ráIátásunknyílik a Káposztásmeg.yer II. felé hosszan el-nvúló élőhelwel

A t"Ál.t.,, fellelhető kisebb-nagyobbvízmedencéket már távolról jeIzik a nagy wz-igényíi |ágy szárű' növények, mint például atavasszal virító mocsdri kutyatej @uphorbiap a lustr,i s), amely csillo gó nektfujáv aI csalo ga tj aa bepotzásában részt vevő rovarokat. NyárvégétőIwrágz1kaz őszi uéffi (Sanguisorba ffi-c in a l is), amel}rrek fej ecskes zeríí, vörös es vjr ág-zatai szép díszeia dús növénytakarónak. Éte"tvirágszínével tíínik ki a zöld síirí1bőI a bordóvirágú' réti fiizény (Lytbrum salicaria) és a nád-szá|aba csavarodó, fehér vtr ág(l söo ény szultí k(Calystegia sepium). A part menti magaskóró-sok degradáciőt je|ző növénye, a kanadaiaranyuessző @r,igeron canadensis) és a sédkend,er,@upatorium cannabinum) is mindenfe|é e|ő-fordul. L vízpart felé közeledve kiilonbozősásfajokkal találkozunk, amelyek közül messzekiemelkedik a nagyobb zsombékokat alkotótélisós (Cladiurn mar"iscus),

A vízpartok buj á növény zetének árny é-kában kicsiny vízfoltok rejtőznek, otchont ad-va avízi állatok nyuzsgő seregének. Itt élnek acsípőszúnyog (Cukx sp., Anopbeles sp.) |áwái,amelyek táplá|kozástlkkor apró, lebegő é|ő|é-

nyeket szíírnek |<l avízbőI. Légzésükkor avíz-fe|színre emelkednek, hogy a légkorből ve-gyék fel az é|tető oxigént. A gyors. mozgású'bábból a felszínen bújik elő az embernek olysok bosszús ágot okoző csípő(gyötr ő)szúnyog,Azokon az éIőhe|yeken, ahol a kis vízmeden-cék csak ritkán száradnak|<l és az ember semhord beléjük szemetet, ott nemcsak a tág diré-sű szúnyoglárvák telepszenek meg, hanemolyan rovarláwákis, amelyek ádáz e||enségei acsípő(gyötr ő)szűny o g|árváknak. Ilyenek pél-dául a ragadoző níkbogór (Dytiscus sp) |árvái. Akifejlett csíkbogár is ragadozó, de ez a 3 cm-esrovar már nagyobb termetíí áilatokra jelentveszé|y. A Farkas-erdő melletti tavacskák ér-dekes színfo|tja a *tzfe|színen és a wz a|att ci_káző keringótogór (Cryrinus sp.),Ezaz 5-6 mm-es, fényes testíí rovar Íő|egvízbe pottyant szá-r azfo|di íze|t|ábűab a v adászik.

Az é|őhe|y másik különlegessége apajzsniga (Acroloxus lacustr"is), amelyrrek érde-kessége, hogy a házanem tekeredik fel, mint acsi gáké áLta|áb an, hanem p ajzsszeríi'en borítj aaz áI|at testét. A pajzscsiga a növényeken lege.Lészi a moszatbevonatot a hasonló életmódotfolytató nagy tdn1ér"csigdboz (Planorbal.ius cor.-neus), élescsigóboz @lanorbis planorbis) és a kij-zi)nséges aízicsigóhoz (Bitbynia tentaculata)hasonlóan. A védett őrids szitnkötő (Anax impe-rator) Iáwái is megtalálhatók a vízben, ahol aszűny o g|áwákat tizedelik.

A mocsaras terület szé|én a fás növé-nyek közül a frjzek alkotnak ligeteket. A Ííizfákbarkavirágzatai kora tavasszal j elennek meg azekkor még lomb nélkiili fák ágain. Tavasszaltalálunk rá a Ííizfák levelei között a Ííí,fn-tajtékoskabőca ('epyronia coleoptrata) habfész-keire. Ha vesszük abátorságot, és közelebbrőlis megvizsgálunk egy köpethez hasonló, egyeshelyeken kakuk}nyálnak is nevezett habfész.ket' akkor megtalálhatjuk benne a kicsiny taj-tékoskab ó c a -|árv ákat. Ezek |<tf ej|őd ésük utánhag'1ák e| az ans1lk által lerakott fészket.

Ui'iis"Si":22 Közleruónyek

I-l-.

Az éIőhe|y szé|én futó ösvényen tova-haladva kisebb-nagyobb nádasok mellett vezetel utunk. A nádasok mérete egy're rrövekszik,és legnagyobb szélességüket ott érik el, ahol a|ápvi|ág a Farkas-er dő közv et|en szomszédjávává|ik,Ez a vadregényes rész biztosítja a maga_sabb rendű éIet számára a legmegfelelőbb kö-rtilményeket. Tavasszal tömegesek a nászalkalmából megjelenő zöld leuelibékók QIylaarborea) amelyek a tádszá|akon gyülekeznek afa1fenntartás hívó szavára. A tavaszi estékenpedig a pocsolyákban lapuló, hím aör,ijshasúunkók @ombina bombina) tömegei hallatjákkísérteties, nősténycsalogató hangjukat. Ezeka kétéltííek éIénk színí3, hasoldalukról kaptákneviiket, amellyel támadóikat igyekeznek elri-asztani a mérgező bőrváladéLrr békák. A zoldlevelibékák és az unkák a gyorsan felmele-gedő, sekély vízbe rak)ákle petéiket. Az ebbőlkikelő ebihalak áwá|tozásával fejlődik ki a márszárazfő|dön is életképes béka.

Ezen a területen rejtőzik a raocsári tek-nős @mys orbicularis) is, amely alkalmas helyettalált itt a megtelepedésre. Sajnos ezt a vidéketveszé|yezteti leginkább a bozőtégetéS réme.Az eLőző éwől rnegmaradt, száraz növényi ré-szekkel borított táj szinte mágneskéntvonzzaa gyűjto gatókat. A 1 án g m artal ékáv á v áIik az i ttmég tömeges, védett éti csiga (Ilelix parnűtiil),de a (úz áIdozatai lesznek a nádszáIakon ka-

paszkodó levelibékák is, és a vöröshasú unkák.A tavacskákba bemosódó hamu lúgossá alakít-ja avíz kémhatását) s eZ avízben|akő &zéke-nvebb szew ezetek pusztu]ásáh oZ vezet.

TaIán ez isiozzájárult egy kiilönlegeséletmódú é|ő|ény, a búudrpők (Arg1ronetaaquatica) megritkulásához az utóbbi időben. Abúvárpók, ismertebb nevén vízipók-csodapókaZ eryetlen pőkfa), amely meghódította a vízalatti birodalmat.

A Farkas-erdő melletti |ápv1Iág bizarr-nak tíínő, furcsa éIő|ényei ma még szerves ré.szét képezlk Ujpest nedves területeinek, deEurópa gazdagabblk felében többnyire márcsak mutatóban maradt belőlük néhány.

A' Újpesten még közönséges keringő-bogár Németországban már csak egy-két he-lyen é1, mert a Magyarországiná| jőva| szigo-rubb környezewédelmi törvények már nemtudták megvédeni a korábbi gigantikus ter-mészetrombolások miatt megritkuló áLlomá-nyokat. Európa gazdagabbik fele már adja,hogy olyan értékeket veszített el, ami pénzze|nem pótolhatő. Bízzank benne, hogy mi tu-dunk tanulni mások hibáiból is, és az Euró-p áb a tartő Magyar or szá gon me gmenekiil het-nek a természet még |étező értékei, mint ami-iyen a Farkas-erdő melletti kicsiny lápvilág.

(Folytaquk...)

Úi,i;-:ö.'.xiLápaiLíg a Farkas-erdő mellett

Közleru.ények a tL )

Hmlaexrx Lxszt-o

tIg'ó Gyula

Ugró Gy'ul' Ujp.'t fejlődésétmaradandóan befolyásoló sze-mélyiség volt. Jelentőségét te-kintve egy sorban említhető aKárolyiakkal, és a régen volt pol-

gármesterek közül is csupán Semsey Alad ár mér-hetőhozzá.

18ó5-ben született Nagykőrösön, refor-mátus polgári családban. Edesapja, Ugró Károlyés édesanfa Mária fiuk születését köve-tően, rövidesen Uj pestre költöztek. Gyermektikkorán bekapcsolódott a teiepülés kulturális éle-tébe' 1876 karácsony.án társaival együtt nagy si-kerrel adták e|ő a Jószívíi asztalosmester címűdarabot, amelyben főszerepet játszott, I87 7 -benS zterényi Jó zs eff eI é s más b ar átaiv aI e gyütt me g-alapították az Ujpesti Közmiive|ődési Kört,

amel1nek alkönyvtárnoka, majd idővel alelnökelett. A kör 1877 -benMoliére: Botcsinálta doktorcímíi darabját ütte színre , osztat|an sikert aratva.Az e|őadásra a Széchenyi kávéház nag1termébenkerült sor. Ezekben az években a gimnazista Ug-ró Pestre járt középisko|ába, minden áldott naplóvasúton közlekedve. Erettségi izsgáiát kőve-tően a budapesti tudományegyetemen államtu-dományi és jogi tanulmányokat folytatott, majd1889-ben ügyvédi izsgát tett. 1890-ben a hon-védelmi minisztérium hivatalnoka lett, ahol őr-nagyi rendfokozatot ért el. Bár hivatali teendőiUjpestről távolabbra szóLították, nem szűnt mega településért munkálkodni. 1890-ben KlimaLajossal és Ladányi Zsigmond,dal együtt kezde-ménye zték gimná zium felá||ítását Q p esten, ek-kor még sikertelenül. Buzgalmuk fo rrása volt az amindennapos kényelmetlensé$, amit számukra aközépiskoláb a valő ltazás annak idején jelentett.

Ugró Gy'ula 1893-ban megnősült, az e|sőújpesti rendőrbiztos elöljáró lányáq ReisichArankát vette feleségüI. Házasságlkból két leányszületett, Ilona és Sarolta, míg fiuk, Zlárd' szin-tén )ogászi végzenséget szeÍzett, és I922-ben űj-pesti városi tiszwiselő lett.

189ó-ban - minisztériumi hivatala meg-taÍtása mellett _ publicisztikai tevékenységbekezdett, a Társadalmi T apok c. Ío|yőirat szer-kesztő)e lett. Ekkor jelentek meg első versei is.Közéleti tevékenységét is folytatta, tagsa |ett agimnázium létesítésnek cé|jábó| íjő|ag felállítottbi zotts á gnak . Az általa v ezetett Uj p e s ti Kózmíi-velődési Kör 1899-ben építtette Íe| azt a szék-házát, amely ma az Arpád űt 66, sz. a|att aPolgárcentrum épülete.

Minisztériumi áLIását feladva hamarosann:pgdíjaztatta magát, hogy minden erejéve| azújpesti politikai élet részese lehessen. 1903-ban aFüggetlenségi 48-as Párt újpesti szewezeténekelnöke lett, és bírónak is jelölték, de avá|asztásikiizdelemben való részvétele aváci járási főszo|-gabírő ellenállásán megbukott. Ezt követőenrövid ideig a gödöllői váIasztőkerilet SzabadHon című lapját szerkesztette. (Gödöllőről dele-gá|ták Ujpest parlamenti. képviselőjét is.) 1 904-ben jelentette meg az oná||ó vámteriilet és aUgró Gyula

24 Úiti-..*: Híra újpexiek

magyar ipar című munkáját, amei1'ben Magyar-or szág további gazdaságt fe j lódésének lehetősé-gét boncolgatta.I9a6' június 5-én Ujpest nagy-kö zs é g bir ájának v áLasztatták' Ettől kezdv e azo nmunkálkodott, hogy a g.yors ütemben fejlődőtelepülés városi rangot kaphasson. Ugró G1'ulaegyk késóbb keletkezett fe|jegyzésében leírja,hogy gróf Andrássy Gy'ula beltigyminiszter kérteőt, inkább Qpest fővároshoz történő csatolásánbuzgólkodj on, cserébe j ó1- j övedelrn ező v ár osházihivatalt |<lnáIt számára, O azonban l-isszarrtasí-tona kérését, Angyalföld és obuda péIdá1fuahivatkozva, mely települések fejlődését lelassí-totta a Budapesttel történt ftlztő'

Ilyen előzmények után keriilt sortelepülésünk várossá n,v1lvánítá-sára, melynek első polgármesteÍe1 907. augus ztus 9 - én Ugró G1'u-la lett. Hivatali ideje alatt lJjpest

halladan gyors fejlődésnek indult. Az Ujpestil{apló c. folyóirat I93 2. máius 2 I -i száma - visz-szatekintve ezekre az ével<re - igy írt:,,Dr' IJgróGy'ula első polgármestersége alatt a kozségszinte g.yorsvonati sebességgel száguldott avárossá fejlődés felé. Utcákat köveztek, villany-világitást, vízvezetéket csináltak' Epítettek'alkottak, beruháztak. Dr. tJgrónak és pártjánakminden sikerült.'' Valóban, hatesztendős pol-gármestersége alatt olyan intézmények épültek,mlnt az első önálló úizoltóLaktanya) a járásbíró-ságépülete aTavasz és azErzsébet utcák sarkán,az Eden Színház,, az újpesti hőerőmű, a munkás-otthon' a víztorony, a vágőhíd. Nem véletlen,hogy a Polgármesterek országos Egyesületénekk0zffilésére 1909,. december 9-én éppen a dina-mikusan fe1lődő {Jjpest városházáján került sor,ahol a település mint követendő példa szerepelt.

1913-ban a lendületes pálp megtörni lát-Szott. Egy kilenctagú bizottság visszaélésekkel,panamákkal vádolta meg a polgármestert, akj aKöztisztviselő jutalma címíi váIasziratában fe1.tette ki véleményét a rágalmakról' A gyanúsításhátterében politikai indokokat sejtett, és a vá-dakat visszautasította. Ennek ellenére politikaivetélytársai elérték lemondatását, a polgármes-teri székbe Miklós Antal került.

Az első világháboru végén bekövetkezőkatonai összeomlás és az azt követő polgári for-rad al om Ú1 p., t.'' is vi haro s v á|to zásőkai ho zo tt.Az évek óta ny'ugállornánl'Lr Ugrót hír,ták meg apolgármesteri hivatal betöltésére, hogy a város

Híres ajpestiek

ny'ugalmát és működését biztosítsa' A kompro-misszumokrahaj\ő, űj iránt fogékony városatya aKárolp Mihály.féle Nemzeti Tanácsot, mintmérsékelt politikai erőt támogatta1 sőt később apolitikai stabilitás érdekétren a SzociáldemokrataPártba is belépett. A kommunista hata-lomáwételt követően azonban a tanácskormányőt is félretette, S a várost Miklós Mőric veze-tésével direktórium ir ányította.

lJgró G1'ula az l920-as évektől fokoza-tosan újra bekapcsolód ott a köZé|etbe, részt vetta képviselő-testületi btzottság munkájában.1925-ben megbízást kapott a város történeténekmegfu ásár a. Hailatlan lelkesedéssel és alaposság-ga| végezte munkáját, máig meghaladhatatlanhelytorténeti összefoglalást adott kőzre 193|-ben. Könyve a Magyar Városok MonoEáfiájacímű sorozat IX. köteteként látott napvilágotUjpest 183 1_1930 címmel'

Eletének ebben a ny'ugalmas időszakábanarra is jutott ideje, hogy igazi szenvedélyeinek: aversfaragásnak és a dalköltésnek,hódoljon' Sorrajelentek meg kötetei, A múlt w|ágábóI (1,932), A|é|ek szárnyán (1934) és A tél végén (1934) cím-mel. Dalai konák tucatjait töltötték meg.

Ugyanakkor életének ezen késői szzka-sza is tartogatott számáta keserűséget. Méltány*talannak tartotta' hogy a számára bíróság áItaIjogerősen is megítélt ny'ugellátást az illetékes hi-vatal hrrsszas kérvényezés után sem folyósította.Ebbői az eikeseredésbői táplálkozott a N1ugdí'golgota című munkája 1936-ban. Alkotókerlvemégsem tört meg' |937 -benújabb verseskötetteljelentkezett Magyar dal, magyar lélek, magyarvér címmel.

A második világháboní évei teljes vissza-húzó dásr a kénys zerítették Ugró G1'ulát. A hábo.rú után, I946-ban ugyan ügyvédi irodát nyitott,de rovidesen bekövetkezett az államos ítás, T alána SorS kegye, hogy szeretett városa fuggetlen-ségének elvesztését, a Budapesth ez vaIő csatolá-sát nem érte meg. 1949' november 4-én hunytel. A régi újpesti temető családi sírjában temet-ték ei. A város legjelentősebb polgármesterénekés közvetlen hozzátartozóinak földi maradványaia sírkert felszámolása után kerültek mai n1'ughe-lÉk., a Megyeri útra.

Ugró G1'uláról 1991-ben utcát nevezteke|. Az Ujpesti Közművelődési Kör 2001. szep-tember 2-án emléktáblát áI|ított a város leg.elsőpolgármesterének emlékére. !

Úi.p",-qs"r": 25

i'#

$#li;

Ugró Gr,-ula életébenNagykőrös ) aZ ottani élmé-nyek meghaúrozóak.

A település sokkalősibb és dicsőbb múltra

tekint vissza, mint Ujpest. l266_ban márNagykőrös néven emlegeti egy oklevél.13 8ó-ban mezővárosi rangot kapott, ésfuggetlenségét a török hódítás alatt is meg-őr izte.185O-ben t5 824 lakosát írták össze, s1865-ben, IJgró születésekor közel húsz-ezres település, ;.árásbírósági szókhely volt,kőrházza|, kiterjedt kereskedelemmel ésiparral rendelkezett. Vasútállomás, postahi-Vatal teremtettek kapcsolatot a többi alföidi

26 Úinpelr

teIepüléssei. A város biiszkesége vo|t az areformátus gimnázium, ahol Arany Jánoskoltő és Szilágyi Sándor történész is tanár-kodtak. Mikor Ugró Gy'ula szülei Újp.'t'"költöztek, csupán közelebb kerültek Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye legnagyobb tele-püléséhez, Pesthez. A gyermek Ugró keser-Vesen tapasztalia, hogy mindazon intéz-mények, ameiyek Nag'vkőrösön régóta mű-ködtek,'itt nem léteznek.

u-jpest azonban látványosan fejlődött.Míg Nagykőrös i910-ben csupán 28 575 |a-kosú város volt, addig Ujpest ugyanebtren azévben 55 200 lakossai Magyarország negyediklegnagyobb ipari központja lett. !

Nag,kőrds jőtere a reformótus templommal, htíttérben a atíroshtíztíual (eforulkori metszet)

Híres újpestiek

Jorsvet AxonÁs

Novemben sztvan'anY

A férfi alig ktilonbozött a többiujpesti* járóke|őtőI. Zömök,vállas, kefehajú ember volt,száznegyv en-százötv en éves le-hetett, szemeit összehúzta egé-

szen, mint aki fényképezőgép lencséjébe néz, avá||ánfélrecsúszott a díszmagyar. Bal kezével ki-csit előretol ta a.kar dja markoIatát,.ho gy a p en gene akadályozza a járásban. Az Allami Aruháze|őtt á||t, s a női konfekciókín á|atot nézte.

- Micsoda árak|. _ mondta, inkább csakmagának,

Aztan átsétáLt az Arpád úti oldalra, ahol aháztartási eszközök kirakata díszlett, s egyenkéntszemüg1re vett minden egyes darabot.

- Nahát - csodálkozott kicsit.Vasalódeszkát cipelő Yidéki házaspár for-

dult ki az ajtőn, meglátták a távolsági buszt, egy-szerre lendiiltek utána. A deszka vége súrolta aférfr att||áját. Az ösztönösen a kardja után nyúlt.

- lrtrem tetszik valami? - Szólt vissza avasalódeszkás.

- Sok minden nem tetszik - felelte csön-desen a férfi.

Kisebb csődület támadt. Fejek fordultakfeléjiik.

- Minek képze|i magát, öreg? - mordultrá a sarki vattacukorárus.

- Polgármesternekl _hűztaki mag"át emez.A vasalódeszkás kozben eltíínt, még lát-

szott, ahogy az Alkotmány mozi romjai előtt fel-gyömöszöli magát a távo|ság1buszra. A tömeg isszétmaszatolódott, volt, aki a metró felé indult,volt, aki az Arpád úti üzletek irányába, volt, akiaz árv'házba. Az öreg sóhajtott eg.yet' mé|yrő|,Íáradtan, topogott kicsit a kirakat előtt, aztánhatározott léptekkel elindult a piactér feIé. Azújságosbódé mögött megcsodálta a I(árolyi-szobrot, de nem állt meg, lendületesen végig-csattogott a sárga keramit-köveken. A lacikony-hák illata csábította.

- Évtizedek óta nem ettem egy jó kisfejhúst _ gondolta mé|ázva.

Végül mégis a sültkolbász mellett dön-tött. Kért hozzá erős paprikát, tormát, friss

Híres ajpestiek

kenyeret. Megállt a magasított pult mellett, elő-Vette a bicskájá,t, azza|karikázta akolbászt. Méga szemét is lecsukta, úgy evett, élvezettel. MireÍe|nézett', egy kozépkorú, munkásktilsejű férfiállt mellette. Egyenesen az arcába nézett'

- Mintha egy évazede nem lakott volna

iól!_ Több is van már annak._ Nyrrgdíjban? _ kérdezte a munkás kis

zavana|,s megigazította a micisapkáját.- Nyrrgalomban - javítottaz öreg,Csöndes, sza1gatott beszédbe elegyed-

tek. A munkásktilsejű elmondt a, hogy kézbesitővolt a városházán, de elbocsátották, mert ivott:mostanában már csak iszik. Az öregről is ki-derült, hogy a városházán dolgozott egykor,igaz, a|<kot még másképp nézettki. Uzletekvol-tak alul, sorban.

_ Jó régen lehetett. - A micisapkás el-ment a következő rundért' akkor be is mutat-koztak.

_ Szimcsák G1'ula.- Ugró._ Egészséggel!November elseje volt, lusta felhők gyü-

lekeztek az égen, a Venetiáner utca jobb olda-lán föltíínt egy szivárvány. !

*A.1'9. században a település nevét ,,u''-val írták.

Áz újputi r'ltíroshtíza eg 20, szózad ekji képulapon

ÚiÍ;"H-s:r":27

S zo rr Ő sy },4LARIA]\T.{p

A bronzkor l.Ijpes t hatfuában

IJjpest és környéke viszonylaggazdag régészeti emlékekben.Ehhez elsősorban a Duna közel-sége járult hozzá nag1.rnérték.ben. Az őskori ember élőhelvei-

nek kialaL-ulását a wz közelségén kivül az éle-lemszerzés könnyebb volta is meghatározta' Azártéri erdőkvadban gazdag teniletek' S a me-gyeri dombok az ár*íztől is védték az itt meg-telepedőket. Nem utolsósorban szerepet ját-szott ebben az átke\ési lehetőség is, melyrőlAnon}',rrnus a Gesta Hungarorumban így ír: ,,Arévet, ahol az átkelést végrehajtották, magyarrévnek nevezték e|, azért, mert a hét feiedelmiszeméIy, akit hétmagyarnak mondtak, átthajó-zod át a Dunán.'' A megyeri rév neve átélve ahangzőváltást, örök emléket állít honfoglalóőseinknek. Ez lehet a magyarázata, hogy l;rrár a19. század végén a Fővárosi Yízmíj, építésekorjelentős leletanyag került napvilágra aYáci útés a Duna kozötti területen.

- ?}aa nyar.tín négt htínapig régészek dol-

goztak Ujput és Dunakeszi között, oskor,i falumaradudnyait tórtdk fel a kutatők' A BudapestiTörténeti Múzeum munkatlír.sai közül dr". Endr"ő_di Anna, Horudth Attila, dr. Horvtítb Ltíszhj Ánd-r"ás és Szilas Góbor, aezették a munkólatokat. SzilasGlíbon.al buzélgetiink az eredlnényekr,ől" Mikoruégeztek ezen a te?,ületen először kutattísaknt?

_ I996-ban az MO-s autópálya.körg5íiriiépítése idején a Budapesti Történeti A{úzeumős- és népvándorláskori osztáhának régészeinéhány száz méteren már tártak fel

""",, , t.,ü-

leten neolitikumból származó telepiilésnyomo-kat. Már akkor is tudott volt, hogy a minden ol-dalról vizekkel határolt domb alkalmas volt em-beri élőhely kialalnrlására, L feltárás akkor kétneolitikus hossniltáz raizo|atát adta ki. szór-ványos leletanyaggal' Az elmúlt év májusátólaugusztusig sokkal nagyobb teriileten, hat hek-táron végezttink teljes területi feltárást' amelyeurópai szinten is jelentős eredményeket hozott.

_ Ezek a feltór.tísok komoly arytű,gl költsé-gekkel jtírnak. Milyen pénzügyi eszközök tettékezt lehetőaé?

- Az 1997. évi múzeumi törvény értel-mében, minden jelentős építési beruházástmeg kell e\őzzón egv leletmentő feltárás.Fzen a területen az Auchan bevásárlóköZpontés körülötte lévő parkolő számára megvásárolttelekfeltárása folyt. A törvény szerint a beru-házás 9 ezrelékéve| a tulajdonosnak is hozzákell járrrlnia a munkák költségeihez.

- Milyen kuluírdk rétegeit sikerült fel-színre bozni?

- A leletanyag négy jelentős korcso-portfa bontható. A neolitikus (i. e. 5400), kö-zépső rézkori (i. e. 4000-3500) és kelta (i. e.2'sZ') telepmaradványok mellett ew korabronzkori (i.e. 20.-1B. sz.) temetőrészlet, va|a_mint az előkerült leletanyag tulnyomó hánya=dátadó késő bronzkori (i. e. 1200 k.) településnyomai kerültek napvllágra. Ezenkívtil megkell még említenünk' hogy kevés szarmata- és

Cserép edétty e k a le letany a gb ő!

Úi,hg'.-s.'.rJ2B Inter,jú

Arpád-kori szówány|eletekre is bukkantunk.A környék siirí3. régészeti lefedettségére utal,hogy korábban már jelentős rézkori maradvá-nyokat ta|á|taka Farkas-erdő területén. A Du-na ebben az időszakban in több ágta szakadvamocsaras' lápos vidéket táplált. A dombosvidék jó életteret |<iná|t, az éIelemszerzésen,vízel|átáson és természetes védelmen túl koraikereskedelmi kapcsolatokat is jelentett.

Ennek tulajdoníthatő az űjkőkori népesfalunak a kialakulása, melyet 50 hulladékgödörés házmaradványok jellemeztek. A kor vallásiszokásait a két plasztikus idoltöredék jelenítimeg. A kor emberei istenségüket ilyen idolo-kon vagY bá|ványszobrokon jelenítették meg' shelyezték el házaikban mintegy védelemiil.

A korai bronzkorbóL származő, az ú,gy-nevezett nagyréw kulturához tartoző 3 dburnás és 4 db E-D-i tájo|ású csonwázas sír fel-dolgozása nagyon szép eredményeket hozott.A bronzkori Lrrltúrák elnevezése mindig az el-ső feltárási helyet jelöli. Egy hísz év körüli nősírjában taláIt aranykorong Maros-vidékikereskedelmi vagy migrációs kapcsolatokrauta|, így következtethetiink e telepiilés keres-

kedelmi vagy rokoni kapcsolataira távolabbilakott vidékekke|.

A késő bronzkori leletanyag a haiomsí-ros kulrúra nyomait mutatia. Nevüket temet-kezési szokásaikról kapták, Magyatországonismert kultúra. A földművelő-áI|attenyésztőfélnomád törzsek északn1nrga t Íe|ő| vándorol-va települtek hazánkba. A település több mintó0 cölöpszerkezetes építrnényből állt, ktilön-legessége 5 fávaI bélelt lnit feltárása, kettővesszőfonatos, 2 db ácsolt fabeépítésíi és egyegyeden fatörzsbő| kivájt ún. bodonkut. Eb-bőI a korszakból nincs még ilyen épségbenmegmaradt fabéléses kút, így ez önmagában is(ljat bozott az ió'őszak feldolgozása számára.Szintén ktilönleges, hogy a falut védő árok-rendszert is majdnem egészében fel tudtuktárni. Jó| |átható, hogy kettős árokrendszert,és több egymást metsző kisebb kerítést és ár-kot építettek, melyek a telep hosszú életénekbizonptékai'

Az akkori házépítési szokások miatt a|akóházak többnyire elenyésztek, s hiányosanmaradtak meg a föld alatt is. A maradványokközött láthatő ágasfás, szelemenes házépitési

A feltórt sírok eg, része zsugortemetkezés"l,e utal

Úinggri 29Interjú

stílus nem volt ismeretlen ebben a korban Kö-zép-Európában. Feltételezések szerint nyr-gatról származott az ittLakő népcsoport.

Milyen életmődjukra utalő eszkiizöket,t rí r" gt a k at s i k e r,ti lt ru9 gru e 7?t e ni az e njt é s z e tt ő l ?

_ Nlatcsontokat' elsősorbanföldművelő tevékenységre uta-ló kőeszközöket találtunk. Azállatcsontokból gombot, (|it,horgot, tíít, g.y-ermekj átékokat

faragtak, kőeszközeikre a finoman csiszoltme gmunkál ás a j e|lemzó. Fémfelhas ználásukraÍeprezentáns példa egy bronzbalta s egy öntő*minta, melyek tanúsítják a fémmegmunkálásgyakorlatát. A házépítés módjára az úg1.rieve-zett ',patics'' darabok utalnak, ezeka maradvá-nyok az agyagga| tapasztott fa|készítés emlékei.

A kelta és szarmata leletek szówányo-sak. Néhány félig földbe ásott lekerekítettnégyszög a|aprajzű ágasfás építésű kelta ház,és egy szaÍmata hulladékgödör jelenti ezeket.

- Tavaly óta mi történt ezekke] azanyagokkal?

_ EIső és legfontosabb a leletek restau-ráIása. A fatárgyakat kiemelték, elkezdődótt

tisztításuk, konzervá|ásuk. Ezze| egy időbenzajlanak a pontos kormeghatározáshoz szik-séges C-14-es vizsgálatok. Ez az eljárás a szénegy izotőpjánakfelezési ideje alapján ad pon-tos datálási lehetőséget.

A kerámia és az á||atcsontok konzer-vá|ása másfél év, a faleleteké több mint 3 év.Ekkor mondhatjuk, hogy elkészültünk azanyaggal. Igy 2002 végén reményeink szerintegy önálló időszal': kiállításon már bemu-tathat,iuk aZ anyagot a Budapesti TörténetiMúzeumban, S eg.v monográfiában pedigtudományosan kidolgozva szeretnénk pub-likálni is az érdeklődők számára, Közzété-tele a szokásosnál fontosabb lehet, hiszenunikális 1eletegyüttesnek számít, nagl területfeltárása vált lehetővé, s csaknem mindenmegtalálható volt itt egyazon korból, amitmásutt több ktilonböző területen találtak arégészek.

_ Hol lótbatjuk majd 2002 utlín ezt ítzérdekes anyűgzt?

- A feltárt terület már Dunakesziheztartozik. Végleges helye a Pest megyéhez tar-toző váci múzeum lesz' !

i*

. 1

__t - - €

- -G*.FÜ- * t . . :

. 1|Ú1'"a.,]hj |.i l] t ' l:1 ]c.

,E"qs$",tr

UAz egykori ci;löphrízak1ól lótható alapjai

) U Interyú

SerenoN Lntos

Él"t a Nép sziget€il, a,30.as évekbenJókedv és vidámság jellemezte a várost, leg-alábbis az ifiűságot. A felnőttek kiilönösenkedvelték a lóversen1pá|yát, ameIyet mi semkerültünk el' A szabad levegőn mód nylílt egykis kikapcsolódásra. A' pá|yához direkt 1fuatűfilléres vonat közlekedett a Nyugati pályaud-varról. A vasút egy iparvágányon szá|Lította afogadókat Káposztásmeg.yerre' ahonnan agaloppverseny végén vissza is vitte őket. Ahajdani pá|yán taláIhatő a 14-es villamosvégállomása'

A madarak és fák napját iskolánkkallegtöbbször a l.{épszigeten ünnepelttik meg. A

szigeten vidáman zaj|ott az é|et, A déli csü-csökben az II|ik Halászcsfuda számos dunaihalfinomságga| várta a vendégeket. A csár-dából motoros csónak szá||ította az utasokat aGyöngyösi útra. (A krőnika azt is {e|jegyezte,hogy az 1930-as években egy alkalommal amotoros ladik túlterhelés miatt az utasokkal avízbe fordult, sok volt a halott.) A Népszigetmásik megközelítési lehetősé ge a szfuazÍö|dőnkocsival aYáci úti festékgyár melletti út volt,ahol egy földnyelv kötötte össz,e a szárazÍoIdeta szigettel. Egykor a Népszigeten állomáso-zoft a honvédségi őrnaszád legénysége is.

WÁcNrn ArpnÉo

Sződás és a dtőtos tótElső Ujpesti emlékeim a Bocskai utcai óvo-dához f6znek, ahová magunkkal vittük atizőrait, majd ebédre hazamentünk' Délutánfolytattuk az ővodai foglalkozásokat. Később akedvenc helyiink volt a Ferenc Jőzsef tériiskola előtt létesített ,,Sétakert''. A magasbokrokkal, fákkal benőtt terÍiletre mi, gye-rekek is szerettünk bemenni. bár a kertet cső-szőkigyázták.

Gyerekkoromból emlékszem a nép-konyhára, és a Könywes l(á|mán Gimnáziumudvarán |évő tíizo|tő|aktanyára is' Sokszornéztik a tíízo|tók gyakor|atozását és a nary

csengetéssel kivonuló lovas szerkocsikat.Abban az időben lajtos kocsikból árulták apesti vizet, meÍt aZ újpesti víz nagyon rozsdásvolt. Mi, gyerekek átjártunk a sorompón túlra,mert ott már pesti víz fo|yt a kutakból. Kiskannában vittük haza a vizet. Szódás is jártmifelénk, először lovas kocsival, majd teher-autóval. A drótos tótok, jegesek, ablakosok,énekes koldusok mindennap megfordultak azutcánkban. A}koriban nyitott szemeteskocsik-ka| gyíijtötték a hulladékot, de előtte csen-getq/ííS fiú kopogtatott a házakba, hogy min-denki saját maga vigye ki a szemetét.

FelhívásKeressük azokat az á|ta|ánosés középiskolás fiatalokat, aki-ket érdekel Ujpest története,és szívesen |átnákiszont írá-saikat lapunkban. Ha kedvet

érze| hozzá, hogy te is helytörténeti kutató le-gyél, ne tétovázz, kiildj nektink cikket, tanul-mányt, leírást, bemutatást épiiletekről, tárgyak-rő|, nevezetességekről; papírra vetheted akárnagyszüleid visszaemlékezéseit is. Mutasd be

Leaelesládónkből

Ujpest életének ew-ery mozzanatát, oszd megk.utatás,aidat, me gfi gyeléseidet az olvasókka] !

Irásodat a következő címre ktildd: UjpestiHelytrilténeti Gyűjtemény, 1043 Budapui, Berda

Jőzsef utca 48.*

*Ebben a rovatunkban folyamatosan közöljükolvasóint leveleit, szükség szerint szerkesztett formában,esetles rövidíwe.

Úium 3 l

t E:- --t i

Könyvek Ujpest n'ulgfuó|

E gyííjtemény lap-jan,a 160 éves te-lepülés ,,magán-történelme'' jele-nik meg. A kötetetdr. Derce Tamástörténeti áttekin-,tése vezeti be' Aszerző a várossáalakulásig, t907-igmutatja be a tele-pülés előtörténe-

tét. A krónikák sorát dr' Töttösv Ernőné sz,Fraknóy Éva és dr. Kőrös Endréné sz. dr. Frak-nóy Veronika visszaemlékezése indítja; dr.Gerber Alajos a csa|ádja történetében mutatjameg, hogyan alakult a generáciők é|ete az1870-es évektőlnapjainkig, dr. Mády Ferenc, areformátus templomép ítő csa|ád histőriáját írtameg; Pap Józs:eÍ, Nemeskériné Szrapkó Éva,Bakos BéIáné, Spiegler Bé|a, Kárpáti Tiinde20. századi családi és egyéni emlékeiket idéztékfel, Buzna Ferenc írása az 1990-es polgármes-ter-vá|asztás jegyzőkönyvéve|zárul.AkönyvetBanga Ferenc grafikusművésztewezte. A kötetaz Ujpesti Helytörténeti Alapíwány gondozá-sában, az lJjpesti Városvédő Egyesület l<tadá-sában jelent meg.

A Budapest történetének forrásai sorozat ke-retében - Budapest Főváros Levé|tára |ladá-sában * hiánypódó kötet jelent meg, amel1mekszerkesztője Sipos András. A kötet összeáL|itőja

DOKI,rL,íENTijMOKuJPr.,sTT.)RTÉ'". ET"í,Hi''Z

tanulmányértékűbevezető1ében lJj-pest és a fővároskapcsolatát vizs-gálja a község a-|apításátő| 1949-ig. A könywbenközzétett93 levél-tári dokumentumidőrendben tárjafel a város képvi-selő*testülete, ill.

azilletékestörvényhatóságá|ta|tárgya|tlegfon-tosabb és legérdekesebb kérdéseket. A doL-u-mentumgyűjteményt aján|ó bibliográfia, név-mutató és az i||usztráaók jegyzéke egészíti ki.

Az érdeHődők mindkét kötetet megta|á|ják azújpesti Kjr!,|y Könywtárban (Bp. IV., Király u.5.) és az Ujpesti Helytörténeti Gffitemény-ben (Bp' fV., Berda J. u. 48.). A pedagógusokés a diákok számára a kön1wek hozzáférhetőkaz isko|ai kön}'r,tárakb an.

Hel;'történeti vetélkedőAz IJj pesti Helytörténeti Alapíwány kuratóri-uma meghirdette a kozépisko|ák számára a2002 márciusában megrendezendő középisko-lai helytörténetí vetélkedőt.

Kulturális orökség Napiai Ú|p"'t"''Az id,én nyolcadik alkalommal rendezték megMagyarországon ezt a programsorozatot szep-tember 22_23-án. Az országos Műemlékvé-delmi Hivat a| á|tal koordinált programho z jdén

e|őször ujp"'t is csatlakozoti. Á Bródy ImreGimnázium, a Kön1wes Kálmán Gimnázium,az Ujpesti Kéttannyelvű Míisza|<t Szakazép-iskola és GimnáziuÍn' a Semmelweis EgyetemEgészségugyi Főiskolai Kar és aFővárosiYíz-művek Rt. Káposztásmegyeri Főtelepe meg-nyitona kapuít a közönség e|őtt. Ujpesten a tei-jes látogatói|étszám meghaladta a I30 főt,

Holland-m a'gyar múzeumi workshopSzeptember 29. és október 3. között, hetedikalkalommal rendezték meg Szolnokon azt aszakmai konferenciát, mely holland trénerekYezetésével a magyar múzeumi Szakemberektov ábbkép zé s é t bizto síto tta. E Zen a ta|á|ko zőnaz Ujpesti HelytÖrténeti Gyűjtemény vezető-je is részt vett'

A Pulszky Társaság irány,ttásáva| zaj|óprogram Yezetői azok a holland szakemberekvoltak, a|<lk tíz év e saját hazájukb an ki d ol go z-ták a műzeumi intézményhá|ózat korszerűsí-tését előse gítő űgynevezett Delta-tervet. Akülföldi trénerek alaposan felkészültek a ma-gyar sajátosságokból: előzetesen vég;gárták amúzeumok at. Az újpesti g5r(ijtemény I<Á||ítá-sát koncepc iőjáb an világosnak, érthetőnek mi-nősítették. Ertékelésük szerint az intézménypontosan tükrözi cé|)át, hasznosan szo|gá|hat-ja azt a társadalmi bázist, mely körülveszi. .Az

ötnapos intenzív munka során napirendre ke-riJ|t az intézmények tevékenységének mindenterül ete a g5líijtemény gy ar apítástől a múzeumimarketingig.

Úi,ffi.fflÍ::32 Helytiirtőneti hírek