Boldog, örömteli és sikeres

2019-2020-as Nevelési Évet

kíván szeretettel az

ÓVODAI NEVELÉS

SZAKMAI-MÓDSZERTANI

FOLYÓIRAT

szerkesztősége!

JELES NAPOK

2019 -2020 Nevelési év

Körmöci Katalin, főszerkesztő

Óvodai Nevelés

Hornyán Anna, főszerkesztő –

helyettes Óvodai Nevelés

Szerkesztői megjegyzés:

A Jeles napok közzététele tájékoztatásul szolgál az

óvodapedagógusok részére, és nem azzal a szándékkal, hogy

megünnepeljük mindegyiket a gyermekekkel.

Ajánljuk megtekinteni az ŐSZ - Szemelvények a Szóforgató

című könyvből című cikket, (LXXI. évfolyam, 2018.

szeptember, 7. szám) amelyben a hagyományőrzéssel

kapcsolatos napok nyernek bemutatást.

Valamint ajánljuk: Körmöci Katalin: ÓVODAI

KALENDÁRIUM öröknaptárral, a jeles napok és

ünnepek tervezéséhez, szervezéséhez, és az

óvodapedagógus pedagógiai gyűjteményéhez című

Óvodapedagógiai könyvsorozatunk XI. kötetét is

További ajánlataink az őszi jeles napok és ünnepek megtervezéséhez

Papp Kornélia (szerk.) 2006. Szájról szájra, kézről kézre I-III, Szentendre, Geobook Hungary Kiadó

Kovács Ágnes (szerk.) 1976. Bújj, bújj, zöld ág… Móra Ferenc kiadó, Budapest.

Kovács Ágnes (szerk.) 1977. Kivirágzott a diófa, Móra Ferenc kiadó, Budapest.

Falvai Károly: Ritmikus mozgás - énekes játék, Borsodi nyomda KFT.

Ludánszkiné Szabó Éva 1995. Óvodai hagyományápolás - népszokások, Hektográf nyomda, Haj-

dúböszörmény.

Andrásfalvy Bertalan 1982. Néprajzi alapismeretek. Múzsák Közművelődési Kiadó, Budapest.

Darmos István 2005. Újesztendő, lyukas kendő… Magyar Kultúra Kiadó Kft., Győr.

Dömötör Tekla 1986. Régi és mai népszokások. Tankönyvkiadó, Budapest.

H. Tóth István 1991. Hagyományőrző jeles napok. In: Szászné dr. Virányi Katalin (szerk.): Óvoda-

pedagógiai Nyári Egyetem, 18: 43–53., 1991., Tanítóképző Főiskola, Kecskemét.

Dr. H. Tóth István (szerk.) 1992. Tiszta forrásból (Szemelvények, tanulmányok a néprajz köréből).

Tanítóképző Főiskola, Kecskemét.

Dr. H. Tóth István 1994. Ötlettár (a hagyományőrzésre nevelő pedagógusoknak). Origó Stúdió,

Kecskemét.

Dr. H. Tóth István 2011. Népi kultúránk és az irodalom szerepe az ősz évszak tanítása kapcsán.

Csengőszó, Szeged.

Kecskés Béla 1994. Bogárbál. Galéria Kiadó, Ungvár–Budapest.

Penavin Olga 1988. Népi kalendárium. Fórum Könyvkiadó, Újvidék.

Sebőkné Erdős Andrea 1992. Játsszunk szépen fűvel, fával! Tanítóképző Főiskola, Kecskemét.

Sinai Miklós Utcai Óvoda Nevelőtestülete 1992. Napról napra a mi kalendáriumunk. Pedellus Bt.,

Debrecen.

Szeptember: Őszelő, Szent Mihály hava

A szeptember a régi római naptárban a hetedik

hónap volt („septem"= hét), s ezt a nevét

megtartotta akkor is, amikor már a kilencedikké

lépett elő.

A szeptember még nyár és már ősz is, bár a

csillagászati ősz csupán az őszi napéjegyenlőség

napjával, szeptember 23-val köszönt be.

A mezőgazdaságban ez a hónap a teljes

betakarítás, majd a szüret, egyúttal pedig az őszi

szántás-vetés időszaka, amikor nagyon sok függ

az időjárástól.

A meteorológusok Őszelő-ként tartják számon

magyar (katolikus) neve pedig Szent Mihály hava.

Az első őszi harmincnapos hónap, melynek 22-23.

napján a Nap a Mérleg jegyébe, s egyúttal az őszi

napéjegypontba lép. A szeptemberi Jeles

napokban a hónap nevezetes eseményeiről, a

Hónap ajánlatában a Tiszta hegyek napjáról

olvashatsz.

Kányádi Sándor: Valami készül

Elszállt a fecske,

üres a fészke,

de mintha most is

itt ficserészne,

úgy kél a nap, és

úgy jön az este,

mintha még nálunk

volna a fecske.

Még egyelõre

minden a régi,

bár a szúnyog már

bõrét nem félti,

és a szellõ is

be-beáll szélnek,

fákon a lombok

remegnek, félnek.

Valami titkon,

valami készül:

itt-ott a dombon

már egy-egy csõsz ül:

Nézd csak a tájat,

de szépen õszül.

Szeptember 1. - Bányásznap

„A bányász lenn a föld alatt csak vájja a szenet,

És míg a munkát végzi, nem látja az eget.

A csille lassan telik, a karja fáradt már,

A lelke fenn a földön, ki tudja, merre jár?

Lelke messze jár, hol a napsugár:

Egy kis bányász-kislány vár.”

Várpalota (Veszprém)

Jó szerencsét! - köszöntik egymást és ismerőseiket a

bányászok Magyarországon, több mint 120 éve.

Szeptember elején a szokásosnál is többször hangzik

fel ez a köszöntés hazánkban. A bányásznapot

örömmel és tisztelettel ünneplik a bányászok, a

családtagok, a barátok, az otthonok, a munkahelyek, a

városok, az ország.

A Bányásznap hosszú múltra tekint vissza

Magyarországon is. A II. világháború előtt

bányavidékenként eltérő időpontban rendezték ezeket

az ünnepségeket. Sok helyen december 4-éhez, Szent

Borbála, a bányászok védőszentje napjához kötődött az

ünnep. 1951-től évtizedeken keresztül országosan és

egységesen szeptember első vasárnapján volt a

Bányásznap.

Szeptember 1. - Nagyszülők napja

Szeptember első vasárnapján ünnepeljük a Nagyszülők

világnapját. Vagy inkább azoknak a szerencsés unokáknak az

örömnapja ez, akiknek élnek a nagyszüleik. Kitűnő alkalom

mindnyájunknak – tanévkezdés idején még inkább – megállni

egy pillanatra, és átgondolni, milyen fontosak a nagyszülők

életünkben.

A nagyszülők világnapja legelőször Lengyelországban került

megrendezésre 1965-ben, de még a Nagymamák

világnapjaként. Számos ország a mai napig külön ünnepli a

nagypapákat és nagymamákat. Amerikában és Angliában

1978-ban ünnepelték meg először a nagyszülőket Marian

McQuade nyugat-virginiai szenátor kezdeményezésére, aki

Jennings Randolph szenátor 1973-as ötlete alapján dolgozta ki

a célokat. McQuade arra törekedett, hogy a közösség fiataljait

megismertessék az idősek által a történelem során elért fontos

tetteikről.

A nap hivatalos zenéje: Johnny Prill - A Song for Grandma

and Grandpa

A nagyszülők világnapja hivatalos

virága a nefelejcs.

Szeptember 2. – A tanítási év első tanítási napja

A szünidő véget ért, és kezdődik egy új tanév, egy újabb

erőpróba. Fontos tudnivalók ilyenkor év elején, mikor lesznek a

legközelebbi pihenésre szánt szünidei napok.

2019/2020. tanév rendje:

A tanítási év első tanítási napja 2019. szeptember 2. (hétfő)

Az utolsó tanítási nap: 2020. június 15. (hétfő)

A tanítási év első féléve 2020. január 24-ig tart

Az őszi szünet előtti utolsó tanítási nap 2019. október 25.

(péntek), a szünet utáni első tanítási nap 2019. november 4.

(hétfő)

A téli szünet előtti utolsó tanítási nap 2019. december 20.

(péntek), a szünet utáni első tanítási nap 2020. január 6. (hétfő).

A tavaszi szünet előtti utolsó tanítási nap 2020. április 8.

(szerda), a szünet utáni első tanítási nap 2020. április 15.

(szerda).

Szeptember 2. - Buda visszafoglalása a törököktől

Budát 1686. szeptember 2-án foglalták vissza a

törököktől. A régóta várt esemény Buda török kézre

kerülése után 145 évvel és négy nappal valósulhatott

csak meg. Az ostrom három hónapig tartott. Az

egyesített zsoldos haderő ellen a várat az albán

származású Abdurrahman pasa 12 ezer katonával

védte, és a végsőkig kitartott. Buda visszafoglalásának

hírét nagy ünnepségekkel fogadta Európa.

Szeptember 5. - Lőrinc napja

Lőrinc napból kettő is van (augusztus 10. és szeptember 5.) a

népi bölcsesség nyilván a szeptemberi napra utal, ekkor a

dinnye már ízetlenné válik, mert "Lőrinc belepisilt a

dinnyébe". Ez a szabadban fürdés utolsó napja. A lassan

beköszöntő őszre utal

Ezen a napon fordul az időjárás:

Ha szép idő van, hosszú lesz az ősz. Lőrinc napja után a fás

növények megállnak fejlődésükben, és a kígyó odvába bújik.

Szeptember 13. - Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlang

Ezen a napon,/1996/ az Aggteleki-karszt és a

Szlovák-karszt barlangjait a világörökség részének

nyilvánították.

Az Aggteleki Nemzeti Park Magyarország

negyedik, nemzeti parkja. Ez volt az első olyan

nemzeti park az országban, amely a geológiai

értékek a védelmére alakult meg. Területén sok

védett növény- és állatfaj is előfordul.

Szeptember 15. - Greenpeace alapításának napja

A Greenpeace (ejtsd: grínpísz) a világ legnagyobb

független természetvédelmi és környezetvédelmi

szervezete. 1971-ben alapították a kanadai Vancouverben,

a központja ma Amszterdamban található. Jelenleg 41

országban rendelkezik irodával. A szervezet célja, hogy

kampányaival minél szélesebb körben terjessze a

környezettudatos szemléletet és életmódot, valamint, hogy

felderítse a természetet és az emberi környezetet pusztító

tevékenységeket, és ezek felelőseit változtatásra bírja.

Szeptember 15. – A mozdonyvezetők napja - Kiemelt magyar nap

Petőfi Sándor

Vasúton

(részlet)

„Száz vasútat, ezeret!

Csináljatok, csináljatok!

Hadd fussák be a világot

Mint a testet az erek.

Ezek a föld erei,

Bennök árad a müveltség,

Ezek által ömlenek szét

Az életnek nedvei.

Miért nem csináltatok

A MÁV 302-610 pályaszámú

gyorsvonati gőzmozdonya

Gyurkó László: Családi

regény

(részlet)

Nagyapám, miközben

napszámosból mozdonyfűtővé

küzdötte föl magát, vagyis igazi

vasutas lett, ami számára rang

volt, nem is akármilyen,

alighanem elnyerte valamelyik

főnöke bizalmát, vagy

egyszerűen beépült a vasút

bonyolult hierarchiájába. Az

Eddig is már?... vas hiány-

zott?

Törjetek szét minden láncot,

Majd lesz elég vasatok.”

Pest, 1847. december

Államvasút nagy úr volt az

országban, szinte külön

birodalom; saját egyenruhával,

rendfokozatokkal,

törvényekkel.

Szeptember 16. - Szent-Györgyi Albert - Orvosi Élettani Nobel díj - Kiemelt magyar nap

SZENT-GYÖRGYI ALBERT

[Albert von Szent-Györgyi]

(Budapest, 1893. szeptember 16. –

Woods Hole, 1986. október 22.)

A C-vitamin felfedezéséig súlyos

betegség keserítette meg az

emberek életét, főként a

tengerészekét: a skorbut.

Ellenszerét végül a magyar

biokémikus, Szent-Györgyi Albert

fedezte fel egy különös véletlennek

köszönhetően.

Albert a hagyomány szerint nem

szerette a paprikát, a világhírnevet

mégis neki köszönhette. Felesége

rendszeresen csomagolt számára

paprikát a tízóraihoz, amit a tudós

nem mert kidobni, inkább vizsgálni

kezdte. Így fedezte fel a C-vitamint.

1947- A Budapesti

Tudományegyetem

Orvostudományi Karán 1917-ben

nyert orvosdoktori diplomát.

Ezután hollandiai, németországi,

angliai és amerikai egyetemeken

dolgozott. 1928-ban hívta meg

Klebelsberg Kunó

kultuszminiszter a szegedi

egyetemre. Katedráját 1930-ban

foglalta el, és folytatta korábban

megkezdett kutatásait a biológiai

oxidációs folyamatok

mechanizmusával és az általa

felfedezett C-vitaminnal

kapcsolatban. Nagyon jelentős

volt annak a felfedezése, hogy a

szegedi zöldpaprikában

különlegesen nagy az

aszkorbinsav koncentrációja. Ez

lehetővé tette, hogy addig

elképzelhetetlenül nagy

mennyiségben állítsák elő, és

mind biológiai, mind pedig

kémiai szempontból világszerte

sokrétű kísérleteket végezzenek

vele. 1937-ben orvosi Nobel-díjat

kapott „a biológiai

égésfolyamatok terén tett

felfedezéséért, különösen a C-

vitamin, valamint a fumársav-

katalízis vonatkozásában”. 1947-

től az Egyesült Államokban élt.

Tél végén, az influenza-

időszakot átvészelve

mindennél fontosabb az

immunrendszerünk

megerősítése.

Erre jó célt szolgálnak a

vitaminok, melyek közül

talán a legnépszerűbb a

C-vitamin.

Nincs olyan ember, aki

ne ismerné e vitamin

jótékony hatásait.

Szeptember 17. – Puskás Tivadar születésnapja - Kiemelt magyar nap

PUSKÁS TIVADAR

(Pest, 1844. szept. 17 –

„Egy hete annak, hogy

valami izgalmas inger,

Budapest, 1893. márc. 16.)

Legismertebb feltalálóink

egyike. Legnagyobb

legsikeresebb ötlete a rádió

ősének tekinthető

telefonhírmondó volt,

amely – a vezetékes

telefonhálózatra épülve -

1893. február 15-én kezdte

meg adását.

lázzá fokozódó kíváncsiság

lepte meg Budapest

közönségét. Egy rejtélyes

szó jár szájról-szájra, mese

– mely megvalósult, régen

megírt regény, mely most

kezdődik. A beszélő újság,

a Telefonhírmondó ez,

melyet képekben mutatunk

be. A bécsieknek csak az

fáj, hogy ez a találmány

magyar, és hogy

Budapesten lépett először

életbe. Budapest ezzel

megelőzte az egész

világot."

(Ország-Világ, 1893.)

Szeptember 19. - Kossuth Lajos születésnapja

KOSSUTH LAJOS

/Monok, 1802. szeptember 19. – Torino 1894.

március 20./

Magyarország kormányzó-elnöke. A nemzeti

függetlenségért, a rendi kiváltságok

felszámolásáért s a polgári szabadságjogok

biztosításáért vívott 19. századi küzdelem egyik

legnagyobb alakja, a magyar szabadságharc

szellemi vezére. Máig egyike azoknak, akik a

magyar nép emlékezetében leginkább

megtestesítik az 1848–1849-es forradalmat és

szabadságharcot, Széchenyivel és Petőfivel

együtt.

Szent István mellett ő a legismertebb magyar

történelmi személyiség. A magyar szabadság

nemzetközileg is legismertebb alakja. Szobra áll

New Yorkban, tere emléktáblával Párizsban,

továbbá ő az egyetlen külföldi államférfi, akinek

szobrot állítottak a Capitoliumban.

Magyarországon neki van a legtöbb szobra, a

települések nagy részén közterület viseli a nevét,

kultusza pedig ma is élő.

Szeptember 20. - Tamási Áron születésnapja

TAMÁSI ÁRON

Farkaslaka, 1897. szeptember 20. – Bp., 1966. május 26.

Kossuth – díjas magyar író.

Nyelvteremtő író. Írásművészete a népi irodalom

kincsestárából táplálkozó egyedi hangvételű írásművek

jellemzik leginkább, témái a székelység világához

kapcsolódnak. Gyökerei e zárt etnikai közösség mese- és

mondavilágába nyúlnak vissza, erősen támaszkodik a

tájnyelvre; jelentős szervező elve műveinek a mesei

elemekkel elért jelképteremtés. Amihez Tamási Áron

hozzáért, az menten megszépült. Az ő szemén keresztül a

valóság mesevilág, nála a sötétség is tündérfényekkel

világít.

Az Ábel a rengetegben Tamási Áron legismertebb, 1932-

ben megjelent regénye. Az Ábel-trilógia első kötete. A

regény két folytatása, az Ábel az országban és az Ábel

Amerikában című alkotások.

Szeptember 21. - Széchényi István születésnapja

SZÉCHÉNYI ISTVÁN

Sárvár-felsővidéki gróf Széchenyi István (Bécs,

1791. szeptember 21. – Bécs, Döbling, 1860.

április 8.)

Politikus, író, polihisztor, közgazdász, a

Batthyány-kormány közlekedési minisztere – akit

Kossuth Lajos a „legnagyobb magyarnak"

nevezett. Eszméi, tevékenysége és hatása által a

modern, új Magyarország egyik megteremtője. A

magyar politika egyik legkiemelkedőbb és

legjelentősebb alakja, akinek nevéhez a magyar

gazdaság, a közlekedés, a külpolitika és a sport

megreformálása fűződik. Számos intézmény

alapítója és névadója.

Szeptember 23. - Őszi napéjegyenlőség

Idén szeptember 23.-ra esik az őszi napéjegyenlőség. Ezen

a napon pont ugyanolyan hosszú lesz a nappal, mint az

éjszaka. Ettől fogva pedig megállíthatatlanul robogunk az

őszbe, és a sötét órák száma napról-napra növekszik majd,

egészen decemberig.

Szeptember 26. - Tiszta hegyek napja

A Tiszta Hegyek Napja 2003 szeptemberében indult

útjára.

Ez a nap a környezetvédelem fontosságára hívja fel a

figyelmet számos más világnap mellett. Nemzeti

parkok, zöld szervezetek szerveznek ezen a napon

társadalmi munkát és gyűjtenek hulladékot, tisztítják

a természetet.

Szeptember 29. - A pákozdi csata

A pákozdi csata az 1848-49-es forradalom és

szabadságharc jelentős csatája volt.

Az 1848. szeptember 29-én a Velencei-tótól északra, a

Pákozd-Sukoró-Pátka háromszögben vívott csatában

Móga altábornagy seregei vereséget mértek a Jellasics

horvát bán által vezetett seregre.

Szeptember 30. - Benedek Elek születésnapja – A népmese napja – Kiemelt magyar nap

BENEDEK ELEK

1859. szeptember 30-án

született újságíró, író, a

„nagy mesemondó”.

Mint meseíró, a magyar

gyermekirodalom egyik

megteremtője. Ifjúsági

írásaival, szerkesztői

működésével az élen

járó pedagógusok között

foglal helyet.

Elek Apó kútja

(fotó: Vimola Ágnes)

2005 tavaszán a Magyar Olvasástársaság

felhívással fordult mindazokhoz, akiknek

fontos a népmesék fennmaradása és a me-

sékben élő bölcsesség továbbhagyományozá-

sa, hogy csatlakozzon ahhoz a kezdeménye-

zéshez, amely szerint szeptember 30. – Be-

nedek Elek születésnapja – legyen a népmese

napja.

A népmese napját első ízben 2005. szeptem-

ber 30-án rendezték meg. A nap célja, hogy a

könyvtárosok, az óvónők, a pedagógusok és

a mesével foglalkozó szakemberek, valamint

a meseszerető gyerekek és felnőttek ezen a

napon megkülönböztetett tisztelettel fordul-

janak mind a magyar, mind más népek meséi

felé.

„Őseinktől kincsekkel teli tarisznyát kaptunk

örökségbe, de mintha egyre gyakrabban tét-

lenül néznénk ennek háttérbe szorulását,

elfelejtését. Vegyük birtokba, ismerjük meg,

fényesítsük újra és adjuk tovább az eleinktők

kapott, élethosszig érvényes, értékes, unoká-

ink számára is feltétlenül megőrzendő, mese-

beli kincseket!”

(Részlet a Magyar Olvasástársaság 2005-ös

felhívásából)