Upload
dimaia
View
24
Download
0
Embed Size (px)
DESCRIPTION
Elektromágneses energiák. UV sugárzás. Felosztás: közeli UV UV-A UV-B UV-C távoli UV extrém UV. UV-A (315-400 nm) UV-B (280-315 nm) UV-C (200-280 nm). Az UV B sugárzás hatása a kötőhártyára. pterygium. Az UV B-sugárzás hatása a lencsére. katarakta. - PowerPoint PPT Presentation
Citation preview
Elektromágneses energiák
UV sugárzás Felosztás:
közeli UV UV-A UV-B UV-C
távoli UV extrém UV
UV-A (315-400 nm)
UV-B (280-315 nm) UV-C (200-280 nm)
Az UV B sugárzás hatása a kötőhártyára
pterygium
Az UV B-sugárzás hatása a lencsére
katarakta
A napfény hatása az ideghártyára
Makula degeneráció
Hamisításvédelemre Rovarirtásra
Fertőtlenítés UV-C
Röntgensugárzás lágy, kemény sugárzás Keletkezése:
Fékezési sugárzás Karakterisztikus sugárzás
Röntgensugárzás alkalmazásai betegségek diagnosztizálása daganatok kezelésére kimutathatók a fémekben lévő esetleges
anyaghibák
Radioaktivitás Henri Becquerel Pierre és Marie Curie Ernest Rutherford Paul Ulrich Villard
α, β, γ- bomlás
A radioaktív szennyezés kielégíthetetlen energiaigény U vagy Pu atommagjának bombázása
Láncreakció, stabilizálás elektromos E U vagy Pu + deutérium-trícium
Magfúziós E nukleáris robbanás Radioaktív anyagok biztonságos tárolása Atomhulladékot három kategóriái
kis és közepes aktivitású fajták, nagy sugárzású hulladékok
1986 Csernobil
A sugárzás biológiai hatásai Külső és belső sugárterhelés Genetikai hatás Szomatikus hatás
Korai szükségszerű
Késői szükségszerű és véletlenszerű
Sugárbetegség lefolyásaIdő Halálos dózis Félhalálos dózis Félhalálos alatti
dózis
1. hét Émelygés, hányás, ajak és torok megdagad
Émelygés, hányás Lehetséges émelygés, hányás
2. hét Láz, folyadékveszteség, gyors súlycsökkenéshalál
Étvágytalanság, Rossz közérzet
Tünetmentes időszak
3. hét Láz, ajak és torok erős gyulladása
Rossz étvágy, általános gyengeség, sápadtság, hajhullás, vérzékenység, hányás
4. hét Sápadtság, vérzékenységSúlyveszteség, 50%-os halálA túlélők lassú javulása
Lassú javulás
Sugárzások elleni védelem Külső sugárterhelés esetén
Távolságvédelem Idővédelem Árnyékolás
Belső sugárterhelés esetén Megelőzés Dekorporáció
Elektroszmog
Természetes és mesterséges
A sugárzások és terek frekvenciájuk, intenzitásuk és a terük jellege (elektromos, mágneses vagy távoltéri sugárzó)
Jellemzője, hogy az alacsony energiájú, úgynevezett nem-ionizáló tartományba esik.
Erős elektromágneses sugárzásterhelésre vezethetők vissza egyes megmagyarázhatatlan idegi panaszok, egyes krónikus fáradtságtünetek, mozgásszervi gyengeség, esetlegesen allergiás megbetegedések, fejfájás, szorongásos állapotok, alvászavarok is az.
Elektromágneses sugárzásintenzitás fokozott kockázati tényezőt jelenthet a rákos megbetegedéseket és a leukémiát illetően.
Javaslatok az elektroszmog hatással szembeni védekezésre Teljes áramtalanítás, Két méter távolság, Villanypárnákat és –takarókat Rádiós ébresztőórák A tető felett állandó áramvezetékek igen
erős váltakozó mágneses teret okozhatnak. (Országos Joliot-Curie Intézet Nem-ionizáló Sugárzások osztálya)
Fényszennyezés
1957. szeptember 20-a reggelén egy torony 150 méteres körzetében 20.000 elpusztult madár tetemét találták.
Tengeri teknősfajok A soksertéjű tengeri gyűrűsférgek Zooplankton algafogyasztása
1988-ban az USA-ban megalakult a Nemzetközi Sötét Ég Egyesület (International Dark-Sky Assosiation)
Nemzeti Sötét Ég Hete 1980 Nemzetközi Világítástechnikai
Bizottság
Űrfelvétel bolygónk fényeiről
A rovarvilágban a fényszennyezés az alábbi káros hatásokat fejtheti ki: az élőhelyeiktől, táplálkozó-helyeiktől való
elcsalogatás; szaporodó partnerek szeparálása; nagyobb kitettség a ragadozóknak; az egyedek közvetlen vagy közvetett elhullása; lokális kipusztulás, a populáció összeomlása.
A fényforrás csalogató hatása alapvetően három paramétertől függ:
a fényforrás magasságától, teljesítményétől és a kibocsátott fény spektrumától.
A mesterséges fényforrások másik veszélye a rovarok szempontjából, hogy nem végtelen távolságból világítanak, mint az éjszakai égbolt természetes fényforrásai (pl. a Hold).
Ha azonban egy véges távolságú fényforrásból eredő fény a legerősebb inger, és ehhez viszonyítja a haladása irányát, akkor egész más lesz az eredmény
(fogságba ejti a fény, spirálozik a lámpa felé).
A fényterhelés káros hatásainak csökkentése érdekében ökológiai szempontból a következőkre kellene különösen odafigyelni: Csak a szükséges területek kerüljenek
megvilágításra, lehetőleg kerülve a felfelé irányuló fényt.
A világítótestet a még ésszerű legalacsonyabbra kell elhelyezni, és a teljesítményét optimalizálni.
Egy holland kutatás során például az derült ki, hogy egy kivilágított új autóút teljesen tönkretette a nagy godák védett és ezért érintetlenül hagyott fészkelőhelyét, mivel a madarak elmenekültek a megváltozott környékről.
Egy olasz reptérbővítéshez készült hatástanulmány szerint a költőző madarak a fények miatt rossz pihenőhelyekre szállnak le, elvesztik a tájékozódási képességüket és csökkennek a túlélési esélyeik.
Ráadásul a madarak viselkedése is megváltozik: az angol városi vörösbegyek például végigdalolják az éjszakákat, de már Debrecenben is feltűnt néhány éjjel fütyülő feketerigó.
Frankfurt
Hongkong
San DiegoValencia
A poláros fényszennyezés Polarizált fény Szupernormális inger Polarizációs ökológiai csapdák
Szitakötőket vonzzák a fényes, fekete sírkövek Rajzáskor a kérészek nőstényei petecsomóikat
az aszfaltra rakják Géza, Tószeg gólyája Polarizációs bögölycsapda