Csebor 2013 - Mozaik Kiadó · 3. Elemezzétek a vers pozitív és negatív festésû szóállományát a) a jelentésstruktúrájuk alapján; b) a hangulatuk figyelembe vételével!

20133. szám

MOZAIK KIADÓ2

CSENGÕSZÓ 2013. november

Közlési feltételek:A közlésre szánt kéziratokat gépelve (két példányban),

floppy lemezen vagy e-mailen ([email protected]) küld-jék meg a szerkesztõség címére. A kéziratok lehetõleg ne ha-ladják meg a 8-10 gépelt oldalt (oldalanként 30 sorban 66 le-ütés). A rajzokat, ábrákat, táblázatokat és fényképeket különlapon megfelelõ szövegezéssel kérjük ellátni. (A szövegrész-ben pedig zárójelben utaljanak rá.)

Kérjük, hogy a szövegbeli idézetek név- és évszámjelölés-sel történjenek, míg a tanulmányok végén a felsorolt iroda-lom alfabetikus sorrendben készüljön. Kérjük szerzõtársain-kat, hogy a kéziratok beküldésével egyidejûleg szíveskedjenekközölni pontos címüket, munkahelyüket és beosztásukat. A cikk megjelenése után a lemezeket visszaküldjük.

CSENGÕSZÓmódszertani folyóirat

Szerkesztõség:Fõszerkesztõ:

Dr. Galgóczi Lászlóné

Szerkesztõség címe:6723 Szeged, Debreceni u. 3/BTel.: (62) 470-101FAX: (62) 554-666

Kiadó:MOZAIK KIADÓFelelõs kiadó: Török Zoltán Tördelõszerkesztõ: Forró LajosBorítóterv: Szõke András

A Csengõszóban megjelenõ valamennyi cikket szerzõi jog védi. Másolásuk bármilyenformában kizárólag a kiadó elõzetes írásbeli engedélyével történhet.

TARTALOMIRODALMI NEVELÉS –

ANYANYELVI NEVELÉS – KULTÚRAMiért idõszerû a 100 éve született Weöres Sándor?

Dr. H. Tóth István

Igen, de… Vélemények a hangrendrõlLerchné dr. Egri Zsuzsa

TARSOLYUNKBÓLA kiejtés szerinti írásmód elvének alapozása

idõtartam-gyakorlatokkalImre Rubenné dr.

Adatok, idõpontok, idõtartamok egyeztetéseTakács Gábor

Enci meséiBõsenbach Erzsébet

KUTATÁSOK TÜKRÉBENAz igekötõk alakja, jelentése és szerepe

a szókincsben Háttérismeretek ésanyanyelv–pedagógiai javaslatok az igekötõk

tanításához II.Dr. H. Tóth István

Szemléltetve sokkal könnyebb II. részA motiváció

Bánné Szikszai Erika

Tanulók és pedagógusok tanulási motivációiról – egy felmérés tükrébenDeichlerné Könyves Ildikó

FIGYELMÜKBE AJÁNLOM!Hajduné Tölgyesi Lívia – Kriston-BordiZsuzsanna: Útravaló – Erkölcstan elsõ

osztályosoknak

Elõzményül

2013-ban ünnepeljük a 20. századi magyarköltészet egyik óriása: Weöres Sándor születé-sének a 100. évfordulóját.

Van-e magyarul verset olvasó, aki ne ismer-né ezt a nevet: Weöres Sándor, aki ne hallottavolna még: „Bóbita, Bóbita álmos…”? Aligha!Csodagyerekként indult – õ a magyar Rimbaud.

1929. IX. 7.Kedves fiam,Én is nagyon örültem, hogy megismerkedtem

veled. Utálom az atyáskodást, de valami atyai ér-zés mozdult bennem, mikor átfutottam kéziratai-dat: az ifjú Rimbaud-ra gondoltam, s látva gazdagjelenedet, mohón vágytam biztosítani jövõdet is.Ezért vedlettem át azonnal nevelõvé. Hogy mithoznak a következõ évek, az nem tõled és tõlünkfügg, hanem attól, ki sorsunkat és kiválasztó miri-gyeink mûködését irányítják (!). Mindenesetredolgozz és tanulj sokat. Te, drága csodagyermek,úgy játszol a nyelvünk zongoráján, mint kevesen.Prózai írásaid küldd be. Talán tudok róluk mon-dani egyet-mást, aminek hasznát veheted. (…)igaz barátsággal szorítom kezed.

Kosztolányi Dezsõ

Babits Mihály a „Nyugat”-ban közölte a ti-zenöt éves fiú verseit, Kodály Zoltán pedig meg-zenésítette a kamasz Weöres Sándor „Öregek”címû költeményét.

Weöres Sándor a 20. század legsokoldalúbbmagyar költõje. Kenyeres Zoltán ezt írta róla:„(…) minden alakot magára öltött az idõk során.Minden alakot, csak egyet nem. A huszadik szá-zad alakját. A huszadik század alakját nem vettemagára. Ennek a vége felé közeledõ századnak,ennek a nagyravágyó, öntelt és csodálatosandicstelen századnak, ennek a handabandázó,megváltást ígérõ és háborúkat és nyomorúságothozó, ennek a víz- és levegõrontó századnak,ennek a népeket és nemzeteket irtó századnakösszes ismert és bûnös alakzatát elutasította. Õ,aki a költészet és irodalom, a mûvelõdés és azemberi szellem minden formáját átvette és csil-lagfénybe vonva fölmutatta, e század formájátnem öltötte fel. (…) Nem olyan volt, mint a hu-szadik század, hanem olyan, amilyennek e szá-zadnak lennie kellett volna.”

Weöres Sándor páratlan tehetségû költõ ésmûfordító, az egyetlen olyan alkotó a magyarirodalomban, akinek a zsenialitását soha senkisem vitatta el, sõt még az ellenfelei is elismerés-sel szóltak az õ egyedi stílusáról.

MOZAIK KIADÓ 3

2013. november CSENGÕSZÓ

IRODALMI NEVELÉS–ANYANYELVI NEVELÉS–KULTÚRADr. H. Tóth István

Miért idõszerû a 100 éve születettWeöres Sándor?

Aki csak töredékesen ismeri Weöres Sándoréletmûvét, tegyük fel, hogy csak a „Magyar etû-dök”-et olvasta, tudja betéve, az is megállapít-hatja, hogy költõnk ezoterikus és meglehetõsensajátos mítoszvilágú. Még az úgynevezett töre-dékei, szösszenetei, négysorosai, vázlatai, a meg-kerülhetetlenül jelentõssé vált egysoros versei iselgondolkoztatóak, vitára késztetõek, értelme-zésre mozgósítóak. Kutatási tapasztalatok bizo-nyítják, hogy az „Egysoros versek” címûWeöres Sándor-alkotásokat, aforisztikus tömör-ségû mondatokat is hosszan lehet elemezni, a velük összefüggõ filozófiai és/vagy ridegenköznapi olvasói élményeket sorjázni, és megál-lapíthatjuk, hogy talán éppen ez, a megrendítõtömörség a varázsuk. Ki ne ismerné ezeket: A dal madárrá avat vagy Tetteid medre: életed,ugyanígy A mindenség a szemedben fészkel ésmásokat.

Különös hatásúak az úgynevezett egyszavasWeöres Sándor-versek, ezeket gondolati köl-teményeknek is nevezhetjük, így például a To-jáséj vagy a Liliomszörny, ugyanígy a Szélki-rály, avagy az Álomajtó is. Ha mélyebben iseltûnõdünk ezeken az egyszavasokon, kijelent-hetjük, hogy röviden is elmondható az elmond-hatatlan, minek róla hosszan vitatkozni. Mégis,újra és újra belevágunk az alkotói titkok felfejté-sébe – tegyük is, hiszen mi magunk leszünk gaz-dagabbá!

Weöres Sándor elmélyült tûnõdésre indítóparadoxonjai, meghökkentõ szókapcsolataimellett az önálló életet élõ egyedi szóösszetéte-lei is irodalmi remekmûvek. Legyenek példáinkezek: Jelenléted messzeség vagy a Fehérség el-süllyedt feketeség és Az öröm borzalma melletta Bánatszanatórium, valamint a Tyúkszemtanúis, ahogyan lehetne még más is a jellegzetesenWeöres Sándortól való teremtõ igazságból.

Érdemes magunk elé helyeznünk az „Er-kölcs és irodalom” szerzõjének, a magyar iroda-lom rövid történetét a szokásostól eltérõ szemlé-lettel bemutató Rónay Lászlónak az egyiklényegi megállapítását Weöres Sándor költésze-

térõl: „Rendkívül fontos eleme líraszemléleté-nek a játékosság, mely azonban az õ költõi gya-korlatában nem a költemény logikai rétegeithatja át, hanem a formaválasztás révén sugároz-ta át a mûvet.”

Célkitûzésül

Vitathatatlan, hogy Weöres Sándor írásai-hoz minden élethelyzetben, legyen az ma-

gánéleti, közösségi vagy irodalom- és nyelvpe-dagógiai, bátran, töretlen lelkesültséggelfordulhatunk vigaszért, útravalóért, tanácsért.

A roppant gazdag életmû lezárultával a szélesebb rétegû, nem tudós olvasóközönség isbátrabban, esetleg érdeklõdõbben nyúl WeöresSándor írásaihoz, mert felfedezzük „a teljességfelé” vezetõ költõ különös szellemiségét.

Hogy valóban így is legyen, jelen gyakorlat-központú írásommal ahhoz szeretnék hozzájá-rulni, hogy tanítóink, magyartanáraink a vi-szonylag közismert verseken túlra is bátrannyúljanak Weöres Sándor életmûvébe,életmûvéhez, mert érdemes szünes-szüntelenüllapozgatnunk, olvasgatnunk jubilánsunk köteteit.

Különbözõ, a szerzõi joggal összefüggõ ha-tályos rendelkezésekre tekintettel és a „Csengõ-szó” folyóirat terjedelmére is figyelve, a további-akban Weöres Sándor neve mellett egy-egyalkotásának az a címe lesz olvasható,amelyik mûvének a sikeres feldolgozásához sze-retnék hozzájárulni vagy irodalompedagógiaiszemléletû javaslatokkal, vagy részletesen ésegymásra épített feladatokkal, feladatsorokkal.

Bemelegítésül

1. Vegyétek újra kézbe Weöres Sándor „Gyü-mölcskosár”, „Bóbita”, „Ha a világ rigó lenne”címû versköteteit! Olvassátok el ezeket ismét!

2. Gyûjtsetek számotokra különösen érdekesWeöres Sándor-verseket! Mondjátok el a vers-választásotok okait!

3. Keressetek a világháló felhasználásával olyankönyvborítókat, amely kötetekben Weöres Sán-

MOZAIK KIADÓ4


dor alkotásai találhatóak! Mutassátok be ezekettársaitoknak alkalmi tárlatvezetés keretében!

4. Miért értékesek ezek a játékversek? Miértnem helytálló az alábbiakat gyermekversekneknevezni?

a) Weöres Sándor: „Csibe”b) Weöres Sándor: „Galagonya”

3.a) Mely Weöres Sándor-verseket zenésítette

meg Kodály Zoltán?b) Mi vonzotta a rendkívül igényes zeneszerzõt

Weöres Sándor mûveihez?

4. Lengyel Balázs „a szavak átlényegesítése mes-teré”-nek nevezi Weöres Sándort. Vajon miért?

5. Mitõl varázsosak, virtuózak a „Magyar etûdök”?

6. Weöres Sándor mûvészetében gyakoriak a verstöredékek, minimálisra szûkülhet a vers,egyetlen szóra vagy mondatra, például:

Szárnysötét. Jégfésû. Tojáséj.Szélkristály. Liliomszörny. Világhaj.Sugárpehely. Bimbósütés. Álomajtó.Árnyének.

Szemednek szegzett lándzsák: csillagok.A dal madárrá avat.A mindenség a szemedben fészkel.Hazugság sosincs egyedül.Tetteid medre: életed.Ha lányod szült téged, halhatatlan vagy.A múlt a jelen alakja; a jövõ a jelen illata.Csak kerete vagy magadnak.A bolond a saját fejével, a bölcs a te fejeddel ítélrólad.A por siet. A kõ ráér.

Ezeket „egysoros ötletek univerzumá”-naknevezzük Nagy L. János nyomán.a) Fogjatok össze, és értelmezzétek a fenti egy-

sorosokat!b) Válogassatok a nem véletlenül meghökkentõ

egysorosok (néha mindössze egyszavasok)közül meditálásra, elemzésre! Tárjátok a kö-zösség elé a véleményeteket!

7. Ajándékozzátok meg magatokat „A teljességfelé” címû prózavázlatok néhány darabjával!Tûnõdjetek az olvasottakon! Olvassátok fel a számotokra legtöbbet mondó részt a környe-zeteteknek is!

Szembenézésül

Weöres Sándor: Tavaszi virradat

1. Jó, ha tudjátok, hogy 1946-ban az „Elysium”címû kötetben jelent meg ez a vers, amely Len-gyel Balázs értelmezésében az „õs-virradat” fel-derengése.

a) Mi a „Tavaszi virradat” versszervezõ témája?Miért lehetséges többféle értelmezés?

b) Milyennek láttatja a témát a költõ?

2. Miféle szerepet kapnak a színek, a hangok a hajnal köszöntésében?

3. Szóljatok a vers idõsíkjainak a jellemzõirõl!

4. Vegyétek szemügyre ennek a Weöres Sán-dor-mûnek a szóállományát! Ennek a tanulmá-nyozása miben segítette az elemzõ munkátokat?

5. Értelmezzétek a „Tavaszi virradat” metaforá-it! Hogyan járulnak hozzá a virradat-kép érzék-letessé tételéhez?

6. Allegóriának tekinthetõ-e Weöres Sándornakez a tavaszi költeménye? Vitassátok meg az ál-láspontotokat!

7. Keressetek! Kutassatok!a) Határozzátok meg ennek a hajnalköszöntõ-

nek a mûfaját!b) A vers melyik részei hozhatóak kapcsolatba

ismeretlen szerzõjû dalainkkal? Indokoljátokmeg a feltételezéseiteket!

8. Igazoljátok, hogy nemcsak képeiben, hanemzeneiségében is magával ragadó a „Tavaszi vir-radat”!

9. Mutassatok rá mûelemzésben, hogy miértszép ez a Weöres Sándor-féle virradat!

10. Érzékeltessétek a vers felolvasásakor a mo-duláció eszközeinek helyes alkalmazásával a hajnal felderengését, ébredését!

MOZAIK KIADÓ 5


11. Alkossatok!a) Gyûjtsetek úgynevezett hajnal-, illetõleg ta-

vaszverseket költészetünkbõl!b) Hogyan szerkesztenétek ezekbõl a mûvekbõl

kötetet? Foglaljatok állást az elképzelésetekhelyessége mellett!

c) Miféle illusztrációkról gondoskodnátok? Ér-veljetek a megoldásotok megvalósulásáért!

d) Kiknek ajánlanátok ezt az általatok megterve-zett, megalkotott kötetet? Vajon miért?

* * * * *

Weöres Sándor: Derû

1. Jó, ha tudjátok, hogy a cselédsors is osztály-részül jutott Weöres Sándornak. Ekkor, a 20.század második világháborúja után kénytelenvolt ezt a helyzetet is elviselni a szülõfalujábanbetegen, megalázottan élõ idõs szüleiért. Tûrniés lemondani – így formálódott meg, kristályo-sodott ki világlátása.

Világítsatok rá a „Derû” elolvasása után a vers érzelmi-gondolati közleményének és azelõbbi, úgynevezett felvezetõ szövegnek a kap-csolatára!

2. Hogyan fûzõdnek együvé az egyes strófákkulcsszavai? lélek – test – gyerek – kálvária

3. Elemezzétek a vers pozitív és negatív festésûszóállományáta) a jelentésstruktúrájuk alapján;b) a hangulatuk figyelembe vételével!

Miképpen erõsítik ezek a tények, összefüg-gések a versegész gondolati-érzelmi ívét?

4. Mirõl tájékoztatja az olvasót a „Derû” arany-metszéspontja?

Egy-egy mûalkotás elemzésekor a feltétele-zett gondolatokat, értelmezéseket az aranymet-szés és a szimmetria versbéli érvényesülése isigazolhatja. Az aranymetszet az egészet úgyosztja részre, hogy a kisebb és a nagyobb részaránya megegyezik a nagyobb rész és az egészarányával. Az ilyen arányosság mindenkoriszámértéke: 0,618. Ha az adott költemény vers-sorainak a számát az aranymetszet számértéké-

vel megszorozzuk, az eredményül kapott szorzatalapján keressük meg a vonatkozó sort, illetõlegsorpárt, majd figyeljük meg az eredményt a mûegészének jelentése alapján!

5.a) Miért nevezhetjük önironikus mûnek Weöres

Sándor „Derû” címû költeményét?b) Miben érvényesül jelen mûalkotásban a gro-

teszkség?Fejtsétek ki az álláspontotokat ezekrõl a „De-

rû” címû versben is tetten érhetõ stilisztikai jelle-gû problémákról!

6. A stílusalakzatok közül melyik kap hangsú-lyos szerepet ebben a költeményben? Mutassa-tok rá az elõfordulásai fontosságára!

7. Vitatkozzatok!a) Értelmezzétek a verszárlat lírai képeit!b) Tekintsétek át a „Derû” érzelem- és gondolat-

világát a verszárlat jelentésvilága felõl nézve!

8. Bizonyítsátok be, hogy klasszikus közlésfor-mát, jelesül: szonettet alkalmazott Weöres Sán-dor! Vegyétek figyelembe ezeket a tudnivalókat is!

A szonett mûfaji és formai problémáival ösz-szefüggésben ezeket szokás a legfontosabb tud-nivalóknak mondani.

A szonett olyan versforma, amely 14 sor-ból áll, leggyakrabban 4, 4, 3, 3 sorosak a vers-szakok. A mûfaj neve, a szonett olaszból fordít-va: rövid dal, a középkorból származóversszerkezet. Magát az abab abab cdc dcd rím-képletû formát már a 13. század elején alkal-mazták, ám a szonettköltészet igazi nagymeste-re Francesco Petrarca volt, aki megteremtette a petrarcai szonettet, amelyben jambikus rit-must alkalmazott.

A reneszánsz különös, felszabadító világaidején olyan népszerûvé vált ez a legkötöttebbformavilágú, különbözõ lírai érzések, gondola-tok, eszmék kifejezésére talán a legintenzíveb-ben képes 14 soros szövegtípus, hogy Európa-szerte elterjedt, nyilván a kivételes hangzásánakis köszönhetõen. A magyar költészetben VirágBenedek hangzatka névvel illette.

MOZAIK KIADÓ6


Élnek ma is, a magyar költészetben is a szo-nettek. A kárpátaljai magyar költõnél, PenckoferJánosnál a szonettforma pontos alkalmazása fi-gyelhetõ meg a „Marad a part, a víz…” köteté-nek a „harsonátlanul” címû fejezetében. Ez a fe-jezet egy szonettkoszorú, ugyanis a 14 önállószonett jelentésfüzérré válik; az elsõt záró 14.sor: „a félelem magasztosultságába száll” a má-sodik szonett nyitó sora lesz, ennek a 14. sora:„mikor egy vert sereg négyeli önmagát” a har-madik szonett felütését adja. A 14. szonett utol-só sorában felhangzik az elsõ szonettnek az elsõsora: „kéjesült megszokásból öl hatalmi hang”.A klasszikus szonettkoszorú mintát úgy adta visz-sza a „harsonátlanul” költõje, hogy a 15. szonet-tet, a mesterdarabot, vagyis a mesterszonettet azelõzõ 14 darab elsõ-elsõ soraiból építette fel.

9. Fejtsétek ki a meglátásaitokat a verselés és a rímfajták hatásáról is!

10. „Legnagyobb méltóság a szeretetreméltó-ság” – vallotta Weöres Sándor. Tekintsétek át azidézett gondolat jegyében a „Derû”-t, majd rög-zítsétek körültekintõ mûelemzésben a tapaszta-lataitokat!

11. Tervezzétek meg gondosan ennek a vers-nek a felolvasását! A hangsúlyok és a szünethe-lyek kijelölése különös figyelmet igényel.

* * * * *

Weöres Sándor: Hála-áldozat

1. Kiket idéz, kik elõtt hajt fejet a versben beszélõ?

2. Miért tekint hálával a mûben megnevezettek-re a költemény lírai hõse?

3. Hogyan fejezi ki az idõsíkokat a versben be-szélõ?

4. Értelmezzétek a verszárlatba foglalt vágyat!

5. Keressetek kapcsolatot a mû címe, témája ésformája között! Figyeljetek erõsen a szonettfor-ma itt érvényesülõ szerepére!

6. Foglaljátok összefoglaló mûismertetésbeWeöres Sándor „Hála-áldozat” címû költemé-nyérõl szerzett megfigyeléseiteket, olvasmányél-

ményeiteket egyéni gondolataitokat! Vegyétekfigyelembe az alábbi mûelemzési eljárást!

A) Bemutatjuk a mû keletkezésének általunk is-mert körülményeit, hátterét.

B) Kiemeljük a) az alapvetõ motívumokat,b) a sajátos gondolatokat.

C) Ismertetjük a mûalkotás felépítésének jellem-zõit. A részletezõ elemzésben szólunka) a tartalmi és a formai, valamint a nyelvi,

továbbáb) az érzelmi, stiláris, verstani vonatkozású

megfigyeléseinkrõl.

D) Összefoglalásul arról írunk, hogya) miért értékes az olvasó számára az értel-

mezett mû;b) véleményünk szerint jelentõs-e a feldol-

gozott alkotás;c) miért szép ez az olvasmány.

Ujjgyakorlatok

Talán meglepõ, mégis úgy gondolom, hogyaz egyén, esetünkben tanítványaink érzel-

meinek a gazdagítása mellett az intellektuális éskognitív szférájukat is gyarapíthatjuk bármikor,amikor magunk elé vesszük a „Magyar etûdök”száz kis énekszövegét.

2006-ban jelent meg ez az ajándékkönyv,amelyiket fiatal házasságuk idején kapta KárolyiAmy Weöres Sándortól. A kötet érdekessége,hogy Weöres Sándor írta és rajzolta feleségé-nek, annyiféle tintával, ahányféle színt kapott,ezért is lett olyan tarka, mint a színes tojás. Ká-rolyi Amy nemes egyszerûségû bevezetõje errõla legkedvesebb könyvajándékról ekképpenhangzik: „Azt mondják, a szeretet annálinkább növekszik, mennél inkább oszto-gatják. Ilyen szeretettel adom olvasói ke-zedbe ajándéknak ezt a könyvet.”

Irodalom- és anyanyelv-pedagógiai meggon-dolások alapján 15 versre hívom fel a tanítók ésa magyartanárok figyelmét ebbõl a száz kis ének-szövegbõl. A feladatok élén álló sorszám és a zá-

MOZAIK KIADÓ 7


rójelben olvasható idézet a „Magyar etûdök” cí-mû kötetben lévõ helyre és versfelütõ sorra utal.

1. (Égi búza-szál: …)

A) Tisztázandó a vershelyzet: hajnal, napkelte,reggeli élmény.

B) Kifejtendõ a mikro- és a makrokozmosz, va-lamint a mélység és a magasság versbeli je-lentése, továbbá az egyén, vagyis a versbenbeszélõ és a természet örömtelisége.

C) Értelmezendõk a stíluseszközök: a jelzõk, a megszemélyesítések, a metonímiák, a felki-áltások.

D) Elemzendõk a szófajok, a mondatszerkeze-tek, ez utóbbi a 3–4. és a 7–8. sorokban ol-vasható mondategészek összefüggésére kü-lönös tekintettel.

E) Megbeszélendõk az ortográfiai kérdések, ígya kötõjeles írásmód, a kettõspont alkalmazá-sa, a megszólítás helyesírása.

F) Gyakorlandó a felolvasás, például:

1. Olvassátok fel – lehetõleg – egyetlen alap-levegõvel a kijelölt példaanyagot!

a) Fokozatosan erõsödõ, majd gyengülõhangerõvel olvassatok!

b) Figyeljetek mindvégig az ajakmûködése-tekre!

2. Széles szájmozgással olvassátok fel ezt a Weöres Sándor-verset! Mikor lesz szüksé-getek pótlevegõre? Hol váltotok hangerõt?

3. Készítsétek elõ felolvasásra az „Égi búza-szál:…” kezdetû Weöres Sándor-verset!Legyen gondotok felolvasáskor

a) az erõteljes, de nem torz ajakmozgásra;b) a könnyed, idõben vett alap- és pótleve-

gõre;c) az érthetõen ejtett magán- és mással-

hangzókra!

4. (Paripám csodaszép pejkó, …)

A) Kit tekinthetünk e Weöres Sándor-vers hõsé-nek? Mit tudunk a vers hõsérõl?

B) Igazoljátok, hogy a túlzás meghatározó stílus-eszköz a Paripám csodaszép pejkó,… kezde-tû költeményben!

C) Jelöljétek a rövid és a hosszú szótagokat,majd tapsoljátok a vers ritmusát, ezután ol-vassátok fel halkan, ritmizálva ezt a mûvet!

D) Mutassatok rá az ide, oda, át szavaknak a Paripám csodaszép pejkó,… kezdetû költe-ményben betöltött szerepére!

E) Gyakoroljátok ennek a versnek a felolvasását!

1. Olvassátok fel széles ajakmozgással ezt a szemelvényt! Gazdálkodjatok helyesenaz alap- és pótlevegõvel!

2. Mielõtt felolvassátok a Paripám csoda-szép pejkó,… kezdetû Weöres Sándorverset, jelöljétek be

a) a levegõvételi helyeket,b) a szükséges szünetfajtákat,c) a megfelelõ hanglejtés ívét! Ügyeljetek arra, hogy erõs szájmozgással ol-vassatok!3. Alkalmazzátok a természetes beszédrit-

must, amikor halkan, majd középhang-erõvel olvassátok ezt a Weöres Sándor-szövegmûvet!

10. (Ugrótáncot jókedvembõl …)

A) Miért táncdal ez a Weöres Sándor-vers? Figyeljetek a ritmus és a rímfajták verszenétbiztosító szerepére!

B) Keressétek meg a térképen azokat a földrajzineveket, amelyek olvashatóak ebben a köl-teményben! Hozzatok képeket ezekrõl a tele-pülésekrõl! Miért beszédesek ezek a földrajzinevek?

C) Értelmezzétek az egyes strófák két-két utolsóverssorát!

D) Mit tudtok a halandzsaszavakról? Mi a halan-dzsaszavak szerepe egy-egy költõi mûben?


1. Jelöljétek meg a rövid (U) és a hosszú (-)szótagokat, olvassátok fel ezután

MOZAIK KIADÓ8


a) az alap- és a pótlevegõvel helyesen gaz-dálkodva;

b) a szótagok idõtartamát érzékeltetve;c) természetes, de nem renyhe szájmozgás-

sal az Ugrótáncot… kezdetû szemelvényt!2. Olvassátok fel erõteljes tempóvariálással

és ritmizálással ezt a Weöres Sándor-szö-vegmûvet!

3. Ügyeljetek ezekre az elvárásokra, amikorfelolvassátok az Ugrótáncot… kezdetûkölteményt:

a) a rövid és a hosszú szótagok természetesejtése;

b) az alap- és a pótlevegõvel való helyesgazdálkodás;

c) az érthetõ beszédhangok képzése!

13. (Suhogó jegenyék …)

A) Miért nevezhetjük hazavágyódás-versnek a Suhogó jegenyék … kezdetû Weöres Sán-dor-verset? Mi a feltételes módú igealakok-nak a szerepe ebben a költõi szövegmûben?

B) Mi a véleményetek: mozgalmas, vagy inkábbállókép-jellegû ez a költemény? Bizonyítsá-tok az állításotok helyességét!

C) Igazoljátok, hogy folytonos hullámzása van a fenn – lenn, közel – távol térjelölésnek eb-ben a költõi szövegmûben!

D) Gyakoroljátok ennek a versnek a felolvasását!

1. Tervezzétek meg ennek a Weöres Sándor-költeménynek a felolvasását a következõkszem elõtt tartásával:

a) beszédritmus;b) levegõvétel;c) ajakmozgás.2. Ügyeljetek ezeknek a szempontoknak az

érvényesítésére, amikor felolvassátok a Su-hogó jegenyék … kezdetû Weöres-verset:

a) A szótagok idõtartamának érzékeltetése,

b) A helyes levegõvétel,c) A rugalmas szájmozgás.3. Ejtsétek tisztán, pontosan a beszédhango-

kat ennek a versnek a felolvasásakor!4. Emeljétek be a felolvasásotokba az áthaj-

ló sorok, azaz az enjambement-ok1 pon-tos érvényesítését, mert így megtarthatjá-tok az 1–2. és a 3–4. sorok sértetlenjelentésvilágát, továbbá így törésmente-sen érzékeltethetitek a mû egészének a hangulatát!

14. (Árok mellett …)

A) Igaz-e, hogy valóságos lakodalmi hangula-tot kelt az Árok mellett … versritmusa? Bizonyítsátok be az állításotok helyességét!

B) Mit jelentenek az üszkös és a kikorhadtszavak, valamint a felhõ-cápa és a meny-nyei cápa kifejezések?

C) Valóban a legénykedés – féltés-óvás verseaz Árok mellett … kezdetû Weöres-mû?

D) Miért érdekesek az „úszik az egeken át, /ûzi a hegyeken át” verssorok?

E) Mit kell tudnunk a kikorhadt, egyszer, fölne mássz szavak helyesírásáról?

F) Gyakoroljátok ennek a versnek a felolva-sását!

1. Úgy olvassátok fel az Árok mellett … kez-detû Weöres-verset, hogy mind a magán-,mind a mássalhangzókat tisztán, érthetõ-en ejtsétek! Ügyeljetek a beszédhangokidõtartamára!

2. Tervezzétek meg a Weöres Sándor-versfelolvasását a következõk figyelembe vé-telével:

a) a beszédhangok idõtartama;b) a rövid és a hosszú szótagok helyes ejtése;c) a levegõvételi helyek kijelölése.

MOZAIK KIADÓ 9


1 A francia enjambement (kiejtve: anzsambman) magyarul az átlépés, áthajlás, átkötés jelentésben fordul elõ.Ez a lényegében a poétikából ismert jelenség akkor fordul elõ, amikor az egyik verssorban kezdõdõ mondattovább folytatódik a következõ sorban, esetleg sorokban. Ezzel a megoldással a költemény nyelvi és zeneitagolása eltér a megszokottól, így különössé, a szokatlansága által hatásosabbá válhat / válik a lírai szövegmû.

3. Hol szükséges a fõhangsúly, hol a mellék-hangsúly? Ejtsétek pontosan a beszéd-hangokat az Árok mellett … kezdetûWeöres-vers felolvasása közben!

4. Olvassátok fel ezt a Weöres Sándor-szö-vegmûvet az alábbiakra tekintettel:

a) a gyakorolt hangsúlyjelek alkalmazására;b) a szünettartásra;c) a levegõvételi helyek kijelölésére;d) a beszédhangok szabályos idõtartamára;e) természetes, de nem renyhe ajakmozgásra.

25. (Pettyes Kata, bontsd ki …)

A) Kiknek szánjátok ezt a Weöres Sándor-ver-set? Indokoljátok meg a válaszotokat!

B) Mi biztosítja a végtelenség-érzetet a PettyesKatáról szóló Weöres-versben?

C) Melyek a kulcsszavak a Pettyes Kata, bontsdki … kezdetû költeményben? Értelmezzétekezeket a vers egészében!

D) Magyarázzátok meg körültekintõen a bontsdki és a szállj szavak helyesírását!


1. Olvassátok fel a fõ- és mellékhangsúlyokhelyes váltakoztatásával Weöres Sándorversét! Tervezzétek meg felolvasás elõtt

a) a levegõvételi helyeket;b) a hangerõ-, a hangmagasság- és a tem-

póváltás változatait is!2. Melyik hanglejtés lesz a szabályos a Pety-

tyes Kata, bontsd ki … kezdetû költe-ményben?

3. Mutassátok be ezt a Weöres-verset a kö-vetkezõkre tekintettel:

a) a megfelelõ hangsúlyok és hanglejtés;b) a beszédhangok szabályos idõtartama;c) a levegõvételi helyek és a szünettartás he-

lyei.

33. (Tûzben fa parazsa volnék, …)

A) Tisztázandó a vershelyzet: a vágy motívumkibontása.

B) Kifejtendõ az õselemek versbeli jelentése, to-vábbá az egyén, vagyis a versben beszélõ ésa természet kapcsolata.

C) Értelmezendõk a stíluseszközök: a metafo-rák, a szóismétlések többletjelentése.

D) Elemzendõk a szófajok és a mondatszerke-zet, vagyis a vers egészét adó mondategészjelentésvilága.

E) Megbeszélendõk a vers ritmusával és rímelé-sével összefüggõ ismeretek.

F) Gyakorlandó a felolvasás, például:

1. Készüljetek fel a Tûzben fa parazsa volnék,… felütésû Weöres-vers bemutatására!

a) Figyeljetek a kifejezõ hangsúlyozásra éshanglejtésre!

b) Jelöljétek meg a levegõvételi helyeket!c) Ügyeljetek az ajakrésítésre és -kerekítésre!2. Tartsátok meg ezeket a szempontokat,

amikor felolvassátok ezt a Weöres Sán-dor-vallomást!

a) Érzékeltessétek hangsúlyaitokkal és hang-lejtésetekkel a kijelölt vers lendületét!

b) Figyeljetek a beszédhangok pontos idõ-tartamára!

c) Váltakoztassátok a hangerõtöket az adottvers gondolatainak és érzelmi hullámzá-sának megfelelõen!

d) Legyen rugalmas az ajakmozgásotok!3. Készítsétek elõ felolvasásra a következõ

szemelvényeket! Számoljatok az alábbiszempontokkal:

a) hangsúly, hanglejtés;b) a beszédhangok idõtartama;c) ajakmûködés;d) alap- és pótlevegõvétel.

36. (Ha a világ rigó lenne, …)

A) Miért nevezhetjük a feltételesség versének a Ha a világ rigó lenne, … kezdetû WeöresSándor-verset?

B) Igaz-e, hogy a vágy és a valóság szembesít-hetõ ebben a Weöres-versben? Bizonyítsátokbe az állításotok helyességét!

MOZAIK KIADÓ10


C) A világ rigó – Értelmezzük ezt a költõi képet!

D) Mi lenne a világgal, ha … lenne? – Egészít-sétek ki a kérdést, majd válaszoljátok is megokosan érvelve!


1. Olvassátok a Ha a világ rigó lenne, …kezdetû Weöres Sándor-verset a versbenbeszélõ érzéseit kifejezõ hangmagasság-és tempóváltással!

2. Érzékeltessétek Weöres Sándor verséneka hangulatát a megfelelõ tempó-, hang-erõ- és hangmagasságváltásokkal!

3. Alkalmazzátok a beszédfolyamat-váltás té-nyezõit (tempó-, hangerõ- és hangmagas-ságváltások) a Ha a világ rigó lenne, …kezdetû Weöres Sándor-költemény érzel-meinek és hangulatainak a kifejezésére!

49. (Sej-haj, folyóba' …)

A) Nevezzétek meg az ebben a Weöres-versbenfellelhetõ helyszíneket és a hozzájuk kapcso-lódó értékeket! Beszéljetek a helyszín – értékviszony kapcsolatáról!

B) Magyarázzátok meg az egyes strófákban ol-vasható figyelmeztetések jelentését! Miért ta-lányos az utolsó szakasz intése?

C) Fejtsétek ki, hogy miért van szükség a felsõvesszõ (aposztróf) alkalmazására ebben a Weöres-versben!

D) Mit kell tudnunk a ne ugorj, ne szedd le és a sose kérj szerkezetek helyesírásáról?


1. Úgy olvassátok fel a Sej-haj, folyóba’ …kezdetû Weöres-verset, hogy ügyeljetek a következõkre:

a) levegõvétel;b) hangerõ, hangmagasság, tempó;c) hangsúly, hanglejtés;d) a beszédhangok idõtartama;e) ajakmozgás.2. A sikeres verstolmácsolás egyik titka

a költemény szövegének a helyes értel-

mezése. Ennek elõfeltétele a pontos, értõ-értetõ felolvasás, valamint a beszédszüne-tek megtartása. Az értelmezést segíti a he-lyes szünettartás. Vegyétek figyelembe azelõzõekben közölteket ennek a Weöres-versnek a felolvasásakor!

52. (Kinn jártam a rengeteg erdõn, …)

A) Meséljétek el a versbe foglalt történetet egyesszám harmadik személyben!

B) Elemezzétek a magán- és a mássalhangzó-törvények alapján ezeket a szókapcsolatokat,illetõleg szavakat: kinn jártam; tíz körömmel;megszökött; vén-koromba'; kulloghatok;éhesen.

C) Nevezzétek meg verssoronként az állítmá-nyokat és az egyes állítmányokhoz kapcsoló-dó szerkezettagokat! Mondjátok meg azt is,hogy miféle szófajok voltak a mondatrészekkifejezõeszközei! Foglaljátok össze az elem-zés eredményét!

D) Bizonyítsátok be, hogy valóban két mondat-egészbõl áll a Kinn jártam a rengeteg erdõn,… felütésû Weöres-vers! Mely kötõszókkalkapcsolódnak egymáshoz a mondategységek?

E) Mi a kettõspont, az idézõjelek és az aposztróf(felsõ vesszõ) szerepe ebben a költõi szöveg-mûben?

F) Ritmizáljátok ezt a Weöres-költeményt, majdolvassátok fel a zenei lüktetést érzékeltetve!

G) Gyakoroljátok ennek a versnek a felolvasását!

1. Jelöljétek meg a szünetek helyét, majd ol-vassátok fel a jelöléseknek megfelelõen azígy elõkészített Kinn jártam a rengeteg er-dõn, … kezdetû Weöres Sándor-verset!

2. Úgy olvassátok ezt a Weöres-szemel-vényt, hogy kapcsoljátok egybe a beszéd-szünet alkalmazását a tempó- és a ritmus-váltással!

3. Fejezzétek ki feszültségfokozó szünettar-tással, hogy többféle szöveg található eb-ben a Weöres Sándor-költeményben!

MOZAIK KIADÓ 11


65. (Szunnyadj, kisbaba, …)

A) Mi a mûfaja ennek a Weöres Sándor-vers-nek? Igazoljátok az állításotok érvényességét!

B) Magyarázzátok meg, hogy milyen a zsongóéjszaka és a hold fátyla!

C) Miért képszerû a Szunnyadj, kisbaba, … fel-ütésû Weöres-költemény?

D) Tanulmányozzátok ennek a Weöres-versneka magánhangzó-állományát! Világítsátokmeg a hangállomány és a mûfaj közötti ösz-szefüggést!


1. Igazoljátok a felolvasásotokkal, hogy a beszédszünet szoros kapcsolatot tart a tempóval és a ritmussal a Szunnyadj, kis-baba, … kezdetû Weöres-költeményben!

2. Készítsétek elõ felolvasásra a beszédszü-netek szempontjából ezt a Weöres-verset!Érzékeltessétek, hogy a szünetfajták alkal-mazása hatással van a beszéd tempójáraés hangszínezetére, valamint ritmusára is!

3. Jelöljéteka) a szüneteket;b) a levegõvételi helyeket;c) a szükséges hangerõ-, hangmagasság- és

tempóváltásokat, és olvassátok fel ezek fi-gyelembe vételével a Szunnyadj, kisbaba,… kezdetû Weöres-szemelvényt!

67. (Szép a fenyõ télen-nyáron, …)

A) Miért szeretjük ezt a Weöres Sándor-költe-ményt?

B) Mutassatok rá ennek a költeménynek a vers-zenéjét létrehozó tényezõkre! Úgy olvassátokfel a versszöveget, hogy érzékeltessétek a Szép a fenyõ télen-nyáron, … kezdetûWeöres-alkotás melódiáját!

C) Mit jelent a télen-nyáron ellentétes jelentésûmellérendelõ szóösszetétel, valamint a der-medt álom minõségjelzõs szószerkezet és a pompázik ige? Hívjátok fel a figyelmet azebben a versben tanúsított szerepükre!

D) Igazoljátok, hogy erõteljes hatásuk van a Szép a fenyõ télen-nyáron, … indításúWeöres-versben a költõi stíluseszközöknek!

E) Magyarázzátok meg, hogy miért kell ügyel-nünk a dermedt, jég szikrázik, zöldje, nagy-karácsony, eljõ és a zöld fenyves szavak, szó-szerkezetek helyesírására!

F) Gyakoroljátok ennek a versnek a felolvasását!

1. Indítsátok egy alaplevegõvel a versolva-sást, majd vegyetek pótlevegõt az elsõszakasz után!

2. Egy alaplevegõvel olvassátok fel a Szép a fenyõ télen-nyáron, … kezdetû Weöres-verset!

3. Készítsétek elõ felolvasásra ezt a Weöres-verset! Jelöljétek meg a levegõvételi he-lyeket, majd olvassátok fel széles ajak-mozgással a költeményt!

4. Úgy ritmizáljátok a vershangulatot érzé-keltetõ hangerõvel a Szép a fenyõ télen-nyáron, … kezdetû Weöres- szemelvényt,hogy közben gyakoroljátok a helyes száj-mozgást! Ügyeljetek a magán- és a más-salhangzók képzésére!

69. (Nádi csibe fészken hál…)

A) Hogyan érvényesül a vágy és a valóság eb-ben a Weöres-mûben?

B) Magyarázzátok meg a nádi csibe, fészek, pi-he, göröngy szavak jelentését!

C) Gyûjtsétek össze a hál, kel, szellõ, suttog sza-vak rokon értelmû változatait! Alkossatokvelük jelentésmagyarázó mondatokat!

D) Miért mozgalmas ez a Weöres-vers? Indokol-játok meg az állításotok helyességét!


1. Készüljetek fel ennek a Weöres-szöveg-mûnek a helyes felolvasására! Figyeljetekezekre a szempontokra:

a) levegõvételi helyek;b) középhangerõ;c) széles ajakmozgás.

MOZAIK KIADÓ12


2. Olvassátok fel széles ajakmozgással, kö-zéperõs hangon a Nádi csibe fészken hál…kezdetû költõi alkotást! Legyen gondotok a pontos szünettartásra és a levegõvételre is!

3. Készüljetek szövegolvasásra az alábbiszempontok felhasználásával!

a) Tervezzétek meg a pótlevegõ vételének a helyeit!

b) Középhangerõn olvassatok!c) Tartsátok szem elõtt a beszédhangok pon-

tos idõtartamát!d) Ejtsétek puha ajakmozgással a szavakat,

szószerkezeteket!

76. (Adjonisten, szomszédasszony! …)

A) Valóban a köznapiság, a hétköznapiság hat-ja át ezt a Weöres-verset?

B) Ritmizáljátok ennek a párbeszédnek a sorait!Igaz-e, hogy a ritmus és a kíváncsiskodók ter-mészete összefüggésben van ebben a párbe-szédben? Vitassátok meg az álláspontotokat!

C) Gyakoroljátok ennek a versnek a felolvasását!

1. Jelöljétek meg a rövid és a hosszú szóta-gokat a tanult jelekkel (U, –), majd olvas-sátok fel halkan, azután erõteljesebben,végül életszerû helyzetnek megfelelõenezt a Weöres Sándor-verset!

2. Olvassatok a gyors és a közepes tempótváltakoztatva!

3. Tervezzétek meg ennek a párbeszédnek a hangulatos bemutatását az alábbiakmegtartásával!

a) Hol szükséges fõhangsúly, hol mellék-hangsúly?

b) Mikor vesztek pótlevegõt a kijelölt részletfelolvasásakor?

c) Legyetek figyelemmel a beszédhangokidõtartamára!

d) Alkalmazzátok a ritmusról tanultakat isfelolvasás közben!

92. (Három egész napon át …)

A) Miért meseszerû Weöres Sándornak ez a verse?

B) Milyen lehet az erdõ vadona, a gomba-me-zõ, a szikla-tetõ és a tündérsíp? Mutassátok

ezeket tárgyszerûen és gyakorlatiasan, azu-tán meseszerûen és varázslatosan!

C) Miben mutatkozik meg a kapcsolat ennek a Weöres-versnek a 4. és a 8. sora között?

D) Gyakoroljátok ennek a versnek a felolvasását!

1. Gyakoroljátok a beszédhangok idõtartamá-nak az érzékeltetését, továbbá megtartásátezen a Weöres-szövegmûvön! Ügyeljetek a helyes, arányos idõtartam-kimunkálásra!

2. Tartsátok meg a hangok pontos idõtarta-mát a Weöres-költemény felolvasása köz-ben, és ügyeljetek a rugalmas szájmoz-gásra!

3. Olvassátok fel a Három egész napon át …indítású költõi szövegmûvet a beszéd-hangok helyes idõtartamát megtartva,valamint a hangsúlyozásról gyakoroltakalkalmazásával!

4. Készüljetek fel ennek a „bújócskázó”versnek a felolvasására a következõk fi-gyelembe vételével!

a) Helyes hanglejtéssel és hangsúllyal olvas-satok!

b) Figyeljetek a beszédhangok idõtartamára!c) Olvassátok a költeményt rugalmas száj-

mozgással!d) Jelöljétek meg elõzetesen a levegõvételi

helyeket!

Befejezésül

Ha sikerül felébresztenünk diákjainkban a vágyat az ismert Weöres Sándor-sze-

melvények újraolvasására, akkor már érdemesvolt új szempontok mentén közelítenünk a ma-gyar költészet zsenijéhez.

Ha sikerül tanítványaink kedvét növeszte-nünk újabb Weöres Sándor-alkotások érdeklõ-dõ megismerésére, akkor nem jártunk rosszúton irodalom- és nyelvpedagógiai elképzelése-ink kiteljesítésekor.

Ha sikerül önmagunkban fokoznunk a vágyat„a teljesség felé”, azaz a Weöres Sándor-életmûárnyalatainak a megismerése érdekében, akkoraz igényesség-etika mentén létezõ tanítóknak,

MOZAIK KIADÓ 13


Amagyar, a finn, esetleg a török nyelvetbeszélõ gyerekek eleinte ösztönösen ér-zik, késõbb megtanulják, mit jelent, az

orwelli újbeszél nyelven szólva „hogyan mûkö-dik” a hangrend. Valójában egyszerû a dolog,ám még ma is felmerül vele kapcsolatban né-hány vitatott kérdés. Mivel pedig a nyelv rend-szer, amelyben (sok) minden (sok) mindennelösszefügg, az alcímben megjelölt témától óha-tatlanul el-elkalandozunk.

Elõzmény

Atankönyvvé nyilvánításnak, az elkészült tan-eszközök akként való megjelentetésének és

persze felhasznál(ható)ságának egyik feltétele az

elfogadó lektori nyilatkozat. A benne szereplõmegjegyzések többnyire szakszerûek, korrektek,kritikái méltányolandók. Kellõ megfontolás utánelvégezve a javasolt korrekciókat, mind köze-lebb kerülünk a sok szempontnak megfelelõhöz,az ideálishoz. Általában, de nem mindig.

Probléma

A2012. évi új Kerettanterv szellemében át-dolgozott nyelvtankönyvemben és a hozzá

kapcsolódó tudásszintmérõkben találtattakproblémák. Néhány példaszót azzal az indokkalutasította el az egyik szakértõ, hogy „…az össze-tett szavak nem tartoznak a hangrend törvényealá”. (Magonyné, 2013) Véleményével nincs

irodalomtanároknak nevezhetjük önmagunkat,olyanoknak, akik mindig tudjuk, hogy WeöresSándor költészete minden idõben idõszerû.

Irodalom[1]H. Tóth István (1989): Adalék a verstani is-

meretek tanításához. Módszertani Közlemé-nyek, Szeged

[2]H. Tóth István (1993): A poétikai funkció ér-vényesülése a nyelvi kommunikációban. Magyar Nyelvõr, Budapest

[3]H. Tóth István (1999): Jelek az úton (Irodal-mi feladatgyûjtemény 13–14 éves olvasók-nak). Mozaik Oktatási Stúdió, Szeged

[4]H. Tóth István (2009): Kettõs tükrök. A sti-lisztikáról magyarul – a magyarról stílusosan.Egyetemi tankönyv. Társszerzõ: RadekPatloka. Károly Egyetem Filozófiai Fakultása,Prága

[5]H. Tóth István (2013): „Tetteid medre: életed” –Weöres Sándor (1913–1989). Magyartanítás,

www.magyartanitas.fw.hu/Magyartanitas,Budapest

[6]Nagy L. János (1998): Egysoros ötletek uni-verzuma. In: Szathmári István (szerk.): Stilisz-tika és gyakorlat. Nemzeti Tankönyvkiadó,Budapest

[7]Rónay László (2006): Erkölcs és irodalom (A magyar irodalom rövid története). HolnapKiadó, Budapest

[8]Szekér Endre (1988): Hagyomány és újításmai költõi nyelvünkben. Tankönyvkiadó, Budapest

[9]Szepes Erika (1996): A mai magyar vers I–II.kötet. INTERRA Rt. – Tevan Kiadó, Budapest

[10]Szerdahelyi István (1996): Irodalomelméletmindenkinek. Nemzeti Tankönyvkiadó Rt.,Budapest

[11]Szerdahelyi István (1997): Verstan mindenki-nek. Nemzeti Tankönyvkiadó Rt., Budapest

MOZAIK KIADÓ14


Lerchné dr. Egri Zsuzsa

Igen, de…Vélemények a hangrendrõl

egyedül. Vele megegyezõen expressis verbis fo-galmaz egy középiskolásoknak szóló kiadványis, mely szerint „A hangrend törvénye nem vo-natkozik (…) az idegen eredetû és az összetettszavakra.” (Fráter, 2012. 56. o.) Igen, de…!Nem kellene több szempontból is körbejárni eztaz igen merev megállapítást? Hátha van, akimegengedõbben foglal állást?

A magyar nyelvtant gyakorlati, tehát a nyelvhasználat szempontjából tárgyaló szerzõ-nél ez olvasható: „Egyszerû (nem összetett) sza-vaink általában vagy magas, vagy mély hang-rendûek. (…) Vannak vegyes hangrendûszavaink is, ezekben mindkét magánhangzó(magas is, mély is) elõfordul. Ezeket a szótöve-ket aszerint toldalékoljuk, hogy milyen típusúmagánhangzó fordul elõ az utolsó szótagban.”(Zsuffa, 1993. 14–15. o.) Példái között találunkidegen szót: sofõr+ök, nyelvtörténetileg össze-tett szót: férfi+vel, de: férfi+ak, illetve az utótaghangrendje szerint toldalékolt mai összetett szótis: üzletház+ban, fakereskedés+ben. Nem csakfekete és fehér szín létezik tehát a palettán! Ezena ponton egyre jogosabbnak látszik a tisztázásigénye! Annál is inkább, mivel az utolsó szótagmagánhangzójának nemcsak az egyszerû, ha-nem az összetett és az idegen szavak toldaléko-lásakor is perdöntõ szerepe van.

Kutakodjunk tovább! Irodalomjegyzékealapján igen sok forgalomban lévõ nyelvtan-könyv ismeretében állította össze mûszótárát azismert fõiskolai tanár, mondván: „Az összetettszavakban ezek a szabályok csak az összetevõk-re vonatkoznak.” (Bachát, 1992. 43. o.) Ehheza tételhez sok evidens példa sorakoztatható föl,akár a toldalékot, akár az elõhangzót vizsgáljuk:ebbe-abba, egyre-másra, járókelõ, kézzel-láb-bal, kisebb-nagyobb, nyakra-fõre, télen-nyá-ron. Hadd tegyem hozzá sietve: ha az utótagegyik „összetevõként” képes determinálni azösszetételnek, mint egységnek a szófaját, el kellfogadnunk kitüntetett szerepét a hangrend, ésnem csak az illeszkedés tekintetében is. Sokanvitatják azt is, vajon az összetett szavak közöttvan-e a helyük az igekötõs igéknek és származé-kaiknak. Magam a helyesírási szabályzat 11. ki-

adásával értek egyet, amely szerint „Az igekötõsigék sajátosan viselkedõ összetett szavak.”(A magyar…, 1994. 52. o.) Az igekötõk elvá-lasztására utalva esetükben mindenképpen ösz-szetett szóról kell beszélnünk: meg-ért, át-emel,végig-olvas. Adjunk szót egykori tisztelt egyete-mi oktatómnak is, aki így ír: „Mivel az igekötõtmint alakilag gyakran nem önálló, hanema hozzá tartozó igei természetû szóval egységet

alkotó nyelvi egységet (…) fonetikai szempont-ból önálló szónak tekintjük annak ellenére,hogy nagyon sokszor egységet alkot egy-egyigével vagy deverbális névszóval annak összeté-teli elõtagjaként, hangsora ugyanis a különfélemondatbeli helyzetekben soha nem változik.”(Velcsov Mártonné in A mai…, 1974. 65. o.)Annak köszönhetõen, hogy mind a legrégibbigekötõk (ki, be, le, föl stb.), mind az újabbak(agyon, haza, bele, oda stb.) máig õrzik irányramutató tulajdonságukat, jellemzõen határozóiösszetételnek számítanak, igen sokszor csaknemteljesen összeolvadva az utótaggal. Ezért megis-métlem: bizony megkerülhetetlen velük kapcso-latban a magánhangzó-harmónia kérdése is,nem csupán az illeszkedésé – annál inkább, mi-vel az elõbbibõl következik okszerûen az utóbbi.A hangrendet õsi sajátosságként aposztrofálvanem egy szerzõ – helyesen – arra a következte-tésre jut, hogy „Az összetett szavakban a tolda-lék az utolsó taghoz igazodik: ablaküveg+re,háztetõ+rõl (…). Ez a szabályosság az idegenszavakban is érvényesül: kenu+ja, kémiá+ban,terror+ral stb.” (Nyelvmûvelõ… 1996. 358. o.)Ehhez a felfogáshoz csatlakozik a Kugler Nóra –Tolcsvai Nagy Gábor szerzõpáros is: „A szóösz-szetételek, a kölcsönszók, valamint az egyalakú(illeszkedésre képtelen) toldalékok miatt vegyeshangrendû szavak is kialakulhatnak (almalé,kosztüm, ebédkor). (Nyelvi… 2000. 78. o.) Ímeírva vagyon, de legalábbis biztonsággal kihá-mozható az elõbbi szövegbõl, hogy az összetettszavakat illetõen nem istenkáromlás hangrend-rõl beszélni, vagyis a favágó, átutal szóalakmély, az élmezõny, felnõtt magas, a háztetõ,aláírás vegyes hangrendû. Ehhez már csak any-nyit kell hozzátenni, hogy „A szoros kapcsolatú

MOZAIK KIADÓ 15


Zsolnai Józsefné A nyelvi, irodalmi és kom-munikációs nevelés 1. osztályos tanításiprogramjában így határozza meg a he-

lyesejtés-tanítás tevékenységét: „A helyesejtés-tanítás a beszéd automatizmusainak, a beszéd-mozgásoknak és a beszédhallásnak olyanfinomítását, fejlesztését és korrigálását jelenti,amelyet a köznyelvi kiejtés normái mellett

a nyelvi kommunikáció szabályszerûségei, teháta másnak szóló »üzenetközvetítés« normái is irá-nyítanak” (Zsolnai 1986: 125).

H. Tóth István a kiejtéstanítás feladatai közéa következõket sorolja:

1. Olyan tanítói szemlélet és tevékenységrend-szer kialakítása, amely lehetõvé teszi, hogy a ki-ejtéstanítás a tanulásszervezés és tanulásirányí-

szóösszetételek lexikailag, morfológiailag és fone-tikailag is egyetlen (kiemelés tõlem) szóként vi-selkednek. Toldalékaik a szó végén, vagyis azõket alkotó utolsó szóalakon jelennek meg. Szó-hangsúlyuk az elsõ szóalak elsõ szótagján van.Például: színpompásak, agytornára, tv-kame-ráinak, délnyugat-angliai. (Lengyel Klára inMagyar … 2000. 323. o.)

Összegzés

Áttekintve a témában releváns szakirodalomjó részét, kimondható, hogy nem eretnek-

ség a hangrend kérdését felvetni az összetett ésaz idegen szavak esetében, szemben az ezt ka-tegorikusan elvetõkkel. Miért utasítanánk el õsinyelvi sajátosságunk érvényesülését a szókin-csünk jelentõs hányadát kitevõ összetett szavak,ezen belül az igekötõs igék és származékaik, il-letve a más nyelvekbõl való átvételek tekinteté-ben? Ahogy a nyelv állandóan változik, ugyan-úgy változik, fejlõdik a róla való tudásunk is.Mindez esetünkben indokolttá tette a hangrend-rõl való régi-új gondolatok ismételt felvetésétannál is inkább, mivel e cikk remélt olvasói pe-

dagógusok, akiknek legalább a tanítványaikelõtt színt kell vallaniuk.

Irodalom[1]A magyar helyesírás szabályai. (1994) Aka-

démiai Kiadó Budapest[2]Bachát László (1992): Magyar nyelvtani mû-

szótár. Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft.,Debrecen

[3]Bencédy László – Fábián Pál – Rácz Endre –Velcsov Mártonné (1974): A mai magyarnyelv. Tankönyvkiadó, Budapest

[4]Fráter Adrienne (2012): Magyar nyelv közép-iskolák számára. Mozaik Kiadó, Szeged

[5]Magonyné Czink Andrea (2013): Lektori ész-revételek. Szeged

[6]Magyar grammatika (2000): (szerk.: KeszlerBorbála). Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest

[7] Nyelvi fogalmak kisszótára (2000): (szerk.:Tolcsvai nagy Gábor). Korona Kiadó, Budapest

[8]Nyelvmûvelõ kéziszótár (1996): (szerk.:Grétsy László és Kemény Gábor). AuktorKönyvkiadó, Budapest

[9]Zsuffa Zoltánné (1993): Gyakorlati magyarnyelvtan. Panem – Akkord, Budapest

MOZAIK KIADÓ16


TARSOLYUNKBÓLImre Rubenné dr.

A kiejtés szerinti írásmód elvénekalapozása idõtartam-gyakorlatokkal

tás elidegeníthetetlen részévé válik, az olvasás, a nyelvtan és a helyesírás tanításával integrálódik.

2. A kiejtéstanítás természetes nyelvõrködés,hatékony nyelv- és beszédápolás, amely a gye-rekek elhangzó beszédét a köznyelvi kiejtés nor-máinak megfelelõen fejleszti. Fontos szem elõtt tartani:

a) a nyelvi-fonetikai hallás fejlesztését;b) a tanulók tudják érzékelni a beszélõszer-

veik mozgását, az artikulációt, a szájüreg-ben keletkezett akadályok helyét stb.

3. Az elhangzó beszéddel kapcsolatos tanításigyakorlat legyen tekintettel az írott beszédre, ke-rülendõ az aránytalanság.

4. A kisgyermekek anyanyelvhasználata elsõd-legesen a szóbeliséghez kötött, ezért tanítanunkkell a normakövetõ, helyes kiejtésnek az elmé-leti ismereteit, és rendszeresen, változatos mód-szerekkel gyakoroltatnunk is kell ezeket az isme-reteket (vö. H. Tóth 1995a: 218; 1995b: 193).

A fentiek alapján a kiejtés tanítása szorosanösszekapcsolódik az olvasás, a nyelvtan és a he-lyesírás tanításával. H. Tóth István megfogal-mazása szerint „a kiejtéstanítást joggal nevez-hetjük közvetett helyesírás-tanításnak is” (H.Tóth 1995a: 219; 1995b: 196).

Jelen írásomban azt kívánom bemutatni,hogy a helyesejtési gyakorlatok egyik típusának,az idõtartam-gyakorlatoknak az alkalmazásávalhogyan alapozhatjuk helyesírásunk egyik alap-elvét, a kiejtés szerinti írásmód elvét.

Elméleti tudnivalók

Az idõtartam-gyakorlatokkal a magánhang-zó és a mássalhangzó rövidségének, illetõ-

leg hosszúságának a megkülönböztetésére tanít-juk meg a tanulókat. Ezekkel a gyakorlatokkal a helyes ejtés mellett a jó helyesírást, a helyes-írás alapelvei közül a kiejtés szerinti írásmódalapján írandó szavak helyesírását nagyon jólelõkészíthetjük. A kiejtés szerinti írás elve azt je-lenti, hogy a szóelemek – szótövek és toldalékok– írásformáját a történeti hagyományban kiala-kult és a helyesírás által is õrzött sztenderd kiej-tésnek megfelelõen kell rögzíteni. Pl.: gáz, légy,

ír, véd, tíz; -z, -talan, -telen, -va, -ve; -bb, -j, -ból,-bõl, -kor stb. (vö. Laczkó-Mártonfi 2004: 39).

A szóelemek legnagyobb részének sztenderdkiejtése határozottan megállapítható: kosár,kell, szalma, akác, zöld, négy stb. A helyesírásalapvetõen nincs tekintettel sem a nyelvjárási,sem az archaikus, sem más, az általánostól elté-rõ ejtésváltozatokra: késér, kõ, szóma, ákác,zõd, nígy. Annak ellenére, hogy a szóelemektöbbségének a kiejtése határozottan megállapít-ható, a kiejtés elvének alkalmazása mégis gon-dot okozhat. Ennek legfõbb oka az, hogy a kiej-tési és a helyesírási norma között lényegeskülönbségek vannak. A kiejtés idõben termé-szetes módon változhat, a helyesírási szabályo-zás azonban nem követi szükségszerûen ezt a változást. Pl.: Az árboc fõnév eredeti rövid o-s ejtése hosszúra változott, ám a helyesírás minda mai napig õrzi a latinból (arbos) származó ere-deti rövid fonémát.

A sztenderd kiejtésbe beletartozhatnak külön-féle ejtésváltozatok, például a rövidség-hosszúságszempontjából, a helyesírás azonban mind a ma-gánhangzókat, mind a mássalhangzókat illetõenegyetlen alakváltozatot fogad el: vagy a rövid,vagy a hosszú formát. A legtöbb gondot az i-í, u-ú, ü-û rövid-hosszú magánhangzópárok okoz-zák. A Dunántúl nagy részén a hosszú í, ú, û he-lyett rövidet ejtenek, a Tiszántúlon sokszor a rövid magánhangzók helyén is hosszú hangzik.Ezért ingadozik például a szelíd melléknév vagy a dicsér ige ejtése. Egyesek mindkét szóban hosz-szan, mások mindkét szóban röviden ejtik az ihangokat. Mindkét ejtésmód megfelel a kiejtésinormának, a helyesírás azonban a szelíd szó ese-tében a hosszú í-s formát, a dicsér szó esetében a rövid i-s formát fogadja el. Ha valakinek a kiej-tése eltér ettõl, akkor meg kell tanulnia a helyesírásmódot (uo. 40).

A gyerekek az iskolába lépés elõtt elõször a szûkebb környezetüktõl sajátítják el a magyarnyelvet. Beszédükben a körülöttük élõ embernyelvi mintáját, kiejtését követik. Artikulációsbázisuk nyelvjárás-specifikus, vagy a regionálisköznyelv fonémarendszeréhez igazodik. A táj-nyelvi kiejtést nem tekintjük hibának. A tanulók

MOZAIK KIADÓ 17


nyelvjárásias nyelvhasználatát a pedagóguscsak kellõ tapintattal véleményezheti, javíthatja,nagyon figyelni kell arra, hogy a gyerek ne érez-ze sértõnek. Tudatosítanunk kell a tanulókban,hogy ne szégyelljék, hanem legyenek büszkék a nyelvjárásukra, és arra, hogy ismerik a jelleg-zetességeit.

Napjaink beszélt magyar nyelve jelentõs há-nyadában regionális. A regionális köznyelviségúgy jött létre, hogy nyelvjárási anyanyelvûeknyelvhasználatukban tömegesen egyre jobbanelsajátították a köznyelvet, de a kiejtésükbenmegõrzõdik egy-egy tájnyelvi artikulációs saját-ság, s így jellegzetessé színezi a kiejtésüket.

Az iskolai anyanyelvoktatás legfontosabb fel-adata az elõzõ szempontokra építve, ezeket fi-gyelembe véve a köznyelv elsajátíttatása. A helyesejtési gyakorlatok rendszeres, következe-tes végeztetésével ez megvalósítható. A köznyelvismerete fontos feltétele a társadalomban való ér-vényesülésnek, a társadalmi mobilitásnak.

Az idõtartam-gyakorlatok típusai és tanításuk

Ezeket a gyakorlatokat 1. osztályban akkorkezdhetjük el, amikor a tanulók a teljes be-

tûkészlettel szavakat tudnak olvasni.

1. A magánhangzó hosszúságának és rövid-ségének érzékeltetése szavak olvasásával

A tanító felírja a szavakat oszlopos elrende-zésben a táblára (interaktív táblára) vagy a fóli-ára. A megfigyelendõ jelenséget kiemeli (színes-sel átírja vagy aláhúzza). A tanító mintát ad,majd elolvastatja a szavakat a tanulókkal közö-sen és egyénileg is, s megbeszélik a szavak kiej-tését és helyesírását.a)

ú ûdomború gyönyörûhomorú gömbölyûhosszú könnyûsavanyú nagyszerûszomorú szörnyû

Utasítás: Nézzetek a táblára (interaktív táblára, írásve-

títõre)! Szavakat írtam fel oszlopos elrendezés-ben. Olvassuk fel középhangerõvel, helyes idõ-tartammal a következõ szópárokat! Bemutatomaz elsõ szópár helyes idõtartammal történõ ol-vasását. Most ismételjétek utánam közösen! Ezt követõen néhány tanulóval egyénenként iselolvastatja a tanító az elsõ szópárt.

A többi szó esetében ugyanezt az eljárást kö-veti a tanító.

Az összes szó elolvasását követõen a tanítómegbeszéli a tanulókkal a szavak kiejtését és he-lyesírását.

Hogyan ejtettük a szavak végén az ú-û han-gokat? (Hosszan ejtettük.)

Hogyan jelöltük az írásban? (Hosszú ú és ûbetûvel.)

Mit állapíthatunk meg a szavak ejtését és he-lyesírását illetõen? (Ahogyan ejtjük, úgy írjuk.)

Helyesírásunk egyik fontos alapelve, a kiej-tés szerinti írásmód érvényesül ezeknek a sza-vaknak az írásában. Errõl a késõbbiekben fo-gunk tanulni.

Figyeljük meg a szavak jelentését! Mit fejez-nek ki? (Tulajdonságot fejeznek ki.)

Általánosítás: A tulajdonságot jelölõ szavak(melléknevek) végén mindig hosszú ú, û van.

b)ítszépítépíttanítáhítszakítemlítkerítalakítbátorít

Utasítás:Nézzetek a táblára (interaktív táblára, írásve-

títõre)! Szavakat írtam fel oszlopos elrendezés-ben. Olvassuk fel középhangerõvel, helyes idõ-

MOZAIK KIADÓ18


tartammal a következõ szavakat! Bemutatom azelsõ szó helyes idõtartammal történõ olvasását.Most ismételjétek utánam közösen! Ezt követõ-en néhány tanulóval egyénenként is elolvastat-ja a tanító az elsõ szót.


Az összes szó elolvasását követõen megbe-széljük a tanulókkal a szavak kiejtését és helyes-írását.

Hogyan ejtettük a szavak végén az í hangot?(Hosszan ejtettük.)

Hogyan jelöltük az írásban? (Hosszú í betûvel.)Mit állapíthatunk meg a szavak ejtését és he-

lyesírását illetõen? (Ahogyan ejtjük, úgy írjuk.)Helyesírásunk egyik fontos alapelve, a kiej-

tés szerinti írásmód érvényesül ezeknek a sza-vaknak az írásában. Errõl a késõbbiekben fo-gunk tanulni.

Figyeljük meg a szavak jelentését! Mit fejez-nek ki? (Cselekvést fejeznek ki.)

Általánosítás: Az igék -ít végzõdésében az -í-mindig hosszú. Kivétel: nyit. (3. évfolyam)

c)ul ülgyógyul szépülfordul becsülmozdul kerültanul pezsdülkoldul mélyülárul perdülbúsul fésülborul teljesül


títõre)! Szavakat írtam fel oszlopos elrendezés-ben. Olvassuk fel középhangerõvel, helyes idõ-tartammal a következõ szópárokat! Bemutatomaz elsõ szópár helyes idõtartammal történõ ol-vasását. Most ismételjétek utánam közösen! Eztkövetõen néhány tanulóval egyénenként is elol-vastatja a tanító az elsõ szópárt.



Hogyan ejtettük a szavak végén az u-ü han-gokat? (Röviden ejtettük.)

Hogyan jelöltük az írásban? (Rövid u és übetûvel.)



Szótagoljuk a szavakat! Figyeljük meg a sza-vak szótagszámát! (Több szótagúak.)

Általánosítás: Az egynél több szótagból álló egy-szerû szavak -ul, -ül végzõdésében mindig rövidaz u, ü.

Megjegyzés: Az egy szótagú túl névutóban és néhány egy

szótagú igében azonban az ú és az û hosszú. Pl.:(fel)dúl, (ki)nyúl, (le)dûl, (meg)hûl, (össze)gyûl(ik)stb. (vö. Laczkó-Mártonfi 2004: 51).

d)-tházatkönyvetceruzátmadarakatasztalokatfüzetet


títõre)! Szavakat írtam fel oszlopos elrendezés-ben. Olvassuk fel középhangerõvel, helyes idõ-tartammal a következõ szavakat! Bemutatom azelsõ szó helyes idõtartammal történõ olvasását.Most ismételjétek utánam közösen! Ezt követõ-en néhány tanulóval egyénenként is elolvastat-ja a tanító az elsõ szót.

MOZAIK KIADÓ 19


A többi szó esetében ugyanezt az eljárást kö-vetjük.


Hogyan ejtettük a szavak végén az t hangot?(Röviden ejtettük.)

Hogyan jelöltük az írásban? (Egy t betûvel.)Mit állapíthatunk meg a szavak ejtését és he-



Tegyünk fel kérdéseket a szavakhoz!

Általánosítás: A Kit? Mit? Kiket? Miket? kérdésreválaszoló szavak -t toldalékát mindig rövidenejtjük és írjuk.

e)-ó, -õásó cipõdió csengõhajó mezõfolyó heverõsó vesszõolló esernyõ


títõre)! Szavakat írtam fel oszlopos elrendezés-ben. Olvassuk fel középhangerõvel, helyes idõ-tartammal a következõ szópárokat! Bemutatomaz elsõ szópár helyes idõtartammal történõ ol-vasását. Most ismételjétek utánam közösen! Ezt követõen néhány tanulóval egyénenként iselolvastatja a tanító az elsõ szópárt.



Hogyan ejtettük a szavak végén az ó, õ han-gokat? (Hosszan ejtettük.)

Hogyan jelöltük az írásban? (Hosszú ó és õbetûvel.)



Általánosítás: A szavak végén az -ó és az -õ min-dig hosszú. Kivétel: no, nono.

f)-ikocsikiflinénibácsikicsininimaci





Hogyan ejtettük a szavak végén az i hangot?(Röviden ejtettük.)

Hogyan jelöltük az írásban? (Rövid i betûvel.)Mit állapíthatunk meg a szavak ejtését és he-



Általánosítás: A szavak végén az -i rendszerintrövid. Néhány eltérés: kikirikí, kirí, nyí (elavultszó), rí, sí, zrí.

MOZAIK KIADÓ20


Ingadozó kiejtésû szóalakok

Van néhány olyan szó, amelyben rövid vagyhosszú i~í, o~ó, ö~õ, u~ú, ü~û fonéma

is van, s kiejtésük a magánhangzó-hosszúságszerint vagy ingadozik, vagy eltér az írásképtõl.

árbocböjtdicsérfinomirigykiválólakosmindigpostasimaszervizszolidkörút


títõre)! Szavakat írtam fel oszlopos elrendezés-ben. Azokat a magánhangzókat, amelyeknek a kiejtése ingadozik a magánhangzó-hosszúságtekintetében, színessel kiemeltem.

Olvassuk fel középhangerõvel, helyes idõ-tartammal a következõ szavakat! Bemutatom azelsõ szó helyes idõtartammal történõ olvasását.Most ismételjétek utánam közösen! Ezt követõ-en néhány tanulóval egyénenként is elolvastat-ja a tanító az elsõ szót.



2. A mássalhangzó hosszúságának és rövid-ségének érzékeltetése szavak olvasásával

A tanító felírja a szavakat oszlopos elrende-zésben a táblára (interaktív táblára) vagy a fóli-ára. A megfigyelendõ jelenséget kiemeli (színes-sel átírja vagy aláhúzza). A tanító mintát ad,

majd elolvastatja a szavakat a tanulókkal közö-sen és egyénileg is, s megbeszélik a szavak kiej-tését és helyesírását.

a)-llállomás csillag dallam fellegillatvillanymellényfillérállat





Hogyan ejtettük a szavak közepén az l han-got? (Hosszan ejtettük.)

Hogyan jelöltük az írásban? (Betûkettõzéssel.)Mit állapíthatunk meg a szavak ejtését és he-

lyesírását illetõen? (Ahogyan ejtjük, úgy írjuk.)b)

-ggfüggönyreggel guggolcsüggedaggódik


títõre)! Szavakat írtam fel oszlopos elrendezés-

MOZAIK KIADÓ 21


ben. Olvassuk fel középhangerõvel, helyes idõ-tartammal a következõ szavakat! Bemutatom azelsõ szó helyes idõtartammal történõ olvasását.Most ismételjétek utánam közösen! Ezt követõ-en néhány tanulóval egyénenként is elolvastat-ja a tanító az elsõ szót.



Hogyan ejtettük a szavak közepén a g han-got? (Hosszan ejtettük.)


lyesírását illetõen? (Ahogyan ejtjük, úgy írjuk.)

c)-nnuzsonnaszalonnaazonnalünnepennivaló





Hogyan ejtettük a szavak közepén az n han-got? (Hosszan ejtettük.)



d)-pproppan

röppen süpped lappangkoppancseppentoppan





Hogyan ejtettük a szavak közepén a p han-got? (Hosszan ejtettük.)



e)-ccsfröccsenloccsantoccsan reccsen





MOZAIK KIADÓ22


Hogyan ejtettük a szavak közepén a cs han-got? (Hosszan ejtettük.)

Hogyan jelöltük az írásban? (Betûkettõzés-sel, az elsõ betûjegyet kétszer írjuk.)


f)-mmzümmögcammogbrummog





Hogyan ejtettük a szavak közepén az mhangot? (Hosszan ejtettük.)



Ingadozó kiejtésû szóalakok

Néhány szó kiejtése bizonytalan, vagy eltérõa mássalhangzók hosszúságában, illetve

rövidségében, a helyesírás azonban csak egyet-len ejtésváltozás rögzítését engedi. A következõszavakat rövid mássalhangzóval írjuk, többnyirekiejteni is így szokás õket.

agancsbakancsszalagutánacikázik

köpenyszõlõtelikmúlikvajon


títõre)! Szavakat írtam fel oszlopos elrendezés-ben. Azokat a mássalhangzókat, amelyeknek a kiejtése ingadozik a mássalhangzó-hosszúságtekintetében, színessel kiemeltem.

Olvassuk fel középhangerõvel, helyes idõ-tartammal a következõ szavakat! Bemutatom azelsõ szó helyes idõtartammal történõ olvasását.Most ismételjétek utánam közösen! Ezt követõ-en néhány tanulóval egyénenként is elolvastat-ja a tanító az elsõ szót.



3. Az idõtartam érzékeltetésének gyakor-lása hasonló hangzású szavak utánmon-dásával és olvasásával

A magyar nyelvben vannak olyan szópárok,amelyek tagjai között jelentéskülönbség van a magánhangzó- vagy mássalhangzó-idõtartamalapján.a) Jelentéskülönbség a magánhangzó-idõtar-tam alapján:

öt – õtáru – árúfalu – falúkör – kõrzug – zúgkor – kórirat – íratágyuk – ágyúkpor – pórtör – tõrörül – õrülkötök – kötõk

MOZAIK KIADÓ 23


szövök – szövõkfiuk – fiúktüzet – tûzethurok – húrokjoga – jógafüzet – fûzetfurat – fúratirt – írtbirtok – bírtokszurok – szúrokhuzat – húzat

b) Jelentéskülönbség a mássalhangzó-idõtar-tam alapján:

ál – állara – arraép – éppfed – feddfen – fennhal – hallkel – kellszál – szállkasza – kasszalen – lennmegy – meggymeny – mennytol – tollúj – ujjvar – varrülõ – üllõfejel – fejjelszelõ – szellõvetem – vettemfülel – füllelhad – haddível – ívvelházal – házzal hasal – hassalvasal – vassalszemel – szemmelszájal – szájjaltüzel – tûzzelszegel – szeggel

A fenti gyakorlatokat végeztethetjük után-mondással és olvasással.

Utánmondáskor a következõ utasítást adhatjuk:Két hasonló hangzású szót ejtek. A szópár

két tagja között csak idõtartam-különbség van.Pontosan ejtsétek a szavakat, úgy mondjátok,ahogy én! A közös ejtést követõen a tanító meg-hallgat néhány tanulót egyenként is. Ezután ér-telmezik a szavak jelentését.

Olvasáskor a következõ utasítást adhatjuk:Nézzetek a táblára (interaktív táblára, írásve-

títõre)! Hasonló hangzású szavakat láttok a táb-lán (írásvetítõn). Olvassátok el a szavakat né-mán! Állapítsátok meg, mikor kell hosszúhangot ejtenetek!

A felkészülést követõen a tanító egy tanuló-val elolvastatja az elsõ szópárt.

Olvasd fel középhangerõvel az elsõ szópárt!Ügyelj a pontos idõtartamra és artikulációra!

Ha a tanuló nem olvassa helyesen, javíttat-ja a hibát, s a jó mintát követve a tanulók közö-sen is elolvassák. Ezután értelmezik a szavak je-lentését. Így folytatják a többi szópárral is.

Megjegyzés: – Egy órán 4–5 szópár olvasását (utánmondá-

sát) végeztessük!– Célszerû a magánhangzó és mássalhangzó

szópárokat különválasztani, és egyszerre csakegy típussal foglalkozni.

– Az idõtartam-különbségeket célszerû az írás-ban színessel jelölni.

4. Az idõtartam érzékeltetésének gyakor-lása szövegek olvasásával

Különbözõ verseskötetekbõl, az olvasóköny-vekbõl válogassunk olyan szövegeket, amelyekalkalmasak a magánhangzók és mássalhangzókhosszúságának és rövidségének a megfigyelte-tésére.

Néhány példa: Olvassátok el helyes idõtartammal és artiku-

lációval a következõ verset!

MOZAIK KIADÓ24


Csanádi Imre: Négy testvér

Év múlik, évet ér,egymást hajtja négy testvér:

víg tavasz, virághintõ, koszorús nyár, kalászdöntõ,õsz, gyümölcsérlelõ,tél, havat terelõ.

(Kerek egy esztendõ olvasmánygyûjtemény2. oszt., 3.)

Nagy László: Balatonparton

Balatonparton a nádi világban,megbújtam egyszer,s csodaszépet láttam:bóbitás nádonnádiveréb-fészket,sásbokor aljánkis vizicsibéket.Vadruca moccant,topogott a vízre,barna liléitvízi útra vitte.Senki se látta,csak magam csodáltam,ott a víz partjánmég sokáig álltam.Játszott a nádasszéllel és derûvel,s haza indultamnádihegedûvel.(Kitárulkozó világ, Olvasókönyv 4. oszt., 241.)

Kányádi Sándor: Ballada

Guggol a kúton a gyerek,kezében kortyol a korsó.Kék szárnyú pillangó libega kút fölé. – Jaj, a korsó!

Koccan a korsó, csobban avíz, – azon mereng a lepke,a gyûrûzõ vízre szálljon-e, vagy a cserepekre.(Beszéd, olvasás fogalmazás I. félév, Munka-füzet 3. oszt. 68.)

5. Az idõtartam érzékeltetésének gyakor-lása találós kérdések olvasásával

A találós kérdések között is találunk olyano-kat, amelyek alkalmasak a magánhangzók és a mássalhangzók hosszúságának és rövidségé-nek a megfigyeltetésére.

Utasítás:Ejtsétek pontos idõtartammal, középhang-

erõvel a magánhangzókat és a mássalhangzó-kat a következõ találós kérdésekben! Az olva-sást követõen próbáljátok kitalálni, vajon milehet az!

a)Szárnya nincs, és mégis röpül,a föld felett körös-körül.Néha bent száll, néha fönt jár,szereti õt tavasz, õsz, nyár.A hátával napot takar,vizet önt le, hogyha akar.Mi ez, Gyuri? Mondd meg hamar!(Felhõ)

b)Csillog is,villog is,hullik is, múlik is, a füstös háztetõn, ezüstösfény, ragyogó!(Hó)

c)Erõs, tán a legerõsebb,az életnél is idõsebb, s a föld színén, a föld alattmeg sem állna, mindig halad.Néha mintha szárnya volna,felszáll messze a magasba,s ha elunta égi útját,könnyei a földet mossák.(Esõ)

d)Üvegfalon sosem lengõ

MOZAIK KIADÓ 25


fenyõk, zuzmók;meseerdõ.Ezüst erdõ,kristály-lombok –napsütésben gyönggyé omlók.(Jégvirágok)

e)Fenn is van, lenn is van,kinn is van, benn is van,néma is, zenél is,lágy is és kemény is,fehér is, szürke is,lomha is, fürge is.(Víz)

f)Hegyek között született,etették a felhõk.Vízen élt csak, egyebetsosem evett – s megnõtt,Nyáron puha, mint a szél,s házat visz a hátán.Kõvé lesz, ha jön a tél, s téged se bír el tán.Betakar, ha meleged van,s már nem izzadsz, csuda jó,ha kijössz, a fogad koccan.Mondd meg, mi ez?(Folyó)

g)Zizzenve röppen két barna szárnya,éhesen száll a kizöldellt ágra.Jaj, a rügyeknek, gyönge levélnek,gyümölcsöt adó nyarat nem érnek!(Cserebogár)

gy)Növekedett a kétágú fa,kétágú fa tetejébe egy nyolciccés hordó, a nyolciccés hordó tetejébe két erõs faág,a két erõs faág tetejébe egy csiga,a csiga tetejébe egy õrlõmalom,

az õrlõmalom tetejébe két olajoskanna,a két olajoskanna tetejébe két csillag,

a két csillag tetejébe sík mezõ,a sík mezõ tetejébe sûrû erdõ.Mi az?(Lábak, has, karok, nyak, száj, orrlyuk, szem,homlok, haj)

h)Mezõrõl csûrbe viszik,a csûrben meg kicsépelik,két kõ között megforgatják,vízzel, sóval megdagasztják,még a tûznek is kiteszik;jó annak, ki megéhezik.(Kenyér)

(vö. Varga, 1975).

6. Az idõtartam érzékeltetésének gyakor-lása szólások, szóláshasonlatok, köz-mondások olvasásával

Szólás- és közmondásgyûjteményekbõl ke-ressünk olyan szólásokat, szóláshasonlatokat,közmondásokat, amelyek alkalmasak a magán-hangzók és a mássalhangzók hosszúságának ésrövidségének a megfigyeltetésére. Az olvasástkövetõen a szólások, szóláshasonlatok, köz-mondások értelmezésével a gyerekek szókincsétis gazdagíthatjuk.

Utasítás:Ejtsétek pontos idõtartammal, középhang-

erõvel a magánhangzókat és a mássalhangzó-kat a következõ szóláshasonlatokban (szólások-ban, közmondásokban)! Az olvasást követõenértelmezzük õket!

Néhány példa szóláshasonlatokra:– Annyit ért hozzá, mint tyúk az ábécéhez.– Bámul, mint a borjú az új kapura.– Hallgat, mint a disznó a búzában.– Hallgat, mint nyúl a fûben.– Messze van, mint Makó Jeruzsálemtõl.– Ordít, mint a fába szorult féreg.– Ritka, mint a fehér holló.– Sovány, mint a hét szûk esztendõ.

MOZAIK KIADÓ26


– Szelíd, mint a ma született bárány.– Úgy bánik vele, mint a hímes tojással.– Úgy fut, mintha ágyúból lõtték volna ki.

Néhány példa szólásokra:– Kisujjadat mutatod, kezedet kéri.– Két rossz közül a kisebbet választja.– Ráhúzza a vizes lepedõt.– Savanyú a szõlõ.– Lassú víz partot mos.– Nem árul zsákbamacskát.

Néhány példa közmondásokra:– Éhes disznó makkal álmodik.– Kutyából nem lesz szalonna.– Ajándék lónak ne nézd a fogát!– Az alma nem esik messze a fájától.– Addig jár a korsó a kútra, míg el nem törik.– Addig nyújtózz, míg a lepedõ ér!– Lassan járj, tovább érsz!– Kettõn áll a vásár!

A tanulásirányítás normái – követelmények

1. Az idõtartam-gyakorlatokat naponta végez-tessük osztálykeretben vagy 5–10 fõs csopor-tokban!2. A magánhangzók és mássalhangzók idõtar-tamának a pontos ejtésére mindig figyeljünk, a hibákat következetesen javítsuk!3. Azoknál a szavaknál, amelyeknél ingadozik a kiejtés az igénytelen köznyelvben, megkülön-böztetett figyelemmel gyakoroltassuk az igé-nyes, helyes kiejtésüket!

Ha a fenti gyakorlatokat rendszeresen, kö-vetkezetesen, a tanulásirányítás normáit betart-va végeztetjük, tapasztalni fogjuk, hogy keve-sebb hibát követnek el a tanulók a kiejtés elvealapján írandó szavak írásakor.

Irodalom[1]Fekete László (1996): Beszédmûvelési gya-

korlatok és irányításuk. Móra Ferenc IfjúságiKönyvkiadó, Budapest.

[2]Fischer Sándor (1966): A beszéd mûvészete.Gondolat Kiadó, Budapest.

[3]Hernádiné Hámorszky Zsuzsanna (2013):Kerek egy esztendõ. Olvasókönyv, 2. osztály

[4]Hernádiné Hámorszky Zsuzsanna (2013):Beszéd, olvasás, fogalmazás 3. I. II. félév.Munkafüzet, 3. osztály

[5]Hernádiné Hámorszky Zsuzsanna (2013):Kitárulkozó világ. Olvasókönyv, 4. osztály

[6]Hernádi Sándor (1980): Beszédmûvelés.Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.

[7]H. Tóth István (1995a): Megújul-e a kiejtés-tanításunk? Módszertani Közlemények 5:216–221.

[8]H. Tóth István (1995b): A kiejtés tanítása. In:Kernya Róza (Szerk.): Az anyanyelvi nevelésmódszerei. Csokonai Vitéz Mihály Tanítókép-zõ Fõiskola és Móra Ferenc Ifjúsági Könyvki-adó RT., Kaposvár, 193–227.

[9]H. Tóth István (1997): A kiejtéstanítás gya-korlatának alapozása. A beszédritmus- és idõ-tartam-gyakorlatok. Módszertani Közlemé-nyek 3: 126–129.

[10]H. Tóth István (2006): A helyesejtés-tanításkérdései VI. rész. Az idõtartam-gyakorlatok.Csengõszó 2: 6–9.

[11]Kiss Éva-Zsolnai Józsefné (1998): Irodalomaz általános iskola 2. osztálya számára. Nem-zeti Tankönyvkiadó, Budapest.

[12]Laczkó Krisztina-Mártonfi Attila (2004): Helyesírás. Osiris Kiadó, Budapest.

[13]O. Nagy Gábor (1985): Magyar szólások ésközmondások. Gondolat Kiadó, Budapest.

[14]O. Nagy Gábor (1993): Mi fán terem? Gon-dolat – Tálentum, Budapest.

[15]Szabó Eszter-Zsolnai Józsefné (1998): Iroda-lom az általános iskola 3. osztálya számára.Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.

[16]Varga Ferencné (1975): Szõ, fon, nem ta-kács. Mi az? Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest.

[17]Zsolnai József (1979): Beszédmûvelés kisis-koláskorban. Tankönyvkiadó, Budapest.

MOZAIK KIADÓ 27


Az idõpont és az idõtartam fogalmának el-különítése nem könnyû feladat. A min-dennapos szóhasználatban legtöbbször

csak a szövegkörnyezet alapján dönthetõ el,hogy az „idõ” adat idõpontra vagy idõtartamravonatkozik. Az idõtartam mindig két idõpontkülönbsége, ezért néhány kerek idõtartamtól el-tekintve (egy év tizenkét hónap, fél év hat hó-nap, egy hét hét nap, egy nap huszonnégy óra,fél nap tizenkét óra stb.) az idõtartam meghatá-rozását mindig idõpontok mérésére (vagy is-mert idõpontok különbségének kiszámítására)kell visszavezetni. Az idõtartamokat mindig idõ-pontok szakaszolják (a szakaszok száma eggyelkevesebb, mint az idõpontok száma).

Meggyõzõdésünk szerint a gyakorló pedagó-gusok többsége az elméleti fejtegetéseknél job-ban tudja hasznosítani a konkrét feladatokat.Ezért írásunk elfogadható terjedelmének döntõrészét konkrét problémák ismertetésére fordítjuk.

Egyidejûség felismerését igénylõ feladatok

A/1. Zoltán lefekvés elõtt, estefél hétkor húzta fel reggel félnyolcra a vekkerórát.

Hány órát aludhatott a vek-ker csörgéséig?

A feladatban szereplõ fiatal-ember sajnos meglepõdik, mert legfeljebb csakegy órát aludhatott, hiszen a vekker már 19.30-kor (este fél nyolckor) csörgött.

A/2. Egy tojás négy perc alatt fõ meg.Hány perc alatt fõ meg nyolc tojás?Nyolc tojás ……. perc alatt fõ meg.

E feladat megoldása az egyidejûség felisme-rését igényli. Természetesen a tojások nem egy-más utáni fõzésére vonatkozik a kérdés és azt isfeltételezzük, hogy a fõzésre használt edény mé-rete elegendõ a nyolc tojás számára, valamint a hõforrás teljesítménye a tojások számának nö-velését elbírja (azaz nem növekszik meg a fõzésidõtartama).

A/3. Tibor 3 évvel fiatalabbés 12 centiméterrel maga-sabb, mint a nõvére, Tímea.a) Hány év múlva lehetnekegyforma idõsek? b) Hány év múlva lehetnekegyforma magasak?

a) Mivel a két gyerek mostnem egyforma idõs, soha nem lehetnek és so-ha nem is voltak egyforma idõsek. Hiszen azidõ egyformán telik mindenkinek (ha relatíveesetleg nem is úgy érzi mindenki), a korkü-lönbség (abszolút értéke vitathatatlanul) válto-zatlan marad. A gyerekek életkora közötti kor-különbség bármely idõpontban ugyanannyi.

b) Egyforma magasak még lehetnek, bár annakidõpontját megbecsülni nem egyszerû fel-adat. Durva megközelítésben a viszonylagegyenletes növekedés idõszakában a kívána-

MOZAIK KIADÓ28


Takács Gábor

Adatok, idõpontok, idõtartamokegyeztetése

tos testmagasságot (centiméterben) akkorkapjuk meg, ha az évek számának ötszörösé-hez 80-at adunk.

Természetesen az egyidejûség felismerésétigénylõ feladatok a fenti mintára más szituáci-ókra is megfogalmazhatók. Például: Egy gyalo-gos másfél óra alatt ér a városba. Hány percalatt teszi meg az utat, ha útitársa is akad, ésketten mennek a városba? Csupán a feladat ki-tûzõjén, a tanító fantáziáján múlik, hogy egy-egy típusnak melyik változatát választja. Hiszenpéldául az „Öt szénakazal hat szénakazallal ösz-szerakva hány szénakazal?”, az „Öt szénrakásmeg hét szénrakás összehordva hány szénra-kás?”, valamint a „Három homokkupac meghét homokkupac összehordva, hány homokku-pac?” vitathatatlanul ugyanarra az ötletre épí-tett, azonos szerkezetû feladat.

A/4. Készíts szöveget a következõ feladathoz!

7 ⋅ 31 + 4 ⋅ 30 + 28 =

Ez egy olyan év napjainak a száma, amelyiknem szökõév.

A/5. Tavasszal és õsszel energiatakarékosságcéljából egy-egy órányit átállítják az órákat. Mikor állítják elõre?

A/6. A Tisza szabályozáselõtti árterületén másfélévvel ezelõtt a régészekolyan bronzból készült ér-mét találtak, amelynekegyetlen olvasható feliratamai magyar nyelvre fordít-va: „Idõszámítás elõtt 36 Koppány”.

Valódi, avagy hamis az érme? ........................

Miért? ..............................................................

Koppány nevének és az érme anyagának(bronz) említése csak a figyelem megosztásátszolgálja. Az érme azért hamis, mert készítõje azidõszámítás kezdeténél (arról már ne is beszél-jünk, hogy ezen idõpont rögzítése – az idõpont-ról történõ megegyezés is – évszázadokkal ké-sõbb történt), 36 évvel elõbb honnan tudta,hogy mikor lesz az idõszámítás kezdõ idõpontja?

A jelenleg általánosan használt naptár JézusKrisztus születésének feltételezett (hiszen a mainapig nincs pontosan bizonyítva ez az idõpont)idõpontjából indul ki. Elsõként ezt a lehetõségetDionysius Exiguus apát használta 525-ben. A X. században Nagy Károly kancelláriájánakgyakorlata alapján terjedt el. Általánossá egészEurópában is csak a XVIII. század elején vált. A sokféle naptár közül csak néhányat említve: a buddhista naptár i.e. 544-ben indul (ez Budd-ha halálának éve), a mohamedán naptár i.sz.622-vel (a hedzsa évével) kezdõdik, például a nagyszámú keleti naptárok közül csupán azindiaiak húszfélét használtak.

Szélsõérték problémák

Amegoldásra kitûzött szélsõérték problémáka matematika más témarészleteinek isme-

retanyagát is érintve (például az idõpont-idõtar-tam anyagából a naptárhasználatot gyakorol-va), esetenként a mindennapi életbõl választottprobléma megoldásához kapcsolva több didak-tikai célt is szolgálhatnak.

B/1. Legalább hány tanuló jár az osztályba, hatudjuk, hogy biztosan van három olyan tanuló,akik egy hónapban születtek?

Egy évben 12 hónap van, ezért a huszonötö-dik tanuló születésnapjának dátuma már csakolyan hónapra eshet, amelyiken egyik osztály-társa született. Ez nyilván akkor igaz, ha a má-sik 24 tanuló közül pontosan két-két tanulószületési dátuma van azonos a hónapban.Egyébként pedig már elõbb lenne három (vagytöbb) ilyen tanuló.

MOZAIK KIADÓ 29


B/2. Legalább hány gyerek tartja azonos na-pon a születésnapját valamelyik iskolatársávalabban az iskolában, amelynek 888 tanulójavan? Gondolj arra is, hogy Kedves Katalin sze-mélyi száma: 2 960229 0148 !

Nyilván szökõévben, február 29-én születettgyerekek is járhatnak az iskolába (lásd KedvesKatalin személyi száma). Ezért legfeljebb 366személy születési adataiban lehet a hónap vagya nap különbözõ. Így az iskola 888 – 366 = 522tanulója tartja a 366 társa valamelyikével (eset-leg mind az 522 ugyanazzal) azonos napon a születésnapját, tehát legalább 523 tanuló.

Természetesen nem csak idõpontok elõfor-dulásának gyakoriságát érintõ szélsõérték prob-lémák vizsgálhatók az alsó tagozaton. Példáulidõpontok megadása, mint adott feltételt kielé-gítõ maximális (vagy minimális) idõtartamokhatárai. Konkrétan:

B/3. Mikor születtek azok a gyerekek, akik 2011.november 14-én legfeljebb 9 évesek voltak, és azilyen korú gyerekek közül a legidõsebbek?

A legfeljebb feltétel miatt 2011. 11. 14-énezek a gyerekek nem lehettek idõsebbek 9évesnél, de mivel a legidõsebbeket kell kiválasz-tani, éppen ekkor voltak 9 évesek. Ezért (2011– 9 = 2002) 2002. november 14-én születtek a feltételeknek megfelelõ életkorú gyerekek.

B/4. Mikor születtek azok a gyerekek, akik2011. október 26-án legalább 8 évesek voltak,és az ilyen korú gyerekek közül a legfiatalabbak?

A legalább feltétel miatt 2011. 10. 26-ánezek a gyerekek nem lehettek fiatalabbak 8 évesnél, de mivel a legfiatalabbakat kell kivá-lasztani, éppen ekkor voltak 8 évesek. Ezért(2011 - 8 = 2003) 2003. október 26-án szület-tek a feltételnek megfelelõ életkorú gyerekek.

B/5. Mikor születhettek azok a gyerekek, akik2011. szeptember 24-én legalább 9 évesek, delegfeljebb 10 évesek voltak?

A feltételeknek megfelelõ életkorú gyerekekközül a legfiatalabb éppen 9 éves, a legidõsebb

éppen 10 éves volt 2011. szeptember 24-én.Mivel 2011 – 9 = 2002, illetve 2011 – 10 =2001, a kérdéses idõpontban legalább 9 éves éslegfeljebb 10 éves volt az a gyerek, aki 2001.szeptember 24-e után, de 2002. szeptember24-e elõtt született.

B/6. Mikor születtek azok a gyerekek, akik a mai napon már több, mint tízévesek, de azilyen korú gyerekek közül a legfiatalabbak?

B/7. Mikor születtek azok a gyerekek, akik a mai napon még nincsenek hétévesek, de, azilyen korú gyerekek közül a legidõsebbek?

B/8. Mit állíthatunk az 1996-ban született gye-rekek életkoráról?

Már mindegyikük több, mint (elmúlt) ........ éves.

Még egyikük sincs ......... éves.

Vannak közöttük olyanok, akik még nincse-nek, de olyanok is, akik már elmúltak ..........évesek.

B/9. Gépjármûvel, mezõgazdasági vontatóvalvagy lassú jármûvel legfeljebb a jármû hatóságiengedélyében feltüntetett számú személyt sza-bad szállítani. A szállítandó személyek számánakmeghatározásakor két 10 éven aluli gyermeketegy személynek kell tekinteni. A motorkerékpárpótülésén azonban csak egy gyermek szállítha-tó. Személygépkocsi elsõ ülésén 6 éven aluligyermeket szállítani tilos.

Írj olyan dátumot, amikor azok a gyerekekszülethettek, akik már több, mint 6 évesek, demég nincsenek 10 évesek!

............ év ...................... hó .......... napján.

............ év ...................... hó .......... napján.

............ év ...................... hó …....... napján.

Mikor születtek azok a gyerekek, akik a mainapon már több, mint 6 évesek, de az ilyen ko-rú gyerekek közül a legfiatalabbak?

............ év ...................... hó …....... napján.

MOZAIK KIADÓ30


Mikor születtek azok a gyerekek, akik a mainapon még nincsenek 10 évesek, de az ilyenkorú gyerekek közül a legidõsebbek?

............ év ...................... hó …....... napján.

B/10. A takaréklevélben elhelyezett betét a ta-karéklevél kiállítását követõ hónap elsõ napjátóla megszüntetést megelõzõ hónap utolsó napjá-ig kamatozik.

A hónap mely napján célszerû

Takaréklevelet váltani: ......................

Takaréklevelet megszüntetni: ......................

B/11. Ahhoz, hogy a gépkocsinyeremény-be-tétkönyv a sorsoláson részt vegyen, három hó-napon át érvényben kell lennie. Mégpedig:– a májusi sorsoláson a 02.01. és 04.30.– az augusztusi sorsoláson a 05.01. és 07.31.– a novemberi sorsoláson a 08.01. és 10.31.– a februári sorsoláson a 11.01. és 01.31.

közötti napokon érvényes betétkönyvek közöttsorsolják ki az autókat.

a) Az év mely napjain célszerû gépkocsinyere-mény-betétkönyvet váltani?

..................... hónap ...........-én

..................... hónap ...........-án

..................... hónap ...........-én

..................... hónap ...........-án

b) Ha a gépkocsinyeremény-betét a sorsolásonvaló részvétel jogát már megszerezte, de mégnem történt meg a sorsolás, akkor a betét-könyv megszüntetõje igazolást kap, amely-nek alapján esetleges nyeremény-igényét ér-vényesítheti.

Az év mely napjain célszerû megszüntetni agépkocsinyeremény-betétkönyvet?

..................... hónap ...........-én

..................... hónap ...........-án

..................... hónap ...........-én

..................... hónap ...........-án

B/12. A közlekedésiszabályok (KRESZ)szerint:

Kerékpáron egytíz éven aluli gyer-mek szállítása meg-engedett. Azonbana szállítást csak 18. életévét betöltött személyvégezheti. (Kivétel az ennél fiatalabb korú csa-ládanya, ha saját gyermekét szállítja.)

Hány éves lehet Pistike és édesapja, ha

– együtt 27 évesek,

– Pistike már betöltötte a 3. életévét,

– a KRESZ szabályai nem tiltják, hogy Pistikétédesapja szállítsa?

Mozgásos feladatok

Akövetkezõ mozgásos feladatok megoldásá-hoz néhány esetben külön-külön, mások-

nál egyidejûleg több gondolkodási mûveletre(természetesen a témánkhoz kapcsolódókon kí-vül másokra is) van szükség:– idõpontok konkretizálása,– idõtartamok meghatározása,– idõtartamok összehasonlítása,– idõtartamok arányosítása (általában akkor,

amikor a sebesség fogalma is felmerül, mertegyenletes mozgás esetén: egyrészt rögzítettsebességet tekintve az idõtartam és az útegyenesen arányos, másrészt rögzített utat te-kintve az idõtartam és a sebesség fordítottanarányos).

C/1. Ha Zoltán gyalog megy iskolába és villa-mossal jön haza, akkor összesen háromnegyedórát van úton. Ha oda-vissza gyalog megy, ak-kor hetven percre van szüksége.

Mennyi idõt tölt utazással, ha mindkét utatvillamossal teszi meg?

MOZAIK KIADÓ 31


Pistike 4Édesapa 23

Ha Zoltán útja az iskolába és vissza 70 per-cig tart, akkor az iskoláig 70/2 = 35 perc az út.Ha az iskolába gyalog megy és haza villamossaljön, akkor összesen 45 percet van úton, tehát a villamossal való utazás 43 – 35 = 10 percetvesz igénybe. Ezek szerint, ha Zoltán villamos-sal megy az iskolába és villamossal is jön haza,összesen 20 percet tölt utazással.

C/2. A Szombathelyrõl Budapestre induló te-hervonat óránként 100 kilométert tesz meg.Ugyanebben az idõpontban Budapestrõl Szom-bathelyre indul egy személyvonat, amely órán-ként 50 kilométert tesz meg. Találkozásukig a személyvonat az út egyharmadát teszi meg.

a) Az út mekkora részét teszi meg a találkozásiga tehervonat?

b) Melyik szerelvény mozog gyorsabban?

c) Találkozáskor melyik szerelvény lesz közelebbBudapesthez?

a) Mivel a két vonat találkozott, a tehervonattette meg az út nagyobb részét, azaz kéthar-madát.

b) Nyilván az a szerelvény mozog gyorsabban,amelyik azonos idõtartam alatt (ugyanabbanaz idõpontban indultak, így a találkozásigmindkét szerelvénynek ugyanannyi „idõ” teltel) nagyobb utat tesz meg, azaz a tehervonat.A gyerekeknek ez a tény meglepõ lehet, pe-dig a tehervonatok átlagsebessége még a gyorsvonatok, az expresszvonatok átlagse-bességét is lényegesen meghaladja. A teher-vonatoknak is van menetrendje; legtöbbjükirányvonat (két állomás: indító- és végállo-más között közlekednek), közbensõ állomá-sokon egyszer sem állnak meg. Sõt a vasútimenetirányítók a menetrend felborulása (ké-

sések, így esetleges kényszerû várakozások a szabad pályára) esetén energiatakarékossá-gi okokból általában a tehervonatoknak(azok lefékezése, megállítása, újra gyorsításanagyobb tömegük miatt sokkal költségesebb,mint személyvonatoké) biztosítanak elsõbb-séget.

c) A feladat ravasz volta a Budapestrõl való tá-volság összehasonlításával magyarázható.Ugyanis a Budapest-Szombathely távolságesetén a két vasúti szerelvény legfeljebb né-hány száz méteres hossza elhanyagolható,így találkozáskor egyforma távolságra lesz a két vonat Budapesttõl.

C/3. Milyen gyakorisággal követik a metrószerel-vények egymást a következõ idõpontokban?

Használd az 1. ábrát!

Vasárnap hajnalban negyed hét után két perccel:....…....... percenként.

Szombaton délután öt óra elõtt tíz perccel:....…....... percenként.

Szerdán este háromnegyed kilenckor: ....….......percenként.

Kedden délután fél kettõ után hat perccel:....…....... percenként.

Szombaton délelõtt háromnegyed tízkor:....…....... percenként.

Pénteken este fél kilenc elõtt öt perccel:....…....... percenként.

Csütörtökön hajnalban öt óra után négy perc-cel: ....…....... percenként.

Hétfõn este tíz után nyolc perccel: ....….......percenként.

Nem a gyerekeknek, csak a tanítóknak

D/1. A Föld mely részén és hogyan tölthetõ elkét vasárnap egy szombat és a rá következõhétfõ között?

3416. feladat megoldása (2000–2001. tan-évi fizika pontverseny: Takács Gábor feladata)Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok,2001/3 191. old.

MOZAIK KIADÓ32


A vasárnap-hétfõ vonal közvetlen közelében.Amikor ezen a vonalon éjfél van, az egész Föl-dön ugyanolyan nap van, de e vonaltól keletreéppen kezdõdik (0 óra), míg nyugatra éppen be-fejezõdik (24 óra). Ha tehát a vasárnap-hétfõ vo-nalnál szombatról vasárnapra virradólag a vonal-tól nyugatra tartózkodunk, de a következõéjfélkor a befejezõdõ vasárnapból átlépünk a vo-nal keleti oldalán kezdõdõ vasárnapba, egymásután két vasárnapot is eltölthetünk.

A megoldás értelmezéséhez szükséges isme-retanyag összegyûjtve a Csengõszó 2010/4 szá-mának 9. és 10. oldalán olvasható.

A szóban forgó D/1 feladatnál természete-sen nem egy vasárnapot követõ munkaszünetinapról (nemzeti, egyházi ünnep), vagy a mun-karend hivatalos megváltoztatásáról (hétfõi napkicserélése egy másik munkanappal, a keddreesõ munkaszüneti nap miatt) van szó.

Ennek a feladatnak a megfogalmazása, a feladatmegoldó versenyben történõ kitûzésrevaló alkalmassága (hasonlóan sok más újszerû-nek tûnõ, illetve mások által „olyan egyszerû-nek, természetesnek, magától értetõdõnek véltötlethez, hogy – hiszen ez nekem is eszembe jut-hatott volna – az olvasó elsõ gondolata) nyilván

MOZAIK KIADÓ 33


1. ábra

összefügg valami aktuális eseménnyel, észlelés-sel. Konkrétan az évezredfordulót megelõzõ mi-zériával az idõpontok konkretizálására vonatko-zóan, különös tekintettel a számítástechnikaifelkészülésre. Hiszen emlékszünk még a pénz-ügyi szektor, az automatizált irányítástechnikairendszerek mûködtetõinek gondjaira. Az alap-vetõ probléma az volt, hogy a használatos szá-mítástechnikai programok idõpontot, idõtarta-mot kezelõ részei az évszámot két számjeggyeladták meg, így 1900 és 2000, 1901 és 2001, …stb. az elõzõ évtizedben használt programoktöbbsége számára megkülönböztethetetlen volt.Ugyanis még az ötvenes években az Egyesült Ál-lamok Haditengerészetének egyik tisztje, GraceMarray Hopper létrehozott egy programnyelvet,amelyet COBOL-nak neveztek el. A COBOL-programozók csak 6 számjegyet használtak a dá-tum jelölésére. Kettõt a napnak, kettõt a hónap-nak és kettõt az évnek. És évtizedekig, bár azévezredforduló idõpontjában várható problémáttöbben és többször felvetették, a dátumhasználatígy maradt a programok döntõ többségénél. A Microsoft nyilvános beismerése szerint bizonymég a kilencvenes években piacra került Win-dows 95, a Windows NT, és az Internet Explorerprogramcsomagok is Y2K (az ezredforduló an-gol rövidítése)-függõk lehetnek. Az Y2K nem te-kinthetõ klasszikus értelemben számítógépeskórokozónak, a viselkedése alapján mégis „Mil-lennium-vírusnak” is nevezik.

Szakemberek szerint azonban a problémanagysága nem az egyszerûen elvégezhetõ,egyedi javításokban volt, hanem abban, hogycsupán egyetlen közepes méretû vállalat eseté-ben több százmillió sor programot kell átfésülni,mielõtt hozzákezdhetnének a korrigáláshoz(vagy új programokat kell vásárolni és telepíte-ni). Hogy mit jelent 100 millió sor átolvasása?Ha – a példa kedvéért – egy szakember lát nekiennek a feladatnak, és egy sort egy másodpercalatt olvas át, napi nyolc órát és heti öt napotdolgozva 13 év alatt jut a digitális szénakazalvégére. Ennyi idõ persze nem állt már rendelke-zésre, így 13 embert teljes munkaidõben foglal-

koztatva akár egy év alatt is megoldható a fel-adat. Látható, hogy minél késõbb kezdett hozzáegy szervezet a dilemma megoldásához, annáltöbb szakembert kellett – a világszerte fokozódókereslet miatt – mind drágábban alkalmaznia.

Mire lehetett számítani, ha a dolgok mégisrosszul alakulnak?

A New York Times összeállítása felhívta a fi-gyelmet azon veszélyekre, amelyek a Millenni-um-vírus következtében 2000. január 1-jén éjfélután közvetlenül fenyegetik az amerikai állam-polgárokat. A felsorolás a teljesség igénye nél-kül készült: – Megszakad a telefonösszeköttetés, mivel a hí-

vások idõtartamát a számítógép nem lesz ké-pes kiszámítani.

– Egyidejûleg lejár valamennyi személyi ok-mány, többek között a forgalmi engedély és azútlevél érvényessége.

– Az adóhivatal 100 évre visszamenõleg kése-delmi számlát állít ki az éppen aktuális adótar-tozásról.

– A bankautomaták lenyelik a hitelkártyát, mi-vel lejártnak értelmezik az érvényességi idõt.

– A házi videorendszer elfelejti felvenni az elõrebeprogramozott mûsorokat.

– A gépkocsik mûszerfalán a kijelzõ azonnaliidõszakos szervizt kezd el sürgetni.

– A gyógyszertárban a komputer visszautasítja a felírt receptet, mondván, hogy rég lejárt azérvényessége.

A fenti problémák – bár egyszerre sújtanakmilliókat – inkább átmeneti kényelmetlensége-ket okozhatnak, a nagy kommunikációs és gaz-dasági rendszerek leállása azonban akár tömeg-szerencsétlenségekhez is vezethet: – A légi irányítási rendszerek meghibásodása miatt

a levegõben lévõ gépek nem kapnak leszállásiengedélyt, míg valamennyi földön lévõ repülõtfelszólítanak, hogy kezdjék meg a felszállást.

– A toronyházakban az automatikus felvonókatirányító programok leállnak, és az utasok –jobb esetben – valahol a liftaknában rekednek.

– Valamennyi komputerizált termelési rendszerfelmondja a szolgálatot.

– Leáll az elektronikus bankközi pénzforgalom.

MOZAIK KIADÓ34


Atannórákon, fejlesztõ órákon, a mesékvarázslatos „Egyszer volt, hol nem volt”kezdõ szavaival megteremtek egy olyan

légkört, amiben úgy érzik a gyerekek: „játék leszés nem tanulás”. Észre sem veszik, hogy ha a mesém tartalmát elmondják, megtanultak egytananyagot. Ezért elõször inkább „csak” mesé-lek. Késõbb már õk mesélik el nekem. A célo-mat elértem: tudják a „leckét”.

Biztatom pedagógus társaimat, hogy pró-bálják ki, teremtsenek egy varázslatos mesevi-lágot a könnyebb tanulás érdekében!

A szavak királya

Menjünk vissza az óidõkbe, amikor még a szavaknak nem volt meg a rendjük!

Tudjátok, rend nélkül összevisszaság van.Kitalálták hát a szavak, legyen náluk királyság.

Igen ám, de ki legyen a király?– Legyen az, akit elõször mondanak ki az

emberek születésük után. – tanácsolta egy vén,öreg szó.

Megtapsolták. Kifigyelték, hol születik gyer-mek. Akkor aztán körülvették a szavak a babátés várakoztak!

Vártak, vártak nagyon sokáig.Egyszer aztán megszólalt a baba!– Á, ó, a, û! – mondogatta.– Nahát! Még, hogy hangok legyenek a sza-

vak királyai! – méltatlankodtak a szavak.– Várjatok még, és ne nézzétek le a hango-

kat, hiszen nélkülük mi sem lennénk! – figyel-meztette õket megint a vén szó botjára támasz-kodva. Nehéz neki megszólalni, hiszen fogasincsen.

– Ó, na nézd! Tényleg! – nevettek a szavak.

– Engem ki se tudna mondani így! – dicse-kedtek többen.

Gyorsan elszállt az a néhány hónap, míg vé-gül megszólalt a kisgyerek.

– Ma-ma! Pa-pa! – gõgicsélte mosolyogva,kis kezével a szavak után kapdosva a baba.

Minden szó szeme rászegezõdött a fõnevek-re. A fõnevek irultak-pirultak, boldogan pislog-tak körbe.

– Szóval ti vagytok a királyi család! – törtemeg a csendet az öreg szó.

– Gratulálok! Éljen! – kiáltottak többen is.Hát, így lett a fõnév család a „királyi csa-

lád”, a tulajdonnév pedig a király. Törvénybe iktatták, hogy õ az egyetlen, aki

nagybetûvel írhatja le magát még a mondatonbelül is. Gyermekei (szám szerint nyolc) szinténmegkapták ezt a megtiszteltetést. Felesége – köz-név – nem kérte ezt a kitüntetést, azt mondta:

– Egy királynénak nem kell annyi rang. Elég,ha segít a férjének és neveli a nyolc gyereket!

Nagyon megtapsolták a szavak. Boldogokvoltak, hogy ilyen jó családot kaptak uralkodó-nak, ahol nem veszekszenek a hatalmon.

– Ki lett a királyi család? – kérdezgették min-denhol a birodalom legtávolabbi csücskében is.

– A FÕNÉV család! – hirdették mindenütt a kikiáltók.

Tízeske

Tízeske nem nagy, de helyes kis legény! Min-denki szereti. Persze õ is szeret huncutkod-

ni! El szokott például bújni. Csak akkor jön elõ,ha olyan feladatokat eszelnek ki a gyerekek,aminek a végeredménye pont az õ neve.(Mennyi is az?) – Tíz! (Úgy ám!)

MOZAIK KIADÓ 35


Bõsenbach Erzsébet

Enci meséi

Mondj ilyet, hátha elõjön! 0+10, 1+9, 2+8, 3+7, 4+6, 5+5, 6+4,

7+3, 8+2, 9+1, 10+0.Mennyi volt ez mind? (Tíz!) Nem hallom!

(Tíz!)Na, így már jó!

Idenézz! Itt is van!– Sziasztok! Tízeske vagyok! Feladatokat

hoztam. Tíz pirosat érnek, ha megoldod õket! –Mennyi nulla meg öt, meg négy meg egy?

(NA?)– Természetesen tíz! Meg is van az elsõ piros

pont!– Mennyi öt meg kettõ, meg egy?(SZERINTED?)– Becsapós volt, hiszen nyolc! Ne gondold,

hogy mindig minden tíz csak azért, mert az a nevem! Második piros!

– Hát három meg három meg három, azmennyi? (SZÁMOLJ!)

– Úgy van! Kilenc! Harmadik piros!– Mennyi egy meg egy, meg egy, meg egy,

meg kettõ, meg kettõ meg kettõ? (JÓL OLDDMEG!)

– Úgy ám! Pont tíz! Negyedik piros!– A következõért kettõ piros jár! Mennyi

lesz: 3+1+1+2+1?– Az eredményébõl vegyél el 2+3+2-õt!

Mennyi lett? (NA?)Persze, hogy egy! Még két piros! Ez igen!A hetedik pirosért egy számsort kell monda-

ni! Melyik szám a számegyenesen a harmadik,az ötödik, a kilencedik, a tízedik szám, ha a számsor a nullával kezdõdik? (TE TUDOD-E?)

Bizony, bizony: a kettõ, a négy, a nyolc és a kilenc. Megszületett a hetedik pont! Ez igen!

Megint kettõt érõ feladat jön! Találd ki, me-lyik számra gondolok! Kerek szám, páros, a ki-

lenc és a tizenegy között lakik a számegyenesen!(GONDOLKODJ!)

Éljen! Eltaláltad! Valóban a tíz! Már megint nõtt a pontjaid száma! Gratulálok!Az utolsó pontért jöjjön pár kivonás!10-6, 9-5, 6-4, 8-5, 7-3, 9-6, 9-1, 8-3 stb.(MIT GONDOLSZ, KI TUDOD SZÁMOLNI?)Tudtam, hogy ügyes vagy! Megszületett a tíz

piros pont! Éljen, éljen, éljen!Búcsúzom is tõled, de kérlek, te színezd ki

magadnak a tíz pirosat, mert a legutóbbi kalan-domnál megfájdult a kezem, ugyanis megcsíptetíz szúnyog! A pontokat a lufiban találod meg.

Hideg-meleg

Valamikor régen még óriások és törpék ismászkáltak szerteszét a vidéken. Az idõjárás

sem úgy mûködött, mint mostanában. Ha jóidõ volt, sokáig az volt. Ha hideg, hát az is akártöbb évig is elhúzódott. Egészen addig, amíg ar-ra nem járt a két törpe.

Hogy milyenek voltak? Bizony nem minden-napiak! Különleges, kétfalú gömbházban laktak.Olyanban, mint egy üveggolyó, csak belül he-lyes kis lakással. A lakrész akárhogy is forgott, kí-vül ez a nagy golyóbis nyugalomban volt.

Ez még semmi! Más különlegessége is volt a két golyóháznak! Amerre gurultak, azonnalmegváltozott az idõjárás. A kék színû üveggo-lyós házikó mindenhol õszt, majd telet varázsoltpillanatok alatt. A piros színû pedig tavaszt, nya-

MOZAIK KIADÓ36


rat. Amíg nem gurultak arra, addig az idõjárássem változott. Jó nagy a világ, elfért benne a kék és a piros törpe bõven!

Sohasem keresztezték egymás útját. Egé-szen addig, amíg meg nem történt a baj! A sokszáz meg száz év alatt nagyon megunták az út fi-gyelését, a golyóház irányítását. Attól kezdve ar-ra ment a golyó, amerre lejtett. Végül mindket-tõnek ugyanarra lejtett. Elkerülhetetlen volt azösszeütközés! A szép golyóházak millió darabratörtek, de a törpék szerencsére megúszták egy-egy búbbal a fejükön. Nézték egymást mérge-sen, majd hatalmas nevetésben törtek ki. Kezetfogtak, összebarátkoztak. Az idõjárást pedig rá-bízták az évszakokra, akik éppen arra a nagycsatazajra ébredtek fel ki tudja, hány éves ál-mukból.

Azóta vannak úton az évszakok, de még õkis nehezen gyõzik, hiszen sok helyen ott marada nyár vagy a tél, hiába várják a váltást.

A „Cselekvés Rend” tulajdonosa

Igazságosan, becsülettel kormányozta Szó-országot már évek óta Tulajdonnév. Közben

figyelmét semmi sem kerülte el.Mondatalkotós szolgálatot kellett teljesíteni-

ük az embereknél rengetegszer. Ilyenkor ment a király, királyné, a nyolc gyerek. Sõt! Pattanttettre készen azonnal egy másik szófaj is!

Ha a király a nyugalom, akkor ez a másik a nyugtalanság.

– Megfigyeltétek már, mit csinál?– Láttátok, mit cselekedett?– Észrevettétek, mi történt? – mondogatta

hazafelé menet a király minden alkalommal a szavaknak.

– Igen! Nagy tettekre képes! Csodálatos szó-család! – áradoztak mindig a szavak is.

– Na, most már legyen valami kitüntetés isebbõl a sok dicséretbõl, hiszen annyit dolgoz-nak! – mondta egyik reggel nagyot nyújtózva a király. A mai napon megalapítom a „Cselek-vés Rend”- et, amit állandóan munkálkodó szó-fajunknak, az Ige családnak adományozok!

Azóta is büszkén viseli minden ige a kitüntetést.

Milyen?

Van egy szófaj, amelyik egyszer, csak egyet-len egyszer, egy borús napon „elfelejtett”

mondatszolgálatra menni. Elaludt szegényke.Nagyon elaludt az egész család!

Gondolták, talán nem veszi észre senki, hamár egyáltalán nem mennek el ilyen nagy ké-séssel abba a fránya szolgálatba. Nincs õnekiksemmiféle rangjuk! Nem is olyan fontosak õk!

Igen ám, de amikor azt kérdezték az embe-rek egymástól:

– Milyen is az?– Mekkora lett?– Melyik az, amire gondolsz?Azon a napon a szavak nem jöttek az embe-

rek nyelvére, így nem tudtak válaszolni!Mást sem lehetett hallani, mint a sok „nem

tudom”-ot! Az emberek városai zengtek tõle!A szavak királya, amint hazaért, rögtön hí-

vatta „alvós” alattvalóját.– Ejnye, ejnye! Milyen dolog ez? – korholta.

Azt hittétek, nem hiányoztok? Nélkületek szürkea világ! Ti színezitek ki az emberek beszédét, írá-sát! Nélkületek minden sivár! – dohogott továbbTulajdonnév. – Azért, mert nem dicsértelek so-ha benneteket, én is hibás vagyok. Többszörkellett volna tudatni veletek, mi az emberek vé-leménye rólatok. Hiába, na! Én is hibáztam.

– Nektek adom a „Mondatszínezõ” kitünte-tést, hogy soha ne felejtsétek el, milyen fontosakvagytok! – fejezte be a „szidást” a király.

Azóta is emlegetik a szófajok:– „Úgy szidjanak meg, mint elalvásért a mel-

léknevet!”

MOZAIK KIADÓ 37


Bevezetésül

Elsõ ránézésre sok feladatot szerkesztettem,ugyanakkor lehet az a vélemény is, hogymég mindig kevés az eredményes mun-

káltatáshoz a gyakorló pedagógusok rendel-kezésére álló igekötõs feladat.

Vannak nyelvtankönyvek, amelyekben a grammatikai szemlélet érvényesül, ezértszámos ezekben a taneszközökben az ismeret-központú gyakorlat. Azok a nyelvtanköny-vek, amelyeknek a szerzõi az úgynevezett kom-petenciák elsõbbségére esküsznek, azokbana taneszközökben az igekötõ helyes használa-tának a hangsúlyozása a jellemzõ megoldás. E két szélsõségesnek mondható álláspont közötta kommunikációt elõtérbe helyezõ tan-könyvírók a kiegyensúlyozottságot tekintikmértéknek, vagyis az igekötõk körében marad-va: a formatudás biztosítása mellett az igekö-tõk helyes felhasználásának a lehetõségeitmindig kommunikációs mezõben maradvamutatják be és gyakoroltatják, sosem feledkezvemeg az igekötõk stilisztikai szerepérõl sem;magam ezt az utat tartom helyénvalónak.

Az itt következõ feladatok készítésekor azegyszerûtõl a bonyolultabb teendõk feléhaladtam, lehetõséget kínálva a válogatásra,

a bõvítésre, az átdolgozásra, sõt az elvetés-re is. Ebbõl az összeállításból, ebbõl a kínálatbóla tanítók és a magyartanárok a saját lehetõsé-geikhez, a saját tanítványaik képességeihez al-kalmazkodva szemezhetnek.

A nyelvtani ismeretek visszaalkalma-zására való feladatokat is készítettem. Írtam a formatudás kialakításához alkalmazhatógyakorlatokat is. A szókincs bõvítését elõsegí-tõ feladatokat éppúgy szerkesztettem, amiként a stilisztikai felvértezettséget alapozó,erõsítõ gyakorlatokat is. Mindenképpen tekintet-tel voltam az igekötõkkel összefüggõ helyesírá-si ismeretek számba vételére, ezek rendszeres,következetes és kitartó gyakoroltatására. Az ittkövetkezõ gyûjteményemben számos olyan isakad, amelyik a tanítás – gyakoroltatás –megtanítás – ellenõrzés – felzárkóztatás –tehetséggondozás sorozatban közvetlenül is,vagy kisebb módosításokkal közvetve is sorom-póba állítható.

Rendkívül fontos, hogy szüntelen gyako-roltatási folyamatban legyen jelen az ige-kötõ ügye, mert megfizethetetlen hozadékavan ennek a témának a beszédtanításban, a szófajtannal összefüggõ tudás erõsítésébenés a szókincs gazdagításában, továbbá a mon-dattani tudás biztonságosabbá tételében, vala-

MOZAIK KIADÓ38


KUTATÁSOK TÜKRÉBENDr. H. Tóth István

Az igekötõk alakja, jelentése és szerepe a szókincsbenHáttérismeretek és anyanyelv-pedagógiai javaslatok az igekötõk tanításához 2. rész

mint minden kétséget kizáróan a szövegtani ésstilisztikai tudás alkalmazásképes formálásában.

Az igekötõs igék alakja, jelentése, ésszerepük a szókincs gazdagításában

1. Kapcsoljátok össze az ad, ír, vesz igékkel a gyakori igekötõk közül azt, amelyiket lehet!Hogyan módosította az igekötõ az ige jelenté-sét? Alkossatok mondatokat, hogy lássátok azige jelentésének a változását!

2. Szerkesszetek igekötõs igéket! Írjatok egy-egykijelentõ mondatot ezekkel az igekötõs igékkel!

3. Kapcsoljatok egy-egy igekötõt az ajánl, ejt, fejt,fojt, folyik, gyújt, ijeszt, sújt, rejt, fúj igékhez! Írja-tok kérdõ mondatot mindegyik igekötõs igével!

4. Alkossatok minél több igekötõs igét, vagyigeszármazékot az alábbiak felhasználásával,majd írjatok velük mondatokat!a) igekötõk: el, fel, ki, le, meg, össze;b) igék, igeszármazékok: épült, indulnak, kutat-

ni, találni, váló, nehezítik, könnyíti, vizsgál-ják, szerelt, tesz, függesztik

5. Mit fejeznek ki a mos igének az át, el, fel, ki,le, meg igekötõkkel ellátott alakjai? Foglaljátok

változatos szerkezetû mondatokba a válaszaito-kat, majd írjátok le a legötletesebb megoldásokat!

6. Bizonyítsátok be, hogy gazdag a hoz ige je-lentése az át, be, el, fel, ide, ki, le, vissza igekö-tõknek köszönhetõen!

7. Szerkesszetek mondatokat a küld igének azát, be, el, fel, ki, le, oda, szét, vissza igekötõkkelellátott alakjaival!

8. Mit tudunk kifejezni a lát ige igekötõs alakja-ival? Írjatok mindegyikkel egy-egy mondatot!

9. Kapcsoljatok különféle igekötõket a kap és a kel igékhez! Írjatok a jelentésváltozatokkalegy-egy mondatot!

10. Mit fejeznek ki a megy ige igekötõs alakjai?Foglaljátok õket mondatokba! Törekedjetek arra,hogy változatos fajtájú mondatokat alkossatok!

11. Kapcsoljatok egy-egy igekötõt az ejt, fejt,fojt, folyik, gyújt, ijeszt, sújt, süllyed igékhez,majd szerkesszetek velük összetett mondatokat!

12. Párosítsátok az egyes igekötõs igéket (= A)a megfelelõ jelentéssel (= B), azután írjatok ve-lük egy-egy mondatot!

13. Hogyan alakul a szórend, ha az igekötõsige felszólító módú lesz? Magyarázzátok el a tudnivalókat, majd alkossatok mondatokatszóban és írásban egyaránt!a) el, fel, ki, meg;b) ad, hoz, mond, múlt, tesz

MOZAIK KIADÓ 39


Gyakori igekötõk

abba, agyon, alá, által, alul, át, átal, be, bele,benn, egybe, együtt, el, elé, ellen, elõ, elõre,fel (föl), félbe, félre, felül (fölül), fenn (fönn),hátra, haza, helyre, hozzá, ide, jóvá, itt, ke-resztül, ketté, ki, kinn, kölcsön, körül, közbe,közé, közre, közzé, külön, le, létre, meg, mel-lé, neki, oda, ott, össze, rá, rajta, széjjel, szem-be, szerte, szét, tele, tova, tovább, tönkre, túl,újjá, újra, utána, utol, végbe, véghez, végig,végre, viszont, vissza

Igekötõk Igék

el, fel, meg, össze birkózik, facsarodik,lát, roppan, ül, vonul A) igekötõs

igékB) az elõzõ igekötõs igék

jelentése

belefogottfelfogta

kifog (rajta)melléfogott

ráfogják

alaptalanul vádolják, gyanúsítjákmegértette

tévedett, hibát követett elhozzákezdett

nem gyõzi erõvel

14. Fejtsétek ki helyesírási szempontból azt,hogy mi történik akkor, ha az igekötõ és az igeközött más szó áll! Szerkesszetek mondatokat azalábbiak felhasználásával!a) el, fel, ki, meg;b) is, nem, se, sem;c) ad, bujdosik, rezzen, vesz

15. Alkossatok igekötõs igéket, azután fejezzé-tek be a meghatározásokat!a) be, el, fel, ki, meg, rá, vissza;b) számol

16. Ékeljétek be változatosan a 15. feladat ige-kötõs igéi közé a bír, fog, kezd, lehet, szokott,tud igéket ragozott alakban! Figyeljetek a hatá-rozott (= tárgyas) és az általános (= alanyi) ra-gozás mellett az alany számára, személyére, to-vábbá a cselekvés idejére, valamint módjára is!

17. Alakítsátok át a következõ példákban sze-replõ igéket jövõ idejûvé, és írjátok le az átala-kított mondatokat!a) Kata a leckét megtanulja.b) Nem megy el Zsóka hazulról.c) Marci leírja a feladatot?d) Andris berúgta a gólt!e) Gergõ már áttipeg a szobán.

18. Ismerjétek meg azokat a szavakat, amelyeklegtöbbször ékelõdnek be az igekötõ és az igeközé! Írjatok olyan mondatokat, amelyekbenkövetik ezek a gyakran elõforduló példák a fõ-névi igenév igekötõjét!

a) akar, fog, kell, lehet, szeret, tud;b) befesteni, fölkelni, megoldani

19. Alakítsátok át állítóvá a következõ tagadómondatokat! Írjátok le az átalakított mondatokat!a) Nem kell kihirdetni a döntést.b) Sándort nem tudták rászedni a tréfára.c) A mûhelyben nem akarják összeforrasztani

a két vasdarabot.d) Ezt a tuskót baltával nem lehet széthasítani.

20. Szerkesszétek át ezeket a mondatokat úgy,hogy alkalmazzátok az akarjuk, szoktam, tudtaigealakokat!a) Mindennap megtanulom a leckémet.b) Kihívjuk az évfolyam csoportjait tanulmányi

versenyre.c) A róka átugrotta az árkot.

21. Tagoljátok helyesen ezeket a mondatokat!a) Megtudtamazesetet.b) Éniselbíromvinniahátamoneztasúlyt. c) Megígérjükhogybefogjuktartaniaszavunkat. d) Azekkorasúlytmégéniselbíromszállítani. e) Megtudtamoldaniafeladatot.f) Megígérjükhogybefogjukaszánkat.

22. Magyarázzátok meg az alábbi igekötõs igékjelentését, majd írjatok velük egy-egy mondatot!Szerepeljenek változatosan – az egybe- és a kü-lönírás szempontjából – az igekötõs igék a mon-dataitokban!

átugrik, beugrik, elugrik, felugrik, ideugrik, kiug-rik, leugrik, megugrik, odaugrik, ráugrik, vissza-ugrik

23. Értelmezzétek a következõ kérdésben felso-rolt igekötõs igéket! Szerkesszetek velük egy-egymondatot!

Mit szoktunk…? Például: átmosni, elmosni, fel-mosni, kimosni, lemosni, megmosni

24. Mi a különbség ezek között az igék között?Alkossatok velük egy-egy mondatot!

MOZAIK KIADÓ40


Megszüntet valamit

Tájékoztat az elmúlt negyedévi munkáról

Eldönti, ki lesz a hunyó

Megnézi, mennyiaprópénze van

Indítja az ûrhajót

A bíró a bokszolóra

A bûnözõ az ellenfelével

ad, átad, bead, elad, idead, felad, hazaad, kiad,lead, megad, összead, ráad, visszaad

25. Szerkesszetek az alábbi igekötõk és igék fel-használásával igekötõs igéket, és írjátok is leõket a táblázat megfelelõ oszlopába!a) el, rá, fel, meg, vissza, ki, el, át;b) foglal, olvas, áll, szól, vesz, jár, megy, jön, pil-

lant

26. Csoportosítsátok írásban ezeket a példákata táblázat szempontjai szerint!

meg + szokott + látogatni, meg + szokott, meg+ nem + érti, el + el + szunnyad, képzeld +el, ne + is + szóljatok + bele, be + be + kuk-kant, meg + vitatjuk, be + akar + jutni, jegyez-zétek + meg, ki + virágzik, fel + fog + szólal-ni, meg + kérdezték, vissza + vissza + néz,meg + tudja + érteni, fel + szeretnélek + ke-resni, meg + van, meg + van + hûlve, meg +lesz + elégedve, le + le + pihen, széjjel + hint,ki + van + nyitva, el + utazott, be + van +festve, el + van + törve, meg + is + vették

27. Hogyan írjátok helyesen az igekötõs szó-szerkezeteket?a) át + fogja + a + derekát

át + nézbele + bele + kapel + leszel + keseredveát + fogja + néznile + föl + szaladgálmeg + van + öt + kiló

ne + adja + visszaszerte + széjjel + futottakvissza + tekint

b) el + leszel + feledve + sokáigelõre + hátra + mozgatvafel + sem + jegyezhetõföl + föl + hangzóhagyja + félbemeg + szeretné + mondanimellé + fektetve + találtákneki + futástova + libbentúl + tudsz + jutni + rajta

c) ide + oda + tántorgókérd + kikeresztül + szelõki + ki + lépki + szabad + állnimeg + szerette + nagyonmellé + volt + fektetvenem + gondolni + ráolvasd + elvégbe + megy

28. Alkossatok mondatokat az adott szavakból,és írjátok le a legsikeresebbeket!a) meg, neki, tetszett, a könyv

......................................................................................

......................................................................................

b) a vízbe, ugrani, bele, fog

......................................................................................

......................................................................................

c) a mozdulatot, meg, ezt, figyelni, tetszett

......................................................................................

......................................................................................

d) a munkába, bele, fog

......................................................................................

......................................................................................

e) még, meg, tegnap, volt, a labdám

......................................................................................

......................................................................................

MOZAIK KIADÓ 41


Az igekötõ és az ige

egybeírt alakja

közbeékelésesformája

hátul álló / fordított szó-rendû alakja

igekötõ + ige ige + igekötõ igekötõ + másszó + ige(név)

f) össze, az utcán, fognak, találkozni

......................................................................................

......................................................................................

g) volt, a pohár, már, repedve, meg

......................................................................................

......................................................................................

h) valamennyien, fognak, össze, a munkában

......................................................................................

......................................................................................

29. Állítsatok össze olyan mondatokat, ame-lyekben az akar, bír, fog, illik, kell, lehet, szeret,szokott, tud, van szavak az igekötõ és a hozzátartozó ige vagy igenév közé ékelõdnek!

30. Alkossatok olyan szerkezeteket, ahol az ige-kötõ és az igenév között más szó áll, majd foglal-játok ugyanezeket mondatba tagadó alakban!

31. Szerkesszetek igekötõs igéket, majd alkos-satok velük mondatokat! Törekedjetek arra,hogy az igekötõs ige mindhárom alakjával írja-tok mondatokat!

32. Alakítsátok át az alábbi mondatokat úgy,hogy használjátok fel a kiemelt szavakat!

akar, fog, kell, lehet, tud, szereta) Köntörfalazás nélkül elmondta a véleményét.

......................................................................................

......................................................................................

b) Az állatorvos alaposan megvizsgálta a betegcicát.

......................................................................................

......................................................................................

c) Mivel fényes nappal volt, könnyû volt megta-lálni a helyes utat a hegyoldalba.

......................................................................................

......................................................................................

d) Az orvosok a beteg érdekében megpróbáltáka lehetetlent is.

......................................................................................

......................................................................................

e) A Liverpool kikérte klubjától a milánói sztár-játékost.

......................................................................................

......................................................................................

Összefoglalásul

Az igekötõkkel összefüggõ nyelvészeti háttértu-dással és az igekötõk tanításához kapcsolódó

feladataimmal tanítóink és magyartanáraink mun-káját kívántam és szándékozom a továbbiakban issegíteni jelen sorozatom most bemutatott, máso-dik részével. Dolgozatomban ezúttal az igekötõk-rõl való alaktani és jelentéstani tudást meg-erõsítõ gyakorlási lehetõségeket adtam közre.

Az igekötõkkel foglalkozó tanóráink közbenkétségtelenül alkalom nyílhat tanítványaink ak-tív szókincsének a gazdagítására, ugyanak-kor a passzív szóállományuk mozgósításá-ra is. A szókincsfejlesztésnek érintenie kell a tanulókban meglevõ aktív és passzív rétegetis, mert a nyelv és a beszéd nemcsak köz-lõ, hanem tájékoztató és befolyásolófunkciót is ellát / elláthat, nem beszélve apoétikai funkció értékeinek a megláttatásá-val egybevágó nyelv- és irodalompedagógiaifeladatainkról.

Ennek a sorozatomnak a következõ részébenolyan feladatokat mutatok be, amelyek az igekö-tõs igéknek a mondatokban és a mondatok fö-lötti szintekben betöltött szerepét igazolják, szer-vesen kapcsolódva a stilisztikai kompetenciához.

MOZAIK KIADÓ42


igekötõ ige igenév

vissza, el, ki,be, oda

szeretnénk,van, tudja, le-het, volt, fo-

gunk

menni, talál-ni, csukva,

kötve, költöz-ni, segíteni

igekötõ beékelõdõmás szó

ige

fel, haza, ki,meg

akarom, fog-nak, is, kell,

lehet, se, sze-retném, sza-bad, tudom

békül, javít,jön, néz, old,olvas, talál,varr, visz

MOZAIK KIADÓ 43


Folyóiratunk elõzõ számában a szemlélte-tés elméletét, történeti hátterét, módsze-reit tekintettük át. Dolgozatom folytatásá-

ban megvizsgáljuk a szemléltetés és a motivációkapcsolatát.

A tanulás során az ember úgy alkalmazko-dik a környezetéhez, hogy emléknyomokat sze-rez, amelyek bizonyos sémákba szervezõdnek,és így sokkal könnyebb lesz általuk a környezet-bõl jövõ információkat feldolgozni. Az iskolaitanulást a tanár kezdeményezi és irányítja. Ezt hívjuk tanításnak. Ebben a folyamatban aza legfontosabb, hogy a gyerekek együttmûköd-jenek a tanítóval, tanárral.

Ezt az együttmûködést a motivációval érhet-jük el. Ezen az oktatás elméletében két nagyonfontos, összefüggõ dolgot értünk. Egyrészt lehetegy belsõ hajtóerõ, aminek hatására a diákegyüttmûködik a tanárral, másrészt pedig a ta-nár azon erõfeszítései, amelyek arra irányulnak,hogy a diákokat rávegye az együttmûködésre.Ez utóbbit motiválásnak nevezzük.

De mi is a motiváció? „A motiváció vala-mely tevékenységre való késztetettségi állapot,mely az alacsonytól a magas szintig terjedhet.”1

Az ismeretek megszerzése és a kíváncsiság fel-keltése érdekében az érzelmeket használja fel. A jól motiváltság érdekében a tanítónak min-dent meg kell tennie. Ezt szolgálják a különbözõszemléltetõ anyagok.

Ha a gyerekek jól motiváltak, akkor jó kedv-vel és szívesen dolgoznak a tanító kérésére. A jól elõkészített érdeklõdés, és a „kellõ érzelmi

– akarati – célt látó – jól motivált pszichofizikaiállapotban lévõ tanulókkal lehet igazán örömteli,sikeres pedagógiai munkát végezni.”2 Könnyeb-ben lehet tanítani az olyan tanulókat, akik érzelmi-leg elõ vannak készítve a tananyag befogadására.

Manapság egyre inkább felfigyelhetünk a gyerekek iskolai passzivitására. Ez megnyilvá-nulhat a teljesítményükön, az órára való ké-szültségükben, a házi feladat elkészítésének mi-nõségében, ill. terjedelmében stb. Ezeknek a hiányosságoknak a gyökere a családban kere-sendõ. Általában azok a diákok tanulnak rosz-szul, nem készítenek házi feladatot – vagy hakészítenek is, akkor is csak egy részét –, akikneka családjában gondok vannak. Ezekre a diákok-ra jobban oda kell figyelnünk, és minél többszeretetet kell nekik adni, ezzel is arra ösztönöz-ve õket, hogy érdemes tanulni. Ebbõl a szem-pontból vizsgáljuk meg a tanulók motívumait!

A tanulók motívumai

Kognitív motívumok

Ide azok a motívumok sorolhatók, amelyeka tudás tartalmi elsajátításával állnak kap-

csolatban. Ezeket belsõ motívumoknak nevez-hetjük, hiszen a gyerekek azért tanulnak, hogyörömet szerezzenek maguknak. Ezt az örömetvezérli a kíváncsiság, az érdeklõdés, a kompe-tencia és az a törekvésük, amely az ellentmon-dások kiküszöböléséhez vezet.

A kíváncsiság nem más, mint a megismerésvágya. Ez hajt bennünket a környezet megisme-

1 Barkóczi – Putnoky (1989): Tanulás és motiváció. Tankönyvkiadó, Budapest2 Veszprémi László: Didaktika. APC Stúdió 2000. május 122. p.

Bánné Szikszai Erika

Szemléltetve sokkal könnyebb II. részA motiváció

résére. Ez nagyon erõs motívum! Általában a dolgok, jelenségek okaira korlátozódik. Aminta diák megkapja a feleletet a „Miért?” kérdésre,már ki van elégítve a kíváncsisága, és motivált-sága már alább is hagy.

Akkor beszélhetünk érdeklõdésrõl, ha a kí-váncsiság valamely tárgyra irányul, és mindenalkalommal visszatérõen a „dolgok ugyanazonosztályára vagyunk kíváncsiak”.3 Ez is igen nagytanulási motívum lehet.

A kompetencia akkor szerez nagy örömet a diákoknak akkor is, ha egy-egy feladat megol-dásaként nem jár külön jutalom, ugyanis ekkora tanulás élménye motivál.

„Törekvés az ellentmondások kiküszöbölé-sére.”4 Minden ember nehezen viseli az ellent-mondó tapasztalatokat. Ezért fontos, hogy a meglévõ tudásunkat bõvítsük, hogy ellent-mondásmentes egységekbe lehessen integrálni a tudásunkat. Ennek is nagy motiváló ereje lehet.

A családi háttérrel összefüggõ motívumok

A szülõk követelhetik a jó tanulmányieredményeket. Ez általában a jutalmazás ésbüntetés keretein belül valósul meg nagyon sokcsaládban. Ez csak olyan családoknál fordul elõ,ahol fontosnak tartják az iskolai elõmenetelt, ill.hagyománya van az instrumentális kondicioná-lásnak (jutalmazás és büntetés). A diák lehet en-nek következtében szorgalmas, de ez nem alakulát érdeklõdéssé. Ilyenkor úgy viselkedik, mintegy „gép”. Ez a monotonitás sok gyermek eseté-ben megfigyelhetõ. Ha nem teljesít az otthoni el-várásoknak megfelelõen, akkor bármire képesek,hogy jobb jegyet kapjanak. Például: Ha négyestkap, akkor elkezd sírni, mert otthon megbüntetikérte. Ilyen esetben nem szabad hagyni, hogy a gyermek manipuláljon bennünket, tanítókat,mert elveszíthetjük objektivitásunkat.

A szülõk gyermekeikkel való érzelmikapcsolata jó, és fontosnak tartják az is-

kolai eredményeket. Ez a legjobb külsõ mo-tiváció, hiszen itt a szülõ érzelmi úton hat a gyermek elõmenetelére. Ez a külsõ motívumnagyon könnyen alakul át belsõvé.

A gyermekek elé mintaként állíthatják a szü-lõk a tudást, ha annak nagy múltja van a csa-ládban.

A gyermek karrier-elképzeléseivel szorosanösszefüggõ motívumok

„Jó” szakma megszerzése. Ez azoknál a diákoknál figyelhetõ meg, akik már idõseb-bek, és nem érzik azt, hogy nincs esélyük. Ez azelvárás könnyen átalakulhat belsõ motívummá,hiszen itt a tudás eszköz a kiváló eredményekmegszerzése érdekében.

Egy másik elképzelés a kiemelkedés vá-gya. Ez hatékony lehet, de nem minden ember-nek sikerül, hiszen a tudás megszerzése és a jóállás után az életkörülményei változnak. Sokak-nak ez nagyon megterhelõ lehet.

Kortársakkal kapcsolatos motívumok

Az osztályban több jó tanulót állíthatnak a mintakövetés példáivá. Ez erõsítheti a tanu-lók motivációját.

A mintakövetés egyik alesete a versengés.Ezt a motívumot a kiemelkedés és az elismerésutáni vágy hozza létre. Ez addig mûködik, amíga minta tanuló eredményei nem csökkennek.

Több tanuló esetében a motiváció alacsonymarad, ha:– a családi háttér rendezetlen, és nem kísérik fi-

gyelemmel a gyermek iskolai elõmenetelét, ill.nincs meg a szülõ és a gyermek közti érzelmikapcsolat;

– a szülõk nem tartják fontosnak a tudást;– a gyermek karrier-elképzeléséhez nem kell jó

tanulmányi eredmény;– a kortársai nem értékelik az iskolai teljesít-

ményt;

MOZAIK KIADÓ44


1 Knausz Imre: A tanítás mestersége, internet2 uo.

– a kortársai értékelik az iskolai teljesítményét,de lemaradása oly mértékû, hogy behozhatat-lannak tûnik;

– ha a tanuló kíváncsiságát nem elégíti ki az is-kola, hiszen az órán nem arról van szó, amit õéppen érdekesnek talál.

Mindezek ismeretében nagyon fontosnak tar-tom, hogy a tanítónak motiválnia kell a tanulókat.

A tanító és tanár feladatai a motivációval kapcsolatban

Ismerjük meg a diákokat!Minden kisdiákot meg kell ismernünk köze-

lebbrõl, figyelemmel kell kísérni a tevékenysé-gét és el kell fogadni olyannak, amilyen. Ez a vi-szony a tanító és a diák között egy motiválótényezõ is lehet a tanulásra. Nagyon fontosnaktartom, hogy kölcsönösen fogadják el egymást,hiszen így jobb lehet a tanóra mindkettejük szá-mára.

Meg kell tanulni a diák nevét, ha együtt aka-runk mûködni. Mivel több száz nevet kell meg-tanulnunk, ezért névtáblát és ülésrendet min-denképp készítsünk! Ha nem emlékszünk a diáknevére, akkor el is vesztheti a belénk vetett bi-zalmát, mert úgy tûnhet számára, hogy egyálta-lán nem fontos nekünk.

Ahhoz, hogy megismerjük diákjainkat, be-szélgetni kell velük! Beszélgetéseink lehetnekközösen az osztállyal, csoportokban, de ajánlottegyénenként is! Meg kell ismernünk az érdeklõ-dési köreiket, életmódjukat, problémáikat.

Ha már ezeken túl vagyunk, akkor ismerjükmeg õket közelebbrõl is! Beszélgessünk velükminél több dologról, minél több szituációban.Akkor tudunk meg róluk sok mindent, amikormás szituációban vagyunk. Ilyenkor a gyerekek– számunkra – új oldalaikat is megmutatják. Ez általában táborok, osztálykirándulások stb.alkalmával kerülnek felszínre.

A megismeréshez használhatunk kérdõíve-ket is. Ezeket önállóan kell elkészítenünk, ésmindig olyan kérdéseket tegyünk fel benne,amelyek elgondolkodtatják õket, pl. érdeklõdés,Mi leszel, ha?, életmód.

A megismerés egy másik módja a feljegyzé-sek készítése. Néhány diák fejlõdését rögzíthet-jük a tanév kezdetétõl a tanév végéig. Ilyenkoregy teljes képet kapunk a munkánk eredmé-nyességérõl.

A megismeréshez fel kell használnunk a szülõk-tõl való információkat! Ezeket általában a fogadó-órákon kapjuk meg. Jellemzõ ezekre a beszélgeté-sekre, hogy mi többet tudunk meg a gyerekrõl,mint a szülõ gyermeke iskolai elõmenetelérõl.

Az osztályban teremtsünk pozitív légkört!Akkor mûködnek együtt a leghatékonyab-

ban, ha mind a tanuló, mind a tanár jól érzi ma-gát az iskolában.

Ehhez meg kell teremtenünk az érzelmi biz-tonságot! Olyan légkör legyen az osztályban,amely a szeretetre épül, és így akadályozzukmeg a szorongások kialakulását! Így a gyerekekélményszerûen, könnyen tanulhatnak.

A pozitív légkörteremtéshez szorosan kap-csolódik az osztályterem díszítése. Ennek min-dig tükröznie kell a tanulók érdeklõdését és ér-tékrendjét. Így otthonosan érezhetik magukat a teremben! A terem felszereltsége és dekorációjaminden esetben közvetítse számukra a kultúrát.

Nagyon fontos, hogy kényelmesen érezzékmagukat a gyerekek a székeken! Ezt azért tar-tom fontosnak, mert elterelheti a figyelmüket a kényelmetlen testtartás.

Minden órára próbáljunk meg egy kis hu-mort és játékosságot varázsolni!

Soha ne legyünk agresszívak a gyerekekkelszemben! Ne éreztessük velük, hogy buták! Nehagyjuk, hogy a gyerekek egy csoportja bántsatársait lelkileg (buta, gyengébb képességû stb.).

Minden iskolán belüli agressziót akadályoz-zunk meg!

Legyen személyes kapcsolatunk a gyerekekkel!Mutassunk számukra követendõ példát!

– Lehet maga a pedagógus. Ez nem azt jelenti,hogy ugyanúgy kell viselkedni, mint õ, hanemaz életünkkel, a gondolkodásmódunkkal és a személyiségünkkel kell õket motiválni arra,hogy tartalmas életet éljenek.

– A tananyagban szereplõ pozitív értékekrerendszeresen fel kell hívni a figyelmüket! Eze-

MOZAIK KIADÓ 45


Gyakorló pedagógusként szükségesnek tar-tom a folyamatos tanulást, a megújulást.Felmérésemben a gyermek-felnõtt tanu-

lók tanulási motivációit vizsgálom, saját kutatásalapján. Érdeklõdésem munkahelyem tanulóiraés kollégáimra irányult, melyhez fel tudtamhasználni saját tapasztalataimat is.I. A vizsgálat leírása

Vizsgálatomban a következõ hipotéziseketelemeztem:

A gyermekek iskolai tanulásának szempont-jából kimutatható a három motívumcsoport je-lentõsége:– A szorongás és a teljesítmény, a kíváncsiság,

valamint a szociális motívumok csoportja.– A felnõttek elsõsorban egzisztenciális okokból

tanulnak.– A felnõttek tanulását nagymértékben nehezí-

tik a külsõ tényezõk (munkahelyi és családikötelezettségek).

ket a példákat beszéljük is meg velük!– Keressünk a mai sztárok között példákat!

Mutassuk meg általuk, hogy kemény munká-val és tanulással milyen életet lehet elérni!

Igazán élményszerû oktatáshoz vezet, haezeket a módszereket folyamatosan gyakorol-juk. Ennek következtében mind a gyerekek,mind a tanító szeretnek iskolába járni, tanulni ésdolgozni. Számomra ez a legfontosabb a maioktatásban.

Kössünk a gyerekekkel megállapodást!Kollektív megállapodás: A tanító megállapo-

dik a gyerekekkel bizonyos szabályok kapcsán.Például magatartás, házirend stb. Mivel oda-vissza érvényû ez a kapcsolat, ezért a tanítónakis fel kell ajánlania valamit.

Ez a módszer alacsony szinten motivált gye-rekeknél nagyon fontos! Mindig valami cél ér-dekében hozzuk ezeket a megállapodásokat!Mindkét fél számára járjon elõnyökkel!

Érdekessé kell tenni a tanórákat!Ez az egyik legfontosabb, belsõ motivációs

eszköz!– A tanítandó anyagot mindig kapcsoljuk a gye-

rekek környezetéhez!

– Fontos, hogy a gyerekek érdeklõdési köreihezis kapcsolódjon az órai anyag!

– Problémákat keressünk és oldjuk meg velük!– Mindig új módszereket alkalmazzunk!– Fokozatosan nehezítsük a tanulók feladatait!

A túl könnyû feladatok unalmassá teszik az órát.

Mértékkel használjuk a megerõsítés eszközeit!A jutalmazás és büntetés hatékony tanulási

módszer! Ezt bizonyítják Skinner kísérletei is.– Az osztályozás hatékonysága nem mindig éri

el a célját! Ezt a tanulók jutalomnak és bünte-tésnek egyaránt érezhetik, de bizonyos diáko-kat már ez sem érdekel.

– A dicsérettel, mint eszközzel élve nagyobb ha-tást válthatunk ki a gyerekekbõl. Alkalmazzuktöbbet, mint a szidást!

– Ha a gyerekek elfogadnak minket, akkor nemkötelezõ dicsérni vagy büntetni, elég, ha érzel-mekkel reagálunk.

– A külsõ megerõsítés gyengíti a kognitív motí-vumok hatását! pl: ötös, dicséret

Azért van sokféle motivációra szükségünk,mert a gyerekek is különbözõek. Sikert csak ak-kor érhetünk el egy osztállyal, ha mindenkit si-kerül motiválnunk!

MOZAIK KIADÓ46


Deichlerné Könyves Ildikó

Tanulók és pedagógusok tanulásimotivációiról – egy felmérés tükrében

1. A mintaA tanulói vizsgálatot iskolám 4. osztályos ta-

nulói között végeztem 57 fõvel. Átlagos szociá-lis háttérrel és képességekkel rendelkezõ, kisvá-rosban élõ tanulókról van szó.

A pedagógusok vizsgálatában 27 fõ vettrészt. A pedagógusok közül 4 fõ más település-rõl bejáró, a többi pedagógus helyben lakó.

2. A vizsgálat eszközei, módszereiA felmérésben felhasználtam a Nyugat-ma-

gyarországi Egyetem Apáczai Csere János Taní-tóképzõ Fõiskolai Kar tanulási motivációs kérdõ-ívét, valamint az általam összeállított kérdõívet a pedagógusok tanulási motivációjára és to-vábbtanulására vonatkozóan.

Az eredmények bemutatása, elemzése

Az iskolai feladatvégzés szempontjából a ta-nulók önbecsülésére a teljesítménykészte-

tés és a szorongás van a legnagyobb hatással. A teljesítménymotiváció kifejezõdhet egyrészt a siker elérésére, másrészt a kudarc elkerülésérevaló törekvésben, mely utóbbi akkor jelenik meg,ha a feladathelyzet szorongást kelt a tanulóban.Amennyiben a tanulót az iskolában sorozatos ku-darcok érik, az önbizalma megrendül, mind ke-vesebbre értékeli magát, és végül a viselkedése isehhez fog idomulni. (Tóth László, 1995.)

II. A tanulók körében végzett vizsgálat 5terület köré csoportosította a kérdéseket.

1. Az elsajátítási motívumra vonatkozó állításokeredményei

A tanulók 57%-a nem hagyja abba a fel-adatmegoldást akkor sem, ha nehéz neki a fel-adat. Ezt a pozitív önbecsülést, önbizalmat tá-masztja alá a 3. kérdésnél adott szintén magasérték. A tanulók 59%-a nem fél az új feladatok-tól. 42 tanuló (75%) szeret önállóan dolgozni,tehát bíznak önmagukban, nem kell a csoport-tagok segítsége sem a feladatmegoldáshoz, a ta-nító segítségét is csak 27% kéri. (1. ábra)

2. A teljesítménymotivációra vonatkozó állításokAz iskolai feladatvégzés során siker és ku-

darc egyaránt érheti a gyermeket. Míg a ku-darctól való félelem a szorongással függ össze,addig a sikerre, illetve a kompetenciára való tö-rekvés a teljesítményigénnyel. A teljesítmény-igény koncepciója Murray-tõl származik, azon-ban a koncepció részletes kimunkálása, a mérésére szolgáló eszközök kidolgozása éskutatása McClelland és Atkinson érdeme. Az õnevükhöz fûzõdik annak a megállapítása, hogya teljesítménykésztetés két dologtól függ: a fel-adat nehézségére vonatkozó szubjektív becslés-tõl és az elérendõ cél vonzerejétõl. (Tóth Lász-ló, 1995.)

A tanulók 46%-a jobban szereti a könnyûfeladatokat, de a 61%-a nem hagyja abba a ne-héz feladatokat sem. Ha hibáznak, a 75%-uktudja, hogy javítani kell a feladatot. (2. ábra)

MOZAIK KIADÓ 47


1. ábraAz elsajátítás motívumára vonatkozó állítások

3. Az elsajátítás örömére vonatkozó állításokAz érzelmi reakciók az önbecsüléssel és az

énkép fenntartásával is szoros összefüggést mu-tatnak. A siker, az öröm része a teljesítmény mo-tiváció elérésének. A tanulók 93%-a örül egy jómegoldásnak, 75%-a egy mese önálló elolvasá-sának. Viszont meglepõ, hogy 45% nem szomo-rú, ha nem tud valamit megoldani. (3. ábra)

4. A tanulás iránti érdeklõdésre vonatkozó állításokA kíváncsiság felkeltése nem kis feladat

a pedagógusok számára. Ha egy óra sokszínû,módszereiben változatos, akkor biztos, hogy a gyerekek érdeklõdése is megnõ. Számít a pe-dagógus lelkesedése, fontos, hogy tudja a tanu-lóit belsõleg motiválni.

A gyerekek 75%-a úgy véli, hogy érdekesdolgokat tanul az iskolában. Sajnos csak 25%-

uk vélekedik úgy, hogy nem unalmasak a tan-órák. Feladattudatról árulkodik a következõ ér-ték: 68%-a a tanulóknak törekszik a jó megol-dásokra. A gyerekek érdeklõdésére utal, hogy43% szeret olvasni, 40% számolni és csak 25%szeret írni. ( 4. 5.táblázat)

5. Társas szociális motívumokra( felnõtt-gyer-mek kapcsolat) vonatkozó állítások

A motívumok utolsó csoportjába a mások-kal való kapcsolatból származó motívumoktartoznak. Ezek a motívumok a szeretet igé-nyébõl, az elfogadási igénybõl, a valakihez va-ló tartozás igényébõl fakadnak, és abban nyil-vánulnak meg, hogy a gyermek igyekszikmeglelni annak a módját, hogy dicséretet, fi-gyelmet, odafordulást és törõdést kapjon azosztálytársaitól és a tanáraitól. A tanulás és

MOZAIK KIADÓ48


2. ábraA teljesítmény motivációra vonatkozó állítások

3. ábraAz elsajátítás örömére vonatkozó állítás

a teljesítmény szempontjából ezek nagyon fon-tos ösztönzõk, hiszen a diák nemcsak azért ta-nulhat, hogy a tudásvágyát kielégítse, hanemhogy másokból – különösképpen a tanárból –elismerést váltson ki.

Az alsó tagozatos gyermekek a pedagógusdicséretére vágynak, kevésbé érdekli még õketa kortárscsoport megítélése. A tanulók 63%-ának fontos, hogy a tanító megdicsérje; 80%-ukolyan sokat akar tudni, mint a pedagógus. A versenyhelyzet kialakulására utal, hogy 36 ta-nuló (64%) örül, ha jobban tud valamit társai-nál, és 34 tanuló a legjobb akar lenni az osztály-ban. Kár, hogy a gyerekek közül csak 8 örül a másik sikerének.

29 tanuló (51%) jutalmat kap a jó jegyért,16 (29%) büntetést, és sajnos a gyerekek 11%-a nem is kommunikál szüleivel az iskolában tör-téntekrõl. (6.7. ábra)

III. A pedagógusok körében végzett vizs-gálat négy terület köré csoportosította a kérdéseket.

1. A pedagógusok képzéseken való részvételeKérdõívünkben elõször a már elvégzett kép-

zésekrõl tájékozódtunk. (8. ábra)A politikai rendszerváltozás nyomán a közok-

tatási rendszer lényeges átalakulását átélõ Közép-Európában – így Magyarországon is – a pedagó-gusképzés területén az utóbbi években éppen

MOZAIK KIADÓ 49


4. ábraA tanulás iránti érdeklõdésre vonatkozó állítások

5. ábraA tanulás iránti érdeklõdésre vonatkozó állítások

Igen Nem mindig/kicsit Nem

1. Érdekes dolgokat tanulok az iskolában. 75% 18% 7%

2. A legtöbb óra unalmas. 27% 48% 25%

3. Kíváncsian várom, hogy a következõ órán mittanulunk. 38% 41% 21%

4. Nem érdekel, hogy jó vagy rossz a feladatom,csak készen legyen. 16% 16% 68%

5. Szeretek olvasni. 43% 32% 25%

6. Szeretek írni. 25% 51% 23%

7. Szeretek számolni. 40% 48% 11%

a továbbképzés változott a leginkább. A legradi-kálisabban ez valószínûleg Magyarországon tör-tént, egy 1997-es kormányrendelet hétévenkéntmegújítandó továbbképzési kötelezettséget írt elõ,és egyben a továbbképzés mûködtetésének egészrendszerét újraszabályozta. Nemzetközi összeha-sonlításban is pozitívan értékelhetõ eleme enneka rendszernek, hogy állami finanszírozási garanci-át is teremt, és hogy a továbbképzésre biztosítottösszeget normatív alapon (a pedagógusok létszá-

ma szerint) az iskolákhoz rendeli. Így – elvileg – le-hetõség nyílt egy igényorientált továbbképzésiszisztéma kialakulására, amelyet – a kötelezettségfolytán – folyamatosan mûködtetni is kell.

A megkérdezett 27 pedagógusból legmaga-sabb számban a szaktárgyukhoz és a pedagógi-ai munkájukhoz kapcsolódó továbbképzésekenvettek részt. Kevés a szakvizsgával záruló kép-zésben résztvevõk száma (15%), és a tantestü-letbõl senki nem tett nyelvvizsgát.

MOZAIK KIADÓ50


7. ábraTársas-szociális motívumokra vonatkozó állítások

6. ábraTársas-szociális motívumokra vonatkozó állítások

Igen Nem mindig/ kicsit Nem

1. Fontos nekem, hogy megdicsérjen a tanító néni. 64% 25% 11%

2. Szeretnék olyan sokat tudni, mint a tanító néni. 80% 9% 11%

3.Félek, hogy nem tudok válaszolni a tanítóm kérdésére.

25% 36% 39%

4. Ha valamire rájövök, azonnal el akarom mondani. 46% 36% 18%

5. Örülök, ha jobban tudok valamit, mint azosztálytársaim. 64% 23% 13%

6. Szeretnék a legjobb tanuló lenni az osztályban. 61% 25% 14%

7. Nem szeretek egyedül dolgozni. 27% 24% 49%

8. Osztálytársaim velem örülnek, ha jó jegyet kapok. 14% 43% 43%

9. Azért tanulok, hogy sok piros pontom/ötösöm legyen. 66% 23% 11%

10. Elmesélem szüleimnek, hogy mit tanultunk az iskolában. 46% 43% 11%

11. Büntetést kapok otthon, ha rossz jegyet viszek haza. 29% 34% 37%

12. Jutalmat kapok, ha jó jegyet viszek haza. 29% 34% 37%

MOZAIK KIADÓ 51


8. ábraA továbbképzés választásának motívumai (átlagos pontszám)

9. ábraPedagógusok tanulási motivációi

2. Milyen tanulási motívumok játszottak szere-pet a tanulásban?

A pedagógusoknál a megnevezett motívu-mok közül legerõsebb az érdeklõdés és a szak-mai fejlõdés, megújulás. A megkérdezett peda-gógusoknak nagyon fontos a szaktárgyatanításában való fejlõdés motívuma és szemé-lyiségének fejlõdése is. Nem játszik szerepet a tanulásban a pályamódosítás lehetõsége, va-lamint a vezetõi pálya presztízse. (9. ábra)

3. Mely tényezõk teszik nehézzé, hogy 30 órátmeghaladó képzésre, továbbtanulásra jelent-kezzenek a pedagógusok?

A kérdezett pedagógusok fõként a külsõ té-nyezõk miatt nem tanulnak. Ha külön vizsgáljuk

a nehezítõ tényezõket, azt látjuk, hogy elsõ he-lyen az idõhiány (22 említéssel, 74%-kal), máso-dik helyen a munkahelyi kötelezettségek állnak(20 említéssel, 81%-kal), az anyagi okok és azutazási nehézségek (12 említéssel, 44%-kal) aharmadik helyen áll. A belsõ tényezõk (pl. rosszidõbeosztás, helytelen tanulási technikák, aktivi-tás hiánya) kevésbé gátló tényezõk. (10. ábra)

4. Milyen tulajdonságokat, készségeket tartanakerõsségüknek a pedagógusok tanulásuk során?

Az erõsségeknél az elsõ helyen a szorgalom(81%, 22 említés), a jó szövegértés (55%, 15 emlí-tés), a jó olvasási készség (52%, 14 említés) és a jómemória (48%, 13 említés) állnak. Ezek a tényezõka tanulás belsõ feltételeihez kötõdnek. (11. ábra)

MOZAIK KIADÓ52


10. ábraA tanulást nehezítõ tényezõk (%)

5. Milyen tulajdonságokat, készségeket tartanakerõsségüknek a pedagógusok tanulásuk során?

A tanulási gyengeségek esetében egyértel-mû a helyzet, mert egy értéke kimagaslik a ti-zenegybõl. A pedagógusoknál elõforduló kétleggyakoribb gyengeség: szorongás a számon-kéréseken (63%, 17 említés), és rossz idõbeosz-tás (18%, 41 említés). (12. ábra)

A számonkéréseken való szorongás, a szé-gyenérzet a szakirodalom szerint is (Koltai,2003) különösen jellemzõ a felnõttekre, mert a vizsgákon úgy érzik, hogy megszégyenülhetnek,sokukat ez tartja vissza a felnõttkori tanulástól.

IV. Összegzés – igazolt és nem igazolt hi-potézisek:

A tanulók iskolai motivációja több tényezõkölcsönhatásának az eredõje. Az elvárások tel-jesíthetõsége, a sikernek vagy kudarcnak az él-ménye, a kíváncsiság felébreszthetõsége, a szo-rongás szintje, a tanár dicsérete vagy bírálatamind fontos szerepet játszik abban, ahogyan a tanuló teljesít. Vizsgálatunkban ezek a motívu-mok jól igazolhatóan jelen vannak.

Vizsgálatunk bizonyította, hogy a felnõttektanulását nagymértékben nehezítik a külsõ té-nyezõk (munkahelyi és családi kötelezettségek).

MOZAIK KIADÓ 53


12. ábraGyengeségek

11. ábraErõsségek

Anemzeti köznevelésrõl szóló törvény ren-delkezései szerint a 2013–14. tanévtõlkezdve az általános iskola 1–8. évfolya-

mán megjelent az erkölcstan tantárgy, melynekoktatása tanórai keretben történik, megengedvea választást e tantárgy és az egyházak által biz-tosított hit- és erkölcstan között. Az általános is-kolák 1. és 5. osztályában felmenõ rendszerrelinduló tantárgy sok vihart kavart szakmai ésszülõi körökben, de bárhogy is van: 2013 szep-tembere óta minden most iskolába lépõ gyer-mek számára elkezdõdtek a választott formánakmegfelelõ órák. A tantárgy tanítása, a témakö-rök feldolgozása tagadhatatlanul új, speciálisfeladat elé állítja a tanítókat, de egy pillanatrasem feledkezhetünk meg arról, hogy az erkölcsinevelés nem idegen a pedagógusok számára,munkájuk minden momentumában ott volt ed-dig is: a hétköznapok rutinjában az órák alatt ésa szünetekben, vagy a személyes példaadásuk-ban. Az erkölcstanóra most mégis új lehetõsé-geket teremt például a beszélgetésre, ami külö-nösen nagy értékkel bír napjainkban, amikorerre sokan alig szakítanak idõt. A beszélgetések

fejlesztik a gondolkodást, bõvítik a szókincset,javítják a toleranciát, segítik egymás elfogadá-sát, és nem utolsó sorban módot adnak arra,hogy a hallottak alapján hétköznapi élethelyze-tekben a tanulók könnyebben hozzanak majddöntéseket.

Az erkölcstanóra feladata az értékadó maga-tartás-normák megismerésének elõsegítése ésaz önálló gondolkodásra nevelés. Az, hogy mittekintünk értéknek, szorosan összefügg azzal,hogy miként érzünk önmagunkkal kapcsolat-ban, és hogy mit gondolunk önmagunkról. Ép-pen ezért az értékekkel kapcsolatos látásmódfejlesztését az önmagunkról való vélekedés ala-kításával, a megfelelõ önismeret megalapozásá-val kell kezdenünk. Az erkölcstanórai beszélge-tések segítenek választ találni a kérdésekre,hogy ki vagyok, és hol van a helyem a csalá-domban, az engem körülvevõ szûkebb és tá-gabb világban. A tananyag elõírt tartalma a hét-köznapi életbõl merített és oda visszacsatolhatótapasztalatokra épül, a személyes élményekre,nem elméleti jellegû ismereteke, a tanulókra a tanulási folyamat aktív – gondolkodó, kérde-

A kérdõívek nem igazolták a pedagógusokegzisztenciális motívumokra visszavezethetõ ta-nulását. Az érdeklõdés és szakmai megújulásmotívuma volt a legerõsebb.

Irodalom[1]Kispálné Horváth Mária: A felnõttek tanulási

jellemzõi II. Új Pedagógiai Szemle, 2007.szeptember

[2]Koltai Dénes (2003): A felnõttképzés elméle-ti, gazdasági és területi problémái. Pécs: PTETTK FEEK

[3]Nagy Mária: Pedagógusok, továbbképzése-ken http://www.oki.hu/cikk.php?kod=Valaszol-Nagy-pedagogusok.html

[4]Nagy Mária: Pedagógusok a továbbképzé-sekrõl. Pedagógusképzés 2005. 4. szám,15–53.

[5] Szitó Imre (1987): A tanulási stratégiák fejlesz-tése. Iskolapszichológiai füzetek, 2. sz. ELTE

[6]Tóth László: A tanulók motivációs sajátossá-gai és az iskolai teljesítmény. http://mek.niif.hu/04600/04669/html/balogh_pedpszich0024/balogh_pedpszich0024.html

MOZAIK KIADÓ54


FIGYELMÜKBE AJÁNLOM!Hajduné Tölgyesi Lívia – Kriston-Bordi Zsuzsanna

Útravaló – Erkölcstan elsõ osztályosoknak

zõ, mérlegelõ, próbálkozó, vitatkozó és útkeresõ– résztvevõiként tekint.

A kerettanterv tartalmazza azokat a kérdé-seket, melyekrõl beszélgetve megvalósítható-nak látszik a tantárgy tanításának célja: az er-kölcsi nevelés legyen életszerû, készítsen fel azértékkonfliktusok megoldására, segítsen választtalálni a tanulók erkölcsi és életvezetési problé-máira.

A kerettanterv kétéves szakaszokban határoz-za meg a fõ tematikai egységeket. Az 1–2. osztályszámára javasolt témakörök és óraszámok:

A két évre meghatározott témakörök legcél-szerûbb felosztása az egyes részekre szánt óra-számok megfelezése, így minden témát újra elõ-veszünk a magasabb évfolyamon, biztosítva ezzela feldolgozáshoz szükséges bõvülõ ismereteket, a gondolkodás fejlõdésének kihasználását is.

Ahhoz, hogy egy új tantárgyat a kívánal-maknak megfelelõen tanítani lehessen, olyantankönyvre van szükség, mely megkönnyíti a pedagógusok és a tanulók munkáját, és lehe-tõvé teszi a feldolgozásra szánt témakörök mód-szeres megismerését. Ezeket figyelembe vévekészítettük az Útravaló – Erkölcstan tankönyv-család elsõ osztályosoknak szóló kötetét.

Az iskolába kerülõ gyermekek erkölcsi szem-pontból nem tekinthetõek „tiszta lapnak”, csalá-di közösségi tapasztalatokkal rendelkeznek,ezért a kötet épít a tanulók elõzetes tapasztala-taira és ismereteire, azokra alapozva indítja a beszélgetéseket. A feldolgozás pedagógiaimódszereire és tevékenységeire jellemzõ az él-ményszerûség, a cselekvõ tanulói részvétel, a beszélgetések mellett fontos szerepet kapnak a szituációs és szerepjátékok, a szabályjátékok.

A tankönyv számos ismeretet közvetít, felépí-tése azonban nem elsõsorban ismeret-, hanem

sokkal inkább érték- és fejlesztésközpontú. A fej-lesztés célja a magatartást meghatározó erkölcsikategóriák jelentéstartalmának évrõl évre valógazdagítása, az életkornak megfelelõ szinten va-ló megtapasztalása, tudatosítása, rendezése. Az egyes fejezeteket a kerettantervben megadottismeretek és fejlesztési követelmények alapján, a korosztálynak megfelelõ elõzetes tudás és azévfolyam többi tantárgyának témaköreit figye-lembe vevõ kapcsolódási pontok szerint állítottukössze. A tankönyv feladatmennyisége arányos a tanulók befogadó készségével és a rendelkezés-re álló idõvel. Az egyes leckék címét ismert gyer-mekdalok, mondókák, mesék egy-egy sora, ese-tenként egy szólás vagy közmondás adja. Ezekfelidézése, elõadása, megmagyarázása megfele-lõ ráhangolást adhat a témára.

Az órákra tervezett feladat- és beszélgetésso-rok alapján egy tanórát 4–6, egyenként 8–10perces egységre bonhatunk. Ez megfelel annakaz idõnek, ameddig az adott korosztályhoz tarto-zó tanulók egy témára képesek koncentrálni. Ter-mészetesen, ha egy-egy téma nagyobb érdeklõ-dést vált ki vagy komolyabb beszélgetés alakul kia kérdések kapcsán, az idõt az adott tanulócso-port igényeinek megfelelõen alakíthatjuk. A fel-adatok tankönyvi sorrendjét a feldolgozás java-solt menete határozta meg, a kisebb egységekegymásra épülnek, így célszerû azt követni.

Tankönyvünk az egyes anyagrészeket beszél-getésre serkentõ tevékenységek, játékok, mon-dókák, versek, mesék segítségével dolgozza fel.A gazdag, igényes illusztrációval – Szûcs Éduagrafikusmûvész munkáival – kiegészített felada-tok megkönnyítik a tanulók számára a felvetetttéma megközelítését, a gondolatok elõhívását.

MOZAIK KIADÓ 55


1. Az én világom 11 óra

2. Társaim – Õk és én 12 óra

3. Közvetlen közösségeim – A családés a gyerekek 18 óra

4. Tágabb közösségeim – A lakóhelyiközösség 12 óra

5. A környezõ világ 12 óra

Mintaoldalak: http://www.mozaik.info.hu/Homepage/Mozaportal/MPreview.php?bid=MS-1780U#preview

Mindegyik nagy fejezethez egy történet fel-dolgozása tartozik, a témához kapcsolódó szö-vegek a tankönyv végén találhatóak, és nem azórai anyag mellett, hiszen oda való elhelyezésüknem lett volna indokolt, mivel a tanulók nemtudnak olvasni. A szövegek feldolgozása né-hány, a tankönyvben is megjelenõ kérdés vagyfeladat megválaszolásával kezdõdik, majd a ké-zikönyvben megtalálható kérdéssorral folytat-ható. A kínált szövegek esetén célunk az erköl-csi tartalom kibontása, de elsõ osztályosokróllévén szó, az elsõdleges szövegértést ellenõrzõkérdések is segítik a feldolgozást.

A tankönyv mellé a tantárgyat tanítók számá-ra kézikönyvet készítettünk, mely óráról órára,feladatról feladatra haladva nyújt szakmai segítsé-get az új tantárgy órai munkájának tervezéséhezés annak megvalósításához. Nem kész óravázla-tokat kínálunk, hisz az ország különbözõ tájain, a különbözõ tanulócsoportokban az azonos témákfeldolgozása sem történhet egységes módon. A bõséges anyagból azonban minden tanító a ta-nítványai számára ideális óramenetet állíthat össze.

Mivel az elsõsök még nem tudnak olvasni, a tankönyvi feladatok csak a témákat bevezetõ

gondolatot, kérdést vagy utasítást tartalmazzák,amelyeket a tanítóknak kell felolvasni. A kézi-könyvben helyeztük el a beszélgetések irányítá-sához javasolt, az egyes szakaszok feldolgozásá-hoz összeállított kérdéssorokat. Hangsúlyozniszeretnénk, hogy nem lehet cél minden egyeskérdés maradéktalan megbeszélése, erre a ren-delkezésre álló idõ többszöröse sem lenne ele-gendõ! Azt sem állítjuk, hogy a kézikönyvi kér-déseken kívül nem merülhet fel tucatnyi máskérdés a beszélgetés során – azonban ötleteink-bõl merítve mindenképpen változatos módonalakíthatóak a beszélgetések.

A vizuális ingerekben gazdag kor, amelybenélünk, erõsen hat a gyermekekre, de megfelelõ-en megválasztott szemléltetéssel, képek, rajzokmegjelenítésével, vagy éppen a tanulók rajzol-tatásával, esetleg az általuk gyûjtött képek ren-dezésével segítséget nyújthatunk a tapasztalatokfelidézésében és a gondolatmenet elindításá-ban. A hagyományos és bõséges táblai szemlél-tetés mellett, amennyiben az iskola lehetõségeiadottak, élvezetesebbé, színesebbé tehetjük azegyes órákat az interaktív tábla vagy számítógép-pel vezérelt projektoros kivetítés használatával. A kézikönyv minden lecke feldolgozása során ja-vaslatokat tartalmaz a szemléltetés, a digitális tar-talom alkalmazására is.

MOZAIK KIADÓ56


A Mozaik Kiadó digitális oktatási rendszeré-nek keretében a tankönyv interaktív válto-zata elérhetõ a mozaBook ingyenes anyagaiközött, mely a kiadványt használók számárahozzáférhetõ, és a keretprogrammal együtt in-gyenesen letölthetõ a kiadó honlapjáról.http://www.mozaik.info.hu/Homepage/Mozaportal/MPdigitalis.php?op=mozabook

Az interaktív tankönyv lehetõséget nyújt a képek, szövegrészek kiemelésére, hogy azokjól láthatóan jelenjenek meg a gyerekek elõtt, ez1. osztályban különösen nagy jelentõséggel bír.Mód nyílik a programba épített különbözõ inte-raktív táblai lehetõségek és eszközök használa-tára, pl. médiatár (ahol megtalálható a kiadó ál-tal kínált képek, hangok, videók és animációkgyûjteménye), galéria (digitális formában meg-jelenõ applikációs képek különbözõ témakörök-höz), feladatkészítõ, szókeresõ, dobókocka stb.Elõzetes felkészülésünk során kiegészíthetjük a digitális tankönyvet terveinknek megfelelõ ké-pekkel, feladatokkal, elõre elkészíthetjük a táb-lára szánt anyagokat a keretprogram kínálta di-gitális füzetbe. Az így elkészített összeállításokmegkönnyítik és meggyorsítják az órai munkán-kat, és a hagyományos táblaképpel ellentétbenmaradandóak, azokra a késõbbiek során bármi-kor visszatérhetünk. Azok a feladatok, melyeketa könyvbe rajzolva, színezve kellene elvégezni,a tartósnak szánt tankönyvben nem tudjukmegoldatni a gyerekekkel, de az interaktívanyag kínálta lehetõségek segítségével ez ismegvalósítható.

A tananyag kiegészült a Kiadó által kínáltextra tartalmakkal is: videó, képgyûjtemények,animációk teszik szemléletesebbé a leckéket. A napi munka segítésére a keretprogram Meg-jelenítés menüpontjában a Szerkesztett ré-tegek bekapcsolásával további kiegészítésekválnak elérhetõvé. Az így megjelenített anyag-ban a kézikönyv interaktív tartalmakra tett ja-vaslatainak megfelelõ kiegészítések találhatóakmeg: képek, játékleírások, javasolt versek, me-sék, videók, weblinkek.

A tankönyv elérhetõ a mozaWeben is(www.mozaweb.hu), ahol egyénileg regisztrál-ható a hátsó, belsõ borítón található kóddal, így

a tanulók otthon is hozzáférnek a digitális tan-könyvhöz és annak interaktív kiegészítéseihez,valamint a szülõk is láthatják a 21. századi okta-tás motiváló lehetõségeit.

A kézikönyv tartalmazza azoknak a játé-koknak a részletes leírását is, melyek a tan-könyvi feladatokban szerepelnek, vagy melye-ket a témák feldolgozásához javaslunk. A játékok szerepe kiemelkedõ, ezért fontos,hogy ezeket a tanítók ne ugorják át, hanem játs-szák el, valósítsák meg a gyerekekkel! A játék agyermekek mindennapjainak alapvetõ része.Számukra bármilyen tevékenység lehet játék,bármely élmény válhat a játék kiindulópontjá-vá. A játék fejleszti a gondolkodást, az ismeretekrendszerezését, és segíti a szimbólumalkotás ki-alakulását. Játék közben a gyermek tanul, az ígyszerzett tapasztalatai mélyen bevésõdnek. A já-ték során optimális körülmények között az er-kölcstan szempontjából fontos módon:

– fejlõdik a megismerõ tevékenység, bõvül a valóságról alkotott képzet,

– alakul a norma-, szokás- és szabályismeret,– fejlõdik az együttmûködés, a bizalom.

A játszó gyermek – a korábban megfigyelt szerepeket utánzással

valósítja meg,– segít másokat, elfogadja mások segítségét,– megtanulja elviselni a sikert és a kudarcot,– a játék során alkotó tevékenységet folytat,– fantáziavilága megjelenítésével fejlõdik a kre-

ativitása.

A tanítás megtervezéséhez az éves anyagotösszefogó részletes tanmenetet készítettünk,mely tartalmazza az egyes órák anyaga melletta fejlesztendõ készségterületeket, kompetenciá-kat, a javasolt munkaformákat és szemléltetést,valamit a más tantárgyakkal megtalálható kap-csolódási pontokat is.

A tanmenet megtalálható a tanítói kéz-könyvben, és elektronikus formában is hozzá-férhetõ a Mozaik Kiadó honlapján:

http://www.mozaik.info.hu/Homepage/Mozaportal/MPgetfile.php?fid=290

MOZAIK KIADÓ 57


Documents

Csebor 2013 - Mozaik Kiadó · 3. Elemezzétek a vers pozitív és negatív festésû szóállományát a) a jelentésstruktúrájuk alapján; b) a hangulatuk figyelembe vételével!