Bemeneti mérések - helyzetelemzés 1

A követelménymodul megnevezése:

Általános pedagógiai asszisztensi feladatok

Varga Olga

Bemeneti mérések,

helyzetelemzés I.

A követelménymodul száma: 1283-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja: SzT-031-50

BEMENETI MÉRÉSEK, HELYZETELEMZÉS I.

1


ESETFELVETÉS – MUNKAHELYZET

Az intézményes nevelés fő funkciója, a társas szocializáció mellett, nyilvánvalóan maga az

oktatási folyamat. Napjainkban ebben a folyamatban, az ismeretközlő, ismeretátadó funkció

mellett, egyre nagyobb súlyt kap a készségek és kompetenciák fejlesztése. A

kompetenciafejlesztésnek alkalmazkodnia kell a tanuló aktuális fejlettségi szintjéhez, így a

pedagógiai folyamat tervezéséhez elengedhetetlen feladat a tanulók megismerése. A

pedagógiai munka folyamatában pedig egyre nagyobb szerepet kap a személyre szóló,

árnyalt visszajelzés. Ez átalakítja a mérést is, de az ellenőrzés-értékelés hagyományos,

felelésekre és dolgozatokra építő, ötfokú osztályozással értékelt folyamatát is.

A tanulók megismerésének tudatosnak kell lennie, hiszen erre épül az egész pedagógiai

folyamat.

De mi is ebben az esetben a megismerés tárgya?

- A fizikai jellemzők: testi felépítés, mozgással kapcsolatos képességek, fizikai

terhelhetőség, esetleges betegségek

- A kognitív (megismerési) képességek: figyelem, észlelés, emlékezet, gondolkodás,

képzelet, kreativitás

- A beszédtevékenység: verbális készségek, fogalmi gondolkodás szintje a beszédben

- A személyiség érettsége: érzelmek és kifejezésük, felelősség, önállóság, motivációs

források, teljesítményhez való viszony, énkép, önértékelés

- A társas viselkedés: társas alkalmazkodás, együttműködés a társakkal, felnőttekkel, a

csoportban betöltött szerep, erkölcsi fejlődés aktuális szintje

- Az érdeklődés

- A tanulási stílusa és a tanulási sajátosságok: auditív, vizuális, illetve mozgásos

tanulási stílus

- A tanulási szokások társas jellemzői

A fentiek megismeréséhez különböző módszerekre van szükség, melyek az alábbiak

lehetnek:

- spontán megfigyelés,

- tudatos helyzetteremtés,

- a tanuló tevékenységének, munkáinak elemzése

- diagnosztikus mérési-értékelési eszközök használata – standardizált tesztek

felvétele.


2

A következőkben tehát különféle tesztekről, mérésekről lesz szó, az óvodából az iskolába

lépés szakaszára fókuszálva.

SZAKMAI INFORMÁCIÓTARTALOM

1. Az átmenet időszaka

A legtöbb országban az 5-7 éves kor közötti életkorra úgy tekintenek, mint egy minőségileg

új fejlődési szakaszra, amikor a gyerek alkalmassá válik az iskolarendszerű oktatásban való

részvételre.

Az óvodáskorú gyerekek sok ismeretet összegyűjtöttek már az őket körülvevő világról, de

gondolkodási folyamataikat nagyfokú egyenetlenség jellemzi, intellektuális képességeik

mozaikos jellegűek. Jean Piaget (1896-1980, svájci pszichológus, a "genetikus

tanuláselmélet" megalkotója) ennek a fejlődési időszaknak a művelet előtti szakasz

elnevezést adta, mert úgy gondolta, hogy a 3-6 éves gyerekek gondolkodásának

sajátosságai annak tulajdoníthatók, hogy ebben a korban a gyerekek még nem képesek

mentális műveletek, vagyis információkat logikai úton összekapcsoló, elválasztó és átalakító

mentális cselekvések elvégzésére.

A kisgyermekkori gondolkodás egyik jellemzője a decentrálásra, vagyis egyidejűleg egynél

több szempont figyelembevételére való képtelenség.

A decentrálás hiányát, vagyis az egyszempontúságot szemléletesen illusztrálja Jean Piaget

híres vizsgálata. Ebben a gyereknek két egyforma poharat mutat, amelyekben ugyanannyi víz

van. Amikor az egyik pohár tartalmát a gyerek szeme láttára áttölti egy keskenyebb és

magasabb pohárba, és így a víz szintje magasabbra kerül, a 3-4 évesek azt állítják, hogy a

víz mennyisége megnőtt. Piaget magyarázata szerint ebben a korban a gyerekek nem tudnak

egy probléma két dimenziójára – a vízszint magasságára és a pohár szélességére –

egyidejűleg összpontosítani, ezért adnak hibás választ. Más kutatók ugyanakkor kétségbe

vonták Piaget értelmezését és felvetették, hogy a helytelen válasz nem a gondolkodás

korlátozottságából, hanem a fogalmak tisztázatlanságából fakad: a gyerek ebben a

helyzetben a „több” fogalmát azonosítja a „magasabb” fogalmával.

Óvodáskorban a gyermek gondolkodását egocentrizmus jellemzi: a világot alapvetően saját

szempontjából értelmezi és képtelen más emberek nézőpontját tekintetbe venni. Ezt a

jelenséget jól mutatja az a kísérlet, amelyből kiderül, hogy a kisgyerek nem tudja, hogy egy

térbeli makett túloldalán álló társa nem ugyanazt látja, amit ő. Ugyancsak az egocentrizmus

egyik megnyilvánulása, hogy a kisgyermek telefonálás közben nem veszi tekintetbe, hogy a

vonal túlsó végén lévő beszélgetőpartnere nem látja azt, amit ő.


3

A kisóvodások gondolkodását pedig a szemlélet uralja. A tárgyaknak csak a legfeltűnőbb,

felszíni sajátosságaira összpontosítanak, és amit látnak, az vezérli következtetéseiket.

Szemléletvezérelt gondolkodásuknak tulajdonítható, hogy nehézségeik vannak a látszat és a

valóság megkülönböztetésében.

A kisgyermekek gondolkodásának egy további jellegzetessége az ok-okozati viszonyok

összekeverése, ami szintén a gondolkodás szemléleti jellegéből fakad. A 3-4 éves gyerekek

többsége úgy véli például, hogy a fák fújják a szelet.

Az óvodáskorú gyerekek fantáziája igen élénk. A fantázia módosítja a dolgok valóságos

arányait, a megszokottat különlegessé, izgalmassá teszi. A gyermekek élményeiket gyakran

sűrítve – több valóságos emléket egy képben összevonva – idézik fel, és érzelmeik sok

esetben átszínezik a valóságos élményemlékeket. A fantáziának ezt a működését a

szinkretikus sémák teszik lehetővé, amelyekben az emlékek az eredeti élmény valamely

valós mozzanatából kiindulva, de az érzelmek és indulatok révén sokszor sűrítve, eltorzítva

idéződnek fel.

A gyerekek 5-7 éves kora körül megváltozik az emlékezet működése: megnő az emlékezet

terjedelme, fejlődnek az emlékezési stratégiák, továbbá bővül a megjegyzendő dolgokra

vonatkozó háttértudás.

Piaget úgy gondolta, hogy ebben az életkorban a gondolkodás fejlődésében bekövetkező

legfőbb változás a konkrét műveletekre való képesség. Piaget szóhasználatában a művelet

fejben végrehajtott, tehát mentális cselekvés, amely egy logikai rendszerbe illeszkedik. A

konkrét műveleti gondolkodás révén a gyerekek képessé válnak gondolatban

összekapcsolni, elválasztani, sorba rendezni, kategorizálni tárgyakat. Ezeket a műveleteket

azért nevezik konkrétnak, mert ebben az életkorban a gyerekek csak akkor képesek

tárgyakkal mentálisan manipulálni, ha azok fizikailag jelen vannak.

Az 5-7 évesek konkrét műveleti gondolkodásának jellemzői tehát:

- decentrálás: a gyerek képes a tárgyaknak egyszerre több tulajdonságát, a

problémáknak több vonatkozását figyelembe venni, továbbá képes többszörös

kritériumok alapján kategóriákat képezni;

- konzerváció (megmaradás): annak a ténynek a megértése, hogy a tárgyak és anyagok

egyes tulajdonságai nem változnak attól, hogy külső megjelenésükben vagy

valamilyen felszíni vonatkozásban megváltoznak.

A konkrét műveleti gondolkodás megjelenésével kapcsolatos másik lényeges változás a

számok megértésének fejlődése: a gyerek felismeri a tárgyak két sora között az egy az

egyhez való megfelelést akkor is, ha azok mérete vagy térbeli elrendeződése eltérő.

Az óvodáskorból az iskoláskorba való átmenet további fontos jellegzetessége az

egocentrizmus csökkenése, vagyis egyre inkább képessé válnak a tárgyakra és eseményekre

mások nézőpontjából tekinteni. Ez lehetővé teszi a hatékonyabb kommunikációt, mert a

gyerek egyre inkább figyelembe veszi hallgatóját, beszélgetőtársát.


4

Kifejlődik a szociális nézőpontváltás képessége is, vagyis más emberek nézőpontjának

megértése, és ezzel a gyerekek képessé válnak annak elképzelésére is, hogy milyennek

látják őt mások.

2. Az iskoláskor első szakasza

A 6-10 éves gyermekek kognitív képességei lehetővé teszik az iskolai oktatásban elvárt

tudatos tanulást. Az iskoláskorú gyereket megnövekedett emlékezeti kapacitás, emlékezési

stratégiák alkalmazása, valamint a szándékos, tartós figyelemre való képesség jellemzi. A

gondolkodási folyamatok logikusabbá, tudatosabbá és következetesebbé válnak. A gyerekek

képessé válnak cselekedeteik és azok következményeinek végiggondolására, továbbá

képesek közvetlen jutalmak hiányában is tervszerűen cselekedni. Erre az életkorra a

gyereknek kialakul a feladattudata, vagyis annak elfogadása, hogy feladatait nem hagyhatja

félbe és nem odázhatja el, továbbá erőfeszítéseket kell vállalnia a várt teljesítmény

eléréséért.

Kisiskolás korban megnő az ismeretek és az új tevékenységek iránti érdeklődés. A 6-10 éves

gyerekeknek ezt az intellektuális kíváncsiságát és fogékonyságát a pszichoanalitikus

megközelítésű pszichológusok az elaboráció jelenségével magyarázzák. Az elaboráció

(átdolgozás, feldolgozás) az indulatok, feszültségek elhárításának adaptív formája, melynek

során a lelki élet feszültségei pozitív megnyilvánulásokká alakulnak át – így az érdeklődés

gazdagodik, a teljesítmény színvonala nő.

Freud (1856-1939, osztrák neurológus és pszichiáter, a pszichoanalitikus elmélet

kidolgozója) pszichoszexuális fejlődési elméletében a 7 éves kortól a serdülőkorig tartó

fejlődési szakaszt a látencia korszakának nevezte. A kifejezés arra utal, hogy ebben az

időszakban a szexuális késztetések gátlás alá kerülnek, a gyerekek a felnőttek által becsült

készségek elsajátítására összpontosítanak.

A tudatos tanulást lehetővé tevő kognitív változások mellett az iskoláskor másik alapvető

jellegzetessége a kortárscsoport, mint a fejlődés meghatározó kontextusának előtérbe

kerülése. A gyerekek életében ez az első alkalom, hogy egyenrangú társak között, felnőttek

beavatkozása nélkül kell meghatározniuk - és értelmezniük - társas helyzetüket. A

kortárscsoportban való részvétel fontos a későbbi fejlődés szempontjából, mert elősegíti a

kommunikációs készségek fejlődését, mások nézőpontjának megértését és a másokkal való

együttműködés megtanulását. Ebben az életkorban előtérbe kerül egy új játékforma: a

szabályokon alapuló játék. A szabályjátékokban a cél a győzelem – a szabályok által

irányított versengés keretein belül. A szabályjátékokban való részvétel feltétele, hogy a

gyerek képes legyen észben- és megtartani a szabályokat, miközben pillanatnyi céljait

követi, továbbá képes legyen szociális nézőpontváltásra, vagyis a többi résztvevő gondolatai

és saját cselekvései közötti kapcsolat megértésére. A kisiskolás gyerekek közötti

interakciókat elsősorban ezek a szabályjátékok hangolják össze, amelyekben a szabályok

helyettesítik a felnőttek által gyakorolt ellenőrzést. Hét-nyolc éves gyerekeknél sok esetben

a szabályok kidolgozása válik a játéktevékenység lényegévé.


5

Iskoláskorú gyerekeknél a kortárscsoportokban elfoglalt státusz – népszerűség – egyik

legfőbb meghatározója a külső megjelenés, de fontos szerepe van a társas készségeknek is.

Ebben az időszakban a nemek viszonylagos elkülönülése is jellemző mozzanat. A

kortárskapcsolatok domináns formája az azonos neműek barátsága. A fiúknak általában

több barátjuk van, mint a lányoknak, a lányok barátságát ugyanakkor nagyobb fokú intimitás

jellemzi.

Amint a gyerekek idejük nagy részét kortárscsoportokban töltik, megváltozik a szüleikhez

fűződő viszonyuk. A szülők elvárásainak és értékeinek való megfelelés igénye – különösen a

tanulmányi teljesítmény terén – továbbra is nagyon erős, de az énkép és az önértékelés

szempontjából megnő a kortársaktól érkező visszajelzések jelentősége.

Ahhoz, hogy a gyerekek megkezdhessék az általános iskolát, meg kell felelniük bizonyos

feltételeknek, melyek a következőkben, az iskolaérettség kapcsán kerülnek bemutatásra.

3. Iskolaérettség

Az iskolaérettség fogalma arra utal, hogy a gyerek testi és pszichés jellemzőit tekintve

egyaránt alkalmassá vált az iskolarendszerű oktatásban való részvételre. A legtöbb gyerek

6-7 éves kora körül válik iskolaéretté, de a jelentős egyéni különbségek és az iskola túl korai

megkezdéséből adódó súlyos következmények miatt minden olyan esetben, amikor felmerül,

hogy a gyerek még nem iskolaérett, fontos az iskolaérettség szakszerű vizsgálata.

A következőkben a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény néhány, az iskolába lépéssel

kapcsolatos paragrafusát olvashatja.

6§ (1) A Magyar Köztársaságban - az e törvényben meghatározottak szerint - minden

gyermek tanköteles.

(2) A gyermek, ha eléri az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget, legkorábban abban a

naptári évben, amelyben a hatodik, legkésőbb amelyben a nyolcadik életévét betölti,

tankötelessé válik. A gyermek, ha az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget elérte, abban a

naptári évben, amelyben a hatodik életévét május 31. napjáig betölti, megkezdi a

tankötelezettség teljesítését. A szülő kérelmére a gyermek megkezdheti a tankötelezettség

teljesítését akkor is, ha a hatodik életévét december 31. napjáig tölti be. A tankötelezettség

kezdete annál a gyermeknél eshet a nyolcadik életévre, aki augusztus 31. utáni időpontban

született. A tankötelezettség teljesítése a tanév első tanítási napján kezdődik.

(4) Az iskola igazgatója dönt

a) a tankötelezettség kezdetéről az óvoda véleménye alapján, illetőleg ha a gyermek nem járt

óvodába, vagy az óvoda kezdeményezi a nevelési tanácsadó véleménye alapján; a sajátos

nevelési igényű gyermek esetén a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs

bizottság vagy az országos szakértői és rehabilitációs tevékenységet végző szakértői és

rehabilitációs bizottság szakértői véleménye alapján.


6

24 § (5) A gyermek utoljára abban az évben kezdhet óvodai nevelési évet, amelyben a

hetedik életévét betölti. Abban az évben, amelyben a gyermek a hetedik életévét betölti,

akkor kezdhet újabb nevelési évet az óvodában, ha augusztus 31. után született, és a

nevelési tanácsadó vagy a szakértői és rehabilitációs bizottság javasolja, hogy még egy

nevelési évig maradjon az óvodában. A nevelési tanácsadó vagy a szakértői és rehabilitációs

bizottság ilyen javaslatot a szülő kérésére és az óvoda nevelőtestületének egyetértésével

tehet. A nevelőtestület egyetértését a nevelési tanácsadó, illetve a szakértői és rehabilitációs

bizottság a gyermek, tanuló vizsgálatának megkezdése előtt szerzi be. A nevelési tanácsadó,

illetve a szakértői és rehabilitációs bizottság - szakvéleményének megküldésével - értesíti a

lakóhely, ennek hiányában a tartózkodási hely szerint illetékes jegyzőt, ha javasolja, hogy a

gyermek további egy évig óvodai nevelésben vegyen részt.

Az iskolaérettség biológiai vonatkozása „iskolás” testformát, harmonikus testarányokat,

megnyúlt végtagokat is jelent, sőt: minimum 110 cm-es magasságot és legalább 18 kg-os

testsúlyt. Az idegrendszer működése kiegyensúlyozottá válik, a gyermek megtanul uralkodni

mozgásvágyán, mozgását, mozdulatait finomabb mozgáskoordináció jellemzi, mely képessé

teszi őt az írástanuláshoz szükséges finommozgás kivitelezésére. A koordinált

írómozgásnak összehangolt szemmozgással kell párosulnia. Az iskolába lépés idejére

általában kialakul az egyik kéz dominanciája. Az iskolaérettség fontos ismérve még az

érthető beszéd: megfelelő hangképzés, továbbá tartalmi szempontból is értelmes, árnyalt, a

magyar nyelv - önkéntelenül tanult - grammatikai szabályainak megfelelő beszéd. Alapvető

fontosságú az ép beszédértés, a hallott információ megfelelő tempójú feldolgozására. Az

esetleges beszédhiba, a hiányos fogalmi rendszer az olvasástanulással kapcsolatos

problémákat okozhat. Mivel a szándékos, tartós figyelem a tanulás alapfeltétele, az iskolába

lépő gyermeknek képesnek kell lennie a legalább 10-15 perces koncentrációra. Figyelmi

problémákkal küzdő kisgyerekeknél másodlagosan gyakran magatartási, beilleszkedési

problémák is megjelennek. Az iskolaérettség további fontos ismérve, hogy a gyereknek

kialakult a feladattudata, vagyis annak elfogadása, hogy feladatait nem hagyhatja félbe és

nem odázhatja el, továbbá erőfeszítést kell vállalnia a teljesítmény eléréséért. Az iskolai

tanuláshoz megfelelő kudarctűrő képesség is szükséges. Az iskolaérettség olyan szociális

készségeket is magában foglal, amelyek lehetővé teszik a szabályokhoz való alkalmazkodást

és a közösségi beilleszkedést.

Az iskolaérettség megállapítását elsősorban az óvónő végzi, amennyiben további

megerősítés szükséges a döntés meghozatalához, akkor a vizsgálatot a nevelési

tanácsadóban lévő pedagógusokból (tanító, óvópedagógus), gyógypedagógusból,

pszichológusból álló team végzi.

Az iskolaérettségi vizsgálat részei a következők lehetnek:

1. Adatok és anamnézis felvétele - ekkor a szülőkkel, elsősorban az anyával folytatott

irányított beszélgetéssel térképezik fel a gyermek eddigi fejlődésének irányát,

ütemét. Segít feltárni az esetleges biológiai és pszichoszociális veszélyeztető

tényezőket.


7

Témakörei lehetnek:

személyi adatok,

előzmények, eddigi fejlődés - például: a születés körülményei, milyen kisbaba

volt, mikor állt fel, mikor kezdett beszélni, mi jellemzi a kommunikációját,

életmódja, szokásai, kötődései,

a bölcsőde, az óvoda jellemzése,

egészségi jellemzés - esetleges problémák.

2. Csoportos vizsgálat

Az arra a napra behívott gyerekek együtt vesznek részt rajta. Időtartama kb. 35-40

perc.

A csoportos vizsgálat menete:

- Emberrajz készítése: értékelése a Goodenough skála szerint történik.

(Florence Goodenough amerikai pszichológus volt, aki 1926-ban dolgozta ki

fejlődéslélektani módszerét). A Goodenough skála alapján számítható ki a

gyermek rajzkora (RK) az életkorával összehasonlítva (rajzquotiens RQ). Az

emberábrázolás szintjének értékelése azért fontos, mert az RQ értéke szintén

jelzi az IQ‐t, tehát közvetve lehet az iskolai beválásra is következtetni. A

megfigyelőképesség, a testvázlat, az arányok és részletek pontossága, a

gyermeknek önmagáról meglevő képe, ennek finommotoros megjelenítése, a

kitartó, pontos és figyelmet igénylő tevékenység minősége részben valóban

előrevetítheti a sikeres iskolai eredményeket és teljesítményt.

- Strebel-féle szegélydísz-vizsgálat: a gyereknek írólapra előrajzolt mintákkal

kell a lap szélét körberajzolnia. A gyerekkel először megneveztetjük a

formákat, és az első blokkot (kör, kereszt, háromszög) közösen készítjük el,

majd folytatja. 5 percig rajzolhatja ezeket a megadott sorrendben, formában.

A feladat a formapercepciót, forma kivitelezést, iránytartást, monotónia

tűrést, feladattudatot, munkatempót vizsgálja. Az ábrák vonalvezetése a

finommotoros koordinációt tükrözi. A formák másolásának hibája vizuo-

motoros koordináció gyengeségre utal.

- Mennyiségek szimultán felfogása: a lapon látott körök (labdák) lemásolása.

Fontos, hogy a körök száma megegyezzen, illetve a téri elrendezés a

látottaknak megfelelő legyen.

- Edtfeldt vizsgálat: a svéd pszichológus által kidolgozott vizsgálat során a

gyereknek két hasonló formáról el kell döntenie, hogy azonosak-e. A

sikertelen feladat megoldás későbbi betűtévesztésekre utal.

- Tematikus ábramásolás: házat, fenyőt, asztalt ábrázoló rajz pontos

lemásolása. Természetesen a figurák sematikusak. Az ábramásolás haladási

iránya: balról jobbra, jobbról balra az oldaldominanciáról, a rajz

vonalvezetése a finommotoros koordinációról, a másolás sikeressége a vizuo-

motoros koordinációról árulkodik.

- Történet-reprodukálás: egy, a vizsgálatot végző által elmondott rövid történet

megismétlése, elmondása.


8

Ezután szabad játék következik, ahol a vizsgáló személyek szintén figyelik a gyermek

reakcióit, játékválasztását, együttműködő-képességét.

3. Egyéni vizsgálat - a következőkre irányul: általános tájékozottság; történet

visszahallgatása; mennyiségismeret, műveletvégzés; formaemlékezet; reprodukció;

képolvasás; problémamegoldás gyakorlati élethelyzetekben; analógiás gondolkodás;

kauzális gondolkodás képrendezéssel; analitikus - szintetikus gondolkodás;

közvetlen emlékezet.

4. A vizsgálat eredményeinek megbeszélése a szülővel, javaslat a beiskolázással

kapcsolatban. A vizsgálat végén a szakemberek összesítik az eredményeket, melyet a

szülővel is közölnek, és javaslatot tesznek a további teendőkre. A javaslatok a

következők lehetnek:

a) első osztályba mehet,

b) további óvodai nevelés szükséges,

c) iskola előkészítő foglalkozáson vegyen részt az iskolában (félévkor, évvégén

nincs értékelés),

d) nevelési tanácsadó vizsgálata javasolt (A 30. § (8) bekezdését az 1996: LXII.

törvény 25. paragrafusának (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2003: LXI.

törvény 90. § (4) bekezdésének c) és g) pontja szerint módosított szöveg.) Abban

a kérdésben, hogy a gyermek, tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási

nehézséggel küzd vagy sajátos nevelési igényű, a nevelési tanácsadó

megkeresésére a szakértői és rehabilitációs bizottság dönt.

5. Szakvélemény készítése

Kiegészítő vizsgálatokként általában intelligenciavizsgálatokat végeznek, ennek az az oka,

hogy az intellektuális képességek a legkönnyebben mérhetők és egyben a legismertebbek is.

Ide soroljuk a logikus gondolkodást, a következtetés képességét, a figyelmet, az

emlékezetet és az absztrakciót. Az intelligenciavizsgálatokban elért teljesítmény jelentős

mértékben korrelál az iskolai teljesítménnyel, azonban csekély mértékben korrelál az élet

más területein nyújtott teljesítményekkel, vagyis a való életben való beválással. Ez

alátámasztja azt a tényt, hogy az intelligenciatesztek az iskolai oktatás logikáját követik.

Az intelligenciatesztek alkalmazkodnak ahhoz a tényhez, hogy az értelmi képességek el-

oszlása az átlag populációban a Gauss-görbe (haranggörbe) törvényszerűségét követik. Az

intelligenciatesztek segítségével egy adott személy esetében meghatározható az a hely a

pszichometriai folytonos eloszlásban, ahol az illető – a többiekéhez viszonyított értelmi

képessége alapján – elhelyezkedik.


9

A kiegészítő vizsgálatként alkalmazott intelligenciával kapcsolatos mérések többek között a

következők lehetnek:

1. Nem verbális eljárások

A nem verbális eljárást olyan gyerekeknél alkalmazzák, akiknek a beszéd terén is van

problémájuk, vagy szociokulturális hátrányaik miatt kevés a szókincsük, gyenge a

kifejezőképességük.

a) SON-teszt - Snijders-Oomen vizsgálat (holland pszichológusok által kidolgozott

vizsgálat)

A készítők a nem verbális tesztsorozat megalkotását tűzték ki célul siket

gyermekek számára, ami kiküszöböli az akkor ismert amerikai performációs

tesztek egyoldalúságát.

A teszt külön hallókra és siketekre standardizált változata 1958-ban jelent meg.

A tesztet főleg hallássérült, illetve a verbális kommunikációban gátolt halló

gyermekek vizsgálatánál alkalmazzák (beszédfejlődési zavar, szorongás, értelmi

fogyatékosság).

A tesztet egyéni vizsgálat formájában alkalmazzák. Komplex módon képes az

asszociatív gondolkodás, a szemléletes kombináció mérésére – a formaészlelés és

emlékezet feltárása mellett.

Egy-egy pszichés funkció mérésére 2 szubteszt szolgál:

∘ Formaészlelés: „mozaik” és „rajzolás” szubtesztek

Mozaik: az észlelt alakot lapokból és kockákból kell összerakni

Rajzolás: komplex mozgáskoordinációhoz kötött Gestalt-képzés (gestalt -

alak)

∘ Közvetlen emlékezet: „emlékezetképek” és „Knox-kockák”

Emlékezet: rövid ideig exponált (megmutatott) képekre kell emlékezni

(kiválasztás egy sorozatból)

Knox: kockákat kell sorba rakni (a kísérletvezető először megmutatja).

∘ Elemi kombinatív készség (szemléletes összefüggések felismerése):

kombináció és képkiegészítés

Kombináció - képösszerakás, képrendezés

Képkiegészítés: az egész ismeretében kiválasztani a lehetséges hiányzó

részt

∘ Absztrakciós képesség: analógiák és szortírozás, soralkotás és

osztályozás

Az egyes szubtesztek egymásra épülő A, B, C feladatokat tartalmaznak. Például

az észlelés, analízis, szubtesztben az A feladat: az egyszerű alakzat kirakása

konkrét minta alapján; B feladat: mozaikminta kirakása rajz után; C feladat:

mozaikminta kirakása kockákból. A tesztben elért IQ mellett érdemes az egyes

szubtesztek eredményeit is összehasonlítani, egyenletes-e az intelligenciaprofil

vagy szórt.


10

A tesztek kétféle instrukciót tartalmaznak:

halló gyermekek számára verbálisat,

siket gyermekeknek egyszerű gesztusokkal kifejezhetőt.

A feladatok változatosak, az életkori sajátosságokat maximálisan figyelembe

veszik.

b) Raven-teszt (John C. Raven alkotta meg 1936-ban)

A feladatok nehézségi fokban egymásra épülve az analógiás gondolkodást, a

megfigyelést és a logikus következtetést mérik. A teszt 5 sorozat (egyenként 15

db) geometriai figurákat ábrázoló képből áll. Minden táblán van egy nagyobb és

több kisebb méretű kép. A nagyobb képből hiányzik egy rész, ezt kell

kiválasztani a kisebbek közül, amelyek méretben mind megegyeznek a hiányzó

résszel, tartalomban azonban csak egy illik oda.

2. Verbális eljárások

a) Wechsler-teszt (David Wechsler /1896-1981/ amerikai pszichológus)

A verbális intelligenciavizsgálatok közül gyakran alkalmazzák ezt a tesztet,

amelynek rövidítése MAWGYI-R (Magyar Wechsler Gyermeki Intelligenciateszt)

vagy HAWIK-R attól függően, hogy az adott szakember melyik változatot

használja.

A tesztnek van egy verbális része, amikor általános ismereteiről kell beszámolnia

a gyermeknek. („Hány lába van a kutyának?”) Az eredményeket a VQ-ban (verbális

intelligenciaszint) összegzik.

A teszt másik felében performációs próbákra kerül sor, amelyek majd a PQ-ban

(performációs intelligenciaszint) jelennek meg. Például a képkiegészítés-

próbában ki kell egészítenie a gyermeknek a hiányos képeket, vagy a

képrendezés során a különböző epizódképeket kell sorba rendeznie stb. A

vizsgálat végére kiderül a gyermek általános intelligenciája (IQ).

A részpróbák sorrendje:

∘ képkiegészítés,

∘ általános ismeretek,

∘ számismétlés,

∘ szókincs,

∘ mozaik,

∘ számolási gondolkodás,

∘ általános megértés,

∘ összeillesztés,

∘ képrendezés,

∘ körös jelentés megtalálása,

∘ számszimbólum.

A sorrenden elvileg lehet változtatni. Eltérő életkorok mellett különböző

kritériumok vannak az első feladatra, a bemutatásra és a folytatásra nézve is,

amiket pontosan be kell tartani. A vizsgálati űrlapon pontosan kell regisztrálni a

gyerek válaszait.


11

A teszt felépítése:

a) Verbális részpróbák:

∘ ismeretek,

∘ helyzetek megértése,

∘ számismétlés,

∘ számolási feladat,

∘ összetartozás főfogalom megnevezése.

b) Performációs próbák:

∘ rejtjelzés-próba,

∘ képrendezés,

∘ képkiegészítés,

∘ mozaikpróba,

∘ szintézispróba.

Az IQ kiszámításához a verbális próbák és a cselekvéses próbák értékpontjainak

összegét használjuk fel. A MAWGYI-R teszt egyik legnagyobb előnye, hogy egy

vizsgálaton belül lehetőséget ad mind a verbális, mind a performációs

teljesítménybeli sajátosságok feltérképezésére. A verbális és performációs IQ

együttjárása, illetve eltérése differenciál-diagnosztikus támpont lehet.

b) Binet-teszt (Alfred Binet /1857-1911/ francia pszichológus, az első intelligencia-

teszt megalkotója)

A kérdések és a feladatok nehézségi fok szerint vannak csoportosítva. A vizsgálat

könnyű feladatokkal kezdődik és az egyre nehezebbek felé halad. Az intelligencia

szintjét lényegében az jelzi, hogy meddig jut el a gyermek a feladatokban. A

feladatok korcsoportok szerint különbözőek. Például a 6 évesek feladata:

ellentétpárok használata, amikor mondatokat kell befejezni: „A férfi bácsi, az

asszony… „A csiga lassú, a nyúl… stb.”

7 faktort vizsgál:

∘ nyelv,

∘ emlékezet,

∘ fogalmi gondolkodás,

∘ indoklás, kritika, következtetés,

∘ numerikus következtetés,

∘ vizuo-motoros intelligencia,

∘ szociális intelligencia.

További kiegészítő vizsgálatok

1. Bender-próba (Kidolgozója Lauretta Bender /1897-1987/ amerikai

gyermekpszichiáter)

Egyéb kiegészítő vizsgálat lehet a Bender-próba, amely két különböző életkori

csoport számára használható. A teszt az alaklélektan világából kölcsönözte az

ábrákat.


12

A Bender-próbák segítségével vizsgálható:

∘ a tér- és formaészlelés,

∘ a mozgásképesség,

∘ valamint e kettő bonyolult szerveződése.

A Bender A próba (4–6 éves gyermekek, óvodások) vizuomotoros koordinációját

méri, amelynek során különböző ábrákat kell lemásolni:

∘ A sorozat 10 kis ábrából áll.

∘ Minden táblán egy ábra van, ezt kell lemásolni.

Az értékelés meghatározott szempontok alapján történik:

∘ a helyesen lerajzolt forma után a feladat nehézségének megfelelően

pontot kap (1-6-ig),

∘ nem a részleteket, hanem az egész ábrát kell értékelni (így az észlelés és

a motoros reprodukció problémái összemosódnak),

∘ összetett feladatoknál, ha már egy szempontból nem jó a rajz, akkor 0

pont.

Kiegészítésként jegyzőkönyv készülhet a gyermek magatartásáról, szóbeli

közléseiről, aktivitásáról, fáradékonyságáról (motiváció, feladattudat, beállítódás,

figyelem stb. mint háttértényezők feltérképezése).

A gyermek visszajelzései fontos támpontok:

∘ „Nem tudok pontosan ugyanolyat rajzolni” - ekkor az észlelés rendben

(látja, hogy milyen a két rajz), a motoros kivitelezéssel van baj,

∘ ha a gyermek nem látja, hogy az övé nem ugyanolyan, akkor már az

észlelés (is) sérült.

A gyerek minősítése:

∘ életkortól elmaradó,

∘ életkornak megfelelő,

∘ életkort meghaladó lehet.

Tipikus hibák:

∘ torzítások (szögek rossz megoldása),

∘ iránytévesztések,

∘ rotáció,

∘ érintkezési hibák (távolság vagy egymásba csúszás).

Bender B próba (iskolás, 6-12 éves gyermekek részére)

A próba megoldása során különböző mértani ábrákat kell lemásolni. Pontok,

vonalak alkotnak szögeket és alakzatokat, szokatlan és váratlan elrendezésben.

Az ábrák másolását három szempontból minősítjük:

∘ szögek kivitelezése - mozgásos tényező milyenségét tükrözi,

∘ az ábra vagy elemeinek iránya - térérzékelésre utal,

∘ az ábrák vagy bizonyos elemeinek viszonylagos pozíciója -

térérzékelésre, szintézisre és téri percepcióra utal.


13

2. Frostig-teszt

A teszt 4–7 eves korú gyermekek egyéni és csoportos vizsgálatára alkalmas.

Marianne Frostig és munkatársai a Kaliforniai Egyetem Intelligenciakutató

Intézetében éveken keresztül foglalkoztak tanulási zavarban szenvedő

gyermekekkel. Ezen munka kapcsán összegyűjtötték a diagnosztikai

problémákat. Ezek a vizsgálatok felhívták a figyelmet arra, hogy a percepció

fejlődésének zavarai és a tanulási nehézségek között szoros kapcsolat van.

A szerzők célja olyan vizsgálati módszer, illetve erre épülő terápiás program

kidolgozása volt, mely alkalmas ezen problémák diagnosztizálására és terápiás

befolyásolására.

5 szubtesztből áll, amelyek a vizuális észlelés öt jelentős tartományát fedik le:

∘ szem-kéz koordináció - látási és mozgásos ingerek összerendeződése -

labda elkapása, célba dobás, kivágás, ragasztás, színezés, sortartás (írásnál),

betűformák; egyre szűkülő vonalközben kezdetben vízszintes irányú rajzolás,

majd különböző irányú vonalhúzásos feladatok;

∘ alak-háttér percepció - a vizuális mező tagolása; akinek nem megy, az

nem ismeri fel a szavakat a mondatokon belül, a hangokat a szavakon belül,

nehezen tájékozódik a lapon, nem találja a feladatot, lényeges-lényegtelen

megkülönböztetése gyenge; alakzatok (háromszög, négyszög stb.)

felismerése és rajzos lekövetése;

∘ alakkonstancia - a formát állandónak ítéljük nagyságától, színétől és

egyéb tulajdonságaitól függetlenül, problémák: nem ismerik fel a betűt,

geometriai formát, főleg, ha nem megszokott színű, nagyságú, formájú;

∘ térbeli helyzet - a tárgy téri elhelyezkedése és az észlelő közötti

kapcsolat: előttem-mögöttem, jobbra-balra stb., teszt: az ábrákon az

irányazonosság, illetve iránykülönbség felismerése;

∘ térbeli viszony - két vagy több tárgy helyzetét önmagában vagy

egymáshoz való viszonyában érzékeljük, zavarok esetén: problémák a modell

utáni építéssel, mintakövetéssel, betűk sorrendjével; a tesztben:

pontrendszeren megjelenített alakzatok másolása.

A vizuális percepció fejlődése a környezettel szoros összhangban megy

végbe. Azoknál a gyermekeknél, akiknek több vizuális tapasztalatszerzésre

van lehetőségük, gyorsabban fejlődnek ki az ún. kognitív sémák, ahol az

ingerek nem különülnek el, hanem egymásba ágyazódnak.

TANULÁSIRÁNYÍTÓ

1. feladat

A következőkben állítson össze egy olyan, legalább 10 kérdésből álló kérdéssort a

szülőknek, melyet az anamnézis felvétele során tudna használni, és amelynek kérdései a

gyerek életmódjához, szokásaihoz, kötődéseihez kapcsolódnak! A kérdésfeltevés során

törekedjen az egyértelműségre, illetve kerülje az eldöntendő kérdéseket!


14

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

2. feladat

Nézzen utána szakkönyvekben, illetve az interneten Florence Goodenough módszerének,

majd ismertesse, mutassa be azt írásban!

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________


15

3. feladat

A Frostig-tesztben az egyik vizsgált terület az alak és háttér megkülönböztetése változó

körülmények között. Az alábbi példák mintájára készítsen 2 feladatot, amelyek ezen terület

mérésére szolgálhatnak! Az elkészített feladatokat írja/rajzolja a kijelölt helyre!

Példafeladat I.

Példafeladat II.

Az Ön által készített feladatok

I.


16

II.

Megoldás

1. feladat

- Lehetséges kérdések:

- Hogyan szólítják a családban? Van-e beceneve?

- Kikkel él együtt, kik élnek együtt a családban? Ez a gyermek születése óta így van-e,

vagy voltak változások?

- Ha van testvére, meséljen róla; meséljen arról, hogy milyenek ők együtt!

- Milyen a gyermeke, amikor örül? Milyen, amikor bánatos? Hogy lehet jókedvre

deríteni? Hogy lehet megnyugtatni?

- Milyen, amikor nem sikerül neki valami, amit nagyon szeretne?

- Szokott-e félni valamitől?

- Mi a kedvenc játéka?

- Kivel szeret játszani? Van-e játszótársa?

- Mi a kedvenc étele/itala? Van-e olyan étel/ital, amit kifejezetten elutasít?

- Van-e kedvenc meséje? Ki szokta neki mesélni?

- Egyedül alszik? Van külön fekhelye? Van-e valamilyen megszokott holmija, amihez

lefekvésnél ragaszkodik? Ki szokta esténként lefektetni? Szokott-e aludni délután?

Aludt-e már máshol (nagymamánál, más családtagnál, szomszédoknál stb.)?

- Mi mindent csinál már önállóan a gyermek?

- Mesélje el, hogyan telik a gyermeknek egy napja!

2. feladat

Goodenough módszerének segítségével a gyermek szenzo-motoros tevékenységének

fejlettsége, valamint az élmények, ismeretek, képességek integrációjának foka és minősége

vizsgálható. Az emberrajz színvonala és az értelmi fejlettség szoros összefüggést mutat.

A rajzkvóciens (RQ) általában megegyezik az intelligencia-kvócienssel (IQ). A jelentős eltérés

a két mutató között a gyermek pszichikus állapotában és fejlettségében meglévő

egyenetlenségre utal.


17

A rajzok elemzése négy szempont alapján történik:

1. Részletezettség – az emberalak lényeges jegyeire vonatkozik (maximum 17 pont)

a) lényeges jegyek megvannak (fej, láb, kar, törzs),

b) helyes arányok,

c) motoros kivitelezés (például haj, több mint egy vonal).

2. Komplexitás – az emberalak differenciált ábrázolását minősíti, mint a finomabb

részletek megjelenése (ujjak száma), a testrészek tagoltsága, két dimenzióban való

ábrázolása (maximum 12 pont).

3. Arányok – szempontjai a rész-egész, a testméretek, testrészek egymáshoz és az

egész testhez viszonyított arányos ábrázolását követelik meg (maximum 6 pont).

4. Motorikus koordináció – részben vonatkozik a motoros kivitelezésre.

Értékelés

A gyermek rajzában fellelhető tartalmi jegyek (rajzjegyek) összeszámolása. Egy rajzjegy =

három hónapos fejlődés. Az első emberrajzot - általában - a gyermekek 3 évesen készítik.

Így ezt is figyelembe kell venni, számolásnál 36 hónapot ér. A rajzjegyek számát hárommal

szorozzuk és hozzáadjuk a 36 hónapot, megismerjük a gyermek hónapokban kifejezett

rajzkorát (RK). A rajzkor és a hónapokban számolt életkor (ÉK) hányadosa (x100) a gyermek

rajzkvóciense.

RQ = RK / ÉK x 100

A Goodenough-skála értékelési szempontjai

„A” osztály

Azok tartoznak ide, amelyek mint emberi alakok nem felismerhetők:

egészen kuszált, irányítás nélküli firkálás,

némileg irányított vonalvezetés - a rajz nyers geometriai alakzathoz hasonlít.

„B” osztály

Azok tartoznak ide, amelyek mint emberi alakok ismerhetők fel.

3. feladat

Az I. feladat során a cél az, hogy egyszerű tárgyak képéhez a megfelelő, a hasonló szavak

közé elrejtett szóképet megtalálják.

A II. feladat során egy ismert tárgy szóképét kell kiegészíteni a hiányzó betűvel, azért, hogy

az ábrázolt képnek megfeleljen.


18

ÖNELLENŐRZŐ FELADATOK

1. feladat

Sorolja fel azokat a készségeket, képességeket, jellemzőket, melyeket a tanulók

megismerése folyamán vizsgálna!

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

2. feladat

Egészítse ki a következő táblázatot a korcsoportnak megfelelő jellemzőkkel!

Óvodáskor Iskoláskor első szakasza

Gondolkodási folyamatok

Fantázia

Emlékezet

Kortárs csoporthoz való viszony

Mozgás


19

3. feladat

Soroljon fel az iskolaérettségi kritériumok közül legalább ötöt!

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

4. feladat

Válasszon ki egyet az előzőekben felsoroltak közül és néhány mondatban jellemezze azt!

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________


20

MEGOLDÁSOK

1. feladat

Lehetséges válaszok:

- fizikai jellemzők: testi felépítés, mozgással kapcsolatos képességek, fizikai

terhelhetőség, esetleges betegségek,

- kognitív (megismerési) képességek: figyelem, észlelés, emlékezet, gondolkodás,

képzelet, kreativitás,

- beszédtevékenység: verbális készségek, fogalmi gondolkodás szintje a beszédben,

- a személyiség érettsége: érzelmek és kifejezésük, felelősség, önállóság, motivációs

források, teljesítményhez való viszony, énkép, önértékelés,

- társas viselkedés: társas alkalmazkodás, együttműködés a társakkal, felnőttekkel, a

csoportban betöltött szerep, erkölcsi fejlődés aktuális szintje,

- érdeklődés,

- tanulási stílus, tanulási sajátosságok: auditív, vizuális, illetve mozgásos tanulási

stílus, a tanulási szokások társas jellemzői.

2. feladat

Óvodáskor Iskoláskor első szakasza

Gondolkodási folyamatok Egocentrikusság és nagyfokú

egyenetlenség jellemzi Konkrét műveleti gondolkodás

Fantázia Nagyon élénk Már konkrét dolgokhoz kötődik

Emlékezet Fokozatosan fejlődik, eleinte inkább

felismer, mint felidéz

Megnövekedett emlékezeti

kapacitás - szándékos emlékezet

Kortárscsoporthoz való viszony Eleinte csak együttlét, majd az

óvodáskor végére együttműködés Előtérbe kerül, meghatározóvá válik

Mozgás Térészlelés, kötetlen, szabad

mozgás jellemzi

Fejlődnek a nagymozgások,

erősödik a csont és az izomzat, a

finommozgások az írás

elsajátításával is fejlődnek


21

3. feladat

Lehetséges válaszok:

- minimum 110 cm-es magasság,

- legalább 18 kg-os testsúlyt,

- érthető beszéd: megfelelő hangképzés, továbbá tartalmi szempontból is értelmes,

árnyalt, amely a magyar nyelv grammatikai szabályainak megfelelő,

- ép beszédértés, a hallott információ megfelelő tempójú feldolgozása,

- az iskolába lépő gyermeknek képesnek kell lennie 10-15 perces koncentrációra,

- kialakult a feladattudat.

4. feladat

Jellegéből adódóan többféle megoldása lehet a feladatnak, a leírás során lényeges az

egyértelműség.


22

IRODALOMJEGYZÉK

FELHASZNÁLT IRODALOM

Gerebenné Várbíró Katalin - Vidákovich Tibor: A differenciált beiskolázás néhány

mérőeszköze. ELTE BGGYFK, Budapest, 1999.

Kósáné Ormai Vera - Porkolábné Balogh Katalin - Ritoók Pálné: Neveléslélektani vizsgálatok.

Tankönyvkiadó, Budapest, 1984.

AJÁNLOTT IRODALOM

Vekerdy Tamás: Az óvoda és az első iskolai évek - a pszichológus szemével. Tankönyvkiadó,

Budapest, 1989.

Porkolábné Dr Balogh Katalin: Kudarc nélkül az iskolában. Alex-Typo, Budapest, 2000.

Dr Szabó Pál (szerk.): Iskolás lesz a gyermekünk. Gondolat Kiadó, Budapest, 1982.

Gósy Mária: Pszicholingvisztika. Osiris Kiadó, Budapest, 2005.

A(z) 1283-06 modul 031 számú szakmai tankönyvi tartalomeleme

felhasználható az alábbi szakképesítésekhez:

A szakképesítés OKJ azonosító száma: A szakképesítés megnevezése

54-140-01-0000-00-00 Gyógypedagógiai asszisztens

52-140-01-0000-00-00 Pedagógiai asszisztens

A szakmai tankönyvi tartalomelem feldolgozásához ajánlott óraszám:

20 óra

A kiadvány az Új Magyarország Fejlesztési Terv

TÁMOP 2.2.1 08/1-2008-0002 „A képzés minőségének és tartalmának

fejlesztése” keretében készült.

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap

társfinanszírozásával valósul meg.

Kiadja a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet

1085 Budapest, Baross u. 52.

Telefon: (1) 210-1065, Fax: (1) 210-1063

Felelős kiadó:

Nagy László főigazgató

Documents

Bemeneti mérések - helyzetelemzés 1