ELTE Jog- · [email protected] Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar 1053 Budapest, Egyetem tér 1-3. tel +36 1 411 6500 Az alkotmány egy jogfilozófiája

Jog- és Társadalomelméleti Tanszék

tel +36 1 411 6503

tel +36 1 411 6500/2642m.

[email protected]

Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar 1053 Budapest, Egyetem tér 1-3. tel +36 1 411 6500 www.ajk.elte.hu

A jogállam szociológiája (alternatív előadás)

ELTE Jog- és Társadalomelméleti Tanszék Oktató: Fleck Zoltán Időpont: minden páratlan csütörtök 16–18h Helyszín: Fayer (VI.) ea. A számonkérés formái: a hallgatóknak két formában kell a kurzust teljesíteniük: Évközbeni teljesítés írásbeli esszé (3-6 oldal) formájában az ajánlott irodalom feldolgozása alapján (30 %). Választható esszé címek:

„A globalizáció hatása a jogállamra”;

„A jogállam vizsgálatának módszerei”;

„Az állam történeti formái és a jogállam megjelenése”;

„A gazdasági fejlődés és a jogállam összefüggései”;

„A civil társadalom szerepe a jogállam működésében”;

„Politikai átmenet és jogállam” Írásbeli vizsga az előadások és a kötelező irodalom alapján (70%) A vizsga problémamegoldó jellegű, nem az írott tananyag replikálását várja. A kurzus leírása: Az előadás-sorozat a jogállam modern-kori történetére és jelenkori dilemmáira építve ismerteti meg a hallgatókat a történeti és alkotmányjogi megközelítés meghaladásának szükségességével. Az államra vonakozó elméletek közül azokra épít, amelyek a modern jogállam értelmezéséhez hozzájárulnak. Az előadások megismertetnek a jogállam szociológiai vizsgálatának szemléleti, módszertani sajátosságaival és alapvető fogalmaival. Kitérnek a demokratikus átmenetek és jogállami fejlődés problémáira, a jogállami kultúra jelentőségére. Felvázolják a demokratikus jogállam legfontosabb kihívásait és reflektálnak néhány elméleti megoldási kísérletre. Előzetes ismeretek (input): Modern kori köztörténeti, alkotmánytörténeti, alkotmányjogi és társadalomtudományi alapozó ismeretek. A kurzus célja (output): A jogállam történeti és társadalomtudományi értelmezéseinek, fogalmi készletének megismertetése. A hallgatók megértik a jogállami működésre vonatkozó dilemmák, viták, kihívások jelentőségét, elméleti és gyakorlati következményeit. Értik a modern jogállam szociológiai sajátosságai alapján a közhatalom működésére vonatkozó álláspontokat, képesek saját vélemény kialakítására és a megfelelő fogalmi készletek használatára. Tágul szemléletük: a szociológiai, társadalomtudományi értelmezések hozzájárulnak a hagyományos jogászi jog és államfelfogás kiegészítéséhez. Ismerik a jogállamot érintő fontosabb globális folyamatokat. Fokozódik elkötelezettségük a jogállami értékek iránt. Kötelező irodalom: Szigeti Péter – Takács Péter: A jogállamiság jogelmélete, Napvilág Kiadó, 1998, 5-8. fejezetek Jürgen Habermas: A posztnemzeti állapot és a demokrácia jövője, in: Habermas: A posztnemzeti állapot. Politikai esszék, L’Harmattan, 2006


Ajánlott irodalom:1 Kim Lane Scheppelle: Constitutional Ethnography: An introduction, Law & Society Review, Vol 38. http://papers.ssrn.com/sol3/papers.cfm?abstract_id=611862 Martin Krygier: Four Puzzles about the Rule of Law: Why, What, Where? And Who Cares? In: James E. Fleming (Ed.): Getting to the Rule of Law, New York University Press, 2011 http://papers.ssrn.com/sol3/papers.cfm?abstract_id=1627465 Chris Thornhill: A Sociology of Constitutions. Constitutions and State Legitimacy in Historical-Sociological Perspective, Cambridge University Press, 2011 Gianluigi Palombella, Neil Walker (eds.): Relocating the Rule of Law, Hart Publishing, 2009 Brian Z. Tamanaha: On the Rule of Law. History, Politics, Theory, Cambridge University Press, 2004 Brian Z. Tamanaha: The Primacy of Society and the Failures of Law and Development: Decades of Stubborn Refusal to Learn, Cornell International Law Journal, Vol. 44. http://www.lawschool.cornell.edu/research/ilj/upload/tamanaha-final.pdf Patrick Le Galés: A New Phase of the State Story in Europe, in: Nash & Scott (eds.): The Blackwell Companion to Political Sociology, Blackwell, 2001 Danilo Zolo: The „Singapore Model”: Democracy, Communication, and Globalization, in: Nash & Scott (eds.) José María Maravall, Adam Przeworski (eds.): Democracy and the Rule of Law, Cambridge University Press, 2003 Blandine Kriegel: The State and the Rule of Law, Princeton University Press, 1995 Pierre Rosanvallon: Civil társadalom, demokrácia, politikum. Történelmek és elméletek, Napvilág Kiadó, 2007 Takács Péter: Államtan. Fejezetek az állam általános elmélete köréből, Bevezető, 1. Államfogalmak, 4. Állam mint szervezet, Függelék 3. Az állam fogalmának történeti kontextusa http://jog.unideb.hu/documents/tud_tevekenyseg/llamtan_2010_takcs_pter_bce_text_1.pdf Kornai János: A rendszerparadigma, In: Kornai: Szocializmus, kapitalizmus, demokrácia és rendszerváltás, Akadémiai Kiadó, 2007 http://www.colbud.hu/fellows/kornai_publ/rendszerparadigma1999.pdf

1 Kérésre egyes ajánlott irodalmak kölcsönzése lehetséges.

http://papers.ssrn.com/sol3/papers.cfm?abstract_id=611862

http://papers.ssrn.com/sol3/papers.cfm?abstract_id=1627465

http://www.lawschool.cornell.edu/research/ilj/upload/tamanaha-final.pdf

http://jog.unideb.hu/documents/tud_tevekenyseg/llamtan_2010_takcs_pter_bce_text_1.pdf

http://www.colbud.hu/fellows/kornai_publ/rendszerparadigma1999.pdf


tel +36 1 411 6503

tel +36 1 411 6500/2642m.

[email protected]


Az alkotmány egy jogfilozófiája fakultatív kurzus

ELTE Jog- és Társadalomelméleti Tanszék A kurzus megnevezése: AZ ALKOTMÁNY EGY JOGFILOZÓFIÁJA A kurzus megnevezése angolul: A CONSTITUTIONAL JURISPRUDENCE A kurzus előadója: Krokovay Zsolt, e-posta: [email protected] A kurzus helye és ideje: csütörtök 16-17.30, ELTE BTK, I/208. Fogadóóra: a kurzus honlapján: [email protected]; jelszó: Csutortok2es4 A kurzus előfeltétele(i): - A jegyszerzés módja(i): lásd a követelményeknél Követelmények: A hallgatók az előadásokat követően írásbeli vizsgát tesznek. Ennek eredményébe beleszámítanak az egyes előadások után beadott hallgatói kommentárok és a kurzus honlapján az előadások témáihoz feltett hozzászólások. A kurzus programja: A részletes időrendet lásd a kurzus honlapján. Az előadás bevezeti a hallgatót az alkotmány szerepének, létrehozásának és megváltoztatásának néhány sokat vitatott jogfilozófiai kérdésébe a mai szabadelvű demokrácia elkerülhető és elkerülhetetlen nézetkülönbségeinek tükrében.

Az előadás témái 1. A mai társadalom egysége 2. Az alkotmányos gondolkodás és az önbecsülés lélektana 3. Az alkotmányos demokrácia három elve 4. Az alkotmánybíráskodás köztársasági felfogása 5. Az alkotmányos korlátok az analitikus jogelméletben 6. A láthatatlan alkotmány eszméje 7. A történelmi alkotmány lehetőségei Közös olvasmányok Hart, H. L. A. A jog fogalma. Budapest, Osiris, 1995. 83-97, 115-120, s 333-334. Rawls, John. Az igazságosság elmélete. Budapest, Osiris, 1997.; Politikai szabadelvűség. Részletek a készülő fordításból.; Népek joga. Visszatérés a közös gondolkodás eszméjéhez. Budapest, L’ Harmattan, 2008. Sólyom László párhuzamos véleménye a 23/1990. (X. 31.) AB határozathoz. Ajánlott olvasmányok Holló András: Az Alkotmánybíróság. Lásd www. Jakab András: Az alkotmányértelmezés módszerei. Lásd www. Kis János: Alkotmányos demokrácia. Indok, Budapest, 2000. Krokovay Zsolt: Rawls az alapvető szabadságjogokról és elsőbbségükről. Fundamentum, 2011. 1. Molnár András: Cass R. Sunstein: A Constitution of Many Minds. Lásd www. Rixer Ádám: A történeti alkotmány. Lásd www. Sólyom László: Alkotmányértelmezés. Fundamentum, 2002. 2. Tribe, Laurence. The Invisible Constitution. Oxford, O. U. P. 2008. A további olvasmányokat lásd a kurzus honlapján az egyes témáknál.

mailto:[email protected]


http://www.google.hu/url?sa=t&rct=j&q=s%C3%B3lyom%20hal%C3%A1lb%C3%BCntet%C3%A9s&source=web&cd=4&ved=0CEMQFjAD&url=http%3A%2F%2Fhalmaigabor.hu%2Fdok%2F123_23_1990.doc&ei=W1ZyUcTtDYfNtQb-koHABw&usg=AFQjCNG8aaoMVeZSL8alODRUVu8UPMaezg&bvm=bv.45512109,d.Yms


tel +36 1 411 6503

tel +36 1 411 6500/2642m.

[email protected]


Az igazságszolgáltatás nyilvánossága (fakultatív szeminárium)

ELTE Jog- és Társadalomelméleti Tanszék Oktató: Navratil Szonja Időpont: szerda 16-18h Helyszín: A/3. terem A számonkérés formái: A hallgatók a félév végén házi dolgozatot írnak, a házi dolgozat témái a következőek: 1. Egy bírósági tárgyalás elemzése (Az elemzés feltétele, hogy a hallgató olyan bírósági tárgyalást elemezzen, amelyen maga jelen volt!) 2. A demokratikus nyilvánosság és az igazságszolgáltatás nyilvánosságának történeti szempontú elemzése 3. Az igazságszolgáltatás számonkérhetősége és a nyilvánosság közötti kapcsolat összehasonlító elemzése A hallgatóknak egy témát kell a fenti három közül választani, a dolgozat minimum 3, maximum 5 oldal terjedelmű lehet. Amennyiben a hallgató dolgozata plágiumot tartalmaz, az érdemjegy elégtelen! A dolgozatokat e-mailben a [email protected] email címre kell a szorgalmi időszak legutolsó napjáig benyújtani! A kurzus leírása: A szeminárium a demokratikus nyilvánosság kialakulásával és szerepével foglalkozik. A kurzus során a hallgatók az igazságszolgáltatás és a nyilvánosság dogmatikai összefüggései mellett megismerkednek a bírósági nyilvánosság nemzetközi és hazai szabályozásával és az azok mögött meghúzódó társadalmi folyamatokkal. A hallgatók elsajátítják a bíróságok nyilvánosságának szabályozási elveit, illetve megismerik a vonatkozó szakirodalmat. A kurzus megköveteli a hallgatók folyamatos készülését, házi feladatok készítése és a kötelező irodalom elolvasása formájában. A szeminárium során a hallgatók mind a házi feladatot, mind az órán felvetett problémákat kisebb csoportban, önállóan elemzik. A szabályozás jobb megismerése érdekében jogesetek megoldása is része a szeminárium anyagának. Minden hallgató számára kötelező legalább egy bírósági tárgyaláson való részvétel! A szemináriumok főbb témái és a kötelező irodalom:

Társadalmi nyilvánosság fogalma és szerepe Jürgen Habermas: A társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása (részlet)

Demokratikus nyilvánosság a 21. században

Az igazságszolgáltatás nyilvánosságának elméleti háttere, kiterjedése és szintjei Az igazságszolgáltatás nyilvánossága különös tekintettel a bírósági határozatok nyilvánosságára. (7-19. Oldal) http://www.ekint.org/ekint_files/File/tanulmanyok/bhgy/birosagok_nyilvanossaga_20090909_vegleges.pdf

Az igazságszolgáltatás nyilvánosságának nemzetközi gyakorlata Navratil Szonja: Az igazságszolgáltatás nyilvánossága – összehasonlító elemzés

A hazai szabályozás

A tárgyalóterem és a média kapcsolata A kötelező irodalom elérhető a www.jogszociologia.eu honlapon, a kurzus címszó alatt! Előzetes ismeretek (input): Alkotmányjog 2.


http://www.jogszociologia.eu/


A kurzus célja (output): A kurzus alapvető célja, hogy a hallgató megértse a demokratikus nyilvánosság szerepét és jelentőségét, valamint, hogy megismerje az igazságszolgáltatás nyilvánossága mögött meghúzódó elveket és szabályokat. Fontos, hogy a kurzus teljesítésével a hallgató megértse a demokratikus nyilvánosság értéktartalmát. A kurzus az elméleti ismeretek átadása mellett nagy hangsúlyt helyez a gyakorlat megismerésére is, így a félév során minden hallgató részt vesz bírósági tárgyaláson. A gyakorlati ismeretek mellett cél, hogy a hallgató a kurzus végére önállóan képes legyen elemezni és értékelni a bíróságok és a nyilvánosság konkrét és elméleti összefüggéseit. Ajánlott irodalom: -Wim Voermans: Judicial transparency furthering public accountability for new judiciaries. http://www.utrechtlawreview.org/index.php/ulr/article/view/URN%3ANBN%3ANL%3AUI%3A10-1-101061/42 - Guiseppe Di Federico: Independence and Accountability of the Judiciary in Italy: The Experience of a Former Transitional Country in a Comaparative perspective, http://siteresources.worldbank.org/INTECA/Resources/DiFedericopaper.pdf -Az igazságszolgáltatás nyilvánossága különös tekintettel a bírósági tárgyalások nyilvánosságára http://www.ekint.org/ekint_files/File/tanulmanyok/a_targyalasok_nyilvanossaga.pdf

http://www.utrechtlawreview.org/index.php/ulr/article/view/URN%3ANBN%3ANL%3AUI%3A10-1-101061/42

http://www.utrechtlawreview.org/index.php/ulr/article/view/URN%3ANBN%3ANL%3AUI%3A10-1-101061/42

http://siteresources.worldbank.org/INTECA/Resources/DiFedericopaper.pdf

http://www.ekint.org/ekint_files/File/tanulmanyok/a_targyalasok_nyilvanossaga.pdf


tel +36 1 411 6503

tel +36 1 411 6500/2642m.

[email protected]


Az igazságszolgáltatás szociológiája

(alternatív előadás) ELTE Jog- és Társadalomelméleti Tanszék

Oktató: Fleck Zoltán, Navratil Szonja Időpont: csütörtök 14-16 Helyszín: B/1. A számonkérés formái: a hallgatóknak két zárthelyi dolgozatot kell teljesíteniük, egyet a félév közepén, az őszi szünet után, egyet a szemeszter utolsó hetében. A zh-k problémamegoldó jellegű kérdéseket tartalmaznak, nem az írott tananyag replikálását várja. A kurzus leírása: Az előadás-sorozat a modern igazságszolgáltatás szervezetének, működésének, történetének szociológiai értelmezéseit mutatja be. Kitér a szociológiai látásmód előnyeire a hatalmi szervezetek elemzésében, a bírói hatalom növekedésének jelenségére és ennek okaira. Részletesen bemutatja a magyar bírósági rendszer történetét a 20. század közepétől. Kitér a politikai, gazdasági és társadalmi környezetre. Bemutatja a bíróság igazgatásának európai modelljeit, működési sajátosságait. Előzetes ismeretek (input): Modern kori köztörténeti, alkotmánytörténeti, alkotmányjogi és társadalomtudományi alapozó ismeretek. A kurzus célja (output): A joghallgatók a kurzus során megértik az igazságszolgáltatás szerepének jelentőségét, a bírósági rendszer működésének alapelveit. Önállóan képesek értékelő viszony kialakítására az igazságszolgáltatással kapcsolatos vitákban. Elkötelezettek az igazságszolgáltatás működése szempontjából jelentős jogállami értékek és elvek mellett. Tisztában vannak a függetlenség természetével és fontosságával, elkötelezettek a nyilvánosság, átláthatóság és számonkérhetőség értékei iránt. Képesek önálló véleményt kialakítani ezek működésével, korlátaival és érvényesülésével kapcsolatban. Értik az igazságszolgáltatási tevékenység jelentőségét. Kötelező irodalom: Fleck Zoltán: Jogállam és igazságszolgáltatás a változó világban, Gondolat, 2008 Ajánlott irodalom: Fleck Zoltán: Bíróságok mérlegen, Pallas, 2008 Fleck Zoltán (szerk.) Igazságszolgáltatás a tudomány tükrében, ELTE Eötvös Kiadó, 2010 Szilágyi Péter: A magyar igazságszolgáltatás átalakulása. In: Takács Péter, Jakab András (szerk.) A magyar jogrendszer átalakulása 1985/1990-2005 I. Kötet, Gondolat ELTE ÁJK Hack Péter-Garai Borbála (szerk.): Az igazságszolgáltatási rendszer átláthatósága. A TI 2007. Évi korrupciós világjelentésének magyar változata, TI, 2008


tel +36 1 411 6503

tel +36 1 411 6500/2642m.

[email protected]


Egyenlő bánásmód és antidiszkrimináció jogász nappali EJ. alternatív

ELTE ÁJK Jog- és Társadalomelméleti Tanszék Oktatók: Fleck Zoltán, [email protected], Uszkiewicz Erik, [email protected], Sebestyén Andrea, [email protected], Kiss Valéria, [email protected] A. épület 311. szoba, fogadóóra: e-mailben való egyeztetés alapján Tanszéki előadó: Bérci ildikó, [email protected], A. épület 316. szoba Időpont: páros héten pénteken 14-16 Helyszín: B/9. gyakorló A számonkérés formái: Zárthelyi dolgozat (dec. 13.) – 100% A kurzus leírása: A kurzus bemutatja az egyenlő bánásmód és antidiszkrimináció magyar és európai jogi eszköztárát és a megkülönböztetésmentességi jog társadalomelméleti és szociológiai hátterét. Előzetes ismeretek: - A kurzus célja: A kurzus során a hallgató megtanulja a magyar megkülönböztetésmentesség jogi szabályait és képes lesz azokat alkalmazni és elhelyezni a magyar jogrendszerben. A kurzus ezen túl bevezeti a hallgatót a megkülönböztetésmentességi jog európai és legfontosabb nemzetközi jogi összefüggéseibe. A kurzus másik fő pillére a diszkriminációra és előítéletre vonatkozó alapvető szociálpszichológiai és szociológiai elméletek és kutatási eredmények bemutatása. A kurzus célja, hogy a hallgató befogadja a demokratikus és jogállami értékeket, és a társadalmi problémákra reflektáló, etikus, az egyenlő bánásmód elve és gyakorlata iránt elkötelezett jogászi magatartáshoz értékesként viszonyuljon és a köz érdekében végzett jogászi tevékenység és társadalmi felelősségvállalás gondolata mellett kiálljon. A kurzus elvégzése után a hallgató képes lesz:

bemutatni az európai és a magyar megkülönböztetésmentességi jog alapvető fogalmait, összefüggéseket felismerni e joganyag alakulásában,

az antidiszkriminációs szabályokat alkalmazni korábban nem tárgyalt helyzetekben,

felvázolni egy diszkriminációs panasz lehetséges eljárási megoldásait és megállapítani azok célszerűségét a panaszos szempontjából,

értékelni a megkülönböztetésmentességi jog szerepét egy demokratikus jogállam kialakításában,

felidézni az előítéletre vonatkozó alapvető szociálpszichológiai fogalmakat és összefüggéseket,

bemutatni az előítéletre vonatkozó főbb társadalomtudományi elméletek alapvető megállapításait, és ezeket használni egy adott jelenség értelmezése során,

felidézni a magyar társadalom előítéletességére vonatkozó kutatási eredményeket,

felidézni az intézményi (különösen a rendőri) diszkriminációra vonatkozó hazai kutatási eredményeket.







Kötelező irodalom: Kézikönyv az európai megkülönböztetésmentességi jogról, Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége, 2010 (http://fra.europa.eu/sites/default/files/fra_uploads/1510-FRA_CASE_LAW_HANDBOOK_HU.pdf) /A továbbiakban FRA Handbook/ Gyulavári Tamás–Kádár András Kristóf: A magyar antidiszkriminációs jog vázlata. Egyetemi jegyzet, Bíbor Kiadó, Miskolc, 2009 az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (Esélytv.) és az egyes óráknál megadott olvasmányok Részletes tematika:

1. (szept. 20.): bemutatkozás, a félév rendjének megbeszélése, a szakirodalmi források beszerzésére vonatkozó információk. Az európai megkülönböztetésmentesség jogi fejlődése és a magyar szabályozás alakulása.

FRA Handbook 1. fejezet, 11–22

2. (okt. 4.): A megkülönböztetésmentességi jog alapfogalmai. (a törvény hatálya, diszkriminációs tényállások, védett tulajdonságok, a bizonyítás szabályai)

3. (okt. 18.): Eljárás diszkriminációs ügyekben. Az antidiszkriminációs szabályok

alkalmazása.

4. (nov. 15.): Az előítéletes viselkedésre vonatkozó szociálpszichológiai alapfogalmak. Elméletek a diszkriminációról

Erős Ferenc: Irányok és tendenciák az előítéletek kutatásában, Educatio, 2007/1, 3–9 (a tanulmány, és az Educatio teljes száma elérhető: http://www.hier.iif.hu/hu/educatio_reszletes.php?id=64) Allport, Gordon W.: 1. fejezet: Miről van szó? in: Az előítélet, Osiris Kiadó, Budapest, 1999, 29–45 (elérhető a Neptunon) Aronson, Elliot: Az előítélet in: A társas lény, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1996, 211–252 (elérhető a Neptunon)

5. (nov. 29.): Diszkrimináció a mai magyar társadalomban Keller Tamás: Magyarország helye a világ értéktérképén, TÁRKI, Budapest, 2009 (http://www.tarki.hu/hu/research/gazdkult/gazdkult_wvs_keller.pdf) Decső Blanka–Sik Endre: Adalékok az előítéletesség mértékének és okainak megismeréséhez a mai Magyarországon (http://www.tarsadalomkutatas.hu/kkk.php?TPUBL-A-756/tpubl-a-756.pdf) Kádár András Kristóf–Körner Júlia–Moldova Zsófia–Tóth Balázs: Szigorúan ellenőrzött iratok. A magyar igazoltatási gyakorlat hatékonyságáról és etikai aspektusairól – kutatási jelentés, Magyar Helsinki Bizottság, Budapest, 2004

6. (dec. 13.) zárthelyi dolgozat (A dolgozatot önállóan kell megírni, erre 80 perc áll rendelkezésre, bármilyen segédeszköz használható. A dolgozat két feladatból áll: egy diszkriminációs jogesetet kell megoldani, illetve beadványt megfogalmazni és egy esszékérdést kell kidolgozni, amelyben a kurzus során feldolgozott társadalomtudományi elméletek és kutatási eredmények alapján kell egy konkrét társasdalmi jelenséget elemezni.)

http://fra.europa.eu/sites/default/files/fra_uploads/1510-FRA_CASE_LAW_HANDBOOK_HU.pdf



tel +36 1 411 6503

tel +36 1 411 6500/2642m.

[email protected]


Érveléstechnikai alapismeretek

(társadalomtudományi alternatív előadás)

ELTE Jog- és Társadalomelméleti Tanszék

Oktató: Márton Miklós Időpont: csütörtök 16-17.30 Helyszín: B/7-es gyakorló A számonkérés formája: A hallgatók írásbeli vizsgát tesznek a félév végén az előadások és a kötelező irodalom alapján. A vizsga döntően feladatmegoldó jellegű, a tananyag alkalmazásának és nem csupán visszaadásának képességét méri. A kurzus leírása: A kurzus során tárgyalásra kerülnek a racionális vita fogalmának kommunikációelméleti és szociálpszichológiai alapjai valamint nyelvi szempontú megközelítései; a klasszikus érvelési hibák retorikai elemzése; az érvelések logikai strukturálásának alapvonalai és technikái. A félév során az alábbi tematikus felosztást fogjuk követni: 1. A racionális vita

A viták típusai

A vitaelemzés dimenziói

A vita mint kommunikációs szituáció: Beszédaktus – Dialógus – Vita

A vita szakaszai

A racionális vita feltételei

2. Az érvelés nyelve

Az érzelmi tartalom és a beállítás szerepe az érvelésben

A nyelvből fakadó érvelési hibák (ekvivokáció, pusztán verbális viták, demagógia)

A definíciók fajtái és hibái 3. Kérdések és válaszok

A kérdés kommunikációs aktusa

Rossz kérdések (túl sokat állító kérdés, agresszív kérdés, stb.)

Válaszadás a hibás kérdésekre

A mellébeszélés és fajtái 4. Általános érvelési hibák

Érzelmekre apelláló hibás érvelések (közvélekedésre, szánalomra apellálás stb.)

A hitelességet érintő hibás érvelések – a személyeskedés fajtái

Globális és lokális irrelevancia-hibák 5. Az érvek strukturáló elemei

A premisszák és a konklúziók szerepe, formai jellemzői

Összetett érvelési struktúrák, érvelési térképek

Irrelevancia-hibák, körbenforgó érvelések


Előzetes ismeretek (input): A kurzus elvégzése nem igényel előzetes ismereteket. A kurzus célja (output): A kurzus célja, hogy megismertesse a hallgatókat a racionális érvelések legfontosabb jellemzőivel és buktatóival. Az átadandó ismereteken túl a fontos cél a hallgatók elemzési és argumentatív készségének fejlesztése is, amelyet a gyakorlatorientált tematika hivatott szolgálni.

Kötelező irodalom: Forrai Gábor (szerk.): „Informális Logika”, in: Bognár László – Forrai Gábor (szerk.): Esszéírás és informális logika, 1, 2, 6, 7, 8. fejezet, http://www.uni-miskolc.hu/%7Ebolantro/informalis/tartalom.html Ajánlott irodalom: Margitay Tihamér: Az érvelés mestersége, Typotex Budapest, 20072

Ruzsa Imre – Máté András: Bevezetés a modern logikába Osiris, Budapest, 1997 Zentai I.: A meggyőzés csapdái. Typotex Budapest, 1999.

http://www.uni-miskolc.hu/~bolantro/informalis/tartalom.html

http://www.uni-miskolc.hu/~bolantro/informalis/tartalom.html


tel +36 1 411 6503

tel +36 1 411 6500/2642m.

[email protected]


Feminizmus és jog – Nemi szerepek értelmezése és jogérvényesítés jogász nappali fakultatív

ELTE ÁJK Jog- és Társadalomelméleti Tanszék

Oktató: Kiss Valéria, [email protected] A. épület 311. szoba, fogadóóra: e-mailben való egyeztetés alapján Tanszéki előadó: Bérci Ildikó, [email protected], A. épület 316. szoba Időpont: pénteken 12-14 Helyszín: B/11. gyakorló A számonkérés formái: Részvétel az órai munkában (a kurzus az önállóan feldolgozott olvasmányok megvitatására, illetve jogi problémák csoportos feldolgozására épül, az aktív órai részvétel a kurzus teljesítésének fontos feltétele) – 20% Fotóprezentáció (nov. 8. A nemi szerepek és szexualitás értelmezésére vonatkozó elméletek áttekintését követően a hallgatók egy általuk kiválasztott tárgy (helyszín, öltözék, újsághír vagy más médiatartalom, hirdetés, árucikk, tapasztalat, épület, stb.) fotóját mutatják be. A prezentációban megfogalmazzák, hogy mindennapi életükben hogyan élik, tapasztalják meg a nemi szerepek hatását, hogyan alakítják maguk is azokat. A prezentáció részét képezi az elsajátított elméleti ismeretek alkalmazása az elemzésben.) – 40% Zárthelyi dolgozat (nov. 15.) – 10% Zárthelyi dolgozat (dec. 6.) – 30% A félév során lehetőség van arra, hogy a hallgatók 10 perces kiselőadás formájában összefoglaljanak egy-egy olvasmányt. Az előadók a prezentációhoz kb. 1 oldal terjedelmű handout-ot készítenek és ezt az órán kiosztják. Ezek az előadások a kommunikációs készségek fejlesztését szolgálják, az értékelésbe nem számítanak be. A kurzus leírása: A kurzus részletes bevezetést ad a nemi szerepek értelmezésével kapcsolatos egyes társadalomtudomány elméletekbe és a nemi alapú diszkrimináció kezelésére hivatott jogi eszközrendszer működésébe, tekintettel annak társadalmi, szociológiai összefüggéseire is. Előzetes ismeretek: - A kurzus célja: A hallgatók a kurzus során szakirodalmi forrásokat dolgoznak fel önállóan, az órai munka lényege a kialakított álláspontok összevetése, megvitatása. A kiselőadások a kommunikációs készségek fejlesztését szolgálják, és vitaindítóként szolgálnak. A kurzus célja a társadalomtudományi reflexió befogadására, önálló értékelésére való képesség kialakítása és a tudományos megismerés iránti érdeklődés elmélyítése. A félév második felében a magyar megkülönböztetésmentességi jog szabályait tárgyaljuk, e szabályok helyét a jogrendszerben, azok európai és nemzetközi jogi összefüggéseit. A kurzus hangsúlyos eleme az elsajátított jogszabályok egyedi problémákra való alkalmazásának és a sérelmet szenvedett személy számára az adott




helyzetben leghatékonyabb megoldás kiválasztása képességének fejlesztése, figyelemmel ugyanakkor a mediatív, minden érintett számára elfogadható megoldások előnyben részesítését preferáló attitűd kialakítására is. A kurzus célja a társadalmi felelősségvállalás iránti elkötelezettség fejlesztése. A kurzus célja, hogy a hallgató befogadja a demokratikus és jogállami értékeket, és a társadalmi problémákra reflektáló, etikus, az egyenlő bánásmód elve és gyakorlata iránt elkötelezett jogászi magatartáshoz értékesként viszonyuljon. Kötelező irodalom: Kézikönyv az európai megkülönböztetésmentességi jogról, Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége, 2010 (http://fra.europa.eu/sites/default/files/fra_uploads/1510-FRA_CASE_LAW_HANDBOOK_HU.pdf) /A továbbiakban FRA Handbook/ Gyulavári Tamás–Kádár András Kristóf: A magyar antidiszkriminációs jog vázlata. Egyetemi jegyzet, Bíbor Kiadó, Miskolc, 2009 az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (Esélytv.) és az egyes óráknál megadott olvasmányok Részletes tematika:

1. (szept. 13.): bemutatkozás, a félév rendjének megbeszélése, a szakirodalmi források beszerzésére vonatkozó információk.

2. (szept. 20.): Nőmozgalmak. A feminizmus kezdetei és irányzatai

de Beauvoir, Simone: A második nem, Gondolat Kiadó, Budapest, 1969, 165–192 (elérhető a Neptunon) Virginia Woolf: Három adomány, Európa Kiadó, Budapest, 2006

3. (szept. 27.) Baloldali és radikális feminizmus Engels, Friedrich: A család, a magántulajdon és az állam eredete, II. fejezet, A család in: Marx–Engels Válogatott Művei, III. kötet, Kossuth Kiadó, Budapest, 1975, 463–502 (elérhető a Neptunon) MacKinnon, Catherine A.: Különbözőség és dominancia: A nemi diszkriminációról in: A feminizmus változásai: előadások életről és jogról, Pont Kiadó, Budapest, 2001, 30–41 (elérhető a Neptunon)

4. (okt. 4.) A nemek és szexualitás társadalmi konstrukciója, kulturális feminizmus I. Bourdieu, Pierre: Férfiuralom, Napvilág Kiadó, Budapest, 2000, 31–51, 127–132 (elérhető a Neptunon) Foucault, Michel: Az emberélet kioltásának joga és az élet feletti hatalom in: A szexualitás története, I. kötet: A tudás akarása, Atlantisz, Budapest, 1999, 135–162 (elérhető a Neptunon)

5. (okt. 11.) A nemek és szexualitás társadalmi konstrukciója, kulturális feminizmus II.

Bordo, Susan: Feminizmus, posztmodernizmus és genderszkepticizmus in: A feminizmus találkozási a posztmodernnel (szerk. Séllei Nóra), Csokonai Kiadó, Debrecen, 2006, 93–130 (elérhető a Neptunon) Butler, Judith: Esetleges alapok: A feminizmus és a „posztmodern” kérdés in: Freud titokzatos tárgya (szerk. Csabai Márta és Erős Ferenc), Új Mandátum Kiadó, Budapest, 1997, 256–274 (elérhető a Neptunon)




6. (okt. 11.) Queer elmélet

Jagose, Annamarie Rustom: 6. fejezet: Queer-elméletek és 7. fejezet: Viták a queerről in: Bevezetés a queer-elméletbe, Új Mandátum Kiadó, Budapest, 2003, 99–125 (elérhető a Neptunon) Agamben, Georgio: A megdicsőült test, Híd, 2011/8-9. sz., 124–133 (elérhető a Neptunon)

7. (okt. 18.): A megkülönböztetésmentességi jog alapfogalmai. (a törvény hatálya, diszkriminációs tényállások, védett tulajdonságok, a bizonyítás szabályai)

az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (Esélytv.)

8. (okt. 25.): Eljárás diszkriminációs ügyekben. Az antidiszkriminációs szabályok alkalmazása.

az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (Esélytv.)

9. (nov. 8.) fotóprezentációk bemutatása és megvitatása

10. (nov. 15.) zárthelyi dolgozat (A dolgozat megírására 30 perc áll rendelkezésre az óra végén. A dolgozat tesztjellegű, rövid kérdésekből áll, a hallgatónak a megkülönböztetésmentességi jog körében elsajátított alapvető ismereteket kell felidéznie, illetve alapvető összefüggéseket röviden bemutatnia ebben a körben. A dolgozatot önállóan kell megírni, ahhoz segédeszközök nem használhatóak.) Heteronormativitás a jogalkalmazásban I. A homoszexualitás megítélése

21/1996. (V. 17.) AB határozat Takács Péter: Szivárvány. Paternalizmus vagy gyermekvédelem? in: Nehéz jogi esetek, Napvilág Kiadó, Budapest, 2000, 159–165 (elérhető a Neptunon)

11. (nov. 22.) Heteronormativitás a jogalkalmazásban II. A pornográfia megítélése 63/1991. (XI. 30.) AB határozat Takács Péter: Világváros határában. Csak semmi szexet kérem, Szentendrén vagyunk! in: Nehéz jogi esetek, Napvilág Kiadó, Budapest, 2000, 153–155 (elérhető a Neptunon)

12. (nov. 29.) Heteronormativitás a jogalkalmazásban III. Az erőszakos nemi bűncselekmények megítélése

BH.1993.281 (elérhető a Neptunon)

13. (dec. 6.) Szexuális zaklatás a munkahelyen zárthelyi dolgozat (A dolgozat megírására az óra második felében kerül sor, az egy jogeset megoldásából, illetve beadvány megszerkesztéséből áll, a jogeset kidolgozására 45 perc áll rendelkezésre, önálló munka, ahhoz bármilyen segédeszköz használható.)

14. (dec. 13.) a kurzus tapasztalatainak megvitatása, jegybeírás


tel +36 1 411 6503

tel +36 1 411 6500/2642m.

[email protected]


Jog és közgazdaságtan (fakultatív előadás)


Oktató: Isztin Péter Időpont: péntek 10-12 Helyszín: B/9 gyakorló A számonkérés formái: A hallgatók teljesítményének értékelésére az órai aktivitás figyelembevételével (20%) illetve egy félév végi zárthelyi dolgozat megírásával (80%) kerül sor. A dolgozat problémamegoldó jellegű, rövid kifejtős valamint feleletválasztós kérdésekből fog állni, és elsősorban a tantárgy által közvetített szemlélet alkalmazásának képességét kívánja mérni. A kurzus leírása: A tantárgy a jogintézmények közgazdasági elemzésével ismerteti meg a hallgatókat. Ennek keretében az első két órán a közgazdasági szemlélet és módszertan néhány alapvető jellemzőit tekintjük át, különös tekintettel a játékelméletre. Ezt követően a közgazdaságtannak az egyes jogterületekre való alkalmazásának lehetőségeit tárgyaljuk, itt megismerkedünk a tulajdonjog, a szerződések, a kártérítés, a büntetőjog, a családjog, a társadalmi normák valamint az alkotmányjog közgazdaságtanával. A kurzus a témákat elsősorban a racionális döntések elméletén keresztül mutatja be, de emellett röviden betekintést ad a viselkedési közgazdaságtan jogi alkalmazásába is. Előzetes ismeretek (input): Mikroökonómiai alapismeretek A kurzus célja (output): A joghallgatók megismertetése a közgazdasági gondolkodásmód és módszertan jogra történő alkalmazásával. A kurzust sikeresen teljesítő hallgató képessé válik a közgazdaságtan szemléletmódjának a társadalmi jelenségek és főként a jog széles területén történő alkalmazására, a jog intézményeit képes egyéni döntésekből összeálló társadalmi folyamatok eredményeként értelmezni, képessé válik a jogpolitika hatékonyság-alapú vizsgálatára. Kötelező irodalom: Tankönyv: Robert Cooter-Thomas Ulen: Jog és közgazdaságtan, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2005 Cikkek: Gary S. Becker: The Economic Way of Looking at Life, Nobel Prize lecture, 1992 Ronald H. Coase: A társadalmi költség problémája, in: A vállalat, a piac és a jog, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2004 Ajánlott irodalom: Stanley M. Besen-Leo J. Raskind: An Introduction to the Law and Economics of Intellectual Property, Journal of Economic Perspectives, 1991 Harold Demsetz: Toward a Theory of Property Rights, American Economic Review, 1967 Avinash Dixit-Susan Skeath-David Reiley: Games of Strategy, Norton, New York, 2009 David D. Friedman: Law's Order: What Economics has to do with law and Why it Matters, Princeton University Press, 2000


Paul Heyne-Peter J. Boettke-David L. Prychitko: A közgazdasági gondolkodás alapjai, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2004 Christine Jolls: Behavioral Law and Economics, NBER Working Paper, 2007 Richard A. Posner: Economic Analysis of Law, Aspen, New York, 2007 Ying Quian-Barry R. Weingast: Federalism as Commitment to Preserving Market Incentives, Journal of Economic Perspectives, 1997 Thomas C. Schelling: The Strategy of Conflict, Harvard University Press, 1980


tel +36 1 411 6503

tel +36 1 411 6500/2642m.

[email protected]


Jogi logika

(elméleti jogi alternatív előadás)


Oktató: Márton Miklós Időpont: kedd 12-13 Helyszín: B/8-as gyakorló

A számonkérés formája: A hallgatók írásbeli vizsgát tesznek a félév végén az előadások és a kötelező irodalom alapján. A vizsga döntően feladatmegoldó jellegű, a tananyag alkalmazásának és nem csupán visszaadásának képességét méri. A kurzus leírása: A kurzus során tárgyalásra kerülnek egyrészt a modern szimbolikus logika alapfogalmai és alapvető logikai rendszerei, másrészt a jog szempontjából leglényegesebb logikai rendszer, a deontikus logika legfontosabb eredményei. Az előadások során nemcsak lexikális ismeretek átadására kerül sor, hanem helyben és otthon megoldandó feladatok is szerepet kapnak. A félév során az alábbi tematikus felosztást fogjuk követni: 6. Logikai alapfogalmak

Mi a logika?

Hányféle logika létezik?

A helyes következtetés definíciója

A logika alapvető szemantikai és szintaktikai kategóriái: állítás, mondat, név, funktor.

7. Kijelentéslogika

Extenzionális mondatfunktorok és azok törvényei

Igazságtáblázatok és igazságfüggvények

8. Következtetések a kijelentéslogikában

Formulák

A következményreláció szemantikai fogalma

A modellelméleti szemantika alapfogalmai: interpretáció, kielégíthetőség

A következtetések ellenőrzése analitikus táblázattal

9. Predikátumlogika

Kvantifikációelmélet: predikátumok, változók és kvantorok

Interpretáció és értékelés

Univerzális és egzisztenciális állítások

A kvantifikáció törvényei

Azonosság


10. Következtetések a predikátumlogikában

Egyrétű formulák, kategorikus állítások

Az arisztotelészi logika: szillogizmusok és alakzatok

Következtetések ellenőrzése Venn-diagrammal

11. Deontikus logika

Normatív logika: a Joergensen-dilemma

A modális logikák alapfogalmai

A deontikus logika alapfogalmai

A cselekvések logikai ábrázolása

Következtetések a deontikus logikában

12. Jogi logika

A logika jogi alkalmazásának területei

Logika a jogalkalmazásban: a jogi szillogizmusok

Logika a jogszabályrendszer vizsgálatában: a jogi normák deontikus státusza és azok viszonyai Előzetes ismeretek (input): A kurzus elvégzése nem igényel előzetes ismereteket. A kurzus célja (output): A kurzus célja, hogy a modern szimbolikus logika alapfogalmainak és elemzési módszereinek, illetve a jogi logika legfontosabb rendszereinek megismerése révén képessé tegye a hallgatókat a jogszabályok és egyéb jogi szövegek logikai viszonyainak megragadására. E készség elsajátítása fontos eleme a jogászi probléma-megoldási folyamatoknak, hatékonyabbá teszi az értelmezési és alkalmazási eljárásokat. Ezen túl a kurzus céljai közé tartozik a hallgatók általános elemzési és argumentatív készségének fejlesztése is, amelyet a gyakorlatorientált tematika hivatott szolgálni.

Kötelező irodalom: Madarász Tiborné – Pólos László – Ruzsa Imre: A logika elemei, Osiris Kiadó Budapest, (számos kiadás van, mindegyik jó), 1-10. fejezet (9-173. o.) Szabó Miklós: Trivium, Bíbor Kiadó, Miskolc, 2001, (155-173., 200-220. o.) Ajánlott irodalom: Solt Kornél: Jogi Logika, MTA Állam- és Jogtudományi Intézet – Seneca Kiadó, Budapest, 1996, VIII., IX., XII. fejezet (287-324., 379-404. o.)


tel +36 1 411 6503

tel +36 1 411 6500/2642m.

[email protected]


Jogpolitika és jogalkotástan

(elméleti jogi választható alternatív előadás) ELTE Jog- és Társadalomelméleti Tanszék

Oktató: Szilágyi Péter Időpont: péntek 14-16 Helyszín: B/8-as gyakorló

A kurzus kreditértéke 1 pont, az 3 fokozatú beszámolóval zárul. A beszámoló írásban történik. A beszámoló anyagát az előadásokon elhangzottak, valamint a megadott és a későbbiekben még kiegészítendő kötelező irodalom képezi. A kurzus leírása: A jogpolitika és jogalkotástan szintetizáló és egyben specializáló elméleti tárgy, amelyik épít a korábban tanult tárgyakra (az ajánlott tantervet alapul véve ilyenek elsősorban a jogi alaptan, a filozófia, a politológia és az alkotmányjog), azok ismereteit, elmélettörténeti, tételes jogi, jog- és államelméleti valamint társadalomtudományi elemeiket a lehetséges keretek között szintetizálni törekszik, más vonatkozásban pedig azokat részletezi és konkretizálja. Föltételezi a tételes jog bizonyos ismeretét. A kurzus anyagának az elsajátítását más társadalomtudományi, elsősorban szociológia ismeretek megkönnyítik. Ezeket az ajánlott tanterv szerint a kurzussal párhuzamosan tanulják a hallgatók. A kurzus jellege és a harmadik szemeszterben való elhelyezése nincs összhangban. Ebből a helyzetből adódóan kénytelenek vagyunk olyan ismereteket is átadni és azok tudását megkövetelni, amelyeket később más tárgyakban (elsősorban alkotmányjog és jogbölcselet) részletesebben fognak tanulni. Annak ellenére, hogy a kurzus fölvétele nincs előfeltételekhez kötve, a kurzus során tárgyalt kérdések megértéséhez nélkülözhetetlenek a jogalkotásra vonatkozó alapvető elméleti és tételes jogi ismeretek, így különösen a Jogi alaptan tankönyvnek a jogforrásokra és a jogalkotásra valamint a jogi normákra (VI-VII. fejezet) és az Alkotmánytan I. tankönyvnek a törvényalkotásra vonatkozó részei. Ezért ajánlott, hogy azok vegyék csak föl a tárgyat, akik Jogi alaptanból és Alkotmányjog I.-ből sikerrel vizsgáztak. A kötelező tananyag jelenleg megállapított – és a későbbiekben még pontosítandó – részei: A) Jogszabályok Magyarország Alaptörvénye indokolással és módosításaival együtt, beleértve a 2011. december 31-i átmeneti rendelkezéseket. 2010. évi CXXX. törvény a jogalkotásról, indokolással együtt 46/1994. (IX. 30.) OGY határozat a Magyar Köztársaság Országgyűlésének Házszabályáról A fölsorolt jogszabályokat érintő, az előadáson megnevezendő alkotmánybírósági döntések A 2013 őszi jogalkotási folyamattól függően a kötelező tananyag további jogszabályokkal és alkotmánybírósági határozatokkal egészülhet ki. B) Kötelező irodalom Samu Mihály: Jogpolitika, Rejtjel Kiadó, Bp. 2012. I-V., X. és XI. fejezetek, az előadáson elhangzott kiegészítésekkel. Moór Gyula: A jogpolitika módszertana, In: Tegnap és holnap között, Budapest, 1947. Utánközlés: Szabadfalvi József: Moór Gyula Új Mandátum – IV, Budapest 2001 185-199. old. és Samu Mihály: Jogpolitika. A jog humanizálása. Akadémiai kiadó, 2008, 305-322. old.


Luhmann, Niklas: A jog pozitivitása mint a modern társadalom feltétele In: Jog és szociológia. Válogatott tanulmányok KJK, Bpest 1979. 123-142. old. Drinóczi Tímea-Petrétei József Jogalkotástan, Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs 2004, I. fejezet A jogalkotástan fogalma, tárgya és módszere (15-36. old.) III. fejezet B) A jogalkotást meghatározó és befolyásoló tényezők, (87-104. old.); V. fejezet Jogalkotási metodika – a belső jogalkotási eljárás (173-200. old.), VI. fejezet. (Jogalkotási taktika – a külső jogalkotási eljárás ) A) I. és II. alfejezetek (A törvénykezdeményezés, A parlamenti eljárást megelőző szakasz) (203-220.) Szilágyi Péter: Parlamentáris jogállam és jogforrási rendszer In: Szilágyi Péter Jogbölcselet és jogi dogmtika, ELTE Eötvös kiadó, Budapest 2013, 225-237. old. Szilágyi Péter: Garanciatörvény és parlamentáris köztársaság In:Fundamentum 2005/4. 120-126. Szilágyi Péter: Peter Noll és a modern törvényhozástudomány kialakulása In: Ratio legis – ratio iuris Ünnepi tanulmányok Tamás András tiszteletére Szent István Társulat, Budapest, 2011 Szerk Gerencsér Balázs és Takács Péter. 137-153. old. C) Ajánlott irodalom Tamás András Legistica A jogalkotás tan vázlata 6. átdolgozott kiadás 2009 Szent István társulat Szilágyi Péter: A természetjogtan és a jogpozitivizmus lehetőségei és korlátai napjainkban In: Szilágyi Péter: Jogbölcselet és jogdogmatika. Eötvös kiadó, Budapest, 2013. 121-137. old. Samu Mihály: Jogpolitika kötelező irodalomként meg nem adott részei Drinóczi Tímea-Petrétei József Jogalkotástan kötelező irodalomként meg nem adott részei. A hallgatók fölkészülését a www.szilagyipeter.hu oldalon elhelyezett előadásvázlatok, előadásrészletek és szakirodalmi utalások segítik. Előadási tematika 2013.IX.20. Általános bevezetés. A jogpolitika és a jogalkotástan tárgya. A jogpolitika mint diszciplina előzményei és fejlődése. A jogalkotástan mint jogpolitikai diszciplína. 2013.X.4. A jogpolitika mint politikai gyakorlat és mint szakpolitika. A jogpolitika történetisége és modelljei. A jogpolitika alapelvei és megnyilvánulási formái a jogállamban. A jogpolitika fő területei. 2013.X.18. Az alkotmányozás jogpolitikai kérdései. 2013.XI.9. A jogalkotás fajai, folyamata és struktúrája. A jogszabálykezdeményezés és a társadalmi részvétel jogpolitikai és jogalkotástani problémái. 2013.XI.29. A jogszabálytervezetek értékelésének szempontjai és módszerei. Túlszabályozás és dereguláció. A jogalkotás szakmai követelményei. A jogszabályszerkesztés kérdései. 2013.XII.13. A jogalkotás és alkotmánybíráskodás viszonyának jogpolitikai és jogalkotástani kérdései.

http://www.szilagyipeter.hu/


tel +36 1 411 6503

tel +36 1 411 6500/2642m.

[email protected]


Társalgás és logika: Bevezetés a pragmatikába (fakultatív előadás)


Oktató: Márton Miklós Időpont: kedd 15-16.30 Helyszín: ELTE BTK (Múzeum krt. 4-6.) i épület, 210. terem A számonkérés formája: A hallgatók írásbeli vizsgát tesznek a félév végén az előadások és a kötelező irodalom alapján. A kurzus leírása: Paul Grice a modern nyelvfilozófia, kommunikációelmélet és nyelvészeti pragmatika egyik megteremtője és kulcsfigurája. A kurzus során a nemrégiben megjelent magyar nyelvű Grice kötet fontosabb szövegeinek és néhány angol és magyar nyelvű szekunder szövegnek az elemzése révén áttekintjük Grice átfogó nyelvfilozófiáját, különös tekintettel a jelentés- és a kommunikációelméletére. A kurzus során kitérünk a Grice-i elméletek speciális problémákra történő alkalmazásaira illetve az úgynevezett hétköznapi nyelv filozófiájához való viszonyára is. Előzetes ismeretek (input): A kurzus elvégzése nem igényel előzetes ismereteket. A kurzus célja (output): A kurzus célja, hogy a feldolgozott szövegek elemzése révén megismertesse a hallgatókat a pragmatika, a kommunikációelmélet valamint a nyelvfilozófia néhány olyan alapvető fogalmával és kulcsproblémájával, amelyek meghatározzák a kortárs társadalom- és humántudományos diskurzust a nyelvészettől a kommunikációelméleten át a szociálpszichológiáig.

Kötelező irodalom: Grice, Paul: Tanulmányok a szavak életéről, ford.: Bárány Tibor et al., Gondolat Kiadó, Budapest, 2011, (1-6. fejezet, 14., 15., 17., 18. fejezet) Searle, John: Beszédaktusok, ford.: Bárány Tibor, Gondolat Kiadó, Budapest, 2008, (6. fejezet) Ajánlott irodalom: Zvolenszky Zsófia: „Utószó. ’Társalgás és logika’ kétszer két évtized távlatából, in: Grice 2011, 338-360. Neal, Stephen: „Paul Grice and the Philosophy of Language”, Linguistics and Philosophy, 15, 1992, 509–559. Bach, Kent: „The myth of conventional implicature”, Linguistics and Philosophy, 22, 1999, 327–66. Bach, Kent: „The top 10 misconceptions about implicature”, In B. Birner – G. Ward (eds.): Drawing the Boundaries of Meaning: Neo-Gricean Studies in Pragmatics and Semantics in Honor of Laurence R. Horn, Amsterdam, John Benjamins, 2006, 21–30.


tel +36 1 411 6503

tel +36 1 411 6500/2642m.

[email protected]


Jogi dogmatika (alternatív előadás)

2013/őszi szemeszter ELTE Jog- és Társadalomelméleti Tanszék

Oktató: Zsidai Ágnes Időpont: minden páros csütörtök 16-18 h. Helyszín: IX. terem Tantárgyfelvevők: joghallgatók (+ érdeklődők) Létszám: - Számonkérés formája: Írásbeli vizsga az előadások és a kötelező irodalom alapján (70%) A vizsga egyik része az elméleti fogalmakban való jártasságra kérdez, a másik része problémamegoldó-kifejtő jellegű. Gyakorlati jegy. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései A jogi dogmatika tárgy általános oktatási célja, hogy a hallgatók megismerjék a tételes jog legfontosabb dogmatikai összefüggéseit. Ennek során döntően gyakorlati aspektusból szeretnénk fejleszteni a hallgatók jogi szabályrendszerben való eligazodását. Specifikus célkitűzései - a megértés és gyakorlati alkalmazás készségének szintjén - a jogi normák jelentésének, a jogszabályok jellemzőinek feltárása, az értelmezés aspektusainak, technikájának megismertetése, a jogi megoldások és jogi döntések kötöttségeinek dogmatikai vizsgálata. A tantárgy elsajátításához szükséges feltételezett tudásanyag, előzetes ismeretek A tárgy az első évfolyamon kerül oktatásra, amikor még nincsenek elegendő tételes jogi ismereteik a hallgatóknak, ezért elsősorban a „Jogi alaptan”-ra, a „Római jog”-ból elsajátított magánjogi dogmatikai ismeretekre, illetőleg a magyar tételes jog tekintetében az „Alkotmányjog” c. tárgyra lehet építeni. A tantárgy elsajátításához ezen kívül szükséges némi logikai készség, illetőleg a fogalmi gondolkodás bizonyos szintje. A tantárgy tematikája 1. szept. 19.: Jog és dogmatika: jog - dogma - dogmatika - jogdogmatika. A (jog)dogmatikai gondolkodás története 2. okt. 3.: A jogi norma: a jog normativitása, a jogi normák megjelenése, fajai, a jogforrás, a jogi norma és a jogforrás egymáshoz való viszonya, érvényesség, hatályosság 3. okt.17.: A jogrendszer: jogág, jogterület, jogintézmények. A jogágak alapvető jogintézményei. A jogdogmatikai tevékenység szerepe a jogrendszerben. sajátosságai, területei 4. okt. 31.: A jog érvényesülése. A jogeset. A jogvita. A dogmatikai érvelés alapjai. Tény-norma-értékalap 5. nov. 14.: (Jog)dogmatikai műveletek: logika, argumentáció 6. nov. 28.: (Jog)dogmatikai műveletek: interpretáció, analógia 7. dec. 14.: Vizsga Tananyag és a vizsga anyaga: Szabó Miklós: A jogdogmatika előkérdéseiről. Miskolc, Prudencia Iuris, 1999. Szilágyi Péter: Jogi alaptan. Eötvös-ELTE, Budapest, Eötvös, 2011., 256-279., 287-314., 344-365. o. Előadásokon elhangzottak.

Documents

ELTE Jog- · [email protected] Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar 1053 Budapest, Egyetem tér 1-3. tel +36 1 411 6500 Az alkotmány egy jogfilozófiája