DR. VÉGH ÜGYVÉDI IRODA

Dr. Végh Sándor ügyvéd

Alkotmánybíróság1015 Budapest, Donáti utca 35-45. sz.

Hiv. ügyszám: IV/880/2018.

Tisztelt Alkotmánybíróság!

ALKOTMANYBIROSAGUgyszám:

\/\HO-^I^

Érkezett: 2018 JÚN 2 9.

Példánv:

Melléklet: Ádtl

Kezeiöiroda:

Az Alkotmánybíróság Főtitkárától kapott tájékoztatóban foglaltak fígyelembevételével Kapusi István képviseletében előterjesztett alkotmányjogi panaszt akövetkezö tartalommal tartom fenn:

I. rész

Alkotmányjogi panasz elterjesztése:

L/ Kapusi István . sz. alatti lakosképviseletében mellékelten csatolom az ügyvédi meghatalmazásomat és nevezettfelperesjogi képviseletében a Kúria Kfv. IV. 37. 582/2017/5. számú ítéletéténntöen - amelyet Kapusi István felperes képviseletében 2018. 03. 22-én vettemát -, annak alaptörvény ellenessége megállapítása és megsemmisitési iránt azAlkotmánybiróságról szóló 2011 évi CLI. törvény - a továbbiakban Abtv. - 27. §rendelkezésére utalva, alkotmányjogi panaszt terjesztek elö az elsöfokú biróságútján.

2., Kérem, hogy az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt a bírói döntéstérdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség, valamint alapvetö alkotmányjogijelentöségű kérdés téves megválaszolása miatt, az Abtv. 29. § rendelkezésealapján fogadja be.

Kérem továbbá, hogy a tisztelt AIkotmánybiróság a Kúria IV. 37. 582/2017/5számú, a Debreceni Törvényszék 2.Kf.30.005/2017/4. számú és a DebreceniKözigazgatási és Munkaügyi Bíróság IO.K.27. 634/2016/10. számú ítéleteinekalabbiakban megjelolt és kifejtett alaptörvény ellenességét állapitsa meg és azitéleteket az Abtv. 43-ánek megfelelöen semmisitse mes

Kinyilatkozom, hogy az elöterjesztett alkotmányjogi panasz inditványommalösszefúggésben nevem nyilvánosságra hozható. Mellékelem az ezzel kapcsolatosjognyilatkozatomat külön iven szövegezetten is.

II. rész

Az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló tényállás:

3., A felperes a Debreceni Törvényszék 2.Kf.30. 005/2017/4. számú jogerösitéleténe'k a Pp. 270. § (1) bekezdésébe foglaltak alapján történő felülvizsgálatátkérte a Kúriától. A Kúria a Debreceni Törvényszék 2. Kf.30.005/2017/4. számúítéletét hatályában fenntartotta és kötelezte a felperest a felülvizsgálati eljárásbanfelmerült költségek megfizetésére.

A Kúria itéletének indokolása, illetve az ítéletét megelőző eljárás fontosabb részei

4., eladó és a felperes vevő adásvételi szerződést kötött ahajdúböszörményi hrsz. alatt felvett 39 ha 0638 nm alapterületű 250 40 AKértékű, szántó míivelési ágú ingatlan ed illetőségér . - Ft.vételár ellenében. A szerzödés kifüggesztésre sor került, elövásáriási joggal élönyilatkozat nem került benyújtásra.

5., A helyi földbizottságjogkörében eljáró Magyar Agrár-, Elelmiszergazdasági^sVidékfejÍesztési Kamara Megyei Elnöksége (a továbbiakban: Agrárkamara ) 2016március-12. napján kelt állásfoglalásában nem támogatta a telperes szamara azadásvételi szerződés jóváhagyását, mivel a szerzödésnek az értékelt féllel valólétrejötte nem járul hozzá a mező- és erdögazdasági földek forgalmárol szóló2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi tv. ) azon céljainakérvényesüléséhez, hogy a mezögazdaságban a közepes mértékü agrarüzemekelterjedjenek, valamint a kisgazdaságok stabil működése és tovább fejlodésükbiztositott legyen. A felperes magatartásával sorozatosan megsérti ahelyigazdálkodókat, károkozásaival megnehezítve az érintettek boldogulását.

6. 1 A felperes az Agrárkamara állásfoglalása ellen kifogást terjesztett elo, amelyetHajdúböszörmény Város Önkormányzatának Képviselo-testülete - 4220Hajdúböszörmény, Bocskai tér 1. sz. - alperes 2016. július 4. napján kelt192/2016. (VI. 30. ) Z. Önk. számú határozatával birált el és a felperes kifogasátelutasitotta. Az alperes a határozata meghozatalát megelözöen bizonyítási eljáráskeretében beszerezte azon iratokat, amelyek egyrészt a felperes mezeiszabálysértései miatt történt szabálysértési felelösség megállapitasokravonatkoztak, másrészt állatok legeltetésével összefüggö birtokháboritásokelkövetéseit igazolták. Az alperes a beszerezett iratok alapján törvényesnek találtaaz Agrárkamara eljárását és megalapozottnak azon állásfoglalasát, miszennt ahelyi gazdálkodói közösség érdekeinek érvényesülését sértik felperes állattartássalkapcsolatos kifogásolt magatartásai. Az alperes határozata nem tartalmaz okfejtéstarra'vonatkozóan, hogy a felperes kifogásolt magatartásai és a mezögazdaságban aközepes mértékű agrárüzemek elterjedjenek, valamint a kisgazdasagokstabilműködése és tovább fejlödésük biztositottságának feltételei megvalósulása hogyanfüggenek össze. Az alperes döntésénél a helyi gazdálkodók zavartalan

működésének felperes általi akadályozásátjelölte fígyelembe vett sérülőfoldpolitikai célként.

7., A felperes az alperes határozatának felülvizsgálata iránt keresetet terjesztett előalperes ellen, amely keresetet a Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi BíróságIO.K.27. 634/2016/10. számú ítéletében birált el.A felperes keresetében - egyebek mellett - a Földforgalmi tv. 68. § (3)bekezdésének és a Földforgalmi tv. 24. § (2) bekezdésének egymáshoz valóviszonyát, továbbá ajogszabályhelyeknek alperes általi értelmezését kifogásolta.A felperes jogértelmezésének lényege szerint a Földforgalmi tv. 24. § (2)bekezdése az állásfoglalás kiadásának legfontosabb feltételeit tartalmazza, és atörvényi felsorolás nem minősül taxációnak, egyéb értékelési szempontok is szóbajöhetnek, de ezeket kizárólag a Földforgalmi tv. 68. § (3) bekezdésnek előírásaiszerint lehet figyelembe venni. A felperes álláspontja szerint a mezeiszabálysértésekből, illetve birtokháborító magatartásokból nem következik a földtulajdonának megszerezhetöségéből való kizárhatóság. A felperes magatartásaiföldbirtok-politikai célok megvalósulását nem sértettek.

8., A Hajdúböszörmény Város Önkormányzatának Képviselő Testülete alperesiellenkérelmében a 192/2016. (VI. 30. ) Z. Önk. szám alatt hozott határozatát kértehatályában megtartani és a felperes keresetét elutasítani. Ellenkérelmébenindokoltnak tartotta, hogy más gazdák zavarásával és károsodásával történőállattartást folytató felperes ne kapjon addig támogatást a földtulajdonszerzéséhez, amíg fel nem hagy az ilyen cselekményeivel.

9., A Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Biróság 10. K.27. 634/2016/10.számú ítéletében a felperes keresetét elutasította. A bíróság álláspontja szerint aFöldforgalmi tv. 68. § (3) bekezdése szerint a helyi földbizottságnak védeni kell ahelyi gazdálkodói közösség érdekeit és annak érvényesitése érdekében földbirtok-politikai célokkal összhangban befolyásolja a foldforgalmat. A felperes kifogásoltmagatartásai a földterületek tulajdonosait és használóit akadályozzák azingatlanok birtoklásában és használatában. A felperes évek óta visszatérően ahelyi gazdálkodói közösség érdekeit sértö magatartást folytat, amelybőlkövetkezően megalapozottan került sor a felperes által elöterjesztett kifogáselutasítására.

10., A felperes megítélése szerint a Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ítéletejogértelmezési kérdések téves megítélése miatt megalapozatlan és törvénysértövolt, ellene fellebbezéstjelentett be. A felperes fellebbezésében kifejtett j'ogiálláspontja a következő volt:

A Földforgalmi tv 68 § (3) bekezdése a következöket írja elö a földbizottságokeljárására és állásfoglalásuk kialakítására:

y. [ .fö.I?bizott'iág ateIePülés közigazgatási területén a törvény hatálya alátartozó földek tulajdonjogának forgalmát a birtokviszonyok átláthatóságábaspekulatív földszerzések megelözése, az üzemszerű művelés alatt álló élet- ésye rsenyképes, egységes birtoktagot képző fölbirtokok kialakitása és megörzése, ahelyi gazdálkodói közosség érdekeinek érvényesitése érdekében a föÍdbirtokpolitikai célokkal összhangban a 24. és 25. §-ban foglalt feladatánakgyakorlásával befolyásolja.

A közigazgatási eljárásban abban ajogkérdésben kellett az Agrárkamaraálláspontját támadó felperesi kifogás elbíráló alperesnek állást foglalnia, hogybirtokháboritást, illetve mezei szabálysértés elkövetöjét a földbizottsághatáskörében eljáró Agrárkamara kizárhatja-e termőföld tulajdonánakmegszerzése lehetöségéböl, a helyi gazdálkodói közösség érdekei összhangbanvannak-e valamilyen földpolitikai céllal.

A földbírtok-politikai célokat a Földforgalmi törvény preambuluma sorolja fel.Ezek között nevesitve van azon földbírtok-politikai cél, amelyhez a törvényhozó aföldmüves zavartalan mezögazdasági termelésének folytathatóságát tettekapcsolódó földbírtok-politikai célnak. Ezen földbirtok-politikai cél törvényiszövegezése a következő: a birtokelaprózódások hátrányos következményei amezögazdaság tulajdoni szerkezetét ne terheljék, a földmüves zavartalanmezögazdasági termelést folytathasson. Más földbirtokpolitikai-célhoz atörvényalkotó nem rendelte hozzá a földműves zavartalan mezögazdaságitermelésének folytathatóságát. A felperes álláspontja szerint a földműveszavartalan mezőgazdasági termelésének folytathatósága egyedül és kizárólag aFöldforgalmi tv. preambulumának utolsó franciabekezdésében megfogalmazottföldbitok-politikai célnál érvényesül és más földbirtokpolitikai-céloknál nem.

A felperes ezen indokok alapján kért az elsőfokú itélet megváltoztatásat éskeresetének való helyt adást a Debreceni Törvényszéktől, mint másodfokúbiróságtól.

11. / Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsöfokú itélet helyes indokaialapján történö helybenhagyását kérte.

12., A Debreceni Törvényszék, mint másodfokú bíróság 2017. május 4-én kelt2. Kf. 30.005/2017/4. számú ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.A Törvényszék ítéletében rögzítette, miszerint " a felperesen kivül a helyigazdálkodóknak is joga van a Földforgalmi tv. preambulumában megfogalmazottzavartalan mezógazdasági termelés folytatásához. tgy a helyi gazdálkodókérdekeinek érvényesitése érdekében a Földforgalmi tv. 68. § (3) bekezdése alapjánaz szükséges vizsgálni az állásfoglalást kiadó földbizottságnak, hogy atulajdontszerzö magatartása, gazdálkodása nem sérti-e ezen elvet... .A felperes jogellenescselekményei alkalmasak arra, hogy másokjogszerü gazdálkodási tevékenységétzavarják.. ..A felperesnek is a gazdálkodási tevékenysége során a helyigazdálkodói közösség érdekeit, mások tulajdonjogát, birtoká^szem elött tartvakell eljárni.. .Felperes sorozatos jogsértő magatartása sérti a Földforgalmi ty. -benmeghatározott alapelveket, földbirtok-politikai célokat, és más gazdálkodókérdekeit, ily módon az elsöfokú biróság ennek alapján helytállóan rendelkezett afelperes keresetének az elutasitásáról.'

13., A felperes - eltérö jogértelmezése alapján - a Debreceni Törvényszék2Xf. 30. 005/2017/4. számú jogerös itéletének felülvizsgálatát kérte a K.úriától.

A felperes felülvizsgálati kérelmének jogi indokai a következök voltak:Az alperesnek és a határozatát elbíráló biróságoknak a Földforgalmi törvény 68. §(3) bekezdésében foglalt földbirtok-politikai célok ertelmezéséye l kapcsolatos

álÍáspontja téves. Téves a fölbirtok-politikai célokkal való összhang megitélése,

téves a Földforgalmi törvény preambulumában felsorolt földbirtok-politikai célokértelmezése, különösen az utolsó szakaszának - "a birtokelaprózódásokhátrányos következményei a mezőgazdaság tulajdoni szerkezetét neterheljék, a földműves zavartalan mezőgazdasági termelést folytathasson" -,mint deklarált földbirtok-politikai célnak az értelmezése.

A Földforgalmi törvény 68. § (3) bekezdése alapján a helyi gazdálkodói közösségérdekeinek érvényesitése kizárólag a földbirtok-politikai célokkal összhangbanlehetséges. A földbirtok-politikai célokkal ellentétes helyi gazdálkodói közösségiérdeket sem a helyi földbizottság hatáskörében eljáró Agrárkamara, sem azAgrárkamara állásfoglalása ellen előterjesztett kifogást elbíráló Képviselö-testületnem támogathat. A törvényhelynek az "összhangban" kifejezése aztjelenti, hogya helyi gazdálkodói közösség érdeke nem ronthatja le a földbirtok-politikai célokmegvalósulását.

A fölbitok-politikai célokat a Földforgalmi törvény preambuluma sorolja fel. Ezekkozött az utolsó szakasz - amely egyedül utal a földműveseket megilletőzavartala" működésre - értelmezésével összefüggésben téves az alperes és azeljárt bíróságokjogértelmezése. A törvényhely szövege a következő: "-birtokelaprózódások hátrányos következményei a mezögazdaság tulajdoniszerkezetét ne terheljék, a földműves zavartalan mezögazdaságitermeléstfolytathasson..."

A földmíives zavartalan mezögazdasági termelésének folytathatósága nem azalperes illetve az eljárt biróságok állítása szerint valósul meg ajogalkotói szándékszerint, hanem a bitokelaprózódások hátrányos következményeimegakadályozásával.

Az alperes, és érvelését magáévá tevö bíróságok nyelvtani értelmezéssel próbáljákmeg ajogalkotó szándékot megkeresni és a szövegkörnyezetböl kiragadja a"zayartalan mezögazdasági termelés" kifejezést. A jogi szabályozás ezen

érte mezési módja nem felel meg a kívánalmaknak, ugyanis a nyelvtaniértelmezésen túl szövegkörnyezeti és logikai elemzésnek is alá kell veti a kérdésesrendelkezést. A preambulum ezen szakaszát megelőző rendelkezéseivel is összekell veti az utolsó szakasz rendelkezését, mert így van értelme azon elvárásnak.hogy a birtokelaprózódások ne zavarják a földműves zavartalan termeléshez valójogat.

° müves termelését egyébként számtalan zavaró tényező befolyásolhatná, deezek^közül ajogalkotó egyet emel ki és helyez védelem alá, mégpedig abirtokelaprozódások negatív hatását. A földműves mezögazdasági termelésétzavaró egyéb magatartások megakadályozása nem földbirtok-poTitikai cél. Amezej szabálysértések zavarhatják a földműves mezőgazdasági lermelését,zavarhatjatovábbá a terményeinek eltulajdonítása, vagy a földműves személyéténnto tevöleges, vagy nem nemtevöleges támadás, egyéb magatartás is. Ezekmindjogellenes magatartások lehetnek, de nem minösülnek földbirtok-pofitikaicélokmegvalósulását akadályozó törvényben deklarált, védett helyzeteknek"Ezentoróbbijogellenesmagatartásokat szankcionálása nem a földbizottságok,akifogást elbíráló képviselö testületek hatáskörébe tartoznak.

14., Az alperes^felülvizsgálati ellenkérelmet terjesztett elö, amelyben kérte ajogerös másodfokú ítélet hatályában tartását.

15., A Kúria a felülvizsgálati kérelmet tárgyaláson kivül bírálta el és aztmegalapozatlannak taláfta, a Debreceni Törvényszék 2Xf. 30. 005/2017/4. számúítéletéta 2018. február 27-én hozott Kfv. IV. 37. 582/2017/5. számú itéletéthatályában fenntartotta.

A Kúria ítéletét részletesen indokolta. Az indokolás lényege a korábbi biróiítéletekjogértelmezésén alapul. Az itélet indoklása közül a felperes aelsödlegesena 27. pontban kifejtettjogértelmezés emeli ki, amely a felperes által eloterjesztettalkotmányjogi pariasz megitélése körében bir legnagyobb relevanciával. Az ítéletindoklásának érintette része a következöket tartalmazza:

,A felperes felülvizsgálati kérelmében a földbitok-politikai célokat ugyancsak a

Földforgalmi tv. preambulumából vezeti le. Megállapitható, hogy van olyan cél,ami a felperes szempontjával egybevághat, amilyen az általa fölhozottbirtokelaprózódás hátrányos következményeinek kiküszöbölésére irányul. AK-úriaálláspontja ezzel kapcsolatosan az, hogy a fentiek szerint meghatározott módonjogszerü mérlegelés keretei közé tartozik az egymással esetlegesen konkurálóföldbirtokpolitikai szempontok közötti prioritások kialakítása, ami pedig ahatáskör gyakorlójának elvonhatatlanjogköre. Megállapitható^ hogy az alpereshatározata ennek tükrében sem sérti a Földforgalmi tv. 68. § (3) bekezdését.'A Kúria ezen érvelése aztjelenti, hogy a Földforgalmi tv. preambulumábanfelsorolt valamennyi földbirtok-politikai célhoz hozzárendelhetö megfelelömérlegelési eljárás'során a Földforgalmi tv. 68. § (3) bekezdés feltételrendszerealapján a Földforgalmi tv. preambulumának utolsó franci bekezdéseben írt azonelvárás, hogy az egyes földbirtok-politikai cél megvalósulásával a földmüveszavartalan mezögazdasági termelést folytathasson, az az a földmüves zavartalanmezögazdasági termelés folytathatóságának biztosítása ott is alkalmazható, aholez a földbirtok-politikai célok megfogalmazásánál nevesitve nem lett.

III.

A Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság, a DebreceniTörvényszék és a Kúria ítéletei Altörvény ellenességének jogiindokai:

16.,

Az Alaptörvénynek az alkotmányjogi panasz elbirálása soránfigyelembe vennikért rendelkezeseit a következőkben adom meg. Alapvetöen Kapusi Istvánfelperesnekatísztességes eljáráshoz való joga sérült az által, hogy aJogvitabanelj ártközigazgatási hatóság; illetve biróságok nem jogot alkalmaztak, hanem jogot

alkottak afelperes kérelmeinek elbirálása során. A következö elemzéssel bekívánom mutatni, hogy nem jogértelmezési kérdés megitélése, illetv^e ^ ^felülvéleményezése az alkotmányjogi panasz esszenciája, hanem a dontéseknel azeÍ)aró'szervnek, -iUetve bíróságoknak aFöldforgalmi törvény ira"yadoszove8ébennem "létezö jogi normának a dontés indoklásában való alkalmazása. Törvényszövegében nem Íétezöjogi norma alkalmazásanem minösül jogértelmezésnek,illetvejogalkalmazás, hanemjogalkotási technika.

a./ Kapusi István felperesnek a tisztességes eljáráshoz való jogának sérülését akövetkező alaptörvényi rendelkezések fígyelmen kivül hagyása idézte elő:

Az AIaptörvény Alapvetés cim alatti résznek B. cikk (1) bekezdése akövetkezőket tartalmazza:

" Magyarország független, demokratikus jogállam."

A demokratikus jogállamban a hatalmi ágak szétválnak, azaz elkülönülve,egymást felügyelve működnek.

A hatalmi ágak szétválasztása a hatalommal való visszaélés intézményesitettgátja. Szerepe, hogy az egyes önállóan gyakorolható, azonos szintű, más-másdöntéshozói tisztségek körét, jogkörét és felhatalmazását elkülönítse egymástól, ésbiztositsa az egymástól független kiválasztásukat és megbízatásukat. Általábanegy demokratikus alkotmánvos alapelv szabályozza, mely szerint atörvénvhozásnak fparlament. helvi önkormánvzat), a közigazgatásnak, és azigazságszolgáltatásnak (alkotmánvbirósás. a bírói szervek és az ügyészsée)hatáskör tekintetében, intézményi és személyi vonatkozásban is el kell válniaegymástól.

. A hatalmi ágak szétválasztásából adódóan a biróságok nem alkothatnakjogot,feladatuk ajogalkalmazás. Amennyiben a bíróságjoghézagotjogalkotással próbálsaját hatáskörében eljárva pótolni, ezen eljárása az alaptörvény felhivottrendelkezése alapján a demokratikusjogállamiságba iitköző magatartás.

Az tisztelt Alkotmánybiróság Fötitkárának okfejtését mérlegelve, véleményéttiszteletben tartva, de attól részben eltérve, e körben is fenntartom Kapusi Istvánképviseletében előterjesztett alkotmányjogi panaszjogi indokolását, mertálláspontom szerint az Alkotmánybíróság eddigi gyakorlatának esetlegesfelülvizsgálatara és a kifejtett indokaim elfogadásával kiegészítésére megítélésemszerint ajelen ügy kapcsán a lehetőséget fenn kell tartani.

Ajogállamiság alkotmányos követelménye sérül, ha valakinek a tisztességeseljáráshoz valójoga az adott eljárás során nem biztosított.

Az Alaptörvény Szabadság és felelősség cim alatti részének I. cikk. (3) bekezdéseértelmében:

"Az alapvető jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályokat törvény állapitjameg. Alapvetőjog más alapvetőjog érvényesülése vagy valamely alkotmányosérték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllalarányosan, az alapvetőjog lényeges tartalmának tiszteletben tartásávalkorlátozható."

Az alaptörvény ezen rendelkezése a hatalmi ágak szétválásának egyikmegvalósulási módját jeleniti meg.

A hatalmi ágak szétválasztásából adódóan a bíróságok nem alkothatnakjogot,feladatuk ajogalkalmazás. A jogalkotásrót szóló 2010. évi CXXX. törvény

rendelkezik. A biróságok jogértelmezését az Alaptörvény Allam cimü részének28. cikke szabályozza.

28. cikk

"A biróságok ajogalkalmazás során ajogszabályok szövegét elsösorban azokcéljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik. Az Alaptörvény és ajogszabályok értelmezésekor azt kell feltételezni, hogy ajózan észnek és aközjónak megfelelö, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak.'

A biróságok ajogszabályok szövegétjogosultak értelmezni, dejogot nemalkothatnak ajogértelmezésük során.

Amennyiben az eljáró bíróságok a jogértelmezés során ajogszabályok szövegéntúlterjeszkednek, ez által hatáskörökbe nem tartozó területre tévednek, amely sértia hozzájuk forduló személyeknek a tisztességes eljáráshoz való jogát.

b./ A tisztességes eljáráshoz valójog Alaptörvényben való szabályozása

Az Alaptörvény Szabadság és felelősség cim alatti részének XXIV. cikk (1)bekezdése ugyan a közigazgatási hatósági eljárásra vonatkozik, de azalkotmányjogi panasszal érintett peres ügy egy közigazgatási hatósági eljárásbanhozott határozat biróság általi felülvizsgálatával függ össze, az Alaptörvény idevonatkozó rendelkezését sérültnek tartom:

"Mindenkinekjoga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül,tisztességes módon és ésszerü határidőn belül intézzék. A hatóságok törvénybenmeghatározottak szerint kötelesek döntéseiket indokolni.

Ezen sérült elv elbirálásánál kérem figyelembe venni Alaptörvény Szabadság ésfelelösség cím alatti részének XXVIII. cikk (1) bekezdése elöirásait is, amelyek azalább megjelölt okok sérültek:

.Mindenkinekjoga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat vagy valamely

perben ajogaités kötelezettségeit törvény által felállított független és pártatlanbiróság tisztességes és nyilvános tárgyaláson, ésszerű határidőn belül birálja el.'

Úgy a közigazgatási hatósági eljárásban, mint a biróságok elött folyó pereseljárásban sérült Kapusi Istvánnak a tisztességes eljáráshoz való joga az által,hogy olyan indokok alapján tagadták meg termőföld tulajdonjogánakmegszerzésének támogatását, amelyek nemjogszabályi elöiráson, hanem az eljáróközigazgatási hatóság, majd az eljáró biróságok hatáskörébe nem tartozójogalkotással létrehozottjogi normaszövegen, mint döntési indokon alapult.

c. / Az alkotmányjogi panasz igénybe vételének Alaptörvényben biztositott alapjai.

Az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdés értelmében:

"Mindenkinekjoga van ahhoz, hogyjogorvoslattal éljen az olyan birósági,hatósági és más közigazgatási döntés ellen, amely ajogát vagyjogos érdekétsérti."

Ezen Alaptörvényben biztosított jog alapján van lehetösége KapusiIstvánnak a tisztelt Alkotmánybírósághoz fordulni, alkotmányjogipanaszt előterjeszteni.

Az Alkotmánybíróság az AIaptörvény védelmének legfőbb szerve.

Az Alkotmánybiróság

c) alkotmányjogi panasz alapján felülvizsgálja az egyedi ügyben alkalmazottjogszabálynak az Alaptörvénnyel való összhangját;

d) alkotmányjogi panasz alapján felülvizsgálja a bírói döntésnek az Alaptörvénnyelvaló összhangját;

Az Alkotmánybíróság a

d) pontban foglalt hatáskörében megsemmisiti az Alaptörvénnyel ellentétes biróidöntést.

17., A Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnak, a DebreceniTörvényszéknek és a Kúria ítéletének Alaptörvény ellenessége jogi indokainak,jogértelmezés helyett ajogalkotási technika alkalmazásának értelmező bemutatása

A Földforgalmi tv. preambulumának megszövegezésénél ajogalkotó nevesitetteazon földbirtok-politikai célt, amikor is a földműves zavartalan mezögazdaságitermelés folytathatóságának biztosítását földbirtok-politikai célként kívántafígyelembe venni.

Amennyiben a földmüves zavartalan mezőgazdasági termelés folytathatóságánakbiztosítása valamennyi - a preambulum utolsó francia bekezdését megelőzőenfelsorolt - földbirtok-politikai céloknál is figyelembe veendő tényező lenne, azazajogalkotó a preambulumban felsorolt valamennyi földbitok-politikai cél esetén aföldműves zavartalan mezőgazdasági termelés folytathatóságának biztositásátmegkövetelte volna az adott földbirtok-politikai cél megvalósításánakfeltételeként, úgy ezenjogalkotói szándékot a törvényben elő kellett volna írnia ésnem csak az utolsó francia bekezdésében - általánosításra okot nem adómegjegyzés nélkül - felhivnia.

Jogszabályi rendelkezés hiányábanjogalkalmazás során nem lehet olyan törvényiszabályozáson túlnyúló következtetést levonni, hogy a földműves zavartalanmezögazdasági termelése folytathatósága biztositásának elmaradása valamennyiföldbirtok-politikai cél megvalósulását veszélyezteti. A jogalkalmazók nemvehetik át ajogalkotó hatáskörét.

Sem az állásfoglalást kiadó Agrárkamara, sem a kifogást elbíráló Képviselő-testület, sem az ügyben eljárt bíróság, sem a felülvizsgálati kérelmet elbíráló

10

Kúria nem veheti át a törvényalkotó feladatát, eljárása során nem alkothatjogot, ameglévö joganyagot pedig kizárólag az alaptörvénnyel összhangban értelmezheti,és ajogértelmezésének meg kell felelnie ajózan észnek: amit ajogszabály nemtartalmaz, az nemjogi norma.

A Kúria a felülvizsgálati eljárásában hozott itéletében nemjogot értelmezett,hanem jogot alkotott. Jogi normává tette, hogy a Földforgalmi tv.preambulumában felsorolt valamennyi földbitok-politikai célnak megvalósulásátsértheti a földmüves zavartalan mezögazdasági termelés folytathatóságabiztosítása feltelének elmaradása, illetve akadályozása.

A helyi gazdálkodói közösség érdekeinek érvényesítése, valamint a földmüveszavartalan mezögazdasági termelése folytathatóságának biztositása kizárólagFöldforgalmi tv. preambulumának francia utolsó bekezdésében nevesitettföldbirtok-politikai cél elérése esetében kerül összhangba, más esetekbennem.

A Földforgalmi törvény 68. § (3) bekezdése a következőket tartalmazza:

"A helyi földbizottság a település közigazgatási terülelén a törvény hatálya alátartozó földek tulajdonjogának forgalmát a birtokviszonyok átláthatóságábaspekulatív földszerzések megelőzése, az üzemszerű müvelés alatt álló élet- ésversenyképes, egységes birtoktagot képzö fölbirtokok kialakítása és megörzése, ahelyi gazdálkodói közösség érdekeinek érvényesítése érdekében a földbirtok-politikai célokkal összhangban a 24. és 25. §-ban foglalt feladatánakgyakorlásával befolyásolja.

A Földforgalmi törvény preambuluma tartalmazza a földbirtokpoliükai célokat,amelynek szövege a következő:

"Az Országgyűlés abból a célból, hogy

- a falvak népességmegtartó képessége megújuljon, a lakosság városba áramlásamérséklödjön, és ezáltal a helyi népesség korösszetétele javuljon,

- a mezőgazdálkodás és az agrárszolgáltatások feltételeinek kedvezöbbé válása akorábbinál érzékelhetöbbenjáruljon hozzá a falvakjövedelemtermelöképességének erösödéséhez,

- a mezögazdaságban termeltjövedelmeknek avidékfejlesztési célokszolgálataban történö felhasználása lehetőleg a keletkezésük helyén segíthesse elöa foglalkoztatás bővülését,

- az agrártársadalom a vidéki családi közösségek termelési közösségként történőmegszervezödése és a helyi vállalkozások gyarapodása révén tovább erösödjön,

- a mezőgazdaságban a közepes méretű agrárüzemek elterjedjenek, valamint a kisgazdaságok stabil működése és további fejlödésük biztosított legyen,

- a saját és közvetlen termelési és szolgáltatási munkavégzésen alapulóagrárgazdálkodás bövüljön,

- a földművesek részére az önfoglalkoztatás a korábbinál tágabb keretekbenkínáljon valódi alternatívát - többek között - a helyi élelmiszer-kereskedelem

11

lehetőségeinek bővülésével, valamint a saját munkavégzésen alapuló és aztkiegészitö tevékenységek folytatásához, mint például a falusi vendéglátás, akedvezőbb feltételek megteremtésével,

- fokozottabban előtérbe kerülhessenek a fermtartható földhasználattal való

gazdálkodás feltételei, a termelés természeti feltételeinek (talaj, víz, élöhelyiközösségek) és a kultúrtaj védelmének szempontjai,

- a mezö- és erdőgazdasági föld forgalma és a mező- és erdőgazdasági föld, mint ajelzálogjogon alapuló hitelezés biztosítéka, a kialakuló új üzemi szervezetekműködését hatékonyan elösegíthesse,

- élet- és versenyképes mezőgazdasági termelés folytatására alkalmas méretűtoldbirtokokjöjjenek létre,

- a birtokelaprózódások hátrányos következményei a mezőgazdaság tulajdoniszerkezetét ne terheljék, a földmüves zavartalan mezőgazdasági termeléstfolytathasson,

a következö törvényt alkotja:"

A Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnak, és a DebreceniTörvényszéknek i'télete Kapusi István felperes magatartásit értékelve, irányadótényállásként azt állapította meg, hogy ezen magatartások akadályozzák, hogy azérintett földművesek zavartalan mezögazdasági termelést folytathassanak.

Azt kellett ezen tényállási elem megállapitását követően a biróságoknak vizsgálni,hogy az érintett földműveseknek a zavartalan mezögazdasági termelésfolytathatósághoz valójoga mely földbirtok politikai céllal egyeztethető össze.

A földforgalmi törvény preambulumának törvényszövegből egyértelműenkövetkezik, hogy az érintett földművesek zavartalan mezögazdasági termeléstfolytathatóságának földbírtok politikai célja egyetlen helyen kerültmegszövegezésre, mégpedig a francia bekezdés utolsó sorában, mégpedig "abirtokelaprózódások hátrányos következményei a mezőgazdaság tulajdoniszerkezetét ne terheljék" követelményhez kapcsolódóan. A preambulumban máshelyen "a földműves zavartalan mezőgazdasági termelést folytathasson"földbírtok politikai célként nem szerepel.

Az eljárást bíróságok - különösen a Kúria citált ítéletének indokolási része - apreambulum utolsó francia bekezdésének azon rendelkezését, miszerint "aföldműves zavartalan mezögazdasági termelést folytathasson" valamennyi francibekezdésben szereplő egyéb földpolitikai célnál is alkalmazhatónak találták, attólfüggetlenül, hogy a törvény szövege kizárólag egy helyen, az általánosalkalmazhatóságra történő utalás nélkül, tartalmazza ezen szöveget.

Közvetetten a biróságok ítélkezésük során Földforgalmi törvény preambulumánakszövegét módosították.

A Kúria itéletének indokolási részében úgy az eljáró közigazgatási hatságoknak,mint az eljáró biróságoknak lehetövé tette, hogy mérlegeléssel a Földforgalmitörvény preambulumában külön-külön felsorolt, valamennyi földbirtok politikai

12

célnál alkalmazhassák a földműves zavarlalan mezőgazdasági termeléstfolytathasson, földbirtokpolilikai célt.

A K.úriajogértelmezése alapján a preambulum szövege a következőre változott:

"Az Országgyűlés abból a célból, hogy

- a falvak népességmegtartó képessége megújuljon, a lakosság városba áramlásamérséklödjön, és ezáltal a helyi népesség korösszetételejavuljon, aföldműveszavartalan mezögazdasági termelésl folylathasson,

- a mezögazdálkodás és az agrárszolgáltatások feltételeinek kedvezöbbé válása akorábbinál érzékelhetőbbenjáruljon hozzá a falvakjövedelemtermelöképességének erősödéséhez, aföldműves zavartalan mezögazdasági termeléstfolytathasson,

- a mezőgazdaságban termelt jövedelmeknek a vidékfejlesztési célokszolgálatában történö felhasználása lehetöleg a keletkezésük helyén segíthesse elöa foglalkoztatás bővülését, aföldmüves zavarlalan mezőgazdasági termeléstfolylalhasson,

- az aerártársadalom a vidéki családi közösségek termelési közösségként történömegszervezödése és a helyi vállalkozások gyarapodása révén tovább erősödjön, aföldműves zavartalan mezőgazdasági lermelésl folytalhusson,

- a mezögazdaságban a közepes méretű agrárüzemek elterjedjenek, valamint a kisgazdaságok stabil működése és további íejlödésük biztosított legyen, a földmíiveszavartalan mezőgazdasági termelést folytathasson,

- a saját és közvetlen termelési és szolgáltatási munkavégzésen alapulóagrárgazdálkodás bővüljön, a földműves zavartalan mezöguzdasági termeléstfolytathasson,

- a földmüvesek részére az önfoglalkoztatás a korábbinál tágabb keretekbenkináljon valódi alternatívát - többek között - a helyi élelmiszer-kereskedelemlehetöségeinek bövülésével, valamint a saját munkavégzésen alapuló és aztkiegészitö tevékenységek folytatásához, mint például a falusi vendéglátás akedvezőbb feltételek megteremtésével, aföldműves zavartulan mezögazdaságitermelést folytalhasson,

- fokozottabban előtérbe kerülhessenek a fenntartható földhasználattal valógazdálkodás feltételei, a termelés természeti feltételeinek (talaj, víz, élöhelyiközösségek) és a kultúrtáj védelmének szempontjai, aföldműves zavarlulanmezögazdasági termelést folytathasson,

- a mezö- és erdögazdasági föld forgalma és a mezö- és erdögazdasági föld, mint ajelzálogjogon alapuló hitelezés biztositéka, a kialakuló új üzemi szervezetekműködését hatékonyan elösegithesse, aföldműves zavarlalan mezőgazdaságilermelést folytathasson.

- élet- és versenyképes mezögazdasági termelés folytatására alkalmas méretűföldbirtokokjöjjenek létre, aföldműves zavartalan mezőgazdasági termeléstfolytaíhasson,

13

- a birtokelaprózódások hátrányos következményei a mezőgazdaság tulajdoniszerkezetét ne terheljék, a földműves zavartalan mezögazdasági termeléstfolytathasson,

a következő törvényt alkotja:"

A Földforgalmi törvény törvényszövege erre nem ad lehetőséget, a Kúria ajogértelmezés helyettjogot alkotott, amely döntése Alaptörvény ellenes. Afelsorolt indokokra fígyelemmel kéri a felperes a Kúria ítéletének amegsemmisitéset.

Debrecen, 2018. június 28.

Tisztelettel:

Kapusi István

alkotmányjogi panaszt tevő

képviseletében: