Dél- és Kelet-Európa állam- és jogfejlődése a kezdetektől a

középkor végéig

Alapvető hatások, minták

• 1.) Frank-minta:

• - Nyugati-szlávok (csehek, lengyelek)

• - magyarok

• 2.) Bizánci-minta:

• - Délszlávok (bolgárok, szerbek, kiv. Horvátok)

• -Keleti-szlávok (oroszok)

Délszlávok I. - Bulgária

• - Honfoglalás: 679-ben Aszparuh kán vezetésével• - Első bolgár állam (681-1018):• 717-718: Tervel kán a bizáciakkal szövetségben megállítja az

arabok előrenyomulását - Kereszténység: Borisz kán (852-889) alatt 864-ben veszik fel a bizánci rítusú formát

• -autokefál egyház: • A.) saját egyházfővel rendelkezik (rendszerint az uralkodó)• B.) hierarchiája független minden más egyház hierarchiájától

(pl. Bulgária nem függ a konstantinápolyi pátriárkától) • C.) független egyházi bíráskodás és törvényhozás• D.) külön helyi szokások és szertartások

• Simeon (893-927) uralkodása a az első bolgár állam csúcsidőszaka,

• - 919-ben felvette a „bolgárok és a rómaiak császára” címet – a „császár/caesar/cár” cím = a római „imperator”-ral, a bizánci „baszileosz”-szal

• -Bulgária bizánci uralom alatt (1018-1186) • - Második Bolgár cárság (1186-1395)- Aszenida-dinasztia • 1243-1300: mongol betörések– a ”tatár hegemónia”

időszaka • – 1330: a szerbek legyőzik a bolgárokat – szerb befolyás • - oszmán hódítás 1371-től• – 1395-1878: Bulgária oszmán uralom alatt

Délszlávok II. - Szerbia

• - a szerb államiság két „bölcsője”: Raska és Zéta fejedelemsége

• István (1196-1228) 1217-ben királlyá koronáztatja magát• -1219: létrejön a raskai érsekség –szerb autokefál egyház• - XIII. szd.: anarchia, trónviszályok- a XIV. szd. elején

erősödik meg az önálló szerb állam • - Dusán István cár(1331-1355) uralkodása a középkori

szerb állam aranykora; nagy hódítások • - 1346: a „szerbek és a rómaiak császára ”• -1389: a rigómezei (koszovo polje-i) vereség az oszmánoktól• -1459: Szendrő eleste, a maradék szerb területeket

megszállják az oszmánok az 1800-as évek elejéig

Délszlávok III. – Horvátok, Szlovénok

• - a horvátok a XI. szd. elején, a római rítusú kereszténységet vették fel, uralkodóik rokonságba kerültek Szent István magyar királlyal

• - 1089: Zvoinimir király halálával kihal a horvát uralkodóház

• –Könyves Kálmánt 1102-ben horvát királlyá koronázzák• – perszonálunió, de jelentős horvát autonómia a bán

vezetése alatt 1918-ig

• - a vend etnikumú szlovénok a középkorban nem tudtak szert tenni önálló államiságra, az önálló Szlovénia csak 1991-ben jön létre

Románok

• - Eredet: 1.) Dákó-román kontinuitási elmélet• 2.) Bevándorlási elmélet• - a bizánci krónikákban a X-XI. szd. fordulóján tűnik fel

először a Balkán déli részein élő vlach elnevezésű pásztornép, amely későbbi vándorlása során jutott el a Kárpátok dél-keleti vidékére

• - az első állam Basarab vajda (1324-1352) vezetésével alakul meg Havasalföldön, ahol 1359-ben ortodox érsekség jön létre (a másik román fejedelemségben, Moldvában 1401-ben)

• - az oszmánokkal korán felveszik a harcot, de a XV. szd. második felére a két fejedelemség az oszmánok vazallus állama lesz

„Zakon” vagy „Bírósági törvény az emberek számára

• - Keletkezési ideje: Borisz kán (852-889) uralkodásának időszaka

• - Összetétele: a bolgár szokásjog, a bizánci jog és a fejedelmi törvényhozás összefoglalása

• - Minta: a bizánci „Eklogé”

• -Szerkezete: eredeti szövege nem maradt fenn, másolatai egy rövidebb és egy bővített változatban ismeretesek , 32 fejezetből áll

• -Tartalma: az egyház védelme, büntető- és magánjogi, valamint család- és örökjogi normák, akuzatórikus eljárás

„Az igazhitű István cár törvénykönyve”

• Keletkezési ideje: 1349

• - Összetétele: a szerb szokásjog, a bizánci joganyag és a fejedelmi törvényhozás összefoglalása

• - Minta: a bizánci „Szüntagma”

• -Szerkezete: eredeti szövege nem maradt fenn, másolatai számos töredékes változatban ismeretesek , több mint 200 szakaszt tartalmaz

• -Tartalma: az egyház védelme, büntető- és magánjogi, valamint család- és örökjogi normák, megjelenik az inkvizitórikus eljárás

A délszláv állam és jogfejlődés közös vonásai

• 1.) Nem alakul ki az egész Balkánt magába ölelő egységes délszláv állam - széttagolt , töredékes államiság

• - okai: a.) mostoha földrajzi körülmények • b.) állandó harcok• 2.) Az ortodox kereszténység hegemóniája (kiv.

Horvátok), de autokefál egyházszervezettel!!• 3.) Az államszervezetben és a jogrendszerben

erőteljes a bizánci minta átvétele

Nyugati-szlávok I. - Csehország

• - eredet: a cseh (vezetője a Premysl nemzetség) és a zlicsan (vezetője a Slavnik nemzetség) törzsek

• - Vencel (921-935) az első uralkodó alatt folyik a keresztény térítés–– „Szent Vencel koronája”

• - 973: a prágai püspökség alapítása a mainzi érseknek alárendelve

• -1212: a szicíliai aranybullában a császár elismeri, hogy• A.) örökölhető a cseh királyi cím • B.) elismeri a csehek szabad királyválasztó jogát• C.) elismeri a cseh király invesztitúrajogát• D.) a cseh király német birodalmi fejedelem, részt vehet a

birodalmi gyűlésen és szavaz a császárválasztáson

• - II. Ottokár (1253-1278) K-Eu-i nagyhatalom – 1278: morvamezei csata- 1306: a Premysl-ház kihalása- A Luxemburg-ház szerzi meg a trónt

• –- 1311: a „nagy kiváltságlevél”- a király megígéri a rendeknek: 1.) megtartja őket szabadságaiban

• 2.) nem kötelezi őket katonáskodásra az országhatárokon kívül

• 3.) adót tőlük csak kivételesen szed (koronázás, királyi esküvő)

• 4.) tisztségeket nem juttat idegeneknek• - Luxemburgi Károly (1346-1378) – 1356: német

aranybulla a cseh király a hét választófejedelem egyike

Nyugati-szlávok II. - Lengyelország

• - eredet: névadó törzs: polján , de a magyar elnevezés a ledzjanin-ból származik

• – 966: kereszténység felvétele • - Vitéz Boleszláv (992-1025) uralkodása alatt

megszilárdul az állam – 1000: a gnieznói önálló érsekség alapítása – 1025: Boleszláv királlyá koronázaása

• - 1138: Ferdeszájú Boleszláv felosztja államát fiai közt

• - a XIV. szd. közepéig: részfejedelemségek kora

• - 1320: Lokietek Ulászlót királlyá koronázzák• - III. Kázmér (1333-1370) erős központi hatalmat

épít ki• - Nagy Lajos (1370-1382) alatt lengyel-magyar

perszonálunió• - 1385: krewói egyezmény – lengyel-litván

perszonálunió• -1410: a grünwaldi csatában súlyos csapást

mérnek a német lovagrendre• - 1569: lublini unió – lengyel-litván reálunió

„Majestas Carolina”

• - Keletkezési ideje: 1355• - Összetétele: a cseh szokásjog, a szokásjogon alapuló bírói

döntések és a fejedelmi törvényhozás összefoglalása• -Szerkezete: latinul írták, római jogi műveltséggel rendelkező

jogászok szerkesztették, de nem recepció és nem hatott rá a német jog sem

• -Tartalma: a korona jogainak megerősítése a fő cél, jogegységesítési törekvés, büntetőjogi és perjogi normák, az akkuzatórikus eljárás háttérbe szorítása

• - Sorsa: az országgyűlés a tervezet egészét elvetette, de egyes szakaszait önálló törvényekkel bevezették (büntetőjog, perjog, a parasztok szabad költözködésének korlátozása)

A lengyel nemesség privilégiumait megerősítő statútumok

• - Kassai privilégiumlevél (1374): a király

• A.) adómentességet ad a nemességnek

• B.) kötelezi magát az ország megvédésére

• C.) a nemesek csak külső támadás esetén, az országon belül kötelesek saját költségen katonáskodni

• D.) csak lengyel nemeseknek ad tisztségeket

• - Nieszawai statútum (1454): cél: az egységes nemesi rend védelme

• A.) tiltja a hivatalok halmozását, a mágnások kezén való egyesítését

• B.) az adókivetés és a nemesi felkelés hadbahívása a szejmikek előzetes jóváhagyásától függ

• - Piotrkowói statútum (1496):

• A.) megerősíti az addigi nemesi jogokat

• B.) létrehozza a két házból álló szejmet

• C.) a szejm egyedüli joga háború indítása és a nemesség hadbahívása

• D.) korlátozza a parasztok szabad költözködését és megtiltja a polgárok földvásárlását

• - az 1505-ös radomi szejm döntése (Nihil novi):

• semmiféle újítást nem lehet bevezetni az egész nemesség együttes beleegyezése nélkül („nihil novi sine communi consensu”)

A nyugati-szláv állam és jogfejlődés közös vonásai

• 1.) Az államszervezetben erőteljes a frank minta átvétele 2.) küzdelem a német hegemonikus törekvésekkel szemben, gyakori széttagoltság

• 3.) német jogú telepítések (iure teutonico): földközösség helyett telekrendszer, robot helyett termény- majd pénzszolgáltatás, szabad költözködési jog

• 4.) a nemesi rend erőteljes jogszerzése az uralkodóval szemben (nincs hűbéri lánc, csak főnemes-köznemes felosztás)

• 5.) a rendek összessége a királlyal együtt egy testületet képez – corona regni

• 6.) időszakos nagyhatalmi szerep Európában

Keleti-szlávok - Oroszok

• Mintaadó hatások az államszervezetben:• 1.) Bizánci-minta:• A.) az uralkodó isteni eredetű, hatalmát sem területi, sem

testületi immunitások nem korlátozzák• B.) az ortodox vallás és egyházszervezet – 1448-tól autokefál

egyház• C.) Bizánc elfoglalása után a moszkvai Oroszország használni

kezdi a bizánci hatalmi jelvényeket (pl. kétfejű sas), az uralkodóját cárnak kezdi nevezni – a XVI. szd.-ra kialakul az ún. „Harmadik Róma” elmélete

• D.) nagyszámú, katonáskodásra kötelezett állami paraszt• E.) a próniához hasonló a pomesztye-birtok,

• 2.)Mongol-minta):

• A.) a hatalomfelfogás és gyakorlás módja – ulusz: a meghódított népek és területek elnevezése, amit az uralkodó sajátjának tekint

• B.) az adószedés (előtte népességösszeírás!), adónemek

• C.) a hadsereg szervezeti felépítése, fegyverzete, öltözéke D.) az igazságszolgáltatásban alkalmazott szigorú büntetések (halál, testi fenyítés, kínvallatás)

• E.) az igazgatásban a területeket kormányzó megbízottak rendszere (helytartói jogkörök)

A KÖZÉPKORI OROSZ JOGFEJLŐDÉS DOKUMENTUMAI

• 1.) Russzkaja Pravda:

• A.) Rövid: a XI. szd. végéig terjedő fejedelmi jogalkotás

• B.) Bővitett: a teljes Rövid Pravda + a XII. szd. elejének fejedelmi törvényei – keletkezése: XII-XIII. szd. fordulója

• C.) Rövidített: kivonatolt jogkönyv a XIV-XV. szd. fordulójáról

• 2.) Kormcsája Knyigák (Útmutató könyvek): a bizánci jogkönyvek, nomokánonok + világi törvények összefoglalása a bíróságok számára

• 3.) I. Szugyebnyik (1497): magán- és büntetőjogi normák

• 4.) II. Szugyebnyik(1550): átfogóan szabályozza a bíráskodás rendszerét

• 5.) Szobornoje Ulozsenyije (1649):

• - alapvetően büntetőjogi jellegű (széleskörűen alkalmazza a halálbüntetést

• - új büntetési nemek: határozatlan idejű börtön, száműzetés, kényszermunka, nyilvános korbácsolás

• - Bíráskodás: állami, egyházi, földesúri bíróságok, a csúcson a cár áll

• - eljárás: kisebb ügyekben vádelvű, egyebekben inkvizitórikus + alkalmazzák a kínvallatást