A PÉCS-BARANYAI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA LAPJA XV. évf. 5. szám, 2013. június 7.w w w . p e c s i k a m a r a . h u / d e l d u n a n t u l i g a z d a s a g • M Á R O N L I N E I S !

Kilábalás!?

Siklósi melléklet

Konjunktúra felmérés Baranyában

Pécs Expo melléklet

HIRDETÉS Dél-Dunántúli Gazdaság2

A J Á N L ÓDél-Dunántúli Gazdaság 3

TA R TA L O M

Címlapsztori 4–8Továbbra is a válságjelek dominálnakBaranya megye gazdaságában

Kamarai hírekMohács – Európa Nap 9Klaszter és kultúra találkozásaVinistra borászati szakkiállításTörökország 10IndonéziaA beszállítói politika a Mercedesnél 11Az ipari szféra és az egyetem kapcsolataSzakmai kiránduláson a Gép-ésszel

SzakképzésA siker titka a csapatmunka 12A minôségi szakember utánpótlásért 13

Klaszter 14–16Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter

Pécs Expo melléklet 17–24

A hónap üzletembere: Zalay Buda 25

DíjazottakÖko-Trade Kft. 26Polgár Zsuzsanna 27

Gasztronómiai verseny tanulókkal 28

Mesterképzés – Skrut György 29

Tanulószerzôdés – Hóbor Lászlóné 30

Vendég-oldal 31Visegrádi borutak – Lengyelország

Enterprise Europe Network 32–33

Baranyai gazdaságÖnindító – egyedülálló lehetôség 34Augmented Reality 34Diákok foglalkoztatása 35

Autóteszt: Kovács József 36–37Fiat Linea 1.3 Mjet 16V Easy

Siklósi melléklet 38–39

Múltunk nagyjai: dr. Krisztics Sándor

A Pozsonybó1 elmenekített, és a fôvároson át Pécsre telepített

Erzsébet Tudományegyetem nálunk 1923-ban kezdte meg

mûködését. Tanárai közül mind a Sopronban székelô hittudo-

mányi, mind a Pécsett mûködô jog- és államtudományi, orvo-

si és az 1940-es megszüntetéséig itt lévô bölcsész karokon

számos nemzetközileg is számottevô egyéniség oktatott. Ô

nem tartozott ezek közé, de munkásságának megvan a maga

jelentôsége az egyetemünk történetében.

A fôvárosban jött a világra 1890. január l5-én. Fölsôfokú tanulmányokat elô-

ször a fôvárosi kereskedelmi akadémián folytatott, 1911-ben bank- és biztosítás-

ügyi végbizonyítványt kapott, majd a Pázmány Péter Tudományegyetem jog- és

államtudományi karán 19l2-ben jog-, majd 1913-ban államtudományi doktorrá

avatták. Még ez évben a fôvárosi könyvtár tisztviselôje lett, és letette a székesfô-

városi könyvtári szakbizottságnál a könyvtárosi szakvizsgát. 19l8-ban a Magyar-

ország Területi Egységének Védelmi Ligája titkárává választották, 1920-ban lett

a Magyar Nemzeti Szövetség fôtitkára, és a fôvárosi egyetemen politikatudo-

mányból magántanárrá habilitálták. 1923-ban hívták meg a közgazdaságtudomá-

nyi karra a nemzetközi jog és külpolitika elôadójának. 1926. január 26-án kapta

meg a kinevezését a pécsi egyetem jog- és államtudományi karára a jogbölcsele-

ti és politikai tanszék egyetemi nyilvános rendes tanárává. 1945-tôl a nemzetkö-

zi jog helyettes tanára lett.

A politikatudományban mesterének Concha Gyôzôt tartotta, az ô nézeteit val-

lotta, mûveiben kiegészítette korának szellemi áramlataival. Ezek sorából ki-

emelkedett a tankönyvként is használt Politika c. munkája. 194l-tôl 1948-ig je-

lentette meg a Magyar Szociográfiai Intézet közleményei c. negyedévenként

megjelenô kiadványát, amelyben egyetemisták munkái is megjelentek, akik Ba-

ranya számos községét dolgozták föl. Gyûjteményét a Baranya Megyei Levéltár

ôrzi. 1949-ben nyugdíjazták, utána a KSH-nál, 1958-tó1 a Belkereskedelmi Ku-

tatóintézetnél munkálkodott.

Budapesten hunyt el 1966. június 22-én, személyét a Janus Pannonius u. 5.

számú házon emléktábla ôrzi. Dr. Vargha Dezsô fôlevéltáros

Pécs Expomelléklet

17–24. oldal

MesterképzésAlapkövetelmény az átlagosnál magasabbszakmai színvonal

29. oldal

36–37. oldal

Autóteszt:Kovács József

Fiat Linea 1.3 Mjet 16V Easy

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara lapjaISSN 1419-8746

Kiadja: Pécs-Baranyai Gazdaságfejlesztô és Szolgáltató Nonprofit Kft.

Felelôs szerkesztô: Katona PetraSzerkesztôség: 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.

7602 Pécs, Pf. 109Tel.: (72) 507-133, fax: (72) 507-152

E-mail: pbkik@pbkik.huA szerkesztôbizottság tagjai: Cséfalvay Ágnes, Hendinger Anita, Rabb Szabolcs, Weller János

Hirdetésvezetô: Háda Sándorné (20) 319-8563Nyomdai elôkészítés: TÉR Nyomdai és Grafikai Stúdió, PécsNyomdai munkálatok: Molnár Nyomda és Kiadó Kft., Pécs

Kereskedelmi forgalomba nem kerülPBKIK honlap: www.pbkik.hu

www.pecsikamara.hu

CÍMLAPSZTORI Dél-Dunántúli Gazdaság4

További információ: www.pbkik.hu

A tavaszi konjunktúra felmérés alap-

ján készült elemzés szerint az össze-

tett konjunktúra mutató közel 6%-

ponttal javult az ôszi eredményhez

képest. Fordulat következett be, vagy

csak az általában jobb tavaszi érté-

kek egyikét láthatjuk? Az tény, hogy

a tavaszi eredmények, egy-két kriti-

kus évet leszámítva, tavasszal mindig

kedvezôbbek voltak, mint az elôzô

ôsziek. Az is tény, hogy az elmúlt négy

felmérés legjobb eredményérôl adha-

tunk számot. Viszont az is tény, hogy

ilyen negatív értéket még a 2008-

2009-es váltás idején sem regisztrál-

tunk.

Az áprilisi adatfelvétel, az elôzô két

felméréshez hasonlóan a regisztrált vál-

lalkozások körében történt. Az on-line

módon kitölthetô adatlapot 165-en

küldték vissza. A válaszadók ágazatok

szerinti összetétele is változott. Az ipari

válaszadók részaránya már megközelíti

a 20%-ot, ezzel az építôipar mellett a

kereskedelem arányát is meghaladja. A

szolgáltatás közel 5%-pontos növekedé-

sével újra 50% feletti részarányt képvi-

sel. (1. ábra)

A tavaszi felmérés során növekedett

az exporttal rendelkezô vállalkozások

számaránya (+7,37%). Ugyancsak nö-

vekedett a kis- és középvállalkozások

képviselete, együttesen 22,66%-ról

25,31%-ra. A nagyvállalatok számának

jelentôs növekedése miatt a részarányuk

1,48%-ról 4,32%-ra emelkedett. A mik-

ro vállalkozások aránya ennek megfele-

lôen 5,5%-kal alacsonyabb az elôzô

eredménynél.

A válaszadók összetételének válto-

zása miatt az elôzô idôszakhoz képest

számottevôen jobb mutatókra lehetett

számítani. A korábban jobban teljesítô

területek (ipar, exportálók, illetve kis-

és középvállalkozások) részarányának

növekedése, illetve a nagyobb gondok-

kal küzdô területek (pl. építôipar, mikro

vállalkozások, exporttal nem rendelke-

zô vállalkozások) részarányának csök-

kenése önmagában jobb eredményt in-

dukál. Az összetett mutató 5,75%-pon-

tos növekedése tulajdonképpen a rész-

arányok változásának tudható be.

A Baranya megyei összetett kon-

junktúra mutató javulása meghalad-

ja az országos átlagot, azonban elma-

rad a Dél-Dunántúl mutatójának

+9%-os változásától. A regisztrált -

32,21%-os megyei értékkel szemben a

regionális mutató -3,16%, az országos

pedig +4,22%. Az országos elemzés –

a 36%-pontos jobb eredménye mellett –

is még azt a kérdést teszi fel, hogy az or-

szág gazdasági állapota „fordulópont

után?” van. Ezt is figyelembe véve, egy-

értelmûen megállapítható, hogy Bara-

nya megye gazdaságát elhúzódó re-

cesszió jellemzi. (2. ábra)

Továbbra is a válságjelek Az MKIK 1998 óta végez hazánkban –európai kamarai metódus alapján –évente kétszer konjunktúra felmérést.Magyarországon ez az egyik legna-gyobb ilyen típusú megkérdezés. A ba-ranyai helyzetre vonatkozó eredménytaz alábbiakban adjuk közre. (PBKIK)

(1. ábra)

(2. ábra)

(3. ábra)

CÍMLAPSZTORIDél-Dunántúli Gazdaság 55

További információ: www.pbkik.hu

Az összetett konjunktúra mutató

alakulását szemléltetô idôsor arról ta-

núskodik, hogy az elôzô, 2009-es vál-

ság idején a baranyai visszaesés ki-

sebb volt az országosnál, és a kilába-

lás sem volt egyértelmû. A 2011-es

változás viszont már drasztikus a me-

gyére nézve. A leszakadás oly mérté-

kû, hogy a felzárkózáshoz és több év,

vagy évtized szívós munkája szüksé-

ges.

A Baranya megyei összesített kon-

junktúra mutató összetevôi közül az

elôzô felmérés óta az építési beruhá-

zások kivételével valamennyinek az

értéke javult. A vállalkozások jelenlegi

üzleti helyzetének 11,3%-pontos javulá-

sa ellenére még mindig csak az összetett

mutató szintjén található. A várható üz-

leti helyezet kb. 10%-ponttal haladja

meg a tavalyi eredményt, de a vállalko-

zások több mint 45%-a helyzetének

romlásával számol.

Irányát tekintve az üzleti helyzethez

hasonló a vállalkozások jövedelmezôsé-

gének alakulása. Az elmúlt hat hónap-

ban a mutató értéke közel 8%-ponttal

javult, de még így is -45% alatt találha-

tó. Ez azt jelenti, hogy a vállalkozók

többségének romlott a jövedelmi hely-

zete. Az is látható viszont, hogy a követ-

kezô hat hónapban kedvezôbb feltéte-

lekre számítanak. A várható jövedelme-

zôség mutatójának 16%-pontos javulá-

sa, annak ellenére, hogy az értéke még

mindig -25% alatt van, figyelemre mél-

tó változás, ami lehet a válságból való

kilábalás elsô jele, de egy újabb „nagy

csalódás” kiindulópontja is. (3. ábra)A beruházások várható alakulásá-

nak mutatói ezúttal is a legalacso-

nyabbak közé tartoznak. Az építési

beruházások -69,3%-os értéke továbbra

is azt jelenti, hogy a válaszadók több-

sége nem tervez, vagy csak a korábbi-

akhoz képest csökkenô mértékben

tervez ilyen fejlesztést. Ennél valami-

vel jobb a helyzet a gépi-, technológi-

ai fejlesztések terén. A -48,15%-os

eredmény azonban – a kismértékû javu-

lás ellenére – még mindig azt jelzi, hogy

az elhúzódó válság hatására a vállalko-

zások többségének a szinten tartás is

megoldhatatlan feladatot jelent,

melynek következménye a versenyké-

pesség és a jövedelmezôség további

romlása. (4. ábra)A megrendelések további növeke-

dése várható a következô fél évben. A

mutató 17,35%-pontos javulása részben

dominálnak Baranya megye gazdaságában(4. ábra)

(5. ábra)

CÍMLAPSZTORI6 Dél-Dunántúli Gazdaság

További információ: www.pbkik.hu

a szezonális ingadozásnak tudható be. A

tavaszi adatfelvétel idejében a válasz-

adók jelentôs része már ismeri a követ-

kezô hat-nyolc hónap megrendeléseit.

Ez ôsszel nem mondható el. A bizonyta-

lanság, a kiszolgáltatottság viszont ne-

gatívan hat a vállalkozások életére.

A megyei összesített konjunktúra

mutató és az összetevôk áprilisi ered-

ményei alapján egyértelmû, hogy a

megye gazdasága továbbra is mély

válságban van. Ezt igazolja a vállalko-

zások jelenlegi és várható üzleti helyze-

tének együttes vizsgálata is. A felméré-

sek eredményeinek ábrázolása koordi-

nátarendszerben szintén a válság elhú-

zódását jelzi. Az elmúlt nyolc év 15 fel-

mérésének eredményeit összevetve

mindössze egyszer, 2007 tavaszán szá-

molhattunk be fellendülésrôl, két alka-

lommal 2006 tavaszán és 2010 tavaszán

számolhattunk javuló üzleti klímával. A

többi eredmény recesszióra engedett

következtetni. Öt alkalommal mély vál-

ságról beszélhetünk, közülük az utóbbi

négy eredményei a válság elhúzódását

vetítik elôre. Ebbôl a mélységbôl több

év alatt is csak nehezen lehet kikerülni.

(5. ábra)

Kedvezôbb helyzetben az exportálóvállalkozások

Azok a vállalkozások, amelyek érté-

kesítési bevételének több mint 50%-a

exportból származik, kielégítô, vagy

jó üzleti helyzettel rendelkeznek és

hasonló a jövedelmezôségük is. Az

elôzô felmérés óta azonban az 50% fe-

letti export részaránnyal rendelkezô cé-

gek helyzete romlott. Hasonló tendencia

figyelhetô meg a várható üzleti helyzet

és jövedelmezôség tekintetében is. Ta-

vasz óta nem változott az exporttal nem

rendelkezôk beruházási szándéka. Kö-

zel 70% nem tervez gépberuházást, és

több mint 80% építést. Valamennyi ex-

porttal rendelkezô vállalkozásnak van

rendelésállománya, a korábbi két felmé-

réshez viszonyítva ezúttal többen szá-

moltak be növekedésrôl és kevesebben

csökkenésrôl. (6-7. ábra)

Az exporttal nem rendelkezô szer-

vezetek valamennyi mutatója alacso-

nyabb, mint az exportálóké, azonban

az elôzô felmérés óta a beruházások

kivételével minimálisan javult a hely-

zetük. Ennek ellenére minden mutató

esetében a válaszadók több mint 50%-a

a „rossz”, a „romlik”, a „csökkent” vagy

a „nincs” választ adta. Az 50% alatti ex-

portarányú vállalkozások mutatói szin-

tén javultak, azonban a beruházás itt is

kivételt jelent. Az 50% feletti export-

aránnyal rendelkezôk helyzete továbbra

is legjobb, azonban az elôzô felmérés-

hez képest csak az építési beruházás, il-

letve a rendelésállományuk javult. A jö-

vôt illetôen elgondolkodtatók ezek az

adatok, különösen annak tudatában,

hogy Baranya az egy fôre jutó ipari

termelésben és exportban utolsó a

magyar megyék között. Az 50% feletti

exportállománnyal rendelkezô vállalko-

zások jövedelmezôségi mutatóinak

romlása arra utal, hogy az exportálók is

egyre inkább kiszolgáltatottabbá vál-

nak.

(6. ábra)

(7. ábra)

2012/1

2011

/2

2012/2

2013/1

2011

/2

2012/1

2012/2

2013/1

2011

/2

2012/1

2012/2

2013/1

2012/1

2011

/2

2012/2

2013/1

2011

/2

2012/1

2012/2

2013/1

2011

/2

2012/1

2012/2

2013/1

CÍMLAPSZTORIDél-Dunántúli Gazdaság 7

További információ: www.pbkik.hu

Továbbra is kilátástalan a mikro- és kisvállalkozások helyzete

A foglalkoztatottak száma tekintetében

áprilisban is a mikrovállalkozások hely-

zete volt a legrosszabb. Ezen az sem

változtatott, hogy az elôzô felméréshez

képest mindössze egy mutató – a jelen-

legi jövedelmezôség – romlott. Ennek

mértéke viszont jelentôs. Tavaly októ-

berben a válaszadók 22,22%-a számolt

be romló helyzetrôl. Ezúttal már

56,25% került hasonló helyzetbe. A fel-

mérés nem tért ki az okok vizsgálatára.

Feltételezhetô, hogy a többi mutató ked-

vezô változása – a gép- és építési beru-

házások kismértékû növekedése, vagy

megrendelések növekedése miatti ter-

melésnövelés – a költségek növekedé-

sével járt. Ennek hatása azonban lénye-

gesen kisebb, mint amit a mutató romlá-

sa jelez. Sokkal inkább az lehet az oka,

hogy korábbi válaszadók egy része – fô-

leg a nehéz helyzetben lévôk – meg-

szûntek, vagy nem válaszoltak felhívá-

sunkra. (8. ábra)

A kisvállalkozások mutatói már ve-

gyesebb képet mutatnak. Érdekes mó-

don a jövedelmezôségrôl és az üzleti

helyzetrôl szóló mutatók változatlanok,

vagy kis mértékben javultak. Igaz ez a

beruházások csökkenésével járt. Ez a

tendencia azonban nemcsak a mikrovál-

lalkozásoknál tapasztaltakkal ellentétes,

hanem a tavaly októberi adatokkal is.

Akkor arról számoltunk be, hogy a mu-

tatók romlása alól a beruházásokkal

kapcsolatos célok képeznek kivételt és

egyre többen terveznek a korábbinál na-

gyobb összegû építést és gépberuházást.

Ez a jövô szempontjából némi remény-

kedésre okot adó helyzet fél év alatt

megváltozott. Ez a megállapítás a kö-

zépvállalkozásoknál még inkább helyt-

álló. A beruházások visszaesése mellett

a jelenlegi üzleti helyzet és a jelenlegi

jövedelmezôség adatai is negatív irány-

ban változtak. Így már a néhány évvel

ezelôtti megállapítás sem helytálló,

hogy a közepes vállalkozások lehetnek

a kilábalás, a fejlôdés letéteményesei.

Ahogy a nagyvállalatok sem. Ennél a

körnél a mutatók többsége, köztük a be-

ruházások és ebben a vizsgálatban

egyedülállóan, még a megrendelések

aránya is romlott. (9. ábra)Az elmúlt négy felmérés adatai

alapján csak megerôsíteni lehet, hogy

a mikrovállalkozások lemaradtak a

versenyben és a válság túlélésére alig

van esélyük. Egyre közelebb kerülnek

ehhez a csoporthoz a kisvállalkozások

is.

A jelenlegi jövedelmezôség alap-

ján csak a nagyvállalatok helyzete

minôsíthetô jónak. Ez a kör a helyze-

tét kielégítônek, vagy jónak minôsí-

tette. A számuk viszont nem éri el a

három tucatot, és egy részük állami és

önkormányzati tulajdonban lévô, ese-

tenként monopolhelyzetben lévô köz-

szolgáltató. Ôk nem válnak a kilába-

lás vezéreivé, legfeljebb a feltételek

egy részét tudják ehhez biztosítani.

továbbra is jellemzô, hogy a nem

csökkenô bürokratikus terhek, vala-

mint az esetenként drasztikusan

emelkedô helyi adók miatt folytató-

dik a helyi KKV-k megszûnése. A vál-

lalkozói réteg tartalékainak kimerü-

lése miatt csökken az új vállalkozások

alapítása is.

(8. ábra)

(9. ábra)

CÍMLAPSZTORI8 Dél-Dunántúli Gazdaság

Javul az ipar, és némi meglepetésreaz építôipar helyzete

A tavaszi felmérés alapján az ipari és az

építôipari tevékenységet folytató vállal-

kozások eredményei némiképp javultak.

Az ipar területén nem változott a jelen-

legi jövedelmezôség helyzete és a vár-

ható gépberuházások alakulása. Rom-

lott viszont az építési beruházások ará-

nya. Az építôiparban csupán az építési

beruházások várható alakulása változat-

lan, az összes többi mutató, beleértve a

megrendelések arányát is, javultak. Az

ipar eredményei minden mutató eseté-

ben a legjobbak. Ezzel szemben – a po-

zitív változások ellenére – az építôipar

továbbra is a sereghajtó. Mindössze a

jelenlegi üzleti helyzet tekintetében

elôzte meg a szolgáltatási területet.

Többnyire kisebb mértékû pozitív vál-

tozások jellemzik a kereskedelmet is,

leginkább a gépberuházások várható

alakulásának mutatója javult. Ez azon-

ban elsôsorban egy adminisztratív in-

tézkedésnek, a pénztárgépek kötelezô

cseréjének tudható be. (10. ábra)Összefoglalóan megállapítható, hogy

az elmúlt négy felmérés során a Baranya

megyei vállalkozások helyzete lényege-

sen nem változott. A konjunktúra elem-

zés valamennyi mutatója negatív, a

vállalkozások helyzete és várakozásai

kedvezôtlenek. A hazai gazdasági folya-

matok – a belföldi fogyasztás stagnálá-

sa, a fejlesztési források beszûkülése –

nem nyújtanak kedvezô feltételeket a

válságban levô gazdasági szervezetek

talpra állásához. A külföldi piacokon is

csak kevés számú, elsôsorban ipari vál-

lalkozás tud megjelenni. (11. ábra)A megye gazdaságának válságához

hozzájárulnak a romló helyi feltételek

is. A képzés még mindig nem igazodik

a gazdaság igényeihez, a vállalkozáso-

kat, különösen a mikro- és kisvállalko-

zásokat terhelô adók csak elvétve

csökkennek, továbbá a válságkezelés

és az elôremutató, összehangolt gaz-

daságfejlesztés továbbra is „hiány-

cikk”.

Az elemzést a MKIK GVI

adatfeldolgozása alapján készítette:

Weller János osztályvezetô,

Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

(10. ábra)

(11. ábra)

KAMARAI HÍREKDél-Dunántúli Gazdaság 9

Idén Mohács volt a házigazdája az évente meg-rendezésre kerülô Európa Napnak, 2013. május12-én vasárnap. Az Európa Sátorban az érdeklô-dôk a megyei uniós társfinanszírozásban mûköd-tetett szervezetekkel ismerkedhettek meg. A kísé-rô kulturális programok, valamint a tiszteletbelihorvát fôkonzul Ljiljana Pancirov részvétele ésköszöntôje Horvátország közelgô csatlakozásátvetítették elôre.

Magyar-horvát konzultáció SzegedenA Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparka-mara, a kamarai Enterprise Europe Networkszegedi irodája a Magyar-Horvát Tagozattal, aKárpát Régió Üzleti Hálózat eszéki irodájávalés Magyarország Zágrábi Nagykövetségévelegyüttmûködve konzultációt szervezett 2013.május 15-én Szegeden.

A rendezvényen elôadást tartott ObradovicEna a Magyar-Horvát Tagozat titkára, ScherczerKároly Magyarország Zágrábi Nagykövetségénekvezetô külgazdasági szakdiplomatája és Pálizs-Tóth Hajnalka, a Kárpát Régió Üzleti Hálózateszéki irodájának irodavezetôje.

Az esemény célja egy szûkebb, interaktív,kötetlen konzultáció keretében szervezett tapasz-talatcsere volt, lehetôséget nyújtva az elôadókkaltörténô közvetlen beszélgetésre.

Vinistra borászatiszakkiállítás és konferencia PorecbenA Vinistra a legnagyobb horvát borszakmai elô-adássorozat, kiállítás és konferencia – mely 2013.05. 10-12. között került megrendezésre Porec-ben. A Magyar-Horvát Tagozat vásáron és szak-mai bemutatókon való részvétele lehetôségetnyújtott a magyar borászoknak és kereskedôknekarra, hogy a nagy fontossággal bíró EU csatlako-zás elôtt álló Horvátországban jól pozícionáljákmagukat, hiszen lehetôséget kaptak arra, hogymég a csatlakozás elôtt bemutassák saját termé-keiket és szolgáltatásaikat a horvát partnereknek.Idén a Magyar-Horvát Tagozat delegációja caber-net franc bemutatóval készült, mely nagy sikertaratott az isztriai vidéken.

Európa Nap – Mohács

A Klaszter és kultúra találkozása projekt a Dél-kelet-Európai Transznacionális Együttmûkö-dési Program keretében az EU Társfinanszíro-zásával valósul meg, célja a kulturális értékekhasználatának támogatása és elôremozdításaa fejlesztéseken keresztül.

A projekt keretében 2013. május 13 és 15 kö-zött, Pécsett megrendezésre került a Klaszter éskultúra találkozása nemzetközi workshop és part-nertalálkozó. A találkozót Girán János, Pécs Me-gyei Jogú Város kabinetfônöke és Dr. Síkfôi Ta-más. a kamara titkára nyitotta meg ünnepélyeskeretek között.

A találkozó elsô napján a nemzetközi elô-adók a partner országok legjobb gyakorlatait mu-tatták be, valamint Szlovénia, Románia és Ma-gyarország bemutatta az EKF projektjét és fej-lesztéseit. Szó volt a köz- és magánszféra együtt-mûködésérôl és ennek jó gyakorlatairól, és ezek

lehetséges hasznosításáról a partnerországok-ban. Az eredmények összevetésére a másodiknapon megrendezett workshopokon került sor. Apartnerek vegyes munkacsoportokban dolgoztaka fô irányvonalak lefektetésén, melyben a KIKKEgyesület igazgatója a PBKIK szakmai partneremoderált egy a jó gyakorlatok alapján készülômind map segítségével.

Az egész napos szakmai munkát hétfôn egyturisztikai show zárta, melyet a Zsolnay KulturálisNegyedben tartottak meg, a keddi nap fináléja pe-

dig a Blum Pincészet látogatása volt. A szakmaimunka elemzésére és döntéshozatalra a harma-dik napon a technikai találkozó keretein belül ke-rült sor.

A találkozón 38 nemzetközi – román, szlo-vák, szlovén valamint olasz – és 22 magyar part-ner vett részt hazai szakértôk bevonásával.

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkama-ra, együttmûködve a Kulturális Ipari KompetenciaKözponttal a projekt Partnerségi mechanizmusvizsgálata a „városi turizmus” területén, a Délke-let-Európai térség termelôkörzeteiben munkacso-mag vezetôje, melynek célkitûzése: egy a kultúraés a klaszterek kreatív együttmûködésén alapuló,az európai országok közötti együttmûködés kiala-kítása, fejlesztése témájú módszertani könyv el-készítése. A módszertani könyv célja a turizmusés kreatív ipari szektor speciális megközelítésé-nek kidolgozása és életképes turisztikai tervek

elôkészítése. A könyv draft verziója a találkozóelôtt megküldésre került a partnerek részére.

A 2014-ig futó program elsô nagyszabásúszakmai találkozója nagy sikerrel zárult Pécsett, akövetkezô találkozóra Mariborban kerül sor 2013ôszén.

Klaszter és kultúra találkozása nemzetközi workshop és partnertalálkozó

KAMARAI HÍREK Dél-Dunántúli Gazdaság10

75 milliós belföldi piac, növekvô népesség,csökkenô munkanélküliség. 10 év alatt meg-háromszorozódott GDP (jelenleg 10 504 USD),152 Mrd. dollár export, 236 Mrd. dollár import.Isztambul a 15 milliós fôváros, amely a keres-kedelem 2/3-át bonyolítja. Határozott elképze-lések, dinamikus fejôdés.

Az Enterprise Europe Network pécsi irodájaévente más-már ország bemutatására szervezGazdasági Napot, tavaly Kína, idén Törökországkerült fókuszba. A bevezetôben kiemelt gazdasá-gi adatok kétségeket kizáróan alátámasztják,hogy Törökország jó választásnak bizonyult.

Az általános gazdasági környezet bemutatá-sát a Török Nagykövetség helyettes kereskedelmiattaséja Seva Sedgi kisasszony tartotta, akiegyébként a Török Gazdasági Minisztérium kikül-döttjeként dolgozik Magyarországon és mindengazdasági kérdés megválaszolásában tevéke-nyen részt vesz, segíti a magyar-török gazdaságikapcsolatok alakulását és szektor specifikus in-formációkkal is rendelkezik.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Ma-gyar-Török Tagozata tavaly alakult, elnöke RévAndrás, alelnöke Kovács József – korábbi külgaz-dasági szakdiplomata, a magyar-török üzleti kap-csolatok aktív formálója. 2013-ra 12 programotterveztek, ebbôl az egyik Isztambul-Izmir kiutazódelegáció, melynek együttmûködô partnere aPécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamra. (Azút részleteirôl folyamatos a tájékoztatás a kama-rai honlapon)

Pályázati forrásból tíz önkéntes kamarai tagutazását támogatja a kamara. A szeptemberi útcélja üzleti és személyes kapcsolatok építése, atörök piac feltérképezése, az Izmiri vásár megte-kintése. Egy – földrajzilag – távolabbi országgaltörténô bármilyen gazdasági kapcsolat elôtt érde-mes a tárgyalási szokásokat megismerni, helyipraktikákat ellesni. Szerencsés, ha ez szervezet-ten történik, a delegációkra mindenhol nagyobb fi-gyelmet fordítanak.

A törökök kiváló kereskedôk, üzletemberekés különösen nyitottak a magyarok irányában, ér-

demes tôlük tanulni. Ezt hangsúlyozta mindenelôadó és erôsítette meg Horvát László török tisz-teletbeli konzul is, aki röviden ismertette a testvér-városi kapcsolatokat (Pécs, Szigetvár és Mohácsis rendelkezik testvérvárosi kapcsolatokkal). Ezekeddig többnyire kulturális jellegû együttmûködé-sek voltak, ideje a gazdasági vonalat is élénkíteni.

Mely szektorok a legesélyesebbek az exporttekintetében?— elektronika (monitorok, telefonok)— élôállat— gépgyártás (mezôgazdasági alkatrészek, au-

tó, hajó stb.)— mûanyagipar (fröccsöntô gépek, szerszámok)— orvos/biotechnológia— környezetvédelem (víztisztítás)

A februári miniszterelnökök közötti találkozónkitûzött cél, miszerint a két ország közötti keres-kedelmi forgalom elérje az 5 milliárd dollárt, bízta-tó. Önmagában ez csupán egy szám. Az ered-ményhez szükség van a KKV-k aktív közremûkö-désére is. Hendinger Anita

Törökország – gazdasági híd az EU és Ázsia között

Komoly az érdeklôdésa megújuló energiához kapcsolódó technológiák iránt IndonéziábanAz Indonéz Kereskedelemfejlesztési Központ és az Indonéz Exportfejlesztési Ügynökség látogatott ka-maránkba május 8-án, a kölcsönös együttmûködési lehetôségek feltérképezése és a külkereskedelemfejlesztése céljából.

Dr. Síkfôi Tamás, a kamara titkára ismertette a megye gazdaságát, gazdasági stratégiáját és a ka-mara exportfejlesztéssel kapcsolatos munkáját. Rusmin Amin, az ITPC (Indonéz Kereskedelemfejlesz-tési Központ) vezetôje két terület iránt mutatott érdeklôdést. Az élelmiszeripar és kapcsolódó technoló-giák, valamint a megújuló energiákhoz kapcsolódó technológiák és tudás – véleménye szerint – komolyérdeklôdésre tarthatnak számot Indonéziában. Beszélgetéseik során kiderült, hogy Indonézia elsôsor-ban a napenergia felhasználásában gondolkodik. Bóly és Szentlôrinc példáját hallva Rusmin Amin nemtartja kizártnak, hogy a geotermikus energiához kapcsolódó technológiákkal, rendszerekkel is megis-merkedjenek.

Fejlôdô országként nyitottak a zöldenergiával, környezetvédelemmel kapcsolatos technológiákra,várják a magyar üzletembereket hazai és indonéz rendezvényeiken egyaránt. A nagyszabásúIndonesian Trade Expo-ról és kísérô nemzetközi üzletember találkozóról hamarosan rendezvényeink kö-zött olvashatnak. Kapcsolatfelvétel az említett szervezetekkel az ahendinger@pbkik.hu e-mailen keresz-tül lehetséges.

KAMARAI HÍREKDél-Dunántúli Gazdaság 11

Májusban 10 fôs kamarai delegáció utazottKecskemétre az innovációs osztály szervezé-sében. A tavalyi rendkívül sikeres Audi látoga-tás után a legújabb gyártási technológia meg-ismerésére került sor a Mercedesnél.

Az utazás célja a Mercedes gyár bejárása,beszállítói politika megismerése és a Bács-Kis-kun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara vezeté-sével történô szakmai egyeztetés a kamarák ésönkéntes tagvállalatok közötti együttmûködésrôl.

A Mercedes gyárban készül a CLA és a BMercedes, naponta 50 autó gördül le a futósza-lagokról. A teljes termelés robotizált, a belsôösszeszerelése és a minôség-ellenôrzés azegyetlen kézimunkával zajló tevékenység. A láto-gatók a gyár minden fontos részét megtekintették,végig kísérve egy autó születését. Meglepô volthallani a hazai beszállítók számának alacsony vo-lumenét, öröm volt azonban, hogy az egyezteté-sen is résztvevô Profi Metál Kft. önkéntes kama-rai tag felvonókat gyártott a cég számára.

A gyárlátogatást követôen Dr. Kéri István el-nök, Kresz Erika és Áman Mihály alelnökök és Dr.Kállai Sándor ipari tagozat elnök vezetésévelBognár Sándor, Ozsváth János, Herbály István,Várkonyi Zoltán, Somfai Gábor testületi tagok ésRabb Szabolcs osztályvezetô a Bács-Kiskun Me-gyei Kereskedelmi és Iparkamara vezetôivel foly-tatott szakmai egyeztetést, amelynek során egyjövôbeni pécsi látogatás is szóba került a gépipa-ri klaszter és helyi autógyártásban érintett cégekbevonásával.

A beszállítói politika a Mercedesnél

A Pécsi Tudományegyetem Pollack MihályMûszaki és Informatikai Kara és a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara május14-én nyílt napot szervezett, négy szakrafókuszálva. Bachman Bálint dékán ésKvasznicza Zoltán intézetigazgató köszöntöt-ték a 45 kamarai vállalkozás vezetôjét és szak-embereit, majd egy hasznos ismertetôtkövetôen a négy tanszék vezetôje különmutatta be a szakok munkáját, felsôfokúképzéseiket, labor- és kutatási kapacitásaikat.

Az 50 éves oktatási intézmény az utóbbi idôszak-ban megváltozott finanszírozási rendszerre is re-agálva nyitott újabb lépcsôben az ipar felé, bár akaron a gazdaságilag több lábon állást már jóideje elkezdték kiépíteni.

A fórum fontos lépcsôje az ipari szféra és azegyetem érdekeinek azonosítása és az érdekekegyeztetése folyamatában.

Ez alkalommal a gépészmérnök, villamos-mérnök, mérnök informatikus és környezetmér-nök szakok mutatkoztak be. Az ipari szféra képvi-

selôinek lehetôségük nyílt megtekinteni azoneszközöket, melyek segítségével nemzetköziszinten is sikeres hallgatók képzése folyik, köz-vetlenül a vezetôkkel tudtak tárgyalni korábbrólmeglévô, vagy helyben született ötleteikrôl, azokmegvalósíthatóságáról.

A bemutatott gyakornoki program mindenipari vállalat számára hasznosnak ígérkezik, az

egyeztetést a kereskedelmi és iparkamara és aPollack kar szisztematikus rendszerben folytatja.Az érdeklôdés megvan: a résztvevôk visszajelzé-sei azt mutatják, hogy a rendezvényen látottak-hallottak alapján jó, illetve kitûnô az együttmûkö-dés valószínûsége!(Az elhangzottak a kamara honlapján olvashatók:

www.pbkik.hu)

Az ipari szféra és az egyetem kapcsolata

Sipos Zsolt a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara titkára és Gaál József a kamara elnöke,valamint dr. Kéri István a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke

SZAKKÉPZÉS12 Dél-Dunántúli Gazdaság

— Nagyon meglepôdtem, amikor meghallot-tam a nevem, azt meg hosszú ideig el sem hit-tem, hogy én lettem az elsô – mondja a pincérekközött az elsô helyen végzett Tatai Máté, aki ez-zel nemcsak a szakmunkás-bizo-nyítványát szerezte meg, de a gya-korlati helyén folytathatja tovább amunkát, az ottani csapat tagjaként.— Hatan vettünk részt a magasszínvonalon megrendezett, de még-is baráti hangulatban lezajlott verse-nyen.

Mint mondja, a gyakorlati rész-ben Borrendi Vacsorához kellett díszasztalt terí-teni, aminél a középpontba Pécs és a régió ne-dûit, valamint a helyi ízeket helyezte. Állítja, alegnehezebb azonban az elsô nap volt, amikorreggeltôl estig talpon voltak, s a feladatokat mint-egy húszezer látogató figyelmétôl kísérve kellettmegoldaniuk.

Azt is elárulta, már gyerekként is érdeklô-déssel figyelte a pincéreket. Az érettségit követô-en ezért is döntött úgy, hogy ezt a szakmát tanul-ja ki. Állítja, szerencsés volt, hogy a Laterum Ho-tel Éttermébe került, ahol nagy odafigyelésselvezették be az oktatói e szakma rejtelmeibe.

Szakmai téren ketten is egyengették Mátéútjait, az egyik Zsiga István az iskola szakoktató-ja, aki szerint az ilyen sikerekhez szükség vanegy jó képességû gyerekre, jó gyakorlati helyre,s csapatszellemre – elméleti és gyakorlati tár-gyakat tanítók közös munkájára –, most mind-egyik feltétel teljesült.

— Maga a verseny is különleges volt, em-berközeli, ahol nemcsak a saját, de egymás ta-nulóiért is drukkoltunk – mondja. — Ennek is kö-szönhetô, hogy mindenki a maximumot hozta kimagából. Ezért úgy gondolom, hogy minden fel-készítésben résztvevônek megjárna az elisme-rés, akár egy oklevél.

Mindezt, a Laterum fôpincére, Faragó Ist-

ván, Máté másik szakoktatója a következôkkelegészítette ki: az elért siker annak is köszönhe-tô, hogy összefogott az iskola és a munkahely. ALaterum igazgatónôje, akinek szívügye az után-

pótlás kinevelése, minden feltételtmegteremtett a versenyre való sike-res felkészüléshez. Természetesenmindehhez kellett Máté szorgalma, sa szakma iránti elkötelezettsége.Még a verseny elôtti napon is az étte-remben volt, s dolgozott. — Nagyon nagy öröm és boldogsága tanulónk által elért helyezés –

mondja Gyenis Lászlóné, Magdi a Laterum Hotelvezetôje. — Nagyon drukkoltunk neki, az elsôhely pedig igazi meglepetés volt. Korábban isvoltak olyan tanulóink, akik sikerrel szerepeltek aversenyeken, de ehhez mérhetô eredményt mégegyik sem ért el.

— Utoljára 2000-ben volt egy pincér tanu-lónk, aki elsô helyen végzett – veszi át a szótGedeon Endre, a Kereskedelmi, Vendéglátó ésIdegenforgalmi Szakközép- és Szakiskolavendéglátó gyakorlati oktatás vezetôje. — Az el-ért siker jól mutatja, hogy jól mûködik a kapcso-lat az iskola és a cégek között.

Az iskola másik tanulója, Kiss Dániela mûszaki cikk eladók versenyébenállhatott fel a képzeletbeli dobogó te-tejére. Ô egy fiatal szakoktató,Kubinka Dániel szakmai irányításamellett készült a versenyre.

— Még most is hihetetlen az elértsiker – mondja Kubinka Dániel. — Azeredményhez jelentôsen hozzájárultDani gyakorlati képzôhelye, a Konzum épületé-ben mûködô Euronics Mûszaki Áruház. Nekemmeg azért is külön öröm, mert ezzel vissza tud-tam adni abból az egykori iskolámnak, amit mintdiák magam kaptam a tanáraimtól.

— Nagyon jó érzés volt, amikor megtudtuk,hogy a tanulónk az elsô helyen végzett – mond-ja hangjában nem kis büszkeséggel MislyenáczJános, az Euronics üzletvezetôje, aki egyben atanulók képzéséért is felel. — Ô már a második,aki ilyen szép eredményt ért el. Vallom ez annakis köszönhetô, hogy az elsô pillanattól bevonjukôket a munkába. Az értékesítôk mellett a háttér-munkát végzik, amely során megismerik azösszes terméket, különbséget tudnak tenni a fe-hér és barna áru között. Amikor már elegendô is-merettel rendelkeznek, s már tudják a típusszá-mokat, akkor már ôk is értékesíthetik a kisgépe-ket, az értékesítô szakmai irányítása mellett. Da-ni mindig nagyon szeretett az emberek közöttlenni, érdekelte minden termék, folyamatosankérdezett, látszott rajta, hogy szereti, amit csinál.

— Két generációs kereskedô család a mi-énk, gyerekkorom óta a mûszaki dolgok érdekel-nek – erôsíti meg a szakoktatója által elmondot-takat Kiss Dániel. — Egyértelmû volt, hogy ezena területen megyek tovább, az 500-as AngsterJózsef Szakképzô Iskolában gépész-szakonérettségiztem. Szeretem, amit csinálok, nem je-lentett megterhelést a felkészülés. Az, hogy elsôlettem, még mindig hihetetlen számomra is. Na-gyon erôs volt a mezôny, különösen nagy kihívásvolt a gyakorlati rész, amikor élesben egy áru-házban kisgépeket kellett magyarul és egy ide-gen nyelven eladni.

— Az elért sikerért sokat tettek a tanulóink,a gyakorlati képzôhelyek és az iskola is, jó voltlátni, amint egy célért összefog mindenki – hang-

súlyozza László Zoltánné, a keres-kedelmi tagozat vezetôje.

Harmadik lett az 500-as számúAngster József Szakképzô Iskolahegesztô tanulója a Szakma KiválóTanulója versenyen, ami egybenmunkahelyet is jelentett számára,ugyanis a gyakorlati képzôhelyénPécsett, a BKN Metál Kft.-nél dolgo-

zik ma már. — Ugyan van már egy szakmám, de a vég-

zést követôen hamar kiderült, nem tudok elhe-lyezkedni benne – mondja. — Az unokatestvé-rem hegesztô, s azt láttam, hogy jól megél belô-

A siker titka a csapatmunkaIdén is sikerrel szerepeltek a Szakma Kiváló Tanulója versenyen a pécsiek: a pincér és amûszaki cikk eladó elsô, a hegesztô tanuló harmadik helyezést ért el.

Szakmai kiránduláson a Gép-ésszel verseny döntôseiA Gép-ésszel Baranyában III. verseny döntôs csapatai részére a HauniHungária Kft. támogatásával a kamara lehetôséget biztosított a SzakmaSztár Fesztivál és a Csodák Palotájának meglátogatására Budapesten.

Délelôtt a Szakma Kiváló Tanulója verseny döntôjét tekintették meg a fia-talok. A rendezvényen az ország legjobb szakmát tanuló diákjai egy-egymunkadarab elkészítésével mutatták be tudásukat és szakmájukat. Ez remeklehetôséget nyújtott a pályaválasztás elôtt álló gyerekeknek a szakmák megis-merésére és pályaválasztásuk segítésében.

Délután a Csodák Palotájában látványos, szórakoztató, közérthetô és átél-hetô módon mutatták be a diákok számára a természet törvényeit, a fizikacsodálatos és meghökkentô világát.

SZAKKÉPZÉSDél-Dunántúli Gazdaság 13

le, ezért határoztam el, hogy én is kitanulom.Szerencsésnek mondhatom magam, mert a gya-korlati helyemen külön oktató foglalkozott a tanu-lókkal. Papp Béla igyekezett mindarra megtaní-tani bennünket, ami fontos ahhoz, hogy jó he-gesztô váljon majd belôlünk. Ennek és a folya-matos gyakorlásnak köszönhetem, hogy egy na-gyon erôs mezônyben sikerült a harmadik helyetmegszereznem. Az egyik varratom bevizsgálásamég folyik, s amennyiben megfelelônek találják,akkor minôsített hegesztô leszek.

— Az iskolánkban két évvel ezelôttindult a hegesztô-képzés, DomokosSanyi az elsô végzôs osztályba járt– mondja Osvald Levente, az intéz-mény gyakorlati oktatásvezetôje. —Nagyon örültünk, amikor megtudtukmilyen sikeresen szerepelt egy na-gyon erôs mezônyben. Nem kis sze-

repet játszott ebben az iskola és a gyakorlatihely közötti jó kapcsolat.

— A BKN Metál Kft. – Sanyi gyakorlati kép-zôhelye – a versenyre való felkészüléséhez min-den feltételt megteremtett, a gyakorláshoz szük-séges anyagoktól kezdve egészen a helyig – ve-szi át a szót Kalányos Ferenc, az iskola szakok-tatója. — Már több olyan tanítványom volt, aki si-kerrel szerepelt országos versenyen, de ilyenszép eredményt még egyik sem ért el.

Mint mondja, a siker a csapatmunkának kö-szönhetô, ugyanis a tanuló felkészítésében az

elméletet oktató tanárok is jelentôsszerepet vállaltak. Annak a vélemé-nyének is hangot adott, Sanyi sze-rencsés volt abban, hogy olyan cég-hez került, ahol nagy gondot fordítot-tak arra, minél jobban elsajátítsa afogásokat.

— A versenyre való felkészüléssorán arra törekedtünk, hogy megte-

remtsük a feltételeket ahhoz, hogy a különfélehegesztési eljárásokat Sanyi gyakorolni tudja –veszi át a szót Fodor Sándor, a BKN Metál Kft.üzemvezetôje. — Nem számítottunk ilyen jóeredményre, ugyan tudtuk, hogy érdekli a szak-ma és szereti. Nagy tudásvágy van benne, folya-matosan kérdezett.

Papp Béla neve hegesztôi körökben foga-lom, szinte nincs olyan közöttük Pécsett és amegyében, aki ne tôle sajátította volna el e szak-ma alapjait.

— Sok tanulóm volt, de Sanyi kitûnik mind-egyik közül, szerény, szorgalmas, s igazán he-gesztô akart lenni. Ilyen tanulókkal mindig örömdolgozni, akik valóban szeretnék az általuk vá-lasztott szakmát megtanulni. Az elért eredmény-hez hozzájárult a cég vezetésének hozzáállásais, akik mindent megtesznek azért, hogy jó szak-emberek kerüljenek ki tôlük – sommázza véle-ményét Papp Béla.

Sz.K.

A kormány a 2011-ben közzétett szakképzésistratégiája és a Magyar Kereskedelmi és Iparka-marával kötött megállapodása alapján elkötelez-te magát a gazdaság által vezérelt képzés mel-lett. A 2012-tôl érvényben lévô szakképzési tör-vény is tükrözi ezt az elhatározást. A változásalapján a szakképzésben lévôk csak 9. osztály-ban lesznek a tanmûhelyben, ahol szakmai ala-pozást kapnak, melyet év végén a szintvizsgávalmér meg a kamara. Ezt követôen a 10.-11. osz-tály szakmai gyakorlata a vállalkozásoknáltörténik. A felkészítésnek a kerettanterv elô-írásait kell követni a cégnél is. A gyakorlativizsgára történô felkészítésben tehát komolyfelelôssége lesz a cégnek. A kamara egyedikezdeményezése erre a jelentôs feladatraszeretné felkészíteni a cégeket.

A cégek a gyakorlati képzéssel komoly erô-feszítéseket tesznek az utánpótlás nevelésért. APécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamaramost induló kezdeményezésével ennek a mun-kának a hatékonyságát szeretnénk növelni, hi-szen a teljes képzési tartalom elsajátításáhozszükséges technológia nem áll rendelkezésreminden cégnél. Ezért a kamara szakértôk be-vonásával feltérképezi a kiemelt cégek okta-táshoz szükséges eszközfelszereltségét agépipari hiányszakmákban. Amennyiben a

szakemberek ismerik a felszereltséget és azesetleges hiányokat is, tudnak iránymutatástadni a tanulók folyamatos felkészítéséhez.

Felmérésre kerülnek a szakképzô iskoláktanmûhelyei is, mely értékes adatokat ad ahhoz,hogy a cégeknél hiányzó potenciált esetleg hollehet pótolni.

Az elôkészítését és a felmérést szakmaiszakértôk és a szakképzési bizottság gépész ésvillamos végzettségû szakemberi végzik.

A 2013. májusában lefolytatott felmérésalapján készülhet el az a terv, mely az eszköz-hiányos területeken segítheti a vállalkozásokképzési tervezését. Az adatok informatikai fel-dolgozásával lehetôség nyílik a tanulók elhelye-zésének, a tanult tartalomnak idôbeni tervezésé-re, követésére, az ütközések kiküszöbölésére, sezzel egy komoly logisztikai teherre kapnak se-gítséget a vállalkozások.

Ezt a munkát a mintaprojekt keretében aligtöbb, mint 20 kiemelt cégnél, 5 gépészeti hiány-szakmában végezzük el a megyében.

A Gépipari Klaszter keretében folyik az amódszertani fejlesztés, melynek célja a tanulóimotivációs rendszer kidolgozása, az iskolai és acéges gyakorlati oktató folyamatos szakmai kép-zésének átgondolása, a cégek és az iskolaegyüttmûködési modelljének kidolgozása a haté-

konyabb együttmûködés érdekében. Fontos fej-lesztési terület a tanulói kiválasztás. A kamaraiosztályba kerülô tanulók pályáznak a gyakorlatiképzôhelyükre. Tanulmányi eredményük, szint-vizsga teljesítményük mellett a személyes szak-mai beszélgetés adja az alapot a cégek szak-embereinek a választáshoz. A klaszter cégeitöbbletfeladatot vállalnak a fejlesztésben,élenjárnak a tanulói ösztönzésben annak ér-dekében, hogy minôségi utánpótláshoz jus-sanak. A cégek várják a szakmájuk iránt elköte-lezett, azt jól megtanulni akaró fiatalokat. A gya-korlat alatt a cég és a tanuló között megkötött ta-nulószerzôdés alapján a cégek már fizetnek is. Afizetés nagyságát befolyásolja a szakma elsajá-tításáért tett többlet teljesítmény, a jobb tanulmá-nyi eredmény is. A felvételt nyert tanulók a nyáriszakmai gyakorlatot már a cégnél töltik.

A kamarai és a Gépipari Klaszter keretébenfolyó fejlesztések együttesen jelentôs segítségetadnak a bekapcsolódó cégeknek a gyakorlatiképzés hatékonyabbá tételéhez, az elkötelezetttanulók kiválasztásától a gyakorlati képzés ru-galmas megoldási lehetôségéig.

A baranyai kamara szeretné, ha a gépiparterületén történô fejlesztés eredményeit késôbbmás szakmáknál is alkalmazhatnák.

Cséfalvay Ágnes

A minôségi szakember utánpótlásértEgyedi kezdeményezés Baranyában a Gépipari Klaszter és a kamara összefogásával

KLASZTER Dél-Dunántúli Gazdaság14

Alig két éve alakult meg mind árbevételét,mind a tagvállalatok nagyságát tekintve arégió legnagyobb klasztere, a Dél-DunántúliGépipari Klaszter, amely mûködése, sikeremáris igazolta létjogosultságát. A klaszter agépipar koordinált fellépését és fejlesztésiötleteinek megvalósítását segítô szervezetiháttérként mûködik, jelenleg 18 tagvállalat-tal, de folyamatos az érdeklôdés a csatlako-zási lehetôségek iránt. A szervezôdés céljaiközött szerepel többek között a piaci együtt-

mûködés, az innová-ciós tevékenység di-namizálása, a gépi-pari szakképzés fej-lesztése, valamint atovábbi ágazatokkalés klaszterekkel valószakmai kapcsolat-rendszer kialakítása.Az elmúlt két év ta-pasztalatairól elsô-

ként dr. Hüse Istvánt, a Dél-Dunántúli Gépi-pari Klaszter vezetôjét kérdeztük.

— Milyen aktuális projektek, feladatok zaj-lanak a gépipari klaszterben jelenleg és mégmi várható idén?

— A klaszter megalakulásakor pályázati tá-mogatást nyert el. A pályázatban elôre meghatá-roztunk projekteket, amelyekrôl úgy gondoltuk,hogy szükségesek lesznek a klaszter megalapo-zott, hosszú távú mûködéséhez, illetve olyan cé-lokat szolgálnak, melyeket kiemelten fontosnaktartunk. A projektek meghatározását a tagok kon-zultációja elôzte meg, és azokra a tevékenysé-gekre alakítottunk projektet, amelyeket a tagok alegnagyobb arányban támogattak, tartottak fon-tosnak – egyrészt a klaszter mûködése és jövôje,másrészt a közösen fontosnak tartott célok meg-valósítása érdekében.

Így kezdtük meg a szakképzési-, a közös be-szerzési-, a marketing stratégia kidolgozása-, aPR és kommunikációs (arculattervezési)-, a kö-zös adatbázis kialakítási-, a közös beszerzési-, anyelvi képzési-, a szellemi eszköz management-,és a benchmarking projekteket. Elkészült a mar-keting stratégia kidolgozása a PR és kommuniká-ciós (arculattervezési) projekttel együtt és márhasználjuk a klaszter mûködése során. Más pro-jektek – szakképzés, nyelvi képzés – megvalósí-tása folyamatban vannak, illetve folyamatos tevé-kenységet jelentenek, ahogy a benchmarking is.A közös beszerzés és adatbázis projekten, illetvea szellemi eszköz management lezárásán is dol-gozunk.

Az idei év legfontosabb feladatának az arravaló felkészülést tekintem, hogy a klaszter – a pá-

lyázati forrás felhasználása után és annak ered-ményeként – jövôre, valamint az után is önállóanmûködjön. Természetesen a jövôben is számítunka kamara együttmûködésére, segítségére, amely-re az elmúlt két évben nagyon intenzíven támasz-kodhattunk.

— Felfogható-e az újraiparosítás egy lehe-tôségeként a klaszterbe szervezôdés?

— A kérdésben nagyon érdekes, számomraúj megközelítés van. Az nem kérdés, hogy a glo-bális piacon csak a multinacionális vállalkozásoklehetnek globálisan sikeresek. Egyértelmû, hogya tôkekoncentráció, a folyamatos intenzív kuta-tás-fejlesztés, az intenzív marketing, az optimali-zált logisztika, a szükséges humánerôforrás biz-tosításában való közremûködés elôfeltételei, egy-ben alapjai is a versenyképességnek. A kkv-szek-tor szereplôi az összes feltételnek egyszerre nemképesek megfelelni, viszont egy jól mûködôklaszter megteremtheti az esélyek kiegyenlítését,a versenyképesség növekedését úgy, hogy meg-marad a kkv-k egyik legnagyobb elônye: a rugal-masság.

— Milyen közös beszerzési projektet/pro-jekteket tervez a klaszter és ezek mikor reali-zálódhatnak?

— Többszöri nekifutás után rájöttünk, hogy aközös beszerzés kialakítása nem mûködik úgy,hogy egyszerûen összesítjük azokat a szolgálta-tásokat, anyagokat, amelyekre szükségünk van,amiket használunk. Jelenleg a paraméterek, cé-lok meghatározása után épp pályáztatjuk a közösbeszerzési koncepció kialakítását, ez alapján tud-juk felépíteni és mûködtetni azt a rendszert,amely által megvalósíthatjuk a közös beszerzést.A feladat lezárása, tehát a mûködôképes közösbeszerzés rendszerének, szervezetének kialakí-tása év végéig megtörténik.

— Tavaly vette át a klaszter vezetését, mi-ként alakultak az elnöki feladatai?

— Kevesebb „ügyviteli-rendszer” kérdést kel-lett megoldani, mint a klaszter elsô elnökének,Jakabucz Ildikónak. A kialakított együttmûködési,döntéshozatali struktúra megkönnyítette a mun-kámat. Az emlékezetesebb feladatok az elmúltévbôl a marketing stratégia elkészítésében, az ar-culat kialakításában és az elsô közös megjelenéskoordinálásában való közremûködés.

— Milyen továbbfejlôdési lehetôségei van-nak a klaszternek?

— Mennyiségi és minôségi lehetôségeink,valamint terveink is vannak. Folyamatban van aklaszter tagságának bôvítése, összesen öt új tag-ra számítunk, hogy csatlakozik hozzánk. Jövôrevár ránk a legnagyobb feladat: mûködô tartalom-mal megtölteni az azt megelôzô két év elôkészítô,alapozó munkájának eredményét.

A klaszter egyik stratégiailag fontos tevé-kenysége a szakképzés támogatása, fej-lesztése, ezáltal a megfelelôen képzettmunkaerô biztosítása. Minden vállalkozásszámára komoly kihívást jelent a szakmun-kás utánpótlás biztosítása. A klaszter többgazdálkodó szervezete is részt vesz a tanu-lóképzésben, az ún. kamarai osztály kon-cepció keretén belül. A képzésnek ezt a for-máját a kamarával, valamint az 500. sz.Angster József Szakképzô Iskolával közö-sen hozta létre és mûködteti a klaszter. A ta-nulók jó tanulmányi eredményük mellett ré-szesei egy kiválasztási folyamatnak, amely-nek célja azoknak a fiataloknak a kiválasz-tása, akik teljesíteni tudják és akarják amagasabb elméleti és gyakorlati követel-ményeket. A tapasztalatok azt mutatták,hogy nem elég a magas színvonalú képzés,arra is szükség van, hogy a gyerekek és aszülôk is megismer-jék a szakmákat, aszakmai életpályákat.Ezzel a céllal fogal-mazódott meg a kép-zés fejlesztését meg-célzó klaszter projekt.Hogy mit tartalmaz eza projekt, miként tud-nak e területen együtt-mûködni a klasztertagjai – errôl a témáért felelôs Jakabucz Il-dikót, a Hauni Hungaria Kft. ügyvezetôjétkérdeztük.

— A stratégia több, egymáshoz szorosankapcsolódó területtel is foglalkozik. A szakképzésnépszerûsítése, a pályaorientáció azt a célt szol-gálja, hogy már az általános iskolákból a jobb ké-pességû, motiváltabb tanulók is a klasztertagokvállalkozásaiban kiemelten fontos gépipari szak-mákat válasszák. Ennek elérése érdekében ta-pasztalt – az iskolai képzést és a vállalkozásokigényeit is jól ismerô – tanácsadók segítségévelkidolgozott projekt ötleteket ad a szakmák megis-mertetésére. A már évek óta alkalmazott eszkö-zök mellett (céges nyílt napok, pályaorientációskiállítások) szeretnék bôvíteni az eszköztárat álta-lános iskolákban mûködtethetô szakkörökkel,amelyek célja az, hogy a fiatalok a pályaválasztáselôtt ismereteket szerezzenek a szakmák tartal-máról, valamint kialakuljon saját érdeklôdési kö-rük és képességeik.

A másik sarkalatos pont a szakmai képzésrésztvevôi közötti együttmûködés. A projekt kidol-gozása során kiemelt figyelmet kap a gyakorlatiképzést végzô cégek és iskolák együttmûködésifolyamatának felépítése. Ennek keretében kidol-gozzák a formális és az informális csatornák,

Forognak a fogaskerekek: dinamikusan

KLASZTERDél-Dunántúli Gazdaság 15

visszacsatolások rendszerét, ami hosszú távonbiztosítani tudja a cégek és iskolák közötti rend-szeres és szoros együttmûködést. Az együttmû-ködés legfontosabb közös témái: a legújabb szak-mai ismeretek, követelmények beépülése a kép-zésbe, a tanulók egységes kiválasztási és értéke-lési folyamata, a rendszeres visszajelzések az is-kola és a cég számára, valamint az állandó éskölcsönös támogatás biztosítása.

A projekt célja az is, hogy kidolgozza az el-méleti tanárok, iskolai szakoktatók és vállalatigyakorlati oktatók rendszeres tapasztalatcseréjé-nek módszerét, valamint azt, hogy lehetôségüklegyen megismerni a másik fél munkáját, elvárá-sait is.

— Kikkel, milyen intézményekkel mûködikegyütt a klaszter a szakképzési projekt terve-zésekor, megvalósításakor?

— A projekt megvalósításában a klaszterpartnerei a gépipari szakmákat oktató szakisko-lák, az 500. sz. Angster József Szakképzô Iskolaés a komlói Kökönyösi Oktatási Központ, valaminta Zipernowsky Károly szakközépiskola, aki szín-vonalas képzésével nagyban hozzájárul a gépi-pari cégek szakember igényeinek kielégítéséhez.Hosszú távú célunk a képzési együttmûködés ki-terjesztése több szakképzô iskolára is.

— Mikor lesz látható e projekt megvalósu-lása, az elsô eredmények mikor lesznek érzé-kelhetôk?

— A leghamarabb érezhetô eredmény az aTantervi segédlet, „tanmenet” elkészítése lesz,ami leírja a gyakorlati oktatást végzô cégek okta-tásvezetôi részére a szakmai követelményeknek,központi tananyagoknak megfelelô oktatási fel-adatokat a számonkérés gyakoriságának és fel-adatainak megjelölésével. Ez a törvényi változá-sok miatt jelentôs kihívás a vállalkozások számá-ra, hiszen jövôre a szakmai gyakorlatért teljesegészében a vállalkozások lesznek felelôsek.

A klaszter szakképzési projekt célja egyolyan egységes rendszer kialakítása, ami a pálya-orientációtól a szakmai bizonyítvány megszerzé-séig követi a szakmai munkát, segíti az informá-ció áramlását és a kapcsolatok fenntartását agazdaság igényeinek megfelelô szakképzés biz-tosításához.

A projekt megvalósulásában az elektronikusadatfeldolgozás érdekében IT-támogatott megol-dás kidolgozására kerül sor, ezzel is mutatva,hogy a 21. század kihívásainak igyekszik megfe-lelni a klaszter.

A Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter jobb meg-ismerhetôsége érdekében többrétegû pro-jektet dolgozott ki. Hogy ennek milyen ele-mei vannak – erre a kérdésre a témáért fe-

lelôs Lakics Péter, a LakicsGépgyártó Kft. ügyvezetôje ad-ja meg a választ.

— A marketing projekt két fôbbrészbôl tevôdik össze, az egyik aDDGK marketing stratégiájának ki-dolgozása, a másik a közös arcula-ti elemeket tartalmazó PR és kom-munikációs eszközök megvalósítá-sa, kivitelezése. Elsôként aklaszter arculati kézikönyve készült el, melyet kö-vetett a DDGK marketing stratégiája. A hazai ésnemzetközi láthatóság, ismertté tétel érdekében aklasztert és a tagvállalatokat bemutató magyar ésangol nyelvû katalógus, szórólap, roll-up, mappavalamint 14 db PR-kisfilm gyártása valósult meg.A következô nagyobb lélegzetû feladat a DDGKweblapjának kialakítása és mûködtetése, melyetrövid idôn belül már böngészhetnek a tisztelt ér-deklôdôk. A marketing kommunikációs projektösszes elemeinek kivitelezési határideje ez év vé-ge, hiszen finanszírozása a nyertes DDOP-pályázat keretében valósul meg, ebben a költsé-geket ez év végéig kell elszámolni.

— Ezek közül melyik hangsúlyos, tehátmelyik területen tud legjobban érvényesülni aklaszter?

— A hangsúlyos területet jelenleg a klaszter„Kiállítások, vásárok projektjéhez” történô csatla-kozása jelöli ki, melyekhez kiemelten fontosak anyomtatott kiadványok és a kiállításokon folyama-tosan lejátszott filmek. A weblap sikeres mûködte-tése pedig a hosszú távú klasztercélok megvaló-sításában kap fontos szerepet (pl. információcse-re platformja, intranet, telekocsi rendszer, adatbá-zisok).

— Milyen üzenetet szeretne eljuttatni a po-tenciális partnerek, a „nagyvilág” felé aklaszter?

— Az üzenetet célcsoportonként érdemesmeghatározni. Potenciális megrendelôink fejébenszeretnénk, ha olyan komplex kép élne a klaszter-rôl, melyben a klasztertagok régiónk minôségi tel-jesítményre alapozott, magas szintû mûszaki kul-túrát megtestesítô vállalatai, valamint a klasztertagjai külön-külön és együtt is professzionális, ru-galmas, személyre szabott megoldásokat kínálnakmagas igényû vevôiknek. A régió és társada-lom számára az aktív, jövôorientált, felelôsséggelmûködô szervezet képét szeretnénk mutatni. Vé-gül, de nem utolsó sorban a leendô klasztertagok-nak az aktív és a szinergiákat kihasználni tudóklaszter képét közvetítenénk.

— Mi a tartalma a közös innovációs pro-jektek azonosításának, a „SZEM-projektnek”?

— A projekt célkitûzése a közös termékek,fejlesztési projektek generálása, a klaszter által

kínált termékekhez és szolgáltatá-sokhoz kötôdô technológiai fejlesz-tések megvalósítása. A projektmegvalósítása elindult, jelenleg atagvállalatok „technológiai profiljá-nak” elkészítése folyik, melyet a kö-zös innovációs projektek azonosítá-sa és megvalósítása követ. — Vannak a klasztermarketingrevonatkozó követendô példák,minták vagy mindent saját magá-

nak kell kitalálnia?— Nagyobb múltú klaszterek klasztermarke-

tingjébôl el lehet ötleteket, megoldásokat „lesni“,azonban véleményem szerint minden klaszterneksaját céljaihoz, teljesítményelvárásaihoz kell alegmegfelelôbb klasztermarketinget, a leghatéko-nyabb kommunikációs eszközöket alkalmazni.

Hat üléssel a hátuk mögött már komoly ta-pasztalatokról számolhat be a klaszterbenchmarking klubjá-ért felelôs Hirth Fe-renc, aki a KontaktElektro Kft.-t vezeti éselsô házigazdája voltaz aktív társaságnak.

— A benchmarkingklub – mint minden ha-sonló szervezôdés – cél-ja, hogy megismerjükegymás tevékenységét, az azzal kapcsolatos ap-ró technikai trükköket, amit az ember nem szokottelárulni másnak. Minden cégben vannak olyansajátos technikák, amiket saját maga talál, vagytapasztal ki, de nem veri nagy dobra a versenytár-sak elôtt, viszont nagyon fontosak a mûködéshez.Ilyenek pl. a személyzeti problémák: hogyan ve-szünk fel új munkatársat, milyen a munkatársakmotiválása, premizálása, a próbaidô alatt mikéntnézzük a teljesítményüket, hozzáállásukat – ezekolyan fontos dolgok, amit igyekszünk egymástóleltanulni. A benchmarking összehasonlító elem-zést jelent, összehasonlítjuk egymást, mit csiná-lunk jól, netán rosszul, miben jobb a másik. Eztöbb területre is érvényes lehet, például kinek mi-lyen az önkormányzattal való kapcsolata, ki mi-lyen kiállításra megy el, hogyan szerzi az ügyfele-it – ilyenekrôl beszélgetünk. A klaszter cégei nemnagyon konkurálnak egymással, inkább azt lehetmondani, hogy egymás beszállítói vagyunk. Ez amásik terület, azaz üzleti cél, hogy miként lehe-tünk egymás beszállítói, hogyan tudunk kooperál-ni, a klaszter tagjának munkát adni, ezáltal növel-ni a foglalkoztatottságot és az eredményességet.Aztán az ipari tanuló téma is kiemelt fontosságú:

mûködik a Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter

KLASZTER16 Dél-Dunántúli Gazdaság

ki hogyan kezeli az utánpótlás, az ipari tanulóképzést. De említhetem a vállalatirányítási rend-szert: ki hogyan készül fel, akinek már van, milye-nek a tapasztalatai. Szó volt már arról, ki mikéntbonyolítja le a beruházásait, milyen kivitelezôt,mûszaki ellenôrt választottunk, milyenek a pályá-zati tapasztalatok. Ez is egy külön téma, hogy pá-lyázni mindenképpen kell. Ki a pályázatíród, megvagy-e elégedve vele, hogyan lehet túlélni egypályázatot. A klub a tapasztalatok átadására épülés nagyon hasznos minden résztvevônek – ezt afokozott érdeklôdés is mutatja. A klubüléseken ál-talában a cégvezetôk vesznek részt, de ha nemérnek rá – mert ilyen azért elôfordulhat –, akkorelküldik egy vezetô munkatársukat. De képvisel-tetik magukat, mert fontosnak tartják.

— Hogyan zajlanak a klubülések? — Meglátogatjuk egymást, mindig más tag-

társunknál vendégeskedünk. Az elsô alkalom a mivállalkozásunknál zajlott, de idôvel minden tagtár-sunk sorra kerül. Mindig van egy házigazda, ô avendéglátó, aki felvezeti azt a témakört, ami szá-mára fontos vagy érdekes, netán amiben nagyonjó, amibôl mások tanulhatnának. Így ismerjükmeg egymást, egymás telephelyét, tevékenysé-gét, az erôsségeket, a gyengeségeket. Mondhat-ni, hogy havonta találkozunk.

— Milyen visszajelzéseket kaptak eddig atagoktól?

— Egyöntetûen azt mondják, nagyon hasz-nos, folytatni kell, hiszen sokat tanulunk egymástól– teljesen pozitívak a visszajelzések. Mint említet-tem, összehasonlítjuk az egyik vállalkozás mûkö-dését a másikkal. Közel húsz tag látogatja egy-mást, így elég sok tapasztalatot lehet begyûjteni.

— Ön mit lesett el a másik vállalkozástól,amit jó példának tart?

— Nagyon sok ilyen dolog volt, említhetempéldául a költségtakarékosságot. Mindenki másmódon takarékoskodik, láttunk jó példát az ener-giaszolgáltatók versenyeztetésére, ki mennyit fi-zet a villanyáramért, a gázért. Ez most nagyon ak-tuális téma.

A klaszter önálló kiállítóként május végénrészt vesz a Mach Tech kiállításon, október-ben pedig az MSV54 brnoi vásáron. Csatla-kozik a június elején nyíló Pécs Expóhoz,de az év elején a pécsi Pollack Expón isképviseltette magát. Hogy mi a célja aklaszternek a kiállításokon, rendezvénye-

ken való részvétellel,mit tart fontosnak ma-gáról bemutatni aklaszter? — errôlKleisz Zoltánt, aMATRO Kft. ügyveze-tôjét, a klaszter vásá-rokért, kiállításokértfelelôs tagját kérdez-tük.

— Viszonylag fiatal és kevéssé ismert a szer-vezet, ennek okán elsôsorban ismertséget kívá-nunk szerezni a kiállításokon, vásárokon valórészvétellel. Véleményem szerint a klaszter létre-hozásának egyik alapvetô célja, hogy a tagválla-latok tevékenységeinek összességét tudja kínálnia vevô felé. Ezáltal lehetôség nyílik olyan komp-lex termékek gyártása adott vevô részére, melyeta tagvállalatok egyenként, önállóan nem tudná-nak felkínálni. Ilyen módon a klaszter kiállításo-kon a komplex „gyártási lehetôséggel” mutatkozikbe. Meg kell jegyezni, hogy jelenleg ebbôl aszempontból még nem ért el a klaszter tagvállala-taival optimális összetételt, még idôre van szük-ség, hogy ez kialakuljon.

— Milyen szempontok alapján választjákki, hogy melyik rendezvényen érdemes résztvenni?

— A tagvállalatok tapasztalata és igényealapján választjuk ki azokat a vásárokat, amelye-ken kiállítóként szerepelünk. A kiállításokon valómegjelenés adott esetben lehet, hogy csak né-hány tagvállalat számára fontos, ebben az eset-ben a résztvevô tagvállalat képviseli magát aklasztert is.

— Mit várnak a kiállításokon, vásárokon valómegjelenéstôl?

— Természetesen, mint minden más kiállító:a piaci lehetôségek bôvülését, kapcsolatok építé-sét. A külföldi vásárokon való részvétel annyibanhangsúlyosabb a belföldinél, hogy a tagvállalatokszámára a külföldi piacszerzési lehetôség még je-lentôsebb lehet. Tagjaink közül többnél jelenleg isaz exportpiac a domináns.

Viszonylag új fogalom a klasztermenedzser,akinek munkája nélkülözhetetlen ahhoz,hogy a mindennapi dolgok jól mûködjenek.Merza-Szabó Berta klasztermenedzserkéntsegíti a Dél-Dunántúli GépipariKlaszter munkáját. Hogy mi-lyen feladatai vannak egyklasztermenedzsernek, egyál-talán melyek azok a feladatok,amelyek speciálisan a gépipa-ri klaszterhez köthetôk – errôlkérdeztük Bertát.

— A klasztermenedzser jelen-leg fôként a pályázatban meghatá-rozott projektek – úgymint a szakképzés fejleszté-si, közös beszerzési, a marketing stratégia kidol-gozása-, a PR és kommunikációs projekt, a közösadatbázis kialakítás, a nyelvi képzés, a szellemieszköz management, és a benchmarking projek-tek – operatív menedzselésével, megvalósításá-val foglalkozik. Kezdve a pályázati ajánlatkérôkmegírásától, a szerzôdéskötésen és az igények-nek megfelelô, eredményes projektmegvalósítá-son át a projekt pénzügyi elszámolásáig bezáró-lag. A nyolc projekt megvalósításában külön kihí-

vás a 18 klasztertag igényét, véleményét a meg-adott határidôkön belül leegyeztetni. A projektekév végi zárásával egyre nagyobb és nagyobbszerepet kell kapniuk a piaci együttmûködéssel,kooperációval és a közös termékfejlesztésselkapcsolatos feladatoknak.

— Van-e a klaszternek más szervezôdé-sekkel, klaszterekkel kapcsolata? Mi ezekneka tartalma, mit tanulhatnak egymástól ezek aszervezetek?

— A klaszter megalakulásakor célul tûzte ki aszéleskörû együttmûködési rendszerek kialakítá-sát, az ennek megfelelô munka elindult, 2013.februárjában a DDGK együttmûködési megálla-podást kötött a Tolna Megyei Önkormányzattal akészülô területfejlesztési koncepció fejlesztésére,ehhez a DDGK szakmai véleményére is határo-zottan számítanak. Hazai és nemzetközi klaszter-találkozókon számos klasztert volt módunkbanmegismerni, képviselôikkel elbeszélgetni, ezenalkalmakkor általában megvitattuk a klasz-termenedzsment téma köré csoportosítható kér-déseket, mint pl. a leghatékonyabb szervezeti fel-építést, mûködési rendet, cégformát, az együtt-mûködési lehetôségeket.

Emellett keressük a közös kapcsolódási pon-tokat, lehetôségeket a különbözô intézményekkel,cégekkel, nonprofit szervezetekkel, úgymint aNemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) – ôket a ha-zai és nemzetközi kiállítások, vásárok témájábankerestük meg – vagy a Fonavita Nonprofit Kft.,amelynek képviselôje a megváltozott munkaké-pességûek foglalkoztatásának elônyeit osztottameg a klasztertagokkal. Információink szerinteredményesen, hiszen máris egyik tagunknálmunkát kapott egy kiközvetített dolgozó. Végül,de nem utolsó sorban a kamarát is mindenképpenide kell sorolni, hiszen azon kívül, hogy aklasztermenedzsment szervezete, már számosesetben mûködtünk együtt (pl. kamarai rendezvé-

nyek, pályázatok, információ meg-osztás, gépipari ajánlatok az EENrendszerén keresztül stb.).

— Van-e követendô tanköny-vi példa vagy valamilyen modell,tapasztalat, hogy miként érde-mes mûködtetni egy ilyenklasztert?

— A klaszter mûködésénekmódját alapvetôen a klaszterSZMSZ-e, kidolgozott belsô ügyvi-

teli rendszere valamint a Pécs-Baranyai Kereske-delmi és Iparkamarára, a klasztermenedzsmentszervezetére vonatkozó szabályok összességehatározza meg. Gépipari kifejezéssel élve ezekadják meg a fogaskerekek fogazatait, azonban aleghatékonyabb mûködéshez szükséges az olajis, melyet a klasztertagokkal kialakított kapcsolatiháló alapoz meg. Tudni kell, kit, milyen témábanérdemes megkeresni, mi az egyes klasztertagokmotivációja, érdeklôdési köre, projektjeinkhez köt-hetô viszonya és értékrendszere. N.T.

PÉCS EXPO MELLÉKLETDél-Dunántúli Gazdaság 17

Blázek és Anni Bôrdíszmûipari Kft.

Bolko Print Kft., Bolko Bt.

Code-tech Kft.

A Blázek & Anni Kft. 1993-ban alakult, minôségi bôrtáskák gyártására specializálódott. Cégünk fôprofilja, hogy az üzleti szférában résztvevôk, illetve a hivatali életben dolgozók igényeit kielégít-sük. Hosszútávú célunk a saját gyártású, exkluzív, hivatali-üzleti jellegû bôrdíszmû termékek ma-gas minôségben történô elôállítása, a funkcionalitás, innováció és design ötvözése, a hosszúélettartam garantálása. Termékeinket nemzetközi és hazai piacainkon értékesítjük.www.blazekandanni.hu

A Bolko-Print Kft. fô tevékenységét a dekoráció, a digitális nyomtatás, nyomdai munkák képezik.Profilunkhoz tartozik az autók, üzletek dekorációja, a rendezvényekre molinók, zászlók, standok,kínáló pultok tervezése és kivitelezése, emellett a szórólapok, kiadványok, prospektusok meg-szerkesztését és nyomtatását is elvégezzük. Cégünk nyitott az egyéni elképzelések megvalósí-tására és az ügyfelek egyedi igényeire. Széleskörû szolgáltatásunkkal képesek vagyunk megfe-lelôen kielégíteni egy vállalat reklám és marketing tevékenységét. www.bolkoprint.hu

Vonalkódolvasók, vonalkódnyomtatók, öntapadós címkék és kellékanyagok forgalmazása. Or-szágos ellátás Pécsrôl. Okos kis eszközök, amik többet tudnak, mint amire számítunk. Vonalkó-dolt profit.www.codetech.hu

A kamarai kiállítók katalógusaK i á l l í t ó i n k A m i t k í n á l u n k

Fôbejárat

PÉCS EXPO MELLÉKLET Dél-Dunántúli Gazdaság18

Cseresznyefa utca Bt.

Dalmer Csaba e.v.

Erla Sound & Light Bt.

Europe Direct Iroda

Geochem

Greksza Kft.

GyapiNet Bt.

Harász-Fenyvesi Kft.

Cégünk lakberendezéssel foglalkozik, mely véleményem szerint, alkalmazott mûvészet. Elsô he-lyen áll a funkció, a használhatóság, a kényelem. Csak ezután következik a mûvészet, ami aztjelenti, hogy a terek széppé, lakályossá, élménnyé váljanak az ôket használók számára. Fontos,hogy a pénz kamatozzon: az érte kapott szolgáltatások, tárgyak kiszolgáljanak minket, gyönyör-ködtessenek, és az esztétikus látvány által többnek hassanak. www.markoviktoria.hu

Asztalosipari tevékenységemet 15 éve kezdtem édesapám mellett. Önálló vállalkozásom 1 éveindítottam el, azzal a céllal hogy a sok év során összeszedett tudást új ötletekkel, új értékekkelbôvítsem. Javarészt fából készítek különféle kül- és beltéri lakberendezési tárgyakat. Lépcsôfel-járók, bútorok, ajtók, és más egyéb famunkák. Munkáimnál elsôsorban a pontosság, idôtállóság,és esztétikusság összességére törekszem. www.dalmer.hu

Erla hang-, fény- és színpadtechnika. A pécsi székhelyû cég folyamatosan bôvülô eszközparkjá-val Magyarország egész területén biztosítja: hangtechnikai, fénytechnikai, színpadtechnikai szol-gáltatásokat. Az Erla csapata folyamatos jelenlétével a régió kulturális eseményein számos üz-leti és ezen túlmenô baráti kapcsolatot épített ki partnereivel. A szolgáltatások és az eszközparkfolyamatos fejlesztése mellett törekszünk a megrendelôkkel való személyes kapcsolattartásra, hi-telességünk megôrzésére és a visszatérô közös, sikeres rendezvények lebonyolítására.www.erla.hu

Irodánkban folyamatosan megtalálhatja az Európai Bizottság és más uniós intézmények kiadvá-nyait és ingyenes tájékoztató füzeteit, továbbá számítógépen hozzáférést biztosítunk az EU adat-bázisaihoz, a témával foglalkozó honlapokhoz. Dokumentumtárunkban több mint ezer uniósszakkönyv és más kiadvány nyújt lehetôséget egy-egy témakör alaposabb tanulmányozására.Tel./fax: +36 72 520 552E-mail: baranya@europedirect.hu — http://www.bmeip.hu

A GEOCHEM Kft. egy high-tech felszereltségû laboratóriummal rendelkezô kisvállalkozás. Méré-seire, fejlesztéseire fôként a földtan egyes szakterületein van szükség, mindemellett szolgáltatá-sai a gyógyszeripartól az építôiparon át az anyagkutatásig és régészeti geológiáig számos terü-leten felhasználhatók és keresettek. Fô tevékenysége a kutatás-fejlesztés, mely leginkább a na-gyon tömör és konszolidálatlan anyagok komplex vizsgálatát, valamint speciális vizsgálóberen-dezések, eszközök fejlesztését célozza.www.geochem-ltd.eu

Finombetonelem gyártás, betonelemgyártás, helyszíni és elôre gyártott mûkô munkák, homlok-zatburkoló elemek gyártása. www.greksza.hu

Fémmegmunkálás, fémipari alkatrészek gyártása, javítása. Szerver hosting, kliens számítógépekfelügyelete, informatikai hálózat kiépítése. www.gyapinet.hu

Pécs egyetemi városrészében, a Szívklinika és a PTE új, Szentágothai János Kutató Központjá-nak (Science Building) szomszédságában található a Hotel Makár Sport & Wellness**** szálloda,mely 36 db Superior négycsillagos és 22 db Standard háromcsillagos szobával várja vendégeit.Üzleti partnereink részére kedvezményes corporate szobaárakat biztosítunk. A szállodában 50-80 fôs modern konferenciatermek, és akár 1000 fôs rendezvény lebonyolítására alkalmas tenisz-csarnok is bérelhetô. A hotel étterme terasszal kiegészítve széles körû, minôségi catering szol-gáltatásokkal biztosítja a rendezvények vendéglátását. A szálloda számos lehetôséget kínál azaktív pihenést és a kikapcsolódást keresôknek: 7 db tenisz-, 3 db squashpálya, fittnessterem, ké-nyeztetô wellness szolgáltatások állnak a vendégek rendelkezésére. Ingyenes nyitott parkoló, éstérítés ellenében mélygarázs is biztosított. További részletek: www.hotelmakar.hu

PÉCS EXPO MELLÉKLET 19Dél-Dunántúli Gazdaság

Helian NaTour Kft.

Heva Kft.

Hungária Takarékszövetkezet

HVH gyártó ker. szolg Bt.

Jáde-Trade Kft.

Karotázs Kft.

A Helian NaTour Utazási Iroda az ökoturizmus valódi úttörôje Magyarországon. A természeti éskulturális értékeket utasainknak oly módon próbáljuk bemutatni, hogy közben igyekszünk megvé-deni a rendkívül sérülékeny környezetünket. Irodánk fô profilja az aktív turizmus, elsôsorban ke-rékpártúrákat, vízitúrákat és gyalogtúrákat szervezünk itthon és külföldön egyaránt. Útjainkonnagy hangsúlyt fektetünk a helyi értékek megôrzésére és a gasztronómiai felfedezésre is. Túrá-inkat fôleg egyéni utasoknak szervezzük, de baráti társaságoknak és cégeknek is állítunk összekomplett programcsomagokat. www.helian.hu

Az 1991-ben alakult HEVA Kft. a teljes körû épületgépészeti és uszodatechnikai kereskedelemterületén tevékenykedô vállalkozás. Lakossági, közületi és ipari felhasználók részére egyaránt kí-nál berendezéseket, szerelvényeket. Társcégünkkel a Hevaszer Kft.-vel együttmûködve a tervezés, ajánlatadás, kivitelezés területénteljesíteni tudjuk a felmerülô igényeket, legyen szó épületgépészetrôl, öntözés- és uszodatechni-káról, szaunák, gôzkabinok létesítésérôl. Szivattyú technikában a GRUNDFOS márka képviselôiés márkaszervize vagyunk alapításunk éve óta.www.heva.hu info@heva.huSZERELVÉNY CENTRUM Épületgépészeti Szaküzlet 7622 Pécs, Légszeszgyár u. 30. — Tel./fax: 72/312-202HEVA Uszodatechnikai Szaküzlet7624 Pécs, Tiborc u. 60. — Tel.: 72/516-688; 211-461, fax: 72/516-687

Hungária TakarékItthon vagyunk, értéket teremtünk!A Hungária Takarék 1960-as megalakulása óta több, mint 50 éven keresztül bizonyította, hogy al-kalmas és képes a tagjai, a mûködési körzet lakosságának pénzügyi szolgálatára.Mûködési területünkön 24 egységben állunk partnereink rendelkezésére, 45 önkormányzatszámlavezetését látjuk el.2012-re a hazai takarékszövetkezeti szektor vezetô pénzintézetei közé kerültünk: mér-legfôösszegünk meghaladja a 30 milliárd Ft-ot, jövedelmezôségünk országosan is kiemelkedô.Bátran állíthatjuk, hogy az alapvetô célkitûzés teljesült: a Dél-Dunántúli Takarékunk szolgáltatá-sait újabb két fiókkal megkezdte Baranya megye székhelyén, Pécsett is. A Király u. 66. és YblMiklós u. 7/B. szám alatti TakarékPont fiókok korszerû technikai felszereltséggel rendelkezô kör-nyezetben, színvonalas kiszolgálással várja lakossági és vállalkozói partnereit.A Hungária Takarék fontosnak tartja a helyi értékek gondozását, az összefogást és térség gaz-dasági fejlôdését. Ebben kívánunk nem egyszerûen egy pénzügyi szolgáltató, hanem pénzügyipartner lenni.www.hungariatakarek.huwww.facebook.com/HungariaTakarek

HVH Bt. A Szörpmester. Térjen be hozzánk egy kóstolóra, ismerje meg termékeinket!Vendéglátás, gasztronómia, szállodai ellátás italalapanyagának gyártója és forgalmazója.Kornélius szörpök, italautomata szörpök, jégkása szirupok, gyümölcsitalok. Kényeztesse vendé-geit hazai elôállítású italokkal.www.hvhbt.hu E-mail: hvhbt@t-online.hu

Kül-és beltéri funkcionális fa pavilonok tervezése, kivitelezése és telepítése. www.pavilonok.hu

Cégünknek több évtizedes tapasztalata van a víz, nyersanyag-, környezetvédelmi kutatások, il-letve kútállapot-vizsgálatok terén. Alapítás óta számos karotázs kutatási, tesztelési munkát vé-geztünk, 15 éve vagyunk jelen a mûszeres kútgeofizikai (karotázs) mérések terén, hazánkban éskülföldön is. Több kutatás-fejlesztés pályázaton szerepeltünk sikeresen, így a napi munka mellettúj eszközöket és módszereket fejlesztünk. Több korszerû eszköz fejlesztése fûzôdik nevünkhöz.standunknál ezeket kívánjuk bemutatni. www.korotazs.hu

PÉCS EXPO MELLÉKLET Dél-Dunántúli Gazdaság20

Kódex Nyomda Kft.

M&M Computer Kft.

Magyar Passzívház Kft.

Mecsektex Könnyûipari Kft.

Mig-Tig Kft.

Nagyné Hajdú Beáta e.v.

Nyelvtanoda Kft.

Ormánsági Szociális Szövetkezet

Pálinkásné Bakó Anikó e.v

Jogelôdünk a Kódex GMK 1983-ban alakult, majd 2000-ben átalakulással a Kódex nevet meg-tartva Kódex Nyomda Kft. néven folytatta tevékenységét. A szakdolgozatok könyvek bekötése,díszdobozok és egyéb egyedi termékek készítése mellett meghatározó a digitális és hagyomá-nyos nyomdai tevékenységünk (kisebb és nagyobb példányszámú puha- és keménytáblás köny-vek). 1992-tôl bélyegzôkészítéssel és könyvkiadással is foglalkozunk.7627 Pécs, Rigóder út 29., Tel./fax: 72-213-999 e-mail: kodex@t-online.hu, www.kodexnyomda.hu

Komplex, teljes körû informatikai szolgáltatással állunk vállalati, intézményi, oktatási és egyéniügyfeleink rendelkezésére. Felkaroljuk és felügyeljük a teljes beruházási folyamatot: kezdeti ta-nácsadást, pályázati elôkészítést, árajánlat készítést, beszerzést, telepítést, majd a késôbbi üze-meltetést végezzük. www.mmcomputer.hu

A Magyar Passzívház Kft. passzív- és energiatakarékos házak építésével, gerenál-kivitelezésé-vel foglalkozik, a mai modern elvárásoknak és a megrendelôink igényeinek megfelelôen. Igyek-szünk minden lehetôségünkkel bemutatni a passzív- és energiatakarékos házak, valamint az újpolisztirol-zsalus építôelemek elônyeit. Tapasztalatunk és hozzáértésünk garancia a magas szín-vonalra és minôségre! www.magyarpasszivhaz.hu

Munkaruházati termékek gyártásával, és munkavédelmi eszközök forgalmazásával foglalkozunk.Fô profilunk, a férfi és nôi munkaruhák, egészségügyi, és élelmiszeripari ruhák gyártása, külön-bözô fazonokban, színekben, a megrendelô igényei szerint. A ruházati termékek gyártása mellettnagykereskedelmi áron értékesítünk munkavédelmi eszközöket. www.mecsektex.hu

Ipari gázok és hegesztôanyagok forgalmazása.Hegesztô és lángvágó gépek forgalmazása, szervize.Hegesztési szaktanácsadás, mérnöki tevékenység.Ipari feladatok bonyolítása. www.migtig.hu

Ballonos ásványvizek, egészségmegôrzô ivóvizek, víz- és melegital automaták értékesítése, bér-beadása, házhozszállítása és szervizelése. +36 30 216 3709 akva27@freemail.hu

A pécsi Katedra Nyelviskolát üzemeltetô vállalkozásunk, a Nyelvtanoda Kft. hosszú távú sikeré-nek titka, hogy akkreditált intézményként nagy hangsúlyt fektetünk tanulóink és megbízóink igé-nyeinek felmérésére, és szolgáltatásunkat ennek megfelelôen alakítjuk ki. Ennek köszönhetôenmár több ezren átélték a KATEDRA által nyújtott családias, jó hangulatú és kiemelkedôen ered-ményes nyelvtanulás élményét. A nyelvoktatás mellett fordítással, tolmácsolással, nyelvvizsgáz-tatással és nyelvi utaztatással is állunk kedves ügyfeleink rendelkezésére. Elérhetôségeink: 7621 Pécs, Rákóczi út 1., 72/213-231, 20/251-9769www.pecs.katedra.hu

Mûemléki épületek külsô hôszigetelése TSM kerámia hôszigetelô bevonattal. Vízszigetelés folyé-kony gumi szigetelô rendszerrel. www.tsm.hu

Munka- és védôruházat gyártása egyedi tervek alapján, a vállalkozás arculatának megfelelôen.

PÉCS EXPO MELLÉKLETDél-Dunántúli Gazdaság 21

Personmed Kft.

Plastomatic Kft.

PVSK Létesítmény Kft.

RG-NetWorks Kft.

Rokána Kft.

RPT Innoteq Kft.

Siklósi Thermal Kft.

Orvosi genetikai vizsgálatainkkal személyre szóló, fontos segítséget adunk Önnek és családjá-nak súlyos betegségekre való hajlam korai felismerésében. Fájdalommentes és korszerû tesztjeinkkel gyorsan megtudhatja hogy hajlamos-e, illetve milyenszemélyre szabott kezelés megelôzés szükséges daganatos betegségekre – emlôrák, vastagbél-rák, melanoma, hasnyálmirigyrák –, cukorbetegségre, lisztérzékenységre, laktóz intoleranciára,izületi gyulladásra vagy alvászavarra. www.personmed.hu

Mûanyagipari és megújuló energetikai eszközök értékesitése. Tel: +36209809580, www.plastomatic.hu, www.daralo-pelletalo.hu, www.solaromatic.eu

1919-es megalakulása óta a PVSK-ban a jelenleg mûködô 12 szakosztályon kívül sok sportághelyet kapott. Az idôk során a PVSK-ban többek között mûködött: asztalitenisz, birkózó, kerék-pár, lövész, autós-motoros, röplabda, sakk, teke, tenisz, torna, úszó, vívóés vízilabda szakosz-tály is. Sok eredményünk közül kiemelkedôen büszkék vagyunk olimpikonjainkra. Innen indul pa-tinás egyesületünk története, mely a sok hányattatás ellenére is egyben maradt, s oly sok dicsô-séget szerzett városunknak. www.pvsk.hu

RG Net CégcsoportAz RG Net Kft. egyedi hardver és szoftver fejlesztéssel és IT üzemeltetéssel foglalkozik.www.rgnet.huAz RG NetWorks Kft. vanNet márkanéven kínál szélessávú mûholdas internet szolgáltatást. www.vannet.huAz MV NetSystems Kft. megfigyelôrendszerek, biztonságtechnikai rendszerek tervezésével, fej-lesztésével és kivitelezésével foglalkozik. www.mvnetsystems.hucím: 7622 Pécs, Nyírfa u. 24.6 — Tel.: 72 / 315-331e-mail: info@rgnet.hue-mail: info@vannet.hue-mail: info@mvnetsystems.hu

Dinamikusan fejlôdô társaságunk közel 25 éve gyárt saját fejlesztésû baba egészségügyi termé-keket, melyek számos európai ország piacán megtalálhatóak. A legtöbb készüléket a francia pi-acon értékesítjük. Sikerünk záloga a folyamatos fejlesztés. A hatékonyság növelésén túl nagyhangsúlyt fektetünk a design és a funkció összhangjára. Legfontosabb termékeink: a csecsemôorrtisztító és a mellszívó készülék. Különleges megoldással a mellszívó készülékünk használha-tóságát évekkel meghosszabbítottuk. Ezzel a kétfunkciós termékkel még ma is egyedülálló lehe-tôséget nyújtunk a kismamáknak. Másik divíziónk a postai „sárga” csekkek, számlalevelek gyár-tása, borítékolása, digitális nyomdai szolgáltatások nyújtása.www.rokana.hu

Prototípus gyártásRapid Tooling — Rapid Manufacturing — Reverse Engineering — 3D Scanning www.rpt-innoteq.hu

A Siklósi Vár tövében épült Hotel Castello**** Thermal Spa Siklós az M6-os autópálya révén a fô-városból is mindössze kétórányi autózással elérhetô. Négycsillagos szállodánk a wellness ésgasztronómia kedvelôk, továbbá a gyermekes családok fellegvára. Szállóvendégeink a siklósiThermal Spa vízi paradicsomát a hotelbôl közvetlen átjárással, fûtött folyosón keresztül érhetikel. Stílusos eleganciával, kiváló ízekkel, a Villányi borvidék különleges boraival és kényeztetôwellness kezelésekkel tesszük teljessé vendégeink pihenését. www.hotelcastello.hu

PÉCS EXPO MELLÉKLET Dél-Dunántúli Gazdaság22

Somfai Kft.

Strauss Metal Kft.

Szabó Barbara e.v.

Szite Kristály Kft.

Szomor-Hornitz Kesztyûgyártó Kft.

Szûcs Helga e.v.

Tóth Aszfaltplasztika 05 Kft.

Unipur Kft.

Somfai Kft. – Baranya vezetô munkavédelmi vállalkozása!Munka- és tûzvédelem, pályázatírás és marketing.Tanácsadás és szolgáltatás egy helyen.Mi hiszünk a tisztességes üzletben, a közös eredményességben.Keressen bátran minket: www.somfaikft.hu

A Strauss Metal Kft. 100%-ban magyar tulajdonú vállalkozás, mely mechanikus biztonságtechni-kai eszközök gyártásával és értékesítésével foglalkozik. A társaság közel 300 féle terméket gyártEURO norma szerint, és ezek közül számos MABISZ minôsítéssel rendelkezik. www.straussmetal.hu

Barb Tailor leather design / Szabó Éva Barbara ev.Saját tervezésû bôr termékek, nôi táskák, pénztárcák, apróáruk készítésével foglalkozunk. Már-kánk egyre kedveltebb, szeretnénk ha megismerné Ön is. Kínálatunkban szerepel még étlap bo-rítók gyártása, igényes alapanyagokból, széles színválasztékból. Oklevél tartó, egyéb reklámajándék készítésével is foglalkozunk. Bérmunka vállalása is szerepel portfóliónkban. Kérjük, lá-togasson el standunkra, szeretettel várjuk érdeklôdését. www.barbtailor.com

„...mert a kristály örök!”Magas élômunka-tartalommal készülô, évszázados technológiát ôrzô, egyedi mûvészi üvegárutközvetítünk a felhasználókhoz. Kristálytermékeink nagy része hagyományos, tradicionális kézimegmunkálással készül hazánk egyetlen és egyben legrégebbi kristálygyárában Ajkán. A kristály elengedhetetlen kelléke ünnepnapjainknak – legyen szó dísztárgyakról, készletekrôl,ékszerekrôl egyaránt. Kínálatunkat színesíti az üvegipari termékek mellett megtalálható és egy-re bôvülô választékot jelentô ásványkövekbôl készült ékszerek – mint türkizek, korallok,borostyánok... –, valamint ajándéktárgyak. Pécs Ferencesek utcája 5., Tel.: 72/315-826, 30/9579-795 www.szitekristaly.huszitekristaly@enternet.hu — szitekrisaly@hotmail.com

Saját tervezésû bôrkesztyûk gyártása. www.pecsikesztyu.com

Minôségügyi szakmérnök, tûz- és munkavédelmi szakember valamint emelôgép ügyintézô va-gyok. Több mint tíz éve foglalkozom menedzsment rendszerek (ISO 9001, ISO 14001, OHSAS18001) kiépítésével, mûködtetésével és fejlesztésével, munkavédelmi és tûzvédelmi tanácsadás-sal és emelôgép ügyintézéssel. Célom, hogy ügyfeleim érdekeinek és igényeinek szem elôtt tar-tásával, számukra a piacon a mindenkori elérhetô legmagasabb szintû szolgáltatást biztosítsam. Elérhetôségeim: +36-30/9213-112, info@szucshelga.huwww.szucshelga.hu

Aszfalt és betonfelületek hôtechnológiával történô javítása. www.tothaszfaltplasztika.hu

Az energiaárak rohamos növekedésével mindenki egyre nagyobb fontosságot tulajdonít a meg-felelô, hosszú távú és rövid idôn belül megtérülô szigetelés fontosságának. Az Unipur Kft. szórtpoliuretánhabos szigeteléssel foglalkozik, mely technológiával a hô- és a vízszigetelés problémá-ját egyszerre tudja orvosolni. A poliuretánhab kiemelkedô mûszaki tulajdonságaiból adódóan min-den felületre felhordható, a páralecsapódásokat azonnal megszünteti, kiemelkedô hôszigetelôképessége van, új épületeknél és felújításoknál is használható. Alkalmazásával jelentôs ener-giamegtakarítás érhetô el.www.unipur.hu

PÉCS EXPO MELLÉKLETDél-Dunántúli Gazdaság 23

— indítómotor, generátor javítás, — autóvillamossági alkatrész forgalmazás, — elektronikus kiegészítô felszerelések, feszültségszabályzók gyártása— webáruházwww.vamosautovillamossag.hu

Cégünk bélyegzô, névjegykártya, levélpapír, ügyviteli nyomtatványok, borítékok, szórólapok,meghívók, katalógusok, füzetek, mappák, plakátok, egyedi naptárak készítésével, reklámanya-gok beszerzésével, feliratozásával és grafikai szerkesztéssel foglalkozik. A bélyegzôk kiváló mi-nôségét a gravírozott gumilemezek garantálják, amiket akár egy órán belül elkészítünk.A hagyományos nyomdai és digitális technológia alkalmazása a munkák gyors és gazdaságos ki-vitelezését teszi lehetôvé. Célunk, 1982 óta, fôként a kis- és középvállalkozók munkájának segí-tése, igényeik gördülékeny, rugalmas kiszolgálása magas színvonalon. www.varszeginyomda.hu

Melegh Andrea selyemfestô— selyemfestmények— egyedi kendôk, sálak— igényes lakástextíliák— csempék, kerámia- és üvegtárgyak rendelésre— arculattervezéshttp://picasaweb.google.com/104769273424709706529

A Weiland Kft. elsôsorban papír csomagolóeszköz gyártással és papír- hullámlemez feldolgozás-sal foglalkozik. Magyarországon országos lefedettséggel tevékenykedtünk, nagy hangsúlyt fek-tetve a minôségi, pontos, szakszerû munkára.A Weiland Kft. 1999- ben alakította ki a papírüzemet és kezdte meg a gyártást. Saját magunk ké-szítettük – és készítjük ma is – kivágó szerszámainkat, szitázzuk termékeinket. Gyorsan tudtunkalkalmazkodni a vevôk igényeihez, így mára már a kis és nagy szériákat egyaránt el tudjuk vál-lalni. 2013. év júliusától ofszet nyomtatással bôvül tevékenységi körünk.weilandkft.5mp.eu

Valódi fából készült parketták, teraszburkolatotok, parafaburkolatok forgalmazása, teljes körû ki-vitelezéssel, hagyományos és környezetbarát felületkezeléssel.www.woodparkett.hu

A Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter a régió legnagyobb klasztere mind árbevételét, mind a tagvál-lalatok nagyságát, dolgozói létszámát tekintve. Tagjai a gépipar különbözô területein tevékeny-kednek. A jelenleg 18 tagvállalatot számláló Klaszter céljai és tevékenységei között szerepel töb-bek között a piaci együttmûködés, az innovációs tevékenység dinamizálása, közös termékek ki-fejlesztése, a gépipari szakképzés fejlesztése, társulás az anyag, energia és a szolgáltatás be-szerzésében, további ágazatokkal és klaszterekkel való szakmai kapcsolatrendszer kialakítása. Cím: 7625, Pécs, Majorossy I. u. 36., Mobil: +36/20/539 33-66. weblap: ddgk.hu

Az Alkalmazott Földtudományi Klaszter – közép-kelet Európában egyedüliként – koncentrálja atudományág ismereteit, kutatásait, fejlesztéseit. A globális tudományos életben és a versenyszfé-rában egyaránt presztízzsel és nemzetközi referenciákkal, hosszú távú együttmûködô partnerek-kel rendelkezô klasztertagok együttesen teljeskörû szolgáltatást tudnak nyújtani a megrendelôik-nek.Az AFK klasztertagok által egyenként és együttesen is ajánlott mérnöki szolgáltatások a környe-zettudatos gazdálkodás szerves részét képezik: — Geotermikus kutatás, ➔

Vámos és Társai Bt.

Várszegi Kft.

Vonalszerviz Kft.

Weiland Kft.

Woodparkett Kft.

Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter

Alkalmazott Földtudományi Klaszter

PÉCS EXPO MELLÉKLET Dél-Dunántúli Gazdaság24

Alkalmazott Földtudományi Klaszter(folytatás a 23. oldalról)

Dél-Dunántúli Kulturálisipari Klaszter

Pécsi Kesztyûs Klaszter

Zöld Energia Klaszter

— Megújuló és nem megújuló energiahordozók kutatása, — Nyersanyagkutatás, — Széndioxid-elhelyezés, — Radioaktív-hulladék hosszútávon történô biztonságos elhelyezése, — Építôipar szakterületén a földtani folyamatokra visszavezethetô problémák (pl. belvízproblé-mák, löszfalomlások) megelôzése, kármentesítés, — Környezetgazdálkodás, mely a mezôgazdaság egyes ágazatait (pl. üvegházi termelés) érintôproblematikákra is megoldást nyújt. www.foldtudomany.hu / info@foldtudomany.huwww.appliedearthhsciences.org

Innovatív, kultúripari vállalkozások megalakításának támogatása és fejlesztése, valamintklaszterbe integrálása.Közös beszerzések, kulturális szolgáltatások megszervezésének támogatása.Közös értékesítés szervezése.Egyetemi K+F kapcsolatok feltárása a kulturális és kreatív ágazatban (Egyetem fejlesztési és in-novációs stratégiája).Közös fejlesztési, termelési és szolgáltatási tevékenység menedzselése.Termékek közös megjelenítésének támogatása a piacon. (közös arculat, közös márkanév)PR és reklámanyagok készítése.Partnerkapcsolatok építése, partneri találkozó szervezése hazai és nemzetközi vonatkozásban.Adminisztráció, projektelszámolások támogatása.Forráskoordináció és pályázatkészítés.www.kikk.hu

A pécsi kesztyûgyártó vállalkozások ma már leginkább exportra dolgoznak, a legnevesebb olaszés francia divattervezôkkel (Cerutti, Louis Vuitton) együttmûködve. A közelmúltban a baranyai megyeszékhelyen készült például a dán királyi család és Lady Gagakesztyûkollekciója is.

A Klaszter tagjainak célja és feladata az épületek energetikai racionalizálása, energia hatékony-ságának növelése. Kiemelt feladata a megújuló energiaforrások elterjesztése. A 2010-ben alapí-tott Klaszter menedzsment szervezete, a GLT cégcsoport 1985-ben alakította elsô, épületgépé-szettel foglalkozó társaságukat Termovill Gmk. néven. A Társaság dinamikus szakmai és gazda-sági növekedése után 1991-ben megalapította a GLT Delta Kft.-t majd 2000-ben leányvállalato-kat hozott létre. A Klaszter közel harminc vállalkozása az építôiparban tevékenykedik. A Klaszterszolgáltatásai felölelik az épület felmérésétôl kezdôdôen az energetikai tanácsadáson át a meg-takarítási javaslat kidolgozásán keresztül a teljes körû építészeti és gépészeti kivitelezést, kar-bantartást.www.energia-centrum.hu

Látogassa meg

vállalkozóinkat

a Littke teremben!

Együtt mûködünk!

A HÓNAP ÜZLETEMBERE 25Dél-Dunántúli Gazdaság

„Partnerség a piacképes pécsi oktatásért”,„Több száz fôs bôvítést tervez Pécsett az ITServices”, „Magasan képzett fiatal munkaerôtvár az IT Services Hungary” – ez csak néhánycím azokból az újságcikkekbôl, amelyek az el-múlt egy évben jelentek meg az informatikaivállalat pécsi telephelyével kapcsolatban. AMagyarországon 2006 óta jelen lévô, a németT-System leányvállalataként mûködô ITServices Hungary informatikai üzemeltetésselfoglalkozik, az informatikai szolgáltatások tel-jes spektruma megtalálható kínálatában. Máraaz on-line megoldásoknak köszönhetôenszinte teljesen mindegy, hogy Németország-ban vagy Magyarországon dolgozik a cég al-kalmazottja, így számos olyan feladatot is el-látnak a pécsi telephely alkalmazottai, ame-lyek több ezer kilométerrel arrébb keletkez-nek. Elsôsorban magas szintû német nyelv-tudással rendelkezô, az informatika iránt fo-gékony munkavállalókat várnak a baranyaimegyeszékhelyre, ahol tavaly telepedett mega vállalat. Hogy miért éppen Pécsett, arrólZalay Buda, a szolgáltató központ vezetôje akövetkezôket mondja:

— Az IT Services Hungary a 2000-es évekközepén jelentôs fejlôdésnek indult Budapesten,de a cégvezetés felismerte, hogy a képzett mun-kaerô megtalálása, az alacsonyabb infrastruktúraköltségek miatt érdemes lenne az ország más te-rületei felé fordulni. Elôször Debrecenben, majdtavaly Pécsett is létrehozta szolgáltató központ-ját. Ma mintegy 120-an dolgozunk ebben a bel-városi irodaépületben, de folyamatosan keressükleendô munkatársainkat németül beszélô, infor-matikus végzettséggel rendelkezô szakemberekszemélyében.

— Ez a térség jelenleg nehéz gazdaságihelyzetben van, amely jelentôs munkaerô el-vándorlást eredményez. Az egyetemen vég-zettek közül is nagyon sokan keresik máshola boldogulást. Beváltotta a hozzá fûzött remé-nyeket a cég pécsi telephelye?

— Többek között ez volt az egyik ok, amiérta vállalat ebbe a térségbe jött. Egyrészt itt vanegy olyan egyetem, ahol több karon is folyik infor-matikai képzés, viszont nincs felvevô piaca avégzett hallgatóknak, másrészt sokan beszélik anémet nyelvet a megyében lévô sváb falvak éskéttannyelvû középiskolai oktatás miatt. Bár az isigaz, hogy az elvándorlás valós probléma, de ab-ban bízunk, hogy hozzájárulhatunk a lassításá-hoz és a friss diplomások egy része nálunk találmunkát.

— Ha már szóba került a Pécsi Tudo-mányegyetem, meg kell említeni, hogy idén

márciusban aláírtak egy együttmûködésimegállapodást ezzel az intézménnyel.

— Az egyetem kulcsfontosságú tényezô szá-munkra, hiszen ha egymáshoz tudjuk illeszteniaz igényeinket és az ô oktatási rendszerüket, ak-kor az egyetemrôl kikerülô fiatalok egy részéneklesz nálunk állása. A nemrégiben aláírt keret-megállapodás arról szól, hogy a két fél kölcsönö-sen figyel egymásra, egyeztet. Azt látom, hogy amai felsôoktatás egyre inkább nyit a piaci szerep-lôk felé. A szerzôdés megkötése óta már tárgyal-tunk az egyes karokkal és úgy vélem, sok dolog-ban együtt tudunk mûködni.

— Hogyan találta meg önt ez a nagy cég apécsi telephely vezetésére?

— Pécsi vagyok, itt születtem, itt jártam isko-lába, itt diplomáztam mûszaki informatikusként aPollack Mihály Mûszaki Fôiskolán. Dolgoztam aDélhúsnál, a BAT Pécsi Dohánygyárnál, majd azElcoteq-ben informatikai igazgatóként. Miután azElcoteq becsukta a kapuit, Budapesten találtamállást, de mindig is Pécsett képzeltem a jövômet,hiszen itt él a családom. Amikor már látszott azElcoteq-nél, hogy nem lesz folytatás, igyekeztemaz ott mûködô mintegy 30 fôs informatikai csapa-tomat egyben tartani és olyan céget keresni,amely foglalkoztatná. Több cég után így jutottamel az IT Services Hungary-hez 2011-ben. Ekkormég nem volt szó arról, hogy én lehetnék a leen-dô pécsi csoport vezetôje, ez csak késôbb dôlt elegy interjú sorozatot követôen.

— Mekkora szabadsága van és milyenmértékben határozza meg a cégvezetés azo-kat az irányvonalakat, amelyek mentén dol-gozhat?

— Azt gondolom, hogy szabad kezet kapok adöntéseimhez. Ha a pécsi telephely sikeres, azaz én sikerem is, ha sikertelen, akkor rajtam ké-rik számon, hogy mi az oka. Bízom benne, hogyaz elôbbi lesz a jellemzô a tevékenységemre.Ami érdekessége vagy furcsasága a jelenlegi be-osztásomnak, hogy nem informatikai munkátvégzek, hanem helyi ügyvezetôi, menedzseri fel-adatokat látok el: elvárt képességekkel rendelke-zô kollégák megtalálása és alkalmazása, olyanirodaépület biztosítása, ahol megfelelô infrastruk-túrát és színvonalas munkakörülményeket tu-dunk teremteni a munkatársak számára. A kama-rai kapcsolatok is nagyon fontosak, most azondolgozunk, hogy az eszéki térség felé nyissunkkommunikációs csatornákat. Ott is van informati-kát oktató egyetem, és ott is érdekelheti a mun-kaerôt az ilyen jellegû munka.

— Milyen alapelvek szerint szervezi az irá-nyítása alatt álló „csapatot” illetve a munká-kat? Azt kihallottam a szavaiból, hogy felelôs-

séget érez a munkatársai iránt.— Az IT Services Hungary több üzletágból

épül fel. Vannak felhasználók támogatásáért fele-lôs kollégáink, vannak informatikai rendszereketüzemeltetô mérnökeink és alkalmazásfejlesztô-ink is. Mindegyik más képességet, szakmai tu-dást, hozzáállást igényel. Hogy ezek a feladatokközül mi kerül ide, arra nincs közvetlen ráhatá-som. Minden esetben az üzletág igazgató döntarról, hogy egy új megbízás esetén Pécsett, Deb-recenben vagy pedig Budapesten lássák el a fel-adatot és ott bôvítsék a csapatot. Amit én tehe-tek, hogy a cégen belül promotálom a pécsi iro-dát és az itt elérhetô kompetenciákat. Ez már azötödik multinacionális cég, amelynél dolgozom,de ennyire fiatalos és kézzelfoghatóan friss cég-kultúrával még nem találkoztam. Gondolom, ezadódik abból is, hogy míg a legtöbb vállalatnálazt hallani, hány fôt bocsássunk el, melyik szol-gáltatást kell lemondanunk, még hol húzzuk mega nadrágszíjat, addig itt nagyon pozitív hangvéte-lûek a mindennapok. Hiszen arról beszélünk,hogy hány embert kell felvennünk, tovább növek-szik a cég, újabb és újabb feladatok jönnek. Azátlag életkor a cégnél 25 és 30 év között van, azigazi kihívás az újonnan bekerülôknél, hogy meg-tanítsuk a diplomásoknak, mit jelent egy multina-cionális cégnél dolgozni.

— Miként fogadta a város a szolgáltatóközpont létrejöttét?

— Értelemszerûen a polgármester úr isörömmel fogadta a cég pécsi telephelyének meg-nyitását, hiszen a térség gazdasági fejlôdéseszempontjából nagyon fontos az új munkahelyeklétesítése. Az ITSH tervezi, hogy Pécsett bôvíti atelephelyét, nagyobb, kb. 800 fô elhelyezésére al-kalmas irodaépületet vesz igénybe. Jelenleg fel-térképezzük a lehetôségeket az új iroda kialakítá-sa kapcsán, a Polgármesteri Hivatal a szakmaiszempontok figyelembe vételével segítségünkrevan az optimális megoldás kiválasztásában.

„Ha a pécsi telephelysikeres, az az én sikerem is”

További munkavállalókat vár az IT Services Hungary Pécsett

A hónap üzletembere: Zalay Buda

N.T.

DÍJAZOTTAK Dél-Dunántúli Gazdaság26

A kamara ezzel az elismeréssel kívánja ho-norálni a gazdasági szervezet kiemelkedôkörnyezetvédelmi teljesítményét, amelyhozzájárult a megye környezetvédelmihelyzetének javításához, új környezetbaráttechnológiák kifejlesztéséhez, piacképesbevezetéséhez. A cím pályázattal nyerhetôel, melyet a Pécs-Baranyai Kereskedelmi ésIparkamara tagjaként, Baranya megyébenbejegyzett vállalkozás vezetôje vagy tulaj-donosa, ill. egyéni vállalkozó nyújthat be. Adíj kitüntetettje az Öko-Trade Kft., amely agazdálkodó szervezetek környezetvéde-lemmel kapcsolatos problémáinak hatha-tós kezelésére nyújt megoldást. A cég idénünnepelte 20 éves fennállásának évforduló-ját, mely nyilvánvaló bizonyítéka annak,hogy munkájukat ügyfeleik megelégedésé-re végzik. Szakmai tevékenységüket a kör-nyezetvédelem minden ágában, az országegész területén végzik. Társaság jelenleg istöbb mint 50 céggel áll állandó megbízásosjogviszonyban, melyek közül 34 baranyaitelephellyel rendelkezik. Hogy miért pályáz-tak erre a díjra és miként fogadták az elis-merést – errôl BARTOS RÉKÁT, az Öko-Trade Kft. ügyvezetôjét kérdeztük.

— Úgy éreztük, hogy az elmúlt évek

tevékenységei alapján jogosultak va-

gyunk a díj megpályázására. Hatalmas

megtiszteltetés, hogy meg is nyertük.

Ügyfeleinknek, partnereinknek mindig a

legkorszerûbb, leghatékonyabb megoldá-

sokat dolgozzuk ki mind a környezetvé-

delmi tervezés, mind a kivitelezés oldalá-

ról.

– Milyen értéke van ennek az elis-

merésnek az üzleti életben? Elônnyel

jár, ha egy vállalkozás ennek a tulajdo-

nosa?

— Ez egy rangos elismerés. Termé-

szetesen elônnyel jár, hisz kifejezi a díj a

szakmában elért sikereinket. A honlapun-

kon is feltüntetjük, mi is és ügyfeleink is

büszkék rá.

— Az utóbbi években egyre na-

gyobb hangsúlyt kap a környezetvéde-

lem. A vállalkozások, az önök partne-

rei is úgy vélekednek, hogy ez fontos,

vagy még mindig azért rendelnek meg

egy-egy szolgáltatást, munkát, mert

úgymond „kötelezô”?

— Szerencsére egyre több olyan cég-

gel találkozunk, amely minél környezet-

tudatosabban próbálja végezni tevékeny-

ségét. Többen keresnek meg minket

azért, hogy segítsünk: a szabályozások-

nak a lehetô legjobban meg tudjanak fe-

lelni, de nem csak azért, mert különben

szankció jár, hanem azért, mert valóban

környezettudatosan kívánnak mûködni.

— Miként lehet megfogalmazni az

Öko-Trade elmúlt húsz éves sikerét?

Milyen alapok, elvek szerint dolgoz-

nak, hogy több mint két évtizedig meg

tudtak maradni a piacon?

— Cégünk egy szakértôi, tervezôi,

kivitelezôi környezetvédelmi cég. A léte-

zô összes környezeti elemmel foglalko-

zunk, nem csak a környezetvédelem egy

szegmensére specializálódtuk. Egy fel-

merült környezetvédelmi probléma vagy

beruházás folyamatát az elsô ponttól az

utolsóig végigkísérjük, lebonyolítjuk.

Kevés ilyen cég van, amely egy személy-

ben képes az összes fázist – a tervezéstôl

egészen a kivitelezésig – megvalósítani.

A folyamatos szakmai fejlôdés, a tájéko-

zottság, a piac folytonos figyelése és hoz-

zá való alkalmazkodás a „titok”. Számos

olyan cégünk van akik 20 éve kérik a mi

tanácsainkat (fôként mezôgazdasági cé-

gek), számunkra ez is nagy bizonyító

erôvel bír.

Az Öko-Trade Kft. 1992-ben alakult,

100%-ban magyar tulajdonú vállalkozás.

Fennállása alatt széles körû tapasztalato-

kat szerzett a környezetvédelem minden

szakterületén. Átlagos alkalmazotti lét-

számuk 12 fô, mérnökeik több diplomá-

val rendelkezô, magasan kvalifikált szak-

emberek, akik a környezetvédelem kü-

lönbözô szakterületeinek bejegyzett

szakértôi. A vállalkozás stabil gazdasági

alapokon nyugszik, megalakulása óta

minden gazdasági évét nyereséggel zárta.

Dinamikusan fejlôdik, nyereségének egy

részét mindig fejlesztésekre, beruházá-

sokra fordítja. A célkitûzések megvalósí-

tása érdekében szerezték meg 2004-ben

és újítják meg évrôl évre ISO 9001 minô-

ségirányítási rendszerüket, valamint a

NAT akkreditációt.

— A környezetvédelem szinte min-

den ágában tevékenykednek az ország

egész területén, mégis megmaradtak pé-

csinek. Milyen elônyökkel/hátrányokkal

jár, ha egy vállalkozás baranyai?

— Partnereink, ügyfeleink nagyobb

része Baranya megyébôl, illetve a dél-

magyarországi régióból került és kerül

ki, de országosan mûködünk. Az ország

északi régiójában is vannak cégeink.

Elôny, hogy a déli országrészben a ne-

vünk sok esetben már garancia a minô-

ségre és a szakmaiságra. Hátrány, hogy

nehezebb az árverseny egy északibb régi-

óban élô cégnél. Ezért is nyitottunk ta-

valy egy budapesti irodát, hogy könnyeb-

ben tudjuk biztosítani a Budapesthez kö-

zelibb városoknak ugyanazt a szolgálta-

tást, mint a Pécshez közelieknek.

— Az Öko-Trade Kft. aktív résztve-

vôje a kamarai rendezvényeknek, prog-

ramoknak. Miért tartják fontosnak a

Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparka-

marával való szoros együttmûködést?

— Nagyon fontosnak tartjuk a Pécs-

Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

munkáját. Lehetôséget biztosítanak prog-

ramjaikkal a további fejlôdésre, új pia-

cok, területek megismerésére, kapocs-

ként szolgál olyan régiók (belföldi-kül-

földi) között, melyet egyedülálló cégként

nem állna módunkban megismerni, oda

eljutni. N.T.

Baranya Megyei Környezetvédelmi Díj: Öko-Trade Kft.

DÍJAZOTTAK 27Dél-Dunántúli Gazdaság

A kamara „Az Év Kézmûvese Díjat” ado-mányozhat tradicionális kézmûves szak-mák elismert mûvelôjének, a hagyomá-nyok ôrzôjének, a szakmai kultúra fejlesz-tôjének vagy piacképesen, eredményesengazdálkodó kisvállalkozásnak. Az Év Kéz-mûvese Díj kitüntetettje 2012-ben PolgárZsuzsanna. Az indoklás szerint PolgárZsuzsanna elhivatott pedagógus, a Mezô-szél utcai általános iskolában generációk-kal szerettette meg a kézmûves kismester-ségeket, a kreatív alkotás örömét. A me-gye kézmûves vásárainak állandó színfolt-ja, derûjével, mindenkit felvidító mosolyá-val és bemutatóival népszerûsíti a mézes-kalács díszítés mesterségét.

— Akkora meglepetés volt, amek-

kora csak lehet – válaszolja vidáman

még az átadás után három hónappal is

arra a kérdésre az Év Kézmûvese, hogy

miként fogadta az elismerést. — Tény-

leg nem számítottam rá. Nem igazán is-

mertem ezt az elismerést, onnan tudtam

a létezésérôl, hogy egy kézmûves barát-

nôm, társam, akivel egy egyesületben

dolgozunk, két évvel ezelôtt ugyaneb-

ben a díjban részesült. De hogy nálam is

sor kerül erre, nem gondoltam.

— Milyen értéke van ennek elis-

merésnek?

— Azt gondolom, hogy a kézmûve-

sek között ez nagyon sokat jelent.

Ugyanis nem gyakran tüntetik ki a kéz-

mûveseket, pedig nagyon sokat dolgo-

zunk. Úgy érzem, mostanában nem be-

csülnek meg bennünket. Ezért gondo-

lom, hogy annak üzenete van, ha

valamelyikônkre mégis felfigyelnek.

— Mitôl érezné azt, hogy megbe-

csülik, elismerik?

— Ha egy kiemelt kategóriába ke-

rülhetnénk, akár úgy, hogy felállítaná-

nak egy mércét, aminek szigorúan meg

kell felelni. Nem kimondottan a termé-

kek zsûrizésére gondolok, mert akörül

mostanában nagyon sok a visszásság.

De valahol mégiscsak el kellene dönte-

ni, hogy kik azok a mesterek, akik –

csak ezt a szót tudom mondani – míves

munkákat készítenek és kik azok, akik

tömeggyártásra készültek fel, piacra ter-

melnek. Függetlenül attól, hogy nyilván

nekünk is sokat számít a piac, mégsem

adhatjuk alább a munkáinkat.

— A díj indoklásában az szerepel,

hogy „a megye kézmûves vásárainak

állandó színfoltja, derûjével, minden-

kit felvidító mosolyával és bemutatói-

val népszerûsíti a mézeskalács díszí-

tés mesterségét”. ön hogyan mutatná

be saját magát?

— Azt mondanám magamról, hogy

megszállott tanító vagyok. Amúgy is ez

az örökölt, a választott és imádott szak-

mám. A nagyszüleim, a szüleim is taní-

tottak és el sem tudtam képzelni, hogy

lehet mást is csinálni a világban, mint

tanítani. És emellé jött – valószínûleg a

sors ajándékaként –, hogy a nagyszüle-

im alkotó kedvû emberek voltak. Egy-

szerû parasztemberek, de mindent meg

tudtunk csinálni otthon és ez a világ leg-

természetesebb dolga volt. A dédnagy-

anyám varrt, szôtt, a nagyanyám sütött –

olyan igazi alkotó emberek voltak a szó

mindennapi értelmében. Amit én aján-

dékba kaptam az élettôl, azt még plusz-

ban tanítom is. Minden vásárba bemuta-

tózni megyek – ez azt jelenti, hogy so-

kan körülöttem állnak és én mesélem,

hogy amit látnak, azt hogy kell elkészí-

teni. Mondom a receptet, jó tanácsokat

adok, tanítom a gyerekeket. Az iskolá-

ban kézmûves osztályom van, egész év-

ben bütykölünk valamit: nemezelünk,

szövögetünk, próbálkozunk sok min-

dennel. Nyáron kézmûves táborba vi-

szem ôket, ahol aztán reggeltôl estig

dolgozgatunk valamit. Azt próbálom

megtanítani a gyerekeknek, hogy ha az

ember a saját kezével elkészít valamit,

az nem egy betegség, nem egy isten

csudája, hanem mindennapos dolog.

Ám annál nincs jobb érzés, mint ha

megszületik valamilyen szemet és szí-

vet gyönyörködtetô tárgy.

— Mi szépet talál az alkotásban?

— Ezt nem tudom szavakba önteni,

ez az életem része. A hímzés az igazi

nagy szerelem, azzal indult az alkotás

valamikor. Nagyanyáimtól kaptam a tex-

til szeretetét, ha hozzáérek, már babát lá-

tok benne, vagy hímzésmintát tervezek

rá, el nem tudom képzelni, hogy lehet e

nélkül élni. Ez nagyon fontos. Én egy-

szerûen csak boldog vagyok ettôl. Akkor

nyugszom meg, ha bármilyen kis anyag-

ból készíthetek valamit. Akár a gyere-

kekkel, akár egymagam. Még ebben a fa-

ramuci helyzetben is, amikor tudjuk,

hogy nem ismernek el bennünket,

Az Év Kézmûvese Díj: Polgár Zsuzsanna

SZAKKÉPZÉS Dél-Dunántúli Gazdaság28

nehezen élünk, sokat dolgozunk, én

mégis azt mondhatom magamról, hogy

egy elégedett és boldog ember vagyok.

Azt csinálhatom, amit szeretek.

— A szavaiból érzôdik, hogy na-

gyon szereti a gyerekeket.

— Ez így igaz. A gyerekek színes

fantáziával rendelkeznek és ügyesek is

lennének, ha otthonról hoznának egy

kis hátteret. Megesett, hogy stoppolni

tanítottam a gyerekeket az osztályban és

azt üzente az egyik anyuka, hogy: kösz,

tanító néni! A gyerek lesz az egyetlen,

aki majd tudja, mi az, hogy tû! Annak

idején, amikor a nagymamák maguk

mellé vették a kis unokájukat és meg-

mutatták, hogy hogyan kell öltögetni,

egy mintakendôt készítettek – az alap-

vetô dolgokra a mindennapokban taní-

tották meg a kicsiket. Nem kellett el-

menni kézmûves foglalkozásra ahhoz,

hogy valamit megláthasson és megta-

nulhasson a gyerek, hanem otthon, a

mindennapokban volt szükség arra,

hogy egészen kicsiként megtanulja az

alapvetô dolgokat. Vagy addig nézte a

nagymamát, amíg ô is nekilátott és csi-

nálta. Ez ma nagyon hiányzik. Most el-

sô osztályban azzal küszködünk, hogy

megtanuljuk a hármas fonást, vagy

megtanuljunk csomót kötni, arra pedig

masnit. Ilyen alapvetô dolgok hiányoz-

nak. A mai gyerekek sem ügyetleneb-

bek a régieknél, mert amikor nekiál-

lunk, viszonylag rövid idô alatt meg

tudják csinálni, de hiányzik e tekintet-

ben a családi háttér.

— Említette, hogy ha elmegy a vá-

sárba, akkor ön köré gyûlnek az em-

berek és arról mesél, hogy mit hogyan

kell készíteni. Miért fontos az, hogy

beszélgessen az alkotásról, a tárgyak-

ról?

— Én abban bízom – és ezen dolgo-

zunk Míves Mag Mûhelyünkkel –, hogy

ne csak az alkotásnak tudjunk örülni,

hanem ha megtanítjuk a technikákat, a

dolog lelkét, akkor az másoknak is örö-

möt fog okozni. Nem csak a konkrétan

elkészült tárgyaknak lehet örülni, ha-

nem a munkafolyamatnak is, ahogy ala-

kul az ember keze alatt az anyag. Ezt

próbáljuk tanítani és bízom benne, hogy

a példa, a motiváció talán többeket

munkára sarkall.

N.T.

Gasztronómiai verseny tanulókkalEsztendôrôl, esztendôre szervez a tanulók részvételé-

vel versenyt a Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szö-

vetség Dél-Dunántúli Szervezete. Az ideit Bor- és

Gasztronómia – Kreativitás a konyhamûvészetben

címmel rendezték meg. Idén nyolc csapat mérte össze

tudását.

— Ezeknek a versenyeknek az egyedisége abban van, hogy a pincér és szakács

tanulók is részt vesznek benne, akiket az adott csapatot alkotó étterem vezetôje és

séfje választ ki – mondja Zsiga István régió-elnök, a verseny egyik fô szervezôje.

— Emellett attól is más, hogy egy elôre nem ismert nyersanyagkosarat kapnak a

csapatok, s az abban található alapanyagokból kell elkészíteniük, meghatározott

idô alatt négy személy részére a háromfogásos – leves, fôétel, befejezô fogás –

ételsort. Célja az indulók szakmai ismereteinek és kreativitási szintjének felméré-

se, valamint, hogy erôsítse a gyakorlati képzôhelyek, az iskola és a tanulók mun-

kakapcsolatát.

Az ételek elkészítését a meghívott vendégek, valamint az iskola tanulói, akik

nem vettek részt a versenyen, projektoron kivetítve is követhették az eseményeket.

Ebben az esztendôben sok fiatal konyhafônök vállalta a megmérettetést, nem egy

olyan is volt közöttük, aki alig néhány esztendeje fejezte be tanulmányait.

— A kollégák és a senior szekció tagjai a háttérbôl támogatják a fiatalokat, le-

hetôséget adva nekik arra, hogy megcsillanthassák tudásukat – hangsúlyozza Zsi-

ga István. — A jeles szakemberekbôl álló zsûri pedig nagy figyelmet fordít arra,

hogy az értékelésben ne csak a hibákra hívják fel a figyelmet, hanem az elôremu-

tató, egyedi megoldásokra is.

A szakácsok versenyével párhuzamosan zajlott a pincér tanulók nemes vetél-

kedése, akiknek szintén számos feladatot kellett megoldaniuk, egyebek mellett az

alkalomhoz illô asztalt, díszterítést készítettek és a szakácsok és tanulóik által el-

készített ételsort felszolgálták a meghívott vendégek részére. Ôk szintén az étter-

meket képviselô vezetôk, konyhafônökök ajánlásával vettek részt a versenyen.

A tanulók között voltak olyanok is, akik a szakiskolák, míg mások a pécsi szak-

képzô intézmény diákszekciójának tagjai közül kerültek ki, mert a szakácsverseny-

ben részt vevô étteremnek, vendéglátóhelynek nem volt végzôs tanulója.

A versenyre minden olyan üzlet nevezhetett, aki a Baranyai Gasztronómiáért

Egyesület, vagy az MNGSZ Pécsi Szervezetének tagja és felelôsséget vállal a jö-

vô tanulói képzésében. A vendégek sorában pedig egyaránt megtalálhatók a város,

a kamara, gyakorlati képzôhelyek, azok tulajdonosai, valamint a támogatók képvi-

selôi és oktatási szakemberei.

MESTERKÉPZÉS 29Dél-Dunántúli Gazdaság

Nem könnyû idôpontot egyeztetni a

Kalamáris Étterem fôszakácsával,

SKRUT Györggyel. Kevesen vannak,

sok a feladat, a megrendelések folya-

matosan változnak. Találkozásunk

idején is egy újabb érkezik, estére egy

nyolcvan személyes fogadás ételsorát

kell elkészítenie.

Abban, hogy a szakmában maradt, s

mestervizsgát tett, nagy szerepe volt

azoknak – Berényi Imre és Tankó József– akiknek a keze alatt dolgozott, tanult,

valamint a Misina Étteremnek, ahol ta-

nuló volt, s ahol az elsô konyhafônöke

Szabó Zoltán volt. Késôbb vele és a Ka-

lamáris Vendéglô tulajdonosával, RipplBélával együtt dolgozták ki a tanuló-

képzés új rendszerét, egyedülálló tanu-

ló-kabinetet hoztak létre, amelyben

együtt volt jelen a fôzés és az éttermi

munka, amelynek köszönhetôen a pin-

cér- és szakácstanulók megismerhették

egymás munkáját.

Több mint egy évtizede annak is,

hogy élt a lehetôséggel, s mestervizsgát

tett, mert fontosnak érezte, hogy a tanu-

lóképzés még eredményesebbé tétele

érdekében bôvítse az ismereteit.

— Húsz éve voltam már akkor a

szakmában, s szerettem volna megmé-

rettetni magam, ezért is vállalkoztam ar-

ra, hogy megszerezzem a mesterlevelet

– mondja. — A mesterképzés során szá-

mos olyan új területtel – jog, pedagógia,

vállalkozás – bôvültek az ismereteim,

olyanokkal amelyekrôl korábban nem

igen hallottam. A szakmai gyakorlat is

sokat adott, ugyanis azt az országosan

elismert háromszoros Oscar-díjas mes-

terszakács, Lukács István vezette. Ott

pedig olyan addig nem ismert eljáráso-

kat, technológiákat ismerhettem meg,

amelyek a mai napig jelentôs segítséget

jelentettek a munkámban, leegyszerûsí-

tettek egyes folyamatokat.

Hangsúlyozza, a mestercím minôsé-

gi kategória, aki elnyerte az nem ülhet a

babérjain. Nap, mint nap meg kell véde-

ni, a vendégekkel együtt, akiknek a tûz-

helyrôl lekerült eredmény ott van a tá-

nyérjukon. Szerinte, éppen ezért jó len-

ne, ha azoktól, akik érdemtelenné vál-

nak rá, el lehetne venni. A maga részé-

rôl nagyon fontosnak tartja, hogy folya-

matosan fejlessze a tudását, ugyan erre

az utóbbi idôben kicsit kevesebb ideje

jut a megnövekedett feladatai miatt. —

Nagyon fontosnak tartanám, hogy azok,

akik tanulókkal foglalkoznak rendel-

kezzenek pedagógiai ismeretekkel.

Azokon a helyeken, ahol nincs ilyen

végzettségû ember, nem is szabadna,

hogy folyjon gyakorlati oktatás – ad

hangot véleményének. — A mestercím-

mel rendelkezôknél alapkövetelmény,

az átlagosnál magasabb színvonal, s

fontos, hogy legyen múltja, szakmai

háttere, hogy felnézzenek rá a munka-

társai, a tanulói. E mellett ma már ebben

a szakmában is nagyon fontos a nyelv-

tudás. A magam részérôl sajnálom,

hogy annak idején, amikor lehetôség

lett volna rá, nem éltem vele. Annak

idején, amikor Ausztriában, Németor-

szágban részt vettem versenyeken, tol-

mács utazott velem, vagy, ha valamit

meg kellett egy külföldi partnerrel be-

szélnem, mindig volt a közelemben va-

laki, aki tudott az adott nyelven. Ma már

egyre inkább érzem a nyelvtudás hiá-

nyát. Nem csak azért, mert akkor

könnyebben vállalhatnék esetleg kül-

földön munkát, hanem azért is, mert azt

tapasztalom, hogy azért kevés a külföl-

di vendég az éttermekben, mert nincs,

akivel szót értsenek, aki elmondaná ne-

kik, milyen ételek szerepelnek az étla-

pon, azok miként is készültek el. Lehet,

hogy nem lenne rossz dolog, ha a mes-

tervizsga kiegészülne egy szakmai

nyelvtanfolyammal is.

A szakmai életútja során szerzett ta-

pasztalatait szívesen megosztja a jövô

szakembereivel, rendszeresen tart be-

mutatókat. A szakmunkásvizsgáknak is

állandó résztvevôje.

— A nemzetközi értékelôk megjele-

nése hazánkban azt mutatja, hogy a ma-

gyar gasztronómia ismét kezd elôtérbe

kerülni. Azonban igazán a turisták vi-

szik a világba a hírünket, akiknek ha tet-

szett az étterem, a kiszolgálás, ízlett az

étel, akkor a barátaiknak, ismerôseiknek

is ajánlanak minket. Azonban ezekben

az értékelésekben nem csak a jót kell

meghallani, hanem a magam részérôl,

ha elmarasztaló véleményt olvasok,

vagy hallok magunkról, végiggondo-

lom, hogy mi kerülte el a figyelmemet,

mire kell a jövôben ügyelnem – fejezi

be beszélgetésünket, mert mennie kell,

estére mindennek késznek kell lennie.

Sz.K.

Alapkövetelmény az átlagosnál magasabbszakmai színvonal

LEGYEN SZAKMÁJA MESTERE!Jelentkezzen a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Mestervizsga Központjában,hogy mielôbb a legmagasabb szakmai cím tulajdonosa legyen!

JÓ MUNKÁHOZ MESTER KELL!7625 Pécs, Majorossy I. u. 36. Telefon: 72/507-127; Fax: 72/507-152, e-mail: piacsek@pbkik.hu

TANULÓSZERZÔDÉS30 Dél-Dunántúli Gazdaság

Tíz évvel ezelôtt fogadta az elsô ven-

dégeket Botykapeterden a Pálma

Vendéglô. Az esztendôk alatt tulajdo-

nosai folyamatosan fejlesztették,

újabb és újabb terekkel bôvítették.

Májusban nyitották meg a megújult

teraszt.

— Az idô bennünket igazolt –

mondja a HÓBOR Lászlóné, az étte-

rem egyik tulajdonosa. — Sok a vissza-

járó vendégünk, az átmenô forgalom

miatt szép számban akadnak közöttük

külföldiek, ôk inkább esténként térnek

be hozzánk. Folyamatosan vannak az

étteremben, ami annak is köszönhetô,

hogy menü is szerepel az étlapunkon.

Szeretik a konyhánkat, sokan járnak

ebédelni hozzánk a közeli Szigetvárról.

Annak idején pedig, amikor úgy döntöt-

tünk, hogy megvásároljuk ezt a házat, s

vendéglôt nyitunk benne sokan nem ér-

tették a döntésünket.

A családi vállalkozásban mûködte-

tett étteremnyitás ötlete Hóbor Lászlóné

fejében született meg, aki mindig is szí-

vesen sütött, fôzött. Elôször a

Messzilátó Csárdával szemben lévô

épületet vették bérbe. A kosztjuk egyre

népszerûbb lett, mind többen tértek be

hozzájuk ebédelni, vacsorázni. Aztán

egy évtizede adódott egy pályázati lehe-

tôség, amely lehetôséget teremtett arra,

a vendéglôjüket megépítsék, amely az

egész családnak munkát ad, ugyanis a

két fia és a férje is ott dolgozik. S szin-

te a nyitással együtt fogadták az elsô ta-

nulójukat is.

— Az évek során nagyon jó csapat

alakult ki, ami annak is köszönhetô,

hogy a munkatársaink szinte kivétel

nélkül egykor a tanulóik voltak, nálunk

lesték el a szakma alapjait – folytatja to-

vább beszélgetésünket Hóborné, Klári,

akinek az e területen végzett tevékeny-

ségét a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és

Iparkamara Szigetvár Városi Elnöksége

Szigetvári Szakképzési Díjjal ismerte

el. — Most is vannak tanulóink, nagy-

részt a környékbeli falvakból. Volt

olyan is, aki azért jött hozzánk, mert a

bátyja is nálunk volt tanuló. Jelenleg né-

gyen vannak, kettô közülük idén végez,

mint szakács, valamint két másodikos,

akik közül az egyik pincérnek, a másik

szakácsnak tanul.

Mindig is fontosnak tartotta, hogy

csak annyi tanulót fogadjanak, akire oda

tudnak figyelni. Már az elsô perctôl

igyekeznek ôket az étterem tevékenysé-

gébe bevonni. A na-

pi munkában vesz-

nek részt, a szaká-

csok keze alá dol-

goznak, majd ahogy

ügyesednek, egyre

több mindent bíznak

rájuk. A pincértanu-

lók is kint a vendé-

gek között sajátítják

el a fogásokat. —

Az iskolák eltérô

órarendje miatt nem

egyszerû dolog a be-

osztásukat elkészíte-

ni – folytatja tovább

beszélgetésünket.

— Arra törek-

szünk, hogy hetente

csak annyi tanuló le-

gyen egyszerre az étteremben, akire oda

tudunk figyelni. Nagy hangsúlyt helye-

zünk arra ugyanis, hogy minden egyes

mûveletet megtanuljanak, a zöldségtisz-

títástól a mosogatáson át egészen a tála-

lásig. A tûzhely mellé pedig csak akkor

engedjük ôket, amikor már képesek

egy-egy mûveletet önállóan elvégezni.

A pincértanulók pedig rátermettségtôl

függôen mehetnek ki a vendégek közé.

Van, aki már néhány hét után szinte

önállóan veszi fel a rendelést, de akad

olyan is, akinek fél év is kell mire alkal-

massá válik erre.

Mint mondja, nagy odafigyelést igé-

nyelnek, mert sok közöttük a problé-

más, nehéz sorsú gyerek, néha az az ér-

zése, hogy hozzájuk már csak azok ér-

keznek, akiknek már sehol nem jutott

hely.

— Szigorú vagyok a tanulóinkkal,

betartatom velük a szabályokat, ugyanis

az eltelt évek alatt azt tapasztaltam,

hogy csak ezen a módon lehet ered-

ményt elérni – hangsúlyozza. — Ha kö-

vetkezetesen megkövetelem tôlük, hogy

a rájuk bízott feladatokat magas színvo-

nalon végezzék el, jó szakember válik

belôlük. Az étteremben sokan megfor-

dulnak, s nem mindegy, hogy a tanuló-

ink hogyan viselkednek, miként végzik

a munkájukat. Arra különösen büszke

vagyok, hogy azok a tanulóink, akik az

általunk támasztott elvárások szerint

igyekeztek elsajátítani a szakma alapja-

it, befejezték az iskolát, szakmunkás-

vizsgát tettek,

nálunk maradtak,

s jelenleg is ve-

lünk együtt dol-

goznak.

Mint mondja,

a tanulóképzés

mindig is a szív-

ügye volt, azon-

ban egyre inkább

azt tapasztalja,

hogy mind a gye-

rekek, mind a

szüleik úgy gon-

dolják, hogy csak

a munkáltatónak

vannak köteles-

ségeik, a diáknak

nincsenek, azt

csinálhat, ami

neki éppen jól esik.

— Legfôbb feladatomnak azt tar-

tom, hogy azok, akik nálunk vannak

szakmai gyakorlaton jó szakemberekké

váljanak, ezért amibe csak lehet igyek-

szünk bevonni ôket. A tanulóink jelen-

tôs része nehéz sorsú családokból érke-

zik, ahol az ô ösztöndíjuk fontos része a

családi költségvetésnek, éppen ezért,

megpróbáljuk ôket olyan lehetôségek-

hez is juttatni, amivel kiegészíthetik azt,

többen élnek is vele. A külön teremben

rendszeresen tartunk családi összejöve-

teleket, a hétvégi rendezvényeinkre pe-

dig Pécsrôl és Kaposvárról is érkeznek

vendégek, s az utóbbi idôben egyre több

lakodalmat tartanak nálunk pécsiek.

Ezeknek a lebonyolításába a tanulóinkat

is a folyamatosan bevonjuk, amikor

csak lehet. Sz.K.

Egykori tanulóikma már a munkatársaik

VENDÉG-OLDAL 31Dél-Dunántúli Gazdaság

— Vajon hogy csinálják mások? –

meglehet, ez a kérdés foglalkoztatta

egy nemzetközi alapítvány munkatár-

sait, amikor európai uniós pályázaton

nyert összegek fölhasználásával lehe-

tôséget biztosítottak a visegrádi orszá-

gok néhány borútjának megismerésé-

re. Beláthatják, hogy kicsiny, sem ha-

zai, sem nemzetközi tekintéllyel nem

rendelkezô rovatunk nem maradha-

tott távol e tanulmányúttól, így a leg-

érdekesebb tapasztalatokat hónapról-

hónapra megoszthatom majd Önök-

kel. Legelébb is tartsanak velem a len-

gyelországi Jaslóba!

Több munkával, több kockázattal

termelik a szôlôt, készítik a bort az otta-

ni szakemberek, mint a mieink – ez volt

az elsô benyomásom azokon a hûvös,

párás napokon, amelyeket a közeli nem-

zeti park szomszédságában tölthettünk.

A városka egyébként nem csak mackó-,

hiúz- és farkas-veszéllyel fenyegetô,

máskülönben gyönyörû erdejérôl híres,

hanem üveggyáráról és petrolkémiai

üzemérôl is. A külsô szemlélô számára

úgy tûnik, hogy akik a viszonylag új

(alig harmincéves hagyománya van itt a

szôlôkultúrának) mesterséggel próbál-

koznak, megélhetésük forrásait döntô

többségükben más területen már biztosí-

tották. Részben visszavonultak, részben

belátható távolságba került aktív pályá-

juk vége. Az egyik, általunk meglátoga-

tott borász például épp az emlegetett

petrolkémiai üzem vezérigazgatói szé-

kébôl állt föl két esztendeje, a magyarul

remekül beszélô, Veszprémben végzett

vegyész, Marek Nowinski pedig varsói

fôiskolájának kancellárjaként várja,

hogy néhány év múlva kizárólag a hob-

bijának élhessen.

Mindannyian nagy ambícióval, nem-

zetközi tapasztalatok ismeretében, azo-

kat hasznosítva végzik munkájukat a

szôlôskertekben és a pincékben. Útitár-

saink közül valaki meg is jegyezte, hogy

gondolkodásuk tíz-tizenöt évvel meg-

elôzi kortársaikét. A klímaváltozás, a

globális fölmelegedés miatt ugyanis az

európai kontinensen egyre följebb toló-

dik a szôlôtermesztés északi határa, és

ezek a vállalkozó szellemû emberek

nem tettek egyebet, mintsem az így ki-

aknázható lehetôség felé fordultak. Nem

nehéz megjósolni, hogy egy fél ember-

öltô múlva ôk lesznek a borvidék

Hetényi Jánosai, Schunk Józsefei,

Andreas Ebnerei – csak hogy Pécshez

közeli példákat sorakoztassunk.

Engedelmükkel a több munka mi-

benlétét nem részletezem, legyen elég

annyi, hogy a téli és olykor a tavaszi hi-

deg elleni védekezés bizony kivételes

energiákat igényel. Nem ritkák ugyanis

a heteken átnyúló harminc fokos, fa-

gyos, zord napok, illetve máig emlege-

tik, hogy három esztendeje a május mí-

nusz hét fokkal köszöntött be...

A fajták számunkra többnyire isme-

retlenek, de a végterméket megkóstolva

alighanem a legszkeptikusabb bírálónak

is lefagy az arcáról a lesajnáló mosoly. A

Solaris, a Muskaris, a Siegerrebe, a Bi-

anka mind-mind azt igazolja, hogy a sok

munka bizony ritkán bosszulja meg ma-

gát. Marek Nowinski Rondo és Regent

házasításból készített vörösbora pedig

nemzetközi versenyen elért ezüstérmé-

vel is megtámogatja iménti állításomat.

Ami a gasztronómiai élményeket il-

leti, nos, azokról a Hotel Imperial chefje

gondoskodott. Nem tudom, helyi specia-

litásnak számít-e, vagy egész Lengyel-

honban fogyasztják, de nagyon ízletes

az a levesbetét, ami méretében a mi da-

ragaluskánkra emlékeztet, de valójában

erôsen fokhagymázott hústölteléket ma-

gába fogadó tésztagombócka az. Ettünk

aztán egy példátlanul jó hagymás rosté-

lyost, de többünk számára mégsem ez

volt a fô attrakció, hanem a mellé szerví-

rozott saláták bôséges kínálata. Hock Ti-

mi oda nyilatkozott, hogy a sárgarépát

citrus- vagy narancslével bolondították,

nekem pedig meggyôzôdésem, hogy a

tejszínes céklát reszelt torma alakította

egyedivé. Az elsô vacsoránkra a kóku-

szos túrótorta tette föl a koronát: diós

csokoládéfagylalttal szervírozták.

Három, különleges látnivalóra hí-

vom még föl a Jaslóba látogatók figyel-

mét. Az egyik a városközpont szépen

gondozott, nagy parkja, a hangulatos ze-

nepavilonnal, szökôkúttal. A másik az

Archeológiai Múzeum, ahol az otomán-

füzesabonyi kultúra négyezer éves, re-

konstruált lenyomatait is viszontláthat-

juk. Végezetül a harmadik az ország

egyik (ha nem „A”) legnevezetesebb,

XIV. században épített, gyönyörû fa-

temploma.

S hogy mi köti össze, mondjuk, a fa-

templomot a borászkodással? Hát, pél-

dául az, hogy a szembemisézô kôoltárt

Marek Nowinski és felesége adomá-

nyozta a hívôk itteni közösségének. Úgy

képzelem, hogy amikor nem Varsóban

töltik a hétvégét, vasárnaponként eljön-

nek, imádkoznak az Örökkévalóhoz,

majd elindulnak borszentélyük felé, el-

fogyasztanak néhány falatot abból a rop-

pant ízletes, javarészt lóhúsból készült

kolbászkából, amibôl kaptunk mi is, és

kortyolnak hozzá a hegy maguk termel-

te levébôl.

És ha így van, jól is van ez így.

Ennél nemesebb programot nem tu-

dok.

Sz. KONCZ I.

Visegrádi borutak – Lengyelország

ENTERPRISE EUROPE NETWORK32 Dél-Dunántúli Gazdaság

Történelmi jelentôségû szabadkereskedelmimegállapodást tervez az Egyesült Államok(USA) és az Európai Unió (EU) – jelentette beaz Európai Bizottság közleményében.A júniusban induló egyeztetések célja a vi-lág legnagyobb szabadkereskedelmi térsé-gének létrehozása az EU 500 milliós és azUSA 300 milliós piacának „összekapcsolá-sán” keresztül.

A Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházá-si Partnerség (Transatlantic Trade andInvestment Partnership/TTIP) névre kereszteltátfogó stratégia ambiciózus célkitûzéseinek kö-szönhetôen – közbeszerzési piacok és szolgál-tatói szektorok megnyitása, vámtarifák eltörlé-se, beruházások liberalizációja, mûszaki elôírá-sok részleges egységesítése – új üzleti lehetô-ségek nyílhatnak meg az európai vállalkozásokelôtt az amerikai piacokon.

A Világkereskedelmi Szervezet 1995-ös lét-rehozása óta nem volt ilyen nagyratörô gazda-sági kezdeményezés. A szabadkereskedelmimegállapodás aláírását 2014-re tervezik,ugyanakkor számos érzékeny pont fékezheti atárgyalások elôrehaladását.

Az EU-USA kapcsolatokat kölcsönös gaz-dasági függôség és szoros politikai együttmû-ködés jellemzi: az Európai Unió és az AmerikaiEgyesült Államok egymás legnagyobb kereske-delmi partnerei, ôk teszik ki a világkereskede-lem kétötödét, a világ GDP-jének körülbelül fe-lét (47%), valamint a globális kereskedelmi for-galom egyharmadát.

Kétoldalú kereskedelmükben nap mint napmegközelítôleg kétmilliárd euró értékû áru ésszolgáltatás cserél gazdát. A legutóbbi becslé-sek szerint az EU-USA szabadkereskedelmimegállapodás 2027-re az EU-ban a GDP 0,5%-os, az USA-ban a GDP 0,4%-os növekedésétjelentô átfogó éves hasznot hozhat. Mindez azEU gazdasága számára 86 milliárd euró, azUSA gazdasága számára pedig 65 milliárd eurótovábbi éves bevételt jelentene.

A tárgyalások során a felek három fô terü-leten kívánnak eredményeket elérni:

— piachoz való hozzáférés,

— szabályozási kérdések és a nem vámjelle-gû akadályok,

— az együttmûködés szabályai, alapelvei ésúj módjai a közös globális kereskedelmi ki-hívások megoldására és lehetôségek kiak-názására.

A tárgyalások egyik fô célja a jelenleg átla-gosan 4%-os vámtarifaszint nullára csökkenté-se. A transzatlanti vámtarifák jelenleg is vi-szonylag alacsonyak, mértékük az EU eseté-ben átlagosan 5,2%, az USA esetében 3,5%. Akét fél között ugyanakkor naponta mintegy 2milliárd euró értékû kereskedelem folyik, és ezéves viszonylatban még egy alacsony vámtari-fa mellett is nem elhanyagolható költséget vonmaga után. A megállapodás eltörölné az ipari ésmezôgazdasági termékek esetében az összeslétezô vámtarifát, különleges elbánásban része-sítve a legérzékenyebb termékeket.

A két térség eltérô szabályozásaiból fakadótechnikai akadályok még a vámoknál is jobbanmegkeserítik az exportôrök életét. A jelenlegitranszatlanti kereskedelmi kapcsolatokban nema határon megfizetett vámtarifák jelentik a leg-nagyobb kereskedelmi akadályt, hanem az úgy-nevezett „határátlépést követô” akadályok, mintpéldául a gépjármûvekre vonatkozó eltérô biz-tonsági vagy környezetvédelmi normák. A tanul-mányok azt mutatják, hogy az ilyen jellegû sza-bályzási különbségekbôl adódó többletköltsé-gek több mint 10%-os – sôt, egyes ágazatok-ban akár 20%-os – vámtarifának felelnek meg.Jelenleg azon gyártóknak, akik az Atlanti óceánmindkét partján értékesíteni kívánják termékei-ket, a termékek engedélyeztetésekor gyakrankétszer kell megfelelniük az eljárásoknak és ki-fizetniük az illetékeket.

Az EU-USA kereskedelmi megállapodáscélja, hogy csökkentse a vállalkozásoknak oko-zott szükségtelen költségeket és késedelmeket,fenntartva az egészségvédelem, a biztonság, afogyasztóvédelem és környezetvédelem magasszintjét.

Ennek érdekében a Partnerség összehan-golná a mûszaki termékszabványokat és a le-hetô legnagyobb mértékben írná elô egymás

elôírásainak és eljárásainak elfogadását. Ma-gyarországon tehát az exportra termelô ágaza-tok, elsôsorban talán a magyar feldolgozóiparlehetne a megállapodás nyertese. A jármûipar,gépgyártás és gyógyszeripar területén is van-nak versenyképes magyar vállalatok. Ha ezekmeg tudnák ragadni a liberalizáció adta lehetô-séget és tovább tudnák versenyképességüketnövelni, akkor hazánkban is találkozhatnánkkézzelfogható eredményekkel.

A piaci megnyitás jelentôségét mutatja,hogy a szolgáltatások területén új szektorokbanis megkezdôdhet az együttmûködés (pl. közle-kedés), valamint a közbeszerzési piacok meg-nyitásának köszönhetôen az USA és az EU vál-lalkozásai szabadon indulhatnának egymásközbeszerzési pályázatain. A transzatlanti part-nerség méretének és a globális kereskedelmiforgalomra gyakorolt hatásának fényében a tár-gyaló felek olyan területekkel is foglalkoznak,amelyek egyrészt túlmutatnak a kétoldalú ke-reskedelmen, másrészt hozzájárulnak a multila-terális kereskedelmi rendszerek megerôsítésé-hez. Az EU és az Egyesült Államok egyaránt el-kötelezte magát a szellemi tulajdonjogok magasszintû védelmének fenntartása és elôsegítésemellett, továbbá mindkét fél együtt kíván dol-gozni a kereskedelem és fenntartható fejlôdéstársadalmi és környezeti szempontjain.

A tárgyalások azonban közel sem konflik-tusmentesek, számos érzékeny kérdésbenkompromisszumra van szükség. A legnagyobbnézeteltérés az EU és az USA között a mezô-gazdaság területén van, mivel az Európai Uniónem akar enyhíteni az Egyesült Államokbólszármazó génmódosított termékekre (GMO)vonatkozó szigorú uniós szabályozáson. Emel-lett a klónozott állatokból készült élelmiszerek

www.enterpriseeurope.hu www.pbkik.hu

Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36. Telefon (72) 507-126 Fax (72) 507-152 E-mail: een@pbkik.hu

A hónap témája

Új lendület az EU-USA gazdasági kapcsolatokban

(Folytatás a 33. oldalon)

ENTERPRISE EUROPE NETWORK / INNOVÁCIÓ 33Dél-Dunántúli Gazdaság

forgalmazása, a növekedési hormonnal hizlaltamerikai hústermékek, valamint az összes állat-és növény-egészségügyi normával kapcsolatosaggályok jelenthetik majd a legproblematiku-sabb perceket a tárgyalásokon. José ManuelBarroso, az Európai Bizottság elnöke kijelentet-te, hogy a fogyasztók egészsége területén azEU nem hajlandó engedményeket tenni. Továb-bi megosztottság figyelhetô meg a NemzetköziBüntetôbírósággal kapcsolatban, valamint – ál-talánosabb összefüggésben – a nemzetközikapcsolatokban a katonai erô alkalmazását ille-tôen.

Jelenleg mindkét fél azon belsô eljárásokatintézi, amelyek a tárgyalások lehetô leghama-rabbi tényleges megkezdéséhez vezetnek. AzEurópai Bizottságnak a tagállamok felhatalma-zó mandátumára van szüksége ahhoz, hogymegkezdhesse a tárgyalásokat. Véleményeszerint erre még az Ír EU soros elnökség alatt,vagyis 2013 júniusáig sor is kerülhet. Sokanúgy vélik, hogy a szerteágazó érdekek miattegy ilyen megállapodás kitárgyalásához akártöbb évre is szükség lehet. Az Európai Bizott-ság kereskedelmi biztosa, Karel De Gucht, en-nél sokkal optimistább, és véleménye szerint atárgyalásokat már 2014 novemberében le lehet-ne zárni.

Az Európai Kereskedelmi és IparkamarákSzövetsége (Eurochambres) jelentôs figyelmettulajdonít az EU-USA kereskedelmi kapcsolatokfejlôdésének. Online felmérés keretében térké-pezte fel, hogy milyen konkrét akadályok állnakfenn a vállalkozói szektor szempontjából az EU-USA kereskedelmi kapcsolatokban. A felméréseredményeit becsatornázta az uniós intézmé-nyek felé azzal a céllal, hogy a vállalkozói érde-kek megfelelô figyelmet kapjanak.

Az EU-USA szabadkereskedelmi megálla-podás kezdeményezését az Eurochambres „ko-ronaékszerként” jellemezte 2013. február 13-aisajtóközleményében. Az Eurochambres egyszakértôi fórumot kíván létrehozni, amely rend-szeresen egyeztetne a kidolgozás alatt állóPartnerség egyes elemeirôl, és tájékoztatná azuniós intézményeket az üzleti szféra álláspont-járól. Jelenleg zajlik a szakértôk toborzása atagkamarák javaslati alapján.

Mi is az a szabadkereskedelmi megálla-podás ?

A szabadkereskedelmi megállapodás(FTA) egy olyan egyezményt jelent, mely meg-szünteti a vámokat, importkvótákat, és az egy-más között kereskedett termékek és szolgálta-tások közti preferenciákat. A szabadkereskedel-

mi egyezményt aláíró országok egy szabadke-reskedelmi övezetet alkothatnak, ugyanakkornincs meghatározott közös külsô vámtarifájuk,vagyis az övezeten kívüli országokkal eltérô vá-mokat és kvótákat alkalmaznak. Ezt a gazda-ságintegrációs formát döntôen akkor választjákaz országok, ha gazdaságaik kiegészítik egy-mást. Ha egymásnak versenyt támasztanak,akkor nem valószínû, hogy lennének ösztönzôkaz FTA-ra, vagy csak bizonyos termékek ésszolgáltatások kereskedelmét liberalizálják.

Forrás: MKIK Brüsszeli képviselete

www.enterpriseeurope.hu www.pbkik.hu

Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36. Telefon (72) 507-126 Fax (72) 507-152 E-mail: een@pbkik.hu

2013 szeptemberére várhatók konkrét

eredmények, ekkor a kamara vendégeilesznek a Tervezési Hivatal szakértôi, akik

beszámolnak az addigi munkáról, a várha-

tó akciótervek tartalmáról és konkrét pá-

lyázati kiírásokról, ütemezésrôl.

A kamara már most várja a jelentke-zôket a szakmai fórumra, melyen tanács-

adó szervezetként képviselik majd az üz-

leti közösség érdekeit. A már meglévô

konkrét kérdéseket, észrevételeket, véle-

ményeket várják az inno@pbkik.hu

e-mail címen.

Az összegyûjtött, rendszerezett kérdé-

seket a kamara megküldi a Nemzetgazda-

sági Tervezési Hivatal részére, felkészülé-

si alapot adva számára.

A Kormány az 1227/2013. (IV.23.)

számú kormányhatározatával Varga Mi-

hály nemzetgazdasági minisztert nevezi ki

uniós fôtárgyalónak, a 2014–2020 között

rendelkezésre álló fejlesztési források fel-

használásáról folyó tárgyalásokat azonban

továbbra is Cséfalvay Zoltán gazdaság-

stratégiáért felelôs államtitkár vezeti.

A tárgyalások vezetôjeként CséfalvayZoltán felel a 2014–2020 közötti idôszak-

ra vonatkozó hazai fejlesztési programok

kidolgozásának összehangolásáért és a

fejlesztési források tervezett felhasználá-

sáról folytatandó brüsszeli tárgyalások le-

bonyolításáért. Ennek keretében koordi-

nálja az Európai Bizottsággal kötendô

Partnerségi Megállapodásnak az elôkészí-

tését, amely meghatározza a 2014–2020

közötti idôszak fejlesztési célkitûzéseit és

az EU-s fejlesztési források felhasználásá-

nak prioritásait, szerkezetét és intézményi

kereteit. Uniós szinten a magyar tervezés-

sel párhuzamosan folyamatos egyezteté-

sek zajlanak az EU intézményei és a tag-

államok között a 2014–2020-as program-

idôszak tervezéséhez kapcsolódó jogsza-

bályokról (többek között az uniós fejlesz-

tési források felhasználását szabályozó

úgynevezett általános rendelettervezetrôl

(CPR). A fejlesztési források felhasználá-

sának szabályait az EB által még el nem

fogadott Közös Stratégiai Keret doku-

mentumai határozzák meg, amelyrôl az

unió egyes intézményei, az EB, a Tanács

és az Európai Parlament együttdöntési el-

járás keretében döntenek. E jogszabályok

és egyeztetések alapjaiban határozzák

meg a tagállamok 2014–2020-as pénzügyi

idôszakra vonatkozó, fejlesztési prioritá-

sainak keretét megadó PM-ek és OP-k tar-

talmát.

2014–2020:tervezési idôszak

A kamara megkezdte a 2014–2020-as tervezési idôszak elôkészítését, amelynek egyik fon-tos eleme a hazai-uniós pályázati rendszer véleményezése, megismerése. Jelenleg a Nem-zetgazdasági Tervezési Hivatal dolgozik a Gazdaságfejlesztési Programokon, amelyek vár-hatóan 2014 elsô negyedévében már pályázati felhívások formájában megjelennek.

ÖBARANYAI GAZDASÁG34 Dél-Dunántúli Gazdaság

A kreatív ipar, mely a világ legdinamikusab-ban fejlôdô iparága, Baranya megyében isjelentôs létszámmal képviselteti magát.Szereplôi a rendezvényszervezéstôl a film-mûvészeten át az örökségvédelemig szám-talan területen tevékenykednek. A BaranyaMegyei Kormányhivatal Munkaügyi Köz-pontjának új programja, melyet a KIKKEgyesülettel és a Pécs-Baranyai Kereske-delmi és Iparkamarával közösen dolgozottki, és a Baranya Megyei Vállalkozói Köz-pont továbbá a Dél-dunántúli Idegenforgal-mi Nkft. közremûködésével valósul meg, azemlített iparágat támogatja.

Az Önindító program olyan álláske-

resôk támogatását célozza, akik a kreatív

ipar területén szeretnének vállalkozni, de

nem mertek eddig belevágni. A program

során üzleti ismereteket és mentori támo-

gatást egyaránt kapnak, valamint legális

keretek között kipróbálhatják vállalkozá-

sukat, hogy megalapozott döntést hoz-

hassanak a vállalkozás tényleges beindí-

tásáról.

A Baranya Megyei Kormányhivatal

Munkaügyi Központja által indított mun-

kaerô-piaci program célja az újonnan ala-

kuló kreatív vállalkozások támogatása,

illetve induló vállalkozások megsegítése

és ezáltal hatékonyabb, eredményesebb

kreatív ipari tevékenység elôsegítése. A

program lehetôvé teszi a Pécsett és Bara-

nya megyében meglévô, kihasználatlan –

jelenleg álláskeresôként nyilvántartott –

kreatív munkaerô elsôdleges munkaerô-

piacra történô visszavezetését, és hosszú

távon hozzájárulhat a térség kulturális,

gazdasági, turisztikai életének élénkítésé-

hez, a befektetôi kedv növekedéséhez, to-

vábbi munkahelyek létrejöttéhez.

A projektben kiválasztásra került a 20

vállalkozó és elindult a képzésük. A húsz

kiválasztott vállalkozó 6 hónapon keresz-

tül képzést, coachingot, bértámogatást

kap, ezt követôen pedig akár kétmillió Ft

beruházási támogatáshoz is hozzájuthat-

nak, melynek célja a vállalkozóvá válás

és a vállalkozás elintításának segítése.

Minden induló vállalkozó munkáját ko-

moly és több éves üzleti tapasztalattal

rendelkezô „keresztszülôk” és coach-ok

segítik. A képzés eredményeként a prog-

ram résztvevôi képesek lesznek elkészí-

teni saját üzleti, illetve projekttervüket,

mely alapja a vállalkozás elindításának.

A képzést követôen, szintén hat hónapig,

biztonságos gazdasági közegben, támo-

gató segítséggel kezdhetik meg tevé-

kenységüket.

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és

Iparkamara Innovációs osztálya és Kis-

vállalkozás Fejlesztési Bizottsága az Ön-

indító programot nemcsak a vállalkozóvá

válás folyamata, de a modell módszerta-

na miatt is nagyon fontosnak tartja. A ka-

mara örömmel vállalta a gesztor szerepet

és a szakmai együttmûködô partnerekkel

közösen a lehetô leghatékonyabb folya-

matot kívánja segíteni.

A Dél-dunántúli Kulturális Ipari

Klaszter menedzsment szervezete, a

KIKK Egyesület, célul tûzte ki a kulturá-

lis és kreatív ipar fejlesztését és a kreatív

ipari szereplôk tudatosságának növelését.

Klasztertalálkozóikon a legjobb gyakor-

latok bemutatásával hívják fel a figyel-

met a kreatív ipari vállalkozások kiemel-

kedô eredményeire. Ennek a folyamatnak

egyik legkiemelkedôbb eredménye az

„Önindító” program, mely lehetôséget

biztosít résztvevôi számára, hogy a ben-

nük rejlô kreatív ötleteiket továbbfej-

lesszék, kibontakoztassák és ezzel meg-

teremtsék saját vállalkozásukat. A kreatív

iparra általában jellemzô, hogy kevés

költség ráfordításával viszonylag magas

hozzáadott értéket lehet elôállítani. Az

„Önindító” ennek kiemelkedô példája, ha

összevetjük a megvalósuló önfoglalkoz-

tató munkahelyek számát és a szükséges

befektetést – mely ebben az esetben a Ba-

ranya Megyei Kormányhivatal Munka-

ügyi Központja részérôl történik. A krea-

tív ötletek születéséhez, kibontakoztatá-

sához inspiráló környezet szükséges,

ezért a vállalkozások elindulásának fô

helyszíne Pécs szellemi olvasztótégelye,

a KOHÓ Coworking House Pécs.

A Baranya Megyei Vállalkozói Köz-

pont – mint szakmai partner – az Önindí-

tó szellemiségére építve kíván a résztve-

vôknek az indulásukhoz, a vállalkozásuk

fejlesztéséhez indokolt, szükséges, meg-

alapozott és elégséges tudást, forrásokat

nyújtani úgy, hogy e folyamat eredmé-

nyeként a résztvevôknek esélyük legyen

a piacra lépni és pozícióikat ott tartósan

fenntartani.

Az „Önindító” program egyik ismér-

ve a kreatív iparra jellemzô változatos-

ság. Székely Dávid azért csatlakozott a

programhoz, mert vállalkozása elindítása

elôtt szert szeretne tenni annak hosszú tá-

vú fenntartását segítô ismeretekhez. „Cé-

lom, hogy Pécs szívében létrehozzak egy

olyan komplexumot, ahol összegyûlik a

pécsi zenei élet sava-borsa, próbálhatnak

a zenekarok, illetve stúdiófelvételeket is

készíthetnek.” Tanó Móni szerencsésnek

érzi magát, mert a hobbija egyben a hiva-

tása is. „Egy jól mûködô, enteriôrterve-

zéssel, design termékeim (HOMEART

handmade by TANÓ MÓNI) gyártásával

és értékesítésével foglalkozó vállalkozást

szeretnék létrehozni és hosszú távon üze-

meltetni. Ezért vállaltam ezt a képzést.”

Augmented Reality– Modern megoldások a jövô generációjánakA néhány éve még legfeljebb sci-fi filmekben tapasztalt látványos technológia, mely a vizuálisan érzé-kelt valóságot virtuális tartalmakkal bôvítette ki, mára már nemhogy valós megoldásként jelentkezik,hanem a mindennapjainkba begyûrûzve hamarosan az életünk szerves részévé is válhat. Az úgyne-vezett Augmented Reality (AR – kiterjesztett valóság) lényege, hogy egy adott mobilkészülék felisme-ri a kamerája fókuszába került tárgyakat, melyekhez releváns információkat, adatokat rendel.

Az újszerûségébôl fakadó népszerûségnek, valamint az izgalmas ötletek által generált erôs érdek-lôdésnek köszönhetôen a technológia számos területen (pél-dául az oktatás, a szórakoztató- vagy éppen a reklámipar)kezd egyre nagyobb sikereket elérni.

Ígéretes kezdeményezések idehaza is felfedezhetôek:felismervén a technológia kínálta lehetôségeket, a hazai ITszektor egyik kulcsszereplôje, az InfomatiX Kft. máris jelen-tôs eredményeket ért el ezen a területen. A kérdés csupánaz, hogy a hazai vállalkozások, intézmények döntéshozói mi-kor ismerik fel az Augmented Reality kínálta lehetôségeket...

„Önindító” – egyedülálló lehetôség a pécsi kreatív iparnak

BARANYAI GAZDASÁG 35Dél-Dunántúli Gazdaság

A nyár közeledtével fontos lehet a diák

foglalkozatásával kapcsolatos adójogi

szabályok megismerése – egy kis kite-

kintéssel a munkajogi rendelkezésekre is:

A Munka Törvénykönyve (Mt.) értelmé-

ben munkavállalóként az létesíthet mun-

kaviszonyt, aki a 16. életévét betöltötte.

A törvény azonban – az iskolai szünet

idôtartama alatt – annak a 15. életévét be-

töltött tanulónak is engedélyezi munkavi-

szony létesítését, aki a tanulmányait álta-

lános iskolában, szakiskolában vagy kö-

zépiskolában nappali rendszerû képzés-

ben folytatja. Ebben az esetben az alkal-

mazás további feltétele a törvényes kép-

viselô (szülô) hozzájárulása. Megjegy-

zendô, hogy a 18. életévét be nem töltött

munkavállalót az Mt. fiatal munkaválla-

lónak minôsíti, és a munkaviszony létesí-

tésén túl annak teljesítésére nézve is kü-

lönleges szabályokat állapít meg. Ha a ti-

zennyolcadik életévét be nem töltött sze-

mély más részére végez munkát – függet-

lenül attól, hogy az munkaviszony vagy

munkavégzésre irányuló más jogviszony

keretében történik – rá irányadóak az Mt.

fiatal munkavállalókra vonatkozó rendel-

kezései, így például nem rendelhetô el éj-

szakai munka, napi munkaidejük nem ha-

ladhatja meg a nyolc órát.

Az adó- és járuléktörvények – a mun-

kajogszabályokkal ellentétben – nem tar-

talmaznak különleges rendelkezéseket a

diákok munkavállalásával kapcsolatban,

így rájuk is a többi munkavállalóra vonat-

kozó közteherviselési szabályokat kell al-

kalmazni. Az adótörvények nem azt hatá-

rozzák meg, hogy kit, milyen jogviszony-

ban, illetve milyen korlátok között lehet

foglalkoztatni; hanem egy már létrejött,

konkrét szerzôdés alapján minôsíthetô

annak adóztatása, illetve járulékvonzata.

A három legtipikusabb foglalkoztatá-

si forma a munkaviszony, a díjazás elle-

nében munkavégzésre irányuló egyéb

jogviszony (pl. megbízási szerzôdéssel),

valamint egyszerûsített foglalkoztatás

keretében történô munkavégzés.

A munkaviszonyból származó jöve-

delem bérjövedelemnek minôsül, ezért a

személyi jövedelemadó-fizetési és -levo-

nási szabályok, valamint járulék és szoci-

ális hozzájárulási adó-fizetési kötelezett-

ségek az általános szabályok szerint ala-

kulnak. A munkaviszonyban foglalkozta-

tott tanuló biztosítottá válik, a jövedelme

után mind a munkáltató, mind a tanuló

járulékokat köteles fizetni.

Ugyan nem kifejezetten a nyári mun-

kavégzéshez, hanem általánosságban a

fiatal munkavállalók foglalkoztatásával

kapcsolatban fontos megemlíteni, hogy a

legfeljebb 180 nap munkaviszonnyal ren-

delkezô, 25 év alatti munkavállaló eseté-

ben a munkáltatót kedvezmény illeti meg

a szociális hozzájárulási adóból,

amennyiben a foglalkoztatás munkavi-

szony keretében valósul meg, ami egyen-

lô a bruttó munkabér, de legfeljebb 100

ezer forint 27 százalékával a foglalkozta-

tás elsô két évében. A kedvezmény érvé-

nyesítéséhez szükséges, hogy a munka-

vállaló rendelkezzen az állami adóható-

ság által kiállított, 15 napnál nem régeb-

bi igazolással, mely a munkáltató részére

igazolja, hogy legfeljebb 180 nap biztosí-

tási kötelezettséggel járó munkavi-

szonnyal rendelkezik. Amennyiben a 25

év alatti munkavállaló rendelkezik már

180 nap biztosítási kötelezettséggel járó

munkaviszonnyal, úgy a kedvezmény

egyenlô a bruttó munkabér, de legfeljebb

100 ezer forint 14,5 százalékával.

A másik elterjedt jövedelemszerzési

forma a megbízási jogviszony alapján

végzett munka. E szerzôdés típus a sze-

mélyi jövedelemadó szabályai szerint az

önálló tevékenység kategóriába tartozik,

amellyel szemben költségelszámolásra

van lehetôség. Ennek két módja a tételes

költségelszámolás, illetve a 10% költség-

hányad elszámolása.

A tanuló biztosítása abban az esetben

jön létre, ha a megbízási jogviszonyból

származó díjazása eléri, vagy meghaladja

a minimálbér havi összegének 30%-át

(2013-ban 29 400 Ft, naptári naponként

980 Ft). Amennyiben a biztosítási jogvi-

szony létrejön, úgy a járulékfizetési köte-

lezettség az általános szabályok szerint

áll fenn, ellenkezô esetben a foglalkozta-

tót 27 százalékos mértékû szociális hoz-

zájárulási adó fizetési kötelezettség ter-

heli a személyi jövedelemadó levonása

mellett (egyéni járulékok nem kerülnek

levonásra).

Amennyiben a diáknak 2013-ben

akár munkaviszonyból, akár díjazás elle-

nében munkavégzésre irányuló egyéb

jogviszonyból, vagy egyszerûsített fog-

lalkoztatásból származó jövedelme kelet-

kezik, a kapott jövedelemrôl a munkálta-

tó, kifizetô által kiállított jövedelemiga-

zolással kell rendelkeznie. A jövedelem-

igazolás tartalmazza, hogy a megszerzett

jövedelmet milyen jogcímen fizették ki a

részére.

A diákmunka egyszerûsített foglal-

koztatás keretében is végezhetô, de a ta-

nulókat érintôen az errôl szóló törvény

nem tartalmaz különleges elôírásokat.

Egyszerûsített módon létesíthetô

munkaviszony:

— mezôgazdasági, továbbá turisztikai

idénymunkára vagy

— alkalmi munkára.

Alkalmi munkának minôsül a mun-

káltató és a munkavállaló között

a. összesen legfeljebb öt egymást köve-

tô naptári napig, és

b. egy naptári hónapon belül összesen

legfeljebb tizenöt naptári napig, és

c. egy naptári éven belül összesen leg-

feljebb kilencven naptári napig létesí-

tett,

határozott idôre szóló munkaviszony.

A foglalkoztatással kapcsolatos köz-

terhet (alkalmi munka esetén 1000 fo-

rint/nap, idénymunka esetén 500 fo-

rint/nap) a munkáltató fizeti, a munkavál-

laló diákot nyugdíjjárulék, egészségbiz-

tosítási- és munkaerô-piaci járulék,

egészségügyi hozzájárulás és személyi

jövedelemadóelôleg-fizetési kötelezett-

ség nem terheli.

Az egyszerûsített foglalkoztatás cél-

jára létesített munkaviszony alapján alap-

bérként, illetve teljesítménybérként leg-

alább a kötelezô legkisebb munkabér

85%-a, garantált bérminimum esetén

87%-a jár. Az egyszerûsített foglalkozta-

tás keretében foglalkoztatott magánsze-

mély számára a munkáltató olyan bi-

zonylatot köteles kiállítani és a kifizetés-

kor átadni, amelybôl kitûnik a magánsze-

mély bevételének teljes összege és jogcí-

me, ugyanakkor nem kell az elszámolási

évet követô év január 31-éig összesített

igazolást adnia.

Diákok foglalkoztatása

Az 50 éves Volán Taxi ügyvezetôje egyideális taxis autót, az NS Autóház FiatLineáját próbálta ki, természetesen ta-xis szemmel.

— A Linea vonalain rögtön látszik,

hogy olasz autó, ilyen harmonikus for-

mát, ami ebben a kategóriában ritka, ôk

tudnak tervezni. Az elején a króm díszí-

tôelemek komolyabb autónak mutatják,

mint amekkora valójában. Valószínûleg

jó a légellenállási

értéke. Ez azért fon-

tos, mert csökkenti

a fogyasztást és or-

szágúti vagy autó-

pályás tempónál a

zajt is.

— Mennyire

védett a kocsi a

városban óhatat-

lanul elôforduló

apróbb sérülések-

tôl?

— A puha mû-

anyag lökhárítók

kisebb koccanáso-

kat elviselnek. A fényezés sérülését pe-

dig fóliázással szoktuk kivédeni. A na-

gyobb igénybevételnek kitett részeket,

küszöböket, külsô tükröket, ajtóoszlo-

pokat is fóliázzák a taxisok. Sôt ma már

egyre gyakoribb, hogy az egész autóra

fólia kerül.

— Az autó megjelenése mennyire

fontos egy taxinál?

— Ma a legfontosabb szempont a

választásnál a viteldíj. Természetesen

hozzánk is érkezik olyan kérés, hogy

minôségi autót küldjünk, fôként szállo-

dáktól, külföldi egyetemistáktól. Ebbe a

minôségi kategóriába belefér a Linea is,

jól mutat, tágas az utastere és nagy a

csomagtartója.

— Az új budapesti taxis rendelet-

ben 430 liter a minimális csomagtartó

méret, a Linea ennek megfelel?

— Hatalmas, 500 literes a csomag-

tér, ez bôségesen elegendô. A pakolha-

tósága már nem olyan jó, de ez minden

limuzinra igaz. Annak ellenére, hogy nô

a kombik és az egyterûek száma a mi

autóink között

is, a kollégák 80

százaléka mégis

l imuzinokkal

taxizik.

— Az utas-

tere alapján is

jó taxi lenne a

Linea?

— A legfontosabb a helykínálat,

ezen a téren nagyon jó ez a Fiat. Elöl és

hátul is bôségesen van tér. Nagyon fon-

tos, hogy ne legyenek alacsonyan az ülé-

sek, mert megnehezítik a ki- és beszál-

lást. Fôként az idôsebb utasoknak nehéz

egy alacsony ülésbôl kikászálódni, itt

ezzel sincs gond. Sok mai autónál szûk

és rossz formájú a hátsó ajtó kivágása, a

Linea ezen a téren a jobbak közé tarto-

zik, kényelmesen lehet beülni hátra is.

Nagyon szép lett az utastér, itt is lát-

szik, hogy az olasz formatervezôk a leg-

jobbak közé tartoznak. A mûszerfali

szövetbetét otthonossá teszi a hangula-

tot, a hifi gyönyörû, és az ülések is ké-

nyelmesek.

— Úgy látom közben a taxis kiegé-

szítôk helyét is kiszemelte.

Autóteszt: Fiat Linea 1.3 Mjet 16V Easy – AUTÓTESZT Dél-Dunántúli Gazdaság36

NS AUTÓHÁZ - FIAT PÉCS • PÉCS, PÉCSVÁRADI ÚT 23. • TELEFON: 72 / 539 300 •

— A mûszerfal tárolóiba könnyen el

lehetne helyezni a kellékeinket. Egy pi-

cit megleptek a külsô tükrök, azt hittem,

hogy a lekerekített szélek miatt majd

nem lesz jó a kilátás, de remekül mutat-

ják az oldalsó forgalmat. Hátrafelé is jól

látni. A mai autókra jellemzô, a bizton-

sági szempontok miatt vastag elsô osz-

lopok és a felesleges háromszögablakok

viszont rontják az átláthatóságot.

— A felszereltség tekintetében mi

fontos egy taxinál?

— Természetesen a biztonság az el-

sôdleges, az oldalsó és a függönylégzsá-

kokat érdemes megrendelni, szerencsé-

re nem drágák. Fontos még a klíma, az

új rendeletben kötelezô lesz a taxikban.

A többi extra már inkább a sofôr kényel-

mét szolgálja, illetve a családjáét, hi-

szen ezek az autók családi kocsiként is

szolgálnak.

— Mennyit megy egy évben egy

pécsi taxis?

— A Volán Taxinál általában har-

mincezer kilométer az átlagos futástel-

jesítmény, ennek nagy része városban.

A vidéki fuvarok ma már nagyon ritkák.

— És mennyit megy egy átlagos

taxi?

— Általában öt-hat évig használunk

egy autót. Ha nem futnánk túl a száz-

ezer kilométeres határt, akkor a Linea

garanciája le is fedné ezt az öt évet, így

a hosszú garancia inkább a családi autó-

ként használt kocsiknál lehet nagy

elôny. Általában vigyáznak a kollégák

az autóikra. Elvárás, hogy mindig tiszta

legyen a jármû, a jó mûszaki állapot pe-

dig elengedhetetlen a munkához. Egy

kollégánk használ egy korábbi Lineát,

kedvezôek a tapasztalatai az autóval.

— Mielôtt beültünk, megnézte mi-

lyen gumik vannak az autón. Ez

ennyire fontos?

— Ha jó minôségû abronccsal szere-

lik a kocsit, az is egy extra a gyár részé-

rôl. Általában a gumikra is odafigyelnek

a taxisok, hiszen jó gumival biztonságo-

sabb a közlekedés, télen pedig a hegyi

utakon van szükség a jó téli gumira.

— Az üzemeltetési költségek nagy

részét az üzemanyag teszi ki. Az 1.3-

as Multijet dízel ilyen szempontból jó

választás lehet.

— Ha nagyjából tartható a 4,9 literes

gyári átlagfogyasztási adat, akkor ideá-

lis, a célnak tökéletesen megfelel ez a

motor. A hangja kulturált, és ha mélyre

nyomjuk a gázpedált, akkor erôs is. Az

alsóbb fordulatszám tartományban ki-

csit erôtlennek érzem, érdemes benzines

módjára jobban pörgetni. Ha sík úton

megyünk, alacsony fokozatban, akkor

valóban elképesztôen alacsony értékek

jelennek meg a fedélzeti számítógépen.

— A futómû mennyire komfortos?

— Sajnos a pécsi utak minôsége nem

sokat javult, így ide még ez az alapvetô-

en kényelmesre hangolt futómû is túl-

zás. Országúton viszont ideális lehet. A

hasonló kocsival dolgozó kolléga el-

mondása szerint a Linea futómûve bírja

a strapát, kifejezetten tartós. A fék na-

gyon jó, rövid úton állítja meg az autót,

és a pedál érzékenysége is megfelelô.

— A legfontosabb kérdés maradt

a végére, a vételár. Egy munkaeszköz-

nek is használt autónál, ahol ki is kell

termelni azt, akár döntô is lehet.

— Fôként vidéken az, ahol az átla-

gos viteldíjak mértéke jóval a fôvárosi-

aké alatt mozog. Emiatt úgy gondolom,

hogy ez a kocsi az ára miatt is ideális

választás. Ennél drágább autóval nem

éri meg vállalkozni. A méretéhez, a fel-

szereltségéhez és dízelmotorjához ké-

pest a Linea ára nagyon kedvezô. Érde-

kes a Fiat extrapolitikája is, a kiegészí-

tôket is kedvezô áron lehet megvásárol-

ni, így könnyû egy egyedileg felszerelt

autót összeállítani.

T.R.

Lökettérfogat: 1248 cm3

Maximális teljesítmény: 95 LE 4000/minMaximális nyomaték: 200 Nm 1500/minSaját tömeg: 1185 kgMaximális sebesség: 170 km/hÁtlagfogyasztás (gyári adat): 4,9 lAkciós ár (Easy): 3 490 000 FtAkciós ár (Easy, Fiat Top finanszírozással):

3 290 000 FtA fontosabb alapfelszerelések (Easy): ABS, elsô lég-zsákok, távirányítós központi zár, elektromos fûthetôtükrök, MP3 rádió-cd, fedélzeti számítógép, elektro-mos ablakemelôk

A TESZTAUTÓ ADATAI:

Kovács JózsefAUTÓTESZT 37Dél-Dunántúli Gazdaság

E-MAIL: INFO@NSAUTOHAZ.HU • WWW.FIATPECS.HU

Magyarország háromezer települése

közül kevés olyan van, amelyik jelké-

pe alapján jól beazonosítható. Siklós

ilyen, az itt található várat mindenki

jól ismeri. Erre építve a város gazda-

sági életében központi helyet tölt be a

turizmus.

Annak érdeké-

ben, hogy ez a húzó-

ágazat minél sikere-

sebb legyen, a telepü-

lés önkormányzata

fontosnak tartja a

párbeszédet, a közös

munkát. Ennek szel-

lemében alakult meg

a turisztikai egyesü-

let, s vonják be a jövô

tervezésébe a ven-

déglátás és a kereske-

delem szereplôit.

Májusban pedig a tu-

risztikai piacon való

közös megjelenés ér-

dekében együttmû-

ködési megállapodást

kötött a Siklósi Vár-

színház és a Harkányi Gyógyfürdô.

Az elmúlt években a baranyai kisvá-

ros számos beruházást hajtott végre a

turizmus fellendítése érdekében. Ennek

részeként megújult a belváros, amely-

nek keretében egyebek mellett új sétáló

utcát alakítottak ki szökôkúttal, kerék-

párutat építettek, utcabútorokat helyez-

tek ki.

A település idegenforgalmában je-

lentôs szerepet tölt be a termálfürdô,

amely nagy népszerûségnek örvend,

mind a hazai, mind a külföldi vendégek

körében. A fürdô szomszédságában, a

vár alatt megnyílt negyven szobás, négy

csillagos szálloda – amely rövid idôn

belül újabb szárnnyal bôvül – szintén

kedvezô hatással van a vendégéjszakák

számának alakulására.

A megújult vár is évente 70-80 ezer

látogatót fogad, amelyben a szezon vé-

gével újabb 400 millió forintos fejlesz-

tés veszi kezdetét. A 2014 ôszéig tartó,

európai uniós forrásból megvalósuló

beruházás keretében megújul a vár

északi, nyugati homlokzata és északi te-

rasza. Részben megerôsítik az épület fa-

lát, kialakítanak egy lovagtermet és egy

kávézót is.

Az erôdítmény részleges felújítása

2011-ben fejezôdött be és mintegy 1,6

milliárd forintba került. A Norvég Alap-

ból és európai uniós forrásokból elnyert

támogatás felhasználásával látogatóköz-

pont épült, megújult a barbakán, a fel-

hajtóhíd, a Dorottya-kert, s megszépül-

tek a várkápolna belsô terei, valamint ki-

bôvítették a kiállító-helyiségeket.

A kisváros gazdasági életére kedve-

zô hatással lesz várhatóan a jövôben,

hogy a kormány átvállalta adósságának

70 százalékát, s közel negyvenmillió fo-

rint közvetlen támogatást kap a siklósi

vár az Emberi Erôforrások Minisztériu-

mától, amelybôl rendezni tudják az elô-

zô idôszakból rájuk maradt tartozáso-

kat. E mellett számos beruházás, mint

például a szennyvízhálózat fejlesztése is

a végéhez közeledik. A csatorna-rend-

szer kiépítése várhatóan júliusban, a

szennyvíztelep kivitelezése augusztus

végén fejezôdik be.

SIKLÓSI MELLÉKLET Dél-Dunántúli Gazdaság38

Siklós, Pécsi u. 10.Tel.: 06-30/318-46-82, 30/631-08-45

Tevékenységeink:● tûz- és munkavédelmi oktatások,● munkahelyi szemlék, állapotfelmérés, feltárt hiányosságok felszámolá-

sára javaslatadás,● jogszabály figyelés, változások jelzése, érvényre juttatása,● munka- és tûzvédelmi tanácsadás, hatóságok elôtti képviselet,● tûz- és munkavédelmi szabályzatok készítése,● munkahelyi kockázat értékelés, vegyi anyagok kockázata,● egyéni védôeszközök meghatározása,

20 éves tapasztalattal, referenciákkal!

LÉ Munka- és Tûzvédelmi Kft.

Folytatódik a vár felújítása

SIKLÓSI MELLÉKLETDél-Dunántúli Gazdaság 39

Lakossági és egyedi bútorok készítése méretre, egyéni igény szerint,helyszíni felméréssel!

irodabútorok ● konyhabútorok ● szoba- és nappali bútorok ● szállodai bútorok ● beépített szekrények● polcrendszerek

Szabó Bútor Kft.7800 Siklós, Bartha u. 29.Telefon/fax: 72/497-401

e-mail: szabobutor@szabobutor.hu — www.szabobutor.hu