1 9 6 , C 5 W A L T E R B E N J A M I N

ANGELUS NOVUS

E R T E K E Z E S E K , K f S E R L E T E K ,

B I R A L A T O K 20s- Cor

2 0 71 7

M A G Y A R H E L I K O N

1980

modjara, hanem ahogy egy boles gyereknek vagy egy szefll oregas szony nak . "

Jean Paul olyan teremtmeny v o l t , ak i allammal, erkolccsel, hivatassal, asszonnyal es i izlettel csak a maga veresege kept -ben b i r t megismerkedni" . Ezert lett az ove a beavatott varazs-palca" , amely az anyagi v i lag formajat egy csapasra atvaltoz-ta t j a " . A fantazia varazspalcajarol van szo. A humor nedves-sege permetezi : kimerithetet len forrasbol pezseg elo. Egy bic-dermeier modra felviragozott szikla tovenel fakad . Mellette tanyazik a dallamos kezu ko l to , fejet egy egszlnkek istenni'i vallara hajt ja . A m i t a muzsa sugalmaz neki , szarnyas gyermel; jegyzi f e l . K o r o s - k o r i i l harfak, lantok. A hegy oleben hegedii-16, fuvolazo torpek. A z egen azonban epp lenyugszik a nap. Igy festette meg va lamikor Lyser a t a j a t : 0 Jean Paul alakjni a szinek tiizes pompajaban tuntek fel es tuntek at egymasb;>. Kommerel lne l a kolto feje csupaszon ra jzolodik k i az orokkd--valosag sziirke hatterebol.

K O S Z E G F E R E N G F O R D l T A S A

756

A Z A L K O T O M I N T T E R M E L O

H a meg akar juk nyerni a munkas-osztaly szamara az ertelmiscgct, tudatositanunk ke l l benne szellemi tartasanak es termeloi mivoltanak azonossagat.

R A M O N F E R N A N D E Z

N y i l v a n emlekeznek ra, hogyan jar el az a l lamrol i r t munka-jfiban Platon a k o l t o k k e l : a kozosseg erdekeben k i t i l t j a oket a falak koz i i l . A kolteszetet, a kolteszet hatalmat tehat nagyon is magasra ertekelte, de a mar - j o l ertsuk - kialakult kozos-segre karosnak es feleslegesnek tartot ta . R i t k a n fogalmaztak meg azota i lyen elesert a kol to letjogosultsaganak kerdeses v o l -i at - a mai kor azonban ismet fgy fogalmaz. Persze tobbnyire ncm ugyanebben a formdban teszi fe l a kerdest. D e ha mas formaban is, O n 6 k m i n d jo l k e l l hogy ismerjek a kolto autono-miajanak a kerdeset, vagyis hogy szabad-e azt koltenie, amit csak akar. O n o k ny i lvan kevesse hajlanak ra, hogy ezt az auto-nomiat megadjak neki . tTgy ve l ik , a jelenlegi tarsadalmi hely-/etben minden kol to kenyszerfien el k e l l hogy ddntse, k inek a s/olgalataban f e j t i k i tevekenyseget. A polgari szorakoztato Irodalom alkotoi nem ismerik ezt az alternativat . O n o k azon-ban keszek lennenek bebizonyitani, hogy ezek az i r o k , ha nem is va l l j ak be, szinten bizonyos osztalyerdekek szolgalataban dolgoznak. A z i rok masik, halado tipusa viszont elismeri az alternativa letezeset. Donteseiket az osztalyharc alapelveibol kiivetkezoen hozzak meg, amennyiben a proletariatus oldalara Allnak. Ezzel aztan teljesseggel feladjak autonomia jukat : te-M'kenysegiiket aszerint i ranyi t jak , ami az osztalyharcban a pro-letariatus szamara hasznos. Ahogy ezt ma mondani szokas, irndencidf kovetnek.

759

Ez hat a cimszo, ami k o r i i l , mikent O n o k is jo l tud jak , mar regota f o l y i k a v i t a . N y i l v a n ismerik a v i t a anyagat is, s igy biztos eszrevettek, mennyire termeketlen maradt . Egyszeruen senki nem tudot t elrugaszkodni az egyfelol-masfelol unalmas ismetelgetesetol: egyfelol meg kel l kovetelni a kolto teljesft-menyetol a helyes tendenciat, mdsfelol viszont jogosultan var-juk el tole a minoseget is. Ez a formula m i n d a d d i g k i nem elegitonek fog bizonyulni , mig be nem Idtjuk, mi lyen ossze-fiigges a l l fenn a ket tenyezo, tehat a tendencia es a minosejj kozott . Persze arra is m o d van , hogy csak egyszeruen k i n y i -latkoztatasokkal intezziik el az egesz kerdest. Peldaul azt mond-j u k : ha a m u a helyes tendenciat kovet i , semmifele tovabbi minoseget nem kel l rajta szamonkerntink. A z t is mondhat juk : ha a m u a helyes tendenciat kovet i , sziiksegkepp tartalmaz minden minoseget is.

A z utobbi kijelentes nem erdektelen - sot, helyes: elfoga-d o m . D e semmi esetre sem egyszeruen k inyi la tkozta tn i k iva-nom. A z allitast bizonyitani k e l l . Azer t veszem igenybe figyel-muket , hogy megprobaljam bizonyitani . Ta lan ellene vet ik , hogy nagyon is specialis, s tavol eso kerdesrol van szo. Vajon hozza lehet-e j a ru ln i vele a fasizmus tanulmanyozasahoz? H o l -ott ez a szandekom. Remelem, hogy bebizonyithatom Onok nek: a tendencia-fogalom sommas formaja - az iment emlitcd vi taban - a lkalmatlan eszkoz a p o l i t i k a i i roda lomkr i t ikarn . Tovabba bizonyitani k i v a n o m , hogy egy mu tendenciaja csak akkor lehet pol i t ika i lag helyes, ha i rodalmi lag is az. V a g y i i , hogy a helyes p o l i t i k a i tendencia bizonyos i r o d a l m i tendenciai is magaba fogla l . S fuzziik nyomban hozza: ez az i roda lmi ten dencia, amely i m p l i c i t vagy explicit modon minden belytt p o l i t i k a i tendenciaban bennefoglaltatik - ez, es nem mil hozza letre a m i i minoseget. A helyes p o l i t i k a i tendencia r,.< If J

760

foglal ja magaba a m u i r o d a l m i erteket: mive l a m u i roda lmi tendencidjdt is magaba foglal ja.

U g y remelem, megigerhetem, hogy allitasom rovidesen v i l a -gosabba v a l i k . Egyelore azonban kozbevetem, hogy vizsgalo-dasaimhoz masik k i indulopontot is valaszthatnek. A b b o l a ter-meketlen v i tabol i n d u l t a m k i , amelyik az alkotas tendenciaja-nak es minosegenek viszonya k o r i i l f o l y i k . K i i n d u l h a t t a m v o l -na egy regebbi, de eppolyan termeketlen v i t a b o l : mi lyen v i -szonyban allnak egymassal - s kiilonosen a p o l i t i k a i kolteszet-ben - a forma es a tartalom? Ez a kerdesfelteves joggal h ir -hedt, az i r o d a l m i osszefiiggesek nem-dialektikus, sablonos meg-kozelitesenek iskolapeldaja. Rendben van. D e hogyan hang-zana e kerdes dialektikus elemzese?

A kerdes dialektikus elemzese, s ezzel most mar a targyra t i r e k , olyan mereven elki i loni tet t dolgokkal , m i n t a m u , a re-geny, a konyv, egyaltalan semmit nem t u d kezdeni. A z eleven tarsadalmi osszefuggesekbe ke l l oket belehelyezni. Joggal vet-hetnek kozbe, hogy eszmebarataink ezt mar tobbszor megkise-reltek. Bizonyara igy van. Csakhogy kiserleteik nagyon gyak-ran a legaltalanosabb osszefiiggesek koreben mozogtak, s ezert kenyszeruen folotte homalyosak maradtak. A tarsadalmi v i -szonyok, m i n t t u d j u k , a termelesi viszonyoktol fuggnek. Ezert aztan, ha a materialista k r i t i k a egy muvet elemzett, m i n d i g azt kerdezte, m i a mu viszonya a kor tarsadalmanak termelesi viszonyaihoz? Igen fontos kerdes; de igen nehez is, es a va-lasz sem m i n d i g felreerthetetlen. E n ezert egy kozelebbi ker-dest tennek f e l : va lamivel szerenyebb, kisebb igenyu kerdest - amelyre viszont, ugy tetszik, jobb esellyel remelhetiink va-laszt. Ahelyet t tehat, hogy azt kerdeznenk: m i a mu viszonya a kor termelesi viszonyaihoz, igenli oket, vagyis reakcios, i l le t -ve megdontesiikre tor , vagyis forradalmi? - e kerdes helyett, vagy mindenesetre e kerdes elott egy masikat javasolok. M i -

761

elott azt kerdeznenk: m i a kolteszet viszonya a kor termelesi viszonyaihoz, en azt kerdeznem: m i k a kolteszet termelesi v i -

' szonyai? Ez a kerdes kozvetlenii l arra a funkciora i r a n y u l , amelyet a mualkotas valamely kor i r o d a l m i termelesi viszo-nyaiban betolt . Mas szavakkal : kozvetlenii l a muvek i r o i techni-kdjdra i ranyul .

A technika fogalmaval azt a fogalmat neveztem meg, amely az i r o d a l m i termekeket a kozvetlenii l tarsadalmi, tehat mate-rialista elemzes szamara hozzaferhetove teszi. Egyszersmind

J a technika fogalma dialektikus k i indulopont , amelybol forma es tar ta lom termeketlen ellentete legyozheto. Vegezetiil pedig a technika fogalma tartalmaz utmutatast alapkerdesiinknek, a tendencia es a minoseg viszonyanak helyes megoldasara is. H a tehat az elobb azt m o n d t u k , hogy valamely mu helyes po l i t ika i tendenciaja a m u i r o d a l m i erteket - mivelhogy i r o d a l m i ten-denciajat - is magaba foglal ja , ugy most mar pontosabb meg-hatarozast adhatunk: az i r o d a l m i tendencia az i r o d a l m i tech-

' n ika fejlodeset vagy visszafejlodeset jelenti . Bizonyara egyetertenek velem, ha most, csak latszolag m i n -

den atmenet ne lk i i l , rogton egy i rodalom - az orosz irodalom - egeszen konkret kerdeseire terek at. Fe lhivnam a f igyelmii -ket Szergej Tretyakovra , s vele a tevekeny" i ro altala meg-hatarozott - s egyszersmind megtestesitett - tipusara. A te-vekeny" i ro a legtisztabb peldaja a funkcionalis fiiggosegnek, amely a helyes p o l i t i k a i tendenciat es a halado i r o d a l m i technika! m i n d i g es minden kori i lmenyek kozott osszekoti. Persze csak az egyik pe lda ; tovabbiakat m a j d kesobb emlitek. Tre tyakov meg-ki i lonboztet i a tevekeny es az informalo i ro t . A z elobbinek a hivatasa nem az, hogy tajekoztasson, hanem hogy harcol jon; nem jatszhatja a nezot, hanem akt ivan kozbe ke l l avatkoznia. Tretyakov felsorolja onnon tevekenysegenek legfontosabb ada-ta i t , s igy hatarozza meg, m i t ert a tevekeny iro hivatasan. A m i -

762

kor 1928-ban, a mezogazdasag teljes kollektivizalasa idejen kiadtak a jelszot: lrok a ko lhozokba! " , Tre tyakov elutazott A kommunizmus v i lag i to tornya" nevu kolhozba, ket izben is liosszabb idot t o l t o t t ot t , es reszt vett a tomeggyulesek eloke-sziteseben, a t raktorok vasarlasara szant penzek osszegyujtese-ben, az egyenileg gazdalkodo parasztok kozott vegzett agitacio-ban, felugyeletet va l la l t az olvasotermekben, faliujsagokat csi-nalt es szerkesztette a kolhozujsagot, tudositasokat k i i l d o t t a moszkvai lapoknak, radiot szerzett, bevezette a radiot es a vandormozit stb. N e m meglepo hat, hogy A fold urai c imu konyv, amelyet hazaterte utan i r t , eroteljes hatast gyakorolt a kozos gazdalkodas tovabbi kiterjesztesere. O n o k persze nagy-ra becstilhetik Tretyakovot , s megis ligy velhet ik, peldaja osz-szefiiggesiinkben keveset er. A feladatok, amelyeket magara v a l -lal t - az ujsagiro vagy a propagandista fe ladata i ; a kolteszet-hez pedig szinte semmi kozi ik. E n azonban szandekosan valasz-tottam Tretyakov peldajat : meg akartam mutatn i Onoknek, ha a mai technikai adottsagokbol indulunk k i , mennyire szeles ho-rizontbol tekintve k e l l a kolteszet formai ro l vagy mufa ja i ro l a lkotot t elkepzeleseinket l i j ragondolnunk, hogy eljussunk azok-hoz a kifejezesi formakhoz, amelyek korunk i r o d a l m i energiai-nak csomopontjait jelentik. N e m m i n d i g vo l tak es nem is m i n -dig lesznek regenyek, tragediak sem es nagyeposzok sem; a kommentar, a forditas es akar a hamisitvany vagy a k i i lonbo-zo jatekos formak sem m i n d i g szorultak az i rodalom peremere, nemcsak az arab es a k i n a i f i lozof ia i i rodalomban, hanem a kolteszetben is helyi ik v o l t . N e m m i n d i g szamitott a retorika erdektelen formanak, hiszen az ant ik i roda lom hatalmas tar-tomanyain rajta hagyta belyeget. M i n d e z t azert emli tem, mert hozza akarom szoktatni Onoket a gondolathoz, hogy az i ro-d a l m i formak felbomlasanak korat e l j i ik , es e folyamat vegere szamos ellentmondas, amelyet manapsag meg elesen vegiggon-

763

dolunk, esetleg erejet fogja veszteni. H a d d emlitsek egy p61-dat az ilyenfele termeketlen ellentmondasokra, s egyszersmind dialektikus t i i lhaladasukra. Ezzel ismet Tretyakovhoz j u t u n k : az ujsag peldajara gondolok.

A mai irodalomban - i r ja egy ba lo ldal i szerzo0 - azoh az ellentetek, amelyek szerencsesebb korokban egymast serken-teni t u d t a k , feloldhatatlan ant inomiakka val tak. A tudomany es a szepirodalom, a k r i t i k a es az alkotas, a muvelodes es a p o l i t i k a izolaltan es rendezetleniil keri i lnek egymas melle. A z i r o d a l m i zurzavar ki t i intetet t szintere: az ujsag. Tarta lma, anyaga csak abban a szervezodesi formaban hajlando meg-n y i l v a n u l n i , amelyet az olvaso turelmetlensege kenyszerit ra. S nem csupan az informaciora ehes pol i t ikus vagy a kedvezfi t ippeket kereso spekulans turelmetlensege, hanem egy sokkal szelesebb k o r u is : ama kirekesztetteke, ak ik jogot velnek for-malhatni arra, hogy sajat erdekeik szohoz jussanak. A szer-kesztosegek mar regota felismertek, hogy az olvasot semmi nem k o t i erosebben az ujsagjahoz, m i n t ez a nap nap utan uj tap-lalekra ehezo tiirelmetlenseg: ezert nyitnak m i n d i g uj rovato-kat, ahol az olvasok kerdeseit, velemenyet es tiltakozasat kci/-l i k . A z ujsagok, ahogy a t inyeket , ugy az olvasokat is valoga-tat lanul szivjak f e l ; s az utobbiak egyszeriben munkatarsak-nak is erzik magukat. Fel k e l l azonban ismernxink a folyamat-ban rejlo dialektikus mozzanatot: nevezetesen, hogy eppen ugyanaz, ami a polgari sajto i r o d a l m i ertekenek leziillesehcz vezet, a szovjetorosz sajtoban az i r o d a l m i ertek visszanyeresci segiti elo. I t t ugyanis, amit az iras melysegben veszit, meg-nyeri szelessegben: a szerzonek es az olvasokozonsegnek a pol-gari sajtoban hagyomanyosan megorzott kiilonbozosege a szov-jet sajtoban lassan megszunik. A z olvaso m i n d i g kesz arra, hogy irova legyen, nevezetesen, hogy le ir jon vagy eppen eloir jon va-lamit . M i n t hozzaertonek - s nem feltet leni i l egy egesz szak

764

hoz, hanem csak betoltott posztjahoz ertonek - lehetosege n y i -l i k ra, hogy 6 is szerzo legyen. Maga a munka ju t szohoz. S szobeli abrazolasa tulajdonkeppen a munka kifejtescihez szukseges kepesseg reszeve v a l i k . A z i r o d a l m i elhivatottsag nem igenyel tobbe sajatos kepzest, hanem hozzatartozik az a l -talanos technikai oktatashoz, vagyis kozkinccse lesz. Roviden szolva: az eletkorii lmenyek altalanos irodalmiasodasa urra t u d lenni az egyebkent feloldhatatlan ant inomiakon, s epp arrol a szinterrol, ahol a szo erteket a leggatlastalanabbul alacsonyi-tottak l e : az ujsagokbol tamad a menekves."

Remelem, sikeri i l t bebizonyitanom, hogy a szerzo m i n t ter-melo problemajanak elemzesekor egeszen a sajtoig k e l l vissza-nyi i ln i . M e r t a sajtobol, vagy legalabbis a szovjet-orosz sajto-bol v a l i k vilagossa, hogy a hatalmas felbomlasi folyamat, amely-rol az elobb szoltunk, nemcsak a mufa jok kozott i hagyomanyos szetvalasztasokat s nemcsak az i rok es a ko l tok , vagy a k u -tatok es a nepszerusitok megkulonbozteteset e r i n t i , hanem a szerzo es az olvaso megkulonbozteteset is ketsegesse teszi. E n -nek a folyamatnak pedig eppen a sajto a leginkabb mertekado szintere: a szerzo m i n t termelo mindennemu elemzesenek te-hat a sajtot is korebe ke l l vonnia.

I t t azonban nem al lhatunk meg. Hiszen a nyugat-europai lijsagok ma meg semmi esetre sem az i rok szolgalataban alio termeloeszkozok - hanem a tokehez tartoznak. A z ujsag tehat cgyfelol, mintegy strategiailag szolva, a leheto legfontosabb Iroi hadallast k inal ja , masfelol azonban ez a hadallas az ellen-Ncg kezeben v a n : nem meglepo, ha az i rok csak szornyu nehez-scgekkel kuszkodve tudhat jak onnon tarsadalmi fiiggosegiiket, (innon technikai eszkozeiket es onnon p o l i t i k a i feladatukat Iclismerni. A z utobbi t iz esztendo Nemetorszaganak egyik leg-ineghatarozobb jelensege, hogy alkotoinak jelentos resze a gaz-ilasagi viszonyok nyomasa alatt szellemileg ugyan forrada lmi

765

iranyba fe j lodott , arra azonban mar keptelen, hogy a mun-kajat is, munkajanak viszonyat a termeloeszkozokhoz, mun-kajanak technikajat forradalmian vegiggondolja. Termeszetesen az ugynevezett ba lo ldal i ertelmisegrol, ezen bel i i l is a polgari baloldalrol beszelek. A z utobbi evtized Nemetorszaganak min-den jelentos p o l i t i k a i - i r o d a l m i mozgalmat a ba lo ldal i er-telmiseg kezdemenyezte. K e t peldat ragadok k i : az ak t i -vizmust es az uj targyiassagot; 0 a l taluk k ivanom meg-mutatn i , hogy barmennyire forradalminak latszodjek egy po-l i t i k a i tendencia, e l lenforradalmikent hat, amig az iro csu-pan szellemileg es nem termeloi mivol taban el i at szolida-ritasat a proletariatussal.

A z aktivizmus a , , lp^okracia" jelszavaban foglalta ossze ko-veteleseit. Ez a szellem uralmat j e lent i ; szeretik ugy is f o r d i -t a n i : a szellem embereinek uralma. A z utobbi megnevezest a baloldal i ertelmiseg - Heinr ich M a n n t o l D o b l i n i g - egyontc-ti ien magaeva tette, minden p o l i t i k a i k ia l tvanyban visszater. K o n n y u fel ismerni , hogy a fogalom meg csak tekintetbe sem veszi az ertelmiseg helyet a termelesi folyamatban. Sot H i l l c r , az aktivizmus teoretikusa legszivesebben nem bizonyos szak-mak muvelo inek" , hanem inkabb egy bizonyos karakterolo giai tipus kepviseloinek" tekintene a szellem embereit. A z ilycn karakterologiai tipus termeszetesen az osztalyok kozott all. Tetszes szerinti szamii maganember tartozik hozza, szervezfi-desiikrol pedig semmit nem t u d u n k meg. A m i k o r H i l l e r mcg-fogalmazta a partvezerekhez intezett elutasitasat, elismeri, hogjf ok fontos dolgokat pontosabban tudnak . . ., egyszerubben be szelnek, batrabban cselekszenek", m i n t 6, egy azonban biz! i a partvezetok hianyosabban gondolkoznak" . Valoszinulej; (gj is v a n ; csakhogy m i t segit ez, amikor a p o l i t i k a t nem a mi ganember gondolkozasa dont i el , hanem - mikent Brechi V

766

lahol i r ja - az a kepesseg, hogy mas fejevel gondolkozzunk.* A z aktivizmus megkiserelte a materialista dia lekt ika helyebe a jozan esz osztalyszeruen meghatarozhatatlan erteket a l l i tan i . A szellem emberei legjobb esetben is csak egy bizonyos alla-potot kepviselnek. Mas szavakkal : kol lekt iv i tasuk reakcios elv-re e p i i l t ; es egy i lyen kol lekt ivi tas hatasa persze soha nem le-hetett f o r r a d a l m i .

Viszont annal inkabb messzire t e r j ed : kartekony erejet harom evvel ezelott mar f o l lehetett merni , amikor D o b l i n kiadta Tudni es megvdltoztatni cimu konyvet. Ez a m u , mikent ismere-tes, valaszkent i rodot t , meghozza egy fiatalemberhez, aki t D o b -l i n Hocke urnak nevez, s ak i azzal a kerdesevel f o r d u l t a hires irohoz: Mit tegyi ink?" D o b l i n felszolit ja, hogy csatlakozzek a szocializmus iigyehez - de ezt igencsak meggondolkoztato modon kepzeli. A szocializmus - D o b l i n szerint - ,,a szabad-sagot, az emberek spontan egyesuleset, minden kenyszer eluta-sitasat" je lenti , ,,lazadast a jogtalansag es a kenyszer ellen, cmberiesseget, turelmet, bekevagyat". Akarhogyan kepzelje is D o b l i n mindezt : az 6 szocializmusa valojaban arcvonal a ra-dikalis munkasmozgalom elmeletevel es gyakorlataval szem-ben. Egy dologbol nem johet letre valami - fejtegeti D o b l i n - , ami nem rejlett eleve benne; a gyilkosan kielezett osztaly-liarcbol tamadhat igazsagossag, de szocializmus soha." , , O n , tisztelt uram - foglal ja ossze kii lonbozo erveit, amidon tana-csot ad Hocke urnak - , soha nem lesz kepes megvalositani a pioletariatus harcara mondott e lv i igenleset, ha a proletaria-tus arcvonalaba beilleszkedik. Szamot ke l l ezzel vetnie, ami-

* IA knvctkezfl mondat helyett a kdziratban eredetileg egy masik al l t , amelyet Wal ter hrnjnmin kihuzot t : ] , . V a g y hogy T r o c k i j j a l s z o l j u a k : Amidon a megvilagosult paci-liMlak incgki'serelnek a haborunak tacionalis e rvckkel veget vetni , nevetsegeften batnak. AmidAn azonban felfegyverzett tomegek kezdenek a haboru el len racionalis ^rveket

lungoztatni, akkor a haborunak v e g e . "

767

don keseru lelkesedessel tamogatja a proletarok harcat, s t u d -nia k e l l azt is, meg ha tobbet tenne, akkor is egy vegteieniil fontos szerep betoltetlen m a r a d : az emberi individual i s sza-badsagnak, az emberek spontan szolidaritasanak es kapcso-latanak 6s-kommunista szerepe. Ez az O n egyetlen igazi sze-repe, tisztelt u r a m . " I t t mar kezzelfoghato, hova vezet az a felfogas, amely a szellem embereinek" tipusat az odasoroltak velemenye, erziilete vagy kepessege s nem a termelesi fo lya-matban elfoglalt helye alapjan definial ja . D o b l i n k i is m o n d -ja, hogy e tipusnak a p r o l e t a r i a t e mellett ke l l a helyet meg-talalnia. D e hat mifele hely volna ez? Valamife le adakozoe, ideologiai mecenase? Kesz lehetetlenseg. S ezzel visszaterhe-t i i n k nyito tetel i inkhoz: az ertelmiseg helyet az osztalyharc-ban csak a termelesi folyamatban elfoglalt helyzete alapjan hatarozhatjuk meg - i l letve hatarozhatja meg sajat maga.

A termelesi formaknak es a termeloeszkozoknek a halado - tehat a termeloeszkozdk felszabaditasaban erdekelt, tehat az osztalyharcban hasznos - ertelmiseg szempontjabol torteno megvaltoztatasat Brecht az atfunkcionalas fogalmaval jelolte. S 6 fogalmazta meg elsonek azt a nagy horderej i i igenyt is, amely szerint az ertelmisegnek csak akkor szabad a termelo-apparatust kiszolgalnia, ha azt egyszersmind amennyire csak lehetseges, a szocializmus iranyaba megvaltoztathatja. A Ki-serlet-et - i r ja a hasoncimu cikkgyujtemeny bevezetojeben -olyan idopontban tessziik kozze, amikor szamos m i i mar nem szemelyes elmenyt k i v a n megjeleniteni (es szemelyes erteket kepviselni) , hanem bizonyos intezmenyek felhasznalasat (es atalakitasat) tuzi k i cel jaul . " N e m szellemi felfrissiilesre van sziikseg, ahogy azt a fasisztak h i rde t ik , hanem technikai mcg-ujulasra; az utobbiro l kesobb meg szo esik. Most azonban uta lni szeretnek a donto kiilonbsegre, amely a termelesi ap-paratus kiszolgalasa es a termeloapparatus megvaltoztatasa k

robbantja az i d o ; a mindennapi elet legkisebb autentikus to-redeke tobbet m o n d , m i n t a festeszet; m i n t ahogy a gyilkos veres uj j lenyomata egy konyv lapjan tobbet m o n d , m i n t a sz6-veg. E b b o l a for rada lmi tar ta lombol sok minden atmentodott a fotomontazsba. Gondol janak csak John H e a r t f i e l d techni-kajara, amellyel a konyv fedelet a p o l i t i k a i hare eszkozeve tudta tenni . Kovessiik most tovabb a fenykepeszet u t j a t : mi t latunk? A fenykepeszet egyre arnyaltabb, egyre modernebb -s az eredmeny, hogy manapsag akar egy berhazat vagy egy szemetdombot is keptelen mar megvilagitas ne lk i i l lefenyke-pezni. A n n a l kevesbe, mert most mar egy duzzasztomurol vagy egy kabelgyarrol sines mas kozolnivaloja , m i n t hogy: a vi lag szep. A vildg szep: ez a cime Renger-Patzsch hirneves anto-logiajanak, amelyben az uj targyiassag fotomuveszete a csucs-pontra ju to t t . M e g a nyomort is s ikeri i l t a divatos muves/i tokel lyel megkozelitenie s igy esztetikai elvezet targyava tcn-nie. M e r t ha a fenykepezesnek az a gazdasagi funkcio ja , li;' olyan tar ta lmakat , amelyek tomegfogyasztasra korabban alknl-matlannak bizonyultak - m i n t a tavasz, a prominens szcnn lyek, a k i i l f o l d - , divatos formaban az emberek szamara I d ta la l jon , ugy egyik p o l i t i k a i funkcioja az, hogy a vilagoi el fogadja olyannak, amilyen, es be l i i l ro l - mas kifejezessel sz6j v a : divatosan - ujitsa meg.

Ime , egy drasztikus pelda arra, amiro l fentebb beszeltiinll kiszolgalja a termelesi apparatust, anelk i i l , hogy megvalto/i | na. M e r t ha meg akarta volna val toztatni , az annyit jelenttt! volna , hogy ledont egy kor la tot , t i i l lep egy ellentmondiisun, amely az ertelmiseg termelo tevekenyseget akadalyoz/a. Rh ben az esetben: a kep es a fe l i rat kozot t i kor latot . A f6nyl pesznek ma a felveteleit olyan fe l i ra tokkal ke l l ellatnia, mm lyekkel kiragadja oket a megkopott d ivatbol es forradalmi hasznalati erteket kolcsonoz n e k i k : ezt a kepesseget k i l v c l f U

7 7

j i i k meg tole. S kovetelesiink akkor lesz a legnyomatekosabb, ha m i i r o k kozelediink a fenykepezeshez. I t t is tehat az a l -koto , m i n t termelo p o l i t i k a i fejlodesenek a technikai fejlodes az alapja. Mas szavakkal : csak ha tu l lep i ink a szellemi ter-meles folyamatanak a polgari felfogas szerint megallapitott el-hatarolasain es elrendezesen, akkor lesz a termeles p o i i t i k a i -lag hatekony; s meghozza ezeket a kor latokat eppen annak a ket termeloeronek k e l l kozosen ledontenie, amelyeket egymas-t o l elhatarolni h ivatot tak . M i h e l y t az a lkoto, m i n t termelo at-eli szolidaritasat a proletariatussal, at fogja elni olyan mas termelokkel is, a k i k szamara eleddig ma jd teljesen erdektele-nek vo l tak . Fentebb a fenykepeszrol szoltam; hadd iktassak kozbe azonban par szot a zeneszrol is : Eislert idezem: Fel kel l ismerniink, hogy a zenei fejlodest, akar az alkotasra, akar a reprodukciora gondol junk, egyre erosebben befolyasolja a racionalizalas f o l y a m a t a . . . A hanglemez, a hangosfi lm, az automatak a zene legnagyobb ertekeit konzervformaban, aru-kent terjesztik. A racionalizalas folyamataval jar, hogy a zene reprodukalasa kizarolag egyre kevesebb, de egyre magasabban kepzett specialistanak lesz a feladata. A koncertipar vilaga-val egy, az uj technikai felfedezesek mia t t elavult es t i i lha-ladott alkoto-termeloforma ju to t t valsagba." A koncertformat kell tehat a t funkc ionaln i : meghozza a kovetkezo ket alapelv szerint: meg ke l l sziintetni az eloado es a hallgato, masreszt pedig a technika es a tar ta lmak kozott i ellenteteket. Ezzel I M'csolatban Eisler igen tanulsagos megallapitast tesz: Ova-l o d n u n k k e l l a t to l , hogy a zenekari muzsikat tulbecsulj i ik s j egyetlen magas miiveszetnek tartsuk. A szoveg n e l k i i l i ze-

H . esak a kapital izmusban nyert i lyen nagy teret es jelentose-Met." Tehat : a koncert megvaltoztatasanak feladatat csak a * segitsegevel t u d j u k veghezvinni. Csak a szo kepes - m i -kent Eisler fogalmazza - egy koncertet p o l i t i k a i nepgyulesse

771

val toztatni . S hogy az i lyen transzformacio m i n d a zenei, m i n d az i r o d a l m i technikanak mennyire a legmagasabb fokat igeny-l i , k i tunoen peldazza Brecht es Eisler kozos tandarabja, A rend-szabdly.

H a marmost innen visszatekintenek az i r o d a l m i formak fe l -bomlasanak fentebb taglalt folyamatara, felmerhetik, hogyan ker i i l be a fenykep es a zene, s mel le t t i ik meg sok mas abba a folyekony s izzo tomegbe, amelybol ma jd az uj i r o d a l m i for-mak kiontetnek. S bizonyossa v a l i k az O n o k szamara is, hogy a hatalmas kiterjedesu folyamatot csak az eletkorii lmenyek iro-dalmiasodasanak fogalmaval jelolhet j i ik - a homersekletet pe-d i g , amelyen a felbomlas tobbe vagy kevesbe tokeletesen veg-bemegy, az osztalyharc allasa hatarozza meg.

Beszeltem a mai fenykepeszek egyik divatos eljarasarol, ar-r o l , hogy meg a nyomort is konzum-cikke teszik. H a marmost az uj targyiassaggal, m i n t i r o d a l m i mozgalommal foglalkozom, egy lepessel tovabb k e l l mennem es ki jelentenem, hogy az tij targyiassag a nyomor elleni kiizdelmet tette konzum-cikke. Po-l i t i k a i jelentosege tobbnyire k i m e r i i l abban, hogy a polgarsag koreben mar meghonosodott for rada lmi reflexeket - egyeb kent minden nehezseg ne lk i i l - a t i i l te t i a szorakoztatas k i i l o n fele formaiba, amelyek aztan meg a nagyvarosi kabareiparbu is ki tunoen beleillenek. A p o l i t i k a i hare lenyege szerint a dfin tes kenyszeret j e lent i : igy viszont a szemlelodo joerzes tai gyava l e t t ; mikent ennek az i rodalomnak legfobb jellemvo nasa is, hogy a termeloeszkozt konzum-cikke teszi. Egy belatd k r i t i k u s 0 Er ich Kastner peldajan elemzi e jelenseget: A bal o lda l i radikaiis ertelmisegnek a munkasmozgalomhoz keves ko-ze van. Letezese inkabb polgari bomlastiinet, annak a fcti-dalis m i m i k r i n e k a megfeleloje, amelyet a csaszarsag a ta i i . i lekos hadnagyokon csodalt. A Kastner, M e h r i n g vagy Tucliol I , \ t ipusu radikai is ba lo ldal i publicista a hanyatlo polgarsag ptfl

772

letar m i m i k r i j e . K o r i i k b o i - szerepiikhoz hiven - a p o l i t i k a -ban partok helyett k l i k k e k , az i rodalomban iskolak helyett d i -vatok, a gazdasagi eletben termelok helyett i igynokok k e r i i l -nek k i . Ugynokok es rout inier-k nagy dolgot csinalnak a sze-genysegiikbol s iinnepet i i lnek a tatongo iiresseg felett. Kedely-telen helyzetben kedelyesebben meg sosem rendezkedtek be . "

Ez az iskola - mondot tam - nagy dolgot akar csinalni a szegenysegebol. A mai i ro legfontosabb feladata elol ter k i : annak felismerese elol , mennyire szegeny 6, es mennyire sze-genynek k e l l lennie ahhoz, hogy mindent elolrol ujra kezd-hessen. A bevezetoben emlitettem a platoni a l lamot : a szov-jet a l lam nem fogja ugyan kiutasi tani a kol toket , de olyan fcladatokat szab nekik , amelyek megakadalyozzak, hogy ujabb muremekekben all itsak kozszemlere az alkoto szemelyiseg mar reges-regota hamis gazdagsagat. A z ebben az ertelemben vel t szemelyisegek es miivek megujulasat szorgalmazni manapsag a fasizmus pr iv i l eg iuma; meg olyan ostobasagokat is olvasha-1 unk, m i n t amilyennel peldaul Gi inther G r i i n d e l Az if'ju nem-zedek hivatdsa c imu konyvenek i r o d a l o m k r i t i k a i reszet leke-r c k i t i : Melt6bban nem zarhatjuk le . . . at- es ki tekintes i in-kct, m i n t ha megal lapit juk, hogy a m i nemzedekunk Wilhelm Maister-e es Zold Henrik-]e meg nem i ra tot t meg . " H a egy alkoto atgondolja a termeles mai felteteleit , semmit nem var-hat vagy akar csak kivanhat kevesbe, m i n t eppen az i lyen niiivcket. M u n k a j a ugyanis sohasem csupan a termekekre i r a -i iy i i l , hanem m i n d i g es egyszersmind a termeles eszkozeire is. M;is szavakkal: termekeinek nemcsak erteket ke l l kepviselni-11k, hanem emellett, sot ezelot t szervezo funkciot is be ke l l HJlteniiik. A szervezo erteket pedig semmi esetre sem szabad propagandisztikus felhasznalhatosagara korlatoznunk. Onmaga-I'.111 a tendencia ugyanis meg nem teszi a muvet ertekesse. Ihogy a k i t u n o Lichtenberg m o n d t a : nem az a fontos, hogy

773

valakinek m i a felfogasa, hanem az, hogy mive v a l i k e fe l -fogas hatasara. Sok m i i l i k a felfogason, de a legjobb sem er semmit, ha nem teszi hasznossa hirdetoi t . A legjobb ten-dencia is hamis, ha nem kovet i a sziiksegkepp hozza tartozo magatartas. Ez t a magatartast pedig az i ro csak ott keszit-heti elo, ahol valosagos tevekenyseget f e j t i k i : az irasban. A tendencia tehat sziikseges, de sohasem elegendo feltetele a muvek szervezo funkcio janak: ennek ugyanis, s ma jobban, m i n t barmikor , az i r o k oktato- iranyito magatartasat is maga-ba ke l l foglalnia . Olyan alkoto, aki az irokat semmire nem tanitja, senkit nem tanit semmire. Vagyis : a termeles modell -je a mertekado; mive l csak az kepes ra, hogy a tobbi terme-lot a termelesre rairanyitsa, s mar j av i to t t apparatust bocsas-son a rendelkezesere. M i n e l tobb fogyasztot i ranyi t at az ap-paratus a termelesbe, minel tobb olvasot, i l letve nezot formal at kozremukodove, annal tobbet er. Egy i lyen model l t , amely-ro l i t t csak utalasszeruen lehet szo, ismeriink is : Brecht epikus szinhazat.

M a is al landoan sziiletnek tragediak es operak, amelyek lat-szolag j o l fel t u d j a k hasznalni a rendelkezesre alio szinpadi apparatust, holott valojaban tokeletesen elavult berendezest szolgalnak k i . Zeneszerz6k, i r o k es kr i t iku sok - i r ja Brecht - egyarant teljes tudatlansagban vannak helyzetuk fe lo l , en-nek pedig messze nem elegge figyelembe vet t , es igen sulyos kovetkezmenyei vannak. A z t hiszik, kezukben tart jak az ap-paratust, holot t f o r d i t v a igaz: az apparatus tart ja kezeben oket; ok tehat olyan apparatust, olyan eszkozt vedelmeznek, amc-l y i k - h i t i i k k e l szemben - mar nem a termelok szamara, ha-nem a termelok ellen szolgal ." A termelok ellen szolgalo esz-kozze va l t a szinhaz - bonyolul t gepezeteivel, m i l l i o statisz-ta javal , ra f ina l t hatdsaival - nem utolsosorban azert is, mert belesodrodott es a termeloket is belekenyszeriti a f i l m m e l es

774

a radioval szembeni remenytelen konkurrenciaharcba. Egy a tiilsagig kielegitett reteg szinhaza ez, akar a magasabb m u -veltseg, akar a szorakoztatas jegyeben folynak az eloadasok; a ketto ki i lonben is komplementer, kiegesziti egymast. Egy retege, amely akarmihez nyul is, nyomban izgato ingerre ala-ki t ja . Pedig eleve elveszett hadallasbol i n d u l harcba: reme-nye csak annak a szinhaznak lehet, mely ahelyett, hogy konkurrencianak tekintene az uj kozlesi eszkozoket, megpro-balja alkalmazni oket, megprobal tanulni to l t tk , vagyis m i n t -egy kolcsonhatasba lep ve l i ik . A z epikus szinhaz az i lyen k o l -csonhatast tuzte k i cel jaul : a f i l m es a radio fejlodesenek mai fokan ez az egyetlen korszeru torekves.

A kolcsonhatas jegyeben hatralt vissza Brecht a szinhaz leg-osibb elemeihez. Joszerint mar magaval a p o d i u m m a l is be-erte. Lemondot t a nagyon ki ter jedt cselekmenyrol. Igy sike-r i i l t aztan szinpad es kozonseg, szoveg es eloadas, rendezo es szinesz funkcionalis kapcsolatat megvaltoztatnia. A z epikus szinhaznak, magyarazta, nem annyira cselekmenyeket k e l l k i -bontania, m i n t inkabb allapotokat abrazolnia. A z al lapotok-hoz pedig ugy ju t el , mikent ezt rogton la tn i fog juk, hogy megszakitja a cselekmenyt. A songokra emlekeztetek, ame-lyeknek fo funkcio ja , hogy megszakitsak a cselekmenyt. Vagy-is i t t - t u d n i i l l i k a megszakitas elvevel - az epikus szinhaz olyan eljarasmodot tesz magaeva, amelyet az utobbi evek-ben a f i l m b o l , a radiobol , a sajtobol es a fenykepezesbol is-mert i ink meg. A montazs eljarasarol beszelek; az, amit vala-mire ramontirozunk, megszakitja annak osszefiiggeseit, a m i -re ramontirozzuk. S roviden hadd terjek k i arra, hogy ez az eljarasmod Brecht szinhazaban kiilonosen jogosultnak bizo-nyul - sot i t t bizonyul tokeletesen jogosultnak.

A cselekmeny megszakitasa, amelynek okan Brecht a szin-hazat epikusnak nevezte, m i n d i g a kozonseg i l luzio janak el-

775

leneben hat. A z az i l l i iz io ugyanis hasznalhatatlan egy olyan szinhazban, amelynek az a celja, hogy a valosag elemeit va-lamino elrendezesi kiserletben hasznalja fe l . E kiserletnek semmi esetre sem az elejen, hanem a vegpont jan: al lapotok-hoz fogunk j u t n i , allapotokhoz, amelyek ebben vagy abban az alakban a sajatjaink. A szinhaz nem hozza kozel a nezokhoz ezeket az al lapotokat, hanem eppen el tavol i t ja 6t t o l i i k . Igy aztan a nezo nem fog, mikent a naturalista szinhazban, meg-elegedetten szemlelodni, hanem rakenyszeriil , hogy megdob-benten ismerje fe l a valosagos allapotokat. A z epikus szinhaz tehat nem abrazolja az al lapotokat, hanem mintegy felfedezi oket. Es ez a felfedezes eppen a tortenesek megszakitasa re-ven jon letre. A megszakitas i t t ugyanis nem izgato inger : szervezo funkcio ja van . Megal l i t j a a cselekmenyt - ugy keny-szeriti a nezot, hogy allast foglal jon a tortenessel, a szineszt pedig, hogy allast foglal jon a szerepevel szemben. Brecht veg-so soron nem tett mast, m i n t hogy felfedezte, mikent lebet egy a radioban es a f i lmben bevett modszert, a montazst, tobbnyire csak divatos fogasbol a cselekvesek abrazolasa-ra felhasznalni, vagyis ismet emberi tortenesse visszaalakita-n i . - Kepzel jek el a kovetkezo csaladi jelenetet: az asszony eppen egy bronztargy utan n y u l , hogy a lanyahoz vagja, az apa meg az ablakot nyi t ja , hogy segitsegert kialtson. Ebben a pi l lanatban belep egy idegen. A z esemenysor megszakad; he-lyette most az al lapot t u n i k elo, s az idegen tekintete ebbe i i tkoz ik bele: zavart arcok, nyi tot t ablak, szetdult berendezes. V a n azonban egy tekintet , mely elott mai let i ink szokasosabb jelenetei sem fognak sokkal kedvezobb fenyben f e l t u n n i ; az epikus drama irojanak tekintetere gondolok.

A z epikus drama iroja a dramai Gesamtkunstwerkkel 0 a laborator iumi dramat a l l i t ja szembe. A maga modjan a szin-haz regi nagy eselyet u j i t ja f e l : azt, hogy a meglevot tudja

776

megjeleniteni. A kiserlet kozeppontjaban az ember a l l . A mai ember; tehat a redukalt ember, a hideg k i i lv i lagban maga-nyosan didergo. D e hat ez adatott nek i ink : erdekiink, hogy megismerjiik. Vizsgalatoknak, elemzeseknek vet j i ik ala. A z eredmenyt pedig igy fogalmazhatnank: a donto fordulatok nem annyira az esemenyek csucspontjan kovetkeznek be, nem is erenyek es dontesek indittatasara, hanem az esemenyek leg-szokasosabb lefolyasa soran, az ertelem es a beidegzes hata-sara. A z epikus szinhaz a magatartas legkisebb elemeibol epi -t i f e l , amit az arisztoteleszi dramaturgia cselekves"-nek ne-vez. Eszkozei tehat jova l szerenyebbek, m i n t a hagyomanyos szinhaze; s celjai is azok. Kevesbe az a szandeka, hogy a k o -zonseget erzelmekre - akar lazado erzelmekre - indi t sa ; tar-, tos hatast k i v a n elerni , gondolatokat kel teni , amelyek a ne--zot onnon eletenek al lapotatol el idegenitik. S jegyezziik meg mellekesen, hogy a gondolkodast jobban nem is lehet kezdeni, m i n t nevetessel. A rekeszizom megtornaztatasa m a jd m i n d i g jobb gondolatokra serkent, m i n t a l e l k i megrendites. Es az-epikus szinhaz bovelkedik nevetest k i v a l t o a lkalmakban.

T a l a n fe l tunt mar Onoknek, hogy noha gondolatmenetiink vege fele jarunk, m i n d i g csak egyetlen kovetelest tamasztot-tunk az i rova l szemben: azt, hogy pontosan gondolja vegig, milyen helyet foglal el a termelesi folyamatban. Erre az is-mervre nyugodtan rahagyatkozhatunk, e merlegeles reven az i r o k el fognak j u t n i ahhoz, amin minden miilik, vagyis szak-majuk legjobb ertoi fogjak elobb vagy utobb, s a leheto leg-jozanabb erveles alapjan szolidaritasukat a proletariatussal ki fe jezni . Ennek bizonyitasara vegi i l felhoznek egy peldat , amelyet az i t t en i Commune c imu lapbol idezek. A lap kor-kerdest intezett az i rokhoz : Kinek a szamara i r O n ? " Rene Maublanc valaszat es Aragonnak a valaszahoz fuzott megjegy-zcseit idezem: Ketsegteleniil, mondja Maublanc, majdnem

777-

kizarolag polgari olvasokozonseg szamara i r o k . Elsosorban, mert ra is kenyszeriilok - Maublanc i t t g imnaziumi tanar v o l t a -bol adodo kotottsegeire utal - , masodsorban, mert magam is polgari csaladbol szarmazom, polgari nevelesben reszesiiltem, polgari kornyezetben nottem f e l ; termeszetes hat, hogy elso-sorban ahhoz az osztalyhoz szolok, amelyhez tartozom, ame-lyet a legjobban ismerek, s amelyet a legjobban megertek. Ez azonban nem jelenti , hogy irasaimmal a tetszesiiket k ivannam elnyerni, vagy eppen tamogatni akarom oket. Egyfe lo l meg vagyok gyozodve arro l , hogy a proletarforradalom sziikseges es kivanatos, masfelol pedig annal konnyebb, gyorsabb, sike-resebb es vertelenebb lesz, minel gyengebb ellenallast taniisit a burzsoazia . . . A proletariatusnak ma eppugy sziiksege van szovetsegesekre a polgarsag taborabol, ahogy a t izennyolcadik szazad polgarsaganak a feudalis taborbol v o l t sziiksege szo-vetsegesekre. Magam e szovetsegesek koze szeretnek tartoz-n i . "

Aragon a kovetkezo megjegyzest fvizi hozza: Elvtarsunk i t t egy olyan kerdest vet fe l , amely nagyon sok i r o t erint . Csak nem mi ndenki eleg bator hozza, hogy szembenezzen vele . . . Kevesen lat jak olyan vilagosan a helyzetuket, m i n t Rene M a u -blanc. Eppen t o l i i k azonban meg tobbet k e l l k ivannunk . . . N e m eleg, ha a burzsoaziat be l i i l ro l gyengit ik ; a proletaria--tussal egyiitt ke l l harcolniuk, a burzsoaziat pedig le ke l l gyoz-n i . . . Rene Maublanc es sok mas iro baratunk elott , akik meg ingadoznak, ot t a l l a szovjet-orosz i r o k peldaja, ak ik k i lep-tek a burzsoazia taborabol, es a szocialista epites ut toroive v a l t a k . "

Igy Aragon . D e hogyan lettek ezek az i rok a szocialista epi-tes uttoroive? Bizonyara nagyon keseru harcok, nagyon nehez v i t a k aran. A most eloadott gondolatok vegso soron ezeknek a harcoknak bizonyos tanulsagat kisereltek meg leszurni. L e -

778

nyegeben arra a fogalomra tamaszkodnak, amely az omsz ertelmiseg magatartasa k o r i i l i v i t a k tisztazasahoz a leghate-konyabban jarul t hozza: a szakember fogalmara. A tisztazas-nak abbol k e l l k i i n d u l n i a , hogy a szakember szolidaritasa a proletariatussal csak kozvetett lehet. A k a r m i l y e n jelmezt 61-tottek is magukra az uj targyiassag kepviseloi es az akt iv is -tak , teny maradt , hogy az ertelmiseg elenyeszo kivete l le l meg proletarizalodasa reven sem kepes proletarra v a l n i . M i e r t ? mert az ertelmiseg a polgari osztalytol olyan termeloeszkozt kapott a kezebe - a muveltseget - , amelynek pr ivi legiuma e reteget a polgarsaggal, s meg erosebben: a polgarsagot e re-teggel okvet leni i l szolidarissa teszi. Teljesen igaza van tehat Aragonnak, a k i - mas osszefiiggesben - azt m o n d t a : A for -radalmar ertelmisegi mindenekelott onnon osztalya arulojanak t u n i k . " E g y iro arulasa' pedig magatartasanak megvaltozasa-ban a l l : tobbe nem abban latja a feladatat, hogy kiszolgalja a termeloapparatust, hanem abban, hogy - mintegy mernok-kent - ezt az apparatust a proletarforradalom celjainak meg-feleloen atalakitsa. Ez persze kozvetett hatekonysagii tevekeny-seg: ama tisztan destrukt iv i ranyi i feladaton azonban, amely-re Maublanc is meg sok elvtarsa az ertelmiseget korlatozni k ivan ja , es azt hiszi , kenytelen kor latozni , mindenesetre mesz-sze t i i lha lad . Kerdes persze, eljut-e addig is az ertelmiseg, hogy a szellemi termeloeszkozok tarsadalmiasitasat tamogassa? Lat-e modot arra, hogy a szellemi munkasokat magaban a termele-si folyamatban szervezze meg? Vannak-e javaslatai a regeny, a drama, a koltemeny atfunkcionalasara? M i n e l inkabb ezek-re a feladatokra osszpontositja egesz tevekenyseget, munkaja-nak tendenciaja annal helyesebb, s igy - szuksegszeruen - tech-n ika i minosege annal magasabb lesz. I l l e tve a masik o l d a l r o l : minel pontosabban tisztaban van a termelesi folyamatban el-foglalt helyevel, annal kevesbe j u t olyan gondolatra, hogy ,,a

779

szellem emberenek" erezze magat. A n n a k a szellemnek, amely a fasizmus neveben v a l i k megfoghatova, el kell tunnie. A z a szellem, amelyik onnon varazserejeben bizva elfogadja a f a -siszta l i ja t , el fog t i i n n i . M e r t a for rada lmi hare nem a kapi ta -lizmus es a szellem, hanem a kapital izmus es a proletariatus kozott za j l ik .

P O R P B T E R F O R D i T A S A

780

F R A N Z K A F K A

Halalanak tizedik evfordulojara