Divattitkok - Scolar Fotó könyvek

EXPOZÍCIÓfn. az a fénymennyiség,ami a felvétel készítésesorán a filmre vagy érzékelőre jut

David Präkel

EXEXPOZÍCIÓ

POZÍCIÓ

EXPOZÍCIÓEXPOZÍCIÓ

EXPOZÍCIÓ


EXPOZÍCIÓ


EXPOZÍCIÓ


EXPOZÍCIÓ


EXPOZÍCIÓ


EXPOZÍCIÓ

A fordítás alapjául szolgáló kiadás:ExposureCopyright © AVA Publishing SA 2009

Design: Gavin Ambrose (www.gavinambrose.co.uk)

Fordította: Baki ÁdámSzaktanácsadó: Érsek-Obádovics Mercédesz

Hungarian edition © Scolar Kiadó, 2010Hungarian translation © Baki Ádám, 2010

Scolar Kiadó1016 Budapest, Naphegy tér 8.Tel./fax: (+36 1) [email protected]ős kiadó: Érsek NándorFelelős szerkesztő: Schmal Alexandra

Minden jog fenntartva. A mű egyetlen részlete sem használ-ható fel, nem sokszorosítható, tárolható vagy továbbíthatósem digitális, sem bármilyen más formában vagy módona kiadó előzetes írásbeli engedélye nélkül.

ISBN 978-963-244-188-7

IÓ

2_3

Luke Tomlinson (lovaspólós)A helyesen megválasztott záridőnek és a precíz lekövetésnek köszönhetően a téma élesmarad, az elmosódott háttér pedig megteremti a kép hangulatát. A fotós éppen abban a pilla-natban exponált, amikor a lónak mind a négy lába a levegőben volt, és ez a mozgásban lévőpatákkal jól szemlélteti, hogy a záridővel és a fényképezőgép elhúzásával milyen erőteljesenlehet ábrá zolni a mozgás dinamikáját.Készítette: Marek Sikora

Technikai adatok: Canon EOS 40D, Canon 100–400 mm L IS USM, 1/60 s, f/22, ISO 250, kiértékelő fénymérés,

a tónusgörbe, az árnyalat és a színtelítettség Photoshopban módosítva

A zársebesség és az idő

A fényképészet hajnalán a filmek gyenge érzékenysége miatt nem volt szükség a fény ké -pezőgépbe jutó fény mennyiségét szabályozó mechanikára. Az emulziók lassan reagál-tak a fényre, ezért hosszú expozíciós időket kellett használni. A fény ké pe zés úgy zajlott,hogy a fotós egyszerűen levette az objektív sapkáját, várt, hogy elegendő fény jussona filmre, majd visszahelyezte a sapkát. Ezzel a módszerrel természetesen csak olyantémákat lehetett elfogadható minőségben lencsevégre kapni, amelyek exponálás közbennem mozogtak.

Az érzékenyebb filmek megjelenésével egyre nagyobb lett az igény az expozíciós idő szabá -lyozására. Ez vezetett a zárszerkezet megalkotásához, amely lehetővé tette, hogy pontosanmeghatározott ideig érje a fény a fényérzékeny felületet.

A modern zárszerkezetek vékony lemezekből épülnek fel. Kétféle típus létezik. Az egyik egymozgó rést hoz létre az objektív gyújtósíkjában (redőnyzár), a másik pedig lamellák által alko-tott lyukkal szabályozza az átengedett fényt (központi zár). A két zártípus bizonyos esetekbenegymástól meglehetôsen eltérô képet eredményezhet. Ahhoz, hogy megfelelő képet kapjunk,a fényérzékeny felületet megfelelő mennyi ségű fénynek kell érnie. Mivel a fényviszonyok és atémák különbözőek, szabályoznunk kell a filmre vagy érzékelőre jutó fényenergia mennyiségét.Erre való a zárszerkezet, amely az expo zíció szabályozásának egyik legfontosabb eszköze.

Általánosan elfogadott vélemény, hogy a fénykép a „valóságot”, vagy legalábbis egy adotthelyzet valósághű leképezését mutatja. Kevesen gondolnak bele abba, hogy az objektív ésa zárszerkezet használatával készített fotók mennyire távol állhatnak attól, amit a szemünkkellátunk. A redőnyzárral készült képeken például az expozíció közben mozgó tárgyak eltorzul-nak. A záridővel uralhatjuk a mozgás érzékeltetését. Hosszú záridővel a mozgó tárgyakelmosódnak, míg a gyors záridő kimerevíti a mozgást. A fotókon látható kép néha egybe esikugyan azzal, amit a minket körülvevő világban látunk, azonban nincs szó másról, mint véletlenegybeesésről.

56_57

DanseursRobert Doisneau fotóművész redőnyzárat és nagyformátumú filmet használt ennek az erőteljeshatású, lehetetlennek látszó képnek a megalkotásához. A modellt álló táncosok egy forgóko-rongon mozdulatlanul állva forogtak a kamera előtt. A mozgó redőnyzár felülről lefelé haladvaexponálta őket, így hozta létre azt a hatást, mintha összefonódva táncolnának. Készítette: Robert Doisneau

Technikai adatok: ismeretlenek


Mozgás és idő

A záridővel a mozgás megjelenítését szabályozhatjuk. Hosszú záridővel a mozgó tárgyak elmo -sódnak, míg rövid záridővel kimerevíthetjük a mozgást. Ha éles képet szeretnénk készí teni, csakakkor használhatunk hosszabb záridőt, ha a téma nem mozog. A fényképeken a mozgó tárgyakéletlen csíkot húznak maguk után, olyan érzetet keltve, mintha átlátnánk rajtuk. Ezek a hatásokmerőben eltérnek attól, ahogy a világot valójában érzékeljük, de a fény ké peken már megszoktuka lát ványt, és fel tudjuk használni például a sietség vagy a nyugalom érzékeltetésére.

Mindegy, hogy menüből vagy mechanikus tárcsával adjuk meg, a záridő mindig duplája vagyfele a sorban mellette állóknak. A rövidebb záridők a másodperc törtrészei, melyből általábancsak a nevező jelenik meg, mint itt is látható:

1 2 4 8 15 30 60 125 250 500 1000 2000

1 mp 1/2 1/4 1/8 1/15 1/30 1/60 1/125 1/250 1/500 1/1000 1/2000

Az első népszerű fényképezőgépek két beállítással rendelkeztek: I és B. A B a Bulb szóból ered (bár néhányan a Brief, azaz ’rövid’ kifejezést használják rá), amely azt jelenti, hogy a záraddig van nyitva, amíg lenyomva tartják az exponáló gombot. Az I az instantaneous, azaz’azonnali’ kifejezésnek felel meg, ami a legtöbb gépen 1/50 és 1/100 közötti záridőt jelentett.

Elsősorban nagyformátumú gépek objektívjein találhatunk T beállítást (Time, azaz ’idő’), amiazt jelenti, hogy a zár az exponáló gomb első megnyomására nyílik ki, és a másodikra záródikbe. A Bulb móddal ellentétben nem kell lenyomva tartani a gombot. Ezzel a beállítással tartjáknyitva a zárat fokuszálás és a kép megkomponálása közben a régi típusú mattüvegesfényképezőgépeken.

Az egyik záridőnél néha X vagy villám jel látható, vagy a záridő más színnel van feltüntetve.Ezzel jelölik a leggyorsabb vakuszinkron-sebességet, ami géptől függően 1/60–1/250 s közéeshet.

Kétféle életlenséget hozhatunk létre. Az egyik akkor keletkezik, ha a téma mozog exponálásközben. A másik akkor jön létre, ha maga a fényképezőgép mozog. Ha a mozgás nem szán -dékos, azt úgy nevezzük, hogy a fényképezőgép bemozdult. Csak úgy tudunk tiszta és élesképeket készíteni (amikor ez a célunk), ha tudjuk, hogyan és mikor fordul elő a bemozdulás.(A fényképezőgépet persze nyugodtan mozgathatjuk exponálás közben, csak tudnunk kell,mit érünk el ezzel, és mi a célunk vele.)

Mozgás és idő 58_59

Ha kézből próbálunk fotózni túl hosszú záridővel, a fényképezőgép bemozdulása miatt a képéletlenné válhat. Ennek elkerülésére tanuljuk meg stabilan tartani a gépet: álljunk vállszélességűterpeszben hajlított térddel, könyökünket csípőnkre támasztva, bal kézzel az objektívet tartvaúgy, hogy tenyerünkkel a gépet támasszuk alá. Az exponálógombra ne csapjunk rá, hanemujjunk hajlításával könnyedén nyomjuk be. Keressük meg azokat a tárgyakat, melyekre támasz -kodva stabilizálhatjuk magunkat. Ha kell, használjunk állványt vagy más támaszt – egy zacskórizs vagy lencse például kiváló alátámasztást adhat.

Az általánosan alkalmazott szabály szerint akkor nem mozdul be a kép, ha a záridő legfeljebbaz objektív gyújtótávolságának reciproka (1/gyújtótávolság). Hosszabb záridővel állvány vagymás támaszték szükséges. Például:

50 mm-es objektív – 1/50 – legközelebbi rövidebb záridő = 1/60200 mm-es objektív – 1/200 – legközelebbi rövidebb záridő = 1/250

Ha zoomobjektívvel fotózunk, akkor minél nagyobb a gyújtótávolság, annál rövidebb záridőtkell használni a bemozdulás elkerüléséhez. A fénymérési mód program a gyújtótávolságot isfigyelembe veszi a jó expozíciót eredményező záridő/rekeszérték kombináció kiszámításakor.

Záridők szokásos témákhoz normál objektív használatakor (50 mm-es gyújtótávolság 35 mm-es filmes vagy annak megfelelő digitális géppel)

Versenyautó 1/1000 Kövessük le az autót.

Sport/futball/atlétika 1/500 Rövidebb záridővel életlen lesz.

Portré 1/60 Ne feledjük csökkenteni a záridőt, ha

nagyobb gyújtótávolságú portréobjektívet

használunk.

Tájkép 1/60 Ha nincs szél, hosszabb záridő is

lehetséges. Használjunk állványt.

Szabadidő/party/emberek 1/250

Állatok 1/500 Attól függ, milyen állatról van szó, és az mit

csinál.

Éjszakai felvételek 1 mp vagy hosszabb Mindig használjunk valamilyen alátámasz-

tást a géphez. Az autók fénycsóváinak

rögzítéséhez 10–20 mp kell.

Tűzijáték és villámlás B (Bulb) Tartsuk nyitva a zárat, és egy objektív-

sapkát vagy fekete lapot zárként használva

rögzítsük a villanásokat.


Záridő növelése szürkeszűrőkkel (ND)

Elsősorban szabad téren fordulhat elő, hogy elfogynak az expozíciós lehetőségek. Egyesmanuális fényképezőgépekkel és objektívekkel például 1/1000 a legrövidebb záridő és f/16a legnagyobb rekeszérték. Ha ISO 400-as film van betöltve, könnyen kerülhetünk olyan hely -zetbe, hogy a záridővel és a rekeszértékkel nem tudjuk eléggé csökkenteni a gépbe jutó fényerősségét.

Az is előfordulhat, hogy a filmünk alacsonyabb érzékenységű ugyan, de olyan erős a napfény,hogy nem lehet elég hosszú záridőt használni életlenségi hatások eléréséhez. Meglepőengyakran fordul ez elő tájképfotósokkal, akik szeretik elmosódva ábrázolni a vizet, ezért félmásodperces vagy hosszabb záridőre van szükségük.

A megoldás mindkét esetben a fényerő csökkentése az objektív elé helyezett szürkeszűrővel.A szürkeszűrő (gyakran ND szűrőként hivatkoznak rá) minden hullámhosszon egyenlő arány-ban csökkenti a fényerőt, ezért szürkének látszik. Néhány digitális fényképezőgép, főként felsőkategóriás kompakt gépek képesek arra, hogy 3 Fé-vel a nyolcadára csökkentsék a fény erős -ségét, ami lehetővé teszi hosszabb záridők (vagy kisebb rekeszértékek) használatát.

A fizikai szűrők többféle sűrűségben kaphatók felcsavarható üveg vagy négyzet alakú zselatin-szűrő formájában. A gyártók az ND-2, ND-4, ND-8 jelölést használják, ami annyit jelent, hogya fény felét, negyedét vagy nyolcadát engedik át (azaz 1, 2, illetve 3 Fé-vel csökkentik a fényerősségét). Más gyártók a 0,3, 0,6, 0,9 jelölést tüntetik fel ugyanezeken a szűrőkön. A 0,3-asaz ND-2-es szűrőhöz hasonlóan a fény felét engedi át, azaz 1 Fé-vel csök kenti a fény erősségét.

Az ND szűrőket egymásra is helyezhetjük, de szűrőtényezőjüket nem összeadni, hanem szo -rozni kell. (A szűrők egymásra csavarásakor ügyeljünk arra, hogy a szűrők ne fedjék a kép sar -kait. Ez nehezebben vehető észre az ND szűrővel elsötétített képeken.) A legtöbb szűrő a fentihárom sűrűséggel kapható. Ha különleges hatásokat szeretnénk elérni, lehet, hogy csak különrendeléssel megvásárolható, ipari és csillagászati használatra szánt szűrőt kell keresnünk.

Szürkeszűrő Átengedett fény aránya Expozícióváltozás

0,3 ND-2 50% 1 Fé

0,6 ND-4 25% 2 Fé

0,9 ND-8 13% 3 Fé

Záridő növelése szürkeszűrőkkel (ND) 60_61

Vízesés, Hareshaw BurnA kép elkészítéséhez használt digitális fényképezőgép minimális érzékenysége ISO 200, ezértahhoz, hogy érzékeltetni lehessen a lezúduló víz erőteljességét (amihez fél másodperces záridővolt szükséges), egy 0,3-as szürkeszűrőt tettünk a gépre.Készítette: David G. Präkel

Technikai adatok: Nikon D100, 60 mm f/2,8D AF Micro, 1/2 s, f/32, ISO 200


A zárszerkezetek típusai

RedőnyzárEz a zárszerkezet az objektív gyújtósíkjában fekszik. Manapság azokat a zárakat is ebbea csoportba soroljuk, amelyeknél (legalábbis a legrövidebb záridőknél) a film fokozatosanexponálódik egy állandó méretű keskeny résen keresztül, amely gyorsan átfut a film előtt vízszintesen vagy függőlegesen.

Hosszabb záridők a filmnél szélesebb réssel érhetők el. Ilyenkor a zárszerkezet első redőnyeelmozdul, és exponálja a filmet. A megadott expozíciós idő leteltével a zár második része,a má sodik redőny visszazáródik a film elé, és megakadályozza a fény bejutását.

A kezdeti időkben a zárszerkezetek vászonból vagy gumis vászonból készültek. Azokban afilmes és digitális tükörreflexes fényképezőgépekben, amelyekben ilyen zár foglal helyet, több-nyire elektromechanikusan vezérelt fémlemezt találunk. Manapság rendkívül rövid záridőkérhetők el ilyen zárszerkezettel, sok tükörreflexes gép 1/4000 vagy 1/8000 értékre képes.

Második redőny

Keskeny rés

1/500 s 1/125 s

Széles rés

Első redőny

Mozgás iránya

Redőnyzár

Fent: Függőlegesen mozgó, vászonból

készült redőnyzár.

Jobbra: Az első redőny felfedi a filmet,

a mögötte jövő második pedig

eltakarja.

Jobbra fent: A képterület redőnyzáras

expozíciónál.

A zárszerkezetek típusai 62_63

Központi zárEgy másik zárszerkezettípus az összetettebb központi zár, amely főként közép- és nagyformá-tumú fényképezőgépekhez való objektívekben található meg. Angol elnevezése leaf shutter,melyben a leaf (levél) szó arra utal, hogy a zárban levelekre hasonlító lapocskák elfordulásanyitja és zárja a fény útját. Mivel kicsik és könnyűek, gyorsan ki tudnak nyílni, az expozícióvégén pedig összezárulnak.

A központi zár elhelyezkedhet a fényképezőgépben és az objektív lencsetagjai között is, aholkis méretben elkészíthető. Ez azt jelenti, hogy minden objektívvel meg kell vásárolni egy újzárszerkezetet is, így ezek az objektívek drágábbak a tükörreflexes fényképezőgépekhez valótársaiknál, amelyeknél magán az objektíven csak a lencsetagokra, illetve fokuszáló és rekesz -érték-szabályzó mechanikára van szükség.

Központi zár

Balra: Ne tévesszük össze a központi zárat az írisz

lamelláival.

Fent: A fényképezőgép által látott kép expozíció közben.

Lent: Amint a rugós mechanika nyitni kezdi a lemez -

kéket, a kép halványan formálódni kezd a fényképező -

gépben.

Zárva Nyitás közben Nyitva


A redőnyzárak hatása a képre Mint említettük, az 1/60-nál rövidebb záridőknél a redőny -záras fényképezőgépekben a fény egy mozgó résen keresztüljut a filmre. A rés előbb az egyik, majd a másik felét exponáljaa filmnek. Azok a tárgyak, amelyek a réssel egy iránybanmozognak exponálás közben, megnyúlnak az elkészültképen, míg a réssel ellentétes irányban mozgó tárgyak meg -rövidülnek. Csak a mozdulatlan tárgyak jelennek meg megfe -lelően. A korszerű redőnyzárak többségénél a rés felülrőllefelé mozog (a Leica kivételével), tehát az előbb leírt torzítóhatás csak függőleges irányban jelentkezik.

A redőnyzáraknál problémát jelent a vaku szinkronizálása,mert a mozgó rés egyszerre csak egy kisebb részét expo -nálja a negatívnak. Nem lehet mást tenni, mint kinyitni az elsőredőnyt, elsütni a vakut, majd bezárni a második redőnyt.Az ehhez szükséges idő korlátokat szab annak, hogy milyengyors záridőt tudunk használni vaku mellett. Ha a záridő túlrövid, a vaku felvillanásakor még belóg a képbe valamelyikredőny.

A digitális gépeken többféle zárszerkezetet találunk. Az LCD-tkeresőként használó olcsó, kompakt gépeken egyáltalán nincsmechanikus zárszerkezet, elektronikusan kapcsolódik be éski az érzékelőre jutó fény rögzítése. A digitális tükörreflexesgépekben mechanikus redőnyzárat találunk, hogy egy sze -rűbb legyen az érzékelő felépítése. Így nem kell bekapcsolni,az érzékelő mindig aktív a redőnyök mögött, megvilágításátpedig mechanikus szerkezet oldja meg. Egyes gépeken ke -vert zárszerkezet van, a mechanikus zárat bonyo lult elektro -nika egészíti ki a gyors vakuszinkron kezeléséhez. A gyorsszinkron azonban nem működik a hagyományos műtermivakurendszerekkel, csak az adott gyártó saját vakuival.


A Francia Autóklub Nagydíja (1912. június 26.)A lassan, vízszintesen mozgó redőnyzár és az autó lekövetése az oka annak, hogy a verseny -autó éles, a kereke jobbra dőlő ellipszisnek látszik, miközben az életlen háttér balra dől. A képenlátható erőteljes torzítás – a fényképezőgép saját valósága – a versenyautózás és a sebességszimbólumává tette a fotót. Készítette: Jacques Henri Lartigue

Technikai adatok: Ica Reflex 3 1/2 x 4 3/4 hüvelykes üveglemez-negatív, Zeiss Tessar 150 mm f/4,5, expozíciós

adatok ismeretlenek


Chef Raymond Blanc A kevés fény miatt ehhez a nehéz felvételhez központi záras fényképezőgépre volt szükség,amely maximális rugalmasságot biztosított a vaku és zár szinkronizálásához, valamint a kör -nyező fény és a vaku egyensúlyának pontos megteremtéséhez.Készítette: Murdo Mcleod

Technikai adatok: Bronica GS1, Bronica PG 100 mm f/3,5, 1/8 s, f/5,6, Fuji 220 Provia, ISO 100. Ernyős vaku

balra, derítőlap jobbra. 6 × 7 cm-es diáról szkennelve utómunka nélkül


A központi zárak hatása a képreA központi zár egyik legnagyobb előnye, hogy a vaku bármilyen záridővel használható. Ezáltalfinoman szabályozhatjuk a környező fény és a vaku által megvilágított tárgy közötti egyensúlyt.Ezt a technikát (melynek neve syncro sun) a 158–159. oldalon részletezzük. A profik éppen azértszeretik jobban a középformátumú objektíveket, mint a 35 mm-es és a legtöbb digitális tükör-reflexes gépben lévő redőnyzárakat, mert szabadabban használhatják vele a vakut. Néhányközépformátumú fényképezőgépben redőnyzár található, de a hozzá való objektívekben köz -ponti zár is helyet kap, így kedvünkre választhatunk közülük.

A redőnyzárak 1/60 és 1/250 mp közötti záridőket tesznek lehetővé vaku használatakor, merta vaku csak akkor villanhat, ha az első redőny már a film teljes felületét szabadon hagyta, de amásodik redőny még nem kezdett zárni. Központi zárral az egész kép exponálódik, amint a zárnyitni kezd, ahogy az a 63. oldalon látható.

Általános témák esetén gyakorlatilag lehetetlen eldönteni, hogy a kép redőnyzárral vagy köz -ponti zárral készült-e. A lényeg, hogy megértsük a választott eszközökben rejlő lehető ségeketés korlátokat, amelyek befolyásolják döntéseinket a kép elkészítésekor.

„A fotózást az teszi beláthatatlan következményekkel járó,különös találmánnyá, hogy elsôdleges nyersanyagai a fényés az idô.”John Berger író, műkritikus, festő, novellista


A záridő kreatív felhasználása

ElmosódásAz 58–59. oldalon már volt szó a bemozdulásos életlenségről, és arról, hogy ez miként kerül-hető el. Időnként azonban éppen hangsúlyozni szeretnénk az elmosódás keltette hatást. Ennekmódjáról lesz most szó. Az elmosódás a sebesség érzetét kelti, az idő múlását, azaz az expozí-ció időtartama alatt végbement mozgásokat érzékelteti. A képen jól látható, hogy mely részekvoltak mozdulatlanok az expozíció alatt (ezek élesek), és melyek mozogtak (ezek életlenek).Az elmosódó, tehát mozgó háttér előtti éles autó éppolyan hatásos, mint az éles háttér előttlévő életlen autó. Ezek közül azonban csak az egyiket látjuk az autógyártók reklámjaiban.

Kétféle életlenséget kell megkülönböztetnünk. Az egyik, amikor maga a fényképezőgép mozogexpozíció közben, ami szokásos témáknál a teljes kép eléletlenedését okozza. A hatás szabá-lyozható, ha csak egy irányban vagy körkörösen mozgatjuk a gépet. Az első esetben a tárgyakcsíkot húznak maguk után, a másodikban pedig annál életlenebb a kép adott része, minéltávolabb van a középponttól.

Egy másik hatás is létrehozható, amikor a téma egy része is mozgásban van. Ha ugyanabbaaz irányba mozgatjuk a fényképezőgépet, mint amerre a téma mozog, a háttér elmosódik, dea téma éles lesz. Ha a téma mozgásával ellentétesen mozgatjuk a gépet, a háttér életlen lesz,a téma pedig még életlenebb. Leggyakrabban versenyeken készített képeken láthatjuk e tech-nika alkalmazását; nincs olyan autós vagy kerékpáros magazin, amelyben ne lennének ilyenfotók. A technikával a sebesség és dinamikus mozgás érzetét kelthetjük. Ha a téma előtt vala -milyen mozdulatlan előtér látszik (például a nézők), a lekövetéssel az előtér és a háttér is életlenlesz, ettől átlátszó hatás jön létre. Sok gyakorlat kell e technikák tökélyre fejlesztéséhez. Igye -kezzünk fejleszteni azt a képességünket, hogy a fényképezőgépet a mozgó témával azonostempóban tudjuk mozgatni.

Ha a fényképezőgép mozdulatlan, és csak a téma mozog expozíció közben, akkor a témabemozdulásáról beszélünk. A mozgó téma ilyenkor kissé áttetszővé válik, mivel az expozíciósorán a mögötte lévő háttér is a képre kerül. Hosszú záridővel és stabilan rögzített fényképező -géppel életlenné tehetjük a mozgó autókat és embereket, megmutathatjuk, hogyan fújja a széla leveleket, és tejszerű krémmé varázsolhatjuk a vizet.

Ha süt a nap, szürkeszűrőre lehet szükség a hosszú záridő eléréséhez (ezzel kapcsolatbana 60–61. oldalon adunk ötleteket). A B (Bulb) beállítással készített, különösen hosszú záridőkkelkapcsolatban a nyitott záras fényképezésről szóló részben írunk a 166–167. oldalon.

A záridő kreatív felhasználása 68_69

Egylábú gyalogos (1950)A hosszú záridőnek és a tökéletes időzítésnek köszönhetően a mozgó gyalogos a láthatat-lanságig elmosódik, csak a lépés közben mozdulatlan lába látható élesen.Készítette: Otto Steinert

Technikai adatok: ismeretlenek

Documents

Divattitkok - Scolar Fotó könyvek