BESZÉDHANGOK KAPCSOLÓDÁSA

Készítette: Asbóth Dóra

A magánhangzók egymásra hatása a beszédben

A hangokkal nem elszigetelten találkozunk, hanem mindig a beszédfolyamat részeként. Ha gyorsan kell kimondanunk két hangot egymás után, akkor a hangképző szerveink állását meg kell változtatnunk.A magánhangzótörvények: hangrend vagy magánhangzó-harmónia illeszkedés hiátustörvény

Hangrend vagy magánhangzó-harmónia

A magánhangzók típusát szabályozza aszavakban. A finnugor nyelvek jellemző sajátossága. Régi, egyszerű (nem összetett) szavainkban vagy csupa magas, vagy csupa mély magánhangzó van. Eszerint megkülönböztetünk magas hangrendű szavakat (teniszütő) és mély hangrendű szavakat (autó). A nyelv vízszintes irányú mozgása határozza meg, hogy milyen hangrendű egy szó.

Hangrend vagy magánhangzó-harmónia

Van azonban nyelvünkben négy olyan magasmagánhangzó (e,é,i,í), amelyek mély hangokkal is megférnek egy szó egységében. Ezek a vegyes hangrendű szavak, melyeknek többsége idegen eredetű, vagy összetett szó (nem vonatkozik rá a hangrendi kényszer, a tagok megtartják eredetik hangrendjüket azösszetételben)

Illeszkedés

A hangrend törvényének a kiterjesztése a toldalékokra, vagyis a szótő hangrendje határozza meg a toldalék hangrendjét. A hasonulás mértéke háromféle, s ez abban nyilvánul meg, hogy vannak egyalakú,kétalakú és háromalakú járulékelemek nyelvünkben. Az egyalakú járulékokkal kapcsolatban nincs illeszkedés. Nem illeszkedhet például a -kor, az -ig,rag, az -ít képző.A kétalakú járulékelemek a palatális (magas)-veláris(mély) illeszkedés megvalósulását tesziklehetővé:

Illeszkedés

magas hangrendű szóhoz magas hangrendű toldalék járul:idő+ben, rest+ség. mély hangrendű szóhoz mély hangrendű toldalék

járul: ablak+tól, kap+dosVannak nyelvünkben háromalakú toldalékok is,például -on/-en/-ön. Ezekben a magas hangrendű párnak van egy labiális és illabiális változata.Labiális: ajakhang, a magánhangzók képzésében

valamilyen formában az ajkak működnek közre.Illabiális: Ajakkerekítés nélkül képzett magánhangzó.

Illeszkedés

Ha a magas hangrendű szó utolsó magánhangzója illabiális, akkor az illabiális toldalék illeszkedik hozzá: emberhez, repdes.

Ha labiális, akkor a labiális toldalék illeszkedik hozzá: tükörhöz, röpdös.

Ezt a hangváltozást hívjuk ajakműködés szerintiilleszkedésnek.

Illeszkedés

Vegyes hangrendű szavaknál ingadozik a toldalék hangrendje, de általában mély hangrendű a toldalék (kirakatban).

Az összetett szavak illeszkedése mindig az utótag hangrendjének megfelelően történik: had+sereg+ben.

Hiátustörvény

Két magánhangzó között hangűr (hiátus) van,melyet a beszélők igyekeznek megszüntetni. Amegszüntetésnek két módja lehetséges: vagybetoldódik egy mássalhangzó a kétmagánhangzó közé, vagy pedig az egyikmagánhangzó kiesik.

Hiátustörvény

A betoldódó mássalhangzót hangűrtöltőnek vagy hiátustöltőnek nevezik. Erre a szerepre a mai köznyelvben a legalkalmasabb a j: [dijó],[fijú], [teja].A magánhangzó leginkább egyes tulajdonnevek-i képzős származékaiban esik ki: Nyíregyháza~ nyíregyháziEgyéb esetek: leány~ lány, reá ~ rá, elseje ~ elseji.

A mássalhangzók egymásra hatása a beszédben

A mássalhangzótörvények a hasonulások, azösszeolvadás, valamint a rövidülés és a kiesés.Ezen törvények működése során különféle mássalhangzók hatnak egymásra.

Hasonulás

Hasonulásról beszélünk, ha egy szóban (esetleg szavak határán) az egymás melletti mássalhangzók közül az egyiknek a kiejtése a másik hatására megváltozik, a másikhoz hasonló lesz, hozzá hasonul. A hasonítás iránya kétféle lehet: hátraható (regresszív) előreható (progresszív)

Hasonulás

Hátraható hasonításkor a hasonítás a beszéd lineáris menetével ellenkező irányú, tehát a későbbi hang hat az előzőre (vasgolyó).Előreható hasonítás esetében a hasonításiránya a beszéd menetével megegyező irányú(hagyja).A hasonulásnak két fő fajtáját különböztetjükmeg: részleges hasonulás teljes hasonulás

Részleges hasonulás

Zöngésség szerinti részleges hasonulás:Két szomszédos mássalhangzó közül az egyik zöngés, a másik zöngétlen, s a hátul álló zöngésség tekintetében megváltoztatja az elöl állót, a hasonítás iránya tehát regresszív. Két alfaja van: a zöngésedés és azöngétlenedés. Zöngésedés esetében a hasonuló hang zöngétlenből zöngés lesz (kapdos b) Zöngétlenedés esetében a hasonuló hang zöngésből

zöngétlen lesz (hoztam sz)A kiejtésben kötelező érvénnyel megvalósul, a helyesírásazonban nem jelöli.

Részleges hasonulás

A képzés helye szerinti részleges hasonulás :

Az n hang hasonul,mégpedig m, illetőleg nyhangot hallunk helyette, aszerint, hogy kétajakkal képzett p-b, illetőleg a szájpadlás elülső részén képzett gy-ty áll mögötte.

Például:szénből, színpad,rongy, ponty.A képzés helye szerinti részleges hasonulás akiejtésben érvényesül, helyesírásunk nem jelöli.

Teljes hasonulás

Az írásban jelöletlen teljes hasonulás Irányát tekintve regresszív és progresszív lehet.Regresszív:Pl. feljebb [fejjebb]. A fejlődési tendencia az, hogy a kiejtésközeledik az írásképhez. Az l+j hangkapcsolat ejtése isolykor közeledik az írásképhez, s már elfogadjuk azéljen ~ [éjjen] vagy a teljes ~ [tejjes] változatokat. A birtokos személyjel j-je előtt sosem változik meg az l, tehát a kiejtés [tálja], [gólja].Progresszív: A hasonulás a kiejtésben kötelező, mindigérvényesül (anyjany).

Teljes hasonulás

Írásban jelölt teljes hasonulás

Névszók esetében: mássalhangzóra végződőnévszó utolsó mássalhangzójához hasonul a -val/-vel és -vá/-vé határozóragok v-je: emberrel (ember+vel), emberré (ember+vé), dehajó+val, hajó+vá. Ennek a hasonításnak az iránya progresszív.

Teljes hasonulás

Igék esetében: az s, sz, z, dz végű igék utolsómássalhangzója magához hasonítja a tárgyas személyrag (-ja; -juk/-jük; -játok; -ják)elemét, illetőleg a felszólító mód -j jelét(olvassa).A hasonítás iránya progresszív. Ezek azIgealakok egyformák kijelentő és felszólítómódban; de az egybeesés csak a mély hangrendű igékre érvényes (nézze, nézi).

Teljes hasonulás

Névmások esetében: az ez, az mutató névmás ragos és képzős alakjaiban hátraható hasonítás történik: ebben (ez+ben ). A -val/-vel ragos alakokban hátraható és előreható is lehet a hasonítás iránya: evvel, avval, illetőleg ezzel, azzal. Mindkét forma helyes.

Összeolvadás

Összeolvadáskor két szomszédos mássalhangzó úgy hat egymásra, hogymindkettő megváltozik, s egy harmadik hangot ejtünk. Kölcsönös hasonulásnak is nevezik. A helyesírásban soha nem jelöljük. Fajtái: Palatalizáció („jésítés”): -t, -d, -n hang és a j

hang rendszerint hosszú tty, ggy, nny hangot eredményez :

t + j = tty (botja bottya)

Összeolvadás

Affrikáció: -t, -d, -ty, -gy és -sz, -s, -z hangok torlódásakor rendszerint hosszú zár-rés hang keletkezik [kéccség, vaccság].

gy + sz = cc (egyszer eccer) „Essezés”: -t, -st, -szt végű igék felszólító

módjában a rövid magánhangzót követő mássalhangzó és j hang hosszú ss vagy ssz hanggá olvad össze.

hat+j hassEzekben az alakokban írásban is jelöljük.

Rövidülés

Ha egy hosszú és egy rövid mássalhangzó kerül egymás mellé, akkor a hosszú mássalhangzótrövidnek ejtjük. A rövidülést a helyesírás nem jelöli. (otthon, többször)A rövidülést a helyesírás nem tünteti fel.

Kiesés

Ha három különböző mássalhangzó kerülegymás mellé, akkor kiejtésben rendszerint aközépső (többnyire t,d) kiesik (mindnyájan). Akiesés után más hasonulásos jelenség isbekövetkezhet (kösd be zs zöngésség szerintirészleges hasonulás).

Igazodás

Igazodás esetében egy hang képzési mozzanatai kismértékben tolódnak el a szomszédos hangirányába, a változás eredménye ugyanannak afonémának egy variánsa.Igazodás a szomszédos hang képzési mozzanataihoz. A zöngétlen h zöngésedik zöngés hangok - például magánhangzók - között: Megfigyelhetjük például, hogy a hely szó h-jához képest a lehel hangsor h-ja elég nagyfokú zöngésséget mutat. A j a szó végén, f, p és k után zöngétlenedik, például döfj, rakj, kapj.

Igazodás

Igazodás a szomszédos hang képzésihelyéhez. A zár, a rés, illetőleg a pergés keletkezésének a helye a szomszédos magánhangzók képzési helyéhez közelít. Tehát a szájüregben a mássalhangzó képzése hátrább vagy előrébb történik.

Források:1. A magyar nyelv könyve (Trezor Kiadó 2007)2. http://mnytud.arts.klte.hu/tananyag/hangtan/

hangtorveny.htm

Köszönöm a figyelmet!