1Akkor a Filiszteusok sszegyjtk minden seregeiket Afeknl; Izrel pedig tbort jr vala a forrsnl, mely Jezrel mellett van.2s a Filiszteusok vezrei kivonulnak, ki szzzal, ki ezerrel, Dvid pedig s az emberei ht mennek khissal.3s mondnak a Filiszteusok vezrei: Mit akarnak ezek a zsidk? s monda khis a Filiszteusok vezreinek: Avagy nem ez- Dvid, Saulnak, az Izrel kirlynak szolgja, aki mr napok ta, ta nlam van, s nem talltam benne semmi rosszat attl a naptl fogva, hogy tjtt, a mai nig.4De megharaguvnak re a Filiszteusok vezrei, s mondnak nki a Filiszteusok vezrei: Klddsza ezt az embert, hogy trjen vissza a helyre oda, amelyet rendeltl nki, s ne jjjn el mi velnk a harcba, hogy ellennk ne forduljon a harcban; mert ugyan mivel tehetn magt kedvesebb ura eltt, hacsak nem ezeknek a vitzeknek fejeivel?5Avagy nem ez- Dvid, akirl gy nekelnek a krtncban: Megverte Saul az ezert, s Dvid iert?6Szlt azrt khis Dvidot, s monda nki: l az r, hogy te becsletes vagy, s kedves elttnsed, mind bejvsed velem a tborba, mert semmi rosszat nem talltam benned attl a naptl fogva, hogy hozzm jttl, e mai napig; de a vezrek eltt nem vagy kedves.7Most azrt trj vissza, s menj el bkessgben, s semmit se cselekedjl, ami a Filiszteusok vezrei eltt helytelen.8s monda Dvid khisnak: Vajjon mit cselekedtem, s mit talltl a te szolgdban attl a naptgva, hogy nlad voltam, a mai napig, hogy ne menjek el, s ne harcoljak a kirlynak, az n uramnak ellensgei ellen?9khis pedig felele, s monda Dvidnak: Tudom; bizonyra kedves vagy elttem, mint az Istennek angyala; de a Filiszteusok vezrei mondk: El ne jjjn velnk a harcba.10Azrt kelj fel korn reggel uradnak szolgival egytt, akik veled eljvnek; keljetek fel korn reggel, mihelyt megvirrad, s menjetek el.11Felkele azrt Dvid embereivel egytt, hogy korn reggel elmenjen s visszatrjen a Filiszteusok fldre. A Filiszteusok pedig felmennek Jezrelbe.