Víz- és levegőminőség, zajcsökkentés

Zöld ipari innováció

Dr. Simándi PéterSzent István EgyetemGazdasági, Agrár- és

Egészségtudományi Kar

STRATÉGIAI HÁTTÉREU

Európa 2020

Ökoinnovációs Cselekvési Terv (Eco-AP)

Környezettechnológia Akcióterv (ETAP-2)

Integrált Termék Politika

Környezetbarát Tervezési Irányelv

Európai Duna Stratégia

MoNemzeti ReformprogramÚj Széchényi TervNemzeti Környezetvédelmi Prog-ram (NKP)Nemzeti Környezetvédelmi Innová-ciós Stratégia (NKIS)Nemzeti Éghajlatváltozási Straté-gia (NÉS)Nemzeti Települési Szennyvízelve-zetési és –tisztítási Megvalósítási ProgramVízgyűjtő-gazdálkodási TervOrszágos Környezeti Kármentesí-tési Program

STRATÉGIAI HÁTTÉRIvóvízminőség javító program

Vízbázisvédelmi Program

Vízgyűjtő Gazdálkodási Tervezési Program

Nitrát Program

Vásárhelyi Terv

Duna Védelmi Egyezmény

JOGI HÁTTÉRVízminőségvédelem

2000/60 EK irányelv 1189/2002. (XI. 7.) Korm. határozat (EU Vízkeretirányelv) 221/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet2006/118/EK irányelv 1042/2012. (II. 23.) Korm. határozat 98/83/EK irányelv 2060/2001. (IV. 2.) Korm. határozat

201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet91/271/EGK irányelv m. 25/2002. (II. 27.) Korm. rendelet m.98/15/EK irányelv 30/2006. (II. 8.) Korm. rendelet

26/2002. (II. 27.) Korm. rendelet 27/2002. (II. 27.) Korm. rendelet 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet

JOGI HÁTTÉR

Vízminőségvédelem

1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról

2009. évi CXLIV. törvény a vízitársulatokról

2011. évi XXII. törvény egyes törvényeknek a vízkárelhárítás hatékonyabbá tételével összefüggő módosításáról

2011. évi CCIX. törvény a víziközmű-szolgáltatásról

JOGI HÁTTÉRLevegőminőség-védelem

96/62 (IX. 27.) EK irányelv (vizsgálat és ellenőrzés)

2008/50 (V. 21.) EK irányelv (környezeti levegő minőségéről )

306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet a levegő védelméről195/2006. (IX. 25.) Korm. rendelet a savasodás, az eutrofizáció és a talaj közeli ózon csökken-téséről szóló, 1999. december 1-jén, Göteborg-ban aláírt Jegyzőkönyv kihirdetéséről2007. évi XXI. Törvény a nehézfémekről szóló, Aarhusban, 1998. június 24-én elfogadott Jegy-zőkönyv kihirdetéséről2004. évi CVIII. Törvény a nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegő-szennyezésről szóló 1979. évi Genfi Egyezményhez kapcsoló-dó, a kénkibocsátások további csökkentéséről szóló, Oslóban, 1994. június 14-én elfogadott Jegyzőkönyv kihirdetéséről1330/2011. (X. 12.) Korm. határozata Pm10 csökkentés ágazatközi intézkedési programjáról

JOGI HÁTTÉRZajvédelem

2002/49 (VI. 25.) EK irányelv a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről

549/2004/EK rendelet „egységes európai égbolt”

280/2004. (X. 20.) Korm. rendelet a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről

284/2007. (X. 29) Korm. rendelet a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól

HelyzetelemzésIVÓVÍZ

A vezetékes ivóvízzel ellátott lakások aránya 95 %.Az ivóvízellátás 95%-a felszín alatti vízből történik

(vízbázisok védelme).Probléma az engedély nélküli vízkivétel (mennyiségi

problémákat okoz, és szennyezési veszélyt jelent a közepes mélységű vízadók számára).

Egészségügyi kockázatot jelentő komponensek: bór, fluorid, nitrit, ammónium-ion és arzén (Dél-alföldi és az Észak-alföldi régió).

KEOP keretében pályázati lehetőség a fentiek mentesítésére.

SZENNYVÍZ Csatornabekötéssel rendelkező lakások aránya

82%-ra emelkedett (közműolló záródik), de 8% nem veszi igénybe.

A közműolló záródása a Dél-Alföldön, Észak-Alföldön és Dél-Dunántúlon lassú.

Az elszikkasztott szennyvíz jelentős talaj- és talajvízszennyezést okoz.

600 település nitrát szennyezett.A szennyvíznek több mint 71%-a csak biológiai

tisztítás után kerül vissza a környezetbe.Kisebb szennyvíztisztító telepek technológiája

többségében elavult.

A helyi viszonyoknak megfelelőbb egyedi szennyvízkezelési módszerek alkalmazása alacsony.

Szükséges a 2000 LE szennyezőanyag-terhelés felett a települések szennyvizeinek gyűjtése és megfelelő tisztítása.

Szennyvizek, szennyvíziszapok hasznosítási aránya alacsony (energetikai, mezőgazdasági).

A szennyvíziszap egy része kommunális hulladéklerakóra kerül (2014-től tilos).

Pályázati lehetőségek (DAOP, DDOP, ÉAOP, KDOP, KEOP) 2000 LE alatt.

FELSZÍNI VÍZ

Felszíni vízkészletünk döntően külföldi eredetű; a vízminőséget alapvetően a külföldről érkező víz minősége határozza meg.

A nagyszámú (főként üdülési hasznosítású) holtág, morotva, mesterséges tározó és kavicsbánya tó vízminőségi állapota a nagy tavakénál kedvezőtlenebb.

Elsősorban a fenti víztestek 70-80%-a közepes, vagy annál rosszabb minőségű.

Legelterjedtebb vízminőségi probléma a szerves anyagok, a nitrogén-formák és a foszfor túlzott mértékű megjelenése.

LEVEGŐMINŐSÉG

Az ország átlagos légszennyezettsége közepesnek tekinthető.

A levegő minőségét a közlekedés és a lakossági fűtés okozta szennyezőanyag terhelés határozza meg.

Az ipari kibocsátások hatása csökkent.A forgalmas útvonalak környezetében és a fűtési

időszakban a levegő nitrogén-oxid (NOx) és kisméretű szálló por (PM10) tartalma haladja meg időszakosan az egészségügyi határértéket, a felszín közeli ózon szennyezettség pedig növekvő tendenciát mutat ugyanúgy, mint más európai országokban.

A kén-dioxid (SO2) koncentráció jelentősen lecsökkent (ipar, közlekedés, erőművek).

A települések levegőminőségében javulást főként a lakossági gázfűtés széles körű elterjedése eredményezett.

Az illékony szerves vegyületek (VOC) és az ammónia (NH3) kibocsátásában 2000 óta kismértékű növekedés figyelhető meg.

A közlekedési eredetű légszennyezés csökkenthető a gépjárműpark korszerűsödésével.

ZAJ

A zajterhelés fő forrása a közlekedési ágazat – ezen belül is a közúti közlekedés.

A légi közlekedés dinamikus fejlődése ugyancsak egyre több környezetvédelmi konfliktust generál.

Nőtt a zajforrások száma (nem megfelelően hangszigetelt lakóépületek, gyárak, gépek, berendezések).

Az autópályák, autóutak mellett a zajvédő falak száma kevés.

Várható eredmények és indikátorokVíz

Eredmény Indikátorcsökken a vízfelhasználás felhasznált vízmennyiség (m3/év)

csökken az energiafelhasználás felhasznált energia mennyisége (GJ/év)

víztakarékos mezőgazdasági technológiák

felhasznált vízmennyiség (m3/év)felhasznált energia mennyisége (GJ/év)

hatékony öntözési eljárásokfelhasznált vízmennyiség (m3/év)felhasznált energia mennyisége (GJ/év)

kis vízigényű technológiákfelhasznált vízmennyiség (m3/év)felhasznált energia mennyisége (GJ/év)

csökken a vízszennyezés határértékek betartása

szennyvizek hasznosításahasznosított szennyvíz mennyisége (m3/év)

új szennyvíztisztítási technológiák bevezetése tisztított szennyvíz mennyisége (m3/év)

elhasznált termálvizek hasznosulásahasznosított termálvíz mennyisége (m3/év)

ivóvíz minőségének javulása határértékek betartása

Várható eredmények és indikátorokLevegő és zaj

Eredmény Indikátor

új forgalomirányítási rendszerek

légszennyező anyagok határértékeinek betartása, kibocsájtott szennyezők éves mennyisége (kg/év)zajszint hátértékeinek betartása

emisszió csökkenéshatárértékek betartása, kibocsájtott szennyezők éves mennyisége (kg/év)

járművek gázra, illetve megújuló energiaforrásra történő átállása

határértékek betartása, kibocsájtott szennyezők éves mennyisége (kg/év),felhasznált gáz, megújuló energiaforrások éves mennyisége (m3/év)

lakossági fűtőberendezések technológiai színvonalának és energiahatékonyságának növelése

immisszió mérési eredmények (mg/Nm3)felhasznált energia mennyisége (GJ/év)

   új zajvédő falak megjelenése határérték alatti zajszintekközlekedés zajszintje csökken határérték alatti zajszintekúj hangszigetelő építőanyagok megjelenése határérték alatti zajszintek

Javasolt támogatási területekVíz

Fajlagos ipari és agrár-vízfelhasználás csökkentésére irányuló technológiai innovációk:

• víz-, energia- és anyagtakarékos technológiák fejlesztése, • releváns kulcstechnológiák bevezetése, • víztakarékos mezőgazdasági technológiák fejlesztése, • hatékony öntözési eljárások kifejlesztése, bevezetése,• belvíz-elvezető rendszerek innovációja,• alacsony vízigényű technológiák kifejlesztése.

 

Javasolt támogatási területekVíz

Szennyvíz hasznosítása anyag és energiaforrásként:

újrahasznosítást elősegítő technológiák, terméktervezés fejlesztése,

szennyvízkezelési technológiák fejlesztése, szennyvíziszap energetikai hasznosítását célzó technológiák

fejlesztése, új technológiák (nano-, foto-, biotechnológia) bevezetése, természetközeli szennyvíztisztítási eljárásokon alapuló

technológiák fejlesztése, használt, nagy sótartalmú termálvíz kezelésére irányuló

innováció.

Javasolt támogatási területekVíz

Megfelelő ivóvíz biztosítása:

ivóvízhez vas, mangán és arzéntalanító technológiák fejlesztése.  Energiafelhasználás csökkentésére irányuló technológiai innovációk:

energia hatékony vezérlési megoldások alkalmazása, fejlesztése a víz és szennyvíztisztítási technológiáknál és a szennyvíz és ivóvíz szivattyúzásnál,

energia megtakarításra optimalizált irányítástechnika alkalma-zása, fejlesztése a vízellátás és a szennyvíztisztítás, csatornázás területén.

Javasolt támogatási területekLevegő

Települések levegőminőségének javítása:

forgalomszervezési- és a közlekedési igényeket csökkentő intelligens forgalomirányítási rendszerek kidolgozása, fejlesztése.

 Közlekedési eredetű levegőszennyezés csökkentése, különösen a PM10 kibocsátás csökkentése:

tömegközlekedés gépjármű állományának emissziót csökkentő eljárások fejlesztése,

tömegközlekedési gépjárművek gáz, illetve biogáz hajtóanyagra történő átállítás technológiai fejlesztése.

 Lakossági eredetű légszennyezés csökkentése:

lakossági fűtőberendezések technológiai fejlesztése, energia-hatékonyság javítása.

Javasolt támogatási területekZaj

Települési zajszennyezés csökkentése, különös tekintettel a köz-lekedésre:

zajvédő falak fejlesztése, közlekedés zajcsökkentésére irányuló fejlesztések, hangszigetelést biztosító építőanyagok kifejlesztése.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!