45
A PÉCS-BARANYAI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA LAPJA XIV. évf. 6. szám, 2012. július 13. Konjunktúra www.pecsikamara.hu/deldunantuligazdasag • MÁR ONLINE IS! Hova tovább? Melléklet: Szentlôrinci kistérség

Dél-Dunántúli Gazdaság XIV. évfolyam 6. szám

Embed Size (px)

DESCRIPTION

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara immár 14. éve ad ki saját lapot a baranyai üzleti élet szereplőinek informálására. A Dél-Dunántúli Gazdaság havi, igényes megjelenésű, színes magazinként kerül kiadásra.

Citation preview

Page 1: Dél-Dunántúli Gazdaság XIV. évfolyam 6. szám

A PÉCS-BARANYAI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA LAPJA XIV. évf. 6. szám, 2012. július 13.

Konjunktúra

w w w . p e c s i k a m a r a . h u / d e l d u n a n t u l i g a z d a s a g • M Á R O N L I N E I S !

Hovatovább?

Melléklet:Szentlôrinci kistérség

Page 2: Dél-Dunántúli Gazdaság XIV. évfolyam 6. szám

HIRDETÉS Dél-Dunántúli Gazdaság2

Hogyan maradhatnak talpon a magyar kis- és középvállalkozásoka globális pénzügyi válságban is?

BILLBARTERA Billbarter Hungária Zrt. azzal foglalkozik, hogy segít a válság miatt bajba jutott kis- és középvállalkozások problémáin. A KKV szektort sújtó három legna-gyobb probléma:

2011. szeptember 20-án a Baranya Megyei Iparkamara által szervezett rendezvényen régiónk vállalkozói már találkozhattak a Billbarter Hungária Zrt. vezér-igazgatójával, Hodnics Mártonnal. Akkor azt tudhattuk meg, hogy miképpen segítenek azoknak a kis- és középvállalkozásoknak, amelyeket bajba sodort afizetési fegyelem gyengülése és az ennek hatására kialakuló lánc- és körbetartozások.

— Mi az Önök innovációjának a lényege?— A HONEM elnevezésû rendszerünkön belül összefognak azok a tenni akaró vállalkozások, amelyeknek kintlévôségeik vannak, és ezért nem tudják

rendezni a saját adósságaikat sem. Mi a vállalkozások középpontjában állva segítünk és begyûjtjük az információt a tartozásokról és követelésekrôl, gya-korlatilag nálunk futnak össze a szálak. Ez a pozíció teszi lehetôvé, hogy rálátásunk lehessen a vállalkozások közötti tartozik-követel kapcsolatokra. Egye-dülálló online rendszerünk segítségével a követeléseket összevezetjük a tartozásokkal. Így a követelések részben, vagy egészben a tartozások rendezésé-re fordítódnak, pénzmozgás nélkül.

A HONEM rendszeren keresztül más megoldáshoz is hozzájutnak azok, akiknek tartozásaik vannak, korrekt módon rendezni szeretnék azokat, denincs pénzük. A tartozó fél egy belsô pénzben, ún. BV-ben kamatmentes keretet kap, abból teljesít a követelô fél felé, majd úgy fizeti vissza, hogy a kö-zösség bármely tagjától megrendelést fogad el, tehát gyakorlatilag ledolgozza azt. De ne szaladjunk elôre, a belsô pénzrôl és a forráslehetôségrôl majdmég beszélek.

— Honlapjukon olvastam, hogy az indulás óta bôvültek a szolgáltatásaik és a válság által okozott más problémákat is megcéloztak. Gondot jelent pél-dául az is, hogy a gazdasági visszaesés hatására forgalom visszaeséssel is számolniuk kell a vállalkozásoknak, fôleg a KKV szektorban. Miben tudnaksegíteni a beragadt árukészlettel, vagy szabad kapacitással rendelkezô cégeknek?

— A vállalkozókból álló civil közösségünk tagjai vásárlóerejüket egymás rendelkezésére bocsátják és egymás között folyamatos mozgásban tartják, na-gyobb üzleti forgalmat biztosítva ezáltal a tagok számára. Mindehhez pedig a mi általunk nyújtott segítség egy független kiegészítô pénzrendszer mûköd-tetése, amelyet „országos helyi pénz”-nek hívhatnánk. Ez azt jelenti, hogy az adás-vételek részben forintban, részben egy BV-nek hívott elektronikus esz-közzel kerülnek kifizetésre. A kapott BV-t a sikeres tranzakció után a vállalkozások igény szerint a többi csatlakozott vállalkozás bármelyikénél, az úgyneve-zett „elfogadóhelyeknél“ költik el, egyszerûen és legfôképp biztonságosan, ráadásul forint tôkéjüket kímélve.

— A recesszió az eddigi szegényes finanszírozási lehetôségeket tovább szûkíti, és a KKV szektorban tevékenykedôk számára szinte teljesen remény-telen újabb forráshoz jutni, mivel a KKV-k kockázatosak az Unió, a befektetôk és a bankok szemében is rendkívüli sérülékenységük miatt. Ezen a problé-mán hogyan tudnak segíteni?

— A finanszírozási gondokra a BV-KERET a megoldás. Ez egy olyan kamatmentes, belsô használatú pénzben (BV-ben) folyósított keret, amelyetfolyósítás után a vállalkozás elkölthet bármely elfogadóhelyünknél és csak utólag kell ledolgoznia úgy, hogy elfogad megrendeléseket a rendszerben lévôtöbbi vállalkozástól. Már említettem, hogy ez többek között azoknak elônyös, akik rendezni akarják tartozásaikat.

— Mennyit kell mindezért fizetni?— A regisztráció ingyenes. A megvalósult tranzakciók után kell csak utólag minimális díjat fizetni.— Mit tegyenek azok, akiket érdekelnek ezek a megoldások?— Honlapunkon www.billbarter.hu információt kapnak a már említett szolgáltatásainkról, valamint számos egyéb szolgáltatásunkról is, amelyekrôl most

idô hiányában nem beszéltünk. Országosan 60 partnerirodánk van, ahol munkatársaink állnak a vállalkozók rendelkezésére információval és vállalkozásraszabott segítséggel. A partnerirodák szolgáltatásai ingyenesek. Pécsi partnerirodánk elérhetôségei:

Plasticpaint Kft. – Billbarter Hungária Zrt. Szerzôdéses PartnerirodájaTel.: 06-30-348-1047, 06-72-898-188 • E-mail: [email protected]

Iroda: 7627 Pécs, Vadász utca 60.www.billbarter.hu

— Régiónk vállalkozói nevében is köszönöm az információt és további jó munkát kívánok!— Köszönöm, és a Billbarter Hungária Zrt. csapata nevében kitartást és üzleti sikereket kívánok a régió vállalkozóinak ebben a nehéz helyzetben is!

ludimagister

lánc- és körbetartozások forgalom visszaesés forráshiány

lánc- és körbetartozások HONEM rendszer

forgalom visszaesés Barterváltó rendszer

forráshiány BV-keret

▲▲

Page 3: Dél-Dunántúli Gazdaság XIV. évfolyam 6. szám

A J Á N L ÓDél-Dunántúli Gazdaság 3

TA R TA L O M

Címlapsztori 4–6„A remény hal meg utoljára?”– vagy állandósult a recesszióBaranya megye gazdaságában

Ma is sikeres a 10 éves Széchenyi Kártya 7

Kamarai hírek 8–9

A hónap vállalkozása... 10a PERSONMED Kft.

Klaszter – Új elnök a Dél-Dunántúli 11Gépipari Klaszter élén

Díjazottak 12–13Dr. Kiss Endre, Schillinger EmilFülemüle Csárda Kft., Juhász Zoltánné

Kutatás 14Európai színvonalú kutatóbázis jöttlétre Pécsett

Enterprise Europe Network 15

Szentlôrinci melléklet 16–19

Szakképzés 20

Baranyai gazdaság: Retextil 21

Innováció = Budapest? 22–23

Mesterképzés – Vörös György 24

Tanulószerzôdés 25– Szilvásiné Tarjáni Katalin

Kávészünet: Takács Csaba 26

Új tagjaink: Hôkarszer Kft. 27Kis Árnyékolástechnikai Kft.

Kamaratörténet (II.) 28–29

Autóteszt: Papp Róbert 30–31Mazda CX-5 CD150 AWD Attraction

Vendég-oldal – Határ büfé 32

Baranyai gazdaság 33

Enterprise Europe Network 34

Új elnöka Dél-DunántúliGépipari Klaszter élén

11. oldal

AutótesztPapp Róbert

Mazda CX-5 CD150 AWD Attraction

Európai színvonalúkutatóbázis jött létrePécsett

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara lapjaISSN 1419-8746

Kiadja: Pécs-Baranyai Gazdaságfejlesztô és Szolgáltató Nonprofit Kft.

Felelôs szerkesztô: Katona PetraSzerkesztôség: 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.

7602 Pécs, Pf. 109Tel.: (72) 507-133, fax: (72) 507-152

E-mail: [email protected] szerkesztôbizottság tagjai: Cséfalvay Ágnes, Hendinger Anita, Rabb Szabolcs, Weller János

Hirdetésvezetô: Háda Sándorné (20) 319-8563Nyomdai elôkészítés: TÉR Nyomdai és Grafikai Stúdió, Pécs

Kereskedelmi forgalomba nem kerülPBKIK honlap: www.pbkik.hu

www.pecsikamara.hu

14. oldal

Hüse István

Múltunk nagyjai: Dr. Gyomlai GyulaÉletének, munkásságának két fô jellemzôje volt, amely meghatározta

egész gondolkodásmódját: az antik világ és a tanítás szeretete. A

klasszikus értelemben nem volt szaktudós, minden érdekelte érdeklô-

dési körén belül, emellett mind tanításban, mind elôadásmódban na-

gyot alkotott ott, ahol a legnagyobb szükség van egy olyan emberre,

aki a tudás átadását tekinti élete céljának, a katedrán.

Nagyváradon született 1861. július 29-én. Apja elôbb káptalani

jószágigazgató volt, késôbb lett királyi tanácsos és közalapítványi fô-

tiszt. Középfokú iskoláit szülôvárosa alma materében a premontrei,

illetve a fôvárosban a második kerületi fôgimnáziumban végezte. A Pázmány Péter Tudo-

mányegyetem bölcsészettudományi karán szerzett görög-latin szakos középiskolai tanári

diplomát 1882-ben. 1883-ban avatták doktorrá. Még a végzésének évében választotta báró

Szepessy Gyula akkori pénzügyminiszter a fiai mellé instruktomak. 1883-tól került a fôvá-

rosi középiskolai tanárképzô fôgimnáziumához tanárnak, ahol 23 évet töltött el. Jellemzô

volt pályájára, hogy közben választotta meg az MTA levelezô tagjává 1896-ban, míg 1906-

ban a már akkor is híres Eötvös Kollégium vezetô tanára lett. 1910-ben szerezte meg Bu-

dapesten az egyetemi magántanári képesítést „A görög filológia” c. tárgykörbôl. A pozso-

nyi Erzsébet Tudományegyetem egyik klasszika filológiai tanszékére 1918 tavaszán nevez-

ték ki, de a kiûzetés eseményei miatt elôbb Budapestre menekült, majd követte az egyete-

met 1923-ban annak Pécsre történô helyezésekor. Már középiskolai tanárként bámulatos

memóriájáról, szenzációs elôadásairól, hatalmas tudásáról volt híres. Róla mondották ked-

ves, de tiszteletteli humorral, hogy ha a két nagy eposz, az Iliász és az Odüsszeia eredeti

szövege valami oknál fogva elveszett volna, akkor ô pótolni tudta volna! Elôadómûvészi

szinten, a legnagyobbak sajátjaként fejezte ki magát magyarul és latinul, úgy, hogy nem

egyszer ragadtatta nyíltszíni tapsra hallgatóságát. Irodalmi munkásságának jó része fôként

az oktatás, a tanárképzés területén mutatkozott meg. Átdolgozta az addig használatos híres

tankönyvet, Bartal-Halmosi: Latin mondattan címût, és Szemelvények Tacitusból címmel

adott ki középiskolai tankönyvet. Ezen kívül az antik görög és latin irodalom alkotásait for-

dította le, a görög retorika, a görög államrégiségek, Homérosz és a homéroszi kérdés, a lé-

lektani alapon álló nyelvészet témakörébôl írt dolgozatokat. Nyugalomba 1932-ben ment,

elôadásokat 1936-ig tartott, 1938-ban az MTA tiszteletbeli tagja lett. Élete során számos

magas kitüntetést kapott, köztük 1920-ban az akadémiai Teleki-érmet. Budapesten hunyt el

1942. október 20-án.

Dr. Vargha Dezsô fôlevéltáros

30–31. oldal

Page 4: Dél-Dunántúli Gazdaság XIV. évfolyam 6. szám

A tavaly ôsszel készült konjunktúra-elemzés az ezredfordulót követô idô-szak legmélyebb válságáról szólt. Foly-tatódik a visszaesés, vagy elindul egylassú javulás? Az ôszi felmérés szerintnemcsak az összesített konjunktúra-mutató, hanem annak minden egyeselemének értéke zuhant. Vajon ta-vasszal is így lesz, vagy lesznek márolyan elemek, amelyek optimizmusraadnak okot? A tavaszi elemzésselezekre a kérdésekre is választ kap-tunk.

Az április felmérés annyiban tértünk el

a korábbi gyakorlattól, hogy az adatfel-

vétel idôpontjáig regisztrált valamennyi

vállalkozásnak lehetôséget biztosítot-

tunk az adatlap kitöltésére. Elektroniku-

san küldtük meg az on-line módon ki-

tölthetô adatlap „címét” a vállalkozás

regisztrációs adatlapján szereplô képvi-

seletét ellátó személynek. Ennek ered-

ményeként 239 válasz érkezett vissza a

feldolgozás megkezdéséig. Ez az elôzô

felvételhez képest 66%-os növekedést

jelent. A válaszadók ágazatonkénti

összetétele is változott. Közel 5%-kal

csökkent az ipar (10,64 %) és 1%-kal az

építôipar (14,89%), képviselôinek ará-

nya. Ezzel szemben 1%-kal emelkedett

a kereskedelem (20,43%) és 5%-kal a

szolgáltatás (54,04%) aránya.

A Baranya megyei összetett kon-junktúramutató az elmúlt 13 évben,amióta kamarai elemzés készül, csakegyszer, tavaly ôsszel volt alacsonyabba jelenleginél. Az eltérés minimálisan,

-38,99%-ról -36,82%-ra változott, így

továbbra is fennáll a tavalyi megállapí-

tás, mely szerint „a vállalkozások többmint 2/3-a rossz és egyre romló feltéte-lek mellett gazdálkodik”. Folytatódott

Baranya megye országos és régión be-

lüli leszakadása is. Az országos átlag

7,39%-pontos javulásával megközelí-

tette azt a 10%-os értéket, amely a

2008–2009-es válság elôtti idôszakot

jellemezte. Újra a pozitív tartományban

található a Dél-Dunántúl mutatója is,

miután az elmúlt fél évben 14,41%-

ponttal javult. A régió +0,76%-os érté-

kében 1/3-nyi súllyal szerepel a bara-

nyai -36,82-es átlag is.

CÍMLAPSZTORI Dél-Dunántúli Gazdaság4

További információ: www.pbkik.hu

A „remény hal meg utoljára?”– vagy állandósult a recesszióBaranya megye gazdaságában

Az MKIK 1998. óta végzi ha-zánkban, európai kamarai me-tódus alapján, évente kétszer akonjunktúra felmérést. Magya-rországon ez az egyik legna-gyobb ilyen típusú megkérde-zés. A baranyai helyzetre vo-natkozó eredményt az alábbi-akban adjuk közre. (PBKIK)

összesített mutató

jelenlegi jövedelmezôség

jelenlegi üzleti helyzet

várható jövedelmezôség

várható üzleti helyzet

Page 5: Dél-Dunántúli Gazdaság XIV. évfolyam 6. szám

A Baranya megyei összesített kon-junktúramutató összetevôi közül az elô-zô felmérés óta háromnak romlott,négynek javult az értéke. A vállalkozá-

sok jelenlegi üzleti helyzetét a válasz-

adók 50,6%-a ítélte rossznak és mind-

össze 5,6%-a jónak, ezzel több mint

12%-ponttal alacsonyabb a mutató érté-

ke. Kisebb mértékben, de tovább rom-

lott a vállalkozások jelenlegi jövedel-

mezôsége is. A -55,36%-os érték annak

eredménye, hogy a válaszadók 60,9%-aítélte rossznak és csupán 5,6%-a jónaka jövedelmezôségét. Tovább csökkent a

várható üzleti helyzet mutatója is. A vá-

laszolók 54,2%-a szerint romlik és csu-

pán 7,2%-a szerint javul az üzleti hely-

zete. A -47,03%-os érték azt jelzi, hogy

a vállalkozások ellenséges környezet-

ben, kiszolgáltatott helyzetben dolgoz-

nak. Sorsukat nem a saját tudásuk ésteljesítményük határozza meg, hanem amegrendelések irányítottsága, a tisztes-ségtelen piaci verseny, az egyre rossz-abb fizetési morál. Ennek ellenére töb-

ben bíznak abban, hogy a jövedelmezô-

ségük a jövôben javulni fog. A mutató

13,57%-pontos javulása azt jelzi, hogy

a vállalkozások talpon akarnak maradni.

Ez pedig a jövedelmezôség javulása

nélkül nem fog menni.

A jövedelmezôség várható alakulá-

sához hasonlóan, de annál kisebb mér-

tékben javult a többi összetevô értéke is.

A megrendelések további visszaesésevárható a következô fél évben is. A mu-

tató 14,44%-pontos javulása részben a

szezonális ingadozásnak tudható be.

Áprilisban már többen látják a követke-

zô hat hónapra szóló megrendeléseiket,

mint októberben, amikor legfeljebb az

év végéig szólnak a szerzôdések. Ápri-

lisban a válaszadók 11,7%-a nem ren-

delkezett megrendeléssel, 35,1%-a

csökkenéssel számolt. Mindössze

17,1% számít a korábbi idôszaknál na-

gyobb megrendeléssel.

A korábbi évekhez hasonlóan ezút-tal is a beruházások várható alakulásá-nak mutatói voltak a legalacsonyabbak.Az építési beruházások -72,03%-os ér-

téke továbbra is azt jelenti, hogy a vá-laszadók többsége nem tervez, vagycsak a korábbiakhoz képest is csökkenômértékben tervez építési beruházást.Ennél árnyalatnyival jobb a helyzet agépi-, technológiai fejlesztések terén. A-55,36 pontos eredmény azt jelzi, hogy

az elhúzódó válság hatására a vállalko-

zások többsége a szinten tartással semtud foglalkozni. Ez a jövôt illetôen döb-benetes versenyképesség romlást, és jö-vedelmezôség romlását vetít elô.

Az összetett konjunktúramutató és azösszetevôk áprilisi eredményei alapjánegyértelmû, hogy a megye gazdaságatovábbra is mély válságban van. Azösszesített mutató kismértékû emelkedé-se csupán a vállalkozók reménykedésé-nek a jele. A válságból kivezetô út mégmindig tisztázatlan. Ma csupán az je-lenthet kapaszkodót, hogy az országosmutató már megközelíti a 2008 elôtti ér-téket és a Dél-Dunántúl eredménye – arossz baranyai mutatók mellett – is apozitív tartományban található.

Kedvezôbb helyzetben az exportálóvállalkozások

Baranya az 1 fôre jutó ipari termelés-ben és exportban utolsó a magyar

megyék között...

Azok a vállalkozások, amelyek értékesí-tési bevétele részben exportból szárma-zik, kielégítô, vagy jó üzleti helyzettelrendelkeznek és hasonló a jövedelmezô-ségük is. Az elôzô felmérés óta azonban

az 50%-ot meghaladó export rész-

aránnyal rendelkezô cégek helyzete

romlott. Hasonló tendencia figyelhetô

meg a várható üzleti helyzet és jövedel-

mezôség tekintetében is. Az exporttal

rendelkezôk több mint 40%-a számít a

rendelésállományának növekedésével

és csupán 10%-a a csökkenésével. Így

ezeknek a vállalkozásoknak a helyzete

tûnik kedvezôbbnek, bár ezt sem a gép-,

sem az építési beruházással kapcsolatos

terveik nem igazolják vissza.

További információ: www.pbkik.hu

CÍMLAPSZTORIDél-Dunántúli Gazdaság 55

összesített mutató

építési beruházás várható alakulása

gépberuházás várható változása

az összes megrendelés várható alakulása

Page 6: Dél-Dunántúli Gazdaság XIV. évfolyam 6. szám

CÍMLAPSZTORI6 Dél-Dunántúli Gazdaság

Az exporttal nem rendelkezô szerve-zetek valamennyi mutatója alacso-nyabb, mint az exportálóké, és az elôzôfelmérés óta romlott. Minden mutató

esetében a válaszadók több mint 50%-a

a „rossz”, a „romlik”, a „csökkent” vagy

a „nincs“ választ adta. Az exporttal ren-

delkezô vállalkozások többsége az ipar

területén mûködik, abban az ágazatban,

ahol a megyei eredmények tekintetében

Baranya megye az utolsó helyen áll, a

többi megyétôl leszakadva.

Kilátástalan a mikro- és kisvállalkozások helyzete

A foglalkoztatottak számát tekintve ta-

vasszal továbbra is az 50-249 fôs közép-

vállalkozások adatai a kedvezôbbek, a

megye gazdasági fejlôdésének biztos le-

téteményesei. Az elôzô felmérés óta

mellettük csupán a nagyvállalatok tud-

tak a helyzetükön javítani. A kis- és a

mikrovállalkozások helyzete tûnik egy-

re rosszabbnak. A vizsgált hét mutató

közül hat esetében romlott a helyzetük a

2011. októberi felmérés óta és jelenleg

csak negatív mutatóval rendelkeznek.

Már a tavaly ôszi felméréskor jelez-tük, hogy a mikrovállalkozások lema-radtak a versenyben és a válság túlélé-sére alig van esélyük. Jelenleg – annakellenére, hogy a megyei összesített mu-tató kis mértékben javult – a kisvállal-kozásokat is ebbe a körbe kell sorolni. Abürokratikus terhelések és a drasztikushelyi adóemelések miatt folytatódik ahelyi KKV-k megszûnése, amelyet a vál-lalkozói réteg tartalékainak kimerülésemiatt nem követ új vállalkozások alapí-tása.

Már nincs kiemelkedô ágazat

Az elôzô felmérések eredményei alap-

ján az ipari és részben a kereskedelmi

vállalkozások kedvezôbbek helyzetérôl

adhatunk számot. A 2012. áprilisi fel-

mérés adatai szerint valamennyi ágazatösszes mutatójának értéke negatív ésvalamennyinek az értéke – a szolgálta-

tás várható jövedelmezôségén kívül –

romlott. Az ipar és a szolgáltatás muta-

tói között már alig van különbség, a ke-

reskedelem már visszasüllyedt az építô-

ipar szintjére. Ennek az ágazatnak jelen-

legi és a várható üzleti helyzete, illetve

jövedelmezôsége egyaránt a leg-

rosszabb. A nemzetközi kereskedelmi

tôke országos átlagot meghaladó jelen-

létének hatására a kereskedelem az épí-

tôipar szintjére süllyedt. E két ágazat-

ban már a várakozások is csak a romlás-

ról szólnak.

További információ: www.pbkik.hu

Összefoglalóan megállapítható, hogy a 2011. ôszi konjunktúraelemzés soránmegállapított helyzet számottevôen 2012 tavaszán nem változott. A Baranyamegyei vállalkozások helyzete továbbra is rossz, a mutatók negatívak, a vára-kozások nem kedvezôek. A kedvezôtlen hazai gazdasági folyamatok – a belföl-di fogyasztás stagnálása, a fejlesztési források beszûkülése – nem nyújtanak

kedvezô feltételeket a válságban levô gazdasági szervezetek talpra állásához. A

megye gazdaságának válságához hozzájárulnak a helyi romló feltételek is. Anem a gazdaság igényeihez igazodó képzés, a vállalkozásokat, különösen a

mikro- és kisvállalkozásokat terhelô adók növekedése, és a válságkezelés, azelôremutató, összehangolt gazdaságfejlesztés hiánya is.

Weller János

Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézetének Konjunktúra felmérése alapján, 2012. I.

Baranya megye

Page 7: Dél-Dunántúli Gazdaság XIV. évfolyam 6. szám

HITELDél-Dunántúli Gazdaság 7

További információ: www.pbkik.hu/szechenyikartya

A konstrukció sikerét a klasszikus bank-

és hitelkártyák elônyeit ötvözô egyszerû

kezelés, az állami kamattámogatás miatt

a banki termékeknél alacsonyabb kama-

tok és az állami kezességvállalás bizto-

sították. A kártya rövid idôn belül közis-

mertségre és elismertségre tett szert. Az

igényekkel összhangban fokozatosan

emelkedett az igénybe vehetô hitelkeret,

ma már akár 25 millió Ft-hoz juthat a

vállalkozó. Megszûnt a negyedévenkén-

ti feltöltési kötelezettség, ma csupán a

kártya lejáratakor kell visszafizetni az

igénybe vett keretet. Idôben sikerrel el-

végzett hosszabbítás esetén még ez is

elkerülhetô. A ma már 1+1 éves futam-

idejû Széchenyi Kártya rugalmasságát

jelzi, hogy kamatot csak a ténylegesen

igénybe vett összeg után kell fizetni a

használat idejére.

Az elmúlt tíz évben Baranya megyé-

ben közel 11 500 kártyát igényeltek, a

kiadott kártyák száma megközelíti a 9

ezret. A kihelyezett hitel összege 53

milliárd Ft. Ehhez hasonló eredmények-

kel egyetlen termék sem büszkélkedhet.

A Széchenyi Kártya két éve prog-

rammá vált. A folyószámlahitelt jelentô

kártya újabb termékekkel egészült ki. A

klasszikus banki hitelekhez hasonló for-

mában, de a megszokott kedvezmé-

nyekkel megjelent a Széchenyi Forgó-

eszközhitel 25 millió Ft felsô határral és

3 éves futamidôvel, majd a Széchenyi

Beruházási hitel 50 milliós maximális

összeggel és akár 10 éves visszafizetési

határidôvel.

A Program következô terméke – a

Széchenyi Kártyához hasonló – tavaly

meghirdetett Agrár Széchenyi Kártya

lett. A hitel felsô határa 25 millió Ft, a

futamideje 3 év. A Széchenyi Kártya

Program termékeihez minimum egy

egész naptári évet felölelô gazdálkodási

múlt alapján lehet hozzájutni. Az agrár-

kártya lehetôséget biztosít a fiatal gaz-

dáknak, hogy ennél rövidebb múlt ese-

tén is hitelhez jussanak.

Az idén további két termékkel bô-

vült a Program. Megjelent a Széchenyi

Önerô Kiegészítô Hitel és a Széchenyi

Támogatást Megelôlegezô Hitel.

Mindkét terméket a Gazdaságfej-

lesztési Operatív Programban nyertes

pályázók igényelhetik. Jelenleg a Mik-

ro-, kis- és középvállalatok technológiai

fejlesztése (GOP-2011-2.1.1/A) és a

Vállalati folyamatmenedzsment és

elektronikus kereskedelem támogatása

(GOP-2011-2.2.1) nyertesei élhetnek

ezzel a lehetôséggel. Mindkét hitel-

konstrukció felsô határa 50 millió Ft,

futamideje az önerô kiegészítése esetén

maximum 10 év, a támogatás megelôle-

gezésnél 5 év.

Ma is sikeres a 10 éves Széchenyi KártyaTôkeszegény mikro- és kisvállalkozások jellemezték a magyar gazdaságot az elmúlt évtizedekben. A többségében kényszerûségbôl lét-rejött szervezetek gyakran csak minimális eszközparkkal mûködtek, likvid pénzzel csak ritkán rendelkeztek. Növekedéssel járó beru-házást csak néhányan valósítottak meg. A legnagyobb gondot a folyamatos fizetôképesség fenntartása jelentette, különösen azokban azágazatokban, amelyekben a termelési ciklusok hosszúak voltak. Az ebbôl adódó likviditási gondok áthidalására hozta létre 10 évvel ezelôtt a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és a VOSZ a Széchenyi Kártyát.

A szigetvári MELIO-START Építô és Szolgáltató Kft. 1991 óta dolgozik az építô-

ipar területén, magas- és mélyépítési, útépítési, gépi- és földmunkákkal, valamint

készbeton elôállítással foglalkozik. Mint Horváth László, a kft. ügyvezetôje la-

punknak elmondta, számukra létkérdés a Széchenyi Kártya használata:

— Cégünk a 25 millió forintos lehetôséget vette igénybe, ez számunkra azért

elônyös, mert szabadon felhasználható. Így könnyebb finanszírozni a beruházáso-

kat, amelyek szinte mindegyike utófinanszírozású. Ma szinte minden vállalkozás

számára gondot jelent, ha nem kapja meg idôben a támogatást és az is köztudott,

hogy mindig határidôn túli teljesítés van a megrendelô részérôl, hisz a pályázati

pénzhez ô sem jut hozzá idôben. Így viszont ha van Széchenyi Kártyám, azaz ked-

vezô feltételekkel hitelkeretem, meg tudom finanszírozni a beruházásokat. Úgy

gondolom, ez fontos, mert ha az ember átmenetileg nehéz helyzetbe kerül, akkor

van mihez nyúlnia.

Egyértelmûen kedvezô tapasztalatokról számolhat be a Széchenyi Kártya haszná-

latát illetôen Kaposiné dr. Dunai Mária, a Super Fej Kft. ügyvezetôje.

— A kezdetektôl használjuk ezt a hitellehetôséget, hiszen egyszerû az elbírá-

lása, gyors az ügyintézés és udvariasak, segítôkészek a kamarában az ügyintézôk.

Nagyon jó a véleményünk a Széchenyi Kártyáról, mert ez társaságunk számára ál-

landó pénzügyi biztonságot jelent. Ingatlan bérbeadással foglalkozunk, és ha na-

gyobb összegû hátralékunk keletkezik, mert egy bérlô nem tudott fizetni, akkor ez

biztosítja számunkra azt, hogy ne legyünk fizetésképtelenek.

Valamennyi hitelkonstrukció igénylôlapja és az elôírt mellékletek a Pécs-BaranyaiKereskedelmi és Iparkamara pécsi, komlói, mohácsi, siklósi és szigetvári irodájában– elôzetes idôpont egyeztetés alapján – nyújthatók be, ahol a szükséges nyomtatvá-nyokat is biztosítják.

Page 8: Dél-Dunántúli Gazdaság XIV. évfolyam 6. szám

KAMARAI HÍREK8 Dél-Dunántúli Gazdaság

További információ: www.pbkik.hu

Rajtra késza Magyar-Horvát

TagozatVárhatóan 2012 júliusának második fe-

lében válik hivatalossá az MKIK elnök-

sége által támogatott Magyar-Horvát

Tagozat tevékenysége, melyet a Pécs-

Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

fog mûködtetni azzal a céllal, hogy újra-

szervezze, erôsítse a magyar-horvát

gazdasági kapcsolatokat.

Az EU csatlakozás elôtt álló Horvát-

ország kiemelkedô fontossággal bír és

jól beilleszthetô a Közép-Európai térsé-

get érintô gazdaságfejlesztési stratégiá-

ba is. Földrajzi közelsége is szorosabb

gazdasági együttmûködést ösztönöz.

A tagozathoz csatlakozók számos

elônyt élvezhetnek, hiszen nem csak a

konkrét akciókban vehetnek részt, ha-

nem alakíthatják is azokat. Mindemel-

lett a Horvátországban mûködô kama-

rák, intézmények irányába kiépített kap-

csolatokból is profitálhatnak.

Amennyiben az ön vállalkozása ér-

dekelt Horvátországban (már vannak

kapcsolatai vagy szeretne újakat építe-

ni) és szívesen közremûködne abban,

hogy a kétoldalú tevékenységek koordi-

nált keretek között fejlôdjenek, csatla-

kozzon tagozatunkhoz.

További információ:

Obradovic Ena

+36 20 2822 427

[email protected]

Üzletember találkozóa XIX. Szentlôrinci

Gazdanapokkeretében

Idén 19. alkalommal (2012. augusztus

10-12. között) rendezi a Baranya Me-

gyei Vállalkozói Központ a Dél-dunán-

túli régió legnagyobb és legrangosabb

mezôgazdasági szakkiállítását és vásá-

rát. A Szentlôrinci Gazdanapok kiváló

lehetôséget teremt arra, hogy:

— termelôk és vásárlók,

— szakmabeliek és érdeklôdôk,

— potenciális üzleti partnerek egy-

másra találjanak.

Az Enterprise Europe Network pécsi

irodája és a Pécs-Baranyai Kereskedel-

mi és Iparkamara Magyar-Horvát Tago-

zatának közös szervezésében idén elsô

alkalommal nemzetközi üzletember ta-

lálkozó is várja az érdeklôdôket, melyen

a részvétel díjmentes lesz. Ennek idô-

pontja a vásár nyitónapja 2012. augusz-

tus 10-én 13.00-17.00, helyszíne a

Szentlôrinci Polgármesteri Hivatal

Díszterme. (Eszterházy kastély)

További információ: www.pbkik.hu

[email protected]

„Adózzunk sokan, kevesebbet” A szolgáltató szektort érintô ellenôrzések tapasztalatairól, a NAV folyama-

tosan változó szerepérôl és a most alakuló vállalkozásokhoz kapcsolódó

ügyintézésrôl tartott tájékoztató rendezvényt Pécsett a NAV Dél-Dunántú-

li Regionális Adó Fôigazgatósága a Fiatal Vállalkozók Országos Szövetsége

(FIVOSZ) és a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara (PBKIK) kö-

zös szervezésében.

A rendezvény célja, hogy segítséget nyújtson az adózóknak kötelezettségeik

jogkövetô módon történô teljesítéséhez, felhívja a figyelmet az adókikerülés

adó- és büntetôjogi következményeire, illetve, hogy az ellenôrzési tapasztalatok

megosztásával, az adójogi aktualitásokkal és a vállalkozóktól érkezô leg-

gyakrabban feltett kérdésekre adott válaszokkal kiemelten hasznos informá-

ciókat nyújtson a régió vállalkozói számára.

A rendezvény apropóját az a májusban elindult országos ellenôrzéssorozat

adta, amelynek részeként a szolgáltató szektor, azon belül is különösen a szép-

ségipar vállalkozásai számíthatnak fokozott adóhatósági jelenlétre, de nem

kerülik el az ellenôrzést többek között az ügyvédek, adótanácsadók és más

üzleti szolgáltatást nyújtó cégek sem.

Ipari parkok képviselô tartottak megbeszélést Pécsett

Az Ipark Pécs Kft. és az Ipari Parkok Egyesületének szervezésével került sor az

Ipari Parkok Egyesülete (IPE) Dél-dunántúli Divíziójának munkaülésére.

Dr. Fülöp Krisztina divízióvezetô köszöntôje után, Lux Gábor az MTA RKK

Dunántúli Tudományos Intézetének munkatársa ismertette kutatását, amely a Ke-

let-Európát érintô duális iparfejlôdés folyamatait és annak következményeit fog-

lalta össze, érintve a régió ipari parkjainak kitörési esélyeit.

Ezt követôen került sor az IPE új elnökségének bemutatkozására. Dr. FeketeRoland elnök tudatta a jelenlévôkkel, hogy az IPE egy háromirányú kapcsolati há-

ló kiépítésére törekszik, amely a közhatalom, a gazdaság és a tudomány egyes te-

rületeinek találkozására irányul. Az eseményt a kerekasztal beszélgetés zárta,

melynek fô témája a befektetôk régiónkba irányításának lehetséges módszere volt.

Page 9: Dél-Dunántúli Gazdaság XIV. évfolyam 6. szám

KAMARAI HÍREKDél-Dunántúli Gazdaság 9

Ebben a témában szervezte meg a Pécs-Bara-nyai kereskedelmi és Iparkamara Siklós Váro-si elnöksége az Enterprise Europe Networkpécsi irodájával együttmûködve a VII. SiklósiIdegenforgalmi konferenciát.

A nagy érdeklôdéssel kísért konferencia célja azelméleti ismeretek átadásán túl a konkrét projek-tek és pályázati lehetôségek ismertetése és azezen a területen résztvevô szereplôk (szerveze-tek, vállalkozások) kapcsolatfelvétele volt. A témaa szomszédos Horvátországban is kiemelt figyel-met kap, amelyet a határokon átnyúló közös pro-jektek is bizonyítanak. Hegyi Zsuzsanna, a Ma-gyar Turizmus Zrt. Dél-Dunántúli Regionális Mar-keting Igazgatóságának igazgatója a régiónkban2012-tôl bevezetésre kerülô „Helyi termékek aturizmusban“ mintaprogramot ismertette. A „Helyitermékek a turizmusban“ mintaprogramot a Ma-gyar Turizmus Zrt. több együttmûködô partnerrel(Magyar termék NKFT, turisztikai szervezetekgazdasági kamarák, vállalkozások, stb.) közösenvalósítja meg 2012-ben. Feladataik: elsôként aturisztikai partnerek igényfelmérése, valamint ahelyi termelôk és termékkínálat szakértôi felmé-rése történt meg. A feladatok között kiemelt sze-repet kapnak a különbözô termékbemutatók éstermékbörzék, melyeket folyamatosan szervez-nek az év során. Jelentôs összeget fordítanak amarketingre, elkészül egy honlap és egy e-kata-lógus is. Logisztikai támogatás megszervezésé-vel munkahelyi vásárló közösségek kialakításá-val segítik elô a helyi termékek forgalmazását.

A turizmusban a jól összehangolt marketing-nek köszönhetôen 2012-ben „Dél-Dunántúloníze van az életnek” szlogen alatt számtalan ren-dezvényen, kereskedelemben, vendéglátásban,szálláshelyen, továbbá pincészetekben találkoz-hatunk a márkajellel megkülönböztetett helyi ter-mékekkel.

Ehhez csatlakozott a helyi akciócsoport ve-zetôjének, Szarkándi Lajosnak a tájékoztatója ahelyi termék szerepérôl a Leader programban. ALeader program tervezési területét a siklósi éssellyei kistérség, azaz 88 település mintegy 54ezer emberrel jelenti. A Leader program fô célki-tûzései és fejlesztései összecsengnek a konfe-rencia nyitó elôadásában elhangzottakkal. Elô-adását az ehhez kapcsolódó megvalósult és fo-lyamatban lévô pályázati projektek ismertetésé-vel zárta.

Endrédi Melinda a Falusi Turizmus Szövet-ség baranyai titkára az IPA programban megvaló-suló „helyi ízek, helyi értékek” gasztrokulturáliskapcsolatok a magyar-horvát határvidéken pro-jektet részletezte. A projekt célja a magyar Bara-nya és a horvát Baranja gasztrokulturális értéke-inek feltérképezése és a hagyományok átörökíté-se a jelenbe és a jövôbe. A projekt elsô fázisa-ként elkészült egy adatbázis az érintett tájegysé-gek gasztronómiai és borászati hagyományairól,helyi termékeirôl és azok elkészítési módjairól(www.gasztrobaranya.eu).

A dél-dunántúli borturisztikai klaszter tapasz-talatait a projektgazda, a Pécs-Mecseki BorútEgyesülete elnöke, Gonda Tibor ismertette. Aprogramot a horvátországi baranyavári ôsterme-lô, Bosnyák Ibolya prezentációja zárta. A horvátôstermelô házaspár termékbemutatóval és kós-tolóval egybekötött bemutatkozása nagy sikertaratott a résztvevôk körében, amelyet már konk-rét üzleti megbeszélések is igazoltak. A rendez-vényt a helyi és horvát vállalkozások, szerveze-tek képviselôi mellett Horvátország fôkonzulja ismegtisztelte jelenlétével.

További információ: www.pbkik.hu

Vállalkozói felmérés

a hatóságokról– harmadszor

Már két alkalommal készített felmérést aPécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkama-ra a hatósági gyakorlatról, annak gazdasá-gi hatásairól.

A mostani felmérés (melyet a kamara kutató-intézetének közremûködésével készít el) ap-ropóját a közigazgatás jelentôs mértékû átala-kítása adja, melyet 2010-ben a még ellenzék-ben lévô jelenlegi kormánypárt a NemzetiÜgyek Politikája címû programjában harango-zott be. Az elmúlt két évben létrejöttek a kor-mányhivatalok, elméletben megvalósult azegyablakos ügyintézés. A közigazgatás továb-bi átszervezése, a bürokratikus terhek továbbicsökkentése még mindig napirenden van. Amostani felmérés aktualitását erôsíti, hogy akormánymegbízott úr kérésére a kamara ahatóságok vezetôi felé értékeli intézményeikmunkájának és a megyei gazdaság verseny-képességének kölcsönhatásait.

A kamara célja egy olyan elemzés készí-tése, amely a vállalkozások szemszögébôlelemzi a hatóságok és közigazgatási szervekmûködését, és rámutat tevékenységük gaz-daságra gyakorolt hatásaira.

A válaszadók a felmérés során különblokkban szabadon választott közigazgatásiszervek munkáját értékelhetik, – természete-sen anonim módon. A beérkezett adatokelemzése statisztikai módszerekkel történik,az eredményekrôl mind a vállalkozásokat,mind pedig a hatóságokat és közigazgatásiszerveket tájékoztatjuk.

A 2008-as és 2009-es eredmények minda sajtó, mind pedig az érintett hatóságok szá-mára ismertek voltak, és a mai napig elérhe-tôek a kamara honlapján a Felmérések menü-pont alatt.

Válaszaival most minden baranyai vállal-kozás hozzájárulhat a közigazgatás ügyfélba-rát átalakításához, az ügymenetet egyszerû-sítéséhez. A kérdôív kitöltése mindössze né-hány percet vesz igénybe, a válaszadás ano-nim, és az alábbi linken érhetô el:

Hatósági felmérés 2012

A helyi termék szerepe a turizmus fejlesztésében Dráván innen, Dráván túl

Page 10: Dél-Dunántúli Gazdaság XIV. évfolyam 6. szám

A HÓNAP ÜZLETEMBERE Dél-Dunántúli Gazdaság10

— A honlapot böngészve annyi elôzete-sen leszögezhetô: a PERSONMED Kft. neméppen szokványos egészségügyi szolgál-tatást kínál....

— Valóban, a tevékenységünket, szolgálta-tásainkat nem hétköznapi „klisék“ jellemzik. Mivalójában egy nemzetközi magán-egészségügyiszolgáltató vagyunk. Egy olyan egészségügyiszakmai háttérrel rendelkezô vállalkozás, amely akrónikus betegségekre alkalmazható genetikaivizsgálatokkal segíti a hozzánk forduló ügyfele-ket. Megkönnyítve ezzel egy részrôl a pontos di-agnózis felállítását, másrészt pedig a teszt ered-ménye lehetôvé teszi a hatékony terápia mielôbbimegkezdését. Az általunk nyújtott szolgáltatásokmagukba foglalják még a páciensek állapotfelmé-rését, a genetikai tesztek kivitelezését, valamintaz eredmények megbízható és jól értelmezhetômódon történô kézbesítését. E szerint például amagánszemélyek internetes oldalunkon saját pro-fillal rendelkezve kényelmesen, gyorsan, illetveaz alapvetô személyi és betegjogok biztonságá-nak garantálása mellett vehetik igénybe szolgál-tatásainkat. Az egészségügyi szektorban mûködôintézmények esetében – a szolgáltatásaink meg-kezdése elôtt – minden esetben szerzôdést kö-tünk. Miután hazai és finn orvosi, laboratóriumi,informatikai és értékesítési háttérrel rendelke-zünk, ezért talán nem meglepô, hogy cégünknekkét székhelye közül az egyik Pécsett, a másikFinnországban mûködik. Itt hangsúlyoznám, hogya szolgáltatási területünk az uniós tagállamokatfedi le.

— Mely betegségek idôben történô diag-nosztizálásában segítenek az önök által elvég-zett tesztek eredményei?

— Tudományos igényû vizsgálataink, illetvemaguk a genetikai tesztek öt, nagy betegségcso-portot fednek le. Ezek a diabétesz, a lisztérzé-kenység, az ízületi gyulladás bizonyos fajtái, azalvászavar, illetve a laktóz intolerancia teszt.

— Konkrétabban...

— Rendben, kezdjük például a diabéteszteszttel. Az már közismert dolog, hogy a cukorbe-tegségnek több típusa létezik. A mi genetikai tesz-tünk azonban az 1-es típusú, inzulin-függô diabé-teszre való örökletes (genetikai) hajlamot állapítjameg. Mindez azért nagyon fontos, mert a már ki-

alakult, krónikus betegség estében a napi több-szöri inzulin-kezelés, a vércukorszint gyakori mé-rése, illetve a szénhidrát-fogyasztás korlátozásaóriási pszichés és testi megterhelést jelent nemcsak a páciens, de a közvetlen család számára is.Az általunk alkalmazott legkorszerûbb genetikaiteszt segítségével elemezzük a HLA (HumánLeukocita Antigén) rendszer három génjét, ame-lyek a legfontosabb genetikai faktorokat jelentikaz inzulin-függô diabétesz kialakulásában. A má-sik fontos tesztünk pedig a lisztérzékenységet(coeliakia) fedi fel. Ez utóbbi betegség szinténegyre gyakoribb a fejlett társadalmakban. Tüneteirendkívül kellemetlenek, sôt a tartósan kezelésnélkül hagyott kór egyéb társbetegségeket isokoz szövôdményként. A betegség kezelése na-gyon fontos, hiszen a coeliakia nôknél meddôsé-get, menstruációs zavarokat, gyakori vetélést, il-letve mindkét nemben csontritkulást is okozhat.Bár a lisztérzékenység ma már glutén-mentes di-étával jól kezelhetô, viszont nem mindegy, hogy akór mikor kerül felfedezésre. Tudni kell ugyanis,hogy a lisztérzékenység genetikai hajlam talajánalakul ki, azaz a génjeinkben lévô változásokszükségesek a betegség kialakulásához. Az álta-lunk elvégzett genetikai teszt abszolút fájdalom-mentes, hiszen annak elvégzéséhez egy száj-nyálkahártya kenet szükséges.

— Hasonlóan érdekesnek tûnik az a teszt,amely az ízületi gyulladás egy konkrét fajtájátsegít diagnosztizálni....

— Esetünkben az ízületi gyulladásnak is –ahogy általában az egyéb kórképeknek – több tí-pusa ismert. Az általunk használt genetikai tesztaz úgynevezett spondilartropátia típusú ízületigyulladás hajlamának kiderítését célozza. Olyankrónikus betegségrôl van szó, ahol az ízületek ésaz inak fájdalmas gyulladása hónapokon, vagyéveken át fennáll. Sok esetben tartós mozgáskor-látozottságot eredményezve. Ennél a betegségcsoportnál is különösen fontos az örökletes haj-lam elemzése, különösen azokban a családok-ban, ahol már van spondilártropátiás beteg. A fen-ti betegségcsoportok genetikai tesztjein kívül -szintén nagy hatékonysággal – segíteni tudunkmég a különbözô alvászavarok genetikai hátteré-nek megismertetésében is.

— Milyen kapcsolat fûzi önöket a kutatástudományos területéhez?

— Tevékenységünk fontos elemét képezi amodern orvostudományi kutatásban való aktívrészvétel. Itt említeném, hogy a vállalkozásunkkulcsszerepet játszik egy, most folyamatban lévô,összesen négy éven át tartó uniós orvosi kutatásiprojektben, a „MEDIGENE“ programban. A szó-ban forgó projekt prímér célja a cukorbetegség ésaz elhízás genetikai okainak részletes elemzése,illetve új terápiás megoldások kidolgozása. Eprogramban a PERSONMED Kft. a génbank lét-rehozásában és a genetikai analízisben segíti atöbb mint tíz európai országot egyesítô tudomá-nyos konzorcium munkáját. A legelôremutatóbbkutatási tevékenységünk a cég saját kutatás-fej-lesztési munkája. Ez két fontos egészségügyi el-látási terület köré csoportosíható. Az egyik a ge-netikai diagnosztika tökéletesítése, a másik terü-let, e genetikai és egyéb orvosi szolgáltatások el-érhetôvé tétele otthonról, minél könnyebben,interneten vagy telefonon keresztül, bármikor. Ez-zel tudjuk leghatékonyabban segíteni ügyfeleinkés pácienseink egészségmegôrzését, illetvegyógyulását.

Nyitottak vagyunk a szakmai partneri együtt-mûködésre háziorvos, házi gyermekorvos kollé-gákkal és egészségügyi szolgáltatókkal. E.É.

Cím: 7632 Pécs, Móra Ferenc utca 50.Levelezési cím: 7627 Pécs, Vadvirág utca 15.E-mail: [email protected]: www.personmed.hu

A hónap vállalkozása a PERSONMED Kft.A PERSONMED Kft. egy olyan magánvállalkozásban mûködtetett egészségügyi szolgáltató, amely fôként krónikus betegségekre célzott ge-netikai vizsgálatokat végez. Tesztjeivel segíti a helyes diagnózis felállítását, és ezzel együtt a megfelelô terápiás módszer kidolgozását.A kft. hatékony tevékenységét bizonyítja, hogy egyre több egészségpénztári szolgáltatónak is elnyerte már a bizalmát. A velük való szerzô-déseknek köszönhetô, hogy a szóban forgó genetikai tesztek árát az adott pénztártagok elszámolhatják. A vállalkozás tevékenységétdr. Hermann Róbert ügyvezetô mutatta be.

Page 11: Dél-Dunántúli Gazdaság XIV. évfolyam 6. szám

KLASZTERDél-Dunántúli Gazdaság 11

Dr. Hüse Istvánt, a paksi DC Gépszer Kft. ügy-vezetô igazgatóját választotta egyhangúlag akövetkezô egy évre a Dél-Dunántúli GépipariKlaszter vezetôjének a tagság. A klaszter me-nedzsment szervezete a Pécs-Baranyai Ke-reskedelmi és Iparkamara. Hüse IstvánJakabucz Ildikót, a Hauni Hungaria Kft. ügy-vezetôjét váltja a poszton. Hogy miként lett aklaszter elnöke, elsôként errôl kérdeztük azüzletembert.

— A Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter alapítása-kor úgy rendelkeztünk, hogy az elnöki funkciót évesciklusokban tölti be valamelyik tag. Ez célszerûneklátszott, hiszen az elnöki megbízatás sok elfoglalt-sággal jár, és a feladatokat munka, család mellettkell ellátni. Jakabucz Ildikó, a klaszter elsô elnökerendkívül magas szintû, elkötelezett munkát vég-zett. A tagság egyöntetû felkérése ellenére, hogyfolytassa az elnöki munkát, jelezte, hogy egy évután szeretné, ha más venné át a feladatokat, mivelmás elfoglaltságai is keletkeztek a meglévôk mellett.

— Miért önre esett a választás?— A közgyûlésen egyöntetû álláspont alakult

ki, hogy a klaszter bizottság (elnökség) eddigi tagjaifolytassák a klaszter szervezésében megkezdettmunkájukat. Elindult folyamatokról, elôkészített pro-jektekrôl van szó, a klaszter bizottság tagjai ezt afelkérést vállalták is. Ebbôl az is következett – és amásra érkezett jelölések hiánya is ezt igazolta –,hogy a klaszter bizottság tagjai közül fogjuk megke-resni az elnököt. A választás rám esett.

— Miért vállalta el ezt a megbízatást?— A Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter alakulásá-

nak elôkészítésekor már érezhetô volt számomra,hogy egy rendkívül inspiráló, tudásban, tapasztalat-ban gazdag társaság ült egy asztalhoz. Olyan em-berekkel dolgozhatom együtt a klaszter célkitûzése-inek megvalósításán, akiktôl minden alkalommal ta-nulok, olyan közegben, ahol minden összejövetel ta-pasztalaton alapuló értékes véleménycsere. Az el-múlt egy év bizottsági tagként végzett munkája él-mény és kihívás volt számomra ebben a közegben.Ez persze nem véletlen, hiszen a tagok a magán-szféra piaci viszonyok által visszaigazolt, képesség-alapú kiválasztási folyamatában nap mint nap bizo-nyítják rátermettségüket, alkalmasságukat. Úgy él-tem meg, hogy megtiszteltetés, ha egy ilyen közös-ség rám kívánja bízni a közös érdek megvalósításá-nak koordinálását.

— Klaszterelnökként milyen lehetôségeinyílnak a klaszter mûködtetését illetôen?

— Az elnöki pozíció kereteit Jakabucz Ildikómunkája töltötte meg tartalommal, Alapító Okiratunkilletve a klaszter bizottság által megtárgyalt és aközgyûlés által elfogadott eljárások pedig pontosí-tották az elnök feladatait. Az elnöknek (kisebb) rész-

ben felügyeleti, jellemzôen elôké-szítô, koordináló szerepe van. Alegjobb értelemben vett demokrati-kus döntéshozatali mechanizmustalakította ki a klaszter bizottság,ami biztosítja a szükséges operati-vitást, az elôírásoknak megfelelômûködéssel együtt.

— Mit szeretne megvalósí-tani?

— Az eddig döntôen elôkészítô jellegû munkasikeres gyakorlati megvalósítása a következô évlegnagyobb feladata, ezt szeretném elérni.

— Milyen tapasztalatai vannak klaszter-tagként e szervezôdésrôl?

— Kétféle klaszter van: az egyik nagy csinnad-rattával megalakul, esetleg sikeresen pályázik céljaiforrásainak megteremtése érdekében, rövid távonremél eredményt, majd elmarad a megvalósítás, aklaszter szép csöndben tartalom nélkülivé válik. Ez-zel szemben a másik komolyan veszi, hogy közöscélok alapján, közös érdek mentén szervezôdik egyklaszter, és tagjai vállalják az aktív részvételt mindforrások, mind energiák tekintetében, és kitartássaltartják fenn a mûködést. A Dél-Dunántúli GépipariKlasztert az elmúlt egy év alapján a második kate-góriába sorolnám. Elôbb már utaltam rá: a klaszterintenzív véleménycsere alapján a közös érdekenbelül az egyes tagok speciális lehetôségeit, elkép-zeléseit is integrálni képes, döntési mechanizmu-sokkal érdemi munkát folytat. Élmény ebben a folya-matban részt venni, mind intellektuálisan, mind gya-korlati alapon. Megvannak – természetesen – azoka tagok, akik motorként, nagyon sok energiával dol-goznak, de ezzel együtt senki nem húzza ki magáta részvételét igénylô feladatok alól.

— Miért éri meg egy vállalkozásnak/vállalat-nak, hogy tagja legyen egy klaszternek?

— Kinek-kinek miért. Ahogy én látom, a „min-denki mindenki ellen” szituációk bármilyen helyzet-ben nagyon sok vesztest produkálnak, úgy, hogy agyôztest (gyôzteseket) is megviseli a gyôzelem,szinte biztos, hogy látszólagos gyôzelmük mögötttényleges gyengülés áll. Egy klaszter létrehozásaannak felismerése, hogy az eredményes piaci sze-repléshez nélkülözhetetlen a (mindenkor megtalál-ható!) közös érdekek alapján történô partneri együtt-mûködés. Az erre kon-centráló erôforrás-össz-pontosítás, jól felismertés meghatározott célokérdekében történô aktívegyüttmûködés vállalásaés teljesítése energiákatszabadít fel, lehetôsége-ket teremt. Egy csoportmindenképpen sikere-sebb azoknál, akik a

„mindenki mindenki ellen“ piaci magatartás szerintmûködnek, és jó eséllyel sikeresebb azoknál is, akikolyan csoportban dolgoznak együtt, amelynekegyüttmûködése nem kellôen kidolgozott, vagy a

tartalmas együttmûködésre nemfordít energiát.

— Milyen perspektívá-kat/lehetôségeket lát a klaszterelôtt?

— A legfontosabb mindenrésztvevô számára, hogy ered-ményt, kézzelfogható, mérhetôeredményt jelentsen a klasztertagság. A lehetôségek mind„belül”, mind „kívül” felmérhetôek,a klaszter tagjainak egymás kö-zötti együttmûködésében ugyan-úgy, mint a klaszter közös megje-

lenése alapján más piaci területeken. Ez realizálód-hat egymás közötti üzletekben, olyan közös felada-tok sikeres elvégzésében, amelyekre a klaszter tag-jai önmagukban nem, vagy csak kisebb eséllyel pá-lyázhatnának. Meglévô, de a klaszter nélkül felis-merhetetlen szinergiák szintén potenciált jelente-nek. Megoldások kifejlesztésére fordított erôforrás-ok takaríthatók meg vagy csökkenthetô a költségüka tagok közötti tapasztalatcserével. Közös fejleszté-sek jöhetnek létre, amelyek önállóan, a klaszteregyesített erôforrásai vagy katalizációja nélkül nemvalósulhatnának meg. Szakképzési programok in-dulhatnak, amelyek képzett, elkötelezett utánpótlástjelentenek a munkaerô-piacon.

Végül, de nem utolsó sorban a klaszter barátiközösséggé válhat. A Ferenc József – ha más meg-fontolásból és célból választotta is – jelmondatakéntismert „Viribus Unitis“ (Egyesült erôvel) „egységbenaz erô“ felismerés teljesen igaz a klaszterre.

— Paksi vállalkozásként mennyire szoros akapcsolata a klaszter többi vállalkozásaival,amelyek jobbára baranyaiak?

— Véleményem szerint országos, regionális,európai piacra termelô, szolgáltató cégek vezetôiszámára ez a kérdés nem igazán értelmezhetô. ADél-Dunántúli Gépipari Klaszter tagjai pontosan tud-ják, hogy nincs „magyar” piac – a globalizáció tény,és nem elméleti, távoli kategória. Vannak egyes pi-acokra jellemzô sajátosságok, de a gépiparban min-den hatás globális, az alapanyagtól a végtermékbenelérhetô árig. Ezek alapján úgy gondolom, egy me-gyehatár semmilyen jelentôséggel nem bír. Tapasz-talataink hasonlóak, ahogy problémáink is. A kap-csolattartás ugyanúgy mûködik, ahogy munkatársa-immal, idônként – sajnos – családommal vagy aFöld különbözô részein élô/tartózkodó barátaimmal:telefonon vagy az internet által lehetôvé tett egyéb

kommunikációs módon.Az információközlés, akommunikáció szinténglobalizálódott. Egyéb-ként a gépipari klaszter-ben tagként jelen lévôvállalkozásom mellettvan egy pécsi székhe-lyû káeftém is és én isPécsett lakom.

N.T.

Az új klaszterelnök a Janus Pannonius Tudományegye-tem (ma PTE) Állam- és jogtudományi karán szerzettdiplomát. 1996-ban a paksi Dunacenter Kft. ügyvezetôiállását pályázta meg,

1998-tól irányítja, tulajdonolja a technológiai sze-reléssel, -telepítéssel, -karbantartással foglalkozó pak-si székhelyû DC Gépszer Kft.-t. 2001-ben alapította Pé-csett az AquaProd Kft.-t, amely ipari berendezések ke-reskedelmével foglalkozik.

Új elnök a Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter élén

Page 12: Dél-Dunántúli Gazdaság XIV. évfolyam 6. szám

DÍJAZOTTAK12 Dél-Dunántúli Gazdaság

A Szigetvári Takarékszövetkezet Kom-

lón 1996-ban nyitott fiókot a Béke Szál-

lodában, amelyet a privatizáció során

egyik ügyfelük vásárolt meg, s lettek

ezzel résztulajdonosai. A szálloda azóta

a Hotel Béke-Sziget nevet viseli. — Ak-

koriban sokan nem értették miért nyi-

tunk fiókot a bányabezárások után eb-

ben a kisvárosban – mondja Kiss End-

re. — Már akkor biztosak voltunk ab-

ban, hogy jól döntöttünk, mert azok a

bankok – Erste, Raiffeisen –

amelyek utánunk nyitottak e

térség felé, ma már nincse-

nek jelen ezen a piacon. Az

ügyfeleink elsôsorban a la-

kosság körébôl kerülnek ki,

valljuk, sok kicsi sokra

megy. Ennek köszönhetôen

a tizennyolc fiókunk közül a

komlói már hosszú ideje ott

van az elsô három-négy kö-

zött. S jelentôs a kkv szektor

iránti elkötelezettségünk.

Mint mondja, az elsô

pillanattól kezdve igyekeztek minél job-

ban belefolyni a város életébe. A kezde-

tektôl megjelennek a Komlóért Expón, s

nagyon fontosnak tartották, hogy a min-

denkori városvezetéssel jó kapcsolatot

alakítsanak ki. E mellett kiemelt helyen

kezelik a kis- és közepes méretû vállal-

kozásokat.

— Alapítói vagyunk a Baranya Me-

gyei Vállalkozói Központnak, az ott lét-

rehozott alapból nyújtandó támogatások

körét kiterjesztettük Komlóra is – foly-

tatja tovább. — S az sem véletlen, hogy

az elsô Széchenyi Terv indulásakor az

akkori kormány a sikondai látványfür-

dôt tûzte a zászlajára. A beruházás meg-

valósításához szükséges pénzügyi hátte-

ret a komlói fiókunk biztosította. A má-

sik nagy beruházás, amelyben részt vet-

tünk, a Kelet-Mecsek másfél milliárdos

szennyvíz-program volt, amellyel nem

kis feladatra vállalkoztunk, hiszen a há-

lózat hét kistelepülést ölelt át, jelentôs

részben természetvédelmi területen.

Emellett folyamatosan részt veszünk a

vállalkozói fórumokon. Most pedig el-

sôként jelentkeztünk a komlói vállalko-

zók lobbi találkozójára, amelynek sike-

rét látva, szeretnénk, ha jövôre már a ré-

giós szentlôrinci lobbi-parti szintjére

emelkedne.

S, hogy mit érzett amikor megtudta,

hogy Jánosi Engel Adolf Díjjal tüntetik

ki? Nagyon örült neki, s nagy büszke-

séggel töltötte el, hogy egy olyan sze-

mélyiség nevét viselô díj részese lett,

aki pécsi vállalkozóként Komlón is be-

írta nevét a helyi bányászat történetébe

és így teremtett értékeket a hét dombra

épült városban. Az általa forgalmazott

faipari termékek a Monarchia minden

országába eljutottak. Sikeres kereskedô

és vállalkozó volt, nemesi elônevét –

(Mecsek-) Jánosi – is ennek köszönheti.

A Szakképzési Díj kitüntetettje

Schillinger Emil 1994-ben alapította

meg a ma már közel száz embernek

munkát adó az UNI-SYSTEM BAU

Kft-t. Az elmúlt években azonban nem

csak a társaság fejlesztésére, a kereske-

delmi kapcsolatok bôvítésére fordított

nagy figyelmet, hanem mind aktívab-

ban vett részt a szakmunkásképzésben.

Két évvel ezelôtt tanmûhelyt hozott lét-

re, amelyet teljes berendezésével együtt

a Kökönyösi Oktatási Központ Nagy

László Speciális Szakiskolájának ren-

delkezésére bocsátott.

Mint mondja, az elmúlt években na-

gyon nehéz helyzetbe kerültek a képzett

munkaerô hiánya miatt. A vasipari szak-

mák ugyanis teljesen eltûntek

a képzési palettáról Komlón.

Annak a véleményének is

hangot adott, hogy, egyálta-

lán maga a szakképzés került

mindinkább a perifériára, lett

rá egyre kevesebb pénz, pe-

dig minden állam, amelyik

valamire vitte az elmúlt évti-

zedekben a képzésre helyezte

a hangsúlyt, abba fektetett be.

— Hazánkban az elmúlt

húsz évben senki nem törô-

dött azzal, hogy lesz-e ele-

gendô szakmunkás, technikus, mérnök

– mondja. — A saját szakember-után-

pótlásunk megteremtése érdekében több

cég vezetôjével és a helyi szakképzô is-

kolával összefogva, valamint néhány

idôsebb szakembert az ügyünknek meg-

nyerve hoztuk létre a saját képzési bázi-

sunkat, s kezdtük meg a gépi forgácso-

lók képzését, ugyanis nagy volt a hiány

marósból, esztergályosból. Tanmûhelyt

építettünk, amelyet közösen mûködtete-

tünk, s álljuk a költségeit, s a legkorsze-

rûbb berendezésekkel szereltünk fel. Az

iskolával kötött megállapodás értelmé-

ben pedig onnan érkeznek a szakokta-

tók és az elméleti képzés is ott folyik.

Bevált a rendszer, az elsô tanulóink

most végeztek. A díjjal a kamara ezeket

az erôfeszítéseinket ismerte el, ami

mindannyiunkat örömmel töltött el.

Szakembereket képeznek, vállalkozói fórumokat szerveznek

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Komló Városi elnöksége a hét dombra épült város és a kistérség gazda-

sági fejlôdését elôsegítô munkássága elismeréseként Jánosi Engel Adolf Díjat adományozott dr. KISS ENDRÉNEK, a

Szigetvári Takarékszövetkezet elnök-ügyvezetôjének. A Szakképzési Díjat SCHILLINGER EMIL, az UNI-SYSTEM

BAU Kft. tulajdonos-ügyvezetôje vehette át a vasipari szakmunkás-utánpótlás képzésében vállalt szerepéért.

Dr. Kiss Endre

Schillinger Emil

Page 13: Dél-Dunántúli Gazdaság XIV. évfolyam 6. szám

DÍJAZOTTAKDél-Dunántúli Gazdaság 13

A Fülemüle Csárda évek óta számos

színes turisztikai programmal bôvíti kí-

nálatát, amelyek szervezésével a hagyo-

mányok ápolása mellett a környezet

megismerését is célul tûzték ki. Két év-

vel ezelôtt megújult a csárda, amellyel

megteremtôdött a lehetôség hosszabb –

akár több napos – rendezvények lebo-

nyolítására is, amelynek köszönhetôen a

kistérségbe látogatók várhatóan több

idôt is eltöltenek ott a jövôben.

Az eltelt években jelentôs

átalakuláson ment keresztül a

Fülemüle Csárda. A felújítá-

sokat követôen a 150 éves

múltra visszatekintô vendég-

látóhely a sváb világ hangula-

tát, hagyományait idézi meg,

miközben minden ízében

megfelel a mai kor elvárásai-

nak. A kiváltképpen igényes

borkedvelôk kiszolgálását pe-

dig képzett borszakértô pincér

– sommellier – végzi.

— Nagy meglepetés volt,

hogy még két év sem telt el

azóta, hogy megújult a Füle-

müle Csárda és minket jelöltek e meg-

tisztelô díjra – mondja Ledô Balázs, a

vendéglátóhely vezetôje. — A vendége-

inknek a tradicionális sváb konyha ízei

mellett számos kulturális programot is

kínálunk, de sokan választanak bennün-

ket esküvôi helyszínül, köszönhetôen a

téliesíthetô, de egyébként nyitott kerthe-

lyiségünknek, ahol kétszázan is elfér-

nek.

Mint mondja, minden adott egy he-

lyen a családi vagy céges rendezvények

megtartására, ugyanis a csárdát körülve-

vô parkban egy játszótér is helyet ka-

pott. Az sem utolsó szempont, hogy a

legifjabbaknak szüleik gyermekétlapról

választhatnak. A kisebbeknek pedig

egyéves korig díjmentesen bébiételeket

is felszolgálnak igény szerint.

— A rendezvényeink sorában a leg-

kedveltebb a Duma Színház, amelynek

már kialakult a törzsközönsége, s e kap-

csolatnak köszönhetôen júliusban ismét

nálunk kerül sor a Rádiókabaré követ-

kezô adásának felvételére – folytatja to-

vább Ledô Balázs.

Hangsúlyozza, a továbbiakban is ezt

az irányt szeretnék folytatni, mindeköz-

ben találkozási helyet kívánnak terem-

teni a Villányban élô, a hagyományaikat

ápoló sváboknak. Ennek részeként már

országos sváb zenei és tánctalálkozót is

szerveztek, amelyen mintegy ezerötszáz

táncos és zenész vett részt.

A siklósi Szakképzési Díj kitünte-

tettje Juhász Zoltánné, jelenlegi munka-

helyén az Agora Szálloda és Étteremben

volt pincér tanuló, s ahol már több mint

két évtizede dolgozik. A szakmunkás-

tanulók gyakorlati képzésében több,

mint egy évtizede vesz részt.

— Nagyon meglepett, hogy engem

jelöltek erre a díjra és nagyon örültem

neki – mondja. — A jelenlegi munkahe-

lyemen voltam tanuló, s a szakmunkás-

vizsgát követôen is itt folytattam to-

vább, mert tetszett az a családias légkör,

amely körülvett. Szinte észrevétlenül

folytam bele lassan több, mint egy évti-

zede a tanulók gyakorlati oktatásába.

Egyáltalán nem bántam meg, mert azon

szerencsés gyakorlati helyek közé tarto-

zunk, ahol a tanulók kedvvel végzik a

munkájukat, s a végzést követôen töb-

ben is a szakmában maradnak.

A tanulóik több helyrôl – pécsi For-

rás, MIOK József Nádor Gimnázium és

Szakiskola, a Rét utcai Kereskedelmi,

Idegenforgalmi és Vendéglátóipara

Szakközép- és Szakiskola, a

bólyi Montenuovó Szak-

képzô Iskola – érkeznek.

Jelenleg kilenc végzôs ta-

nulójuk van, ôsztôl pedig öt

elsôs kezdi meg náluk a

szakmai gyakorlatát.

— A végzôseink közül

ketten – egy szakács és egy

felszolgáló – a szakmun-

kás-bizonyítvány megszer-

zését követôen nálunk he-

lyezkedik el, mert jól érzik

magukat, s magas színvona-

lon sajátították el a szakma

alapjait – mondja hangjá-

ban nem kis büszkeséggel.

A Hotel Agóra Szállodát és Éttermet

1991 óta üzemelteti a Centrumgastro

Kft. Annak idején az elsô Széchenyi

tervbôl elnyert támogatás segítségével

teljesen felújították a szállodát, annak

külsô homlokzatát, valamint 25 két-

ágyas, igényesen felszerelt szobát alakí-

tottak ki benne. Már akkoriban is gon-

dot jelentett, hogy kevés volt a jól kép-

zett szakember, ezért kezdtek el tanuló-

képzéssel foglalkozni, akiket tanuló-

szerzôdéssel alkalmaztak a kezdetektôl.

Eddig félszáz tanuló került ki a ke-

zük alól, a régiek közül is többen voltak

olyanok, akik hosszabb rövidebb ideig

náluk maradtak, majd máshol folytatták

tovább.

Sz.K.

Harmóniában a gasztronómiaés az idegenforgalom

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara siklósi városi elnökségének döntése alapján Idegenforgalmi Díjjal ismer-

ték el a villánykövesdi Fülemüle Csárda Kft.-t, e területen végzett tevékenységéért, a Szakképzési Díjat padig Juhász

Zoltánné, a siklósi Agora Hotel és Étterem szakoktatója vehette át.

Ledô Balázs Juhász Zoltánné

Page 14: Dél-Dunántúli Gazdaság XIV. évfolyam 6. szám

KUTATÁS Dél-Dunántúli Gazdaság14

A napokban benépesül a Pécsi Tudományegye-tem Szentágothai János Kossuth-díjas agykuta-tóról, akadémikusról elnevezett új természettudo-mányi kutatóközpontja, amit felépüléséig ScienceBuildingnek ismert a nagyközönség. A szenátusa névadó családjának hozzájárulásával döntöttarról, hogy a létesítmény a Pécsi Orvostudomá-nyi Egyetem egykori anatómia tanárának, anató-miai intézetvezetôjének nevét veszi fel. A keresz-telôt október 29-én, Szentágothai János születé-sének 100. évfordulója elôtt két nappal tartják abaranyai megyeszékhelyen.

A Science Building kutatóközpont alapkövét2009. szeptember 1-jén, az egyetem alapításá-nak évfordulóján helyezték el. A 7 milliárd forint-ból épülô és nyáron megnyíló mintegy 7 ezernégyzetméter alapterületû intézményt BachmanZoltán Kossuth-díjas építész tervezte és 200munkahelyet, azon belül 40 kutatói állást teremt.

— A Science Building kor-szerû, nemzetközi tudomány-szervezési és menedzsmentnormák szerint kialakított új kuta-tóintézmény, amely a kutató-egyetemi rangot megcélzó PTEzászlóshajója. Együttmûködikvállalatokkal, és rugalmasan re-agál a kutatási trendekre, a tu-dásalapú gazdaság igényeire –tudtuk meg Kovács L. Gábortól,a PTE tudományos és innováci-ós rektorhelyettesétôl. — A kuta-tóközpont a dél-dunántúli régióéletében évtizedes hiányt pótol,a korábbiakban szétaprózott ku-tatási potenciált a Pólus prog-ramban megfogalmazott egészségipar és a kör-nyezetipar köré koncentrálva, az emberi életfenntarthatóságát kutatás-fejlesztési tevékeny-séggel szolgálva, az ezirányú K+F tevékenységszámára magas színvonalú mûszerhátteret és la-boratóriumterületet biztosít az itt elhelyezést nye-rô kutatócsoportok számára. A Szentágothai Ku-tatóközpont három tématerületben koncentrálja akutatási irányokat és a kapcsolódó oktatást: abiotudomány, a környezettudomány, valamint az

információtechnológia területén. A Pécsi Tudományegyetem hosszú évtize-

dekre visszanyúlóan magas színvonalú kutató-munkát folytatott és számos kiemelkedô tudomá-nyos eredményt ért el, ugyanakkor a koncentráltkutatási mûszeres és laboratóriumi infrastruktúrahiánya nem tette lehetôvé nagyszámú, nagy je-lentôségû tudományos projekt megvalósítását.Ennek a problémának megoldását célozza a lét-rehozandó kutatóközpont, aminek magja egytematikusan fókuszált természettudományos la-boratóriumi rendszer. A fejlesztés legfôbb értelmeaz egyetemi tudományos potenciál kihasználásá-nak fokozása, a szétaprózódott kutatási erôfor-rások célorientált koncentrálása. Fontos megje-gyezni, hogy a projekt által olyan új laboratóri-umok-facilitások jönnek létre, amelyek infrastruk-turálisan az európai élvonalban vannak, és ami-hez hasonló koncentráció jelenleg nincs hazánk-ban.

— Az épületegyüttes három fô épületbôláll. Miként oszlanak meg ezekben a funkciók?

— Az elsô épületben az oktatási és admi-nisztrációs helyiségek mellett bérelhetô többfunk-ciós helyiségek kaptak helyet. A második épület-

ben csak oktatási és ku-tatási területeket talá-lunk, míg a harmadiképületben már csak akutatók részére elérhetôhelyiségek vannak. Szá-mos új és egyedülálló la-boratórium kerül itt kiala-kításra, mint például amágneses magrezonan-cia (NMR) elvén mûködôkészülék befogadásáraalkalmas facilitás, vagy alézerfizikai kutatásokhoznélkülözhetetlen, rez-gésmentes laboratórium,de itt épül Magyarország

egyik legbiztonságosabb virológiai kutatólabora-tóriuma is.

Ennek azért is van jelentôsége, mert aScience Building projekt egyik kiemelkedôen fon-tos célja az alapkutatási potenciál fejlesztése atermészet-, mûszaki és egészségtudományokszámos területén, amely lehetôvé teszi az egye-tem nagy nemzetközi pályázatokon való részvé-telét is. Ugyanakkor az új, európai élvonalba tar-tozó laboratóriumok, a leendô mûszerpark lehe-

tôséget nyújtanak arra is, hogy hallgatóink a le-hetô legkorszerûbb körülmények között tanulhas-sanak, kutathassanak.

— Tervezik-e, hogy helyi, magyar vagykülföldi vállalkozásokkal mûködnek együtt?Egyáltalán milyen hatása lehet a megye gaz-daságára a kutatóközpont mûködése?

— A hatékony tudásmenedzsmentet, tudás-áramlást, technológia transzfert hivatott biztosíta-ni a kialakításra kerülô Tudáshasznosítási ésTechnológiai Transzfer Központ a régió tudásbá-zisaként az innováció-orientált, tudásalapú gaz-daság fejlesztése, a helyi tudásbázisok és inno-vatív vállalkozók számára optimális tudásáram-lást biztosító környezet megteremtése, az inno-vációs tevékenység fejlesztése. Szerepvállalá-sunk az innovációs tevékenységben a kutatásmellett kiterjed az innováció- és vállalkozás-me-nedzseléshez értô szakemberek képzésére, va-lamint az innovációs projekteket támogató egyébszolgáltatások nyújtására, melynek szakmai bá-zisát az egyetemi oktatók, kutatók széles köre je-lenti.

Az épített és mûszeres infrastruktúra fejlesz-tésének eredményeként javul az egyetem kutatá-si szolgáltató képessége. Fejlôdik a régiós inno-vatív gazdaságfejlesztés tudományos háttere,megoldódik a klaszterek tudományos megalapo-zása és mûködésének támogatása hosszú tá-von, emellett jelentôsen javul a Pólus program si-kerességi esélye.

Teljes körûen létrejön a Kutatáshasznosításiés Technológiai Transzfer Központ, amely elôse-gíti a gazdasági szféra és a kutatói közösségszoros kapcsolódását, a szellemi javak gazdasá-gi hasznosulását. Kialakításra kerül a Vállalko-zásfejlesztési és Kutatásmenedzsment Szolgál-tató Központ is.

A Kutatáshasznosítási és TechnológiaiTranszfer Központ célja a tudásbázis és az inno-vatív vállalkozók, gazdasági szereplôk számáraaz optimális tudásáramlást biztosító környezetmegteremtése, az innovációs tevékenységek fej-lesztése, a kutatási tevékenység és gazdaságiigények közelítése, a kutatási együttmûködésekvalamint szolgáltatások kiajánlásával bevételekrealizálása. A Kutatáshasznosítási és Technológi-ai Transzfer Központ sikeres mûködése elemi ér-deke mind az egyetemnek, mind a gazdaságiszféra szereplôinek. Eredményes mûködése ha-tékonyan katalizálná a kutatási eredmények vár-va várt közvetlenebb gazdasági hasznosulását.

Európai színvonalú kutató-bázis jött létre PécsettNyártól már mûködhet a Szentágothai János Kutatóközpont

Fot

ók: C

sort

os S

zabo

lcs

Page 15: Dél-Dunántúli Gazdaság XIV. évfolyam 6. szám

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Brüsszeli EUKépviseletével együttmûködésben 2012. május 31-eés június 1-je között kétnapos tanulmányutat szerve-zett Brüsszelbe az Európai Bizottság MagyarországiKépviseletének támogatásával. A kiutazás során a ka-marai tisztségviselôkbôl és munkatársakból, valamintvállalkozókból álló delegáció tájékozódott az új uniósszintû, vállalkozásokat támogató programokról és in-tézkedésekrôl, valamint betekintést nyert a vállalko-zásfejlesztésért és támogatásért felelôs intézmények,kiemelten az Európai Bizottság munkájába.

Beszámolónkban összefoglaljuk a tanulmányútsorán szerzett legfontosabb információkat, valaminttájékoztatást adunk a kis- és középvállalkozásokatérintô uniós dossziék jelenlegi állásáról.

A kétnapos szakmai program az Európai IPRHelpdesk bemutatásával kezdôdött Sabine Albrechtelôadásában. Az Európai Bizottság finanszírozásával2011 márciusában indult IPR-Helpdesk célja, hogy fel-hívja a vállalkozók figyelmét az uniós szintû szellemitulajdonjog-védelem fontosságára. Az érdeklôdô vál-lalkozók díjmentesen elérhetô jogi tanácsadáson ke-resztül kaphatnak személyre szabott információt azEU kiemelt kutatási projektjeinek iparjogvédelmi kér-déseiben. Az IPR-Helpdesk ingyenes szakképzési le-hetôséget kínál közvetítô szervezetek, és kis- és kö-zépvállalkozások számára. Internetes portáljuk továb-bá széles körû tájékoztatást nyújt a szellemi tulajdonvédelmének eszközeirôl, valamint közvetlen hozzáfé-rést biztosít a nemzeti szabadalmi hivatalok honlapja-ihoz. A bemutatkozást egy egyórás workshop követte,melynek keretében a delegáció résztvevôi alapvetô is-mereteket sajátíthattak el szellemi tulajdonjogi fogal-makról és az uniós szabadalmaztatási eljárásról.

Az egységes uniós szabadalomról – amely jelen-tôsen csökkentené a szabadalmaztatás vállalkozá-sokra háruló költségeit és egyszerûsítené a szabadal-mazási eljárást – továbbra is folynak az uniós szintûtárgyalások. A Tanácsnak egyelôre nem sikerült meg-állapodnia az Uniós Szabadalmi Bíróság székhelyé-nek elhelyezésérôl (Franciaország, Németország,vagy Egyesült Királyság). Amennyiben idén június vé-géig – a dán EU soros elnökség alatt – nem születikmegállapodás, a dosszié hosszabb ideig is elnapolás-ra kerülhet, mivel a következô ciprusi EU soros elnök-ség nem tekinti prioritásnak az uniós szabadalom kér-dését. Az Eurochambres sajtóközleménye szerint azuniós szabadalom késedelmes bevezetése mindenegyes nap több mint 425 ezer euró veszteséget jelentaz európai vállalkozások számára.

Dr. Béres Béla, az Európai Bizottság jogi szolgá-latának munkatársa az uniós jogalkotás kereteirôl ésaz Európai Unió döntéshozatali mechanizmusáról tar-tott elôadást.

A kis- és középvállalkozások versenyképességét

támogató új uniós programról, a COSME-rôl, Budavá-ri Vilmos, az Európai Bizottság Vállalkozáspolitikai ésIpari Fôigazgatóságának munkatársa tartott elôadást.

Stefanie Kalff-Lena, az Európai Bizottság K+FFôigazgatóságának munkatársa az új kutatás-fejlesz-tési EU-s támogatási eszközt, a Horizon 2020-at mu-tatta be. Az FP7 folytatásaként 2014-tôl beinduló prog-ram újdonsága, hogy a korábbiakhoz képest sokkal in-kább vállalkozásbarát, és számos új, kimondottan kis-és középvállalkozásokra szabott eszközt tartalmaz. Avállalkozások innovatív termékeinek piacra jutását se-gíti az új „KKV-eszköz“, valamint a pénzügyi finanszí-rozások keretében közel 1,2 milliárd euró áll majd ki-zárólag KKV-k rendelkezésére. Az elôadó felhívta a fi-gyelmet arra, hogy a Horizon 2020 program keretébena vállalkozások nem csak konzorciumban, de egyéni-leg is pályázhatnak majd. A program kiemelkedôenmagas társfinanszírozási arányt, a közvetlen költsé-gek 100%-os térítését biztosítja.

A tanulmányút elsô napjának esti rendezvénye aBrüsszeli Magyar Gazdasági Klub (BRÜMAG) volt,melyet az MKIK Brüsszeli Képviselete és a BelgiumiMagyar Nagykövetség Külgazdasági Irodája közösenszervezett. A közel 100 fôs rendezvény résztvevôi töb-bek között Brüsszelben mûködô magyar gazdasági ér-dekképviseletek, uniós intézmények gazdasági terü-lettel foglalkozó magyar munkatársai, magyar külkép-viseletek gazdasági diplomatái, illetve magyar sajtótu-dósítók voltak. A BRÜMAG témája „A magyar vállalko-zások támogatási lehetôségei a 2014–2020-ra vonat-kozó új európai uniós költségvetés tükrében“ volt.Olyan kérdésekre keresték a választ, hogy milyen fi-nanszírozási lehetôségeket jelentenek az új keretek amagyar vállalkozói szektor számára, egyszerûbb lesz-e a pályázás, mennyire lesz vállalkozóbarát a támoga-tási rendszer. Az elôadók felhívták a figyelmet arra,hogy a vállalkozói versenyképesség erôsítésére az újköltségvetési idôszakban a COSME, a kutatás és in-nováció ösztönzésére a Horizon 2020 keretprogramnyújt majd támogatást.

Kiemelt téma volt továbbá a bruttó hazai összter-mék (GDP) függvényében szétosztott kohéziós támo-gatások Magyarországra jutó része, mivel az elôrejel-zések szerint a magyar „nemzeti boríték“ a következôköltségvetésben jelentôsen, akár 20%-kal is csökken-het. Az elôadók egyetértettek abban, hogy Magyaror-szág gazdaságpolitikájának jelentôs feladata, hogylendületet adjon az ország GDP-növekedésének.

A tanulmányút második napján a delegáció a Ma-gyar EU melletti Állandó Képviseletre látogatott, aholbetekintést nyert a kis- és középvállalkozásokat érintôügyekkel foglalkozó tanácsi munkacsoportok aktuálistémáiba. Dr. Várhelyi Olivér, a Magyar Állandó Képvi-selet helyettes állandó képviselôje köszöntô beszédé-ben kiemelte, hogy a szakértôi vélemények becsator-názása kiemelkedôen fontos ahhoz, hogy a magyar

gazdasági érdekeket a magyar KKV-k igényeinekmegfelelôen képviselhessék a tanácsi munkacsopor-tok ülésein.

A cégnyilvántartások uniós szintû összekap-csolása várhatóan 2017-re lesz mûködôképes. Az újuniós hálózat a tagállami cégnyilvántartásokat kap-csolja össze, és az Európai Bizottság Igazságügyiportálján keresztül lesz közvetlenül elérhetô. A cég-adatok elôre meghatározott alapköre lesz csak díj-mentesen hozzáférhetô, a tagállamok önállóan dönt-hetnek majd arról, hogy mely további adatokat kíván-ják ingyenesen közzétenni.

Idén kezdôdtek meg a tárgyalások az uniós köz-beszerzés modernizációjáról. A jogszabály-tervezettöbb KKV-kra vonatkozó elôírást is tartalmaz, amelyekjelentôsen megnövelhetik a KKV-k részvételének ará-nyát az uniós közbeszerzésekben. A javasolt jogsza-bály egyszerûsíti az igazolási dokumentumokra (cég-kivonatok, hatósági engedélyek) vonatkozó elôíráso-kat, és a teljes dokumentációs csomagot csak a nyer-tes pályázóknak kellene összeállítania az ajánlatkérôszámára. A nagy értékû szerzôdéseket továbbá köte-lezô lenne részekre bontani, hogy a KKV-knak is le-gyen esélyük a pályázásra. A jogszabály elôírja azt is,hogy 2016-tól át kellene állni az elektronikus kommu-nikációra. A tárgyalások folyamatban vannak, és vár-hatóan még idén lezárulnak, ami azt jelentené, hogyaz új jogszabályt 2014-ig kellene átültetni a nemzetijogrendbe.

A COSME és a Horizon 2020 vállalkozástámo-gatási programok területén jelentés elôrelépést értekel a legutóbbi versenyképességi tanács ülésén (2012.május 30-31). Az Európai Bizottság által kijelölt150.000 eurós hitel-hozzáférési határra vonatkozószabályt (150.000 euró alatt a COSME-bôl, 150.000euró felett a Horizon 2020-ból lehet pénzt lehívni) ru-galmasabbá tették, így ha egy vállalkozás 150.000euró feletti hitelt szeretne, de nem felel meg a Horizon2020 elôírásainak, még mindig pályázhat a COSME-ban is. A Horizon 2020 programban két nagy áttöréstért el a versenyképességi tanács: egyrészt a KKV-kraelkülönített költségvetést (5%-os emelkedés a javas-lathoz képest), másrészt az elszámolható bérköltsé-geket illetôen. A kutatási programokban résztvevô pá-lyázók bérelszámolásában jelenleg jelentôs területikülönbségek vannak: a tagállamok bérkülönbségeinekmegfelelôen a kelet-európai és balti országok ugyan-azért a kutatási tevékenységért jóval kevesebb össze-get számolhatnak el. Ennek következményeként egy-re csökken az EU12 tagállamok kutatóinak részvételea kutatási programokban. Az EU12 tagállamoknak si-került elérni, hogy az új Horizon 2020 programbanúgynevezett általános megközelítést alkalmazzanak abérköltségek elszámolására vonatkozóan.

Készítette az MKIK Brüsszeli EU Képviselete

ENTERPRISE EUROPE NETWORKDél-Dunántúli Gazdaság 15

www.enterpriseeurope.hu www.pbkik.hu

Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36. Telefon (72) 507-126 Fax (72) 507-122 E-mail: [email protected]

FÓKUSZBAN AZ UNIÓ

Brüsszeli tanulmányút: Új uniós szintû vállal-kozástámogatási programok és intézkedések

Page 16: Dél-Dunántúli Gazdaság XIV. évfolyam 6. szám

SZENTLÔRINCI KISTÉRSÉG MELLÉKLET16 Dél-Dunántúli Gazdaság

Egy híján húszévesek lettünk. Magunk sem gondoltuk, hogy megérjük a

felnôttkort. Nem számítottunk arra sem, hogy kiállítóink és látogatóink

ennyi évig, a válságos „nadrágszíjhúzós” idôkben is hûségesek lesznek

hozzánk. Igaz, mi is megtettünk mindent, ami az erônkbôl futotta: igye-

keztünk komfortos standokat, nívós szakmai és szórakoztató programo-

kat nyújtani, szép számú közönséget verbuválni. Az idén sem lesz más-

ként, mert változatlanul nagy az érdeklôdés a szakvásárunk iránt. Az ál-

landó szakmai programok mellett mindig igyekeztünk valami új, aktuá-

lis, a gazdálkodókat érintô fontos kérdésekkel is foglalkozni. Idén a helyi

termelôk-szolgáltatók, a vidékfejlesztés kérdéseit tûztük napirendre. Azt

tapasztaljuk ugyanis, hogy a helyi termelés-szolgáltatás és értékesítésben

sokkal több lehetôség van, mint azt eddig gondoltuk. Szeretnénk bemu-

tatni azokat, akiknek sikerült fejleszteni a gazdaságukat, meg tudtak ka-

paszkodni a piacon, ezzel új megélhetési formát tudtak maguknak és csa-

ládjuknak teremteni. Errôl a témáról izgalmas elôadásokat is hallhatnak

az érdeklôdôk, megismerkedhetnek magyar és külföldi jó gyakorlatok-

kal. A Gazdanap ettôl az évtôl kezdve otthont ad a Nemzeti Vágtának, ná-

lunk rendezik meg az egyik elôfutamot. Végül nem szeretnénk megfeled-

kezni a már hagyományos „gasztro-akciókról” sem! Folyamatosan égni

fog a tûz a kemencékben, lehet nagyanyáink kelt tésztáit, réteseit kóstol-

gatni, a kézmûvesektôl vásárolni.

Szeretettel várunk mindenkit 2012. augusztus 10-11-12-én, minden

nap reggel 9-tôl délután 18 óráig Szentlôrincen, a vásártéren,

a Szentlôrinci Gazdanapokon!

A Budapest-Pécs autópálya Szentlôrincig

történô meghosszabbítása, nemcsak a ba-

ranyai kisváros, de a térség, az Ormánság

érdeke is lenne. Egész Nyugat-Baranya

fejlôdését szolgálná, ugyanis feltárná a

térséget, azonban erre még továbbra is

várni kell, ugyanis ma már tudható, egy-

elôre nem épül meg, ez pedig nemcsak az országon belüli, de a

határon átnyúló lehetôségeknek is gátat szab. Az 1980-as évek

végén az 1990-es évek elején Szentlôrinc kedvezô helyzetben

volt. Az akkor nagyközségi rangban lévô településen jelentôs

könnyûipari cégek mûködtek, amelyek több száz embernek

adtak munkát.

— Az 1990-es évek elsô néhány évét követô tíz esztendôben

szinte semmi sem történt – kezdi beszélgetésünket Gyôrvári Márk,

Szentlôrinc polgármestere. — A munkahelyek jelentôs része meg-

szûnt, a térség egyre hátrányos helyzetbe került. A gazdasági élet le-

épülése megmutatkozott a beruházások elmaradásában is.

Mint a polgármester elmondta, a Dél-Dunántúl gazdasága le-

épülôben van, hiányoznak a fejlôdést elôsegítô programok. Kitért

arra is, a térségben megvalósult legnagyobb beruházás ugyan az

ígéreteit betartotta, sok szentlôrincinek és a környéken élônek ad

munkát, de az építôipar jelenlegi helyzetének kedvezôtlen hatásai

a cementgyárat is érzékenyen érinti.

— A helyi vállalkozások is hitelezési gondokkal küszködnek –

folytatja tovább Gyôrvári Márk. — Azok mûködtetése, életben

tartása a legfontosabb feladat. Szentlôrincen és a térségében min-

dig is jelentôs szerepet töltött be a mezôgazdaság, ezért is tartot-

tunk fontosnak, hogy az egyre nagyobb is-

mertségre szert tevô Szentlôrinci Gazdana-

pok megrendezésére újabb tíz esztendôre

együttmûködési szerzôdést írjunk alá a Ba-

ranya Megyei Vállalkozói Központtal. Az

agrárium az egyik záloga a térség gazdasá-

gi fellendülésének, ehhez adott a szaktudás,

a jó földek. Az ország elsô mezôgazdasági szakiskolája itt nyílt

meg, amelynek a falai közül fennállása óta sok agrárvezetô került

ki. E mellett elsôként itt jött létre nyugati mintára burgonyapehely

üzem.

Szólt arról is, a városban és környékén kialakulóban van egy

agráripari logisztikai központ, amely már most alkalmas százezer

tonna szemestakarmány tárolására. Ez egyben megteremti a lehe-

tôségét a feldolgozóipar ismételt letelepítéséhez. Kitért arra is,

hogy a település északi részén a vadturizmus játszik egyre na-

gyobb szerepet. A Nyugat-Mecsekben és a Kelet-Zselicben több tó

létesült csaknem 70 hektáron, amelyek a horgászturizmus fellen-

dítésében játszanak komoly szerepet többek között Bükkösdön,

Hetvehelyen, s Helesfán.

— Szentlôrinc életében a geotermikus energia hasznosítása

már érezteti hatásait. A középületek fûtése, hûtése sokkal olcsób-

bá vált általa. Az újonnan épült egészségügyi központ mellett,

újabb pályázati források felhasználásával az óvodát is rákötöttük a

rendszerre, jelenleg a próbaüzem folyik. Egy biztos, jelentôs meg-

takarítások érhetôk el ezen a módon, bízunk benne, hogy a fejlesz-

tés lökést ad majd az ipartelepítéshez, s várhatóan az ingatlanok

értékének növekedésére is kedvezô hatással lesz – fejezi be be-

szélgetésünket.

Uniós támogatásból új szerelô üzemcsarnok jön létre

Szava-VaskapupusztánA Szentkirály Kft. 100.000.000 Ft vissza nem térítendô uniós támogatást nyertTelephelyfejlesztés konstrukció keretében a „Mezôgazdasági kisgépgyártószerelô üzemcsarnok építése Szava-Vaskapupusztán” címû pályázat kiírásonaz Új Széchenyi Terv keretében.

A Szentkirály Kft. a közép- és kelet európai mezôgazdasági kisgépgyártásegyik legmeghatározóbb vállalkozása, mely az Új Széchenyi Terv forrásainak kö-szönhetôen további bôvítések és expanziós lépések elôtt áll. Technikai fejlesztése-inknek és összehangoltságunknak köszönhetôen, kiváló minôségû magyar termé-keket állítunk elô. Munkatársaink magas szintû szaktudásával és a modern gyártó-sorok alkalmazásával a mezôgazdasági kisgépgyártó piac vezetô innovációs sze-replôjévé váltunk. Fejlesztéseink a termékeink minôségén és a mindennapi hasz-nálhatóságán is megmutatkoznak.

A fejlesztés eredményeként létrejön nettó 2959 m2 hasznos alapterületû új kis-gépgyártó szerelô üzemcsarnok, illetve a fejlesztést követôen a fenntartási idô-szakban a munkahelymegôrzés mellett több mint 4 fô munkahelyteremtés is meg-valósul. A támogatásoknak köszönhetôen nemcsak a termékek elôállításának fo-lyamata kerülhet a legmagasabb minôségi szintre, hanem amunkahelyi körülmények is nyugat-európai magasságokbaemelkedhetnek, ezzel is növelve a versenyképességet. AzÚj Széchenyi Terv által támogatott projekt megvalósulásávalegy újabb lépéshez ér cégünk, mely segít továbbhaladni asiker útján.

A cégrôl és a fejlesztésekrôl bôvebb információta www.szentkiraly-tiller.hu oldalon olvashatnak.

A térség

kitörési pontja

a mezôgazdaság

Page 17: Dél-Dunántúli Gazdaság XIV. évfolyam 6. szám

SZENTLÔRINCI KISTÉRSÉG MELLÉKLETDél-Dunántúli Gazdaság 17

Kirendeltségeinkben a pénzügyi szolgáltatás szé-les skáláját kínáljuk az alábbiak szerint:

● a lakosság részére forint és deviza számlave-

zetés, hozzá kapcsolódó betétlekötések,bankkártyával, SMS és egyéb szolgáltatások-kal, valamint folyószámla hitelkeret biztosítá-sával.

● vállalkozó ügyfelek részére szintén forint és

deviza számlavezetés, ún. BUSINESS bank-kártya, folyószámla hitelkeret. Forgóeszköz-hitel, beruházási/fejlesztési hitelnyújtás. Szé-chenyi kártyahitel, Széchenyi forgóeszköz ésberuházási hitel, 15 millió Ft hitelösszegig tár-gyi fedezet biztosítása nélkül. Tekintettel azagrárkörnyezetbôl adódó lehetôségre, nagyhangsúlyt fektetünk a mezôgazdasági terme-lôk speciális igényeire. Nevezetesen: évrôlévre elôfinanszírozzuk a területalapú, AKG ésegyéb uniós és nemzeti támogatásokat. Ag-rárkártya hitelt biztosítunk a termelés folya-matosságához, kedvezô hitelkonsturkcióval

támogatjuk a földvásárlást és a gépbeszerzé-seket.

● Közvetlen kapcsolatban állunk a Magyar Fej-

lesztési Bankkal, melyen keresztül a legked-vezôbb kamatozású hitelkonstrukciókat isajánlunk és folyósítjuk.

● Bekapcsolódunk a Magyar Vállalkozási Zrt.

Kombinált Mikrohitel Programjába.

FÔ MOTTÓNK: ● közvetlen kapcsolattartás ügyfeleinkkel,

● „testreszabott” ajánlatok, korrekt tájékoztatás,

● a lokálpatriotizmus erôsítése!

A bicsérdi Arany-Mezô Zrt. már az uniós csatlakozás

elôtt elkötelezte magát az állattenyésztés mellett. A

Sapard pályázaton elnyert támogatás felhasználásával

háromszáz férôhelyes istállót építettek, e mellett a velük

szorosan együttmûködô vállalkozás AVOP pályázati for-

rások segítségével korszerûsítette sertéstelepét, nyolcvan

férôhelyes elletôt, valamint több mint ezer darabos ma-

lacnevelôt hozva létre. Aztán, amikor 2007-ben az EMVA

keretében újabb uniós források elnyerésére nyílt mód,

mind a két állattartó telepen e lehetôségek felhasználásá-

val másfél milliárdos fejlesztéseket hajtottak végre, ezen

beruházások használatba vételi eljárása jelenleg folyik.

— Miután a pécsi vízbázis szélén helyezkednek el a telepe-

ink, a környezetvédelemre még nagyobb

hangsúlyt helyezünk – mondja Berki

Gyula elnök-vezérigazgató. — Az eltelt

három év fejlesztései nem csak ez elôb-

bit, de a munkahelyek megtartását is

szolgálta. A beruházások részeként meg-

újult a tehenészeti telep, felépítettünk

egy háromszáz férôhelyes istállót, vala-

mint egy 200 állat elhelyezésére alkal-

mas borjúnevelôt, de egy karuszeles –

negyven tehén fér el benne egyszerre – fejôházat is létrehoz-

tunk. Elkészült a szénapajta, a szemestakarmány, valamint a fe-

dett trágyatároló, az új szárító és a silótér, e mellett a telep víz-

ellátó-rendszerét is felújítottuk.

A nyolcszáz millió forintból megvalósult, 635 kilowatt

teljesítményû biogáz üzem tavaly nyáron kezdte meg mûkö-

dését. A trágyából jelenleg itt zöld áramot állítanak elô, azon-

ban a tervek között szerepel, hogy a keletkezô hôt a bálaszá-

rító, a fejôház, valamint a szociális épületek fûtésére és me-

legvízzel történô ellátására használják majd fel. E mellett an-

nak a lehetôségét is vizsgálják, miként tudnák a megtermelt

energiát egész éven át hasznosítani. Az erjesztett trágya pe-

dig miután kinyerték belôle a biogázt, a szántóföldek táp-

anyag-utánpótlását szolgálja.

a szentlôrinci kistérség meghatározó pénzintézete!

Bemutatjuk Székely Gábort, immár 12 éve hûséges ügyfelünket, aki készséggel válaszol fel-tett kérdésünkre:

— Milyen szerepet játszott a takarékszövetkezet, az Ön számlavezetô bankja abban, hogy me-zôgazdasági vállalkozása az ezredforduló óta töretlen fejlôdésen ment keresztül?

— Bevallom sokat köszönhetek a takarékszövetkezetnek abban, hogy egyéni vállalkozóként mindvé-gig álltam a sarat a konkurens, nagyobb kaliberû társas vállalkozásokkal szemben.

Igaz, hogy én is több száz hektáron gazdálkodom, amihez szerencsére megalapozott szakmai tudás-sal, felsôfokú végzettséggel rendelkezem, azonban én is tôkeszegényen kezdtem a pályafutásomat.

Az elsô években forgóeszközhitelt biztosított a takarékszövetkezet, ami a szezonálisan jelentkezô be-vételeket elôlegezte meg, amire fôként a tavaszi idôszakban volt nagy szükség.

A gazdaság növekedésével fejlesztési/beruházási igény is jelentkezett, amihez többször igénybe vet-tem a kínált gép- és földvásárlási hiteleket.

Megemlítem azt is, hogy a gazdatársaimmal létrehozott Somogyapáti Gazdák Szövetkezete részérepedig terménytároló és szárító építéséhez nyújtott több évre szóló beruházási hitelt a takarékszövetkezet.

Abban az idôszakban, amikor biztosítékot nem tudtam felajánlani a hitel mögé, élhettem a Gazdakár-tya hitel lehetôségével, ami tudom, hogy nagyrészt a több éves bizalmi kapcsolatra épül, mert a készfize-tô kezességem áll a hitel mögött fedezetként.

Bízom benne, hogy a jövôben is számíthatunk egymásra!

Kiemelt helyen az állattenyésztés

A melléklet támogatói:Lafarge Cement Magyarország Kft., Öko-Bükkösd Kft., Szentlôrinc-Ormánság Takarékszövetkezet, Arany-Mezô Zrt.

Page 18: Dél-Dunántúli Gazdaság XIV. évfolyam 6. szám

SZENTLÔRINCI KISTÉRSÉG MELLÉKLET Dél-Dunántúli Gazdaság18

Európa egyik legkorszerûbb építôiparialapanyagot elôállító üzeme a legszigo-rúbb környezetvédelmi elôírások betartá-sával és a legkorszerûbb technológia al-kalmazásával létesült. Évente 750.000tonna klinker és 1 millió tonna cement elô-állítására képes. Technológiájának egye-disége abban rejlik, hogy igény szerintspeciális minôségû cementet kis mennyi-ségben is képes elôállítani.

A kedvezôtlen piaci körülmények elle-nére az elsô negyedév a jó eredményekethozott mind az értékesítésben, mind atermelésben a francia cementipari válla-latnál. A próbaüzem sikeresen lezárult,magas minôségû építôipari alapanyagokkerülnek le a gyártósorokról, azonban aLAFARGE Királyegyházi gyárának felfut-

tatása még számos felada-tot rejt magában.

A dolgozók egészségé-nek és biztonságának vé-delme a LAFARGE filozófiá-jának egyik alappillére.Nincs ez másképp a csoporthazai, királyegyházi gyárá-ban sem, amely idén elô-ször csatlakozott a kezde-ményezéshez, így a világtöbbi LAFARGE cementgyá-rához hasonlóan május má-sodik és június elsô fele amunkavédelem és jegyébentelt. Az Egészség és Biztonság Hónap so-rán terítékre került a sokakat érintô do-hányzás, az egészséges táplálkozás kér-dése, volt vezetéstechnikai tréning ésstressz-kezelési tréning, sikeres volt avállalati véradás. A közös szemétszedéseredményeként pedig megtisztult a gyárés környéke is. Június elején a környék-beli településen élôk is bekapcsolódhat-tak a programba a gyár nyílt napján. A ha-vonta megrendezett, a maga nemébenegyedülálló Munkavédelmi Kávézó pedig

azt szolgálja, hogy a dolgo-zók javaslatai közvetlenüljussanak el a felsô-veze-téshez, és az esetlegesproblémák mihamarabbmegoldásra kerüljenek.

A közel 180 évvel ez-elôtt alapított LAFARGE-nak 64 országban van ér-dekeltsége, 68 ezer mun-kavállalót foglalkoztat,2011-ben 15,2 milliárdeurós forgalmat bonyolítottle. Érdekeltségébe 1600iparterület tartozik, ame-

lyek évi 225 millió tonna cementet állíta-nak elô. Forgalmának közel 66 százalékacementgyártásból, több mint 34 százalé-ka adalékanyagok és beton gyártásábólszármazik.

A cég nagy hangsúlyt fektet a techno-lógiai újítások felkutatására, a munkavé-delemre és a hozzá kapcsolódó egész-ségtudatos életmód ösztönzésére, vala-mint környezetbarát innovációk, fejleszté-sek létrehozására a helyi tudásbázisraépítve.

A Szentlôrinctôl néhány kilométerreépült LAFARGE Cement MagyarországKft. Királyegyházi Cementgyára különle-ges szerepet tölt be az ágazat életében,hiszen harminc év óta ez az elsô ilyenjellegû beruházás Európában. Már ma-ga az építkezés felpezsdítette a térséggazdaságát, amelyen több mint 3500-andolgoztak, és számos beszállító, alvál-lalkozó is részt vett a munkálatokban.

Modern cementgyár Királyegyházán

Page 19: Dél-Dunántúli Gazdaság XIV. évfolyam 6. szám

SZENTLÔRINCI KISTÉRSÉGI MELLÉKLET 19Dél-Dunántúli Gazdaság

Ökopark a Zselic és a Mecsek találkozásábanA bükkösdi Ökopark létrehozásának ötlete egészen az 1970-es évekig nyúlikvissza. Tulajdonosa, Árki Zoltán már akkor úgy gondolta, e különleges tájateredeti állapotában kellene megtartani, s a turizmus szolgálatába állítani. Az-tán 2007-ben, amikor a vadásztársaságok területei határait újraírták, a tervbôlvalóság lett.

A Dél-Zselic és a Nyugat-Mecsek lankáinak találkozásánál található 550 hek-táron terül el az Ökopark – 450 hektár a vadászok birodalma, a fennmaradó részpedig turisztikai célokat szolgál. Tulajdonosai élve a lehetôséggel tematikus él-ményparkot alakítottak ki a völgyekkel szabdalt, erdôvel, mezôkkel borított dimbes-

dombos tájban. A turisták által látogatható területen több, kisebb-nagyobb kertet, valamint az állatoknak helyet adó karám-rendszert – állatsimogatót –, valamint külsô és belsô vadasparkot is létrehoztak. A park látogatói saját természetes környe-zetükben ismerkedhetnek meg ezáltal a honos és ôshonos – szürkemarha, rackajuh, ló, mangalica, baromfi, gím és dám-szarvas, mangalica, vaddisznó, ôz – házi és vadállatokkal.

A vadasparkot három tanösvény szeli át, az egy kilométer hosszú Völgy séta könnyen, bárki által bejárható, s menténgím és dámszarvasokat, ôzet, vaddisznót, muflont, bivalyt, mangalicát lehet látni egész közelrôl, s az ehhez kapcsolódó ba-romfiudvarban pedig különféle vízi, illetve szárazföldi szárnyasokat, valamint üvegfalú kaptárokban méhcsaládokat.

A Panoráma ösvényt végigjárók legelészô magyar szürkemarhák, lovak, rackajuhok között sétálhatnak, a dombtetôn pe-dig egy madár „lakótelep“-re bukkanhatnak, e mellett a kihelyezett információs táblákon gyógynövényekrôl, gombákról, ás-ványokról olvashatnak. Az Erdôjárók útja csak kísérôvel látogatható, ugyanis a vadaskert a vadászterületen vezet át.

Az ökopark része egy négy napraforgós, hat lakosztállyal rendelkezô, valamint egy másik szintén négy napraforgó mi-nôsítésû kisebb, három darab háromágyas szobát magában foglaló vendégház. Az idegenforgalmi célokat szolgáló házakalkalmasak céges és családi rendezvények megtartására egyaránt. A belsô vadasparkban pedig nagy fajátszótér várja a gye-rekeket, valamint itt található egy sátorozásra is alkalmas terület, amelyen szociális blokk is szolgálja fürdési lehetôséggel,valamint a fogadóépületben büfékonyhával a sátrazó turistákat. A látványpince pedig havonkénti rendszerességgel borva-csorák helyszíne.

Rendszeresen szerveznek lovas- és kocsitúrákat is, a menyasszony és vôlegény pedig hintón érkezik. A lovaglás forté-lyait pedig szakavatott oktató irányítása mellett lehet elsajátítani. Kedvezô idôjárási körülmények esetén pedig szekérrel te-hetik meg az állomástól az ökoparkig az utat a vendégek, a gyerekek nagy örömére.

Rövidesen újabb épülettel bôvül az ökopark, ugyanis már megkezdôdött – pályázati források felhasználásával – az ét-terem és rendezvényterem építése, amely 2013. májusára készül el.

Az Alkalmazott Földtudományi Klaszter elsônemzetközi megjelenése a 74th EAGE Conferen-ce & Exhibition incorporating SPE EUROPEC2012., mérnökök és földtudományi szakemberekeurópai szövetsége által rendezett konferenciá-val egybekötött nemzetközi kiállítás volt 2012.június 4-7. között. Az EAGE egy 1951-ben alapított, világszerte 15 000tagot számláló szervezet, melynek tagjai földtudo-mányokkal foglalkozó kutatók és mérnökök. A fôbbszakterületek: geofizika, kôolajkutatás, geológia,bányászat és ehhez kapcsolódó mérnöki tevékeny-ség. Két divíziója mûködik: olaj és gáz, illetve fel-színközeli rétegek. Az évente megrendezésre kerü-lô program Európa legjelentôsebb multidiszciplináris szakmai rendezvénye,kiváló alkalom a kapcsolatépítésre, új üzleti kapcsolatok kötésére és aklaszterszolgáltatások célközönségnek történô bemutatására.

A klaszter 4 fôs küldöttség képviseletében kiállítási pavilonnal volt jelen.A standon a klaszter tagjait és szolgáltatásait ismertetô poszteren kívül 3klasztertagunk külön poszterrel is képviseltette magát:

Mecsekérc Zrt., melynek szakmai tevékenysége három területen tekint-hetô kiemelkedônek a környezetvédelmi tervezés, szakértés, kivitelezés, el-lenôrzô rendszerek üzemeltetése; bányászati tevékenységeket lefedô

komplex kivitelezési tevékenység és radioaktív hulla-dékok felszín alatti elhelyezéséhez kapcsolódó szak-értôi, tervezôi tevékenységek.

Karotázs Kft., amely 15 éve fontos szereplôje amûszeres kútgeofizikai (karotázs) méréseknek. Többkutatás-fejlesztés pályázaton szerepelt már sikere-sen és a napi munka mellett új mélyfúrás-geofizikaimûszereket és elektromos impedancia mérésére 8-256 csatornás berendezéseket (EIS, EIT) fejleszt.

Tomogeo Kft., amely a Kaposvári Egyetem Di-agnosztikai és Onkoradiológiai Intézetével együtt-mûködésben végzi tevékenységét a kôzet CT vizs-gálatok fejlesztôjeként.

A Geochem Kft. reklámfilmmel képviseltette ma-gát, fô tevékenységük a kutatás-fejlesztés, mely leginkább a nagyon tömörés a konszolidálatlan anyagok komplex vizsgálatát, valamint speciális vizs-gálóberendezések, eszközök fejlesztését célozza.

A standot látogatók számára a klaszter tevékenységét reklámozó cd ke-rült kiosztásra.

A klaszter kiállításon való részvételéhez az Új Széchenyi Terv DDOP-1.1.3-11 számú, Vállalati együttmûködés és klaszterek támogatása címû pá-lyázati forrása és a Nemzeti Külgazdasági Hivatal Kereskedelemfejlesztésipályázati támogatása járult hozzá.

Az Alkalmazott Földtudományi Klaszter részvételeaz 74. EAGE konferencián és szakkiállításon

Page 20: Dél-Dunántúli Gazdaság XIV. évfolyam 6. szám

SZAKKÉPZÉS20 Dél-Dunántúli Gazdaság

Az érvényben lévô szabályozás szerint az elsôszakmás, iskolarendszerû nappali tagozatos ta-nulóval megkötött együttmûködési megállapo-dás esetén csak a saját alap erejéig van elszá-molási lehetôsége a cégnek, vissza nem igé-nyelhetnek. Sajnos igaz ez akkor is, ha a cég-nél tanulószerzôdéses tanulók is vannak, s avelük kötött szerzôdések alapján a cég vissza-igénylô pozícióba kerülne.

Ezért már jeleztük a vállalkozásoknak,hogy lehetséges megoldásként csak jelezzék ahavi bevalláson az együttmûködési megállapo-dások számát, de a támogatást ne hívják le ab-ban az esetben, ha a cég várhatóan az év fo-lyamán a tanulószerzôdések után visszaigény-lô pozícióba kerülhet.

Együttmûködési megállapodást lehet kötniaz iskolával — összefüggô nyári gyakorlatra

Ennek idôtartamára az egyéb juttatásokonkívül pénzbeli juttatást is kell biztosítani a tanu-lónak, melynek mértéke a minimálbér 15%-aszorozva 1,3-mal. Ez 18 135 Ft-ot jelent, melyetheti bontásban kell érvényesíteni, azaz a ne-gyedét kell hetente megfizetni. Minden meg-kezdett hét után a teljes heti bért kell kifizetni. Atanulónak járó bért a szokásos számfejtésirendben kell kifizetni, az utolsó gyakorlati napotkövetôen. A tanulói juttatást csak banki átuta-lással lehet megfizetni.— szorgalmi idôben a gyakorlati képzés idô-tartamára, amennyiben a gyakorlati órák számanem haladja meg a képzés 40%-át. Évközi gya-korlat esetén nem kell pénzbeli juttatást biztosí-tani, csak az egyéb juttatásokat.

Kötelezô tanulói juttatások– munkaruha és védôfelszerelés– étkezés vagy étkezési hozzájárulás– felelôsségbiztosítás– rendszeres foglalkozás-egészségügyi vizs-

gálat– munkavédelmi-, tûzvédelmi- és balesetvé-

delmi oktatás– tisztálkodási eszközök.

A Foglalkozási naplót minden együttmûködé-si megállapodással rendelkezô gazdálkodószervezetnek vezetni kell!

OEP bejelentésAz 1997. évi LXXX tv. 5§ (1) bekezdése

alapján az együttmûködési megállapodássalgyakorlati oktatáson résztvevô tanulót NEM kellbejelenteni az OEP és a NAV felé (a tanuló a ta-nulói jogviszonya alapján biztosított). Nem kellfizetni utána egészségbiztosítási járulékot ésnyugdíjjárulékot sem. (Tehát a bruttó összegugyanannyi, mint a nettó.)

SZJA fizetésAz 1995. évi CXVII tv 1. sz. melléklete

alapján a tanuló gyakorlati képzésben kapottjuttatása SZJA-mentes bevétel.

Munkaügyi ellenôrzésrôlAz Együttmûködési megállapodás doku-

mentuma már a tanuló elsô munkanapjától le-gyen a gyakorlati helyen, illetve a Jelenléti ívetminden nap írja alá a tanuló, mert a MunkaügyiFelügyelet ellenôrizheti a jogviszonyt és a do-kumentumokat.

Kereskedelmi fizetési módok és

az elôfinanszírozásösszefüggései

7. részA cikksorozatunk elsô részében felvázoltuk a ke-reskedelmi hitel jellemzôit, valamint annak hatá-sát a cégek finanszírozási helyzetére. A másodikrészben az elôrefizetés jogi sajátosságairól éskockázatairól, valamint az elôlegfizetésrôl írtunk.A harmadik részben az okmányos meghitelezés,vagy más néven akkreditív fizetési módról voltszó, s eljutottunk a talán legsokoldalúbb megol-dáshoz, a faktoringhoz. Ennek keretében az eztmegelôzô részben ismertettük a faktoring jogiszabályozásának kereteit, valamint a faktoráláslebonyolításának metodikáját, s módozatait, afaktor szerepét. A sorozat utolsó részében a kül-kereskedelmi hitelforgalomban alkalmazandóexportfaktorálást ismertetjük. Mint már a korábbicikkekben is részleteztük, a faktoring azt jelenti,hogy a faktor cég megvásárolja a szállító, vagyeladó számlakövetelését, azt nyilvántartja, be-szedi a vevôtôl, biztosítja a követelést és megha-tározott feltételek mellett elôfinanszírozza a szál-lító, vagy eladó tevékenységét egyéb külön fede-zet nélkül. Az exportfaktorolás résztvevôi a fak-tort megbízó exportôr (aki az adásvételi ügylet-ben az eladó), továbbá az exportfaktor (akire azexportôr a követelését engedményezte), vala-mint az importfaktor (az exportfaktorral a vevôországában szerzôdéses kapcsolatban álló fak-torcég, aki ismeri az ottani piacot és megvásárol-ja a követelést az exportfaktortól), és az importôr,mint vevô. A faktor általában vállalja, hogy az ex-portáló követeléseit nyilvántartja esedékességszerint, átvállalja a vevô (importáló) fizetésképte-lenségébôl fakadó kockázatot (tehát akkor is kifi-zeti a követelés kb. 80-100%-át, ha a vevô nemteljesít határidôre), az exportôr követelését be-hajtja, az exportokmányok alapján elôfinanszíro-zást nyújt akár a bruttó követelés 100%-ára is.Ezzel elérkeztünk a kereskedelmi fizetési módokés az elôfinanszírozás lehetôségeit bemutatócikksorozatunk végéhez, mely talán felkeltette afigyelmét olyan vállalkozásoknak is, akik eddigezekkel a módozatokkal nem éltek és így továbbtudják szélesíteni üzleti kapcsolataikat, új piaco-kat tudnak meghódítani. Amennyiben a cikkek-ben részletezettek alapján további információkralenne szükségük szívesen áll a Pécs-BaranyaiKereskedelmi és Iparkamara, illetve az e szakte-rülettel foglalkozó szakértôi a rendelkezésükre.

Dr. Füzy Tibor ügyvéd

A S Z A K É R T Ô

Mikor kell a tanulószerzôdést megkötni?A tanulószerzôdést lehetôleg minden év augusztus 15-ig kell megkötni. A megkötött tanuló-szerzôdést a gyakorlati képzést szervezônek öt napon belül kell megküldeni a kamarának el-lenjegyzés céljából.

Célszerû figyelmesen elolvasni a kitöltési útmutatót, mert csak a hiánytalanul kitöltött tanuló-szerzôdések befogadására van lehetôség. Ellenkezô esetben a tanulószerzôdések visszaküldésrekerülnek, így a nyilvántartásba vétel késedelmet szenvedhet.

A kitöltési útmutató elérhetô a http://www.pbkik.hu/index.php?id=19187 oldalon. Különösen fontos figyelni a tanulói ösztöndíjak emelésének szempontrendszerére, hiszen a

szakképzési törvény egységes és valamennyi tanulóra érvényes emelési rendszert irányoz elô. Aznem lehetséges, hogy a már megkötött és a megkötendô szerzôdések esetében a szempontrend-szeren belül nincs egyezôség. Nagyon fontos, hogy egy cégen belül csak egyféle szempontrend-szer lehet érvényben. Ehhez kell igazítani az új tanulószerzôdéseket.

A kamara a tanulószerzôdést a megküldéstôl számított tíz napon belül ellenjegyzi, ha a tanuló-szerzôdés megfelel e törvény elôírásainak, majd annak egy példányát az ellenjegyzéstôl számítottöt napon belül megküldi a szakképzô iskolának. A tanulószerzôdés alapján a tanuló az ôt megilletôjuttatásokra – a tanévkezdést követôen megkötött tanulószerzôdést kivéve – a tanév kezdô napjá-tól jogosult. További információ kamaránk honlapján www.pbkik.hu oldalon található

Fontos tudnivalókaz együttmûködési megállapodásról

és a kapcsolódó elszámolásról

Page 21: Dél-Dunántúli Gazdaság XIV. évfolyam 6. szám

BARANYAI GAZDASÁGDél-Dunántúli Gazdaság 21

— Azok, akik önt ismerik egy dologbanbiztosan megtalálják a közös nevezôt. Jelesülabban, hogy a már megvalósított céljaiért ki-tartóan harcol, nem adja könnyen az álmait...

— Ez valószínû, hogy így is van. Azokért az„álmokért“ ugyanis, amelyek a Retextil Alapít-ványban öltöttek végül testet, 2004 óta folyama-tosan és elszántan harcolok. Persze nem tagad-ható az sem, hogy a sikerek mellett bizony szá-mos csalódás, átvirrasztott éjszaka, aggódás ésszorongás van már a hátam mögött. De ma isküzdök azért a szerintem követendô gondolko-dásmódért, amely képes reagálni és hathatós vá-laszokat adni egy részrôl korunk súlyos társadal-mi problémáira, másrészt a naponta jelentkezôkörnyezeti kihívásokra. Mert ezek a súlyos gon-dok még mindig megoldatlanul, a társadalom pe-rifériáján hevernek. Ha visszagondolok az Alapít-vány mögöttünk álló éveire bizony nem volt köny-nyû az eddig megtett út. Annak ellenére sem,hogy éppen Pécsett olyan szocioterápiás mû-helyt hoztunk létre, amely az országban egyedül-álló. Mindezt azért mondom, mert nincs Magya-rországon másutt olyan tér, közösség, ahol men-tálisan sérült embereknek egyszerre aktív és kre-atív terápiás jellegû munkát ajánlott volna bárki. ARetextilnél – egy sikeres eu-s projektnek köszön-hetôen – huszonkét fô, ilyen fogyatékkal élô em-ber dolgozott. Foglalkoztatásukkal elértük, hogynekik, a betegségük terhe mellett is, értelmes,emberhez méltó életük és persze megélhetésüklegyen. Nos, a fentiekbôl is talán kitûnik: az álmo-kat valóban nem adom könnyen.

— Ha a Retextil-rôl kérdezem, akkor aztfogalomként, vagy koncepcióként határoznámeg?

— Az Alapítvány tevékenységét nem lehetegy mondatban felvázolni, hiszen annál jóvalsokrétûbb a munkánk. Nézze, a Retextil valójá-ban egy olyan közösségi tér, melyet éppen aRetextil technológia és a módszer kelt (keltett)életre. E szerint a tér elemei lehetnek óriás puf-fok, térelválasztók, lámpák, illetve olyan installá-ciók, amelyek iskolák, szociális otthonok, vagyéppen kórházak tereibe kerülve segítik az ottanihelyi közösségi terek kialakítását. Emellett aRetextil egy komplex foglalkoztatási és termelésirendszert is jelent, amely megváltozott munkaké-pességû embereket – szocioterápia segítségével– alkotó közösségben alkalmaz. Ez egyben ké-pességfejlesztést is kínál a közös tanuláshoz, atársadalmi integrációhoz. De a Retextil egy kép-zést is magába foglal, amikor nyitott mûhelyek-ben elsajátítható az a technológia, ahol például apedagógusok, gyógypedagógusok, vagy éppenegyszerû érdeklôdôk számára a módszer to-vábbadható.

— Mi a gyakorlati lényege a Retextil-technológiának?

— Esetünkben egy olyan speciális technikaalkalmazásáról beszélünk, amely a tradícionáliseljárásokat – úgymint a fonást, szövést, hurkolást– alkalmazza elhasznált ruhákból készült fonala-kon, így azokból különbözô berendezési és hasz-nálati tárgyat készítünk. A Retextil iparmûvészetitermék, amely lakberendezési tárgyakban, ruhá-zatban és kiegészítôkben ölt testet.

— Kollegájával a közelmúltban Berlinbeutazott a „Design Week” nevû nemzetközirendezvényre. Mi volt a látogatás célja, illetvemilyen tapasztalatokkal tértek haza?

— Szerettünk volna a termékeink számáramegrendelôket találni, a képzési és tréningmód-szerünket felkínálni, illetve megpróbáltunk a márnyomdakész, német nyelvû kézimunka köny-vünknek kiadót találni. A kinti tartózkodásunkalatt azt tapasztaltuk, hogy érzelmileg mindenkitmegérintett a termékeink által láthatóvá tett mun-kánk, és sokan ajánlottak segítséget. Összessé-gében sikeresnek ítélem a találkozót. Bár „sokmunkát csináltunk magunknak“, de reméljük,hogy ki is kerülünk az európai design terébe.

E.É.

A Retextil ma már PécsvédjegyeA pécsi civil közösség meghatáro-zó egyénisége. Célja, gondolkodá-sa, kitartása, emocionális értékeeurópai mentalitást tükröz. Mun-kája során olyan követendô gon-dolkodásmódot váltott valóra,amely észreveszi és reagál korunktársadalmának számos problémá-jára és környezeti kihívásaira.Thiesz Angélát a pécsieknek biz-tosan nem kell bemutatni, hiszenaz általa létrehozott Retextil Alapít-vány védjegyévé vált a városnak.A Promenád-díjas szakember aközelmúltban részt vett Berlinbena „Design week“-en. Az utazás cél-járól, a Retextil Alapítvány múltjá-ról és jelenérôl Thiesz Angélát kér-deztük.

Open Innovation Forum „Design és technológia találkozása”

Berlin, 2012. június 7-8.

Nagy népszerûségnek örvendett a Berlinbentizedik éve megrendezett kiállítás keretében,idén elôször megszervezett üzletember talál-kozó, melyen hazánkat a pécsi Retextil Alapít-vány képviselte. A 10 országból regisztrált 53kreatívipari cég közel 300 tárgyalást bonyolí-tott le, az amúgy is sûrû és mozgalmas 2 napalatt.

Új, innovatív termékek és szolgáltatásoksokszor jelennek meg különbözô ágazatoktechnológiáinak és üzleti modelljeinek találko-zásakor. A Berlin Design Hét keretében rende-zett kiállítás és üzletember találkozó össze-hozta a tervezôket különbözô gazdasági ágakinnovatív technológiáit alkalmazó vállalkozók-kal, hogy találkozásukból új, érdekes partner-ségek és projektek szülessenek. A fórum cél-ja, hogy támogassa és elômozdítsa az ilyenegyüttmûködéseket Európa régiói között. AzEnterprise Europe Network Pécsi irodája társ-szervezôje volt az üzletember találkozónak

Fô témák voltak: tervezés, technológia,gyártók, termelés és termékfejlesztés

Az Enterprise Europe Network nemzetkö-zi vállalkozásfejlesztési hálózat pécsi irodájá-nak következô kreatívipari rendezvénye a2012. július 11-13. között zajló CRINSS(Creative Industry Summer Session) konferen-cia és üzletember találkozó a szerbiai NoviSad-ban. Az üzletember találkozóra az alábbilinken lehet regisztrálni:

http://crinss.talkb2b.net/

Page 22: Dél-Dunántúli Gazdaság XIV. évfolyam 6. szám

INNOVÁCIÓ Dél-Dunántúli Gazdaság22

A kamara innovációs osztálya folyama-

tosan elemzi az elôzô évek statisztikai

adatait, hogy a törvények és innovációt

érintô politikák véleményezése során

érdemben képviselhesse a megyét és a

régiót. A 2010-es év kutatás-fejlesztésre

fordított költségek, beruházások adatai-

nak elemzésekor kiderült, hogy az inno-

váció Közép-Magyarországot és Buda-

pestet jelenti alapvetôen, gátat szabva

ezzel az innováció decentralizmusának,

a vidék fejlôdésének.

A Dél-Dunántúl megyéi az országos

kutatás+fejlesztés költség 2,75%-át bir-

tokolta, Baranya megye 1,84%-ot. Kö-

zép-Magyarország hihetetlen túlsúlyát

mutatja a 66,83%-os arány. Beruházást

tekintve nem érjük el a 2%-ot, 1,44% a

régió eredménye, Baranya megye

1,19%.

A helyi szereplôk összefogása, a

Szentágothai János kutató központ, a

Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparka-

mara, a helyi innovációs szereplôk és a

VÁLLALATOK együttmûködése nél-

kül a fenti adatsor eredményei nem ja-

vulnak, a régió versenyképességi ténye-

zôje közül az innováció és kutatás-fej-

lesztés tényezôben további lemaradást

szenvedünk el!

Együttmûködést kezdeményeztünk a

Regionális Innovációs Ügynökséggel. A

Kamarai innovációs bizottság a közel-

múltban megtekintette a Szentágothai

János kutató központot és megismerte a

kapacitásokat. Fejlesztjük, támogatjuk a

klasztereket.

Apró lépéseink a kamarai stratégiá-

val koherensek, 2013-ban szeretnénk

sokkal jobb innovációs eredményeket

elemezni a 2012-es évre vonatkozóan.

Innováció = Budapest?

A táblázat a K+F tevékenységek költségét, a területenmegvalósult beruhá-zások nagyságát mutatja.

KSH, 2010-es adatsor

Page 23: Dél-Dunántúli Gazdaság XIV. évfolyam 6. szám

INNOVÁCIÓDél-Dunántúli Gazdaság 23

Helyi vállalkozások – helyi megrendelések: Közbeszerzési szakmai fórum a kamarában

Azt követeli a helyi gazdaság: preferálják a

helyi vállalkozásokat. Van-e lehetôség erre a

közbeszerzésben, mi a jogorvoslati eljárás?

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkama-

ra innovációs osztálya közbeszerzési szak-

mai fórumot szervezett. A fórum célja az új

Közbeszerzési Törvény (KBT) és a jogorvos-

lati rendszer megismerése volt. A szakavatott

elôadók dr. Bátorligeti Márta, a Közbeszer-

zési Hatóság elnök-helyettese és ifj.Vilyevácz József, a PTE közbe-

szerzési vezetôje voltak. A ha-

tóság elnökhelyettese elôadásá-

ban bemutatta a KBT fôbb vál-

tozásait és a jogorvoslati rend-

szer mûködését. Vilyevácz Jó-

zsef a fórum moderátoraként kiegészítette

gyakorlati példákkal az elméleti elôadást. A

fórumon a résztvevô szakemberek kérdése-

ket tettek fel, és általános esetek tekintetében

szakmai véleményt kérhetett dr. Bátorligeti

Mártától. A szakmai rendezvény ôsszel foly-

tatódik, esettanulmányok szakértôk segítsé-

gével történô feldolgozásával. Emellett a ka-

mara Közbeszerzési kabinet mûködtetésével

támogatja a vállalkozások munkáját.

Közbeszerzési referens tanfolyam –14 szakember tett vizsgát

A helyi gazdaság érdekérvényesítô képessé-

gének növelése érdekében a kamara azzal

segít, hogy közbeszerzési referensek képzé-

sével emeli a témában jártas szakértôk szá-

mát. A tavasszal indult tanfolyam június 19-

én szóbeli vizsgával zárult, ahol kiváló ered-

mények születtek. A résztvevôk az egyetemi,

vállalkozói és kormányzati szférát egyaránt

képviselték.

Rabb Szabolcs innovációs osztályvezetô

javaslatára egy közbeszerzési klub megszer-

vezése is folyamatban van, mely a tervek

szerint havi-kéthavi rendszerességgel tartja

majd szakmai üléseit. Esettanulmányok fel-

dolgozásával, szakelôadók segítségével vé-

gez helyzetértékelést és tesz lépéseket a helyi

gazdaság érdekében.

Az innovációs osztály 2012 ôszétôl újabb

kurzust szervez.

Rabb Szabolcs, Császár Gergely

A helyi nyertesek aránya a megyei jogú városok önkormányzatának közbeszerzésein

A kiírt közbeszerzések A helyi nyertesek

összértéke aránya

(milliárd forint)* (százalék)

Nyíregyháza 5,192 53,3

Zalaegerszeg 6,394 52,5

Debrecen 29,363 45,9

Székesfehérvár 16,963 42,2

Miskolc 18,009 41,5

Szekszárd 1,573 38,6

Veszprém 3,680 37,4

Békéscsaba 4,005 31,3

Szeged 13,414 26,1

Kecskemét 15,266 20,7

Szolnok 13,870 19,8

Kaposvár 10,977 18,0

Gyôr 5,683 16,0

Hódmezôvásárhely 5,990 13,9

Szombathely 13,055 11,8

Sopron 13,267 11,7

Pécs 18,988 9,2

Dunaújváros 1,183 6,3

Érd 5,485 4,6

Eger 7,778 4,5

Tatabánya 13,188 2,8

Nagykanizsa 4,259 0,0

Salgótartján 8,581 .00

Összesen 236,163 23,9

* 2006 és 2009 elsô negyedéve között az önkormányzat által a Közbe-

szerzési Értesítôben megjelent tendereredmények (az adatbázis nem tar-

talmazza az önkormányzati tulajdonú cégek és az önkormányzat intéz-

ményei által önállóan kiírt közbeszerzéseket).

Forrás: Magyar Közbeszerzési Hírbörze Kft., HVG-számítás

Page 24: Dél-Dunántúli Gazdaság XIV. évfolyam 6. szám

MESTERKÉPZÉS Dél-Dunántúli Gazdaság24

További információ: www.pbkik.hu

Vörös György, a szakma szeretetét otthonrólhozta, édesapja építészmérnök, a nagybátyja pe-dig az egykori BÉV ácsüzemét vezette, ezért isdöntött úgy, hogy a Pollack Mihály ÉpítôipariSzakközépiskolába jelentkezik a nyolcadik osz-tály elvégzése után. Miután leérettségizett, kita-nulta a kômûves szakmát is az 506-os számúSzakmunkásképzô Intézetben Pécsett, majdtechnikus-vizsgát tett. Még ezzel sem elégedettmeg, tudását folyamatosan fejlesztette, s az el-sôk között szerezte meg a mesterlevelet, s tett aHanns Seidel Alapítvány által szervezett, németkövetelményeknek megfelelô mestervizsgát. Tü-zelô- és építôanyag kereskedô végzettséggel isrendelkezik. Többször járt tanulmányúton Néme-tországban, s a mai napig rendszeres résztvevô-je a legújabb eljárásokat, technológiákat, építô-anyagokat ismertetô szakmai rendezvényeknek.

A szakma alapjait ismert iparosoknál sajátí-totta el. Korán a saját lábára állt, négy évig, mintegyéni vállalkozó dolgozott, 1998-ban pedigmegalapította, a ma már minôségbiztosítással isrendelkezô Vörös Bau Kft.-t, ahol az elsô pillana-toktól kezdve nagy hangsúlyt helyeznek a tanu-lóképzésre is.

Míg korábban csak kômûves munkákat vé-geztek, ma már a társas- és családi házakon át aközépületekig mindent építenek, a kivitelezéstkulcsrakész átadással vállalják. Az építôiparirészt maguk végzik el, amelyben a tanulóik egy-egy mester mellett dolgozva aktívan részt vesz-nek. E mellett térkövezéssel is foglalkoznak, kü-lönleges hasított homokkôbôl készítenek burko-latokat. Két építôanyag telepük is van, amelyek

lehetôséget nyújtanak arrais, hogy a forgalomban lé-vô építôanyagok szélesskáláját megismertessék atanulóikkal.

— Annak idején széplassan olvadtam be a mes-tervizsgáztatásba, a bizott-ságnak már évek óta tagjavoltam – kezdi beszélgeté-sünket. — Sokat köszön-hetek Suvák Györgynek,aki több évtizeden át voltennek a bizottságnak az el-

nöke a legelsô pillanattól kezdve, amióta tagjalettem az ipartestületnek és a kamarának átadtaa tapasztalatait, egyetlen alkalommal sem zárkó-zott el a válaszadás alól, soha nem ôrizte féltéke-nyen a tudását.

Mint mondja a cégén belül is fontosnak tart-ja, hogy legyenek olyan munkatársai, akik mes-terlevéllel rendelkeznek, a szakmát a legmaga-sabb szinten sajátították el.

— Magam is azok között voltam, akik a né-met-magyar közös mestervizsgát az elsôként le-tették – folytatja Vörös György. — Éltem a lehe-tôséggel, mert a mestervizsgára felkészítô tanfo-lyam részeként számos új ismerettel bôvíthettema tudásomat, olyanokkal ami a szakmunkás-bizo-nyítvány megszerzésének nem feltétele. S márakkor a terveim között szerepelt, hogy részt vál-

lalok a tanulóképzésben, amelynek egyik feltéte-le volt a mester cím megszerzése.

Vallja, egy mesternek el kell igazodnia a terv-rajzon, olvasni kell tudnia. E mellett statikai isme-retekkel is kell rendelkeznie, hogy ha kell tudjonboltíveket, romonádokat készíteni. Szólt arról is,sajnos jelenleg a mindennapi gyakorlatban nemelég hangsúlyos – pedig jó lenne, ha egy-egyközbeszerzési eljárásnál, vagy kisebb munka el-nyerésénél szempont lenne a mester végzettség–, mindezek ellenére elônyt jelent a mesterlevél.A baranyai meg különösen, hiszen a német mes-tervizsga-rendszer alapján történik a felkészítésés a vizsgáztatás is.

— Nem könnyû feladatra vállalkozik az igaz,aki belevág, hiszen nyolc hónapon át tart, s jelen-

tôs költségek társulnak mellé. Jobb lenne, ha rö-videbb ideig tartana, s inkább a téli hónapokbanfolyna, amikor az építôipar szinte teljesen leáll.Azonban azt gondolom, hogy aki vállalja, és ráál-dozza az idejét és a pénzét, hogy letegye, aznem fogja megbánni, mert csakis a javára válhat.Azonban arra még várni kell, hogy a megrende-lôk is figyelembe vegyék azt, hogy valaki rendel-kezik mester fokozattal, ennek a kultúrája mégnem alakult ki nálunk. Azonban mindezek ellené-re úgy gondolom, egy a mesternek saját magávalszemben támasztott igénye kell, hogy legyen az,hogy folyamatosan tanul, képezi magát, azért,hogy magasabb minôségû munkát tudjon végez-ni – fejezi be beszélgetésünket, mert már várjáka következô helyen. Sz.K.

Nehéz a tanulást és a munkát összeegyeztetni

A mesterképzés a céhek megalaku-lásával fonódik össze. A kézmûvesszakmákban mindig is jelen volt amesterségét magas színvonalon mû-velô, tudását nemzedékrôl nemze-dékre továbbadó szakember. A maimesterekkel szemben ugyan korunkmár más követelményeket állít,azonban egyetlen dolog mára semvesztett érvényességébôl, az e cím-mel rendelkezôk magas szakmai ésetikai normák szerint végzik tevé-kenységüket.

LEGYEN SZAKMÁJA MESTERE!Jelentkezzen a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Mestervizsga Központjában,hogy mielôbb a legmagasabb szakmai cím tulajdonosa legyen!

JÓ MUNKÁHOZ MESTER KELL!7625 Pécs, Majorossy I. u. 36. Telefon: 72/507-127; Fax: 72/507-152, e-mail: [email protected]

Page 25: Dél-Dunántúli Gazdaság XIV. évfolyam 6. szám

További információ: www.pbkik.hu

TANULÓSZERZÔDÉS 25Dél-Dunántúli Gazdaság

— Nagyon szeretem a szakmámat,

ezért is határoztam úgy, hogy Pécsre

költözöm, s a Pécsi Sütôipari Vállalat-

nál helyezkedem el, ahol akkoriban he-

lyezték üzembe az ország legkorsze-

rûbb zsemlegyártó gépét – kezdi beszél-

getésünket.

Mint mondja, az üzemben végigjár-

ta a ranglétra minden fokát, ott kezdett

el tanulókkal is foglalkozni 1990-ben.

— Azóta az életem része lett, na-

gyon szeretem csinálni – folytatja to-

vább. — Elôször pékekkel foglalkoztam

a Pécsi Sütôipari Vállalatnál, innen ke-

rültem át Pécsváradra az Aranycipóhoz,

ahol gyakorlati oktatóként dolgozom. A

mostani tanulóim a pék és a cukrász

szakmát egyszerre sajátítják el.

Nemrég tett szakmunkásvizsgát a

legutóbbi csoportja, amelyben tizenöten

kezdték meg a szakma elsajátítását, s

végül tizenketten végeztek.

— Nem volt könnyû a vizsga, hiszen

mind a hatféle termékcsoportból volt

feladat – mondja. — A következô tan-

évet tizenhat elsôs kezdi meg, akikkel

már a tanulószerzôdéseket is megkötöt-

tük. Mindegyikkel külön-külön elbe-

szélgettem, hogy tudja-e, mire vállalko-

zik, hiszen a cukrász és a pék szakma

nehéz fizikai munkával jár. Többen a

szüleikkel jöttek. Az nagy elônyt jelent,

hogy ezek a gyerekek nem voltak telje-

sen ismeretlenek, hiszen a 9.-10. osz-

tályt a szemben lévô iskolában végez-

ték, s már többször jártak a pékségben.

Mint mondja, az elsô két hétben cso-

portokba osztva sajátítják el az alapo-

kat, ilyenkor csak úgynevezett tanuló-

tésztát kapnak, hogy megtanulják a

mozdulatokat, s azt, hogy miként érik

el, hogy az ne ragadjon a kezükhöz. Ezt

követôen az általuk készített termékek

is a pékség szakboltjaiba kerülnek. A

legjobbak ösztöndíja a teljesítményük

alapján félévente emelkedik. E mellett a

nevük a faliújságra is kikerül.

— A leginkább az ösztönzi ôket a

minôségi munkára, hogy látják. egyre

nagyobb a keletje az általuk készített

termékeknek a pékséghez tartozó bolt-

ban – mondja. — S nincs is ennél na-

gyobb öröm, meg hát, hogy otthon is

megmutathatják már az elsô sikerült da-

rabokat. S, hát az is nagy húzóerô, hogy

a végzettek közül szinte mindenki a

cégnél folytatja tovább. Nem sok gya-

korlati hely vállalja ezt fel.

Annak a véleményének is hangot

adott, nagyon fontos, hogy a tanulók

megszeressék a szakmát. Az egykori ta-

nulói közül vannak, akik Németország-

ban, Angliában dolgoznak, az egyik pe-

dig 2010-ben elnyerte az Év dagasztója

címet.

— Esztendôrôl esztendôre elvisszük

a tanulókat az UKBÁ-ra, a szakma

egyik legjelentôsebb kiállítására –

mondja. — Idén a briós tanulóverseny-

re is beneveztünk, ahol meghatározott

idô alatt hatvan darab, különbözô for-

májú süteményt kellett készíteni. Két ta-

nulóm ötvennyolcat formázott meg, s

ezzel az elsô helyen végeztek. A Szak-

ma Kiváló Tanulója országos versenyen

pedig az egyik tanulónk olyan jól telje-

sített, hogy nem kell szakmunkás-vizs-

gát tennie.

Vallja, finom kenyeret csak jó szak-

ember tud készíteni. A mai napig a gye-

rekekkel együtt dolgozik, folyamatosan

mutatja nekik a különbözô fogásokat,

ugyanis nagyon fontosnak tartja, hogy

mire végeznek mindent el tudjanak ké-

szíteni. S, mint mondja, mire végeznek

a tanulók láthatóvá válik, kibôl lesz jó

pék, vagy kihez áll inkább a cukrászat

közel. Az idén végzettek közül a fiúkat

pékként, a lányok közül a legtöbbet

cukrászként foglalkoztatja tovább a

pécsváradi pékség.

Sz.K.

Több, mint két évtizedefoglalkozik tanulókkal

A tanulószerzôdés egy sokkal letisztultabb kapcsolat a képzôhely és a tanulóközött, mint a korábban alkalmazott együttmûködési megállapodás volt. Név-re szólóan, pontosan meghatározza az elvárásokat, valamint a juttatásokat ésazok mértékét. A tanulók fizetést kapnak, s egyéb, a többi dolgozót is megil-letô juttatásokban részesülnek, a tanulóéveik pedig munkaviszonynak számí-tanak.

Szilvásiné Tarjáni Katalin a szakma alapjait Nagykôrösön, a Toldi MiklósÉlelmiszeripari Szakközépiskolában sajátította el. Pályáját Kecskeméten asütôipari vállalatnál kezdte, a mestervizsgát Szegeden tette le, még az 1980-as évek elején. Tanulókkal húsz éve foglalkozik. Néhány esztendeje a PékekFejedelmi Rendjének tagja lett.

Szilvásiné Tarjáni Katalin: — „... az is nagy hú-zóerô, hogy a végzettek közül szinte mindenkia cégnél folytatja tovább.”

Page 26: Dél-Dunántúli Gazdaság XIV. évfolyam 6. szám

PORTRÉ Dél-Dunántúli Gazdaság26

Takács CsabaTakaros kis gumis mûhelyben járok az EngelJános úton. Takács Csaba 20 éve foglalkozikaz autókerekek problémáival: gumiszerelés,kerékkiegyensúlyozás, felnik sérüléseinek ja-vítása.

— Hogy kerültél ide? – mert tudom, hogya Pellérdi úton dolgoztál.

— Úgy gondoltam, hogy önállósítom ma-gam.

— A testvéreddel dolgoztatok és mégtöbb alkalmazottal. Itt hogyan oldod meg aproblémákat, hisz egyedül vagy?

— Az én filozófiám arról szól, hogy amit meg-csinálok, azért én személyesen vállalom a fele-lôsséget. Az autógumi szerelés a mai, nagy se-bességû autóknál éppen olyan felelôsség, mint afék, vagy a kormány javítása. A szakszerûtlenmunka tragédiához is vezethet.

— Milyen szakszerûtlen munkákkal talál-koztál?

— Sokan nem hozzáértô és nem megfelelôfelkészültségû emberekhez mennek, lényeg,hogy olcsó legyen. Ezt onnan gondolom, hogysokszor szól a telefonom és csak árajánlatot kér-nek. Valószínû, hogy a legolcsóbbat választjákmajd. Olcsó, silány minôségû, nem tesztelt anya-gokkal is lehet dolgozni, de nem ajánlatos. Pl:egy gyors motorkerékpár gumiját megfoltozzák,amelyik 150 km/órás sebességgel is szokott

menni. Azt sem tudják, hogy a törvény kimondja,hogy motorkerékpár gumit cserélni kell, nem sza-bad javítani. Vagy pedig: a defekttel érkezô ügy-félnek nem csak a lyukat kell megjavítani, hanemszét kell szedni a kereket, hátha „legyalogolta“már a gumit, vagy egyéb sérülés, esetleg fémszálszakadás is van benne. Az ügyfél úgy tudja, hogykész a foltozás és autózik nyugodtan. Nem isgondolja, hogy a kerék egy idôzített bomba. Azu-tán sokan a sáros felnit centírozzák. Ebbôl adó-dóan, ha egyszer alvázmosást végeznek az au-

tón, lejön a kerék belsejérôl a sár, nem lesz érvé-nyes a centírozás. A legnagyobb hülyeséget egypesti gumiszerelô kérdezte: ti a hátsó kereket iscentírozzátok? Azt hittem rosszul hallok.

— Ezzel együtt nem túl sok munkád van.— Sajnos az embereknek nincs pénzük. So-

kan akarnak használt gumit venni. Vagy vesznekis. Én néha megtagadom a vásárban vett gumifelszerelését. Általában a négy gumiból egyhasználhatatlan. De nincs kihez visszavinni. Ígylesz az olcsónak hitt megoldásból egy drágábbbekerülés. Abban reménykedem, hogy a szak-szerû munkám híre lassan elterjed. Lesznektörzskuncsaftjaim.

— Még mivel igyekszel kiegészíteni a te-vékenységedet?

— Motorkerékpár kereket is szerelek és cen-tírozok. Ennél a munkánál sokszor a kerék kisze-relése is lehet akár egy óra is. Valamint szezoná-lis tárolást is vállalok.

— Gumiáraid?— Az internetes megrendeléssel nem va-

gyok versenyképes. Ott ugyanis nem mindig frissgumit küldenek, hanem esetleg több éveset, a ki-futó készletükbôl. Én mindig az abban az évbengyártott gumi árát ajánlom meg, hiszen a gumi-gyárak a profilon is mindig újítanak. Kevés ha-szonnal adom, hogy piacon maradhassak. Hasz-nált autó vásárlásnál elôfordulhat, hogy a vevô újgumit lát az autón, de tulajdonképpen 3-4 évesgumik ezek. A vevô pedig nem tudja, hogy a gu-mira rá van írva a gyártási idô.

— Azt javaslom, csináld a legjobb elgon-dolásod szerint és – ahogy mondtad – egye-dül. Ha van kitartásod, akkor be fog jönni az amondás, hogy a férgese úgyis elhullik, a be-csületes megmarad. Jónak tartom azt, hogy aszemébe mersz nézni az ügyfélnek, ha talál-kozol vele.

Csak így tovább!– Birinyi Zoltán –

A HR Campus Plus Iskolaszövetkezet 2012-ben alakult, fôiskolai és egyetemi hallgatók, valamint a Gábor Dénes Fô-

iskola részvételével. Közös céljuk, hogy az üzleti partnereiknek megoldást kínáljanak eredményesen foglalkoztatha-

tó munkaerô biztosításával, továbbá hogy a diákok számára szervezett és ellenôrzött keretek között biztosítsanak di-

ákmunkára lehetôséget vagy akár szakmai gyakorlatuk eltöltéséhez szükséges munkahelyet. Szolgáltatásaik az ország

egészén elérhetôek mind a partnerek, mind a diákok számára.

Szolgáltatásunk kétirányú:

● tagként regisztrált diákjaik és leendô tagjaik irányában megfelelô munkakörülményekkel járó pénzkereseti és fej-

lôdési lehetôséget kínálnak belföldi és külföldi munkalehetôségeken keresztül,

● üzleti partnereik, megbízóik számára hosszú távon megoldást kínálnak hatékonyan és rugalmasan foglalkoztatha-

tó munkaerô biztosításával.

Az Iskolaszövetkezet tagjainak és partnereinek köszönhetôen valamennyi ágazatot felölelve akár a nagy létszámokat,

akár a speciális kvalifikációkat igénylô vagy a kisebb létszámokat lekötô tevékenységek elvégzésére is képesek.

Vállalási területük a munkakörök széles palettáját öleli fel, a tolmácsolástól a hostess munkán át a könnyû fizikai

munkakörökön keresztül egészen az irodai tevékenységekig.

A cégek jelentkezését a következô elérhetôségen várják: www.hrcampus.hu, [email protected], vagy szemé-

lyesen a 7624 Pécs, Klimó György utca 21/b címen.

Munkaerôbiztosítás, diákmunka

kávészünet

Page 27: Dél-Dunántúli Gazdaság XIV. évfolyam 6. szám

ÚJ TAGJAINK 27Dél-Dunántúli Gazdaság

Gyorsaság, pontosság és megbízhatóság jel-lemzi a Hôkarszer Kft.-ét. Az ismert vállalko-zás tevékenységének elsôdleges profilját akomplett épületgépészeti szolgáltatás adja. Acég a közelmúltban csatlakozott a kamará-hoz. A vállalkozás tevékenységét HölblingZsolt, ügyvezetô vázolta lapunknak.

— Miként foglalná össze röviden aHôkarszer Kft. tevékenységét?

— Fô tevékenységi körünk – úgymint a víz,gáz, fûtés, klíma, fûtési rendszerek tervezése éskivitelezése – gyakorlatilag lefedi az épületgépé-szet teljes vertikumát. Lakossági és ipari jellegûkiépítéseket egyaránt végzünk. Családi házak,lakások, irodák, intézmények korszerû rendsze-reinek kivitelezését – minôségi garancia mellett -vállaljuk. Ez utóbbira, azaz a minôségre, cégünktermészetesen nagy hangsúlyt fektet. Emellettotthonosan mozgunk a hagyományos és a kor-szerû kivitelezésekben is. Munkánkra, az elvég-

zett tevékenységünkre garanciát jelent egy rész-rôl a sok éves szakmai tapasztalat, más felôl pe-dig az a számos referencia munka, amelyeket mivégeztünk el. A vállalkozásunk elsôdleges célja,hogy megrendelô partnereinknek minden eset-ben színvonalas szolgáltatást biztosítsunk. A mi-nôségpolitikánkon belül pedig arra törekszünk,hogy az épületgépészeti rendszerek kivitelezésesorán minden esetben megfeleljünk a piaci és avevôi igényeknek. Ennek érdekében fejlesztettükés fejlesztjük folyamatosan az általunk alkalma-zott technológiát. Felkészültségünk pedig lehetô-vé teszi azt, hogy a legmagasabb szintû igénye-ket is képesek vagyunk kielégíteni. Itt fontos mégmegjegyezni, hogy a komplett épületgépészeti ki-vitelezésen kívül természetesen vállaljuk a külön-bözô típusú és az épületgépészethez kapcsolódórészfeladatok elvégzését is.

— Miért döntöttek a kamarai csatlakozásmellett?

— Fontosnak tartjuk, hogy cégünk kamarai

tagsággal rendelkezzen. A kamara biztosítja ésfelkészült munkatársaival segíti a mindennapimunkákat, aktuális információk átadásával támo-gatja tevékenységünket. S nem utolsó sorbanmint érdekvédelmi szerv is fontos tevékenységetlát el, védve az iparosokat, vállalkozókat, vállal-kozásokat. E.É.

Az ideális vállalkozás ismeri az üzleti környe-zetet, tudatosan teszteli a piaci pozíciókat.Úgy „termel” pénzt, hogy a figyelme kiterjed amunkatársak érdekeire is. Figyel a társadalmikörnyezetre, amelyben él és dolgozik. Végül,a jó vállalkozás folyamatosan fejlôdik, növeliárbevételét, s persze növekszik az adózásutáni nyeresége is. Nos, a szigetvári szék-hellyel rendelkezô Kis ÁrnyékolástechnikaiKft. ilyen ideális vállalkozás. Kis Attila cégve-zetôvel a kamarai belépés kapcsán beszélget-tünk.

— Amikor tájékozódás céljából az ön cé-gérôl kutakodtam az interneten, figyelmesenvégignézve a honlapjuk kínálatát, ôszinténszólva kivételes öröm töltött el. Egyrészrôlazért, mert ilyen profi módon szerkesztetthonlapot még nem láttam hazai vállalkozás-nál, másrészt azért, mert ezzel is igazolva lát-

tam korábbi meggyôzôdésemet. Azt ugyanis,hogy ma már elképzelhetetlen egy vállalkozássikere megfelelô weboldal nélkül... Gratulá-lok!

— Köszönöm az elismerést, igazán jól esett.De mi is úgy gondoltuk már a vállalkozás megin-dításakor, hogy egy cég „arcát“ elsôsorban az ha-tározza meg, miként képes magát eladni, mikénttud a potenciális ügyfeleinek üzenni, illetve ho-gyan képes az üzleti partnerek bizalmát minélelôbb elnyerni. Ehhez pedig úgy gondoltuk, hogylátni és láttatni szükséges. Létrehoztunk tehátegy olyan weboldalt, ahol megmutatjuk mindazt,ami jellemzi a Kis Kft.-t. A napi munkánkat, azt acsarnokot, ahol a tevékenységünket végezzük, aszékhelyünk központi bázis épületét, s perszeazokat a munkatársaimat, akikkel a vállalkozá-sunkat sikerre vihettem. Sikerre vihettük.

— Mi a tevékenységük fô profilja?— Ahogy azt a nevünk is mutatja: árnyéko-

lástechnika. Annak teljes vertikuma. Foglalko-zunk redônyökkel, rovarhálókkal, szalagfüggö-nyökkel, rolettákkal, reluxákkal, párkányok, re-dônykapuk, napellenzôk gyártásával, de kínála-tunkban szerepelnek még a mûanyag nyílászá-rók, a motorok, vezérlések, illetve polikarbonátféltetôk, külsô, lamellás árnyékolók. Mindenkoricélunk az, hogy a megrendelôinket a legrövidebbhatáridôn belül, a piacon lévô legkorszerûbb ter-mékekkel szolgáljuk ki, melyek a legmagasabbkövetelményeknek is megfelelnek. Termékeinkegyébként megfelelnek az esztétika és a bizton-ság minden kritériumának. Természetesen tekin-tettel vagyunk arra is, hogy a megrendelések so-

rán egyedi igények is felmerülnek. Ezekkielégítésére is nagy gondot fordítunk.

— Mennyi idô telik el a megrendelés és aleszállítás között?

— A mintakollekciónkból kiválasztott termék-re – az elôzetes felmérést követôen – árajánlatotadunk, a termék pedig 7-10 napon belül szállítás-ra és szerelésre kerül. Egyes termékeinket igényszerint motoros és távirányítós kivitelben is elké-szítjük. Munkáinkra garanciát jelent a több évtize-des szakirányú tevékenységünk mellett, a szám-talan referencia munka is.

— Miért döntöttek a kamarai csatlakozásmellett?

— Minden növekvô vállalkozás életében el-jön az a pillanat, mikor már nem elég az, hogycsak önmaga képviselje érdekeit a piacon. Évekóta figyelemmel kísérem a helyi iroda kínáltaszakmai és vállalkozói fórumokat, ha idôm enge-di, rész is veszek ezeken a rendezvényeken. Kétéve a kamara révén bekapcsolódtam a Széche-nyi Kártya Programba, melyet kiváló lehetôség-nek tartok a vállalkozások likviditási gondjainakkezelésére. Elérkezettnek látom az idôt, hogytagja legyek az üzleti közösségnek, tapasztalata-immal, munkámmal segítsem a szigetvári városielnökség munkáját, lehetôségeimhez mértenhozzájáruljak a kistérség vállalkozásainak gazda-sági fejlôdéséhez. A csatlakozás gondolatát aKamara szigetvári elnöke, Horváth László meg-keresése is erôsítette. Reményem szerint cégema csatlakozással, személyem pedig a kamarábanvégzett munkával erôsíti a szigetvári kamarahelyzetét. E.É.

Komplett épületgépészet

„Tagja legyek az üzleti közösségnek”

Page 28: Dél-Dunántúli Gazdaság XIV. évfolyam 6. szám

KAMARATÖRTÉNET Dél-Dunántúli Gazdaság28

A kamara tevékenysége igen sokrétû

volt az 1880-as évektôl a világháborúig

terjedô korszakban. Az évi jelentések

számosa darabja nyomtatott formában

is megjelent (így már az elsô, az 1882.

évi felmérés, amely egyben valamiféle

számbavétele is a térség gazdaságának),

ami igen fontos forrás a kamara tevé-

kenységére, illetve az általa jellemezett

helyi gazdaság megítélésére. Mivel a

kamara területe alapvetôen mezôgazda-

sági térség volt, így nem véletlen, hogy

a kamarai jelentések is aprólékosan mu-

tatják be az agrárhelyzetet, kitérve az

árak változásaira, a mezôgazdasági

munkabérekre, a piacok változására stb.

Ezek az információk abban a korszak-

ban érdemi információkat hordoztak a

gazdasági alanyok számára. A mezôgaz-

daság mellett a másik alapvetô funkció-

ja a kamarának a várossal és a felsôbb

szervekkel való kapcsolattartás volt,

amelynek keretében a kamara informá-

ciókat, szakvéleményeket szolgáltatott.

Így például 1889-ben a selyemgyár léte-

sítésérôl beszélte le a város vezetését;

máskor javasolta egy cukorgyár felállí-

tását, de kiemelhetjük azt is, hogy egy

állami dohánygyár létrehozásának a

gondolata is a kamara közgyûlésén szü-

letett meg. Jól képviselte a helyi cégek

érdekeit is a pécsi kamara, amit jól pél-

dáz, hogy a fôvárosi Szent István bazili-

ka építésekor elérte azt, hogy annak or-

gonáját nem külföldi cég, hanem a pécsi

Angster-orgonagyár készíthesse el.

Fontos szerepe volt a filoxérás korszak-

ban egy hatósági jellegû vegykísérleti

állomás felállításában s egy borvizsgáló

bizottság létrehozásában.

A Pécsi Iparkamara kezdettôl fogva

fontosnak tartotta az infrastrukturális el-

szigeteltségbôl való kitörést, ezért tá-

mogatta a Bátaszék-Baja közötti Duna

híd megépítését. Fontos szerep jutott a

kamarának a különbözô kiállítások

megszervezésében, így például az 1907.

pécsi országos kiállítás létrehozásában.

A 20. század elejétôl a kamara javaslata

alapján kezdôdött egy vámhivatal felál-

lítására vonatkozó program, végül is

1909-tôl létrejött a hivatal. Fontos sze-

rep volt a kamarának a cégbejegyzések

kapcsán is, akárcsak az állami szubven-

ciók megítélésében, kamarai ajánlás

nélkül az állam nem adott ipartámoga-

tást egy helyi vállalkozásnak. A kamara

feladata volt ellenôrizni a versenyt, a

tisztességtelen tevékenység esetén eljá-

rást kezdeményezhetett a piaci szereplô

ellen, így például a gyenge minôségû

termék elôállítását megtilthatta. (KO-

PASZ,1970)

A Pécsi Kereskedelmi és

Page 29: Dél-Dunántúli Gazdaság XIV. évfolyam 6. szám

KAMARATÖRTÉNET 29Dél-Dunántúli Gazdaság

De nemcsak konkrét gazdasági

ügyekben játszott szerepet a kamara, ér-

dekképviseleti szervezetként egyre szé-

lesebb befolyást tudott gyakorolni az

ipar, a kereskedelem és a mezôgazdaság

mûködésére. Alapvetô szerepe volt

Zsolnay Vilmos szobrának 1907. évi

felállításában, illetve annak megszerve-

zésében. Állandóan foglalkoznia kellett

a kamarának az árak kérdésével, így

például az idôrôl idôre fellépô drágasá-

gi hullámokkal. Foglalkoznia kellett a

tanonc- és gazdasági oktatás kérdései-

vel a pécsi kamarának, ugyanakkor ösz-

töndíjakat is létrehozott a szervezet.

Egyre több tanfolyamot hirdetett a ka-

mara, ahol a hiányszakmák felé irányít-

hatta a munkaerôt. Szervezett például a

kamara építôipari, cipészipari, kazánfû-

tôi, gépkezelôi és egyéb jellegû képzé-

seket, s mindezt nemcsak Pécsett, ha-

nem a kamara egész területén. 1907-ben

a Zsolnay-gyár munkásjutalmazási ügy-

ben kereste meg a kamarát. A 20. század

elején felbukkant nôi egyenjogúság té-

makörével is kapcsolatba került a szer-

vezet: „..a kamaráknak alkalmuk nyílotta férfi és nôi iparosok közötti különbsé-gek legalább bizonyos fokú megszün-tetésére...”, ami egyben azt is jelentette,

hogy a minisztérium utasítását végre

kellett hajtani: mivel az 1868. évi tör-

vény nem tett különbséget nôi iparosok

és férfi iparosok között, így a kamarai

választásokon a nôi iparosok is

választójogosultakká váltak. (VÖRÖS,

2002) A pécsi kamara jelentôségét nö-

velte a város közepén létrehozott szék-

háza. A kamara eleinte a Perczel és a

Kisfaludy utca sarkán álló, 1853-ban

létrehozott épületben mûködött, ám en-

nek helyére 1895-ben új épületét emel-

tek, aminek már mérete is világosan je-

lezte, hogy a tekintélyes gazdasági szer-

vezet mûködését elfogadta a szakmai

közvélemény.

(részlet Kaposi Zoltán: Pécs gazdaságifejlôdése 1867–2000 c. könyvébôl. Ki-adó: Pécs-Baranyai Kereskedelmi ésIparkamara)

Iparkamara története (II.)

Page 30: Dél-Dunántúli Gazdaság XIV. évfolyam 6. szám

A bér-munkaügyi szoftverek fejleszté-sével foglalkozó Triber Kft. ügyvezetô-tulajdonosa a Schneider Autóház újmodelljét, a Mazda elsô Skyactiv tech-nológiával készült autóját, a CX-5 sza-badidô autót próbálta ki.

— Meglepôdött mikor meglátta

tesztautót.

— Azt hittem kisebb lesz. A próbaút

elôtt megnéztem a méretadatait és né-

hány fotót az autóról, és az alig több mint

4.5 méteres hosszúsághoz képest megle-

pôen tekintélyesek az autó méretei.

— A nagy SUV-okat kísérô fölé-

nyes hangulat, a hazai viszonyokra

sokszor jellemzô eltaposlak érzés is

társul a kocsihoz?

— Semmiképpen nem jellemzô ez

erre az autóra. Inkább barátságos han-

gulatot sugároz, a masszív, megbízható

családi autó az, ami elsôként eszembe

jut róla. Azt is be kell vallanom, hogy az

elôd a CX-7 sportos vonalvezetése ne-

kem jobban tetszett, az egyedibb volt,

mint a CX-5. Fôként az orr rész elôre-

dôlô hûtômaszkja, és a meredekebb

szélvédô teszi más karakterré a kocsit.

A karosszéria tüzetesebb szemrevétele-

zése után már megtalálhatóak azok a

formatervezési finomságok, amik izgal-

massá teszik az autót. Az pedig külön

bravúr, hogy a „kockább” forma légel-

lenállása is jó.

— A szögletes karosszéria általá-

ban nagy belsô teret jelent. A számok

alapján a CX-5 is nagyobb mint a

CX-7.

— Mivel az elsô ülések térkínálata

általában jó, a tér méretét a hátsó utasok

helye és a csomagtartó dönti el. Az 500

literes csomagtér szerintem nagynak

számít. Kiemelném a remek bôvíthetô-

séget, tetszik, hogy az ülések döntésé-

hez csak egy kart kell meghúzni a cso-

magtérben és automatikusan síkba dôl-

nek a hátsó ülések, igény szerint 40-20-

40 arányban. Azért is érdekel mostanság

a csomagtartó mérete, mert a lányom

külföldön tanul és dolgozik, sokszor

költöztetjük, ilyenkor szükség van a tel-

jes rakodótérre.

A hátsó üléseken is tökéletes a térér-

zet, van hely a térdeknek és a fejnek is.

— Elöl is ennyire sok helyet kínál

az autó?

— A meredek elsô oszlopoknak kö-

szönhetôen szellôs a hely. A kilátás is jó,

kicsi a holttér. Az ülések kellemesek,

jobban kedvelem a szövetkárpitot, mint

a bôrt. A kormány bôrhuzata viszont re-

mek, jó a fogása és az alumínium színû

küllôk is szépek. Ilyen részletbôl elkel-

ne egy kicsit több, mert a mûszerfal ne-

kem kicsit sötét.

— A felszereltség a csúcs alatti

szinten is bôséges.

— Megnéztem a tesztautó felsze-

reltségét, az autóban levô hárombetûs

rövidítésekkel jelzett extrák átolvasása

és értelmezése egész estés feladatot je-

lent egy autóiparban nem jártas ember-

nek. A biztonsági felszerelések, a klíma

és az alap elektromos extrák mellett ma

már a tempomat is nagyon fontos fel-

szerelés. A kényelem mellett segít elke-

rülni a büntetéseket is. Meglepôdtem az

i-stop névre hallgató automatikus mo-

torleállító rendszer adatain is. Az alig

3,5 ezer kilométert futott tesztautóban

már több mint 3 óra volt az az idô, amíg

állt a motor. Amellett, hogy sok üzem-

anyagot takarít meg, nagyon fontos

szempont, hogy a kocsi a városokban ez

alatt az idô alatt nem pöfögött feleslege-

sen kipufogógázokat a levegôbe.

— Azt hittem informatikához ér-

tôként megemlíti az elektronikus se-

gédeszközöket is.

— Ezek nagyon hasznos extrák, de

nem tartom ôket létfontosságúaknak.

Autóteszt: Papp Róbert – Mazda CX-5 CD150

Schneider Autóház Kft. ● 7630 Pécs, Pécsváradi út 23. ● www.mazdaschneider.hu ● [email protected]

AUTÓTESZT30 Dél-Dunántúli Gazdaság

Page 31: Dél-Dunántúli Gazdaság XIV. évfolyam 6. szám

Igaz, ha az ütközésvédô vagy a holttér-

figyelô rendszer megment akár egy ki-

sebb koccanástól, már megérte a beru-

házást, de ennek ellenére nem hoznak

lázba ezek a kiegészítôk. A tévedhetet-

lenségükben sem bízom igazán, inkább

úgy fognám fel ôket, mint hasznos se-

gédeszközök, de vakon megbízni ben-

nük senkinek sem ajánlom. Elég egy

szenzorhiba, vagy egy kisebb hiba a

szoftverben, a felelôsség pedig a veze-

tôé. Az is igaz, hogy tôlünk nyugatabb-

ra ezek népszerû felszerelések, így nél-

külük az autó sikere kerülhetne veszély-

be. Talán még a tolatóradar az, ami iga-

zán hasznos lehet, a CX-5 radarja ráadá-

sul a jobbak közül való, elöl-hátul figyel

és a grafikus jelzés mellett akusztikusan

is figyelmeztet. A külön rendelhetô ext-

rák és kiegészítôk között két olyan tétel

van amelyet mindenképpen kérnék az

autóhoz. Egyik a hûthetô kesztyûtartó

helyett, a biztonsági övvel rögzíthetô

hûtô-melegentartó doboz. A másik a ku-

tyarács, mivel sokat utazunk a kutyánk-

kal együtt.

— Van még egy olyan technológia

az autóban, ami egyedülálló az autó-

iparban, a Skyactiv rendszer. A bo-

nyolult mûszaki háttérbôl mi jelenik

meg a vezetô felé?

— Talán az egyik legfontosabb ho-

zadéka az autó újragondolásának, hogy

nagyon jó vezetni. Könnyed, dinami-

kus, finoman mûködik. Ehhez kellett az

alacsony tömeg, a finomított és így el-

képesztôen pontos váltó, és az a gyár-

tástechnológia amivel már a Skyactiv

elôtt is rendelkezett a gyártó. Élmény a

CX-5 csendessége, a saját benzines Ford

C-Max-omhoz viszonyítva is csendes az

autó, azt hogy dízel, hang alapján meg

sem lehet mondani. Látszik viszont a fo-

gyasztásmérôn. A gyári 5.2 literes átlag

beszédes, a CX-7 2.2 dízelmotorjának

gyári adata 7.5 liter volt. Mindezt úgy,

hogy a 150 lóerôs dízel nagyon jó erô-

ben van. Boldog lennék, ha a saját au-

tóm tudná vele tartani a lépést.

— Ebben az

ár és méretka-

tegóriában fon-

tos szempont

még a fogyasz-

tás?

— R é g e b -

ben nekem sem

volt elsôdleges, de a mostani autóm 1.6-

os benzinese nagyon szomjas, így ez a

paraméter is fontossá vált. Az üzem-

anyagárak alakulása miatt is elôtérbe

került, de talán ennél is fontosabb, hogy

a környezettudatos gondolkodás fontos

eleme, hogy takarékosan bánjunk az

erôforrásokkal. Itt kell megemlíteni azt

a fontos tényt is, hogy a prospektusban

az szerepel, hogy a CX-5 képes teljesí-

teni az Euro 6-os normákat.

— A futómûrôl még nem beszél-

tünk.

— Nem tûnt fel vele kapcsolatban

semmi különös, ami számomra azt je-

lenti, hogy jó. Kényelmes, stabil, szé-

pen kanyarodik, pontosan olyan ami-

lyennek vártam. A négykerékhajtás nem

érezhetô száraz körülmények közt, en-

nek valódi hasznához vizes, csúszós,

vagy havas, jeges út kellene. Ilyen kö-

rülmények között a mecseki utakon a

célba érést jelentheti, így annak aki ott

lakik, vagy fontos, hogy ilyen körülmé-

nyek közt is biztonságosan utazhasson,

annak fontos lehet. Én a kétkerékhajtású

olcsóbb modellel is elégedett lennék.

— Drága a négykerékhajtású CX-5?

— A beleépített technológiához és a

felszereltséghez képest inkább olcsónak

mondanám, ha nem hatna furcsán ez a

szó egy 9.5 milliós autónál. Inkább ma-

radjunk a versenyképes szónál, ami fo-

kozottan igaz a 6.8 milliós benzines

alapmodellre. T.R

Lökettérfogat: 2191 cm3

Maximális teljesítmény: 150 LE 4500/minMaximális nyomaték: 380 Nm 1800-2600/minSaját tömeg: 1605 kgMaximális sebesség: 197 km/hGyorsulás 0-100 km/h: 9.4 sÁtlagfogyasztás: 5.2 lAlapár (Attraction): 9.450.000 Ft Fontosabb alapfelszerelések (Attraction): elsô- oldal-és függönylégzsákok, kétoldali automata klímabe-rendezés, tempomat, menetstabilizáló rendszer, ke-réknyomás ellenôrzô, esôérzékelô ablaktörlô, érintô-képernyôs HIFI rendszer, telefonkihangosító, adaptívBi-Xenon fényszórók, automatikus távolsági fény ve-zérlés, fûtött elsô ülések, akadályérzékelô intelligensfékrendszer, sávváltás segítô rendszer, sávelhagyásfigyelmeztetés

A TESZTAUTÓ ADATAI:

AWD Attraction

Tel.: 72/539-008

AUTÓTESZT 31Dél-Dunántúli Gazdaság

Page 32: Dél-Dunántúli Gazdaság XIV. évfolyam 6. szám

BARANYAI GAZDASÁG Dél-Dunántúli Gazdaság32

Hazánkban az alkoholizmus-, a játék- és agyógyszerfüggôség népbetegségnek tekint-hetô. Sajnos sok cégvezetô találkozik azzal aproblémával, hogy munkavállalója valamelybetegség rabjává lesz. Mit lehet tenni?

A Reménység Alapítvány 1991-es megalapításaóta dinamikusan fejlôdô, a társadalmi szükségle-tekre reagáló, immáron közhasznú nonprofitszervezet. Dolgozik a gyermekvédelem területén,idôsek otthonát is mûködtet.

Bázis Addiktológiai Szolgálatát szenvedély-betegek számára indította 2008-ban, Pécsett. Azazóta már nappali rehabilitációs programmal is

rendelkezô szervezeti egység2010-ben bentlakásos rehabilitá-ciós intézményt nyitott Nágocson,az alapítvány székhelyén.

Azokon igyekszik segíteni,akik felismerik, hogy életükön változtatni kell, ésehhez segítséget igényelnek. A cél, hogy a külön-bözô társadalmi státuszú érintetteknek munkahe-lyi, családi kötelezettségeik ellátását felépülésükmiatt ne, vagy csak minél rövidebb ideig kelljenszüneteltetniük. Ez hozzájárul ahhoz, hogy szoci-ális és társadalmi helyzetük ne romoljon.

Az alapítvány mindinkább önfenntartóvá kí-ván válni, ezért szakmai szolgáltatásokat nyújt pi-

aci szereplôk számára, a kölcsönös társadalmifelelôsségvállalás jegyében.

A szakmai szolgáltatások között függôségek-kel kapcsolatos komplex – a Nemzeti Erôforrás Mi-nisztérium által támogatott – munkahelyi prevenci-ós modellprogramot ajánl, elôadásokat tart, inter-aktív – akár csapatépítô – tréningeket szervez.

Az alapítvány cégek jelentkezését várja –www.remenyseg.hu.

A kamara a társadalmi felelôsségvállalás je-gyében támogatja azon intézményeket, melyek aközjó érdekében kapcsolatba kívánnak kerülni avállalkozói szférával. Fenti cikkünk ennek szelle-mében jelent meg a Dél-Dunántúli Gazdaságban.

Azon adózók esetében, akiknél az állami adóha-tósághoz történô bejelentkezés a cégbejegyzésikérelem benyújtásával egyidejûleg teljesül, azadószám megállapítását megelôzôen az államiadóhatóság adóregisztrációs eljárást folytat le. Azeljárás eredményétôl függ az adószám megálla-pítása vagy megtagadása, végsô soron a cégbe-jegyzés teljesíthetôsége. Az adóregisztrációs el-járás kiterjed az új, valamint a már bejegyzett tár-saságokra, ha ott a vezetô tisztségviselô, képvi-seletre jogosult tag személyében következik be aváltozás.

Az adószám megállapítását, illetve a válto-zásbejegyzést követôen az adóhatóság kocká-zatelemzési eljárást folytat le mely során az adó-zó részére kérdôív (KOCKERD jelû nyomtatvány)kerülhet kiküldésre, melyet adózónak annak átvé-telétôl számított 10 napon belül vissza kell külde-nie. A kitöltött kérdôív adattartalma alapján azadóhatóság azt elemzi, hogy a végezni kívánt te-vékenységhez szükséges személyi, tárgyi éspénzügyi feltételek fennállnak-e a vállalkozásnál.

Az eljárás során kiemelt jelentôséggel bír akérdôív teljes körû kitöltése és az adóhatóság ré-szére történô határidôn belüli visszaküldése. Haaz adózó a kérdôívet legkésôbb a kézhezvételtôlszámított 10. napon nem adja postára, vagy sze-mélyesen nem nyújtja be a NAV ügyfélszolgála-tán, az adóhatóság az adózó adószámát mindentovábbi figyelmeztetés vagy mérlegelés nélkülazonnal törli és a cégbíróságnál is kezdeményeziaz adózó cégnyilvántartásból való törlését. Ehhezpárosul még egy súlyos jogkövetkezmény, misze-rint a mulasztó társaság vezetô tisztségviselôjeés tulajdonosa 5 évben belül gazdasági társaság-ban ilyen pozíciót nem tölthet be.

Fel kell hívni a figyelmet arra is, hogy a kér-dôív határidôn túli visszaküldése csak abban azesetben nem vonja maga után az adószám törlé-sét, ha adózó kimentési kérelmet is csatol avisszaküldött kérdôív mellé melyben olyan hiteltérdemlôen igazolható okokat terjeszt elô amelyekvalóban indokolják a késedelmet.

A revizorok is „POSZToltak“

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal revizorai az elmúlthéten, esténként sorra látogatták a POSZT hely-színeket, és ellenôrzéseket végeztek a különbö-zô vendéglátóegységekben. A Belváros számoskávézója, étterme, cukrászdája, bárja, valamint aZsolnay Kulturális Negyedben mûködô vendéglá-tó egységek vizsgálatára került sor. Az ellenôrzé-sek az esti órákban indultak, és jellemzôen anyugta-, számlaadási kötelezettség teljesítésé-nek vizsgálatára, a szabálytalan foglalkoztatásfeltárására irányultak. A vásárlások jelentôs ré-szének bizonylatolása szabályosan megtörtént,annak ellenére, hogy az ellenôrzések munkaidôntúli idôpontban zajlottak. A revizorok 29 próbavá-sárlás során 2 esetben állapítottak meg mulasz-tást. Két vendéglátó egységben szabálytalanulfoglalkoztatott alkalmazottat is találtak, a mulasz-tás miatt a vállalkozók bírságra számíthatnak.

Összességében elmondható, hogy a rendez-vény alkalmából lefolytatott munkaidôn kívüli el-lenôrzések során javuló bizonylatadási fegyelmettapasztaltak az adóhivatal munkatársai.

www.nav.hu

Lappangó munkahelyi problémák –segítség a szenvedélybetegségek ellen

AdóregisztrációAz adóregisztráció jogintézményének bevezetése miatt jelentôsen változott a cégbejegyzésrekötelezett adózók adószámának megállapítására vonatkozó szabályozás.

Elsôként Magyarországon:Foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatás a QUAESTOR Csoporttól

A QUAESTOR Csoport több tagja is önkénteskamarai tag. Maga a csoport 22 év alatt Magyar-ország egyik legdinamikusabban fejlôdô hazaivállalatcsoportjává fejlôdött a pénzügyek, a be-fektetések, az utazás és a telekommunikáció te-rületén. Josifek Tamás fiókvezetô a foglalkozta-tói nyugdíjszolgáltatás megismertetését vállalta.

— Innováció az is, ha egy terméket, eljá-rást, szolgáltatást földrajzilag új területen ve-zetünk be. Honnan az „ötlet”, vagyis a mód-szer?

— A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatásnak azangolszász országokban és az Európai Uniónyugati tagállamaiban már több évtizedes hagyo-mánya van. A társadalombiztosítás mellett ez ad-ja a nyugdíjrendszer igazi második pillérét, me-lyet harmadik oszlopként az öngondoskodás kü-lönbözô formái egészítenek ki.

— Miért válassza ezt egy cég?— Új eszköz kerül a vállalatvezetôk kezébe:

munkavállalóik elkötelezettségének növeléséreés különleges javadalmazási programok felépíté-sére is alkalmas. A bónusz-, és kulcsember-prog-ramok létrehozásával hosszú távú ösztönzésrenyílik lehetôség (bôvebben: www.quaestor.hu). Afoglalkoztatók számára az uniós irányelvekkelösszhangban álló, rugalmas csatlakozási feltéte-leket dolgoztunk ki.

— A kamarai üzleti közösség számáramegnyugtató, hogy egy biztonságos rend-szerrôl van szó. Jár-e elônnyel a kamarai tag-ság?

— Tervezzük. Jelenleg a cég adottságaitegyedileg vesszük figyelembe, a nyugdíjprogra-mok tervezésében és kialakításában, a költségekoptimalizálásában is segítünk.

Page 33: Dél-Dunántúli Gazdaság XIV. évfolyam 6. szám

ENTERPRISE EUROPE NETWORK 33Dél-Dunántúli Gazdaság

Folyamatosan bôvülôszellemi termék portfolió

(4.)

Az alább olvasható technológiai profilok némelyikemár nem található meg az Enterprise Europe Networkrendszerében... ...ez azonban jó hír, mert azt jelenti,hogy „megtalálta a párját“, azaz üzlet köttetett a tech-nológiai piactéren!

A kamarai munkatársak az Enterprise EuropeNetwork jó gyakorlatát átvéve a nemzetközi üzleti éstechnológiai partnerkeresésen túl a hazai technológiatranszfer ügyletek megkötésén is dolgoznak. Ennekmegfelelôen várjuk azon cégek jelentkezését is, akikkülföldiekkel nem, viszont magyar partnerekkel szíve-sen tárgyalnának.

A legújabb, angol nyelvû külföldi és magyar aján-latok és igények, valamint munkatársaink címe azalábbi oldalon érhetôk el:

http://www.pbkik.hu/index.php?id=15079

Fafelületeket megmunkáló és átalakító innovatíveljárás környezetbarát, mobil megoldással

Egy magyar mikrovállalkozás kifejlesztett egytermészetes és mesterséges fafelületek alakításáraalkalmas technológiát, mely egyedi módon adjaki/jeleníti meg a fa erezetét. A technológia mobilrend-szerben is használható, környezetbarát, és az eddigismert eljárásoktól eltérô látványt eredményez. Akésztermék sokoldalúan felhasználható.

A cég a technológia átvételében és ipari alkalma-zásában érdekelt partnert keres.

Üzemi információs terminál rendszer fejlesztéseVezetôi információs rendszer (VIR) részeként

Egy magyar kkv információs terminált fejlesztetta vezetôi információs rendszer támogatása céljából. Akihelyezett terminál egyszerûen kezelhetô érintésér-zékelôs, melyhez célszoftver és célhardver tartozik.Elônye az egyes (technológiai) mûveletek gyors ésegyszerû adatbevitele, a megbízható adattovábbítás,rugalmas bôvíthetôség, testre szabás és a kedvezôárérték arány. Alkalmazása az ipari gyártók és keres-kedelmi célú felhasználók számára elônyös. A cégmûszaki együttmûködésre keres rendszerintegrátort,és a VIR-t kiegészíteni kívánó vállalkozásokat. Jointventure alapítása is lehetséges.

Komplex élelmiszerbiztonsági analitikai eljárásmikotoxinok gyors kimutatására

Egy magyar kutatócég kifejlesztett egy eljárástés a hozzá tartozó eszközöket több mikotoxin egyide-jû kimutatására. Az analízis gyors és hatékony, hasz-nos a gabona- és élelmiszeriparban a gyártók, terme-lôk és forgalmazók, valamint az ellenôrzô hatóságokrészére. Míg a korábbi eljárások mindössze egyfélemikotoxint tudtak kimutatni egyidejûleg, ez a multiplexeljárás akár napi 1000 mérést tesz lehetôvé. A cég ajelenlegi módszerek kiváltásában érdekelt együttmû-ködô partnereket keres mûszaki együttmûködés / ve-gyes vállalati /gyártási megállapodás megkötésére.

Gyökérzónás szennyvíztisztási technológia konti-nentális éghajlati viszonyok között

Egy magyar mikrovállalkozás tervezési know-how-t fejlesztett ki a gyökérzónás szennyvíztisztításkontinentális éghajlatra történô adaptálására. A mód-szer alkalmas a nagy töménységû, de kis mennyisé-gû szennyvizek tisztítására, akár évszakonként fluktu-áló szennyvízkibocsátás esetén is. A technológiaajánlható kistelepülések számára kommunális, illetveipari és mezôgazdasági eredetû szennyvizekhez. Acég a technológia speciális, helyi alkalmazásában ér-dekelt kooperációs és kutatási partnereket keres.

Császár Gergely

Kereskedelmi ajánlatokaz Enterprise EuropeNetwork adatbázisábólDinamikusan fejlôdô építôipari öko-megoldásokraszakosodott lengyel cég üzleti partnereket keres. Avállalat környezetbarát építôipari megoldások általá-nos forgalmazója vagy ügynöke lenne kelet-európaiés/vagy lengyel piacon. Ezen felül együttmûködnefranchise vagy alvállalkozói szerzôdés keretében agyártókkal, nagykereskedôkkel. (Ref: 20100302002)Hidrotechnikai építôipari munkákra (civil és ipariépítmények) szakosodott román cég alvállalkozókéntdolgozna. (Ref: 20110314015)2007-ben alapított szerb építôipari cég lakó- ésnem lakóépületek, egyéb építôipari kivitelezést vé-gez, partnert keres közös vállalkozáshoz. (Ref: 20111228002)Horvát cég építôanyagok elôállítására, értékesíté-sére és építési munkák elvégzésére szakosodott, ke-reskedelmi közvetítôi szolgáltatásokat és közös válla-lati lehetôséget kínál. (Ref: 20100423014)Török építôipari vállalat, kulcsrakész kórházépítésiprojektek szakértôje, részt venne kórházépítési, felújí-tási projektekben mint alvállalkozó. (Ref: 20100806017)Egy lengyel-német építôipari cég alvállalkozó vagyfôvállalkozó lenne, fôként hidak és fa szerkezeti rend-szerek kapcsán. (Ref: 20091006003)Lengyel építôipari vállalat általános építési mun-kákkal foglalkozik, emellett építôipari gépek bérbe-adására és ingatlanértékesítésre specializálódott. Acég nehéz építôipari gépek gyártóinak szervizét kínál-ja, mint a kotrógépek és kanalas markolók. (Ref: 20110413030)Ipari, kereskedelmi és lakóépületek építésére sza-kosodott román cég keres partnert vegyes vállalatalapításához ugyanilyen profillal. (Ref: 20090505031)Építôipari munkákra, értékesítésre szakosodotthorvát cég kereskedelmi közvetítôi szolgáltatásokatkínál, valamint partnereket keres a cég teljes vagyrészleges értékesítéséhez. Olyan cégeket keresnek,amelyek érdekeltek lehetnek piaci területek, lakásvagy iroda megszerzésében. (Ref: 20101228056)Bajorországi német cég a megújuló energia terüle-tének szakértôje, elsôsorban földi kollektor, sós hôszi-vattyú és a kapcsolt készletek fejlesztésére és gyártá-sára fókuszál. A vállalkozás értékesítési képviselôketkeres Európa-szerte. (Ref: 20120227010)

Technológiai ajánlatok az Enterprise EuropeNetwork adatbázisábólCím: Innovatív, habosított anyagból készült építôele-mek, melyek alacsony energiaigényû és passzív szer-kezetekhez ideálisak (Ref: 10 PL 61AK 3HBI)Összefoglalás: Egy kis lengyel cég olyan habosítottanyagokból (expandált polisztirol - EPS, Neopor,Peripor) készülô szerkezeti elemeket fejlesztett ki ésgyárt, amelyeket fel lehet használni pince, padló,mennyezet és a falak burkolásához. Vállalatok, K+Fintézmények és tervezô irodák partnerségét keresi amûszaki együttmûködés, gyártás és kereskedelemcéljából.

Cím: Optimális megerôsítés, a szerkezeterôsítô anya-gok következô generációja (Ref: 10 SE 67CG 3GEE)Összefoglalás: Egy észak-svédországi innovátor cégaz építôanyagok új struktúráját és új anyagokat tesz-tel a megerôsítés érdekében. A megerôsítés háromdimenzióban jelentkezik, a nyomó- és szakítószilárd-ság, a tûzállóság és biztonságos bontás területén (azerôk eloszlanak). Az anyag kis súlyú, használható be-ton-, tarmack-, polimer- és egyéb anyagok esetén. Avállalat partnereket keres licenszszerzôdés, veg-yesvállalat, finanszírozás kapcsán, valamint végrehaj-tási és tesztelési munkákhoz.

Cím: Építési mód és rendszer tengeri szerkezetekhez(hullámtörô, rakpart falak, stb.), az építôanyagokat le-begô eszközökkel szállítva (Ref: NDC 123)Összefoglalás: Egy független görög mérnök kifejlesz-tett egy már szabadalmaztatott munkamódszert ten-geri szerkezetek építéséhez, mint például a hullámtö-rô gát vagy rakpart fal, melyekhez az építôanyagokatlebegô módon kell szállítani. A hagyományos mód-szerekkel szembeni elônyei, hogy lecsökkenti az esz-közigényt, a feladatok gyorsabb és pontosabb meg-valósítását teszi lehetôvé, ezáltal függetlenségeteredményez az idôjárástól. Partnereket keres a kivite-lezéshez, a marketinghez és a promótáláshoz.

Cím: Új, vékony, magas minôségû építési burkoló-anyag padló, falak és különbözô objektumok befedé-séhez (Ref: 12 DE 0855 3O99)Összefoglalás: Egy német kkv kifejlesztett egy ultra-vékony kôhatású építôanyagot padló, falak és min-denféle tárgyak burkolásához. Az anyag könnyû, tar-tós és könnyen tisztítható. A vállalat építôipari partne-reket keres, akiknek licenszszerzôdést vagy kereske-delmi szerzôdést technikai együttmûködéssel ajánl.

www.enterpriseeurope.hu www.pbkik.hu

Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36. Telefon (72) 507-126 Fax (72) 507-122 E-mail: [email protected]

Page 34: Dél-Dunántúli Gazdaság XIV. évfolyam 6. szám

VENDÉG-OLDAL Dél-Dunántúli Gazdaság34

Nyár volt megint, mert nyár öröktôl

fogva volt, csak pénzünk nem volt so-

sem. Furcsa lányhoz kötött egy furcsa

szerelem. Utóbb sokáig fájt a hiánya.

Emlékszem, borzasztó meleg volt, ami-

kor mégis el kell mennem tôle valami

ostobaságom miatt. A sínek fölött vib-

rált a MÁV-szagú levegô. Tudtam, ál-

lamvasutak, persze, de mikor elindult a

vonat, már egy parányi magányterületen

álltam.

A vonat egyébként a Határ büfé mel-

lett vitt el. Mert Határ büfé... Hát, ha

nem is öröktôl fogva, de majdnem min-

dig volt. És Bosnyák Sándor is volt, és

van hála Istennek. Balatonlelle és Sze-

mes határán áll ez a bizonyos kis étte-

rem, és – Sanyi mellett, aki tizenhét éve

üzemelteti – több dologról nevezetes.

Egyfelôl – talán olvastak róla, mert a

hírt pár éve a napisajtó szárnyra kapta -

egy szavazásom az itt készülô lángos ta-

láltatott a Balaton legjobbjának. (Záró-

jelben: megfigyelték, hogy ez az egyet-

len magyar földrajzi név, amely becé-

zett alakban is létezik?) A teremburáját,

nem tudom a tészta titkát. Pedig sok

munkafázisnál jelen voltam már. Mond-

juk, ötkor még sosem voltam talpon,

hogy a dagasztás kínjait végignézzem,

de például a kigombócozásnál igen. A

kigombócozás az a folyamat, amikor a

nagy tál dagadékból kis, tizenhat dekás

dagadékok lesznek. (Szigorúan zárójel-

ben: magam, hála Istennek, nem így sza-

porodtam. Gyermekeim testalkata kevés

hasonlóságot mutat édesapjukéval.)

Aztán a pálmaolaj. Rendben van, ezt

is tudjuk. Jó, bolognai feltét. Igyekszem

reprodukálni. Legalábbis valami hason-

lót kotyvasztok. De hogy mitôl lesz az

egész lángos olyan könnyû, és mégis

tartalmas, hogy miért ropog, ahol ro-

pognia kell, de nem szakad be, mint ne-

kem otthon, hogy mindent összekenjen

az asztalra átcsorgó feltét vagy tejföl,

azt továbbra sem értem. Ám kísérletezô

kedvû, kíváncsi embernek ismertem

meg magam, talán lehet még egy jó har-

minc évem, nyugdíjam úgysem lesz, el-

vacakolgatok én ezzel a lángos-dolog-

gal. Viszont, ha igazán jót akarok enni,

bekukkantok Sanyihoz. Hamiskásan

mosolyog majd, mint rendesen, aztán

tálal. Én meg faggatom a misztériumról

tovább.

Van egyébként még egy-két világ-

szám. Ilyen a sült hal – elôzetesen pác-

ban próbálkozik végsô formája elnyeré-

sével, és meggyôzôdésem, hogy ez is

párját ritkítja, és nem csak a nagy víz

mentén. Tudniillik nem a mélyhûtôbôl

rángatják elô, hogy válasszon a kedves

vendég, hanem inkább kevesebbet for-

galmaznak, de annak megadják a mód-

ját. A fagyasztott hal ugyanis belül so-

sem sül át, legfeljebb kienged, és furcsa

állaga – valljuk be, íze is – leginkább

ahhoz az almabefôtthoz lesz hasonlatos,

amit egyszer Epi papa, a hadtápfônök

szervíroztatott nekünk, kiéhezett kato-

náknak a kalocsai laktanyában. Az a há-

romszáz szerencsétlen, aki nem rettent

el rögtön a látványtól, meg is kóstolta,

és sovány vigasz volt, hogy Epi papa kis

híján a futkosón végezte.

És akkor ott van még a marlenka.

Nem tudom, ettek-e már marlenkát, de

ha a Határ büfében egyszer kipróbálják,

visszajárnak majd érte. Komolyan mon-

dom, ugyanis koranyáron szemtanúja

voltam, amint egy törzsvendég egész

dobozzal csomagoltatott ebbôl az édes-

ségbôl. A végén valahogy ottfelejtette,

és félúton járt Kaposvár felé, amikor

eszébe jutott. Nem fordult vissza érte,

csak a telefonba szidta magát. Nem idé-

zem. Sanyi, aki eladdig féltékenyen

ôrizte a sütit, mint kotlós a kiscsibéjét,

végre odaengedett bennünket a skatulyá-

hoz. Rekordidô alatt tûnt el a portéka.

S hogy hogyan zárult az a furcsa

szerelem? Ugyancsak furcsán.

— Ne hajoljon ki, még megüti vala-

mi ág! – kérlelt azon a bizonyos vonat-

úton a kalauz szelíden. Mire visszahúz-

tam volna a fejem, a szemembe repült

egy apró bogár. Lassan szállt, félrefor-

díthattam volna az arcomat, de ezeknek

egymásra kellett találniuk. Az apró bo-

gárnak és az amúgy is vaksi szemem-

nek. Jajgatva toltam föl az ablakot, az-

tán csak bámészkodtam kifelé, és re-

méltem, hogy mihamarább enyhül a fáj-

dalom. Olvasni akartam, de meg kellett

várnom, amíg megszárad az ég. Sokáig

azon járt az eszem, hogy fogom eljuttat-

ni a lánynak azt a könyvet, amit még

egy mozgóárus sózott ránk a parton. Il-

lett volna elpostáznom legalább, tudniil-

lik felesbe fizettük. Neki is sokba került,

tudom. De arra, hogy visszaküldjem,

nem került, és félek, már soha nem ke-

rül sor.

Néha a fél könyv is könyv, azt hi-

szem.

Sz. Koncz I.

Túl a határokon

Page 35: Dél-Dunántúli Gazdaság XIV. évfolyam 6. szám
Page 36: Dél-Dunántúli Gazdaság XIV. évfolyam 6. szám

Gazdaság- és Vállalkozáskutató Nonprofit Kft.; 1034 Budapest, Bécsi út 120.

Tel: (1)235-05-84; Fax: (1)235-07-13; e-mail: [email protected]; Internet: www.gvi.hu ügyvezető igazgató: Dr. Tóth István János

1/10

A GVI ad-hoc konjunktúrakutatási projektje keretébe n készült tanulmány arra tesz kísérletet, hogy a Go ogle Insights for Search alkalmazhatóságát vizsgálja a h áztartások fogyasztása, a kiskereskedelmi forgalom alakulása és az autóeladások jelenbecslésében Magya rországon. Több sikeres próbálkozás történt a Googl e adatainak hasonló jelleg ű felhasználására, többnyire amerikai gazdasági indi kátorokkal kapcsolatban. A mi célunk azonban egy olyan ország fogyasztási mutatói nak becslése az internetes keresési forgalom alapjá n, ahol az internet-penetráció elmarad az USA-ban, ill etve Nyugat-Európában tapasztalt szintt ől. Az eredmények azt mutatják, hogy a Google még egy o lyan országban is hasznos eszköz lehet a fogyasztás jelenbecslésére, ahol a fejlett országokhoz képest gyengébb az internethasználat. Mind a kiskereskedel mi forgalom, mind az autóeladások, mind pedig a háztar tási fogyasztás esetében azt találtuk, hogy a Googl e alapján számított indikátorok jól teljesítenek az a dott referencia-id ősorok jelenbecslésében.

A gazdasági folyamatoknak a Google által megadott információk alapján való becslését az a feltételezés alapozza meg, hogy a fogyasztók vagy vállalkozók jelenbeli, illetve várható aktivitását (termékek vagy szolgáltatások vásárlása) egy internetes keresési procedúra előzi meg: a gazdasági szereplő terméket, szolgáltatást, illetve gyártót keres, vagy maga a vásárlás az interneten keresztül és ezen belül a Google használatával történik. Persze nem zárul az összes, a Google-on keresztül megvalósuló keresés tranzakcióval – de a két tényező között pozitív kapcsolat tételezhető fel.

A Google-ra alapozódó elemzések jelentős előnnyel bírnak a hagyományos kérdőíves adatfelvételekre alapozott becslésekkel szemben, mivel már az adott periódus (hét, hónap, negyedév) lezárulása után pár nappal elkészíthetők, hatékonyságuk ellenőrizhető. Ezzel szemben a kérdőíves adatfelvételeken alapuló becslések kalkulálása 2-3 hetet vesz igénybe, a tranzakciók összességét mutató reálindikátorokat (pl. a kiskereskedelmi forgalmat, a fogyasztást mutató havi adatokat) pedig az adott periódust követő 30-40 nap alatt lehet kiszámítani. A Google nem helyettesítheti a hagyományos módszereket (pl. a gazdasági szereplők szándékolt magatartását, illetve várakozásait felmérő kérdőíves felvételeket) az előrejelzések készítésében, mivel inkább jelenbecslésre, mint előrejelzésre lehet alkalmas. Másrészt érdemes foglalkozni a Google nyújtotta lehetőségekkel, mert az általa nyújtott információk nagyon gyorsan elérhetők.

Az utóbbi években gyorsan nőtt azon kutatások száma, amelyek a Google adatainak a gazdasági folyamatok becslésében történő felhasználhatóságát elemezték. Azonban az internetes keresési trendeken alapuló fogyasztási előrejelzések pontosságát komoly mértékben befolyásolhatja az internet használatának elterjedtsége. Az Eurostat adatai szerint a teljes magyarországi lakosság körében az internetet használók aránya 2011-ben 70%-ra tehető. Az adatok szerint a 2004. évi 29%-os szinthez képest folyamatos növekedés volt tapasztalható az internet-használatban. Ennek az emelkedő trendnek köszönhetően

2012. május Gazdasági Havi Tájékoztató

keresési gyakoriság

Et-n (It) Gi It Gk idő

0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100

2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011

%

Év

Az Internet penetráció alakulása, 2004-2011

Magyarország*

EU-27*

Lengyelország*

Luxemburg*

Svédország*

USA**

A gazdasági sze replők várható/tervezett viselkedése és keresési aktivitásuk a Google-on

Page 37: Dél-Dunántúli Gazdaság XIV. évfolyam 6. szám

Gazdaság- és Vállalkozáskutató Nonprofit Kft.; 1034 Budapest, Bécsi út 120.

Tel: (1)235-05-84; Fax: (1)235-07-13; e-mail: [email protected]; Internet: www.gvi.hu ügyvezető igazgató: Dr. Tóth István János

2/10

az internet-felhasználók aránya 2011-ben már alig maradt el az Európai Unió 27 tagállamában jellemző 73%-os értéktől, míg a korábbi években komolyabb, 10%-ot meghaladó különbségeket is tapasztalhattunk. Azonban még mindig nagy elmaradásban van Magyarország a Benelux- és a skandináv országoktól, amelyekben az internethasználók aránya 90% körüli a teljes lakosság körében. Mindemellett megállapítható, hogy a poszt-szocialista országok körében Magyarország a középmezőnybe tartozik az internet-használatot tekintve. Fontos figyelembe venni az internetes megjelenés vállalati elterjedtségét is, hiszen a termelő, illetve szolgáltató cégek internetes jelenléte alapvető feltétele annak, hogy a fogyasztók megtalálhassák őket a világhálón. A GVI 2003-ban lebonyolított empirikus vizsgálatának eredményei szerint 206 magyarországi feldolgozóipari exportáló cég közül 107 (57%) számolt be saját honlap működtetéséről.

Az adatok és a becslési modellek

Az elemzés során a Google Insights for Search (GIS) alkalmazásának adatsorait, a GKI Gazdaságkutató ZRt. (GKI) fogyasztói bizalmi indexét, a Datahouse Kft. autópiaci információit és a KSH háztartások fogyasztására és a kiskereskedelmi forgalomra vonatkozó adatsorait használtuk fel. A GIS szolgáltatásában 2004. január 1-től kezdve érhetőek el adatok heti bontásban. Az alkalmazás lehetővé teszi keresési kifejezések, illetve keresési kategóriák megadását, amelyekhez kapcsolódóan egy-egy idősort generál a keresési forgalom időbeli alakulásának bemutatására. Elemzésünk során kategóriák megadásával generált adatsorokat használtunk fel. A kategóriák kiválasztásakor törekedtünk a lakossági fogyasztás lehetséges összetevőinek teljes lefedésére. Az első lépésben a háztartások fogyasztásának várható alakulásával kapcsolatos kategóriákra való kattintások heti adatait töltöttük le. A második lépésben a heti adatokat átalakítottuk havi adatokká, amelyeket tovább aggregáltunk negyedéves szintre. A harmadik lépésben a Google-ból legyűjtött adatsorok közül kiválasztottuk azokat, amelyek statisztikailag szignifikáns összefüggést mutattak a referencia-idősorral (a háztartások fogyasztási kiadásainak alakulásával).

A Google adatainak használhatóságát az idősoros elemzések szokásos stratégiájával vizsgáltuk. Egy alap- és egy kiterjesztett modell segítségével megvizsgáltuk, hogy hozzájárul-e a kiskereskedelmi forgalom pontosabb előrejelzéséhez az, ha a Google információit is figyelembe vesszük.

Kiskereskedelmi forgalom

A kiskereskedelmi forgalom esetében a naptárhatással kiigazított volumenindexek is nagyfokú szezonalitást mutatnak. Emellett megfigyelhető a válság hatása is – 2008 után jelentősen csökkent a kiskereskedelmi forgalom

Kiskereskedelmi forgalom Magyarországon 2005. évi átlagáron, (2004.01. – 2011.12., t= 96)

A kiskereskedelmi forgalom és a becsült idősorok, (2004.01. – 2011.12., t=96)

Page 38: Dél-Dunántúli Gazdaság XIV. évfolyam 6. szám

Gazdaság- és Vállalkozáskutató Nonprofit Kft.; 1034 Budapest, Bécsi út 120.

Tel: (1)235-05-84; Fax: (1)235-07-13; e-mail: [email protected]; Internet: www.gvi.hu ügyvezető igazgató: Dr. Tóth István János

3/10

Magyarországon. A GIS segítségével kiválasztott keresési kategóriák többé-kevésbé egységes képet mutatnak. Egyrészt itt is megfigyelhető bizonyos szezonalitás, másrészt világosan kirajzolódik a válság hatása is: 2008-ot követően kevesebb találatot látunk a legtöbb kategóriánál.

A becslés szerint a Google-ra alapozott modell hatása rosszabb, mint az alapmodellé, azaz nem szolgáltat többlet-információt. A kiterjesztett modell becslési eredményei azonban arra mutatnak, hogy a Google-keresések eredményei végső soron hozzájárultak a becslés pontosságának javításához.

Autóeladások

Az autóeladásokban (új és használt autók együttes értékesítési forgalma) jelentős visszaesés mutatkozott 2008-ban, és csak 2011 III. negyedéve óta mutatkozik némi emelkedő tendencia. A GKI Fogyasztói Bizalmi Indexe 2009. májusig többé-kevésbé együtt mozgott az autóeladások idősorával, de ezután elszakadt ettől.

Az alapmodell szerint az adott havi autóeladásokra erős hatást gyakorolnak az előző havi eladások és az előző évi eladási adatok is. A becslés szerint a Google által biztosított információkat tartalmazó becslés jobb eredményt ad, mint az alapmodell, azaz többletinformációt tartalmaz. A kiterjesztett modell becslési eredmények arra mutatnak, hogy a Google keresések eredményei számottevően hozzájárultak a becslés pontosságának javításához.

Háztartási fogyasztás

Magyarországon a háztartási fogyasztás idősora kézzelfoghatóan mutatja a gazdasági válság hatását: 2008 II. negyedéve után meredek visszaesés figyelhető meg 2009. III. negyedévéig, amit aztán a fogyasztási szint stagnálása követ. A GKI Fogyasztói Bizalmi Indexének idősora egyáltalán nem jár szinkronban a háztartások fogyasztásának alakulásával – valószínűleg a magyar lakosság politikai faktorokra való érzékenysége játszik szerepet ebben.

Az alapmodell szerint az előző időszak háztartási fogyasztása erős hatást gyakorol az adott negyedéves fogyasztásra. A becslés szerint a Google-ra alapozott modell hatása nem éri el az alapmodellét, de megközelíti annak teljesítményét.

Következtetések

A magyar adatokon elvégzett számítások arra mutatnak, hogy a Google által adott információk, ha önmagukban nem is, de más tényezők figyelembe vétele mellett hozzá tudnak járulni ahhoz, hogy a lakossági fogyasztást, illetve ennek különféle szegmenseit pontosabban lehessen becsülni. A kiskereskedelmi forgalom és a háztartások fogyasztása esetében a Google-adatok önmagukban nem voltak hatásosak, de javítottak az előrejelzés pontosságán. Az

Autóeladások és a GKI Fogy asztói Bizalmi indexe (standardizált adatok), (2004.01. – 2011.12., t=96)

Autóeladások és a Google adatai alapján becsült autóeladási értékek (2004.01. – 2011.12., t=96)

Page 39: Dél-Dunántúli Gazdaság XIV. évfolyam 6. szám

Gazdaság- és Vállalkozáskutató Nonprofit Kft.; 1034 Budapest, Bécsi út 120.

Tel: (1)235-05-84; Fax: (1)235-07-13; e-mail: [email protected]; Internet: www.gvi.hu ügyvezető igazgató: Dr. Tóth István János

4/10

autóeladások esetében pedig a Google információi önállóan is számottevően hozzájárultak a pontosabb becsléshez.

Az eredmények arra mutatnak, hogy érdemes a Google nyújtotta adatokkal kísérletezni – különböző kategóriákat figyelembe venni, és ezekből különböző módszerekkel aggregált komponenseket építeni – még az alacsony internet penetrációval jellemezhető országokban is. A kérdőíves vizsgálatok adatai, valamint makro mutatók mellett ezeket is figyelembe kell venni a fogyasztás jelenbecslésénél.

Háztartási fogyasztás és a GKI Fogyasztói Bizalmi Index (standardizált adatok) (2004. I. negyedév – 2011. IV. negyedév, t=32)

Page 40: Dél-Dunántúli Gazdaság XIV. évfolyam 6. szám

Gazdaság- és Vállalkozáskutató Nonprofit Kft.; 1034 Budapest, Bécsi út 120.

Tel: (1)235-05-84; Fax: (1)235-07-13; e-mail: [email protected]; Internet: www.gvi.hu ügyvezető igazgató: Dr. Tóth István János

5/10

Makrogazdasági tendenciák: Szlovákia gazdasági helyzete

2011 egészében 3,3 százalékkal n őtt a szlovák GDP, ami kiemelked ő teljesítménynek számít az európai gazdaságok jelen állapotához képest. Bár a f őbb partnerországaik gazdasági növekedésének lassulá sa visszafogta a szlovák export iránti keresletet, az továbbra is a GDP b ővülésének legf őbb forrása volt. A szlovák gazdaság 2012 els ő negyedéves, kiugróan jó teljesítménye az elemz őket is meglepte. Miközben a régió országai közül több is recesszióba süllyedt, az eurózóna pedig stagnált, a szlovák GDP 3 százalé kkal nőtt az el őző év azonos id őszakához képest. Az új szlovák kormányf ő, Robert Fico jelent ős restriktív intézkedéseken alapuló gazdaságpolitik a bevezetésére készül. Ez els ősorban az egykulcsos adó megszüntetését jelenti (te hát adóemelést). Emellett növelni tervezik a korábban bevezetett bankadót és egy egyszeri banki különadót is kivetnek. További intézkedésként csökkenthetik az állam hozzájárulásá t a kötelez ő magánnyugdíjrendszerhez, és lehetséges, hogy luxusadót és osztalékadót is bevezetnek. Az in tézkedésekt ől összességében idén 300 millió, jöv őre 1,5 milliárd euró bevételt várnak, amellyel az álla mháztartási hiányt a háromszázalékos maastrichti ko rlát alá szeretnék csökkenteni. A szlovák gazdaságelemz ők 1,4 százalékos növekedést jósolnak az idei évre, az Európai Bizottság pedig 1,8 százalékos b ővülést jelzett el őre. Az Ernst&Young elemz ői szerint azonban 2012-ben jelent ősen, 0,6 százalékra lassul a szlovák gazdaság b ővülése, els ősorban az exportfügg őség miatt. A vállalat szerint azonban a 2014-t ől 2016-ig tartó id őszakban jelent ősen felgyorsul majd a gazdasági növekedés, átlagban elérheti a 4,5 százalékos ütemet is.

Gazdasági helyzet

2011 utolsó negyedévében éves szinten 3,4 százalékos növekedést mutatott Szlovákia bruttó hazai terméke, ami 0,3 százalékponttal alacsonyabb, mint 2010 utolsó negyedévében. Negyedéves összehasonlításban ugyanakkor gyorsult a GDP fejlődési üteme, 2011 utolsó negyedévében 0,9 százalékkal volt magasabb, mint a harmadik negyedévben. 2011 egészében 3,3 százalékkal nőtt a gazdaság, ami kiemelkedő teljesítménynek számít az európai gazdaságokhoz képest – ráadásul a főbb partnerországok gazdasági növekedésének lassulása a szlovák export iránti keresletet is visszafogta. Ennek ellenére éves összehasonlításban 2011 utolsó negyedévében 7,5 százalékkal nőtt a termékek és a szolgáltatások exportja (ez 2010 utolsó negyedében éves szinten még 15,8 százalékkal emelkedett), és ezzel egyidejűleg egy százalékkal visszaesett az importvolumen. Így az export továbbra is a GDP növekedésének legfőbb forrása volt.

Szlovákia gazdaságának 2012 első negyedéves kiugróan jó teljesítménye az elemzőket is meglepte. Miközben a régió országai közül a magyar, a cseh és a román gazdaság is recesszióba süllyedt, az eurózóna pedig összességében stagnált, a szlovák bruttó hazai termék 3 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Az év első három hónapjában a gazdaság 0,7 százalékkal bővült az előző negyedévhez képest. A gazdasági növekedéshez

-10

-5

0

5

10

15

I II III IVI II III IVI II III IVI II III IVI II III IVI II III IVI II III IVI II III IVI II III IVI II III IVI II III IVI II III IVI

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012

százalék

A szlovákiai bruttó hazai termék (GDP) negyedéves volumenindexei, szezonálisan és naptári hatással kiigazított adatok (előző év azonos

időszaka=100,0%), 2000 - 2012

Forrás: Eurostat

40

60

80

100

120

140

160

180

I II III IVI II III IVI II III IVI II III IVI II III IVI II III IVI II III IVI II III IVI II III IVI II III IVI II III IVI II III IVI

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012

százalék

Szlovákia ipari termelésének volumenindexei, szezonálisan kiigazított negyedéves adatok, 2000-2011 (százalék, 100%=előző negyedév)

Forrás: Eurostat

Page 41: Dél-Dunántúli Gazdaság XIV. évfolyam 6. szám

Gazdaság- és Vállalkozáskutató Nonprofit Kft.; 1034 Budapest, Bécsi út 120. Tel: (1)235-05-84; Fax: (1)235-07-13; e-mail: [email protected]; Internet: www.gvi.hu

ügyvezető igazgató: Dr. Tóth István János 6/10

legnagyobb mértékben (35,9 százalékkal) az ipar járult hozzá, ám jelentős volt a szállítás és a vendéglátás szegmens (18,5 százalék) valamint a közigazgatás, művelődés és az egészségügy (12,9 százalék) szerepe is. A termék- és szolgáltatásexport éves összehasonlításban 2,6 százalékkal emelkedett (2011 első negyedében 16,8 százalékkal). Az import 1,3 százalékkal esett vissza az idei év első negyedévében.

A szlovák gazdaság növekedése már meglátszik a foglalkoztatottságon is. A statisztikai hivatal szerint az első negyedévben 0,6 százalékkal nőtt a foglalkoztatottak száma a tavalyi első negyedévhez képest.

Az új kormány intézkedései

A Radicová vezette előző kormány 2011-ben mintegy 1,7 milliárd eurós megtakarítást hajtott végre, ennek eredményeként a 2010-es, a GDP-hez viszonyított 8,1 százalékos államháztartási hiány 2011-ben 4,6 százalékra mérséklődött. Idén viszont az előrehozott választások miatt újabb takarékossági csomagot már nem hirdettek meg, azaz a hiány nem zsugorodna tovább, ha az új kabinet nem hirdetne meg egy újabb deficitcsökkentő csomagot. Elemzők szerint ahhoz, hogy 2013-ban a GDP 3 százalékára mérséklődjön a deficit, további 1-1,3 milliárd eurós megtakarítást kell elérni.

Az új kormányfő, Robert Fico már a parlamenti választások előtt jelezte, hogy adóemelésre és az egykulcsos adó megszüntetésére készül. Korábban a főbb szlovák adónemek kulcsa egységesen 19 százalék volt – a térségben Szlovákia volt az első, amely bevezette az egykulcsos adózást –, de az áfát már tavaly 20 százalékra emelték. Az új, kétkulcsos rendszerben az évi 33 millió euró feletti nyereséggel rendelkező társaságok adókulcsa 22 vagy 23 százalék lenne, az évi 33 ezer euró jövedelem feletti személyek jövedelemadója pedig 25 százalék. Más információk szerint a cégek magasabb adókulcsa 30 millió euró éves profit után lépne életbe. A jövő évtől tervezett adókulcs-emeléstől 366 millió euró többletbevételt remél a kormány.

Robert Fico többször és nyomatékkal közölte, hogy egyetért az Európai Unióban elfogadott takarékossági és stabilizációs intézkedésekkel, ezért az előző kormányciklusától eltérően most minden jel szerint kénytelen lesz valóban restriktív intézkedéseket hozni. Ezek a lépések várhatóan inkább az üzleti, vállalati szektort fogják negatívan érinteni, ami viszont ronthatja Szlovákia versenyképességét hosszabb távon.

A költségvetési konszolidációt célzó megszorító intézkedések között fontos szerepet kap a korábban bevezetett bankadó növelése is, melynek mértéke – arányait tekintve – elérheti az Európában rekorder magyarországi szintet is. Az intézkedést a közkiadások konszolidációjának szükségességével, valamint a szlovákiai bankoknak az előző években elért rekordbevételeivel indokolja Fico. A

-30

-20

-10

0

10

20

30

I II III IVI II III IVI II III IVI II III IVI II III IVI II III IVI II III IVI II III IVI II III IVI II III IVI II III IVI II III IVI

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012

százalék

A szlovákiai export volumenindexei, szezonálisan kiigazított negyedéves adatok, 2000-2012 (százalék, 100%=előző év azonos időszaka)

Forrás: Eurostat

-30

-20

-10

0

10

20

30

I II III IVI II III IVI II III IVI II III IVI II III IVI II III IVI II III IVI II III IVI II III IVI II III IVI II III IVI II III IVI

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012

százalék

A szlovákiai import volumenindexei, szezonálisan kiigazított negyedéves adatok, 2000-2011 (százalék, 100%=előző év azonos időszaka)

Forrás: Eurostat

-2,0

0,0

2,0

4,0

6,0

8,0

10,0

I II III IVI II III IVI II III IVI II III IVI II III IVI II III IVI II III IVI II III IVI II III IVI II III IVI II III IVI II III IVI

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012

százalék

A szlovákiai belső fogyasztás volumenindexei , szezonálisan kiigazított negyedéves adatok, 2000-2012 (százalék, 100%=előző év azonos időszaka)

Forrás: Eurostat

Page 42: Dél-Dunántúli Gazdaság XIV. évfolyam 6. szám

Gazdaság- és Vállalkozáskutató Nonprofit Kft.; 1034 Budapest, Bécsi út 120. Tel: (1)235-05-84; Fax: (1)235-07-13; e-mail: [email protected]; Internet: www.gvi.hu

ügyvezető igazgató: Dr. Tóth István János 7/10

bankadóból már a jövő évben 100 millió euró bevételre számít az állam. Emellett május végén a banki különadó bevezetését is bejelentette a szlovák kormányfő, amely egyszeri adóteher lesz, és amelyből közel 50 millió euró többletbevételre számít a szlovák kormány.

Emellett szó van egyfajta luxusadó bevezetéséről is, valamint arról, hogy 5 százalékos adót vetnek ki a társaságok által a magánszemélyeknek fizetett osztalékokra. Az új kormány ráadásul kiáll a nemzetközi pénzügyi átutalásokra kivetett, úgynevezett Tobin-adó bevezetése mellett is. További intézkedésként csökkenthetik az állam hozzájárulását a kötelező magánnyugdíjrendszerhez. (Az ebben részt vevők fizetésük kilenc százalékát utalhatják magánnyugdíj-számlájukra, míg kilenc százalék megy vállalati tb-járulékként az államhoz.)

Az intézkedésektől összességében idén 300 millió, jövőre 1,5 milliárd euró bevételt várnak, amellyel 2012-ben az államháztartási hiányt a GDP 4,6 százalékára mérsékelhetik, majd ezt követően a háromszázalékos maastrichti korlát alá nyomhatják.

Várható gazdasági helyzet

Korábban a szlovák gazdaságelemzők legfeljebb 1,5 százalékos éves növekedésre számítottak 2012 első negyedévét tekintve. A legfrissebb adatok fényében azonban már összességében 1,4 százalékos növekedést jósolnak az idei évre. Az Európai Bizottság azonban még ennél is derűlátóbb, hiszen a legutóbbi előrejelzésében 1,8 százalékos növekedést jelzett Szlovákiának, miközben az eurózóna egészére 0,3 százalékos visszaesést vár.

A Moody's nemzetközi hitelminősítő becslése szerint azonban a szlovák GDP növekedési üteme lassulni fog a jövőben. Az ügynökség 1,7 százalékra becsülte Szlovákia gazdasági fejlődését 2012-re. A Moody's 2012. március végén leminősítette, stabilról negatívra változtatta a szlovák bankszektor kilátásait, és lépését a gazdasági fejlődés, illetve a bankrendszer aktívumainak minőségi gyengülése veszélyével indokolta. Az ügynökség szerint az Európai Unió gazdasági fejlődésének lassulása következtében Szlovákiában gyengülni fog a vállalkozói környezet, ami csökkenti majd a bankok nyereségességét. A szlovák bankrendszer várható likviditását és tőkeerősségét azonban jónak látja a Moody's.

Az Ernst&Young elemzői szerint 2012-ben jelentősen lassul a szlovák gazdaság bővülése. Míg 2011-ben 3 százalékos volt a gazdasági növekedés, a tanácsadó cég szerint idén ez 0,6 százalékra mérséklődik – elsősorban az exportfüggőség miatt. A vállalat szerint azonban a 2014-től 2016-ig tartó időszakban jelentősen felgyorsul majd a gazdasági növekedés, átlagban elérheti a 4,5 százalékot is. A cég prognózisa szerint az export 2012-ben 1,7 százalékkal csökken majd, mert az európai adósságválság jelentősen hat a Szlovákia legfontosabb exportcikkei (autók,

20

25

30

35

40

45

50

55

1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011

Szlovákia kormányzati bevételei és kiadásai a GDP százalékában, 1997-2011

bevétel

kiadás

Forrás: Eurostat

-14

-10

-6

-2

2

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011

Szlovákia és az EU-27 tagállamok átlagos költségvetési hiánya/többlete a GDP százalékában, 2000-2011

Szlovákia

EU-27

Forrás: Eurostat

0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100

I II III IVI II III IVI II III IVI II III IVI II III IVI II III IVI II III IVI II III IVI II III IVI II III IVI II III IVI II III IV

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011

Szlovákia és az eurózóna államadóssága a GDP százalékában, 2001-2011

Eurózóna

Szlovákia

Forrás: Eurostat

Page 43: Dél-Dunántúli Gazdaság XIV. évfolyam 6. szám

Gazdaság- és Vállalkozáskutató Nonprofit Kft.; 1034 Budapest, Bécsi út 120. Tel: (1)235-05-84; Fax: (1)235-07-13; e-mail: [email protected]; Internet: www.gvi.hu

ügyvezető igazgató: Dr. Tóth István János 8/10

elektronikus berendezések) iránti keresletre. Az Ernst&Young szerint így a csökkenést jelentősen megérzi majd a gyártási szektor, a legkritikusabb helyzet pedig az autóiparban várható. A visszafogott kivitel miatt a vállalatok elhalasztják a gépekbe és berendezésekbe történő befektetéseket, míg az adott régió kilátásai nem javulnak. Ez a hozzáállás hatással lesz más iparágakra is: az építőipar 2012-ben valószínűleg ismét gyengén teljesít majd. Az elemzők szerint a kilátásokat még bonyolultabbá teszi a fenyegető európai hitelválság. Az euróövezet likviditásának alakulása miatti kétségek és az EU szigorított tőkefeltételeihez való alkalmazkodás biztosítása hatalmas nyomásnak fogja kitenni a bankokat. Valószínű, hogy sok közülük csökkenteni fogja a kelet-európai leányvállalatok forrásait. A hitelválság komolyan érintheti Szlovákiát a helyi bankrendszerben való erős külföldi jelenlét miatt. A vállalatok így az Ernst&Young szerint addig nem fognak új munkaerőt toborozni, amíg nem lendül fel a kereslet. A tanácsadó cég prognózisa szerint a 2011 negyedik negyedévi 13,5 százalékos munkanélküliség 2012-ben elérheti a 16 százalékot is. A dolgok ilyen alakulása korlátozni fogja a fogyasztást az elkövetkező két évben. A magánfogyasztás területének kilátásait rontja a reálbér valószínűsíthető csökkenése is, melynek oka a már régóta magas infláció.

Forrás: index.hu,inforadio.hu, napi.hu

Page 44: Dél-Dunántúli Gazdaság XIV. évfolyam 6. szám

Gazdaság- és Vállalkozáskutató Nonprofit Kft.; 1034 Budapest, Bécsi út 120. Tel: (1)235-05-84; Fax: (1)235-07-13; e-mail: [email protected]; Internet: www.gvi.hu

ügyvezető igazgató: Dr. Tóth István János 9/10

Nemzetközi tendenciák A müncheni Ifo gazdaságkutató intézet német iparra és kereskedelemre vonatkozó bizalmi indexének értéke újfent emelkedést mutatott 2012 áprilisában. A jelenlegi üzleti helyzet megítélése enyhén javul t márciushoz képest, a közeljöv őre vonatkozó várakozások pedig nem változtak. A GVI aszinkronitási indexe szerint az Ifo üzleti bizalmi indexét a múlt havinál kisebb bizonytalanság jellemzi. A kutatók úgy látják, a német gazdaság rugalmasan alkalmazkodónak bizonyult. A francia statisztikai hivatal (INSEE) áprilisi fel mérésének eredményei azt mutatják, hogy a francia i pari konjunktúra helyzete romlott. A vállalatvezet ők véleménye alapján összeállított üzleti bizalmi in dex értéke három ponttal csökkent és hosszú távú átlagos érték e alatt tartózkodik. A gazdasági fordulópont mutatója immár bizonytalan konjunkturális helyzetet jelez. Az általános kilátásokat jellemz ő index értéke nem változott, így továbbra is hosszú távú átlagos értéke alatt maradt.

Németország (Ifo)

A müncheni Ifo gazdaságkutató intézet német iparra és kereskedelemre vonatkozó bizalmi indexe újfent emelkedett 2012 áprilisában. A jelenlegi üzleti helyzet megítélése enyhén emelkedett és magas szintűnek mondható, a következő fél évre vonatkozó várakozások pedig nem változtak a múlt hónaphoz képest. Az Ifo szakértői úgy látják, a német gazdaság öngyógyítónak és rugalmasan alkalmazkodónak bizonyult.

Az üzleti helyzet és a várakozások alakulása közötti rést mérő, a GVI által számított aszinkronitási index értéke csökkent áprilisban, tehát az üzleti bizalmi indexet kisebb mértékű bizonytalanság jellemzi, mint a múlt hónapban.

Az ipari vállalkozások körében az üzleti bizalmi index értéke javult az elmúlt hónaphoz képest. A megkérdezettek jelenlegi üzleti helyzetüket és a következő hat hónapra vonatkozó kilátásaikat is sokkal kedvezőbbnek látják, mint márciusban. Az ipari vállalatok növelték kapacitáskihasználtságukat a múlt hónaphoz képest. A cégek továbbra is alkalmazotti létszámuk bővítését tervezik, de kisebb mértékben, mint múlt hónapban.

A kis- és nagykereskedelem területén a bizalmi index értéke eltérően alakult áprilisban: a kiskereskedelmi vállalatok körében kissé emelkedett, a nagykereskedelemmel foglalkozó cégek esetében enyhén csökkent. Az index összetevői is ellentétes irányban változtak. A kiskereskedők között a jelenlegi üzleti helyzet megítélése romlott, a rövid távú üzleti kilátások pedig javultak. A nagykereskedelem területén működők körében nőtt a jelenlegi üzleti helyzettel való elégedettség, a hat hónapra vonatkozó kilátásaik viszont enyhén romlottak.

Az üzleti bizalmi index az építőipar területén újfent enyhe csökkenést mutatott. A megkérdezett építőipari vállalkozók kissé kedvezőtlenebb jelenlegi üzleti helyzetről számoltak be, mint a múlt hónapban, és a következő féléves várakozásaik is pesszimistábbakká váltak.

Forrás: Ifo (http://www.cesifo-group.de)

75

85

95

105

115

125

135

Az üzleti bizalom megítélése Németországban az iparban és a kereskedelemben, az Ifo vállalati konjunktúra felmérése szerint,

2000=100%, 1991. január - 2012. április

Üzleti bizalom

Jelenlegi üzleti helyzet

Várakozások

Forrás: www.cesifo.de

-8,0

-6,0

-4,0

-2,0

0,0

2,0

4,0

6,0

J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl Á

2007 2008 2009 2010 2011 2012

Az Ifo üzleti bizalom és üzleti várakozások hónapok közötti változása (százalékpont), 2007-2012

Üzleti bizalom változása (t(n)-t(n-1))

Várakozások változása (t(n)-t(n-1))

Forrás: saját számítás a http://www.cesifo.de adatok alapján

0,0

5,0

10,0

15,0

20,0

25,0

J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl Á

2007 2008 2009 2010 2011 2012

Az Ifo üzleti helyzet és várakozások változása közötti aszinkronitási mutató alakulása, 1991-2012

Forrás: saját számítás a http://www.cesifo.de/ adatok alapján

Page 45: Dél-Dunántúli Gazdaság XIV. évfolyam 6. szám

Gazdaság- és Vállalkozáskutató Nonprofit Kft.; 1034 Budapest, Bécsi út 120. Tel: (1)235-05-84; Fax: (1)235-07-13; e-mail: [email protected]; Internet: www.gvi.hu

ügyvezető igazgató: Dr. Tóth István János 10/10

Franciaország (INSEE)

A francia statisztikai hivatal (INSEE) felmérése alapján az áprilisban megkérdezett vállalatvezetők véleménye szerint a francia ipari konjunktúra helyzete romlott az elmúlt hónaphoz képest: az INSEE üzleti bizalmi indexe három ponttal csökkent és hosszú távú átlaga alatti értéken tartózkodik.

A gazdasági fordulópont mutatója átkerült a bizonytalan konjunkturális helyzetet jelző zónába.

Az ipari vállalatok vezetői úgy látják, hogy elmúlt időszaki kibocsátásuk áprilisban enyhén emelkedett, de még így is alacsony értékűnek mondható. A késztermék-készletek volumene a vállalatvezetők megítélése szerint hosszú távú átlagos szintje alatt stabilizálódott. A teljes rendelésállomány mutatója enyhén csökkent és továbbra is alacsony szinten tartózkodik. Az export-rendelésállomány mutatója erőteljesebben csökkent, és az egyenlegmutató hosszú távú átlagos szintje alatt van.

A francia gazdasági növekedés a következő hónapokban várhatóan veszít a lendületéből: a vállalatvezetők egyéni üzletmenetre vonatkozó prognózisa (mely a következő hónapok üzleti kilátásait összegzi) áprilisban jelentősen romlott a megelőző hónaphoz képest. Az általános kilátásokat jellemző index – mely a válaszadók ipari aktivitásra vonatkozó véleményét összegezve tükrözi – nem változott a múlt havi értékhez képest és még mindig hosszú távú átlagos értéke alatt tartózkodik.

Forrás: INSEE (http://www.insee.fr)

Írta: Makó Ágnes (elemző, GVI) E-mail: [email protected]

Publikáció esetén kérjük, hogy elemzésünkre az

alábbiak szerint hivatkozzon: MKIK GVI: Gazdasági Havi Tájékoztató,

2012 / április, Budapest, 2012-06-10

60

70

80

90

100

110

120

130

Az üzleti bizalom megítélése Franciaországban az iparban, az INSEE vállalati konjunktúra felvételei szerint

100=hosszú távú átlag, 1976. március - 2012. április

Forrás: www.insee.fr

-1,50

-1,00

-0,50

0,00

0,50

1,00

1,50

2008 2010 2012

Fordulópont mutató a francia üzleti szektorban (INSEE), 2007-2012

Forrás: www.insee.fr