BESZÁMOLÓ - ANTSZoki.antsz.hu/documents/evkonyv-2008_elokeszites.pdf · A levegőminőség környezet-egészségügyi értékelése április 15. 3 Semmelweis Egyetem, HOT tanfolyam

BESZÁMOLÓ

AZ

ORSZÁGOS KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI

INTÉZET

2008. ÉVI

TEVÉKENYSÉGÉRŐL

BESZÁMOLÓ

AZ

ORSZÁGOS KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI

INTÉZET

2008. ÉVI

TEVÉKENYSÉGÉRÖL

_____________________________________________

BUDAPEST 2008

2

KÖZLI

DR.DURA GYULA MB.FŐIGAZGATÓ

BUDAPEST 2009

Szerkesztette:

Dr.Dura Gyula

mb.főigazgató

Dr.Pándics Tamás

Dr.Dura Gyula, 2009 ©

HU ISSN

A kiadásért felel az

Országos Környezetegészségügyi Intézet

főigazgatója

Nyomda:

3

Tartalomjegyzék

Előszó . . . . . . . . . . . 4

Az Országos Környezetegészségügyi Intézet tevékenységi köre . . 5

Az Országos Környezetegészségügyi Intézet szervezeti felépítése, osztályainak

tevékenységi köre, személyzete . . . . . . . 7

Környezetegészségügyi Főosztály . . . . . . 7

Levegőhigiénés Osztály . . . . . . . 7

Talajhigiénés Osztály . . . . . . . 15

Környezetegészségügyi Kockázatbecslési Osztály . . . 16

Vízhigiénés és Vízbiztonsági Főosztály . . . . . 19

Vízbiztonsági Osztály . . . . . . . 32

Vízbiológiai és ökotoxikológiai Osztály . . . . . 37

Környezetegészségügyi Hatásvizsgálati Főosztály . . . . 43

Környezetepidemiológiai Osztály . . . . . . 43

Molekuláris Környezetepidemiológiai Osztály . . . . 56

Molekuláris Genetikai és Diagnosztikai Osztály . . . 61

Gyermek és Ifjúsághigiénés Osztály . . . . . 67

Egészséghatás Előrejelzési Főosztály . . . . . 73

Aerobiológiai Monitorozási Osztály . . . . . 73

Térinformatikai Csoport . . . . . . . 79

Klímaváltozás-egészséghatás Előrejelzési Csoport . . . 84

Toxikológiai Főosztály . . . . . . . . 91

Kísérletes és Alternatív Toxikológiai Osztály . . . . 91

Környezeti Mutagenezis Laboratórium . . . . . 94

Experimentális Pathológiai és Elektronmikroszkópos Laboratórium 95

Az Országos Környezetegészségügyi Intézet Organogramja . . . 96

Az Országos Környezetegészségügyi Intézet 2008.évi tevékenységének táblázatos összefoglalója . . . . . . . . . 98

4

Előszó

Az Országos Környezetegészségügyi Intézet 2008. évi beszámolóját tartja a

kezében a kedves Olvasó, amelyben intézetünk elmúlt évi tevékenységéről,

szervezeti felépítéséről, munkatársairól kívánunk részletes áttekintést nyújtani.

Intézetünk az alapító okiratban lefektetett alapfeladatai szerint, az ÁNTSZ

szakma-módszertani, szakmai felügyeleti, tudományos kutatási, képzési,

továbbképzési alapintézményeként, a nemzetközi szervezetekkel együttműködésben,

2007. évben jelentős szerepet vállalt jogszabályok előkészítésében, ennek keretében

a víz- és lakáshigiénéhez kapcsolódó új rendeletek kidolgozásában és szakfelügyeleti

tevékenységben, tárcaközi szakbizottsági munkában, szakvéleményezési

feladatokban, új környezetegészségügyi kihívások kezelésében, elsősorban a

klímaváltozás, pollen és légszennyezettség tekintetében, nemzetközi

együttműködésekben és kutatási programokban, illetve biocid anyagok

engedélyeztetési feladataiban.

Évkönyvünk átfogó képet nyújt intézetünk sikerrel zárt 2008. évéről,

reméljük minden kedves érdeklődő örömmel és haszonnal forgatja kiadványunkat.

Dr. Dura Gyula

Mb.Főigazgató

5

Az Országos Környezetegészségügyi Intézet

tevékenységi köre

Az OKI alapvető célja, hogy szakmai, módszertani, tudományos, oktató- és

továbbképző bázis intézetként megfeleljen az alapító okiratában, a jogszabályokban

előírt követelményeknek, szakmai, hatósági feladatokat támogató munkájával és

nemzetközi kapcsolataival elősegítse a környezetegészségügyi biztonság erősödését

az EU illetve a WHO cselekvési terveivel összhangban.

A környezeti tényezők és azok egészségre gyakorolt hatása közötti bonyolult

összefüggések megismerésére irányuló tevékenységünk az egészségkockázat becslés

paradigmáján alapul.

Egyrészt kimutatjuk, azonosítjuk a környezeti veszélyforrásokat, a levegő, a

vizek, a talaj szennyezettségét. Az embert érő szennyezettség (az expozíció)

meghatározására a levegő-, víz- és talajhigiénés szakmai osztályok kémiai-

analitikai, mikrobiológiai vizsgálatokat végeznek. Kiemelt feladatunk az emberi

használatra szánt vizek, így az ivó-, ásvány-, gyógy-, természetes és medencés

fürdővizek kémiai és mikrobiológiai minőségének felügyelete.

Tevékenységünk másik pillére a szennyezettség okozta egészségkárosító

hatások vizsgálata, amelyet két irányban végzünk. Kísérletes toxikológiai

vizsgálatokban hagyományos és alternatív toxikológiai módszerekkel

tanulmányozzuk a vegyi anyagok és a szennyezett környezeti minták káros biológiai

hatásait. A lakosság egészségére gyakorolt hatások vizsgálatára

környezetepidemiológiai módszereket alkalmazunk, amelyekkel a környezet szerepét

elemezzük a betegségek és a halálozások kiváltásában.

A két vizsgálati irány eredményeinek összefoglalásával tehát az embert érő

szennyezettség, az expozíció és annak egészségkárosító hatásának együttes

értékelésével határozzuk meg az egészségkockázatot. Ez a szemlélet hatja át

vizsgálati programjainkat.

Legfontosabb célkitűzésünk a környezeti eredetű betegségteher csökkentése.

Az Egészség Évtizedének Nemzeti Programja környezetegészségügyi akció

programjában és a WHO illetve az EU közép és hosszú távú cselekvési tervével

összhangban kiemelt feladatnak tekintjük a gyermekek egészségének védelmét a

környezet káros hatásaival szemben. Ismert, hogy az asztmás megbetegedések

előfordulási gyakorisága tíz év alatt több mint háromszorosára nőtt, a

6

szénanáthában szenvedő betegek száma megtízszereződött. Következésképpen

fontosnak tartjuk a légzőszervi megbetegedések visszaszorítását. Összefüggést

keresünk a levegőszennyezettség és a gyermekkori légúti megbetegedések között.

Szorgalmazzuk az egészséget támogató és biztonságos települési és lakókörnyezet

kialakítását, a háztartási vegyi anyagok expozíciójából származó kockázatok

mérséklését.

Az új környezeti kihívások közül kiemelt fontosságúnak tekintjük az időjárási

szélsőségek egészségre gyakorolt kedvezőtlen hatásainak elhárítását célzó

tevékenységet. Az elmúlt években a nyári kánikula idején bevezetett hőség riadóval

a lakosság figyelmének felhívásával segítjük elő az emberi adaptációt. Alkalmazott

kutatási feladataink során keressük a környezeti tényezők iránti fokozott egyéni

érzékenység molekuláris biológiai, genetikai hátterét. A humán biológiai minták

vizsgálatával, expozíciós és hatás-markerek használatával a környezeti

expozíciócsökkentést szolgáló intézkedések megalapozását végezzük.

Tevékenységünk vezérmotívuma a jó minőség; az intézet 3 főosztálya

akkreditált. Az intézet kiterjedt nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik, jelenleg 10-

nél több Európai Uniós kutatási programban vesz részt az ÁNTSZ területi

intézeteinek közreműködésével. Ez teszi lehetővé, hogy érződjön tevékenységünk

hatása a WHO illetve az EU közép és hosszú távú cselekvési tervével összhangban

az egészségre káros környezeti expozíció megelőzésében, csökkentésében,

ellenőrzésében, az egészségi állapotban fellelhető, környezeti okokra visszavezethető

egyenlőtlenségek mérséklésében, a biztonsági programokban, a sérülékeny

lakossági csoportok, mindenek előtt a gyermekek környezeti ártalmaktól való

megvédésében, a környezetegészségügyi indikátorok fejlesztésében, az integrált

környezeti monitorozásban, az egységes biomonitorozási rendszer kialakításában, a

környezetegészségüggyel kapcsolatos koordináció és kutatás fejlesztésében, az

európai környezetegészségügyi kutatás integrációjában, a betegségek és az expozíció

célzott kutatásában, metodika kidolgozásában a környezet és egészség

interakciójának elemzésére a környezetre és egészségre vonatkozó új potenciális

veszélyforrások felderítésében, a népegészségügyi tevékenységek fejlesztésében, a

környezetegészségügyi szakemberek képzésében és a szervezeti kapacitás

növelésében, a rizikócsökkentés mérésében a gyakori megbetegedések esetében és a

beltéri levegőminőség javításában.

7

Az Országos Környezetegészségügyi Intézet szervezeti

felépítése, osztályainak tevékenységi köre illetve

személyzete

Környezetegészségügyi Főosztály

Levegőhigiénés Osztály

Az osztály tevékenységi körei, ellátott feladatai

Az osztály a környezeti és a beltéri levegőminőség kérdéseivel foglalkozik,

Közreműködik a környezeti levegőminőségi határértékek kimunkálásában és felülvizsgálatában, a szakterületet érintő jogszabályok előkészítésében, valamint a beltéri levegőminőség szabályozás kialakításában. A szakhatósági munkához (környezeti hatástanulmányok, településrendezési tervek stb.) kapcsolódva szakértői feladatokat lát el. Rendszeresen értékeli Budapest és 5 város (Győr, Pécs, Szeged, Debrecen, Miskolc) levegő-egészségügyi helyzetét, melyet a lakosság tájékoztatása céljából naponta közread az ÁNTSZ és az intézet honlapján. Célzott kutatási programok keretében végzi az epidemiológiai vizsgálatokhoz szükséges légszennyezettség méréseket a környezeti levegő minőségének meghatározására, valamint oktatási intézményekben a gyermeket ért expozíció felmérésére. Az ÁNTSZ munkatársak számára konzultáció keretében szakmai megbeszélést folytat, egyetemek, főiskolák, szakközépiskolák részére gyakorlatokat, bemutatókat tart.

Az osztály jelentős személyzeti illetve infrastrukturális változásai 2008 évben

2008-ban egy új munkatárs felvételére került sor, míg egy munkatárs

gyermekápolási szabadságra, egy pedig nyugdíjba ment. A laboratóriumi műszerpark egy rázógéppel bővült.

Az osztály diplomás munkatársai

Vaskövi Béláné dr. osztályvezető, vegyészmérnök (1982-),

Hangyáné Szalkai Márta, meteorológus (2001-), Srauf Zsuzsanna, környezetmérnök (2007-), Dr. Beregszászi Tímea, vegyész (1999-) GYED, Endrődy Mária, tanár (2002-) GYED

Az osztály alapfeladatai

Szakvéleményezés és joganyagokkal kapcsolatos feladatok

8

A KvVM felkérésére véleményezték „a légszennyezettségi határértékekről, a

helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről” szóló 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM. rendelet módosításáról készített rendelet tervezetet. Részt vettek „a légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről” szóló 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM. rendelet módosítását előkészítő közigazgatási egyeztetési folyamatában. Véleményt nyilvánítottak az Egészség Évtizedének Népegészségügyi Programja2007. évi előrehaladásáról készült előterjesztésről.

Környezetegészségügyi szakvéleményt adtak a Borsod-Abaúj-Zemplén megye

Területrendezési tervéről, és a Regionális Területfejlesztési Operatív Programok Stratégiai

Környezeti Vizsgálatáról. Összesen 19 környezeti hatástanulmányt véleményeztek. Ezen

belül 8 hulladékkezeléssel kapcsolatos beruházás dokumentációját (Tiszavalki szemétlerakó rekultiválása, Királyszentistváni Regionális Szilárdhulladék Kezelőtelep, Dorogi

Hulladékégető, Inotai Hulladékhasznosító Erőmű, Gyöngyösi Hulladéklerakó, György-Bácsai

Hulladékégetőmű, Inert Hulladékok Hasznosítása /Kincsesbánya/, elektronikai

hulladékhasznosítás /Szombathely/) véleményezték. 2 mélygarázs előzetes környezetvédelmi

engedélyezési eljárását (Bocskai út, József Nádor tér), 4 áruházépítéssel, illetve bővítéssel

kapcsolatos dokumentációját (Árkád2, Kőbánya-Kispest Bevásárlóközpont, Maglódi Auchan bővítés, SOPLAND/Győr/ műszaki áruház és parkoló építés) bírálták. Véleményt

nyilvánítottak a Nyergesújfalu Cementgyár (HOLCIM) új létesítményével kapcsolatos

hatásvizsgálatáról, a FIXION Bt. Lőrinci Pernyehányó területén létesítendő Komposztáló

Telep előzetes vizsgálatáról, a bicskei 20 m3/nap Kapacitású Bioetanol Üzem engedélyezési

tervéről, a Miklósfai Tehenészetbővítés és a Nagymányok – I. szénbánya hatástanulmányáról. Állást foglaltak egy lakáson belüli szén-monoxidra vonatkozó lakossági

panasz (Budapest, Miskolci út 58. sz) kivizsgálásban. A Strabag-Nívó Generál Mérnökiroda

kérésére szakmai véleményt adtak egy irodaház álmennyezete felett alkalmazott üveggyapot

hangszigetelés diszperziós festékkel történő kezelésének tárgyában.

Az ÁNTSZ területi munkájához kapcsolódó feladatok

Az ÁNTSZ regionális intézetei által összeállított 2007.évi éves jelentés levegőhigiénével foglalkozó részét értékelték. Megállapították, hogy a kültéri levegőminőséget érintő kérdéskörben a Szolgálat adott szakhatósági állásfoglalást. A levegőminőségi problémák egy része az állattartás, illetve a felhalmozott hulladék miatti bűzzel kapcsolatos panasz volt, de az építkezések környezetében előforduló kiporzás is gondot okozott. A lakosság kezdeményezésére több penészes lakás vizsgálatára is sor került. Több intézet hívatkozott arra, hogy a beltéri levegőminőség vizsgálatát megnehezíti a határértékek hiánya.

Vizsgálati típusok Mintaszám Vizsgálatok

száma

Ülepedő por 113 113

Kültéri szálló por (PM10) 183 183

Kültéri szálló por (PM2,5) 28 28

Abszorpciós koefficiens 98 182

nitrogén-dioxid (passzív vizsgálat)

943 943

nitrogén-dioxid (aktív vizsgálat) 16 16

BTEX 90 -

9

Lakossági tájékoztatás

Intézetünk honlapján (www.oki.antsz.hu) napi rendszerességgel teszik közzé Budapest, Győr, Pécs, Miskolc, Debrecen és Szeged levegőjének környezet-egészségügyi értékelését.

Az osztályon 2008-ban végzett laboratóriumi vizsgálatok

Oktatás és szakmai továbbképzés

Név Oktatást szervező intézmény

Tanfolyam/előadás témája

Időpont Óraszám

Vaskövi Béláné dr

Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet

A levegőminőség környezet-egészségügyi értékelése

április 15.

3

Semmelweis Egyetem, HOT tanfolyam

A környezeti levegőszennyezettség és a beltéri levegőminőség kérdései

január 21-22.

5

Endrődy Mária Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskola

január 16-17.

2

február 6.

1

Hangyáné Szalkai Márta

Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskol

a

január 16-17.

2

február 6.

1

összesen

14

Kiemelt szakmai feladatok

HCHO 66 -

CO, CO2 90 90

Beltéri szálló por (PM10) 90 90

Összes vizsgálat 1717 1465

http://www.oki.antsz.hu/

10

A gyermekek légzőszervi egészségi állapota és az iskolai környezet (School Environment And Respiratory Health of Children, SEARCH)

A tárgyévben az osztály kiemelt feladata a Regionális Környezetvédelmi

Központ Magyar Irodája által koordinált és az Intézet szakmai vezetésével tervezett és kivitelezett kutatási program levegőminőséget érintő területi munkájának befejezése és a vizsgálati eredmények átfogó értékelése volt.

A projekt célkitűzése az iskoláskorú gyermekek tanítási idő alatti expozíciója és a gyermekek légzőszervi állapota közötti összefüggések feltárása volt. Ennek keretében az osztály felelősségi körébe tartozott a beltéri levegőminőség vizsgálata, összefüggésben a környezeti levegő szennyezettségével, tovább a fontosabb emisszió források feltárásával. A program jelentősége, hogy Magyarországon először végeztek ilyen széles spektrumú, forrás felderítéssel ötvözött levegőminőség méréseket iskolai környezetben, továbbá az, hogy az eredmények nemzetközi szinten is értékelhetők.

A programban az ország kijelölt 10 iskolája vett részt, amelyekben összesen 43 osztályteremben folytak a vizsgálatok. A 2007-ben, 3 iskolában megkezdett

területi méréseket 2008. február végén fejezték be. A vizsgálatok során, egy tanítási napon monitoring módszerrel mérték az osztálytermek levegőjének szén-dioxid, szén-monoxid, szálló por (PM10) koncentrációját, valamint a hőmérsékletet és a relatív páratartalmat. A formaldehid, a nitrogén-dioxid és az illékony szerves szénhidrogének (BTEX) 3-4 napi átlagszennyezettségét passzív technikával határozták meg. A beltéri mérésekkel egyidőben kültéri mérések is történtek. A beltéri légszennyezettség okainak feltárására tevékenységi naplót vezettek. A vizsgálati eredményeket beltéri határérték hiányában a környezeti levegő szennyezettségéhez viszonyítva értékelték. Az osztálytermekben a formaldehid koncentráció ugyan minden esetben meghaladta a környezeti levegőben mért értéket, mértékét tekintve azonban nagyon alacsony volt (2-6 µg/m3). A vizsgált tantermek levegőjét a nitrogén-dioxid is csak kismértékben (átlag: 16 µg/m3) szennyezte, és szintje -két osztály kivételével- mintegy 80%-a volt a kültéri terhelésnek. Az osztályok 80%-ánál 10 µg/m3 alatti xilol koncentrációt mértek. A medián érték 2, 9 µg/m3 volt, de a tapasztalt szennyezettség szintek felső határa 69 µg/m3 volt, ami nagy valószínűséggel a padlót borító szőnyegnek tulajdonítható. A beltéri xilol terhelés szignifikánsan nagyobb volt a környezeti levegőben mért koncentrációnál (átlag: 1,7 µg/m3). Ugyancsak ebből a forrásból származott az átlagnál (1,6 µg/m3) jóval nagyobb (12,9 µg/m3) etil-benzol koncentráció is. A toluol koncentrációk középértéke 3,2 µg/m3, tartománya 1,0-21,4 µg/m3 volt. A legnagyobb szintet abban a tanteremben mérték, ahol műanyag padlóburkolat volt. A bel (0,4-5,9 µg/m3) - és kültéri (0,3-4,8 µg/m3) benzol szennyezettség egy iskola kivételével hasonló szintű volt, ahol pedig a környezetben mért értéknél 4,5-ször nagyobb beltéri koncentrációt mérték, ott a falakat az elmúlt évben olajos falfestékkel, fedték. A tantermek levegőjében a szálló por (PM10) terhelés széles tartományon (9-115 µg/m3) belül változott. A szennyezettség szintje függött (R=0,79) a kültéri terheléstől. A porkoncentráció az osztályok felénél 50 µg/m3-nél kisebb volt, míg 4 osztályban a tanítási idő alatt regisztrált átlagszennyezettség meghaladta a 100 µg/m3-t. Megállapították, hogy a szennyezettség szintjét elsősorban a gyermekek aktivitása határozza meg (a legnagyobb, rövid idejű értéket-200 µg/m3- az óraközi szünetben mérték). A tanterem friss levegő ellátásra információt adó szén-dioxid szint mérések azt mutatták, hogy már a tanítás kezdetén is jóval több (1000 ppm) a szén-dioxid mennyisége a tantermek levegőjében, mint a környezetben (440 ppm). Megállapították továbbá, hogy a szén-dioxid koncentráció nemcsak a szellőztetés hatékonyságától függött, hanem a gyermekek létszámától, az osztályterem alapterületétől, a nyitott ablakok számától és a nyitva tartás időtartamától is. Javaslatként kiemelték, hogy a téli időszakban, a tanítás végén történő alapos szellőztetés, majd másnap, a tanórák közötti

11

szünetekben az ablakok rövid időre (5-10 perc) történő kinyitása biztosítaná leginkább a tantermekben a friss levegőt.

A mérések eredményeit előadás formájában ismertették a konzorcium vezetőjével és a résztvevő iskolák képviselőivel, továbbá az adatok bekerültek az epidemiológiai elemzés adatbázisába. Az eredményeket felhasználják az egészséges iskolai levegőkörnyezeti kritériumok kialakításában. Ráfordított költség: 2,500.000,-Ft Munkaidő:80 munkanap Humán erőforrás aránya: 380 személynap

A beltéri levegőminőség és az egészségi hatások összehangolása (Coordination Action on Indoor Air Quality and Health Effects, ENVIE)

A beltéri levegőminőség egészségi hatásának alaposabb megértését szolgáló projekt az egyes szennyező anyagok és szennyezőanyag keverékek okozta egészségi hatások kutatásának egészségpolitikai szempontból fontos eredményeit értékeli. Célként fogalmazták meg annak vizsgálatát, hogy a beltéri levegőminőség milyen mértékben járul hozzá az Európában egyre növekvő számú asztmás és légzőszervi allergiás emberek betegségének kialakulásában.

Az elemzés három kérdés (expozíció, egészségi hatások, és a szennyező források) köré csoportosult. Az Intézet feladata a legjelentősebb Európai Unió által támogatott nemzetközi (INDEX, THADE, AIRMEX, EXPOLIS-INDEX, CESAR) és Európán kívüli, valamint hazai belső téri levegőminőséggel kapcsolatos kutatások eredményeinek áttekintése volt, a szén-monoxid (CO), a nitrogén-dioxid (NO2) és a dohányfüst (ETS) vonatkozásában. Áttekintették, hogy az adott komponens jellemző forrásai milyen arányban járulnak hozzá az expozíció kialakulásához belső terekben. Áttekintették a különböző forrásokat és összefoglalták, hogy a nemzetközi és hazai tanulmányokban vizsgált különböző források együttesen milyen szennyezettséget eredményeznek. A tapasztalatok összegzéseként kiemelték a legjellemzőbb belső téri emisszió forrásokat, földrajzi dominanciájuk megjelölésével. Az elemzés egyértelműen kimutatta, hogy dohányfüstnek fontos szerepe van a beltéri levegő formaldehid, az aeroszol részecskék és a poliaromás szénhidrogének terhelésében. Az ETS indikátor anyagaként tekinthető nikotin legnagyobb mennyiségben a diszkók levegőjében fordult elő. A legkisebb nikotin expozíció az iskolákban tartózkodókat és a közösségi közlekedési eszközökön utazókat érte. Megállapították, hogy fizikai térelválasztás hiányában a nemdohányzó és a dohányzásra kijelölt helyek levegőjének szennyezettsége között nem volt szignifikáns különbség. A dohányfüst aeroszol tartalma a munkahelyeken nagyobb volt, mint a lakásokban. A legnagyobb expozíció azokat a családtagokat éri, akik dohányzó emberekkel élnek és dolgoznak együtt. A beltéri levegőben jelenlévő nitrogén-dioxid egyik fontos forrása a gáztűzhely és a gáztüzelésű fűtő berendezések. Lakásokban történt mérések azt mutatták, hogy a legnagyobb koncentrációk a konyhában alakultak ki. A kültéri források kevésbé befolyásolják a helyiségek levegőjének szennyezettségét. A szén-monoxid tekintetében a leginkább exponált belső terek a garázsok. A legkisebb koncentrációkat az iskolákban mérték. A rövid idejű

csúcskoncentrációk széles tartományon belül változtak. Miután az ENVIE projektnek összekötő szerepet szántak a tudományos

eredmények és a politikai döntéshozók között, a konzorcium a beszámoló jelentést széles körben terjesztve kívánja eljuttatni az EU illetékes szervezeteihez éppúgy, mint a WHO-hoz. Ráfordított költség: 4,700.000,-Ft Humán erőforrás aránya: 1,9 személyhónap

12

Nemzetközi együttműködések

Külföldi kiküldetések, konferenciákon való részvétel

Név Ország, város Utazás célja Időpont

Endrődy Mária

Belgium, Brüsszel Záróértekezlet (ENVIE project)

Március 5-6.

Vaskövi Béláné dr

Románia, Kolozsvár

CEECHE konferencia Október 19-22.

Tudományos előadások és publikációk

Tudományos előadások

Magyar nyelvű tudományos előadások

Vaskövi É., A Levegőhigiénés Osztály tevékenysége 2007 „OKI 2007.évi munkabeszámoló” Budapest, 2008.február 19. Vaskövi É., Endrődy M., Hangyáné Szalkai M., Páldy A., Rudnai P.: Tájékoztatás a budapesti levegő környezet-egészségügyi állapotáról „NETT XVI. Nagygyűlése” Pécs, 2008.április 17-19. Endrődy M., Vaskövi É., Srauf Zs.,, Hangyáné Szalkai M., Rudnai P., Csobod É.: Osztálytermek levegőminőségének ellenőrzése a SEARCH projekt keretében „NETT XVI. Nagygyűlése” Pécs, 2008.április 17-19.

Rudnai P., Varró M.J., Vaskövi Éva, Hangyáné Szalkai Márta, Rudnai Tamás: A gyermekkori heveny légzőszervi betegségek gyakorisága és a levegőszennyezettség alakulása közötti összefüggések vizsgálata. NETT XVI. Nagygyűlése, Pécs 2008. április 17-19.

13

Rudnai P, Varró MJ, Mácsik A, Szabó E, Vaskövi É, Szalkai M, Solti H, Bella L: A levegőszennyezettség és a kissúlyú újszülöttek gyakorisága közötti összefüggés Dorogon. Primér Prevenciós Fórum, Budapest, 2008. május 21. Vaskövi É., Hangyáné Szalkai M., Srauf Zs., Endrődy M.: Levegő-egészségügyi helyzetértékelés „Tiszta levegőt mindenkinek” ”-Európai Mobilitási Hét, Győr, 2008.május 22-23.

Endrődy M., Beregszászi T., Vaskövi É., Demeter Z.: A fővárosi kerékpárutak levegőkörnyezete „Tiszta levegőt mindenkinek” ”-Európai Mobilitási Hét, Győr, 2008.május 22-23.

Rudnai T, Varró MJ, Vaskövi É, Hangyáné Szalkai M, Rudnai P: Dorogi és veszprémi gyermekek heveny légzőszervi morbiditása és a levegőszennyezettség összefüggései. Fiatal Higiénikusok Fóruma, Győr, 2008. május 29-31.

Vaskövi É., Endrődy M., Srauf Zs., Udvardy O.: Beltéri levegőminőség az

iskolákban-SEARCH program, Magyarország „Az eredmények bemutatása a résztvevő iskolák képviselőinek” Budapest, 2008.szeptember 19.

Vaskövi É., Endrődy M., Szabó Z.: Egészséges teremgarázs? MHT XXXVIII. Vándorgyűlés Balatonvilágos, 2008.szept. 30.-okt.2.

Srauf Zs., Vaskövi É., Beregszászi T., Endrődy M.: Romlik, vagy javul a budapesti kerékpárutak levegőminősége? MHT XXXVIII. Vándorgyűlés Balatonvilágos, 2008. szept. 30.-okt.2. Rudnai P, Varró MJ, Mácsik A, Szabó E, Vaskövi É, Szalkai M, Paller J, Horváth L, Bujdosó L, Selyemné Frankó K, Bella L, Solti H: A levegőszennyezettség és a terhességi kimenetelek összefüggései. MHT XXXVIII Vándorgyűlése, Balatonvilágos, 2008. szept. 30.-okt.2.

Vaskövi É., Páldy A., Bobvos J., Szalkai M., Endrődy M., Srauf Zs., Udvardy O.: A külső és belső téri levegőminőség egészségügyi kockázata „MPV 10 éves jubileuma” Budapest, 2008.október 30.

Idegen nyelvű tudományos előadások

Vaskövi É, Endrődy M., Srauf Zs.,Udvardy O., Szabó Z., Rudnai P., Csobod É.: Preliminary assessment on indoor air quality in schools-SEARCH project in Hungary Central and Eastern European on Health and the Environment (CEECHE) Cluj-Napoca, Romania 2008.október 20-23. Rudnai P, Vaskövi É, Varró MJ, Neri M, Csobod É: SEARCH: School Environment And Respiratory health of Children - an international research project. WHO Workshop on opportunities to strengthen the collaborative research initiatives in the area. Cluj-Napoca, Romania, 2008.október 19. Rudnai P, Varró MJ, Mácsik A, Szabó E, Vaskövi É, Szalkai M, Paller J, Horváth L, Bujdosó L, Selyemné-Frankó K, Bella L, Solti H: Associations between air pollution and adverse pregnancy outcomes. 3rd Central and Eastern European Conference on Environment and Health, Cluj-Napoca, Romania, 2008.október 20-23.

14

Rudnai T, Varró MJ, Vaskövi É, Hangyáné-Szalkai M, Rudnai P: Associations between air pollution and acute respiratory morbidity in childhood. 3rd Central and Eastern European Conference on Environment and Health, Cluj-Napoca, Romania, 2008. október 20-23.

Publikációk

Rudnai P, Varró M, Mácsik A, Szabó E, Vaskövi É, Szalkai M, Solti H, Bella L: A levegőszennyezettség és a kissúlyú újszülöttek gyakorisága közötti összefüggés Dorogon. Magyar Onkológia 52: 207, 2008 Rudnai P, Varró MJ, Mácsik A, Szabó E, Vaskövi É, Szalkai M, Paller J, Horváth L, Bujdosó L, Selyemné Frankó K, Bella L, Solti H: A levegőszennyezettség és a terhességi kimenetelek összefüggései. Egészségtudomány 2008; 52(3):134. Internet: http://www.higienikus.hu/egeszsegtudomany/cikk/LII_3.pdf

Rudnai T, Varró MJ, Vaskövi É, Szalkai M, Rudnai P: A gyermekkori akut légzőszervi morbiditás és a levegőszennyezettség összefüggései. Egészségtudomány 2008; 52(3):135. Internet: http://www.higienikus.hu/egeszsegtudomany/cikk/LII_3.pdf Szabó E, Varró MJ, Mácsik A, Rudnai P, Vaskövi É: Gyermekek körében jelentkező légúti és allergiás tünetek gyakoriságának és kockázati tényezőinek vizsgálata három városban. Egészségtudomány, 52(4), 63-102 (2008)

Idegen nyelvű tudományos közlemények

Vaskövi É, EndrődyM, Srauf Zs, Udvardy O, Szabó Z, Rudnai P, Csobod É: Preliminary assessment on indoor air quality in schools – the SEARCH project in Hungary. Centr Europ J Occup Environ Med. 14(1):112-113, 2008

Rudnai P, Varró MJ, Mácsik A, Szabó E, Vaskövi É, Szalkai M, Paller J, Horváth L, Bujdosó L, Selyemné-Frankó K, Bella L, Solti H: Associations between air pollution and adverse pregnancy outcomes. Centr Europ J Occup Environ Med. 14(1):89, 2008

Rudnai T, Varró MJ, Vaskövi É, Hangyáné-Szalkai M, Rudnai P: Associations between air pollution and acute respiratory morbidity in childhood. Centr Europ J Occup Environ Med. 14(1):88-89, 2008

Önálló kiadványok, könyv(fejezet)

Vaskövi É.: Környezethigiénia jegyzet(szerk.: Szoboszlai S., Kriszt B.) Levegőhigiéne fejezet (p.14-25) Környezetgazdálkodási agrármérnök képzés BSc., Szent István Egyetem, Gödöllő

Összeállította: Vaskövi Béláné dr osztályvezető

http://www.higienikus.hu/egeszsegtudomany/cikk/LII_3.pdf


15

Talajhigiénés Osztály


Az osztály vizsgálja a talaj szennyezettségét, a folyékony és szilárd települési hulladékokat, az ipari és a mezőgazdasági hulladékokat, továbbá a veszélyes hulladékokat kémiai, mikrobiológiai és ökotoxikológiai szempontból. Értékeli a talajszennyezettség humán kockázati tényezőit és környezet-egészségügyi hatását. Talajhigiénés kutatással, jogszabályok megalapozásával, szabványok kidolgozásával, szakvéleményezéssel és oktatással foglalkozik. A hulladékminősítést megalapozó, teljes körű kémiai, mikrobiológiai és ökotoxikológiai vizsgálatokat végez, szakvéleményezést, szaktanácsadást folytat. Részt vesznek a nemzetközi szabványosítási testületek talaj minőségi és hulladék minősítési munkájáiban.

A főosztály diplomás munkatársai

Dr. Szabó Zoltán osztályvezető, Schutzbachné Könyves Ágnes, Barna Szilvia, Schütz Ágnes, Kment Ferencné, Nagy Orsolya, Udvardi Zsuzsa, Garajszki Istvánné, Fejös Ferencné, Horváth Katalin, Hofer Ádám, Vlasits Györgyné, Karaba Mónika, Nagy Eszter, Dr. Vargha Béla, Kovács Gizella

Az osztály aktuális feladatai

Az osztály vizsgálja a talaj szennyezettségét, a folyékony és szilárd települési hulladékokat, az ipari és a mezőgazdasági hulladékokat, továbbá a veszélyes hulladékokat kémiai, mikrobiológiai és ökotoxikológiai szempontból. Értékeli a talajszennyezettség humán kockázati tényezőit és környezetegészségügyi hatását.

Talajhigiénés kutatások mellett foglalkoznak oktatással, jogszabályok

megalapozásával, szabványok kidolgozásával, szakvéleményezéssel. A hulladékminősítést megalapozó, teljes körű kémiai, mikrobiológiai és öko-

toxikológiai vizsgálatokat végeznek, szaktanácsadást folytatnak. Részt vesznek a nemzetközi szabványosítási testületek talaj minőségi és

hulladék minősítési munkájáiban.

16

Környezetegészségügyi Kockázatbecslési Csoport


Az osztály a vegyi anyagok felhasználásából eredő, a lakosságra, egyes lakossági csoportokra, a fogyasztókra vonatkozó egészségkockázatok mennyiségi értékeléséhez expozíciós modell-vizsgálatokat végez. A kockázatbecslés hatósági, környezetegészségügyi felügyeleti munkában való alkalmazása során meghatározza a szennyezett területek illetve létesítmények kármentesítési célállapot (D)-határértékeit. A kockázatelemzési feladatok az intézet alaptevékenységét képezik és módszertanilag harmonikusan illeszkednek a hazai és a nemzetközileg kockázatbecslési paradigmához. A környezetegészségügyi kockázatbecslési gyakorlatukkal hozzájárulnak a környezet, az egészség és a biztonság integrált kezeléséhez, helyi környezet-szennyezettségi problémák, lakossági panaszok objektív megítéléséhez, a környezeti elemek (levegő, vizek, talaj) vegyi szennyezettségének becsléséhez, a közegészségügyi hatósági munka egységes szakmai szempontok szerinti végzéséhez. Az osztály szakmai munkatársai az igények és a lehetőségek összehangolásával nemzetközi és hazai szervezetek egyeztetett útmutatói alapján tervezik, végzik az expozíciós és kockázatbecslési modell-vizsgálatokat, adnak szakvéleményeket, a szennyezési eseteknek megfelelően választják meg az adatok tömörítésének módjait és a vizsgálati modellt, a bizonytalanságok okait és mértékét elemzik, az eredményeket táblázatokban és izo-risk térképeken jelenítik meg, a Helyes Modellezési Gyakorlat szerinti járnak el.


Az osztályon 2008.évben jelentős személyzeti változás nem történt. Az osztály feladatait 2008. évben hat fő látta el.

A főosztály diplomás munkatársai

Dr.Dura Gyula, osztályvezető, biológus, orvosi biológia doktor (1993-), Dr.Pándics Tamás, orvos munkatárs (2007-), Demeter Zoltán,

geográfus/geoinformatikus (2007-), Molnár Tamás, mérnök (2005-),


Szakvéleményezés és joganyagokkal kapcsolatos feladatok

A 98/8/EK irányelv 16. cikkének (2) bekezdése előírja a biocid termékek hatóanyagaként 2000. május 14-én már forgalomban lévő valamennyi hatóanyag

17

szisztematikus vizsgálatát, amely feladatban Magyarországra mint referens (rapporteur) tagállam is részt vesz. A felülvizsgálati munka keretében végezték biocid hatóanyagok fenti irányelv szerinti véleményezését.


A környezeti eredetű betegségteher csökkentése (CEHAPE)

A CEHAPE program népszerűsítése és az eddigi eredmények közlése céljából elkészítették a projekt honlapját (www.oki.antsz.hu), amely folyamatosan frissítésre kerül.



Dr. Pándics Tamás

Németország, Berlin Előadás 2008. október

Demeter Zoltán

Olaszország, Arona BIOCID technical meeting 2008. október

Demeter Zoltán

Olaszország, Arona BIOCID workshop 2008. március

Dr. Dura Gyula Molnár Tamás

Bulgária, Szofia Exposure and risk assessment of chemical pollution - contemporary methodology

2008. július



A Magyar Fejfájás Társaság XV. Kongresszusa – Siófok: Dr. Pándics Tamás: A környezeti tényezők szerepe a fejfájás kialakulásában, 2008. május Fiatal Higiénikusok Fóruma - Győr: Dr. Pándics Tamás: Az egészségkockázat érzékelés és közlés, 2008. május Népegészségügyi Képző- és Kutatóhelyek Országos Egyesületének II. konferenciája - Mátraháza: Dr. Pándics Tamás: A nanotechnológiai anyagok környezet-egészségügyi kockázata, 2008. szeptember Magyar Higiénikusok Társasága XXXVIII. Vándorgyűlése – Balatonvilágos: Dr. Pándics Tamás: Egészségkockázat érzékelés és közlés, 2008. szeptember Magyar Epidemiológiai Társaság IV. Nemzetközi Kongresszus – Pécs: Dr. Dura

Gyula, Dr. Pándics Tamás, Reizer Brigitta, Dr. Rudnai Péter, Pawel Gorinski: A kockázatérzékelés vizsgálata a lakosság körében – esettanulmány, 2008. november

Publikációk

Pándics Tamás: Környezeti tényezők szerepe a fejfájás kialakulásában, Cephalalgia Hungarica, 2008, No.18., 14-15

http://www.oki.antsz.hu/

18

Dr. Pándics Tamás: Az egészségkockázat érzékelés és közlés, Egészségtudomány LII.évf. 2008, 2.szám, 90 Dr. Pándics Tamás: A nanorészecskék környezetegészségügyi hatásainak elemzése, Egészségtudomány, 2008, 3 (52), 6-25 Dr. Pándics Tamás: Az egészségkockázat érzékelés és közlés, Egészségtudomány LII.évf. 2008, 3.szám, 128. Dr. Pándics Tamás: Egészségkockázat érzékelés és közlés, Magyar Epidemiológia, 2008, 2 (5), 121-132 Dr. Pándics Tamás: A nanorészecskék klinikai alkalmazási lehetőségei és lehetséges veszélyei, Orvosi Hetilap, 2008, 38 (149), 1785-1790

Pándics Tamás: A nanotechnológiai anyagok környezetegészségügyi kockázata, Népegészségügy 2008, 1(86), 60 Brigitta Szalay, Zuzana Kováčiková, Márta Brózik, Tamás Pándics, Erzsébet Tátrai: Effects of iron nanoparticles on pulmonary morphology, redox system, production of immunoglobulins and chemokines in rats, CEJOEM, 2008; 14(2):149-164

19

Vízhigiénés és Vízbiztonsági Főosztály

A főosztály tevékenységi körei, ellátott feladatai

A főosztály a vízbiztonság fejlesztésének és a vízzel kapcsolatos

egészségkockázatok visszaszorításának országos szintű feladataival foglalkozik és ezen a téren az OTH és az Egészségügyi Minisztérium szakértő testülete. Feladatát a jogszabály-előkészítés, szakvéleményezés, az ÁNTSZ országos ivóvíz-biztonsági felügyeleti tevékenységének a szakmai irányítása, oktatás, módszertani fejlesztés és a kutatás-fejlesztés területén teljesíti. Ezeken túlmenően a főosztály az ÁNTSZ és harmadik fél részére végzett szakértői és a NAT által akkreditált (NAT-1-1391/2008) vizsgáló laboratóriumi munkát is végez. A főosztály tevékenysége jelentős részben három osztály együttműködésén alapul, melyek a munka túlnyomó részét egyezményes szakosodás, ill. vizsgálati kompetencia alapján megosztva végzik.

Az osztály jelentős személyzeti illetve infrastrukturális változásai 2008. évben A főosztály létszáma a tárgyév végén 25 fő (2007. végén 28 volt), ebből 13 diplomás (közülük egy részállású). Három kivétellel (1 szerződéses diplomás és 2 középkáder) mindannyian közalkalmazotti státuszon vannak, közülük 5 fő gyermekgondozási szabadságon levő kollegákat helyettesít, ill. annak bérkerete terhére van foglalkoztatva. Az év folyamán három diplomás felvételére került sor (Törő Károly, Vizbiológiai és ökotoxikológiai o., Dőrr Zsuzsanna és Léderné Gyenge Lilla, Vízbiztonsági o.) és három diplomás kolléga távozott (Dr. Vargha Márta ov. Vízmikrobiol. o.) gyermekgondozási, Ullrich Edéné (Vízbiztonsági o.) nyugállományba és Farkas Beáta szerződése megszűnése okán. A vízmikrobiológiai osztályról két középkáder távozott, egyikük helyét egy addig szerződéssel alkalmazott kollegával töltötték be. A Vízbiztonsági osztályon egy hosszabb ideig betöltetlen közalkalmazotti állást átmenetileg az addig a Vízmikrobiológiai osztályon,projekt terhére szerződéssel foglalkoztatott kollegával töltöttek be. A vízmikrobiológiai osztály vezetését Vargha Márta távollétében Kádár Mihály főosztályvezető tölti be. Örvendetes módon újabb kolléga – Plutzer Judit (Vízbiológiai és ökotoxikológiai o.) – szerezte meg a PhD címet, így a főosztályon már négy doktori fokozattal rendelkező diplomás dolgozik.

20

A főosztály munkatársai Az év folyamán a főosztályon dolgozó munkatársak:

képzettség

státusz Vízbiztonsági o.

Víz-mikrobiológia

i o.

Vízbiológiai és ökotoxikológia

i o.

Főosztály törzs

diplomás

alkalmazott

Dr. Borsányi Mátyás ov.

Dr. Vargha Márta ov.*

Dr. Török Tamásné ov.

Dr. Kádár Mihály főov.

Dévényi Dóra

Barna Zsófia Dr. Vasdinyei Rita

Dósa Dorina Bánfi Renáta Plutzer Judit

Sebestyén Ágnes

Farkas Beáta*

Ullrich Edéné*

Farkas Kata

Léderné Gyenge Lilla+

hat. idejű megbízással

- Sax Anita** Törő Károly+ -

középfokú és kisegítő

alkalmazott

Ihász Oszkárné

Bulejsza Imréné

- Bogáti Sándorné

Dr. Kádár Mihályné

Majsai Endréné

Fekete Teréz

Orbán Zsoltné

Lénárt Györgyné°

Dr. Pocskay Tamásné

Vecsey Attila°

hat. idejű megbízással

- Gajdos Dóra* Boros Zsigmondné

Nagy Dóra* Kiss Sándorné +: év közben állt munkába. °: év közben megbízási szerződésről közalkalmazotti státuszra került. *: év közben végleg vagy átmenetileg távozott. **: év közben néhány hónapig szerződéssel alkalmazták, de év végén nincs állományban.

21


Módszertani, irányítási, szakértési és joganyagokkal kapcsolatos feladatok

A főosztály az intézet többi egységével közösen készített több tucat

környezetegészségügyi hatásvizsgálatokhoz, és környezetvédelmi engedélyekre benyújtott fellebbezésekhez adott véleményt (pl. a ONYX, Dorog; Sajóvölgye Környezetvédelmi Egyesület – BÉM Hulladék Hasznosító ZRT; Auchan, Maglód; Gyögyösi Hulladéklerakó; Kincsesbánya hulladékhasznosító ügyek), továbbá esetenként az OTH felkérésére adott szakvélemények is munkát adtak. A kiírásban szereplő előírásnak megfelelően 169 esetben adott szakvéleményt a KEOP-1-3-0 pályázat (ivóvízminőség javító program) benyújtásához. A KvVM Vízellátási főosztályával szorosan együttműködnek az országos ivóvízminőség javító hatékony

előkészítése elősegítésére. Több esetben részt vettek az Észak-alföldi és Dél-alföldi nagyprojektek előkészítési tárgyalásain.

A Vízbiológiai osztály végzi az uniós tagállami kötelezettség végrehajtása keretében a biocid környezeti felülvizsgálati program feladatait; a tárgyévben 3 biocid felülvizsgálata került sorra.

A főosztály osztályain 266 ivó- és fürdővízzel kapcsolatos termék (vegyszer, anyag, berendezés) hatósági engedélyezéséhez szükséges szakvélemény született.

A Vízmikrobiológiai o. 2 nosocomiális és egy utazással összefüggő legionellózis környezeti mintavétellel egybekötött járványügyi kivizsgálásában vett részt. A járványügyi kivizsgálások kapcsán 108 minta vizsgálata történt meg Legionella jelenlétére.

2008 februárjában jelent meg az OEK Járványügyi Osztállyal közösen kidolgozott Európai Útmutató az Utazással Összefüggő Legionárius Betegség Felügyeletéhez és Megelőzéséhez c. dokumentum. Az Európai Útmutató letölthető az ÁNTSZ illetve az OKI honlapjáról.

Az OKI főigazgató, vagy az EüM közvetett, ill. közvetlen felkérésére a

tárgyévben is számos jogszabály tervezetet szakvéleményeztek. Elsősorban a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium által készített jogszabálytervezetek véleményezése adott sok feladatot, sok esetben személyes egyeztetésre is szükség volt. A tárgyév folyamán fejeződött be a 2006/7/EK irányelv hazai jogrendbe ültetésére hivatott 78/2008 (IV. 3.) Korm. r., amely április 8-án lépett hatályba. Hossza egyeztetést igényelt a 201/2001. Korm.r. 2009 elején hatályba lépő módosítása és az ivóvízminőség hazai helyzetéről a KvVM-mel közösen készített kormányjelentés. A főosztály aktív szerepet játszik a 98/83/EK Irányelv (az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről) módosítását megelőző és az ivó- és fürdővízminőségi irányelvekhez kapcsolódó jelentési rendszerek fejlesztését célzó uniós egyeztetésekben, valamint a fürdővíz profilokra vonatkozó egységes európai előírások kidolgozásában. A 74/1999 XII. 25. EüM rendeletnek a 65/2004 IV. 27.

FVM-ESZCSM-GKM együttes rendelettel történő összehangolását célzó új kormány-rendelet készítésre tettek javaslatot az ásványvizek egységes hazai minősítése érdekében.

Adatgyűjtési és informatikai feladatok

A vízbiztonsági osztály szervezi az országos ivóvízminőségi adatok begyűjtését

és jórészt saját bevételeiből biztosítja azok külső informatikai feldolgozását. A

22

fentebb említett módosítással kapcsolatban a megváltozott helyzetnek megfelelően frissítették a201/2001. Korm. r. 6. mellékletét, amely az uniós derogációs egyeztetések és az ivóvízminőségjavító program alapjául is szolgál.

Párhuzamosan támogatják a regionális szintű adatgyűjtés informatikai korszerűsítését és mielőbb számítanak annak országos kiterjesztésére, amely esetben új minőségi alapokra helyezhetnék a feladat végrehajtását. Nagy erőfeszítéseket tettek az uniós és hazai vízminőségi jelentések alapjául szolgáló korszerű vízminőségi adatbázisok és adatkezelő rendszer megteremtését célzó KEOP-6.3.0 pályázat elkészítésére.

A vízmikrobiológiai osztályon történik a természetes fürdővizek vízminőségi adatainak gyűjtése és rögzítése a fürdőzési szezonban. A területi ÁNTSZ-ektől ill. a vizsgáló laboratóriumoktól kapott adatok az összesítést követően a természetes fürdő adatbázisba kerültek, amely az ÁNTSZ honlapján a nagyközönség számára is elérhető volt. Az adatok frissítése hetenként történt, így a legtöbb strandról a mintavételi gyakoriságtól függően folyamatosan két hétnél nem régebbi vízminőség adat állt rendelkezésre. Az adatbázis alapján készítették el és töltötték fel az uniós

tárhelyre a fürdővíz országjelentést. Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság számára a MÁFI

szakértőivel együttműködve közegészségügyi és vízbiztonsági szempontból külön is értékelve és feldolgozva adták át azokat az ivó- és felszíni- (fürdő)vízminőségi adatokat, amelyek a Víz Keretirányelv előírásai szerinti vízgazdálkodási tervek előkészítéséhez szükségesek .

Minőségellenőrzési, minőségbiztosítási feladatok

Laboratóriumi körvizsgálatok szervezésével mindhárom osztály teljesítette jogszabályban előírt kötelezettségét: kémiai és mikroszkópos biológiai körvizsgálatot 2-2, mikrobiológiai körvizsgálatot 4 alkalommal szerveztek az ivóvízvizsgálatot végző üzemeltetői, vállalkozói és ÁNTSZ laboratóriumok részére. A körvizsgálatokban összesen több, mint 80 laboratórium vesz részt. Az ivóvíz és természetes fürdő interkalibrációs vizsgálatok eredményéről és tapasztalatairól szakmai tájékoztató napot tartottak 2008 április 14-én. Emellett folytatódott a természetes fürdővíz vizsgálati jártassági körvizsgálat, amely az év során 2 alkalommal került megrendezésre 25 labor részvételével.


Értékelték az ÁNTSZ megyei intézeteitől beérkezett ivó- és fürdővízminőségi éves jelentéseket. Megadták az ÁNTSZ országos ivóvízminőség-felügyelet munkaszervezete 2008. évi kiemelt munkatervét, közreműködtek a felügyelet munkájának irányításában. Közreműködtek az ÁNTSZ É-Alföld régió (Jász-Nagykun-Szolnok megyei hatósági vízminőségi vizsgálataiban. A tárgyévben 633 mintából több, mint 6300 vizsgálat történt. Szakmai irányításukkal az OTH-val szoros együttműködésben folyt az un. nitrit akció, amely az ivóvíz nitrittartalmának szolgáltatói és hatósági ellenőrzését

kívánta szigorítani. Az akció eredményeinek kiértékelése a regionális intézetekkel együttesen folyamatban van.


Név Szervező intézmény


Időpont Óraszám

Borsányi M., OTH ÁNTSZ ivóvízbiztonsági 02.13. 5

23

Kádár M., Török Tamásné

munkaértekezlet

Bánfi R., Dévényi D, Dr. Törökné, Ullrich E.né

OKI A 2006. évi körvizsgálatok értékelése

04.14. 4

Kádár M., Török Tamásné

OTH ÁNTSZ fürdési szezon nyitó értekezlet; a 78/2008. K.rend. teendői

04.25 4

Dr. Kádár M., Bánfi R., Török Tamásné

OTH Laborértekezlet a természetes fürdők vizsgálati rendszerében résztvevő laboroknak

06.03. 4

Dr. Kádár Mihály

OKI (Víz és Egészség Szakbizottság)

Természetes fürdők tárcaközi egyeztetés

06.05. 5

A főosztály előadásokat és gyakorlati oktatást tartott a HOT tanfolyam

keretében. Vargha Márta osztályvezető 2008-ban témavezetője volt 3 PhD hallgatónak (Barna Zsófia, Kiss Csaba, Kern Anita), illetve 5 biológus (Kern Anita, Rudics Ágnes, Szax Anita, Szabó Vanda, Győri Imola) hallgatónak. Szax Anita és Szabó Vanda gyakorlati vezetésével Barna Zsófia ill. Bánfi Renáta volt megbízva. Török Tamásné és Plutzer Judit részt vettek Balázs Mária (ELTE TTK), ill. Tomor Barbara (BME) szakmai továbbképzésében, Farkas Kata két hallgató (Simó Gabriella és Vozár Mónika) mikroszkópos biológiai továbbképzését végezte. A főosztály nyári gyakorlatuk teljesítésére biztosított lehetőséget egyetemi hallgatóknak és két alkalommal tartottak laboratóriumi bemutatót a Than Károly középiskola diákjainak.


A környezeti eredetű betegségteher csökkentése (CEHAPE)

A víz útján terjedő megbetegedések visszaszorítása, az egészséges ivóvízzel való ellátás biztosítása Víz által közvetített betegségek kockázat-diagnosztikai alapú surveillance rendszere A projekt öt altémából áll, amely közül háromban vett részt az osztály közvetlenül, amellett, hogy a projekt konzorcium koordinátora. Az A altémában (vízzel közvetített vírusok) végzett fejlesztés eredményeként enterovírus, adenovírus, calicivírus, és hepatitis A vírus kimutatására nyílt lehetőség az osztályon. A C altéma (Vízellátó rendszerek biofilm szennyezőinek vizsgálata) keretében mind tenyésztéses, mind tenyésztésfüggetlen módszerek kerültek beállításra opportunista patogén kórokozók kimutatására, valamint a biofilm közösség egészének jellemzésére. A D altémában (Legionellózis surveillance rendszer kialakítása) országos szintű felmérést kezdtek, emellett a faj szintű azonosításra és faj alatti tipizálásra is kidolgoztak molekuláris biológiai módszereket Témafelelős: Dr. Kádár Mihály Támogatás: GVOP-3.1.1-2004-05-0517/3.0 pályázat Projekt befejezése: 2008. január 31.

Kórházi vízhálózat, mint a nosocomiális fertőzések lehetséges forrása

24

Mind a Legionella baktériumok, mind a P. aeruginosa okozta nosocomiális fertőzések egyik lehetséges forrása a kórházi vízhálózat. A projekt célja annak kimutatása, hogy a használati végponton alkalmazott vízszűrők segítségével csökkenthető-e a legionellozis kockázata, illetve a P. aueruginosa fertőzések száma. Eredményeik szerint a használati végpont filterek hatékonyan távolítják el a mikroorganizmusokat a hálózati vízből, és ezáltal segítséget nyújthatnak egyes víz eredetű nosocomiális fertőzések megelőzésében. Témafelelős: Dr. Vargha Márta Támogatás: GVOP-3.1.1-2004-05-0517/3.0 pályázat, illetve Pall Ltd. Projekt befejezése: 2008. december 31.

A környezetegészségügyi kutatások, fejlesztések

Humán patogén vírusok kimutatása magyarországi felszíni vizekből A projekt egy része az EpiBathe FP6 pályázat keretében valósult meg. A program célja a vízzel terjedő humán patogén vírusok kimutatása, a vírus jelenléti egészségügyi kockázatának becslése. 2008-ban a koncentrálási, kimutatási és azonosítási módszerek kidolgozása megtörtént, a mennyiségi meghatározás módszerének beállítása folyamatban van. Témafelelős: Dr. Kádár Mihály Közreműködő: OEK Általános vírusdiagnosztikai osztály Támogatás: EpiBathe FP6 SSP pályázat Az év végén nyerte el az osztály az NKTH által meghírdetett pályázaton a Vízbiológiai Digi-tális Holografikus Mikroszkóp, mint korai környezeti vészjelző rendszer című (DHM) projekt-tel 52 mFt-ot/3 év. A projekt célja, hogy az ivóvízben, valamint a természetes fürdővizekben megjelenő mikroszkópikus szervezetek folyamatos detektálása, valamint 3 dimmenziós képalkotása révén időben vészjelzéseket adjon az illetékes vizsgálóknak és döntéshozóknak a megfelelő intézkedések megtételére. A projekt 2009. 01.01-én indul. A Főosztály a Víz és Egészség Szakbizottság munkájának fő motorjaként szervezi a Jegyzőkönyv hazai végrehajtását.


A Főosztály kiemelt szerepet játszik a határokat átlépő vízfolyások és nemzetközi tavak védelmére és használatára vonatkozó, Helsinkiben, 1992. március 17-én aláírt egyezményhez kapcsolódó Víz és Egészség Jegyzőkönyv hazai és nemzetközi végrehajtásában, ill. a Jegyzőkönyvvel kapcsolatos egyes feladatok végrehajtását szervező testületekben, így a Jegyzőkönyv végrehajtását a Részes Felek konferenciái között irányító Bureau-ban, a szakmai felügyeletet gyakorló Víz és Egészség Munkacsoportban és a Jegyzőkönyv végrehajtásának célkitűzéseit és jelentési rendszerét tervező Task Force on Indicators and Reporting-ban (Kádár Mihály), valamint a rendkívüli időjárási eseményeknek a Jegyzőkönyv hatálya alá

tartozó tényezőkkel kapcsolatos kezelési programjának irányelveit kidolgozó Task Force on Extreme Wheather Events-ben (Dura Gyula)..

Részvétel nemzetközi szervezetek munkájában

Név Szervezet, munkabizottság Téma, végzett tevékenység

Hely, időpont

25

Kádár M. COM/DG ENV D2 - A 98/83/EK Irányelv (Ivóvíz) 12. cikke szerinti bizottság (komitológia)

A 2005-7 évi jelen-tések, a kis vízellátó rendszerekről készítendő jelentés

Brüsszel, december 17.

Kádár M., Borsányi M.

COM/DG ENV D2 – 2. Stakeholder meeting

A 98/83/EK Irányelv módosítása

Brüsszel, április 4.

Kádár M. COM/DG ENV D2 – Szakértői értekezlet

A 98/83/EK Irányelv módosítása

Brüsszel, 06.16.

Kádár M. COM/DG ENV D2 –

workshop a ivóvíz jelentéssel megbízott nemzeti összekötök részére

98/83/EK

Irányelv szerinti jelentés (2005-7 évekről) előkészítése

Brüsszel, 10.21.

Kádár M. COM/DG ENV D2 A 2006/7/EK Irányelv (fürdővíz) szerinti jelentési rendszer a WISE keretek között

Brüsszel, április 23.

Kádár M. Elnökség, DG ENV és EEA szervezésében workshop a jelentéssel megbízott nemzeti összekötök részére

WISE és jelentések – az uniós környe-zetinformációs rendszer (EIONET) fejlesztése

Párizs, november 12.

Borsányi M. és Kádár M.

WHO/Euro és Német Sövetségi Környezetvédelmi Ügynökség (UBA)

Vízbiztonság az európai kis vízellátó rendszerekben

Bad Elster, november 25-26.

Kádár M. Víz és Egészség Jegyzőkönyv Task Force on Indicators and Reporting

1. Core Group mtg. 2. Core Group mtg. 3. Core Group mtg.

Genf, jan. 22-23 Genf, szept. 2-3. Genf, dec. 2-4

Kádár M. Víz és Egészség Jegyzőkönyv Víz és Egészség Munkacso-port és AdHoc Projekt

Facilitation Mechanism

Munkacsoport 1. ülése, AHPFM 1. ülése

Genf, június 25-27.

Kádár M. Víz és Egészség Jegyzőkönyv Bureau

Bureau 2. ülése Genf, szept. 18-19.

26

Dr. Török Tamásné Dr.

EU, DG ENVIRONMENT, Water, Chemicals&Cohesion, ENV. D.2

Természetes fürdővíz profil kialakítását segítő dokumentum (guidance) létrehozása

Brüsszel, 2008.03.14, 2008.10. 13-14.

Dr. Török Tamásné

EU DG Environment B.3 Biotechnology, Pesticides and Health

Biocidok felülvizsgálati programjának technikai ülése

Arona, 2008. 03.10-13. Arona, 2008.06.10-13. Párizs, 2008.12. 11-13.

Dr. Vasdinyei Rita



Arona, 2008.10.14-17.



Barna Zs. Spanyolország, Madrid European Working Group for Legionella konferenciája

május 11-13.

Kádár M., Barna Zs.

Egyesült Királyság, Cardiff

EPIBATHE Projekt Management Board Mtg.

május 19-20.

Barna Zsófia Egyesült Királyság, Liverpool

Aquatools – ATP mérés és Legionella real-time PCR szakmai nap

május 21.

Dr. Kádár Mihály Barna Zsófia

Olaszország, Pisa COST 929 vízvirológiai konferencia október 9-12.

Borsányi Mátyás Dósa Dorina Sebestyén Ágnes

Brüsszel, Belgium

COST 637 METEAU – Metals and Related Substances in Drinking Water konferencia

04.29.

Dósa Dorina Párizs, Franciaország

CIRCEE kutatóközpont tanulmányút

09.15-19.

Borsányi Mátyás Dósa Dorina Sebestyén Ágnes Dőrr

Zsuzsanna

Lisszabon, Portugália


10.27-31.

Dr. Török Tamásné, Dr. Plutzer Judit

Spanyolország, Sitges Healthy water EU project beszámoló Augusztus 24-29

Dr. Plutzer Judit

Franciaország, Paris Xth Europaean Multicolloquium of Parasitology

December 4-5.

Törő Károly, Farkas Kata

Ausztria, Bécs Biocides 2008 Május 25-30.

27


Lengyelország, Varsó SETAC EUROPE conferencia Szeptember 6-13


Ausztria, Bécs IWA konferencia Szeptember 17-21.


Belgium, Gent Microbiotest workshop Október 22-25.


Belgium, Brüsszel SETAC REACH workshop November 5-8


Belgium, Brüsszel ERA REACH workshop December 1-4


USA, Washington EPA, Groundwater Symposium

Nemzetközi projektek

EpiBathe – A természetes fürdővizek egészségügyi hatásai A projekt egy FP6 pályázat keretében valósult meg, célja annak felmérése, hogy a jelenleg érvényben fürdővíz minőségi paraméterek alapján megfelelőnek minősített fürdővízben való fürdőzés jelent-e egészségügyi kockázatot a fürdőzők számára. 2008. évben az egészségügyi hatások kiértékelése és a vízminták mikrobiológiai eredményének részletes elemzése zajlott. Témafelelős: Dr. Kádár Mihály Támogatás: EpiBathe FP6 SSP pályázat Projekt befejezése: 2009. március 31. Támogatás: EU FP6 F+K keretprogram 540 000 EU/3év

Molekuláris és epidemiológiai tanulmányok az újonnan ivóvízben megjelenő patogén mikróbák által okozott egészségkárosító hatás becslésére (Healthy Water) A Vízbiológiai és ökotoxikológiai osztály részvételével folyó EU FP6 Keretprogramban támogatott projekt az egészséges ivóvíz ellátáshoz nélkülözhetetlen kutatásokkal biztosítja a ma még nem rutinszerűen vizsgált patogén szervezetek detektálási módszereinek kidolgozását. A projekt megvalósításához az EU 150e €-t biztosított. Az eredményekről a projekt évi két alkalommal megtartott munkaértekezletén számoltak be, külön pontban részletezett előadásokat tartottak, valamint közleményeket írtak. Témafelelős: Dr. Török Tamásné Támogatás: EU FP6 Projekt befejezése: 2009. március 31.



Bánfi Renáta, Dósa Dorina, Barna Zsófia, Vargha Márta: Pseudomonas aeruginosa ivóvízhálózatokban – Magyar Higiénikus Társaságának XXXVIII. Vándorgyűlése, Balatonvilágos, 2008. szeptember 30-október 2.

28

Bánfi Renáta, Kádár Mihály, Vargha Márta: Körvizsgálatok szervezése és értékelése a vízmikrobiológiában – Vízmikrobiológusok VII. Országos Konferenciája, Budapest, 2008. november 18. Barna Zsófia, Bognár Csaba, Horváth Judit Krisztina, Kádár Mihály, Kalácska Judit, Papp Erzsébet, Pászti Judit, Szax Anita, Vargha Márta: Beszámoló a legionárius betegségről és megelőzéséről szóló módszertani levél alapján elvégzett első két epidemiológiai kivizsgálás eredményeiről – Magyar Higiénikus Társaságának XXXVIII. Vándorgyűlése, Balatonvilágos, 2008. szeptember 30-október 2. Barna Zsófia, Bognár Csaba, Horváth Judit Krisztina, Kádár Mihály, Kalácska Judit, Pászti Judit, Szax Anita, Vargha Márta: Ujjlenyomat eljárások alkalmazása a legionellózis járványtani vizsgálatában – A Magyar Mikrobiológiai Társaság 2008. évi Nagygyűlése, Keszthely, 2008. október 15-17.

Kern Anita, Kapusinszky Beatrix, Bánfi Renáta, Barna Zsófia, Farkas Ágnes, Dr. Vargha Márta: Vírusok kimutatása magyarországi felszíni vizekből – Vízmikrobiológusok VII. Országos Konferenciája, Budapest, 2008. november 18. Szax Anita: A kórházi ivóvízhálózat, mint a nosocomiális Legionella fertőzések lehetséges forrása – Eötvös Lóránt Tudományegyetem Természettudományi Kar, Biológia Tudományos Diákköri Konferencia, Budapest, 2008. november 29. Antmann Katalin, Barna Zsófia, Csizmadia Gyöngyi, Csima Zoltán, Németh Melinda, Szegő Eszter, Vargha Márta, Iványi Zsolt: Pseudomonas aeruginosa fertőzések megelőzése egy ITO-n – Magyar Infekciókontroll Egyesületet XII. Kongresszusa, Siófok, 2008. június 5-7.

Farkas K, Török A, Domokos K, Varró M, Plutzer J: Vérszérum-vizsgálat a vízbiológiában: A Cryptosporidium egysejtű patogén hatása az emberi immunrendszerre. Fiatal Higiénikusok IV. Fóruma, Győr, 2008. május 29-31.

Farkas K, Török A, ,Domokos K, Varró M, Plutzer J: Szeroepidemológiai vizsgálatok: ivóvízben található patogén hatása az immunrendszerre. Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése, Miskolc, 2008. július 2-3. Plutzer J, Török A. Giardia duodenalis előfordulása ivó-és felszíni vizeinkben valamint annak lehetséges hatása az emberi egészségre–a vízgyűjtő védelmének jelentősége. A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Vándorgyűlése, Miskolc, 2008. Július 2-4 Plutzer J, Török A, Kucsera I, Szénási Z, Farkas K, Karanis P. Giardia duodenalis epidemiológiai felmérés két magyarországi településen. Fiatal Higiénikusok Fóruma IV. Győr, 2008. május 29-31. Plutzer J. Giardia és Cryptosporidium mikroszkópos és molekuláris kimutatása és az SSUrRNS, gdh génjeik szekvencia analízise hazai felszíni, nyers- és szennyvizekben valamint Giardia epidemiológiai felmérés két magyarországi településen. OKI, Nagytanterem, 2008. 02. 19.

29

Török A, Plutzer J. Parti szűrésű kutak mikroszkópos biológiai értékelése. A Magyar Hidrológiai Társaság, Vízmikrobiológiai szakosztály évközi rendezvénye, Budapest, MHT székház, 2008. 05. 27. Török A, Plutzer J, Farkas K: Molekuláris és epidemiológiai tanulmányok az újonnan ivóvízben megjelenő patogén mikróbák által okozott egészségkárosító hatás becslésére OKI referáló, Nagytanterem, 2008.05.20. Idegen nyelvű tudományos előadások Farkas K, Törökné A, Domokos K, Varró M, Plutzer J. Seroepidemiology of cryptosporidiosis in inhabitants of Füzér and Mátrafüred in Hungary. (HEALTHY-WATER) EU- Project meeting, OKI, Budapest, 2008. április 24. Plutzer J, Karanis P, Domokos K, Törökné A, Márialigeti K. Detection and characterisation of Giardia and Cryptosporidium in Hungarian raw, surface and sewage water samples. (HEALTHY-WATER) EU- Project meeting, OKI, Budapest,

2008. április 24. Plutzer J, Törökné A. Evaluation of the ARAD microfibre filter for regulatory monitoring of Giardia and Cryptosporidium in drinking water-Preliminary results (HEALTHY-WATER) EU- Project meeting, Sitges, 2008. október 16-17. Plutzer J, Törökné A., Szénási Z., Kucsera I., Farkas K., Karanis P. Molecular and epidemiological study on human health impacts from Giardia duodenalis in drinking water in Hungary. Accepted as an oral presentation on Xth EUROPEAN MULTICOLLOQUIUM OF PARASITOLOGY, Paris, August 24-29. Török A.: Microscopical indicators used for warning of contamination in drinking water (two case studies of outbreaks) EPA Symposium on ground water-borne infectious disease, etiologic agents and indicators. Washington 2008. 12. 2-4. Török A.:Application of Thamnotoxkit and Rapidtoxkit microbiotests for detection and monitoring of cyanobacterial toxins Microbiotest Inc. Workshop. 2008. 09.17-21. Törökné A, Plutzer J, Farkas K, Vasdinyei R. Alternative indicators can be used to estimate the risk of pathogen microorganisms in drinking water supply. (HEALTHY-WATER) EU- Project meeting, OKI, Budapest, 2008. április 24.

Publikációk

Magyar nyelvű tudományos közlemények

Farkas K, Török A, ,Domokos K, Varró M, Plutzer J: Szeroepidemológiai vizsgálatok:

ivóvízben található patogén hatása az immunrendszerre. Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlésének kiadványa.

Plutzer, J., Törökné, A. (2008) Giardia duodenalis előfordulása ivó-és felszíni vizeinkben valamint annak lehetséges hatása az emberi egészségre – a vízgyűjtő védelmének jelentősége. Human health impacts of the presence of Giardia duodenalis cysts in the drinking and raw water in Hungary: the importance of the

http://www.emop10.eu/index.php?option=com_frontpage&Itemid=1





30

catchment protection. Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlésének kiadványa. (In Hungarian)


Burenbaatar, B., Bakheit, M. A., Plutzer, J., Suzuki, N., Igarashi, I., Ongerth, J., Karanis, P. (2008) Prevalence and genotyping of Cryptosporidium species from farm animals in Mongolia. Parasitol. Res. 102, 901-905. IF:1.512 (2007)

Farkas K, Török A, Domokos K, Varró MJ, Plutzer J, Frost FJ, Hunter PR Serological responses to Cryptosporidium parvum in inhabitants of Hungary. (2008) J. Water and Health (under review).

Halim, N.A., Plutzer, J., Bakheit, M. A., Karanis, P. (2008) First report of Cryptosporidium deer-like genotype in Malaysian cattle. Vet. Parasitol. 152, 325-329. IF: 2.016 (2007) Plutzer, J., Karanis, P., Domokos, K., Törökné, A., Márialigeti, K. (2008) Detection and characterization of Giardia and Cryptosporidium in Hungarian raw, surface and sewage water samples by IFT, PCR and sequence analysis of the SSUrRNA and GDH genes. Int. J. Hyg. Env. Health 211, 524-533. IF: 1.621 (2007)

Poszterprezentációk

Bánfi Renáta, Dósa Dorina, Vargha Márta: Pseudomonas aeruginosa ivóvízhálózatokban– Fiatal Higiénikusok Fóruma, Győr, 2008. május 28-30. Bánfi Renáta, Szabó Vanda, Barna Zsófia, Kádár Mihály, Vargha Márta: Pseudomonas és más opportunista patogének kórházi ivóvízhálózati rendszerekben – A Magyar Mikrobiológiai Társaság 2008. évi Nagygyűlése, Keszthely, 2008. október 15-17. Barna Zsófia, Antmann Katalin, Németh Melinda, Vargha Márta: A kórházi ivóvízhálózat, mint a nozokomiális Ps. aueruginosa fertőzések lehetséges forrása – Fiatal Higiénikusok Fóruma, Győr, 2008. május 28-30. Barna Zsófia, Antmann Katalin, Németh Melinda, Vargha Márta: A kórházi ivóvízhálózat, mint a nozokomiális Ps. aueruginosa fertőzések lehetséges forrása – Magyar Higiénikus Társaságának XXXVIII. Vándorgyűlése, Balatonvilágos, 2008. szeptember 30-október 2. Barna, Zs.; Bognár, Cs.; Kádár, M.; Kalácska J.; Szax, A.; Vargha, M.: Current status of environmental Legionella prevalence in Hungary. 23th Meeting of European Working Group for Legionella Infections. Madrid, Spanyolország, 2008. május 11-13. Bássler Beáta, Karászi Julianna, Hajnal Christina, Barna Zsófia: Fatális kimenetelű nosocomialis Legionella pneumónia - Felvetések egy infektológus-kórház higiénikus szemével – A Magyar Infektológiai és Klinikai Mikrobiológiai Társaság 36. Kongresszusa, Székesfehérvár 2008. október 9-11.

31

Kern Anita, Kapusinszky Beatrix, Vargha Márta: Humán patogén vírusok kimutatása magyarországi fürdővizekből – Magyar Higiénikus Társaságának XXXVIII. Vándorgyűlése, Balatonvilágos, 2008. szeptember 30 - október 2. Kern Anita, Kapusinszky Beatrix, Vargha Márta: Humán patogén vírusok kimutatása magyarországi felszíni vizekből – A Magyar Mikrobiológiai Társaság 2008. évi Nagygyűlése, Keszthely, 2008. október 15-17. Kern Anita, Kapusinszky Beatrix, Vargha Márta: Humán patogén vírusok kimutatása magyarországi felszíni vizekből – Fiatal Higiénikusok Fóruma, Győr, 2008. május 28-30. Kern A., Kapusinszky B., Banfi R., Barna Zs, Farkas Á., Kadar M., N. Szomor K, Berencsi Gy., Vargha M.: Human pathogen viruses in Hungarian bathing waters – COST929 Current developments in food and environmental virology, Pisa, Olaszország, 2008. október 9-11. Kiss Csaba, Barna Zsófia, Török Júlia Katalin, Vargha Márta: Patogén amőbák és szimbiontáik termál- és gyógyvizeinkben – Fiatal Higiénikusok Fóruma, Győr, 2008. május 28-30. Szabó Vanda, Bánfi Renáta, Vargha Márta: Opportunista patogén mikroorganizmusok kórházi ivóvízhálózatokban – Fiatal Higiénikusok Fóruma, Győr, 2008. május 28-30.

Összeállította: Dr. Kádár Mihály főosztályvezető főorvos

32

Vízbiztonsági osztály

Az osztály tevékenységi körei, az ellátott feladatai

Az osztály jelentős személyi illetve infrastrukturális változásai 2008 évben

2008-ban az osztályról távozott Ullrich Edéné, míg két új diplomás kolléga

Dőrr Zsuzsanna és Léderné Gyenge Lilla felvételére került sor. Felújításra került az A ép. I. em-en lévő női öltöző. Egy új vízfürdő beszerzése valósult meg.


NÉV Szakképzettség Beosztása Gyakorlat

i idő kezdete

Dr. Borsányi Mátyás

vegyészmérnök műszaki doktor

osztályvezető 1978

Dévényi Dóra anyagmérnök mérnök 1999

Dósa Dorina környezetmérnök mérnök 2006

Ludmány Zsuzsa *

biol.-kémia szakos tanár

laboratóriumi vegyész

2000

Molnárné Pelczéder Ágnes *

biomérnök biomérnök 2000

Sebestyén Ágnes biomérnök,

egészségügyi mérnök

mérnök 2007

Dőrr Zsuzsanna környezetmérnök,


mérnök 2008

Szalay Kinga * biomérnök,


mérnök 2001

Léderné Gyenge Lilla

biomérnök mérnök 2008

*: tartósan távol


33

Szakértői tevékenység

Szakvéleményt készítettek el a humán felhasználásra szánt vízzel érintkező

szerkezeti (építési) anyagokra (79), lakossági víztisztító kisberendezésekre (19), vízadagoló automatákra (6) valamint vízkezelési és fertőtlenítési technológiákra (7), vegyszerekre (41). Szakvéleményt készítettek a települések vízminőségi adatai alapján Környezet és Energia Operatív Program KEOP-1.3.0 keretében történő támogathatóságról (21). Az ÁNTSZ országos ivóvízminőségi adatbázisát kezelték.

Részvétel és szakértői tevékenység a vízművek WSP rendszereinek kidolgozásában, azok működésének egészségügyi szempontú ellenőrzésében. A „WHO Water Safety Plan” vízbiztonsági rendszerterv lényegében egy szakmai-minőségügyi eszköz alkalmazását jelenti a vízműveknél annak érdekében, hogy csökkenjenek a fogyasztókat esetlegesen terhelő egészségügyi kockázatok. Ez az eszköz a veszélyelemezésen, a kritikus szabályozási pontok meghatározásán és a megelőzés módszerén alapuló kockázatbecslést és megelőző beavatkozások alkalmazását jelenti, az ivóvízszolgáltatás jellemzőire alapozva.

Közreműködés a hazai és EK-s joganyagok fejlesztésében

Közreműködtek az 98/83/EC ivóvízminőségi irányelv fejlesztésében, a

European Acceptance Scheme (EAS) humán használatra szánt ivóvízzel érintkező anyagokkal szemben támasztott külön követelmények meghatározásában és a 201/2001 (X.25.) ivóvízminőségi Kr. Továbbfejlesztésében.

Adatgyűjtési, informatikai és számítástechnikai feladatok

Az ivóvíz minőségi követelmények teljesülésének felügyeletével megbízott

ÁNTSZ szervezetektől vízvizsgálati adatok közvetlen begyűjtését és informatikai feldolgozását irányították.

Vízminősítési feladatok

Élelmiszerüzemekben használt ivóvizek minősítése

A tárgyévben megvizsgált mintegy 176, EK-ban regisztrált élelmiszerüzem vízminőségét mind a hazai 201/2001 Kr., mind a 98/83/EK irányelv alapján szakvéleményben minősítésre került. Javaslatot tettek a minőség javításához szükséges intézkedésekre, rendelkezésre álltak az üzemi minőség-ellenőrzést végzők részére. Ásvány-gyógyvíz kutak, palackozott vizek, fürdők vízminősítése A tárgyévben 83 ásványvíz bevizsgálása történt meg, melyhez bakteriológiai és helyszíni, ill. laboratóriumi kémiai vízvizsgálat is tartozott. A Országos Környezetegészségügyi Intézete hivatalos minősítő szakvéleményét a természetes gyógytényezőkre vonatkozó, 74/1999 (XII.25.) EüM. rendelet, 14.§ b) szakasz

alapján adják meg.

A 74/1999 XII. 25. EüM rendelet (Természetes gyógytényezők), ásványvíz-fejezeteinek módosítására, a 65/2004 IV. 27. FVM-ESZCSM-GKM együttes rendelet (Palackozott vizek, ásványvizek) EK irányelv összefoglalására új kormány-rendelet készítésre tettek javaslatot.

A kormányrendelet az ásványvíz és más palackozott vizek minőségére vonatkozó 3 külön kiadású EK Irányelven, a jelenlegi hazai palackozott-víz rendeleten és az EüM rendeleten alapulna.

34

Laboratóriumi hatósági vízminőségi vizsgálatok

A Vízhigiénés főosztály három szakosztálya és az OKK Központi Kémiai Laboratóriuma összesen 633 JNKSZ megye területéről származó hatósági vízminta (4 felszíni víz, 109 fürdővíz, 8 művese állomáson használt víz, 512 ivóvíz) vizsgálatát végezte el. A Vízbiztonsági osztályon is feldolgozott 554 hatósági vízmintából 3926 indikátor vizsgálata történt meg.

Laboratóriumi vizsgálatok

Az osztályon 2008-ban végzett laboratóriumi vizsgálatok száma

Vizsgálati típus

Mintaszám

Vizsgálat

szám

Ivóvíz 1352 9134

Fürdővíz 83 1123

Felszíni víz 11 28

Művese állomások vize 84 563

Migrációs vizsgálatok 42 2565

Szennyvíz 7 16

Ásványvíz 74 2234

Be nem sorolható vizek

(kisberendetzések, technológiák vizsgálata stb.)

444 2959


Részletezve a főbb vizsgálatok:

Vizsgálati típus Vizsgálat

szám

KOI, ammónium, nitrit, fajlagos vezetés, pH, lúgosság, összes

keménység

6390

Zavarosság, aktív klór, szín, szag-íz 2574

Nitrát, klorid, szulfát, vas, mangán, kalcium, magnézium

2560

Cianid 157

UV-olajindex 252

Fenolindex 123

Anionaktív detergens 119

Gázkromatográfia (zsírsav analízis) 495

PCR 78

TOC vizsgálat 843

AOX vizsgálat 620

Ásványvíz paraméterek

R2A 368

35

SOS-genotoxicitási teszt 16

Migrációs egyéb vizsgálat (íz, szag, fenol, TOC, pH, I.r. amin,

formaldehid)

2565

Összesen: 17160

Laboratóriumi körvizsgálatok szervezése, az ivóvízvizsgálatot végző üzemeltetői, vállalkozói és ÁNTSZ laboratóriumok minőségbiztosításhoz

tartozó jártasság-ellenőrzése A Vízbiztonsági osztályon két negyedévben került sor az OTH megbízásából az OKI által szervezett ivóvizes körvizsgálatokra. Ennek során a laboratóriumok bővített komponenslistáról választhattak, és biztosították az un. valódi minták vizsgálatának lehetőségét is. 93 labor vett részt a programban. Projektek keretében végzett szakmai munkák és tudományos kutatások

eredményei, K+F együttműködés DRV Zrt. Siófok

A Dunántúli Regionális Vízművek Zrt. és az Országos Környezetegészségügyi Intézet Vízbiztonsági osztálya közötti Kutatás-fejlesztési együttműködés keretében a Balaton környéki vízművek és az általuk ivóvízzel ellátott települések hálózatának speciális monitoringja a 2008. évben összesen 13 szakértői helyszíni szemlét foglalt magában március és november hónapok között. A vizsgálati helyszínek Balatonfüred, Balatonalmádi, Balatonfűzfő, Balatonkenese, Mezőszentgyörgy, Fonyód, Balatonőszöd, Balatonkiliti, Balatonszabadi, Zamárdi és Balatonszéplak/Siófok, Teleki, Csopak, Hévíz, Vonyarcvashegy, Pázmánd vízművek, illetve az ellátási körzetben kijelölt hálózati pontok voltak. K+F együttműködés Víz és Csatornaművek Koncessziós Zrt. Szolnok Az üzemi granulált aktívszén adszorberek töltetén spontán kialakuló (adaptálódó) biofilm baktériumok fajösszetételének azonosítása. Az eddig 4 adagban beérkezett mintákból 18db R2A minimál agaron tenyésztett mikroorganizmusokból 56db telepképző azonosítását kíséreltük meg FAME – GC technika és Scherlock MIDI spektrum-tár segítségével. Emellett 18db PCR vizsgálat történt . Az eredményekről 4db előzetes, K+F rész-jelentés készült. Együttműködés, adatátadás Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság számára a MÁFI szakértőivel együttműködve közegészségügyi és vízbiztonsági szempontból külön is értékelve és feldolgozva adták át ivóvízminőségi adataikat. A feldolgozott adatbázis Magyarország felszínalatti vízbázisainak un. alapállapot-rögzítése KEOP keretében kerül alkalmazásra .


Résztvevők Szervező Oktatás témája Dátum

Dévényi Dóra Ullrich Edéné

VITUKI VITUKI-QUALCO-Duna körvizsgálat értékelés

02.07.

Sebestyén Ágnes Dósa Dorina

Borsányi Mátyás OTH

ÁNTSZ Ivóvízfelügyeleti munkaértekezlet

02.13.

Dósa Dorina Borsányi Mátyás

DRV Zrt. WSP ülés 03.06.

Dósa Dorina Sebestyén Ágnes

MAVIZ-MHT

MAVIZ-MHT közös szakmai nap, WSP előadássorozat

04.08.

36

Borsányi Mátyás

Sebestyén Ágnes Dósa Dorina Dévényi Dóra

Dőrr Zsuzsanna Borsányi Mátyás

Ullrich Edéné

OKI ÁNTSZ körvizsgálat értékelés 04.14.

Dósa Dorina OKI OKI Tudományos referáló 05.20.

Dőrr Zsuzsanna Fővárosi Vízmű

Budapest É-i vízbázis és az új Duna híd

05.20.


DRV Zrt. WSP ülés 05.23.

Sebestyén Ágnes Dósa Dorina

Fiatal Higiénikusok fóruma 05.29-31.

Dőrr Zsuzsanna OKBI Együtt az élelmiszerbűnözés

ellen 06.23.


DRV Zrt. WSP ülés 07.18-19.

Sebestyén Ágnes Dőrr Zsuzsanna

Dévényi Dóra OKI OKI Tudományos referáló 09.23.

Sebestyén Ágnes Dévényi Dóra

MHT MHT Budafoki víztorony

megtekintése 10.07.

Sebestyén Ágnes Dósa Dorina Dévényi Dóra

Dőrr Zsuzsanna Léderné Gyenge Lilla

OKI Elsősegély tanfolyam 10.21.

Dőrr Zsuzsanna, Borsányi Mátyás

Arzénmentesítő technológia EK projekt előadás Gyula

11.11.

Sebestyén Ágnes Dőrr Zsuzsanna

MTA MTA, Vízgazdálkodási-

tudományos bizottság ülés 12.15.



Borsányi Mátyás Dósa Dorina Sebestyén Ágnes

Brüsszel, Belgium


04.29.

Dósa Dorina Párizs, Franciaország

CIRCEE kutatóközpont tanulmányút

09.15-19.

Borsányi Mátyás Dósa Dorina Sebestyén Ágnes Dőrr Zsuzsanna

Lisszabon, Portugália


10.27-31.

37

Vízbiológiai és ökotoxikológiai osztály


Az osztály a vízbiztonság fejlesztésének és a vízzel kapcsolatos egészségkockázatok visszaszorításának feladataival foglalkozik és ezen a téren a toxintermelő cyanobaktériumok egészségkárosító hatásainak felmérése mind természetes fürdővizek, mind az ivóvíz ellátás terén. Másik fő profil a patogén egysejtűek elterjedésének felmérése mind az ivóvíz ellátásban, mind a természetes fürdővizek esetében. Az ivóvíz rendeletben (201/2001 korm. rendelet) meghatározott mikroszkópos biológia vizsgálatokat folytat az osztály megrendelésre. Ökotoxikológiai vizsgálatok (hal, Daphnia, alga, csíranövény, Thamnotox, biológiai lebonthatóság zártpalack módszerrel) folynak még az osztályon. Az Európai Únió kezdeményezésére a tagállamok részére kötelező feladatként jelölte meg az ún. biocidok, vagyis káros élőszervezetek elleni védekező vegyszerek valamint biológiai eredetű hatóanyagok veszélyességének újra értékelését mind az emberi egészségre, mind a környezetre. A környezeti hatások felülértékelése folyik az osztályon a hazánkba érkező hatóanyagok felülvizsgálata során. Körvizsgálatok szervezése mikroszkópos vízbiológiai vizsgálatokra évente kétszer kb. 40 résztvevő laboratóriummal. Szakvélemény készítés a biocid hatóanyagokat tartalmazó vízfertőtlenítő, algátlanító készítmények forgalomba hozatalához. Európa Úniós és hazai jogszabályok előkészítésében való részvétel. Részvétel a környezeti hatástanulmányok készítésében vízbázist és vízhigiénét érintő témákban.


2008-ban új munkatárs, Törő Károly biológus felvételére került sor a HEALTHY WATER EU projekt finanszírozásában. Plutzer Judit megszerezte doktori fokozatát az ELTE TTK-án 2008.07.10-én. Az osztály 2008-ban új feladatkörének ellátásához (biocid felülvizsgálati program) új 2 laptopot, monitort, faxot, másolót és színes nyomtatót, valamint laboratóriumi fejlesztéshez vízfürdőt és mikrocentrifugát vásárolt.


Dr. Török Tamásné osztályvezető, biológus (1981-), Dr. Plutzer Judit molekuláris biológus (2000-) Dr. Vasdinyei Rita élelmiszertechnológus (2005-)

Farkas Kata biológus (2007-) Törő Károly biológus (2008-)


Az osztályra 93, biocidot tartalmazó vízfertőtlenító termékengedélyezéssel kapcsolatos szakvélemény kérés érkezett be 2008 folyamán. Környezetegészségügyi szakvéleményt adtak vízhigiénés szempontból 6 környezeti hatástanulmányhoz

38

(ONYX, Dorog; Sajóvölgye Környezetvédelmi Egyesület – BÉM Hulladék Hasznosító ZRT; Auchan, Maglód; Gyögyösi Hulladéklerakó; Kincsesbánya hulladékhasznosító; 14 KEOP szakvélemény megírására került sor az Ivóvízjavító Program pályázati feltételeinek megítélésére. Az EU Biocid felülvizsgálati programján belül 3 hatóanyag és termék értékelése zajlott az osztályon a környezeti hatásokkkal kapcsolatban.

A Vízbiológiai és ökotoxikológiai osztályon 2008-ban végzett laboratóriumi vizsgálatok

Vizsgálati típusok

Mintaszám Vizsgálatok száma

Mikroszkópos biológiai vizsgálatok

330 3300

Toxikológiai vizsgálatok 75 1428

Giardia és Cryptosporidium kimutatás

182 728





Időpont Óraszám


OKI HOT, Víztoxikológia, Vízmikroszkópia

2008. 01.22.

1


OKI ÁNTSZ, laborért. ivóvíz 2008.02.13.

6


OKI ÁNTSZ, laborért. Természetes fürdővíz

2008.06.03.

1


OKI VESZ, természetes fürdővíz

2008.06.05.

1

Farkas Kata OKI Petrik Technikum kihelyezett gyakorlati órája

2008. 02.20.

1


Gödöllői Egyetem

Keresztélyi István doktori védésén bizottsági tag

2008. 05.15.

3

Dr. Vasdinyei Rita

OKI Thán Károly Szakközép Isk. gyakorlati oktatás

2008. 16-27

60

Dr. Plutzer Judit OKI ELTE TTK szakdolgozat Tomor Barbara

2008. 07.01-11.30.

400


OKI BME biomérnök gyakorlat Balázs Mária

2008. 07. 01-

08. 15

60

összesen

73



Név Szervezet, munkabizottság Téma, végzett Hely, időpont

39

tevékenység


EU, DG ENVIRONMENT, Water, Chemicals&Cohesion, ENV. D.2

Természetes fürdővíz profil kialakítását segítő dokumentum (guidance) létrehozása

Brüsszel, 2008.03.14, 2008.10. 13-14.




Arona, 2008. 03.10-13. Arona, 2008.06.10-13. Párizs, 2008.12. 11-13.

Dr. Vadinyei Rita


Biocidok felülvizsgálati programjának

technikai ülése

Arona, 2008.10.14-17.



Dr. Török Tamásné, Dr. Plutzer Judit

Spanyolország, Sitges

Healthy water EU project beszámoló

Október 16-17.

Dr. Plutzer Judit

Franciaország, Paris

Xth Europaean Multicolloquium of Parasitology

Augusztus 24-29

Törő Károly, Farkas Kata

Ausztria, Bécs Biocides 2008 December 4-5.


Lengyelország, Varsó

SETAC EUROPE conferencia Május 25-30.


Ausztria, Bécs IWA konferencia Szeptember 6-13


Belgium, Gent Microbiotest workshop Szeptember 17-21.


Belgium, Brüsszel SETAC REACH workshop Október 22-25.


Belgium, Brüsszel ERA REACH workshop November 5-8


USA, Washington EPA, Groundwater Symposium December 1-4


40

Az EU a Biocid Felülvizsgálati Programon belül tagállami kötelezettséggé tette bizonyos hatóanyagok értékelését. A felülvizsgálati program biztosítja a már forgalomban levő hatóanyagok szigorú előírások szerinti bevizsgálását mind emberi egészségre, mind környezeti hatásokat tekintve. Magyarországra nézve 2008-ban 3 hatóanyag értékelése indult meg. Az Intézet a feladat elvégzésére 36 mFt-ot kapott a kérelmezők befizetései alapján. A kérelmezők által benyújtott dokumentáció értékelése során derült ki, hogy hiányzanak vizsgálatok. Az értékelésben résztvevő szakemberek ezek elvégzésére szólították fel a dokumentációt benyújtó cégeket.

Az osztály részt vesz az EU FP6 Keretprogramban elnyert Molekuláris és epidemiológiai tanulmányok az újonnan ivóvízben megjelenő patogén mikróbák által okozott egészségkárosító hatás becslésére című projektben. A projekt acronym neve Healthy Water, eredeti angol címe: ASSESSMENT OF HUMAN

HEALTH IMPACTS FROM EMERGING MICROBIAL PATHOGENS IN DRINKING WATER BY

MOLECULAR AND EPIDEMIOLOGICAL STUDIES. A projekt olyan fontos kérdésekkel foglakozik, amelyek az egészséges ivóvíz ellátáshoz nélkülözhetetlen kutatásokkal biztosítja a ma még nem rutinszerűen vizsgált patogén szervezetek detektálási

módszereinek kidolgozását. A projekt megvalósításához az EU 150 eEURO-t biztosított. AZ eredményekről a projekt évi két alkalommal megtartott munkaértekezletén számoltak be, külön pontban részletezett előadásokat tartottak, valamint közleményeket írtak.

Az év végén nyerte el az osztály az NKTH által meghírdetett pályázaton a Vízbiológiai Digitális Holografikus Mikroszkóp, mint korai környezeti vészjelző rendszer című (DHM) projekttel 52 mFt-ot/3 év. A projekt célja, hogy az ivóvízben, valamint a természetes fürdővizekben megjelenő mikroszkópikus szervezetek folyamatos detektálása, valamint 3 dimmenziós képalkotása révén időben vészjelzéseket adjon az illetékes vizsgálóknak és döntéshozóknak a megfelelő intézkedések megtételére. A projekt 2009. 01.01-én indul.



Farkas K, Török A, Domokos K, Varró M, Plutzer J: Vérszérum-vizsgálat a vízbiológiában: A Cryptosporidium egysejtű patogén hatása az emberi immunrendszerre. Fiatal Higiénikusok IV. Fóruma, Győr, 2008. május 29-31.

Farkas K, Török A, ,Domokos K, Varró M, Plutzer J: Szeroepidemológiai vizsgálatok: ivóvízben található patogén hatása az immunrendszerre. Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése, Miskolc, 2008. július 2-3. Plutzer J, Török A. Giardia duodenalis előfordulása ivó-és felszíni vizeinkben valamint annak lehetséges hatása az emberi egészségre a vízgyűjtő védelmének jelentősége. A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Vándorgyűlése, Miskolc, 2008. Július 2-4 Plutzer J, Török A, Kucsera I, Szénási Z, Farkas K, Karanis P. Giardia duodenalis epidemiológiai felmérés két magyarországi településen. Fiatal Higiénikusok Fóruma IV. Győr, 2008. május 29-31. Plutzer J. Giardia és Cryptosporidium mikroszkópos és molekuláris kimutatása és az SSUrRNS, gdh génjeik szekvencia analízise hazai felszíni, nyers- és szennyvizekben valamint Giardia epidemiológiai felmérés két magyarországi településen. OKI, Nagytanterem, 2008. 02. 19.

41

Török A, Plutzer J. Parti szűrésű kutak mikroszkópos biológiai értékelése. A Magyar Hidrológiai Társaság, Vízmikrobiológiai szakosztály évközi rendezvénye, Budapest, MHT székház, 2008. 05. 27. Török A, Plutzer J, Farkas K: Molekuláris és epidemiológiai tanulmányok az újonnan ivóvízben megjelenő patogén mikróbák által okozott egészségkárosító hatás becslésére OKI referáló, Nagytanterem, 2008.05.20.


Farkas K, Törökné A, Domokos K, Varró M, Plutzer J. Seroepidemiology of cryptosporidiosis in inhabitants of Füzér and Mátrafüred in Hungary. (HEALTHY-WATER) EU- Project meeting, OKI, Budapest, 2008. április 24. Plutzer J, Karanis P, Domokos K, Törökné A, Márialigeti K. Detection and characterisation of Giardia and Cryptosporidium in Hungarian raw, surface and sewage water samples. (HEALTHY-WATER) EU- Project meeting, OKI, Budapest, 2008. április 24. Plutzer J, Törökné A. Evaluation of the ARAD microfibre filter for regulatory monitoring of Giardia and Cryptosporidium in drinking water-Preliminary results (HEALTHY-WATER) EU- Project meeting, Sitges, 2008. október 16-17. Plutzer J, Törökné A., Szénási Z., Kucsera I., Farkas K., Karanis P. Molecular and epidemiological study on human health impacts from Giardia duodenalis in drinking water in Hungary. Accepted as an oral presentation on Xth EUROPEAN MULTICOLLOQUIUM OF PARASITOLOGY, Paris, August 24-29. Török A.: Microscopical indicators used for warning of contamination in drinking water (two case studies of outbreaks) EPA Symposium on ground water-borne infectious disease, etiologic agents and indicators. Washington 2008. 12. 2-4. Török A.:Application of Thamnotoxkit and Rapidtoxkit microbiotests for detection and monitoring of cyanobacterial toxins Microbiotest Inc. Workshop. 2008. 09.17-21. Törökné A, Plutzer J, Farkas K, Vasdinyei R. Alternative indicators can be used to estimate the risk of pathogen microorganisms in drinking water supply. (HEALTHY-WATER) EU- Project meeting, OKI, Budapest, 2008. április 24.


Farkas K, Török A, ,Domokos K, Varró M, Plutzer J: Szeroepidemológiai vizsgálatok: ivóvízben található patogén hatása az immunrendszerre. Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlésének kiadványa.

Plutzer, J., Törökné, A. (2008) Giardia duodenalis előfordulása ivó-és felszíni vizeinkben valamint annak lehetséges hatása az emberi egészségre – a vízgyűjtő védelmének jelentősége. Human health impacts of the presence of Giardia duodenalis cysts in the drinking and raw water in Hungary: the importance of the catchment protection. Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlésének kiadványa. (In Hungarian)







42

Burenbaatar, B., Bakheit, M. A., Plutzer, J., Suzuki, N., Igarashi, I., Ongerth, J., Karanis, P. (2008) Prevalence and genotyping of Cryptosporidium species from farm animals in Mongolia. Parasitol. Res. 102, 901-905. IF:1.512 (2007)

Farkas K, Török A, Domokos K, Varró MJ, Plutzer J, Frost FJ, Hunter PR Serological responses to Cryptosporidium parvum in inhabitants of Hungary. (2008) J. Water and Health (under review).

Halim, N.A., Plutzer, J., Bakheit, M. A., Karanis, P. (2008) First report of Cryptosporidium deer-like genotype in Malaysian cattle. Vet. Parasitol. 152, 325-329. IF: 2.016 (2007) Plutzer, J., Karanis, P., Domokos, K., Törökné, A., Márialigeti, K. (2008) Detection and characterization of Giardia and Cryptosporidium in Hungarian raw, surface and sewage water samples by IFT, PCR and sequence analysis of the SSUrRNA and GDH genes. Int. J. Hyg. Env. Health 211, 524-533. IF: 1.621 (2007)

Összeállította: Dr. Török Tamásné

43

Környezetegészségügyi Hatásvizsgálati Főosztály

Környezetepidemiológiai Osztály


Az osztály a környezet-epidemiológia (azaz a különböző környezeti tényezők egészségre kifejtett hatásainak epidemiológiai vizsgálata és értékelése), az épített környezet higiénés kérdései és a környezet-egészségügyi hatásvizsgálatok területén fejti ki tevékenységét. Feladatát a fenti témakörökbe tartozó szakvéleményezés és szakértői tevékenység, módszertani fejlesztés és irányítás, tudományos kutatómunka és oktatás jelenti.


Az osztály közalkalmazotti állományában változás nem történt. Két különböző

pályázati téma konkrét feladatrészeinek elvégzésére konkrét időre szóló megbízási szerződést kötöttek 2 különböző személlyel.

Az osztály rendelkezésére álló helyiségek száma tárgyévben ismét csökkent: a Levegőhigiénés osztálytól tavaly átvett laboratórium elvételre került, ezáltal az osztály területi epidemiológiai vizsgálataihoz szükséges eszköztár elhelyezése teljesen ellehetetlenült, nagyon sürgős megoldást igényel.


Rudnai Péter dr. főosztályvezető főorvos, az osztály vezetője (1969-), Sárkány

Endre dr. szakorvos (1977-87, 1988-), részállásban, Varró Mihály János dr. szakorvos (1990-), Középesy Szilvia agrármérnök, környezetegészségügyi szakember (2000 -), szülési szabadságon ill. GYES-en, Mácsik Annamária epidemiológus (2001-), Szabó Eszter epidemiológus (2002-), Rudnai Tamás epidemiológiai ügyvitelszervező (2002-)



Az OTH felkérésére összesen 32 – köztük 10 joganyagokkal kapcsolatos – szakvéleményt készítettek. A másodfokú közigazgatási eljárás keretében szükséges

OTH állásfoglalás kialakításához – az Intézet többi érintett osztálya közreműködésével – véleményezték a HOLCIM Nyergesújfalúba tervezett cementgyára engedélyezéséhez készített környezeti hatásvizsgálati dokumentációt, a Szombathelyre tervezett hulladékkezelő telep és a Várpalotára tervezett hulladékhasznosító erőmű létesítésével kapcsolatos dokumentációt, a Kincsesbányán tervezett, valamint a Gyöngyösön működtetett nem-veszélyes hulladéklerakó, illetve a Győri és a Dorogi Hulladékégetőmű további működésére vonatkozó dokumentumokat, a Tiszavalki szilárd hulladéklerakó környezetvédelmi

44

felülvizsgálatára, a Lőrinci-Hatvan pernyehányó rekultiválásához tervezett komposztáló telep létesítésére, a Bicskére tervezett bioetanol üzemre, valamint a budapesti Árkád II. Bevásárló központ létesítésére és az ottani Shell üzemanyagtöltő állomás áthelyezésére vonatkozó anyagokat, a Győrbe tervezett SOPLAND műszaki áruház és parkoló létesítésének, a Kőbánya-Kispest metróvégállomásnál kialakítandó bevásárló központ építésének, illetve a maglódi AUCHAN bevásárlóközpont bővítésének várható környezeti hatásaira vonatkozó szakanyagokat és a budapest 4-es metró Bocskai úti megállója mellé tervezett P+R mélygarázs létesítésére vonatkozó dokumentációt.

Ugyancsak az Intézet többi érintett osztályának közreműködésével környezetegészségügyi szakvéleményt adtak a Budapesti Agglomeráció 2020-ig szóló Területfejlesztési Koncepciójáról, Borsod-Abaúj-Zemplén és Fejér megye területrendezési tervéről, valamint a Regionális Területfejlesztési Operatív Programok (RTOP) Stratégiai Környezeti Vizsgálatáról és 3 tervezett célkitermelőhely (Bátaszék, Alsőnána-Szekszárd, Mőzs-Sánci dűlő) Komplex Műveleti Tervéről.

Ismételten elvégezték a 2002-ben elkészített, az építmények tervezésének,

létesítésének és üzemeltetésének közegészségügyi követelményeiről szóló Eü. Min. rendelet tervezet felülvizsgálatát és frissítését, véleményezték a szakhatósági tevékenységről, az igazgatásszolgáltatási díjakról, a szépségszalonok közegészségügyi követelményeiről, az egyes egészségügyi rendelkezések módosításáról, valamint az építésügyi hatósági eljárásról szóló rendelet tervezetet, a lett szolárium- és az olasz rokkant-kocsi rendelet tervezeteket és a háztartási izzólámpák használatának mellőzéséről szóló EU rendelet tervezetet.


Értékelték az ÁNTSZ regionális intézetei által a környezetepidemiológia, környezeti hatásvizsgálatok és műszaki higiénés megelőző tevékenység területén 2007-ben végzett munkáról készített jelentést és véleményüket az OTH-hoz továbbították. Megállapították, hogy a környezeti hatásvizsgálatokhoz nagyobb számban készült egészségi hatásokra is kiterjedő részletes hatásvizsgálat, mint az előző években. Ugyanakkor – valószínűleg az intézetenként eltérő strukturális és feladatmegosztási sajátosságok miatt – csak egyetlen intézet környezetegészségügyi jelentése utalt arra, hogy részt vettek környezetepidemiológiai vizsgálatokban, holott konferencián mások is beszámoltak hasonló munkáról. A 2008. évi ÁNTSZ jelentések előkészítése során erre a körülményre külön felhívták a regionális intézetek figyelmét.


Az év folyamán 35 órát oktattak továbbképző tanfolyamon és 1 fő részére tartottak egyéni továbbképzést 3 héten keresztül.



Időpont Óraszám

Dr. Rudnai Péter SE, Budapest, Egészségtudományi Kar, Munka és Környezetegészség-tani Tanszék

Higiénikus Orvosképző Tanfolyam (Megelőző Orvostan)

Január 24-25

5

Dr. Varró Mihály János

Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ

Epidemiológiai statisztikai módszerek

Május - július

30

összesen 35

45




Hely, időpont

Dr. Rudnai Péter

International Society of Doctors for the Environment (ISDE)

Részvétel az irányító testület (Directing Board) munkájában, e-mail levelezés útján

Folyamatos

Dr. Rudnai Péter

EU DG Sanco / Indoor Air Qality Experts Working Group

Munkaterv elfogadása

Bonn, 2008.05. 27.



Dr. Rudnai Péter

Belgium, Brüsszel Human Biomonitoring Munka-értekezleten való részvétel

Január 30.

Dr. Rudnai Péter

Anglia, Coventry Részvétel a 5th Warwick Healthy Housing Conference-n

március 17-19


Hollandia, Utrecht PHEEDUNET Témavezetői értekezlet

május 27-28

Dr. Rudnai Péter,

Hollandia, De Bilt ESCAPE Témavezetői értekezlet június 17-18

Dr. Rudnai Péter

Belgium, Brüsszel ENVIE project Workshop szept. 17-18


Bulgária, Szófia PRONET Workshop szept. 23-24

Dr. Rudnai Péter

Románia, Kolozsvár

CEECHE konferencia okt. 18-22

Rudnai Tamás Románia, Kolozsvár

CEECHE konferencia okt. 18-22

Dr. Rudnai Péter

Franciaország, Párizs

Humán biomonotoring konferencia

nov. 3-5

Dr. Rudnai Péter

Anglia, London ECNIS és New Generis Munkaértekezlet, ASHRAM megbeszélés

dec. 7-10


A környezeti levegő szennyezettsége és a terhességi kimenetelek

összefüggései

A várandósság 9 hónapja alatt az anyai szervezetet érő környezeti hatások zavart okozhatnak a magzat fejlődésében és a terhesség kimenetelében, spontán abortuszt, halvaszületést, koraszülést, alacsony születési súlyt vagy a méhen belüli

46

növekedés visszamaradását okozva. Mindezeknek súlyos következményei lehetnek a későbbi életkorokban (akár a felnőtt korban) is. Ezért fontos népegészségügyi érdek, hogy megismerjük és lehetőleg kiküszöböljük azokat a káros környezeti hatásokat, amelyek kedvezőtlenül befolyásolhatják a magzatok fejlődését. A kedvezőtlen terhességi kimenetelek gyakorisága és a levegőszennyezettségi adatok közötti összefüggéseket vizsgálták Dorogon, Veszprémben és Győrben a gondozásba vett kismamák körében.

A levegőszennyezettségi adatok (PM10, SO2, NO2, CO, O3) az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat adatbázisából és az OKI Levegőhigiénés osztálya mérési eredményeiből (PM2,5 és korom) származtak. A napi 24 órás adatokból heti átlag értékeket képeztek és minden várandós megfelelő terhességi hetéhez hozzárendelték a megfelelő heti levegőszennyezettségi értékeket. A terhesség lefolyására és kimenetelére, valamint az egyéni kockázati tényezőkre vonatkozó adatokat a gondozást végző védőnők által kitöltött kérdőívek segítségével gyűjtötték. A 2704 megfigyelt terhességből, az abortuszok és az ikerszülések kizárása után, a kissúlyú (2500 g alatti) újszülöttek aránya 6,2% volt. Megállapították, hogy a

terhesség utolsó 2 hónapjában észlelt magasabb (>40µg/m3) átlagos heti PM10 expozíció, illetve a 10 µg/m3-nál magasabb SO2 szennyezettség - esetenként statisztikailag szignifikáns mértékben is – fokozta az alacsony születési súly kockázatát. A terhesség 22.-33. hete közötti időszakban mért magasabb (>2 mg/m3) CO szennyezettség szignifikáns mértékben növelte az alacsony születési súly kockázatát. A megfigyelt hatások jóval a határérték alatti koncentrációk mellett jelentkeztek. Ezért felhívják a figyelmet arra, hogy a fejlődő magzat fokozott érzékenységét a levegőszennyező anyagok határértékeinek megállapítása illetve felülvizsgálata során figyelembe kell venni. A vizsgálat során gyűjtött adatok fentebb ismertetett és egyéb (dohányzással, lakókörnyezettel, életmóddal mutatott) összefüggéseiről az év folyamán 9 előadásban és 7 közleményben számoltak be. Témafelelős: Dr. Rudnai Péter Együttműködők: Levegőhigiénés osztály, valamint az ÁNTSZ Nyugat-dunántúli és Közép-dunántúli Regionális Intézete, illetve azok Győri-Pannonhalmi-Téti, Veszprémi-Várpalotai-Zirci és Dorogi-Esztergomi Kistérségi Intézetei. Támogatás: EU 7-es Keretprogram (European Study of Cohorts for Air Pollution Effects, ESCAPE Project, Koordinátor: Bert Brunekreef, Utrecht University, The Netherlands)

Az iskolai környezet és a tanulók egészségi állapota közötti összefüggés tanulmányozása (School Environment And Respiratory health of CHildren: SEARCH)

A gyermekek iskolai tartózkodására szolgáló helyiségek levegőminősége és az iskolai környezet egyéb állapotjellemzői, valamint a tanulók légzőszervi állapota közötti összefüggések megismerése érdekében folyó több éves nemzetközi projekt keretében vizsgálták 4 városban (Budapesten, Debrecenben, Miskolcon és Pécsett) 10 általános iskola összesen 750 tanulójának krónikus légzőszervi tünetgyakoriságát és légzésfunkciós eredményeit, valamint a lehetséges

lakókörnyezeti kockázati tényezők előfordulását. Megállapították, hogy összességében a talált tünetgyakoriság hasonló volt az Országos Gyermek-Légúti Felmérés (OGYELF) eredményeihez (bronchitiszes tünetek: 13,4%, asztmás tünetek: 17,3%, orvos által diagnosztizált asztma: 7,0%, allergia: 25,7%), azonban az iskolák, sőt az iskolákon belül az egyes osztályok között is jelentős különbségek mutatkoztak. A vizsgálat részeredményeit megtárgyalták a résztvevő iskolák képviselőivel. A különbségek okainak értékelésére, elsősorban a Levegőhigiénés osztály által mért belsőtéri levegőminőségi adatokkal és az osztályok illetve az

47

iskolák egyéb jellemzőivel mutatott összefüggések értékelésére a következő évben kerül sor.

A vizsgálatot és annak egyes részeredményeit az év folyamán egy nemzetközi konferencián ismertették, míg az OGYELF részeredményeiről 3 előadásban és 4 közleményben számoltak be. Témafelelős: Dr. Rudnai Péter Együttműködés: Levegőhigiénés osztály, Regionális Környezetvédelmi Központ Magyar Iroda, Szentendre Támogatás: Regionális Környezetvédelmi Központ (REC), Konzorcium vezető: Csobod Éva (REC Magyar Iroda)

Daganatos betegek túlélési esélyeit befolyásoló tényezők vizsgálata Megkezdték az 5 évvel ezelőtt befejezett nemzetközi daganat-epidemiológiai

felmérés utóvizsgálatát annak feltárására, hogy a.) a szükséges gyógykezelés mellett a környezeti és egyéb tényezők hogyan befolyásolják a daganatos betegek túlélési esélyeit, és b.) milyen módszertani lehetőségek állnak rendelkezésre az

utóvizsgálathoz szükséges adatok összegyűjtésére. Az ú.n. pilot (előzetes, tájékozódó) fázis keretében a koordinátor intézet (IARC) által véletlenszerűen kiválasztott 20 tüdőrákos beteg sorsát követték nyomon az Országos Onkológiai Intézet Rákregisztere segítségével. Tekintettel arra, hogy az eredeti vizsgálat név és TAJ-szám rögzítése nélkül történt, a 20 beteg közül kettőnek nem sikerült a személyét azonosítani. 2 további beteg nem szerepelt a Rákregiszterben. A 16 beteg közül 12 meghalt, 2 személy esetében sikerült az 5 éves túlélést megállapítani és 2 személy esetében azt csak valószínűsíteni lehetett. A túlélőkkel történő kapcsolatfelvételre a következő évben kerül sor.

A jelenlegi felmérés eredményeiről még nem tartottak előadást, azonban az eredeti eset-kontroll vizsgálat eredményeiről az év folyamán 1 előadás és 7 közlemény jelent meg, ez utóbbiak valamennyien rangos nemzetközi folyiratokban. Témafelelős: Dr. Rudnai Péter Együttműködők: Országos Onkológiai Intézet Országos Rákregisztere és Nemzetközi Rákkutató Ügynökség (Lyon) Támogatás: Nemzetközi Rákkutató Ügynökség (IARC). Konzorcium vezető: Paul Brennan (IARC)

Környezet-egészségügyi szakterületen dolgozó orvosok továbbképzésének európai hálózata (PHEEDUNET: European Network for the Training and Development of Public Health (Environment) Physicians)

A projekt fő célja a köz-(környezet-)egészségügyi [public health (environment), PH(E)] orvosok európai hálózatának létrehozása a környezet-egészségügyi kapacitás növelésére. E hálózat kezdeti szerepe lenne, hogy koordinálja a PH(E) orvosok folytonos szakmai fejlődését (continuous professional development, CPD) egész Európában. A két évre tervezett projekt első évében a következő feladatok kerültek elvégzésre:

a honlap (www.pheedunet.eu) létrehozása és fejlesztése, mint OKI-feladat, magában foglalva a domain regisztrációját, tűzfal átjárhatóságának biztosítását az OTH Számítástechnikai Osztálya közreműködésével, végül a weblapok megírását és karbantartását; team-levelezőlista létrehozása ([email protected]); nyilvános értesítési levelezőlista ([email protected]) létrehozása és működtetése. – A honlap és a nyilvános értesítési levelezőlista mndenki számára elérhető. Témafelelős: Varró Mihály János

http://www.pheedunet.eu/

mailto:[email protected];

mailto:[email protected];

mailto:[email protected]

mailto:[email protected]

48

Együttműködők: Radboud University, Nijmegen, Hollandia (koordináció, Joost van der Gulden); Health Protection Agency, Egyesült Királyság; Hospital University Virgen Arrixaca, Murcia, Spanyolország; European Academy for Environmental Medicine, Würzburg, Németország; State Environmental Health Centre, Vilnius, Litvánia; Public Health Services Gelderland Midden, Arnheim, Hollandia Támogatás: EU PHEA-2006335; PHEEDUNET; a European Network for the

Training and Development of Public Health (Environment) Physicians


Kutatási eredményeikről 33 tudományos közleményben számoltak be és 32 előadást tartottak hazai és nemzetközi fórumokon.


Magyar nyelvű tudományos előadások:

Mácsik A, Szabó E, Varró MJ, Rudnai P: A születési testtömeg és a várandós életmódja, valamint lakáskörülményei közötti összefüggések vizsgálata. Primér Prevenciós Fórum, Budapest, 2008. május 21. Mácsik A, Szabó E, Varró MJ, Rudnai P: A születési testtömeg és a várandós életmódja, valamint lakáskörülményei közötti összefüggések vizsgálata. Fiatal Higiénikusok Fóruma, Győr, 2008. május 29-31. Mácsik A, Szabó E, Varró MJ, Rudnai P: A várandós dohányzásának, életmódjának, valamint lakáskörülményeinek hatása az újszülött születési súlyára. OKI tudományos ülés, 2008. szeptember 26. és A Magyar Higiénikusok Társasága 38. Vándorgyűlése, Balatonvilágos, 2008. szeptember 30.–október 2. Rudnai P: A környezetepidemiológiai osztály tevékenysége 2007-ben. OKI Intézeti tudományos ülés, 2008. február 19. Rudnai P: Az arzén daganatkeltő és reprodukciós hatására vonatkozó hazai epidemiológiai vizsgálatok. „Az arzén környezetgeokémiai szerepe” c. ankét, Budapest, 2008. november 18. Rudnai P., Varró M.J., Vaskövi Éva, Hangyáné Szalkai Márta, Rudnai Tamás: A gyermekkori heveny légzőszervi betegségek gyakorisága és a levegőszennyezettség alakulása közötti összefüggések vizsgálata. A Népegészségügyi Tudományos Társaság XVI. Nagygyűlése, Pécs 2008. április 17-19. Rudnai P, Varró MJ, Mácsik A, Szabó E, Vaskövi É, Szalkai M, Solti H, Bella L: A levegőszennyezettség és a kissúlyú újszülöttek gyakorisága közötti összefüggés Dorogon. Primér Prevenciós Fórum, Budapest, 2008. május 21. Rudnai P, Varró MJ, Mácsik A, Szabó E, Vaskövi É, Szalkai M, Paller J, Horváth L, Bujdosó L, Selyemné Frankó K, Bella L, Solti H: A levegőszennyezettség és a terhességi kimenetelek összefüggései. A Magyar Higiénikusok Társasága 38. Vándorgyűlése, Balatonvilágos, 2008. szeptember 30.–október 2.

49

Dura Gy, Pándics T, Reizer B, Rudnai P, Gorinski P: A kockázatérzékelés vizsgálata a lakosság körében – esettanulmány. A Magyar Epidemiológiai Társaság IV. Nemzetközi Kongresszusa, Pécs, 2008. nov. 28-29 Endrődy M, Vaskövi Bné, Srauf Zs, Hangyáné Szalkai M, Rudnai P, Csobod É: Osztálytermek levegőminőségének vizsgálata. A Népegészségügyi Tudományos Társaság XVI. Nagygyűlése, Pécs 2008. április 17-19. Vaskövi É, Hangyáné Szalkai M, Endrődy M, Páldy A, Rudnai P: Tájékoztatás a budapesti levegő környezet-egészségügyi állapotáról. A Népegészségügyi Tudományos Társaság XVI. Nagygyűlése, Pécs 2008. április 17-19. Rudnai T, Varró MJ, Vaskövi É, Hangyáné Szalkai M, Rudnai P: Dorogi és veszprémi gyermekek heveny légzőszervi morbiditása és a levegőszennyezettség összefüggései. Fiatal Higiénikusok Fóruma, Győr, 2008. május 29-31.

Rudnai T, Varró MJ, Vaskövi É, Szalkai M, Rudnai P: A gyermekkori akut légzőszervi morbiditás és a levegőszennyezettség összefüggései. A Magyar Higiénikusok Társasága 38. Vándorgyűlése, Balatonvilágos, 2008. szeptember 30.–október 2. Szabó E, Mácsik A, Varró MJ, Rudnai P: A koraszülés és az alacsony születési testtömeg összefüggéseinek vizsgálata az édesanya életmódjával, valamint lakáskörülményeivel. Primér Prevenciós Fórum, Budapest, 2008. május 21. Szabó E, Mácsik A, Varró MJ, Rudnai P: A koraszülés és az alacsony születési testtömeg összefüggéseinek vizsgálata az édesanya életmódjával, valamint lakáskörülményeivel. Fiatal Higiénikusok Fóruma, Győr, 2008. május 29-31 Szabó E, Mácsik A, Varró MJ, Rudnai P: A spontán abortusz, a koraszülés, valamint az alacsony születési súly összefüggései az édesanya életmódjával és lakáskörülményeivel. OKI tudományos ülés, 2008. szeptember 26. és A Magyar Higiénikusok Társasága 38. Vándorgyűlése, Balatonvilágos, 2008. szeptember 30.–október 2. Varró M.J., Mácsik A., Szabó E., Martin J., Tulipánt G., Bényi M., Rudnai P.: A lakás penészedésével és a környezeti zajjal kapcsolatos járulékos kockázat és egyéb mutatók a 2005. évi Országos Gyermek Légzőszervi felmérés alapján. A Népegészségügyi Tudományos Társaság XVI. Nagygyűlése, Pécs 2008. április 17-19. Varró M.J., Mácsik A, Szabó E, Rudnai P: Újszülöttek alacsony születési súlya kockázati tényezőinek feltárása gyermek-környezetegészségügyi felmérési adatbázisok alapján. A Magyar Higiénikusok Társasága 38. Vándorgyűlése, Balatonvilágos, 2008. szeptember 30.–október 2.

Varró M.J., Lang Zs, Mácsik A, Szabó E, Martin J, Tulipánt G, Bényi M, Rudnai P: Zaj és 8–9 éves tanulók légzőszervi tüneteinek összefüggései kérdőíves felmérés alapján: biostatisztikai analitikus módszerek, eredmények, érvek… A Magyar Higiénikusok Társasága 38. Vándorgyűlése, Balatonvilágos, 2008. szeptember 30.–október 2.

50

Varró M.J: “Extrém” biometria-tanfolyam terve az ÁNTSZ-ben, 2009 telén és tavaszán. A Magyar Higiénikusok Társasága 38. Vándorgyűlése, Balatonvilágos, 2008. szeptember 30.–október 2.

Idegen nyelvű tudományos előadások Rudnai P, Varró MJ, Mácsik A, Szabó E, Bényi M: Asthma and allergy among school children and their housing environment. 5th Warwick Healthy Housing Conference, The University of Warwick, Coventry, UK, 17-19 March 2008. Rudnai P, Vaskövi É, Varró MJ, Neri M, Csobod É: SEARCH: School Environment And Respiratory health of Children - an international research project. WHO Workshop on opportunities to strengthen the collaborative research initiatives in the area. Cluj-Napoca, Romania, 19 October 2008.

Rudnai P, Varró MJ, Mácsik A, Szabó E, Vaskövi É, Szalkai M, Paller J, Horváth L, Bujdosó L, Selyemné-Frankó K, Bella L, Solti H: Associations between air pollution and adverse pregnancy outcomes. 3rd Central and Eastern European Conference on Environment and Health, Cluj-Napoca, Romania, 20-22 October 2008.

Fletcher T, Leonardi G, Goessler W, Gurzau E, Koppova K, Kumar R, Rudnai P, Vahter M: Arsenic in residential drinking water and cancer in Central Europe – the ASHRAM study. 3rd Central and Eastern European Conference on Environment and Health, Cluj-Napoca, Romania, 20-22 October 2008.

Fletcher T, Leonardi G, Hough R, Goessler W, Gurzau E, Koppova K, Kumar R, Rudnai P, Vahter M: Lifetime exposure to arsenic in residential drinking water in Central Europe. ISEE 2008 Conference, October 12-16, 2008, Pasadena, California, USA

Kumar R, Rudnai P, Gurzau E, Koppova K, Scherer D: MC1R variants associated susceptibility to basal cell carcinoma of skin: Interaction with host factors and XRCC3 polymorphism. 3rd Central and Eastern European Conference on Environment and Health, Cluj-Napoca, Romania, 20-22 October 2008.

Olsson AC, Gustavsson P, Zaridze D, Szeszenia-Dabrowska N, Rudnai P, Lissowska J, Fabianova E, Mates D, Bencko V, Foretova L, Janout V, Fevotte J, „t Mannetje A, Fletcher T, Brennan P, Boffetta P.: Lung Cancer Attributable to Occupational Exposures in a Multi-Center Case-Control Study in Central & Eastern Europe. IARC-EACR-AACR-ECNIS Symposium on Integrative Molecular Cancer Epidemiology, Lyon, 3-5 July 2008 Vaskövi É, Endrődy M, Srauf Zs, Udvardy O, Szabó Z, Rudnai P, Csobod É: Preliminary assessment on indoor air quality in schools – the SEARCH project in Hungary. 3rd Central and Eastern European Conference on Environment and Health, Cluj-Napoca, Romania, 20-22 October 2008.

Rudnai T, Varró MJ, Vaskövi É, Hangyáné-Szalkai M, Rudnai P: Associations between air pollution and acute respiratory morbidity in childhood. 3rd Central and Eastern European Conference on Environment and Health, Cluj-Napoca, Romania, 20-22 October 2008. Farkas K, Török A, Domokos K, Varró M, Plutzer J: Seroepidemology of cryptosporidiosis in inhabitants of Füzér and Mátrafüred in Hungary. 4th Project meeting of the “Assessment of human health impacts from emerging microbial pathogens in drinking water by molecular and epidemiological studies” (HEALTHY-

51

WATER) EU- Project, FP 6, Environment & Health Program, Budapest, 24–25th April 2008.


Mácsik A, Szabó E, Varró MJ, Rudnai P: A születési testtömeg és a várandós életmódja, valamint lakáskörülményei közötti összefüggések vizsgálata. Magyar Onkológia 52: 216, 2008 Mácsik A, Szabó E, Varró MJ, Rudnai P: A várandós dohányzásának, életmódjának, valamint lakáskörülményeinek hatása az újszülött születési súlyára. Egészségtudomány 2008; 52(3):116. Internet: http://www.higienikus.hu/egeszsegtudomany/cikk/LII_3.pdf Rudnai P, Varró M, Mácsik A, Szabó E, Vaskövi É, Szalkai M, Solti H, Bella L: A levegőszennyezettség és a kissúlyú újszülöttek gyakorisága közötti összefüggés Dorogon. Magyar Onkológia 52: 207, 2008 Rudnai P, Varró MJ, Mácsik A, Szabó E, Vaskövi É, Szalkai M, Paller J, Horváth L, Bujdosó L, Selyemné Frankó K, Bella L, Solti H: A levegőszennyezettség és a terhességi kimenetelek összefüggései. Egészségtudomány 2008; 52(3):134. Internet: http://www.higienikus.hu/egeszsegtudomany/cikk/LII_3.pdf

Dura Gy, Pándics T, Reizer B, Rudnai P, Gorinski P: A kockázatérzékelés vizsgálata a lakosság körében – esettanulmány. Magyar Epidemiológia 5(Suppl.2): S139-140, 2008 Málnási T, Páldy A, Rudnai P, Varró MJ, Szabó E, Mácsik A: Környezetegészségügyi információs rendszer kialakítása Európában (ENHIS) Egészségtudomány 52/4 13-32 (2008) Rudnai T, Varró MJ, Vaskövi É, Szalkai M, Rudnai P: A gyermekkori akut légzőszervi morbiditás és a levegőszennyezettség összefüggései. Egészségtudomány 2008; 52(3):135. Internet: http://www.higienikus.hu/egeszsegtudomany/cikk/LII_3.pdf Szabó E, Varró MJ, Mácsik A, Rudnai P, Vaskövi É: Gyermekek körében jelentkező légúti és allergiás tünetek gyakoriságának és kockázati tényezőinek vizsgálata három városban. Egészségtudomány, 52(4), 63-102 (2008) Szabó E, Mácsik A, Varró MJ, Rudnai P: A koraszülés és az alacsony születési testtömeg összefüggéseinek vizsgálata az édesanya életmódjával, valamint lakáskörülményeivel. Magyar Onkológia 52: 216, 2008

Szabó E, Mácsik A, Varró MJ, Rudnai P: A spontán abortusz, a koraszülés, valamint az alacsony születési súly összefüggései az édesanya életmódjával és lakáskörülményeivel. Egészségtudomány 2008; 52(3):141. Internet: http://www.higienikus.hu/egeszsegtudomany/cikk/LII_3.pdf

Varró MJ, Lang Zs, Mácsik A, Szabó E, Martin J, Tulipánt G, Bényi M, Rudnai P: Zaj és 8–9 éves tanulók légzőszervi tüneteinek összefüggései kérdőíves felmérés





52

alapján: biostatisztikai analitikus módszerek, eredmények, érvek… Egészségtudomány 2008; 52(3):151. Internet: http://www.higienikus.hu/egeszsegtudomany/cikk/LII_3.pdf

Varró MJ, Mácsik A, Szabó E, Rudnai P: Újszülöttek alacsony születési súlya kockázati tényezőinek feltárása gyermek-környezetegészségügyi felmérési adatbázisok alapján. Egészségtudomány 2008; 52(3):152. Internet: http://www.higienikus.hu/egeszsegtudomany/cikk/LII_3.pdf

Varró M.J: “Extrém” biometria-tanfolyam terve az ÁNTSZ-ben, 2009 telén és tavaszán. Egészségtudomány 2008; 52(3):153. Internet: http://www.higienikus.hu/egeszsegtudomany/cikk/LII_3.pdf


Rudnai P, Varró MJ, Mácsik A, Szabó E, Bényi M: Respiratory symptoms of school children and their home environment in Northern Transdanubia, Hungary Int. J. Environment and Health 2008; 2(3/4):386-396 Rudnai P, Varró MJ, Mácsik A, Szabó E, Vaskövi É, Szalkai M, Paller J, Horváth L, Bujdosó L, Selyemné-Frankó K, Bella L, Solti H: Associations between air pollution and adverse pregnancy outcomes. Centr Europ J Occup Environ Med. 14(1):89, 2008 Antova T, Pattenden S, Brunekreef B, Heinrich J, Rudnai P, Forastiere F, Luttmann-Gibson H, Grize L, Katsnelson B, Moshammer H, Nikiforov B, Slachtova H, Slotova K, Zlotkowska R, and Fletcher T: Exposure to indoor mould and children‟s respiratory health in the PATY study. J. Epidemiol. Community Health 2008:62; 708-714; doi:10.1136/jech.2007.065896

Fletcher T, Leonardi G, Goessler W, Gurzau E, Koppova K, Kumar R, Rudnai P, Vahter M: Arsenic in residential drinking water and cancer in Central Europe – the ASHRAM study. Centr Europ J Occup Environ Med. 14(1):37-38, 2008

Fletcher T, Leonardi G, Hough R, Goessler W, Gurzau E, Koppova K, Kumar R, Rudnai P, Vahter M: Lifetime exposure to arsenic in residential drinking water in Central Europe. Epidemiology 19(6), Suppl., S24, 2008 Gudbjartsson, DF, SulemP, Stacey SN, Goldstein AM, Rafnar T, Sigurgeirsson B, Benediktsdottir KR, Thorisdottir K, Ragnarsson R, Sveinsdottir SG, Magnusson V, Lindblom A, Kostulas K, Botella-Estrada R, Soriano V, Juberi´as P, Grasa M, Saez B, AndresR, Scherer D, Rudnai P, Gurzau E, Koppova K, Kiemeney LA, Jakobsdottir M, Steinberg S, Helgason A, Gretarsdottir S, Tucker MA, ´ I Mayordomo J, Nagore E,

Kumar R, Hansson J, Olafsson JH, Gulcher J, Kong A, Thorsteinsdottir U, Stefansson K: ASIP and TYR pigmentation variants associate with cutaneous melanoma and basal cell carcinoma. Nature Genetics 2008, May 18, published online, doi:10.1038/ng.161 Gyorffy E, Anna L, Kovacs K, Rudnai P, Schoket B: Correlation between biomarkers of human exposure to genotoxins with focus on carcinogen-DNA adducts. Mutagenesis 23,(1),1-18, 2008.




53

Hung RJ, McKay JD, Gaborieau V, Boffetta P, Hashibe M, Zaridze D, Mukeria A, Szeszenia-Dabrowska N, Lissowska J, Rudnai P, Fabianova E, Mates D, Bencko V, Foretova L, Janout V, Chen C, Goodman G, Field JK, Liloglou T, Xinarianos G, Cassidy A, McLaughlin J, Liu G, Narod S, Krokan HE, Skorpen F, Elvestad MB, Hveem K, Vatten L, Linseisen J, Clavel-Chapelon F, Vineis P, Bueno-de-Mesquita HB, Lund E, Martinez C, Bingham S, Rasmuson T, Hainaut P, Riboli E, Ahrens W, Benhamou S, Lagiou P, Trichopoulos D, Holcátová I, Merletti F, Kjaerheim K, Agudo A, Macfarlane G, Talamini R, Simonato L, Lowry R, Conway DI, Znaor A, Healy C, Zelenika D, Boland A, Delepine M, Foglio M, Lechner D, Matsuda F, Blanche H, Gut I, Heath S, Lathrop M, Brennan P.: A susceptibility locus for lung cancer maps to nicotinic acetylcholine receptor subunit genes on 15q25. Nature. 2008 Apr 3;452(7187):633-7. Hung RJ, McKay JD, Gaborieau V, Boffetta P, Hashibe M, Zaridze D, Mukeria A, Szeszenia-Dabrowska N, Lissowska J, Rudnai P, Fabianova E, Mates D, Bencko V, Foretova L, Janout V, Chen C, Goodman G, Field JK, Liloglou T, Xinarianos G,

Cassidy A, McLaughlin J, Liu G, Narod S, Krokan HE, Skorpen F, Elvestad MB, Hveem K, Vatten L, Linseisen J, Clavel-Chapelon F, Vineis P, Bueno-de-Mesquita HB, Lund E, Martinez C, Bingham S, Rasmuson T, Hainaut P, Riboli E, Ahrens W, Benhamou S, Lagiou P, Trichopoulos D, Holcátová I, Merletti F, Kjaerheim K, Agudo A, Macfarlane G, Talamini R, Simonato L, Lowry R, Conway DI, Znaor A, Healy C, Zelenika D, Boland A, Delepine M, Foglio M, Lechner D, Matsuda F, Blanche H, Gut I, Heath S, Lathrop M, Brennan P.: A susceptibility locus for lung cancer maps to nicotinic acetylcholine receptor subunit genes on 15q25. Nature. 2008 Apr 3;452(7187):633-7. Kiemeney LA, Thorlacius S, Sulem P, Geller F, Aben KH, Stacey SN, Gudmundsson J, Jakobsdottir M, Bergthorsson JT, Sigurdsson A, Blondal T, Witjes JA, Vermeulen SH, Hulsbergen-van de Kaa CA,Swinkels DW, Ploeg M, Cornel EB, Vergunst H, Thorgeirsson TE, Gudbjartsson D, Gudjonsson SA, Thorleifsson G, Kristinsson KT, Mouy M, Snorradottir S, Placidi D, Campagna M, Arici C, Koppova K, Gurzau1 E, Rudnai P, Kellen E, Polidoro S, Guarrera S, Sacerdote C, Sanchez M, Saez B, Valdivia G, Ryk C, de Verdier P, Lindblom A, Golka K, Bishop DT, Knowles MA, Nikulasson S, Petursdottir V, Jonsson E, Geirsson G, Kristjansson B, Mayordomo JI, Steineck G, Porru S, Buntinx F, Zeegers MP, Fletcher T, Kumar R, Matullo G, Vineis P, Kiltie AE, Gulcher JR, Thorsteinsdottir U, Kong A, Rafnar T & Stefansson K: Sequence variant on 8q24 confers susceptibility to urinary bladder cancer. Nature Genetics 2008; doi:10.1038/ng.229

Kumar R, Rudnai P, Gurzau E, Koppova K, Scherer D: MC1R variants associated susceptibility to basal cell carcinoma of skin: Interaction with host factors and XRCC3 polymorphism. Centr Europ J Occup Environ Med. 14(1):53, 2008

Lee YC, Boffetta P, Sturgis EM, Wei Q, Zhang ZF, Muscat J, Lazarus P, Matos E, Hayes RB, Winn DM, Zaridze D, Wünsch-Filho V, Eluf-Neto J, Koifman S, Mates D,

Curado MP, Menezes A, Fernandez L, Daudt AW, Szeszenia-Dabrowska N, Fabianova E, Rudnai P, Ferro G, Berthiller J, Brennan P, Hashibe M.: Involuntary smoking and head and neck cancer risk: pooled analysis in the international head and neck cancer epidemiology consortium. Cancer Epidemiol Biomarkers Prev. 2008 Aug;17(8):1974-81. McKay JD, Hashibe M, Hung RJ, Wakefield J, Gaborieau V, Szeszenia-Dabrowska N, Zaridze D, Lissowska J, Rudnai P, Fabianova E, Mates D, Foretova L, Janout V, Bencko V, Chabrier A, Hall J, Boffetta P, Canzian F, Brennan P.: Sequence variants

http://www.ncbi.nlm.nih.gov/sites/entrez?Db=pubmed&Cmd=Search&Term=%22Hung%20RJ%22%5BAuthor%5D&itool=EntrezSystem2.PEntrez.Pubmed.Pubmed_ResultsPanel.Pubmed_DiscoveryPanel.Pubmed_RVAbstractPlus

http://www.ncbi.nlm.nih.gov/sites/entrez?Db=pubmed&Cmd=Search&Term=%22McKay%20JD%22%5BAuthor%5D&itool=EntrezSystem2.PEntrez.Pubmed.Pubmed_ResultsPanel.Pubmed_DiscoveryPanel.Pubmed_RVAbstractPlus

http://www.ncbi.nlm.nih.gov/sites/entrez?Db=pubmed&Cmd=Search&Term=%22Gaborieau%20V%22%5BAuthor%5D&itool=EntrezSystem2.PEntrez.Pubmed.Pubmed_ResultsPanel.Pubmed_DiscoveryPanel.Pubmed_RVAbstractPlus

http://www.ncbi.nlm.nih.gov/sites/entrez?Db=pubmed&Cmd=Search&Term=%22Boffetta%20P%22%5BAuthor%5D&itool=EntrezSystem2.PEntrez.Pubmed.Pubmed_ResultsPanel.Pubmed_DiscoveryPanel.Pubmed_RVAbstractPlus

http://www.ncbi.nlm.nih.gov/sites/entrez?Db=pubmed&Cmd=Search&Term=%22Hashibe%20M%22%5BAuthor%5D&itool=EntrezSystem2.PEntrez.Pubmed.Pubmed_ResultsPanel.Pubmed_DiscoveryPanel.Pubmed_RVAbstractPlus

http://www.ncbi.nlm.nih.gov/sites/entrez?Db=pubmed&Cmd=Search&Term=%22Zaridze%20D%22%5BAuthor%5D&itool=EntrezSystem2.PEntrez.Pubmed.Pubmed_ResultsPanel.Pubmed_DiscoveryPanel.Pubmed_RVAbstractPlus

http://www.ncbi.nlm.nih.gov/sites/entrez?Db=pubmed&Cmd=Search&Term=%22Mukeria%20A%22%5BAuthor%5D&itool=EntrezSystem2.PEntrez.Pubmed.Pubmed_ResultsPanel.Pubmed_DiscoveryPanel.Pubmed_RVAbstractPlus

http://www.ncbi.nlm.nih.gov/sites/entrez?Db=pubmed&Cmd=Search&Term=%22Szeszenia-Dabrowska%20N%22%5BAuthor%5D&itool=EntrezSystem2.PEntrez.Pubmed.Pubmed_ResultsPanel.Pubmed_DiscoveryPanel.Pubmed_RVAbstractPlus

http://www.ncbi.nlm.nih.gov/sites/entrez?Db=pubmed&Cmd=Search&Term=%22Lissowska%20J%22%5BAuthor%5D&itool=EntrezSystem2.PEntrez.Pubmed.Pubmed_ResultsPanel.Pubmed_DiscoveryPanel.Pubmed_RVAbstractPlus

http://www.ncbi.nlm.nih.gov/sites/entrez?Db=pubmed&Cmd=Search&Term=%22Rudnai%20P%22%5BAuthor%5D&itool=EntrezSystem2.PEntrez.Pubmed.Pubmed_ResultsPanel.Pubmed_DiscoveryPanel.Pubmed_RVAbstractPlus

http://www.ncbi.nlm.nih.gov/sites/entrez?Db=pubmed&Cmd=Search&Term=%22Fabianova%20E%22%5BAuthor%5D&itool=EntrezSystem2.PEntrez.Pubmed.Pubmed_ResultsPanel.Pubmed_DiscoveryPanel.Pubmed_RVAbstractPlus

http://www.ncbi.nlm.nih.gov/sites/entrez?Db=pubmed&Cmd=Search&Term=%22Mates%20D%22%5BAuthor%5D&itool=EntrezSystem2.PEntrez.Pubmed.Pubmed_ResultsPanel.Pubmed_DiscoveryPanel.Pubmed_RVAbstractPlus

http://www.ncbi.nlm.nih.gov/sites/entrez?Db=pubmed&Cmd=Search&Term=%22Bencko%20V%22%5BAuthor%5D&itool=EntrezSystem2.PEntrez.Pubmed.Pubmed_ResultsPanel.Pubmed_DiscoveryPanel.Pubmed_RVAbstractPlus

http://www.ncbi.nlm.nih.gov/sites/entrez?Db=pubmed&Cmd=Search&Term=%22Foretova%20L%22%5BAuthor%5D&itool=EntrezSystem2.PEntrez.Pubmed.Pubmed_ResultsPanel.Pubmed_DiscoveryPanel.Pubmed_RVAbstractPlus

http://www.ncbi.nlm.nih.gov/sites/entrez?Db=pubmed&Cmd=Search&Term=%22Janout%20V%22%5BAuthor%5D&itool=EntrezSystem2.PEntrez.Pubmed.Pubmed_ResultsPanel.Pubmed_DiscoveryPanel.Pubmed_RVAbstractPlus

http://www.ncbi.nlm.nih.gov/sites/entrez?Db=pubmed&Cmd=Search&Term=%22Chen%20C%22%5BAuthor%5D&itool=EntrezSystem2.PEntrez.Pubmed.Pubmed_ResultsPanel.Pubmed_DiscoveryPanel.Pubmed_RVAbstractPlus

http://www.ncbi.nlm.nih.gov/sites/entrez?Db=pubmed&Cmd=Search&Term=%22Goodman%20G%22%5BAuthor%5D&itool=EntrezSystem2.PEntrez.Pubmed.Pubmed_ResultsPanel.Pubmed_DiscoveryPanel.Pubmed_RVAbstractPlus

http://www.ncbi.nlm.nih.gov/sites/entrez?Db=pubmed&Cmd=Search&Term=%22Field%20JK%22%5BAuthor%5D&itool=EntrezSystem2.PEntrez.Pubmed.Pubmed_ResultsPanel.Pubmed_DiscoveryPanel.Pubmed_RVAbstractPlus

http://www.ncbi.nlm.nih.gov/sites/entrez?Db=pubmed&Cmd=Search&Term=%22Liloglou%20T%22%5BAuthor%5D&itool=EntrezSystem2.PEntrez.Pubmed.Pubmed_ResultsPanel.Pubmed_DiscoveryPanel.Pubmed_RVAbstractPlus

http://www.ncbi.nlm.nih.gov/sites/entrez?Db=pubmed&Cmd=Search&Term=%22Xinarianos%20G%22%5BAuthor%5D&itool=EntrezSystem2.PEntrez.Pubmed.Pubmed_ResultsPanel.Pubmed_DiscoveryPanel.Pubmed_RVAbstractPlus

http://www.ncbi.nlm.nih.gov/sites/entrez?Db=pubmed&Cmd=Search&Term=%22Cassidy%20A%22%5BAuthor%5D&itool=EntrezSystem2.PEntrez.Pubmed.Pubmed_ResultsPanel.Pubmed_DiscoveryPanel.Pubmed_RVAbstractPlus

http://www.ncbi.nlm.nih.gov/sites/entrez?Db=pubmed&Cmd=Search&Term=%22McLaughlin%20J%22%5BAuthor%5D&itool=EntrezSystem2.PEntrez.Pubmed.Pubmed_ResultsPanel.Pubmed_DiscoveryPanel.Pubmed_RVAbstractPlus

http://www.ncbi.nlm.nih.gov/sites/entrez?Db=pubmed&Cmd=Search&Term=%22Liu%20G%22%5BAuthor%5D&itool=EntrezSystem2.PEntrez.Pubmed.Pubmed_ResultsPanel.Pubmed_DiscoveryPanel.Pubmed_RVAbstractPlus

http://www.ncbi.nlm.nih.gov/sites/entrez?Db=pubmed&Cmd=Search&Term=%22Narod%20S%22%5BAuthor%5D&itool=EntrezSystem2.PEntrez.Pubmed.Pubmed_ResultsPanel.Pubmed_DiscoveryPanel.Pubmed_RVAbstractPlus

http://www.ncbi.nlm.nih.gov/sites/entrez?Db=pubmed&Cmd=Search&Term=%22Krokan%20HE%22%5BAuthor%5D&itool=EntrezSystem2.PEntrez.Pubmed.Pubmed_ResultsPanel.Pubmed_DiscoveryPanel.Pubmed_RVAbstractPlus

http://www.ncbi.nlm.nih.gov/sites/entrez?Db=pubmed&Cmd=Search&Term=%22Skorpen%20F%22%5BAuthor%5D&itool=EntrezSystem2.PEntrez.Pubmed.Pubmed_ResultsPanel.Pubmed_DiscoveryPanel.Pubmed_RVAbstractPlus

http://www.ncbi.nlm.nih.gov/sites/entrez?Db=pubmed&Cmd=Search&Term=%22Elvestad%20MB%22%5BAuthor%5D&itool=EntrezSystem2.PEntrez.Pubmed.Pubmed_ResultsPanel.Pubmed_DiscoveryPanel.Pubmed_RVAbstractPlus

http://www.ncbi.nlm.nih.gov/sites/entrez?Db=pubmed&Cmd=Search&Term=%22Hveem%20K%22%5BAuthor%5D&itool=EntrezSystem2.PEntrez.Pubmed.Pubmed_ResultsPanel.Pubmed_DiscoveryPanel.Pubmed_RVAbstractPlus

http://www.ncbi.nlm.nih.gov/sites/entrez?Db=pubmed&Cmd=Search&Term=%22Vatten%20L%22%5BAuthor%5D&itool=EntrezSystem2.PEntrez.Pubmed.Pubmed_ResultsPanel.Pubmed_DiscoveryPanel.Pubmed_RVAbstractPlus

http://www.ncbi.nlm.nih.gov/sites/entrez?Db=pubmed&Cmd=Search&Term=%22Linseisen%20J%22%5BAuthor%5D&itool=EntrezSystem2.PEntrez.Pubmed.Pubmed_ResultsPanel.Pubmed_DiscoveryPanel.Pubmed_RVAbstractPlus

http://www.ncbi.nlm.nih.gov/sites/entrez?Db=pubmed&Cmd=Search&Term=%22Clavel-Chapelon%20F%22%5BAuthor%5D&itool=EntrezSystem2.PEntrez.Pubmed.Pubmed_ResultsPanel.Pubmed_DiscoveryPanel.Pubmed_RVAbstractPlus

http://www.ncbi.nlm.nih.gov/sites/entrez?Db=pubmed&Cmd=Search&Term=%22Vineis%20P%22%5BAuthor%5D&itool=EntrezSystem2.PEntrez.Pubmed.Pubmed_ResultsPanel.Pubmed_DiscoveryPanel.Pubmed_RVAbstractPlus

http://www.ncbi.nlm.nih.gov/sites/entrez?Db=pubmed&Cmd=Search&Term=%22Bueno-de-Mesquita%20HB%22%5BAuthor%5D&itool=EntrezSystem2.PEntrez.Pubmed.Pubmed_ResultsPanel.Pubmed_DiscoveryPanel.Pubmed_RVAbstractPlus


http://www.ncbi.nlm.nih.gov/sites/entrez?Db=pubmed&Cmd=Search&Term=%22Lund%20E%22%5BAuthor%5D&itool=EntrezSystem2.PEntrez.Pubmed.Pubmed_ResultsPanel.Pubmed_DiscoveryPanel.Pubmed_RVAbstractPlus

http://www.ncbi.nlm.nih.gov/sites/entrez?Db=pubmed&Cmd=Search&Term=%22Martinez%20C%22%5BAuthor%5D&itool=EntrezSystem2.PEntrez.Pubmed.Pubmed_ResultsPanel.Pubmed_DiscoveryPanel.Pubmed_RVAbstractPlus

http://www.ncbi.nlm.nih.gov/sites/entrez?Db=pubmed&Cmd=Search&Term=%22Bingham%20S%22%5BAuthor%5D&itool=EntrezSystem2.PEntrez.Pubmed.Pubmed_ResultsPanel.Pubmed_DiscoveryPanel.Pubmed_RVAbstractPlus

http://www.ncbi.nlm.nih.gov/sites/entrez?Db=pubmed&Cmd=Search&Term=%22Rasmuson%20T%22%5BAuthor%5D&itool=EntrezSystem2.PEntrez.Pubmed.Pubmed_ResultsPanel.Pubmed_DiscoveryPanel.Pubmed_RVAbstractPlus

http://www.ncbi.nlm.nih.gov/sites/entrez?Db=pubmed&Cmd=Search&Term=%22Hainaut%20P%22%5BAuthor%5D&itool=EntrezSystem2.PEntrez.Pubmed.Pubmed_ResultsPanel.Pubmed_DiscoveryPanel.Pubmed_RVAbstractPlus

http://www.ncbi.nlm.nih.gov/sites/entrez?Db=pubmed&Cmd=Search&Term=%22Riboli%20E%22%5BAuthor%5D&itool=EntrezSystem2.PEntrez.Pubmed.Pubmed_ResultsPanel.Pubmed_DiscoveryPanel.Pubmed_RVAbstractPlus

http://www.ncbi.nlm.nih.gov/sites/entrez?Db=pubmed&Cmd=Search&Term=%22Ahrens%20W%22%5BAuthor%5D&itool=EntrezSystem2.PEntrez.Pubmed.Pubmed_ResultsPanel.Pubmed_DiscoveryPanel.Pubmed_RVAbstractPlus

http://www.ncbi.nlm.nih.gov/sites/entrez?Db=pubmed&Cmd=Search&Term=%22Benhamou%20S%22%5BAuthor%5D&itool=EntrezSystem2.PEntrez.Pubmed.Pubmed_ResultsPanel.Pubmed_DiscoveryPanel.Pubmed_RVAbstractPlus

http://www.ncbi.nlm.nih.gov/sites/entrez?Db=pubmed&Cmd=Search&Term=%22Lagiou%20P%22%5BAuthor%5D&itool=EntrezSystem2.PEntrez.Pubmed.Pubmed_ResultsPanel.Pubmed_DiscoveryPanel.Pubmed_RVAbstractPlus

http://www.ncbi.nlm.nih.gov/sites/entrez?Db=pubmed&Cmd=Search&Term=%22Trichopoulos%20D%22%5BAuthor%5D&itool=EntrezSystem2.PEntrez.Pubmed.Pubmed_ResultsPanel.Pubmed_DiscoveryPanel.Pubmed_RVAbstractPlus

http://www.ncbi.nlm.nih.gov/sites/entrez?Db=pubmed&Cmd=Search&Term=%22Holc%C3%A1tov%C3%A1%20I%22%5BAuthor%5D&itool=EntrezSystem2.PEntrez.Pubmed.Pubmed_ResultsPanel.Pubmed_DiscoveryPanel.Pubmed_RVAbstractPlus

http://www.ncbi.nlm.nih.gov/sites/entrez?Db=pubmed&Cmd=Search&Term=%22Merletti%20F%22%5BAuthor%5D&itool=EntrezSystem2.PEntrez.Pubmed.Pubmed_ResultsPanel.Pubmed_DiscoveryPanel.Pubmed_RVAbstractPlus

http://www.ncbi.nlm.nih.gov/sites/entrez?Db=pubmed&Cmd=Search&Term=%22Kjaerheim%20K%22%5BAuthor%5D&itool=EntrezSystem2.PEntrez.Pubmed.Pubmed_ResultsPanel.Pubmed_DiscoveryPanel.Pubmed_RVAbstractPlus

http://www.ncbi.nlm.nih.gov/sites/entrez?Db=pubmed&Cmd=Search&Term=%22Agudo%20A%22%5BAuthor%5D&itool=EntrezSystem2.PEntrez.Pubmed.Pubmed_ResultsPanel.Pubmed_DiscoveryPanel.Pubmed_RVAbstractPlus


http://www.ncbi.nlm.nih.gov/sites/entrez?Db=pubmed&Cmd=Search&Term=%22Macfarlane%20G%22%5BAuthor%5D&itool=EntrezSystem2.PEntrez.Pubmed.Pubmed_ResultsPanel.Pubmed_DiscoveryPanel.Pubmed_RVAbstractPlus

http://www.ncbi.nlm.nih.gov/sites/entrez?Db=pubmed&Cmd=Search&Term=%22Talamini%20R%22%5BAuthor%5D&itool=EntrezSystem2.PEntrez.Pubmed.Pubmed_ResultsPanel.Pubmed_DiscoveryPanel.Pubmed_RVAbstractPlus

http://www.ncbi.nlm.nih.gov/sites/entrez?Db=pubmed&Cmd=Search&Term=%22Simonato%20L%22%5BAuthor%5D&itool=EntrezSystem2.PEntrez.Pubmed.Pubmed_ResultsPanel.Pubmed_DiscoveryPanel.Pubmed_RVAbstractPlus

http://www.ncbi.nlm.nih.gov/sites/entrez?Db=pubmed&Cmd=Search&Term=%22Lowry%20R%22%5BAuthor%5D&itool=EntrezSystem2.PEntrez.Pubmed.Pubmed_ResultsPanel.Pubmed_DiscoveryPanel.Pubmed_RVAbstractPlus

http://www.ncbi.nlm.nih.gov/sites/entrez?Db=pubmed&Cmd=Search&Term=%22Conway%20DI%22%5BAuthor%5D&itool=EntrezSystem2.PEntrez.Pubmed.Pubmed_ResultsPanel.Pubmed_DiscoveryPanel.Pubmed_RVAbstractPlus

http://www.ncbi.nlm.nih.gov/sites/entrez?Db=pubmed&Cmd=Search&Term=%22Znaor%20A%22%5BAuthor%5D&itool=EntrezSystem2.PEntrez.Pubmed.Pubmed_ResultsPanel.Pubmed_DiscoveryPanel.Pubmed_RVAbstractPlus

http://www.ncbi.nlm.nih.gov/sites/entrez?Db=pubmed&Cmd=Search&Term=%22Healy%20C%22%5BAuthor%5D&itool=EntrezSystem2.PEntrez.Pubmed.Pubmed_ResultsPanel.Pubmed_DiscoveryPanel.Pubmed_RVAbstractPlus

http://www.ncbi.nlm.nih.gov/sites/entrez?Db=pubmed&Cmd=Search&Term=%22Zelenika%20D%22%5BAuthor%5D&itool=EntrezSystem2.PEntrez.Pubmed.Pubmed_ResultsPanel.Pubmed_DiscoveryPanel.Pubmed_RVAbstractPlus

http://www.ncbi.nlm.nih.gov/sites/entrez?Db=pubmed&Cmd=Search&Term=%22Boland%20A%22%5BAuthor%5D&itool=EntrezSystem2.PEntrez.Pubmed.Pubmed_ResultsPanel.Pubmed_DiscoveryPanel.Pubmed_RVAbstractPlus

http://www.ncbi.nlm.nih.gov/sites/entrez?Db=pubmed&Cmd=Search&Term=%22Delepine%20M%22%5BAuthor%5D&itool=EntrezSystem2.PEntrez.Pubmed.Pubmed_ResultsPanel.Pubmed_DiscoveryPanel.Pubmed_RVAbstractPlus

http://www.ncbi.nlm.nih.gov/sites/entrez?Db=pubmed&Cmd=Search&Term=%22Foglio%20M%22%5BAuthor%5D&itool=EntrezSystem2.PEntrez.Pubmed.Pubmed_ResultsPanel.Pubmed_DiscoveryPanel.Pubmed_RVAbstractPlus

http://www.ncbi.nlm.nih.gov/sites/entrez?Db=pubmed&Cmd=Search&Term=%22Lechner%20D%22%5BAuthor%5D&itool=EntrezSystem2.PEntrez.Pubmed.Pubmed_ResultsPanel.Pubmed_DiscoveryPanel.Pubmed_RVAbstractPlus

http://www.ncbi.nlm.nih.gov/sites/entrez?Db=pubmed&Cmd=Search&Term=%22Matsuda%20F%22%5BAuthor%5D&itool=EntrezSystem2.PEntrez.Pubmed.Pubmed_ResultsPanel.Pubmed_DiscoveryPanel.Pubmed_RVAbstractPlus

http://www.ncbi.nlm.nih.gov/sites/entrez?Db=pubmed&Cmd=Search&Term=%22Blanche%20H%22%5BAuthor%5D&itool=EntrezSystem2.PEntrez.Pubmed.Pubmed_ResultsPanel.Pubmed_DiscoveryPanel.Pubmed_RVAbstractPlus

http://www.ncbi.nlm.nih.gov/sites/entrez?Db=pubmed&Cmd=Search&Term=%22Gut%20I%22%5BAuthor%5D&itool=EntrezSystem2.PEntrez.Pubmed.Pubmed_ResultsPanel.Pubmed_DiscoveryPanel.Pubmed_RVAbstractPlus


http://www.ncbi.nlm.nih.gov/sites/entrez?Db=pubmed&Cmd=Search&Term=%22Heath%20S%22%5BAuthor%5D&itool=EntrezSystem2.PEntrez.Pubmed.Pubmed_ResultsPanel.Pubmed_DiscoveryPanel.Pubmed_RVAbstractPlus

http://www.ncbi.nlm.nih.gov/sites/entrez?Db=pubmed&Cmd=Search&Term=%22Lathrop%20M%22%5BAuthor%5D&itool=EntrezSystem2.PEntrez.Pubmed.Pubmed_ResultsPanel.Pubmed_DiscoveryPanel.Pubmed_RVAbstractPlus

http://www.ncbi.nlm.nih.gov/sites/entrez?Db=pubmed&Cmd=Search&Term=%22Brennan%20P%22%5BAuthor%5D&itool=EntrezSystem2.PEntrez.Pubmed.Pubmed_ResultsPanel.Pubmed_DiscoveryPanel.Pubmed_RVAbstractPlus

http://www.ncbi.nlm.nih.gov/sites/entrez?Db=pubmed&Cmd=Search&Term=%22Hung%20RJ%22%5BAuthor%5D&itool=EntrezSystem2.PEntrez.Pubmed.Pubmed_ResultsPanel.Pubmed_DiscoveryPanel.Pubmed_RVAbstractPlus

http://www.ncbi.nlm.nih.gov/sites/entrez?Db=pubmed&Cmd=Search&Term=%22McKay%20JD%22%5BAuthor%5D&itool=EntrezSystem2.PEntrez.Pubmed.Pubmed_ResultsPanel.Pubmed_DiscoveryPanel.Pubmed_RVAbstractPlus

http://www.ncbi.nlm.nih.gov/sites/entrez?Db=pubmed&Cmd=Search&Term=%22Gaborieau%20V%22%5BAuthor%5D&itool=EntrezSystem2.PEntrez.Pubmed.Pubmed_ResultsPanel.Pubmed_DiscoveryPanel.Pubmed_RVAbstractPlus




http://www.ncbi.nlm.nih.gov/sites/entrez?Db=pubmed&Cmd=Search&Term=%22Mukeria%20A%22%5BAuthor%5D&itool=EntrezSystem2.PEntrez.Pubmed.Pubmed_ResultsPanel.Pubmed_DiscoveryPanel.Pubmed_RVAbstractPlus






http://www.ncbi.nlm.nih.gov/sites/entrez?Db=pubmed&Cmd=Search&Term=%22Bencko%20V%22%5BAuthor%5D&itool=EntrezSystem2.PEntrez.Pubmed.Pubmed_ResultsPanel.Pubmed_DiscoveryPanel.Pubmed_RVAbstractPlus

http://www.ncbi.nlm.nih.gov/sites/entrez?Db=pubmed&Cmd=Search&Term=%22Foretova%20L%22%5BAuthor%5D&itool=EntrezSystem2.PEntrez.Pubmed.Pubmed_ResultsPanel.Pubmed_DiscoveryPanel.Pubmed_RVAbstractPlus


http://www.ncbi.nlm.nih.gov/sites/entrez?Db=pubmed&Cmd=Search&Term=%22Chen%20C%22%5BAuthor%5D&itool=EntrezSystem2.PEntrez.Pubmed.Pubmed_ResultsPanel.Pubmed_DiscoveryPanel.Pubmed_RVAbstractPlus

http://www.ncbi.nlm.nih.gov/sites/entrez?Db=pubmed&Cmd=Search&Term=%22Goodman%20G%22%5BAuthor%5D&itool=EntrezSystem2.PEntrez.Pubmed.Pubmed_ResultsPanel.Pubmed_DiscoveryPanel.Pubmed_RVAbstractPlus

http://www.ncbi.nlm.nih.gov/sites/entrez?Db=pubmed&Cmd=Search&Term=%22Field%20JK%22%5BAuthor%5D&itool=EntrezSystem2.PEntrez.Pubmed.Pubmed_ResultsPanel.Pubmed_DiscoveryPanel.Pubmed_RVAbstractPlus

http://www.ncbi.nlm.nih.gov/sites/entrez?Db=pubmed&Cmd=Search&Term=%22Liloglou%20T%22%5BAuthor%5D&itool=EntrezSystem2.PEntrez.Pubmed.Pubmed_ResultsPanel.Pubmed_DiscoveryPanel.Pubmed_RVAbstractPlus

http://www.ncbi.nlm.nih.gov/sites/entrez?Db=pubmed&Cmd=Search&Term=%22Xinarianos%20G%22%5BAuthor%5D&itool=EntrezSystem2.PEntrez.Pubmed.Pubmed_ResultsPanel.Pubmed_DiscoveryPanel.Pubmed_RVAbstractPlus

http://www.ncbi.nlm.nih.gov/sites/entrez?Db=pubmed&Cmd=Search&Term=%22Cassidy%20A%22%5BAuthor%5D&itool=EntrezSystem2.PEntrez.Pubmed.Pubmed_ResultsPanel.Pubmed_DiscoveryPanel.Pubmed_RVAbstractPlus

http://www.ncbi.nlm.nih.gov/sites/entrez?Db=pubmed&Cmd=Search&Term=%22McLaughlin%20J%22%5BAuthor%5D&itool=EntrezSystem2.PEntrez.Pubmed.Pubmed_ResultsPanel.Pubmed_DiscoveryPanel.Pubmed_RVAbstractPlus

http://www.ncbi.nlm.nih.gov/sites/entrez?Db=pubmed&Cmd=Search&Term=%22Liu%20G%22%5BAuthor%5D&itool=EntrezSystem2.PEntrez.Pubmed.Pubmed_ResultsPanel.Pubmed_DiscoveryPanel.Pubmed_RVAbstractPlus

http://www.ncbi.nlm.nih.gov/sites/entrez?Db=pubmed&Cmd=Search&Term=%22Narod%20S%22%5BAuthor%5D&itool=EntrezSystem2.PEntrez.Pubmed.Pubmed_ResultsPanel.Pubmed_DiscoveryPanel.Pubmed_RVAbstractPlus

http://www.ncbi.nlm.nih.gov/sites/entrez?Db=pubmed&Cmd=Search&Term=%22Krokan%20HE%22%5BAuthor%5D&itool=EntrezSystem2.PEntrez.Pubmed.Pubmed_ResultsPanel.Pubmed_DiscoveryPanel.Pubmed_RVAbstractPlus

http://www.ncbi.nlm.nih.gov/sites/entrez?Db=pubmed&Cmd=Search&Term=%22Skorpen%20F%22%5BAuthor%5D&itool=EntrezSystem2.PEntrez.Pubmed.Pubmed_ResultsPanel.Pubmed_DiscoveryPanel.Pubmed_RVAbstractPlus

http://www.ncbi.nlm.nih.gov/sites/entrez?Db=pubmed&Cmd=Search&Term=%22Elvestad%20MB%22%5BAuthor%5D&itool=EntrezSystem2.PEntrez.Pubmed.Pubmed_ResultsPanel.Pubmed_DiscoveryPanel.Pubmed_RVAbstractPlus

http://www.ncbi.nlm.nih.gov/sites/entrez?Db=pubmed&Cmd=Search&Term=%22Hveem%20K%22%5BAuthor%5D&itool=EntrezSystem2.PEntrez.Pubmed.Pubmed_ResultsPanel.Pubmed_DiscoveryPanel.Pubmed_RVAbstractPlus

http://www.ncbi.nlm.nih.gov/sites/entrez?Db=pubmed&Cmd=Search&Term=%22Vatten%20L%22%5BAuthor%5D&itool=EntrezSystem2.PEntrez.Pubmed.Pubmed_ResultsPanel.Pubmed_DiscoveryPanel.Pubmed_RVAbstractPlus

http://www.ncbi.nlm.nih.gov/sites/entrez?Db=pubmed&Cmd=Search&Term=%22Linseisen%20J%22%5BAuthor%5D&itool=EntrezSystem2.PEntrez.Pubmed.Pubmed_ResultsPanel.Pubmed_DiscoveryPanel.Pubmed_RVAbstractPlus

http://www.ncbi.nlm.nih.gov/sites/entrez?Db=pubmed&Cmd=Search&Term=%22Clavel-Chapelon%20F%22%5BAuthor%5D&itool=EntrezSystem2.PEntrez.Pubmed.Pubmed_ResultsPanel.Pubmed_DiscoveryPanel.Pubmed_RVAbstractPlus

http://www.ncbi.nlm.nih.gov/sites/entrez?Db=pubmed&Cmd=Search&Term=%22Vineis%20P%22%5BAuthor%5D&itool=EntrezSystem2.PEntrez.Pubmed.Pubmed_ResultsPanel.Pubmed_DiscoveryPanel.Pubmed_RVAbstractPlus



http://www.ncbi.nlm.nih.gov/sites/entrez?Db=pubmed&Cmd=Search&Term=%22Lund%20E%22%5BAuthor%5D&itool=EntrezSystem2.PEntrez.Pubmed.Pubmed_ResultsPanel.Pubmed_DiscoveryPanel.Pubmed_RVAbstractPlus

http://www.ncbi.nlm.nih.gov/sites/entrez?Db=pubmed&Cmd=Search&Term=%22Martinez%20C%22%5BAuthor%5D&itool=EntrezSystem2.PEntrez.Pubmed.Pubmed_ResultsPanel.Pubmed_DiscoveryPanel.Pubmed_RVAbstractPlus

http://www.ncbi.nlm.nih.gov/sites/entrez?Db=pubmed&Cmd=Search&Term=%22Bingham%20S%22%5BAuthor%5D&itool=EntrezSystem2.PEntrez.Pubmed.Pubmed_ResultsPanel.Pubmed_DiscoveryPanel.Pubmed_RVAbstractPlus

http://www.ncbi.nlm.nih.gov/sites/entrez?Db=pubmed&Cmd=Search&Term=%22Rasmuson%20T%22%5BAuthor%5D&itool=EntrezSystem2.PEntrez.Pubmed.Pubmed_ResultsPanel.Pubmed_DiscoveryPanel.Pubmed_RVAbstractPlus

http://www.ncbi.nlm.nih.gov/sites/entrez?Db=pubmed&Cmd=Search&Term=%22Hainaut%20P%22%5BAuthor%5D&itool=EntrezSystem2.PEntrez.Pubmed.Pubmed_ResultsPanel.Pubmed_DiscoveryPanel.Pubmed_RVAbstractPlus

http://www.ncbi.nlm.nih.gov/sites/entrez?Db=pubmed&Cmd=Search&Term=%22Riboli%20E%22%5BAuthor%5D&itool=EntrezSystem2.PEntrez.Pubmed.Pubmed_ResultsPanel.Pubmed_DiscoveryPanel.Pubmed_RVAbstractPlus

http://www.ncbi.nlm.nih.gov/sites/entrez?Db=pubmed&Cmd=Search&Term=%22Ahrens%20W%22%5BAuthor%5D&itool=EntrezSystem2.PEntrez.Pubmed.Pubmed_ResultsPanel.Pubmed_DiscoveryPanel.Pubmed_RVAbstractPlus

http://www.ncbi.nlm.nih.gov/sites/entrez?Db=pubmed&Cmd=Search&Term=%22Benhamou%20S%22%5BAuthor%5D&itool=EntrezSystem2.PEntrez.Pubmed.Pubmed_ResultsPanel.Pubmed_DiscoveryPanel.Pubmed_RVAbstractPlus

http://www.ncbi.nlm.nih.gov/sites/entrez?Db=pubmed&Cmd=Search&Term=%22Lagiou%20P%22%5BAuthor%5D&itool=EntrezSystem2.PEntrez.Pubmed.Pubmed_ResultsPanel.Pubmed_DiscoveryPanel.Pubmed_RVAbstractPlus

http://www.ncbi.nlm.nih.gov/sites/entrez?Db=pubmed&Cmd=Search&Term=%22Trichopoulos%20D%22%5BAuthor%5D&itool=EntrezSystem2.PEntrez.Pubmed.Pubmed_ResultsPanel.Pubmed_DiscoveryPanel.Pubmed_RVAbstractPlus

http://www.ncbi.nlm.nih.gov/sites/entrez?Db=pubmed&Cmd=Search&Term=%22Holc%C3%A1tov%C3%A1%20I%22%5BAuthor%5D&itool=EntrezSystem2.PEntrez.Pubmed.Pubmed_ResultsPanel.Pubmed_DiscoveryPanel.Pubmed_RVAbstractPlus

http://www.ncbi.nlm.nih.gov/sites/entrez?Db=pubmed&Cmd=Search&Term=%22Merletti%20F%22%5BAuthor%5D&itool=EntrezSystem2.PEntrez.Pubmed.Pubmed_ResultsPanel.Pubmed_DiscoveryPanel.Pubmed_RVAbstractPlus

http://www.ncbi.nlm.nih.gov/sites/entrez?Db=pubmed&Cmd=Search&Term=%22Kjaerheim%20K%22%5BAuthor%5D&itool=EntrezSystem2.PEntrez.Pubmed.Pubmed_ResultsPanel.Pubmed_DiscoveryPanel.Pubmed_RVAbstractPlus



http://www.ncbi.nlm.nih.gov/sites/entrez?Db=pubmed&Cmd=Search&Term=%22Macfarlane%20G%22%5BAuthor%5D&itool=EntrezSystem2.PEntrez.Pubmed.Pubmed_ResultsPanel.Pubmed_DiscoveryPanel.Pubmed_RVAbstractPlus


http://www.ncbi.nlm.nih.gov/sites/entrez?Db=pubmed&Cmd=Search&Term=%22Simonato%20L%22%5BAuthor%5D&itool=EntrezSystem2.PEntrez.Pubmed.Pubmed_ResultsPanel.Pubmed_DiscoveryPanel.Pubmed_RVAbstractPlus

http://www.ncbi.nlm.nih.gov/sites/entrez?Db=pubmed&Cmd=Search&Term=%22Lowry%20R%22%5BAuthor%5D&itool=EntrezSystem2.PEntrez.Pubmed.Pubmed_ResultsPanel.Pubmed_DiscoveryPanel.Pubmed_RVAbstractPlus

http://www.ncbi.nlm.nih.gov/sites/entrez?Db=pubmed&Cmd=Search&Term=%22Conway%20DI%22%5BAuthor%5D&itool=EntrezSystem2.PEntrez.Pubmed.Pubmed_ResultsPanel.Pubmed_DiscoveryPanel.Pubmed_RVAbstractPlus

http://www.ncbi.nlm.nih.gov/sites/entrez?Db=pubmed&Cmd=Search&Term=%22Znaor%20A%22%5BAuthor%5D&itool=EntrezSystem2.PEntrez.Pubmed.Pubmed_ResultsPanel.Pubmed_DiscoveryPanel.Pubmed_RVAbstractPlus

http://www.ncbi.nlm.nih.gov/sites/entrez?Db=pubmed&Cmd=Search&Term=%22Healy%20C%22%5BAuthor%5D&itool=EntrezSystem2.PEntrez.Pubmed.Pubmed_ResultsPanel.Pubmed_DiscoveryPanel.Pubmed_RVAbstractPlus

http://www.ncbi.nlm.nih.gov/sites/entrez?Db=pubmed&Cmd=Search&Term=%22Zelenika%20D%22%5BAuthor%5D&itool=EntrezSystem2.PEntrez.Pubmed.Pubmed_ResultsPanel.Pubmed_DiscoveryPanel.Pubmed_RVAbstractPlus

http://www.ncbi.nlm.nih.gov/sites/entrez?Db=pubmed&Cmd=Search&Term=%22Boland%20A%22%5BAuthor%5D&itool=EntrezSystem2.PEntrez.Pubmed.Pubmed_ResultsPanel.Pubmed_DiscoveryPanel.Pubmed_RVAbstractPlus

http://www.ncbi.nlm.nih.gov/sites/entrez?Db=pubmed&Cmd=Search&Term=%22Delepine%20M%22%5BAuthor%5D&itool=EntrezSystem2.PEntrez.Pubmed.Pubmed_ResultsPanel.Pubmed_DiscoveryPanel.Pubmed_RVAbstractPlus

http://www.ncbi.nlm.nih.gov/sites/entrez?Db=pubmed&Cmd=Search&Term=%22Foglio%20M%22%5BAuthor%5D&itool=EntrezSystem2.PEntrez.Pubmed.Pubmed_ResultsPanel.Pubmed_DiscoveryPanel.Pubmed_RVAbstractPlus

http://www.ncbi.nlm.nih.gov/sites/entrez?Db=pubmed&Cmd=Search&Term=%22Lechner%20D%22%5BAuthor%5D&itool=EntrezSystem2.PEntrez.Pubmed.Pubmed_ResultsPanel.Pubmed_DiscoveryPanel.Pubmed_RVAbstractPlus

http://www.ncbi.nlm.nih.gov/sites/entrez?Db=pubmed&Cmd=Search&Term=%22Matsuda%20F%22%5BAuthor%5D&itool=EntrezSystem2.PEntrez.Pubmed.Pubmed_ResultsPanel.Pubmed_DiscoveryPanel.Pubmed_RVAbstractPlus

http://www.ncbi.nlm.nih.gov/sites/entrez?Db=pubmed&Cmd=Search&Term=%22Blanche%20H%22%5BAuthor%5D&itool=EntrezSystem2.PEntrez.Pubmed.Pubmed_ResultsPanel.Pubmed_DiscoveryPanel.Pubmed_RVAbstractPlus



http://www.ncbi.nlm.nih.gov/sites/entrez?Db=pubmed&Cmd=Search&Term=%22Heath%20S%22%5BAuthor%5D&itool=EntrezSystem2.PEntrez.Pubmed.Pubmed_ResultsPanel.Pubmed_DiscoveryPanel.Pubmed_RVAbstractPlus

http://www.ncbi.nlm.nih.gov/sites/entrez?Db=pubmed&Cmd=Search&Term=%22Lathrop%20M%22%5BAuthor%5D&itool=EntrezSystem2.PEntrez.Pubmed.Pubmed_ResultsPanel.Pubmed_DiscoveryPanel.Pubmed_RVAbstractPlus


http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/18708387?ordinalpos=1&itool=EntrezSystem2.PEntrez.Pubmed.Pubmed_ResultsPanel.Pubmed_DefaultReportPanel.Pubmed_RVDocSum




http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/18199719?ordinalpos=1&itool=EntrezSystem2.PEntrez.Pubmed.Pubmed_ResultsPanel.Pubmed_RVDocSum



54

of NAT1 and NAT2 and other xenometabolic genes and risk of lung and aerodigestive tract cancers in Central Europe. Cancer Epidemiol Biomarkers Prev. 2008 Jan;17(1):141-7. McKay JD, Hung RJ, Gaborieau V, Boffetta P, Chabrier A, Byrnes G, Zaridze D, Mukeria A, Szeszenia-Dabrowska N, Lissowska J, Rudnai P, Fabianova E, Mates D, Bencko V, Foretova L, Janout V, McLaughlin J, Shepherd F, Montpetit A, Narod S, Krokan HE, Skorpen F, Elvestad MB, Vatten L, Njølstad I, Axelsson T, Chen C, Goodman G, Barnett M, Loomis MM, Lubinski J, Matyjasik J, Lener M, Oszutowska D, Field J, Liloglou T, Xinarianos G, Cassidy A, EPIC Study, Zelenika D, Boland A, Delepine M, Foglio M, Lechner D, Matsuda F, Blanche H, Gut I, Heath S, Lathrop M & Brennan P: Lung cancer susceptibility locus at 5p15.33. Nature Genetics (advanced online, 2 Nov 2008; doi 10.1038/ng.254 Negri E, Boffetta P, Berthiller J, Castellsague X, Curado MP, Maso LD, Daudt AW, Fabianova E, Fernandez L, Wünsch-Filho V, Franceschi S, Hayes RB, Herrero R,

Koifman S, Lazarus P, Lence JJ, Levi F, Mates D, Matos E, Menezes A, Muscat J, Eluf-Neto J, Olshan AF, Rudnai P, Shangina O, Sturgis EM, Szeszenia-Dabrowska N, Talamini R, Wei Q, Winn DM, Zaridze D, Lissowska J, Zhang ZF, Ferro G, Brennan P, La Vecchia C, Hashibe M.: Family history of cancer: Pooled analysis in the International Head and Neck Cancer Epidemiology consortium. Int J Cancer. 2008 Sep 23. [Epub ahead of print] Sapkota A, Hsu CC, Zaridze D, Shangina O, Szeszenia-Dabrowska N, Mates D, Fabiánová E, Rudnai P, Janout V, Holcatova I, Brennan P, Boffetta P, Hashibe M.: Dietary risk factors for squamous cell carcinoma of the upper aerodigestive tract in central and eastern Europe. Cancer Causes Control, 2008 May 30 (Epub ahead of print) Stacey SN, Gudbjartsson DF, Sulem P, Bergthorsson JT, Kumar R, Thorleifsson G, Sigurdsson A, Jakobsdottir M, Sigurgeirsson B, Benediktsdottir KR, Thorisdottir K, Ragnarsson R, Scherer D, Rudnai P, Gurzau E, Koppova K, Höiom V, Botella-Estrada R, Soriano V, Juberías P, Grasa M, Carapeto FJ, Tabuenca P, Gilaberte Y, Gudmundsson J, Thorlacius S, Helgason A, Thorlacius T, Jonasdottir A, Blondal T, Gudjonsson SA, Jonsson GF, Saemundsdottir J, Kristjansson K, Bjornsdottir G, Sveinsdottir SG, Mouy M, Geller F, Nagore E, Mayordomo JI, Hansson J, Rafnar T, Kong A, Olafsson JH, Thorsteinsdottir U, Stefansson K.: Common variants on 1p36 and 1q42 are associated with cutaneous basal cell carcinoma but not with melanoma or pigmentation traits. Nat Genet. 2008 Oct 12. [Epub ahead of print] Ungváry Gy, Rudnai P, Nagy I, Szakmáry É, Morvai V, Virágh Z, Bakacs M, Groszmann M, Molnár I: Ethylene oxide exposure and risk of breast cancer in hospitals: a cross-sectional study in Hungary. Central European Journal of Occupational and Environmental Health 14(2):125-135, (2008) Vaskövi É, EndrődyM, Srauf Zs, Udvardy O, Szabó Z, Rudnai P, Csobod É: Preliminary assessment on indoor air quality in schools – the SEARCH project in Hungary. Centr Europ J Occup Environ Med. 14(1):112-113, 2008

Rudnai T, Varró MJ, Vaskövi É, Hangyáné-Szalkai M, Rudnai P: Associations between air pollution and acute respiratory morbidity in childhood. Centr Europ J Occup Environ Med. 14(1):88-89, 2008

http://www.ncbi.nlm.nih.gov/sites/entrez?Db=pubmed&Cmd=Search&Term=%22Negri%20E%22%5BAuthor%5D&itool=EntrezSystem2.PEntrez.Pubmed.Pubmed_ResultsPanel.Pubmed_DiscoveryPanel.Pubmed_RVAbstractPlus


http://www.ncbi.nlm.nih.gov/sites/entrez?Db=pubmed&Cmd=Search&Term=%22Berthiller%20J%22%5BAuthor%5D&itool=EntrezSystem2.PEntrez.Pubmed.Pubmed_ResultsPanel.Pubmed_DiscoveryPanel.Pubmed_RVAbstractPlus

http://www.ncbi.nlm.nih.gov/sites/entrez?Db=pubmed&Cmd=Search&Term=%22Castellsague%20X%22%5BAuthor%5D&itool=EntrezSystem2.PEntrez.Pubmed.Pubmed_ResultsPanel.Pubmed_DiscoveryPanel.Pubmed_RVAbstractPlus

http://www.ncbi.nlm.nih.gov/sites/entrez?Db=pubmed&Cmd=Search&Term=%22Curado%20MP%22%5BAuthor%5D&itool=EntrezSystem2.PEntrez.Pubmed.Pubmed_ResultsPanel.Pubmed_DiscoveryPanel.Pubmed_RVAbstractPlus

http://www.ncbi.nlm.nih.gov/sites/entrez?Db=pubmed&Cmd=Search&Term=%22Maso%20LD%22%5BAuthor%5D&itool=EntrezSystem2.PEntrez.Pubmed.Pubmed_ResultsPanel.Pubmed_DiscoveryPanel.Pubmed_RVAbstractPlus

http://www.ncbi.nlm.nih.gov/sites/entrez?Db=pubmed&Cmd=Search&Term=%22Daudt%20AW%22%5BAuthor%5D&itool=EntrezSystem2.PEntrez.Pubmed.Pubmed_ResultsPanel.Pubmed_DiscoveryPanel.Pubmed_RVAbstractPlus


http://www.ncbi.nlm.nih.gov/sites/entrez?Db=pubmed&Cmd=Search&Term=%22Fernandez%20L%22%5BAuthor%5D&itool=EntrezSystem2.PEntrez.Pubmed.Pubmed_ResultsPanel.Pubmed_DiscoveryPanel.Pubmed_RVAbstractPlus

http://www.ncbi.nlm.nih.gov/sites/entrez?Db=pubmed&Cmd=Search&Term=%22W%C3%BCnsch-Filho%20V%22%5BAuthor%5D&itool=EntrezSystem2.PEntrez.Pubmed.Pubmed_ResultsPanel.Pubmed_DiscoveryPanel.Pubmed_RVAbstractPlus

http://www.ncbi.nlm.nih.gov/sites/entrez?Db=pubmed&Cmd=Search&Term=%22Franceschi%20S%22%5BAuthor%5D&itool=EntrezSystem2.PEntrez.Pubmed.Pubmed_ResultsPanel.Pubmed_DiscoveryPanel.Pubmed_RVAbstractPlus

http://www.ncbi.nlm.nih.gov/sites/entrez?Db=pubmed&Cmd=Search&Term=%22Hayes%20RB%22%5BAuthor%5D&itool=EntrezSystem2.PEntrez.Pubmed.Pubmed_ResultsPanel.Pubmed_DiscoveryPanel.Pubmed_RVAbstractPlus

http://www.ncbi.nlm.nih.gov/sites/entrez?Db=pubmed&Cmd=Search&Term=%22Herrero%20R%22%5BAuthor%5D&itool=EntrezSystem2.PEntrez.Pubmed.Pubmed_ResultsPanel.Pubmed_DiscoveryPanel.Pubmed_RVAbstractPlus

http://www.ncbi.nlm.nih.gov/sites/entrez?Db=pubmed&Cmd=Search&Term=%22Koifman%20S%22%5BAuthor%5D&itool=EntrezSystem2.PEntrez.Pubmed.Pubmed_ResultsPanel.Pubmed_DiscoveryPanel.Pubmed_RVAbstractPlus

http://www.ncbi.nlm.nih.gov/sites/entrez?Db=pubmed&Cmd=Search&Term=%22Lazarus%20P%22%5BAuthor%5D&itool=EntrezSystem2.PEntrez.Pubmed.Pubmed_ResultsPanel.Pubmed_DiscoveryPanel.Pubmed_RVAbstractPlus

http://www.ncbi.nlm.nih.gov/sites/entrez?Db=pubmed&Cmd=Search&Term=%22Lence%20JJ%22%5BAuthor%5D&itool=EntrezSystem2.PEntrez.Pubmed.Pubmed_ResultsPanel.Pubmed_DiscoveryPanel.Pubmed_RVAbstractPlus

http://www.ncbi.nlm.nih.gov/sites/entrez?Db=pubmed&Cmd=Search&Term=%22Levi%20F%22%5BAuthor%5D&itool=EntrezSystem2.PEntrez.Pubmed.Pubmed_ResultsPanel.Pubmed_DiscoveryPanel.Pubmed_RVAbstractPlus


http://www.ncbi.nlm.nih.gov/sites/entrez?Db=pubmed&Cmd=Search&Term=%22Matos%20E%22%5BAuthor%5D&itool=EntrezSystem2.PEntrez.Pubmed.Pubmed_ResultsPanel.Pubmed_DiscoveryPanel.Pubmed_RVAbstractPlus

http://www.ncbi.nlm.nih.gov/sites/entrez?Db=pubmed&Cmd=Search&Term=%22Menezes%20A%22%5BAuthor%5D&itool=EntrezSystem2.PEntrez.Pubmed.Pubmed_ResultsPanel.Pubmed_DiscoveryPanel.Pubmed_RVAbstractPlus

http://www.ncbi.nlm.nih.gov/sites/entrez?Db=pubmed&Cmd=Search&Term=%22Muscat%20J%22%5BAuthor%5D&itool=EntrezSystem2.PEntrez.Pubmed.Pubmed_ResultsPanel.Pubmed_DiscoveryPanel.Pubmed_RVAbstractPlus

http://www.ncbi.nlm.nih.gov/sites/entrez?Db=pubmed&Cmd=Search&Term=%22Eluf-Neto%20J%22%5BAuthor%5D&itool=EntrezSystem2.PEntrez.Pubmed.Pubmed_ResultsPanel.Pubmed_DiscoveryPanel.Pubmed_RVAbstractPlus

http://www.ncbi.nlm.nih.gov/sites/entrez?Db=pubmed&Cmd=Search&Term=%22Olshan%20AF%22%5BAuthor%5D&itool=EntrezSystem2.PEntrez.Pubmed.Pubmed_ResultsPanel.Pubmed_DiscoveryPanel.Pubmed_RVAbstractPlus


http://www.ncbi.nlm.nih.gov/sites/entrez?Db=pubmed&Cmd=Search&Term=%22Shangina%20O%22%5BAuthor%5D&itool=EntrezSystem2.PEntrez.Pubmed.Pubmed_ResultsPanel.Pubmed_DiscoveryPanel.Pubmed_RVAbstractPlus

http://www.ncbi.nlm.nih.gov/sites/entrez?Db=pubmed&Cmd=Search&Term=%22Sturgis%20EM%22%5BAuthor%5D&itool=EntrezSystem2.PEntrez.Pubmed.Pubmed_ResultsPanel.Pubmed_DiscoveryPanel.Pubmed_RVAbstractPlus




http://www.ncbi.nlm.nih.gov/sites/entrez?Db=pubmed&Cmd=Search&Term=%22Wei%20Q%22%5BAuthor%5D&itool=EntrezSystem2.PEntrez.Pubmed.Pubmed_ResultsPanel.Pubmed_DiscoveryPanel.Pubmed_RVAbstractPlus

http://www.ncbi.nlm.nih.gov/sites/entrez?Db=pubmed&Cmd=Search&Term=%22Winn%20DM%22%5BAuthor%5D&itool=EntrezSystem2.PEntrez.Pubmed.Pubmed_ResultsPanel.Pubmed_DiscoveryPanel.Pubmed_RVAbstractPlus



http://www.ncbi.nlm.nih.gov/sites/entrez?Db=pubmed&Cmd=Search&Term=%22Zhang%20ZF%22%5BAuthor%5D&itool=EntrezSystem2.PEntrez.Pubmed.Pubmed_ResultsPanel.Pubmed_DiscoveryPanel.Pubmed_RVAbstractPlus

http://www.ncbi.nlm.nih.gov/sites/entrez?Db=pubmed&Cmd=Search&Term=%22Ferro%20G%22%5BAuthor%5D&itool=EntrezSystem2.PEntrez.Pubmed.Pubmed_ResultsPanel.Pubmed_DiscoveryPanel.Pubmed_RVAbstractPlus


http://www.ncbi.nlm.nih.gov/sites/entrez?Db=pubmed&Cmd=Search&Term=%22La%20Vecchia%20C%22%5BAuthor%5D&itool=EntrezSystem2.PEntrez.Pubmed.Pubmed_ResultsPanel.Pubmed_DiscoveryPanel.Pubmed_RVAbstractPlus


http://www.ncbi.nlm.nih.gov/sites/entrez?Db=pubmed&Cmd=Search&Term=%22Sapkota%20A%22%5BAuthor%5D&itool=EntrezSystem2.PEntrez.Pubmed.Pubmed_ResultsPanel.Pubmed_DiscoveryPanel.Pubmed_RVAbstractPlus

http://www.ncbi.nlm.nih.gov/sites/entrez?Db=pubmed&Cmd=Search&Term=%22Hsu%20CC%22%5BAuthor%5D&itool=EntrezSystem2.PEntrez.Pubmed.Pubmed_ResultsPanel.Pubmed_DiscoveryPanel.Pubmed_RVAbstractPlus


http://www.ncbi.nlm.nih.gov/sites/entrez?Db=pubmed&Cmd=Search&Term=%22Shangina%20O%22%5BAuthor%5D&itool=EntrezSystem2.PEntrez.Pubmed.Pubmed_ResultsPanel.Pubmed_DiscoveryPanel.Pubmed_RVAbstractPlus



http://www.ncbi.nlm.nih.gov/sites/entrez?Db=pubmed&Cmd=Search&Term=%22Fabi%C3%A1nov%C3%A1%20E%22%5BAuthor%5D&itool=EntrezSystem2.PEntrez.Pubmed.Pubmed_ResultsPanel.Pubmed_DiscoveryPanel.Pubmed_RVAbstractPlus



http://www.ncbi.nlm.nih.gov/sites/entrez?Db=pubmed&Cmd=Search&Term=%22Holcatova%20I%22%5BAuthor%5D&itool=EntrezSystem2.PEntrez.Pubmed.Pubmed_ResultsPanel.Pubmed_DiscoveryPanel.Pubmed_RVAbstractPlus












55


Rudnai P, Varró MJ, Mácsik A, Szabó E, Bényi M: Asthma and allergy among school children and their housing environment. CD Rom Proceedings of the 5th Warwick Healthy Housing Conference, The University of Warwick, Coventry, UK, 17-19 March 2008.

Vállalkozási tevékenység

Vállalkozási tevékenység keretében 2 környezetegészségügyi hatásvizsgálat környezet-epidemiológiai fejezetét dolgozták ki.

Összeállította:Dr. Rudnai Péter osztályvezető

56

Molekuláris Környezetepidemiológiai Osztály


A Molekuláris Környezet-epidemiológiai Osztály a klasszikus környezet-epidemiológia alapjain korszerű biokémiai és molekuláris biológiai laboratóriumi módszerekkel vizsgálja a testidegen vegyületeknek való kitettséget (expozíciót) az emberi szervezetben. Fő tevékenységi területe a DNS károsító, genotoxikus expozíció biomarkereinek a kutatása, módszerfejlesztése és gyakorlati alkalmazása, elsősorban a policiklusos aromás szénhidrogén expozícióval kapcsolatban. Eredményeikkel hozzájárulnak a környezetszennyezők késői egészségkárosító hatásainak jobb megismeréséhez, mely hosszú távon a hatékony betegségmegelőzést szolgálja.


Dr. Győrffy Erika GYES-en lévő munkatárs státusára 2008. májustól Kovács Katalin biológus, korábban megbízási szerződéses, határozott idejű közalkalmazotti státust nyert. Dr. Schoket Bernadette osztályvezető munkaviszonya felmentéssel megszűnt 2008. június 15-én, azóta Dr. Rudnai Péter főosztályvezető főorvos az osztály felettese. 2008. júliustól Dr. Schoket Bernadette nyugdíjas tudományos szaktanácsadóként vesz részt az osztály EU projektjeinek végrehajtásában a projektekből fizetett megbízási szerződésekkel. A laboratóriumi műszerpark nem bővült/tovább amortizálódott.


Dr. Győrffy Erika biológus PhD (1999-), jelenleg GYES-en, közalkalmazott Anna Lívia okl. biomérnök, biológus (2001-), közalkalmazott Kovács Katalin okl. biológus, (2005-), 2008. április 30-ig szerződéses, 2008. május 1.óta határozott idejű közalkalmazotti munkaviszonyban Dr. Schoket Bernadette okl. vegyészmérnök, Dr. techn., PhD (1980-2008. június 15.) osztályvezető 2008. június 15-ig, 2008. júliustól szerződéses szaktanácsadó


Környezeti rákkockázat, táplálkozás és egyedi fogékonyság (ECNIS: Environmental cancer risk, nutrition and individual susceptibility)

Részvétel EU FP6 K+F európai kiválósági hálózati kutatási projektben. A 2005. óta folyó 5 éves program célja annak feltárása, hogy környezeti és táplálkozási kémiai expozíciós tényezők és genetikai hajlamosító tényezők hogyan befolyásolják az expozícióval összefüggésbe hozható daganatos betegségek kockázatát, és ismeretükben hogyan lehet csökkenteni a daganatos megbetegedések előfordulását Európában. Ennek keretében expozíciós biomarkerek és betegség bioindikátorok kutatása, módszerek fejlesztése, összehangolása és alkalmazása történik. Az osztály az „Expozíciós biomakerek” laboratóriumi kutatási és a „Rák prevenció” molekuláris epidemiológiai jellegű munkacsoportok tevékenységében vett részt. A DNS addukt kimutatási módszerek fejlesztése céljából a 32P-postlabelling módszernél radioizotóp felhasználás csökkentését és egyúttal mintakapacitás növelését célzó kutatást folytattak, és részt vettek az ezzel kapcsolatos konzorciumi körvizsgálatban. Közreműködtek PAH-DNS addukt biomarker meghatározását célzó új immunesszé kidolgozásában és

57

laboratóriumi validálásában. Befejezték 26 metabolizmus és repair gén polimorfizmusának meghatározását a dohányzás okozta DNS addukt képződéssel összefüggésben 150 fős mintahalmazon, és elkezdték az eredmények statisztikai feldolgozását a génkombinációk rizikóelemzése céljából. Részt vettek szakirodalmi áttekintés írásában expozíciós biomarkerek validálása témában, a dolgozat angol nyelvű nemzetközi szakfolyóiratban megjelent. Angol nyelvű kéziratot írtak a TP53 tumor szuppresszor génnel kapcsolatos kutatási eredményeikről, a kéziratot nemzetközi szakfolyóirathoz nyújták be 2009-ben. Eredményeikről konzorciumi részjelentéseket állítottak össze, és hazai és nemzetközi tudományos fórumokon számoltak be. Témafelelős: Dr. Schoket Bernadette/Dr. Rudnai Péter Támogatás: ECNIS (Environmental cancer risk, nutrition and individual susceptibility) EU FP6 K+F Network of Excellence No 513943, konzorciumvezető: Prof. Dr. Konrad Rydzynski (Nofer Institute of Occupational Medicine, Lodz, Lengyelország), 2005-2010 Együttműködők: a nemzetközi konzorciumi partnerek

Éves projekt pénzfelhasználás 6 millió Ft volt, és a projekt feladatok ellátása az osztály teljes munkaidejének és humán erő ráfordításának közel felét igényelték.

Újszülöttek és genotoxikus expozíció kockázat (NewGeneris: Newborns and Genotoxic exposure risks) Részvétel EU FP6 K+F európai uniós integrált kutatási projektben. A 2006. februárjában indult 5 éves projekt célja biomarkerek kifejlesztése és alkalmazása elsősorban az anyai táplálék és egyéb környezeti tényezők okozta kémiai karcinogén és immuntoxikus expozíció és a gyermekkori daganatos és immunrendszeri betegségek kapcsolatának megállapítása érdekében. Az osztály feladatai: DNS minták előállítása konzorciumi partnerek által küldött anyai és újszülött fehérvérsejt mintákból saját és más konzorciumi partnerek DNS addukt vizsgálataihoz, és a vele kapcsolatos mintaforgalom logisztikai lebonyolítása, PAH expozíció kimutatása anyai és újszülött fehérvérsejt DNS mintákból foszfor-32 izotópos utójelöléses módszerrel; DNS addukt meghatározási módszer fejlesztés.Részt vettek PAH-DNS addukt biomarker szint meghatározást igénylő speciális konzorciumi alprojektek tervezésében, megszervezésében, és végrehajtásában való részvétel konzorciumi biobankokkal együttműködésben. DNS addukt meghatározási módszer továbbfejlesztése. Dániai kohorszból 72 anya-újszülött fehérvérsejt mintapárból fejezték be a PAH-DNS addukt meghatározást. Spanyolországi és krétai kohorszokból 140 anya-újszülött vérmintapárból végeztek addukt meghatározásokat. Az anyai és az újszülött vérmintákban a DNS addukt szintek hasonlóak voltak. Közepesen szoros, statisztikailag szignifikáns korrelációt találtak az anyai és az újszülött minta DNS addukt szintje között. PAH-DNS addukt meghatározási módszer kapacitásnövelésére irányuló módszerfejlesztésük eredményeként a mintánkénti izotópigényt a felére csökkentették le, ami kapacitásnövelést tesz lehetővé. Eredményeikről konzorciumi részjelentéseket állítottak össze, és hazai és nemzetközi tudományos fórumokon számoltak be. Témafelelős: Dr. Schoket Bernadette/Dr. Rudnai Péter Támogatás: NewGeneris (Newborns and Genotoxic exposure risks: Development and application of biomarkers of dietary exposure to genotoxic and immunotoxic chemicals and of biomarkers of early effects, using mother-child birth cohorts and biobanks) EU FP6 K+F Integrated Projektben (No 016320-2), Konzorciumvezető: Prof. Dr. Jos C.S. Kleinjans (University of Maastricht, Maastricht, Hollandia), 2006-2011 Együttműködők: nemzetközi konzorciumi partnerek

58

Éves projekt pénzfelhasználás 8,5 millió Ft volt, és a projekt feladatok ellátása az osztály teljes munkaidejének, humán erő ráfordításának közel felét igényelték.




Hely, időpont

Anna Lívia European Environmental Mutagen Society (EEMS) magyar szekciója összekötője (councillor)

kapcsolattartás az EEMS-sel

folyamatos



Dr. Schoket Bernadette, Anna Lívia, Kovács Katalin

Görögország, Athén

NewGeneris II. Annual Meeting éves projektértekezlet

2008. február 11-14.

Dr. Schoket Bernadette, Anna Lívia, Kovács Katalin

Spanyolország, Barcelona

ECNIS III. Annual Meeting éves projektértekezlet

2008. március 2-6.

Anna Lívia Kovács Katalin

Franciaország, Lyon

IARC-EACR-AACR-ECNIS International Symposium on Integrative Molecular cancer Epidemiology Conference

2008. július 2-6.

Anna Lívia Kovács Katalin

Horvátország, Cavtat

38th Annual Meeting of the European Environmental Mutagen Society-Environmental Mutagens and Human Health

és NewGeneris WP5 munkaértekezlet

2008. szeptember 20-26.

Dr. Schoket Bernadette, Anna Lívia, Dr. Rudnai Péter

Egyesült Királyság, London

ECNIS WP4+WP8 munkaértekezlet,

NewGeneris WP6 munkaértekezlet

2008. de-cember 7-10.

Anna Lívia Egyesült Királyság, Leeds

Molecular epidemiology –Biomarkers of exposure, susceptibility and disease, University of Leeds


Kovács Katalin

Görögország, Athén

ECNIS exchange fellowship 2008. szeptember 30-december 14.

59




Anna L., Kovács K., Schoket B.: DNS izolálási módszer hatása a policiklusos aromás szénhidrogén (PAH)-DNS addukt biomarker meghatározásra. Fiatal Higiénikusok Fóruma IV, Győr, 2008. május 29 – 31. Kovács K., Anna L., Schoket B.: A biológiai minták kezelésének jelentősége a molekuláris epidemiológiai vizsgálatokban. Fiatal Higiénikusok Fóruma IV., Győr, 2008. május 29 – 31. Anna L., Kovács K., Schoket B.: DNS izolálási módszer hatása a policiklusos aromás szénhidrogén (PAH)-DNS addukt biomarker meghatározásra. Magyar Higiénikusok Társaságának XXXVIII. Vándorgyűlése, 2008. szeptember 30-október 2.


Anna L., Kovács K. , Győrffy E., Arab K., Pedersen M., Knudsen L.E., Schoket B.: detection of white blood cell bulky DNA adducts in mother – newborn child pairs from the DKBIOBANK NewGeneris II. Annual Meeting, Athén, 2008. február 11-13. Anna L. Kovács K., Győrffy E., Schoket B., Nair J.: Formation of smoking-related o4-ethylthymidine DNA adducts in human lung tissues. ECNIS III. Annual Meeting, Barcelona, 2008. március 3-5. Kovács K., Evans J., Anna L., Schoket B., Phillips D.H.: Bilateral mini-trial on methodology standardisation of 32p-postlabelling. ECNIS III. Annual Meeting, Barcelona, 2008. március 3-5. Anna L.,Kovács K. , Schoket B.: Impact of the DNA isolation method on the measurement of bulky DNA adduct levels by 32P-postlabelling. 38th Annual Meeting of the European Environmental Mutagen Society, Cavtat, 2008. szeptember 20-25 Kovács K., Evans J., Anna L., Schoket B., Phillips D.H.: Mini-trial on methodology standardisation of TLC-32P-postlabelling – Phase I. 38th Annual Meeting of the European Environmental Mutagen Society, Cavtat, 2008. szeptember 20-25.

Publikációk


Győrffy E., Anna L., Kovács K., Rudnai P., Schoket B.: Correlation between biomarkers of human exposure to genotoxins with focus on carcinogen DNA adducts. Mutagenesis. 2007 Nov 7 [Epub ahead of print], 23:1-18, 2008.

60

Gallo V., Khan A., Gonzales C., Phillips D. H., Schoket B., Győrffy E., Anna L., Kovács K., Møller P., Loft S., Kyrtopoulos S., Matullo G., Vineis P.: Validation of biomarkers for the study of environmental carcinogens: a review. Biomarkers 13:505-534, 2008. Várkonyi J., Szakály D., Jánoskúti L., Hosszúfalusi N., Pánczél P., Karádi I., Schoket B.: Glutathione S-transferase enzyme polymorphisms in a Hungarian myelodysplasia study population. Pathol Oncol Res. 2008 May 21. [Epub ahead of print]

Összeállította: Dr. Schoket Bernadette osztályvezető



61

Molekuláris Genetikai és Diagnosztikai Osztály


Az osztályon a neuromusculáris betegségek molekuláris genetikai vizsgálatát végzik, amellyel elsősorban diagnosztikai, valamint populáció-genetikai kutatási feladatokat látnak el.


2008-ban GYED-ről egy fő (Pikó Henriett) került vissza állományba, valamint

2008 május 1.-től 2008 december 31.-ig OKI állományban volt Téglás Barbara biotechnológus munkatárs, akit Pikó Henriett helyettesítésére vettek fel.

A laboratóriumi műszerpark egy kombinált hűtővel bővült, valamint 5 db

automata pipettával. Informatikai beruházás keretében 3 számítógéppel és egy hálózati szines nyomtatóval bővült az osztály eszközállománya.


Dr. Karcagi Veronika Ph.D. osztályvezető, Pikó Henriett biológus, Téglás Barbara biotechnológus, Vancsó Viktor biológus, Nagymihály Marianna biológus (pályázati alkalmazásban).


A Molekuláris Genetikai és Diagnosztikai Osztály az örökletes betegségek,

elsősorban neuromusculáris betegségek genetikai diagnosztikáját végzi, a klinikai diagnózis alátámasztása, illetve pontosítása céljából. A rutin vizsgálatok mellett az osztály kutatással is foglalkozik. Az országban egyedüli laboratóriumként a következő betegségeket vizsgálják: Spinalis izomatrophia (SMA), Charcot-Marie-Tooth periférias neuropathia 1A típus (CMT1A), Tomaculosus neuropathia (HNPP), Facioscapulohumeralis izomdystrophia (FSHD), végtagövi izomdystrophiak (LGMD), Congenitalis myasthenia syndroma (CMS), dystrophia myotonica 1 típus (DM1). Ezeken felül: Duchenne/Becker izomdystrophia (DMD/BMD), Fragilis X(A) betegség (FRAXA), Mitochondrialis betegségek (MELAS, MERFF, NARP, Leigh syndroma), Leber-féle opticus neuropathia (LHON). Az SMA betegséggel érintett családok tagjai részére, valamint a DMD/BMD és FRAX(A) betegséggel érintett személyek női hozzátartózói részére lehetőség van a hordozósági státusz megállapítására molekuláris genetikai módszerekkel. Az SMA, FSHD, FRAX(A), DMD/BMD, DM1, CMS betegségek esetén prenatális vizsgálatokat is vállalnak az érintett családok részére, így hozzájárulnak ahhoz a prevenciós munkához, amely megelőzni kívánja

ezen letális, illetve rendkívül súlyos genetikai ártalommal érintett gyermekek további megszületését.

Tudományos kutatások és nemzetközi együttműködések

Kutatási programjuk célja a vizsgált betegségek mutáció spektrumának meghatározása a magyarországi populációra jellemző gyakori mutációkra vonatkozólag, illetve kiemelten a roma népességben eddig azonosított specifikus mutációk esetében. Vizsgálják a környezeti és epigenetikai

62

tényezők hatását a fenotípusra. Várható eredmények: új mutációk azonosítása a betegségek patológiai hátterének igazolására, geno- és fenotípus összefüggések feltárása a megfelelő terápiás eljárások alkalmazása és az érintett családok genetikai tanácsadása érdekében. Eredményeikről hazai és nemzetközi szakfolyóiratokban és konferenciákon rendszeresen beszámolnak.

Az Európai Unió irányadó elvei között előkelő helyet foglalnak el az esélyegyenlőség, illetve a kisebbségek védelme és tiszteletben tartása. Számos genetikai betegség esetében bizonyítást nyert, hogy azok bizonyos népcsoportokban gyakrabban fordulnak elő, ill. specifikus mutációk jellemzőek az adott népcsoportra (izolált alapító populációk). Neuromusculáris betegségekben szerzett tapasztalataik révén négy, gyakori autoszómális recesszív módon öröklődő betegség (SMA, LGMD2C, CMT-Lom, CMS) vizsgálatát végzik kiemelten a roma népességben nemzetközi együttműködés keretein belül.

Az érintett betegek diagnosztizálása céljából létrehozott DNS bankot gondozzák (az EU-FP5 által támogatott EuroBioBank hálózat tagjai), ill. módszerfejlesztéseket végeznek. Folyamatosan részt vesznek a genetikai vizsgálatok etikai követelményrendszerének EU irányelvek szerinti kidolgozásában, valamint a beteg-minták európai-szintű adatbázisának létrehozásában.

2007. évtől részt vesznek az EU FP6 által támogatott Network of Excellence, „Rare inherited neuromuscular diseases: from molecular basis to cutting edge therapies – TREAT-NMD” című pályázatában. A program célja az Európában élő neuromuscularis betegek feltérképezése és terápiája. A munkában 11 európai ország 21 partner szervezete vesz részt, orvosok, kutatók, gyógyszercégek, valamint betegszervezetek. A terápiában a két leggyakoribb és legsúlyosabb betegségcsoportot célozták meg; a Duchenne/Becker izomdystrophiát és a spinalis izomatrophiát. Az osztály feladata a magyar, valamint a többi kelet-európai klinikus és beteg tájékoztatása, a betegek klinikai és genetikai adatainak egységes, pszeudoanonimizált adatbázisba történő rögzítése. A konzorcium működésével a jövőben lehetővé válhat a betegek számára, hogy tudományosan és etikailag is kontrollált, egységes irányelvek szerint kidolgozott gyógyszer- vagy őssejt terápiás kipróbálásokban vegyenek részt. A konzorciumi együttműködés lehetővé teszi a betegek standardizált ápolási módszereinek kidolgozását is.

Az osztályon 2008-ban végzett molekuláris genetikai vizsgálatok:

Vizsgálati típusok Mintaszám Vizsgálati eredmények

SMA (Spinal muscular atrophy)

57 család (101 fő)

15 magzati vizsgálat

18 negatív és 20 pozitív beteg

3 betegséggel érintett magzat

CMT (Charcot-Marie-Tooth) 20 család (24 fő) 13 negatív, 3pozitív és 8 folyamatban

HNPP (Tomaculosus Neuropathy)

2 család (2 fő) folyamatban

CMS (Congenital Myasthenia Syndrome)

7 család (10 fő) 5 negatív és 2 pozitív

63

LHON (Lheber optical neuropathy)

3 család (3 fő) 3 negatív

DMD/BMD (Duchenne/becker muscular dystrophy)

50 család (75 fő)


19 pozitív, 11 negatív és 3 folyamatban

4 egészséges magzat

FSHD (Facioscapulo-humeral dystrophy)

26 család (35 fő)


14 pozitív, 7 negatív, 9 folyamatban

1 magzat negatív

LGMD (Limb-Girdle muscular dystrophy)

3 család (4 fő) 4 negatív

FRAXA (Fragilis X syndrome)

9 család (16 fő)



1 pozitív magzat

Mitochondriális betegségek 7 család (7 fő) 7 negatív

DM1 (Dystrophia Myotonica type 1)

13 család (15 fő)


5 pozitív, 9 negatív


DNS izolálás és egyéb betegségek

15 család (29 fő)

12 beteg

Összes vizsgálat 212 család: 321 fő és 22 magzati vizsgálat



Tanfolyam/előadás témája Időpont Óra-szám

Dr. Karcagi Veronika

ELTE Molekuláris Biológia Szakirányú Képzés, valamint Doktori Iskola: Humán klinikai genetikai tantárgy

2008. 02.07.-től-2008. 05.15.-ig 2008. 09. 15.-től-2008. 12. 14.-ig

8 x 1.5 h 10 x 1.5 h


SE rezidens képzés (OGYEI) 2008. 11. 5x 5 h


A Molekuláris Genetikai és Diagnosztikai Osztály két kiemelten fontos feladatot lát el: diagnosztikai és tudományos kutatási tevékenységet.

A diagnosztikai tevékenység keretén belül neuromusculáris betegségek molekuláris

genetikai vizsgálatát végzik a pontos differenciál diagnózis megadása érdekében, amely

nélkülözhetetlen a megfelelő kezelés kiválasztásához. A magzati vizsgálatok felajánlásával

lehetőség van a betegséggel érintett magzatok kiszűrésére, amely a prevenció jelenlegi

egyetlen formája. „008. évebn összesen 22 családnak nyújtottak ilyen segítséget.Ebben az

64

évben összesen 243 fő vér mintájából izoláltak DNS-t és összesen 5686 molekuláris genetikai

vizsgálatot végeztek el: Gyakori mutációk analízise PCR és RFLP reakcióval; haplotípus

analízis STR markerekkel; kvantitatív Southern blot analízis és radioaktív izotóppal jelzett

próbákkal történő hibridizálás, amellyel deléciók és duplikációk detektálhatóak, valamint

hordozósági státusz vizsgálata az általuk bevezetett legújabb kvantitatív vizsgálati

módszerekkel - MLPA és real-time PCR analízisek. A diagnosztikai munkát az OEP járóbeteg

ellátási szerződés ill. ETT társpályázat finanszírozza. Tudományos kutatási tevékenység

keretein belül fenntartják és folyamatosan bővítik, valamint fejlesztik a DNS-bankot. A

betegek pontos diagnózisa ismeretében részt vesznek az új terápiás megoldások

kifejlesztésében, valamint új diagnosztikai eljárások kidolgozásában nemzetközi

együttműködések keretén belül (TREAT-NMD és NMD-CHIP EU FP projektek). Az EU által

támogatott TREAT-NMD pályázat keretében beteg tájékoztató anyagok készültek el. Minden

ismert DMD ill. SMA beteg/család kapott írásos információt a betegségről és a konzorcium

célkitűzéseiről, valamint beleegyező nyilatkozatot a hazai ill. globális beteg-adatbázisba

történő regisztrációhoz. Eddig 49 DMD és 50 SMA beteg jelezte csatlakozási szándékát. A

mutáció analíziseket követően a betegek genetikai és klinikai adatai bekerültek az

adatbázisba. A szülők részére a betegek alapítványának szervezésében négy továbbképző

előadást tartottak. Lefordították a konzorcium honlapjának tájékoztatóját, valamint a

kezelési/ápolási előírásokat is. A NMD-CHIP pályázat keretében (2008. évben beérkezett

támogatás 18 hónapra 40 e EUR) megkezdték az egyes neuromusculáris betegségekben

szenvedők különböző altípusokba besorolását, az ismert és még ismeretlen mutációk

kiválogatását. Ennek alapján kerülhet sor a DNS-microarray rendszerek tervezésére,

kidolgozására és validálására. Ezekben a munkákban az osztály valamennyi munkatársa (8 fő)

teljes munkaidejében vesz részt. Tudományos munkájuk összefoglalásaként 2008-ban két

nemzetközi és két hazai publikációjuk jelent meg (lásd alább).



Név Szervezet, munkabizottság

Téma, végzett tevékenység

Hely, időpont

Dr. Karcagi Veronika, Nagymihály Marianna

EU-FP6 TREAT-NMD Milánó, 01.14-01.16. konzorciumi tanácskozás Párizs, 05.05-05.06. Eurobiobank tanácskozás Newcastle, 06.25-06.27. konzorciumi tanácskozás LaMotte, 09.04-09.07. kurátor tréning

Dr. Karcagi Veronika,

Téglás Barbara

EU-FP7 NMD-CHIP Párizs, 11.18-11.19. konzorciumi nyító

tanácskozás


European Molecular Genetics Quality Network (EMQN)

Európai körvizsgálat kiértékelő bizottságban

Montpellier, 02.26-02.29.

65



Nagymihály Marianna


ESHG konferencia; poszter címe: Determination of the SMN1 and SMN2 copy number based on real-time PCR in Hungarian SMA families

május 31.-június 03.

Vancsó Viktor


ESHG konferencia; poszter címe: Molecular genetic analyses of the Dystrophin gene in Hungarian Duchenne/Becker muscular dystrophy patients: Comparison of multiplex PCR, Southern blot and

analyses


Dr. Herczegfalvi Ágnes, Dr. Karcagi Veronika


ESHG konferencia; poszter címe: Genotype and phenotype studies of myotonic dystrophy type 1 (DM1) in Hungarian patients




ESHG konferencia; poszter címe: Specific neuromuscular diseases in the Roma population living in Hungary


Dr. Herczegfalvi Ágnes, Dr. Karcagi Veronika

Anglia, Newcastle

WMS konferencia; poszter címe: Genotype and Phenotype Studies of Myotonic Dystrophy 1 (DM1) in Hungarian Patients

szeptember 29. – október 2


Pécs Magyar Humángenetikai Társaság; konferencia előadás: Új terápiás megközelítések a neuromuscularis betegségekben

július 11-13.

Vancsó Viktor

Pécs Magyar Humángenetikai Társaság; konferencia előadás: Dystrophin gén analízise Duchenne/Becker izomdystrophiás családokban

július 11-13.


Pécs Magyar Humángenetikai Társaság; konferencia előadás: Az SMN1 és SMN2 gén kópia számának meghatározása real-time PCR módszerrel SMA családokban

július 11-13.

Dr. Karcagi

Veronika

Szeged Továbbképző előadás

neurológusoknak az izomdystrophákról

október 28.

66




Lásd táblázat


Lásd táblázat

Publikációk


Herczegfalvi Á., Pikó H., Karcagi V.: Herediter neuromuscularis betegségek szűrése molekuláris genetikai módszerekkel hazai roma populációban. Ideggyógyászati Szle/Clin. Neuroscience, 61, 11-12, 426-430. (2008)

Pikó H., Nagy B., Balog J., Bán Z., Hercegfalvi Á., Karcagi V.: Hordozóság szűrés Duchenne–Becker izomdystrophiával érintett családokban. Orvosi Hetilap,148, 51, 2403-2409. (2007)


H. Pikó, V. Vancsó, B. Nagy, Z. Bán, Á. Herczegfalvi, V. Karcagi: Dystrophin gene analysis in Hungarian Duchenne/Becker muscular dystrophy families- Detection of carrier status in symptomatic and asymptomatic female relatives. Neuromuscular Disorders (online published) (IF: 2,667)

H. Pikó, V. Vancsó, B. Nagy, J. Balog, M. Nagymihály, Á. Herczegfalvi, L. Tímár, Z. Bán, V. Karcagi: Muscular dystrophies: diagnostic approaches in Hungary. Acta Physiologica Hungarica, 95:405-418. (IF: 0,453)

Összeállította: Dr. Karcagi Veronika osztályvezető

67

Gyermek és Ifjúsághigiénés Osztály


A Gyermek- és Ifjúsághigiénés osztály az oktató - nevelő és gondozó

intézmények, valamint a szabadidõ eltöltését biztosító létesítmények és tevékenységek közegészségügyi követelményeinek kimunkálása feladatkörében 2008-ban egy új intézménytípus, az óvoda-bölcsőde közegészségügyi elvárásait dolgozta ki, valamint a gyermekek napközbeni ellátásában egyre nagyobb szerephez jutó családi napközik működési követelményeit tartalmazó Módszertani Útmutató összeállításában vett részt. A normatívák érvényesülését az ÁNTSZ intézeteivel együttműködésben végzett országos felmérésekkel felügyeli. Tárgyévben a bölcsődék közegészségügyi körülményeiről szóló vizsgálat feldolgozása, értékelése mellett, folytatták az általános és középfokú iskolák közegészségügyi körülményeiről szóló vizsgálat adatbevitelét és egységes szempontrendszer kidolgozásával előkészítették a családi napközik, gyermekfelügyeletek, gyermekmegőrzők, játszóházak országos felmérését. Az ÁNTSZ hatósági munkáját a szakterületen alkalmazható jogszabálygyűjtemény összeállításával és közreadásával segítették. A szakmai irányító tevékenység keretében országos munkaértekezletet szerveztek és a területi intézetek számára folyamatos konzultációs lehetőséget biztosítottak.


Az osztály személyi állománya változatlanul 4 fő, közülük 1 fő szerződéssel

részmunkaidőben végzi a feladatokat. Tárgyév novemberétől az orvos munkatárs ismét dolgozik napi 4 órában, GYES mellett.

Gyulai Éva Népegészségügyért Emlékérem kitüntetésben részesült és megkapta az Országos Tiszti Főorvos Elismerő Oklevelét 2008. július 1-jén a Semmelweis Ignác születésnapja alkalmából rendezett ünnepségen, az Országos Tisztifőorvosi Hivatalban Dr. Falus Ferenc országos tiszti főorvostól. Jelentős pozitív infrastrukturális változás nem történt.


Dr. Kakucs Réka MD, PhD, orvos (1998-), Gyulai Éva, közegészségügyi felügyelő, (1982-), Mellenné Simon Márta, közegészségügyi felügyelő (1982-), Jacsó Györgyné, közegészségügyi felügyelő, szerződéssel (1998-),



A családi napközi működési követelményeit tartalmazó Módszertani Útmutató közegészségügyi követelményekről szóló fejezetének előkészítése és szakmai egyeztetése, az útmutató teljes munkaanyagának véleményezése a Szociális és Munkaügyi Minisztérium valamint az OTH képviselőiből álló munkacsoportban. A Módszertani Útmutató a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és

68

működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet 48.§ (2) hivatkozásának megfelelően készült.

A közoktatási törvény módosításával létrehozott új intézménytípus, az egységes óvoda-bölcsőde közegészségügyi követelményeinek kidolgozása OTH felkérésre a 2061/2008 (V.16.) Korm. határozatnak megfelelően.

Javaslat készítése a tanuló ifjúság üdülésének és táborozásának egészségügyi feltételeiről szóló 12/1991. (V. 18.) NM rendelet módosítására, a szálláshellyel nem rendelkező napközis táborok közegészségügyi felügyeletének megoldása érdekében. A módosítás szükségességét az egyes nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshelyek üzemeltetésének egészségügyi feltételeiről szóló 37/2007. (VII. 23.) EüM-SZMM együttes rendelet megjelenése indokolja. – A javaslat elfogadásra került, a módosítás szerepel az Egészségügyi Minisztérium I. félévi munkatervében.

Javaslat készítése a 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről módosítására, az 1997.

évi XXXI. tv. 41. § (4) hatálya alá nem tartozó valamennyi napközbeni ellátási forma közegészségügyi felügyeletének biztosítása érdekében.

Táborbejelentés eljárásrendjének kidolgozása, az egyes nem üzleti célú szabadidős szálláshelyek üzemeltetésének egészségügyi feltételeiről szóló 37/2007 EüM-SZMM együttes rendelet megjelenése nyomán az ANTSZ számára adódó feladatok egységes eljárásrend szerinti megoldására. Megjelent: Intranet

Adatgyűjtési és informatikai feladatok, jelentések

Az ÁNTSZ régiós és kistérségi intézeteinek gyermek- és ifjúsághigiénés tevékenységéről szóló éves jelentések összesítése, értékelése az OTH számára.

Kezdeményezésükre felvételre került a játszóház a 8532012 kóddal az ÁNTSZ TEÁOR szerinti egységnyilvántartásába.

Összefoglaló jelentés készítése OTH felkérésre a 2008. év iskolaegészségügyi ellenőrzéseinek tapasztalatairól, valamint az ÁNTSZ feladatairól az iskolakezdés kapcsán.


“Tájékoztató a gyermek- és ifjúságegészségügyi szakterületet érintő fontosabb jogszabályokról“ – c. kiadvány készítése és megjelentetése az ÁNTSZ intraneten.

Az ÁNTSZ gyermek- és ifjúsághigiénés szakterületét ellátó munkatársakat hatósági munkájukban segítő kiadvány évente felülvizsgálatra és kiadásra kerül, tekintettel az ágazati jogszabályok hiányára.

Szakmai útmutatás nyújtása az ÁNTSZ munkatársai részére telefonos konzultáció keretében az alábbi témakörökben:

játszótér működési engedélyezési eljárásában való szakhatósági közreműködés és a telepítésre vonatkozó közegészségügyi előírások,

a táborok engedélyezésével kapcsolatos, jogszabályváltozások következtében felmerülő kérdések,

a gyermekek alternatív napközbeni ellátása keretében nyújtott szolgáltatások (játszóházak, gyermekmegőrzők, stb.) engedélyezésével kapcsolatos anomáliák és közegészségügyi elvárások

közegészségügyi teendők tetvesség előfordulása esetén gyermekközösségben

kémiai biztonság előírásainak alkalmazása családi napköziben

69

Országos munkaértekezlet

Országos továbbképző munkaértekezlet szervezése az ÁNTSZ intézetek gyermek- és ifjúsághigiénével foglalkozó, valamint a környezetegészségügyi szakterületet ellátó munkatársai részére „A gyermek- ifjúsághigiéne és a környezetegészségügy aktuális kérdései” címmel. (2008. május 27., OTH Fodor terem, 1096.Bp. Nagyvárad tér 2.)

Tájékoztatás-ismeretterjesztés

OTH felkérésre tájékoztató anyag összeállítása az oktatási intézmények takarítása témakörben a Tiszta Tér Technológia épülettisztítási szakmagazin 2008 áprilisi számába.

Egyéni lakossági tájékoztatás elektronikus levélben történő megkeresésre az óvodák létesítésével és működésével kapcsolatos szabályokról.

Ad hoc feladatok

A gyermek – és ifjúsághigiénés szakterületen leggyakrabban használt fogalmak meghatározása az OTH szerkesztésében készülő terminológiai szótárhoz.

Az osztályon 2008-ban végzett kérdőíves felmérések:

Vizsgálati típusok Mintaszám Vizsgálatok száma

Kérdőíves felmérés a bölcsődék közegészségügyi körülményeiről

N=557 557



Egyéni továbbképzés

Oktató neve Oktatott neve Téma időpont

Gyulai Éva Dr Valek Andrea Gyermek – és ifjúsághigiénés gyakorlat DE Népegészségügyi Kar megelőző orvostan és népegészségtan

június 9 - 13.


Az általános iskolák és középfokú oktatási intézmények higiénés

körülményeinek országos felmérése Az általános és középfokú iskolák épületeinek teljeskörű higiénés felmérésére

először a 2000. évben került sor az OKI Gyermek és- Ifjúsághigiénés Osztálya és az ÁNTSZ területi intézeteinek együttműködésével. A 2005/2006-ban történt újabb felmérés a változások nyomonkövetésére, valamint a meglévő országos adatbázis frissítésére ill. az aktuális helyzetkép kialakítására ad lehetőséget az iskolaépületek, iskolaudvarok, tantermek, tornatermek, ebédlők, vizescsoportok, mellékhelyiségek,

70

közműellátás vonatkozásában. A 97 kérdést tartalmazó kérdőív adatainak bevitele, feldolgozása az OKI osztályon folyamatban van.

A bölcsődék közegészségügyi körülményeinek országos felmérése A bölcsődék utóbbi években folyamatosan emelkedő gyermeklétszáma, a

férőhelygondok megoldására létesített óvodai “tipegő” csoportok és egyéb alternatív ellátási formák kialakítása indokolta az ország valamennyi bölcsődéjének egységes szempontrendszer alapján történő közegészségügyi vizsgálatát.

A felmérést 557 intézményben végezték el az ÁNTSZ területi és helyi intézeteinek munkatársai helyszíni szemlék során, az OKI osztályon összeállított kérdőív kitöltésével, 2007-ben. A felmérőlap 79 kérdése a következő témacsoportokra vonatkozott: fenntartó; gondozottak; épület és környezete; befogadóképesség-létszám; udvar-terasz; gondozási egységek; szociális helyiségek; étkeztetés; orvosi ellátás; kémiai és járványügyi biztonság; balesetveszélyes körülmények; nemdohányzók védelme; üzemelési feltételek; bölcsődei különszolgáltatások. Az adatbevitel és az eredmények értékelése 2008-ban történt az OKI Gyermek-és

ifjúsághigiénés osztályán. A bölcsődék közegészségügyi helyzetének megítéléséhez meghatározásra kerültek azok a minimumfeltételek, amelyek egyidejű teljesülése szükséges a higiénés szempontból megfelelő működéshez. Ezen mutatók alapján 2007-ben Magyarországon a bölcsődék 18 %-a felelt meg a közegészségügyi elvárásoknak. A vizsgálat adatai szerint a bölcsődék 41%-a zsúfolt, esetenként 200% feletti feltöltöttség is előfordult. Ugyanakkor gyakran hiányoztak a széleskörű járványügyi biztonság (megfelelő gyakoriságú játékfertőtlenítés, tetvességi vizsgálat, homokcsere; a homokozó lefedése játékon kívül; elkülönítő helyiség kialakítása ill. célnak megfelelő használata) feltételei. Nagyobb arányban volt kifogásolható a biztonság és balesetmentesség is: az intézmények 25%-ában nem volt biztosítva a fűtőtest és üvegvédelem, 24%-ban pedig egyéb balesetveszélyes körülmények fordultak elő (töredezett burkolat, törött udvari játékok, éles peremű homokozók, stb.). Az eredmények ismertetése, visszajelzése a felmérést végző munkatársak felé országos munkaértekezleten előadás formájában megtörtént, valamint az MHT Vándorgyűlésen poszterként bemutatásra került. A hiányosságok megszüntetése érdekében az ÁNTSZ munkatársak a helyszínen intézkedtek. A bölcsődék felkészültsége a klímaváltozásra

A NÉS legfontosabb elemei közé tartozik az alkalmazkodás a már elkerülhetetlen hatásokhoz. Az alkalmazkodást a különösen veszélyeztetett csoportok számára speciális feltételek megteremtésével kell megkönnyíteni. A legérzékenyebb korcsoportok körébe tartoznak a 4 év alatti gyermekek, ezért a bölcsődék közegészségügyi körülményeinek vizsgálata keretében felmérésre került az intézmények felkészültsége a klímaváltozásra. Az országos felmérést az ÁNTSZ helyi és területi intézeteinek munkatársai végezték 2007-ben, az adatok feldolgozása és elemzése az OKI Gyermek-és Ifjúsághigiénés Osztályán történt 2008-ban.

Az eredmények alapján megállapítható, hogy a bölcsődék megpróbálják segíteni gondozottjaikat a meleghez való alkalmazkodásban, azonban nincsenek maradéktalanul felkészülve a szükséges feltételek biztosítására. Közel 100 %-uk rendelkezik udvarral/terasszal, ahol a gyermekek levegőztetése történik, ugyanakkor a külső hőmérséklet mérése csak az intézmények 56%-ában megoldott. Meleg időjárás esetén a bölcsődék 99%-ában tesznek intézkedéseket a gyermekek védelme érdekében, amely főként folyadékpótlás, árnyékolás, napirendváltás, gyakori zuhanyoztatás, fürdetés.

71

A felmérés tapasztalata, hogy a fentiek teljeskörű elterjesztése mellett néhány további, alacsony költségű vagy csupán szemléletváltást igénylő intézkedés tovább segítheti a legfiatalabb korosztály megóvását és adaptációját. Pl.: hőmérő felszerelése minden teraszon és fürdőszobában; gyermekek testhőmérsékletének rendszeres ellenőrzése (tapintással), „zöld kupola” és zuhanyozó kialakítása (a pancsolók csak víz-visszaforgatással működhetnek!) az udvaron; táplálkozás-élettani szempontok fokozott figyelembevétele az étkeztetésben; Az eredmények ismertetése a felmérést végző munkatársak felé országos munkaértekezleten előadás formájában megtörtént, valamint az MHT Vándorgyűlésen poszterként bemutatásra került.

A gyermek- és ifjúsághigiénés szakterület egységnyilvántartásában szereplő családi napközik, gyermekfelügyeletek, gyermekmegőrzők, játszóházak közegészségügyi felmérésének előkészítése, az adatgyűjtési szempontok kidolgozása és a kérdőív összeállítása.

A gyermekek napközbeni ellátására létrehozott alternatív formák terjedése, jelentősen eltérő közegészségügyi körülményeik egy pontosabb helyzetkép

kialakítását indokolják. Ezen ellátások működésének engedélyezése jogértelmezési bizonytalanságok miatt különböző, és információ hiányában közegészségügyi felügyeletük is esetleges. A felmérés eredményeinek ismeretében meghatározhatóak az egyes formák biztonságos működésének közegészségügyi feltételei, amelyek biztosítják az ellenőrzés egységes gyakorlatát, valamint útmutatást nyújtanak a működtetők számára. Az országos felmérést az OKI Gyermek-és Ifjúsághigiénés Osztályán kidolgozott kérdőívek segítségével az ÁNTSZ területi és helyi intézeteinek munkatársai végezték 2008. évben, helyszíni szemlék során. A napközbeni ellátások eltérő jogi szabályozása 2 kérdőív összeállítását tette szükségessé. A családi napközik felmérőlapja 39, míg az alternatív ellátási formákra vonatkozó 44 kérdést tartalmaz. Ezek a fenntartóra, az épületre és udvarra, a gondozottakra, a helyiségekre és a berendezésre, étkeztetésre, kémiai és járványügyi biztonságra, egészségvédelemre, üzemelési feltételekre, különszolgáltatásokra vonatkoznak. Az adatbevitel és értékelés 2009-ben történik az OKI osztályon.


Magyar nyelvű tudományos előadások, poszterek

Gyulai É.: A gyermek-és ifjúsághigiénés hálózat tevékenysége a 2007. évben, A gyermek- ifjúsághigiéne és a környezetegészségügy aktuális kérdései – országos munkaértekezlet, OTH Fodor terem, Bp. Nagyvárad tér 2, 2008.május.27. Gyulai É.: A bölcsődék országos felmérésének tapasztalatai A gyermek- ifjúsághigiéne és a környezetegészségügy aktuális kérdései – országos munkaértekezlet, OTH Fodor terem, Bp. Nagyvárad tér 2, 2008.május.27. Gyulai É.: A gyermek – és ifjúsághigiénés tevékenység, OKI Munkabeszámoló

értekezlet, OKI Nagytanterem, 2008. február 19. Gyulai É., Mellenné Simon M., Jacsó Gy.né: A bölcsődék közegészségügyi körülményei Magyarországon, 2007 – poster és összefoglaló Magyar Higiénikusok Társasága XXXVIII. Vándorgyűlése, Balatonvilágos, 2008. október 2. Posterösszefoglaló: Programfüzet 47.

72

Mellenné Simon M., Gyulai É., Jacsó Gy.né: A bölcsődék felkészültsége a klímaváltozásra Magyarországon, 2007 - poszter és összefoglaló Magyar Higiénikusok Társasága XXXVIII. Vándorgyűlése, Balatonvilágos, 2008. október 2. Poszterösszefoglaló: Programfüzet 74. Összeállította: Gyulai Éva

Egészséghatás Előrejelzési Főosztály

73

Aerobiológiai Monitorozási Osztály

Az osztály általános tevékenységi köre

Az osztály irányítja az ÁNTSZ Aerobiológiai Hálózatát, koordinálja a

monitorállomások működését. Aktívan részt vesz a biológiai allergének monitorozásában, a pollenjelentések heti rendszerességgel történő elkészítésében, ezen adatok közzétételében. Rendszeresen ellenőrzi a pollenleolvasás minőségét az Aerobiológiai Hálózaton belül, a Hálózat munkatársai részére rendszeres szakmai továbbképzéseket tart. Szakmailag támogatja a parlagfű mentesítési programot, a pollenkoncentráció mérésével közreműködik a parlagfű mentesítési program eredményességének monitorozásában. Tudományosan feldolgozza az ÁNTSZ Aerobiológiai Hálózatának adatait, részt vesz hazai és nemzetközi kutatásokban.

Szolgáltatási tevékenység keretében együttműködve az Országos Meteorológiai Szolgálattal, középtávú pollenelőrejelzéseket készít.


2008-ban távozott az osztályról Replyuk Eszter biológia tanár. Felvételre került Dr. Magyar Donát biológus és Tóth Zsuzsanna környezetmérnök.


Dr. Páldy Anna főosztályvezető, közegészségtan-járványtan szakorvos (1980), népegészségügy mestere (MPH 1996), kandidátus (1990), 1981 óta dolgozik az Intézetben. Apatini Dóra biológus, 2004 óta dolgozik az Intézetben. Berty Mártonné Hardy Timea GYED-en, 2002 óta dolgozik az Intézetben. Józsa Edit GYED-en. 2001 óta dolgozik az Intézetben. Dr. Magyar Donát 2008 óta dolgozik az Intézetben. Tóth Zsuzsanna 2008. óta dolgozik az Intézetben.



Az osztály 1992. óta működteti az Aerobiológiai Hálózatot, gyűjti a Hálózat állomásai által regisztrált napi pollenadatokat.

Minőségellenőrzési, minőségbiztosítási feladatok

Az osztály felelős az ÁNTSZ Aerobiológiai Hálózat munkatársainak szakmai továbbképzé- séért. A leolvasók munkáját minden évben kontrollálja tesztlemezek párhuzamos leolvasása révén. Az eredményeket évenként értékeli. Szükség és igény esetén egyéni szakmai tovább képzéseket tart.


Az Aerobiológiai Hálózat munkájának koordinálását végezték.

74


Pollen leolvasás

(7 állomás heti 7 lemeze, 40 hét)

1960 1960





Időpont Óra-szám

Dr. Páldy Anna SE Egészségügyi Továbbképző Kp

Környezet-egészségügy

április 15.

3

Zátonyiné

Novák Edit

BLSZ Védőnői Szolgálat –

Szt.István Általános Isk.

Pollenallergia április

30.

3

Országos munkaértekezlet

Az Aerobiológiai Hálózat évnyitó és záró értekezlete, éves munka értékelése. (2008. január 29. nov.26.)

Tájékoztatás

Heti rendszerességgel interjú adása a Sláger Rádiónak az aktuális pollenhelyzetről, ezen kívül 12 alkalommal interjú különféle napilapoknak és egyéb fórumoknak.


Az osztály kiemelt szakmai feladata az ÁNTSZ Aerobiológiai Hálózatának

irányítása, a budapesti és hat vidéki mérőállomásról származó pollenminták értékelése, a heti pollenjelentés elkészítése, internetes közzététele az ÁNTSZ/OKI honlapján, valamint az Európai Polleninformációs honlapon. Emellett a lakosságot folyamatosan tájékoztatták az írott és elektronikus sajtóban.

Fontos feladat a parlagfű virágzási szezon idején a parlagfű mentesítési program előrehaladásának nyomon követése, a pollen adatok továbbítása a növényvédelmi hatóságoknak és a Parlagfűmentes Magyarországért Tárcaközi Bizottságnak. Az év során feldolgozták az Aerobiológiai Hálózat működésének ideje alatt mért parlagfű pollen adatokat. Eredményeikről beszámoltak a parlagfű pollen terjedéssel foglalkozó COST ülésen, a Nemzetközi Aerobiológiai Társaság Tudományos Konferenciáján Finnországban, valamint a Magyar Tudományos Akadémia Növényvédelmi Kutatóintézete által szervezett első Nemzetközi Parlagfű értekezleten. Elemzésük alapján megállapították, hogy bár 2001-2007. között országosan csökkent a parlagfű pollen terhelése, a 2008. év a monitorozott 17 év közül az ötödik leginkább terhelt év volt. A magas pollenkoncentráció kialakulásához hozzájárult a mezőgazdasági szempontból kedvező időjárás.

2008-ban már augusztus elején elindult a parlagfű virágzása, az egyes állomásokon is mindenhol magasabb volt a maximumok értéke 2008-ban, mint az előző évben – sőt Békéscsaba, Pécs, Veszprém és Zalaegerszeg kivételével még a

75

2006-ban mért értékeket is meghaladta. A legmagasabb napi maximum értéket Nyíregyházán regisztrálták (1015 db pollenszem/m3, de hasonlóan magas értéket mértek Szegeden (976), Kecskeméten (968) és Győrött (957) is. 2007-ben is Nyíregyházán regisztrálták a legmagasabb napi koncentrációt, ez azonban sokkal alacsonyabb érték volt (573). Az összpollenszám változások is azt támasztják alá, hogy az idei év parlagfű pollenterhelése nagy mértékben meghaladta a 2007. évét – legkisebb mértékben is több, mint 30%-kal, Miskolcon. Az éves összpollenszám értékek alapján 2008-ban Kecskeméten volt a legmagasabb az összpollenterhelés (14257). Hasonlóan magas, a 2006-os maximumnál (8658) is magasabb értéket több városban regisztráltak még: Nyíregyházán (10504), Pécsett (9432), Pesten (9054), Szekszárdon (8938) és Szegeden (8829).

F67908 sz. „Növénykórokozó és mikotoxin-termelő gombák levegő-mikológiai vizsgálata” c. OTKA téma (témavezető Dr. Magyar Donát)

A munka célja a meteorológiai tényezők hatásának vizsgálata a levegőben

előforduló gombaspórák gyakoriságára két különböző mintavételi magasságban. Meghatározzák a levegőminták fajösszetételét, a spórák koncentrációját, a csírázási képességét, a méreteloszlását és a toxintartalmat. Előzetes eredményeik alapján arra következtettek, hogy e tényezők jelentősen eltérőek lehetnek az időjárás és a légköri magasság függvényében. Vizsgálataikkal arra keresik a választ, hogy a fent említett tulajdonságok tekintetében van-e szignifikáns különbség a 10 és 150 cm-es magasságban vett levegőminták között, és ha igen, ez mennyiben módosítja korábbi ismereteiket az előrejelzésről és a fertőzés folyamatáról. A légrétegek nagy mintaszámon végzett átfogó elemzésével egy olyan modell elkészítésén dolgoznak, mely a fertőzést közvetlenül megelőző állapotot írja le több allergén, növénykórokozó és toxin-termelő gombafaj esetében.

Az OTKA pályázati téma keretében számos kültéri és beltéri levegőmintát gyűjtöttek különféle szelektív gombatáptalajokra (70 db minta). Emellett Hirst típusú levegőminták begyűjtésére is sor került (50 db). A szabad spórák vizsgálatára kidolgoztak egy egyszerű módszert, melyet nemzetközi folyóiratban közöltek (Magyar 2008), ennek segítségével vizsgálható a gombák terjedésének befejező szakasza, a fertőzést közvetlenül megelőző állapot. E módszerrel több mint 67 minta kiértékelésének eredményeit elemezték. A légkörben található, valamint a természetes felületeken lerakódott gombák fajösszetételét is összehasonlították ezzel a módszerrel. A spórák forrásaiként szolgáló gombatelepek vizsgálata során egy, a levegőből számos esetben kimutatott gombát új fajként és új nemzetségként azonosítottak kanadai együttműködés keretében; egy dolgozatban a gomba aerobiológia adatait is elemezték (Magyar and Shoemaker: Pyrigemmula aurantea gen. nov., sp. nov. [Hyphomycetes] from Hungary. Nova Hedwigia, a kézirat bírálata folyamatban van). Továbbá négy másik gombafaj leírására és közlésére is sor került (Magyar D, Révay Á 2008a,b). Levegőbiológiai vizsgálataikat mezőgazdasági munkahelyekre is kiterjesztették az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézetével együttműködésben (2008-ban 45 db minta), melynek során Fusarium verticillioides légköri eloszlását elemezték (Magyar D, Szőke Cs, Szécsi Á 2008). Ezen túl a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ; Központi Károsító Diagnosztikai Laboratóriumával közös munka keretében a Csepeli Szabadkikötő Gabonatárházának levegőjét vizsgálták (Halász és Magyar, poszterbemutató, közlésre elfogadva, 25 db minta). Emellett az ELTE Botanikus Kertjének üvegházaiban szintén több alkalommal gyűjtöttek mintákat, melyek alapján az anyag részben feldolgozásra került, részben további elemzésre az MTA SZTE Mikrobiológiai Kutatócsoport közreműködésével molekuláris biológiai módszerekkel azonosítják (mintaszám 50-70 db).

76

Külföldi társszerzővel (Li De Wei, The Connecticut Agricultural Experiment Station) közösen a levegőben található gombaspórák azonosítására szolgáló határozókönyv megírásán dolgoztak amerikai kiadó felkérésére. Tudományos népszerűsítő cikksorozatot készítettek a belső téri allergénekről (Hűtő- Klíma és Légtechnikai szaklap 4[9-12]) Parlagfűvel kapcsolatos kutatási témák: A paralgfű légköri pollenszámának előrejelzésére modellt alakítottak ki a fenológiai, meteorológiai és aerobiológiai állomány adatok felhasználásával. A modell segítségével becsülhető a parlagfüves területek in situ egészségi kockázata.


Külföldi kiküldetések, konferenciákon való részvétel (projektértekezletek)


Dr. Páldy Anna Bonn, Németország

Klímaváltozás egészségi hatásai: első felsővezetői értekezlet a WHO/Európai Régió tagországok képviselőinek részvételével

Ápr.7-9.

Dr. Páldy Anna Sinaia, Románia

Euroeasy project, meghívott előadó téma: parlagfű helyzet

Márc.10-12.

Dr. Páldy Anna Párizs, Franciaország

OECD Magyarország Környezetvédelmi teljesítése – a környezetegészségügyi szempontok képviselete

Jún. 2.


APHEKOM project nyitó értekezlet Jún. 30.- júl. 2

Dr. Páldy Anna Isztambul, Törökország

Global Climate Change konferencia, előadás

Júl.6-10.

Dr. Páldy Anna Kolozsvár, Románia

CEE/ISEE konferencia, előadás Okt.19-22.


5. Miniszteriális Konferencia: deklaráció szövegező értekezlet

Dec. 3-4.

Apatini Dóra Turku, Finnország

COST értekezlet és Nemzetközi Aerobiológiai értekezlet: poszter bemutatása

Augusztus 11-17.




Apatini D.: Az Aerobiológiai Hálózat tevékenysége 2007-ben.. „OKI Éves Beszámoló Értekezlet” 2008.febr.19. Apatini D., Magyar D., Novák E., Tóth Zs., Páldy A.,:A parlagfű pollenkoncentráció alakulása Magyarországon 1992-2008 között, különös tekintettel az időjárás hatására. „Magyar Meteorológiai Társaság Agro- és Biometeorológiai Szakosztályának ülése” Budapest, 2008.dec.2.

77

Magyar D., Basky Z., Kiss B.: Parlagfűvel fertőzött mezőgazdasági területek pollen kibocsátásának vizsgálata, pollenkoncentráció egészségi kockázatának becslése. „Magyar Meteorológiai Társaság Agro- és Biometeorológiai Szakosztályának ülése” Budapest, 2008.dec.2. Magyar D, Szőke Cs, Szécsi Á. (2008) Fusarium verticillioides méreteloszásának vizsgálata két levegőmintavételi magasságban. Magyar Higiénikusok Társasága, XXXVIII. Vándorgyűlése, Balatonvilágos, 2008. szeptember 30-október 2 absztrakt könyv 71. oldal. Páldy A.: A parlagfű helyzet a Kárpát-medencében és azon kívül. „Közös stratégia a súlyosan allergizáló parlagfű ellen” – A Parlagfűmentes Magyarországért civil szervezet által összehívott kerek-asztal megbeszélés, Budapest, 2008.febr.1., Páldy A.: 2007 értékelése az egészségügy szempontjából. „A 2007-es év értékelése környezetünk szempontjából” Budapest, 2008.febr.19.

Páldy A.: A 2008.évi parlagfű pollen terhelés, különös tekintettel a Közép-magyarországi Régióban. „Parlagfű-mentesítési Munkacsoport ülés” Budapest, 2008.okt.3.


Apatini D.: Ragweed pollution in Hungary, 1992-2007. „The 4th European Symposoium on Aerobiology” Turku, Finnország 2008.aug.13. Magyar D.: The tree bark: a natural spore trap. Applied Aspects of Aerobiology Conference, Rothamsted Research, Harpenden, Nagy-Britannia, 2008.nov.18-20. Páldy A: Reduction of ragweed pollen load Eurisy Workshop "Local and Regional Risk Management: Integrated Use of Satellite Information and Services" Sinaia, Romania on 10-11 March 2008. Páldy A.: Ragweed pollution in Hungary, 1992-2007. „First International Ragweed Conference” Budapest, 2008.szept.11.

Publikációk


Magyar D.: Allergia és allergének a belső légtérben. Asztma és Allergia AMEGA 2008.15(3):36-38 Magyar D.: Bioaeroszolok a beltéri levegőben. A háziporatkák. Hűtő- Klíma és

Légtechnikai szaklap 2008. 4(9):24-26. Magyar D.: Penészgombák a beltéri levegőben. Hűtő- Klíma és Légtechnikai szaklap 4(10):28-30. Magyar D.: Pollen, spóra, kültéri eredetű bioaeroszolok. Hűtő- Klíma és Légtechnikai szaklap 2008. 5(1) (in press)

78

Magyar D., Szőke Cs., Szécsi Á.: Fusarium verticillioides méreteloszásának vizsgálata két levegőmintavételi magasságban. Egészségtudomány 2008. 52(3):48


Magyar D., Révay Á.: Oncopodium elaeagni sp. nov a hyphomycetes from Hungary. Nova Hedwigia (in press) 2008.IF: 0.77 Magyar D. The tree bark: a natural spore trap. Aspects of Applied Biology 89, Applied Aspects of Aerobiology 2008. 7-16.


Páldy A: Pollenallergia in: Emberpróbáló időjárás – Orvosmeteorológiáról mindenkinek szerk: Holicska Szilvia Athenaeum Nyomda, Budapest 2008.

Összeállította: Dr.Páldy Anna főigazgató helyettes, főosztályvezető

Térinformatikai Csoport

79

A csoport tevékenységi körei, az ellátott feladatok leírása

A csoport feladata a környezet-egészségügyi adatbázis és információs

rendszer működtetése, frissítése. A környezeti és egészségi adatok felhasználásával rendszeresen elemzi Magyarország környezet-egészségügyi helyzetét korszerű matematikai-statisztikai és térinformatikai módszerekkel, rendszeresen készít jelentéseket a döntéshozók és a lakosság részére. Biztosítja a közérdekű környezet-egészségügyi adatokhoz való hozzáférést a lakosság számára. Végzi az intézet honlapjának frissítését. Részt vesz a nemzetközi szervezetek által támogatott és koordinált környezet-egészségügyi információs rendszer kialakításában és fenntartásában. Hazai és nemzetközi kutatások keretében fejleszti tevékenységét.

Szolgáltatási tevékenység céljából közreműködik környezet-egészségügyi hatásbecslések elkészítésében.

A csoport diplomás munkatársai Dr. Páldy Anna főosztályvezető, közegészségtan-járványtan szakorvos (1980), népegészségügy mestere (MPH 1996), kandidátus (1990). 1981 óta dolgozik az Intézetben. Nádor Gizella programtervező matematikus 1997-től dolgozik az Intézetben. Málnási Tibor biológus 2000-től dolgozik az Intézetben.

Az csoport alapfeladatai

Módszertani, irányítási, szakértési és joganyagokkal kapcsolatos feladatok során elvégezték az EU INSPIRE program harmonizálásának véleményezését


A Térinformatikai csoport rendszeresen megkapja Magyarország településeinek halálozási adatait. Részt vesz az OKI Vízhigiénés Főosztálya által gyűjtött településszintű ivóvíz minőségi adatok térinformatikai értékelésében. Vizsgálja a pontszerű légszennyező források környezetegészségügyi hatását. Értékeli a halandóság területi halmozódását és a környezeti, szociális gazdasági tényezők hatását. Rendszeresen elkészíti Magyarország környezetegészségügyi helyzetének értékelését és a jelentést közzéteszi az OKI honlapján. A Térinformatikai Csoport koordinálja az OKI honlap frissítését.


A Térinformatikai Csoport adatleválogatással és szakmai irányító tevékenységgel segíti az ÁNTSZ regionális intézetei Nem-fertőző epidemiológiai csoportjainak munkáját. 2008-ban folytatódott a WHO irányításával kidolgozott Környezetegészségügyi indikátorok alapján az adatgyűjtés országos, regionális és

megyei szinten. Az indikátorok alapján történő értékelésben az Intézet szakmai támogatást nyújtott az ÁNTSZ regionális intézeteinek




Időpont Óra-szám

80

Dr. Páldy Anna

Budapesti Műszaki Egyetem

Magyarország környezetegészségügyi helyzete, aerobiológia, klímaváltozás egészségi hatásai

2007.okt.10.

4


Európai Egészség és Környezet Információs Rendszer: Kockázatbecslés és betegség térképezés (A European Health and Environment Information System for Risk Assessment and Disease Mapping” , EUROHEIS2)

Az EU Környezet és Egészség Akciótervével összhangban a program célul tűzi ki egy olyan hálózat kiépítését, amelynek feladata a helyes gyakorlat terjesztése a kockázat kommunikáció és a környezet-egészségügyi tudatosság növelésére.

A projekt továbbfejleszti az integrált környezet-egészségügyi információs rendszert, a EUROHEIS1-ben kifejlesztett szoftvert (gyors elemző rendszer, rapid inquiry facility RIF), valamint ingyenesen terjeszti a szoftvert, aminek segítségével gyorsan lehet elemezni a környezeti eredetű egészségi kockázatokat és nyomon lehet követni a hosszú távú környezeti és társadalmi-gazdasági eredetű megbetegedési mintázatok alakulását. A projekt a fő hangsúlyt a technikai, módszertani és tudományos segítségnyújtásra helyezi a kiépítendő hálózat keretében.

A program keretében 2008-ban Budapesten egy munkaértekezletet rendeztek több mint 80 érdeklődő részvételével. Az ÁNTSZ regionális intézeteinek képviselői nagy érdeklődéssel tanulmányozták a módszert, az év során négy intézetben megvalósultak a feltételek a program indítására.

Az Országos Környezetegészségügyi Intézet és az ÁNTSZ Közép-magyarországi Regionális Intézete együttműködésében kidolgozták a Magyarországra jellemző deprivációs indexet és elemezték a depriváció hatását a vezető daganatos betegségek miatti halálozás területi megoszlására az ország összes településére vonatkozóan, valamint Budapest kerületei esetében.

Összehasonlították továbbá a korábban az Országos Környezetegészségügyi Intézet Térinformatikai Csoportja által kifejlesztett módszerek (pontforrás analízis, klaszter analízis) eredményeit a RIF által előállított eredményekkel – az összehasonlítás igen kedvező egyezést mutatott. A RIF térinformatikai rendszer előnye, hogy Windows operációs rendszer alatt futtatható, így az ÁNTSZ regionális intézeteiben is lehetőség nyílhat a gyors térinformatikai elemzések elvégzésére. Témafelelős: Dr. Páldy Anna Támogató: EU-DG-SANCO 2006126 (2007-2009) A krónikus bronchitis és asztma bronchiale monitorozásához szükséges indikátorok kialakítása az EU-ban Indicators for monitoring COPD and asthma in Europe (IMCA-II)

A pályázat keretében a közreműködő partnerek elkezdték az adatgyűjtést nemzetközi és hazai adatbázisokból az asztma és krónikus nem-specifikus tüdő

megbetegedések és halálozás (KALB), valamint az egyes módosító szociális és társadalmi tényezők területi és időbeni eloszlásának értékelésére. Az összegyűjtött adatok a nemzetközi konzorcium által kialakítandó web oldalon leszek elérhetők 2009-ben. 2008-ban az adatgyűjtés rendkívül részletes kritérium rendszerének kidolgozására került sor. Témafelelős: Dr. Páldy Anna Támogató: EU-DG-SANCO 2005121 (2007-2009)

81





OECD Magyarország Környezetvédelmi teljesítése – a környezet-egészségügyi szempontok képviselete

Jún. 2.


5. Miniszteriális Konferencia: deklaráció szövegező értekezlet –WHO/Európa

Dec. 3-4.


Környezetegészségügyi Indikátorok: 4. felsővezetői értekezlet a WHO/Európai Régió tagországok képviselőinek részvételével

Máj. 22-23.

Dr. Páldy Anna Barcelona, Spanyolország

IMCAII project éves konzorcium ülés

Febr. 25-26.

Dr. Páldy Anna Barcelona, Spanyolország

ECNIS project, meghívott előadó téma: Magyarország daganatos halálozása- összefüggés a társadalmi gazdasági helyzettel

Márc. 3-5.


CEE/ISEE konferencia, előadás Okt. 19-22.




Juhász A., Nagy Cs., Páldy A.: Epidemiológiai vizsgálatokban is alkalmazható Deprivációs Index meghatározásának eddigi eredményei. „Népegészségügyi Tudományos Társaság XVI. Nagygyűlése” Pécs, 2008.ápr.18. Juhász A., Nagy Cs., Páldy A.: A korai halálozás és a depriváltság területi egyenlőtlenségeinek kapcsolata Budapesten, 1996-2005. „Népegészségügyi Tudományos Társaság XVI. Nagygyűlése” Pécs, 2008.ápr.18. Juhász A, Nagy Cs, Páldy A: Az epidemiológiai vizsgálatokban is alkalmazható Deprivációs Index faktor-tartalmának alternatív lehetőségei. Magyar Higiénikusok Társaságának XXXVIII. Vándorgyűlése, Balatonvilágos, 2008. szeptember 30.–október 2 Juhász A, Nagy Cs., Páldy A.: A levegőszennyezettség és az azzal összefüggésbe hozható - a szocio-ökonómiai státuszra korrigált- korai halálozás kapcsolata a fővárosban, 1996-2005. RIF Módszertani vizsgálat. Magyar Higiénikusok Társaságának XXXVIII. Vándorgyűlése, Balatonvilágos, 2008. szeptember 30.–október 2

82

Málnási T., Páldy A.: A tagállamok környezetegészségügyi szabályozásainak áttekintése: Felmérés a WHO európai tagországaiban. Az Országos Környezetegészségügyi Intézet Tudományos Referáló Ülése, Budapest, 2008. november 11. Málnási T., Páldy A.: Az UV sugárzás expozíciójának csökkentését szolgáló intézkedések értékelése Magyarországon és Európa kiemelt országaiban a WHO környezetegészségügyi indikátora segítségével [poszter] A Magyar Higiénikusok Társaságának XXXVIII. Vándorgyűlése, Balatonvilágos, 2008. szeptember 30.–október 2. Málnási T., Páldy A.: Az UV sugárzás expozíciójának csökkentését szolgáló intézkedések értékelése Magyarországon és Európa kiemelt országaiban a WHO környezetegészségügyi indikátora segítségével [poszter] Fiatal Higiénikusok IV. Fóruma, Győr, 2008. május 29–31.

Nagy Cs, Juhász A., Páldy A.: A Közép-magyarországi Régió területén élő lakosság depriváltsága és korai halálozásának halmozódása közötti kapcsolat jellegzetességei, 1996-2005. A Magyar Higiénikusok Társaságának XXXVIII. Vándorgyűlése, Balatonvilágos, 2008. szeptember 30.–október 2. Nádor G., Juhász A, Páldy A1 : Százhalombatta környezetének egészségügyi állapotvizsgálata térinformatikai módszerekkel. A Magyar Higiénikusok Társaságának XXXVIII. Vándorgyűlése, Balatonvilágos, 2008. szeptember 30.–október 2 Páldy A., Nádor G., Juhász A., Nagy Cs.: A depriváció és a kiemelt népegészségügyi jelentőségű rosszindulatú daganatok miatti halálozás összefüggései Magyarországon, 1994-2004. OKI referáló, április 22. Páldy A., Málnási T.: A Környezetegészségügyi Információs Rendszer bemutatása. Az Országos Környezetegészségügyi Intézet Tudományos Referáló Ülése, Budapest, 2008. november 11. Páldy A., Nádor G., Juhász A., Nagy Cs.: A depriváció és a kiemelt népegészségügyi jelentőségű rosszindulatú daganatok miatti halálozás összefüggései Magyarországon, 1994-2004. „Népegészségügyi Tudományos Társaság XVI. Nagygyűlése” Pécs, 2008.ápr.18.


A.Paldy: Association of socio-economic factors and mortality due to malignant diseases in Hungary. „Rapid Inquiry Facility (RIF): térinformatikai eszköz a népegészségügyi, környezet-egészségügyi kutatómunkában” RIF Workshop in Budapest 2008. március 28.

A. Paldy: Association of drinking water quality and mortality due to some causes of death in Hungary. „Rapid Inquiry Facility (RIF): térinformatikai eszköz a népegészségügyi, környezet-egészségügyi kutatómunkában” RIF Workshop in Budapest 2008. március 28. A. Paldy: Assessment of the impact of socio-economic factors on the spatial distribution of mortality due to frequent malignant diseases in Hungary. ECNIS

83

Workshop on “Variation in cancer incidence in Europe and related opportunities and challenges for molecular epidemiology", Barcelona, 2008. március 3. A. Paldy A. Juhasz, Cs. Nagy, G. Nádor : Association between Deprivation Index and mortality due to major malignant diseases in Hungary, 1994-2004. 3rd Central Eastern European Conference on Health and Environment CEECHE, Cluj-Napoca, Romania on October 19-22, 2008. G. Nador: Impact of a heat power plant on the surrounding. „Rapid Inquiry Facility (RIF): térinformatikai eszköz a népegészségügyi, környezet-egészségügyi kutatómunkában” RIF Workshop in Budapest 2008. március 28. G. Nador: Demonstration of the comparison of GIS and RIF methodology of exposure and health risk assessment in regions with high level of environmental exposure. „Rapid Inquiry Facility (RIF): térinformatikai eszköz a népegészségügyi, környezet-egészségügyi kutatómunkában” RIF Workshop in Budapest 2008.

március 28.

Publikációk


Málnási T., Páldy A., Rudnai P., Varró M. J., Szabó E., Mácsik A.: Környezetegészségügyi információs rendszer kialakítása Európában (ENHIS) Egészségtudomány, LII. évfolyam, Budapest, 2008.4.szám. Juhász A., Nagy Cs., Nádor G., Páldy A. : Rapid Inquiry Facility (RIF): gyors kockázatelemzési lehetőség a környezet-egészségügyi összefüggések vizsgálatára, 2008. Egészségtudomány, LII. évfolyam, Budapest, 2008.4.szám.

Összeállította: Dr.Páldy Anna főigazgató helyettes, főosztályvezető

Klímaváltozás-egészséghatás Előrejelzési Csoport

84

A csoport tevékenységi körei, az ellátott feladatok leírása

A csoport az ÁNTSZ meglevő szervezet-rendszerén belül, a már kialakított

szervezeti egységekre és működésmódra telepítve teljesíti a komplex klíma-egészségügyi tevékenység-rendszer fokozatos kialakításával, működtetésével, majd annak folyamatos ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat. Ennek keretében szakmailag irányítja a hőség-riasztás országos rendszerét. A csoport felelős a hőségriasztást elrendelő döntés szakmai megalapozásáért, javaslatokat tesz a vonatkozó jogszabályok elkészítésére.

Folyamatos ismeretterjesztő, tudatosító tájékoztatást ad és hozzájárul a veszélyhelyzetekben szükségessé váló krízis-kommunikáció szervezeti kialakításához, szakmai tartalommal való ellátásához. Részt vesz a közép- és hosszú távú klímaváltozásokból a közvetlen és közvetett ágenseken keresztül kialakuló egészségkárosodások korai felismerését (prognózisát) szolgáló módszerek, eljárások kutatásában és kialakításában, ilyen célú nemzetközi együttműködésekben és pályázatokban

A csoport diplomás munkatársai

Dr. Páldy Anna főosztályvezető, közegészségtan-járványtan szakorvos (1980), népegészségügy mestere (MPH 1996), kandidátus (1990), 1981 óta dolgozik az OKI-ban. Bobvos János mérnök. 2007 óta dolgozik az OKI-ban.

A csoport alapfeladatai

Módszertani, irányítási, szakértési és joganyagokkal kapcsolatos feladatok keretében a Nemzeti Éghajlat-változási Stratégia egészségügyi alfejezetének és a Nemzeti Éghajlat-változási Stratégia első két éves akcióprgramjának kidolgozását végezték el. Javaslatot tettek a „A Kormány …/2008. (… …) Korm. rendelete a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény végrehajtásáról szóló 179/1999. (XII. 10.) Korm. rendelet módosításáról”. Részt vettek a „25/2008.(X.17.) KvVM_EüM-FVM együttes rendelet a légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 14/2001. (V.9) KÖM-EüM-FVM együttes rendelet módosításáról” kialakításában.


2008-ban ismét sor került a nyári hónapokban (június 1-augusztus 31.) a valós idejű halálozási adatok gyűjtésére a Közép-magyarországi régióban. A csoport feladata az adatok feldolgozása és továbbítása az országos tiszti főorvosnak

naprakész tájékoztatás céljából. Az év során az Egészségügyi Minisztérium utasítása alapján sor került a napi halálozási és kórházi sürgősségi betegfelvételi adatok gyűjtésére az ország összes kórházából a hőhullám napok idején. A Csoport feladata volt az egészségi mutatók értékelése és összevetése a regionális hőmérsékleti adatokkal, erről az országos tiszti főorvos haladéktalan tájékoztatása.


85

A Csoport szakmailag segíti az ÁNTSZ területi intézeteit a hőségriasztáshoz kapcsolódó feladatok végrehajtásában. Az év folyamán a csoport két szakmai háttér anyagot állított össze az alap- és kórházi ellátás támogatására a hőhullámok hatásaival kapcsolatban. A szakanyagok az Egészségtudomány 52./2. számában jelentek meg a nyári időszakot megelőzően, így azt az ÁNTSZ munkatársai a május 27-én az Országos Tisztifőorvosi Hivatalban tartott szakmai továbbképzésen megkapták és eljuttattatták a területileg illetékes intézményekbe (http://www.higienikus.hu/egeszsegtudomany/cikk/Trajer_Paldy1.pdf http://www.higienikus.hu/egeszsegtudomany/cikk/Trajer_Paldy2.pdf)

Tájékoztatás

Klíma, kánikula, hőségriasztás témakörben 18 interjú:, 5 cikk, 7 helyszínen

„road show” népszerűsítő előadások, UV-B riasztás témakörben 9 interjú, 5 cikk, légszennyezettség, szmogriadó témakörben 8 interjú, 3 cikk készült.




Időpont Óra-szám

Dr. Páldy Anna DEOEC Népegészségügyi Iskola

Kockázat kommunikáció

Dec. 16 4


Hőségriasztás 2008. tavaszán a Csoport szakmai segítséget nyújtott az ÁNTSZ számára a hőségriasztásra való felkészülésben. A riasztás protokollja és az ÁNTSZ tennivalói, legfontosabb ajánlásai a lakosság, az egészségügy és az önkormányzatok számára elérhetők az ÁNTSZ honlapján.

Az év folyamán két alkalommal került sor 2. fokú hőségriasztásra: 2008. augusztus 13.-15. és szeptember 5-7. között. E két eseményen kívül még négy alkalommal érte el hőhullám az ország nagy részét (június 20.-25, 27-29. július 12.-14. augusztus 2-4. között). Ez utóbbi négy esetben is tájékoztatta az országos tiszti főorvos a lakosságot a hőség várható káros hatásairól és a megelőzés módjairól. A hőhullám napokon az UV sugárzás is 7,5 index érték feletti volt, minden esetben történt utalás az igen erős UVB sugárzás elleni védekezésre is.

A 2. fokú riasztások a 2007-ben kidolgozott protokoll szerint zajlottak le, az országos tiszti főorvos elrendelte a hőségriasztást az ÁNTSZ–en belül, és erről az intézkedésről értesítette a társhatóságokat és érintett intézményeket. A hőségriasztás idejére a Gazdasági és Közlekedési Miniszter rendeletet adott ki a tehergépkocsik hétvégi forgalom korlátozásának eseti feloldásáról. A hőhullámok egészségi hatásainak nyomon követése részint az ÁNTSZ Közép-magyarországi Regionális Intézete által a régióban a kórházaktól és a háziorvosoktól gyűjtött a napi halálesetek alapján, részint a 2008. júliustól országosan elrendelt kórházi halálozás és betegfelvétel adatok alapján történt.

Az otthoni és kórházi halálesetek naponkénti számának alakulása a Közép-magyarországi Régió területén

86

A halálozási adatokat az ÁNTSZ Közép-magyarországi Regionális Intézete gyűjtötte, heti egy alkalommal elektronikus úton továbbította az Országos Környezetegészségügyi Intézetbe.

A hőmérsékleti adatok az Országos Meteorológiai Szolgálattól származnak. Az OMSZ 2006. óta elektronikus hozzáférést biztosít ftp kapcsolaton keresztül az általa 70 mérőállomáson mért napi minimum és maximum hőmérsékleti adatokhoz, a napi középhőmérséklet ezen két adatból közelítőleg kerül meghatározásra.

A Közép-magyarországi Régióban a 25oC napi átlaghőmérsékletnél hűvösebb napokon átlagosan 74 fő hunyt el, a kórházi halálozás átlaga ezeken a napokon 51 volt, míg otthon átlagosan 23 fő veszítette életét. A hőségriasztási küszöbhőmérséklet feletti átlaghőmérsékletű napokon – a július 12-14-i hőhullám kivételével – 10-20% közötti átlagos többlethalálozást regisztráltak. Július végén-augusztus elején, illetve augusztus 21-22-én, amikor az átlaghőmérséklet csak megközelítette a 25oC-ot, szintén ki lehetett mutatni többlethalálozást.

A hőhullámok és a hőségriasztások alkalmával országosan gyűjtött halálozási és kórházi betegfelvételi adatok értékelése

Az ÁNTSZ regionális intézetei három esemény idején gyűjtöttek napi adatokat. Az első, júliusi hőhullám idején nem volt hivatalos II. fokú hőségriasztás. Meg kell említeni, hogy az első és a harmadik hőhullám hétvégére esett. Az adatok összegyűjtését és 24 órán belüli továbbítását ez a tény jelentősen megnehezítette, az adatszolgáltatás nem volt teljeskörű. További gondot jelentett, hogy a többlethalálozás, illetve betegfelvételek értékeléséhez nem állt rendelkezésre viszonyítási alap, csupán a különböző átlaghőmérsékletű hőhullám napok adatait lehetett egymáshoz viszonyítani. Ennek ellenére az adatok alapján megállapítható, hogy a szeptemberi - az év során a legmelegebb - hőhullám idején jelentősen több volt országos szinten a napi többlethalálozás (190-143-181), mint az előző két esemény során (157-152-165; illetve 153-160-168 haláleset). A kórházi betegfelvételek számszerű alakulása kevésbé mutatott összefüggést a napi átlaghőmérséklettel.

A hőhullámokra hatásának valós idejű elemzése alapján javaslatokat fogalmaztak meg az országos tiszti főorvos számára a hőségriasztás rendszerének további módosításáról. (továbbra is szükséges a napi 25oC átlaghőmérséklet mint riasztási küszöbérték megtartása, fontos a rövid idejű hőhullámok előrejelzése idején is a lakosság tájékoztatása, mérlegelni kell a regionális szintű riasztás bevezetését, a valós idejű adatgyűjtést május 15-szeptember 15. között célszerű végezni. Feltétlenül szükséges a hőségriasztás jogi szabályozási rendszerének kialakítása.

Vizsgálták a hőmérséklet hatását városi és vidéki lakosságra Budapest és Szeged, valamint Pest és Csongrád megye példáján

A hőmérséklet és a hőhullámok egészségkárosító hatása jól ismert a nagyvárosok lakossága körében. Kevés adat áll azonban rendelkezésre a kisebb településekről.

Ezért vált szükségessé, hogy elemezzék a hőmérsékletnek a napi halálozásra (napi összhalálozás, szív- érrendszeri, agy- érrendszeri és légzőszervi betegségek miatti halálozás) vonatkozó hatását Budapesten és Pest megyében, illetve Szegeden és Csongrád megyében. Az 1996-2004. közötti nem- és korcsoportos (0-64, 65-74, 75-100 év) bontású adatbázist értékelték. Az összefüggéseket idősor analízissel, általános additív modellek (GAM) segítségével a nyári félévre (ápr.1.-szept. 30.) vizsgálták. A hőmérsékleti viszonyok jellemzésére Budapest pestszentlőrinci,

87

valamint a szegedi meteorológiai mérőállomások napi átlaghőmérsékletét használták.

Az eredmények azt mutatták, hogy a halálozás általában csökkent a vizsgált időszakban, Pest megyében viszont növekedett a 75 év felettiek körében. A havi eloszlás jellegzetes: a maximum december-februárban észlelhető, míg legkevesebben július-augusztusban halnak meg. Budapesten a nők, míg a többi vizsgált területen a férfiak halálozása gyakoribb.

Az éves átlaghőmérséklet a kilenc évből hatban magasabb, háromban alacsonyabb volt Szegeden, mint Budapesten. A tavaszi hónapok jellemzően Budapesten melegebbek, míg az őszi-téli hónapok Szegeden enyhébbek. A hőségriasztás küszöbértékeit (25oC, illetve 27oC) meghaladó átlaghőmérsékletű napok száma a 2000. évet kivéve, a két térségben gyakorlatilag megegyezett.

A négy területen a napi átlaghőmérséklet és a napi összhalálozás összefüggésének jelleggörbéi nem különböznek szignifikánsan egymástól, bár Budapest és Pest megye között kis különbség kimutatható. Csongrád megyében és Szegeden a halálozási minimum 1-2oC-kal magasabb, mint a másik két területen. A

napi halálozás 20%-kos növekedése körülbelül 28oC napi átlaghőmérsékletnél tapasztalható. 25oC napi átlaghőmérséklet felett az összes halálok miatti többlethalálozás 10 és 15% közötti, legnagyobb arány Szegeden volt megfigyelhető. A szív- érrendszeri betegségek miatti többlethalálozás aránya kissé magasabb (11 és 18% közötti), a legnagyobb növekedést szintén Szegeden észleltük.

Vizsgálataik megerősítik Budapestre vonatkozó korábbi – 1970-2000. éveket értékelő – eredményeiket. A nagyvárosok és a környéki települések halálozási jelleggörbéi a hőmérséklet függvényében nagyfokú hasonlóságot mutatnak. Ennek alapján nagyobb megbízhatósággal lehet a hatásokat országos szinten összesíteni, a magas hőmérsékletnek tulajdonítható többlethalálozást becsülni. Az eredmények felhasználhatók az országos, illetve regionális hőségriasztás elrendelésének tudományos megalapozásában.

A levegőszennyezéssel és egészségi hatással kapcsolatos döntéshozatalhoz szükséges ismeretek és kommunikáció fejlesztése Európában (Aphekom: Improving Knowledge and Communication for Decision Making on Air Pollution and Health in Europe:) Európai Bizottság Népegészségügyi Programja (2003-2008) (szerződésszám: No. 2007105),

A 23 európai város szakembereinek együttműködésében megvalósuló projekt célja a levegőszennyezés egészségi hatásaival és ezek monetáris költségeivel kapcsolatos új indikátorok kidolgozása; . a levegőszennyezés csökkentésére irányuló stratégiák értékelése az egyes érdekcsoportok közötti párbeszéd elősegítése. Az egészségügyi szakemberek számára irányelveket dolgoznak ki, amelyekkel segíthetnek a betegeknek abban, hogyan csökkenthetik a légszennyezésnek való kitettségüket.

Az első évben a konzorcium kidolgozott egy igen részletes adatgyűjtéssel kapcsolatos kérdőívet, amelyet a tagországok töltenek ki. Az Országos Környezetegészségügyi Intézet a projekt keretében ismételten becsülte

a rövid távú szálló por légszennyezettség hatását Budapesten és az eredményekről tájékoztatta a Fővárosi Önkormányzatot. Budapesten az éves átlag PM10 koncentráció 46, ill. 33 ug/m3 volt. A PM10 szennyezettség 2006-ban átlagosan 23 napig, 2007-ban 14 napig volt a75 µg/m3 és 100 µg/m3 között. 100 µg/m3 feletti porterhelést 2006-ban 3 állomás, 2007-ben az Erzsébet tér (12 nap) kivételével minden állomáson kevesebb, mint 10 napig regisztráltak. 150 µg/m3 -t meghaladó napi PM10 szennyezettség 2006-ban 3, 2007-ben 4 állomás környezetében 1-4 napig állt fenn. Ennek alapján a rövid távú egészségveszteség a szmog riadó tájékoztatási küszöbszintje feletti napokon (2006:26 nap, 2007: 11

88

nap) 77, ill. 34 többlet haláleset fordult elő, míg a 100 ug/m3 feletti napokon ( 2006: 5 nap, 2007 1 nap: 19, illetve 4 többlethalálozást regisztráltak.





Klímaváltozás egészségi hatásai: első felsővezetői értekezlet a WHO/Európai Régió tagországok képviselőinek részvételével

Ápr.7-9.


OECD Magyarország Környezetvédelmi teljesítése – a környezet-egészségügyi szempontok

képviselete

Jún. 2.


APHEKOM project nyitó értekezlet Jún. 30.- júl. 2

Dr. Páldy Anna Isztambul, Törökország

Global Climate Change konferencia, előadás

Júl.6-10.


CEE/ISEE konferencia, előadás Okt.19-22.


5. Miniszteriális Konferencia: deklaráció szövegező értekezlet

Dec. 3-4.




Apatini D.: A klímaváltozás hatása az allergén növények megjelenésére – mi várható hazánkban? referáló ülés, OKI 2008.szept.23. Apatini D.: A klímaváltozás hatása az allergén növények megjelenésére – mi várható hazánkban? „Magyar Higiénikusok Társasága XXXVII.Vándorgyűlése”, Balatonvilágos, 2008.okt.1. Bobvos J.: A hőségriasztás paraméterei, az emberekre gyakorolt kedvezőtlen hatásai, a várható problémák. III.Polgárvédelmi Kirendeltség vezetői konferencia, Balatonföldvár 2008.márc.18.

Bobvos J.: A hőmérséklet hatása városi és vidéki lakosságra Budapest és Szeged, valamint Pest és Csongrád megye példáján „Magyar Higiénikusok Társasága XXXVII.Vándorgyűlése”, Balatonvilágos, 2008.okt.1. Páldy A.: A klímaváltozás megelőző és katasztrófa-orvostani szerepe. „Magyar Katona-, és Katasztrófa-orvosi Társaság tavaszi ülése” Budapest, 2008.ápr.24.

89

Páldy A.: UV sugárzás és a munkavégzés. „Foglalkozás-egészségügyi Fórum, Budapest, 2008.április 16. Páldy A.: Klíma és egészség. „Magyar Higiénikusok Társasága XXXVII.Vándorgyűlése”, Balatonvilágos, 2008.okt.1. Páldy A.: Környezet, klíma, egészség. „MOTESZ Interdiszciplináris Fóruma” Budapest, 2008.szept.5. Páldy A.: A klímaváltozás egészség hatásai – az adaptáció elősegítése – gyakorlati megfontolások. „A népegészségügy jövője” A Népegészségügyi Képző- és Kutatóhelyek Országos Egyesületének II. konferenciája Mátraháza, 2008. szept.27. Páldy A.: Klimatikus hatások következményei a munkahelyeken. „III. Életmód Konferencia” Budapest, 2008.nov.12.

Páldy A.: A preventív medicina jelentősége, helye és szerepe katasztrófák és tömeges balesetek esetén. „MOTESZ Interdiszciplináris fórum” Budapest, 2008.dec.12. Páldy A., Vaskövi B., Bobvos J.,: A szálló por szennyezés miatti szmogriadó környezetegészségügyi indoklása. „Budapest Főváros Védelmi Bizottsági ülés” Budapest, 2008.dec.9. Páldy A.: A klímaváltozás lehetséges egészségi kockázatai – a 2007.év tapasztalatai alapján - legfontosabb teendőink. Vác Város Képviselőtestület Egészségügyi Bizottsági ülés, Vác 2009.ápr.10. Páldy A., Bobvos J..: A 2008.évi hőhullámok egészségi hatásainak elemzése. „Magyar Meteorológiai Társaság Agro- és Biometeorológiai Szakosztályának ülése” Budapest, 2008.dec.2.


Páldy A.: Environmental health, „Prevention in Central-and Eastern Europe” Budapest, 2008.febr.22.

Publikációk


Páldy A., Bobvos J.: A 2007.évi magyarországi hőhullámok egészségi hatásainak elemzése – előzmények és tapasztalatok. Klíma21 (52)3-15. (2008) Trájer A. J., Bobvos J., Páldy A.: Az általános felmelegedés gyógyszertani vonzatai. Egészségtudomány, LII. évf., Budapest, 2008 2.szám. Trájer A. J., Páldy A.: Az általános felmelegedés kliniko-farmakológiai vonatkozásai. Egészségtudomány, LII. évf., Budapest, 2008 2. szám.

90


Baccini M, Biggeri A, Accetta G, Kosatsky T, Katsouyanni K, Analitis A, Anderson HR, Bisanti L, D'Ippoliti D, Danova J, Forsberg B, Medina S, Paldy A, Rabczenko D, Schindler C, Michelozzi P.: Heat effects on mortality in 15 European cities. Epidemiology. 2008 Sep;19(5):711-9. PMID: 18520615 [PubMed - indexed for MEDLINE] Ishigami A, Hajat S, Kovats RS, Bisanti L, Rognoni M, Russo A, Paldy A. An ecological time-series study of heat-related mortality in three European cities. Environ Health. 2008 Jan 28;7:5.PMID: 18226218 [PubMed - indexed for MEDLINE] Michelozzi P, Accetta G, De Sario M, D'Ippoliti D, Marino C, Baccini M,Biggeri A, Anderson HR, Katsouyanni K, Ballester F, Bisanti L, Cadum E, Forsberg B, Forastiere F, Goodman PG, Hojs A, Kirchmayer U, Medina S, Paldy A, SchindlerC,

Sunyer J, Perucci CA.: High Temperature and Hospitalizations for Cardiovascular and Respiratory Causes in 12 European Cities.Am J Respir Crit Care Med. 2008 Dec 5. [Epub ahead of print] PMID: 19060232 [PubMed - as supplied by publisher]


Páldy A., Bobvos J.: Humán- és állategészségügy c. fejezet a „Klímaváltozásról mindenkinek „ c. kiadványban. Szerk.: Harnos Zsolt, Kiadó: Budapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kar, Matematikai és Informatikai Tanszék, 2008. Összeállította: Dr.Páldy Anna főigazgató helyettes, főosztályvezető

91

Toxikológiai Főosztály

Kísérletes és Alternatív Toxikológiai Osztály


A Kísérletes és Alternatív Toxikológiai Osztály a környezetegészségügy területén vegyi anyagok és készítményekre vonatkozóan in vivo, in vitro és alternatív toxikológiai vizsgálatokat végez, tevékenységébe tartozik új vizsgálati módszerek kidolgozása, pályázati projektek kísérletes, adatgyűjő, kiértékelő és szakértői munkáinak végzése.

Feladatai között szerepel az orvostechnikai és gyógyászati célra használt műanyag egyszerhasználatos eszközök és alapanyagaik kémiai és toxikológiai vizsgálata, a környezetből vett minták és a környezetbe kerülő anyagok citotoxicitási

vizsgálatai és értékelésük (talajok, hulladékok, termésnövelő anyagok), továbbá a parenterális készítmények és alapanyagaik in vivo és in vitro toxikológiai vizsgálata (injekciós készítmények, vakcinák, vízminták endotoxin szennyezettségének meghatározása)


A korábbi években történt létszám csökkentések miatt, továbbá a növekedő

munkamennyiség és a minőségi igények változása következtében 2008-ban szükségessé vált a hiányzó diplomás munkatársak pótlása. Két új diplomás munkatárs felvételére került sor, azonban két hónap után más munkahelyre távoztak, ezért a probléma továbbra is fennáll, erőfeszítéseket kell tenni, hogy megfelelő képzettségű és tapasztalattal rendelkező munkatársak kerüljenek az osztályra.

A laboratóriumi műszerparkban szerény bővülés történt, 1 db lézer nyomtató, l db lapmonitor került az osztályra, továbbá egy autokláv beszerzése indult el (ez 2009-ben realizálódott). A meglevő (többnyire már amortizálódott) műszerek rendszeres, az akkreditációs előírások szerinti karbantarás/kalibrálás mellett működnek az osztályon.

Az osztály egy laboratóriumi helyiséget, egy étkezőt és egy irodát adott át (a OMFI épület IV. emeletén) az OKBI részére az OTH közreműködésével. Az osztályvezetői szoba ezért a Patológia területén került kialakításra (a II.emeleten), továbbá ugyanitt egy laboratórium átalakításával mintaátvételi szoba került felújításra. Az Állatház területén két szobában az elavult és használaton kívüli inhalációs berendezések leszerésre kerültek és ezt követően a burkolatok felújítása, és az állatszobák kialakítása megtörtént.

Az Állatház festése többlépcsős ütemezésben került megtervezésre, ennek első jelentősebb szakasza befejeződött, ez az összterület 80 %-t jelenti.


Reményné Dr. Nagy Zsuzsanna osztályvezető Hajdú Viktória laboratóriumvezető Huszár László Állatház vezető

92

Az osztály alapfeladatainak ellátása

Az osztály feladatai közé tartozik a környezetegészségügy területén vegyi anyagok és készítményekre vonatkozóan in vivo, in vitro és alternatív toxikológiai vizsgálatok végzése akkreditált módszerekkel, a környezetből vett minták és a környezetbe kerülő anyagok citotoxicitási vizsgálatai és értékelésük (talajok, hulladékok, termésnövelő anyagok és egyéb minták), a parenterális készítmények és alapanyagaik in vivo és in vitro toxikológiai vizsgálata (injekciós készítmények, vakcinák, vízminták, egyéb kemikáliák), az orvostechnikai és gyógyászati célra használt műanyag egyszerhasználatos eszközök és alapanyagaik kémiai és toxikológiai vizsgálata, a tudományos kutatómunka keretében új vizsgálati módszerek kidolgozása, irodalmi módszerek adaptálása és különböző céllal adatbázisok összeállítása, a pályázati projektek keretében kísérletes, adatgyűjő, kiértékelő és szakértői munkák végzése, az akkreditáció minőségi feltételeinek való megfelelés, mind az osztály szakmai tevékenységében, mind pedig a képzések és a

laboratóriumműszaki háttere vonatkozásában.

A Kísérletes és Alternatív Toxikológiai osztály

2008-ban végzett vizsgálatainak száma módszerek szerint

Vizsgálati módszer Akkreditált vizsgálat száma

Nem akkreditált

vizsgálat

száma

Összes vizsgálat száma

Endotoxin mérés: Gél-clot 485 485 Kinetikus turbidimetriás 551 551

Endotoxin mérés: Belső ellenőrzés (módszerek, eszközök) 10 10 Nemzetközi körkontroll 2 2

Kémiai vizsgálat IR, Amidok és sztearátok 3 3 Kémiai vizsgálat Jártasság (műszeres) 2 2 Belső ellenőrzés (módszerek) 8 2 Körkontroll (ivóvíz és szennyvíz) 8 8

Citotoxicitás vizsgálat 16 4 20 Belső ellenőrzés 1 1

In vivo toxicitási vizsgálat: Ártalmatlansági vizsgálat 124 124

Hatékonysági vizsgálat 29 29 Hyperimmunsavó vizsg. 6 6 Bőrirritáció 1 1 Toxicitás (OECD szerint) 1 1

Összes vizsgálat 1208 43 1251

93

Pályázat – kutatás

Az osztály pályázati munka keretében a „Számítógépes modellek fejlesztése az

évi 1 tonnánál nagyobb mennyiségben gyártott vegyi anyagok Európai Unióban történő hatósági bejegyzéséhez szükséges adatok előállításához és a modellezéshez szükséges in vitro biológiai vizsgálatok elvégzése” című (GVOP-3.3.3-05/3.-2006-04-0094/3.0 számú, Vichem Chemie Kutató Kft. által elnyert pályázat 2006. 09.1-től 2008. 02. 15-ig), munkában vett részt kutatási szerződés alapján.

A munka 2008. februári végső kiértékelésénél 78 citotoxicitási vizsgálat, 74 anyag HET CAM vizsgálati eredménye és 84 minta fotoallergizációs hatás vizsgálatának adata került feldolgozásra.

Minőségügy

Az osztály vizsgálati módszerei akkreditáltak, amelyek nemzetközi

gyógyszerkönyvi és szabvány előírásokon alapulnak. Az akkreditált minősítést az

osztály 2003-ban kapta meg, ezt követően a NAT évenkénti ellenőrzéseivel kontrollálja az előírt vizsgálati minőséget. A 2008. év októberére az újraakkreditálás dokumentumai elkészültek, az eljárás folyamatban van.

Az OECD vizsgálati előírásokra alapozva GLP minősítés előkészítése kezdődött el 2008 októbertől, amely az in vivo toxikológiai vizsgálatokat és a tervezett új, bevezetésre kerülő módszereket érinti.


Név Szervező intézmény Tanfolyam/előadás témája

Időpont Óraszám

Nagy Zsuzsanna dr

Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet

In vivo, in vitro és alternatív toxikológiai vizsgálatok (gyakorlat)

4

Összeállította: Reményné Dr. Nagy Zsuzsanna

94

Környezeti Mutagenezis Laboratórium


A Környezeti Mutagenezis Labor tevékenységi köre reverz mutagenitási vizsgálat

Salmonella typhimurium hisztidin auxotróf TA törzseken (Ames teszt) és Escherichia coli triptofán auxotróf WP2 törzseken. A vizsgált anyagok metabolikus aktiválását kofaktorokkal kiegészített patkánymájból készített mikroszóma frakcióval (S9) végzik. A tesztek kivitelezése közvetlen agarba-keveréssel (plate incorporation) és előinkubációs (preincubation) technikával történik. A protokollban az OECD 471 (1997) sz. ajánlását követik. A labor által vizsgált anyagok elsősorban kémiai anyagok (gyógyszerek, ipari felhasználású vegyszerek, növényvédő szerek, élelmiszer adalékok stb.) a gázok kivételével, illetve komplex keverékekből (élelmiszerek, vizek [nyers és ivóvíz], szennyvizek, talajok, olajos és más hulladékok, szállóporok, emittált füst stb.) az OKI megfelelő osztályai által készített kivonatok.


A laboratóriumi műszerpark bővült. Egy -70 ºC mélyhűtő ( NeoLab FRYKA

típus: B35-85), 3 db kolóniaszámláló toll (ROTH GmbH Típus:P101.1) és 1 db mikrohullámú sütő (Samsung Típus:CE1071AT) került beszerzésre. Mindegyiket a Daganatkeltőktől Mentes Környezetért Alapítvány finanszírozta. A laboratóriumban használt vegyifülke tovább amortizálódott, karbantartása, felújítása az idei évben elkerülhetetlen.


Kécsán Kamilla biológus (2006-) Tóth Éva biológia-kémia szakos tanár (1998-)

Laboratoriumi vizsgálatok


Ames teszt (szűkített protokoll) 30 38




Időpont Óraszám

Kécsán Kamilla

Toxikológiai Társaság

TOX‟ 2008 Konferencia, Sopron

Október 15.-17.

30

összesen 30

Összeállította: Kécsán Kamilla osztályvezető

95

Experimentális Pathológiai és Elektronmikroszkópos Laboratórium


Az osztály kizárólag kutatómunkát végez, vizsgálta a munkakörnyezeti, lakókörnyezeti tényezők hatását a tüdő morfológiájára, egyes biokémiai és immunológiai paraméterére (ELISA Reader Immunoscan), valamint az említett tényezők etiológiai szerepét a tüdőfibrózisok kialakulásában, figyelembevéve a kombinált xenogén faktorok hatását is. A 2002. óta külön álló laboratórium korszerű lehetőséget kínál különböző biológiai minták, és más anyagminták morfológiai vizsgálataihoz, illetve elemanalíziséhez. A transzmissziós mikroszkóppal készített képfelvételek negatívjainak előhívását fotólaboratórium biztosítja, míg a scanning elektronmikroszkóppal készített felvételek feldolgozását és adattovábbítását számítógépes háttér biztosítja: képarchiválás, CD-írás, nyomtatás.

Az osztály munkatársai

Szalay Brigitta, fizikus, biológus, laboratóriumvezető, Király Lászlóné, asszisztens,

Pálinkás Éva, asszisztens, Kara Andrea, asszisztens

Az osztály szolgáltatási köre

Az osztály ultrastrukturális vizsgálatokat végez transzmissziós elektronmikroszkóppal, biológiai és környezeti minták, anyagminták morfológiai vizsgálatát és elemanalízisét végzi pásztázó elektronmikroszkóppal.



Szalay B., Brózik M., Kovácikova Z., Tátrai E.: Ferroxid nanorészecskék tüdőtoxicitása, Magyar Higiénikusok Társaságának XXXVIII. Vádorgyűlése, Balatonvilágos, 2008

Tudományos közlemények

Brigitta Szalay, Zuzana Kováčiková, Márta Brózik, Tamás Pándics, Erzsébet Tátrai: Effects of iron nanoparticles on pulmonary morphology, redox system, production of immunoglobulins and chemokines in rats, CEJOEM, 2008; 14(2):149-164

96

Az Országos Környezetegészségügyi Intézet organogramja

Az Országos Környezetegészségügyi Intézet 2008.évi tevékenységének táblázatos összefoglalója

Alapfeladatok

Joganyagokkal kapcsolatos feladatok terén

Osztály Joganyag Feladat Felelős Környezetepidemiológiai

Osztály

az építmények tervezésének, létesítésének és üzemeltetésének közegészségügyi követelményeiről

szóló Eü. Min. rendelet tervezete

Kidolgozás, felülvizsgálat és

frissítés

Dr. Rudnai Péter

szakhatósági tevékenységről és az igazgatásszolgáltatási díjakról szóló rendelet tervezet véleményezés

építésügyi hatósági eljárásról szóló rendelet tervezet véleményezés

a szépségszalonok közegészségügyi követelményeiről szóló rendelet tervezet Kidolgozás, véleményezés

háztartási izzólámpák használatának mellőzéséről szóló EU rendelet tervezet véleményezés

Klímaváltozás

egészséghatás előrejelzése

csoport

Nemzeti Éghajlat-változási Stratégia és két éves akcióprogram egészségügyi alfejezet kidolgozása Dr. Páldy Anna

Korm. rendelete a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes

anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény

végrehajtásáról szóló 179/1999. (XII. 10.) Korm. rendelet módosításáról

véleményezés

Talajhigiénés osztály a növényvédő szerek forgalomba hozatalának és felhasználásának engedélyezéséről, valamint a

növényvédő szerek csomagolásáról, jelöléséről, tárolásáról és szállításáról szóló 89/2004. (V. 15.)

FVM rendelet módosításáról

véleményezés Dr. Szabó Zoltán

a felszín alatti víz és a földtani közeg szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről

és a szennyezések méréséről szóló KvVM-EüM-FVM együttes rendelet tervezete

véleményezés

a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004 Korm. rendelet módosítása véleményezés

a szakhatósági közreműködések felülvizsgálatából eredő jogszabályok módosításáról véleményezés

Levegőhigiénés osztály 25/2008.(X.17.) KvVM_EüM-FVM együttes rendelet a légszennyezettségi határértékekről, a

helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 14/2001. (V.9) KÖM-

EüM-FVM együttes rendelet módosításáról

Módosítás elkészítése Dr. Vaskövi Béláné

Vízhigiénés és

Vízbiztonsági Főosztály

A természetes fürdővizek minőségéről szóló 2006/7/EK irányelv hazai jogrendbe ültetésére hivatott

78/2008 (IV. 3.) Korm. r.

elkészítés Dr. Kádár Mihály

201/2001. Korm.r. 2009 elején hatályba lépő módosítása és az ivóvízminőség hazai helyzetéről a

KvVM-mel közösen készített kormányjelentés

Előkészítés, véleményezés Dr. Borsányi Mátyás

A medencés fürdővizek minőségéről szóló 74/1999 XII. 25. EüM rendeletnek a 65/2004 IV. 27.

FVM-ESZCSM-GKM együttes rendelettel történő összehangolását célzó új kormány-rendelet

javaslattétel Dr.Kádár Mihály

98/83/EK Irányelv (az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről) módosítását megelőző és az ivó-

és fürdővíz-minőségi irányelvekhez kapcsolódó jelentési rendszerek fejlesztése

kidolgozásában való

együttműködés

Dr.Kádár Mihály

Dr.Borsányi Mátyás

Gyermek - és A családi napközi működési követelményeit tartalmazó Módszertani Útmutató közegészségügyi Előkészítés, véleményezés Gyulai Éva

98

ifjúsághigiénés osztály követelményekről szóló fejezete(15/1998.(IV.30.) NM rendelet 48§(2) hivatkozásának megfelelően)

A közoktatási törvény módosításával létrehozott új intézménytípus, az egységes óvoda-bölcsőde

közegészségügyi követelményei (a 2061/2008 (V.16.) Korm. határozatnak megfelelően)

.kidolgozás

a tanuló ifjúság üdülésének és táborozásának egészségügyi feltételeiről szóló 12/1991. (V. 18.) NM

rendelet módosítása, a szálláshellyel nem rendelkező napközis táborok közegészségügyi

felügyeletének megoldása érdekében.

Javaslat készítése

Táborbejelentés eljárásrendje, az egyes nem üzleti célú szabadidős szálláshelyek üzemeltetésének

egészségügyi feltételeiről szóló 37/2007 EüM-SZMM együttes rendelet megjelenése nyomán az

ANTSZ számára adódó feladatok egységes eljárásrend szerinti megoldására

kidolgozás

a 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi

intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről módosítására, az

1997. évi XXXI. tv. 41. § (4) hatálya alá nem tartozó valamennyi napközbeni ellátási forma

közegészségügyi felügyeletének biztosítása érdekében.

Javaslat készítése

Szakvéleményezés

Osztály Megbízó Tárgy Felelős Környezetepidemiológiai

Osztály

Egészséghatás Előrejelzési

Főosztály

Vízhigiénés és Vízbiztonsági

Főosztály



OTH HOLCIM Nyergesújfalúba tervezett cementgyára engedélyezéséhez készített környezeti hatásvizsgálati

dokumentáció

Dr.Rudnai Péter

Dr. Páldy Anna

Dr.Kádár Mihály

Dr. Szabó Zoltán

Dr.Vaskövi Béláné

Szombathelyre tervezett hulladékkezelő telep létesítésével kapcsolatos dokumentáció

Kincsesbányán tervezett nem-veszélyes hulladéklerakó

Győri Hulladékégetőmű további működésére vonatkozó dokumentumok

Dorogi Hulladékégetőmű további működésére vonatkozó dokumentumok

Tiszavalki szilárd hulladéklerakó környezetvédelmi felülvizsgálatára vonatkozó anyagok

Lőrinci-Hatvan pernyehányó rekultiválásához tervezett komposztáló telep létesítésére vonatkozó anyagok

Bicskére tervezett bioetanol üzemre

budapesti Árkád II. Bevásárló központ létesítésére és az ottani Shell üzemanyagtöltő állomás áthelyezésére

vonatkozó anyagok

Gyöngyösön működtetett nem-veszélyes hulladéklerakóra vonatkozó anyagok

Győrbe tervezett SOPLAND műszaki áruház és parkoló létesítésének várható környezeti hatásaira vonatkozó

szakanyagokat

a Kőbánya-Kispest metróvégállomásnál kialakítandó bevásárló központ építésének várható környezeti

hatásaira vonatkozó szakanyagokat

a maglódi AUCHAN bevásárlóközpont bővítésének várható környezeti hatásaira vonatkozó szakanyagokat

a budapest 4-es metró Bocskai úti megállója mellé tervezett P+R mélygarázs létesítésére vonatkozó anyagok

a Budapesti Agglomeráció 2020-ig szóló Területfejlesztési Koncepciója

Borsod-Abaúj-Zemplén és Fejér megye területrendezési tervéről

99

Regionális Területfejlesztési Operatív Programok (RTOP) Stratégiai Környezeti Vizsgálata és 3 tervezett

célkitermelőhely (Bátaszék, Alsőnána-Szekszárd, Mőzs-Sánci dűlő) Komplex Műveleti Terve

Várpalotára tervezett hulladékhasznosító erőmű létesítésével kapcsolatos dokumentáció

Talajhigiénés Osztály OTH Eger, 9847 hrsz. alatti ingatlanon és környezetében végzett részletes tényfeltárás záró-dokumentáció Dr. Szabó Zoltán

Dr. Barna Szilvia

Hofer Ádám 62 db termésnövelő anyag engedélykérelmének talajhigiénés szakvéleményezése és szakhatósági

állásfoglalás előkészítése

Hulladékkezelés szabályozása, közegészségügyi feltételek bemutatása és az adatok összesítése ILO

megkeresésre

EüM Az EüM Országos Környezeti Kármentesítési Program 2005-2006. évi feladatteljesítéséről beszámoló

összeállítása

Egészségügyi hulladékkezelés szabályozása, adatok bemutatása lengyel megkeresésre

Aerobiológiai Monitorozási

Osztály

OKI Állásfoglalás a rézgyommal kapcsolatban Dr. Páldy Anna


Főosztály

OTH 169 esetben adott szakvéleményt a KEOP-1-3-0 pályázat (ivóvízminőség javító program) benyújtásához Dr.Kádár Mihály

OTH 266 ivó- és fürdővízzel kapcsolatos termék (vegyszer, anyag, berendezés) hatósági engedélyezéséhez

szükséges szakvélemény született


Vízmikrobiológiai Osztály OTH 2 nosocomiális és egy utazással összefüggő legionellózis környezeti mintavétellel egybekötött járványügyi

kivizsgálásában vett részt. A járványügyi kivizsgálások kapcsán 108 minta vizsgálata történt meg Legionella

jelenlétére.

Dr. Vargha Márta

Vízbiztonsági Osztály WHO Részvétel és szakértői tevékenység a vízművek WSP rendszereinek kidolgozásában, azok működésének

egészségügyi szempontú ellenőrzésében

Dr.Borsányi Mátyás

100


Osztály Feladat Célkitűzés Felelős

Klímaváltozás

egészséghatás

előrejelzése csoport

Nyári hónapokban (június 1-augusztus 31.) a valós idejű

halálozási adatok gyűjtésére a Közép-magyarországi régióban.

A csoport feladata az adatok feldolgozása és továbbítása az

országos tiszti főorvosnak naprakész tájékoztatás céljából. Az

év során az Egészségügyi Minisztérium utasítása alapján sor

került a napi halálozási és kórházi sürgősségi betegfelvételi

adatok gyűjtésére az ország összes kórházából a hőhullám

napok idején.

Az egészségi mutatók értékelése és összevetése a regionális

hőmérsékleti adatokkal, erről az országos tiszti főorvos

haladéktalan tájékoztatása

Dr.Páldy Anna

Aerobiológiai

Monitorozási Osztály

működteti az Aerobiológiai Hálózatot, gyűjti a Hálózat

állomásai által regisztrált napi pollenadatokat

Tájékoztatás a pollenhelyzetről

Térinformatika csoport Magyarország települései halálozási adatainak elemzése

környezet-egészségügyi szempontból

a halandóság, annak területi halmozódása és a környezeti,

szociális gazdasági tényezők hatásának értékelése, Magyarország

környezetegészségügyi helyzetének értékelését és a jelentést

közzéteszi az OKI honlapján

Dr.Páldy Anna

településszintű ivóvíz minőségi adatok térinformatikai

elemzése

adatok térinformatikai értékelése

Légszennyező pontforrásokkal kapcsolatos adatgyűjtés Környezetegészségügyi hatások értékelése

Vízhigiénés és


az országos ivóvíz-minőségi adatokat begyűjti és biztosítja

azok külső informatikai feldolgozását

Az eredmények az uniós derogációs egyeztetések és az

ivóvízminőség javító program alapjául is szolgálnak.


Vízmikrobiológiai

Osztály

a természetes fürdővizek vízminőségi adatainak gyűjtése és

rögzítése a fürdőzési szezonban

adatok az összesítést követően a természetes fürdő adatbázisba

kerültek.

Dr. Kádár Mihály

Gyermek - és

ifjúsághigiénés osztály

Összefoglaló gyorsjelentés készítése a 2008. év iskola-

egészségügyi ellenőrzéseinek tapasztalatairól, valamint az

ÁNTSZ feladatairól az iskolakezdés kapcsán.

OTH felkérésre Gyulai Éva

101

Minőségellenőrzési és minőségbiztosítási feladatként

Osztály Feladat Felelős Aerobiológiai Monitorozási

Osztály

Az osztály felelős az ÁNTSZ Aerobiológiai Hálózat munkatársainak szakmai továbbképzéséért. A leolvasók

munkáját minden évben kontrollálja tesztlemezek párhuzamos leolvasása révén. Az eredményeket évenként

értékeli. Szükség és igény esetén egyéni szakmai továbbképzéseket tart.

Dr. Páldy Anna


Főosztály

kémiai és mikroszkópos biológiai körvizsgálatot 2-2, mikrobiológiai körvizsgálatot 4 alkalommal szerveztek az

ivóvízvizsgálatot végző üzemeltetői, vállalkozói és ÁNTSZ laboratóriumok részére. A körvizsgálatokban

összesen több, mint 80 laboratórium vett részt. Az ivóvíz és természetes fürdő interkalibrációs vizsgálatok

eredményéről és tapasztalatairól szakmai tájékoztató napot tartottak

Dr.Kádár Mihály

természetes fürdővíz vizsgálati jártassági körvizsgálatot szerveztek, amely az év során 2 alkalommal került

megrendezésre 25 labor részvételével

Dr.Kádár Mihály

Vízbiztonsági Osztály Laboratóriumi körvizsgálatok szervezése, az ivóvízvizsgálatot végző üzemeltetői, vállalkozói és ÁNTSZ

laboratóriumok minőségbiztosításhoz tartozó jártasság-ellenőrzése

A Vízbiztonsági osztályon két negyedévben került sor az OTH megbízásából az OKI által szervezett ivóvizes

körvizsgálatokra. Ennek során a laboratóriumok bővített komponenslistáról választhattak, és biztosították az un.

valódi minták vizsgálatának lehetőségét is. 93 labor vett részt a programban.


Az ÁNTSZ területi munkájához kapcsolódó feladatok keretében

Osztály Feladat Felelős Főosztályok az ÁNTSZ regionális intézetei által a 2007-ben végzett munkáról készített jelentés értékelése Főosztályvezetők

Klímaváltozás egészséghatás előrejelzése

csoport

Szakmailag segítették az ÁNTSZ területi intézeteit a hőségriasztáshoz kapcsolódó feladatok végrehajtásában, az

év folyamán két szakmai háttér anyagot állítottak össze az alap- és kórházi ellátás támogatására a hőhullámok

hatásaival kapcsolatban. A szakanyagok az Egészségtudomány 52./2. számában jelentek meg a nyári időszakot

megelőzően, amelyet eljuttattattak a területileg illetékes intézményekbe.

Dr. Páldy Anna

Aerobiológiai Monitorozási Osztály Az Aerobiológiai Hálózat munkájának koordinálása

Gyermek - és ifjúsághigiénés osztály “Tájékoztató a gyermek- és ifjúság-egészségügyi szakterületet érintő fontosabb jogszabályokról“ – c. kiadvány

készítése és megjelentetése az ÁNTSZ intraneten. Az ÁNTSZ gyermek- és ifjúsághigiénés szakterületét ellátó

munkatársakat hatósági munkájukban segítő kiadvány évente felülvizsgálatra és kiadásra kerül, tekintettel az

ágazati jogszabályok hiányára.

Gyulai Éva

102

Szakmai útmutatás nyújtása az ÁNTSZ munkatársai részére telefonos konzultáció keretében az alábbi

témakörökben:

- játszótér működési engedélyezési eljárásában való szakhatósági közreműködés és a telepítésre vonatkozó

közegészségügyi előírások,

- a táborok engedélyezésével kapcsolatos, jogszabályváltozások következtében felmerülő kérdések,

- a gyermekek alternatív napközbeni ellátása keretében nyújtott szolgáltatások (játszóházak,

gyermekmegőrzők, stb.) engedélyezésével kapcsolatos anomáliák és közegészségügyi elvárások

- közegészségügyi teendők tetvesség előfordulása esetén gyermekközösségben

- kémiai biztonság előírásainak alkalmazása családi napköziben

Térinformatika csoport adatleválogatással és szakmai irányító tevékenységgel segíti az ÁNTSZ regionális intézetei Nem-fertőző

epidemiológiai csoportjainak munkáját

Dr.Páldy Anna

a WHO irányításával kidolgozott Környezetegészségügyi indikátorok alapján az adatgyűjtés országos, regionális

és megyei szinten történt, az indikátorok alapján történő értékelésben az Intézet szakmai támogatást nyújtott az

ÁNTSZ regionális intézeteinek

Vízhigiénés és Vízbiztonsági Főosztály Közreműködtek az ÁNTSZ É-Alföld régió (Jász-Nagykun-Szolnok megyei hatósági vízminőségi vizsgálataiban.

A tárgyévben 633 mintából több, mint 6300 vizsgálat történt.

Dr. Kádár Mihály

Szakmai irányításukkal az OTH-val szoros együttműködésben folyt az un. nitrit akció, amely az ivóvíz nitrit

tartalmának szolgáltatói és hatósági ellenőrzését kívánta szigorítani.


Név Oktatást szervező intézmény Tanfolyam/előadás témája Időpont Óraszám

Dr. Rudnai Péter Semmelweis Egyetem, Budapest,

Egészségtudományi Kar, Munka és

Környezetegészségtani Tanszék

Higiénikus Orvos képző Tanfolyam (Megelőző Orvostan)

Január 24-25 5

Dr. Varró Mihály János Országos Szakfelügyeleti

Módszertani Központ

Epidemiológiai statisztikai módszerek Május - július 30

Dr. Páldy Anna DEOEC Népegészségügyi Iskola Kockázat kommunikáció Dec. 16 4

Dr. Karcagi Veronika ELTE Molekuláris Biológia Szakirányú Képzés, valamint Doktori Iskola: Humán

klinikai genetikai tantárgy

2008. 02.-12. 8 x 1.5 h

10 x 1.5 h

Dr. Karcagi Veronika SE rezidens képzés (OGYEI) 2008. 11. 5x 5 h

Dr. Páldy Anna SE Egészségügyi Továbbképző Kp Környezet-egészségügy április 15. 3

Zátonyiné Novák Edit Szt.István Általános Isk. Pollenallergia április 30. 3

Dr. Páldy Anna Budapesti Műszaki Egyetem Magyarország környezetegészségügyi helyzete, aerobiológia, klímaváltozás

egészségi hatásai

2007.okt.10. 4

Gyulai Éva Dr. Valek Andrea Gyermek – és ifjúsághigiénés gyakorlat DE Népegészségügyi Kar megelőző

orvostan és népegészségtan

június 9 - 13.

103

Dr. Vaskövi Béláné Egészségügyi Szakképző és

Továbbképző Intézet

A levegőminőség környezet-egészségügyi értékelése április 15. 3

Semmelweis Egyetem, HOT

tanfolyam

A környezeti levegőszennyezettség és a beltéri levegőminőség kérdései január 21-22. 5

Endrődy Mária Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű

Vegyipari, Környezetvédelmi és

Informatikai Szakközépiskola

Levegőhigiéné január 16-17.

február 6.

2

1

Hangyáné Szalkai Márta Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű

Vegyipari, Környezetvédelmi és

Informatikai Szakközépiskola

Levegőhigiéné január 16-17.

február 6.

2

1

Dr. Borsányi Mátyás, Dr. Kádár

Mihály, Dr. Török Tamásné

OTH ÁNTSZ ivóvíz biztonsági munkaértekezlet 02.13. 5

Bánfi R., Dévényi D, Dr. Törökné,

Ullrich E.né

OKI A 2007. évi körvizsgálatok értékelése 04.14. 4

Dr. Kádár Mihály, Dr. Török

Tamásné

OTH ÁNTSZ fürdési szezon nyitó értekezlet; a 78/2008. K.rend. teendői 04.25 4

Dr. Kádár Mihály, Bánfi Renáta,


OTH Laborértekezlet a természetes fürdők vizsgálati rendszerében résztvevő

laboroknak

06.03. 4

Dr. Kádár Mihály OKI Természetes fürdők tárcaközi egyeztetés 06.05. 5

Dévényi Dóra, Ullrich Edéné VITUKI VITUKI-QUALCO-Duna körvizsgálat értékelés 02.07.

Sebestyén Ágnes, Dósa Dorina

Borsányi Mátyás OTH ÁNTSZ Ivóvíz felügyeleti munkaértekezlet 02.13.

Dósa Dorina, Dr. Borsányi Mátyás

Dőrr Zsuzsanna, Sebestyén Ágnes DRV Zrt. Vízbiztonság tervezés

03.06., 04.08

05.23, 07.18-

19.

Sebestyén Ágnes, Dósa Dorina

Dévényi Dóra, Dőrr Zsuzsanna

Borsányi Mátyás, Ullrich Edéné

OKI ÁNTSZ körvizsgálat értékelés 04.14.

Dőrr Zsuzsanna Fővárosi Vízmű Budapest É-i vízbázis és az új Duna híd 05.20.

Sebestyén Ágnes, Dósa Dorina Fiatal Higiénikusok fóruma 05.29-31.

Dőrr Zsuzsanna OKBI Együtt az élelmiszerbűnözés ellen 06.23.

Sebestyén Ágnes, Dévényi Dóra MHT MHT Budafoki víztorony megtekintése 10.07.

Dr.Pándics Tamás OKI-OTH Elsősegély tanfolyam 10.21.

Dőrr Zsuzsanna, Dr. Borsányi

Mátyás OKI Arzénmentesítő technológia EK projekt előadás Gyula 11.11.

Dr. Nagy Zsuzsanna Egészségügyi Szakképző és

Továbbképző Intézet

In vivo, in vitro és alternatív toxikológiai vizsgálatok (gyakorlat) 4

Sebestyén Ágnes, Dőrr Zsuzsanna MTA MTA, Vízgazdálkodási-tudományos bizottság ülés 12.15.

104

Szakfelügyeleti tevékenység

Osztály Feladat Felelős Talajhigiénés Osztály

Termésnövelő anyagok és szennyvíziszap komposztok higiénés mikrobiológiai minősítő vizsgálatai során 602

mintából 68 volt kifogásolt minőségű.

Dr. Szabó Zoltán

Aerobiológiai Monitorozási

Osztály

Az ÁNTSZ Aerobiológiai Hálózatának üzemeltetése (pollen leolvasás 7 állomás heti 7 lemeze, 40 hét) Dr. Páldy Anna

Vízbiztonsági Osztály Élelmiszerüzemekben használt ivóvizek minősítése: A tárgyévben megvizsgált mintegy 176, EK-ban regisztrált

élelmiszerüzem vízminőségét mind a hazai 201/2001 Kr., mind a 98/83/EK irányelv alapján szakvéleményben

minősítésre került. Javaslatot tettek a minőség javításához szükséges intézkedésekre, rendelkezésre álltak az üzemi

minőség-ellenőrzést végzők részére.

Dr. Borsányi

Mátyás

Laboratóriumi hatósági vízminőségi vizsgálatok: A Vízhigiénés főosztály három szakosztálya összesen 633 JNKSZ

megye területéről származó hatósági vízminta (4 felszíni víz, 109 fürdővíz, 8 művese állomáson használt víz, 512

ivóvíz) vizsgálatát végezte el. A Vízbiztonsági osztályon is feldolgozott 554 hatósági vízmintából 3926 indikátor

vizsgálata történt meg

Ásvány-gyógyvíz kutak, palackozott vizek, fürdők vízminősítése: A tárgyévben 83 ásványvíz bevizsgálása történt

meg, melyhez bakteriológiai és helyszíni, ill. laboratóriumi kémiai vízvizsgálat is tartozott. A Országos

Környezetegészségügyi Intézete hivatalos minősítő szakvéleményét a természetes gyógytényezőkre vonatkozó,

74/1999 (XII.25.) EüM. rendelet, 14.§ b) szakasz alapján adják meg.

Országos munkaértekezlet és szakmai továbbképzések

Osztály Témakör Felelős Aerobiológiai Monitorozási

Osztály

Az Aerobiológiai Hálózat évnyitó és záró értekezlete, éves munka értékelése. Dr. Páldy Anna

Gyermek - és ifjúsághigiénés

osztály

Országos továbbképző munkaértekezlet szervezése az ÁNTSZ intézetek gyermek- és ifjúság higiénével

foglalkozó, valamint a környezetegészségügyi szakterületet ellátó munkatársai részére „A gyermek- ifjúsághigiéne

és a környezet-egészségügy aktuális kérdései” címmel

Gyulai Éva

105

Kiemelt szakmai feladatok részletes ismertetése Feladat Cél Eredmény Témafelelős

Környezetepidemiológiai osztály

Az iskolai környezet és a tanulók

egészségi állapota közötti

összefüggés tanulmányozása

(School Environment And

Respiratory health of CHildren:

SEARCH)

A gyermekek iskolai tartózkodására szolgáló helyiségek

levegőminősége és az iskolai környezet egyéb állapotjellemzői,

valamint a tanulók légzőszervi állapota közötti összefüggések

megismerése érdekében folyó több éves nemzetközi projekt

keretében vizsgálták 4 városban (Budapesten, Debrecenben,

Miskolcon és Pécsett) 10 általános iskola összesen 750

tanulójának krónikus légzőszervi tünetgyakoriságát és

légzésfunkciós eredményeit, valamint a lehetséges lakókörnyezeti

kockázati tényezők előfordulását.

Összességében a talált tünetgyakoriság hasonló volt az Országos

Gyermek-légúti Felmérés (OGYELF) eredményeihez

(bronchitiszes tünetek: 13,4%, asztmás tünetek: 17,3%, orvos által

diagnosztizált asztma: 7,0%, allergia: 25,7%), azonban az iskolák,

sőt az iskolákon belül az egyes osztályok között is jelentős

különbségek mutatkoztak. A vizsgálat részeredményeit

megtárgyalták a résztvevő iskolák képviselőivel. A különbségek

okainak értékelésére, elsősorban a Levegőhigiénés osztály által

mért belsőtéri levegőminőségi adatokkal és az osztályok illetve az

iskolák egyéb jellemzőivel mutatott összefüggések értékelésére a

következő évben kerül sor.

Dr. Rudnai Péter

Daganatos betegek túlélési

esélyeit befolyásoló tényezők

vizsgálata

Megkezdték az 5 évvel ezelőtt befejezett nemzetközi daganat-

epidemiológiai felmérés utóvizsgálatát annak feltárására, hogy a.)

a szükséges gyógykezelés mellett a környezeti és egyéb tényezők

hogyan befolyásolják a daganatos betegek túlélési esélyeit, és b.)

milyen módszertani lehetőségek állnak rendelkezésre az

utóvizsgálathoz szükséges adatok összegyűjtésére. A pilot fázis

keretében a koordinátor intézet (IARC) által véletlenszerűen

kiválasztott 20 tüdőrákos beteg sorsát követték nyomon az

Országos Onkológiai Intézet Rákregisztere segítségével.

Tekintettel arra, hogy az eredeti vizsgálat név és TAJ-szám

rögzítése nélkül történt, a 20 beteg közül kettőnek nem sikerült a

személyét azonosítani. 2 további beteg nem szerepelt a

Rákregiszterben. A 16 beteg közül 12 meghalt, 2 személy esetében

sikerült az 5 éves túlélést megállapítani és 2 személy esetében azt

csak valószínűsíteni lehetett. A túlélőkkel történő

kapcsolatfelvételre a következő évben kerül sor.

A környezeti levegő

szennyezettsége és a terhességi

kimenetelek összefüggései

(European Study of Cohorts for

Air Pollution Effects, ESCAPE

Project)

A várandósság 9 hónapja alatt az anyai szervezetet érő környezeti

hatások zavart okozhatnak a magzat fejlődésében és a terhesség

kimenetelében, mindezeknek súlyos következményei lehetnek a

későbbi életkorokban is. A kedvezőtlen terhességi kimenetelek

gyakorisága és a levegőszennyezettségi adatok közötti

összefüggéseket vizsgálták Dorogon, Veszprémben és Győrben a

gondozásba vett kismamák körében. A levegőszennyezettségi

adatok (PM10, SO2, NO2, CO, O3) az Országos Légszennyezettségi

Mérőhálózat adatbázisából és a Levegőhigiénés osztály mérési

eredményeiből (PM2,5 és korom) származtak. Minden várandós

megfelelő terhességi hetéhez hozzárendelték a megfelelő heti

levegőszennyezettségi értékeket. A terhesség lefolyására és

kimenetelére, valamint az egyéni kockázati tényezőkre vonatkozó

adatokat a gondozást végző védőnők által kitöltött kérdőívek

segítségével gyűjtötték.

A 2704 megfigyelt terhességből, az abortuszok és az ikerszülések

kizárása után, a kissúlyú (2500 g alatti) újszülöttek aránya 6,2%

volt. Megállapították, hogy a terhesség utolsó 2 hónapjában észlelt

magasabb (>40µg/m3) átlagos heti PM10 expozíció, illetve a 10

µg/m3-nál magasabb SO2 szennyezettség - esetenként

statisztikailag szignifikáns mértékben is – fokozta az alacsony

születési súly kockázatát. A terhesség 22.-33. hete közötti

időszakban mért magasabb (>2 mg/m3) CO szennyezettség

szignifikáns mértékben növelte az alacsony születési súly

kockázatát. A megfigyelt hatások jóval a határérték alatti

koncentrációk mellett jelentkeztek. Ezért felhívják a figyelmet

arra, hogy a fejlődő magzat fokozott érzékenységét a

levegőszennyező anyagok határértékeinek megállapítása illetve

felülvizsgálata során figyelembe kell venni.

106

Környezet-egészségügyi

szakterületen dolgozó orvosok

továbbképzésének európai

hálózata (PHEEDUNET:

European Network for the

Training and Development of

Public Health Physicians)

A projekt fő célja a köz-(környezet-)egészségügyi [public health

(environment), PH(E)] orvosok európai hálózatának létrehozása a

környezet-egészségügyi kapacitás növelésére. E hálózat kezdeti

szerepe lenne, hogy koordinálja a PH(E) orvosok folytonos

szakmai fejlődését (continuous professional development, CPD)

egész Európában.

A két évre tervezett projekt első évében a honlap

(www.pheedunet.eu) létrehozása és fejlesztése, mint OKI-feladat,

magában foglalva a domain regisztrációját, tűzfal átjárhatóságának

biztosítását az OTH Számítástechnikai Osztálya

közreműködésével, végül a weblapok megírását és karbantartását;

team- és nyilvános értesítési levelezőlista létrehozása és működtetése

történt meg.


Klímaváltozás egészséghatás előrejelzése csoport

Hőségriasztás: Az otthoni és

kórházi halálesetek naponkénti

számának alakulása a Közép-

magyarországi Régió területén

A halálozási és a hőmérsékleti adatok együttes értékelése,

amelyhez a halálozási adatokat az ÁNTSZ Közép-magyarországi

Regionális Intézete gyűjtötte, heti egy alkalommal elektronikus

úton továbbította az Országos Környezetegészségügyi Intézetbe. A

hőmérsékleti adatok az Országos Meteorológiai Szolgálattól

származnak. Az OMSZ 2006. óta elektronikus hozzáférést biztosít

ftp kapcsolaton keresztül az általa 70 mérőállomáson mért napi

minimum és maximum hőmérsékleti adatokhoz, a napi

középhőmérséklet ezen két adatból közelítőleg kerül

meghatározásra.

A Közép-magyarországi Régióban a 25oC napi

átlaghőmérsékletnél hűvösebb napokon átlagosan 74 fő hunyt el, a

kórházi halálozás átlaga ezeken a napokon 51 volt, míg otthon

átlagosan 23 fő veszítette életét. A hőségriasztási

küszöbhőmérséklet feletti átlaghőmérsékletű napokon – a július

12-14-i hőhullám kivételével – 10-20% közötti átlagos

többlethalálozást regisztráltak. Július végén augusztus elején,

illetve augusztus 21-22-én, amikor az átlaghőmérséklet csak

megközelítette a 25oC-ot, szintén ki lehetett mutatni

többlethalálozást.

Dr. Páldy Anna

Hőségriasztás: A hőhullámok és

a hőségriasztások alkalmával

országosan gyűjtött halálozási és

kórházi betegfelvételi adatok

értékelése

Az ÁNTSZ regionális intézetei három esemény idején gyűjtöttek

napi adatokat. Az első, júliusi hőhullám idején nem volt hivatalos

II. fokú hőségriasztás. Meg kell említeni, hogy az első és a

harmadik hőhullám hétvégére esett. Az adatok összegyűjtését és

24 órán belüli továbbítását ez a tény jelentősen megnehezítette, az

adatszolgáltatás nem volt teljes körű. További gondot jelentett,

hogy a többlethalálozás, illetve betegfelvételek értékeléséhez nem

állt rendelkezésre viszonyítási alap, csupán a különböző

átlaghőmérsékletű hőhullám napok adatait lehetett egymáshoz

viszonyítani.

Az adatok alapján megállapítható, hogy a szeptemberi - az év

során a legmelegebb - hőhullám idején jelentősen több volt

országos szinten a napi többlethalálozás (190-143-181), mint az

előző két esemény során (157-152-165; illetve 153-160-168

haláleset). A kórházi betegfelvételek számszerű alakulása kevésbé

mutatott összefüggést a napi átlaghőmérséklettel. A hőhullámokra

hatásának valós idejű elemzése alapján javaslatokat fogalmaztak

meg az országos tiszti főorvos számára a hőségriasztás

rendszerének további módosításáról. (továbbra is szükséges a napi

25oC átlaghőmérséklet mint riasztási küszöbérték megtartása,

fontos a rövid idejű hőhullámok előrejelzése idején is a lakosság

tájékoztatása, mérlegelni kell a regionális szintű riasztás

bevezetését, a valós idejű adatgyűjtést május 15-szeptember 15.

között célszerű végezni..

A hőmérséklet hatása a városi és

vidéki lakosságra Budapest és

Szeged, valamint Pest és

Csongrád megye példáján

A hőmérséklet és a hőhullámok egészségkárosító hatása jól ismert

a nagyvárosok lakossága körében. Kevés adat áll azonban

rendelkezésre a kisebb településekről. Ezért vált szükségessé,

hogy elemezzék a hőmérsékletnek a napi halálozásra (napi

összhalálozás, szív- érrendszeri, agy- érrendszeri és légzőszervi

betegségek miatti halálozás) vonatkozó hatását Budapesten és Pest

megyében, illetve Szegeden és Csongrád megyében. A 1996-2004.

Az eredmények azt mutatták, hogy a halálozás általában csökkent

a vizsgált időszakban, Pest megyében viszont növekedett a 75 év

felettiek körében. A havi eloszlás jellegzetes: a maximum

december-februárban észlelhető, míg legkevesebben július-

augusztusban halnak meg. Budapesten a nők, míg a többi vizsgált

területen a férfiak halálozása gyakoribb. Az éves átlaghőmérséklet

a kilenc évből hatban magasabb, háromban alacsonyabb volt

http://www.pheedunet.eu/

107

közötti nem- és korcsoportos (0-64, 65-74, 75-100 év) bontású

adatbázist értékelték. Az összefüggéseket idősor analízissel,

általános additív modellek (GAM) segítségével a nyári félévre

(ápr.1.-szept. 30.) vizsgálták. A hőmérsékleti viszonyok

jellemzésére Budapest pestszentlőrinci, valamint a szegedi

meteorológiai mérőállomások napi átlaghőmérsékletét használták.

Szegeden, mint Budapesten. A tavaszi hónapok jellemzően

Budapesten melegebbek, míg az őszi-téli hónapok Szegeden

enyhébbek. A hőségriasztás küszöbértékeit (25oC, illetve 27

oC)

meghaladó átlaghőmérsékletű napok száma a 2000. évet kivéve, a

két térségben gyakorlatilag megegyezett. A négy területen a napi

átlaghőmérséklet és a napi összhalálozás összefüggésének

jelleggörbéi nem különböznek szignifikánsan egymástól, bár

Budapest és Pest megye között kis különbség kimutatható.

Csongrád megyében és Szegeden a halálozási minimum 1-2oC-kal

magasabb, mint a másik két területen. A napi halálozás 20%-kos

növekedése körülbelül 28oC napi átlaghőmérsékletnél

tapasztalható. 25oC napi átlaghőmérséklet felett az összes halálok

miatti többlethalálozás 10 és 15% közötti, legnagyobb arány

Szegeden volt megfigyelhető. A szív- érrendszeri betegségek

miatti többlethalálozás aránya kissé magasabb (11 és 18%

közötti), a legnagyobb növekedést szintén Szegeden észleltük.

A levegőszennyezéssel és

egészségi hatással kapcsolatos

döntéshozatalhoz szükséges

ismeretek és kommunikáció

fejlesztése Európában

(Aphekom: Improving

Knowledge and Communication

for Decision Making on Air

Pollution and Health in Europe:)

A 23 európai város szakembereinek együttműködésében

megvalósuló projekt célja a levegőszennyezés egészségi hatásaival

és ezek monetáris költségeivel kapcsolatos új indikátorok

kidolgozása; . a levegőszennyezés csökkentésére irányuló

stratégiák értékelése az egyes érdekcsoportok közötti párbeszéd

elősegítése. Az egészségügyi szakemberek számára irányelveket

dolgoznak ki, amelyekkel segíthetnek a betegeknek abban, hogyan

csökkenthetik a légszennyezésnek való kitettségüket.

Az első évben a konzorcium kidolgozott egy igen részletes

adatgyűjtéssel kapcsolatos kérdőívet, amelyet a tagországok

töltenek ki. Az Országos Környezetegészségügyi Intézet a projekt

keretében ismételten becsülte a rövid távú szálló por

légszennyezettség hatását Budapesten és az eredményekről

tájékoztatta a Fővárosi Önkormányzatot. Budapesten az éves átlag

PM10 koncentráció 46, ill. 33 ug/m3 volt. A PM10 szennyezettség

2006-ban átlagosan 23 napig, 2007-ban 14 napig volt a75 µg/m3

és 100 µg/m3 között. 100 µg/m3 feletti porterhelést 2006-ban 3

állomás, 2007-ben az Erzsébet tér (12 nap) kivételével minden

állomáson kevesebb, mint 10 napig regisztráltak. 150 µg/m3 -t

meghaladó napi PM10 szennyezettség 2006-ban 3, 2007-ben 4

állomás környezetében 1-4 napig állt fenn. Ennek alapján a rövid

távú egészségveszteség a szmog riadó tájékoztatási küszöbszintje

feletti napokon (2006:26 nap, 2007: 11 nap) 77, ill. 34 többlet

haláleset fordult elő, míg a 100 ug/m3 feletti napokon ( 2006: 5

nap, 2007 1 nap: 19, illetve 4 többlethalálozást regisztráltak.

Aerobiológiai Monitorozási Osztály

Növénykórokozó és mikotoxin-

termelő gombák levegő-

mikológiai vizsgálata

a meteorológiai tényezők hatásának vizsgálata a levegőben

előforduló gombaspórák gyakoriságára két különböző mintavételi

magasságban. Meghatározzák a levegőminták fajösszetételét, a

spórák koncentrációját, a csírázási képességét, a méreteloszlását és

a toxintartalmat. Előzetes eredményeik alapján arra

Az OTKA pályázati téma keretében számos kültéri és beltéri

levegőmintát gyűjtöttek különféle szelektív gombatáptalajokra (70

db minta). Emellett Hirst típusú levegőminták begyűjtésére is sor

került (50 db). A szabad spórák vizsgálatára kidolgoztak egy

egyszerű módszert, ennek segítségével vizsgálható a gombák

Dr. Magyar Donát

108

következtettek, hogy e tényezők jelentősen eltérőek lehetnek az

időjárás és a légköri magasság függvényében. Vizsgálataikkal arra

keresik a választ, hogy a fent említett tulajdonságok tekintetében

van-e szignifikáns különbség a 10 és 150 cm-es magasságban vett

levegőminták között, és ha igen, ez mennyiben módosítja korábbi

ismereteiket az előrejelzésről és a fertőzés folyamatáról. A

légrétegek nagy mintaszámon végzett átfogó elemzésével egy

olyan modell elkészítésén dolgoznak, mely a fertőzést közvetlenül

megelőző állapotot írja le több allergén, növénykórokozó és toxin-

termelő gombafaj esetében.

terjedésének befejező szakasza, a fertőzést közvetlenül megelőző

állapot. E módszerrel több mint 67 minta kiértékelésének

eredményeit elemezték. A légkörben található, valamint a

természetes felületeken lerakódott gombák fajösszetételét is

összehasonlították ezzel a módszerrel. A spórák forrásaiként

szolgáló gombatelepek vizsgálata során egy, a levegőből számos

esetben kimutatott gombát új fajként és új nemzetségként

azonosítottak, a gomba aerobiológia adatait is elemezték. Továbbá

négy másik gombafaj leírására és közlésére is sor került

Gyermek - és ifjúsághigiénés osztály

Az általános iskolák és

középfokú oktatási intézmények

higiénés körülményeinek

országos felmérése

Az általános és középfokú iskolák épületeinek teljeskörű higiénés

felmérésére először a 2000. évben került sor az OKI Gyermek és-

Ifjúsághigiénés Osztálya és az ÁNTSZ területi intézeteinek

együttműködésével. A 2005/2006-ban történt újabb felmérés a

változások nyomon követésére, valamint a meglévő országos

adatbázis frissítésére ill. az aktuális helyzetkép kialakítására ad

lehetőséget az iskolaépületek, iskolaudvarok, tantermek,

tornatermek, ebédlők, vizes csoportok, mellékhelyiségek,

közműellátás vonatkozásában.

A 97 kérdést tartalmazó kérdőív adatainak bevitele, feldolgozása

az OKI osztályon folyamatban van.

Gyulai Éva

A bölcsődék közegészségügyi

körülményeinek országos

felmérése

A bölcsődék utóbbi években folyamatosan emelkedő

gyermeklétszáma, a férőhelygondok megoldására létesített

óvodai “tipegő” csoportok és egyéb alternatív ellátási formák

kialakítása indokolta az ország valamennyi bölcsődéjének

egységes szempontrendszer alapján történő közegészségügyi

vizsgálatát

Ezen mutatók alapján 2007-ben Magyarországon a bölcsődék 18

%-a felelt meg a közegészségügyi elvárásoknak. A vizsgálat adatai

szerint a bölcsődék 41%-a zsúfolt, esetenként 200% feletti

feltöltöttség is előfordult. Ugyanakkor gyakran hiányoztak a

széleskörű járványügyi biztonság (megfelelő gyakoriságú

játékfertőtlenítés, tetvességi vizsgálat, homokcsere; a homokozó

lefedése játékon kívül; elkülönítő helyiség kialakítása ill. célnak

megfelelő használata) feltételei. Nagyobb arányban volt

kifogásolható a biztonság és balesetmentesség is: az intézmények

25%-ában nem volt biztosítva a fűtőtest és üvegvédelem, 24%-

ban pedig egyéb balesetveszélyes körülmények fordultak elő

(töredezett burkolat, törött udvari játékok, éles peremű

homokozók, stb.).

109

A bölcsődék felkészültsége a

klímaváltozásra

A NÉS legfontosabb elemei közé tartozik az alkalmazkodás a már

elkerülhetetlen hatásokhoz. Az alkalmazkodást a különösen

veszélyeztetett csoportok számára speciális feltételek

megteremtésével kell megkönnyíteni. A legérzékenyebb

korcsoportok körébe tartoznak a 4 év alatti gyermekek, ezért a

bölcsődék közegészségügyi körülményeinek vizsgálata keretében

felmérésre került az intézmények felkészültsége a klímaváltozásra.

Az eredmények alapján megállapítható, hogy a bölcsődék

megpróbálják segíteni gondozottjaikat a meleghez való

alkalmazkodásban, azonban nincsenek maradéktalanul felkészülve

a szükséges feltételek biztosítására. Közel 100 %-uk rendelkezik

udvarral/terasszal, ahol a gyermekek levegőztetése történik,

ugyanakkor a külső hőmérséklet mérése csak az intézmények

56%-ában megoldott. Meleg időjárás esetén a bölcsődék 99%-

ában tesznek intézkedéseket a gyermekek védelme érdekében,

amely főként folyadékpótlás, árnyékolás, napirendváltás, gyakori

zuhanyoztatás, fürdetés.

A gyermek- és ifjúsághigiénés

szakterület

egységnyilvántartásában

szereplő családi napközik,

gyermekfelügyeletek,

gyermekmegőrzők, játszóházak

közegészségügyi felmérésének

előkészítése, az adatgyűjtési

szempontok kidolgozása és a

kérdőív összeállítása

A gyermekek napközbeni ellátására létrehozott alternatív formák

terjedése, jelentősen eltérő közegészségügyi körülményeik egy

pontosabb helyzetkép kialakítását indokolják. Ezen ellátások

működésének engedélyezése jogértelmezési bizonytalanságok

miatt különböző, és információ hiányában közegészségügyi

felügyeletük is esetleges. A felmérés eredményeinek ismeretében

meghatározhatóak az egyes formák biztonságos működésének

közegészségügyi feltételei, amelyek biztosítják az ellenőrzés

egységes gyakorlatát, valamint útmutatást nyújtanak a működtetők

számára. A napközbeni ellátások eltérő jogi szabályozása 2

kérdőív összeállítását tette szükségessé.

Az adatbevitel és értékelés 2009-ben történik az OKI osztályon

Térinformatikai Csoport

Európai Egészség és Környezet

Információs Rendszer:

Kockázatbecslés és betegség

térképezés

Az EU Környezet és Egészség Akciótervével összhangban a

program célul tűzi ki egy olyan hálózat kiépítését, amelynek

feladata a helyes gyakorlat terjesztése a kockázat kommunikáció

és a környezet-egészségügyi tudatosság növelésére. A projekt

továbbfejleszti az integrált környezet-egészségügyi információs

rendszert, a EUROHEIS1-ben kifejlesztett szoftvert (gyors elemző

rendszer, rapid inquiry facility RIF), valamint ingyenesen terjeszti

a szoftvert, aminek segítségével gyorsan lehet elemezni a

környezeti eredetű egészségi kockázatokat és nyomon lehet

követni a hosszú távú környezeti és társadalmi-gazdasági eredetű

megbetegedési mintázatok alakulása.

Az Országos Környezetegészségügyi Intézet és az ÁNTSZ Közép-

magyarországi Regionális Intézete együttműködésében

kidolgozták a Magyarországra jellemző deprivációs indexet és

elemezték a depriváció hatását a vezető daganatos betegségek

miatti halálozás területi megoszlására az ország összes

településére vonatkozóan, valamint Budapest kerületei esetében.

Összehasonlították továbbá a korábban az Országos

Környezetegészségügyi Intézet Térinformatikai Csoportja által

kifejlesztett módszerek (pontforrás analízis, klaszter analízis)

eredményeit a RIF által előállított eredményekkel – az

összehasonlítás igen kedvező egyezést mutatott. A RIF

térinformatikai rendszer előnye, hogy Windows operációs

rendszer alatt futtatható, így az ÁNTSZ regionális intézeteiben is

lehetőség nyílhat a gyors térinformatikai elemzések elvégzésére.

Dr. Páldy Anna

A krónikus bronchitis és asztma A pályázat keretében a közreműködő partnerek elkezdték az Az összegyűjtött adatok a nemzetközi konzorcium által

110

bronchiale monitorozásához

szükséges indikátorok

kialakítása az EU-ban Indicators

for monitoring COPD and

asthma in Europe (IMCA-II)

adatgyűjtést nemzetközi és hazai adatbázisokból az asztma és

krónikus nem-specifikus tüdő megbetegedések és halálozás

(KALB), valamint az egyes módosító szociális és társadalmi

tényezők területi és időbeni eloszlásának értékelésére.

kialakítandó web oldalon lesznek elérhetők 2009-ben. 2008-ban

az adatgyűjtés rendkívül részletes kritérium rendszerének

kidolgozására került sor.


A beltéri levegőminőség és az

egészségi hatások

összehangolása /Coordination

Action on Indoor Air Quality

and Health Effects (ENVIE)/

A beltéri levegőminőség egészségi hatásának alaposabb

megértését szolgáló projekt az egyes szennyező anyagok és

szennyezőanyag keverékek okozta egészségi hatások kutatásának

egészségpolitikai szempontból fontos eredményeit értékeli.

Célként fogalmazták meg annak vizsgálatát, hogy a beltéri

levegőminőség milyen mértékben járul hozzá az Európában egyre

növekvő számú asztmás és légzőszervi allergiás emberek

betegségének kialakulásában. Az elemzés három kérdés

(expozíció, egészségi hatások, és a szennyező források) köré

csoportosult. Az Intézet feladata a legjelentősebb Európai Unió

által támogatott nemzetközi (INDEX, THADE, AIRMEX,

EXPOLIS-INDEX, CESAR) és Európán kívüli, valamint hazai

belső téri levegőminőséggel kapcsolatos kutatások eredményeinek

áttekintése volt, a szén-monoxid (CO), a nitrogén-dioxid (NO2) és

a dohányfüst (ETS) vonatkozásában.

Az elemzés kimutatta, hogy dohányfüstnek fontos szerepe van a

beltéri levegő formaldehid, az aeroszol részecskék és a poliaromás

szénhidrogének terhelésében. A nikotin legnagyobb mennyiségben

a diszkók levegőjében fordult elő. A legkisebb nikotin expozíció

az iskolákban tartózkodókat és a közösségi közlekedési

eszközökön utazókat érte. Megállapították, hogy fizikai

térelválasztás hiányában a nemdohányzó és a dohányzásra kijelölt

helyek levegőjének szennyezettsége között nem volt szignifikáns

különbség. A dohányfüst aeroszol tartalma a munkahelyeken

nagyobb volt, mint a lakásokban. A legnagyobb expozíció azokat

a családtagokat éri, akik dohányzó emberekkel élnek és dolgoznak

együtt. A beltéri levegőben jelenlévő nitrogén-dioxid egyik fontos

forrása a gáztűzhely és a gáztüzelésű fűtő berendezések.

Lakásokban történt mérések azt mutatták, hogy a legnagyobb

koncentrációk a konyhában alakultak ki. A kültéri források

kevésbé befolyásolják a helyiségek levegőjének szennyezettségét.

Dr. Vaskövi Béláné


Talajok és hulladékok

parazitológiai

szennyezettsége

Egységes európai vizsgálati szabvány kidolgozása.

A kidolgozott módszerek megtekinthetők a

http://www.ecn.nl/horizontal/Final%20documents/Hygienic%20pa

rameters/ weboldalon

Dr. Szabó Zoltán

Molekuláris Környezetepidemiológiai Osztály

Újszülöttek és genotoxikus

expozíció kockázat

(NewGeneris: Newborns and

Genotoxic exposure risks)

biomarkerek kifejlesztése és alkalmazása elsősorban az anyai

táplálék és egyéb környezeti tényezők okozta kémiai karcinogén

és immuntoxikus expozíció és a gyermekkori daganatos és

immunrendszeri betegségek kapcsolatának megállapítása

érdekében.

Dániai kohorszból 72 anya-újszülött fehérvérsejt mintapárból

fejezték be a PAH-DNS addukt meghatározást. Spanyolországi és

krétai kohorszokból 140 anya-újszülött vérmintapárból végeztek

addukt meghatározásokat. Az anyai és az újszülött vérmintákban a

DNS addukt szintek hasonlóak voltak. Közepesen szoros,

statisztikailag szignifikáns korrelációt találtak az anyai és az

újszülött minta DNS addukt szintje között. PAH-DNS addukt

meghatározási módszer kapacitásnövelésére irányuló

módszerfejlesztésük eredményeként a mintánkénti izotópigényt a

felére csökkentették le, ami kapacitásnövelést tesz lehetővé.

Dr. Schokett Bernadette

111

A környezeti eredetű betegségteher csökkentését (CEHAPE) célul kitűző program keretében

Osztály Feladat Célkitűzés és eredmény Témavezető Vízhigiénés és


Víz által közvetített betegségek

kockázat-diagnosztikai alapú

surveillance rendszere

A projekt öt altémából áll, amely közül háromban vett részt az osztály közvetlenül, amellett, hogy a projekt

konzorcium koordinátora. Az A altémában (vízzel közvetített vírusok) végzett fejlesztés eredményeként

enterovírus, adenovírus, calicivírus, és hepatitis A vírus kimutatására nyílt lehetőség az osztályon. A C

altéma (Vízellátó rendszerek biofilm szennyezőinek vizsgálata) keretében mind tenyésztéses, mind

tenyésztésfüggetlen módszerek kerültek beállításra opportunista patogén kórokozók kimutatására, valamint a

biofilm közösség egészének jellemzésére. A D altémában (Legionellózis surveillance rendszer kialakítása)

országos szintű felmérést kezdtek, emellett a faj szintű azonosításra és faj alatti tipizálásra is kidolgoztak

molekuláris biológiai módszereket

Dr.Kádár Mihály

EpiBathe – A természetes

fürdővizek egészségügyi hatásai

A projekt egy FP6 pályázat keretében valósult meg, célja annak felmérése, hogy a jelenleg érvényben

fürdővíz minőségi paraméterek alapján megfelelőnek minősített fürdővízben való fürdőzés jelent-e

egészségügyi kockázatot a fürdőzők számára. 2008. évben az egészségügyi hatások kiértékelése és a

vízminták mikrobiológiai eredményének részletes elemzése zajlott.

Vízbiológiai és

Víztoxikológiai Osztály

Molekuláris és epidemiológiai

tanulmányok az újonnan ivóvízben

megjelenő patogén mikróbák által

okozott egészségkárosító hatás

becslésére (Healthy Water)

az egészséges ivóvíz ellátáshoz nélkülözhetetlen kutatásokkal biztosítja a ma még nem rutinszerűen vizsgált

patogén szervezetek detektálási módszereinek kidolgozását.


Vízmikrobiológiai

Osztály

Kórházi vízhálózat, mint a

nosocomiális fertőzések lehetséges

forrása

Mind a Legionella baktériumok, mind a P. aeruginosa okozta nosocomiális fertőzések egyik lehetséges

forrása a kórházi vízhálózat. A projekt célja annak kimutatása, hogy a használati végponton alkalmazott

vízszűrők segítségével csökkenthető-e a legionellozis kockázata, illetve a P. aueruginosa fertőzések száma.

Eredményeik szerint a használati végpont filterek hatékonyan távolítják el a mikroorganizmusokat a hálózati

vízből, és ezáltal segítséget nyújthatnak egyes víz eredetű nosocomiális fertőzések megelőzésében.

Dr. Vargha Márta

Környezet-egészségügyi kutatások, fejlesztések

Osztály Feladat Célkitűzés és eredmény Témavezető Vízhigiénés és Vízbiztonsági

Főosztály

Humán patogén vírusok kimutatása

magyarországi felszíni vizekből

A projekt egy része az EpiBathe FP6 pályázat keretében valósult meg. A program célja a vízzel

terjedő humán patogén vírusok kimutatása, a vírus jelenlét egészségügyi kockázatának becslése.

2008-ban a koncentrálási, kimutatási és azonosítási módszerek kidolgozása megtörtént, a

mennyiségi meghatározás módszerének beállítása folyamatban van.

Dr.Kádár Mihály

Vízbiológiai és Víztoxikológiai

Osztály

Vízbiológiai Digitális Holografikus

Mikroszkóp, mint korai környezeti

vészjelző rendszer

A projekt célja, hogy az ivóvízben, valamint a természetes fürdővizekben megjelenő

mikroszkopikus szervezetek folyamatos detektálása, valamint 3 dimenziós képalkotása révén

időben vészjelzéseket adjon az illetékes vizsgálóknak és döntéshozóknak a megfelelő

intézkedések megtételére. A projekt 2009. 01.01-én indul.

Dr.Török Tamásné

Vízbiztonsági Osztály a Balaton környéki vízművek és az a 2008. évben összesen 13 szakértői helyszíni szemlét foglalt magában március és november Dr.Borsányi

112

általuk ivóvízzel ellátott települések

hálózatának speciális monitoringja.

hónapok között Mátyás

Az üzemi granulált aktívszén

adszorberek töltetén spontán kialakuló

(adaptálódó) biofilm baktériumok

fajösszetételének azonosítása

Az eddig 4 adagban beérkezett mintákból 18db R2A minimál agaron tenyésztett

mikroorganizmusokból 56db telepképző azonosítását kíséreltük meg FAME – GC technika és

Scherlock MIDI spektrum-tár segítségével. Emellett 18db PCR vizsgálat történt. Az

eredményekről 4db előzetes, K+F rész-jelentés készült

Molekuláris genetikai

Diagnosztika

Projektek

Molekuláris Genetikai és Diagnosztikai Osztály

Projekt Cél Eredmény Felelős TREAT-NMD A program célja az Európában élő neuromuscularis betegek Minden ismert DMD ill. SMA beteg/család kapott írásos Dr. Karcagi

Vizsgálati típusok Mintaszám Vizsgálati eredmények SMA (Spinal muscular atrophy) 57 család (101 fő)


18 negatív és 20 pozitív beteg

3 betegséggel érintett magzat

CMT (Charcot-Marie-Tooth) 20 család (24 fő) 13 negatív, 3pozitív és 8 folyamatban

HNPP (Tomaculosus Neuropathy) 2 család (2 fő) folyamatban

CMS (Congenital Myasthenia Syndrome) 7 család (10 fő) 5 negatív és 2 pozitív

LHON (Lheber optical neuropathy) 3 család (3 fő) 3 negatív

DMD/BMD (Duchenne/becker muscular dystrophy) 50 család (75 fő)


19 pozitív, 11 negatív és 3 folyamatban


FSHD (Facioscapulo-humeral dystrophy) 26 család (35 fő)



1 magzat negatív

LGMD (Limb-Girdle muscular dystrophy) 3 család (4 fő) 4 negatív

FRAXA (Fragilis X syndrome) 9 család (16 fő)



1 pozitív magzat

Mitochondriális betegségek 7 család (7 fő) 7 negatív

DM1 (Dystrophia Myotonica type 1) 13 család (15 fő)


5 pozitív, 9 negatív


DNS izolálás és egyéb betegségek 15 család (29 fő)

12 beteg

Összes vizsgálat 212 család: 321 fő és 22 magzati vizsgálat

113

feltérképezése és terápiája. A terápiában a két leggyakoribb és

legsúlyosabb betegségcsoportot célozták meg; a

Duchenne/Becker izomdystrophiát és a spinalis

izomatrophiát. Az osztály feladata a magyar, valamint a többi

kelet-európai klinikus és beteg tájékoztatása, a betegek

klinikai és genetikai adatainak egységes, pszeudoanonimizált

adatbázisba történő rögzítése.

információt a betegségről és a konzorcium célkitűzéseiről,

valamint beleegyező nyilatkozatot a hazai ill. globális beteg-

adatbázisba történő regisztrációhoz. Eddig 49 DMD és 50 SMA

beteg jelezte csatlakozási szándékát. A mutáció analíziseket

követően a betegek genetikai és klinikai adatai bekerültek az

adatbázisba. A szülők részére a betegek alapítványának

szervezésében négy továbbképző előadást tartottak. Lefordították

a konzorcium honlapjának tájékoztatóját, valamint a

kezelési/ápolási előírásokat is.

Veronika

NMD-CHIP megkezdték az egyes neuromusculáris betegségekben szenvedők

különböző altípusokba besorolását, az ismert és még ismeretlen

mutációk kiválogatását. Ennek alapján kerülhet sor a DNS-

microarray rendszerek tervezésére, kidolgozására és validálására.


Név Szervezet, munkabizottság Téma, végzett tevékenység Hely, időpont Dr. Rudnai Péter International Society of Doctors for the Environment (ISDE) Részvétel az irányító testület (Directing

Board) munkájában, e-mail levelezés útján

Folyamatos

Dr. Rudnai Péter EU DG Sanco / Indoor Air Qality Experts Working Group Munkaterv elfogadása Bonn, 2008.05. 27.

Dr. Karcagi Veronika European Molecular Genetics Quality Network (EMQN) Európai körvizsgálat kiértékelő bizottságban Montpellier, 02.26-02.29.

Dr. Kádár Mihály, Dr. Borsányi Mátyás COM/DG ENV D2 - A 98/83/EK Irányelv (Ivóvíz) 12. cikke

szerinti bizottság (komitológia), 2. Stakeholder meeting

A 2005-7 évi jelentések, a kis vízellátó

rendszerekről készítendő jelentés, A 98/83/EK

Irányelv módosítása

Brüsszel, 04.04., 04.23,

06.16., 10.21, 12.17

Dr. Kádár Mihály Elnökség, DG ENV és EEA szervezésében workshop a jelentéssel

megbízott nemzeti összekötök részére

WISE és jelentések – az uniós környe-

zetinformációs rendszer (EIONET) fejlesztése

Párizs, november 12.

Dr. Borsányi Mátyás, Dr. Kádár Mihály WHO/Euro és Német Szövetségi Környezetvédelmi Ügynökség

(UBA)

Vízbiztonság az európai kis vízellátó

rendszerekben

Bad Elster, november 25-26.

Dr. Kádár Mihály Víz és Egészség Jegyzőkönyv Task Force on Indicators and

Reporting, AdHoc Projekt Facilitation Mechanism

1. Core Group mtg., 2. Core Group mtg.

3. Core Group mtg.

Genf, jan. 22-23, június 25-

27, szept. 2-3., szept. 18-19,

dec. 2-4

Dr. Török Tamásné Dr. EU, DG ENVIRONMENT,

Water, Chemicals&Cohesion, ENV. D.2

Természetes fürdővíz profil kialakítását segítő

dokumentum (guidance) létrehozása

Brüsszel, 2008.03.14,

2008.10. 13-14.

Dr. Török Tamásné, Dr. Vasdinyei Rita EU DG Environment B.3 Biotechnology, Pesticides and Health Biocidok felülvizsgálati programjának

technikai ülése

Arona, 2008.03.10, 06.10

Párizs, 2008.12. 11-13.

Anna Lívia European Environmental Mutagen Society (EEMS) magyar

szekciója összekötője (councillor)

kapcsolattartás az EEMS-sel folyamatos

114

Dr.Dura Gyula UN ECE Protocol on Water and Health, Task Force Extreme

Weather Events and Health

útmutató kidolgozása a megfelelő vízellátás

fenntartására szélsőséges időjárási viszonyok

között

Róma, április 21-22.

Dr.Dura Gyula Task Force on Water and Climate of UNECE Water Convention útmutató kidolgozása a megfelelő vízellátás

fenntartására szélsőséges időjárási viszonyok

között

Amsterdam, július 1-2.

Dr.Dura Gyula 5. Európai környezetvédelmi és egészségügyi miniszteri

konferencia első magas-szintű előkészítő értekezlet

CEHAPE Task Force további szerepének

felülvizsgálata

Milanó, március 10-12

Madrid, október 20-24

Dr.Dura Gyula Consultative Forum on Environment and Health EU Környezet és egészség 2004-2010 évi

cselekvési tervének időközi értékelése

Luxemburg, december 17

Külföldi kiküldetések és konferenciákon való részvétel

Nemzetközi szervezetek rendezvényei, konferenciák Név Ország, város Utazás célja Időpont

Dr. Rudnai Péter Belgium, Brüsszel Human Biomonitoring Munka-értekezleten való részvétel Január 30.

Dr. Rudnai Péter Anglia, Coventry Részvétel a 5th Warwick Healthy Housing Conference-n március 17-19

Dr. Varró Mihály János Bulgária, Szófia PRONET Workshop szept. 23-24

Dr. Rudnai Péter Románia, Kolozsvár CEECHE konferencia okt. 18-22

Rudnai Tamás Románia, Kolozsvár CEECHE konferencia okt. 18-22

Dr. Rudnai Péter Franciaország, Párizs Humán biomonotoring konferencia nov. 3-5

Dr. Páldy Anna Bonn, Németország Klímaváltozás egészségi hatásai: első felsővezetői értekezlet a WHO/Európai

Régió tagországok képviselőinek részvételével

Ápr.7-9.

Dr. Páldy Anna Párizs, Franciaország OECD Magyarország Környezetvédelmi teljesítése – a környezet-

egészségügyi szempontok képviselete

Jún. 2.

Dr. Páldy Anna Isztambul, Törökország Global Climate Change konferencia, előadás Júl.6-10.

Dr. Páldy Anna Kolozsvár, Románia CEE/ISEE konferencia, előadás Okt.19-22.

Dr. Páldy Anna Párizs, Franciaország 5. Miniszteriális Konferencia: deklaráció szövegező értekezlet Dec. 3-4.

Nagymihály Marianna, Vancsó Viktor,

Dr. Herczegfalvi Ágnes, Dr. Karcagi

Veronika

Spanyolország, Barcelona ESHG konferencia május 31.-június 03.

Dr. Herczegfalvi Ágnes, Dr. Karcagi

Veronika

Anglia, Newcastle WMS konferencia; poszter címe: Genotype and Phenotype Studies of

Myotonic Dystrophy 1 (DM1) in Hungarian Patients

szeptember 29. – október 2

Dr. Karcagi Veronika, Vancsó Viktor


Pécs Magyar Humángenetikai Társaság konferenciája július 11-13.

115

Dr. Páldy Anna Bonn, Németország Klímaváltozás egészségi hatásai: első felsővezetői értekezlet a WHO/Európai

Régió tagországok képviselőinek részvételével

Ápr.7-9.

Dr. Páldy Anna Sinaia, Románia Euroeasy project, meghívott előadó téma: parlagfű helyzet Márc.10-12.

Dr. Páldy Anna Párizs, Franciaország OECD Magyarország Környezetvédelmi teljesítése – a

környezetegészségügyi szempontok képviselete

Jún. 2.

Dr. Páldy Anna Párizs, Franciaország APHEKOM project nyitó értekezlet Jún. 30.-júl. 2

Dr. Páldy Anna Isztambul, Törökország Global Climate Change konferencia, előadás Júl.6-10.

Dr. Páldy Anna Kolozsvár, Románia CEE/ISEE konferencia, előadás Okt.19-22.

Dr. Páldy Anna Párizs, Franciaország 5. Miniszteriális Konferencia: deklaráció szövegező értekezlet Dec. 3-4.

Apatini Dóra Turku, Finnország COST értekezlet és Nemzetközi Aerobiológiai értekezlet Augusztus 11-17.

Dr. Páldy Anna Bonn, Németország Környezetegészségügyi Indikátorok: 4. felsővezetői értekezlet a

WHO/Európai Régió tagországok képviselőinek részvételével

Máj. 22-23.

Dr. Páldy Anna Barcelona, Spanyolország IMCAII project éves konzorcium ülés Febr. 25-26.

Dr.Vaskövi Béláné Románia, Kolozsvár CEECHE konferencia Október 19-22.

Barna Zsófia Spanyolország, Madrid European Working Group for Legionella konferenciája május 11-13.

Barna Zsófia Egyesült Királyság, Liverpool Aquatools – ATP mérés és Legionella real-time PCR szakmai nap május 21.

Dr. Kádár Mihály, Barna Zsófia Olaszország, Pisa COST 929 vízvirológiai konferencia október 9-12.

Borsányi Mátyás, Dósa Dorina

Sebestyén Ágnes

Brüsszel, Belgium COST 637 METEAU – Metals and Related Substances in Drinking Water

konferencia

04.29.

Dósa Dorina Párizs, Franciaország CIRCEE kutatóközpont tanulmányút 09.15-19.

Borsányi Mátyás, Dósa Dorina

Sebestyén Ágnes, Dőrr Zsuzsanna

Lisszabon, Portugália COST 637 METEAU – Metals and Related Substances in Drinking Water

konferencia

10.27-31.

Dr. Plutzer Judit Franciaország, Paris Xth Europaean Multicolloquium of Parasitology Augusztus 24-29

Törő Károly, Farkas Kata Ausztria, Bécs Biocides 2008 December 4-5.

Dr. Török Tamásné Dr. Lengyelország, Varsó SETAC EUROPE konferencia Május 25-30.

Dr. Török Tamásné Dr. Ausztria, Bécs IWA konferencia Szeptember 6-13

Dr. Török Tamásné Dr. Belgium, Gent Microbiotest workshop Szeptember 17-21.

Dr. Török Tamásné Dr. Belgium, Brüsszel SETAC REACH workshop Október 22-25.

Dr. Török Tamásné Dr. Belgium, Brüsszel ERA REACH workshop November 5-8

Dr. Török Tamásné Dr. USA, Washington EPA, Groundwater Symposium December 1-4

Anna Lívia Egyesült Királyság, Leeds Molecular epidemiology –Biomarkers of exposure, susceptibility and disease,

University of Leeds


Dr.Dura Gyula Spanyolország, Madrid International Public Health Symposium on Research on Environment and

Health

október 20-22.

116

Dr.Dura Gyula Bulgária, Borovetz NATO Advance Study Institute, Előadások tartása július 4-7.

Dr. Szabó Zoltán Bangkok, Thaiföld 75th IFCS FSC meeting 2008. február 26-29.

Dr. Szabó Zoltán Dakar, Szenegál IFCS FORUM VI előkészítése 2008. április 28-30.

Dr. Szabó Zoltán, Hofer Ádám Dakar, Szenegál IFCS FORUM VI 2008. szeptember 15-19.

Dr. Barna Szilvia, Hofer Ádám Baia Mare, Románia Workshop on Soil Pollution and Rehabilitation Methods 2008. november 14-15.

Projektek keretében

Név Projekt Kiutazások száma Dr. Schoket Bernadette, Anna Lívia, Dr. Rudnai Péter, Kovács

Katalin, Dr. Páldy Anna

ECNIS 6

Dr. Schoket Bernadette, Anna Lívia, Kovács Katalin, Dr. Rudnai

Péter

NewGeneris 3

Dr. Török Tamásné, Dr. Plutzer Judit Healthy Water 1

Dr. Kádár Mihály, Barna Zsófia EPIBATHE 1

Dr. Páldy Anna APHEKOM 1

Dr. Rudnai Péter, Endrődy Mária ENVIE 2

Dr. Rudnai Péter, ESCAPE 1

Dr. Varró Mihály János PHEEDUNET 1


Osztály Tudományos előadások Tudományos közlemények Önálló kiadványok,

könyvfejezetek Magyar Idegen nyelvű Magyar Idegen nyelvű Környezetepidemiológiai Osztály 20 (15)

* 10 (13)

* 13 (2)

* 22 (17)

* 1 (4)

*

Klímaváltozás egészséghatás előrejelzése csoport 14 ((7) 1 (7) 3 (1) 3 (3) 1 (0)

Aerobiológiai Monitorozási Osztály 7 (7) 4 (1) 5 (1) 2 (2) 1 (0)

Gyermek - és ifjúsághigiénés osztály 5 (3) 0 (0) 0 (0) 0 (0) 0 (0)

Térinformatikai Csoport 12 (6) 6 (2) 2 (1) 0 (4) 0 (0)

Levegőhigiénés Osztály 13 (0) 4 (6) 4 (0) 3 (1) 1 (0)

Vízhigiénés és Vízbiztonsági Főosztály 14 (17) 7 (5) 2 (0) 4 (3) 0 (0)

Molekuláris Környezetepidemiológiai Osztály 3 (8) 5 (9) 0 (0) 3 (1) 0 (1)

Környezetegészségügyi Kockázatbecslési Csoport 11 (9) 4 (2) 11 (1) 5 (2) 0 (0)

Talajhigiénés Osztály 5 (2) 5 (0) 0 (0) 2 (1) 1 (0)

Molekuláris Genetikai és Diagnosztikai Osztály 8 (3) 5 (0) 2 (0) 2 (2) 0 (0) *2008(2007)

117

Média nyilatkozatok

Osztály Témakör Nyilatkozatok száma Nyilatkozó neve Környezetepidemiológiai Osztály Az 1998-2002. között végzett tüdőrák vizsgálatról és az azzal kapcsolatos újabb

genetikai vizsgálati eredményekről (a Nature-ben megjelent cikk kapcsán)

1 Dr. Rudnai Péter

levegőszennyezettség (porszennyezettség) egészségi veszélyei, szmogriadó

határérték

2

levegőszennyezettség (PM 2,5 porszennyezettség) egészségi veszélyei 1

A fényszennyezés egészségügyi hatásai 1 Dr. Varró Mihály János

Levegőhigiénés Osztály A városi levegő minősége, légszennyező anyagok, kerékpárutak

levegőkörnyezete.

1 Dr. Vaskövi Béláné

Téli szmog, Budapest levegő-egészségügyi helyzete, szálló por szennyezettség 2

Környezetegészségügyi Főosztály Az IFCS szerepe a kémiai biztonság globális kérdéseiben 6 Dr. Szabó Zoltán

Aerobiológiai Monitorozási Osztály Pollenhelyzet Heti 1 és 12 interjú Dr. Páldy Anna

Klímaváltozás egészséghatás

előrejelzése csoport

Klíma, kánikula, hőségriasztás témakörben 23 Dr. Páldy Anna

UV-B riasztás 14

Légszennyezettség, szmogriadó, nyári szmog 13

A napsugárzás egészségügyi kockázatai 1

Documents

BESZÁMOLÓ - ANTSZoki.antsz.hu/documents/evkonyv-2008_elokeszites.pdf · A levegőminőség környezet-egészségügyi értékelése április 15. 3 Semmelweis Egyetem, HOT tanfolyam