Bóbis Gyula, birkózó. · Korában az első az öt olimpikon közül, születési időpontja és a megszerzett aranyérem időpontját illetően is: 1909 és 1948. Az olimpiát

Kecskeméti Olimpiai Barátok Bóbis Gyula Köre

1

Bóbis Gyula, birkózó.

A „reneszánsz ember” – ahogy Heltai Nándor a róla írott könyvben említi.

Korában az első az öt olimpikon közül, születési időpontja és a megszerzett aranyérem

időpontját illetően is: 1909 és 1948.

Az olimpiát abban a súlycsoportban – a nehézsúlyban – nyerte, amelyet ma király

kategóriának neveznek.

1909.10.07. Kecskemét – 1972.01.24. Budapest

10. helyezés


2

Kecskeméten született.

Kecskeméten töltötte gyermek- és iskolás éveit a város két legjobbnak számító

intézményében. Itt kóstolt bele a sportokba is. Ő is, mint nagyon sok fiatal a labdarúgással

próbálkozott és nem is sikertelenül. Testvére volt az, aki más irányba terelte, úgymond, hogy

erősödjék. Az új sportág a birkózás lett. Az átállás sikeresnek bizonyult, rövidesen jelentkeztek

az első eredmények, amelyek jelezték, hogy tehetsége van a birkózáshoz. Felnőtt korának

kezdeti éveiben, Kecskeméten élt és birkózott. A jobb megélhetés reményében fogadta el a

Budapestre hívó ajánlatot. A BVSC-ben beteljesítette a hozzáfűzött reményeket. Első

olimpiáján - 1936 Berlin - még „zöldfülűnek” számított. Két olimpiát elvitt a II. világháború, de

12 évvel első olimpiája után olimpiai bajnok lett.

Bóbis Gyula

Született: Kecskemét

1909. október 7. /Varjú utca 235. – későbbi neve Bánffy u. 1., amely szám alatti ház lebontásra

került.)

Apja Bóbis Ferenc MÁV főintéző, Gyula az ötödik gyermek a családban (8 gyermek született).

Bóbis Gyula 1920-ban 11 évesen kerül be a református gimnáziumba. (Újkollégiumként

nevezett intézmény)

Érdekes módon nem jeleskedett a testnevelés (akkor még torna) tantárgyból, mindössze csak

közepes érdemjegyet kapott, viszont jól teljesített történelemből, rajzból, és az éneklés egész

élete során végig kísérte.

1925-ben továbbtanul a Felsőkereskedelmi Iskolában. Ebben az intézetben kóstolt bele a

sportba. Oszlopos tagja lett a „football” – mai nevén labdarúgó csapatnak. Sikeres labdarúgó

lehetett volna belőle, ha a bátyja el nem csalja a városi ifi csapatból a birkózók egyik edzésére.

A birkózók a piarista iskolában és az Újkollégiumban gyakoroltak. Bóbis Gyula

sportágválasztását minden bizonnyal inspirálta, hogy testvérbátyja, Bóbis László sikereket ért

el, a Kecskeméti TE színeiben.


3

1929-ben indult Bóbis Gyula, birkózó sportpályafutása, karrierje, egy ezüstéremmel a

Délkerületi Bajnokságon.

1932-ben Budapestre költözik, a Budapesti Vasutas Sport Club /BVSC/ birkózó szakosztálya

hívja. A választása nem volt véletlen, hiszen édesapja is MÁV, azaz vasutas alkalmazott.

Első edzője a kecskeméti születésű Fehér József. Nehéz éveket élt meg, amíg raktári

munkásból 1934-ben vasúti tisztként véglegesítették a MÁV-nál, ahol 1970-ig dolgozott. 36 év

után helyezték nyugállományba. Bóbis Gyula precíz ember volt az élet minden területén,

pontos, rendszerető, megkövetelte a családjától is ezt a magatartást. Szerette a munkáját.

„Kellő időben indult munkahelyére… Fél ötig dolgozott, fél hatkor otthon volt. Órát lehetett

hozzá igazítani. Elvárta a csendet, a nyugalmat, a békességet.” – mondta róla lánya, Ildikó.

Bóbis Gyula családja

Édesapja: Bóbis Ferenc MÁV főintéző Kecskeméten

/1854-1923/

Édesanyja: Bóbis Ferencné Hanzelszky Borbála

/1865-1945/

Nyolc gyermekük született:

Ilona, Margit, Erzsébet, Jolán, Ferenc, László, Gizella, Gyula

Bóbis Gyula MÁV alkalmazott

/1909-1972/

Felesége: Ondok Angyalka

/1919-2012/

Öt gyermekük született:

Tünde, Gyula, Ildikó, Emőke, Ágnes


4


5

Egy EMBER, egy SPORTOLÓ: BÓBIS GYULA

Nem véletlen, hogy nagy betűkkel íródott, hogy EMBER és SPORTOLÓ. Ide kívánkozik még

Bóbis Gyulát illetően egy jellemző, mégpedig az, hogy KULTÚREMBER! Kultúrsportoló!

Családos emberként a családjáért élt. Őszintén szerette a feleségét, gyermekeit. Öt gyermeket

nevelt. A családcentrikus életmódot szüleitől örökölte, hiszen ő is nyolcgyermekes családba

született. Sokan állítják, hogy az igazi szeretet a nagycsaládok tagjaiban alakul ki. A szülők a

családjaikért, gyermekeikért élnek, a gyermekek összetartó szeretetben nőnek felnőtté.

Milyen apa is volt Bóbis Gyula?

Leánya, Bóbis Ildikó így nyilatkozott Heltai Nándornak. „Mindenekelőtt: nagyon jó apa volt.

…Naponta többször hazatelefonált a munkahelyéről, hogy mit csinálnak a gyerekek, nincs-e

valami baj. Féltett minket a betegségektől…

Kollégái munka után olykor invitálták egy pikolós, fröccsös beszélgetésre. Mindig elhárította a

meghívást, részben mert az olvasást, a zenehallgatást többre becsülte, részben

takarékosságból: a gyermekeimtől nem vehetem el a pénzt. /!!!/ …Sohasem feledkeztünk meg

a születés- és névnapokról.

…Számon tartotta iskolai eredményeinket….

Tavasszal, ősszel nagyokat sétáltunk, bejártuk az összes budai hegyet. …Boldogan utaztunk

nyaranta a Balatonhoz. …Gyönyörű volt, együtt élveztük a nyarat.” Nem túlzott Bóbis Ildikó,

amikor azt mondta: nagyon jó apa volt!

Bóbis Gyula, mint kultúrember. Igen, az volt minden erőltetettség nélkül. Példás családi élete

mellett a sportban a legmagasabb szintig emelkedett olimpiai bajnokságával. Ezeken az

eredményeken túlmenően megvalósított egy olyan ritka embereszményt, ahogyan Heltai

Nándor a róla szóló művének címében megfogalmazta „A reneszánsz ember”. Bóbis Gyula az

emberi erények sokaságát valósította meg, művelte magát, rengeteget olvasott, szerette a

zenét, operába járt – mondta leánya.

Bérlete volt a Zeneakadémiára, a hangversenyekre. Maga is zongorázott, énekelt. …..”Külföldi

útjain, ha szabad estét engedélyezett számára a versenybeosztás, operába ment. Szép emlékei

közé sorolta a Scalaban látott, hallott Parasztbecsületet. Megvásárolta a dalmű vezérkönyvét,

amelyet kérésére Mascagni is ellátott kézjegyével. …odahaza, baráti körben szívesen énekelt,

főként operaáriákat, legtöbbször Lenszkij áriáját.” Szeretett sakkozni. Nyelveket tanult, pl.

görögül is. Írt a birkózásról.

Bóbis Gyuláról elmondható, hogy példás életet élt!


6

Bóbis Gyula operaáriát énekel

A Bóbis család

Rákoshegyi otthonuk udvarán


7

A Bóbis Gyula melletti hölgyek közül az idősebbik – Bóbis Ildikó szerint –, a nővére lehet, a

fiatalabbik pedig az egyik húga. A férfi ismeretlen.

A beazonosítatlan személyek ellenére a kép Bóbis Gyula miatt került az anyagba, kifejezve azt

a nyugalmat, amit számára a család jelentett.

Bóbis Gyula szeretett lányával, Ildikóval.

A rendkívül családcentrikus Bóbis Gyula első gondolata gyakran a családja körül forgott. Az

olimpia idején Bóbis Ildikó még kislányka volt. Édesapja vele kapcsolatban a következőket

nyilatkozta: „Ha minden úgy sikerül, ahogy én tervezem, belőle is bajnokot nevelek. –

Vívóbajnokot….” Ildikó valóban bajnok lett, világbajnok, Európa-bajnok, magyar bajnok és az

olimpián „csak” ezüstérmes. Ildikó egy alkalommal úgy nyilatkozott, hogy az összes olimpiai

ezüst és bronzérmet elcserélné (5) egyetlen aranyra.


8

OLIMPIA LONDON 1948.

/július 29 - augusztus 14./

„A béke fesztiválja” jelzővel illetett olimpia.

Újra olimpia 12 év és a világégés után! A mezőnyök megfogytak, világnagyságok álmai

foszlottak szerte a kényszerű kihagyással.

Csak kevesen voltak, akik az olimpiai szünetet (három olimpiász, annyi, mint 12 év) átvészelve,

sikerrel tudtak felkészülni a háború utáni béke olimpiájára. Közülük kiemelkedik a magyar Elek

Ilona, aki megvédte az 1936-os berlini olimpián kivívott bajnoki címét.

Bravúrt hajtott végre a birkózó Bóbis Gyula is, 1936-ban az olimpián a 10. helyen végzett a

szabadfogású birkózás nehézsúlyú versenyben. Az elmaradt 1940-es és az 1944-es olimpiák

lettek volna az ő versenyei békés körülmények között. Az 1948-as olimpia idején már a

negyvenedik életévéhez közeledve nem lehettek valami vérmes reményei.

Az ínséges háborús időkben sokat vesztett a testsúlyából (izomzatból). Nehéz volt

megközelítenie korábbi önmagát. Ahhoz, hogy ezt meg is tudja valósítani, a lehetőség

megteremtődött azzal, hogy Tatán az Öreg-tó melletti parkban olimpiai edzőtábort

létesítettek, ami azóta is funkcionál. Meg kell jegyezni, hogy a helyszín kijelölése tudatos volt.

Olyan helyet kerestek az országban, amelynek a klimatikus viszonyai megfelelnek a

londoninak. A két tó, a Cseke-tó és az Öreg-tó közötti park az ősi fáival ideálisnak bizonyult. A

park egykor az Esterházyak birtoka volt. Útjai a fák, bokrok között ideális miliőt biztosítottak

pl. a futóadagok teljesítésére.

Kiváló ellátást kaptak a sportolók a táborban. Bóbis Gyula kezdte visszanyerni testsúlyát, egy

kisebb sérülés ugyan hátráltatta a formája alakulását. Több edzőpartnerrel is „gyúrt”

alkalmanként.

Az olimpián Londonban már egy magabiztos versenyző volt Bóbis Gyula. Nem zavarta, hogy

várható ellenfelei 10-20 évvel fiatalabbak és 10-20 kg-mal nagyobb súlyúak. Sorra nyeri a

mérkőzéseit. Szeme előtt lebeg az az ígéret, amit családjának tett.

Ellenfelei sorrendben:

- Svájcból: Lardon (fölénnyel)

- Ausztrál: Armstrong (4 p.)

- Cseh: Ruzsicska (9 p.)

- Svéd: Antonsson (2:1)

A fentiek elleni eredmények jelentették Bóbis Gyula olimpiai bajnoki győzelmét. Nem

számított a döntőben, hogy a svéd Európa-bajnok, világbajnok és 12 évvel fiatalabb.

Első gondolata a győzelme után a családja volt: „Halló Ildikó, halló gyerekek” – mondta egy

mikrofonba, amelyet telefonálásra alkalmasnak vélt.


9

MESTER és TANÍTVÁNY még az olimpia előtt.

Bóbis Gyula fogást gyakorol mesterével, Matura Mihállyal. A mester 1924-ben Párizsban az

olimpián a kötöttfogás könnyűsúlyú birkózás (67,5 kg) versenyében hármas holtversenyben a

hatodik helyen végzett. Ami neki nem sikerült, hogy olimpiai bajnok legyen, az sikerült

tanítványának, Bóbis Gyulának.

Bóbis Gyula 2:1 arányban nyert a döntőben a svéd ellen. Amikor a győzelmét jelentő két zöld

lámpa felvillant, Matura Mihály csapatkapitány elsőként gratulált a birkózószőnyegre

berohanva, sírva borult örömében a bajnok nyakába.

Eredményhirdetés az olimpián 1948-ban Londonban.


10

Szokás volt az olimpiákon, hogy az eredményhirdetést nem a verseny helyszínén tartották,

hanem a stadionokban. Ennek hátránya volt a nem azonnaliság, ahol az eredmény

megszületett, viszont előnye a hatalmas létszámú néző előtti ünnepélyesség.

A képen a zsúfolásig megtelt nézőtér előtt, az olimpiai öt karikával díszített dobogó legfelső

fokán Bóbis Gyula, a szabadfogású birkózás nehézsúlyú olimpiai bajnoka a magyar himnuszt

hallgatja.

Nehézsúly (87 kg-on felül) szabad fogás.

1. Első és OLIMPIAI BAJNOK BÓBIS GYULA (Magyarország)

2. Antonsson, Bertil (Svédország)

3. Armstrong, Joseph (Ausztrália)

Nekünk, kecskemétieknek nagy büszkeség, hogy a győzelme utáni napon táviratot küldött

Kecskemétre az alábbi szöveggel:

„A kecskeméti föld táplált férfikorom eléréséig, az adott alapot az olimpiai győzelem

kivívásához. Kecskemét adta ifjúkorom sok örömét, most végtelenül boldog vagyok, hogy

szerény törlesztésként olimpiai bajnokságommal örömet szerezhettem.”

Ennél szebben, őszintébben a városhoz való szeretetét még talán senki sem fejezte ki. Méltó

módon kerültek Bóbis Gyula szavai a róla elnevezett edzőcsarnok falán elhelyezett

emléktáblára.


11

Kovács Sándor Pál a Mesélő Pantheon címmel írott könyvében így jelenítette meg Bóbis

Gyulát, Dunszt István festőművész, testnevelő tanár, edző.


12

BÓBIS GYULA

„Hirös város” emlékezik nevére

Kovács Sándor Pál


13

Bóbis Gyula, birkózó mérkőzéseinek kronológiája

I. Bóbis Gyula kecskeméti színekben – Kecskeméti Testedző Egylet /KTE/

Birkózásának kezdete nem teljesen tisztázott. Egy az 1942-ben íródott kiadványban az

alábbiak jelentek meg Bóbis Gyuláról:

Az adatok a Pluhár István által szerkesztett „Magyarországi sportegyesületek története”

címmel megjelent kiadványból valók.

Az állítások közül kettő is kétséges.

- „Mint labdarúgó kezdte sportpályafutását, és mint ilyen, először a Kecskeméti TE,

majd a KAC színeiben szerepelt, ahol az első csapat játékosa lett.” A mondatban csak

az az állítás igaz, hogy labdarúgással kezdett. Az intézmény, aminek tanulója volt a

Felsőkereskedelmi Iskola, melynek az iskolai sportkörében volt football szakosztály.

Bóbis Gyula ebben a labdarúgó szakosztályi csoportban játszott 1925-től 1929-ig. Az

iskola labdarúgó csapata a középiskolák városi bajnokságán egy döntetlent kivéve

valamennyi mérkőzést megnyerte. „Bizonyossággal állítható, hogy a csapat egyik

oszlopembere Bóbis Gyula volt.” /Heltai Nándor/

Ifi játékosként szerepelhetett a Kecskeméti TE, más források szerint a KAC

csapatában. Az első csoportban semmiképpen sem. Heltai Nándornak erről tudomása

lett volna, és meg is írta volna a labdarúgásról szóló könyveiben: Gólok, bajnokok,

sorsok, A szeretnivaló klub, illetve a Bóbis Gyuláról írott: A reneszánsz ember című

műben.

- „1921-ben kezdett a birkózással foglalkozni a Kecskeméti TE színeiben”. Ebben az

évben a 12 éves Bóbis Gyula a birkózásról még csak testvérbátyja révén hallhatott, és

még nem volt annak az intézménynek a tanulója, amelynek a tornatermében


14

edzettek a KTE birkózói. 1925-ben vették fel a Felsőkereskedelmi Iskolába. Ennek az

iskolának a labdarúgócsapatában rúgta a bőrt. Innen csábította el Bóbis László nevű

bátyja a birkózókhoz. Bóbis Ildikó állítja, hogy nem Lajos, ahogy több helyen

megjelent a neve!

- Az „1931-32 óta rendszeresen foglalkozik a birkózással”… állítás figyelmen kívül

hagyja, hogy már 1929-ben a délkerületi bajnokságban 2. helyezést ért el. Ez viszont

csak úgy lehetséges, hogy rendszeresen foglalkozott a birkózással. Ezt támasztja alá

az is, hogy 1930-ban országos vidékbajnokságot, majd országos ifjúsági bajnokságot

nyert, majd a KTE országos ifi versenyében is első lett. 1932-ben Budapestre

költözött, a BVSC-hez igazolt.

Bóbis Gyula birkózó: a Kecskeméti TE színeiben.

1929. – Délkerületi Bajnokság 2. helyezés

1930. – Kecskeméti TE – Kiskunhalas 1.

1930. – KTE Országos ifi versenye 1.

1930. – Országos vidékbajnokság 1.

*1930. – Országos ifjúsági bajnokság 1.

1930. – Budapest bajnokság 1.

1931. – KTE-MÁVAG verseny 1.

1932. – Pécs város bajnoksága 1.

*Ezen a versenyen történt egy olyan sztori, amely szerepel mindazoknak az írásában,

akik Bóbis Gyula életrajzával foglalkoztak.

Itt Heltai Nándornak „ A reneszánsz ember” című írásából idézünk:

„A Budapest Bajnokság megnyerése a kecskeméti fiatalember leleményességét

bizonyítja. Korabeli híradásokból tudható: a Herminamezei AC rendezésében az

országos junior birkózók bajnokságán a nehézsúlyú Bóbis II., a KTE jó képességű

birkózója és egy fővárosi versenyző ugyanannyi hibaponttal került a döntőbe.

Mérkőzésük döntetlenül végződött.

A zsűri nem tudta kihirdetni a súlycsoport győztesét, mert mindegyik ellenfelüket

azonos arányban győzték le. Ráadásul a mérleg mindkettőjüknél dekára azonos súlyt

mutatott. Már-már holtversenyt hirdettek ki, amikor a kecskeméti sportoló új

mérlegelést kért és kapott. Vastagkeretes szemüvege levétele után öt dekával

könnyebbnek bizonyult, és nyert!”

A Bóbis II., arra utal, hogy a Bóbis I. nem más, mint Bóbis Gyula bátyja, Bóbis Lajos

Bóbis Gyulának nem volt Lajos nevű bátyja, minden valószínűség szerint az újságban

elírás történt. /Bóbis Ildikóra hivatkozva/

Bóbis Gyula birkózó Budapest Vasutas SC /BVSC/

1933. KAC-BVSC verseny Kecskeméten 1.

Bóbis Gyula egyik első mérkőzése lehetett a BVSC színeiben és éppen Kecskeméten.


15

1934. Országos bajnokság kf. félnehézsúly 1.

1934. Országos bajnokság 1.

1934. Országos csapatbajnokság nf. 1.

1935. Országos bajnokság kf. nehézsúly 1.

1935. Országos csapatbajnokság 1.

1935. Országos bajnokság nehézsúly 1.

1936. OLIMPIA BERLIN szf. nehézsúly 10.

1936. Országos bajnokság szf. nehézsúly 1.

1936. Dorog bajnoka, - kisnehézsúly 1.

1936. Budapest Bajnokság kisnehézsúly 1.


1937. EURÓPA-BAJNOKSÁG München 3.


1938.Országos Bajnokság sz.f. nehézsúly 1.

1939. Országos bajnokság k.f. nehézsúly 1.


1939. EURÓPA-BAJNOKSÁG OSLO 3.



1942. Országos bajnokság szf. félnehézsúly 1.

1943. Országos bajnokság szf. félnehézsúly 1.

1945. Országos csoportbajnokság kf. 1.



1946. Országos csoportbajnokság kf. 1.

1946. EURÓPA-BAJNOKSÁG Stockholm 4.

1947. Kecskemét város bajnoksága 1.

1947. Szeged város bajnokság 1.


1947. Országos bajnokság sz.f. nehézsúly 1.

1948. Országos csapatbajnokság kf. 1.


1948. OLIMPIA LONDON nehézsúly szf. 1.




1950. Országos csoportbajnokság kötöttf. 1.

1950. VILÁGBAJNOKSÁG Stockholm 2.

1950. Kecskemét – Bp. Lokomotív csb. 1.

Rövidítések: sz.f.: szabadfogás

k.f.: kötött fogás

csb.: csapatbajnokság


16

Magyarázat: súlycsoportok:

kisközépsúly: 66kg – 72 kg-ig

középsúly: 72 kg – 79 kg-ig

kisnehézsúly: 79 kg – 87 kg-ig

nehézsúly: 87 kg felett

Ezek a súlycsoportok az 1936-os olimpián voltak érvényben.

Az 1948-as olimpián már az alábbi súlycsoportokban versenyeztek a birkózók (természetesen

Bóbis Gyula is, még az olimpiát követő években is):

középsúly: 73 kg– 79 kg-ig

kisnehézsúly: 79 kg – 87 kg-ig

nehézsúly: 87 kg felett

- A felsorolt versenyeken, bajnokságokon kívül Bóbis Gyula 31 alkalommal húzhatta

magára a magyar címeres mezt. Mérkőzései legtöbbjét megnyerve hagyhatta el a

birkózószőnyeget.

Ma már egészen más súlycsoportokat alkalmaznak elnevezés nélkül, egyszerűen csak

kilogramm határokkal.

Újítás volt 2013-ban az is, hogy mások a súlyhatárok a kötöttfogású és mások a szabadfogású

mérkőzéseken.

Kötöttfogásban: /az utolsó három súlycsoport/ Szabadfogásban:

85 kg 86 kg

98 kg 97 kg

130 kg 125 kg

Említni kell még a kétféle fogásnemet:

Kötött fogás: derékvonal alatt szigorúan tilos az ellenfelet érinteni, valamint a lábat

használni a fogás végrehajtása közben. /görög-római birkózás/

Szabadfogás: az aktív lábhasználat megengedett a fogás végrehajtása közben és a

védekezésben is.

Bóbis Gyula mindkét fogásnemben verhetetlen volt magyar vonatkozásban a bajnokságokat

illetően. Kötöttfogásban kilenc, szabadfogásban tizenkét bajnoki címet nyert. Állítják a

szakemberek, hogy Londonban a kötöttfogásban is olimpiai bajnok lehetett volna. Kedvenc

fogásneme a szabadfogású birkózás volt.


17

Betegsége miatt már nem vehette át a Nemzetközi Birkózó Szövetség (FILA) érdemrendjét.

II. Bóbis Gyula bajnoki eredményei:

OLIMPIAI BAJNOK

• szabadfogás nehézsúly: 1948. London

Világbajnoki 2. helyezett:

• Kötöttfogás nehézsúly: 1950. Stockholm

Európa-bajnoki 3. helyezett:

• szabadfogás nehézsúly: 1937. München

• Kötöttfogás nehézsúly: 1939. Oslo

Európa-bajnoki 4. helyezett:

• szabadfogás félnehézsúly: 1946. Stockholm

Magyar bajnokságok

• kötöttfogás félnehézsúly: 1934.

• kötöttfogás nehézsúly: 1935.

1938.

1939.

1940.

1946.

1947.

1948.

1950.


18

• szabadfogás félnehézsúly: 1942.

1943.

• szabadfogás nehézsúly: 1935.

1936.

1937.

1938.

1939.

1940.

1946.

1947.

1949.

1950.

Magyarország csoportbajnoka:

• kötöttfogás 1934.

1935.

1946.

1948.

1950.

Érmei összesítve:

• Olimpiai érem: 1 db

• Európa-bajnokságról: 2 db

• Világbajnokságról: 1 db

• Magyar bajnoki első: 21+5 db

kötöttfogás félnehézsúly: 1 db

nehézsúly: 8 db

szabadfogás félnehézsúly: 2 db

nehézsúly: 10 db

csapatbajnokság kötöttfogás: 5 db

BÓBIS GYULA emlékhelyek

Bóbis Gyula tér Budapest XVII. kerület

Bóbis Gyula síremléke Budapest Farkasréti temető P 11/2. – 1 – 472

Bóbis Gyula edzőcsarnok Kecskemét

Bóbis Gyula tér Kecskemét XII. Felsőszéktó

Bóbis Gyula emlékterem Kecskemét Református Kollégium.


19

Budapest Farkasréti temető P 11/2. – 1 – 472

Kecskemét Széktói Stadion területén többfunkciós edzőcsarnok létesült Király Józsefnek, a

Kecskeméti Sport Club /KSC/ elnökének hathatós törekvésével.

Az edzőcsarnok több sportág képviselőinek adott a korábbiaknál jóval modernebb

edzéskörülményeket.

Futófolyosó és fejépület – atlétikai szakosztály

Cselgáncs terem – Dojo

Ökölvívó terem

Konditerem

Súlyemelők, a fejépületi részben

Birkózók, a cselgáncsteremből kialakítva. Az edzőcsarnok elnevezésére a

Gyöngyösi Imre vezette első Kecskeméti Olimpiai Barátok Köre

Kezdeményezésére került sor.


20

Kecskeméten a Széktói Stadion, a Strand és élményfürdő előtti, régi víztornyos tér Bóbis Gyula

térré való átkeresztelését Pór Lászlónak a kezdeményezésére fogadta el Kecskemét Városi

Polgármesteri Hivatala.

A helyszín, a tér nevének megváltoztatását az is indokolta, hogy a közelben, a Széktói Stadion

közeli részén van a Bóbis Gyula nevét viselő edzőcsarnok komplexum.

Bóbis Gyula egykori iskolájában, a Kecskeméti Református Kollégiumban a születésének 100.

évfordulója alkalmából rendezett ünnepségsorozat keretében az intézmény egykori diákjáról

nevezték el a tornatermet.


21

Bács-Kiskun megyében 1989-ben a MOA vándorgyűlése előtt alakult meg az Olimpiai Barátok

Köre, Kecskeméten. A kör 2008-ban, újjászerveződés után felvette Bóbis Gyula nevét, logóján

pedig Bóbis Gyula egészalakos képének árny nyomata látható.

Tornaterem avatás 2009.

A Református Kollégium dísztermében

Jobbról a birkózó szövetség főtitkára: Gáspár Tamás

Pór László birkózó szakember, a Bóbis Gyula kör tagja.

Heltai Nándor „A reneszánsz ember” című könyv szerzője, amely az „első kecskeméti

olimpiai bajnok” életéről és a birkózásról szól.

Győr Béla olimpiatörténeti kutató, író, a Magyar Olimpiai Akadémia tagja.

Varga János olimpiai bajnok birkózó

Varga János beszélgetőtársa, Kovács István költő.


22

Kovács Sándor Pál a FILA-érdemrenddel kitüntetett birkózóedző, és költő bemutatja Bóbis

Ildikónak – Bóbis Gyula leányának –, és egyben átadja „Mesélő Pantheon” című, a magyar

olimpiai érmes birkózók történetét versben megénekelt művét. Mögötte áll Dunszt István

festőművész, tanár, aki a könyvben szereplő olimpikonok karikatúra rajzait készítette, és ezzel

emelte a kiadvány színvonalát.

Bóbis Gyula 100 éves évforduló 2009.


23


24

100 éve született Bóbis Gyula olimpiai bajnok birkózó.

2009

Bóbis Gyula emléktáblájának koszorúzása alkalmából a Kecskeméti Olimpiai Barátok Bóbis

Gyula Körének tagjai a Bóbis Gyula küzdőcsarnok falán elhelyezett tábla előtt: /jobbról/

Kabók József köri tag

Dr. Bodóczky László köri elnök

Fekete László köri tag

Grosán Pál köri tag

Filus Sándor a Megyei Birkózó Szövetség elnöke.


25

Bóbis Gyula emléktáblája előtt tisztelgők:

Jobbról Pór László a Kecskeméti Olimpiai Barátok Bóbis Gyula Körének tagja, a Megyei Birkózó

Szövetség titkára, - Győr Béla a Magyar Olimpiai Akadémia elnökségi tagja - Varga János

birkózó olimpiai bajnok (1968-ban Mexikóban, légsúly: 57 kg)

Varga Jánosról el kell mondani, hogy 1964-ben ott volt Tokióban az olimpián – akkor ugyan

még 7. lett, de Polyák Imre úgy nyilatkozott, hogy a jövő embere. Jóslata 1968-ban

beigazolódott.


26

A Bóbis család a koszorúzás alkalmával 2009-ben.

Álló sor: Simay Pál (Bóbis Ildikó férje) – Bóbis Ildikó – Bóbis Emőke – Bóbis Tünde – Dr.

Szikorszky Tamás (Bóbis Tünde férje)

Guggolnak: Simai Gergő – Ivanics Attila (Bóbis Gyula unokái)

A Bóbis lányok édesapjuk emléktáblája előtt.

Bóbis Ildikó – Bóbis Tünde – Bóbis Emőke


27

Heltai Nándor, a legjobb tollú kecskeméti újságíró által írt és szerkesztett könyvecske. Az első

kiadványa volt a Kecskeméti Olimpiai Barátok Bóbis Gyula Köre által kezdeményezett

„Spórtörténeti Füzetek” sorozatnak, amelyben a kecskeméti kötődésű olimpikonok kerülnek

bemutatásra. /2010/

Documents

Bóbis Gyula, birkózó. · Korában az első az öt olimpikon közül, születési időpontja és a megszerzett aranyérem időpontját illetően is: 1909 és 1948. Az olimpiát