Embed Size (px)
Citation preview
DA. SZÖLLÖSSY ALFRÉDMINISZTERI OSZTÁLYTANÁCSOS.
AZ ORSZÁGOS NOZGÓKÉP\'[Z5GÁLÓ BIZOTTSÁGU.' ELNÖKE
III. ÉVFOLYAM 6. SZ .• SZERKESZTI: LA.JTA ANDOR. 1935 . .JUNIUS 1.
,
Ertesités.Szives tudomásukra
hozzuk a magyar mozgó-képszinház tulajdono-sOknak,hogya tulajdo-nunkat képezö filmkő-tések (United Artistskivételével) lebonyo-li tásával és ujabb kő-tések létesi tésével aDanubius Mozgóképipa-ri RT. budapesti film-kőlcsönzöcégetbiztukmeg.
Fentiek értelmébentehát fennálló köté-seinkböl eredö ö s s z e sjogainkat nevezettreruháztukát. ebbölki-fOlyólag az ugyleteklebonyolitására és a]<őlcsőndijak felvéte-léreegyedUlaDanubiusMozgóképipari RT. jo-gosult.
Teljes tisztelettelCITY FILM R.-T.
Tisztelt Cim I
KérjUk. hogya fentiértesi tést tudomásulvenni sziveskedjenek.
Teljes tisztelettelDANUBIUS MOZGÓKÉPIPARI R.- T.
~~~~IA legnagyobb siker I
a~!IVictor Hugo
mesterműve teljesen ujkáprázatosfeldolgozásban.
A szinjátszás tetőfoka.....~.Rendezte:
RAYMOND BERNARD
Főszereplő:HARRY BAUR
Bemutatta DÉCSI, KAMARA.
Kovács Emil és Társafilmvállalata
Budapest, VII., Erzsébet-körut 8.Telefon: 45-'-48.
~.;lIIt:lI~~_~
6. SZÁM.VIII. ÉVFOLYAM. 1935. JUNIUS 1.
UAN~DSMA~VAn VILÁ~UIDADÓHetenként 14 példányban számol
be a hazai és külföldieseményekről.
Bemutatásra kerül az ö s s z e smagya r mozgóképszinházakban.
Kiadja oMAGYAR FILMIRODA R. T.
Budapest, IX., Hungária alsó.körut 15. sz.Telefon: 46·3.46.
Hongol és nima filmf.h.étel.k, trükkfilmkénité5kópiók ál filmf.liratok klllsk.nylilmmunkák,
utóninkronizálás.
HETENK~NT
9PREMIERSZINHÁZ JÁTSZA
FORUM. ROYAL APOLLÓDÉCSI. CASINO. PALACE
CAPITOL. URÁNIACORVIN. CITY
DUNAI UTAZÁSOKaz Etső DlIllagődzaj6=ási Ttirsnsdg rninden
kényelemrnel berendezett termescóaöse!n.1. G'Y0rs-~ pos/a. roS /Jelyiltaj6 forgalom Possau
-Liu:::-lYictI. köaou,1\ Duna völg-yo Passau és Wien közőrt a
Fenséges !'izc]lségü es vadregényes Wnchauntit a lcgsxcbb folyamszakasz a vilnaon. Aszemélyhajózás kiindulópontja Passau, aholNcmetorsz.lgból, Angtitiból. Hollandiából ésa Rajnavidékről érkezők közvetlen hajócsat-lakozást kapnak Wíenbe és Budapestre.2. Postohajóí orgolom íí/ien=Biulapcst kő=őf.t
ken clőnvős Új olcsó utuzűs. A gőzös\\"kllhó! elindulva, kics dombvidéken. szőló-lu-gvek ú; ligetek között haladva. a szép fek,vcsű Esztergom és Viscgrűd érintése utánéri cl ~'fagyal'orsz{lg pátallan fekvésű, gyii-g-yörü fővárosát. Budapcstet.~. Erpresslunóíorgalom lVieJl_po3!)OllY_
BlldapCsl-'Beogracl-LOm-Ru.sse-Gillrgiflkösött.
Utazások :Jí'. Áldunáru a pompás, mindenkönyelemmel berendezett cxprcr:shajókkal..Vasuti csatlakozésok : Beogt'adbnn : Nis. Is-Ianbul, Saloniki, Athén. Lombnn, Sofia, Ros-sohan, Várna (tengeri Iilrdó a Fckr-tc-tenacrmcllett}. T'irnovo. Starn Zagoru, Istanbul :Giunriuban : Bukarest, Consmnzn (tcncnr!fürdő), Istanhnl felé.
I\z expressgőzös áthalad a páratlan szép--ésrű Knxan-szoroson és zuhatag i szakaszon,valamint a Vaskapun. Expressaózösscl uta-zók utleveleire csak a rendeltetési ország v].,zu nw szükségcs.
Elsőrendű konyha, étkezés étlap vagy tnbled'hotc szcrint, - Mindcn kénvelemmel IJe-reuduzot t hajófülkók, valamint hálóhclyek.>-Rendkivűl mélbluyos árú egyéni és társas:ital!inyutazá8ok: Auszt.riúba, Linzbc kirán-dúlással a Snlzkammcrgutba. FelsőausatrinIürdd-. gyógy_ és nyarulóhelyciro, valamintPnssnuba, továbbá :IZ expresshajókkal Rus-scrn, Giurgiuba. Várnára ér: Istanbulhn.
Az indulasi időre. mencttirakra, társasul a ,zúsokra. díjmérséklésekre. ellátásta. utiprog-reruokra vonatkozó mindonncmü felvilág-o"íl;i~fO::t1 kúz"éggc! 5zol.I!;;\1 az Elsó DHlIGK.ÓZ-
Iwjó=(Ísi T'ársosát: uta~ísi irodája Budapest.V.. Rudolf-rakpart 3. (Telefon: 27-2-45). -UJ.rynnitt válthatók mcnctjegyek, halófülkékú étkezési jegyek.
1
1---------+.~~~+.--------~A SZÖVETKEZETI ESZME A FILMSZAKMÁBAN
napi politikában és agazdasági életben igengyakran hangoztatott fo,galom ma cl szövetkezetés SOKszor olvasunk éshallunk a szövetkezetieszme aktuális voltáról
cikkeket és beszédeket. A nagy gazda,sági világháborúban. amelyben ez avilág immár évek óta él, bizonyos sze ..repe jut a szövetkezetnek, mint a ka-pitalista gazdasági rendnek kifinomul-tabb és enyhébb formája. Amikor azegyén elveszti jclcntöségét a nagy gaz$dasági közületben és mindinkább érzi,hogyavilágválsággal, a pénzügyi ba,jokkal és a nagy gazdasági egyesüle-sekkel - modern nyelven a trösztök-kel - szemben magára hagyatott ésígy ereje fogytán nem győzi a veleszemben tornyosuló nehézségekkel aharcot. akkor fölébred benne a veleegy nézeten és egy foglalkozási ágbanélő emberekkel való szolidaritás ésegyesülés gondolata. Igy ·jut kifcjc-zésre a szövetkezeti eszme, amelybentöbb az altruizmus. min t a szigoruunvett részvőnytúrsasúgokban vagy másvállalatokban és ahol az egyed úgy érzi,hogy érdekeit jobban védik meg. minta másikfajta alakulatban.
A szővetkczeti eszme nálunk inkábbmezőgazdasági vonatkozásában ismertés amikor szövetkezetről hallunk, in;kább a falusi és agrárjellegű öszcío.gásra gondolnak, mint a városi emberipari vagy kereskedelmi egyesülesérc.Pedig a szövetkezeti eszme a városok>ban mindenütt a világon tért hódított,csak épen nálunk nem, ahol még: min-dig bizonyos vidéki ize van. A szövct-kezetnek még egy mcllékize volt nd-lunk: félreismerték, mcrt laikusok fól,fogása szerint főleg rnczógazdasáai cik-kek termelése és ezeknek a termékek;nek a helyes elosztása a cél. Ez is té,ves, mert szővctkczru lehet termeszetescn ipari javak clőállitására is __o
nemcsak a kisiparban. hanem a nagy",
iparban is, hiszen a kartellirodák scmegyebek, mint szigorúbb értelembenvett szövetkezetek a szövetkezeti esz;me helytelen értcl;nezésében.
A Filmszakmában a szővct kezet i szónem újkeletű. Arnióta <l modct n kinc-matografia Fennáll. a szövetkezet-Ccnosscnschult - fogalma többízbenmerül föl, sok esetben meg is valósult,de - Iegalúbb - nálunk Magyarorszi"gon a filmszakmai szővetkezct mindigtiszavirágélcti.i volt. lIyen rövid ideigállt fenn vatamilyen moaiszővctkezet-szerü ősszeállás a háború végén, majda kommün utáni időkben. Ez a .~:.lzda;sáui alakulat nálunk sohasem tudottgyökeret verni.
Hónapok óta azonban ismét Folszinrckerült a szővctkczeti eszme és rnost,mint örömmel halljuk, komoly stú;diumbu jutott. Nemcsak a már jegyzettés befizetett 21.000 P bizonyítja az ösz-szeállás komolyságát, hanem az eszmehelyes fölismerése is. A Hlmqyár tás maMagyarorszúgon újból viraukorűt éli,vajjon ez a konjunk tur.t huzamosabbideig Iou.c tartuui, nem tudjuk, hiszenfi filmg yárt ás ma inkabb va luta-tcchni.kai adottságoknak köszönheti lótót,amely mcgszünhct abban a pillanatban,ahogy ezek a vulu tatcchnikai lehetősé-gek is - rncgszűunck. A szakmai cl=!Y~másrautaltsáp ma igen nagy. sokkalnagyobb, mint valaha. A szakma ÖSZ~
szességc szegény, a gazda~ági teher,visclóképcsséj sokkal kisebb, mint V:l~
laha, a bankhitelnek az a formája.amely a békében általános volt, mamcaszünt. A most megalakult ITlOzi.1szövetkczct önvédelemnek igérkezik,mcrt ha meg van a saját életősz tőnbőlfakadt hitelsacrvezetunk. akkal' nl,
egyes mozitulajdonosnak nem leszprobléma, honnan vegyell néhány százvagy ezer pcngös hitelt.
Ennek a gllzdasú[.!i egymásrautaltság,nak az érzését ismerték föl azok, akikévtizedek óta a filmszakmában komolvés értékes rnunkásságot h ..jtenck ki és
2
lűcióvnl kell filmet forgatni és nem le,het néhány ezer pengés l,tőkével"százezres érteket produkálni, amikora filmszínházak rckonstukciós munkáiujabb tökéket emésztenek majd föl,mutatkozik majd az olyan szövetkezetiősszcfogtisnak a szükségcsségc, amelyönzetlen módon. dc tiszta elvekkeligyekszik majd az arraszorult scuítsé.gérc. Amerikúban - mint azt a Film,k ultura mai számának más helyén olevashatjuk - 50.000 dollárral sietett azállarn a moziipar scaitséqére, mi ennyipcnpóvel is rncgcléqeclnónk. és ha .aszakma maga is siet a saját cxiszt en-ciájának a mcgszilárdításához, akkorscm a szövetkezet jövőjét, scm pediga mozgóképipar fennállását és jövő:ben i kialakulását nem kell féltenünk.
+---------.~~~~.----------~amikor .gaz meggyőződéssel és clhatá.rozással vatóbar- a közüle- érdekébenállnak az eszme szolgálatába.
Azok az eredmények. amelyek amozgószínházi szővctkczct megalaku-lásánál már mutatkoznak, bizonyítják,hogy nemcsak a szakma komolyangondolkodó elemei előtt rokonszenvesez az új összefogás, hanem az érdekeltminisztériumok is szivesen támogatjákés segítik a szövctkczctct céljai mq!:;valósításában.
A közeli hetek igazolni fogják, :e,het-c ebben a szakmában a gazdaságiösszefogást lI~Y -ncgcsínální, hogy al»ból a társadalom minden egyes t<\gjá~nak haszna és előnye legyen. Most,hogy a filmgyártás már túl van a gyer~mekbetcgségen, amikor komoly kalku-
Dr. VÁRI REZSÓügyvéd:
KI VOLT AZ ELSO MAGYAR lVIOZITULAJDONOS?
AKTASZERÜ BIZONYITÉI<KAL ELDÖNTÖM A KÉRDÉST -
em régiben a Magyar Hír,lapben eikk jelent megRónay Mária kisasszonytollából, aki nagy Felké.szültséggel igyekezettmegállapítani, ki volt azelső mozis. Ebben a cikk-
ben rnegcmlít í személyemct is, Illin tkútfőt. Ugy vélem, hogy most, amidőnközel van a majj yar moz i negyvenévesjubileuma, illik ezt a kérdést tisztázni.
Ott kezdem, hogy Sziklai Arnold,aki az első magyar mozi t alapította,édesapám jóbarátja volt. Egész világossan és határozottan emlékez tem arra,hogya millcnium évében elvittek fl
Szikla i bácsihoz az Andrássveútra.ahol mozp ófcnyképcket láttam. Á gye,rck emlékezetébe ez az esemény szintekiolthatatlanul bevésődött és így tör,tént, hogy ludlam, rniszcr int az 1896.
évben Budapcsten Sziklai rnozgóiény.képeket mututott be.
Az egyik kérdés az, hogy 1896. évinyara elölt muta tott.c be más mozgó-fényképet Budapcsten. a másik kérdéspedig az, hogy tnivel tudom igazolni at udúsomet.
Míndcnrc mcpfelel az a dokumenefum, amelyet nemrégen leltem az írá»saim kőxőt t. Sziklai Arnold egy levelea moziról.
A levél Párizsból kelt a Grand Ho,tel du Pa villon papi rosán 1896. évi áp-ri lis 14,én, írója Sziklai Arnold, báty,jának, Sziklai Zsigmond müépitészhczírta. A levél szövcgo a következő:
Kedves Zsiga! Tegnap este betegen ér/~e::-tem ide, nyomban elmentem Jl!arousselllle:;és vele ef,!yiitl oc Aus et Metíerbe, Ez ipa}'_és 1i111vl;.:;ziskola.A ieríoroto éPpen eíkéssidtés perforáltll/~ a ssctogokat egy sötét kanirá-baJTj. (Sajnos II levél egy része itt elham-
3
+---------~.~~~~,--------+vadt.) Remélhetőleg holnap sikerül. Itt f{I·
kllkoetasn Brunarius úrral, a/ú a bécsi Vene.dig in lí/íen bérl6je. illetve t ulojilonose ésaki 5 gépet vásárolt 50.000 frankért és 200/0-ért Ausztria részére. O már 811apja. itt 'lOC/H.Holnap utasunk Lvoeba. nevezetesen Ma-roussen, Brunarius és 'éJ~, ahonnan o,clltá"részletesen fogok neked írni, illetve tá-aira-toet a Itelyisé-g miatt. Kb. 14 flap mulva les»eK)' gépi/nk, valamint felvéteteink. Budapestreueiiinle fog jönni egy fialal 1HhIlÖ/~. aki (I::Arts & Metier-ben; a kísérleteket Ú'állyilolta,assi stense a= {'gyik tanárnak, S::abadsáf.{01 íogkérni az tntdeettöí, Jobb tes», lIIitti Tenn",inert sokkal képzettebb, amellett sok kísör-tetet végzett hasonló gepkJ.el. Ez engem igeI!megnvugiat . Azt hiszem tehát, h01!3' már .•w-hetiink helyisrget is, de ",ég jobb, ha 7xí-flmk. omig Lyollb(m mí ndent láttani. Fischercsak tie adja I,,; másnak (J helviséger !
Munkácsy itt van. Irj ide, ot« Arnold.U. i. lalálko::á\'iolH 1'an JltTalonyaival. (Ma-
lonyai ismert ml1.író. Alu1tkácsy bi::a{lI/(lsc,).
Ez a levél azt igazolja, hogy SziklaiArnold 1896. április 14,én már min«den elökésziilefel meglelt arra, hogyBudnpesten mozil létesitsen, A kérdésmost már az, hogy ezt megelőzőleg lé~testtett-e más mozit Budapestn.
1896. Februárjúban voltak Lumicrcelső rnozie.lőadűsai Párizsban. A levélhat héttel későbbről kelt. Kizárt dolog,hogy ezalatt az idő alatt Budapcstenmás megkezdhette az előadásoka!.Látjuk, hogy Sz.iklainuk is rncnuy!munkájába került a dolog nyélbeütése.Budapestre utazott, itt helyiségct né,zctt, visszautazott, tárgyalt a Mctier
FILMKOPIROZÁSI ÉSELLENÖRZÖ K. F. T.
VII., ERZSÉBET-KÖRUT 8. SZ,TELEFON: 37-2-87.
Kópíák szállitása az összesgyártási központokból.
rt Artssal, Lyonba utazott és tényleg1896. év nya'rún, a míllenníum ide jé~ben megnyitotta az első magyar moz.gót. .
Van erre cgy másik dokumentum.kezernben "olt az első magyar moelen»gedély, amelyet Sziklei Arnold kapott1896. évben. A rendőrségen még évek-kel ezelőtt Csú~zár akkori rcndórka-pitánnyal kerestem ki. Erről irtam iscikket a Filmmüvészcti Evkűn yv ]922.évi folyamában. Igy tehát kétségtelen,hogy 1896. év nyarán Budapeslen azAndrássy::úloll Sziklnínek mozija volf.
Ebben a cikkben közöltem a buda,pesti Főkapitányság 27.161: sz-lfk. 1896.sz. ,,
*-------~I~~~~'--------~DR. ÁGOTAl GÉZA,
a Magy,u Vil5ghiradó szerkesztője:
AZ UTÓSZINKRON KÉRDl~SE MAGYARORSZÁGON
~
~;;;k,rlegég~~~~~a~~;~~f~~ma az utószinkronizálás,amely probléma mind he-vese bben kér bebocsá.tást a fejlődés nevében
egy új, előtte eddig elzártterületre. Tegyük hozzá - egészen jo-~osan. Magyar nemzeti szempontbólelsőrangú fontosságú kérdés ma azutószink rorrizálás, amelynek helyesmegoldása sokirányban fo,!:!ja éreztetnielőnyös hatását.
Ez a kérdés nemcsak az elszigeteltmagyar nyelvterület filmpiacán merültfel, ahol a külföldről nagyszámban be-hozott játékfilmekkel szemben arúny.lag kevés 11 nemzeti termelés, de jelentskezett és megoldást nyert a nagy nyu~gateurópai államokban is, ahol pedig- mint Németországban - nagvszúm.ban kerülnek piacra nemzeti nyelvujátékfilmek. Ha a hozzánk legközelebbeső két nyugati nagyhatalmat nézzük,azt látjuk, hogy úgy Olaszországban,mint Németországban utószinkroni-zúlva mutatják be a külföldi játékfil-mekct. A közöttünk fekvő Auszt riá-ban pedig 95%~ban csak nérnctnyelvűfilmeket vetítenek a mozpók,
Olaszországban a Duce másfél évvelezelőtt nemzeti szempontoktól vezet-tetve rendeletileg tette kötelezővé azösszes bemutatandó külföldi játékfil-mek utószinkronizálását, mí~ Német';orsxáuban már évekkel azelőtt maguka kölcsönzők tértek át utőszinkroni-zál t filmek forgalombahozatalára, fel.ismerve a német közönség követelmé-nycit és az czcl kapcsolatos helyes ÜZ~leti politikát. A két ellentétes megoladás két különböző úton, de teljesenazonos eredményre vezetett. "'hissoIinirendelete folytán egyik napról a má-sikra berendezkedtek az olasz studiók
az utóseinkronizálásra és elárasztottáka filmpiacet a jól-rosszul utósainkroni-útit fi!mekkel. Nem sokkal a rendeletóletbelépttctósc után, 1933, őszéri al,kalmam volt végigutazni Italián ésmegfigyeltem az ut5szinkronizált fil;rnekct. sőt' tanulmányoztam az olaszutósz inkron.cljárésokat. Bizony, a kez-det nehézségei erősen érezhetők vol-tak a filmeken és még·a legnagyobbolasz mozgókban. a római Corso Um-berto és a Piazza Barberini környékénfekvő előkelő mozgóképszinházakbanis a legjobb külföldi filmek gyenge utó-szinkron alakban kerültek bemutatásra.A:r. erős nemzeti érzéstől vezetett fas-ciszta közönség azonban még így islelkes tapssal fogadta a filmeket. Mamár persze más a helyzet'. Két év utánOlaszország 5000 mozgójában élvezhetőutúszinkrorriz ált filmeket vetítenek.
Máskép alakult ki a helyzet Német,orszáúban. 1\1 int magyar kiküldőrt afolyó évi április hónapban Berlinbenmegtartott Nemzetközi Eilmkonureszeszuson, alkalmam nvilt a német film-szakma vezető cmb~reivel táruvalnorn"és megfigyeléseker tennem.
Amikor a huszas évek végén a han-gos filmgyártás Európában elterjedt.'\!emetországban tetőfokán állott II
filmprodukció. A berlinkörnyéki stu-diókban euvmúsutűn készültek cl ;i
nemctuyelvű banzosfilmck, ÚI4Y hoqymár a harmincas évek elején a mozaó-kópsz ínhúzak szükségletének tetemesrészét númetnvclvű filmekkel lehetettkiclóqitcni. fokozta az idcucnnyelvüfilmekkel szemben a német beszélőfil-mek kedvező arányszúrnát n:>;a körül;r-icny is, hogyakülföldön avar-tott til.r-teknek \'~y részét két verzióban kó-szítcfték cl, amelyek közül az eQ.,ikrendszerint német verzió volt. A ki_)l~csönzők csakhamar rájöttek arra, houy
5
Í)~~+-----------~.~~~~,~----------+~sokkal jobb üzlet Németországban -ahol a közönség erősen kezdett hozzá-szokni a nérnctnyclvű filmekhez - anemet filmek bemutatása, mjnt az ide.gennyelvű rilmckó. Ezérz minden kö':::csönzö ij..!yckc/.d! német hlmckct be-mutatni. fv\ivcl azonban ötezer németmozgóképszínház részére mégsem voltelcqcndö német film. továbbá iS!('11 sokkiilfőld'i alkotá.'; mégis csak érdekelteil német közönsegcr, H kölcsönzök kl'
sérletezni kezdtek n leülföldi filmekutószinkronizálásával. Két-három évalatt azután odáig lejfödott a helyzet,hogy ma már csaknem kivétel nélkülminden idegennyelvű film német utó.szinkron alakban kerül bemutatásra.Csak egészen elenyésző százalék hanvannak azok a filmek, amelyeket a né-mct" kőlcsőnzők nem utószinkronizál,tatnak. Ezek azok a selejtes filmek,amelyekben semmi üzleti fantázia ninecsen. Hogy a látszat mégis mást mu-tat és a Bcrlinbe érkező idegen mégislút eredeti nyelven bemutatott' film e:::ket, annak az a magyarázata. hogy aberlini .Wcst't-cn, az előkelő rnozgók-ban az cgésacn magas kulturáju kőzőn>ség részére elsőhetes lejátszásban ere-deti nyelven muta tjúk be a filmeket.Azonban a többi mozgóban ezek iskivétel nélkül utószinkronizálva kő-szi.ilnek bemutatásra. Vagyis eltekint-vc a gyenge filmektől. minden valamirevaló film utószinkronizálr alakban ke-rül bemutatásra. 'Természetesen azilyen általánosságban bevalt utósz.in-kroniaálásnak igen jónak kell lenni. Amagas nívón álló német filmipar kifo-eastalan utószinkrout szállít. A németkölcsönzök szer-int az utószinkronköltségei szepen meatérülnek. ami va-lószinű is, mcrt máskép nem képzel.hctö cl a saink ron általános elterjedése
rendelet nélkül. Németországbantehát az -űalcti élet és a kőzőnsóu kő-vctolménvcinck felismerésével lIköl;csönzök ·kczdcményczésére bevezetettés majdnem 100%~ban elterjedt utó-szinkron. rendszer teljes megelégedésre.nükődik.
Ha nemzeti szempontokból vezettet-ve Mussolini indokoltnak látta Olasz'országban 100%~ban elrendelni az utó,sainkronizúlűst és ha az élct követel,Illényeit felismerve Németországbanrendelet nélkül majdnem IOO%~banterjedt el az 'utószinkron, akkor SZO;
moruan kell megállapítanunk, hogy amagyar közönség ellenvetés nélkültüri az idegen filmeket' és érthetetlenülkell állnunk a szakma előtt, amely egyrészében komoly cllcnzésrc talál azutószinkron bevezetése. Eltekintve anemzeti szempontoktól. tisztán üzletiszcmmcl nézve is bizonyosnak látszik,hogya magyar utószinkron, amely amai viszonyok közölt körülbelül egy,harmadába kerül a németnek, megfogja hozni a befektetett tőbblet.tö-két. Igaz, hogy az utósainkronizálúspar excellence létkérdése a vidéki rnoz-góknak, dc nem lehet vitás, hogy abudapesti kózönc6p if: s zívescn fogjanézni a magvarra szinkronizűlt film e:::ket. Persze, nem n selejtes filmekkelkell kisérlctezni, hanem jó kőzépfil-mckkcl, mert il rossz film utószinkro-nizúlva is russz marad. Az eddigi ki-sérIetek szer-int a magyar utószinkronis lesz olyan jó, mint a német, ami mármagában a siker jogos reményét je-lenti. \A jól megvúlusztctt utósainkrc.nízált filmek úgy a Fővárosban. mint.~ vidéken emelni fogják a játszó moz-.í!ók üzleti forgaimát és meg fogjáknyitni a hangos film elterjedésekorbezárt mozgók nagy részének kapuit.
De to vúbb mcgyck. Nemcsak a mo-ziszu kmá rn lesz előnyös hatása az u tó-szinkron elterjedésének. hanem a ma-gyar filrnuyár tásr a is. A német példaII conrrarico is megállja fl helyét. MigNémetországban a nagyszámú hazaifilm rászoktatta a német kűzőnséget anémet' nyclvü filmekre és így indokolttávált az utószinkronizúlás, addig ná;Junk az elterjedt magyar utósxinkronkétségtelenül növeini fogja az érdek.lödést az eredeti magyar filmek után.Az utószinkron bevezetésével kinyiltvidéki mozgók pedig meg fogják hosz-
fl
vissza száz százalékban az eredetimunkát. És ha ugyanigy természetesaz is, hogy az utószinkron sohasemlehet olyan tökéletes, mint az eredetifilm volt, mégis meg vagyok győződveróla, hogy eljön az idő, talán nem isolyan sokára, amikor csodálkozni fog,nak az emberek, hogy Magyarorszá-gon éveken át idegennyelvű érthetetlenbeszédeket hallgatlak a mozgókban éscllenzesre talált az a törekvés, hogymagyarul hallgassák a filmeket. Azanalógia sohasem tökéletes és a sz inahúzat nem lehet a mozgóval párhu-zamba állitani. Érvelésem ellen fel le,het hozni, hogy igen ám, de h. egynauy külfölcli szinész Pestre jön, csakúgy tódul a közönség őt eredetibenmeghallgatni. De kérdem, háhy száza-léka Csonk. magyarország 9 millió,vagy a főváros egymillió lakosságánakez a "tóduló közönsége"? Elenyészőenkevés. A többiek nem is tudnák él,vezni.
A német és az olasz példa nyomá.nazt hiszem, hogy .Magyarországon aküLföldi filmeknek' csak' kis százalék-ban való kötelező utószinkronizálásátkellene elrendelni, a további száza,lékrn a belekóstolt közönség fogja rá,venni a szakmát. És az üzleti számí,tását megtalált szakma szívesen fogjaa közönség kívánságát teljesíteni.
*--------+I~~~~'--------+,:szabbítani a hazai filmek játékrendjét.ami bátorítólag fog hatni a magyargyártókra
Végül utóljára, dc nem utolsó sor-ban nekünk magyaroknak a nemzetiszempontot scm szabad figyelmen kí«vül hagynunk. Abban a küzdelcmhen,amelyet a magyarság fennmaradásáértés a jövő remélt jobbrafordultáértaz ősszeomlás óta mindcn ere jénekmegfeszítésével folytat, igen előkelőszercp jut a magyar kulturának. AKözépeurópa szívében elszigetelt nyelv;területünket fenyegető számtalan vc-széllyel szemben egyik legnagyobberősségünk maga a magyar nyelv. Erni.nens érdekünk, sőt kötelességünk tc-hát a maqyar nyelv terjesztése. ápo-lása. ~1a, amikor a színház és a könyvtörténelmi kulturszercpc mellé a filmés a rádió is mint elsőrangú kulturté-nycző csatlakozott, a rnüvésaetck mc •.•~gyéjén haladó filmiparnak kulturhiva-tásaról beszélhetünk. Ha a mult szá-zad kiválo magyarjai sokáig fájdalom-mal nézték, hogya magyar fővárosbannémetnyelvű színház terjesztette amüvcltségct es valóságos nemzeti ÜlV
nep volt az a nap, amikor a NemzetiSeinház alapkővének letételével a mn ...gyar szónak templomot emeltek, ak-kor a huszadik század trianoni ma-gyarja scm haladhat cl közömbösenamellett a tény mcllett. hogy a magyarfőváros és vidék mozgóiban kevés ki.vétellel, német, francia, angol és másnyelveken hallgatja a magyar közön-ség a sokszor nauyhatású művészi film.alkotásokat. ~'\a már természetes, hogyaz ország minden színházában ma-gyarra fordítva játsszák il külföldi sztn-darabokar. noha minden kulturcrnbcrtudja, hogy a forditás sohasem adja
lIlUfŰR[O, rUOI ft - SZÁllÓmagaslalI gyóg'f.hely - Olcsóellátás, nagyszerű pihenés - Strand,horgászat, turisztika. -
a Hru s ko-j él e vtlóqszcbodclorn seertnt.
B6rmily stylusu betök, tetszés szerinf szinben IFehér alapon is kitűnően olvasható I _
"DIATYP"FILM LABORATORIUMBudapest, VII., Rattenbiller-ucca 19. sz.
Telefon: 45-3-04.
Felelósség mellett készit
FILMFELIRATOKATAZ EREDETI KÓPIÁRA
7
+--------+.~~~+-------~VITÉZ MOLCSÁNYI ENDRE dr.:
A MAGYAR MEZOGAZDASÁGI FILMKÖZPONTMEGALAKULÁSA ÉS FELADATAI
oka n vannak. akik, amikora címet elolvassák, aztfogjúk mondani, már me;gint egy kőzpont, miórtszükséges az, amikor van
~.~ oktatófilmk ircndcltség akultusaminiszfórium ég:i~
sze alatt, amely az összes követelmé-nyeknek, tehát a mczőgazdasáuiaknakis meg fog felelni. A kultuszkormúnyvezetése alatt álló oktatófilmkirendelt-séget tényleg pompás intézménnyéépítette ki Geszti Lajos tanár, de azok-nak a követelményeknek, amelyeket ~l
filmmel szemben a mezöga,zdasúgi hl:;kosság, de kiilönösen annak dolgozórésze állít, kieleglteni nem tudja és nemis a célja. Meg kell állapttanunk, ha aföldmívclésügyi minisztérium a film;oktatás terén ott úllana, ahol fl kultusz.minisz tériurn példoszerűen kiépítettokitató filmkirendelfsége, akko!' az a(!::rar-Magyarországon 11Z agrárgondoÚltméltobb helyei vivott volna ki magá,nak 8Z ország közvétemén yében. Arnczőgazdaságí termelés fejlödése szek»oktatási intézményeinket olyan felada,tok elé állították, amelyeknek techni-kai felkészültség nélkül eleget tenninem tudtak. Nem is csoda. hogyemiatt fejlődésünkben úgy számban.mint nívóban staunűltak. A filmet,amely a modern oktatásban ma rnú rnélkülözhetetlen, teljesen mellözték .sígy óriási hiányokat kell ezen a térenpótolni. Ezeket a hiitnyokat kívánjahelyrehozré n Magyar Mezőgazdw;ágiFilmközpont, amelynek célja a mező~gazdasági film ügyet egységesen meg~szervezni, gondoskodni elsőrangú me-zögllZdasági filmek gyártá&ár61, kői,csön1zésérő/, vefifögepek beszerzésérőlés azok üzembehelyezéséröl. Az Or'szügos Mezőgazdas~ígi Kamarahoz be .•nyujtott beadvdnyom szerint a köz::pont célja:
1. elkészileni a mezőgazdasági szek«oktatás céljaira felhaszná/lwló, márrendelkezésre áli6 [ilrnek: és diapozit;,vek kafaszterét,
2. a filmeknek és díepoeíííveknek il
mezögazdasági és sznbedokí ntúsbnnminél nagyobb mert ekben történő fel,használásáf elömozc1ifani.
3. kűíönösen a gnzdakörök, más gaz:daalakulatok, valamint a mezögiJzdiJSágilakosság nepmúvetesevel foglalkozóeeyeb intézmények múkodését meg::k.Önnyíteni ezettot, hogy részükre él
rendelkezésre úlló filmek jegyzéke ősz:;szeellittnsséíc, műsorotcnt doigozzon ki,a filmek és a diapozilivek minel ol,esóbb kölcsönvélelét elősegítse, egy,részt a fiJmkö/csönzökkel, másrészt amozgóképszinllúzakbJ/. illetve vet ilű»géplula.idonosokkal kötendő sze/'ződé,sek mint ájé! elkészítse.
4. keresse és használ]a fel mindnzo»b! az utakat és módokat, amelyek afilmek nek a mezőgazdas,ági szekokte«lásban való mtnél nagyobb mériékűfel/18szná!á.wi! előmozdifják és ebbű,a célból íciííönösen törekedjen arra,hogy kiilfölái szakok!alási filmek Mwgyarország részére, amennyiben alkat::mesek; megszerezí essenek: és ma,q} ill'
felirattal ellátva, ezekokt síúsunk: szo!»gálalába állillas,"Ianak, továbbá
6. keresse múdjé! annak, hogy a he»zai filmgYéírléís bevonéÍs~val II hazai V;:::szonyoknek megfele/ö különleges mező::gazdasági szakoktaf6si filmek késziil::jenek,
7. egyiitfmííködni mindezokkei aziniézményekkel, amelyek a magyar fa/úéletének, miivészetének, népszokúsai::nak, természeti szépségeinek, gazdái::kodásának slb. eredeti, érdekes és ér'iékes megnyilvánulásait megörökíteniés propagálni törekszenek.
Tekintve, hogya magyarorszAlli me .•zőgazdasági filmanyag igen csekély,
8
~~ ...•--------~-._-------_.~~,... , ,_
minél előbb tanulmányozni' kellene amegfelelő külföldi, külőnősen olasz, nt;..mct, amccikai, francia filmek rncgszcr.zésénck lehetőségót. A magyar rnczö-gazda~á~i szakfilmgyárfás mindaddig.uig erre II gazdatársadalom megfeleloalapot összegyűjteni nem tud, csakisállami támogarással képzelhető cl.Egyelőre nem látszik más Ichctöséu.mint il Filmalapból erre a célra bizonyo-,összeget felhasználni. A központ mcg~bizott ja külön helyet kappa ::1I"\L'zőgHz~d<lsú~iSxakoktatsisi Tanácshan és mintaz összes mezög,\Zdas"l~1 filműuyckrcpr czcnténsa. a Filmalaphan és a kLlhtuszkorrn án y oktatófi Imk irend cltséuc.ben. A Központ a kiilföldi hasonló in.tézményckkcl a legszorosabb kapcsola.tot tartja fenn,
A felsorolt pontok csak nagy voná,sokban vázolják' a központ céljait,szervezetét és műkődését, amelynekpraktikus megvalósítása az OrszágosMczügauhl.<;úgi Knmarára, mint tbrvé«nye» érdekképviselet; Szervre vár. Alegsúlyosabb feladata a központnakkétségkívül a normebittmet: gyárfá~.a.arnelvekkel a vidéki rnozuóknt fogja ctszokásos kö!csöndíj mellett ellátni. Akizárólag oktató célokat szolgáló ke s-k cnyfihn gyártása métcrcnkint 4-Spcngöbc fog kcrültu.
Ami a filmgyártás szempontjait illetia k őzpout három irányelvet tűzött kim~!ga ('1(" A,; első a városi lakosséjgnai.:,mint fi mczőgazdasáui tcrményck fo::Foayasztóia nak a felvilágosításúra szol.gál5 rövid híradófilmek gyár~úsa, <.1Il1C~
lyck a várovi lakosság asztalára kerüli)mczóua edasági rcrrnényck termelési, {;J',
tékesitési fázisait fO,(!júk szem elé hoz.ni, a második irányelv, olyan egész elő»adási kitöltő normál szélességii mező,gazdasalJi filmck gyúrtása a mczöuazdn.
sá~i, falusi lakosság részére, amelyeknem kimondottan szakoktatási filmek.dc anyaguk érdekes beállttásával hoz,zú iérulnak a lakossúg mczögnzdasáu'termelcsónek gazdas~igosabb és céltudn
tosabb megreformálás.ihoz. Ezeknél él
filmeknél elsősorban azok él közscgekjönnek figyelembe, amelyekben mozgóvan, Azokban a községekben. aholmozgó nincs, a gazdakörökbe. kulturhá-zuk.ba a helybeli népművelődési bizott.ság anyagi támouatásával beépített vestítógépck részére, továbbá a vándor;mozgók és szakoktat ási intézményekrészére k ifcjczcttcn szakoktatási filmekfognak készülni. A központ a legsze-rosabb együttműködést kívánja a val-lás; és közoktatásügyi minisztérium ok.ta tófilmki rendel tségévcl fenntartani,különösen abban az időben, amikor Ll
uópművclődési hízottságoknak Film.anyaggal való ellátása il kultuszkor.mány filmprogramjúnak fontos kicgó.szítö része lesz. A Központ müködésé-hez szükséges anyagiak előteremtésenem lesz olyan egyszerű, mint az ok;tatófilmkircndcltsópé, amelynek fenn;tarrásához a közép. kőzépfokú iskoláktandíjuk 3%;ával járulnak hozzá, A kl'mondattan mczőgazdasági oktató in-tézményck száma, sajnos, olyan esc-kól y. hogy II központ fenntartásánakterhcit nem tudják vállalni a befolyttandíj bármilven magas százalékávalscm. A uazdakőrok. C!!) esiiletek. 'iiH aközségi népművclődúsi bizottságok kő-telcs hozzájárulásával, tovabbá II föld~rnivclésuuyi minisztérium propagandaalapjából állandóan biztosított segit<;é;Qévcl szcrónv keretek között a köz;porit mcukczdhct! működését, elsősor.ban a filmgyártást. A magyar játékfilmgyártás hősi küzdclcm után, ami ti
technikai részét illeti, európ ai nivóruemelkedett, nem maradhat mögött e HZ
oktal61i/m gyárfás sem, amelyre fi me.zőpazdaság: szukoktatásnak nóf kiilöz.hetetlen szuksége van, Ha a rnczőgaz.dasági filmközpont a filmgyártúsnakezt a fejlődési mcnctét mcgg~'orsítj,l,má,.is nagy szolgúlniot left úgy él [ilm»gyár!lísllak, mint él mezőgazdélságiszekoktet úsnek, emeí ynetc reiormiébotél film sem maradhat ki.
9
:'l~r·~----------+I~~~~.----------~GIOV ANNI GALLARATI:
I I I.
A TAVOLBALATAS
A TÁVOLBALÁTÁS, TÁ VlVIOZI, TÁ VFÉNYKÉPEZÉSl
~
zg~7,~tk1~!I;~~~;j~~:h~~~~o~:csolódott a fényképekdróttalan úton való to-vábbítúsa, min.tegy elő:hírnök ül a cél felé igyék-vő túvolbelét ésnek, Az
európai és amerikai nagylapok ma mármind rendelkeznek a képanyag felvé.telére szükséges készülékkel, de Euró",pában is már 22 nagy napilap rendez-kedett be a képanyag adásra.
Nem szabad megfeledkeznünk ar-ról sem. hogya British BroadcastingCompány már két éve rendszeresenközvetít képeket és filmeket, búr azadások csak kíséríeí jellegiiek. Angliáte tekintetben az Egyesült Allamok ésNémetország is követi és nemrégen anémet adó is megkezdte rendszeresmunkáját.
'Az a kívánság, hogy t évollevö dol-gokat láthatóvá tegyék a kiváncsi sze-mcknek, immár ötven éve foglaJkoz~tatja a tudásoket és ieítelélóknt, Azelektromos hírszolgálat fejlődése ma'gávai hozta a távolbalátás megvalósu-Iesar.
A selen fényelektromos tulajdonsásgát 1873,ban fedezték fcl, mig a tény,leges fényelektromos hatást (lIertz1888.) a kívánt cél érdekében Elster ésGcite l hosszú időn út vizsgal túk.
'Már 1877-ben Ayston és Parry né,hány kísérletnél használták fl selcnt.1906~ban Rígnsud és Fournier selcn.
celln-rnozaik segítségével l;gyszerű múr,tani figurákat kozvctítertck. Itt min-den egyes cella kűlőn-külőn vezeték-kel volt szcrclvc.
Nagy lépést jelentett aztán Nipkowjavaslata, hogy a kép elemeire valóbontását az általa elnevezett spirális
lyukasztású tárcsávai végezzék és CSU~
pán egyeellát vegyenek igénybe.A közben tökéletesített elektronesií
még érdekesebbé tette a kísérleteketés lehetóvó vált 8 képek dróttalanúton való tovúbbifása.
Szükséges, hogy az ilyen: képtováb-bitá st részletesebben is. mcgrnauyaráz.zuk. Az adóállomáson a továbbításraszánt képet egy fénysugár "tapogatja"végig (a német cbtesteí sz óra eddignem találtunk helyes fordítást) Ez aművelet sorban következik egymás.után. A képadta fényváltoz ások nakarányában a fotocella ugyanilyen arűsnyú áramingadozúsokat létesít. Ezt anyugtalan áramot megfelelő erősítő be.rendezéssol fcldoluozva akár dróton,akár adón út a Fclvcoö készülékhezjuttatják. A vevőkészülék ben keltetthasonló lüktctéscket, amelynek a lűk,tetesekkel modulált fényét pontról-pontra egyidöben az adóval a mcgíe.lelő ernyőre vetít jük. r-la a kepelern-bontás elég gyorsan megy végbe azadóallomáson, akkor - tekintve aszcrnrcttna tehetetlenségót - a képelőttünk összcálIítóclik. ITa az crnvötfényérzékeny lemezzel, vagy papiros-sal helyettesítjük, meg van a fávfo~íogreiie.
A kep minősege míndenkor il ket»elem számától függ. A gyakorlat azteredményezte, hogy jól szcmlélhctóképeket esek nagyszúmú pont, illető-(cg vonal rövid id ő ab tti tovúbbltasá-val lehetséges. Igya film képnél leg~alább 24 Icep.Jetepogntes" músod per»cenként es 180 púrhuzemos vonal szűk»séges.
Ennek II feladatnak a megvalósításaúgy a távolbalátás, min t a távrnoz iszempontjából nagy nehézségekbe ut-kőzík. A távfotografin kevésbbé.
10
*---------.~~~.-------+Tudvalevő, hogy a távolbalátás és
távmozt részére 200-----1000 méteres hul"lámhossz nem alkalmas, mert a 9 Kileshet-tz-re szabott Frekvenciasáv csak .16képváltozás és 30 vonal.Jctapogatását"engedi meg.
Kiilőnős nehézségekbe ütközik azadó és a vevőkészülék egyide jűsíl ese,a fotocellák érzékcnységi fakánaktőbbfélcségc, az alkalmazott fényforrá-sok intenzitása, a fotocella.iram ideálisfelerősítése stb.
Ami a fénykép drótnélküli adásaitilleti, itt feltétlenül korinyű és szállít,ható adóállomás hoz és vevőállomás-hoz vagyunk kötve.
Az Európaban eléggé elterjedt Belin»készü/ékel véve példának, alább adjukrövid leírását.
A dróton való k őzvctf tcshuz alkal.mns készüléket két kofferban helyez-zik cl. Az egyikbe kerülnek azok azuikatrószek, amelyek a képek rnccha-nikai .Jctapogatásához" szükségcsck: amotort, a képbontó szcrkczctct és an-nak optikáját és HZ crósltó bereride-zést.
A nnisik koffer tartalmazza a sz in»kron-hanuvillűt crösitö iévcl és az erő"forrást: a Kudmium-Nikkcl-ak kumu.látort és az anódfeszültséget adó 130Voltos szárazelemct. azon'kivül az cL:lcnzórző- és mérőcszkőzőkct.
Az egyidejüsífést a hangvilla segit"ségével érik cl, mert ;,!lan dú rezgőseegyenletes forgasi sebcssépet biztosít.
A vevőkészülék és crösítóbcrcndc-zés, amely a más adó által küldőtt kó-pet Ism d összcrillttja. a Dubois-Iélcoscillograffal dolgozik. Az oscíllograftükre fónysuqarat irányít epy ressol cl"látott fémlerncare. A rés mőgőtt her»ger-re elhelyezett fényérzékeny papi"1'05 a hangvilla rezgésének megfelelőscbcssóggcl egyidejűleg forog az adó"hengerrel. A rnodulált fénysugár a ké-pet már az említett módon ráckszpo-nálja. A rés kiilőnlcges formája a re;produkálásnál adja a jellemző "félhan,gat. (Foly tat juk.)
Téli sikerektavasszal:
GAÁL FRANCISKA:Ápr. 30.Forum: KIS MAMAMájus 24.Royol-Appolá: Molnár Ferenc:
dÓ TÜNDÉRMargareH SullavonFronck Morgon ésHerbert Marscholi
Május 16.Poloce: TITKOK
HAZABoris Karloff,
Charles Laughton
Mindhárom film 16 évenaluliaknak engedélyezve.
UNIVERSAL R.-T.BUDAPEST,
VIII., Népszinház-ucca 21. sz.Telefon: 34·8·48
11
.,~r~,~---------+.~~,,~.----------~EGY FILMRIPORTER
NAPL6JAGyörmegyéböl nagy'kiiet jedési! ketesztro»tális- árv ize! jeleniel»tek. Sürgősen ösS'ze~csomagoltlim a dohguimei, hogy még azéjfélkor induló vona,tot elér jem. Az érde»leesnek: ígérkező ri;potíenyegért érdemesmindent elkövetni,
mert a legkisebb késedelem is behoz,hataf/an lehel.
Ufközben él vonnton már össze isállitottam az elemi csapás felveendőrészleteit, hogy ezzel se men jen iefőveszendőbe. Hiszen az eseményekanyagát majdnem minden eseiben elű«re konslruálja meg él riporter, meri ér,zés dolga, hogy melyek azok az érde»kes képszerű, illetve [íírnsrerű "CSÚCS~
pont't.moment umok, amelyek él mozi«közönség számára hatásosak.
Hajnali [élh áromkor érkeziem Györ,be. fl ideg szél rázott öSSZe az állomáshuzatos kijárat ában. A város már r6gen nyugodtan pihent és falán él máso~dík- á/mánál tartott, amikor ná/amcsak most kezdödöff a munk:e. Hogymit je/en t idegen he/y en és· sötét éj,szakában másfélórás i~le,oda keresgé-lés, azt nem kell külön hangsúlyoznom.De végre mégis megtaláltam a várme,gyei érvizmentesíiő társulat ügyeletesmérnok éí, aki a napok óta tert ö sza.kad'allan és felelős szolgálaffól Icime»•.ülte n mondoffa el az árterület ponfosadatait, mert tuíeidonképen hivatalosiniormécío nélkűl innen tovább indulninem left volna a]árl'latos.
A csornai, valamint a pápai vonaltólvolf az érterűle! megköze/ifhefö. T é tállomásig vonattal, innen kOCSival Ju::.tottem Mórichida ksizsegbe. amelyneknagyrészét elözö napon öntötte elaz ár.
Rábapordány, Szilsárkány, Rába'szenimihél y községek környéke é» ren,
ge/eg sok tanya a pusztute« árnyék éi::.
ban. A kiőntöff Rábafo/yam íiömpőív-gö áradata, zúgva rombolt össze min»dent, ami az útjába került. Az árvizelől menekültek· szivetlépöen siralmaslátványt nyujtoffak, akiknek retteneteshelvzeíét még jobban sú/yosbitoffa atertos nagy szélvihar és a négyfokoshideg.
Csónakkal jártuk: be a kepszerűleghatásos teruteí eket, A beszakadt gáfakjavifásán dolgozo It a kőrnyék apraja,nagyja. A jeges piszkos vízből szige!»ként emelkede ft ki Rábaszenlmihályfemplomte •.e, ahová a hajlékfalanokkétségbeesett csoportja buzödoít ésakik jajveszékelve siralták az elpusz«tult, vagy menthetellen vagyonkáju,kat.
Dermedtetv bémult úk a felvevögép::.pel [elszerelt kis tétekvesztőnket és aveszélyes munkénkeí, Egymásután ke»rültek filmre az érdekesnél is érdeke,sebb jelenetek, amig egy hírtelen ke,letkezeli vihar csónekunk ei ieíborítoí»fa, én pedig a kormányossal és ieíve«vögéppel együtt a vizbe estem. A né,zök számára a legjobb burleszk, vagyvigjáték sem Iehetett vo/na sikerül,tebb mint a mt belesetűnk, Olyan jólkacag/ak és mulattak reitisnk, hogyminden búbéneiuket elielejtették.
Görcsösen öleltern magamhoz érte-kes felvevőgépemel, minfha egymástekettuk volna megmeníení. A felvevő'gépem filmmel együtt kétszer is él vizalá meriilt, A nyakig érö vízb öl nehe»zen vergődfem. a templomtér partjára,ahol egy épségben levö kis ház lakójaveff párffogásba .
Ruháim szórítúse és n vízzel megteltfelvevögépem rendbehozása miatt csakmásfél órás késessel folylafha1fam is<met a [ilmezést, mert a. felajánlo ti kői,csönruha olyan szűk es kómikus voltrajtam, hogya kabaré folylatása elke.riilhetetlen lett volna.
Ritkén jegyezhef fel a krónika film,telv é/eliel és .rnuleisúgos keberével"egybekőtöt t arvizkafasztróffll.
S o m k ú t i l s t v á n.
12
~. -+.~~Jl~, ~FELHIVAS.
A Mozi('gyesül~t elnöksége Ielhivja vi-dék! tagjait, hogy sztlneteléseikrtil leve-lt'Zőhtp útján k iildjenck előzetes éetesltés-taz egyesületnek. tjgvuncsuk értesltést kéraz eg yesület az üzem újra mcglte'ldél::é-ről is.
Morvay Pf t) ügyv, alelnök.
FILMÉVKÖNYVEf<
Die den behen Eilmschatfenden 1935.]:lhrg:Jl1g, Herausgeber: Rcichsfnchscha it ,Film. Vcrlng : Kelle Fjlm-Kurier-Verlag .•(;. m. b. J I. Berfin. \V. :J5, Ara: xr n.8!),
A né mct Iilmsznkma nagy irodalmi cse-ménye a Rcichsfnchscha lt Film uj úvkőnyv-vc. arnelv most jelent meg- első ízben dís::csh.ti{'-'iben (:.'j rPlldkh'iil f.:11=dng tartotonnnot.A Reichsfuchschuf t Film egyesíti magábanmindazokut. akik a lila i körűlmények közöltNemetcrszűghn a filmiparhall dolgozhatnakL-S ezeknek a címeit, ndat.ait és, legtöbb-ször képei I tartalmazza az új nlmanuch. Anégvszázoblals könyv a ma; hivatalos Fi/III·NtllJlcturs::líJ: vezetóinek il képeit hozza é-,
ezenkivül körülbelül öte-cr ~nld .."C11 nílll':;I'.rendező é~ zeneszerző, operatőr. diszletter-vcző stb. címeit tartalmazza. A bevczetóshcnllL-hán."\, nagyszerű szakcikk teszi nivóasá akönyvet, arnelv ma az cgyediili mt'~bí':lwl(Í,:.'1 lléfkiiliJ:::/tf'tetlt'n seeédkőuvv <I német Illm,kuluu-ábnn. Th~1I érdekes és a mni ~émc-t-orez...,íg gon(lolkozáséir<l jellemző. hog:y min-den kőzölt fénykép egyforma nagyságú. te-kintet nélkül arra, hogv a kép valamelyikfilmszt;'lré vagy scgérlszfnészé és ezeket a ki"pckct nem il sztrirok sOITi'llt! ie szeriut. ha-nem dbe-sorrendben köolí, \ kőnvvbcn mea-találjuk azoknak a külföld i a művészeknck <Ineveit. képeit és elmcit is. nkikuck rnevcn-vedték hogv a német filmiparbau továbbdo!,:!"Ozhassanak. 1\ Reichfnch-cha ít Film ezen-1\11 mindcu tV elej (n adja ki ('zt a nngysan,h:'I"lí Filmévkönvvet.
A budapesti ühuoperatdrölc, segéuoperatö-röl c. hangmérnökölc és hangmixerek, továbbáa laboratóriumokban dolgozó etsöraugu szak-muukdsck érdekképviselet létesítését hatá-rézták el. Al. érdekettek egyetöre mi!1t asz-taltár:-;'lság kívánnak urfikddni mindaddig,amíg az összes értlekeltek együtt lesznek ésezek a nyár folyamán fogják ol további alaku-lás végleges médját és a szervezkedését, cél.kltüzésuit megállapltani. Az érdekeltek egy-előre hetenként egvszer [önnek össze meg-haszélésre és sznkmui, rőleg film technikainktunlltásök megt{lrgyalására.
"STATISZTIKA ÉS AZ ÉLET"Morvay Pál úr lent! ci men megjelent köz-
leményére a .JPilmlulituríl" legközelebbi sza.m<Íban térek vissza.
Castiglione Henril c,
HUNNIA FIUIGYÁR RÉSZVÉNY-TARSASÁG, BUDAPEST
Mérlegszámla 1934. évi december hó31-én.
Vag y o n: Készpénzpénztitr 1928.16P. Készpénzbank 35.680.73 P = 37.608.89P. Adósok 226.442.92 P. Anyagkész-let 20.626.6~ P. Átmeneti tételek 4700P. Filmipari Alap helyett történt be,szcrzések: gépek, szersa. 10.000 P. Be'rendezés 2700 P. Beruhúzás 112.639.29p = 130.339.29 P. összesen 419.717.7~pengő.
Tc h e r: Részvénytőke 150.000 P.Tartalékalap 3568.01 P. Hitelezők226.269.93 P. Atmcneti tetelek cs tart.31.732.29 P. Veszteség 1933. évben12.489.78 P. Nyereség 1934. évben~a.637.29 p = 8H7.51 P. összesen:419.,17.74 P.
Eredményszámla 1934. évi december hó31-én.
V c s z t c s é g: j 933. évi vesztcsép-.ithozut 12 ~89.78 P. Klang hangkép.hasxnúl.rti dij 39.730 P. Mütcrcrnépttés3000 P. Tiszt! fizetés 32.782 P. Műszakiclk almazottak fizetése 22.137.50 P.,\lunkabérck és jár. 299.097.40 P. Adókés illetékek 10.770.58 P. Leírások18.05~.16 P. Egvéb költ. ú rf. veszt.ú3.290.46 P. Veszteség 1933. évben12.489.78 P. Nvcrcség 1934. évben20.637.29 r = 8147.51 P. összesen509.499.39 P.
N Y e r e s é g: M ü terem bér 220.802.28P. Házbérjövedelem 4320 P. Kamat606.44 P. j\'\unkabér megterites 281.720.03P. Jutalék 2050.64 P. összesen 509.499.39pengő.
Az igazgatóság.Mc.!!vizsgúlta és rendben találta.
A felügyelőbizottság.
13
')~r~----------~.~~~~,----------~A BERLINI NEMZETKÖZI FILMKONGRESSZUS
HATÁROZATAI
A föbizottság:A Főbizottság munkássága tartama
alatt bebizonyitotta tagjainak. hogy ajövőben valamennyi úgazatban sziiksé-gessé válik a legszorosabb nemzetköziösszmüködés. Ezért a kongresszus va-lamennyi résztvcvűjc egyhangúan cl-határozta a Nemzetközi Filmkamaralétesítését, amely 3:1. egyes nemzetiegyesületek és szővctségck képviselői-ből alakul meg. A létesítendő szcrvezctalapszabályait Velenceben állapítjákmeg a tekintetbe jövő országok meg.bizottai. A III un ka egyesítése érdeké-ben 1IIapszabály,bízo'ttsúgot küldenekki, amely a szükségcs alapszabályokatés belépési tervezetet dolgozza ki. Ajövőben minden második esztendőbenhasonló jellegű kongresszusokat fognakrendezni. Az alapszabály.bizottságbanazok a államok vesznek részt, ahol afilm ügy minden úgnzata képviselvevan,
Az I. számú bizottság:A cenescercői jOJnlijalrlwl és a íilmjog re:
(ormjríva{ fogla{ko::ó I. sz, hizo!ts1Íg: a herniegyezmény 2, cs 6, §-ai tekintetél-en n FáVratiow l nternctí onolr (['AsS0ciatiolls dc Pro-dHctelll"S de Films párizsi hatarozntút teszimagáéva. A berni egvczrncny ll, §-a a kö-vetkezd új bekezdéssel egészítendő ki: "Am:lesetek tekintetében, amidőn ezeket a jogokatvalamely mús oly túrsaságra ruházták nt,amelynek az ilyen rnűvck bcnnunmsaért ésnyilvauos eUiadúsáüt díjak térttendők, azegyezményt aláíró országuk belföldi törvény;hozása jogosult megéliapitani azokat il fel-tételeket, amelyek fennforg.isa lllellett nz l,bekezdés a) és b) alpontjnibnn meghatározottjogok alkalmazandók,
A 11. §, szövegc ;1 következőleg módosul :1. A 2,. §. értelruóben vedett művck szcr-
zői t illeti meg kizúrólngosnn az a jog, hogyc művck moagófénvkcpészet í alkalmaz.isnt(ndnptáldsát) engedélyezzék. Ezalatt az így
A1. .uu-illst.un tncg-I;Lrlntl ber-Hu!nClIlzctl,ü't.irillllkougre~sws fiíbiwll-~á~;~ ,"'I It albizo,jjH:i;:a II k dvct-kC'lÖ hal(,T(iz:lrol,at büzfu:
nlkalmazof t (adapt ah) művek nyilvános be-mutnt.isa és nyilvános l'l{)adása is órtendó.
3, A t11ozgó({nykcpészrti művek sacrzdi-nek kixárólsros joguk van e müvek többszö.rözéséro, terjesztésére. elóadds.ira, tovabbá azesetben, ha c müvek nem valamely korűbl-inui átdolgozasai. kizárólagos joggal arra is.hogy ól műnek bármelv más művészeti for-nui r-a való adapt álásru, engedélyezzék,
A konaresszus hatűrozntainak gyor:; llH'p-valósit;\::;a érdekében il gyűlés javasolja tuin-don ország rnoxgófényképészeti ipar-inak,hogy nyomban intcrvvniáljanak kormányaik-nJI :Izi 1';'111 I. hogya Icuí i hatérozutok a bri.sv,szeli diploru.iciai konfcrccin elé terj cszt c•.•,,>nek. i\. kongrcsszua h:tt:'lroz~ttibg rnondjn ki.hogy ;li': összes országok lllo7g-ófLnyk(p(.:;~~tiiparának érdekéhen :1 n<'m7c,kiizi filmkama-ra mcgalapít;ís;:íig az I. Bi;.,ott",\g irodajapermanensen fO,t:! múkődni. A kongresszustovábbi! siirgőscn szűkségc-nek tartj", ho~'::t kormáuvok diplomácini del('~:íci('ik:lt:tmozgó íéuvképipar rnecfelcld képviseldivel(,!.~(l'zíl,:('k ki. Az elnők lT\eghí7.:í~t kap:,tarra, hon' a hozol! hnulrozatokat nyombautováhlItsn a hem! irodához és az \ssocia-i ir-n J .iuérnirc ct i\ rti~1 iquo Intcruntionn'e-hoz és redig mint a bctlini ncrnzotkőxi f).11_
kongröaszusuak a s7.or,,()i jocrcfomjavavla,tok ti!r,!!Y;'lhan hozott hntározatait
A II .• IV. és V. sz. egyesített bizottság,alll('!Y :1 Ilw::;.:ós::ílllui::j cll;.:cd8_vck h~ ad()-terhe!;: !.-én/ha túrsrvnl!n, a kővctkczó hal:í-r()z;l!ol hozt a : A Iilui adóliK)'i meetct-l r-1(•.,:..'<I sainnaddnl és operakkal szemben. tekin-tettel a film komolv művészet i törekvéseirc.a tonábbialebaw {(',/Ji 1/1'11/ tartluüó A 'kultll!,iilmr-k l.cmutrn.iaa minden országbau legyenteljcsen ndóruontes, ezeket a filmeket v.un-mcntescu kell behozni, ;\1. emberileg érté-kcscbb és művr azcti filmek g"y;'trUIS;'tt rnin-don orf:z:ígban eid kell mozdit.ani. az ilvcncsúcsfilmek kicserclcsót lllindell eszköz7.e(~lt)kelJ segiteni adóiigyi és közip-azgaHf;i köny-nyitések igénybevételével. A korműnyokntfölkérik. hogy a Iilmszfnhaznknál fenntillómiudcn léle kii/önlcJ!rs adónrmc/ ,~::iilltes,<;éf..'1}1r;.:, J\ képviselt. szcrvez'etck aZI is Innúcsol ,ják or~z(lJ!;tik kormánvainak. ho~y azokon "helvckcn. ahol rncnfclold sz.lmú fi!lll.:zính:~zm:í~' műkődik. újabb Iilmszfnháznk létcsft ".
14
csereforgnlmat indítsák meg. Ezeknek azarchivumoknak az a feladatuk, hogy az or-szűgukban gyártott filmeket gyúj tsék össze(lehetőleg a ncgnt.ivok.u). A gyüj temény vo-nntkozzck azokra il kulturfilmckre is, nme.,Iyeket tnln jdonképení Ilimcélokrn nem hasz-nálunk. amelyek azonban tudomanyos szem-pontból rendkívül fontosak. Az archivumokgyűjtsék azokat. a filmeket is, arnelvek fölega film Irc/mil,ai és 101'fCII11Ii Icilódését mozdi-totttik cld. Ebbül a célból azt ajá nt ják azegyes államok g-y;írtóin:1k, hogy az elkéset-tett filmckhől egy-egy másolatot bocaássnnakdíjtalanul országuk archivurna rendelkezé,sém.
*--------+I~~~~'--------+set saiintessék be, llulSréSCzl a kormányokatfölkérik arra is, hogy t;ímogassák a filmsain-haznk létesttését azokon a helyeken, aholmozgóképsztuhazak még nincsenek.
A II r. számú bizottság: .til nskőícsönsésí ügyekben a következöketmondta ki: Arra kell törekedni. hogy min-den orsz.lgban egységes sceruexet a .Pítm-I..:amara" létesiiljön~ amely a Iilrnkölcsőnzók,filmgyártók és mozgókép:,zínhtíztulajdonosokköaön. Iőlmerűlt viuis kérdéseket elintéai. AIÖI/jf'g/~öUSI é.j· a ídíotloním ·;.JoI6 kötést vala,mennyi országban a kincmatografin vala-mennyi tígazat:ftban cl kelt törölni.
A VlJ. számú bizottság:fl s::ldrluí::sik I'S ac u/(ínpóthis elómo::dít6sa.kerdésében akként határozott. hogy nézereszeriut úgy nemzeti. mint nemzetközi szem-pontból lehet 'ezt a két kérdést olyképen ren-dezni. hog .•'Y :t tlíl::otl glí:;silau olyan elfogad-ható mértékben Ich essen megállapítani, amelya művésai numkában résztvevők részérc i"egvfornuin klvauntos és elfog-adható, Etckiu ,tetben a jövő generációtól. vagyis az után-póil:'lstól v:írj:'lk a kérdö- megoldását. Enneka kérdésnek a tov.ibb i megold.isa céljúból.;ziibég-C8 volna. ha a nemzetközi erryüttmű-köd •...s :1 ji)\'óhcn eZ(:1I ;t téren is mínél ('gy-öntctiíbb -uolne.
A VIII. szám" bizottság,amel" fl I,'ultl/r. hj reklámíílmek kérdé-évelfog\;;Jkozott, j;lv;J.:-j!:d;íban :lzt njúulju vnla.,rnennyi dllnmunk, hogy il Iihuszfnháxak ren-des rnűsortiba illcsszenek be ismeret terjesztőliluu-kcr. nmelvck teljeseu ndómentesck vol-u-inak. Id ermcntesltsék ezeken il Iilmcenzu-rndíjak, vámok. kontingensek é:;; egyéb 1('1'-
lrck mcgfizctcsc alól. }\ rcklámfilmck tekin,telében azt aj:'lnlj:1 a koturrcsazuv <17. erryesországokunk. houy ezek lcnít nráíis, 'Ilem::l't-neuelő és ml;vI1s::'i crtékück legyenek és biz.tosltsák sxámokra uuyannzokat az előnyöket(s kedvezményeket. amelyeket :IZ ismerettcr-jesztd film s7.<Ímtíra követelnek. A knlturfilmterén mutntkozó nemzetközi egvűttmúkűdss-1'C vale tekintetfel a korurrcsszus ez•...n ;1 té-ren a logszorosabh összefüggést javasolja,Ebbül a célból bizottsácot alakitanak n kö-vetkezők rósztvételcvcl : RaPllrer {Némctor-szag). 8ro;;.'J1 (Anglia). Det ac (Frauciaor-szág). D(' Feo (Olaszország), Ordvnskí (Len-gyclor~z:íg) és ez a hizottSiíg a veleneci ta-nácskoxaa al knl mával m.i r kész javaslatokattej-jesszen elő.
A IX. számú bizottság,nmelv a nemcetkőcí íílnuirchívwm kérdésétt~írg::-:alta. az t ;Ij;ínlja valamennyi orszázunk.hogy létcsftseuek íifnmrchivumokt cR ezekethatalmazzák föl arra. hegy egymás kőzötl a
A X. számí. bizottság,amely nemzetkőai films(,jt6 és krif1lwi kérdé-sekel t;'ll'gY:llt, fölszólítja;_\ konurcsgzusonképviselt összes élfamokut. hogy a nemzet-közi megértés szelleme érdekében tegyék le-hetövé az összes filmkérdések beható tűrgyá-I:h;;\t. Figyelembevéve a film Ilagy nemzet-köxi jclcntdséeét. Iőlszólftjúk az. érdekeltujf;ágírókat és kiadókat. hogy ne írjanakolyan filmekről. amelyek nlknlmnank arru,ho~y az egyes népek között az egyenetlen-kcdést előmozrlu sűk v;lgy veszélyeztetik abéke Icunmnrndásűt. javasoljn a bizottsúgolyan nemzetköz! títsnsoitó-köepont Ielafllté-sát. :1I11Oly közpoul i Ickvésén •...1 fogva miutkö::poJlfi íilmarchinmn :1 nemzetközi filmhír-szolg-:ílalot I;í\n;í cl. Ellnek ar, irodának az\'0111<1 ot Icfadntn, hogy az egyes országokbanI,..('~·itll·néi svakl.u-okat hir:rnY:lggal. cikkek-k'CI (" képekkel J;ís~a (·1 l'g eZ('1I ;_IZ úton elő.moaditaná a kőlcsűnős hiranyag-cserét.
A XI. számú bizottság,am"'y íilmtcclniíkui kérdésekcl, t;trgy::tIt , ;17.-
zal fc-leJt meg- feladntűnak, hogy a DontsctieKínoteclmische Ges,~/Isc"afl-t<11 karöltve film.technikai elóadűsokat rendezett, amelyek so-ran n bel- ép: külföldi érdekelt sznkembereka filmtechnika Illa i :W;ís:ír61, fölc~ azonhana 11,:/111'/ íilnncchnit:o [eíenlegi /zcly::,etfró/l7yí)zi.íd1ek, meg.
A XIr. szám ú bizottság:a I/('m::('tkö::j I,'esl,rwyfilm kérdésében "Igyhatározott, hogy a IG rum-cs keskenyfilmktrdi:s(J'(11 ::J. ucmzctköai filmkongresszusonnem folvtat ja a vitűt. miut án az 1934. évistresai konferencia ;1 tekintetben m.lr egysé-ges .illáspontra helyez ked Cll. A bizottság eJ-'Y'állandó ncsncetkősi /{'clruikai bisott ság ki-J..•iildhft határozta cl, amely mindhárom <11-osztűlyhan : a nversíibn. a g/ipipllr és film-ipar ldrdésébeJ/ a p:'lrizo:.i nemzetközi film-kong-rüsszllsr" vonatkozó előkészítő ruunká-lafail megkezdi.
15
f,ilm ". amely azonban rendkívúí bájoscs kozvetlen mesé jével, történelmi leo;vegőjével a legels6 magyar filmneki~érkczik. LIszt Ferenc, aki mindigbüszke volt magyar szárrnazúsára kór-,égtcJcn nagy dicsőséget szerzdtt azc~~sz világon a magyar nevnek. Ezt asz~p. kort, ezt a történelmi levegőt vi'~Zl f',lmrc ..a :Jiszto;film. amely magyarulcs németül érzékelteti az akkori idők,a hatvuuus évek minden boldogsügútkedélyét és szépségét. i"\indkét vúlto:zat Főlvételei programszcrücn haladnakelőre Gumm l lclmut gyártási vezető ésHclnz liii/e rendező iránvitása mcllettA német Liszt Franz JÍerterich és ~~magyar Liszt Tára)' Ferenc, rcndktvűl:-;i.kcl'lilt alakításúval új világot, új szín t\'Jt~ ~e a ] lunnia-filmgyúr egész kőrenyekere. A belső főlvételek. amelyekensokszor néhány szúz statiszta scgédkclett, szcnúciószűrnba mentek és olyanp.?m!1ÚSan sikerültek, hogy ezekről '1Iölvctclck röl heteken keresztül beszél.t~k szakmai körekben. A díszletek _I If1cz~. "Lirton rendkívül tehetségesrnunkáju - olyan szépck és ragyopóak,amilyeneket a Hunnia eddig mGg reruprodukűlr. A főbb szcreplők: OlgaC .sehovu, Erika Dtmhoff, Hans Söhn-kers, Walter St einbeck stb., tovúbbá II
ma~!y"r változatban: Báthory Giza, Z.N?'nár László. Sulyok Mária, Földess>,GCZ~l tll~la~uk és müvészctük IcujavátII) uitották, hogy a zenokulturu egyiklegszebb fejezetét, Liszt Ferenc áhi ta-tos rnilliójct, minúl tökéletesebben ésminél gondosabban visszaadják a jc:::lenkornak.
Eiben l st ván áll a Folvcvöuóp mcl-lett .é~ ezúttal is tudásrinak Icujavátnyu j tju , nemkevésbbé Lohr Ferenchangrnérnők. aki tökélctes felkészült-ség~~el irán yit ja ~t magyar és német.nyclvű hanufölvétclckct. Iucn értékesmunkát fejt ki Lúndor Ti,,~adal', aki amagyal' szővcgkonyvct írta és akinekötletessége és szcllcmcsséuc ncrn kc-vésbbé sokoldalú történcl~i tudásaközismert. Czijir« Géza, mint II illemagyar művészet! tanácsadója és
r···..· · · ··· ···· ·I ~ A MŰTEREM ~ I: �������������� t+ ������������������������������������� :
Május első napjaiban cl Hnrmcnie-iíl mfolytatta a Csuny" leány belső föl,
vételcit. Május Io;(:n fejezték be ezeketa lőlvételeket. azután következtek ak iilsö Iőlvétclck, amelyek egyrészét auyértclcp udvarán, majd a Szigeten. ésegyéb köztercken végeztek. A szerepekik cgy része - Mt/ráfi lilii és JávorPúl -, ezután Plesz Ferenccel és GaálHéhlva l Abbaziába és Fiuméba utazott,ahol folytatták a külső föh'ételcket. ACsunye leány, amely a szezón elsőmagyar filmje lesz, igen kitünően si;került és az ok, akik már eddig láttakrészleteket a film b/il, megállapították,hogy a legsikerültebb magyar filmekközé tartozik, úgyhogy Gaái Béla is,mct nagyobb sikert könvvelhet cl.
Alig fejezték be a ~űterembcn aCsunya leány belső fölvételcit. má raznap kezdték meg cl másik rnűtcrcrnben a Liszf~film magyar és. német v:ÍI~toza tának a Főlvételcit. Amióta Ll ma-gyar hangosfilmgyárb'ts Fennáll, ilyenlinomsxüascjű film még nem készültcl. Az első kosztiimös magyal' hanpos-
Lotir Ferenc, okl. gépűszmérnűk,
:l. IIl1uuia.rilmJ::y!ir tehetséges hangmérnöke
(Fotó Attila-F:lludi)
16
indul meg a Reflektor,film következöfilmjének a munkája. A Reflektor film,jének Elnökkisnsszony lesz a címe ésI "j/éz Miklús, szamos sainpadi és film.darab sikeres írójának Icgújabb mun-k ája. A magyar kőzönség előtt új rendcző murntkoxik be ezúttal: MarionEndre, aki legutóbb a llimalaya4i1mmelaratott világsike,.t. A" új Rcflcktor-Hlmfószerepét NL/ráli Lilii játssza.
Május· folyamán több idegen külsőfölvételt készítettek Magyar országen.Igy MlI/ly(1SQVszky Ilona vezette a Szi-.~etcn azokat a fölvételeket, amelyek il
Stradivari ctmü új Botver y-íílmhez kel-len ek. Ennek a filmnek " Főlvételcinrésztvett P, Henry \\7i11m. a Moszkva iéjszakuk c!!yik kitünö francia főszerep.lője. Vincze László vezetésével ugyan.csak francia szinészck közrcmüködésé-vel késziiitek a Hortobágy környékénkulső felvételek.
lcsey Rezső, a f\'\agyar Filmiroda ki,tünő operatörje Veszprémben és a vá.lOS kőmyékén igen érdekes és szrncsnóprajzi szok ásokat vitt filmre.
A közeli hetek egész fihng)'iÍltásipropram in még nem alakult ki trljc-sen, ténv az, hogy olyan gyúrt.í."i kon,Junktura V~111 kialakulóban, arnilyen .1
háborús évek óta ali,!! volt f\'lagyaror,'5í'úgon.
+--------+.A~Jl~. -.1
H~elmul Gunun,a1. ALtil,.·filllI igazgatója és gyárl:ísi "ezető;c
é,
Eiben István, .1 kitiinü Illmopc rntűr(Fotó Attila-l,'ahtdi)
Illauch rendező-asszisztens járulnakhozz.i a film sikeres befejezéséhez. A\'ágb rnunkáját Bánky Viktor végzi tel.jes hozzáértéssel.
A Lisztdílm fölvételeit június lűaikehí. jún fejezik be, azután szamos külsőföiv6tol következik és fl végén Wei-rnaro.m dolgoznak. A film június végérekészül cl, úgyhogy augusztus 15:én, mint<IZ új idény első nagy [ilm]e színrc kcerűlhcsscn Budapest két előkelő sz iu há-zában. HZ Urániűban és a Seálában.
A Liszt4i1m fölvétcici u tún alkalma-s int néhány napos szünct úll be a Hun-nniban és ezt n néhány napot arrahaszuűlják föl. hogyagépeket rendbe,hozzük.
Június 25-ikc körül kezdik meg aszezón harmadik magvar filmjének agyúrt.ísút, a Phőbns új filmjét, A rózsa~kir;ílrnöt, amelynek szővegkonyvctZéigon Istv.in tr-ta. GlIúl Bé!a rendeziezt a filmct és ebben ismét szóhoz jut,tatiu eg;;ik előző nagysikerű fihu jónckil Főszcrepldjct, Perczel Zi tát. A filmszcrcposxtúsa még május végén nemkészült cl teljcsen. úgyhogy csak jú«nius elején alakul ki teljesen az új film,arnelv érdekes mcsejénél és cselck mée
Ilvén~1 fogva igen jónak j2.érkczik."Tabin p~khu;amo":ian, lehetséges azon,
ban kőevetlenú! utána. esetleg előtte,
Tám\' Ferenc, a magyar Liszt. ö-r. Xa!!..'(;ynl~íni:, Liszt Ferenc egykori növendéke.Franx l íertrrirli, a német Li5Zt. - mösrőítük
;'t1111('inz fl illi' rendezd.(F"t.) ,\ttil:l~F:lhuli)
17
.-------+,~~~+,------~A-"~.t...-
HIRADÓJATomcsányi Kálmán belügyi államtitkár
másh-anyú bensatása folytán a miuisztérfummozt. és filmügyeinek intézését dr. Kádárlevente miniszter! [anácsos vette át, akinekhelyettese - .leszenszky Andor miniszrerltanácsos áthelyezése folytán _ dr. 5zőllőssyAlfréd mlniszter! osztalvtanácsos lett. Szöl-lössy Alfréd dr. egyben' átvette az OrszágosMozgól,épvizsgáló Bizottság eluökí tisztsé-gét is. Szöllössy Alfréd ntlniszter! osztály ta-nácsos régi ismerője ől szakmal Iigyeknek,amennyiben évekkel ezelőtt Inég jegyzőjevolt a Iilmcenzurának.
Magyarorsz<ig is résztvesz az idei velen-Ni III. nemzetközi tilmkiálfitáson (a Film-Liennalenj. Egyelőre a Magyar f'iI'mirodahatározta el" hogy u Halalí című filmjét kül-(d ki, azonkivül szó van egy népies (rol-l.Iurtszfikus] filmről is, amely még a közelihetekben készülne el Kandó László veze-tésével és müvészl irányításával, SomkufIstván tolvét~lei",el. A magyar kormány tiegyébként báró Villani Lajos kbvetségl ta-nácsos képviseli a Bíenualeu
Kárpáti Aurél, az ismert író és kritikusmájus 2(t-án rádiéelőadást tartott ~,Régisainház és tij mozi" címen. A népszerű íróes színházi kritlkus érdekes előadásbanvont párhuzamot a szín11áz és IiIm közdttés szépen Itilépitett előadásban világítottameg a színház és moz! küzdtt fennálló nagykűlünbséget.
A Nemzetközi Filmkamara alapszabályai-nak ntegtárgyalása érdekében a nyáronMiinchcllben összeill a nemzetközi bizottság.Erre az ülésre az OMME és a MI\10E együt-tesen jdorvay Pált ktildi ki !\1ünchenbe.
Az új társulás! szerzddés! rendszerrelkapcsulatban Morvay Pál és dr. PethecBéla, a MMOE ügyész c, [unius elején meg-jélennek a belügyminisztérlumhan, aho:1 clő-ocrjesztik a szükséges kivánságokat és Szül-lőssy Alrréd' miniszteri osztálytanácsossalmegbeszélik ezt a rendkivül Inntos kérdést.Hír sze.rint az egész. kérdést rövidesen újrendelet alakjában fogj.ik rendezni.
A Mozgól<élJÜZemi részvénytársaság ~népszerűen Royal-tröszt - május 31-én tar-rena ezidei évi rendes közgyiílését, amelyenaz eddigi igazgatósági tagokat újból meg vá-lasztották. Elnök ismét Tnsnűdy Szüts An-dor, ny. helyettes államtitkár, lett.
.Lajta Andor, a Pilmkultura szerke:sztöje,
június 3-án, délután 5 órakor tartja Buda-pest I. hullámhösszon rűdlőelőadásár "Arumcenzura betiltotta ... u eimmel.
Szemere Árpád, a Pilmkredit és ControllA.-G. luzern! cég igazgatója, ak! nemrégi-ben tért vissza 14 évi távollét után Buda-pestre, -junfusbnn több hónapr'.tt!elr';e7.et~_külföldi utra. indul, hogy ennek során többállam megbízásábó! oktató- és Ismeretter-[esztf filmeket szerezzen be és kdzpnntilagossza el. Első utja Amerikába vezet, aholépen a kulturfllmek miatt rontes tárgyalá-sokat Iclytat. Szemere Arpá'd kimöhU film-tapasztalatairól sorozatosan számol heFilmkultura küvetkezű számaiban.
Az United Artist 1935/1936. évi' .myagú-nak kihasználás! jogát Wolr Jenő budapestikereskedő kapta, aki dr, Baik Mihállyal ésdr. Genter Jenő ügyvéddel együtt uj rész-vénytársaságot létesít, amely a filmeket amagyar piacon ki rogja helyezni. Az tíjrészvény társaságban bel- és külfűldi ttikevesz részt. A társaságnak messzemenő ter-vei is vannak és töteg magyar gyártmá-nyű Hlmek gy'ártásával kiván foglalkozni,olyanokkal, amelyek értéket és propaganda-erőt képviselnek a kűltöldöm
A l\<l Kir. Központi Statisztikai Hivatalaz or.izággyülés által )óv{thagyott munku-terve alapján a mnzgúfényképüzemek 1934-35. évi müködéséröl kétddminrák kitöltése,révén adatrelvételt végez. A Hivatal ilyenadatrelvételt utóljára az 1929/30. évadbankészített. A kérdütnintákat a Hivatal májusvégén az összes mözgóképüzemék vezetdsé-gének meg rogja küldenl, akik az adat be-valtásokat roryö évi augusztus l-ig lcötele-sek a Hivatalnak visszaküldenil
A Danubius mozgúképipuri részvénytűr-saság megállapodást kötött a City-film rész-vény társasággal, amelynek értelméhen a Da-nubius átvesz! a City magyar és német-nyelvü filmjeinek további magyarországiforgalmazását. A'l1 átvétel már május vé-gén megtört ént, úgyhogy a volt City-filme-ket, az, United és Londou-fllmek kivételével)most már a Danubiusnál lehet: kötni,
Verő-Film elnevezés alatt új Iilmkdlcstinzőcég alakult, amel." rövidesen megkezdi míi-küdését. A cég tulajdonosa Verő Sándor,vezetője Verő, Endre. Első Iilmje a Liszt Fe-lenerői készijJt Attila-film, amelynek magyarváltozatát ez a cég hozza torgalomba és pe-dig olyképen;" hogy vele eg,yidejüleg külföldifilmet nem kell a, mozgéképsztnháztulajdu-nosnak kötni.
A kiilföldi filmek szfnkronizálása ügyébena bulügyminisztériufh rövidesen unkétot hivegybe, amelyben a szakmal testületek meg-bizottait hívl:tk meg, mert il minisztérfumcsak a szalimai képviselők meghallgatásaután kiván ebben a rontos ügyben dönteni.
18
~ +.~~~~, ~V+
Keleti Béla. a Kovács Emil és társa céf!volt beltagja, uemrégihen kivált i!. cégtör. Ke-leti most saját neve alatt üj vállalatot létesí-tett, antatynek irodai az Erzeébet körút S.számu Filmházhan nyilnak meg. A cég azIdény llIegjndld{lsái~ Kerllész utca 38. számalatt műkbdík. Tr-terou]a: 42-7-5~.
Fejős Pál most fejelte be a leopenhágaiNerdis-k Tonefllmnéll l11ásod~k dán! filmjét,amelvuek címe ,,24 óra". A film tószerepeltkét legkiválóbb dán szlnész [átssza.
"SICproli sport ja" címmel Friedrich Károly,a soproni varos: M01i n~J1szcríí és tehetsé.ges iga7t,!atója Ílj Iilm-orozatot lié~zít. Fried-rich Karoly c(l'dig'két soproni WllIel produ-kaír. mcs-t folytatja a soproni spor-t ismerte-tésével és népszerüsttésével a megkezdettHimmnnkát. Az új Iihn-orozut amely rövide-Sen elkészül, Ielöletl Sopron város egészsportügyét.
Havas Mlh;í~y, ,a Metre-Geldwyn ~lay'erbécs! Ilúkjának a vezetője, megvált állá-sűtól é~ átvette Bécs szél;:hellyel a RI<Qvezérképvlse'etét Ausztria, Magyarország,Csehország, Jugosztávla és Lengyelors1J<ígterületére.
,1\. győri Apotló-mczgéképsztnház április,,(gétöl köriilhrliil 'l1Igll~ztl1sig szüneteltet! ati rumetőndásonur, mert ez alatt az idő alattII györi színtar sulat játszik a Iilmszfnlulzr he-lyiségében.
A veszprémi képvlselötestttlet legutöbolígy határozott, hogy az- eddig üzemvezetők-kel, Szalay Mórral és Réczey Gnsztávvulnem bérleti, lmuern társulási szerzödésr köta varus 1936 november l-éig.
A sátoraljaujhelyi Várost Moz.; május30-{1Il j'ejezte he az 1934l35-ös idényt, Aivaroet Moziban 6 héten kereszttil a debre-ceni Csokonai Saínház társulata j<lt~í',jk.
A székesfehérvár! Arpád-l11ozgóban május26-ról 27-érc virradó éjszaka betö •.tek. Le-szerelték a vetttögép lencséjét és értékesalkutréezeket. A hctörők muu! •.ájuk közben,~,gy la tszlk , gyllfát gyÍljtott::II{, mert a gép-heil maradt előző e~li film teljesen elégett.Ekkcr abetöről;: ijedtilkben rűzártak aa aj-tót a gépházra és így a tűz. nem terjedhe-telt el.
A szakmal iigyvédel\ közti l utájus elsejé-vek a kűvetkezűk vií.ltoz.JatlÜl{ Illeg clmel-ket: Dr. V<iri Rezgő, Rákóczi út' '36. Tele-Ion: 42-8-91. - Dr. Bereg! Sándor, Szigetu. 1. (Uj pesti rakpart sarok). Te'.: 29-8-08,- Dr. Schrelber Endre, Iranyi ll. 1. Tele-ron: 83-6-70. - Dr. Neugröscln Endre, Ijeáktér 3. Tel.: 80·5·49.
A !\'1oziegyesulet [unius l-től augusztus30~ig hivatalos, őrűkaj csalt héttön. szer-dán és pénteken délelőtt 10-1 ór,;Hg tart.
Cluema-Plím: MaII of t-tao moritls, Corvin-Filmtheater. J f.
- DOH Quijote, Radius, Casi no. Jf.Pux-Pilm: "-11(> wi/c tarade, Omnia. ti. Ccrso-
Kínos. Jf.- Heít ill IIeQ'C'('n. Radius ll. Casino. H.- Peclrs vMI bu)'. Radius-Kino. Jf. .- The bnl'l!Pd ab. City, Cusino. jL
Emil Kovács & Co. l.es misercbles. Décsi IL
Kammcrlichtspicle. If.Liber tinv-Ftlm: Nel! G'Cu}lU1t. Décsi ti. Kruu
m'el'li ch tspi ele. J v.Metro-Ptlm: E~,pl)"l Prentice. Scala. Jv.Paramount-Pilm: T/'IlJnpel Bl ouis, Radius
Kino. j l. .Pátri n -Pihn: t'ecr Gyltl. Royal-Apolló. JL
Do Srhlattvagonkontroltor, Karmner.lichtspirle, Dccxi-Kino. Jf.
- Liebe dU!IImf> Mamo. Knmmcrfichtsp ..Décsi-K ino. J f.
Béla Rákést: MI/sil •. im BlIII. Royal Ap. JfTur ul-Ftlm: Artistew. Omnia und Corso-Ki-
no. Jf.Ula-Pilm: PUI/ks konnnt aus Amrítro. Uránia.
- Barrarola. Uránia, Royal Apolló. J f.Universal-Pllm: Old Derlee house. Citv und
Palace. Jf. .- Good Fair-v, Royal Apolló. Jf.
Warner-Bros: lI11ppilles Atien«, Rndius. .lf-
MEGJELENÉSI STATISZTIKAEHSCI-IEINUNGSSTATISTIK
Május hÓ/HIp(:vrotla! .'lllli)
710
1
Német (deutscherj filmAmerikai (nmerikanischcr] filmAIl).{(I1 (enelischcr) film
Frnncia (frnnzösischcr) fj:;,I;'=~:::~z::.e:::se::n:::----"2iii;2'f~i'~
Magyar Mozgófénykép GépkezelIikOrszágos EgyesQleiének munkaközvelllóje:
Budapest, VII., Almássy-tér 12. St.
Hivatalos órák: 2-6-ig.Telefon: 37·5-98:
Munkaügyeket Weisz Henrik a Rex mozgógépésze intézi.
Hivható d. c. 1O-12-ig45·7-11 és6-12-ig32-l-75. - Levéleim : VI!., Szövetség-u.
II. I. em. 28.
19
1- FILMJOG =:IA SZEVILLAI
SZERZŐKONGRESSZUSCJ\ Salnpadi Sacrzók és Zeneszerzők1-\ Egycsülct'cinck Nemzetközi Sző-versege május ö-tól május l1dg Szcvil-Júban tartotta meg X. kongresszusát
A kongresszus május lŰ;j üléséri be;hatóan foglalkozott a berlini film kong.resszus szcrzöijogi határozatával, ame.lyckct lapunk más helyén szószcrintkőzőltünk.
f\.'Hnt clórcláthutó volt, a szcvillaikongresszus úllásfoulalúsa homlokegye.nest ellenkezett a berlini határozatok:kal; előrelátható volt ez már csak azértj.;;. mert a berlini kongresszuson H filmiparosok és a fiiInszínháztulajdonosokszcrvczctci által képviselt gazdaságiérdekek voltak túlnyomóak. míg a S7.e:<
villni kongresszus már szcrvezctébö!folyólag j •• a filmipari érdekekkel cl-luntótcs szcrzól érdekek szócsővc volt,
AZ AGFA-POSITIVa legjobb és o legtarfósobb
kópiaanyag
VEZERKÉPVISELÖMagYm'O!'szág részére:
Lajta AndorBUDAPEST
VII•• Thököly-ul 75_Telefon: 97-0-76.
A kongresszus rendkívül éleshangúhatározata így szól:
"A Szmparli Sacrzók éi' ZeneszcrzókEgyesületeinek Nemzetközi Szővetséue IfJ3,)nnijus Iü-iki ülésében foglalkozott :1 bei-limnemzetközi filmkongresszus eredményeivel.A filmkongresszuson kizáról;\g <l filmipar {"a filmszfnhűxak ignxgatói képviseltették Illa~nukat, A sevillni kongresszuson képvisolt _IIsztnpnd i és zcncszerzó] egy<,siilet cgyártchuü,]('g visszautasítja az. említer t kongresszushatározatait ama részben, amelyben nzok aa filmszfuháxak ilo!;!,~gat6i képviseltették mn,szeradi jog tekintetcben Berlinben kifejezés-re juttatott elfogadhatatlan álláspontját tiik_rőzik vissza, .
A berlini kongresszus hutűrozntuit nom-csak azért utnsítj a a sxcrzdi kongresszus tr!_jes hntározottsrurgul vissza, mcrt azok n !:'ZPI'-
zdk ex zeneazorzök művesxi es gazdas;ígijogni ellen intézett elv türbetétlen uunnrlűs-nak mindsülnek. ;tmc:l~' - hu azt komolvanvesszük - meg;lkad;U~voz nunden kÖ7.,('-Ic~léstszerzök és hangosfilmgY:'lrtók kőzőtt, hanemazért is. mert az ilyenfajta ;í1l;í~l'úglaliís :Ifilm művészi Icjlódóaét is a legnagyobb III~I'_
tékben veszélvcxtct!''.
PANKINE »H«A LEGTÖKÉLETESEBB KÉPHEGATIV����������������������������������������� 11 �������������
DUP-NEGATIV, H A N G - N EG A T I V Tf3 és Tf4D U P - P O S I T I V, H A N G - P O S I T I V
EGYÉB NEGATIVOK:SPECIAL-NEGATIVEXTRA RAPID-NEGATIVKINECHROM - NEGATIVAEROCHROM-NEGATIV
20
Baloah László dr. rninisz tcri titkár i...•~rncrtcttc az ok tatóicllcű filmek nem.zetközi forgalmának mcckönnvttésérr-kötött genfi egyezmény ratifik álásűramá jus 2~ún a kul tuszminisz tcr által be.nyujtott tőr vónyjavnslarot.
Agotai Géza clr. beszámolót tartottaz áprilisban Berlinben rncutm-rottNemzetközi Filrnkoncrcssszusnak fl'/.
oktatófilmügyek rc és II keskenyfilmnemzetközi egységesítésére vonatkozóhatározatairól
Ezután foglalkozott ,I bizottsúg '17
augusztus hónapban Velencében I11C,!.!~
rendezendő nemzetköz! filmkiállttusmagyar anyagával. A kiállításon a mn-gyal' kormúnvt Villani Lajos húrúköv. tanácsos fogja képviselni.
A kiküldendő l11a~yilr Filmanyagról ~legközelebbi ülésen dönt vénlegcsen abizottság.
A z·()I(TATÓFI LMA NEMZETKÖZI OKTATÖFILNl lNTEZET
MAGYAR NEMZETI BIZOTTSÁGÁNAK ÜLÉSE9\ Nemzetközi Oktatófilm Intézetr\ mauyar Nemzeti Bizottsága báróVillani Lajos követségi tanácsos cl;nöklete alatt május 2-!:én ülést tartott.1.\ hizottság a bclüuvminisz tcrró tőr-tén t kinevezése folytán az elnöki tiszteről lemondó leveldi Kozma J"liklúshelyére Wlassics Gyula báró állarnrit-kárt választotta elnökke. A hetek Mat!ycng:élkcdö Wlassics államtitkár hr-vh-ett ViIlani báró vezette az ülést.
A bizottsau tagjai soréba választottaBalech László dr. kultuszminisztr-r ititkárt. az ok tutófilrnűuvck referensét.
Az utolsó ülés óra történt ron to;:sa bb levelezés ismertetése után a bi-zottsúf! rcfercnsc az 1933. évi februárhóban Rómában mcstartott végrcha itó-hizortsáui iilés határozatnit isrncrtcttr-.arnelven rnauvar részről móu Kozmn!\\ lklós vett rész t
Angol nözönség-szavczüs a tihuekről. :\Cinoma clmű londoni filmlap lekutóbb kör-kérdést intézett a ruoxikőzőnséghcz , vajjonmilycn filmeket kivánnak latui. ,\ lap 2;)!1.000-irdóÍ\'ct kűldőtt <zét és majdnem l25.("OO
kérddívet kűldtek he me!-(vála....,.zol\'a.\ kérelések közőrt szcrcpcl ch..dsorban annak .1
mcgűllapltásn. hogy lIIi!..\'l'nfajt(~ Iilmekct SZl'
rel leginkább az angol kőzőnség. milycnhosszúak lcgyonvk il müsorok és kik il filmkedvencek? A válaszok szortu-ozasánűl külőnválasztották a Iérfiak és kűlőn il nök felele-teit .. \ férfiküzün:;;.(g- körében a kalandor- é~h(ínii~yi filrucknck V;1Il a legtöbb blvük. ~\második helyen állnak a filmoperettck. a 3~ikhelyen a Iilmkomédiék. a -l-ik helyen a tár.sndalmi drúmdk. az ű-ik helyen n. -zerelrniregények. a 6-ik helyen <IZ ismcretterjcsatd,illetőleg utazófilmek és a legutolsó helyenszerepel a hábar úsiiim .. \ nők körében is él
húborúsfim él legutolsó. ezzel SZl'lllhl'll d.ln
helyen áll il fillI/operctt. ;t m.isodik helyen ;1
tdrsndalmi dr.lmn. a 3~ik helyen n kalandorés hííniigyi dr.irua. A legkedveltchb Iét-fi-satri r Anclhiban Georg Arlíss, a lel-!n(·p~z.>-rűbb női film-szttlr p<.-dig- Xcrma SIH'arn..\ több salper-rendszer általában tet-aik :IZ
:lng-ol kőzőnecgnek .. \ :3 órás mü-or mcllcuszavazott az ő-ez-szavazntok 50.2fJc-a. a a.:íór.is műsor mctlett 33.:'%, :1 4 órás müsormclkí t mindössac !).2o/". A mozilútoun tók-nak 1%~a szavazott a 2 órti .• műsor ml·~('t\Ig'~n érdekes jelenség, hogy az őssz.ec sz..a vn-zók ~l.(lfX -,l arnellett sznvnzott, hogy t1 1/lIi
sor kcrf'fhl Iw/jil orgonascóló-sstí-nokot ad-jmwf..· t!lö. Jellemző és feltűnéstkeltő. ho~y azor xonoszálö-scdmol: mcllctt kiilrWösCIL o fh'.fia/t és II ííotalabb generáció képviselői sxa.vaatak.
21
.-------~.~~~~,------~,+.HELYSZINI KÖZVETITÉSTRENDEZNEK JBNIUS 3-ÁN
3 I r unniából. A Liszt Ferenc-film felvételr-itfogj:'lk kőzvettf cni s a közvetítést átveszi Né-mctorsz:íg is. Beszélő: Havas András Károly.
50.000 dollár kölcsönt kaptak az ameri-kai mozpóképsalnháznk. Az amerikai film-ipar mccecnuéso erdekében az amerikai kor-nuinv nóh.inv hettel ezelőtt igen alacsony ka-m.uláb mollct t tii!>h 5Z;'lZ millió dolláros hi,tdt engedélyezett. Ezeket a hiteleket eleintecsak a ,ta~y vallalatoknak akarták rondclko-zésre bocsajtani, később azonban a kongtesz-
SZUB (képvrselőhúx) úgy hatdrozot t, hogy akisebb fillJlst:ílLluízillmal. is juttat ebből apénzből kiscbb-uauvcbb ősszcgcket. A 1'0(1('-ral Hou-iujr Act hauiroaatn értelmében azauurikai mozuóképszfnhdzak 11Iodcrui::dilisi,,·öl/séRciJ.' fedezésére rlIlJJ(lJ dollár hitel! kap.bal nak. Egy-c".:-y filmsainhaz azonban kaC~eldoll;írn;íI nagyobb kőlcsőut nem igényelhet.
Az angol kirűtyi pár 25 éves uralkodóicvfordulójn alkalmúból az. angol filmsz inh.i-zak az l'gólz orszaubnn díjtalan filmclódti-sokat rendeztek. A moxgóképszfnházakbanrndió-huneszórókat szereltek föl, runelvekközvetíreltek ól kir.ily ünnepi sxónoklutat. va-lamint a Szcnt Péter-templomban rendezetth;i]:t:trlú istentisateletet. Vnlumcnnvi mozgó-képazinháznt Iöldiszftctték és kic;ino~íottúk,:\ jubileumí ünnepségek tartama alatt vala-mennyi moz i sznporttotta eldadásainak a szű-mát. ;\ londoni Empirc-moagóképsaíuház ajubileumi napon folytatólagos előadásokatuu-tott hajnnli 12 Úrit 3 perctől egész aznapéjféluulnig. Tg-en 80k mozuóképszfnház 17órás cldndásokat rendezett. A BIP "I?oyalCmmtcade:' cím alatt inuycn Iilmkópiákat ho-csűjtott rcndclkczósrc. ho;..'y ezeket az egészvi'ávhirodalomban l-cmutaasak.
Esvtnrszáuban {lprili8 :n·in ui kormány-rendelet jelerit merr, nmclv saabűlvozaa azl'KI~sz film ipa/' iif'\'l'l. :\z I:' j rendelet sznhá-
:'l~~~~~tcl;~íI~jl~~:~)i\'l~;;~~~~~~;í~~~~t,:~\~~t~~~~~~I:~;~~~h:'tl\"f:zz:\ rt Hlmbcbozntnlt és kivitr-lt . a film,ccnzur.it. :1 Iilmhírndó kérdeset és V(L,ji, r; ,-,,_xct i Fflmnlnp létcsftósét monrlja ki, Naeviá-hun a Illa i mturvnr sznbélvokhoz h:lsonlú' in.th:krdé<:c:kcl léptettek élt-tbc. Ivv f(í'('t.,~ :1 111(1.
vik üzr-mbchclvczóscnól (~<; Pll!!f'flcl\·\''l(~;;;('nl·l.A Iilrnbchozntnl éR kivitel l('rt'll ;) ííí m icl-ii/:ye!ő intézkerlik. i\ belföldi escmrnvckettartalmazó hetihfrndón ••k lcuablbb 200 mótcrhosazünuk kell lennie. A híradókat csak f'gv,ég- gy;\rlhatj:1. A cenzura és egyéb bevéte-lehet a hnzni filmgy:írtás fejlesztésére for-.lítj<ik.
A MMOE választmánya legutóbb tudcmá-ou l vette, hog,y' a Horthy-alicióra 2122 pengő21 fillér. II jugoszlávaliclóra pedtg 3683pengő 37 fillér gy ült ÖSSXt'-l. Ezekheu azndumáuynkbun <1Z elsőhetesek adományainem foglaltatnak benne, merj ezek alikormég nem voltak tagjai az egyesiiletnek.
A MMOE választmánya legutóbb elhatá-rozta, hogy a [étékunycé'ú adúáltulűnyokrevizi6ja tárgyában újabb kérelemmel Inr-dul a beliigymilll:.;zterhez és a tűrvénvhaté-dgonl.:énti arűnyosltás helyett országosuránye sitúst kér. Ugyauur a választmány atilalmi és monuppólbizottságpk mundátu-mát augusztus 15-ig meghosszabbit'otta.
MAGYARORSzAGFILMFORGADfA. 1935 ELSO
NEGYEDÉBENA Statisztikai I Tavi Közlemények
most megjelent J-3 füzete közli az1935. évi január-c-mareius filmforua-10m statisztikai kimutatását. E szerintenrnek az évnek az első három hónap,jában beholtunk ősszesen 79 q nyer-ssfilmet (1934,ben 70 q) 183,000 pengőértékben. (J934,ben 220.000 P). amely'ből Nemetországra esik 14 q (38).Olaszországra 19 q (27) q). Nagybrí-tanniára 20, az Unióra 21 q. Kikeszi-tési cljárásra jött 9 q 22.000 pengőértékben, Megvilágifoft negativ nemjött be az országba. Megvilágitoltpozitivel behoztunk 26 q-t (1934,ben21 q<t). ebből esik Németországra 10q, Franciaországra 4 q, Ausztr iára 5 q,Svájcra 3 q és 4 q egyéb orszáuokból.A behozott Il1c~vilúgított pozitívfilmekértéke meghaladja a 116.000 pengőt. Ki,k észités céljaira érkezett 7 q mcqviblcgitott pozitiv. Kivittünk II q meavilá-gított pozitivet 36.000 pengő értékbenés pedig 5 q-t Ausztriába. 4 q-t Svájc-ba és 2 q·t k iilőnbőző országba. Film,hulladékban e"utt.lnem volt kivitelünk.
.,ADRIA" PE"'O BUDAPEST I(NEW. YORK PALOTA)
VII., Erzsébet-kör"t 9-11. Lift. Tel.: 38-3-33.
Elegánsan berendezett szobák,Hideg-meleg folyóviz,
EIs6rongu ellátás!Filmklub a hé z b e n. -
22
~ -+.~~)l+. -+
IL~TECHNIKAIFJ. CSERÉPY ISTVÁN
(London)
A SZINESFILM UJABB TÉRHÚDíTÁSA
~N ~',:;:,:~~~""',,:;'%0;:történetének három fő fe,jczcte, A színesfilm meg.szülctése és élniakarása
_ ---.--. irnrnár befejezett tény,amint ezt a legutóbbi hó-
napok Folyamán látott rajzos, szinestrukkiiímetc is bizonyították.
Dc vajjon teljesen színessé lesz-c afényképezett &z6rakozfal6 [átékiilmtőkével rendelkező am ..-rikai és angolis"? Igen, rövidesen, mct-t hiszen a nagy(sőt francia) f ilm vállalarok lubcrató,riumai már a legközelebbi jövőben ele,jétől végig ~'zínes - és természetesenhémgos - filmdélrabokat bocsátanaka közönség elé. A film színcinek töké,letcssegc. helyesebben: a természetessztnek visszaadűsa ma már nem is atechnika, hanem csak az - e{őállifásiköl/Ség problémája. Mihelyt az egye'lőre tetemes clőálHtá.si költsegeket si-kerüllenyomni, egyszeribe szü.cs.han-gos filmek gyártására rendezkedikbe úgyszólván az egész világ [ílmípere,
A film, a fekete. fehér hangosfilm tc,hát ó-7 évi fennállás után ujabb sors.döntő válaszútra érkezett és ennek anagy eredménynek a mozgalmai ép.pen napjainkban kulrninálnak. Nézzükcsak, mik a szincsfilm életrekeltételömozdíl6 és azt akndeí yozó körül,rnéuyck.
A colorfi/m egyik legnagyobb elő,nye, hogya vetítőgép nem kiván olyannagyszabású átép ítést, sem új leadó-
gépek konstruálását, amint az szüksé-gcs volt a némafilmek hangossá válá-sakor. Az elterjedés szempontjából ezgyakorlatilag azt jelenti, hogy amíg avilág összes mozijainak ln ég mindigesak 70%~a rendezkedhetett he a han;gosfilmek vetítésérc, addig színes fil,mckhcz való áttérés sokkal könnyebb,mort a filmleadógépek 100%,{,t köny'nyebben lehet majd uzonnal igénybe-venni. A mozitulajdonos számára scm-mi különösebb anyagi, SCm műsznkíprobléma nem jelent gépének sz ínesfilmek vetitesérc való átalakítása, mi,helyt a színcsfilm léljogosultsága bi.zonyo.ssá válik.
Ez az idő pedig nem késhet sokú,mert a film világában már elterjedt ahire, hogy egyes cégck a Iekctc.Ichérfilm árának mindössze húrornszorosá.ért tudnak leljes szines film el előállí.tani, ami az cgy év előtti helyzethezviszonyítva máris 50%;os olcsobbodéstjelent. Mindamellett' ez al jelentős kőlt-ségcsökkenés még mindig nem teljesdiadal, mert hiszen a vetítőgépek -és ebből van a világon vagy 80.000 -ezidőszerint alkalmallanok színes.film leadására.
Másik kérdés, amit csak miiszekilngtökéletes színesfilm kisérleti előadásaifognak megoldani, vajjon a kőzőnség-nek egyáltalán tetsaik-e majd és kell-ca természetes színií film. Ebben a tc.kintetben Amerikában már közel li,zeno! éve történnek saórvényos kisér-letek. 1921,bcn jelent meg az első sz í«
23
+- +.~~Jl~.-------- __�ncsfilm, amely azonban a kőzőnscgncknem tetszett. Talán mc-t nem voltelég tökéletes. új és idegen volt. Ennekellenére a költséges kísérletek továbbfolytak és azok iddvel eredményre isvezettek nemcsak a laboratóriumban.hanem a vetítővászon előtt is. Ellen"ben 1929,bcn mú r több szinesfilm (Onwi th thc Show; Gold Diggcrs, stb.)- amelyek, azt hiszem, MagYJl'ot;,"ízá~ra nem kerültek CI - már közön"ség sikert is aratott. pénztársikertazonban - az akkor méu olv hon-ibi-lis költségek miatt - n~m ..
Ezek II filmek a dr. Kalrnus.féle sza,badalrnazott .,Technicolor""cljárás ..,zc"rint készültek, amely azon a réven,hop'y azt a világhírűvé vált fil mrnjxoló,Walt Disney 1932 óta alkalrnazaa. azösszes többi szabadalrnak között alegjobban ismert. A Technícolor mamár annyira tökéletes, hogy az elsőszincs ,.ftIiki egér" éppen most futnagy siker mellett Londonban és eztnemsokára olyan röviclfilmek sorozatafogja követni: amelyeken még <lZ' urepírja, <1 Szem és fl haj sz ine, sőt pl. :J
porccllúri és az asztalterítő szfnc! éstextúrája is fclismerhctöcn jelenikmajd' meg a mczivászno». f.:.'i e~y lou-doni reklúmi dmvéllelet büsz.cén hir-deti, hogy az ö szincs filmjein. pl. egydivatrevüképen ~1 velúr, a szatén és i~
búrsony nemcsak színciknck I.Írnyah~taiban, hanem anyagál ille/tien is, lá~tásra kitünőcn kiilönbőztcfhctő megeuyrnústól.
Amíg a színesfilm II mal viszonylu-gos tökélctcsségíu eljutott. a filmlabo-ratóriumoknak olyan különlcacs ne"hezségekkel kellett megküzdenlök. amia laikus előtt elképzelhetetlen. Ilyennehezen teljesítheti) kívánság volt e1ö~szőr is H filmszalagon reprodukált szi-nek természetességet biztosítani úgy.hogya filmképell a fű és fa zöldje, aviz és az égbolt kékje különbözö éstermeszethii legyen. I~s ami az emberiszem alkalmazkodóképessége előtt nemakadály, az évekiz leküzdhetetlen volta filmfényképező lencse számára. Ne,
vezetcsen. a természetben előfordulósz ínck (virág. föld, viz égbolt, stb.)ősszetételének és azok crtékváltozá-sai nak mcgkiilőnbőz tctésc és vissza-adása napsütésben, árnyékban és bo.rult időben.
Mirc cgy ilyen csekélységnek látszóproblérnát ~ hónapokig tartó türcl.mcs kísérletek és óriási kiadások arán- sikerült megoldani, kiderült, hogy<l film azzal veszített sokat a tctszctö.ségéből. ami a felvételeket. helyeseb-ben a veti let t filmet sötét ('é és élvez~heteilenne tette. Ám, az amerikai, an,gol, francia és német filmhatalmassá.gok ~ különöscn <lZ első kettő ~ nemkimélték a további költségeket és Je,küzdörrék még a következő nehézsé.gckct is. Ez az ujabb, egy ideig megnem oldott probléma csak akkor Hintfel, amikor a múr tökéletessé vált szí;ncsfilm.rctcurc - hanpot is akartakrögzíteni. Ekkor derült csak ki, hogymég újabb kísérletek re van sxukséu.hogy mcgszulcthcssék az igazi hnngus»seínesdílm.
Idöközbcn azonban - amíg cp,yc~cégck és laboratóriumok (pl. I-lill,mann, Tcchni-, "OdC1~, Gaspal"~,Dufuy-color. Rcvcla tion, stb.) tékozló versen ..gésében oldották meg a minduntalanfelötlő újabb műszak i kompliklteiókat- a S'zinesfilmek ellenzői i~ voltek,még pedig éppen a Hlmsznkmúbun.Azok a gyárak, amelyek nem láltakjövő/ a színesfilmben, sajnálták a kőlt-ségeket kétes sikerű k ísérletcktól, min-dent elkövettek, hogyaszínessé válóút jet részben - innen is cred cl máremlített első nyilvános próbálkozásokbalsikere.
Az ismert színes rajzfilmek, vala-mint néhány Icgújabb amerikai film-termék szín cs réseletei tetszéssel tulsil-kezott a rnoaikőzőnsóg előtt, úgyhogya sz incsfilm-Fcltalálók a nagy csataműsznk í részét és a közönség rokon.szcn vét máris megnyerték. I látra vanmég ét költségek további csökkentése.ami saiutc napról-napra valószínűbbéválik. Ma már színes-filmellenes
24
HOGYA FÉNYI<ÉPEZÜNI<LÁTHATATLANT?
~-- +.A~~+j +I'
fronton tömörült filmvállalatok kény-telenek számolni azzal, hogy n főkéle.tessé vált sztnes-hangosfilmmcl szcrr»ben az Ö "kétszínű" hangosfilmjeikjelentösen moghendikcppclve kerülnek<-I kozonség elé.
A színesfilm minden valószíniiségszerint rövidesen meghódítja az egészvilág Iilrniparát, ami - miként a han-pesfilm 5-6 év előtti példája sejteti -a meglevő saabadalmak utolsó sors-dőntö g3zdasáQi iitkőzctéböl kövctkc-zik. Eb'ben a ~satában végül is nzgyőz. aki -- tökével birja.
A vi lúg filmiparát rncuve ltoztutócsata igazi nyertese uz onban mag,( rtrnoailátogató kozőnséu lesz. A filmhír.adók ban bemutatott sportversenyekizgalmai, .1 k aro II <li paráclék tarkaszépségc, színes ismeretterjesztő fil:rnck - hogy csak néhany minde1111la::pos póldáta utalja k - sokkal nagyobbhatást, illetve izgalmat vált majd ki anézotéren, mint eddig, A satries jútókefilm pedig a ruhák, épületek, tárgyakés a termeszet sameinek vissz aadásá-val ugyancsak sokkal tökéletesebb él,vezetet nyujt majd. rnin t il fekete.Ic-hér film a maqa tökélyre emelt hang:hal ásaival,
Természetcsen szin és hang cgyiittc-sen lesz hivatva a jövőben szőrakoz-tu tn i azt a kőzőnségct, amely 8-JOévvel előbb még meaelégedett a mii»vész; [eket edehér némafilmmel is.
Kav ÁCS ÉS FALUDIFILMGYÁR ÉS LABORATORIUM
BUDAPEST, VI!.,GYARMAT-U. 35.TELEFON: 97·8-55,
Mogyororszóg legnagyobbés legmodernebb gépekkel[elszerelt loboro loriumo•Készit; hongosfilmekel és kóplókct, film-
feliratokat, pedcqóqtci-, kultur-. reklórn-és rojztrükk·filmeket
CJ\ z elet. megnyilvánulasát. mikros::kópon1-\ Illeg-fl~')'clni nemrégen még csak kis
számú tudóanak éli kutatónak sikerűlt. Alegtöbb ember előtt azonban hétpecsétes z{lI"tkönyv volt. Hehatolni ebbe a titokzntos élet,he ~R s::dl'srbb T,~tt'J!ek,zek hozzáférhetővétenni az ilyen tanulmányt csak az utóbbiévek fcjlddüt t mikrokínc mntogroiíája adln alehetőséget, mcn a mondou eaó akrlrmityenviiágosan hnngxik is, idegen hangzású techni-kai es tudom.uiyos kifejezést foglal lllag:'I~ban és bármennyire fi)...'yel a hallgalóS<'ig, atc!őa41;hd)ól kép ndk iii ;di~ ért meg valamit,
Az ",L,"yik német rillllt;'tr~as;íg tizenőt c\'-efog-lalkozik ezzel ;\ jelentős Ieladattnl éspl'ogl'<lrnnlj;'lIl:lk fópontjáunk tekinti a bio/v.Kiai !r!71he/d: mi"él /I(t!:.yoblJ s=ámbon 1JalÓdÖdlfífti.slil tdj('sHőJ.:l'pes é,f mvgbíctwtá gé-pekkel.
/\. mikrokínemiüogruíía az emberi szem-111('1 1I1{II' nem hithaló élet jelenségek filmrevaló Iénykópczését jeleuti. 11:1 n emberi vér:'lbr;'lzol:'!f;;'lr{)1 van szó - ntuelyet őtazűzszo-rosarr III'Ügnagyítva a vúszouru vetltüuk. _ apiros (os Ichcr vertesrecskék SOk:ls<'iga jeleniknl\'g csodálkozó szemünk előtt. )lcglndhat.juk, hogy több mint 16 billió piros vértes-tccske rajaik az embet-i test üt liter vérébenés amelyeket. ha cgym:ífilllcll~ fektetnők. többmint 200() nég:,rzetll1étcl' tcrűletet f()gl:l!nú~nak cl, ami egy kisváros piacterének felelmcg !
A 20,000 l1:lgyítású toj.isfehórje is l'l(lttelteli, mert kithatjuk az amocbék sokaságát.
Ez ;IZ <'g(..;z csodnvil.ur lrlt.ható az ii\'('ghöl(0<; ft111h:iI i',~fizc:íllítclt mílcroscícopon {s Jvele kapcsolt Ielvevőn tú,
A Iilmkamnrn leneséje olyan közel kerül amikn:3zki,1' okt11:í)'(~j;'thoz, nmenuvire csak le·:lcl~l~'l'';. K iiliinleg'l:R priaműs figydiin az('!..'úz felvén-li idd al.u r lű tbnt ji-k a Ielvecrr-d6 prcpar.itumot. S;,jnOR. a filmszercplők(ehhun az esetben nr-tu kicsinvck] igen IT1Cf~·
hízhat:lt1all(lk, mcn tőhbször Ielmondirik 1szolnálutot. A lampa melcge (nlncsouyíe-izű.tséaű vilf!y Ivlrlmpa) alatt rővid iddn hclülelhalnak, m(:~ nkkor i.;, ha a Iénysug.n-akútjaba hútdszorkezcteket és szűrőket űflitunk.
A gvakorlott .rcndecő" ügy segf t ilyenkermag-:íll, hojry több preparútumot keszít :,.,1{jlleh<lgy :IZ izgalma" uutnkábnn meuakndion.
17.hh61 látni. hogy egyes prepa rntumckruec liuvclése. illctó1eg fi Ime-it éae hcsczú il: .••i.l!:tnrt, IIlÍg: masoknál rövidebb ideig, ES7..e·rint kell a film tovűbbft.lsát a fölvevőgépheuirényítnni.
Vannak olyan folyamatok, amelyeket lns-sitani kell, míg masoknt Kyorsitanf.
Ilngy :17, ilyen munka milyen kultúrhnuisú.arról 'tem is kell beszélni, '
25
+~-------+.~~~~.------_.Budapesti filmpiac ~~i;.e~i~':~~:~k1935.
JELMAGYARÁZAT. Megj. ~ Megjelenési hely. - H. ~ Hossza. -r- F. ~ Felirás. - M.Múfaj, Fősz. = pöszerepJók. R. = Rendező. - C. = cenzura. _', a. = aluli. - f. = felüli.
Kél vi·ld,g fia-. - Megj.: Corvin. - n.: 2224 m.- tvl.: Exófikus szerelmi történet. - F.: FodorS. - Fösa.: F. Lederer, E. Landi, S. Dl111na. ,_R.: James \VaJI. - C.: Aluli.
CINEIIIA·FILIII,Erzsébet-körút 8.Tel., 37·5·70.
V. 15
V.3O
V.8
V.9,"':;árll.\'(f,\;Jihí·n{lk.- Megj.: Radius, Casino. -H.: 22:?O nl. - M Dráma. _, ,F.: Szántó _Pti:';7.· "V, Baxter. - R.: J. Blystouc. - C.: A.FOX FILIII r.-f.,
Rákóczi-út 19. Tel.:39·4·37 és 31-6·58.
V.16
Hetvet a f!.)'el'c!?eklli'k: - .:'vlegj.· Radtos. -H.'lU!lO III -- M.: Vigjáték. _ F.: Szántó. - Fősz.:]ackie Coegan. jrmues Meigfon. - R: EdwardF .. L'lillf'.. -_ C.: Alul!
VOlt Quijote (Világ bolondja). - 1-!cgj.: Ra-dius, Casino. - H.: 1850 m. - :\1.: Vigjáték.-1'.: Siklóssy "Iván. - Fősz.: Fodor Saljapin, G.
1 +-__ __!__.::lIc::0.::be:::;.Y~. ..::F::.:.V.llicrf'. - R: G. \V. Pabs"l.-C.:A.
A8s.conyok íehérbe», - Megj.: Omnia, Corso. -]-I: 2200 m. _- 1r.: Dr. - F.: Szántó. --Fősz.:l..orcnc Young, John Beles. R.: lrving Cum-mim;s. -- C : Aluli.
KovAcs EIIIIL és Tsa IErzs_ébet-körút 8. V.23Tel.. 45·9·48.
LlBERTINY-FILIII, I
Népszfnház-u. 13. I V. lTel.: 30·5·60.
IIIErRO-60LDWYN
IVIII., Sándor. tér 3. V. 18Tel.: 44·4·24 es 25.
PARAI110UNT FILIII IFOR6ALIIII R. T., I V. 2VII., Rákóczi-út 59.Tel.: 34·4·37, 40·5·22.
Rákosi Béla IIImVál'llózsef körút 2, V. 9Telefon 44-2·61.
TURUL-FILIII,Miksa-utca 7. V. 2Tel.: 36·9·42.
V.23
O~yvM diiennná]a, _ Megj.: Metro. Scala.II.: 2100 lll. - tvl. Dráma F .. Radó.Fösa.: VI/. Powell,M .. Loy - R.: 'W. Howard.
__________ ~--~----C-.:-l--'e~ll~;I;~--------------1
CIII/Ii/,(I (Nioj éjs:::aJNíh'). - ~'le~j.: Ra,~ilis -,.11.:H,.21 m. - M.: Dráma. - F.: Fodor S. - Fúsz.:Ceorge 'Ralt, Adolpha Mcnjou, France Drnke..-. H_ : Rllggles Wesley. - c.: .'\luli.
Songhui Mimi. - Megj.: City, Caaino. - H.:~t60 lll. -_ .\'1.' Vfg] . - F.: Szántó. - Fősz.:i\. FilYC, L. Ayres. - R.: G. 1\1arshall - c.: A.
I---------+-----f-CI\-:-'o-,Ollloodtak, -- Megj.: Décsi, Kamara. - II.:fi300 IH. - l\I : Dráma. - F.: Pncséry László. -Fös«.: HaITY Baur, Charles Va.nel, Y. Krauas.-- R.: Raymond Bernard. - .::C::..:..:.:.A::." _
-,.,,-----===--l--+·X--';--rái--y;--s.·'-er--rlö. -- Megj.: Décsi, Kamara" - IL
2U-15 lll. ~j M.: Dráma. - F.: Siklósay. - Fó;>z:.:Anna Neazte. - R.: Herbert Wileox. - c.: 1-.
Tavas:;i ropeoádío. - Megj.: Royal Apolló. -lJ .. 2;111 lll. - ~!1.: Szerelmi történet. - F.: Pa-csérv L. - Fősz.: Slezák L06, Sybih Schmitz.- fc: Erich Waschuek - C.; A.
L1 cirlens s tieteege. - Megj.: Omnia, Corso. -H.: 2800 III - ~'l.' Artista dráma. - F.: RadóIstván. - Fősz.: Hany Piel, Hilde Hildebrand,Sus! Lanner. - R.: HalTY Piel. - C.: Aluli.
26
~--------.~~~~,--------~PÁIRIA-FIlM
Erzsébet-körút 8.Tel.: 40-6-25.
V.I
JÓ (/imi/r, - i\h'I ..:j. Royal Apolló. - l L: 26:31lll. - F. Pucaérv László. - Fősz: Margaret Sul-1<1"011, II. .\larschall. 'I'. Morgau. - C. Aluli,
i'eer 'GYI/t. - i\legj.: Royal Apolló. -H.: 2370lll, - .\1.: Dráma. - Fősz.: Hans Albers. OlgaCsehova, Lucie lIöflich, - R.: F. Wendbauser- C. Aluli. .
V. 15
V. 16
V. 8
A hálókocsik elh'llűrC', - i\lc~j.: Kamara. Décsi.- lL: 2·161 m. - .\1.: Vígj. - F.: Radó I. _Ft:isz.: Olly v. Flint, (;corg Alexander, Thco Lin-gún. - R.: Richard, Eichbcrg - c.: A.
Scerelmesele s=fi//odrij(/. - i\lcgj.: Décsi, Karnarn.- IT.: 2'-lOHlll. __:_M.: Vigj. - F.: Lakner Ar-lur.-F{)8,;'..: L. Uh-ich. L. KonstununH. Thimig,Theo Liogen. - R.: Carl Becse. - ,C: Aluli.
UFA-FILM RI.,Kossuth Lajos-u. 13.Tel.: 83-8-58.
UNIIIERSAL-FILMNépsamhúz ll. 21.Tel.: 38-4-48.
V. 16
V. 24
V. 7,-J III{J/W/'{III=.HI WyöllK'Yc. - Megj.: Urünin. _ l L:2-117 'll. -- ).1.: 1\.,IIalu105 ví~.d. - F.: Lándor T.- Fűsx.: L. Deycrs, Ralph, A. Roberts, SybilleSclunuz, O. Sima. - R.: C. II. Xlartin. _ c.: A.
Barcarola. - Mc~j.: Uránia, Royal Apolló.1\ : :?3:?G lll. - .\1.' Dráma. - F.: Lándor T.Fősz.: L. Harovn, G. Frőhlich, \·V. Birgel. ll.Jlildehrand. - R.: Gerhord Lamprecht. - c.: A
TitkOl •. háza. - Megj.: City. Palace. - II.: 1873m. - M.· Grand guignol drárun. - F.: Pacsérv.- Fösa.: Bor!s Kn rloff. Glorin Stuart, CharlesLauchron. - R.: J. Wnhl. - c.: 1\.
WARNER BROSJózsef-körút 32.Tel.: 92-5-90.
H()/tloJ.;sli~ u hílhouíroll. -.\ll'(.{j.' Radius. - II.:2'.376 lll. - l\\" \'ígj. - F.: Vűcai Dezső.Főva.: Dick Powell. J. Hitchinson. - R.: Mer-vin Le Roy. - C.: A.
Az V. hb 30.ón és 31.én meejelent filn1ek adutaif - lapzúrta és ünnepmiaH - csak a julius elsejei szíunbsn közöljük pbtlólae.
Speciális filmszállitásoka világ minden részébe.
Leggyorsabbvőmkezelés o Nyugoti és Keleti 'pólvc-
udvarokon, o [övómhlvctclbonés a hajóóllomósakon
HEBEL""nemzetkö:r.i szóllítmónyozósiés elvámolási vállalat,IV., V Á C l-U T 1.Telefon: 15-9-47.
~~~.FILMMŰVÉSZETI ÉS TUDOMÁNYOS
FOLYóIRATElőFIZETÉSI ÁR:
1 évre 10 pengő. - % évre 5 pengő.Felelős szerkesztö és kiad J: Lajta Andor.
Szer!{csztöség és kiadéhivatal:BUDAPEST, VII .• THÖKÖLY-ÚT 75.
Teleron: 97-0-76.Megjeleni!< minden hónap elsején.Minden cikkért a szerző terel.
Nyomatott:Otthon-nyomda, IX., Lónyay-u. 50.
Telet'on: 87-2-87.
27
~ .••••J,~'t"'~"""I-- •••.•..•.•.•••••.••--+i.Új amerikai hangszórótípus. Amerika a
filmtechnika igazi hazája. Napról-napra újlelfedezésekkel és új tipusokkal gazdagítjáka világot. A nem régen érkezett szaklapok ahangszórók terén, új elven működő tipust i8-
~
I'tetnck, amelyek odaál már elterjedtek ésváltak. A hangszóró a fizikai tünemények,
c 'ik kevéssé ismert, de igen érdekes elveszerint működik. Vannak ugyanis bizonyoskj-istályok, amelsekkel egy meghatározotti'i.ánybaJl felmetszve, elektromos erőtér hatá-sanak kitéve, a kristályok többé-kevesbbé el-haj Janak, még pedig az áram irányának meg-f~lelŐ' értelemben és és nagyságban. Ezt azúgynevezett piedzó elektromos hatást hasz-nálja fel az új hangszóró konstnukció. Ennéltöbb lapra vágott ktisrályt fognak egybe éserre vezetik a felerősített hangáram ot. Akristály-rendazer így a hangáramnak megfe-lelő rezgésbe jön, amely rezgés karáttétel-lel membranhcz továbbít ják, ez pedig. banggúal akltj a a rezgéseket. Ezen hangszórók-nak a sajátossága, hogy az épités sze-rint egy meghatározott frcquencia sávru rea-gálnak a legerósebben. Éppen ezért többilyen, de más-más írekvenciasavú hnngszórót,_ rendszerint hatot - kapcsolnak az egydinamikths hangszóró rneilé. A dinamikushung'szóró mely hangokat, a fenti 6 hang-szóró 'Pedig a közép- és magas hangokat szó-laltatja meg. Igy ez összeállítás a legmé-lyebbtől a legmagasabbig minden frequcn-tiá t érvény re juttat. Ezek a hangszórók kismérctüek és áruk lényegesen olcsóbb a di-namikus hangszórókénál. A dinamikus ésezen ügynevezett kristályos hangszórÓkkombinációjúnak legfontosabb jellemzö je.hogy a közős hatásfok jelentékenyen meg-javul, vagyis a mozg6képszínhásnah kisebbteljesitmfnyli vérerősílőre van sziiks~ge.
Két napos Hlmhurzus mozitulajdonosukszámára. Nagyon életrevaló uj ítást veztettbe a Bauer-iihníechnsbai cég Németország-ban amikor 2 napos kurzusában a filmszín-há.z' ndoi donosoenak és gépkezelőkn.ek tájé-koztatást ad az aktuális témákról. Az elő-adáshk tárgyai erósltők, íotocellúk, optikák,távolbalátás, nyersanyag kezelés, stb.
Korda Sándor épittett most AngHa leg-nagyobb ülmmürermét. Al. építést költségekmeghaladják a 300.000 fontot. Az új mű-terem közvetlen közelében lesz elegendő er-döség, rét, tó és víz, úgyhogy külső fölvéte-le/cel is lehet az. új filmrmiterem közelébenkészfteni. A műtermcket egy ismert holly-wodi müteremépitész tervezi és építi. Az újmüterem-komplexum három nagy és egy kisműteremből áll. Egyetlen hátrányuk, hogymeglehetősen mcssze épülnek a fövárostól,de Korda már-is tárgyal az érdekelt vasút-társasággal, amely hajlandó kiilönvollatokatbeállítani, csakhogy a művésai és technikaiszemélyzet gyorsan eljuthasson a telepre.
SZÁMOK A FILM VILÁGÁBÖLAusztria; Egy most megjelent kimutatás
szerint Ausztr-iában 815 mozgóképszinházjátszik. Ezek a következőképen oszlanakmeg: Bécsben 1,7'.,11,Burgenlandban 78, Ka-rintia 36, Alsó-Ausztr-ia 29:1, Felső-Ausztria89, Salzburg tartomány 30, Stajerország 78,Tirol 26, Vorarlberg 14. A bécsi mozgósain-házak osszbefogadóképessége meghaladja ~80.000 űlőhelyet, míg a többi tartomány·beIlmozik 170.000 ülőhely felett rendelkeznek ..
U. S. A.: A :M ot ion Picturc Heraid mosthozta nyilvánosságra legujabb statisztikaiadatait az északamerikai mozgóképszfnbá-zakra vonatkozóan. Eszcr-int az U. S. A. te-rületén 16.850 mozit számoltak össze. Ha marmost ezekhez hozzászámították az 1 év óta,vagy még régebb .idő óta zárva levő mozgó-szinházakat, úgy az északamerikai mozikszáma eléri a 22.5OO-a1. A ténylegesen játszóállandó filmszínházak száma évenként csakj-1.500, mer t 2000-nél több mozgószfnházcsak bizonytalan időkőeőkbew tartja nyitvakapuit. Az amerikai filmszínházak között 1110olyan filmszínház van, amelyek. befogadóké-pessége eléri a 3000-1. A kimutatás sxerint34f. mozi nak vall' 2000--.'1000 közötti belogn-dóképessége,621 mozi J 500-2000 személyes,1327 mozi l{))O-1500 személyes, 4820 moz i500---1000 személyes, míg 8190 moz.i befo-gadóképessége 2oo-GOO között , váltakozik,végül 200-nál kevesebb ülőhelye csak 1975meainak van. A legtöbb moz.i Newyorkbanjátszik, számuk rnegíhaludja az 1538-at.
Németorsedg- Egy most megjelent németstatisztika szerint a német birodalom terille-tén eaiddszerint 5005 filmszínház van üzem-ben. Ezek kőzűt 4044 moz.ínak 500 ülőhelynélkisebb a befogadóképessége, 642 mozgókóp-szfrrház befogadóképessége 500 és 900 közöttváltakozik, míg a 900 ülöhelynél nagyobbfilmszínházak száma 236. Az összes mozikközül 2142 játszik naponta, 1009 csak vasár.,nap és ünnepnap. A német rnozgóképszinhá-zak összbefogudóképessége meghaladja az1,854.328 ülőhelye!"
Argentina. Ebben az országban ezidősze-int 1606 mozgóképszfnház van üzemben.Ezek kőzűl 594 fotócellás berendezésü, 205mczgóképsalnhazban még lemezes filmeketHtsz~lI1ak, míg 807 mozgószlnház néma. Akét és félmilliós Buenos-Airesben 174 han-gos és 7 néma filmszínház játszik. Az ar-gentinai tőke a moaiiparban 120 millió pezotfektetett be. Ezeken kívül csak a hangos-film rnegtndnlúsakor további 30 milliót in-vesztáltak gépek be, míg az argentinai film-kölcsönző ipar 10 millió pezo értékű filmfelett rendelkezik. Az egész argentinai film-ipar körülbelül tízezer embennek ad kenye.ret és megélhetést
28
1--------+.~~~~,--------+NEMZETKÖZI KESKENYFILMBEMUTATÖ BUDAPESTE N
- SZÉP SIKEREKET ÉRTEK ELA MAGYAR KESKENYFILMEZOK IS -
A z Amatőr Mozgófényképezők Egye- Rayb: L'eau Qui, danse, (HuJlámtánc) 16súletc május hó 3~t61 májns hó 13~ig m)~n méret, ,A musor, fen~'PontJa! Mmt~a. \1' , I' b. f l l • h " Debussy zenei mondanivalója talált volna Itt,I. Igae~. d.? .c vonu}atta lI?Y a ,aza., új kifejzési formát. A hullámzó, fodrosodó1TI1llt él kiilfőldi amatormunkak legjobb. víz megtörö. vagy tükröző feny játéka azjait és parádés képpergetés keretében egyedüli cselekmény. A folytonosan változóismertette meg a nagy nyilvánossággal f61::u~~a.t;isok és a ritmus ennek "ellenére !e-az amatörkinematográfia mai Fcjlettsé. ~~~G(:~~~lt:~;~~~kV~~I~~~~lo~;Zh~~t~~o;~~gét. amatőr. ltt indokolt és hatásos, mert meg-
A vetítés iránt érdcklődók soraiban felel a víz anyagszerűségének.jellemző, hogya cenzurabizottság tagjai
is, akiknek az értékelés nem Ielndatuk, di-cséri) jel=i)kkel láttál.: ei a kiséró oleírotot.
számos társadalmi és közéleti előkelő;ség foglalt helyet. Az amatőrképek be,mutatását megtekintették Auguszta ésMagdollla főhercegnők is, akik a Iátot-tak felett teljes elismerésüket fejeztekki,
Az AME diplomáciajának fényes si,kere, hogy ide tudta hozni azokat a kiil-földi filmeket, amelyek közül nem egya vilúgversenyek: első helyeaett]e voltés íf,!y csúcstcljcsítmónyci nemcsak azamatörfílmczésnek, de az egész kinc;mategráfiának. Az "AmatőT" jellegetvalamennyi magán viseli. Meglátszik,hogy szcrzőjénck belső ügye a film.Igyekszik átvenni mindazt az ered",ményt. amit II professzionizmus produ-kált, de új utakat is keres,
A másik feltűnő jellegzetesség-ami föértéke az amatörfilmezésnek ésl:.:~jnkább adja meg az amatör filmczéslét'iogosultsáaát - az a sok nemzetivonás, amcly keresetlenül és szándékos.ság nélkül természetes úton került a fitmckbc, Ebben az összeállitásban az el,lentéres hatások folytán ez a jellegfokozott mértókbcn dominál, amelyegymaga is elegendő témaköre lehet azamatörfilmczésnek.
Bemutatásra kerültek a következőfilmek:
Francia ííínsete:
Louis Cuny: T. Etude dcs Champs. -II. Etudes dc I'C:lUI 8 mIm francia film,egyszerű tanulmány, különösebb művészi cél-kitűzés nélkül. Térnaja falusi. és párisi han-gulatképek. J6 meglátásu Iotcgrafiák.
l l oihnulus képek:L J. Ctemew : Eilmstudie 3/3.'l.\),5 mrm film. Az amatőr kísérleteit, búvár-
kedásat örökíti meg, mi it kiilönősebbb esc-lekmény nélküli abszolutfilm kategóriájábasorozn.lnk. Erdekesek a rohanó szuppanbu-borékok játéka, bizarr hatásuk van' a jégkóckáknnk.
Reynoíds: Cantera auonnnui.Hi lll/lll film. llollandus kollégánk érdekes
újszerti kísérlete. Müfaiát élmén.y filmnek, v.sZI1hjcktívfilmnek nevezhetnénk. Hasonlóan ;IZ
első személyben megfrf regényekhez. a fő-szereplő itt is köz'vetlcuiU számol be élmé-nvóről. A szemct a kamra leneséje pótolja.Vw. F. Frevsen; lk bcen cell zwerver. 1G
mfm film. Tipikusan hollandi munka. Ki-egyensúlyozett lélek. it kis őr.•őmők mc!-!~c-esülesc nyugodt élettempó. az élet okos cr,I(kelés~ jellernaik lelkivilágát,
Amerikai [ilnt :John, Plorv: Mr. Motorboats last stand. 16
mim-es film lit a Felhőkarcolók és ecvébkűlsőségek nélkül is J\~ll~rik;:íban. érc.zzi~~magunkat, annyira speciélisan ..an''''''I'I~·;11
munkn. /\ műfnjt nevezhetjük szimbohku:-\Ii'mnek p('n:zif1:iz~;:nak. burleszknek. valaholn há'rcrn ki)zöi~ vall a helye. Felfogásban CT\'kicsit a Nazvidai Cig:'lnyokl'a cmlékeztetamerikai stilusbnn.
NémCl amatőr 11lllnkdja:
E1'l1~t Grosckoop: Dic wundersamen Aben-teuer des kleinert Mutz. lG mm. Szerzöje tisz ,tában van a babufilrn technikájaval és lehe-töseg-eivek Egyébként is technikai tudás. na-zyobbfokú precizitás és műgond jellemzi. ]ónemet humor.
Osctrát: amatőrök munkái;
Ernst Honelenost : Wien !).5 mjm filmjévelhatásosan érzékelteti a nézdvel. hogy a kcs ,
29
+-------~.~~~~,------~kt!nyfilmet mcnnyire jól Jel lehet használniuárospropagandára.
Dr. Ernst Schöner ; Sonnc und Segel. Hi,III nl film. Bcmutntj.i a fejlett osztrak nya-ra!ó eletet. az osztrák tavakon zajló viii dc-tet, motorcsónak- és vitorlássport.
Spanyolok ,:
Delmir dc Coran, Memmortigo 16 rnnnfilm. Az író tollához a festő ecsetjéhez. aszebrász vcsöjéhez , a zeneköltő kot tájáhozrnéluln sorolhatjuk a filmet, mint instrumen-tot, amelyen keresztül ;1 mű alkotója gondo.latnit közölni akarja. Kűlöuősen áll ez azamatórfilmczőre, aki minden tn.is segítőtársatkikapcsol, maga forli/ólja !.,rpekb(' gondolo-tait és rögzíti pcrgctésrc szánt képkockákra.Ebből a spanyol amutórmunkából tiszta fo,gabnal alkothatunk készí lője nagy' rnúvcltsé-céröf , nemes ízlésé!'Ő\ lS mindent átfogó tu-dasaról.
Delmir de Carclt: Montserrnt Másodikfilmjében érdekesen ;íllítja be cselekmény-ként a '/Jak zarándo/wt, akinek hosszú útjca csodatevő madonnához vezet, - csak azért- hogy végigvezesse a nézőt a szebbnél-szebb spanyol tajakon .. Nagyszerű fotogre-fiak.
Joan Pra/s: .,Aheille:-;". 1(; ln/m film.Naavszerű oktatófilm ;lZ iskolák padsorábanhálásan vennék természetrajz 61';'111 'a ridegl-etűk helyett. mert m i is élvezettel eyönvör,ködtünk il dolgos méhek nvűzsaésében. kűlő-nősert az erdsen fcluapvttott példánvok 1110Z-
j!;í~;íh,ln. (F'ihukritikn : Heulucstei ]linos.)
Valamcnnvi itt felsorolt film kűk»nöscn a sz'~rzök instrumentális tud á-
sásól számol be. A mozigép enaedcl-mescn szolgál ja akaratukat. EnnekJgy kell lenni, mert a magasabb rnűvé-szi célok mellett il technikai tudás ittépp olyan fontos, mint egy zenei elő.adásban.
A felsorolt külföldi amatőr munkúkmellett futottak estéről-estérc a nemkevesebb értékű és szin tén nívós ma.::gyar filmek is, amelyek mindcgyikckülön dicséretet érdemeln.e, sajnosazonban cr re. ebben a cikkünkbenmár nem jut hely, de külön elismerésnélkül is bizonyitókai annak, hogy amagyar amatőrök rövid munkálkodá-suk alatt olyan előkelő helyet foglal-tak el a keskenyfilmczéssel foglalkozóama.tőrök nemzetközi társadalmában,mint amilyen előkelő hely kíváló rnun-ké juk révén őket megilleti. Hogy a
magyar amatőrkeskenyfilmezés ilyenszép eredményeket tud felmutatni, aztnagy részben az AME munkáikodásá-nak és dr. Gimesi Nándor egyeternimagántanár elnökletc alatt műkőddvezetoségnek és olyan amatórgárdánakköszönheti, amelynek élén dr. LászlóSándor és MüI/er Albert alelnökök ál,lanak,
Az idegenforgalmi szempontból isszámottevő esemény megrendezéseScs.guíínszk y Kifoly egyesületi Főtit,kár és munkatársai Crístoiolt Ermcnc.gilclo, Lénárd Endre, Deutsch Richárdés Zombori Vilmos érdeme.
CENZURÁZOTTAMATOR-KESKENYFILMEK.De s.:;ép lett voll/a,"... bohózat 1 Ielv.
40 m.
,.Két tanulmán.).''' O..-lezei tanulmányok. Ké.pek a vízről), hangulat i képek 1 felv. 62 m.
.,!dis/er Motorboat" (Motorcsónnk úr),hohózat 2, fej. 155 m .
.Rurália. I l l vnsiaríco" r-iport 1 felv. 99 mnTabdn'" tájfelvetelek 7 felv. 31 lll."A táncoló ví~" hangúdatképek 1 felv. 67 m..,VáJldorlrgény '/J(/!!.vOk" (Játék <t vidékről).
fir'llltörténel 2 Ielv-bun. lDG m."Vitorlá'~ (5s napsütés" (Egy nyár rövid
azép napjai Atterseen}, tájfelvételek 1íc.v-l-an, 98 rn.
AMAuun RINDS(nVI[(EHRENTHAL és HELLSCHEIN
Budapest, VIII., Rákóczi-ut 28_ sz.Telefon : 43-3·99.
Kizárólag keskenyfiImmelfoglalkozó szaküzlel.RAKTÁRON AZ ÖSSZES GVÁRT-MÁ!WU FELVEVÖ- ES LEADÓ-GÉPEK, FELSZERELESEK, VALA-MINT NYERS- ÉS MŰSORFILMEK.
KESKENYFILM KÖLCSÖNZÉS!Saját modernül berendezett laboratorium.
30
+--------+.~~)l~,------_.AZ ORVOSI TUDOMÁNY
SZENZÁCiÓJA:
A FILMRADIÓGRAFIAA belgyógyészut terén új módszerrel ki-sértetcaik dr', Dijan francia orvos, Alap,
jában véve új Iilmfclvevögépról van SZó,amely módot ad arra, hogy a vizsgálat nhlvett emberi testrészről filmfelvételt készit-hessünk.
1\7. eddigi eljárasok csupán arra szoritkoz ,Ink, hogy az rltvilágitott testrészről többé-kevésbbé jó {{'lvr/rIt készítettek az orvosok.Az ilyen holi-lemez. nem sokat árul el a vias-g:íló orvosnak. Sxükséges, hog')1 a vizsga-landó testrészt ;ítvilágitáskor lIlo:;gásbullíigyelhesse meg, ho~y helyes kórmegallapi,tásora jusson. A Rőntzenl.lmpa draeasága.romlnndóstign és az emberi testre veszéh-essuaarak hatasa a viasgálatot csak rövid Ú/ő-re s:;abjr, III!?!:. Ehclvett ujabbarr a Ra(/iog;a_íumal ugvannnnyi idő alatt filmfelvétel ké-szül. A film későbbi vetttése nagy segitse-gére van az orvosnak.
l tt két technikai akadályt kellett dr. Di-jalll/al.' elhatitania. Az átvilágító lámpa és aHnoreszkrlló ernyő Iényszegénvség'ét nemtudta megjnvttnni. míg a felvevő ob j ektiveféR a Iifmanvagot kétévi tnunka utün sikerültcsuk ;llkoln:l;l~s;\ !1JI111i, hogy e célokra fel-hasznúihntó legyen.
Az éghetetlen film előnyei és hátrányai. Alouutóbbi nemzetköz! filntkougresszuson :IZ
é'f::helellel1 film kérdése is nepirenden szere.t-elt .. \legl'J"(·jsödölt :0': a feltevés. hocv aminta keskenyíilmeknél csaknem kiedrólog égl/c-.'('1"(1/ (HI_\'a;:()1 (nccíil-cellu'lozn} alkalmaznakúnv él norműlfihnckné! is rátérnek az éghc-tetten alal~an)'agra. A normál nitrafilm l("'~_nagyobb veszedelme a nagy gyulékonyságnés robbanékony::;ága.Ezek teszik szűksézesséil legmesszebb meuó r-lővievazati intézkedé-aekcr és berendezéseket. an~(.lyek mctlett megmindirr olt lebeg ;1 tűz és robbanás vesze-dolmc. Az errhetetlen film éppen 'ezen a leg_főbb haj on scuft. Téves :lZ a feltevés, minthaaz éghetetlen anya)! tartósság és karcképzó-dés sí'ellll'ontj,\hól hátrünyosan elmaradun anit ra film 1Il(i,!(-t(1 A z ido tnrtozó kisérletekbehixonvítotlűk. hocv e tekintetben mind akettő ecvforrua, csunau az éghetetlen film ahívflsi folvarunt alat í jobban megnyúlik. minta ni trnfilm. Ezt azonban hamarosan elveszti,illetve ÍI hív,isi prOCe8SZl1S alatt ez tekintetbcvehető. Tagndhatatlan. hogy az éghetetlenfilm dr:i~;íbh, kb. 15---€O%-kal. mint anitrafilm, azonban ezt a költségtöbbietetminden valósatnűség sacrint megéri az abt atonság, amelyet ez az a,!yag nyújt.
Nemzetközi keskenyfllm-kougreaszus Bar-celonában, Spanyolország második nagy va-rosaban. Barcelonában, május 17-én nyiltmeg- a lV. nemzetközi keskenyfilmkongresa,SZUS és kiállít;'ls, amelyen 16 állam képvtael.,tette magát. Ez a 16 ország kb. 50 filmmelvett részt a kongresszuson és versenyen.Ezeknek il filmeknek az osztályozasa és bo-osztása rengeteg muukűt adott a veaetöség.nek. j apau 11 filmmel akart a nemzetközivrr5enycn résztvenni, azonban a koaresszuaés kiállítás megnyitásáig a filmek nem érkez-tek meg. A koskenvfilmek száma tekinteté-ben jnpéu vezet, illetve vezetett volna, mertaz uulua következő Franciaország- csak n,Spanyolország 7) Németország és Belgiumegyenként O. Jugoszlávia 5, Mogyorors::ag ésSvájc egyenként 4, Németalföld és Olaszor.~7.;íg 3, Kanada, Portugália es Csehországegyenként 2. míg- az Egyesült Államok, Ir.or~zág és Svédország egyenként egy Iilmmetvettek reszt a nagy versenyben. A kűlföldidelegátusokat Barcelona főpolzűrrnestere fo.gndta a. régi városházán. majd az egyes bi-zotteagok és a zsűri kezdték Illeg munkaju-bt
A bnreelonai versenyen Franciaország nyer-te az első negy és il két. második díjat (kilencfilm kőaiil). összesen 10 ponttal. Másodikhelyre került Németország két első és kétmásodik dijjal (hat film közül) összesen 6ponttal. harmadik díjazott Spanyolotszáz.amely 5 ponttal került ki a vctscnvböl. Ne-gyedik lett, Csehszlovákia három ponttal Ól:l-j ponttal gyöz.tek még Belgium, Jl.1g0-szlávia és Svájc.
A kongresszus elhatározta. hogya követ-kező évi konaresszust l!l36-ban Berlinbentartja meg, miutan ebben az évben lesz a XIolympiai verseny is a nemet Iővarosban. Aberlini kongresszus mellctt az az érv is dön-l őtl, hogy n most lefolyt nemzetközi film-kongresszus olyan fényesen sikerűlt.
A satnes film európai tö\'őjéről. A szfncsfilm általánosan tcriedőben van. és az ame-rikai g\"iÍrak utan Eurónában is rnindinkabbtért h6dít A ma leginkább alkalmazott ti-pusok:
1. a krr, scínnel dolg ocó ,2. as til!yll(>i!Pzeft roseteres.3. a három színne{ ps hároni negatív-
vel dolgozó eijárásoh, A 2 sz.innel dol-gozó módszcrck cxak kevésbbé jó ereelmé-nveket szolg.iltatnak és mindcn valószinii-ség' sacrint ;IZ egvszcrübb. olcsóbb és rek-lámfilmekuél jőnnek tekintetbe, mig a iiivőiaaai lchtőségcit a 3 színnel és 3 negativveldolgozó f'liárftsok biztosirják.
A FILMKUL TURA <fi!;>mai számának boriték lapját ':4q.fa n 11�� ---+ Ifi! FeIIOfIY-n
nyomták!
31
~--------.'~~~~'--------'~Ilrja : Brückner János okl. gépész.l1lérnök.
A géprezgesekA hungos berendezéseknél nagyon rontcs,
hogy szerelésühnél a legmesszebbmenően te-kintettel legyünk a rázkődásmentee lelépi-résre. Ha ugyanis a géprezgésele tovaplántá-lódnak u hangadapterre, úgy ez a h.u!g-leadásbau megnyilvánul. A hangot egy ál-landó, morgó. a gép járásával periódikusJwngál'l kiséri, amely röteg a csendes részek-nél erősen áthallatsaik, Ekkor ugyanis ahallglámpa I•.erül rezgésbe, s pedig olyl cé-pen. hogyallllak Izzészála, vagyis az .•it-vilügHó rény il gél} titemében recsegut fog.Másrészt a rctocetln is rezgésbe kerülhet,kütdndsképen, ha nincsen rugalmasan be-óg~'azva. Ez is az előbbihez hasonló .ie-lenséget okoz. Éppen ezért tontos. hogyleadó' berendezésünket ebből a szem-pontbúl. is ellendrlzailk. Ez a l•..ővetkezf mé-don történik: Bekapcsoljuk az erösítőt, erö-erő:-silöt, de a liallghí.mpát nem. A poten-ciométerrel il legnagyobb hangerőre állunkhe és l11egindí~j111, a gépet.) majd megfl-gycljii1{ ;.1 teremben, vajjon hattatsztk-e azelőbb emlitett géllzaj. Ha igen, úgy ;:_z kétokra vezethető vissza vagy.a fotocella re-zeg, vagy az elöerősitó'. lia a Iotocelta r~-zeg, azt megállapíthatjuk ebből, hogy azt:1őerősitőt (amely' legtöbhllvire kis szek-rénybe V'III beépitve] valaki 'nyugodtan akezéhen tartja és ruost megrigyeljük, hogyaz előb hi n-zgést halljuk e. Ha igen, úgy <lIc tocelln 01,,\ ;,1 rezgésnek. Ha rendhe hO'l-fui, már a totocetült és a legnagyobh pu-tenciométer-attás mellett scm h.llatlszi1< agép jár.ísa a hung szűrúban, akkor kapcsol-juk be il hanglémpé t, Ha most gé.~za,ithallunk, ügy a hanglámpa van rezgésben.Ez :-;;:ljno.:., elég _gyakori jelenség, amelvetegyrészt a vetítdberendezés rezgésmentesszerelésénél, másrészt a hangfampafoglulatmegfelelő kiképzésével lehet megszüntetni,
A száraz telepek ről és akkumulátorokrólNoha a gvukoraü élethen üg~'az. elderősi-
töknél, mint . a véaerösitőknél egyre jobbanelterjednek a teljes hálózati készülékek,vagvis ;:thol az összes anód, rács, rotócetta,líílőreszliltségel(ct a hálózat útján egyenil'á.nyítással nyerile mégis tul nyomó számbau
vannak akkunutlátorrnl és szárazteleppelmiil{ödő berejtdezések. Ugy az akkumulátor,miut a száraztelep állapota és kezelése lénye.ges beroly.ís.t gyal •.orot a leadás miudségére.A gépliezt;lő az uhkumulátorukat alaposaugundczao, mivel ezek, tudvalevően amúgyiskényes szurkezetek. A rendszeres töltés, 8.1-vuzűs tisztogatá-:-:~ a kontal •.tus helyek [űkar.,han 'tart'ása nélkillőzheteüeniil fontosak.Gyakrun 1'lIenőrizzü!i: a reszuttseger és bár-mely rendellenesség, pl. szulfitképzűdés, le-meztemalés, stb. jelentkezésével uzonnal kap-CSOljl11< ld az ukkumnlűtort és pótoljuk .1 tar-tulékkal. Mlnden gépházban legyen a hasz-nált akkumulüturon kivül tartalék is. Ug yun-E'Z áll a száraztelepekre is. Megbízható márkűt hasznaljunk. A száraztelepek resziiUsé~gCÍ( űlfnndéan etlendtlzzük. Ha azt vesszüküfue, hogya megadott teszüusegnet alaesc-uyabb értéket 1HIIHlnh;,-úgy menjüuk egy Ie-!'lziiltségi ponttat feljebb. Tartsuk figy'eletl1~mel <I rotöcctra fe:,zültséget, amelynek csök-kenése hangerőgyengiilést okoz, Ugy a szá.rnztelep, mint az akkumulátor elzűtt, ttszra,megvtlágüott. jól hozzálérhetf helyen legY'en. A száraztelepre, akkuuurlátorra rá-rukédé olajcsepp ek, Iémhuf ladék plszolcminrl káros levezetéseket, kapacitiv ellenállú-sokat képeznek, amelyek apró pattogásokatokozuak és rt telepek idő előtti kimerülésétidézik elő.
MérőműszerekA jól relsxerelt gépház kellékeihez tartoz-
nak a stabtt és hordozható mérőmüsverek.Ezek liét csoportba tartoznak és pedig: amechanikai és az eleidromos miiszerr-k.
Az eldhbiek közé sorazzuli a Iltrnzsugoro-dásmérdt, amellyel a gépkezele az egyestekercsek elején. közepén és végén megméria kdlcsőnzötő! leapot t film zsugorodasí mér-tél •.ét. Mechanikai mérömfiszer még egy meg-bizható tachométer, rontntatszam.mérö. Sol"helyen a mctrométer II vetítőgépbe ln·fe vanépítve vagy utólag reá szere lve. Helyes, havan egy hordozható tachométer is kéznél,amellyel rt motor, az urulcrmer és esetlegesmás forgó géprészek fordulatát lehet ellen-őrizni.
Az eleidromos mérőműszerek közé tartöz-nal, az arnpére- és vol tmérök. A kupcsolé-táhlán íegyen okvetlcniil egy, a hálózati Ie-szfiltséget mutaté nmpéremérö. Nagyon aján-latos a Hitűakkumulátor és hanglámpa áeamköréhez is egy ernpére- v~lgy volttuéröt be-knpcsulnl. Előnyös, ha a gépházban egyhurdozható, vagy zseb voltrnérdt tartunk,amellyel az, összes fesziiltséget mérhetjük.
32
c== .. , ::JEKOZGAZDASAG~NÉMETORSZÁGBAN A MOZG6I<ÉPSZINHÁZAK
TETOlT ALUMINIUMRA EPITIK ÁTAZ ALUMINlUMBOL KÉSZÜLT TETOFEDO-LEMEZEK SIKE HE
Németország nagyobb városaibanlegutóbb kisúrletek folytak az 8/U'
miniumb6/ készü/t tetőfedő/emezeképiféséve/. Berlinben, Charlottcnburg,ban, Düsseldorfban. Hamburgban ésDrezdában bemutatták azokat a háza,kat, amelyeknek tetői "lIlum;niumbóJ"készűltek, és ezek a házak ki is állot,fák II "Wzpr6bát". Az etuminiurnbolkészült tetöfedő,/emezek Németország,ban ballatlan sikert arattak, mert t er;t6sság szempontjáb6/ felülmúlja az cd,
digi tc!őfcclölemczeket és fiizbiztollságszempontjából pedig határozotan biz-tosabbak, úgyhogy a németországi n8::gyobb mozgokepszinhezek tetői t átép;'tették 8Z slumíníumból készült tetőfedő/emezek kel. Nálunk is folynak errevonakozólag tárgyalások és bizonyáraa magyar mozgóképszínházak lesznekaz elsők, akik majd átépítik tetőiketilyen etumínimumbol készült tetőfedő,/~mezekkel.
Az Adriai Biztosító mérlege. A RiunioneAdrlatica eli Sicurta mcst tartotta megTt-iestben gU-ik rendcs évi közgyíílésétFrlgvessy Arnold elnöklere alatt. A válla-lat: amely nálunk is szólesk örü Iorgulmnrlcbonyolitó képviselettel rend elkez.ik. g nril-
~~I~ler~~IOOré~~~lén~;~~t3éllt,\'~I~e~én~~t éliOI'(~:iltosztalók üzetéeére, azuz ugynnannvit. numtavalv. Ar. életüzletben staliilia és b:'LI'IHÓ-nikus fejJ:,dés mutat koz.ik. Az egé&,1. etet-btztcsitáai köt vénv.tuorouny névértéke amulb Óv végén nem kevesebb, mint !l951ruillió lira. volt. A tüzbiz tosit.í sbnn 13:1 mil-lió. a sz.lllítműuvbiz tositá sban IS milli á. abetoréebízrosttasban 48 millió lirn volt adíjbevétel összege, Az összes t!íjtartalékCI\;).'1. év végén 92J millió lirát tettek ki, r\szuporult 17 millió lira. ;\ magy.ltr kópviue-letnél tudvalev fleg Relner Mih;i1~, iga.zgat')nyugalomba vonult; Utóda E1Xlő:, A hu];í rigazgató azonban ~17. tiltalu megjr-lult uccuvezeti tovább a nagvmultú ús világszertena,gy tekiutélynej, örvendő intézetet.
A Hungátia Nagyszálloda Rt., amely tud-valevőleg :L '-'Iokl:h érdekkaréhez tartozik,S63.UOO pengő bruttóbevétel- {'rt eli és 431ezer peng-öt űtulakitásokrn és berendezések-ri' fordított. A. Dunapalora épületének mér-rcgsxertnt! értéke u60,ooo pengő, a régiHungária saadlodu értéke podi~ 1.3i'O.OOOpengő, mig a berendezéseket a. mérleg ke-rek ~ymiIlió pcngörc becsüli.
A Magyar EleL és Járadék Biztosító Inté-zet június 3-:1.n wrlja ft :il-ik évi rendeskő.'l~~yiílését. Af. 1934. évi mérleg szerint aznktivák értéke 2 millió 308 e7.('1' pell.!:!ii. nmi-
hől az lngeüanok, készpénz .. bankkövetelé-sek és értékpapirok 1 millió 586 ezer p:m-göt. a. k ötveny- és. ,if,lz,:i!ogkölcsőnök 4J-tCWI' pengűt tesznek ki. A tiszta nyereség1377 pengő. A biztosított tagok ::-z{una. ~L7,
év folyanl<Ln 24,53(')-ról 34..150-re emelke-detö, .
A Magyar Rokkantsegélyzö és Nyugcrj-egylet; amely a közelmultban érdekeltségetvá.llalt, ~L Hermes biztostró in tézetnél, most :közölt mérlegc sacrint a. mult év végén23 taggal rendelkez ett. tehát a legnagvobbmagy:ll'orsd~í öusegélvzű cgveeatctes Kozétartozik. A tagok J;: i"izliI tavaly 1385 kerültrokknnuillonulnvba, 1445 jára.dékosállo-uni.u yba, 101 pedig v6g1üC'lé~it.ést IU1PO[\,míg nemfizetés és h.11:íloz:íg. miatt törölvelet.t. .144:1 lag .. A vrillnlat vagycnn .5.048.000P órtók ű bérház. melvnek ténvlcges értékeuzonban nagyobb 11 múrlegszerhu i becse r-ték nél. 2128.·4'76 P értékű bankbetét. és760.m).Í p (i~szegii értékpapír. A vngvcn11H.~·yrészc tehát iugatlnuokra esik és ígyfilgg;e.tlen a. részvéuv. és kütvén yárf'olva-mok illg·aflordsa.itJI. 1\ dijtnrtalék ok összege11 millió P, ez tehát reális fedezetet, nyujt.a [dradékosok knl szem ben fennálló leütele-z ettségek teljesttésére, valamint a. jövő fel-adntalra is. A folyó évi tlsxta nyereség432'.1.31 P. mig az ingn tlanok jövedelmenagy júban változatlan maradt,
Felten-c-Gnilleaume rt. :1750.000 P rész-vény töke mellet1 396.650 P tiszta nyereeé-get ért et, szemben <IZ előz5 évi 336.780 p-vel. Leirusokra a vállnlat ~fj.307 P-őt for-rtttnf t.
A legnagyobb és alegszebb magyar film a
augusztus 15-én jelenik megaz Urániában és a Seálában.Készül a Hunnio-filmgy6rban GummHelmut qyórtósí vezetése olof+,Filmre irto és rendezre : Heinz Hille.
FÖSZEREPLÓK: Táray Ferenc (Liszt)Z. Molnár LászlóBáthory GiziSulyok MáriaZala KarolaFöldessy GézaFáy BélaDénes GyörgyHalmay TiborKürthy .JózsefPethes SándorGÓzor. Gyula
ZENE: Ernst Erich Buder - DISZLETEK : Vincze Márton.FÖLVÉTEL: Eiben István - HANG: Lohr Ferenc mérnök.
A film díszletel mérereiben minden eddig a Hunni6ban épí-tef+ diszletet felülmulnak. - A gyönyőrD, korhü milliöben soksz6zfónyi stofiszfério szerepeir. - A film cselekménye LISZTfERENC körül [ótszódik o béke boldog idejében 1860-bon.
A film egyedül köthető oVERÖ.FILMNÉL, VIII., JÓzse'·körut 86.Telefon: 38-9-88.
Nyomatott: Otthon-nyomda (Kis Iván) Budapest, IX., lónyay-utca 50. - Telefon: 81-2-87. és 87-5·77.
