Bevezetés a nyelvtudományba

levelező tagozat

Gerstner KárolyMagyar Nyelvészeti Tanszék

„A nyelv az emberi kommunikáció eszköze.” (MNLex.)

eszköz: szubjektív, „zárt” információk átváltoztatója

tagolt emberi hangok → jelek + szerkesztési szabályok → a közösség tagjai által létrehozott és megértett beszéd

Állati kommunikációs (közlési) módok

látható, szagolható és hallható „közlések”

jellemzők

• azonidejű

• nem részletező

• nem tud kérdezni

• nem tud valótlant állítani

• kötött alkalmazás

• ingerek vezérlik

• nem társadalmi termék (ösztönök)

• zárt rendszer

• analóg típusú közlés

Az emberi nyelv mint kommunikációs rendszer(Cser András nyomán)

1. hangzó közeg

2. kettős tagolódás (szerkezet)A gyerek|ek egymás|nak ad|ogat|t|ák a labdá|t.A srác|ok egymás|hoz dobál|t|ák a laszti|t.

Vagyis: a hangállomány korlátozott számú (jelentés nélküli) elemeivel végtelen számú (jelentéses) mondatot tudunk alkotninyitott rendszer

3. önkényesség

• m. fej, n. Kopf, ang. head, fr. tête, lat. caput, szlk. hlava, gör. κεφάλι[kefali]

4. szabályok vezérlő szerepe

A tegnap a kertben elültetett fa meg fog nőni.

• 1. A fa meg fog nőni <=> *A meg fog nőni fa• 2. A(z) elültetett fa ...• 3. tegnap ...• 4. a kertben ...• 5. *A tegnap fa ...• 6. *A tegnap a kertben fa ...

5. kreativitás – nem kész formák

• Ági nagyon szeret olvasni.• Ági egyre csak a könyveket bújja.• Ági kedvenc időtöltése az olvasás.• Ági ha csak teheti, olvas.

6. elvonatkoztatás – nem közvetlenül adott események

7. kulturális átörökítés

Más emberi kommunikációs formák

• hangzó, de nem nyelvi (paranyelvi)• nem hangzó (kinézikus)• térkihasználás (proxémikus)

Aktiválódó ismeretek

A komisz gyerek akkor is kapott az anyjától.

• fonológia• morfológia• szintaxis• lexikális elemek• szemantika• deixis (utalás)• előföltevések• világismeret

Fonetika

• beszédhangtan: az egyes hangok jellegével és képzésével, illetve a beszédészlelés folyamatával foglalkozik

• amit a beszélő csinál

A hangképző szervekForrás: Kassai Ilona: Fonetika

Magánhangzó: nincs akadály

Mássalhangzó: zárhang

orális [p, t, g]

nazális [m, ny]

zár-réshang [c, dzs]

réshang [f, sz, zs]

pergőhang [r]

Félmagánhangzók: közelítő- (v. legyintő)hangok [j, l]

(ang. [w])

A hangok képzése az akadályképzés szerintTóth Ildikó nyomán

Fonológia

nyelvi (funkcionális) hangtan

• hogyan használják a nyelvek az egyes hangokat szavak, szóalakok megkülönböztetésére

• milyen szabályszerűségek vonatkoznak a hangsorok építésére

• milyen szabályok érvényesülnek a hangok egymásra hatásakor

Azt vizsgálja, amit a beszélő tud.

Egyedi sajátosságok: gyerek – felnőtt; nő – férfi; területi (dialektális) sajátosságok; beszédhibák stb.

ver– vér, nyel– nyél: lexikális jelentéskülönbség

zene– zenét, füle – fülét: grammatikai szabályszerűség: az [ε] a toldalékok jól körülírható csoportja előtt [e:]-ként jelenik meg

A jelentést (és szóalakokat) megkülönböztető szerepű hang: fonéma.

Kulcsfogalom: megkülönböztető képesség

A magyar mássalhangzók állományaForrás: Kassai Ilona, Fonetika

A mássalhangzók csoportosításaForrás: Siptár Péter, in: Új magyar nyelvtan

A magyar köznyelvi magánhangzók rendszere háromszög-elrendezésben

Forrás: Gósy Mária, Fonetika, a beszéd tudománya

Disztinktív (megkülönböztető) jegyek: megváltoztatásuk révén jelentések változnak meg

[t]ér – [d]ér : csupán a zöngésségben eltérés → minimális párok(minimálpárok)

[p]ár – [b]ár; lá[p] – lá[b]oppozíció

[z]ár – [sz]ár; ké[z] – ké[sz] ↓

önálló fonémák/t/, /d/, /p/, /b/, /z/, /sz/ stb.

allofón: ugyanazon fonéma („kötött”) változataken, négy, konok � bank, reng

/n/ → [n] [η]

jég, háj , írj � tépj , rakj , döfj/j/ → [j] [ç]

Kommutáció (felcserélés):• szavak szembeállítása• beszédhangok felcserélése minimális párok• jelentés-megkülönböztető egyed azonosítása

LÉP KÉP SZÉP CSÉP NÉPláp kéz szél csap naplap kén szén csáplop kér széf csíplep kés szék csip

kész szélkétkéjkékkénykém

(vö.: Kassai Ilona, Fonetika, 240. l.)

a magyarban mindig regresszív(hátrafelé ható): „természetes” szabályszerűség, amellyel a magyar nyelv él

há/zt/ól → há[szt]ól ba/bsz/em → ba/psz/em: zöngétlenedés

játé/kb/olt → játé[gb]olt va/sd/arab → va[zsd]arab: zöngésülés

Hasonulási szabály

obstruens obstruens pl. fogtól

zöngés ––> [zöngétlen]/___ zöngétlen

obstruens obstruens pl. fokból

zöngétlen ––> [zöngés]/___ zöngés

Zöngésségi hasonulás

Kivételek1. Zengőhangok (nazálisok, tremulánsok, likvidák és a /j/)• nem zöngétlenednek (nem tudnak!)• szántás, szempilla, toronyszoba, feltétel, ártér, szájtól• (de l. fent: kapj [kapç]!)• nem zöngésítenek lépnek[*lébnek], szakma[*szagma],• lapátnyél [*lapádnyél], székre[*szégre],

viszlek[*vizlek]2. „Felemás” viselkedés• A) /v/ hasonul (zöngétlenedik): né/vt/elen→ [néftelen]• nem hasonít (nem zöngésít): szé/tv/esz [*szédvesz]• (de: Dél- és Nyugat-

Dunántúl)• B) /h/ hasonít (zöngétlenít): do/bh/at → [dophat]• nem hasonul (nem zöngésül): pe/chb/ől [*peγből]• [xb]

Fonotaxis (fonotaktikai szabályok)a hangsorokat alkotó elemek sorrendjét határozzák meg a kezdő- és a végpont között

Magyar (néhány példa)

Szó elejénCCCV____1. hely: /s/ v. /sz/2. hely: /p/, /t/ v./k/3. hely: /r/spriccel,sprőd, stratégia, strucc, skribler’firkász’, skrupulus’aggály’(szpr-: nincs)sztrájk, sztráda, sztracsatella, sztreccs, sztratoszféra, sztriptíz, sztrichninszkriptor(csak!)

„tiltott” sorok: *psr, *rszp stb.

Szó elejénCCV____ : sokkal több lehetséges kapcsolat – nem lehet szigorú szabályt

fölírniblöff, bringa, flört, frász, krampusz, spárga, stadion, szcéna, trágárstb.

„tiltott” sorok: *bk, *bt, *csr, *kf, *hg stb.

Hangsúly• szupraszegmentális jelenség – nem a hangok, szótagok tulajdonsága• viszonylagos: egy elem kiemelkedése• hangerőtöbblet• hangmagasságtöbblet ezek együttállása• (időtartamtöbblet)

! = hangerőtöbblet (nyomaték)↑ = magasságtöbblet(!) = lehet nyomatékosabb, de nem feltétlenül

↑!Pénteken. – hangerő + hangmagasság

A ↑(!)könyvtárak ↑(!)pénteken ↑(!)talán ↑(!)zárva lesznek. – főleg hangmagasság

!Pén↑teken?1. szótag: csak nyomaték2. szótag: hangsúlytöbblet (de nincs nyomaték)

Morfológia (alaktan, szóalaktan)

Tárgya: a szavak szerkezetének, belső felépítésének és létrehozásuk szabályainak a vizsgálata

• tövek, toldalékok: a legkisebb nyelvi jel forma+jelentés

A morfológia sajátos helye a nyelvleírásbanminden nyelvnek vannak hangtani és mondattani tulajdonságainem mindennyelvnek van morfológiája – nem kötelező tulajdonsága a

nyelvnekpl. ún. izoláló nyelvek

pekingi kínai Wô mǎi júzi chī.Én venni narancs enni.

angol The boy saw a man.A fiú alanyeset látmúlt egy férfitárgyeset

The man saw a boy.A férfialanyeset látmúlt egy fiútárgyeset

Produktivitásproduktív morfémák: termékeny, aktív részvétel morfológiai szerkezetek

létrehozásában

• teljes produktivitás (kategorikus produktivitás)

olvas- igető

-ni fn. igenévképző

• teljes improduktivitás

-omás: áldomás

hallomás

látomás

vallomás

De! *hozomás, *iromásstb.

Nyitott és zárt rendszer

tövek: általában nyitott rendszer

egyalakúak – nyitott

bróker, teló’telefon’, hardver, anyázik, pogi, nevesítstb.

tővégi időtartamot váltakoztatók – nyitott

eurokrata, pizza, plázastb.

v-t tartalmazók – zárt

tesz, vesz; ló, tő stb.

affixumok: viszonylag (erősen) zárt csoport

papírféle, jófajta, madárszerű: képzőszerű utótagok

ezerszám(ra), gombamód(ra): ragszerű utótagok

[nyelvtörténet: hat ige → -hat képző; né ’nő’ → -néasszonynévképző]

Alakváltozatok (alternáció)

hó-ban ~hav-as

jó-vá~ beteg-gé ~ édes-sé

kocsi-k ~ ház-ak ~ szék-ek~ darab-ok ~ gyöngy-ök

Egyalakú (egyváltozatú) tő v. toldalék

’betűsorok értelmét megfejti’: olvas-

<térbeli v. időbeli végpontot kijelölő viszonyító elem>: -ig toldalékmorféma

Többalakú (többváltozatú) tő v. toldalék

tipikus, elvont állandó változat –invariáns: az adott morfológiai kategória reprezentánsa

beszédbeli realizáció: variáns v. allomorfalternánsok

Alakváltozatok (alternáció) – összefoglalásForrás: Keszler Borbála (szerk.), Magyar grammatika, 42. l.

Passzív tövek(fantomtő)

csak képzőt tartalmazó szavakban fordulnak elő

disztribúciós módszer – tövek

csör-dül for- dul

csör-dít kon- dít

csör-ög patt- og

csör-get csen-get

kielemezhető a csör- szóelem (for-, kon-, patt-, csen-): csak képzős szóalakban

passzív – nem vesz részt új szóalakok létrehozásában:

*csör-ni, *csör-tünk, *csör-és

lexikalizálódás

Ragozási sorok (paradigmák)

inflexiós toldalékok (jelek, ragok) rendszere

pl. ige: személy- és számjelölés; főnév: birtoklás jelölése

szembeállítható szóalakok

ad-ok ad-unk

ad-sz ad-tok jelentő mód, jelen idő, általános ragozás

ad-ø ad-nak

ház-am ház-unk

ház-ad ház-atok birtokos személyjelezés, egy birtok

ház-a ház-uk

Ragozási sorok (paradigmák)

német

sagen’mond’

ich sag-e wir sag-en

du sag-st ihr sag-t

er/siesag-t sie sag-en

határozott névelő

hn nn sn

Nom. der die das

Akk. den die das

Gen. des der des

Dat. dem der dem

orosz

говорить [govority] ’beszél’

ja govor-ju mü govor-im

tü govor-is vü govor-itye

on govor-it onyi govor-jat

A morfológiai műveletek formai szempontból

Összetétel – két szótári szó összekapcsolása

• szerves (endocentrikus): az alkotóelemek között grammatikai viszony van

• dércsípte, napsütötte; nagyothall, favágó, szájtátva; jóváhagy, városlakó, partraszállás; könnyűzene, sárgaláz, lenmag, bőkezű

• jelentéssűrítő: mondatrészletekre lehet visszavezetni (különböző átalakítások)

• szélmalom’széllel működő malom’

• papírbolt ’papírt eladó üzlet’

• cukorbeteg’magas vércukorszinttől beteg’

• [szervetlen (exocentrikus): nem grammatikai eljárás eredménye]

• ábécé, egyszeregy, miatyánk, üdvözlégy

Képzés – új szótári szó létrehozása

termékenység (produktivitás)

-zés -l igeképző: internetez, klónoz; doppingol, printel

Ragozás – a szavak mondatbeli funkcióját határozza meg

szóalakzárás: ad-ogat-t-unk; üveg-es-ek-nél

produktivitás [! öröm-est; Pécs-ett, Kolozsvár-t; tett-leg, vég-leg;

DE: jogi-lag, zenei-leg]

fonológiai változatosság: -hoz/-hez/-höz

Szintaxis (mondattan)Szabad szórendű-e a magyar nyelv?

(1) a. *Néztem meg a filmet.b. *Laci is lett beteg.

logikai műveletek: kérdezés, tagadás, általános névmással jelölt kvantifikálás (pl. minden)

(2) a. *Ki megnézte a filmet?b. *Laci megnézte nem a filmet.c. *Minden fiú nézte meg a filmet.

(3) a. A gyerekek A VERSET tanulják.b. A verset A GYEREKEK tanulják.

„szabad helyválasztás” → más jelentéslogikai alany (3a): gyerekek

(3b): vers

szabad szórend esetén nem lenne jelentésbeli, hangsúlyozásbeli különbség

A magyar mondat szerkezetét, szórendjét a mondatösszetevők logikai szerepe határozza meg.

A) topik (téma): megnevezi a már ismertet, amelyről a mondat szól

B) predikátum: a topikról tett állítást tartalmazó mondatszakasz

FókuszMondatközpont – az igei kifejezés (ige) előtti kitüntetett hely

– hangsúly

– bármilyen mondatösszetevő

– kitöltése nem kötelező

– kitöltött fókusz után az ige hangsúlytalan

(Cser András nyomán)

• hangsúlyos hely mindig az ige előtt

• a fókusz előtt áll a téma, melyet nem kötelező kitölteni

• a fókusz üresen maradhat, ilyenkor az ige hangsúlyos

• az ige után álló elemek helyzete nem hordoz további szerkezeti jelentésbeli információt

Lexikológia (szókészlettan, szókincstan)a szókészlet elemeinek különféle összefüggéseit vizsgáló tudományterület

Szótári szó (lexéma): ragok és jelek (inflexiós elemek) nélküli alak

lexikális jelentésű morféma: megnevező funkció, hangalak és jelentés egysége

Leíró (nem csak a mai szinkrónia!)

társadalmi fontosság

területi változatok (tájszavak)

társadalmi változatok (szleng, argó)

régi és új (archaizmus és neologizmus)

szaknyelvek

Történeti

a szókészlet elemeinek keletkezési formái

a jelentések változása

szókészlet – viszonylag laza halmaz (de vannak egyben tartó „erők”)↓

oka: a szavak állnak a legszorosabb kapcsolatban a nyelvet beszélő társadalom életével

Szókészleti kapcsolatok

a) közös alapszó os

sága

nagyás

íthat

b) (tágabb) származásbeli (etimológiai) rokonság

fércel, fuszekli’zokni’, futball, pad, pedál, pódiumstb. [’láb’]

gacsaly, gacsos, gáncs, kacs, kacsint, kacskaringó, kacsó, kókadstb.

[’görbe; görbület’]

(vö. Etymologisches Wörterbuch des Ungarischen 3. Register)

c) a jelentések rokon volta

ballag, baktat, bandukol, kullog, lépked, mendegél, poroszkál

bömböl, kiabál, kiáltozik, lármázik, ordibál, rikácsol, üvöltözik

(? dívány, heverő, lóca, pad, priccs, sezlon)

Kevésbé strukturált kapcsolatok

– hatalmas mennyiség

– állandó dinamikus mozgás

A szókészlet eredetbeli rétegződése

I. Alapnyelvi eredet (ősi örökség)él, fon, tud, ad, lő; szem, kéz, fül, vér, nyíl; fű, fa, lúd, hó; három, öt; lágy,

nagy; névmástövek(ném. Wasser ’víz’, Herz ’szív’, Mutter ’anya’, sieben’hét’, zehn’tíz’, leben’él’, ich ’én’)

II. Belső keletkezésA) szóteremtés (onomatopoézis)

a) indulatszavak: á, ó, hű, hopp, ej, jajb) hangutánzó szavak: zizeg, kopog, susog, reccsen, csobog, kondul; cica,

koca, liba, csibec) hangulatfestő szavak: durmol, suvaszt, vacog, bandukol, biceg, nyüzsög;

sunyi, bamba, alamuszi

B) Szóalkotás

a) szóképzés (fazék, torok, halad, ének– elhomályosult képzések )

deverbális verbum: adogat, olvastat, lökdös, vagdal

deverbális nomen: adás, huzat, épület, festő, lepel, kérvény

denominális verbum: gyorsul, szépít, gombol, programoz, erősködik

denominális nomen: szépség, szánkó, szemcse, felhőzet, asztali, sós

b) szóösszetétel (magyar, férfi, arc, ember, ötven– elhomályosult összetételek)

vö.: Morfológia (29. dia)

c) tudatos szóalkotás

elme, zongora, pótlék, nyitány

edző, bedobás, les

FTC, PPKE, Főtáv, Mol

d) tükörszavak

tükörfordítás: távcső (< ném. Fernrohr), virágvasárnap(< szláv Cvetna nedelja), rögeszme(< lat. idea fixa),

feketedoboz(ang. black box)

részfordítás: ámokfutó(ném. Amokläufer), cibetmacska(< ném. Zibetkatze), dámvad(< ném. Damwild)

egyszerű tükörszó: anyag(< lat. materia), állam ( lat. status), fegyenc(< ném. Sträfling), üzem(< ném. Betrieb)

III. Idegen eredetű elemek

A) jövevényszavak

dogma< lat. [< gör.], dohány< oszm.-tör. [< újperzsa < arab]

zeller< ném. (b-osztr.) [< fr < ol]

török: dió, gyász, bátor, csalán, disznó, tenger, tanú, iker, kanyaró; balta, kalauz, komondor, szúnyog; kávé, kefe, csuha, zseb, basa, bég

szláv: barát, pap, kereszt, asztal, málna, medve, borda, udvar, galamb, széna, kasza, szarka, tanya, vodka, galuska, nadrág, harisnya

német: cégér, pendely, csűr, prém, lárma, zsámoly, sámli, puszi, cetli, tánc, srég, biliárd

latin: iskola, eklézsia, mise, kápolna, processzió, kollégium, citrom, palánta, pálma, párduc, cet, patika, kamra

angol: dendi, csencsel, dzsentri, dzsip, lift, lincsel, nejlon, sort, makadám, bróker, díler, klikkel, hardver, hotdog

B) Nemzetközi műveltségszavaka) vándorszavak: suba, könyv, csokoládé, paripa, szoba, kapitány, köményb) nemzetközi szavak: akusztika, energia, telefon, akvárium, motor, büfé,

garázs, csekk, dömping, detektív, gól, szendvics, kobold, nikkel, bravúr, kaszinó, algebra, alkohol, kalifa, bolsevik, mamut, platina

idegen szó ↔ jövevényszóbackhand’fonák’, cortex’kéreg’ekvivalens (?), frottír (?)

sznóbord, imidzs, menedzser

IV. Ismeretlen eredet

ás, ken, tol, von, agyag, buta, gyújt, idegen, bűn, céda, céda, csarnok, erkölcs, gőz, gyenge, győz, has

Szemantika (jelentéstan)

A nyelv mint jelrendszer megjeleníti a világot: a jeltárgyat (denotátumot) képező dolgok megnevezése → hangsor (jelölő); jelölt; jelentés

Osztály jelölése:

kéz: a világ összes kezének osztálya

A beszédben való konkretizálódás: egy-egy kéz mint denotátum (jeltárgy)

A jelentés a jel használatának szabálya.

Jelentésfajták(szószemantika)

Denotatív (megjelölő) jelentésjel és jeltárgy viszonya (minden jel rendelkezik ilyennel)

macska; könyv; olvas; szeretet; és; hogy (manó, tündér, jeti)Konnotatív jelentés

tipikus jegyek – járulékos jellemzők a denotatív jelentés változatlansága mellett

nő 15. század: ’hosszú hajú, nadrágot nem viselő, a férfiaknak általában alávetett’

20. század: ’emancipált, viselhet nadrágot, haja lehet rövid is’

Kollokatív jelentés-összetevőkelőfordulási lehetőségek, illetve korlátok

csinos +lány, +házikó−virág, −vacsora, −érzelem

angol hidegvér ↔ *spanyol hidegvérállam bácsi ↔ *állam néni

A szókészlet jelentésviszonyai

1. Egyjelentésű szavak (monoszémia)

hamuszürke, járógipsz, illusztris’neves, kiváló’, bálna

2. Poliszémia – több jelentéssel való felruházás (többjelentésű szavak)

a korábbi jelentés („alapjelentés”) mellé új jelentések

metaforikus (hasonlóságon alapuló) v. metonimikus (érintkezésen alapuló) kapcsolatok a jelentésszerkezetben

metaforikus jelentésgyarapodás (jelentéskiterjesztés)ló ’négylábú állat’ ’sakkfigura’ ’tornaeszköz’fül ’emberi testrész’ ’tárgy része’mekeg <állat> <ember>

metonimikus jelentésgyarapodás (jelentéskiterjesztés)(hely, idő, anyag, ok–okozat, rész–egész)

iskola ’intézmény’ ’épület’, ’a benne levők összessége’,’iskolai oktatás’, ’iskolai végzettség’, ’tudományos, művészeti irányzat’, ’okulásra módot adó élmény’

arany ’nemesfém’, ’pénzérme’, ’ilyen szín’, ’ilyen színű ruha’borzad ’haj, szőr égnek mered’, ’iszonyodik vmitől’ablak ’nyílás a falban’, ’nyílászáró szerkezet’, ’ennek üvege’

[totum pro parte]fej ’testrész’, ’vezető személy’, ’ember’ [pars pro toto]

3. Homonímia – azonos névvel való megnevezés (azonos alakúság)nincs érzékelhető szemantikai összefüggés a jelentések között

eltérő eredet, konvergens alakfejlődés – valódi homonimák

ár1 ’ellenérték’ár2 ’áramló víztömeg’ár3 ’lyukasztó szerszám’ár4 ’területmérték’

vár1 <ige> vár2 <főnév>csap1 <ige> csap2 <főnév>

divergens jelentésfejlődés – álhomonimák

barát1 ’barátságban levők egyike’ barát2 ’szerzetes’

bolt1 ’bolthajtás’ bolt2 ’üzlet(helyiség)’

fogas1 ’halfajta’ fogas2 ’borona’ fogas3 ’ruhaakasztó’

4. Szinonímia – rokonértelműség denotatív egyezés – asszociatív–konnotatív eltérés

kutya (semleges) eb (régies, hivatalos)nő asszony hölgy nőszemély némber csaj spiné fehérnépcsapat csoport társaság kompánia banda team(tím?) brancs

kontextusok (megnyilatkozások) „sérülékenysége”

6. Antonímia – jelentésellentét ellentétes előjelű denotatív összetevők

kizáró ellentét (bináris antonímia):élő holt, halottéles tompacsecsemő felnőtt

skaláris (fokozati) ellentét: kicsi nagyszegény gazdaglassú gyors

taxonomikus (többértékű) ellentét: piros fekete sárga kék drapp zöld

A nyelvek belső változatossága

ló ~ luo ~ lou

rét ~ rít

kérek ~ kérëk ~ kérök

[hej] ~ hel

mondja ~ mondi

megy ~ mëgyën ~ mén

kukorica ~ tengeri ~ törökbúza ~ málé

Nyelvváltozatok

olyan, egymástól többé-kevésbé eltérő nyelvi rendszerek, amelyek együttesen tesznek ki egy nyelvet

1. területi nyelvváltozatok – nyelvjárások, regionális köznyelvek

2. társadalmi nyelvváltozatok – csoport- és szaknyelvek

3. köznyelvi változatok – írott és beszélt nyelv

standard nyelvváltozat –

írott szövegek

művelt magyar beszélők szótárak és nyelvtanok

magyarul tanuló idegen ajkúak ↓

kodifikált norma

Dialektológia

Nyelvjárás

„egy adott nyelv azon változata, amely a nyelvterületnek csupán egy részén használatos” (Kiss Jenő)

Meghatározó jellemzők:

• rendszerváltozat

• területi kötöttség

• a standardizáltság hiánya

• korlátozott kommunikációs érvényesség

Szókincs

• valódi tájszók: bojnyik’zsivány, útonálló’, himpér’málna’, honcsok’vakond’

• jelentésbeli tájszók: bogár’légy’, borsó’bab’, ember’férfi’, gyerek’fiú’

• alaki tájszók: csollány’csalán’, dërágo’drága’, ínëkül’énekel’, ümög’ing’

Hangtan

• ë: szëgekfn. ~ szegëkE/1.; mëntekT/3. múlt ~ mëntëkT/1. jelen

• illabiális [ȧ], labiális hosszú [ā]: ȧpām

• [foľó] ~ [fojó] ~ [foló]

• kéröü ~ kérüö

• látnyi

Alaktan• adó ~ adaja, csípő ~ csípeje• lovajinkak’lovaink’• székho, hatszer• késvel• hamujé’hamuvá’• lől ’l ő’, ütte ’ütötte’, megyen’megy’

Mondattan• megy elfele, írja megfele• el van menve az erdőre• el szokok menni a kocsmába• kellek levelet írni• el kell menjek

Szociolingvisztika

A társadalmi környezet meghatározza• az anyanyelvet (első elsajátított nyelvet)• a többnyelvűvé válást• adott nyelven hány nyelvváltozatot ismerünk, használunk

Nyelvi változók – alternatív (választható) megoldások

fel ~ föl, seper ~ söpör; föld ~ főd, sör ~ sőr;inessivus (hol? belső helyviszony) szobában ~ szobábaírnom kell kell, hogy írjak kell írjaknevet ~ kacag; burgonya ~ krumpli ~ pityókajó ~ kiváló ~ klassz ~ tök jó(tökjó?) ~ zsírön ~ maga ~ kegyed ~ kendJó napot! ~ Adj’ isten! ~ Tiszteletem! ~ Szervusz ! ~ Csá!

Szociolingvisztikai változó

két vagy több, társadalmilag szignifikáns (jelentős) változatban él

Stigmatizált (megbélyegzett, elítélt) jelenségek

lássa’látja’ értelemben

halasszuk’halasztjuk’ értelemben

én adnák

én lakok vhol

el-e jön(standard változat: eljön-e)

biztosan, hogy(standard: biztos, hogy)

Változók társadalmi megítélése (kiegészítéses feladatok alapján)

(Kontra Miklós nyomán)

Kétnyelvűség (bilingvizmus)

egyének – közösségek – társadalmak: mindennapi életükben két vagy több nyelvet használnak

5000 nyelv – kb. 200 állam

a világ lakosságának a fele kétnyelvű

1. Egyéni kétnyelvűség

a befogadó ország nyelvét gyengén beszélő vendégmunkás

↕

gyakorlott tolmács-fordító

• kiegyenlített (balansz) – domináns kétnyelvűség

• gyermekkori (korai) – fiatalkori – felnőttkori (kései)

↓

egyidejű (szimultán) v. egymást követő (szukcesszív)

• természetes (elsődleges) – mesterséges (másodlagos)

• hozzáadó (additív) – felcserélő (szubtraktív)

2. Közösségi kétnyelvűség

• stabil kétnyelvűség (Svájc, Kanada)

• instabil kétnyelvűség

↓

nyelvcsere

A kétnyelvű beszéd

kódváltás (státuszemelés, szolidaritás, kizárás, idézés, nyelvtani hiány)

kódkeverés: „hunglish”, „franglais”, „tex-mex”

A nyelvek sokfélesége – A nyelvrokonság

Hány nyelv van a világban?

• 4–5 ezer körül (szélsőségesebb becslések: 3–10 ezer körül)

• ismeretlen területek

• népek eltűnése

• nyelvről vagy nyelvjárásról van-e szó

– dán – svéd – norvég

– flamand – holland ↔ déli német (pl. déli alemann Svájcban)

– horvát – szerb kínai (nyolc fő csoport)

A nyelvek összehasonlítása

Tipológiai osztályozás

az emberi nyelv felépítési lehetőségei, pl.:

– a magánhangzókészlet jellege, nagysága

– zöngés : zöngétlen oppozíció a mássalhangzóknál

– csettintő hangok

– hangsúlyfajták

– alapszórendi típusok (SOV, SVO, VOS, VSO)

– kötött vagy szabad szórend

– alanyi : tárgyas ragozás

– stb.

Genetikai osztályozás

Nyelvrokonság (genetikai összefüggés): olyan élő vagy már kihalt nyelvek összefüggése, amely korábbi nyelvi állapotokra vezethető vissza folyamatosan, tendenciaszerűen és rendszerszerűen

Areális összehasonlításföldrajzi kapcsolat, szoros(abb) együttélés, inkább tipológiai egyezés

albán (indoeurópai önálló ág) veláris illabiális mgh.;bolgár (szláv) jövő idő ’akar’ jelentésű igével;román (újlatin) végartikulus (fn. után álló determináns):

alb. mik ’barát’ –mik-u ’a barát’bolg. kniga ’könyv’ – kniga-ta ’a könyv’rom. om ’ember’ –om-ul ’az ember’

(trák–illír nyelvi alapréteg [szubsztrátum]?)

A változó nyelv – A nyelvtörténet

Szinkrónia (leíró vizsgálat)

egy adott időbeli metszet nyelvi rendszerének leírása – egyidejűség

minden nyelvváltozatot érinthet

bármelyik korra vonatkozhat

Diakrónia (történeti vizsgálat)

a változó rendszer, illetve a rendszer változásainak vizsgálata

legalább két szinkrón metszet

barát: „korábban” csak főnév A barátom jól tud angolul.

ma (kb. 15 éve) melléknévi értékben is : ’vmit kímélő; vminek kedvező’

környezetbarát, ügyfélbarát, gyermekbarát, vakbarátstb.

A változás alapfeltételei:

• működő kommunikációs rendszer (holt nyelvek – ógörög, latin, gót, óporosz – nem változnak)

• tényleges vagy lehetséges (potenciális) változatok

el kell mennem el kell, hogy menjek el kell menjek

• beszélt nyelv

A nyelvtörténet alapkérdései:

A) Mi változik?

B) Hogyan változik?

C) Miért változik?

A) Mi változik?(Halotti beszéd, 12. sz. vége)

Hangok

zum [szüm] > [szöm] > [szëm] > [szem]

pur [pur] > [por]

chomuv [χomuβ] > [hamú] > [hamu]

ge [dzse] > [de]

[χ] = veláris zöngétlen spiráns

[β] = bilabiális zöngés spiráns

Nyelvtani szerkezet

(miloſtben) terumteve[terümteβé] ’teremté’

engede(urdung intetvinec) [engedé] ’engede’ ma: -t időjeles múlt

odutta vola(paradisumot) [oduttá βolá] ’adta vala’

(yſa ki nopun) emdul oz gimilſtwl [ëmdül] ’eendel’ ma: eszel v. enni fogsz

gimilſtwl [dzsimilcstűl] (partitivus) ma: gyümölcsből

bulſaſſa (w bunet [bulcsássá]) ’bocsássa’ ma: bocsássa meg

Szókészlet

isá ’íme; bizony’, hëon’csupán’, intet ’csábítás’, jorgat ’irgalmaz’

feze[?fésze, ? fésszé] ?’zsákmány’, ildet ’üldözés’, önöttei’kiválasztottai’,

jochtat’illeszt’, bírságnap’a végítélet napja’ – kihalt, elavult szavak

a korszak magyar nyelvéből hiányzó szavak: gyolcs, puska, kakaó, parlament,

rádió, egyetem, vasútstb.

Jelentés

odutta vola neki paradiſumut hazoa– ház’lakóhely’< fgr. *kota ’sátor; kunyhó’ – 1193 ’épület’, 1416 u. ’szoba; helyiség’ (ma is nyelvjárási); 1416 u. ’család; nemzetség’; 1587 ’háztartás’; 1694 ’dinasztia’; 1792 ’cég; kereskedőház’; 1869 ’képviselőház’

Eſ oz gimilſnek vvl keſeruv uola vize– víz ’lé’ < fgr *βete’víz’ – 1214 ’folyóvíz, állóvíz’; 13. sz. közepe ’H2O’; 1533 ’testnedv’

eſ veteve wt ez muncaſ vilagbele –munkás’kínnal teli’< óe. szláv mǫka [munka] ’kín, gyötrelem’ – 1138 ’kín, szenvedés, gyötrelem’; 1372 u. ’munka mint tevékenység’; 1519 ’munka eredménye’

iſa eſ num igg ember mulchotiaez vermut –múl(ik) ’elkerül’< fgr- *mulɜ- ’elmegy; eltelik’ – 1372 u. ’eltelik (idő)’; 1372 u. ’megszűnik’; 1519 ’egy bizonyos életkort elért’; 1598 ’vkitől függ vmi’

Vagyis:változik a fonémaállomány, a szókészlet, a jelentések (a morfémák, a mondatszerkezetek) – a nyelv részrendszerei

B) Hogyan változik a nyelv?

Nem összevissza, hanem (szinte) szabályosan: tendenciaszerűen és rendszerszerűen.

Nem azonos időben lezajló változások; a rendszerjelleg folyamatosan megmarad.

egyedi újítás → részrendszerek változása → az egész rendszer változása (elvi lehetőség)

Befolyásoló tényezők:– területi változatok– nyelvi elkülönülés– egymást keresztező újítások– analógia– nyelvek kölcsönhatása

C) Miért változik a nyelv?

• mert az állandóan változó társadalommal és beszélőkkel él szorosan együtt

• mert nem törvények, hanem konvenciók (szokások) tartják egyben a formákat és jelentéseket; változtatás „közmegegyezéssel”

• mert egy adott időben többféle (területi és társadalmi) változat él egymás mellett: dinamikus szinkrónia, dinamikus stabilitás

• mert képes befogadni az egyszerűsítési törekvéseket

• mert kommunikatív (és a valóságot tükröző) funkcióját csak így tudja ellátni

• mert a nyelv nem kauzális (oksági) lefolyású (pl. természeti törvények), hanem intencionális (célirányos) – beszélői szándék, beszédhelyzet, beszédpartner

• a változások során a részrendszerek nem esnek szét – átrendeződés

optimumra törekvés (a legkedvezőbb állapot elérése a cél)

• lassú folyamatok (kommunikációs körülmények szerepe)

Tankönyv• Kenesei István (szerk.): A nyelv és a nyelvek. Hatodik, javított, bővített

kiadás. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2011.

Ajánlott irodalom• Crystal, David: A nyelv enciklopédiája. Osiris Kiadó, Budapest, 1998.

• Fodor István (szerk.): A világ nyelvei. 1999. Akadémiai Kiadó, Budapest.

• Kálmán László–Trón Viktor: Bevezetés a nyelvtudományba. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2005.

• Kiefer Ferenc (szerk.): Magyar nyelv. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2006. (Akadémiai Kézikönyvek