Upload
fruzsina
View
250
Download
4
Embed Size (px)
DESCRIPTION
Â
Citation preview
Eötvös Loránd Tudományegyetem-Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar
Iskoláskor pedagógiája NBÁA-006/3
2014/2015 tavaszi félév
Egyéni portfólió
Beilleszkedési zavarok: Agresszió
Varga Fruzsina
VYHI68
1. Logó
Kidolgozandó témához való ötlettár
Ne legyen 8 órai kezdés. Inkább 9-től kezdődjön a tanítás, hogy a gyerekeknek reggel
legyen idejük felébredni, reggelizni és beérni az iskolába.
Déltől egyig, vagy fél2-ig tartson az ebédszünet. A tanítást délután folytathatják. Ezt
inkább gimnáziumokban kellene eszközölni, hogy legyen idő nyugodtan meleg ételt
enni, esetleg a városban lakó diákoknak hazamenni és otthon ebédelni.
Az 5 fokú értékelés elhagyása. Azt hiszem, ezt nem kell ragozni, miért lenne érdemes
elhagyni. A tanítóknak így viszont sokkal több munkájuk lenne, mivel egyénre
szabottan, szövegesen kellene értékelni.
Földrajz órán kirándulás. Szerintem kézenfekvő megoldás lenne, hogy a diákok
bebarangolják a településük környező erdeit, tavait stb. Így izgalmasabb lehetne az
oktatás és nem kellene ezreket költeni a kirándulásokra.
Színesebb, kreatívabb órák. A legfontosabb, hogy az órák interaktívak legyenek és ne
az kérdezzen, aki tudja. A diákok sokkal jobban tudnának figyelni és több mindenre
tudnának emlékezni. Ki kellene használni a fejlesztő játékokat, a színeket, a formákat
és a természettudományos tárgyaknál (9-12. évfolyamon), lehetőség van a
kísérletezésre.
Még az egyetemi képzés alatt kiszűrni azokat a személyeket, akik nem hivatásként
tekintenek a pedagógusi pályára, hanem unalmas, szenvedéssel teli munkaként. Aki már
az első években megunja és beleszürkül, azoknak soha nem lesznek olyan élvezhető
óráik, vagy olyan kellemes személyiségük, amik szerethetővé tennék a diákok számára.
Különbségek csökkentése. Ez nagyon nehéz kettősséget rejt, hisz engednünk kell a
gyerekeket kibontakozni, személyiségüket a ruházatukban és hajviseletükben
reprezentálni, viszont így a kezdetben meglévő társadalmi különbségek, még nagyobbra
nőnek és még láthatóbbak lesznek, amik lelki eredetű problémákat eredményeznek.
Elvárásfa
Elvárások-félelmek
Csoportszabály előkészítése
Beilleszkedési zavarok: Agresszió
Abszrakt
agresszió, zaklatás, áldozat, agresszor, szemtanú, fizikai és verbális erőszak, iskolai agresszió, média,
tanárverés
Mi is az agresszió? Mi a zaklatás? Miért van jelen? Mi a különbség az agresszió és az
erőszak között? Kik az agresszorok, a zaklatók? Mitől válnak azzá? Kik az áldozatok? Milyen
külsőségek és személyiségjegyek felelősek e szerep kialakulásáért? Ki a provokatív áldozat?
Kik a szemtanúk? Milyen szerepük van a folyamatban? Hogyan alakulhat ki az iskolai
agresszió? Hol és milyen eszközöket használnak a zaklatók? Van-e összefüggés a nem, kor, és
szocioökonómiai státusz, valamint az agresszivitás között?
Kutatási munkám során, leginkább az agresszió kialakulásának okaira fókuszáltam. A
legfontosabbaknak a család szocializációs hatása, a gyermek megküzdési stratégiái a
frusztrációival szemben, az osztályfőnök személye, az életkor, a genetikailag öröklött
„vérmérséklet”, az intelligenciaszint és nem utolsó sorban a korai pszichés problémák
bizonyultak. A zaklatásról, egy neves nemzetközi szakértő ezt írja: „a diákot zaklatás vagy
elnyomás éri akkor, ha ismétlődően és hosszú időn keresztül negatív cselekedetnek teszi ki egy
vagy több más diák” (Olweus D, 1999).
Mint kiderült az agresszió fontos része a társadalmunknak és az evolúció során ez vitte
előbbre az emberi fejlődést. Az agresszorok legfőképp azért zaklatnak másokat, mert hihetetlen
magas a dominanciaigényük, valamint az empatikus készségeik gyengék. Rengeteg módja van
a zaklatásnak. Vannak verbális és fizikai megnyilvánulásai egyaránt. Verbális a csúfolás,
fenyegetés, zsarolás, pletykaterjesztés stb. Nem verbális pedig, a fizikai agresszió, ütés,
lökdösés, bezárás, köpködés, eszközökkel való fenyítés és így tovább (Buda, 2010). És akkor
még nem is említettük a happy slapping-et, a cyberbullying-ot (elektronikus zaklatás) és a
tanárveréseket.
Kutatások alapján kiderült, hogy nincs igazán szignifikáns korreláció a nem és az
agresszivitás között, az alkalmazott módszerek között viszont annál inkább (Nagy I, Körmendi
A. és Pataky N, 2012). Egy szösszenetnyi megemlítést még a média is érdemel, hisz nagyon
sokan hangoztatják az agresszió és a média rossz hatása közötti ok-okozati összefüggést, ám
ezt kutatások nem tudták megerősíteni (Hammer 2006, Bajomi-Lázár P, 2006).
Szakirodalmi gyűjtés
1. Balázs H. (2009). Kik azok a verekedők? Iskolakultúra. (5-6), 3-20.
2. Buda M. (2008a). Agresszió az iskolában. Fókusz. 10 (3), 5-22.
3. Buda M., Kőszeghy A. és Szirmai E. (2008b). Iskolai zaklatás-a ismeretlen ismerős.
Educatio. (3), 378-386.
4. Czeróczki C. (2010). A gyermekek egymás elleni agressziója az iskolában: kutatási
összefoglaló. Csengőszó. 18 Klnsz. 16-34.
5. Csákó M. (2008). A konfliktuskezelés kultúrájának alakulásáról. Educatio. (3), 356-
365.
6. Földes P. és Lannert J. (2009). Az iskolai agresszió arcai: tények és teendők. Új
Pedagógiai Szemle. (11), 3-16.
7. Györgyi Z. és Imre A. (2012). Konfliktusok diákok és tanárok között. Új Pedagógiai
Szemle. (7-8), 5-21.
8. Hajdu G. és Sáska G. (2011) Bántalmazás az iskolában. Iskolakultúra. (6-7), 40-60.
9. Trencsényi L. (2009). Nehéz fiúk. Iskolakultúra. (12), 72-81.
10. Ligeti Gy. (2008). Agressziódivatok és ami mögöttük áll. Educatio. (3), 366-372.
11. Lux Á. (2010), Az európai gyermekjogi ombudsmanok az iskolai erőszak jelenségéről.
Fordulópont. (1), 47-63.
12. Nagy I., Körmendi A. és Pataky N. (2012). Zaklatás és z osztálylégkör kapcsolata.
Magyar Pedagógia. 112 (3), 129–148.
13. Rosta A. (2013). Látlelet az ifjúság agresszióiról. Kapocs. (3), 55-65.
14. Sáska G. (2008). Veszélyes iskola. Educatio. (3), 331-345.
15. Százdi A. (2009). Agresszió az óvodában és az iskolában. Budapesti Nevelő. (1) 92-
103.
16. Százdi A. (2008). Agresszió az iskolában. Budapesti Nevelő. 44 (2), 34-49.
Gondolati térkép
Hospitálási napló Az óralátogatás ideje: 2015.04.30. 7.30
Intézmény: Sarkadi Általános iskola- Gyulai úti telephely
Osztály: 5. osztály
Műveltségi terület: anyanyelvi kompetencia
Tantárgy: Magyar nyelv és irodalom
Tananyag: (tanmenetben megjelölt) 151. óra, Összefoglalás
Cél (NAT):Az anyanyelvi és irodalmi nevelés elválaszthatatlan egységet alkot. Lehetővé teszi, hogy önállóan és másokkal együttműködve képes legyen a verbális és nem verbális
kommunikáció kódjainak, kapcsolatainak, tényezőinek azonosítására tudatos alkalmazására, különböző szövegek megértésére, elemzésére és kritikai feldolgozására
Kutatási témám: Beilleszkedési zavarok: Agresszió
Megfigyelési szempontjaim: A gyermekek közt megfigyelhető-e agresszió az osztályteremben óra közben, illetve szünetben. Kik az agresszívebbek, a lányok vagy a fiúk? Egymáshoz való
viszonyulásuk. Van-e kirekesztett személy, aki egyedül, külön ül az osztályban? Megfigyelhetőek-e a lelki terrorra utaló jelek?
A tanterem képe/elrendezése:
Frontális oktatáshoz igazodóan három padsor, elöl a tanári asztallal. A tanári asztal mögött található egy nagy zöld tábla, melyre krétával lehet írni. Emellett, jobbról található egy interaktív
tábla és egy mosdókagyló.
Az óra menete Módszerek Munkaformák Eszköz Időkeret Megjegyzéseim
A tanulók tevékenysége A pedagógus tevékenysége
I. Bevezetés
(ráhangolódás, motiválás, célkitűzés…..
Az egyik kisfiú feláll a bal szélső padsorból és
elkezdi: Tanárnőnek tisztelettel jelentem, hogy
az én padsoromból mindenkinek itt van a
felszerelése és xy a nyolcas feladatnál nem írta
le a szavakat kijavítva. Azon kívül
mindenkinek készen van
A másik két padsor felelőse is feláll, és
elmondják, kinek hiányzik a felszerelése, vagy
kinek hiányos a házi feladata.
Bemutatott engem a gyerekeknek és
elmondta miért látogatom meg őket az órán.
Ezután kéri, hogy jelentsenek.
Egyenként megköszöni a jelentéseket és azt
mondja, hogy leülhettek.
frontális
egyéni
30mp
1p
Még azt is jelentik, ha valaki
grafitceruzával csinálta meg a
feladatokat, és hogy a
szünetben dobálták a
könyveket.
Írjátok fel: 151. óra, cím összefoglalás
A helyesírási alapelveket összefoglaljuk.
Házi feladatot ellenőrizzünk és kijön belőle
valaki felelni, majd az interaktív tábla
segítségével gyakorlunk.
gyakorlás,
pontozás egyéni
interaktív tábla
és füzet 1p
Munkafüzet 76. oldal, 5. feladat és 77. oldal 8-
as feladat
Olvassa a feladatot.
A gyerekek jelentkeznek
Az egyik kisfiú elmondja a megoldást.
Mindet tudja.
3-an jelentkeznek
felolvassa a megoldást
jelentkeziknem jó a válasz
Felírja a táblára, hogy higgy.
Nem tudja a választ
Jancsit szólítja fel, jól válaszol.
A kislány tudja.
9-en jelentkeznek
Mi volt a házi feladat. Felszólít egy kisfiút
A 3. feladatból kihív egy kislányt felelni. A
többiek javítják.
Olvasd a feladatot.
mi az utolsó megoldás?
Ezután egyenként nézzük meg a szavakat.
Melyik
helyesírási alapelveknek megfelelő kérdések
a feladathoz kapcsolódva
Sorold fel az elveket.
Jó köszönöm, órai munka:5-ös.
Kinek lett jó?
Újabb felelő
Nem jó, felszólít mást
Elmondja, hogy kellett volna.
Feltesz neki még 3 kérdést.
Segítsünk neki, hány „gy” van a táblán? 1
vagy 2?
Mondani kell még egyszerűsítés elve alapján
szavakat.
Ötöske, leülhetsz.
Kinek lett jó?
Kint
felelnek, a
tanári asztal
mellett állva.
egyéni
tábla
zöld toll
30mp
2p
3,30perc
30 mp
Rászól, hogy hangosabban
olvassa
Minden jó válasznál
megdicsérte.
II. Főrész
Ede elmondja az összest.
. Ti fogtok a füzetbe dolgozni, 1. feladat,
annyit írj föl, nevek. Hány elvünk van
frontális
füzet, zöld toll
1 p
már jelentkeznek is,
Kimegy és felírja, hogy anyu.
A következő: apu
Megint más tati
Megint más valaki: mami.
8 jelentkező
Az egyik kislány nem tudta, így gyorsan
válaszolt a másik.
4 mondatot mondanak.
4 ember felolvassa.
5 gyereknek
Gyűjtsünk szavakat. 5 megszólítást.
Ezeket kell becézni: anya, apa, tata, mama.
old meg gyorsan a füzetedbe, 4 pont, aztán
ellenőrzünk
Kész?
Írjuk föl a táblára!
Következő
Ki kapott 4 pontot?
Szófajok megkérdezése.
Kivételek felsorolása.
Helyesírással kapcsolatos kérdéseket tesz föl
Alkossatok mondatokat az apuval,
anyuval…!
Egymás után le kell írniuk emlékezetből.
Kérem az első mondatot. Rámutat arra,
akinek mondania kell.
4 mondat 4 pont
Kinek hibátlan?
Olvassátok el a feladatot.
Ü, ű, u, ú hangok beillesztése szavakba.
Első virág megoldása a füzetbe.
Nem látjátok? felolvassa őket
Zöld van a kezedben!
Ejtsd ki a szavakat!
Kinek jó?
Mit tudunk a helyesírásról és az elvről?
pluszpontért
interaktív
3p
40 mp
1p
1p
2p
1p
30mp
1p
Megkérdezi, hogy értik-e a
feladatot. Mindenki bólint, és
már csinálják is.
Halihó, egy kis munkát kérnék!
Mindkét mondatban benne
volt, hogy sokat. Azt kéri, hogy
a következőben ne legyen
benne.
Amíg írják, bekapcsolja a
kivetítőt a Tanárnő.
4 színes virág
interaktív táblán kell behúzni a
magánhangzót a virág
közepére
felolvassák a szavakat. Kimegy az egyik
kisgyerek és megoldja a feladatot, az interaktív
táblán.
szinte mindenkinek
Nem tudjákszorgalmi házi feladat
9 és 10 gyerek tudta
Írd oda zárójelben milyen szófaj.
Következő is 4 pont
Zöldet a kézbe
Másik kettőnél is ugyanez a feladat.
Mi az ürü?
3., 4.
1p
15mp
2p
3p
Dicsér, ha jól mondják.
Nem kapkodunk, nem írunk
rondán!
A kisfiú feláll, hogy hátramenjen érte.
Kijönnek egyenként és behúzzák kettesével. 6
gyerek jön ki
17 gyereknek
aki felszólal és jót mond, az kapott egy
pluszpontot.
Fagyitölcséres feladat
Az elsőt, oldjuk meg közösen!
Magánhangzókat kell beilleszteni a 4 közül
egyet.
Figyelmezteti őket az időre.
Nincsenek kiosztva a szabályzatok. Ki a
felelős? Magácska a „Bűnös”?
Nem most kell kiosztani, most nézzük a
tölcséreket és a megoldást. Mindenki 2 szót
húzzon
A tízest nem jó helyre húztad Karcsi.
Nem tizes, hanem tízes.
Kinek lett 11 pontja?
Akkor most alkossunk mondatot. A hidat-tal
milyen elv alapján írtuk le a szavakat?
interaktív
füzet és
interaktív tábla
2p
2p
Tanárnő betelt a
füzetemilyenkor mi a
megoldás? Karcsika: Lap.
Közben kéri, hogy majd egy
papírt vigyenek ki, mert hétfő a
határidő. Ezt azért kérte, mert
az osztályfőnökük.
Jancsi mindenre jól válaszolt.
kiejtés elve
Meglátják a feladatot és ógatnak.
A gyerekek kórusban: Gyorsabban!
Dávid mindet jól tudta
Megint más jön ki
Mindet tudta
Megint más jön ki
3-an (Jancsika is)
II. pontba azt írjuk, hogy a hagyomány elve
J/Ly
10 pontot ér
Ennél gyorsabban, vagy lassabban szoktunk
dolgozni az órán
Egy ember 3-at húz be
Karcsika gyere ki, mert neked kellett volna
kiosztani a helysírási szabályzatot és
gondolom most kicsit megakadtál.
Ügyes, jó!
Ki kapott 10 pontot?
interaktív egyéni
füzet és
interaktív tábla
4p
1p
1p
4p
A gyerekek, nem
susmorognak, hanem csendben
csinálják a feladatot
Hátrajött hozzám a tanárnő és
megjegyeztem, hogy milyen
gyorsan dolgoznak az órán
Jázmin
Bogi: ibolya
Bogi, nem mert körbenő mindent
Csabi: hajnalka
hajnalban
(ördögcsáklya
borbolya
Melyek azok a növények, amiket ismertek
ezek közül?
Szelíd, mint az ibolya. Mit mondtam? Az
ibolya, az szerény
Csabi
Mikor ontja illatát, a hajnalka? Benne van a
nevében
Melyik az, amelyiket egyáltalán nem
ismeritek?
Ezt én sem tudom. Nézzetek utána otthon
Még?
Van egy rajzfilm, aminek ő a főszereplő, és ő
is gyógynövény.
ő is egy gyógynövény, van is egy ilyen
zenekar
1,30p
1,30p
Bojtorján
Az erdei pajzsika
Melyik az, amelyiknek gyanúsnak kell
legyen, mert természetismeret órán tanultátok
Amit helytelenül páfránynak hívunk?
1,30mp
jelző volt
III. Befejezés
Kuncognak
Dávid: összefoglaltunk
-Regi: egyszerűsítés, szóelemzés
Valaki elmondja, mik azok.
Neeem!
Valaki bekiabálja, hogy igen
Jancsi: mert még gyakoroljuk a szóelemzés
elvét és a hagyomány elvét.
Tanárnő pontozunk?
Nem tudja máris és páran halkan kinevetik
ÓÓÓÓÓ
El tudjátok mondani mit csináltunk a mai
órán? Azon kívül, hogy néztük egymást?
Mit néztünk meg
Melyik maradt ki?
És akkor írtok a következő órán dolgozatot?
Ki mondta, hogy igen? Ő megírja
Miért nem írtok?
Melyik alapelv, melyik maradt ki?
Házi feladat: Növénynevekkel írj mondatot-
10 mondat-bővített+ szorgalmi feladatok
Igen szoktunk, számold gyorsan össze!
6*4 Csabi?
45-től jár a piros
A gyerekek bemondják hány pontot kaptak.
1,30p
2p
2p
Jancsinak 56 az 50ből
Kutatási módszerek
Interjú vázlat a tanárnőnek:
- Volt-e már része a kisgyermeknek fizikai bántalmaásban?
- Mit gondol, miért pont őt szemelte ki az agresszor?
- Hogyan tud Ön segíteni ezen a helyzeten? Vannak megfelelő eszközei?
- Kiközösítés megfigyelhető az osztályban?
- Vannak-e a zaklatás miatt problémái a tanulással?
- Általában milyen a hangulata a kisgyermeknek? Sokszor szokott sírni?
Interjú vázlat a kirekesztett gyermeknek:
- Hol laksz?
- Kik a barátaid az osztályban?
- Szoktatok találkozni a barátaiddal iskolán kívül is? Gyakran?
- A többiek segítenek neked, ha valamit nem tudsz?
- Szeretsz iskolába járni? Szereted az osztálytársaidat?
- Volt már olyan, hogy valaki kigúnyolt, vagy tréfát űzött veled mások előtt?
- Ha esetleg előfordult már, hogy pityeregtél, annak mi volt az oka?
- Megvigasztalt valaki? Elmondtad otthon, vagy a tanárnéninek?
órai megfigyelési szempontsor:
- A gyermekek közt megfigyelhető-e agresszió az osztályteremben óra közben, illetve
szünetben.
- Kik az agresszívebbek, a lányok vagy a fiúk?
- Az osztálytársai hozzá való viszonyulása
- Van-e kirekesztett személy, aki egyedül, külön ül az osztályban?
- Egymáshoz való viszonyulásuk.
- Megfigyelhetőek-e a lelki terrorra utaló jelek?
Tanulási technikák III.
Kettéosztott napló
Feldolgozott irodalom: Farkas K.(2003). Logo-pedagógia.Iskolakultúra. (10), 21-37.
http://www.iskolakultura.hu/ikultura-folyoirat/documents/2003/10/tanulmany-vita2003-
10.pdf
Kiemelések, lényeges elemek Reflexióim, megjegyzéseim
Seymour Papert: A Logo programnyelv
egyik ősapja
Konstruktivista tanuláselmélet: a gyermek
megfelelő környezetben önállóan
tanuljon.(1988)
A tanítói szerep a motiváció létrejöttét
hivatott segíteni.
A számítógép, mint „oktatási eszköz”.
Nem szolgaként kezeljük a
számítógépet…lényeges lenne, hogy a
gyermekek megtanulják milyen érzés efölött
a modern és hatékony technikai eszköz
fölötti uralom.
Adams szerint mindenkinek rá kellene
jönnie, hogy a számítógép egy olyan
„modellező eszköz”, mellyel mind a valós
világ dolgait, mind a valósság korlátain
túllépőket képesek vagyunk modellezni.
Általános iskola első osztályában mobilok és
gépek használata távoktatásra, informatika
oktatásra.
Hazánkban az ált. informatikai oktatás csak a
felsőbb évfolyamokon vált hivatalosan is
elvárttá.
A kisgyermekeket óvják az informatikától.
Ez a kijelentés természetesen csak a
pedagógus segítségével jöhet létre. Az
eredmény és a tanulási módszer
eredményessége érdekében, kell némi
útmutatás, terelgetés.
Leginkább a mai gyerekekre jellemző, hogy
alárendeltjeivé válnak a számítógépnek, és
szinte már hipnotikus állapotba kerülnek
egyes játékprogramok használata után.
Gondolataik, tevékenységeik centrumát
képezhetik a számítógépes játékok.
A távoktatás számomra nagyon idegen dolog,
de ez lehet csak amiatt, mert eddig csak
negatív kritikákat hallottam róla.
Amikor én tanultam számítástechnikát
általános iskola 5. osztályában, az óráink alatt
pasziánszoztunk, aknakeresőztünk, míg a
tanár úr az erkélyen cigizett és kávézott,
felkészületlen tanárok: word, e-mailezés és
itt kifújt a tudás. A számítástechnika-tanárok
szakmai tudása és felkészültsége hiányos.
Nem ismerik a szamítógéppel való tanítás és
képességfejlesztés módszereit, lehetőségeit,
eszköztárát.
2003-as tantervek alapján az informatika
tanítása felső tagozatban (ált.isk. 5. osztály)
indul el
Géppel való kommunikálás.
Alsó tagozatokon informatika tagozat,
szakkör, tanfolyam, ám ezek legfőképp
pénzért vehetők igénybe így a szegényebb
rétegekbe tartozó gyermekek nem tudnak
ezekkel a lehetőségekkel élni.
Otthonokban az iskolások, óvodások kontroll
és irányítás nélkül „csavarognak” a játékok,
programok, internetes felületek között.
Sok diplomával rendelkező jövőbeni tanár
maximum elemi szinten tud tájékozódni a
gépen. Nagyon minimális a pedagógiai-
informatikai ismeretük.
Matematikai fejlődés az informatika által.
A számítógép egészségkárosító hatása. Pl.:
szemrongáló: a mai monitorok már olyan
fejlettségi szinten vannak, hogy ha azt ideális
körülmények között nézzük, nem károsabb,
mint egy megerőltető könyvolvasás. Sőt a
gépen beállítható a betűméret és a szöveg-
paraméterek a kényelmesebb és személyre
szabottabb olvasás érdekében.
Gerinc túlterhelése…akárcsak az
iskolapadban. Szünetek tartásával és
ahova nekünk tilos volt kimenni.
Dolgozatoknál használhattuk a tankönyvet,
ám azt órán soha nem vettük elő. ECDL
vizsgáim során, pedig mindig segített valaki a
feladatok 50%-ában.
Ezt én is tapasztalom kisebb testvéreimnél. A
szülő ilyenkor vagy becsukja a szemét, vgy
pedig végig a gyermek háta mögött ülve
figyeli, mit csinál.
Mindig is gyenge voltam matematikából, így
ezeket feladatokat soha nem tudtam
megcsinálni. Mivel volt pár ember az
osztályban, aki értette, a tanár nem érezte
szükségesnek, hogy elmagyarázza azt.
Bár már vannak ilyen bútorok és napi
rendszerességgel testnevelés óra, mégsem
veszem észre, hogy olyan nagymértékű
változás történt volna a gyermekek
testtartásában.
megfelelő bútorzattal kiküszöbölhető.
Függőség: „komputer-idiotizmus”
Könyvtárhasználat, internet: ma már nem
egyedül a lexikális tudás az értékes, mivel az
információk tárolását és keresését megoldják
helyettünk a gépek.
- puskázás: „Azt tanítani kell! A szükséges
információk gyors, hatékony megkeresését,
megszerzését…” Farkas Károly, hallgatóinak
megengedi, hogy zh-k alkalmával képlettár,
könyv és jegyzet segítségével feleljenek.
-„számítógép és bezárkózás”
- közös tanulás: csoportos levelezési
listatájékoztatás, követelmény, kiegészítő
tananyag könnyebben eljut a tanulókhoz.
Továbbá a pedagógus jobban megértheti a
hallgatók problémáit, gondjait, életét.
Ide tartozik még a „riadólánc”, mellyel
gyorsan és célzottan képesek többtucatnyi
ember tájékoztatására.
- az információtechnika, mint a pedagógiai
fejlesztés katalizátora: JIO iskolakísérlet
Ezt rettentően szükséges lenne megtanítani,
mert én bár tanultam informatikát, van
ECDL-es vizsgám, mégsem konyítok a
kereséshez. Azt hiszem ez nem az egyetemi
tanterv részét hivatott képezni, és nem ezen
évek alatt kellene ezt megtanulni. Mindig is
nehezemre esett az ilyen jellegű feladatok
végrehajtása, mert végeredményében
elveszek az információáradatban és képtelen
vagyok abból szelektálni.
A közös tanulás, a facebook-nak és a gmail-
nek köszönhetően akadálymentesen
működik, ha nem is az általános iskolákban,
de a középiskolákban és egyetemeken annál
inkább.
A Logo: A felső tagozatokon és a
középiskolákban betanítják, így elveszti az
értelmét a program, melynek lényege a
próba-siker alapján történő tanulás, a
kísérletezőkedv, a kreativitás, a hatékony
gondolkodás megismerését és megőrzését
jelenti. Valamint a Logo első és második
osztályos tanulóknak készült, így a felsőbb
éveseknek már unalmasak és gyerekesek a
feladatok.
Példa: a kör rajzolásának módszerei a Logo
Nagyon fontosnak tartom ezt a tanulási
módszert, viszont ezt nekem is meg kellene
tanuljam.
Ehhez a részhez csak annyi a
hozzáfűznivalóm, hogy hosszasan próbáltam
rájönni miről is van szó, és elkapni a logikai
felhasználásával. A legtöbb iskolában
egyféle módszert alkalmaznak és tanítanak
meg, a paperti féle algoritmust. De a lényeg
az lenne, hogy erre apró lépések sorozatából
jöjjenek rá a gyerekek. A logikai feladatok
játékosságát egy teknőc segítette elő, akivel
különböző feladatok során megoldhatjuk a
feladatokat. Sok kísérletezés és a második
algoritmus után, a tanulmány írója rájött egy
harmadikra. Ennek lényege az volt, hogy két
teknőc segítségével oldjuk meg a problémát.
Így „az egyik teknőc magunk vagyunk (a
középpont), a másik a hozzánk mereven
kötött rajzeszköz ( a körző hegye). Az egyik
teknős az Ádám nevet kapta, a másik az
Évát.
A haladó logósok meg tudják alkotni a fog
(megragad) parancsot. Ekkor Ádám ezt a
parancsot kapja: fog „Éva rt 1. Ha animáljuk,
akkor forgatni fogja maga körül Évát.
Spirális mozgást ezzel a paranccsal idézünk
elő: to spi
Éva, köt „Ádám fd 0.2 if (distance „ Ádám)
< 30 [stop]
Ádám, rt 1
spi
end
Logo oszcilloszkóp: 3 teknőccel már
vektoralgebrát is lehet játszani, ahol az egyik
a szállító, a másik a relatív, a harmadik az
eredő mozgás.
Két mozgás eredője, fűrészfog-görbe,
cikloisok nyújtott, hegyes és hurkolt fajtái,
fonalát a módszernek, de azt hiszem
sikertelenül. Jegyzetként csak a számomra
felfogható és érthető részeket írtam ki.
melyek az egyenes szállítómozgás és a
körmozgás eredőjeként hozhatók létre.
Példa: Az egyik gyerek köröket rajzol, míg a
másik vízszintesen egyenletes sebességgel
húzza a lapot. Ez cikloisocat eredményezett.
Szinusz függvény: Szükség volt egy
negyedik (zöld) teknőcre. A zöld teknőc
köröz, és a kék, a zöld kör függőleges
vetületét mindenkor átvéve, annak megfelelő
mértékében tér ki az x tengelytől, a vízszintes
vonaltól. A kék teknőc így nem egyenletes,
pulzáló sebességű.
Csillagászat: a Nap-Föld-Hold rendszer
modellezése. Itt minden a Nap körül forgó
másik két teknőc forgásának
sebességviszonyától és távolságától függ. A
kiinduló helyzetük és sebességük
beállításával cardoid, nephroid és ellipszis
görbék állíthatóak elő.
Kör rajzolása a középiskolában: x2+y2=r2
alapján y=négyzetgyök (r2-x2)
Írás saját magunk számára
Szakirodalom: Százdi A. (2008). Agresszió az iskolában. Budapesti Nevelő. 44 (2), 34-49.
Százdi Antal tanulmánya egy olyan történettel kezdődik mely az 1980-as évek elején
játszódott jel. A szituáció, mely egy pofonról szólt, melyet egy nevelő adott egy kisfiúnak
fegyelmezési célzattal, nagyon érdekes, főként most, 2015-ben. Ma már, egyetlen pedagógus
sem teheti meg, hogy fizikailag, vagy testileg fenyítsen egy diákot. A történet szerint a nevelő
ezzel hosszútávon megoldotta, az egyébként nem hozzá tartózó osztály fegyelmezését és
később a gyerekek még illedelmesebbek voltak a nevelővel, mint annak előtt. A következő
pontban boncolgatjuk, ezt a pofont, mely egy agresszió-paradoxonra világít rá, miszerint a
nevelő agresszióra biztatta a fiút. Itt fontos momentum, hogy indokolt agresszióról beszélünk,
vagyis csak akkor viselkedhet agresszíven, ha egy társa megszegi a közösség által elfogadott
szabályt. Tehát csak azt a személyt éri retorzió, aki vét a szabályok ellen, a rend ellen.
Egyetértek azzal a ponttal, mely azt állítja, hogy a társadalomnak szüksége van a rendre, mert
csak ez nyújt az emberek számára biztonságot és teszi élhetővé a világot. Mivel ez egy nagyon
fontos alappillére a mindennapoknak, így talán megbocsátható, hogy a pedagógus, ezt abban a
kis közösségben egy pofonnal, agresszióval állította helyre. Azzal, hogy átadta a rend védelmét
és az azért való felellőséget a diák kezébe, ismertették a többiekkel az igazságos szabályokat.
A háromféle vezetési mód közül ezek alapján, evidens, hogy a ráhagyós módszert
kedvelik legkevésbé a gyerekek, mivel az semminemű biztonságérzetet nem nyújt számukra,
ráadásul nem védettek az agresszió ellen. Az antiszociális személyek viszont kimondottan ezt
a vezetési stílusú környezetet preferálják. Az autokratikus vezetés sem megfelelő, mivel itt
pont, hogy az agresszor a csoport vezetője. Az arany középút a demokratikus, melyben
előfordul agresszió, de csak kis mértékben.
Mára megváltozott az agresszió irány és már egyre többet lehet hallani a médiából a
tanárok ellen irányuló erőszakról, zsarolásról a szülők és a diákok részéről egyaránt. Itt egy
újabb történetről olvashatunk, mely a makarenkói pofonról szól. Itt szó szerint elnáspángolja
diákját, ütlegeli és teljesen elveszti az önkontrollját a tanár.
Kitér még a tanulmány az agresszió és a társadalom közötti összefüggésre. Ebben
szerintem mindenki egyetérthet, hogy agresszió mindig is létezett, minden társadalomban,
legfőképp annak rétegei között. A társadalmi méretű agressziót, pedig ki kell küszöbölni. Erre
nagyon jó mintát kapunk, ha megnézünk egy kisebb közösséget. Kitér még a zavargásokra,
melyek, akkor lépnek fel, mikor tudomást szereznek az emberek a társadalmi elit
törvénybeütköző sikkasztásairól és adócsalásairól. Mint ahogy az a tanulmányban is szerepel
és én is egyet értek vele, a társadalom igenis úgy működik, hogy: ha az egyiknek szabad, akkor
nekem miért ne lehetne? Ráadásul ilyen esetekben magas presztízsű és posztú munkát betöltő
emberekről van szó. Ilyenkor a „kisember” vétsége hirtelen elenyészik, ahhoz a nagyhoz képest.
A következő, az integráció, a sajátos nevelés és a pedagógus eszköztára. Az
integrációval kapcsolatos problémák közül ugyanezeket vetette föl, az a tanárnő is, akinél órát
látogattam. Ezek egyik legfontosabbika az, hogy az integráció során a tehetségesebb gyerekek
fognak igazodni és nem tudnak a saját tempójukban haladni.
Az agresszió kialakulásának okai közé sorolhatjuk az iskolai versenyt, az emiatt
kialakuló frusztráció leküzdésének technikáit. Kiemeltem azt a részt, melyben leközlik, hogy
Budapesten évente kétezer gyermek tűnik el és közülük nagyon sokan iskolai problémák miatt.
Újabb ok, a család szocializációs hatása. Ez szerintem egyértelmű, hisz egy gyermek, leginkább
otthonról másolja le a viselkedési mintákat, így ha a szülőktől azt látja, hogy a
problémamegoldás leghatékonyabb módja az agresszió, akkor a gyermek is előszeretettel fogja
használni, ezt a módszert. Fontos okként említi még az alacsony intellektusú embereket, akik a
kudarc miatt kialakult frusztrációt ily módon vezetik le, nagy általánosságban.
Freud szerint az agresszió a velünk született halálösztön szövődménye. Ha befelé
irányul, akkor az illető öngyilkos lesz, ha kifelé, akkor gyilkosságig fokozódik az agresszió.
Szerinte a felszínre kell kerülnie az agressziónak, különben az ember megbetegszik. Ezzel a
kijelentésével valamilyen szinten egyet tudok érteni, Sok példát láttam már arra, mikor valaki
magába fojtotta agresszív kitöréseit és annak súlyos következményei lettek, melyek között
megjelentek a fiziológiás tünetek is. Mások úgy vélik, az agresszió tanult viselkedés. Mint azt
a tanulmány is állítja, mindkettőre van példa.
Visszatérünk az iskolai verseny problematikájához. A cikk szerint a gyermek jó
teljesítménye, jó iskolai eredményei is már egyfajta státusszimbólummá váltak. Valóban
fontosabbá vált mára, a versenyeken elért helyezés, a bizonyítvány eredménye, és a felvételinél
megjelölt neves iskolás tömkelege, mint a gyermek lelki állapota, vagy kipihentsége. A
túlterhelés szorongáshoz és agresszióhoz vezet.
A legtöbb esetben a pedagógusok eszköztelennek bizonyulnak és ezért nagyon fontos,
hogy megfelelően képzett szakemberek közreműködésével és segítségével lépjenek fel az
agresszió ellen.
Az ember nem csak fizikailag lehet agresszív, hanem szóban is. Ezt kutatásokban is
bizonyították, hogy leginkább a lányokra jellemző. Félreértés ne essék, a nemek között e téren
nincs különbség, csupán a módszerekben. Az agresszorok mindig a másságot figyelik ki és
bántalmazásukat legtöbbször nem tudják megindokolni. A leggyakoribb indok, viszont az, hogy
az áldozat puszta jelenléte is zavarta őket.
Beigazolódik, hogy a média és a filmek nem késztetik a gyermeket agresszív
viselkedésre. Itt megint előtérbe kerül az organikus eredetű háttér. A legjellemzőbb, hogy
agressziót csak akkor alkalmaz a gyerek, ha jutalmat kap érte.
Az agresszió lényegében viselkedésforma, és öröklött valamint tanult elemekből
tevődik össze.
Megemlítésre méltó még a rejtett agresszió és a Jesness-teszt.
Megoldások következnek. Kidolgozott stratégiára és együttműködésre van szükség a
pedagógusok, szülők, diákok, jogászok, civil szervezetek és szakértők részéről. A mottó tehát
az összefogás. A pedagógusnak pedig rengeteg tennivalója van, mint pl.: együttműködés a
tanulóval, frusztrációt nem okozó büntetésformák alkalmazása, empatikus magatartás
kialakítása a diákokban, agresszió elterelés sporttal, fegyelmezetté kell tenni az egyént és
figyelni kell a közösség működését, reagálni kell az agresszióra. Meditációs technika,
fejlesztőpedagógusok szükségessége.
Tanulási stílus - Önreflexió
Az általános iskola alsó tagozata alatti tanulási technikáimra nem igazán tudok
visszaemlékezni. Amit viszont fel tudok idézni, az az, hogy otthon nem tanultam, csak az
iskolában és a napközis foglalkozás alatt. Volt, hogy már órán megcsináltam a házi feladatot,
így délutánonként sokszor unatkoztam. Felső tagozatban már szükségessé vált, hogy otthon is
olvasgassak még, de ez is csak 7. osztályos koromtól. Legkönnyebben akkor jegyeztem meg a
tananyagot, ha odafigyeltem órán, majd hangosan felolvastam magamnak, de a leghatásosabb
és legtartósabb módszernek az bizonyult, ha megbeszéltem az osztálytársakkal és a tanultakat
elmondhattam más személyeknek.
Gimnáziumban ugyanezen technikákat alkalmaztam, valamint a jegyzetelést, aláhúzást és
kulcsfogalmak kiírását, a tanulandó szövegből. Érettségikor az SQ4R módszert alkalmaztam,
bár ezzel akkor nem voltam tisztában, mert most hallottam róla először, az óra keretén belül.
Az első félévem vizsgaidőszakában a néma olvasást használtam, a jegyzetelést, aláhúzást, a
fogalmak közötti kapcsolatok megkeresését, ám azokat nem ábrázoltam. Ami jellemző volt,
hogy az ábrák nem voltak segítségemre. Mindet értettem és nagyon hasznosnak bizonyultak,
de csak akkor, ha láttam magam előtt, mert előhívni azokat már nem tudtam. Így anatómia
vizsgán leginkább az ábrákkal gyűlt meg a bajom. Ezen felül természetesen még a parafrazeálás
gyakorlatát alkalmaztam, melyet szerintem mindenki magáénak tudhat, hisz ez a legegyszerűbb
formája az anyag beépítésének a hosszú távú memóriánkba. Utána olvastam a MURDER
programnak és nagyon sajnálom, hogy ezt a technikát nem tanultuk, mert bár bonyolult, mégis
lehetővé teszi, hogy mélyen és pontosan tanuljuk meg az adott téma lényegét és anyagát.
A teszt alapján két stílus jellemző a tanulási stílusomra, a „mozgásos” és a „csend”. Ezekből
igaz rám, hogy némán olvasok, (de szájmozgás nélkül), hogy a szöveg elolvasása után kiírom
a kulcsszavakat. Az órák keretein belül szívesen részt vettem a szerepjátékokban,
drámajátékokban, továbbá csendben tudok csak tanulni, viszont nem szoktam szólni a
„zajongóknak”. Ha zavar a hangoskodás, akkor bedugom a fülembe a headset-et és relaxációs
zenét hallgatok. Eddig azt hittem, hogy teljesen rendszertelenül, technikák nélkül tanulok, de a
tesztek és a stílusok jellemzése mégis az ellenkezőjét igazolta.
Önreflexió
Nagyon féltem, mikor megtudtam a követelményeket és, akkor még jobban megijedtem,
amikor olyan csoportba kerültem, ahova nem saját választásomból csatlakoztam. Az első közös
feladatok még zökkenőmentesnek bizonyultak, de akkor lett égető a helyzet, amikor
szakirodalmi gyűjtésbe kellett kezdenünk.
A témáinkat meglepően hamar meg tudtuk beszélni és össze is tudtuk hangolni. Ezután
egy jó darabig nem is kommunikáltunk egymással és nem is találkoztunk. Nagyon sok
nehézségem akadt a témaválasztásommal kapcsolatban, mert nem találtam megfelelő
mennyiségű szakirodalmat. Azt hiszem túl későn kaptam észbe, hogy változtatnom kell és nem
mellesleg elhanyagoltam és elnagyzoltam a feladataimat is. Ez a csoport passzivitásából is
adódik, valamint abból, hogy, bár kis kudarcnak minősült, mégis megtorpantam, amikor nem
találtam szakirodalmat.
Meglepődtem magamon, hogy mennyire könnyedén hátat fordítottam a munkámnak,
mivel társadalomismeretből érettségiztem és nagyjából hasonló feladatokkal kellett
megküzdenem ott is. Talán akkor azért voltam szorgalmasabb, mert csak egyedül kellett
dolgoznom. A csoportmunka nagyon nehezen ment, főként, hogy csak hárman alkottunk. Az
egyik leányzó nagyon aktív volt, napra kész és mindenben a segítségünkre volt. Én mindig
próbáltam behozni a lemaradást, de ez egyáltalán nem mondható el a 3. személyről.
Nem régen elkezdtem lelkiismeretesen dolgozni, mert nagyon rossz érzéssel töltött el,
hogy egy társunk teljes erőbedobással dolgozott a projekten és én pedig nem hoztam ugyanazt
a szintet. Többször megjegyezte mennyire fontos számára, hogy ez a projekt jól sikerüljön és,
hogy az erőfeszítéseinek megfelelő osztályzatban részesüljön. Ehhez persze mi is kellünk. Így
hát összeszedtem magam és megpróbáltam mindent beleadni a projektbe.
Először is, imádom a könyvtárakat, de nagyon nehezen jöttem rá, melyik is a számomra
legmegfelelőbb. Aztán jöttek a hivatkozások. Remek volt, hogy órán gyakoroltuk és a
csoporttársam is sokat segített, hogy precízebb legyen.
Negatívumként sorolnám fel azt, hogy nagyon nehéz egy olyan csoportban dolgozni,
amelyet szinte csak úgy „kapott” az ember, továbbá a szakirodalom gyűjtést, az idővel való
gazdálkodást, a kritikai és önálló gondolatok megérlelését. Ezen felül a csoporttagok
kooperációja, esetleges nemtörődömsége, az anyagok rendszerezése, az egységesség
megoldása, és a biztatás.
Pozitív volt számomra az, hogy megtudtam milyen csoportban dolgozni, úgy, hogy
annak komoly tétje van, hogy még inkább megtanultam felelősséget vállalni más iránt és a saját
hanyagságom iránt. Találtam egy nagyon remek könyvtárat és kezdek egyre inkább eligazodni
az internetes folyóirat olvasóban. Sok mindent megtudtam a témáról és már másképp ugrom
neki az agresszió témakörnek. A legjobb pedig, hogy sok mindenkinek szolgálhatok
újdonságokkal és érdekességekkel a témámat és a témánkat illetően.
Mindenféleképpen remek lecke volt számomra és nagyon el fogom rakni a hosszú távú
memóriámba ezen tapasztalatokat, hogy máskor ne okozzak csalódást senkinek, bele értve
magamat is.