SZULOK ES NEVELOK KONYVESPOLCA

10.

Sorozatszerkeszto: Thorday Attila

Csanad Bela ~.

1\ kereszteny neveles altalanos alapjai

Masodik kiadas

J~~

ISBN 963 9318 72 8

ISSN 1416-4086

© Csanad Bela orokose, 2004.

JEL Konyvkiado Alapitotta: tCsanad Bela

(1118 Budapest, El6patak u. 35.; teL/fax.: 319 15 28)

Fclcl6s kiad6: Babarczi-Gy6rffy Andrea MU:szaki vezet6: Babarczi Peter

Nyo1mls: Naszaly Print Nyomda, Vac h·h·l()s vL•zet6: Hemela Mihalyne

Tartalom

Hllvrt.rl(tH . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7

I. 1\ IWVl•l(tt-~ fogalma es meghatarozasa....................... 9 I. A .,lll'veles" -,pedag6gia" sz6 eredete es jelentese... . . . . . 9 ~. A lll'Veles fogalma es meghatarozasa ................... 10 :1. Villli1spedag6giai fogalmak es meghatarozasok .......... 15j ·1. A rwvcles rokon fogalmai: oktatas es kepzes ............ 19 ~i. Nl'Vl?ies, nevelestudomany, nevelestan ................. 21 h. A rwveles lehet6sege . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 25 7. A lll'Veles joga es kotelessege .......................... 34 H. A neveles f6rumai ................................... 46

II. 1\ swvl'lcs celja, termeszete es alapelvei .................... 53 I. Bl'VL'zetes. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53 ~. A Mzemelyiseg titka . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 54 :\. A rwveles folyamata .................................. 57 ·1 A rwvcles tenyez6i. .................................. 63 ~ A lll'Veles celja es teriiletei ............................ 75 f• A rwvcles alaijelvei .................................. 7~7 i

!lltlilfd'SIM.

Ill, A nrwll-s m6dszerei es eszkozei ......................... ~-g I A .. modszer" es ,eszkoz" fogalma es jelentese ........... 93 ... A lll'Velesi m6dszer lelektani es gyakorlati felepitese ..... 95 I A kiiveteles m6dszere es eszkozei. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 96

·I t\ meggy6zes m6dszerei ............................. 102 !• t\ gyakorlas m6dszere es eszkoze ..................... 107

llfiKK''J(tk t\ II. Vatikani Zsinat nyilatkozata a nevelesr61 ............. 113

j

5

tend6ben szinte semmit sem valtozott, annak ellenere sem, hogy az orszag altalanos es kozepiskolainak 2,2%-a a magyar katoli­kus egyhaz birtokaba keri.i.It'.· A fentiek aranyaban sUlyos hia­nyossagok tapasztalhat6k a lelki neveles teren a f6iskolasok es egyetemistak soraiban is.

Az egyhaz pasztoralis es nevelesi jogainak elnyomasa, a ke­reszteny neveles lehetetlenitese merhetetlen karokat okozott az egesz magyar nemzetnek nemcsak az egyhazi eletben, hanem a kozeletben, az erkolcsi es a kulturalis elet szamos teriileten is. llyen helyzetben - jogainak es cselekvesi szabadsaganak jobbra fordulasakor - az egyhaznak sokszorosan nehez feladatava va­lik a kereszteny nevelesnek, a neveles szinvonalanak, m6dszere­inek es eszkozeinek felemelese, gazdagitasa es hatekonysaganak biztositasa. Az egyhaz azonban semmilyen koriilmenyek kozott sem mondhat le Krisztust6l kapott kiildetesenek teljesiteser61, amelynek egyik legf6bb resze a kereszteny neveles a kereszteny csaladban, az egyhazi kozossegekben es intezmenyekben.

A kereszteny neveles atgondolt, szervezett munkajanak ki­emelt feladata a pedag6guskepzes (atkepzes, tovabbkepzes). A hitoktat6 papsag pedag6giai kepzesenek magasabb szintre erne­lese eppoly jelent6s feladat, mint a vilagi hitoktat6k es hittanar­ok felkeszitese. Erre a munkara vallalkozott a Pazmany Peter Katolikus Egyetem Hittudomanyi Kara mind a nappali, mind a levelez6 tagozaton. A szakemberkepzes erdekeben kesziilt ez a tankonyv is.

Budapest, 1995. aug. 15. ·.:'J.t

Csandd lMLa

H

j

I. A NEVELES FOGALMA (~S MEGHATAROzAsA

1 . A ,neveles"- , pedag6gia" sz6 eredete es jelentese

A "'"KY"r ,tlt'vcles" sz6 a "nevel" igenek f6nevi valtozata. A ,ne­Vfl11 ut'l pt•dig a regebbi "novel"-b6l alakult ki. (Ez a regebbi alak "''""'it nwg u budapesti utcanevek k6z6tt a "Papnovelde" utca furmA14bnn. Papnovelde = az a hely, ahol a papsagra kesziil6ket ftfY.,IIk, n1.uz jellemiiket, tudasukat novelik, gazdagitjak, alakit­t•lq 1\ rt'gcbbi "n6, novel" eredetre utal a mai "novendek" sz6 is. (Nnv .. ndt'k -= az a gyermek vagy fiatal ember vagy allat, akit VII&Y Mlllll nl\velni kell, akinek vagy aminek novekednie kell.) N""''''""h awvezziik azt a szemelyt, aki a nevelesben tevekenyen N•-• VrN1., legyen akar sziil6 (neve16 sziil6), akar szakkepzett VIMV ~t1.11kkt"pesites nelki.ili tanit6, tanar. Kezdetben tehat etimo-101h'II11K Hl'mmi koze sem volt a pedag6gia sz6hoz, csak jelentese­Mn.

At. a•n•dl'teben g6r6g paidagogia (a mai pedag6gia) a ,paidosz IMt'IM-'" ldlejezesb6l szarmazik, ami annyit jelent: gyermekvezetes. (I'""''· gyermek, agein = vezetni, kiserni). A paidagogosz (gyer­tnrkkf,;(in'S) rabszolga feladata volt ugyanis, hogy a gyermekeket " nyllv~nos iskolaba elkiserjek, ir6eszk6zeiket, hangszereiket vi­MYc\J.., foglalkozas alatt a gyermek kozeleben tart6zkodjanak, lt\11ld hazakiserjek 6ket. Mivel ezek a rabszolgak tobbnyire rnu­Yttll t•rnberek voltak, es a gyermekkiseres kozben maguk is ta-

9

nultak, el6bb-ut6bb foglalkozni kezdtek a gyermek oktatasaval otthon a csaladban, kes6bb az iskolaban is.

A r6maiak is atvettek ezt a gorog szokast, s a gorog szarmaza­su rabszolgakat, a paidagogoszokat, koziiliik is a legmuveltebb paedagogus-okat szivesen alkalmaztak nevel6nek es tanit6nak. fgy lett a gorog-r6mai 6kor kulturkoreben meghonosodott paid­agogosz-paedagogus-b61 kes6bb az egesz vilagosan pedag6gus azoknak a neve es foglalkozasa, akik a gyermekek nevelesevel es tanitasaval kotelessegszeruen tor6dtek.

Meg tovabbi jelentesb6viiles saran a pedag6gia sz6 nemcsak a nevelesi tevekenyseget jelentette, hanem a mult szazadban er6teljesen szervez6d6 nevelestudomdnyt is. Manapsag a ,pedag6-gia": a neveles elmeletenek es gyakorlatanak jelolesere egyarant haszmnt komplex fogalom. Az els6 ertelemben altalaban azonos a nevel~studomany fogalmaval, a neveles altalanos elveinek, eel-, feladat- es eszkozrendszerenek szisztematikus kifejtesevel, a ma­Hodik ertelemben pedig a mindenkori gyakorlattal, annak lehet6segeivel, szintjevel, fejlettsegi allapotaval s az azt iranyit6 kt\:wktataspolitikai instrukci6kkal." (Pedag6giai Lexikon III. 430.)

M i a kovetkez6kben els6sorban a nevelesi tevekenyseggel, an­nnk alapjaival, alapelveivel, m6dszereivel es eszkozeivel szeret­n~nk foglalkozni, termeszetesen a valldspedag6gia iranyit6 szem­pontjnlt tekintetbe veve.

l. A nevel~s fogalma es meghatarozasa

A ,,dUHdHIII H:t.O cl6bb vazolt jelentestorteneteb6l kitunik, huu ntvulfMI (vnKY ncvcl6i) tevekenysegen az emberi szemelyi-

ID

m','-: .Mlesztesere iranyul6 tevekenyseget ertjiik, bar szoktak beszelni ~tvitt ertelemben az allatok ,neveleser61", szoktatasar61 is. A nt•vel6 tevekenysegnek szemelyiseget formal6, javit6 es gazda­KftO fogalma sok nyelvben mar magaban a sz6ban benne foglal­tntik. A magyar nyelvben: nevelni = novelni, gorogben: puideiiein = gyermeket jobbitani, latinban: educare = :tdvezetni, nemetben: erziehen = kihuzni stb.

A latin nyelvben, s ennek nyoman tobb eur6pai nyelvben is, mas szavak es kifejezesek is vannak a neveles fogalmanak meg­hutarozasara. Koziiliik talan legjelent6sebb az erudire (erudio, l!ruditio, eruditus) sz6, amely b6viti a neveles jelenteset s magya­razza az educere (educatio) ertelmezeset. _Erudire annyit jelent, mint kimuvelni, oktatni, nevelni. Eszerint tehat a latinban nevelni annyit jelent, mint kivezetni (educere) valakit a nyers, durva fa­ragatlan vagyis muveletlen allapotb6l. Ez a nyelvanalizis tehat kett6s felismeressel vegz6dik: a) neveles es muveltseg (kultura) mindig szoros kapcsolatban van egymassal mind egyeni, mind kozossegi vonatkozasban (pl. egy-egy nemzet eleteben). b) a ne­veles es oktatds fogalmanak kapcsolasa a neveles-oktatas iskolai eszmenyeben nem a mai pedag6gia felfedezese, hiszen megvolt mar az 6korban es a kozepkorban is az universitas muveltsegi eszmenyeben.

A fentebb vazolt jelentestOrteneti adatok birtokaban igen ne­hez teljes meghattirozdst adni a nevelesi (nevel6) tevekenysegr61 ugy, hogy az a nevelesnek minden fontos jegyet es feltetelet ma­gaban foglalja. Ezert jobbara csak leir6 definici6ra vallalkozha­tunk.

Szilasy Janos (1795-1859), a pesti egyetem hittudomanyi kara­nak professzora (1835-1852), aki ,A neveles tudomanya" dmmel adta kozre az els6 magyar nyelvu nevelestudomanyi muvet

11

(1827-ben), ketfele meghatarozast kozol. Szerinte tagabb ertelem­ben ,nevelesnek" mondjuk. mindazt, ami altai az ember er6inek kifejtese es tokeletesitese eszkozoltetik''. Ide tartozik nemcsak a szii16k es a pedag6gusok tevekenysege, hanem a kornyezete is, s ebben az ertelemben Szilasy a permanens, egesz eleten at t6rten6 neveles ill. nevel6des sz6sz616ja. Szukebb ertelemben pedig a neveles ,meghatarozott rendszabasok szerint val6 kifej­tese s tokeletesitese az ember er6inek, kivalt az eletkor els6 esz­tendeiben". Szukebb ertelemben teha.t csak a gyermek es ifjukorra korlatozza a nevelesi tevekenyseget. Szilasy a nevelesnek kett6s celjat jeloli meg: ,els6 az, hogy j6 embernek neveltessek; maso­dik pedig az, hogy a kozeletben hasznos tars legyen". Ezen a meglehet6sen szekula.ris szemleleten a 150 ev mulva (1978-ban) megjelen6 Pedag6giai Lexikon sem igen jutott tul, csak kicsit at­fogalmazta a marxista Mrsadalomelmelet szerint: A neveles ,a,z emberre iranyul6 fejleszt6 haMsok egymassal koordinalt es egessze szervez6d6 rendszere, mely az egyen fejl6deset abb61 a celb61 segiti el6 es iranyftja, hogy az kepes es kesz legyen a tar­sadalomban es az egyeni eletben rea hMul6 feladatok elvegzese­re". (Pedag6giai Lexikon Ill. 276-280) A lex ikon meghatarozasa tobb szempontb61 is bizonytalan e!l hi6nyos, legf6keppen azert, mert a nevelest az emberre iranyul6 hoMsok es tarsadalmi fel­adatok fiiggvenyeben szemleli, megfeledkezve az erkolcsi kovetelmenyekr61.

Szilasy meghatarozasar6l kezdve mostan6ig az <Jsszes leira­sokban szerepelnek az alabbi jegyek es k<Jvetelmenyek:

12

a) A neveles tudatos szellemi tevekenyseg, megpedig megterve­zett es megszervezett (osszetett) tevekenyseg. Ezt azert fon-

toH hangsulyozni, mert vannak az ember eletet befolyaso-16, nem tudatos ,nevel6" tenyez6k is, amelyek hatassal vonnak szellemi es testi eletiinkre. Ezeknek nagy reszet tu­datmlftas reven felhasznalhatjuk nevelesi tevekenysegiink­ben, ertekes kepessegeink fokozasaban vagy'a karos hata­HOk kiiktatasaban.

b) A nevelesi tevekenyseg kozeppontjaban az emberi szeme­lyiseg all, az az ember, akiben rejtett ertekek es er6k, vagyis kepessegek kibontakozasra es tokelet~sitesre varnak. Sze­melyi tokeletessegiink fejlesztesenek az eletkor sem szab hatart, de kiilonosen a gyermek- es ifjukorban segitsegre es vezetesre (tanacsra, iranyitasra) szorul. Az eszmenyi alia­pot az lenne, ha eletfelfogasunkat es eletformankat a benso fejl6des es tokeletesedes iranyitami, s nem a kiils6 siker. Az ()nall6 szemelyiseg fejl6dese nelkiil elkepzelhetetlen es megoldhatatlan kozossegi (szocialis, tarsadalmi, egyhazi) eletiink fejl6dese es gazdagodasa, mivel a kozosseg allapo~ tat nem lehet fiiggetleniteni a kozosseget alkot6 szemelyi~ segek allapotat61 (pl. egy nemzet gazdasagi helyzetet nem lehet fiiggetleniten1 az allampolgarok szocialis igenyeit61 es kovetelmenyeit61). Egyen es kozosseg harmonikus egyiittmukodese a neveles egyik legfontosabb feladata.

c) A nevelesi tevekenyseg eppen ezert kozossegi tevekenyseg is, mivel az egyen boldogulasa vagy celjainak elerese k6-z6ssegi (tarsadalmi, egyhazi, kiskozossegi) kovetelmeny is. Sulyos tevedesnek kell min6siteniink azt a liberalis peda­g6giai felfogast, amely szerint csak az egyen szemelyisegi jogait es korlatlan lehet6segeit kell tekintetbe venni. Az ujabbkori neveleselmelet a nevelesi tevekenyseget sok­oldalu, kolcsonos kapcsolatnak tekinti, sot~ az oktatas teru-

13

leten is feltetelezi a kozosseg figyelmet es reszvetelet. (Ezert beszelnek egyre tobbet pl. kozossegi katekezisr61, kozossegi felkeszitesr61 a feln6tt katekumenatusban stb) Az egyhaz, a tarsadalom, a kozosseg reszvetelet koveteli a nevelesi eelkituzesek es elvarasok meghatarozasa es meg­tervezese is. Minden neveleselmelet nevelesi f6rumnak te­kinti a esaladot, az allamot es az egyhazat.

d) Minden nevelesi tevekenyseg vilagnezetileg megalapozott es meghatarozott tevekenyseg. Mint mondottuk, a neveles kozeppontjaban a szemelyiseg all, pontosabb fogalmazas­ban az a szemely akit nevelni akarunk. A nevelesi forum il­letve a nevel6 antropol6giai felfogasatol es - altalanosabb ertelemben veve - hitvallasat61, eel- es kovetelmeny-rend­szeret61 fiigg a neveles megtervezese es megszervezese (modszerek, eszkozok stb). Aki a gyermekek es az ifjusag neveleset es oktatasat megtervezi es a neveles kereteit, modszereit meghatarozza (pl. Nemzeti Alapterv), majd a nevelesi tevekenyseget reszleteiben (egyenekre es esopor­tokra Iebon tva) megval6sitja, annak a pedagogusnak -leg­alabb onmagaban - valaszolnia kell olyan antropologiai kerdesekre: mi az emberi elet ertelme es erteke? miben all az emberi szemelyiseg tokeletessege? miert eliink a vila­gon? melyek a neveles transcendens vonatkozasai? stb. stb. Az ezekre a kerdesekre adott valaszok j6reszt vilagne­zeti, nagyon sokszor vallasi jellegtl valaszok.

14

Nemesak az elmeleti meggondolasok, hanem a tapasztalat is bizonyitja, hogy az U.n. vilagnezetileg semleges neveles es oktatas nem letezik, mert a nevel6 a teljes celrendszer hi­anyaban, hit es meggy6z6des nelkiil a k015nb5z6 eelokat sem tudja igazan motiva.Ini es hitelesen megval6sitani illet-

ve kepviselni. A vilagnezetileg semleges nevelesnek tehat nines erkolcsi alapja es etikai hattere. Eppen ezert- egyeni (szemelyisegi) es tarsadalmi szempontbol is- karosnak kell min6siteniink, mivel erkolcs es megbizhato ertekek nelkii­li eletformat alakit ki, erkolcsi normak nelkiili anarehiat eredmenyez es megneheziti az egyen tarsadalmi (kozosse­

gi) beilleszkedeset. A fentiek szerint tehat a neveles meghatdrozasat igy fogalmaz-

hatjuk meg altalanossagban: A neveles az emberi szemelyiseg kibontakoztattisara es tOkeletesitese­

re iranyul6 tudatos tevekenyseg, mely meghatdrozott vilagnezeti alapon segiti es szolgalja az egyen es kozossege celkituzeseinek megval6sulasat.

·~ lVw I

3. Vallaspedag6giai fogalmak es. meghatarozasok

i'A neveles altalanos ( el6bbi) meghatarozasa is ados marad olyan ' valaszokkal, amelyek a nevelest lenyegesen befolyasoljak. Mi­ben all a szemelyis~g tokeletessege? Mi az emberi boldogsag tit­ka? Mi az emberi elet ertelme? Mia szenvedes es a hala.I magya­razata? Mia kiildetesiink s hoi a helyiink ebben a vilagban?

Ezek a kerdesek szamtalan apr6bb kerdesekre bonthatok, s ezekkel mar a kisgyermeknek is szembe kell neznie valamilyen formaban, legkes6bb a serdiil6korban sajat eletevel kapesolat­ban is. Aki nem kap ezekre hiteles valaszt, egesz eleteben zavart

es bizonytalan egyeniseg lehet. Nem a nevelestudomany feladata, hogy ezeket az onvizsga­

lati es vilagnezeti kerdeseket megvalaszolja, hanem a teol6giae es

a vallase.

15

Hans Urs von Balthasar irja egyik tanulmanyban, hogy azokkal az elgondolasokkal, eszmerendszerekkel es vallasokkal nem er­demes foglalkozni, amelyek az emberiseg legsulyo~abb proble­m~ira nem tudnak kielegit6 megoldast t.alalni. A teol6gianak pe­dig az az egyik feladata, hogy ezekre a kerdesekre a leghitele­sebb valaszt megtalalja.

A hittudomany feladata, hogy a kinyilatkoztatast es a hittel el­fogadott igazsagokat ,naturali mentis lumine" (az esz termesze­tes vilaganal) megvizsgalja, meger6sitse es ajanlja. A vallaspeda­g6gianak pedig az a feladata, hogy felkeszitsen a hit kegyelmenek befogadasara es a kegyelmi elet megv~i~-~.1:!!~~1.ra:-~~-alabbi kinyi­latkoztatAsbeli es teolog!ali.gazscigok-~s tenyek alapj~n:

I 'I,,, ,J; \/I' a) Az ember elete Is ten ajandeka, aki ,sajat kepere es hason-1 latossagara" teremtette azi embert (Ter 1. fejezet). Isten az : embert orok eletre es boldogsagra teremtette.

Je

b) lsten a bunbeeses utan megigerte az emberiseg megvalta­sat, s az ,id6k teljess~geben" elki.ildte Szent Fiat, aki em­bern~ lett, eletevel es halalaval es feltamadasaval minden embert me!?Yaltott es meghfvott az iidvossegre. Jezus Krisztus az e'mberek egyediili Megvalt6ja es Udvozft6je, akinek orok eletre sz616 tanftasa van. 6 az iidvosseg misz­t~riuma (titka), aki veliink van a vilag vegezeteig.

r) j~:t.us Krisztus fgerete szerint feltamadasa utan elkiildte a H:t.l•ntlelket, aki tanitja, vezeti es kegyelemmel segiti az em­bt.•rt a krisztusi eletre es az iidvosseg elnyeresere. A Szent­lc'tlt•k 0:1: cgyhazban es a hiv6 emberek lelkeben el es muko­dlk.

d)Jt\1.UN Krlfol:t.tus minden keresztenynek elete feladataul ren­detltco, hoHy tanusagot tegyen r6la (ApCsell. fejezet).

l') Az egyhaz krisztusi rendeltetese, hogy j6pasztori mukode­sevel, a kegyelmi eszkozokkel, tanitassal es nevelessel az 6rok elet boldogsagara, az iidvossegre vezesse az embere­ket, hitben, remenyben es szeretetben.

Rl~viden ezeket az alapteteleket lehet felsorolni, amelyekb61 1

.

kllndulhat a vallaspedag6gia rendszere es m6dszere. ________ J Sajatos ertelemben tehat igy lehet meghatarozni a kereszteny

llt'VCJest: a gyermekek es a_jiatalok szemely_iseg_~t alakft6 t;;;~kenys~g; lw.'O:.II alkalmassd 'lJaijanak a Krisztussal egyesult el~tr~-es a kereszttny ltmusagtetelre, az :egi;_~tizb~~ is-clZ lt~fijiinden ter~leten.

A definici6 ertelmeben harom kiemelt sajatos feladata van a vullasos nevelesnek:

a) Isten megismeresere es szeretetere elvezetni a gyermeke­ket. Ez nemcsak a hitoktatasban tortenik, hanem a keresz­teny csalad tanusagteteleben, az imadsag szellemenek ki­alakitasaban, a hitoktatasban, a kozossegi elet sokfele lehe­t6segeben.

b) Jezus Krisztus eletenek es megvalt6 muvenek ismeretere es befogadasara vezetni a fiatalokat, hogy a legmagasabb rendu emberi elet, megjelenft6i es tanusagtev6i legyenek. Ahogyan Jezus Krisztus, az Orok Ige lathat6va tette Isten irgalmat es szeretetet, ugyanugy kell a keresztenyeknek Je­zus Krisztus evangeliumat ,erzekelhet6ve" tenniiik. A he­lyes Krisztus-kep a mai vilagban f6leg a keresztenyek tanu­sagteteleben alakul ki, a kegyelmi elet megismerese altai.

c) Mivel az egyhaz Krisztus rendeleseb61 az 6 pasztori muve­nek folytat6ja, a kultikus miszteriumok megval6sit6ja, a szentsegek kiszolgaltat6ja - vagyis az iidvosseg zaloga -, a

\Jilmos Kato;l""~·-~~ "

r<J/, J 11 ,+' ~ 1~ () IV,_ ;;; I>'" -

81rota KonvvL

17

vallasos nevelesnek kell bevezetnie a gyermeket az egyhaz elett~be: a szentsegek hasznalataba, a kozos imadsagba, a vallasi hagyomanyokba es szokasokba, altalaban a keresz­teny eletstilusba. S ez a vallasos neveles mar kisgyermek­korban elkezd6dik, a kereszteny csaladban. Ezert nem sza­bad leszukiteni az egyhazias nevelest az iskolaskorra vagy csupan az iskolai hitoktatasra. Erre a munkara ,a kis egy­ha.z" (ecclesiola) a legilletekesebb: lenyegeben ott alakul ki a helyes Isten-kep, a bens6seges Krisztus-elmeny, az igazi egyhazias gondolkodas.

Az emberi szemelyiseg teljes kibontakozdsa, az isteni eletre t0rekv6 emberi elet tehat csak a termeszetes es termeszetfeletti esz­kozok es m6dszerek segitsegevel, a vallaspedag6gia kereteben val6sulhat meg, a krisztusi hit es erkolcs alapjan. A pedag6gia szamara egyik legjelent6sebb tanitasban ezert mondja Krisztus l~nmagar61: ,En vagyok az lit, az igazsag es az elet. Senki sem juthat el az Atyahoz, csak altalam" On 14,5-6).

Az eddigiekb6l kitunik, hogy a vallaspedag6gia nemcsak a lt•rmeszetes nevelesi eszkozokkel es lehet6segekkel szamol, ha­tll'm a termeszetfeletti, kegyelmi ajandekokkal is, amelyek Krisz­tuH fgereteinek teljesedesere, az 6r6k elet boldogsagara vezerlik. Ncm hanyagolhatja el azonban a nevelesnek az emberi termeszet­llt'tl X.lllJkerez6 alapjait, mivel ,gratia supponit naturam" (a kegye­h•rn n tcrmeszetre epit). Az emberhez hozzatartozik a vallas, a kt•gyt•ll•m befogadasanak kepessege es keszsege (amelyet a to­ml:r.lllWI ,potentia oboedientialis" -nak nevez), ezt bizonyitja a JUhlin (oH u vallastortenelem, valamint a mindennapi emberi ta­f'llll:t.lnlnt. A vallaspedag6giaban tehat a termeszetes es terme­lllr.&ttletl~ttl ~llund6 kapcsolatban van egymassal, az egyik feltete-

111.1 " mblknt.

Ill

1\bbcn a konyvben els6sorban a neveles altalanos alapjait is­IIINit•tjOk, amelyek a vallaspedag6giara is ervenyesek. Hiv6 N:r.c•mlelet szerint az itt felsorolt torvenyeknek es szabalyoknak is l"h•nm~k a teremtesben adott elgondolasait es terveit kell tiikroz­nH~k. (Aikalmakkent azonban ki kell terniink kifejezetten is ttt.t•knek vallaspedag6giai vonatkozasaira es kovetkezteteseire.)

''/1' 4. A neveles rokonfogalmai: oktahis es kepzes

A twveles, mint a szemelyiseg formalasara iranyul6 tudatos te­vc.'okl'nyseg, igen altalanos es szeles koru fogalom, amelyet a H:r.nkirodalom szamos mozzanatra es hangsulyos reszre szokott H:r.Nbontani. Ha a neveles ismeretkozl6, ertelmi jelleget akarjuk klcmelni, oktatdsr6l beszeliink. Az oktatassal tehat a szemelyiseg Hzt•llemi-ertelmi megismer6 kepessegeit akarjuk novelni, gaz­dagitani. (Nihil volitum, nisi praecognitum.) Az oktatas (tani­II,H-tanulas) azonban onmagaban nem elegend6, a gyermek akarat- es erzelemvilagat is fejleszteni, iranyitani kell, megpe­d ig ertelmi kepessegeinek fejlesztesevel osszhangban. Ezert a Hzakirodalomban is gyakran talalkozunk a ,neveles-oktatas" ki­ll'jezessel.

A kepzes fogalma inkabb az oktatds sz6 hasznalatab61 fejl6dott ki, mint a neveles fogalmab61. Az oktatasnak azt a reszletet jelzi, amellyel a mar megszerzett ismereteket osszekotjiik a gyakorlat­tal, vagyis a gyakorlati alkalmazashoz sziikseges jdrtassdggal es kh;zseggel. A kepzes a gyakorlati celu szakkepzes idejen honoso­dott meg a szakirodalomban, abban az id6ben, amikor az U.n. human-iskola mellett megjelent a szakiskola fogalma is a 20. sza-

19

zad elejen. Hazankban eles vitak kovettek a szakiskolai kepzes bevezeteset, mondvan, hogy rontja a hazai human kultura szin­vonalat. Ketsegtelen tapasztalatkent mega.Ilapithat6, hogy a szakiskolarendszer az U.n. human kultura elhanyagolasaval szel­s6seges esetekben sokszor csak szakbarbtirokat kepez, akik embe­ri viszonylatokban (kapcsolatteremtesben, szocia.Iis erzekeny­segben stb) hianyosan neveltek. fgy a human es a realoktatas es -kepzes eles szembea.Ilitasa tarsadalmi fesziiltsegekhez vezethet. A neveles, az oktatas es a kepzes harmonikus egyiittmukodese vi­szont a csalad, az iskola es a tarsadalom egysegeben segitheti a tarsadalom es a kozelet, a kultura es a civilizaci6 j6tekony fejl6deset, ha a szakertelem es a technikai felkesziiltseg mogott megfelel6 erkolcsi h;:ltter talalhat6.

Az elmondottakb61 vilagosan kitunik, hogy a neveles az em­ber egesz eletere hatassal van, s hosszu id6n keresztti.l jelent6sen meghatarozhatja egy-egy nemzet vagy tarsadalmi reteg maga­tartasat, eletstilusat es megiteleset. Egy-egy orszag tavlati terve­iben tehat a neveles iigye nem elhanyagolhat6 ,szempont" csu­pan, hanem a jov6 epitese es tervezese.

A nemzeti kultura es a neveles nem valaszthat6 el egymast61, uminthogy tortenelmileg a magyarsag ezereves kereszteny kul­turaja es az egyhaz nevelesi intezmenyei, t6rekvesei sem. A ne­vt·l~s nem tekinthet el a mult kulturalis eredmenyeit61 es ertekes hngyomanyait61, s ezeknek jelen kelllenniiik az iskolaban es a k~p:t.~sben is.

:ICJ

5. Neveles, nevelestudomany, nevelestan

A neveles ,tudomanya" sok evezreden at nemzedekr61 nemze­d{lkre hagyomanyoz6dott a nepek, a torzsek, a csaladok elete­lwn. A tudomanyos vagy legalabbis filoz6fiai megalapozasr61 t•:ur6paban csak a gorog varosallamok meger6sodesenek ide­j{lt~l kezdve beszelhetiink. A filoz6fiai es retori iskolak mar ren­dt•lkeztek nevelesi es oktatasi elgondolasokkal, alapismeretek­kt•l, s6t, bizonyos rendszerezessel is.

Meltan nevezhetjiik Sz6krateszt (Kr. e. 469-399) a nevelestu­Jomany els6 mesterenek, bar nevelesi elveit nem foglalta iras­hu, s csak tanitvanyainak konyveib61 ismerhetjiik meg ezeket. Plat6n Apologia c. muve tartalmazza Sz6kratesz ved6beszedet, umelyet az atheni bir6sag el6tt tartott, miutan ,istentelenseg es liZ ifjusag megrontasa" vadjaval perbe fogtak, S vegiil megis ha­JaJra iteltek. Ebb6l Plat6n es Xenoph6n mas muveib61 megis­merhetjiik Sz6kratesz antropocentrikus nevelestanat, amelynek k<>zeppontjaban az erenyre val6 neveles (arete), a Ielek muvele­se (psziikhesz epimeleia) es az emberformalas (paideia) harmas rendszere all. Ez a lelekkozpontu neveles szemben all a korabe­li pragmatikus szofisztika nevelesi celjaival, amelyek a politikai gyakorlatban val6 helytallast es az egyeni ervenyesiilest segit6 ertelmi keszseg (tekhne) fejleszteset hangsulyoztak. Sz6kratesz idea.Ija a ,j6 ember" volt, aki erenyekben gazdag, akit nem a szegenyseg vagy a gazdagsag iranyit, nem kiils6 koriilmenyek hataroznak meg, hanem a lelek min6sege es keszsege. Celkitu­zeseinek megfelel6 oktatasi m6dszerkent alakitotta ki a beszelge­tes (dialogus) format a ,tekintelyelvu rabeszeh~s es parancs" he­lyett. Beszelgeteseiben nagy szerepet jatszott a fogalomtiszta­zns, majd a problemat megfogalmaz6 kerdesek es gondolat-

21

Hl'rkent6 felvetesek, amelyek onkentes es OncillO valaszokra k~~t1.tetik a tanitvanyokat. Ezeknek a beszelgeteseknek a hires bl1.unyftekai a tanltvany Xenoph6n Apomnemoneumata Sz6kratesz (Hmlekek Szokrateszr61) es reszben Platon fiktiv dialogusai. Ez a tudatossagra es ertelmessegre torekv6 modszer megfelel Sz6kratesz etikai meggy6z6desenek, amely szerint az ereny ta­nfthat6, tudatosan erthet6 es gyakorolhato, es az ember boldog­saga j6reszt az erenyek tudatos gyakorlasatol fugg. Ez a politi­kai tekintetben er6sen arisztokratikus es intellektualista felfogas sokak (els6sorban politikai korok) rosszallasat es ellenszenvet eredmenyezte, amely hozzajarult a halalas itelet kimondasa­hoz. Ennek ellenere a sz6krateszi m6dszer a neveles es oktatas egesz torteneteben fontos szerephez jut, igy a leglijabb id6kben is, az lin. heurisztikus modszerben.

Sz6kratesz peldajabol lathato, hogy a nevelestudomany a filo­z6fiab61 kiszakadva onallo tudomanyagga fejl6dhetett mar a go­rag filozofia viragkoraban, olyan jeles mt1vel6i voltak Szokratesz utan, mint Plat6n, Xenoph6n, Arisztotelesz es Demokritosz, akik filo­z6fiai munkajuk kozben pedagogiai, emberformalasi gondola­tokkal is foglalkoztak. A romai filozofusok sorabol ki kell emel­ntink Marcus Fabius Quintilianus munkassagat (Kr. u. kb. 35-96). F6 muve az Institutio aratoria (,szonoki kikepzes") 12 kotete, amely nemcsak szonoklattani, hanem pedagogiai kerdesekkel is foglalkozik. Quintilianus tekintelyes muve egeszen a 19. szaza­dig (hazankban is) tankonyvnek szamltott es nagy hatassal volt n m•velestudomany fejl6desere.

Az t>lmondottak ellenere a nevelestudomany, mint onall6 szak­tudomdny csak a 17. szazad elejen alakult ki johannes Amos Come­ttiUH (Inn Amos Komensky 1592-1670) cseh-morva pedag6gus, is­kulnM:~oc•rvt•z<"' ~s elmeletfr6 munkassaga nyoman. Viszontagsa-

:l:l

M,,,. c'-lt•ll' soran, a cseh fuggetlenseg megszunese utan. Lorantffy /.N\II.Hnnna hfvasara hazankba keriilt, Sarospatakon tarutott 1654 jllnhJHOig. Kes6bb Hamburgba, majd Amsterdamba koltozott, itt h~tlt meg 1670. nov. 16-an. Amsterdamban jelent meg 1657-ben 1111lvt•lnek negykotetes gyujtemenye, az Opera Didactica Omnia. Jl.l'c1Hl'n szektas es protestans teologiai nezeteivel kevered6 peda­M(IMIUi es didaktikai munkai a nevelestudomany tOrtenete szem­pontj6b6l alapvet6ek. 6 dolgozott ki a koncentraci6 elvere ala­J'III.va els6nek egy tankonyvrendszert az alapfoku es kozepfoku lNkoJ6k szamara.

Comeniustol jean-jacques Rousseauig (1712-1778) es johann l'rit•drich Herbertig (1776-1841) szamos tudos irt nevelestudoma­nyi munkakat es nevelestani tankonyvet. A magyar nevelesiigy I•H tudomanyossag nagy uttor6jenek Apaczai Csere janost ( lt.25-1659) tekintjiik, aki tanulmanyai kozben egy egyseges m•mzeti iskolarendszer korvonalait rajzolta meg. Nemcsak iro­dulmi munkassaga (,Magyar Encyclopaedia" stb), hanem isko­laszervez6 es meglijlto tevekenysege is kiemelked6en jelent6s a magyar neveles- es iskolatortenetben, f61eg erdelyi (Kolozsvar) vonatkozasban. A 20. sz.-i magyar pedag6gusok nagy resze are­lormpedagogiai iranyzatokhoz kapcsolodott, koziiliik ki kell t•melniink Nagy Laszlo, Finaczy Ern6, Imre Sandor, Prohtiszka La­jos, Weszely Odon nevet es munkassagat. A magyar vallaspeda­g6gusok sorat pedig Pazmany Peter blboros, esztergomi ersek ne­ve vel kell kezdeniink, aki ket predikaciot is irt a fiuk es lanyok vallasos neveleser61. A 20. szazadi magyar vallaspedagogusok koziil pedig ajanlanunk kell Eross Alfred (,A vallasneveles"), T6th 'l'ihamer (,Levelek diakjaimhoz" sorozat stb.), Marczell Mihaly (,A bontakozo elet" sorozat 8 kotetben) es Koszterszitz j6zsef (,A ke­meny parancs" stb) munkassagat.

23

A nevelestudomany leir6 meghatarozdsdt a ,Pedag6giai Lt:JUI<.uJ

a k6vetkez6kben kozli: ,Az ember celtudatos alakitasanak, a sze­melyiseg tervszeru fejlesztesenek tevekenyseget tanulmanyoz6, az alaldtas-fejlesztes alapvet6 osszefiiggeseit, torvenyszerusegeit feltar6 s a nevelesi eljarasok szamara normakat mega.Ilapft6 disz­ciplina." Majd hozzateszi: ,Szukebb ertelemben a gyermekek, serdiil6k es ifjak szemelyisegfejlesztesenek problemait targyalja, szelesebb ertelemben azonban az emberi szemelyiseg formalasat altalaban" (292.1.) A nevelestudomany magaba foglalja a neveles gyakorlatanak a tanulmanyozasat is, s fgy valamivel szelesebb tartalmu jelentese van, mint a neveleselmelet kifejezesnek, amely a Pedag6giai Lexikon szerint ,az ember alakitasanak, sokoldalu fej­Iesztesenek torvenyszerusegeit feltar6 es kifejt6, a nevelesi folya­mat tartalmanak, termeszetenek es m6dszereinek altalanos elme­lete" (278. 1.) Kevessel kes6bb megjegyzi: ,Elvileg elkepzelhet6 s ez a gyakorlatban kovetett eljaras, hogy a neveles konkret kerde­seit targyal6 ismeretanyagot 6nall6 agazatokkent a nevelestan ke­retei koze rendezik. Ebben az esetben a neveleselmelet az altala­nos alapozasra vallalkozik''. Kisse erthetetlen az ut6bbi megjegy­zes, ha a nevelestant tanftasra szant tankonyvnek tekintjiik.

A mi felfogasunk szerint tehat a nevelestudomdny a neveles tel­jt!H elmeleti, gyakorlati tartalomkoret foglalja magaban, a neveles­t•lm~let csak a tevekenyseg elmeleti reszet, a nevelestan pedig rnlndkett6nek (elmeletnek es gyakorlatnak) tanftasi egysegekre osztott reszletezeset (altalanos nevelestan, vallaspedag6gia, di­dnktlka, pedag6giai pszichol6gia, kateketika stb)

~,

A flt'dug6gia kiegeszito es segedtudomdnyai: n) A l~lt•ktan (psziichol6gia), amelynek egyes reszei nelkiiloz­

lwlt'llt•Jll'k a neveles gyakorlataban vagy a didaktikaban;

IHY pl. u fej16deslelektan. A neveles gyakorlataval szorosan t\MN:I.l'f0gg6 lelektani ismereteket pedag6giai psziichol6gia­nnk Is nevezik.

h) A szocio16gia es a szocialpsziichol6gia szinten fontosak a HYl'rmeknevelesben, kiilonosen ha kornyezettanulmanyt k~szftiink vagy a kommunikaci6s lelektan megallapftasait kl•ll alkalmaznunk.

t') A vallaslelektan es a pasztoralpsziichol6gia a sajatos vallas­pcdag6giai kerdesekben tud eligazftast adni.

tl) A beszedtechnika es a retorika a tanftas gyakorlataban is ulkalmazhat6k.

t•) A karakterol6gia a gyermekek megismereseben tamogatja munkankat.

I) A felsoroltakon kiviil majdnem minden un. human tudo­rnany alkalmazhat6 a nevelesben, legalabbis nehany reszle­teben (tortenelem, irodalom, hagiografia stb). A neveles rnestersege magas szintu altalanos muveltseget kovetel a pedag6gust61.

,q'fLU 6. A neveles lehetosege

Az ember (gyermek, fiatal, feln6tt) nevelhet6sege a filoz6fiai es ll•ol6giai antropol6gia (embertan), a pszichol6gia (lelektan), a pedag6gia (nevelestan) es didaktika ( oktatastan) alapvet6 kerde­se, s ugyanakkor a nevelesi gyakorlat feltetele. A nevelhet6seg kerdese ilyen reszletes felveteseket foglal magaban: Meghataro­zott ( determinalt), korlatozott vagy teljesen szabad szemelyiseg­gel sziiletik-e az ember? Milyen koriilmenyek es nevel6 hatasok

25

alaldtjak a szemelyiseget? Mi az egyen es a kozosseg hatasa a szemelyiseg sz~mpontjab61? Hoi van a szemelyiseg keletessegenek a hatara? Milyen spontan termeszetes hatasv" alaldtjak magatartasunkat? Termeszetfeletti hatasok (,eszko­zok") hogyan es mennyire epitik egyeni es kozossegi eletiinket?

Ezekre a kerdesekre a pedag6gia onmagaban nem tud igazi valaszt adni, csak egyiitt gondolkodva a kereszteny filoz6fiaval, teol6giaval es lelektannal. A neveles lehetosegeit vizsgalva tehat te­kintetbe kell venniink a teol6giai antropol6gia eredmenyeit epp­ugy, mint az emberiseg tortenelmileg igazolhat6 kozmeg­gy6z6deset es gyakorlatat, hiszen Ienyegeben az akaratszabadsag­r6l vallott hitiinkr6l es nezeteinkr6l van sz6. A ,szabad akarat" dolgaban pedig nem elegend6 biol6giai vagy mas termeszettu­domanyos vizsgalatokra hivatkozni.

A nevelestudomany tOrtenete saran a neveles lehetosege kerde­seben szamos igenl6 es tagad6 elmelet sziiletett optimista vagy pesszimista beallitottsag szerint. Ezek koziil most a legfontosab­bakat ismertetjiik.

Altalanossagban az alabbi szempontok szerint osztalyozzak az elmeleteket: vannak egytenyezos vagy tiibbtenyezos elmeletek ( egy- vagy tObbtenyez6s okra vezetik vissza elmeletiiket); van­nak tovabba determista (nevelest elutasit6) es indetermista (a ne­velest igenyl6 es sziiksegesseget hirdet6) nezetek, elmeletek.

a) Preformizmus (vagy nativizmus) a szemelyisegfejl6des egyediili forrasanak es iranyit6janak az orok16dest illetve a veliink sziiletett adottsagokat vallja. Eszerint mindenki bi­ol6giailag determinaltan, ,beprogramozva" sziiletik a vi­lagra -, a nevelesnek tehat sem helye, sem ertelme nines az ember eleteben, lenyegeben nem lehet valtoztatni a szeme-

26

\

lyiN~g alakulasan. Ezt a felfogast, amely a genmanipulaci6s kfN~rletekre alapoz, biol6giai determinizmusnak is nevez­l,(ik. Biokemiai kiserletek szerint az orokl6des hordoz6i a kromosz6makat alkot6 genek, ezekben pedig kiilOnleges H:f.l'repiik van bizonyos vegyiileteknek, els6dlegesen a de­mxiribonukleinsav (DNS) new anyagnak. LegU:jabb vizs­Wllatok meg kisebb elemeket fedeztek fel a genekben, ame­lyek biokemiai U:ton manipulalhat6k. Korabban a terme­Nzct determinal6 rendjere biztak a szemelyiseg kibontako­l,lisat, rna azonban a gensebeszet kifejlesztesevel er6sza­kosan a termeszet rendjebe is beavatkozni tOrekszenek. (Ezeknek a tOrekveseknek a vegkifejletet es riaszt6 ,tavla­tuit'' irta meg HuxLEY: Szep uj vilag c. regenyeben.) A biol6giai determinizmusnak, mint elmeletnek, a legna­~yobb gyengeje, hogy biol6giai tapasztalati eredmenyekb6l abszolut ervenyli tOrvenyszerusegeket akar osszeallitani, s teszi mindezt egy materialista antropol6gia (pszichol6gia) alapjan. Ezenkiviil ellentmond az emberiseg sok evezredes tapasztalasanak es meggy6z6desenek, valamint a kinyilat­koztatasi (isteni) alapokon nyugv6 teol6giai antropol6gia­nak. A kereszteny pedag6gia tehat nem fogadhatja el. Azt a tenyt azonban minden neveleselmelet elfogadja, hogy szinte kivetel nelkiil minden emberben vannak orok­lott biol6giai korlatozottsagok, testi es lelki tulajdonsagok es hajlamok, amelyeket figyelembe kell venni a neveles so­ran. A nevel6 munkajat segitheti, ha ismeri a gyermek oroklott biol6giai adottsagait (ha vannak ilyenek) es szoci­alis koriilmenyeit, bar ezek egy reszer6l nem lehet megal­Iapitani, hogy val6ban oroklott vagy szerzett kepessegek­r61 van-e sz6.

27

b) A neveles leh~t6seget vagy jelent6seget tagad6 elmeletek koziil a masodik legismertebb, egytenyez6s elmelet a szoci­alis determinizmus, vagy mas neven: a mili6-elmelet. Amint az elnevezes is mutatja, az az elmelet a szemelyiseg meg­hataroz6 tenyez6jenek a mili6t, a szocialis helyzetet tekin­ti. Eszerint a gyermek sziiletesekor semmilyen oroklott tu­lajdonsagot vagy hajlamot nem hoz magaval, a szemelyi­seg U.n. ,tabula rasa" -val (,tiszta lappal") indul, s tartalmi jegyeit a szocialis kornyezet hatarozza meg, akaratat61 fiig­getleniil. A szocialis determinizmus szels6seges valtozata eppugy tagadja az akarat szabadsagat es a neveles lehet6seget, mint a nativizmus. Szelidebb valtozataiban is ketsegbe vonja a neveles jelent6seget es eredmenyesseget. Ennek az elmeletnek egyik legismertebb kepvisel6je Lombroso olasz pszichol6gus, aki bunoz6k szemelyiseget vizsgalta, s kimutatta, hogy a bort6nlak6k nagy resze lelki­leg seriilt, aberralt vagy bunoz6 sziil6kt6l szarmazik es rossz kornyezetben n6tt fel. A legtobb bunoz6 pedig a bor­tonben meger6sodik rosszasagaban vagy elvetemiiltsege­ben eppen a kornyezet miatt. igy a biintetes, a horton nem fejti ki celkent kituzott nevel6 hatasat.

28

Manapsag mar senki sem vallja a szocialis determinizmus szels6seges nezeteit, de a mersekelt (relativ) valtozatoknak sok hive van. A kereszteny pedag6gia - tapasztalati isme­retek alapjan - ugy iteli meg a kornyezet [termeszeti es do­logi kornyezet, csalad, kozosseg, csoport (galeri), tarsada­lom] jelent6seget es meghataroz6 erejet, hogy nevel6 tenyez6nek tartja pozitiv vagy negativ tartalommal, amely jelent6sen befolyasolhatja a szemelyiseg fejl6deset, kiilo­nosen olyan id6szakokban, amikor a gyermek vagy ifju fo-

ko:wttnn igenyli a kozossegi reszvetelt (peldak~reses es rH:t.menykepzes, biztonsagtudat, erzelmi igeny stb. esetei­lwn). 1\ verbeli pedag6gus tehat nem hagyhatja figyelmer kiviil 11 kl\rnyezet, a hagyomanyokat kozl6 es 6rz6 ko~osseg, a propaganda, a tarsadalom, az utca, a barati tarsasa:g stb. be­foly~scH. Sziikseges, hogy szemelyes beszelgetes, csetleg l\nkentes, informaci6s jellegli ,feltaras" saran a. j1.evel6 nwgismerje a gyermek 6vodai, iskolai kornyezetet es an­nnk hatasait. A sziil6knek azt is tudniok kell, kikk:el barat­kc l:t.i k a gyermekiik, mil yen kornyezeti veszelyekkel talal­ko:t.ik, kik a ,tekintelyesek'' tarsai koziil.

c·) 1\ harmadik szels6seges egytenyez6s elmelet a pedag0giai ut6-f'izmus, amely egyediil a nevelest (iskolazast) tes:z:i :meg a N:wmelyisegfejl6des meghataroz6 tenyez6jenek. Eszerint a N:t.t'melyiseg kibontakozasa nem fiigg az oroklott vagyis a N:t.Oieteskor magaval hozott adottsagokt61 (tehetsegt61, haj­lnmt61, ,ratermettsegt61"), sem a veletlen kornyezet1 hata­"' 1kr6l, hanem egyediil a megtervezett vagy hagycm:tanyo­HI\11 (gyakorlat utjan) kialakult SZOkasokt6J (szoktatast61), twvt~lest61, oktatast6l, iskolazast61. Klasszikus tortenei:r;ni pel­d~jn ennek az elgondolasnak az 6kori gorog, spartai rteveles, 11 h•gujabb korban pedig a Hitler-Jugend nevelesi renJszere. 1\nyhebb es kulturaltabb valtozata ennek az elmeletnek: a nt'>met ,Einschiilung'' (beiskolazas )-elmelet, amely a hang­st'Jiyt az iskolai (ertelmi) nevelesre teszi. Vannak, a~ nem­c ·so k a szemelyisegi, hanem a tarsadalmi fejl6des I~gf6bb c·szkozenek is a nevelest (oktatast) tartjak. Bar sok i&azsag­t'll'm van ezekben az elgondolasokban, szels6seges £0 ;rmaja­hnn azonban ut6pisztikusnak kell mondanunk, mivE?l tobb

29

30

pontban ellene mond a neveles-oktatas tortenelmi es gya­korlati tapasztalatainak. Pozitiv elemnek veljiik ebben az el­gondolasban, hogy kie.meli az iskola- es altalaban az oktatas­iigy (elemi, kozepfoku es fels6-oktatas) jelent6seget, nem­csak szemelyes, hanem nemzeti vonatkozasban is. Tortenel­mi tapasztalatunk, hogy eur6pai es nemzeti kulturank fejl6desenek egyik legfontosabb biztositeka volt az ezer eve (996-ban) kezd6d6tt magyar egyhazi iskolazas.

d) A neveles lehet6seget tagad6 elmeletek koziil ismerniink kell meg a t6bbtenyez6s bioszocialis determinizmust, amely a biol6giai es a szociol6giai meghatarozottsagok egyiittmu­kodeset (konvergenciajat = egyiitthatasat) hirdeti, ezert bioszocialis konvergencia elmeletnek is nevezik. Ez a pedag6-giai felfogas William Stern (1871-1938) nemet pszichol6gus tanitasab61 fejl6d6tt ki, szerinte ugyanis az ember szeme­lyiseget ket tenyez6 hatarozza meg: az orokles es a kornye­zet. Alapvet6 az 6r6kles, amely magaban foglalja a szeme­lyiseg minden kepesseget es tulajdonsagat, vagyis fejl6desenek minden lehet6seget, de a szocialis kornyezet­t6l fiigg ezeknek megval6sulasa. A kornyezet (amely az em­bert61 fiiggetlen, megvaltoztathatatlan, els6sorban tarsa­dalmi es termeszeti koriilmenyeket jelenti) tehat a veliink sziiletett, 6r6kl6tt kepessegek es tulajdonsagok realizahisa­nak es fejl6desenek a feltetelet biztositja. Amennyiben a biopszichikai adottsagok es a feltetelek egymast segitik, va­gyis harmonizalnak egymassal, a ,genek programja" meg­val6sul; ha pedig a sziiletett adottsagok es a szocialis koriil­menyek (adatok) csak reszben tamogatjak egymast, csok­kent erteku szemelyiseg fejl6dik ki a sziiletes utani evek soran. Vilagosan kitunik, hogy ez az elmelet is determinista

h•Ho~ns, a nevelesnek nem tulajdonit jelent6s szerepet a Ht.l•melyiseg fejl6deseben, legfeljebb csak annyit, hogy a m•vdes csak feler6siti vagy gyongitheti a kornyezet pozi­Hv vugy negativ hatasait, a kozvetlen nevelesi tevekenyseg 11:f.onban kiszamithatatlan es hatastalan az emberi szeme­lylscg fejl6deset illet6en. (Ha az el6z6 pontban ismertetett t•lrneletet pedag6giai ut6pizmusnak neveztiik, ezt az el­~tmdolast pedag6giai pesszimizmusnak mondhatjuk.) A bioszocialis determinizmusnak a legnagyobb gyengeje, ho~y ez is ellentmond a neveles soktenyez6s (biol6giai, H:t.Ocialis, tarsadalmi, termeszeti, t6rteneti es vallasi) k6ve­lt•lmenyeinek, ezenkiviil igen hianyos gyakorlati, vizsgala­tl eredmenyekre hivatkozhat (pl. ikrek vagy ugyanazon H:t.Ocialis adottsagok k6z6tt el6k eseteben).

A neveles lehet6seget tagad6 es a neveles szerepet alabecsiil6 ~·ltnflt.•tek kritikajat 6sszefoglalva az alabbi tenyeket es igazsago­klll ~~llupithatjuk meg:

Nem veszik figyelembe az emberi szemelyiseg 6sszetett mi­voltat es csupan egy vagy ket tenyez6re alapitjak a szeme­lyiseg fejl6desenek tapasztalatat es ezzel tagadjak a peda­~6giai pszichol6gia teteleit es gyakorlati eredmenyeit. l.enyegileg tagadjak az ember szabadsagat es ezzel egyiitt a szemely felel6sseget tetteiert es 6nmaga alakitasaert. Mar­pedig mindkett6 (szabadsag es felel6sseg) a k6z6ssegi es tarsadalmi elet k6zmeggy6z6deseben el6 alappillere. Nem veszik tekintetbe az emberi szemelyiseg transzcen­dens jelleget, amely az emberiseg vallasi eleteben tapaszta­lutilag is igazolhat6 teny. A determinista elmeletek lebecsii­lik a vallas jelent6seget is, a kinyilatkoztatast es a teol6giai

31

antropol6gia megallapit<isait is. Az embert nem egyszer csak a termeszet "termekenek'' tekintik, tagadvan a szeme­lyiseg legf6bb ertek~it es fejl6desi lehet6segeit.

- Tagadjak az ember melt6sagat, a vallas es a vallaspedag6gia letjogosultsagat is (az egyhazi iskolakkal egyi.itt), s ezzel megsertik az emberi jogok egesz sorat, ketsegbe vonjak a csalad es az egyhaz nevelesi-oktatasi jogait.

Ezekkel a determinista elmeletekkel szemben a termeszettor­venyre epiil6 pedag6gia nemcsak a neveles lehet6seget, hanem sziiksegesseget is hangoztatja, s elettani, tarsadalmi (szociol6giai) es tOrteneti ervekkel bizonyitja:

:J:J

a) Elettani ervelese abb61 az elemi tapasztalatb61 indul ki, hogy a csecsem6 sziiletesekor a legkiszolgaltatottabb le­nyek egyike ezen a vilagon (egyes allatfajtakkal szemben), niszorul a sziil6 (feln6ttek) segitsegere, apolasara, gondo- . zasara. Magara hagyatva a puszta letet sem tudna biztosi­tani. Ugyancsak altalanos tapasztalat bizonyitja azt is, hogy iranyitas, neveles nelkiil a gyermekkel velesziiletett kepessegek sem tudnak kibontakozni. A neveles tervezet­ten es tudatosan segiti es biztositja a szemelyiseg folyama­tos fejl6deset, amikor felismeri, ertekeli, osztalyozza, rangsorolja es rendszerezi, majd er6siti es iranyitja a sze­melyiseg human ertekeit es kepessegeit, s ezen feliil nyi­totta teszi a termeszetfeletti (kegyelmi) er6k es erenyek (keszsegek) befogadasara. A vallaspedag6gia feladata, hogy ezt a kegyelmi nyitottsagot az altalanos pedag6giai ll'het6segek es szabalyok figyelembevetelevel kimunkalja, d1, IIH:t.ketika es misztika tudomanyanak es gyakorlatanak Mt•gflHl-g6vel.

h) A nrvt'les sziiksegessegenek tarsadalmi (szociol6giai) ervei nhh()ln:t. antropol6giai igazsagb61 indulnak ki, hogy az em­hrr kt\z(\ssegi leny (ens sociale). Az emberi szemelyiseg t6-k~lc.'h.•Hsege tehat csak mas emberekhez val6 viszonylatai­bnn ~H kapcsolataiban val6sulhat meg. A kozosseg (a csa­li1d, n Mrsadalom, az egyhaz) kozvetiti az egyen szamara ~:f.( lkll t a civilizaci6s, kulturalis es vallasi eszmenyeket es er-11-kt•kct, amelyek biztositjak az egyeni elet ertelmet, az em­hrr boldogulasat es kozossegi eletet. A tarsadalom (csalad, rgyh6z) a neveles altai kozossegi kovetelmenyeket es ige­nyt•ket allit a gyermek ele, illetve a kozossegi celkituzesek­JWk megfelel6en kesziti fel6t a felel6sseggel vallalt felada­lokro. Mindez neveles es oktatas nelkiil elkepzelhetetlen. Mngasrendu nemzeti kulturank gazdagodasa pedig ke­rt•H:.r.teny szellemU erkolcsiseg nelkiil nem johet letre, SOt, lgu:.r.i gazdasagi fellendiiles sem.

&') A:t. l'mberiseg t6rtenelme soran mindig es mindeniitt jelen Vttn a neveles gyakorlata es feladata. Az egyes nemzedekek m•m tekintik eletiiket befejezettnek azzal, hogy a jelen fel­ndntait elvegzik. Felel6ssegtudatuk a jov6be ininyul: ered­rnenyeik, ertekeik atadasara,meg6rzesere. A vallaspedag6-gln celkituzesei pedig az orok eletre iranyulnak. A mult er­l(•keinek meg6rzese, a jov6t epit6 ertekek atadasa, a jiivend6 nemzedekben a felel6ssegtudat kimunkalasa, a kulturalis javak megbecsiilese, a tudas es a tudomany fo­lyamatossaga, a kozerkolcs fejlesztese mind nevelest es ok­tntast igenyel. Ezert az emberiseg eleteben a neveles allan­do es nelkiilozhetetlen tortenelmi teny, amely szokasokat, H:t.<tbalyokat es t6rvenyeket hoz letre, amelyeket az egyen­•wk felel6sseggel vallalnia kell.

33

7. A neveles jog a es kotelessege

Evezredek 6ta a ne:Yeles tevekenyseget az emberi kozossegek (torzsek, nepek stb) minden korban- a termeszettorvenyekre, termeszet- es szokasjogra alapozva - a primer kozossegekre, a csaladokra biztak. A nagycsaladok, amelyekben altalaban harom generaci6 volt jelen, egyik legfontosabb feladatuknak tartottak a nevelest. A gorog-r6mai filoz6fiai iskolak megjelenesekor kezd ,intezmenyesedni" a neveles, mint koziigy. Sz6kratesz, Plat6n, Arisztotelesz muveiben reszleteket talalunk, utalasokat es eloirasokat olvashatunk a gyermekek es az ifjusag nevelese­r6l. Az Oszovetsegi Szentiras szent konyveiben pedig onall6 fe­jezetek is sz6lnak a csaladi neveles szovetsegi jogar61 es kotele­zettsegeir6l.

A varosallamok es mas allam-alakulasok sziiletese 6ta egyre nagyobb sullyal vesz reszt maga az allam is a neveles-oktatas ira­nyitasaban, hogy a koz szolgalatara minel hasznosabb es erteke­sebb vezet6ket kepezzen ki. Erre torekszik az Egyhaz is sziilete­se 6ta, s ennek osmintaja Jezus ,apostoli es tanitvanyi iskolaja"' azoknak a kore, al<ikJezus tanit6 tevekenysegeben rendszeresen reszt vettek. Mar az 6kereszteny korban intezmenyes formaban is megjelenik a kereszteny neveles es oktatas (remete iskolak, katekumenatus), a kozepkorban pedig torvenyszeruen megje­lennek az Egyhaz gondozasaban az als6- es felsofoku iskola­rendszerek (plebaniai, kaptalani iskolak, egyetemek). Torteneti­leg igy alakult ki a neveles-oktatas htirom hiteles f6ruma: a csaltid, az Egyhaz es az allam

A liberalis eszmek es a demokratizmus elterjedesevel sok or­szagban polgarjogot nyertek a magan- es alapftvanyi iskolak is. Az oktah1s- es iskola-iigy bonyolultsagahoz hozzajarult az allam

34

,._ ~HyMz teljes szetvalasztasanak elve es gyakorlata is, leg­IIIIAhhiH uz oktatas illetekessege iigyeben, valamint az iskol6k ""Y'1HI fcnntartasa kerdeseben, tekintettel arra, hogy az alapok­IMii\1'1 t"H -kepzes koziiggye es kotelezove valt (hany eves korig ~8 lu•Hynn?). Sziiksegesnek latta tehat az ENSZ (illetve annak ke­'"tc\lwn uz UNESCO), hogy az altalanos emberi jogok alapjan a t~lltl kerdesekben nyilatkozatokat es a tagorszagokra nezve "Oh•lcz6 torvenyeket hozzon nemzetkozi jogi ervennyel. Ezek "01.01 uz alapokrnanyokban talalhat6 alapelvek, nyilatkozatok ~" hntnrozatok koziil szeretnenk ismertetni a legfontosabbakat JU nli~bbiakban.

I H. cikk

_E_!!!.Peri Jogok Egyetemes Nyilatkozata

Az ENSZ 3. kozgyulesen, 1948 .. dec. 10-en elfogadva es kinyilvanitva

Minden szemelynek joga van a gondolat, a lelkiismeret es a vnllns szabadsagahoz, ez a jog magaban foglalja a vallas es a nll'ggy6z6des megvaltoztatasanak szabadsagat, valamint a val­~~~Hnak vagy a meggy6z6desnek mind egyenileg, mind egytitte­Hl'n, mind a nyilvanossag elott, mind a maganeletben oktat4s, ~yukorlas es szertartasok vegzese utjan val6 kifejezesre juttata­H<)nak jogat.

19. cikk Minden szemelynek joga van a velemeny es a kifejezes sza­

hadsagahoz, amely magaban foglalja azt a jogot, hogy velem~-

35

nye miatt ne szenvedjen zaklatast es hogy hatarokra val6 tekin­tet n~lkiil kutathasson, atvihessen es terjeszthessen hireket es eszm~ket barmilyen ].<ifejezesi m6don.

20. cikk (1) Minden szemelynek joga van bekes celu gyiilekezesi es

egyesiilesi szabadsaghoz. (2) Senkit sem lehet valamely egyesiiletbe val6 belepesre k6-

telezni.

26. cikk (1) Minden szemelynek joga van a neveleshez. A nevelesnek,

legalabbis az elemi es alapvet6 oktatast illet6en, ingyenesnek kelllennie. Az elemi oktatas k6telez6. A technikai es szakoktatast altalanossa kell tenni; a fels6bb tanulmanyokra val6 felvetelnek mindenki el6tt - erdemehez kepest - egyenl6 feltetelek mellett nyitva kell allnia.

(2) A nevelesnek az emberi szemelyiseg teljes kibontakoztata­sara, valamint az emberi jogok es alapvet6 szabadsagok tisztelet­bentartasanak meger6sitesere kell iranyulnia. A nevelesnek el6 kell segitenie a nemzetek, valamint az 6sszes faji es vallasi cso­portok kozotti megertest, tiirelmet es baratsagot, valamint az Egyesiilt Nemzetek altai a beke fenntartasanak erdekeben kifej­tett tevekenyseg kifejl6deset.

(3) A sziil6ket els6bbsegi jog illeti meg a gyermekeiknek adand6 neveles megvalasztasaban.

27. cikk (1) Minden szemelynek joga van a k6z6sseg kulturalis elete­

ben val() IIZnbud reszvetelhez, a muveszetek elvezesehez, va)a-

36

mint a tudomany haladasaban es az abb61 szarmaz6 j6tetem~­nyl·kben val6 reszvetelhez.

(2) Mindenkinek joga van minden altala alkotott tudom~­nyos, irodalmi es muveszeti termekkel kapcsolatos erkolcsi es flllyagi erdekeinek vedelmehez.

A gyermek jogaira vonatkozo 1959. evi nyilatkozat

(ENSZ-kozgyules, 1959. nov. 20.)

Bevezet6

Minthogy az Egyesiilt Nemzetek nepei az Alapokmanyban nll'ger6sitettek hitiiket az alapvet6 emberi jogokban, az emberi 'i:t.l'melyiseg melt6sagaban es ertekeben, es elhataroztak, hogy ··l~mozditjak a tarsadalmi haladast es jobb eletszinvonalat na­~yobb szabadsagban,

minthogy az Egyesiilt Nemzetek az Emberi Jogok Egyetemes N yilatkozataban kinyilvanitottak, hogy mindenkinek joga van ''"' abban foglalt jogokra es szabadsagokra minden, pl. fajra, H:t.fnre, nemre, nyelvre, vallasra, politikai vagy egyeb velemeny­n•, nemzeti vagy tarsadalmi szarmazasra, vagyonra, sziiletesre vagy egyeb helyzetre tekintet nelkiil,

minthogy a gyermek fizikai es szellemi fejletlensege miatt k0-liln6s biztositekokat es gondozast igenyel, beleertve a megfelel6 I• ~~i vedelmet, mind sziiletese el6tt, mind sziiletese utan,

minthogy a kiilonleges biztositekok sziiksegesseget az 1924. i'vi, A Gyermek }ogaira Vonatkoz6 Genfi Nyilatkozat megallapf-

37

tottu, N azt az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, a gyermek­gondozassal foglalkoz6 szakosftott szervezetek es nemzetkozi Nzervezetek alapokmanya elismerte,

rninthogy az emberiseg a legjobbat kell hogy nyujtsa a gyer­mek szamara, ennek kovetkezteben,

a Kozgyules kinyilvanitja a Gyermek Jogaira Vonatkoz6 Jelen Nyi!atkozatot abb6I a celb61, hogy a gyermek gyermekkora hoi­dog legyen es hogy sajat, valamint a tarsadalom javara elvezze az abban meghatarozott jogokat es szabadsagokat, felhivja a sziil6ket, a ferfiakat es n6ket mint egyeneket, onkentes szerve­zeteket, helyi hat6sagokat es a kormanyokat, hogy ismerjek el e jogokat es torekedjenek azok megtartasara fokozatosan beveze­tett torvenyhozasi es egyeb intezkedesekkel az alabbi elvekkel 6sszhangban:

1. Elv

A gyermek elvezi a jelen Nyilatkozatban megallapitott jogo­kat. Minden gyermeknek, minden kivetel nelkiil, joga van ezek elvezetere, fajra, szinre, nemre, nyelvre, vallasra, politikai vagy mas velemenyre, nemzeti vagy tarsadalmi szarmazasra, vagyon­ra, sziUetesre, egyeb helyzetre, tekintet nelkiil legyen az akar a gyermeke vagy csaladjae.

2. Elv

A gyermek kiilOnleges vedelmet elvez s jogi, valamint egyeb eszkozokkel lehet6seget es alkalmat kap arra, hogy fizikailag, szellernileg, erkolcsileg, lelkileg es tarsadalmilag fejl6djek, egesz­seges es szokasos m6don a szabadsag es melt6sag viszonyai ko­zott. Az e celb61 elfogadott tOrvenyekben a dont6 meggondolas, a gyerrnek legjobb erdeke.

38

.1. Uv

A gyermek sziileteset6l kezdve jogosult nevre es allampol­H•irsagra.

.J. Elv

A gyermek elvezi a tarsadalombiztositas elveit. Joga van az ··w~szseges novekedesre es fejl6desre, ebb6l a celb61 kiilonleges Hondoskodast es vedelmet kell biztositani mind a gyermek, 111 i nd az anya szamara, beleertve a megfele16 sziiletes el6tti es Nziiletes utani gondoskodast. A gyermeknek joga van a meg­ft•lel6 taplalkozasra, lakasra, sz6rakozasra es orvosi szolgaltata­Nokra.

h. Elv

A fizikailag, szellemileg vagy tarsadalmilag hatranyos hely­'·' ·tben lev6 gyermeknek az ad ott helyzet altai megkivant kiilon­lt•ges kezelest, oktatast es gondoskodast kell biztositani.

,,, Elv

A gyermeknek, szemelyisege teljes es harmonikus kifejlesztese t'•rdekeben, szeretetre es megertesre van sziiksege. Ahollehetse­gt •s, sziil6i gondoskodas es sziil6i felel6sseg alatt n6 fel, de min­tlt•nkeppen szeretetteljes legkorben, erkolcsi es anyagi biztonsag­hun; a kisgyermeket, amennyiben nem allnak fenn kiilonleges ko­r·tilmenyek, nem lehet elszakitani az anyat61. A tarsadalomnak es ,, k<'>zhat6sagoknak kotelessege kiilonos gondot forditani a csalad nt-lkiili es a megfelel6 eltartasban szukolkod6 gyermekre. Auami ,·.H cgyeb segely foly6sitasa nagyobb csaladok gyermekei eltartasa r'nlekeben kivanatos.

39

~: ·':

7. Elv A gyermeknek joga van., az oktatasra, am ely ingyenes es

k5telez6, legalabbis az elemi 'iskolai fokon. A gyermeket olyan oktatasban kell reszesiteni, amely el6mozditja altalanos muvelt­seget es kepesse teszi, egyenl6 eselyek alapjan, kepessegei, egye­ni iteletei, erkolcsi es tarsadalmi felel6ssegerzete kifejlesztesere es arra, hogy a tarsadalom hasznos tagja legyen. A gyermek leg­jobb erdekei kell hogy az oktatasert es iranyitasaert felel6s sze­melyeket vezessek; ez a felel6sseg els6sorban a sziil6ket terheli.

A gyermeknek meg kell adni minden alkalmat a jatekra es sz6rakozasra, melynek az oktatassal azonos celokat kell szolgal­nia; a tarsadalomnak es a kozhat6sagoknak e jog elvezetenek el6mozditasara kell torekedniok.

8. Elv A gyermeknek minden koriilmenyek kozott els6kent kell ve­

delemben es segelyben reszesiilnie.

9. Elv A gyermeket vedeni kell az elhanyagolas, kegyetlenseg es ki­

zsakrnanyolas minden formajaval szemben. Semmilyen keres­kedelemnek nem lehet targya.

A gyermeket a megfelel6 als6 korhatar elerese el6tt nem lehet alkalmazni; semmikeppen nem lehet egeszsegere vagy oktatasa­ra karos vagy olyan foglalkozasra vagy alkalmazasra kesztetni, amely hatassal van fizikai, szellemi vagy erkolcsi fejl6desere.

10. Elv A gyermeket vedeni kell minden olyan gyakorlattal szemben,

amely faji, vallasi vagy mas megkiilOnboztetest taplal. A gyer-

40

mcket a megertes, tiirelem, a nepek kozotti baratsag bteke , , - es az 1\ltalanos testvEriseg szellemeben kell nevelni es annoak teljees tu-1tutaban, hogy energiajat es kepessegeit ernbertarsai s.z~lgah a tara

~zentelje.

A neveles jogar61, kotelesseger61 es a gyerme:k jo ~air61 ~zolo lcnti nyilatkozatokat es hatarozatokat minden tagall~m tor'Ven -

' '. ht 'k y he iktatta. Igy :Magyarorszag 1s, a e venes eve ben, torven:yere-ju rendeletkent elismerte ezek hazai ervenyet. (Mas dolog_, ~o

11 gyakorlatbantnind a vallasszabadsag, mind a nev~ Ies es r- gy -~teve-

l()des torvenyei n~m- ervenyesiiltek t6bb vonat:kozasban, pL a

hitoktatas szabctdsagaban.) Az ENSZ es ZtZ UNESCO hatarozatainak es aJ· anl<'i_sa:inak I - sze-

lcmeben sziiletett meg a rendszervaltas utan az ,,199(). t?vi 1"\,: tor-ocny a lelkiismereti es vallasszabadsagr6l, valamint az egyr-Juiz~kr61 , Pnnek 1. fejezetet, mely magaban foglalja a vallasos :nevele~ sza~ badsagat is, s "[{_ozoljiik a torven~ reszl~tes i~dol<la~at i.s CI.Z;; 5. §­hoz, illetve a &--7. §-hoz csatolt mdoklas elso reszet. Ezek:tnek a torvenyeknek illehet6segei szerint kell a Muvel6desj 1v1J.nis zteri­umnak kidolgo:znia gyermek- es ifjusagvedelmi valarnint ~ .... teve-lesi-oktatasai terveit.

1990. evi TV. torveny a Zelkiismereti es valltisszabadstigr6l, valamint az egyhtizaicrol

A magyaror:szagi egyhazak, felekezetek, vall~si k:.oz:csse .gek a tarsadalom kie:fJ1elked6 fontossagti, ertekhordoz;6 es. kozOSl:!i;egte­remt6 tenyez6iL· A hitelet korebe tartoz6 munkalkoCLasuk Iltellett kulturalis, nev.elesi-oktatasi, szocialis-egeszsegu.gyi tevekenyse-

41

gtikkel es a nemzeti tudat apolasaval is jelent6s szerepet nek be az orszag eletE~ben.

A lelkiismereti es vall~sszabadsag ervenyre juttatasa, a llla::.u.r.

meggy6z6deset tiszteletben tart6, a tolerancia elvet magatartas el6segitese erdekeben, es ennek garanciajakent az egyhazak 6nall6saganak biztositasa, az allammal fennall6 kap­csolatainak szabalyozasa celjab61 - osszhangban az alkotmany­nyal, tovabba a Magyar Koztarsasag nemzetkozi kotelezettseg­vallalasaival- az Orszaggyules a kovetkez6 alkotmanyereju tor­venyt alkotja:

I. fejezet A lelkiismereti es vallasszabadsag joga

1. § A lelkiismereti es vallasszabadsag mindenkit megillet6 alapvet6 emberi szabadsagjog, amelynek zavartalan gyakorlasat a Magyar Koztarsasag biztositja.

2. § (1) A lelkiismereti es vallasszabadsag joga magaban fog­lalja a vallas vagy mas lelkiismereti meggy6z6des szabad meg­valasztasat vagy elfogadasat, es azt a szabadsagot, hogy vallasat es meggy6z6deset mindenki vallasos cselekmenyek, szertarta­sok vegzese utjan vagy egyeb m6don- akar egyenileg, akar ma­sokkal egyiittesen- nyilvanosan vagy magankorben kinyilva­nithassa vagy kinyilvanitasat mell6zze, gyakorolhassa vagy ta­nithassa. (alkotmany 60. § (2) bek.)

(2) A vallas vagy mas lelkiismereti meggy6z6des terjesztese a tomegtajekoztatasi eszkozok utjan is tortenhet. Ebben az eset­ben e tevekenysegre a tajekoztatasra vonatkoz6 torveny rendel­kezeseit kell alkalmazni.

42

.I.~ (1) Vallasa, meggy6z6dese es azokkinyilvanitasa, illet6leg MV~tkorlasa miatt senkit semmilyen hatrany nem erhet es semmi­h:\lr t•l6ny nem illet meg.

(2) Anami (hatosagi) nyilvantartasba vallasi es mas meg­Mvf1:t.6desre vonatkoz6 adatot felvenni nem szabad. A nyilvan­hul•\sban mar szerepl6 ilyen adatr61 csak az erintett szemely VftKY -halala utan- egyenesagi rokona reszere adhat6 tajekoz­I141As.

t1. § A lelkiismereti es vallasszabadsag gyakorlasaban senkit IIJJIII szabad akadalyozni, a jog gyakorlasa azonban- ha t6rveny 1111\skent nem rendelkezik- nem mentesit az allampolgari kote­IJ~t.t•ltseg teljesitese al61.

fl. § A sziil6nek, gyamnak joga van ahhoz, hogy a kiskoru KYt•rmek erkolcsi es vallasi neveleser61. dontson, es arr61 111r~felel6en gondoskodjek.

h. § Az egyeni es kozossegi vallasgyakorlast lehet6ve kell ten­"' II szocialis, egeszsegiigyi, gyermek- es ifjusagvedelmi intez­m(•nyben gondozott, a biintetes-vegrehajtasi intezetben fogva llll'lott szamara.

7. § (1) A katonai letesitmenyben a katonai szolgalatot tel­l••sfl6 a vallasat- a szervezet mukodesi rendjevelosszhangban­r~yenileg szabadon gyakorolhatja.

(2) A katonai letesitmenyen kiviil a katonai szolgalatot tel­l••sft6 egyeni es kozossegi vallasgyakorlasa nem korlatozhat6.

H.§ (1) Az azonos hitelveket k6vet6k, vallasuk gyakorlasa cel­,,,h61, onkormanyzattal rendelkez6 vallasi kozosseget, egyhazat (•' tovabbiakban egyiitt: egyhaz) hozhatnak letre.

(2) Egyhaz minden olyan vallasi tevekenyseg vegzese celjab61 11lapithat6, amely az alkotmannyal nem ellentetes es amely tor­v(·nybe nem iitkozik.

43

Reszletes indokltis

Az 5. §-hoz

A Javaslat kinyilvanitja a lelkiismereti es a vallasszabadsag­hoz kapcsol6d6 azt a jogosultsagot is, hogy a sziil6, illet6leg- ha a kiskoru nem all sziiloi feliigyelet alatt - a gyam dontson, es megfeleloen gondoskodjek a kiskoru gyermek erkolcsi es vallasi neveleser61. Ez alapjan a szii16 vagy a gyam rendelkezhet a fel­iigyelete alatt all6 kiskoru vallasi hovatartozasar61, s donthet a gyermek ateista vagy vallasos nevelese, neveltetese {pl. hitokta­tason val6 reszvetel, iskolavalasztas) tekinteteben is. Ha a gyer­meket nem a sziil6, gyam gondozza, a gondoz6 (pl. nagysziil6, nevel6sziil6) altai nylijtott neveles tartalma vegs6 soron a sziil6, gyam megbizasat61 fiigg.

A 6-7~ §-hoz

A lelkiismereti es vallasszabadsag joganak gyakorla.sa korla­tokba iitkozhet, ha a szemely- tobbnyire nem sajat akaratab61-olyan intezmenybe, szervezetbe keriil, amelynek szigoru zart rendje, fegyelme van (pl. borton, k6rhaz). Minthogy a lelkiisme­reti es vallasszabadsag az ember legszemelyesebb joga, ennek gyakorlasat meg ilyen helyzetben sem lehet megvonni.

A szocialis, egeszsegiigyi, gyermek- es ifjusagvedelmi intez­menyekben, a biintetes-vegrehajtasi intezetekben - rendeltete­siiket figyelembe veve - olyan mukodesi rendet kell kialakftani, hogy az ott gondozottak, illet6leg fogvatartottak vallasukat -akar egyenileg, akar kozosen - gyakorolhassak.

Mind az ENSZ, mind a magyar tOrvenyek a neveles jogat es kotelesseget a csaltidra illetve a szUZOkre alapitjak, mint az emberi elet alapkozossegere, amelyben az ember megsziiletik es szeme-

44

lyiHf\~l' meghataroz6 m6don kiteljesedhet. Ezt a csaladkozpontu 111c•mleletet igyekeztek figyelembe venni mas tOrvenyes rendel­~l":thek is, igy pl. a 201/1990 MKM utmutat6 ,a vallasoktatassal t\NNzefiigg6 iskolai feladatokr61". ,A kiskoru gyermek sziiloje a v111ll1soktatasban val6 reszvetel iranti igenyet az egyhazi jogi sze­mf\ly altai megjelolt helyen es id6ben jelentheti be" (3. pont).

Az emberi jogok deklartici6ja (1954. dec. 10. 20. §) szerint is a 111.tll6k joga, hogy gyermekuk vallasos nevelesenek m6djat megva-111HHzak.

Az ENSZ-alapokmanyok csaladkozpontu szemleletet tiikrozi 11 hazai Ifjusagr61 sz616 1971. evi IV. torveny is: ,Az ifjusag felne­,,,.lfse es a r6la torteno gondoskodtis elsosorban a szii.lOk kotelessege" (6).

Az 1976. evi 8. sz. tOrvenyerejtl rendelet (Magyar Kozlony I'J76. IV. 22.) pedig az ENSZ polgari es politikai jogok nemzetkozi ··~ysegokmanyat iktatja tOrvenybe, amely szerint (18. cikk 4. pont) ,az egysegokmany reszesallamai kotelezik magukat a Hz0l6k es torvenyes gyamok ama szabadsaganak tiszteletben lu rtasara, hogy gyermekeik vallasos es erkolcsi neveleset sajat meg­.~ytfzodesuknek megfeleloen biztosftsak".

Az elmondottak es idezetek alapjan megallapithatjuk, hogy a .>~zaLOk elsodleges nevelesi es iskolavalasztasi joga es kotelessege nem­t.l'tkozi es helyi alapokkal es hatterrel rendelkezik. Az allamnak t-H kormanyzatnak kotelessege ezeket a jogokat tiszteletben tar­luni es minden vonatkozasban (anyagiakban is) tamogatni.

45

8. A neveles f6rumai

Az el6z6 fejezetb61 vilagosan kihinik, hogy a nevelesi jog es ko­telesseg reszben· tOrtenelmi, reszben nemzetkozi jogi alapokon nyugszik, s ezeket az alapokat minden jogallam elismeri. Torve­nyek biztositjak, hogy ezeket a jogokat es kotelessegeket- terme­szetes es intezmenyes formaban - harom forum gyakorolja: a csa­lad, az allam es az egyhaz. Mindharomnak megvan a maga sajatos nevelesi teriilete, celja es m6dszere, ugyanakkor mindharom reszt vesz az altalanos nevelesi elvek, jogok es feladatok gyakor-

lasaban. Mindharom nevelesi f6rumot a II. Vatikani Zsinat is elismeri

es meghatarozza a ,Gravissimum educationis" kezdetu zsinati ne­velesi nyilatkozatban (Nyilatkozat a kereszteny nevelesr61"), bar kifejezetten es els6sorban az egyhaz jogait es kotelessegeit ki­vanja hangsulyozni, de a kereszteny csalad elsodleges jogainak es kotelessegeinek a figyelembevetelevel. A katolikus egyhaz min­dig is ezekre az alapokra hivatkozott, a zsinati okmanyt megel6z6en is, s megeh~gedessel vette tudomasul, az ENSZ alap­okmanyai ezeket az alapokat es f6rumokat elismertek, ezert a zsinati okmany hivatkozik is az ENSZ hatarozataira, termeszete­sen az egyhaz jogait illetoen is. A zsinati nyilatkozathoz hason-16an targyaljak mas zsinati okmanyok is az egyhaz nevelesi jo­gait, igy a Hatarozat a papnevelesr6l es a Gaudium et Spes kezdetu konstituci6 (,Lelkipasztori konstituci6 az egyhaz es a mai vilag viszonyar61"). Ezeknek a zsinati okmanyoknak nyoman jelent meg hitoktatasr61 sz616 Directorium Catechisticum Generale (1971), majd az 1977. okt6bereben iilesezo Altalanos Piispoki Szinod eredmenyeit osszefoglal6 Catechesi Tradendae kezdetu apostoli buzditas (1979), II. Janos Pal papa tekintelyevel. (Az 1977-es szi-

46

lle·ulu~tt meg VI. Pal papa hivta ossze) Ugyancsak ide kell sorol­tlllllk nz alapveto nevelesi (hitoktatasi) dokumentumok koze VI. !•At p~pa l:vangelii Nuntiandi kezdetu apostoli buzditasat (1976). lltrkc•t minden kereszteny pedag6gusnak j61 kell ismernie.

A lt•IHorolt zsinati illetve zsinat utani okmanyok elozmenyei ~Mill kUionosen ket papai iratra kell meg hivatkoznunk: XL I'IIIM:t. papa ,Divini illius Magistri" kezdetu enciklikajara (1929) '"' X II. l'iusz ,Summi pontificatus" kezdetu elso enciklikajara ( I'J:\11). Az elso az egyhaz altalanos nevelesi es oktatasi (hitokta­IA•IIi) jogait szandekozott biztositani, kiemelve az egyhaz kiilde­tthcc'l, nmelyet az Isteni Mestert61 kapott az apostolok kozvetite­llt\vrl, valamint a sziil6k jogait es kotelesseget a hitbeli es erkol­I'Ml twvelesben, amint ezeket mar az Egyhazi Torvenykonyv is tt\rv(tnybe iktatta (CIC 1335. 1113. can.). A neveles az egyhaz (es ht.tlll\t' a kereszteny csalad) szent kOtelessege, amelyr61 semmilyen ~Ortllmenyek kozott sem mondhat le.

X II. Piusz papa enciklikaja a ,tarsadalom ujjaneveleset" hizi ~I ,,,., t•gyhaz alapvet6 feladatanak, s ebben a programban elso httlyc•n all a vallasi neveles, amely a legfontosabbra, a krisztusi 1/rltt' vcz.eti az emberiseget. A korlevel ramutat arra, hogy igen runloH a vallasos nevelesben a termeszetes alapok kidolgozasa: ltjl~~t~gunkat edzettebb, egeszsegesebb, felelossegteljesebb elet­lltfhtHrn elvezetni, de ugyanakkor meg kell nyitni elottiik a ter­lll~~t:t.l'tfeletti elet forrasait is, mert ezek, a kegyelmi forrasok tud­JAk nmk kialakitani az emberhez melt6 krisztusi elet teljesseget (v In 10,10).

A:t. uj Egyhazi Torvenykonyv (1983) kodifikalja a sziil6k neve-11111 I• 1gat es kotelesseget, s ezzel a csaladot jeloli meg az elso ne­YtMHI forumkent, nemcsak a vallasos nevelesben, hanem minden Yllllnlkllzasban: ,A szii16k legsulyosabb kotelessege es els6dleges

47

joga, hogy erejiikho~ merten gondoskodjanak gyermekeik fizi­kai, szocialis, kulturalis, erkolcsi es vallasi neveleser61" (1136. ka­non). Ez a jog es koteless~g nem a torvenyb61, hanem a hazassag (szentsegi hazassag) termeszeteb61 es celjab61 fakad (vo. 1055. ka-

non). A fenti dokumentumok tehat egyforman a csaladot tartjak a

neveles legels6 es legfontosabb helyenek, de elismerik mint nevel6 ,intezmenyt" az egyhtlzat es az allamot is.

Az a kerdes, a harom forum koziil melyiknek mi az illetekesse­ge a nevelesben? E tekintetben is ajogi (termeszetjogi) es tOrtenel­mi hagyomanyokat kell figyelembe venni.

a) A csaladot (szii16ket) minden vonatkozasban els6seg illeti meg a neveles teren, ahogyan a mar idezett CIC 1135. ka­nonja is megallapitja. A sziil6knek kell gondoskodniok

48

gyermekeik fizikai (testi), szocialis (tarsadalmi, kozossegi) kulturalis (ertelmi, oktatasi, muveszeti, esztetikai stb)

erkolcsi es vallasi neveleser61. A hajdani nagycsaltldok funkci6i (termeszetes feladatai) ko­zott mind a negy alapfeladatot megtalaljuk, azokban a ko­rokban is, amikor meg az allami iskolai es nevelesi intezme-

nyek nem fejl6dtek ki. A Gravissium Educationis (1965) szerint is a csaltldi nevelesben szemelyisegalakitasr61 van sz6, de nemcsak egyeni (az egyen celjanak megfelel6en), hanem kozossegi szerint is, vagyis a csalad feladata, hogy bevezesse az (a gyermeket) a tarsadalomba (kozeletbe) es az egyhazba egyhaz miszb~riumaba, a vallasi eletbe, a liturgiaba stb).

h) Az allam nevelesi feladatai koziil kiemeli a zsinati okmany, hogy a nevel6k ,tegyek alkalmassa a fiatalokat a kozelet­ben val6 szereplesre, ella tva 6ket a sziikseges es hasznos is­meretekkel, igy tevekenyen bele tudnak kapcsol6dni a kii-1<.\nfele kozossegek eletebe, megnyilnak a masokkal val6 pchbeszedre es keszsegesek lesznek a kozj6 el6mozditasa­ra" (1. pont). Kiter az okmany a kozossegi felelossegtudat ne­velesere es az alapvet6 emberi jogok tiszteletben tartasara.

r) Az egyhtlz a.Italanos nevelesi szabadsagar61 es jogair61 mar Mrgyaltunk az el6z6ekben. Ezek koziil kiemeli az okmany uz egyhtlz iskolajogat es azt a sajatos kotelesseget, hogy krisztu­si kiildetesenek megfele16en biztositani tudja az ember ter­meszetfeletti vegs6 celjanak eleresehez sziikseges kegyelmi felteteleket es eszkozoket.

Mindharom forum csak akkor tudja bet6lteni altalanos es sa­/tlloH hivatasat, ha egyiitt mukodve, de 6na116an es szabadon, Sa­jAIIIH celjainak megfelel6en kepes megva16sitani nevelesi celkitu­'''~l'il, az egyetemes emberi es kereszteny ertekrend alapjan.

A csaladi neveles legnagyobb gondja manapsag, hogy a leg­tnhh l'setben a csaladszocio16giai valtozasok miatt a mai kiscsaltld vr1gy felcsaladtipusu kozosseg nem tud eleget tenni nevelesi fel­~td,•lainak, meg a nagycsaladok hagyomanyos m6dszerevel (ge­nrnki6r61 generaci6ra hagyomanyozva) sem. Az ifjusag, a lrc•11d6 sziil6k sehol sem kapnak megfelel6 felkeszitest nevelesi lrvl·kenysegiikre, sem az egyhaz, sem az allam kezdemenyeze­lli'IH~I. Mindket f6rumon tortentek ugyan pr6balkozasok es ki­llt'l'll'lt'k, egyhazilag a hazassagkotest es a keresztelest megel6z6-t!ll, dl' az eddigi eredmenyek meglehet6sen hianyosak. Ha pe­t11p, ,, l'saladi nevelesi alapok hianyoznak, igen nehez helyzetbe

49

keri.il az allami oktatas es kozossegi neveles, ugyanigy az az erkolcsi es vallasi neve1esben. Eppen ezert ilyen koriilmenyek kozott az egyhaz szamara is a legfontosabb teend6k koze tarto­zik a kereszteny csalad nevelesi programjanak kialakitasa, javasla­ta es iranyitasa. Az egyhaznak eget6 gondjai koze tartozik az is­kolaiigy es a tanarkepzes mellett a feln6ttkepzes is, amely maga­ban foglalja a sziil6kepzest is. (Nemetorszagban egy-ket j6 mutatkozik az U.n. ,Katholische Elternbildung kereteben.)

Az allamnak pedig szinten a legfontosabb feladatai koze tar­tozik, hogy minden sziikseges eszkozzel tamogassa mind a csa­ladi nevelest, mind az egyhazi (vallasos) nevelest es oktatast, hi­szen ugyanaz a csalad a tarsadalom alapsejtje, amely az e ze is (,ecclesiola"). Erkolcsi tragediahoz es a harmonikus tarsa­dalmi elet felbomlasahoz vezetett minden olyan kulturharc, amely az egyhaz ellen uszitotta a politikat es korlatozni toreke­dett az egyhaz szabadsagat es nevelesi mukodeset (iskolak alla-

mositasa, hitoktatas elnyomasa stb).

50

Felhasznalt es ajanlott irodalom az I. reszhez:

1\1. t•mberi jogok dokumentumokban. Budapest 1976. (Osz­IIH'flllflotta: Kovacs Istvan es Szabo Imre. Kozgazdasagi es Jogi ~onyvkiad6.) (Ebb6l a konyvb6l val6k az ENSZ alapokmanyok

h te'u•ll'i) ( 'Hl'rhati J6zsef-Fabian Arpad (szerk.): A II. Vatikani Zsinat ta-

tiiii'IHn. (Ebben megtalalhat6 a Gravissimum Educationis teljes szo­v~~t· ~H bevezet6 magyarazata, valamint mas zsinati idezetek a

ti~VI'l~sr61.) Budapest 1975. VI. Pal papa: Evangelii Nuntiandi. (Magyar szovege: A II. Va-

tikani Zsinat tanitasa c. konyvben.) lhlax6giai Lexikon. I-IV (F6szerk.: Nagy Sandor.) Budapest

1976. I :rtf.o.;s Alfred: A vallasneveles. Budapest e.n. (1943.) lhlux6gia. (Szerk. Bruckner Akos.) Budapest 1991. Nthuisi Miklos (szerk.): Pedag6gia. Budapest 1971. (Tanarkep-

z6 F6iskolai tankonyvek.) Marczell Mihtily: A bontakoz6 elet. I-VIII. Budapest 1932-33. llandbuch der Religionspiidagogik. 1-3. (Schriftleitung: Erich

Feifel.) Ziirich-Einsiedeln-Koln 1975. ( )/usz Piispoki Konferencia: A csaladok lelki gondozasa. Buda­

pest 1994. Ford.: Domonkos Gyorgy.

51

Osszefoglal6 kerdesek

1. Mit jelentett eredetileg a pedag6gia es a ,neveles" sz6? 2. Hogyan sz6l a neveles {pedag6gia) koriilir6 meghatarozasa? 3. Mia ,vallaspedag6gia" fogalma es meghatarozasa? 4. Mit jelent az ,oktatas" es ,kepzes"? 5. Lehetseges-e a neveles? Milyen elmeletek vannak? 6. Mennyire befolyasolja a szemelyiseget az orokles es a kor­

nyezet? 7. Mia szerepe a vallasi nevelesnek? 8. Mi a tobblete a vallasos nevelesnek az lin. semleges neveles­

sel szemben? Van-e semleges neveles? 9. Kiknek az els6dleges joga es kotelessege a neveles? Mit

mond errOl az ENSZ ,Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkoza-

t "? a . 10. Melyek az ENSZ ,A gyermek jogaira vonatkoz6 nyilatkoza-

tanak" f6bb pontjai? 11. Mit mond az 1990. evi IV. torveny a nevelesr6l (a lelkiisme­

reti es vallasszabadsagr6l)? 12. Melyek a neveles ,,f6rumai"? 13. Mit tanit a II. Vatikani Zsinat a nevelesr61, els6sorban a val­

lasi nevelesr6l? 14. Mia feladata a csaladnak (kereszteny csaladnak), az egyha.z­

nak es az allamnak a nevelesben a ,Gravissimum educatio­

nis" szerint? 15. Kinek a feladata a neveles megszervezese?

52

II. A NEVELES CELJA, TERMESZETE ES AIAPELVEI

1. Bevezetes

I'" " ncveles meghatarozasanak lenyeget egy sz6ban akarjuk nlllll.t>lo~lulni, azt kell mondanunk: szemelyisegfejlesztes. Ez az .. MYII:f.uvus, clltalanos ,meghatarozas" megjeloli a nevelesi teve­~tlllyK(·~ ,targyat", az emberi szemelyt, akit neveliink. Ahhoz .,_unhan, hogy a nevelesi tevekenyseg eredmenyesen megval6-IUI!on, ismerniink kell az emberi szemelyiseg termeszetet, celja-11, " ,h•jlesztes" konkret lehet6segeit es korlatait. Ezekkel a ker­til)llt>kkcl foglalkozik a filoz6fiai es teol6giai antropol6gia (ember­tim), H ezeken beliil a pedag6giai pszichol6gia: hogyan es mint le­hlll nt. emberi szemelyiseget alakitani es fejleszteni ugy, hogy az tllllllt'r meg6rizze es megelje szemelyes onall6sagat (individualis •MYH(·~et) s ugyanakkor onmaga tokeletesitesere befogadja a ter­lll~l'lt.l'tes es a termeszetfeletti vilag fejleszt6 hatasait, pozitiv ala-

~11(1 t•r6it. A f'iloz6fiai antropol6gia mindig vilagnezeti jellegli, feltetelezi te-

hAI•t hitbeli meggy6z6des vagy elutasitas logikajat, ezert a teljes vAI•tHzhoz es a teljes emberkephez sziiksegiink van a teol6giai szem­liUrl rnegallapitasaira is, mert ,az ember kerdezesenek transzcen­t1rtnH tavlata es transzcendentalis feltetele van. Vallasi nyelven lllt>~fogalmazva azt is mondhatjuk, hogy az ember lenyege alig­hn (•rthet6 meg kimerit6 m6don Isten letezese nelkiil" (BOLBERITZ

I'AI.: lsten, ember, vallas. Budapest 1987. 184.). Nem fogadhatjuk el leJhM a nevelesi tevekenyseg alapjaul sem a materialista, sem mas

53

ateista filoz6fia szemll~letet, mert mindegyik teves emberkeppel rendelkezik, ezert sem a neveles termeszetet, sem a tevek"'

1

celkitt1zeseit, meg kevesbe a neveles alapelveit nem tudja

talanul meghat<irozni. A kovetkez6 neveleselmeleti reszben mi a kereszteny filoz6fiai es

teol6giai antropol6gia alapjan targyaljuk a neveles ,targyat", a ki­teljesitesre torekv6 emberi szemelyiseget. Mindenekel6tt beszPl­niink kell ha vazlatosan is- a szemelyiseg mibenleter61 es

ges kepessegeir61, tulajdonsagair61.

2. A szemelyiseg titka

Minden feln6tt ember megtapasztalhatja onmagaban tenyt, hogy 0nall6 egyeniseg (individuum), vagyis Qn-wuaLa, egyeni ertelmi kepessege, sajat akarata es erzelme, valasztasi dontesi szabadsaga van j6 es rossz kozott. Ez a tapasztalat alapja az en-tudat fejl6desenek (fejlesztesenek) es ervenyesiile nek mar az els6 dackorszakban, a 2-3. eletev koriil. Ez a tapasz­talat az alapja a szemely illetve szemelyiseg meghatarozasanak miszerint a szemelyiseg (latinul persona= maszk, szerep, l.r~r~v­ter) az az egyeni forma, amelyben az ember sajatos alakjat es megval6sitja es kialakitja es sajatos eletformajat megeli.

Az emberi szemelyiseg mindenkor testi-szellemi-lelki egyseg, testes a lelek kolcsonosen egymasrautalt egysege, amelyben me talalhat6k az osszes adottsagok, lehet6segek, keszsegek es saj tossagok, amelyek a sajatos emberseget egyiittesen alkotjak. ben az egysegben ervenyesiilnek azok a kornyezeti hatasok, meszetes es termeszetfeletti er6k, tudatos es tudatalatti

54

•••IA,.,,k, umelyek segitik vagy akadalyozzak a szemelyiseg kiala­~ui•'H•~l, uz egyeni karakter, az onmagaval azonosulni tud6 en let­' tJJOII(•I. Mindez fejl6desi folyamatban tortenik, amelyben lehet6ve vAll" II mar kialakult belatasok, meggy6z6desek es magatartasok

AIJ'lrl(•kclese, gazdagitasa es tokeletesitese. !1/,tlkcbb ertelemben a szemelyiseg olyan szemelyt jelent, aki­

,,~111 llll'~van az alkalmassag es keszseg az onnevelesre, megvan • ., ~~···ny az atformal6dasra es a tokeletesedesre, vagyis a terme­lllrh•H eH termeszetfeletti ertekek befogadasara. Az igazi szeme­lvh.c"p, k()rnyezetevel es a tarsadalommal ,cserekapcsolatban" el, ltthAI u~y ,ens sociale", hogy a kozosseg (tarsadalom) es egyen ttMVIIH~Ht szolgaljak es gazdagitjak. A szemelyiseg legfontosabb lllc'IIIYl'i: a szeretet, amelyben kibontakoztatja onmagat, tovabba a ltulh.Juritas es a szubszidiaritas. Az igazi szemelyisegb61 nem hi­AIIytl:r.hat az alazatossag (lethelyzetenek targyilagos fellsmere­It~), vnlamint a termeszetes erkolcsi erenyek, amelyekre raepiil-

lwl 11 vallasossag es a kegyelem vilaga. 1\1, ember szemelyiseget - az en-tudat eros hangsulyaval -

'''" mtlvesz, ir6 es kolt6 megfogalmazta mar muveiben (a muve­url t'H:t.kozeivel), talan a legszebben Ady Endre ,Szeretnem, ha

UJ'Irlllrrzek" C. verseben: Sem ut6dja, sem boldog 6se, Sem rokona, sem ismer6se Nem vagyok senkinek, Nem vagyok senkinek.

Vagyok, mint minden ember fenseg, Eszak-fok, titok, idegenseg, Liderces, messze feny, Liderces, messze feny.

55

De jaj, nem tudok fgy maradni, Szeretnem magam megmutatni, Hogy ltitva lass'anak, Hogy latva lassanak.

Ezert minden: onkfnzas, enek: Szeretnem, hogyha szeretnenek S lennek valakie, Lennek valakie.

A filoz6£!-ai antropol6gia meg<Hlapitasait a bibliai-teol6giai ropol6gia - a kinyilatkoztatas es teol6giai reflexi6 alapjan -alabbi tetelekkel egesziti ki es teszi teljesse:

a) Az embert Isten teremtette: "Teremtsi.ink embert sunkra, magunkhoz hasonl6va" (Ter 1,26) ,lsten remtette az embert, sajat kepmasara alkotta, ferfinak

nonek teremtette" (Ter 1,27). b) Az ember: testes Zelek egysege. ,Az Uristen megalkotta az

bert a fold porab61 es orraba lehelte az elet lehelletet.

lett az ember el6lennye" (Ter 2,7). c) Az elso emberek osallapota, lstennel val6 kapcsolata

romlott a bunbeeses kovetkezteben (Ter 3. fej.): ertelme homalyosodott, akarata rosszrahajl6 lett.

d) Is ten azonban megvaltast igert ( ennek bizonysaga az 6szovetseg), s ez az igeret Jezus Krisztusban teljesedett (Ujszovetseg). Az ember Jezus Krisztusban Isten 1u~auu

.56

gyermekeve lett, s bar az ateredo bun (szenvedes, halal stb) viselnie kell, ujra megnyilt elotte (jrok elet lehetosege. E tekintetben is megmaradt ClL.UHUCUI

az ember szabadsaga: ,Quite creavit sine te, non te ·

sine te" (,Aki megteremtett teged beleegyezesed nelki.il, az nem fog i.idvoziteni hozzajarulasod nelki.il" - Szent Agos­

ton). c) A krisztusi megvaltas ertelmeben azonban az ember sza­

badsagat nem az jelenti, hogy valaszthat a j6 es a rossz ko­zott, hanem hogy az ember egyi.ittmukodhet tudatosan es szabadon Isten tervevel es i.idvozito szeretetevel, amikor

megadja kegyelmi segitseget. --~-f) A kereszteny pedag6gia egyik legf6bb feladata mar a gyer­

mekkorban, hogy a nevelessel felkeszitse a gyermeket a ter­meszetfeletti adomanyok befogadasara. Ennek erdekeben szi.ikseges az ember termeszetenek, kepessegeinek es adottsagainak, az ertelemnek, akaratnak es erzelemnek, to­vabba a termeszetes erenyeknek vallasos szellemben val6 (

muvelese. g) A kereszteny neveles sajatos feladata a teol6giai erenyek

(hit, remeny, szeretet) es az erkolcsi erenyek erositese, ta­mogatasa. Csak a vallasossag erenyeben tud az emberi sze­

melyiseg kiteljesedni.

3. A neveles folyamata

A nevel_~ szemelyisegfejleszttf§_Jogalma"- lelektani meghataro­,,,~H szerint- a n~clt~jQlyamtd.RL~Jlitja_gl_ote:rl?~ •. vagyis a benso il.(•pessegeknek es adottsagoknak dinamikus megszervezeset, nmcly altai meghatarozottjellemme (karakter) fejlodi.ink. Ebben a Nt.l'mleletben a szemelyiseg fogalma nemcsak az egyeni jellegze­h·HHcgek, kepessegek es adottsagok OSSzesseget jelenti, hanem

57

·I

azt a min6seget is, ahogyan valaki szemelyiseget kifejezi es ezal­tal masokra hatast gyakorol. Ezt a hatas-min6seget Christina Buhler nemet pszichol6gus (sz. 1893) a szemelyiseg erejenek, di­namilaijanak nevezi. Az erett, eros szemelyiseg tehat olyan jelle­met jelent, aki masokra is hatast tud gyakorolni. Buhler szerint tehat a jellem fogalma abban kulonbozik a szemelyiseg altalanos fogalmat61, hogy megjeloli a szemelyiseg ertek-min6seget is.

A szemelyiseg dinamikus szervezettsege es rendezettsege ab­ban nyilvanul meg, hogy az egyen (individuum) egesz magatar­tasa soran £6 iranyulasokat mutat, amelyek rendez6 elvkent (principium) jelennek meg az ember eleteben. Ezek a magatarta­sunkat iranyit6, rendez6 er6k neha igen szembetun6ek, olykor kevesbe eszrevehet6k. Hianyuk eseten viszont szemelyisegzava­rok lephetnek fel, amelyek akadalyozhatjak a hatarozott jellem kialakulasat. A nevel6 feladata az is, hogy ezeket a zavarokat eszrevegye es elharitsa, a szemelyiseg reorganizalasa (ujraszer-

vezese) altai. Altalaban az organizaci6 szandekolt eredmenye, hogy a mo-

tivumok alapjan motivalt cselekves (megokolt cselekves) jon let­re. A motivumok ( cselekvesunk okai) lehetnek tudatosak, felig tu­datosak vagy tudatt(;llanok. Tudatos motivumoknak nevezzuk el­s6sorban a szemelyiseg id6szeru es alland6, kozbiils6 es vegs6 eletceljait. A felig tudatos vagy tudattalan motivumok pedig az ember eleteben kenyszerit6 er6vel megjelen6 sziiksegletek es osz­tOnok. Az egeszseges szemelyiseg ezeket a reszfolyamatokat ugy eli meg, hogy rendet es egyseget erez lelkeben, ugyanakkor azt is ateli, hogy valtozasra kepes, vagyis szemelyisege elasztikus (rugalmas). Az egeszseges szemelyiseg ezeket a pozitiv (el6re­mutat6, fejleszt6, celtudatos) valtozasokat kontinuitaskent (egymasra utal6, egymasb61 kovetkez6 esemenykent) eli meg,

58

mig a szemelyisegzavarban szenved6k tobbe-kevesbe diszkon­tinuitaskent, azaz varatlan, zavar6, megokolatlan esemenykent (•lik at. A szemelyisegfejleszt6 valtozasokban tehat igen nagy jl'lent6sege van celoknak. Christina Buhler szerint: ,Aki lelkileg l'geszseges es j61 organizaltan mukodik, tobbe-kevesbe tudja, hogy melyek a £6- es mellektarekvesei, mik a kozelebbi es tavo­labbi celjai. A lelkileg nem j61 organizaltnak gyakran nincsen t iszta kepe arr61, hogy tulajdonkeppen mik a £6- es mellekceljai. A lelkileg beteget konfliktusai szetszakitjak, igy egy id6ben tabb n:•J eleresere torekszik, amelyek mindegyike osszeegyezhetet­

lt·n a masikkal." A szemelyisegfejleszt6 organizaci6 az id6kateg6riakra is kiter­

jt•d. A jelen torekveseinek mindig a jov6re kell iranyulniuk, es fel­Hdatainkat ugy kell megoldanunk, hogy a mult tanulsagait, j6 es n 1ssz tapasztalatait is figyelembe vegyuk. Az id6kateg6riak osz­HI'.ezavarasa legelesebben a schizophreniaban mutatkozik meg, 11rnikor a beteg mas szemelyisegnek vallja magat, mint ami val6-j{lban. (Pl. azt mondja magar61, hogy 6 Jezus Krisztus.) Enyhebb ldentitaszavarnak szamit a hipochondria, amikor valaki maga­llilk ,kepzeli be" masok betegsegeit olyannyira, hogy altunete­!..l't produkal. Neurotikusoknal az is el6fordulhat, hogy eleve el­c'•rhetetlen celokat tuznek maguk ele. Sokan vannak olyanok, 11kik celok, torekvesek nelkiil pr6baljak elni eletuket. A szorongas '" rnegzavarhatja a szemelyiseg organizaci6jat, mert zavartta, te­'' 1v6va alakitja az egyent, s az ilyenek nehezen tudnak szilard

lt'lll'mme valni. A szemelyiseg organizaci6ja mindig a test-lelek egysegeben es

c-r,ymasrahatasaban tartenik, ezert a szemelyiseg fejl6dese nem vlllilszthat6 el testi adottsagokt61, az U.n. szomatikus tenyez6kt6l, tp,y pl. a szexualist61. Az identitas kerdeseben nagyon jelent6s

59

dolog, hogy az ember ,elfogadja-e" nemi meghahirozottsagat, vagyis hogy ferfias fer~ vagy n6ies n6 akar-e lenni.

Hasonl6keppen elvalpszthatatlan a szemelyiseg fejl6dese a kOrnyezet va16sagat61, akar tudatos, akar tudatalatti hatasokr61 van sz6. Ezert nagy szerepe van a jellem alakitasaban a csaladi szoci­alizaci6nak: hogyan kapcsol6dik a gyermek sziileihez, testverei­hez, ahhoz a primer kozosseghez, amelyet csaladnak neveziink. Vallaspedag6giai szempontb61 is meghataroz6 er6lehet a csalad, a kozosseg tapasztalata, j6 peldaja, magatartasa, tekintelye. A csalad az els6 pr6baja annak is, tudunk-e alkalmazkodni masok­hoz ugy, hogy ne adjuk fel egyenisegiinket es 6nall6sagunkat, hanem sajat tehetsegiinkkel, kepessegei~kkel es tOrekveseinkkel gazdagitsuk a k6zosseg eletet. A csaladban alakulhat ki a legjob­ban az az altruista magatartas, amelyre raepiilhet a szeretet isteni adomanya.

V egiil a neveles folyamataban tekintetbe kell venniink a gyermek, az ifju eletkori, fejlodeslelektani sajatossagait es lehetose­geit. A gyakorlati lelektan eredmenyei alapjan rna mar megle­het6sen pontosan megallapfthatjuk azokat az eletkori hatarokat, amikor figyelemremelt6 valtozas t6rtenik az ember eleteben, er­telmi, akarati es erzelmi vonatkozasban. Nyelvtud6sok szerint egy-egy nyelv mar a szavak fogalomkorebe es jelentesebe beepi­ti az eletkori fazishatarokat. A latin nyelv peldaul 14 evenkent bek6vetkez6 valtozasokra utal:

60

1-14 eves korig: puer (gyermek), 14-28-ig adolescens (fejl6d6, n6vekv6) 28-42-ig iuvenis (fiatal, ifju) 42-56-ig vir. ill mulier (erett ferfi ill. asszony) 56 fol6tt: senex (tiszteletremelt6 6reg)

az ember.

Mas-mas szempontb61 kiilonb6z6 eletszakaszokat allapitha-1•• nk meg. A neveles es iskolazas szempontjab61 az alabbi felosz­Ms az altalanosan fogadott: 2 h6napos korig: ujsziilott

2 h6napt61 1 evig: csecsem6 1-3 evig: kisgyermek 3-6-ig: 6vodas 6-9-ig als6 tagozatos iskolas 9-12-ig fels6 tagozatos iskolas 12-14-ig serdiil6koru iskolas 14-18-ig kozepiskolas a gyermek es az ifju.

Charlotte Buhler, aki a dinamikus szemelyisegfejlesztes hive, lf\lektani szempontb61 ugyanennek a korszaknak eletkori fazisa-11 az alabbiakban hatarozza meg:

1. eletev: a pillanatnyi 6ntudat kifejl6dese, az onall6 mozgas kialakulasa

2-4. eletev: a szubjektiv jelentesek fele fordulas, a dolgok ertelmet es erteket kialakit6 id6szak

5-8. eletev:

9-13. eletev:

14-19. eletev:

a kozossegbe val6 beilleszkedesnek, a kotelesseg, teljesftmeny, munka es alkotas realizalasanak id6szaka a tudasra, a szemelyes szabadsagra es eros ,en" -tudatra t6rekv6 id6szak a szubjektiv es objektiv viszonylatok szintezisenek, a kornyez6 vilagba val6 beilleszkedesnek, a val6saggal val6 kapcsolat megszilarditasanak az id6szaka.

61

Nagy Ldszl6, aki pedag6glal rendszer~ben ttt. ~rdekldd~at

ponti jelent6segllnek, lelki jelem1egnek, tartja, ebb61 a ··--_.. pontb61 5 eletszakaszt kU16nbOztet meg:

0-3. ev: az erzeki erdekl6des id6szaka 3-7. ev: aszubjektiv erdekl6des szakasza 7-10. ev: az objektiv erdek16des szakasza 10-15. ev: az alland6 objektiv erdekl6des

szakasza 15-20. ev: a logikai (elvont) erdekl6des

szakasza.

A felsorolt kateg6riak es fazisok reszletezesevel 'a fejlt1• deslelektan foglalkozik, amely onall6 tudomanyaga lett a pszicho• 16gianak. (A hallgat6k az altalanos lelektanban talalkoznak en• nek gyakorlatias kifejtesevel es alkalmazasaval.)

A neveles folyamatar6l sz616 tudnival6kat osszefoglalva megalla­pithatjuk:

62

- A neveles fogalma - lelektani szempontb61 - a szemelyiseg dinamikus es folyamatos megszervezeset jelenti.

- A szemelyiseg dinamikus organizaci6jaban kozponti szere­pi.ik van a fo iranyulasoknak, amelyek rendez6 elvkent jelen­nek meg az ember eleteben. (A vallasos ember szamara a £6 iranyulasok a Krisztus-kovetesben jelennek meg tartalmilag es gyakorlatilag.)

- F6 iranyulasainkat (rendezett ,eletstilusunkat") d6nt6 m6-don a celok es motfvumok hatarozzak meg, amelyek meg­gyozodes formajaban iranyitjak cselekedeteinket. A vallasos ember vegso celja az 6r6k elet boldogsaga (az isteni eletben val6 reszesedes), s ennek megva16sulasara organizalja kozbi.ils6 celkituzeseit, a hitbeli meggy6z6des alapja.

A szemelyiseg organidci6ja a test-Mlek egys~g~ben es t•gymasrahatasaban t6rtenik, ezert a szemelyiseg mindket ,reszet'' muvelni, nevelni kell. Vallaspedag6giaban sem ele­gend6 csak a termeszetfeletti adomanyokkal foglalkoz­nunk, a termeszetes erenyek nevelesevel is tor6dni.ink kell

(,gratia supponit naturam"). -- A neveles folyamataban tekintetbe kell venni.ink a k6rnyeze-

ti hatasokat es akadalyokat is ( csaladi es tarsadalmi szocializa­ci6t, iskolazast, egyhazi kovetelmenyeket stb ). Ezek nelki.il a jellem fejl6dese hianyossa vagy sikertelenne valik.

- A neveh~s soran ugyancsak figyelembe kell venni az ember altalanos es egyeni fejl6deslelektani sajatossagait es lehet6se­geit. Ezert a nevel6nek szi.ikseges ismernie reszletesen a fej-16deslelektani torvenyszerusegeket es ismernie kell a neve­

lend6 szemely egyeni sajatossagait is .. - Meggy6z6desi.ink szerint a teljes emberseget, a teljes jel-

lemeszmenyt a krisztusi eszmeny kepviseli es a kereszteny pedag6gia segiti es val6sitja. Ezert a szemelyiseg organiza­ci6jab61 nem szabad kizarni a termeszetfeletti celokat es eszkozoket, semlegesseg es emberi auton6mia cimen. Ellen­kez6leg: tarsadalmilag is tamogatni kell a vallaspedag6gia

celkituzeseit es lehet6segeit.

4. A neveles tenyezoi

A neveles meghatarozasab61 kiindulva, amely szerint ,a neveles tudatos szemelyisegformal6 tevekenyseg", a neveles tenyez6inek csak azokat a szemelyeket mondhatjuk, akik a tevekenysegben-

63

ak6r passziv, akar aktiv ertelemben- reszt vesznek. Ha azonban a ,tenyez6" fogalmab61 indulunk ki, amely szerint ,a tenyez6 hat6er6kent szerepl6 mozzanat, szemely vagy csoport" (Magyar Ertelmez6 Kezisz6tar), mindazokat az er6ket szamba kell venni, amelyek hatassal vannak a szemelyisegre. Ezek a masodlagos tenyez6k lehetnek: pozitiv vagy negativ hatasuak (termeszeti es szocialis koriilmenyek, erzelmi es muveszi hatasok, termeszeti es id6jarasi koriilmenyek stb), amelyek segithetik vagy akada­lyozhatjak a neveles sikeret. Ezeknek a hat6er6knek csak egy re­szet lehet tudatosan felhasznalni a tudatos tevekenysegben, na­gyobb resziik azonban - szakszeru hatasvizsgalatok utan - ki­szamithat6.

(Az eddigi pedag6giai szakirodalom ugy tett kiilonbseget az els6dleges es masodlagos tenyez6k kozt, hogy az el6bbieket el­nevezte ,a neveles tenyez6i" -nek, az ut6bbiakat pedig ,nevel6 tenyez6knek". Ez a kiilOnboztetes zavart okozhat marcsak a ,nevel6" sz6 miatt is, mivel f6nevkent es jelz6kent is szoktuk hasznalni)

64

a) Ket elsodleges (tudatos, f6) tenyezOje van a nevelesnek: a nevelo es a nevelt (nevelend6 szemely). Mind a negy viszonyulasban el6fordulhat a nevelesi kap­csolat (az abra szerint):

Nevel6 egyen ><": nevelt egyen

NeveJ6 kiiziisseg - nevelt kiiziisseg

(tanul6csoport stb)

Ha egyen vegzi a nevelesi tevekenyseget, egyeni nevelesnek, ha kozosseg (csoport) vegzi, k.Ozossegi nevelesnek (pl. hitokta-

tasnak.) nevezziik a nevel6 munkat. Mind a negy viszonylat· ban ervenyesek az altalanos, alapvet6 megallapitasok es szabaiyok.

1 O Minden nevel6 csak a nevelesre jogosult es kotelezett

I

A nevelo szemelyekre vonatkoz6lag: I

harom nevelesi forum (csalad, egyhaz, allam) megbiza-\ , sab61 vegezheti nevel6 tevekenyseget, vagy ezek hianya­ban - egyedi esetekben - a nevel6 egyen vagy kozosseg megbizasab61. A nevelest tehat ilyen ertelemben - a jog es kotelesseg tekinteteben - nem lehet ,privatizalni". A nevel6nek ezert mindig a megbiz6 nevelesi celjait kell kepviselnie, felteve, hogy ezek nem lepik at a megbiz6 il­letekessegi koret es val6di emberi ertekeket kepviselnek. (Pl. az allam lepheti at illetekesseget vallasellenes celok

megbizasaval). A nevelesi f6rumok koziil kiemelt els6seg illeti meg a csaladot, amelyben a sziil6k felel6sseggel vallalt jogait es kotelessegeit az allamnak is tiszteletben kell tartania. Ezeket a jogokat es kotelessegeket a sziil6k a csaladi ne­veles szellemenek kialakitasaban, majd az iskolaztatas­ban f6leg az iskolavalasztasi dontesek altai val6sitjak meg. Sajnalatos, hogy jelenleg Magyarorszagon a sziil6k iskolavalasztasi jogukban sulyos mertekben korlatozva vannak, s vilagnezetileg csak a fakultativ hitoktatas lehe­t6segeiben talalhatnak valamelyes megoldast.

20 Az el6z6 pontban foglaltak ertelmeben a kereszteny ne­vel6 harmas kiildetesben tevekenykedik, a kereszteny csalad, az Egyhaz es a tarsadalom (allam) megbizasab61, s munkajat hivataskent kell felfognia. A kereszteny pe-

65

66

dag6gus ugyanis a csahid (a kis egyhaz) es az Egyhaz pasztoralis kti.ldeteseben reszesedik, amellyel Jezus Krisztus, a Legf6bb Pasztor bizta meg az Egyhazat.

30 A nevel6 vezet6szerepet visz a szemelyiseg alakitasban, eppen ezert tekintellyel kell rendelkeznie a neveltek (no­vendekek) el6tt. A nevel6 tekintelye ket alappilleren nyugszik: - szaktudasan es szakmai megbizhat6sagan, - hiteles eletvitelen vagyis eletenek tanusagtetelen. Szakmai ismeretekben alland6an fejl6dnie kell, az id6k es helyzetek kovetelmenyeihez, a neveltek igenyeihez kell alkalmazkodnia. Tovabbkepzessel, tapasztalatcsere­vel, a felmeriil6 uj problemak megoldasaval kell gazda­gitani tudasat es nevel6i gyakorlatat, nevel6 tarsaival egyiittmukodve a rabizottak testi-lelki fejl6deset. A hiteles eletvitel azt jelenti, hogy a nevel6 eletenek tanu­sagtetelevel tudja legjobban bizonyitani celkituzeseinek igazsagat es erejet, amikor szavainak es eletenek harm6-niajaval peldat ad a rabizottaknak. Kiilonosen fontos ez abban az eletszakaszban, amikor a gyermek (a serdiil6, az ifju) kritikus korba lep, vizsgalni kezdi nevel6inek (sziile­inek) eletet, tanitasuk es eletiik megegyezeset. Csal6das eseten a legtObb serdiil6 erzelmileg is eltavolodik sziileit61, nevel6it61, sokszor azokt61 az eszmenyekt61 is, amelyeket a nevel6nek kepviselnie kellene. Minden csa-16das veszelyezteti a neveles sikeret. Tapasztalatb61, fr6k es muveszek, politikusok onvallomasaib61, napl6ib61 tud­juk, hogy sziileik, nevel6ik, hittanaruk, tanlt6juk j6 vagy rossz peldaja miatt fordult meg eletiik pozitiv vagy nega­tiv iranyba, f6leg serdti.l6korban vagy erettsegi utan.

40 A nevel6 szemelyisegenek legfontosabb jellemvondsai a hit es a szeretet. Hivatasszeruen hinnie kell abban, aklit es amit kepvisel, tanft es hirdet. A kereszteny nevell'St"\ek hinnie kell az Istenben es az emberekben, s els6sorba.n a gyermekek j6ra val6 keszsegeben. Istenben, mert a.z 6 j6pasztori megbizottjakent tevekenykedik es a hitben ke­gyelmi lehet6segekkel safarkodik a vegs6 eel, az iicl-vos-

seg erdekeben. A kereszteny nevel6 mindeneke16tt Istenert szereti qz em-bereket, f6leg a gyermekeket: ,Engedjetek hozzam janni a kicsinyeket, mert ilyeneke a mennyek orszaga•' (Mt 19,14). A kereszteny nevel6 nagyszeru peldakat talal a szent nevel6 kozott (Neri Szent Fulop, Kalazanci Szent J6zsef, Bosco Szent Janos es masok), akik a szeretet e:teje­vel es m6dszereivel sok gyermeket es fiatalt vezettek es megtartottak a j6 uton, s rendjeiknek, kongregaci6ibak tagjai rna is a kereszteny neveles kival6 egyenisegei. A j6 nevel6nek arra kell torekednie, hogy szemelyes sze­retetkapcsolat jojjon letre nevel6 es nevelt kozott. Ez a legbiztosabb forrasa a bizalomnak es a tekintelynek, els<Ssor­ban gyermekkorban, amikor fokozott szeretet-igen.nyel

kozelednek a feln6ttekhez. ) --~ I

b) A ket els6dleges nevelesi tenyez6 koziil masodikkent a ne­veltr61 (a nevelend6r61) kell targyalnunk. Alapjaban veve meg kell allapitanunk, hogy nevel6 es nevelt kozott kolcso­nos aktiv kapcsolat jon Ietre a nevelesben, a gyermek tehat nem csupan passziv resztvev6je a nevelesi folyamatn.ak. A kolcsonosseg els6sorban az egymas iranti bizalornban es szeretetben, a masikat szolgal6 igenyekben es cellqtuze-

67

I~

68

sekben nyilvanul meg. Ez a kolcsonos altruizmus (egymas­rautaltsag es iranyultsag) akkor is megval6sulhat, ha tanu-16csoportr61 vagy ne'{el6-nevelt kiskozossegr61 van sz6. KiilOnosen ilyen esetekben az altruizmus nevelesi eel is le­het. Tehat tudatosan alakitott celkituzes, hiszen igazi ko­zosseg csak egymas szolgalatanak tudataban es gyakorlataiban val6sulhat meg. (Ezt a kolcsonosseget neha demokratikus vezetesi-nevelesi stilusnak is nevezik, velemenyiink sze­rint azonban a ,demokratikus" jelz6 ebben a vonatkozas­ban legfeljebb csak a politikai neveles eseteben helytall6, ezert maradjunk meg a ,kozossegi nevelesi stilus" kifejezes mellett)

Milyen kolcsonossegre sz6lit6, aktiv igenyekkel jarulhat hoz­za a nevelt (a novendek) a neveles folyamatahoz es sikere­hez?

loMinden gyermek es ifju tudatosan vagy nem tudatosan ,igenyli" 1 hogy onall6 test-lelek egysegnek, szemelyisegnek tekintsek, aki sajatos adottsagokkal, tehetseggel, keszse­gekkel, eletkori sajatossagokkal es helyzetekkel rendel­kezik. Igenyli es alkalmankent keri is, hogy a nevel6 ezt tudja, eszrevegye es az egyeniseg jegyeit szamontartsa. Ennek az igenynek el6feltetele, hogy a nevel6 ismerje a gyermeket, az ifjut, tudomasul vegye sajatos tehetseget, adottsagait es kornyezetet. A nevelend6 tanul6 megismeresenek sokfele lehet6seget dolgozta ki a pedag6giai pszichol6gia es lelektani m6d­szertan. Csak a legegyszerUbbeket es legismertebbeket soroijuk fel:

- Egyeni, szemelyes beszelgetes ( celzott vagy feltar6 beszel­getes).

-Megfigyeles (a gyermek jatekainak, jatek kozbeni maga­tartasanak, osztonos viselkedesenek stb. megfigyelese. Mindjart els6 osztalyban: Milyen szokasokat es erkolcsi normakat hozott magaval a csaladb61: atadja-e helyet a villamoson id6seknek, megkoszoni-e, ha kap valamit? stb)

-Kerd6fv, zart vagy nyitott. Zart: csak egyfajta valaszt le­het adni. Nyitott: a kerdezett tObbfajta valasz koziil va­laszthat. (Csoportvizsgalatnal merhet6: milyen aranyti a hasonl6 valaszok gyakorisaga)

-Muveltsegi szintvizsgalat (fels6soknel, gimnazistaknal): Kik voltak nemzeti irodalmunk jelesei? Mit tudsz a bib­liar61? Milyen zeneszamokat ismersz? Melyik tetszik legjobban? stb. stb.

-Szocialis erzek es szeretetvizsgalat: Mit tennel a koldusok­kal, ha te lennel a rend6r? a miniszter? Mit tennel, ha kozeledben valaki 6sszeesne? Mit tettel volna, ha te let­tel volna a szamaritanus helyeben? Befogadtad volna-e a Szentcsaladot Betlehemben?

-Eszmeny es erkolcsi szint vizsgalat: Kihez szeretnel hason­litani az elhangzott meseben, tortenetben? Az elmult heten szereztel-e oromet valakinek? tettel-e valami j6t valakivel? (Az itt felsorolt kerdesek csak mintaertekuek. Hasonl6keppen lehet vizsgalni a vallasi szintet, tudas­szintet stb., de ezek rendszerezesehez es feldolgozasa­hoz tObbnyire szakert6k kellenek.) Minden ismereteket kozl6 vagy informaci6t szerz6 ,vizsgalatnal" iigyelni kell, hogy senki szemelyi melt6-sagat es jogait meg ne sertsiik, tehat a bizalom es a sze­retet szellemeben tortenjek.

69

70

211 Mt1Hik aktivizcU6 igeny minden novendekben es tanu16-ban, hogy a nevel6- killiiniisen ha a szii!Qk megbizottja ·-, emptititival es szeretettel kozeledjen fele, tehat beieerzes­sel (egyiittOrzessel),es megt'rtt'ssel foglalkozzek vele, fgy a neve16-tanit6 a neveit ,lelki hozzatartoz6java" valik, aki el6tt megnyilhat a lelke, s ez a bizalommal vaiiait nyi­tottsag kolcsonos erdek es orom. Kiiionosen a serdii16 fi­atai igenyli ezt az empatiat a neve16t61. (Aki vele beszel­get, vele tor6dik, erezze at problemainak fontossagat, a neve16 ne csak eszrevegye hibait es hianyossagait, ha­nem ismerje ezek okat is, hogy segiteni tudjon.) A kereszteny pedag6gia szemleieteben az empatia nem csupan Ieiektani koveteimeny, hanem a szeretetnek egyik Iegszebb megnyiivanulasa, ameiy a vegtelen isteni irgaiom emberi tiikorkepe. (,Nem azert kiildte el Isten a Fiat a vilagba, hogy elitelje a vilagot, hanem hogy iidvos­seget szerezzen a viiagnak" Jn 3,17.)

, c) A kereszteny pedag6gia szerint az els6dleges (szemelyes) neveiesi tenyez6k koze kell szamitanunk a termeszetjeletti, kegyelmi hat6er6ket is) amelyek szemOlyist'giinket alakiljak, fejiesztik az Istent61 rendeit vegs6 ceiunk, vagyis iidvosse­giink eleresere f, bar a neveles definici6ja emberi teve­kenyst'gr61 beszel, a kegyelem pedig lsten mtive, az 6 ajiin­deka. Qe __ ez~kP~E a termeszetfeietti ajandekokban minden ember reszesedhet j~zus.Kds:Ztus altai, hiszen-ffli.ntlen em­ber udvossegre (az orok boidogsagra) hivatottEppen ezert lsten ajiindt'kai a szemt'lyis<gform<ll6 nevel6tevekeny­sOgbe betervezhet6k, lsten kegye!me t's a Szentlt'lek ajlin­dekai ugyanis konkret formakban es teitetelekben jeiennek

~ .l j

,, ; ~ ';-.,

meg szamunkra. l~J_g!J.. .J?£.de.g6gi~,i9. .. t~.b.at~.Egxhc3.zba,n,., erzeblheM-~~6.sul~roeg. ~~a_z. mctg;;t is . s~e.g.r..e.Jl€-w16.~el-.s. ana kapott. m.egl?.iza.st. I<risztust61, hogy tanitson, nellelj.e~ szemelyisegiinket Jokeletesitse a , krisztusi parancs ertelmeben: ,Legyetek tokeletesek, amint

.. ati M~_D!lyeLAtyatok t6keletes". (Mt 5,48) Az isteni eletre es tokeletessegre va16 t6rekves csak terme­szetfeletti eszkozokkel es erenyekkellehetseges. Tok~Jetessegre t6_:tekY6:.fl~Junkben a legfontosabb eszk6.z.O.k..fs. . .erenyek:

- az imadsag, a szentsegek, vagyis a liturgia, amelyben jelen­t6s momentum az ii.nneples is, mint egyik kegye1emoszt6 es nevel6 hat6er6;

- teol6giai erenyek: a hit, a remeny es szeretet befogadasa, amelyek nelkiil Is tent sem megismerni, sem a kegyelmi ele­tet elnyerni nem tudnank.

Az elmondottak alapjan megallapithatjuk, hogy a keresz­teny nevelesnek az a sajatos resze (a termeszetfeletti, ke­gyelmi neveles) ket, kiilon feladatokat je1ent6 id6szakra oszthat6:

1 o Az evangelizdci6s neveles ideje: annak el6keszitese, hogy a r gyermek vagy az ifju vagyakozva es orommel fogadja Is­j ten igejet es kegyelmi ajandekait. ~~~a-

nyos y~l~_so~ csaladi neveles ke~~!ei --~oz;t ezt _az.; _ el§keszitest_~zinte minden fiatal II1egl<?_pbatta....rrm_a.z,Qn-

kn.:::l!l~g!>~~at6 becslesek szeri_I1~ ~-~5.sal~ciC?kr!ak tobb mint a fele keptelen a vallasos elet alapjait megteremte-~-Azeg}rn:~zra, a kereszteny neve16kre es hitoktat6kra harul ez a meglehet6sen nehez feladat. A tavolabbi felke­szitesben fontos szerepet jatszanak a vallas kulturalis vo­natkozasai, hitb61 fakad6 muveszeti alkotasok eppugy

71

72

mint nagy ember~k tanusagtetele. A legfontosabb felke­sziilesi munka azonb~n a szentsegek felvetele el6tt t6rte­nik, kiilonosen a keresztseg, a bermalas es a hazassag szentsegenek el6keszftesekor. Ahogyan az 6kereszteny korban a keresztseget megel6zte egy evangelizaci6s jel­legtl oktatas-neveles, amelyet katekumenatusnak nevez­tek -, hasonl6keppen kellene rna is felkeszfteniink a je­lolteket a keresztsegre, bermalasra es sokszor a hazassag­ra is.

20 A kegyelmi neveles masodik szakaszat - jellegenel fogva - aszketikus-misztikus nevelesnek vagy inkabb lelki utnak nevezhetjiik, amely nem annyira nevel6t, mint gyakor­lott lelkivezet6t igenyel.

d) A masodlagos (kornyezeti, dologi, targyi) nevelesi tenye­z6ket (amelyeket a szakirodalom "nevel6" tenyez6knek mondott), szamszen1en felsorolni sem tudjuk. Ezek j6re­szet azonban betervezhetjiik tudatos nevel6i tevekenyse­giinkbe, vagyis ezeknek varhat6 hatasait kivalaszthatjuk, esetleg elharfthatjuk a neveles celjainak es kovetelmenyei­nek erdekeben. A szakirodalom ezeket a masodlagos te­nyez6ket altalanossagban kornyezeti tenyez6knek nevezi, masok kii.ls6 tenyez6knek mondjak. (Egyik sem elegge pon­tos, hiszen az emberben is vannak olyan testi vagy lelki adottsagok, amelyek segftik vagy akadalyozzak a neveles sikeret.) Csak a legfontosabbakat veve figyelembe az alabbi beosz­tas szerint csoportosfthatjuk a masodlagos tenyez6ket: 1 O'[ermesz~tfeletti (szakrrilis) ii!_ll~ .!.~!l_yez6k: vallasi szimb6-

lumok, liturgikus jelek, karizmatikus megnyilvanulasok,

~eg!tQJegyelmeJ:Js@y~t!~-~semeeyek,_csod.aleitos elme­ny_t:~! a111e!yek !§tem~ Ut<tln~-Je~lJf) J&isz~US eletet es ~e~~lt6i muvet_f.e~i~~-~Q_abrazola_sQ],<,_kepek._s,zobrok _(pl. U.tJ:!let:tti fesziilet) ~tb.

26 Termeszeti tenyez6k, amelyek vagy az ember bens6 vila.­gab61 szarmaznak, vagy az embert koriilvev6 termeszet kiils6 vilagab61 erednek, es hatekonyan befolyasoljak a szemelyiseget. llyenek: a taj noveny es allatvilaga, a szii-16fold termeszeti adottsagai (pl. erd6k, mez6k, foly6k szepsege), domborzati viszonyok (pusztasag, hegyvidek, harmonikus, dombokkal tarkftott sfksag stb), eghajlati viszonyok (forr6 egov, mersekelt egov, napsiites, id6jara­si frontok valtakozasa stb). A fronthatasok jelleget az em­ber egeszsege erdekeben reg6ta vizsgalja az orvostudo­many, de a tobbi termeszeti tenyez6 hatasat is ismerjiik tapasztalatb61 (pl. hogy mas mentalitasu, hangulatu az az ember, aki vedettebb, hegyvideki kornyezetben el, mint az, aki minden oldalr61 tamadhat6 sfksagon). Ezek­nek a termeszeti hatasoknak a tapasztalata alapjan neve­lesi-oktatasi kornyezetiinket (pl. el6ad6termet, osztaly­termet) gazdagfthatjuk termeszeti szepsegekkel (nove­nyekkel, vazaban egy szal viraggal stb), hogy nevelesi te­vekenysegiink hatasfokat er6sftsiik; az esetleges karosft6 hatasokat ellensulyozzuk.

30 Szocirilis (csalridi, kozossegi, tarsadalmi) kOrnyezeti tenyez6k: a lak6hely lakossagi osszetetele, videki, falusi, tanyai jel­lege, a varosiasodas Oteme, a lak6haz jellege (tarsashaz, kertes haz stb), az utca rendezettsege; ide tartozik a csa­lad szocialis helyzete: nagycsalad, kisletszamu csalad, fel csalad, nevel6 csalad, intezeti ,csalad", amelyben a neve-

73

~

74

16 vagy a nevelt el; ide tartozik a esalad anyagi ellatottsa­ga is, a szU16k, testverei<: egeszsegi allapota stb. A tarsadalmi es kozossegi tenyez6k koze sorolhatjuk a lak6hely tarsadalmi tagoz6dasat, tarsadalmi szervezetek es politikai partok jelenletet, a vallasi es lelkisegi kozos­segek vonz6erejet, a lak6hely kozbiztonsagi helyzetet stb.

40 Kulturalis es moralis tenyez6k: kulturalis es civilizaci6s in­tezmenyek, 6vodak, iskolak jelenlete es hatekonysaga, muveszeti alkotasok, a nemzeti mult emlekmuvei, egesz­segiigy es szocialis ellatottsag kulturaltsaga; a moralis tenyez6k koze tartozik: nemzeti es helyi szokasok kiala­kulasa, ezek hat6ereje, a kozerkolcs allapota (pl. egyes bunok: magzatoles,lopas stb. elterjedtsege), a nepmuve­szet szeretete, a magatartas es viselkedes kulturaltsaga stb.

Mindezek es mas hasonl6 tenyez6k hatnak a gyermeki es feln6ttkori szemelyiseg alakulasara, pozitiv vagy negativ m6don, akkor is, ha nem figyeliink fel rajuk es nem pr6bal­juk bekapesolni ezeket nevel6 tevekenysegiinkbe. Az igazi nevel6t viszont az jellemzi, hogy tudatositja ezeknek a hat6er6knek jelenletet, pr6balja elharitani a nevelesben kart okoz6 tenyez6ket, es igyekszik bekapesolni a j6tekony, pozitiv hatasuakat.

5. A neveles celja es teriiletei

A neveles celja altalanossagban a szemelyiseg fejlesztese, attnak erdekeben, hogy az ember elerje, illetve megval6sitsa vegs6 celjdt. Ebb61 a megallapitasb61 kovetkezik, hogy az ember legf6bb (aka­rati) iranyulasa (torekvese) az a vegs6 eel, amelyet el akar erni. A neveles folyamatanak leirasaban azt is targyaltuk, hogy a:t em­ber (a szemelyiseg) £6 iranyulasa (vegs6 eelja) rendez6 elvkent (principiumkent) mukodik, vagyis a kozelebbi eelkituzeseket es kovetelmenyeket a vegs6 eel erdekeben organizalja. A nevelesi eelkituzesek es kovetelmenyek a gyakorlatban konkret feladatkent jelennek meg el6ttiink. A neveles folyamataban igy a megterve­zett feladatok a vegs6 eel szolgalataban allnak.

A neveles legf6bb kerdese tehat az, hogy mi az ember vegs6 cel­ja. Egyaltalan ki vagy mi hatarozza meg a szemelyiseg vegs6 eel­jat, amely viszont meghatarozza a kozelebbi eelokat, kovetelme­nyeket es gyakorlati feladatokat? Sot, meghatarozza azok~t az eszkozoket is, amelyeket hasznalni kell a eel erdekeben. (.A eel azonban nem szentesiti a rossz eszkozt.) Erre a kerdesre ~dott valaszunk hatarozza meg eletstilusunkat, eletformankat es szeme­lyes jellemunket, mert ez a valasz jelenik meg konkret kovetelme­nyekben es feladatokban.

Az emberiseg tortenelme soran kiil6nboz6 korokban mas­mas valaszt adtak az emberek erre a kerdesre: mi az emberi etet er­telme? Mi vegett vagyunk a viltigon? A valaszok altalaban vi16gne­zeti, filoz6fiai, teol6giai meggy6z6desre es ervelesre alapulrJak, a neveles eeljaul pedig azt az embereszmenyt jelolik meg, amelY az illet6 vilagnezetnek megfelel. igy a marxizmus a tarsadalom- sza­mara ertekes es hasznos, a kozossegbe sokoldaluan, kepzeuen es harmonikusan beilleszked6 embert tartja eszmenykepnek. t:zzel

75

,

szemben a liberalis (egzisztencialista) felfogas az ember szemelyes szabadsagat korlatlanul megval6sit6 es megel6 emberkepet tart­ja szem el6tt. Az ateista es mal(rialista neveles pedig adottsagai­val, kepessegeivel es lehet6segeivel meghatarozott (immanens) es ontOrvenyu 6nmegval6sitast tuzi ki celul. A felsoroltak mind­egyikenek az a legnagyobb hibaja, hogy tagadja az emberi let transzcendenciajat es az emberi kiteljesedes (tokeletesseg) tran­szcentalis lehetosegeit es vonatkozasait. Egyik sem tud meg­nyugtat6 es emberhez melt6 jov6kepet es vegs6 celt mondani. Erre csak a vallas, a vallasos vilagnezet kepes.

A kereszteny pedag6gia embereszmenye az Isten- es ember­szeretetben kiteljesed6, orok eletre hivatott ember. Ez az ember­kep a kinyilatkoztatasra (Isten tekintelyere) es az egyhaz hitere epiil, vegtelen tavlatot nyit az iidvosseg igeretevel es remenyevel.

A kereszteny pedag6gus felel6ssegehez tartozik, hogy ne ele­gedjek meg fel-valaszokkal es felmegoldasokkal, hanem a teljes embereszmenyt allitsa novendekei ele es az orok elet boldogsa­ga fele iranyitsa oket. Mindez persze csak ugy lehetseges, ha a pedag6gus maga is hisz a megvaltott ember lehet6segeiben, az orok eletben.

Celtudatos cselekedetben mindig jelen van valamilyen for­mahan (implicit vagy explicit formaban) a vegs6 eel is, sokszor azonban csak negativ formaban: tudjuk, hogy nem akadalyozza vegs6 celunk elereset. A celtudat az emberi elet minden vonat­kozasaban megnyilvanulhat, akkor is, ha a szemelyiseg egy-egy ,teriilete" nines kozvetlen kapcsolatban a vegs6 cellal. Melyek azok a nevelesi teruletek, amelyekben ervenyesiteni kell vagy le­het a nevelesi celokat?

1. evangelizaci6s neveles 2. hitoktatas (hitre neveles)

76

3. erkolcsi neveles (akarat- es erzelemneveles) 4. ertelmi neveles (tanitas-tanulas) 5. testi neveles ( osztonok, szexualitas stb) Ezeket a hagyomanyos teriileteket termeszetesen mindig a

\

szemelyiseg egysegeben kell vizsgalni es feladatokkal ellatni, s ugy, hogy egymassal val6 kapcsolatukat is tekintetbe vessziik. (Az altalanos nemzeti nevelesi alaptervet is ilyen szellemben kell osszeallitani) A nevelesi celokat minden nevelesi rendszerben es iskolatipusban alkalmazni kell, figyelembe veve a rendszer vagy tipus sajatossagait. A kereszteny neveles minden teriileten az egyseges szemelyiseget akarja szolgalni, akkor is, amikor a valla­sos neveles saj1Hossagait akarja ervenyesiteni.

A kovetkez6 fejezetben azokat az alapelveket (prindpiumo­kat) vessziik szemiigyre, amelyek minden nevelesi teriiletre er­venyesek es normativ (szabalyoz6) jelleggel iranyitjak a nevele­si folyamatot. (A prindpium olyan alapigazsag, amely altalano­san elfogadott es nem szorul bizonyitasi eljarasra. Minden terve­zett, rendszerezett elmelet es gyakorlat dolgozik ilyen vagy ha­sonl6 prindpiumokkal, vagyis magat61 ertet6d6 igazsagokkal.) A minden nevelesi tevekenysegben ervenyesitend6 alapelveket a kereszteny pedag6gia sajatos szempontjaival es kovetkeztete­seivel szeretnenk kiegesziteni.

6. A neveles alapelvei

Mar az eddigiek soran is alkalmaztunk normativ igazsagokat, most azonban - 6sszefoglal6 jelleggel- ertekeljiik a legfontosab­bakat, az alabbi csoportositasban:

77

A neveles egeszere vonatkoz6 alapelvek: 1. az_~~-;z:rnets..~.K (a vilagnezeti meghatarozottsag) elve 2. a .!udatoss<}g elve,

'; 3. a tervszeruseg elve, . 4. az ektivitas elve

A neveles tenyezoire vonatko,z6 alapelvek: 5. a _k~..el~l!!. ervenyesiilesenek elve 6. a gyermeki szemelyiseg_figyelembevetelenek elve 7. a nevel6 vezet6szerepe~ elve

8. a !l~Yel§h9:t~s.Q!> egysegen~k-~!y~

Bavebb kifejtesben:

1. az ~~~zmeiseg_\ (a _vilrignezeti meghatrirozottsrig) elve azt jelenti, hogy a neveles seljait es feladatait csak az embervegs6 celja_~r­telmeben tudja megtervezni es megval6sitani, az ember vegs6 celja pedig csak vallasi, vilagnezeti igazsagok birtokaban hata­rozhat6 meg. Minderr61 mar targyaltunk az el6z6 fejezetekben. Sz6 volt arr61 is, hogy a kereszteny hit es teol6giai antropol6gia szerint az ember Isten teremtmenye, s a Teremt6 6r6k~l~Jr~ te-...________ "''-•""" ,. ····- -· .. ---- - -·-

remtette s azt akarja, hogy az ember az 6r6kkeval6sagban~ eleteben reszesedjek. Ez az emberhez legmelt6bb es legnagyobb celkituzes. Ennek elfogadasa els6sorban a sziil6k dolga es fele-16ssege, majd az 6 megbizasukb61 mukod6 nevel6ke. A nevel6k felel6ssege az is, hogy segitsek a gyermeket ennek a vegs6 cel­nak az elereseben, tudasukkal, szakismereteikkel, szemelyise­giik erejevel. A nevel6 feladata, hogy a vegs6 celt reszletes kove­tclmenyekre es konkret feladatokra ,lebontsa" a novendek sza­llll~rn.

78

Az elmondottakb61 vilagosan kitunik az is, hogy az U.n. vilag­nezeti semlegesseggel nem lehet targyilagos (objektiv) celrend­szert kiepiteni, ennek hianyaban viszont nem lehet eredmenyes nevelesi folyamatot letrehozni.

2. A[~~gio§~~ celra iranyul6, eszmek altai vezerelt teve­kenyseget jelenti. A neveloi tudatossag feltetelezi a tevekenyseg celjanak, tartalmanak, az alkalmas m6dszereknek, a varhat6 eredmenynek az ismeretet. Ezeknek az ismereteknek a birtokci­ban onkritikcival tudja szemlelni es feliilvizsgalni munkcijat, es esszeruen valtoztatni tud m6dszerein. A novendek tudatossaga azt koveteli, hogy tudatosan fogadja es val6sitsa meg a kovete­leseket es feladatokat, ne csak kenyszerusegb61, hanem onken­tesen. A nevel6 tudja megokolni, mit miert ker vagy kovetel, a novendek pedig ne megszokasb61 tegye dolgat, hanem meg­gy6z6desb61.

3. A tervszeruseg elve kovetkezik a tudatossagb61, enelkiil ugyanis nem lehet tervszeruen nevelni. A neveles tervszeruseg­enek tovabbi feltetelei: ember- es helyzetismeret, a felhasznal­hat6 m6dszerek es eszkozok ismerete, a kozelebbi celok es fel­adatok meghatarozasa a vegs6 eel ismereteben, kiil6nb6z6 ne­velesi tenyek egybehangolasa. A m6dszerek es eszkozok isme­retehez hozzatartozik a munkatarsak teljesit6kepessegenek be­szamitasa is. A tervszeruseg ismertet6jegyei: rendszeresseg, ko­vetkezetesseg, folyamatossag es fokozatossag. A rendszeresseg megkoveteli bizonyos tevekenysegek sorrendjenek megallapita­sat, osszehangolasat a gyermek eletkori sajatossaganak megfele-16en, tanitasban a tanterv ismeretet es a novendek tudasszintje­nek felmereset.

79

A kOvetkezetesseg es folyamatossag megkoveteli a fogalmak es az ismeretek elmelyitesi es kib6vitesi tervet, a gyermek fejl6desi lehet6segeinek ismeretet. •

A tervszenisegre pelda a vallaspedag6ghiban es hitoktatas­ban: a koncentrikus tanterv. A legfontosabb temakat, tudnival6kat es kovetelmenyeket minden evben es minden korosztalyban tar­gyalni kell, de minden ujabb alkalommal egyre melyebben es b6vebben a gyermek felfog6kepessegenek fejl6dese szerint. Ilyen alland6an visszater6 feladat: a gyermek isten-, krisztus- es egyhazkepenek b6vitese es elmelyitese.

4. Az aktivitas elve els6sorban m6dszertani kovetelmenyeket allit mind a nevel6, mind a novendek ele. Kiserletek es vizsgala­tok sora bizonyitja, hogy sokkal eredmenyesebb a neveles, ha a novendek cselekveskeszsege is bekapcsol6dik. Az aktivitas elve­nek alkalmazasa termeszetesen nem korlatoz6dik a gyermek fi­zikai kozremukodesere, hanem szellemi aktivitasara is kiterjed.

Az aktivitas elvenek alkalmazasa abb61 a tapasztalatb61 indul ki, hogy a pozitiv jellegli tevekenyseg a szemelyiseget pozitiv iranyban fejleszti, es a gyermek aktivitaskeszsege csak aktivitas­sal fokozhat6. Ezeknek a tapasztalatoknak tudataban a nevel6nek arra kell tOrekednie, hogy a novendek tevekenysegi keszseget is beszervezze es iranyitsa a neveles celjainak megva-16sulasaba. A novendek szamara olyan gyakorlati feladatokat kell terveznie, amelyek elmeny formajaban is gazdagitjak sze­melyiseget, amennyiben hasznosnak vagy sziiksegesnek erzik aktivitasukat. Olyan ertekes feladatokat vegeztessen a fiatalok­kal, amelyek onbecsiilesiiket es kozossegi tekintelyiiket novelik, s ezaltal a gyermeket, az ifjut ujabb tevekenysegre osztonzik. A neve16k tudatosan allitsak novendekeiket olyan fe]adatok es

80

helyzetek ele, amelyekben erkolcsi tulajdonsagaik, pozitiv kesz­segeik es szokasaik gyarapodnak.

A nevel6 tehat nem elegedhet meg azzal, hogy novendekei tudomasul veszik es elvileg elfogadjak ajanlasait, j6ra serkent6 buzditasait, hanem a kovetelmenyek gyakorlasara is ra kell ven­ni 6ket. Elismeressel, dicserettel es ellen6rzessel is ujabb teve­kenysegre buzditsa 6ket, hogy legy6zzek frusztraci6s felelmiiket es a nehezsegek miatti aggodalmukat.

A nevel6 a gyakorlas mertekevel ellen6rizheti is munkaja eredmenyet, sikeriilt-e meggy6znie novendekeit a celok es fel­adatok teljesitesenek hasznar61 es erteker6l.

Felda a vallaspedag6giab6l es hitoktatasb6l: Nem eleg elmondani az imadkozas es a szentmisen val6 resz­

vetel parancsat vagy kotelesseget, hanem elmenyszeruen be kell avatni a fiatalokat az imadsag es a reszvetel oromeibe, a gyakor­las boldogit6 erzeseibe, a templomi kozosseg dinamikus lelkise­gebe.

Mas pelda: A bermalas szentsegenek ,pasztoralis eredmenytelensege"

nagyon sokszor azert van, mert a szentseg vetelere szolgal6 fel­keszites teljesen elmeleti jellegli s nem gyakorlatias. Legtobb he­lyen lehet6seget sem adnak a fiataloknak, hogy egyhazi tanu­sagteteliiket, kiildetesiiket es apostolkodasukat kipr6baljak a gyakorlatban. Kes6bb aztan az egesz egyhaz megsinyli a neveles hibai miatt kialakult cselekveskeptelenseget. A bermalas szent­segere val6 felkeszites idejet legalabb masfel-ket evre kellene megtervezni tanusagtev6 es apostolkodasi gyakorlatokkal, pr6-batetelekkel, ha azt szeretnenk, hogy a ,nagykoru" fiatalok val6-ban a Szentlelek es az egyhaz elkotelezett tanui es munkasai le­gyenek. Ebbe a gyakorlatias felkesziilesbe beletartozik a valla-

81

sossiig kovetelmenyeinek gyakorlasa eppugy, mint a kereszteny hivatastudat aktiv bizonyitasa.

5. A kegyelem ervenyesUlesenek elve azt jelenti, hogy prindpi­umkent elfogadjuk a kinyilatkoztatas es a teol6giai antropol6gia igazsagat, miszerint az ember egesz elete lenyegeben az Isten vegtelen szeretetenek mtive es megval6sul6 orok eletlink (vegs6 celunk) is Isten kegyelmi ajandeka, de ugyanakkor az ember szabad dontesenek is ,eredmenye". Ennek az igazsagnak az er­telmeben a kereszteny nevelesnek erre a szabadon kialakitott don­tesre, ,optio fundamentalis"-ra kell iranyulnia, vagyis arra, hogy az ember tudatosan kerje es elfogadja Isten kegyelmi ajandekait, felkeszitse lelket a kegyelem befogadasara, elharitsa a kegyelmi elet akadalyait, es igy, amennyire lehetseges, ,kierdemelje" Krisztus igereteinek megval6sulasat, az orok eletet.

A kegyelem ervenyesiilesenek alapelve legel6szor az evange­lizaci6s nevelesben es a megteresben val6sul meg, majd a tanusagtevo es hitvall6 eletben. A kereszteny neveles tehat a szemelyiseg toke­letessege legf6bb tenyez6jenek az Istent, az 6 kegyelmi ajande­kat tartja.

A kegyelem ervenyesiilesehez hozzatartozik, hogy a keresz­teny neveles tudomasul veszi: az emberi termeszet az els6 (atered6) bun altai megseriilt, s emiatt termeszetiinket csak ter­meszetfeletti eszkozokkellehet jobba tenni. A kereszteny neve­lesnek tehat a legfontosabb celjai koze tartozik a termeszetfelet­ti eszkozok befogadasa es hasznalata. Tudomasul kell venniink azt is, hogy a kegyelemosztas Isten szuveren joga es szeretete­nek megnyilvanulasa, 6t sem nevelessel, sem massal nem keny­szerfthetjiik arra, hogy kinek es mikor adja ajandekait, de azt is tudjuk, hogy bizhatunk Benne, mert iidvoziteni akar minket,

82

ezert kiildte el Egysziilott Fiat kozenk es ertlink, s Jezus Krisz­tusban maga az Isten tette konnyen elerhet6ve a kegyelemesz­kozoket a Benne hiv6k szamara. A kereszteny neveles ezert le­nyegileg hitre neveles, mely alkalmassa es keszsegesse tesz min­ket a kegyelem befogadasara, valamint a hit atadasara, annak gyakorlati megval6sulasara.

6. A gyermeki szemelyiseg figyelembevetelenek elve a masik, a ne­veles tenyez6it illet6 alapelv. A gyermeki szemelyiseg megitele­sekor abb61 a tenyb61 kell kiindulnunk, hogy a gyermekseg teljes ertekti, de sajatos emberi lettillapot, sajatsagos szemelyisegi jegyekkel es jellemz6 vonasokkal. A gyermek szemelyisegenek sajatos vo­nasait tehat a nevelesnek figyelembe kell vennie. (A gyermek nem ,kicsinyitett feln6tt", akit ugy kell kezelniink, mint a feln6t­teket.) Sot a Bibliab61 azt is tudjuk, hogy a gyermeksegallapotot kiilonosen tiszteletben kell tartanunk, ,mert ilyeneke a meny­nyek orszaga".

Eppen ezert a gyermek nevelesevel kapcsolatban kiilonosen szem el6tt kell tartanunk: a gyermek eletkori sajatossagait; a gyer­mek egyeni adottsagait es szemelyisegi ertekeit; a gyermeki szemelyiseg tiszteletet.

a) A gyermek eletkori sajatossdgai a fejlcfdeslelektan torvenyeinek es szab<Hyainak a figyelembevetelet jelentik. A fejl6des­lelektan altalaban egy bizonyos eletkor tipikus adottsagait es lehet6segeit vizsgalja es allapitja meg. Rendszerezi a gyermekkor gondolkodasi es megertesi fejl6deset, hogyan reagal a gyermek a nevel6i rahatasokra, mikor vannak a nevelesben-tanitasban az optimalis id6pontok (pl. a nyelv­tanulasban, az elvont gondolkodasban stb), mikor es miert

83

84

kerul a gyermek kritikus helyzetekbe, mikor milyen m6d­szerek tudnak legjobb eredmenyt elerni, mikor milyen helyzetekben ebred fel benne az onkritika igenye vagy ep-

l

pen kozossegi igenye stb. Ezek figyelembevetele nelkul nem lehet igazan eredmenyes a nevel6 tevekenysege. (Az altalanos tantervek legtobbszor ezek figyelembevetelevel kesziilnek el, gyakori nehezseg csak a csaladi es egyeni ne­velesben szokott el6fordulni, ahol nem mindig szakszeru­en kezelik a neveles iigyet.)

b) A gyermek egyeni adottsrigainak es szemelyi ertekeinek figye­lembevetele azt jelenti, hogy az eletkori sajatossagokkal parhuzamosan eszre kell venniink a tipikust61 elter6 saja­tossagokat es adottsagokat is. Ezek az egyeni sajatossagok lehetnek veliink sziiletett adottsagok (vermersekleti, biol6-giai, idegrendszeri sajatossagok) vagy megtanult, legtobb­szor a neveles kovetkezteben kialakult egyeni szokasok, akar pozitiv, akar negativ jellegtiek. Egyenileg kiil6nboz6 lehet a fejl6desi menet es szint is ugyanabban az eletkor­ban, ami meglehet6sen komoly nehezsegeket okozhat k6-z6ssegek, csoportok neveleseben. Az egyeni sajatossagok felfedezese arra inti a nevel6t, hogy gyakran egyeni banas­m6dot kell alkalmaznia, kiilon figyelemmel kiserje a kiriv6 sajatossagokat es hianyossagokat, hogy megtalalja azok okait is es javitani vagy p6tolni tudja azokat a neveles altai.

c) A gyermeki szemelyiseg tiszteletben tartrisa megkoveteli a ne­vel6t61, hogy becsiilje meg a gyermek artatlansagat, tudas­szomjat es erzelmi gazdagsagat, igyekezzek ezeket j6 iranyban tovabb vezetni, s a lehet6legjobb eszk6z6kkel fej­leszteni, Kodaly pedag6giajanak szellemeben: a gyermek­nek mindig a legjobbat kell nyujtani.

Miben nyilvanul meg a nevel6 tis~telete a gyermek irant? Ab­ban, hogy- bizalommal van iranta. A bizalmatlansag es gyanak­vas ugyanis eltavolitja a gyermeket a. nevel6t61, 6 is bizalmatlan lesz a nevel6 irant, s emiatt meghiusulhat a vart eredmeny.

- ne sertsiik meg a gyermek oner::zetet (durvasaggal, megsze­gyenit6 testi fenyitessel, gU.nyolodassal stb ).

- teremtsiink olyan pozitiv erzelmi es szellemi kapcsolatot a gyermekekkel, amelyben szabadon es nyfltan, de 6szinte tisztelettel es szeretettel megnyilatkozhatnak.

- talaljuk meg a j6zan, igazsagos megoldasokat a tulzott szi­gorusag es esszerutlen engedekenyseg k6z6tt.

- tetelezziik fel mindig a j6akaratot a gyermekben, egeszen addig, mig az ellenkez6jer61 nern ad tanubizonysagot.

- vegyiik eszre a gyermek j6 tulajdonsagait es ertekeit is hiba­ik ellenere, ezzel megallapithatjuk az igazsag tekintelyet novendekeinkben.

- merjiik beismerni tevedeseinket, hogy ezzel peldat adjunk a hibak kijavitasara es a j6tekony valtozasokra.

- ne legyiink farizeusok, akik mast kovetelnek 6nmagukt61 es mast a gyermekekt61 (a kett6s moral tonkreteszi a nevel6 te­kintelyet).

7. A nevelo vezetoszerepenek elve azt jelenti, hogy - bar a neve­les ketoldalu vagy tobboldalu kapcsolat -, megis a nevel6nek kell megterveznie, iranyitani a neveles folyamatat es a hat6er6k rendszeret. A vezet6 azonban ne nyomja el a vezetett szabadsa­gat es 6nal16sagat. Ez a vezet6szerep a nevel6 tekintelyere epiil, s ha egy neve16 nem tud tekintelyt szerezni maganak, nem al­kalmas a nevel6i munkara.

Mivel tudja a nevel6 tekintelyet (es ezzel vezet6 szerepet) megalapozni es meger6siteni? Az el6z6 elvi kerdesekben err61

85

mar tobbszor is sz6 esett, de most 6sszefoglal6an felsoroljuk megallapitasainkat: .

- eros eszmei-vilagnezeti biztonsaggal, • - szilard, erkolcsos magatartassal

- vonz6, hiteles eletvitellel es eletstilussal,

-minden gyermekre kiterjedo (nem partikularis) szeretettel, - eletre va.Itott hittel, tudassal es gazdag tapasztalatokkal - vonz6 emberseggel

·y i' Pelda a vallaspedag6gia es a hitoktatas terii.leter6l: A legtobb sziilo es nevelo tekintelyet azert vesziti el, mert 6ri­

asi szakadek tatong elete es szavai (tanitasa) kozott. igy peldaul legtobbszor hiaba kiildi gyermeket szentmisere az a sziilo, aki maga sohasem vesz reszt a szentmisen. Sot a hitoktat6 es a sziilo kozott is letezhet szakadek, ha a tekintelyesebb apa vagy anya megcafolja a hitoktat6 torekveseit. ,Nem esik messze az alma a fajat61!" - mondja a magyar kozmondas. Ha a sziilo nem valla­sos s a csaladban nem el a vallasos szellem, a felnovo fiatalokban csak ritkan verhet gyokeret a hit es az imadsag, esetleg csak a hozzajuk kozelall6 baratok, j6 peldak hatasara.

8. A nevelo hatasok egysegenek elve azt jelenti, hogy a felsorolt alapelveknek es nevelesi hat6er6knek egysegben vagy legalabb­is 6sszhangban kell ervenyesiilniiik, kiilonben hatastalanok ma­radnak. Ez a megallapftas nemcsak az alapelvekre, azok elvi vagy gyakorlati tartalmara vonatkozik, hanem a nevelo tenyez6kre is, tehat azokra a szemelyekre, akik a nevelo munka­ban reszt vesznek, sot azokra a tenyez6kre is, amelyeket masod­lagos (kiilso) tenyez6knek minosftettiink.

86

Megengedhetetlen, hogy egy-egy nevelointezetben, intez­menyben vagy kozossegben (pl. a csaladban) mas celokkal es m6dszerekkel neveljen az egyik, mint a masik. Ez a tetel nem­csak a sulyos temakra vonatkozik, hanem a kisebb celokra es fel­adatokra is. Ha az egyik nevelo hatas kioltja a masikat, zavar ke­letkezik a novendek szemelyisegenek alakulasaban. (A vegyes hazassag jogi problematikajaban is ez a kettosseg, esetenkent el­lentmondasossag szerepel.) Az egyseg es osszhang hianya kony­nyen eroszakhoz vezet, ahogy az elmult negyven ev ,egyhazpo­litikaja" bizonyitja.

Mire vonatkozik a nevelo hatasok egys~genek es osszhangja­nak a kovetelmenye?

- elsosorban a neveles celjaira, vilagnezeti (antropo16giai), er­kolcsi es tarsadalmi (politikai) tartalmara.

- a nevel6k6z6sseg (iskolaban a tantestiilet) tagjaira, - az egyseges neveloi szemleletre es stilusra, az egyontetu

m6dszerekre es eszk6z6kre, a kovetelmenyek azonos szint­jere, az ellenorzes es elbiralas alapelveire,

- az intezmenyes formak es anyagi feltetelek megitelesere - a kiilso nevelo hatasok tudatos felhasznalasara, - a termeszetfeletti (kegyelmi) er6k sziiksegessegere, - a hit, a remeny, a szeretet s altalanossagban a vallasossag es

az alapveto emberi jogok ervenyesftesere, - a kereszteny es nemzeti eszmek es ertekek megitelesere. Ez ut6bbi kovetelmenyek kiilonosen ervenyesek a keresz­

teny neveles munkasaira, azokra a nevelo kozossegekre es in­tezmenyekre, amelyek a krisztusi elveknek kotelezh~k el magu­kat.

87

Pelda a vallaspedag6gia teriileter6l: a. Egy-egy iskolan beliil miJ:\dig jobb megoldasnak tunik a

vallasos neveles hiveinek (gjermekeinek) es a nem vallasos (egyhazi) nevelest ker6knek a szetvalasztasa onall6 tagoza­tokra, mint a ketfele neveles osszekeverese, mely sziikseg­szeruen egymas hatastalanitasara torekszik es bels6 konf­liktusokhoz vezet.

b. A mostani es a jov6ben letesiil6 egyhazi iskolak szelleme­nek es gyakorlatanak egysegesitesere sziiksegesnek latszik: - a kereszteny nevel6k es tanarok vilagnezeti es szakmai

tovabbkepzese kotelez6 jelleggel,

BIJ

- egy-egy kisebb nevel6 kozosseg (egy-egy iskola es kolle­gium) tagjainak meghirdetett lelkinapok es lelkigyakor­latok tartasa,

- egy-egy iskola novendekei sziileinek es tanarainak kozos megbeszelese es rendszeres tahilkozasa.

Felhaszntilt es ajanlott irodalom a II. reszhez:

BAGDY EM6KE: Csaltidi szocializaci6 es szemelyisegzavarok. Budapest 1977. (Pszichol6gia- nevel6knek sorozat)

BoLBERITZ PAL: Isten- ember- vallas. Budapest 1987. (2. kiadas) GEREB GYORGY (szerk.): Pszichol6gia. Budapest 1971. (Marxista

szellemben ir6dott, de - szellemiseget61 eltekintve -tobb reszlete rna is hasznalhat6.)

HEHLMANN, WILHELM (szerk.): Worterbuch der Psychologie. Stuttgart (Kroner), 1968 (6. kiadas). Kiss TIHAMER: Az enkip kialakulasa es fejl6dese. Budapest 1978.

(Pszichol6gia - nevel6knek sorozat) K6sANE 0RMAI VERA-}AR6 l<ATALIN-KALMAR MAGDA:

Fejl6deslelektani vizsgalatok. Budapest 1977. (2. kiadas)

KOHAR-SZIGETI-KECSKES-SCHUTZ-BRANDENSTEIN-}ANOSI: A szellemi let. Budapest 1938.

MCNTESSORI, MARIA: Az ember nevelese. Budapest 1978. (Pedag6giai forrasok sorozat.)

MARCZELL MIHALY: A bontakoz6 elet II. A lelek megismeresenek muve­szete. Budapest 1932. -A bontakoz6 elet III. A gyermek- es serdiil6kor

lelkikepe. Budapest 1932. -A bontakoz6 elet IV. Az ifjus~g lelki vila.ga.

Budapest 1933. PAULSEN, FRIEDRICH: Az akarat nevelese. Budapest 1972. (Pedag6gi­

ai forrasok sorozat.) PERTORINI DEZSO- HORVATH SZABOLCS: Szemelyisegzavarok.

Budapest 1972. A gyakor16 orvos konyvtara sorozat, 164.

89

BARTA LAJOS - SziLAGYI LILLA: Pszichol6giai alapfogalmak kis enciklo­pediaja. Budapest 1968, (2. kiadas)

G\'6RGY JOLlA: A ,nehezen nevelhd6" gyermek. Budapest 1973. (4.

kiadas) K~LEMEN LAszL6: A pedag6giai pszichol6gia alapkbdesei. Budapest

1968. (2. kiadas) (,A szerz6 a marxista filoz6fia es pszi­chol6gia talajar61 alkotta meg muveben a pedag6giai pszichol6gia rendszertanat. Vilagviszonylatban ez a munka az els6 kiserlet erre." Szellemet es vilagszemle­letet tekintve nem hasznalhat6, de tudomanyos appa­ratusa igen figyelemremelt6.)

WINKEL, RAINER: Pedag6giai pszichiatria. (Forditotta: Erdelyi Pal.) Budapest 1981.

90

Osszefoglal6 kerdesek

1. Mia neveles celja? 2. Mi kiilonbseg van eel, kovetelmeny es feladat kozott? 3. Mit mond a filoz6fiai es teol6giai antropol6gia az emberi

szemelyisegr61? 4. Mi a szemelyiseg meghatarozasa? 5. Mi a szemelyiseg pszichol6giai meghatarozasa (Charlotte

Buhler)? 6. Milyen szerepe van a celoknak es motivumoknak a sze­

melyiseg alakulasaban? 7. Milyen szerepe van a kornyezetnek a szemelyiseg alaku­

lasaban? 8. Mivel foglalkozik a fejl6deslelektan? 9. Milyen szerepe van a termeszetfelettinek a neveles folya-

mataban? 10. Melyek a neveles els6dleges es masodlagos tenyezoi? 11. Ervenyesiil-e nalunk a csaladi neveles prioritasa? 12. Melyek a nevel6i szemelyiseg legfontosabb jellemvona-

sai? 13. Melyek a novendek-tanul6 megismeresenek lehet6segei? 14. Mi a celkituzese az evangelizaci6s nevelesnek? 15. Mi az ember vegs6 celjanak a jelent6sege a nevelesben? 16. Melyek a neveles alapelvei a neveles egeszere vonatkoz6-

lag? 17. Mit jelent az eszmeiseg (a vilagnezeti meghatarozottsag)

elve? 18. Miben all a tudatossag es tervszeruseg elve? 19. Mit kovetel az aktivitas elve a nevel6t61 es a novendekt61?

91

I,

I

20. Hogyan lehet alkahnazni az aktivitas elvet a bermalas el6kesziteseben?

21. Miert es miben kell figyelembe venni.ink a gyermeki sze­melyiseget?

22. Mit jelent a nevel6 vezet6 szerepenek elve? 23. Hogyan val6sithat6 meg a nevel6 hatasok egysegenek

alapelve? 24. Melyik alapelvet tartja a legfontosabbnak?

92

III. A NEVELES MODSZEREI ES ESZKOZEI

1. A ,modszer" es ,eszkoz" fogalma es jelentese

A magyar ,m6dszer" sz6 jelentese az eredeti gorog ,meta hodosz" (latin: methodus) kifejezes jelentesenek magyar valto­zata, a ,meta hodosz" (methodus ugyanis a celra vezet6 utat je­lenti, amelyen jarnunk kell, nemcsak fizikai, hanem szellemi, lel­ki ertelemben. A ,methodus" tehat azt a m6dot jelenti, ahogyan celunkat elerhetji.ik. A neveles m6dszere ezek szerint az a m6d, ahogyan nevelesi celjainkat- megfelel6 eszkozok segitsegevel­megval6sithatjuk. A m6dszernek ez az ertelmezese tehat a teve­kenyseg (a cselekves) eljarasrendszerere vonatkozik, amellyel feladatainkat megoldhatjuk, egy elgondolast vagy tervet meg­val6sithatunk. Ez a sz6 altalanos fogalma es jelentese.

Szukebb ertelemben azonban csak azt a megtervezett, tuda­tosan felepitett rendszert jelenti, amely szerint nevelesi tevekeny­segi.inket vegezni.ink kell, beleertve az eszkozok hasznalatat is.

A m6dszer es az eszkOz szinonim ertelmu fogalmak, egy-egy te­vekenysegi koran beli.il azonban nem ugyanazt jelenti. A neve­lesben a m6dszer elvi tenyez6, az eszkoz pedig gyakorlati. A m6dszer az egesz tevekenysegre vonatkozik, az eszkoz pedig csak a tevekenyseg egy-egy reszletere, feladatara. fgy pl. a kove­telmeny vagy kOveteles alapvet6 m6dszertani kateg6ria, az eszkoz (pl. a feladat) azonban ennek csak egyik gyakorlati feltetelet je­

lenti. A nevelesben haszm1latos m6dszerek szamtalan valtozata le­

tezik s ezek att61 fi.igg6en kapjak elnevezesi.iket, hogy mit hang-

93

sulyozunk a kitervelt rendszerben (pl. Don Bosco Szent Janos szeretetre epiil6 m6dszere). Ennek ellenere ezek a kiilonboz6 m6dszerek osszetalalkoznak a. gyermekek Ielektanaban, vagyis azokban a lelektani torvenyszenisegekben, amelyeket minden nevel6nek figyelembe kell vennie. Ezekb61 a ,talalkozasokb61" alakul ki az altalanos pedag6giai m6dszertan, s itt most ezekkel az altalanos m6dszertani tOrvenyszerusegekkel es tudnival6kkal foglalkozunk.

A neveles legaltalanosabb tOrvenyei es eljarasm6djai mar az 6si tarsadalmakban kialakultak, s ezeket mint nepi vagy torzsi szokasokat apar61 fiura hagyomanyoztak. Ilyen hagyomany­torvenyek voltak a vallasi szokasok, az oregek tisztelete, elet- es munkatapasztalatok atadasa, kommunikaci6s jeladasi szaba­lyok, erkolcsi felfogasok stb. Kes6bb a kulturtarsadalmakban, ahol megsziilettek a filoz6fiai es gyakor16iskolak (gimnaziu­mok), kiil6nboz6 m6dszerek, elgondolasok is ervenyre jutot­tak, amelyek egy-egy intezmenyre vonatkoztak. Ugyanez tor­tent a kozepkorban is, amikor az egyhazi iskolak (neveles es ok­tatas) rendszere letrejott a plebaniai iskolakb61 kezdve az egye­temekig. A csaladi neveles m6dszerei azonban tovabbra is a ha­gyomany utjan terjedtek. Igazi m6dszertani ,forradalom" csak az ujkorban tortent, amikor az iskolazas kotelez6 nepoktatas formajaban megval6sult es a termeszettudomanyok fejl6dese er6teljesen megindult Eur6paban. A pszichol6gia, lelektan gya­korlati eredmenyei azonban els6sorban az iskolai nevelest es oktatast vettek celba, az intezmenyes oktatas es neveles m6d­szereit finomitottak, a csaladi es kozossegi neveles teren csak a legujabb korban sziilettek uj elmeleti es gyakorlati megoldasok. Az altalanos m6dszertan ezert f6leg az intezmenyes nevelesr61 sz61, de ezeknek mas nevelesi f6rumokon is alkalmazhat6 resz-

94

leteit szeretnenk atvinni a csaladi es mas kozossegi neveles te­

riileteire is. A tudomanyos m6dszertan meghatarozasa szerint csak az az el­

jarasm6d tekinthet6 m6dszernek, amely tudatosan es tervszeru­en formalja a nevelesi folyamatot. Ugyanigy nevelesi eszkOznek is csak azokat az eszkozoket tekinthetjiik, amelyek nem otletszeru­en es esetlegesen, hanem atgondoltan es megokoltan keriilnek be a nevelesi gyakorlatba, csak igy lehet a m6dszer es eszkoz egyseget es egymasrautaltsagat meg6rizni.

Sokfele szempontb61 lehet megkozeliteni es csoportositani a nevelesi m6dszereket es eszkozoket. Ezuttal a Ielektani szem­pontokkal kezdjiik vizsgal6dasainkat, hogy aztan gyakorlati szempontb61, idorendben' tudjuk meghatarozni teend6inket.

2. A nevelesi modszer lelektani es gyakorlati felepitese

El6szor is ismerniink kell az ember (gyermek, feln6tt) cselekve­senek lelektani menetet. Mi keszteti cselekvesre az embert? Me­lyek cselekvesiink lc~lektani ,rug6i"?

Kell, hogy az ember, miel6tt cselekvesre szanja el magat, meg­tapasztaljon, felismerjen valami erteket, amellyel kapcsolatban vagy6kepessege arra inditja, majd hogy az erteket megszerezze. Ez az inditas azonban csak akkor tortt~nik meg, ha az ember fel­ismeri, hogy neki is j6, vagyis meggy6z6dik r6la, hogy neki sziik­seges, hasznos vagy legalabbis hianyzik. Ekkor meg arr61 is meg kell gy6z6dnie, hogy elerheti, megszerezheti a kiszemelt erteket. A vagy6kepesseg es meggy6z6des ekkor inditja cselekvesre az

em bert.

95

Ez a Ielektani folyamat termeszetesen pillanat alatt is lejat­sz6dhat az emberben, ki.ilonose~ termeszetfeletti (kegyelmi) er­tekek eseteben. Harom mozzamit ismerhet6 fel ebben a folya­matban (logikailag es id6rendben): a tapasztalat (vagy felisme­res), meggyozodes (vagy meggy6zes), majd a cselekves (vagyis a gyakorlas). A neveles feladata ennek a folyamatnak az iranyita­sa es eszkozlese. Mivel a tapasztalat vagy felismeres - a vagy6kepesseg reven - ugy jelentkezik az egyen e16tt, mint ko­vetelmeny (vagy koveteles), ezert az els6 fazist (ti. hogy megki­vanja, igenyli) a kOvetelmenyt illetve a gyakorlatiasabb koveteles sz6val helyettesithetjiik.

A va16sagban ez a lelektani folyamat nem mindig ilyen egy­szen1 es vilagos, mint ahogy leirtuk, mindenkeppen sziikseg van a nevel6 (szemely vagy kozosseg) iranyitasara, segftsegere. A neve16 gyakorlataban tehat ez a harom fogalom (kovetelmeny, meggy6z6des, cselekves) aktfv formaban jelenik meg, mint id6-rendben is logikus feladat:

koveteles meggyozes es gyakorlas.

A kovetkez6kben ezekr61 a nevel6i feladatokr6llesz sz6, mi­utan a m6dszer lelektani rendjet megismertiik.

3. A koveteles m6dszere es eszkozei

Az az ertek, amelynek a megszerzese mint vagy, igeny, majd ko­vetelmeny formajaban jelenik meg benniink, a legtobb esetben rwm anyagi, hanem lelki ertek G6sag, szepseg, igazsag, hit, re­mt'>ny, szeretet vagy mas ereny, j6 tulajdonsag). Megszerzese

~6

sokszor nehez es hosszu folyamat, segftseget igenyel. Nem min­dig belso igenyb61 keletkezik, hanem kulso forrasb61: az egyhaz, a tarsadalom, a csalad, az iskola, a baratok vagy a neve16k kovete­lesekent. Az egeszseges, a kozossegbe j61 beilleszked6 egyen ezeket az igenyeket es koveteleseket konnyliszerrel elfogadja, mert a maga eleteben is megtapasztalta mar ezek hasznat vagy

sziiksegesseget.

a) A kovetelesnek harom fajtaja van: a serkentes, a parancs (kenyszerites), a gatlas.

1 O A serkentes szinte mindig j6 hatassal van a gyermek eletere, de ebben is iigyelni kell a gyermek egyeni erzekenysegere. A gyermek nagyobb biztonsagban erzi magat, figyelnek munkajara, tor6dnek vele, ezert oriil a serkentes minden

fajtajanak. Milyen serkent6 eszkozok allnak a neve16 rendelkezesere? A feladat (munka) kezdeten: a biztatas es az 1geret. A feladat elvegzese kozben: a helyesles, a pelda, az elisme-

res. A feladat (munka) elvegzese vegen: az ertekeles, az oszta-

lyozas, a dicseret, a jutalmazas. Ezeket az eszkozoket a szi.ikseg szerint es fokozatosan kell hasznalnunk. Nem mindig a sz6 az eszkoze ezeknek a megnyilvanulasoknak, lehet serkenteni mosollyal, fejb6-lintassal vagy mas jeBel is. Az igeret ne legyen tulsagosan nagy, legyen aranyban a teljesitmennyel. Az igeretet min­dig teljesiteni kell, ezert megfontoland6: teljesithet6-e. Az

97

\,1111,

IIIII,

1

1\1'

111,1 1

\1111111!11

1

11

1~~~, 'I

I

II II

Ill\

I

'I

CJH

oszhllyozasnal ne csak a teljesitmeny vegyiik figyelembe, hanem a gyermek magata_rtasat, adottsagait es fejlettseget is. A dicseret a jutalmazas s~6beli formaja. Ugyelni kell, ne­hogy onhittseghez vagy bekepzeltseghez vezessen. Ezert inkabb a felenk, keves onbizalommal rendelkez6 gyerme­kek javara gyakoroljuk. A dicseret es a jutalmazas hatasa novekszik, ha kozosseg jelenleteben tortenik, esetleg iin­nepelyes alkalommal (karacsonyi, evzar6 iinnepseg stb.). Dicseret alkalmaval meg kell emliteni a hianyossagokat is, az erdekelt tovabbi igyekezetenek serkentesekent. A jutal­mazas lehet erkolcsi es anyagi. Az anyagiak erteke ne le­gyen tulzott, nehogy anyagiassagra neveljiik a gyermeket. (Elrettent6 pelda a 70-es evekben: egyes videkeken a nyolc altalanos vagy az erettsegi befejezesekor a sziil6k szemely­kocsival ajandekoztak meg a gyermekeket, fiatalokat.) A jutalmazaskor vegyiik figyelembe a kovetkez6ket: -a puszta kotelessegteljesitest ne jutalmazzuk, csak a ko­

telessegen feliili teljesitmenyt, er6feszitest, - a jutalmazas alljon arannyal a tobbletteljesitmennyel, - lehet6leg kozosseg el6tt jutalmazzunk, igy masokra is

hatni tudunk, - a kozossegi szellemet er6sitsiik, ne az onzest es a feltune­

si viszketegseget, - a jutalmazassal ne bantsunk meg masokat, ezert ne ,ki­

vetelezziink".

zo A kenyszerites a koveteles leger6sebb formaja, egy fokkal szelfdebb a parancs. Vannak gyermekek, akik elettani-lelek­lani torvenyszeruseggel alland6an a kisebb er6kifejtesek lr"ny~ban tc~jekoz6dnak, ezeket sem szabad fizikai keny-

szerrel er6ltetniink, inkabb felsz6litassal, paranccsal es bilnte­tessel. A paranccsal kapcsolatban figyelniink kell az alabbiakra: - a parancs legyen kovetkezetes es hatarozott, - ne parancsoljunk sokat es sokfelet; az alland6 parancsol-

gatas meg a j6indulatuakban is az ellenkezes vagyat kelt­heti fel,

-a parancs hangvetele ne legyen durva vagy er6szakos, mert ez ellenallast sziil,

- a parancs vagy felsz6litas legszebb formaja lehet a tekin­tellyel es motivaltan elhangz6, hangsulyozott keres, amely sokszor hatasosabb, mint a parancs vagy egyeb kenyszerites, kiilonosen nagyobb fiatalok eseteben.

A bilntetes a helytelen, rossz cselekedet elitelese, s az a cel­ja, hogy tavol tartsa a gyermeket a rosszt61. A biintetes, ha nyilvanossag el6tt tortenik, a tobbieket is elriaszthatja a rosszt61. A biintetes eszkozei: helytelenit6 megjegyzes, dorgalas, megszokott magatartasunk ideiglenes megvaltoztatasa, megbizatasok megvonasa stb. A biintetessel kapcsolatban meg kell jegyezniink a kovetkez6ket: - a biintetes legyen gy6gyit6 szandeku, sohasem bosszual-

16 vagy megtor16, -a biintetest engedjtik el, ha a gyermek bocsanatot ker,

bunbanatot gyakorol, kiilonosen ha ezt onszantab61 teszi - a biintetes sohasem legyen testi fenyites (pofon, kormos,

botiites), kiilonosen hittan6ran, - a biintetes legyen igazsagos, tehat megokolt a nevel6 re­

szer61 es elfogadott a gyermek reszer61, - a biintetes sohase legyen megszegyenit6,

99

-lehet61eg ne alkalmazzunk altalanos kozossegi biintetfat, ha tObben kovettek el a rosszpt, legyen felel6sseg

nyos. ·•

30 A gatlas a harmadik formaja a kovetelesnek, az a celja, hogy a neveles sikeret veszelyeztet6 tenyez6ket vagy azok hatasat kizarja, a gyermek negativ viselkedeset mes­akadalyozza.

100

A gatlas eszkozei: a feliigyelet, az ellenorzes, az intes, a fenye­getes, a tilalom es az tittereles A feliigyelet folyamatos gatlast jelent, legalabbis addig, amfg a feliigyel6 jelen van. Lehet gyakorolni szemelyesen, koz. vetleniil es masok (megbizottak) altai kozvetve. A feliigye· let akkor hatasos igazan, ha eltunik ellen6rz6 jellege, s in· kabb a gondoskodas, a vedelem es a megel6zes szandeka jut kifejezesre. Az ellenorzes celja hasonl6 a feliigyeletehez, de jobban segf­t6 szandeku, es altalanosabb korre terjed ki, igy peldaul a sziil6i ellen6rzes a gyermek egesz magatartasara, tarsai­hoz, barataihoz val6 kapcsolatara stb. Az intes es figyelmeztetes, f6leg ha el6re tortenik, meg job­ban meggatolja a gyermek hibait, mint a feliigyelet vagy ellen6rzes. Ha intessel a bunok es hibak kovetkezmenyei­re is figyelmeztetiink, ez mar fenyegetesnek szamit. A fenye­getessel igen 6vatosan kell banni. Ha eltulzott, a gyermek nem veszi komolyan. (Pl. amikor a sziil6 minden ballepes­kor igy fenyeget: ,Agyonvaglak, te gazember kolyok!") A tilalom (tilt6 parancs): tagad6 formaban kifejezett kovete­les. Veszelyes lehet, ha esszertitlen es indokolatlan, mert a gyermek erdekl6deset a tiltott dolgok fele iranyithatja. A

till gyakori tilalom pedig elkeseriti a gyermeket, es dacos

ellenallast valt ki be16le. J6 gat16 eszkoznek latszik az U.n. attereles. Ez azt jelenti, hogy a rossz tulajdonsagot vagy hibas magatartast nem koz­vetlenii.l vessziik celba, hanem atterelessel. (Pl. a fegyelme­zetlen gyermekre rabizzuk a csoport fegyelmet, mert igy

magamagat is fegyelmeznie kell.)

A felsorolt m6dszerek es eszkozok alkalmazasa meglehet6-Hcn alapOS lelektani tudast es gyakorlatot tetelez fe} a nevelO re­H:t.er61. A kereszteny pedad6giaban is alkalmazni kell ezeket a sza­balyokat, pl. az isteni parancsok es tilalmak (10 parancsolat) ta-

nitasakor. Nem eleg, ha a gyermek csak megtanulja a tizparancsolatot

(ki.ilonosen a tilt6 parancsokat), azokat gyakorolnia is kell. Nem tudja azonban gyakorolni a tilt6 parancsokat, csak pozitiv for­mahan. (Csak azt lehet gyakorolni, ami pozitivum, ami teend6.) Kisebb gyermekekt61 pedig nehez megkovetelni, hogy onall6an pozitiv teend6re valtsak at a tiltast. Ezert kellett a hittankony­vekben (pl. a Piispoki Kar els6 sorozataban az Els6aldoz6k Hit­lunkonyveben) pozitiv parancs formajaban megfogalmazni a negativ parancsokat. Ezert j6 tanitani az Isten- es emberszeretet f6parancsat, kiilonosen ujszovetsegi, krisztusi formajaban, Jmely a m6dot is pontosan megjeloli: ,Ugy szeressetek egymast, ahogyan en szerettelek titeket!" On 13,34) (Ennek 6szovetsegi el6zmenye: ,Szeressetek embertarsatokat, mint onmagatokat" csetleg szubjektiv magyarazatokra ad lehet6seget.) A kereszteny pedag6gusok tapasztalata arra int, hogy els6sorban nem tilal­makkal, hanem pozitiv eszmenyekkellehet csak kereszteny elet-

format es eletstilust kialakitani.

101

4. A meggyozes m6dszerei es eszkozei

A meggyozodes fontossagar61 mai·yolt sz6. A novendek meggy6-z6deset a nevel6 a meggyozos m6dszereivel es eszkozeivel segit­heti. A meggy6zes eszkozei koziil a legfontosabbak a kovetke­z6k:

Eszmenykep ( el6 vagy elhunyt, tOrtenelmi h6s vagy egysze­ni hetkoznapi ember, erkolcsi vagy vallasi nagysag stb.)

Peldakepek (egy-egy feladatban vagy resz-vonatkozasban), Oktatas (f6kent a hitoktatas) Biralat, (Kozossegi es egyeni) Erkolcsi beszelgetes. (es tanacsadas) Csaladi beszelgetesek, kozos Biblia-olvasas

a) A keresztenysegben a legnagyobb eszmenykep ]ezus Krisz­tus, akiben a tOkeletes emberi eszmeny megtestesiilt. 6 maga hirdette? "Jojjetek hozzam" "Kovessetek engem ... " "Jojj, kovess engem ... " Szent Pal: "Ugyanazt a lelktiletet apoljatok magatokban, amely Jezus Krisztusban is meg­volt..."

b) A legjobb peldakepek (az eszmeny reszletes megval6sft6i) a szentek es a nemzeti hosok (szentte avatottak, ismertek es is­meretlenek). A keresztenysegben az emberi elet minden al­lapotaban es reszleteben talalhatunk h6soket, szenteket, kimagasl6 peldakat.

102

A peldakepek, a h6sok es szentek eleteben els6sorban ne a rendkiviili esemenyeket es csodakat keressiik, hanem a mindennapi esemenyeket es erenyeket: a megterest, a

btinbanatot, a szeretet es a hit gyakorlatait, a h6sies ldtar­tast es helytallast, a kiildetest es az aldozatot, amit ko"etni lehet.

Nagyon j6 dolog, ha a gyermek sajat kornyezeteben es csa­ladjaban el6 peldakepet talal, de a serdiil6kor fantaziadtis romantikus id6szakaban kitalalt figurakat, vagy neki tetsz6 hires embereket is kinevezhet peldakepnek, s ezekl<el zsakutcaba viheti eletet, mert ezek nem igazi peldakepek (nem tudja 6ket kovetni), hanem csak vagyalmainak es kepzeletenek sziilemenyei. Id6nkent helyes (irasban vagy beszelgetesben) eszmeny vizsgalatot vegezni, s ilyelllmr erdekl6dni kell az indokok irant is. A nem elo pelddk lehetnek a tortenelemb61 vagy az egyhaz eleteb61 vett peldakepek vagy akar irodalmi, val6sM08

vagy fiktiv szerepl6k is (ifjusagi regenyb61, tortenelmi el­beszelesb61 vett szemelyek), ez ut6bbiak csak akkor, ha mtiveszien, vonz6an megirt alakok. Er6teljesen hathat a fiatalok ved6szenljenek, az iskola vagy kollegium nevad6janak, cserkeszcsapat, egyesiilet, mozgcilom nevad6janak a peldaja, esetleg a nevezettek jel­mondata,amely megfogalmazza eszmenyiiket. (Pl. :Neri Szent Fulop: "Quid hoc ad aeternitatem!" - "Mit szatnit mindez az orokkeval6saghoz kepest"; Loyolai Szent Ignac: "Omnia ad maiorem Dei gloriam" - "Mindent Isten !la­gyobb dics6segere"; Prohaszka Ottokar: "Amig elek, rertle­lek" mondatban is, ktilonosen egy-egy gyermek- vagy ifjU.­sagi lelkigyakorlat alkalmaval. A nevel6, a hitoktat6 sesft­het a novendeknek a jelmondat kivalasztasaban, de v~giil is az a legjobb, ha az ifju maga valaszlja ki a legjobbat egY~­nisege szerint. Kiskozossegek szamara is hasznos Jettet

103

ilyen jelrnondatos osszefoglahisok kifnisa (a kozos terem­ben), a.rnilyet pl. egyik kiilfBlfli kozossegben talaltam a ko­zos el~tre vonatkoz6lag: ,Ha a te eleted Krisztus, es az en eletem is Krisztus, akkor a te eleted az en eletem, es az en eletem a te eleted".

c) Az oktQtas (f6kent a hitoktatas) igen alkalmas eszkoze a meggyozesnek, els6sorban akkor, ha nem szorftkozik csu­pan inforrnaci6ra es ismeretkozlesre. Meg a legszarazabb szakoktatas keretei kozott is meg lehet talalni a neveles al­kalmait es szempontjait. Gazdag nevel6i tapasztalatok bir­tokaban osszefiiggeseket lehet felfedezni eletek, eletfor­mak es szaktudomanyok kozott, a human targyakban pe­dig (mc:tgyar nyelv es irodalom, idegen nyelvek, tOrtenelem es bio16gia, hitoktatas stb.) b6segesen klnaljak az alkalma­kat a ta.rgyhoz ill6 neve16i utalasokra, a meggy6zesre. A fi­atalok altalaban szeretik ezeket a ,kiter6ket", osszefiiggese­ket, m~rt lat6vilaguk tagul es erkolcsi meggy6z6desiik szi­lardul ~zek segftsegevel. Arra azonban iigyelni kell, hogy a kiteres ne legyen er6szakolt es ne legyen tulsagosan mora­lizal6, inkabb diszkret, jelzeses es vilagos.

d) A binilat, amely valamely cselekedet vagy cselekedet-sor erkolcsi ertekelese, csak akkor hasznos, ha a tanul6k illetve novenctekek szinte eszrevetlen ,fog6dz6t" talalnak ahhoz, hogy onmagukat korrigaljak. A bfralat lehet neveloi, kozossegi birdlat es onbirdlat.

104

Ha a }(ozosseg (tanul6csoport) erkolcsi erzeke meg nem igen fejlett, inkabb csak a nevel6 bfraljon, mert a bfral6nak ki kell fejtenie a rossz vagy j6 cselekedet vallasi, egyhazi,

tarsadalmi, kozossegi es az egyent erint6 hasznat vagy ka­rat, hogy a novendek tObbe ne kovesse el a rosszat, de a j6-ban meger6sodjek. A bfralat ne legyen rosszindulatu, fenyeget6, inkabb gy6-gyft6 es elorernutato. Eppen ezert ovatosan kell banni a kO­zossegi birdlattal, nehogy egyesek onigazolasra vagy bosz­szuallasra hasznaljak fel. karos a kozossegi bfralat, ha meg­szegyenft6, s az erintett novendeket nem hallgatjak meg. Hasznos, ha nev nelkiil tortenik ( es persze celozgatas nel­kiil), es jobban a kozossegi szemleletet es magatartast erin­ti. A nevel6 feladata bfralat eseten, hogy az egyen vagy ko­zosseg erkolcsi fejl6desenek menetet es temp6j~t eszreve­gye. Az onbiralat nem vegezhet6 parancssz6ra (mint a koinmu­nista id6kben), sem felsz6litasra. Csak onkentes alapon. meg igy is konnyen vakvaganyra fut, ha nemelyek oniga­zolasra, ondicseretre vagy masok felrevezetesere hasznal­jak fel.

e) Az etikai, erkOlcsi beszelgetes es tandcsadds - csak akkor er el eredmenyt, ha a nevel6nek tekintelye van a gyermek el6tt es a novendek elegge nyitott ahhoz, hogy masok tanacsait elfogadja. A beszelgetes lehet egyeni es kozos beszelgetes. Csak az egyent erint6 temaban ne tartsunk kozos beszelgetest. Ko­zos beszelgeteskor viszont lehet6leg mindenkit engedjiink sz6hoz jutni. Ehhez neha az sziikseges, hogy korlatozzuk a 'hozzasz6las idejet, nehogy elegedetleniil tavozzanak a kozosseg tagjai. Kiilonben is j6 vezet6kepesseg kell a kozos beszelgeteshez, hogy ne vigyek szet a beszelgetes fonalat.

105

I

i

!

I

Alkalmankent jegyzetelni is kell, hogy minden kerdesre valaszoljunk. ', Melyek a beszelgetes f6bb iranyelvei? - Legyen a beszelgetes temaja konkret. Ne bocsatkozzunk

altalanossagban mozg6, elvont fejtegetesekbe, f6leg olyan korban, amikor a kisgyermek keptelen az elvont gondolkodasra. (Ez a megallapitas termeszetesen a hit­tan6rara is vonatkozik.)

- Elvontsag helyett a beszelgetes kapcsol6djek egy-egy konkret peldahoz vagy esemenyhez, ennek elemzese­hez, hogy kozosen elfogadott megoldashoz jussunk.

- A beszelgetes legyen dial6gus vagyis kolcsonos jellegli, de ne legyen a vezet6i tekintely rovasara.

- A beszelgetes tortenjek a gyermek ertelmi es erzelmi szinvonalan, olyan fogalmakkal, amelyeket a gyermek is ismer.

- A beszelgetesben induktiv (ravezet6) m6dszert alkalmaz­zunk, vagy - ami meg jobb - heurisztikus m6dszert, tehat a gyermek vagy ifju maga fedezze fel es mondja ki a veg­kovetkezteteseket es ,parancsokat" onmaga szamara.

- Az etikai beszelgetes ne akarja helyettesiteni a lelki veze­test es a magangy6nast, bar ezeknek is van bizonyos ko­veteles- vagy meggy6zes-jellege.

- Mindig es mindeniitt alkalmazhatjuk az etikai beszelge­test, de sohasem er6szakosan, hatalmaskod6 hangsullyal es sb1ussal.

f) A meggy6zes eszkozei lehetnek meg a csaladi beszelgetes (pl. Biblia olvasasakor): az el6adas, a vita, a vitaval egybe­kotott beszamol6 vagy kozos hatarozat. Celjuk nagyjab61

106

ugyanaz, mint az etikai megbeszelesnek, de ez ut6bbiak csak szukebb korben es hozzaval6 adottsagokkal hasznal­

hat6k.

A meggy6zes fenti m6dszereinek erteket a tapasztalat igazol­ja. Ezert sikertelenseg eseten vegezziink onkritiktit, esetleg ugyanazokkal a beszelget6 partnerekkel targyaljuk meg a siker­telenseg okat. Minden neve16nek ugyanis joga es kotelessege a legalkalmasabb m6dszert kivalasztani, de a sikertelen eszkozo­ket is neki kell korrigalnia, ha tekintelyet meg akarja 6rizni. Ezert minden m6dszer es eszkoz alkalmazasahoz koriiltekintes­sel kozeledjek.

5. A gyakorlas m6dszere es eszkoze

A meggy6z6des (meggy6zes) utan, amikor beigazol6dott, hogy a kovetelmeny (k6veteh~s) megval6sithat6, az ember neki­kezd a megval6sitasnak vagyis a gyakorlasnak.

Egy-egy ertek megszerzesenek a lehet6sege altalaban ugyan­is rovidebb-hosszabb id6t igenyel, rnivel a nevelesben szemelyi­segertekekr61, jellerntulajdonsagokr61 van sz6, s ezek gyakorlas, fejl6des utjan jonnek letre. A kereszteny pedag6giaban is ere­nyek, illetve j6 tulajdonsagok rendszerint gyakorlas altai emel­kednek a keszseg szintjere. Az erenyeknek j6 resze pedig kifeje­zetten csak gyakorlassal szerezhet6 meg. (Ezek a szerzett ere­nyek, szemben a keszen kapott, belenk ontott erenyekkel.) A gyakorlas tehat az erett szernelyiseg kimunkalasanak a m6dsze­re, s erre szamos lehet6seg all rendelkezesiinkre.

107

A gyakorhl.ssal pozitiv cselekedeteink a jartassag vagy keszseg szintjere emelkednek, gyakran szoktissa valnak, amelyek elmu­lasztasa kenyszerit6 hianyerzetet 'Qk.oz. Maskor viszont kiilono­sebb tudatossag nelkiil is ervenyesiilnek eletrendjiikben.

a) A gyakorlas f6bb eszkozei: a szoktatas, a jatek, a munka es a verseny.

108

A szoktatas tulajdonkeppen kovetelessel kivaltott gyakorlas, amelynek a celja a szoktisok, a jartassag es a keszsegek begyakor­ltisa. A szoktatasban 6sszefon6dik a koveteles valamennyi m6dszere es eszkoze: a serkentes, a kenyszerites es a gat­las, mivel a szoktatas celja kett6s: az eletkorhoz mert pozi­tiv erkolcsi szokasok es keszsegek ( erenyek) kifejlesztese es megszilarditasa s ugyanakkor a nem kivanatosak meggat­lasa.

Termeszetesen, egesz eletiinket nem alapithatjuk csupan a szokasokra, mert akkor vilagi eletiink pedanteriava es bii­rokratava valik, vallasos eletiink pedig mlsagosan megszo­kotta, aki viszont semmibe veszi a szokasokat, konnyen fe­gyelmezetlenne valik.

A szokas csak a belatassal es a meggy6z6dessel parosulva lesz igazan ertelmesse es hatekonnya. A szoktatas m6dszere belatas es meggy6z6des nelkiil inkabb idomitasnak kellene nevezniink. A kett6 pedig nem ugyanaz. (Az allatok szok­tatasat nevezziik idomitasnak.) A szoktatas sokban kiilonbozik az edzest6l is. A szoktatas ugyanis bizonyos eletrend, eletvitel ritmusanak a kialakita­sara torekszik, az edzes (trening) pedig megadott teriileten (pl. a sportban elerend6 teljesit6kepesseg fokozasat celoz­za, legtobbszor mesterseges gyakorlatokkal.

b) A jatek a gyakorlasnak fontos eszkoze, kiilonosen kisgyer­mekkorban, amikor a munkara val6 felkesziilest is jelenti. A gyermek a jatekkal gyakorolja testi es lelki erejet, fejlesz­ti adottsagait es kepessegeit. Jatek kozben rengeteg ismere­tet is szerez a kornyez6 vilagr61, a val6sagr61. Gazdagitja erzelmi eletet (amikor val6sagosnak tekinti a jatekban megtorten6 esemenyeket), fejleszti kepzeletet es sz6kincs­

et. Jatek kozben tapasztalja meg a szabalyok ervenyesseget, az emberi egyiittmukodes erteket. Kiilonosen 6vodaskor­ban nehez szetvalasztani a gyermek jatekat es munkajat, jatszva dolgozik es dolgozva jatszik. A vallaspedag6giaba is be kell kapcsolnunk a gyermek jatek igenyet (a hittan­orak m6dszerebe es eszkozeibe.)

c) A verseny val6jaban tudatosan m6dositott jatek-forma. Le­nyege az, hogy a resztvev6k nemes kiizdelemben (pl. tanu­lasban) osszemerik erejiiket, teljesit6 kepessegiiket, s ez igen hasznos mind a kozosseg, mind az egyen szamara, sot a nevel6nek is. A mult szazadban es meg a jelen szazad ele­jen is kiil6n6sen a jezsuita iskolaknak volt kedvelt m6dsze­re a verseny (cocertatio). A verseny fokozza az aktivitast (pl. ministransverseny) serkenti a gyengebbeket, mozg6sit­ja az akaratot, s meg feln6tt korban is a ,homo ludens" tu­lajdonsagai nyilatkoznak meg benne. Hittan6rakon kiilo­nosen az ev vegi osszefoglal6k alkalmaval hasznalhat6, s felmerhetjiik altala, mit tanultak meg, mit 6riztek meg az egesz evi nevelesb61-oktatasb61. Ugyeljiink a versenyz6k megvalasztasara, nagy szintkiilonbseg nelkiili tanul6k ve­gyenek reszt benne.

109

A verseny megszervezese es lebonyolitasa j6 szervez6tehet­

seget igenyet aki ezzel nem rendeJkezik, inkabb ne kezdjen be­

le. Minden versenyt a celkiruzessel ~II kezdeni (pontosan es ert­

het6en), s a gy6zteseket a kozosseg el6tti eredmenyhirdetessel

honoraljuk. Sok szint vihet be nevelesi rendszeriinkbe mind a

jatek, mind a verseny es j6 eredmenyeket hozhat, ha okosan

eliink vele.

Osszefoglal6 kerdesek:

1. Mit jelent a ,m6dszer" es az ,eszkoz"?

2. Hogyan epiil fel a nevelesi m6dszerek lelektani folyamata?

3. Melyek a koveteles m6dszerenek eszkozei?

4. A biintetes f6bb szabalyai? 5. Melyek a meggy6zes m6dszerei es eszkozei?

6. Mi a velemenye a biralatokr61?

7. Melyek a gyakorlas m6dszerei es eszkozei?

8. Mia szerepe a szoktatasnak a nevelesben?

9. Mia jatek pedag6giai fogalma?

10. Mire j6 a verseny a neveles-tanitasban?

110

Felhasznalt es ajanlott irodalom a III. reszhez

FDLE SANDOR (szerk.), A neveles gyakorlata. Budapest 1973.

BANG, RUTH, A celzott beszelgetes. Budapest 1974.

-A segito kapcsolat. Budapest 1980.

BROCHER, TOBIAS, Csoportdinamika es felnottoktatas. Budapest 1979.

GoNOBOLIN, F. N ., A figyelem fejlesztese. Budapest 1976.

LANDAU, ERIKA, A kreativitas pszichol6giaja. Budapest 1976.

SziLAGYI VILMOS, Melylelektan es neveles. Budapest 1979. - (szerk.): Egyii.tterzes, onzetlenseg, felelosseg.

Budapest 1980. VbLGYESY PAL, A palyavalasztasi dontes elOkeszitese. Budapest 1976.

KEY, ELLEN, A gyermek evszazada. (Forditotta Szilagyi Pal) Budapest 1976. (Pedag6giai forrasok sorozat.)

}USTNEKERY HEDVIG, Az 6vodas koru gyermekek gondolkodasi saja­tossaga. Budapest 1968. (Pszichol6gia a gyakorlatban sorozat 12.)

GULYAS SANDOR, Ciganygyerekek htitranyai es eselyei. Budapest

1976. NAGY ANDOR, A tele-Dizi6 es a pedag6gia. Budapest 1977.

VoRWERG,MANFRED, A kozosseg szocitilpszichol6giai vizsgalata. Budapest 1973.

BERGMANN ERZSEBET-BLUMFELD GYULANE: Pszichol6gia az iskolaban. Budapest 1976. (Pszichol6gia nevel6knek sorozat)

BDKY BELA, A beszedtanftds pszichol6gitija. Budapest, 1973.

(Pszichol6gia nevel6knek sorozat) ER6ss LAszL6-HANs LOWB: Az iskolai kudarcokr6l. Budapest 1976.

(Pszichol6gia nevel6knek sorozat) RANscHBURG }EN6: Felelem, harag, agresszi6. Budapest, 1975.

(Pszichol6gia nevel6knek)

111

ILLES LAJOSNE (szerk.),lskola es kornyezet. Budapest 1974. (Tanulmanyok a Iengyel. nevelesszociol6gia koreb61) - A nevelestudomany 'm6dszerei. Budapest 1974.

(1971-es moszkvai tudomanyelmeleti konferencia el6adasai)

JuHAsz FERENC, A motivaci6 szerepe a nevelesben. Budapest 1969. PALHEGYI FERENC, Gyermekek frusztraci6s pr6baja. Budapest 1976.

(Pszichol6gia a gyakorlatban, 30.)

ZILLESSEN, DIETRICH (szerk.), Religionspiidagogisches Praktikum. Miinchen 1976.

FINK, HANs-KoRHERR, JosEF EDGAR (szerk.), Praktisches Worterbuch der Religionspiidagogik und Katechetik. Wien-Freiburg-Basel1978 (2. kiadas).

GROM, BERNHARD, Religionspiidagogische Psychologie. Dusseldorf 1961.

TONELLI, RicCARDO, Pastorale giovanile. LAS-Roma, 1982. (Dire la fede in Gesu Cristo nella vita quotidiana)

112

FUGGELEK

A II. Vatikani Zsinat nyilatkozata a nevelesrol

(Gravissimum Educationis)

Az egyetemes zsinat figyelmesen fontol6ra vette, hogy a neveles igen jelent6s az ember eleteben, es egyre nagyobb hatassal van korunk tarsadalmi fejl6desere.l A mai eletkoriilmenyek meg­konnyitettek, de nelkiilozhetetlenebbe is tettek az ifjusag neve­leset, sot a feln6ttek folyamatos tovabbkepzeset is. Az emberek­ben ugyanis jobban tudatosul szemelyes melt6saguk es elethiva­tasuk, tehat tevekenyebben akarnak reszt venni a tarsadalom eleteben, f61eg gazdasagi es politikai iigyekben.2 A technikanak es a tudomanyos kutatasnak csodalatos fejl6dese, a tOmegkom­munikaci6s eszkozokben rejl6 uj lehet6segek alkalmat adnak az egyre tObb szabad id6vel rendelkez6 embereknek, hogy kony­nyebben hozzajussanak a szellerni kultura oroksegehez, es hogy egymast jobban kiegeszitsek, mind a kisebb csoportok, mind a nepek szorosabb kapcsolatainak segftsegevel.

Ezert torekszenek mindenutt a neveles iigyenek fejlesztesere; megfogalmazzak es hivatalos nyilatkozatokban osszegezik az embernek, nevezetesen a gyerrnekeknek es a sziil6knek alapve­t6 jogait a neveleshez;3 a tanul6k szarnanak gyors emelkedese miatt novelik az iskolak szamat, tokeletesitik azokat, es mas ne­vel6intezmenyeket is letesftenek; a neveles es oktatas m6dszere­it ujszeru kiserletekkel fejlesztik; jelent6s er6fesziteseket is tesz­nek azert, hogy mindenki jarhasson iskolaba. Meg igy is sok

113

~

gyermek es fiatal nem juthat alapvet6 oktatashoz sem, es igen nagy azok szama, akik az igazi nevelest nelkiilozik, azt, amelyik egyforman szolgalja az igazsagot es a szeretetet.

Az anyaszentegyhaz azt a megbizast kapta isteni alapit6jat61, hogy hirdesse az iidvosseg miszteriumat minden embernek es ujitson meg mindent Krisztusban. Gondoskodnia kell tehat az emberek egesz foldi eleter61 is, amennyiben az osszefiigg meny­nyei hivatasukkai,4 s igy reszt kell vallalnia a neveles fejlesztese­b6l es altalanossa teteleb6l. Ezert a zsinat nyilatkozatot tesz koz­ze azokr61 az elvekr6l, amelyek alapvet6ek a kereszteny neveles, f6leg pedig az iskolai kereszteny neveles szamara. Ezeket az el­veket a zsinat utan kiilon bizottsagnak kell reszletesebben kidol­goznia, es a piispoki karoknak kell az egyes orszagokra alkal­mazniuk.

1.- (Egyetemes jog a neveltetesre) Barmilyen fajhoz, tarsadalmi osztalyhoz tartozzek valaki,

barmilyen eletkoru legyen, szemelyi melt6saga folytan elidege­nithetetlen joga van olyan neveleshez,S amely megfelel elete cel­janak,6 amely alkalmazkodik egyeni kepessegeihez, nemehez, az adott kulturahoz es a nemzeti hagyomanyokhoz, de ugyan­akkor nyitott a testveri kapcsolatra mas nepekkel, szolgalva a va-16di egyseget es beket a foldon. Az igazi neveles a szemelyiseget fejleszti ki- a szemely vegs6 celja, mint rendez6 elv szerint -, de egyuttal javara van annak a tarsadalomnak is, amelynek a sze­mely tagja es amelynek eleteben mint feln6tt majd tevekeny sze­repet vallal.

A gyermekeket es fiatalokat segiteni kell, megpedig a lelek­tan, a pedag6gia es a didaktika mai eredmenyeit felhasznalva testi, erkolcsi es ertelmi kepessegeik harmonikus fejl6deseben es

114

abban, hogy egyeni eletutjukon fokozatosan egyre nagyobb fe­lel6ssegtudatra tegyenek szert kitart6 er6feszitessel es az igazi szabadsagert vivott kiizdelemben, allhatatosan es nagylelkuen szallva szembe az akadalyokkal. Kapjak meg az eletkornak meg­felel6 pozitiv es boles szexualis nevelest is. Tegyek alkalmassa a fiatalokat a kozeletben val6 szereplesre, ellatva 6ket a sziikseges es hasznos ismeretekkel; igy tevekenyen bele tudnak kapcsol6d­ni a kiilonfele kozossegek eletebe, megnyilnak a masokkal val6 parbeszedre, es keszsegesek lesznek a kozj6 el6mozditasara.

A zsinat kijelenti: a gyermekeknek es fiataloknak joguk van ahhoz, hogy osztonzest nyerjenek az erkolcsi ertekeknek helyes lelkiismerettel val6 megbecsiilesere es szemelyes allasfoglalassal val6 elsajatitasara, valamint Isten tokeletesebb megismeresere es szeretetere. Nyomatekosan keri tehat a nepek vezet6it es a neve­les iranyit6it: gondosan iigyeljenek arra hogy e szent jogait61 senki meg ne fossza az ifjusagot. Az egyhaz hiveit pedig felsz6-litja, hogy aldozatra keszen munkalkodjanak a neveles minden teriileten, f6leg azzal a celkituzessel, hogy a neveles es oktatas ' mindenkinek kijar6 j6tetemenyeit minel hamarabb eljuttathas­sak a foldkerekseg valamennyi lak6jahoz?

f iJ . ,, / _Qr-•.'

~ '·- -- / · 2. -(A kereszteny neveles) Minden keresztenynek joga van kereszteny nevelesre, mert

ujjasziiletett, uj teremtmennye lett vizb61 es Szentlelekb6I,8 Isten gyermekenek hivjak es val6ban az is. A kereszteny neveles nem all meg a fentebb leirt emberi erettseg eszmenyenel; meg maga­sabb celkituzese az, hogy a megkereszteltek fokozatosan megis­merjek az iidvosseg miszteriumat, s igy napr61 napra jobban tu­datara ebredjenek a hit adomanyanak; hogy megtanuljak Istent - f6leg a liturgikus cselekmenyek altal-lelekben es igazsagban

115

imadni On 4,23), es alakuljanak at valoban uj emberre: tiszta igazsagban es szentsegben (Ef, 4,2_2-24) eljenek; ily m6don meg­lett emberre lesznek Krisztus teljes~egenek merh~ke szerint (Ef 4,13), es hozzajarulnak a misztikus test novekedesehez. Ezenki­viil hivatasuk tudataban tegyenek mindig tanusagot a benniik el6 remenysegr61 (1 Pet 3,15), es faradozzanak alland6an a vilag keresztennye tetelen, hogy ezaltal a termeszetes ertekek a Krisz­tust61 megvaltott ember teljessegebe beleilleszkedve az egesz tarsadalom javat szolgaljak.9 A zsinat tehat a lelkipasztorok em­lekezetebe idezi: sulyos kotelessegiik mindent megtenni, hogy ebben a kereszteny nevelesben valamennyi hiviik reszesiiljon, f6leg az ifjusag, az egyhaz remenysege.lO

3.- (A neveles felelosei) ~~z;Q!9l<~a<itilk.P.z.eletetg}'.eJIT\~k~t1~~~~~~~~~r_!_az 6 sulyos )ffi..

t_eless@giik-~-felnevele.se;_~6k.e.t.kell--te.h.-a.Lt~Jgni~nJ az els6 es a leg;fontosabb n.~ye]?~.:-~~~-~ Annyira jelentos a sz.til6Lneve1e.s.,. hogy hianyat alig lehet p6tolni. A sziil6k feladata,l}:lg_gy~Jst.~ es az emberek tiszteletevel olyan csaladi ·legkort · teremt~ amely el~s~gfti a gyermekekmindeniranyu.neveleseraz-egy@ni es kozossegi elet szamara._ A c:salad az elsO. isl<.Qlaja~k a tarsas erenyeknek, amelyekre..-minaenl<6ZOss~ek sziiksege van. lg_en font<JsL]l()gy_a_!tazassag szentsegenek k~gye~~vel is ---" ~·- •" •- •••- •" • ,. "-"v.:'"• ~·••- "·• ·••. ,_.,._m,,.,._<"~•-••·-~~><----~--i"

~iv_C1t~§aYC1lgazdagiwU kereszteny..csaladban" a gyennekek; ·a.-· keresztsegben elnyert hit szerint, mar kiskorukb~l}JD_e'g}aniilj~k­Isten ismeretetes tiszteletet, valamint embertarsqik.szere.telet. A gyermekek a csaladban szerzik az els6 benyomasokat az egesz­seges emberi k6z6ssegr61 es az egyhazr61, a csalad vezeti be 6ket lepesr6llepesre a tarsadalomba es Isten nepe koze. }61 sziv­leljek meg tehat a sziil6k, hogy a val6ban kereszteny csalad mi-

116

' ~

l \

lyen d6nt6 szerepet tolt be Isten nepenek eleteben es fejl6de­seben.12

A neveles els6sorban a csalad feladata, de ebben raszorul az egesz tarsadalom tamogatasara. Ezert a szii16knek es az altaluk nevel6i feladattal megbizott szemelyeknek jogan kiviil az allam­nak is vannak kotelessegei es jogai, minthogy ennek az evilagi k6zj6 biztositasa a feladata. Ezert sokfele m6don kell el6mozdi­tani az ifjusag neveleset: 6rkodnie kell a sziil6knek es az altaluk nevel6i feladattal megbizott szemelyeknek kotelezettsegei, illet­ve jogai felett, es 6ket segitenie kell; ki kell epitenie, megpedig a sziil6k 6hajanak figyelembe vetelevel az iskolahal6zatot, a kise­gites elvenek megfelel6en: amennyiben ezt a sziil6k vagy mas tarsasagok nem teszik meg; azonfeliil sajat iskolakat es intezete­ket kellletesitenie, a k6zj6 igenye szerint.13

V egiil, az egyhaznak is feladata a neveles, sajatos okokb61: el6sz6r is azert, mert el kell ismerni, hogy nevelesre kepes k6-z6sseg, legf6keppen pedig azert, mert kotelessege hirdetni az iidvosseg utjat minden embernek, a hiv6k szamara at kell adnia Krisztus eletet, es alland6 szorgoskodassal segitenie kell 6ket, hogy ennek az eletnek teljessegere eljussanak.14 Az egyhaznak tehat anyakent kell nevelnie gyermekeit, hogy egesz eletiiket Krisztus szelleme hassa at. Egy(tttal azonban felajanlja munkajat valamennyi nepnek, hogy segitse minden iranyban tokeletesed­ni az embert, mint szemelyt, es hogy kozremukodjek a foldi tar­sadalom es egy emberibbnek 6hajtott vilag felepiteseben.15

4.- (A kereszteny neveles eszkozei) Az egyhaz nevel6i feladatanak teljesiteseben elvallal min­

den alkalmas tevekenyseget, de leginkabb sajatos munk~ival t6r6dik, amelyek kozt legf6bb a hitoktatas,16 amely a hitet meg-

117

"il.agitja, illetve meger6siti, az eletet Krisztus szelleme szerint taplalja, elvezet tudatos es tevekeJ1y kozremukodesre, a liturgi­lus miszteriumban,17 apostoli tev~enysegre buzdit. Az egy­ltaz nagyra ertekeli, szellemevel pedig at akarja hatni es meg ak.atja nemesiteni azokat az eszkozoket is, amelyek az emberi­seg kozkincsehez tartoznak, es amelyek nagyban hozzajarul­nak a lelkek nevelesehez es az emberek alakitasahoz. Ilyenek a tomegkommunikaci6 eszkozei,1s a szellem es a test gyakorlasa­nak sokfele egyesiilete, az ifjusagi szervezetek es f6kent maguk az iskolak.

5. - (Az iskola jelent6sege) A. nevelesi eszkozok kozt kiilonosen fontos az iskola.l9 Az a

hivatasa, hogy kitart6 gonddal muvelve az ertelmi kepessege­ket, kifejlessze a helyes iteletalkotast; bevezessen a nemzedekek Ill.unkajaval kialakitott kulturaba; er6sitse az ertekek iranti foge­konysagot; el6keszitsen az eletpalyara; novelje a kolcsonos meg­etU~shez sziikseges erzeket azzal, hogy a kiilonboz6 termeszetu es szarmazasu novendekek kozott barati kozosseget alakit ki. Az iskola kozponti intezmeny: egyre eredmenyesebb tevekenyse­geert mindenkinek ossze kell fognia: a csaladoknak, a nevel6k­nek., a kulturalis, polgari es vallasi szervezeteknek, az allamnak e~ a.z egesz emberi kozossegnek.

Szep es fontos hivatast toltenek be mindazok, akik a sziil6k S~g:it6ikent es a tarsadalom megbizottaikent nevel6i feladatra vallalkoznak az iskolakban. Ez a hivatas megkivanja az ertelem e~ ~ sziv sajatos adottsagait, az igen gondos el6kesziiletet es az alland6 meglijulasra es alkalmazkodasra val6 keszseget.

1..18

6.- (A sziil6k jogai es kotelessegei) A sziil6knek az iskola megvalasztasaban kijar a val6di sza­

badsag, mivel els6 helyen es elidegenithetetleniil az ovek a gyer­mekneveles gondja es kotelessege. A kozhatalom feladata az al­lampolgarok szabadsaganak megvedese, ezert az oszt6 igazsa­gossag kovetelmenyenek megfelel6en gondoskodnia kell az al­lami tamogatas olyan szetosztasar61, hogy a szii16k lelkiismeret­iik szavat kovethessek es val6ban szabadon valaszthassak meg az iskolat gyermekeik szamara.20

Az allamnak gondoskodnia kell arr61, hogy minden polgara megfelel6 muveltseghez jusson es ke116en felkesziiljon allam­polgari jogainak gyakorlasara, kotelessegeinek teljesitesere. Biz­tositsa tehat a gyermekek jogat a megfelel6 iskolai neveleshez, 6rkodjek a nevel6k alkalmassaga es a tanitas szinvonala folott, gondoskodjek a novendekek egeszseger61, fejlessze az egesz is­kolaiigyet, figyelembe veve azonban a kisegites elvet. Ne legyen tehat semmifele iskolamonop61ium; ez ellenkezik az ember ve­lesziiletett jogaival, a kultura haladasaval es terjedesevel, az al­lampolgarok bekes egyiittelesevel, valamint a legtObb mai tarsa­dalomban ervenyesiil6 pluralizmussai.21

A zsinat buzditja a hiv6ket, hogy keszseggel mukodjenek kozre a megfelel6 nevel6-oktat6 m6dszerek kialakitasaban es ra­termett taner6k kikepzeseben. Segitsek f6leg a sziil6i szovetse­gek utjan az iskola egesz munkajat, kivaltkepp a benne foly6 er­

kolcsi nevelest.22

7.- (Vallaserkolcsi neveles az iskolaban) Az egyhaz aterzi sulyos kotelezettseget, hogy odaad6an gon­

doskodjek minden gyermeke erkolcsi es vallasi neveleser61, azert fokozott segit6 keszseggel akar azok mellett allni, akik nem

119

katolikus iskolaba jarnak, megpedig ilyenek nagy szammal van­nak. Megnyilvanul ez a segit6 keszs.eg, a tanit6k es nevel6k pel­daadasaban, az iskolatarsak apostoli~tevekenysegeben,23 legin­kcibb pedig azoknak a papoknak es vilagiaknak a szolgcilataban, akik hirdetik nekik az iidvosseg tanitasat koruknak es koriilme­nyeiknek megfelel6 m6don, valamint lelki segitseget nyU.jtanak alkalmas es korszeru kezdemenyezesekkel.

A sziil6ket pedig figyelmezteti az egyhaz: sulyos kotelesse­giik, hogy biztositsak, sot siirgessek ezt a segitseget gyermekeik szamara, hogy a kereszteny neveles egyiitt tudjon haladni az evilagi kepzessel. Ezert az egyhaz elismereset fejezi ki azoknak az allamoknak es hat6sagoknak, amelyek szamot vetnek a mai tarsadalom pluralizmusaval, megval6sitjak az igazi vallassza­badsagot es segitik a csaladokat abban, hogy a gyermekek neve­lese minden iskolaban a csalad vallasi es erkolcsi elveinek meg­felel6en tOrtenjek.24

8. -(A katolikus iskolak) Az egyhaz jelenletet az iskolaztatasban a katolikus iskola teszi

kiilonoskeppen kezzelfoghat6va. Ez az iskola, eppenugy mint a tobbi, a muvel6des celjait es az ifjusag jellemenek alakitasat szor­galmazza. Vannak azonban sajatos feladatai. Megteremti az evangeliumi szabadsag es szeretet legkoret az iskolai kozosseg­ben, segiti a fiatalokat abban, hogy szemelyisegiik kibontakozta­tasaval egyiitt novekedjek benniik az az uj teremtmeny, amellye a keresztsegben lettek. v egiil, az egyetemes kulturat ugy kap­csolja ossze az iidvosseg hirevel, hogy a hit fenye jarja at a vihig­r61, eletr61 es emberr61 fokozatosan szerzett ismereteiket.25 igy a katolikus iskola- es ez sziikseges is -lepest tart korunk fejl6de­sevet novendekeit raneveli a foldi haza javanak hathat6s mun-

120

kcilasara es el6kesziti 6ket Isten orszaganak szolgalatara, hogy peldamutat6 es apostoli eletiikkel mintegy kovasza legyenek a

tarsadalomnak. A katolikus iskola tehcit megtartja rendkiviili jelent6seget a

mai viszonyok kozott is. Sokat tehet ugyanis annak erdekeben, hogy az Isten nepe betOltse hivatasat, el6 tudja mozditani a par­beszedet az egyhaz es az emberiseg kozott, mindkett6nek java­ra. Ezert a zsinat ujra kinyilvanitja az egyhaz jogat ahhoz, hogy szabadon alapithasson es igazgathasson minden fajtaju es foko­zatu iskolat, amint ezt az egyhazi tanit6hivatal mar sokszor kije­lentette.26 Emlekeztet arra, hogy ennek a jognak gyakorlasa nagyban el6segiti a lelkiismereti szabadsagot, a sziil6k joganak vedelmet es maganak a kulturanak a fejl6deset is.

A nevel6k gondoljanak felel6ssegiikre: t6liik fiigg els6sorban, hogy a katolikus iskola val6ra tudja-e valtani celjait es kezdeme­nyezeseit.27 Nagy gonddal keszitettek el6 a taner6ket, hogy mind az evilagi mind az egyhazi tudomanyokban megfelel6 tu­dassal es kepesitessel rendelkezzenek, es jartasak legyenek a ne­veles muveszeteben, felhasznalva fejl6d6 korunk leg(tjabb ered­menyeit. Szeretet ruzze ossze 6ket egymassal es tanitvanyaikkal, legyenek telve apostoli szellemmel, hogy eletiikkel es tanitasuk­kal tegyenek tanubizonysagot Krisztusr61, az egyetlen Mester­r6l. Kiilonosen a sziil6kkel mukodjenek egyiitt; de ezek is, 6k is vegyek figyelembe a neveles egesz teriileten a nemek kiilon­boz6seget es azt a sajatos celt, amelyet mindket nem ele kituzott az isteni gondviseles a csaladi es a tarsadalmi eletben. Novende­keiket serkentsek ontevekenysegre, s ha azok befejeztek tanul­manyaikat, alljanak mellettiik tamkcsal, barati tamogatassal es szamukra kiilon egyesiiletek alapitasaval, melyeket igazi egyha­zias szellem toltson el. A zsinat kijelenti, hogy a nevel6k munka-

121

IIIII ,,

I

I II 'I

I I

ja val6di, korszeru es sziikse~es apostoli tevekenyseg, egyuttal pedig a hirsadalom igazi s2olgalata. Emlekezteti a katolikus sziil6ket kotelessegiikre, hogy amikor es ahol megtehetik, gyer­mekiiket katolikus iskolakra bfzzak, azokat erejiikhoz merten ta­mogassak, gyermekeiket pedig veliik osszefogva neveljek.28

9. - (Iskolatipusok) A katolikus iskolanak ezt az eszmenykepet az egyhazt61, bar­

milyen m6don fiigg6 iskolak mind iparkodjanak megval6sitani, bar a katolikus iskolak forma.ja kiilonboz6 lehet a helyi viszo­nyok szerint.29 Igen megbeesuli az egyhaz azokat a katolikus is­kolakat is, amelyeket nem katolikus novendekek is latogatnak, f6leg az ujonnan szervezett egyhazi teriileteken.

A katolikus iskolak alapitasakor es szervezesekor gondolja­nak a kor valtoz6 sziiksegleteire. Tovabbra is apolni kell ugyan az also- es kozepfoku iskolakat, amelyek a neveles alapjat alkot­jak, mellettiik azonban fontosnak kell tartani azokat is, amelye­ket a mai viszonyok kiilonleges m6don siirgetnek. Ilyenek a sza­kiskolak30 es ipariskolak, a feln6ttek es a szocialis munkakra ke­sziil6k tanintezetei, az olyan iskolak, amelyekben testi fogyate­kossaguk miatt kiilonleges gondoskodast igenyl6kkel foglalkoz­nak, tovabba a nevel6kepz6 intezetek, amelyek vagy a hitokta­tasra, vagy a neveles mas teriileteire keszitenek el6.

A zsinat nagyon buzditja a Ielkipasztorokat es az osszes hive­ket, ne riadjanak vissza semmifele aldozatt61, tamogassak aka­tolikus iskolakat, hogy azok egyre tokeletesebben vegezhessek munkajukat, es gondoskodhassanak f6leg olyanokr61, akik sze­genyek, akik nelkiilozik a esalad tamaszat es meleget vagy akik­ben nines meg a hit adomanya.

122

10.- (Katolikus egyetemek) Az egyhaz nagy figyelmet fordit a fels6foku iskolakra, f61eg

az egyetemekre. Az egyhaztanit6knak, f6Ieg Aquin6i Szent Ta­masnak nyomdokaiban jarva eeltudatosan akarja biztosltani ep­pen a tole fiigg6 egyetemeken is, hogy az egyes szakterOleteket a sajat elveik, a sajat m6dszeriik szerint es a tudom6nyos kuta­tasnak kijar6 szabadsaggal muveljek. Ezaltal az ismeretek egyre jobban elmelyiilhetnek, korunk uj problemainak ~B kutatasi eredmenyeinek igen reszletes elemzese pedig egyre t6k~leteseb­ben szemlelteti, mikent tesz egybehangz6 tanusagot a hit ~s az esz arr61, hogy az igazsag egy.31 fgy a kultura magasabbfoku fej­lesztesenel nyilvanosan, alland6an es egyetemesen jelen lesz a kereszteny gondolkodas, a katolikus intezmenyek novend~kei tudasban kival6 emberekke valnak, akik felkesziiltek arra, hogy a tarsadalom eleteben fontos szerepet vallaljanak, es tanusagot tegyenek a hitr61. 32

Azokon a katolikus egyetemeken, ahol nines teol6giai kar, le­gyen teol6giai intezet vagy tanszek, ahol vilagi hallgat6knak megfelel6 el6adasokat tartanak. Mivel pedig a tudomanyt legin­kabb a magasabb szinvonalu kiilOnleges kutatasok gazdagitjak, a katolikus egyetemeken es karokon nagy er6vel fejlesszenek ki olyan intezeteket, amelyek els6dlegesen a tudomanyos kutatas szolgalataban allnak.

A zsinat nagyon ajanlja a katolikus egyetemek es karok fej­leszteset, megfelel6 teriileti elosztasban. Ezek az intezmenyek azonban ne szamukkal, hanem a tudomanyok apolasaval tunje­nek ki. A tehetseges novendekeket szivesen vegyek fel akkor is, ha szegenyebb sorsuak, f6Ieg azokat, akik az uj nemzetekb61 jonnek.

123

A tarsadalomnak es maganak az egyhaznak a sorsa szorosan osszefiigg a fels6bb tanulmanyokat vegz6 fiatalok szellemi szfn­vonalavaJ.33 Ezert az egyhaz pas.Ztorai nemcsak a katolikus egyetemek hallgat6inak lelki eletere fordftsanak nagy gondot; 6k valamennyi rajuk bfzott lelek gondozasaert felel6sek, letesft­senek tehat - piispokkari szinten j61 kidolgozott terv szerint - a nem katolikus egyetemek mellett is katolikus diakotthonokat es katolikus jellegti f6iskolai kozpontokat, amelyekben gonddal ki­valasztott es felkesziilt papok, szerzetesek es vilagiak intezme­nyes lelki es szellemi tamogatast nyU.jtanak. Kiilonoskeppen t6-r6djenek mind a katolikus, mind pedig mas egyetemek olyan ki­val6 kepessegti hallgat6ival, akik alkalmasnak mutatkoznak ta­nftasra es kutatasra; ezeket iranyftsak a tanari mukodes fele.

11. - (A teol6giai karok) A teol6giai karok munkassagat61 sokat var az egyhaz.34 Ra­

juk bfzza azt a sulyos feladatot, hogy el6keszftsek novendekei­ket a papi szolgalatra is, de meg inkabb a teol6giai f6iskolakon val6 tanitasra, tudomanyos m"kodesre es a tudomannyal val6 apostolkodas nehez munkajara. Ezeknek a karoknak kotelesse­ge a teol6giai tudomanyok elmelyiilt muvelese is, hogy annak eredmenyekent az ertelem egyre t6keletesebben ragadja meg a kinyilatkoztatast, jobban feltaruljon az 6sokt61 hagyomanyo­zott kereszteny bolcsesseg kincsestara, el6rehaladjon a parbe­szed a kiilonvalt testverekkel es a nem keresztenyekkel, tovab­ba valaszt adjanak a tudomanyok haladasa altai felvetetett kerdesekre. 35

A teol6giai karok tehat alkalmas m6don vizsgaljak feliil sza­balyzatukat, muveljek behat6an a szent tudomanyokat azok se-

124

gedtudomanyaival egyiitt, es felhasznalva az uj m6dszereket es eszkozoket, vezessek be hallgat6ikat az elmelyiilt kutatasba.

12. - (Egyuttmukodes az iskoltik ugyeben) Az iskolaiigy teren is nagyon sziikseges az az osszhang,

amely egyhazmegyei, nemzeti es nemzetkozi szinten egyre siir­get6bb es egyre jobban meg is mutatkozik. Ezert minden eszkoz­zel t6rekedni kell arra, hogy kiepiiljon az egymasra hangolt ka­tolikus iskolak rendszere; ezek mukodjenek egyiitt egymassal es a tobbi iskolakkal is, mert ezt klvanja az emberiseg kozjava.36

Az egybehangolt cselekves es nagyobb egyiittmukodes f6leg az egyetemi intezmenyeknel jar gazdag eredmenyekkel. Az egyes karok a kerdeses tudomanyag lehet6segei szerint minden egyetemen tamogassak egymast. Maguk az egyetemek pedig szinten torekedjenek kolcsonos kapcsolatok kiepftesere, rendez­zenek egyiitt nemzetkozi osszejoveteleket, osszak meg a tudo­manyos kutatas teriileteit, kozoljek egymassal eredmenyeiket, bizonyos id6re csereljek ki a tanarokat, tegyenek meg ezeken kl­viil is mindent, amivel egymason segfthetnek.

Ztirsz6

A zsinat nagyon buzdftja a fiatalokat, hogy a nevel6i munka nagy jelent6segenek tudataban arra aldozatkesz lelekkel vallal­kozzanak, f6leg olyan videkeken, ahol taner6k hianya miatt a neveles iigye valsagos helyzetben van.

A zsinat halas koszonetet mond azoknak a papoknak, szerze­teseknek, n6vereknek es vilagiaknak, akik evangeliumi onfelal-

125

dozassal faradoznak a sokfele iskolaban, a neveles es oktatas nagyfontossag(t munkajat vegezve~ Buzditja 6ket, hogy tartsa­nak ki nagylelkuen a vallalt munkakorben. Tunjenek ki abban, hogy novendekeiket eltoltik krisztusi szellemmel, legyenek ki­val6ak a neveles muveszeteben es a tudomanyok muveleseben, hogy ne csak az egyhaz belso meg(tjhodasat mozditsak el6, ha­nem j6tekony jelenletet is biztositsak es noveljek, a mai vilagban is, f6kent az ertelmiseg koreben.

A zsinati atyak megszavaztak e nyilatkozat egesz tartalmat es minden reszletet. Mi pedig Krisztus-adta apostoli hatalmunkkal a tisztelend6 atyakkal egyiitt a Szentlelekben j6vahagyjuk, kote­lez6kent kimondjuk, tekintelyiinkkel meger6sitjiik, es amit a zsinat alkotot, Isten dicsosegere kozzetetetjiik.

R6maban, Szent Peternel, 1965. okt6ber 28-an.

126

En PAL, a katolikus egyhriz piispoke

'

r;

~ ~

l 1 I

)

JEGYZETEK

1 A neveles fontossagar61 sz616 sok megnyilatkozas koziil vo. elsosorban: XV. Benedek, Communes Litteras ap.level, 1919. apr. 10.: MS 11 (1919), 172. 1.; XI. Pius, Divini lllius Magistri korlev., 1929. dec. 31.: MS 22 (1930), 49-86. 1.; XII. Pius, Beszed az Olasz Ifj. Kat. Akci6hoz, 1946. apr. 20.: Discorsi e Radiomessagi VIII. 53-57;- Beszed a francia csaladapakhoz, 1951. szept. 18.: Discorsi e Radiomessagi XIII, 241-245. 1.; XXlll. janos, Sz6zat a Divini Magistri korlevel30. evfordul6jara, 1959. dec. 30.: MS 52 (1960), 57-59. 1.; VI. Pal, Beszed az Egyhazi lskolak Sz~vetsege tagjaihoz, 1963. dec. 30.: Encicliche e Discorsi di Paolo VI. I, 601-603.1.; Ezen­kiviil vo. Acta et Documenta Condlio Oecumenico Vaticano II apparando, series I. Antepraeparatoria, lll, 363-364, 370-371, 373-374.1.

2 Vo. XXIII. Janos, Mater et MagiMtru kllrlev. 1961. majus 15.: MS 53 (1961) 413., 415-417., 424. 1.

-Pacem in terris korlev. 1963. 4pr. 11.: MS 55 (1963), 278. 1. 3 Vo. Az emberi jogok nyilatkozatn, a mel yet az ENSZ kozgyu­

lese 1948. dec. 10-en fogadott el: A gyermck jogainak nyilatkoza­ta 1959. nov. 20-an; Kiegeszlt6 jegy:~.6kOnyv az emberi jogok es alapvet6 szabadsagjogok meg6r:t.~M~re kOWtt megegyezeshez, Parizs, 1952. marc. 20.; Az emberi jogok nyilatkozatar61 vo. XXIII. Janos, Pacem in terris k~rlev., 1963. 6pr. 11.: MS 55 (1963), 295.1.

4 Vo. XXIII. Janos, Mater et Mugistra korlev., 1965. maj. 15.: MS 53 (1961), 402. 1.

II. Vat. Zsinat, Dogmatikai kom;tituci6 csak az Egyhazr61, Lu­men Gentium, n 17: MS 57 (1965), 21.1.

5 XII. Pius, Radi6sz6zat 1942. dec. 24.-en: MS 35 (1943), 12, 19.1. XXIII. Janos, Pacem in tcrris korlev., 1963. apr. 11.: MS 55

127