VViinncczzee AAnnddrreeaa:: eeLLeeaarrnniinngg ééss MMooooddllee aallkkaallmmaazzáássaa eeggyy kköözzmműűvveellőőddééssii kköönnyyvvttáárrbbaann –– MMooooddlleeMMoooott 22001100 KKoonnffeerreenncciiaa

1

Előadás címe: eLearning és Moodle alkalmazása egy közművelődési könyvtárban

Az előadás bemutatója: http://prezi.com/rg6pse8gevxs/elearning-es-moodle-alkalmazasa-egy-

kozmuvelodesi-konyvtarban/

Rendezvény: 5. MoodleMoot és 2. ePortfólió Konferencia

Helyszín: Szent István Egyetem, Gödöllő

Időpont: 2010.06.24

Előadó: Vincze Andrea

Munkahely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár

Köszöntöm a Konferencia Résztvevőit, Szervezőit!

Előadásom három témakört érint. Először a Békés Megyei Tudásház és Könyvtárban blendeed learning

és távoktatási formában folyó felhasználóképzéseinken szerzett tapasztalatainkat szeretném megosztani

Önökkel. Az első magyarországi konnektivista képzés (HTK01 kurzus) egyik résztvevőjeként saját

bőrömön tanulóként is megtapasztalhattam a távoktatás előnyeit és hátrányait. Előadásom második témája

ezekkel a tapasztalatokkal, s azok hasznosítási lehetőségeivel foglalkozik. A harmadik témát az első

kettő indukálta, ugyanis a konnektivista szemlélet olyan lehetőségekre irányíthatja rá a könyvtárak

figyelmét, amelyekkel a jövőben érdemes élniük.

A Békés Megyei Tudásház és Könyvtár (korábbi nevén Békés Megyei Könyvtár) 2002. óta foglalkozik

intenzíven felhasználó képzéssel. Képzéseink célcsoportja a felnőtt lakosság (dolgozók, munkanélküliek,

nyugdíjasok, mozgáskorlátozottak stb.). Elsősorban alapismereteket adó számítástechnikai, informatikai

képzéseket szerveztünk, tartottunk. A képzések finanszírozása többnyire pályázati pénzből történt. 2002-

ben kezdtünk el képzéseinkhez saját fejlesztésű, html formátumú tananyagokat létrehozni, használni.

Ezeknek a tananyagoknak a létrehozását a célcsoport igénye, informatikai alapismereteinek hiánya és a

képzések viszonylag kicsi óraszáma miatt volt szükség. Néhány év elteltével újabb igények merültek fel.

Ezeknek az igényeknek a kielégítésére 2007-ben indítottuk el első blendeed learning, majd 2008

tavaszán első távoktatási képzésünket „Digitális fotózás képszerkesztés tanfolyam” néven.

Mindkettő sikeresen zárult. A két képzés tapasztalatainak összegzése “Digitális fotózás és képszerkesztés

tanfolyam távoktatási formában” címmel a könyvtár elektronikus könyvtárában( http://ek.bmk.hu ) került

publikálásra. A korábbi képzéseinkről kikerült olvasóink kérésére ezt követően elindítottuk az “Internet

tanfolyam halódnak” képzésünket.

VViinncczzee AAnnddrreeaa:: eeLLeeaarrnniinngg ééss MMooooddllee aallkkaallmmaazzáássaa eeggyy kköözzmműűvveellőőddééssii kköönnyyvvttáárrbbaann –– MMooooddlleeMMoooott 22001100 KKoonnffeerreenncciiaa

2

Az említett tanfolyamainkat a Moodle LMS keretrendszer segítségével bonyolítjuk le. Miért éppen a

Moodle-t választottuk? Mert mindaz, amit a 2. MoodleMoot Konferencián hallottam, láttam túlszárnyalta

a könyvtárban megvalósításra váró távoktatási elképzeléseimet. A Moodle teljes mértékben megfelelt

elvárásainknak.

Vegyük sorra az okokat! Miért érdemes egy közművelődési könyvtárnak egy olyan LMS rendszer

használnia blendeed learning és távoktatási képzéseihez, mint a Moodle?

A különböző formátumú tananyagok egy helyen (rendszerben) helyezhetők, illetve érhetők el.

A Moodle támogatja a szabványos formátumokat (SCROM stb.)

Az adott tanfolyam anyagához csak a megfelelő jogosultsággal rendelkező felhasználó férhet

hozzá.

Az egyes tanfolyamokon, képzéseken belül lehetőség van csoportbontásra.

Egyéni értékelési, visszajelzési lehetőséggel rendelkezik.

A résztvevők tevékenységének követhetősége. (Mikor járt utoljára a rendszerben, melyik

tananyagot hányszor nézte meg, melyik feladatot mikor oldotta meg, azt hogyan értékelte az

oktató stb.)

A résztvevők és az oktató munkájának nyomon követhetősége.

Kiegészítő eszközök széles skálája.

Tesztek készítése.

Feladatok megadása, tesztek készítése a rendszeren belül.

Feladatok, tesztek megoldási, leadási határidejének beállítása.

Naplózás

Egyéni és csoportkommunikációs lehetőség stb.

A Moodle hasznos segédeszköz oktatási módszereink színvonalasabbá, hatékonyabbá tételéhez. Kiváló

eszköz, de nem csodaszer. A lényeg az alkalmazott oktatási módszereinkben, szemléletünkben

rejlik. Rossz oktatási módszerrel Moodle környezetben sem lehet sikeres képzést lebonyolítani, jó

eredményeket elérni. Vannak képzések, tanfolyamok, melyek esetében a Moodle nem alkalmazható

(pl. Windows vagy internet tanfolyam kezdőknek stb.)

VViinncczzee AAnnddrreeaa:: eeLLeeaarrnniinngg ééss MMooooddllee aallkkaallmmaazzáássaa eeggyy kköözzmműűvveellőőddééssii kköönnyyvvttáárrbbaann –– MMooooddlleeMMoooott 22001100 KKoonnffeerreenncciiaa

3

Most nézzük a résztvevő szemszögéből! Miért jó számára, ha a képző intézmény egy olyan LMS

rendszert használ, mint a Moodle? Mi az a többlet, amit egy blended learning, vagy a távoktatási

képzés nyújthat egy hagyományos képzéssel szemben?

Áttekinthető felület.

Könnyű kezelhetőség.

Folyamatos (egyénnek szóló) visszajelzés. (Ez a könyvtárban folyó hagyományos képzések

esetében még sohasem sikerült maradéktalanul megvalósítani . )

Többször visszanézhető tananyag (oktatóvideó stb., míg az oktató egy hagyományos képzés

esetében nem szánhat sok időt ismétlésre. )

A rendszeren belül többféle csoportos és egyéni kommunikációs lehetőség (fórumok, üzenetek

stb.).

Rugalmas időbeosztás a képzés időtartama alatt. (Nem kell szabadságot kivenni a képzés idejére.

Elkerülhetőek az ebből adódó munkahelyi problémák.)

Távoktatás esetében a fizikai távolság nem jelent akadályt. (Nem kell elutazni a képző

intézményhez)

Mi okozza a résztvevők számára a legtöbb problémát?

Időgazdálkodás (A rugalmas időbeosztás nem csak előny, de hátrány is lehet.)

Fizikai (személyes) jelenlét elégtelensége, hiánya (csoporttársak, oktató – a kapcsolatok

fenntartását, hatékonyabb működtetését a fizikai jelenlét jobban segíti – gondoljunk pl. a

metakommunikáció jelentőségére)

Mire kell odafigyelni a tananyag készítésekor, összeállításakor?

Az oktatandó programok, szolgáltatások kiválasztására. Ingyenes, felhasználóbarát, könnyen

kezelhető programokat, alkalmazásokat, szolgáltatásokat válasszunk.

A modularizációra. Kisebb egységekre célszerű bontani az anyagot, az egyes témákat. Egy-egy

oktatóvideó hossza lehetőleg ne legyen több kettő-öt percnél (csak nagyon indokolt esetben és

ritkán hoztam létre ennél hosszabbat).

VViinncczzee AAnnddrreeaa:: eeLLeeaarrnniinngg ééss MMooooddllee aallkkaallmmaazzáássaa eeggyy kköözzmműűvveellőőddééssii kköönnyyvvttáárrbbaann –– MMooooddlleeMMoooott 22001100 KKoonnffeerreenncciiaa

4

Folyamatos karbantarthatóságra, frissíthetőségre.

Összefoglalók készítésére.

A feladatok pontos, érhető, egyértelmű megfogalmazására.

Csoportmunka megvalósítására.

Feladatok leadási határidejére, késedelmes leadás lehetőségének megadására.

A tananyagokat az új eszközök, valamint a programok, szolgáltatások újabb verzióinak

megjelenése miatt folyamatosan változtatni, frissíteni kell.

Internet tanfolyamunk haladóknak a konnektivista szemléletű képzések előkészítője. Ezen a

képzésen távoktatási formában azoknak az alapvető eszközöknek, programoknak, szolgáltatásoknak a

használatát sajátítják el a résztvevők, amelyek a konnektivista szemléletű képzéseken, vagy

csoportmunkához (munkahelyen, szervezetekben stb.) nélkülözhetetlenek. A tanfolyam

vizsgafeladataként a résztvevőknek valamennyi tanult eszköz alkalmazásával csoportmunkában egy-egy

közös blogot kellett létrehozniuk, szerkeszteniük. Az első két képzés oktatói blogjából (

http://bmtkinternet.blogspot.com ) a résztvevők blogjaira, vizsgamunkáira linkek hivatkoznak. Érdemes

őket megnézni akárcsak a „Digitális fotózás és képszerkesztés” tanfolyamaink résztvevőinek

fotóalbumait, vizsgamunkáit (lásd a hivatkozott linkek listában). Még egy példát feltétlenül szeretnék a

figyelmükbe ajánlani. Volekné Temesi Zsuzsanna mindkét képzésünkön részt vett távoktatási formában.

Vele ezidáig csak a virtuális térben találkoztam. Az ő esete is bizonyítja, hogy bizonyos képzések nagyon

jól működnek távoktatási formában. Ismereteit remekül kamatoztatta a „Könyvek a retikülben” blog

létrehozásakor.

Képzéseink célcsoportja más, mint a HTK01 kurzusé. A kurzus résztvevőjeként megtapasztaltam,

hogy milyen nyomasztó érzés az, amikor olyan mennyiségű információval árasztanak el, hogy a szokásos

napi munka mellett szinte képtelenség megbirkózni vele. Beláttam, hogy e téren bőven van még mit

tanulnom, de azt is hogy valamilyen szinten megoldható a feladat. Egyidejűleg az is egyértelművé vált

számomra, hogy a saját képzéseinken ilyen mennyiségű információt nem zúdíthatok a résztvevők

nyakába. Erre nagyon oda kell figyelnünk, és egyre inkább arra kell törekednünk, hogy az

információk, információforrások áttekinthetővé, feldolgozhatóvá tételére, rendszerezésére

készítsük fel a résztvevőket úgy, hogy a későbbiekben az információözön ellenére se essenek a

felületesség csapdájába.

A HTK01 kurzus egyik hozadéka, hogy a résztvevők egy része létre hozta élete első blogját, illetve egy

olyan blogot, amely a tanulását, fejlődését hivatott elősegíteni, ahol a tanultakat, a megszerzett

ismeretekkel kapcsolatos gondolatait rögzíti. Ez a fajta tanulói napló személyessége, érintettsége és a

VViinncczzee AAnnddrreeaa:: eeLLeeaarrnniinngg ééss MMooooddllee aallkkaallmmaazzáássaa eeggyy kköözzmműűvveellőőddééssii kköönnyyvvttáárrbbaann –– MMooooddlleeMMoooott 22001100 KKoonnffeerreenncciiaa

5

nyilvánosság miatt a tanulásnak egy nagyon hatékony eszköze. A kurzus végeztével néhány

folytatták(ják) a blogírást, gondolataik, újonnan szerzett ismereteik, tapasztalataik megosztását. Erre most

csak egyetlen példát szeretnék megemlíteni a sok közül. Koncsag-Szász-Előd egyik blogbejegyzését a

csecsemők sírásáról ( http://koncsag.blogspot.com/2010/04/siras-akusztikai-vizsgalata.html ). Kinek

jutna eszébe egy freeware program segítségével saját pár hónapos gyerekének a sírását elemezni?

Egy konnektivista szemléletű orvosnak. Mire hasznosíthatja ezt az információt egy könyvtáros?

Ennek a vizsgálatnak a megismertetésére szervezhet egy foglalkozást, vagy egy képzést első gyermeküket

váró szülők számára. Ez csak egy példa volt a sok közül. A konnektivista szemlélet, a web 2.0-ás

eszközök, a freeware programok számtalan lehetőséget nyújtanak a válságban lévő, útjukat kereső

könyvtárak számára. Nem elég észrevenni ezeket a lehetőségeket, de élni is kell velük! Ezt nem csak

a saját érdekükben érdemes megtenniük, hanem a közösségért is. Miért? Mert a közművelődési

intézmények, köztük a könyvtár legfőbb feladata az egyén fejlődésének elősegítése, az egyén

fejlődésén keresztül pedig a közösségé. Minden egyéb feladat ennek van alárendelve a gyűjtemény

gyarapítása, a kölcsönzés, a rendezvényszervezés stb. is. Gondoljuk csak végig! Miért is, kinek gyűjtjük a

dokumentumokat?

Maradjunk a képzések témájánál. A könyvtárak a képzéseik lebonyolításához használhatnak LMS

rendszert, például a Moodle-t. Valamennyi közkönyvtárnak erre nincs lehetősége, de a megyei

könyvtárak a TIOP 1.1.3 pályázat révén megújult eszközparkjuknak köszönhetően már többnyire

rendelkeznek a szükséges hardverrel. Az eszközök mellett szükség van megfelelő tudással rendelkező

munkatársakra. A távoktatás, a blendeed learning képzések megtartásához szükséges szakmai ismeretek

átadásának, elsajátításának lehetőségét kell megteremteni a megye, az ország településein dolgozó

kollégák számára. Ebben a munkában, illetve a munka koordinálásában fontos szerepük lehet a Könyvtári

Intézet mellett a megyei könyvtáraknak is (lásd Payer Barbara elődását). Egy LMS rendszert több

könyvtár is használhat. A tananyagtárházak a tananyagok megosztását teszik lehetővé. Hogyan?

Erről Vágvölgyi Csaba fog előadást tartani a konferencia második napján.

Mint ahogy a Moodle közösség és a konferencia példája is mutatja, a Moodle-t a könyvtárak is

felhasználhatnák rendezvények, konferenciák szervezésére, vagy akár szakmai , olvasói fórumok,

közösségi tudástárak létrehozásához, működtetéséhez. A Mahara (http://mahara.org) alkalmazása,

vagy integrálása a Moodle-ba újabb lehetőségeket nyújthat a könyvtárak számára. (Intézményi és

dolgozói (szakmai), netán a könyvtár képzésein résztvevők e-portfóliójának létrehozása stb.)

A szervezőknek szeretném megköszönni a lehetőséget, s azt is, hogy az idén a könyvtári témakört is

bevették a konferencia témái közé.

Köszönöm, hogy megtiszteltek figyelmükkel.

VViinncczzee AAnnddrreeaa:: eeLLeeaarrnniinngg ééss MMooooddllee aallkkaallmmaazzáássaa eeggyy kköözzmműűvveellőőddééssii kköönnyyvvttáárrbbaann –– MMooooddlleeMMoooott 22001100 KKoonnffeerreenncciiaa

6

Hivatkozott linkek

Békés Megyei Elektronikus Könyvtár <http://ek.bmk.hu>

BMTK Internet haladóknak tanfolyami blogja <http://bmtkinternet.blogspot.com>

Első magyarországi konnektivista kurzus (HTK01) <http://osztalyterem.hu>

Digitális és képszerkesztés tanfolyam résztvevőinek albumjai közül néhány példa

<http://picasaweb.google.com/borerika298, http://picasaweb.google.hu/vtzsuzsanna,

http://picasaweb.google.hu/114013906334003592484, http://picasaweb.google.com/katalinmartos245,

http://picasaweb.google.hu/magdi.krekacs, http://picasaweb.google.com/Patakine.erdeszmarta,

http://picasaweb.google.hu/106607612353732912348 >

Koncsag-Szász Előd: A sírás akusztikai vizsgálata < http://koncsag.blogspot.com/2010/04/siras-

akusztikai-vizsgalata.html >

Könyvek a retikülben (Szakmai blog. Készítette: Volekné Temesi Zsuzsanna)

<http://retikul.blogspot.com>

Mahara <http://mahara.org>

Vincze Andrea: eLearning és Moodle alkalmazása egy közművelődési könyvtárban. Bemutató

<http://prezi.com/rg6pse8gevxs/elearning-es-moodle-alkalmazasa-egy-kozmuvelodesi-konyvtarban/>

Egyéb linkek

Moodle fórum < http://www.moodleforum.hu/moodle/course/view.php?id=7 >

MoodleMoot Konferencia honlapja (egyben a Moodle közösség honlapja) <http://www.moodlemoot.hu/>

Papp Gyula – Vágvölgyi Csaba: Mahara – Komplex ePortfolio megoldás szabad szoftverrel

< http://ipszilon.niif.hu/ePortfolio_vcs.pdf >