Az Efeacutezusi leveacutel

AZ EFEacuteZUSI LEVEacuteL

Fordiacutetotta eacutes magyaraacuteztaVarga Zsigmond Joacutezsef

Debrecen 2018

Az Efeacutezusi leveacutelFordiacutetotta eacutes magyaraacutezta Varga Zsigmond Joacutezsef

Felelős szerkesztő Dr Baraacuteth Beacutela LeventeA szoumlveget gondozta Balog Margit

Felelős kiadoacute Dr Kustaacuter Zoltaacuten rektor

Kiadja a Debreceni Reformaacutetus Hittudomaacutenyi EgyetemDebrecen 20182 kiadaacutes

Első kiadaacutes Debreceni Reformaacutetus Theologiai Akadeacutemia Debrecen 1973

ISBN 978-615-5853-08-1

Boriacutetoacutekeacutep Madaraacutesz Kathy Margit Ferenczy Noeacutemi-diacutejas textil- eacutes ruha tervező iparműveacutesz Debreceni Reformaacutetus Hittudomaacutenyi Egyetem kaacutepolnaacuteja szaacutemaacutera keacutesziacutetett alkotaacutesa

Technikai szerkesztő Szilaacutegyineacute Asztalos Eacuteva

Nyomdai kivitelezeacutes Kapitaacutelis Nyomdaipari Kft DebrecenFelelős vezető Kapusi Joacutezsef

5

LECTORI SALUTEM 7

EMLEacuteKEZEacuteS EMLEacuteKEZTETEacuteS 9

BEVEZETEacuteS 171 Az efeacutezusi gyuumllekezet a ciacutemzettek az irodalmi probleacutema 172 A leveacutel eredetiseacutege keletkezeacuteseacutenek helye eacutes ideje 203 A leveacutel rendelteteacutese 294 A leveacutel tartalmi sajaacutetossaacutegai felosztaacutesa 30

FONTOSABB FORRAacuteSMUNKAacuteK 35a Kommentaacuterok 35b Bevezeteacutestanok 35c Tanulmaacutenyok 36

MAGYARAacuteZAT 37Koumlszoumlnteacutes 11-2 37Isten magasztalaacutesa szabadiacutetaacutesaacuteeacutert 13-14 38Imaacutedsaacuteg Krisztus dicsőseacutegeacutenek megismereacuteseacuteeacutert 115-23 45Halaacutelboacutel az eacuteletre 21-10 51Izraacuteel eacutes a pogaacutenyok koumlzoumlsseacutege az egyhaacutezban 211-22 55Paacutel a pogaacutenyok apostola 31-13 64Paacutel koumlnyoumlrgeacutese a gyuumllekezetekeacutert 314-21 75Az ismeret gyuumlmoumllcsei egyseacuteg a szeretetben 41-16 82Az ismeret gyuumlmoumllcse az uacutej ember feloumlltoumlzeacutese 417-24 96Az ismeret gyuumlmoumllcse az uacutej erkoumllcsi magatartaacutes 425-32 102Az ismeret gyuumlmoumllcse a fegyelmezett eacutelet 51-21 107Az ismeret gyuumlmoumllcsei a kuumlloumlnfeacutele eacutelethelyzetben eacutelő emberek viszonyaacutenak rendeződeacutese 522 - 69 117A lelki fegyverzet 610-20 132Szemeacutelyes uumldvoumlzletek aacuteldaacutes 621-24 141

TARTALOMJEGYZEacuteK

7

LECTORI SALUTEM

Egyetemuumlnk uacutejszoumlvetseacutegi tanszeacutekeacutenek egykori professzora dr Varga Zsigmond Joacutezsef szuumlleteacuteseacutenek 100 eacutevforduloacuteja alkalmaacuteboacutel bocsaacutetjuk koumlzre az Efeacutezusi leveacutelhez iacutert kommentaacuterjaacutet Az uacutej kiadaacutest volt munkataacutersa a beve-zető eacuteletrajzi tanulmaacutenyt iacuteroacute dr Lenkeyneacute dr Semsey Klaacutera nyugalmazott teoloacutegiai tanaacuter kezdemeacutenyezte kiemelve hogy e mű joacutel tuumlkroumlzi szerzője ki-terjedt iacuteraacutesmagyaraacutezoacutei munkaacutessaacutegaacutenak eacutes teoloacutegiai laacutetaacutesmoacutedjaacutenak sajaacutetos-saacutegait

Az 1973-as első kiadaacutes kis peacuteldaacutenyszaacutemuacute stencilezett sokszorosiacutetaacutesuacute seacuteruumlleacutekeny koumlteacutesű teoloacutegiai jegyzetkeacutent jelent meg mely eredetileg is csak nagyon szűk koumlrben volt eleacuterhető Ezeacutert a kommentaacuter tartalmi eacuterteacutekei mel-lett a tovaacutebboumlroumlkiacuteteacutes elemi igeacutenye szinteacuten indokolja hogy a centenaacuteriumi emleacutekezeacutes kapcsaacuten az igeacutenyes mondanivaloacutenak megfelelőbb kuumllső megjele-neacutesű szeacuteles koumlrben eleacuterhetőveacute tett maacutesodik kiadaacutessal tisztelegjuumlnk a biblikus teoloacutegus eacuteletműve előtt

A koumltet előkeacutesziacuteteacutese soraacuten nyuacutejtott taacutemogataacuteseacutert kuumlloumln koumlszoumlnet illeti a szerző jogutoacutedait valamint a szoumlveggondozaacutesban koumlzreműkoumldő munkataacuter-saim koumlzuumll az aacutetiacuteraacutest veacutegző Simon Zita teoloacutegia-lelkeacutesz szakos hallgatoacutet eacutes a korrektori feladatokat ellaacutetoacute Balog Margit tanaacuternőt

Dr Baraacuteth Beacutela Leventetudomaacutenyos rektorhelyettes

9

EMLEacuteKEZEacuteS EMLEacuteKEZTETEacuteS VARGA ZSIGMOND J SZUumlLETEacuteSEacuteNEK

100 EacuteVFORDULOacuteJA ALKALMAacuteBOacuteL

Dr Varga Zsigmond Joacutezsef Debrecenben szuumlletett Debrecenben teljesiacutetette kuumlldeteacuteseacutet (1918-1997) szuumlleteacuteseacutenek ez eacutevben 100 eacutevforduloacutejaacuten haacutelaacutes sziacutev-vel emleacutekezuumlnk uacutejszoumlvetseacutegi professzorunkra Munkaacutejaacutet sziacutevvel leacutelekkel tel-jes odaadaacutessal derűsen a koumlrnyezeteacutet is oumlroumlmre hangolva veacutegezte Joacute volt a koumlzeleacuteben lenni Ismereteinket gyarapiacutetotta laacutetaacutesunkat Krisztus igeacutenyeacutenek megfelelően formaacutelta keacuterdeacuteseinkre vaacutelaszt kaptunk uacutetmutataacutest lenduumlletet egyhaacutezunk eacutebresztő eacutes eacutepiacutető munkaacutejaacutehoz Sokan voltak taniacutetvaacutenyai eacutes ra-gaszkodtak hozzaacute a diplomaacutejuk megszerzeacutese utaacuten is rendszeresen meglaacuteto-gattaacutek Kuumlloumlnoumlsen szoros volt vele azoknak a kapcsolata akik tagjai voltak a Doktorok Kolleacutegiuma Uacutejszoumlvetseacutegi szekcioacutejaacutenak A 60 eacutes a 70 szuumlleteacutes-napja alkalmaacuteval tanulmaacutenyi koumltet uumlnnepeacutelyes aacutetadaacutesaacuteval fejeztuumlk ki iraacutenta megnyilvaacutenuloacute tiszteletuumlnket eacutes szeretetuumlnket Meacuteltoacute hogy ezt megtegyuumlk szuumlleteacutesnapjaacutenak 100 eacutevforduloacuteja alkalmaacuteval is Erre toumlrekszuumlnk jelen alka-lommal Feleseacutegeacutevel gyermekeivel eacutes Dr Kustaacuter Zoltaacuten rektor uacuterral egyeteacuter-teacutesben joacutellehet Varga Zsigmond professzor szuumlleteacutesnapja juacutelius 26-aacuten van az uumlnnepi megemleacutekezeacutest a taneacutev megkezdeacutese utaacuten oktoacuteber elejeacuten tartot-tuk ceacutelszerűnek megrendezni Ez alkalommal egyik kedves munkaacutejaacuteval az Efeacutezusi leveacutel magyaraacutezataacutenak megjelenteteacuteseacutevel emleacutekezuumlnk eacutes emleacutekezte-tuumlnk raacute amelyet a Debreceni Hittudomaacutenyi Egyetem adott ki Koumlszoumlnoumlm haacutelaacutes sziacutevvel mindazoknak akiknek reacuteszuumlk volt e munka nagyon szeacutep for-maacuteban valoacute megjelenteteacuteseacuteben

Varga Zsigmond J professzor előbb volt nyelveacutesz mint teoloacutegus Tanulmaacute-nyait a debreceni Kolleacutegiumban kezdte Csalaacutedja indiacutettataacutesaacutera eacuterettseacutegi utaacuten a tanaacuteri paacutelyaacutet vaacutelasztotta eacutedesapja nyomdokait koumlvetve A debreceni Tisza Istvaacuten Tudomaacutenyegyetem Klasszika Filoloacutegia szakaacutenak hallgatoacuteja lett Latin- -neacutemet eacutes goumlroumlg szakos tanaacuteri oklevelet szerzett (1942) majd klasszika filoloacute-giai doktoraacutetust summa cum laude minősiacuteteacutessel (1945) Tanulmaacutenyait folytat-va megszerezte ugyanennek az Egyetemnek a Hittudomaacutenyi Karaacuten

valamint az egyhaacutezkeruumlleti Lelkeacuteszkeacutepző inteacutezetben a lelkeacuteszi oklevelet (1947) Koumlzeacutepiskolai tanaacuterkeacutent a Reformaacutetus Gimnaacuteziumban kezdte el mun-

10

Dr Lenkeyneacute Semsey Klaacutera

kaacutejaacutet eacutes folytatta 12 eacuteven aacutet előbb szaktaacutergyai taniacutetaacutesaacuteval majd a vaacuteltozoacute idők koumlvetelmeacutenyeinek megfelelően matematika oktataacutessal amelyhez megszerez-te a keacutepesiacuteteacutest

Uacutej doumlntő jelentőseacutegű fordulat a Debreceni Theologiai Akadeacutemiaacuten 1951-ben az Egyhaacutezi atyaacutek iratai eacutes a Szocioloacutegia taacutergyaacutenak taniacutetaacutesaacutera kapott meg-biacutezaacutest 1954-ben pedig az Uacutejszoumlvetseacutegi tanszeacutek vezeteacuteseacutere A Hittudomaacutenyi Kar az Egyetemről 1951-ben a Kolleacutegiumba keruumllt aacutet eacutes tovaacutebb Theologiai Akadeacutemiakeacutent műkoumldoumltt Ugyanebben az eacutevben Saacuterospatakon eacutes Paacutepaacuten nem folytatoacutedhatott tovaacutebb a lelkeacuteszkeacutepzeacutes A saacuterospataki hallgatoacutek Debrecenben illetve neacutemelyek Budapesten folytathattaacutek tanulmaacutenyaikat A Theologia koumlnyvtaacutera a megfelelő szakok szerint ahogyan az Egyetemen volt aacutetkeruumllt a Kolleacutegiumba Minden tanszeacutek szaacutemaacutera biztosiacutetva volt egy tanaacuteri szoba eacutes mellette a koumlnyvek eacutes a hallgatoacutek szaacutemaacutera egy maacutesik szoba a bdquoSzeminaacuteriumrdquo nagy fioacutekos asztallal eacutes szeacutekekkel Az Uacutejszoumlvetseacutegi tanszeacutek tanaacuteri szobaacuteja eacutes szeminaacuteriumi helyiseacutege a Darabos utcaacutera neacutező folyosoacute első eacutes maacutesodik az akkori rend szerint a 38 eacutes 39 szaacutemot viselő keacutet szoba volt

Az Uacutejszoumlvetseacutegi Tanszeacutek vezetője dr Varga Zsigmond J Ő mindenki bdquoZsiga baacutecsijardquo volt 25 eacutevig tartoacute professzori munkaacuteja soraacuten de azutaacuten is Iacutegy hiacutevta Varga Zsigmond professzort mindenki attoacutel a teoloacutegus nemzedeacutektől kezdve akiket professzori munkaacuteja első eacuteveiben taniacutetott tanaacuteri munkaacutejaacutenak egeacutesz idejeacuten de azutaacuten is A taniacutetvaacutenyainak egyszerre volt tanaacutera baraacutetja eacutes idő-sebb testveacutere Taniacutetvaacutenyai szeretteacutek ragaszkodtak hozzaacute őszinte tisztelettel vetteacutek koumlruumll Taniacutetvaacutenyai soraacuteba keacutesőbb maacuter nemcsak azok tartoztak aki-ket a Debreceni Reformaacutetus Teoloacutegiai Akadeacutemia 17-es eacutes 18-as tantermeacutenek katedraacutejaacuteroacutel taniacutetott hanem maacuter azoknak a gyermekei is eacutes sokan maacutesok Az első szeminaacuteristaacuteja Aranyos Zoltaacuten Kovaacutech Attila eacutes Birtha Istvaacuten volt a kutatoacute professzorraacute valoacute aacutetminősiacuteteacutesekor pedig Balog Zoltaacuten eacutes Victor Istvaacuten Sok szeacutep joacute eacutelmeacuteny fűződik szeminaacuteriumi munkaacutejukhoz E tehetseacuteges hall-gatoacutek igyekeztek a Mester nyomdokait koumlvetve egyhaacutezunk javaacutet eacutes eacutepiacuteteacuteseacutet szolgaacutelni

Varga professzor szemeacutelyeacuteben a megfelelő ember a megfelelő helyre keruumllt Az Uacutejszoumlvetseacuteg eredeti nyelveacutenek szakavatott tudoacutesa a bibliai tudomaacutenyok kitűnő ismerője volt A nemzetkoumlzi konferenciaacutekon Reformaacutetus Egyhaacutezunkat eacutes hazaacutenkat meacuteltaacuten eacutes meacuteltoacute moacutedon keacutepviselte sorozatosan Kuumllfoumlldi uacutetjain baraacutetsaacutegokat koumltoumltt az uacutejszoumlvetseacutegi tudomaacutenyok olyan tudoacutesaival akik joacute szakkoumlnyvek ajaacutendeacutekozaacutesaacuteval is kifejezteacutek elismereacutesuumlket a veluumlk azonos sziacuten-vonaluacute magyar tudoacutestaacutersuknak Neacutemet nyelvű kommentaacuterok sorozataacuteval ajaacutendeacutekoztaacutek meg az uacutejszoumlvetseacutegi szeminaacuteriumi koumlnyvtaacuterat Nagyon fontos dolog volt ez ugyanis akkoriban az ajaacutendeacutekozaacutes volt az egyetlen lehetőseacuteg

11

Emleacutekezeacutes

amely aacuteltal szakkoumlnyvekhez hozzaacute lehetett jutni A kitűnő tudoacutes professzor filoloacutegiai ismereteit teoloacutegiai tanaacuterkeacutent az uacutejszoumlvetseacutegi művek megeacuterteacuteseacutehez vezető uacuteton hasznosiacutetotta

A goumlroumlg nyelv megismereacutese rendkiacutevuumll fontos az uacutejszoumlvetseacutegi iratok megeacuter-teacuteseacutehez - hangsuacutelyozta Az uacutejszoumlvetseacuteg eredeti nyelveacutenek a goumlroumlg nyelvnek a megismereacuteseacutet megszerettette maacuter az első oacuteraacutek alkalmaacuteval a hallgatoacuteival Sziacutevesen tanultaacutek az uacutejszoumlvetseacutegi koumlnyvek eredeti nyelveacutet Keacutet szemeszter utaacuten a hallgatoacutek nagy reacutesze szoacutetaacuter segiacutetseacutegeacutevel Maacuterk evangeacuteliumaacutet goumlroumlg nyelven olvasta eacutes eacutertette A bibliai goumlroumlg olvasoacutekoumlnyv eacutes gyakorloacutekoumlnyv elkeacute-sziacuteteacutese Zsiga baacutecsi első munkaacutei koumlzoumltt szerepelt

Ennek a szerkeszteacuteseacutebe kapcsoloacutedtam be amikor 1955 aacuteprilis 15-től kezdve a tanaacutersegeacutedje lettem bdquoUtoacutelagos beleegyezeacutesem remeacutenyeacutebenrsquorsquo aho-gyan iacuterta az aacuteprilis 4-eacuten keacutezhez vett leveleacuteben aacutet voltam helyezve a Debreceni Theoloacutegiai Akadeacutemia Uacutejszoumlvetseacutegi Tanszeacutekeacutere tanaacutersegeacutednek Sajoacutesenyeacuteről - ahol teoloacutegiai tanulmaacutenyaim befejezeacutese utaacuten elkezdtem a munkaacutemat Igen meglepett levele de nemcsak engem Nagyon megoumlruumlltem sorainak

A bibliai goumlroumlg olvasoacutekoumlnyv eacutes gyakorloacutekoumlnyv maacuter szaacutemtalan kiadaacutest megeacutert a modem nyelvek taniacutetaacutesi moacutedszereacutenek megfelelően taniacutetja a goumlroumlg nyelvet A mű iraacutenti eacuterdeklődeacutes igen nagy volt nemcsak a reformaacutetus teoloacutegi-aacutek reacuteszeacuteről hanem az Egyetem hallgatoacutei reacuteszeacuteről is Megkerestek bennuumlnket eacutes megvaacutesaacuteroltaacutek ezt a kitűnő szakkoumlnyvet Ez a munka szolgaacutelja ma is a lelkeacuteszkeacutepzeacutes uumlgyeacutet

A goumlroumlg nyelv tudaacutesaacutenak elmeacutelyiacuteteacutese eacutes az Uacutejszoumlvetseacuteg eredeti nyelveacutenek megeacuterteacutese szempontjaacuteboacutel neacutelkuumlloumlzhetetlen a szoacutetaacuter Koumlzel egy eacutevtized oda-adoacute munkaacutejaacutenak az eredmeacutenyekeacutent ez 1992-ben jelent meg Uacutejszoumlvetseacutegi goumlroumlg-magyar szoacutetaacuter ciacutemen Zsiga baacutecsi toumlbbszoumlr is megemliacutetette hogy a Goumlroumlg olvasoacutekoumlnyvet eacutes az Uacutejszoumlvetseacutegi goumlroumlg-magyar szoacutetaacutert tartja a keacutet legjelentősebb munkaacutejaacutenak Sok joacute elismerő visszajelzeacutest kapott a szoacutetaacuter megjeleneacutese utaacuten amelyből egyet ideacutezek is Vladaacuter Gaacutebor teoloacutegiai tanaacuter a Keacutepes Kaacutelvin Kalendaacuterium 2018-ban megjelent Varga Zsigmondra emleacuteke-ző tanulmaacutenyaacuteban a koumlvetkezőket iacuterja bdquoA magyar uacutejszoumlvetseacutegi szoacutetaacuteriroda-lomban egyeduumllaacutelloacute az 1992-ben megjelent uacutejszoumlvetseacutegi goumlroumlg-magyar szoacute-taacuter amely nemcsak terjedelmeacutere neacutezve nagy szellemi teljesiacutetmeacuteny hanem Varga Zsigmond szeacuteles koumlrű nyelveacuteszeti ismereteinek gazdag taacuterhaacuteza is De egyuacutettal megmutatkozik benne a szerzőre annyira jellemző segiacutetőkeacuteszseacuteg mivel - a szakirodalommal gyengeacutebben ellaacutetott lelkipaacutesztorokra is tekintet-tel - egyfajta bdquoexegetikai szoacutetaacutertrdquo szerkesztett amelynek egyes ciacutemszavai az alapjelenteacuteseacutenek megadaacutesaacuten tuacutel kisebb lexikoncikkel feleacuterő magyaraacutezatokat is tartalmaznak A szuumlletett pedagoacutegusra eacutes a veacuterbeli nyelveacuteszre utaloacute aacuterul-

12

Dr Lenkeyneacute Semsey Klaacutera

kodoacute jelek sokasaacutegaacuteval talaacutelkozunk meacuteg egy ilyen szaacuteraznak tűnő műfajban is mint a lexikograacutefiardquo

Az uacutejszoumlvetseacutegi fordiacutetoacute A Biblia uacutej fordiacutetaacutesa 3 taguacute bizottsaacutegaacutenak tagja kezdetben vezetője A bizottsaacuteg 1964-ben kezdte meg munkaacutejaacutet eacutes annak eredmeacutenyeacutet 1966-69 koumlzoumltt jelentette meg Proacutebafuumlzetekben A bizottsaacuteg tag-jai vaacuteltoztak eacutes az nem ismert szaacutemunkra hogy a Proacutebafuumlzetekhez fűzoumltt kritikai megjegyzeacutesek utaacuten amelyeket mi gondosan feldolgoztunk a keacute-sőbbiek soraacuten mennyiben eacuterveacutenyesuumlltek eacuterveacutenyesuumlltek-e egyaacuteltalaacuten az ő szempontjai Ő a kortaacutersai szaacutemaacutera egy valoacuteban uacutej fordiacutetaacutest akart elkeacutesziacuteteni E kivaacuteloacute nyelveacutesz professzor taniacutetoacute-nevelő munkaacuteja soraacuten uacutejra meg uacutejra hangsuacutelyozta hogy a nyelv ismerete nem oumlnceacutel hanem az egyik neacutelkuumlloumlzhe-tetlen felteacutetele a szoumlveg helyes szakszerű magyaraacutezataacutenak Sokszor elismeacutetel-te hallgatoacutei koumlreacuteben a koumlvetkező mindenkeacuteppen figyelemre meacuteltoacute mondataacutet bdquoNem szoacutet fordiacutetunk hanem mondatot a mondat eacutertelmeacutetrdquo

Az exegeacuteta aki az Iacuteraacutes az Uacutejszoumlvetseacuteg szoumlvegeacutet tiszteletben tartja Istentől ihletett mű az Uacutejszoumlvetseacutegnek minden kuumlloumlnboumlző műfajban megiacutert koumlnyve amely nem fejthető meg nem eacutertelmezhető oumlnkeacutenyes eljaacuteraacutessal Tudomaacutenyos exegetikai munkaacutet veacutegzett vagyis alkalmazkodott munkaacuteja soraacuten taacutergyaacutehoz minden tekintetben Szaacutemolt az Uacutejszoumlvetseacuteg isteni eacutes emberi termeacuteszeteacutevel Varga professzor eseteacuteben a kivaacuteloacute szaktudoacutes paacuterosult a Szentleacutelektől ihletett iacuteraacutesmagyaraacutezoacuteval Professzori szeacutekfoglaloacute előadaacutesaacuteban az iacuteraacutesmagyaraacutezat elvi keacuterdeacutesei mellett joacute aacutettekinteacutest ad az iacuteraacutesmagyaraacutezat toumlrteacuteneteacuteről is kezd-ve az őskeresztyeacutenseacuteg koraacutetoacutel a XX szaacutezad koumlzepeacuteig Iacuteraacutesmagyaraacutezata az uacuten szoumlvegkritikai moacutedszert koumlveti de nem kritikaacutetlanul A szoumlveg nyelvi szoumlvegkritikai elemzeacutese a taacutergyi magyaraacutezat az alapja annak amit tartalmi oumlsszefoglalaacuteskeacutent koumlzoumll Rendkiacutevuumll fontos a nyelvi elemzeacutes mellett az egyes reacuteszletek műfajaacutenak meghataacuterozaacutesa a szituaacutecioacute elemzeacutese ahhoz hogy a szoumlveg eacutertelmezeacutese helyes legyen eacutes a mai igehallgatoacutekhoz annak uumlzenete eljusson

Iacuteraacutesmagyaraacutezatai szinte az egeacutesz Uacutejszoumlvetseacuteg koumlnyveihez vannak leg-alaacutebbis olyan szinten hogy peacuteldakeacutent adatnak a tekintetben hogy ho-gyan kell egy-egy irodalmi egyseacuteghez tartozoacute művet helyesen magya-raacutezni Maacuteteacute Maacuterk Lukaacutecs evangeacuteliuma eacutes a Roacutemai leveacutel magyaraacutezata (a Jubileumi Kommentaacuterban jelentek meg) eacutes a Galata leveacutel Az Uacutejszoumlvetseacutegi Szeminaacuterium fuumlzetei c sorozatban jelent meg a szinoptikus evangeacuteliumok egy reacuteszeacutenek reacuteszletesebb magyaraacutezata az Apostolok Cselekedetei az Efeacutezusi leveacutel eacutes a Jeleneacutesek koumlnyve 1-10 reacutesze Geacutepelt jegyzetkeacutent aacutelltak a hallgatoacutek rendelkezeacuteseacutere a Kolosseacutei leveacutel az 1-2Thessalonikai leveacutel eacutes Jaacutenos első leveleacute-nek magyaraacutezata valamint a Paacutesztori Levelek egy reacuteszlete eacutes Jakab leveleacuteből keacutet reacutesz Tudatosiacutetotta hallgatoacuteiban hogy az exegetikai munka baacuter rendkiacutevuumll

13

Emleacutekezeacutes

jelentős azonban soha nem oumlnceacuteluacute hanem az igehirdeteacutest szolgaacutelja A ceacutelja az hogy az igehirdeteacutes szakszerű eacutes korszerű legyen Oumlnmagaacutet nem sorolta be egyik divatos hermeneuumltikai iraacutenyzathoz sem Joachim Jeremiast eacuterezte magaacutehoz legkoumlzelebb

Az Ige korszerű időszerű hirdetője Igehirdeteacutese magaacuteval ragadta hall-gatoacuteit Az emberi szoacute a mennyei uumlzenet hiteles tolmaacutecsoloacutejaacutevaacute lett igehir-deteacutesei alkalmaacuteval Igen sok alkalommal veacutegzett igehirdeteacutesi szolgaacutelatokat mint a Tiszaacutentuacuteli Egyhaacutezkeruumllet tanaacutecsbiacuteraacuteja egyhaacutezlaacutetogataacutesai soraacuten vaacutero-si eacutes falusi gyuumllekezetekben eacutes mint a Kolleacutegiumi Kaacutentus feluumlgyelő tanaacutera Tiszaacuteninnen gyuumllekezeteiben is Igehirdeteacutesre felkeacutesziacutető munkaacutet maacuter akkor is veacutegzett amikor meacuteg nem volt teoloacutegiai tanaacuter a Debreceni Lelkeacutesztestuumllet koumlreacuteben Tanaacuterkeacutent igen sok legaacutecioacutes segiacutetőanyagot keacutesziacutetett el az ifjuacutesaacutegnak amelyet a lelkipaacutesztorok is szaacutemtalan esetben megkaptak

Koumlveteacutesre meacuteltoacute joacute pedagoacutegus a goumlroumlg fogalom eacutertelmeacuteben Ő keacutezen fogva vezette az Akadeacutemia hallgatoacuteit az ifjuacutesaacuteg paacutesztora volt Taniacutetva nevelt eacutes ne-velve taniacutetott Nem feluumllről nem kiacutevuumllről eacutes nem taacutevolroacutel neacutezte az Akadeacutemia hallgatoacuteit hanem mindig egynek tudta magaacutet veluumlk A Jeacutezus Krisztusban adott modell szerint szemeacutelyes kapcsolatban volt taniacutetvaacutenyaival Nemcsak le akarta adni a professzori katedra moumlgoumltt uumllve a feacuteleacutevenkeacutenti tananyagot hanem hatni nevelni akart azaacuteltal Mikoumlzben a goumlroumlg nyelv alapelemeiről az igeragozaacutes rendszereacuteről tartott előadaacutest nagy oumlsszefuumlggeacuteseket felmutatva megnyerte hallgatoacuteit az uumlgynek szimpaacutetiaacutet eacutebresztett a taacutergy iraacutent Az iacuteraacutes-magyaraacutezat hallgataacutesa eacutes tanulaacutesa koumlzben elsajaacutetiacutethattaacutek hallgatoacutei az iacuteraacutesma-gyaraacutezat szakszerű moacutedszereacutet eacutes meglaacutethattaacutek hogyan lehet ma lelkipaacutesz-torkeacutent keresztyeacuten emberkeacutent eacutelni itt eacutes most Az uacutejszoumlvetseacutegi szeminaacuterium hallgatoacutejakeacutent feladatkeacutent kaptam A kaacutenai menyegző (Jn 21 -11) magya-raacutezataacutet A dolgozatom biacuteraacutelataacutenak az első mondata az volt bdquoEz a dolgozat olyan mintha eacuten iacutertam volnardquo Igen oumlruumlltem a biacuteraacutelataacutenak eacutes igyekeztem tovaacutebbra is tanulni tőle eacutes elsajaacutetiacutetani az iacuteraacutesmagyaraacutezat moacutedszereacutet

Vannak jelentős szemeacutelyiseacutegek eacutes ezek koumlreacutehez tartozik Varga profesz-szor is akik nemcsak bdquotintaacutevalrdquo illetve iacuteroacutegeacuteppel vagy szaacutemiacutetoacutegeacuteppel iacuternak hanem legalaacutebb annyi időt eacutes energiaacutet fordiacutetanak fordiacutetottak arra is hogy az bdquoeacutelő Isten Lelkeacutevelrdquo a sziacutevek huacutestaacuteblaacutejaacutera iacuterjaacutek be a maguk tudomaacutenyaacutet

Vezető aki uacutegy forgoloacutedott azok koumlreacuteben akiket vezetett mint aki szolgaacutel 25 eacutevig volt a Theoloacutegia tanaacutera koumlzben oumlt eacuteven aacutet (1957-1961 eacutes 1974) deacute-kaacuten A Főiskola eacutes Taacutepinteacutezet igazgatoacuteja 15 eacuteven aacutet 10 eacutevig a Kolleacutegiumi Leaacutenyinternaacutetus eacutes a Kolleacutegiumi Kaacutentus feluumlgyelő tanaacutera Ez idő alatt toumlrteacutent az internaacutetusi eacutes taacutepinteacutezeti reacuteszleg feluacutejiacutetaacutesa Fontosnak tartotta hogy a jouml-vendő lelkeacutesznemzedeacutek kulturaacutelt rendezett viszonyok koumlzoumltt eacuteljen A sajaacutet

14

Dr Lenkeyneacute Semsey Klaacutera

lakaacutesukba eacutevről eacutevre meghiacutevta a Teoloacutegia elsőeacuteves hallgatoacuteit a koumlzvetlen kapcsolat kialakiacutetaacutesaacutenak ez volt az első leacutepeacutese Minden hallgatoacute előtt nyit-va volt a lakaacutesuk ajtaja Vezetőkeacutent odafigyelt azokra akik koumlreacuteben veacutegezte munkaacutejaacutet baacutermelyik teruumlletről volt szoacute eacutes minden tekintetben javukat szol-gaacutelta Olyan vezető volt aki gyorsan lenduumlletesen inteacutezte el az inteacutezendő uumlgyeket Tisztelte szerette megbecsuumllte mindazokat akik beosztottkeacutent tar-toztak hozzaacute Szaacutemos tisztseacuteget toumlltoumltt be gyuumllekezeteacuteben az egyhaacutezmegyeacutejeacute-ben eacutes az orszaacutegos egyhaacutezban is Α hatalmaacutet lehetőseacutegnek tekintette arra hogy a raacutebiacutezott inteacutezmeacutenyek eacutes egyeacutenek javaacutet szolgaacutelja tiszta sziacutevvel tiszta keacutezzel

Az oumlkumenikus tanulmaacutenyi anyagok szerkesztője eacutes az oumlkumenikus kon-ferenciaacutek reacutesztvevője Az oumlkumenikus konferenciaacutekra keacutesziacutetett tanulmaacutenyai mellett jelentős azoknak a munkaacuteknak a szaacutema is amelyeknek a lefordiacutetaacute-saacutera kapott megbiacutezaacutest Reacutesztvett az Egyhaacutezak Vilaacutegtanaacutecsaacutenak 1961-ben New-Delhiben tartott eacutes az 1968-ban Uppsalaacuteban rendezett konferenciaacutejaacuten eacutes toumlbb maacutes oumlkumenikus rendezveacutenyen

1978-1991 szeptembereacuteig kutatoacute professzorkeacutent folytatta munkaacutejaacutet Ez idő alatt keacutesziacutetette el az uacuteszoumlvetseacutegi goumlroumlg-magyar teoloacutegiai szakszoacutetaacutert

1991 szeptembereacutevel a Tanaacuteri Kar javaslataacutera a Kuumlloumln Igazgatoacutetanaacutecs hataacute-rozata alapjaacuten rendes tanaacuterkeacutent teljesiacutetett szolgaacutelatot a Debreceni Theoloacutegiaacuten nyugdiacutejba vonulaacutesaacuteig Tudomaacutenyos munkaacutejaacutenak elismereacutesekeacutent 1992-ben a Budapesti Reformaacutetus Theoloacutegia diacuteszdoktori okleveacutellel tuumlntette ki

Zaacuteroacute megjegyzeacutesek Feleseacutegeacutevel annyira egy volt hogy legsziacutevesebben mindig maga mellett tartotta volna Munkaacuteinak feleseacutege volt az első olva-soacuteja eacutes kritikusa A Kaacutentus kiszaacutellaacutesain minden alkalommal reacuteszt vett sok esetben a hetenkeacutent a teoloacutegiai internaacutetusban (diaacutekotthon) tartott uacutegyneve-zett otthonoacutera aacutehiacutetatain is Gyermekei sikerei boldoggaacute tetteacutek baacuter nekik nem aacuterulta el Sokat emlegette mind a haacuterom fiaacutet feleseacuteguumlkkel egyuumltt Alig muacutelt el olyan heacutetfői beszeacutelgeteacutes ti minden heacutetfőn meglaacutetogattam volt uacutegy hogy ezt feacuterjemmel egyuumltt is meg tudtuk tenni Fiairoacutel unokaacuteiroacutel eacutes testveacutereiről főleg Margitroacutel eacutedesapjaacuteroacutel anyjaacuteroacutel de a toumlbbiekről is beszeacutelgettuumlnk Ezeken az alkalmakon minden előkeruumllt ami eacuteppen aktuaacutelis volt

Az utolsoacute ilyen heacutetfői laacutetogataacutesom 1997 november 10-eacuten volt Oumlroumlmmel vette hogy elvittem neki Győri Istvaacuten disszertaacutecioacutejaacutet eacutes aacutetlapozva meacuteltaacute-nyolta is Raacutem biacutezta hogy a Galata leveacutel kiadaacutesa keacuterdeacuteseinek neacutezzek utaacute-na Elmondta ezutaacuten azt is hogy oumlruumll hogy a feacuterjem megszervezte a 60 eacutes 70 szuumlleteacutesnapjaacuteroacutel valoacute megemleacutekezeacutest sőt meacuteg a keacutet emleacutekkoumltet mel-lett mind a keacutet alkalomra emleacutekplakettet is keacutesziacutettetett neves műveacuteszekkel A 60 szuumlleteacutesnapjaacutera Hondromatidis Rigas goumlroumlg szaacutermazaacutesuacute műveacutesz a 70-re Blaskoacute Jaacutenos tehetseacuteges joacute hiacuterű műveacutesz keacutesziacutetette az eacutelethű kifejező szeacutep

15

Emleacutekezeacutes

bronzplakettet Feacuterjem elkeacutesziacutetette Varga professzor irodalmi munkaacutessaacutegaacute-nak a bibliograacutefiaacutejaacutet is amely a Hit eacutelet tudomaacuteny c tanulmaacutenykoumltet mel-leacuteklete

A laacutetogataacutesom alkalmaacuteval ekkor meacuteg arroacutel szaacutemolt be hogy egyeduumll ment el vasaacuternap a Nagytemplomba Igen joacute volt az igehirdeteacutes Az igehirdeteacutes-sel kapcsolatos mondatait pedig veacuteguumll ezzel a mondattal fejezte be bdquoTudja Klaacuterika raacutejoumlttem eacutes a leghataacuterozottabban meg vagyok győződve arroacutel hogy az eacuteletemben uacutegy kellett toumlrteacutenni mindennek ahogyan az megtoumlrteacutent minden uacutegy volt joacuterdquo Nagyon meglepett ez a mondat Oumlruumlltem neki Akkor meacuteg nem gondoltam hogy ez volt az utolsoacute bdquoheacutetfőirdquo talaacutelkozaacutesunk beszeacutelgeteacutesuumlnk Hinni sem akartam amikor a laacutenyunk csuumltoumlrtoumlkoumln azzal joumltt haza hogy Zsiga baacutecsi meghalt

Nagyon sok talentummal megaacuteldott rendkiacutevuumll tehetseacuteges szemeacutelyi-seacuteg volt Szeretetet sugaacuterzott joacutesaacutegot eacutes derűt az ifjuacutesaacuteg eacutes mindenki iraacutent Szemeacutelye munkaacutei aacuteltal nemcsak kortaacutersai hanem az utaacutena koumlvetkező nem-zedeacutekek szaacutemaacutera is jelentős marad Nagy magassaacutegokat eacutes nagy meacutelyseacutegeket eacutelt aacutet a moumlgoumltte leacutevő nyolc eacutevtizedben Gyomlaacutelt eacutes plaacutentaacutelt eacutepiacutetett eacutes uacutejjaacute-eacutepiacutetett taniacutetott eacutes nevelt igazgatott eacutes lelkigondozott magyaraacutezta hirdette eacutes megeacutelte az igeacutet Uacutejszoumlvetseacuteget fordiacutetott eacutes goumlroumlg-magyar szoacutetaacutert iacutert goumlroumlg nyelvtant eacutes uacutejszoumlvetseacutegi bevezeteacutestant iacuteraacutesmagyaraacutezatokat tanulmaacutenyokat nemzetkoumlzi konferenciaacutekon vett reacuteszt eacutes gyuumllekezeti istentiszteleteket tartott teoloacutegusoknak aacutehiacutetatokat otthonoacuteraacutet hetenkeacutent Tette amit tennie kellett lenduumlletesen vidaacuteman vagy eacuteppen csuumlggedten olykor erőtlen testben erős leacutelekkel neacuteha humorosan maacuteskor talaacuten kisseacute gunyorosan oumlnmagaacutet sem kiacute-meacutelve Nem a laacutethatoacutekra hanem a laacutethatatlanokra neacutezett

Legyen dicsőseacuteg koumlszoumlnet eacutes haacutela a mindenhatoacute Istennek Dr Varga Zsigmond J az Uacutejszoumlvetseacutegi Tanszeacutek professzora eacuteleteacuteeacutert

Dr Lenkeyneacute Semsey Klaacutera

ny tanaacuter

17

BEVEZETEacuteS

1 Az efeacutezusi gyuumllekezet a ciacutemzettek az irodalmi probleacutema

Efeacutezus vaacuterosaacutet ( Ἔφεσος) a Kr e 2 szaacutezad veacutegeacuten goumlroumlg telepesek alapiacutetottaacutek A telepuumlleacutes az Eacutegei-tengerbe torkolloacute Κάϋστρος folyoacute torkolataacutenaacutel alakult ki eacutes hamarosan Kisaacutezsia egyik legnagyobb eacutes legjelentősebb kereskedő-vaacute-rosaacutevaacute fejlődoumltt Az Imperium Romanum kormaacutenyzata alatt Asia procon-sularis szeacutekhelye lett Vallaacutesi tekintetben az efeacutezusi Artemisz (reacutegi fordiacutetaacute-sokban Diana a goumlroumlg istenneacutev latin megfelelője szerepel) hiacuteres temploma reacuteveacuten a pogaacuteny vallaacutesi eacutelet egyik legjelentősebb koumlzeacuteppontja volt (vouml ApCsel 19 24kk) ez a jelentőseacutege anyagi tekintetben nem kis előnyoumlket biztosiacutetott a vaacuterosnak Paacutel apostol előszoumlr csak egeacutesz roumlvid időt toumlltoumltt a vaacuterosban uacuten bdquomaacutesodik misszioacutei uacutetjardquo alkalmaacuteval (ApCsel 1819kk) ezt koumlvetően azon-ban az uacuten rdquoharmadik misszioacutei uacutetrdquo alkalmaacuteval toumlbb mint keacutet eacutevig időzoumltt Efeacutezusban (Kr u 52-54) Ez alkalommal Τύραννος reacutetor bdquoauditoacuteriumaacutebanrdquo azaz nyilvaacutenos hallgatoacutetermeacuteben (ApCsel 199 σχολὴ Τυράννου) taniacutetott komoly eredmeacutennyel

Egyeacutebkeacutent a gyuumllekezetnek igen joacute hiacuterneve van az ősegyhaacutezi hagyomaacuteny-ban aacutelliacutetoacutelag itt munkaacutelkodott eacutes itt is halt meg Kru 100 taacutejaacuten Jaacutenos apostol Hosszuacute időn aacutet a keresztyeacutenseacuteg oumlt legelső bdquoszeacutekhelyerdquo koumlzeacute tartozott Efeacutezus A krisztoloacutegiai vitaacutek soraacuten szaacutemos zsinatot tartott itt az egyhaacutez (431 433 449) a 431 eacutevi zsinat itt mondta ki Maacuteria θεοτόκος voltaacutenak dogmaacutejaacutet Keacutesőbb mindenesetre vesztett jelentőseacutegeacuteből a vaacuteros a 451 eacutevi kalcedoacuteni zsinat Efeacutezus metropolitaacutejaacutet alaacuteja rendelte a konstantinaacutepolyi metropolitaacute-nak a koumlzeacutepkorban pedig az iszlaacutem előretoumlreacutese veacuteget vetett Efeacutezus eacutes vele egyuumltt az efeacutezusi keresztyeacuten gyuumllekezet tekinteacutelyeacutenek is

Efeacutezus ma romvaacuteros romjai az adsa soluk (ἅγιος θεολόγος) nevet viselik a szent teoloacuteguseacutet aki nyilvaacuten nem lehet maacutes csak Jaacutenos apostol aki az ős-keresztyeacuten tradiacutecioacute szerint - mint emliacutetettuumlk - a kisaacutezsiai egyhaacutez feje vezető szemeacutelyiseacutege volt

Ahogyan tehaacutet maacuter utaltunk raacute Paacutel eacutes az efeacutezusi gyuumllekezet koumlzoumltt az apostol csaknem haacuteromeacuteves efeacutezusi tartoacutezkodaacutesa alatt bensőseacuteges kapcsolat

18

Az Efeacutezusi leveacutel

alakult ki Mindettől fuumlggetlenuumll helyesebben mindennek elleneacutere azonban az Efeacutezusi levelet az jellemzi hogy ebben a leveacutelben nem csak az efeacutezusi de semmifeacutele maacutes gyuumllekezetre sem talaacutelunk semmilyen utalaacutest holott az ilyesmit a paacuteli levelekben egyeacutebkeacutent megszoktuk A leveacutel megfogalmazaacutesa maacuter magaacuteban veacuteve is arra utal hogy a leveacutel iacuteroacuteja nem is ismerte szemeacutelye-sen a ciacutemzetteket (ld 421) az evangeacutelium ismereteacutere sem ő taniacutetotta őket A legreacutegibb eacutes legjobb keacuteziratok (p46 א B) nem is tartalmazzaacutek az ἐν Ἐφέσῳ helymegjeloumlleacutest Ez tehaacutet keacutesőbbi eredetű eacutes ebből kell kiindulnunk az Ef irodalmi probleacutemaacutejaacuteban

A 2 szaacutezad veacutege utaacuten a leveacutelciacutem minden keacuteziratban πρὸς Ἐφεσίους eacutes ez a 4 szaacutezad veacutegeacutetől kezdve a szoumlvegbe is behatol Ezt megelőzően viszont a keacuteziratok formaacuteja semmivel sem utal arra hogy a leveacutel valoacuteban az efeacutezusi gyuumllekezethez ciacutemzett irat volna Az 11-beli ἐν Ἐφέσῳ helymegjeloumlleacutes nem volt benne meacuteg abban a formaacuteban sem amelyet ORIGENES ismert az 11 legősibb alakja ez (vagy ezt a formaacutet felteacutetelezi) τοῖς ἁγίοις τοῖς οὖσιν καὶ πιστοῖς ἐν Χριστῷ Ἰησοῦ MARKION (140 koumlruumll) nem olvassa a szoumlvegben a helymegjeloumlleacutest viszont TERTULLIANUS aki ugyanezt a szoumlvegformaacutet ismerheti vitaacutezik vele (Adversus Marcionem 51117) csakhogy vitaacuteja nem a leveacutel szoumlvegeacutere (11) vonatkozik hanem a ciacutemiratra eacutes azt aacutellapiacutetja meg hogy az eretnekek az efeacutezusiakhoz ciacutemzett leveacutelkeacutent hagyomaacutenyozott iratot bdquoLaodiceai leveacutelnekrdquo tartjaacutek Ez a vita mutatja hogy magaacuteban a szoumlvegben meacuteg nem lehetett benne az ἐν Ἐφέσῳ meghataacuterozaacutes mert ez MARKION magatartaacutesaacutet lehetetlenneacute TERTULLIANUS eacuterveleacuteseacutet pedig sokkal koumlny-nyebbeacute tette volna Az rdquoeretnekrdquo aacutellaacutespont egyeacutebkeacutent a Kol 416-on alapul-hat de a mondottak alapjaacuten az is keacuteptelenseacuteg hogy az οὖσιν utaacuten az 11-ben ἐν Δαοδικείᾳ aacutellt volna A vitaacutezoacute felek koumlzuumll egyik sem ismerhette a leveacutel ciacutemzettjeit vitaacutejuk nem a leveacutel szoumlvegeacutet eacuterinti csak a ciacutemiratot Hogy a bdquoLaodiceai leveacutelrdquo helyett veacuteguumll is az bdquoEfeacutezusi leveacutelrdquo elnevezeacutes vaacutelt aacuteltalaacute-nossaacute az egyhaacutezban az valoacutesziacutenűleg egyszerűen annak koumlszoumlnhető hogy az bdquoeretnekekrdquo nevezgetteacutek az iratot Laodiceai leveacutelnek iacutegy a helyes egyhaacutezi hagyomaacuteny őrzői arra eacuterezteacutek indiacutetatva magukat hogy az ellenkező aacutellaacutes-pontot tegyeacutek magukeacutevaacute (iacutegy a MURATORI-feacutele kaacutenontoumlredeacutek IRENEUS CLEMENS ALEXANDRINUS TERTULLIANUSroacutel maacuter szoacuteltunk előtte termeacuteszetesen ezek nyomaacuten haladtak sokan maacutesok is) A legvaloacutesziacutenűbb most maacuter az hogy a ciacutemiratboacutel (πρὸς Ἐφεσίους) nyomult be a helyesbiacutető poacutetlaacutes illetve kiegeacutesziacuteteacutes igeacutenyeacutevel a helymeghataacuterozaacutes a szoumlvegbe is τοῖς ἁγίοις τοῖς οὖσιν ἐν Ἐφέσῳ

Iacutegy taacutergytalan az a keacuterdeacutes hogy az 11-ben szerepelhetett-e valaha is va-lamilyen helymegjeloumlleacutes A magyaraacutezoacutek koumlzuumll toumlbben arra gondolnak hogy

19

Bevezeteacutes

valamikeacuteppen meacutegiscsak Laodicea neve lehetett ott ezt a neacutezetet HARNACK megkiacuteseacuterli valoacutesziacutenűsiacuteteni is azzal hogy a laodiceai gyuumllekezet nem sokkal a leveacutel keletkezeacutese utaacuten lehanyatlott teljesen megromlott szinte semmiveacute lett (Jel 312kk) iacutegy senkisem tanuacutesiacutethatott volna eacuterdeklődeacutest egy olyan leveacutel iraacutent amely ehhez a gyuumllekezethez volt ciacutemezve Ezt a felteveacutest aligha kell caacutefolnunk (a laodiceai gyuumllekezet sorsa egy Laodiceai leveacutel iraacutent az eacuterdek-lődeacutest talaacuten meacuteg inkaacutebb fokozhatta volna) de az őskeresztyeacutenseacuteg vilaacutegaacuteban egy ilyen gondolkozaacutesmoacuted eacutes magatartaacutes vagy szempont egyszerűen elkeacutep-zelhetetlen is Szaacutemos leveacutel leveacutelreacutesz vagy maacutesfeacutele irat leacutetre sem joumltt volna ezen az alapon A kor gondolkozaacutesmoacutedjaacutetoacutel idegen az a felteacutetelezeacutes is hogy a helymegjeloumlleacutest azeacutert toumlroumllteacutek a leveacutelből Efeacutezusban ahol a leveacutel keletkezhe-tett illetve ahonnan a toumlbbi gyuumllekezethez eljutott mert nem egyetlen gyuuml-lekezethez szoacutelt az irat (MASSON) Egy sajaacutetos aacutellaacutespont alapjaacuten alakult ki egy olyan veacutelekedeacutes is hogy eredetileg ἐν Κολοσσαῖς aacutellt a leveacutelkezdetben ti a levelet a paacuteli Kolosseacutei leveacutel poacutetleacutekaacutenak tartottaacutek iacutegy az eredeti helymegje-loumlleacutes helyeacutebe a kanonizaacutelaacutes soraacuten keruumllt volna az ἐν Ἐφέσῳ (OCHEL) Ennek a foumllteveacutesnek nincs semmi alapja azonkiacutevuumll nem magyaraacutezza meg azt sem hogy a legjobb szoumlvegekből mieacutert hiaacutenyzik mindenfeacutele helymegjeloumlleacutes Azzal kell lezaacuternunk a keacuterdeacutest hogy a leveacutel szoumlvegeacutenek eredeti formaacutejaacuteban a legna-gyobb valoacutesziacutenűseacuteg szerint nem volt semmifeacutele helymegjeloumlleacutes

BEacuteZA eacutes GROTIUS aacutelliacutetotta fel azt a teacutetelt (megalapozaacutesaacutet USHER adta 1654-ben) hogy az Ef eredetileg koumlrleveacutel volt amely toumlbb gyuumllekezethez szoacutelt Ennek megfelelően a τοῖς οὖσιν utaacuten az eredeti iratban egy heacutezagot kell felteacute-teleznuumlnk ezt azutaacuten azok a gyuumllekezetek bdquotoumlltoumltteacutek kirdquo oumlnmaguk megjeloumlleacute-seacutevel amelyekhez a leveacutel egy-egy peacuteldaacutenya felolvasaacutes ceacuteljaacuteboacutel eljutott Ehhez a foumllteveacuteshez igen sok uacutejkori magyaraacutezoacute is csatlakozik (ALBERTZ PERCY SCHLIER BEacuteKEacuteSI Andor a Jubileumi Kommentaacuter Ef magyaraacutezataacutenak be-vezeteacuteseacuteben) miacuteg maacutesok uacutegy gondoljaacutek hogy a koumlrleveacutel-jelleget a legősibb keacuteziratokban talaacutelhatoacute aacuteltalaacutenos megfogalmazaacutes fejezi ki (MICHAELIS FEINE-BEHM GOGUEL szerint a τοῖς οὖσιν is keacutesőbbi toldaacutes BENOIT pedig lehetseacutegesnek tartja hogy a p46 szoumlvegformaacuteja az ősszoumlveg οὖσιν de-terminaacutelatlanul hataacuterozott neacutevelő neacutelkuumll) KUumlMMEL ezt a felteveacutest azzal utasiacutetja el hogy ha toumlbb gyuumllekezethez iacutert leveacutelről van is szoacute ennek a ki-fejezeacuteseacutere az oacutekorban ez a moacutedszer paacuterhuzam neacutelkuumll aacutell Ehhez hozzaacutefűzi azt hogy a keacuteziratoknak ebben az esetben abboacutel a paacuteli αὐτόγραφον-boacutel kell szaacutermazniuk amely nem volt ebben a formaacuteban koumlzleacutesre szaacutenva Iacutegy ő arra veacutegső koumlvetkezteteacutesre jut hogy a leveacutel csak pszeudonim irat lehet eacutes akkor szerinte az 11 szoumlvege is eacuterthetőveacute vaacutelik (ti οἱ ἅγιοι eacutertelme a 29 szerint bdquoIsten neacuteperdquo πιστοῖς ennek koumlzelebbi meghataacuterozaacutesa rdquohiacutevőkrdquo eacutes iacutegy

20

Az Efeacutezusi leveacutel

maacuter a jelenlegi szoumlvegnek alapszoumlvegkeacutent valoacute elfogadaacutesa lehetseacutegesseacute vaacutelik) Nagyon figyelemremeacuteltoacute megoldaacutes szempontjaacuteboacutel MARXSEN megaacutellapiacutetaacute-sa Szerinte kuumlloumlnoumls ha az irat tartalmaacuteboacutel megaacutellapiacutetjuk hogy a leveacutel igen keveacutesseacute konkreacutet majd ezutaacuten csodaacutelkozunk azon hogy ezt a megaacutellapiacutetaacute-sunkat a leveacutelkezdet igazolja Valoacutesziacutenű hogy a leveacutel iacuteroacuteja nem gondolt maga eleacute konkreacutet gyuumllekezetet elmeacutelkedik tovaacutebb gondol bizonyos gondolatokat paacuteli gondolatsorokat visz tovaacutebb (33kk) Amikor azonban a leveacutel irodalmi formaacutejaacutet megvaacutelasztja akkor problematikus helyzetbe keruumll mihelyt hely-megjeloumlleacutest kell adnia Iacutegy bdquonyitva hagyjardquo a teret ebben a tekintetben eacutes ezen a moacutedon a leveacuteIkezdet csupaacuten ez egeacutesz leveacutel hataacuterozatlansaacutegaacutet tuumlkroumlzi Ez az aacutellaacutespont helytaacutelloacute abban hogy a leveacutel eacutes a koumlszoumlnteacutes aacuteltalaacutenossaacutegban mozgoacute jellege megfelel egymaacutesnak A leveacutelformaacutenak mint műfajnak a vaacute-lasztaacutesaacutet viszont leginkaacutebb a megszokaacutes motivaacutelhatja Iacutegy MARXSEN-nek az a veacutegső koumlvetkezteteacutese hogy az Ef nem paacuteli irat nincsen oumlsszhangban egyeacuteb megaacutellapiacutetaacutesaival mert az aacuteltala emliacutetett teacutenyek koumlzuumll semmi sem szoacutel a leveacutel paacuteli szerzőseacutege ellen sőt a leveacutelforma egyenesen emellett emliacutethető meg eacutervkeacutent

2 A leveacutel eredetiseacutege keletkezeacuteseacutenek helye eacutes ideje

A leveacutel az egyhaacutez eacuteleteacuteben maacuter egeacuteszen korai időben nagy elterjedettseacuteg-nek oumlrvend erre mutat az hogy maacuter IGNATIUS Pol 51 POLYCARPUS Ad Phil 113 121 vilaacutegos utalaacutest tartalmaz a kaacutenonbeli Ef-re MARKION oacuteta az uacutejszoumlvetseacutegi kaacutenonnak keacutetseacutegbevonhatatlan eacutes elvitathatatlan tarto-zeacuteka IRENAEUS eacutes CLEMENS ALEXANDRINUS oacuteta pedig Paacutelnak az efeacute-zusi gyuumllekezethez iacutert levelekeacutent tartja nyilvaacuten a hagyomaacuteny Paacuteli eredeteacutet a humanista ERASMUS keacuterdőjelezi meg előszoumlr azzal a megjegyzeacutessel hogy a kaacutenonbeli Ef stiacutelusa nagyon eluumlt Paacuteleacutetoacutel iacutegy az irat valaki maacutes műveacutenek tűnik fel ebből a megjegyzeacutesből azonban nem von le tovaacutebbi koumlvetkezte-teacuteseket A paacuteli eredet keacutetseacutegbevonaacutesa a 18 szaacutezad veacutege feleacute uumlti fel ismeacutet a fejeacutet a ciacutem eacutes a tartalom koumlzoumltti ellenteacutet alapjaacuten hamisiacutetvaacutenynak minősiacuteti EVANSON (1792) ehhez hozzaacuteveszi eacutervkeacutent a Kolosseacutei leveacutelhez valoacute viszo-nyaacutet is DE WETTE (1826) Tipikusan korai katolikus iratnak eacutes a 2 szaacute-zadboacutel valoacutenak tartja F C BAUR eacutes iskolaacuteja az rdquointerpolaacutelatlan Kolosseacutei le-veacutelbőlrdquo keacuteszuumllt maacutes paacuteli iratok illetve leveacutelhelyek felhasznaacutelaacutesaacuteval kibőviacutetett aacutetdolgozaacutesnak tartja HOLTZMANN Ma a paacuteli eredet keacuterdeacuteseacuteben megosz-lanak a neacutezetek Paacutel szerzőseacutegeacutet keacutetseacutegbe vonja szaacutemos biblikus (MASSON DIBELIUS-GREEVEN MAURER ALLAN KAumlSEMANN BORNKAMM CONZELMANN KUumlMMEL MITTON-GOODSPEED LAKE KNOX)

21

Bevezeteacutes

miacuteg a paacuteli szerzőseacuteg mellett tart ki a magyaraacutezoacutek egy tekinteacutelyes reacutesze (APPELL ALBERTZ HENSHAW MICHAELIS RENDTORFF SIMPSON DAHL KLIJN PERCY GUTHRIE ide sorolhatoacute GOGUEL is de szerin-te ez a neacutezet csak tetemes interpolaacuteloacute munka felteacutetelezeacuteseacutevel tarthatoacute fenn) A keacuterdeacutes valoacutejaacuteban nem koumlnnyű ezeacutert eldoumlntetlenuumll hagyja toumlbb iacuteraacutesmagya-raacutezoacute (JUumlLICHER McNEILE-WILLIAMS CADBURY) illetőleg aacutethidalja az rdquoamanuensis-elmeacutelettelrdquo (ALBERTZ BENOIT RIGAUX) amely szerint a leveacutel veacutegleges kidolgozaacutesaacuteval egyik taniacutetvaacutenyaacutet eacutes munkataacutersaacutet biacutezta meg az apostol ez magyaraacutezza szerintuumlk a nyelvi eacutes stiacutelusbeli elteacutereacuteseket Ez keacutetseacuteg-telenuumll csak felteveacutes de KUumlMMELnek az a megjegyzeacutese hogy ennek alap-jaacuten nem adoacutedik vaacutelasz az Ef eacutes Kol viszonyaacutenak keacuterdeacuteseacutere valamint az Ef teoloacutegiaacutejaacutera nem elleneacuterv mert a leveacutel keletkezeacuteseacutenek koumlruumllmeacutenyein kiacutevuumll eacutes ezek mellett maacutes szempontok is eacuterveacutenyesuumllhetnek sőt szuumlkseacutegkeacuteppen eacuter-veacutenyesuumllnek is Ezt az amanuensis-foumllteveacutest azeacutert nincs eacutertelme kuumlloumln felvet-ni vagy eacutervkeacutent emliacuteteni mert a paacuteli levelek eacutes aacuteltalaacuteban az apostoli levelek keletkezeacutese aacutetfogoacute keacuterdeacutes (vouml pl Jakab levele keletkezeacuteseacutenek keacuterdeacuteseacutevel) de foumllteveacutesekneacutel aligha tudunk tovaacutebb menni benne Csak annyit tudunk er-ről a keacuterdeacutesről mondani amennyit a szoumlveg elaacuterul vagy amennyire a szoumlveg koumlvetkeztetni enged Minden maacutes felteacutetelezeacutes ellenteacutetbe aacutelliacutet oumlnmagunkkal mert azzal akarunk bizonyiacutetani foumllteveacuteseinkben amit bizonyiacutetani kiacutevaacutennaacutenk Kuumlloumlnben nagymeacuterteacutekben aacutell itt az is hogy az emliacutetett aacutellaacutespontok bdquoprekon-cipiaacuteltakrdquo iacutegy sokkal inkaacutebb jellemzők keacutepviselőik teoloacutegiai meghataacuterozott-saacutegaacutera aacuteltalaacuteban teoloacutegiai iskolaacutekra vagy eacuteppen divatokra mint amennyire keacutepviselőik igazolni tudjaacutek aacutellaacutespontjukat Maga az a teacuteny is hogy a Corpus Paulinum iratait egy egyseacuteg szerves tagjainak tudjuk-e laacutetni vagy pszeudo-nimitaacutes pszeudepigraacutef jelleg eacutes deuteropaulinizmus foumllteacutetelezeacuteseacutehez folya-modunk-e nagymeacuterteacutekben attoacutel fuumlgg hogy milyen meacutelyseacutegig eacutertjuumlk meg egyaacuteltalaacuten Paacutel evangeacuteliumaacutet (τὸ εὐαγγέλιoacutev μου Rm 216 2Tim 23)

Ennek a megaacutellapiacutetaacutesnak az igazsaacutegaacuten nem vaacuteltoztat semmit az sem amit KUumlMMEL a keresztyeacuten iratok belső tartalmi valoacutesaacutegaacutenak eacutes pszeudonim il-letve pszeudepigraacutef jelleguumlknek egymaacuteshoz valoacute viszonyaacuteroacutel mond Szerinte a pszeudonimitaacutes nem eacuterinti a leveacutel tartalmi hitelesseacutegeacutenek keacuterdeacuteseacutet (maacutes-keacuteppen GUTHRIE MICHAELIS) egyeacutebkeacutent is mind a helleacutenizmus koraacute-ban eacutes irodalmaacuteban mind a keacutesői zsidoacutesaacuteg eacutes az ősegyhaacutez koumlreacuten beluumll gyako-ri ez a műfaji jelenseacuteg (Jeremiaacutes levelei Aristeas levele az ApCsel 23 26-ban talaacutelhatoacute leveacutel) Semmi esetre sem sorolnaacutem ide a 2Thessz 22 317 alapjaacuten felteacutetelezhető hamisiacutetott bdquopaacutelirdquo leveleket mert ezek eacuteppen ellenbizonyiacuteteacutekkal szolgaacutelnak ezek ellen Paacutel tiltakozik eacutes veacutedekezik veacutedekezeacutesre tiltakozaacutesra eacutes oacutevakodaacutesra inti a gyuumllekezetet is Ezt nem veszi eacuteszre - vagy hagyja figyelmen

22

Az Efeacutezusi leveacutel

kiacutevuumll - KUumlMMEL pedig egyeacutebkeacutent ő is hangsuacutelyozza ha szuumlkseacutegszerűnek bizonyul a pszeudonimitaacutes foumllteacutetelezeacutese akkor tisztaacutezni kell hogy egy-egy konkreacutet esetben milyen fajta pszeudonimitaacutesroacutel van szoacute eacutes a szoacuteban forgoacute pszeudonim irat milyen ceacutelt szolgaacutel Ez a szempont mindenfeacutele oumlnkeacutenyeske-deacutesnek gaacutetat vet eacutes elejeacutet veszi foumllteacutetelezeacutesek alkotaacutesaacutenak

Hogy a szerzőseacuteg keacuterdeacutese az oacutekorban nem uacutegy biacuteraacutelandoacute el mint ma az keacutetseacutegtelen Egy művoumln beluumll pl a toumlrteacutenetiacuteroacutei szabadsaacuteg megengedte sőt a műfaj toumlrveacutenye szinte meg is koumlvetelte egy ismert tartalmuacute mondanivaloacute szabad leveacutelbeli megfogalmazaacutesaacutet mind hasonloacute szellemben beszeacutedek szer-keszteacuteseacutet is a helyzet eacutes a szoacuteban forgoacute szemeacutely vagy szemeacutelyek jellemzeacuteseacute-re ahogyan az ApCsel-ben laacutetjuk De maacutesfelől teljesen vilaacutegos az is hogy fennforoghatott a hamisiacutetaacutes veszeacutelye eacutes az is joacutel laacutethatoacute hogy Paacutel ez ellen a 2Thessz emliacutetett helyein hataacuterozottan tiltakozik KUumlMMEL megaacutellapiacutetaacute-saacuteboacutel az is elfogadhatoacute hogy egy esetleges pszeudonimitaacutes nem foumllteacutetlenuumll hamisiacutetaacutes szaacutendeacutekaacuteval toumlrteacutenik (vouml ugyancsak Jakab levele szerzőseacutegeacutenek keacuterdeacuteseacutevel) Mindez azonban a pszeudonimitaacutesnak csak a lehetőseacutegeacutet eacuterinti de az Ef szerzőseacutegeacutenek keacuterdeacuteseacuteben ezzel magaacuteban veacuteve meacuteg semmire sem megyuumlnk

Ezek előrebocsaacutetaacutesa utaacuten vegyuumlk szemuumlgyre a leveacutel paacuteli eredeteacutet keacutetseacuteg-bevonoacute biblikusok eacuterveit A mondottak utaacuten ezek keveacutesseacute jelentősek a szer-zőseacuteg szemszoumlgeacuteből viszont annaacutel inkaacutebb fontosak a leveacutel helyes megeacuterteacuteseacute-hez mert valamennyiuumlk leacutenyeges mozzanatra hiacutevja fel a figyelmuumlnket

a) Szaacutemos olyan szoacute fordul elő az Ef-ben amelyek az Uacutejszoumlvetseacuteg keacutesőb-bi irataira eacutes az apostoli atyaacutekra jellemzők ἀσωτία εὔσπλαγχνος ὁσιότης πολιτεία κτλ A szoacutekincsben mutatkozoacute kuumlloumlnboumlzőseacuteg azeacutert feltűnő mert igen fontos fogalmak jeloumlleacuteseacutere amelyek maacutes paacuteli iratokban is előfordul-nak az Ef nem ugyanazokat a szavakat hasznaacutelja mint amazok pl ἐν τοῖς ἐπουρανίοις 13 20 26 310 612 (az egyeacutebkeacutent bdquopaacutelirdquo οὐρανοί helyett) ὀ ἠγαπημένος mint Krisztus jelzője 16 αἷμα καὶ σάρξ sorrendje 612 χαριτόω = χάριν διδόναι 16 (kuumlloumlnben szoacutejaacuteteacutek χάριτος ἧς ἐχαρίτωσεν az Uacutejszoumlvetseacutegben ezenkiacutevuumll meacuteg Lk 128 χαίρε κεχαριτωμένη ugyancsak szoacute-jaacuteteacutek vouml HERMAS Poimen sim 9243) Rokoneacutertelmű szavak eacutes birtokos szerkezetek meacuteg a Kol-neacutel is jobban halmozoacutednak pl ἐνέργεια τοῦ κράτους τῆς ἰσχύος αὐτοῦ 119 κατὰ τὸν αἰῶνα τοῦ κόσμου τούτου 22 διὰ πάσης προσευχῆς καὶ δεήσεως - ἐν πάσῃ προσκαρτερήσει καὶ δεήσει 618 A stiacute-lusra jellemző alig tagolhatoacute mondattoumlmboumlk is toumlbb iacutezben jelentkeznek pl 115-23 31-8 (ez az ἐγὼ Παῦλος mondatkezdő illetve szakaszkezdő alany utaacuten befejezetlen is marad eacuteppen ennek az alanynak a hangsuacutelyos volta mi-att) 411-16 stb Ebben a modatszerkeszteacutesi moacutedban KUHN seacutemitizmust laacutet

23

Bevezeteacutes

(Der Epheserbrief im Lichte der Qumrantexte Neutestamentliche Studien 7 I960-61 334k vouml BEYER Semitische Syntax im Neuen Testament I I 298 BRAUN Qumran und das Neue Testament 1966 I 224k) szerinte a kumraacuteni szoumlvegekre emleacutekeztet ez a jelenseacuteg Azt nem mondja hogy Paacutelnaacutel egyeacutebkeacutent nem fordul elő () csupaacuten azt jegyzi meg hogy itt neacutegyszerte gya-koribb mint a Corpus Paulinum maacutes irataiban Meacuteg az egyeacutebkeacutent nagyon radikaacutelis KUumlMMEL sem aacutelliacutetja azt hogy ezek a sajaacutetossaacutegok kizaacuternaacutek az Ef paacuteli szerzőseacutegeacutet Az vilaacutegos hogy ezek a jelenseacutegek az Ef maacuter emliacutetett jelle-geacuteből hiaacutenytalanul megmagyaraacutezhatoacutek Paacutel most nem uacutegy fogalmaz mint maacuteskor nem tart a szeme előtt egy konkreacutet gyuumllekezetet iacutegy megfogalma-zaacutesaacuteban sem befolyaacutesolja objektiacutev stilaacuteris koumlvetelmeacutenyekhez valoacute alkalmaz-kodaacutes Koumltetlenebbuumll adja stiacutelusaacuteban oumlnmagaacutet eacutes az őt szubjektiacuteve megha-taacuterozoacute kifejezeacutesmoacuted eszkoumlzei gaacutettalanabbul toumlrnek elő belőle mint maacuteskor MARXSEN gondolataacutet amely a bekoumlszoumlntő 11-12 eacutes az egeacutesz leveacutel egymaacutes-sal valoacute oumlsszefuumlggeacuteseacutet jellemzi itt is alkalmazhatjuk megaacutellapiacutethatjuk hogy az irat aacuteltalaacutenossaacutegban mozgoacute meditaacutecioacute nem egy egyedi eacutes konkreacutet gyuumlle-kezethez kapcsoloacutedik Nincsen tehaacutet mit csodaacutelkoznunk ha ennek a jellegeacute-nek a jegyei nyelvezeteacuteben eacutes stiacutelusaacuteban is jelentkeznek

b) Az Ef eacutes Kol viszonyaacutera jellemző a keacutet leveacutel elvitathatatlanul koumlzeli ro-konsaacutega ehhez foghatoacute maacutes paacuteli levelek koumlzoumltt nem fordul elő A Kol szoacute-kincseacutenek mintegy az egyharmadaacuteval talaacutelkozhatunk az Ef-ben (155 verse koumlzuumll 73 mutatja ezt az eacuterintkezeacutest kiveacutetel csak a 26-9 45-13 eacutes az 529-33 ezek a roumlvid oumlsszefuumlggő reacuteszletek) Feltűnő szoacuteszerinti egyezeacutes mindamel-lett csak az Ef 621k eacutes a Kol 47 koumlzoumltt talaacutelhatoacute (KUumlMMEL szerint vagy koumlzvetlen hasznaacutelat vagy csaknem egyidejű diktaacutelaacutes eredmeacutenyekeacutent ld a reacuteszletes magyaraacutezatban) Egyezeacuteseket talaacutelunk maacutes paacuteli leveacutelreacuteszletekkel is (Rm 320-27 1132-125 az Ef 119 258 3821 41 51017 37 47 425 verseivel) De ha ezeket egymaacutes melleacute tesszuumlk akkor azt laacutetjuk az eacuterintkezeacutes nem olyan jellegű hogy a paacuteli iratoknak egy pszeudonim szerző aacuteltal toumlrteacutent hasznaacutelataacuteban lelhetneacutenk meg szuumlkseacutegszerűen egyeduumlli magyaraacutezatukat (az anyagra neacutezve a reacuteszleteket ld MITTON 120kk 333kk a koumlvetkezteteacutes le-vonaacutesaacutet illetően pedig ld KUumlMMEL 259) Mindenesetre a Kol eacutes Ef egymaacutes-hoz valoacute viszonyaacutet hasonloacutesaacutegok mellett kuumlloumlnboumlzőseacutegek is jellemzik ezek koumlzuumll a legleacutenyegesebb a Kol 318kk eacutes a vele paacuterhuzamos Ef 522kk meg-fogalmazaacutesaacuteban mutatkozik (kezdve azzal hogy Kol 318-beli ὡς ἀνῆκεν ἐν κυρίῳ helyeacutebe az Ef 522-ben a sokkal szigoruacutebb ὡς τῷ κυρίῳ leacutep az asszo-nyok feacuterjuumlk iraacutenti engedelmesseacutegeacutenek motivaacutelaacutesaacuteban ld meacuteg a Kol 37 ἐν οἷς καὶ ὑμεῖς περιεπατήσατέ ποτε melleacutekmondat megfelelőjeacutet az Ef 22k-ben ἐν αἷς - ti ἁμαρτίαις - περιεπατήσατεhellip ἐν τοῖς υἱοῖς τῆς ἀπειθείας ἐν οἷς

24

Az Efeacutezusi leveacutel

καὶ ἡμεῖς πάντες ἀνεστράφημέν ποτε az Ef-ben ui hiaacutenyzik a bdquobűnkataloacute-gusrdquo) A μυστήριον szoacute a Kol 126k-ben Istennek a Krisztusban veacuteghezvitt eszkatoloacutegikus uumldvoumlziacutető tetteacutet jeloumlli (hasonloacutean a 22 43-ban is) mint az 1Kor 2117-ben Viszont az Ef 33kk a pogaacutenyoknak az uumldvoumlsseacutegben a zsi-doacutek mellett valoacute reacuteszesedeacuteseacutet jeloumlli ezzel a szoacuteval Hangsuacutely-eltoloacutedaacutes koumlvet-kezik be a bdquovaloacutesaacuteg-haacutetteacuterrdquo vaacuteltozik eacutes ennek megfelelően eltoloacutedik a nyelvi kifejezeacutes is aacuternyalati vaacuteltaacutes koumlvetkezik be a valoacutesaacutegra reagaacuteloacute gondolkodaacutes-ban eacutes kifejezeacutesben Ez oumlsszecseng a Kol 126-tal az Ef 13-ban a mindenseacuteg-nek a Krisztusban valoacute egybeilleszkedeacuteseacutet jeloumlli a szoacute az 532-ben pedig azt a titokzatos hasonloacutesaacutegot amely a feacuterj eacutes a feleseacuteg valamint Krisztus eacutes az egy-haacutez viszonya koumlzoumltt aacutell fenn KUumlMMEL ezt a haacuterom jelenteacutest idegennek tart-ja Paacuteltoacutel de koumlzben nyilvaacuten mechanikusan gondolkozik eacutes iacutegy elfeledkezik a szoacute alapjelenteacuteseacuteről amely enneacutel taacutegabb koumlrű elaacutegaztataacutest is lehetőveacute tesz mert veacutegeredmeacutenyben jelentheti a kijelenteacutes tartalmaacutenak baacutermely mozzana-taacutet amely megfoghatatlan a termeacuteszeti eacutesz szaacutemaacutera de nyilvaacutenvaloacutevaacute vaacutelik a hitnek Hasonloacute probleacutemaacutet vet fel az οἰκονομία hasznaacutelataacuteval kapcsolatban is a Kol 125 az 1Kor 41 917 paacuterhuzamakeacutent Krisztus titka hirdeteacuteseacutenek bdquomegbiacutezataacutesaacutetrdquo jeloumlli vele miacuteg az Ef 110 39 (a Kol 125-tel valoacute egyeacutebkeacutenti paacuterhuzama elleneacutere) Isten uumldvoumlziacutető kegyelmeacutenek egeacuteszeacutet amely titkokat tar-talmaz (Ef 19a 33kk) Itt is a szoacute alapjelenteacuteseacutere kell utalnunk ez mind a keacutet jelenteacutesvaacuteltozatot termeacuteszetesseacute teszi (bdquotiszttartoacutei megbiacutezataacutes a gazdasaacuteg iraacutenyiacutetaacutesaacuterardquo ndash bdquohaacuteztartaacutes gazdasaacuteg tervszerű gazdaacutelkodaacutes iraacutenyiacutetaacutes tervrdquo esetről esetre kuumlloumln meg kell vizsgaacutelnunk az oumlsszefuumlggeacutesen beluumll azt hogy mennyire maradt verbaacutelis mennyire nominalizaacuteloacutedott a szoacute fogalmi tartal-ma) A szoacutehasznaacutelat termeacuteszetesseacutegeacuteből is az tűnik ki az emliacutetett helyeken hogy semmifeacutele bdquonyelvi uacutejiacutetaacutesrdquo benyomaacutesaacutet nem keltik itt hanem magaacutetoacutel eacutertetődő termeacuteszetesseacuteggel nyuacutel hozzaacutejuk a szerző iacutegy hasznaacutelja ebben az eacutertelemben Itt is aacutell az amit az Ef egeacuteszeacutere mondtuk a szoacutehasznaacutelat a sajaacute-tos-egyeditől tart az aacuteltalaacutenos-elvont eacutertelem feleacute mint ahogyan a Kol eacutes Ef tartalmaacutenak viszonyaacutera is ez aacutell aacuteltalaacuteban is mert ez a szuumlkseacutegszerű tuumlkroumlző-deacutese a keacutet leveacutel moumlgoumltt aacutelloacute valoacutesaacuteg-haacutetteacuternek illetve az ezek koumlzoumltt fennaacutelloacute feszuumlltseacutegnek vaacuteltaacutesnak iacutegy kuumlloumlnboumlzőseacutegeknek

c) Az Ef teoloacutegiaacutejaacuteban is keresik az elteacutereacuteseket a toumlbbi paacuteli leveacuteleacutetől a paacuteli eredet elveteacuteseacutenek alaacutetaacutemasztaacutesaacutera Az egyik ilyen teoloacutegiai alappont volna az egyhaacutez alapveteacuteseacuteről szoacuteloacute teoloacutegiai taniacutetaacutes az Ef 220k-ben (a Kol 27 nyomaacuten) az 1Kor 311 ellenteacutetekeacutent holott emez nem kizaacuterja hanem magaacute-ba foglalja amazt (vouml Mt 1618-at a 1818-cal valoacute beszeacutedes oumlsszefuumlggeacuteseacuteben Peacuteter nem bdquoindividuaacutelisrdquo hanem az apostoli koumlrt bdquoreprezentaacuteloacuterdquo tipikus jelen-seacutegkeacutent aacutell előttuumlnk mind hitvallaacutesaacuteban mind az ehhez fűződő iacutegeacuteretben)

25

Bevezeteacutes

Az Ef tartalma Krisztus eacutes az egyhaacutez viszonyaacuteban mindenuumltt reacuteszletezőbb mint a Kol iacutegy eacuterthető a 220-beli meghataacuterozaacutes is az egyeacutebkeacutenti paacuteli taniacute-taacutes reacuteszletező bizonyos hangsuacutely-eltoloacutedaacutest is mutatoacute kifejteacutesekeacutent Ugyanez aacutell az Ef 35 (vouml Kol 126) reacuteszletező felsorolaacutesaacutera (ἅγιος jelző nem kizaacuteroacute vagy megkuumlloumlnboumlztető semmi sem utal arra mintha csak az apostolokra eacutes a proacutefeacutetaacutekra akarnaacute korlaacutetozni a szerző akkor sem ha az utoacutebbiakon az uacutejszoumlvetseacutegi proacutefeacutetaacutekat akarja eacuterteni az iacuteraacutesmagyaraacutezat ld a reacuteszletes exegeacute-zisben) Az ἐκκλησία hasznaacutelata az Ef-ben ndash ahogyan a szeacutelsőseacuteges kritikai iraacutenyzat egyoldaluacutean hangsuacutelyozza - kizaacuteroacutelag az egyetemes egyhaacutezat jelenti 122 31021 523-25272932 Ehhez keacutet megjegyzeacutest kell fűznuumlnk

a) Ha az ἐκκλησία szoacute a toumlbbi paacuteli leveacutelben a helyi gyuumllekezetet eacutes az egye-temes egyhaacutezat egyformaacuten jeloumllheti eacutes jeloumlli is ahogyan KUumlMMEL is meg-jegyzi akkor vilaacutegos hogy az apostoli (eacutes a korai keresztyeacuten) kor gondolko-zaacutesmoacutedjaacutenak eacutes nyelveacutenek ez iraacutent a megkuumlloumlnboumlzteteacutes iraacutent ndash egyeacutebkeacutent joggal ndash eleve nincsen bdquoeacuterzeacutekerdquo

b) Az Ef-nek maacuter toumlbbszoumlr hangoztatott aacuteltalaacutenos jellege egyenesen ter-meacuteszetesseacute teszi azt hogy az ἐκκλησία szoacutenak a bdquohelyi gyuumllekezetrdquo eacutertelmeacute-ben valoacute hasznaacutelataacutera egyszerűen nem nyiacutelik alkalom

Ha a leveacutel teoloacutegiai jellegeacutenek vizsgaacutelata soraacuten tovaacutebb is haladunk ebbe az iraacutenyba akkor eacuterthetőnek eacutes termeacuteszetesnek talaacuteljuk azt a vilaacutegosan eacutesz-lelhető jelenseacuteget hogy az eredetileg termeacuteszetesen krisztoloacutegiai kiindulaacutesuacute eacutes gyoumlkeacuterzetű ekkleacutezioloacutegia (MARXSEN) itt nagyobb hangsuacutelyt kap mint maacutes paacuteli levelekben szinte alapponttaacute vaacutelik eacutes iacutegy az Ef teoloacutegiaacuteja szaacutemos vonatkozaacutesban tovaacutebb viszi a toumlbbi paacuteli leveacutel gondolatait KAumlSEMANN (Theologische Literaturzeitung 86 1961 3) azt aacutellapiacutetja meg hogy az Ef a krisztoloacutegiaacutet is szinte kizaacuteroacutelag az ekkleacutezioloacutegia szemszoumlgeacuteből interpretaacutelja eacutes KUumlMMEL ezt ismeacutet a paacuteli szerzőseacuteg elleni eacutervkeacutent hasznaacutelja fel Az Ef ilyen szemszoumlgből kritikus helyei eacutes maacutes paacuteli levelek koumlzoumltti feszuumlltseacutegeket a fentebb jellemzett aacutellaacutespontroacutel megkiacuteseacuterelhetjuumlk ellentmondaacutesokkeacutent kijaacutet-szani egymaacutessal szemben De ha a meacutelyebb megeacuterteacutes jegyeacuteben eacutes felteacuteteleacutevel proacutebaacutelunk eligazodni a paacuteli levelek eacutelő eacutes szerves teoloacutegiai oumlsszefuumlggeacutesei kouml-zoumltt akkor az tűnik ki hogy az Ef ilyen tervszerű teacutetelei egyeacuteb paacuteli taniacutetaacutesi egyseacutegeknek leveacutelhelyeknek egy sajaacutetos helyzetben eacutes ceacutel eacuterdekeacuteben adott reacuteszletező kifejezeacutesei vagy maacutes oldalroacutel eacutes elteacuterő hangsuacutellyal megfogalmazott megfelelői

Ez aacutell a σῶμα Χριστοῦ fogalmaacutenak hasznaacutelataacutera az Ef-ben Keacutetseacutegtelen hogy a toumlbbi paacuteli leveacutel alapteacutetele ebben a keacuterdeacutesben iacutegy fogalmazoacutedik bdquoAz egyhaacutez (gyuumllekezet) a Krisztus testerdquo (vouml 1Kor 1227) Ennek a teacutetelnek az ellenkező oldalroacutel szemleacutelt eacutes fogalmazott formaacuteja maacuter a Kol 118-ban iacutegy

26

Az Efeacutezusi leveacutel

hangzik bdquoEnnek a testnek az egyhaacuteznak (a gyuumllekezetnek) a feje a Krisztusrdquo (vouml meacuteg Kol 21019) Ennek a kifejezeacuteseacutet kapjuk azutaacuten az Ef 122 415 523 taniacutetaacutesaacuteban (ez a bdquomegfordiacutetaacutesrdquo csupaacuten aspektus keacuterdeacutese nem jelenthet azonban valamilyen hamis korrelaacutecioacutet Krisztus eacutes az egyhaacutez koumlzoumltt ld az emliacutetett helyek reacuteszletes magyaraacutezataacuteban) Hogy egy paacuteli teoloacutegiai teacutetel to-vaacutebbgondolaacutesaacuteroacutel van itt szoacute az vilaacutegos De hogy ez a megfogalmazaacutes ellen-kezneacutek Paacutel taniacutetaacutesaacutenak szellemeacutevel az az Ef 522kk-nek az 1Kor 7 tartalmaacute-val valoacute szembeaacutelliacutetaacutesaacuteval sem bizonyiacutethatoacute ha a keacutet taniacutetaacutes jellegeacutet ceacuteljaacutet az apostol szaacutendeacutekaacutenak megfelelő funkcioacutejaacutet figyelembe vesszuumlk A kriszto-loacutegiaacuteboacutel sarjadoacute ekkleacutezioloacutegiai szemleacutelet leghangsuacutelyosabb pontja a leveacutelben az a minden maacutes foumlleacute magasloacute uumldvtoumlrteacuteneti teacuteny amely maacutes paacuteli levelekben is toumlbbszoumlr hangsuacutelyozoacutedik az egyhaacutezban Krisztus megvaacuteltoacute tette ledoumlntoumltte a vaacutelaszfalat zsidoacutek eacutes pogaacutenyok koumlzoumltt a keacutet neacutep Krisztus testeacuteben az ő bdquofőseacute-gerdquo alatt egymaacutessal elszakiacutethatatlan eacutes zavartalan egyseacutegben eacutel Ez a teacuteny adja meg a bdquopogaacutenyok apostolardquo eacuteleteacutenek eacutes szolgaacutelataacutenak eacutertelmeacutet eacutes tartalmaacutet Nem csoda haacutet ha olyan reacuteszletező aacutebraacutezolaacutesaacutet adja a 211-22 nagyszabaacutesuacute fejtegeteacuteseacuteben ha ez vaacutelik szemeacuteben a μυστήριον τοῦ Χριστοῦ tartalmaacutevaacute 24kk (semmikeacuteppen sem aacutelliacutethatoacute ellenteacutetbe a Kol 22-vel maacutes az oumlsszefuumlg-geacutes is a megfogalmazaacutes is) ha ebben az oumlsszefuumlggeacutesben az ἀποκαταλλάσσειν alanyaacutevaacute Krisztus vaacutelik 216 (a toumlbbi leveacutelben a Kol 120-ban is talaacutelhatoacute megfogalmazaacuteshoz keacutepest eltoloacutedaacutest jelent ezekben Isten az alany de a Kol 120-ban uacutegy hogy a πλήρωμα Isten elrendeleacutese szerint Krisztusban lakik eacutes az ἀποκαταλλάξαι-ban foglalt toumlrteacuteneacutes bdquoaacuteltalardquo- διrsquo αὐτοῦ - koumlvetkezik be stb) ugyanuacutegy ahogyan az apostolok eacutes proacutefeacutetaacutek bdquoajaacutendeacutekozaacutesaacutenakrdquo is ő az alanya a 411-ben KUumlMMEL a 411-ben ellenteacutetet keres az 1Kor 1228-cal nem figyel arra hogy a οὓς μὲν ἔθετο ὁ θεὸς κτλ mondat eacuteppen a megelőző σῶμα Χριστοῦ teacutetel feacutenyeacuteben mennyire Krisztushoz kapcsoloacutedik ott is De főkeacuteppen arran nem figyel hogy az Ef 411 megfogalmazaacutesaacutet egy sajaacutetos szouml-veghaacutetteacuter a 48-beli zsoltaacuterideacutezet (Zsolt 6819 TM) maacutesodik fele bdquovaacuteltja kirdquo ἔδωκεν δόματα ἀνθρώποις ahogyan az aacutelliacutetmaacuteny ismeacutetlődeacutese is vilaacutegosan mutatja ἔδωκεν τοὺς μὲν ἀποστόλους κτλ a vaacuterhatoacute eacutes termeacuteszetesebb (eacutes az 1Kor 1228-ban szereplő) ἔθετο helyett (Ha az aproacuteleacutekoskodoacute szemleacutelet-be belemenneacutenk meacuteg aacuternyalati kuumlloumlnbseacuteget is talaacutelhatnaacutenk Isten rendeli Krisztus adja oda ajaacutendeacutekozza a gyuumllekezetnek az egyhaacuteznak a karizmaacutek hordozoacuteit)

Foumlloumlsleges volna tovaacutebbi reacuteszletekre kiteacuterni csupaacuten oumlsszefoglaloacutean te-gyuumlnk egy megjegyzeacutest a mondottak alapjaacuten Ti nem tudjuk elfogadni MARXSEN aacutellaacutespontjaacutet amely szerint az Ef koumlzvetlenuumll az apostolok utaacuteni korban keletkezett az apostoli kor gondolatvilaacutega meacuteg elevenen eacutel a gyuumlle-

27

Bevezeteacutes

kezetekben eacutes tagjaikban de az apostolok maacuter nincsenek eacuteletben A leveacuteliacuteroacute keacuterdeacutese ndash mondja MARXSEN ndash az ami a keacutesőbbi idők eacutes a mai kor egyhaacute-zaacutenak is nagy keacuterdeacutese hogyan maradhat az egyhaacutez apostoli egyhaacutez akkor is amikor maacuter nem eacutelnek az apostolok Viszont e szerző olyan moacutedon oldja meg ezt a keacuterdeacutest ahogyan csak a koumlzvetlenuumll az apostolok utaacuteni kor embere teheti paacuteli gondolatokat visz tovaacutebb magyaraacutezoacute-eacutertelmező moacutedon boumllcses-seacuteg-taniacutetaacuteskeacutent eacutes ezeket ndash eacuteppen mint ilyeneket - az apostol neve alatt az ő tekinteacutelyeacutevel szentesiacutetve koumlzli Ez ellen a foumllteveacutes ellen szaacutemos teacutenyező szoacutel Maga MARXSEN is nyomateacutekosan emliacuteti azt hogy az Ef sok ponton a gyuumlle-kezeti hitvallaacutes himnikus anyagaacutet dolgozza bele a leveacutelbe de nem ideacutezetkeacutent hanem a szerző tulajdon megnyilatkozaacutesakeacutent Erről a munkaacutejaacuteroacutel azt aacutella-piacutetja meg hogy paacuteratlan sikerrel veacutegzi el Ez bdquonagy formaacutetumuacuterdquo szerzőre vall eacutes ezt a szempontot nagyon komolyan szemmel kell tartanunk Sok szoacute esik Paacutel gondolatainak bdquotovaacutebbviteleacuterőlrdquo a biblikusoknaacutel annaacutel kevesebb olyan sajaacutetossaacutegaacutet lehet viszont emliacuteteni a leveacutelnek amely kifejezetten bdquonem paacutelirdquo jelleget aacuterulna el A koumlzvetlen apostolok-utaacuteni korszakban nagyon neheacutez fel-adat lett volna valakinek valoacutedi bdquopaacutelirdquo levelet iacuterni olyanok szaacutemaacutera akiknek tekinteacutelyes reacutesze joacutel ismerte magaacutet az apostolt munkamoacutedszereacutet gondolat-vilaacutegaacutet nyelveacutet eacutes stiacutelusaacutet Az Ef iacuteroacuteja azonban nem csupaacuten valoacutedi paacuteli le-veacutel bdquoilluacutezioacutejaacutetrdquo tudja kelteni hanem Paacutel gondolatait taniacutetaacutesaacutenak - mondjuk iacutegy teoloacutegiaacutejaacutenak - elemeit uacutegy viszi tovaacutebb hogy ezek valoacuteban e gondolati egyseacutegeknek a tovaacutebbfejleszteacuteseacutet jelentik nem csupaacuten alkalmazkodoacute nem is csak eacutertelmező hanem teremtő jellegű tovaacutebbleacutepeacutest jelentenek a Corpus Paulinum toumlbbi leveleacuteben fennmaradt paacuteli teoloacutegiaacutehoz viszonyiacutetva Ez pedig ha ad absurdum visszuumlk a megfogalmazaacutest szuumlkseacutegszerűen azt jelenti hogy az Ef szerzője magaacutenaacutel Paacutelnaacutel is otthonosabban mozgott az apostol gondo-latvilaacutegaacuteban Paacutelnaacutel is jobban ismerte a bdquopaacuteli teoloacutegiaacutetrdquo

Egyszerűen keacuteptelenseacuteg olyasmit foumllteacutetelezni hogy az apostolok utaacuteni korban eacutelhetett volna de kora eacutes az utoacutekor előtt ismeretlen illetve neacutevte-len maradhatott volna egy ilyen nagyszabaacutesuacute szemeacutelyiseacuteg akinek veacuteguumll csak az a rendkiacutevuumll keacutetes eacuterteacutekű megnyilatkozaacutesi moacuted maradhatott volna veacutegső megoldaacuteskeacutent hogy Paacutel tekinteacutelye moumlgeacute huacutezoacutedva koumlzoumllje az egyhaacutez gyuumlle-kezeteivel nagyon is suacutelyos eacutes eacuteletuumlkre neacutezve doumlntően fontos uumlzeneteacutet Iacuteme ide vezet veacutegső soron a paacuteli szerzőseacuteg elutasiacutetaacutesa tehaacutet vilaacutegos hogy ez az uacutet jaacuterhatatlan

Oumlsszefoglalaacutesul a koumlvetkezőket mondhatjuk A nyelv eacutes a stiacutelus keacuterdeacuteseacuteben azt kell figyelembe vennuumlnk hogy a leveacutel teacutemakoumlre (a kifejezeacutes szemszoumlgeacuteből szoacuteba joumlvő bdquovaloacutesaacuteg-haacutetteacuter) elteacuter maacutes paacuteli levelekeacutetől iacutegy a szoacutekincs szuumlk-seacutegszerűen mutat elteacuterő elemeket vagy jelenteacuteseket Az egyezeacutesek meacuterteacuteke

28

Az Efeacutezusi leveacutel

viszont nem annyira csekeacutely az elteacutereacutesekeacute nem annyira nagy főkeacutent egyik sem olyan termeacuteszetű hogy azt mondhatnoacutek a leveacutel egyaacuteltalaacuteban bdquonem paacuteli jellegűrdquo Nem ismerjuumlk annyira a korszerű analiacutezis alapjaacuten a paacuteli szoacutekincs keacutepeacutet hogy ezen a ponton doumlntő eacutervekkel szolgaacutelhatnaacutenk A leveacutel eredeti-seacutege ellen az lehetne a doumlntő bizonyiacuteteacutek ha maacutes paacuteli levelekben előforduloacute szavaknak az Ef-ben doumlntően eluumltő jelenteacutesuumlk volna Viszont eacuteppen ebben a vonatkozaacutesban nem nyuacutejtanak biztos taacutemaszt a reaacutenk maradt paacuteli levelek A stiacutelus emelkedettseacutege azzal fuumlgg oumlssze hogy milyen helyzetben szoacutelal meg az iacuteroacute Iacutegy itt annak a koumlvetkezmeacutenye lehet hogy nem konkreacutet gyuumllekezethez szoacutel maacutesfelől viszont egy bizonyos oumlsszegző iacutegy egyben uumlnnepeacutelyes szaacuten-deacutek illetve leacutegkoumlr jellemzi

A leveacutel gondolatmenete teoloacutegiai tartalma keacutetseacutegtelen paacuterhuzamokat mutat maacutes paacuteli levelekeacutevel Krisztus eacutes az egyhaacutez viszonya Isten uumldvoumlziacutető terveacutenek kibontakozaacutesa amely Krisztus halaacutela aacuteltal lerombolta a vaacutelaszfalat Izraacuteel eacutes a pogaacutenyok koumlzoumltt eacutes a harmadik neacutepben megteremtette az egyhaacutez egyseacutegeacutet az egyhaacutez feladatainak grandioacutezus megjeloumlleacutese - egeacuteszen a vilaacuteg-mindenseacutegnek Istennel valoacute megbeacutekeacutelteteacuteseacuteig - ezek mind olyan gondolatok amelyek maacutes paacuteli levelekből is ismeretesek A kuumlloumlnbseacuteg csak annyi hogy itt egeacuteszen sajaacutetosan kiteljesedve elmeacutelyuumllve eacutes meggazdagodva jelentkez-nek ezek a gondolatok a toumlbbi paacuteli leveacutelhez keacutepest Tehaacutet a leveacutelre teoloacutegiaacuteja alapjaacuten sem mondhatjuk azt hogy nem paacuteli jellegű eacutes nem tarthatunk maacutest szerzőjeacutenek csak Paacutelt

A pszeudonim jellegre vetve egy pillantaacutest azt kell mondanunk hogy Paacutel munkataacutersai eacutes taniacutetvaacutenyai koumlzoumltt nem talaacutelunk olyan nagyszabaacutesuacute szemeacute-lyiseacuteget aki ennyire eacutertette ndash sőt tuacutel is szaacuternyalta volna Paacutelt ahogyan ebben a leveacutelben leacutepten-nyomon laacutethatjuk

Ezeken kiacutevuumll az Ef eacutes a Kol viszonyaacutera kell meacuteg utalnunk Ezt a viszonyt az jellemzi hogy a keacutet leveacutel koumlzoumltt szaacutemos egyezeacutes van az elteacutereacuteseket pedig az magyaraacutezza hogy a Kol egyetlen gyuumllekezethez szoacutel a maga konkreacutet hely-zeteacuteben eacutes erre a helyzetre neacutezve miacuteg az Ef ilyen vonatkozaacutesban aacuteltalaacutenos jellegű Reacutegebben mereven tettek kuumlloumlnbseacuteget a keacutet leveacutel koumlzoumltt krisztoloacutegiai vonatkozaacutesban a Kol-ben Krisztus eacutes a kozmosz az Ef-ben pedig Krisztus eacutes az egyhaacutez egyseacutegeacuteről szoacuteloacute taniacutetaacutest kerestek az egyeacutebkeacutent azonos kulcsszoacute a κεφαλή fogalmi tartalmaacutenak kifejteacutese soraacuten Iacutegy arra gondoltak hogy az Ef a Kol-boacutel formaacuteloacutedott ki a Kol kozmikus krisztoloacutegiaacutejaacutet az Ef egy nem-pau-linus zsidoacutekeresztyeacuten szemleacutelet jegyeacuteben ekkleacutezioloacutegiai iraacutenyba dolgozta aacutet De a keacutet leveacutel koumlzoumltti hangsuacutelybeli kuumlloumlnbseacuteg is oacutevatossaacutegra int bennuumlnket ebben a keacuterdeacutesben Egyre inkaacutebb az a felfogaacutes eacuterveacutenyesuumll hogy a keacutet leveacutel oumln-aacutelloacute egyik sem fuumlgg a maacutesiktoacutel Mindenesetre figyelemre meacuteltoacute az a felfogaacutes

29

Bevezeteacutes

hogy Paacutel előszoumlr a Kol-t iacuterta meg meacuteg pedig - mint emliacutetettuumlk - egy konkreacutet gyuumllekezet keacutezzelfoghatoacute eacutes időszerű keacuterdeacuteseire figyelve ilyen termeacuteszetű probleacutemaacuteinak a tisztaacutezaacutesaacutera Utaacutena azonban az iacutegy bdquoegybeaacutelltrdquo probleacutematika nem hagyta nyugodni tovaacutebb is forgatta magaacuteban a keacuterdeacuteseket mostmaacuter nyugodtabban oumlsszeszedődoumlttebben eacutes nyilvaacuten elvontabban is teljesen csak a felvetődoumltt probleacutemaacuteknak szentelte a figyelmeacutet a nagy oumlsszefuumlggeacuteseket ke-reste eacutes ezekre igyekezett mineacutel vilaacutegosabban raacutemutatni iacutegy keletkezhetett az Ef Innen eacuterthető ennek szeacutelesebb emelkedettebb eacutes koumlrmondatokban gazdagabb stiacutelusa aacuteltalaacuteban a raacutenk maradt paacuteli levelekben egyeacutebkeacutent szo-katlanabb eacutes a szokaacutesosnaacutel aacutetfogoacutebb sokszor sajaacutetos vagy eacuteppen egyedi kife-jezeacutesmoacutedja Ezek tehaacutet a leveacutel keletkezeacuteseacutenek sajaacutetos koumlruumllmeacutenyeiből adoacuted-nak ugyanuacutegy mint maacuter emliacutetett uumlnnepeacutelyes emelkedett hangneme amely ndash ugyancsak a koumlruumllmeacutenyekből folyoacutean ndash nem annyira koumlzvetlen mint a paacuteli levelek stiacutelusa aacuteltalaacuteban

A leveacutel toumlbb helye (31 41 620) arra utal hogy az Ef fogsaacutegban keletkezett de a fogsaacuteg helyeacuteről nem szoacutel a leveacutel Tychikos kisaacutezsiai keresztyeacuten (ApCsel 204) de ebből az adatboacutel nem kapunk koumlzelebbi felvilaacutegosiacutetaacutest arra neacutezve hogy Paacutel hol vehette igeacutenybe a leveacutelben emliacutetett szolgaacutelataacutet Mindenesetre uacutegy gondolhatoacute el hogy a Kol eacutes az Ef ugyanabban a fogsaacutegban keletkez-hetett meacutegpedig a koumlzoumlttuumlk leacutevő egyezeacutesek miatt nagyjaacuteboacutel ugyanabban az időben illetve csekeacutely időbeli elteacutereacutessel Onesimos itt nincsen emliacutetve mert egyreacuteszt nem reacutegen lett keresztyeacutenneacute maacutesreacuteszt Kolosseacuten kiacutevuumll aligha ismer-hetteacutek De ha a Kol eacutes Ef nagyjaacuteban egykoruacute akkor a Filemon-leveacutellel is egy időszakban keletkezhettek Ennek alapjaacuten keltezhetjuumlk az Ef-t Efeacutezusboacutel az 5455 eacutev teleacuteről

3 A leveacutel rendelteteacutese

A leveacutel iacuteraacutesaacutenak ceacutelja sem domborodik ki annyira eacutelesen ebben a leveacutelben mint maacutes paacuteli levelekben A gyuumllekezetek eacutes az apostol koumlzoumltt koumlzvetiacutető szerepet jaacutetszoacute szemeacutelyekről sincsen szoacute meacuteg Tychikos-t sem ismerik sze-meacutelyesen (vagy aacuteltalaacutenossaacutegban) a leveacutel leendő olvasoacutei A leveacutel ceacuteljaacuteroacutel eacutes indiacuteteacutekairoacutel annyit aacutellapiacutethatunk meg hogy Paacutel a gyuumllekezeteket Isten uumld-voumlziacutető terveacutevel akarja megismertetni iacutegy akarja őket eacutelő moacutedon beletagolni Krisztus egyhaacutezaacuteba hogy iacutegy talaacuteljaacutek meg helyuumlket a vilaacutegban iacutegy jussanak szilaacuterdsaacutegra hituumlkben eacutes szeretetuumlkben valamint ezek gyakorlati-erkoumllcsi konzekvenciaacuteiban Sem a leveacutel megfogalmazaacutesa sem a Kol-lel valoacute oumlssze-fuumlggeacutese nem teszi valoacutesziacutenűveacute azt hogy uacutejonnan alapiacutetott egeacuteszen bdquofiatalrdquo gyuumllekezetekről volna szoacute A pszeudepigraacutef eacutes deuteropaulinus jelleg felteacutete-

30

Az Efeacutezusi leveacutel

lezeacuteseacuteről maacuter szoacuteltunk ezzel egyuumltt el kell utasiacutetanunk azt a felteveacutest is hogy az Ef eredetileg a paacuteli levelek gyűjtemeacutenyeacutehez a Corpus Paulinum-hoz adott bevezeteacutes volna a gyűjtemeacuteny szerkesztőjeacutenek tollaacuteboacutel Ehhez a leveacutel ndash mint az előzőkből laacutettuk - tuacutelsaacutegosan oumlnaacutelloacute szerzője nem puszta bdquoredaktorrdquo

4 A leveacutel tartalmi sajaacutetossaacutegai felosztaacutesa

A leveacutel keacutet főreacuteszre oszlik egyfelől arroacutel szoacutel hogy mit adott Isten Krisztusban az embernek maacutesfelől a heacutetkoumlznapok legaproacutebb viszonylataira vonatkozoacute-an egeacuteszen ezekig bdquoleszaacutellvardquo mutat raacute arra hogy mit vaacuter Isten az ember-től Iacutegy az első egyseacuteg tuacutelnyomoacutean a vaacuteltsaacutegroacutel szoacuteloacute taniacutetaacutes ebben egyfelől a pogaacutenymisszioacute tapasztalatainak meacutely teoloacutegiai eacuterteacutekeleacuteseacutet talaacuteljuk meg maacutesfelől az apostol szemeacutelyes hitvallaacutesaacutet arroacutel - eacutes haacutelaadaacutesaacutet azeacutert - hogy Isten uumldvoumlziacutető munkaacutejaacutenak ő maga eacuteppen ennyire doumlntő helyeacuten kapta meg kijeloumllt elhataacuterozott szolgaacutelataacutet Taniacutetaacutesaacutera jellemző hogy Isten ajaacutendeacutekai-nak nagysaacutega elhallgattat benne minden olyan panaszt amely egyeacuteni-em-beri sorsa miatt megszoacutelalhatna benne Eacuteppen abban nagy hogy Istennek az ember szabadiacutetaacutesaacuteeacutert folytatott munkaacutejaacutet a legszeacutelesebb taacutevlatokban mutatja meg Krisztusban az egyhaacutez eacutes a teremtett vilaacuteg eacutelete oumlsszefuumlggeacuteseacutenek titkaacutet taacuterja fel az Ef igehirdeteacuteseacuteben Paacutel Az egyseacuteg gondolata uralkodik a leveacutel ta-niacutetaacutesaacuteban Krisztusban egy (egyseacuteges) a kegyelemnek az egyhaacutez eacuteleteacuteben je-lentkező minden munkaacuteja eacutes e munkaacutenak minden kuumllső jegye Krisztusban egy (egyseacuteges) a bdquoharmadik neacutepbenrdquo Izraacuteel eacutes a pogaacutenysaacuteg de Krisztusban egy egyseacuteges nemcsak az egyhaacutez a bdquoharmadik neacuteprdquo hanem egy eacutes egyseacuteges az egeacutesz teremtett vilaacuteg Krisztus a κεφαλή eacutes iacutegy ő a maga uralma alatt egye-siacuteti a teremtett vilaacutegnak az egyhaacutezon beluumll eacutes az egyhaacutezon kiacutevuumll eacutelő reacuteszeacutet egyaraacutent A vaacuteltsaacutegroacutel szoacuteloacute eme bizonysaacutegteacutetellel szorosan fonoacutedik egybe az etikai taniacutetaacutes amelyet a leveacutel maacutesodik főreacuteszeacuteben talaacutelunk meg Ebben sem marad az egyhaacutezon beluumll hanem minden viszonylatban rendezi - az első fő-reacuteszben adott alapveteacutesre eacutepiacutetve - ember eacutes ember egymaacuteshoz valoacute viszonyaacutet Isten nem veszi ki az egyhaacutez tagjaacutet a keresztyeacuten embert a vilaacutegboacutel hanem azt vaacuterja tőle hogy az emberi viszonylatokban benne maradva eacutes benne eacutelve igyekezzeacutek valoacutesaacuteggaacute tenni a vilaacutegban e viszonylatoknak Istentől rendelt eacutes adott tiszta leacutenyegeacutet iacutegy aacutelliacutetsa helyre a bűn okozta torzulaacutesoktoacutel mentes tiszta teremteacutesbeli rendelteteacutesuumlket - megoldaacutesul oumlnmagaacutenak eacutes a gyuumllekeze-teknek egyuacutettal pedig jelkeacutent a vilaacutegnak Ebben a taniacutetaacutesban az apostol nem optimista hanem szaacutemol a valoacutesaacuteggal Tudja hogy leacutenyege szerint minden etikai cselekveacutes a gonosz elleni harc eacutes ez ellen nem elegendő az ember tu-lajdon termeacuteszeti ereje sokat emlegetett oumlnuralma emberi eacutertelemben vett

31

Bevezeteacutes

bdquolelkierejerdquo De eacuteppen ezeacutert tudja azt is hogy ahol az ember Isten Lelkeacutenek erejeacutevel győz ott mindenuumltt Isten kiraacutelyi uralmaacutenak győzelmeacutet vitte előbbre a vilaacutegban

A leveacutel szerkezeteacutere előszoumlr az jellemző hogy a toumlbbi paacuteli leveacutelből is is-mert szokaacutesos leveacutel-elemekkel kezdődik koumlszoumlnteacutessel 11-2 haacutelaadaacutessal 13-14 eacutes koumlnyoumlrgeacutessel 115-23 mindezek egyike sem teacuter ki azonban az egyeacutebkeacutenti szokaacutes szerint konkreacutet gyuumllekezeti keacuterdeacutesekre A haacutelaadaacutes nyelvi megfogalmazaacutesa rendkiacutevuumll bonyolult taacutergya egyeacutebkeacutent előrevetiacuteti a tovaacuteb-biakban reacuteszletezett nagy gondolatot amikor azeacutert a kegyelmeacuteeacutert ad haacutelaacutet Istennek hogy a teremtett vilaacuteg eszkatoloacutegikus meguacutejiacutetaacutesaacutenak munkaacutejaacuteba belevonta az (Izraacuteelen kiacutevuumlli) neacutepeket a pogaacutenyokat is A koumlnyoumlrgeacutes taacutergya pedig az hogy a hiacutevők sziacuteve egyre jobban vilaacutegosodjeacutek meg annak megeacuter-teacuteseacutere milyen gazdag oumlroumlkseacuteg vaacuter raacutejuk remeacutenyseacuteguumlkben mint annak az bdquoorszaacutegnakrdquo a tagjaira amelynek feje a Krisztus akinek Isten alaacuteja rendelt minden hatalmassaacutegot midőn a halaacutelboacutel feltaacutemasztotta

Az első főreacutesz (2 ndash 3 reacutesz) az egyhaacutez jellemzeacuteseacutet adja (KAumlSEMANN sze-rint a bdquonota ecclesiaerdquo-t ld MARXSENneacutel) Az előzőkkel a kapcsolatot a 21-10 teremti meg ez a pogaacuteny eacuteletformaacutet jellemzi de ezt egeacuteszseacuteges pedagoacutegiai eacuterzeacutekkel uacutegy teszi hogy a hiacutevők előeacuteleteacuteről eacuteletuumlknek előző aacutellapotaacuteroacutel szoacutel valamint arroacutel hogy ebből hogyan keruumlltek aacutet mostani aacutellapotukba nem em-beri eacuterdem alapjaacuten hanem Isten kegyelmeacuteből Ezzel kizaacuterja eacutes lehetetlenneacute teszi minden emberi keacuterkedeacutesuumlket A 211-22 tovaacutebbviszi ezt a gondolatot Szoacutel arroacutel a bdquovaacutelaszfalroacutelrdquo amely Izraacuteelt eacutes a neacutepeket elvaacutelasztotta egymaacutestoacutel eacutes amelyet mindkeacutet feacutel szuumlntelenuumll eacutepiacutetett Izraacuteel a kivaacutelasztottsaacuteg gőgjeacutevel a neacutepek (pogaacutenyok) Izraacuteeltől e kuumlloumlnoumls sorsuacute eacutes alkatuacute neacuteptől valoacute idegenke-deacutesuumlkkel Ezt a minden maacutesnaacutel megoldhatatlanabb ellenteacutetet amely ember eacutes ember (vagy ha uacutegy tetszik neacutep eacutes neacutep faj eacutes faj) viszonyaacuteban az ellen-teacutet tiacutepusa marad miacuteg a vilaacuteg tart Isten megszuumlntette Jeacutezus Krisztus halaacutelra adaacutesaacuteval eacutes feltaacutemasztaacutesaacuteval Iacutegy Izraacuteel kivaacutelasztottsaacutegaacutenak kivaacuteltsaacutegaacuteba eacutes az iacutegeacuteretek oumlroumlkleacuteseacutebe belevonta a neacutepeket is az apostolok eacutes proacutefeacutetaacutek alapveteacute-seacutere feleacutepiacutetett egyhaacutezban amelynek ἀκρογωνιαῖον-ja a Krisztus

A 31-13 mindezt Paacutel titkakeacutent (μυστήριον) eacutes a koraacutebbi kinyilatkoztataacutes tovaacutebbvitelekeacutent mutatja be Ebben egeacuteszen egyeduumllaacutelloacute szerepet juttat egy-felől tulajdon koraacutenak az uumldvtoumlrteacutenet egeacuteszeacuteben maacutesfelől oumlnmaga szemeacutelyeacute-nek eacutes funkcioacutejaacutenak Isten uumldvoumlziacutető munkaacutejaacuteban Emberileg Paacutelt nemcsak-hogy nem kuumlloumlnboumlzteti meg semmi a gyuumllekezetek maacutes tagjaitoacutel hanem ha lehet szoacute megkuumlloumlnboumlzteteacutesről ez csak jelenteacutektelenseacutegeacutenek iraacutenyaacuteban eacuterveacute-

32

Az Efeacutezusi leveacutel

nyesuumllhet (38) De itt is eacuterveacutenyesuumll a paacuteli gondolkozaacutes ismert paradoxiaacuteja eacuteppen ezeacutert biacutezta raacute Isten annak az uumlzenetnek a meghirdeteacuteseacutet hogy Izraacuteel eacutes a neacutepek immaacuter toumlkeacuteletes elvaacutelaszthatatlan eacutes harmoacutenikus egyseacutegkeacutent eacutel-nek egyuumltt Krisztus egyhaacutezaacuteban A 314-21 meacuteg egy neacutehaacuteny keacutereacutest tartalmaz azutaacuten doxoloacutegiaacuteval zaacuterul A bdquobelső emberrdquo megerősoumldeacuteseacutere van szuumlkseacutege a gyuumllekezetnek ahhoz hogy Krisztus lakozzeacutek hit aacuteltal minden hiacutevőnek a sziacuteveacuteben

A maacutesodik főreacutesz (41-620) rendszeresen aacutetgondolt erkoumllcsi intelmeket tartalmazoacute parainetikus egyseacuteg A leveacuteliacuteroacute az erkoumllcsi inteacutesben egy szilaacuterd teacutenyből az elhivataacutesboacutel vonja le eacutes vonatja le olvasoacuteival is a gyakorlati kouml-vetkezteteacutest az indicativus eacutes imperativus ilyen oumlsszefuumlggeacutese az egeacutesz paacuteli taniacutetaacutesnak joacutel ismert vonaacutesa (41-3) A parainetikus egyseacuteg alapgondolata a krisztoloacutegiai gyoumlkerű ekkleacutezioloacutegia leghangsuacutelyosabb mozzanata az egyseacuteg 44-6 (egy a test - σῶμα - a πνεῦμα az elhiacutevaacutes a remeacutenyseacuteg egy az Uacuter a hit a keresztseacuteg mindenek foumlloumltt pedig egy az Isten aki Atya) A 47-16 reacuteszletezi azokat az ajaacutendeacutekokat amelyeket a megdicsőuumllt Krisztus adott az egyhaacuteznak az ő testeacutenek eacutes gyuumllekezeteinek ezeket mintegy bdquoegyeacutenekre lebontvardquo teszi szemeacutelyesseacute rendelteteacutesuumlket pedig abban jeloumlli meg hogy a szenteket szol-gaacutelatukra keacutesziacutetik fel Iacutegy jut el mindegyikuumlk az eacuterett koruacute aacutellapotra a hitben iacutegy tud ellentaacutellni minden teacutevelygeacutesnek eacutes eacuteppen ezzel segiacuteti elő veacuteguumll is az egeacutesz test noumlvekedeacuteseacutet amelyhez eacuteppen e minőseacutegeacuteben tartozik hozzaacute ez a test a Krisztus teste ennek feje Krisztus maga A 417-24 az olvasoacutek előző pogaacuteny eacuteleteacutenek (termeacuteszetesen keresztyeacuten szemleacuteletű) aacutebraacutezolaacutesaacuteval mutat raacute honnan joumlttek az egyhaacutez tagjai mi az amit el kell hagyniuk ami helyett fel kell oumlltoumlzniuumlk az uacutej embert A 423-52 meacuteg mindig a gyuumllekezeten beluumlli emberi magatartaacutes alapelemeit reacuteszletezi a keresztyeacuten testveacuteriseacuteg bdquoelemi kouml-vetelmeacutenyeitrdquo aacutelliacutetja oda olvasoacutei eleacute ezzel az oumlsszefoglalaacutessal bdquoLegyetek Isten koumlvetői mint szeretett gyermekei eacutes eacuteljetek szeretetben ahogyan Krisztus befogadott titeket szereteteacuteberdquo Ezt a megkezdett gondolatot folytatja az 53-7 negatiacutev formaacuteban (bdquobűn-kataloacutegusrdquo) majd az 58-21 pozitiacutev formaacuteban (bdquoereacuteny-kataloacutegusrdquo) Az 522-69 himnikus hangveacutetelű reacuteszlete egy uacuten ke-resztyeacuten haacutezirendet koumlzoumll ennek koumlzeacuteppontjaacuteban a haacutezassaacuteg bdquomiszteacuteriumardquo aacutell amely a szerző szaacutemaacutera Krisztus eacutes az egyhaacutez viszonyaacutet kiaacutebraacutezoloacute keacuteppeacute vaacutelik (a mi bdquokeacuteprdquo szavunk tulajdonkeacuteppen keveset mond tuacutelsaacutegosan elvont az aacutebraacutezolaacutes itteni moacutedjaacutet figyelembe veacuteve) Majd a gyermekeknek szuumlleik eacutes a rabszolgaacuteknak gazdaacutejuk iraacutenti koumltelesseacutegeit taacuterja olvasoacutei eleacute a parainetikus reacutesz

A 610-20 befejező reacutesze a bdquolelki fegyverzetrdquo keacutepeacutevel foglalja oumlssze az er-koumllcsi intelmeket ebben egyfelől azt teszi vilaacutegossaacute hogy az embernek - mint

33

Bevezeteacutes

maacuter emliacutetettuumlk - oumlnmagaacutenaacutel hatalmasabb erőkkel kell megkuumlzdenie amikor az uacutej ember uacutetjaacutet akarja jaacuterni a vilaacutegban eacutes a deacutemoni erőkbe uumltkoumlzik bele maacutesfelől biztataacutessal szolgaacutel amikor vilaacutegossaacute teszi hogy eacuteppen ezeacutert Isten nem is hagyja magaacutera ebben a harcban de ezt a harcot minden vonatkozaacutesaacute-ban bdquoki kell tanulniardquo veacuteguumll az imaacutedsaacuteg reacuteveacuten reacuteszesekkeacute teszi a gyuumllekezetek tagjait oumlnmaga aacutetfogoacute apostoli szolgaacutelataacuteban is

A 621-24 a leveacutel befejezeacuteseacutet adja a Tychikosra valoacute utalaacutessal eacutes az aacuteldaacuteskiacute-vaacutenaacutessal Sajaacutet sorsaacutenak emliacuteteacutese ismeacutet alaacutezatos meacuterteacutektartaacutesroacutel tanuacuteskodik maga az egeacutesz befejező reacuteszlet pedig egeacuteszen kiemelkedően kerek oumlnmagaacute-ban teljesen zaacutert irodalmi egyseacuteggeacute teszi ezt a minden tekintetben nagysza-baacutesuacute levelet

35

FONTOSABB FORRAacuteSMUNKAacuteK

a Kommentaacuterok

HAUPT E Der Brief an die Epheser in Die Gefangenschaftsbriefe Goumlttingen 1902 (Kritisch-exegetischer Kommentar uumlber das Neue Testament 89)

EWALD P Epheser Philemon Kolosserbrief Leipzig 1910 (Kommentar zum Neuen Testament 10)

MASSON Ch Lrsquoeacutepitre de Saint Paul aux Eacutepheacutesiens Neuchacirctel-Paris 1953 (Commentaire du Nouveau Testament 9)

RENDTORFF H Der Brief an die Epheser Goumlttingen 1955 (Das Neue Testament Deutsch 8)

CONZELMANN H Der Epheserbrief Goumlttingen 1962 (Das Neue Testament Deutsch 8)

DIBELIUS M - GREEVEN H An die Kolosser Epheser an Philemon Tuumlbingen 1953 (Handbuch zum Neuen Testament 12)

SCHLIER H Der Brief an die Epheser ndash Ein Kommentar Patmos-Verlag Duumlsseldorf 1962 (roacutemai katolikus)

BEacuteKEacuteSI A Az Efeacutezusi leveacutel magyaraacutezata in Jubileumi Kommentaacuter Budapest 1969 (uo ld neacutehaacuteny maacutes forraacutesmű emliacuteteacuteseacutet is)

b Bevezeteacutestanok

A kuumlloumlnfeacutele lexikonok (EKL RGG The Interpreterrsquos Dictionary of the Bible) igen alapos tanulmaacutenyain kiacutevuumll a bdquostandard workrdquo-ok koumlzuumll főkeacuteppen

FEINE P ndash BEHM J Einleitung in das Neue Testament Heidelberg 1956FEINE P ndash BEHM J ndash KUumlMMEL W G Einleitung in das Neue Testament

Heidelberg 1965MICHAELIS W Einleitung in das Neue Testament Bern 1954MARXSEN W Einleitung in das Neue Testament ndash Eine Einfuumlhrung in ihre

Probleme Guumltersloh 1963

36

Az Efeacutezusi leveacutel

c Tanulmaacutenyok

HOLTZMANN H J Kritik der Epheser- und Kolosserbriefe Leipzig 1872HARNACK A Die Adresse des Epheserbriefes des Paulus Sitzungsberichte

der Berliner Akademie der Wissenschaften Philosophisch-historische Klasse 1910 696ff

GOODSPEED E J The Meaning of Ephesians Chicago 1933OCHEL W Die Annahme einer Bearbeitung des Kolosser-briefes im

Eacutepheserbrief in einer Analyse des Epheserbriefes untersucht Marburg 1934 (doktori eacutertekezeacutes)

GOGUEL M Esquisse drsquoune solution nouvelle du problegraveme de lrsquoeacutepitre aux Epheacutesiens In Revue de lrsquoHistoire des Religions 111 (1935) 254kk 112 (1936) 73kk

COUTTS J The Relationship of Ephesians and Colossians In New Testament Studies 4 (195758) 201kk

BENOIT P Lrsquohorizon Paulinien de lrsquoEacutepitre aux Eacutepheacutesiens In Exeacutegegravese et theacuteologie II (1961) 53kk

MITTON C L The Epistle to the Ephesians Oxford 1951MAUER C Der Hymnus von Eph 219-22 ein Tauflied In Evangelische

Theologie 13 (1953) 362kkSCHILLE G Liturgisches Gut im Epheserbrief In Theologische

Literaturzeitung 80 183GOODSPEED E J The Key to Ephesians Chicago 1956KAumlSEMANN E Epheserbrief RGG II 517kk 1958CADBURY H J The Dilemma of Ephesians In New Testament Studies 5

(195859) 91kkKUHN K G Der Epheserbrief im Lichte der Qumrantexte In New

Testament Studies 7 (196061) 344kkPERCY E Die Probleme der Kolosser- und Epheserbriefe Lund 1946

(Skrifter utgivna av Kungl Humanistika Vetensskapssamfundet XXXIX)

37

MAGYARAacuteZAT

Koumlszoumlnteacutes 11-2

1 Paacutel Krisztus Jeacutezus apostola Isten akarata aacuteltal (az Efeacutezusban) leacutevő szenteknek eacutes hiacutevőknek a Krisztus Jeacutezusban 2 kegyelem nektek eacutes beacutekesseacuteg Istentől a mi Atyaacutenktoacutel eacutes az Uacuter Jeacutezus Krisztustoacutel

(1) A leveacutelkezdet a profaacuten leveacutelkezdeteacutehez hasonloacute rendben talaacuten az enneacutel bővebb keleti leveacutelkezdet nyomaacuten aacutetformaacutelt sajaacutetos paacuteli uumldvoumlzlő formula pontosan megfelel a Kol leveacutelkezdeteacutenek Ha az Efeacutezusra valoacute utalaacutest kihagy-juk (a τοῖς οὖσιν miatt amely ugyan magaacuteban oumlnaacutelloacutean is szerepelhetne eacutes akkor ilyesmit jelentene bdquoaz ottani a helyirdquo LAKE ndash CADBURY szerint bdquothe local saints and believersrdquo csak eacuteppen peacutelda nincsen az irodalomban erre a hasznaacutelatra) akkor a leveacutelkezdet meglehetősen szemeacutelytelenneacute vaacutelik de nem lesz teljesen aacuteltalaacutenosiacutetoacutevaacute vagy hataacuterozatlannaacute

Oumlnmaga megnevezeacuteseacutevel eacutes minőseacutegeacutenek megjeloumlleacuteseacutevel Paacutelnak itt az a ceacutelja hogy a gyuumllekezetek iraacutent taacutemasztott igeacutenyeacutet hataacuterozza meg A gyuumlle-kezetek egyetlen Ura Jeacutezus Krisztus az ő Ura is Isten akarataacuteboacutel aacutell az ő szol-gaacutelataacuteban az apostol eacutes eacuteppen mint apostol ndash az ő szemeacutelyeacutenek keacutepviselője ndash joggal vaacuterhatja el hogy uacutegy hallgassaacutek őt mint aki aacuteltal Krisztus maga szoacutel hozzaacutejuk Maacutesfelől ő sem akaacuterhogyan szoacutel a gyuumllekezetekhez olyanoknak tekinti a gyuumllekezeteket eacutes tagjaikat akik Istennek a Krisztusban oumlnmaga szaacutemaacutera bdquokisajaacutetiacutetottrdquo eacutes a vilaacuteg deacutemoni leacutenyeacutetől-leacutenyegeacutetől elkuumlloumlniacutetett tu-lajdonai (ἅγιοι - ez maacutesfelől Isten tulajdonsaacutega is Lev 1144 iacutegy adja aacutet Isten ezt oumlveacuteinek is eacutes egyeduumll ezen az alapon lehetseacuteges az ember bdquoszentrdquo volta) Istentől kapott minőseacuteguumlknek ez az objektiacutev taacutergyi oldala ugyanennek a mi-nőseacutegnek az alanyi szubjektiacutev - ti az ember felől neacutezett - oldala az hogy akit Isten a maga tulajdonaacutevaacute tett bdquostaacutetusaacutebanrdquo megszentelt az ezt a bdquostaacutetustrdquo sze-meacutelyes doumlnteacutese folytaacuten elfogadja eacutes levonja belőle a gyakorlati koumlvetkezteteacutest eacuteleteacuteben ezt koumlvetően eacutes ennek megfelelően Isten munkaacutei folynak

38

Az Efeacutezusi leveacutel

(2) Isten kegyelme eacutes beacutekesseacutege toumllti el Paacutel eacuteleteacutet ezeacutert aacuteradhat ki őbelő-le mindez a gyuumllekezetek eacuteleteacutere is A kegyelem (a goumlr χάρις-ban az oumlroumlm mozzanata mellett amely a χαίρεν ige alapjelenteacutese meacuteg keacutet maacutesik mozzanat csenduumll meg a bdquokellemesseacutegeacuterdquo vouml Ef 429 Kol 46 ndash eacutes az bdquoajaacutendeacutekozaacuteseacuterdquo mint ahogyan a χαρίζεσθαι eacutes a belőle szaacutermazott χάρισμα Rm 623 alapje-lenteacutese mutatja) a szentek eacutes a hiacutevők e staacutetusaacutenak alapja a beacuteke vagy beacutekes-seacuteg (a kettőre nincsen kuumlloumln szoacute a goumlroumlgben mint ahogyan egy tuacutelhajtott kegyesseacutegi iraacuteny veacutelte amely a bdquobeacutekesseacutegetrdquo az egyhaacutezon beluumllre a bdquobeacutekeacutetrdquo a vilaacutegra eacuterveacutenyes kategoacuteriaacutenak szerette volna tartani a goumlr εἰρήνη a heacuteb שלם megfelelője tehaacutet azt az aacutellapotot jeloumlli amelyben minden bdquoa maga helyeacuten vanrdquo) viszont a szentek eacutes a hiacutevők eacuteleteacutenek Istentől a Krisztusban meghataacutero-zott eacutes megadott joacute rendjeacutet jelenti

A koumlszoumlnteacutes nem formaacutelis hanem erőt koumlzlő aktus Nem abban teacuter el eacutes igyekszik is elteacuterni a megszokott eacutes formasaacuteggaacute vaacutelt emberi uumldvoumlzleacutesektől hogy maacutes formaacutet keres olyat amely elteacuter amazokeacutetoacutel hanem a megszokott eacutes bizonyos meacuterteacutekig konvencionaacutelisnak koumlznapinak sőt olykor elcseacutepelt-nek eacutes uumlresnek tetsző formaacutet uacutej tartalommal toumllti el Ez az evangeacutelium sajaacuteto-san jellemző cselekveacutesi moacutedja az emberben eacutes a vilaacutegban

Ezeacutert a koumlszoumlnteacutes nem is pusztaacuten bdquopium desideriumrdquo kegyes kiacutevaacutensaacuteg jaacutembor oacutehaj hanem imaacutedsaacuteg koumlnyoumlrgeacutes azeacutert hogy Isten cselekveacutese valoacutera vaacuteljeacutek a gyuumllekezetekben egyuacutettal pedig iacutegeacuteret is arra hogy ez be fog kouml-vetkezni Ami tehaacutet az emberek koumlzoumltt csupaacuten formula (DIBELIUS) az iacutegy vaacutelik az egyhaacutezban a Szentleacutelek aacuteltal Isten Krisztusban reaacutenk aacuterasztott eacutelő erejeacutenek koumlzvetiacutetőjeacuteveacute szinte vezeteacutekeacuteveacute Mert Isten az emberi szoacutet vaacutelasz-totta ki cselekveacuteseacutenek eszkoumlzeacuteveacute eacutes az egyhaacutezban minden beszeacutednek min-den szoacutenak ez alatt az előjel alatt kell elhangzania

Isten magasztalaacutesa szabadiacutetaacutesaacuteeacutert 13-14

3 Aacuteldott az Isten eacutes a mi Urunk Jeacutezus Krisztus Atyja aki megaacutel-dott minket minden lelki aacuteldaacutessal a mennyekben a Krisztusban 4 ahogyan kivaacutelasztott minket őbenne a vilaacuteg alapveteacutese előtt hogy szentek eacutes feddhetetlenek legyuumlnk az ő sziacutene előtt szeretetben 5 miutaacuten előre elrendelt bennuumlnket arra hogy fiaivaacute fogadjon Jeacutezus Krisztus aacuteltal oumlnmagaacutenak akarataacutenak tetszeacutese szerint 6 kegyelme dicsőseacutegeacutenek magasztalaacutesaacutera amellyel megajaacutendeacutekozott minket a Szeretettben 7 benne van nekuumlnk a megvaacuteltaacutesunk az ő veacutere aacuteltal

39

Magyaraacutezat Isten magasztalaacutesa szabadiacutetaacutesaacuteeacutert 13-14

veacutetkeink megbocsaacutetaacutesa kegyelmeacutenek gazdagsaacutega szerint 8 ame-lyet bőven aacuterasztott ki reaacutenk minden boumllcsesseacuteggel eacutes eacutertelemmel 9 azzal hogy megismertette veluumlnk akarataacutenak titkaacutet tetszeacutese sze-rint amelyet nyilvaacutenossaacutegra hozott őbenne 10 az elrendelt idők beteljesedeacutese tervszerű rendjeacutenek kedveacuteeacutert hogy egy egyseacutegbe fog-laljon mindent a Krisztusban azokat amik a mennyben vannak eacutes azokat amik a foumlldoumln vannak őbenne 11 benne kaptuk meg az oumlroumlkseacuteget miutaacuten előre elrendeltettuumlnk annak a veacutegzeacutese szerint aki munkaacuteloacuteja mindennek akarataacutenak elhataacuterozaacutesa szerint 12 hogy dicsőseacutegeacutenek magasztalaacutesaacutera legyuumlnk mi akik előre remeacuteny-kedtuumlnk a Krisztusban 13 benne vagytok ti is akik hallottaacutetok az igazsaacuteg igeacutejeacutet uumldvoumlsseacuteguumlnk evangeacuteliumaacutet benne jutottatok hitre iacutegy pecseacuteteltettetek meg az iacutegeacuteret szent Lelke aacuteltal 14 aki oumlroumlkseacute-guumlnk zaacuteloga tulajdonaacutenak megvaacuteltaacutesaacutera dicsőseacutegeacutenek magaszta-laacutesaacutera

A szakasz a goumlroumlg szoumlvegben egyetlen nagyszabaacutesuacute koumlrmondat uumlnnepeacutelye-sen houmlmpoumllygő meacuteltoacutesaacutega a paacuteli stiacutelusban is szokatlan Csak taacutergya magya-raacutezza formaacutejaacutet valamint az hogy az egeacutesz gondolatsor mindenestől imaacuted-saacuteg A koumlnnyebb megeacuterteacutes kedveacuteeacutert eacuterdemes bevezetőuumll tagolnunk a reacuteszlet gondolati egyseacutegeit a 3 vers felveti a tovaacutebbiakban kifejtendő teacutemaacutet az aacuteldaacutes tartalmaacuteroacutel szoacutel a kifejtő reacuteszletezeacutes soraacuten a 4 vers a kivaacutelasztaacutesroacutel az 5 vers a fiuacutesaacutegroacutel a 6 vers a megkegyelmezeacutesről a 7 a bűnbocsaacutenatroacutel a 8-9 Isten terveacutebe valoacute beavattataacutesunkroacutel a 10 a teremtett vilaacuteg egeacuteszeacutenek nagy egyseacuteggeacute valoacute oumlsszefoglalaacutesaacutetoacutel a 11 vers oumlroumlkseacuteguumlnk elnyereacuteseacuteről a 12-13 ennek az oumlroumlkseacutegnek a ceacuteljaacuteroacutel eacutes megpecseacutetelteteacuteseacuteről veacuteguumll a 14 vers oumlsz-szefoglaloacutean az emliacutetettek veacutegső nagy taacutevlataacuteroacutel a megvaacuteltaacutes teljesseacutegeacuteről

(3) Az aacuteldaacutesroacutel ndash Istennek a gyuumllekezeteken elveacutegzett munkaacutejaacuteroacutel - szoacuteloacute aacutetfogoacute bevezető egyseacuteg egy sajaacutetos haacuteromszoros szoacutejaacuteteacutek reacuteveacuten (εὐλογητός - ὁ εὐλογήσας - ἐν πάσῃ εὐλογίᾳ) az apostol eacutes a gyuumllekezetek haacutelaacutejaacutet is ma-gaacuteba foglalja (εὐλογεῖν jelenteacuteskoumlreacutenek egyik oldala a magyar bdquoaacuteldrdquo igeacutehez hasonloacutean az hogy Isten kiaacuterasztja javait az emberre a maacutesik az hogy az ember erre haacutelaacutes dicsőiacuteteacutessel vaacutelaszol Istennek Isten megaacuteldja az embert az ember aacuteldja ezeacutert Istent) Ez a haacutela a vaacutelasz Istennek a gyuumllekezeteken elveacutegzett munkaacutejaacutera Meacuteghozzaacute nem is felszoacuteliacutetaacutes vagy oacutehaj hanem taacutergy-szerű kijelenteacutes megaacutellapiacutetaacutes formaacutejaacuteban toumlrteacutenik mindez aacuteldott az Isten A nominaacutelis mondat eacutertelemszerű kiegeacutesziacuteteacutese itt is eacuteppen uacutegy mint pl Lk 214-ben indicativusi nem pedig felszoacuteliacutetoacute eacutertelmű A cselekvő Isten aki

40

Az Efeacutezusi leveacutel

feleacute tehaacutet haacutelaacutes magasztalaacutesunk fordul nem tanulmaacutenyozhatoacute eszme nem elemezve boncolgathatoacute sztatikus valoacutesaacuteg de nem is elvont eszmeacuteny vagy el-eacuterhetetlen taacutevolsaacutegban eacutelő feacutelelmetes hatalom Mindezeknek a filozoacutefiaacutekban vagy a pogaacuteny vallaacutesokban van csupaacuten helyuumlk A mi Istenuumlnk az Uacuter Jeacutezus Krisztus Atyja ὁ θεὸς καὶ πατὴρ τοῦ κυρίου ἡμῶν Ἰησοῦ Χριστοῦ egyreacuteszt a goumlroumlg szoacuterend sajaacutetossaacutegaacutenak megfelelően keacutetfeacutelekeacuteppen fordiacutethatoacute

a) bdquoaz Isten eacutes a mi Urunk Jeacutezus Krisztus Atyjardquo vagy b) bdquo a mi Urunk Jeacutezus Krisztus Istene eacutes Atyjardquo

maacutesreacuteszt a καί iacutegy is uacutegy is nyilvaacutenvaloacutean a heacuteber waw explicativum eacutertel-meacutet hordozza bdquoIsten aki Jeacutezus Krisztus Atyjardquo ndash vagy bdquoIsten azaz a Jeacutezus Krisztus Atyjardquo illetve bdquoa Jeacutezus Krisztus Istene azaz Atyjardquo Szemeacutely ő akivel mi is szemeacutelyes kapcsolatban aacutellunk ti az apa eacutes gyermekei viszonyaacuteban Megismerhető szemeacutely mert Jeacutezus Krisztus a hit szaacutemaacutera mindent kijelen-tett roacutela neve a Krisztus neve arcaacutet a Krisztus arcaacuteban ndash szemeacutelyiseacutegeacutet az ő szemeacutelyiseacutegeacuteben ndash ismerhetjuumlk meg eacutes ismerhetjuumlk el Mi az eacutelet minde-nek foumlloumltt aacutelloacute Uraacuteval vagyunk ilyen kapcsolatban ezeacutert maga az eacutelet sem teacutenyek eacutes esemeacutenyek elkeseriacutető halmaza nem aacutettekinthetetlen zűrzavar nem megoldhatatlan probleacutema-toumlmeg buktatoacutekkal tele ismeretlen uacutet eacutes nem bennuumlnket koumlnyoumlrtelenuumll eltiproacute kiacutemeacuteletlen szoumlrnyeteg toumlbbeacute hanem Isten munkaacutei toumlrteacuteneacuteseacutenek eacutes cselekveacuteseacutenek aacuteldott alkalma e cselekveacutesuumlnk soraacuten pedig naproacutel napra eacuteletuumlnk teljes megoldoacutedaacutesa Ez az a meacuterhetetlen aacuteldaacutes amelyeacutert haacutelaacutesan magasztaljuk aacuteldjuk mi is a minket megaacuteldoacute Istent Ez az aacuteldaacutes hiaacutenytalan eacutes mindenneacutel toumlbb (πᾶσα εὐλογία - bdquoteljes aacuteldaacutesrdquo) Ez az aacutel-daacutes bdquolelkirdquo πνευματική (a magyarban nem tudjuk megkuumlloumlnboumlztetni a bdquocsak emberi lelkitrdquo a pszichikust az bdquoisteni-lelkitőlrdquo a pneumatikustoacutel) Nemcsak toumlbb ez az aacuteldaacutes mint minden foumlldi erő hanem egy maacutesik vilaacutegboacutel is szaacuterma-zik mennyei (ἐν τοῖς ἐπουρανίοις ndash a τὰ ἐπουράνια a bdquomennyeiek ti a meny-nyei dolgok vagy helyekrdquo Pl neutr tehaacutet főneacutevi eacutertelemben hasznaacutelt melleacutekneacutevi forma dativus-a) Ez a maacutesik vilaacuteg termeacuteszete nem helyi eacutertelemben maacutesik nem a fizikai vilaacutegegyetemnek a foumlldoumln kiacutevuumlli reacutegioacuteit jelenti erre utal a heacuteberes Plur is (kuumlloumlnben ez a toumlbbesszaacutem Paacutelnaacutel maacutesutt a οἱ οὐρανοί formaacuteban jelentkezik csak ebben a leveacutelben talaacutelhatoacute a τὰ ἐπυράνια ld meacuteg 120 26 310 612 a kife-jezeacutes koumlruumllmeacutenyesebb iacutegy uumlnnepeacutelyesebb az egyeacutebkeacutent megszokottnaacutel)

Ez a maacutesik vilaacuteg az a bdquoszellemi helyrdquo amelyben Isten akarata maacuter betelje-sedett valoacutesaacuteg Az a vilaacuteg ez amelytől bennuumlnket termeacuteszeti eacutenuumlnk szerint elszakiacutet a bűn de a bűn leacutetesiacutetette vaacutelaszfalat aacutettoumlrte Jeacutezus Krisztus eacutes iacutegy ennek a maacutesik vilaacutegnak az erői aacutetaacuteradnak Krisztusban őaacuteltala (ἐν Χριστῷ) ebbe a vilaacutegba betoumllthetik a mi eacuteletuumlnket Az eacutelet győzelme ez a halaacutel foumlloumltt eacuteletuumlnk eacutes szolgaacutelatunk egyetlen tartalma eacutes eacutertelme

41

Magyaraacutezat Isten magasztalaacutesa szabadiacutetaacutesaacuteeacutert 13-14

(4) Mi indiacutethatta Istent arra hogy mindezt a meacuterhetetlen aacuteldaacutest koumlzoumllje az emberrel Ha bűneink suacutelya alatt aacutellva tesszuumlk fel ezt a keacuterdeacutest akkor a vaacutelasz az hogy Isten a Jeacutezus Krisztus aacuteldozata aacuteltal fogadott vissza bennuumln-ket bűneink elleneacutere is a vele valoacute koumlzoumlsseacutegbe De ha ezen tuacutelleacutepve keacuterdezzuumlk meg ugyanezt tehaacutet iacutegy mi indiacutetotta Istent egyaacuteltalaacuteban mondjuk iacutegy a bűn keacuterdeacuteseacutetől fuumlggetlenuumll arra hogy iacutegy baacutenjeacutek az emberrel akkor erre egyetlen vaacutelasz van Nem az ember jutott el idővel arra a meggyőződeacutesre hogy jobb igazaacuten emberi eacuteletet eacutelni mint embertelennek lenni Nem uacutegy aacutell a dolog hogy e gondolataacutenak megalapozaacutesaacutera utoacutelag mitikus formaacuteban alkotott egy vallaacutesos ideoloacutegiaacutet Az a teacuteny hogy Isten az embert kivaacutelasztotta magaacutenak (ἐξελέξατο) mindent megelőz magaacutenak a vilaacutegnak a leacuteteacutet is (πρὸ καταβολῆς κόσμου) tehaacutet bdquoeleve leacutetezőrdquo praeexistens teacuteny Az Izraacuteelből joumltt keresztyeacute-nektől sem idegen ez a kijelenteacutes Izraacuteel gondolatvilaacutegaacutehoz viszonyiacutetva azon-ban uacutej az a maacutesik kijelenteacutes (RENDTORFF) hogy mindez - Krisztusban toumlrteacutent Tehaacutet nemcsak a vaacutelsaacuteg hanem mindent megelőző kivaacutelasztataacutesunk teacutenye is Krisztus aacuteltal ment veacutegbe (ἐν αὐτῷ) Azt jelenti ez hogy az Atya bdquoeleverdquo szerette a Fiuacutet eacutes ennek a szeretetnek a teacutenyeacuteben maacuter az is benne van hogy Isten kivaacutelasztotta magaacutenak az embert akinek ezutaacuten megteremtette a vilaacutegot hogy az legyen az otthona Amikor az ember bűne szeacutetszaggatta Isten eacutes ember kapcsolataacutet - ilyen kapcsolataacutet - amikor az ember nem akart toumlbbeacute Isten tulajdona eacutes munkaacuteinak eszkoumlze lenni akkor a tőle kapott eacutelettel egyszerre adoacutesaacutevaacute vaacutelt Istennek eacutes iacutegy erkoumllcsileg lehetetlenneacute vaacutelt lejaacuteratta eacutes beszennyezte magaacutet előtte Isten Jeacutezus Krisztusban aacutelliacutetotta helyre a meg-romlott koumlzoumlsseacuteget őeacuterte nem toumlroumllte el az eacuteletet Jeacutezus Krisztus fizette ki az adoacutessaacutegot ő szuumlntette meg az ember helyzeteacutenek keacuteptelen voltaacutet őaacuteltala lett eacutes lehet az ember most is Isten tulajdona szabad a bűntől eacutes erkoumllcsi tekin-tetben kifogaacutesolhatatlan (ἅγιος καὶ ἄμωμος az ἐν ἀγάπῃ helyzete problema-tikus mi a szoacuterendre valoacute tekintettel a megelőzőhoumlz vontuk ennek ellene szoacutel SCHLIER dogmatikai megfontolaacutes alapjaacuten ti szerinte nem az etikum-roacutel hanem a status salutis-roacutel van szoacute az előzőekben ehhez pedig nem illik a hataacuterozoacute vouml meacuteg a 42-vel)

(5) Mint az Ef-ben gyakran uacutegy itt is a kifejezeacutesek halmozaacutesaacuteval szem-leacutelteti Isten kegyelmeacutenek meacuterhetetlen gazdagsaacutegaacutet eacutes tuacutelaacuteradoacute bőseacutegeacutet az apostol Az 5 vers mintegy ismeacutetli a 4 vers tartalmaacutet amikor a Krisztusban előaacutellt uacutej helyzetet uacutegy jellemzi mint az Atya eacutes gyermekei viszonyaacutet Valoacuteban Krisztus megvaacuteltoacute tette uacutej jogi helyzetet teremtett az ember szaacutemaacutera (υἱοθεσία bdquooumlroumlkbe fogadaacutes adoptiordquo εἰς αὐτόν vonatkozhatik Krisztusra is Istenre is Az előbbi esetben az ismert prepoziacutecioacute-vaacuteltakozaacutes aacutell fenn bdquoőreaacute neacutezverdquo de hiaacutenyoljuk a καί-t az utoacutebbiban ismeacutet visszautal Istenre az egeacutesz

42

Az Efeacutezusi leveacutel

cselekveacutes-sorozat forraacutesaacutera bdquoős-alanyaacuterardquo erre utalna az egyeacutebkeacutent helytelen ELZEVIR-feacutele szoumlvegforma αὐτόν = ἑαυτόν eacutes ez az εἰς αὐτόν forma a hiacuteres AUGUSTINUS-feacutele formulaacutera emleacutekeztet Tu fecisti nos ad tehellip) Ez az uacutej jogi helyzet sem abban az eacutertelemben uacutej mintha nem tartozott volna bele maacuter eleve Istennek az emberrel valoacute terveacutebe (προορίσας) sőt akarataacutenak kedves elhataacuterozaacutesa volt kezdettől fogva ez is εὐδοκία τοῦ θελήματος αὐτοῦ Az εὐδοκία az Uacutejszoumlvetseacuteg bdquonagy szavainakrdquo egyike a heacuteb רץן megfelelője bdquojoacutetetszeacutesrdquo-nek szoktuk fordiacutetgatni de enneacutel kemeacutenyebb a tartalma Isten tanaacutecsveacutegzeacuteseacutet decretum-aacutet jelenti mindenesetre nincsen hiacutejaacuteval bizonyos eacuterzelmi tartalomnak sem hiszen Isten kedveacutet leli abban amit iacutegy elhataacuteroz ezeacutert beszeacuteluumlnk eacuteppen bdquojoacutetetszeacuteseacuterőlrdquo

(6) Iacutegy jutunk el Isten eme nagy terveacutenek mindenek foumlloumltt aacutelloacute szeretete megnyilvaacutenulaacutesaacutenak oumlsszefoglaloacute megjeloumlleacuteseacuteig - eacutes ez egyuacutettal ennek a terv-nek a centruma a bdquosziacuteverdquo is - ez a kegyelem Aki Istenben csak a feacutelelmetes biacuteroacutet tudja laacutetni annak csupaacuten rettenetes kiszolgaacuteltatottsaacutegot jelent az hogy bdquokeacutenyre-kegyrerdquo az oumlveacutei vagyunk De aki az aacuteldaacutes eacutes a haacutelaadaacutes vilaacutegaacuteboacutel eacuterkezik idaacuteig annak a hite szaacutemaacutera ragyogoacute dicsőseacuteggel toumlr elő ez a bdquoki-szolgaacuteltatottsaacutegrdquo a kegyelem δόξα τῆς χάριτος mert Isten nem megfosztoacute hanem ajaacutendeacutekozoacute Uacuter ἐχαρίτωσεν ismeacutet szoacutejaacuteteacutek a χάρις sokaacuteguacute jelenteacutese teszi lehetőveacute (ld a 2v magyaraacutezataacuteban) Isten nem abban leli kedveacutet hogy hatalmaacutet mutogassa rajtunk gyoumltreacutesuumlnkben hanem abban hogy irgalmaacutet ra-gyogtassa fel rajtunk szeretete aacuteltal aki a Krisztust szereti (ἠγαπημένος) az vele egy leacutelegzetre szeret minket is

(7) Ez a szeretet indiacutetja arra hogy kivaacutelassza az embert kiemelje maga-vaacutelasztotta rabszolgasaacutegaacuteboacutel (ἀπολύτρωσις) joacutellehet a legsuacutelyosabb aacuterat kell eacuterte kifizetnie tulajdon Fia veacutereacutet eacuteleteacutet Maacutes uacutet azonban nincsen Isten igaz-saacutega szigoruacute igazsaacuteg szoumlvetseacutege kemeacuteny koumlteacutes Aki megseacuterti annak bűnhőd-nie kell mert Isten nem bdquoneacutez feacutelrerdquo amikor az ember veacutetkezik (παράπτωμα) Ha meacutegis bdquoengedrdquo ha kiengedi az embert az bdquoobligoacuteboacutelrdquo (ἄφεσις) akkor ez csak uacutegy lehetseacuteges hogy valaki fizet azeacutert fizet az embereacutert az ember he-lyett A bűnbocsaacutenat nem Isten ellaacutegyulaacutesa hanem Jeacutezus megfizető koumlzben-jaacuteraacutesaacutenak elfogadaacutesa Isten reacuteszeacuteről

(8) Iacutegy mintaacuteja a mi megbocsaacutetaacutesunknak is De mindezzel a kegyelem munkaacutejaacutenak nincsen veacutege a megbocsaacutetaacutes nem csupaacuten annyit eredmeacutenyez hogy az embernek elviselhetőveacute vaacutelik az eacutelet Isten tovaacutebbi ajaacutendeacutekokkal hal-mozza el az embert σοφίᾳ καὶ φρονήσει boumllcsesseacuteggel amely aacuteltal az eacutelet minden helyzeteacuteben eacutes egeacutesz valoacutesaacutegaacuteban megtalaacutelja a helyeacutet eacutes belaacutetaacutessal amely megadja az eacutertelmeacutet egeacutesz eacuteleteacutenek

43

Magyaraacutezat Isten magasztalaacutesa szabadiacutetaacutesaacuteeacutert 13-14

(9) Mindez nem uacutegy toumlrteacutent hogy Isten pillanatroacutel pillanatra esetről esetre uumlgyes eacutes okos kis tanaacutecsokat ad az embernek eacutelete egy-egy forduloacutejaacute-ban vagy helyzeteacuteben Az ember eacutelete csak akkor megoldott eacutelet ha abban a taacutevlatban aacutell benne amelyben Isten eleve beleaacutelliacutetotta ha maga az ember is abban az oumlsszefuumlggeacutesben laacutetja eacutes eacuterti ezt az eacuteletet amelyben Isten akarata sze-rint eleve benne aacutell Ez az akarat azonban az embernek a bűn miatt rejtetteacute titokkaacute vaacutelt A megoldaacutes Isten kegyelmeacutenek tovaacutebbi nagy ajaacutendeacuteka az hogy ő megismertette az emberrel ezt a titkot eacutes ebből az ismeretből meriacutet most Paacutel amikor a gyuumllekezetek előtt is bdquoleleplezirdquo ennek a titoknak a leacutenyegeacutet προέθετο itt a Rm 325-ben talaacutelhatoacute eacutertelemnek megfelelően vonatkozhatik arra hogy Isten a maga akarataacutenak a titkaacutet bdquokiaacutelliacutetja megjeleniacuteti nyilvaacutenos-saacuteg eleacute helyezirdquo Krisztusban ἐν αὐτῷ ui semmikeacuteppen sem bdquooumlnmagaacutebanrdquo mert nyelvtanilag is Krisztusra kell vonatkoznia a szerkezetben

(10) Az idők teljesseacutegeacutenek beteljesedeacuteseacutenek - πλήρωμα erősen őrzi jelen-teacuteseacuteben a verbaacutelis tartalom aktivitaacutesaacutet - a bdquoberendezeacuteseacutererdquo neacutezve (οἰκονομία elsődlegesen bdquohaacuteztartaacutes gazdasaacutegrdquo olykor bdquosaacutefaacutersaacuteg gondnoksaacuteg tiszttar-toacutesaacutegrdquo azutaacuten aacutetvitt eacutertelemben bdquointeacutezkedeacutes rend tervrdquo ld a Bevezeteacutesben is) uacutegy veacutegzett Isten hogy a teremtett vilaacuteg minden leacutetezője mennyeiek eacutes foumlldiek (ez ismeacutet nem bdquocsillagaacuteszatirdquo megjeloumlleacutes) - koumlzoumls nevezőre jutnak (RENDTORFF) egy nagy toumlbbeacute meg nem bonthatoacute egyseacutegbe foglaloacutednak (ἀνακεφαλαιοῦσθαι - itt az aoristos infinitivus-aacutet talaacuteljuk vouml BAUER a ciacutemszoacute alatt) Mindez tehaacutet akkor koumlvetkezik be amikor megeacuterik teljesseacute vaacutelik raacute az idő Ezt jeloumlli a πληρώμα τῶν καιρῶν a καιρός bdquoalkalmas idő alkalomrdquo a sajaacutetos toumllteacutessel tartalommal feladattal eacutes ennek megfelelően munkaacuteval ellaacutetott időszak De mindez maacuter eleitől fogva eacutes most is Isten vaacutel-tozatlan akarata Iacutegy a keacutet jelentős veacutegpont koumlzoumltt Istennek minden inteacutez-kedeacutese azeacutert toumlrteacutenik hogy ez megvaloacutesuljon ez a ceacutelja minden bdquoberende-zeacuteseacutenekrdquo eacutes inteacutezkedeacuteseacutenek ez a rendelteteacutese egeacutesz bdquohaacuteztartaacutesaacutenakrdquo Ha ezt elfeledjuumlk akkor nem eacuterthetjuumlk meg hogy az egyhaacutez mieacutert tekinti annyira sajaacutetos feladataacutenak azt hogy az emberiseacuteg egyseacutegeacuteeacutert szolgaacuteljon De ha ezt szemmel tartjuk akkor szolgaacutelatunk legveacutegső ceacuteljaacutenak csak ezt tekinthetjuumlk eacutes minden egyes mozzanataacuteban ezt a ceacutelt igyekszuumlnk koumlvetni hogy meg-szűnjeacutek minden akadaacutely elvaacutelasztoacute teacutenyező gaacutet eacutes fal ember eacutes ember koumlzoumltt

(11-12) Krisztusban Ez a meghataacuterozaacutes adja meg a kuumlloumlnben alig egy-befoghatoacute gondolatok logikaacutejaacutet Aacuteltala nemcsak a bűntől szabadultunk meg nemcsak Isten titokzatos terveacutebe laacutethattunk bele hanem oumlroumlkoumlsoumlkkeacutent reacute-szesei is vagyunk Isten csodaacutelatos orszaacuteglaacutesaacutenak κληροῦν az Uacutejszoumlvetseacutegben csak itt fordul elő a LXX-ban is eleacuteg ritka (ld Eacutezs 1711 1Saacutem 1441) eredeti jelenteacutese bdquosorsolaacutes uacutetjaacuten meghataacuterozrdquo keacutesőbb az ige jelenteacutese homaacutelyossaacute vaacute-

44

Az Efeacutezusi leveacutel

lik eacuteppen hasznaacutelataacutenak haacutetteacuterbe szorulaacutesa miatt iacutegy jelenteacutese bizonyos asz-szociaacutecioacuteknak tulajdoniacutethatoacutean bdquomeghataacuteroz kivaacutelasztrdquo Paacutelnaacutel valoacutesziacutenűleg ugyancsak az emliacutetett ok miatt a gyakoribb κλῆρος-szal asszociaacuteloacutedik jelen-teacutese szempontjaacuteboacutel ez viszont a Kol 113-ban analoacuteg pluralisban a μερίς-szel egyuumltt fordul elő iacutegy jelenteacuteseacuteben koumlzel keruumll a κληρονομεῖν κληρονομία bdquooumlroumlkoumls oumlroumlkseacutegrdquo fogalmaacutehoz Ilyen vonatkozaacutesban bdquohataacuteroz megrdquo bdquohataacuterol koumlruumllrdquo minket Isten (προορισθέντες) amikor mindenhatoacute szereteteacutevel oumlroumlk veacutegzeacutese szerint kivaacutelaszt ő aki egyeduumlli mozgatoacuteja eacutes munkaacuteloacuteja - ἐνεργεῖν itt tranzitiacutev eacutertelmű - mindennek ami a vilaacutegban az emliacutetett veacutegső ceacutel a Krisztusban valoacute egyseacuteg eacuterdekeacuteben toumlrteacutenik Eacutes Isten mindebben megmu-tatkozoacute dicsőseacutegeacutenek mi akik hitben jaacuterunk eacuteppen uacutegy eacutes azzal vagyunk a legkifejezőbb dicsőiacutetői hogy Isten munkaacutejaacutenak veacutegső nagy teljesseacutegeacutevel nemcsak a megvaloacutesulaacutes boldog veacutegső időszakaacuteban talaacutelkozunk majd meg-lepeteacutesszerűen mint valami abszoluacutet novummal hanem egeacutesz eacuteletuumlnket maacuter most is valoacutesaacutegosan erre az alapra eacutepiacutetjuumlk ehhez a tervhez igaziacutetjuk - mint akik bdquoeleve ebbe vetetteacutek eacutes vetik remeacutenyseacuteguumlketrdquo (προηλπικότες)

(13) Veacutegeacutere eacutert Paacutel a hatalmas erejű imaacutedsaacutegnak Isten cselekveacutese reaacutenk aacuterasztott aacuteldaacutesa himnikus magasztossaacuteguacute ismerteteacuteseacutenek A gyuumllekezetek amelyekhez leveleacutet inteacutezi nem szemeacutelytelenuumll tőluumlk fuumlggetlen vagy idegen valoacutesaacutegokkeacutent szemleacutelik eacutes ismerhetik mindezt amiről szoacute volt A haacutelaadaacutes-ban ők is benne vannak mert Isten igeacuteje őket is reacuteszeseiveacute tette a szabadiacutetaacutes valoacutesaacutegaacutenak (πιστεύσαντες pregnaacutensan aoristos-i eacutertelmű bdquohitre jutottatok hiacutevőkkeacute lettetekrdquo eacutes az ismeacutetleacutese teszi kuumlloumlnoumlsen kifejezőveacute az előzmeacuteny mel-lett ἀκούσαντες κτλ)

(14) σφραγίς illetve a belőle keacutepzett σφραγίζειν hasznaacutelata itt a miszteacute-rium-vallaacutesok szokaacutesaacutera megy vissza ui a beavatottat az istenseacuteghez valoacute tartozaacutesaacutenak jeleacuteuumll pecseacutettel ismertetőjellel eacutes a tulajdonjog jeleacutevel laacutettaacutek el vouml BAUER a ciacutemszoacute alatt Egyeacutebkeacutent itteni hasznaacutelataacutet a keresztseacutegre vonatkoztatja SCHLIER ἀρραβὼν bdquoa jaacuterandoacutesaacutegboacutel előre kifizetett reacuteszlet felpeacutenzrdquo ami a jogigeacutenyt biztosiacutetja megerősiacuteti τὸ πνεύμα τῆς ἐπαγγελίας SCHLIER szerint genitivus qualitatis-szal van szerkesztve azonban a keacuterdeacutes nem ennyire egyszerű az iacutegeacuteret eacutes a Leacutelek oumlsszetartozaacutesaacuteroacutel van szoacute ezt a 14 vers fejti ki Eszerint arroacutel a Leacutelekről van szoacute aki Isten iacutegeacuterete volt eacutes leacutenyege szerint most is az iacutegy az eacutertelem erőteljesen a genitivus appositivus iraacutenyaacuteba mutat bdquoa Leacutelek azaz az iacutegeacuteretrdquo A szabadiacutetaacutesban valoacute reacuteszesedeacutes evangeacuteliu-ma tehaacutet bdquoelpecseacutetelirdquo a hiacutevőket a Szentleacutelek tulajdonaivaacute teszi őket iacutegy ez a Leacutelek előleg az oumlroumlkseacutegből biztosiacuteteacutek arra hogy a maga idejeacuten az Iacutegeacuteret Ura megadja a teljesseacutegeacutet az bdquoegeacutesz oumlsszegeacutetrdquo annak amit iacutegeacutert eacutes amit szaacuten ne-kuumlnk A joumlvendő valoacutesaacuteg iacutegy jelenvaloacutevaacute vaacutelik őaacuteltala az eacuteletuumlnkben iacutegy lesz a

45

Magyaraacutezat Imaacutedsaacuteg Krisztus dicsőseacutegeacutenek megismereacuteseacuteeacutert 115-23

gyuumllekezet Isten felszabadiacutetoacute tette reacuteveacuten az ő jogos tulajdonaacutevaacute ἀπολύτρωσις περιποιήσεως vagy bdquotulajdonnaacute tevő megvaacuteltaacutes kivaacuteltaacutes felszabadiacutetaacutesrdquo eacutes itt akkor a bőviacutetmeacuteny valoacuteban genitivus qualitatis vagy uacutegy eacutertjuumlk a szerkeze-tet hogy a περιποίησις eacutertelme eltoloacutedott a cselekveacutes folyamataacutenak jeloumlleacuteseacute-ről eredmeacutenyeacutenek a megjeloumlleacuteseacutere ebben az esetben a jelenteacutese bdquotulajdon az aki vagy ami tulajdonnaacute lettrdquo iacutegy a szerkezetben genitivus obiectivusra kell gondolnunk bdquotulajdonaacutenak megvaacuteltaacutesardquo Ilyen eacutes hasonloacute esetekben a nyelv-tani kategoacuteriaacutekat azeacutert vetjuumlk fel alternatiacutev formaacuteban is mert nagyon valoacute-sziacutenű hogy a keacutetfeacutele eacutertelem koumlzuumll mindegyik megcsenduumll a kifejezeacutesben

Iacutegy magasztalja igazaacuten Isten dicsőseacutegeacutet az ő vaacuteltsaacutegmunkaacuteja aacuteltal tulajdo-naacutevaacute lett ἐκκλησία

Imaacutedsaacuteg Krisztus dicsőseacutegeacutenek megismereacuteseacuteeacutert 115-23

15 Ezeacutert haacutet eacuten is miutaacuten hallottam arroacutel a Krisztusban valoacute hit-ről amely bennetek van eacutes az oumlsszes szent iraacutenti szeretetről 16 nem szűnoumlk meg haacutelaacutet adni eacutertetek amikor emleacutekezem roacutelatok imaacuted-saacutegaimban 17 hogy a mi Urunk Jeacutezus Krisztus Istene a dicsőseacuteg Atyja adja meg nektek a boumllcsesseacuteg eacutes a kinyilatkoztataacutes Lelkeacutet az ő ismereteacuteben 18 hogy legyen megvilaacutegosodott lelki szemetek azeacutert hogy megismerjeacutetek milyen a remeacutenyseacutege az ő elhiacutevaacutesaacutenak eacutes hogy milyen a gazdagsaacutega az ő oumlroumlkseacutege dicsőseacutegeacutenek a szentek koumlzoumltt 19 eacutes milyen az ő erejeacutenek rendkiacutevuumlli nagysaacutega iraacutentunk akik ereje hathatoacutessaacutegaacutenak műkoumldeacutese alapjaacuten hiszuumlnk 20 amelyet Krisztus aacuteltal tett munkaacutelkodoacutevaacute miutaacuten feltaacutemasztotta őt a halaacutelboacutel eacutes a maga jobbjaacutera uumlltette a mennyekben 21 feljebb minden felsőseacutegneacutel eacutes hatalomnaacutel eacutes erőneacutel eacutes uralomnaacutel eacutes minden neacutevneacutel amelyet segiacutetseacuteguumll hiacutevnak nemcsak ebben a vilaacutegkorszakban hanem az eljoumlvendőben is 22 eacutes mindent laacuteba alaacute vetett neki eacutes őt tette főveacute mindenek foumlloumltt az egyhaacutez szaacutemaacutera 23 amely az ő teste eacutes teljesseacutege annak aki mindent mindenekben teljesseacute tesz

(15) Paacutel hallott maacuter azokroacutel a gyuumllekezetekről amelyekhez leveacutelben fordul Maacuter az előző keacutet versben emliacutetette hogy ezek a gyuumllekezetek reacuteszesei Isten szabadiacutetaacutesaacutenak Ezt a megaacutellapiacutetaacutest most azzal folytatja hogy bizonysaacutegot tesz roacuteluk megvan bennuumlk koumlzoumlttuumlk koumlruumlkben (καθ᾽ ὑμᾶς) a keresztyeacuten

46

Az Efeacutezusi leveacutel

magatartaacutesnak az a keacutet alapvető vonaacutesa amelyben tulajdonkeacuteppen oumlsszefog-lalhatoacute a keresztyeacutenseacuteg leacutenyege πίστις ἀγάπη εἰς πάντας τοὺς ἁγίους

Tehaacutet egyreacuteszt a hit az ami aacuteltal egeacutesz eacuteletuumlk tulajdon emberi bűnoumls muacutelt-juk romlott gyoumlkeacuterzeteacutetől elszakadva Krisztusba gyoumlkerezik bele Maacutesreacuteszt a szeretet amely ennek az uacutej eacuteletnek a jelentkezeacutese foumlldi eacuteletuumlnk koumlruumllmeacutenyei koumlzoumltt eacutes amely elsőrenden ndash mintegy az előkeacuteszuumllet fokaacuten ndash a foumlldoumln eacutelő valamennyi gyuumllekezet minden tagjaacuteval oumlsszekoumlti őket

(16) Ezeacutert foglalja bele őket haacutelaadoacute imaacutedsaacutegaacuteba nem esetszerűen egy-szer-egyszer olykor-olykor vagy alkalomadtaacuten hanem szuumlnet neacutelkuumll (οὐ παύομαι εὐχαριστῶν) Bizonysaacutegteacutetele azonban nem jelenti azt mintha ezeknek a gyuumllekezeteknek eacutes tagjaiknak az eacuteleteacuteben maacuter minden elinteacutező-doumltt volna eacutes nem aacutellana előttuumlk semmifeacutele feladat Eacuteppen ezeacutert haacutelaadaacutesa sem valamilyen kvietisztikus megnyilatkozaacutes nem sztatikus lenyugvaacutes nem Isten ajaacutendeacutekainak egyszerű nyugtaacutezaacutesa tudomaacutesul vevő passziacutev elfogadaacute-sa hanem azonnal a gyuumllekezetekeacutert valoacute koumlnyoumlrgeacutesseacute vaacutelik ebben folytatoacute-dik Az hogy Paacutel a gyuumllekezetekre gondol hogy haacutelaacutet ad Istennek minden joacuteteacutetemeacutenyeacuteeacutert amelyet talaacutel bennuumlk eacutes az hogy koumlnyoumlroumlg eacutertuumlk a leacutenyegre neacutezve egymaacutestoacutel el nem vaacutelaszthatoacute egyseacutegben aacutell előttuumlnk csupaacuten a nyelvi kifejezeacutes kuumlloumlniacuteti el helyesebben kuumlloumlnboumlzteti meg a maga bdquogrammatikairdquo eszkoumlzeivel a haacuterom mozzanatot εὐχαριστῶν - μνείαν ποιούμενος - ἐπὶ τῶν προσευχῶν μου

(17) A koumlnyoumlrgeacutes tartalmaacutet a ἵνα kezdetű mondat jeloumlli ez a 8-9 versekre utal vissza A gyuumllekezeteknek ismeretre van szuumlkseacuteguumlk A megfogalmazaacutes is sajaacutetosan emeli ki azt hogy ez az ajaacutendeacutek Isten Lelkeacutenek a Leacutelek erejeacutenek eacutes munkaacutejaacutenak az eredmeacutenye iacutegy vaacutellal Isten szemeacutely szerint koumlzoumlsseacuteget azok-kal akik hisznek a Krisztusban Ez a Leacutelek eacuteletuumlnk szemeacutelyes taacutersa eacutes hatoacutee-reje teremti meg bennuumlnk nemcsak a boumllcsesseacuteget tehaacutet az eacutelet valoacutesaacutegaacuteba valoacute eacutertelmes - eacutes helyes koumlvetkezteteacutesekkel de helyes koumlvetkezmeacutenyekkel is jaacuteroacute ndash betekinteacutest hanem a kijelenteacutest is ἀποκάλυψις activumi eacutes passivumi eacutertelmű is lehet bdquoleleplezeacutes - lelepleződeacutes titok nyilvaacutenvaloacutevaacute teacutetele - vagy leacutetele kinyilatkoztataacutesrdquo (a mi bdquokinyilatkoztataacutesrdquo szavunk is mindkeacutet iraacutenyt jeloumlli maacuter a hasznaacutelatban bekoumlvetkezett megszokaacutes alapjaacuten) Ezaacuteltal uacutejabb eacutes uacutejabb megvilaacutegosodaacutesok reacuteveacuten egyre inkaacutebb koumlzeleduumlnk Isten veacutegső titkai-nak teljes megragadaacutesaacutehoz

(18) Isten cselekvő Szentlelke jelentette munkaacutejaacutenak leiacuteraacutesaacuteban ennek a munkaacutenak a kuumllső teoloacutegiai oldalaacutet Most azonban az apostol a belső leacute-lektani oldalaacutet is bemutatja ugyanennek a dolognak hiszen Isten munkaacutei-nak sziacutenhelye az emberi pszicheacute Az ember megvilaacutegosodaacutesa uacutegy toumlrteacutenik hogy a Szentleacutelek munkaacuteja iraacutent fogeacutekonnyaacute vaacutelt emberi leacutelek a mi belső

47

Magyaraacutezat Imaacutedsaacuteg Krisztus dicsőseacutegeacutenek megismereacuteseacuteeacutert 115-23

emberuumlnk eacuterzeacutekszerve (οἱ ὀφθαλμοὶ τῆς καρδίας) reagaacutel πεφωτισμένοι τοὺς ὀφθαλμοὺς τῆς καρδίας meglehetősen szabad participiumos szerkezet SCHLIER szerint predikatiacutev jellegű eacutes vagy a δῷη-toacutel fuumlgg vagy a ὑμῖν-nel tartozik oumlssze szorosan eacutes az accusativus maacuter az infinitivus hataacutesa alatt aacutell Enneacutel azonban sokkal termeacuteszetesebb az a megoldaacutes hogy egyszerűen hi-aacutenyos accusativus cum infinitivo-roacutel van szoacute kiegeacutesziacutetve πεφωτισμένους εἶναι τοὺς ὀφθαλμούς eacutes ez a δῷη-hoz kapcsoloacutedik bdquoadja meg hogy le-gyenek megvilaacutegosodottak lelki szemeitekrdquo ez foumlloumlslegesseacute teszi hogy az ὀφθαλμούς -t accusativus respectuskeacutent eacutertelmezzuumlk (vouml kuumlloumlnben BLASS-DEBRUNNER 468sect2) Paacutel eacuteppen azeacutert koumlnyoumlroumlg hogy ilyen moacutedon Isten kinyuacutejtott keze amelyet kegyelmesen nyuacutejt az ember feleacute talaacutelkozzeacutek az embernek Isten feleacute hitben befogadaacutesra valoacute keacuteszseacutegben kinyuacutejtott kezeacutevel Mire valoacute mieacutert szuumlkseacuteges mindez Elsősorban azeacutert hogy rendezze az em-ber joumlvőjeacutet Ez uacutegy toumlrteacutenik hogy az ember felismeri remeacutenyseacutege taacutergyait amelyeknek joumlvőbeli teljesseacutege eacuteppen a remeacutenyseacuteg aacuteltal vaacutelik maacuter most va-loacutesaacutegos alapjaacutevaacute az eacuteleteacutenek Ezek ἡ ἐλπὶς τῆς κλήσεως αὐτοῦ ὁ πλοῦτος τῆς δόξης τῆς κληρονομίας Isten elhiacutevoacute szava eacutes az emberre vaacuteroacute gazdag oumlroumlkseacuteg ragyogoacute valoacutesaacutega amely kiemeli eacuteleteacutet az egyeduumllvaloacutesaacutegboacutel eacutes vala-mennyi hiacutevővel egy teacuter eacutes idő foumlloumltt aacutelloacute oumlkumeneacuteben egyesiacuteti

Csakhogy a remeacuteny magaacuteban veacuteve lehet csaloacuteka aacutebraacutend is bdquoIstenseacutegnek laacutetszoacute Csalfa vak Remeacutenyrdquo Ezeacutert keacuterdezi a remeacutenykedő ember mindig azt hogy mi az alapja a remeacutenyseacutegnek

(19) Paacutel uacutegy folytatja tovaacutebb az imaacutedsaacutegot hogy a joumlvőbe utaloacute remeacuteny-seacutegnek a jelenben megmutatkozoacute generaacutecioacutejaacuteroacutel biztosiacuteteacutekaacuteroacutel beszeacutel Tuacutelaacuteradoacute bőseacuteggel jellemzik szavai azt hogy milyen jelentős mennyire ha-talmas eacutes mennyire biztos Istennek az a munkaacuteja amelyet maacuter itt eacutes most veacutegez az oumlveacuteivel eacutes oumlveacuteiben oumlveacutei koumlzoumltt eacutes oumlveacutei aacuteltal (καὶ τί τὸ ὑπερβάλλον μέγεθος κτλ bdquoerejeacutenek rendkiacutevuumlli nagysaacutegardquo) eacutes amelyet a gyuumllekezeteknek meg kell ismerniuumlk ahhoz hogy valoacuteban alapokkal biacuteroacute remeacutenyseacuteg legyen a joumlvőbe valoacute tekinteacutesuumlk Tovaacutebbra is tuacutelaacuteradoacute kifejezeacutesbeli bőseacuteggel beszeacutel az apostol arroacutel hogy ezen a moacutedon ugyanaz az erő nyilvaacutenul meg a gyuumlle-kezetek eacuteleteacuteben κατὰ τὴν ἐνέργειαν τοῦ κράτους τῆς ἰσχύος αὐτοῦ szinte lefordiacutethatatlanul pleonasztikus ἰσχύς bdquoerőrdquo κράτος bdquoerősseacuteg intenzitaacutesrdquo ἐνέργεια bdquohateacutekonysaacuteg műkoumldeacutes munkaacutelkodaacutesrdquo (tehaacutet nem a mi nyelvuumlnk-ben is szakkifejezeacuteskeacutent hasznaacutelt bdquoenergiardquo jelenteacuteseacutevel) az egeacutesz szerkezet az aacuteltalaacutenos felől halad a sajaacutetos feleacute a potenciaacutelis felől a reaacutelis eacutes konkreacutet feleacute Ha az emberről vett keacuteppel akarjuk megkoumlzeliacuteteni akkor azt mondhat-juk hogy az ἰσχύς a mozdulatlan talaacuten eacuteppen fekvő ember bdquonyugvoacute erejerdquo amely megvan de egyelőre inaktiacutev potenciaacutelis ndash tehaacutet ez a szoacute jelenti inkaacutebb

48

Az Efeacutezusi leveacutel

azt amit mi bdquoenergiaacutenakrdquo nevezuumlnk (erőnleacutetet erővel teli aacutellapotot) Ha a mozdulatlan ember megfesziacuteti izmait akkor maacuter vilaacutegos keacutepuumlnk van - leg-alaacutebbis az előbbineacutel vilaacutegosabb - erejeacutenek meacuterteacutekeacuteről eacutes ha ez meacuteg mindig nem is jelent aktivitaacutest maacuter elaacuterulja a munka veacutegzeacuteseacutere valoacute keacuteszuumllődeacutest A nekifeszuumlleacutes a κράτος jelenteacutesi koumlre Amikor viszont az izmait fesziacutető em-ber bdquolecsaprdquo vagy valamilyen munkaacuteba kezd eacutes ezt effektiacutev moacutedon veacutegzi ak-kor eddigi lehetőseacutege eacutes meacuterteacuteke szerint megmutatkozott ereje műkoumldő va-loacutesaacuteggaacute lett munkaacutet veacutegez amely eredmeacutenyre vezet Ezzel a munkaacutet veacutegző hatalmas intenzitaacutesuacute aacutellandoacute erőforraacutest jelentő erejeacutevel tudta kivenni Isten Krisztust is a halaacutel hatalma aloacutel ezzel keltette eacuteletre

(20) A ἣν ἐνήργηκεν ἐγείρας αὐτόν mondatreacuteszletben a perfectum jel-legzetesen azt emeli ki hogy ez alkalommal valoacuteban bdquoki volt fejtverdquo Isten ereje nem maradt teacutetlen eacutes munkaacutetlan ἐγείρας az aoristos-i participium hasznaacutelataacutenak az a jellegzetes eacutes gyakori esete amely a keacutet cselekveacutes az aacutelliacutet-maacutenyban eacutes a participiumban jeloumllt toumlrteacuteneacutes időbeli egybeeseacuteseacutere utal eacutes ame-lyet aacuteltalaacuteban iacutegy fordiacutethatunk bdquoazzal hogyhellip amidőnrdquo Maga az ἐγείρω ige egyben itt is figyelmezteteacutes arra hogy Jeacutezus feltaacutemadaacutesa nem bdquoautomatikusrdquo folyamat vagy toumlrteacuteneacutes hanem a szoacute pontosabb eacutertelmeacuteben bdquofeltaacutemasztaacutesrdquo Isten cselekveacuteseacutenek koumlzbeleacutepeacuteseacutenek eacutes beavatkozaacutesaacutenak - ezt is jelenti preg-naacutensan az ἐνέργεια - az eredmeacutenye Ezzel a gyuumllekezetek remeacutenyseacutegeacutenek a keresztyeacuten remeacutenyseacutegnek a megalapozaacutesaacuteban tovaacutebb megy Paacutel egy leacutepeacutessel amikor Istennek koumlzoumlttuumlnk a jelenben folyoacute munkaacutejaacutet szabadiacutetaacutesaacutenak uumldvouml-ziacuteteacuteseacutenek a muacuteltban elveacutegzett hatalmas tetteacutevel aacutelliacutetja abszoluacutet szilaacuterd alapra Jeacutezus Krisztus feltaacutemasztaacutesa megtoumlrteacutent teacuteny de ugyaniacutegy befejezett teacuteny az is hogy Isten oumlnmaga koumlzvetlen koumlrnyezeteacutenek (τὰ ἐπουράνια) a legelső he-lyeacutere aacutelliacutetotta őt a bdquomennyekbenrdquo jobbjaacuten uumll a halaacutel foumlloumltt diadalmaskodoacute Krisztus A gyuumllekezetek a feltaacutemadaacutes feacutenyeacuteben szemleacutelhetik egyuumltt a joumlvőt a muacuteltat eacutes a jelent Isten ugyanis nem csinaacutelt titkot abboacutel hogy Krisztus nem maradt a halaacutelban hanem megmutatta oumlveacuteinek a megdicsőuumllt Urat eacutes a megjeleneacuteseacuteről szoacuteloacute bizonysaacutegteacutetel eacutelő ereje munkaacutelkodik koumlzoumlttuumlk ma is

(21) Krisztusnak e felemelteteacuteseacutevel nemcsak Istenhez valoacute viszonya van meghataacuterozva hanem a vilaacuteghoz valoacute viszonya is Ő aki Isten jobbjaacuten uumll tehaacutet aki az első helyet foglalja el az oldalaacuten ugyanakkor foumlloumltte aacutell minden maacutes szellemi hatalomnak ἀρχαί ἐξουσίαι δυνάμεις κυριότητες bdquoelsőseacuteg főhatalom erő uralkodaacutesrdquo - jelenteacutesuumlk szerint alig megkuumlloumlnboumlztethető aacuter-nyalatai a bdquohatalomrdquo fogalmaacutenak a keacuteső zsidoacute angyal-tan angeloloacutegia kifeje-zeacutesei az ὄνομα bdquoneacutevrdquo a heacuteb שם megfelelőjekeacutent ugyancsak nem e hatalmak mindegyikeacutenek vagy valamelyikuumlknek a bdquotulajdonneverdquo hanem leacutenyeguumlk eacutes valoacutesaacuteguk megjeloumlleacutese valoacutesaacutegos leacutetuumlk megleacutetuumlk eacutes jelenleacutetuumlk hangsuacutelyo-

49

Magyaraacutezat Imaacutedsaacuteg Krisztus dicsőseacutegeacutenek megismereacuteseacuteeacutert 115-23

zaacutesa amelyet participiumi bőviacutetmeacutenye ὀνομαζόμενον meacuteg alaacute is taacutemaszt SCHLIER a 611k paacuterhuzamaacutera hivatkozva uacutegy magyaraacutezza ezt a helyet hogy Istennel ellenseacuteges hatalmakroacutel van szoacute benne hasonloacutean RENDTORFF is aki ezt mondja bdquoJeacutezus Krisztus foumlloumltte aacutell a vilaacuteg hazug propagandaacutejaacutenak eacutes a gazdasaacutegi eacutelet deacutemoni erőinekrdquo A mondottaknak adott esetben lehet ilyen kisugaacuterzaacutesuk veacutegső gyakorlati koumlvetkezteteacutesuumlk vagy alkalmazaacutesuk de magaacutet a leveacutel e reacuteszleteacutet teljes egeacuteszeacuteben iacutegy ennek a szemleacuteletnek a jegyeacuteben eacutertelmezni - hamis eacutes veacutetkes leegyszerűsiacuteteacutes A leacutenyegnek kuumlloumlnfeacutele tuumlnetei vannak de egyikuumlk sem foglalhatja el a leacutenyeg helyeacutet Krisztusnak itt emliacutetett bdquopoziacutecioacutejardquo hatalmi helyzete nem treacutefa a Zsolt 87-ből vett ideacutezettel szemleacutel-teti ezt a leveacutel iacuteroacuteja

(22) bdquoMindeneketrdquo laacuteba alaacute vetett neki Isten a πάντα ilyen helyeken a legaacutetfogoacutebb eacutertelmet hordozza bdquomindenseacutegnekrdquo is lehetne fordiacutetani de baacuter a bdquomindenekrdquo toumlbbesszaacutem mai magyar nyelvuumlnkben maacuter reacutegiesnek hat eacutertel-me meacutegis koumlzelebb aacutell a goumlroumlg szoacutehoz Termeacuteszetes hogy ebben a bdquominden-benrdquo a gyuumllekezetek is benne vannak De az ő szaacutemukra Jeacutezus Krisztusnak meacuteg egy maacutesik jelentőseacutege is van eacuteletuumlknek ő a betetőzője eacutes biztosiacutetoacuteja sa-jaacutetos eacutertelemben amelyet itt uacutegy fejez ki az apostol hogy Krisztus az egyhaacutez feje (κεφαλὴhellip τῇ ἐκκλησίᾳ)

(23) Hogy ez a kifejezeacutes nem csupaacuten aacutetvitt eacutertelmű itt - egy testuumllet egy aacutellam stb bdquofejerdquo eacutertelmeacuteben - azt a zaacuteroacute vers mutatja Az egyhaacutez Krisztus teste - eacutes ez sem keacutep hanem maga a valoacutesaacuteg (vouml 1Kor 1227) ennek a test-nek az egeacuteszeacuteben eacutelő oumlsszefuumlggeacuteseacuteben Krisztus a fő a fej Az Ef ezen a pon-ton leacutep tuacutel az egyeacutebkeacutenti szemleacuteleten nemcsak az egyhaacutez a Krisztus teste hanem Krisztus is feje az egyhaacuteznak A maacutesodik bdquoteacutetelbenrdquo nyilvaacuten csak olyasmi hangsuacutelyozoacutedik bizonyos eacutertelemben maacutes szemszoumlgből neacutezve ami az elsőben is benne van ez a teacutetel ismeacutet tovaacutebbgondolaacutesa eacutes tovaacutebbvitele az 1Kor-boacutel ismert ekkleacutezioloacutegiai alapteacutetelnek Eacuteppen ezeacutert termeacuteszetes hogy ennek az itteni bdquoteacutetelnekrdquo az ekkleacutezioloacutegiai alapteacutetel itteni megfogalmazaacutesaacute-nak alapjaacuten nem felteacutetelezhetuumlnk valamilyen hamis koumllcsoumlnoumls fuumlggeacutest bdquokor-relaacutecioacutetrdquo Krisztus eacutes az egyhaacutez viszonyaacuteban (vouml meacuteg a Bevezeteacutesben erről mondottakkal eacutes az 522kk magyaraacutezataacuteval)

A test eacuteleteacutet egy egyseacutegkeacutent szemleacutelve azt mondhatjuk hogy a test tagjai olyan eszkoumlzoumlk amelyek ndash helyesebben akik - ennek az eacuteletnek minőseacuteguumlk vaacuteltozatossaacutega eacutes funkcioacutejuk kuumlloumlnfeacuteleseacutege elleneacutere is csodaacutelatos oumlsszefuumlg-geacutesben eacutes egyseacutegben aacutellanak a szolgaacutelataacuteban Ezt a ceacuteltudatos eacutes ceacutelratoumlrő egyseacuteget a testben a tagok koumlzoumltt a fej biztosiacutetja a koumlzponti akarat szeacutekhelye innen szaacutermazik minden iraacutenyiacutetaacutes indiacutettataacutes gondolat szaacutendeacutek akarat vagy oumlsztoumlnzeacutes Csak egyre kell vigyaacuteznunk itt nem arra taniacutet Paacutel mint ahogyan

50

Az Efeacutezusi leveacutel

maacuter utaltunk raacute hogy a gyuumllekezetek mit jelentenek Krisztusnak A taniacutetaacutes itteni megfogalmazaacutesa is arroacutel beszeacutel hogy Krisztus mit jelent a gyuumllekeze-teknek az egyhaacuteznak Ezeacutert nem gondolkozhatunk uacutegy hogy Krisztus csak a gyuumllekezetek aacuteltal az ami (ld RENDTORFFnaacutel) A leacutenyeg abban van hogy a gyuumllekezet Krisztus akarataacutenak eszkoumlzrendszere egyseacutege nem tagjainak kouml-zoumls megegyezeacuteseacuteből ered hanem a fő akarataacuteboacutel adoacutedik Mindebből az is koumlvetkezik hogy a gyuumllekezetről eacutes az egyhaacutezroacutel csak hitben beszeacutelhetuumlnk Az egyhaacutez hituumlnk taacutergya de eacuteppen iacutegy eacutes csak iacutegy sugaacuterzik ki hataacutesa a laacutetha-toacute az egyhaacutezat eacutes tagjait koumlruumllvevő vilaacutegba mert iacutegy hordozza eacutes uacutejiacutetja meg szuumlntelenuumll tagjainak az eacuteleteacutet is

A reacuteszlet legveacutegső nagy keacuterdeacutese a πλήρωμα fogalmaacutenak felveteacutese Itt most jelenteacutektelen az hogy milyen gyoumlkerekből sarjad ki ez a sokreacutetű eacutes sokoldaluacute fogalom (PLATON Oacuteszoumlvetseacuteg a sztoa PHILO a Corpus Hermeticum) A keacuterdeacutes az hogy kire kell itt vonatkoztatnunk A megoldaacutes nem egyeacutertel-mű előszoumlr arra gondolnaacutenk hogy Krisztus a fő egyuacutettal bdquopleacuteroacutemaacutejardquo a mindent teljesseacute tevő Istennek Azonban ehhez elkeruumllhetetlenuumll taacutersul az a gondolat hogy Isten pleacuteroacutemaacuteja a Krisztus teste az egyhaacutez is - nem csupaacuten baacuter főkeacuteppen eszkatoloacutegikus taacutevlatban hanem in praesens a jelenre neacutezve is amennyiben ti eacuteppen az jellemzi a leacuteteacutet hogy a Christus praesens eacutelete egye-duumlli iraacutenyiacutetoacuteja BEacuteKEacuteSI szerint a mondat eacutertelme nem vilaacutegos a teacutevtaniacutetoacutekra utal akiknek a koumlreacuteben eacutes szoacutehasznaacutelataacuteban fogalomvilaacutegukban a pleacuteroacutema a hatalmak az eoacutenok tehaacutet az istenseacuteg eacutes az ember koumlzoumltt talaacutelhatoacute termeacute-szetfoumlloumltti leacutenyek oumlsszesseacutegeacutet jelentette (Kol 119) bdquoIstennek ez a teljesseacutege - mondja veacuteguumll - Krisztusban lakik Erre kell az egyhaacuteznak is eljutnia (413) Itt pedig az a megaacutellapiacutetaacutes hogy az egyhaacutez a Krisztus teljesseacutege azt jelenti hogy eacuteleteacuteben megvaloacutesiacutetja (ti az egyhaacutez) Krisztusnak a Főnek minden tulajdon-saacutegaacutet szereteteacutet beacutekesseacutegeacutet erejeacutetrdquo CHRYSOSTOMOS mindenesetre plato-ni nyomokon jaacuter akkor amikor a pleacuteroacutema-fogalmat uacutegy magyaraacutezza hogy ez az ami bdquoteljesseacute teszrdquo valamit tehaacutet szuumlkseacutegszerű kiegeacutesziacuteteacutese valaminek ebben az esetben ilyen volna az egyhaacutez mint test - Krisztus a fő mellett Ez azonban tuacutelsaacutegosan felsziacutenen mozgoacute magyaraacutezat volna eacutes sok teacutevedeacutesre is adhatna alkalmat vagy abban az iraacutenyban hogy a fő a test kiegeacutesziacutető szerepe (bdquohozzaacutejaacuterulaacutesardquo) neacutelkuumll nem lehet igazaacuten fő vagy abban hogy az egyhaacutez csupaacuten valami bdquojaacuteruleacutekosrdquo elem a mellett a Krisztus mellett aki a fő abban az eacutertelemben is hogy a legfőbb a legfontosabb A kiegeacutesziacuteteacutese nyomaacuten (πάντα ἐν πᾶσιν πληρουμένου) sokkal szervesebb eacutes mozgeacutekonyabb jelenteacutesre kell gondolnunk πλήρωμα az amivel telve van minden vagyis az egyhaacutez az a lel-ki hely amelyet minden vonatkozaacutesban eacuteleteacutenek egeacutesz teruumlleteacuten eltoumllt betoumllt

51

Magyaraacutezat Halaacutelboacutel az eacuteletre 21-10

Isten valoacutesaacutega ezzel van telve Krisztus teste uacutegy hogy maacutesnak nem is szabad helyet kapnia benne vouml BAUER a ciacutemszoacute alatt 2 pont

Halaacutelboacutel az eacuteletre 21-10

1 Titeket is akik halottak voltatok veacutetkeitek eacutes bűneitek folytaacuten 2 amelyekben egykor folytattaacutetok eacuteleteteket a vilaacuteg korszakaacutenak megfelelően a levegő hatalmi koumlreacutenek uralkodoacuteja szerint aki an-nak a leacuteleknek az uralkodoacuteja amely most fejti ki hataacutesaacutet az enge-detlenseacuteg fiaiban 3 ezek koumlzoumltt forgoloacutedtunk mi is valamennyien egykor testuumlnk vaacutegyaiban mikoumlzben azt tettuumlk amit a testuumlnk eacutes az eacuterzeacutekeink akartak eacutes termeacuteszet szerint a harag gyermekei vol-tunk mint a toumlbbiek is 4 de az Isten aki gazdag volt irgalmas-saacutegban nagy szereteteacuteeacutert amellyel szeretett minket - 5 minket is akik halottak voltunk veacutetkeink miatt eacutelőkkeacute tett a Krisztussal egyuumltt ndash kegyelemből van uumldvoumlsseacutegetek ndash 6 eacutes feltaacutemasztott vele egyuumltt eacutes odauumlltetett a mennyekben a Krisztus Jeacutezusban 7 hogy az eljoumlvendő vilaacutegkorszakokban megmutassa kegyelme tuacutelaacuteradoacute gazdagsaacutegaacutet hozzaacutenk valoacute joacutesaacutegaacuteban a Krisztus Jeacutezus aacuteltal 8 Mert a kegyelemből van uumldvoumlsseacutegetek a hit aacuteltal eacutes ez nem tőletek van Istennek az ajaacutendeacuteka 9 nem cselekedetekből hogy senki ne dicse-kedjeacutek 10 Mert az ő alkotaacutesa vagyunk akiket Krisztus Jeacutezusban teremtett joacute cselekedetekre amelyeket előre elkeacutesziacutetett az Isten hogy ezekben folytassuk eacuteletuumlnket

(1) Isten munkaacutei tehaacutet a jelenben is folynak maacuter oumlveacutei eacuteleteacuteben szabadiacutetaacutesuk-ban uumldvoumlziacuteteacutesuumlkben Erről szoacutelott Paacutel az előzőkben pozitiacutev formaacuteban a haacutela tuacutelaacuteradoacute eacuterzeacuteseacutevel Most egy maacutesik formaacuteban is a gyuumllekezetek eacutes tagjaik emleacutekezeteacutebe akarja ideacutezni az Uacuter tetteacutenek suacutelyaacutet eacutes jelentőseacutegeacutet Jelenuumlnket akkor eacutertjuumlk meg igazaacuten ha egybevetjuumlk azzal a muacutelttal amelyből joumlttuumlnk Ezeacutert eszmeacutelteti Paacutel a leveacutel ciacutemzettjeit arra hogy mi volt az eacuteletuumlk akkor ami-kor meacuteg nem voltak Krisztus testeacutenek a tagjai halottak a bűneik eacutes veacutetkeik miatt (παραπτώμασιν καὶ ἁμαρτίαις foumllteacutetlenuumll okhataacuterozoacutei eacutertelmű dativus)

(2) Ennek a helyzetnek az eacuterzeacutekelteteacuteseacutere Paacutel a sajaacutet koraacuteban aacuteltalaacutenosan elterjedt mitologikus keacutepzetekhez folyamodik A magyaraacutezoacutek egy reacutesze maacuter az αἰών-t is szemeacutelynek gondolja el a mitoloacutegiai szemleacutelet paacuterhuzamakeacutent

52

Az Efeacutezusi leveacutel

eacutes a bdquovilaacuteg isteneacutetrdquo eacuterti rajta aki meghataacuterozza a vilaacuteg jelenlegi bdquoszkeacutemaacutejaacutetrdquo Erre azonban nincsen szuumlkseacuteg ezen a helyen ha Paacutel jellegzetes korszakos gondolkozaacutesaacutera emleacutekeztetjuumlk magunkat amely leveleiben aacuteltalaacutenos A mi-toloacutegiai elkeacutepzeleacutesmoacuted a vilaacutegnak haacuterom egymaacutes foumlloumltt reacutetegesen elhelyez-kedő koumlreacuteről teruumlleteacuteről tudott Legfeluumll mindenek foumlloumltt aacutellott az eacuteg (τὰ ἐπουράνια) amely az istenseacuteg uralma alatt aacutellt eacutes senki maacutes nem eacuterveacutenye-siacutethette benne az akarataacutet Koumlzvetlenuumll ez alatt valamivel lejjebb egy alacso-nyabban levő reacutetegben uralkodott a halaacutel fejedelme a Gonosz az istenseacuteg ellenseacutege ez a bdquolevegőbeli hatalmassaacutegrdquo ἄρχων joacutel figyeljuumlnk arra hogy en-nek a szoacutenak kettős genitivus-i bőviacuteteacutese a τοῦ ἀέρος eacutes a τοῦ πνεύματος az utoacutebbi eacutertelmezi eacutes egy kisseacute bdquomitoloacutegiaacutetlaniacutetjardquo is az ἀήρ mitikus fogalmaacutet amikor szellemi toumllteacuteseacutevel jellemzi A fordiacutetaacutes egeacuteszen szabad szerkeszteacutes-sel iacutegy hangozhatneacutek bdquoa levegő hatalmi koumlreacutenek (azaz) a vilaacuteg (ti az enge-detlenseacuteg) fiaiban most munkaacutelkodoacute leacutelek uralkodoacutejaacute(nak tetszeacutese) szerintrdquo A megszokott fordiacutetaacutes bdquoama leacutelek szerintrdquo tehaacutet helytelen mert κατά accu-sativus-t vonz itt pedig genitivus-t talaacutelunk (A hibaacuteba a leguacutejabb proacutebafor-diacutetaacutes is beleesik)

Ez zaacuterta el a halottak lelke elől az utat a boldog mennyei hazaacuteba de az istenseacuteg munkaacuteja eleacute tovaacutebbi akadaacutelyokat is goumlrdiacutetett hatalmaacutet nemcsak a holt lelkek e birodalma foumlloumltt tartotta fent bitorloacute moacutedon hanem ki akarta terjeszteni a foumlldoumln eacutelő emberekre is Iacutegy a foumlldi eacuteletet is az ő bitorloacute uralma alakiacutetotta formaacutelta eacutes azok akik a foumlldoumln eacuteltek maacuter a halaacutel hatalmaacuteban vol-tak mert - bűneik miatt - megszakadt a kapcsolatuk az istenseacuteggel A maacutesik szellemi hatalom szaacutellta meg a foumlldi embereket is eacutes ez fejtette ki bennuumlk a maga munkaacutejaacutet ez eacuterveacutenyesuumllt bennuumlk eacutes koumlzoumlttuumlk (ἐνεργοῦντος ἐν τοῖς υἱοῖς τῆς ἀπειθείας) ti azokban a foumlldi emberekben akik foumlloumltt uacuterraacute tudott lenni tehaacutet bdquoaz engedetlenseacuteg fiaibanrdquo azokban akik az Isten iraacutenti enge-detlenseacutegre adtaacutek magukat ennek a szolgaacutelataacuteba szegődtek (az ismert szoacute-kapcsolatban a genitivus a υἱός-szal kapcsolva a valamihez valoacute odatartozaacutest jelenti mint tipikus jellemzeacutes) Tegyuumlk feacutelre most a keacutepet eacutes mondjuk el keacutep neacutelkuumll koumlzvetlen formaacuteban azt amit ebből az uumlzenetből ma is mai moacutedon is uumlzenetkeacutent eacutertuumlnk meg Isten az eacutelet Ura Ura az egeacutesz vilaacutegnak is hatal-ma mindenre kiterjed eacutes mindenek foumlloumltt valoacute Azonban az ellene laacutezadt an-gyali szellemi hatalmak kezuumlkben igyekeznek tartani a halaacutel foumlloumltti uralmat Ezt Jeacutezus halaacutelaacuteval akarjaacutek veacutegeacuterveacutenyes bizonyossaacuteggaacute tenni de Isten eacuteppen Jeacutezus halaacutelaacuteval eacutes feltaacutemadaacutesaacuteval toumlri meg bitorolt hatalmukat (vouml az egeacuteszre neacutezve 1Kor 28) Ez a tette azonban nemcsak a halottak foumlloumltti uralkodaacutest veszi ki a saacutetaacuten kezeacuteből hanem a foumlldoumln eacutelő emberek szaacutemaacutera is hozzaacutefeacuter-hetőveacute teszi az engedelmes eacuteletet A saacutetaacuten a bűn eacutes a halaacutel hatalma aloacutel valoacute

53

Magyaraacutezat Halaacutelboacutel az eacuteletre 21-10

felszabadulaacutes lehetőseacutege nyiacutelik meg ezzel az ember előtt a foumlldoumln a legalsoacute szfeacuteraacutejaacuteban az előbbi mitoloacutegiai keacutepben megrajzolt vilaacutegnak Mindnyaacutejunk eacutelete a halaacutel hatalma alatt kezdődik Megszabadulaacutesunk utaacuten akkor laacutethatjuk igazaacuten vilaacutegosan Krisztus megvaacuteltoacute tetteacutenek a jelentőseacutegeacutet ha uacutej eacuteletuumlnket oumlsszehasonliacutetjuk a reacutegivel Ezt a leckeacutet adja fel most Paacutel a gyuumllekezeteknek

(3) Reacutegi eacuteletuumlnket az tette a halaacutelban folyoacute eacuteletteacute hogy eacuteletuumlnknek azok-hoz a vonatkozaacutesaihoz szabtuk magunkat egeacutesz egzisztenciaacutenkat amelyeket kezeacutebe kaparintott a saacutetaacuten testuumlnk oumlnző vaacutegyai eacutes emberi gondolatvilaacutegunk (διάνοιαι) termeacuteszeti szemeacutelyiseacuteguumlnk bdquolelkuumlnkrdquo (pszicheacutenk) taacutevlattalan gondolatai uralkodnak rajtunk mindezek aacuteltal pedig a saacutetaacuten aki az Istentől teremtett eacutelet helyeacutebe mindenuumltt a halaacutelt akarja odacsempeacuteszni odaplaacutentaacutelni eacutes az bdquoigazi eacuteletrdquo jelszavaival viszi az embert a halaacutelba Azokra akik iacutegy eacutelnek Isten jogos haragja nehezedik Azeacutert nem keresztyeacutenhez meacuteltatlan iacuteteacutelgeteacutes ennek a megaacutellapiacutetaacutesa mert ugyanazoknak az előző eacuteleteacuteről van szoacute akik most maacuter a Krisztus megvaacuteltottjai tehaacutet kinek-kinek uacutegy kell eacutertenie hogy roacutela van itt szoacute nem egy maacutesikroacutel vagy aacuteltalaacuteban maacutesokroacutel

De ugyanemiatt ennek a szemleacuteletmoacutednak az alapjaacuten tudjuk azt is hogy eacuteppen ez a harag az ami mutatja a halaacutelboacutel kivezető utat mert Istenről eacuteppen haragja bizonyiacutetja hogy nem alkuszik a halaacutellal az eacuteletnek egyetlenegy pont-jaacuten sem Haragja tulajdonkeacuteppen irgalmaacutenak maacutesik oldala eacutes ez az irgalom az ember iraacutenti szereteteacuteből fakad

(4-5) A hangsuacutely itt azon van hogy bennuumlnket akik - mint az előzőkben hallottuk - eacuteletuumlnk koraacutebbi szakaszaacuteban a halaacutel rabjai voltunk Isten tett is-meacutet eacutelőkkeacute meacutegpedig uacutegy hogy Jeacutezus Krisztus feltaacutemadaacutesaacuteval egyuumltt ezzel egy leacutelegzetveacutetelre oldotta meg a mi eacuteletre jutaacutesunk eacutelethez valoacute tartozaacutesunk keacuterdeacuteseacutet is συνεζωοποίησεν τῷ Χριστῷ bdquoegyuumltt tett eacutelőkkeacute a Krisztussalrdquo Vele egyuumltt taacutemasztott fel bennuumlnket vele egyuumltt emelt aacutet az oumlroumlkeacutelet eleacute tor-nyosuloacute akadaacutelyon a mennybe ahol ő teljes dicsőseacutegeacuteben uralkodik

(6) συνήγειρεν eacutes συνεκάθισεν kapcsoloacutedaacutesi iraacutenya nem teljesen vilaacutegos nem foumllteacutetlenuumll utalnak vissza ezek az aacutelliacutetmaacutenyok Krisztusra mint aho-gyan a συνεζωοποίησεν-ben minden keacutetseacuteget kizaacuteroacutevaacute teszi az ilyen utalaacutest a nyelvtani szerkeszteacutes ha ti a p46 eacutes B keacutepviselte ἐν Χριστῷ-t mellőzzuumlk hanem a teremtett vilaacuteg egyuumlttes veacutegső nagy megeacuterkezeacuteseacutet kiacutevaacutenja szem-leacuteltetni a keacutet kifejezeacutes eacutes ebben az esetben a prepoziacutecioacutes előtag eacutertelme ez bdquomindenki egyuumlttrdquo meacuteg ha nem is eacutelezzuumlk ki a leveacutelben keacutesőbb jelentke-ző ama gondolatot amelyet SCHLIER maacuter itt kiemel zsidoacutek eacutes pogaacutenyok egyuumltt (itt ti ez meacuteg a mondanivaloacute indokolatlan megszűkiacuteteacutese volna) ἐν τοῖς ἐπουρανίοις bdquoa mennyei reacutegioacutekbanrdquo alapjaacuteban veacuteve itt is egyjelenteacutesű az

54

Az Efeacutezusi leveacutel

ἐν τοῖς οὐρανοῖς -szal (vouml az 13 magyaraacutezataacuteval) καθίζειν mellett az ἐν + dativus bdquohovardquo keacuterdeacutesre felelő hataacuterozoacute bdquoodauumlltetett a mennyekberdquo

(7) Mindaz amit iacutegy cselekedett Isten nem valami rejtett uumlgy ha-nem kegyelme bőseacuteges gazdagsaacutegaacutenak a szemleacutelteteacutese kimutataacutesa Jeacutezus Krisztusban iraacutentunk tanuacutesiacutetott bdquohozzaacutenk valoacuterdquo joacutesaacutega aacuteltal ἵνα ἐνδείξηταιhellip ἐν χρηστότητι ἐφ᾽ ἡμᾶς Mindezt tehaacutet elsősorban mirajtunk az egyhaacutez tag-jain mutatja be de ezt nem uacutegy teszi hogy csak a mi uumlgyuumlnk maradjon laacutetnia kell az egeacutesz vilaacutegnak ahogyan ennek egyes nemzedeacutekei koumlvetik egymaacutest ἐν τοῖς αἰῶσιν τοῖς ἐπερχομένοις-ban nem az Istennel ellenseacuteges angyali ha-talmakroacutel van szoacute hanem egyszerűen a vilaacutegtoumlrteacutenelem egymaacutest koumlvető egymaacutesra koumlvetkező korszakairoacutel amelyek szellemi toumllteacutesuumlket tekintve itt ebből a szemszoumlgből semlegesek nem vaacuteltak ellenseacutegesekkeacute Isten iraacutent Iacutegy az ἔνδειξις jelentőseacutege eacuteppen abban van hogy Isten a vilaacutegtoumlrteacutenelmet szuumln-telenuumll a maga uumldvoumlziacutető terveacutenek iraacutenyaacuteban befolyaacutesolja eacutes ennek a munkaacute-jaacutenak eszkoumlze az egyhaacutez (iacutegy SCHLIER is az Ef-kommentaacuter 2 kiadaacutesaacuteban 1958) Veacuteguumll a megelőzők oumlsszefoglalaacutesaacuteval keacutep neacutelkuumll koumlzvetlen formaacuteban beszeacutel Paacutel Isten megvaacuteltoacute tetteacutenek a jelentőseacutegeacuteről A leacutenyeget abban a roumlvid mondatban kell meglaacutetnunk amelyet maacuter a 6 versben előlegezett koumlzbeve-teacutes formaacutejaacuteban χάριτί ἐστε σεσωσμένοι kegyelem aacuteltal van szabadulaacutesunk uumldvoumlsseacuteguumlnk Az ember szuumlntelenuumll benne eacutel az oumlnmegvaacuteltaacutes kiacuteseacuterteacuteseacuteben Egyhaacutezon beluumll eacutes kiacutevuumll azt hiszi hogy a maga ereje toumlkeacuteletesen eleacuteg igyeke-zete eacutes akaratereje szemeacutelyiseacutegeacutenek teljes koncentraacutelaacutesa keacutepesseacute teszi arra hogy minden probleacutemaacutejaacutet megoldja Rejtett moacutedon minket is folyton meg-ejt annak az igeacutezete hogy valamikeacuteppen meacutegis a magunk teljesiacutetmeacutenyeacutenek higgyuumlk uumldvoumlsseacuteguumlnk megvaloacutesulaacutesaacutet Ennek az indulatnak eacuterzuumlletnek eacutes lelkuumlletnek uumlzen most hadat az apostol

(9-10) Aki vallaacutest tesz arroacutel hogy eacuteleteacutet mindenestől Istennek koumlszoumlnheti az nem gondolkozhatik maacuteskeacuteppen uacutej eacuteleteacuteről sem Annyira nem hogy uacutej eacuteleteacutenek egeacuteszeacutere de meacuteg cselekedeteire a bdquojoacutecselekedetekrerdquo is uacutegy tekint mint amelyek Isten munkaacutei Az ember nem nyilvaacutentarthatoacute tapasztalati uacuteton eacuteszlelhető eacutes kimutathatoacute moacutedon kapcsoloacutedik bele ezekbe hanem csak hihet abban hogy eacutelete aacuteltal Isten cselekedetei tehaacutet valoacuteban joacute cselekedetek valoacutesulnak meg mennek veacutegbe Jeacutezus taniacutetaacutesaacuteboacutel tudjuk hogy akik nyilvaacuten-tartjaacutek joacutecselekedeteiket eacutes hivatkozni akarnak raacutejuk Isten előtt (a bdquodicsek-veacutesrdquo leacutenyege eacuteppen csak ez fuumlggetlenuumll attoacutel hogy formai megnyilatkozaacutesaacute-ban milyen aacuternyalatokban jelentkezik) azokkal ő nem vaacutellalja a koumlzoumlsseacuteget Nemcsak az egyhaacutez hanem a mi tulajdon joacutecselekedeteink is hituumlnk taacutergya de eacuteppen iacutegy sugaacuteroznak ki ezek igazaacuten a koumlruumlloumlttuumlnk eacutelő vilaacutegba eacutes csak iacutegy tarthatjaacutek meg a mi eacuteletuumlnket is az Istentől megszabott uacuteton Ezt feje-

55

Magyaraacutezat Izrael eacutes a pogaacutenyok koumlzoumlsseacutege az egyhaacutezban 211-22

zi ki a joacutecselekedeteknek szinte oumlnaacutelloacute valoacutesaacutegokkaacute toumlrteacutenő emeleacutese a οἷς προητοίμασεν ὁ θεὸς κτλ kifejezeacutesben de ennek nem valami mechanikus-saacute teacutetel vagy elszemeacutelyteleniacuteteacutes a ceacutelja eacutes a tartalma hanem annak erőteljes hangsuacutelyozaacutesa hogy ami joacute a mi eacuteletuumlnk aacuteltal toumlrteacutenik (τὰ ἔργα ἀγαθά plura-lis mint a Paacutesztori levelekben) annak veacutegső oka eacutes szerzője Isten DIBELIUS arra mutat raacute hogy baacuter a raacutenk maradt paacuteli levelekben nincsen paacuterhuzama ennek a gondolatnak a zsidoacutesaacuteg koumlreacuteben nem ismeretlen ld 4Ezsdr 852 bdquohelliptinektek eacutepuumllt a vaacuteros nektek vaacutelasztatott ki az orszaacuteg nektek keacutesziacutettettek el a joacutecselekedetekrdquo (perfecta est bonitas)

Izrael eacutes a pogaacutenyok koumlzoumlsseacutege az egyhaacutezban 211-22

11 Ezeacutert gondoljatok vissza arra hogy egykor ti a testben pogaacute-nyok akiket koumlruumllmeteacuteletlenseacutegnek nevezget az uacutegynevezett tes-ten keacutezzel veacutegrehajtott koumlruumllmeteacutelkedeacutes (neacutepe) 12 hogy abban az időszakban Krisztus neacutelkuumll valoacutek voltatok ki voltatok zaacuterva Izraacutee1 polgaacuterjogaacuteboacutel eacutes idegenek voltatok az iacutegeacuteret szoumlvetseacutegkoumlteacuteseitől nem volt remeacutenyseacutegetek eacutes Isten neacutelkuumll valoacutek voltatok a vilaacutegban 13 Most pedig Jeacutezus Krisztusban ti akik egykor taacutevol voltatok kouml-zel keruumlltetek a Krisztus veacutere aacuteltal 14 Mert ő a mi beacutekesseacuteguumlnk aki a keacutetfeacuteleacutet eggyeacute tette eacutes lerombolta a koumlztuumlk emelkedett vaacutelasz-falat az ellenseacuteges viszonyt a tulajdon teste aacuteltal - 15 azzal hogy a rendelkezeacuteseket tartalmazoacute eacutes parancsolatokban kifejeződő toumlr-veacutenyt eacuterveacutenyteleniacutetette hogy a kettőt oumlnmagaacuteban egy uacutej emberreacute teremtse amikor beacutekesseacuteget szerez 16 eacutes megbeacutekiacutetse a kettőt egy testben az Istennel keresztje aacuteltal miutaacuten megoumllte az ellenseacutegeske-deacutest oumlnmagaacuteban 17 eacutes eljoumltt eacutes beacutekesseacuteget hirdetett nektek a taacutevo-liaknak eacutes beacutekesseacuteget a koumlzelieknek 18 mert aacuteltala van a szabad utunk mindkettőnknek egy Leacutelekben az Atyaacutehoz 19 Iacutegy haacutet maacuter nem vagytok idegenek eacutes joumlveveacutenyek hanem polgaacutertaacutersai a szen-teknek eacutes csalaacutedtagjai az Istennek 20 akik az apostolok eacutes a proacutefeacute-taacutek alapjaacutera eacutepuumlltetek raacute a sarokkő pedig maga a Krisztus Jeacutezus 21 őbenne illeszkedik oumlssze az egeacutesz eacutepuumllet eacutes iacutegy noumlvekszik szent templommaacute az Uacuterban 22 Őbenne eacutepuumlltoumlk ti is egyuumltt az Isten la-koacutehelyeacuteveacute a Leacutelek aacuteltal

56

Az Efeacutezusi leveacutel

(11) A pogaacutenyokboacutel lett keresztyeacutenek előző eacuteleteacutenek a jelenlegivel valoacute oumlsz-szehasonliacutetaacutesa mint ahogyan most maacuter kifejezetten eacutes feacutelreeacuterthetetlenuumll meg is mondja az apostol nem valami pusztaacuten elmeacuteleti eacuterdekű vagy eacuterde-kesseacutegű dolog hanem eszmeacuteltető valoacutesaacuteg Ezzeacute eacuteppen azzal vaacutelik hogy - is-meacutet hangsuacutelyoznunk kell- nem maacutesokra teszi figyelmesekkeacute a gyuumllekezetek tagjait Paacutel hanem arra hiacutevja fel őket hogy a keacutet kuumlloumlnboumlző eacuteletszakasz eacutes eacutelet-tiacutepus szembeaacutelliacutetaacutesaacutet tulajdon egyeacuteni eacuteletuumlkoumln beluumll veacutegezzeacutek el ideacutez-zeacutek emleacutekezetuumlkbe oumlnmaguk bdquoKrisztus előttirdquo pogaacuteny aacutellapotaacutet uacutegy aho-gyan sajaacutet aacuteteacuteleacutesuumlk alapjaacuten hiteles tapasztalatokboacutel ismerik (μνημονεύετε) Viszont nem csupaacuten az eacuterdekeltek egyeacuteni uumlgye ez a szembeaacutelliacutetaacutes baacutermeny-nyire szemeacutelyesen fogalmazza is Paacutel mindazt amit erről a keacuterdeacutesről mond hanem megint csak vilaacutegtaacutevlatuacute eacutes egyszersmind nagy toumlrteacuteneti taacutevlatokat is aacutetoumllelő valoacutesaacuteg persze uacutegy hogy a mi egyeacuteni eacuteletuumlnkben legszemeacutelyesebb uumlgyuumlnkkeacutent jelentkezik eacutes luumlktet Azt a vilaacuteghelyzetet amelyben az emberi-seacuteg Krisztusig benne eacutelt doumlntően az jellemzi hogy a vilaacutegon a foumlldoumln keacutet-feacutele ember az embereknek keacutet tiacutepusa eacutes csoportja eacutel olyan moacutedon hogy ez a kettő az Isten szerinti leacutenyegben kuumlloumlnboumlzik egymaacutestoacutel Az egyiket Izraacuteel bdquokoumlruumllmeteacuteletlennekrdquo szokta nevezni ezen a neacuteven emlegeti itt aacuteltalaacutenosiacute-toacute jelenteacutessel mint abstractum pro concreto az ἀκροβυστία bdquokoumlruumllmeteacutelet-lenseacutegrdquo (tehaacutet aacutellapotuk jellegzetesseacuteguumlk) jeloumlli ezt a csoportot a maacutesikat bdquokoumlruumllmeteacutelteknekrdquo hiacutevja περιτομή hasonloacutean elvont főneacutev maga az aktus amely aacuteltal mint kuumllső jegy aacuteltal ez a csoport megkuumlloumlnboumlztethető a maacutesiktoacutel Mindenesetre Paacutel szinte előlegezően laacutetja el haacuteromszoros minősiacuteteacutessel ezt a főneacutevi mondatreacuteszt amikor azt emeli ki hogy

a) az egeacutesz elsősorban elnevezeacutes keacuterdeacutese λεγομένη b) a test vilaacutegaacutehoz tapadoacute dolog ἐν σαρκί c) magaacutet a jegyet emberi keacutez leacutetesiacuteti az emberen χειροποίητος

eacutes mind a haacuterom mozzanat azzal a veszeacutellyel jaacuter egyuumltt hogy ez a minőseacuteg a koumlruumllmeteacuteltseacuteg meacuteg oly iacutegeacuteretes volta elleneacutere is megmaradhat ezen a kuumllső-seacuteges fokon vagy visszazuhanhat erre a fokra Ez a kettősseacuteg Isten inteacutezkedeacute-seacutere megy vissza Ő az aki az egeacutesz emberiseacuteg a neacutepek koumlreacuteből kivaacutelaszt egy neacutepet Izraacuteelt eacutes szoumlvetseacuteget koumlt vele hogy az ő neacutepe eacutes munkaacuteinak eszkoumlze legyen a vilaacuteg minden neacutepe javaacutera Ennek a szoumlvetseacutegnek tehaacutet ugyancsak Isten rendeleacutese szerinti kuumllső jegye a περιτομή Az azonban maacuter nem vezet-hető le Isten akarataacuteboacutel hogy a vilaacutegnak ez a keacutet tiacutepusa uacutegy aacutelljon szemben egymaacutessal ahogyan Krisztus koraacuteban is aacutellt Paacutel eacutelő tapasztalata szerint Maacuter itt a gondolatsor kezdeteacuten laacutettuk a ceacutelzaacutest arra hogy Izraacuteel nem vette komo-lyan a szoumlvetseacuteget hűtlenneacute lett hozzaacute iacutegy az eredetileg leacutenyegi eacutes leacutenyegbe vaacutegoacute kuumlloumlnbseacuteg amelyet Isten Izraacuteel eacutes a neacutepek koumlzoumltt leacutetesiacutetett azzal a ceacutellal

57

Magyaraacutezat Izrael eacutes a pogaacutenyok koumlzoumlsseacutege az egyhaacutezban 211-22

hogy Izraacuteelt a neacutepekeacutert valoacute szolgaacutelattal biacutezza meg hamarosan puszta kuumll-sőseacuteggeacute uumlres vallaacutesos formasaacuteggaacute vaacutelt amely eacuteppen ezeacutert nem Izraacuteelnek a neacutepekkel valoacute koumlzoumlsseacuteg-vaacutellalaacutesaacutet iraacutentuk valoacute felelősseacutegeacutet segiacutetette eacutes moz-diacutetotta elő hanem eacuteppen ellenkezőleg elvaacutelasztoacute mozzanattaacute vaacutelt Izraacuteel eacutes a vilaacuteg toumlbbi neacutepe koumlzoumltt

(12) A pogaacutenykeresztyeacuteneknek mindenesetre a maguk haacuteza előtt kell soumlpoumlrniuumlk ezeacutert Paacutel arra emleacutekezteti őket ami raacutejuk tartozik a vilaacutegnak a Krisztusig tartoacute helyzeteacuteből Ők ui pogaacuteny korukban szomoruacute eacutes kilaacutetaacutesta-lan eacuteletet eacuteltek Mivel Krisztus neacutelkuumll folyt akkor az eacuteletuumlk az istenseacuteg meg-maradt szaacutemukra ellenseacuteges titoknak eacutes a tőle valoacute remegeacutes formaacutelta egeacutesz eacuteletuumlket ez fejeződoumltt ki pogaacuteny kultuszukban Iacutegy ki voltak rekesztve Isten kiraacutelyi uralmaacutenak koumlzoumlsseacutegeacuteből is nem volt polgaacuterjoguk Isten vaacutelasztottai koumlzoumltt tehaacutet uacutegy jaacutertak-keltek ebben a vilaacutegban hogy a vilaacuteg Uraacutehoz valoacute jogi eacutes egzisztenciaacutelis viszonyuk tisztaacutezatlan maradt ἀπηλλοτριωμένοι igeacute-jeacutenek jelenteacutese sokoldaluacute alapja bdquokivesz valamilyen koumlzoumlsseacutegből eacutes aacutethelyez egy maacutesikbardquo itt nyilvaacuten arra utal hogy a pogaacutenyok Isten iraacutenti engedetlen-seacuteguumlk koumlvetkezteacuteben bdquokimaradtakrdquo mindabboacutel a sok kivaacuteltsaacutegboacutel amelyeket Izraacuteel eacutelvezett eacutes amelyeknek itt oumlsszefoglaloacute megjeloumlleacutesuumlk a πολιτεία amely tehaacutet itt elsődleges jelenteacutese szerint bdquopolgaacuterjogrdquo ezt a jelenteacuteseacutet valoacutesziacutenűsiacuteti a parallel szerkezet megfelelő mondatreacutesze a τῶν διαθηκῶν τῆς ἐπαγγελίας nem pedig bdquokoumlzuumllet taacutersadalomrdquo (neacutem bdquoGemeinwesenrdquo) Az iacuteraacutesmagyaraacute-zoacutek megoszlanak az előbbi neacutezetet főkeacuteppen HAUCK EWALD az utoacutebbit von SODEN MEINERTZ DIBELIUS keacutepviseli (vouml BAUER a ciacutemszoacute alatt 1 eacutes 2 pont)

Idegenek voltak az iacutegeacuteretektől amelyek jegyeacuteben Isten szoumlvetseacuteget kouml-toumltt neacutepeacutevel eacutes bdquoszerződeacuteseacutetrdquo (διαθήκη) toumlbbszoumlr megerősiacutetette meguacutejiacutetot-ta Mivel iacutegy nem eacuteltek benne az oacuteszoumlvetseacutegi kijelenteacutes eacutelő valoacutesaacutegaacuteban kiacute-vuumll aacutelltak a szoumlvetseacutegkoumlteacuteseken ezeacutert nem tudhattaacutek hogy mit vaacuterhatnak az eacutelettől mit nem Nem csoda ha ezt az aacutellapotot Paacutel oumlsszefoglaloacutean azzal jellemzi hogy remeacutenytelennek eacutes Isten neacutelkuumll valoacutenak mondja μὴ ἔχοντες ἐλπίδα καὶ ἄθεοι Az utoacutebbi persze nem valamifeacutele elmeacuteleti-vilaacutegneacutezeti bdquoate-izmustrdquo akar jeloumllni meacuteg csak nem is az ember reacuteszeacuteről tudatosan vaacutellalt programszerű magatartaacutest hanem azt az egyszerű teacutenyt hogy Isten eacutes az ember koumlzoumltt a pogaacutenysaacuteg koumlreacuteben nincsen kapcsolat baacutermennyi istent imaacuted eacutes emleget is az ember valoacutejaacuteban nincsen Istene Annak a helyeacuten aki Izraelnek az eacutelő Istene faacutejdalmas űr van az eacuteleteacuteben csupaacuten eacutes iacutegy az egeacutesz eacuteleteacuteből hiaacutenyzik az amit a vaacutelasztott neacutepnek Istenhez valoacute viszonya jelent Izraacuteel szemszoumlgeacuteből persze mindez a vaacutelasztott neacutep jogos elmarasztalaacutesakeacutent volna emliacutethető hiszen Izraacuteelnek suacutelyos a veacutetke abban hogy a neacutepekhez valoacute

58

Az Efeacutezusi leveacutel

kuumlldeteacutese helyett a neacutepek foumlloumltti kivaacuteltsaacutegos helyzeteacutet hangoztatta eacutes elide-genedett a neacutepektől gőgjeacuteben Itt azonban most nem a vaacutelasztott neacutephez eacutes fiaihoz szoacutel Paacutel hanem a pogaacutenyokhoz eacutes tőluumlk azt vaacuterja hogy a sajaacutet nyo-moruacutesaacutegukat ismerjeacutek be alaacutezatosan amely előző eacuteletuumlkben osztaacutelyreacuteszuumlk volt eacutes amelynek keserű valoacutesaacutegaacuteboacutel kivette őket Isten amikor beleszerkesz-tette őket az egyhaacutezba Mert a muacuteltroacutel valoacute emleacutekezeacutes ceacutelja csupaacuten az hogy a soumlteacutet haacutetteacuter meacuteg eacutelesebben kiemelje Istennek a Krisztus veacutere aacuteltal a neacutepek koumlreacuteben elveacutegzett uumldvoumlsseacutegszerző munkaacutejaacutet ennek a munkaacutenak a ragyogoacute dicsőseacutegeacutet οἱ ὄντες μακρὰν ἐγενήθητε ἐγγύς Eacutezs 5718kk-ből vett ideacutezettel szemleacutelteti ezt a teacutenyt

(14) bdquoTaacutevoliakboacutelrdquo iacutegy lettek bdquokoumlzeliekkeacuterdquo a pogaacutenyok az idegenseacuteget eacutes a kirekesztettseacuteget a koumlzoumlsseacuteg a hontalansaacuteg ridegseacutegeacutet az otthonossaacuteg me-lege vaacuteltotta fel - Krisztus aacuteltal Mindezt egyetlen szoacuteban foglalja oumlssze Paacutel Krisztus lett a neacutepek beacutekesseacutege Igaz hogy az előzőkben a bdquokeacutet neacuteprdquo Izraacuteel eacutes a pogaacutenyok koumlzoumltt fennaacutellt ellenseacuteges viszonyroacutel volt szoacute Itt elsősorban eacutes koumlzvetlenuumll meacutegsem arra kell gondolnunk hogy Krisztus a keacutet neacutepet beacutekiacutetet-te oumlssze egymaacutessal eacutes ezeacutert ő a mi beacutekesseacuteguumlnk Krisztus megvaacuteltoacute tetteacutenek gyuumlmoumllcse elsősorban eacutes mindenekelőtt koumlzvetlenuumll eacutes alapvetően az hogy megbeacutekeacuteltette az embert Istennel Mint ahogyan keacutesőbb szoacute lesz roacutela nem csupaacuten a neacutepek eacuteltek elinteacutezetlen viszonyban Istennel hanem maga Izraacuteel a vaacutelasztott neacutep is Kivaacutelasztottsaacutega csak iacutegy engedetlenseacutege folytaacuten fizethetett a pogaacutenyok egyre meacutelyuumllő elidegenedeacuteseacutenek eacutes idegenkedeacuteseacutenek a keserű gyuumlmoumllcseacutevel Jeacutezus Krisztus Izraacuteelt eacutes a neacutepeket Istennel beacutekiacuteti meg hely-reaacutelliacutetja mind a keacutet embertiacutepusnak Istenhez valoacute viszonyaacuteban a harmoacuteniaacutet a joacute rendet Akaacuter a heacuteb שלם jelenteacuteseacutehez kapcsoloacutedunk akaacuter az εἰρήνη goumlroumlg jelenteacutestartalmaacutet vesszuumlk (ez a ἁρμονία szoacuteval rokon etimoloacutegiai rokonsaacute-guk is aacuteltalaacutenosan felteacutetelezett dolog meacuteg ha ez itt egyeacutebkeacutent nem is doumlntő) mindenkeacuteppen erre az eacutertelemre kell eljutnunk az oumlsszeillesztett zavartalan egyseacuteges egeacutesz eacutertelmeacutere amelyben minden a maga helyeacutere keruumllt minden a maga helyeacuten van Ennek koumlvetkezmeacutenye az a maacutesodik mozzanat hogy Izraacuteel eacutes a neacutepek koumlzoumltt is megszűnik az eddigi taacutevolsaacuteg koumlzbevetteteacutes az ellenseacutegeskedeacutes illetve az ellenseacuteges viszony (az ἔχθρα mindkettőt jelenti a cselekveacutes folyamataacutet eacutes a nyomaacuteban bekoumlvetkezett aacutellapotot egyaraacutent) Ledől a mindkeacutet feacutel bűne miatt emelődoumltt fal τὸ μεσότοιχον τοῦ φραγμοῦ szoacute-szerint bdquoa keriacuteteacutes vaacutelaszfalardquo a genitivus megfelelő eacutertelmezeacuteseacutevel bdquoa keriacuteteacutes teremtette vaacutelaszfalrdquo a φραγμός BAUER (a ciacutemszoacute alatt) szerint a toumlrveacutenyre vonatkozik (ld alaacutebb) Ez azonban nem csupaacuten azt jelenti hogy Izraacuteel eacutes a neacutepek most maacuter megvannak joacutel megfeacuternek egymaacutessal bdquomegaacuterulnak egy gyeacutekeacutenyenrdquo egy beacutekeacutes koegzisztenciaacuteban a vilaacutegban enneacutel sokkal toumlbbről eacutes

59

Magyaraacutezat Izrael eacutes a pogaacutenyok koumlzoumlsseacutege az egyhaacutezban 211-22

egeacuteszen maacutesroacutel van szoacute A kettőből egyet teremt Isten meacutegpedig az egeacutesz vilaacutegra vonatkozoacute eacuterveacutennyel maacuter tudjuk hogy ezt az egyseacuteget teszi a vilaacuteg-toumlrteacutenelem veacutegső ceacuteljaacutevaacute A jelenben ebből annyi szemleacutelhető hogy ez az eggyeacute leacutetel valoacutesaacutegosan iacutegeacuteretesen egyuacutettal pedig peacuteldakeacutent paradigmati-kusan mintegy bdquoelső zsengerdquo gyanaacutent veacutegbemegy az egyhaacutezban Az egyhaacutez tehaacutet nem a koegzisztenciaacutet propagaacutelja igehirdeteacuteseacuteben hanem az emberiseacuteg veacutegső nagy egyseacutegeacutet eacuteli meg egeacutesz eacuteleteacuteben Az egyhaacutezat minden gőgtől oacutevja a sorrend nem uacutegy aacutell a dolog hogy Isten leacutetrehozza az egyhaacutezat eacutes raacutebiacutezza hogy beacutekiacutetse oumlssze az emberiseacuteg ellenseacutegeskedő neacutepeit Az a helyzet hogy Isten a Krisztusban egy egyseacutegbe foglalja Izraacuteelt eacutes a neacutepeket eacutes ebből szuumlle-tik meg ebből gyarapszik egyre tovaacutebb az egeacutesz egyhaacutez mint ahogyan majd az egyhaacutez eacutepuumlleacuteseacuteről adott keacutepben is laacutethatjuk

(15) Kifejezően eacutes kibőviacutető kiszeacutelesiacutető eacutertelemben ismeacutetli meg ezt a gon-dolatot a koumlvetkező vers is A kibőviacuteteacutes abban van hogy most maacuter Izraacuteel felől is bemutatja Isten munkaacutejaacutet az apostol Izraacuteelben a toumlrveacutenyt rontotta le Jeacutezus Termeacuteszetesen nem Isten Kijelenteacuteseacutet hanem azt a toumlrveacuteny-eacutertel-mezeacutest amely egyfelől nem tette ugyan lehetőveacute a neacutepnek hogy a toumlrveacuteny cselekedetei aacuteltal uumldvoumlzuumlljoumln de maacutesfelől megakadaacutelyozta abban hogy a pogaacutenyok iraacutenti felelősseacutegeacutet megeacutelje Mert a toumlrveacuteny Izraacuteel szaacutemaacutera csupaacuten egymaacutestoacutel elszigetelt kazuisztikus moacutedon eacutertett parancsolatokkaacute eacutes emberi-leg soha meg nem valoacutesiacutethatoacute dolgokat koumlvetelő rendelkezeacutesseacute vaacutelt ὁ νόμος τῶν ἐντολῶν ἐν δόγμασιν Aligha jaacuterhatoacute uacutetja az eacutertelmezeacutesnek az amelyet BEacuteKEacuteSI vet fel lehetőseacutegkeacutent eacutes amely szerint bdquojelkeacutepezheti a fal a rsquotoumlrveacutenytrsquo is amelyet az emberi parancsok eacutes rendelkezeacutesek mintegy rsquokeriacuteteacutesselrsquo vettek koumlruumllrdquo Az ismeacutetleacutes abban kifejező hogy Istennek ezt a munkaacutejaacutet a maga teremtő jelentőseacutegeacuteben mutatja be a keacutet neacutep egybeszerkeszteacutese annyit je-lent mint egy teljesen uacutej ember megteremteacutese ἵνα τοὺς δύο κτίσῃ ἐν αὐτῷ εἰς ἕνα καινὸν ἄνθρωπον Nyilvaacuten megint nemcsak metaforikus kifejezeacutessel aacutellunk szemben hanem sajaacutetos formaacuteban ismeacutet a valoacutesaacutegot fejezi ki koumlz-vetlenuumll is ez a megfogalmazaacutes Az egyhaacutez embere abban egeacuteszen uacutej ember hogy baacuter testi eacutertelemben vagy Izraacuteelből vagy a neacutepek koumlzuumll joumltt tehaacutet ter-meacuteszeti eacuteleteacuteben a keacutet tiacutepus koumlzuumll valamelyiknek a leszaacutermazottja folytatoacuteja eacutes oumlroumlkoumlse - meacutegsem az előző termeacuteszeti eacutelete hataacuterozza meg nem ezek a termeacuteszeti szaacutermazaacutesi adottsaacutegai folytatoacutednak tovaacutebb akkor amikor az egyhaacuteznak Krisztus testeacutenek eacutelő tagjaacutevaacute lesz Az hataacuterozza meg most maacuter hogy az Izraacuteelből eacutes a neacutepekből a pogaacutenysaacutegboacutel szuumlletett bdquoharmadik neacuteprdquo fia A zsidoacutekeresztyeacuten ember szaacutemaacutera doumlntő az hogy az egyhaacutezban olya-nokkal vaacutellal koumlzoumlsseacuteget akiket azelőtt a toumlrveacuteny eacutertelmeacuteben eacutes szellemeacuteben tisztaacutetalanoknak kellett tartania eacutes azoknak is tartotta A pogaacutenykeresztyeacuten

60

Az Efeacutezusi leveacutel

szaacutemaacutera viszont az a doumlntő hogy Krisztus aacuteltal abba a toumlrzsbe gyoumlkerezett bele az eacutelete amelyet Izraacuteel jelent az uumldvtoumlrteacutenetben Most maacuter ebből a neacutep-ből sarjad az eacutelete amelynek szemeacuteben azelőtt maga is utaacutelt volt de eacuteppen ezeacutert eacutes sok egyeacuteb dolog miatt is ő is csak gyűloumllettel tudott feleacuteje fordulni Izraacuteel eacutes a neacutepek koumlzoumltti vaacutelaszfalhoz mind a keacutet feacutel szorgalmasan hordta az eacutepiacutetőanyagot eacuteleteacutenek minden megnyilvaacutenulaacutesaacuteval Izraacuteel kezdettől fogva azzal lett feltűnőveacute a neacutepek koumlzoumltt hogy kivaacuteltsaacutegosnak tartotta magaacutet az iacutegeacuteretek eacutes a szoumlvetseacuteg birtokaacuteban a neacutepek foumlloumltt aacutelloacutenak a kijelenteacutes isme-reteacuteben eacutes ennek alapjaacuten aacutellva megvetette a sok istent imaacutedoacute pogaacutenysaacutegot eacutes tisztasaacutega feacuteltegető oacutevaacutesaacuteban elkuumlloumlnuumllt tőle A gettoacute inteacutezmeacutenye Izraacuteelből ered de eacuteppen ez az inteacutezmeacuteny mutatja hogy a neacutepek vilaacutega nem maradt adoacutesa a gyűloumllkoumldeacutesben a vaacutelasztott neacutepnek A pogaacutenysaacuteg istentelennek tar-totta Izraacuteelt mert nem volt kiaacutebraacutezolt megfoghatoacute iacutegy szerinte bdquoreaacutelisrdquo is-tenseacutege Embergyűloumllőnek tartotta mivel kemeacuteny oumlsszetartaacutesaacuteboacutel csak any-nyit eacuterzett meg hogy eltasziacutet magaacutetoacutel mindenkit aki neacutepe koumlreacuten kiacutevuumll esik Eacuterthetetlennek tartotta egeacutesz eacuteletfolytataacutesaacutet meacuterhetetlen oumlntudataacutet amellyel joacutel megfeacutert az elkeacutepesztő gőg mellett a szerinte iacutezleacutestelenseacutegig eacutes gyaacuteva szol-galelkűseacutegig menő alaacutezatoskodaacutes is keacutesőbben jobbaacutera uumlzleti uumlgyekben talaacutel-kozott a fiaival eacutes ezen a teruumlleten riasztotta gaacutetlaacutestalan anyagiassaacuteguk is - nem mintha nem lett volna maga is rabja ennek a lelkuumlletnek De ezt a neacutepet egyfajta titokzatossaacuteg is lengte koumlruumll eacutes ahogyan a prozelitusok jelenseacutege is mutatja a kiaacutebraacutendult politeista pogaacutenyok gyakran keresteacutek Izraacuteel Isteneacuteneacutel Izraacuteel neacutepeacutenek istentiszteleteacuteben eacutes eacuteletgyakorlataacuteban a jobb nemesebb iga-zibb eacutes emberibb eacutelet lehetőseacutegeacutet Viszont az aacutetlag-pogaacuteny szemeacuteben emi-att meacuteg gyűloumlletesebbeacute vaacutelt Izraacuteel ez a kuumlloumlnoumls neacutep eacutes elzaacuterkoacutezaacutesaacutera azzal vaacutelaszolt hogy a maga reacuteszeacuteről is igyekezett erre raacutekeacutenyszeriacuteteni ahol csak tehette eacutes szuumlkseacutegeacutet laacutetta E meacutely ellenseacutegeskedeacutes laacutettaacuten felvetődneacutek az a keacuter-deacutes hogy melyik volt a keacutet feacutel koumlzuumll az első amelyik a doumlntő leacutepeacutest megtette bdquoKi kezdterdquo Persze emberi viszonylatban ez a keacuterdeacutes aacuteltalaacuteban remeacutenytelen ebben a vonatkozaacutesban is abszurd toumlrteacutenetileg ezenkiacutevuumll az apostol maacuter csak azeacutert sem veti fel mert itt mindkeacutet feacutelnek a maga elmarasztaltataacutesaacuteroacutel kell vallania Az Ef nem oknyomozoacute toumlrteacutenetiacuteraacutes ceacuteljait kiacutevaacutenja szolgaacutelni (szel-lemtoumlrteacuteneti vagy vallaacutestoumlrteacuteneti sőt egyhaacuteztoumlrteacuteneti vonatkozaacutesban sem) hanem a szoacute teljes eacutertelmeacuteben igehirdeteacutes egzisztenciaacutelisan megszoacuteliacutetoacute iste-ni uumlzenet igeacutenyeacutevel leacutep fel

Annyi mindenesetre bizonyos hogy amiacuteg a foumlldoumln eacutel az ember addig ez a keacuterdeacutes kulcskeacuterdeacutes marad Mi arroacutel vallunk hogy ez a keacuterdeacutes megoldoacutedott Krisztusnak a golgotai kereszten elveacutegzett aacuteldozataacuteban De ha ez iacutegy van ak-kor egyreacuteszt tudnunk kell hogy amikeacutent a zsidoacutekeacuterdeacutes jelentőseacutege egyeduumll-

61

Magyaraacutezat Izrael eacutes a pogaacutenyok koumlzoumlsseacutege az egyhaacutezban 211-22

aacutelloacute eacutes ez a keacuterdeacutes nem egy alesete a faji keacuterdeacuteseknek eacuteppen uacutegy garancia a megoldaacutesa arra hogy nem lehet olyan ellenteacutet az ember vilaacutegaacuteban amelyre ne volna megoldaacutes Maacutesreacuteszt miutaacuten tudjuk azt hogy minden ilyen keacuterdeacutes megoldaacutesaacutenak prototiacutepusa eacutes reaacutelis alapja eszerint a golgotai aacuteldozat egeacutesz eacuteletuumlnket mozgoacutesiacutetanunk kell arra hogy ennek az uumlgynek a szolgaacutelataacutet veacute-gezhessuumlk

(16) Krisztus veacutere keresztje teste iacutegy jeloumlli Paacutel az egyseacutegre vezető utat Ez Krisztus golgotai aacuteldozataacutenak a koumlruumlliacuteraacutesa Ez az aacuteldozat a toumlrveacuteny be-toumllteacutese mert a minden szeretetneacutel nagyobb szeretet oumllt benne testet A toumlr-veacuteny eltoumlrleacutese eacuterveacutenyteleniacuteteacutese hataacutelyon kiacutevuumll helyezeacutese ez az aacuteldozat (15v καταργήσας) mert Krisztus eleget tett aacuteldozataacuteban minden bűneacutert iacutegy a toumlr-veacutenynek nincsen - eacutes nem is lehet - maacuter koumlveteleacutese az emberen (vouml Rm 81) Uacutej ember teremteacutese ez a tett mert a Feltaacutemadottban Isten valoacutesaacutegosan szem-leacutelteti a foumlldoumln eacutelő ember előtt a joumlvendő vilaacuteg embereacutet Beacutekesseacuteg szerzeacutese Istennel mert Isten maga is megnyugszik az ember iraacutenti jogos haragjaacutetoacutel Krisztusban ui helyreaacutell a teremtett vilaacutegnak a bűnben megcsuacutefolt joacute rendje A neacutepek egymaacutessal valoacute megbeacutekeacutelteteacutese (ἀποκαταλλάξῃ τοὺς ἀμφοτέρους) az emliacutetett keacutet embertiacutepus viszonyaacutenak alapvető megvaacuteltozaacutesa ellenseacutegeske-deacutesuumlk ellenseacuteges viszonyuk megszuumlnteteacutese mert az Istennel megbeacutekeacutelt em-berek nem eacutelhetnek tovaacutebb keacutet taacuteborban keacutet ellenseacuteges reacuteszre szakadva ha egyszer Istenhez valoacute viszonyuk teljesen egyformaacuten rendeződoumltt eacutes alakult

(17k) Krisztus megvaacuteltoacute tette abban vaacutelik teljesseacute hogy ő nem uacutegy joumln el a foumlldre mint aki maga megbeacutekeacutelt Istennel eacutes egyszer de csak egyszer elveacute-gezte az uacutej ember teremteacuteseacutet ennek a teremteacutesnek a munkaacutejaacutet egy bizonyos meghataacuterozott toumlrteacutenelmi korszak neacutehaacuteny embereacutevel Joacute ezt is tisztaacuteznunk mert az uumldvoumlsseacuteg keacuterdeacuteseacuteben akadnak nem egyszer olyan neacutezetek amelyek egyetlen toumlrteacutenelmi nemzedeacutekhez koumltik az iacutegeacutereteket Jeacutezusroacutel azonban az Ef iacutegeacuteretes taniacutetaacutesa ezt mondja εὐηγγελίσατο εἰρήνην Vagyis Krisztusnak a foumlldoumln valoacute megjeleneacutese az Istennel valoacute beacutekesseacutegnek eacutes minden koumlvetkez-meacutenyeacutenek a bdquoproklamaacutelaacutesaacutetrdquo azaz uumlnnepeacutelyesen nyomateacutekos meghirdeteacuteseacutet eacutes ilyen moacutedon szuumlntelen tovaacutebbaacuteradaacutesaacutet jelenti mindenkire neacutezve baacuterhon-nan joumltt is emberi muacuteltjaacutet eacutes szaacutermazaacutesaacutet tekintve Nyilvaacuten Eacutezs 5719 igeacuteje csenduumll fel itt iacutegeacuteretes beteljesuumlleacutesben לרחוק שלום שלום goumlr τοῖς - ולקרוב μακρὰν κτλ (az οὖσιν elmaradaacutesaacuteval koumlzvetlenebb a szoumlveg kapcsolata itt a heacuteber szoumlveggel mint a LXX-val) bdquoa taacutevol aacutelloacuteknak eacutes a koumlzel aacutelloacuteknakrdquo a pogaacutenyokra eacutes a zsidoacutekra eacutertve Ezt az eacutertelmet maacuter csak a szoumlvegoumlsszefuumlggeacutes miatt sem lehet de nem is szabad elspiritualizaacutelnunk (mint ahogyan egy ke-resztyeacuten gnosztikus iacuteroacute teszi τοῖς μακρὰν = ὑλικοῖς καὶ χοϊκοῖς - τοῖς ἐγγύς = πνευματικοῖς καὶ νοέροῖς τελείοις ἀνθρώποις - az ideacutezetet Id DIBELIUS

62

Az Efeacutezusi leveacutel

kommentaacuterjaacuteban) Az egyseacuteg titkaacutet az egy test valoacutesaacutegaacutenak rejteacutelyeacutet itt oldja meg Paacutel az ἐν ἑνὶ πνεύματι hataacuterozoacuteban ugyanaz a leacutelek (pneuma) Isten lelke ennek a titoknak a megfejteacutese Ez a leacutelek az aki aacuteltal Istent Atyaacutenknak valljuk ismertuumlk fel eacutes ismerjuumlk eacutes iacutegy jaacuterulunk sziacutene eleacute Ez a mozzanat abban betetőzeacutese az eddigieknek hogy nemcsak a pogaacutenyoknak hanem Izraacuteelnek is teljesen uacutej dolgot nyilatkoztat ki Istenről egyetemes atyasaacutegaacutet ἔχομεν προσαγωγὴν πρὸς τὸν πατέρα az e m b e r minden kuumlloumlnbseacutegteacutetel neacutelkuumll bdquoodamehet odajaacuterulhatrdquo Istenhez szabad az uacutetja hozzaacute a Krisztusban

(19) A verskezdő ἄρα οὖν a diadalmas ujjongoacute oumlroumlm eacuterzeacuteseacutevel vezet aacutet a koumlvetkező gondolatsorra az eddig mondottak gyakorlati koumlvetkezmeacutenyeacute-nek felmutataacutesaacutera A neacutepek helyzeteacutenek a 12 versben hallott jellemzeacutese utaacuten most maacuter koumlnnyen eacuterthető az amit itt mond roacuteluk Paacutel ξένοι καὶ παρεπίδημοι bdquoidegenek eacutes joumlveveacutenyekrdquo (az utoacutebbit egy kisseacute kieacutelezve de maibb szoacuteval iacutegy mondhatnaacutenk bdquojoumlttmentekrdquo) voltak eddig Isten teremtett vilaacutegaacuteban abban a vilaacutegban amelyet pedig Isten az embernek teremtett Ugyaniacutegy eacuterthető uacutej helyzetuumlk koumlruumlliacuteraacutesa is συμπολῖται τῶν ἁγίων καὶ οἰκεῖοι τοῦ θεοῦ bdquopol-gaacutertaacutersai a szenteknek eacutes lakoacutetaacutersai (= csalaacutedtagjai vele egyuumltt lakoacutek vele egy haacutezhoz csalaacutedhoz tartozoacutek) az Istennekrdquo οἰκεῖος alapjelenteacutese bdquoa haacutez-hoz tartozoacute haacutezbelirdquo iacutegy jelenthet csalaacutedtagot lakoacutetaacutersat toumlbbesszaacutemban valakinek a csalaacutedjaacutet bdquohaacuteza neacutepeacutetrdquo is A bdquoneacutepekrdquo eddig Izraacuteel gondolkozaacutesa szerint idegenek legfeljebb joacuteindulattal megtűrt vendeacutegek voltak a vilaacutegban de semmikeacuteppen nem bdquohonosakrdquo Mindez nemcsak Izraacuteel veacutelemeacutenye szerint volt iacutegy hanem a valoacutesaacutegban is Izrael veacutelemeacutenyeacuteben csak az volt az enge-detlenseacuteg hogy ezen a helyzeten egyaacuteltalaacuteban nem igyekezett vaacuteltoztatni sőt inkaacutebb aacutellandoacutean szemuumlkre vetette a neacutepeknek mindezt mint a tulajdon bdquodiagnoacutezisaacutetrdquo eacutes ezzel meacuteg jobban elmeacutelyiacutetette helyzetuumlk keserűseacutegeacutet Most maacuter azonban nem szaacutermazaacutes keacuterdeacutese toumlbbeacute az hogy ki van bizalmas koumlzel-seacutegben csalaacutedi kapcsolatban eacutes koumlzoumlsseacutegben Istennel Krisztusban a neacutepek lehetőseacuteget kaptak arra hogy Izrael Isteneacutenek a ceacutelja lelkesiacutetse őket Izraacuteel Isteneacutenek munkaacutejaacuteba kapcsoloacutedjanak bele

(20) Ezt az uacutej helyzetet a tovaacutebbiakban keacutepekkel eacuterzeacutekelteti Paacutel Az eacutepuumllet keacutepeacuteben az alapot illetően toumlbben raacutemutatnak arra hogy Paacutel egyeacutebkeacutenti aacuteb-raacutezolaacutesaacutehoz keacutepest (pl 1Kor 311) eltoloacutedaacutes van abban ahogyan itt Krisztus mellett szerepelnek az apostolok eacutes a proacutefeacutetaacutek is ez utoacutebbiakon az uacutejszouml-vetseacutegi proacutefeacutetaacutekat eacutertik a sorrend eacutes a 46 miatt Iacutegy ezt a helyet doumlntően a deuteropaulinus jelleg eacutes az apostolok utaacuteni korboacutel valoacute szaacutermazaacutes eacutervekeacutent szerepeltetik Ez az eacuterv nem doumlntő azeacutert mert

a) az egyhaacutezi taniacutetaacutes hangsuacutelya a konkreacutet helyzet hataacutesaacutera is eltoloacuted-hatik

63

Magyaraacutezat Izrael eacutes a pogaacutenyok koumlzoumlsseacutege az egyhaacutezban 211-22

b) az apostoli taniacutetaacutes nyelve stiacutelusa eacutes keacutepanyaga az apostoli koron beluumll is folyamatosan vaacuteltozott alakuloacuteban volt formaacuteloacutedott

c) veacuteguumll az alapkeacuterdeacutesre vonatkozoacute itteni taniacutetaacutes a maga egeacutesz gyoumlkeacuterzeteacute-ben jeacutezusi vouml Mt 1618 1818k

A pogaacutenyokboacutel eacutes Izraelből szuumlletett uacutej neacutep eacutes benne az uacutej ember nem vaacutegyaacutelom nem aacutebraacutend nem is csupaacuten program vagy koumlveteleacutes hanem olyan valoacutesaacuteg mint egy eacutepuumllet amely fel van eacutepiacutetve feleacutepuumllt (ἐποικοδομηθέντες) Termeacuteszetesen maga a foumlleacutepuumlleacutes teacutenye nem időfoumlloumltti idealista eacutertelemben vett bdquovaloacutesaacutegrdquo hanem toumlrteacuteneti termeacuteszetű Alapja toumlrteacutenelmi alap a proacutefeacutetaacutek eacutes az apostolok Isten nagy terveacutenek oacute- eacutes uacutejszoumlvetseacutegi eacutertői eacutes hirdetői azok akikből ez az alap oumlsszetevődik eacutes a sarokkő a bdquoszegeletkőrdquo maga a Krisztus Ezzel a keacutep egy kisseacute el is toloacutedik eacutes teljes figyelmuumlnk ismeacutet Krisztusra iraacute-nyul aki termeacuteszetesen maga is eacuteppen annyira toumlrteacuteneti valoacutesaacuteg ebben az oumlsszefuumlggeacutesben mint az apostolok eacutes a proacutefeacutetaacutek Ő a szegeletkő azt jelenti ez hogy miacuteg az egyhaacutez egyeacutebkeacutent bűnoumls emberek eacuteleteacutere eacutepuumll akik Isten ke-gyelmeacuteből eacutes Szentlelke aacuteltal jutnak ennyire jelentős szerephez az eacutepuumlletben az eacutepiacutetmeacutenyben addig Krisztus jelentőseacutege egyeduumllaacutelloacute emezekeacutevel oumlssze nem hasonliacutethatoacute toumlbb eacutes egeacuteszen maacutes ἀκρογωνιαῖον J JEREMIAS szerint bdquozaacuteroacutekőrdquo ő a kultikus rendelteteacutesű eacutepuumlletre gondol amelynek uumlnnepeacutelyes felavataacutesa a boltozat zaacuteroacutekoumlveacutenek a behelyezeacuteseacutevel toumlrteacutent ez tette a bolto-zatot teljesseacute zaacuterttaacute eacutes veacuteglegesseacute Hasonloacute szerepe lehetett a kapu foumlloumltti zaacuteroacutekőnek is amelyre meacuteg az eacutepuumllet rendelteteacuteseacutere eszmeacuteltető utaloacute felirat is keruumllt iacutegy a keresztyeacuten templomokban gyakran az ΙΧΘΥΣ szoacute a rsquoΙησοῦς Χριστὸς Θεοῦ Υἱὸς Σωτήρ szavak kezdőbetűiből adoacutedoacute őskeresztyeacuten kouml-roumlkben joacutel ismert bdquorejtjelesrdquo roumlvidiacuteteacutese Sokkal valoacutesziacutenűbb azonban hogy az Eacutezs 2816-beli iacutegeacuteretes igeacutere kell gondolnunk eacutes ebben az esetben a szeg-eletkő az alapkoumlvek soraacutenak valamelyik talaacutelkozaacutesaacutenaacutel elhelyezett kő lehet amely voltakeacuteppen az egeacutesz eacutepuumllet suacutelyaacutet hordozza

(21) A keacutep mondanivaloacuteja ismeacutet vaacuteltozik eacutes most maacuter arra iraacutenyul a fi-gyelmuumlnk hogy ez az eacutepuumllet nincsen keacuteszen hanem szuumlntelenuumll tovaacutebb eacutepuumll Amit keletkezeacuteseacutenek toumlrteacuteneti voltaacuteroacutel mondtunk az itt teljesedik ki A meacutely-ben levő alap az Oacuteszoumlvetseacuteg proacutefeacutetaacutei ezekhez kapcsoloacutednak az uacutejszoumlvetseacutegi korszak az egyhaacutez apostolai Az egyeduumllaacutelloacute sarokkő amelyre - akire - ezek a kő-sorok is taacutemaszkodnak tehaacutet a veacutegső legfőbb eacutes igazi alap az egeacutesz eacutepuumllet terheacutenek hordozoacuteja a Krisztus (vouml 1Kor 511) A tovaacutebbi keresztyeacuten nemzedeacutekek mintegy reacutetegről reacutetegre eacutepuumllnek raacute erre az alapra eacutes iacutegy vaacutelnak szerves alkatelemeiveacute annak az eacutepuumlletnek amely a maga teljesseacutegeacuteben nyil-vaacuten csak az emberi toumlrteacutenelem veacutegeacuten bontakozik majd ki A hit azonban maacuter

64

Az Efeacutezusi leveacutel

most is laacutetja ennek a szinkronikus eacutes diakronikus oumlkumeneacutenek a gyoumlnyoumlrű rendjeacutet ceacuteltudatos eacutes szerves feleacutepiacuteteacuteseacutet (συναρμολογουμένη)

(22) Ez a keacutepsor sem azeacutert aacutell az olvasoacutek eleacute hogy nagyvonaluacutesaacutegaacuteval el-kaacutepraacuteztassa őket hanem azeacutert hogy meacuteg jobban megeacutertethesse veluumlk ebben az oumlsszefuumlggeacutesben uacutej helyzetuumlket ἐν ᾧ καὶ ὑμεῖς συνοικοδομεῖσθε

Ez az uacutej eszmeacutelteteacutes azzal vaacutelik teljesseacute hogy szabatosan megjeloumlli az ige a keacutepben emliacutetett eacutepuumllet ceacuteljaacutet is eacutes megint ezen a ponton vaacutelik toumlbbeacute keacutepneacutel a hasonlat - vagy meacuteg inkaacutebb hasonlatnaacutel a keacutep - itt lesz teljes valoacutesaacuteggaacute Amikeacuteppen a jeruzsaacutelemi templom eacutepuumllete Isten iacutegeacuterete szerint az ő valoacutesaacute-gos jelenleacuteteacutenek helye volt Izraacuteelben eacuteppen uacutegy valoacutesaacutegos jelenleacuteteacutenek helye most - Krisztus utaacuten eacutes Krisztus aacuteltal - a vilaacutegban a gyuumllekezet amely ebben az eacutertelemben valoacutesaacutegosan Isten temploma - bdquonem keacutezzel csinaacutelt templomrdquo hanem eacutelő koumlvekből eacutepuumllő haacutez Az egyhaacutez eacuteleteacutenek eacutertelmeacutet rendelteteacuteseacutenek tartalmaacutet eacutes kuumlldeteacuteseacutenek ceacuteljaacutet ez adja meg De ez adja meg felelősseacutegeacutenek suacutelyaacutet is nem kis dolog Isten valoacutesaacutegos jelenleacutete helyeacutenek lenni a vilaacutegban eacutes nem jelenteacutektelen keacuterdeacutes hogy az egyes egyhaacutezi nemzedeacutekek hogyan eacutelnek ezzel az adottsaacuteggal

Paacutel a pogaacutenyok apostola 31-13

1 Ezeacutert van az hogy eacuten Paacutel aki a Krisztus Jeacutezus foglya vagyok ti-eacutertetek a pogaacutenyokeacutert - 2 ha tudniillik hallottatok Isten kegyelmeacute-nek arroacutel a tervszerű rendjeacuteről amelyet nekem adott raacutetok neacutezve 3 hogy kinyilatkoztataacutes uacutetjaacuten ismertesse meg velem a titkot mint ahogyan maacuter előbb roumlviden megiacutertam 4 ha ezt elolvastaacutetok akkor raacute tudtok eszmeacutelni belőle hogy mi az eacuten megeacuterteacutesem (tartalma) a Krisztus titka dolgaacuteban 5 (mert) ez maacutes nemzedeacutekekben nem vaacutelt ismeretesseacute uacutegy az emberek fiai előtt mint ahogyan most kijelen-tetett az ő szent apostolainak eacutes proacutefeacutetaacuteinak a Leacutelek aacuteltal 6 hogy a pogaacutenyok egyuumltt oumlroumlkoumlsoumlk eacutes egyuumltt test eacutes egyuumltt reacuteszesek az iacutegeacutere-tekben a Krisztus Jeacutezus aacuteltal az evangeacutelium reacuteveacuten 7 ennek lettem szolgaacutejaacutevaacute az Isten kegyelmeacutenek ajaacutendeacutekaacuteboacutel amelyet erejeacutenek munkaacutelkodaacutesa folytaacuten adott meg nekem 8 Nekem a legeslegjelen-teacutektelenebbnek minden szent koumlzuumll nekem adatott meg az a kegye-lem hogy a pogaacutenyoknak hirdessem meg a Krisztus felmeacuterhetetlen gazdagsaacutegaacutet 9 eacutes megvilaacutegiacutetsam mindenki előtt hogy mi a tervsze-rű rendje annak a titoknak amely el volt rejtve ősidőktől fogva az

65

Magyaraacutezat Paacutel a pogaacutenyok apostola 31-13

Istenben aki teremtette a mindenseacuteget 10 hogy ismeretesseacute vaacuteljeacutek most a fejedelemseacutegek eacutes hatalmassaacutegok koumlreacuteben akik a mennyben vannak az egyhaacutez aacuteltal az Isten rendkiacutevuumll sokreacutetű boumllcsesseacutege 11 a vilaacutegkorszakokat illető amaz előre tett rendelkezeacutese szerint amelyet Krisztus Jeacutezusban a mi Urunkban hozott meg 12 mert benne van meg nekuumlnk a baacutetorsaacutegunk eacutes a hozzaacute vezető utunk bizalomban a benne valoacute hit aacuteltal 13 Ezeacutert keacuterlek ne legyetek csuumlggedtek az eacuten tieacutertetek valoacute nyomoruacutesaacutegaim miatt hiszen ez nektek dicsőseacuteg

(1) Az előzőkben elmondottak oacuteriaacutesi taacutevlatot nyitnak meg a leveacutel olvasoacutei előtt a himnikus magassaacutegban mozgoacute taniacutetaacutes eacutes bizonysaacutegteacutetel valoacuteban az idők kezdeteacutetől az idők veacutegezeteacuteig az emberiseacuteg egeacutesz vilaacutegaacutenak eacutes uumldvoumlsseacute-geacutenek teljes toumlrteacuteneteacutet aacutetoumlleli De amikor egy-egy ilyen nagyvonaluacute taniacutetaacutest hall a gyuumllekezet tagja akkor mindig joggal teszi fel azt a nagyon gyakorlati keacuterdeacutest hogy milyen kapcsolatban van mindezzel ő mi hasznaacutet veszi min-dennek ő van-e helye ebben n e k i eacutes ha van akkor hol van ez a helye Ezeacutert az apostol soha nem ragad meg az elmeacuteleti taniacutetaacutes vagy a himnikus fenseacuteg eacutes magasztossaacuteg fokaacuten hanem tovaacutebbhalad a megszoacuteliacutetott gyuumllekezet vagy gyuumllekezetek egeacuteszen gyakorlati keacuterdeacuteseiig eacutes ezekre alkalmazza mindazt amit haacutelaadaacutesaacuteban vagy taniacutetaacutesaacuteban bdquoaacuteltalaacutenossaacutegbanrdquo elmondott Persze eacuteppen itt tűnik ki hogy eddig sem aacuteltalaacutenossaacutegban beszeacutelt Az Ef - mint maacuter emliacutetettuumlk egy neacutehaacutenyszor - Paacutel legszemeacutelytelenebb leveleacutenek szaacutemiacutet Ezeacutert eacuterdemes megfigyelni hogy bdquoszemeacutelytelenseacutegerdquo elleneacutere is mennyire konkreacutet-taacute vaacutelik akkor amikor a gyuumllekezetekkel valoacute szemeacutelyes kapcsolat siacutekjaacuteban eacuterteacutekeli az apostol minden olyan taniacutetaacutesaacutet amelyet bdquotheologumenonkeacutentrdquo mondott el az előzőkben Az 115-ben szoacutelt arroacutel hogy haacutelaadaacutesa a gyuumlle-kezetekeacutert valoacute koumlnyoumlrgeacutesben csuacutecsosodik ki Most visszateacuter ehhez a gon-dolathoz eacutes ezt hozzaacutekapcsolja az előzőhoumlz Azeacutert mert Isten a Krisztusban uacutegy szuumllte meg eacutes uacutegy formaacutelja egyhaacutezaacutet ahogyan Paacutel az előzőkben bizony-saacutegot tett roacutela - ezeacutert (τούτου χάριν nagyon hangsuacutelyos kifejezeacutes a χάριν kuumlloumlnleges jelenteacutese miatt bdquoennek a kedveacuteeacutert ennek az eacuterdekeacutebenrdquo a τούτου jelenti az aacutetvezeteacutest illetve a koumlvetkezőknek az előbb mondottakkal valoacute oumlsz-szekapcsolaacutesaacutet) vagyis ebből folyoacutean ennek koumlvetkezmeacutenyekeacutent koumlnyoumlroumlg Paacutel azokeacutert a gyuumllekezetekeacutert amelyekhez iacuterja leveleacutet mert ezek ennek a nagyszabaacutesuacute tervnek az oumlsszefuumlggeacuteseacuteben eacutelnek eacutes szolgaacutelnak Egyeacutebkeacutent a mondat anakoluthia nincsen veacuteguumll sem folytataacutesa iacutegy nincsen aacutelliacutetmaacutenya az ἐγὼ Παῦλος nyomateacutekos alanynak ez ti annyira előteacuterbe leacutep hogy minden maacutest elnyom logikailag eacutes leacutelektanilag kiszoriacutet eacutes foumlloumlslegesseacute tesz Koumlnyoumlroumlg

66

Az Efeacutezusi leveacutel

az apostol mert valoacutesaacutegosan meacuterte fel a tulajdon helyzeteacutet ὁ δέσμιος τοῦ Χριστοῦ Ἰησοῦ ὑπὲρ ὑμῶν τῶν ἐθνῶν jelenlegi koumlruumllmeacutenyei koumlzoumltt boumlrtoumln-ben fogolykeacutent nem tehet maacutest csak azt hogy felismeri fogsaacutegaacutenak pozi-tiacutev vonatkozaacutesait eacutes ceacuteljaacutet kuumlldeteacutes-szerűseacutegeacutet eacutes megteszi azt amit ebben a helyzeteacuteben tud tenni a gyuumllekezetekeacutert Emberek fogsaacutegaacuteban is koumlruumlloumlleli bdquoKrisztus rabsaacutegardquo eacutes ezt a bdquopassziacutevrdquo helyzeteacutet egeacuteszen sajaacutetos aktivitaacutes le-hetőseacutegeacutevel toumllti meg szaacutemaacutera a gyuumllekezetekkel valoacute egzisztenciaacutelis oumlssze-tartozaacutesa Joacute volna ha komolyan tudnaacutenk hinni abban hogy a koumlnyoumlrgeacutes a maacutesokeacutert valoacute imaacutedkozaacutes nem kisebb szolgaacutelat eacutes nem remeacutenytelenebb munka mint a laacutetszoacutelag vagy emberi szaacutemiacutetaacutes szerint legaktiacutevabb teveacutekeny-seacuteg Paacutel fegyelmezett ebben a keacuterdeacutesben nem vaacutelik remeacutenytelenneacute egy pil-lanatra sem Fegyelmezettseacutegeacutenek oka eacutes forraacutesa de bizonysaacutega eacutes mutatoacuteja is remeacutenyseacutege

(2) A bevezető gondolat folytataacutesaacuteban ismeacutet erőt vesz Paacutel lelkeacuten Isten mun-kaacutei meacuterhetetlen gazdagsaacutegaacutenak az aacutetgondolaacutesa eacutes a kifejezeacutesek halmozaacutesaacuteval proacutebaacutelja eacuterzeacutekeltetni megeacutereztetni veluumlnk azt hogy mennyire meacutelyen ismeri ezt a gazdagsaacutegot Fogsaacutegban van Paacutel eacutes azt hihetnők hogy ebben a helyzet-ben csak - vagy legalaacutebbis elsősorban - a sajaacutet sorsaacutenak keacuterdeacutesei foglalkoz-tatjaacutek Pedig szinte homlokegyenest ellenkezője ennek a helyzet fogsaacutegaacutenak csendjeacuteben oumlsszeszedődik a figyelme eacutes jobban felismeri kuumlldeteacuteseacutenek leacutenye-geacutet οἰκονομία - mint ahogyan maacuter laacutettuk - aacuteltalaacuteban bdquohaacuteztartaacutes az aacutellam-haacuteztartaacutes rendjerdquo azutaacuten bdquosaacutefaacutersaacuteg gondnoki tiszttartoacutei megbiacutezataacutesrdquo a paacuteli levelekben az uumldvoumlsseacutegnek Isten uumldvoumlziacutető munkaacutejaacutenak a rendjeacutet tervszerű-seacutegeacutet - tervszerű rendjeacutet - jelenti Ezen a helyen szokaacutes szubjektiacutev eacutertelmet adni a szoacutenak eacutes iacutegy az apostol megbiacutezataacutesaacutera vonatkoztatni SCHLIER sze-rint bdquoDurchfuumlhrung Ausfuumlhrung der Gnaderdquo azonban nincsen szuumlkseacuteg arra hogy a szoacute itteni jelenteacuteseacutet elszakiacutetsuk az 118-toacutel a kegyelem eacuterveacutenyesuumlleacute-seacutenek rendjeacuteről van itt szoacute a τῆς δοθείσης μοι a χάριτος-szal kapcsoloacutedik de logikailag tulajdonkeacuteppen az egeacutesz kifejezeacutesre vonatkozik A kegyelem rendjeacuteben az előreleacutepeacutes eacuteppen az hogy az apostolnak kijelentetett a Krisztus titka Azt pedig hogy mindezt ő maga is veacutegső fokon mennyire nemcsak aacuteltalaacutenossaacutegban eacuterti de abban a formaacuteban sem eacuterti feacutelre mintha mindebben ő volna a legfontosabb eacutes mintegy a veacutegső pont eacuteppen az εἰς ὑμᾶς hataacuterozoacute mutatja Ezt toumlbbfeacutelekeacuteppen is fordiacutethatjuk bdquoraacutetok neacutezve tieacutertetekrdquo stb de a leacutenyege az hogy az uumldvoumlsseacutegnek az a rendje amelynek ilyen jelentős moz-zanata Paacutelnak az emliacutetett apostoli megbiacutezataacutesa veacutegsőkeacuteppen a pogaacutenyokat bdquoveszi ceacutelbardquo eacutes a levelet olvasoacute gyuumllekezetek kuumlloumlnleges hangsuacutellyal keruumll-nek ennek a megaacutellapiacutetaacutesnak az eacuterveacutenye alaacute Isten tervszerű rendjeacuten beluumll az apostollal kapcsolatos rendelkezeacutese tehaacutet az alap az indiacuteteacutek a forraacutes eacutes

67

Magyaraacutezat Paacutel a pogaacutenyok apostola 31-13

a hajtoacuteerő Paacutel munkaacutejaacutera neacutezve Ez indiacutetja a pogaacutenyokboacutel lett keresztyeacutenek gyuumllekezeteinek gondozaacutesaacutera arra hogy ezekkel kuumlloumlnleges meacuterteacutekben eacutes formaacuteban toumlrődjeacutek Ezt a teacutenyt ebben a kettős iraacutenyban ajaacutenlja most nyoma-teacutekosan olvasoacuteinak is a figyelmuumlkbe hiszen vilaacutegos hogy termeacutekennyeacute raacute-juk neacutezve az egeacutesz isteni inteacutezkedeacutes csak akkor lehet ha eacutertesuumlleacutest szereznek roacutela eacutes ha oumlnmagukra valoacute eacuterveacutenyesseacutegeacutet elismerik miutaacuten felismerteacutek εἴ γε ἠκούσατε bdquomaacuter amennyiben hallottaacutetok mindezt ha ti hallottatok erről eacutes hallgattatok raacuterdquo (ἀκούω jelenteacutesi koumlre mind a keacutet mozzanatot tartalmazza)

(3) Paacutel ilyen elhivataacutesaacutenak eacutes kuumlldeteacuteseacutenek a leacutenyege az hogy ő egeacuteszen sajaacutetos moacutedon bizonyos eacutertelemben hataacuterhelyzetbe jutott az uumldvoumlsseacuteg toumlr-teacuteneteacuteben Szavait eacuteppen az teszi proacutefeacutetaivaacute hogy bizonytalankodaacutes neacutelkuumll - de szereacutenykedeacutes neacutelkuumll is - kimondja azt amit pontosan tud szemeacutelyeacutenek eacutes megbiacutezataacutesaacutenak uumldvtoumlrteacuteneti jelentőseacutegeacuteről helyeacuteről eacutes jellegeacuteről Miacuteg az ő nemzedeacuteke is az hitte eleinte hogy az uumldvoumlsseacuteg nem csupaacuten uacutegy van kap-csolatban Izraacuteellel hogy belőle szaacutermazik hanem uacutegy is hogy egyeduumll az ő szaacutemaacutera van addig ő egy titoknak joumltt raacute a nyitjaacutera Persze nem veacuteletlenuumll vagy emberi gondolatfűzeacutesek eredmeacutenyekeacutent hanem Isten kinyilatkoztataacutesa aacuteltal lett ez neki osztaacutelyreacuteszeacuteveacute κατὰ ἀποκάλυψιν ἐγνωρίσθη μοι (a prepoziacute-cioacute sokreacutetű eacutertelme itt leginkaacutebb bdquouacutetjaacutenrdquo vagy bdquoalapjaacutenrdquo eacutertelem feleacute mutat) Ő nem kereste ezt a bdquoleleplezteteacutestrdquo hanem Isten akarataacuteboacutel vaacutelt ismertteacute tudottaacute nyilvaacutenvaloacutevaacute előtte (a passivum cselekvő eacutertelmi alanya termeacutesze-tesen az az Isten aki a kinyilatkoztataacutest adta) Viszont amikor iacutegy toumlrteacutent a dolog minden erejeacutevel igyekezett koumlzoumllni a felismert dolgokat mindazokkal akikre csak tartozott Ez toumlrteacutent az előbbiekben a leveacutelben megszoacuteliacutetott gyuuml-lekezetekkel is meacuteg ha a koumlzleacutes nem is tekinthető mindenre kiterjedőnek meacuteg ha nem is leacutephet fel a teljesseacuteg igeacutenyeacutevel hanem inkaacutebb csak utalaacutessze-rű (ἐν ὀλίγῳ a főneacutevi τὸ ὀλίγον neutrumboacutel bdquoin Kuumlrzerdquo BAUER a ciacutemszoacute alatt)

(4) Mindenesetre az volt a ceacutelja ennek a koumlzleacutesnek hogy a gyuumllekeze-tek eacutes tagjaik előtt ugyanuacutegy bdquoismeretesseacute vaacuteljeacutekrdquo Paacutel szavai nyomaacuten a ti-tok mint ahogyan azzaacute lett őelőtte ndash Isten kinyilatkoztatoacute munkaacuteja nyomaacuten eacutertve ezen a Leacutelek aacuteltal valoacute koumlzvetlen koumlzleacutes moacutedjaacutet Szavai tehaacutet kinyilat-koztataacutest hordoznak eacutes az ember megvilaacutegosodaacutesaacutenak oumlroumlk toumlrveacutenyszerű-seacutegeacutere figyelmeztetnek bennuumlnket azeacutert kapunk Istentől vilaacutegossaacutegot hogy ez a mi eacuteletuumlnkoumln aacutet tovaacutebb aacuteradjon maacutesokra Meacuteg aacuteltalaacutenosabban fogal-mazva Isten munkaacuteinak termeacuteszeteacutere neacutezve tanuljuk meg itt azt hogy mi cselekedjuumlk tovaacutebb maacutesokkal azt amit ő tett veluumlnk Igehirdeteacutesre eacutes szol-gaacutelatra Isten kinyilatkoztataacutesaacutenak eacutes rajtunk veacutegzett munkaacuteinak ez az elkouml-telező toumlrveacutenyszerűseacutege indiacutethat bennuumlnket de ennek erre kell is indiacutetania

68

Az Efeacutezusi leveacutel

bennuumlnket Egyszoacuteval Paacutelnak a kinyilatkoztataacutes koumlvetkezmeacutenyekeacutent van egy hataacuterozott bdquoeacutertelmezeacuteserdquo pontosabban bdquobetekinteacuteserdquo eacutes bdquomegeacuterteacuteserdquo Krisztus titkaacutenak a keacuterdeacuteseacuteben σύνεσίς μου ἐν τῷ μυστηρίῳ τοῦ Χριστοῦ A σύνεσις az Istentől kapott megeacuterteacutest belaacutetaacutest jelentő főneacutev ezeacutert nem joacute mert elre-lativizaacuteloacute fordiacutetaacutes volna az bdquoeacutertelmezeacutesrdquo Ezt mindazok ismerhetik akik el-olvastaacutek az utalaacutesszerűnek minősiacutetett koumlzleacutest a leveacutel előző reacuteszeacuteben iacutegy mi is ismerhetjuumlk Azt akarja hangsuacutelyozni Paacutel hogy tehaacutet ez a koumlzleacutes minden roumlvidseacutege vagy vaacutezlatossaacutega elleneacutere is alkalmas eszkoumlz az olvasoacutek szaacutemaacutera abban hogy bdquoeszuumlkbe vehesseacutekrdquo megtudjaacutek eacutes megeacutertseacutek hogyan taacuterul fel Paacutel előtt a Krisztus titka eacutes ennek a koumlreacuten beluumll in concreto mi vaacutelt vilaacutegossaacute előtte oumlnmaga eacutes a gyuumllekezetek Istentől rendelt sorsa uumldvterveacuteben elfoglalt helyuumlk keacuterdeacuteskoumlreacuteben (δύνασθε νοῆσαι πρός jelenteacutese itt az előzmeacutennyel leacutetesiacutet kapcsolatot bdquoennek megfelelően - ti amit az előbb mondtam - meg tudjaacutetok eacuterteni SCHLIER szerint bdquoworanrdquo tehaacutet szinte bdquoerről ebből ezen meglaacutethatjaacutetok megeacuterthetitekrdquo miacuteg DIBELIUS fordiacutetaacutesa bdquowenn ihr es lest so koumlnnt ihr daranhellipmerkenrdquo - leacutenyegeacuteben ugyanezt jelenti)

(5) Egyszoacuteval az tűnik ki Paacutel itteni szavaiboacutel hogy ő pontosan tisztaacuteban van a neki adott kinyilatkoztataacutes suacutelyaacuteval eacutes jelentőseacutegeacutevel egyuacutettal pedig annak a kornak az uumldvoumlsseacuteg toumlrteacuteneteacuteben betoumlltoumltt jelentőseacutegeacutevel sajaacutetos funkcioacutejaacuteval is amelyben ő benne eacutel Ez pedig nagyon fontos minden idők egyhaacuteza szaacutemaacutera ahhoz hogy a reaacute biacutezott feladatot engedelmesen veacutegezhesse el ἑτέραις γενεαῖς οὐκ ἐγνωρίσθη τοῖς υἱοῖς τῶν ἀνθρώπων nemzedeacutekek teltek el uacutegy hogy senki előtt sem taacuterult fel Isten nagy terveacutenek ez a teljes taacutevlata Paacutel ujjongva tesz bizonysaacutegot arroacutel hogy ez a lehetőseacuteg eacute p p e n n e- k i adatott meg ὡς νῦν ἀπεκαλύφθη fontossaacutega eacuteppen a νῦν mozzanataacuteban fejeződik ki joumlvőjeacutet jaacutetssza el az az egyhaacutezi nemzedeacutek amely nem laacutetja meg eacutes nem vallja is meg proacutefeacutetai mereacuteszseacuteggel jelenjeacutenek a Szentleacutelek aacuteltal - ἐν πνεύματι - feltaacuteruloacute sajaacutetos tartalmaacutet eacutes jelentőseacutegeacutet A Leacutelek vilaacutegossaacutegaacutenak reacuteszesei elsődlegesen az egyhaacutez apostolai eacutes proacutefeacutetaacutei τοῖς ἁγίοις ἀποστόλοις αὐτοῦ καὶ προφήταις a ἅγιος jelzőt is az apostolok utaacuteni kor sajaacutetos vonaacutesa-keacutent eacutertelmezik toumlbben de erre nincsen alapunk hiszen ez a szoacute a gyuumlleke-zetek tagjait is jeloumlli nem egyszer eacutes itt nyilvaacuten sajaacutetos hangsuacutelyt akar adni az emliacutetett szemeacutelyeknek

Az apostol szavaiboacutel az is vilaacutegos hogy ez nem azeacutert toumlrteacutent mert ő vagy szolgataacutersai elmeacuteleti teacuteren jobban megkeacutesziacutetetteacutek az uacutetjaacutet ennek a felismereacutes-nek vagy mert imaacutedsaacutegaikban eacutes egeacutesz kegyesseacuteguumlkben nyitottabbak voltak talaacuten Istennek ez iraacutent a nagy terve iraacutent mint az előttuumlk jaacutert nemzedeacutek vagy kortaacutersaik koumlzuumll is sokan maacutesok akaacuter az egyhaacutezat uumlldoumlző egykori Saul maga is hiszen meacuteg Krisztussal valoacute talaacutelkozaacutesa utaacuten sem volt egyszerű dolog az

69

Magyaraacutezat Paacutel a pogaacutenyok apostola 31-13

egykori farizeusnak a kivaacuteloacute rabbinak a toumlrveacuteny rajongoacutejaacutenak eacutes Izraacuteel min-den meacuterteacuteken tuacutel odaadoacute fiaacutenak megtennie az utat addig hogy a legmeacutelyebb meggyőződeacutes hangjaacuten vallja magaacutet a pogaacutenyok apostolaacutenak (vouml Rm 1515k) eacutes ebben a megbiacutezataacutesban meglaacutessa a nagyobbat eacutes a toumlbbet ahhoz keacutepest is amire minden idegszaacutelaacuteval vaacutegyott volna hogy ti halaacutelosan szeretett neacutepeacute-nek az apostolaacutevaacute kuumlldesseacutek el Isten szuvereacuten doumlnteacutese az hogy megbiacutezaacutesait uacutegy adja ahogyan akarja eacutes akinek akarja ő akarta Paacutelt ezzel a feladattal megbiacutezni ez az egyetlen forraacutesa az apostol kuumlldeteacuteseacutenek Paacutel egeacutesz eacuteleteacutet ez a felismereacutes indiacutetja bdquoNem azeacute aki fut sem nem azeacute aki akar hanem Isteneacute aki koumlnyoumlruumllrdquo

(6) A leacutenyeg abban van hogy ő - emberi eacutesszel egyaacuteltalaacuteban nem tudja megfogni mieacutert eacutes hogyan - ő kapta mindezt Meacutegpedig eacuteppen mint bdquovak-buzgoacute izraacuteelitardquo kapta azt a minden addig elgondolaacutesaacutet megcsuacutefoloacute egeacutesz megelőző kegyesseacutegi szaacutemiacutetaacutesaacutet semmiveacute tevő uumlzenetet - eacutes ez egy bizonyos meacuterteacutekig meacuteg a keresztyeacuten eacutelet keretein beluumll is vonatkozik raacute - hogy a po-gaacutenyokat Isten az uumldvoumlsseacuteg szempontjaacuteboacutel semmiben sem akarja megkuumlloumln-boumlztetni Izraacuteeltől ezeknek az ő akarata szerint teljesen egyenlő bdquoeseacutelyeikrdquo vannak ebben a keacuterdeacutesben a vaacutelasztott neacuteppel A keacutet neacutep titokzatos moacutedon elvaacutelaszthatatlan egyseacutegbe fonoacutedik forr eacutes nő oumlssze Hogy a teljes koumlzoumlsseacute-get a toumlkeacuteletes eacutes felteacutetel neacutelkuumlli egyenranguacutesaacutegot eacutes a megbonthatatlan egy-seacuteget mineacutel kifejezőbben szemleacuteltesse uacutej szavakat alkot az apostol amelyek szinte a maguk nyelvi kuumlloumlnlegesseacutegeacutevel eacutes szertelenseacutegeacutevel azt vannak hivat-va mind kifejezni hogy Izraacuteel eacutes a neacutepek minden tekintetben egyuumltt halad-nak ezentuacutel az uumldvoumlsseacuteg toumlrteacuteneteacuteben συνκληρονόμα σύσσωμα συμμέτοχα koumlzuumll az első előfordul a Bibliaacuten kiacutevuumlli koineacuteban is eacutes az Uacutejszoumlvetseacutegben is maacutesutt iacutegy Rm 817 Zsid 119 1Peacutet 37 kuumlloumlnfeacutele genitivus-okkal bőviacutetve itt viszont abszoluacutete minden bőviacuteteacutes neacutelkuumll συμμέτοχος szinteacuten ismeretes a Bibliaacuten kiacutevuumlli koineacuteban de az Uacutejszoumlvetseacutegben csak itt fordul elő miacuteg azon-ban ezek maacuter meglevő melleacutekneveket bőviacutetenek csak a συν- előtaggal addig a koumlzeacutepső σύσσωμα-roacutel nyugodtan azt gondolhatnoacutek hogy csak a σῶμα fő-neacutev hasonloacute bőviacutetmeacutenye kiacutevaacuten lenni de a keacutet maacutesik tag miatt itt is melleacutek-nevet kell felteacutetleznuumlnk σύσσωμος -ον - eacutes az itteni alak ennek a pluralis-i (Nom - Acc) formaacuteja a neutrumban Azonban ez sem a Bibliaacuten kiacutevuumlli koi-neacuteban sem az Uacutejszoumlvetseacutegben maacutes helyen nincsen dokumentaacutelva jelenteacute-seacutet BAUER a ciacutemszoacute alatt iacutegy adja bdquomit zum Leibe gehoumlrig miteinverleibtrdquo vagyis bdquoegyuumltt (ti maacutesokkal egyuumltt) a testhez tartozoacute egyuumltt betagoltrdquo Hogy kivel egyuumltt arra a mondatban nem toumlrteacutenik utalaacutes de az oumlsszefuumlggeacutesből kivehető a fentebb maacuter emliacutetett jelenteacutes

70

Az Efeacutezusi leveacutel

Ha Paacutel ezt az uumlzenetet az apostolok soraacuteban akik koumlzeacute eacuteppen ezzel emelte az Uacuter ennyire oumlnmaga eacuterdemeitől eacutes te1jesiacutetmeacutenyeacutetől tehaacutet emberi hozzaacute-jaacuterulaacutesaacutetoacutel - meacuteg akkor is ha kegyesseacutegi hozzaacutejaacuterulaacutesra gondolnaacutenk - sőt ennyire szaacutemiacutetaacutesai eacutes elgondolaacutesai elleneacutere kapta Istentől az ő kinyilatkoz-tataacutesaacuteboacutel akkor ez a kuumlloumlnoumls isteni inteacutezkedeacutes csak meacuteg fokozottabban kouml-telezi őt arra hogy a vaacuteratlan eacutes soha nem veacutelt ajaacutendeacutekhoz annaacutel hűseacutegesebb legyen nem keacutert kuumlldeteacutese betoumllteacuteseacuteben annaacutel engedelmesebben jaacuterjon el eacutes forgoloacutedjeacutek (erre utal a 8 versbeli ἐμοὶ τῷ ἐλαχιστοτέρῳ κτλ)

(7) Isten feltaacuterult titka tartalmaacutenak kifejteacutese utaacuten Paacutel ismeacutet visszateacuter az 1 vers tartalmaacutehoz taacutergyaacutehoz eacutes arroacutel beszeacutel tovaacutebb hogy milyen viszony-ban aacutell ő m a g a szemeacutely szerint ezzel a titokkal Nem csupaacuten az jellemzi ezt a viszonyt hogy ő megismerte ezt a titkot eacutes most ez az ismeret a tu-daacutes biztonsaacutegaacuteval oumlroumlmeacutevel joacuteeacuterzeacuteseacutevel vagy eacuteppen foumlleacutenyeacutevel toumllti el Paacutel nem gnosztikus Isten titkainak megismereacutese nem a maacutesokhoz keacutepest mu-tatkozoacute ismeret-toumlbblet gőgjeacutere ragadtatja hanem tudja hogy ez a megis-mereacutes mindig elkoumltelezi azokat akik vetteacutek a kinyilatkoztataacutest arra koumltelezi el hogy beleaacutelljanak Isten tetteinek munkaacuteinak bdquoaktivitaacutesaacutenakrdquo (ἐνεργεῖν) a folyamataacuteba szolgaacutei legyenek ennek a ceacutelnak amely iacutegy feltaacuterul előttuumlk A kinyilatkoztataacutesnak szuumlkseacutegszerű eacutes meg nem maacutesiacutethatoacute folyomaacutenya a szolgaacutelat ἐγενήθην διάκονος meacutegpedig vilaacutegos vonatkozaacutesban a meg-előző εὐαγγέλιον-nal amelyhez a vonatkozoacute neacutevmaacutes reacuteveacuten kapcsoloacutedik Baacutermilyen teruumlletre kuumlldi az embert a kinyilatkoztataacutes baacuterminő munkaacutet veacute-geztet vele a nagy οἰκονομία titkaacutenak az ő szemeacutelyeacutere valoacute bdquolebontaacutesardquo min-denkeacuteppen az evangeacuteliumot kell szolgaacutelnia az evangeacutelium διάκονος-aacutevaacute kell lennie a διακονία bibliai eacutertelmeacutenek egeacutesz taacutegassaacutegaacuteban Mineacutel gazdagabb az az ismeret amelyet iacutegy kap az ember annaacutel toumlbbet vaacuter Isten a szolgaacutelat-ban az embertől Paacutel tisztaacuteban van ezzel azeacutert tudja vaacutellalni a szolgaacutelatnak eacutes a vele jaacuteroacute terheknek akkora meacuterteacutekeacutet mint talaacuten senki maacutes (vouml 31) Ezeacutert mutat raacute ismeacutetelten arra hogy az amit iacutegy kapott Isten kegyelmeacutenek oumlroumlmre indiacutetoacute ajaacutendeacuteka δωρεὰ τῆς χάριτος τοῦ θεοῦ ἡ δοθεῖσα μοι A meg-ajaacutendeacutekozott ember oumlroumlmeacutevel mutat raacute arra is hogy mindez Isten erejeacutenek az őreaacute tett hataacutesa Azzal a hangsuacutellyal szoacutel erről mint aki tud arroacutel hogy Istennek mindez a bdquotermeacuteszeteacuteből folyikrdquo Paacutellal elveacutegzett munkaacutejaacutenak alapja eacutes moacutedja az ahogyan ő bele szokott nyuacutelni beleavatkozik a vilaacuteg eacutes benne az ember eacuteleteacutebe ahogyan teveacutekenyseacutegeacutet kifejti benne κατὰ τὴν ἐνέργειαν τῆς δυνάμεως αὐτοῦ (a kifejezeacutesre neacutezve vouml az 119 verssel) Iacutegy van ez a bűn alatt eacutelő ember Isten erejeacutenek csak az iacuteteacuteletes megnyilvaacutenulaacutesaacutet ismerheti De ugyanez az erő a kegyelem alatt eacutelő embernek ajaacutendeacutek oumlroumlm eacutes iacutegy haacutelaadaacutes forraacutesaacutevaacute vaacutelik ha kiaacuterad raacute

71

Magyaraacutezat Paacutel a pogaacutenyok apostola 31-13

(8) Ennek az aacutelliacutetaacutesnak az igazsaacutega mindig a hatalmas Isten eacutes a nyomo-rult ember szembenaacutellaacutesaacuteban eacutes dialektikaacutejaacuteban ragadhatoacute meg valoacutesaacutegosan Viszont Paacutel szaacutemaacutera ez a dialektika nem elvi aacuteltalaacutenossaacutegban elmeacuteleti siacutek-ban felaacutelliacutetott elmeacutelet nem filozoacutefiai doktrina hanem szemeacutelyesen megeacutelt valoacutesaacuteg Eacuteppen ezeacutert szinte mind a keacutet iraacutenyban eltuacutelzoacutedik ez a viszony ő hatalmasabbnak laacutetja a kegyelmes Istent mint baacuterki maacutes (tuacutelzaacutesroacutel persze ebben az esetben csak ilyen szubjektiacutev formaacuteban lehet beszeacutelni nem pedig Isten kegyelmeacutenek objektiacutev taacutergyi valoacutesaacutegaacutet eacutes nagysaacutegaacutet illetően) - mert ő maga csekeacutelyebb meacuteltatlanabb a kegyelemre mint baacuterki maacutes eacutes itt oumlsszeha-sonliacutetaacutesaacuteval nem csupaacuten az apostoli koumlroumln beluumll mozog hanem benne van ebben minden gyuumllekezet minden tagja amikor ezt a kifejezeacutest hasznaacutelja ἐμοὶ τῷ ἐλαχιστοτέρῳ πάντων ἁγίων Arra ceacuteloz ezzel hogy egyfelől ő előző eacuteleteacuteben uumlldoumlzője volt Jeacutezus Krisztus anyaszentegyhaacutezaacutenak eacutes szemeacutely sze-rint az egyhaacutez tagjainak maacutesfelől joacuteval keacutesőbb kapta meg az apostoli meg-biacutezataacutest is mint a tizenkettes koumlr tagjai (ha csak az apostoli koumlrre tekintuumlnk amelyben egyeacutebkeacutent is mindig probleacutemaacutekat vet fel a szemeacutelye mint olyaneacute aki tulajdonkeacuteppen a szoacutenak egy bizonyos eacutertelmeacuteben mindig megmarad bdquoa tizenharmadiknak a tizenkettő koumlzuumllrdquo mert elhivataacutesa eacutes elkuumlldeacutese nem csu-paacuten keacutesőbbi hanem maacutes termeacuteszetű is mint a tizenkettőeacute akik vitaacuten feluumll Jeacutezus kirendelő szavai reacuteszben pedig az ősgyuumllekezet vaacutelasztaacutesa folytaacuten jaacuter-tak el apostoli tisztuumlkben miacuteg Paacutel megbiacutezataacutesa - ha emberi-tapasztalati ala-pon neacutezzuumlk - maacuter pedig a gyuumllekezetekben mindig voltak nyilvaacuten olyanok akik erre hajlamosak voltak - sokkal bizonytalanabb keveacutesbeacute keacutezzelfoghatoacute alapon aacutellott) Oumlnmagaacutenak ennyire alaacutezatos megjeloumlleacutese alapjaacuteban tehaacutet elis-mereacutese annak a teacutenynek hogy a gyuumllekezetekben ilyen eacutertelemben bdquojoggalrdquo vagyis emberileg eacuterthető okokboacutel eacutes moacutedon folynak vitaacutek apostolsaacutega koumlruumll Ez az elismereacutes azonban nem jelenti azt hogy Paacutel igazat ad azoknak akik e vitaacutek soraacuten keacutetelkednek apostoli tiszteacutenek legitim voltaacuteban eacutes elutasiacutetjaacutek vagy eacuteppenseacuteggel nem jelenti azt mintha maga Paacutel is keacutetelkedneacutek aposto-li elhivataacutesaacuteban eacutes kuumlldeteacuteseacuteben Hiszen eacuteppen ő eacutes egyeduumll ő az aki azt a feladatot kapta hogy a neacutepek koumlzoumltt hirdesse meg Isten szabadiacutetaacutesaacutenak az uumlzeneteacutet Krisztusnak olyan meacuterteacutekű jelentőseacutegeacutet amelynek felismereacuteseacutere semmifeacutele emberi kutataacutes vizsgaacutelat nyomozoacutedaacutes vagy megismereacutesi kiacuteseacuterlet nem vezethet el τὸ ἀνεξιχνίαστον πλοῦτος τοῦ Χριστοῦ

Egy dolog nem aacutellhat ti sohasem uacutegy a gyuumllekezetek vitatkozoacute tagjai előtt hogy ne venneacutenek tudomaacutest roacutela vagy hogy keacutetseacutegbe akarnaacutek vonni az hogy ez a paacuteratlan tartalmuacute igehirdeteacutes eacuteppen Paacutelnak adatott eacutes hogy neki ez valoacuteban megadatott hiszen ebből eacutel eacutes ezt viszi magaacuteval mindenfeleacute

72

Az Efeacutezusi leveacutel

ἐμοὶ ἐδόθη ἡ χάρις αὕτη τοῖς ἔθνεσιν εὐαγγελίσασθαι τὸ ἀνεξιχνίαστον πλοῦτος τοῦ Χριστοῦ

(9) A toumlbbi keresztyeacutennel eacutes főkeacuteppen a toumlbbi apostollal valoacute oumlssze ha-sonliacutetaacutesnaacutel leacutenyegesen toumlbbről alapjaacuteban veacuteve egeacuteszen maacutesroacutel is van itt szoacute A kijelenteacutes itt emliacutetett tartalmi teljesseacutegeacutet Isten uumldvoumlziacutető terveacutenek ezt a taacute-gassaacutegaacutet eacutes taacutevlataacutet Isten kezdettől fogva magaacuteban hordozta ἀπὸ τῶν αἰώνων fordiacutetaacutesaacutet szaacutendeacutekosan adtam iacutegy bdquoősidőktől fogvardquo vagy akaacuter iacutegy is mond-hatnaacutenk bdquoidőtlen idők oacutetardquo eacutes ezeacutert keruumlltem az bdquooumlroumlktől fogvardquo szokaacutesos fordiacutetaacutesi moacutedot mert ebben egyfajta idealista gőg eacutes filozoacutefiai absztrakcioacute veszeacutelye kiacuteseacutert pedig egyikre sem vagyunk jogosultak Egyreacuteszt nem tudunk egyszerűen beleilleszkedni veacuteges emberi elmeacutenkkel ebbe a kategoacuteriaacuteba arroacutel nem is beszeacutelve hogy sem tapasztalati alapunk sem empirikus analoacutegiaacuteink nincsenek az bdquooumlroumlkkeacutevaloacuterardquo neacutezve maacutesreacuteszt a heacuteb עלם nyomaacuten a goumlr αἰών jelenteacutese is csupaacuten ennyi lehet a gyakorlatban rdquoemberileg aacutet nem tekinthető nagyon hosszuacute időrdquo Egyszoacuteval ezt a tervet (ἡ οἰκονομία τοῦ μυστηρίου lehet genitivus qualitatis akkor bdquotitokzatos tervetrdquo jelent de a genitivus talaacuten meacuteg inkaacutebb appozitiacutev eacutertelmű bdquoa terv azaz a titokrdquo mint maacuter maacutesutt is emliacutetet-tuumlk az aacuternyalatok aligha kuumlloumlnboumlztethetők meg eacutes aacuteltalaacuteban legjobb azzal szaacutemolnunk hogy egyszerre toumlbb eacutertelem csenduumll meg egy ilyen jelzős kap-csolatban) - Isten ősidőktől fogva keacuteszen tartotta de az embervilaacuteggal csak Krisztusban ismertette meg Mindaddig alapjaacuteban leacutenyegeacuteben eacutes egeacuteszeacuteben rejtve volt ἀποκεκρυμμένουhellip ἐν τῷ θεῷ - legfeljebb annyit mondhatunk hogy Izraacuteelnek adott belőle iacutezeliacutetőt vele sejtetett valamit belőle Maacutes keacuterdeacutes most az hogy Izraacuteel hogyan reagaacutelt arra amit iacutegy kapott Istentől Erre neacutezve kaptunk utalaacutesokat maacuter az előzőekben eacutes kapunk Paacutelnak maacutes leveleiben is kuumlloumlnoumlsen a Roacutemai leveacutelben Iacutegy inteacutezkedett tehaacutet az az Isten akinek szu-verenitaacutesaacutera a vilaacuteggal szemben most azzal emleacutekeztet bennuumlnket az apos-tol hogy a teremtett vilaacutegra uacutegy mutat raacute mint Isten alkotaacutesaacutera ἐν τῷ θεῷ τὰ πάντα κτίσαντι maacuter emliacutetettuumlk hogy a pluralis-i semleges nemű Nom-Acc τὰ πάντα a lehető legaacutetfogoacutebb eacutertelmet tartalmazza ezeacutert fordiacutetottuk itt bdquomindenseacutegnekrdquo de kifejező eacutes hangulataacuteban kuumlloumlnoumlsen joacute a reacutegi fordiacutetaacutes-moacuted is bdquomindeneketrdquo csupaacuten a hataacuterozott neacutevelő hiaacutenyzik belőle holott ez itt jelentős mozzanat mert a kifejezeacutes nem aacuteltalaacutenossaacutegban mozog hanem egy pontosan meghataacuterozott valoacutesaacutegroacutel van szoacute

(10) Csak m o s t - eacutes ez a bdquomostrdquo az apostol jelenje amelyhez ő annyi-ra sok szaacutellal eacutes annyira jelentős teacutenyezők reacuteveacuten kapcsoloacutedik (vouml az 5 vers magyaraacutezataacuteval) - csak most keruumll sor arra hogy Isten sokfeleacute aacutegazoacute sokreacute-tű boumllcsesseacutegeacutenek boumllcs veacutegzeacuteseacutenek a teljes vaacuteltozatossaacutega (ἡ πολυποίκιλος σοφία τοῦ θεοῦ) ismertteacute vaacuteljeacutek az Istennel ellenseacuteges szellemi hatalmak

73

Magyaraacutezat Paacutel a pogaacutenyok apostola 31-13

előtt is Nagy vereseacuteg ez az Isten ellenseacutegeacutere eacutes ellenseacutegeire neacutezve A saacutetaacuten arra szaacutemiacutetott hogy az emberiseacuteg megosztaacutesaacuteval miutaacuten elszakiacutetotta az em-bert Istentől sikeruumllt semmiseacute tennie csődbe juttatnia Isten teremtő munkaacute-jaacutenak az eredmeacutenyeacutet Isten most eredeti terveacutenek teljes tartalmaacutet taacuterja oda a saacutetaacuten eacutes a deacutemonok vilaacutega eleacute a Krisztusban adott teacutenybeli bizonyiacuteteacutek reacuteveacuten Nem bocsaacutetkozik elmeacuteleti vitaacuteba nem folyamodik ilyesfajta eacuterveleacuteshez ha-nem cselekszik Ezt pedig az egyhaacutez aacuteltal teszi διὰ τῆς ἐκκλησίας meacutegpedig nem csak uacutegy hogy az egyhaacutezon mutatja be terveacutenek az emberiseacuteg koumlreacuteben valoacute megvaloacutesulaacutesaacutet mintegy modell-szerűen hanem uacutegy is hogy az egyhaacute-zat ennek a terveacutenek a megvaloacutesiacutetaacutesaacuteban eszkoumlzeacuteveacute eacutes munkataacutersaacutevaacute teszi Az egyhaacutez tehaacutet Isten nagyszabaacutesuacute munkaacuteinak nem pusztaacuten sztatikus vagy passziacutev eacuterveacutenyesuumlleacutesi teruumllete hanem aktiacutev munkaacutesa is Ε gondolat fegyelme alatt kell folynia az egyhaacutez eacutes minden tagja egeacutesz eacuteleteacutenek eacutelete eacutes eacuteletuumlk minden megnyilvaacutenulaacutesaacutenak Isten terveacutenek szemszoumlgeacuteből neacutezve nincsenek feheacuter foltok az eacuteletuumlnk teacuterkeacutepeacuten nincsenek munkaszuumlneti időszakok ennek az eacuteletnek a folyamataacuteban iacutegy tanuljuk Jeacutezus Krisztus eacuteleteacutenek a peacuteldaacutejaacuten is (Jn 517) Ezen a ponton eacutertjuumlk meg azt is hogy mieacutert nem lehet az Efeacutezusi leveacutel eacutes Paacutel egyetlen levele sem bdquoszemeacutelytelenrdquo mert itt vaacutelik vilaacutegossaacute az hogy mi fűzi oumlssze az apostolt elvaacutelaszthatatlan kapcsolatban a gyuumllekezetek-kel a gyuumllekezetek ugyanannak a szolgaacutelatnak a kivaacutelasztott eszkoumlzei amely-lyel Isten Paacutelt is annyira egyedi egeacutesz emberi szaacutemiacutetaacutesaacutet felboriacutetoacute moacutedon biacutezta meg

(11) Isten ceacuteljaacutet itt most uacutejra az bdquooumlroumlkkeacutevaloacutesaacutegrdquo taacutevlataacuteba aacutelliacutetja bele κατὰ πρόθεσιν τῶν αἰώνων a kifejezeacutesben a genitivus-i bőviacutetmeacuteny genitivus obiectivus vagyis Istennek a vilaacutegkorszakokra vonatkozoacute ezeket eacuterintő illető eacutes meghataacuterozoacute előzetes rendelkezeacuteseacuteről van itt szoacute nem pedig bdquooumlroumlkkeacutevaloacute veacutegzeacuteseacuterőlrdquo mint ahogyan neacutemelyek a bőviacutetmeacutenyt genitivus qualitatis-nak proacutebaacuteljaacutek felfogni Ezt a ceacutelt az apostol ismeacutet Jeacutezus Krisztus szemeacutelyeacuteben ala-pozza meg ἣν ἐποίησεν ἐν τῷ Χριστῷ Ἰησοῦ Ez fűzi tehaacutet oumlssze az apostolt a gyuumllekezetekkel eacutes ez indiacutetja őt most is a gyuumllekezeteknek a leveacutelben meg-szoacuteliacutetott csoportjaacuteeacutert valoacute koumlnyoumlrgeacutesre

(12) Krisztus aacuteltal a pogaacutenyok is megtalaacuteltaacutek az utat Istenhez azon az uacuteton amelyet ő toumlrt a bűn akadaacutelyain aacutet most maacuter minden ember teljes baacute-torsaacuteggal bizakodaacutessal eacutes nyiacuteltsziacutevűseacuteggel (παρρησία) keacutetelkedeacutes neacutelkuumll bdquomeggyőződoumlttrdquo bizalommal eacutes biztonsaacuteggal indulhat el Isten feleacute azeacutert mert Isten a Krisztusban elindult az ember feleacute πεποίθησις azok koumlzuumll a sajaacutetos szavak koumlzuumll valoacute amelyek - a γρηγορεῖν igeacutehez hasonloacutean - az ige (πείθω) 2 perfectumi alakjaacuteboacutel vannak keacutepezve (πέποιθα bdquomeg vagyok győ-ződverdquo) Egyeacutebkeacutent a Bibliaacuten kiacutevuumlli koineacuteban is hasznaacutelatos PHILONnaacutel

74

Az Efeacutezusi leveacutel

IOSEPHUS irataiban a LXX-ban meacuteg inkaacutebb az Oacuteszoumlvetseacuteg egyeacuteb fordiacute-taacutesaiban mindenesetre a keacutesői goumlroumlgseacuteg szava erre mutat sajaacutetos keacutepzeacutese is a klasszicizaacuteloacute nyelvhasznaacutelat el is veti Az Uacutejszoumlvetseacutegben kizaacuteroacutelag paacuteli naacutela toumlbbszoumlr is előfordul majd az apostoli atyaacuteknaacutel talaacuteljuk meg ismeacutet HERMASnaacutel eacutes az 1Kelemenben A bdquoszabad utatrdquo az Istenhez vezető immaacuter megnyiacutelt utat (προσαγωγή) csak iacutegy kaphatja meg az ember bdquokrisztushitrdquo aacuteltal διὰ πίστεως αὐτοῦ egyeacutebkeacutent tipikusan az olyan esetek koumlzeacute tartozik amelyekben megint csak megmarad valami a genitivus ambivalenciaacutejaacuteboacutel Keacutetseacutegtelen hogy az erősebb hangsuacutely arra esik amit a fordiacutetaacutesban is kife-jeztuumlnk hogy ti mi hiszuumlnk a Krisztusban (genitivus obiectivus) azaz elfo-gadjuk eacuteletuumlnk alapjaacutenak mindazt amit Isten őbenne megtett eacutertuumlnk eacutes adott nekuumlnk viszont ennek egyik bdquoharmoacutenikus felhangjardquo az a gondolat is hogy mindebben Krisztus bizonyult hűnek az Atyaacutehoz eacutes az Atya iraacutentunk valoacute bdquohűseacutegerdquo nyilvaacutenult meg benne (genitivus subiectivus) uacutegy ahogyan Paacutelnaacutel toumlbbszoumlr is hallhatunk roacutela (ld 1Kor 19 1Thess 524 2Thess 33)

(13) A gyuumllekezetek tehaacutet beletekinthettek belelaacutethattak Isten terve meacutely-seacutegeinek titkaacuteba eacutes megtalaacutelhattaacutek a maguk helyeacutet ebben a tervben Paacutel a maga szemeacutelyes sorsaacutenaacutek eacuterteacutekeleacuteseacutevel segiacutetett nekik ebben megeacutertette ve-luumlk hogy mostani szenvedeacuteseinek igazi eacutertelme sem akkor taacuterul fel ha - foumll-di - okai utaacuten kutatnak (bdquoMieacutert tette vele ezt az Istenrdquo) hanem akkor ha ceacuteljukat talaacuteljaacutek meg Hiszen az ember minden nyomoruacutesaacutegaacutenak (θλῖψις Paacutelnaacutel ilyen aacutetfogoacute eacutertelmű kifejezeacutes) egyetlen oka a bűn itt tehaacutet a vaacutelasz bdquosztereotiprdquo ha nem akarunk leragadni emberi koumlruumllmeacutenyek aproacuteleacutekos ele-mezgeteacuteseacuteneacutel (vouml kuumlloumlnben az egeacutesz gondolatmenetre neacutezve a Jn 91-5 jeacutezusi taniacutetaacutesaacutet) Ez kuumlloumlnben teljesen meddő dolog is volna fuumlggetlenuumll attoacutel hogy milyen eredmeacutenyre vezetne bdquomeacuteltaacutenrdquo nehezedik-e a keacuterdeacuteses esetben az ille-tő emberre mindaz a nyomoruacutesaacuteg amelyben benne van vagy nem Istennek ezekkel a szenvedeacutesekkel mindig egyetlen ceacutelja van (vouml ApCsel 1422) egy konkreacutet ceacutel ez iacutegy a ceacutel iraacutent valoacute keacuterdezőskoumldeacutesuumlnkre a vaacutelasz mindig spe-ciaacutelis az adott helyzetnek megfelelő eacutes ez a felelet visz előbbre bennuumlnket az engedelmesseacutegben Ha iacutegy tekintuumlnk proacutebaacuteinkra nyomoruacutesaacutegainkra szorongatott helyzeteinkre akkor az eredmeacuteny nem az hogy elcsuumlggeduumlnk elvesziacutetjuumlk aktivitaacutesunkat (ἐγκακεῖν e keacutet magatartaacutes nyomaacuten bekoumlszoumlntoumltt aacutellapotot jeloumll) hanem az hogy meacuteg nagyobb haacutelaacutera eacutes meacuteg odaadoacutebb szol-gaacutelatra eacuterezzuumlk koumltelezve magunkat Hiszen egeacutesz sorsunk ceacutelja veacuteguumll is aacutetfo-goacutean eacutes oumlsszefoglaloacutean az hogy Isten dicsőseacutege megjelenjeacutek eacutes teljesseacute vaacuteljeacutek a vilaacutegban az emberek javaacutera iacutegy meacuteg eacuteletuumlnk laacutetszoacutelag negatiacutev vonaacutesaiban vagy jelenseacutegeiben is ez a nagy pozitiacutevum jelentkezik doumlntő realitaacutessal (vouml Roacutem 828) eacutes ezt itt Paacutel nem aacutetallja dicsőseacutegnek nevezni de a helyes eacutertelme-

75

Magyaraacutezat Paacutel koumlnyoumlrgeacutese a gyuumllekezetekeacutert 314-21

zeacutes soraacuten nem is hasznaacutelhatna enneacutel talaacuteloacutebb eacutes megfelelőbb kifejezeacutest ἥτις ἐστὶν δόξα ὑμῶν a ἥτις vonatkozoacute neacutevmaacutes nem kapcsoloacutedik pontosan teljes nyelvtani korrektseacuteggel a megelőző toumlbbesszaacutemuacute ταῖς θλίψεσιν-hez ilyesmi azonban a beszeacuted heveacuteben eacutes lenduumlleteacuteben koumlnnyen megesik a beszeacutelővel ne feledjuumlk hogy a leveacutel diktaacutelaacutes uacutetjaacuten joumltt leacutetre Iacutegy foumlloumlsleges eacutes tuacutelbuzgoacute dolog EWALD ismert a NESTLE-kiadaacutesban is feljegyzett konjekturaacuteja ἢ τίς ἐστὶν δόξα ὑμῶν bdquovagy mi (milyen) a ti dicsőseacutegetekrdquo Ennek az eacutertelme neheacutezkes is de veacutegső soron nem vezet maacutes eredmeacutenyre mint a ἥτις elfogadaacutesa Paacutel itt most uacutegy alkalmazza ezt az igazsaacutegot a jelen helyzetre hogy igazaacuten senki nem vaacutedolhatja azzal mintha olcsoacute vigaszt akarna nyuacutejtani a megszomo-rodott gyuumllekezeteknek Hiszen ezek az ő nyomoruacutesaacutega miatt szomorodtak meg eacutes Paacutel bdquooumlnmaga rovaacutesaacuterardquo beszeacutel nekik arroacutel hogy az ő tulajdon nyo-moruacutesaacutega munkaacutelja eredmeacutenyezi Isten dicsőseacutegeacutenek előretoumlreacuteseacutet titokzatos oumlsszefuumlggeacutesek reacuteveacuten - a gyuumllekezetekben Egyeacutebkeacutent αἰτοῦμαι μὴ ἐνκακεῖν-ben az tűnhetik fel hogy teljesen szemeacutelytelenuumll van szerkesztve A magya-raacutezoacuteknak egy tekinteacutelyes reacutesze - CHRYSOSTOMOStoacutel DIBELIUSig - uacutegy eacuterti hogy Paacutel Istent keacuteri ne engedje őt csuumlggedni szenvedeacuteseiben Ennek az eacutertelmezeacutesnek azonban ellene szoacutel keacutet dolog

a) az αἰτοῦμαι medium inkaacutebb emberi viszonylatban hasznaacutelatos aacuteltalaacuteban b) Paacutelnak nincsen kiacuteseacuterteacutese a csuumlggedeacutesre amiről itt szoacutel az b e n n e

tisztaacutezott dolog

Paacutel koumlnyoumlrgeacutese a gyuumllekezetekeacutert 314-21

14 Ez az amieacutert meghajtom teacuterdemet az Atya előtt 15 mert eacutegen eacutes foumlldoumln roacutela veszi neveacutet minden atyasaacuteg - 16 hogy adja meg nektek dicsőseacutegeacutenek nagysaacutega szerint hogy erősoumldjetek meg hatalmasan az ő Lelke aacuteltal belső emberetekre neacutezve 17 hogy Krisztus vegyen szaacutel-laacutest hit aacuteltal a sziacutevetekben szeretetben hogy legyen gyoumlkeacuterzetetek eacutes alapozaacutesotok 18 hogy kapjatok erőt minden szenttel egyuumltt annak a megeacuterteacuteseacutere mi a szeacutelesseacuteg eacutes hosszuacutesaacuteg eacutes magassaacuteg eacutes meacutelyseacuteg 19 ugyancsak hogy megismerjeacutetek Krisztus szereteteacutet amely foumlloumltte aacutell az ismeretnek hogy teljesekkeacute legyetek az Isten egeacutesz teljesseacutegeacuteig 20 Annak pedig aki mindenek foumlloumltt meg tudja tenni tuacutelaacuteradoacute bő-seacuteggel azt amit keacuteruumlnk vagy elgondolunk a bennuumlnk munkaacutelkodoacute erő szerint 21 annak dicsőseacuteg az egyhaacutezban eacutes a Krisztus Jeacutezusban minden nemzedeacutekre neacutezve időtlen időkig Aacutemen

76

Az Efeacutezusi leveacutel

(14) A 8 versben Paacutel tudatosan beszeacutelt arroacutel hogy Isten leacutenyeacutenek eacutes terve tit-kaacutenak meacutelyseacutege meghaladja minden emberi megismereacutes lehetőseacutegeit Egeacutesz taniacutetaacutesaacuteban uralkodoacute jelentőseacutege van annak a szempontnak hogy nem az elmeacuteleti-teoloacutegiai megismereacutes rendezi Istenhez valoacute viszonyunkat hanem a vele valoacute egzisztenciaacutelis koumlzoumlsseacutegvaacutellalaacutes amely aacutetfogja egeacutesz szemeacutelyiseacute-guumlnket - tehaacutet szereteteacutenek az elfogadaacutesa eacutes iacutegy munkaacutejaacutenak a szolgaacutelata Mindezek hangoztataacutesaacuteval itt is mint szaacutemos maacutes leveleacuteben koraacutenak diva-tos vallaacutesos-vilaacutegneacutezeti aacuteramlata ellen kuumlzd Paacutel amely kuumlloumlnoumlsen a helleacuten vagy hellenista Keleten ebben az időben igen elterjedt volt amelynek szaacute-mos nyoma van a Kelet egyeacuteb kultuacuterkoumlreiben is eacutes amely a keresztyeacutenseacuteg kezdeti időszakaacuteban veszedelmesen igyekszik elegyedni a keresztyeacuten taniacute-taacutessal is Ez az iraacutenyzat a g n oacute z i s A gnosztikus taniacutetaacutes Isten titkainak oumlnceacuteluacute elmeacuteleti eacutes kultuszi tanulmaacutenyozaacutesaacuteban kutataacutesaacuteban laacutetja az emberi eacutelet megoldaacutesaacutenak uacutetjaacutet Paacutel viszont arra mutat raacute szuumlntelenuumll hogy a gnoacute-zisnak ez az egeacutesz oumlnceacuteluacute magatartaacutesa nem ad megoldaacutest mert gőgoumlsseacute teszi az embert (vouml 1Kor 81) ezzel elvaacutelasztja felebaraacutetaitoacutel embertaacutersaitoacutel akik bdquovele egy hajoacuteban eveznekrdquo A sorskoumlzoumlsseacuteg felismereacutese eacutes vaacutellalaacutesa helyett szembefordiacutetja veluumlk poumlffeszkedő bdquofeluumllemelkedeacuteserdquo de ezzel egyuumltt uumlresseacute is vaacutelik a gnosztikus mert ez az bdquoismeretrdquo valamint a gnoacutezis koumlruumll kialakuloacute teacuteves kegyesseacuteg ilyen moacutedon eacuteppen Isten leacutenyegeacutere a szeretetre nem vezet el A megoldaacutes a szeretetben van mert ez viszont mindig elvezet Isten eacutes em-bertaacutersaink megismereacuteseacutere eacutes elismereacuteseacutere Ebből koumlvetkezik az is hogy Paacutel itt az Efeacutezusi leveacutel uacuten taniacutetoacute reacuteszeacuteben e reacutesznek a befejező egyseacutegeacuteben sem az eddig elmondottak elmeacuteleti-teoloacutegiai oumlsszegezeacuteseacutet vagy rendszerezeacuteseacutet tartja helyeacutenvaloacutenak hanem Istennek a Krisztusban az ember iraacutent tanuacute-siacutetott szereteteacutehez kapcsoloacutedik a gyuumllekezetekkel egyuumltt i m aacute d k o z i k Τούτου χάριν κάμπτω τὰ γόνατά μου πρὸς τὸν πατέρα az Atyakeacutent felismert Isten előtti alaacutezatos meghajlaacutes gesztusaacuteban mutatja a leveacuteliacuteroacutet eacutes ezzel egyuumltt termeacuteszetesen az imaacutedsaacuteg aacuteltalaacutenosan szokaacutesos helyzeteacuteben Iacutegy a reacuteszlet - mint maacuter bevezeteacutese mutatja - a gyuumllekezetekeacutert valoacute koumlnyoumlrgeacutes (vouml a 15 versbeli ἵνα koumltőszoacutes mondattal) harmadik biztosiacuteteacuteka az 116 31 mellett Itt jut el tetőpontjaacutera ez a koumlnyoumlrgeacutes de maga az egeacutesz leveacutel is A magyaraacutezoacute sem hiheti tehaacutet azt hogy mindazt ami itt elhangzik intellektuaacutelisan meg-foghatoacutevaacute eacuterthetőveacute teheti az ember szaacutemaacutera - ezt egyeacutebkeacutent alapjaacuteban veacuteve sohasem hiheti magaacuteroacutel A magyaraacutezat ceacutelja eacutes feladata az hogy a megeacuterteacutes eacutertelmi akadaacutelyainak elhaacuteriacutetaacutesaacuteval azzaacute tegye az igeacutet a mai olvasoacutenak ami volt a leveacuteliacuteroacutenak eacutes a leveacutel első olvasoacuteinak Itt annyit tehet a magyaraacutezat hogy elviszi az ige mai olvasoacutejaacutet (eacutes ez ma is uacutegy joacute ha ezt jelenti egyuacutettal az

77

Magyaraacutezat Paacutel koumlnyoumlrgeacutese a gyuumllekezetekeacutert 314-21

ige mai hallgatoacutejaacutet) eacutes hirdetőjeacutet mintegy a kuumlszoumlbig raacutemutat Paacutel imaacutedsaacutegaacutera eacutes arra hiacutevja szoacuteliacutetja az embert imaacutedkozzeacutek vele egyuumltt

(15) Az imaacutedsaacuteg kiinduloacutepontja Isten a t y a s aacute g a A πατριά fogalmaacutet SCHLIER szerint Paacutel a LXX-boacutel veszi innen meriacuteti itt viszont ez nem egy-seacuteges fogalom Egyreacuteszt a bdquotoumlrzs nemzetseacutegrdquo jeloumlleacuteseacutere szolgaacutel (Ex 123 Num 3228 stb) maacutesfelől a bdquonagycsalaacutedotrdquo jeloumlli amely toumlbb csalaacuted egyuumltt-eacuteleacuteseacuteből keletkezett tehaacutet az οἶκος tovaacutebbvitele (1 Kroacuten 2311 Ex 61719 az Uacutejszoumlvetseacutegben Lk 24-ben ἐξ οἴκου καὶ πατριᾶς Δαυίδ) Jelenthet bdquoneacute-pet neacuteptoumlrzsetrdquo is pl az 1 Kroacuten 1628 Zsolt 2128 957 Jer 259 Ez 2032 Theodotion ApCsel 325 eacutertelmezeacuteseacuteben KITTEL ThWNT V 1017kk-ben SCHRENK azt aacutelliacutetja hogy a πατριά szoacute semmikeacuteppen nem lehet absztrak-tum tehaacutet nem jelenthet bdquoatyasaacutegotrdquo hanem csak konkreacutet kollektiacutevum az egy atya vezeteacutese főseacutege alatt aacutelloacute nemzetseacuteget jelentheti Szerinte ilyen eacuterte-lemben HERODOTOS oacuteta szinte a φυλή szinonimaacuteja Azt is ő emliacuteti hogy a szoacute a LXX-ban nagymeacuterteacutekben hasznaacutelatos de ehhez hozzaacuteteszi hogy ott mindenkeacuteppen a heacuteb אב-bal kapcsolatos Foumlldi viszonylatban minden toumlrzset a toumlrzsfőjeacuteről neveznek (DIBELIUS hivatkozik itt a Szeacuteder Eacutelijjaacutehu rabba egy olyan helyeacutere amely pontos megfelelője Paacutel itteni teacuteteleacutenek) azon-kiacutevuumll utal arra hogy a rabbinus irodalom (STRACK-BILLERBECK III 594) szoacutel az bdquoidelenti csalaacutedrdquo mellett az bdquoodafenti csalaacutedroacutelrdquo is Iacutegy noha kifejezet-ten konkreacutet-kollektiacutev jelenteacutesűnek tartja a πατριά-t keruumllő uacuteton meacutegis oda jut el hogy itt Isten foumlldi eacutes mennyei atyasaacutegaacuteroacutel van szoacute eacutes felteacutetelezi baacuter bizonyiacutetani nem tudja hogy talaacuten Istennek a (hellenista) zsidoacutesaacuteg koumlreacuteben megszokott megszoacuteliacutetaacutesaacutera jelent utalaacutest a szoacute (vouml IOSEPHUS Antiquitates 2 152) Isten atyasaacutega nyilvaacutenul meg Istennek a teremtett emberiseacutegre neacutezve kezdettől fogva alkotott nagy terveacuteben ő uacutegy atyja az embernek ahogyan terve megvaloacutesulaacutesaacutenak soraacuten megismerjuumlk A vilaacutegot teremtő eacutes a vilaacutegot kormaacutenyzoacute Isten egyben a vilaacutegot megvaacuteltoacute Isten is Erről az atyasaacutegroacutel azt mondja most itt Paacutel hogy ez mintegy forraacutesa mintaacuteja eacutes megeacuterteacutesi alapja mindenfeacutele atyasaacutegnak mennyben eacutes foumlldoumln Az ἐξ οὗ ὀνομάζεται hataacuterozoacute-jaacuteban a prepoziacutecioacute eacutertelme bdquoroacutelardquo bővebben kifejtve az ő atya-volta szerint ennek megfelelően ebből folyoacutean eacutes eredően (vouml DIBELIUS megjegyzeacuteseacute-vel amely ύφrsquo οὗ fordiacutetaacutesaacutet eacutes magyaraacutezataacutet egy bizonyos eacutertelemben koumlny-nyebbnek tartanaacute de eacuteppen ezeacutert eacutes annaacutel inkaacutebb felhiacutevja a figyelmuumlnket a kettő koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegre) A foumlldi apa is csak akkor lehet igazaacuten apa ha atyasaacutegaacutenak a mintaacuteja az ahogyan Isten Atyja az embernek Neveleacuteseacutenek mintaacuteja is csak az isteni neveleacutes παιδεία lehet ahogyan Isten nevel bennuumln-ket eacutes ahogyan a foumlldi apa ezt a nevelő mintaacutet oumlnmagaacuten oumlnmaga eacuteleteacuteben megtapasztalhatta De csak ilyen eacutertelemben lehet szoacute a mennyekben Isten

78

Az Efeacutezusi leveacutel

koumlrnyezeteacuteben is atyasaacutegroacutel Ezutaacuten koumlvetkezik Paacutel imaacutedsaacutegaacutenak a gyuumlleke-zetekeacutert Istenneacutel valoacute esedezeacuteseacutenek bdquokoumlzbenjaacuteraacutesaacutenakrdquo (neacutem Fuumlrbitte) tar-talmi kifejteacutese az eacuterzeacutesek eacutes a gondolatok olyan aacuteradaacutesaacuteban hogy a szavak szinte hűtlenekkeacute vaacutelnak az imaacutedkozoacute apostolhoz nem az eacutertelem hanem a szeretet logikaacuteja nem valami fontolgatoacute szaacutemiacutetaacutes vagy eacuteppen kiszaacutemiacutetottsaacuteg hanem az aacutehiacutetat forroacutesaacutega adja szaacutejaacuteba a szavakat eacutes ezeket koumlvetni is csak a szeretet eacutes az aacutehiacutetat indulataacuteval lehet

(16) A keresztyeacuten eacutelet koumlzeacuteppontjaacutet aacutelliacutetja eleacutenk előszoumlr az imaacutedkozoacute apostol az apostol imaacutedkozaacutesa a bdquobelső emberrdquo ὁ ἔσω ἄνθρωπος keacuterdeacuteseacutet Azt maacuter laacutettuk hogy uacutej emberuumlnk megszuumlleteacutese nem emberi lehetőseacuteg Nem jaacuterhatoacute uacutet az egyhaacutez szaacutemaacutera az ideoloacutegiaacutek aacuteltal keacutepviselt neveleacutesi uacutet eacutes moacuted hogy nevezetesen eacuterteacutekelő tudatunk ismerje fel eacutes fogadja el a magasabb ren-dű eacuterteacutekeket (a bűn miatt eacutes a bűnben megromlott emberben semmi ga-ranciaacutet nem talaacutelunk arra hogy keacutepes egy ilyen folyamat aacuteteacuteleacuteseacutere amelyet egyeacutebkeacutent minden idők egyik legnagyobb etikai-intellektualista optimistaacuteja Szoacutekrateacutesz is hirdetett a felismereacutes eacutes az elismereacutes a j oacute szemszoumlgeacuteből az ő neacutezete szerint is egybeesik) ennek nyomaacuten formaacuteloacutedjeacutek aacutet oumlsztoumlnoumlsen eacutele-tuumlnk gyoumlkereiben - oumlsztoumlni gyoumlkereiben - vaacuteltozzeacutek meg teljesen a tudatunk eacutes iacutegy veacuteguumll aacutetformaacuteloacutedunk uacutej emberekkeacute mert iacute g y megvaacuteltozott tuda-tunk maacuter termeacuteszetszerűen kialakiacutetja uacutej leacutetformaacutenkat uacutej egzisztenciaacutenkat A Kijelenteacutes taniacutetaacutesa az hogy az uacutej eacutelet a leacutettel kezdődik Isten teremtő mun-kaacutejaacuteval mert csak ő szuumllheti meg eacutes ő szuumlli is meg bennuumlnk az uacutej embert Ez az uacutejjaacuteszuumlleteacutesnek mintegy a bdquopozitiacutevrdquo oldala a maacutesik bdquoaspektusardquo az oacute ember halaacutela az embernek előbbi bűnoumls eacuteleteacutetől valoacute elfordulaacutesa amelyet megteacutereacutesnek szoktunk nevezni E teremtő munka eacutes uacutej egzisztenciaacutenk ilyen megszuumlleteacutese utaacuten alakulnak ki bennuumlnk uacutej emberuumlnk bdquooumlsztoumlneirdquo amelyek felveszik a harcot az oacute ember oumlsztoumlneivel Mindezek utaacuten legveacuteguumll reflek-taacutelhat erre tudatunk is reacuteszint azzal hogy bdquotudomaacutesul veszirdquo azt ami iacutegy az ember hatalmaacuten kiacutevuumll eső toumlrteacuteneacuteskeacutent ment veacutegbe uacutegy azonban hogy meacutegis mindveacutegig az ember felelős doumlnteacutese reacuteszint pedig azzal hogy a bi-zonysaacutegteacutetel szintjeacuten a maacutesik ember szaacutemaacutera is meg tudja fogalmazni mind-ezt Erre azeacutert van szuumlkseacuteg mert egymaacutessal csak bdquonoeacutetikusrdquo formaacuteban az eacutertelem nyelveacuten tudunk baacutermit is koumlzoumllni Visszateacuterve most maacuter a folyamat egeacuteszeacutere azt kell tudnunk - ezt eacuteszleljuumlk is leacutepten-nyomon - hogy ez a fo-lyamat az első pillanattoacutel kezdve bdquonem megy simaacutenrdquo Mindjaacutert az első leacutepeacutes-neacutel megmutatkoznak az evilaacutegi emberi leacutetforma neheacutezseacutegei e leacutetformaacutenk ellenszeguumlleacutese eacutes tiltakozaacutesa Isten kegyelme ugyan Krisztusban megszuumlli bennuumlnk a belső embert de ez a belső ember szembetalaacutelja magaacutet termeacute-szeti eacutenuumlnkkel amellyel ugyan mi szakiacutetottunk de ez nem akarja tudomaacutesul

79

Magyaraacutezat Paacutel koumlnyoumlrgeacutese a gyuumllekezetekeacutert 314-21

venni azt a doumlnteacutesuumlnket hogy bdquohalaacutelba adtukrdquo Ez a termeacuteszeti emberuumlnk igyekszik tuacutelkiabaacutelni uacutej emberuumlnket eacutes ilyen moacutedon belső emberuumlnk ke-meacuteny kuumlzdelembe keruumll termeacuteszeti eacutenuumlnkkel Ebben a kuumlzdelemben erőre van szuumlkseacuteguumlnk erőre van szuumlkseacutege belső emberuumlnknek hogy tartani tudja magaacutet de termeacuteszeti szemeacutelyiseacuteguumlnk oacute emberuumlnk reacuteszeacuteről nem szaacutemiacutethat semmifeacutele taacutemogataacutesra segiacutetseacutegre eacutes erőre mert ez elkoumltelezte magaacutet szolgaacutelatra a bűn-nek eacutes iacutegy vaacuteltozatlanul a bűn szolgaacutelataacuteban aacutell Belső emberuumlnknek tehaacutet kiacute-vuumllről kell megkapnia az erőt attoacutel akinek a dicsőseacutegeacutet szolgaacutelja eacutes azaacuteltal aki az Atyaacuteval valoacute egyseacutegeacutenek is garanciaacuteja vagyis Krisztustoacutel a Szentleacutelek aacuteltal

(17) A megoldaacutes tehaacutet nemcsak a kezdőponton hanem uacutejra eacutes uacutejra nem az hogy az ember minden termeacuteszetes erejeacutenek megfesziacuteteacuteseacutevel keresi Istent eacutes fel akar emelkedni hozzaacute mert ezen az uacuteton sohasem juthat el a megoldaacute-sig A megoldaacutes az hogy Isten szaacutell le az emberhez a Krisztusban eacutes bdquolako-zaacutest veszrdquo benne κατοικῆσαι τὸν Χριστὸν ἐν ταῖς καρδίαις ὑμῶν az infiniti-vus-os szerkezet bőviacutetmeacutenye meacuteg keacutetseacutegkiacutevuumll eacutes aacuteltalaacutenosan elismerten a διὰ τῆς πίστεως amely az egeacutesz folyamatnak az ember felől mutatkozoacute egyeduumlli lehetőseacutegeacutere utal Krisztus csak akkor vehet szaacutellaacutest az emberben ha az em-ber olyankeacutent fogadja be őt amilyenkeacutent eacutes akikeacutent bekoumlltoumlzik az eacuteleteacutebe Problematikus szerintem az ἐν ἀγάπῃ hovatartozandoacutesaacutega a NESTLE-feacutele szoumlvegkiadaacutes első alternatiacutevaacuteja az ἐρριζωμένοι καὶ τεθεμελιωμένοι partici-piumokhoz vonja bdquogyoumlkeret verve eacutes alapot nyerve a szeretetbenrdquo Eacuten ritmi-kai okokboacutel laacutetom ezt valoacutesziacutenűtlennek a hataacuterozoacutes bőviacutetmeacuteny előre veteacutese zoumlkkeneacutest aritmiaacutet ideacutez elő ezenkiacutevuumll az ἀγάπη neacutevelő neacutelkuumlli szerepleacutese is neheziacuteti ezt az eacutertelmezeacutest miacuteg a keacutet participium bőviacutetmeacuteny neacutelkuumll is teljes eacutertelmű eacutes tartalmas Ha az infinitivus-os szerkezethez vesszuumlk az ἐν ἀγάπῃ bőviacutetmeacutenyt is akkor Krisztusnak az ember eacuteleteacutebe valoacute bekoumlltoumlzeacuteseacuteben a folyamatnak a moacutedjaacutet - eacutes talaacuten ezt is mondhatjuk lehetőseacutegeacutet - Krisztus felől neacutezve mutatja be Az ember a hit aacuteltal fogadja el azt amit Krisztus sze-retetből veacutegez el az eacuteleteacuteben Ugyancsak kuumlloumlnleges a keacutet participium hely-zete is a mondatban nem kapcsoloacutednak a mondat toumlbbi reacuteszeacutehez mintegy oumlnaacutelloacutesodtak (participium absolutum Nom-ban) DlBELIUS szerint ellipti-kus participiumok eacutertelmuumlk oacutehajtoacute tehaacutet egy harmadik keacutereacutest tartalmaznak Eszerint iacutegy volnaacutenak kiegeacutesziacutethetők ἵνα ἦτε ἐρριζωμένοι καὶ τεθεμελιωμένοι (vouml a 18 vers kezdeteacutevel ἵνα ἐξισχύσητεhellip) A mi hituumlnk eacutes Krisztus szere-tete ez a keacutet uacutet az amelyen aacutet a bennuumlnk lakozoacute Krisztus reacuteveacuten gyoumlkeacuterzete eacutes szilaacuterd alapja van az eacuteletuumlnknek eacutes ennek reacuteveacuten keruumlluumlnk koumlzoumlsseacutegbe az egyhaacutezban eacutes gyuumllekezeteiben veluumlnk egyuumltt eacutelő a mieacutenkhez hasonloacute kuumlzdel-mekkel telt eacuteletet folytatoacute veluumlnk koumlzoumls ceacutel feleacute tartoacute emberekkel

80

Az Efeacutezusi leveacutel

(18) Iacutegy szilaacuterdul meg uacutejra eacutes uacutejra a belső ember egzisztenciaacuteja a kuumlzdel-mes foumlldi eacutelet soraacuten eacutes ezek utaacuten most maacuter a maga helyeacuten kell eacutes lehet be-szeacutelnuumlnk az ismeretről igazi funkcioacutejaacuteroacutel eacutes helyes jelentőseacutegeacuteről Akinek az eacutelete iacutegy egzisztenciaacutejaacutenak teljesseacutegeacutere neacutezve rendeződoumltt az eleacuteri azt a ceacutelt hogy megragadja Isten leacutenyegeacutet Iacuteme a gnoacutezis eacutes a filozoacutefia uacutetjaacuteval ellenteacutetes iraacutenyban iacutegy mutatkozik a megoldaacutes Iacutegy beszeacutel azutaacuten az apostol arroacutel is hogy az ismeretnek mi a tartalma eacutes mi a terjedelme Előszoumlr a terjedelmeacuteről szoacutel eacutes ezt az eddig elmondottak utaacuten maacuter nyugodtan teszi a gnoacutezis ked-velt kifejezeacutesi moacutedjaacuten hiszen előzetesen bdquohelyeacutere tetterdquo a gnoacutezist Az amit az Istennel a Krisztusban a Leacutelek aacuteltal leacutetrejoumltt koumlzoumlsseacutegben megismeruumlnk minden iraacutenyban veacutegtelen A neacutegy dimenzioacute τὸ πλάτος καὶ μῆκος καὶ ὕψος καὶ βάθος - emliacuteteacuteseacutet aacuteltalaacuteban a miszteacuterium vallaacutesokra vezetik vissza ame-lyeknek keacutepi keacutepszerű vagy keacutepes felfogaacutesa szerint az uumldvoumlsseacuteg egy mindent aacutetfogoacute feacutenykocka Azonban SCHLIER arra utal hogy a Jel 2116 a mennyei Jeruzsaacutelemről is hasonloacutean beszeacutel vouml meacuteg HERMAS Poimen Visiones 325 ez hasonloacute moacutedon az egyhaacutezroacutel beszeacutel SCHLIER szerint ide is jobban ille-neacutek a minden dimenzioacuteban egyenlő meacuterteacutekben kiterjedő mennyei vaacuterosra eacutes ennek a megismereacuteseacutere gondolni hiszen a hiacutevők maacuter a foumlldoumln ebben eacutelnek benne eacutes ezt kell egyre jobban megismerniuumlk hogy egyre inkaacutebb bele tago-loacutedjanak az isteni pleacuteroacutemaacuteba bdquoamely az egyhaacutezrdquo Ezt a megoldaacutest vaacutelasztja DIBELIUS is felveti azt a keacuterdeacutest hogy a dimenzioacutek a 19 versbeli pleacuteroacutema dimenzioacutei-e viszont hataacuterozottan utal arra hogy az 118-boacutel joacutel kivehető-en a hiacutevők mennyei oumlroumlkseacutege a καταλαβέσθαι taacutergya Ezeacutert fordul el a va-raacutezs-papiruszok hasonloacute formulaacuteitoacutel mert ezek leacutenyeguumlkben elteacuterők az itteni valoacutesaacutegtoacutel amazokban Isten megy az emberhez itt az embert emeli Isten a mennybe vagyis a dimenzioacutek megragadaacutesa a menny megismereacuteseacutet jelen-ti Nagyon joacute felfigyelnuumlnk DIBELIUS e mondataacutera bdquoAmilyen misztikusan hangzanak ennek a helynek a szavai annyira egyszerű az elgondolaacutesuk Ezt mutatja a σὺν πᾶσιν τοῖς ἁγίοις minden keresztyeacuten ember reacuteszese ennek a gnoacutezisnak tehaacutet e mondat veacutegső soron csak az 113-nak a miszteacuteriumi terminoloacutegiaacuteban toumlrteacutenő koumlruumlliacuteraacutesa eacutes nem csodaacutelkozunk azon hogy a 19 versben a γνῶναι taacutergyakeacutent a szeretetet talaacuteljuk amely toumlbb mint a γνῶσις (1 Kor 132 821)rdquo

Ismeretuumlnk taacutergya tehaacutet veacutegtelen mint ahogyan maacuter mondtuk A kijelen-teacutes azonban egyre toumlbbet eacutertet meg belőle veluumlnk a hosszuacutesaacuteg szeacutelesseacuteg ma-gassaacuteg eacutes meacutelyseacuteg dimenzioacutejaacuteban egyaraacutent Ez a megismereacutes kinek-kinek kouml-zuumlluumlnk szemeacutelyes aacuteteacuteleacuteseacuteveacute vaacutelik de nem kisajaacutetiacutethatoacute tulajdonaacutevaacute csak uacutegy lehetseacuteges hogy veluumlnk halad előre benne kijelenteacutesről kijelenteacutesre az egeacutesz egyhaacutez koumlzoumlsseacutege eacutes ez nem csupaacuten az oumlnzeacutes vagy a szektaacutes egyeacutenieskedeacutes

81

Magyaraacutezat Paacutel koumlnyoumlrgeacutese a gyuumllekezetekeacutert 314-21

kiacuteseacuterteacuteseacutetől eacutes veszeacutelyeitől oacutev meg bennuumlnket hanem doumlntően meghataacuterozza megismereacutesuumlnk egeacutesz moacutedjaacutet Sem a veluumlnk egy korban kuumlloumlnfeacutele teruumllete-ken sem az egymaacutest korroacutel korra a toumlrteacutenelemben koumlvető nemzedeacutekekben eacutelő keresztyeacutenektől nem szakiacutethatjuk el magunkat buumlntetlenuumll (σὺν πᾶσιν τοῖς ἁγίοις) Szuumlkseacutegszerűen megszegeacutenyiacutetjuumlk eacutes leszűkiacutetjuumlk Isten titkaacutenak megismereacuteseacutet ha ezzel proacutebaacutelkozunk

(19) Azonkiacutevuumll meacuteg egy dolgot kell vilaacutegosan laacutetnunk amikor erről a megismereacutesről szoacutelunk Isten olyasmit ajaacutendeacutekoz nekuumlnk ebben ami tuacutelesik emberi lehetőseacutegeink hataacuterain Mert maga az amit megismeruumlnk az emliacutetett taacutevlatokban eacutes meacuteretekben Krisztus szeretete eacutes ez a szeretet foumlloumltte aacutell min-den ismeretnek (τὴν ὑπερβάλλουσαν τῆς γνώσεως ἀγάπην ld az előző vers magyaraacutezataacuteban DIBELIUS megjegyzeacuteseacutet) Eacuteppen ezeacutert nem is lehet maga az ismeret a megismereacutes a ceacutel Ez csak eszkoumlz az igazi ceacutel eleacutereacuteseacutere hogy ti ez a veacutegeacuteremehetetlen szeretet amely teljesen betoumllti Istent amely moti-vaacuteloacuteja Krisztus egeacutesz megvaacuteltoacute tetteacutenek veluumlnk vaacutellalt sorskoumlzoumlsseacutegeacutenek is toumlltsoumln el minket is egyre jobban veacuteguumll annyira teljesseacuteggel mint ahogyan Istenben ezen a szereteten kiacutevuumll bdquosemmi maacutes nem feacuter elrdquo πληρωθῆναι εἰς πᾶν τὸ πλήρωμα τοῦ θεοῦ A tautoloacutegiaacutes ἵνα-mondat (ceacutelhataacuterozoacutei esetleg koumlvetkezmeacutenyes melleacutekmondat) keacutetseacutegtelenuumll a gyuumllekezetek minden tagja előtt aacutelloacute ceacutel kifejezeacutese nem valami kivaacuteltsaacutegos szűk koumlr kuumlloumlnleges prog-ramja Tartalma iacutegy fogalmazhatoacute bdquohogy megteljetek Isten egeacutesz teljesseacutegeacute-velrdquo eacutes itt a genitivus annak a jeloumlleacuteseacutere szolgaacutel aki ennek a bdquoteljesseacutegnekrdquo a birtokaacuteban van (IGNATIUS Ad Ephesios ciacutemirata Jn 116 ld BAUER a πλήρωμα ciacutemszoacute alatt 3b)

(20) Doxoloacutegia zaacuterja az imaacutedsaacutegot a koumlnyoumlrgeacutest meghallgatoacute eacutes teljesiacutető Isten az Atya dicsőiacuteteacutese Itt maacuter valoacuteban alig talaacutel szavakat a benne feltoluloacute oumlroumlm eacutes az őt teljesen betoumlltő haacutela megfelelő kifejezeacuteseacutere az imaacutedkozoacute apos-tol Isten hatalma amelyet joacutesaacutega eacutes szeretete fordiacutet mindig abba az iraacutenyba hogy javunkra munkaacutelkodjeacutek feluumllmuacutel mindent ami keacutereacutesben vagy elgon-dolaacutesban kitelhetik tőluumlnk De ez az erő meacutegsem eleacuterhetetlen taacutevolsaacutegban leacutevő ismeretlen nagysaacuteg hanem ugyanaz a valoacutesaacuteg amely a Szentleacutelek aacuteltal maacuter most oumlnmagunk eacuteleteacuteből szerzett tapasztalataink szerint feszuumll dolgo-zik munkaacutel teveacutekenyseacuteget fejt ki eacuterveacutenyesuumll bennuumlnk κατὰ τὴν δύναμιν τὴν ἐνεργουμένην ἐν ἡμῖν (vouml 114) Ez a legnagyobb amit meacuteg mondha-tunk az Atyaacuteroacutel

(21) Itt azutaacuten viszont meacuteg a bizonysaacutegteacutetel szavaacutenak is el kell neacutemulnia mert ez is csak koumlzvetett formaacuteja a dicseacuteretnek a dicsőiacuteteacutesnek A reflektaacuteloacute eacutertelem feacutelreaacutell eacutes az Isten hatalmas szereteteacutetől megragadott sziacutev mondja ki az imaacutedsaacutegban a veacutegső szoacutet Ez a szoacute dicsőiacuteti a Megnevezetlent (τῷ δυναμένῳ

82

Az Efeacutezusi leveacutel

főneacutev neacutelkuumll Isten neveacutenek koumlruumlliacuteraacutesa) eacutes Megnevezhetetlent mert oumlveacute minden dicsőseacuteg az egyhaacutezban az akarata veacutegrehajtaacutesaacutera rendelt testben a Krisztusban aki aacuteltal ez a test szuumlntelenuumll noumlvekszik eacutes rendeződik valoacuteban harmoacuteniaacuteba illeszkedik az egymaacutest koumlvető nemzedeacutekekben amelyeknek eacutele-te eacutes toumlrteacutenelme Isten munkaacutei kibontakozaacutesaacutenak a sziacutentere kezdettől fogva mindaddig amiacuteg beteljesedik a mostani vilaacutegkorszak eacutes utaacutena uacutej formaacuteban tovaacutebb a megiacutegeacutert vilaacutegkorszakban (εἰς πάσας τὰς γενεὰς τοῦ αἰῶνος τῶν αἰώνων szaacutendeacutekosan keruumlljuumlk itt is az bdquooumlroumlkkoumln oumlroumlkkeacuterdquo kifejezeacutest mert az αἰῶν-ban nincsen spekulatiacutev-absztrakt időfoumlloumltti jelenteacutes mi csak bdquonagyon hosszuacute időrőlrdquo beszeacutelhetuumlnk vouml CULLMANN Christus und die Zeit)

Az ismeret gyuumlmoumllcsei egyseacuteg a szeretetben 41-16

1 Ezeacutert keacuterlek titeket eacuten a fogoly az Uacuterban hogy meacuteltoacute moacutedon eacuteljeacute-tek eacuteleteteket ahhoz az elhiacutevaacuteshoz amellyel elhiacutevattatok 2 teljes alaacute-zattal eacutes szeliacutedseacuteggel tuumlrelemmel viseljeacutetek el egymaacutest szeretetben 3 toumlrekedjetek arra hogy megtartsaacutetok a Leacutelek egyseacutegeacutet a beacutekesseacuteg koumlteleacuteke reacuteveacuten 4 egy test van eacutes egy Leacutelek mint ahogyan elhivataacuteso-toknak egy remeacutenyseacutegeacuteben hiacutevattatok is el 5 egy Uacuter van egy hit egy keresztseacuteg 6 egy Istene eacutes Atyja mindenkinek aki mindenek foumlloumltt eacutes mindenek aacuteltal eacutes mindenekben van 7 De mindegyikuumlnknek a Krisztus ajaacutendeacutekaacutenak meacuterteacuteke szerint adatott meg a kegyelem 8 Ezeacutert szoacutel iacutegy bdquoFelmenveacuten a magassaacutegba foglyokat ejtett foglyul ajaacutendeacutekokat adott az embereknekrdquo 9 A bdquofelmentrdquo mi maacutes mint az hogy le is szaacutellt a foumlld alsoacutebb reacuteszeire ndash 10 Ugyanaz az aki leszaacutellt meg aki foumllment feljebb minden egekneacutel hogy betoumlltse a minden-seacuteget 11 Eacutes ő rendelt neacutemelyeket apostolokkaacute maacutesokat proacutefeacutetaacutek-kaacute maacutesokat az evangeacutelium hirdetőiveacute maacutesokat meg paacutesztorokkaacute eacutes taniacutetoacutekkaacute 12 hogy felkeacutesziacutetse a szenteket szolgaacutelat munkaacutejaacutera Krisztus testeacutenek eacutepiacuteteacuteseacutere 13 amiacuteg eljutunk valamennyien a hit egyseacutegeacutere eacutes az Isten fiainak megismereacuteseacutere a Krisztus teljesseacutegeacute-nek eacuterett feacuterfikoraacutera 14 hogy ne legyuumlnk kiskoruacuteak akik ide-oda haacutenyoacutednak-vetődnek eacutes sodroacutednak a taniacutetaacutes mindenfeacutele szeleacuteben az emberek ravasz mesterkedeacutese teacutevuacutetra csaacutebiacutetoacute aacutelnoksaacuteguk furfangja reacuteveacuten 15 de az igaz uacuteton jaacuterjunk szeretetben eacutes noumlvekedjuumlnk min-den tekintetben őbenne aki a fő a Krisztus az egeacutesz test belőle egy-beilleszkedveacuten eacutes oumlsszekapcsoloacutedvaacuten minden oumlsszekoumltő iacutezuumlleteacutevel

83

Magyaraacutezat Az ismeret gyuumlmoumllcsei egyseacuteg a szeretetben 41-16

minden egyes reacutesznek a meacuterteacuteke szerinti erőkifejteacuteseacutevel veacutegzi a test noumlvekedeacuteseacutet oumlnmaga eacutepiacuteteacuteseacutere szeretetben

Paacutel ceacutelja leveleacutevel termeacuteszetesen nem az hogy oumlnceacuteluacute ismereteket koumlzoumlljoumln a gyuumllekezetekkel Tudjaacutek hogy az ő szemeacuteben az egyhaacutez eacuteleteacuteben csak annak van eacuterteacuteke ami a gyuumllekezetet eacutepiacuteti Iacutegy egeacuteszen termeacuteszetesnek kell tarta-nunk azt hogy a leveacutel addigi első nagy alapjaacuteban veacuteve taniacutetoacute jellegű reacuteszeacutet most egy olyan maacutesodik nagy egyseacuteg koumlveti amely főkeacutent az eddig koumlzoumllt taniacutetaacutes gyakorlati koumlvetkezteteacuteseit vonja le eacutes vonatja le a gyuumllekezetekkel is oumlnmagukra neacutezve A leveacutel első nagy főkeacutent taniacutetoacute egyseacutegeacuteben az uralkodoacute mozzanat az e g y s eacute g gondolata A maacutesodik jobbaacutera parainetikus reacutesz ter-meacuteszetesen nem vaacutelik el eacutelesen ettől nem vaacutelik hűtlenneacute ehhez az alapgon-dolathoz de ezt az egyseacuteget a gyuumllekezetek eacuteleteacutenek szeacuteles skaacutelaacutejaacuten mozgoacute vaacuteltozatossaacutegban mutatja be Az oumlnmagaacuteban veacuteve megoszlaacutesra meghason-laacutesra vezető emberi sokfeacuteleseacuteg iacutegy vaacutelik a Leacutelek munkaacuteja aacuteltal a Krisztusban adott egyseacuteg eszkoumlzeacuteveacute eacutes munkaacuteloacutejaacutevaacute A gyuumllekezeteknek ezeacutert nem kell feacutelniuumlk attoacutel hogy sokfeacutele keacutepesseacuteggel hivataacutessal rendelkező sokfeacutele eacutelet-helyzetben eacutelő tagjaik vannak Mindezekben csupaacuten az mutatkozik meg hogy a Krisztusban megnyilatkozoacute isteni szeretet nem mereven uniformizaacute-loacute hanem rugalmas talaacuteleacutekony az eacutelet vaacuteltozatos koumlruumllmeacutenyeihez alkalmaz-kodoacute eacuteppen ezeacutert rendkiacutevuumll sokfeacutele formaacuteban kifejeződő eacutes eacuterveacutenyesuumllő erő

Az erkoumllcsi intelmek formaacuteja ne teacutevesszen meg bennuumlnket Ezek ui erős hasonloacutesaacutegot mutatnak az Oacuteszoumlvetseacutegben talaacutelhatoacute hasonloacute intelmeken kiacute-vuumll a korabeli zsidoacutesaacuteg sőt a korabeli pogaacutenysaacuteg a neacutepszerű filozoacutefiai etika hasonloacute elemeivel is Azonban eacutelesen megkuumlloumlnboumlzteti őket ezektől egy sa-jaacutetos vonaacutesuk A pogaacuteny filozoacutefiaacutek erkoumllcsi intelmein vilaacutegosan laacutethatoacute hogy egy erkoumllcsi pluralizmus jegyeacuteben szuumllettek egymaacutestoacutel eredetileg eacutes alapjaacute-ban veacuteve fuumlggetlennek tartott eacutelethelyzetekre - esetekre kaacutezusokra - neacutezve egymaacutestoacutel fuumlggetlen eacutes szervesen oumlssze nem tartozoacute kazuisztikus gyakorlati tanaacutecsokat adnak elvi meggondolaacutesokboacutel kiindulva Ezeket rendszerint utoacute-lag igyekeznek valamilyen bdquoistenirdquo princiacutepiummal vagy tekinteacutellyel szente-siacuteteni azt veacutelveacuten hogy az egyeacutebkeacutent hiaacutenyzoacute szerves egyseacuteget ez poacutetolhatja tovaacutebbaacute azt is vaacutervaacuten ettől hogy ez biztosiacutetja az alapjaacuteban veacuteve emberi evi-denciaacuten alapuloacute eacutes ebből fakadoacute erkoumllcsi parancsok hiteleacutet eacutes tekinteacutelyeacutet

Paacutel erkoumllcsi taniacutetaacutesa alapvetően maacutes Ez egyetlen erkoumllcsi parancsot is-mer azt hogy akinek az eacuteleteacuteben a Krisztus bdquovett lakozaacutestrdquo abban eacute l j e n valoacuteban a Krisztus Ő ezt az egyetlen erkoumllcsi parancsot bdquofordiacutetja lerdquo mint-egy a kuumlloumlnboumlző eacutelethelyzetek figyelembe veacuteteleacutevel konkreacutet erkoumllcsi intelmek

84

Az Efeacutezusi leveacutel

nyelveacutere Az Efeacutezusi leveacutel gondolatvilaacutegaacuteban ezt a parancsot maacuteskeacuteppen is lehetne fogalmazni ilyenformaacuten bdquoAki valoacuteban megismerte Isten titkaacutet az kiszolgaacuteltatja magaacutet ennek a titoknakrdquo (RENDTORFF) Ez a tartalom vaacutelik vilaacutegossaacute maacuter magaacuteban abban is ahogyan a leveacutel keacutet nagyjaacuteban elkuumlloumlnuumllő de egymaacutestoacutel kuumlloumln nem vaacuteloacute egyseacutege a taniacutetoacute eacutes az intelmeket tartalmazoacute reacuteszlet koumlveti egymaacutest eacutes szerves oumlsszefuumlggeacutesben van egymaacutessal

(1) Az intelmek eacuteleacuten Paacutel ismeacutet utal arra az eacutelethelyzetre amelyben sza-vainak elhangzaacutesakor van ἐγὼ ὁ δέσμιος ἐν κυρίῳ bdquoeacuten a fogoly az Uacuterbanrdquo a formulaszerűveacute vaacutelt egyeacutebkeacutent sokoldaluacute ἐν κυρίῳ hataacuterozoacute eacutertelme itt nyilvaacutenvaloacutean az hogy Paacutel a maga fogsaacutegaacutet Krisztussal hozza kapcsolatba a κύριος szemeacutelye eacutes szolgaacutelata szemszoumlgeacuteből hajlandoacute csak eacutertelmezni eacutes tekinteni ezt is mint eacutelete baacutermely maacutes mozzanataacutet (vouml BAUER ἐν ciacutemszoacute alatt I 5d) Nem mondja itt ki de a 31-ből ide kiacutevaacutenkozik - Paacutel nyilvaacutenva-loacutean finom tapintatboacutel hallgatja el - hogy ő aki iacutegy a Krisztusban fogoly egyuacutettal eacutertuumlk szenvedi el ezt a fogsaacutegot Ez adja meg az erkoumllcsi alapot keacuter-ve buzdiacutetoacute intve biztatoacute szavaihoz Παρακαλῶ ὑμᾶς - de egyuacutettal ez adja meg ezeknek a szavaknak a sajaacutetos suacutelyukat is A keacutereacutes tartalma az hogy a gyuumllekezetek eacutes tagjaik bdquojaacuterjanakrdquo meacuteltoacutekeacuteppen elhivataacutesukhoz περιπατεῖν ige termeacuteszetesen a bdquowandeln Lebenswandelrdquo terminus technicus-a az er-koumllcsi intelmek nyelveacuteben magyarul bdquovalamilyen eacuteletet folytatrdquo semmikeacutep-pen nem tekinthető uacutegy mintha a bdquomozgaacutesrdquo mozzanataacutet akarnaacute egy bdquoaacutelloacuterdquo sztatikus magatartaacutessal ellenteacutetben hangsuacutelyozni Mit jelent ez Az elhiacutevaacutes elhivataacutes (κλῆσις a goumlroumlgben lehet aktiacutev eacutes passziacutev eacutertelmű egyaraacutent csak uacutegy mint a neacutemrdquoBerufungrdquo) emliacuteteacuteseacutevel Paacutel ismeacutet azzal emleacutekezteti a gyuuml-lekezeteket hogy mindaz ami az előzőekben Isten terveacuteből elhangzott nem csupaacuten eacuterdekes elmeacuteleti ismereteknek a koumlzleacutese volt hanem olyan valoacutesaacuteg amely a gyuumllekezetek tagjaival szemben igeacutenyt taacutemaszt azt az igeacutenyt hogy aacutelljanak bele ennek a tervnek az oumlsszefuumlggeacuteseacutebe eacutes egeacutesz eacuteletuumlk ceacuteljaacutevaacute vaacutel-jeacutek ennek a tervnek a munkaacutelaacutesa megvaloacutesiacutetaacutesa az eacuterte valoacute szolgaacutelat Az a meacuteltoacute az elhivataacutesaacutehoz aki egeacutesz eacuteletfolytataacutesaacuteban (περιπατεῖν) azt fejezi ki hogy Isten terveacutenek az ismerete raacute neacutezve valoacuteban eacutelő eacutes eacuteltető erő Krisztus koumlveteacuteseacutere indiacutetoacute valoacutesaacuteg Maacutes szoacuteval aki Isten terve titkaacutenak megeacuterteacuteseacuteből egeacutesz eacuteletformaacutejaacutera neacutezve levonja a gyakorlati koumlvetkezteteacutest

(2) Mit jelent ez elsősorban a gyuumllekezetek eacuteleteacutenek oumlsszefuumlggeacuteseacuteben Paacutel azonnal felel erre a keacuterdeacutesre akkor amikor a gyuumllekezetek eacuteleteacuteben elsősor-ban felleacutepő koumlvetelmeacutenyekről beszeacutel Annak a magatartaacutesnak a reacuteszletezeacuteseacutet adja amely az egyeacuten eacuteleteacuteben a gyuumllekezet eacuteleteacutere neacutezve az egyseacuteget eacutes az oumlsszetartaacutest munkaacutelja μετὰ πάσης ταπεινοφροσύνης καὶ πραΰτητος μετὰ μακροθυμίας ἀνεχόμενοι ἀλλήλων ἐν ἀγάπῃ a participiumos szerkezetet

85

Magyaraacutezat Az ismeret gyuumlmoumllcsei egyseacuteg a szeretetben 41-16

bőviacutető moacutedhataacuterozoacuteknak a felsőfokot koumlruumlliacuteroacute jelenteacutesuumlk van bdquoa lehető - tő-letek telhető - legnagyobb alaacutezattal stb Az isteni tervhez valoacute helyes viszo-nyunk keacuterdeacutese ui elsőrenden az ember koumlzoumlsseacutegi magatartaacutesaacuteban tisztaacutezoacute-dik eacutes ez a magatartaacutes alapvetően eacutes előkeacutesziacutető fokon a gyuumllekezetek eacuteleteacuten beluumll tagjaiknak egymaacuteshoz valoacute viszonyaacuteban mutatkozik meg Foumlleacutenynek zuacutegoloacutedaacutesnak tuumlrelmetlenseacutegnek elutasiacutetaacutesnak nincsen helye a gyuumllekeze-tek tagjainak egymaacuteshoz valoacute viszonyaacuteban egymaacutes iraacutenti magatartaacutesaacuteban Ezek helyeacutet alaacutezatnak szeliacutedseacutegnek tuumlrelemnek eacutes a maacutesik emberrel valoacute koumlzoumlsseacutegvaacutellalaacutesnak kell elfoglalnia hiszen aki ezt a felszoacuteliacutetaacutest kapja annak tudnia kell hogy ő is csak testveacuterei hasonloacute magatartaacutesaacuteboacutel tud bdquomegeacutelnirdquo

(3) Persze erre a bdquobehelyettesiacuteteacutesrerdquo megintcsak keacuteptelen az emberi igye-kezet az apostol nem is ebben az eacutertelemben buzdiacutetja a gyuumllekezeteket igye-kezetre (σπουδάζοντες) Az emliacutetett magatartaacutesra amely az egyseacuteg megvaloacute-siacutetaacutesaacutenak eszkoumlze a gyuumllekezetekben csak Isten Lelke teheti erősseacute az embert az a Leacutelek aki az egyseacuteget Isten terveacutenek leacutenyegeacutet eacutes veacutegső ceacuteljaacutet munkaacutelja a gyuumllekezetekben Isten Lelke az egyseacuteget a beacutekesseacuteg oumlsszetartoacute ereje aacuteltal va-loacutesiacutetja meg a gyuumllekezetekben ἐν συνδέσμῳ τῆς εἰρήνηςmiddot Ez itt moacutedhataacutero-zoacute σύνδεσμος reacutegi a filozoacutefusoknaacutel is kedvelt kifejezeacutes pl mint σύνδεσμος τῆς τελειότητος van megjeloumllve a szeretet amely az egyeacutebkeacutent bdquoszeacutettartoacuterdquo ereacutenyeket toumlkeacuteletes egyseacutegbe foglalja (vouml Kol 314) Ez a beacutekesseacuteg Isten eacutes ember megbeacutekeacuteleacuteseacutenek az ember eacutes ember egymaacuteshoz valoacute viszonyaacuteban eacuter-veacutenyesuumllő koumlvetkezmeacutenye A reacuteszlet kulcsszava a ἑνότης az bdquoegyseacutegrdquo A szoacute a goumlroumlgben absztraktumi jellege elleneacutere is magaacutetoacutel eacutertetődően hat a latin-ban sokkal keveacutesbeacute volna elkeacutepzelhető ilyen keacutepzeacutesmoacuted a klasszikus kor-ban gondoljunk csak arra hogy a ma maacuter koumlzkeletű qualitas szoacutet CICERO mennyire oacutevatosan javasolja a goumlr ποιότης poacutetlaacutesaacutera ARISTOTELES oacuteta a ἑνότης ismert szava a goumlroumlg gondolkozaacutesnak ismeri EPIKUROS is Az Uacutejszoumlvetseacutegben tulajdonkeacuteppen csak ebben a leveacutelben fordul elő keacutet iacutezben (a harmadik előfordulaacutesi helyen a Kol 314-ben a σύνδεσμος τῆς ἑνότητος kapcsolatban csak a D G it adja a szoumlvegek aacuteltalaacuteban a fentebb emliacutetett σύνδεσμος τῆς τελειότητος fogalmi kapcsolatot nyuacutejtjaacutek) A 413-ban a ἑνότης τῆς πίστεως jelenteacutese bdquohitbeli egyseacutegrdquo ld ott ebben a kapcsolatban a πίστεως genitivus subiectivus a kifejezeacutes tartalma az hogy a hit - eacutes az ismeret - egyesiacuteti a Krisztus-test tagjait az eacuterett koruacute gyuumllekezetben Az it-teni versben a ἑνότης τοῦ πνεύματος kapcsolatban hasonloacute oumlsszefuumlggeacutessel van dolgunk arroacutel beszeacutel ez hogy az emliacutetett egyseacuteget a Leacutelek teremti meg Az ember feladata azonban nem egyszerűen valamifeacutele passziacutev elfogadaacutesban meruumll ki hanem abban aacutell hogy igyekeznie toumlrekednie kell bdquomegőriznirdquo a Leacutelek munkaacutejaacutenak ezt a gyuumlmoumllcseacutet (σπουδάζοντες τηρεῖν)

86

Az Efeacutezusi leveacutel

(4) Ezutaacuten Paacutel ennek a koumlveteleacutes igeacutenyeacutevel felleacutepő egyseacutegnek a valoacutesaacutegos alapjaacutera utal (a 4-6 verseknek DIBELIUS parancsoloacute imperatiacutev eacutertelmet tu-lajdoniacutet miacuteg SCHLIER ezt főkeacuteppen az 5 vers miatt lehetetlennek tartja) A gyuumllekezetek egyseacutege magaacutetoacutel eacutertetődő dolog annak aki komolyan vette az eddigi taniacutetaacutest Az egyhaacutez Krisztusnak a Főnek az egyetlen teste eacutes ennek a testnek a Lelke Isten egyetlen Lelke Az egy Leacutelek aacuteltal ennek a Leacuteleknek az erejeacuteből eacutelő egyseacuteges test minden tagja a joumlvőre eacutepiacuteti fel az eacuteleteacutet eacutes ez nem pusztaacuten remeacutenyseacuteguumlnk taacutergya hanem elkoumltelező hivataacutes is mindnyaacutejunkra neacutezve A ἓν σῶμα ἓν πνεῦμα ilyen alapvető jellegű teacutenyeacutet a μία ἐλπίς joumlvőbe mutatoacute mozzanataacuteval a καθώς bevezeteacutesű tehaacutet igen szorosan kapcsolt mel-leacutekmondat tartalma egy muacuteltbeli teacutenyre valoacute utalaacutessal koumlti oumlssze ez a gyuumlle-kezet tagjainak maacuter bekoumlvetkezett elhivataacutesa ahogyan az ἐκλήθητε aoristos utal raacute eacutes a kapcsolat szorossaacutegaacutet az ἐλπίς bőviacutetmeacutenyekeacutent jelentkező τῆς κλήσεως ὑμῶν genitivus teszi meacuteg teljesebbeacute Isten maacuter elhiacutevott bennuumlnket eacutes ha ezt az elhiacutevaacutest elfogadtuk - mint ahogyan elfogadtaacutek az egyhaacutez tagja-ikeacutent - akkor ez azonos iraacutenyt jeloumll ki valamennyiuumlnknek a Krisztus-test valamennyi tagja eacuteleteacutenek talaacuten iacutegy is mondhatjuk azonos bdquoiraacutenyveacutetelrerdquo koumltelez el bennuumlnket

(5) Ezt az alapveteacutest az ezt koumlvető haacutermas formula meacutelyiacuteti el A formula eredete tisztaacutezatlan SCHLIER kereszteleacutesi akklamaacutecioacutera gondol DIBELIUS raacutemutat a szaacutemneacutev haacuterom nemeacutenek egymaacutesutaacutenjaacutera eacutes ennek leacutelektani oumlsz-toumlnző erejeacutere εἷς κύριος - μία πίστις - ἓν βάπτισμα a fogalomsor haacuterom tagja A hangsuacutelyos e g y itt az egyseacuteg eacutes az egyseacutegesiacutető erő jelenteacuteseacutevel aacutell előttuumlnk Az Uacuter nem abban az eacutertelemben e g y hogy kuumlloumlnboumlzik a toumlbbi κύριος-toacutel (az 1Kor 85 bizonysaacutega szerint a bdquopluralisztikusrdquo elgondolaacutes megtalaacutelhatoacute a κύριος fogalmaacutera neacutezve Paacutel gondolatvilaacutegaacuteban ὥσπερ εἰσὶν θεοὶ πολλοὶ καὶ κύριοι πολλοί ami persze ott sem jelenti az egy Uacuter eacutes az egy Isten egyseacutegeacute-nek a feloldaacutesaacutet vagy elrelativizaacutelaacutesaacutet) Itt az a leacutenyegi mondanivaloacuteja a εἷς κύριος megfogalmazaacutesnak hogy az egyhaacutez e g y Ura adja meg az egyhaacutez egyseacutegeacutenek is az eacutertelmeacutet eacutes a garanciaacutejaacutet csak ebben lehet alapja eacutes valoacutesaacutega az egyhaacutez egyseacutegeacutenek Aki ezt az egy Urat fogadta el eacutelete kizaacuteroacutelagos gazdaacute-jaacutenak az nyilvaacuten ugyanazzal a hittel kapcsoloacutedik hozzaacute mint mindenki maacutes aki ugyanennek az Uacuternak a szolgaacutelataacuteban aacutell A keresztseacuteg egyseacutege sem uacutegy hangsuacutelyos itt hogy Paacutel az aktus egyszeri eacutes megismeacutetelhetetlen voltaacutet akarja hangsuacutelyozni Az egyseacuteg ennek a cselekmeacutenynek a leacutenyegeacutere eacutes tartalmaacutera fajtaacutejaacutera eacutes tiacutepusaacutera vonatkozik mintha ezt mondanaacute csak egyfeacutele egyetlen eacutes azonos tartalmuacute jelenteacutesű eacutes jelentőseacutegű keresztseacuteg bemeriacuteteacutes lehetseacuteges Ez a keresztseacuteg a pecseacutetje mindazok eacuteleteacutenek akik a keresztseacuteg aacuteltal Krisztus egyetlen testeacutenek a tagjaivaacute lesznek (a Krisztussal valoacute sorskoumlzoumlsseacuteg gondo-

87

Magyaraacutezat Az ismeret gyuumlmoumllcsei egyseacuteg a szeretetben 41-16

lataacutet emeli ki azeacutert joacute eacutertelmező magyaraacutezat ehhez a helyhez a Rm 633kk a bdquohalaacutel-keresztseacutegrdquomondanivaloacuteja) Ugyanilyen moacutedon egyseacuteges - eacutes ez a koumlzeacutepső tag - az egy Uacuter szolgaacutelataacuteban aacutelloacute eacutes a Krisztus testeacutebe egyfeacutelekeacuteppen beletagolt hiacutevők eacuteleteacutenek az egeacutesz tartalma is hituumlk amely Krisztust teszi eacuteletuumlk muacuteltjaacutevaacute a tulajdon elrontott eacuteletuumlk helyett eacutes őt teszi joumlvőjuumlkkeacute is oumlnmaguknak joumlvőjuumlkről eacutes az emberiseacuteg joumlvőjeacuteről alkotott hamis emberi el-keacutepzeleacutesei elgondolaacutesai helyett

(6) Az egyseacutegről szoacuteloacute formula heacutet tagboacutel aacutell σῶμα - πνεῦμα - ἐλπίς - κύριος - πίστις - βάπτισμα - πατήρ eacutes ennek a nagyon gazdag heacutettaguacute formu-laacutenak ismeacutet Isten atyasaacutega a betetőzője (vouml 315) Ahogyan a csalaacuted egyseacutegeacutet az apa egy-volta alapozza meg biztosiacutetja eacutes őrzi ugyanuacutegy Isten az egyetlen garanciaacuteja a maga Atya voltaacutenak egyseacutegeacutevel az egyhaacutez egyseacutegeacutenek Mondjuk egyszerűbben egy csalaacutednak csak egy feje lehet eacutes a csalaacuted eacuteppen azeacutert egy eacuteppen azeacutert szeacutetszakiacutethatatlan eacuteppen azeacutert bdquoegyseacutegesrdquo mert ennek az egy apaacutenak a csalaacutedja A megelőző főkeacuteppen taniacutetoacute hangsuacutelyuacute reacuteszben bizonyos tekintetben maacuteskeacuteppen volt szoacute az egyseacutegről mint itt Amott a hangsuacutely Izraacuteel eacutes a neacutepek egyseacutegeacutere esett itt aacutettevődoumltt a gyuumllekezetek sokfeacutele tagjaacute-nak az egyseacutegeacutere Most a keacutet szaacutel egybefonoacutedik Isten uacutegy Atyja az embernek hogy az egyhaacutezban sokfeacutele eredetű hivataacutesuacute eacutelethelyzetű vagy keacutepesseacutegű embert foglal egy egyseacutegbe Ugyanakkor uacutegy is Atyja az embernek hogy az egeacutesz teremtett mindenseacuteg foumlloumltt ő az Uacuter A πατήρ πάντων genitivusa ebben az esetben a πάντα-boacutel is levezethető a neacutevelő hiaacutenya azonban inkaacutebb arra mutat hogy a πάντες-ből kell levezetnuumlnk eacutes iacutegy egyszerűen bdquomindenki minden emberrdquo a jelenteacutese tehaacutet a koumlvetkező bdquoprepoziacutecioacute-jaacuteteacutekkalrdquo alkotott mondat az itteni egyszerű genitivus eacutertelmező kifejteacutese Isten tehaacutet bdquominden-kinek az Atyjardquo minden embernek eacutes az egeacutesz vilaacutegmindenseacutegnek az Atyja Atyasaacutega uacutegy is egy hogy egyetemes rajta kiacutevuumll senkinek eacutes semminek nin-csen maacutes igazi Ura Ez az egyetemes atyasaacutega abban nyilvaacutenul meg hogy ő Uacuter mindenek foumlloumltt ő munkaacutelkodik mindenek aacuteltal eacutes az ő dicsőseacutege mu-tatkozik meg vaacutelik valoacutesaacuteggaacute mindenek eacuteleteacuteben leacuteteacuteben ἐπὶ πάντων διὰ πάντων ἐν πᾶσιν Maacuteskeacutent eacutertelmezi ezt a haacutermas hataacuterozoacutet SCHLIER ő az egeacuteszen aacutetfogoacute eacutertelmű πάντες-t - mindenesetre neacutemi bizonytalankodaacutessal - csak a keresztyeacutenekre vonatkoztatja Nyilvaacutenvaloacute hogy neacutezőpont keacuterdeacutese itt a megoldaacutes Isten a maga akarata szerint valoacuteban bdquomindeneknekrdquo az Atyja ez az atyasaacuteg azonban csak ott vaacutelik bdquogyakorlatirdquo valoacutesaacuteggaacute ahol a hit elfoga-doacute magatartaacutesaacuteval talaacutelkozik A foumlldi apasaacuteg keacutepeacutevel eacutelve azt mondhatnaacutenk nincsen olyan gyermeke Istennek akit ő kitagadna csalaacutedjaacuteboacutel de van sok olyan aki a maga reacuteszeacuteről nem igeacutenyli Isten atyasaacutegaacutet nem vallja eacutes nem tekinti magaacutet az ő gyermekeacutenek hűtlenuumll otthagyja csalaacutedjaacutet taacutevol eacutel tőle

88

Az Efeacutezusi leveacutel

nem toumlrődik vele A doumlntően fontos az hogy mindez Isten magatartaacutesaacuten mit sem vaacuteltoztat

(7) Csak egy dolgot nem jelent az egyseacuteg egyenlősdit uniformizaacutelaacutest egyeniraacutenyiacutetaacutest (bdquogleichschaltolaacutestrdquo) Paacutel eacuteppen abban akarja bemutatni Isten egyseacuteget teremtő szereteteacutenek a rugalmassaacutegaacutet - eacutes ebben eacuteppen az ő hatalmaacutet - hogy az egyseacuteget uacutegy jellemzi mint a sokfeacuteleseacutegben sőt a sok-feacuteleseacuteg aacuteltal (tehaacutet eacuteppen nem csak a sokfeacuteleseacuteg elleneacutere) munkaacutelt egyseacuteget ἑνὶ ἑκάστῳ ἡμῶν az eddig egy bdquonagysaacutegkeacutentrdquo bemutatott Krisztus-testet rendkiacutevuumll plasztikus moacutedon bdquoegyeacuteneirerdquo bontja meacuteg hozzaacute mindenfeacutele za-varoacute koumlzbeveteacutes neacutelkuumll uacutegy hogy meacuteg aacutetmenet leacutetesiacuteteacuteseacutere sincsen szuumlkseacuteg mert a tagok sokfeacuteleseacutege a test egyseacutegeacutenek koumlvetkezmeacutenye folyomaacutenya A kegyelem eacutes ajaacutendeacutekozaacutesa nincsen kizaacuteroacutelagos garanciaacutet nyuacutejtoacute formaacutek-hoz vagy koumlruumllmeacutenyekhez moacutedokhoz vagy kuumllsőseacutegekhez koumltve Senki sem keacutepzelheti azt hogy c s a k uacutegy eacutes c s a k abban a formaacuteban igazi a kegyelem ahogyan ő kapta Bele kellene pusztulnia az emberekből aacutelloacute eacutes emberek koumlzoumltt szolgaacuteloacute egyhaacuteznak abba ha minden tagja egeacuteszseacutegtelen egyformasaacutegban kapta volna eacutes kapnaacute a kegyelem ajaacutendeacutekaacutet A kegyelem ajaacutendeacutekozaacutesaacutenak realitaacutesa eacuteppen abban van hogy az adomaacutenyozaacutes teacutenyeacutevel egyuumltt minden maacutest is egyeduumll Isten szuvereacuten akarata hataacuteroz meg Itt most a bdquomeacuterteacutekrdquo moz za nataacuten van a hangsuacutely az ἐδόθη ἡ χάρις κατὰ τὸ μέτρον τῆς δωρεᾶς τοῦ Χριστοῦ kapcsolatban BAUER iacutegy iacuterja koumlruumll az itteni mondatot bdquoEinem jeden war die Gnade nach dem Mass verliehen wie sie ihm Christus zugeteilt hatrdquo - bdquoKinek-kinek a szerint a meacuterteacutek szerint adatott meg a kegye-lem ahogyan Krisztus juttatta (=osztotta ki) nekirdquo Vagyis a kegyelem koumlz-vetlen adomaacutenyozoacuteja eacutes ezzel egyuumltt meacuterteacutekeacutenek meghataacuterozoacuteja is Krisztus A koumlvetkezőkből vilaacutegos hogy nem gondolkozunk helytelenuumll ha a meacuterteacutek mozzanataacutet kiterjesztjuumlk az emberben munkaacutelkodoacute Leacutelek munkateruumlleteacutere eacutes ennek a meghataacuterozaacutesaacutera is Az egeacutesz gondolatkoumlrre neacutezve ld az 1Kor 12 eacutes 14 tartalmaacutet

(8) Az előzőkben megaacutellapiacutetott teacuteny kijelenteacuteseacutet talaacutelja meg Paacutel maacuter az Oacuteszoumlvetseacutegben is ezeacutert megelőző aacutelliacutetaacutesaacutet a Zsolt 6819-ből vett ideacutezet-tel kiacutevaacutenja igazolni Ennek a zsoltaacuter-versnek az eacutertelmezeacuteseacuteben visszateacuter a maacuter egyszer emliacutetett mitikus vilaacutegkeacutephez (ld a 22 magyaraacutezataacuteban) eacutes az egyhaacutez eacuteleteacutet Krisztus mennybemeneteleacutenek teacutenyeacutevel alapozza meg E sze-rint a vilaacutegkeacutep szerint Krisztus a vilaacutegegyetem kuumlloumlnboumlző szfeacuteraacutein hatol aacutet mennybemenetele soraacuten eacutes aacutettoumlri az ezek koumlzoumltt leacutevő hataacuterokat vagy vaacute-laszfalakat Iacutegy felszabadiacutetja a halottak lelkeit akiket a deacutemoni hatalmak az Isten lakoacutehelyeacutet a foumlldi szfeacuteraacutetoacutel elvaacutelasztoacute szfeacuteraacutekban tartottak fogva eacutes ezeket most magaacuteval viszi Istenhez az ő foglyaikeacutent A Zsolt 6719 LXX

89

Magyaraacutezat Az ismeret gyuumlmoumllcsei egyseacuteg a szeretetben 41-16

szoumlvege (a heacuteber szoumlveggel egyuumltt) mutat elteacutereacuteseket ott ui ezt olvassuk ἀνἐβης εἰς ὕψος ᾐχμαλώτευσας αἰχμαλωσίαν ἔλαβες δόματα ἐν ἀνθρώπῳ a legleacutenyegesebb elteacutereacutes az aacutelliacutetmaacutenycsere ἔδωκεν - ἔλαβες A TM szoumlvege ם באד תנות מ חת לק בי ש ית ב ש למרום ית ל -Felmenteacutel a magassaacutegba foglyobdquo עkat ejtetteacutel ajaacutendeacutekokat kaptaacutel (az) embertől ()rdquo Mindenesetre a hagyomaacute-nyos revideaacutelt KAacuteROLI szerint a fordiacutetaacutes iacutegy hangzik bdquoFelmenteacutel a magas-saacutegba foglyokat vezetteacutel adomaacutenyokat fogadtaacutel emberekbenrdquo a legutoacutebbi reviacutezioacute kiacuteseacuterlete ez bdquoFelmenteacutel a magassaacutegba foglyokat vitteacutel magaddal embereket vetteacutel ajaacutendeacutekulrdquo KAacuteLLAY zsoltaacuterfordiacutetaacutesaacuteban pedig ezt olvas-suk bdquoFelmenteacutel a magassaacutegba foglyokat vitteacutel magaddal Ajaacutendeacutekokat vet-teacutel az emberektőlhelliprdquo Az αἰχμαλωσίαν mindenesetre abstractum pro conc-reto mint olyan sokszor itt is gyűjtő eacutertelemmel egyben szoacutejaacuteteacutekkal figura etymo logica-val is aacutellunk szemben amely mind a TM-ban mind a LXX-ban megtalaacutelhatoacute jelenteacutese tehaacutet bdquofoglyokat ejtetteacutelrdquo alapjaacuteban veacuteve nem abban az eacutertelemben mintha olyanokat ejtett volna foglyul akik eddig a m aacute s fog-saacutegaacuteban voltak (mintha ezt mondanoacutek bdquofoglyokra talaacuteltaacutel eacutes ezeket a magad fogsaacutegaacuteba ejtettedrdquo) meacuteg ha az eacutertelem maga veacuteguumll ebben az iraacutenyban mo-zog is

De a menny nem csak egy iraacutenyban nyiacutelt meg Krisztus mennybemene-teleacutevel ugyanakkor amikor bdquofoglyokat szerzettrdquo a mennybemenő Krisztus a nagy ellenseacutegtől a halottak lelkeacutenek eddigi uraacutetoacutel egyuacutettal az ellenkező iraacutenyba is mutat a cselekveacutese Istenhez kuumlldi a maga foglyaivaacute tett tehaacutet felszabadiacutetott lelkeket de az embereknek is bdquojuttatrdquo valamit mennyei ajaacuten-deacutekokat kuumlld le az emberiseacutegnek amelyet mennybemenetele aacuteltal szinteacuten megszabadiacutetott a deacutemonok eacutes uruk a bdquolevegőbeli hatalmassaacutegrdquo rabsaacutegaacuteboacutel

(9k) Mit jelent most maacuter mindez keacutep neacutelkuumll szoacutelva Azt hogy Jeacutezus Krisztusban akiben egyuumltt eacutes egyszerre kell laacutetnunk azt az Urat aki felment a mennybe eacutes aki azutaacuten leszaacutellt a foumlldre (ἀνέβη κατέβη) ezek szerint eacuteppen nem a menny eacutes a foumlld vagyis Isten uralkodaacutesaacutenak helye - szellemi helye - eacutes az ember vilaacutega koumlzoumltti taacutevolsaacutegot noumlvelte ezzel hanem megszuumlntette a kettő-nek egymaacutestoacutel valoacute eltaacutevolodaacutesaacutet Megvaacuteltoacute tetteacutenek beteljesedeacutese azt jelenti hogy Isten kiraacutelyi uralma eacutes az ember vilaacutega koumlzoumltt megszuumlnteti a vaacutelaszfalat a kettőt oumlsszekoumlti egymaacutessal Ebben az eacutertelemben szokaacutes mostanaacuteban arroacutel beszeacutelni hogy Jeacutezus Krisztusnak eacutes egyhaacutezaacutenak bdquovilaacutegivaacuterdquo kell lennie (bdquodie Weltlichkeit der Kirche Christirdquo) termeacuteszetesen a szoacutenak csupaacuten abban az eacutertelmeacuteben hogy eacuteppen a megdicsőuumllt Krisztus tekinti sziacutevuumlgyeacutenek az em-bervilaacuteg sorsaacutet Jaj annak az egyhaacuteznak amely nem tudja ebből levonni a megfelelő koumlvetkezteteacutest

90

Az Efeacutezusi leveacutel

Ami egyeacutebkeacutent a kifejezeacutes moacutedjaacutet reacuteszleteiben illeti a 9 versbeli εἰς τὰ κατώτερα μέρη τῆς γῆς helyes eacutertelmezeacutese nem az amelyet az ősi fordiacutetaacutesok koumlzuumll a Vetus Latina vagy a Vulgata ad inferiora terrae ill inferiores partes terrae ez ui az alvilaacutegot a Seolt jelenteneacute uacutejszoumlvetseacutegi fogalommal eacutelve a Haacutedeacuteszt Itt viszont nem arroacutel van szoacute hogy Jeacutezus az alvilaacutegba is lebocsaacutet-kozott volna hanem egymaacutest koumlvetően bdquoanabaacutezisaacuteroacutelrdquo azaz mennybeme-neteleacuteről azutaacuten bdquokatabaacutezisaacuteroacutelrdquo vagyis az inkarnaacutecioacuteroacutel a krisztoloacutegia keacutet alapvető teacutenyeacuteről A τῆς γῆς nem genitivus possessivus (vagy explicativus) hanem genitivus appositivus iacutegy a kifejezeacutes helyes eacutertelme ez bdquoa lentebbi reacute-szekre ti a foumlldrerdquo Viszont a ὑπεράνω πάντων τῶν οὐρανῶν ugyanarra utal amire az ἔδωκεν κεφαλὴν ὑπέρ πάντα (122) mert a πάντες οὐρανοί a τὰ ἐπουράνια-val azonos jelenteacutesű kifejezeacutes eacutes arra vonatkozik hogy Krisztust az Atya a maga jobbjaacutera uumlltette

(11) Az emberiseacuteggel valoacute koumlzoumlsseacutegvaacutellalaacutesaacutet a mennybe ment Krisztus azzal bizonyiacutetotta meg hogy amikor visszateacutert az Atya melleacute bdquohatalmaacutenak jobbjaacuterardquo amikor uacutejra elfoglalta dicsőseacuteges helyeacutet sőt nagyobb dicsőseacutegre jutott a megelőzőneacutel az Atya jobbjaacuten foumlldi kuumlldeteacuteseacutenek beteljesiacuteteacutese utaacuten akkor nem annak oumlruumllt hogy veacutegre megszabadult a vilaacuteg nyűgeacutetől eacutes az ott kuumlzdő-kuumlszkoumldő emberek minden gondjaacutetoacutel-bajaacutetoacutel hanem a mennyből el-halmozta őket ajaacutendeacutekaival ἔδωκεν ebben az eacutertelemben pregnaacutensabb mint a fordiacutetaacutesban adott eacutertelmezeacutesuumlnk bdquorendeltrdquo ti nem egyszerűen inteacutezkedeacutes-ről van itt szoacute - arroacutel is - hanem a Megdicsőuumlltnek olyan rendelkezeacuteseacuteről amely egyuacutettal ajaacutendeacutek a foumlldoumln eacutelő ember az emberiseacuteg eacutes koumlzvetlenuumll az egyhaacutez neacutepe szaacutemaacutera Ezek az ajaacutendeacutekok a gyuumllekezetek eacuteleteacuteben a kuumlloumln-feacutele szolgaacutelatok veacutegzőinek a bdquotisztseacutegviselőknekrdquo a kegyelmi ajaacutendeacutekaiban lelki ajaacutendeacutekaiban karizmaacuteiban vaacuteltak keacutezzelfoghatoacutekkaacute Ezeknek a kuumlloumln-feacutele karizmaacuteknak eacutes hordozoacuteiknak a jelentőseacutege uacutegy vaacutelik ismeacutet eacuterthetőveacute a gyuumllekezetek eacuteleteacuteben ha az egy test kuumlloumlnfeacutele funkcioacutekat betoumlltő de mind-ezekben az egyseacuteges test eacuterdekeit eacutes javaacutet eacuteleteacutet eacutes eacutepuumlleacuteseacutet noumlvekedeacuteseacutet eacutes gyarapodaacutesaacutet szolgaacuteloacute tagjaira gondolunk

Az első ilyen tisztseacuteg tehaacutet kegyelmi ajaacutendeacutek eacutes szolgaacutelati teruumllet meg-jeloumlleacutese ἀπόστολοι Az apostolokat az jellemzi hogy Jeacutezus Krisztus szem-tanuacuteikeacutent eacutes fuumlltanuacuteikeacutent jaacutertak vele foumlldi eacuteleteacutenek napjaiban eacutes iacutegy nyer-tek kuumlldeteacutest megbiacutezataacutest arra hogy eszkoumlzei legyenek az egyhaacutez uacutej meg uacutej gyuumllekezeteinek szuumlleteacuteseacuteben gondjuk felveacuteteleacuteben noumlvekveacutesuumlk eacutepuumlleacute-suumlk munkaacutelaacutesaacuteban Istennek A maacutesodik munkateruumlleten szolgaacutelatot veacutegző tisztseacutegviselők megnevezeacutese προφῆται A szoacute alapjelenteacuteseacutehez fűzve itt csak annyit jegyezzuumlnk meg hogy a προ- előtag nemcsak az időbeli bdquoelsőbbseacute-getrdquo jelentheti eacutes itt eacuteppen nem is erre esik a hangsuacutely hanem a bdquonyilvaacute-

91

Magyaraacutezat Az ismeret gyuumlmoumllcsei egyseacuteg a szeretetben 41-16

nossaacuteg előttirdquo felleacutepeacutest meghirdeteacutest azt amire a latin proclamare kifejezeacutes hasznaacutelatos Az oacuteszoumlvetseacutegi eacutes uacutejszoumlvetseacutegi proacutefeacutetasaacuteg szemszoumlgeacuteből egy-araacutent fontos ezt tudnunk A proacutefeacutetaacutek az eacutertelmes bizonysaacutegteacutetel hordozoacutei (SCHMAUCH megfogalmazaacutesa szerint a proacutefeacutecia n o eacute t i k u s funkcioacute) azt a megbiacutezataacutest kaptaacutek a gyuumllekezetekben hogy Isten akarataacutet a muacuteltra eacutes a joumlvő-re neacutezve felismerjeacutek eacutes iacutegy a jelenben a gyuumllekezetek tagjainak meghirdesseacutek mintegy Isten felől neacutezve eacutertelmezzeacutek az ember szaacutemaacutera a tulajdon jelenjeacutet eacutes iacutegy utat mutassanak neki ebben a jelenben a joumlvő feleacute A koumlvetkező mun-kakoumlrben szolgaacuteloacute testveacuterek megjeloumlleacutese εὐαγγελισταί Joacute ha a megjeloumlleacutes eacutertelmezeacuteseacuteben mind a koraacutebbi mind a keacutesőbbi időkre vonatkozoacute reacuteszben itt időszerűtlen reacuteszben pedig a leacutenyeget illetően helytelen interpretaacutecioacutekat feacutelretesszuumlk illetve ezektől elhataacuteroljuk magunkat Az evangeacutelistaacutek Jeacutezus Krisztus eacuteleteacutenek ismerői az ősegyhaacutezban eacutes a gyuumllekezetekben azt a felada-tot kaptaacutek hogy Jeacutezus eacutelete munkaacuteja eacutes szavai nyomaacuten ezek megismerteteacute-seacutevel eacutebren tartsaacutek a gyuumllekezeteknek Jeacutezus Krisztus egyszeri jelentőseacutegeacutere iraacutenyuloacute figyelmeacutet e jelentőseacutege iraacutenti eacuterzeacutekeacutet E szolgaacutelatukkal segiacutetetteacutek elő az evangeacuteliumi hagyomaacuteny kikristaacutelyosodaacutesaacutet eacutes az evangeacuteliumok kialaku-laacutesaacutet A paacutesztorok ποιμένες a gyuumllekezet eacutelete rendjeacutenek rendezettseacutegeacutenek a munkaacuteloacutei taniacutetoacutek διδάσκαλοι a gyuumllekezet eacuteleteacutenek iraacutenyiacutetoacutei Itt azonban meg kell jegyeznuumlnk egy neacutehaacuteny dolgot Az hogy a ποιμένες eacutes διδάσκαλοι kifejezeacuteseket itt nem terminus technicus-okkeacutent alkalmazza a leveacutel keveacutesseacute valoacutesziacutenű (ld EWALD eacutertelmezeacuteseacutet bdquoakik alkalmasak a paacutesztorkodaacutesra eacutes a taniacutetaacutesrardquo) maacutesfelől az is vilaacutegos hogy az bdquoőskeresztyeacuten haacutermasrdquo nevezete-sen az bdquoapostolok proacutefeacutetaacutek taniacutetoacutekrdquo triaacutedikus megfogalmazaacutes itt nem marad meg zaacutert csoportkeacutent Bizonyos meacuterteacutekig meacutegis koumlzeledik ehhez a haacutermas csoportosiacutetaacuteshoz az itteni felsorolaacutes akkor ha DIBELIUS javaslataacutet elfogadva - az εὐαγγελισταί kategoacuteriaacutejaacutet uacutegy fogjuk fel hogy ezek az apostolok keacutepvise-lői akik bdquoapostoli munkaacutet veacutegeznek az rsquoapostolrsquo elnevezeacutes neacutelkuumllrdquo maacutesreacuteszt a ποιμένες καὶ διδασκάλοι kifejezeacutest mintegy hendiadyoinnak vesszuumlk (erre feljogosiacutet bennuumlnket az is hogy a kettős maacutesodik tagja neacutevelő neacutelkuumll az el-sővel egy koumlzoumls neacutevelővel szerepel) eacutes uacutegy eacutertjuumlk hogy egyazon tisztseacuteget jeloumllik illetve jellemzik keacutet aspektusboacutel neacutezve eacutes voltakeacuteppen a gyuumllekezetek vezetőire vonatkoznak akiket maacutes levelek maacutes megnevezeacutesekkel is illetnek (ἐπίσκοποι προϊστάμενοι ἡγούμενοι πρεσβύτεροι)

(12) Aacuteldott ez a sokfeacuteleseacuteg mindaddig amiacuteg megfelel Istentől rendelt va-loacutedi ceacuteljaacutenak a gyuumllekezet tagjait a szolgaacutelatra keacutesziti fel eacutes eacutepiacuteti a Krisztus testeacutet DIBELIUS uacutegy fogja fel a πρὸς τὸν καταρτισμὸν κτλ mondatreacuteszletet mint amely valoacutesziacutenűleg csak a legutoacutebbi kettősen egy kategoacuteria - ποιμένες καὶ διδασκάλοι - eacutertelmeacutet van hivatva koumlzelebbről meghataacuterozni reacuteszletezni

92

Az Efeacutezusi leveacutel

azonban az egeacutesz mondatszerkeszteacutes a mondat egeacuteszeacutenek a lejteacutese nem erre vall főkeacuteppen nem erre vall a legutolsoacute finaacutelis bőviacutetmeacuteny εἰς οἰκοδομὴν τοῦ σώματος τοῦ Χριστοῦ amely az előzőkkel egyenranguacute eacutes nem is vaacutelaszthatoacute el tőluumlk Amiacuteg ugyanis ez iacutegy van addig az egyhaacutez nyilvaacutenvaloacutean nem feled-kezhetik meg arroacutel amire Paacutel itt felhiacutevja a gyuumllekezetek figyelmeacutet hogy ti a sokfeacuteleseacuteg a vaacuteltozatossaacuteg itt eacutes ezzel a felteacutetellel Istentől adott gazdagsaacuteg A veszeacutely csak ekkor kezdődik amikor ennek a hitbeli tudata homaacutelyba bo-rul vagy eacuteppen teljesen feledeacutesbe meruumll Akkor koumlvetkezik be a gyuumlleke-zetek eacuteleteacuteben az hogy veteacutelkedeacutes viszaacutely eacutes egyenetlenseacutegek leacutepnek fel a kuumlloumlnfeacutele karizmaacutek hordozoacutei vagy talaacuten ebben az esetben jobb iacutegy mondani a kuumlloumlnfeacutele bdquohivatalokrdquo betoumlltői koumlzoumltt eacutes a bajt csak jobban elmeacutelyiacuteti az ha az egyhaacutez ennek a veszeacutelynek a lekuumlzdeacuteseacutere emberi eszkoumlzoumlkhoumlz nyuacutel eacutes diktatoacuterikus egyhaacutezi vezeteacutessel proacutebaacutelja fenntartani az egyhaacutez inteacutezmeacutenyes s z e r v e z e t i egyseacutegeacutet (ez az uacuten monarchikus episzkopaacutetus rendszereacutenek a sajaacutetossaacutega)

(13) A gyuumllekezetekben levő egyenetlenseacutegek a hit erőtlenseacutegeacuteről eacutes az ismeret meghomaacutelyosodaacutesaacuteroacutel aacuterulkodnak Azonban a hit szaacutemaacutera ezek eacuteppen arra joacutek hogy a gyuumllekezetek tagjai annaacutel jobban laacutethassaacutek a gyuumlle-kezetek Istentől rendelt ceacuteljaacutet Ez a ceacutel az hogy a gyuumllekezetek tagjai talaacutel-kozzanak egymaacutessal abban hogy valamennyien a hit eacutes a Krisztus ismerete e keacutet - maacuter az előzőkben reacuteszletesen jellemzett - magatartaacutes feleacute tartsanak (καταντᾶν bdquovalami fele tart eljut valamire eleacuter valamitrdquo) A koumlvetkező keacutep ismeacutet egyaraacutent vonatkozik metaforikusan az egeacutesz egyhaacutezra in concreto pe-dig egyeacutenenkeacutent a gyuumllekezetek tagjaira A gyuumllekezeti vezeteacutes eacutes szolgaacutelat ceacutelja tehaacutet a sokfeacuteleseacutegben mutatkozoacute szilaacuterd egyseacutegben uacutegy nyilvaacutenult meg mint a Krisztusban valoacute hit eacutes a Krisztus ismerete tereacuten megvaloacutesuloacute egy-seacuteg ἑνότης τῆς πίστεως καὶ τῆς ἐπιγνώσεως τοῦ υἱοῦ τοῦ θεοῦ Baacuter a keacutet paacuterhuzamosan hasznaacutelt fogalom - πίστις eacutes ἐπίγνωσις - egyenlő suacutellyal esik a latba mint ahogyan nyelvtani tekintetben az mutatja hogy mind a kettő hataacuterozott neacutevelővel szerepel meacutegis foumllteacutetlenuumll figyelembe veendő minden gnosztikus feacutelreeacuterteacutes elleni veacutedekezeacutes jegyeacuteben az hogy első helyen a πίστις aacutell tehaacutet a Naacutezaacutereti Jeacutezusnak Isten Fiakeacutent valoacute reaacute hagyatkozoacute elfogadaacutesa ez sziacutenezi a maacutesik fogalom eacutertelmeacutet Iacutegy vilaacutegos az hogy az ἐπίγνωσις nem intellektuaacutelis ismeretszerzeacutes vagy ismeret-gyarapiacutetaacutes hanem egzisztenciaacutelis koumlzoumlsseacutegvaacutellalaacutes elsődlegesen minden egyeacutebkeacutenti intellektuaacutelis vonatkozaacutesa vagy mozzanata elleneacutere is Most azonban egy maacutesik megfogalmazaacutes leacutep e melleacute az első melleacute az ἀνὴρ τέλειος keacutepe A gyuumllekezetek előbbi moacutedon jel-lemzett eacuteleteacutenek a ceacutelja uacutegy is megfogalmazhatoacute hogy Krisztus koumlvetőinek ki kell nőniuumlk a kiskoruacutesaacutegboacutel eacutes el kell jutniuk a nagykoruacutesaacutegra Hogy a

93

Magyaraacutezat Az ismeret gyuumlmoumllcsei egyseacuteg a szeretetben 41-16

keacutep az emliacutetett moacutedon kettős keacutetfeacutele formaacuteban eacuterveacutenyesuumll az termeacuteszetes hiszen a keresztyeacuten ember eacuteleteacuteben az egyhaacutez valoacutesaacutega fejeződik ki az egyeacuten kategoacuteriaacuteinak a keretein beluumll A keacutep az eacuterett koruacute emberről beszeacutel akiben minden adottsaacuteg keacutepesseacuteg maacuter lehetőseacutegeacutenek veacutegső hataacuteraiig kifejlődoumltt Az egyhaacutez eacuteleteacuteben ez uacutegy mutatkozik meg hogy betoumllti Istentől kapott le-hetőseacutegeinek egeacutesz koumlreacutet sem toumlbbre nem vaacutegyik mint amennyire egy-egy korban rendeltetett sem kevesebbel nem eleacutegszik meg mint amennyit Isten a vilaacutegnak eacuteppen a szaacutemaacutera jelenvaloacute jelenbeli helyzeteacuteben reaacute biacutezott de termeacuteszetesen nem aacutebraacutendozik m aacute s r oacute l sem mint ami konkreacutet hely-zeteacuteben Uraacutetoacutel meghataacuterozott feladata Hasonloacutean aacutell a dolog a keresztyeacuten szemeacutelyiseacuteggel is akkor bdquotoumlkeacuteletesrdquo azaz eacuterett koruacute nagykoruacute ha Istentől kapott keacutepesseacutegeiből semmit eacutes semennyit nem hagy kihasznaacutelatlanul de az sem zavarja ha azt laacutetja mert azt kell laacutetnia hogy maacutesok toumlbbet kaptak naacutela Az ἀνὴρ τέλειος fogalmi tartalmaacutet van hivatva teljesebbeacute tenni a kouml-vetkező hataacuterozoacute a μέτροv eacutertelme miatt a ἡλικία jelenteacuteseacuteben elsősorban a bdquotesthossz nagysaacutegrdquo fogalmaacutet keresnők (iacutegy DIBELIUS) azonban eacuteppen a bdquonagykoruacutesaacutegrdquo előző emliacuteteacutese inkaacutebb az eacuteletkorra utal (hiszen ennek is le-het eacutes van bdquomeacuterteacutekerdquo) nem pedig a termetre DIBELIUS a Lk 193-at ideacutezi ellenbizonyiacuteteacutekul ahol valoacuteban Zaacutekeus bdquotermeteacutenekrdquo kicsinyseacutegeacuteről van szoacute ez azonban nem meggyőző mert maacutesutt a ἡλικία csak eacuteletkort jelenthet az evangeacutelium szoacutehasznaacutelataacuteban is iacutegy Lk 1225 = Mt 627 a lat statura fordiacutetaacutes elleneacutere is mert ezeken a helyeken nem volna eacutertelme a bdquotermet magassaacutegrdquo emliacuteteacuteseacutenek

A πλήρωμα mozzanata itt az 113 eacutes a 319 gondolatkoumlreacutehez vezeti vissza az olvasoacutet iacutegy a bdquonoumlvekedeacutesrdquo eacutes az eacutereacutes veacutegső fokaacutet eacutes ceacuteljaacutet a Krisztusban talaacutelhatoacute beteljesedeacutes teljesseacuteg jeloumlleacuteseacutere hasznaacutelja amelyre a gyuumllekezetnek az egyhaacuteznak eacutes egyes tagjainak a keresztyeacuten szemeacutelyiseacutegeknek el kell jutni-uk A fordiacutetaacutes - egy kisseacute parafraacutezis-szerűen iacutegy hangzaneacutek bdquo(amiacuteg el nem jut mindenki)hellip a krisztusi teljesseacuteg (aacuteltal jellemzett) eacuteletkor meacuterteacutekeacuteigrdquo vagyis bdquoaddig a meacuterteacutekig amelyet az az eacuteletkor jellemez amelyben Krisztus teljesseacutege vaacutelik valoacutera az emberben illetve az egyhaacutezban eacutes gyuumllekezeteibenrdquo Iacutegy eacutertelmezi ezt a helyet a magyaraacutezoacutek toumlbbseacutege AMBROSIASTER oacuteta a modernek koumlzuumll HAUPT EWALD WESTCOTT eacutes maacutesok) Ezt taacutemasztja alaacute az is hogy az előzőkben is bdquoeacuteletkorroacutelrdquo (aetas) volt szoacute eacutes a koumlvetkezők-ben is ugyanebben a kategoacuteriaacuteban mozgunk (νῆπιοι) Viszont SCHLIER ezt az eacutertelmezeacutest eacuteppen az emliacutetett fogalmak megteacutevesztő hataacutesaacutenak tulajdoniacutet-ja iacutegy DIBELIUS nyomaacuten a bdquotesthossz nagysaacuteg termetrdquo teacuterbeli kategoacuteriaacutejaacutet akarja a ἡλικία tartalmaacutenak laacutetni annak elleneacutere hogy az εἰς μέτρον κτλ hataacuterozoacute pontos megfelelője paacuterhuzama a koumlzvetlenuumll előtte aacutelloacute εἰς ἄνδρα

94

Az Efeacutezusi leveacutel

τέλειον hataacuterozoacutenak SCHLIER iacutegy a ἡλικίας-ban genitivus appositivust laacutet ugyan nyilvaacuten helyesen de az egeacutesz passzus eacutertelmeacutet azutaacuten iacutegy koumlzeliacuteti meg bdquohellipaddig a meacuterteacutekig amely a πλήρωμα τοῦ Χριστοῦ bdquoἡλικίαrdquo -jaacutenak tehaacutet bdquonagysaacutegaacutenak termeteacutenek teacuterbeli kiterjedeacuteseacutenekrdquo megfelel (ő a 318 gondo-latkoumlreacutehez taacutersiacutetja ezt az eacutertelmet ahol a neacutegy teacuterbeli dimenzioacuteroacutel van szoacute) azaz ennek a pleacuteroacutemaacutenak a meacuterteacutekeacuteig meacutereteacuteig illetve eddig a pleacuteroacutemaacuteig a maga meacutereteacuteben A tovaacutebbi reacuteszleteket ld DIBELIUS eacutes SCHLIER kommen-taacuterjaacuteban e hely magyaraacutezataacuteban A megkuumlloumlnboumlzteteacutes ilyen szőrszaacutelhasogatoacute erőlteteacutese kuumlloumlnben a koineacute szoacutehasznaacutelataacuteval sem feacuter oumlssze Gondoljunk csak arra hogy a mi heacutetkoumlznapi nyelvuumlnkben is kettős jelenteacutesű ilyen esetekben a bdquonagysaacutegrdquo Ha ti valakitől megkeacuterdezzuumlk bdquoMilyen nagy maacuter a fiadrdquo ndash hogy a keacutepben ti az embernek gyermekből bdquokeacutesz emberreacuterdquo vaacutelaacutesaacutenak a gondo-latkoumlreacuteben maradjunk - erre a vaacutelasz rendszerint ez bdquoMaacuter huacutesz eacutevesrdquo bdquoMaacuter nagykoruacuterdquo stb Tehaacutet oumlsztoumlnoumlsen nem a centimeacuteterekre tehaacutet nem a termet-re hanem az eacuteletkorra utalunk a vaacutelaszban A keacutetfeacutele eacutertelmezeacutes nem vezet egymaacutestoacutel leacutenyegeacuteben kuumlloumlnboumlző elteacuterő vagy eacuteppen ellenteacutetes eredmeacutenyre a leacutenyegi tartalom - a kiskoruacutesaacutegboacutel az eacuterettkoruacutesaacutegra nagykoruacutesaacutegra valoacute eljutaacutes - iacutegy is uacutegy is vilaacutegos

(14) A nagykoruacute embert eacuteppen ceacuteltudatos magatartaacutesa veacutedi meg minden ingadozaacutes kisiklaacutes minden tetszetős uacutej iraacutenyzat csaacutebiacutetaacutesaacuteboacutel adoacutedoacute kiacuteseacuterteacutes ellen ezekben eacutes ezek moumlgoumltt vonzoacute kuumllsőseacutegeik elleneacutere is fel tudja ismerni az Istennel ellenseacuteges erők mesterkedeacuteseacutet A νήπιοι kifejezeacutest az előzőkben talaacutelhatoacute ἀνὴρ τέλειος ellenteacutetekeacutent eacutertettuumlk ebben az eacutertelmezeacutesben ennek egyaacuteltalaacuteban nem mond ellene az a formaacutelis szempont hogy amaz egyes-szaacutemuacute emez pedig toumlbbesszaacutemuacute forma ez termeacuteszetesen koumlvetkezik a ki-fejezeacuteseknek abboacutel az oumlsszefuumlggeacuteseacuteből amelyben előfordulnak (DIBELIUS egyenesen bdquomisztikus - miszteacuteriumi - kifejezeacutese egyhaacutezi aacuteteacutertelmezeacuteseacuterőlrdquo beszeacutel ami maacuter csak azeacutert is zavaros mert a misztikust eacutes az egyhaacutezit ba-jos volna ilyen moacutedon kijaacutetszani egymaacutessal szemben hogy a bdquomisztikusrdquo bdquomiszteacuteriumitrdquo jelent az a kommentaacuterboacutel nem tűnik ki csak az eacuten felteacutete-lezeacutesem) A tovaacutebbiakban keacutep a kifejezeacutes de a keacutep eacutes a valoacutesaacuteg - ahogyan gyakran szokott toumlrteacutenni - oumlsszeszoumlvődik benne κλυδωνιζόμενοι meacuteg teljes egeacuteszeacuteben keacutep a hajoacutes-eacuteletből vett a keacutesői egyhaacutezi goumlroumlgseacuteg koumlreacutebe tarto-zoacute szoacute a κλύδων bdquohullaacutemvereacutesrdquo főneacutev tovaacutebbkeacutepzeacutesekeacutent jelenteacutese bdquohullaacute-moktoacutel dobaacutelt haacutenyt-vetettrdquo Bőviacutetmeacutenye viszont kileacutep a keacutepi koumlrből παντὶ ἀνέμῳ τῆς διδασκαλίας ez maacuter a gyuumllekezetek konkreacutet eacuteleteacuteről beszeacutel keacutep neacutelkuumll a παντί eacutertelemszerűen tulajdonkeacuteppen nem is az ἀνέμῳ-hoz hanem a διδασκαλίας-hoz tartozik bdquoide-oda haacuteny-vet mindenfeacutele taniacutetaacutes szelerdquo(az ἀνέμῳ meacuteg a keacutepben van a διδασκαλία-val leacutep ki a keacutepből a kifejezeacutes) kuuml-

95

Magyaraacutezat Az ismeret gyuumlmoumllcsei egyseacuteg a szeretetben 41-16

loumlnben az ἀνέμῳ dativus a participiumnak szabaacutelyos hataacuterozoacuteja A tovaacutebbi-akban a κυβεία ismeacutet keacutep de maacuter egeacuteszen maacutes teruumlletre utal a kockajaacuteteacutek az alapjelenteacutes de hamarosan hozzaacutetapad a bdquohamisjaacuteteacutekrdquo melleacutekeacutertelme uacutegyhogy κυβεύω jelenteacutese maacuter kifejezetten bdquohamisan jaacutetszani hamisjaacuteteacutekot folytatnirdquo A πανουργία jelenteacutese bdquocsel csalaacuterdsaacutegrdquo tehaacutet a jaacuteteacutek moacutedjaacutet je-loumlli miacuteg a jaacuteteacutek ceacuteljaacutet a koumlvetkező hataacuterozoacute fejezi ki πρὸς τὴν μεθοδείαν τῆς πλάνης Ebben a hataacuterozoacuteban a μεθοδεία mint ahogyan a μεθοδεύω bdquocsal csűr-csavar elferdiacutetrdquo keacutesőbbi igei szaacutermazeacuteka mutatja (amely egyeacuteb-keacutent az Uacutejszoumlvetseacutegben nem fordul elő ugyanuacutegy mint a klasszikus μέθοδος bdquoutaacutenajaacuteraacutes eljaacuteraacutes eljaacuteraacutesmoacutedrdquo sem a μεθοδεiacuteα is keacutesői-egyhaacutezi szoacute) bdquoaacutel-noksaacuteg alattomossaacutegrdquo Itt tehaacutet nem bdquoutaacutenajaacuteraacutesrdquo hanem bdquomoumlgeacuteje keruumlleacutesrdquo az alapszemleacutelet Az egeacutesz kifejezeacutes eacutertelme egyuumltt bdquoazeacutert hogy tervszerű mesterkedeacutesekkel teacutevuacutetra vezessenrdquo

Krisztus egyhaacutezaacutenak eacutelete egeacuteszen maacutes leacutegkoumlrben folyik egeacuteszen maacutesak a tuumlnetei is Az egyhaacutez Krisztus teste feje a bdquomennyekben levő Krisztusrdquo Az egyhaacutez eacutelete uacutegy jellemezhető hogy eacuteleteacutet eacutes noumlvekedeacuteseacutet a fő a Krisztus biz-tosiacutetja tehaacutet a test egeacuteszeacutenek a termeacuteszete a Krisztus termeacuteszeteacutevel egyezik Krisztus termeacuteszete hataacuterozza meg az egyhaacutez termeacuteszeteacutet a Krisztus-test eacutele-te a fej iraacutenyiacutetaacutesaacuteval folyik figyelme szuumlntelenuumll a főre a Krisztusra szegező-dik Ezeacutert eacuteleteacutet az isteni igazsaacuteg az evangeacutelium igazsaacutega jellemzi eacutes ennek megvaloacutesulaacutesi moacutedja a gyuumllekezetekben a szeretet (ἀληθεύοντες ἐν ἀγάπῃ)

(16) A Krisztus-testről szoacuteloacute gyakorlati taniacutetaacutes zaacuterja be az intelmeknek ezt az első szakaszaacutet Krisztus teste az egyhaacutezban nem eszmeacuteny nem koumlvetel-meacuteny hanem megleacutevő valoacutesaacuteg Eacutelő eacutes noumlvekvő valoacutesaacuteg mert a fő a Krisztus erejeacuteből kap erőt az eacuteletre eacutes a noumlvekedeacutesre Ez az egyseacuteges test azonban olyan tagokboacutel - szaacutemtalan olyan tagboacutel - tevődik oumlssze amelyek (helyeseb-ben akik) egeacuteszen kuumlloumlnboumlző sokfeacutele hivataacutessal feladattal eacutes megbiacutezataacutessal eacutelnek benne a test oumlsszefuumlggeacuteseacuteben de meacutegis valamennyi egyazon ceacutel szolgaacute-lataacuteban aacutell Iacutegy a megismeacutetelt keacutepben bizonyos suacutelyponteltoloacutedaacutest is laacutetunk most maacuter nem csupaacuten a tagoknak a főhoumlz a Krisztushoz valoacute viszonyaacuteroacutel beszeacutel ez a taniacutetaacutes hanem a tagok egymaacuteshoz valoacute viszonyaacutet is taacutergyalja sőt itt foumllteacutetlenuumll erre esik a nagyobb hangsuacutely Ezeacutert leacutenyeges itt az is hogy van v a l a m i ami ezt a testet oumlsszeilleszti eacutes oumlsszetartja (συναρμολογούμενον συμβιβαζόμενον) uacutegyhogy minden tag az erőkifejteacutesnek a neki adott meacuter-teacuteke szerint jaacuterul hozzaacute a test oumlsszetartaacutesaacutehoz Az az erőkifejteacutes amely az egyhaacutez eacuteleteacutet bdquoindiacutetjardquo a tagok araacutenyos hozzaacutejaacuterulaacutesaacuteboacutel tevődik oumlssze erről az oldalroacutel neacutezve (κατ᾽ ἐνέργειαν ἐν μέτρῳ ἑνὸς ἑκάστου μέρους) Iacutegy nouml-vekszik eacutes gyarapszik az egyhaacutez Krisztus teste eacutes iacutegy bdquoeacutepuumllrdquo szeretetben (az οἰκοδομή eredetileg nyilvaacutenvaloacutean szinteacuten keacutep a haacutezeacutepiacuteteacutes koumlreacuteből keacutesőbb

96

Az Efeacutezusi leveacutel

azonban annyira gyakorivaacute vaacutelik aacutetvitt lelki eacutertelmű hasznaacutelata is hogy maacuter nem kell mindig szuumlkseacutegszerűen visszanyuacutelnunk az alapjaacuteul szolgaacuteloacute keacutepig baacuter az Ef-ben ezt a 220kk foumllteacutetlenuumll bdquojavalljardquo ajaacutenlatossaacute teszi)

Egyeacutebkeacutent a σῶμα - κεφαλή bdquokorrelaacutecioacutetrdquo toumlbben a Krisztus-testről szoacuteloacute eredetinek tartott paacuteli taniacutetaacutes (ld kuumlloumlnoumlsen az 1Kor 1227-ben) maacutesodla-gos az apostolok utaacuteni korra valloacute bdquodeuteropaulinusrdquo kibőviacuteteacuteseacutenek tartjaacutek (vouml 122 Kol 118 21019) ld a Bevezeteacutesben Hogy egy ilyen szemleacutelet mennyire merev mennyire nem szaacutemol az eacutelő nyelvhasznaacutelat termeacutekeny al-kotoacute rugalmassaacutegaacuteval azt legjobban mutatja egy olyan eredeti paacuteli leveacutelnek elismert iratboacutel valoacute hely mint az 1Kor 113 kuumlloumlnoumlsen az Ef 523-maI egy-bevetve Ez egyuacutettal a bdquokeacuteprdquo kiszeacutelesedeacuteseacutenek uacutetjaacutet is joacute szemleacutelteti

Az ismeret gyuumlmoumllcse az uacutej ember feloumlltoumlzeacutese 417-24

17 Azt mondom haacutet eacutes lelketekre koumltoumlm az Uacuterban hogy ne eacuteljetek uacutegy tovaacutebb ahogyan a pogaacutenyok is eacutelnek gondolkozaacutesuk hiaacutebava-loacutesaacutegaacuteban 18 akiknek homaacutelyban van az eacutertelmuumlk ki vannak re-kesztve az Istentől kapott eacuteletből a miatt a tudatlansaacuteg miatt amely bennuumlk van sziacutevuumlk megkemeacutenyedeacutese miatt 19 Ezek ernyedtseacuteguumlk-ben aacutetadtaacutek magukat a kicsapongaacutesnak hogy azutaacuten mindenfeacutele tisztaacutetalan teveacutekenyseacuteget folytassanak telhetetlenseacuteguumlkben 20 Ti viszont nem iacutegy ismerteacutetek meg a Krisztust 21 ha igazaacuten roacutela hal-lottatok eacutes benne kaptatok taniacutetaacutest mint ahogyan ez az igazsaacuteg Jeacutezusban 22 hogy ti dobjaacutetok el magatoktoacutel az előző eacuteletmoacutedotok szerinti oacute embert amely romlott a csalaacuterd kiacutevaacutensaacutegok koumlzepette 23 viszont uacutejuljatok meg elmeacutetek lelkeacuteben 24 eacutes oumlltseacutetek magatokra az uacutej embert aki Isten szerint teremtetett valoacutesaacutegos igazsaacutegban eacutes szentseacutegben

Mielőtt az intelmek soraacuten eljutna Paacutel a reacuteszletekbe menő erkoumllcsi taniacutetaacutesig előbb egy uacutejabb bevezeteacutest ad ezekhez Erre azeacutert van szuumlkseacuteg mert az emliacute-tett reacuteszletes parancsok (παραγγελίαι bdquoereacuteny-kataloacutegusrdquo ld 25ndash32 v) sokfeacute-le oumlsszefuumlggeacutesben előfordulhatnaacutenak az apostol azonban azt akarja hogy az egyetlen lehetseacuteges keresztyeacuten alapveteacutesre eacutepuumlljenek foumll

(17) Bizonyos fokig abszoluacutet eacutertelemben maacuter szoacutelt Paacutel arroacutel hogy milyen volt a pogaacutenyok illetve pogaacutenykeresztyeacutenek előző eacutelete Most ismeacutet visszateacuter

97

Magyaraacutezat Az ismeret gyuumlmoumllcse az uacutej ember feloumlltoumlzeacutese 417-24

a pogaacuteny eacuteletforma jellemzeacuteseacutere Ez itt azeacutert mond sokat mert iacutegy eacutertjuumlk meg azt hogy Isten elhiacutevoacute szava amellyel belevonja az embert a maga ter-veacutenek oumlsszefuumlggeacuteseacutebe nem az első szoacute az ember eacuteleteacuteben Nem uacutegy jut el az emberhez mintha az ember lelke eacutes eacutelete előzetesen minden maacutes hataacutestoacutel eacuterintetlen lett volna eacutes most is fuumlggetlen volna Az embernek van előeacutelete eacutes van koumlrnyezete Ez itt a pogaacutenyokboacutel lett keresztyeacutenek vonatkozaacutesaacuteban egybeesik előző eacuteletuumlkben maguk is pogaacutenyok voltak koumlrnyezetuumlk most is pogaacuteny Viszont ez csak noumlveli a suacutelyaacutet a pogaacuteny eacuteletformaacuteboacutel raacutejuk neacutez-ve szaacutermazoacute hozzaacutejuk eljoumlvő kiacuteseacuterteacuteseknek mert ezek nemcsak koumlzvetlen koumlrnyezetuumlkből adoacutednak szuumlntelenuumll hanem előző eacuteletuumlkből vissza-vissza-keacuteredzkedő oumlsztoumlneikből is amelyek nagyon elevenen bdquorezonaacutelnakrdquo ezekre a kiacuteseacuterteacutesekre Paacutel etikai taniacutetaacutesaacutenak iacutegy keacutet leacutenyeges vonaacutesa aacutell előttuumlnk Az ember bűneacutet az ember egyetemes meghataacuterozottsaacutegaacutenak koumlvetkezmeacutenye-keacutent eacuterti nem pedig esetszerűen egymaacutestoacutel alapjaacuteban veacuteve elszigetelten jelentkező veacutetkek sokasaacutegaacuteboacutel integraacutelja oumlsszegezi A bűn szerves valoacutesaacuteg a veacutetkek ennek a tuumlnetei mint ahogyan a betegseacuteg sem tuumlneteinek oumlsszes-seacutegeacuteből aacutell hanem tuumlneteiben jelentkezik mutatkozik meg Eacuteppen iacutegy ter-meacuteszetesen a szabadulaacutest sem abban laacutetja az apostol hogy az ember esetről esetre kazuisztikusan veszi fel a harcot oumlnmaga erejeacuteből az eacuteppen jelentkező veacutetkek ellen hanem abban hogy teljesen uacutej meghataacuterozottsaacuteg jut eacuterveacutenyre az eacutelete foumlloumltt maacutes alapra eacutepuumll az eacutelete mint eddig Iacutegy mostmaacuter eacuterthető hogy mieacutert foglalkozik Paacutel ismeacutet reacuteszletesen a pogaacuteny eacuteletforma jellegzetes vonaacutesainak felsorolaacutesaacuteval Ezt mindenesetre uacutegy teszi - eacutes ebben is a szere-tetre neveli a gyuumllekezeteket - hogy nem pogaacuteny koumlrnyezetuumlket aacutelliacutetja eleacutejuumlk most sem szinte ujjal mutogatva raacute hanem ismeacutet uacutegy jellemzi a pogaacuteny eacutelet-formaacutet mint a pogaacutenyokboacutel lett keresztyeacutenek előző eacuteletformaacutejaacutet amelyből valamennyien joumlttek a μηκέτι a περιπατεῖν előtt nyilvaacuten feacutelreeacuterthetetlenuumll arra vonatkozik hogy e d d i g a megszoacuteliacutetottak is ilyen eacuteletet folytattak A ceacutel az hogy vilaacutegossaacute tegye előttuumlk nem jaacuterhatnak tovaacutebb ezen az uacuteton Ezt mindenesetre nyomateacutekos felszoacuteliacutetaacutes formaacutejaacuteban adja tudtukra μαρτύρομαι alapjelenteacutese termeacuteszetesen marad a bdquobizonysaacutegteveacutesrdquo de itt suacutelyosabb az eacutertelme felhiacutevaacutest uumlnnepeacutelyes eacutes eacuterveacutenyeacuteben az ember foumlleacute magasloacute keacutereacutest jelent iacutegy az utaacutena koumlvetkező accusativus cum infinitivo nyilvaacutenvaloacutean fel-szoacuteliacutetoacute eacutertelmű ahogyan a goumlroumlgben ilyen kapcsolatokban gyakran szokott is lenni A bizonysaacutegtevő felszoacuteliacutetaacutes uumlnnepeacutelyes nyomateacutekossaacutegaacutet kuumlloumlnoumlsen kiemeli a maacutesik fajta eacutelet alapjaacutera az Uacuterra valoacute hivatkozaacutes (ἐν κυρίῳ a szokaacute-sos eacutertelemben vouml fentebb a 41 magyaraacutezataacuteban mondottakkal foumlloumlsleges a modern angol fordiacutetaacutes kiegeacutesziacuteteacutese bdquoin the name ofhelliprdquo mert ez az εἰς τὸ ὄνομα fordiacutetaacutes lehetne) A pogaacuteny eacutelet eacutertelmezeacutese akkor eacuterthető meg itt iga-

98

Az Efeacutezusi leveacutel

zaacuten ha arra gondolunk hogy a ceacuteljaacuteban biztos tartalmaacuteban gazdag alapja-iban szilaacuterd eacutes Isten titkainak megismereacuteseacuteben megvilaacutegosodott keresztyeacuten eacutelethez meacuteri az apostol Ezeacutert ennek az eacuteletformaacutenak amelyet a pogaacutenyke-resztyeacutenek egyszer maacuter elhagytak de azutaacuten szinte minden pillanatban uacutejra meg uacutejra szakiacutetaniuk kell vele mindjaacutert az első jellemvonaacutesa az hogy eacutelet-moacutedjukat (περιπατεῖν vouml a 41 magyaraacutezataacuteval) egy olyan gondolkozaacutesmoacuted szabja meg amely nem tudja igazaacuten megragadni a valoacutesaacuteg leacutenyegeacutet nem tudja megismerni ennek az igazi arcaacutet nem tud eligazodni a teremtett vilaacuteg-ban nem ismeri sem a vilaacutegot sem oumlnmagaacutet mert nem ismeri Istent Ezeacutert termeacuteketlen - tartalmatlan eacutes semmiteacuterő - egeacutesz gondolkozaacutesuk eacutertelmi te-veacutekenyseacuteguumlk (ἐν ματαιότητι τοῦ νοὸς αὐτῶν)

(18) Az hogy a pogaacutenyok iacutegy rdquomeghiuacutesiacutetjaacutekrdquo meghamisiacutetjaacutek a valoacutesaacutegot azzal fuumlgg oumlssze hogy egeacutesz ismerőkeacuteszseacuteguumlk (διάνοια alapjelenteacutese BAUER szerint bdquoDenkkraft Verstandrdquo - bdquogondolkozoacutekeacutepesseacuteg eacutertelem mint a νοεῖν szerverdquo a LXX tuacutelnyomoacutean a heacuteb לב vagy לבב fordiacutetaacutesakeacutent adja) homaacutelyban van hogy nem talaacuteljaacutek a helyuumlket eacutes ezeacutert nincsen is helyuumlk ebben az eacutelet-ben amelyet Isten adott nekik ἀπηλλοτριωμένοι nagyon kifejezően csenduumll oumlssze az bdquoabalienationrdquo- bdquoEntfremdungrdquo - bdquoelidegenedeacutesrdquo modern fogalmaacute-val eredetileg nyilvaacuten olyanokat jeloumll a passziacutev eacutertelmű participium akik idegenekkeacute vaacuteltak eacutes most is ebben az idegenseacutegben eacutelnek azonban pontos jelenteacuteseacutere neacutezve ld a 221 magyaraacutezataacutet

A dolog taacutergyi oldala az hogy nem ismerik azt a valoacutesaacutegot amelyben benne eacutelnek (ἄγνοια) iacutegy nyilvaacutenvaloacutean nincsen semmifeacutele kapcsolatuk az eacutelet Uraacuteval nem fűzi őket hozzaacute haacutela hanem elfaacutesultan megkemeacutenyedett sziacutevvel eacutelnek πώρωσις szinte terminus technicus a hitetlenseacutegbe eacutes engedet-lenseacutegbe merevedett ember eacutes Izraacuteel aacutellapotaacutenak jeloumlleacuteseacutere aacuteltalaacuteban bdquomeg-kemeacutenyedettnekrdquo fordiacutetjuk alapszavaacutenak a πωρόω igeacutenek az alapjelenteacutese bdquotompaacutevaacute tesz eacuterzeacuteketlenneacute tesz megkemeacutenyitrdquo ennek alapszava ti a πώρος főneacutev amely egyfajta kőzetet jelent (meacutesztufaacutet maacutervaacutenyszerű koumlvet) vagyis a szoacute jelenteacutese koumlzel aacutell ahhoz amit a mai nyelvek gyakran bdquopetrifikaacutelaacutesnak petrifikaacuteloacutedaacutesnakrdquo neveznek magyarul tulajdonkeacuteppen bdquomegkoumlvuumlleacutesrdquo

(19) A pogaacutenyok eacuteleteacutet az jellemzi hogy bdquoszenvtelenuumllrdquo ernyedtseacutegben eacutelnek minden iraacutent elvesztetteacutek az eacuterzeacutekuumlket ἀπαλγεῖν jelenteacutese bdquoelernyedrdquo a participium perfectum azt az aacutellapotot jeloumlli amelybe bdquoelernyedeacuteserdquo reacuteveacuten keruumll az ember unott bdquoszenvtelenrdquo erőtlen is tehetetlen keacuteptelen a joacutera A D verzioacuteja ἀπηλπικότες ez kettős gyoumlkeacuterből sarjadhatott ki egyreacuteszt a latin fordiacutetaacutesokban talaacutelhatoacute desperati visszatuumlkroumlződeacutese visszafordiacutetaacutes uacutet-jaacuten mivel ἀπαλγεῖν szeacutelső jelenteacutese ez is lehet bdquoremeacutenyeacutet vesziacutetirdquo maacutesreacuteszt lehet egeacuteszen egyszerű eliacuteraacutes is ΑΠΗΛΓΗΚΟΤΕΣ helyett ΑΠΗΛΠΙΚΟΤΕΣ

99

Magyaraacutezat Az ismeret gyuumlmoumllcse az uacutej ember feloumlltoumlzeacutese 417-24

Nincsen ami egybefogja oumlsszetartsa szervesseacute tegye fegyelmezze az eacuteletuuml-ket taacutevlat neacutelkuumll a biztos joumlvő fesziacutetőereje neacutelkuumll ceacuteltalanul eacutelnek a pillanat-ban - iacutegy proacutebaacutelnak kieleacuteguumlleacutest keresni eacutes iacutegy szuumlkseacutegszerűen jutnak a kicsa-pongaacutes uacutetjaacutera Az olyan ember oumlsztoumlnoumls magatartaacutesa ez aki eacutelete tartalmaacutet azzal szeretneacute feledtetni oumlnmagaacuteval hogy egyre toumlmeacutenyebb eacutelvezetekre toumlr mert az egyszer maacuter eleacutert meacuterteacutek iraacutent eacuterzeacuteketlenneacute vaacutelik eacutes ez nem eleacutegiacuteti ki Ez minden eacutelvezetnek a leacutelektani alaptoumlrveacutenye (termeacuteszetesen egyaacuteltalaacuteban nem a testi szervezettől fuumlggetlenuumll) eacutes ezt fejezi ki joacutel itt a πλεονεξία amely-nek alapjelenteacutese bdquonyereseacutegvaacutegy birtoklaacutesi vaacutegyrdquo de etimoloacutegiaacuteja sokatmon-doacutean aacuterulkodik arroacutel amiről az előbb szoacuteltunk πλέον ἔχειν bdquoegyre toumlbbet akar birtokolni kapni magaacutehoz venni vagy magaacuteba felsziacutevnirdquo vagyis a t e l- h e t e t l e n s eacute g aacutellapotaacuteba keruumllt Kikapcsoloacutedaacutesroacutel szoacuterakozaacutesroacutel beszeacutel pedig valoacutejaacuteban eacutelete tisztasaacutegaacutet jaacutetssza el mohoacutesaacutegaacuteval ἐργασία ἀκαθαρσίας ἐν πλεονεξίᾳ

(20k) A keacutetfeacutele eacutelet koumlzoumltt Krisztus a hataacuter az eacuteles vaacutelasztoacutevonal Aki el-fogadta őt eacutes vele egyuumltt mindazt a pozitiacutevumot amelyet ő jelent az uacutej eacuteletben jaacuteroacute embernek annak bizonyos bdquonegatiacutevrdquo koumlvetkezteteacuteseket is le kell vonnia ebből Termeacuteszetesen nem uacutegy aacutell a dolog hogy az ember leszokik a hibaacuteiroacutel leteszi elhagyja a bűneit eacutes akkor bdquoipso factordquo koumlzoumlsseacutegbe jut a Krisztussal hanem megfordiacutetva Az ember minden előzmeacuteny neacutelkuumll kegyelemből ajaacuten-deacutekba kapja a Krisztussal valoacute eacuteletkoumlzoumlsseacuteget eacutes ebből le kell vonnia azt a koumlvetkezteteacutest hogy ki kell vetnie az eacuteleteacuteből mindent mostmaacuter ami nem feacuter oumlssze a Krisztussal Ezek a doumlnteacutesei uacutegy toumlrteacutennek meg hogy szuumlntelenuumll hozzaacutemeacuteri magaacutet a Krisztushoz akiről pontos eacutes helyes keacutepe van μανθάνειν itt accusativus personae-val van bőviacutetve ez a bőviacutetmeacuteny ritka az ἀκούειν ige mellett az accusativus personae a klasszikus szabaacutelyok szerint azt a szemeacutelyt jeloumlli a k i r ő l hall az ember azonban itt nyilvaacuten arra i s utal a kifeje-zeacutes egyenlő hangsuacutellyal a jelenteacuteseacuteben hogy a roacutela hirdetett evangeacuteliumban maga Krisztus szoacutel az emberhez Nehezebb az ἐν αὐτῷ ἐδιδάχθητε dativus-i vonzata a vaacuterhatoacute accusativus helyett csak az egyeacutebkeacutenti ἐν Χριστῷ hataacutero-zoacutei vonzatok mintaacutejaacutera eacuterthető μανθάνειν tehaacutet az ἀκούειν eacutes a διδάσκεσθαι kettősen egy mozzanataacuteban magyaraacutezoacutedik nem egyszerű megtanulaacutest jelent hanem Krisztus egzisztenciaacutelis megismereacuteseacutet eacutes elfogadaacutesaacutet Hangsuacutelyos itt a J eacute z u s neacutev emliacuteteacutese benne a toumlrteacuteneti Naacutezaacutereti Jeacutezus szemeacutelyeacuteben jelentke-zik a Krisztus a Messiaacutes nincsen maacutes bdquokrisztusrdquo rajta kiacutevuumll benne foglaltatik teljesseacuteggel a Krisztus valoacutesaacutega καθὼς ἔστιν ἀλήθεια ἐν τῷ Ἰησοῦ

(22) Ebben a vonatkozaacutesban Paacutelnaacutel gyakran talaacuteljuk azt a keacutepet amely az uacutej eacuteletet ruhaacutehoz (vagy fegyverzethez) hasonliacutetja eacutes arra buzdiacutetja az embert hogy vegye foumll oumlltse magaacutera egyben pedig inti arra hogy a reacutegi embereacutet jel-

100

Az Efeacutezusi leveacutel

lemző veacutetkeket hagyja el vesse el dobja el magaacutetoacutel (ἐνδύεσθαι ἀποτιθέναι az ἀποθέσθαι mediumi alak eacuterzeacutekelteteacuteseacutere jelenteacuteseacutenek megkoumlzeliacuteteacuteseacutere hasznaacuteljuk a fordiacutetaacutesban ezt a formaacutet bdquodobjaacutetok el m a g a t o k t oacute lrdquo) Itt aacutetfogoacutebban fogalmaz az apostol eacutes az egeacutesz oacute ember feacutelreteacuteteleacutet jeloumlli meg annak bizonysaacutegakeacutent hogy a reacutegi eacuteleteacuteből az uacutejba aacutetleacutepett pogaacuteny valoacuteban bdquomegtanultardquo a Krisztust megismerte eacutes elismerte elfogadta az eacutelete Uraacutenak e doumlnteacutes minden koumlvetkezmeacutenyeacutevel egyuumltt A megfogalmazaacutesban a κατὰ τὴν προτέραν ἀναστροφὴν sok magyaraacutezoacute szerint pleonazmus a παλαιὸς ἄνθρωπος mellett viszont SCHLIER szerint szoacute sincsen ilyesmiről mint ahogyan DIBELIUS felteacutetelezi aki emellett formagazdagsaacutegra valoacute toumlrek-veacutesről beszeacutel mint a kifejezeacutesmoacuted ceacuteljaacuteroacutel SCHLIER neacutezete az hogy az aacutelliacutetmaacutenyhoz tartozoacute hataacuterozoacute arra a keacuterdeacutesre felel milyen tekintetben kell levetnuumlnk oacute emberuumlnket ti a reacutegi eacuteletfolytataacutes tekinteteacuteben a Kol 39-ben emliacutetett πράξεις eacutertelmeacuteben amelyeket doumlnteacutesuumlnkben maacuter letettuumlnk elve-tettuumlnk de uacutejra meg uacutejra visszateacuternek eacuteppen uacutegy mint προτέρα ἀναστροφή bdquoelőző forgoloacutedaacutesunk eacuteletfolytataacutesunk eacuteletmoacutedunkrdquo A reacutegi megtagadaacutesa nem olyan eacuterdekek szolgaacutelataacuteban szuumlkseacuteges amelyek az embertől egyeacutebkeacutent taacutevol esnek Isten kegyelmeacuteben eacuteppen az az igazaacuten nagy hogy mikoumlzben az ember koumlveti az ő hiacutevoacute szavaacutet eacutes mikoumlzben aacutetadja magaacutet neki az ő felismert eacutes magaacuteeacutevaacute tett terveacutenek szolgaacutelataacutera vaacutellalkozik nem robotra eacutes nem o1yan munkaacutera amelyben mindeneacutet elvesziacuteti eacuteleteacutet felőrli eacutes uumlres keacutezzel meg-csalva taacutevozik ebből a vilaacutegboacutel Ez a szolgaacutelat egyuacutettal az ember szemeacutelyes eacuteleteacutenek is a megoldaacutesa teljes meacuterteacutekben A pogaacuteny eacuteletforma halaacutellal fizet φθειρόμενον a megsemmisuumlleacutes a bdquotoumlnkremenetelrdquo szava veacutegső konzekven-ciaacutejaacuteban a benne megrajzolt folyamat a kaacuterhozatba tehaacutet a teljes pusztulaacutesba vezet Itt az imperfectumi alak termeacuteszetesen folyamatos eacutertelmű bdquoveacutegpusz-tulaacutes feleacute tartoacuterdquo de az ige jelenteacutestartalma nem az erkoumllcsi romlottsaacuteg Eacuteppen az eacutelet az igazi eacutelet hajszolaacutesa koumlzben vaacutelik az ember saacutetaacuteni csalaacutes aacuteldozataacutevaacute mert ami a helytelen taacutevlatokban gondolkozoacute ember szaacutemaacutera eacutelet eacutes amire az ilyen ember eacuteppen ezeacutert annyira vaacutegyik amire a pillanatok embere mindeneacutet felteszi ndash az becsapja eacutes mindeneacuteből kifosztja Az itt hasznaacutelt kifejezeacutes κατὰ τὰς ἐπιθυμίας τῆς ἀπάτης nyilvaacuten a φθειρόμενον participium hataacuterozoacutei bő-viacutetmeacutenye a κατά prepoziacutecioacute ritkaacutebb de nem egyeduumllaacutelloacute jelenteacuteseacutevel amely koumlruumllmeacutenyhataacuterozoacutet fejez ki Az ἀπάτης genitivus qualitatis ha a kifejezeacutest az aacuteltalaacuteban megszokott eacutes elfogadott eacutertelemben vesszuumlk (a modern angol fordiacutetaacutesban deceitful desires bdquomegteacutevesztő vaacutegyak csaloacuteka kiacutevaacutensaacutegokrdquo) Mindenesetre ez a valoacutesziacutenűbb baacuter BAUER feljegyzi az ἀπάτη szoacutenak egy maacutesik jelenteacuteseacutet is amelyet MOIRIS Kr u 2 szaacutezadi grammatikusnaacutel talaacutel-hatunk meg aki szerint az ἀπάτη ἡ μὲν πλάνη παρrsquoΑττικοῖςhellip ἡ δὲ τέρψις

101

Magyaraacutezat Az ismeret gyuumlmoumllcse az uacutej ember feloumlltoumlzeacutese 417-24

παρrsquo Ἕλλησι Eszerint a szoacute helleacutenista jelenteacutese bdquoeacutelvezet gyoumlnyoumlr keacutejrdquo volna a genitivus itt genitivus obiectivus eacutes iacutegy az egeacutesz kifejezeacutes egyuumltt a keacutejvaacutegyat az eacuterzeacuteki kieleacuteguumlleacutes kereseacuteseacutet jelenteneacute Az oumlsszefuumlggeacutestől nem volna eacuteppen idegen egy ilyen magyaraacutezat de a paacuterhuzamos helyek (Mt 1322 par Kol 28 2Thess 210) az előbb emliacutetett eacutes ismertetett jelenteacutes mellett szoacutelnak A foumll-di-emberi eacuteletkoumlroumln beluumll maradoacute vaacutegyak pusztulaacutesba viszik az embert ezzel szemben a Creator Spiritus uacutejjaacute teremti az ember eacuteleteacutet ezeacutert van meg a lehe-tőseacutege annak hogy meguacutejuljunk bdquoelmeacutenk lelke aacuteltalrdquo τῷ πνεύματι τοῦ νοὸς ὑμῶν eacutertelme nem bdquointimum mentisrdquo ahogyan BENGEL koumlruumlliacuterja nem is a kifejezeacutesek puszta halmozaacutesaacuteroacutel van szoacute ahogyan DIBELIUS veacuteli SCHLIER magyaraacutezata sem eleacuteggeacute vilaacutegos ő ui az ember eacuteleteacutenek a keresztseacutegben rej-tett moacutedon meguacutejult szellemeacutere gondol eacutes uacutegy veacuteli hogy itt a maacuter meguacutejult eacutelet meguacutejulaacutesaacuteroacutel szoacutel Paacutel mint a Rm 122-ben is tehaacutet gondolkodaacutesmoacute-dunk uacutej voltaacuteroacutel van szoacute Ez azonban a πνεῦμα fogalmaacutet elszemeacutelyteleniacuteti Csak arra gondolhatunk hogy Paacutel itt azt hangsuacutelyozza a Szentleacutelek Isten Lelke de csak uacutegy vaacutelik az eacuteletuumlnkben munkaacutelkodoacute erőveacute (vouml 320) ha egeacutesz bdquonoeacutetikusrdquo eacutertelmi intellektuaacutelis eacutenuumlnk gondolkozaacutesunk gondolkodaacutesmoacute-dunk szemeacutely szerint vaacutellalja vele a koumlzoumlsseacuteget tehaacutet szemeacutely szerint a mi Lelkuumlnkkeacute lesz

(24) Iacutegy toumlrteacutenik meg tehaacutet a reacutegi eacutelettel valoacute radikaacutelis szakiacutetaacutes mint az uacutej ember feloumlltoumlzeacuteseacutenek radikaacutelis koumlvetkezmeacutenye Ezt a keacutepet uacutegy kell meg-eacutertenuumlnk hogy uacutej-emberi szemeacutelyiseacuteguumlnket nem magunk alakiacutetjuk ki nem a mi igyekezetuumlnk eredmeacutenye ez eacutes ennek uacutejra meg uacutejra hangsuacutelyossaacute kell vaacutelnia Az uacutej embert Isten teremti meg ezeacutert Isten szerinti valoacute (κατὰ θεὸν κτισθείς) Isten Krisztusban formaacutelja meg ezt a szemeacutelyiseacuteget Krisztust az eacuteletuumlnk Uraacutenak vaacutellalni tehaacutet annyit jelent hogy nem vaacutellaljuk tovaacutebb a kouml-zoumlsseacuteget a reacutegi eacuteletuumlnkkel hiaacuteba jelentkezik ez ismeacutet naproacutel napra az igeacutenye-ivel ellenben a legkisebb dolgokban is vaacutellaljuk a koumlzoumlsseacuteget az uacutej emberrel jaacuterjuk ennek az uacutetjaacutet eacuteljuumlk ennek az eacuteleteacutet Iacutegy jutunk el a csaloacuteka aacutebraacutendok eacutes vaacutegyak vilaacutegaacuteboacutel a felismert eacutes megeacutertett valoacutesaacuteg birodalmaacuteba mert a Krisztusban megteremtett ember a valoacutesaacutegban eacutel ezeacutert igaz - szabad a bűntől - eacutes ezeacutert szent - mindenestől az Isteneacute ndash eacutes ennek megfelelően eacuteli az eacuteleteacutet is ἐν δικαιοσύνῃ καὶ ὁσιότητι τῆς ἀληθείας

102

Az Efeacutezusi leveacutel

Az ismeret gyuumlmoumllcse az uacutej erkoumllcsi magatartaacutes 425-32

25 Ezeacutert dobjaacutetok el magatoktoacutel a hazugsaacutegot eacutes szoacuteljatok igazsaacute-got mindenki a felebaraacutetjaacuteval mert tagjai vagytok egymaacutesnak 26 Aacutem haragudjatok de ne veacutetkezzetek a nap ne menjen le uacutegy hogy meacuteg tart a haragotok 27 se az oumlrdoumlgnek ne adjatok helyet 28 Aki lopoacutes az most maacuter ne lopjon tovaacutebb hanem a sajaacutet keze mun-kaacutejaacuteval dolgozzeacutek meg joacute megeacutelheteacuteseacuteeacutert hogy legyen mit adnia annak aki szuumlkseacuteget laacutet 29 Semmifeacutele romboloacute beszeacuted ne hagyja el a szaacutetokat csak joacute olyan amely eacutepiacuteteacutesre szolgaacutel a szuumlkseacutegnek megfelelően hogy kegyelmet nyuacutejtson azoknak akik halljaacutek 30 Ne szomoriacutetsaacutetok meg Isten Szentlelkeacutet mert aacuteltala pecseacuteteltettetek el a megvaacuteltaacutes napjaacutera 31 Mindenfeacutele keserűseacuteg eacutes indulatoskodaacutes eacutes harag eacutes laacuterma eacutes istenkaacuteromlaacutes taacutevozzeacutek el koumlzuumlletek minden go-noszsaacuteggal egyuumltt 32 De legyetek egymaacutes iraacutent joacutesaacutegosak irgalma-sok olyanok akik megbocsaacutettok egymaacutesnak mint ahogyan Isten is megbocsaacutetott nektek a Krisztusban

Az uacutej ember ilyen realitaacutesaacutenak alapjaacuten most maacuter az ereacutenyek felsorolaacutesaacutenak is megvan a helye a keresztyeacuten taniacutetaacutesban Senki nem hiszi nem hiheti most maacuter azt hogy egyszerű humanista etikaacuteroacutel van szoacute Mindenkinek eacutertenie kell hogy csupaacuten a Krisztusban megteremtett Isten keacutepeacutere eacutes hasonloacutesaacutegaacutera uacutejjaacute formaacutelt ember kuumlloumlnfeacutele eacutelethelyzetekben megnyilatkozoacute bdquoarcvonaacutesai-roacutelrdquo van itt szoacute amelyek bennuumlnket hasonloacute eacutelet folytataacutesaacutera koumlteleznek

(25) Az első keacuterdeacutes amely felvetődik a reacuteszletes erkoumllcsi intelmekben ez vajon a magatartaacutesunk valoacuteban a Krisztusban kapott benne megalapozott egyseacuteget tuumlkroumlzi-e amellett tesz-e bizonysaacutegot Ha ui valoacuteban uacutegy gondol-kozunk az uacutej emberről ahogyan az előző reacuteszletekben hallottuk akkor vi-laacutegos hogy sokfeacuteleseacuteguumlnk egyedi vonaacutesaink elleneacutere is egy test tagjaivaacute fűz oumlssze bennuumlnket a Leacutelek eacutes ennek ki kell fejeződnie magatartaacutesunkban is ὅτι ἐσμὲν ἀλλήλων μέλη vouml Rm 125 1Kor 1212kk Az ἀλλήλων genitivus egy kisseacute kuumlloumlnoumlsen hat de termeacuteszetesen azt van hivatva kifejezni hogy egy-maacuteshoz valoacute viszonyunkban egymaacutes koumlzoumltt tagok vagyunk ugyanannak az egy eacutes egyseacuteges testnek a tagjai Iacutegy eacuterthető az is hogy az erkoumllcsi parancsnak itt mind a taacutersas egyuumltteacuteleacutes a koumlzoumlsseacutegi eacutelet egyes teruumlleteire vonatkozoacute ren-delkezeacuteseivel intelmeivel talaacutelkozunk Első szaacutemuacute proacutebakeacutent a gyuumllekezetek tagjainak egymaacutes iraacutent a gyuumllekezeteken beluumll tanuacutesiacutetott magatartaacutesaacutera mu-

103

Magyaraacutezat Az ismeret gyuumlmoumllcse az uacutej erkoumllcsi magatartaacutes 425-32

tat raacute az ige ἕκαστος μετὰ τοῦ πλησίον αὐτοῦ azonban eacuteppen a ὁ πλησίον fogalmaacutenak előteacuterbe aacutelliacutetaacutesaacuteval eleve tuacutel is utal ezen a koumlroumln eacutes minden em-berre vonatkozoacute eacuterveacutennyel aacutell eleacutenk Hasonloacutean aacutell a dolog a koumlvetkezőkben is Az első keacuterdeacutes az ember eacutes ember viszonylataacuteban az igazsaacuteg eacutes hazugsaacuteg keacuterdeacutese (ἀποθέμενοι τὸ ψεῦδος λαλεῖτε ἀλήθειαν mediaacutelis alakjaacutenak eacuter-telmeacutere neacutezve ld a 22 vers magyaraacutezataacutet) Az igazsaacuteg eacutes az objektiacutev taacutergyi valoacutesaacuteg elleplezeacutese hazugsaacuteg sziacutenleleacutes egymaacutes becsapaacutesa hamis laacutetszatok kelteacutese - mindez olyan magatartaacutes amely nem lehet alapja a koumlzoumlsseacutegi eacutelet-nek sőt a lehető legnagyobb meacuterteacutekben veszeacutelyezteti A keresztyeacuten szeretet nem fejeződhetik ki abban hogy a koumlruumlloumlttuumlnk levő bennuumlnket koumlruumllvevő valoacutesaacutegot vagy oumlnmagunk valoacutedi eacutenjeacutet elrejtjuumlk vagy hamis sziacutenben tuumlntet-juumlk fel De meacuteg keveacutesbeacute abban hogy egymaacutesroacutel a valoacutesaacutegnak meg nem fele-lő moacutedon nyilatkozunk a valoacutesaacutegnak meg nem felelő aacutelliacutetaacutesokat engeduumlnk meg magunknak

(26) A koumlvetkező keacuterdeacutes a harag eacutes beacutekuumlleacutekenyseacuteg keacuterdeacutese Paacutel nem ringatja magaacutet olyan aacutebraacutendban mintha az ember valaha is el tudnaacute ma-gaacutetoacutel teljesen haacuteriacutetani a harag indulataacutet Az bizonyos hogy a harag helyet talaacutel magaacutenak az eacuteletuumlnkben Ezeacutert szaacutemolnunk is kell a jelentkezeacuteseacutevel ὀργίζεσθε καὶ μὴ ἁμαρτάνετε talaacuten seacutemi hataacutesra kialakult mondatszerkesz-teacutes uacuten parataxis pro hypotaxi melleacuterendeleacutes alaacuterendelő szerkeszteacutes helyett Nyilvaacutenvaloacutean nem azt jelenti mintha az apostol egyenes felszoacuteliacutetaacutest adna a gyuumllekezetek tagjainak hogy tervszerűen eacutepiacutetseacutek be a harag eacuterzuumlleteacutet eacutes magatartaacutesaacutet az eacuteletuumlkbe hanem az imperativus-nak megengedő jelenteacutese van bdquoHa haragusztok is ne veacutetkezzetekrdquo ndash ti azzal hogy egy napon tuacutelra is nyuacutejtjuk a haragunkat tehaacutet a folytataacutes ugyancsak laza szerkeszteacutesmoacuted-dal magyaraacutezza ennek a passzusnak az eacutertelmeacutet (vouml BLASS-DEBRUNNER 387sect SCOTT do not sin in your anger bdquoharagotokban ne veacutetkezzetek ne koumlvessetek el veacutetketrdquo) A leacutenyeges az amit a Zsolt 45 tiltoacute szava fejez ki erre a helyre taacutemaszkodik ez az első parancs (szoacute szerint a LXX szoumlvege az itteni) ez a harag ha maacuter fel is taacutemadt bennuumlnk ne jaacuterjon joacutevaacutetehetetlen koumlvetkez-meacutenyekkel mindenek előtt ne indiacutetson bennuumlnket cselekveacutesre A szokaacutesos szoacutelaacutes szerint bdquoaludjunk raacute egyethelliprdquo

Nem joacute a haraggal tartoacutes baraacutetsaacutegban eacutelni ha elkiacuteseacuter bennuumlnket egyik naproacutel a maacutesikra akkor előbb-utoacutebb aacutellandoacute taacutersunkkaacute vaacutelik Nem tudunk ellentaacutellni a hataacutesaacutenak raacutenyomja a beacutelyegeacutet a maacutesik emberrel valoacute kapcso-latunkra vele valoacute baacutenaacutesunkra cselekveacutesuumlnkre Ezeacutert igyekezzuumlnk mineacutel suumlrgősebben szabadulni tőle Egy nap nem hosszuacute idő de annak a veacutegeacutet se vaacuterjuk meg haragunkkal παροργισμός itt nem a bdquoharagra gerjedeacutestrdquo jelenti hanem a haragos felindultsaacuteg aacutellapotaacutet vouml Jer 215 LXX az Uacutejszoumlvetseacutegben

104

Az Efeacutezusi leveacutel

csak itt fordul elő Maga a hataacuterozoacute ὁ ἥλιος μὴ ἐπιδυέτω ἐπὶ παροργισμῷ ὑμῶν - magyarul ennyire toumlmeacutenyen nominaacutelis szerkezettel nem adhatoacute visz-sza hűseacutegesen eacutes eacuterthetően bdquoA nap le ne menjen a ti haragotokonrdquo - eacuterthe-tetlen bdquoa ti haragotokkalrdquo pedig keacuteteacutertelmű volna ezeacutert vaacutelasztottuk a mel-leacutekmondattal valoacute koumlruumlliacuteraacutest a fordiacutetaacutesban

(27) Ha meacutegis tartoacutesan tehaacutet akaacuter csak egy nap veacutegeacuteig is helyet adunk tudatunkban eacutes eacuterzeacuteseink koumlzoumltt a haragnak akkor a Saacutetaacutennak biztosiacutetunk teret az eacuteletuumlnkben μηδὲ δίδοτε τόπον τῷ διαβόλῳ iacutegy a megelőző mon-dat eacutertelmezeacutesekeacutent kapja meg a sajaacutetos eacutertelmeacutet DIBELIUS szaacutemol azzal a lehetőseacuteggel hogy esetleg oumlnaacutelloacute parancs volna ez az utoacutebbi eacutes akkor a διάβολος a raacutegalmazoacutet jelenteneacute de el is veti ezt a magyaraacutezatot Mi is va-loacutesziacutenűtlennek tartjuk főkeacuteppen azeacutert mert a διάβολος determinaacutelt formaacute-ban hataacuterozott neacutevelővel szerepel itt eacutes ebben a formaacutejaacuteban maacuter a LXX-ban is jelenti az bdquooumlrdoumlgoumltrdquo mindenesetre a paacuteli levelek koumlreacuten beluumll csak itt eacutes a Paacutesztori levelekben talaacutelhatoacute ilyen jelenteacutessel

(28) A harmadik probleacutemakoumlr a birtoklaacutes illetve megeacutelheteacutes - anyagi ja-vak - eacutes a munka viszonya A termeacuteszeti ember eacuteleteacutenek iraacutenyaacutet a birtoklaacutes vaacutegya szabja meg nagyon sokreacutetű moacutedon eacutes formaacuteban (ld a 19 vers ma-gyaraacutezataacuteban a πλεονεξία fogalmaacutenak kifejteacuteseacuteben) ebben a fonaacutek erkoumllcsi magatartaacutesaacuteban csak azeacutert dolgozik ha dolgozik hogy valamit mineacutel toumlb-bet szerezzen de az ilyen munka erkoumllcsi tartalma erősen probleacutematikus Ilyen keacuterdeacutesekkel a taacutersadalom eacutelete aacutellandoacutean tele van meacuteg ma is minden taacutersadalmi formaacutecioacuteban a halmozaacutes vagy az uacuten bdquostaacutetus-szimboacutelumokrdquo keacuter-deacuteseacutetől kezdve szaacutemos maacutes probleacutema meacuteg megoldaacutesra vaacuteroacute neveleacutesi feladat a taacutersadalmon beluumll a keresztyeacutenek eacutes a gyuumllekezetek eacuteleteacuteben is annaacutel is inkaacutebb mert ezeknek azt a bizonyos bdquoegeacuteszen maacutesatrdquo kellene keacutepviselniuumlk eacutes erkoumllcsi bdquoelőleguumlkkelrdquo kellene hozzaacutejaacuterulniuk a taacutersadalom e keacuterdeacuteseinek a tisztaacutezoacutedaacutesaacutehozhellip Nagyon koumlnnyen vezet az uacutet tovaacutebb abba az iraacutenyba hogy az ember igyekezzeacutek mineacutel kevesebb munkaacuteval vagy eacuteppen m u n k a n eacute l - k uuml l megszerezni azt amire vaacutegyik eacutes nyilvaacutenvaloacute hogy ez a gyuumllekezetek tagjainak is keacuterdeacutesuumlk volt Paacutel koraacuteban is maacuteskuumlloumlnben nem kellene raacute kiteacuter-nie Amint a dolog iacutegy alakult akkor maacuter az ember baacutermennyire leplezett formaacuteban is esetleg - eacutes egyelőre - raacuteleacutepett a lopaacutes uacutetjaacutera Hiszen az erre valoacute hajlam minden emberrel vele szuumlletik ὁ κλέπτων participiumnak itt az imperfectumi eacutertelme uralkodoacute bdquoaki hajlik a lopaacutesrardquo fordiacutetaacutesunk nem adta ennyire aacuternyaltan az eacutertelmezeacutest A keresztyeacuten embernek a munka minden koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt szolgaacutelat amelynek indiacuteteacuteka eacutes oumlsztoumlnző ereje a szeretet Ezeacutert egyreacuteszt haacutelaacuteval veszi tudomaacutesul ha munkaacuteja nyomaacuten Isten gondos-kodik az eacuteleteacuteről sőt sziacutevesen szerez toumlbbet is mint amennyire foumllteacutetlenuumll

105

Magyaraacutezat Az ismeret gyuumlmoumllcse az uacutej erkoumllcsi magatartaacutes 425-32

szuumlkseacutege van mert a toumlbblet a foumlloumlsleg a gyuumllekezet eacuteleteacutenek egeacuteszseacuteges oumlsz-szefuumlggeacuteseacuteben megtalaacutelja a maga Istentől rendelt uacutetjaacutet eacutes helyeacutet a szűkoumll-koumldőnek a neacutelkuumlloumlzőnek adott segiacutetseacuteggeacute vaacutelik A versben a taacutergy ἀγαθόν okoz probleacutemaacutet eacutertelmeacutet itt koumlrnyezete szabja meg ezeacutert nem az erkoumllcsi joacute eacutertelmeacuteben vettuumlk mint ahogyan neacutehaacuteny magyaraacutezoacute teszi hanem a foumlldi javakra anyagiakra a megeacutelheteacutesre eacutertettuumlk

(29) Az ember hajlandoacute volna azt hinni hogy a koumlzoumlsseacutegi eacuteletnek ilyen aktiacutev mozzanatokkal jellemzett eacuteleteacuteben a szavaknak vajmi csekeacutely a suacutelyuk De az ige semmifeacutele formaacuteban nem jaacuterul hozzaacute a szavak jelentőseacutegeacutenek ki-sebbiacuteteacuteseacutehez nem ad alkalmat erre - mint ahogyan tiltakozneacutek az ellen is hogy egyeduumll a szoacutenak tulajdoniacutetsunk fontossaacutegot A bdquoszoacutemaacutegiardquo eacutes a tettek maacutegiaacuteja egyformaacuten veszedelmes kiacuteseacuterteacutes lehet a konkreacutet helyzettől fuumlggő-en az egyhaacuteznak eacutes tagjainak Szavainknak a maguk helyeacuten nagy jelentőseacute-guumlk van mert a szoacute erők eacutes hataacutesok koumlzvetiacuteteacuteseacutenek az eszkoumlze Iacutegy az utolsoacute keacuterdeacutes az intelmek soraacuten az eacutepiacutető eacutes romboloacute szoacute keacuterdeacutese σαπρός nemcsak bdquorothadtrdquo a szoacutenak aktiacutev eacuterteme is van bdquorothasztoacute bomlasztoacuterdquo olyasmi ami-nek nyomaacuteban nem keletkezik eacutelet sőt a meglevő eacutelet is oszlaacutesnak indul A bomlasztoacute szoacutenak nincsen helye a keresztyeacuten eacuteletben ebben csak az eacutepiacuteteacutes szaacutendeacuteka uralkodhatik Csak olyan szavakra hatalmaz fel bennuumlnket Isten Lelke amelyek abban az eacutertelemben joacutek hogy az eacutepiacuteteacutest szolgaacuteljaacutek οἰκοδομή aacutetvitt eacutertelmű (szellemi lelki) hasznaacutelataacutera neacutezve ld a 16 vers magyaraacutezataacutet a τῆς χρείας genitivus neacutemileg probleacutematikus a kifejezeacutes szokaacutesos magya-raacutezata bdquoa fennaacutelloacute szuumlkseacuteg kieleacutegiacuteteacuteseacuteben aacutelloacute eacutepiacuteteacutesrdquo DIBELIUS helyesen utal arra hogy csupaacuten az εἰς τὴν χρείαν nyomoacutesiacutetaacutesaacuteroacutel van szoacute hiszen a szuumlkseacuteg kieleacutegiacuteteacutese eacuteppen az eacutepiacuteteacutes egyszoacuteval genitivus qualitatis-ra kell gondolnunk esetleg appositivus-i eacutertelemre iacutegy bdquoaz eacutepiacuteteacutesre ti a konkreacutet szuumlkseacutegletrerdquo Ez itt azt jelenti hogy ezek a szavak nem csupaacuten nem aacutertanak de kegyelemben is reacuteszesiacutetik azt akihez szoacutelnak vagyis a kapott kegyelem nyomaacuteban a szoacuteloacute eacuteleteacuteből a szoacute uacutetjaacuten kegyelem aacuterad ki Isten kegyelme to-vaacutebb aacuterad a megszoacuteliacutetott ember eacuteleteacutebe χάριν διδόναι eredeti eacutertelme bdquojoacutet tesz valakivelrdquo SCHLIER arra mutat raacute hogy Paacutel a LXX-boacutel eredő reminisz-cencia alapjaacuten alkalmazza itt ezt a kifejezeacutest de pregnaacutensabb eacutertelemmel ru-haacutezza fel Ilyesmit a χάρις sokreacutetű alapjelenteacutese folytaacuten koumlnnyű is megtennie

(30) Bűnuumlnket nemcsak az teszi suacutelyossaacute hogy romlaacutesba viszi a sajaacutet eacutele-tuumlnket nem is csak az hogy tovaacutebb rongaacuteljuk vele a maacutesok eacuteleteacutet is Hanem legfőkeacuteppen az hogy Isten munkaacuteinak aacutellunk az uacutetjukba veacutetkeinkkel vakme-rően azt az Istent akadaacutelyozzuk eacutes szomoriacutetjuk meg ezzel aki Lelke aacuteltal maacuter most elpecseacutetelt bennuumlnket hogy megismerhetők legyuumlnk a szabadiacutetaacutes nagy napjaacuten (a σφραγίς σφραγίζειν jelenteacuteseacutere neacutezve ld az 113 magyaraacutezataacutet)

106

Az Efeacutezusi leveacutel

(31) Ezeacutert nem lehet reacuteszes a keresztyeacuten ember semmifeacutele gonoszsaacutegban (σὺν πάσῃ κακίᾳ oumlsszefoglaloacute eacutertelmű az előző oumlt fogalmat fogja egybe illetve ezekre tekint vissza) eacutes hogy a gonoszsaacuteg mennyire nem felsziacuteni vagy tuumlneti keacuterdeacutes ha-nem a sziacutevből szaacutermazoacute lelkuumllet keacuterdeacutese annak bizonysaacutegaacuteul Paacutel eacuteppen oumlt olyan magatartaacutest sorol fel amelyeknek emliacuteteacuteseacuteből ennek vilaacutegossaacute kell vaacutelnia πικρία θυμός ὀργή κραυγή βλασφημία vagyis bdquoepeacutes keserűseacuteg indulatos duumlh kitoumlrő harag izgatott ordiacutetozaacutes Isten szentseacutegeacutet (akaacuter csak rejtve is) eacuterintő kaacuteromlaacutesrdquo Mindezeknek bdquoki kell veacutetetniuumlkrdquo koumlzuumlluumlnk ἀρθήτω ἀφ᾽ ὑμῶν - pontosabban rdquoveacutetesseacutek el tőletekrdquo DIBELIUS fordiacutetaacutesa bdquofern von euch seihelliprdquo azaz bdquolegyen taacutevol tőletekrdquo - nem adja vissza az aoristos-i forma jelenteacuteseacutet arroacutel van itt szoacute hogy az emliacutetett veacutetkeknek bdquoel kell taacutevoliacutettatniukrdquo a gyuumllekezetek tagjaitoacutel ndash ἀφ᾽ ὑμῶν - egyenkeacutent helyesebben szemeacutely szerint uacutegy hogy ezzel termeacuteszetesen ezek a veacutetkek bdquohagyjaacutek elrdquo az egeacutesz gyuumllekezetet is A goumlroumlg passivum-mal kife-jezett cselekveacutes alapjaacuteban veacuteve nagyon is bdquoaktiacutevrdquo eacutertelmű itt (Ilyenkor szoktuk hangsuacutelyozni hogy nem mediaacutelis a jelenteacutes hanem bdquoaz activum passivum-aacuteroacutelrdquo van szoacute) ilyenkor a fordiacutetaacutes legjobban ezzel a koumlruumlliacuteraacutessal koumlzeliacuteti meg az eredeti eacutertelmet bdquotaacutevoliacutetsaacutetok el magatoktoacutelrdquo

(32) Mindezek helyeacutebe a krisztusi indulat megnyilvaacutenulaacutesainak kell leacutep-niuumlk χρηστός alapjelenteacutese bdquohasznos hasznaacutelhatoacute alkalmas joacute valamirerdquo azutaacuten bdquoszeliacuted kellemes tiszteletremeacuteltoacute joacutesaacutegos dereacutekrdquo itt az utoacutebbi je-lenteacutescsoportra valoacute tekintettel az alapjelenteacutes bdquojoacute joacutesaacutegos szeliacuted baraacutetirdquo εὔσπλαγχνος bdquoirgalmasrdquo vagy eacuteppen bdquojoacuteteacutekonyrdquo a σπλάγχνα σπλαγχνίζομαι rokonszava a maacutesik emberhez valoacute odahajlaacutest eacutes az ebből fakadoacute aktiacutev se-giacutetőkeacuteszseacuteget is jelenti az Uacutejszoumlvetseacutegben ezen a helyen kiacutevuumll csak az 1Peacutet 38-ban talaacuteljuk meacuteg meg

Ezekben ugyanaz a magatartaacutes nyilvaacutenul meg amelyet Krisztus tanuacutesiacutetott iraacutentunk Iacutegy az a koumlvetkezmeacutenye hogy az ember megbocsaacutet embertaacutersaacutenak ez a megbocsaacutetaacutes nyilvaacutenvaloacutean eacutes a szuumlkseacutegnek megfelelően k ouml l c s ouml n ouml s ἑαυτοῖς mint gyakran itt is reflexivum pro reciproco tehaacutet ἀλλήλοις helyett a koumllcsoumlnoumls vonatkozaacutes jeloumlleacuteseacutere Mintaacuteja előzmeacutenye eacutes reaacutelis alapja ennek a megbocsaacutetaacutesnak nem a mi bdquoemberseacuteguumlnkrdquo vagyis az hogy mi emberseacutege-sek vagyunk mert ebből nem telneacutek raacute az alap Istennek a Krisztusban iraacuten-tunk tanuacutesiacutetott magatartaacutesa eacutes cselekveacutese ő elengedte minden adoacutessaacutegunkat megbocsaacutetotta minden veacutetkuumlnket a Krisztus eleacutegteacuteteleacuteeacutert A mi szemszouml-guumlnkből neacutezve az nyilvaacutenvaloacutean bdquoingyenesrdquo aktus ajaacutendeacutek (ἐχαρίσατο jelen-teacutese lehet az is hogy bdquojoacutesaacutegosan megajaacutendeacutekozrdquo - a bdquomegkegyelmezrdquo mellett vagy eacuteppen azzal egyuumltt egy leacutelegzetre) Isten azonban mindezeacutert bdquofizetettrdquo az ἐν Χριστῷ itt eacuteppen arra utal hogy Krisztus eleacutegteacutetellel szolgaacutelt eleget tett a mi adoacutessaacutegunkeacutert bűneinkeacutert Iacutegy folyik haacutet tovaacutebb az igazaacuten helyes

107

Magyaraacutezat Az ismeret gyuumlmoumllcse a fegyelmezett eacutelet 51-21

keresztyeacuten magatartaacutesban Isten kegyelmes munkaacuteja a gyuumllekezetekben az ember aacuteltal a maacutesik ember eacuteleteacuteben

Az ismeret gyuumlmoumllcse a fegyelmezett eacutelet 51-21

1 Legyetek haacutet koumlvetőiveacute az Istennek mint szeretett gyermekek 2 eacutes eacuteljetek szeretetben ahogyan Krisztus szereteteacutebe fogadott ben-neteket eacutes odaadta magaacutet eacutertuumlnk ajaacutendeacutekul eacutes aacuteldozatul Istennek hogy joacute illatot aacuterasszon 3 Paraacuteznasaacuteg pedig eacutes semmifeacutele tisztaacutetalansaacuteg vagy kapzsisaacuteg meacuteg csak szoacuteba se keruumlljoumln koumlzoumlttetek mint ahogyan szentekhez illik 4 se mocskos szoacute eacutes oumlsszevissza beszeacuted eacutes elmeacuteskedeacutes mert ez nem illik hanem inkaacutebb haacutelaadaacutes 5 Mert azt tudjaacutetok meg eacutes legyetek vele tisztaacuteban hogy senkinek aki paraacutezna vagy tisztaacutetalan vagy kapzsi azaz baacutelvaacutenyimaacutedoacute nincsen oumlroumlkseacutege a Krisztus eacutes Isten orszaacutegaacuteban 6 Senki ne aacuteltasson benneteket uumlres szavakkal hiszen ezek miatt a dolgok miatt joumln el az Isten haragja az engedetlenseacuteg fiaira 7 Ne legyen haacutet koumlzoumlsseacutegetek veluumlk 8 mert egykor soumlteacutetseacuteg voltatok most pedig vilaacutegossaacuteg az Uacuterban a vilaacutegossaacuteg gyermekei-keacutent eacuteljetek 9 mert a vilaacutegossaacuteg gyuumlmoumllcse teljes joacutesaacutegban eacutes igaz-saacutegossaacutegban eacutes igazsaacutegban van - 10 eacutes tegyeacutetek proacutebaacutera hogy mi az ami tetszeacutese szerint valoacute az Uacuternak 11 eacutes ne vaacutellaljatok koumlzoumls-seacuteget a soumlteacutetseacuteg termeacuteketlen cselekedeteivel hanem inkaacutebb leplez-zeacutetek is le 12 mert ami titokban toumlrteacutenik ezek reacuteszeacuteről arroacutel meacuteg beszeacutelni is szeacutegyen 13 Mindez azonban nyilvaacutenvaloacutevaacute vaacutelik ha leleplezi a vilaacutegossaacuteg Ezeacutert szoacutel iacutegy bdquoEacutebredj fel te aki alszol eacutes kelj fel a halaacutelboacutel eacutes felragyog neked a Krisztusrdquo 15 Joacutel uumlgyeljetek haacutet raacute hogy milyen eacuteletet eacuteltek ne olyat mint a bolondok hanem olyat mint a boumllcsek 16 Joacutel hasznaacuteljaacutetok ki az alkalmas időt mert a napok gonoszak 17 Ezeacutert ne legyetek esztelenek hanem eacutertseacutetek hogy mi az Uacuter akarata 18 Eacutes ne reacuteszegedjetek meg bortoacutel mert ebben leacutehasaacuteg van hanem legyetek telve Leacutelekkel 19 beszeacutelgesse-tek egymaacutes koumlzoumltt zsoltaacuterokkal eacutes dicseacuteretekkel eacutes lelki eacutenekekkel eacutenekelveacuten eacutes dicseacuteretet mondvaacuten sziacutevetekben az Uacuternak 20 haacutelaacutet advaacuten mindenkor mindeneacutert a mi Urunk Jeacutezus Krisztus neveacuteben az Istennek eacutes Atyaacutenak 21 alaacuteja rendelveacuten magatokat egymaacutesnak a Krisztus feacutelelmeacuteben

108

Az Efeacutezusi leveacutel

Az eddigiekből is az itt koumlvetkezőkből is vilaacutegos hogy Paacutel nem humanista etikaacutet propagaacutel hanem valoacutesaacutegosan eacutes cselekvő moacutedon is Isten megtoumlrteacutent szabadiacutetaacutesaacutenak az alapjaacutera akarja helyezni azokat akik a gyuumllekezetek tag-jaivaacute lettek A 14 versbeli ideacutezetből is vilaacutegos hogy csak hiacutevőket lehet uacutegy megszoacuteliacutetani ahogyan Paacutel itt levele olvasoacuteihoz illetve igehirdeteacuteseacutenek hall-gatoacuteihoz beszeacutel A leveacutel felolvasaacutesra volt szaacutenva tehaacutet a bdquohallgatoacuterdquo kategoacuteriaacuteja jobban megfelel a kor viszonyainak egyeacutebkeacutent a leacutenyegnek is mint a hall-gatoacute fogalma Kuumlloumlnben az oacutekorban bdquoolvasnirdquo- ἀναγινώσκειν mindig egyet jelentett az olvasott szoumlveg hangos felolvasaacutesaacuteval mint ahogyan az auditiacutev vagy akusztikus eacutelmeacuteny valoacuteban sokkal plasztikusabb az ilyen termeacuteszetű szoumlvegek percipiaacutelaacutesaacuteban mint a vizuaacutelis amely pedig ma maacuter leacutenyegesen elterjedtebb eacutes aacuteltalaacutenosabb baacuter sokkal keveacutesbeacute szemeacutelyes jellegű

Az maacuter egeacuteszen maacutes keacuterdeacutes hogy lehet-e emiatt a 14 verset egy keresz-teleacutesi eacutenekből vett ideacutezetnek tartani eacutes az egeacutesz reacuteszletet uacutegy felfogni mint megkeresztelendőkhoumlz inteacutezett intelmek sorozataacutet laacutencolataacutet

(1) Hogy mennyire nem emberi erőfesziacuteteacutesről van szoacute a keresztyeacuten etikaacute-ban azt mindjaacutert ennek a reacuteszletnek a kezdő mondata mutatja Isteni erők vannak munkaacuteban a gyuumllekezetekben eacutes tagjaikban Ez azonban a keresztyeacuten emberre neacutezve nem jelenti azt hogy Isten munkaacuteinak pusztaacuten passziacutev szem-leacutelője vagy eacutelvező elfogadoacuteja eacutes reacuteszese - mint ahogyan maacuter az előzőkből is toumlbbszoumlr vilaacutegosan kitűnt Az a parancs szoacutel hozzaacute hogy a bdquokoumlveteacutesbenrdquo aktiacutevvaacute kell vaacutelnia Itt meacuteg csak nem is az apostolnak mint peacuteldaacutenak a kouml-veteacuteseacuteről van szoacute (mint az 1Kor 416 111 1Thess 16 versekben) sőt nem is bdquoKrisztus koumlveteacuteseacuterőlrdquo (ez a μιμεῖσθαι fogalmi koumlreacutevel asszociaacutelva nem is fordul elő az Uacutejszoumlvetseacutegben az evangeacuteliumokban maacutes terminus techni-cus-ok fejezik ki mint az ὀπίσω μου ἔρχεσθαι eacutes az ἀκολουθεῖν μοι Krisztus szavaiban keacutesőbb ez a fogalom elaacuteltalaacutenosodhatott meacutegis Krisztus koumlve-teacuteseacutenek terminus technicus-szerű megjeloumlleacuteseacuteben is mint ahogyan a latin imitari hasznaacutelata mutatja vouml Kempen-i Tamaacutes - THOMAS a Kempis - mű-veacutenek ciacutemeacutevel De imitatione Christi jelenteacuteseacutere neacutezve ld az alaacutebb mondot-takat) hanem egyenesen Isten koumlveteacuteseacuteről A μιμητής alapszavaacuteul szolgaacuteloacute μιμεῖσθαι jelenteacutese alapvetően bdquoutaacutenozrdquo de azutaacuten ez is bdquovalaki utaacuten megy ugyanuacutegy cselekszik mint valakirdquo iacutegy bdquovalakit koumlvet valakinek a nyomaacuteban haladrdquo Itt nyilvaacutenvaloacutean nem a latin imitari imitatio mechanikus eacutertelmeacute-ben szerepel a szoacute durvaacuten szoacutelva nem majmolaacutest kuumllsőseacuteges utaacutenzaacutest jelent hanem bdquomegfeleleacutestrdquo ahogyan pl SCHLIER fogalmazza iacutegy valoacuteban a mi bdquokoumlvet koumlvetőrdquo szavaink megfelelője

Azt jelenti tehaacutet a felszoacuteliacutetaacutes hogy nekuumlnk mindenben Istenhez kell igazodnunk hozzaacute kell szabnunk az eacuteletuumlnket De hogyan lehetseacuteges ez

109

Magyaraacutezat Az ismeret gyuumlmoumllcse a fegyelmezett eacutelet 51-21

Termeacuteszetesen nem uacutegy hogy csupaacuten feacutenylő peacuteldaacutet keresuumlnk vagy laacutetunk benne ez remeacutenytelen proacutebaacutelkozaacutesra ragadna bennuumlnket Nem is uacutegy hogy magasan foumlloumlttuumlnk aacutelloacute eszmeacutenynek ideaacutelnak tekintjuumlk mert ez a kiacuteseacuterlet sem jaacuterna toumlbb sikerrel az eszmeacuteny előszoumlr lelkesiacutet de kudarcaink laacutettaacuten elkedvetleniacutet eacutes letoumlr Isten koumlveteacuteseacuteben csak az segiacutet bennuumlnket hogy az ő gyermekei vagyunk akiket ő szeret Szeretetben csak azeacutert tudunk eacutelni mert Isten szeretete a Krisztusban bennuumlnket befogadoacute aacutetoumllelő szeretetteacute lett Ezt van hivatva kifejezni itt a ὡς τέκνα ἀγαπητά hataacuterozoacutei bőviacutetmeacuteny valamint a περιπατεῖτε ἐν ἀγάπῃ utaacuten amely a μιμηταὶ τοῦ θεοῦ γίνεσθε kifejteacutese eacuter-telmezeacutese a καθὼς ἠγάπησεν κτλ ugyancsak hataacuterozoacutei eacutertelmű bőviacutetmeacuteny Az ἠγάπησεν aoristos-i igealakban nyilvaacutenvaloacutean erőteljes hangsuacutely esik az aoristosi jelenteacutesre ezeacutert fordiacutetjuk iacutegy bdquoszereteteacutebe fogadott titeketrdquo (taacutergyi bőviacutetmeacutenye ὑμᾶς toumlbbes 2 szemeacutelyű miacuteg az utaacutena koumlvetkező παρέδωκεν ἑαυτὸν hataacuterozoacutei bőviacutetmeacutenye ὑπὲρ ἡμῶν toumlbbes szaacutem 1 szemeacutelyt jeloumll a NESTLE-feacutele szoumlveg alapaacutellomaacutenya szerint a szoumlvegek kiegyenliacutető illetve az elteacutereacutest megtartoacute vaacuteltozatait ld uo az apparaacutetusban) Az Atya Lelke aacuteltal az ő termeacuteszeteacuteben reacuteszeseduumlnk ezeacutert nem lehetetlen az amit itt az apostol parancsa koumlvetel tőluumlnk amellyel erkoumllcsi magatartaacutesunkat aacutetfogoacutean eacutes alap-vetően hataacuterozza meg

(2) Azonnal raacutemutat Isten koumlveteacuteseacutenek tartalmaacutera mint laacutettuk arra hogy az embernek Isten szereteacuteteacutet kell tovaacutebb adnia egeacutesz eacutelete eacuteletfolytataacutesa (περιπατεῖν) reacuteveacuten embertaacutersainak A magyaraacutezoacute moacutedot jeloumllő bőviacutetmeacuteny arra is raacutemutat hogy Isten eacuteppen iacutegy siet segiacutetseacutegeacutere az embernek e paran-csolat teljesiacuteteacuteseacuteben keacutezzelfoghatoacutean aacutelliacutetja oda a gyuumllekezetek eleacute ennek a szeretetnek a konkreacutet moacutedjaacutet eacutes valoacutesaacutegaacuteval lehetőseacutegeacutet a testet oumlltoumltt testteacute lett isteni szeretetben a Krisztusban Hogyan szeressek Ez nem lehet keacuter-deacuteses ha ismerem Krisztust uacutegy ahogyan ő szeretett Azt jelenti ez hogy odaadjuk magunkat maacutesokeacutert aacuteldozatul A termeacuteszeti ember doumlntő toumlrveacutenye az hogy igyekszik maacutesokboacutel a maacutesok rovaacutesaacutera megeacutelni fenntartani oumlnma-gaacutet A mennyei eacutelet alaptoumlrveacutenye az hogy az ember - Isten szereteteacutenek bdquokouml-veteacuteseacutebenrdquo Krisztus szereteteacutenek bdquomintaacutejaacuterardquo - odaadja az eacuteleteacutet azeacutert hogy maacutesok megeacuteljenek belőle Egyeduumll ez az aacuteldozat az amely bdquokedve szerint valoacuterdquo Istennek A kifejezeacutes oacuteszoumlvetseacutegi-liturgikus jellege ahogyan SCHLIER mondja lehetetlenneacute teszi azt hogy kuumlloumlnbseacuteget tegyuumlnk itt a προσφορά eacutes a θυσία koumlzoumltt vouml Zsolt 397 Zsid 105 Daacuten 338 LXX Az ὀσμὴ εὐωδίας a heacuteb יח הניחח megfelelője a LXX-ban a Gen 821 Ex 2918 versekben eacutes meacuteg רtoumlbb helyen maacutesutt is jelenteacutese bdquojoacute illat kellemes illatrdquo KAacuteROLI eacutes a reviacute-zioacute fordiacutetaacutesa bdquokedves illatrdquo maga az egeacutesz kifejezeacutes az aacuteldozati terminoloacutegia

110

Az Efeacutezusi leveacutel

koumlreacutebe tartozik vouml meacuteg Daacuten 437 a LXX szoumlvegeacutevel amely ugyancsak εἰς prepoziacutecioacuteval kapcsolja a kifejezeacutest

(3) Iacutegy tehaacutet a keresztyeacuten ember maacuter olyan bdquoteacuterseacutegbenrdquo eacuteli az eacuteleteacutet ame-lyet aacutet- meg aacutethat az Isten szeretete (RENDTORFF) Ez adja meg az eacuterzeacutekeacutet aziraacutent hogy mi illik eacutes mi meacuteltoacute azokhoz akik gyermekei az Istennek (ἃ οὐκ ἀνῆκεν 4 vers) Az egyhaacutezon kiacutevuumll eacutelő a gyuumllekezet koumlrnyezeteacuteben levő a pogaacuteny ember ui a maga reacuteszeacuteről szinteacuten nem jellemezhető uacutegy hogy semmi joacute iraacutent nincsen eacuterzeacuteke eacutes amit tesz az eleve nem tiszta eacutes nem tisz-tesseacuteges A baj nem itt van vele hanem ott hogy az eacuteleteacuteben sok kitoumlltetlen teruumllet van maacuter pedig az ember szuumlntelenuumll arra vaacutegyik hogy valami teljesen eacutes hiaacutenytalanul betoumlltse az eacuteleteacutet Amikor ez eleacute a probleacutema eleacute keruumll akkor mindig uacutegy proacutebaacutel magaacuten segiacuteteni hogy a bdquokellemes kis bűnoumlketrdquo tetszetős neacutevvel jeloumlli nevezi meg eacutes ezeket megproacutebaacutelja beleilleszteni eacutelete toumlretlen egyseacutegeacutebe helyesebben eacutelete egyseacutegeacutebe uacutegy hogy ezt az egyseacuteget toumlretlennek tudhassa A kicsapongaacutesboacutel bdquokikapcsoloacutedaacutesrdquo lesz a csalaacutesboacutel bdquoeacutelelmesseacutegrdquo a szennyes gondolatokboacutel eacutes szavakboacutel bdquoszellemesseacutegrdquo eacutes iacutegy tovaacutebb eacutes eacuteppen ez az izgalmas feszuumlltseacuteg adja meg eacuteleteacutenek a savaacutet-borsaacutet a joacuteiacutezeacutet Csakhogy ez a leacutenyegen nem vaacuteltoztat ezeacutert Isten igeacuteje eacuteppen az iacutegy kiacuteseacuterletező em-ber eacuterdekeacuteben kiacutemeacuteletlenuumll nevuumlkoumln nevezi ezeket az bdquoemberirdquo dolgokat eacutes feacutenyt deriacutet raacutejuk leleplezi őket eacutes raacutebizonyiacutetja az emberre bűneacutet eacuteppen eb-ben az uacutej megvilaacutegiacutetaacutesban Raacutebizonyiacutetja azt hogy bűn az amit ezek moumlgoumltt a szeacutepiacutetgető bdquoeufeacutemisztikusrdquo megjeloumlleacutesek moumlgoumltt eacutes ezeknek a leple alatt űz Raacutemutat arra hogy mindaz ami ilyen moacutedon csak e m b e r i valoacutejaacuteban oumlrdoumlgi Paacutel uacutegy inti a gyuumllekezeteket hogy az ilyesminek mint paraacuteznasaacuteg tisztaacutetalansaacuteg telhetetlen kiacutevaacutenaacutes - πορνεία ἀκαθαρσία πλεονεξία - meacuteg az emlegeteacutese sem meacuteltoacute a gyuumllekezethez Meacuteg keveacutesbeacute lehet vita azon hogy baacutermilyen neacutevvel nevezze is ezeket az ember ezek ellenkeznek Isten akara-taacuteval Istennek az emberről alkotott terveacutevel A keacuterdeacutes nem szavakon fordul meg hanem tartalmi termeacuteszetű A pogaacuteny ember megproacutebaacutel keacutet vilaacutegban eacutelni az egyikről tudja hogy tisztesseacuteges a maacutesikroacutel viszont uacutegy eacuterzi hogy iz-galmas eacuterdekes eacutes tartalmas Isten Lelke viszont nem alkuszik Tőluumlnk is azt vaacuterja hogy tudjuk eacutertsuumlk ismerjuumlk az egyik vilaacutegban Isten akarata a doumlntő eacutes ebben van a mi helyuumlnk A maacutesikban a Saacutetaacuten bitorloacute akarata hatalma igyekszik eacuterveacutenyesuumllni ehhez nekuumlnk nem lehet semmi koumlzuumlnk

(4) Nemcsak lelkuumlletuumlnkben de szavainkban sem lehet semmi koumlzuumlnk hozzaacute Nem illik hozzaacutenk a szennyes szoacute az ostoba tartalmatlan eacutes uumlres fe-csegeacutes - az oumlsszevissza beszeacuted - de meacuteg a keacutetes eacuterteacutekű eacutes eacutertelmű treacutefaacutelkozaacutes sem αἰσχρότης = αἰσχρολογία abstractum pro concreto tehaacutet nem bdquoundok-saacuteg csuacutefsaacutegrdquo hanem bdquocsuacutef vagy traacutegaacuter beszeacuted mocskos szavakrdquo ezt igazolja a

111

Magyaraacutezat Az ismeret gyuumlmoumllcse a fegyelmezett eacutelet 51-21

paacuterhuzamos maacutesik tag a felsorolaacutesban μωρολογία (tehaacutet itt maacuter nem μωρία) bdquobolond beszeacuted esztelen szavakrdquo Kuumlloumlnoumlsen sokat mond a harmadik foga-lom εὐτραπελία ez a profaacuten irodalomban a koumlnnyed szellemesseacuteg szava eacutes a humanista etikaacuteban az ereacutenyek koumlzeacute tartozik iacutegy ARISTOTELES Ethica Nicomachea 27 p 1108a szerint ez a helyes koumlzeacutepuacutet a tolakodoacute bolondozaacutes bohoacuteckodaacutes - βωμολοχία - eacutes a paraszti faragatlan műveletlen magatartaacutes - ἀγροικία - koumlzoumltt ezeacutert az iacuteroacute a foumlleacutenyeskedő erőszak megfeacutekezeacuteseacutenek tartja Rhetorica 212 p1389b Itt Paacutel erőteljesen ad malam partem hasznaacutelja a szoacutet de egyaacuteltalaacuteban nem csupaacuten a durva traacutegaacutersaacutegot eacuterti rajta (KAacuteROLInaacutel bdquotraacutegaacutersaacutegrdquo de a leguacutejabb proacutebafordiacutetaacutes kiacuteseacuterlete amely bdquokeacuteteacutertelműseacutegetrdquo fordiacutet nem vezet jobban ceacutelra enneacutel) hanem mindenfeacutele koumlnnyed eacutes koumlny-nyelmű oumlnceacuteluacute eacutes erkoumllcsi tartalom neacutelkuumlli szellemeskedeacutest amelynek ceacutelja veacutegeredmeacutenyben mindig a joacute eacutes a rossz koumlzoumltti kuumlloumlnbseacuteg eltussolaacutesa a kettő koumlzoumltti hataacuter elmosaacutesa Az egyetlen hozzaacutenk illő lelkuumllet a haacutela Isten iraacutent eacuteletuumlnk egeacuteszeacuteeacutert eacutes minden mozzanataacuteeacutert (vouml Rm 828) Ebből pedig egeacute-szen maacutesfajta bdquoindulatokrdquo szavak eacutes gesztusok szaacutermaznak a reacuteszletekben is

(5) A paraacuteznasaacutegot tisztaacutetalansaacutegot eacutes a telhetetlen kiacutevaacutenaacutest most itt a baacutelvaacutenyimaacutedaacutes fogalma alatt foglalja oumlssze Paacutel mindenesetre bdquodinamikusab-banrdquo mint ahogyan a mi megfogalmazaacutesunkboacutel kitűnik mert nem taacutergyi hanem szemeacutelyes a fogalmazaacutes a baacutelvaacutenyimaacutedoacute ember az aki szemeacutelyiseacutegeacute-nek e meghataacuterozottsaacutega koumlvetkezteacuteben paraacutezna vagy tisztaacutetalan vagy kap-zsi Mindezekben a magatartaacutesi moacutedokban ui oumlnmaga vaacutegyaacutet isteniacuteti meg az ember eacutes ehhez szabja az eacuteleteacutet Aki pedig iacutegy eacutel az nyilvaacuten nincsen kapcso-latban az Istennel eacutes nem tarthat szaacutemot oumlroumlkseacutegre Isten kiraacutelyi uralkodaacutesaacute-ban Az ἴστε γινώσκοντες bevezeteacutes uumlnnepeacutelyesen nyomateacutekos formaacuteban uacutej hangsuacutelyt kiacutevaacuten adni az eddig mondottaknak nyelvtani tekintetben az ἴστε lehet indicativus eacutes imperativus egyaraacutent mindenesetre az attikai alak eacutes ezt inkaacutebb imperativus-i eacutertelemben szokta hasznaacutelni a koineacute Leacutenyeges kuumlloumlnb-seacuteg nincsen a keacutet eacutertelmezeacutes koumlzoumltt jelenteacutese bdquojoacutel tudjaacutetokrdquo illetve bdquotudjaacutetok meg joacutelrdquo esetleg ilyesfeacutele bdquotudva tudjaacutetokrdquo eacutes iacutegy tovaacutebb (ld a fordiacutetaacutesban adott megoldaacutest)

(6) A veszeacutely abban van hogy koumlruumlloumlttuumlnk emberek toumlmegei ezeket az eacuteletet megrontoacute dolgokat igyekeznek propagaacutelni tetszetős nevek alatt vagy jelszavakkal vonzoacutevaacute eacutes kiacutevaacutenatossaacute tenni De ezek hiaacutebavaloacute uumlres szavak a veluumlk folytatott uumlzelmek vagy uumlzeacuterkedeacutes csalaacutes (ἀπατᾶν κεvoὶ λόγοι) Nem abban az eacutertelemben uumlresek persze hogy nincsen semmifeacutele tartalmuk ha-nem uacutegy hogy tartalmuk nem felel meg a valoacutesaacutegnak Eacuteppen ezzel a kendő-ző a joacutet rossznak eacutes a rosszat joacutenak mondoacute magatartaacutesukkal viacutevjaacutek ki maguk

112

Az Efeacutezusi leveacutel

ellen Isten haragjaacutet azok akik maguk is benne eacutelnek az igaztalansaacutegnak aacutel-saacutegnak valoacutetlansaacutegnak ebben a koumldoumls eacutes mindent elkoumldoumlsiacutető vilaacutegaacuteban

(7k) Azoknak akik Krisztusban uacutej eacuteletre jutottak semmifeacutele reacuteszuumlk nem lehet ebben αὐτῶν a συμμέτοχοι mellett HAUPT szerint a διὰ ταῦτα-ra utal vissza tehaacutet taacutergyi eacutertelmű A συμμέτοχος az egeacutesz Uacutejszoumlvetseacutegben csak az Ef-ben fordul elő itt eacutes a 36-ban amott a bőviacutetmeacutenye τῆς ἐπαγγελίας amely vitaacuten feluumll taacutergyi eacutertelmű bdquoakik egyuumltt reacuteszesednek az iacutegeacuteretbenrdquo iacutegy fordiacutet-ja ezt a helyet BAUER is bdquomit Anteil habend anhelliprdquo Itt viszont DIBELIUS helyes megaacutellapiacutetaacutesa szerint a goumlroumlg nyelveacuterzeacutek ezt a genitivus-t szemeacutelyes bőviacutetmeacutenynek is eacuterezheti a συμμέτοχοι ilyen eacutertelmű bőviacuteteacutese ui nemcsak dativus lehet Mivel pedig a συν- előtag nem is utal egyeacutebkeacutent senki maacutes szemeacutelyre ezeacutert az a helyes megoldaacutes ha az αὐτῶν-t a υἱοὶ τῆς ἀπειθείας-ra vonatkoztatjuk ilyen eacutertelemben bdquoNe legyetek r eacute s z e s t aacute r s a i k ezeknekrdquo ahogyan a fordiacutetaacutesban is adtuk bdquone vaacutellaljatok koumlzoumlsseacuteget ezekkelrdquo ez egy-uacutettal a γίνεσθε imperativus eacutertelmeacutenek is megfelel Egyeacutebkeacutent erre a helyre neacutezve BAUER is a genitivus szemeacutelyes eacutertelmeacutet ajaacutenlja bdquomit ihnen zusam-men Anteil habendrdquo - bdquoveluumlk egyuumltt reacuteszesedveacutenrdquo Hiszen az uacutej eacuteletre jutaacutes eacuteppen azt jelenti hogy ők akik azelőtt maguk is iacutegy eacuteltek ebben a keacuteteacutertel-műseacutegben valoacutetlansaacutegban homaacutelyban eacutes soumlteacutetseacutegben - nagyon plasztikusan fejezi ki ezt a metaforikus szoacutehasznaacutelat ἦτε γάρ ποτε σκότος mintha csak azt akarnaacute vele mondani bdquomaga a megtestesuumllt soumlteacutetseacuteg voltatokrdquo- most vi-laacutegossaacutegra jutottak az egeacutesz eacuteletuumlk megvilaacutegosodott bdquomaga a feacuteny maga a vilaacutegossaacutegrdquo (a kifejezeacutes paacuterhuzamosan metaforikus) A feacutenynek pedig az a termeacuteszete hogy leleplezi mindazt a ruacutetsaacutegot amely a soumlteacutetseacutegben nem volt eacuteszrevehető Viszont az is nyilvaacutenvaloacute hogy ennek az első leacutepeacutesnek kell len-nie Baacutermennyire kellemetlen is emberi elgondolaacutesaink szemszoumlgeacuteből az hogy Krisztus uralma alatt ennek a feacutenyeacuteben vilaacutegossaacutegaacuteban lelepleződnek a bűne-ink eacutes megkapjaacutek a maguk meacuteltoacute neveacutet amiacuteg ez meg nem toumlrteacutenik addig nem lehet remeacutenyuumlnk arra hogy megszabadulunk tőluumlk Aki tehaacutet a Krisztusban kapott vilaacutegossaacutegra jutott aki szinte eggyeacute lett ezzel a vilaacutegossaacuteggal annak maacuter nem jelent keacuteptelenseacuteget az a parancs hogy jaacuterjon is uacutegy folytassa is uacutegy az eacuteleteacutet mint aki adottsaacutegai szerint valoacuteban ebben a helyzetben van

(9) Joacutesaacuteg a bűntől valoacute szabadsaacuteg (δικαιοσύνη) eacutes a valoacutesaacuteghoz valoacute hű-seacuteg (ἀλήθεια) magaacutetoacutel megtermő gyuumlmoumllcsei a vilaacutegossaacutegnak mindazok szaacute-maacutera akik valoacuteban ebben a vilaacutegossaacutegban eacutelnek

(10) A nominaacutelis mondat ἐν prepoziacutecioacutes hataacuterozoacuteja azt fejezi ki hogy m i b e n van a leacutenyege ennek a gyuumlmoumllcstermeacutesnek Iacutegy keruumll a keresztyeacuten ember a vilaacutegossaacuteg Lelkeacutenek fegyelmező hataacutesa eacutes hatalma alaacute egeacutesz eacuteleteacutevel eacuteleteacutenek legcsekeacutelyebb legaproacutebb sokszor koumlnnyen elhanyagolhatoacutenak eacutes je-

113

Magyaraacutezat Az ismeret gyuumlmoumllcse a fegyelmezett eacutelet 51-21

lenteacutektelennek veacutelt dolgaira neacutezve is felveti azt a keacuterdeacutest megmeacuteri proacutebaacutera teszi azt hogy vajon megfelel-e Isten akarataacutenak az amit tenni keacuteszuumll illetve azt hogy egyaacuteltalaacuteban mi felel meg ennek az akaratnak (az εὐάρεστος az uacutej-szoumlvetseacutegi goumlroumlgseacutegben szinte kiveacutetel neacutelkuumll csak Istenre vonatkoztatva for-dul elő εὐάρεστον τῷ θεῷ bdquodas Gott wohlgefaumllligerdquo - bdquoami Istennek tetszikrdquo bdquoami Isten előtt az ő szemeacuteben kedvesrdquo)

(11) Ha ehelyett a reacutegi pogaacuteny eacutelet koumlnnyed oumlsztoumlnoumlsseacutegeacutevel eacutes felelőtlen-seacutegeacutevel cselekedneacutek a bűnt a gyuumllekezetek tagjai eacutes minden igyekezetuumlkkel azon volnaacutenak hogy erre a magatartaacutesukra megfelelő elnevezeacutesekkel vagy jelszavakkal - uumlres szavak - igazolaacutest talaacuteljanak akkor visszaesneacutenek oda ahonnan egyszer maacuter Isten irgalmas cselekveacutese folytaacuten kiszabadultak a ho-maacutely a keacuteteacutertelműseacutegek a soumlteacutetseacuteg bizonytalansaacuteg eacutes valoacutetlansaacuteg vilaacutegaacuteba eacutes ennek bdquogyuumlmoumllcstelenrdquo termeacuteketlen - vagyis nem az eacutelet joacute gyuumlmoumllcseit termő - cselekedeteivel vaacutellalnaacutenak ismeacutet koumlzoumlsseacuteget (συνκοινωνεῖν bőviacutet-meacutenye a συν- előtagra valoacute tekintettel a dativus-i ἔργοις ez teljesen egyeacuter-telmű)

(12-13) Igazi feladatuk nem ez hanem az hogy oszlassaacutek a homaacutelyt te-remtsenek tiszta helyzetet oumlnmagukban eacutes maguk koumlruumll leplezzeacutek le a dolgok valoacutedi leacutenyegeacutet bizonyiacutetsaacutek raacute az igazsaacutegot a bűnre bdquoeacuterjeacutek tetten a bűntrdquo (ἐλέγχειν) Erre azeacutert van szuumlkseacuteg mert bdquoamit ezek csinaacutelnak titokban azt meacuteg emliacuteteni is szeacutegyen volnardquo (SCHLIER szerint Paacutel itt minden valoacutesziacutenű-seacuteg szerint neacutemely gnosztikus miszteacuteriumi kultuszok hiacuteveinek erkoumllcsi sza-badossaacutegaacutera gondol amelynek analoacutegiaacuteit keresztyeacuten gnosztikusok koumlreacuteből is joacutel ismerjuumlk Paacutel irataiboacutel) Isten vilaacutegkormaacutenyzoacute terveacutenek ceacutelja viszont az ahogyan maacuter Jeacutezus igehirdeteacuteseacuteből is tanuljuk hogy minden ami titokban soumlteacutetseacutegben rejtve toumlrteacutenik (τὰ κρυφῇ γινόμενα itt a 12 versben) leleple-ződjeacutek eacutes tiszta helyzet aacutelljon elő Isten vilaacutegaacuteban τὰ πάντα ἐλεγχόμενα ὑπὸ τοῦ φωτὸς φανεροῦται bdquomindaz amit a vilaacutegossaacuteg leleplez napfeacutenyre ke-ruumll nyilvaacutenvaloacutevaacute vaacutelikrdquo vouml Mk 422 par οὐ γάρ ἐστιν κρυπτὸν ἐὰν μὴ ἵνα φανερωθῇ teljes bizonyossaacutegon alapuloacute kijelenteacutes Jeacutezus szavaiban is itt is

(14) Sőt enneacutel toumlbbről is van szoacute Isten vilaacutegossaacutegaacutenak nem csupaacuten le-leplező tiszta helyzetet teremtő ereje van hanem aacutetformaacuteloacute uacutejjaacute teremtő hatalma is Mindaz ami belekeruumll az isteni vilaacutegossaacuteg hatoacutekoumlreacutebe ebbe a kuumlloumlnleges feacutenykoumlrbe maga is vilaacutegossaacutegot terjesztő vilaacutegossaacuteggaacute - feacutenyfor-raacutessaacute - vaacutelik Isten igazsaacutega leleplező eacutes napfeacutenyre hozoacute ereje aacuteltal iacutegy lesz a mi hűseacuteges szolgaacutelatunk a vilaacuteg aacutetformaacutelaacutesaacutenak eszkoumlzeacuteveacute Az tehaacutet a nagy keacuterdeacutesuumlnk oumlnmagunkhoz vajon valoacuteban iacutegy vagyunk-e egyhaacutez a koumlruumlloumlt-tuumlnk levő vilaacutegban

114

Az Efeacutezusi leveacutel

Egy ismeretlen eredetű himnikus jellegű eacutes hangveacutetelű ideacutezet koronaacutezza be ezeket az intelmeket Nem oacuteszoumlvetseacutegi ideacutezetekből oumlsszeszőtt verssorokroacutel van itt szoacute hanem inkaacutebb keresztyeacuten himnuszroacutel talaacuten emellett szoacutel a διὸ λέγει bevezeteacutes is a szokaacutesos καθώς γέγραπται helyett DIBELIUS szerint az ilyen koumllteacuteszet jellegeacutehez hozzaacutetartazik az hogy a beszeacutelő eacuten szemeacutelye eltűnik benne iacutegy vaacutelik lehetőveacute a λέγει bevezeteacutes amelyet ő alanykeacutent ὁ κύριος-szal egeacutesziacutet ki Mindenesetre szokatlannak hathatott ez a bevezető formula aacutelta-laacuteban mert az egyhaacutezi atyaacutek ideacutezeteiben olykor maacutest is talaacutelhatunk helyette

Tartalmi tekintetben - az 512k-n aacutet visszanyuacutelva - legmegfelelőbben a 8 vershez kapcsoloacutedik DIBELIUS iacutegy fordiacutetja illetve iacutegy adja a parafraacutezi-saacutet ennek az oumlsszefuumlggeacutesnek bdquoTi most vilaacutegossaacuteg vagytok hiszen ti is meg-tapasztaltaacutetok hogy aki feleacutebred aacutelmaacuteboacutel azt megvilaacutegosiacutetja a Krisztusrdquo Kiacuteseacuterletkeacuteppen ezt az eacuterdekes vaacuteltozatot koumlzli - amely azzal a felteacutetelezeacutessel fuumlgg oumlssze hogy a himnusz eredetileg a megkeresztelendőkhoumlz inteacutezett eacutenek egyik verse bdquoTi most vilaacutegossaacuteg vagytok hiszen nektek is ezt mondtaacutek a ke-resztseacuteg alkalmaacuteval ἔγειρε κτλ

Maga a versforma haacuteromsoros stroacutefa az első keacutet sor bdquoriacutemelrdquo vagyis ho-moioteleuton jelentkezik bennuumlk (ne feledjuumlk el hogy ez az akkori koumllteacuteszet-ben nem azt jelentette mint a maiban ti az időmeacuterteacutekes koumllteacuteszet nem is-merte a bdquoriacutemetrdquo) ἔγειρε ὁ καθεύδων - ἀνάστα ἐκ τῶν νεκρῶν Paacuterhuzamait reacuteszben keresztyeacutenseacutegen kiacutevuumllieket is ld DIBELIUSnaacutel a hely magyaraacuteza-taacuteban Azokkal a magyaraacutezoacutekkal ellenteacutetben akik DIBELIUShoz hasonloacute-an kereszteleacutesi liturgikus eacuteneknek tartjaacutek az ideacutezetet (von SODEN) RESCH (Agrapha) ismeretlen jeacutezusi szoacutet laacutet benne Tartalmaacuteban a himnusz bdquoeacutebresz-tőrdquo felszoacuteliacutetaacutes (SCHLIER szerint a paacuterhuzamok egy reacutesze is amellett szoacutel hogy az ideacutezet valamilyen kapcsolatban aacutell a kereszteleacutesi liturgiaacuteval) Az alvoacute ebben az oumlsszefuumlggeacutesben nyilvaacuten az aki eddig miutaacuten pogaacuteny volt a halaacutel eacutes a soumlteacutetseacuteg vilaacutegaacuteban eacutelt eacutes a Krisztusban adott szabadiacutetaacutes aacuteltal kijoumltt ebből a vilaacutegboacutel az eacuteletre iacutegy ettől kezdve eacutelete a vilaacutegossaacutegban folyik eacutes eacuteleteacutenek vilaacutegossaacutega maga a Krisztus ἐπιφαύσκω HESYCHIUS szerint = ἀνατέλλω φαίνω - bdquofelkeacutel megmutatkozik felragyogrdquo CHRYSOSTOMOS joggal uta-siacutetja el az ἐπιφαύσεις τοῦ Χριστοῦ (D e AMBROSIASTER ἐπιφαύω + gen jelenteacutese bdquomegeacuterint megragad eleacuterrdquo

(15) Akik iacutegy jutottak Krisztus aacuteltal az eacuteletre most maacuter a gyuumllekezetnek az egyhaacuteznak az ő testeacutenek a tagjai iacutegy a szolgaacutelat felelősseacutegeacuteben eacutelnek eacutes egeacutesz eacuteletuumlket eacuteber vigyaacutezaacutesban kell toumllteniuumlk (βλέπετε) minden leacutepeacutesuumlket gondosan (ἀκριβῶς) fel kell meacuterniuumlk mert nem mindegy hogy mit cselek-szenek ezentuacutel Boumllcsesseacutegre inti őket Paacutel ezen a maguk eacuteleteacutenek eacutes a koumlruuml-

115

Magyaraacutezat Az ismeret gyuumlmoumllcse a fegyelmezett eacutelet 51-21

loumlttuumlk folyoacute eacuteletnek olyan reaacutelis ismereteacutet eacuterti amely minden helyzetben a megfelelő cselekveacutesre indiacutetja őket (μὴ ὡς ἄσοφοι ἀλλ᾽ ὡς σοφοί)

(16) Ehhez a boumllcsesseacuteghez vagyis a reaacutelis eacuteletszemleacutelethez eacutes a belőle adoacutedoacute koumlvetkezteteacutesek levonaacutesaacutehoz tartozik az is hogy a joacute cselekveacuteseacutere ke-resnuumlnk kell az alkalmat Nem eleacuteg - eacutes nem is felel meg a valoacutesaacutegnak tehaacutet oumlnaacutemiacutetaacutes oumlncsalaacutes - azt hinnuumlnk hogy a cselekveacutesre alkalmas idő (καιρός) magaacutetoacutel kiacutenaacutelkozik eacutes eleacuteg ha majd akkor kihasznaacuteljuk amikor kiacutenaacutelkozik Az idő eszkoumlz lehet a Gonosz kezeacuteben (αἱ ἡμέραι πονηραί - mint a reacutegi eoacuten napjai vouml Mk 1614 szoumlvegeacutevel a Freer-logionban ὁ αἰών οὗτοςhellip ὑπὸ τὸν σατανᾶν ἐστιν) eacutes haacutenyszor toumlrteacutenik meg veluumlnk hogy nagyvonaluacute eacutes szeacutep terveink semmiveacute foszlanak amikor kitűnik hogy az i d ő az az idő amelyet megvaloacutesiacutetaacutesukra szaacutentunk telve van kedvezőtlen munkaacutenkat gaacutetloacute min-ket magunkat elkedvetleniacutető akadaacutelyozoacute mozzanatokkal proacutebaacutekkal ame-lyeken elbukunk nyomoruacutesaacutegokkal amelyek foumlloumltt nem tudunk uacuterraacute lenni Ezeacutert kell tudnia a keresztyeacuten embernek hogy a cselekveacutesre alkalmas idő (az alkalom) draacutega szinte megfizethetetlen minden aacuterat eacuterdemes megadni eacuterte ἐξαγοράζειν bdquofelvaacutesaacuterol vaacutesaacuterol (vaacutesaacuterlaacutes uacutetjaacuten) kivaacuteltrdquo - aacuteltalaacuteban uacutegy szoktuk eacuterteni hogy bdquojoacutel kihasznaacutelrdquo (bdquoaacuteron megveszrdquo) ez azonban eltaacutevo-lodik az alapjelenteacutestől BAUER a Martyrium Polycarpi 23-ra utal ahol az itteni helyhez hasonloacutean az ige medium alakja fordul elő διὰ μιᾶς ὥρας τὴν αἰώνιον κόλασιν ἐξαγοραζόμενοι bdquoegyetlen oacutera aacuteraacuten megvaacuteltva az oumlroumlkkeacuteva-loacute buumlnteteacutestrdquo (=rdquoegyetlen oacutera aacuteraacuten szabadulni az oumlroumlk bűnhődeacutestőlrdquo) itt tehaacutet az ige jelenteacutese ez bdquokiegyenliacutet leroacute megvaacutelt (valaminek az aacuteraacuten szabadul valamitől acc) eacutes joggal teszi fel azt a keacuterdeacutest hogy vajon nem ebből a je-lenteacutes-aacuternyalatboacutel kell-e kiindulnunk itt is Iacutegy a hely eacutertelme ilyesfeacutelekeacuteppen alakul bdquofizessetek meg az alkalmas időeacutertrdquo itt ui nincsen hataacuterozoacutei bőviacutet-meacuteny mint az előbb ideacutezett helyen (Martyrium Polycarpi διὰ μιᾶς ὥρας)

(17) A boumllcsesseacuteg hiaacutenyaacutenak aacuteruloacute jele az is ha az ember nem tud belelaacutet-ni Isten konkreacutet akarataacuteba uacutegy ahogyan ez az adott helyzetben koumltelez ben-nuumlnket (συνίετε τὸ θέλημα κτλ az imperativus-i igealak imperfectum-ban van tehaacutet jelenteacutese folyamatos vagyis nem bdquoeacutertseacutetek megrdquo hanem bdquoeacutertseacutetek legyen tudomaacutesotok roacutela tudjaacutetokrdquo ti aacutellandoacutean folyamatosan)

(18) Mindezek ellen az egyetlen veacutedelem az ha Isten Lelke toumllt el ben-nuumlnket ez a koumlzeacutepponti eacutes oumlsszefoglaloacute uumlzenete ezeknek a parancsoknak Ennek egyik negatiacutev oldala az ittassaacutegtoacutel valoacute oacutevaacutes ennek az aacutellapotnak a tiltaacutesa μὴ μεθύσκησθε οἴνῳ termeacuteszetesen nem esik kuumlloumln hangsuacutely benne az οἴνῳ hataacuterozoacutera ez csupaacuten a πνεύματι hataacuterozoacute paacuterhuzamakeacutent szerepel itt stilisztikai igeacuteny folytaacuten persze nyilvaacutenvaloacutean azeacutert mert az ittasaacutegnak a legkeacutezenfekvőbb legaacuteltalaacutenosabb eacutes legkoumlnnyebben eleacuterhető eszkoumlze akkor

116

Az Efeacutezusi leveacutel

a bor volt Egyeacutebkeacutent figyeljuumlnk arra is hogy az imperativus-i igealak itt is imperfectum-ban van tehaacutet nem azt jelenti bdquone reacuteszegedjetek megrdquo hanem bdquone legyetek reacuteszegek ittasokrdquo μεθύσκω ige alapjelenteacuteseacutenek megfelelően bdquoreacuteszeggeacute ittasaacute teszrdquo A maacutesik motiacutevum az a megaacutellapiacutetaacutes hogy a maacutemort hozoacute italban a feacutektelenseacuteg fegyelmezetlenseacuteg bdquolelkerdquo van ἀσωτία bdquofeslett-seacuteg leacutehasaacuteg zuumllloumlttseacuteg ld a fordiacutetaacutesban Mindenesetre joacute itt arra gondol-nunk amit a buumlntető toumlrveacutenykoumlnyv - taacutersadalmi tiacutepusonkeacutent maacutes eacutes maacutes koumlvetkezteteacutes levonaacutesaacuteval ugyan de egyeacutertelműen - megaacutellapiacutet nevezetesen arra hogy az ittassaacuteg csoumlkkenti vagy eacuteppen meg is szuumlnteti az ember fele-lősseacuteg-tudataacutet Naacutelunk eacuteppen ezeacutert - nagyon helyesen - suacutelyosbiacutetoacute melleacutek-koumlruumllmeacutenynek szaacutemiacutet bűncselekmeacuteny elkoumlveteacutesekor A polgaacuteri toumlrveacutenynek eacuteppen azeacutert kell felelősseacute tennie az embert hogy a felelőtlenseacuteg aacutellapotaacuteba vitte bele engedte belesodroacutedni magaacutet tehaacutet a felelőtlen aacutellapotba keruumlleacuteseacute-eacutert kell felelősseacute tennie Nem veacuteletlenuumll keruumll egymaacutes melleacute egy pozitiacutevum eacutes egy negatiacutevum eacuteppen ez a pozitiacutevum eacutes eacuteppen ez a negatiacutevum gondoljunk arra hogy az első puumlnkoumlsd alkalmaacuteval a Leacutelekkel eltelt apostolokroacutel eacutes taniacutet-vaacutenyokroacutel azt aacutelliacutetotta a guacutenyoloacutedoacute toumlmeg reacuteszegek A tuumlnetek nagyon ha-sonliacutetanak is egymaacuteshoz a reacuteszegseacuteg is a Leacutelek ereje is lenduumllettel eacutes valami kuumlloumlnoumls eksztaacutezis-szerű dinamizmussal toumllti el az embert De a leacutenyeg hom-lokegyenest ellenkező a Leacutelek fegyelmezetteacute tesz az ital maacutemora feacutektelenneacute A Leacutelek munkaacutelkodaacutesa nyomaacuten az eacuteletuumlnk fellenduumll a maacutemor megszűnteacute-vel eacutes a maacutemor koumlvetkezmeacutenyekeacutent a borivoacute ember maacutesnapos kiaacutebraacutendult keserű ernyedt testben-leacutelekben beteg eacutes mindennel eleacutegedetlen Alig van meacuteg ennyire kifejező megnyilvaacutenulaacutesa - bioloacutegiai teacuteren is - a bűn nyomaacuten bekoumlvetkező emberi aacutellapotnak

(19) De ha ennyire szigoruacute fegyelem alatt folyik a Leacutelek aacuteltal az eacutelet ha ennyire megfoszt bennuumlnket a keresztyeacuten eacutelet minden bdquokoumlnnyed szoacuterakozaacutes-toacutelrdquo minden foumlldi oumlroumlmtől () akkor vajon marad-e meacuteg egyaacuteltalaacuteban valami lehetőseacutege oumlroumlmuumlnk kifejezeacuteseacutenek Az ige vaacutelaszt ad erre a keacuterdeacutesre is Uacutej oumlroumlmoumlk lehetőseacutege nyiacutelik meg előttuumlnk amelyek azon az uacuteton vaacuternak raacutenk amelyet a Leacutelek nyitott meg előttuumlnk Zsoltaacuterok himnuszok dicseacuteretek - lel-ki eacutenekek műveacuteszi fokon is megszoacutelaltatjaacutek az uacutej eacuteletre jutott ember haacutelaacutejaacutet A műveacuteszet nincsen kizaacuterva Isten kiraacutelyi uralmaacutenak koumlreacuteből a bdquoszent giccsrdquo pedig nemcsakhogy nem koumltelező de egyszerűen megengedhetetlen mert meacuteltatlan ahhoz az Istenhez aki olyan vilaacutegot teremtett amely bdquoszeacutep eacutes joacuterdquo Persze azt el kell doumlntenuumlnk magunkban hogy ezek helyett meacuteg mindig a bdquoreacutegi vilaacutegrdquo nyuacutejtotta koumlnnyed lehetőseacutegek vonzanak-e bennuumlnket mert kuuml-loumlnben meacuteg mindig nem tiszta az eacuteletfolytataacutesunk Nem a tiszta humaacutenum nemes kifejeződeacutesei ellen akar hangolni bennuumlnket az ige amely a zeneacuteben

117

Magyaraacutezat Az ismeret gyuumlmoumllcsei 522 - 69

irodalomban műveacuteszetekben megnyilvaacutenul hanem az eacuteletet megrontoacute csouml-moumlrt okozoacute veacutegső fokon a kicsapongaacutes szolgaacutelataacuteban aacutelloacute eacutes iacutegy eacuteppen em-berseacuteguumlnket megrontoacute aacutelműveacuteszettől oacutev amely eacuteletnek akarja feltuumlntetni a romlaacutest eacutes vonzoacutevaacute akarja tenni a halaacutelt A mi eacuteletuumlnk az igazi eacuteleteacutert valoacute igazi haacutelaadaacutessal van tele Ha ezt az eacuteletet valoacuteban annak az eacuterteacuteknek ismer-tuumlk fel minden mozzanataacuteban eacutes szakaszaacuteban minden velejaacuteroacutejaacuteval eacutes toumlr-teacuteneacuteseacutevel amelykeacutent Isten ajaacutendeacutekozza nekuumlnk akkor egeacuteszen termeacuteszetes hogy mindenkor eacutes mindeneacutert (πάντοτε περὶ πάντων) haacutelaadaacutes a vaacutelaszunk raacute A koumlvetkezteteacutes meg is fordiacutethatoacute eacuteppen a mindenkor eacutes mindeneacutert valoacute haacutelaadaacutes a mutatoacuteja annak hogy az eacuteletuumlnket valoacuteban Istentől fogadtuk el eacutes hogy valoacuteban azt fogadtuk el benne amivel ő megajaacutendeacutekozott minket benne eacutes vele Ezeacutert nem marad meg bennuumlnk az bdquooacute emberrdquo szaacutemiacutetaacutesi alapja a maacutesik emberhez valoacute viszonyunkban sem nem attoacutel remeguumlnk folyton hogy maacutesok ki akarnak hasznaacutelni bennuumlnket eacutes nem azt kutatjuk folyton hogy mi hogyan tudnaacutenk a maacutesok rovaacutesaacutera megeacutelni Itt a gondolkozaacutesunk eacutes eacuteletuumlnk egeacutesze iraacutenyt vaacutelt (μετάνοια) nem tehernek hanem az egyeduumll lehetseacuteges eacuteletformaacutenak eacuterezzuumlk azt hogy a Leacutelek fegyelme alatt alaacuterendel-juumlk magunkat egymaacutesnak eacuteletuumlnket a maacutesik embereacutert valoacute eacuteletnek tekint-juumlk bdquoAz a feacutelelem amely az ember eacutes ember koumlzoumltti viszony foumlloumltt ott aacutell (ld 533 65) nem szűnik meg de eleve a Krisztus feacutelelme alaacute helyeződik (ld 1Thess 13)rdquo (DIBELIUS) A Krisztus iraacutenti tisztelő eacutes szerető bdquofeacutelelemrdquo (az maacutes keacuterdeacutes hogy foumlloumlsleges ebben DIBELIUShoz hasonloacutean keresztyeacuten-seacuteg előtti szkeacutemaacutet keresnuumlnk) segiacutet bennuumlnket a maacutesik emberhez a fele-baraacutethoz valoacute viszonyunk helyes megeacuteleacuteseacuteben vajon nem volt-e az ő egeacutesz eacuteleteacutenek a tartalma az hogy oumlnmagaacutet oumlnmaga eacuterdekeit eacutes szempontjait alaacute-rendelte a mieinknek (ὐποτασσόμενοι ἀλλήλοις kifejezőbbnek tartjuk ezt a fordiacutetaacutest a mediaacutelis participiumra bdquoalaacuterendelveacuten magatokatrdquo mint egysze-rűen ezt bdquoengedelmeskedveacutenrdquo)

Az ismeret gyuumlmoumllcsei a kuumlloumlnfeacutele eacutelethelyzetben eacutelő emberek viszonyaacutenak rendeződeacutese 522 - 69

22 Az asszonyok a tulajdon feacuterjuumlknek uacutegy mint az Uacuternak 23 mi-vel a feacuterfi a feje az asszonynak ahogyan a Krisztus is feje az egy-haacuteznak ő a megtartoacuteja a testnek 24 Viszont ahogyan az egyhaacutez alaacuteja rendeli magaacutet a Krisztusnak uacutegy az asszonyok is a feacuterjuumlknek

118

Az Efeacutezusi leveacutel

mindenben 25 Feacuterfiak szeresseacutetek a feleseacutegeteket mint ahogyan a Krisztus is szereteteacutebe fogadta az egyhaacutezat eacutes oumlnmagaacutet adta eacuterte 26 hogy megszentelje megtisztiacutetvaacuten viacuteznek fuumlrdőjeacuteben az ige aacutel-tal 27 hogy odaaacutelliacutetsa ő maga oumlnmaga eleacute az egyhaacutezat dicsőseacutegben uacutegy hogy ne legyen rajta folt vagy raacutenc vagy valami effeacutele hanem hogy szent legyen eacutes feddhetetlen 28 Ugyaniacutegy kell szeretniuumlk a feacuterfiaknak a tulajdon feleseacuteguumlket mint a tulajdon testuumlket Aki szereti a tulajdon feleseacutegeacutet az oumlnmagaacutet szereti 29 mert soha sen-ki nem gyűloumllte a tulajdon testeacutet hanem taacuteplaacutelja eacutes aacutepolja mint Krisztus is az egyhaacutezat 30 mert az ő testeacutenek vagyunk a tagjai 31 Ezeacutert hagyja el az ember az apjaacutet eacutes az anyjaacutet eacutes elvaacutelaszthatatla-nul eggyeacute lesz a feleseacutegeacutevel eacutes a kettő egy testteacute lesz 32 Ez a titok nagy viszont eacuten a Krisztusra eacutes az egyhaacutezra neacutezve beszeacutelek 33 Egyszoacuteval ti is egyenkeacutent mindegyikőtoumlk szeresse a maga feleseacutegeacutet mint oumlnmagaacutet az asszony pedig illesse tisztelettel a feacuterjeacutet

(6) 1 Gyermekek engedelmeskedjetek szuumlleiteknek az Uacuterban mert ez a helyes 2 Tiszteld apaacutedat eacutes anyaacutedat ez az első parancsolat ezzel az iacutegeacuterettel 3 hogy joacutel menjen sorod eacutes hosszuacute eacuteletű leacutegy a foumlldoumln 4 Apaacutek ti se haragiacutetsaacutetok gyermekeiteket hanem nevel-jeacutetek őket az Uacuter fegyelmeacuteben eacutes inteacuteseacuteben 5 Rabszolgaacutek engedel-meskedjetek test szerinti uraitoknak feacutelelemmel eacutes remegeacutessel sziacute-vetek tisztasaacutegaacuteban uacutegy mint a Krisztusnak 6 ne sziacutenre-szemre valoacute szolgaacutelattal mint akik embereknek akarnak tetszeni hanem uacutegy mint az Uacuternak nem pedig mint embereknek 8 tudvaacuten hogy mindenki aki megcselekszik valami joacutet visszakapja az Uacutertoacutel akaacuter rabszolga akaacuter szabad ember 9 Ti is urak ugyanezt tegyeacutetek ve-luumlk tegyeacutetek feacutelre a fenyegeteacutest tudvaacuten azt hogy nekik is nektek is a mennyekben van az Uratok eacutes őelőtte nincsen szemeacutelyvaacutelogataacutes

A megelőző reacuteszlet utolsoacute parancsa ez volt bdquoRendeljeacutetek alaacute magatokat egy-maacutesnakrdquo (ὑποτασσόμενοι ἀλλήλοις ἐν φόβῳ Χριστοῦ) vagyis alkalmaz-kodjatok egymaacuteshoz Ez most mintegy ciacutemeacuteveacute vaacutelik a koumlvetkező reacuteszletnek amelyben az apostol ezt a gondolatot - mint a keresztyeacuten erkoumllcs koumlzoumlsseacutegi vonatkozaacutesainak alapparancsaacutet - most a kuumlloumlnfeacutele eacutelethelyzetekben szociaacutelis koumlruumllmeacutenyek eacutes adottsaacutegok koumlzoumltt eacutelő emberek egymaacuteshoz valoacute viszonyaacute-nak a keacuterdeacuteseacutere alkalmazza Mintaacuteja ebben szaacutemos korabeli keresztyeacuten eacutes

119

Magyaraacutezat Az ismeret gyuumlmoumllcsei 522 - 69

nem keresztyeacuten bdquohaacutezirendrdquo legkoumlzelebbi paacuterhuzama a Kol 318 - 41 Ezzel megegyezik abban hogy a gyuumllekezet eacuteleteacutehez legkoumlzelebb aacutelloacutenak tartja a keresztyeacuten csalaacuted eacuteleteacutet Ezeacutert akar most arra a keacuterdeacutesre vaacutelaszt adni hogy Krisztus szereteteacutenek az ereje amely bennuumlnket Krisztus feacutelelme aacuteltal egy-maacutes iraacutenti bdquoengedelmesseacutegrerdquo oumlnmagunk alaacuterendeleacuteseacutere egymaacuteshoz valoacute al-kalmazkodaacutesra indiacutet hogyan eacuterveacutenyesuumll a keresztyeacuten csalaacutedban A kuumlloumlnfeacutele emberi eacutelethelyzetek sorrendje ugyanaz mint a Kol emliacutetett reacuteszleteacuteben eacutes sok maacutes hasonloacute keresztyeacuten taniacutetaacutesban ebben a leveacutel iacuteroacuteja a keresztyeacuten csa-laacuted szerkezeteacutet tartja szeme előtt

Iacutegy szoacutel előszoumlr az asszonynak a feacuterjeacutehez majd a feacuterfinak a feleseacutegeacutehez valoacute viszonyaacuteroacutel tehaacutet a haacutezassaacutegroacutel eacutes a haacutezastaacutersak kapcsolataacutenak erkoumllcsi minőseacutegeacuteről Azutaacuten a gyermekeknek szuumlleikhez eacutes a szuumllőknek gyermeke-ikhez valoacute viszonyaacutet taacutergyalja tehaacutet a csalaacuted probleacutemaacuteira teacuter raacute Veacuteguumll a rab-szolgaacuteknak gazdaacuteikhoz eacutes a rabszolgatartoacuteknak szolgaacuteikhoz valoacute viszonyaacutera neacutezve ad taniacutetaacutest vagyis a taacutegabb eacutertelemben vett csalaacuted probleacutemakoumlreacutevel zaacuterja ezt a szakaszt Eltoloacutedaacutest jelent a Kol paacuterhuzamos reacuteszeacutehez viszonyiacutetva hangsuacutely tekinteteacuteben az hogy ott a rabszolga-keacuterdeacutesre esik a legnagyobb hangsuacutely Ez eacuterthető hiszen Kolosseacuteban eacuteppen Onesimos a szoumlkoumltt rabszol-ga uumlgye vaacuter rendezeacutesre eacutes megoldaacutesra eacutes ennek a keacuterdeacutesnek a keresztyeacuten megoldaacutesa nem kis meacuterteacutekben foglalkoztathatja a gyuumllekezetet Itt ezzel el-lenteacutetben a legreacuteszletesebben a haacutezassaacuteg keacuterdeacuteseacutet a feacuterj eacutes feleseacuteg kapcsolataacutet taacutergyalja a leveacutel Ezt a hangsuacutelyt itt viszont az teszi eacuterthetőveacute hogy a bdquofeacuterfi-nőrdquo viszony titokzatosan egybefonoacutedik a bdquoKrisztus-egyhaacutezrdquo viszonnyal maacuter pedig ez a leveacutel főteacutemaacuteja Iacutegy az is megmutatkozik itt amiről maacuter szoacuteltunk a leveacutel maacutesodik nagy toumlmbje sem egyoldaluacutean csak parainetikus hiszen je-lentősen tovaacutebbviszi a bdquoteoloacutegiairdquo tartalmat Nagyobb hangsuacutely esik a gyer-mekneveleacutes keacuterdeacuteseire is mint amott Ezeknek a keacuterdeacuteseknek a taglalaacutesa azt mutatja hogy az apostol a keresztyeacuten engedelmesseacuteg keacuterdeacuteseacuteben a joacutezansaacuteg aacutellaacutespontjaacuten van Szaacutemol azzal hogy ezek a taacutersadalmi keacutepletek amelyek-ről itt szoacutel maacuter akkor is megvoltak a vilaacutegban amikor meacuteg keresztyeacutenseacuteg egyhaacutez nem is volt eacutes tovaacutebbra is megvannak eacutes meglesznek a vilaacutegban ott is ahol nem keresztyeacutenek eacutelnek olyan emberek koumlzoumltt is akik az egyhaacutezzal semmifeacutele kapcsolatban nem aacutellanak vagy eacuteppen elutasiacutetoacuteak vele szemben Tehaacutet ezekben a viszonylatokban bizonyos eacutertelemben a keresztyeacutenseacutegtől fuumlggetlenuumll is lehet sőt kell is benne eacutelniuumlk embereknek Maacutesfelől arra neveli raacute a gyuumllekezeteket hogy a keresztyeacuten eacutelet a taacutersadalmi rend szempontjaacuteboacutel nem jelenthet eacutes nem tűrhet meg semmifeacutele kettősseacuteget Nem uacutegy aacutell a do-log hogy az ember az egyhaacutezban Krisztus szolgaacuteja neki rendeli alaacuteja magaacutet a szolgaacutelataacuteban viszont emberi eacutelethelyzeteacuteben ettől teljesen fuumlggetlenuumll lehet

120

Az Efeacutezusi leveacutel

feacuterj vagy feleseacuteg apa rabszolga vagy rabszolgatartoacute eacutes iacutegy tovaacutebb Emberi eacutelethelyzeteacutenek is ugyanaz a leacutenyege eacutes tartalma eacutertelme eacutes ceacutelja mint a gyuumllekezetben veacutegzendő szolgaacutelataacutenak Krisztus szereteteacutet kell megeacutelnie azok iraacutent akikkel ilyen vagy olyan kapcsolatban van Ezen a koumlroumln beluumll a Kol paacuterhuzamos helyeacutenek tartalmaacuten neacutemikeacuteppen tuacutelleacutepve a keresztyeacuten ne-veleacutesről oumlnaacutelloacutebban is szoacutel a leveacutel itteni taniacutetaacutesa A haacutezassaacutegroacutel szoacutelva pedig kuumlloumlnoumlsen szembeszoumlkően tuacutelmegy az eddig mondottak hataacuteraacuten nemcsak azt bizonyiacutetja hogy lehet keresztyeacuten moacutedon is benne eacutelni a kuumlloumlnfeacutele eacutelet-helyzetekben iacutegy sajaacutetosan eacutes koumlzelebbről eacuteppen a haacutezassaacutegban is hanem uacutegy taniacutet hogy ezek az eacutelethelyzetek eacuteppen a Krisztusban nyerik el Istentől eleve elrendelt eredeti tiszta eacutes valoacutedi eacutertelmuumlket eacutes tartalmukat A haacutezas-saacutegnak egyenesen paradigmatikus jellege van ebben a taniacutetaacutesban annak a sajaacutetos paacuterhuzamnak a reacuteveacuten amelyet az apostol a feacuterj eacutes feleseacuteg valamint Krisztus eacutes az egyhaacutez kapcsolata koumlzoumltt egeacuteszen kuumlloumlnoumls bdquosziacutenjtaacutetszoacuterdquo moacute-don van meg (ld a reacuteszletes magyaraacutezatban)

(22) Oumlnmagunk egymaacutesnak valoacute alaacuterendeleacutese vagyis az hogy az egeacutesz eacuteletuumlnkkel eacutes egeacutesz eacuteletuumlnkben a maacutesik emberre vagyunk tekintettel hozzaacute alkalmazkodunk testveacuteri figyelemmel eacutes adoacutesoknak tudjuk magunkat azzal hogy ilyen moacutedon szolgaacutelataacutera legyuumlnk segiacutetseacuteget jelentsuumlnk neki minden-ben amiben raacuteszorul erre tehaacutet aacutetfogoacutean az a magatartaacutes amelyet az előzők-ben a ὑποτάσσεσθαι fogalmaacuteban fejtett ki a leveacutel iacuteroacuteja - ez az alapgondolata eacutes vezeacutermotiacutevuma ennek a reacuteszletnek

Hogy ez mennyire iacutegy van azt az bizonyiacutetja a legjobban hogy a 21 vers-beli felszoacuteliacutetoacute eacutertelmű participium (ὑποτασσόμενοι) semmifeacutele formaacuteban sem hangzik el uacutejra az asszonyokhoz inteacutezett rendelkezeacutesben ez a mondat αἱ γυναῖκες τοῖς ἰδίοις ἀνδράσιν - hiaacutenyos marad Viszont az asszonyok-ra vonatkozoacute eme parancsot nyomateacutekosan megokolja az apostol egyfelől a Krisztus iraacutenti engedelmesseacuteg foglalja magaacuteba azt hogy szeretetben vesszuumlk tudomaacutesul azokat eacutes alkalmazkodunk azokhoz akikkel emberi eacutelethelyze-tuumlnk folytaacuten kapcsolatba keruumlltuumlnk Ez az eacutertelme a ὡς τῷ κυρίῳ hasonliacutetoacute mondatnak eacuteppen ezeacutert nem az a helyes bőviacuteteacutes amit egyeacutebkeacutent a Kol 318-ban talaacutelunk ὡς ἀνῆκεν ἐν κυρίῳ

(23) Maacutesfelől azzal folytatja eacutes egeacutesziacuteti ki ezt a megokolaacutest Paacutel hogy az asszony feacuterjeacutehez valoacute viszonyaacutenak alapja eacutes mintaacuteja az egyhaacuteznak a Krisztushoz valoacute viszonya A kettő leacutenyegeacuteben egy a nő eacutes a feacuterfi egy testteacute lesz a haacutezassaacutegban Krisztus eacutes ez egyhaacutez egy test az uumldvterv mostani veacutegső szakaszaacuteban De ezt a paacuterhuzamot folytatja eacutes a szoacute szoros eacutertelmeacuteben bete-tőzi az apostol amikor ezt mondja az egyhaacutez uacutegy teste a Krisztusnak hogy Krisztus a fő a feje az egyhaacuteznak vagyis a magatartaacutes eacutes a noumlvekedeacutes forraacutesa

121

Magyaraacutezat Az ismeret gyuumlmoumllcsei 522 - 69

ugyaniacutegy bdquofejerdquo a feacuterfi az asszonynak azzal hogy Krisztust keacutepviseli a haacutezas-saacutegban Paacutel előtt nyilvaacutenvaloacutean az aacutell itt tapasztalatai alapjaacuten is hogy az asz-szonynak Krisztussal valoacute koumlzoumlsseacutege akkor egeacuteszseacuteges eacuteletrevaloacute ha a feacuterfi a koumlzvetiacutető ebben a kapcsolatban mint ahogyan az egeacuteszseacuteges haacutezassaacutegban az asszony mindig a feacuterfi szemeacutelyiseacutege eacutes szelleme aacuteltal gyarapszik szellemeacuteben eacutes szemeacutelyiseacutegeacuteben egeacuteszseacuteges moacutedon

(24) Ezen az alapon ismeacutetli meg Paacutel uacutejra az asszonyoknak adott utasiacute-taacutest (ἀλλά itt nem ellenteacutetes hanem tovaacutebbvivő eacutertelmű bdquonos egyszoacutevalrdquo) A ὑποτάσσεσθαι eacutertelme az egyhaacutezra neacutezve Krisztushoz valoacute viszonyaacuteban minden tovaacutebbi neacuteIkuumll az bdquooumlnalaacuterendeleacutesrdquo a felteacutetlen engedelmesseacuteg eacutertel-meacuteben De a paacuterhuzam aacutebraacutezolaacutesa kezdettől fogva bizonyos eltoloacutedaacutest felteacute-telez maacuter emliacutetett bdquosziacutenjtaacutetszoacuterdquo jellegeacuteneacutel fogva Iacutegy a nőnek a feacuterfihoz valoacute viszonyaacuteban egeacuteszseacuteges kapcsolataacuteban ez a kifejezeacutes egyaacuteltalaacuteban nem vala-mifeacutele szolgai engedelmesseacuteg jelenteacutestartalmaacutet hordozza hanem egy egeacuteszen maacutesfajta magatartaacuteseacutet eacutes ezt semmikeacuteppen nem szabad feacutelreeacutertenuumlnk Arroacutel beszeacutel az bdquooumlnalaacuterendeleacutesrdquo ebben az esetben hogy a haacutezassaacuteg a haacutezastaacutersi kapcsolat alapjaacuteul szolgaacuteloacute szerelem koumlvetkezmeacutenye nem csupaacuten szexuaacutelis gerjedelem vagy hevuumlleacutes hanem abban gyuumlmoumllcsoumlzik a maga sajaacutetos termeacute-szeteacutenek megfelelően hogy mindabban amiben a nő - termeacuteszeti adottsaacutegai koumlvetkezteacuteben - raacute van utalva a feacuterfi segiacutető taacutemogataacutesaacutera teljes bizalommal hagyatkozik reaacute Mindez - eacuteppen ezeacutert - nem aacutell ellenteacutetben nincsen ellent-mondaacutesban az apostol igehirdeteacuteseacutenek ama nagyon hangsuacutelyos teacuteteleacutevel hogy Krisztusban iacutegy az egyhaacutezban bdquonincsen feacuterfi eacutes nőrdquo (Gal 328) mai fogalmaink vilaacutegaacuteban egyaacuteltaacutelaacuteban nem jelenti azt hogy az apostol eme ta-niacutetaacutesa a feacuterfi eacutes nő egyenjoguacutesaacutega ellen szoacutelna vagy baacutermifeacutele formaacuteban ki-jaacutetszhatoacute volna ezzel szemben

(25) Hogy a feacuterfi eacutes a nő egymaacuteshoz valoacute viszonyaacuteban semmifeacutele maacutes-fajta feacutelreeacuterteacutes se adoacutedhasseacutek ezeacutert Paacutel egyeacutertelműen koumlruumlliacuterja a feacuterfinak a nő iraacutenti koumltelesseacutegeacutet is Az asszonynak a feleseacutegnek azt mondta az ige hogy az ő eacuteleteacuteben mintegy az Uacuter keacutepviselője a feacuterfi A feacuterfinak viszont nem mondja azt hogy bdquojaacutetszhatja az uratrdquo hogy adhatja a nagyot az asszonyhoz valoacute viszonyaacuteban hogy - a koumlzkeletű kifejezeacutessel eacutelve eacutes ezt elutasiacutetva - bdquoura eacutes parancsoloacutejardquo lehet feleseacutegeacutenek Mivel a kuumlloumlnfeacutele viszonylatok alapjaacuteban veacuteve egyazon magatartaacutesmoacutedot vilaacutegiacutetjaacutek meg toumlbb oldalroacutel azeacutert nyilvaacuten-valoacute hogy feacuterfi eacutes nő feacuterj eacutes feleseacuteg kapcsolataacutera is aacutell ezen a ponton az amit a rabszolga eacutes gazdaacuteja viszonyaacutera neacutezve expressis verbis kimond a 69 tudniok kell arroacutel hogy mindkettejuumlk Ura egyformaacuten eacutes kuumlloumlnbseacutegteacutetel neacutel-kuumll a mennyekben levő Uacuter Az apostol taniacutetaacutesa eacuteppen ezeacutert arra koumltelezi el a feacuterfit hogy szerető gondoskodaacutesaacuteval vegye koumlruumll az asszonyt egeacuteszen addig

122

Az Efeacutezusi leveacutel

a meacuterteacutekig hogy legyen keacutesz teljesen odaaacuteldozni magaacutet az asszony javaacutera A minta eacutes a valoacutesaacutegos alap ebben is Krisztusnak az egyhaacutezhoz valoacute viszo-nya az itteni imperativus erre a hatalmas indicativusra eacutepuumll ezeacutert nem ir-reaacutelis Iacuteme milyen tiszta minden viszony relaacutecioacute kapcsolat a mennyben eacutes milyen neheacutez mennyi koumlruumlltekintő taniacutetaacutesba keruumll az hogy eacuterthetőveacute vaacuteljeacutek a foumlldoumln is - meacuteg a hiacutevők koumlreacuteben is

(26) Ez a mennyei tisztasaacuteg ragadja magaacuteval az apostolt amikor taniacutetaacute-saacuteban idaacuteig jut el eacutes iacutegy folytatja tovaacutebb egy nagyszabaacutesuacute gondolati anako-luthia formaacutejaacuteban a feacuterfiakhoz szoacuteloacute intelemkeacutent megkezdett gondolatsort azzal hogy Krisztusnak egyhaacuteza javaacutera elveacutegzett munkaacuteit meacuteltatja eacutes dicső-iacuteti Krisztus megvaacuteltoacute tetteacutet amelyet az egyhaacutezeacutert veacuteghez vitt itt most a ke-resztseacuteg saacutekramenumaacutera koncentraacutelva jellemzi Paacutel (λουτρὸν τοῦ ὕδατος) Ebben Krisztus uacutegy eacutes azzal szenteli meg az egyhaacutezat hogy viacutezzel toumlrteacutenő megmosattataacutesa aacuteltal megtisztiacutetja eacuteppen a megtisztiacutetaacutes mozzanata adja az apostol kezeacutebe a keresztseacuteg keacutepeacutet szinte magaacutetoacutel eacutertetendően Ekoumlzben ti a keresztseacuteg soraacuten elhangzik az isteni iacutegeacuteret is ἐν ῥήματι itt moacutedhataacutero-zoacute-szerű eacutertelemben hasznaacutelatos ilyesfeacutelekeacuteppen bdquobeszeacuted kiacuteseacutereteacutebenrdquo eacutes itt nem a keresztseacuteg szerezteteacutesi igeacutejeacuteről van szoacute a magyaraacutezoacutek toumlbbseacutege szerint (WESTCOTT SEEBERG SCHLIER DIBELIUS ez utoacutebbi szerint a szoacute nem roumlgziacutethető pontosan nyelvtanilag az utalaacutes roumlvidseacutege arra vall hogy a leveacutel olvasoacutei előtt ismert dologra ceacuteloz Paacutel Mindenesetre joggal veti el a KITTEL javasolta konjektuacuteraacutet ἐν αἱματι joacutellehet ez a leacutenyegben nyilvaacutenvaloacutean benne van de ez a bdquokeresztseacutegrdquo termeacuteszeteacuteből folyik) Krisztus neve a roacutela valoacute hitvallaacutesteacutetel hangzik el a keresztseacuteg saacutekramentumaacutenak kiszolgaacuteltataacutesakor a megtisztiacutetaacutes eacutes a megszenteleacutes emliacuteteacutese pedig vilaacutegossaacute teszi hogy mindan-nak amiről itt szoacute esik előzmeacutenye eacutes felteacutetele Krisztus oumlnmaga-odaadaacutesa a kereszten vagyis a keresztseacutegre valoacute utalaacutes itt is a halaacutel-keresztseacuteg gondolat-koumlreacuteben mozog (vouml Kol 212 Rm 64)

(27) Krisztusnak ez a munkaacuteja majd az idők veacutegeacuten bontakozik ki a maga teljes egeacuteszeacuteben teljesseacutegeacuteben akkor vaacutelik majd laacutethatoacutevaacute szemleacutelhető-veacute amikor az egyhaacutezat uacutegy bdquoaacutelliacutetja előrdquo (παραστήσῃ τὴν ἐκκλησίαν) hogy olyan lesz amilyennek Isten akarja hogy szemleacutelhetőveacute vaacutelik rajta minden amieacutert most egeacutesz eacuteleteacutevel eacutes szolgaacutelataacuteval kuumlzd szeplőtelen folttalan tiszta-saacutega szentseacutege eacutes feddhetetlenseacutege egyszoacuteval feacutenylő ragyogoacute bdquodicsőseacutegerdquo (ἔνδοξος μὴ ἔχουσαν σπίλον ἢ ῥυτίδα ἁγία ἄμωμος)

(28) Ez a kiteacutereacutes keacutetseacutegkiacutevuumll jelentős eacutes azt teszi vilaacutegossaacute hogy a feacuterj eacutes feleseacuteg viszonyaacutenak alapja eacutes mintaacuteja Krisztus eacutes az egyhaacutez viszonya De baacutermennyire elteacuter is Paacutel eredeti gondolatmeneteacutetől az apostol nem feledke-zik meg koumlzben sem alapvető mondanivaloacutejaacuteroacutel eacutes vissza is teacuter hozzaacute Ismeacutet

123

Magyaraacutezat Az ismeret gyuumlmoumllcsei 522 - 69

a feacuterfiakhoz fordul eacutes az eddig mondottakra hivatkozva nyomateacutekosabb formaacuteban ismeacutetli meg erkoumllcsi intelmeacutenek leacutenyegeacutet Ennek valoacutesaacutegos alap-ja mint ismeacutetelten kitűnik az hogy a feacuterfinak feleseacutegeacutehez valoacute viszonyaacutet tulajdon testeacutehez valoacute viszonyaacuteval szemleacutelteti (hiszen bdquoa kettő egy testrdquo) Maga a gondolat egyeacutebkeacutent a keresztyeacutenseacutegen kiacutevuumll sem ismeretlen iacutegy pl PLUTARCHOS Praec Coniug 152 szerint is iacutegy fogalmazoacutedik a feacuterfi fel-adata κρατεῖνhellip τῆς γυναικόςhellip ὡς φυχὴν σώματος csak eacuteppen a belőle levont erkoumllcsi koumlvetkezteteacutest eacutes az ebből folyoacute parancsot vaacutelasztja el egy vi-laacuteg az apostoli taniacutetaacutes szellemeacutetől mint ahogyan a κρατεῖν - ἀγαπᾶν ellenteacutet mutatja A pogaacuteny filozoacutefiai erkoumllcs szerint a feacuterfi szoros eacutes meacutely kapcsolata elleneacutere amelyben az asszonnyal aacutell illetve eacuteppen ebből a kapcsolatboacutel f o- l y oacute a n bdquohatalmaacuteban tartjardquo az asszonyt tehaacutet uralkodik foumlloumltte Az apostol viszont az oumlnmagaacutet odaadoacute szeretet erkoumllcsi koumlvetkezmeacutenyeacutet vonja le kouml-vetkezteteacutesuumll abboacutel hogy feacuterfi eacutes nő a haacutezassaacutegban egy test A reaacutelis alap teszi lehetőveacute az erkoumllcsi koumlveteleacutesnek tartozaacutessaacute adoacutessaacuteggaacute valoacute minősiacuteteacuteseacutet (ὀφείλουσιν)

(29) Ezt koumlvetően eacutes ebből folyoacutean az apostol egy aacuteltalaacutenos koumlvetkezteteacutest von le a feacuterfi eacutes a nő a feacuterj eacutes a feleseacuteg iacutegy jellemzett kapcsolataacuteboacutel οὐδεὶς γάρ ποτε τὴν ἑαυτοῦ σάρκα ἐμίσησεν eacutes ezzel ismeacutet visszateacuter a feacuterj-feleseacuteg viszony mintaacutejaacutenak a Krisztus-egyhaacutez viszonynak az elemzeacuteseacutere Az aacutelta-laacutenos megaacutellapiacutetaacutes a toumlrveacutenyszerűseacuteg megfogalmazaacutesaacuteban az eddigi σῶμα helyeacutebe a σάρξ leacutep az eltoloacutedaacutes mindenesetre csak kifejezeacutesbeli de nem eacuterinti a leacutenyeget eacutes foumllteacutetlenuumll azzal okolhatoacute meg hogy itt maacuter előre vetiacute-tődik a koumlvetkezőkben ideacutezett oacuteszoumlvetseacutegi hely a Gen 224 megfogalmazaacutesa Kuumlloumlnleges moacutedon eacuteppen ez az uacutejonnan bevezetett szoacute a σάρξ fűzi - ha lehet - az eddigineacutel is szorosabbra a szoacuteban forgoacute kapcsolatot egeacuteszen az azo-nossaacutegig elmenően hiszen a τὴν ἑαυτοῦ σάρκα az embert magaacutet jeloumlli foumlldi egzisztenciaacutejaacutenak bdquoaspektusaacuteboacutelrdquo tekintve iacutegy a konkreacutet gondolatkoumlrben a jelenteacutese voltakeacuteppen ez bdquooumlnmagaacutetrdquo mint ahogyan az egeacutesz toumlrveacutenyszerű-seacuteg megfogalmazaacutesa is mutatja A termeacuteszeti ember toumlrveacutenyszerű sajaacutetossaacutega eacutes meghataacuterozottsaacutega az hogy egeacuteszseacuteges esetben nem bdquogyűloumllirdquo oumlnmagaacutet nem fordul oumlnmaga ellen nem oumlnmaga megrontaacutesaacutera vagy elpusztiacutetaacutesaacutera testeacutenek elsorvasztaacutesaacutera vagy eacuteppen megsemmisiacuteteacuteseacutere toumlrekszik hanem mindezeknek az ellenkezőjeacutere μισεῖν - ἐκτρέφειν θάλπειν eacuteles ellenteacutetben aacutell egymaacutessal Egyenetlenseacutegnek hat a keacutet versfeacutelben tapasztalhatoacute idővaacutelta-kozaacutes ἐμίσησεν - τρέφει θάλπει az ἐμίσησεν feacutelreismerhetetlenuumll aoristos gnomicus ezt az aacuteltalaacutenos-tagadoacute alany οὐδεὶς is mutatja Viszont uacutegy laacutet-szik hogy a fogalmazaacutes eleacuteg eacuteles ceacutezuraacutet jeloumllő koumltőszoacute (ἀλλά) utaacuten az aacuteltalaacute-nos felől ismeacutet a konkreacutet-egyedihez koumlzeledik innen magyaraacutezhatoacute a maacutesik

124

Az Efeacutezusi leveacutel

keacutet imperfectum-i alak (egyeacutebkeacutent ezek persze szinteacuten lehetnek gnoacutemikus eacutertelműek a probleacutema nem is ebben van csak abban hogy az idővaacuteltako-zaacutes aligha motivaacutelatlan) Kuumlloumlnben az idővaacuteltakozaacutesban szerepe lehet az igeacutek alapjelenteacuteseacutenek is

Nos egyfelől a feacuterfi ugyanolyan viszonyban van a feleseacutegeacutevel mint bdquooumln-magaacutevalrdquo eacutes amit vele tesz azt azzal a termeacuteszetes magaacutetoacutel eacutertetődőseacuteggel te-szi gondozaacutesaacuteban aacutepolaacutesaacuteban mint ahogyan a sajaacutet testeacutevel teszi De ugyan-ez az bdquoazonosulaacutesrdquo jellemző Krisztusnak az egyhaacutezhoz valoacute viszonyaacutera is

(30) Ha eddig szoros volt a paacuterhuzam a feacuterj-feleseacuteg eacutes a Krisztus-egyhaacutez viszony koumlzoumltt akkor most azt kell laacutetnunk hogy a legszorosabban meg-fogalmazott paacuterhuzamot a legszorosabban megfogalmazhatoacute bdquoanaloacutegiaacutetrdquo is tuacutelszaacuternyalja Paacutel amikor betetőzeacutesuumll ismeacutet egy uacutej oldalroacutel jellemzi a feacuterj eacutes a feleseacuteg kapcsolataacutet az egyhaacutezon beluumll ennek szilaacuterd mindenneacutel toumlbbet mondoacute alapjaacutevaacute vaacutelik az ami most megintcsak minden keresztyeacuten ember-nek a maacutesik keresztyeacutenhez valoacute viszonyaacutera szuumlkseacutegkeacuteppen jellemző meacuteg ha ezen a ponton szoacutelal is meg kuumlloumlnlegesen eacutes kiemelt eacutertelemben (tehaacutet mindenkeacuteppen paradigmatikus) mi valamennyien egy test tagjai vagyunk μέλη ἐσμὲν τοῦ σώματος αὐτοῦ Ez az egyhaacutezon beluumlli minden maacutesnaacutel szo-rosabb eacutes minden emberi kapcsolatot megalapozoacute oumlsszefuumlggeacutesuumlnket kiacutevaacutenja itt kiemelni de semmikeacuteppen nem uacutegy van kapcsolatban a koumlvetkező oacuteszouml-vetseacutegi ideacutezettel hogy az asszonynak a feacuterfi testből valoacute teremteteacuteseacutere akar utalni (a Koineacute-szoumlvegcsalaacuted valamint a D G toldaacutesa ἐκ τῆς σαρκός αὐτοῦ καὶ ἐκ τῶν ὀστέων αὐτοῦ - amely ilyen eacutertelemben proacutebaacutelja nyilvaacutenvaloacutean felfogni a verset azeacutert sem illik ide mert nyelvtanilag sem illeszthető bele a mondatszerkezetbe vouml DIBELIUS aacutellaacutespontjaacuteval ő nem foglal vilaacutegosan aacutellaacutest a keacuterdeacutesben)

(31) A gondolatok eddigi vaacuteltakozaacutesa utaacuten maacuter nem lep meg bennuumlnket az hogy a haacutezassaacuteg teacutemakoumlre amely időkoumlzben sem kapcsoloacutedott ki most ismeacutet a felsziacutenre toumlr Paacutel ismeacutet a Gen 224-ből ideacutezi azt a helyet amellyel Jeacutezus is meghataacuterozza a haacutezassaacuteg leacutenyegeacutet Istentől akart eacutes rendelt tartal-maacutet eacutes ceacuteljaacutet (ld Mt 195) Keacutet szemeacutelyiseacutegnek elvaacutelaszthatatlan egyseacutegben valoacute oumlsszeforraacutesa ez a haacutezassaacuteg leacutenyege eacutes ha Isten uumldvoumlsseacutegszerző terveacute-nek a titkaacutera gondolunk vissza akkor megeacutertjuumlk hogy az Ef-ben mekkora hangsuacutellyal esik latba az oacuteszoumlvetseacutegi Szentiacuteraacutesnak eacuteppen ez a helye A haacutezas-saacuteg keacuterdeacutese ad alkalmat Paacutelnak arra hogy Istennek ezt a nagy egyseacutegesiacutető egyesiacutető a veacutegzetesen kettőből veacutegeacuterveacutenyesen egyet teremtő munkaacutejaacutet eacuteppen ezen a helyen odaaacutelliacutetsa leveleacutenek ciacutemzettjei igehirdeteacuteseacutenek hallgatoacutei eleacute A szoumlvegforma neacutemikeacuteppen elteacuter a LXX-eacutetoacutel iacutegy mindjaacutert a bevezető ἀντὶ τούτου-ban is az ottani ἕνεκεν τούτου-val szemben az egeacutesznek a megfo-

125

Magyaraacutezat Az ismeret gyuumlmoumllcsei 522 - 69

galmazaacutesa feacutelreeacuterthetetlenuumll instans-i eacutertelmet hordoz a kezdet mozzanataacutet emeli ki ahogyan a καταλείψει προσκολληθήσεται ἔσονται futurumok vi-laacutegosan mutatjaacutek a fordiacutetaacutesban csak a maacutesodik okoz bizonyos neheacutezseacuteget mert az eddigi megoldaacutes bdquoragaszkodikrdquo a magyarban folyamatos eacutertelmű itt viszont az bdquoelvaacutelaszthatatlan hozzaacutecsatlakozaacutesrdquo mozzanata a doumlntő eacutes ural-kodoacute A teremteacutesbeli inteacutezkedeacutes a teremteacutesbeli rend leacutetesiacuteteacuteseacutenek ez a meg-fogalmazaacutesa nem hozhatoacute koumlzvetlenuumll eacutes minden tovaacutebbi neacutelkuumll kapcsolatba Krisztussal eacutes az ő tetteacutevel

(32) Az oumlsszefuumlggeacutes termeacuteszeteacutet eacutes jellegeacutet a koumlvetkezőkből tudjuk meg Paacutel ui nem aacutell meg a haacutezassaacuteg Istentől valoacute rendeleacuteseacutenek az aacutebraacutezolaacutesaacutenaacutel il-letve az erre valoacute utalaacutesnaacutel bdquoKettőből egyetrdquo - ez Isten titokzatos munkaacutejaacutenak a veacutegső ceacutelja Csak e munkaacutejaacutenak a megvaloacutesulaacutesi teruumllete lehet az egyhaacutez eacutes tagjai szemeacuteben a haacutezassaacuteg is De Istennek ez a munkaacuteja termeacuteszetesen nem korlaacutetozhatoacute csupaacuten a haacutezassaacutegra a bdquonagy titokrdquo a μυστήριον μέγα valoacutera vaacutelaacutesaacutenak sziacutenhelye az egeacutesz teremtett vilaacuteg eacutes benne m o d e l l k eacute n t az egyhaacutez Ezeacutert fűzi hozzaacute az ideacutezethez ezt a mondatot Paacutel bdquoEacuten a Krisztusra eacutes az egyhaacutezra neacutezve beszeacutelekrdquo Ez jobb fordiacutetaacutes mint bdquohellipmondomrdquo mert ἐγὼ δὲ λέγω abszoluacutet jelenteacutesű taacutergyi bőviacutetmeacuteny neacutelkuumll szerepel itt az εἰς prepo-ziacutecioacute respektiacutev jelenteacutesű az aacutelliacutetaacutes iraacutenyaacutet eacutes eacuterveacutenyesseacutegi koumlreacutet van hivatva meghataacuterozni DIBELIUS talaacuten egy kisseacute messze is megy a fordiacutetaacutesban ami-kor iacutegy fogalmaz bdquoIch deute es auf Christus und auf die Gemeinderdquo ndash bdquoEacuten ezt Krisztusra eacutes a gyuumllekezetre neacutezve eacutertelmezem megfejteacutesem soraacuten raacutejuk alkalmazom baacuter λέγειν eacutertelme olykor koumlzeledik e feleacute a jelenteacutes feleacute pl 1Kor 12 λέγω δέ τοῦτο szemeacutelytelenuumll iacutegy lehetne fogalmazni bdquoszoacute van valamirőlrdquo Krisztusroacutel eacutes az egyhaacutezroacutel van itt tulajdonkeacuteppen szoacute

De hogyan eacutertsuumlk ezt Semmiesetre se uacutegy hogy Paacutel itt nem a haacutezassaacuteg-roacutel beszeacutel Hanem uacutegy hogy egeacuteszen nagy taacutevlatokban gondolkozva Isten munkaacuteinak a termeacuteszeteacuteről szoacutel aacuteltalaacuteban egy speciaacutelis eset bdquokapcsaacutenrdquo amely a maga reacuteszeacuteről ugyancsak kiemelkedő formaacuteban tartozik bele ezek oumlssze-fuumlggeacuteseacutebe soraacuteba Isten munkaacuteinak leacutenyege a szeretet meacutegpedig az egyseacuteget teremtő szeretet Ez a szeretet pedig a test vilaacutegaacuteban egyetlen ponton ragyog fel feacuterfi eacutes nő kapcsolataacuteban a haacutezassaacutegban Ez adja meg a haacutezassaacuteg keresz-tyeacuten - bibliai - eacutertelmezeacuteseacutenek a sajaacutetos jelentőseacutegeacutet de ez adja meg minden haacutezassaacuteg eacutertelmeacutet is akaacuter keresztyeacuten emberek koumlzoumltti haacutezassaacutegroacutel legyen szoacute akaacuter nem Isten abban is diadalmaskodott a szeretetlenseacuteg a gyűloumllkoumldeacutes a halaacutel eacutes a bűn erői foumlloumltt hogy a haacutezassaacuteg mennyei eredetű rendjeacuteben az anyag vilaacutega foumlloumltt a Leacutelek hatalmaacutet eacuterveacutenyesiacutetette a szeretet erejeacutet juttatta győzelemre Ahol feacuterfi eacutes nő igazaacuten szereti egymaacutest eacutes a szoacute legtisztaacutebb eacutertel-

126

Az Efeacutezusi leveacutel

meacuteben bdquoegy testteacute leszrdquo ott a Saacutetaacuten vereseacuteget szenvedett mert ott Isten ereje vaacutelt uralkodoacutevaacute az ember foumlloumltt

(33) Ezek veacutegiggondolaacutesa utaacuten nyugodtan ismeacutetli meg Paacutel a feacuterjnek eacutes a feleseacutegnek adott parancsot ennek mostmaacuter szilaacuterd alapja van Istennek az egeacutesz vilaacutegot aacutetfogoacute szereteteacuteben A gondolatok eddigi vaacuteltakozaacutesaacutenak hullaacutemzaacutesaacutenak eacutes sajaacutetosan bdquosziacutentjaacutetszoacuterdquo jellegeacutenek felel meg ennek a zaacuteroacute mondatnak a bevezeteacutese is Ennek az eacutertelmeacutere eacutertelmeacutenek pontos vissza-adaacutesaacutera nagyon kell vigyaacuteznunk Semmikeacuteppen nem valami szeliacuted bdquomeg-engedeacutesrdquo van benne mintha - mondjuk - azt akarnaacute mondani az egyhaacutez eacutes Krisztus a fontos - bdquode azeacutertrdquo szeresseacutek egymaacutest a haacutezastaacutersak is πλήν jelenteacuteseacutet ezen a helyen BAUER hataacuterozza meg nagyon talaacuteloacutean amikor ezt mondja bdquoa fejtegeteacutest lezaacuterja eacutes a leacutenyegeset kiemelirdquo (vouml 1Kor 1111 Fil 316 414 BAUER fordiacutetaacutesa bdquonur jedenfallsrdquo magyarul ezt sem igen tudjuk bdquomegkoumlzeliacutetenirdquo) Mi egeacuteszen odaacuteig elmehetuumlnk hogy iacutegy proacutebaacuteljuk fordiacuteta-ni bdquoegyszoacuteval mindent oumlsszeveacuteverdquo uacutegy iacuterja le Paacutel a megismeacutetelt parancs sza-vait a reacuteszlet lezaacuteraacutesakeacutent ahogyan egy matematikai művelet-sor levezeteacutes utolsoacute mozzanataacutet alaacute szoktuk huacutezni eacutes utaacutena feliacuterjuk a veacutegeredmeacutenyt bdquoA dolgok summaacutejardquo - ahogyan a Preacutedikaacutetor mondanaacute - az amit itt Paacutel oumlssze-foglaloacutean elmond a haacutezastaacutersaknak eacutes a feacuterfi valamint a nő magatartaacutesaacutenak jellemzeacuteseacuteben meghataacuterozaacutesaacuteban megint a paacuterhuzamot kell joacutel eacutertenuumlnk ha nem akarjuk feacutelremagyaraacutezni az egeacutesz parancs leacutenyegeacutet Mert a feleseacutegnek adott parancs bdquoszoacute szerintrdquo a szoacute megszokott eacutertelmeacutet veacuteve alapul kemeacuteny eacutes feacutelre is magyaraacutezhatoacute ἡ δὲ γυνὴ ἵνα φοβῆται τὸν ἄνδρα Ha azonban abba a gondolatkoumlrbe bdquotranszponaacuteljukrdquo az igeacutet amelyben a hangsuacutely az embernek Istenhez valoacute viszonyaacuten van eacutes a φοβῆται ebben a viszonylatban nem valami bdquopaacuteni feacutelelmetrdquo jeloumll hanem tiszteletadaacutest bdquoszeretetteljes respektustrdquo akkor maacuter kezdjuumlk eacuterzeacutekelni a joacute iraacutenyt A joacute megoldaacutest az adja a kezuumlnkbe hogy a feacuterfi magatartaacutesaacutera vonatkozoacute parancs iacutegy szoacutel τὴν γυναῖκα οὕτως ἀγαπάτω ὡς ἑαυτόν - iacutegy a φοβεῖσθαι eacutertelme ehhez igazodva bdquotisztelrdquo eacutes az is vilaacutegos hogy a szeretet nemcsak a feacuterj a tiszteletadaacutes nemcsak a feleseacuteg kizaacuteroacutelagos (vagy plaacutene egymaacutesnak ellentmondoacute ellenteacutetes előjelű) koumltelesseacutege hanem koumllcsoumlnoumls Csupaacuten a dolgok termeacuteszeteacuteből folyoacutean hangsuacutelyozoacutedik az egyik feacutel eseteacuteben az egyik a maacutesikeacuteban a maacutesik mozzanat (vouml 24k magyaraacutezataacute-val) Termeacuteszetes hogy a kifejezeacuteseket erőteljesen motivaacutelja eacutes sziacutenezi az bdquoott eacutes akkorrdquo sőt az oacuteszoumlvetseacutegi vilaacuteg patriarkhaacutetusra eacutepuumllő taacutersadalmi rendje de nyilvaacutenvaloacute hogy ez a teacuteny az ige parancsait nem koumlti időhoumlz eacutes nem teszi a mai ember eacutes a mai egyhaacutez szaacutemaacutera anakronisztikussaacute Ez csupaacuten BARTH-feacutele eacutertelemben vett bdquofordiacutetaacutesrdquo keacuterdeacutese (Uumlbersetzungsfrage)

127

Magyaraacutezat Az ismeret gyuumlmoumllcsei 522 - 69

(61) Ezek utaacuten teacuter raacute Paacutel a gyermekekhez inteacutezett intelmekre Ezek a gyermekek keresztyeacuten szuumllők haacutezassaacutegaacutenak a gyuumlmoumllcsei maguk is bdquoszen-tekrdquo nem pedig tisztaacutetalanok (vouml 1Kor 714) Ilyen minőseacuteguumlkben szoacuteliacutetja meg őket a taniacutetaacutes szava Hogy az apostol hogyan gondolta el a dolgot ezek a gyermekek is jelen vannak-e a gyuumllekezet istentiszteleteacuten amelyen a levelet felolvassaacutek vagy nem - ezt nem tudjuk eldoumlnteni a rendelkezeacutesuumlnkre aacutelloacute adatok alapjaacuten Mindenesetre akaacuter iacutegy akaacuter uacutegy aacutelljon is a dolog szuumlkseacutegeacutet eacuterezte annak hogy a gyermekeket megszoacuteliacutetsa az erkoumllcsi intelmek soraacuten Szuumlleikhez valoacute viszonyukat az engedelmesseacutegben hataacuterozza meg abban hogy bdquohallgatnak szuumlleikrerdquo ὑπακούετε τοῖς γονεῦσιν ὑμῶν nem teszik hal-latlannaacute nem engedik el makacsul laacutezadozva vagy foumlleacutenyesen a fuumlluumlk mellett az bdquooumlregekrdquo szavaacutet Nem teljesen biztos a bőviacutetmeacuteny sorsa toumlbb igen joacute szouml-vegből hiaacutenyzik viszont egy neacutehaacuteny egeacuteszen reacutegi szoumlvegforma adja a ma-gyaraacutezoacutek tuacutelnyomoacute toumlbbseacutege nem tartja eredetinek Ha meacutegis megtartjuk akkor bizonyos meacuterteacutekig pleonasztikusnak is hat mert a δίκαιον nyilvaacuten-valoacutean amuacutegyis az isteni rendelkezeacutesre (δικαίωμα) utal ha elhagyjuk akkor viszont eacuteppen ezeacutert nem vaacuteltoztat semmit a mondottak eacutertelmeacuten nem vesz el semmit tartalmukboacutel

(2) A parancsot Paacutel itt a bdquojogossaacutegra igazsaacutegossaacutegrardquo tehaacutet az Isten szerin-ti jellegre valoacute hivatkozaacuteson tuacutel a Tiacutezparancsolat megfelelő parancsolataacutenak ideacutezeacuteseacutevel is alaacutetaacutemasztja Ezt a parancsolatot itt a maga szemszoumlgeacuteből neacutez-ve bdquoelsőnekrdquo minősiacuteti Mindenesetre πρώτη eacutertelme meglehetősen vitatott ezen a helyen az iacuteraacutesmagyaraacutezatban legtoumlbben WUumlNSCHE utalaacutesa alapjaacuten a Midraacutes Deuteronomium-rabba 6 (a 226-hoz) alapjaacuten keresik a helyes eacuter-telmet Ez a hely ezt mondja bdquoIsten a parancsolatok mellett nem jelenti ki az iacutegeacutereteket csak kettővel teszi ezt a legnagyobbikkal eacutes a legkisebbikkelrdquo Ilyen eacutertelemben a hely jelenteacutese ez volna bdquoaz első iacutegeacuterettel ellaacutetott paran-csolatrdquo BAUER a πρῶτος nem-felsőfoki eacutertelmeacutere gondol eacutes ezt a fordiacutetaacutest javasolja bdquoigen fontos kiemelkedőrdquo a lat prima eacutertelmeacuteben Toumlbben arra mutatnak raacute hogy a maacutesodik taacuteblaacutenak ez az első parancsolata (Eacuten felvetem azt a lehetőseacuteget de csak mint keacuterdeacuteses lehetőseacuteget hogy iacutegy fordiacutetsuk bdquoez előszoumlr a parancsolat azzal az iacutegeacuterettel hogy hosszuacute ideig eacutelj a foumlldoumlnrdquo

(3) Mindenesetre hangsuacutelyos az hogy a parancsolathoz iacutegeacuteret fűződik az ilyen tiszteletet eacutes engedelmesseacuteget Isten a legnagyobb ajaacutendeacutekkal hosszuacute eacutes aacuteldaacutesokban gazdag eacutelettel jutalmazza εὖ σοι γένηται καὶ ἔσῃ μακροχρόνιος ἐπὶ τῆς γῆς

(4) A gyermekeknek szoacuteloacute intelem korrelatiacutev paacuterjakeacutent hangzanak el a szuumllőkhoumlz inteacutezett szavak Ha a gyermekektől a szuumlleik iraacutenti engedelmesseacute-get koumlvetelte meg az apostol az Uacuter rendelkezeacuteseacutenek szellemeacuteben a toumlrveacuteny-

128

Az Efeacutezusi leveacutel

ben adott parancsolataacutehoz hiacuteven akkor a szuumllők ezt megintcsak nem eacutertel-mezhetik uacutegy hogy őket gyermekeik foumlloumltti zsarnokoskodaacutesra hatalmazta fel ezzel Isten Az apaacutenak gyermeke neveleacuteseacuteben az Urat kell keacutepviselnie valoacutesaacuteggal bdquomegjeleniacutetenierdquo uacutegy kell nevelnie a gyermekeit hogy neveleacute-seacutenek mintaacuteja az legyen ahogyan vele baacutenik ahogyan őt neveli az Uacuter ἐν παιδείᾳ καὶ νουθεσίᾳ κυρίου mindenesetre akaacuter ebben az eacutertelemben akaacuter abban hogy voltakeacuteppen a gyermekek neveleacuteseacutenek bdquoeacutertelmi alanyardquo - geniti-vus subiectivus - maga az Uacuter mindenkeacuteppen kizaacuterja a szuumllők oumlnző eacutes oumlnkeacute-nyeskedő magatartaacutesaacutet gyermekeik neveleacuteseacuteben Ennek az Isten szerint valoacute krisztusi neveleacutesnek az első vonaacutesaacutet egy negatiacutevummal eacuterzeacutekelteti az apostol μὴ παροργίζετε τὰ τέκνα ὑμῶν bdquone ingereljeacutetek gyermekeiteketrdquo Ha a szuuml-lők neveleacutese a gyermekekben ingeruumlltseacuteget kelt akkor csak bűnre csaacutebiacutetja a Saacutetaacutennak dobja oda preacutedaacuteul őket A szuumllők feladata az hogy gyermekeiket testben-leacutelekben bdquogyarapiacutetsaacutekrdquo (ἐκτρέφειν) az Uacutertoacutel tanult moacutedon neveljeacutek eacutes intseacutek őket (SCHLIER egyeacutebkeacutent a κυρίου -t genitivus qualitatis-nak fogja fel uacutegy hogy limitatiacutev eacutertelme is van emellett)

(5) A rabszolgaacuteknak adott intelmek a Kol-ben talaacutelhatoacute hasonloacute intel-mekre emleacutekeztetnek erősen Azt ajaacutenlja elsősorban figyelmuumlkbe a rabszol-gaacuteknak Paacutel hogy mikoumlzben gazdaacutejuknak foumlldi-testi bdquouruknakrdquo (τοῖς κατὰ σάρκα κυρίοις) engedelmeskednek (eacutes itt az első taniacutetaacutespaacuter maacutesodik feleacute-vel valamint aacuteltalaacuteban az előzőkkel ellenteacutetben de a gyermekeknek adott paranccsal oumlsszecsengve ismeacutet a ὑπακούειν ige hasznaacutelatos) akoumlzben tulaj-donkeacuteppen Krisztus iraacutent tanuacutesiacutetanak engedelmesseacuteget Az iacutegy meghataacutero-zott engedelmesseacutegnek előszoumlr a foumllteacutetlen komolyan veacuteteleacutet hangsuacutelyozza az apostol (μετὰ φόβου καὶ τρόμου) a LΧΧ goumlroumlgseacutegeacutenek hataacutesa vouml Gen 92 Exod 1516 Deut 225 1125 Eacutezs 1916 stb de mint ilyen előfordul maacutesutt is a paacuteli iratokban pl 1Kor 23 2Kor 715 Fil 212 azutaacuten a benne megnyil-vaacutenuloacute joacuteszaacutendeacutekot tisztasziacutevűseacuteget (ἐν ἁπλότητι καρδίας) Ismerve a kor rabszolgataacutersadalmaacutenak viszonyait egyaacuteltalaacuteban nem mondhatjuk hogy ezek koumlnnyen megvaloacutesiacutethatoacute koumlvetelmeacutenyek voltak egy rabszolga reacuteszeacuteről Erkoumllcsi alapjukat eacutes a Krisztus iraacutenti engedelmesseacuteggel valoacute paacuterhuzamba aacutelliacutetaacutesuk jogosultsaacutegaacutet azeacutert nem vitathatjuk meacutegsem el mert arra kell gon-dolnunk hogy a rabszolgasaacuteg - minden eltorzulaacutesa vagy embertelen vonaacutesa elleneacutere is de hiszen ilyenekkel az egeacutesz emberi eacutelet tele van - a kor termeleacutesi formaacuteja eacutes iacutegy a munkaacutejaacutet lelkiismeretesen Krisztus iraacutenti engedelmesseacutege jegyeacuteben veacutegző rabszolga erőfesziacuteteacuteseacutenek faacuteradsaacutegaacutenak ott eacutes akkor pozi-tiacutev eacuterteacuteke van a koumlruumlloumltte eacutelő emberiseacuteg a taacutersadalom szemszoumlgeacuteből neacutezve Ezeacutert nem pedig a rabszolga-taacutersadalom igazsaacutegtalansaacutegainak veacutedelmeacuteben inti őket Paacutel az emliacutetett magatartaacutesmoacutedokra alaacutezatra eacutes tisztasziacutevűseacutegre

129

Magyaraacutezat Az ismeret gyuumlmoumllcsei 522 - 69

(6) Ezeacutert oacutevja őket a kor rabszolgaacuteinak divatossaacute vaacutelt bdquomegoldaacutesaacutetoacutelrdquo attoacutel a magatartaacutestoacutel hogy csak addig dolgozzanak egyaacuteltalaacuteban amiacuteg nyakukon van az ellenőrzeacutes sziacutenre-szemre azutaacuten pedig ott szabotaacuteljanak ahol eacuteppen alkalmuk eacutes lehetőseacuteguumlk nyiacutelik raacute (ὀφθαλμοδουλία) Az intelmeket tehaacutet na-gyon a konkreacutet toumlrteacutenelmi helyzetre vonatkoztatva kell megeacutertenuumlnk nem is a rabszolga-rendszer itt a primer hanem a munkaerkoumllcs keacuterdeacuteseacuteben a termeleacutesi viszonyoktoacutel fuumlggetlenuumll eacuterveacutenyes taniacutetaacutes Eacuteppen ezeacutert termeacuteszetes a hitben hogy egy jogos forradalmi bdquomunkamegtagadaacutesrdquo sztraacutejk stb eseteacutere nem alkalmazhatoacute A keresztyeacuten embernek sem az egyenesseacutegeacutehez sem a szolgaacutelatroacutel alkotott fogalmaacutehoz nem illik az itt emliacutetett bdquomesterkedeacutesrdquo Isten szolgaacutelataacuteval nem emberek tetszeacuteseacutet keressuumlk (ὀφθαλμοδουλία) hanem az ő akarataacutehoz szabjuk magunkat az itt előttuumlnk aacutelloacute esetben a rabszolgaacutek szol-gaacutelata - mint eacutertelmes eacuterteacutekes tartalmas eacutes a maacutesik javaacutet szeme előtt tartoacute munka - ebbe a kategoacuteriaacuteba tartozik

(7-8) Ennek a suacutelyos sokszor eacuteppen embertelen koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt fo-lyoacute szolgaacutelatnak is megkeresi Paacutel a tiszta eacutertelmeacutet tartalmaacutet eacutes ceacuteljaacutet ez a szolgaacutelat beleilleszkedik Istennek a vilaacutegeacutert veacutegzett munkaacuteiba ezek oumlssze-fuumlggeacuteseacutebe ennek a lelke is a maacutesok javaacutera veacutegzett odaadoacute munka A taniacutetaacutes szelleme azt is vilaacutegossaacute teszi hogy az e munkaacuteban valoacute engedelmes helytaacutel-laacutes kizaacuterja ugyan az emberi mesterkedeacutest eacutes az aacutelsaacutegot de nem tompa bele-nyugvaacutes eacutes koumlzoumlny jegyeacuteben folyik hanem egy nagyon is hataacuterozott iraacutenyuacute remeacutenyseacutegben Ha ui valaki iacutegy veacutegzi a munkaacutejaacutet rabszolga-sorban akkor ennek a viszonynak is meg kell tisztulnia a munkaadoacute eacutes a munkavaacutellaloacute normaacutelis viszonya iraacutenyaacuteban kell előremutatoacutenak lennie A vilaacutegtoumlrteacutenet nagy forradalmai mellett Krisztusban kapott koumltelesseacutegeink mindig a ma-gunk eacuteleteacuten beluumlli bdquokis forradalmakbardquo visznek bele bennuumlnket laacutezadoacute harc-ba minden deacutemoni lelkuumllet ellen uacutegy ahogyan bennuumlnk szoacutelal meg eacuteppen eacutes elsősorban

Mindezek utaacuten eacuterthető hogy Paacutel a rabszolga szolgaacutelataacutenak leacutenyegeacutet is a joacute cselekveacuteseacutenek tartalmi vonaacutesaacuteban ragadja meg eacutes ehhez baacutetran fűzi hozzaacute azt hogy rabszolga eacutes szabad koumlzoumltt nincsen kuumlloumlnbseacuteg Aki az Isten sze-rinti joacutet cselekszi az baacuterhol baacutermikor baacutermilyen minőseacutegben eacutes koumlruumllmeacute-nyek koumlzoumltt teszi ezt Isten jutalmaacuteban reacuteszesuumll ezeacutert ἕκαστος ἐάν τι ποιήσῃ ἀγαθόν τοῦτο κομίσεται παρὰ κυρίου εἴτε δοῦλος εἴτε ἐλεύθερος (κομίζω bdquoelvisz eleacuter elnyerrdquo mediumi eacutertelme bdquouacutejra megkap visszakap ugyanazt kapjardquo vouml Mt 2527 Zsid 1119 tehaacutet a τοῦτο az ἀγαθόν-ra vonatkozik bdquoha valaki baacutermi joacutet tesz joacutet kap viszonzaacutesul eacuterte az Uacuter reacuteszeacuterőlrdquo)

(9) Ez szoacutelt a rabszolgaacuteknak De mindezt megintcsak nem uacutegy mondta el az apostol hogy a rabszolgatartoacutekat mindezzel a raacutejuk biacutezott rabszolgaacutek eacutele-

130

Az Efeacutezusi leveacutel

teacutevel eacutes munkaerejeacutevel valoacute visszaeacuteleacutesre hatalmazta volna fel Ha a rabszolga keresztyeacuten akkor a parancs uacutegy szoacutel hozzaacute hogy nem tesz kuumlloumlnbseacuteget joacute eacutes rossz keresztyeacuten vagy hitetlen gazda koumlzoumltt Ha viszont a rabtartoacute gazda ke-resztyeacuten akkor ez a kuumlloumlnbseacuteg annaacutel eacutelesebben emelődik ki - annaacutel eacuteleseb-ben kell is kiemelkednie A keresztyeacuten gazda eacuteppen uacutegy engedelmesseacuteggel tartozik rabszolgaacuteja iraacutent mint megfordiacutetva Ez azt jelenti hogy a gazdaacutenak tudomaacutesul kell vennie rabszolgaacuteja - hivatalos jogi staacutetusaacutetoacutel fuumlggetlenuumll - vele egyenranguacute ember le kell hajolnia alkalmazkodnia kell hozzaacute ugyan-csak a joacutet kell cselekednie rabszolgaacuteival (τὰ αὐτὰ ποιεῖτε) Uacuternak eacutes szolgaacute-nak egyformaacuten bdquogazdaacutejardquo a mennyei Uacuter καὶ αὐτῶν καὶ ὑμῶν ὁ κύριός ἐστιν ἐν οὐρανοῖς magyarban keacutet aacuternyalati kuumlloumlnbseacuteget mutatoacute fordiacutetaacutest enged meg a) bdquooumlveacutek is tieacutetek is a mennyben levő Uacuterrdquo b) bdquonekik is nektek is az Uratok a mennyekben vanrdquo

Az ő urasaacutega megszuumlntet minden kuumlloumlnbseacuteget amely uacuter eacutes szolga koumlzoumltt van itt a foumlldoumln Ezeacutert kell a rabtartoacute gazdaacutenak szuumlntelenuumll gondolni arra hogy nincsen szemeacutelyvaacutelogataacutes Isten előtt (προσωπολημψία a πρόσωπόν λαμβάνειν kifejezeacutesből keacutepzett oumlsszeteacutetel ez a heacuteb נשא פנים megfelelője ami a biacuteroacutenak azt a magatartaacutesaacutet jelenti hogy az iacuteteacuteletben szemeacutelyes kapcsolatok elfogultsaacuteg eacutes reacuteszrehajlaacutes alapjaacuten tesz kuumlloumlnbseacuteget ember eacutes ember koumlzoumltt nem pedig taacutergyi alapon) ember eacutes ember koumlzoumltt Isten előtt az az egyetlen kuumlloumlnbseacuteg lehetseacuteges hogy az ő akarataacutet cselekedte-eacute valaki vagy nem Ezeacutert kell a rabszolgatartoacuteknak mellőzniuumlk a fenyegetőzeacutest (ἀνιέντες τὴν ἀπειλήν a participiacuteum imperfectum aacutellandoacute magatartaacutest fejez ki DIBELIUS bdquolasst das Drohenrdquo) mert a fenyegeteacutes az a magatartaacutes amely az egyoldaluacute buumlnte-teacutes indulataacuteban fejeződik ki nem jutalmazza a joacutet csak megtorolja a rosszat tehaacutet kiacutemeacuteletlen kemeacuteny eacutes embertelen lelkuumlletről aacuterulkodik Ha a gazda felelősseacutegteljes moacutedon aacutellandoacutean szeme előtt tartja hogy rabszolgaacuteja reaacute van biacutezva eacutes hogy a rabszolga a koumlzoumlsseacuteg eacuterdekeit embertaacutersainak a javaacutet szolgaacutel-ja akkor ebből a magatartaacutesboacutel fakadoacute baacutenaacutesmoacutedja reacuteveacuten a szolga becsuumlletes munkaacutessaacute vaacutelik - rabszolgasorban is DIBELIUS arra mutat raacute hogy a Kol 324k-ben oumlsszefuumlggeacutesuumlk tekinteteacuteben nem mindig vilaacutegos gondolatokat az apostol itt a rabszolgaacuteknak eacutes a rabszolgatartoacuteknak adott szabaacutelyok koumlnnyen eacuterthető motivaacutelaacutesaacutevaacute foglalta egybe Az οὐκ ἔστιν προσωπολημψία kijelenteacutes itt egeacuteszen egyeacutertelműen a rabszolgatartoacutekra a bdquomegfizeteacutesrdquo pedig nem a rossz hanem a joacute cselekedetekre vonatkozik Szerinte ez azzal magyaraacutezha-toacute hogy a Kol-ban a taniacutetaacutes soraacuten egy konkreacutet eset nevezetesen Onesimos uumlgye lebeg az apostol szeme előtt miacuteg itt ettől a szituaacutecioacutetoacutel elszakad (bdquosi-tuationslosrdquo termeacuteszetesen tuacutelzaacutes DIBELIUS is csak ideacutezőjelben hasznaacutelja

131

Magyaraacutezat Az ismeret gyuumlmoumllcsei 522 - 69

ezt a kifejezeacutest) aacuteltalaacutenosabb eacuterveacutenyű alapvető taniacutetaacutessaacute vaacutelik iacutegy bizonyos eacutertelemben bdquokiegyenesedikrdquo egyenletesebbeacute vaacutelik az apostoli intelem

Az mindenesetre vilaacutegos ebből a reacuteszletből - eacutes ezt szemuumlnk előtt kell tartanunk hogy joacutel eacuterthessuumlk Paacutelnak ebben a nem komolytalan eacutes nem je-lenteacutektelen taacutersadalmi keacuterdeacutesben elfoglalt aacutellaacutespontjaacutet - hogy a rabszolga-keacuterdeacutesben a gazdaacuteknak eacutes a rabszolgaacuteknak adott taniacutetaacutes nem időtlen eacutes aacutelta-laacutenos hanem egy meghataacuterozott korra vonatkozoacute eacutes eacuteppen nem a toumlrteacuteneti szituaacutecioacutetoacutel fuumlggetlen taniacutetaacutes Paacutel sziacutevuumlgye itt az hogy a gyuumllekezetek tagjai az uacutejjaacuteszuumlleteacutes aacuteltal eacutes azt koumlvetően ne maradjanak idegenek talajtalanok ebben a vilaacutegban vagy ne vaacuteljanak eacuteppenseacuteggel vilaacutegtagadoacutekkaacute a vilaacutegtoacutel idegenuumll elforduloacute emberekkeacute Semmikeacuteppen nem lehet azt mondani hogy a kezdeti keresztyeacuten gyuumllekezeti taniacutetaacutesboacutel hiaacutenyzik a keresztyeacutenseacutegnek a maga koumlzeacuteleti felelősseacutegeacutere valoacute eszmeacuteleacutese eacutes eszmeacutelteteacutese eacutes hogy ez majd csak a koumlvetkező szaacutezadok soraacuten vetődik fel egyaacuteltalaacuteban (GOLLWITZER pl ezen a ponton igyekszik sok vonatkozaacutesban pozitiacutev eacutertelmezeacuteseacutet adni az uacuten bdquoConstantinus-irdquo koncepcioacutenak) Az teacuteny hogy az intelmek szemeacutely sze-rint egyes gyuumllekezeti tagokhoz szoacutelnak helyesebben ezeket szoacuteliacutetjaacutek meg de maacuter a leveacutel - eacutes aacuteltalaacuteban a paacuteli levelek - jellege is keacutetseacutegtelenneacute teszi hogy Krisztus egeacutesz egyhaacutezaacutenak szoacutelnak Az is teacuteny hogy itt egy olyan alaphely-zet szolgaacutel a taniacutetaacutesban kiindulaacutesul eacutes a mondottak felteacuteteleacuteuumll amelyben a gyuumllekezetek tagjai meacuteg nem ismerteacutek fel azt a pozitiacutevumot illetve azokat a joumlvőre utaloacute lehetőseacutegeket a taacutersadalomban amelyeket Isten adott a maga vilaacutegterve vilaacutegtoumlrteacuteneti bdquokoncepcioacutejaacutenakrdquo kifejteacutese soraacuten eacuteppen a Roacutemai Birodalomban a kor embereacutenek Azeacutert taniacutetja neveli most a gyuumllekezetek tagjait arra hogy ezeket a lehetőseacutegeket sajaacutetosan keresztyeacuten moacutedon ismer-jeacutek fel eacutes eacuteljenek veluumlk hasznaacuteljaacutek fel ezeket eacutes tudjanak eacutelni bennuumlk Ezeacutert nem esik itt most szoacute a keacuterdeacuteskoumlr maacutesik vonatkozaacutesaacuteroacutel arroacutel ti hogy milyen feladatai lehetnek eacutes vannak az egyhaacuteznak eacutes tagjainak a taacutersadalomban je-lenleacutevő negatiacutev tendenciaacutek laacutettaacuten vagy eacuteppen mit kell tenniuumlk hogyan kell aacutellaacutest foglalniuk akkor ha a koumlruumlloumlttuumlk leacutevő taacutersadalmi rend a maga egeacutesz bdquovonalvezeteacuteseacutebenrdquo negatiacutevvaacute vaacutelt a toumlrteacutenelemben visszafeleacute huacutezoacute tenden-ciaacutek vaacuteltak benne uralkodoacutevaacute Az erre vonatkozoacute taniacutetaacutes csak egy maacutesodik leacutepeacutes lehet az itteni első leacutepeacutes utaacuten mint ilyen termeacuteszetesen szuumlkseacutegszerű eacutes elmaradhatatlan De az első leacutepeacutest sem a taniacutetaacutesban sem az egyhaacutez proacutefeacutetai bizonysaacutegteacuteteleacuteben eacutes szolgaacutelataacuteban tehaacutet gyakorlati magatartaacutesaacuteban nem előzheti meg Mert Isten bdquokeacutenyesrdquo a sorrendre mind a maga kijelenteacuteseacuteben mind egyhaacuteza eacuteleteacuteben

132

Az Efeacutezusi leveacutel

A lelki fegyverzet 610-20

10 Veacuteguumll pedig erősoumldjetek az Uacuterban eacutes erejeacutenek hathatoacutessaacutegaacuteban 11 Oumlltseacutetek magatokra az Isten teljes fegyverzeteacutet hogy tartani tudjaacutetok magatokat az oumlrdoumlg mesterkedeacuteseivel szemben 12 Mert nekuumlnk nem test eacutes veacuter ellen van harcunk hanem a fejedelemseacute-gek ellen a hatalmak ellen ennek a soumlteacutetseacutegnek a vilaacuteghatalmas-saacutegai ellen a gonoszsaacuteg lelki erői ellen amelyek a mennyekben vannak 13 Ezeacutert vegyeacutetek fel tehaacutet az Isten teljes fegyverzeteacutet hogy tudjatok ellenaacutellni a gonosz napon eacutes miutaacuten mindent elveacute-geztetek meg tudjatok aacutellni 14 Aacutelljatok meg tehaacutet oumlvezzeacutetek fel derekatokat igazsaacuteggal oumlltseacutetek magatokra az igazlelkűseacuteg paacutenceacuteljaacutet 15 sarukeacutent huacutezzaacutetok laacuteba-tokra a beacutekesseacuteg evangeacuteliuma hirdeteacuteseacutenek keacuteszseacutegeacutet 16 mindehhez vegyeacutetek fel a hit pajzsaacutet amellyel a gonosznak minden tuumlzes nyilaacutet elolthatjaacutetok 17 eacutes az uumldvoumlsseacuteg sisakjaacutet is vegyeacutetek magatokra eacutes a Leacutelek kardjaacutet amely az Isten beszeacutede 18 mindenfeacutele imaacutedsaacuteggal eacutes koumlnyoumlrgeacutessel imaacutedkozzatok minden időben a Leacutelek aacuteltal eacutes eacutep-pen ezeacutert legyetek eacuteberek teljes kitartaacutessal eacutes koumlnyoumlrgeacutessel az oumlsszes szentekeacutert 19 eacuteneacutertem is hogy adasseacutek nekem ige ha megnyitom a szaacutemat hogy baacutetor bizakodaacutessal ismertessem meg az evangeacutelium titkaacutet 20 ezeacutert jaacuterok koumlvetseacutegben bilincsben hogy benne baacutetorod-jam meg eacutes szoacutelaljak meg uacutegy ahogyan kell szoacutelnom

Veacutege feleacute tart Paacutel a leveacutelnek Isten titka meacutelyseacutegeinek feltaacuteraacutesa utaacuten ahogyan a leveacutel maacutesodik feleacuteben laacutettuk levonta mindebből a gyakorlati koumlvetkezteteacute-seket is raacutemutatott a keresztyeacuten ember eacutes a gyuumllekezet gyakorlati feladataira is Oacuteriaacutesi taacutevlatok nyiacuteltak meg a taniacutetaacutes soraacuten eacutes suacutelyos probleacutemaacutek vetődtek fel az erkoumllcsi inteacutesben Most a leveacutel valamennyi gondolati szaacutelaacutet oumlsszefogja az apostol egyetlen nagyszabaacutesuacute keacutepben a lelki fegyverzet rajzaacuteban Az egeacutesz leveacutel alapmagatartaacutesa az imaacutedsaacuteg volt nem csodaacutelkozhatunk azon hogy a lelki fegyverzet is ezt a keacuterdeacutest veti fel meacuteg egyszer ugyancsak oumlsszefogla-loacutean Maga a keacutep nem uacutejkeletű Szaacutemos vallaacutesi forma hasznaacutelja reacutegoacuteta iacutegy ismeretes eacutes elterjedt Paacutel koraacuteban is Leginkaacutebb gnosztikus-helleacutenista hataacute-sokkal kell szaacutemolnunk itt eacutes mint tudjuk a kumraacuteni kegyesek egeacutesz gondo-latvilaacutegaacutet doumlntően meghataacuterozza az a gondolat hogy koumlzoumlsseacuteguumlk a vilaacutegos-saacuteg fiaiboacutel aacutell akik kiacutemeacuteletlen harcban aacutellnak a soumlteacutetseacuteg fiaival Ez a gondolat

133

Magyaraacutezat A lelki fegyverzet 610-20

hogy ti az igazi kegyes katonaacuteja Istennek a kumraacuteniak eseteacuteben a koumlzoumlsseacuteg egeacutesz szervezeteacutenek bizonyos militarista sziacutenezetet ad (beleeacutertve ebbe a ka-tonai rendfokozatok iraacutenti vonzoacutedaacutest is ld STAUFFER Jerusalem und Rom im Zeitalter Jesu) Azonban az Efeacutezusi leveacutelnek ezen a helyeacuten feacutelreismer-hetetlen hogy a keacutep egyes vonaacutesai oacuteszoumlvetseacutegi eredetűek Nem kifejezetten ideacutezetekről van szoacute hanem utalaacutesroacutel egy-egy vonaacutesban de a rokonsaacuteg feacutelre-ismerhetetlen Ez termeacuteszetesen nem jelenti azt hogy Paacutel itt nem fogalmaz oumlnaacutelloacutean vagy hogy a keacutepnek nincsen meg az oumlnaacutelloacute jelentőseacutege a leveacutel egeacute-szeacutenek oumlsszefuumlggeacuteseacuteben - mint ahogyan nem von le semmit az egeacutesz szakasz imaacutedsaacutegos alaphangulataacuteboacutel eacutes bdquoszent paacutetoszaacuteboacutelrdquo sem (DIBELIUS) Eacuteppen az imaacutedsaacutegos alaphangulatot kell nagyon hataacuterozottan kiemelnuumlnk mert ez oacutev meg bennuumlnket a keacutep eacutertelmezeacuteseacuteben a kumraacuteniak maacuter emliacutetett milita-rizmusaacutetoacutel eacuteppen uacutegy mint a militia Christi egyeacutebkeacutent evangeacuteliumi gyoumlkerű gondolataacutenak keacutesőbbi hamis eacutertelmezeacuteseacutetől (ma is jelengetnek meg rendkiacute-vuumll probleacutematikus eacuterteacutekű koumlnyvecskeacutek a nyugateuroacutepai orszaacutegokban szinte egyfajta bdquoegyhaacutezi ponyvairodalomrdquo termeacutekeikeacutent amelyek effeacutele ciacutemeket viselnek Christian Counter-Attack bizonyos meacuterteacutekig meacuteg provokatiacutevabb fordiacutetaacutesaacuteval a ciacutemnek a neacutemetben Christen offensiv - Die Konfrontation mit dem Atheismus Brunnen 1965) Az a harc amelyet az egyhaacutez tagjai Isten fegyverzeteacuteben folytatnak nem emberek ellen iraacutenyul hanem az ősi ellen-seacuteg a Gonosz ellen Eacuteppen ezeacutert emberi viszonylatban nem lehet sohasem iacuteteacutelgető eacutes kizaacuteroacute hanem csak remeacutenyteljes eacutes a maacutesik bűnoumlst magaacutehoz oumllelő Ez a vilaacutegos a keacutepben ezt kellett tanulnia eacuteppen sajaacutetos szellemi-lelki koumlr-nyezet miatt az első idők keresztyeacutenseacutegeacutenek eacutes ezt kell tanulnia Krisztus egyhaacutezaacutenak sok sajaacutetos toumlrteacuteneti eacutes egyhaacuteztoumlrteacuteneti teacutenyező miatt ma is

(10) Az intelmek bevezeteacutese is azt mutatja hogy a summaacutezaacuteshoz jutot-tunk el a leveacutelben a τοῦ λοιποῦ melleacutekneacutevkeacutent hasznaacutelatos főneacutevi forma ha-taacuterozoacutekeacutent hasznaacutelt genitivus-a Hataacuterozoacutekeacutent előfordul a genitivus is az ac-cusativus is ennek az utoacutebbinak a jelenteacutese egyeacutertelműen bdquoegyeacutebkeacutentrdquo miacuteg a genitivus jelenteacuteseacutet a magyaraacutezoacutek ugyan ezzel egyenlő eacutertelműnek tartjaacutek maacutesok azonban megkuumlloumlnboumlztetik Iacutegy SCHLIER szerint a genitivus-i ha-taacuterozoacute jelenteacutese bdquoa tovaacutebbiakra neacutezve a joumlvőbenrdquo A taniacutetaacutes eszerint kifeje-zetten a joumlvőre utaloacute jellegű BAUER is ezt a jelenteacutest tartja iraacutenyadoacutenak a Gal 617-ben itt viszont inkaacutebb a befejezeacutes eacutertelmeacutere gondol mindenesetre itt is szerepel varia lectio-keacutent τὸ λοιπόν (Byz D G) ez azonban nyilvaacutenva-loacutean keacutesőbbi korrekcioacute a gyakoribb eacutes szokottabb szoacutehasznaacutelat iraacutenyaacuteban Mindaz aminek a megcselekveacuteseacutere a parainetikus reacutesz szuumlntelenuumll buzdiacutetot-ta a gyuumllekezeteket nem koumlnnyen megvaloacutesiacutethatoacute dolog mert - ahogyan laacutet-tuk - belső erőtlenseacuteguumlnk gaacutetol eacutes kuumllső kiacuteseacuterteacutesek akadaacutelyoznak bennuumln-

134

Az Efeacutezusi leveacutel

ket Erőre van szuumlkseacuteguumlnk ez az erő pedig egyetlen forraacutesboacutel szaacutermazhatik Istentől akinek eacuteppen a Krisztus feltaacutemasztaacutesaacuteban megnyilvaacutenuloacute erejeacuteről eacutes ennek intenzitaacutesaacuteroacutel (κράτος τῆς ἰσχύος αὐτοῦ vouml 119) maacuter szoacutelott a leveacutel Ebből a forraacutesboacutel kell szuumlntelenuumll meriacutetenie a keresztyeacuten embernek hogy uacutejra meg uacutejra erőre kapjon hogy elerőtlenedeacutesei utaacuten mindig ismeacutet erős legyen a kuumlzdelem vaacutellalaacutesaacutera ἐνδυναμοῦσθαι imperfectumi alakja itt az ismeacutetlődeacutest eacutes a folyamatossaacutegot hangsuacutelyozza

(11) Ennek az erőnek uacutegy juthat birtokaacuteba az ember ha feloumllti a toumlkeacutele-tes fegyverzetet amelyben minden szuumlkseacuteges (veacutedekező eacutes taacutemadoacute) fegyver megvan ami csak szuumlkseacuteges ahhoz hogy az ember tartani tudja magaacutet az ellenseacuteges taacutemadaacutessal szemben στῆναι egeacuteszen katonai kifejezeacutes ezeacutert az egyszerű bdquomegaacutellnirdquo helyett alkalmasabbnak tartottuk megkoumlzeliacuteteacuteseacutere ezt a fordiacutetaacutest bdquotartani magatokatrdquo πανοπλία a teljes fegyverzetű neheacutezgyalogos egeacutesz felszereleacutese Az ellenseacuteg a διάβολος (ld a 427 magyaraacutezataacuteban) uacutegy aacutell most előttuumlnk mint a vilaacuteg hatalmas bitorloacute ura egy nagy birodalom feje veszedelmes hadvezeacuter akinek taacutemadaacutesai hadi akcioacuteja ezeacutert kuumlloumlnleges veszeacutellyel jaacuternak hiszen nagy mestere eacutes szakeacutertője a cselveteacutesnek μεθοδία a 414-beli jelenteacuteseacutevel egybevetve itt kifejezetten katonai műszoacute a bdquohadicseltrdquo jelenti

(12) Abban a kuumlzdelmuumlnkben amelyet az erkoumllcsi cselekveacutes tisztasaacutega eacuter-dekeacuteben folytatunk minduntalan oumlnmagunk alkalmatlansaacutegaacuteval eacutes az embe-rek gonoszsaacutegaacuteval talaacuteljuk szembe magunkat erről a teruumlletről koumlzvetlen eacutes meacutely benyomaacutest keltő tapasztalataink vannak Eacuteppen ezeacutert koumlnnyen belees-hetuumlnk abba a perspektivikus elteacutevelyedeacutesbe hogy az erkoumllcsi cselekveacutes tisz-tasaacutegaacuteeacutert folytatott harcunkban kuumlzdelmuumlnkben - e m b e r e k ellen oumlnma-gunk ellen eacutes maacutes emberek ellen kell hadakoznunk Ez a feacutelreeacuterteacutes egyreacuteszt azeacutert veszeacutelyes mert koumlnnyen emberek tehaacutet bdquofelebaraacutetainkrdquo ellenseacutegeiveacute tehet bennuumlnket mint ahogyan maacuter fentebb emliacutetettuumlk maacutesreacuteszt azeacutert mert alapjaacuteban veacuteve lecsoumlkkenti leegyszerűsiacuteti szemuumlnkben a harc suacutelyaacutet Ha azt hisszuumlk hogy csak oumlnmagunk emberi szemeacutelyiseacutege ellen kell kuumlzdenuumlnk te-haacutet csak bdquooumlnuralomrdquo keacuterdeacutese az egeacutesz harc akkor ez a szemleacutelet a valoacutesaacutegos-naacutel oumlsszehasonliacutethatatlanul kisebbnek mutatja ez ellenseacuteget a taacutemadaacutest eacutes a belőle eredő veszedelmet Ha oumlnmagunkra koncentraacutelunk is mint legfőbb ellenseacutegre az erkoumllcsi cselekveacutesben akkor meacuteg mindig emberi szinten ma-radunk a bdquotest eacutes veacuterrdquo (αἷμα καὶ σάρξ heacuteb בשר ודם bdquoa testiseacuteg minden ami testrdquo) vilaacutegaacuteban Ezt a feacutelreeacuterteacutest akarja mindenkeacuteppen eloszlatni az apostol meacuteg mielőtt a keacutep reacuteszletes kifejteacuteseacutebe belefogna Hangsuacutelyosan figyelmeztet bennuumlnket hogy a kuumlzdelem megvan erre utal a determinaacuteltan hataacuterozott neacutevelővel hasznaacutelt ἡ πάλη (a szoacute eredeti eacutertelme jelenteacutese bdquooumlkoumllviacutevaacutesrdquo de

135

Magyaraacutezat A lelki fegyverzet 610-20

azutaacuten aacuteltalaacutenosabban is bdquoharc csatardquo bdquoa csatardquo ndash ti az a csata amelyet a megelőzőkben maacuter jellemzett az apostol taniacutetaacutesa) Azutaacuten vilaacutegossaacute teszi előttuumlnk hogy ez a kuumlzdelmuumlnk az emberneacutel hatalmasabb erők ellen folyik veacutegső soron mert az emberekkel folytatott harcunk akaacuter oumlnmagunk akaacuter maacutesok bűneivel valoacute viaskodaacutesaink moumlgoumltt szellemi pneumatikus hatalmak aacutellanak Ezeket itt reacuteszint a maacuter ismert ἀρχαί eacutes ἐξουσίαι angyal-nevekkel jeloumlli vouml 121 reacuteszint uacutejabb kifejezeacuteseket hasznaacutel raacutejuk οἱ κοσμοκράτορες τοῦ σκότους τούτου ebből a kifejezeacutesből a σκότος az Isten neacutelkuumll folyoacute eacutes a deacutemonok hatalma alatt aacutelloacute emberi eacutelet teruumllete (vouml Lk 2253 Kol 113) - iacutegy eacuterthető a οὗτος mutatoacuteneacutevmaacutes hasznaacutelata A κοσμοκράτωρ eredetileg aszt-roloacutegiai eacutertelmű megjeloumlleacutes eacutes ebből a sziacutenaacuternyalataacuteboacutel itt is megtartott va-lamit τὰ πνευματικὰ τῆς πονηρίας ἐν τοῖς ἐπουρανίοις gyűjtőfogalmat kife-jező toumlbbesszaacutem iacutegy az egeacutesz kifejezeacutest talaacuten iacutegy fordiacutethatjuk alapjaacuteban veacuteve a legjobban bdquoa gonoszsaacutegnak a mennyekben levő szellemseregerdquo Itt jutunk a legkoumlzelebb az egeacutesz bevezető jellegű passzus leacutenyegeacutehez eacuteppen ezeknek a szellemhadaknak a foumlld f ouml l ouml t t valoacute leacutete poziacutecioacutejuk aacutettekinthetetlenseacutege eacutes az ember foumlloumltti foumlleacutenyuumlk az ember reacuteszeacuteről valoacute hozzaacutefeacuterhetetlenseacuteguumlk taacutemadhatatlansaacuteguk teszi veszedelmesseacute az ellenuumlk folyoacute harcot (SCHLIER) Az ἐν τοῖς ἐπουρανίοις nem aacutell ellenteacutetben a 22-vel vouml 113 mert ez az ἐν τοῖς ἐπιγείοις-szal ellenteacutetben aacuteltalaacutenosabban azt a pneumatikus teruumlle-tet jelenti a maacuter emliacutetett eacutes magyaraacutezott mitikus keacutepkoumlroumln beluumll amelyen a deacutemoni hatalmak beleuumltkoumlznek Isten valoacutesaacutegaacuteba ebben a pneumatikus eacutelet-koumlrben eacutelnek Krisztus testeacutenek tagjaikeacutent a keresztyeacutenek az egyhaacuteznak eacutes gyuumllekezeteinek tagjai is (vouml DIBELIUSnak az 13-hoz adott exkurzusaacuteval)

(13) Iacutegy buzdiacutet Paacutel ismeacutetelten a teljes fegyverzet feloumlltoumlzeacuteseacutere erre a hi-aacutenytalan bdquobeoumlltoumlzeacutesrerdquo eacutes joacute eacutertelemben vett bdquofelszereleacutesrerdquo Mostmaacuter a meg-előzőkkel alapozza meg felszoacuteliacutetaacutesaacutet (διὰ τοῦτο hangsuacutelya erre esik) Ezekből ui vilaacutegossaacute lehetett hogy maacuteskeacuteppen az embernek nincsen eseacutelye eacutes lehető-seacutege a helytaacutellaacutesra eacutes az ellenaacutellaacutesra ἀντιστῆναι alig toumlbb mint στῆναι hasz-naacutelataacutet talaacuten a stilisztikai vaacuteltozatossaacuteg kereseacutese eacutes az ismeacutetleacutes keruumlleacutese okolja meg Csak akkor lehet eseacutelyuumlnk a helytaacutellaacutesra eacutes ellenaacutellaacutesra ha mindent el-koumlvetuumlnk eacutes megteszuumlnk aminek a megteacuteteleacutere szuumlkseacuteg van κατεργάζεσθαι alapjelenteacutese ez ezt tekinti itt iraacutenyadoacutenak BAUER is (a ciacutemszoacute alatt 1 pont) bdquomiutaacuten mindent megtettetek mindent elveacutegeztetekrdquo Ez azutaacuten a kouml-vetkezőkben megjeloumllt egyes reacuteszleteire vonatkozik a fegyverzetnek - mondja BAUER - amelyekkel az olvasoacuteknak az előiacuteraacutes szerint kell baacutenniuk

Szoacuteba joumlhet meacuteg az igeacutenek egy maacutesik jelenteacutese is bdquomegszerez (magaacutenak) beszerezrdquo de ezt az oumlsszefuumlggeacutes valoacutesziacutenűtlenneacute teszi Viszont a ciacutemszoacute alatt a 4 pontban BAUER lehetseacutegesnek tartja azt a jelenteacutest is amely mellett

136

Az Efeacutezusi leveacutel

SCHLIER emel szoacutet szerinte a Joacutezs 181 LXX figyelembeveacuteteleacutevel a szoacute je-lenteacutese itt bdquolegyőz maga alaacute vettrdquo eacutes a ἅπαντα eacutertelmi kiegeacutesziacuteteacutese ebben az esetben az előbbi πνευματικά Szerintem az oumlsszefuumlggeacutes nem taacutemogatja ezt a jelenteacutest sem mert a κατεργασάμενοι az ἀντιστῆναι eacutes a στῆναι koumlzeacute zaacuterva kuumlloumlnoumlsen az utoacutebbinak a 11 versbeli jelenteacuteseacutet figyelembe veacuteve meacuteg mindig a harc a kuumlzdelem f o l y a m a t aacute b a tartozik iacutegy nem utalhat a veacutegső mozzanatra a teljes győzelemre ezt majd a kuumlzdelem megviacutevaacutesa utaacuten mondhatja magaacuteeacutenak a teljes fegyverzetben előiacuteraacutesosan szabaacutelyszerű-en harcoloacute keresztyeacuten ember bdquomindenekrdquo tehaacutet a szellemi hatalmak foumlloumltt Egyeacutebkeacutent a ἅπαντα feacutelreeacuterthető is volna mert az előző πνευματικά-val valoacute oumlsszefuumlggeacuteseacutet a szoumlveg egyaacuteltalaacuteban nem teszi egyeacutertelműveacute ezt legfeljebb ταῦτα πάντα vagy ἐκεῖνα fejezhetneacute ki A fordiacutetaacutesban az elsőnek emliacutetett je-lenteacutes mellett foglaltunk aacutellaacutest

A harc időpontjaacutet is meghataacuterozza az apostol ἐν τῇ ἡμέρᾳ τῇ πονηρᾷ ndash bdquoama gonosz naponrdquo is lehetne baacuter nincsen mutatoacute neacutevmaacutes a hataacuterozoacute mellett de iacutegy vaacutelhatik vilaacutegossaacute hogy nem az ember foumlldi eacuteleteacutenek tovaacutebbi napjaira vagy ezek koumlzuumll valamelyikre utal a taniacutetaacutes egy olyan napra amely kiemelkedően a bdquokiacuteseacuterteacutesek napjardquo volna Ez ellen az eacutertelem ellen szoacutel (az egyesszaacutem mellett) kuumlloumlnoumlsen a hataacuterozott neacutevelő bdquoAma veacutegső harcrardquo gon-dol az apostol amelyen a deacutemoni hatalmak minden erejuumlket oumlsszeszedve utolsoacute nagy oumlsszecsapaacutesra keacuteszuumllnek Isten eacutes az ő orszaacuteglaacutesa ellen Azonban a fogalom helyesebben a hozzaacute kapcsoloacutedoacute paraineacutezis ennek elleneacutere sem taacutevolra mutatoacute az eszkatoloacutegikus utalaacutes proacutefeacutetai eacutertelmű Arroacutel beszeacutel hogy az ember mostani eacutelete is ennek a veacutegső nagy harcnak a jegyeacuteben aacutell eacutes folyik Az majd csak a kiteljesedeacutese lesz mindannak ami maacuter most is toumlrteacutenik az eacuteletuumlnkben A πονηρά jelző itt az oacuteszoumlvetseacutegi ים יחוה gondolatkoumlreacuteben mo-zog az Oacuteszoumlvetseacutegben a proacutefeacutetai szoacute Izraacuteelt hamis vaacuteradalmaiboacutel aacutebraacutendiacutetja ki iacutegy mutat raacute arra hogy az Uacuter napja nem a neacutep igazoltataacutesaacutenak hanem Isten haragjaacutenak eacutes a neacutep megiacuteteacutelteteacuteseacutenek napja lesz Itt a harmadik bdquoaspek-tusrdquo leacutep fel amely azonban tulajdonkeacuteppen benne van az előző kettőben a szellemvilaacuteg a deacutemoni taacutemadaacutes szemszoumlgeacuteből neacutezve ez a nap g o n o s z de Isten neacutepeacutere neacutezve ha megmarad a hűseacutegben kemeacuteny harca koumlzepette meacuteg-is a veacutegső nagy győzelem eacutes a diadal napja

(14) A fegyverzet a maga egeacuteszeacuteben mint maacuter emliacutetettuumlk a roacutemai neheacutez fegyverzetű gyalogos teljes felszereleacutese Paacutel aligha koumlzvetlen tapasztalat alap-jaacuten aacutelliacutetja oumlssze a keacutepsort (nem mintha ez elkeacutepzelhetetlen volna) ilyen eacuter-telmű alkalmazaacutesra maacuter bőven vannak mintaacutei eacutes ezeket hasznaacutelja fel a maga sajaacutetos ceacuteljaacutenak megfelelően Arra sem gondolhatunk hogy kuumlloumlnoumlsebben szoros oumlsszefuumlggeacutes volna az egyes keresztyeacuten tulajdonsaacutegok eacutes a veluumlk kap-

137

Magyaraacutezat A lelki fegyverzet 610-20

csolatba aacutelliacutetott felszereleacutesi darabok koumlzoumltt BAUER egyszerűen bdquotiszta me-taforaacutenakrdquo tartja az egeacutesz intelmet az aacutetmenetet a voltakeacuteppeni eacutes a nem tulajdonkeacuteppeni hasznaacutelat koumlzoumltt az 1Pol 62-ben laacutetja ahol πανοπλία-val a keresztyeacuten tuumlrelmet hasonliacutetja oumlssze az irat szerzője Mindenesetre a test kouml-zepeacuteneacutel kezdődik a felsorolaacutes de a tovaacutebbiakban nem talaacutelunk benne sem-mifeacutele tervszerű sorrendet A mondottak utaacuten foumlloumlsleges is volna ilyesmit keresnuumlnk Egyetlen dolog a doumlntő a keacutep szemleacuteletesseacutege ennek pedagoacutegi-ai jelentőseacutegeacuteről pedig nem is kell reacuteszletesebben szoacutelnunk (az bdquoabsztraktrdquo mozzanatok konkreacutet-illusztratiacutev keacutepelemekhez tapadnak) Az első felszere-leacutesi darab a katona oumlve dereacuteksziacuteja amellyel oumlltoumlzeacutekeacutet feljebb csatolja (bdquofel-oumlvezi magaacutetrdquo) hogy ez ne akadaacutelyozza a mozgaacutesban Ehhez a felszereleacutesi darabhoz az ἀλήθεια fogalma paacuterosul eacutes maacuter ebből laacutetszik hogy ennek is a toumlbbinek is egy Istenre tekintő objektiacutev - eacutes egy emberre tekintő szubjektiacutev mozzanata van Az bdquoigazsaacutegrdquo vagy bdquovaloacutesaacutegrdquo Isten kijelenteacuteseacutenek a tartalma azonban itt azt a hataacutest is jelenti amelyet az emberre tesz eacutes amelyről maacuter sok szoacute esett ez szuumlnteti meg az ember eacuteleteacutenek hazug kettősseacutegeacutet ez leplezi le ennek az eacuteletnek az igazi valoacutesaacutegaacutet ez aacutelliacutetja bele az embert reaacutelisan a vi-laacutegba eacutes ez segiacuteti az embert egyeacutertelmű doumlnteacutesre A maacutesik darab a paacutenceacutel eacutes ehhez az bdquoigazsaacutegrdquo (igazleIkűseacuteg) maacutesik formaacuteja paacuterosul a δικαιοσύνη Isten tisztasaacutega az embernek a bűntől valoacute szabadsaacutega Isten uralmaacutenak tiszta eacutes szent rendje ez vaacutelik hit aacuteltal az embernek is szemeacutelyes minősiacuteteacuteseacuteveacute de ugyanakkor valoacutesaacutegos eacutelettartalmaacutevaacute is Isten igaz ez a keacuterdeacutes objektiacutev ol-dala Az ember igaz ez a keacuterdeacutes szubjektiacutev vonatkozaacutesa koumlvetkezmeacutenye Az igaz Isten iraacutent engedelmes ember szabad a bűntől

(15) A felszereleacutes koumlvetkező darabja tulajdonkeacuteppen sem nem veacutedekező sem nem taacutemadoacute jellegű A saruroacutel van itt szoacute amelyet a szoumlveg koumlzvetlenuumll nem nevez meg ὑπόδημα volna az itt megkiacutevaacutenhatoacute főneacutev de az itt hasznaacutelt goumlroumlg igeacuteből vilaacutegos hogy erről van szoacute (ὑποδησάμενοι az emliacutetett eacutes szoacuteban forgoacute főneacutev alapszavaacuteboacutel a ὑποδέομαι igeacuteből van keacutepezve) Voltakeacuteppen a roacutemai leacutegionaacuterius caliga-ja ez amelyet magyarul talaacuten helyesebben nevezhet-neacutenk bdquobocskornakrdquo Ehhez taacutersul az ἀλήθεια eacutes a δικαιοσύνη mellett a leveacutelben is annyira hangsuacutelyos keresztyeacuten fogalom az εἰρήνη Talaacuten annyi oumlsszefuumlggeacutes van a katonai felszereleacutesi taacutergy eacutes a hozzaacute taacutersiacutetott keresztyeacuten parainetikus fogalom koumlzoumltt hogy hangsuacutelyossaacute vaacutelik benne az ami a koumlvetkezőkben eacuter-telmezeacuteskeacutent a ἑτοιμασία mozzanataacuteboacutel kifejezetten is adoacutedik Ha laacutebunkat hasznaacuteljuk ebben a harcban akkor egyetlen ceacutel vezesse eacutes iraacutenyiacutetsa leacutepteinket az εἰρήνη sokreacutetű eacutes gazdag fogalmi tartalmaacuteban kifejezett ceacutel A megfogal-mazaacutesban nem az evangeacutelium - a beacutekesseacutegről az uumldvoumlsseacutegről szoacuteloacute uumlzenet

138

Az Efeacutezusi leveacutel

- aacuteltal nyuacutejtott keacuteszseacutegről beszeacutel Paacutel mint olyanroacutel amire szuumlkseacuteguumlnk van hanem az evangeacutelium h i r d e t eacute s eacute r e valoacute keacuteszseacuteguumlnk vaacutelik hangsuacutelyossaacute

(16) Az εὐαγγέλιον - mint gyakran maacutesutt is - sokat megőriz verbaacutelis tartalmaacuteboacutel (nomen actionis) nem merevedik teljesen nominaacutelissaacute (nomen acti az bdquoevangeacuteliumrdquo mint az evangeacutelium hirdeteacuteseacutenek bdquoveacutegpontjardquo eredmeacute-nye vagy eacuteppen - feacutelreeacuterteacutes ne esseacutek - bdquoveacutegeredmeacutenyerdquo) A koumlvetkező mon-datboacutel vilaacutegos annyi hogy az eddigiek melleacute odaleacutep a lelki fegyverzet eleme-keacutent a hit - πίστις - is a szoumlvegekben alternative előforduloacute ἐν πᾶσιν eacutes ἐπὶ πᾶσιν koumlzoumltt nincsen szuumlkseacutegszerűen kuumlloumlnbseacuteg az utoacutebbi valoacutesziacutenűleg vilaacute-gossaacute akarja tenni a hataacuterozoacute eacutertelmeacutet amely egyeacutebkeacutent itt ugyanaz mint a Lk 1626-ban bdquomindhez - ti az eddigiekhez - meacuteghelliprdquo A hataacuterozoacute amely egeacute-szen vilaacutegosan az ἀναλαβόντες participiumhoz tartozik a hitnek a keresz-tyeacuten eacuteletben betoumlltoumltt alapvető szerepeacutet van hivatva hangsuacutelyozni Ez a hit Isten oldalaacuteroacutel tekintve ndash hűseacuteg a Jeacutezus Krisztusban nekuumlnk adott lehetőseacuteg a hozzaacute valoacute eljutaacutesra az ember oldalaacuteroacutel neacutezve ennek a lehetőseacutegnek az el-fogadaacutesa eacuteletuumlnknek ilyen eacutertelemben a Krisztusra valoacute alapozaacutesa (vouml 1Kor 311) Ez veacutedi meg az embert a Gonosz (az oumlrdoumlg πονηρός mint a 2Thess 33-ban) tuumlzes - eacutegő eacutes eacutegető - loumlvedeacutekeitől πεπυρωμένα βέλη koumlzismert keacutep toumlbbek koumlzoumltt az egyik holttengeri eacutenek is emliacuteti az ellenseacuteg nyilait amelyek gyoacutegyiacutethatatlan sebeket uumltnek eacutes laacutengoloacute laacutendzsaacuteikat amelyek olyanok mint a tűz eacutes uacutegy emeacutesztik meg az embert mint a tűz a faacutet ezek ellen a loumlvedeacutekek ellen veacutedte a harcost a nagy neacutegyszoumlgletű θύρεος amelyet POLYBIOS 623 iacutegy iacuter le οὖ τὸ μὲν πλάτος ἐστί τῆς κύρτης ἐπιφανείας πένθrsquo ἡμιποδίων τὸ δὲ μῆκος ποδῶν τεττάρων eacutes amely - mint a keacutepből kitűnik - nemcsak fel-fogta hanem el is oltotta a loumlvedeacutekeket illetve tuumlzuumlket A tuumlzes nyilak keacutepeacuten itt ne eacutertsuumlnk valamilyen kuumlloumlnleges bűnt vagy kiacuteseacuterteacutest csupaacuten azt amiről eddig is szoacute volt a Saacutetaacuten mindenfajta taacutemadaacutesaacutet Iacutegy a keacutep toumlbbet is mond mert benne van az hogy a Saacutetaacutennak minden taacutemadaacutesa ilyen veszedelmes Az egeacuteszen uacutej mozzanat azonban az elhaacuteriacutetaacutes moacutedjaacuteban eacutes eszkoumlzeacuteben van Itt azutaacuten Paacutel ki is leacutep a keacutepből eacutes a gondolat fuumlggetlenneacute vaacutelik a metaforaacutetoacutel oumlnaacutelloacutesul legalaacutebbis uacutegy tűnik fel hogy a paizsnak neheacutez olyan tulajdon-saacutegaacuteval szaacutemolni amelynek koumlvetkezteacuteben bdquoel is oltjardquo a tuumlzes nyilakat (ld fentebb) a πάντα τὰ βέλη σβέσαι aacuteltalaacutenosiacutetoacute eacutertelme is inkaacutebb amellett szoacutel hogy ez maacuter a πίστις vonatkozaacutesaacuteban eacuterveacutenyes vonaacutes csupaacuten

(17) A sisak - περικεφαλαία - a felszereleacutes koumlvetkező darabja Itt keacutetseacuteg-kiacutevuumll nem lehet veacuteletlen az hogy ez a σωτήριον fogalmaacuteval keruumll kapcsolat-ba hanem egy ismert oacuteszoumlvetseacutegi hely hataacutesa (Eacutezs 5917 LXX καὶ περιέθετο περικεφαλαίαν σωτηρίου ἐπὶ τῆς κεφαλῆς τὸ σωτήριον is az ideacutezetből szaacutermazik tehaacutet de aacuteltalaacuteban iacutegy az Uacutejszoumlvetseacutegben is helyettesiacutetheti a ἡ

139

Magyaraacutezat A lelki fegyverzet 610-20

σωτηρία főnevet mint a melleacutekneacutev semleges alakja pl Lk 230 36 ApCsel 2828) Az uumldvoumlsseacuteg Isten szabadiacutetaacutesaacutet eacutes az embernek ebbe vetett szilaacuterd remeacutenyseacutegeacutet jelenti Ennek a remeacutenyseacutegnek a jegyeacuteben Isten szabadiacutetaacutesa le-győzi a deacutemoni hatalmakat A hatodik eacutes utolsoacute fegyver a kard (μάχαιρα a roumlvid kard a ξίφος-szal eacutes a ῥομφαία-val ellenteacutetben) ehhez Isten beszeacutede az ő igeacuteje (ῥῆμα θεοῦ Isten igeacutejeacutenek megszokott eacutes ismert jeloumlleacutese) kapcso-loacutedik Az ige mint taacutemadoacute fegyver Eacutezs 114 Zsid 412k gondolatkoumlreacutebe vezet (a τοῦ πνεύματος bőviacutetmeacuteny is szaacutermazhatik az Eacutezsaiaacutes-helyből) A kifejezeacutes mindenkeacuteppen Krisztus evangeacuteliumaacutet a benne adott isteni kijelenteacutest jelen-ti ez az egyetlen taacutemadoacute fegyver a lelki fegyverzetben de ez eleacuteg a Saacutetaacuten hatalmaacutenak megdoumlnteacuteseacutere (LUTHER bdquoEin Woumlrtlein kann ihn faumlllenrdquo der 46 Psalm) Aki maacutesfeacutele taacutemadoacute eszkoumlzt is akar hasznaacutelni az egyhaacutezban az eredmeacutenyt ugyan nem eacuter el de arroacutel bizonysaacutegot tesz hogy nem hisz igazaacuten Isten igeacutejeacutenek az erejeacuteben

(18) A keacutep magyaraacutezata kifejteacutese koumlvetkezik ezutaacuten a lelki fegyver-zet feloumllteacutese a koumlnyoumlrgeacutes az imaacutedsaacuteg ennek mindenfeacutele fajtaacuteja (διὰ πάσης προσευχῆς καὶ δεήσεως) Ennek az imaacutedsaacutegnak az ember eacuteleteacuteben betoumlltoumltt funkcioacuteja is vilaacutegossaacute vaacutelik Leacutelek aacuteltal toumlrteacutenik vagyis magaacutenak a Leacuteleknek az imaacutedsaacutega Ez azt jelenti hogy az igazi imaacutedsaacuteg ceacutelja nem az hogy mi a magunk vaacutegyait eacutes elgondolaacutesait elfogadtassuk Istennel eacutes nem pusztaacuten azeacutert imaacutedkozunk mert eacuteppen csak erőnk eacutes keacutepesseacuteguumlnk nincsen ezek megvaloacutesiacutetaacutesaacutera Az igazi imaacutedsaacuteg bdquofunkcioacutejardquo eacutes koumlvetkezmeacutenye az hogy a Leacutelek aacuteltala kapcsol bele bennuumlnket Isten akarataacutenak a folyamataacuteba eacutes iacutegy a mi eacuteletuumlnk vaacutelik Isten akarataacutenak az eszkoumlzeacuteveacute Tovaacutebb menve azt mond-ja Paacutel hogy ennek az imaacutedsaacutegnak minden adoacutedoacute alkalommal szuumlntelenuumll ἐν παντὶ καιρῷ) toumlrteacutennie kell Ez megintcsak nem azt jelenti hogy az em-ber formai-liturgikus - vagy meacuteg inkaacutebb liturgikus-formai - eacutertelemben vett imaacutedsaacuteggal toumllti az eacuteleteacutet az imaacutedsaacuteg bdquopoacutezaacutebanrdquo eacutes imaacutedsaacutegos szavak mon-dogataacutesaacuteval Az imaacutedsaacuteg eacutes koumlnyoumlrgeacutes eacute r z uuml l e t lelkuumllet bdquolelki alapaacutellaacutesrdquo keacuterdeacutese Imaacutedsaacutegos eacuteletet eacutelni szuumlntelenuumll imaacutedkozni - ahogyan az apostol nem is egyszer buzdiacutet bennuumlnket - annyit jelent hogy Isten akarata iraacutenti fogeacutekonysaacutegban magunkat ennek alaacuterendelve eacuteluumlnk

Az maacutes keacuterdeacutes hogy vannak alkalmak amikor ennek az eacuterzuumlletnek lel-kuumlletnek liturgikus formaacuteban eacutes eacuterthető szavakban is ki kell fejeződnie Az imaacutedsaacuteg gondolatkoumlre hihetetlenuumll pregnaacutensan paacuterosul a felszoacuteliacutetaacutesokban (a participiumok is imperatiacutev eacutertelmet kapnak sajaacutetos alaacuterendeltseacutegi viszo-nyukban) a joacutezansaacuteg magatartaacutesaacuteval Ennek az oumlsszefuumlggeacutesnek a jegyeacuteben kell feacutelreeacuterteacutesek elkeruumlleacutese veacutegett megjegyeznuumlnk azt hogy az ἐν πνεύματι itt semmikeacuteppen nem a gloacutesszolaacuteliaacuteval aacutell kapcsolatban hanem az ἐν Χριστῷ

140

Az Efeacutezusi leveacutel

formula mintaacutejaacutera eacutertendő De az apostol kifejezetten is hangsuacutelyozza azt hogy az imaacutedsaacuteg alkalmaacuteval eacutes lehetőseacutegeacutevel csak akkor tud joacutel eacutelni az ember (ἐν πάντι καιρῷ) ha eacuteber ceacuteltudatossaacuteggal keacuteszuumll raacute eacutes megingathatatlan aacutell-hatatossaacuteggal tart ki benne εἰς αὐτό nyomateacutekosan bdquoeacuteppen erre a ceacutelra ezzel a ceacutellalrdquo az ἀγρυπνοῦντες ceacutelhataacuterozoacutei bőviacutetmeacutenye moacutedhataacuterozoacutei bőviacuteteacutes előszoumlr az ἐν πάσῃ προσκαρτερήσει idaacuteig a momdatszerkeszteacutes logikailag eacuterthető is azonban a δεήσει maacuter csak laacutetszoacutelag egyenranguacute moacutedhataacuterozoacute amazzal valoacutejaacuteban logikailag visszakanyarodik a főgondolathoz eacutes itt az előbbi előfordulaacutesaacutehoz keacutepest jelenteacutese is eltoloacutedik mert a bdquoFuumlrbitterdquo bdquokoumlz-benjaacuteroacute koumlnyoumlrgeacutesrdquo jelenteacuteseacutevel leacutep fel ahogyan a περί eacutes a ὑπέρ - itt egyenlő jelenteacutesű - prepoziacutecioacutekkal keacutepzett hataacuterozoacutek is mutatjaacutek Az imaacutedsaacuteg tehaacutet az egyhaacuteznak valamennyi hiacutevővel egyuumltt Isten akarataacutera figyelő koumlzoumlsseacutegeacutebe tagol bele bennuumlnket (περὶ πάντων τῶν ἁγίων)

(19) Ebben a koumlnyoumlrgeacutesuumlnkben helyet keacuter magaacutenak Paacutel maga is termeacute-szetesen szolgaacutelata szaacutemaacutera keacuteri a gyuumllekezet koumlnyoumlrgeacuteseacutet az evangeacutelium titkaacutenak megismerteteacuteseacuteben meghirdeteacuteseacuteben van szuumlkseacutege taacutemogataacutesra Aacuteltalaacutenosan hasznaacutelt eacutes aacutetfogoacute kifejezeacutessel mondhatjaacutek itt azt hogy Paacutel a gyuumllekezetek koumlnyoumlrgeacuteseacutenek ceacuteljakeacutent az evangeacutelium hirdeteacuteseacutenek s z a b a d- s aacute g aacute r a gondol De ezt nem valami hamis kuumllsőseacuteges bdquovallaacutesszabadsaacutegrdquo formaacutejaacuteban gondolja el hanem a tulajdon belső akadaacutelyainak elhaacuterulaacutesaacutet laacutet-ja benne ezt eacuterti rajta Az egyetlen igazi akadaacutely az ige hirdeteacuteseacuteben ha az ember maga nem kapott uumlzenetet (ἵνα μοι δοθῇ λόγος) Belső akadaacutelyozta-taacutesunknak egy maacutesik formaacuteja lehet az hogy valamilyen - baacutermifeacutele - koumlruumll-meacuteny folytaacuten feacuteluumlnk teljes nyiacuteltsaacuteggal leplezetlenuumll baacutetran eacutes keacutetseacutegeskedeacutes neacutelkuumlli bizakodaacutessal hirdetni azt amit Isten reaacutenk biacutezott (ἐν παρρησίᾳ)

(20) Itt utal Paacutel a maga konkreacutet helyzeteacutere nyilvaacuten ebből eredhetnek a ve-szeacutelyek Tudja hogy koumlvetseacutegben jaacuter (πρεσβεύειν a roacutemai csaacuteszaacuteri legatus-ok koumlvetseacutegeacutenek műszava vouml meacuteg 2Kor 520) Azt is tudja hogy fogsaacutega (ἐν ἁλύσει) is e megbiacutezataacutesaacutenak ceacuteljaacutet van hivatva szolgaacutelni Jaj volna neki ha mindezek elleneacutere eljaacutetszanaacute a lehetőseacuteget ha egyeacuteni elkedvetlenedeacutese vagy baacutermifeacutele eacuterdek megfosztanaacute az ige hirdeteacuteseacutenek lehetőseacutegeacutetől belső gyoumln-geseacutege miatt Ami rajta aacutell azt ő maacuter megtette gyoumltrődeacutesben kuumlzdelemben Isten akarataacutenak kereseacuteseacuteben ἵνα ἐν αὐτῷ παρρησιάσωμαι itt szemmel laacutet-hatoacutean az ige gyenguumlltebb eacutertelmeacutet tartalmazza mint az 1Thess 22-ben is ezeacutert bőviacutetmeacutenye lehet itt is ott is a λαλῆσαι infinitivus amely azonban itt a ὡς δεῖ με λαλῆσαι accusativus cum infinitivo-hoz is tartozik Ezeacutert van Paacutelnak erkoumllcsi alapja arra hogy a gyuumllekezetekhez forduljon eacutes az ő kouml-nyoumlrgeacutesuumlket keacuterje a szolgaacutelat sohasem egy ember uumlgye nem bdquomagaacutenuumlgyrdquo hanem az egeacutesz egyhaacutez feladata munkaacuteja eacutes az egeacutesz egyhaacutez felelős eacuterte

141

Magyaraacutezat Szemeacutelyes uumldvoumlzletek aacuteldaacutes 621-24

A reaacute valoacute felkeacuteszuumlleacutes is erőtlen eacutes hataacutestalan marad ha csak egy ember hor-dozza nem pedig Jeacutezus Krisztus egeacutesz egyhaacuteza mert az egeacutesz egyhaacutez eacuterde-kelve van ebben az uumlgyben

Szemeacutelyes uumldvoumlzletek aacuteldaacutes 621-24

21 Ami pedig engem illet hogy azt is megtudjaacutetok hogyan vagyok mindent elmond nektek Tychikos a szeretett testveacuter eacutes hű szolga az Uacuterban 22 eacuteppen ezeacutert kuumlldoumlm is hozzaacutetok hogy megismerjeacutetek a koumlruumllmeacutenyeimet eacutes megvigasztalja a sziacuteveteket 23 Beacutekesseacuteg a testveacutereknek eacutes szeretet hittel egyuumltt Istentől az Atyaacutetoacutel eacutes az Uacutertoacutel Jeacutezus Krisztustoacutel 24 A kegyelem mindazokkal akik szeretik a mi Urunkat Jeacutezus Krisztust romolhatatlansaacutegban

(21k) Formai tekintetben a keacutet vers arroacutel nevezetes hogy a paacuteli levelek kouml-reacuten beluumll a leghosszabb szoacuteszerinti egyezeacutest tartalmazza egy maacutesik leveacutel paacuter-huzamos helyeacutevel ti a Kol 47k-vel Az egyeacutebkeacutent leghosszabb egyezeacutes sem megy tuacutel heacutet szoacutenyi terjedelmen itt azonban voltakeacuteppen 32 szoacutera terjed ki a pontos megegyezeacutes a τὰ κατ᾽ ἐμέ szavakkal kezdődik eacutes a τὰς καρδίας ὑμῶν-nal veacutegződik Koumlzben az Ef 621-ben τὰ κατ᾽ ἐμέ utaacuten olvashatoacute koumlzbevetett melleacutekmondat τί πράσσω - hiaacutenyzik a Kol-beli paacuterhuzamboacutel miacuteg a πιστὸς διάκονος utaacuten meg a Kol 47-ben olvashatoacute καὶ σύνδουλος az Ef-beli paacuter-huzamban nincsen meg Aacuteltalaacutenos veacutelekedeacutes szerint a Kol megfelelő helyeacuten a keacutet verset koumlvető Onesimos-ra utaloacute 9 vers keacutepzetkoumlre indiacutetja a leveacuteliacuteroacutet arra hogy itt a σύνδουλος megjeloumlleacutest Tychikos-ra alkalmazza Onesimos-roacutel tudjuk hogy taacutersadalmi helyzete szerint is δοῦλος bdquorabszolgardquo de az egeacutesz dolog olyanformaacuten egyenliacutetődik ki Krisztusban hogy Paacutel is Tychikos is σύνδουλος bdquorabszolgataacutersairdquo az egyelőre szoumlkeacutesben levő rabszolgaacutenak ld Flm-t Akik az Ef-t nem tartjaacutek eredeti paacuteli leveacutelnek azok ezt a nagy terjedel-mű egyezeacutest egyik legjelentősebb bizonyiacuteteacuteknak tartjaacutek foumllteveacutesuumlk mellett azzal a megjegyzeacutessel hogy ez a szakasz a leveacutelen a rdquopaacuteli ciacutemkerdquo hasonloacutean a Kol paacuterhuzamos helyeacutehez az iacuteroacute az Ef-ből az Onesimos-motiacutevum hiaacutenya miatt hagyja el a hitelesseacuteg hataacutesaacutenak fokozaacutesaacutera a σύνδουλος eacutertelmezőt Azok a magyaraacutezoacutek akik a keacutet leveacutel eredeti paacuteli volta mellett doumlntenek azzal okoljaacutek meg az egyezeacutest hogy az Ef ugyanabban a szituaacutecioacuteban keletkezett mint a Kol Az egyezeacutes keacutetseacutegtelenuumll feltűnő eacutes szoacuteszerinti volta sokkal in-kaacutebb vall iacuterott forraacutes hasznaacutelataacutera mint emleacutekezetből toumlrteacutenő ideacutezeacutesre fel-

142

Az Efeacutezusi leveacutel

hasznaacutelaacutesra vagy utalaacutesra A kritikai aacutellaacutespont azonban egy neacutehaacuteny szem-pont figyelembe veacuteteleacutevel nagyon problematikussaacute vaacutelik Az egyik szempont az hogy a Kol alapjaacuteul szolgaacuteloacute szituaacutecioacuteban az Onesimos-motiacutevum hiteles paacuteli elemnek hat ahogyan a Filemonhoz iacutert leveacutel mutatja A szituaacutecioacute Paacutel reacute-szeacuteről valoacuteban ugyanaz lehet mint a Kol iacuteraacutesakor ez indokolja ugyanannak a formulaacutenak az ismeacutetelt hasznaacutelataacutet Viszont ahhoz hogy az Ef e keacutet verseacute-ben a Kol paacuterhuzamos helyeacutenek aacutetveacuteteleacutet laacutessuk vagy azt kell felteacuteteleznuumlnk amit a kritikai aacutellaacutespont keacutepviselői nem fogadnak el hogy ti a Kol paacuteli ere-detű leveacutel ebben az esetben a formula megfelel bdquociacutemkeacutenekrdquo az Ef-ben vagy azt hogy ugyanaz a neacutevtelen szerző keacutetszer hasznaacutel fel egy teljesen azonos hangzaacutesuacute formulaacutet nagyon csekeacutely elteacutereacutessel egy Paacutel neve alatt kiadandoacute pszeudonim leveacutelben ennek viszont semmi eacutertelme nincsen sőt a hitelesseacuteg szaacutendeacutekolt laacutetszataacutet csak ronthatja Veacuteguumll pedig ha nem is csatlakozunk az bdquoamanuensisrdquo-elmeacutelethez azt mindenesetre tudjuk hogy Paacutel nem maga iacuterta hanem diktaacutelta leveleit azt pedig meg kell vallanunk hogy a leiacuteroacutek technikai eljaacuteraacutesaacutet nem ismerjuumlk a legaproacutebb reacuteszletekig Azt sem tudjuk hogy meg-fogalmazaacutesbeli szabadsaacuteguk bizonyos ndash eacuteppen sztereotip ndash formulaacutek eseteacuten nem volt-e nagyon is nagy a leveacutelnek egy bdquopiszkozatirdquo peacuteldaacutenya vagy vaacutezlata nem aacutellt-e rendelkezeacutesuumlkre a leveacutel elkuumlldeacutese utaacuten is ezeacutert azt sem tudjuk hogy egy ilyen bdquofogalmazvaacutenyrdquo kidolgozaacutesa hogyan toumlrteacutent a reacuteszuumlkről eacutes esetleg keacutesőbb egy ilyet mennyire tudtak a szuumlkseacuteghez keacutepest felhasznaacutelni Ezeacutert a toumlbbi bizonyiacuteteacutekkal egyuumltt ennek sem tulajdoniacutetunk akkora jelentő-seacuteget a leveacutel paacuteli eredeteacutenek megaacutellapiacutetaacutesaacuteban vagy elutasiacutetaacutesaacuteban ahogyan a kritikai iraacuteny hiacutevei teszik sőt meacuteg egyeacuteb eacutervek megerősiacuteteacuteseacutere vagy taacutemo-gataacutesaacutera alkalmas eacutervnek sem tartjuk

A keacutet vers taacutejeacutekoztatoacute jellegű koumlzleacuteseacutet illetve utalaacutesaacutet joacutel motivaacutelja a leveacutel egeacutesze azzal hogy ebben egyetlen szoacute sem esik az apostol pillanatnyi em-beri helyzeteacutenek semmifeacutele szemeacutelyen vonatkozaacutesaacuteroacutel Most kitűnik hogy ezzel a feladattal ndash ti az erről valoacute taacutejeacutekoztataacutes feladataacuteval ndash leveleacutenek aacutetadoacute-jaacutet Tychikos-t biacutezza meg Elgondolkozhatunk minden bizonnyal el is kell gondolkoznunk azon hogy a gyuumllekezetek neveleacutese szempontjaacuteboacutel mieacutert eacutes mennyire jobb az ha az apostol nem maga veacutegzi el ezt az bdquoinformatiacutevrdquo fela-datot

A Tychikos-nak adott megbiacutezataacutes abban is kapcsoloacutedik a leveacutel tartalmaacute-hoz hogy az apostol a gyuumllekezetektől a sajaacutet munkaacutejaacuteban valoacute imaacutedsaacutegos reacuteszveacutetelt keacuteri hogy ez valoacuteban joacutel helyesen eacutes gyuumlmoumllcsoumlzően toumlrteacutenhes-seacutek ahhoz szuumlkseacuteg van arra hogy taacutejeacutekozottak legyenek konkreacutet helyzeteacute-ről De alighanem nem csak ehhez az apostol nem aacutetall bdquoillusztraacutecioacuterdquo vagy paradigma lenni ott ahol eacuteppen lehet Krisztus uumlgyeacutehez ennek az uumlgynek

143

Magyaraacutezat Szemeacutelyes uumldvoumlzletek aacuteldaacutes 621-24

a taacutergyi-konkreacutet valoacutesaacutegaacutehoz eacutes mindahhoz amit ez az uumlgy igeacutenyel A ἵνα δὲ εἰδῆτε καὶ ὑμεῖς megfogalmazaacutesboacutel nem vehetuumlnk ki olyasmit mintha az Ef-t az itteni καί a Kol-lel akarnaacute kapcsolatba hozni ezeacutert nem is fordiacutetha-tunk iacutegy bdquohogy ti is megtudjaacutetokhelliprdquo Egyszerűen arroacutel van szoacute hogy a καί lazaacuten szerepel a mondatfűzeacutesben uacutegyhogy nem is annyira az alanyra vonat-koztatandoacute ὑμεῖς hanem az εἰδῆτε aacutelliacutetmaacutenyra Egyeacutebkeacutent maacutes paacuteli levelek-től kuumlloumlnboumlzik a leveacutelzaacuteradeacutek abban hogy a befejező versekből is hiaacutenyzik a koumllcsoumlnoumls uumldvoumlzleacutesek felsorolaacutesa ez a fajta bdquoszemeacutelytelenseacutegrdquo - mint maacuter emliacutetettuumlk - az egeacutesz leveacutelre jellemző τὰ κατ᾽ ἐμέ szokaacutesos eacutes gyakori kife-jezeacutes a beszeacutelő (iacuteroacute) helyzeteacutenek jeloumlleacuteseacutere (vouml ApCsel 2422 2514 Fil 112 eacutes a maacuter emliacutetett Kol 47 de maacuter koraacutebban is hasznaacutelatos a klasszikus goumlroumlg-seacutegben eacutes a LXX-ban is pl 2Makk 340) τί πράσσω a goumlroumlg nyelvhasznaacute-latnak megfelelően jelenthetneacute termeacuteszetesen ezt is bdquohogy mit csinaacutelokrdquo de mint joacute goumlroumlg kifejezeacutes lehet egyszerűen a τὰ κατrsquo ἐμέ pleonasztikus mint-egy magyaraacutezoacute megfelelője bdquohogyan vagyok hogyan eacuterzem magamatrdquo Paacutel nyugodtan biacutezza ezt a taacutejeacutekoztatoacute feladatot Tychikos-ra mert ő is Krisztus egyhaacuteza szeretetkoumlzoumlsseacutegeacutenek tagja vele egyuumltt ἀγαπητὸς ἀδελφὸς de enneacutel toumlbb is διάκονος ἐν Χριστῷ Ez itt semmifeacutelekeacuteppen nem valami gyuumllekezeti bdquotisztseacutegrerdquo vonatkozik hanem arra hogy Tychikos egy sajaacutetos szolgaacutelatra vaacutellalkozott eacutes ezt a szolgaacutelatot eddig hűseacutegesen veacutegezte az apostol szemeacute-lye koumlruumll is munkaacuteinak kuumlloumlnfeacutele teruumlletein is Eacuteppen ez a hűseacutege az a mi-nőseacutege amely miatt raacute esik Paacutel vaacutelasztaacutesa leveleacutenek elkuumlldeacuteseacuteben Tychikos valoacuteban joacutel ismeri eacutes joacutel eacuterteacutekeli is Paacutelnak azt a helyzeteacutet amelyben leveleacutenek iacuteraacutesakor van maacuter pedig nagyon leacutenyeges az hogy taacutejeacutekoztataacutesa semmilyen tekintetben ne keltsen feacutelreeacuterteacutest a gyuumllekezetekben mint ahogyan magaacuteboacutel a leveacutelből is laacutettuk De kitűnik egy olyan leveacutelreacuteszletből is mint a Fil l12kk ha valoacuteban valami nagyon kifejező helyzetet eacutes taniacutetaacutest keresuumlnk az itteni szituaacutecioacute megvilaacutegiacutetaacutesaacutera Ezeacutert esik a vaacutelasztaacutes Tychikos-ra bdquoeacuteppen e feladat elveacutegzeacuteseacutet illetőenrdquo (εἰς αὐτὸ τοῦτο) Hogy a gyuumllekezetek imaacutedsaacutegos szol-gaacutelataacutehoz valoacuteban mennyire fontos az apostol eacuteletkoumlruumllmeacutenyeinek ismerete (mint laacutettuk ő maga viszont c s a k emiatt tartja fontosnak ezt) azt az mutat-ja a legjobban hogy a τὰ κατ᾽ ἐμέ ismeacutetleacutese a τί πράσσω mellett harmadszor is megtoumlrteacutenik a τὰ περὶ ἡμῶν kifejezeacutesben a ἵνα εἰδῆτε tartalmi mozzanataacutet viszont a ἵνα γνῶτε ismeacutetli hasonloacute pleonasztikusan kiemelő eacutes hangsuacutelyozoacute formaacuteban Az ezeket megelőző ἔπεμψα a szokaacutesos bdquoleveacutel-aoristosrdquo jelenteacuteseacute-nek megfelelően itt meacuteg jelenidejű (bdquoelkuumlldoumlmrdquo) ndash mindenesetre a leveacutel keacutez-hezveacutetelekor eacutes olvasaacutesakor maacuter mindenkeacuteppen muacuteltidejűveacute vaacutelik a benne kifejezett cselekveacutes

144

Az Efeacutezusi leveacutel

Paacutel bizonyos abban hogy Tychikos-nak ez a szolgaacutelata a gyuumllekeze-tek koumlreacuteben eacutes tagjaikban eacuteppen ezeacutert baacutetoriacutetaacutest eacutes biztataacutest fog jelenteni (παρακαλέσῃ τὰς καρδίας ὑμῶν)

(23k) Mint a paacuteli levelek mindegyike ez a leveacutel is aacuteldaacutessal zaacuterul Termeacuteszetesen ennek a zaacuteroacute aacuteldaacutesnak sokfeacutele formaacuteja ismeretes (a legroumlvi-debb ἡ χάρις μεθ᾽ ὑμῶν Kol 4l8b-beli formulaacutejaacutetoacutel kezdve szaacutemos variaacute-cioacuteban kuumlloumlnfeacutele bőviacuteteacutesekkel) Az itteni aacuteldaacutes egyben buacutecsuacuteformula is eacutes abban kuumlloumlnboumlzik az aacuteltalaacutenos paacuteli szokaacutestoacutel hogy nem koumlzvetlen sze-meacutelyes formaacuteban van megfogalmazva hanem harmadik szemeacutelyben τοῖς ἀδελφοῖς μετὰ πάντων τῶν ἀγαπώντων τὸν κύριον κτλ Az ittenihez ha-sonloacute kettős aacuteldaacutes-formulaacutet talaacutelunk meacuteg egyeacutebkeacutent a 2Tim 422-ben is A harmadik szemeacutelyű megfogalmazaacutest SCHLIER bdquoliturgikusabbnakrdquo tartja a szemeacutelyes megfogalmazaacutesnaacutel megszoacuteliacutetaacutesnaacutel Hogy a bdquotestveacuterekenrdquo mely gyuumllekezetek tagjai eacutertendők azt itt eacuteppen uacutegy nem tudjuk meg mint aho-gyan maga az egeacutesz leveacutel sem adott roacutela felvilaacutegosiacutetaacutest Teljes figyelmuumln-ket a gyuumllekezeteknek ndash eacutes leacutenyegeacuteben mint ahogyan maacuter az 1Kor uumldvoumlz-lő-formulaacutejaacuteboacutel kitűnt vagy ahogyan a Gal 618-boacutel is koumlvetkeztethetuumlnk raacute Krisztus egyhaacuteza egeacuteszeacutenek ndash kuumlldoumltt joacutekiacutevaacutensaacutegok tartalmi elemeire kell fordiacutetanunk Az εἰρήνη-ben az uumldvoumlzlethez (13) teacuter vissza a leveacutel iacuteroacute-ja de kapcsoloacutedik a bdquobeacutekesseacuteg evangeacuteliumaacuteroacutelrdquo mondottakhoz is amely a leveacutel egeacuteszeacutenek doumlntő fontossaacuteguacute uumlzenete eacutes amely tulajdonkeacuteppen maga a Krisztus szemeacutely szerint ndash tehaacutet helyesebb iacutegy mondanunk a k i maga a Krisztus (214) Alaptalan az a felteveacutes hogy az εἰρήνη itt a zsidoacute- eacutes pogaacuteny-keresztyeacutenek koumlzoumltti beacutekeacutes viszonyra utalna (csak) ez kiesneacutek az egeacutesz valoacute-ban bdquoliturgikusrdquo megfogalmazaacutesuacute aacuteldaacutes-formulaacuteboacutel Ugyancsak oumlsszefoglaloacute jellege van a leveacutel szemszoumlgeacuteből az ἀγάπη emliacuteteacuteseacutenek (ld 14k) ennek a szeretetnek koumlszoumlnheti leacuteteacutet az egyhaacutez mert ebből fakad az az aacuteldozat ame-lyet Isten Krisztusban meghozott az embereacutert Isten Lelke aki Krisztus tes-teacutenek is a Lelke eacuteletben tartoacute szemeacutelyesen oumlsszetartoacute eacutes megerősiacutető ereje a szeretet Lelke (vouml 25 42k 52) Az ἀγάπη-hoz tartozoacute kiegeacutesziacuteteacutesnek tartja SCHLIER a μετὰ πίστεως hataacuterozoacutet arra utalva hogy a keacutet fogalom egymaacutes melletti emliacuteteacutese a leveacutelben gyakori (115 317 41315 616) Uacutegy eacutertelmezi a kifejezeacutest hogy itt mindenesetre bdquoarroacutel a szeretetről van szoacute amely a hitből sarjad kirdquo Azonban ő maga is utal arra hogy a hit a keresztyeacuten bdquoereacutenyekrdquo előfoumllteacutetele a leveacutel taniacutetaacutesa szerint Ebben az esetben viszont az aacuteldaacutes eacutertelmeacutet helyesebben ragadjuk meg ha uacutegy eacutertjuumlk hogy a beacutekesseacuteg eacutes a szeretet Isten ajaacutendeacuteka egyhaacutezaacutenak de ahhoz hogy ezek a javak eacutelő eacutes eacuteletet adoacute erőkkeacute le-gyenek az egyhaacutezban a gyuumllekezetek eacutes tagjaik eacuteleteacuteben szuumlkseacuteges az hogy a bdquotestveacuterekrdquo eacuteleteacutenek meghataacuterozoacuteja legyen Isten emez ajaacutendeacutekai elfogadaacute-

145

Magyaraacutezat Szemeacutelyes uumldvoumlzletek aacuteldaacutes 621-24

saacutenak keacuteszseacutege a hit Iacutegy eacuterthető hogy a beacutekesseacuteg eacutes a szeretet melleacute mint-egy ezek tovaacutebbiacutetoacute koumlzegekeacutent bdquomelleacutekelirdquo az apostol a hitet (μετὰ πίστεως) azeacutert fogalmazva iacutegy az aacuteldaacutest mert a haacuterom fogalom nem ugyanazon a szin-ten aacutell a keresztyeacuten eacutelet szemszoumlgeacuteből eacutes eacutelő valoacutesaacutegaacuteban Isten ajaacutendeacutekainak alapjuk is oumlsszefoglalaacutesuk is a χάρις a rdquokegyelemrdquo amelynek sokreacutetűseacutegeacuteről eacuteppen a goumlroumlg χάρις szoacute jelenteacutestartalma mozzanatainak elemzeacutese soraacuten maacuter szoacuteltunk (vouml az 12 magyaraacutezataacuteval)

A οἱ ἀγαπῶντες τὸν κύριον ahogyan a mondatszerkeszteacutes eacutes a stiacutelus oumlsz-szefuumlggeacuteseacuteből vilaacutegos az ἀδελφοῖς megfelelője ezzel tartalmaacutenak eacutes jelenteacute-seacutenek kifejteacutese Nyilvaacutenvaloacutean csak az lehet Krisztus egyhaacutezaacutenak a tagja aki-nek eacuteleteacutet betoumllti az iraacutenta valoacute szeretet Ez a gondolat egyuacutettal a 23 versbeli ἀγάπη-ra adott emberi vaacutelasz is

Probleacutemaacutet jelent a levelet zaacuteroacute hataacuterozoacute magyaraacutezata (ἐν ἀφθαρσίᾳ) Szaacutemos magyaraacutezoacute (AMBROSIASTER BEacuteZA von SODEN HAUPT SCHLI ER) uacutegy gondolja hogy ez a hataacuterozoacute nem a participiumoz tartozik hanem a χάρις fogalmaacutenak egy előre tulajdonkeacuteppen szaacutemiacutetaacutesba sem vett szinte toldaleacutekos utaacutena vetett bőviacuteteacutese a prepoziacutecioacute ebben az esetben kap-csoloacute eacutertelmű volna bdquoKegyelem romolhatatlansaacuteggal egyuumlttrdquo (mint fentebb a μετὰ πίστεως) A szerkeszteacutes ezt nem teszi valoacutesziacutenűveacute Meacuteg kevesebb a valoacutesziacutenűseacutege annak a magyaraacutezati kiacuteseacuterletnek amely az ἐν ἀφθαρσίᾳ-t a τὸν κύριον ἡμῶν-hoz kapcsolja bdquoa mi romolhatatlan Urunkatrdquo (KLOPPER STAAB ΒΕNOIT DIBELIUS lehetseacutegesnek tartja ld BAUER a ciacutemszoacute alatt) A legtermeacuteszetesebb kapcsolaacutesi moacuted termeacuteszetesen meacutegiscsak min-denkeacuteppen az hogy a hataacuterozoacute modaacutelis eacutertelemben az előző μετὰ τῶν ἀγαπώντων-hoz tartozik bdquoakik szeretik romolhatatlanulrdquo Enneacutel valamivel tovaacutebb is mehetuumlnk az eacutertelmezeacutesben DIBELIUS uacutetmutataacutesa nyomaacuten Ő azt hangsuacutelyozza hogy az ἀφθαρσία a foumlldi eacutelet foumlloumltt aacutelloacute leacutetmoacutedot jelenti jeloumlli iacutegy nyilvaacutenvaloacutean vonatkozhatik maacuter itt a foumlldoumln is azokra akik Krisztussal szeretetkoumlzoumlsseacutegben eacutelnek hiszen ez a szeretetkoumlzoumlsseacuteg nem foumlldi-emberi lehetőseacuteg eacutes az apostol legutolsoacute szavai erre akarjaacutek felhiacutevni nyomateacutekosan a leveacutel ciacutemzettjeinek a figyelmeacutet Mint laacutettuk DIBELIUS veacuteguumll is amellett doumlnt hogy a hataacuterozoacute Krisztus mennyei leacutetmoacutedjaacutet van hivatva meghataacuterozni iacutegy egyeacutertelmű az ἐν δόξη-val Mi a mondottak alapjaacuten minden nyelvi bonyoliacute-taacutes keruumlleacuteseacutevel (DIBELIUSt az emliacutetett megoldaacutesba a hataacuterozoacute jelzői funkci-oacuteja is beleviheti amely a neacutemetben annyira bdquokeacutezenfekvőrdquo) a legegyszerűbb eacutes leginkaacutebb magaacutetoacutel eacutertetődő megoldaacutes mellett doumlntuumlnk akik Krisztust sze-retik azok maacuter e foumlldoumln benne vannak az ἀφθαρσία leacutetmoacutedjaacuteban amely az eszkhatonban jut majd teljesseacutegre de a hiacutevők eacuteleteacuteben maacuter itt eacutes most valoacute-saacuteg Ez az eacutertelem azeacutert is a legkeacutezenfekvőbb mert az ἀγαπῶντες τὸν κύριον

146

Az Efeacutezusi leveacutel

eacutes az ἐν ἀφθαρσίᾳ (ebben az esetben ἐν πνεύματι-val egy jelenteacutesű) koumlzoumltt a koumllcsoumlnoumls vonatkozaacutes a reciprocitaacutes viszonyaacutet hozza leacutetre Krisztus szeretete aacuteltal az őt szeretők az ἀφθαρσία leacutetmoacutedjaacuteba keruumllnek aacutet ugyanakkor azon-ban a dolog maacutesik ndash eacutes ezzel egyidejű - mozzanata az hogy Krisztust szeretni nem lehet emberi moacutedon emberi leacutetmoacutedunkboacutel folyoacutean csak az ἀφθαρσία leacutetmoacutedjaacuteban eacutes leacutegkoumlreacuteben eacutelve

Ez a kuumlloumlnoumls kettősseacuteg a πνεῦμα vilaacutegaacutenak eacutesszel fel nem eacuterhető meg nem ragadhatoacute titkai koumlzeacute tartozik de a keresztyeacuten egzisztenciaacuteban bdquoleleplezett titokkaacuterdquo vaacutelik megeacutelt valoacutesaacuteggaacute de ez nem jelenti azt hogy elvesziacuteteneacute ti-tok-jellegeacutet Ez a befejezeacutes meacuteltoacute az egeacutesz leveacutelhez

AZ EFEacuteZUSI LEVEacuteL

Fordiacutetotta eacutes magyaraacuteztaVarga Zsigmond Joacutezsef

Debrecen 2018

Az Efeacutezusi leveacutelFordiacutetotta eacutes magyaraacutezta Varga Zsigmond Joacutezsef

Felelős szerkesztő Dr Baraacuteth Beacutela LeventeA szoumlveget gondozta Balog Margit

Felelős kiadoacute Dr Kustaacuter Zoltaacuten rektor

Kiadja a Debreceni Reformaacutetus Hittudomaacutenyi EgyetemDebrecen 20182 kiadaacutes

Első kiadaacutes Debreceni Reformaacutetus Theologiai Akadeacutemia Debrecen 1973

ISBN 978-615-5853-08-1

Boriacutetoacutekeacutep Madaraacutesz Kathy Margit Ferenczy Noeacutemi-diacutejas textil- eacutes ruha tervező iparműveacutesz Debreceni Reformaacutetus Hittudomaacutenyi Egyetem kaacutepolnaacuteja szaacutemaacutera keacutesziacutetett alkotaacutesa

Technikai szerkesztő Szilaacutegyineacute Asztalos Eacuteva

Nyomdai kivitelezeacutes Kapitaacutelis Nyomdaipari Kft DebrecenFelelős vezető Kapusi Joacutezsef

5

LECTORI SALUTEM 7

EMLEacuteKEZEacuteS EMLEacuteKEZTETEacuteS 9

BEVEZETEacuteS 171 Az efeacutezusi gyuumllekezet a ciacutemzettek az irodalmi probleacutema 172 A leveacutel eredetiseacutege keletkezeacuteseacutenek helye eacutes ideje 203 A leveacutel rendelteteacutese 294 A leveacutel tartalmi sajaacutetossaacutegai felosztaacutesa 30

FONTOSABB FORRAacuteSMUNKAacuteK 35a Kommentaacuterok 35b Bevezeteacutestanok 35c Tanulmaacutenyok 36

MAGYARAacuteZAT 37Koumlszoumlnteacutes 11-2 37Isten magasztalaacutesa szabadiacutetaacutesaacuteeacutert 13-14 38Imaacutedsaacuteg Krisztus dicsőseacutegeacutenek megismereacuteseacuteeacutert 115-23 45Halaacutelboacutel az eacuteletre 21-10 51Izraacuteel eacutes a pogaacutenyok koumlzoumlsseacutege az egyhaacutezban 211-22 55Paacutel a pogaacutenyok apostola 31-13 64Paacutel koumlnyoumlrgeacutese a gyuumllekezetekeacutert 314-21 75Az ismeret gyuumlmoumllcsei egyseacuteg a szeretetben 41-16 82Az ismeret gyuumlmoumllcse az uacutej ember feloumlltoumlzeacutese 417-24 96Az ismeret gyuumlmoumllcse az uacutej erkoumllcsi magatartaacutes 425-32 102Az ismeret gyuumlmoumllcse a fegyelmezett eacutelet 51-21 107Az ismeret gyuumlmoumllcsei a kuumlloumlnfeacutele eacutelethelyzetben eacutelő emberek viszonyaacutenak rendeződeacutese 522 - 69 117A lelki fegyverzet 610-20 132Szemeacutelyes uumldvoumlzletek aacuteldaacutes 621-24 141

TARTALOMJEGYZEacuteK

7

LECTORI SALUTEM

Egyetemuumlnk uacutejszoumlvetseacutegi tanszeacutekeacutenek egykori professzora dr Varga Zsigmond Joacutezsef szuumlleteacuteseacutenek 100 eacutevforduloacuteja alkalmaacuteboacutel bocsaacutetjuk koumlzre az Efeacutezusi leveacutelhez iacutert kommentaacuterjaacutet Az uacutej kiadaacutest volt munkataacutersa a beve-zető eacuteletrajzi tanulmaacutenyt iacuteroacute dr Lenkeyneacute dr Semsey Klaacutera nyugalmazott teoloacutegiai tanaacuter kezdemeacutenyezte kiemelve hogy e mű joacutel tuumlkroumlzi szerzője ki-terjedt iacuteraacutesmagyaraacutezoacutei munkaacutessaacutegaacutenak eacutes teoloacutegiai laacutetaacutesmoacutedjaacutenak sajaacutetos-saacutegait

Az 1973-as első kiadaacutes kis peacuteldaacutenyszaacutemuacute stencilezett sokszorosiacutetaacutesuacute seacuteruumlleacutekeny koumlteacutesű teoloacutegiai jegyzetkeacutent jelent meg mely eredetileg is csak nagyon szűk koumlrben volt eleacuterhető Ezeacutert a kommentaacuter tartalmi eacuterteacutekei mel-lett a tovaacutebboumlroumlkiacuteteacutes elemi igeacutenye szinteacuten indokolja hogy a centenaacuteriumi emleacutekezeacutes kapcsaacuten az igeacutenyes mondanivaloacutenak megfelelőbb kuumllső megjele-neacutesű szeacuteles koumlrben eleacuterhetőveacute tett maacutesodik kiadaacutessal tisztelegjuumlnk a biblikus teoloacutegus eacuteletműve előtt

A koumltet előkeacutesziacuteteacutese soraacuten nyuacutejtott taacutemogataacuteseacutert kuumlloumln koumlszoumlnet illeti a szerző jogutoacutedait valamint a szoumlveggondozaacutesban koumlzreműkoumldő munkataacuter-saim koumlzuumll az aacutetiacuteraacutest veacutegző Simon Zita teoloacutegia-lelkeacutesz szakos hallgatoacutet eacutes a korrektori feladatokat ellaacutetoacute Balog Margit tanaacuternőt

Dr Baraacuteth Beacutela Leventetudomaacutenyos rektorhelyettes

9

EMLEacuteKEZEacuteS EMLEacuteKEZTETEacuteS VARGA ZSIGMOND J SZUumlLETEacuteSEacuteNEK

100 EacuteVFORDULOacuteJA ALKALMAacuteBOacuteL

Dr Varga Zsigmond Joacutezsef Debrecenben szuumlletett Debrecenben teljesiacutetette kuumlldeteacuteseacutet (1918-1997) szuumlleteacuteseacutenek ez eacutevben 100 eacutevforduloacutejaacuten haacutelaacutes sziacutev-vel emleacutekezuumlnk uacutejszoumlvetseacutegi professzorunkra Munkaacutejaacutet sziacutevvel leacutelekkel tel-jes odaadaacutessal derűsen a koumlrnyezeteacutet is oumlroumlmre hangolva veacutegezte Joacute volt a koumlzeleacuteben lenni Ismereteinket gyarapiacutetotta laacutetaacutesunkat Krisztus igeacutenyeacutenek megfelelően formaacutelta keacuterdeacuteseinkre vaacutelaszt kaptunk uacutetmutataacutest lenduumlletet egyhaacutezunk eacutebresztő eacutes eacutepiacutető munkaacutejaacutehoz Sokan voltak taniacutetvaacutenyai eacutes ra-gaszkodtak hozzaacute a diplomaacutejuk megszerzeacutese utaacuten is rendszeresen meglaacuteto-gattaacutek Kuumlloumlnoumlsen szoros volt vele azoknak a kapcsolata akik tagjai voltak a Doktorok Kolleacutegiuma Uacutejszoumlvetseacutegi szekcioacutejaacutenak A 60 eacutes a 70 szuumlleteacutes-napja alkalmaacuteval tanulmaacutenyi koumltet uumlnnepeacutelyes aacutetadaacutesaacuteval fejeztuumlk ki iraacutenta megnyilvaacutenuloacute tiszteletuumlnket eacutes szeretetuumlnket Meacuteltoacute hogy ezt megtegyuumlk szuumlleteacutesnapjaacutenak 100 eacutevforduloacuteja alkalmaacuteval is Erre toumlrekszuumlnk jelen alka-lommal Feleseacutegeacutevel gyermekeivel eacutes Dr Kustaacuter Zoltaacuten rektor uacuterral egyeteacuter-teacutesben joacutellehet Varga Zsigmond professzor szuumlleteacutesnapja juacutelius 26-aacuten van az uumlnnepi megemleacutekezeacutest a taneacutev megkezdeacutese utaacuten oktoacuteber elejeacuten tartot-tuk ceacutelszerűnek megrendezni Ez alkalommal egyik kedves munkaacutejaacuteval az Efeacutezusi leveacutel magyaraacutezataacutenak megjelenteteacuteseacutevel emleacutekezuumlnk eacutes emleacutekezte-tuumlnk raacute amelyet a Debreceni Hittudomaacutenyi Egyetem adott ki Koumlszoumlnoumlm haacutelaacutes sziacutevvel mindazoknak akiknek reacuteszuumlk volt e munka nagyon szeacutep for-maacuteban valoacute megjelenteteacuteseacuteben

Varga Zsigmond J professzor előbb volt nyelveacutesz mint teoloacutegus Tanulmaacute-nyait a debreceni Kolleacutegiumban kezdte Csalaacutedja indiacutettataacutesaacutera eacuterettseacutegi utaacuten a tanaacuteri paacutelyaacutet vaacutelasztotta eacutedesapja nyomdokait koumlvetve A debreceni Tisza Istvaacuten Tudomaacutenyegyetem Klasszika Filoloacutegia szakaacutenak hallgatoacuteja lett Latin- -neacutemet eacutes goumlroumlg szakos tanaacuteri oklevelet szerzett (1942) majd klasszika filoloacute-giai doktoraacutetust summa cum laude minősiacuteteacutessel (1945) Tanulmaacutenyait folytat-va megszerezte ugyanennek az Egyetemnek a Hittudomaacutenyi Karaacuten

valamint az egyhaacutezkeruumlleti Lelkeacuteszkeacutepző inteacutezetben a lelkeacuteszi oklevelet (1947) Koumlzeacutepiskolai tanaacuterkeacutent a Reformaacutetus Gimnaacuteziumban kezdte el mun-

10

Dr Lenkeyneacute Semsey Klaacutera

kaacutejaacutet eacutes folytatta 12 eacuteven aacutet előbb szaktaacutergyai taniacutetaacutesaacuteval majd a vaacuteltozoacute idők koumlvetelmeacutenyeinek megfelelően matematika oktataacutessal amelyhez megszerez-te a keacutepesiacuteteacutest

Uacutej doumlntő jelentőseacutegű fordulat a Debreceni Theologiai Akadeacutemiaacuten 1951-ben az Egyhaacutezi atyaacutek iratai eacutes a Szocioloacutegia taacutergyaacutenak taniacutetaacutesaacutera kapott meg-biacutezaacutest 1954-ben pedig az Uacutejszoumlvetseacutegi tanszeacutek vezeteacuteseacutere A Hittudomaacutenyi Kar az Egyetemről 1951-ben a Kolleacutegiumba keruumllt aacutet eacutes tovaacutebb Theologiai Akadeacutemiakeacutent műkoumldoumltt Ugyanebben az eacutevben Saacuterospatakon eacutes Paacutepaacuten nem folytatoacutedhatott tovaacutebb a lelkeacuteszkeacutepzeacutes A saacuterospataki hallgatoacutek Debrecenben illetve neacutemelyek Budapesten folytathattaacutek tanulmaacutenyaikat A Theologia koumlnyvtaacutera a megfelelő szakok szerint ahogyan az Egyetemen volt aacutetkeruumllt a Kolleacutegiumba Minden tanszeacutek szaacutemaacutera biztosiacutetva volt egy tanaacuteri szoba eacutes mellette a koumlnyvek eacutes a hallgatoacutek szaacutemaacutera egy maacutesik szoba a bdquoSzeminaacuteriumrdquo nagy fioacutekos asztallal eacutes szeacutekekkel Az Uacutejszoumlvetseacutegi tanszeacutek tanaacuteri szobaacuteja eacutes szeminaacuteriumi helyiseacutege a Darabos utcaacutera neacutező folyosoacute első eacutes maacutesodik az akkori rend szerint a 38 eacutes 39 szaacutemot viselő keacutet szoba volt

Az Uacutejszoumlvetseacutegi Tanszeacutek vezetője dr Varga Zsigmond J Ő mindenki bdquoZsiga baacutecsijardquo volt 25 eacutevig tartoacute professzori munkaacuteja soraacuten de azutaacuten is Iacutegy hiacutevta Varga Zsigmond professzort mindenki attoacutel a teoloacutegus nemzedeacutektől kezdve akiket professzori munkaacuteja első eacuteveiben taniacutetott tanaacuteri munkaacutejaacutenak egeacutesz idejeacuten de azutaacuten is A taniacutetvaacutenyainak egyszerre volt tanaacutera baraacutetja eacutes idő-sebb testveacutere Taniacutetvaacutenyai szeretteacutek ragaszkodtak hozzaacute őszinte tisztelettel vetteacutek koumlruumll Taniacutetvaacutenyai soraacuteba keacutesőbb maacuter nemcsak azok tartoztak aki-ket a Debreceni Reformaacutetus Teoloacutegiai Akadeacutemia 17-es eacutes 18-as tantermeacutenek katedraacutejaacuteroacutel taniacutetott hanem maacuter azoknak a gyermekei is eacutes sokan maacutesok Az első szeminaacuteristaacuteja Aranyos Zoltaacuten Kovaacutech Attila eacutes Birtha Istvaacuten volt a kutatoacute professzorraacute valoacute aacutetminősiacuteteacutesekor pedig Balog Zoltaacuten eacutes Victor Istvaacuten Sok szeacutep joacute eacutelmeacuteny fűződik szeminaacuteriumi munkaacutejukhoz E tehetseacuteges hall-gatoacutek igyekeztek a Mester nyomdokait koumlvetve egyhaacutezunk javaacutet eacutes eacutepiacuteteacuteseacutet szolgaacutelni

Varga professzor szemeacutelyeacuteben a megfelelő ember a megfelelő helyre keruumllt Az Uacutejszoumlvetseacuteg eredeti nyelveacutenek szakavatott tudoacutesa a bibliai tudomaacutenyok kitűnő ismerője volt A nemzetkoumlzi konferenciaacutekon Reformaacutetus Egyhaacutezunkat eacutes hazaacutenkat meacuteltaacuten eacutes meacuteltoacute moacutedon keacutepviselte sorozatosan Kuumllfoumlldi uacutetjain baraacutetsaacutegokat koumltoumltt az uacutejszoumlvetseacutegi tudomaacutenyok olyan tudoacutesaival akik joacute szakkoumlnyvek ajaacutendeacutekozaacutesaacuteval is kifejezteacutek elismereacutesuumlket a veluumlk azonos sziacuten-vonaluacute magyar tudoacutestaacutersuknak Neacutemet nyelvű kommentaacuterok sorozataacuteval ajaacutendeacutekoztaacutek meg az uacutejszoumlvetseacutegi szeminaacuteriumi koumlnyvtaacuterat Nagyon fontos dolog volt ez ugyanis akkoriban az ajaacutendeacutekozaacutes volt az egyetlen lehetőseacuteg

11

Emleacutekezeacutes

amely aacuteltal szakkoumlnyvekhez hozzaacute lehetett jutni A kitűnő tudoacutes professzor filoloacutegiai ismereteit teoloacutegiai tanaacuterkeacutent az uacutejszoumlvetseacutegi művek megeacuterteacuteseacutehez vezető uacuteton hasznosiacutetotta

A goumlroumlg nyelv megismereacutese rendkiacutevuumll fontos az uacutejszoumlvetseacutegi iratok megeacuter-teacuteseacutehez - hangsuacutelyozta Az uacutejszoumlvetseacuteg eredeti nyelveacutenek a goumlroumlg nyelvnek a megismereacuteseacutet megszerettette maacuter az első oacuteraacutek alkalmaacuteval a hallgatoacuteival Sziacutevesen tanultaacutek az uacutejszoumlvetseacutegi koumlnyvek eredeti nyelveacutet Keacutet szemeszter utaacuten a hallgatoacutek nagy reacutesze szoacutetaacuter segiacutetseacutegeacutevel Maacuterk evangeacuteliumaacutet goumlroumlg nyelven olvasta eacutes eacutertette A bibliai goumlroumlg olvasoacutekoumlnyv eacutes gyakorloacutekoumlnyv elkeacute-sziacuteteacutese Zsiga baacutecsi első munkaacutei koumlzoumltt szerepelt

Ennek a szerkeszteacuteseacutebe kapcsoloacutedtam be amikor 1955 aacuteprilis 15-től kezdve a tanaacutersegeacutedje lettem bdquoUtoacutelagos beleegyezeacutesem remeacutenyeacutebenrsquorsquo aho-gyan iacuterta az aacuteprilis 4-eacuten keacutezhez vett leveleacuteben aacutet voltam helyezve a Debreceni Theoloacutegiai Akadeacutemia Uacutejszoumlvetseacutegi Tanszeacutekeacutere tanaacutersegeacutednek Sajoacutesenyeacuteről - ahol teoloacutegiai tanulmaacutenyaim befejezeacutese utaacuten elkezdtem a munkaacutemat Igen meglepett levele de nemcsak engem Nagyon megoumlruumlltem sorainak

A bibliai goumlroumlg olvasoacutekoumlnyv eacutes gyakorloacutekoumlnyv maacuter szaacutemtalan kiadaacutest megeacutert a modem nyelvek taniacutetaacutesi moacutedszereacutenek megfelelően taniacutetja a goumlroumlg nyelvet A mű iraacutenti eacuterdeklődeacutes igen nagy volt nemcsak a reformaacutetus teoloacutegi-aacutek reacuteszeacuteről hanem az Egyetem hallgatoacutei reacuteszeacuteről is Megkerestek bennuumlnket eacutes megvaacutesaacuteroltaacutek ezt a kitűnő szakkoumlnyvet Ez a munka szolgaacutelja ma is a lelkeacuteszkeacutepzeacutes uumlgyeacutet

A goumlroumlg nyelv tudaacutesaacutenak elmeacutelyiacuteteacutese eacutes az Uacutejszoumlvetseacuteg eredeti nyelveacutenek megeacuterteacutese szempontjaacuteboacutel neacutelkuumlloumlzhetetlen a szoacutetaacuter Koumlzel egy eacutevtized oda-adoacute munkaacutejaacutenak az eredmeacutenyekeacutent ez 1992-ben jelent meg Uacutejszoumlvetseacutegi goumlroumlg-magyar szoacutetaacuter ciacutemen Zsiga baacutecsi toumlbbszoumlr is megemliacutetette hogy a Goumlroumlg olvasoacutekoumlnyvet eacutes az Uacutejszoumlvetseacutegi goumlroumlg-magyar szoacutetaacutert tartja a keacutet legjelentősebb munkaacutejaacutenak Sok joacute elismerő visszajelzeacutest kapott a szoacutetaacuter megjeleneacutese utaacuten amelyből egyet ideacutezek is Vladaacuter Gaacutebor teoloacutegiai tanaacuter a Keacutepes Kaacutelvin Kalendaacuterium 2018-ban megjelent Varga Zsigmondra emleacuteke-ző tanulmaacutenyaacuteban a koumlvetkezőket iacuterja bdquoA magyar uacutejszoumlvetseacutegi szoacutetaacuteriroda-lomban egyeduumllaacutelloacute az 1992-ben megjelent uacutejszoumlvetseacutegi goumlroumlg-magyar szoacute-taacuter amely nemcsak terjedelmeacutere neacutezve nagy szellemi teljesiacutetmeacuteny hanem Varga Zsigmond szeacuteles koumlrű nyelveacuteszeti ismereteinek gazdag taacuterhaacuteza is De egyuacutettal megmutatkozik benne a szerzőre annyira jellemző segiacutetőkeacuteszseacuteg mivel - a szakirodalommal gyengeacutebben ellaacutetott lelkipaacutesztorokra is tekintet-tel - egyfajta bdquoexegetikai szoacutetaacutertrdquo szerkesztett amelynek egyes ciacutemszavai az alapjelenteacuteseacutenek megadaacutesaacuten tuacutel kisebb lexikoncikkel feleacuterő magyaraacutezatokat is tartalmaznak A szuumlletett pedagoacutegusra eacutes a veacuterbeli nyelveacuteszre utaloacute aacuterul-

12

Dr Lenkeyneacute Semsey Klaacutera

kodoacute jelek sokasaacutegaacuteval talaacutelkozunk meacuteg egy ilyen szaacuteraznak tűnő műfajban is mint a lexikograacutefiardquo

Az uacutejszoumlvetseacutegi fordiacutetoacute A Biblia uacutej fordiacutetaacutesa 3 taguacute bizottsaacutegaacutenak tagja kezdetben vezetője A bizottsaacuteg 1964-ben kezdte meg munkaacutejaacutet eacutes annak eredmeacutenyeacutet 1966-69 koumlzoumltt jelentette meg Proacutebafuumlzetekben A bizottsaacuteg tag-jai vaacuteltoztak eacutes az nem ismert szaacutemunkra hogy a Proacutebafuumlzetekhez fűzoumltt kritikai megjegyzeacutesek utaacuten amelyeket mi gondosan feldolgoztunk a keacute-sőbbiek soraacuten mennyiben eacuterveacutenyesuumlltek eacuterveacutenyesuumlltek-e egyaacuteltalaacuten az ő szempontjai Ő a kortaacutersai szaacutemaacutera egy valoacuteban uacutej fordiacutetaacutest akart elkeacutesziacuteteni E kivaacuteloacute nyelveacutesz professzor taniacutetoacute-nevelő munkaacuteja soraacuten uacutejra meg uacutejra hangsuacutelyozta hogy a nyelv ismerete nem oumlnceacutel hanem az egyik neacutelkuumlloumlzhe-tetlen felteacutetele a szoumlveg helyes szakszerű magyaraacutezataacutenak Sokszor elismeacutetel-te hallgatoacutei koumlreacuteben a koumlvetkező mindenkeacuteppen figyelemre meacuteltoacute mondataacutet bdquoNem szoacutet fordiacutetunk hanem mondatot a mondat eacutertelmeacutetrdquo

Az exegeacuteta aki az Iacuteraacutes az Uacutejszoumlvetseacuteg szoumlvegeacutet tiszteletben tartja Istentől ihletett mű az Uacutejszoumlvetseacutegnek minden kuumlloumlnboumlző műfajban megiacutert koumlnyve amely nem fejthető meg nem eacutertelmezhető oumlnkeacutenyes eljaacuteraacutessal Tudomaacutenyos exegetikai munkaacutet veacutegzett vagyis alkalmazkodott munkaacuteja soraacuten taacutergyaacutehoz minden tekintetben Szaacutemolt az Uacutejszoumlvetseacuteg isteni eacutes emberi termeacuteszeteacutevel Varga professzor eseteacuteben a kivaacuteloacute szaktudoacutes paacuterosult a Szentleacutelektől ihletett iacuteraacutesmagyaraacutezoacuteval Professzori szeacutekfoglaloacute előadaacutesaacuteban az iacuteraacutesmagyaraacutezat elvi keacuterdeacutesei mellett joacute aacutettekinteacutest ad az iacuteraacutesmagyaraacutezat toumlrteacuteneteacuteről is kezd-ve az őskeresztyeacutenseacuteg koraacutetoacutel a XX szaacutezad koumlzepeacuteig Iacuteraacutesmagyaraacutezata az uacuten szoumlvegkritikai moacutedszert koumlveti de nem kritikaacutetlanul A szoumlveg nyelvi szoumlvegkritikai elemzeacutese a taacutergyi magyaraacutezat az alapja annak amit tartalmi oumlsszefoglalaacuteskeacutent koumlzoumll Rendkiacutevuumll fontos a nyelvi elemzeacutes mellett az egyes reacuteszletek műfajaacutenak meghataacuterozaacutesa a szituaacutecioacute elemzeacutese ahhoz hogy a szoumlveg eacutertelmezeacutese helyes legyen eacutes a mai igehallgatoacutekhoz annak uumlzenete eljusson

Iacuteraacutesmagyaraacutezatai szinte az egeacutesz Uacutejszoumlvetseacuteg koumlnyveihez vannak leg-alaacutebbis olyan szinten hogy peacuteldakeacutent adatnak a tekintetben hogy ho-gyan kell egy-egy irodalmi egyseacuteghez tartozoacute művet helyesen magya-raacutezni Maacuteteacute Maacuterk Lukaacutecs evangeacuteliuma eacutes a Roacutemai leveacutel magyaraacutezata (a Jubileumi Kommentaacuterban jelentek meg) eacutes a Galata leveacutel Az Uacutejszoumlvetseacutegi Szeminaacuterium fuumlzetei c sorozatban jelent meg a szinoptikus evangeacuteliumok egy reacuteszeacutenek reacuteszletesebb magyaraacutezata az Apostolok Cselekedetei az Efeacutezusi leveacutel eacutes a Jeleneacutesek koumlnyve 1-10 reacutesze Geacutepelt jegyzetkeacutent aacutelltak a hallgatoacutek rendelkezeacuteseacutere a Kolosseacutei leveacutel az 1-2Thessalonikai leveacutel eacutes Jaacutenos első leveleacute-nek magyaraacutezata valamint a Paacutesztori Levelek egy reacuteszlete eacutes Jakab leveleacuteből keacutet reacutesz Tudatosiacutetotta hallgatoacuteiban hogy az exegetikai munka baacuter rendkiacutevuumll

13

Emleacutekezeacutes

jelentős azonban soha nem oumlnceacuteluacute hanem az igehirdeteacutest szolgaacutelja A ceacutelja az hogy az igehirdeteacutes szakszerű eacutes korszerű legyen Oumlnmagaacutet nem sorolta be egyik divatos hermeneuumltikai iraacutenyzathoz sem Joachim Jeremiast eacuterezte magaacutehoz legkoumlzelebb

Az Ige korszerű időszerű hirdetője Igehirdeteacutese magaacuteval ragadta hall-gatoacuteit Az emberi szoacute a mennyei uumlzenet hiteles tolmaacutecsoloacutejaacutevaacute lett igehir-deteacutesei alkalmaacuteval Igen sok alkalommal veacutegzett igehirdeteacutesi szolgaacutelatokat mint a Tiszaacutentuacuteli Egyhaacutezkeruumllet tanaacutecsbiacuteraacuteja egyhaacutezlaacutetogataacutesai soraacuten vaacutero-si eacutes falusi gyuumllekezetekben eacutes mint a Kolleacutegiumi Kaacutentus feluumlgyelő tanaacutera Tiszaacuteninnen gyuumllekezeteiben is Igehirdeteacutesre felkeacutesziacutető munkaacutet maacuter akkor is veacutegzett amikor meacuteg nem volt teoloacutegiai tanaacuter a Debreceni Lelkeacutesztestuumllet koumlreacuteben Tanaacuterkeacutent igen sok legaacutecioacutes segiacutetőanyagot keacutesziacutetett el az ifjuacutesaacutegnak amelyet a lelkipaacutesztorok is szaacutemtalan esetben megkaptak

Koumlveteacutesre meacuteltoacute joacute pedagoacutegus a goumlroumlg fogalom eacutertelmeacuteben Ő keacutezen fogva vezette az Akadeacutemia hallgatoacuteit az ifjuacutesaacuteg paacutesztora volt Taniacutetva nevelt eacutes ne-velve taniacutetott Nem feluumllről nem kiacutevuumllről eacutes nem taacutevolroacutel neacutezte az Akadeacutemia hallgatoacuteit hanem mindig egynek tudta magaacutet veluumlk A Jeacutezus Krisztusban adott modell szerint szemeacutelyes kapcsolatban volt taniacutetvaacutenyaival Nemcsak le akarta adni a professzori katedra moumlgoumltt uumllve a feacuteleacutevenkeacutenti tananyagot hanem hatni nevelni akart azaacuteltal Mikoumlzben a goumlroumlg nyelv alapelemeiről az igeragozaacutes rendszereacuteről tartott előadaacutest nagy oumlsszefuumlggeacuteseket felmutatva megnyerte hallgatoacuteit az uumlgynek szimpaacutetiaacutet eacutebresztett a taacutergy iraacutent Az iacuteraacutes-magyaraacutezat hallgataacutesa eacutes tanulaacutesa koumlzben elsajaacutetiacutethattaacutek hallgatoacutei az iacuteraacutesma-gyaraacutezat szakszerű moacutedszereacutet eacutes meglaacutethattaacutek hogyan lehet ma lelkipaacutesz-torkeacutent keresztyeacuten emberkeacutent eacutelni itt eacutes most Az uacutejszoumlvetseacutegi szeminaacuterium hallgatoacutejakeacutent feladatkeacutent kaptam A kaacutenai menyegző (Jn 21 -11) magya-raacutezataacutet A dolgozatom biacuteraacutelataacutenak az első mondata az volt bdquoEz a dolgozat olyan mintha eacuten iacutertam volnardquo Igen oumlruumlltem a biacuteraacutelataacutenak eacutes igyekeztem tovaacutebbra is tanulni tőle eacutes elsajaacutetiacutetani az iacuteraacutesmagyaraacutezat moacutedszereacutet

Vannak jelentős szemeacutelyiseacutegek eacutes ezek koumlreacutehez tartozik Varga profesz-szor is akik nemcsak bdquotintaacutevalrdquo illetve iacuteroacutegeacuteppel vagy szaacutemiacutetoacutegeacuteppel iacuternak hanem legalaacutebb annyi időt eacutes energiaacutet fordiacutetanak fordiacutetottak arra is hogy az bdquoeacutelő Isten Lelkeacutevelrdquo a sziacutevek huacutestaacuteblaacutejaacutera iacuterjaacutek be a maguk tudomaacutenyaacutet

Vezető aki uacutegy forgoloacutedott azok koumlreacuteben akiket vezetett mint aki szolgaacutel 25 eacutevig volt a Theoloacutegia tanaacutera koumlzben oumlt eacuteven aacutet (1957-1961 eacutes 1974) deacute-kaacuten A Főiskola eacutes Taacutepinteacutezet igazgatoacuteja 15 eacuteven aacutet 10 eacutevig a Kolleacutegiumi Leaacutenyinternaacutetus eacutes a Kolleacutegiumi Kaacutentus feluumlgyelő tanaacutera Ez idő alatt toumlrteacutent az internaacutetusi eacutes taacutepinteacutezeti reacuteszleg feluacutejiacutetaacutesa Fontosnak tartotta hogy a jouml-vendő lelkeacutesznemzedeacutek kulturaacutelt rendezett viszonyok koumlzoumltt eacuteljen A sajaacutet

14

Dr Lenkeyneacute Semsey Klaacutera

lakaacutesukba eacutevről eacutevre meghiacutevta a Teoloacutegia elsőeacuteves hallgatoacuteit a koumlzvetlen kapcsolat kialakiacutetaacutesaacutenak ez volt az első leacutepeacutese Minden hallgatoacute előtt nyit-va volt a lakaacutesuk ajtaja Vezetőkeacutent odafigyelt azokra akik koumlreacuteben veacutegezte munkaacutejaacutet baacutermelyik teruumlletről volt szoacute eacutes minden tekintetben javukat szol-gaacutelta Olyan vezető volt aki gyorsan lenduumlletesen inteacutezte el az inteacutezendő uumlgyeket Tisztelte szerette megbecsuumllte mindazokat akik beosztottkeacutent tar-toztak hozzaacute Szaacutemos tisztseacuteget toumlltoumltt be gyuumllekezeteacuteben az egyhaacutezmegyeacutejeacute-ben eacutes az orszaacutegos egyhaacutezban is Α hatalmaacutet lehetőseacutegnek tekintette arra hogy a raacutebiacutezott inteacutezmeacutenyek eacutes egyeacutenek javaacutet szolgaacutelja tiszta sziacutevvel tiszta keacutezzel

Az oumlkumenikus tanulmaacutenyi anyagok szerkesztője eacutes az oumlkumenikus kon-ferenciaacutek reacutesztvevője Az oumlkumenikus konferenciaacutekra keacutesziacutetett tanulmaacutenyai mellett jelentős azoknak a munkaacuteknak a szaacutema is amelyeknek a lefordiacutetaacute-saacutera kapott megbiacutezaacutest Reacutesztvett az Egyhaacutezak Vilaacutegtanaacutecsaacutenak 1961-ben New-Delhiben tartott eacutes az 1968-ban Uppsalaacuteban rendezett konferenciaacutejaacuten eacutes toumlbb maacutes oumlkumenikus rendezveacutenyen

1978-1991 szeptembereacuteig kutatoacute professzorkeacutent folytatta munkaacutejaacutet Ez idő alatt keacutesziacutetette el az uacuteszoumlvetseacutegi goumlroumlg-magyar teoloacutegiai szakszoacutetaacutert

1991 szeptembereacutevel a Tanaacuteri Kar javaslataacutera a Kuumlloumln Igazgatoacutetanaacutecs hataacute-rozata alapjaacuten rendes tanaacuterkeacutent teljesiacutetett szolgaacutelatot a Debreceni Theoloacutegiaacuten nyugdiacutejba vonulaacutesaacuteig Tudomaacutenyos munkaacutejaacutenak elismereacutesekeacutent 1992-ben a Budapesti Reformaacutetus Theoloacutegia diacuteszdoktori okleveacutellel tuumlntette ki

Zaacuteroacute megjegyzeacutesek Feleseacutegeacutevel annyira egy volt hogy legsziacutevesebben mindig maga mellett tartotta volna Munkaacuteinak feleseacutege volt az első olva-soacuteja eacutes kritikusa A Kaacutentus kiszaacutellaacutesain minden alkalommal reacuteszt vett sok esetben a hetenkeacutent a teoloacutegiai internaacutetusban (diaacutekotthon) tartott uacutegyneve-zett otthonoacutera aacutehiacutetatain is Gyermekei sikerei boldoggaacute tetteacutek baacuter nekik nem aacuterulta el Sokat emlegette mind a haacuterom fiaacutet feleseacuteguumlkkel egyuumltt Alig muacutelt el olyan heacutetfői beszeacutelgeteacutes ti minden heacutetfőn meglaacutetogattam volt uacutegy hogy ezt feacuterjemmel egyuumltt is meg tudtuk tenni Fiairoacutel unokaacuteiroacutel eacutes testveacutereiről főleg Margitroacutel eacutedesapjaacuteroacutel anyjaacuteroacutel de a toumlbbiekről is beszeacutelgettuumlnk Ezeken az alkalmakon minden előkeruumllt ami eacuteppen aktuaacutelis volt

Az utolsoacute ilyen heacutetfői laacutetogataacutesom 1997 november 10-eacuten volt Oumlroumlmmel vette hogy elvittem neki Győri Istvaacuten disszertaacutecioacutejaacutet eacutes aacutetlapozva meacuteltaacute-nyolta is Raacutem biacutezta hogy a Galata leveacutel kiadaacutesa keacuterdeacuteseinek neacutezzek utaacute-na Elmondta ezutaacuten azt is hogy oumlruumll hogy a feacuterjem megszervezte a 60 eacutes 70 szuumlleteacutesnapjaacuteroacutel valoacute megemleacutekezeacutest sőt meacuteg a keacutet emleacutekkoumltet mel-lett mind a keacutet alkalomra emleacutekplakettet is keacutesziacutettetett neves műveacuteszekkel A 60 szuumlleteacutesnapjaacutera Hondromatidis Rigas goumlroumlg szaacutermazaacutesuacute műveacutesz a 70-re Blaskoacute Jaacutenos tehetseacuteges joacute hiacuterű műveacutesz keacutesziacutetette az eacutelethű kifejező szeacutep

15

Emleacutekezeacutes

bronzplakettet Feacuterjem elkeacutesziacutetette Varga professzor irodalmi munkaacutessaacutegaacute-nak a bibliograacutefiaacutejaacutet is amely a Hit eacutelet tudomaacuteny c tanulmaacutenykoumltet mel-leacuteklete

A laacutetogataacutesom alkalmaacuteval ekkor meacuteg arroacutel szaacutemolt be hogy egyeduumll ment el vasaacuternap a Nagytemplomba Igen joacute volt az igehirdeteacutes Az igehirdeteacutes-sel kapcsolatos mondatait pedig veacuteguumll ezzel a mondattal fejezte be bdquoTudja Klaacuterika raacutejoumlttem eacutes a leghataacuterozottabban meg vagyok győződve arroacutel hogy az eacuteletemben uacutegy kellett toumlrteacutenni mindennek ahogyan az megtoumlrteacutent minden uacutegy volt joacuterdquo Nagyon meglepett ez a mondat Oumlruumlltem neki Akkor meacuteg nem gondoltam hogy ez volt az utolsoacute bdquoheacutetfőirdquo talaacutelkozaacutesunk beszeacutelgeteacutesuumlnk Hinni sem akartam amikor a laacutenyunk csuumltoumlrtoumlkoumln azzal joumltt haza hogy Zsiga baacutecsi meghalt

Nagyon sok talentummal megaacuteldott rendkiacutevuumll tehetseacuteges szemeacutelyi-seacuteg volt Szeretetet sugaacuterzott joacutesaacutegot eacutes derűt az ifjuacutesaacuteg eacutes mindenki iraacutent Szemeacutelye munkaacutei aacuteltal nemcsak kortaacutersai hanem az utaacutena koumlvetkező nem-zedeacutekek szaacutemaacutera is jelentős marad Nagy magassaacutegokat eacutes nagy meacutelyseacutegeket eacutelt aacutet a moumlgoumltte leacutevő nyolc eacutevtizedben Gyomlaacutelt eacutes plaacutentaacutelt eacutepiacutetett eacutes uacutejjaacute-eacutepiacutetett taniacutetott eacutes nevelt igazgatott eacutes lelkigondozott magyaraacutezta hirdette eacutes megeacutelte az igeacutet Uacutejszoumlvetseacuteget fordiacutetott eacutes goumlroumlg-magyar szoacutetaacutert iacutert goumlroumlg nyelvtant eacutes uacutejszoumlvetseacutegi bevezeteacutestant iacuteraacutesmagyaraacutezatokat tanulmaacutenyokat nemzetkoumlzi konferenciaacutekon vett reacuteszt eacutes gyuumllekezeti istentiszteleteket tartott teoloacutegusoknak aacutehiacutetatokat otthonoacuteraacutet hetenkeacutent Tette amit tennie kellett lenduumlletesen vidaacuteman vagy eacuteppen csuumlggedten olykor erőtlen testben erős leacutelekkel neacuteha humorosan maacuteskor talaacuten kisseacute gunyorosan oumlnmagaacutet sem kiacute-meacutelve Nem a laacutethatoacutekra hanem a laacutethatatlanokra neacutezett

Legyen dicsőseacuteg koumlszoumlnet eacutes haacutela a mindenhatoacute Istennek Dr Varga Zsigmond J az Uacutejszoumlvetseacutegi Tanszeacutek professzora eacuteleteacuteeacutert

Dr Lenkeyneacute Semsey Klaacutera

ny tanaacuter

17

BEVEZETEacuteS

1 Az efeacutezusi gyuumllekezet a ciacutemzettek az irodalmi probleacutema

Efeacutezus vaacuterosaacutet ( Ἔφεσος) a Kr e 2 szaacutezad veacutegeacuten goumlroumlg telepesek alapiacutetottaacutek A telepuumlleacutes az Eacutegei-tengerbe torkolloacute Κάϋστρος folyoacute torkolataacutenaacutel alakult ki eacutes hamarosan Kisaacutezsia egyik legnagyobb eacutes legjelentősebb kereskedő-vaacute-rosaacutevaacute fejlődoumltt Az Imperium Romanum kormaacutenyzata alatt Asia procon-sularis szeacutekhelye lett Vallaacutesi tekintetben az efeacutezusi Artemisz (reacutegi fordiacutetaacute-sokban Diana a goumlroumlg istenneacutev latin megfelelője szerepel) hiacuteres temploma reacuteveacuten a pogaacuteny vallaacutesi eacutelet egyik legjelentősebb koumlzeacuteppontja volt (vouml ApCsel 19 24kk) ez a jelentőseacutege anyagi tekintetben nem kis előnyoumlket biztosiacutetott a vaacuterosnak Paacutel apostol előszoumlr csak egeacutesz roumlvid időt toumlltoumltt a vaacuterosban uacuten bdquomaacutesodik misszioacutei uacutetjardquo alkalmaacuteval (ApCsel 1819kk) ezt koumlvetően azon-ban az uacuten rdquoharmadik misszioacutei uacutetrdquo alkalmaacuteval toumlbb mint keacutet eacutevig időzoumltt Efeacutezusban (Kr u 52-54) Ez alkalommal Τύραννος reacutetor bdquoauditoacuteriumaacutebanrdquo azaz nyilvaacutenos hallgatoacutetermeacuteben (ApCsel 199 σχολὴ Τυράννου) taniacutetott komoly eredmeacutennyel

Egyeacutebkeacutent a gyuumllekezetnek igen joacute hiacuterneve van az ősegyhaacutezi hagyomaacuteny-ban aacutelliacutetoacutelag itt munkaacutelkodott eacutes itt is halt meg Kru 100 taacutejaacuten Jaacutenos apostol Hosszuacute időn aacutet a keresztyeacutenseacuteg oumlt legelső bdquoszeacutekhelyerdquo koumlzeacute tartozott Efeacutezus A krisztoloacutegiai vitaacutek soraacuten szaacutemos zsinatot tartott itt az egyhaacutez (431 433 449) a 431 eacutevi zsinat itt mondta ki Maacuteria θεοτόκος voltaacutenak dogmaacutejaacutet Keacutesőbb mindenesetre vesztett jelentőseacutegeacuteből a vaacuteros a 451 eacutevi kalcedoacuteni zsinat Efeacutezus metropolitaacutejaacutet alaacuteja rendelte a konstantinaacutepolyi metropolitaacute-nak a koumlzeacutepkorban pedig az iszlaacutem előretoumlreacutese veacuteget vetett Efeacutezus eacutes vele egyuumltt az efeacutezusi keresztyeacuten gyuumllekezet tekinteacutelyeacutenek is

Efeacutezus ma romvaacuteros romjai az adsa soluk (ἅγιος θεολόγος) nevet viselik a szent teoloacuteguseacutet aki nyilvaacuten nem lehet maacutes csak Jaacutenos apostol aki az ős-keresztyeacuten tradiacutecioacute szerint - mint emliacutetettuumlk - a kisaacutezsiai egyhaacutez feje vezető szemeacutelyiseacutege volt

Ahogyan tehaacutet maacuter utaltunk raacute Paacutel eacutes az efeacutezusi gyuumllekezet koumlzoumltt az apostol csaknem haacuteromeacuteves efeacutezusi tartoacutezkodaacutesa alatt bensőseacuteges kapcsolat

18

Az Efeacutezusi leveacutel

alakult ki Mindettől fuumlggetlenuumll helyesebben mindennek elleneacutere azonban az Efeacutezusi levelet az jellemzi hogy ebben a leveacutelben nem csak az efeacutezusi de semmifeacutele maacutes gyuumllekezetre sem talaacutelunk semmilyen utalaacutest holott az ilyesmit a paacuteli levelekben egyeacutebkeacutent megszoktuk A leveacutel megfogalmazaacutesa maacuter magaacuteban veacuteve is arra utal hogy a leveacutel iacuteroacuteja nem is ismerte szemeacutelye-sen a ciacutemzetteket (ld 421) az evangeacutelium ismereteacutere sem ő taniacutetotta őket A legreacutegibb eacutes legjobb keacuteziratok (p46 א B) nem is tartalmazzaacutek az ἐν Ἐφέσῳ helymegjeloumlleacutest Ez tehaacutet keacutesőbbi eredetű eacutes ebből kell kiindulnunk az Ef irodalmi probleacutemaacutejaacuteban

A 2 szaacutezad veacutege utaacuten a leveacutelciacutem minden keacuteziratban πρὸς Ἐφεσίους eacutes ez a 4 szaacutezad veacutegeacutetől kezdve a szoumlvegbe is behatol Ezt megelőzően viszont a keacuteziratok formaacuteja semmivel sem utal arra hogy a leveacutel valoacuteban az efeacutezusi gyuumllekezethez ciacutemzett irat volna Az 11-beli ἐν Ἐφέσῳ helymegjeloumlleacutes nem volt benne meacuteg abban a formaacuteban sem amelyet ORIGENES ismert az 11 legősibb alakja ez (vagy ezt a formaacutet felteacutetelezi) τοῖς ἁγίοις τοῖς οὖσιν καὶ πιστοῖς ἐν Χριστῷ Ἰησοῦ MARKION (140 koumlruumll) nem olvassa a szoumlvegben a helymegjeloumlleacutest viszont TERTULLIANUS aki ugyanezt a szoumlvegformaacutet ismerheti vitaacutezik vele (Adversus Marcionem 51117) csakhogy vitaacuteja nem a leveacutel szoumlvegeacutere (11) vonatkozik hanem a ciacutemiratra eacutes azt aacutellapiacutetja meg hogy az eretnekek az efeacutezusiakhoz ciacutemzett leveacutelkeacutent hagyomaacutenyozott iratot bdquoLaodiceai leveacutelnekrdquo tartjaacutek Ez a vita mutatja hogy magaacuteban a szoumlvegben meacuteg nem lehetett benne az ἐν Ἐφέσῳ meghataacuterozaacutes mert ez MARKION magatartaacutesaacutet lehetetlenneacute TERTULLIANUS eacuterveleacuteseacutet pedig sokkal koumlny-nyebbeacute tette volna Az rdquoeretnekrdquo aacutellaacutespont egyeacutebkeacutent a Kol 416-on alapul-hat de a mondottak alapjaacuten az is keacuteptelenseacuteg hogy az οὖσιν utaacuten az 11-ben ἐν Δαοδικείᾳ aacutellt volna A vitaacutezoacute felek koumlzuumll egyik sem ismerhette a leveacutel ciacutemzettjeit vitaacutejuk nem a leveacutel szoumlvegeacutet eacuterinti csak a ciacutemiratot Hogy a bdquoLaodiceai leveacutelrdquo helyett veacuteguumll is az bdquoEfeacutezusi leveacutelrdquo elnevezeacutes vaacutelt aacuteltalaacute-nossaacute az egyhaacutezban az valoacutesziacutenűleg egyszerűen annak koumlszoumlnhető hogy az bdquoeretnekekrdquo nevezgetteacutek az iratot Laodiceai leveacutelnek iacutegy a helyes egyhaacutezi hagyomaacuteny őrzői arra eacuterezteacutek indiacutetatva magukat hogy az ellenkező aacutellaacutes-pontot tegyeacutek magukeacutevaacute (iacutegy a MURATORI-feacutele kaacutenontoumlredeacutek IRENEUS CLEMENS ALEXANDRINUS TERTULLIANUSroacutel maacuter szoacuteltunk előtte termeacuteszetesen ezek nyomaacuten haladtak sokan maacutesok is) A legvaloacutesziacutenűbb most maacuter az hogy a ciacutemiratboacutel (πρὸς Ἐφεσίους) nyomult be a helyesbiacutető poacutetlaacutes illetve kiegeacutesziacuteteacutes igeacutenyeacutevel a helymeghataacuterozaacutes a szoumlvegbe is τοῖς ἁγίοις τοῖς οὖσιν ἐν Ἐφέσῳ

Iacutegy taacutergytalan az a keacuterdeacutes hogy az 11-ben szerepelhetett-e valaha is va-lamilyen helymegjeloumlleacutes A magyaraacutezoacutek koumlzuumll toumlbben arra gondolnak hogy

19

Bevezeteacutes

valamikeacuteppen meacutegiscsak Laodicea neve lehetett ott ezt a neacutezetet HARNACK megkiacuteseacuterli valoacutesziacutenűsiacuteteni is azzal hogy a laodiceai gyuumllekezet nem sokkal a leveacutel keletkezeacutese utaacuten lehanyatlott teljesen megromlott szinte semmiveacute lett (Jel 312kk) iacutegy senkisem tanuacutesiacutethatott volna eacuterdeklődeacutest egy olyan leveacutel iraacutent amely ehhez a gyuumllekezethez volt ciacutemezve Ezt a felteveacutest aligha kell caacutefolnunk (a laodiceai gyuumllekezet sorsa egy Laodiceai leveacutel iraacutent az eacuterdek-lődeacutest talaacuten meacuteg inkaacutebb fokozhatta volna) de az őskeresztyeacutenseacuteg vilaacutegaacuteban egy ilyen gondolkozaacutesmoacuted eacutes magatartaacutes vagy szempont egyszerűen elkeacutep-zelhetetlen is Szaacutemos leveacutel leveacutelreacutesz vagy maacutesfeacutele irat leacutetre sem joumltt volna ezen az alapon A kor gondolkozaacutesmoacutedjaacutetoacutel idegen az a felteacutetelezeacutes is hogy a helymegjeloumlleacutest azeacutert toumlroumllteacutek a leveacutelből Efeacutezusban ahol a leveacutel keletkezhe-tett illetve ahonnan a toumlbbi gyuumllekezethez eljutott mert nem egyetlen gyuuml-lekezethez szoacutelt az irat (MASSON) Egy sajaacutetos aacutellaacutespont alapjaacuten alakult ki egy olyan veacutelekedeacutes is hogy eredetileg ἐν Κολοσσαῖς aacutellt a leveacutelkezdetben ti a levelet a paacuteli Kolosseacutei leveacutel poacutetleacutekaacutenak tartottaacutek iacutegy az eredeti helymegje-loumlleacutes helyeacutebe a kanonizaacutelaacutes soraacuten keruumllt volna az ἐν Ἐφέσῳ (OCHEL) Ennek a foumllteveacutesnek nincs semmi alapja azonkiacutevuumll nem magyaraacutezza meg azt sem hogy a legjobb szoumlvegekből mieacutert hiaacutenyzik mindenfeacutele helymegjeloumlleacutes Azzal kell lezaacuternunk a keacuterdeacutest hogy a leveacutel szoumlvegeacutenek eredeti formaacutejaacuteban a legna-gyobb valoacutesziacutenűseacuteg szerint nem volt semmifeacutele helymegjeloumlleacutes

BEacuteZA eacutes GROTIUS aacutelliacutetotta fel azt a teacutetelt (megalapozaacutesaacutet USHER adta 1654-ben) hogy az Ef eredetileg koumlrleveacutel volt amely toumlbb gyuumllekezethez szoacutelt Ennek megfelelően a τοῖς οὖσιν utaacuten az eredeti iratban egy heacutezagot kell felteacute-teleznuumlnk ezt azutaacuten azok a gyuumllekezetek bdquotoumlltoumltteacutek kirdquo oumlnmaguk megjeloumlleacute-seacutevel amelyekhez a leveacutel egy-egy peacuteldaacutenya felolvasaacutes ceacuteljaacuteboacutel eljutott Ehhez a foumllteveacuteshez igen sok uacutejkori magyaraacutezoacute is csatlakozik (ALBERTZ PERCY SCHLIER BEacuteKEacuteSI Andor a Jubileumi Kommentaacuter Ef magyaraacutezataacutenak be-vezeteacuteseacuteben) miacuteg maacutesok uacutegy gondoljaacutek hogy a koumlrleveacutel-jelleget a legősibb keacuteziratokban talaacutelhatoacute aacuteltalaacutenos megfogalmazaacutes fejezi ki (MICHAELIS FEINE-BEHM GOGUEL szerint a τοῖς οὖσιν is keacutesőbbi toldaacutes BENOIT pedig lehetseacutegesnek tartja hogy a p46 szoumlvegformaacuteja az ősszoumlveg οὖσιν de-terminaacutelatlanul hataacuterozott neacutevelő neacutelkuumll) KUumlMMEL ezt a felteveacutest azzal utasiacutetja el hogy ha toumlbb gyuumllekezethez iacutert leveacutelről van is szoacute ennek a ki-fejezeacuteseacutere az oacutekorban ez a moacutedszer paacuterhuzam neacutelkuumll aacutell Ehhez hozzaacutefűzi azt hogy a keacuteziratoknak ebben az esetben abboacutel a paacuteli αὐτόγραφον-boacutel kell szaacutermazniuk amely nem volt ebben a formaacuteban koumlzleacutesre szaacutenva Iacutegy ő arra veacutegső koumlvetkezteteacutesre jut hogy a leveacutel csak pszeudonim irat lehet eacutes akkor szerinte az 11 szoumlvege is eacuterthetőveacute vaacutelik (ti οἱ ἅγιοι eacutertelme a 29 szerint bdquoIsten neacuteperdquo πιστοῖς ennek koumlzelebbi meghataacuterozaacutesa rdquohiacutevőkrdquo eacutes iacutegy

20

Az Efeacutezusi leveacutel

maacuter a jelenlegi szoumlvegnek alapszoumlvegkeacutent valoacute elfogadaacutesa lehetseacutegesseacute vaacutelik) Nagyon figyelemremeacuteltoacute megoldaacutes szempontjaacuteboacutel MARXSEN megaacutellapiacutetaacute-sa Szerinte kuumlloumlnoumls ha az irat tartalmaacuteboacutel megaacutellapiacutetjuk hogy a leveacutel igen keveacutesseacute konkreacutet majd ezutaacuten csodaacutelkozunk azon hogy ezt a megaacutellapiacutetaacute-sunkat a leveacutelkezdet igazolja Valoacutesziacutenű hogy a leveacutel iacuteroacuteja nem gondolt maga eleacute konkreacutet gyuumllekezetet elmeacutelkedik tovaacutebb gondol bizonyos gondolatokat paacuteli gondolatsorokat visz tovaacutebb (33kk) Amikor azonban a leveacutel irodalmi formaacutejaacutet megvaacutelasztja akkor problematikus helyzetbe keruumll mihelyt hely-megjeloumlleacutest kell adnia Iacutegy bdquonyitva hagyjardquo a teret ebben a tekintetben eacutes ezen a moacutedon a leveacuteIkezdet csupaacuten ez egeacutesz leveacutel hataacuterozatlansaacutegaacutet tuumlkroumlzi Ez az aacutellaacutespont helytaacutelloacute abban hogy a leveacutel eacutes a koumlszoumlnteacutes aacuteltalaacutenossaacutegban mozgoacute jellege megfelel egymaacutesnak A leveacutelformaacutenak mint műfajnak a vaacute-lasztaacutesaacutet viszont leginkaacutebb a megszokaacutes motivaacutelhatja Iacutegy MARXSEN-nek az a veacutegső koumlvetkezteteacutese hogy az Ef nem paacuteli irat nincsen oumlsszhangban egyeacuteb megaacutellapiacutetaacutesaival mert az aacuteltala emliacutetett teacutenyek koumlzuumll semmi sem szoacutel a leveacutel paacuteli szerzőseacutege ellen sőt a leveacutelforma egyenesen emellett emliacutethető meg eacutervkeacutent

2 A leveacutel eredetiseacutege keletkezeacuteseacutenek helye eacutes ideje

A leveacutel az egyhaacutez eacuteleteacuteben maacuter egeacuteszen korai időben nagy elterjedettseacuteg-nek oumlrvend erre mutat az hogy maacuter IGNATIUS Pol 51 POLYCARPUS Ad Phil 113 121 vilaacutegos utalaacutest tartalmaz a kaacutenonbeli Ef-re MARKION oacuteta az uacutejszoumlvetseacutegi kaacutenonnak keacutetseacutegbevonhatatlan eacutes elvitathatatlan tarto-zeacuteka IRENAEUS eacutes CLEMENS ALEXANDRINUS oacuteta pedig Paacutelnak az efeacute-zusi gyuumllekezethez iacutert levelekeacutent tartja nyilvaacuten a hagyomaacuteny Paacuteli eredeteacutet a humanista ERASMUS keacuterdőjelezi meg előszoumlr azzal a megjegyzeacutessel hogy a kaacutenonbeli Ef stiacutelusa nagyon eluumlt Paacuteleacutetoacutel iacutegy az irat valaki maacutes műveacutenek tűnik fel ebből a megjegyzeacutesből azonban nem von le tovaacutebbi koumlvetkezte-teacuteseket A paacuteli eredet keacutetseacutegbevonaacutesa a 18 szaacutezad veacutege feleacute uumlti fel ismeacutet a fejeacutet a ciacutem eacutes a tartalom koumlzoumltti ellenteacutet alapjaacuten hamisiacutetvaacutenynak minősiacuteti EVANSON (1792) ehhez hozzaacuteveszi eacutervkeacutent a Kolosseacutei leveacutelhez valoacute viszo-nyaacutet is DE WETTE (1826) Tipikusan korai katolikus iratnak eacutes a 2 szaacute-zadboacutel valoacutenak tartja F C BAUR eacutes iskolaacuteja az rdquointerpolaacutelatlan Kolosseacutei le-veacutelbőlrdquo keacuteszuumllt maacutes paacuteli iratok illetve leveacutelhelyek felhasznaacutelaacutesaacuteval kibőviacutetett aacutetdolgozaacutesnak tartja HOLTZMANN Ma a paacuteli eredet keacuterdeacuteseacuteben megosz-lanak a neacutezetek Paacutel szerzőseacutegeacutet keacutetseacutegbe vonja szaacutemos biblikus (MASSON DIBELIUS-GREEVEN MAURER ALLAN KAumlSEMANN BORNKAMM CONZELMANN KUumlMMEL MITTON-GOODSPEED LAKE KNOX)

21

Bevezeteacutes

miacuteg a paacuteli szerzőseacuteg mellett tart ki a magyaraacutezoacutek egy tekinteacutelyes reacutesze (APPELL ALBERTZ HENSHAW MICHAELIS RENDTORFF SIMPSON DAHL KLIJN PERCY GUTHRIE ide sorolhatoacute GOGUEL is de szerin-te ez a neacutezet csak tetemes interpolaacuteloacute munka felteacutetelezeacuteseacutevel tarthatoacute fenn) A keacuterdeacutes valoacutejaacuteban nem koumlnnyű ezeacutert eldoumlntetlenuumll hagyja toumlbb iacuteraacutesmagya-raacutezoacute (JUumlLICHER McNEILE-WILLIAMS CADBURY) illetőleg aacutethidalja az rdquoamanuensis-elmeacutelettelrdquo (ALBERTZ BENOIT RIGAUX) amely szerint a leveacutel veacutegleges kidolgozaacutesaacuteval egyik taniacutetvaacutenyaacutet eacutes munkataacutersaacutet biacutezta meg az apostol ez magyaraacutezza szerintuumlk a nyelvi eacutes stiacutelusbeli elteacutereacuteseket Ez keacutetseacuteg-telenuumll csak felteveacutes de KUumlMMELnek az a megjegyzeacutese hogy ennek alap-jaacuten nem adoacutedik vaacutelasz az Ef eacutes Kol viszonyaacutenak keacuterdeacuteseacutere valamint az Ef teoloacutegiaacutejaacutera nem elleneacuterv mert a leveacutel keletkezeacuteseacutenek koumlruumllmeacutenyein kiacutevuumll eacutes ezek mellett maacutes szempontok is eacuterveacutenyesuumllhetnek sőt szuumlkseacutegkeacuteppen eacuter-veacutenyesuumllnek is Ezt az amanuensis-foumllteveacutest azeacutert nincs eacutertelme kuumlloumln felvet-ni vagy eacutervkeacutent emliacuteteni mert a paacuteli levelek eacutes aacuteltalaacuteban az apostoli levelek keletkezeacutese aacutetfogoacute keacuterdeacutes (vouml pl Jakab levele keletkezeacuteseacutenek keacuterdeacuteseacutevel) de foumllteveacutesekneacutel aligha tudunk tovaacutebb menni benne Csak annyit tudunk er-ről a keacuterdeacutesről mondani amennyit a szoumlveg elaacuterul vagy amennyire a szoumlveg koumlvetkeztetni enged Minden maacutes felteacutetelezeacutes ellenteacutetbe aacutelliacutet oumlnmagunkkal mert azzal akarunk bizonyiacutetani foumllteveacuteseinkben amit bizonyiacutetani kiacutevaacutennaacutenk Kuumlloumlnben nagymeacuterteacutekben aacutell itt az is hogy az emliacutetett aacutellaacutespontok bdquoprekon-cipiaacuteltakrdquo iacutegy sokkal inkaacutebb jellemzők keacutepviselőik teoloacutegiai meghataacuterozott-saacutegaacutera aacuteltalaacuteban teoloacutegiai iskolaacutekra vagy eacuteppen divatokra mint amennyire keacutepviselőik igazolni tudjaacutek aacutellaacutespontjukat Maga az a teacuteny is hogy a Corpus Paulinum iratait egy egyseacuteg szerves tagjainak tudjuk-e laacutetni vagy pszeudo-nimitaacutes pszeudepigraacutef jelleg eacutes deuteropaulinizmus foumllteacutetelezeacuteseacutehez folya-modunk-e nagymeacuterteacutekben attoacutel fuumlgg hogy milyen meacutelyseacutegig eacutertjuumlk meg egyaacuteltalaacuten Paacutel evangeacuteliumaacutet (τὸ εὐαγγέλιoacutev μου Rm 216 2Tim 23)

Ennek a megaacutellapiacutetaacutesnak az igazsaacutegaacuten nem vaacuteltoztat semmit az sem amit KUumlMMEL a keresztyeacuten iratok belső tartalmi valoacutesaacutegaacutenak eacutes pszeudonim il-letve pszeudepigraacutef jelleguumlknek egymaacuteshoz valoacute viszonyaacuteroacutel mond Szerinte a pszeudonimitaacutes nem eacuterinti a leveacutel tartalmi hitelesseacutegeacutenek keacuterdeacuteseacutet (maacutes-keacuteppen GUTHRIE MICHAELIS) egyeacutebkeacutent is mind a helleacutenizmus koraacute-ban eacutes irodalmaacuteban mind a keacutesői zsidoacutesaacuteg eacutes az ősegyhaacutez koumlreacuten beluumll gyako-ri ez a műfaji jelenseacuteg (Jeremiaacutes levelei Aristeas levele az ApCsel 23 26-ban talaacutelhatoacute leveacutel) Semmi esetre sem sorolnaacutem ide a 2Thessz 22 317 alapjaacuten felteacutetelezhető hamisiacutetott bdquopaacutelirdquo leveleket mert ezek eacuteppen ellenbizonyiacuteteacutekkal szolgaacutelnak ezek ellen Paacutel tiltakozik eacutes veacutedekezik veacutedekezeacutesre tiltakozaacutesra eacutes oacutevakodaacutesra inti a gyuumllekezetet is Ezt nem veszi eacuteszre - vagy hagyja figyelmen

22

Az Efeacutezusi leveacutel

kiacutevuumll - KUumlMMEL pedig egyeacutebkeacutent ő is hangsuacutelyozza ha szuumlkseacutegszerűnek bizonyul a pszeudonimitaacutes foumllteacutetelezeacutese akkor tisztaacutezni kell hogy egy-egy konkreacutet esetben milyen fajta pszeudonimitaacutesroacutel van szoacute eacutes a szoacuteban forgoacute pszeudonim irat milyen ceacutelt szolgaacutel Ez a szempont mindenfeacutele oumlnkeacutenyeske-deacutesnek gaacutetat vet eacutes elejeacutet veszi foumllteacutetelezeacutesek alkotaacutesaacutenak

Hogy a szerzőseacuteg keacuterdeacutese az oacutekorban nem uacutegy biacuteraacutelandoacute el mint ma az keacutetseacutegtelen Egy művoumln beluumll pl a toumlrteacutenetiacuteroacutei szabadsaacuteg megengedte sőt a műfaj toumlrveacutenye szinte meg is koumlvetelte egy ismert tartalmuacute mondanivaloacute szabad leveacutelbeli megfogalmazaacutesaacutet mind hasonloacute szellemben beszeacutedek szer-keszteacuteseacutet is a helyzet eacutes a szoacuteban forgoacute szemeacutely vagy szemeacutelyek jellemzeacuteseacute-re ahogyan az ApCsel-ben laacutetjuk De maacutesfelől teljesen vilaacutegos az is hogy fennforoghatott a hamisiacutetaacutes veszeacutelye eacutes az is joacutel laacutethatoacute hogy Paacutel ez ellen a 2Thessz emliacutetett helyein hataacuterozottan tiltakozik KUumlMMEL megaacutellapiacutetaacute-saacuteboacutel az is elfogadhatoacute hogy egy esetleges pszeudonimitaacutes nem foumllteacutetlenuumll hamisiacutetaacutes szaacutendeacutekaacuteval toumlrteacutenik (vouml ugyancsak Jakab levele szerzőseacutegeacutenek keacuterdeacuteseacutevel) Mindez azonban a pszeudonimitaacutesnak csak a lehetőseacutegeacutet eacuterinti de az Ef szerzőseacutegeacutenek keacuterdeacuteseacuteben ezzel magaacuteban veacuteve meacuteg semmire sem megyuumlnk

Ezek előrebocsaacutetaacutesa utaacuten vegyuumlk szemuumlgyre a leveacutel paacuteli eredeteacutet keacutetseacuteg-bevonoacute biblikusok eacuterveit A mondottak utaacuten ezek keveacutesseacute jelentősek a szer-zőseacuteg szemszoumlgeacuteből viszont annaacutel inkaacutebb fontosak a leveacutel helyes megeacuterteacuteseacute-hez mert valamennyiuumlk leacutenyeges mozzanatra hiacutevja fel a figyelmuumlnket

a) Szaacutemos olyan szoacute fordul elő az Ef-ben amelyek az Uacutejszoumlvetseacuteg keacutesőb-bi irataira eacutes az apostoli atyaacutekra jellemzők ἀσωτία εὔσπλαγχνος ὁσιότης πολιτεία κτλ A szoacutekincsben mutatkozoacute kuumlloumlnboumlzőseacuteg azeacutert feltűnő mert igen fontos fogalmak jeloumlleacuteseacutere amelyek maacutes paacuteli iratokban is előfordul-nak az Ef nem ugyanazokat a szavakat hasznaacutelja mint amazok pl ἐν τοῖς ἐπουρανίοις 13 20 26 310 612 (az egyeacutebkeacutent bdquopaacutelirdquo οὐρανοί helyett) ὀ ἠγαπημένος mint Krisztus jelzője 16 αἷμα καὶ σάρξ sorrendje 612 χαριτόω = χάριν διδόναι 16 (kuumlloumlnben szoacutejaacuteteacutek χάριτος ἧς ἐχαρίτωσεν az Uacutejszoumlvetseacutegben ezenkiacutevuumll meacuteg Lk 128 χαίρε κεχαριτωμένη ugyancsak szoacute-jaacuteteacutek vouml HERMAS Poimen sim 9243) Rokoneacutertelmű szavak eacutes birtokos szerkezetek meacuteg a Kol-neacutel is jobban halmozoacutednak pl ἐνέργεια τοῦ κράτους τῆς ἰσχύος αὐτοῦ 119 κατὰ τὸν αἰῶνα τοῦ κόσμου τούτου 22 διὰ πάσης προσευχῆς καὶ δεήσεως - ἐν πάσῃ προσκαρτερήσει καὶ δεήσει 618 A stiacute-lusra jellemző alig tagolhatoacute mondattoumlmboumlk is toumlbb iacutezben jelentkeznek pl 115-23 31-8 (ez az ἐγὼ Παῦλος mondatkezdő illetve szakaszkezdő alany utaacuten befejezetlen is marad eacuteppen ennek az alanynak a hangsuacutelyos volta mi-att) 411-16 stb Ebben a modatszerkeszteacutesi moacutedban KUHN seacutemitizmust laacutet

23

Bevezeteacutes

(Der Epheserbrief im Lichte der Qumrantexte Neutestamentliche Studien 7 I960-61 334k vouml BEYER Semitische Syntax im Neuen Testament I I 298 BRAUN Qumran und das Neue Testament 1966 I 224k) szerinte a kumraacuteni szoumlvegekre emleacutekeztet ez a jelenseacuteg Azt nem mondja hogy Paacutelnaacutel egyeacutebkeacutent nem fordul elő () csupaacuten azt jegyzi meg hogy itt neacutegyszerte gya-koribb mint a Corpus Paulinum maacutes irataiban Meacuteg az egyeacutebkeacutent nagyon radikaacutelis KUumlMMEL sem aacutelliacutetja azt hogy ezek a sajaacutetossaacutegok kizaacuternaacutek az Ef paacuteli szerzőseacutegeacutet Az vilaacutegos hogy ezek a jelenseacutegek az Ef maacuter emliacutetett jelle-geacuteből hiaacutenytalanul megmagyaraacutezhatoacutek Paacutel most nem uacutegy fogalmaz mint maacuteskor nem tart a szeme előtt egy konkreacutet gyuumllekezetet iacutegy megfogalma-zaacutesaacuteban sem befolyaacutesolja objektiacutev stilaacuteris koumlvetelmeacutenyekhez valoacute alkalmaz-kodaacutes Koumltetlenebbuumll adja stiacutelusaacuteban oumlnmagaacutet eacutes az őt szubjektiacuteve megha-taacuterozoacute kifejezeacutesmoacuted eszkoumlzei gaacutettalanabbul toumlrnek elő belőle mint maacuteskor MARXSEN gondolataacutet amely a bekoumlszoumlntő 11-12 eacutes az egeacutesz leveacutel egymaacutes-sal valoacute oumlsszefuumlggeacuteseacutet jellemzi itt is alkalmazhatjuk megaacutellapiacutethatjuk hogy az irat aacuteltalaacutenossaacutegban mozgoacute meditaacutecioacute nem egy egyedi eacutes konkreacutet gyuumlle-kezethez kapcsoloacutedik Nincsen tehaacutet mit csodaacutelkoznunk ha ennek a jellegeacute-nek a jegyei nyelvezeteacuteben eacutes stiacutelusaacuteban is jelentkeznek

b) Az Ef eacutes Kol viszonyaacutera jellemző a keacutet leveacutel elvitathatatlanul koumlzeli ro-konsaacutega ehhez foghatoacute maacutes paacuteli levelek koumlzoumltt nem fordul elő A Kol szoacute-kincseacutenek mintegy az egyharmadaacuteval talaacutelkozhatunk az Ef-ben (155 verse koumlzuumll 73 mutatja ezt az eacuterintkezeacutest kiveacutetel csak a 26-9 45-13 eacutes az 529-33 ezek a roumlvid oumlsszefuumlggő reacuteszletek) Feltűnő szoacuteszerinti egyezeacutes mindamel-lett csak az Ef 621k eacutes a Kol 47 koumlzoumltt talaacutelhatoacute (KUumlMMEL szerint vagy koumlzvetlen hasznaacutelat vagy csaknem egyidejű diktaacutelaacutes eredmeacutenyekeacutent ld a reacuteszletes magyaraacutezatban) Egyezeacuteseket talaacutelunk maacutes paacuteli leveacutelreacuteszletekkel is (Rm 320-27 1132-125 az Ef 119 258 3821 41 51017 37 47 425 verseivel) De ha ezeket egymaacutes melleacute tesszuumlk akkor azt laacutetjuk az eacuterintkezeacutes nem olyan jellegű hogy a paacuteli iratoknak egy pszeudonim szerző aacuteltal toumlrteacutent hasznaacutelataacuteban lelhetneacutenk meg szuumlkseacutegszerűen egyeduumlli magyaraacutezatukat (az anyagra neacutezve a reacuteszleteket ld MITTON 120kk 333kk a koumlvetkezteteacutes le-vonaacutesaacutet illetően pedig ld KUumlMMEL 259) Mindenesetre a Kol eacutes Ef egymaacutes-hoz valoacute viszonyaacutet hasonloacutesaacutegok mellett kuumlloumlnboumlzőseacutegek is jellemzik ezek koumlzuumll a legleacutenyegesebb a Kol 318kk eacutes a vele paacuterhuzamos Ef 522kk meg-fogalmazaacutesaacuteban mutatkozik (kezdve azzal hogy Kol 318-beli ὡς ἀνῆκεν ἐν κυρίῳ helyeacutebe az Ef 522-ben a sokkal szigoruacutebb ὡς τῷ κυρίῳ leacutep az asszo-nyok feacuterjuumlk iraacutenti engedelmesseacutegeacutenek motivaacutelaacutesaacuteban ld meacuteg a Kol 37 ἐν οἷς καὶ ὑμεῖς περιεπατήσατέ ποτε melleacutekmondat megfelelőjeacutet az Ef 22k-ben ἐν αἷς - ti ἁμαρτίαις - περιεπατήσατεhellip ἐν τοῖς υἱοῖς τῆς ἀπειθείας ἐν οἷς

24

Az Efeacutezusi leveacutel

καὶ ἡμεῖς πάντες ἀνεστράφημέν ποτε az Ef-ben ui hiaacutenyzik a bdquobűnkataloacute-gusrdquo) A μυστήριον szoacute a Kol 126k-ben Istennek a Krisztusban veacuteghezvitt eszkatoloacutegikus uumldvoumlziacutető tetteacutet jeloumlli (hasonloacutean a 22 43-ban is) mint az 1Kor 2117-ben Viszont az Ef 33kk a pogaacutenyoknak az uumldvoumlsseacutegben a zsi-doacutek mellett valoacute reacuteszesedeacuteseacutet jeloumlli ezzel a szoacuteval Hangsuacutely-eltoloacutedaacutes koumlvet-kezik be a bdquovaloacutesaacuteg-haacutetteacuterrdquo vaacuteltozik eacutes ennek megfelelően eltoloacutedik a nyelvi kifejezeacutes is aacuternyalati vaacuteltaacutes koumlvetkezik be a valoacutesaacutegra reagaacuteloacute gondolkodaacutes-ban eacutes kifejezeacutesben Ez oumlsszecseng a Kol 126-tal az Ef 13-ban a mindenseacuteg-nek a Krisztusban valoacute egybeilleszkedeacuteseacutet jeloumlli a szoacute az 532-ben pedig azt a titokzatos hasonloacutesaacutegot amely a feacuterj eacutes a feleseacuteg valamint Krisztus eacutes az egy-haacutez viszonya koumlzoumltt aacutell fenn KUumlMMEL ezt a haacuterom jelenteacutest idegennek tart-ja Paacuteltoacutel de koumlzben nyilvaacuten mechanikusan gondolkozik eacutes iacutegy elfeledkezik a szoacute alapjelenteacuteseacuteről amely enneacutel taacutegabb koumlrű elaacutegaztataacutest is lehetőveacute tesz mert veacutegeredmeacutenyben jelentheti a kijelenteacutes tartalmaacutenak baacutermely mozzana-taacutet amely megfoghatatlan a termeacuteszeti eacutesz szaacutemaacutera de nyilvaacutenvaloacutevaacute vaacutelik a hitnek Hasonloacute probleacutemaacutet vet fel az οἰκονομία hasznaacutelataacuteval kapcsolatban is a Kol 125 az 1Kor 41 917 paacuterhuzamakeacutent Krisztus titka hirdeteacuteseacutenek bdquomegbiacutezataacutesaacutetrdquo jeloumlli vele miacuteg az Ef 110 39 (a Kol 125-tel valoacute egyeacutebkeacutenti paacuterhuzama elleneacutere) Isten uumldvoumlziacutető kegyelmeacutenek egeacuteszeacutet amely titkokat tar-talmaz (Ef 19a 33kk) Itt is a szoacute alapjelenteacuteseacutere kell utalnunk ez mind a keacutet jelenteacutesvaacuteltozatot termeacuteszetesseacute teszi (bdquotiszttartoacutei megbiacutezataacutes a gazdasaacuteg iraacutenyiacutetaacutesaacuterardquo ndash bdquohaacuteztartaacutes gazdasaacuteg tervszerű gazdaacutelkodaacutes iraacutenyiacutetaacutes tervrdquo esetről esetre kuumlloumln meg kell vizsgaacutelnunk az oumlsszefuumlggeacutesen beluumll azt hogy mennyire maradt verbaacutelis mennyire nominalizaacuteloacutedott a szoacute fogalmi tartal-ma) A szoacutehasznaacutelat termeacuteszetesseacutegeacuteből is az tűnik ki az emliacutetett helyeken hogy semmifeacutele bdquonyelvi uacutejiacutetaacutesrdquo benyomaacutesaacutet nem keltik itt hanem magaacutetoacutel eacutertetődő termeacuteszetesseacuteggel nyuacutel hozzaacutejuk a szerző iacutegy hasznaacutelja ebben az eacutertelemben Itt is aacutell az amit az Ef egeacuteszeacutere mondtuk a szoacutehasznaacutelat a sajaacute-tos-egyeditől tart az aacuteltalaacutenos-elvont eacutertelem feleacute mint ahogyan a Kol eacutes Ef tartalmaacutenak viszonyaacutera is ez aacutell aacuteltalaacuteban is mert ez a szuumlkseacutegszerű tuumlkroumlző-deacutese a keacutet leveacutel moumlgoumltt aacutelloacute valoacutesaacuteg-haacutetteacuternek illetve az ezek koumlzoumltt fennaacutelloacute feszuumlltseacutegnek vaacuteltaacutesnak iacutegy kuumlloumlnboumlzőseacutegeknek

c) Az Ef teoloacutegiaacutejaacuteban is keresik az elteacutereacuteseket a toumlbbi paacuteli leveacuteleacutetől a paacuteli eredet elveteacuteseacutenek alaacutetaacutemasztaacutesaacutera Az egyik ilyen teoloacutegiai alappont volna az egyhaacutez alapveteacuteseacuteről szoacuteloacute teoloacutegiai taniacutetaacutes az Ef 220k-ben (a Kol 27 nyomaacuten) az 1Kor 311 ellenteacutetekeacutent holott emez nem kizaacuterja hanem magaacute-ba foglalja amazt (vouml Mt 1618-at a 1818-cal valoacute beszeacutedes oumlsszefuumlggeacuteseacuteben Peacuteter nem bdquoindividuaacutelisrdquo hanem az apostoli koumlrt bdquoreprezentaacuteloacuterdquo tipikus jelen-seacutegkeacutent aacutell előttuumlnk mind hitvallaacutesaacuteban mind az ehhez fűződő iacutegeacuteretben)

25

Bevezeteacutes

Az Ef tartalma Krisztus eacutes az egyhaacutez viszonyaacuteban mindenuumltt reacuteszletezőbb mint a Kol iacutegy eacuterthető a 220-beli meghataacuterozaacutes is az egyeacutebkeacutenti paacuteli taniacute-taacutes reacuteszletező bizonyos hangsuacutely-eltoloacutedaacutest is mutatoacute kifejteacutesekeacutent Ugyanez aacutell az Ef 35 (vouml Kol 126) reacuteszletező felsorolaacutesaacutera (ἅγιος jelző nem kizaacuteroacute vagy megkuumlloumlnboumlztető semmi sem utal arra mintha csak az apostolokra eacutes a proacutefeacutetaacutekra akarnaacute korlaacutetozni a szerző akkor sem ha az utoacutebbiakon az uacutejszoumlvetseacutegi proacutefeacutetaacutekat akarja eacuterteni az iacuteraacutesmagyaraacutezat ld a reacuteszletes exegeacute-zisben) Az ἐκκλησία hasznaacutelata az Ef-ben ndash ahogyan a szeacutelsőseacuteges kritikai iraacutenyzat egyoldaluacutean hangsuacutelyozza - kizaacuteroacutelag az egyetemes egyhaacutezat jelenti 122 31021 523-25272932 Ehhez keacutet megjegyzeacutest kell fűznuumlnk

a) Ha az ἐκκλησία szoacute a toumlbbi paacuteli leveacutelben a helyi gyuumllekezetet eacutes az egye-temes egyhaacutezat egyformaacuten jeloumllheti eacutes jeloumlli is ahogyan KUumlMMEL is meg-jegyzi akkor vilaacutegos hogy az apostoli (eacutes a korai keresztyeacuten) kor gondolko-zaacutesmoacutedjaacutenak eacutes nyelveacutenek ez iraacutent a megkuumlloumlnboumlzteteacutes iraacutent ndash egyeacutebkeacutent joggal ndash eleve nincsen bdquoeacuterzeacutekerdquo

b) Az Ef-nek maacuter toumlbbszoumlr hangoztatott aacuteltalaacutenos jellege egyenesen ter-meacuteszetesseacute teszi azt hogy az ἐκκλησία szoacutenak a bdquohelyi gyuumllekezetrdquo eacutertelmeacute-ben valoacute hasznaacutelataacutera egyszerűen nem nyiacutelik alkalom

Ha a leveacutel teoloacutegiai jellegeacutenek vizsgaacutelata soraacuten tovaacutebb is haladunk ebbe az iraacutenyba akkor eacuterthetőnek eacutes termeacuteszetesnek talaacuteljuk azt a vilaacutegosan eacutesz-lelhető jelenseacuteget hogy az eredetileg termeacuteszetesen krisztoloacutegiai kiindulaacutesuacute eacutes gyoumlkeacuterzetű ekkleacutezioloacutegia (MARXSEN) itt nagyobb hangsuacutelyt kap mint maacutes paacuteli levelekben szinte alapponttaacute vaacutelik eacutes iacutegy az Ef teoloacutegiaacuteja szaacutemos vonatkozaacutesban tovaacutebb viszi a toumlbbi paacuteli leveacutel gondolatait KAumlSEMANN (Theologische Literaturzeitung 86 1961 3) azt aacutellapiacutetja meg hogy az Ef a krisztoloacutegiaacutet is szinte kizaacuteroacutelag az ekkleacutezioloacutegia szemszoumlgeacuteből interpretaacutelja eacutes KUumlMMEL ezt ismeacutet a paacuteli szerzőseacuteg elleni eacutervkeacutent hasznaacutelja fel Az Ef ilyen szemszoumlgből kritikus helyei eacutes maacutes paacuteli levelek koumlzoumltti feszuumlltseacutegeket a fentebb jellemzett aacutellaacutespontroacutel megkiacuteseacuterelhetjuumlk ellentmondaacutesokkeacutent kijaacutet-szani egymaacutessal szemben De ha a meacutelyebb megeacuterteacutes jegyeacuteben eacutes felteacuteteleacutevel proacutebaacutelunk eligazodni a paacuteli levelek eacutelő eacutes szerves teoloacutegiai oumlsszefuumlggeacutesei kouml-zoumltt akkor az tűnik ki hogy az Ef ilyen tervszerű teacutetelei egyeacuteb paacuteli taniacutetaacutesi egyseacutegeknek leveacutelhelyeknek egy sajaacutetos helyzetben eacutes ceacutel eacuterdekeacuteben adott reacuteszletező kifejezeacutesei vagy maacutes oldalroacutel eacutes elteacuterő hangsuacutellyal megfogalmazott megfelelői

Ez aacutell a σῶμα Χριστοῦ fogalmaacutenak hasznaacutelataacutera az Ef-ben Keacutetseacutegtelen hogy a toumlbbi paacuteli leveacutel alapteacutetele ebben a keacuterdeacutesben iacutegy fogalmazoacutedik bdquoAz egyhaacutez (gyuumllekezet) a Krisztus testerdquo (vouml 1Kor 1227) Ennek a teacutetelnek az ellenkező oldalroacutel szemleacutelt eacutes fogalmazott formaacuteja maacuter a Kol 118-ban iacutegy

26

Az Efeacutezusi leveacutel

hangzik bdquoEnnek a testnek az egyhaacuteznak (a gyuumllekezetnek) a feje a Krisztusrdquo (vouml meacuteg Kol 21019) Ennek a kifejezeacuteseacutet kapjuk azutaacuten az Ef 122 415 523 taniacutetaacutesaacuteban (ez a bdquomegfordiacutetaacutesrdquo csupaacuten aspektus keacuterdeacutese nem jelenthet azonban valamilyen hamis korrelaacutecioacutet Krisztus eacutes az egyhaacutez koumlzoumltt ld az emliacutetett helyek reacuteszletes magyaraacutezataacuteban) Hogy egy paacuteli teoloacutegiai teacutetel to-vaacutebbgondolaacutesaacuteroacutel van itt szoacute az vilaacutegos De hogy ez a megfogalmazaacutes ellen-kezneacutek Paacutel taniacutetaacutesaacutenak szellemeacutevel az az Ef 522kk-nek az 1Kor 7 tartalmaacute-val valoacute szembeaacutelliacutetaacutesaacuteval sem bizonyiacutethatoacute ha a keacutet taniacutetaacutes jellegeacutet ceacuteljaacutet az apostol szaacutendeacutekaacutenak megfelelő funkcioacutejaacutet figyelembe vesszuumlk A kriszto-loacutegiaacuteboacutel sarjadoacute ekkleacutezioloacutegiai szemleacutelet leghangsuacutelyosabb pontja a leveacutelben az a minden maacutes foumlleacute magasloacute uumldvtoumlrteacuteneti teacuteny amely maacutes paacuteli levelekben is toumlbbszoumlr hangsuacutelyozoacutedik az egyhaacutezban Krisztus megvaacuteltoacute tette ledoumlntoumltte a vaacutelaszfalat zsidoacutek eacutes pogaacutenyok koumlzoumltt a keacutet neacutep Krisztus testeacuteben az ő bdquofőseacute-gerdquo alatt egymaacutessal elszakiacutethatatlan eacutes zavartalan egyseacutegben eacutel Ez a teacuteny adja meg a bdquopogaacutenyok apostolardquo eacuteleteacutenek eacutes szolgaacutelataacutenak eacutertelmeacutet eacutes tartalmaacutet Nem csoda haacutet ha olyan reacuteszletező aacutebraacutezolaacutesaacutet adja a 211-22 nagyszabaacutesuacute fejtegeteacuteseacuteben ha ez vaacutelik szemeacuteben a μυστήριον τοῦ Χριστοῦ tartalmaacutevaacute 24kk (semmikeacuteppen sem aacutelliacutethatoacute ellenteacutetbe a Kol 22-vel maacutes az oumlsszefuumlg-geacutes is a megfogalmazaacutes is) ha ebben az oumlsszefuumlggeacutesben az ἀποκαταλλάσσειν alanyaacutevaacute Krisztus vaacutelik 216 (a toumlbbi leveacutelben a Kol 120-ban is talaacutelhatoacute megfogalmazaacuteshoz keacutepest eltoloacutedaacutest jelent ezekben Isten az alany de a Kol 120-ban uacutegy hogy a πλήρωμα Isten elrendeleacutese szerint Krisztusban lakik eacutes az ἀποκαταλλάξαι-ban foglalt toumlrteacuteneacutes bdquoaacuteltalardquo- διrsquo αὐτοῦ - koumlvetkezik be stb) ugyanuacutegy ahogyan az apostolok eacutes proacutefeacutetaacutek bdquoajaacutendeacutekozaacutesaacutenakrdquo is ő az alanya a 411-ben KUumlMMEL a 411-ben ellenteacutetet keres az 1Kor 1228-cal nem figyel arra hogy a οὓς μὲν ἔθετο ὁ θεὸς κτλ mondat eacuteppen a megelőző σῶμα Χριστοῦ teacutetel feacutenyeacuteben mennyire Krisztushoz kapcsoloacutedik ott is De főkeacuteppen arran nem figyel hogy az Ef 411 megfogalmazaacutesaacutet egy sajaacutetos szouml-veghaacutetteacuter a 48-beli zsoltaacuterideacutezet (Zsolt 6819 TM) maacutesodik fele bdquovaacuteltja kirdquo ἔδωκεν δόματα ἀνθρώποις ahogyan az aacutelliacutetmaacuteny ismeacutetlődeacutese is vilaacutegosan mutatja ἔδωκεν τοὺς μὲν ἀποστόλους κτλ a vaacuterhatoacute eacutes termeacuteszetesebb (eacutes az 1Kor 1228-ban szereplő) ἔθετο helyett (Ha az aproacuteleacutekoskodoacute szemleacutelet-be belemenneacutenk meacuteg aacuternyalati kuumlloumlnbseacuteget is talaacutelhatnaacutenk Isten rendeli Krisztus adja oda ajaacutendeacutekozza a gyuumllekezetnek az egyhaacuteznak a karizmaacutek hordozoacuteit)

Foumlloumlsleges volna tovaacutebbi reacuteszletekre kiteacuterni csupaacuten oumlsszefoglaloacutean te-gyuumlnk egy megjegyzeacutest a mondottak alapjaacuten Ti nem tudjuk elfogadni MARXSEN aacutellaacutespontjaacutet amely szerint az Ef koumlzvetlenuumll az apostolok utaacuteni korban keletkezett az apostoli kor gondolatvilaacutega meacuteg elevenen eacutel a gyuumlle-

27

Bevezeteacutes

kezetekben eacutes tagjaikban de az apostolok maacuter nincsenek eacuteletben A leveacuteliacuteroacute keacuterdeacutese ndash mondja MARXSEN ndash az ami a keacutesőbbi idők eacutes a mai kor egyhaacute-zaacutenak is nagy keacuterdeacutese hogyan maradhat az egyhaacutez apostoli egyhaacutez akkor is amikor maacuter nem eacutelnek az apostolok Viszont e szerző olyan moacutedon oldja meg ezt a keacuterdeacutest ahogyan csak a koumlzvetlenuumll az apostolok utaacuteni kor embere teheti paacuteli gondolatokat visz tovaacutebb magyaraacutezoacute-eacutertelmező moacutedon boumllcses-seacuteg-taniacutetaacuteskeacutent eacutes ezeket ndash eacuteppen mint ilyeneket - az apostol neve alatt az ő tekinteacutelyeacutevel szentesiacutetve koumlzli Ez ellen a foumllteveacutes ellen szaacutemos teacutenyező szoacutel Maga MARXSEN is nyomateacutekosan emliacuteti azt hogy az Ef sok ponton a gyuumlle-kezeti hitvallaacutes himnikus anyagaacutet dolgozza bele a leveacutelbe de nem ideacutezetkeacutent hanem a szerző tulajdon megnyilatkozaacutesakeacutent Erről a munkaacutejaacuteroacutel azt aacutella-piacutetja meg hogy paacuteratlan sikerrel veacutegzi el Ez bdquonagy formaacutetumuacuterdquo szerzőre vall eacutes ezt a szempontot nagyon komolyan szemmel kell tartanunk Sok szoacute esik Paacutel gondolatainak bdquotovaacutebbviteleacuterőlrdquo a biblikusoknaacutel annaacutel kevesebb olyan sajaacutetossaacutegaacutet lehet viszont emliacuteteni a leveacutelnek amely kifejezetten bdquonem paacutelirdquo jelleget aacuterulna el A koumlzvetlen apostolok-utaacuteni korszakban nagyon neheacutez fel-adat lett volna valakinek valoacutedi bdquopaacutelirdquo levelet iacuterni olyanok szaacutemaacutera akiknek tekinteacutelyes reacutesze joacutel ismerte magaacutet az apostolt munkamoacutedszereacutet gondolat-vilaacutegaacutet nyelveacutet eacutes stiacutelusaacutet Az Ef iacuteroacuteja azonban nem csupaacuten valoacutedi paacuteli le-veacutel bdquoilluacutezioacutejaacutetrdquo tudja kelteni hanem Paacutel gondolatait taniacutetaacutesaacutenak - mondjuk iacutegy teoloacutegiaacutejaacutenak - elemeit uacutegy viszi tovaacutebb hogy ezek valoacuteban e gondolati egyseacutegeknek a tovaacutebbfejleszteacuteseacutet jelentik nem csupaacuten alkalmazkodoacute nem is csak eacutertelmező hanem teremtő jellegű tovaacutebbleacutepeacutest jelentenek a Corpus Paulinum toumlbbi leveleacuteben fennmaradt paacuteli teoloacutegiaacutehoz viszonyiacutetva Ez pedig ha ad absurdum visszuumlk a megfogalmazaacutest szuumlkseacutegszerűen azt jelenti hogy az Ef szerzője magaacutenaacutel Paacutelnaacutel is otthonosabban mozgott az apostol gondo-latvilaacutegaacuteban Paacutelnaacutel is jobban ismerte a bdquopaacuteli teoloacutegiaacutetrdquo

Egyszerűen keacuteptelenseacuteg olyasmit foumllteacutetelezni hogy az apostolok utaacuteni korban eacutelhetett volna de kora eacutes az utoacutekor előtt ismeretlen illetve neacutevte-len maradhatott volna egy ilyen nagyszabaacutesuacute szemeacutelyiseacuteg akinek veacuteguumll csak az a rendkiacutevuumll keacutetes eacuterteacutekű megnyilatkozaacutesi moacuted maradhatott volna veacutegső megoldaacuteskeacutent hogy Paacutel tekinteacutelye moumlgeacute huacutezoacutedva koumlzoumllje az egyhaacutez gyuumlle-kezeteivel nagyon is suacutelyos eacutes eacuteletuumlkre neacutezve doumlntően fontos uumlzeneteacutet Iacuteme ide vezet veacutegső soron a paacuteli szerzőseacuteg elutasiacutetaacutesa tehaacutet vilaacutegos hogy ez az uacutet jaacuterhatatlan

Oumlsszefoglalaacutesul a koumlvetkezőket mondhatjuk A nyelv eacutes a stiacutelus keacuterdeacuteseacuteben azt kell figyelembe vennuumlnk hogy a leveacutel teacutemakoumlre (a kifejezeacutes szemszoumlgeacuteből szoacuteba joumlvő bdquovaloacutesaacuteg-haacutetteacuter) elteacuter maacutes paacuteli levelekeacutetől iacutegy a szoacutekincs szuumlk-seacutegszerűen mutat elteacuterő elemeket vagy jelenteacuteseket Az egyezeacutesek meacuterteacuteke

28

Az Efeacutezusi leveacutel

viszont nem annyira csekeacutely az elteacutereacutesekeacute nem annyira nagy főkeacutent egyik sem olyan termeacuteszetű hogy azt mondhatnoacutek a leveacutel egyaacuteltalaacuteban bdquonem paacuteli jellegűrdquo Nem ismerjuumlk annyira a korszerű analiacutezis alapjaacuten a paacuteli szoacutekincs keacutepeacutet hogy ezen a ponton doumlntő eacutervekkel szolgaacutelhatnaacutenk A leveacutel eredeti-seacutege ellen az lehetne a doumlntő bizonyiacuteteacutek ha maacutes paacuteli levelekben előforduloacute szavaknak az Ef-ben doumlntően eluumltő jelenteacutesuumlk volna Viszont eacuteppen ebben a vonatkozaacutesban nem nyuacutejtanak biztos taacutemaszt a reaacutenk maradt paacuteli levelek A stiacutelus emelkedettseacutege azzal fuumlgg oumlssze hogy milyen helyzetben szoacutelal meg az iacuteroacute Iacutegy itt annak a koumlvetkezmeacutenye lehet hogy nem konkreacutet gyuumllekezethez szoacutel maacutesfelől viszont egy bizonyos oumlsszegző iacutegy egyben uumlnnepeacutelyes szaacuten-deacutek illetve leacutegkoumlr jellemzi

A leveacutel gondolatmenete teoloacutegiai tartalma keacutetseacutegtelen paacuterhuzamokat mutat maacutes paacuteli levelekeacutevel Krisztus eacutes az egyhaacutez viszonya Isten uumldvoumlziacutető terveacutenek kibontakozaacutesa amely Krisztus halaacutela aacuteltal lerombolta a vaacutelaszfalat Izraacuteel eacutes a pogaacutenyok koumlzoumltt eacutes a harmadik neacutepben megteremtette az egyhaacutez egyseacutegeacutet az egyhaacutez feladatainak grandioacutezus megjeloumlleacutese - egeacuteszen a vilaacuteg-mindenseacutegnek Istennel valoacute megbeacutekeacutelteteacuteseacuteig - ezek mind olyan gondolatok amelyek maacutes paacuteli levelekből is ismeretesek A kuumlloumlnbseacuteg csak annyi hogy itt egeacuteszen sajaacutetosan kiteljesedve elmeacutelyuumllve eacutes meggazdagodva jelentkez-nek ezek a gondolatok a toumlbbi paacuteli leveacutelhez keacutepest Tehaacutet a leveacutelre teoloacutegiaacuteja alapjaacuten sem mondhatjuk azt hogy nem paacuteli jellegű eacutes nem tarthatunk maacutest szerzőjeacutenek csak Paacutelt

A pszeudonim jellegre vetve egy pillantaacutest azt kell mondanunk hogy Paacutel munkataacutersai eacutes taniacutetvaacutenyai koumlzoumltt nem talaacutelunk olyan nagyszabaacutesuacute szemeacute-lyiseacuteget aki ennyire eacutertette ndash sőt tuacutel is szaacuternyalta volna Paacutelt ahogyan ebben a leveacutelben leacutepten-nyomon laacutethatjuk

Ezeken kiacutevuumll az Ef eacutes a Kol viszonyaacutera kell meacuteg utalnunk Ezt a viszonyt az jellemzi hogy a keacutet leveacutel koumlzoumltt szaacutemos egyezeacutes van az elteacutereacuteseket pedig az magyaraacutezza hogy a Kol egyetlen gyuumllekezethez szoacutel a maga konkreacutet hely-zeteacuteben eacutes erre a helyzetre neacutezve miacuteg az Ef ilyen vonatkozaacutesban aacuteltalaacutenos jellegű Reacutegebben mereven tettek kuumlloumlnbseacuteget a keacutet leveacutel koumlzoumltt krisztoloacutegiai vonatkozaacutesban a Kol-ben Krisztus eacutes a kozmosz az Ef-ben pedig Krisztus eacutes az egyhaacutez egyseacutegeacuteről szoacuteloacute taniacutetaacutest kerestek az egyeacutebkeacutent azonos kulcsszoacute a κεφαλή fogalmi tartalmaacutenak kifejteacutese soraacuten Iacutegy arra gondoltak hogy az Ef a Kol-boacutel formaacuteloacutedott ki a Kol kozmikus krisztoloacutegiaacutejaacutet az Ef egy nem-pau-linus zsidoacutekeresztyeacuten szemleacutelet jegyeacuteben ekkleacutezioloacutegiai iraacutenyba dolgozta aacutet De a keacutet leveacutel koumlzoumltti hangsuacutelybeli kuumlloumlnbseacuteg is oacutevatossaacutegra int bennuumlnket ebben a keacuterdeacutesben Egyre inkaacutebb az a felfogaacutes eacuterveacutenyesuumll hogy a keacutet leveacutel oumln-aacutelloacute egyik sem fuumlgg a maacutesiktoacutel Mindenesetre figyelemre meacuteltoacute az a felfogaacutes

29

Bevezeteacutes

hogy Paacutel előszoumlr a Kol-t iacuterta meg meacuteg pedig - mint emliacutetettuumlk - egy konkreacutet gyuumllekezet keacutezzelfoghatoacute eacutes időszerű keacuterdeacuteseire figyelve ilyen termeacuteszetű probleacutemaacuteinak a tisztaacutezaacutesaacutera Utaacutena azonban az iacutegy bdquoegybeaacutelltrdquo probleacutematika nem hagyta nyugodni tovaacutebb is forgatta magaacuteban a keacuterdeacuteseket mostmaacuter nyugodtabban oumlsszeszedődoumlttebben eacutes nyilvaacuten elvontabban is teljesen csak a felvetődoumltt probleacutemaacuteknak szentelte a figyelmeacutet a nagy oumlsszefuumlggeacuteseket ke-reste eacutes ezekre igyekezett mineacutel vilaacutegosabban raacutemutatni iacutegy keletkezhetett az Ef Innen eacuterthető ennek szeacutelesebb emelkedettebb eacutes koumlrmondatokban gazdagabb stiacutelusa aacuteltalaacuteban a raacutenk maradt paacuteli levelekben egyeacutebkeacutent szo-katlanabb eacutes a szokaacutesosnaacutel aacutetfogoacutebb sokszor sajaacutetos vagy eacuteppen egyedi kife-jezeacutesmoacutedja Ezek tehaacutet a leveacutel keletkezeacuteseacutenek sajaacutetos koumlruumllmeacutenyeiből adoacuted-nak ugyanuacutegy mint maacuter emliacutetett uumlnnepeacutelyes emelkedett hangneme amely ndash ugyancsak a koumlruumllmeacutenyekből folyoacutean ndash nem annyira koumlzvetlen mint a paacuteli levelek stiacutelusa aacuteltalaacuteban

A leveacutel toumlbb helye (31 41 620) arra utal hogy az Ef fogsaacutegban keletkezett de a fogsaacuteg helyeacuteről nem szoacutel a leveacutel Tychikos kisaacutezsiai keresztyeacuten (ApCsel 204) de ebből az adatboacutel nem kapunk koumlzelebbi felvilaacutegosiacutetaacutest arra neacutezve hogy Paacutel hol vehette igeacutenybe a leveacutelben emliacutetett szolgaacutelataacutet Mindenesetre uacutegy gondolhatoacute el hogy a Kol eacutes az Ef ugyanabban a fogsaacutegban keletkez-hetett meacutegpedig a koumlzoumlttuumlk leacutevő egyezeacutesek miatt nagyjaacuteboacutel ugyanabban az időben illetve csekeacutely időbeli elteacutereacutessel Onesimos itt nincsen emliacutetve mert egyreacuteszt nem reacutegen lett keresztyeacutenneacute maacutesreacuteszt Kolosseacuten kiacutevuumll aligha ismer-hetteacutek De ha a Kol eacutes Ef nagyjaacuteban egykoruacute akkor a Filemon-leveacutellel is egy időszakban keletkezhettek Ennek alapjaacuten keltezhetjuumlk az Ef-t Efeacutezusboacutel az 5455 eacutev teleacuteről

3 A leveacutel rendelteteacutese

A leveacutel iacuteraacutesaacutenak ceacutelja sem domborodik ki annyira eacutelesen ebben a leveacutelben mint maacutes paacuteli levelekben A gyuumllekezetek eacutes az apostol koumlzoumltt koumlzvetiacutető szerepet jaacutetszoacute szemeacutelyekről sincsen szoacute meacuteg Tychikos-t sem ismerik sze-meacutelyesen (vagy aacuteltalaacutenossaacutegban) a leveacutel leendő olvasoacutei A leveacutel ceacuteljaacuteroacutel eacutes indiacuteteacutekairoacutel annyit aacutellapiacutethatunk meg hogy Paacutel a gyuumllekezeteket Isten uumld-voumlziacutető terveacutevel akarja megismertetni iacutegy akarja őket eacutelő moacutedon beletagolni Krisztus egyhaacutezaacuteba hogy iacutegy talaacuteljaacutek meg helyuumlket a vilaacutegban iacutegy jussanak szilaacuterdsaacutegra hituumlkben eacutes szeretetuumlkben valamint ezek gyakorlati-erkoumllcsi konzekvenciaacuteiban Sem a leveacutel megfogalmazaacutesa sem a Kol-lel valoacute oumlssze-fuumlggeacutese nem teszi valoacutesziacutenűveacute azt hogy uacutejonnan alapiacutetott egeacuteszen bdquofiatalrdquo gyuumllekezetekről volna szoacute A pszeudepigraacutef eacutes deuteropaulinus jelleg felteacutete-

30

Az Efeacutezusi leveacutel

lezeacuteseacuteről maacuter szoacuteltunk ezzel egyuumltt el kell utasiacutetanunk azt a felteveacutest is hogy az Ef eredetileg a paacuteli levelek gyűjtemeacutenyeacutehez a Corpus Paulinum-hoz adott bevezeteacutes volna a gyűjtemeacuteny szerkesztőjeacutenek tollaacuteboacutel Ehhez a leveacutel ndash mint az előzőkből laacutettuk - tuacutelsaacutegosan oumlnaacutelloacute szerzője nem puszta bdquoredaktorrdquo

4 A leveacutel tartalmi sajaacutetossaacutegai felosztaacutesa

A leveacutel keacutet főreacuteszre oszlik egyfelől arroacutel szoacutel hogy mit adott Isten Krisztusban az embernek maacutesfelől a heacutetkoumlznapok legaproacutebb viszonylataira vonatkozoacute-an egeacuteszen ezekig bdquoleszaacutellvardquo mutat raacute arra hogy mit vaacuter Isten az ember-től Iacutegy az első egyseacuteg tuacutelnyomoacutean a vaacuteltsaacutegroacutel szoacuteloacute taniacutetaacutes ebben egyfelől a pogaacutenymisszioacute tapasztalatainak meacutely teoloacutegiai eacuterteacutekeleacuteseacutet talaacuteljuk meg maacutesfelől az apostol szemeacutelyes hitvallaacutesaacutet arroacutel - eacutes haacutelaadaacutesaacutet azeacutert - hogy Isten uumldvoumlziacutető munkaacutejaacutenak ő maga eacuteppen ennyire doumlntő helyeacuten kapta meg kijeloumllt elhataacuterozott szolgaacutelataacutet Taniacutetaacutesaacutera jellemző hogy Isten ajaacutendeacutekai-nak nagysaacutega elhallgattat benne minden olyan panaszt amely egyeacuteni-em-beri sorsa miatt megszoacutelalhatna benne Eacuteppen abban nagy hogy Istennek az ember szabadiacutetaacutesaacuteeacutert folytatott munkaacutejaacutet a legszeacutelesebb taacutevlatokban mutatja meg Krisztusban az egyhaacutez eacutes a teremtett vilaacuteg eacutelete oumlsszefuumlggeacuteseacutenek titkaacutet taacuterja fel az Ef igehirdeteacuteseacuteben Paacutel Az egyseacuteg gondolata uralkodik a leveacutel ta-niacutetaacutesaacuteban Krisztusban egy (egyseacuteges) a kegyelemnek az egyhaacutez eacuteleteacuteben je-lentkező minden munkaacuteja eacutes e munkaacutenak minden kuumllső jegye Krisztusban egy (egyseacuteges) a bdquoharmadik neacutepbenrdquo Izraacuteel eacutes a pogaacutenysaacuteg de Krisztusban egy egyseacuteges nemcsak az egyhaacutez a bdquoharmadik neacuteprdquo hanem egy eacutes egyseacuteges az egeacutesz teremtett vilaacuteg Krisztus a κεφαλή eacutes iacutegy ő a maga uralma alatt egye-siacuteti a teremtett vilaacutegnak az egyhaacutezon beluumll eacutes az egyhaacutezon kiacutevuumll eacutelő reacuteszeacutet egyaraacutent A vaacuteltsaacutegroacutel szoacuteloacute eme bizonysaacutegteacutetellel szorosan fonoacutedik egybe az etikai taniacutetaacutes amelyet a leveacutel maacutesodik főreacuteszeacuteben talaacutelunk meg Ebben sem marad az egyhaacutezon beluumll hanem minden viszonylatban rendezi - az első fő-reacuteszben adott alapveteacutesre eacutepiacutetve - ember eacutes ember egymaacuteshoz valoacute viszonyaacutet Isten nem veszi ki az egyhaacutez tagjaacutet a keresztyeacuten embert a vilaacutegboacutel hanem azt vaacuterja tőle hogy az emberi viszonylatokban benne maradva eacutes benne eacutelve igyekezzeacutek valoacutesaacuteggaacute tenni a vilaacutegban e viszonylatoknak Istentől rendelt eacutes adott tiszta leacutenyegeacutet iacutegy aacutelliacutetsa helyre a bűn okozta torzulaacutesoktoacutel mentes tiszta teremteacutesbeli rendelteteacutesuumlket - megoldaacutesul oumlnmagaacutenak eacutes a gyuumllekeze-teknek egyuacutettal pedig jelkeacutent a vilaacutegnak Ebben a taniacutetaacutesban az apostol nem optimista hanem szaacutemol a valoacutesaacuteggal Tudja hogy leacutenyege szerint minden etikai cselekveacutes a gonosz elleni harc eacutes ez ellen nem elegendő az ember tu-lajdon termeacuteszeti ereje sokat emlegetett oumlnuralma emberi eacutertelemben vett

31

Bevezeteacutes

bdquolelkierejerdquo De eacuteppen ezeacutert tudja azt is hogy ahol az ember Isten Lelkeacutenek erejeacutevel győz ott mindenuumltt Isten kiraacutelyi uralmaacutenak győzelmeacutet vitte előbbre a vilaacutegban

A leveacutel szerkezeteacutere előszoumlr az jellemző hogy a toumlbbi paacuteli leveacutelből is is-mert szokaacutesos leveacutel-elemekkel kezdődik koumlszoumlnteacutessel 11-2 haacutelaadaacutessal 13-14 eacutes koumlnyoumlrgeacutessel 115-23 mindezek egyike sem teacuter ki azonban az egyeacutebkeacutenti szokaacutes szerint konkreacutet gyuumllekezeti keacuterdeacutesekre A haacutelaadaacutes nyelvi megfogalmazaacutesa rendkiacutevuumll bonyolult taacutergya egyeacutebkeacutent előrevetiacuteti a tovaacuteb-biakban reacuteszletezett nagy gondolatot amikor azeacutert a kegyelmeacuteeacutert ad haacutelaacutet Istennek hogy a teremtett vilaacuteg eszkatoloacutegikus meguacutejiacutetaacutesaacutenak munkaacutejaacuteba belevonta az (Izraacuteelen kiacutevuumlli) neacutepeket a pogaacutenyokat is A koumlnyoumlrgeacutes taacutergya pedig az hogy a hiacutevők sziacuteve egyre jobban vilaacutegosodjeacutek meg annak megeacuter-teacuteseacutere milyen gazdag oumlroumlkseacuteg vaacuter raacutejuk remeacutenyseacuteguumlkben mint annak az bdquoorszaacutegnakrdquo a tagjaira amelynek feje a Krisztus akinek Isten alaacuteja rendelt minden hatalmassaacutegot midőn a halaacutelboacutel feltaacutemasztotta

Az első főreacutesz (2 ndash 3 reacutesz) az egyhaacutez jellemzeacuteseacutet adja (KAumlSEMANN sze-rint a bdquonota ecclesiaerdquo-t ld MARXSENneacutel) Az előzőkkel a kapcsolatot a 21-10 teremti meg ez a pogaacuteny eacuteletformaacutet jellemzi de ezt egeacuteszseacuteges pedagoacutegiai eacuterzeacutekkel uacutegy teszi hogy a hiacutevők előeacuteleteacuteről eacuteletuumlknek előző aacutellapotaacuteroacutel szoacutel valamint arroacutel hogy ebből hogyan keruumlltek aacutet mostani aacutellapotukba nem em-beri eacuterdem alapjaacuten hanem Isten kegyelmeacuteből Ezzel kizaacuterja eacutes lehetetlenneacute teszi minden emberi keacuterkedeacutesuumlket A 211-22 tovaacutebbviszi ezt a gondolatot Szoacutel arroacutel a bdquovaacutelaszfalroacutelrdquo amely Izraacuteelt eacutes a neacutepeket elvaacutelasztotta egymaacutestoacutel eacutes amelyet mindkeacutet feacutel szuumlntelenuumll eacutepiacutetett Izraacuteel a kivaacutelasztottsaacuteg gőgjeacutevel a neacutepek (pogaacutenyok) Izraacuteeltől e kuumlloumlnoumls sorsuacute eacutes alkatuacute neacuteptől valoacute idegenke-deacutesuumlkkel Ezt a minden maacutesnaacutel megoldhatatlanabb ellenteacutetet amely ember eacutes ember (vagy ha uacutegy tetszik neacutep eacutes neacutep faj eacutes faj) viszonyaacuteban az ellen-teacutet tiacutepusa marad miacuteg a vilaacuteg tart Isten megszuumlntette Jeacutezus Krisztus halaacutelra adaacutesaacuteval eacutes feltaacutemasztaacutesaacuteval Iacutegy Izraacuteel kivaacutelasztottsaacutegaacutenak kivaacuteltsaacutegaacuteba eacutes az iacutegeacuteretek oumlroumlkleacuteseacutebe belevonta a neacutepeket is az apostolok eacutes proacutefeacutetaacutek alapveteacute-seacutere feleacutepiacutetett egyhaacutezban amelynek ἀκρογωνιαῖον-ja a Krisztus

A 31-13 mindezt Paacutel titkakeacutent (μυστήριον) eacutes a koraacutebbi kinyilatkoztataacutes tovaacutebbvitelekeacutent mutatja be Ebben egeacuteszen egyeduumllaacutelloacute szerepet juttat egy-felől tulajdon koraacutenak az uumldvtoumlrteacutenet egeacuteszeacuteben maacutesfelől oumlnmaga szemeacutelyeacute-nek eacutes funkcioacutejaacutenak Isten uumldvoumlziacutető munkaacutejaacuteban Emberileg Paacutelt nemcsak-hogy nem kuumlloumlnboumlzteti meg semmi a gyuumllekezetek maacutes tagjaitoacutel hanem ha lehet szoacute megkuumlloumlnboumlzteteacutesről ez csak jelenteacutektelenseacutegeacutenek iraacutenyaacuteban eacuterveacute-

32

Az Efeacutezusi leveacutel

nyesuumllhet (38) De itt is eacuterveacutenyesuumll a paacuteli gondolkozaacutes ismert paradoxiaacuteja eacuteppen ezeacutert biacutezta raacute Isten annak az uumlzenetnek a meghirdeteacuteseacutet hogy Izraacuteel eacutes a neacutepek immaacuter toumlkeacuteletes elvaacutelaszthatatlan eacutes harmoacutenikus egyseacutegkeacutent eacutel-nek egyuumltt Krisztus egyhaacutezaacuteban A 314-21 meacuteg egy neacutehaacuteny keacutereacutest tartalmaz azutaacuten doxoloacutegiaacuteval zaacuterul A bdquobelső emberrdquo megerősoumldeacuteseacutere van szuumlkseacutege a gyuumllekezetnek ahhoz hogy Krisztus lakozzeacutek hit aacuteltal minden hiacutevőnek a sziacuteveacuteben

A maacutesodik főreacutesz (41-620) rendszeresen aacutetgondolt erkoumllcsi intelmeket tartalmazoacute parainetikus egyseacuteg A leveacuteliacuteroacute az erkoumllcsi inteacutesben egy szilaacuterd teacutenyből az elhivataacutesboacutel vonja le eacutes vonatja le olvasoacuteival is a gyakorlati kouml-vetkezteteacutest az indicativus eacutes imperativus ilyen oumlsszefuumlggeacutese az egeacutesz paacuteli taniacutetaacutesnak joacutel ismert vonaacutesa (41-3) A parainetikus egyseacuteg alapgondolata a krisztoloacutegiai gyoumlkerű ekkleacutezioloacutegia leghangsuacutelyosabb mozzanata az egyseacuteg 44-6 (egy a test - σῶμα - a πνεῦμα az elhiacutevaacutes a remeacutenyseacuteg egy az Uacuter a hit a keresztseacuteg mindenek foumlloumltt pedig egy az Isten aki Atya) A 47-16 reacuteszletezi azokat az ajaacutendeacutekokat amelyeket a megdicsőuumllt Krisztus adott az egyhaacuteznak az ő testeacutenek eacutes gyuumllekezeteinek ezeket mintegy bdquoegyeacutenekre lebontvardquo teszi szemeacutelyesseacute rendelteteacutesuumlket pedig abban jeloumlli meg hogy a szenteket szol-gaacutelatukra keacutesziacutetik fel Iacutegy jut el mindegyikuumlk az eacuterett koruacute aacutellapotra a hitben iacutegy tud ellentaacutellni minden teacutevelygeacutesnek eacutes eacuteppen ezzel segiacuteti elő veacuteguumll is az egeacutesz test noumlvekedeacuteseacutet amelyhez eacuteppen e minőseacutegeacuteben tartozik hozzaacute ez a test a Krisztus teste ennek feje Krisztus maga A 417-24 az olvasoacutek előző pogaacuteny eacuteleteacutenek (termeacuteszetesen keresztyeacuten szemleacuteletű) aacutebraacutezolaacutesaacuteval mutat raacute honnan joumlttek az egyhaacutez tagjai mi az amit el kell hagyniuk ami helyett fel kell oumlltoumlzniuumlk az uacutej embert A 423-52 meacuteg mindig a gyuumllekezeten beluumlli emberi magatartaacutes alapelemeit reacuteszletezi a keresztyeacuten testveacuteriseacuteg bdquoelemi kouml-vetelmeacutenyeitrdquo aacutelliacutetja oda olvasoacutei eleacute ezzel az oumlsszefoglalaacutessal bdquoLegyetek Isten koumlvetői mint szeretett gyermekei eacutes eacuteljetek szeretetben ahogyan Krisztus befogadott titeket szereteteacuteberdquo Ezt a megkezdett gondolatot folytatja az 53-7 negatiacutev formaacuteban (bdquobűn-kataloacutegusrdquo) majd az 58-21 pozitiacutev formaacuteban (bdquoereacuteny-kataloacutegusrdquo) Az 522-69 himnikus hangveacutetelű reacuteszlete egy uacuten ke-resztyeacuten haacutezirendet koumlzoumll ennek koumlzeacuteppontjaacuteban a haacutezassaacuteg bdquomiszteacuteriumardquo aacutell amely a szerző szaacutemaacutera Krisztus eacutes az egyhaacutez viszonyaacutet kiaacutebraacutezoloacute keacuteppeacute vaacutelik (a mi bdquokeacuteprdquo szavunk tulajdonkeacuteppen keveset mond tuacutelsaacutegosan elvont az aacutebraacutezolaacutes itteni moacutedjaacutet figyelembe veacuteve) Majd a gyermekeknek szuumlleik eacutes a rabszolgaacuteknak gazdaacutejuk iraacutenti koumltelesseacutegeit taacuterja olvasoacutei eleacute a parainetikus reacutesz

A 610-20 befejező reacutesze a bdquolelki fegyverzetrdquo keacutepeacutevel foglalja oumlssze az er-koumllcsi intelmeket ebben egyfelől azt teszi vilaacutegossaacute hogy az embernek - mint

33

Bevezeteacutes

maacuter emliacutetettuumlk - oumlnmagaacutenaacutel hatalmasabb erőkkel kell megkuumlzdenie amikor az uacutej ember uacutetjaacutet akarja jaacuterni a vilaacutegban eacutes a deacutemoni erőkbe uumltkoumlzik bele maacutesfelől biztataacutessal szolgaacutel amikor vilaacutegossaacute teszi hogy eacuteppen ezeacutert Isten nem is hagyja magaacutera ebben a harcban de ezt a harcot minden vonatkozaacutesaacute-ban bdquoki kell tanulniardquo veacuteguumll az imaacutedsaacuteg reacuteveacuten reacuteszesekkeacute teszi a gyuumllekezetek tagjait oumlnmaga aacutetfogoacute apostoli szolgaacutelataacuteban is

A 621-24 a leveacutel befejezeacuteseacutet adja a Tychikosra valoacute utalaacutessal eacutes az aacuteldaacuteskiacute-vaacutenaacutessal Sajaacutet sorsaacutenak emliacuteteacutese ismeacutet alaacutezatos meacuterteacutektartaacutesroacutel tanuacuteskodik maga az egeacutesz befejező reacuteszlet pedig egeacuteszen kiemelkedően kerek oumlnmagaacute-ban teljesen zaacutert irodalmi egyseacuteggeacute teszi ezt a minden tekintetben nagysza-baacutesuacute levelet

35

FONTOSABB FORRAacuteSMUNKAacuteK

a Kommentaacuterok

HAUPT E Der Brief an die Epheser in Die Gefangenschaftsbriefe Goumlttingen 1902 (Kritisch-exegetischer Kommentar uumlber das Neue Testament 89)

EWALD P Epheser Philemon Kolosserbrief Leipzig 1910 (Kommentar zum Neuen Testament 10)

MASSON Ch Lrsquoeacutepitre de Saint Paul aux Eacutepheacutesiens Neuchacirctel-Paris 1953 (Commentaire du Nouveau Testament 9)

RENDTORFF H Der Brief an die Epheser Goumlttingen 1955 (Das Neue Testament Deutsch 8)

CONZELMANN H Der Epheserbrief Goumlttingen 1962 (Das Neue Testament Deutsch 8)

DIBELIUS M - GREEVEN H An die Kolosser Epheser an Philemon Tuumlbingen 1953 (Handbuch zum Neuen Testament 12)

SCHLIER H Der Brief an die Epheser ndash Ein Kommentar Patmos-Verlag Duumlsseldorf 1962 (roacutemai katolikus)

BEacuteKEacuteSI A Az Efeacutezusi leveacutel magyaraacutezata in Jubileumi Kommentaacuter Budapest 1969 (uo ld neacutehaacuteny maacutes forraacutesmű emliacuteteacuteseacutet is)

b Bevezeteacutestanok

A kuumlloumlnfeacutele lexikonok (EKL RGG The Interpreterrsquos Dictionary of the Bible) igen alapos tanulmaacutenyain kiacutevuumll a bdquostandard workrdquo-ok koumlzuumll főkeacuteppen

FEINE P ndash BEHM J Einleitung in das Neue Testament Heidelberg 1956FEINE P ndash BEHM J ndash KUumlMMEL W G Einleitung in das Neue Testament

Heidelberg 1965MICHAELIS W Einleitung in das Neue Testament Bern 1954MARXSEN W Einleitung in das Neue Testament ndash Eine Einfuumlhrung in ihre

Probleme Guumltersloh 1963

36

Az Efeacutezusi leveacutel

c Tanulmaacutenyok

HOLTZMANN H J Kritik der Epheser- und Kolosserbriefe Leipzig 1872HARNACK A Die Adresse des Epheserbriefes des Paulus Sitzungsberichte

der Berliner Akademie der Wissenschaften Philosophisch-historische Klasse 1910 696ff

GOODSPEED E J The Meaning of Ephesians Chicago 1933OCHEL W Die Annahme einer Bearbeitung des Kolosser-briefes im

Eacutepheserbrief in einer Analyse des Epheserbriefes untersucht Marburg 1934 (doktori eacutertekezeacutes)

GOGUEL M Esquisse drsquoune solution nouvelle du problegraveme de lrsquoeacutepitre aux Epheacutesiens In Revue de lrsquoHistoire des Religions 111 (1935) 254kk 112 (1936) 73kk

COUTTS J The Relationship of Ephesians and Colossians In New Testament Studies 4 (195758) 201kk

BENOIT P Lrsquohorizon Paulinien de lrsquoEacutepitre aux Eacutepheacutesiens In Exeacutegegravese et theacuteologie II (1961) 53kk

MITTON C L The Epistle to the Ephesians Oxford 1951MAUER C Der Hymnus von Eph 219-22 ein Tauflied In Evangelische

Theologie 13 (1953) 362kkSCHILLE G Liturgisches Gut im Epheserbrief In Theologische

Literaturzeitung 80 183GOODSPEED E J The Key to Ephesians Chicago 1956KAumlSEMANN E Epheserbrief RGG II 517kk 1958CADBURY H J The Dilemma of Ephesians In New Testament Studies 5

(195859) 91kkKUHN K G Der Epheserbrief im Lichte der Qumrantexte In New

Testament Studies 7 (196061) 344kkPERCY E Die Probleme der Kolosser- und Epheserbriefe Lund 1946

(Skrifter utgivna av Kungl Humanistika Vetensskapssamfundet XXXIX)

37

MAGYARAacuteZAT

Koumlszoumlnteacutes 11-2

1 Paacutel Krisztus Jeacutezus apostola Isten akarata aacuteltal (az Efeacutezusban) leacutevő szenteknek eacutes hiacutevőknek a Krisztus Jeacutezusban 2 kegyelem nektek eacutes beacutekesseacuteg Istentől a mi Atyaacutenktoacutel eacutes az Uacuter Jeacutezus Krisztustoacutel

(1) A leveacutelkezdet a profaacuten leveacutelkezdeteacutehez hasonloacute rendben talaacuten az enneacutel bővebb keleti leveacutelkezdet nyomaacuten aacutetformaacutelt sajaacutetos paacuteli uumldvoumlzlő formula pontosan megfelel a Kol leveacutelkezdeteacutenek Ha az Efeacutezusra valoacute utalaacutest kihagy-juk (a τοῖς οὖσιν miatt amely ugyan magaacuteban oumlnaacutelloacutean is szerepelhetne eacutes akkor ilyesmit jelentene bdquoaz ottani a helyirdquo LAKE ndash CADBURY szerint bdquothe local saints and believersrdquo csak eacuteppen peacutelda nincsen az irodalomban erre a hasznaacutelatra) akkor a leveacutelkezdet meglehetősen szemeacutelytelenneacute vaacutelik de nem lesz teljesen aacuteltalaacutenosiacutetoacutevaacute vagy hataacuterozatlannaacute

Oumlnmaga megnevezeacuteseacutevel eacutes minőseacutegeacutenek megjeloumlleacuteseacutevel Paacutelnak itt az a ceacutelja hogy a gyuumllekezetek iraacutent taacutemasztott igeacutenyeacutet hataacuterozza meg A gyuumlle-kezetek egyetlen Ura Jeacutezus Krisztus az ő Ura is Isten akarataacuteboacutel aacutell az ő szol-gaacutelataacuteban az apostol eacutes eacuteppen mint apostol ndash az ő szemeacutelyeacutenek keacutepviselője ndash joggal vaacuterhatja el hogy uacutegy hallgassaacutek őt mint aki aacuteltal Krisztus maga szoacutel hozzaacutejuk Maacutesfelől ő sem akaacuterhogyan szoacutel a gyuumllekezetekhez olyanoknak tekinti a gyuumllekezeteket eacutes tagjaikat akik Istennek a Krisztusban oumlnmaga szaacutemaacutera bdquokisajaacutetiacutetottrdquo eacutes a vilaacuteg deacutemoni leacutenyeacutetől-leacutenyegeacutetől elkuumlloumlniacutetett tu-lajdonai (ἅγιοι - ez maacutesfelől Isten tulajdonsaacutega is Lev 1144 iacutegy adja aacutet Isten ezt oumlveacuteinek is eacutes egyeduumll ezen az alapon lehetseacuteges az ember bdquoszentrdquo volta) Istentől kapott minőseacuteguumlknek ez az objektiacutev taacutergyi oldala ugyanennek a mi-nőseacutegnek az alanyi szubjektiacutev - ti az ember felől neacutezett - oldala az hogy akit Isten a maga tulajdonaacutevaacute tett bdquostaacutetusaacutebanrdquo megszentelt az ezt a bdquostaacutetustrdquo sze-meacutelyes doumlnteacutese folytaacuten elfogadja eacutes levonja belőle a gyakorlati koumlvetkezteteacutest eacuteleteacuteben ezt koumlvetően eacutes ennek megfelelően Isten munkaacutei folynak

38

Az Efeacutezusi leveacutel

(2) Isten kegyelme eacutes beacutekesseacutege toumllti el Paacutel eacuteleteacutet ezeacutert aacuteradhat ki őbelő-le mindez a gyuumllekezetek eacuteleteacutere is A kegyelem (a goumlr χάρις-ban az oumlroumlm mozzanata mellett amely a χαίρεν ige alapjelenteacutese meacuteg keacutet maacutesik mozzanat csenduumll meg a bdquokellemesseacutegeacuterdquo vouml Ef 429 Kol 46 ndash eacutes az bdquoajaacutendeacutekozaacuteseacuterdquo mint ahogyan a χαρίζεσθαι eacutes a belőle szaacutermazott χάρισμα Rm 623 alapje-lenteacutese mutatja) a szentek eacutes a hiacutevők e staacutetusaacutenak alapja a beacuteke vagy beacutekes-seacuteg (a kettőre nincsen kuumlloumln szoacute a goumlroumlgben mint ahogyan egy tuacutelhajtott kegyesseacutegi iraacuteny veacutelte amely a bdquobeacutekesseacutegetrdquo az egyhaacutezon beluumllre a bdquobeacutekeacutetrdquo a vilaacutegra eacuterveacutenyes kategoacuteriaacutenak szerette volna tartani a goumlr εἰρήνη a heacuteb שלם megfelelője tehaacutet azt az aacutellapotot jeloumlli amelyben minden bdquoa maga helyeacuten vanrdquo) viszont a szentek eacutes a hiacutevők eacuteleteacutenek Istentől a Krisztusban meghataacutero-zott eacutes megadott joacute rendjeacutet jelenti

A koumlszoumlnteacutes nem formaacutelis hanem erőt koumlzlő aktus Nem abban teacuter el eacutes igyekszik is elteacuterni a megszokott eacutes formasaacuteggaacute vaacutelt emberi uumldvoumlzleacutesektől hogy maacutes formaacutet keres olyat amely elteacuter amazokeacutetoacutel hanem a megszokott eacutes bizonyos meacuterteacutekig konvencionaacutelisnak koumlznapinak sőt olykor elcseacutepelt-nek eacutes uumlresnek tetsző formaacutet uacutej tartalommal toumllti el Ez az evangeacutelium sajaacuteto-san jellemző cselekveacutesi moacutedja az emberben eacutes a vilaacutegban

Ezeacutert a koumlszoumlnteacutes nem is pusztaacuten bdquopium desideriumrdquo kegyes kiacutevaacutensaacuteg jaacutembor oacutehaj hanem imaacutedsaacuteg koumlnyoumlrgeacutes azeacutert hogy Isten cselekveacutese valoacutera vaacuteljeacutek a gyuumllekezetekben egyuacutettal pedig iacutegeacuteret is arra hogy ez be fog kouml-vetkezni Ami tehaacutet az emberek koumlzoumltt csupaacuten formula (DIBELIUS) az iacutegy vaacutelik az egyhaacutezban a Szentleacutelek aacuteltal Isten Krisztusban reaacutenk aacuterasztott eacutelő erejeacutenek koumlzvetiacutetőjeacuteveacute szinte vezeteacutekeacuteveacute Mert Isten az emberi szoacutet vaacutelasz-totta ki cselekveacuteseacutenek eszkoumlzeacuteveacute eacutes az egyhaacutezban minden beszeacutednek min-den szoacutenak ez alatt az előjel alatt kell elhangzania

Isten magasztalaacutesa szabadiacutetaacutesaacuteeacutert 13-14

3 Aacuteldott az Isten eacutes a mi Urunk Jeacutezus Krisztus Atyja aki megaacutel-dott minket minden lelki aacuteldaacutessal a mennyekben a Krisztusban 4 ahogyan kivaacutelasztott minket őbenne a vilaacuteg alapveteacutese előtt hogy szentek eacutes feddhetetlenek legyuumlnk az ő sziacutene előtt szeretetben 5 miutaacuten előre elrendelt bennuumlnket arra hogy fiaivaacute fogadjon Jeacutezus Krisztus aacuteltal oumlnmagaacutenak akarataacutenak tetszeacutese szerint 6 kegyelme dicsőseacutegeacutenek magasztalaacutesaacutera amellyel megajaacutendeacutekozott minket a Szeretettben 7 benne van nekuumlnk a megvaacuteltaacutesunk az ő veacutere aacuteltal

39

Magyaraacutezat Isten magasztalaacutesa szabadiacutetaacutesaacuteeacutert 13-14

veacutetkeink megbocsaacutetaacutesa kegyelmeacutenek gazdagsaacutega szerint 8 ame-lyet bőven aacuterasztott ki reaacutenk minden boumllcsesseacuteggel eacutes eacutertelemmel 9 azzal hogy megismertette veluumlnk akarataacutenak titkaacutet tetszeacutese sze-rint amelyet nyilvaacutenossaacutegra hozott őbenne 10 az elrendelt idők beteljesedeacutese tervszerű rendjeacutenek kedveacuteeacutert hogy egy egyseacutegbe fog-laljon mindent a Krisztusban azokat amik a mennyben vannak eacutes azokat amik a foumlldoumln vannak őbenne 11 benne kaptuk meg az oumlroumlkseacuteget miutaacuten előre elrendeltettuumlnk annak a veacutegzeacutese szerint aki munkaacuteloacuteja mindennek akarataacutenak elhataacuterozaacutesa szerint 12 hogy dicsőseacutegeacutenek magasztalaacutesaacutera legyuumlnk mi akik előre remeacuteny-kedtuumlnk a Krisztusban 13 benne vagytok ti is akik hallottaacutetok az igazsaacuteg igeacutejeacutet uumldvoumlsseacuteguumlnk evangeacuteliumaacutet benne jutottatok hitre iacutegy pecseacuteteltettetek meg az iacutegeacuteret szent Lelke aacuteltal 14 aki oumlroumlkseacute-guumlnk zaacuteloga tulajdonaacutenak megvaacuteltaacutesaacutera dicsőseacutegeacutenek magaszta-laacutesaacutera

A szakasz a goumlroumlg szoumlvegben egyetlen nagyszabaacutesuacute koumlrmondat uumlnnepeacutelye-sen houmlmpoumllygő meacuteltoacutesaacutega a paacuteli stiacutelusban is szokatlan Csak taacutergya magya-raacutezza formaacutejaacutet valamint az hogy az egeacutesz gondolatsor mindenestől imaacuted-saacuteg A koumlnnyebb megeacuterteacutes kedveacuteeacutert eacuterdemes bevezetőuumll tagolnunk a reacuteszlet gondolati egyseacutegeit a 3 vers felveti a tovaacutebbiakban kifejtendő teacutemaacutet az aacuteldaacutes tartalmaacuteroacutel szoacutel a kifejtő reacuteszletezeacutes soraacuten a 4 vers a kivaacutelasztaacutesroacutel az 5 vers a fiuacutesaacutegroacutel a 6 vers a megkegyelmezeacutesről a 7 a bűnbocsaacutenatroacutel a 8-9 Isten terveacutebe valoacute beavattataacutesunkroacutel a 10 a teremtett vilaacuteg egeacuteszeacutenek nagy egyseacuteggeacute valoacute oumlsszefoglalaacutesaacutetoacutel a 11 vers oumlroumlkseacuteguumlnk elnyereacuteseacuteről a 12-13 ennek az oumlroumlkseacutegnek a ceacuteljaacuteroacutel eacutes megpecseacutetelteteacuteseacuteről veacuteguumll a 14 vers oumlsz-szefoglaloacutean az emliacutetettek veacutegső nagy taacutevlataacuteroacutel a megvaacuteltaacutes teljesseacutegeacuteről

(3) Az aacuteldaacutesroacutel ndash Istennek a gyuumllekezeteken elveacutegzett munkaacutejaacuteroacutel - szoacuteloacute aacutetfogoacute bevezető egyseacuteg egy sajaacutetos haacuteromszoros szoacutejaacuteteacutek reacuteveacuten (εὐλογητός - ὁ εὐλογήσας - ἐν πάσῃ εὐλογίᾳ) az apostol eacutes a gyuumllekezetek haacutelaacutejaacutet is ma-gaacuteba foglalja (εὐλογεῖν jelenteacuteskoumlreacutenek egyik oldala a magyar bdquoaacuteldrdquo igeacutehez hasonloacutean az hogy Isten kiaacuterasztja javait az emberre a maacutesik az hogy az ember erre haacutelaacutes dicsőiacuteteacutessel vaacutelaszol Istennek Isten megaacuteldja az embert az ember aacuteldja ezeacutert Istent) Ez a haacutela a vaacutelasz Istennek a gyuumllekezeteken elveacutegzett munkaacutejaacutera Meacuteghozzaacute nem is felszoacuteliacutetaacutes vagy oacutehaj hanem taacutergy-szerű kijelenteacutes megaacutellapiacutetaacutes formaacutejaacuteban toumlrteacutenik mindez aacuteldott az Isten A nominaacutelis mondat eacutertelemszerű kiegeacutesziacuteteacutese itt is eacuteppen uacutegy mint pl Lk 214-ben indicativusi nem pedig felszoacuteliacutetoacute eacutertelmű A cselekvő Isten aki

40

Az Efeacutezusi leveacutel

feleacute tehaacutet haacutelaacutes magasztalaacutesunk fordul nem tanulmaacutenyozhatoacute eszme nem elemezve boncolgathatoacute sztatikus valoacutesaacuteg de nem is elvont eszmeacuteny vagy el-eacuterhetetlen taacutevolsaacutegban eacutelő feacutelelmetes hatalom Mindezeknek a filozoacutefiaacutekban vagy a pogaacuteny vallaacutesokban van csupaacuten helyuumlk A mi Istenuumlnk az Uacuter Jeacutezus Krisztus Atyja ὁ θεὸς καὶ πατὴρ τοῦ κυρίου ἡμῶν Ἰησοῦ Χριστοῦ egyreacuteszt a goumlroumlg szoacuterend sajaacutetossaacutegaacutenak megfelelően keacutetfeacutelekeacuteppen fordiacutethatoacute

a) bdquoaz Isten eacutes a mi Urunk Jeacutezus Krisztus Atyjardquo vagy b) bdquo a mi Urunk Jeacutezus Krisztus Istene eacutes Atyjardquo

maacutesreacuteszt a καί iacutegy is uacutegy is nyilvaacutenvaloacutean a heacuteber waw explicativum eacutertel-meacutet hordozza bdquoIsten aki Jeacutezus Krisztus Atyjardquo ndash vagy bdquoIsten azaz a Jeacutezus Krisztus Atyjardquo illetve bdquoa Jeacutezus Krisztus Istene azaz Atyjardquo Szemeacutely ő akivel mi is szemeacutelyes kapcsolatban aacutellunk ti az apa eacutes gyermekei viszonyaacuteban Megismerhető szemeacutely mert Jeacutezus Krisztus a hit szaacutemaacutera mindent kijelen-tett roacutela neve a Krisztus neve arcaacutet a Krisztus arcaacuteban ndash szemeacutelyiseacutegeacutet az ő szemeacutelyiseacutegeacuteben ndash ismerhetjuumlk meg eacutes ismerhetjuumlk el Mi az eacutelet minde-nek foumlloumltt aacutelloacute Uraacuteval vagyunk ilyen kapcsolatban ezeacutert maga az eacutelet sem teacutenyek eacutes esemeacutenyek elkeseriacutető halmaza nem aacutettekinthetetlen zűrzavar nem megoldhatatlan probleacutema-toumlmeg buktatoacutekkal tele ismeretlen uacutet eacutes nem bennuumlnket koumlnyoumlrtelenuumll eltiproacute kiacutemeacuteletlen szoumlrnyeteg toumlbbeacute hanem Isten munkaacutei toumlrteacuteneacuteseacutenek eacutes cselekveacuteseacutenek aacuteldott alkalma e cselekveacutesuumlnk soraacuten pedig naproacutel napra eacuteletuumlnk teljes megoldoacutedaacutesa Ez az a meacuterhetetlen aacuteldaacutes amelyeacutert haacutelaacutesan magasztaljuk aacuteldjuk mi is a minket megaacuteldoacute Istent Ez az aacuteldaacutes hiaacutenytalan eacutes mindenneacutel toumlbb (πᾶσα εὐλογία - bdquoteljes aacuteldaacutesrdquo) Ez az aacutel-daacutes bdquolelkirdquo πνευματική (a magyarban nem tudjuk megkuumlloumlnboumlztetni a bdquocsak emberi lelkitrdquo a pszichikust az bdquoisteni-lelkitőlrdquo a pneumatikustoacutel) Nemcsak toumlbb ez az aacuteldaacutes mint minden foumlldi erő hanem egy maacutesik vilaacutegboacutel is szaacuterma-zik mennyei (ἐν τοῖς ἐπουρανίοις ndash a τὰ ἐπουράνια a bdquomennyeiek ti a meny-nyei dolgok vagy helyekrdquo Pl neutr tehaacutet főneacutevi eacutertelemben hasznaacutelt melleacutekneacutevi forma dativus-a) Ez a maacutesik vilaacuteg termeacuteszete nem helyi eacutertelemben maacutesik nem a fizikai vilaacutegegyetemnek a foumlldoumln kiacutevuumlli reacutegioacuteit jelenti erre utal a heacuteberes Plur is (kuumlloumlnben ez a toumlbbesszaacutem Paacutelnaacutel maacutesutt a οἱ οὐρανοί formaacuteban jelentkezik csak ebben a leveacutelben talaacutelhatoacute a τὰ ἐπυράνια ld meacuteg 120 26 310 612 a kife-jezeacutes koumlruumllmeacutenyesebb iacutegy uumlnnepeacutelyesebb az egyeacutebkeacutent megszokottnaacutel)

Ez a maacutesik vilaacuteg az a bdquoszellemi helyrdquo amelyben Isten akarata maacuter betelje-sedett valoacutesaacuteg Az a vilaacuteg ez amelytől bennuumlnket termeacuteszeti eacutenuumlnk szerint elszakiacutet a bűn de a bűn leacutetesiacutetette vaacutelaszfalat aacutettoumlrte Jeacutezus Krisztus eacutes iacutegy ennek a maacutesik vilaacutegnak az erői aacutetaacuteradnak Krisztusban őaacuteltala (ἐν Χριστῷ) ebbe a vilaacutegba betoumllthetik a mi eacuteletuumlnket Az eacutelet győzelme ez a halaacutel foumlloumltt eacuteletuumlnk eacutes szolgaacutelatunk egyetlen tartalma eacutes eacutertelme

41

Magyaraacutezat Isten magasztalaacutesa szabadiacutetaacutesaacuteeacutert 13-14

(4) Mi indiacutethatta Istent arra hogy mindezt a meacuterhetetlen aacuteldaacutest koumlzoumllje az emberrel Ha bűneink suacutelya alatt aacutellva tesszuumlk fel ezt a keacuterdeacutest akkor a vaacutelasz az hogy Isten a Jeacutezus Krisztus aacuteldozata aacuteltal fogadott vissza bennuumln-ket bűneink elleneacutere is a vele valoacute koumlzoumlsseacutegbe De ha ezen tuacutelleacutepve keacuterdezzuumlk meg ugyanezt tehaacutet iacutegy mi indiacutetotta Istent egyaacuteltalaacuteban mondjuk iacutegy a bűn keacuterdeacuteseacutetől fuumlggetlenuumll arra hogy iacutegy baacutenjeacutek az emberrel akkor erre egyetlen vaacutelasz van Nem az ember jutott el idővel arra a meggyőződeacutesre hogy jobb igazaacuten emberi eacuteletet eacutelni mint embertelennek lenni Nem uacutegy aacutell a dolog hogy e gondolataacutenak megalapozaacutesaacutera utoacutelag mitikus formaacuteban alkotott egy vallaacutesos ideoloacutegiaacutet Az a teacuteny hogy Isten az embert kivaacutelasztotta magaacutenak (ἐξελέξατο) mindent megelőz magaacutenak a vilaacutegnak a leacuteteacutet is (πρὸ καταβολῆς κόσμου) tehaacutet bdquoeleve leacutetezőrdquo praeexistens teacuteny Az Izraacuteelből joumltt keresztyeacute-nektől sem idegen ez a kijelenteacutes Izraacuteel gondolatvilaacutegaacutehoz viszonyiacutetva azon-ban uacutej az a maacutesik kijelenteacutes (RENDTORFF) hogy mindez - Krisztusban toumlrteacutent Tehaacutet nemcsak a vaacutelsaacuteg hanem mindent megelőző kivaacutelasztataacutesunk teacutenye is Krisztus aacuteltal ment veacutegbe (ἐν αὐτῷ) Azt jelenti ez hogy az Atya bdquoeleverdquo szerette a Fiuacutet eacutes ennek a szeretetnek a teacutenyeacuteben maacuter az is benne van hogy Isten kivaacutelasztotta magaacutenak az embert akinek ezutaacuten megteremtette a vilaacutegot hogy az legyen az otthona Amikor az ember bűne szeacutetszaggatta Isten eacutes ember kapcsolataacutet - ilyen kapcsolataacutet - amikor az ember nem akart toumlbbeacute Isten tulajdona eacutes munkaacuteinak eszkoumlze lenni akkor a tőle kapott eacutelettel egyszerre adoacutesaacutevaacute vaacutelt Istennek eacutes iacutegy erkoumllcsileg lehetetlenneacute vaacutelt lejaacuteratta eacutes beszennyezte magaacutet előtte Isten Jeacutezus Krisztusban aacutelliacutetotta helyre a meg-romlott koumlzoumlsseacuteget őeacuterte nem toumlroumllte el az eacuteletet Jeacutezus Krisztus fizette ki az adoacutessaacutegot ő szuumlntette meg az ember helyzeteacutenek keacuteptelen voltaacutet őaacuteltala lett eacutes lehet az ember most is Isten tulajdona szabad a bűntől eacutes erkoumllcsi tekin-tetben kifogaacutesolhatatlan (ἅγιος καὶ ἄμωμος az ἐν ἀγάπῃ helyzete problema-tikus mi a szoacuterendre valoacute tekintettel a megelőzőhoumlz vontuk ennek ellene szoacutel SCHLIER dogmatikai megfontolaacutes alapjaacuten ti szerinte nem az etikum-roacutel hanem a status salutis-roacutel van szoacute az előzőekben ehhez pedig nem illik a hataacuterozoacute vouml meacuteg a 42-vel)

(5) Mint az Ef-ben gyakran uacutegy itt is a kifejezeacutesek halmozaacutesaacuteval szem-leacutelteti Isten kegyelmeacutenek meacuterhetetlen gazdagsaacutegaacutet eacutes tuacutelaacuteradoacute bőseacutegeacutet az apostol Az 5 vers mintegy ismeacutetli a 4 vers tartalmaacutet amikor a Krisztusban előaacutellt uacutej helyzetet uacutegy jellemzi mint az Atya eacutes gyermekei viszonyaacutet Valoacuteban Krisztus megvaacuteltoacute tette uacutej jogi helyzetet teremtett az ember szaacutemaacutera (υἱοθεσία bdquooumlroumlkbe fogadaacutes adoptiordquo εἰς αὐτόν vonatkozhatik Krisztusra is Istenre is Az előbbi esetben az ismert prepoziacutecioacute-vaacuteltakozaacutes aacutell fenn bdquoőreaacute neacutezverdquo de hiaacutenyoljuk a καί-t az utoacutebbiban ismeacutet visszautal Istenre az egeacutesz

42

Az Efeacutezusi leveacutel

cselekveacutes-sorozat forraacutesaacutera bdquoős-alanyaacuterardquo erre utalna az egyeacutebkeacutent helytelen ELZEVIR-feacutele szoumlvegforma αὐτόν = ἑαυτόν eacutes ez az εἰς αὐτόν forma a hiacuteres AUGUSTINUS-feacutele formulaacutera emleacutekeztet Tu fecisti nos ad tehellip) Ez az uacutej jogi helyzet sem abban az eacutertelemben uacutej mintha nem tartozott volna bele maacuter eleve Istennek az emberrel valoacute terveacutebe (προορίσας) sőt akarataacutenak kedves elhataacuterozaacutesa volt kezdettől fogva ez is εὐδοκία τοῦ θελήματος αὐτοῦ Az εὐδοκία az Uacutejszoumlvetseacuteg bdquonagy szavainakrdquo egyike a heacuteb רץן megfelelője bdquojoacutetetszeacutesrdquo-nek szoktuk fordiacutetgatni de enneacutel kemeacutenyebb a tartalma Isten tanaacutecsveacutegzeacuteseacutet decretum-aacutet jelenti mindenesetre nincsen hiacutejaacuteval bizonyos eacuterzelmi tartalomnak sem hiszen Isten kedveacutet leli abban amit iacutegy elhataacuteroz ezeacutert beszeacuteluumlnk eacuteppen bdquojoacutetetszeacuteseacuterőlrdquo

(6) Iacutegy jutunk el Isten eme nagy terveacutenek mindenek foumlloumltt aacutelloacute szeretete megnyilvaacutenulaacutesaacutenak oumlsszefoglaloacute megjeloumlleacuteseacuteig - eacutes ez egyuacutettal ennek a terv-nek a centruma a bdquosziacuteverdquo is - ez a kegyelem Aki Istenben csak a feacutelelmetes biacuteroacutet tudja laacutetni annak csupaacuten rettenetes kiszolgaacuteltatottsaacutegot jelent az hogy bdquokeacutenyre-kegyrerdquo az oumlveacutei vagyunk De aki az aacuteldaacutes eacutes a haacutelaadaacutes vilaacutegaacuteboacutel eacuterkezik idaacuteig annak a hite szaacutemaacutera ragyogoacute dicsőseacuteggel toumlr elő ez a bdquoki-szolgaacuteltatottsaacutegrdquo a kegyelem δόξα τῆς χάριτος mert Isten nem megfosztoacute hanem ajaacutendeacutekozoacute Uacuter ἐχαρίτωσεν ismeacutet szoacutejaacuteteacutek a χάρις sokaacuteguacute jelenteacutese teszi lehetőveacute (ld a 2v magyaraacutezataacuteban) Isten nem abban leli kedveacutet hogy hatalmaacutet mutogassa rajtunk gyoumltreacutesuumlnkben hanem abban hogy irgalmaacutet ra-gyogtassa fel rajtunk szeretete aacuteltal aki a Krisztust szereti (ἠγαπημένος) az vele egy leacutelegzetre szeret minket is

(7) Ez a szeretet indiacutetja arra hogy kivaacutelassza az embert kiemelje maga-vaacutelasztotta rabszolgasaacutegaacuteboacutel (ἀπολύτρωσις) joacutellehet a legsuacutelyosabb aacuterat kell eacuterte kifizetnie tulajdon Fia veacutereacutet eacuteleteacutet Maacutes uacutet azonban nincsen Isten igaz-saacutega szigoruacute igazsaacuteg szoumlvetseacutege kemeacuteny koumlteacutes Aki megseacuterti annak bűnhőd-nie kell mert Isten nem bdquoneacutez feacutelrerdquo amikor az ember veacutetkezik (παράπτωμα) Ha meacutegis bdquoengedrdquo ha kiengedi az embert az bdquoobligoacuteboacutelrdquo (ἄφεσις) akkor ez csak uacutegy lehetseacuteges hogy valaki fizet azeacutert fizet az embereacutert az ember he-lyett A bűnbocsaacutenat nem Isten ellaacutegyulaacutesa hanem Jeacutezus megfizető koumlzben-jaacuteraacutesaacutenak elfogadaacutesa Isten reacuteszeacuteről

(8) Iacutegy mintaacuteja a mi megbocsaacutetaacutesunknak is De mindezzel a kegyelem munkaacutejaacutenak nincsen veacutege a megbocsaacutetaacutes nem csupaacuten annyit eredmeacutenyez hogy az embernek elviselhetőveacute vaacutelik az eacutelet Isten tovaacutebbi ajaacutendeacutekokkal hal-mozza el az embert σοφίᾳ καὶ φρονήσει boumllcsesseacuteggel amely aacuteltal az eacutelet minden helyzeteacuteben eacutes egeacutesz valoacutesaacutegaacuteban megtalaacutelja a helyeacutet eacutes belaacutetaacutessal amely megadja az eacutertelmeacutet egeacutesz eacuteleteacutenek

43

Magyaraacutezat Isten magasztalaacutesa szabadiacutetaacutesaacuteeacutert 13-14

(9) Mindez nem uacutegy toumlrteacutent hogy Isten pillanatroacutel pillanatra esetről esetre uumlgyes eacutes okos kis tanaacutecsokat ad az embernek eacutelete egy-egy forduloacutejaacute-ban vagy helyzeteacuteben Az ember eacutelete csak akkor megoldott eacutelet ha abban a taacutevlatban aacutell benne amelyben Isten eleve beleaacutelliacutetotta ha maga az ember is abban az oumlsszefuumlggeacutesben laacutetja eacutes eacuterti ezt az eacuteletet amelyben Isten akarata sze-rint eleve benne aacutell Ez az akarat azonban az embernek a bűn miatt rejtetteacute titokkaacute vaacutelt A megoldaacutes Isten kegyelmeacutenek tovaacutebbi nagy ajaacutendeacuteka az hogy ő megismertette az emberrel ezt a titkot eacutes ebből az ismeretből meriacutet most Paacutel amikor a gyuumllekezetek előtt is bdquoleleplezirdquo ennek a titoknak a leacutenyegeacutet προέθετο itt a Rm 325-ben talaacutelhatoacute eacutertelemnek megfelelően vonatkozhatik arra hogy Isten a maga akarataacutenak a titkaacutet bdquokiaacutelliacutetja megjeleniacuteti nyilvaacutenos-saacuteg eleacute helyezirdquo Krisztusban ἐν αὐτῷ ui semmikeacuteppen sem bdquooumlnmagaacutebanrdquo mert nyelvtanilag is Krisztusra kell vonatkoznia a szerkezetben

(10) Az idők teljesseacutegeacutenek beteljesedeacuteseacutenek - πλήρωμα erősen őrzi jelen-teacuteseacuteben a verbaacutelis tartalom aktivitaacutesaacutet - a bdquoberendezeacuteseacutererdquo neacutezve (οἰκονομία elsődlegesen bdquohaacuteztartaacutes gazdasaacutegrdquo olykor bdquosaacutefaacutersaacuteg gondnoksaacuteg tiszttar-toacutesaacutegrdquo azutaacuten aacutetvitt eacutertelemben bdquointeacutezkedeacutes rend tervrdquo ld a Bevezeteacutesben is) uacutegy veacutegzett Isten hogy a teremtett vilaacuteg minden leacutetezője mennyeiek eacutes foumlldiek (ez ismeacutet nem bdquocsillagaacuteszatirdquo megjeloumlleacutes) - koumlzoumls nevezőre jutnak (RENDTORFF) egy nagy toumlbbeacute meg nem bonthatoacute egyseacutegbe foglaloacutednak (ἀνακεφαλαιοῦσθαι - itt az aoristos infinitivus-aacutet talaacuteljuk vouml BAUER a ciacutemszoacute alatt) Mindez tehaacutet akkor koumlvetkezik be amikor megeacuterik teljesseacute vaacutelik raacute az idő Ezt jeloumlli a πληρώμα τῶν καιρῶν a καιρός bdquoalkalmas idő alkalomrdquo a sajaacutetos toumllteacutessel tartalommal feladattal eacutes ennek megfelelően munkaacuteval ellaacutetott időszak De mindez maacuter eleitől fogva eacutes most is Isten vaacutel-tozatlan akarata Iacutegy a keacutet jelentős veacutegpont koumlzoumltt Istennek minden inteacutez-kedeacutese azeacutert toumlrteacutenik hogy ez megvaloacutesuljon ez a ceacutelja minden bdquoberende-zeacuteseacutenekrdquo eacutes inteacutezkedeacuteseacutenek ez a rendelteteacutese egeacutesz bdquohaacuteztartaacutesaacutenakrdquo Ha ezt elfeledjuumlk akkor nem eacuterthetjuumlk meg hogy az egyhaacutez mieacutert tekinti annyira sajaacutetos feladataacutenak azt hogy az emberiseacuteg egyseacutegeacuteeacutert szolgaacuteljon De ha ezt szemmel tartjuk akkor szolgaacutelatunk legveacutegső ceacuteljaacutenak csak ezt tekinthetjuumlk eacutes minden egyes mozzanataacuteban ezt a ceacutelt igyekszuumlnk koumlvetni hogy meg-szűnjeacutek minden akadaacutely elvaacutelasztoacute teacutenyező gaacutet eacutes fal ember eacutes ember koumlzoumltt

(11-12) Krisztusban Ez a meghataacuterozaacutes adja meg a kuumlloumlnben alig egy-befoghatoacute gondolatok logikaacutejaacutet Aacuteltala nemcsak a bűntől szabadultunk meg nemcsak Isten titokzatos terveacutebe laacutethattunk bele hanem oumlroumlkoumlsoumlkkeacutent reacute-szesei is vagyunk Isten csodaacutelatos orszaacuteglaacutesaacutenak κληροῦν az Uacutejszoumlvetseacutegben csak itt fordul elő a LXX-ban is eleacuteg ritka (ld Eacutezs 1711 1Saacutem 1441) eredeti jelenteacutese bdquosorsolaacutes uacutetjaacuten meghataacuterozrdquo keacutesőbb az ige jelenteacutese homaacutelyossaacute vaacute-

44

Az Efeacutezusi leveacutel

lik eacuteppen hasznaacutelataacutenak haacutetteacuterbe szorulaacutesa miatt iacutegy jelenteacutese bizonyos asz-szociaacutecioacuteknak tulajdoniacutethatoacutean bdquomeghataacuteroz kivaacutelasztrdquo Paacutelnaacutel valoacutesziacutenűleg ugyancsak az emliacutetett ok miatt a gyakoribb κλῆρος-szal asszociaacuteloacutedik jelen-teacutese szempontjaacuteboacutel ez viszont a Kol 113-ban analoacuteg pluralisban a μερίς-szel egyuumltt fordul elő iacutegy jelenteacuteseacuteben koumlzel keruumll a κληρονομεῖν κληρονομία bdquooumlroumlkoumls oumlroumlkseacutegrdquo fogalmaacutehoz Ilyen vonatkozaacutesban bdquohataacuteroz megrdquo bdquohataacuterol koumlruumllrdquo minket Isten (προορισθέντες) amikor mindenhatoacute szereteteacutevel oumlroumlk veacutegzeacutese szerint kivaacutelaszt ő aki egyeduumlli mozgatoacuteja eacutes munkaacuteloacuteja - ἐνεργεῖν itt tranzitiacutev eacutertelmű - mindennek ami a vilaacutegban az emliacutetett veacutegső ceacutel a Krisztusban valoacute egyseacuteg eacuterdekeacuteben toumlrteacutenik Eacutes Isten mindebben megmu-tatkozoacute dicsőseacutegeacutenek mi akik hitben jaacuterunk eacuteppen uacutegy eacutes azzal vagyunk a legkifejezőbb dicsőiacutetői hogy Isten munkaacutejaacutenak veacutegső nagy teljesseacutegeacutevel nemcsak a megvaloacutesulaacutes boldog veacutegső időszakaacuteban talaacutelkozunk majd meg-lepeteacutesszerűen mint valami abszoluacutet novummal hanem egeacutesz eacuteletuumlnket maacuter most is valoacutesaacutegosan erre az alapra eacutepiacutetjuumlk ehhez a tervhez igaziacutetjuk - mint akik bdquoeleve ebbe vetetteacutek eacutes vetik remeacutenyseacuteguumlketrdquo (προηλπικότες)

(13) Veacutegeacutere eacutert Paacutel a hatalmas erejű imaacutedsaacutegnak Isten cselekveacutese reaacutenk aacuterasztott aacuteldaacutesa himnikus magasztossaacuteguacute ismerteteacuteseacutenek A gyuumllekezetek amelyekhez leveleacutet inteacutezi nem szemeacutelytelenuumll tőluumlk fuumlggetlen vagy idegen valoacutesaacutegokkeacutent szemleacutelik eacutes ismerhetik mindezt amiről szoacute volt A haacutelaadaacutes-ban ők is benne vannak mert Isten igeacuteje őket is reacuteszeseiveacute tette a szabadiacutetaacutes valoacutesaacutegaacutenak (πιστεύσαντες pregnaacutensan aoristos-i eacutertelmű bdquohitre jutottatok hiacutevőkkeacute lettetekrdquo eacutes az ismeacutetleacutese teszi kuumlloumlnoumlsen kifejezőveacute az előzmeacuteny mel-lett ἀκούσαντες κτλ)

(14) σφραγίς illetve a belőle keacutepzett σφραγίζειν hasznaacutelata itt a miszteacute-rium-vallaacutesok szokaacutesaacutera megy vissza ui a beavatottat az istenseacuteghez valoacute tartozaacutesaacutenak jeleacuteuumll pecseacutettel ismertetőjellel eacutes a tulajdonjog jeleacutevel laacutettaacutek el vouml BAUER a ciacutemszoacute alatt Egyeacutebkeacutent itteni hasznaacutelataacutet a keresztseacutegre vonatkoztatja SCHLIER ἀρραβὼν bdquoa jaacuterandoacutesaacutegboacutel előre kifizetett reacuteszlet felpeacutenzrdquo ami a jogigeacutenyt biztosiacutetja megerősiacuteti τὸ πνεύμα τῆς ἐπαγγελίας SCHLIER szerint genitivus qualitatis-szal van szerkesztve azonban a keacuterdeacutes nem ennyire egyszerű az iacutegeacuteret eacutes a Leacutelek oumlsszetartozaacutesaacuteroacutel van szoacute ezt a 14 vers fejti ki Eszerint arroacutel a Leacutelekről van szoacute aki Isten iacutegeacuterete volt eacutes leacutenyege szerint most is az iacutegy az eacutertelem erőteljesen a genitivus appositivus iraacutenyaacuteba mutat bdquoa Leacutelek azaz az iacutegeacuteretrdquo A szabadiacutetaacutesban valoacute reacuteszesedeacutes evangeacuteliu-ma tehaacutet bdquoelpecseacutetelirdquo a hiacutevőket a Szentleacutelek tulajdonaivaacute teszi őket iacutegy ez a Leacutelek előleg az oumlroumlkseacutegből biztosiacuteteacutek arra hogy a maga idejeacuten az Iacutegeacuteret Ura megadja a teljesseacutegeacutet az bdquoegeacutesz oumlsszegeacutetrdquo annak amit iacutegeacutert eacutes amit szaacuten ne-kuumlnk A joumlvendő valoacutesaacuteg iacutegy jelenvaloacutevaacute vaacutelik őaacuteltala az eacuteletuumlnkben iacutegy lesz a

45

Magyaraacutezat Imaacutedsaacuteg Krisztus dicsőseacutegeacutenek megismereacuteseacuteeacutert 115-23

gyuumllekezet Isten felszabadiacutetoacute tette reacuteveacuten az ő jogos tulajdonaacutevaacute ἀπολύτρωσις περιποιήσεως vagy bdquotulajdonnaacute tevő megvaacuteltaacutes kivaacuteltaacutes felszabadiacutetaacutesrdquo eacutes itt akkor a bőviacutetmeacuteny valoacuteban genitivus qualitatis vagy uacutegy eacutertjuumlk a szerkeze-tet hogy a περιποίησις eacutertelme eltoloacutedott a cselekveacutes folyamataacutenak jeloumlleacuteseacute-ről eredmeacutenyeacutenek a megjeloumlleacuteseacutere ebben az esetben a jelenteacutese bdquotulajdon az aki vagy ami tulajdonnaacute lettrdquo iacutegy a szerkezetben genitivus obiectivusra kell gondolnunk bdquotulajdonaacutenak megvaacuteltaacutesardquo Ilyen eacutes hasonloacute esetekben a nyelv-tani kategoacuteriaacutekat azeacutert vetjuumlk fel alternatiacutev formaacuteban is mert nagyon valoacute-sziacutenű hogy a keacutetfeacutele eacutertelem koumlzuumll mindegyik megcsenduumll a kifejezeacutesben

Iacutegy magasztalja igazaacuten Isten dicsőseacutegeacutet az ő vaacuteltsaacutegmunkaacuteja aacuteltal tulajdo-naacutevaacute lett ἐκκλησία

Imaacutedsaacuteg Krisztus dicsőseacutegeacutenek megismereacuteseacuteeacutert 115-23

15 Ezeacutert haacutet eacuten is miutaacuten hallottam arroacutel a Krisztusban valoacute hit-ről amely bennetek van eacutes az oumlsszes szent iraacutenti szeretetről 16 nem szűnoumlk meg haacutelaacutet adni eacutertetek amikor emleacutekezem roacutelatok imaacuted-saacutegaimban 17 hogy a mi Urunk Jeacutezus Krisztus Istene a dicsőseacuteg Atyja adja meg nektek a boumllcsesseacuteg eacutes a kinyilatkoztataacutes Lelkeacutet az ő ismereteacuteben 18 hogy legyen megvilaacutegosodott lelki szemetek azeacutert hogy megismerjeacutetek milyen a remeacutenyseacutege az ő elhiacutevaacutesaacutenak eacutes hogy milyen a gazdagsaacutega az ő oumlroumlkseacutege dicsőseacutegeacutenek a szentek koumlzoumltt 19 eacutes milyen az ő erejeacutenek rendkiacutevuumlli nagysaacutega iraacutentunk akik ereje hathatoacutessaacutegaacutenak műkoumldeacutese alapjaacuten hiszuumlnk 20 amelyet Krisztus aacuteltal tett munkaacutelkodoacutevaacute miutaacuten feltaacutemasztotta őt a halaacutelboacutel eacutes a maga jobbjaacutera uumlltette a mennyekben 21 feljebb minden felsőseacutegneacutel eacutes hatalomnaacutel eacutes erőneacutel eacutes uralomnaacutel eacutes minden neacutevneacutel amelyet segiacutetseacuteguumll hiacutevnak nemcsak ebben a vilaacutegkorszakban hanem az eljoumlvendőben is 22 eacutes mindent laacuteba alaacute vetett neki eacutes őt tette főveacute mindenek foumlloumltt az egyhaacutez szaacutemaacutera 23 amely az ő teste eacutes teljesseacutege annak aki mindent mindenekben teljesseacute tesz

(15) Paacutel hallott maacuter azokroacutel a gyuumllekezetekről amelyekhez leveacutelben fordul Maacuter az előző keacutet versben emliacutetette hogy ezek a gyuumllekezetek reacuteszesei Isten szabadiacutetaacutesaacutenak Ezt a megaacutellapiacutetaacutest most azzal folytatja hogy bizonysaacutegot tesz roacuteluk megvan bennuumlk koumlzoumlttuumlk koumlruumlkben (καθ᾽ ὑμᾶς) a keresztyeacuten

46

Az Efeacutezusi leveacutel

magatartaacutesnak az a keacutet alapvető vonaacutesa amelyben tulajdonkeacuteppen oumlsszefog-lalhatoacute a keresztyeacutenseacuteg leacutenyege πίστις ἀγάπη εἰς πάντας τοὺς ἁγίους

Tehaacutet egyreacuteszt a hit az ami aacuteltal egeacutesz eacuteletuumlk tulajdon emberi bűnoumls muacutelt-juk romlott gyoumlkeacuterzeteacutetől elszakadva Krisztusba gyoumlkerezik bele Maacutesreacuteszt a szeretet amely ennek az uacutej eacuteletnek a jelentkezeacutese foumlldi eacuteletuumlnk koumlruumllmeacutenyei koumlzoumltt eacutes amely elsőrenden ndash mintegy az előkeacuteszuumllet fokaacuten ndash a foumlldoumln eacutelő valamennyi gyuumllekezet minden tagjaacuteval oumlsszekoumlti őket

(16) Ezeacutert foglalja bele őket haacutelaadoacute imaacutedsaacutegaacuteba nem esetszerűen egy-szer-egyszer olykor-olykor vagy alkalomadtaacuten hanem szuumlnet neacutelkuumll (οὐ παύομαι εὐχαριστῶν) Bizonysaacutegteacutetele azonban nem jelenti azt mintha ezeknek a gyuumllekezeteknek eacutes tagjaiknak az eacuteleteacuteben maacuter minden elinteacutező-doumltt volna eacutes nem aacutellana előttuumlk semmifeacutele feladat Eacuteppen ezeacutert haacutelaadaacutesa sem valamilyen kvietisztikus megnyilatkozaacutes nem sztatikus lenyugvaacutes nem Isten ajaacutendeacutekainak egyszerű nyugtaacutezaacutesa tudomaacutesul vevő passziacutev elfogadaacute-sa hanem azonnal a gyuumllekezetekeacutert valoacute koumlnyoumlrgeacutesseacute vaacutelik ebben folytatoacute-dik Az hogy Paacutel a gyuumllekezetekre gondol hogy haacutelaacutet ad Istennek minden joacuteteacutetemeacutenyeacuteeacutert amelyet talaacutel bennuumlk eacutes az hogy koumlnyoumlroumlg eacutertuumlk a leacutenyegre neacutezve egymaacutestoacutel el nem vaacutelaszthatoacute egyseacutegben aacutell előttuumlnk csupaacuten a nyelvi kifejezeacutes kuumlloumlniacuteti el helyesebben kuumlloumlnboumlzteti meg a maga bdquogrammatikairdquo eszkoumlzeivel a haacuterom mozzanatot εὐχαριστῶν - μνείαν ποιούμενος - ἐπὶ τῶν προσευχῶν μου

(17) A koumlnyoumlrgeacutes tartalmaacutet a ἵνα kezdetű mondat jeloumlli ez a 8-9 versekre utal vissza A gyuumllekezeteknek ismeretre van szuumlkseacuteguumlk A megfogalmazaacutes is sajaacutetosan emeli ki azt hogy ez az ajaacutendeacutek Isten Lelkeacutenek a Leacutelek erejeacutenek eacutes munkaacutejaacutenak az eredmeacutenye iacutegy vaacutellal Isten szemeacutely szerint koumlzoumlsseacuteget azok-kal akik hisznek a Krisztusban Ez a Leacutelek eacuteletuumlnk szemeacutelyes taacutersa eacutes hatoacutee-reje teremti meg bennuumlnk nemcsak a boumllcsesseacuteget tehaacutet az eacutelet valoacutesaacutegaacuteba valoacute eacutertelmes - eacutes helyes koumlvetkezteteacutesekkel de helyes koumlvetkezmeacutenyekkel is jaacuteroacute ndash betekinteacutest hanem a kijelenteacutest is ἀποκάλυψις activumi eacutes passivumi eacutertelmű is lehet bdquoleleplezeacutes - lelepleződeacutes titok nyilvaacutenvaloacutevaacute teacutetele - vagy leacutetele kinyilatkoztataacutesrdquo (a mi bdquokinyilatkoztataacutesrdquo szavunk is mindkeacutet iraacutenyt jeloumlli maacuter a hasznaacutelatban bekoumlvetkezett megszokaacutes alapjaacuten) Ezaacuteltal uacutejabb eacutes uacutejabb megvilaacutegosodaacutesok reacuteveacuten egyre inkaacutebb koumlzeleduumlnk Isten veacutegső titkai-nak teljes megragadaacutesaacutehoz

(18) Isten cselekvő Szentlelke jelentette munkaacutejaacutenak leiacuteraacutesaacuteban ennek a munkaacutenak a kuumllső teoloacutegiai oldalaacutet Most azonban az apostol a belső leacute-lektani oldalaacutet is bemutatja ugyanennek a dolognak hiszen Isten munkaacutei-nak sziacutenhelye az emberi pszicheacute Az ember megvilaacutegosodaacutesa uacutegy toumlrteacutenik hogy a Szentleacutelek munkaacuteja iraacutent fogeacutekonnyaacute vaacutelt emberi leacutelek a mi belső

47

Magyaraacutezat Imaacutedsaacuteg Krisztus dicsőseacutegeacutenek megismereacuteseacuteeacutert 115-23

emberuumlnk eacuterzeacutekszerve (οἱ ὀφθαλμοὶ τῆς καρδίας) reagaacutel πεφωτισμένοι τοὺς ὀφθαλμοὺς τῆς καρδίας meglehetősen szabad participiumos szerkezet SCHLIER szerint predikatiacutev jellegű eacutes vagy a δῷη-toacutel fuumlgg vagy a ὑμῖν-nel tartozik oumlssze szorosan eacutes az accusativus maacuter az infinitivus hataacutesa alatt aacutell Enneacutel azonban sokkal termeacuteszetesebb az a megoldaacutes hogy egyszerűen hi-aacutenyos accusativus cum infinitivo-roacutel van szoacute kiegeacutesziacutetve πεφωτισμένους εἶναι τοὺς ὀφθαλμούς eacutes ez a δῷη-hoz kapcsoloacutedik bdquoadja meg hogy le-gyenek megvilaacutegosodottak lelki szemeitekrdquo ez foumlloumlslegesseacute teszi hogy az ὀφθαλμούς -t accusativus respectuskeacutent eacutertelmezzuumlk (vouml kuumlloumlnben BLASS-DEBRUNNER 468sect2) Paacutel eacuteppen azeacutert koumlnyoumlroumlg hogy ilyen moacutedon Isten kinyuacutejtott keze amelyet kegyelmesen nyuacutejt az ember feleacute talaacutelkozzeacutek az embernek Isten feleacute hitben befogadaacutesra valoacute keacuteszseacutegben kinyuacutejtott kezeacutevel Mire valoacute mieacutert szuumlkseacuteges mindez Elsősorban azeacutert hogy rendezze az em-ber joumlvőjeacutet Ez uacutegy toumlrteacutenik hogy az ember felismeri remeacutenyseacutege taacutergyait amelyeknek joumlvőbeli teljesseacutege eacuteppen a remeacutenyseacuteg aacuteltal vaacutelik maacuter most va-loacutesaacutegos alapjaacutevaacute az eacuteleteacutenek Ezek ἡ ἐλπὶς τῆς κλήσεως αὐτοῦ ὁ πλοῦτος τῆς δόξης τῆς κληρονομίας Isten elhiacutevoacute szava eacutes az emberre vaacuteroacute gazdag oumlroumlkseacuteg ragyogoacute valoacutesaacutega amely kiemeli eacuteleteacutet az egyeduumllvaloacutesaacutegboacutel eacutes vala-mennyi hiacutevővel egy teacuter eacutes idő foumlloumltt aacutelloacute oumlkumeneacuteben egyesiacuteti

Csakhogy a remeacuteny magaacuteban veacuteve lehet csaloacuteka aacutebraacutend is bdquoIstenseacutegnek laacutetszoacute Csalfa vak Remeacutenyrdquo Ezeacutert keacuterdezi a remeacutenykedő ember mindig azt hogy mi az alapja a remeacutenyseacutegnek

(19) Paacutel uacutegy folytatja tovaacutebb az imaacutedsaacutegot hogy a joumlvőbe utaloacute remeacuteny-seacutegnek a jelenben megmutatkozoacute generaacutecioacutejaacuteroacutel biztosiacuteteacutekaacuteroacutel beszeacutel Tuacutelaacuteradoacute bőseacuteggel jellemzik szavai azt hogy milyen jelentős mennyire ha-talmas eacutes mennyire biztos Istennek az a munkaacuteja amelyet maacuter itt eacutes most veacutegez az oumlveacuteivel eacutes oumlveacuteiben oumlveacutei koumlzoumltt eacutes oumlveacutei aacuteltal (καὶ τί τὸ ὑπερβάλλον μέγεθος κτλ bdquoerejeacutenek rendkiacutevuumlli nagysaacutegardquo) eacutes amelyet a gyuumllekezeteknek meg kell ismerniuumlk ahhoz hogy valoacuteban alapokkal biacuteroacute remeacutenyseacuteg legyen a joumlvőbe valoacute tekinteacutesuumlk Tovaacutebbra is tuacutelaacuteradoacute kifejezeacutesbeli bőseacuteggel beszeacutel az apostol arroacutel hogy ezen a moacutedon ugyanaz az erő nyilvaacutenul meg a gyuumlle-kezetek eacuteleteacuteben κατὰ τὴν ἐνέργειαν τοῦ κράτους τῆς ἰσχύος αὐτοῦ szinte lefordiacutethatatlanul pleonasztikus ἰσχύς bdquoerőrdquo κράτος bdquoerősseacuteg intenzitaacutesrdquo ἐνέργεια bdquohateacutekonysaacuteg műkoumldeacutes munkaacutelkodaacutesrdquo (tehaacutet nem a mi nyelvuumlnk-ben is szakkifejezeacuteskeacutent hasznaacutelt bdquoenergiardquo jelenteacuteseacutevel) az egeacutesz szerkezet az aacuteltalaacutenos felől halad a sajaacutetos feleacute a potenciaacutelis felől a reaacutelis eacutes konkreacutet feleacute Ha az emberről vett keacuteppel akarjuk megkoumlzeliacuteteni akkor azt mondhat-juk hogy az ἰσχύς a mozdulatlan talaacuten eacuteppen fekvő ember bdquonyugvoacute erejerdquo amely megvan de egyelőre inaktiacutev potenciaacutelis ndash tehaacutet ez a szoacute jelenti inkaacutebb

48

Az Efeacutezusi leveacutel

azt amit mi bdquoenergiaacutenakrdquo nevezuumlnk (erőnleacutetet erővel teli aacutellapotot) Ha a mozdulatlan ember megfesziacuteti izmait akkor maacuter vilaacutegos keacutepuumlnk van - leg-alaacutebbis az előbbineacutel vilaacutegosabb - erejeacutenek meacuterteacutekeacuteről eacutes ha ez meacuteg mindig nem is jelent aktivitaacutest maacuter elaacuterulja a munka veacutegzeacuteseacutere valoacute keacuteszuumllődeacutest A nekifeszuumlleacutes a κράτος jelenteacutesi koumlre Amikor viszont az izmait fesziacutető em-ber bdquolecsaprdquo vagy valamilyen munkaacuteba kezd eacutes ezt effektiacutev moacutedon veacutegzi ak-kor eddigi lehetőseacutege eacutes meacuterteacuteke szerint megmutatkozott ereje műkoumldő va-loacutesaacuteggaacute lett munkaacutet veacutegez amely eredmeacutenyre vezet Ezzel a munkaacutet veacutegző hatalmas intenzitaacutesuacute aacutellandoacute erőforraacutest jelentő erejeacutevel tudta kivenni Isten Krisztust is a halaacutel hatalma aloacutel ezzel keltette eacuteletre

(20) A ἣν ἐνήργηκεν ἐγείρας αὐτόν mondatreacuteszletben a perfectum jel-legzetesen azt emeli ki hogy ez alkalommal valoacuteban bdquoki volt fejtverdquo Isten ereje nem maradt teacutetlen eacutes munkaacutetlan ἐγείρας az aoristos-i participium hasznaacutelataacutenak az a jellegzetes eacutes gyakori esete amely a keacutet cselekveacutes az aacutelliacutet-maacutenyban eacutes a participiumban jeloumllt toumlrteacuteneacutes időbeli egybeeseacuteseacutere utal eacutes ame-lyet aacuteltalaacuteban iacutegy fordiacutethatunk bdquoazzal hogyhellip amidőnrdquo Maga az ἐγείρω ige egyben itt is figyelmezteteacutes arra hogy Jeacutezus feltaacutemadaacutesa nem bdquoautomatikusrdquo folyamat vagy toumlrteacuteneacutes hanem a szoacute pontosabb eacutertelmeacuteben bdquofeltaacutemasztaacutesrdquo Isten cselekveacuteseacutenek koumlzbeleacutepeacuteseacutenek eacutes beavatkozaacutesaacutenak - ezt is jelenti preg-naacutensan az ἐνέργεια - az eredmeacutenye Ezzel a gyuumllekezetek remeacutenyseacutegeacutenek a keresztyeacuten remeacutenyseacutegnek a megalapozaacutesaacuteban tovaacutebb megy Paacutel egy leacutepeacutessel amikor Istennek koumlzoumlttuumlnk a jelenben folyoacute munkaacutejaacutet szabadiacutetaacutesaacutenak uumldvouml-ziacuteteacuteseacutenek a muacuteltban elveacutegzett hatalmas tetteacutevel aacutelliacutetja abszoluacutet szilaacuterd alapra Jeacutezus Krisztus feltaacutemasztaacutesa megtoumlrteacutent teacuteny de ugyaniacutegy befejezett teacuteny az is hogy Isten oumlnmaga koumlzvetlen koumlrnyezeteacutenek (τὰ ἐπουράνια) a legelső he-lyeacutere aacutelliacutetotta őt a bdquomennyekbenrdquo jobbjaacuten uumll a halaacutel foumlloumltt diadalmaskodoacute Krisztus A gyuumllekezetek a feltaacutemadaacutes feacutenyeacuteben szemleacutelhetik egyuumltt a joumlvőt a muacuteltat eacutes a jelent Isten ugyanis nem csinaacutelt titkot abboacutel hogy Krisztus nem maradt a halaacutelban hanem megmutatta oumlveacuteinek a megdicsőuumllt Urat eacutes a megjeleneacuteseacuteről szoacuteloacute bizonysaacutegteacutetel eacutelő ereje munkaacutelkodik koumlzoumlttuumlk ma is

(21) Krisztusnak e felemelteteacuteseacutevel nemcsak Istenhez valoacute viszonya van meghataacuterozva hanem a vilaacuteghoz valoacute viszonya is Ő aki Isten jobbjaacuten uumll tehaacutet aki az első helyet foglalja el az oldalaacuten ugyanakkor foumlloumltte aacutell minden maacutes szellemi hatalomnak ἀρχαί ἐξουσίαι δυνάμεις κυριότητες bdquoelsőseacuteg főhatalom erő uralkodaacutesrdquo - jelenteacutesuumlk szerint alig megkuumlloumlnboumlztethető aacuter-nyalatai a bdquohatalomrdquo fogalmaacutenak a keacuteső zsidoacute angyal-tan angeloloacutegia kifeje-zeacutesei az ὄνομα bdquoneacutevrdquo a heacuteb שם megfelelőjekeacutent ugyancsak nem e hatalmak mindegyikeacutenek vagy valamelyikuumlknek a bdquotulajdonneverdquo hanem leacutenyeguumlk eacutes valoacutesaacuteguk megjeloumlleacutese valoacutesaacutegos leacutetuumlk megleacutetuumlk eacutes jelenleacutetuumlk hangsuacutelyo-

49

Magyaraacutezat Imaacutedsaacuteg Krisztus dicsőseacutegeacutenek megismereacuteseacuteeacutert 115-23

zaacutesa amelyet participiumi bőviacutetmeacutenye ὀνομαζόμενον meacuteg alaacute is taacutemaszt SCHLIER a 611k paacuterhuzamaacutera hivatkozva uacutegy magyaraacutezza ezt a helyet hogy Istennel ellenseacuteges hatalmakroacutel van szoacute benne hasonloacutean RENDTORFF is aki ezt mondja bdquoJeacutezus Krisztus foumlloumltte aacutell a vilaacuteg hazug propagandaacutejaacutenak eacutes a gazdasaacutegi eacutelet deacutemoni erőinekrdquo A mondottaknak adott esetben lehet ilyen kisugaacuterzaacutesuk veacutegső gyakorlati koumlvetkezteteacutesuumlk vagy alkalmazaacutesuk de magaacutet a leveacutel e reacuteszleteacutet teljes egeacuteszeacuteben iacutegy ennek a szemleacuteletnek a jegyeacuteben eacutertelmezni - hamis eacutes veacutetkes leegyszerűsiacuteteacutes A leacutenyegnek kuumlloumlnfeacutele tuumlnetei vannak de egyikuumlk sem foglalhatja el a leacutenyeg helyeacutet Krisztusnak itt emliacutetett bdquopoziacutecioacutejardquo hatalmi helyzete nem treacutefa a Zsolt 87-ből vett ideacutezettel szemleacutel-teti ezt a leveacutel iacuteroacuteja

(22) bdquoMindeneketrdquo laacuteba alaacute vetett neki Isten a πάντα ilyen helyeken a legaacutetfogoacutebb eacutertelmet hordozza bdquomindenseacutegnekrdquo is lehetne fordiacutetani de baacuter a bdquomindenekrdquo toumlbbesszaacutem mai magyar nyelvuumlnkben maacuter reacutegiesnek hat eacutertel-me meacutegis koumlzelebb aacutell a goumlroumlg szoacutehoz Termeacuteszetes hogy ebben a bdquominden-benrdquo a gyuumllekezetek is benne vannak De az ő szaacutemukra Jeacutezus Krisztusnak meacuteg egy maacutesik jelentőseacutege is van eacuteletuumlknek ő a betetőzője eacutes biztosiacutetoacuteja sa-jaacutetos eacutertelemben amelyet itt uacutegy fejez ki az apostol hogy Krisztus az egyhaacutez feje (κεφαλὴhellip τῇ ἐκκλησίᾳ)

(23) Hogy ez a kifejezeacutes nem csupaacuten aacutetvitt eacutertelmű itt - egy testuumllet egy aacutellam stb bdquofejerdquo eacutertelmeacuteben - azt a zaacuteroacute vers mutatja Az egyhaacutez Krisztus teste - eacutes ez sem keacutep hanem maga a valoacutesaacuteg (vouml 1Kor 1227) ennek a test-nek az egeacuteszeacuteben eacutelő oumlsszefuumlggeacuteseacuteben Krisztus a fő a fej Az Ef ezen a pon-ton leacutep tuacutel az egyeacutebkeacutenti szemleacuteleten nemcsak az egyhaacutez a Krisztus teste hanem Krisztus is feje az egyhaacuteznak A maacutesodik bdquoteacutetelbenrdquo nyilvaacuten csak olyasmi hangsuacutelyozoacutedik bizonyos eacutertelemben maacutes szemszoumlgből neacutezve ami az elsőben is benne van ez a teacutetel ismeacutet tovaacutebbgondolaacutesa eacutes tovaacutebbvitele az 1Kor-boacutel ismert ekkleacutezioloacutegiai alapteacutetelnek Eacuteppen ezeacutert termeacuteszetes hogy ennek az itteni bdquoteacutetelnekrdquo az ekkleacutezioloacutegiai alapteacutetel itteni megfogalmazaacutesaacute-nak alapjaacuten nem felteacutetelezhetuumlnk valamilyen hamis koumllcsoumlnoumls fuumlggeacutest bdquokor-relaacutecioacutetrdquo Krisztus eacutes az egyhaacutez viszonyaacuteban (vouml meacuteg a Bevezeteacutesben erről mondottakkal eacutes az 522kk magyaraacutezataacuteval)

A test eacuteleteacutet egy egyseacutegkeacutent szemleacutelve azt mondhatjuk hogy a test tagjai olyan eszkoumlzoumlk amelyek ndash helyesebben akik - ennek az eacuteletnek minőseacuteguumlk vaacuteltozatossaacutega eacutes funkcioacutejuk kuumlloumlnfeacuteleseacutege elleneacutere is csodaacutelatos oumlsszefuumlg-geacutesben eacutes egyseacutegben aacutellanak a szolgaacutelataacuteban Ezt a ceacuteltudatos eacutes ceacutelratoumlrő egyseacuteget a testben a tagok koumlzoumltt a fej biztosiacutetja a koumlzponti akarat szeacutekhelye innen szaacutermazik minden iraacutenyiacutetaacutes indiacutettataacutes gondolat szaacutendeacutek akarat vagy oumlsztoumlnzeacutes Csak egyre kell vigyaacuteznunk itt nem arra taniacutet Paacutel mint ahogyan

50

Az Efeacutezusi leveacutel

maacuter utaltunk raacute hogy a gyuumllekezetek mit jelentenek Krisztusnak A taniacutetaacutes itteni megfogalmazaacutesa is arroacutel beszeacutel hogy Krisztus mit jelent a gyuumllekeze-teknek az egyhaacuteznak Ezeacutert nem gondolkozhatunk uacutegy hogy Krisztus csak a gyuumllekezetek aacuteltal az ami (ld RENDTORFFnaacutel) A leacutenyeg abban van hogy a gyuumllekezet Krisztus akarataacutenak eszkoumlzrendszere egyseacutege nem tagjainak kouml-zoumls megegyezeacuteseacuteből ered hanem a fő akarataacuteboacutel adoacutedik Mindebből az is koumlvetkezik hogy a gyuumllekezetről eacutes az egyhaacutezroacutel csak hitben beszeacutelhetuumlnk Az egyhaacutez hituumlnk taacutergya de eacuteppen iacutegy eacutes csak iacutegy sugaacuterzik ki hataacutesa a laacutetha-toacute az egyhaacutezat eacutes tagjait koumlruumllvevő vilaacutegba mert iacutegy hordozza eacutes uacutejiacutetja meg szuumlntelenuumll tagjainak az eacuteleteacutet is

A reacuteszlet legveacutegső nagy keacuterdeacutese a πλήρωμα fogalmaacutenak felveteacutese Itt most jelenteacutektelen az hogy milyen gyoumlkerekből sarjad ki ez a sokreacutetű eacutes sokoldaluacute fogalom (PLATON Oacuteszoumlvetseacuteg a sztoa PHILO a Corpus Hermeticum) A keacuterdeacutes az hogy kire kell itt vonatkoztatnunk A megoldaacutes nem egyeacutertel-mű előszoumlr arra gondolnaacutenk hogy Krisztus a fő egyuacutettal bdquopleacuteroacutemaacutejardquo a mindent teljesseacute tevő Istennek Azonban ehhez elkeruumllhetetlenuumll taacutersul az a gondolat hogy Isten pleacuteroacutemaacuteja a Krisztus teste az egyhaacutez is - nem csupaacuten baacuter főkeacuteppen eszkatoloacutegikus taacutevlatban hanem in praesens a jelenre neacutezve is amennyiben ti eacuteppen az jellemzi a leacuteteacutet hogy a Christus praesens eacutelete egye-duumlli iraacutenyiacutetoacuteja BEacuteKEacuteSI szerint a mondat eacutertelme nem vilaacutegos a teacutevtaniacutetoacutekra utal akiknek a koumlreacuteben eacutes szoacutehasznaacutelataacuteban fogalomvilaacutegukban a pleacuteroacutema a hatalmak az eoacutenok tehaacutet az istenseacuteg eacutes az ember koumlzoumltt talaacutelhatoacute termeacute-szetfoumlloumltti leacutenyek oumlsszesseacutegeacutet jelentette (Kol 119) bdquoIstennek ez a teljesseacutege - mondja veacuteguumll - Krisztusban lakik Erre kell az egyhaacuteznak is eljutnia (413) Itt pedig az a megaacutellapiacutetaacutes hogy az egyhaacutez a Krisztus teljesseacutege azt jelenti hogy eacuteleteacuteben megvaloacutesiacutetja (ti az egyhaacutez) Krisztusnak a Főnek minden tulajdon-saacutegaacutet szereteteacutet beacutekesseacutegeacutet erejeacutetrdquo CHRYSOSTOMOS mindenesetre plato-ni nyomokon jaacuter akkor amikor a pleacuteroacutema-fogalmat uacutegy magyaraacutezza hogy ez az ami bdquoteljesseacute teszrdquo valamit tehaacutet szuumlkseacutegszerű kiegeacutesziacuteteacutese valaminek ebben az esetben ilyen volna az egyhaacutez mint test - Krisztus a fő mellett Ez azonban tuacutelsaacutegosan felsziacutenen mozgoacute magyaraacutezat volna eacutes sok teacutevedeacutesre is adhatna alkalmat vagy abban az iraacutenyban hogy a fő a test kiegeacutesziacutető szerepe (bdquohozzaacutejaacuterulaacutesardquo) neacutelkuumll nem lehet igazaacuten fő vagy abban hogy az egyhaacutez csupaacuten valami bdquojaacuteruleacutekosrdquo elem a mellett a Krisztus mellett aki a fő abban az eacutertelemben is hogy a legfőbb a legfontosabb A kiegeacutesziacuteteacutese nyomaacuten (πάντα ἐν πᾶσιν πληρουμένου) sokkal szervesebb eacutes mozgeacutekonyabb jelenteacutesre kell gondolnunk πλήρωμα az amivel telve van minden vagyis az egyhaacutez az a lel-ki hely amelyet minden vonatkozaacutesban eacuteleteacutenek egeacutesz teruumlleteacuten eltoumllt betoumllt

51

Magyaraacutezat Halaacutelboacutel az eacuteletre 21-10

Isten valoacutesaacutega ezzel van telve Krisztus teste uacutegy hogy maacutesnak nem is szabad helyet kapnia benne vouml BAUER a ciacutemszoacute alatt 2 pont

Halaacutelboacutel az eacuteletre 21-10

1 Titeket is akik halottak voltatok veacutetkeitek eacutes bűneitek folytaacuten 2 amelyekben egykor folytattaacutetok eacuteleteteket a vilaacuteg korszakaacutenak megfelelően a levegő hatalmi koumlreacutenek uralkodoacuteja szerint aki an-nak a leacuteleknek az uralkodoacuteja amely most fejti ki hataacutesaacutet az enge-detlenseacuteg fiaiban 3 ezek koumlzoumltt forgoloacutedtunk mi is valamennyien egykor testuumlnk vaacutegyaiban mikoumlzben azt tettuumlk amit a testuumlnk eacutes az eacuterzeacutekeink akartak eacutes termeacuteszet szerint a harag gyermekei vol-tunk mint a toumlbbiek is 4 de az Isten aki gazdag volt irgalmas-saacutegban nagy szereteteacuteeacutert amellyel szeretett minket - 5 minket is akik halottak voltunk veacutetkeink miatt eacutelőkkeacute tett a Krisztussal egyuumltt ndash kegyelemből van uumldvoumlsseacutegetek ndash 6 eacutes feltaacutemasztott vele egyuumltt eacutes odauumlltetett a mennyekben a Krisztus Jeacutezusban 7 hogy az eljoumlvendő vilaacutegkorszakokban megmutassa kegyelme tuacutelaacuteradoacute gazdagsaacutegaacutet hozzaacutenk valoacute joacutesaacutegaacuteban a Krisztus Jeacutezus aacuteltal 8 Mert a kegyelemből van uumldvoumlsseacutegetek a hit aacuteltal eacutes ez nem tőletek van Istennek az ajaacutendeacuteka 9 nem cselekedetekből hogy senki ne dicse-kedjeacutek 10 Mert az ő alkotaacutesa vagyunk akiket Krisztus Jeacutezusban teremtett joacute cselekedetekre amelyeket előre elkeacutesziacutetett az Isten hogy ezekben folytassuk eacuteletuumlnket

(1) Isten munkaacutei tehaacutet a jelenben is folynak maacuter oumlveacutei eacuteleteacuteben szabadiacutetaacutesuk-ban uumldvoumlziacuteteacutesuumlkben Erről szoacutelott Paacutel az előzőkben pozitiacutev formaacuteban a haacutela tuacutelaacuteradoacute eacuterzeacuteseacutevel Most egy maacutesik formaacuteban is a gyuumllekezetek eacutes tagjaik emleacutekezeteacutebe akarja ideacutezni az Uacuter tetteacutenek suacutelyaacutet eacutes jelentőseacutegeacutet Jelenuumlnket akkor eacutertjuumlk meg igazaacuten ha egybevetjuumlk azzal a muacutelttal amelyből joumlttuumlnk Ezeacutert eszmeacutelteti Paacutel a leveacutel ciacutemzettjeit arra hogy mi volt az eacuteletuumlk akkor ami-kor meacuteg nem voltak Krisztus testeacutenek a tagjai halottak a bűneik eacutes veacutetkeik miatt (παραπτώμασιν καὶ ἁμαρτίαις foumllteacutetlenuumll okhataacuterozoacutei eacutertelmű dativus)

(2) Ennek a helyzetnek az eacuterzeacutekelteteacuteseacutere Paacutel a sajaacutet koraacuteban aacuteltalaacutenosan elterjedt mitologikus keacutepzetekhez folyamodik A magyaraacutezoacutek egy reacutesze maacuter az αἰών-t is szemeacutelynek gondolja el a mitoloacutegiai szemleacutelet paacuterhuzamakeacutent

52

Az Efeacutezusi leveacutel

eacutes a bdquovilaacuteg isteneacutetrdquo eacuterti rajta aki meghataacuterozza a vilaacuteg jelenlegi bdquoszkeacutemaacutejaacutetrdquo Erre azonban nincsen szuumlkseacuteg ezen a helyen ha Paacutel jellegzetes korszakos gondolkozaacutesaacutera emleacutekeztetjuumlk magunkat amely leveleiben aacuteltalaacutenos A mi-toloacutegiai elkeacutepzeleacutesmoacuted a vilaacutegnak haacuterom egymaacutes foumlloumltt reacutetegesen elhelyez-kedő koumlreacuteről teruumlleteacuteről tudott Legfeluumll mindenek foumlloumltt aacutellott az eacuteg (τὰ ἐπουράνια) amely az istenseacuteg uralma alatt aacutellt eacutes senki maacutes nem eacuterveacutenye-siacutethette benne az akarataacutet Koumlzvetlenuumll ez alatt valamivel lejjebb egy alacso-nyabban levő reacutetegben uralkodott a halaacutel fejedelme a Gonosz az istenseacuteg ellenseacutege ez a bdquolevegőbeli hatalmassaacutegrdquo ἄρχων joacutel figyeljuumlnk arra hogy en-nek a szoacutenak kettős genitivus-i bőviacuteteacutese a τοῦ ἀέρος eacutes a τοῦ πνεύματος az utoacutebbi eacutertelmezi eacutes egy kisseacute bdquomitoloacutegiaacutetlaniacutetjardquo is az ἀήρ mitikus fogalmaacutet amikor szellemi toumllteacuteseacutevel jellemzi A fordiacutetaacutes egeacuteszen szabad szerkeszteacutes-sel iacutegy hangozhatneacutek bdquoa levegő hatalmi koumlreacutenek (azaz) a vilaacuteg (ti az enge-detlenseacuteg) fiaiban most munkaacutelkodoacute leacutelek uralkodoacutejaacute(nak tetszeacutese) szerintrdquo A megszokott fordiacutetaacutes bdquoama leacutelek szerintrdquo tehaacutet helytelen mert κατά accu-sativus-t vonz itt pedig genitivus-t talaacutelunk (A hibaacuteba a leguacutejabb proacutebafor-diacutetaacutes is beleesik)

Ez zaacuterta el a halottak lelke elől az utat a boldog mennyei hazaacuteba de az istenseacuteg munkaacuteja eleacute tovaacutebbi akadaacutelyokat is goumlrdiacutetett hatalmaacutet nemcsak a holt lelkek e birodalma foumlloumltt tartotta fent bitorloacute moacutedon hanem ki akarta terjeszteni a foumlldoumln eacutelő emberekre is Iacutegy a foumlldi eacuteletet is az ő bitorloacute uralma alakiacutetotta formaacutelta eacutes azok akik a foumlldoumln eacuteltek maacuter a halaacutel hatalmaacuteban vol-tak mert - bűneik miatt - megszakadt a kapcsolatuk az istenseacuteggel A maacutesik szellemi hatalom szaacutellta meg a foumlldi embereket is eacutes ez fejtette ki bennuumlk a maga munkaacutejaacutet ez eacuterveacutenyesuumllt bennuumlk eacutes koumlzoumlttuumlk (ἐνεργοῦντος ἐν τοῖς υἱοῖς τῆς ἀπειθείας) ti azokban a foumlldi emberekben akik foumlloumltt uacuterraacute tudott lenni tehaacutet bdquoaz engedetlenseacuteg fiaibanrdquo azokban akik az Isten iraacutenti enge-detlenseacutegre adtaacutek magukat ennek a szolgaacutelataacuteba szegődtek (az ismert szoacute-kapcsolatban a genitivus a υἱός-szal kapcsolva a valamihez valoacute odatartozaacutest jelenti mint tipikus jellemzeacutes) Tegyuumlk feacutelre most a keacutepet eacutes mondjuk el keacutep neacutelkuumll koumlzvetlen formaacuteban azt amit ebből az uumlzenetből ma is mai moacutedon is uumlzenetkeacutent eacutertuumlnk meg Isten az eacutelet Ura Ura az egeacutesz vilaacutegnak is hatal-ma mindenre kiterjed eacutes mindenek foumlloumltt valoacute Azonban az ellene laacutezadt an-gyali szellemi hatalmak kezuumlkben igyekeznek tartani a halaacutel foumlloumltti uralmat Ezt Jeacutezus halaacutelaacuteval akarjaacutek veacutegeacuterveacutenyes bizonyossaacuteggaacute tenni de Isten eacuteppen Jeacutezus halaacutelaacuteval eacutes feltaacutemadaacutesaacuteval toumlri meg bitorolt hatalmukat (vouml az egeacuteszre neacutezve 1Kor 28) Ez a tette azonban nemcsak a halottak foumlloumltti uralkodaacutest veszi ki a saacutetaacuten kezeacuteből hanem a foumlldoumln eacutelő emberek szaacutemaacutera is hozzaacutefeacuter-hetőveacute teszi az engedelmes eacuteletet A saacutetaacuten a bűn eacutes a halaacutel hatalma aloacutel valoacute

53

Magyaraacutezat Halaacutelboacutel az eacuteletre 21-10

felszabadulaacutes lehetőseacutege nyiacutelik meg ezzel az ember előtt a foumlldoumln a legalsoacute szfeacuteraacutejaacuteban az előbbi mitoloacutegiai keacutepben megrajzolt vilaacutegnak Mindnyaacutejunk eacutelete a halaacutel hatalma alatt kezdődik Megszabadulaacutesunk utaacuten akkor laacutethatjuk igazaacuten vilaacutegosan Krisztus megvaacuteltoacute tetteacutenek a jelentőseacutegeacutet ha uacutej eacuteletuumlnket oumlsszehasonliacutetjuk a reacutegivel Ezt a leckeacutet adja fel most Paacutel a gyuumllekezeteknek

(3) Reacutegi eacuteletuumlnket az tette a halaacutelban folyoacute eacuteletteacute hogy eacuteletuumlnknek azok-hoz a vonatkozaacutesaihoz szabtuk magunkat egeacutesz egzisztenciaacutenkat amelyeket kezeacutebe kaparintott a saacutetaacuten testuumlnk oumlnző vaacutegyai eacutes emberi gondolatvilaacutegunk (διάνοιαι) termeacuteszeti szemeacutelyiseacuteguumlnk bdquolelkuumlnkrdquo (pszicheacutenk) taacutevlattalan gondolatai uralkodnak rajtunk mindezek aacuteltal pedig a saacutetaacuten aki az Istentől teremtett eacutelet helyeacutebe mindenuumltt a halaacutelt akarja odacsempeacuteszni odaplaacutentaacutelni eacutes az bdquoigazi eacuteletrdquo jelszavaival viszi az embert a halaacutelba Azokra akik iacutegy eacutelnek Isten jogos haragja nehezedik Azeacutert nem keresztyeacutenhez meacuteltatlan iacuteteacutelgeteacutes ennek a megaacutellapiacutetaacutesa mert ugyanazoknak az előző eacuteleteacuteről van szoacute akik most maacuter a Krisztus megvaacuteltottjai tehaacutet kinek-kinek uacutegy kell eacutertenie hogy roacutela van itt szoacute nem egy maacutesikroacutel vagy aacuteltalaacuteban maacutesokroacutel

De ugyanemiatt ennek a szemleacuteletmoacutednak az alapjaacuten tudjuk azt is hogy eacuteppen ez a harag az ami mutatja a halaacutelboacutel kivezető utat mert Istenről eacuteppen haragja bizonyiacutetja hogy nem alkuszik a halaacutellal az eacuteletnek egyetlenegy pont-jaacuten sem Haragja tulajdonkeacuteppen irgalmaacutenak maacutesik oldala eacutes ez az irgalom az ember iraacutenti szereteteacuteből fakad

(4-5) A hangsuacutely itt azon van hogy bennuumlnket akik - mint az előzőkben hallottuk - eacuteletuumlnk koraacutebbi szakaszaacuteban a halaacutel rabjai voltunk Isten tett is-meacutet eacutelőkkeacute meacutegpedig uacutegy hogy Jeacutezus Krisztus feltaacutemadaacutesaacuteval egyuumltt ezzel egy leacutelegzetveacutetelre oldotta meg a mi eacuteletre jutaacutesunk eacutelethez valoacute tartozaacutesunk keacuterdeacuteseacutet is συνεζωοποίησεν τῷ Χριστῷ bdquoegyuumltt tett eacutelőkkeacute a Krisztussalrdquo Vele egyuumltt taacutemasztott fel bennuumlnket vele egyuumltt emelt aacutet az oumlroumlkeacutelet eleacute tor-nyosuloacute akadaacutelyon a mennybe ahol ő teljes dicsőseacutegeacuteben uralkodik

(6) συνήγειρεν eacutes συνεκάθισεν kapcsoloacutedaacutesi iraacutenya nem teljesen vilaacutegos nem foumllteacutetlenuumll utalnak vissza ezek az aacutelliacutetmaacutenyok Krisztusra mint aho-gyan a συνεζωοποίησεν-ben minden keacutetseacuteget kizaacuteroacutevaacute teszi az ilyen utalaacutest a nyelvtani szerkeszteacutes ha ti a p46 eacutes B keacutepviselte ἐν Χριστῷ-t mellőzzuumlk hanem a teremtett vilaacuteg egyuumlttes veacutegső nagy megeacuterkezeacuteseacutet kiacutevaacutenja szem-leacuteltetni a keacutet kifejezeacutes eacutes ebben az esetben a prepoziacutecioacutes előtag eacutertelme ez bdquomindenki egyuumlttrdquo meacuteg ha nem is eacutelezzuumlk ki a leveacutelben keacutesőbb jelentke-ző ama gondolatot amelyet SCHLIER maacuter itt kiemel zsidoacutek eacutes pogaacutenyok egyuumltt (itt ti ez meacuteg a mondanivaloacute indokolatlan megszűkiacuteteacutese volna) ἐν τοῖς ἐπουρανίοις bdquoa mennyei reacutegioacutekbanrdquo alapjaacuteban veacuteve itt is egyjelenteacutesű az

54

Az Efeacutezusi leveacutel

ἐν τοῖς οὐρανοῖς -szal (vouml az 13 magyaraacutezataacuteval) καθίζειν mellett az ἐν + dativus bdquohovardquo keacuterdeacutesre felelő hataacuterozoacute bdquoodauumlltetett a mennyekberdquo

(7) Mindaz amit iacutegy cselekedett Isten nem valami rejtett uumlgy ha-nem kegyelme bőseacuteges gazdagsaacutegaacutenak a szemleacutelteteacutese kimutataacutesa Jeacutezus Krisztusban iraacutentunk tanuacutesiacutetott bdquohozzaacutenk valoacuterdquo joacutesaacutega aacuteltal ἵνα ἐνδείξηταιhellip ἐν χρηστότητι ἐφ᾽ ἡμᾶς Mindezt tehaacutet elsősorban mirajtunk az egyhaacutez tag-jain mutatja be de ezt nem uacutegy teszi hogy csak a mi uumlgyuumlnk maradjon laacutetnia kell az egeacutesz vilaacutegnak ahogyan ennek egyes nemzedeacutekei koumlvetik egymaacutest ἐν τοῖς αἰῶσιν τοῖς ἐπερχομένοις-ban nem az Istennel ellenseacuteges angyali ha-talmakroacutel van szoacute hanem egyszerűen a vilaacutegtoumlrteacutenelem egymaacutest koumlvető egymaacutesra koumlvetkező korszakairoacutel amelyek szellemi toumllteacutesuumlket tekintve itt ebből a szemszoumlgből semlegesek nem vaacuteltak ellenseacutegesekkeacute Isten iraacutent Iacutegy az ἔνδειξις jelentőseacutege eacuteppen abban van hogy Isten a vilaacutegtoumlrteacutenelmet szuumln-telenuumll a maga uumldvoumlziacutető terveacutenek iraacutenyaacuteban befolyaacutesolja eacutes ennek a munkaacute-jaacutenak eszkoumlze az egyhaacutez (iacutegy SCHLIER is az Ef-kommentaacuter 2 kiadaacutesaacuteban 1958) Veacuteguumll a megelőzők oumlsszefoglalaacutesaacuteval keacutep neacutelkuumll koumlzvetlen formaacuteban beszeacutel Paacutel Isten megvaacuteltoacute tetteacutenek a jelentőseacutegeacuteről A leacutenyeget abban a roumlvid mondatban kell meglaacutetnunk amelyet maacuter a 6 versben előlegezett koumlzbeve-teacutes formaacutejaacuteban χάριτί ἐστε σεσωσμένοι kegyelem aacuteltal van szabadulaacutesunk uumldvoumlsseacuteguumlnk Az ember szuumlntelenuumll benne eacutel az oumlnmegvaacuteltaacutes kiacuteseacuterteacuteseacuteben Egyhaacutezon beluumll eacutes kiacutevuumll azt hiszi hogy a maga ereje toumlkeacuteletesen eleacuteg igyeke-zete eacutes akaratereje szemeacutelyiseacutegeacutenek teljes koncentraacutelaacutesa keacutepesseacute teszi arra hogy minden probleacutemaacutejaacutet megoldja Rejtett moacutedon minket is folyton meg-ejt annak az igeacutezete hogy valamikeacuteppen meacutegis a magunk teljesiacutetmeacutenyeacutenek higgyuumlk uumldvoumlsseacuteguumlnk megvaloacutesulaacutesaacutet Ennek az indulatnak eacuterzuumlletnek eacutes lelkuumlletnek uumlzen most hadat az apostol

(9-10) Aki vallaacutest tesz arroacutel hogy eacuteleteacutet mindenestől Istennek koumlszoumlnheti az nem gondolkozhatik maacuteskeacuteppen uacutej eacuteleteacuteről sem Annyira nem hogy uacutej eacuteleteacutenek egeacuteszeacutere de meacuteg cselekedeteire a bdquojoacutecselekedetekrerdquo is uacutegy tekint mint amelyek Isten munkaacutei Az ember nem nyilvaacutentarthatoacute tapasztalati uacuteton eacuteszlelhető eacutes kimutathatoacute moacutedon kapcsoloacutedik bele ezekbe hanem csak hihet abban hogy eacutelete aacuteltal Isten cselekedetei tehaacutet valoacuteban joacute cselekedetek valoacutesulnak meg mennek veacutegbe Jeacutezus taniacutetaacutesaacuteboacutel tudjuk hogy akik nyilvaacuten-tartjaacutek joacutecselekedeteiket eacutes hivatkozni akarnak raacutejuk Isten előtt (a bdquodicsek-veacutesrdquo leacutenyege eacuteppen csak ez fuumlggetlenuumll attoacutel hogy formai megnyilatkozaacutesaacute-ban milyen aacuternyalatokban jelentkezik) azokkal ő nem vaacutellalja a koumlzoumlsseacuteget Nemcsak az egyhaacutez hanem a mi tulajdon joacutecselekedeteink is hituumlnk taacutergya de eacuteppen iacutegy sugaacuteroznak ki ezek igazaacuten a koumlruumlloumlttuumlnk eacutelő vilaacutegba eacutes csak iacutegy tarthatjaacutek meg a mi eacuteletuumlnket is az Istentől megszabott uacuteton Ezt feje-

55

Magyaraacutezat Izrael eacutes a pogaacutenyok koumlzoumlsseacutege az egyhaacutezban 211-22

zi ki a joacutecselekedeteknek szinte oumlnaacutelloacute valoacutesaacutegokkaacute toumlrteacutenő emeleacutese a οἷς προητοίμασεν ὁ θεὸς κτλ kifejezeacutesben de ennek nem valami mechanikus-saacute teacutetel vagy elszemeacutelyteleniacuteteacutes a ceacutelja eacutes a tartalma hanem annak erőteljes hangsuacutelyozaacutesa hogy ami joacute a mi eacuteletuumlnk aacuteltal toumlrteacutenik (τὰ ἔργα ἀγαθά plura-lis mint a Paacutesztori levelekben) annak veacutegső oka eacutes szerzője Isten DIBELIUS arra mutat raacute hogy baacuter a raacutenk maradt paacuteli levelekben nincsen paacuterhuzama ennek a gondolatnak a zsidoacutesaacuteg koumlreacuteben nem ismeretlen ld 4Ezsdr 852 bdquohelliptinektek eacutepuumllt a vaacuteros nektek vaacutelasztatott ki az orszaacuteg nektek keacutesziacutettettek el a joacutecselekedetekrdquo (perfecta est bonitas)

Izrael eacutes a pogaacutenyok koumlzoumlsseacutege az egyhaacutezban 211-22

11 Ezeacutert gondoljatok vissza arra hogy egykor ti a testben pogaacute-nyok akiket koumlruumllmeteacuteletlenseacutegnek nevezget az uacutegynevezett tes-ten keacutezzel veacutegrehajtott koumlruumllmeteacutelkedeacutes (neacutepe) 12 hogy abban az időszakban Krisztus neacutelkuumll valoacutek voltatok ki voltatok zaacuterva Izraacutee1 polgaacuterjogaacuteboacutel eacutes idegenek voltatok az iacutegeacuteret szoumlvetseacutegkoumlteacuteseitől nem volt remeacutenyseacutegetek eacutes Isten neacutelkuumll valoacutek voltatok a vilaacutegban 13 Most pedig Jeacutezus Krisztusban ti akik egykor taacutevol voltatok kouml-zel keruumlltetek a Krisztus veacutere aacuteltal 14 Mert ő a mi beacutekesseacuteguumlnk aki a keacutetfeacuteleacutet eggyeacute tette eacutes lerombolta a koumlztuumlk emelkedett vaacutelasz-falat az ellenseacuteges viszonyt a tulajdon teste aacuteltal - 15 azzal hogy a rendelkezeacuteseket tartalmazoacute eacutes parancsolatokban kifejeződő toumlr-veacutenyt eacuterveacutenyteleniacutetette hogy a kettőt oumlnmagaacuteban egy uacutej emberreacute teremtse amikor beacutekesseacuteget szerez 16 eacutes megbeacutekiacutetse a kettőt egy testben az Istennel keresztje aacuteltal miutaacuten megoumllte az ellenseacutegeske-deacutest oumlnmagaacuteban 17 eacutes eljoumltt eacutes beacutekesseacuteget hirdetett nektek a taacutevo-liaknak eacutes beacutekesseacuteget a koumlzelieknek 18 mert aacuteltala van a szabad utunk mindkettőnknek egy Leacutelekben az Atyaacutehoz 19 Iacutegy haacutet maacuter nem vagytok idegenek eacutes joumlveveacutenyek hanem polgaacutertaacutersai a szen-teknek eacutes csalaacutedtagjai az Istennek 20 akik az apostolok eacutes a proacutefeacute-taacutek alapjaacutera eacutepuumlltetek raacute a sarokkő pedig maga a Krisztus Jeacutezus 21 őbenne illeszkedik oumlssze az egeacutesz eacutepuumllet eacutes iacutegy noumlvekszik szent templommaacute az Uacuterban 22 Őbenne eacutepuumlltoumlk ti is egyuumltt az Isten la-koacutehelyeacuteveacute a Leacutelek aacuteltal

56

Az Efeacutezusi leveacutel

(11) A pogaacutenyokboacutel lett keresztyeacutenek előző eacuteleteacutenek a jelenlegivel valoacute oumlsz-szehasonliacutetaacutesa mint ahogyan most maacuter kifejezetten eacutes feacutelreeacuterthetetlenuumll meg is mondja az apostol nem valami pusztaacuten elmeacuteleti eacuterdekű vagy eacuterde-kesseacutegű dolog hanem eszmeacuteltető valoacutesaacuteg Ezzeacute eacuteppen azzal vaacutelik hogy - is-meacutet hangsuacutelyoznunk kell- nem maacutesokra teszi figyelmesekkeacute a gyuumllekezetek tagjait Paacutel hanem arra hiacutevja fel őket hogy a keacutet kuumlloumlnboumlző eacuteletszakasz eacutes eacutelet-tiacutepus szembeaacutelliacutetaacutesaacutet tulajdon egyeacuteni eacuteletuumlkoumln beluumll veacutegezzeacutek el ideacutez-zeacutek emleacutekezetuumlkbe oumlnmaguk bdquoKrisztus előttirdquo pogaacuteny aacutellapotaacutet uacutegy aho-gyan sajaacutet aacuteteacuteleacutesuumlk alapjaacuten hiteles tapasztalatokboacutel ismerik (μνημονεύετε) Viszont nem csupaacuten az eacuterdekeltek egyeacuteni uumlgye ez a szembeaacutelliacutetaacutes baacutermeny-nyire szemeacutelyesen fogalmazza is Paacutel mindazt amit erről a keacuterdeacutesről mond hanem megint csak vilaacutegtaacutevlatuacute eacutes egyszersmind nagy toumlrteacuteneti taacutevlatokat is aacutetoumllelő valoacutesaacuteg persze uacutegy hogy a mi egyeacuteni eacuteletuumlnkben legszemeacutelyesebb uumlgyuumlnkkeacutent jelentkezik eacutes luumlktet Azt a vilaacuteghelyzetet amelyben az emberi-seacuteg Krisztusig benne eacutelt doumlntően az jellemzi hogy a vilaacutegon a foumlldoumln keacutet-feacutele ember az embereknek keacutet tiacutepusa eacutes csoportja eacutel olyan moacutedon hogy ez a kettő az Isten szerinti leacutenyegben kuumlloumlnboumlzik egymaacutestoacutel Az egyiket Izraacuteel bdquokoumlruumllmeteacuteletlennekrdquo szokta nevezni ezen a neacuteven emlegeti itt aacuteltalaacutenosiacute-toacute jelenteacutessel mint abstractum pro concreto az ἀκροβυστία bdquokoumlruumllmeteacutelet-lenseacutegrdquo (tehaacutet aacutellapotuk jellegzetesseacuteguumlk) jeloumlli ezt a csoportot a maacutesikat bdquokoumlruumllmeteacutelteknekrdquo hiacutevja περιτομή hasonloacutean elvont főneacutev maga az aktus amely aacuteltal mint kuumllső jegy aacuteltal ez a csoport megkuumlloumlnboumlztethető a maacutesiktoacutel Mindenesetre Paacutel szinte előlegezően laacutetja el haacuteromszoros minősiacuteteacutessel ezt a főneacutevi mondatreacuteszt amikor azt emeli ki hogy

a) az egeacutesz elsősorban elnevezeacutes keacuterdeacutese λεγομένη b) a test vilaacutegaacutehoz tapadoacute dolog ἐν σαρκί c) magaacutet a jegyet emberi keacutez leacutetesiacuteti az emberen χειροποίητος

eacutes mind a haacuterom mozzanat azzal a veszeacutellyel jaacuter egyuumltt hogy ez a minőseacuteg a koumlruumllmeteacuteltseacuteg meacuteg oly iacutegeacuteretes volta elleneacutere is megmaradhat ezen a kuumllső-seacuteges fokon vagy visszazuhanhat erre a fokra Ez a kettősseacuteg Isten inteacutezkedeacute-seacutere megy vissza Ő az aki az egeacutesz emberiseacuteg a neacutepek koumlreacuteből kivaacutelaszt egy neacutepet Izraacuteelt eacutes szoumlvetseacuteget koumlt vele hogy az ő neacutepe eacutes munkaacuteinak eszkoumlze legyen a vilaacuteg minden neacutepe javaacutera Ennek a szoumlvetseacutegnek tehaacutet ugyancsak Isten rendeleacutese szerinti kuumllső jegye a περιτομή Az azonban maacuter nem vezet-hető le Isten akarataacuteboacutel hogy a vilaacutegnak ez a keacutet tiacutepusa uacutegy aacutelljon szemben egymaacutessal ahogyan Krisztus koraacuteban is aacutellt Paacutel eacutelő tapasztalata szerint Maacuter itt a gondolatsor kezdeteacuten laacutettuk a ceacutelzaacutest arra hogy Izraacuteel nem vette komo-lyan a szoumlvetseacuteget hűtlenneacute lett hozzaacute iacutegy az eredetileg leacutenyegi eacutes leacutenyegbe vaacutegoacute kuumlloumlnbseacuteg amelyet Isten Izraacuteel eacutes a neacutepek koumlzoumltt leacutetesiacutetett azzal a ceacutellal

57

Magyaraacutezat Izrael eacutes a pogaacutenyok koumlzoumlsseacutege az egyhaacutezban 211-22

hogy Izraacuteelt a neacutepekeacutert valoacute szolgaacutelattal biacutezza meg hamarosan puszta kuumll-sőseacuteggeacute uumlres vallaacutesos formasaacuteggaacute vaacutelt amely eacuteppen ezeacutert nem Izraacuteelnek a neacutepekkel valoacute koumlzoumlsseacuteg-vaacutellalaacutesaacutet iraacutentuk valoacute felelősseacutegeacutet segiacutetette eacutes moz-diacutetotta elő hanem eacuteppen ellenkezőleg elvaacutelasztoacute mozzanattaacute vaacutelt Izraacuteel eacutes a vilaacuteg toumlbbi neacutepe koumlzoumltt

(12) A pogaacutenykeresztyeacuteneknek mindenesetre a maguk haacuteza előtt kell soumlpoumlrniuumlk ezeacutert Paacutel arra emleacutekezteti őket ami raacutejuk tartozik a vilaacutegnak a Krisztusig tartoacute helyzeteacuteből Ők ui pogaacuteny korukban szomoruacute eacutes kilaacutetaacutesta-lan eacuteletet eacuteltek Mivel Krisztus neacutelkuumll folyt akkor az eacuteletuumlk az istenseacuteg meg-maradt szaacutemukra ellenseacuteges titoknak eacutes a tőle valoacute remegeacutes formaacutelta egeacutesz eacuteletuumlket ez fejeződoumltt ki pogaacuteny kultuszukban Iacutegy ki voltak rekesztve Isten kiraacutelyi uralmaacutenak koumlzoumlsseacutegeacuteből is nem volt polgaacuterjoguk Isten vaacutelasztottai koumlzoumltt tehaacutet uacutegy jaacutertak-keltek ebben a vilaacutegban hogy a vilaacuteg Uraacutehoz valoacute jogi eacutes egzisztenciaacutelis viszonyuk tisztaacutezatlan maradt ἀπηλλοτριωμένοι igeacute-jeacutenek jelenteacutese sokoldaluacute alapja bdquokivesz valamilyen koumlzoumlsseacutegből eacutes aacutethelyez egy maacutesikbardquo itt nyilvaacuten arra utal hogy a pogaacutenyok Isten iraacutenti engedetlen-seacuteguumlk koumlvetkezteacuteben bdquokimaradtakrdquo mindabboacutel a sok kivaacuteltsaacutegboacutel amelyeket Izraacuteel eacutelvezett eacutes amelyeknek itt oumlsszefoglaloacute megjeloumlleacutesuumlk a πολιτεία amely tehaacutet itt elsődleges jelenteacutese szerint bdquopolgaacuterjogrdquo ezt a jelenteacuteseacutet valoacutesziacutenűsiacuteti a parallel szerkezet megfelelő mondatreacutesze a τῶν διαθηκῶν τῆς ἐπαγγελίας nem pedig bdquokoumlzuumllet taacutersadalomrdquo (neacutem bdquoGemeinwesenrdquo) Az iacuteraacutesmagyaraacute-zoacutek megoszlanak az előbbi neacutezetet főkeacuteppen HAUCK EWALD az utoacutebbit von SODEN MEINERTZ DIBELIUS keacutepviseli (vouml BAUER a ciacutemszoacute alatt 1 eacutes 2 pont)

Idegenek voltak az iacutegeacuteretektől amelyek jegyeacuteben Isten szoumlvetseacuteget kouml-toumltt neacutepeacutevel eacutes bdquoszerződeacuteseacutetrdquo (διαθήκη) toumlbbszoumlr megerősiacutetette meguacutejiacutetot-ta Mivel iacutegy nem eacuteltek benne az oacuteszoumlvetseacutegi kijelenteacutes eacutelő valoacutesaacutegaacuteban kiacute-vuumll aacutelltak a szoumlvetseacutegkoumlteacuteseken ezeacutert nem tudhattaacutek hogy mit vaacuterhatnak az eacutelettől mit nem Nem csoda ha ezt az aacutellapotot Paacutel oumlsszefoglaloacutean azzal jellemzi hogy remeacutenytelennek eacutes Isten neacutelkuumll valoacutenak mondja μὴ ἔχοντες ἐλπίδα καὶ ἄθεοι Az utoacutebbi persze nem valamifeacutele elmeacuteleti-vilaacutegneacutezeti bdquoate-izmustrdquo akar jeloumllni meacuteg csak nem is az ember reacuteszeacuteről tudatosan vaacutellalt programszerű magatartaacutest hanem azt az egyszerű teacutenyt hogy Isten eacutes az ember koumlzoumltt a pogaacutenysaacuteg koumlreacuteben nincsen kapcsolat baacutermennyi istent imaacuted eacutes emleget is az ember valoacutejaacuteban nincsen Istene Annak a helyeacuten aki Izraelnek az eacutelő Istene faacutejdalmas űr van az eacuteleteacuteben csupaacuten eacutes iacutegy az egeacutesz eacuteleteacuteből hiaacutenyzik az amit a vaacutelasztott neacutepnek Istenhez valoacute viszonya jelent Izraacuteel szemszoumlgeacuteből persze mindez a vaacutelasztott neacutep jogos elmarasztalaacutesakeacutent volna emliacutethető hiszen Izraacuteelnek suacutelyos a veacutetke abban hogy a neacutepekhez valoacute

58

Az Efeacutezusi leveacutel

kuumlldeteacutese helyett a neacutepek foumlloumltti kivaacuteltsaacutegos helyzeteacutet hangoztatta eacutes elide-genedett a neacutepektől gőgjeacuteben Itt azonban most nem a vaacutelasztott neacutephez eacutes fiaihoz szoacutel Paacutel hanem a pogaacutenyokhoz eacutes tőluumlk azt vaacuterja hogy a sajaacutet nyo-moruacutesaacutegukat ismerjeacutek be alaacutezatosan amely előző eacuteletuumlkben osztaacutelyreacuteszuumlk volt eacutes amelynek keserű valoacutesaacutegaacuteboacutel kivette őket Isten amikor beleszerkesz-tette őket az egyhaacutezba Mert a muacuteltroacutel valoacute emleacutekezeacutes ceacutelja csupaacuten az hogy a soumlteacutet haacutetteacuter meacuteg eacutelesebben kiemelje Istennek a Krisztus veacutere aacuteltal a neacutepek koumlreacuteben elveacutegzett uumldvoumlsseacutegszerző munkaacutejaacutet ennek a munkaacutenak a ragyogoacute dicsőseacutegeacutet οἱ ὄντες μακρὰν ἐγενήθητε ἐγγύς Eacutezs 5718kk-ből vett ideacutezettel szemleacutelteti ezt a teacutenyt

(14) bdquoTaacutevoliakboacutelrdquo iacutegy lettek bdquokoumlzeliekkeacuterdquo a pogaacutenyok az idegenseacuteget eacutes a kirekesztettseacuteget a koumlzoumlsseacuteg a hontalansaacuteg ridegseacutegeacutet az otthonossaacuteg me-lege vaacuteltotta fel - Krisztus aacuteltal Mindezt egyetlen szoacuteban foglalja oumlssze Paacutel Krisztus lett a neacutepek beacutekesseacutege Igaz hogy az előzőkben a bdquokeacutet neacuteprdquo Izraacuteel eacutes a pogaacutenyok koumlzoumltt fennaacutellt ellenseacuteges viszonyroacutel volt szoacute Itt elsősorban eacutes koumlzvetlenuumll meacutegsem arra kell gondolnunk hogy Krisztus a keacutet neacutepet beacutekiacutetet-te oumlssze egymaacutessal eacutes ezeacutert ő a mi beacutekesseacuteguumlnk Krisztus megvaacuteltoacute tetteacutenek gyuumlmoumllcse elsősorban eacutes mindenekelőtt koumlzvetlenuumll eacutes alapvetően az hogy megbeacutekeacuteltette az embert Istennel Mint ahogyan keacutesőbb szoacute lesz roacutela nem csupaacuten a neacutepek eacuteltek elinteacutezetlen viszonyban Istennel hanem maga Izraacuteel a vaacutelasztott neacutep is Kivaacutelasztottsaacutega csak iacutegy engedetlenseacutege folytaacuten fizethetett a pogaacutenyok egyre meacutelyuumllő elidegenedeacuteseacutenek eacutes idegenkedeacuteseacutenek a keserű gyuumlmoumllcseacutevel Jeacutezus Krisztus Izraacuteelt eacutes a neacutepeket Istennel beacutekiacuteti meg hely-reaacutelliacutetja mind a keacutet embertiacutepusnak Istenhez valoacute viszonyaacuteban a harmoacuteniaacutet a joacute rendet Akaacuter a heacuteb שלם jelenteacuteseacutehez kapcsoloacutedunk akaacuter az εἰρήνη goumlroumlg jelenteacutestartalmaacutet vesszuumlk (ez a ἁρμονία szoacuteval rokon etimoloacutegiai rokonsaacute-guk is aacuteltalaacutenosan felteacutetelezett dolog meacuteg ha ez itt egyeacutebkeacutent nem is doumlntő) mindenkeacuteppen erre az eacutertelemre kell eljutnunk az oumlsszeillesztett zavartalan egyseacuteges egeacutesz eacutertelmeacutere amelyben minden a maga helyeacutere keruumllt minden a maga helyeacuten van Ennek koumlvetkezmeacutenye az a maacutesodik mozzanat hogy Izraacuteel eacutes a neacutepek koumlzoumltt is megszűnik az eddigi taacutevolsaacuteg koumlzbevetteteacutes az ellenseacutegeskedeacutes illetve az ellenseacuteges viszony (az ἔχθρα mindkettőt jelenti a cselekveacutes folyamataacutet eacutes a nyomaacuteban bekoumlvetkezett aacutellapotot egyaraacutent) Ledől a mindkeacutet feacutel bűne miatt emelődoumltt fal τὸ μεσότοιχον τοῦ φραγμοῦ szoacute-szerint bdquoa keriacuteteacutes vaacutelaszfalardquo a genitivus megfelelő eacutertelmezeacuteseacutevel bdquoa keriacuteteacutes teremtette vaacutelaszfalrdquo a φραγμός BAUER (a ciacutemszoacute alatt) szerint a toumlrveacutenyre vonatkozik (ld alaacutebb) Ez azonban nem csupaacuten azt jelenti hogy Izraacuteel eacutes a neacutepek most maacuter megvannak joacutel megfeacuternek egymaacutessal bdquomegaacuterulnak egy gyeacutekeacutenyenrdquo egy beacutekeacutes koegzisztenciaacuteban a vilaacutegban enneacutel sokkal toumlbbről eacutes

59

Magyaraacutezat Izrael eacutes a pogaacutenyok koumlzoumlsseacutege az egyhaacutezban 211-22

egeacuteszen maacutesroacutel van szoacute A kettőből egyet teremt Isten meacutegpedig az egeacutesz vilaacutegra vonatkozoacute eacuterveacutennyel maacuter tudjuk hogy ezt az egyseacuteget teszi a vilaacuteg-toumlrteacutenelem veacutegső ceacuteljaacutevaacute A jelenben ebből annyi szemleacutelhető hogy ez az eggyeacute leacutetel valoacutesaacutegosan iacutegeacuteretesen egyuacutettal pedig peacuteldakeacutent paradigmati-kusan mintegy bdquoelső zsengerdquo gyanaacutent veacutegbemegy az egyhaacutezban Az egyhaacutez tehaacutet nem a koegzisztenciaacutet propagaacutelja igehirdeteacuteseacuteben hanem az emberiseacuteg veacutegső nagy egyseacutegeacutet eacuteli meg egeacutesz eacuteleteacuteben Az egyhaacutezat minden gőgtől oacutevja a sorrend nem uacutegy aacutell a dolog hogy Isten leacutetrehozza az egyhaacutezat eacutes raacutebiacutezza hogy beacutekiacutetse oumlssze az emberiseacuteg ellenseacutegeskedő neacutepeit Az a helyzet hogy Isten a Krisztusban egy egyseacutegbe foglalja Izraacuteelt eacutes a neacutepeket eacutes ebből szuumlle-tik meg ebből gyarapszik egyre tovaacutebb az egeacutesz egyhaacutez mint ahogyan majd az egyhaacutez eacutepuumlleacuteseacuteről adott keacutepben is laacutethatjuk

(15) Kifejezően eacutes kibőviacutető kiszeacutelesiacutető eacutertelemben ismeacutetli meg ezt a gon-dolatot a koumlvetkező vers is A kibőviacuteteacutes abban van hogy most maacuter Izraacuteel felől is bemutatja Isten munkaacutejaacutet az apostol Izraacuteelben a toumlrveacutenyt rontotta le Jeacutezus Termeacuteszetesen nem Isten Kijelenteacuteseacutet hanem azt a toumlrveacuteny-eacutertel-mezeacutest amely egyfelől nem tette ugyan lehetőveacute a neacutepnek hogy a toumlrveacuteny cselekedetei aacuteltal uumldvoumlzuumlljoumln de maacutesfelől megakadaacutelyozta abban hogy a pogaacutenyok iraacutenti felelősseacutegeacutet megeacutelje Mert a toumlrveacuteny Izraacuteel szaacutemaacutera csupaacuten egymaacutestoacutel elszigetelt kazuisztikus moacutedon eacutertett parancsolatokkaacute eacutes emberi-leg soha meg nem valoacutesiacutethatoacute dolgokat koumlvetelő rendelkezeacutesseacute vaacutelt ὁ νόμος τῶν ἐντολῶν ἐν δόγμασιν Aligha jaacuterhatoacute uacutetja az eacutertelmezeacutesnek az amelyet BEacuteKEacuteSI vet fel lehetőseacutegkeacutent eacutes amely szerint bdquojelkeacutepezheti a fal a rsquotoumlrveacutenytrsquo is amelyet az emberi parancsok eacutes rendelkezeacutesek mintegy rsquokeriacuteteacutesselrsquo vettek koumlruumllrdquo Az ismeacutetleacutes abban kifejező hogy Istennek ezt a munkaacutejaacutet a maga teremtő jelentőseacutegeacuteben mutatja be a keacutet neacutep egybeszerkeszteacutese annyit je-lent mint egy teljesen uacutej ember megteremteacutese ἵνα τοὺς δύο κτίσῃ ἐν αὐτῷ εἰς ἕνα καινὸν ἄνθρωπον Nyilvaacuten megint nemcsak metaforikus kifejezeacutessel aacutellunk szemben hanem sajaacutetos formaacuteban ismeacutet a valoacutesaacutegot fejezi ki koumlz-vetlenuumll is ez a megfogalmazaacutes Az egyhaacutez embere abban egeacuteszen uacutej ember hogy baacuter testi eacutertelemben vagy Izraacuteelből vagy a neacutepek koumlzuumll joumltt tehaacutet ter-meacuteszeti eacuteleteacuteben a keacutet tiacutepus koumlzuumll valamelyiknek a leszaacutermazottja folytatoacuteja eacutes oumlroumlkoumlse - meacutegsem az előző termeacuteszeti eacutelete hataacuterozza meg nem ezek a termeacuteszeti szaacutermazaacutesi adottsaacutegai folytatoacutednak tovaacutebb akkor amikor az egyhaacuteznak Krisztus testeacutenek eacutelő tagjaacutevaacute lesz Az hataacuterozza meg most maacuter hogy az Izraacuteelből eacutes a neacutepekből a pogaacutenysaacutegboacutel szuumlletett bdquoharmadik neacuteprdquo fia A zsidoacutekeresztyeacuten ember szaacutemaacutera doumlntő az hogy az egyhaacutezban olya-nokkal vaacutellal koumlzoumlsseacuteget akiket azelőtt a toumlrveacuteny eacutertelmeacuteben eacutes szellemeacuteben tisztaacutetalanoknak kellett tartania eacutes azoknak is tartotta A pogaacutenykeresztyeacuten

60

Az Efeacutezusi leveacutel

szaacutemaacutera viszont az a doumlntő hogy Krisztus aacuteltal abba a toumlrzsbe gyoumlkerezett bele az eacutelete amelyet Izraacuteel jelent az uumldvtoumlrteacutenetben Most maacuter ebből a neacutep-ből sarjad az eacutelete amelynek szemeacuteben azelőtt maga is utaacutelt volt de eacuteppen ezeacutert eacutes sok egyeacuteb dolog miatt is ő is csak gyűloumllettel tudott feleacuteje fordulni Izraacuteel eacutes a neacutepek koumlzoumltti vaacutelaszfalhoz mind a keacutet feacutel szorgalmasan hordta az eacutepiacutetőanyagot eacuteleteacutenek minden megnyilvaacutenulaacutesaacuteval Izraacuteel kezdettől fogva azzal lett feltűnőveacute a neacutepek koumlzoumltt hogy kivaacuteltsaacutegosnak tartotta magaacutet az iacutegeacuteretek eacutes a szoumlvetseacuteg birtokaacuteban a neacutepek foumlloumltt aacutelloacutenak a kijelenteacutes isme-reteacuteben eacutes ennek alapjaacuten aacutellva megvetette a sok istent imaacutedoacute pogaacutenysaacutegot eacutes tisztasaacutega feacuteltegető oacutevaacutesaacuteban elkuumlloumlnuumllt tőle A gettoacute inteacutezmeacutenye Izraacuteelből ered de eacuteppen ez az inteacutezmeacuteny mutatja hogy a neacutepek vilaacutega nem maradt adoacutesa a gyűloumllkoumldeacutesben a vaacutelasztott neacutepnek A pogaacutenysaacuteg istentelennek tar-totta Izraacuteelt mert nem volt kiaacutebraacutezolt megfoghatoacute iacutegy szerinte bdquoreaacutelisrdquo is-tenseacutege Embergyűloumllőnek tartotta mivel kemeacuteny oumlsszetartaacutesaacuteboacutel csak any-nyit eacuterzett meg hogy eltasziacutet magaacutetoacutel mindenkit aki neacutepe koumlreacuten kiacutevuumll esik Eacuterthetetlennek tartotta egeacutesz eacuteletfolytataacutesaacutet meacuterhetetlen oumlntudataacutet amellyel joacutel megfeacutert az elkeacutepesztő gőg mellett a szerinte iacutezleacutestelenseacutegig eacutes gyaacuteva szol-galelkűseacutegig menő alaacutezatoskodaacutes is keacutesőbben jobbaacutera uumlzleti uumlgyekben talaacutel-kozott a fiaival eacutes ezen a teruumlleten riasztotta gaacutetlaacutestalan anyagiassaacuteguk is - nem mintha nem lett volna maga is rabja ennek a lelkuumlletnek De ezt a neacutepet egyfajta titokzatossaacuteg is lengte koumlruumll eacutes ahogyan a prozelitusok jelenseacutege is mutatja a kiaacutebraacutendult politeista pogaacutenyok gyakran keresteacutek Izraacuteel Isteneacuteneacutel Izraacuteel neacutepeacutenek istentiszteleteacuteben eacutes eacuteletgyakorlataacuteban a jobb nemesebb iga-zibb eacutes emberibb eacutelet lehetőseacutegeacutet Viszont az aacutetlag-pogaacuteny szemeacuteben emi-att meacuteg gyűloumlletesebbeacute vaacutelt Izraacuteel ez a kuumlloumlnoumls neacutep eacutes elzaacuterkoacutezaacutesaacutera azzal vaacutelaszolt hogy a maga reacuteszeacuteről is igyekezett erre raacutekeacutenyszeriacuteteni ahol csak tehette eacutes szuumlkseacutegeacutet laacutetta E meacutely ellenseacutegeskedeacutes laacutettaacuten felvetődneacutek az a keacuter-deacutes hogy melyik volt a keacutet feacutel koumlzuumll az első amelyik a doumlntő leacutepeacutest megtette bdquoKi kezdterdquo Persze emberi viszonylatban ez a keacuterdeacutes aacuteltalaacuteban remeacutenytelen ebben a vonatkozaacutesban is abszurd toumlrteacutenetileg ezenkiacutevuumll az apostol maacuter csak azeacutert sem veti fel mert itt mindkeacutet feacutelnek a maga elmarasztaltataacutesaacuteroacutel kell vallania Az Ef nem oknyomozoacute toumlrteacutenetiacuteraacutes ceacuteljait kiacutevaacutenja szolgaacutelni (szel-lemtoumlrteacuteneti vagy vallaacutestoumlrteacuteneti sőt egyhaacuteztoumlrteacuteneti vonatkozaacutesban sem) hanem a szoacute teljes eacutertelmeacuteben igehirdeteacutes egzisztenciaacutelisan megszoacuteliacutetoacute iste-ni uumlzenet igeacutenyeacutevel leacutep fel

Annyi mindenesetre bizonyos hogy amiacuteg a foumlldoumln eacutel az ember addig ez a keacuterdeacutes kulcskeacuterdeacutes marad Mi arroacutel vallunk hogy ez a keacuterdeacutes megoldoacutedott Krisztusnak a golgotai kereszten elveacutegzett aacuteldozataacuteban De ha ez iacutegy van ak-kor egyreacuteszt tudnunk kell hogy amikeacutent a zsidoacutekeacuterdeacutes jelentőseacutege egyeduumll-

61

Magyaraacutezat Izrael eacutes a pogaacutenyok koumlzoumlsseacutege az egyhaacutezban 211-22

aacutelloacute eacutes ez a keacuterdeacutes nem egy alesete a faji keacuterdeacuteseknek eacuteppen uacutegy garancia a megoldaacutesa arra hogy nem lehet olyan ellenteacutet az ember vilaacutegaacuteban amelyre ne volna megoldaacutes Maacutesreacuteszt miutaacuten tudjuk azt hogy minden ilyen keacuterdeacutes megoldaacutesaacutenak prototiacutepusa eacutes reaacutelis alapja eszerint a golgotai aacuteldozat egeacutesz eacuteletuumlnket mozgoacutesiacutetanunk kell arra hogy ennek az uumlgynek a szolgaacutelataacutet veacute-gezhessuumlk

(16) Krisztus veacutere keresztje teste iacutegy jeloumlli Paacutel az egyseacutegre vezető utat Ez Krisztus golgotai aacuteldozataacutenak a koumlruumlliacuteraacutesa Ez az aacuteldozat a toumlrveacuteny be-toumllteacutese mert a minden szeretetneacutel nagyobb szeretet oumllt benne testet A toumlr-veacuteny eltoumlrleacutese eacuterveacutenyteleniacuteteacutese hataacutelyon kiacutevuumll helyezeacutese ez az aacuteldozat (15v καταργήσας) mert Krisztus eleget tett aacuteldozataacuteban minden bűneacutert iacutegy a toumlr-veacutenynek nincsen - eacutes nem is lehet - maacuter koumlveteleacutese az emberen (vouml Rm 81) Uacutej ember teremteacutese ez a tett mert a Feltaacutemadottban Isten valoacutesaacutegosan szem-leacutelteti a foumlldoumln eacutelő ember előtt a joumlvendő vilaacuteg embereacutet Beacutekesseacuteg szerzeacutese Istennel mert Isten maga is megnyugszik az ember iraacutenti jogos haragjaacutetoacutel Krisztusban ui helyreaacutell a teremtett vilaacutegnak a bűnben megcsuacutefolt joacute rendje A neacutepek egymaacutessal valoacute megbeacutekeacutelteteacutese (ἀποκαταλλάξῃ τοὺς ἀμφοτέρους) az emliacutetett keacutet embertiacutepus viszonyaacutenak alapvető megvaacuteltozaacutesa ellenseacutegeske-deacutesuumlk ellenseacuteges viszonyuk megszuumlnteteacutese mert az Istennel megbeacutekeacutelt em-berek nem eacutelhetnek tovaacutebb keacutet taacuteborban keacutet ellenseacuteges reacuteszre szakadva ha egyszer Istenhez valoacute viszonyuk teljesen egyformaacuten rendeződoumltt eacutes alakult

(17k) Krisztus megvaacuteltoacute tette abban vaacutelik teljesseacute hogy ő nem uacutegy joumln el a foumlldre mint aki maga megbeacutekeacutelt Istennel eacutes egyszer de csak egyszer elveacute-gezte az uacutej ember teremteacuteseacutet ennek a teremteacutesnek a munkaacutejaacutet egy bizonyos meghataacuterozott toumlrteacutenelmi korszak neacutehaacuteny embereacutevel Joacute ezt is tisztaacuteznunk mert az uumldvoumlsseacuteg keacuterdeacuteseacuteben akadnak nem egyszer olyan neacutezetek amelyek egyetlen toumlrteacutenelmi nemzedeacutekhez koumltik az iacutegeacutereteket Jeacutezusroacutel azonban az Ef iacutegeacuteretes taniacutetaacutesa ezt mondja εὐηγγελίσατο εἰρήνην Vagyis Krisztusnak a foumlldoumln valoacute megjeleneacutese az Istennel valoacute beacutekesseacutegnek eacutes minden koumlvetkez-meacutenyeacutenek a bdquoproklamaacutelaacutesaacutetrdquo azaz uumlnnepeacutelyesen nyomateacutekos meghirdeteacuteseacutet eacutes ilyen moacutedon szuumlntelen tovaacutebbaacuteradaacutesaacutet jelenti mindenkire neacutezve baacuterhon-nan joumltt is emberi muacuteltjaacutet eacutes szaacutermazaacutesaacutet tekintve Nyilvaacuten Eacutezs 5719 igeacuteje csenduumll fel itt iacutegeacuteretes beteljesuumlleacutesben לרחוק שלום שלום goumlr τοῖς - ולקרוב μακρὰν κτλ (az οὖσιν elmaradaacutesaacuteval koumlzvetlenebb a szoumlveg kapcsolata itt a heacuteber szoumlveggel mint a LXX-val) bdquoa taacutevol aacutelloacuteknak eacutes a koumlzel aacutelloacuteknakrdquo a pogaacutenyokra eacutes a zsidoacutekra eacutertve Ezt az eacutertelmet maacuter csak a szoumlvegoumlsszefuumlggeacutes miatt sem lehet de nem is szabad elspiritualizaacutelnunk (mint ahogyan egy ke-resztyeacuten gnosztikus iacuteroacute teszi τοῖς μακρὰν = ὑλικοῖς καὶ χοϊκοῖς - τοῖς ἐγγύς = πνευματικοῖς καὶ νοέροῖς τελείοις ἀνθρώποις - az ideacutezetet Id DIBELIUS

62

Az Efeacutezusi leveacutel

kommentaacuterjaacuteban) Az egyseacuteg titkaacutet az egy test valoacutesaacutegaacutenak rejteacutelyeacutet itt oldja meg Paacutel az ἐν ἑνὶ πνεύματι hataacuterozoacuteban ugyanaz a leacutelek (pneuma) Isten lelke ennek a titoknak a megfejteacutese Ez a leacutelek az aki aacuteltal Istent Atyaacutenknak valljuk ismertuumlk fel eacutes ismerjuumlk eacutes iacutegy jaacuterulunk sziacutene eleacute Ez a mozzanat abban betetőzeacutese az eddigieknek hogy nemcsak a pogaacutenyoknak hanem Izraacuteelnek is teljesen uacutej dolgot nyilatkoztat ki Istenről egyetemes atyasaacutegaacutet ἔχομεν προσαγωγὴν πρὸς τὸν πατέρα az e m b e r minden kuumlloumlnbseacutegteacutetel neacutelkuumll bdquoodamehet odajaacuterulhatrdquo Istenhez szabad az uacutetja hozzaacute a Krisztusban

(19) A verskezdő ἄρα οὖν a diadalmas ujjongoacute oumlroumlm eacuterzeacuteseacutevel vezet aacutet a koumlvetkező gondolatsorra az eddig mondottak gyakorlati koumlvetkezmeacutenyeacute-nek felmutataacutesaacutera A neacutepek helyzeteacutenek a 12 versben hallott jellemzeacutese utaacuten most maacuter koumlnnyen eacuterthető az amit itt mond roacuteluk Paacutel ξένοι καὶ παρεπίδημοι bdquoidegenek eacutes joumlveveacutenyekrdquo (az utoacutebbit egy kisseacute kieacutelezve de maibb szoacuteval iacutegy mondhatnaacutenk bdquojoumlttmentekrdquo) voltak eddig Isten teremtett vilaacutegaacuteban abban a vilaacutegban amelyet pedig Isten az embernek teremtett Ugyaniacutegy eacuterthető uacutej helyzetuumlk koumlruumlliacuteraacutesa is συμπολῖται τῶν ἁγίων καὶ οἰκεῖοι τοῦ θεοῦ bdquopol-gaacutertaacutersai a szenteknek eacutes lakoacutetaacutersai (= csalaacutedtagjai vele egyuumltt lakoacutek vele egy haacutezhoz csalaacutedhoz tartozoacutek) az Istennekrdquo οἰκεῖος alapjelenteacutese bdquoa haacutez-hoz tartozoacute haacutezbelirdquo iacutegy jelenthet csalaacutedtagot lakoacutetaacutersat toumlbbesszaacutemban valakinek a csalaacutedjaacutet bdquohaacuteza neacutepeacutetrdquo is A bdquoneacutepekrdquo eddig Izraacuteel gondolkozaacutesa szerint idegenek legfeljebb joacuteindulattal megtűrt vendeacutegek voltak a vilaacutegban de semmikeacuteppen nem bdquohonosakrdquo Mindez nemcsak Izraacuteel veacutelemeacutenye szerint volt iacutegy hanem a valoacutesaacutegban is Izrael veacutelemeacutenyeacuteben csak az volt az enge-detlenseacuteg hogy ezen a helyzeten egyaacuteltalaacuteban nem igyekezett vaacuteltoztatni sőt inkaacutebb aacutellandoacutean szemuumlkre vetette a neacutepeknek mindezt mint a tulajdon bdquodiagnoacutezisaacutetrdquo eacutes ezzel meacuteg jobban elmeacutelyiacutetette helyzetuumlk keserűseacutegeacutet Most maacuter azonban nem szaacutermazaacutes keacuterdeacutese toumlbbeacute az hogy ki van bizalmas koumlzel-seacutegben csalaacutedi kapcsolatban eacutes koumlzoumlsseacutegben Istennel Krisztusban a neacutepek lehetőseacuteget kaptak arra hogy Izrael Isteneacutenek a ceacutelja lelkesiacutetse őket Izraacuteel Isteneacutenek munkaacutejaacuteba kapcsoloacutedjanak bele

(20) Ezt az uacutej helyzetet a tovaacutebbiakban keacutepekkel eacuterzeacutekelteti Paacutel Az eacutepuumllet keacutepeacuteben az alapot illetően toumlbben raacutemutatnak arra hogy Paacutel egyeacutebkeacutenti aacuteb-raacutezolaacutesaacutehoz keacutepest (pl 1Kor 311) eltoloacutedaacutes van abban ahogyan itt Krisztus mellett szerepelnek az apostolok eacutes a proacutefeacutetaacutek is ez utoacutebbiakon az uacutejszouml-vetseacutegi proacutefeacutetaacutekat eacutertik a sorrend eacutes a 46 miatt Iacutegy ezt a helyet doumlntően a deuteropaulinus jelleg eacutes az apostolok utaacuteni korboacutel valoacute szaacutermazaacutes eacutervekeacutent szerepeltetik Ez az eacuterv nem doumlntő azeacutert mert

a) az egyhaacutezi taniacutetaacutes hangsuacutelya a konkreacutet helyzet hataacutesaacutera is eltoloacuted-hatik

63

Magyaraacutezat Izrael eacutes a pogaacutenyok koumlzoumlsseacutege az egyhaacutezban 211-22

b) az apostoli taniacutetaacutes nyelve stiacutelusa eacutes keacutepanyaga az apostoli koron beluumll is folyamatosan vaacuteltozott alakuloacuteban volt formaacuteloacutedott

c) veacuteguumll az alapkeacuterdeacutesre vonatkozoacute itteni taniacutetaacutes a maga egeacutesz gyoumlkeacuterzeteacute-ben jeacutezusi vouml Mt 1618 1818k

A pogaacutenyokboacutel eacutes Izraelből szuumlletett uacutej neacutep eacutes benne az uacutej ember nem vaacutegyaacutelom nem aacutebraacutend nem is csupaacuten program vagy koumlveteleacutes hanem olyan valoacutesaacuteg mint egy eacutepuumllet amely fel van eacutepiacutetve feleacutepuumllt (ἐποικοδομηθέντες) Termeacuteszetesen maga a foumlleacutepuumlleacutes teacutenye nem időfoumlloumltti idealista eacutertelemben vett bdquovaloacutesaacutegrdquo hanem toumlrteacuteneti termeacuteszetű Alapja toumlrteacutenelmi alap a proacutefeacutetaacutek eacutes az apostolok Isten nagy terveacutenek oacute- eacutes uacutejszoumlvetseacutegi eacutertői eacutes hirdetői azok akikből ez az alap oumlsszetevődik eacutes a sarokkő a bdquoszegeletkőrdquo maga a Krisztus Ezzel a keacutep egy kisseacute el is toloacutedik eacutes teljes figyelmuumlnk ismeacutet Krisztusra iraacute-nyul aki termeacuteszetesen maga is eacuteppen annyira toumlrteacuteneti valoacutesaacuteg ebben az oumlsszefuumlggeacutesben mint az apostolok eacutes a proacutefeacutetaacutek Ő a szegeletkő azt jelenti ez hogy miacuteg az egyhaacutez egyeacutebkeacutent bűnoumls emberek eacuteleteacutere eacutepuumll akik Isten ke-gyelmeacuteből eacutes Szentlelke aacuteltal jutnak ennyire jelentős szerephez az eacutepuumlletben az eacutepiacutetmeacutenyben addig Krisztus jelentőseacutege egyeduumllaacutelloacute emezekeacutevel oumlssze nem hasonliacutethatoacute toumlbb eacutes egeacuteszen maacutes ἀκρογωνιαῖον J JEREMIAS szerint bdquozaacuteroacutekőrdquo ő a kultikus rendelteteacutesű eacutepuumlletre gondol amelynek uumlnnepeacutelyes felavataacutesa a boltozat zaacuteroacutekoumlveacutenek a behelyezeacuteseacutevel toumlrteacutent ez tette a bolto-zatot teljesseacute zaacuterttaacute eacutes veacuteglegesseacute Hasonloacute szerepe lehetett a kapu foumlloumltti zaacuteroacutekőnek is amelyre meacuteg az eacutepuumllet rendelteteacuteseacutere eszmeacuteltető utaloacute felirat is keruumllt iacutegy a keresztyeacuten templomokban gyakran az ΙΧΘΥΣ szoacute a rsquoΙησοῦς Χριστὸς Θεοῦ Υἱὸς Σωτήρ szavak kezdőbetűiből adoacutedoacute őskeresztyeacuten kouml-roumlkben joacutel ismert bdquorejtjelesrdquo roumlvidiacuteteacutese Sokkal valoacutesziacutenűbb azonban hogy az Eacutezs 2816-beli iacutegeacuteretes igeacutere kell gondolnunk eacutes ebben az esetben a szeg-eletkő az alapkoumlvek soraacutenak valamelyik talaacutelkozaacutesaacutenaacutel elhelyezett kő lehet amely voltakeacuteppen az egeacutesz eacutepuumllet suacutelyaacutet hordozza

(21) A keacutep mondanivaloacuteja ismeacutet vaacuteltozik eacutes most maacuter arra iraacutenyul a fi-gyelmuumlnk hogy ez az eacutepuumllet nincsen keacuteszen hanem szuumlntelenuumll tovaacutebb eacutepuumll Amit keletkezeacuteseacutenek toumlrteacuteneti voltaacuteroacutel mondtunk az itt teljesedik ki A meacutely-ben levő alap az Oacuteszoumlvetseacuteg proacutefeacutetaacutei ezekhez kapcsoloacutednak az uacutejszoumlvetseacutegi korszak az egyhaacutez apostolai Az egyeduumllaacutelloacute sarokkő amelyre - akire - ezek a kő-sorok is taacutemaszkodnak tehaacutet a veacutegső legfőbb eacutes igazi alap az egeacutesz eacutepuumllet terheacutenek hordozoacuteja a Krisztus (vouml 1Kor 511) A tovaacutebbi keresztyeacuten nemzedeacutekek mintegy reacutetegről reacutetegre eacutepuumllnek raacute erre az alapra eacutes iacutegy vaacutelnak szerves alkatelemeiveacute annak az eacutepuumlletnek amely a maga teljesseacutegeacuteben nyil-vaacuten csak az emberi toumlrteacutenelem veacutegeacuten bontakozik majd ki A hit azonban maacuter

64

Az Efeacutezusi leveacutel

most is laacutetja ennek a szinkronikus eacutes diakronikus oumlkumeneacutenek a gyoumlnyoumlrű rendjeacutet ceacuteltudatos eacutes szerves feleacutepiacuteteacuteseacutet (συναρμολογουμένη)

(22) Ez a keacutepsor sem azeacutert aacutell az olvasoacutek eleacute hogy nagyvonaluacutesaacutegaacuteval el-kaacutepraacuteztassa őket hanem azeacutert hogy meacuteg jobban megeacutertethesse veluumlk ebben az oumlsszefuumlggeacutesben uacutej helyzetuumlket ἐν ᾧ καὶ ὑμεῖς συνοικοδομεῖσθε

Ez az uacutej eszmeacutelteteacutes azzal vaacutelik teljesseacute hogy szabatosan megjeloumlli az ige a keacutepben emliacutetett eacutepuumllet ceacuteljaacutet is eacutes megint ezen a ponton vaacutelik toumlbbeacute keacutepneacutel a hasonlat - vagy meacuteg inkaacutebb hasonlatnaacutel a keacutep - itt lesz teljes valoacutesaacuteggaacute Amikeacuteppen a jeruzsaacutelemi templom eacutepuumllete Isten iacutegeacuterete szerint az ő valoacutesaacute-gos jelenleacuteteacutenek helye volt Izraacuteelben eacuteppen uacutegy valoacutesaacutegos jelenleacuteteacutenek helye most - Krisztus utaacuten eacutes Krisztus aacuteltal - a vilaacutegban a gyuumllekezet amely ebben az eacutertelemben valoacutesaacutegosan Isten temploma - bdquonem keacutezzel csinaacutelt templomrdquo hanem eacutelő koumlvekből eacutepuumllő haacutez Az egyhaacutez eacuteleteacutenek eacutertelmeacutet rendelteteacuteseacutenek tartalmaacutet eacutes kuumlldeteacuteseacutenek ceacuteljaacutet ez adja meg De ez adja meg felelősseacutegeacutenek suacutelyaacutet is nem kis dolog Isten valoacutesaacutegos jelenleacutete helyeacutenek lenni a vilaacutegban eacutes nem jelenteacutektelen keacuterdeacutes hogy az egyes egyhaacutezi nemzedeacutekek hogyan eacutelnek ezzel az adottsaacuteggal

Paacutel a pogaacutenyok apostola 31-13

1 Ezeacutert van az hogy eacuten Paacutel aki a Krisztus Jeacutezus foglya vagyok ti-eacutertetek a pogaacutenyokeacutert - 2 ha tudniillik hallottatok Isten kegyelmeacute-nek arroacutel a tervszerű rendjeacuteről amelyet nekem adott raacutetok neacutezve 3 hogy kinyilatkoztataacutes uacutetjaacuten ismertesse meg velem a titkot mint ahogyan maacuter előbb roumlviden megiacutertam 4 ha ezt elolvastaacutetok akkor raacute tudtok eszmeacutelni belőle hogy mi az eacuten megeacuterteacutesem (tartalma) a Krisztus titka dolgaacuteban 5 (mert) ez maacutes nemzedeacutekekben nem vaacutelt ismeretesseacute uacutegy az emberek fiai előtt mint ahogyan most kijelen-tetett az ő szent apostolainak eacutes proacutefeacutetaacuteinak a Leacutelek aacuteltal 6 hogy a pogaacutenyok egyuumltt oumlroumlkoumlsoumlk eacutes egyuumltt test eacutes egyuumltt reacuteszesek az iacutegeacutere-tekben a Krisztus Jeacutezus aacuteltal az evangeacutelium reacuteveacuten 7 ennek lettem szolgaacutejaacutevaacute az Isten kegyelmeacutenek ajaacutendeacutekaacuteboacutel amelyet erejeacutenek munkaacutelkodaacutesa folytaacuten adott meg nekem 8 Nekem a legeslegjelen-teacutektelenebbnek minden szent koumlzuumll nekem adatott meg az a kegye-lem hogy a pogaacutenyoknak hirdessem meg a Krisztus felmeacuterhetetlen gazdagsaacutegaacutet 9 eacutes megvilaacutegiacutetsam mindenki előtt hogy mi a tervsze-rű rendje annak a titoknak amely el volt rejtve ősidőktől fogva az

65

Magyaraacutezat Paacutel a pogaacutenyok apostola 31-13

Istenben aki teremtette a mindenseacuteget 10 hogy ismeretesseacute vaacuteljeacutek most a fejedelemseacutegek eacutes hatalmassaacutegok koumlreacuteben akik a mennyben vannak az egyhaacutez aacuteltal az Isten rendkiacutevuumll sokreacutetű boumllcsesseacutege 11 a vilaacutegkorszakokat illető amaz előre tett rendelkezeacutese szerint amelyet Krisztus Jeacutezusban a mi Urunkban hozott meg 12 mert benne van meg nekuumlnk a baacutetorsaacutegunk eacutes a hozzaacute vezető utunk bizalomban a benne valoacute hit aacuteltal 13 Ezeacutert keacuterlek ne legyetek csuumlggedtek az eacuten tieacutertetek valoacute nyomoruacutesaacutegaim miatt hiszen ez nektek dicsőseacuteg

(1) Az előzőkben elmondottak oacuteriaacutesi taacutevlatot nyitnak meg a leveacutel olvasoacutei előtt a himnikus magassaacutegban mozgoacute taniacutetaacutes eacutes bizonysaacutegteacutetel valoacuteban az idők kezdeteacutetől az idők veacutegezeteacuteig az emberiseacuteg egeacutesz vilaacutegaacutenak eacutes uumldvoumlsseacute-geacutenek teljes toumlrteacuteneteacutet aacutetoumlleli De amikor egy-egy ilyen nagyvonaluacute taniacutetaacutest hall a gyuumllekezet tagja akkor mindig joggal teszi fel azt a nagyon gyakorlati keacuterdeacutest hogy milyen kapcsolatban van mindezzel ő mi hasznaacutet veszi min-dennek ő van-e helye ebben n e k i eacutes ha van akkor hol van ez a helye Ezeacutert az apostol soha nem ragad meg az elmeacuteleti taniacutetaacutes vagy a himnikus fenseacuteg eacutes magasztossaacuteg fokaacuten hanem tovaacutebbhalad a megszoacuteliacutetott gyuumllekezet vagy gyuumllekezetek egeacuteszen gyakorlati keacuterdeacuteseiig eacutes ezekre alkalmazza mindazt amit haacutelaadaacutesaacuteban vagy taniacutetaacutesaacuteban bdquoaacuteltalaacutenossaacutegbanrdquo elmondott Persze eacuteppen itt tűnik ki hogy eddig sem aacuteltalaacutenossaacutegban beszeacutelt Az Ef - mint maacuter emliacutetettuumlk egy neacutehaacutenyszor - Paacutel legszemeacutelytelenebb leveleacutenek szaacutemiacutet Ezeacutert eacuterdemes megfigyelni hogy bdquoszemeacutelytelenseacutegerdquo elleneacutere is mennyire konkreacutet-taacute vaacutelik akkor amikor a gyuumllekezetekkel valoacute szemeacutelyes kapcsolat siacutekjaacuteban eacuterteacutekeli az apostol minden olyan taniacutetaacutesaacutet amelyet bdquotheologumenonkeacutentrdquo mondott el az előzőkben Az 115-ben szoacutelt arroacutel hogy haacutelaadaacutesa a gyuumlle-kezetekeacutert valoacute koumlnyoumlrgeacutesben csuacutecsosodik ki Most visszateacuter ehhez a gon-dolathoz eacutes ezt hozzaacutekapcsolja az előzőhoumlz Azeacutert mert Isten a Krisztusban uacutegy szuumllte meg eacutes uacutegy formaacutelja egyhaacutezaacutet ahogyan Paacutel az előzőkben bizony-saacutegot tett roacutela - ezeacutert (τούτου χάριν nagyon hangsuacutelyos kifejezeacutes a χάριν kuumlloumlnleges jelenteacutese miatt bdquoennek a kedveacuteeacutert ennek az eacuterdekeacutebenrdquo a τούτου jelenti az aacutetvezeteacutest illetve a koumlvetkezőknek az előbb mondottakkal valoacute oumlsz-szekapcsolaacutesaacutet) vagyis ebből folyoacutean ennek koumlvetkezmeacutenyekeacutent koumlnyoumlroumlg Paacutel azokeacutert a gyuumllekezetekeacutert amelyekhez iacuterja leveleacutet mert ezek ennek a nagyszabaacutesuacute tervnek az oumlsszefuumlggeacuteseacuteben eacutelnek eacutes szolgaacutelnak Egyeacutebkeacutent a mondat anakoluthia nincsen veacuteguumll sem folytataacutesa iacutegy nincsen aacutelliacutetmaacutenya az ἐγὼ Παῦλος nyomateacutekos alanynak ez ti annyira előteacuterbe leacutep hogy minden maacutest elnyom logikailag eacutes leacutelektanilag kiszoriacutet eacutes foumlloumlslegesseacute tesz Koumlnyoumlroumlg

66

Az Efeacutezusi leveacutel

az apostol mert valoacutesaacutegosan meacuterte fel a tulajdon helyzeteacutet ὁ δέσμιος τοῦ Χριστοῦ Ἰησοῦ ὑπὲρ ὑμῶν τῶν ἐθνῶν jelenlegi koumlruumllmeacutenyei koumlzoumltt boumlrtoumln-ben fogolykeacutent nem tehet maacutest csak azt hogy felismeri fogsaacutegaacutenak pozi-tiacutev vonatkozaacutesait eacutes ceacuteljaacutet kuumlldeteacutes-szerűseacutegeacutet eacutes megteszi azt amit ebben a helyzeteacuteben tud tenni a gyuumllekezetekeacutert Emberek fogsaacutegaacuteban is koumlruumlloumlleli bdquoKrisztus rabsaacutegardquo eacutes ezt a bdquopassziacutevrdquo helyzeteacutet egeacuteszen sajaacutetos aktivitaacutes le-hetőseacutegeacutevel toumllti meg szaacutemaacutera a gyuumllekezetekkel valoacute egzisztenciaacutelis oumlssze-tartozaacutesa Joacute volna ha komolyan tudnaacutenk hinni abban hogy a koumlnyoumlrgeacutes a maacutesokeacutert valoacute imaacutedkozaacutes nem kisebb szolgaacutelat eacutes nem remeacutenytelenebb munka mint a laacutetszoacutelag vagy emberi szaacutemiacutetaacutes szerint legaktiacutevabb teveacutekeny-seacuteg Paacutel fegyelmezett ebben a keacuterdeacutesben nem vaacutelik remeacutenytelenneacute egy pil-lanatra sem Fegyelmezettseacutegeacutenek oka eacutes forraacutesa de bizonysaacutega eacutes mutatoacuteja is remeacutenyseacutege

(2) A bevezető gondolat folytataacutesaacuteban ismeacutet erőt vesz Paacutel lelkeacuten Isten mun-kaacutei meacuterhetetlen gazdagsaacutegaacutenak az aacutetgondolaacutesa eacutes a kifejezeacutesek halmozaacutesaacuteval proacutebaacutelja eacuterzeacutekeltetni megeacutereztetni veluumlnk azt hogy mennyire meacutelyen ismeri ezt a gazdagsaacutegot Fogsaacutegban van Paacutel eacutes azt hihetnők hogy ebben a helyzet-ben csak - vagy legalaacutebbis elsősorban - a sajaacutet sorsaacutenak keacuterdeacutesei foglalkoz-tatjaacutek Pedig szinte homlokegyenest ellenkezője ennek a helyzet fogsaacutegaacutenak csendjeacuteben oumlsszeszedődik a figyelme eacutes jobban felismeri kuumlldeteacuteseacutenek leacutenye-geacutet οἰκονομία - mint ahogyan maacuter laacutettuk - aacuteltalaacuteban bdquohaacuteztartaacutes az aacutellam-haacuteztartaacutes rendjerdquo azutaacuten bdquosaacutefaacutersaacuteg gondnoki tiszttartoacutei megbiacutezataacutesrdquo a paacuteli levelekben az uumldvoumlsseacutegnek Isten uumldvoumlziacutető munkaacutejaacutenak a rendjeacutet tervszerű-seacutegeacutet - tervszerű rendjeacutet - jelenti Ezen a helyen szokaacutes szubjektiacutev eacutertelmet adni a szoacutenak eacutes iacutegy az apostol megbiacutezataacutesaacutera vonatkoztatni SCHLIER sze-rint bdquoDurchfuumlhrung Ausfuumlhrung der Gnaderdquo azonban nincsen szuumlkseacuteg arra hogy a szoacute itteni jelenteacuteseacutet elszakiacutetsuk az 118-toacutel a kegyelem eacuterveacutenyesuumlleacute-seacutenek rendjeacuteről van itt szoacute a τῆς δοθείσης μοι a χάριτος-szal kapcsoloacutedik de logikailag tulajdonkeacuteppen az egeacutesz kifejezeacutesre vonatkozik A kegyelem rendjeacuteben az előreleacutepeacutes eacuteppen az hogy az apostolnak kijelentetett a Krisztus titka Azt pedig hogy mindezt ő maga is veacutegső fokon mennyire nemcsak aacuteltalaacutenossaacutegban eacuterti de abban a formaacuteban sem eacuterti feacutelre mintha mindebben ő volna a legfontosabb eacutes mintegy a veacutegső pont eacuteppen az εἰς ὑμᾶς hataacuterozoacute mutatja Ezt toumlbbfeacutelekeacuteppen is fordiacutethatjuk bdquoraacutetok neacutezve tieacutertetekrdquo stb de a leacutenyege az hogy az uumldvoumlsseacutegnek az a rendje amelynek ilyen jelentős moz-zanata Paacutelnak az emliacutetett apostoli megbiacutezataacutesa veacutegsőkeacuteppen a pogaacutenyokat bdquoveszi ceacutelbardquo eacutes a levelet olvasoacute gyuumllekezetek kuumlloumlnleges hangsuacutellyal keruumll-nek ennek a megaacutellapiacutetaacutesnak az eacuterveacutenye alaacute Isten tervszerű rendjeacuten beluumll az apostollal kapcsolatos rendelkezeacutese tehaacutet az alap az indiacuteteacutek a forraacutes eacutes

67

Magyaraacutezat Paacutel a pogaacutenyok apostola 31-13

a hajtoacuteerő Paacutel munkaacutejaacutera neacutezve Ez indiacutetja a pogaacutenyokboacutel lett keresztyeacutenek gyuumllekezeteinek gondozaacutesaacutera arra hogy ezekkel kuumlloumlnleges meacuterteacutekben eacutes formaacuteban toumlrődjeacutek Ezt a teacutenyt ebben a kettős iraacutenyban ajaacutenlja most nyoma-teacutekosan olvasoacuteinak is a figyelmuumlkbe hiszen vilaacutegos hogy termeacutekennyeacute raacute-juk neacutezve az egeacutesz isteni inteacutezkedeacutes csak akkor lehet ha eacutertesuumlleacutest szereznek roacutela eacutes ha oumlnmagukra valoacute eacuterveacutenyesseacutegeacutet elismerik miutaacuten felismerteacutek εἴ γε ἠκούσατε bdquomaacuter amennyiben hallottaacutetok mindezt ha ti hallottatok erről eacutes hallgattatok raacuterdquo (ἀκούω jelenteacutesi koumlre mind a keacutet mozzanatot tartalmazza)

(3) Paacutel ilyen elhivataacutesaacutenak eacutes kuumlldeteacuteseacutenek a leacutenyege az hogy ő egeacuteszen sajaacutetos moacutedon bizonyos eacutertelemben hataacuterhelyzetbe jutott az uumldvoumlsseacuteg toumlr-teacuteneteacuteben Szavait eacuteppen az teszi proacutefeacutetaivaacute hogy bizonytalankodaacutes neacutelkuumll - de szereacutenykedeacutes neacutelkuumll is - kimondja azt amit pontosan tud szemeacutelyeacutenek eacutes megbiacutezataacutesaacutenak uumldvtoumlrteacuteneti jelentőseacutegeacuteről helyeacuteről eacutes jellegeacuteről Miacuteg az ő nemzedeacuteke is az hitte eleinte hogy az uumldvoumlsseacuteg nem csupaacuten uacutegy van kap-csolatban Izraacuteellel hogy belőle szaacutermazik hanem uacutegy is hogy egyeduumll az ő szaacutemaacutera van addig ő egy titoknak joumltt raacute a nyitjaacutera Persze nem veacuteletlenuumll vagy emberi gondolatfűzeacutesek eredmeacutenyekeacutent hanem Isten kinyilatkoztataacutesa aacuteltal lett ez neki osztaacutelyreacuteszeacuteveacute κατὰ ἀποκάλυψιν ἐγνωρίσθη μοι (a prepoziacute-cioacute sokreacutetű eacutertelme itt leginkaacutebb bdquouacutetjaacutenrdquo vagy bdquoalapjaacutenrdquo eacutertelem feleacute mutat) Ő nem kereste ezt a bdquoleleplezteteacutestrdquo hanem Isten akarataacuteboacutel vaacutelt ismertteacute tudottaacute nyilvaacutenvaloacutevaacute előtte (a passivum cselekvő eacutertelmi alanya termeacutesze-tesen az az Isten aki a kinyilatkoztataacutest adta) Viszont amikor iacutegy toumlrteacutent a dolog minden erejeacutevel igyekezett koumlzoumllni a felismert dolgokat mindazokkal akikre csak tartozott Ez toumlrteacutent az előbbiekben a leveacutelben megszoacuteliacutetott gyuuml-lekezetekkel is meacuteg ha a koumlzleacutes nem is tekinthető mindenre kiterjedőnek meacuteg ha nem is leacutephet fel a teljesseacuteg igeacutenyeacutevel hanem inkaacutebb csak utalaacutessze-rű (ἐν ὀλίγῳ a főneacutevi τὸ ὀλίγον neutrumboacutel bdquoin Kuumlrzerdquo BAUER a ciacutemszoacute alatt)

(4) Mindenesetre az volt a ceacutelja ennek a koumlzleacutesnek hogy a gyuumllekeze-tek eacutes tagjaik előtt ugyanuacutegy bdquoismeretesseacute vaacuteljeacutekrdquo Paacutel szavai nyomaacuten a ti-tok mint ahogyan azzaacute lett őelőtte ndash Isten kinyilatkoztatoacute munkaacuteja nyomaacuten eacutertve ezen a Leacutelek aacuteltal valoacute koumlzvetlen koumlzleacutes moacutedjaacutet Szavai tehaacutet kinyilat-koztataacutest hordoznak eacutes az ember megvilaacutegosodaacutesaacutenak oumlroumlk toumlrveacutenyszerű-seacutegeacutere figyelmeztetnek bennuumlnket azeacutert kapunk Istentől vilaacutegossaacutegot hogy ez a mi eacuteletuumlnkoumln aacutet tovaacutebb aacuteradjon maacutesokra Meacuteg aacuteltalaacutenosabban fogal-mazva Isten munkaacuteinak termeacuteszeteacutere neacutezve tanuljuk meg itt azt hogy mi cselekedjuumlk tovaacutebb maacutesokkal azt amit ő tett veluumlnk Igehirdeteacutesre eacutes szol-gaacutelatra Isten kinyilatkoztataacutesaacutenak eacutes rajtunk veacutegzett munkaacuteinak ez az elkouml-telező toumlrveacutenyszerűseacutege indiacutethat bennuumlnket de ennek erre kell is indiacutetania

68

Az Efeacutezusi leveacutel

bennuumlnket Egyszoacuteval Paacutelnak a kinyilatkoztataacutes koumlvetkezmeacutenyekeacutent van egy hataacuterozott bdquoeacutertelmezeacuteserdquo pontosabban bdquobetekinteacuteserdquo eacutes bdquomegeacuterteacuteserdquo Krisztus titkaacutenak a keacuterdeacuteseacuteben σύνεσίς μου ἐν τῷ μυστηρίῳ τοῦ Χριστοῦ A σύνεσις az Istentől kapott megeacuterteacutest belaacutetaacutest jelentő főneacutev ezeacutert nem joacute mert elre-lativizaacuteloacute fordiacutetaacutes volna az bdquoeacutertelmezeacutesrdquo Ezt mindazok ismerhetik akik el-olvastaacutek az utalaacutesszerűnek minősiacutetett koumlzleacutest a leveacutel előző reacuteszeacuteben iacutegy mi is ismerhetjuumlk Azt akarja hangsuacutelyozni Paacutel hogy tehaacutet ez a koumlzleacutes minden roumlvidseacutege vagy vaacutezlatossaacutega elleneacutere is alkalmas eszkoumlz az olvasoacutek szaacutemaacutera abban hogy bdquoeszuumlkbe vehesseacutekrdquo megtudjaacutek eacutes megeacutertseacutek hogyan taacuterul fel Paacutel előtt a Krisztus titka eacutes ennek a koumlreacuten beluumll in concreto mi vaacutelt vilaacutegossaacute előtte oumlnmaga eacutes a gyuumllekezetek Istentől rendelt sorsa uumldvterveacuteben elfoglalt helyuumlk keacuterdeacuteskoumlreacuteben (δύνασθε νοῆσαι πρός jelenteacutese itt az előzmeacutennyel leacutetesiacutet kapcsolatot bdquoennek megfelelően - ti amit az előbb mondtam - meg tudjaacutetok eacuterteni SCHLIER szerint bdquoworanrdquo tehaacutet szinte bdquoerről ebből ezen meglaacutethatjaacutetok megeacuterthetitekrdquo miacuteg DIBELIUS fordiacutetaacutesa bdquowenn ihr es lest so koumlnnt ihr daranhellipmerkenrdquo - leacutenyegeacuteben ugyanezt jelenti)

(5) Egyszoacuteval az tűnik ki Paacutel itteni szavaiboacutel hogy ő pontosan tisztaacuteban van a neki adott kinyilatkoztataacutes suacutelyaacuteval eacutes jelentőseacutegeacutevel egyuacutettal pedig annak a kornak az uumldvoumlsseacuteg toumlrteacuteneteacuteben betoumlltoumltt jelentőseacutegeacutevel sajaacutetos funkcioacutejaacuteval is amelyben ő benne eacutel Ez pedig nagyon fontos minden idők egyhaacuteza szaacutemaacutera ahhoz hogy a reaacute biacutezott feladatot engedelmesen veacutegezhesse el ἑτέραις γενεαῖς οὐκ ἐγνωρίσθη τοῖς υἱοῖς τῶν ἀνθρώπων nemzedeacutekek teltek el uacutegy hogy senki előtt sem taacuterult fel Isten nagy terveacutenek ez a teljes taacutevlata Paacutel ujjongva tesz bizonysaacutegot arroacutel hogy ez a lehetőseacuteg eacute p p e n n e- k i adatott meg ὡς νῦν ἀπεκαλύφθη fontossaacutega eacuteppen a νῦν mozzanataacuteban fejeződik ki joumlvőjeacutet jaacutetssza el az az egyhaacutezi nemzedeacutek amely nem laacutetja meg eacutes nem vallja is meg proacutefeacutetai mereacuteszseacuteggel jelenjeacutenek a Szentleacutelek aacuteltal - ἐν πνεύματι - feltaacuteruloacute sajaacutetos tartalmaacutet eacutes jelentőseacutegeacutet A Leacutelek vilaacutegossaacutegaacutenak reacuteszesei elsődlegesen az egyhaacutez apostolai eacutes proacutefeacutetaacutei τοῖς ἁγίοις ἀποστόλοις αὐτοῦ καὶ προφήταις a ἅγιος jelzőt is az apostolok utaacuteni kor sajaacutetos vonaacutesa-keacutent eacutertelmezik toumlbben de erre nincsen alapunk hiszen ez a szoacute a gyuumlleke-zetek tagjait is jeloumlli nem egyszer eacutes itt nyilvaacuten sajaacutetos hangsuacutelyt akar adni az emliacutetett szemeacutelyeknek

Az apostol szavaiboacutel az is vilaacutegos hogy ez nem azeacutert toumlrteacutent mert ő vagy szolgataacutersai elmeacuteleti teacuteren jobban megkeacutesziacutetetteacutek az uacutetjaacutet ennek a felismereacutes-nek vagy mert imaacutedsaacutegaikban eacutes egeacutesz kegyesseacuteguumlkben nyitottabbak voltak talaacuten Istennek ez iraacutent a nagy terve iraacutent mint az előttuumlk jaacutert nemzedeacutek vagy kortaacutersaik koumlzuumll is sokan maacutesok akaacuter az egyhaacutezat uumlldoumlző egykori Saul maga is hiszen meacuteg Krisztussal valoacute talaacutelkozaacutesa utaacuten sem volt egyszerű dolog az

69

Magyaraacutezat Paacutel a pogaacutenyok apostola 31-13

egykori farizeusnak a kivaacuteloacute rabbinak a toumlrveacuteny rajongoacutejaacutenak eacutes Izraacuteel min-den meacuterteacuteken tuacutel odaadoacute fiaacutenak megtennie az utat addig hogy a legmeacutelyebb meggyőződeacutes hangjaacuten vallja magaacutet a pogaacutenyok apostolaacutenak (vouml Rm 1515k) eacutes ebben a megbiacutezataacutesban meglaacutessa a nagyobbat eacutes a toumlbbet ahhoz keacutepest is amire minden idegszaacutelaacuteval vaacutegyott volna hogy ti halaacutelosan szeretett neacutepeacute-nek az apostolaacutevaacute kuumlldesseacutek el Isten szuvereacuten doumlnteacutese az hogy megbiacutezaacutesait uacutegy adja ahogyan akarja eacutes akinek akarja ő akarta Paacutelt ezzel a feladattal megbiacutezni ez az egyetlen forraacutesa az apostol kuumlldeteacuteseacutenek Paacutel egeacutesz eacuteleteacutet ez a felismereacutes indiacutetja bdquoNem azeacute aki fut sem nem azeacute aki akar hanem Isteneacute aki koumlnyoumlruumllrdquo

(6) A leacutenyeg abban van hogy ő - emberi eacutesszel egyaacuteltalaacuteban nem tudja megfogni mieacutert eacutes hogyan - ő kapta mindezt Meacutegpedig eacuteppen mint bdquovak-buzgoacute izraacuteelitardquo kapta azt a minden addig elgondolaacutesaacutet megcsuacutefoloacute egeacutesz megelőző kegyesseacutegi szaacutemiacutetaacutesaacutet semmiveacute tevő uumlzenetet - eacutes ez egy bizonyos meacuterteacutekig meacuteg a keresztyeacuten eacutelet keretein beluumll is vonatkozik raacute - hogy a po-gaacutenyokat Isten az uumldvoumlsseacuteg szempontjaacuteboacutel semmiben sem akarja megkuumlloumln-boumlztetni Izraacuteeltől ezeknek az ő akarata szerint teljesen egyenlő bdquoeseacutelyeikrdquo vannak ebben a keacuterdeacutesben a vaacutelasztott neacuteppel A keacutet neacutep titokzatos moacutedon elvaacutelaszthatatlan egyseacutegbe fonoacutedik forr eacutes nő oumlssze Hogy a teljes koumlzoumlsseacute-get a toumlkeacuteletes eacutes felteacutetel neacutelkuumlli egyenranguacutesaacutegot eacutes a megbonthatatlan egy-seacuteget mineacutel kifejezőbben szemleacuteltesse uacutej szavakat alkot az apostol amelyek szinte a maguk nyelvi kuumlloumlnlegesseacutegeacutevel eacutes szertelenseacutegeacutevel azt vannak hivat-va mind kifejezni hogy Izraacuteel eacutes a neacutepek minden tekintetben egyuumltt halad-nak ezentuacutel az uumldvoumlsseacuteg toumlrteacuteneteacuteben συνκληρονόμα σύσσωμα συμμέτοχα koumlzuumll az első előfordul a Bibliaacuten kiacutevuumlli koineacuteban is eacutes az Uacutejszoumlvetseacutegben is maacutesutt iacutegy Rm 817 Zsid 119 1Peacutet 37 kuumlloumlnfeacutele genitivus-okkal bőviacutetve itt viszont abszoluacutete minden bőviacuteteacutes neacutelkuumll συμμέτοχος szinteacuten ismeretes a Bibliaacuten kiacutevuumlli koineacuteban de az Uacutejszoumlvetseacutegben csak itt fordul elő miacuteg azon-ban ezek maacuter meglevő melleacutekneveket bőviacutetenek csak a συν- előtaggal addig a koumlzeacutepső σύσσωμα-roacutel nyugodtan azt gondolhatnoacutek hogy csak a σῶμα fő-neacutev hasonloacute bőviacutetmeacutenye kiacutevaacuten lenni de a keacutet maacutesik tag miatt itt is melleacutek-nevet kell felteacutetleznuumlnk σύσσωμος -ον - eacutes az itteni alak ennek a pluralis-i (Nom - Acc) formaacuteja a neutrumban Azonban ez sem a Bibliaacuten kiacutevuumlli koi-neacuteban sem az Uacutejszoumlvetseacutegben maacutes helyen nincsen dokumentaacutelva jelenteacute-seacutet BAUER a ciacutemszoacute alatt iacutegy adja bdquomit zum Leibe gehoumlrig miteinverleibtrdquo vagyis bdquoegyuumltt (ti maacutesokkal egyuumltt) a testhez tartozoacute egyuumltt betagoltrdquo Hogy kivel egyuumltt arra a mondatban nem toumlrteacutenik utalaacutes de az oumlsszefuumlggeacutesből kivehető a fentebb maacuter emliacutetett jelenteacutes

70

Az Efeacutezusi leveacutel

Ha Paacutel ezt az uumlzenetet az apostolok soraacuteban akik koumlzeacute eacuteppen ezzel emelte az Uacuter ennyire oumlnmaga eacuterdemeitől eacutes te1jesiacutetmeacutenyeacutetől tehaacutet emberi hozzaacute-jaacuterulaacutesaacutetoacutel - meacuteg akkor is ha kegyesseacutegi hozzaacutejaacuterulaacutesra gondolnaacutenk - sőt ennyire szaacutemiacutetaacutesai eacutes elgondolaacutesai elleneacutere kapta Istentől az ő kinyilatkoz-tataacutesaacuteboacutel akkor ez a kuumlloumlnoumls isteni inteacutezkedeacutes csak meacuteg fokozottabban kouml-telezi őt arra hogy a vaacuteratlan eacutes soha nem veacutelt ajaacutendeacutekhoz annaacutel hűseacutegesebb legyen nem keacutert kuumlldeteacutese betoumllteacuteseacuteben annaacutel engedelmesebben jaacuterjon el eacutes forgoloacutedjeacutek (erre utal a 8 versbeli ἐμοὶ τῷ ἐλαχιστοτέρῳ κτλ)

(7) Isten feltaacuterult titka tartalmaacutenak kifejteacutese utaacuten Paacutel ismeacutet visszateacuter az 1 vers tartalmaacutehoz taacutergyaacutehoz eacutes arroacutel beszeacutel tovaacutebb hogy milyen viszony-ban aacutell ő m a g a szemeacutely szerint ezzel a titokkal Nem csupaacuten az jellemzi ezt a viszonyt hogy ő megismerte ezt a titkot eacutes most ez az ismeret a tu-daacutes biztonsaacutegaacuteval oumlroumlmeacutevel joacuteeacuterzeacuteseacutevel vagy eacuteppen foumlleacutenyeacutevel toumllti el Paacutel nem gnosztikus Isten titkainak megismereacutese nem a maacutesokhoz keacutepest mu-tatkozoacute ismeret-toumlbblet gőgjeacutere ragadtatja hanem tudja hogy ez a megis-mereacutes mindig elkoumltelezi azokat akik vetteacutek a kinyilatkoztataacutest arra koumltelezi el hogy beleaacutelljanak Isten tetteinek munkaacuteinak bdquoaktivitaacutesaacutenakrdquo (ἐνεργεῖν) a folyamataacuteba szolgaacutei legyenek ennek a ceacutelnak amely iacutegy feltaacuterul előttuumlk A kinyilatkoztataacutesnak szuumlkseacutegszerű eacutes meg nem maacutesiacutethatoacute folyomaacutenya a szolgaacutelat ἐγενήθην διάκονος meacutegpedig vilaacutegos vonatkozaacutesban a meg-előző εὐαγγέλιον-nal amelyhez a vonatkozoacute neacutevmaacutes reacuteveacuten kapcsoloacutedik Baacutermilyen teruumlletre kuumlldi az embert a kinyilatkoztataacutes baacuterminő munkaacutet veacute-geztet vele a nagy οἰκονομία titkaacutenak az ő szemeacutelyeacutere valoacute bdquolebontaacutesardquo min-denkeacuteppen az evangeacuteliumot kell szolgaacutelnia az evangeacutelium διάκονος-aacutevaacute kell lennie a διακονία bibliai eacutertelmeacutenek egeacutesz taacutegassaacutegaacuteban Mineacutel gazdagabb az az ismeret amelyet iacutegy kap az ember annaacutel toumlbbet vaacuter Isten a szolgaacutelat-ban az embertől Paacutel tisztaacuteban van ezzel azeacutert tudja vaacutellalni a szolgaacutelatnak eacutes a vele jaacuteroacute terheknek akkora meacuterteacutekeacutet mint talaacuten senki maacutes (vouml 31) Ezeacutert mutat raacute ismeacutetelten arra hogy az amit iacutegy kapott Isten kegyelmeacutenek oumlroumlmre indiacutetoacute ajaacutendeacuteka δωρεὰ τῆς χάριτος τοῦ θεοῦ ἡ δοθεῖσα μοι A meg-ajaacutendeacutekozott ember oumlroumlmeacutevel mutat raacute arra is hogy mindez Isten erejeacutenek az őreaacute tett hataacutesa Azzal a hangsuacutellyal szoacutel erről mint aki tud arroacutel hogy Istennek mindez a bdquotermeacuteszeteacuteből folyikrdquo Paacutellal elveacutegzett munkaacutejaacutenak alapja eacutes moacutedja az ahogyan ő bele szokott nyuacutelni beleavatkozik a vilaacuteg eacutes benne az ember eacuteleteacutebe ahogyan teveacutekenyseacutegeacutet kifejti benne κατὰ τὴν ἐνέργειαν τῆς δυνάμεως αὐτοῦ (a kifejezeacutesre neacutezve vouml az 119 verssel) Iacutegy van ez a bűn alatt eacutelő ember Isten erejeacutenek csak az iacuteteacuteletes megnyilvaacutenulaacutesaacutet ismerheti De ugyanez az erő a kegyelem alatt eacutelő embernek ajaacutendeacutek oumlroumlm eacutes iacutegy haacutelaadaacutes forraacutesaacutevaacute vaacutelik ha kiaacuterad raacute

71

Magyaraacutezat Paacutel a pogaacutenyok apostola 31-13

(8) Ennek az aacutelliacutetaacutesnak az igazsaacutega mindig a hatalmas Isten eacutes a nyomo-rult ember szembenaacutellaacutesaacuteban eacutes dialektikaacutejaacuteban ragadhatoacute meg valoacutesaacutegosan Viszont Paacutel szaacutemaacutera ez a dialektika nem elvi aacuteltalaacutenossaacutegban elmeacuteleti siacutek-ban felaacutelliacutetott elmeacutelet nem filozoacutefiai doktrina hanem szemeacutelyesen megeacutelt valoacutesaacuteg Eacuteppen ezeacutert szinte mind a keacutet iraacutenyban eltuacutelzoacutedik ez a viszony ő hatalmasabbnak laacutetja a kegyelmes Istent mint baacuterki maacutes (tuacutelzaacutesroacutel persze ebben az esetben csak ilyen szubjektiacutev formaacuteban lehet beszeacutelni nem pedig Isten kegyelmeacutenek objektiacutev taacutergyi valoacutesaacutegaacutet eacutes nagysaacutegaacutet illetően) - mert ő maga csekeacutelyebb meacuteltatlanabb a kegyelemre mint baacuterki maacutes eacutes itt oumlsszeha-sonliacutetaacutesaacuteval nem csupaacuten az apostoli koumlroumln beluumll mozog hanem benne van ebben minden gyuumllekezet minden tagja amikor ezt a kifejezeacutest hasznaacutelja ἐμοὶ τῷ ἐλαχιστοτέρῳ πάντων ἁγίων Arra ceacuteloz ezzel hogy egyfelől ő előző eacuteleteacuteben uumlldoumlzője volt Jeacutezus Krisztus anyaszentegyhaacutezaacutenak eacutes szemeacutely sze-rint az egyhaacutez tagjainak maacutesfelől joacuteval keacutesőbb kapta meg az apostoli meg-biacutezataacutest is mint a tizenkettes koumlr tagjai (ha csak az apostoli koumlrre tekintuumlnk amelyben egyeacutebkeacutent is mindig probleacutemaacutekat vet fel a szemeacutelye mint olyaneacute aki tulajdonkeacuteppen a szoacutenak egy bizonyos eacutertelmeacuteben mindig megmarad bdquoa tizenharmadiknak a tizenkettő koumlzuumllrdquo mert elhivataacutesa eacutes elkuumlldeacutese nem csu-paacuten keacutesőbbi hanem maacutes termeacuteszetű is mint a tizenkettőeacute akik vitaacuten feluumll Jeacutezus kirendelő szavai reacuteszben pedig az ősgyuumllekezet vaacutelasztaacutesa folytaacuten jaacuter-tak el apostoli tisztuumlkben miacuteg Paacutel megbiacutezataacutesa - ha emberi-tapasztalati ala-pon neacutezzuumlk - maacuter pedig a gyuumllekezetekben mindig voltak nyilvaacuten olyanok akik erre hajlamosak voltak - sokkal bizonytalanabb keveacutesbeacute keacutezzelfoghatoacute alapon aacutellott) Oumlnmagaacutenak ennyire alaacutezatos megjeloumlleacutese alapjaacuteban tehaacutet elis-mereacutese annak a teacutenynek hogy a gyuumllekezetekben ilyen eacutertelemben bdquojoggalrdquo vagyis emberileg eacuterthető okokboacutel eacutes moacutedon folynak vitaacutek apostolsaacutega koumlruumll Ez az elismereacutes azonban nem jelenti azt hogy Paacutel igazat ad azoknak akik e vitaacutek soraacuten keacutetelkednek apostoli tiszteacutenek legitim voltaacuteban eacutes elutasiacutetjaacutek vagy eacuteppenseacuteggel nem jelenti azt mintha maga Paacutel is keacutetelkedneacutek aposto-li elhivataacutesaacuteban eacutes kuumlldeteacuteseacuteben Hiszen eacuteppen ő eacutes egyeduumll ő az aki azt a feladatot kapta hogy a neacutepek koumlzoumltt hirdesse meg Isten szabadiacutetaacutesaacutenak az uumlzeneteacutet Krisztusnak olyan meacuterteacutekű jelentőseacutegeacutet amelynek felismereacuteseacutere semmifeacutele emberi kutataacutes vizsgaacutelat nyomozoacutedaacutes vagy megismereacutesi kiacuteseacuterlet nem vezethet el τὸ ἀνεξιχνίαστον πλοῦτος τοῦ Χριστοῦ

Egy dolog nem aacutellhat ti sohasem uacutegy a gyuumllekezetek vitatkozoacute tagjai előtt hogy ne venneacutenek tudomaacutest roacutela vagy hogy keacutetseacutegbe akarnaacutek vonni az hogy ez a paacuteratlan tartalmuacute igehirdeteacutes eacuteppen Paacutelnak adatott eacutes hogy neki ez valoacuteban megadatott hiszen ebből eacutel eacutes ezt viszi magaacuteval mindenfeleacute

72

Az Efeacutezusi leveacutel

ἐμοὶ ἐδόθη ἡ χάρις αὕτη τοῖς ἔθνεσιν εὐαγγελίσασθαι τὸ ἀνεξιχνίαστον πλοῦτος τοῦ Χριστοῦ

(9) A toumlbbi keresztyeacutennel eacutes főkeacuteppen a toumlbbi apostollal valoacute oumlssze ha-sonliacutetaacutesnaacutel leacutenyegesen toumlbbről alapjaacuteban veacuteve egeacuteszen maacutesroacutel is van itt szoacute A kijelenteacutes itt emliacutetett tartalmi teljesseacutegeacutet Isten uumldvoumlziacutető terveacutenek ezt a taacute-gassaacutegaacutet eacutes taacutevlataacutet Isten kezdettől fogva magaacuteban hordozta ἀπὸ τῶν αἰώνων fordiacutetaacutesaacutet szaacutendeacutekosan adtam iacutegy bdquoősidőktől fogvardquo vagy akaacuter iacutegy is mond-hatnaacutenk bdquoidőtlen idők oacutetardquo eacutes ezeacutert keruumlltem az bdquooumlroumlktől fogvardquo szokaacutesos fordiacutetaacutesi moacutedot mert ebben egyfajta idealista gőg eacutes filozoacutefiai absztrakcioacute veszeacutelye kiacuteseacutert pedig egyikre sem vagyunk jogosultak Egyreacuteszt nem tudunk egyszerűen beleilleszkedni veacuteges emberi elmeacutenkkel ebbe a kategoacuteriaacuteba arroacutel nem is beszeacutelve hogy sem tapasztalati alapunk sem empirikus analoacutegiaacuteink nincsenek az bdquooumlroumlkkeacutevaloacuterardquo neacutezve maacutesreacuteszt a heacuteb עלם nyomaacuten a goumlr αἰών jelenteacutese is csupaacuten ennyi lehet a gyakorlatban rdquoemberileg aacutet nem tekinthető nagyon hosszuacute időrdquo Egyszoacuteval ezt a tervet (ἡ οἰκονομία τοῦ μυστηρίου lehet genitivus qualitatis akkor bdquotitokzatos tervetrdquo jelent de a genitivus talaacuten meacuteg inkaacutebb appozitiacutev eacutertelmű bdquoa terv azaz a titokrdquo mint maacuter maacutesutt is emliacutetet-tuumlk az aacuternyalatok aligha kuumlloumlnboumlztethetők meg eacutes aacuteltalaacuteban legjobb azzal szaacutemolnunk hogy egyszerre toumlbb eacutertelem csenduumll meg egy ilyen jelzős kap-csolatban) - Isten ősidőktől fogva keacuteszen tartotta de az embervilaacuteggal csak Krisztusban ismertette meg Mindaddig alapjaacuteban leacutenyegeacuteben eacutes egeacuteszeacuteben rejtve volt ἀποκεκρυμμένουhellip ἐν τῷ θεῷ - legfeljebb annyit mondhatunk hogy Izraacuteelnek adott belőle iacutezeliacutetőt vele sejtetett valamit belőle Maacutes keacuterdeacutes most az hogy Izraacuteel hogyan reagaacutelt arra amit iacutegy kapott Istentől Erre neacutezve kaptunk utalaacutesokat maacuter az előzőekben eacutes kapunk Paacutelnak maacutes leveleiben is kuumlloumlnoumlsen a Roacutemai leveacutelben Iacutegy inteacutezkedett tehaacutet az az Isten akinek szu-verenitaacutesaacutera a vilaacuteggal szemben most azzal emleacutekeztet bennuumlnket az apos-tol hogy a teremtett vilaacutegra uacutegy mutat raacute mint Isten alkotaacutesaacutera ἐν τῷ θεῷ τὰ πάντα κτίσαντι maacuter emliacutetettuumlk hogy a pluralis-i semleges nemű Nom-Acc τὰ πάντα a lehető legaacutetfogoacutebb eacutertelmet tartalmazza ezeacutert fordiacutetottuk itt bdquomindenseacutegnekrdquo de kifejező eacutes hangulataacuteban kuumlloumlnoumlsen joacute a reacutegi fordiacutetaacutes-moacuted is bdquomindeneketrdquo csupaacuten a hataacuterozott neacutevelő hiaacutenyzik belőle holott ez itt jelentős mozzanat mert a kifejezeacutes nem aacuteltalaacutenossaacutegban mozog hanem egy pontosan meghataacuterozott valoacutesaacutegroacutel van szoacute

(10) Csak m o s t - eacutes ez a bdquomostrdquo az apostol jelenje amelyhez ő annyi-ra sok szaacutellal eacutes annyira jelentős teacutenyezők reacuteveacuten kapcsoloacutedik (vouml az 5 vers magyaraacutezataacuteval) - csak most keruumll sor arra hogy Isten sokfeleacute aacutegazoacute sokreacute-tű boumllcsesseacutegeacutenek boumllcs veacutegzeacuteseacutenek a teljes vaacuteltozatossaacutega (ἡ πολυποίκιλος σοφία τοῦ θεοῦ) ismertteacute vaacuteljeacutek az Istennel ellenseacuteges szellemi hatalmak

73

Magyaraacutezat Paacutel a pogaacutenyok apostola 31-13

előtt is Nagy vereseacuteg ez az Isten ellenseacutegeacutere eacutes ellenseacutegeire neacutezve A saacutetaacuten arra szaacutemiacutetott hogy az emberiseacuteg megosztaacutesaacuteval miutaacuten elszakiacutetotta az em-bert Istentől sikeruumllt semmiseacute tennie csődbe juttatnia Isten teremtő munkaacute-jaacutenak az eredmeacutenyeacutet Isten most eredeti terveacutenek teljes tartalmaacutet taacuterja oda a saacutetaacuten eacutes a deacutemonok vilaacutega eleacute a Krisztusban adott teacutenybeli bizonyiacuteteacutek reacuteveacuten Nem bocsaacutetkozik elmeacuteleti vitaacuteba nem folyamodik ilyesfajta eacuterveleacuteshez ha-nem cselekszik Ezt pedig az egyhaacutez aacuteltal teszi διὰ τῆς ἐκκλησίας meacutegpedig nem csak uacutegy hogy az egyhaacutezon mutatja be terveacutenek az emberiseacuteg koumlreacuteben valoacute megvaloacutesulaacutesaacutet mintegy modell-szerűen hanem uacutegy is hogy az egyhaacute-zat ennek a terveacutenek a megvaloacutesiacutetaacutesaacuteban eszkoumlzeacuteveacute eacutes munkataacutersaacutevaacute teszi Az egyhaacutez tehaacutet Isten nagyszabaacutesuacute munkaacuteinak nem pusztaacuten sztatikus vagy passziacutev eacuterveacutenyesuumlleacutesi teruumllete hanem aktiacutev munkaacutesa is Ε gondolat fegyelme alatt kell folynia az egyhaacutez eacutes minden tagja egeacutesz eacuteleteacutenek eacutelete eacutes eacuteletuumlk minden megnyilvaacutenulaacutesaacutenak Isten terveacutenek szemszoumlgeacuteből neacutezve nincsenek feheacuter foltok az eacuteletuumlnk teacuterkeacutepeacuten nincsenek munkaszuumlneti időszakok ennek az eacuteletnek a folyamataacuteban iacutegy tanuljuk Jeacutezus Krisztus eacuteleteacutenek a peacuteldaacutejaacuten is (Jn 517) Ezen a ponton eacutertjuumlk meg azt is hogy mieacutert nem lehet az Efeacutezusi leveacutel eacutes Paacutel egyetlen levele sem bdquoszemeacutelytelenrdquo mert itt vaacutelik vilaacutegossaacute az hogy mi fűzi oumlssze az apostolt elvaacutelaszthatatlan kapcsolatban a gyuumllekezetek-kel a gyuumllekezetek ugyanannak a szolgaacutelatnak a kivaacutelasztott eszkoumlzei amely-lyel Isten Paacutelt is annyira egyedi egeacutesz emberi szaacutemiacutetaacutesaacutet felboriacutetoacute moacutedon biacutezta meg

(11) Isten ceacuteljaacutet itt most uacutejra az bdquooumlroumlkkeacutevaloacutesaacutegrdquo taacutevlataacuteba aacutelliacutetja bele κατὰ πρόθεσιν τῶν αἰώνων a kifejezeacutesben a genitivus-i bőviacutetmeacuteny genitivus obiectivus vagyis Istennek a vilaacutegkorszakokra vonatkozoacute ezeket eacuterintő illető eacutes meghataacuterozoacute előzetes rendelkezeacuteseacuteről van itt szoacute nem pedig bdquooumlroumlkkeacutevaloacute veacutegzeacuteseacuterőlrdquo mint ahogyan neacutemelyek a bőviacutetmeacutenyt genitivus qualitatis-nak proacutebaacuteljaacutek felfogni Ezt a ceacutelt az apostol ismeacutet Jeacutezus Krisztus szemeacutelyeacuteben ala-pozza meg ἣν ἐποίησεν ἐν τῷ Χριστῷ Ἰησοῦ Ez fűzi tehaacutet oumlssze az apostolt a gyuumllekezetekkel eacutes ez indiacutetja őt most is a gyuumllekezeteknek a leveacutelben meg-szoacuteliacutetott csoportjaacuteeacutert valoacute koumlnyoumlrgeacutesre

(12) Krisztus aacuteltal a pogaacutenyok is megtalaacuteltaacutek az utat Istenhez azon az uacuteton amelyet ő toumlrt a bűn akadaacutelyain aacutet most maacuter minden ember teljes baacute-torsaacuteggal bizakodaacutessal eacutes nyiacuteltsziacutevűseacuteggel (παρρησία) keacutetelkedeacutes neacutelkuumll bdquomeggyőződoumlttrdquo bizalommal eacutes biztonsaacuteggal indulhat el Isten feleacute azeacutert mert Isten a Krisztusban elindult az ember feleacute πεποίθησις azok koumlzuumll a sajaacutetos szavak koumlzuumll valoacute amelyek - a γρηγορεῖν igeacutehez hasonloacutean - az ige (πείθω) 2 perfectumi alakjaacuteboacutel vannak keacutepezve (πέποιθα bdquomeg vagyok győ-ződverdquo) Egyeacutebkeacutent a Bibliaacuten kiacutevuumlli koineacuteban is hasznaacutelatos PHILONnaacutel

74

Az Efeacutezusi leveacutel

IOSEPHUS irataiban a LXX-ban meacuteg inkaacutebb az Oacuteszoumlvetseacuteg egyeacuteb fordiacute-taacutesaiban mindenesetre a keacutesői goumlroumlgseacuteg szava erre mutat sajaacutetos keacutepzeacutese is a klasszicizaacuteloacute nyelvhasznaacutelat el is veti Az Uacutejszoumlvetseacutegben kizaacuteroacutelag paacuteli naacutela toumlbbszoumlr is előfordul majd az apostoli atyaacuteknaacutel talaacuteljuk meg ismeacutet HERMASnaacutel eacutes az 1Kelemenben A bdquoszabad utatrdquo az Istenhez vezető immaacuter megnyiacutelt utat (προσαγωγή) csak iacutegy kaphatja meg az ember bdquokrisztushitrdquo aacuteltal διὰ πίστεως αὐτοῦ egyeacutebkeacutent tipikusan az olyan esetek koumlzeacute tartozik amelyekben megint csak megmarad valami a genitivus ambivalenciaacutejaacuteboacutel Keacutetseacutegtelen hogy az erősebb hangsuacutely arra esik amit a fordiacutetaacutesban is kife-jeztuumlnk hogy ti mi hiszuumlnk a Krisztusban (genitivus obiectivus) azaz elfo-gadjuk eacuteletuumlnk alapjaacutenak mindazt amit Isten őbenne megtett eacutertuumlnk eacutes adott nekuumlnk viszont ennek egyik bdquoharmoacutenikus felhangjardquo az a gondolat is hogy mindebben Krisztus bizonyult hűnek az Atyaacutehoz eacutes az Atya iraacutentunk valoacute bdquohűseacutegerdquo nyilvaacutenult meg benne (genitivus subiectivus) uacutegy ahogyan Paacutelnaacutel toumlbbszoumlr is hallhatunk roacutela (ld 1Kor 19 1Thess 524 2Thess 33)

(13) A gyuumllekezetek tehaacutet beletekinthettek belelaacutethattak Isten terve meacutely-seacutegeinek titkaacuteba eacutes megtalaacutelhattaacutek a maguk helyeacutet ebben a tervben Paacutel a maga szemeacutelyes sorsaacutenaacutek eacuterteacutekeleacuteseacutevel segiacutetett nekik ebben megeacutertette ve-luumlk hogy mostani szenvedeacuteseinek igazi eacutertelme sem akkor taacuterul fel ha - foumll-di - okai utaacuten kutatnak (bdquoMieacutert tette vele ezt az Istenrdquo) hanem akkor ha ceacuteljukat talaacuteljaacutek meg Hiszen az ember minden nyomoruacutesaacutegaacutenak (θλῖψις Paacutelnaacutel ilyen aacutetfogoacute eacutertelmű kifejezeacutes) egyetlen oka a bűn itt tehaacutet a vaacutelasz bdquosztereotiprdquo ha nem akarunk leragadni emberi koumlruumllmeacutenyek aproacuteleacutekos ele-mezgeteacuteseacuteneacutel (vouml kuumlloumlnben az egeacutesz gondolatmenetre neacutezve a Jn 91-5 jeacutezusi taniacutetaacutesaacutet) Ez kuumlloumlnben teljesen meddő dolog is volna fuumlggetlenuumll attoacutel hogy milyen eredmeacutenyre vezetne bdquomeacuteltaacutenrdquo nehezedik-e a keacuterdeacuteses esetben az ille-tő emberre mindaz a nyomoruacutesaacuteg amelyben benne van vagy nem Istennek ezekkel a szenvedeacutesekkel mindig egyetlen ceacutelja van (vouml ApCsel 1422) egy konkreacutet ceacutel ez iacutegy a ceacutel iraacutent valoacute keacuterdezőskoumldeacutesuumlnkre a vaacutelasz mindig spe-ciaacutelis az adott helyzetnek megfelelő eacutes ez a felelet visz előbbre bennuumlnket az engedelmesseacutegben Ha iacutegy tekintuumlnk proacutebaacuteinkra nyomoruacutesaacutegainkra szorongatott helyzeteinkre akkor az eredmeacuteny nem az hogy elcsuumlggeduumlnk elvesziacutetjuumlk aktivitaacutesunkat (ἐγκακεῖν e keacutet magatartaacutes nyomaacuten bekoumlszoumlntoumltt aacutellapotot jeloumll) hanem az hogy meacuteg nagyobb haacutelaacutera eacutes meacuteg odaadoacutebb szol-gaacutelatra eacuterezzuumlk koumltelezve magunkat Hiszen egeacutesz sorsunk ceacutelja veacuteguumll is aacutetfo-goacutean eacutes oumlsszefoglaloacutean az hogy Isten dicsőseacutege megjelenjeacutek eacutes teljesseacute vaacuteljeacutek a vilaacutegban az emberek javaacutera iacutegy meacuteg eacuteletuumlnk laacutetszoacutelag negatiacutev vonaacutesaiban vagy jelenseacutegeiben is ez a nagy pozitiacutevum jelentkezik doumlntő realitaacutessal (vouml Roacutem 828) eacutes ezt itt Paacutel nem aacutetallja dicsőseacutegnek nevezni de a helyes eacutertelme-

75

Magyaraacutezat Paacutel koumlnyoumlrgeacutese a gyuumllekezetekeacutert 314-21

zeacutes soraacuten nem is hasznaacutelhatna enneacutel talaacuteloacutebb eacutes megfelelőbb kifejezeacutest ἥτις ἐστὶν δόξα ὑμῶν a ἥτις vonatkozoacute neacutevmaacutes nem kapcsoloacutedik pontosan teljes nyelvtani korrektseacuteggel a megelőző toumlbbesszaacutemuacute ταῖς θλίψεσιν-hez ilyesmi azonban a beszeacuted heveacuteben eacutes lenduumlleteacuteben koumlnnyen megesik a beszeacutelővel ne feledjuumlk hogy a leveacutel diktaacutelaacutes uacutetjaacuten joumltt leacutetre Iacutegy foumlloumlsleges eacutes tuacutelbuzgoacute dolog EWALD ismert a NESTLE-kiadaacutesban is feljegyzett konjekturaacuteja ἢ τίς ἐστὶν δόξα ὑμῶν bdquovagy mi (milyen) a ti dicsőseacutegetekrdquo Ennek az eacutertelme neheacutezkes is de veacutegső soron nem vezet maacutes eredmeacutenyre mint a ἥτις elfogadaacutesa Paacutel itt most uacutegy alkalmazza ezt az igazsaacutegot a jelen helyzetre hogy igazaacuten senki nem vaacutedolhatja azzal mintha olcsoacute vigaszt akarna nyuacutejtani a megszomo-rodott gyuumllekezeteknek Hiszen ezek az ő nyomoruacutesaacutega miatt szomorodtak meg eacutes Paacutel bdquooumlnmaga rovaacutesaacuterardquo beszeacutel nekik arroacutel hogy az ő tulajdon nyo-moruacutesaacutega munkaacutelja eredmeacutenyezi Isten dicsőseacutegeacutenek előretoumlreacuteseacutet titokzatos oumlsszefuumlggeacutesek reacuteveacuten - a gyuumllekezetekben Egyeacutebkeacutent αἰτοῦμαι μὴ ἐνκακεῖν-ben az tűnhetik fel hogy teljesen szemeacutelytelenuumll van szerkesztve A magya-raacutezoacuteknak egy tekinteacutelyes reacutesze - CHRYSOSTOMOStoacutel DIBELIUSig - uacutegy eacuterti hogy Paacutel Istent keacuteri ne engedje őt csuumlggedni szenvedeacuteseiben Ennek az eacutertelmezeacutesnek azonban ellene szoacutel keacutet dolog

a) az αἰτοῦμαι medium inkaacutebb emberi viszonylatban hasznaacutelatos aacuteltalaacuteban b) Paacutelnak nincsen kiacuteseacuterteacutese a csuumlggedeacutesre amiről itt szoacutel az b e n n e

tisztaacutezott dolog

Paacutel koumlnyoumlrgeacutese a gyuumllekezetekeacutert 314-21

14 Ez az amieacutert meghajtom teacuterdemet az Atya előtt 15 mert eacutegen eacutes foumlldoumln roacutela veszi neveacutet minden atyasaacuteg - 16 hogy adja meg nektek dicsőseacutegeacutenek nagysaacutega szerint hogy erősoumldjetek meg hatalmasan az ő Lelke aacuteltal belső emberetekre neacutezve 17 hogy Krisztus vegyen szaacutel-laacutest hit aacuteltal a sziacutevetekben szeretetben hogy legyen gyoumlkeacuterzetetek eacutes alapozaacutesotok 18 hogy kapjatok erőt minden szenttel egyuumltt annak a megeacuterteacuteseacutere mi a szeacutelesseacuteg eacutes hosszuacutesaacuteg eacutes magassaacuteg eacutes meacutelyseacuteg 19 ugyancsak hogy megismerjeacutetek Krisztus szereteteacutet amely foumlloumltte aacutell az ismeretnek hogy teljesekkeacute legyetek az Isten egeacutesz teljesseacutegeacuteig 20 Annak pedig aki mindenek foumlloumltt meg tudja tenni tuacutelaacuteradoacute bő-seacuteggel azt amit keacuteruumlnk vagy elgondolunk a bennuumlnk munkaacutelkodoacute erő szerint 21 annak dicsőseacuteg az egyhaacutezban eacutes a Krisztus Jeacutezusban minden nemzedeacutekre neacutezve időtlen időkig Aacutemen

76

Az Efeacutezusi leveacutel

(14) A 8 versben Paacutel tudatosan beszeacutelt arroacutel hogy Isten leacutenyeacutenek eacutes terve tit-kaacutenak meacutelyseacutege meghaladja minden emberi megismereacutes lehetőseacutegeit Egeacutesz taniacutetaacutesaacuteban uralkodoacute jelentőseacutege van annak a szempontnak hogy nem az elmeacuteleti-teoloacutegiai megismereacutes rendezi Istenhez valoacute viszonyunkat hanem a vele valoacute egzisztenciaacutelis koumlzoumlsseacutegvaacutellalaacutes amely aacutetfogja egeacutesz szemeacutelyiseacute-guumlnket - tehaacutet szereteteacutenek az elfogadaacutesa eacutes iacutegy munkaacutejaacutenak a szolgaacutelata Mindezek hangoztataacutesaacuteval itt is mint szaacutemos maacutes leveleacuteben koraacutenak diva-tos vallaacutesos-vilaacutegneacutezeti aacuteramlata ellen kuumlzd Paacutel amely kuumlloumlnoumlsen a helleacuten vagy hellenista Keleten ebben az időben igen elterjedt volt amelynek szaacute-mos nyoma van a Kelet egyeacuteb kultuacuterkoumlreiben is eacutes amely a keresztyeacutenseacuteg kezdeti időszakaacuteban veszedelmesen igyekszik elegyedni a keresztyeacuten taniacute-taacutessal is Ez az iraacutenyzat a g n oacute z i s A gnosztikus taniacutetaacutes Isten titkainak oumlnceacuteluacute elmeacuteleti eacutes kultuszi tanulmaacutenyozaacutesaacuteban kutataacutesaacuteban laacutetja az emberi eacutelet megoldaacutesaacutenak uacutetjaacutet Paacutel viszont arra mutat raacute szuumlntelenuumll hogy a gnoacute-zisnak ez az egeacutesz oumlnceacuteluacute magatartaacutesa nem ad megoldaacutest mert gőgoumlsseacute teszi az embert (vouml 1Kor 81) ezzel elvaacutelasztja felebaraacutetaitoacutel embertaacutersaitoacutel akik bdquovele egy hajoacuteban eveznekrdquo A sorskoumlzoumlsseacuteg felismereacutese eacutes vaacutellalaacutesa helyett szembefordiacutetja veluumlk poumlffeszkedő bdquofeluumllemelkedeacuteserdquo de ezzel egyuumltt uumlresseacute is vaacutelik a gnosztikus mert ez az bdquoismeretrdquo valamint a gnoacutezis koumlruumll kialakuloacute teacuteves kegyesseacuteg ilyen moacutedon eacuteppen Isten leacutenyegeacutere a szeretetre nem vezet el A megoldaacutes a szeretetben van mert ez viszont mindig elvezet Isten eacutes em-bertaacutersaink megismereacuteseacutere eacutes elismereacuteseacutere Ebből koumlvetkezik az is hogy Paacutel itt az Efeacutezusi leveacutel uacuten taniacutetoacute reacuteszeacuteben e reacutesznek a befejező egyseacutegeacuteben sem az eddig elmondottak elmeacuteleti-teoloacutegiai oumlsszegezeacuteseacutet vagy rendszerezeacuteseacutet tartja helyeacutenvaloacutenak hanem Istennek a Krisztusban az ember iraacutent tanuacute-siacutetott szereteteacutehez kapcsoloacutedik a gyuumllekezetekkel egyuumltt i m aacute d k o z i k Τούτου χάριν κάμπτω τὰ γόνατά μου πρὸς τὸν πατέρα az Atyakeacutent felismert Isten előtti alaacutezatos meghajlaacutes gesztusaacuteban mutatja a leveacuteliacuteroacutet eacutes ezzel egyuumltt termeacuteszetesen az imaacutedsaacuteg aacuteltalaacutenosan szokaacutesos helyzeteacuteben Iacutegy a reacuteszlet - mint maacuter bevezeteacutese mutatja - a gyuumllekezetekeacutert valoacute koumlnyoumlrgeacutes (vouml a 15 versbeli ἵνα koumltőszoacutes mondattal) harmadik biztosiacuteteacuteka az 116 31 mellett Itt jut el tetőpontjaacutera ez a koumlnyoumlrgeacutes de maga az egeacutesz leveacutel is A magyaraacutezoacute sem hiheti tehaacutet azt hogy mindazt ami itt elhangzik intellektuaacutelisan meg-foghatoacutevaacute eacuterthetőveacute teheti az ember szaacutemaacutera - ezt egyeacutebkeacutent alapjaacuteban veacuteve sohasem hiheti magaacuteroacutel A magyaraacutezat ceacutelja eacutes feladata az hogy a megeacuterteacutes eacutertelmi akadaacutelyainak elhaacuteriacutetaacutesaacuteval azzaacute tegye az igeacutet a mai olvasoacutenak ami volt a leveacuteliacuteroacutenak eacutes a leveacutel első olvasoacuteinak Itt annyit tehet a magyaraacutezat hogy elviszi az ige mai olvasoacutejaacutet (eacutes ez ma is uacutegy joacute ha ezt jelenti egyuacutettal az

77

Magyaraacutezat Paacutel koumlnyoumlrgeacutese a gyuumllekezetekeacutert 314-21

ige mai hallgatoacutejaacutet) eacutes hirdetőjeacutet mintegy a kuumlszoumlbig raacutemutat Paacutel imaacutedsaacutegaacutera eacutes arra hiacutevja szoacuteliacutetja az embert imaacutedkozzeacutek vele egyuumltt

(15) Az imaacutedsaacuteg kiinduloacutepontja Isten a t y a s aacute g a A πατριά fogalmaacutet SCHLIER szerint Paacutel a LXX-boacutel veszi innen meriacuteti itt viszont ez nem egy-seacuteges fogalom Egyreacuteszt a bdquotoumlrzs nemzetseacutegrdquo jeloumlleacuteseacutere szolgaacutel (Ex 123 Num 3228 stb) maacutesfelől a bdquonagycsalaacutedotrdquo jeloumlli amely toumlbb csalaacuted egyuumltt-eacuteleacuteseacuteből keletkezett tehaacutet az οἶκος tovaacutebbvitele (1 Kroacuten 2311 Ex 61719 az Uacutejszoumlvetseacutegben Lk 24-ben ἐξ οἴκου καὶ πατριᾶς Δαυίδ) Jelenthet bdquoneacute-pet neacuteptoumlrzsetrdquo is pl az 1 Kroacuten 1628 Zsolt 2128 957 Jer 259 Ez 2032 Theodotion ApCsel 325 eacutertelmezeacuteseacuteben KITTEL ThWNT V 1017kk-ben SCHRENK azt aacutelliacutetja hogy a πατριά szoacute semmikeacuteppen nem lehet absztrak-tum tehaacutet nem jelenthet bdquoatyasaacutegotrdquo hanem csak konkreacutet kollektiacutevum az egy atya vezeteacutese főseacutege alatt aacutelloacute nemzetseacuteget jelentheti Szerinte ilyen eacuterte-lemben HERODOTOS oacuteta szinte a φυλή szinonimaacuteja Azt is ő emliacuteti hogy a szoacute a LXX-ban nagymeacuterteacutekben hasznaacutelatos de ehhez hozzaacuteteszi hogy ott mindenkeacuteppen a heacuteb אב-bal kapcsolatos Foumlldi viszonylatban minden toumlrzset a toumlrzsfőjeacuteről neveznek (DIBELIUS hivatkozik itt a Szeacuteder Eacutelijjaacutehu rabba egy olyan helyeacutere amely pontos megfelelője Paacutel itteni teacuteteleacutenek) azon-kiacutevuumll utal arra hogy a rabbinus irodalom (STRACK-BILLERBECK III 594) szoacutel az bdquoidelenti csalaacutedrdquo mellett az bdquoodafenti csalaacutedroacutelrdquo is Iacutegy noha kifejezet-ten konkreacutet-kollektiacutev jelenteacutesűnek tartja a πατριά-t keruumllő uacuteton meacutegis oda jut el hogy itt Isten foumlldi eacutes mennyei atyasaacutegaacuteroacutel van szoacute eacutes felteacutetelezi baacuter bizonyiacutetani nem tudja hogy talaacuten Istennek a (hellenista) zsidoacutesaacuteg koumlreacuteben megszokott megszoacuteliacutetaacutesaacutera jelent utalaacutest a szoacute (vouml IOSEPHUS Antiquitates 2 152) Isten atyasaacutega nyilvaacutenul meg Istennek a teremtett emberiseacutegre neacutezve kezdettől fogva alkotott nagy terveacuteben ő uacutegy atyja az embernek ahogyan terve megvaloacutesulaacutesaacutenak soraacuten megismerjuumlk A vilaacutegot teremtő eacutes a vilaacutegot kormaacutenyzoacute Isten egyben a vilaacutegot megvaacuteltoacute Isten is Erről az atyasaacutegroacutel azt mondja most itt Paacutel hogy ez mintegy forraacutesa mintaacuteja eacutes megeacuterteacutesi alapja mindenfeacutele atyasaacutegnak mennyben eacutes foumlldoumln Az ἐξ οὗ ὀνομάζεται hataacuterozoacute-jaacuteban a prepoziacutecioacute eacutertelme bdquoroacutelardquo bővebben kifejtve az ő atya-volta szerint ennek megfelelően ebből folyoacutean eacutes eredően (vouml DIBELIUS megjegyzeacuteseacute-vel amely ύφrsquo οὗ fordiacutetaacutesaacutet eacutes magyaraacutezataacutet egy bizonyos eacutertelemben koumlny-nyebbnek tartanaacute de eacuteppen ezeacutert eacutes annaacutel inkaacutebb felhiacutevja a figyelmuumlnket a kettő koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegre) A foumlldi apa is csak akkor lehet igazaacuten apa ha atyasaacutegaacutenak a mintaacuteja az ahogyan Isten Atyja az embernek Neveleacuteseacutenek mintaacuteja is csak az isteni neveleacutes παιδεία lehet ahogyan Isten nevel bennuumln-ket eacutes ahogyan a foumlldi apa ezt a nevelő mintaacutet oumlnmagaacuten oumlnmaga eacuteleteacuteben megtapasztalhatta De csak ilyen eacutertelemben lehet szoacute a mennyekben Isten

78

Az Efeacutezusi leveacutel

koumlrnyezeteacuteben is atyasaacutegroacutel Ezutaacuten koumlvetkezik Paacutel imaacutedsaacutegaacutenak a gyuumlleke-zetekeacutert Istenneacutel valoacute esedezeacuteseacutenek bdquokoumlzbenjaacuteraacutesaacutenakrdquo (neacutem Fuumlrbitte) tar-talmi kifejteacutese az eacuterzeacutesek eacutes a gondolatok olyan aacuteradaacutesaacuteban hogy a szavak szinte hűtlenekkeacute vaacutelnak az imaacutedkozoacute apostolhoz nem az eacutertelem hanem a szeretet logikaacuteja nem valami fontolgatoacute szaacutemiacutetaacutes vagy eacuteppen kiszaacutemiacutetottsaacuteg hanem az aacutehiacutetat forroacutesaacutega adja szaacutejaacuteba a szavakat eacutes ezeket koumlvetni is csak a szeretet eacutes az aacutehiacutetat indulataacuteval lehet

(16) A keresztyeacuten eacutelet koumlzeacuteppontjaacutet aacutelliacutetja eleacutenk előszoumlr az imaacutedkozoacute apostol az apostol imaacutedkozaacutesa a bdquobelső emberrdquo ὁ ἔσω ἄνθρωπος keacuterdeacuteseacutet Azt maacuter laacutettuk hogy uacutej emberuumlnk megszuumlleteacutese nem emberi lehetőseacuteg Nem jaacuterhatoacute uacutet az egyhaacutez szaacutemaacutera az ideoloacutegiaacutek aacuteltal keacutepviselt neveleacutesi uacutet eacutes moacuted hogy nevezetesen eacuterteacutekelő tudatunk ismerje fel eacutes fogadja el a magasabb ren-dű eacuterteacutekeket (a bűn miatt eacutes a bűnben megromlott emberben semmi ga-ranciaacutet nem talaacutelunk arra hogy keacutepes egy ilyen folyamat aacuteteacuteleacuteseacutere amelyet egyeacutebkeacutent minden idők egyik legnagyobb etikai-intellektualista optimistaacuteja Szoacutekrateacutesz is hirdetett a felismereacutes eacutes az elismereacutes a j oacute szemszoumlgeacuteből az ő neacutezete szerint is egybeesik) ennek nyomaacuten formaacuteloacutedjeacutek aacutet oumlsztoumlnoumlsen eacutele-tuumlnk gyoumlkereiben - oumlsztoumlni gyoumlkereiben - vaacuteltozzeacutek meg teljesen a tudatunk eacutes iacutegy veacuteguumll aacutetformaacuteloacutedunk uacutej emberekkeacute mert iacute g y megvaacuteltozott tuda-tunk maacuter termeacuteszetszerűen kialakiacutetja uacutej leacutetformaacutenkat uacutej egzisztenciaacutenkat A Kijelenteacutes taniacutetaacutesa az hogy az uacutej eacutelet a leacutettel kezdődik Isten teremtő mun-kaacutejaacuteval mert csak ő szuumllheti meg eacutes ő szuumlli is meg bennuumlnk az uacutej embert Ez az uacutejjaacuteszuumlleteacutesnek mintegy a bdquopozitiacutevrdquo oldala a maacutesik bdquoaspektusardquo az oacute ember halaacutela az embernek előbbi bűnoumls eacuteleteacutetől valoacute elfordulaacutesa amelyet megteacutereacutesnek szoktunk nevezni E teremtő munka eacutes uacutej egzisztenciaacutenk ilyen megszuumlleteacutese utaacuten alakulnak ki bennuumlnk uacutej emberuumlnk bdquooumlsztoumlneirdquo amelyek felveszik a harcot az oacute ember oumlsztoumlneivel Mindezek utaacuten legveacuteguumll reflek-taacutelhat erre tudatunk is reacuteszint azzal hogy bdquotudomaacutesul veszirdquo azt ami iacutegy az ember hatalmaacuten kiacutevuumll eső toumlrteacuteneacuteskeacutent ment veacutegbe uacutegy azonban hogy meacutegis mindveacutegig az ember felelős doumlnteacutese reacuteszint pedig azzal hogy a bi-zonysaacutegteacutetel szintjeacuten a maacutesik ember szaacutemaacutera is meg tudja fogalmazni mind-ezt Erre azeacutert van szuumlkseacuteg mert egymaacutessal csak bdquonoeacutetikusrdquo formaacuteban az eacutertelem nyelveacuten tudunk baacutermit is koumlzoumllni Visszateacuterve most maacuter a folyamat egeacuteszeacutere azt kell tudnunk - ezt eacuteszleljuumlk is leacutepten-nyomon - hogy ez a fo-lyamat az első pillanattoacutel kezdve bdquonem megy simaacutenrdquo Mindjaacutert az első leacutepeacutes-neacutel megmutatkoznak az evilaacutegi emberi leacutetforma neheacutezseacutegei e leacutetformaacutenk ellenszeguumlleacutese eacutes tiltakozaacutesa Isten kegyelme ugyan Krisztusban megszuumlli bennuumlnk a belső embert de ez a belső ember szembetalaacutelja magaacutet termeacute-szeti eacutenuumlnkkel amellyel ugyan mi szakiacutetottunk de ez nem akarja tudomaacutesul

79

Magyaraacutezat Paacutel koumlnyoumlrgeacutese a gyuumllekezetekeacutert 314-21

venni azt a doumlnteacutesuumlnket hogy bdquohalaacutelba adtukrdquo Ez a termeacuteszeti emberuumlnk igyekszik tuacutelkiabaacutelni uacutej emberuumlnket eacutes ilyen moacutedon belső emberuumlnk ke-meacuteny kuumlzdelembe keruumll termeacuteszeti eacutenuumlnkkel Ebben a kuumlzdelemben erőre van szuumlkseacuteguumlnk erőre van szuumlkseacutege belső emberuumlnknek hogy tartani tudja magaacutet de termeacuteszeti szemeacutelyiseacuteguumlnk oacute emberuumlnk reacuteszeacuteről nem szaacutemiacutethat semmifeacutele taacutemogataacutesra segiacutetseacutegre eacutes erőre mert ez elkoumltelezte magaacutet szolgaacutelatra a bűn-nek eacutes iacutegy vaacuteltozatlanul a bűn szolgaacutelataacuteban aacutell Belső emberuumlnknek tehaacutet kiacute-vuumllről kell megkapnia az erőt attoacutel akinek a dicsőseacutegeacutet szolgaacutelja eacutes azaacuteltal aki az Atyaacuteval valoacute egyseacutegeacutenek is garanciaacuteja vagyis Krisztustoacutel a Szentleacutelek aacuteltal

(17) A megoldaacutes tehaacutet nemcsak a kezdőponton hanem uacutejra eacutes uacutejra nem az hogy az ember minden termeacuteszetes erejeacutenek megfesziacuteteacuteseacutevel keresi Istent eacutes fel akar emelkedni hozzaacute mert ezen az uacuteton sohasem juthat el a megoldaacute-sig A megoldaacutes az hogy Isten szaacutell le az emberhez a Krisztusban eacutes bdquolako-zaacutest veszrdquo benne κατοικῆσαι τὸν Χριστὸν ἐν ταῖς καρδίαις ὑμῶν az infiniti-vus-os szerkezet bőviacutetmeacutenye meacuteg keacutetseacutegkiacutevuumll eacutes aacuteltalaacutenosan elismerten a διὰ τῆς πίστεως amely az egeacutesz folyamatnak az ember felől mutatkozoacute egyeduumlli lehetőseacutegeacutere utal Krisztus csak akkor vehet szaacutellaacutest az emberben ha az em-ber olyankeacutent fogadja be őt amilyenkeacutent eacutes akikeacutent bekoumlltoumlzik az eacuteleteacutebe Problematikus szerintem az ἐν ἀγάπῃ hovatartozandoacutesaacutega a NESTLE-feacutele szoumlvegkiadaacutes első alternatiacutevaacuteja az ἐρριζωμένοι καὶ τεθεμελιωμένοι partici-piumokhoz vonja bdquogyoumlkeret verve eacutes alapot nyerve a szeretetbenrdquo Eacuten ritmi-kai okokboacutel laacutetom ezt valoacutesziacutenűtlennek a hataacuterozoacutes bőviacutetmeacuteny előre veteacutese zoumlkkeneacutest aritmiaacutet ideacutez elő ezenkiacutevuumll az ἀγάπη neacutevelő neacutelkuumlli szerepleacutese is neheziacuteti ezt az eacutertelmezeacutest miacuteg a keacutet participium bőviacutetmeacuteny neacutelkuumll is teljes eacutertelmű eacutes tartalmas Ha az infinitivus-os szerkezethez vesszuumlk az ἐν ἀγάπῃ bőviacutetmeacutenyt is akkor Krisztusnak az ember eacuteleteacutebe valoacute bekoumlltoumlzeacuteseacuteben a folyamatnak a moacutedjaacutet - eacutes talaacuten ezt is mondhatjuk lehetőseacutegeacutet - Krisztus felől neacutezve mutatja be Az ember a hit aacuteltal fogadja el azt amit Krisztus sze-retetből veacutegez el az eacuteleteacuteben Ugyancsak kuumlloumlnleges a keacutet participium hely-zete is a mondatban nem kapcsoloacutednak a mondat toumlbbi reacuteszeacutehez mintegy oumlnaacutelloacutesodtak (participium absolutum Nom-ban) DlBELIUS szerint ellipti-kus participiumok eacutertelmuumlk oacutehajtoacute tehaacutet egy harmadik keacutereacutest tartalmaznak Eszerint iacutegy volnaacutenak kiegeacutesziacutethetők ἵνα ἦτε ἐρριζωμένοι καὶ τεθεμελιωμένοι (vouml a 18 vers kezdeteacutevel ἵνα ἐξισχύσητεhellip) A mi hituumlnk eacutes Krisztus szere-tete ez a keacutet uacutet az amelyen aacutet a bennuumlnk lakozoacute Krisztus reacuteveacuten gyoumlkeacuterzete eacutes szilaacuterd alapja van az eacuteletuumlnknek eacutes ennek reacuteveacuten keruumlluumlnk koumlzoumlsseacutegbe az egyhaacutezban eacutes gyuumllekezeteiben veluumlnk egyuumltt eacutelő a mieacutenkhez hasonloacute kuumlzdel-mekkel telt eacuteletet folytatoacute veluumlnk koumlzoumls ceacutel feleacute tartoacute emberekkel

80

Az Efeacutezusi leveacutel

(18) Iacutegy szilaacuterdul meg uacutejra eacutes uacutejra a belső ember egzisztenciaacuteja a kuumlzdel-mes foumlldi eacutelet soraacuten eacutes ezek utaacuten most maacuter a maga helyeacuten kell eacutes lehet be-szeacutelnuumlnk az ismeretről igazi funkcioacutejaacuteroacutel eacutes helyes jelentőseacutegeacuteről Akinek az eacutelete iacutegy egzisztenciaacutejaacutenak teljesseacutegeacutere neacutezve rendeződoumltt az eleacuteri azt a ceacutelt hogy megragadja Isten leacutenyegeacutet Iacuteme a gnoacutezis eacutes a filozoacutefia uacutetjaacuteval ellenteacutetes iraacutenyban iacutegy mutatkozik a megoldaacutes Iacutegy beszeacutel azutaacuten az apostol arroacutel is hogy az ismeretnek mi a tartalma eacutes mi a terjedelme Előszoumlr a terjedelmeacuteről szoacutel eacutes ezt az eddig elmondottak utaacuten maacuter nyugodtan teszi a gnoacutezis ked-velt kifejezeacutesi moacutedjaacuten hiszen előzetesen bdquohelyeacutere tetterdquo a gnoacutezist Az amit az Istennel a Krisztusban a Leacutelek aacuteltal leacutetrejoumltt koumlzoumlsseacutegben megismeruumlnk minden iraacutenyban veacutegtelen A neacutegy dimenzioacute τὸ πλάτος καὶ μῆκος καὶ ὕψος καὶ βάθος - emliacuteteacuteseacutet aacuteltalaacuteban a miszteacuterium vallaacutesokra vezetik vissza ame-lyeknek keacutepi keacutepszerű vagy keacutepes felfogaacutesa szerint az uumldvoumlsseacuteg egy mindent aacutetfogoacute feacutenykocka Azonban SCHLIER arra utal hogy a Jel 2116 a mennyei Jeruzsaacutelemről is hasonloacutean beszeacutel vouml meacuteg HERMAS Poimen Visiones 325 ez hasonloacute moacutedon az egyhaacutezroacutel beszeacutel SCHLIER szerint ide is jobban ille-neacutek a minden dimenzioacuteban egyenlő meacuterteacutekben kiterjedő mennyei vaacuterosra eacutes ennek a megismereacuteseacutere gondolni hiszen a hiacutevők maacuter a foumlldoumln ebben eacutelnek benne eacutes ezt kell egyre jobban megismerniuumlk hogy egyre inkaacutebb bele tago-loacutedjanak az isteni pleacuteroacutemaacuteba bdquoamely az egyhaacutezrdquo Ezt a megoldaacutest vaacutelasztja DIBELIUS is felveti azt a keacuterdeacutest hogy a dimenzioacutek a 19 versbeli pleacuteroacutema dimenzioacutei-e viszont hataacuterozottan utal arra hogy az 118-boacutel joacutel kivehető-en a hiacutevők mennyei oumlroumlkseacutege a καταλαβέσθαι taacutergya Ezeacutert fordul el a va-raacutezs-papiruszok hasonloacute formulaacuteitoacutel mert ezek leacutenyeguumlkben elteacuterők az itteni valoacutesaacutegtoacutel amazokban Isten megy az emberhez itt az embert emeli Isten a mennybe vagyis a dimenzioacutek megragadaacutesa a menny megismereacuteseacutet jelen-ti Nagyon joacute felfigyelnuumlnk DIBELIUS e mondataacutera bdquoAmilyen misztikusan hangzanak ennek a helynek a szavai annyira egyszerű az elgondolaacutesuk Ezt mutatja a σὺν πᾶσιν τοῖς ἁγίοις minden keresztyeacuten ember reacuteszese ennek a gnoacutezisnak tehaacutet e mondat veacutegső soron csak az 113-nak a miszteacuteriumi terminoloacutegiaacuteban toumlrteacutenő koumlruumlliacuteraacutesa eacutes nem csodaacutelkozunk azon hogy a 19 versben a γνῶναι taacutergyakeacutent a szeretetet talaacuteljuk amely toumlbb mint a γνῶσις (1 Kor 132 821)rdquo

Ismeretuumlnk taacutergya tehaacutet veacutegtelen mint ahogyan maacuter mondtuk A kijelen-teacutes azonban egyre toumlbbet eacutertet meg belőle veluumlnk a hosszuacutesaacuteg szeacutelesseacuteg ma-gassaacuteg eacutes meacutelyseacuteg dimenzioacutejaacuteban egyaraacutent Ez a megismereacutes kinek-kinek kouml-zuumlluumlnk szemeacutelyes aacuteteacuteleacuteseacuteveacute vaacutelik de nem kisajaacutetiacutethatoacute tulajdonaacutevaacute csak uacutegy lehetseacuteges hogy veluumlnk halad előre benne kijelenteacutesről kijelenteacutesre az egeacutesz egyhaacutez koumlzoumlsseacutege eacutes ez nem csupaacuten az oumlnzeacutes vagy a szektaacutes egyeacutenieskedeacutes

81

Magyaraacutezat Paacutel koumlnyoumlrgeacutese a gyuumllekezetekeacutert 314-21

kiacuteseacuterteacuteseacutetől eacutes veszeacutelyeitől oacutev meg bennuumlnket hanem doumlntően meghataacuterozza megismereacutesuumlnk egeacutesz moacutedjaacutet Sem a veluumlnk egy korban kuumlloumlnfeacutele teruumllete-ken sem az egymaacutest korroacutel korra a toumlrteacutenelemben koumlvető nemzedeacutekekben eacutelő keresztyeacutenektől nem szakiacutethatjuk el magunkat buumlntetlenuumll (σὺν πᾶσιν τοῖς ἁγίοις) Szuumlkseacutegszerűen megszegeacutenyiacutetjuumlk eacutes leszűkiacutetjuumlk Isten titkaacutenak megismereacuteseacutet ha ezzel proacutebaacutelkozunk

(19) Azonkiacutevuumll meacuteg egy dolgot kell vilaacutegosan laacutetnunk amikor erről a megismereacutesről szoacutelunk Isten olyasmit ajaacutendeacutekoz nekuumlnk ebben ami tuacutelesik emberi lehetőseacutegeink hataacuterain Mert maga az amit megismeruumlnk az emliacutetett taacutevlatokban eacutes meacuteretekben Krisztus szeretete eacutes ez a szeretet foumlloumltte aacutell min-den ismeretnek (τὴν ὑπερβάλλουσαν τῆς γνώσεως ἀγάπην ld az előző vers magyaraacutezataacuteban DIBELIUS megjegyzeacuteseacutet) Eacuteppen ezeacutert nem is lehet maga az ismeret a megismereacutes a ceacutel Ez csak eszkoumlz az igazi ceacutel eleacutereacuteseacutere hogy ti ez a veacutegeacuteremehetetlen szeretet amely teljesen betoumllti Istent amely moti-vaacuteloacuteja Krisztus egeacutesz megvaacuteltoacute tetteacutenek veluumlnk vaacutellalt sorskoumlzoumlsseacutegeacutenek is toumlltsoumln el minket is egyre jobban veacuteguumll annyira teljesseacuteggel mint ahogyan Istenben ezen a szereteten kiacutevuumll bdquosemmi maacutes nem feacuter elrdquo πληρωθῆναι εἰς πᾶν τὸ πλήρωμα τοῦ θεοῦ A tautoloacutegiaacutes ἵνα-mondat (ceacutelhataacuterozoacutei esetleg koumlvetkezmeacutenyes melleacutekmondat) keacutetseacutegtelenuumll a gyuumllekezetek minden tagja előtt aacutelloacute ceacutel kifejezeacutese nem valami kivaacuteltsaacutegos szűk koumlr kuumlloumlnleges prog-ramja Tartalma iacutegy fogalmazhatoacute bdquohogy megteljetek Isten egeacutesz teljesseacutegeacute-velrdquo eacutes itt a genitivus annak a jeloumlleacuteseacutere szolgaacutel aki ennek a bdquoteljesseacutegnekrdquo a birtokaacuteban van (IGNATIUS Ad Ephesios ciacutemirata Jn 116 ld BAUER a πλήρωμα ciacutemszoacute alatt 3b)

(20) Doxoloacutegia zaacuterja az imaacutedsaacutegot a koumlnyoumlrgeacutest meghallgatoacute eacutes teljesiacutető Isten az Atya dicsőiacuteteacutese Itt maacuter valoacuteban alig talaacutel szavakat a benne feltoluloacute oumlroumlm eacutes az őt teljesen betoumlltő haacutela megfelelő kifejezeacuteseacutere az imaacutedkozoacute apos-tol Isten hatalma amelyet joacutesaacutega eacutes szeretete fordiacutet mindig abba az iraacutenyba hogy javunkra munkaacutelkodjeacutek feluumllmuacutel mindent ami keacutereacutesben vagy elgon-dolaacutesban kitelhetik tőluumlnk De ez az erő meacutegsem eleacuterhetetlen taacutevolsaacutegban leacutevő ismeretlen nagysaacuteg hanem ugyanaz a valoacutesaacuteg amely a Szentleacutelek aacuteltal maacuter most oumlnmagunk eacuteleteacuteből szerzett tapasztalataink szerint feszuumll dolgo-zik munkaacutel teveacutekenyseacuteget fejt ki eacuterveacutenyesuumll bennuumlnk κατὰ τὴν δύναμιν τὴν ἐνεργουμένην ἐν ἡμῖν (vouml 114) Ez a legnagyobb amit meacuteg mondha-tunk az Atyaacuteroacutel

(21) Itt azutaacuten viszont meacuteg a bizonysaacutegteacutetel szavaacutenak is el kell neacutemulnia mert ez is csak koumlzvetett formaacuteja a dicseacuteretnek a dicsőiacuteteacutesnek A reflektaacuteloacute eacutertelem feacutelreaacutell eacutes az Isten hatalmas szereteteacutetől megragadott sziacutev mondja ki az imaacutedsaacutegban a veacutegső szoacutet Ez a szoacute dicsőiacuteti a Megnevezetlent (τῷ δυναμένῳ

82

Az Efeacutezusi leveacutel

főneacutev neacutelkuumll Isten neveacutenek koumlruumlliacuteraacutesa) eacutes Megnevezhetetlent mert oumlveacute minden dicsőseacuteg az egyhaacutezban az akarata veacutegrehajtaacutesaacutera rendelt testben a Krisztusban aki aacuteltal ez a test szuumlntelenuumll noumlvekszik eacutes rendeződik valoacuteban harmoacuteniaacuteba illeszkedik az egymaacutest koumlvető nemzedeacutekekben amelyeknek eacutele-te eacutes toumlrteacutenelme Isten munkaacutei kibontakozaacutesaacutenak a sziacutentere kezdettől fogva mindaddig amiacuteg beteljesedik a mostani vilaacutegkorszak eacutes utaacutena uacutej formaacuteban tovaacutebb a megiacutegeacutert vilaacutegkorszakban (εἰς πάσας τὰς γενεὰς τοῦ αἰῶνος τῶν αἰώνων szaacutendeacutekosan keruumlljuumlk itt is az bdquooumlroumlkkoumln oumlroumlkkeacuterdquo kifejezeacutest mert az αἰῶν-ban nincsen spekulatiacutev-absztrakt időfoumlloumltti jelenteacutes mi csak bdquonagyon hosszuacute időrőlrdquo beszeacutelhetuumlnk vouml CULLMANN Christus und die Zeit)

Az ismeret gyuumlmoumllcsei egyseacuteg a szeretetben 41-16

1 Ezeacutert keacuterlek titeket eacuten a fogoly az Uacuterban hogy meacuteltoacute moacutedon eacuteljeacute-tek eacuteleteteket ahhoz az elhiacutevaacuteshoz amellyel elhiacutevattatok 2 teljes alaacute-zattal eacutes szeliacutedseacuteggel tuumlrelemmel viseljeacutetek el egymaacutest szeretetben 3 toumlrekedjetek arra hogy megtartsaacutetok a Leacutelek egyseacutegeacutet a beacutekesseacuteg koumlteleacuteke reacuteveacuten 4 egy test van eacutes egy Leacutelek mint ahogyan elhivataacuteso-toknak egy remeacutenyseacutegeacuteben hiacutevattatok is el 5 egy Uacuter van egy hit egy keresztseacuteg 6 egy Istene eacutes Atyja mindenkinek aki mindenek foumlloumltt eacutes mindenek aacuteltal eacutes mindenekben van 7 De mindegyikuumlnknek a Krisztus ajaacutendeacutekaacutenak meacuterteacuteke szerint adatott meg a kegyelem 8 Ezeacutert szoacutel iacutegy bdquoFelmenveacuten a magassaacutegba foglyokat ejtett foglyul ajaacutendeacutekokat adott az embereknekrdquo 9 A bdquofelmentrdquo mi maacutes mint az hogy le is szaacutellt a foumlld alsoacutebb reacuteszeire ndash 10 Ugyanaz az aki leszaacutellt meg aki foumllment feljebb minden egekneacutel hogy betoumlltse a minden-seacuteget 11 Eacutes ő rendelt neacutemelyeket apostolokkaacute maacutesokat proacutefeacutetaacutek-kaacute maacutesokat az evangeacutelium hirdetőiveacute maacutesokat meg paacutesztorokkaacute eacutes taniacutetoacutekkaacute 12 hogy felkeacutesziacutetse a szenteket szolgaacutelat munkaacutejaacutera Krisztus testeacutenek eacutepiacuteteacuteseacutere 13 amiacuteg eljutunk valamennyien a hit egyseacutegeacutere eacutes az Isten fiainak megismereacuteseacutere a Krisztus teljesseacutegeacute-nek eacuterett feacuterfikoraacutera 14 hogy ne legyuumlnk kiskoruacuteak akik ide-oda haacutenyoacutednak-vetődnek eacutes sodroacutednak a taniacutetaacutes mindenfeacutele szeleacuteben az emberek ravasz mesterkedeacutese teacutevuacutetra csaacutebiacutetoacute aacutelnoksaacuteguk furfangja reacuteveacuten 15 de az igaz uacuteton jaacuterjunk szeretetben eacutes noumlvekedjuumlnk min-den tekintetben őbenne aki a fő a Krisztus az egeacutesz test belőle egy-beilleszkedveacuten eacutes oumlsszekapcsoloacutedvaacuten minden oumlsszekoumltő iacutezuumlleteacutevel

83

Magyaraacutezat Az ismeret gyuumlmoumllcsei egyseacuteg a szeretetben 41-16

minden egyes reacutesznek a meacuterteacuteke szerinti erőkifejteacuteseacutevel veacutegzi a test noumlvekedeacuteseacutet oumlnmaga eacutepiacuteteacuteseacutere szeretetben

Paacutel ceacutelja leveleacutevel termeacuteszetesen nem az hogy oumlnceacuteluacute ismereteket koumlzoumlljoumln a gyuumllekezetekkel Tudjaacutek hogy az ő szemeacuteben az egyhaacutez eacuteleteacuteben csak annak van eacuterteacuteke ami a gyuumllekezetet eacutepiacuteti Iacutegy egeacuteszen termeacuteszetesnek kell tarta-nunk azt hogy a leveacutel addigi első nagy alapjaacuteban veacuteve taniacutetoacute jellegű reacuteszeacutet most egy olyan maacutesodik nagy egyseacuteg koumlveti amely főkeacutent az eddig koumlzoumllt taniacutetaacutes gyakorlati koumlvetkezteteacuteseit vonja le eacutes vonatja le a gyuumllekezetekkel is oumlnmagukra neacutezve A leveacutel első nagy főkeacutent taniacutetoacute egyseacutegeacuteben az uralkodoacute mozzanat az e g y s eacute g gondolata A maacutesodik jobbaacutera parainetikus reacutesz ter-meacuteszetesen nem vaacutelik el eacutelesen ettől nem vaacutelik hűtlenneacute ehhez az alapgon-dolathoz de ezt az egyseacuteget a gyuumllekezetek eacuteleteacutenek szeacuteles skaacutelaacutejaacuten mozgoacute vaacuteltozatossaacutegban mutatja be Az oumlnmagaacuteban veacuteve megoszlaacutesra meghason-laacutesra vezető emberi sokfeacuteleseacuteg iacutegy vaacutelik a Leacutelek munkaacuteja aacuteltal a Krisztusban adott egyseacuteg eszkoumlzeacuteveacute eacutes munkaacuteloacutejaacutevaacute A gyuumllekezeteknek ezeacutert nem kell feacutelniuumlk attoacutel hogy sokfeacutele keacutepesseacuteggel hivataacutessal rendelkező sokfeacutele eacutelet-helyzetben eacutelő tagjaik vannak Mindezekben csupaacuten az mutatkozik meg hogy a Krisztusban megnyilatkozoacute isteni szeretet nem mereven uniformizaacute-loacute hanem rugalmas talaacuteleacutekony az eacutelet vaacuteltozatos koumlruumllmeacutenyeihez alkalmaz-kodoacute eacuteppen ezeacutert rendkiacutevuumll sokfeacutele formaacuteban kifejeződő eacutes eacuterveacutenyesuumllő erő

Az erkoumllcsi intelmek formaacuteja ne teacutevesszen meg bennuumlnket Ezek ui erős hasonloacutesaacutegot mutatnak az Oacuteszoumlvetseacutegben talaacutelhatoacute hasonloacute intelmeken kiacute-vuumll a korabeli zsidoacutesaacuteg sőt a korabeli pogaacutenysaacuteg a neacutepszerű filozoacutefiai etika hasonloacute elemeivel is Azonban eacutelesen megkuumlloumlnboumlzteti őket ezektől egy sa-jaacutetos vonaacutesuk A pogaacuteny filozoacutefiaacutek erkoumllcsi intelmein vilaacutegosan laacutethatoacute hogy egy erkoumllcsi pluralizmus jegyeacuteben szuumllettek egymaacutestoacutel eredetileg eacutes alapjaacute-ban veacuteve fuumlggetlennek tartott eacutelethelyzetekre - esetekre kaacutezusokra - neacutezve egymaacutestoacutel fuumlggetlen eacutes szervesen oumlssze nem tartozoacute kazuisztikus gyakorlati tanaacutecsokat adnak elvi meggondolaacutesokboacutel kiindulva Ezeket rendszerint utoacute-lag igyekeznek valamilyen bdquoistenirdquo princiacutepiummal vagy tekinteacutellyel szente-siacuteteni azt veacutelveacuten hogy az egyeacutebkeacutent hiaacutenyzoacute szerves egyseacuteget ez poacutetolhatja tovaacutebbaacute azt is vaacutervaacuten ettől hogy ez biztosiacutetja az alapjaacuteban veacuteve emberi evi-denciaacuten alapuloacute eacutes ebből fakadoacute erkoumllcsi parancsok hiteleacutet eacutes tekinteacutelyeacutet

Paacutel erkoumllcsi taniacutetaacutesa alapvetően maacutes Ez egyetlen erkoumllcsi parancsot is-mer azt hogy akinek az eacuteleteacuteben a Krisztus bdquovett lakozaacutestrdquo abban eacute l j e n valoacuteban a Krisztus Ő ezt az egyetlen erkoumllcsi parancsot bdquofordiacutetja lerdquo mint-egy a kuumlloumlnboumlző eacutelethelyzetek figyelembe veacuteteleacutevel konkreacutet erkoumllcsi intelmek

84

Az Efeacutezusi leveacutel

nyelveacutere Az Efeacutezusi leveacutel gondolatvilaacutegaacuteban ezt a parancsot maacuteskeacuteppen is lehetne fogalmazni ilyenformaacuten bdquoAki valoacuteban megismerte Isten titkaacutet az kiszolgaacuteltatja magaacutet ennek a titoknakrdquo (RENDTORFF) Ez a tartalom vaacutelik vilaacutegossaacute maacuter magaacuteban abban is ahogyan a leveacutel keacutet nagyjaacuteban elkuumlloumlnuumllő de egymaacutestoacutel kuumlloumln nem vaacuteloacute egyseacutege a taniacutetoacute eacutes az intelmeket tartalmazoacute reacuteszlet koumlveti egymaacutest eacutes szerves oumlsszefuumlggeacutesben van egymaacutessal

(1) Az intelmek eacuteleacuten Paacutel ismeacutet utal arra az eacutelethelyzetre amelyben sza-vainak elhangzaacutesakor van ἐγὼ ὁ δέσμιος ἐν κυρίῳ bdquoeacuten a fogoly az Uacuterbanrdquo a formulaszerűveacute vaacutelt egyeacutebkeacutent sokoldaluacute ἐν κυρίῳ hataacuterozoacute eacutertelme itt nyilvaacutenvaloacutean az hogy Paacutel a maga fogsaacutegaacutet Krisztussal hozza kapcsolatba a κύριος szemeacutelye eacutes szolgaacutelata szemszoumlgeacuteből hajlandoacute csak eacutertelmezni eacutes tekinteni ezt is mint eacutelete baacutermely maacutes mozzanataacutet (vouml BAUER ἐν ciacutemszoacute alatt I 5d) Nem mondja itt ki de a 31-ből ide kiacutevaacutenkozik - Paacutel nyilvaacutenva-loacutean finom tapintatboacutel hallgatja el - hogy ő aki iacutegy a Krisztusban fogoly egyuacutettal eacutertuumlk szenvedi el ezt a fogsaacutegot Ez adja meg az erkoumllcsi alapot keacuter-ve buzdiacutetoacute intve biztatoacute szavaihoz Παρακαλῶ ὑμᾶς - de egyuacutettal ez adja meg ezeknek a szavaknak a sajaacutetos suacutelyukat is A keacutereacutes tartalma az hogy a gyuumllekezetek eacutes tagjaik bdquojaacuterjanakrdquo meacuteltoacutekeacuteppen elhivataacutesukhoz περιπατεῖν ige termeacuteszetesen a bdquowandeln Lebenswandelrdquo terminus technicus-a az er-koumllcsi intelmek nyelveacuteben magyarul bdquovalamilyen eacuteletet folytatrdquo semmikeacutep-pen nem tekinthető uacutegy mintha a bdquomozgaacutesrdquo mozzanataacutet akarnaacute egy bdquoaacutelloacuterdquo sztatikus magatartaacutessal ellenteacutetben hangsuacutelyozni Mit jelent ez Az elhiacutevaacutes elhivataacutes (κλῆσις a goumlroumlgben lehet aktiacutev eacutes passziacutev eacutertelmű egyaraacutent csak uacutegy mint a neacutemrdquoBerufungrdquo) emliacuteteacuteseacutevel Paacutel ismeacutet azzal emleacutekezteti a gyuuml-lekezeteket hogy mindaz ami az előzőekben Isten terveacuteből elhangzott nem csupaacuten eacuterdekes elmeacuteleti ismereteknek a koumlzleacutese volt hanem olyan valoacutesaacuteg amely a gyuumllekezetek tagjaival szemben igeacutenyt taacutemaszt azt az igeacutenyt hogy aacutelljanak bele ennek a tervnek az oumlsszefuumlggeacuteseacutebe eacutes egeacutesz eacuteletuumlk ceacuteljaacutevaacute vaacutel-jeacutek ennek a tervnek a munkaacutelaacutesa megvaloacutesiacutetaacutesa az eacuterte valoacute szolgaacutelat Az a meacuteltoacute az elhivataacutesaacutehoz aki egeacutesz eacuteletfolytataacutesaacuteban (περιπατεῖν) azt fejezi ki hogy Isten terveacutenek az ismerete raacute neacutezve valoacuteban eacutelő eacutes eacuteltető erő Krisztus koumlveteacuteseacutere indiacutetoacute valoacutesaacuteg Maacutes szoacuteval aki Isten terve titkaacutenak megeacuterteacuteseacuteből egeacutesz eacuteletformaacutejaacutera neacutezve levonja a gyakorlati koumlvetkezteteacutest

(2) Mit jelent ez elsősorban a gyuumllekezetek eacuteleteacutenek oumlsszefuumlggeacuteseacuteben Paacutel azonnal felel erre a keacuterdeacutesre akkor amikor a gyuumllekezetek eacuteleteacuteben elsősor-ban felleacutepő koumlvetelmeacutenyekről beszeacutel Annak a magatartaacutesnak a reacuteszletezeacuteseacutet adja amely az egyeacuten eacuteleteacuteben a gyuumllekezet eacuteleteacutere neacutezve az egyseacuteget eacutes az oumlsszetartaacutest munkaacutelja μετὰ πάσης ταπεινοφροσύνης καὶ πραΰτητος μετὰ μακροθυμίας ἀνεχόμενοι ἀλλήλων ἐν ἀγάπῃ a participiumos szerkezetet

85

Magyaraacutezat Az ismeret gyuumlmoumllcsei egyseacuteg a szeretetben 41-16

bőviacutető moacutedhataacuterozoacuteknak a felsőfokot koumlruumlliacuteroacute jelenteacutesuumlk van bdquoa lehető - tő-letek telhető - legnagyobb alaacutezattal stb Az isteni tervhez valoacute helyes viszo-nyunk keacuterdeacutese ui elsőrenden az ember koumlzoumlsseacutegi magatartaacutesaacuteban tisztaacutezoacute-dik eacutes ez a magatartaacutes alapvetően eacutes előkeacutesziacutető fokon a gyuumllekezetek eacuteleteacuten beluumll tagjaiknak egymaacuteshoz valoacute viszonyaacuteban mutatkozik meg Foumlleacutenynek zuacutegoloacutedaacutesnak tuumlrelmetlenseacutegnek elutasiacutetaacutesnak nincsen helye a gyuumllekeze-tek tagjainak egymaacuteshoz valoacute viszonyaacuteban egymaacutes iraacutenti magatartaacutesaacuteban Ezek helyeacutet alaacutezatnak szeliacutedseacutegnek tuumlrelemnek eacutes a maacutesik emberrel valoacute koumlzoumlsseacutegvaacutellalaacutesnak kell elfoglalnia hiszen aki ezt a felszoacuteliacutetaacutest kapja annak tudnia kell hogy ő is csak testveacuterei hasonloacute magatartaacutesaacuteboacutel tud bdquomegeacutelnirdquo

(3) Persze erre a bdquobehelyettesiacuteteacutesrerdquo megintcsak keacuteptelen az emberi igye-kezet az apostol nem is ebben az eacutertelemben buzdiacutetja a gyuumllekezeteket igye-kezetre (σπουδάζοντες) Az emliacutetett magatartaacutesra amely az egyseacuteg megvaloacute-siacutetaacutesaacutenak eszkoumlze a gyuumllekezetekben csak Isten Lelke teheti erősseacute az embert az a Leacutelek aki az egyseacuteget Isten terveacutenek leacutenyegeacutet eacutes veacutegső ceacuteljaacutet munkaacutelja a gyuumllekezetekben Isten Lelke az egyseacuteget a beacutekesseacuteg oumlsszetartoacute ereje aacuteltal va-loacutesiacutetja meg a gyuumllekezetekben ἐν συνδέσμῳ τῆς εἰρήνηςmiddot Ez itt moacutedhataacutero-zoacute σύνδεσμος reacutegi a filozoacutefusoknaacutel is kedvelt kifejezeacutes pl mint σύνδεσμος τῆς τελειότητος van megjeloumllve a szeretet amely az egyeacutebkeacutent bdquoszeacutettartoacuterdquo ereacutenyeket toumlkeacuteletes egyseacutegbe foglalja (vouml Kol 314) Ez a beacutekesseacuteg Isten eacutes ember megbeacutekeacuteleacuteseacutenek az ember eacutes ember egymaacuteshoz valoacute viszonyaacuteban eacuter-veacutenyesuumllő koumlvetkezmeacutenye A reacuteszlet kulcsszava a ἑνότης az bdquoegyseacutegrdquo A szoacute a goumlroumlgben absztraktumi jellege elleneacutere is magaacutetoacutel eacutertetődően hat a latin-ban sokkal keveacutesbeacute volna elkeacutepzelhető ilyen keacutepzeacutesmoacuted a klasszikus kor-ban gondoljunk csak arra hogy a ma maacuter koumlzkeletű qualitas szoacutet CICERO mennyire oacutevatosan javasolja a goumlr ποιότης poacutetlaacutesaacutera ARISTOTELES oacuteta a ἑνότης ismert szava a goumlroumlg gondolkozaacutesnak ismeri EPIKUROS is Az Uacutejszoumlvetseacutegben tulajdonkeacuteppen csak ebben a leveacutelben fordul elő keacutet iacutezben (a harmadik előfordulaacutesi helyen a Kol 314-ben a σύνδεσμος τῆς ἑνότητος kapcsolatban csak a D G it adja a szoumlvegek aacuteltalaacuteban a fentebb emliacutetett σύνδεσμος τῆς τελειότητος fogalmi kapcsolatot nyuacutejtjaacutek) A 413-ban a ἑνότης τῆς πίστεως jelenteacutese bdquohitbeli egyseacutegrdquo ld ott ebben a kapcsolatban a πίστεως genitivus subiectivus a kifejezeacutes tartalma az hogy a hit - eacutes az ismeret - egyesiacuteti a Krisztus-test tagjait az eacuterett koruacute gyuumllekezetben Az it-teni versben a ἑνότης τοῦ πνεύματος kapcsolatban hasonloacute oumlsszefuumlggeacutessel van dolgunk arroacutel beszeacutel ez hogy az emliacutetett egyseacuteget a Leacutelek teremti meg Az ember feladata azonban nem egyszerűen valamifeacutele passziacutev elfogadaacutesban meruumll ki hanem abban aacutell hogy igyekeznie toumlrekednie kell bdquomegőriznirdquo a Leacutelek munkaacutejaacutenak ezt a gyuumlmoumllcseacutet (σπουδάζοντες τηρεῖν)

86

Az Efeacutezusi leveacutel

(4) Ezutaacuten Paacutel ennek a koumlveteleacutes igeacutenyeacutevel felleacutepő egyseacutegnek a valoacutesaacutegos alapjaacutera utal (a 4-6 verseknek DIBELIUS parancsoloacute imperatiacutev eacutertelmet tu-lajdoniacutet miacuteg SCHLIER ezt főkeacuteppen az 5 vers miatt lehetetlennek tartja) A gyuumllekezetek egyseacutege magaacutetoacutel eacutertetődő dolog annak aki komolyan vette az eddigi taniacutetaacutest Az egyhaacutez Krisztusnak a Főnek az egyetlen teste eacutes ennek a testnek a Lelke Isten egyetlen Lelke Az egy Leacutelek aacuteltal ennek a Leacuteleknek az erejeacuteből eacutelő egyseacuteges test minden tagja a joumlvőre eacutepiacuteti fel az eacuteleteacutet eacutes ez nem pusztaacuten remeacutenyseacuteguumlnk taacutergya hanem elkoumltelező hivataacutes is mindnyaacutejunkra neacutezve A ἓν σῶμα ἓν πνεῦμα ilyen alapvető jellegű teacutenyeacutet a μία ἐλπίς joumlvőbe mutatoacute mozzanataacuteval a καθώς bevezeteacutesű tehaacutet igen szorosan kapcsolt mel-leacutekmondat tartalma egy muacuteltbeli teacutenyre valoacute utalaacutessal koumlti oumlssze ez a gyuumlle-kezet tagjainak maacuter bekoumlvetkezett elhivataacutesa ahogyan az ἐκλήθητε aoristos utal raacute eacutes a kapcsolat szorossaacutegaacutet az ἐλπίς bőviacutetmeacutenyekeacutent jelentkező τῆς κλήσεως ὑμῶν genitivus teszi meacuteg teljesebbeacute Isten maacuter elhiacutevott bennuumlnket eacutes ha ezt az elhiacutevaacutest elfogadtuk - mint ahogyan elfogadtaacutek az egyhaacutez tagja-ikeacutent - akkor ez azonos iraacutenyt jeloumll ki valamennyiuumlnknek a Krisztus-test valamennyi tagja eacuteleteacutenek talaacuten iacutegy is mondhatjuk azonos bdquoiraacutenyveacutetelrerdquo koumltelez el bennuumlnket

(5) Ezt az alapveteacutest az ezt koumlvető haacutermas formula meacutelyiacuteti el A formula eredete tisztaacutezatlan SCHLIER kereszteleacutesi akklamaacutecioacutera gondol DIBELIUS raacutemutat a szaacutemneacutev haacuterom nemeacutenek egymaacutesutaacutenjaacutera eacutes ennek leacutelektani oumlsz-toumlnző erejeacutere εἷς κύριος - μία πίστις - ἓν βάπτισμα a fogalomsor haacuterom tagja A hangsuacutelyos e g y itt az egyseacuteg eacutes az egyseacutegesiacutető erő jelenteacuteseacutevel aacutell előttuumlnk Az Uacuter nem abban az eacutertelemben e g y hogy kuumlloumlnboumlzik a toumlbbi κύριος-toacutel (az 1Kor 85 bizonysaacutega szerint a bdquopluralisztikusrdquo elgondolaacutes megtalaacutelhatoacute a κύριος fogalmaacutera neacutezve Paacutel gondolatvilaacutegaacuteban ὥσπερ εἰσὶν θεοὶ πολλοὶ καὶ κύριοι πολλοί ami persze ott sem jelenti az egy Uacuter eacutes az egy Isten egyseacutegeacute-nek a feloldaacutesaacutet vagy elrelativizaacutelaacutesaacutet) Itt az a leacutenyegi mondanivaloacuteja a εἷς κύριος megfogalmazaacutesnak hogy az egyhaacutez e g y Ura adja meg az egyhaacutez egyseacutegeacutenek is az eacutertelmeacutet eacutes a garanciaacutejaacutet csak ebben lehet alapja eacutes valoacutesaacutega az egyhaacutez egyseacutegeacutenek Aki ezt az egy Urat fogadta el eacutelete kizaacuteroacutelagos gazdaacute-jaacutenak az nyilvaacuten ugyanazzal a hittel kapcsoloacutedik hozzaacute mint mindenki maacutes aki ugyanennek az Uacuternak a szolgaacutelataacuteban aacutell A keresztseacuteg egyseacutege sem uacutegy hangsuacutelyos itt hogy Paacutel az aktus egyszeri eacutes megismeacutetelhetetlen voltaacutet akarja hangsuacutelyozni Az egyseacuteg ennek a cselekmeacutenynek a leacutenyegeacutere eacutes tartalmaacutera fajtaacutejaacutera eacutes tiacutepusaacutera vonatkozik mintha ezt mondanaacute csak egyfeacutele egyetlen eacutes azonos tartalmuacute jelenteacutesű eacutes jelentőseacutegű keresztseacuteg bemeriacuteteacutes lehetseacuteges Ez a keresztseacuteg a pecseacutetje mindazok eacuteleteacutenek akik a keresztseacuteg aacuteltal Krisztus egyetlen testeacutenek a tagjaivaacute lesznek (a Krisztussal valoacute sorskoumlzoumlsseacuteg gondo-

87

Magyaraacutezat Az ismeret gyuumlmoumllcsei egyseacuteg a szeretetben 41-16

lataacutet emeli ki azeacutert joacute eacutertelmező magyaraacutezat ehhez a helyhez a Rm 633kk a bdquohalaacutel-keresztseacutegrdquomondanivaloacuteja) Ugyanilyen moacutedon egyseacuteges - eacutes ez a koumlzeacutepső tag - az egy Uacuter szolgaacutelataacuteban aacutelloacute eacutes a Krisztus testeacutebe egyfeacutelekeacuteppen beletagolt hiacutevők eacuteleteacutenek az egeacutesz tartalma is hituumlk amely Krisztust teszi eacuteletuumlk muacuteltjaacutevaacute a tulajdon elrontott eacuteletuumlk helyett eacutes őt teszi joumlvőjuumlkkeacute is oumlnmaguknak joumlvőjuumlkről eacutes az emberiseacuteg joumlvőjeacuteről alkotott hamis emberi el-keacutepzeleacutesei elgondolaacutesai helyett

(6) Az egyseacutegről szoacuteloacute formula heacutet tagboacutel aacutell σῶμα - πνεῦμα - ἐλπίς - κύριος - πίστις - βάπτισμα - πατήρ eacutes ennek a nagyon gazdag heacutettaguacute formu-laacutenak ismeacutet Isten atyasaacutega a betetőzője (vouml 315) Ahogyan a csalaacuted egyseacutegeacutet az apa egy-volta alapozza meg biztosiacutetja eacutes őrzi ugyanuacutegy Isten az egyetlen garanciaacuteja a maga Atya voltaacutenak egyseacutegeacutevel az egyhaacutez egyseacutegeacutenek Mondjuk egyszerűbben egy csalaacutednak csak egy feje lehet eacutes a csalaacuted eacuteppen azeacutert egy eacuteppen azeacutert szeacutetszakiacutethatatlan eacuteppen azeacutert bdquoegyseacutegesrdquo mert ennek az egy apaacutenak a csalaacutedja A megelőző főkeacuteppen taniacutetoacute hangsuacutelyuacute reacuteszben bizonyos tekintetben maacuteskeacuteppen volt szoacute az egyseacutegről mint itt Amott a hangsuacutely Izraacuteel eacutes a neacutepek egyseacutegeacutere esett itt aacutettevődoumltt a gyuumllekezetek sokfeacutele tagjaacute-nak az egyseacutegeacutere Most a keacutet szaacutel egybefonoacutedik Isten uacutegy Atyja az embernek hogy az egyhaacutezban sokfeacutele eredetű hivataacutesuacute eacutelethelyzetű vagy keacutepesseacutegű embert foglal egy egyseacutegbe Ugyanakkor uacutegy is Atyja az embernek hogy az egeacutesz teremtett mindenseacuteg foumlloumltt ő az Uacuter A πατήρ πάντων genitivusa ebben az esetben a πάντα-boacutel is levezethető a neacutevelő hiaacutenya azonban inkaacutebb arra mutat hogy a πάντες-ből kell levezetnuumlnk eacutes iacutegy egyszerűen bdquomindenki minden emberrdquo a jelenteacutese tehaacutet a koumlvetkező bdquoprepoziacutecioacute-jaacuteteacutekkalrdquo alkotott mondat az itteni egyszerű genitivus eacutertelmező kifejteacutese Isten tehaacutet bdquominden-kinek az Atyjardquo minden embernek eacutes az egeacutesz vilaacutegmindenseacutegnek az Atyja Atyasaacutega uacutegy is egy hogy egyetemes rajta kiacutevuumll senkinek eacutes semminek nin-csen maacutes igazi Ura Ez az egyetemes atyasaacutega abban nyilvaacutenul meg hogy ő Uacuter mindenek foumlloumltt ő munkaacutelkodik mindenek aacuteltal eacutes az ő dicsőseacutege mu-tatkozik meg vaacutelik valoacutesaacuteggaacute mindenek eacuteleteacuteben leacuteteacuteben ἐπὶ πάντων διὰ πάντων ἐν πᾶσιν Maacuteskeacutent eacutertelmezi ezt a haacutermas hataacuterozoacutet SCHLIER ő az egeacuteszen aacutetfogoacute eacutertelmű πάντες-t - mindenesetre neacutemi bizonytalankodaacutessal - csak a keresztyeacutenekre vonatkoztatja Nyilvaacutenvaloacute hogy neacutezőpont keacuterdeacutese itt a megoldaacutes Isten a maga akarata szerint valoacuteban bdquomindeneknekrdquo az Atyja ez az atyasaacuteg azonban csak ott vaacutelik bdquogyakorlatirdquo valoacutesaacuteggaacute ahol a hit elfoga-doacute magatartaacutesaacuteval talaacutelkozik A foumlldi apasaacuteg keacutepeacutevel eacutelve azt mondhatnaacutenk nincsen olyan gyermeke Istennek akit ő kitagadna csalaacutedjaacuteboacutel de van sok olyan aki a maga reacuteszeacuteről nem igeacutenyli Isten atyasaacutegaacutet nem vallja eacutes nem tekinti magaacutet az ő gyermekeacutenek hűtlenuumll otthagyja csalaacutedjaacutet taacutevol eacutel tőle

88

Az Efeacutezusi leveacutel

nem toumlrődik vele A doumlntően fontos az hogy mindez Isten magatartaacutesaacuten mit sem vaacuteltoztat

(7) Csak egy dolgot nem jelent az egyseacuteg egyenlősdit uniformizaacutelaacutest egyeniraacutenyiacutetaacutest (bdquogleichschaltolaacutestrdquo) Paacutel eacuteppen abban akarja bemutatni Isten egyseacuteget teremtő szereteteacutenek a rugalmassaacutegaacutet - eacutes ebben eacuteppen az ő hatalmaacutet - hogy az egyseacuteget uacutegy jellemzi mint a sokfeacuteleseacutegben sőt a sok-feacuteleseacuteg aacuteltal (tehaacutet eacuteppen nem csak a sokfeacuteleseacuteg elleneacutere) munkaacutelt egyseacuteget ἑνὶ ἑκάστῳ ἡμῶν az eddig egy bdquonagysaacutegkeacutentrdquo bemutatott Krisztus-testet rendkiacutevuumll plasztikus moacutedon bdquoegyeacuteneirerdquo bontja meacuteg hozzaacute mindenfeacutele za-varoacute koumlzbeveteacutes neacutelkuumll uacutegy hogy meacuteg aacutetmenet leacutetesiacuteteacuteseacutere sincsen szuumlkseacuteg mert a tagok sokfeacuteleseacutege a test egyseacutegeacutenek koumlvetkezmeacutenye folyomaacutenya A kegyelem eacutes ajaacutendeacutekozaacutesa nincsen kizaacuteroacutelagos garanciaacutet nyuacutejtoacute formaacutek-hoz vagy koumlruumllmeacutenyekhez moacutedokhoz vagy kuumllsőseacutegekhez koumltve Senki sem keacutepzelheti azt hogy c s a k uacutegy eacutes c s a k abban a formaacuteban igazi a kegyelem ahogyan ő kapta Bele kellene pusztulnia az emberekből aacutelloacute eacutes emberek koumlzoumltt szolgaacuteloacute egyhaacuteznak abba ha minden tagja egeacuteszseacutegtelen egyformasaacutegban kapta volna eacutes kapnaacute a kegyelem ajaacutendeacutekaacutet A kegyelem ajaacutendeacutekozaacutesaacutenak realitaacutesa eacuteppen abban van hogy az adomaacutenyozaacutes teacutenyeacutevel egyuumltt minden maacutest is egyeduumll Isten szuvereacuten akarata hataacuteroz meg Itt most a bdquomeacuterteacutekrdquo moz za nataacuten van a hangsuacutely az ἐδόθη ἡ χάρις κατὰ τὸ μέτρον τῆς δωρεᾶς τοῦ Χριστοῦ kapcsolatban BAUER iacutegy iacuterja koumlruumll az itteni mondatot bdquoEinem jeden war die Gnade nach dem Mass verliehen wie sie ihm Christus zugeteilt hatrdquo - bdquoKinek-kinek a szerint a meacuterteacutek szerint adatott meg a kegye-lem ahogyan Krisztus juttatta (=osztotta ki) nekirdquo Vagyis a kegyelem koumlz-vetlen adomaacutenyozoacuteja eacutes ezzel egyuumltt meacuterteacutekeacutenek meghataacuterozoacuteja is Krisztus A koumlvetkezőkből vilaacutegos hogy nem gondolkozunk helytelenuumll ha a meacuterteacutek mozzanataacutet kiterjesztjuumlk az emberben munkaacutelkodoacute Leacutelek munkateruumlleteacutere eacutes ennek a meghataacuterozaacutesaacutera is Az egeacutesz gondolatkoumlrre neacutezve ld az 1Kor 12 eacutes 14 tartalmaacutet

(8) Az előzőkben megaacutellapiacutetott teacuteny kijelenteacuteseacutet talaacutelja meg Paacutel maacuter az Oacuteszoumlvetseacutegben is ezeacutert megelőző aacutelliacutetaacutesaacutet a Zsolt 6819-ből vett ideacutezet-tel kiacutevaacutenja igazolni Ennek a zsoltaacuter-versnek az eacutertelmezeacuteseacuteben visszateacuter a maacuter egyszer emliacutetett mitikus vilaacutegkeacutephez (ld a 22 magyaraacutezataacuteban) eacutes az egyhaacutez eacuteleteacutet Krisztus mennybemeneteleacutenek teacutenyeacutevel alapozza meg E sze-rint a vilaacutegkeacutep szerint Krisztus a vilaacutegegyetem kuumlloumlnboumlző szfeacuteraacutein hatol aacutet mennybemenetele soraacuten eacutes aacutettoumlri az ezek koumlzoumltt leacutevő hataacuterokat vagy vaacute-laszfalakat Iacutegy felszabadiacutetja a halottak lelkeit akiket a deacutemoni hatalmak az Isten lakoacutehelyeacutet a foumlldi szfeacuteraacutetoacutel elvaacutelasztoacute szfeacuteraacutekban tartottak fogva eacutes ezeket most magaacuteval viszi Istenhez az ő foglyaikeacutent A Zsolt 6719 LXX

89

Magyaraacutezat Az ismeret gyuumlmoumllcsei egyseacuteg a szeretetben 41-16

szoumlvege (a heacuteber szoumlveggel egyuumltt) mutat elteacutereacuteseket ott ui ezt olvassuk ἀνἐβης εἰς ὕψος ᾐχμαλώτευσας αἰχμαλωσίαν ἔλαβες δόματα ἐν ἀνθρώπῳ a legleacutenyegesebb elteacutereacutes az aacutelliacutetmaacutenycsere ἔδωκεν - ἔλαβες A TM szoumlvege ם באד תנות מ חת לק בי ש ית ב ש למרום ית ל -Felmenteacutel a magassaacutegba foglyobdquo עkat ejtetteacutel ajaacutendeacutekokat kaptaacutel (az) embertől ()rdquo Mindenesetre a hagyomaacute-nyos revideaacutelt KAacuteROLI szerint a fordiacutetaacutes iacutegy hangzik bdquoFelmenteacutel a magas-saacutegba foglyokat vezetteacutel adomaacutenyokat fogadtaacutel emberekbenrdquo a legutoacutebbi reviacutezioacute kiacuteseacuterlete ez bdquoFelmenteacutel a magassaacutegba foglyokat vitteacutel magaddal embereket vetteacutel ajaacutendeacutekulrdquo KAacuteLLAY zsoltaacuterfordiacutetaacutesaacuteban pedig ezt olvas-suk bdquoFelmenteacutel a magassaacutegba foglyokat vitteacutel magaddal Ajaacutendeacutekokat vet-teacutel az emberektőlhelliprdquo Az αἰχμαλωσίαν mindenesetre abstractum pro conc-reto mint olyan sokszor itt is gyűjtő eacutertelemmel egyben szoacutejaacuteteacutekkal figura etymo logica-val is aacutellunk szemben amely mind a TM-ban mind a LXX-ban megtalaacutelhatoacute jelenteacutese tehaacutet bdquofoglyokat ejtetteacutelrdquo alapjaacuteban veacuteve nem abban az eacutertelemben mintha olyanokat ejtett volna foglyul akik eddig a m aacute s fog-saacutegaacuteban voltak (mintha ezt mondanoacutek bdquofoglyokra talaacuteltaacutel eacutes ezeket a magad fogsaacutegaacuteba ejtettedrdquo) meacuteg ha az eacutertelem maga veacuteguumll ebben az iraacutenyban mo-zog is

De a menny nem csak egy iraacutenyban nyiacutelt meg Krisztus mennybemene-teleacutevel ugyanakkor amikor bdquofoglyokat szerzettrdquo a mennybemenő Krisztus a nagy ellenseacutegtől a halottak lelkeacutenek eddigi uraacutetoacutel egyuacutettal az ellenkező iraacutenyba is mutat a cselekveacutese Istenhez kuumlldi a maga foglyaivaacute tett tehaacutet felszabadiacutetott lelkeket de az embereknek is bdquojuttatrdquo valamit mennyei ajaacuten-deacutekokat kuumlld le az emberiseacutegnek amelyet mennybemenetele aacuteltal szinteacuten megszabadiacutetott a deacutemonok eacutes uruk a bdquolevegőbeli hatalmassaacutegrdquo rabsaacutegaacuteboacutel

(9k) Mit jelent most maacuter mindez keacutep neacutelkuumll szoacutelva Azt hogy Jeacutezus Krisztusban akiben egyuumltt eacutes egyszerre kell laacutetnunk azt az Urat aki felment a mennybe eacutes aki azutaacuten leszaacutellt a foumlldre (ἀνέβη κατέβη) ezek szerint eacuteppen nem a menny eacutes a foumlld vagyis Isten uralkodaacutesaacutenak helye - szellemi helye - eacutes az ember vilaacutega koumlzoumltti taacutevolsaacutegot noumlvelte ezzel hanem megszuumlntette a kettő-nek egymaacutestoacutel valoacute eltaacutevolodaacutesaacutet Megvaacuteltoacute tetteacutenek beteljesedeacutese azt jelenti hogy Isten kiraacutelyi uralma eacutes az ember vilaacutega koumlzoumltt megszuumlnteti a vaacutelaszfalat a kettőt oumlsszekoumlti egymaacutessal Ebben az eacutertelemben szokaacutes mostanaacuteban arroacutel beszeacutelni hogy Jeacutezus Krisztusnak eacutes egyhaacutezaacutenak bdquovilaacutegivaacuterdquo kell lennie (bdquodie Weltlichkeit der Kirche Christirdquo) termeacuteszetesen a szoacutenak csupaacuten abban az eacutertelmeacuteben hogy eacuteppen a megdicsőuumllt Krisztus tekinti sziacutevuumlgyeacutenek az em-bervilaacuteg sorsaacutet Jaj annak az egyhaacuteznak amely nem tudja ebből levonni a megfelelő koumlvetkezteteacutest

90

Az Efeacutezusi leveacutel

Ami egyeacutebkeacutent a kifejezeacutes moacutedjaacutet reacuteszleteiben illeti a 9 versbeli εἰς τὰ κατώτερα μέρη τῆς γῆς helyes eacutertelmezeacutese nem az amelyet az ősi fordiacutetaacutesok koumlzuumll a Vetus Latina vagy a Vulgata ad inferiora terrae ill inferiores partes terrae ez ui az alvilaacutegot a Seolt jelenteneacute uacutejszoumlvetseacutegi fogalommal eacutelve a Haacutedeacuteszt Itt viszont nem arroacutel van szoacute hogy Jeacutezus az alvilaacutegba is lebocsaacutet-kozott volna hanem egymaacutest koumlvetően bdquoanabaacutezisaacuteroacutelrdquo azaz mennybeme-neteleacuteről azutaacuten bdquokatabaacutezisaacuteroacutelrdquo vagyis az inkarnaacutecioacuteroacutel a krisztoloacutegia keacutet alapvető teacutenyeacuteről A τῆς γῆς nem genitivus possessivus (vagy explicativus) hanem genitivus appositivus iacutegy a kifejezeacutes helyes eacutertelme ez bdquoa lentebbi reacute-szekre ti a foumlldrerdquo Viszont a ὑπεράνω πάντων τῶν οὐρανῶν ugyanarra utal amire az ἔδωκεν κεφαλὴν ὑπέρ πάντα (122) mert a πάντες οὐρανοί a τὰ ἐπουράνια-val azonos jelenteacutesű kifejezeacutes eacutes arra vonatkozik hogy Krisztust az Atya a maga jobbjaacutera uumlltette

(11) Az emberiseacuteggel valoacute koumlzoumlsseacutegvaacutellalaacutesaacutet a mennybe ment Krisztus azzal bizonyiacutetotta meg hogy amikor visszateacutert az Atya melleacute bdquohatalmaacutenak jobbjaacuterardquo amikor uacutejra elfoglalta dicsőseacuteges helyeacutet sőt nagyobb dicsőseacutegre jutott a megelőzőneacutel az Atya jobbjaacuten foumlldi kuumlldeteacuteseacutenek beteljesiacuteteacutese utaacuten akkor nem annak oumlruumllt hogy veacutegre megszabadult a vilaacuteg nyűgeacutetől eacutes az ott kuumlzdő-kuumlszkoumldő emberek minden gondjaacutetoacutel-bajaacutetoacutel hanem a mennyből el-halmozta őket ajaacutendeacutekaival ἔδωκεν ebben az eacutertelemben pregnaacutensabb mint a fordiacutetaacutesban adott eacutertelmezeacutesuumlnk bdquorendeltrdquo ti nem egyszerűen inteacutezkedeacutes-ről van itt szoacute - arroacutel is - hanem a Megdicsőuumlltnek olyan rendelkezeacuteseacuteről amely egyuacutettal ajaacutendeacutek a foumlldoumln eacutelő ember az emberiseacuteg eacutes koumlzvetlenuumll az egyhaacutez neacutepe szaacutemaacutera Ezek az ajaacutendeacutekok a gyuumllekezetek eacuteleteacuteben a kuumlloumln-feacutele szolgaacutelatok veacutegzőinek a bdquotisztseacutegviselőknekrdquo a kegyelmi ajaacutendeacutekaiban lelki ajaacutendeacutekaiban karizmaacuteiban vaacuteltak keacutezzelfoghatoacutekkaacute Ezeknek a kuumlloumln-feacutele karizmaacuteknak eacutes hordozoacuteiknak a jelentőseacutege uacutegy vaacutelik ismeacutet eacuterthetőveacute a gyuumllekezetek eacuteleteacuteben ha az egy test kuumlloumlnfeacutele funkcioacutekat betoumlltő de mind-ezekben az egyseacuteges test eacuterdekeit eacutes javaacutet eacuteleteacutet eacutes eacutepuumlleacuteseacutet noumlvekedeacuteseacutet eacutes gyarapodaacutesaacutet szolgaacuteloacute tagjaira gondolunk

Az első ilyen tisztseacuteg tehaacutet kegyelmi ajaacutendeacutek eacutes szolgaacutelati teruumllet meg-jeloumlleacutese ἀπόστολοι Az apostolokat az jellemzi hogy Jeacutezus Krisztus szem-tanuacuteikeacutent eacutes fuumlltanuacuteikeacutent jaacutertak vele foumlldi eacuteleteacutenek napjaiban eacutes iacutegy nyer-tek kuumlldeteacutest megbiacutezataacutest arra hogy eszkoumlzei legyenek az egyhaacutez uacutej meg uacutej gyuumllekezeteinek szuumlleteacuteseacuteben gondjuk felveacuteteleacuteben noumlvekveacutesuumlk eacutepuumlleacute-suumlk munkaacutelaacutesaacuteban Istennek A maacutesodik munkateruumlleten szolgaacutelatot veacutegző tisztseacutegviselők megnevezeacutese προφῆται A szoacute alapjelenteacuteseacutehez fűzve itt csak annyit jegyezzuumlnk meg hogy a προ- előtag nemcsak az időbeli bdquoelsőbbseacute-getrdquo jelentheti eacutes itt eacuteppen nem is erre esik a hangsuacutely hanem a bdquonyilvaacute-

91

Magyaraacutezat Az ismeret gyuumlmoumllcsei egyseacuteg a szeretetben 41-16

nossaacuteg előttirdquo felleacutepeacutest meghirdeteacutest azt amire a latin proclamare kifejezeacutes hasznaacutelatos Az oacuteszoumlvetseacutegi eacutes uacutejszoumlvetseacutegi proacutefeacutetasaacuteg szemszoumlgeacuteből egy-araacutent fontos ezt tudnunk A proacutefeacutetaacutek az eacutertelmes bizonysaacutegteacutetel hordozoacutei (SCHMAUCH megfogalmazaacutesa szerint a proacutefeacutecia n o eacute t i k u s funkcioacute) azt a megbiacutezataacutest kaptaacutek a gyuumllekezetekben hogy Isten akarataacutet a muacuteltra eacutes a joumlvő-re neacutezve felismerjeacutek eacutes iacutegy a jelenben a gyuumllekezetek tagjainak meghirdesseacutek mintegy Isten felől neacutezve eacutertelmezzeacutek az ember szaacutemaacutera a tulajdon jelenjeacutet eacutes iacutegy utat mutassanak neki ebben a jelenben a joumlvő feleacute A koumlvetkező mun-kakoumlrben szolgaacuteloacute testveacuterek megjeloumlleacutese εὐαγγελισταί Joacute ha a megjeloumlleacutes eacutertelmezeacuteseacuteben mind a koraacutebbi mind a keacutesőbbi időkre vonatkozoacute reacuteszben itt időszerűtlen reacuteszben pedig a leacutenyeget illetően helytelen interpretaacutecioacutekat feacutelretesszuumlk illetve ezektől elhataacuteroljuk magunkat Az evangeacutelistaacutek Jeacutezus Krisztus eacuteleteacutenek ismerői az ősegyhaacutezban eacutes a gyuumllekezetekben azt a felada-tot kaptaacutek hogy Jeacutezus eacutelete munkaacuteja eacutes szavai nyomaacuten ezek megismerteteacute-seacutevel eacutebren tartsaacutek a gyuumllekezeteknek Jeacutezus Krisztus egyszeri jelentőseacutegeacutere iraacutenyuloacute figyelmeacutet e jelentőseacutege iraacutenti eacuterzeacutekeacutet E szolgaacutelatukkal segiacutetetteacutek elő az evangeacuteliumi hagyomaacuteny kikristaacutelyosodaacutesaacutet eacutes az evangeacuteliumok kialaku-laacutesaacutet A paacutesztorok ποιμένες a gyuumllekezet eacutelete rendjeacutenek rendezettseacutegeacutenek a munkaacuteloacutei taniacutetoacutek διδάσκαλοι a gyuumllekezet eacuteleteacutenek iraacutenyiacutetoacutei Itt azonban meg kell jegyeznuumlnk egy neacutehaacuteny dolgot Az hogy a ποιμένες eacutes διδάσκαλοι kifejezeacuteseket itt nem terminus technicus-okkeacutent alkalmazza a leveacutel keveacutesseacute valoacutesziacutenű (ld EWALD eacutertelmezeacuteseacutet bdquoakik alkalmasak a paacutesztorkodaacutesra eacutes a taniacutetaacutesrardquo) maacutesfelől az is vilaacutegos hogy az bdquoőskeresztyeacuten haacutermasrdquo nevezete-sen az bdquoapostolok proacutefeacutetaacutek taniacutetoacutekrdquo triaacutedikus megfogalmazaacutes itt nem marad meg zaacutert csoportkeacutent Bizonyos meacuterteacutekig meacutegis koumlzeledik ehhez a haacutermas csoportosiacutetaacuteshoz az itteni felsorolaacutes akkor ha DIBELIUS javaslataacutet elfogadva - az εὐαγγελισταί kategoacuteriaacutejaacutet uacutegy fogjuk fel hogy ezek az apostolok keacutepvise-lői akik bdquoapostoli munkaacutet veacutegeznek az rsquoapostolrsquo elnevezeacutes neacutelkuumllrdquo maacutesreacuteszt a ποιμένες καὶ διδασκάλοι kifejezeacutest mintegy hendiadyoinnak vesszuumlk (erre feljogosiacutet bennuumlnket az is hogy a kettős maacutesodik tagja neacutevelő neacutelkuumll az el-sővel egy koumlzoumls neacutevelővel szerepel) eacutes uacutegy eacutertjuumlk hogy egyazon tisztseacuteget jeloumllik illetve jellemzik keacutet aspektusboacutel neacutezve eacutes voltakeacuteppen a gyuumllekezetek vezetőire vonatkoznak akiket maacutes levelek maacutes megnevezeacutesekkel is illetnek (ἐπίσκοποι προϊστάμενοι ἡγούμενοι πρεσβύτεροι)

(12) Aacuteldott ez a sokfeacuteleseacuteg mindaddig amiacuteg megfelel Istentől rendelt va-loacutedi ceacuteljaacutenak a gyuumllekezet tagjait a szolgaacutelatra keacutesziti fel eacutes eacutepiacuteti a Krisztus testeacutet DIBELIUS uacutegy fogja fel a πρὸς τὸν καταρτισμὸν κτλ mondatreacuteszletet mint amely valoacutesziacutenűleg csak a legutoacutebbi kettősen egy kategoacuteria - ποιμένες καὶ διδασκάλοι - eacutertelmeacutet van hivatva koumlzelebbről meghataacuterozni reacuteszletezni

92

Az Efeacutezusi leveacutel

azonban az egeacutesz mondatszerkeszteacutes a mondat egeacuteszeacutenek a lejteacutese nem erre vall főkeacuteppen nem erre vall a legutolsoacute finaacutelis bőviacutetmeacuteny εἰς οἰκοδομὴν τοῦ σώματος τοῦ Χριστοῦ amely az előzőkkel egyenranguacute eacutes nem is vaacutelaszthatoacute el tőluumlk Amiacuteg ugyanis ez iacutegy van addig az egyhaacutez nyilvaacutenvaloacutean nem feled-kezhetik meg arroacutel amire Paacutel itt felhiacutevja a gyuumllekezetek figyelmeacutet hogy ti a sokfeacuteleseacuteg a vaacuteltozatossaacuteg itt eacutes ezzel a felteacutetellel Istentől adott gazdagsaacuteg A veszeacutely csak ekkor kezdődik amikor ennek a hitbeli tudata homaacutelyba bo-rul vagy eacuteppen teljesen feledeacutesbe meruumll Akkor koumlvetkezik be a gyuumlleke-zetek eacuteleteacuteben az hogy veteacutelkedeacutes viszaacutely eacutes egyenetlenseacutegek leacutepnek fel a kuumlloumlnfeacutele karizmaacutek hordozoacutei vagy talaacuten ebben az esetben jobb iacutegy mondani a kuumlloumlnfeacutele bdquohivatalokrdquo betoumlltői koumlzoumltt eacutes a bajt csak jobban elmeacutelyiacuteti az ha az egyhaacutez ennek a veszeacutelynek a lekuumlzdeacuteseacutere emberi eszkoumlzoumlkhoumlz nyuacutel eacutes diktatoacuterikus egyhaacutezi vezeteacutessel proacutebaacutelja fenntartani az egyhaacutez inteacutezmeacutenyes s z e r v e z e t i egyseacutegeacutet (ez az uacuten monarchikus episzkopaacutetus rendszereacutenek a sajaacutetossaacutega)

(13) A gyuumllekezetekben levő egyenetlenseacutegek a hit erőtlenseacutegeacuteről eacutes az ismeret meghomaacutelyosodaacutesaacuteroacutel aacuterulkodnak Azonban a hit szaacutemaacutera ezek eacuteppen arra joacutek hogy a gyuumllekezetek tagjai annaacutel jobban laacutethassaacutek a gyuumlle-kezetek Istentől rendelt ceacuteljaacutet Ez a ceacutel az hogy a gyuumllekezetek tagjai talaacutel-kozzanak egymaacutessal abban hogy valamennyien a hit eacutes a Krisztus ismerete e keacutet - maacuter az előzőkben reacuteszletesen jellemzett - magatartaacutes feleacute tartsanak (καταντᾶν bdquovalami fele tart eljut valamire eleacuter valamitrdquo) A koumlvetkező keacutep ismeacutet egyaraacutent vonatkozik metaforikusan az egeacutesz egyhaacutezra in concreto pe-dig egyeacutenenkeacutent a gyuumllekezetek tagjaira A gyuumllekezeti vezeteacutes eacutes szolgaacutelat ceacutelja tehaacutet a sokfeacuteleseacutegben mutatkozoacute szilaacuterd egyseacutegben uacutegy nyilvaacutenult meg mint a Krisztusban valoacute hit eacutes a Krisztus ismerete tereacuten megvaloacutesuloacute egy-seacuteg ἑνότης τῆς πίστεως καὶ τῆς ἐπιγνώσεως τοῦ υἱοῦ τοῦ θεοῦ Baacuter a keacutet paacuterhuzamosan hasznaacutelt fogalom - πίστις eacutes ἐπίγνωσις - egyenlő suacutellyal esik a latba mint ahogyan nyelvtani tekintetben az mutatja hogy mind a kettő hataacuterozott neacutevelővel szerepel meacutegis foumllteacutetlenuumll figyelembe veendő minden gnosztikus feacutelreeacuterteacutes elleni veacutedekezeacutes jegyeacuteben az hogy első helyen a πίστις aacutell tehaacutet a Naacutezaacutereti Jeacutezusnak Isten Fiakeacutent valoacute reaacute hagyatkozoacute elfogadaacutesa ez sziacutenezi a maacutesik fogalom eacutertelmeacutet Iacutegy vilaacutegos az hogy az ἐπίγνωσις nem intellektuaacutelis ismeretszerzeacutes vagy ismeret-gyarapiacutetaacutes hanem egzisztenciaacutelis koumlzoumlsseacutegvaacutellalaacutes elsődlegesen minden egyeacutebkeacutenti intellektuaacutelis vonatkozaacutesa vagy mozzanata elleneacutere is Most azonban egy maacutesik megfogalmazaacutes leacutep e melleacute az első melleacute az ἀνὴρ τέλειος keacutepe A gyuumllekezetek előbbi moacutedon jel-lemzett eacuteleteacutenek a ceacutelja uacutegy is megfogalmazhatoacute hogy Krisztus koumlvetőinek ki kell nőniuumlk a kiskoruacutesaacutegboacutel eacutes el kell jutniuk a nagykoruacutesaacutegra Hogy a

93

Magyaraacutezat Az ismeret gyuumlmoumllcsei egyseacuteg a szeretetben 41-16

keacutep az emliacutetett moacutedon kettős keacutetfeacutele formaacuteban eacuterveacutenyesuumll az termeacuteszetes hiszen a keresztyeacuten ember eacuteleteacuteben az egyhaacutez valoacutesaacutega fejeződik ki az egyeacuten kategoacuteriaacuteinak a keretein beluumll A keacutep az eacuterett koruacute emberről beszeacutel akiben minden adottsaacuteg keacutepesseacuteg maacuter lehetőseacutegeacutenek veacutegső hataacuteraiig kifejlődoumltt Az egyhaacutez eacuteleteacuteben ez uacutegy mutatkozik meg hogy betoumllti Istentől kapott le-hetőseacutegeinek egeacutesz koumlreacutet sem toumlbbre nem vaacutegyik mint amennyire egy-egy korban rendeltetett sem kevesebbel nem eleacutegszik meg mint amennyit Isten a vilaacutegnak eacuteppen a szaacutemaacutera jelenvaloacute jelenbeli helyzeteacuteben reaacute biacutezott de termeacuteszetesen nem aacutebraacutendozik m aacute s r oacute l sem mint ami konkreacutet hely-zeteacuteben Uraacutetoacutel meghataacuterozott feladata Hasonloacutean aacutell a dolog a keresztyeacuten szemeacutelyiseacuteggel is akkor bdquotoumlkeacuteletesrdquo azaz eacuterett koruacute nagykoruacute ha Istentől kapott keacutepesseacutegeiből semmit eacutes semennyit nem hagy kihasznaacutelatlanul de az sem zavarja ha azt laacutetja mert azt kell laacutetnia hogy maacutesok toumlbbet kaptak naacutela Az ἀνὴρ τέλειος fogalmi tartalmaacutet van hivatva teljesebbeacute tenni a kouml-vetkező hataacuterozoacute a μέτροv eacutertelme miatt a ἡλικία jelenteacuteseacuteben elsősorban a bdquotesthossz nagysaacutegrdquo fogalmaacutet keresnők (iacutegy DIBELIUS) azonban eacuteppen a bdquonagykoruacutesaacutegrdquo előző emliacuteteacutese inkaacutebb az eacuteletkorra utal (hiszen ennek is le-het eacutes van bdquomeacuterteacutekerdquo) nem pedig a termetre DIBELIUS a Lk 193-at ideacutezi ellenbizonyiacuteteacutekul ahol valoacuteban Zaacutekeus bdquotermeteacutenekrdquo kicsinyseacutegeacuteről van szoacute ez azonban nem meggyőző mert maacutesutt a ἡλικία csak eacuteletkort jelenthet az evangeacutelium szoacutehasznaacutelataacuteban is iacutegy Lk 1225 = Mt 627 a lat statura fordiacutetaacutes elleneacutere is mert ezeken a helyeken nem volna eacutertelme a bdquotermet magassaacutegrdquo emliacuteteacuteseacutenek

A πλήρωμα mozzanata itt az 113 eacutes a 319 gondolatkoumlreacutehez vezeti vissza az olvasoacutet iacutegy a bdquonoumlvekedeacutesrdquo eacutes az eacutereacutes veacutegső fokaacutet eacutes ceacuteljaacutet a Krisztusban talaacutelhatoacute beteljesedeacutes teljesseacuteg jeloumlleacuteseacutere hasznaacutelja amelyre a gyuumllekezetnek az egyhaacuteznak eacutes egyes tagjainak a keresztyeacuten szemeacutelyiseacutegeknek el kell jutni-uk A fordiacutetaacutes - egy kisseacute parafraacutezis-szerűen iacutegy hangzaneacutek bdquo(amiacuteg el nem jut mindenki)hellip a krisztusi teljesseacuteg (aacuteltal jellemzett) eacuteletkor meacuterteacutekeacuteigrdquo vagyis bdquoaddig a meacuterteacutekig amelyet az az eacuteletkor jellemez amelyben Krisztus teljesseacutege vaacutelik valoacutera az emberben illetve az egyhaacutezban eacutes gyuumllekezeteibenrdquo Iacutegy eacutertelmezi ezt a helyet a magyaraacutezoacutek toumlbbseacutege AMBROSIASTER oacuteta a modernek koumlzuumll HAUPT EWALD WESTCOTT eacutes maacutesok) Ezt taacutemasztja alaacute az is hogy az előzőkben is bdquoeacuteletkorroacutelrdquo (aetas) volt szoacute eacutes a koumlvetkezők-ben is ugyanebben a kategoacuteriaacuteban mozgunk (νῆπιοι) Viszont SCHLIER ezt az eacutertelmezeacutest eacuteppen az emliacutetett fogalmak megteacutevesztő hataacutesaacutenak tulajdoniacutet-ja iacutegy DIBELIUS nyomaacuten a bdquotesthossz nagysaacuteg termetrdquo teacuterbeli kategoacuteriaacutejaacutet akarja a ἡλικία tartalmaacutenak laacutetni annak elleneacutere hogy az εἰς μέτρον κτλ hataacuterozoacute pontos megfelelője paacuterhuzama a koumlzvetlenuumll előtte aacutelloacute εἰς ἄνδρα

94

Az Efeacutezusi leveacutel

τέλειον hataacuterozoacutenak SCHLIER iacutegy a ἡλικίας-ban genitivus appositivust laacutet ugyan nyilvaacuten helyesen de az egeacutesz passzus eacutertelmeacutet azutaacuten iacutegy koumlzeliacuteti meg bdquohellipaddig a meacuterteacutekig amely a πλήρωμα τοῦ Χριστοῦ bdquoἡλικίαrdquo -jaacutenak tehaacutet bdquonagysaacutegaacutenak termeteacutenek teacuterbeli kiterjedeacuteseacutenekrdquo megfelel (ő a 318 gondo-latkoumlreacutehez taacutersiacutetja ezt az eacutertelmet ahol a neacutegy teacuterbeli dimenzioacuteroacutel van szoacute) azaz ennek a pleacuteroacutemaacutenak a meacuterteacutekeacuteig meacutereteacuteig illetve eddig a pleacuteroacutemaacuteig a maga meacutereteacuteben A tovaacutebbi reacuteszleteket ld DIBELIUS eacutes SCHLIER kommen-taacuterjaacuteban e hely magyaraacutezataacuteban A megkuumlloumlnboumlzteteacutes ilyen szőrszaacutelhasogatoacute erőlteteacutese kuumlloumlnben a koineacute szoacutehasznaacutelataacuteval sem feacuter oumlssze Gondoljunk csak arra hogy a mi heacutetkoumlznapi nyelvuumlnkben is kettős jelenteacutesű ilyen esetekben a bdquonagysaacutegrdquo Ha ti valakitől megkeacuterdezzuumlk bdquoMilyen nagy maacuter a fiadrdquo ndash hogy a keacutepben ti az embernek gyermekből bdquokeacutesz emberreacuterdquo vaacutelaacutesaacutenak a gondo-latkoumlreacuteben maradjunk - erre a vaacutelasz rendszerint ez bdquoMaacuter huacutesz eacutevesrdquo bdquoMaacuter nagykoruacuterdquo stb Tehaacutet oumlsztoumlnoumlsen nem a centimeacuteterekre tehaacutet nem a termet-re hanem az eacuteletkorra utalunk a vaacutelaszban A keacutetfeacutele eacutertelmezeacutes nem vezet egymaacutestoacutel leacutenyegeacuteben kuumlloumlnboumlző elteacuterő vagy eacuteppen ellenteacutetes eredmeacutenyre a leacutenyegi tartalom - a kiskoruacutesaacutegboacutel az eacuterettkoruacutesaacutegra nagykoruacutesaacutegra valoacute eljutaacutes - iacutegy is uacutegy is vilaacutegos

(14) A nagykoruacute embert eacuteppen ceacuteltudatos magatartaacutesa veacutedi meg minden ingadozaacutes kisiklaacutes minden tetszetős uacutej iraacutenyzat csaacutebiacutetaacutesaacuteboacutel adoacutedoacute kiacuteseacuterteacutes ellen ezekben eacutes ezek moumlgoumltt vonzoacute kuumllsőseacutegeik elleneacutere is fel tudja ismerni az Istennel ellenseacuteges erők mesterkedeacuteseacutet A νήπιοι kifejezeacutest az előzőkben talaacutelhatoacute ἀνὴρ τέλειος ellenteacutetekeacutent eacutertettuumlk ebben az eacutertelmezeacutesben ennek egyaacuteltalaacuteban nem mond ellene az a formaacutelis szempont hogy amaz egyes-szaacutemuacute emez pedig toumlbbesszaacutemuacute forma ez termeacuteszetesen koumlvetkezik a ki-fejezeacuteseknek abboacutel az oumlsszefuumlggeacuteseacuteből amelyben előfordulnak (DIBELIUS egyenesen bdquomisztikus - miszteacuteriumi - kifejezeacutese egyhaacutezi aacuteteacutertelmezeacuteseacuterőlrdquo beszeacutel ami maacuter csak azeacutert is zavaros mert a misztikust eacutes az egyhaacutezit ba-jos volna ilyen moacutedon kijaacutetszani egymaacutessal szemben hogy a bdquomisztikusrdquo bdquomiszteacuteriumitrdquo jelent az a kommentaacuterboacutel nem tűnik ki csak az eacuten felteacutete-lezeacutesem) A tovaacutebbiakban keacutep a kifejezeacutes de a keacutep eacutes a valoacutesaacuteg - ahogyan gyakran szokott toumlrteacutenni - oumlsszeszoumlvődik benne κλυδωνιζόμενοι meacuteg teljes egeacuteszeacuteben keacutep a hajoacutes-eacuteletből vett a keacutesői egyhaacutezi goumlroumlgseacuteg koumlreacutebe tarto-zoacute szoacute a κλύδων bdquohullaacutemvereacutesrdquo főneacutev tovaacutebbkeacutepzeacutesekeacutent jelenteacutese bdquohullaacute-moktoacutel dobaacutelt haacutenyt-vetettrdquo Bőviacutetmeacutenye viszont kileacutep a keacutepi koumlrből παντὶ ἀνέμῳ τῆς διδασκαλίας ez maacuter a gyuumllekezetek konkreacutet eacuteleteacuteről beszeacutel keacutep neacutelkuumll a παντί eacutertelemszerűen tulajdonkeacuteppen nem is az ἀνέμῳ-hoz hanem a διδασκαλίας-hoz tartozik bdquoide-oda haacuteny-vet mindenfeacutele taniacutetaacutes szelerdquo(az ἀνέμῳ meacuteg a keacutepben van a διδασκαλία-val leacutep ki a keacutepből a kifejezeacutes) kuuml-

95

Magyaraacutezat Az ismeret gyuumlmoumllcsei egyseacuteg a szeretetben 41-16

loumlnben az ἀνέμῳ dativus a participiumnak szabaacutelyos hataacuterozoacuteja A tovaacutebbi-akban a κυβεία ismeacutet keacutep de maacuter egeacuteszen maacutes teruumlletre utal a kockajaacuteteacutek az alapjelenteacutes de hamarosan hozzaacutetapad a bdquohamisjaacuteteacutekrdquo melleacutekeacutertelme uacutegyhogy κυβεύω jelenteacutese maacuter kifejezetten bdquohamisan jaacutetszani hamisjaacuteteacutekot folytatnirdquo A πανουργία jelenteacutese bdquocsel csalaacuterdsaacutegrdquo tehaacutet a jaacuteteacutek moacutedjaacutet je-loumlli miacuteg a jaacuteteacutek ceacuteljaacutet a koumlvetkező hataacuterozoacute fejezi ki πρὸς τὴν μεθοδείαν τῆς πλάνης Ebben a hataacuterozoacuteban a μεθοδεία mint ahogyan a μεθοδεύω bdquocsal csűr-csavar elferdiacutetrdquo keacutesőbbi igei szaacutermazeacuteka mutatja (amely egyeacuteb-keacutent az Uacutejszoumlvetseacutegben nem fordul elő ugyanuacutegy mint a klasszikus μέθοδος bdquoutaacutenajaacuteraacutes eljaacuteraacutes eljaacuteraacutesmoacutedrdquo sem a μεθοδεiacuteα is keacutesői-egyhaacutezi szoacute) bdquoaacutel-noksaacuteg alattomossaacutegrdquo Itt tehaacutet nem bdquoutaacutenajaacuteraacutesrdquo hanem bdquomoumlgeacuteje keruumlleacutesrdquo az alapszemleacutelet Az egeacutesz kifejezeacutes eacutertelme egyuumltt bdquoazeacutert hogy tervszerű mesterkedeacutesekkel teacutevuacutetra vezessenrdquo

Krisztus egyhaacutezaacutenak eacutelete egeacuteszen maacutes leacutegkoumlrben folyik egeacuteszen maacutesak a tuumlnetei is Az egyhaacutez Krisztus teste feje a bdquomennyekben levő Krisztusrdquo Az egyhaacutez eacutelete uacutegy jellemezhető hogy eacuteleteacutet eacutes noumlvekedeacuteseacutet a fő a Krisztus biz-tosiacutetja tehaacutet a test egeacuteszeacutenek a termeacuteszete a Krisztus termeacuteszeteacutevel egyezik Krisztus termeacuteszete hataacuterozza meg az egyhaacutez termeacuteszeteacutet a Krisztus-test eacutele-te a fej iraacutenyiacutetaacutesaacuteval folyik figyelme szuumlntelenuumll a főre a Krisztusra szegező-dik Ezeacutert eacuteleteacutet az isteni igazsaacuteg az evangeacutelium igazsaacutega jellemzi eacutes ennek megvaloacutesulaacutesi moacutedja a gyuumllekezetekben a szeretet (ἀληθεύοντες ἐν ἀγάπῃ)

(16) A Krisztus-testről szoacuteloacute gyakorlati taniacutetaacutes zaacuterja be az intelmeknek ezt az első szakaszaacutet Krisztus teste az egyhaacutezban nem eszmeacuteny nem koumlvetel-meacuteny hanem megleacutevő valoacutesaacuteg Eacutelő eacutes noumlvekvő valoacutesaacuteg mert a fő a Krisztus erejeacuteből kap erőt az eacuteletre eacutes a noumlvekedeacutesre Ez az egyseacuteges test azonban olyan tagokboacutel - szaacutemtalan olyan tagboacutel - tevődik oumlssze amelyek (helyeseb-ben akik) egeacuteszen kuumlloumlnboumlző sokfeacutele hivataacutessal feladattal eacutes megbiacutezataacutessal eacutelnek benne a test oumlsszefuumlggeacuteseacuteben de meacutegis valamennyi egyazon ceacutel szolgaacute-lataacuteban aacutell Iacutegy a megismeacutetelt keacutepben bizonyos suacutelyponteltoloacutedaacutest is laacutetunk most maacuter nem csupaacuten a tagoknak a főhoumlz a Krisztushoz valoacute viszonyaacuteroacutel beszeacutel ez a taniacutetaacutes hanem a tagok egymaacuteshoz valoacute viszonyaacutet is taacutergyalja sőt itt foumllteacutetlenuumll erre esik a nagyobb hangsuacutely Ezeacutert leacutenyeges itt az is hogy van v a l a m i ami ezt a testet oumlsszeilleszti eacutes oumlsszetartja (συναρμολογούμενον συμβιβαζόμενον) uacutegyhogy minden tag az erőkifejteacutesnek a neki adott meacuter-teacuteke szerint jaacuterul hozzaacute a test oumlsszetartaacutesaacutehoz Az az erőkifejteacutes amely az egyhaacutez eacuteleteacutet bdquoindiacutetjardquo a tagok araacutenyos hozzaacutejaacuterulaacutesaacuteboacutel tevődik oumlssze erről az oldalroacutel neacutezve (κατ᾽ ἐνέργειαν ἐν μέτρῳ ἑνὸς ἑκάστου μέρους) Iacutegy nouml-vekszik eacutes gyarapszik az egyhaacutez Krisztus teste eacutes iacutegy bdquoeacutepuumllrdquo szeretetben (az οἰκοδομή eredetileg nyilvaacutenvaloacutean szinteacuten keacutep a haacutezeacutepiacuteteacutes koumlreacuteből keacutesőbb

96

Az Efeacutezusi leveacutel

azonban annyira gyakorivaacute vaacutelik aacutetvitt lelki eacutertelmű hasznaacutelata is hogy maacuter nem kell mindig szuumlkseacutegszerűen visszanyuacutelnunk az alapjaacuteul szolgaacuteloacute keacutepig baacuter az Ef-ben ezt a 220kk foumllteacutetlenuumll bdquojavalljardquo ajaacutenlatossaacute teszi)

Egyeacutebkeacutent a σῶμα - κεφαλή bdquokorrelaacutecioacutetrdquo toumlbben a Krisztus-testről szoacuteloacute eredetinek tartott paacuteli taniacutetaacutes (ld kuumlloumlnoumlsen az 1Kor 1227-ben) maacutesodla-gos az apostolok utaacuteni korra valloacute bdquodeuteropaulinusrdquo kibőviacuteteacuteseacutenek tartjaacutek (vouml 122 Kol 118 21019) ld a Bevezeteacutesben Hogy egy ilyen szemleacutelet mennyire merev mennyire nem szaacutemol az eacutelő nyelvhasznaacutelat termeacutekeny al-kotoacute rugalmassaacutegaacuteval azt legjobban mutatja egy olyan eredeti paacuteli leveacutelnek elismert iratboacutel valoacute hely mint az 1Kor 113 kuumlloumlnoumlsen az Ef 523-maI egy-bevetve Ez egyuacutettal a bdquokeacuteprdquo kiszeacutelesedeacuteseacutenek uacutetjaacutet is joacute szemleacutelteti

Az ismeret gyuumlmoumllcse az uacutej ember feloumlltoumlzeacutese 417-24

17 Azt mondom haacutet eacutes lelketekre koumltoumlm az Uacuterban hogy ne eacuteljetek uacutegy tovaacutebb ahogyan a pogaacutenyok is eacutelnek gondolkozaacutesuk hiaacutebava-loacutesaacutegaacuteban 18 akiknek homaacutelyban van az eacutertelmuumlk ki vannak re-kesztve az Istentől kapott eacuteletből a miatt a tudatlansaacuteg miatt amely bennuumlk van sziacutevuumlk megkemeacutenyedeacutese miatt 19 Ezek ernyedtseacuteguumlk-ben aacutetadtaacutek magukat a kicsapongaacutesnak hogy azutaacuten mindenfeacutele tisztaacutetalan teveacutekenyseacuteget folytassanak telhetetlenseacuteguumlkben 20 Ti viszont nem iacutegy ismerteacutetek meg a Krisztust 21 ha igazaacuten roacutela hal-lottatok eacutes benne kaptatok taniacutetaacutest mint ahogyan ez az igazsaacuteg Jeacutezusban 22 hogy ti dobjaacutetok el magatoktoacutel az előző eacuteletmoacutedotok szerinti oacute embert amely romlott a csalaacuterd kiacutevaacutensaacutegok koumlzepette 23 viszont uacutejuljatok meg elmeacutetek lelkeacuteben 24 eacutes oumlltseacutetek magatokra az uacutej embert aki Isten szerint teremtetett valoacutesaacutegos igazsaacutegban eacutes szentseacutegben

Mielőtt az intelmek soraacuten eljutna Paacutel a reacuteszletekbe menő erkoumllcsi taniacutetaacutesig előbb egy uacutejabb bevezeteacutest ad ezekhez Erre azeacutert van szuumlkseacuteg mert az emliacute-tett reacuteszletes parancsok (παραγγελίαι bdquoereacuteny-kataloacutegusrdquo ld 25ndash32 v) sokfeacute-le oumlsszefuumlggeacutesben előfordulhatnaacutenak az apostol azonban azt akarja hogy az egyetlen lehetseacuteges keresztyeacuten alapveteacutesre eacutepuumlljenek foumll

(17) Bizonyos fokig abszoluacutet eacutertelemben maacuter szoacutelt Paacutel arroacutel hogy milyen volt a pogaacutenyok illetve pogaacutenykeresztyeacutenek előző eacutelete Most ismeacutet visszateacuter

97

Magyaraacutezat Az ismeret gyuumlmoumllcse az uacutej ember feloumlltoumlzeacutese 417-24

a pogaacuteny eacuteletforma jellemzeacuteseacutere Ez itt azeacutert mond sokat mert iacutegy eacutertjuumlk meg azt hogy Isten elhiacutevoacute szava amellyel belevonja az embert a maga ter-veacutenek oumlsszefuumlggeacuteseacutebe nem az első szoacute az ember eacuteleteacuteben Nem uacutegy jut el az emberhez mintha az ember lelke eacutes eacutelete előzetesen minden maacutes hataacutestoacutel eacuterintetlen lett volna eacutes most is fuumlggetlen volna Az embernek van előeacutelete eacutes van koumlrnyezete Ez itt a pogaacutenyokboacutel lett keresztyeacutenek vonatkozaacutesaacuteban egybeesik előző eacuteletuumlkben maguk is pogaacutenyok voltak koumlrnyezetuumlk most is pogaacuteny Viszont ez csak noumlveli a suacutelyaacutet a pogaacuteny eacuteletformaacuteboacutel raacutejuk neacutez-ve szaacutermazoacute hozzaacutejuk eljoumlvő kiacuteseacuterteacuteseknek mert ezek nemcsak koumlzvetlen koumlrnyezetuumlkből adoacutednak szuumlntelenuumll hanem előző eacuteletuumlkből vissza-vissza-keacuteredzkedő oumlsztoumlneikből is amelyek nagyon elevenen bdquorezonaacutelnakrdquo ezekre a kiacuteseacuterteacutesekre Paacutel etikai taniacutetaacutesaacutenak iacutegy keacutet leacutenyeges vonaacutesa aacutell előttuumlnk Az ember bűneacutet az ember egyetemes meghataacuterozottsaacutegaacutenak koumlvetkezmeacutenye-keacutent eacuterti nem pedig esetszerűen egymaacutestoacutel alapjaacuteban veacuteve elszigetelten jelentkező veacutetkek sokasaacutegaacuteboacutel integraacutelja oumlsszegezi A bűn szerves valoacutesaacuteg a veacutetkek ennek a tuumlnetei mint ahogyan a betegseacuteg sem tuumlneteinek oumlsszes-seacutegeacuteből aacutell hanem tuumlneteiben jelentkezik mutatkozik meg Eacuteppen iacutegy ter-meacuteszetesen a szabadulaacutest sem abban laacutetja az apostol hogy az ember esetről esetre kazuisztikusan veszi fel a harcot oumlnmaga erejeacuteből az eacuteppen jelentkező veacutetkek ellen hanem abban hogy teljesen uacutej meghataacuterozottsaacuteg jut eacuterveacutenyre az eacutelete foumlloumltt maacutes alapra eacutepuumll az eacutelete mint eddig Iacutegy mostmaacuter eacuterthető hogy mieacutert foglalkozik Paacutel ismeacutet reacuteszletesen a pogaacuteny eacuteletforma jellegzetes vonaacutesainak felsorolaacutesaacuteval Ezt mindenesetre uacutegy teszi - eacutes ebben is a szere-tetre neveli a gyuumllekezeteket - hogy nem pogaacuteny koumlrnyezetuumlket aacutelliacutetja eleacutejuumlk most sem szinte ujjal mutogatva raacute hanem ismeacutet uacutegy jellemzi a pogaacuteny eacutelet-formaacutet mint a pogaacutenyokboacutel lett keresztyeacutenek előző eacuteletformaacutejaacutet amelyből valamennyien joumlttek a μηκέτι a περιπατεῖν előtt nyilvaacuten feacutelreeacuterthetetlenuumll arra vonatkozik hogy e d d i g a megszoacuteliacutetottak is ilyen eacuteletet folytattak A ceacutel az hogy vilaacutegossaacute tegye előttuumlk nem jaacuterhatnak tovaacutebb ezen az uacuteton Ezt mindenesetre nyomateacutekos felszoacuteliacutetaacutes formaacutejaacuteban adja tudtukra μαρτύρομαι alapjelenteacutese termeacuteszetesen marad a bdquobizonysaacutegteveacutesrdquo de itt suacutelyosabb az eacutertelme felhiacutevaacutest uumlnnepeacutelyes eacutes eacuterveacutenyeacuteben az ember foumlleacute magasloacute keacutereacutest jelent iacutegy az utaacutena koumlvetkező accusativus cum infinitivo nyilvaacutenvaloacutean fel-szoacuteliacutetoacute eacutertelmű ahogyan a goumlroumlgben ilyen kapcsolatokban gyakran szokott is lenni A bizonysaacutegtevő felszoacuteliacutetaacutes uumlnnepeacutelyes nyomateacutekossaacutegaacutet kuumlloumlnoumlsen kiemeli a maacutesik fajta eacutelet alapjaacutera az Uacuterra valoacute hivatkozaacutes (ἐν κυρίῳ a szokaacute-sos eacutertelemben vouml fentebb a 41 magyaraacutezataacuteban mondottakkal foumlloumlsleges a modern angol fordiacutetaacutes kiegeacutesziacuteteacutese bdquoin the name ofhelliprdquo mert ez az εἰς τὸ ὄνομα fordiacutetaacutes lehetne) A pogaacuteny eacutelet eacutertelmezeacutese akkor eacuterthető meg itt iga-

98

Az Efeacutezusi leveacutel

zaacuten ha arra gondolunk hogy a ceacuteljaacuteban biztos tartalmaacuteban gazdag alapja-iban szilaacuterd eacutes Isten titkainak megismereacuteseacuteben megvilaacutegosodott keresztyeacuten eacutelethez meacuteri az apostol Ezeacutert ennek az eacuteletformaacutenak amelyet a pogaacutenyke-resztyeacutenek egyszer maacuter elhagytak de azutaacuten szinte minden pillanatban uacutejra meg uacutejra szakiacutetaniuk kell vele mindjaacutert az első jellemvonaacutesa az hogy eacutelet-moacutedjukat (περιπατεῖν vouml a 41 magyaraacutezataacuteval) egy olyan gondolkozaacutesmoacuted szabja meg amely nem tudja igazaacuten megragadni a valoacutesaacuteg leacutenyegeacutet nem tudja megismerni ennek az igazi arcaacutet nem tud eligazodni a teremtett vilaacuteg-ban nem ismeri sem a vilaacutegot sem oumlnmagaacutet mert nem ismeri Istent Ezeacutert termeacuteketlen - tartalmatlan eacutes semmiteacuterő - egeacutesz gondolkozaacutesuk eacutertelmi te-veacutekenyseacuteguumlk (ἐν ματαιότητι τοῦ νοὸς αὐτῶν)

(18) Az hogy a pogaacutenyok iacutegy rdquomeghiuacutesiacutetjaacutekrdquo meghamisiacutetjaacutek a valoacutesaacutegot azzal fuumlgg oumlssze hogy egeacutesz ismerőkeacuteszseacuteguumlk (διάνοια alapjelenteacutese BAUER szerint bdquoDenkkraft Verstandrdquo - bdquogondolkozoacutekeacutepesseacuteg eacutertelem mint a νοεῖν szerverdquo a LXX tuacutelnyomoacutean a heacuteb לב vagy לבב fordiacutetaacutesakeacutent adja) homaacutelyban van hogy nem talaacuteljaacutek a helyuumlket eacutes ezeacutert nincsen is helyuumlk ebben az eacutelet-ben amelyet Isten adott nekik ἀπηλλοτριωμένοι nagyon kifejezően csenduumll oumlssze az bdquoabalienationrdquo- bdquoEntfremdungrdquo - bdquoelidegenedeacutesrdquo modern fogalmaacute-val eredetileg nyilvaacuten olyanokat jeloumll a passziacutev eacutertelmű participium akik idegenekkeacute vaacuteltak eacutes most is ebben az idegenseacutegben eacutelnek azonban pontos jelenteacuteseacutere neacutezve ld a 221 magyaraacutezataacutet

A dolog taacutergyi oldala az hogy nem ismerik azt a valoacutesaacutegot amelyben benne eacutelnek (ἄγνοια) iacutegy nyilvaacutenvaloacutean nincsen semmifeacutele kapcsolatuk az eacutelet Uraacuteval nem fűzi őket hozzaacute haacutela hanem elfaacutesultan megkemeacutenyedett sziacutevvel eacutelnek πώρωσις szinte terminus technicus a hitetlenseacutegbe eacutes engedet-lenseacutegbe merevedett ember eacutes Izraacuteel aacutellapotaacutenak jeloumlleacuteseacutere aacuteltalaacuteban bdquomeg-kemeacutenyedettnekrdquo fordiacutetjuk alapszavaacutenak a πωρόω igeacutenek az alapjelenteacutese bdquotompaacutevaacute tesz eacuterzeacuteketlenneacute tesz megkemeacutenyitrdquo ennek alapszava ti a πώρος főneacutev amely egyfajta kőzetet jelent (meacutesztufaacutet maacutervaacutenyszerű koumlvet) vagyis a szoacute jelenteacutese koumlzel aacutell ahhoz amit a mai nyelvek gyakran bdquopetrifikaacutelaacutesnak petrifikaacuteloacutedaacutesnakrdquo neveznek magyarul tulajdonkeacuteppen bdquomegkoumlvuumlleacutesrdquo

(19) A pogaacutenyok eacuteleteacutet az jellemzi hogy bdquoszenvtelenuumllrdquo ernyedtseacutegben eacutelnek minden iraacutent elvesztetteacutek az eacuterzeacutekuumlket ἀπαλγεῖν jelenteacutese bdquoelernyedrdquo a participium perfectum azt az aacutellapotot jeloumlli amelybe bdquoelernyedeacuteserdquo reacuteveacuten keruumll az ember unott bdquoszenvtelenrdquo erőtlen is tehetetlen keacuteptelen a joacutera A D verzioacuteja ἀπηλπικότες ez kettős gyoumlkeacuterből sarjadhatott ki egyreacuteszt a latin fordiacutetaacutesokban talaacutelhatoacute desperati visszatuumlkroumlződeacutese visszafordiacutetaacutes uacutet-jaacuten mivel ἀπαλγεῖν szeacutelső jelenteacutese ez is lehet bdquoremeacutenyeacutet vesziacutetirdquo maacutesreacuteszt lehet egeacuteszen egyszerű eliacuteraacutes is ΑΠΗΛΓΗΚΟΤΕΣ helyett ΑΠΗΛΠΙΚΟΤΕΣ

99

Magyaraacutezat Az ismeret gyuumlmoumllcse az uacutej ember feloumlltoumlzeacutese 417-24

Nincsen ami egybefogja oumlsszetartsa szervesseacute tegye fegyelmezze az eacuteletuuml-ket taacutevlat neacutelkuumll a biztos joumlvő fesziacutetőereje neacutelkuumll ceacuteltalanul eacutelnek a pillanat-ban - iacutegy proacutebaacutelnak kieleacuteguumlleacutest keresni eacutes iacutegy szuumlkseacutegszerűen jutnak a kicsa-pongaacutes uacutetjaacutera Az olyan ember oumlsztoumlnoumls magatartaacutesa ez aki eacutelete tartalmaacutet azzal szeretneacute feledtetni oumlnmagaacuteval hogy egyre toumlmeacutenyebb eacutelvezetekre toumlr mert az egyszer maacuter eleacutert meacuterteacutek iraacutent eacuterzeacuteketlenneacute vaacutelik eacutes ez nem eleacutegiacuteti ki Ez minden eacutelvezetnek a leacutelektani alaptoumlrveacutenye (termeacuteszetesen egyaacuteltalaacuteban nem a testi szervezettől fuumlggetlenuumll) eacutes ezt fejezi ki joacutel itt a πλεονεξία amely-nek alapjelenteacutese bdquonyereseacutegvaacutegy birtoklaacutesi vaacutegyrdquo de etimoloacutegiaacuteja sokatmon-doacutean aacuterulkodik arroacutel amiről az előbb szoacuteltunk πλέον ἔχειν bdquoegyre toumlbbet akar birtokolni kapni magaacutehoz venni vagy magaacuteba felsziacutevnirdquo vagyis a t e l- h e t e t l e n s eacute g aacutellapotaacuteba keruumllt Kikapcsoloacutedaacutesroacutel szoacuterakozaacutesroacutel beszeacutel pedig valoacutejaacuteban eacutelete tisztasaacutegaacutet jaacutetssza el mohoacutesaacutegaacuteval ἐργασία ἀκαθαρσίας ἐν πλεονεξίᾳ

(20k) A keacutetfeacutele eacutelet koumlzoumltt Krisztus a hataacuter az eacuteles vaacutelasztoacutevonal Aki el-fogadta őt eacutes vele egyuumltt mindazt a pozitiacutevumot amelyet ő jelent az uacutej eacuteletben jaacuteroacute embernek annak bizonyos bdquonegatiacutevrdquo koumlvetkezteteacuteseket is le kell vonnia ebből Termeacuteszetesen nem uacutegy aacutell a dolog hogy az ember leszokik a hibaacuteiroacutel leteszi elhagyja a bűneit eacutes akkor bdquoipso factordquo koumlzoumlsseacutegbe jut a Krisztussal hanem megfordiacutetva Az ember minden előzmeacuteny neacutelkuumll kegyelemből ajaacuten-deacutekba kapja a Krisztussal valoacute eacuteletkoumlzoumlsseacuteget eacutes ebből le kell vonnia azt a koumlvetkezteteacutest hogy ki kell vetnie az eacuteleteacuteből mindent mostmaacuter ami nem feacuter oumlssze a Krisztussal Ezek a doumlnteacutesei uacutegy toumlrteacutennek meg hogy szuumlntelenuumll hozzaacutemeacuteri magaacutet a Krisztushoz akiről pontos eacutes helyes keacutepe van μανθάνειν itt accusativus personae-val van bőviacutetve ez a bőviacutetmeacuteny ritka az ἀκούειν ige mellett az accusativus personae a klasszikus szabaacutelyok szerint azt a szemeacutelyt jeloumlli a k i r ő l hall az ember azonban itt nyilvaacuten arra i s utal a kifeje-zeacutes egyenlő hangsuacutellyal a jelenteacuteseacuteben hogy a roacutela hirdetett evangeacuteliumban maga Krisztus szoacutel az emberhez Nehezebb az ἐν αὐτῷ ἐδιδάχθητε dativus-i vonzata a vaacuterhatoacute accusativus helyett csak az egyeacutebkeacutenti ἐν Χριστῷ hataacutero-zoacutei vonzatok mintaacutejaacutera eacuterthető μανθάνειν tehaacutet az ἀκούειν eacutes a διδάσκεσθαι kettősen egy mozzanataacuteban magyaraacutezoacutedik nem egyszerű megtanulaacutest jelent hanem Krisztus egzisztenciaacutelis megismereacuteseacutet eacutes elfogadaacutesaacutet Hangsuacutelyos itt a J eacute z u s neacutev emliacuteteacutese benne a toumlrteacuteneti Naacutezaacutereti Jeacutezus szemeacutelyeacuteben jelentke-zik a Krisztus a Messiaacutes nincsen maacutes bdquokrisztusrdquo rajta kiacutevuumll benne foglaltatik teljesseacuteggel a Krisztus valoacutesaacutega καθὼς ἔστιν ἀλήθεια ἐν τῷ Ἰησοῦ

(22) Ebben a vonatkozaacutesban Paacutelnaacutel gyakran talaacuteljuk azt a keacutepet amely az uacutej eacuteletet ruhaacutehoz (vagy fegyverzethez) hasonliacutetja eacutes arra buzdiacutetja az embert hogy vegye foumll oumlltse magaacutera egyben pedig inti arra hogy a reacutegi embereacutet jel-

100

Az Efeacutezusi leveacutel

lemző veacutetkeket hagyja el vesse el dobja el magaacutetoacutel (ἐνδύεσθαι ἀποτιθέναι az ἀποθέσθαι mediumi alak eacuterzeacutekelteteacuteseacutere jelenteacuteseacutenek megkoumlzeliacuteteacuteseacutere hasznaacuteljuk a fordiacutetaacutesban ezt a formaacutet bdquodobjaacutetok el m a g a t o k t oacute lrdquo) Itt aacutetfogoacutebban fogalmaz az apostol eacutes az egeacutesz oacute ember feacutelreteacuteteleacutet jeloumlli meg annak bizonysaacutegakeacutent hogy a reacutegi eacuteleteacuteből az uacutejba aacutetleacutepett pogaacuteny valoacuteban bdquomegtanultardquo a Krisztust megismerte eacutes elismerte elfogadta az eacutelete Uraacutenak e doumlnteacutes minden koumlvetkezmeacutenyeacutevel egyuumltt A megfogalmazaacutesban a κατὰ τὴν προτέραν ἀναστροφὴν sok magyaraacutezoacute szerint pleonazmus a παλαιὸς ἄνθρωπος mellett viszont SCHLIER szerint szoacute sincsen ilyesmiről mint ahogyan DIBELIUS felteacutetelezi aki emellett formagazdagsaacutegra valoacute toumlrek-veacutesről beszeacutel mint a kifejezeacutesmoacuted ceacuteljaacuteroacutel SCHLIER neacutezete az hogy az aacutelliacutetmaacutenyhoz tartozoacute hataacuterozoacute arra a keacuterdeacutesre felel milyen tekintetben kell levetnuumlnk oacute emberuumlnket ti a reacutegi eacuteletfolytataacutes tekinteteacuteben a Kol 39-ben emliacutetett πράξεις eacutertelmeacuteben amelyeket doumlnteacutesuumlnkben maacuter letettuumlnk elve-tettuumlnk de uacutejra meg uacutejra visszateacuternek eacuteppen uacutegy mint προτέρα ἀναστροφή bdquoelőző forgoloacutedaacutesunk eacuteletfolytataacutesunk eacuteletmoacutedunkrdquo A reacutegi megtagadaacutesa nem olyan eacuterdekek szolgaacutelataacuteban szuumlkseacuteges amelyek az embertől egyeacutebkeacutent taacutevol esnek Isten kegyelmeacuteben eacuteppen az az igazaacuten nagy hogy mikoumlzben az ember koumlveti az ő hiacutevoacute szavaacutet eacutes mikoumlzben aacutetadja magaacutet neki az ő felismert eacutes magaacuteeacutevaacute tett terveacutenek szolgaacutelataacutera vaacutellalkozik nem robotra eacutes nem o1yan munkaacutera amelyben mindeneacutet elvesziacuteti eacuteleteacutet felőrli eacutes uumlres keacutezzel meg-csalva taacutevozik ebből a vilaacutegboacutel Ez a szolgaacutelat egyuacutettal az ember szemeacutelyes eacuteleteacutenek is a megoldaacutesa teljes meacuterteacutekben A pogaacuteny eacuteletforma halaacutellal fizet φθειρόμενον a megsemmisuumlleacutes a bdquotoumlnkremenetelrdquo szava veacutegső konzekven-ciaacutejaacuteban a benne megrajzolt folyamat a kaacuterhozatba tehaacutet a teljes pusztulaacutesba vezet Itt az imperfectumi alak termeacuteszetesen folyamatos eacutertelmű bdquoveacutegpusz-tulaacutes feleacute tartoacuterdquo de az ige jelenteacutestartalma nem az erkoumllcsi romlottsaacuteg Eacuteppen az eacutelet az igazi eacutelet hajszolaacutesa koumlzben vaacutelik az ember saacutetaacuteni csalaacutes aacuteldozataacutevaacute mert ami a helytelen taacutevlatokban gondolkozoacute ember szaacutemaacutera eacutelet eacutes amire az ilyen ember eacuteppen ezeacutert annyira vaacutegyik amire a pillanatok embere mindeneacutet felteszi ndash az becsapja eacutes mindeneacuteből kifosztja Az itt hasznaacutelt kifejezeacutes κατὰ τὰς ἐπιθυμίας τῆς ἀπάτης nyilvaacuten a φθειρόμενον participium hataacuterozoacutei bő-viacutetmeacutenye a κατά prepoziacutecioacute ritkaacutebb de nem egyeduumllaacutelloacute jelenteacuteseacutevel amely koumlruumllmeacutenyhataacuterozoacutet fejez ki Az ἀπάτης genitivus qualitatis ha a kifejezeacutest az aacuteltalaacuteban megszokott eacutes elfogadott eacutertelemben vesszuumlk (a modern angol fordiacutetaacutesban deceitful desires bdquomegteacutevesztő vaacutegyak csaloacuteka kiacutevaacutensaacutegokrdquo) Mindenesetre ez a valoacutesziacutenűbb baacuter BAUER feljegyzi az ἀπάτη szoacutenak egy maacutesik jelenteacuteseacutet is amelyet MOIRIS Kr u 2 szaacutezadi grammatikusnaacutel talaacutel-hatunk meg aki szerint az ἀπάτη ἡ μὲν πλάνη παρrsquoΑττικοῖςhellip ἡ δὲ τέρψις

101

Magyaraacutezat Az ismeret gyuumlmoumllcse az uacutej ember feloumlltoumlzeacutese 417-24

παρrsquo Ἕλλησι Eszerint a szoacute helleacutenista jelenteacutese bdquoeacutelvezet gyoumlnyoumlr keacutejrdquo volna a genitivus itt genitivus obiectivus eacutes iacutegy az egeacutesz kifejezeacutes egyuumltt a keacutejvaacutegyat az eacuterzeacuteki kieleacuteguumlleacutes kereseacuteseacutet jelenteneacute Az oumlsszefuumlggeacutestől nem volna eacuteppen idegen egy ilyen magyaraacutezat de a paacuterhuzamos helyek (Mt 1322 par Kol 28 2Thess 210) az előbb emliacutetett eacutes ismertetett jelenteacutes mellett szoacutelnak A foumll-di-emberi eacuteletkoumlroumln beluumll maradoacute vaacutegyak pusztulaacutesba viszik az embert ezzel szemben a Creator Spiritus uacutejjaacute teremti az ember eacuteleteacutet ezeacutert van meg a lehe-tőseacutege annak hogy meguacutejuljunk bdquoelmeacutenk lelke aacuteltalrdquo τῷ πνεύματι τοῦ νοὸς ὑμῶν eacutertelme nem bdquointimum mentisrdquo ahogyan BENGEL koumlruumlliacuterja nem is a kifejezeacutesek puszta halmozaacutesaacuteroacutel van szoacute ahogyan DIBELIUS veacuteli SCHLIER magyaraacutezata sem eleacuteggeacute vilaacutegos ő ui az ember eacuteleteacutenek a keresztseacutegben rej-tett moacutedon meguacutejult szellemeacutere gondol eacutes uacutegy veacuteli hogy itt a maacuter meguacutejult eacutelet meguacutejulaacutesaacuteroacutel szoacutel Paacutel mint a Rm 122-ben is tehaacutet gondolkodaacutesmoacute-dunk uacutej voltaacuteroacutel van szoacute Ez azonban a πνεῦμα fogalmaacutet elszemeacutelyteleniacuteti Csak arra gondolhatunk hogy Paacutel itt azt hangsuacutelyozza a Szentleacutelek Isten Lelke de csak uacutegy vaacutelik az eacuteletuumlnkben munkaacutelkodoacute erőveacute (vouml 320) ha egeacutesz bdquonoeacutetikusrdquo eacutertelmi intellektuaacutelis eacutenuumlnk gondolkozaacutesunk gondolkodaacutesmoacute-dunk szemeacutely szerint vaacutellalja vele a koumlzoumlsseacuteget tehaacutet szemeacutely szerint a mi Lelkuumlnkkeacute lesz

(24) Iacutegy toumlrteacutenik meg tehaacutet a reacutegi eacutelettel valoacute radikaacutelis szakiacutetaacutes mint az uacutej ember feloumlltoumlzeacuteseacutenek radikaacutelis koumlvetkezmeacutenye Ezt a keacutepet uacutegy kell meg-eacutertenuumlnk hogy uacutej-emberi szemeacutelyiseacuteguumlnket nem magunk alakiacutetjuk ki nem a mi igyekezetuumlnk eredmeacutenye ez eacutes ennek uacutejra meg uacutejra hangsuacutelyossaacute kell vaacutelnia Az uacutej embert Isten teremti meg ezeacutert Isten szerinti valoacute (κατὰ θεὸν κτισθείς) Isten Krisztusban formaacutelja meg ezt a szemeacutelyiseacuteget Krisztust az eacuteletuumlnk Uraacutenak vaacutellalni tehaacutet annyit jelent hogy nem vaacutellaljuk tovaacutebb a kouml-zoumlsseacuteget a reacutegi eacuteletuumlnkkel hiaacuteba jelentkezik ez ismeacutet naproacutel napra az igeacutenye-ivel ellenben a legkisebb dolgokban is vaacutellaljuk a koumlzoumlsseacuteget az uacutej emberrel jaacuterjuk ennek az uacutetjaacutet eacuteljuumlk ennek az eacuteleteacutet Iacutegy jutunk el a csaloacuteka aacutebraacutendok eacutes vaacutegyak vilaacutegaacuteboacutel a felismert eacutes megeacutertett valoacutesaacuteg birodalmaacuteba mert a Krisztusban megteremtett ember a valoacutesaacutegban eacutel ezeacutert igaz - szabad a bűntől - eacutes ezeacutert szent - mindenestől az Isteneacute ndash eacutes ennek megfelelően eacuteli az eacuteleteacutet is ἐν δικαιοσύνῃ καὶ ὁσιότητι τῆς ἀληθείας

102

Az Efeacutezusi leveacutel

Az ismeret gyuumlmoumllcse az uacutej erkoumllcsi magatartaacutes 425-32

25 Ezeacutert dobjaacutetok el magatoktoacutel a hazugsaacutegot eacutes szoacuteljatok igazsaacute-got mindenki a felebaraacutetjaacuteval mert tagjai vagytok egymaacutesnak 26 Aacutem haragudjatok de ne veacutetkezzetek a nap ne menjen le uacutegy hogy meacuteg tart a haragotok 27 se az oumlrdoumlgnek ne adjatok helyet 28 Aki lopoacutes az most maacuter ne lopjon tovaacutebb hanem a sajaacutet keze mun-kaacutejaacuteval dolgozzeacutek meg joacute megeacutelheteacuteseacuteeacutert hogy legyen mit adnia annak aki szuumlkseacuteget laacutet 29 Semmifeacutele romboloacute beszeacuted ne hagyja el a szaacutetokat csak joacute olyan amely eacutepiacuteteacutesre szolgaacutel a szuumlkseacutegnek megfelelően hogy kegyelmet nyuacutejtson azoknak akik halljaacutek 30 Ne szomoriacutetsaacutetok meg Isten Szentlelkeacutet mert aacuteltala pecseacuteteltettetek el a megvaacuteltaacutes napjaacutera 31 Mindenfeacutele keserűseacuteg eacutes indulatoskodaacutes eacutes harag eacutes laacuterma eacutes istenkaacuteromlaacutes taacutevozzeacutek el koumlzuumlletek minden go-noszsaacuteggal egyuumltt 32 De legyetek egymaacutes iraacutent joacutesaacutegosak irgalma-sok olyanok akik megbocsaacutettok egymaacutesnak mint ahogyan Isten is megbocsaacutetott nektek a Krisztusban

Az uacutej ember ilyen realitaacutesaacutenak alapjaacuten most maacuter az ereacutenyek felsorolaacutesaacutenak is megvan a helye a keresztyeacuten taniacutetaacutesban Senki nem hiszi nem hiheti most maacuter azt hogy egyszerű humanista etikaacuteroacutel van szoacute Mindenkinek eacutertenie kell hogy csupaacuten a Krisztusban megteremtett Isten keacutepeacutere eacutes hasonloacutesaacutegaacutera uacutejjaacute formaacutelt ember kuumlloumlnfeacutele eacutelethelyzetekben megnyilatkozoacute bdquoarcvonaacutesai-roacutelrdquo van itt szoacute amelyek bennuumlnket hasonloacute eacutelet folytataacutesaacutera koumlteleznek

(25) Az első keacuterdeacutes amely felvetődik a reacuteszletes erkoumllcsi intelmekben ez vajon a magatartaacutesunk valoacuteban a Krisztusban kapott benne megalapozott egyseacuteget tuumlkroumlzi-e amellett tesz-e bizonysaacutegot Ha ui valoacuteban uacutegy gondol-kozunk az uacutej emberről ahogyan az előző reacuteszletekben hallottuk akkor vi-laacutegos hogy sokfeacuteleseacuteguumlnk egyedi vonaacutesaink elleneacutere is egy test tagjaivaacute fűz oumlssze bennuumlnket a Leacutelek eacutes ennek ki kell fejeződnie magatartaacutesunkban is ὅτι ἐσμὲν ἀλλήλων μέλη vouml Rm 125 1Kor 1212kk Az ἀλλήλων genitivus egy kisseacute kuumlloumlnoumlsen hat de termeacuteszetesen azt van hivatva kifejezni hogy egy-maacuteshoz valoacute viszonyunkban egymaacutes koumlzoumltt tagok vagyunk ugyanannak az egy eacutes egyseacuteges testnek a tagjai Iacutegy eacuterthető az is hogy az erkoumllcsi parancsnak itt mind a taacutersas egyuumltteacuteleacutes a koumlzoumlsseacutegi eacutelet egyes teruumlleteire vonatkozoacute ren-delkezeacuteseivel intelmeivel talaacutelkozunk Első szaacutemuacute proacutebakeacutent a gyuumllekezetek tagjainak egymaacutes iraacutent a gyuumllekezeteken beluumll tanuacutesiacutetott magatartaacutesaacutera mu-

103

Magyaraacutezat Az ismeret gyuumlmoumllcse az uacutej erkoumllcsi magatartaacutes 425-32

tat raacute az ige ἕκαστος μετὰ τοῦ πλησίον αὐτοῦ azonban eacuteppen a ὁ πλησίον fogalmaacutenak előteacuterbe aacutelliacutetaacutesaacuteval eleve tuacutel is utal ezen a koumlroumln eacutes minden em-berre vonatkozoacute eacuterveacutennyel aacutell eleacutenk Hasonloacutean aacutell a dolog a koumlvetkezőkben is Az első keacuterdeacutes az ember eacutes ember viszonylataacuteban az igazsaacuteg eacutes hazugsaacuteg keacuterdeacutese (ἀποθέμενοι τὸ ψεῦδος λαλεῖτε ἀλήθειαν mediaacutelis alakjaacutenak eacuter-telmeacutere neacutezve ld a 22 vers magyaraacutezataacutet) Az igazsaacuteg eacutes az objektiacutev taacutergyi valoacutesaacuteg elleplezeacutese hazugsaacuteg sziacutenleleacutes egymaacutes becsapaacutesa hamis laacutetszatok kelteacutese - mindez olyan magatartaacutes amely nem lehet alapja a koumlzoumlsseacutegi eacutelet-nek sőt a lehető legnagyobb meacuterteacutekben veszeacutelyezteti A keresztyeacuten szeretet nem fejeződhetik ki abban hogy a koumlruumlloumlttuumlnk levő bennuumlnket koumlruumllvevő valoacutesaacutegot vagy oumlnmagunk valoacutedi eacutenjeacutet elrejtjuumlk vagy hamis sziacutenben tuumlntet-juumlk fel De meacuteg keveacutesbeacute abban hogy egymaacutesroacutel a valoacutesaacutegnak meg nem fele-lő moacutedon nyilatkozunk a valoacutesaacutegnak meg nem felelő aacutelliacutetaacutesokat engeduumlnk meg magunknak

(26) A koumlvetkező keacuterdeacutes a harag eacutes beacutekuumlleacutekenyseacuteg keacuterdeacutese Paacutel nem ringatja magaacutet olyan aacutebraacutendban mintha az ember valaha is el tudnaacute ma-gaacutetoacutel teljesen haacuteriacutetani a harag indulataacutet Az bizonyos hogy a harag helyet talaacutel magaacutenak az eacuteletuumlnkben Ezeacutert szaacutemolnunk is kell a jelentkezeacuteseacutevel ὀργίζεσθε καὶ μὴ ἁμαρτάνετε talaacuten seacutemi hataacutesra kialakult mondatszerkesz-teacutes uacuten parataxis pro hypotaxi melleacuterendeleacutes alaacuterendelő szerkeszteacutes helyett Nyilvaacutenvaloacutean nem azt jelenti mintha az apostol egyenes felszoacuteliacutetaacutest adna a gyuumllekezetek tagjainak hogy tervszerűen eacutepiacutetseacutek be a harag eacuterzuumlleteacutet eacutes magatartaacutesaacutet az eacuteletuumlkbe hanem az imperativus-nak megengedő jelenteacutese van bdquoHa haragusztok is ne veacutetkezzetekrdquo ndash ti azzal hogy egy napon tuacutelra is nyuacutejtjuk a haragunkat tehaacutet a folytataacutes ugyancsak laza szerkeszteacutesmoacuted-dal magyaraacutezza ennek a passzusnak az eacutertelmeacutet (vouml BLASS-DEBRUNNER 387sect SCOTT do not sin in your anger bdquoharagotokban ne veacutetkezzetek ne koumlvessetek el veacutetketrdquo) A leacutenyeges az amit a Zsolt 45 tiltoacute szava fejez ki erre a helyre taacutemaszkodik ez az első parancs (szoacute szerint a LXX szoumlvege az itteni) ez a harag ha maacuter fel is taacutemadt bennuumlnk ne jaacuterjon joacutevaacutetehetetlen koumlvetkez-meacutenyekkel mindenek előtt ne indiacutetson bennuumlnket cselekveacutesre A szokaacutesos szoacutelaacutes szerint bdquoaludjunk raacute egyethelliprdquo

Nem joacute a haraggal tartoacutes baraacutetsaacutegban eacutelni ha elkiacuteseacuter bennuumlnket egyik naproacutel a maacutesikra akkor előbb-utoacutebb aacutellandoacute taacutersunkkaacute vaacutelik Nem tudunk ellentaacutellni a hataacutesaacutenak raacutenyomja a beacutelyegeacutet a maacutesik emberrel valoacute kapcso-latunkra vele valoacute baacutenaacutesunkra cselekveacutesuumlnkre Ezeacutert igyekezzuumlnk mineacutel suumlrgősebben szabadulni tőle Egy nap nem hosszuacute idő de annak a veacutegeacutet se vaacuterjuk meg haragunkkal παροργισμός itt nem a bdquoharagra gerjedeacutestrdquo jelenti hanem a haragos felindultsaacuteg aacutellapotaacutet vouml Jer 215 LXX az Uacutejszoumlvetseacutegben

104

Az Efeacutezusi leveacutel

csak itt fordul elő Maga a hataacuterozoacute ὁ ἥλιος μὴ ἐπιδυέτω ἐπὶ παροργισμῷ ὑμῶν - magyarul ennyire toumlmeacutenyen nominaacutelis szerkezettel nem adhatoacute visz-sza hűseacutegesen eacutes eacuterthetően bdquoA nap le ne menjen a ti haragotokonrdquo - eacuterthe-tetlen bdquoa ti haragotokkalrdquo pedig keacuteteacutertelmű volna ezeacutert vaacutelasztottuk a mel-leacutekmondattal valoacute koumlruumlliacuteraacutest a fordiacutetaacutesban

(27) Ha meacutegis tartoacutesan tehaacutet akaacuter csak egy nap veacutegeacuteig is helyet adunk tudatunkban eacutes eacuterzeacuteseink koumlzoumltt a haragnak akkor a Saacutetaacutennak biztosiacutetunk teret az eacuteletuumlnkben μηδὲ δίδοτε τόπον τῷ διαβόλῳ iacutegy a megelőző mon-dat eacutertelmezeacutesekeacutent kapja meg a sajaacutetos eacutertelmeacutet DIBELIUS szaacutemol azzal a lehetőseacuteggel hogy esetleg oumlnaacutelloacute parancs volna ez az utoacutebbi eacutes akkor a διάβολος a raacutegalmazoacutet jelenteneacute de el is veti ezt a magyaraacutezatot Mi is va-loacutesziacutenűtlennek tartjuk főkeacuteppen azeacutert mert a διάβολος determinaacutelt formaacute-ban hataacuterozott neacutevelővel szerepel itt eacutes ebben a formaacutejaacuteban maacuter a LXX-ban is jelenti az bdquooumlrdoumlgoumltrdquo mindenesetre a paacuteli levelek koumlreacuten beluumll csak itt eacutes a Paacutesztori levelekben talaacutelhatoacute ilyen jelenteacutessel

(28) A harmadik probleacutemakoumlr a birtoklaacutes illetve megeacutelheteacutes - anyagi ja-vak - eacutes a munka viszonya A termeacuteszeti ember eacuteleteacutenek iraacutenyaacutet a birtoklaacutes vaacutegya szabja meg nagyon sokreacutetű moacutedon eacutes formaacuteban (ld a 19 vers ma-gyaraacutezataacuteban a πλεονεξία fogalmaacutenak kifejteacuteseacuteben) ebben a fonaacutek erkoumllcsi magatartaacutesaacuteban csak azeacutert dolgozik ha dolgozik hogy valamit mineacutel toumlb-bet szerezzen de az ilyen munka erkoumllcsi tartalma erősen probleacutematikus Ilyen keacuterdeacutesekkel a taacutersadalom eacutelete aacutellandoacutean tele van meacuteg ma is minden taacutersadalmi formaacutecioacuteban a halmozaacutes vagy az uacuten bdquostaacutetus-szimboacutelumokrdquo keacuter-deacuteseacutetől kezdve szaacutemos maacutes probleacutema meacuteg megoldaacutesra vaacuteroacute neveleacutesi feladat a taacutersadalmon beluumll a keresztyeacutenek eacutes a gyuumllekezetek eacuteleteacuteben is annaacutel is inkaacutebb mert ezeknek azt a bizonyos bdquoegeacuteszen maacutesatrdquo kellene keacutepviselniuumlk eacutes erkoumllcsi bdquoelőleguumlkkelrdquo kellene hozzaacutejaacuterulniuk a taacutersadalom e keacuterdeacuteseinek a tisztaacutezoacutedaacutesaacutehozhellip Nagyon koumlnnyen vezet az uacutet tovaacutebb abba az iraacutenyba hogy az ember igyekezzeacutek mineacutel kevesebb munkaacuteval vagy eacuteppen m u n k a n eacute l - k uuml l megszerezni azt amire vaacutegyik eacutes nyilvaacutenvaloacute hogy ez a gyuumllekezetek tagjainak is keacuterdeacutesuumlk volt Paacutel koraacuteban is maacuteskuumlloumlnben nem kellene raacute kiteacuter-nie Amint a dolog iacutegy alakult akkor maacuter az ember baacutermennyire leplezett formaacuteban is esetleg - eacutes egyelőre - raacuteleacutepett a lopaacutes uacutetjaacutera Hiszen az erre valoacute hajlam minden emberrel vele szuumlletik ὁ κλέπτων participiumnak itt az imperfectumi eacutertelme uralkodoacute bdquoaki hajlik a lopaacutesrardquo fordiacutetaacutesunk nem adta ennyire aacuternyaltan az eacutertelmezeacutest A keresztyeacuten embernek a munka minden koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt szolgaacutelat amelynek indiacuteteacuteka eacutes oumlsztoumlnző ereje a szeretet Ezeacutert egyreacuteszt haacutelaacuteval veszi tudomaacutesul ha munkaacuteja nyomaacuten Isten gondos-kodik az eacuteleteacuteről sőt sziacutevesen szerez toumlbbet is mint amennyire foumllteacutetlenuumll

105

Magyaraacutezat Az ismeret gyuumlmoumllcse az uacutej erkoumllcsi magatartaacutes 425-32

szuumlkseacutege van mert a toumlbblet a foumlloumlsleg a gyuumllekezet eacuteleteacutenek egeacuteszseacuteges oumlsz-szefuumlggeacuteseacuteben megtalaacutelja a maga Istentől rendelt uacutetjaacutet eacutes helyeacutet a szűkoumll-koumldőnek a neacutelkuumlloumlzőnek adott segiacutetseacuteggeacute vaacutelik A versben a taacutergy ἀγαθόν okoz probleacutemaacutet eacutertelmeacutet itt koumlrnyezete szabja meg ezeacutert nem az erkoumllcsi joacute eacutertelmeacuteben vettuumlk mint ahogyan neacutehaacuteny magyaraacutezoacute teszi hanem a foumlldi javakra anyagiakra a megeacutelheteacutesre eacutertettuumlk

(29) Az ember hajlandoacute volna azt hinni hogy a koumlzoumlsseacutegi eacuteletnek ilyen aktiacutev mozzanatokkal jellemzett eacuteleteacuteben a szavaknak vajmi csekeacutely a suacutelyuk De az ige semmifeacutele formaacuteban nem jaacuterul hozzaacute a szavak jelentőseacutegeacutenek ki-sebbiacuteteacuteseacutehez nem ad alkalmat erre - mint ahogyan tiltakozneacutek az ellen is hogy egyeduumll a szoacutenak tulajdoniacutetsunk fontossaacutegot A bdquoszoacutemaacutegiardquo eacutes a tettek maacutegiaacuteja egyformaacuten veszedelmes kiacuteseacuterteacutes lehet a konkreacutet helyzettől fuumlggő-en az egyhaacuteznak eacutes tagjainak Szavainknak a maguk helyeacuten nagy jelentőseacute-guumlk van mert a szoacute erők eacutes hataacutesok koumlzvetiacuteteacuteseacutenek az eszkoumlze Iacutegy az utolsoacute keacuterdeacutes az intelmek soraacuten az eacutepiacutető eacutes romboloacute szoacute keacuterdeacutese σαπρός nemcsak bdquorothadtrdquo a szoacutenak aktiacutev eacuterteme is van bdquorothasztoacute bomlasztoacuterdquo olyasmi ami-nek nyomaacuteban nem keletkezik eacutelet sőt a meglevő eacutelet is oszlaacutesnak indul A bomlasztoacute szoacutenak nincsen helye a keresztyeacuten eacuteletben ebben csak az eacutepiacuteteacutes szaacutendeacuteka uralkodhatik Csak olyan szavakra hatalmaz fel bennuumlnket Isten Lelke amelyek abban az eacutertelemben joacutek hogy az eacutepiacuteteacutest szolgaacuteljaacutek οἰκοδομή aacutetvitt eacutertelmű (szellemi lelki) hasznaacutelataacutera neacutezve ld a 16 vers magyaraacutezataacutet a τῆς χρείας genitivus neacutemileg probleacutematikus a kifejezeacutes szokaacutesos magya-raacutezata bdquoa fennaacutelloacute szuumlkseacuteg kieleacutegiacuteteacuteseacuteben aacutelloacute eacutepiacuteteacutesrdquo DIBELIUS helyesen utal arra hogy csupaacuten az εἰς τὴν χρείαν nyomoacutesiacutetaacutesaacuteroacutel van szoacute hiszen a szuumlkseacuteg kieleacutegiacuteteacutese eacuteppen az eacutepiacuteteacutes egyszoacuteval genitivus qualitatis-ra kell gondolnunk esetleg appositivus-i eacutertelemre iacutegy bdquoaz eacutepiacuteteacutesre ti a konkreacutet szuumlkseacutegletrerdquo Ez itt azt jelenti hogy ezek a szavak nem csupaacuten nem aacutertanak de kegyelemben is reacuteszesiacutetik azt akihez szoacutelnak vagyis a kapott kegyelem nyomaacuteban a szoacuteloacute eacuteleteacuteből a szoacute uacutetjaacuten kegyelem aacuterad ki Isten kegyelme to-vaacutebb aacuterad a megszoacuteliacutetott ember eacuteleteacutebe χάριν διδόναι eredeti eacutertelme bdquojoacutet tesz valakivelrdquo SCHLIER arra mutat raacute hogy Paacutel a LXX-boacutel eredő reminisz-cencia alapjaacuten alkalmazza itt ezt a kifejezeacutest de pregnaacutensabb eacutertelemmel ru-haacutezza fel Ilyesmit a χάρις sokreacutetű alapjelenteacutese folytaacuten koumlnnyű is megtennie

(30) Bűnuumlnket nemcsak az teszi suacutelyossaacute hogy romlaacutesba viszi a sajaacutet eacutele-tuumlnket nem is csak az hogy tovaacutebb rongaacuteljuk vele a maacutesok eacuteleteacutet is Hanem legfőkeacuteppen az hogy Isten munkaacuteinak aacutellunk az uacutetjukba veacutetkeinkkel vakme-rően azt az Istent akadaacutelyozzuk eacutes szomoriacutetjuk meg ezzel aki Lelke aacuteltal maacuter most elpecseacutetelt bennuumlnket hogy megismerhetők legyuumlnk a szabadiacutetaacutes nagy napjaacuten (a σφραγίς σφραγίζειν jelenteacuteseacutere neacutezve ld az 113 magyaraacutezataacutet)

106

Az Efeacutezusi leveacutel

(31) Ezeacutert nem lehet reacuteszes a keresztyeacuten ember semmifeacutele gonoszsaacutegban (σὺν πάσῃ κακίᾳ oumlsszefoglaloacute eacutertelmű az előző oumlt fogalmat fogja egybe illetve ezekre tekint vissza) eacutes hogy a gonoszsaacuteg mennyire nem felsziacuteni vagy tuumlneti keacuterdeacutes ha-nem a sziacutevből szaacutermazoacute lelkuumllet keacuterdeacutese annak bizonysaacutegaacuteul Paacutel eacuteppen oumlt olyan magatartaacutest sorol fel amelyeknek emliacuteteacuteseacuteből ennek vilaacutegossaacute kell vaacutelnia πικρία θυμός ὀργή κραυγή βλασφημία vagyis bdquoepeacutes keserűseacuteg indulatos duumlh kitoumlrő harag izgatott ordiacutetozaacutes Isten szentseacutegeacutet (akaacuter csak rejtve is) eacuterintő kaacuteromlaacutesrdquo Mindezeknek bdquoki kell veacutetetniuumlkrdquo koumlzuumlluumlnk ἀρθήτω ἀφ᾽ ὑμῶν - pontosabban rdquoveacutetesseacutek el tőletekrdquo DIBELIUS fordiacutetaacutesa bdquofern von euch seihelliprdquo azaz bdquolegyen taacutevol tőletekrdquo - nem adja vissza az aoristos-i forma jelenteacuteseacutet arroacutel van itt szoacute hogy az emliacutetett veacutetkeknek bdquoel kell taacutevoliacutettatniukrdquo a gyuumllekezetek tagjaitoacutel ndash ἀφ᾽ ὑμῶν - egyenkeacutent helyesebben szemeacutely szerint uacutegy hogy ezzel termeacuteszetesen ezek a veacutetkek bdquohagyjaacutek elrdquo az egeacutesz gyuumllekezetet is A goumlroumlg passivum-mal kife-jezett cselekveacutes alapjaacuteban veacuteve nagyon is bdquoaktiacutevrdquo eacutertelmű itt (Ilyenkor szoktuk hangsuacutelyozni hogy nem mediaacutelis a jelenteacutes hanem bdquoaz activum passivum-aacuteroacutelrdquo van szoacute) ilyenkor a fordiacutetaacutes legjobban ezzel a koumlruumlliacuteraacutessal koumlzeliacuteti meg az eredeti eacutertelmet bdquotaacutevoliacutetsaacutetok el magatoktoacutelrdquo

(32) Mindezek helyeacutebe a krisztusi indulat megnyilvaacutenulaacutesainak kell leacutep-niuumlk χρηστός alapjelenteacutese bdquohasznos hasznaacutelhatoacute alkalmas joacute valamirerdquo azutaacuten bdquoszeliacuted kellemes tiszteletremeacuteltoacute joacutesaacutegos dereacutekrdquo itt az utoacutebbi je-lenteacutescsoportra valoacute tekintettel az alapjelenteacutes bdquojoacute joacutesaacutegos szeliacuted baraacutetirdquo εὔσπλαγχνος bdquoirgalmasrdquo vagy eacuteppen bdquojoacuteteacutekonyrdquo a σπλάγχνα σπλαγχνίζομαι rokonszava a maacutesik emberhez valoacute odahajlaacutest eacutes az ebből fakadoacute aktiacutev se-giacutetőkeacuteszseacuteget is jelenti az Uacutejszoumlvetseacutegben ezen a helyen kiacutevuumll csak az 1Peacutet 38-ban talaacuteljuk meacuteg meg

Ezekben ugyanaz a magatartaacutes nyilvaacutenul meg amelyet Krisztus tanuacutesiacutetott iraacutentunk Iacutegy az a koumlvetkezmeacutenye hogy az ember megbocsaacutet embertaacutersaacutenak ez a megbocsaacutetaacutes nyilvaacutenvaloacutean eacutes a szuumlkseacutegnek megfelelően k ouml l c s ouml n ouml s ἑαυτοῖς mint gyakran itt is reflexivum pro reciproco tehaacutet ἀλλήλοις helyett a koumllcsoumlnoumls vonatkozaacutes jeloumlleacuteseacutere Mintaacuteja előzmeacutenye eacutes reaacutelis alapja ennek a megbocsaacutetaacutesnak nem a mi bdquoemberseacuteguumlnkrdquo vagyis az hogy mi emberseacutege-sek vagyunk mert ebből nem telneacutek raacute az alap Istennek a Krisztusban iraacuten-tunk tanuacutesiacutetott magatartaacutesa eacutes cselekveacutese ő elengedte minden adoacutessaacutegunkat megbocsaacutetotta minden veacutetkuumlnket a Krisztus eleacutegteacuteteleacuteeacutert A mi szemszouml-guumlnkből neacutezve az nyilvaacutenvaloacutean bdquoingyenesrdquo aktus ajaacutendeacutek (ἐχαρίσατο jelen-teacutese lehet az is hogy bdquojoacutesaacutegosan megajaacutendeacutekozrdquo - a bdquomegkegyelmezrdquo mellett vagy eacuteppen azzal egyuumltt egy leacutelegzetre) Isten azonban mindezeacutert bdquofizetettrdquo az ἐν Χριστῷ itt eacuteppen arra utal hogy Krisztus eleacutegteacutetellel szolgaacutelt eleget tett a mi adoacutessaacutegunkeacutert bűneinkeacutert Iacutegy folyik haacutet tovaacutebb az igazaacuten helyes

107

Magyaraacutezat Az ismeret gyuumlmoumllcse a fegyelmezett eacutelet 51-21

keresztyeacuten magatartaacutesban Isten kegyelmes munkaacuteja a gyuumllekezetekben az ember aacuteltal a maacutesik ember eacuteleteacuteben

Az ismeret gyuumlmoumllcse a fegyelmezett eacutelet 51-21

1 Legyetek haacutet koumlvetőiveacute az Istennek mint szeretett gyermekek 2 eacutes eacuteljetek szeretetben ahogyan Krisztus szereteteacutebe fogadott ben-neteket eacutes odaadta magaacutet eacutertuumlnk ajaacutendeacutekul eacutes aacuteldozatul Istennek hogy joacute illatot aacuterasszon 3 Paraacuteznasaacuteg pedig eacutes semmifeacutele tisztaacutetalansaacuteg vagy kapzsisaacuteg meacuteg csak szoacuteba se keruumlljoumln koumlzoumlttetek mint ahogyan szentekhez illik 4 se mocskos szoacute eacutes oumlsszevissza beszeacuted eacutes elmeacuteskedeacutes mert ez nem illik hanem inkaacutebb haacutelaadaacutes 5 Mert azt tudjaacutetok meg eacutes legyetek vele tisztaacuteban hogy senkinek aki paraacutezna vagy tisztaacutetalan vagy kapzsi azaz baacutelvaacutenyimaacutedoacute nincsen oumlroumlkseacutege a Krisztus eacutes Isten orszaacutegaacuteban 6 Senki ne aacuteltasson benneteket uumlres szavakkal hiszen ezek miatt a dolgok miatt joumln el az Isten haragja az engedetlenseacuteg fiaira 7 Ne legyen haacutet koumlzoumlsseacutegetek veluumlk 8 mert egykor soumlteacutetseacuteg voltatok most pedig vilaacutegossaacuteg az Uacuterban a vilaacutegossaacuteg gyermekei-keacutent eacuteljetek 9 mert a vilaacutegossaacuteg gyuumlmoumllcse teljes joacutesaacutegban eacutes igaz-saacutegossaacutegban eacutes igazsaacutegban van - 10 eacutes tegyeacutetek proacutebaacutera hogy mi az ami tetszeacutese szerint valoacute az Uacuternak 11 eacutes ne vaacutellaljatok koumlzoumls-seacuteget a soumlteacutetseacuteg termeacuteketlen cselekedeteivel hanem inkaacutebb leplez-zeacutetek is le 12 mert ami titokban toumlrteacutenik ezek reacuteszeacuteről arroacutel meacuteg beszeacutelni is szeacutegyen 13 Mindez azonban nyilvaacutenvaloacutevaacute vaacutelik ha leleplezi a vilaacutegossaacuteg Ezeacutert szoacutel iacutegy bdquoEacutebredj fel te aki alszol eacutes kelj fel a halaacutelboacutel eacutes felragyog neked a Krisztusrdquo 15 Joacutel uumlgyeljetek haacutet raacute hogy milyen eacuteletet eacuteltek ne olyat mint a bolondok hanem olyat mint a boumllcsek 16 Joacutel hasznaacuteljaacutetok ki az alkalmas időt mert a napok gonoszak 17 Ezeacutert ne legyetek esztelenek hanem eacutertseacutetek hogy mi az Uacuter akarata 18 Eacutes ne reacuteszegedjetek meg bortoacutel mert ebben leacutehasaacuteg van hanem legyetek telve Leacutelekkel 19 beszeacutelgesse-tek egymaacutes koumlzoumltt zsoltaacuterokkal eacutes dicseacuteretekkel eacutes lelki eacutenekekkel eacutenekelveacuten eacutes dicseacuteretet mondvaacuten sziacutevetekben az Uacuternak 20 haacutelaacutet advaacuten mindenkor mindeneacutert a mi Urunk Jeacutezus Krisztus neveacuteben az Istennek eacutes Atyaacutenak 21 alaacuteja rendelveacuten magatokat egymaacutesnak a Krisztus feacutelelmeacuteben

108

Az Efeacutezusi leveacutel

Az eddigiekből is az itt koumlvetkezőkből is vilaacutegos hogy Paacutel nem humanista etikaacutet propagaacutel hanem valoacutesaacutegosan eacutes cselekvő moacutedon is Isten megtoumlrteacutent szabadiacutetaacutesaacutenak az alapjaacutera akarja helyezni azokat akik a gyuumllekezetek tag-jaivaacute lettek A 14 versbeli ideacutezetből is vilaacutegos hogy csak hiacutevőket lehet uacutegy megszoacuteliacutetani ahogyan Paacutel itt levele olvasoacuteihoz illetve igehirdeteacuteseacutenek hall-gatoacuteihoz beszeacutel A leveacutel felolvasaacutesra volt szaacutenva tehaacutet a bdquohallgatoacuterdquo kategoacuteriaacuteja jobban megfelel a kor viszonyainak egyeacutebkeacutent a leacutenyegnek is mint a hall-gatoacute fogalma Kuumlloumlnben az oacutekorban bdquoolvasnirdquo- ἀναγινώσκειν mindig egyet jelentett az olvasott szoumlveg hangos felolvasaacutesaacuteval mint ahogyan az auditiacutev vagy akusztikus eacutelmeacuteny valoacuteban sokkal plasztikusabb az ilyen termeacuteszetű szoumlvegek percipiaacutelaacutesaacuteban mint a vizuaacutelis amely pedig ma maacuter leacutenyegesen elterjedtebb eacutes aacuteltalaacutenosabb baacuter sokkal keveacutesbeacute szemeacutelyes jellegű

Az maacuter egeacuteszen maacutes keacuterdeacutes hogy lehet-e emiatt a 14 verset egy keresz-teleacutesi eacutenekből vett ideacutezetnek tartani eacutes az egeacutesz reacuteszletet uacutegy felfogni mint megkeresztelendőkhoumlz inteacutezett intelmek sorozataacutet laacutencolataacutet

(1) Hogy mennyire nem emberi erőfesziacuteteacutesről van szoacute a keresztyeacuten etikaacute-ban azt mindjaacutert ennek a reacuteszletnek a kezdő mondata mutatja Isteni erők vannak munkaacuteban a gyuumllekezetekben eacutes tagjaikban Ez azonban a keresztyeacuten emberre neacutezve nem jelenti azt hogy Isten munkaacuteinak pusztaacuten passziacutev szem-leacutelője vagy eacutelvező elfogadoacuteja eacutes reacuteszese - mint ahogyan maacuter az előzőkből is toumlbbszoumlr vilaacutegosan kitűnt Az a parancs szoacutel hozzaacute hogy a bdquokoumlveteacutesbenrdquo aktiacutevvaacute kell vaacutelnia Itt meacuteg csak nem is az apostolnak mint peacuteldaacutenak a kouml-veteacuteseacuteről van szoacute (mint az 1Kor 416 111 1Thess 16 versekben) sőt nem is bdquoKrisztus koumlveteacuteseacuterőlrdquo (ez a μιμεῖσθαι fogalmi koumlreacutevel asszociaacutelva nem is fordul elő az Uacutejszoumlvetseacutegben az evangeacuteliumokban maacutes terminus techni-cus-ok fejezik ki mint az ὀπίσω μου ἔρχεσθαι eacutes az ἀκολουθεῖν μοι Krisztus szavaiban keacutesőbb ez a fogalom elaacuteltalaacutenosodhatott meacutegis Krisztus koumlve-teacuteseacutenek terminus technicus-szerű megjeloumlleacuteseacuteben is mint ahogyan a latin imitari hasznaacutelata mutatja vouml Kempen-i Tamaacutes - THOMAS a Kempis - mű-veacutenek ciacutemeacutevel De imitatione Christi jelenteacuteseacutere neacutezve ld az alaacutebb mondot-takat) hanem egyenesen Isten koumlveteacuteseacuteről A μιμητής alapszavaacuteul szolgaacuteloacute μιμεῖσθαι jelenteacutese alapvetően bdquoutaacutenozrdquo de azutaacuten ez is bdquovalaki utaacuten megy ugyanuacutegy cselekszik mint valakirdquo iacutegy bdquovalakit koumlvet valakinek a nyomaacuteban haladrdquo Itt nyilvaacutenvaloacutean nem a latin imitari imitatio mechanikus eacutertelmeacute-ben szerepel a szoacute durvaacuten szoacutelva nem majmolaacutest kuumllsőseacuteges utaacutenzaacutest jelent hanem bdquomegfeleleacutestrdquo ahogyan pl SCHLIER fogalmazza iacutegy valoacuteban a mi bdquokoumlvet koumlvetőrdquo szavaink megfelelője

Azt jelenti tehaacutet a felszoacuteliacutetaacutes hogy nekuumlnk mindenben Istenhez kell igazodnunk hozzaacute kell szabnunk az eacuteletuumlnket De hogyan lehetseacuteges ez

109

Magyaraacutezat Az ismeret gyuumlmoumllcse a fegyelmezett eacutelet 51-21

Termeacuteszetesen nem uacutegy hogy csupaacuten feacutenylő peacuteldaacutet keresuumlnk vagy laacutetunk benne ez remeacutenytelen proacutebaacutelkozaacutesra ragadna bennuumlnket Nem is uacutegy hogy magasan foumlloumlttuumlnk aacutelloacute eszmeacutenynek ideaacutelnak tekintjuumlk mert ez a kiacuteseacuterlet sem jaacuterna toumlbb sikerrel az eszmeacuteny előszoumlr lelkesiacutet de kudarcaink laacutettaacuten elkedvetleniacutet eacutes letoumlr Isten koumlveteacuteseacuteben csak az segiacutet bennuumlnket hogy az ő gyermekei vagyunk akiket ő szeret Szeretetben csak azeacutert tudunk eacutelni mert Isten szeretete a Krisztusban bennuumlnket befogadoacute aacutetoumllelő szeretetteacute lett Ezt van hivatva kifejezni itt a ὡς τέκνα ἀγαπητά hataacuterozoacutei bőviacutetmeacuteny valamint a περιπατεῖτε ἐν ἀγάπῃ utaacuten amely a μιμηταὶ τοῦ θεοῦ γίνεσθε kifejteacutese eacuter-telmezeacutese a καθὼς ἠγάπησεν κτλ ugyancsak hataacuterozoacutei eacutertelmű bőviacutetmeacuteny Az ἠγάπησεν aoristos-i igealakban nyilvaacutenvaloacutean erőteljes hangsuacutely esik az aoristosi jelenteacutesre ezeacutert fordiacutetjuk iacutegy bdquoszereteteacutebe fogadott titeketrdquo (taacutergyi bőviacutetmeacutenye ὑμᾶς toumlbbes 2 szemeacutelyű miacuteg az utaacutena koumlvetkező παρέδωκεν ἑαυτὸν hataacuterozoacutei bőviacutetmeacutenye ὑπὲρ ἡμῶν toumlbbes szaacutem 1 szemeacutelyt jeloumll a NESTLE-feacutele szoumlveg alapaacutellomaacutenya szerint a szoumlvegek kiegyenliacutető illetve az elteacutereacutest megtartoacute vaacuteltozatait ld uo az apparaacutetusban) Az Atya Lelke aacuteltal az ő termeacuteszeteacuteben reacuteszeseduumlnk ezeacutert nem lehetetlen az amit itt az apostol parancsa koumlvetel tőluumlnk amellyel erkoumllcsi magatartaacutesunkat aacutetfogoacutean eacutes alap-vetően hataacuterozza meg

(2) Azonnal raacutemutat Isten koumlveteacuteseacutenek tartalmaacutera mint laacutettuk arra hogy az embernek Isten szereteacuteteacutet kell tovaacutebb adnia egeacutesz eacutelete eacuteletfolytataacutesa (περιπατεῖν) reacuteveacuten embertaacutersainak A magyaraacutezoacute moacutedot jeloumllő bőviacutetmeacuteny arra is raacutemutat hogy Isten eacuteppen iacutegy siet segiacutetseacutegeacutere az embernek e paran-csolat teljesiacuteteacuteseacuteben keacutezzelfoghatoacutean aacutelliacutetja oda a gyuumllekezetek eleacute ennek a szeretetnek a konkreacutet moacutedjaacutet eacutes valoacutesaacutegaacuteval lehetőseacutegeacutet a testet oumlltoumltt testteacute lett isteni szeretetben a Krisztusban Hogyan szeressek Ez nem lehet keacuter-deacuteses ha ismerem Krisztust uacutegy ahogyan ő szeretett Azt jelenti ez hogy odaadjuk magunkat maacutesokeacutert aacuteldozatul A termeacuteszeti ember doumlntő toumlrveacutenye az hogy igyekszik maacutesokboacutel a maacutesok rovaacutesaacutera megeacutelni fenntartani oumlnma-gaacutet A mennyei eacutelet alaptoumlrveacutenye az hogy az ember - Isten szereteteacutenek bdquokouml-veteacuteseacutebenrdquo Krisztus szereteteacutenek bdquomintaacutejaacuterardquo - odaadja az eacuteleteacutet azeacutert hogy maacutesok megeacuteljenek belőle Egyeduumll ez az aacuteldozat az amely bdquokedve szerint valoacuterdquo Istennek A kifejezeacutes oacuteszoumlvetseacutegi-liturgikus jellege ahogyan SCHLIER mondja lehetetlenneacute teszi azt hogy kuumlloumlnbseacuteget tegyuumlnk itt a προσφορά eacutes a θυσία koumlzoumltt vouml Zsolt 397 Zsid 105 Daacuten 338 LXX Az ὀσμὴ εὐωδίας a heacuteb יח הניחח megfelelője a LXX-ban a Gen 821 Ex 2918 versekben eacutes meacuteg רtoumlbb helyen maacutesutt is jelenteacutese bdquojoacute illat kellemes illatrdquo KAacuteROLI eacutes a reviacute-zioacute fordiacutetaacutesa bdquokedves illatrdquo maga az egeacutesz kifejezeacutes az aacuteldozati terminoloacutegia

110

Az Efeacutezusi leveacutel

koumlreacutebe tartozik vouml meacuteg Daacuten 437 a LXX szoumlvegeacutevel amely ugyancsak εἰς prepoziacutecioacuteval kapcsolja a kifejezeacutest

(3) Iacutegy tehaacutet a keresztyeacuten ember maacuter olyan bdquoteacuterseacutegbenrdquo eacuteli az eacuteleteacutet ame-lyet aacutet- meg aacutethat az Isten szeretete (RENDTORFF) Ez adja meg az eacuterzeacutekeacutet aziraacutent hogy mi illik eacutes mi meacuteltoacute azokhoz akik gyermekei az Istennek (ἃ οὐκ ἀνῆκεν 4 vers) Az egyhaacutezon kiacutevuumll eacutelő a gyuumllekezet koumlrnyezeteacuteben levő a pogaacuteny ember ui a maga reacuteszeacuteről szinteacuten nem jellemezhető uacutegy hogy semmi joacute iraacutent nincsen eacuterzeacuteke eacutes amit tesz az eleve nem tiszta eacutes nem tisz-tesseacuteges A baj nem itt van vele hanem ott hogy az eacuteleteacuteben sok kitoumlltetlen teruumllet van maacuter pedig az ember szuumlntelenuumll arra vaacutegyik hogy valami teljesen eacutes hiaacutenytalanul betoumlltse az eacuteleteacutet Amikor ez eleacute a probleacutema eleacute keruumll akkor mindig uacutegy proacutebaacutel magaacuten segiacuteteni hogy a bdquokellemes kis bűnoumlketrdquo tetszetős neacutevvel jeloumlli nevezi meg eacutes ezeket megproacutebaacutelja beleilleszteni eacutelete toumlretlen egyseacutegeacutebe helyesebben eacutelete egyseacutegeacutebe uacutegy hogy ezt az egyseacuteget toumlretlennek tudhassa A kicsapongaacutesboacutel bdquokikapcsoloacutedaacutesrdquo lesz a csalaacutesboacutel bdquoeacutelelmesseacutegrdquo a szennyes gondolatokboacutel eacutes szavakboacutel bdquoszellemesseacutegrdquo eacutes iacutegy tovaacutebb eacutes eacuteppen ez az izgalmas feszuumlltseacuteg adja meg eacuteleteacutenek a savaacutet-borsaacutet a joacuteiacutezeacutet Csakhogy ez a leacutenyegen nem vaacuteltoztat ezeacutert Isten igeacuteje eacuteppen az iacutegy kiacuteseacuterletező em-ber eacuterdekeacuteben kiacutemeacuteletlenuumll nevuumlkoumln nevezi ezeket az bdquoemberirdquo dolgokat eacutes feacutenyt deriacutet raacutejuk leleplezi őket eacutes raacutebizonyiacutetja az emberre bűneacutet eacuteppen eb-ben az uacutej megvilaacutegiacutetaacutesban Raacutebizonyiacutetja azt hogy bűn az amit ezek moumlgoumltt a szeacutepiacutetgető bdquoeufeacutemisztikusrdquo megjeloumlleacutesek moumlgoumltt eacutes ezeknek a leple alatt űz Raacutemutat arra hogy mindaz ami ilyen moacutedon csak e m b e r i valoacutejaacuteban oumlrdoumlgi Paacutel uacutegy inti a gyuumllekezeteket hogy az ilyesminek mint paraacuteznasaacuteg tisztaacutetalansaacuteg telhetetlen kiacutevaacutenaacutes - πορνεία ἀκαθαρσία πλεονεξία - meacuteg az emlegeteacutese sem meacuteltoacute a gyuumllekezethez Meacuteg keveacutesbeacute lehet vita azon hogy baacutermilyen neacutevvel nevezze is ezeket az ember ezek ellenkeznek Isten akara-taacuteval Istennek az emberről alkotott terveacutevel A keacuterdeacutes nem szavakon fordul meg hanem tartalmi termeacuteszetű A pogaacuteny ember megproacutebaacutel keacutet vilaacutegban eacutelni az egyikről tudja hogy tisztesseacuteges a maacutesikroacutel viszont uacutegy eacuterzi hogy iz-galmas eacuterdekes eacutes tartalmas Isten Lelke viszont nem alkuszik Tőluumlnk is azt vaacuterja hogy tudjuk eacutertsuumlk ismerjuumlk az egyik vilaacutegban Isten akarata a doumlntő eacutes ebben van a mi helyuumlnk A maacutesikban a Saacutetaacuten bitorloacute akarata hatalma igyekszik eacuterveacutenyesuumllni ehhez nekuumlnk nem lehet semmi koumlzuumlnk

(4) Nemcsak lelkuumlletuumlnkben de szavainkban sem lehet semmi koumlzuumlnk hozzaacute Nem illik hozzaacutenk a szennyes szoacute az ostoba tartalmatlan eacutes uumlres fe-csegeacutes - az oumlsszevissza beszeacuted - de meacuteg a keacutetes eacuterteacutekű eacutes eacutertelmű treacutefaacutelkozaacutes sem αἰσχρότης = αἰσχρολογία abstractum pro concreto tehaacutet nem bdquoundok-saacuteg csuacutefsaacutegrdquo hanem bdquocsuacutef vagy traacutegaacuter beszeacuted mocskos szavakrdquo ezt igazolja a

111

Magyaraacutezat Az ismeret gyuumlmoumllcse a fegyelmezett eacutelet 51-21

paacuterhuzamos maacutesik tag a felsorolaacutesban μωρολογία (tehaacutet itt maacuter nem μωρία) bdquobolond beszeacuted esztelen szavakrdquo Kuumlloumlnoumlsen sokat mond a harmadik foga-lom εὐτραπελία ez a profaacuten irodalomban a koumlnnyed szellemesseacuteg szava eacutes a humanista etikaacuteban az ereacutenyek koumlzeacute tartozik iacutegy ARISTOTELES Ethica Nicomachea 27 p 1108a szerint ez a helyes koumlzeacutepuacutet a tolakodoacute bolondozaacutes bohoacuteckodaacutes - βωμολοχία - eacutes a paraszti faragatlan műveletlen magatartaacutes - ἀγροικία - koumlzoumltt ezeacutert az iacuteroacute a foumlleacutenyeskedő erőszak megfeacutekezeacuteseacutenek tartja Rhetorica 212 p1389b Itt Paacutel erőteljesen ad malam partem hasznaacutelja a szoacutet de egyaacuteltalaacuteban nem csupaacuten a durva traacutegaacutersaacutegot eacuterti rajta (KAacuteROLInaacutel bdquotraacutegaacutersaacutegrdquo de a leguacutejabb proacutebafordiacutetaacutes kiacuteseacuterlete amely bdquokeacuteteacutertelműseacutegetrdquo fordiacutet nem vezet jobban ceacutelra enneacutel) hanem mindenfeacutele koumlnnyed eacutes koumlny-nyelmű oumlnceacuteluacute eacutes erkoumllcsi tartalom neacutelkuumlli szellemeskedeacutest amelynek ceacutelja veacutegeredmeacutenyben mindig a joacute eacutes a rossz koumlzoumltti kuumlloumlnbseacuteg eltussolaacutesa a kettő koumlzoumltti hataacuter elmosaacutesa Az egyetlen hozzaacutenk illő lelkuumllet a haacutela Isten iraacutent eacuteletuumlnk egeacuteszeacuteeacutert eacutes minden mozzanataacuteeacutert (vouml Rm 828) Ebből pedig egeacute-szen maacutesfajta bdquoindulatokrdquo szavak eacutes gesztusok szaacutermaznak a reacuteszletekben is

(5) A paraacuteznasaacutegot tisztaacutetalansaacutegot eacutes a telhetetlen kiacutevaacutenaacutest most itt a baacutelvaacutenyimaacutedaacutes fogalma alatt foglalja oumlssze Paacutel mindenesetre bdquodinamikusab-banrdquo mint ahogyan a mi megfogalmazaacutesunkboacutel kitűnik mert nem taacutergyi hanem szemeacutelyes a fogalmazaacutes a baacutelvaacutenyimaacutedoacute ember az aki szemeacutelyiseacutegeacute-nek e meghataacuterozottsaacutega koumlvetkezteacuteben paraacutezna vagy tisztaacutetalan vagy kap-zsi Mindezekben a magatartaacutesi moacutedokban ui oumlnmaga vaacutegyaacutet isteniacuteti meg az ember eacutes ehhez szabja az eacuteleteacutet Aki pedig iacutegy eacutel az nyilvaacuten nincsen kapcso-latban az Istennel eacutes nem tarthat szaacutemot oumlroumlkseacutegre Isten kiraacutelyi uralkodaacutesaacute-ban Az ἴστε γινώσκοντες bevezeteacutes uumlnnepeacutelyesen nyomateacutekos formaacuteban uacutej hangsuacutelyt kiacutevaacuten adni az eddig mondottaknak nyelvtani tekintetben az ἴστε lehet indicativus eacutes imperativus egyaraacutent mindenesetre az attikai alak eacutes ezt inkaacutebb imperativus-i eacutertelemben szokta hasznaacutelni a koineacute Leacutenyeges kuumlloumlnb-seacuteg nincsen a keacutet eacutertelmezeacutes koumlzoumltt jelenteacutese bdquojoacutel tudjaacutetokrdquo illetve bdquotudjaacutetok meg joacutelrdquo esetleg ilyesfeacutele bdquotudva tudjaacutetokrdquo eacutes iacutegy tovaacutebb (ld a fordiacutetaacutesban adott megoldaacutest)

(6) A veszeacutely abban van hogy koumlruumlloumlttuumlnk emberek toumlmegei ezeket az eacuteletet megrontoacute dolgokat igyekeznek propagaacutelni tetszetős nevek alatt vagy jelszavakkal vonzoacutevaacute eacutes kiacutevaacutenatossaacute tenni De ezek hiaacutebavaloacute uumlres szavak a veluumlk folytatott uumlzelmek vagy uumlzeacuterkedeacutes csalaacutes (ἀπατᾶν κεvoὶ λόγοι) Nem abban az eacutertelemben uumlresek persze hogy nincsen semmifeacutele tartalmuk ha-nem uacutegy hogy tartalmuk nem felel meg a valoacutesaacutegnak Eacuteppen ezzel a kendő-ző a joacutet rossznak eacutes a rosszat joacutenak mondoacute magatartaacutesukkal viacutevjaacutek ki maguk

112

Az Efeacutezusi leveacutel

ellen Isten haragjaacutet azok akik maguk is benne eacutelnek az igaztalansaacutegnak aacutel-saacutegnak valoacutetlansaacutegnak ebben a koumldoumls eacutes mindent elkoumldoumlsiacutető vilaacutegaacuteban

(7k) Azoknak akik Krisztusban uacutej eacuteletre jutottak semmifeacutele reacuteszuumlk nem lehet ebben αὐτῶν a συμμέτοχοι mellett HAUPT szerint a διὰ ταῦτα-ra utal vissza tehaacutet taacutergyi eacutertelmű A συμμέτοχος az egeacutesz Uacutejszoumlvetseacutegben csak az Ef-ben fordul elő itt eacutes a 36-ban amott a bőviacutetmeacutenye τῆς ἐπαγγελίας amely vitaacuten feluumll taacutergyi eacutertelmű bdquoakik egyuumltt reacuteszesednek az iacutegeacuteretbenrdquo iacutegy fordiacutet-ja ezt a helyet BAUER is bdquomit Anteil habend anhelliprdquo Itt viszont DIBELIUS helyes megaacutellapiacutetaacutesa szerint a goumlroumlg nyelveacuterzeacutek ezt a genitivus-t szemeacutelyes bőviacutetmeacutenynek is eacuterezheti a συμμέτοχοι ilyen eacutertelmű bőviacuteteacutese ui nemcsak dativus lehet Mivel pedig a συν- előtag nem is utal egyeacutebkeacutent senki maacutes szemeacutelyre ezeacutert az a helyes megoldaacutes ha az αὐτῶν-t a υἱοὶ τῆς ἀπειθείας-ra vonatkoztatjuk ilyen eacutertelemben bdquoNe legyetek r eacute s z e s t aacute r s a i k ezeknekrdquo ahogyan a fordiacutetaacutesban is adtuk bdquone vaacutellaljatok koumlzoumlsseacuteget ezekkelrdquo ez egy-uacutettal a γίνεσθε imperativus eacutertelmeacutenek is megfelel Egyeacutebkeacutent erre a helyre neacutezve BAUER is a genitivus szemeacutelyes eacutertelmeacutet ajaacutenlja bdquomit ihnen zusam-men Anteil habendrdquo - bdquoveluumlk egyuumltt reacuteszesedveacutenrdquo Hiszen az uacutej eacuteletre jutaacutes eacuteppen azt jelenti hogy ők akik azelőtt maguk is iacutegy eacuteltek ebben a keacuteteacutertel-műseacutegben valoacutetlansaacutegban homaacutelyban eacutes soumlteacutetseacutegben - nagyon plasztikusan fejezi ki ezt a metaforikus szoacutehasznaacutelat ἦτε γάρ ποτε σκότος mintha csak azt akarnaacute vele mondani bdquomaga a megtestesuumllt soumlteacutetseacuteg voltatokrdquo- most vi-laacutegossaacutegra jutottak az egeacutesz eacuteletuumlk megvilaacutegosodott bdquomaga a feacuteny maga a vilaacutegossaacutegrdquo (a kifejezeacutes paacuterhuzamosan metaforikus) A feacutenynek pedig az a termeacuteszete hogy leleplezi mindazt a ruacutetsaacutegot amely a soumlteacutetseacutegben nem volt eacuteszrevehető Viszont az is nyilvaacutenvaloacute hogy ennek az első leacutepeacutesnek kell len-nie Baacutermennyire kellemetlen is emberi elgondolaacutesaink szemszoumlgeacuteből az hogy Krisztus uralma alatt ennek a feacutenyeacuteben vilaacutegossaacutegaacuteban lelepleződnek a bűne-ink eacutes megkapjaacutek a maguk meacuteltoacute neveacutet amiacuteg ez meg nem toumlrteacutenik addig nem lehet remeacutenyuumlnk arra hogy megszabadulunk tőluumlk Aki tehaacutet a Krisztusban kapott vilaacutegossaacutegra jutott aki szinte eggyeacute lett ezzel a vilaacutegossaacuteggal annak maacuter nem jelent keacuteptelenseacuteget az a parancs hogy jaacuterjon is uacutegy folytassa is uacutegy az eacuteleteacutet mint aki adottsaacutegai szerint valoacuteban ebben a helyzetben van

(9) Joacutesaacuteg a bűntől valoacute szabadsaacuteg (δικαιοσύνη) eacutes a valoacutesaacuteghoz valoacute hű-seacuteg (ἀλήθεια) magaacutetoacutel megtermő gyuumlmoumllcsei a vilaacutegossaacutegnak mindazok szaacute-maacutera akik valoacuteban ebben a vilaacutegossaacutegban eacutelnek

(10) A nominaacutelis mondat ἐν prepoziacutecioacutes hataacuterozoacuteja azt fejezi ki hogy m i b e n van a leacutenyege ennek a gyuumlmoumllcstermeacutesnek Iacutegy keruumll a keresztyeacuten ember a vilaacutegossaacuteg Lelkeacutenek fegyelmező hataacutesa eacutes hatalma alaacute egeacutesz eacuteleteacutevel eacuteleteacutenek legcsekeacutelyebb legaproacutebb sokszor koumlnnyen elhanyagolhatoacutenak eacutes je-

113

Magyaraacutezat Az ismeret gyuumlmoumllcse a fegyelmezett eacutelet 51-21

lenteacutektelennek veacutelt dolgaira neacutezve is felveti azt a keacuterdeacutest megmeacuteri proacutebaacutera teszi azt hogy vajon megfelel-e Isten akarataacutenak az amit tenni keacuteszuumll illetve azt hogy egyaacuteltalaacuteban mi felel meg ennek az akaratnak (az εὐάρεστος az uacutej-szoumlvetseacutegi goumlroumlgseacutegben szinte kiveacutetel neacutelkuumll csak Istenre vonatkoztatva for-dul elő εὐάρεστον τῷ θεῷ bdquodas Gott wohlgefaumllligerdquo - bdquoami Istennek tetszikrdquo bdquoami Isten előtt az ő szemeacuteben kedvesrdquo)

(11) Ha ehelyett a reacutegi pogaacuteny eacutelet koumlnnyed oumlsztoumlnoumlsseacutegeacutevel eacutes felelőtlen-seacutegeacutevel cselekedneacutek a bűnt a gyuumllekezetek tagjai eacutes minden igyekezetuumlkkel azon volnaacutenak hogy erre a magatartaacutesukra megfelelő elnevezeacutesekkel vagy jelszavakkal - uumlres szavak - igazolaacutest talaacuteljanak akkor visszaesneacutenek oda ahonnan egyszer maacuter Isten irgalmas cselekveacutese folytaacuten kiszabadultak a ho-maacutely a keacuteteacutertelműseacutegek a soumlteacutetseacuteg bizonytalansaacuteg eacutes valoacutetlansaacuteg vilaacutegaacuteba eacutes ennek bdquogyuumlmoumllcstelenrdquo termeacuteketlen - vagyis nem az eacutelet joacute gyuumlmoumllcseit termő - cselekedeteivel vaacutellalnaacutenak ismeacutet koumlzoumlsseacuteget (συνκοινωνεῖν bőviacutet-meacutenye a συν- előtagra valoacute tekintettel a dativus-i ἔργοις ez teljesen egyeacuter-telmű)

(12-13) Igazi feladatuk nem ez hanem az hogy oszlassaacutek a homaacutelyt te-remtsenek tiszta helyzetet oumlnmagukban eacutes maguk koumlruumll leplezzeacutek le a dolgok valoacutedi leacutenyegeacutet bizonyiacutetsaacutek raacute az igazsaacutegot a bűnre bdquoeacuterjeacutek tetten a bűntrdquo (ἐλέγχειν) Erre azeacutert van szuumlkseacuteg mert bdquoamit ezek csinaacutelnak titokban azt meacuteg emliacuteteni is szeacutegyen volnardquo (SCHLIER szerint Paacutel itt minden valoacutesziacutenű-seacuteg szerint neacutemely gnosztikus miszteacuteriumi kultuszok hiacuteveinek erkoumllcsi sza-badossaacutegaacutera gondol amelynek analoacutegiaacuteit keresztyeacuten gnosztikusok koumlreacuteből is joacutel ismerjuumlk Paacutel irataiboacutel) Isten vilaacutegkormaacutenyzoacute terveacutenek ceacutelja viszont az ahogyan maacuter Jeacutezus igehirdeteacuteseacuteből is tanuljuk hogy minden ami titokban soumlteacutetseacutegben rejtve toumlrteacutenik (τὰ κρυφῇ γινόμενα itt a 12 versben) leleple-ződjeacutek eacutes tiszta helyzet aacutelljon elő Isten vilaacutegaacuteban τὰ πάντα ἐλεγχόμενα ὑπὸ τοῦ φωτὸς φανεροῦται bdquomindaz amit a vilaacutegossaacuteg leleplez napfeacutenyre ke-ruumll nyilvaacutenvaloacutevaacute vaacutelikrdquo vouml Mk 422 par οὐ γάρ ἐστιν κρυπτὸν ἐὰν μὴ ἵνα φανερωθῇ teljes bizonyossaacutegon alapuloacute kijelenteacutes Jeacutezus szavaiban is itt is

(14) Sőt enneacutel toumlbbről is van szoacute Isten vilaacutegossaacutegaacutenak nem csupaacuten le-leplező tiszta helyzetet teremtő ereje van hanem aacutetformaacuteloacute uacutejjaacute teremtő hatalma is Mindaz ami belekeruumll az isteni vilaacutegossaacuteg hatoacutekoumlreacutebe ebbe a kuumlloumlnleges feacutenykoumlrbe maga is vilaacutegossaacutegot terjesztő vilaacutegossaacuteggaacute - feacutenyfor-raacutessaacute - vaacutelik Isten igazsaacutega leleplező eacutes napfeacutenyre hozoacute ereje aacuteltal iacutegy lesz a mi hűseacuteges szolgaacutelatunk a vilaacuteg aacutetformaacutelaacutesaacutenak eszkoumlzeacuteveacute Az tehaacutet a nagy keacuterdeacutesuumlnk oumlnmagunkhoz vajon valoacuteban iacutegy vagyunk-e egyhaacutez a koumlruumlloumlt-tuumlnk levő vilaacutegban

114

Az Efeacutezusi leveacutel

Egy ismeretlen eredetű himnikus jellegű eacutes hangveacutetelű ideacutezet koronaacutezza be ezeket az intelmeket Nem oacuteszoumlvetseacutegi ideacutezetekből oumlsszeszőtt verssorokroacutel van itt szoacute hanem inkaacutebb keresztyeacuten himnuszroacutel talaacuten emellett szoacutel a διὸ λέγει bevezeteacutes is a szokaacutesos καθώς γέγραπται helyett DIBELIUS szerint az ilyen koumllteacuteszet jellegeacutehez hozzaacutetartazik az hogy a beszeacutelő eacuten szemeacutelye eltűnik benne iacutegy vaacutelik lehetőveacute a λέγει bevezeteacutes amelyet ő alanykeacutent ὁ κύριος-szal egeacutesziacutet ki Mindenesetre szokatlannak hathatott ez a bevezető formula aacutelta-laacuteban mert az egyhaacutezi atyaacutek ideacutezeteiben olykor maacutest is talaacutelhatunk helyette

Tartalmi tekintetben - az 512k-n aacutet visszanyuacutelva - legmegfelelőbben a 8 vershez kapcsoloacutedik DIBELIUS iacutegy fordiacutetja illetve iacutegy adja a parafraacutezi-saacutet ennek az oumlsszefuumlggeacutesnek bdquoTi most vilaacutegossaacuteg vagytok hiszen ti is meg-tapasztaltaacutetok hogy aki feleacutebred aacutelmaacuteboacutel azt megvilaacutegosiacutetja a Krisztusrdquo Kiacuteseacuterletkeacuteppen ezt az eacuterdekes vaacuteltozatot koumlzli - amely azzal a felteacutetelezeacutessel fuumlgg oumlssze hogy a himnusz eredetileg a megkeresztelendőkhoumlz inteacutezett eacutenek egyik verse bdquoTi most vilaacutegossaacuteg vagytok hiszen nektek is ezt mondtaacutek a ke-resztseacuteg alkalmaacuteval ἔγειρε κτλ

Maga a versforma haacuteromsoros stroacutefa az első keacutet sor bdquoriacutemelrdquo vagyis ho-moioteleuton jelentkezik bennuumlk (ne feledjuumlk el hogy ez az akkori koumllteacuteszet-ben nem azt jelentette mint a maiban ti az időmeacuterteacutekes koumllteacuteszet nem is-merte a bdquoriacutemetrdquo) ἔγειρε ὁ καθεύδων - ἀνάστα ἐκ τῶν νεκρῶν Paacuterhuzamait reacuteszben keresztyeacutenseacutegen kiacutevuumllieket is ld DIBELIUSnaacutel a hely magyaraacuteza-taacuteban Azokkal a magyaraacutezoacutekkal ellenteacutetben akik DIBELIUShoz hasonloacute-an kereszteleacutesi liturgikus eacuteneknek tartjaacutek az ideacutezetet (von SODEN) RESCH (Agrapha) ismeretlen jeacutezusi szoacutet laacutet benne Tartalmaacuteban a himnusz bdquoeacutebresz-tőrdquo felszoacuteliacutetaacutes (SCHLIER szerint a paacuterhuzamok egy reacutesze is amellett szoacutel hogy az ideacutezet valamilyen kapcsolatban aacutell a kereszteleacutesi liturgiaacuteval) Az alvoacute ebben az oumlsszefuumlggeacutesben nyilvaacuten az aki eddig miutaacuten pogaacuteny volt a halaacutel eacutes a soumlteacutetseacuteg vilaacutegaacuteban eacutelt eacutes a Krisztusban adott szabadiacutetaacutes aacuteltal kijoumltt ebből a vilaacutegboacutel az eacuteletre iacutegy ettől kezdve eacutelete a vilaacutegossaacutegban folyik eacutes eacuteleteacutenek vilaacutegossaacutega maga a Krisztus ἐπιφαύσκω HESYCHIUS szerint = ἀνατέλλω φαίνω - bdquofelkeacutel megmutatkozik felragyogrdquo CHRYSOSTOMOS joggal uta-siacutetja el az ἐπιφαύσεις τοῦ Χριστοῦ (D e AMBROSIASTER ἐπιφαύω + gen jelenteacutese bdquomegeacuterint megragad eleacuterrdquo

(15) Akik iacutegy jutottak Krisztus aacuteltal az eacuteletre most maacuter a gyuumllekezetnek az egyhaacuteznak az ő testeacutenek a tagjai iacutegy a szolgaacutelat felelősseacutegeacuteben eacutelnek eacutes egeacutesz eacuteletuumlket eacuteber vigyaacutezaacutesban kell toumllteniuumlk (βλέπετε) minden leacutepeacutesuumlket gondosan (ἀκριβῶς) fel kell meacuterniuumlk mert nem mindegy hogy mit cselek-szenek ezentuacutel Boumllcsesseacutegre inti őket Paacutel ezen a maguk eacuteleteacutenek eacutes a koumlruuml-

115

Magyaraacutezat Az ismeret gyuumlmoumllcse a fegyelmezett eacutelet 51-21

loumlttuumlk folyoacute eacuteletnek olyan reaacutelis ismereteacutet eacuterti amely minden helyzetben a megfelelő cselekveacutesre indiacutetja őket (μὴ ὡς ἄσοφοι ἀλλ᾽ ὡς σοφοί)

(16) Ehhez a boumllcsesseacuteghez vagyis a reaacutelis eacuteletszemleacutelethez eacutes a belőle adoacutedoacute koumlvetkezteteacutesek levonaacutesaacutehoz tartozik az is hogy a joacute cselekveacuteseacutere ke-resnuumlnk kell az alkalmat Nem eleacuteg - eacutes nem is felel meg a valoacutesaacutegnak tehaacutet oumlnaacutemiacutetaacutes oumlncsalaacutes - azt hinnuumlnk hogy a cselekveacutesre alkalmas idő (καιρός) magaacutetoacutel kiacutenaacutelkozik eacutes eleacuteg ha majd akkor kihasznaacuteljuk amikor kiacutenaacutelkozik Az idő eszkoumlz lehet a Gonosz kezeacuteben (αἱ ἡμέραι πονηραί - mint a reacutegi eoacuten napjai vouml Mk 1614 szoumlvegeacutevel a Freer-logionban ὁ αἰών οὗτοςhellip ὑπὸ τὸν σατανᾶν ἐστιν) eacutes haacutenyszor toumlrteacutenik meg veluumlnk hogy nagyvonaluacute eacutes szeacutep terveink semmiveacute foszlanak amikor kitűnik hogy az i d ő az az idő amelyet megvaloacutesiacutetaacutesukra szaacutentunk telve van kedvezőtlen munkaacutenkat gaacutetloacute min-ket magunkat elkedvetleniacutető akadaacutelyozoacute mozzanatokkal proacutebaacutekkal ame-lyeken elbukunk nyomoruacutesaacutegokkal amelyek foumlloumltt nem tudunk uacuterraacute lenni Ezeacutert kell tudnia a keresztyeacuten embernek hogy a cselekveacutesre alkalmas idő (az alkalom) draacutega szinte megfizethetetlen minden aacuterat eacuterdemes megadni eacuterte ἐξαγοράζειν bdquofelvaacutesaacuterol vaacutesaacuterol (vaacutesaacuterlaacutes uacutetjaacuten) kivaacuteltrdquo - aacuteltalaacuteban uacutegy szoktuk eacuterteni hogy bdquojoacutel kihasznaacutelrdquo (bdquoaacuteron megveszrdquo) ez azonban eltaacutevo-lodik az alapjelenteacutestől BAUER a Martyrium Polycarpi 23-ra utal ahol az itteni helyhez hasonloacutean az ige medium alakja fordul elő διὰ μιᾶς ὥρας τὴν αἰώνιον κόλασιν ἐξαγοραζόμενοι bdquoegyetlen oacutera aacuteraacuten megvaacuteltva az oumlroumlkkeacuteva-loacute buumlnteteacutestrdquo (=rdquoegyetlen oacutera aacuteraacuten szabadulni az oumlroumlk bűnhődeacutestőlrdquo) itt tehaacutet az ige jelenteacutese ez bdquokiegyenliacutet leroacute megvaacutelt (valaminek az aacuteraacuten szabadul valamitől acc) eacutes joggal teszi fel azt a keacuterdeacutest hogy vajon nem ebből a je-lenteacutes-aacuternyalatboacutel kell-e kiindulnunk itt is Iacutegy a hely eacutertelme ilyesfeacutelekeacuteppen alakul bdquofizessetek meg az alkalmas időeacutertrdquo itt ui nincsen hataacuterozoacutei bőviacutet-meacuteny mint az előbb ideacutezett helyen (Martyrium Polycarpi διὰ μιᾶς ὥρας)

(17) A boumllcsesseacuteg hiaacutenyaacutenak aacuteruloacute jele az is ha az ember nem tud belelaacutet-ni Isten konkreacutet akarataacuteba uacutegy ahogyan ez az adott helyzetben koumltelez ben-nuumlnket (συνίετε τὸ θέλημα κτλ az imperativus-i igealak imperfectum-ban van tehaacutet jelenteacutese folyamatos vagyis nem bdquoeacutertseacutetek megrdquo hanem bdquoeacutertseacutetek legyen tudomaacutesotok roacutela tudjaacutetokrdquo ti aacutellandoacutean folyamatosan)

(18) Mindezek ellen az egyetlen veacutedelem az ha Isten Lelke toumllt el ben-nuumlnket ez a koumlzeacutepponti eacutes oumlsszefoglaloacute uumlzenete ezeknek a parancsoknak Ennek egyik negatiacutev oldala az ittassaacutegtoacutel valoacute oacutevaacutes ennek az aacutellapotnak a tiltaacutesa μὴ μεθύσκησθε οἴνῳ termeacuteszetesen nem esik kuumlloumln hangsuacutely benne az οἴνῳ hataacuterozoacutera ez csupaacuten a πνεύματι hataacuterozoacute paacuterhuzamakeacutent szerepel itt stilisztikai igeacuteny folytaacuten persze nyilvaacutenvaloacutean azeacutert mert az ittasaacutegnak a legkeacutezenfekvőbb legaacuteltalaacutenosabb eacutes legkoumlnnyebben eleacuterhető eszkoumlze akkor

116

Az Efeacutezusi leveacutel

a bor volt Egyeacutebkeacutent figyeljuumlnk arra is hogy az imperativus-i igealak itt is imperfectum-ban van tehaacutet nem azt jelenti bdquone reacuteszegedjetek megrdquo hanem bdquone legyetek reacuteszegek ittasokrdquo μεθύσκω ige alapjelenteacuteseacutenek megfelelően bdquoreacuteszeggeacute ittasaacute teszrdquo A maacutesik motiacutevum az a megaacutellapiacutetaacutes hogy a maacutemort hozoacute italban a feacutektelenseacuteg fegyelmezetlenseacuteg bdquolelkerdquo van ἀσωτία bdquofeslett-seacuteg leacutehasaacuteg zuumllloumlttseacuteg ld a fordiacutetaacutesban Mindenesetre joacute itt arra gondol-nunk amit a buumlntető toumlrveacutenykoumlnyv - taacutersadalmi tiacutepusonkeacutent maacutes eacutes maacutes koumlvetkezteteacutes levonaacutesaacuteval ugyan de egyeacutertelműen - megaacutellapiacutet nevezetesen arra hogy az ittassaacuteg csoumlkkenti vagy eacuteppen meg is szuumlnteti az ember fele-lősseacuteg-tudataacutet Naacutelunk eacuteppen ezeacutert - nagyon helyesen - suacutelyosbiacutetoacute melleacutek-koumlruumllmeacutenynek szaacutemiacutet bűncselekmeacuteny elkoumlveteacutesekor A polgaacuteri toumlrveacutenynek eacuteppen azeacutert kell felelősseacute tennie az embert hogy a felelőtlenseacuteg aacutellapotaacuteba vitte bele engedte belesodroacutedni magaacutet tehaacutet a felelőtlen aacutellapotba keruumlleacuteseacute-eacutert kell felelősseacute tennie Nem veacuteletlenuumll keruumll egymaacutes melleacute egy pozitiacutevum eacutes egy negatiacutevum eacuteppen ez a pozitiacutevum eacutes eacuteppen ez a negatiacutevum gondoljunk arra hogy az első puumlnkoumlsd alkalmaacuteval a Leacutelekkel eltelt apostolokroacutel eacutes taniacutet-vaacutenyokroacutel azt aacutelliacutetotta a guacutenyoloacutedoacute toumlmeg reacuteszegek A tuumlnetek nagyon ha-sonliacutetanak is egymaacuteshoz a reacuteszegseacuteg is a Leacutelek ereje is lenduumllettel eacutes valami kuumlloumlnoumls eksztaacutezis-szerű dinamizmussal toumllti el az embert De a leacutenyeg hom-lokegyenest ellenkező a Leacutelek fegyelmezetteacute tesz az ital maacutemora feacutektelenneacute A Leacutelek munkaacutelkodaacutesa nyomaacuten az eacuteletuumlnk fellenduumll a maacutemor megszűnteacute-vel eacutes a maacutemor koumlvetkezmeacutenyekeacutent a borivoacute ember maacutesnapos kiaacutebraacutendult keserű ernyedt testben-leacutelekben beteg eacutes mindennel eleacutegedetlen Alig van meacuteg ennyire kifejező megnyilvaacutenulaacutesa - bioloacutegiai teacuteren is - a bűn nyomaacuten bekoumlvetkező emberi aacutellapotnak

(19) De ha ennyire szigoruacute fegyelem alatt folyik a Leacutelek aacuteltal az eacutelet ha ennyire megfoszt bennuumlnket a keresztyeacuten eacutelet minden bdquokoumlnnyed szoacuterakozaacutes-toacutelrdquo minden foumlldi oumlroumlmtől () akkor vajon marad-e meacuteg egyaacuteltalaacuteban valami lehetőseacutege oumlroumlmuumlnk kifejezeacuteseacutenek Az ige vaacutelaszt ad erre a keacuterdeacutesre is Uacutej oumlroumlmoumlk lehetőseacutege nyiacutelik meg előttuumlnk amelyek azon az uacuteton vaacuternak raacutenk amelyet a Leacutelek nyitott meg előttuumlnk Zsoltaacuterok himnuszok dicseacuteretek - lel-ki eacutenekek műveacuteszi fokon is megszoacutelaltatjaacutek az uacutej eacuteletre jutott ember haacutelaacutejaacutet A műveacuteszet nincsen kizaacuterva Isten kiraacutelyi uralmaacutenak koumlreacuteből a bdquoszent giccsrdquo pedig nemcsakhogy nem koumltelező de egyszerűen megengedhetetlen mert meacuteltatlan ahhoz az Istenhez aki olyan vilaacutegot teremtett amely bdquoszeacutep eacutes joacuterdquo Persze azt el kell doumlntenuumlnk magunkban hogy ezek helyett meacuteg mindig a bdquoreacutegi vilaacutegrdquo nyuacutejtotta koumlnnyed lehetőseacutegek vonzanak-e bennuumlnket mert kuuml-loumlnben meacuteg mindig nem tiszta az eacuteletfolytataacutesunk Nem a tiszta humaacutenum nemes kifejeződeacutesei ellen akar hangolni bennuumlnket az ige amely a zeneacuteben

117

Magyaraacutezat Az ismeret gyuumlmoumllcsei 522 - 69

irodalomban műveacuteszetekben megnyilvaacutenul hanem az eacuteletet megrontoacute csouml-moumlrt okozoacute veacutegső fokon a kicsapongaacutes szolgaacutelataacuteban aacutelloacute eacutes iacutegy eacuteppen em-berseacuteguumlnket megrontoacute aacutelműveacuteszettől oacutev amely eacuteletnek akarja feltuumlntetni a romlaacutest eacutes vonzoacutevaacute akarja tenni a halaacutelt A mi eacuteletuumlnk az igazi eacuteleteacutert valoacute igazi haacutelaadaacutessal van tele Ha ezt az eacuteletet valoacuteban annak az eacuterteacuteknek ismer-tuumlk fel minden mozzanataacuteban eacutes szakaszaacuteban minden velejaacuteroacutejaacuteval eacutes toumlr-teacuteneacuteseacutevel amelykeacutent Isten ajaacutendeacutekozza nekuumlnk akkor egeacuteszen termeacuteszetes hogy mindenkor eacutes mindeneacutert (πάντοτε περὶ πάντων) haacutelaadaacutes a vaacutelaszunk raacute A koumlvetkezteteacutes meg is fordiacutethatoacute eacuteppen a mindenkor eacutes mindeneacutert valoacute haacutelaadaacutes a mutatoacuteja annak hogy az eacuteletuumlnket valoacuteban Istentől fogadtuk el eacutes hogy valoacuteban azt fogadtuk el benne amivel ő megajaacutendeacutekozott minket benne eacutes vele Ezeacutert nem marad meg bennuumlnk az bdquooacute emberrdquo szaacutemiacutetaacutesi alapja a maacutesik emberhez valoacute viszonyunkban sem nem attoacutel remeguumlnk folyton hogy maacutesok ki akarnak hasznaacutelni bennuumlnket eacutes nem azt kutatjuk folyton hogy mi hogyan tudnaacutenk a maacutesok rovaacutesaacutera megeacutelni Itt a gondolkozaacutesunk eacutes eacuteletuumlnk egeacutesze iraacutenyt vaacutelt (μετάνοια) nem tehernek hanem az egyeduumll lehetseacuteges eacuteletformaacutenak eacuterezzuumlk azt hogy a Leacutelek fegyelme alatt alaacuterendel-juumlk magunkat egymaacutesnak eacuteletuumlnket a maacutesik embereacutert valoacute eacuteletnek tekint-juumlk bdquoAz a feacutelelem amely az ember eacutes ember koumlzoumltti viszony foumlloumltt ott aacutell (ld 533 65) nem szűnik meg de eleve a Krisztus feacutelelme alaacute helyeződik (ld 1Thess 13)rdquo (DIBELIUS) A Krisztus iraacutenti tisztelő eacutes szerető bdquofeacutelelemrdquo (az maacutes keacuterdeacutes hogy foumlloumlsleges ebben DIBELIUShoz hasonloacutean keresztyeacuten-seacuteg előtti szkeacutemaacutet keresnuumlnk) segiacutet bennuumlnket a maacutesik emberhez a fele-baraacutethoz valoacute viszonyunk helyes megeacuteleacuteseacuteben vajon nem volt-e az ő egeacutesz eacuteleteacutenek a tartalma az hogy oumlnmagaacutet oumlnmaga eacuterdekeit eacutes szempontjait alaacute-rendelte a mieinknek (ὐποτασσόμενοι ἀλλήλοις kifejezőbbnek tartjuk ezt a fordiacutetaacutest a mediaacutelis participiumra bdquoalaacuterendelveacuten magatokatrdquo mint egysze-rűen ezt bdquoengedelmeskedveacutenrdquo)

Az ismeret gyuumlmoumllcsei a kuumlloumlnfeacutele eacutelethelyzetben eacutelő emberek viszonyaacutenak rendeződeacutese 522 - 69

22 Az asszonyok a tulajdon feacuterjuumlknek uacutegy mint az Uacuternak 23 mi-vel a feacuterfi a feje az asszonynak ahogyan a Krisztus is feje az egy-haacuteznak ő a megtartoacuteja a testnek 24 Viszont ahogyan az egyhaacutez alaacuteja rendeli magaacutet a Krisztusnak uacutegy az asszonyok is a feacuterjuumlknek

118

Az Efeacutezusi leveacutel

mindenben 25 Feacuterfiak szeresseacutetek a feleseacutegeteket mint ahogyan a Krisztus is szereteteacutebe fogadta az egyhaacutezat eacutes oumlnmagaacutet adta eacuterte 26 hogy megszentelje megtisztiacutetvaacuten viacuteznek fuumlrdőjeacuteben az ige aacutel-tal 27 hogy odaaacutelliacutetsa ő maga oumlnmaga eleacute az egyhaacutezat dicsőseacutegben uacutegy hogy ne legyen rajta folt vagy raacutenc vagy valami effeacutele hanem hogy szent legyen eacutes feddhetetlen 28 Ugyaniacutegy kell szeretniuumlk a feacuterfiaknak a tulajdon feleseacuteguumlket mint a tulajdon testuumlket Aki szereti a tulajdon feleseacutegeacutet az oumlnmagaacutet szereti 29 mert soha sen-ki nem gyűloumllte a tulajdon testeacutet hanem taacuteplaacutelja eacutes aacutepolja mint Krisztus is az egyhaacutezat 30 mert az ő testeacutenek vagyunk a tagjai 31 Ezeacutert hagyja el az ember az apjaacutet eacutes az anyjaacutet eacutes elvaacutelaszthatatla-nul eggyeacute lesz a feleseacutegeacutevel eacutes a kettő egy testteacute lesz 32 Ez a titok nagy viszont eacuten a Krisztusra eacutes az egyhaacutezra neacutezve beszeacutelek 33 Egyszoacuteval ti is egyenkeacutent mindegyikőtoumlk szeresse a maga feleseacutegeacutet mint oumlnmagaacutet az asszony pedig illesse tisztelettel a feacuterjeacutet

(6) 1 Gyermekek engedelmeskedjetek szuumlleiteknek az Uacuterban mert ez a helyes 2 Tiszteld apaacutedat eacutes anyaacutedat ez az első parancsolat ezzel az iacutegeacuterettel 3 hogy joacutel menjen sorod eacutes hosszuacute eacuteletű leacutegy a foumlldoumln 4 Apaacutek ti se haragiacutetsaacutetok gyermekeiteket hanem nevel-jeacutetek őket az Uacuter fegyelmeacuteben eacutes inteacuteseacuteben 5 Rabszolgaacutek engedel-meskedjetek test szerinti uraitoknak feacutelelemmel eacutes remegeacutessel sziacute-vetek tisztasaacutegaacuteban uacutegy mint a Krisztusnak 6 ne sziacutenre-szemre valoacute szolgaacutelattal mint akik embereknek akarnak tetszeni hanem uacutegy mint az Uacuternak nem pedig mint embereknek 8 tudvaacuten hogy mindenki aki megcselekszik valami joacutet visszakapja az Uacutertoacutel akaacuter rabszolga akaacuter szabad ember 9 Ti is urak ugyanezt tegyeacutetek ve-luumlk tegyeacutetek feacutelre a fenyegeteacutest tudvaacuten azt hogy nekik is nektek is a mennyekben van az Uratok eacutes őelőtte nincsen szemeacutelyvaacutelogataacutes

A megelőző reacuteszlet utolsoacute parancsa ez volt bdquoRendeljeacutetek alaacute magatokat egy-maacutesnakrdquo (ὑποτασσόμενοι ἀλλήλοις ἐν φόβῳ Χριστοῦ) vagyis alkalmaz-kodjatok egymaacuteshoz Ez most mintegy ciacutemeacuteveacute vaacutelik a koumlvetkező reacuteszletnek amelyben az apostol ezt a gondolatot - mint a keresztyeacuten erkoumllcs koumlzoumlsseacutegi vonatkozaacutesainak alapparancsaacutet - most a kuumlloumlnfeacutele eacutelethelyzetekben szociaacutelis koumlruumllmeacutenyek eacutes adottsaacutegok koumlzoumltt eacutelő emberek egymaacuteshoz valoacute viszonyaacute-nak a keacuterdeacuteseacutere alkalmazza Mintaacuteja ebben szaacutemos korabeli keresztyeacuten eacutes

119

Magyaraacutezat Az ismeret gyuumlmoumllcsei 522 - 69

nem keresztyeacuten bdquohaacutezirendrdquo legkoumlzelebbi paacuterhuzama a Kol 318 - 41 Ezzel megegyezik abban hogy a gyuumllekezet eacuteleteacutehez legkoumlzelebb aacutelloacutenak tartja a keresztyeacuten csalaacuted eacuteleteacutet Ezeacutert akar most arra a keacuterdeacutesre vaacutelaszt adni hogy Krisztus szereteteacutenek az ereje amely bennuumlnket Krisztus feacutelelme aacuteltal egy-maacutes iraacutenti bdquoengedelmesseacutegrerdquo oumlnmagunk alaacuterendeleacuteseacutere egymaacuteshoz valoacute al-kalmazkodaacutesra indiacutet hogyan eacuterveacutenyesuumll a keresztyeacuten csalaacutedban A kuumlloumlnfeacutele emberi eacutelethelyzetek sorrendje ugyanaz mint a Kol emliacutetett reacuteszleteacuteben eacutes sok maacutes hasonloacute keresztyeacuten taniacutetaacutesban ebben a leveacutel iacuteroacuteja a keresztyeacuten csa-laacuted szerkezeteacutet tartja szeme előtt

Iacutegy szoacutel előszoumlr az asszonynak a feacuterjeacutehez majd a feacuterfinak a feleseacutegeacutehez valoacute viszonyaacuteroacutel tehaacutet a haacutezassaacutegroacutel eacutes a haacutezastaacutersak kapcsolataacutenak erkoumllcsi minőseacutegeacuteről Azutaacuten a gyermekeknek szuumlleikhez eacutes a szuumllőknek gyermeke-ikhez valoacute viszonyaacutet taacutergyalja tehaacutet a csalaacuted probleacutemaacuteira teacuter raacute Veacuteguumll a rab-szolgaacuteknak gazdaacuteikhoz eacutes a rabszolgatartoacuteknak szolgaacuteikhoz valoacute viszonyaacutera neacutezve ad taniacutetaacutest vagyis a taacutegabb eacutertelemben vett csalaacuted probleacutemakoumlreacutevel zaacuterja ezt a szakaszt Eltoloacutedaacutest jelent a Kol paacuterhuzamos reacuteszeacutehez viszonyiacutetva hangsuacutely tekinteteacuteben az hogy ott a rabszolga-keacuterdeacutesre esik a legnagyobb hangsuacutely Ez eacuterthető hiszen Kolosseacuteban eacuteppen Onesimos a szoumlkoumltt rabszol-ga uumlgye vaacuter rendezeacutesre eacutes megoldaacutesra eacutes ennek a keacuterdeacutesnek a keresztyeacuten megoldaacutesa nem kis meacuterteacutekben foglalkoztathatja a gyuumllekezetet Itt ezzel el-lenteacutetben a legreacuteszletesebben a haacutezassaacuteg keacuterdeacuteseacutet a feacuterj eacutes feleseacuteg kapcsolataacutet taacutergyalja a leveacutel Ezt a hangsuacutelyt itt viszont az teszi eacuterthetőveacute hogy a bdquofeacuterfi-nőrdquo viszony titokzatosan egybefonoacutedik a bdquoKrisztus-egyhaacutezrdquo viszonnyal maacuter pedig ez a leveacutel főteacutemaacuteja Iacutegy az is megmutatkozik itt amiről maacuter szoacuteltunk a leveacutel maacutesodik nagy toumlmbje sem egyoldaluacutean csak parainetikus hiszen je-lentősen tovaacutebbviszi a bdquoteoloacutegiairdquo tartalmat Nagyobb hangsuacutely esik a gyer-mekneveleacutes keacuterdeacuteseire is mint amott Ezeknek a keacuterdeacuteseknek a taglalaacutesa azt mutatja hogy az apostol a keresztyeacuten engedelmesseacuteg keacuterdeacuteseacuteben a joacutezansaacuteg aacutellaacutespontjaacuten van Szaacutemol azzal hogy ezek a taacutersadalmi keacutepletek amelyek-ről itt szoacutel maacuter akkor is megvoltak a vilaacutegban amikor meacuteg keresztyeacutenseacuteg egyhaacutez nem is volt eacutes tovaacutebbra is megvannak eacutes meglesznek a vilaacutegban ott is ahol nem keresztyeacutenek eacutelnek olyan emberek koumlzoumltt is akik az egyhaacutezzal semmifeacutele kapcsolatban nem aacutellanak vagy eacuteppen elutasiacutetoacuteak vele szemben Tehaacutet ezekben a viszonylatokban bizonyos eacutertelemben a keresztyeacutenseacutegtől fuumlggetlenuumll is lehet sőt kell is benne eacutelniuumlk embereknek Maacutesfelől arra neveli raacute a gyuumllekezeteket hogy a keresztyeacuten eacutelet a taacutersadalmi rend szempontjaacuteboacutel nem jelenthet eacutes nem tűrhet meg semmifeacutele kettősseacuteget Nem uacutegy aacutell a do-log hogy az ember az egyhaacutezban Krisztus szolgaacuteja neki rendeli alaacuteja magaacutet a szolgaacutelataacuteban viszont emberi eacutelethelyzeteacuteben ettől teljesen fuumlggetlenuumll lehet

120

Az Efeacutezusi leveacutel

feacuterj vagy feleseacuteg apa rabszolga vagy rabszolgatartoacute eacutes iacutegy tovaacutebb Emberi eacutelethelyzeteacutenek is ugyanaz a leacutenyege eacutes tartalma eacutertelme eacutes ceacutelja mint a gyuumllekezetben veacutegzendő szolgaacutelataacutenak Krisztus szereteteacutet kell megeacutelnie azok iraacutent akikkel ilyen vagy olyan kapcsolatban van Ezen a koumlroumln beluumll a Kol paacuterhuzamos helyeacutenek tartalmaacuten neacutemikeacuteppen tuacutelleacutepve a keresztyeacuten ne-veleacutesről oumlnaacutelloacutebban is szoacutel a leveacutel itteni taniacutetaacutesa A haacutezassaacutegroacutel szoacutelva pedig kuumlloumlnoumlsen szembeszoumlkően tuacutelmegy az eddig mondottak hataacuteraacuten nemcsak azt bizonyiacutetja hogy lehet keresztyeacuten moacutedon is benne eacutelni a kuumlloumlnfeacutele eacutelet-helyzetekben iacutegy sajaacutetosan eacutes koumlzelebbről eacuteppen a haacutezassaacutegban is hanem uacutegy taniacutet hogy ezek az eacutelethelyzetek eacuteppen a Krisztusban nyerik el Istentől eleve elrendelt eredeti tiszta eacutes valoacutedi eacutertelmuumlket eacutes tartalmukat A haacutezas-saacutegnak egyenesen paradigmatikus jellege van ebben a taniacutetaacutesban annak a sajaacutetos paacuterhuzamnak a reacuteveacuten amelyet az apostol a feacuterj eacutes feleseacuteg valamint Krisztus eacutes az egyhaacutez kapcsolata koumlzoumltt egeacuteszen kuumlloumlnoumls bdquosziacutenjtaacutetszoacuterdquo moacute-don van meg (ld a reacuteszletes magyaraacutezatban)

(22) Oumlnmagunk egymaacutesnak valoacute alaacuterendeleacutese vagyis az hogy az egeacutesz eacuteletuumlnkkel eacutes egeacutesz eacuteletuumlnkben a maacutesik emberre vagyunk tekintettel hozzaacute alkalmazkodunk testveacuteri figyelemmel eacutes adoacutesoknak tudjuk magunkat azzal hogy ilyen moacutedon szolgaacutelataacutera legyuumlnk segiacutetseacuteget jelentsuumlnk neki minden-ben amiben raacuteszorul erre tehaacutet aacutetfogoacutean az a magatartaacutes amelyet az előzők-ben a ὑποτάσσεσθαι fogalmaacuteban fejtett ki a leveacutel iacuteroacuteja - ez az alapgondolata eacutes vezeacutermotiacutevuma ennek a reacuteszletnek

Hogy ez mennyire iacutegy van azt az bizonyiacutetja a legjobban hogy a 21 vers-beli felszoacuteliacutetoacute eacutertelmű participium (ὑποτασσόμενοι) semmifeacutele formaacuteban sem hangzik el uacutejra az asszonyokhoz inteacutezett rendelkezeacutesben ez a mondat αἱ γυναῖκες τοῖς ἰδίοις ἀνδράσιν - hiaacutenyos marad Viszont az asszonyok-ra vonatkozoacute eme parancsot nyomateacutekosan megokolja az apostol egyfelől a Krisztus iraacutenti engedelmesseacuteg foglalja magaacuteba azt hogy szeretetben vesszuumlk tudomaacutesul azokat eacutes alkalmazkodunk azokhoz akikkel emberi eacutelethelyze-tuumlnk folytaacuten kapcsolatba keruumlltuumlnk Ez az eacutertelme a ὡς τῷ κυρίῳ hasonliacutetoacute mondatnak eacuteppen ezeacutert nem az a helyes bőviacuteteacutes amit egyeacutebkeacutent a Kol 318-ban talaacutelunk ὡς ἀνῆκεν ἐν κυρίῳ

(23) Maacutesfelől azzal folytatja eacutes egeacutesziacuteti ki ezt a megokolaacutest Paacutel hogy az asszony feacuterjeacutehez valoacute viszonyaacutenak alapja eacutes mintaacuteja az egyhaacuteznak a Krisztushoz valoacute viszonya A kettő leacutenyegeacuteben egy a nő eacutes a feacuterfi egy testteacute lesz a haacutezassaacutegban Krisztus eacutes ez egyhaacutez egy test az uumldvterv mostani veacutegső szakaszaacuteban De ezt a paacuterhuzamot folytatja eacutes a szoacute szoros eacutertelmeacuteben bete-tőzi az apostol amikor ezt mondja az egyhaacutez uacutegy teste a Krisztusnak hogy Krisztus a fő a feje az egyhaacuteznak vagyis a magatartaacutes eacutes a noumlvekedeacutes forraacutesa

121

Magyaraacutezat Az ismeret gyuumlmoumllcsei 522 - 69

ugyaniacutegy bdquofejerdquo a feacuterfi az asszonynak azzal hogy Krisztust keacutepviseli a haacutezas-saacutegban Paacutel előtt nyilvaacutenvaloacutean az aacutell itt tapasztalatai alapjaacuten is hogy az asz-szonynak Krisztussal valoacute koumlzoumlsseacutege akkor egeacuteszseacuteges eacuteletrevaloacute ha a feacuterfi a koumlzvetiacutető ebben a kapcsolatban mint ahogyan az egeacuteszseacuteges haacutezassaacutegban az asszony mindig a feacuterfi szemeacutelyiseacutege eacutes szelleme aacuteltal gyarapszik szellemeacuteben eacutes szemeacutelyiseacutegeacuteben egeacuteszseacuteges moacutedon

(24) Ezen az alapon ismeacutetli meg Paacutel uacutejra az asszonyoknak adott utasiacute-taacutest (ἀλλά itt nem ellenteacutetes hanem tovaacutebbvivő eacutertelmű bdquonos egyszoacutevalrdquo) A ὑποτάσσεσθαι eacutertelme az egyhaacutezra neacutezve Krisztushoz valoacute viszonyaacuteban minden tovaacutebbi neacuteIkuumll az bdquooumlnalaacuterendeleacutesrdquo a felteacutetlen engedelmesseacuteg eacutertel-meacuteben De a paacuterhuzam aacutebraacutezolaacutesa kezdettől fogva bizonyos eltoloacutedaacutest felteacute-telez maacuter emliacutetett bdquosziacutenjtaacutetszoacuterdquo jellegeacuteneacutel fogva Iacutegy a nőnek a feacuterfihoz valoacute viszonyaacuteban egeacuteszseacuteges kapcsolataacuteban ez a kifejezeacutes egyaacuteltalaacuteban nem vala-mifeacutele szolgai engedelmesseacuteg jelenteacutestartalmaacutet hordozza hanem egy egeacuteszen maacutesfajta magatartaacuteseacutet eacutes ezt semmikeacuteppen nem szabad feacutelreeacutertenuumlnk Arroacutel beszeacutel az bdquooumlnalaacuterendeleacutesrdquo ebben az esetben hogy a haacutezassaacuteg a haacutezastaacutersi kapcsolat alapjaacuteul szolgaacuteloacute szerelem koumlvetkezmeacutenye nem csupaacuten szexuaacutelis gerjedelem vagy hevuumlleacutes hanem abban gyuumlmoumllcsoumlzik a maga sajaacutetos termeacute-szeteacutenek megfelelően hogy mindabban amiben a nő - termeacuteszeti adottsaacutegai koumlvetkezteacuteben - raacute van utalva a feacuterfi segiacutető taacutemogataacutesaacutera teljes bizalommal hagyatkozik reaacute Mindez - eacuteppen ezeacutert - nem aacutell ellenteacutetben nincsen ellent-mondaacutesban az apostol igehirdeteacuteseacutenek ama nagyon hangsuacutelyos teacuteteleacutevel hogy Krisztusban iacutegy az egyhaacutezban bdquonincsen feacuterfi eacutes nőrdquo (Gal 328) mai fogalmaink vilaacutegaacuteban egyaacuteltaacutelaacuteban nem jelenti azt hogy az apostol eme ta-niacutetaacutesa a feacuterfi eacutes nő egyenjoguacutesaacutega ellen szoacutelna vagy baacutermifeacutele formaacuteban ki-jaacutetszhatoacute volna ezzel szemben

(25) Hogy a feacuterfi eacutes a nő egymaacuteshoz valoacute viszonyaacuteban semmifeacutele maacutes-fajta feacutelreeacuterteacutes se adoacutedhasseacutek ezeacutert Paacutel egyeacutertelműen koumlruumlliacuterja a feacuterfinak a nő iraacutenti koumltelesseacutegeacutet is Az asszonynak a feleseacutegnek azt mondta az ige hogy az ő eacuteleteacuteben mintegy az Uacuter keacutepviselője a feacuterfi A feacuterfinak viszont nem mondja azt hogy bdquojaacutetszhatja az uratrdquo hogy adhatja a nagyot az asszonyhoz valoacute viszonyaacuteban hogy - a koumlzkeletű kifejezeacutessel eacutelve eacutes ezt elutasiacutetva - bdquoura eacutes parancsoloacutejardquo lehet feleseacutegeacutenek Mivel a kuumlloumlnfeacutele viszonylatok alapjaacuteban veacuteve egyazon magatartaacutesmoacutedot vilaacutegiacutetjaacutek meg toumlbb oldalroacutel azeacutert nyilvaacuten-valoacute hogy feacuterfi eacutes nő feacuterj eacutes feleseacuteg kapcsolataacutera is aacutell ezen a ponton az amit a rabszolga eacutes gazdaacuteja viszonyaacutera neacutezve expressis verbis kimond a 69 tudniok kell arroacutel hogy mindkettejuumlk Ura egyformaacuten eacutes kuumlloumlnbseacutegteacutetel neacutel-kuumll a mennyekben levő Uacuter Az apostol taniacutetaacutesa eacuteppen ezeacutert arra koumltelezi el a feacuterfit hogy szerető gondoskodaacutesaacuteval vegye koumlruumll az asszonyt egeacuteszen addig

122

Az Efeacutezusi leveacutel

a meacuterteacutekig hogy legyen keacutesz teljesen odaaacuteldozni magaacutet az asszony javaacutera A minta eacutes a valoacutesaacutegos alap ebben is Krisztusnak az egyhaacutezhoz valoacute viszo-nya az itteni imperativus erre a hatalmas indicativusra eacutepuumll ezeacutert nem ir-reaacutelis Iacuteme milyen tiszta minden viszony relaacutecioacute kapcsolat a mennyben eacutes milyen neheacutez mennyi koumlruumlltekintő taniacutetaacutesba keruumll az hogy eacuterthetőveacute vaacuteljeacutek a foumlldoumln is - meacuteg a hiacutevők koumlreacuteben is

(26) Ez a mennyei tisztasaacuteg ragadja magaacuteval az apostolt amikor taniacutetaacute-saacuteban idaacuteig jut el eacutes iacutegy folytatja tovaacutebb egy nagyszabaacutesuacute gondolati anako-luthia formaacutejaacuteban a feacuterfiakhoz szoacuteloacute intelemkeacutent megkezdett gondolatsort azzal hogy Krisztusnak egyhaacuteza javaacutera elveacutegzett munkaacuteit meacuteltatja eacutes dicső-iacuteti Krisztus megvaacuteltoacute tetteacutet amelyet az egyhaacutezeacutert veacuteghez vitt itt most a ke-resztseacuteg saacutekramenumaacutera koncentraacutelva jellemzi Paacutel (λουτρὸν τοῦ ὕδατος) Ebben Krisztus uacutegy eacutes azzal szenteli meg az egyhaacutezat hogy viacutezzel toumlrteacutenő megmosattataacutesa aacuteltal megtisztiacutetja eacuteppen a megtisztiacutetaacutes mozzanata adja az apostol kezeacutebe a keresztseacuteg keacutepeacutet szinte magaacutetoacutel eacutertetendően Ekoumlzben ti a keresztseacuteg soraacuten elhangzik az isteni iacutegeacuteret is ἐν ῥήματι itt moacutedhataacutero-zoacute-szerű eacutertelemben hasznaacutelatos ilyesfeacutelekeacuteppen bdquobeszeacuted kiacuteseacutereteacutebenrdquo eacutes itt nem a keresztseacuteg szerezteteacutesi igeacutejeacuteről van szoacute a magyaraacutezoacutek toumlbbseacutege szerint (WESTCOTT SEEBERG SCHLIER DIBELIUS ez utoacutebbi szerint a szoacute nem roumlgziacutethető pontosan nyelvtanilag az utalaacutes roumlvidseacutege arra vall hogy a leveacutel olvasoacutei előtt ismert dologra ceacuteloz Paacutel Mindenesetre joggal veti el a KITTEL javasolta konjektuacuteraacutet ἐν αἱματι joacutellehet ez a leacutenyegben nyilvaacutenvaloacutean benne van de ez a bdquokeresztseacutegrdquo termeacuteszeteacuteből folyik) Krisztus neve a roacutela valoacute hitvallaacutesteacutetel hangzik el a keresztseacuteg saacutekramentumaacutenak kiszolgaacuteltataacutesakor a megtisztiacutetaacutes eacutes a megszenteleacutes emliacuteteacutese pedig vilaacutegossaacute teszi hogy mindan-nak amiről itt szoacute esik előzmeacutenye eacutes felteacutetele Krisztus oumlnmaga-odaadaacutesa a kereszten vagyis a keresztseacutegre valoacute utalaacutes itt is a halaacutel-keresztseacuteg gondolat-koumlreacuteben mozog (vouml Kol 212 Rm 64)

(27) Krisztusnak ez a munkaacuteja majd az idők veacutegeacuten bontakozik ki a maga teljes egeacuteszeacuteben teljesseacutegeacuteben akkor vaacutelik majd laacutethatoacutevaacute szemleacutelhető-veacute amikor az egyhaacutezat uacutegy bdquoaacutelliacutetja előrdquo (παραστήσῃ τὴν ἐκκλησίαν) hogy olyan lesz amilyennek Isten akarja hogy szemleacutelhetőveacute vaacutelik rajta minden amieacutert most egeacutesz eacuteleteacutevel eacutes szolgaacutelataacuteval kuumlzd szeplőtelen folttalan tiszta-saacutega szentseacutege eacutes feddhetetlenseacutege egyszoacuteval feacutenylő ragyogoacute bdquodicsőseacutegerdquo (ἔνδοξος μὴ ἔχουσαν σπίλον ἢ ῥυτίδα ἁγία ἄμωμος)

(28) Ez a kiteacutereacutes keacutetseacutegkiacutevuumll jelentős eacutes azt teszi vilaacutegossaacute hogy a feacuterj eacutes feleseacuteg viszonyaacutenak alapja eacutes mintaacuteja Krisztus eacutes az egyhaacutez viszonya De baacutermennyire elteacuter is Paacutel eredeti gondolatmeneteacutetől az apostol nem feledke-zik meg koumlzben sem alapvető mondanivaloacutejaacuteroacutel eacutes vissza is teacuter hozzaacute Ismeacutet

123

Magyaraacutezat Az ismeret gyuumlmoumllcsei 522 - 69

a feacuterfiakhoz fordul eacutes az eddig mondottakra hivatkozva nyomateacutekosabb formaacuteban ismeacutetli meg erkoumllcsi intelmeacutenek leacutenyegeacutet Ennek valoacutesaacutegos alap-ja mint ismeacutetelten kitűnik az hogy a feacuterfinak feleseacutegeacutehez valoacute viszonyaacutet tulajdon testeacutehez valoacute viszonyaacuteval szemleacutelteti (hiszen bdquoa kettő egy testrdquo) Maga a gondolat egyeacutebkeacutent a keresztyeacutenseacutegen kiacutevuumll sem ismeretlen iacutegy pl PLUTARCHOS Praec Coniug 152 szerint is iacutegy fogalmazoacutedik a feacuterfi fel-adata κρατεῖνhellip τῆς γυναικόςhellip ὡς φυχὴν σώματος csak eacuteppen a belőle levont erkoumllcsi koumlvetkezteteacutest eacutes az ebből folyoacute parancsot vaacutelasztja el egy vi-laacuteg az apostoli taniacutetaacutes szellemeacutetől mint ahogyan a κρατεῖν - ἀγαπᾶν ellenteacutet mutatja A pogaacuteny filozoacutefiai erkoumllcs szerint a feacuterfi szoros eacutes meacutely kapcsolata elleneacutere amelyben az asszonnyal aacutell illetve eacuteppen ebből a kapcsolatboacutel f o- l y oacute a n bdquohatalmaacuteban tartjardquo az asszonyt tehaacutet uralkodik foumlloumltte Az apostol viszont az oumlnmagaacutet odaadoacute szeretet erkoumllcsi koumlvetkezmeacutenyeacutet vonja le kouml-vetkezteteacutesuumll abboacutel hogy feacuterfi eacutes nő a haacutezassaacutegban egy test A reaacutelis alap teszi lehetőveacute az erkoumllcsi koumlveteleacutesnek tartozaacutessaacute adoacutessaacuteggaacute valoacute minősiacuteteacuteseacutet (ὀφείλουσιν)

(29) Ezt koumlvetően eacutes ebből folyoacutean az apostol egy aacuteltalaacutenos koumlvetkezteteacutest von le a feacuterfi eacutes a nő a feacuterj eacutes a feleseacuteg iacutegy jellemzett kapcsolataacuteboacutel οὐδεὶς γάρ ποτε τὴν ἑαυτοῦ σάρκα ἐμίσησεν eacutes ezzel ismeacutet visszateacuter a feacuterj-feleseacuteg viszony mintaacutejaacutenak a Krisztus-egyhaacutez viszonynak az elemzeacuteseacutere Az aacutelta-laacutenos megaacutellapiacutetaacutes a toumlrveacutenyszerűseacuteg megfogalmazaacutesaacuteban az eddigi σῶμα helyeacutebe a σάρξ leacutep az eltoloacutedaacutes mindenesetre csak kifejezeacutesbeli de nem eacuterinti a leacutenyeget eacutes foumllteacutetlenuumll azzal okolhatoacute meg hogy itt maacuter előre vetiacute-tődik a koumlvetkezőkben ideacutezett oacuteszoumlvetseacutegi hely a Gen 224 megfogalmazaacutesa Kuumlloumlnleges moacutedon eacuteppen ez az uacutejonnan bevezetett szoacute a σάρξ fűzi - ha lehet - az eddigineacutel is szorosabbra a szoacuteban forgoacute kapcsolatot egeacuteszen az azo-nossaacutegig elmenően hiszen a τὴν ἑαυτοῦ σάρκα az embert magaacutet jeloumlli foumlldi egzisztenciaacutejaacutenak bdquoaspektusaacuteboacutelrdquo tekintve iacutegy a konkreacutet gondolatkoumlrben a jelenteacutese voltakeacuteppen ez bdquooumlnmagaacutetrdquo mint ahogyan az egeacutesz toumlrveacutenyszerű-seacuteg megfogalmazaacutesa is mutatja A termeacuteszeti ember toumlrveacutenyszerű sajaacutetossaacutega eacutes meghataacuterozottsaacutega az hogy egeacuteszseacuteges esetben nem bdquogyűloumllirdquo oumlnmagaacutet nem fordul oumlnmaga ellen nem oumlnmaga megrontaacutesaacutera vagy elpusztiacutetaacutesaacutera testeacutenek elsorvasztaacutesaacutera vagy eacuteppen megsemmisiacuteteacuteseacutere toumlrekszik hanem mindezeknek az ellenkezőjeacutere μισεῖν - ἐκτρέφειν θάλπειν eacuteles ellenteacutetben aacutell egymaacutessal Egyenetlenseacutegnek hat a keacutet versfeacutelben tapasztalhatoacute idővaacutelta-kozaacutes ἐμίσησεν - τρέφει θάλπει az ἐμίσησεν feacutelreismerhetetlenuumll aoristos gnomicus ezt az aacuteltalaacutenos-tagadoacute alany οὐδεὶς is mutatja Viszont uacutegy laacutet-szik hogy a fogalmazaacutes eleacuteg eacuteles ceacutezuraacutet jeloumllő koumltőszoacute (ἀλλά) utaacuten az aacuteltalaacute-nos felől ismeacutet a konkreacutet-egyedihez koumlzeledik innen magyaraacutezhatoacute a maacutesik

124

Az Efeacutezusi leveacutel

keacutet imperfectum-i alak (egyeacutebkeacutent ezek persze szinteacuten lehetnek gnoacutemikus eacutertelműek a probleacutema nem is ebben van csak abban hogy az idővaacuteltako-zaacutes aligha motivaacutelatlan) Kuumlloumlnben az idővaacuteltakozaacutesban szerepe lehet az igeacutek alapjelenteacuteseacutenek is

Nos egyfelől a feacuterfi ugyanolyan viszonyban van a feleseacutegeacutevel mint bdquooumln-magaacutevalrdquo eacutes amit vele tesz azt azzal a termeacuteszetes magaacutetoacutel eacutertetődőseacuteggel te-szi gondozaacutesaacuteban aacutepolaacutesaacuteban mint ahogyan a sajaacutet testeacutevel teszi De ugyan-ez az bdquoazonosulaacutesrdquo jellemző Krisztusnak az egyhaacutezhoz valoacute viszonyaacutera is

(30) Ha eddig szoros volt a paacuterhuzam a feacuterj-feleseacuteg eacutes a Krisztus-egyhaacutez viszony koumlzoumltt akkor most azt kell laacutetnunk hogy a legszorosabban meg-fogalmazott paacuterhuzamot a legszorosabban megfogalmazhatoacute bdquoanaloacutegiaacutetrdquo is tuacutelszaacuternyalja Paacutel amikor betetőzeacutesuumll ismeacutet egy uacutej oldalroacutel jellemzi a feacuterj eacutes a feleseacuteg kapcsolataacutet az egyhaacutezon beluumll ennek szilaacuterd mindenneacutel toumlbbet mondoacute alapjaacutevaacute vaacutelik az ami most megintcsak minden keresztyeacuten ember-nek a maacutesik keresztyeacutenhez valoacute viszonyaacutera szuumlkseacutegkeacuteppen jellemző meacuteg ha ezen a ponton szoacutelal is meg kuumlloumlnlegesen eacutes kiemelt eacutertelemben (tehaacutet mindenkeacuteppen paradigmatikus) mi valamennyien egy test tagjai vagyunk μέλη ἐσμὲν τοῦ σώματος αὐτοῦ Ez az egyhaacutezon beluumlli minden maacutesnaacutel szo-rosabb eacutes minden emberi kapcsolatot megalapozoacute oumlsszefuumlggeacutesuumlnket kiacutevaacutenja itt kiemelni de semmikeacuteppen nem uacutegy van kapcsolatban a koumlvetkező oacuteszouml-vetseacutegi ideacutezettel hogy az asszonynak a feacuterfi testből valoacute teremteteacuteseacutere akar utalni (a Koineacute-szoumlvegcsalaacuted valamint a D G toldaacutesa ἐκ τῆς σαρκός αὐτοῦ καὶ ἐκ τῶν ὀστέων αὐτοῦ - amely ilyen eacutertelemben proacutebaacutelja nyilvaacutenvaloacutean felfogni a verset azeacutert sem illik ide mert nyelvtanilag sem illeszthető bele a mondatszerkezetbe vouml DIBELIUS aacutellaacutespontjaacuteval ő nem foglal vilaacutegosan aacutellaacutest a keacuterdeacutesben)

(31) A gondolatok eddigi vaacuteltakozaacutesa utaacuten maacuter nem lep meg bennuumlnket az hogy a haacutezassaacuteg teacutemakoumlre amely időkoumlzben sem kapcsoloacutedott ki most ismeacutet a felsziacutenre toumlr Paacutel ismeacutet a Gen 224-ből ideacutezi azt a helyet amellyel Jeacutezus is meghataacuterozza a haacutezassaacuteg leacutenyegeacutet Istentől akart eacutes rendelt tartal-maacutet eacutes ceacuteljaacutet (ld Mt 195) Keacutet szemeacutelyiseacutegnek elvaacutelaszthatatlan egyseacutegben valoacute oumlsszeforraacutesa ez a haacutezassaacuteg leacutenyege eacutes ha Isten uumldvoumlsseacutegszerző terveacute-nek a titkaacutera gondolunk vissza akkor megeacutertjuumlk hogy az Ef-ben mekkora hangsuacutellyal esik latba az oacuteszoumlvetseacutegi Szentiacuteraacutesnak eacuteppen ez a helye A haacutezas-saacuteg keacuterdeacutese ad alkalmat Paacutelnak arra hogy Istennek ezt a nagy egyseacutegesiacutető egyesiacutető a veacutegzetesen kettőből veacutegeacuterveacutenyesen egyet teremtő munkaacutejaacutet eacuteppen ezen a helyen odaaacutelliacutetsa leveleacutenek ciacutemzettjei igehirdeteacuteseacutenek hallgatoacutei eleacute A szoumlvegforma neacutemikeacuteppen elteacuter a LXX-eacutetoacutel iacutegy mindjaacutert a bevezető ἀντὶ τούτου-ban is az ottani ἕνεκεν τούτου-val szemben az egeacutesznek a megfo-

125

Magyaraacutezat Az ismeret gyuumlmoumllcsei 522 - 69

galmazaacutesa feacutelreeacuterthetetlenuumll instans-i eacutertelmet hordoz a kezdet mozzanataacutet emeli ki ahogyan a καταλείψει προσκολληθήσεται ἔσονται futurumok vi-laacutegosan mutatjaacutek a fordiacutetaacutesban csak a maacutesodik okoz bizonyos neheacutezseacuteget mert az eddigi megoldaacutes bdquoragaszkodikrdquo a magyarban folyamatos eacutertelmű itt viszont az bdquoelvaacutelaszthatatlan hozzaacutecsatlakozaacutesrdquo mozzanata a doumlntő eacutes ural-kodoacute A teremteacutesbeli inteacutezkedeacutes a teremteacutesbeli rend leacutetesiacuteteacuteseacutenek ez a meg-fogalmazaacutesa nem hozhatoacute koumlzvetlenuumll eacutes minden tovaacutebbi neacutelkuumll kapcsolatba Krisztussal eacutes az ő tetteacutevel

(32) Az oumlsszefuumlggeacutes termeacuteszeteacutet eacutes jellegeacutet a koumlvetkezőkből tudjuk meg Paacutel ui nem aacutell meg a haacutezassaacuteg Istentől valoacute rendeleacuteseacutenek az aacutebraacutezolaacutesaacutenaacutel il-letve az erre valoacute utalaacutesnaacutel bdquoKettőből egyetrdquo - ez Isten titokzatos munkaacutejaacutenak a veacutegső ceacutelja Csak e munkaacutejaacutenak a megvaloacutesulaacutesi teruumllete lehet az egyhaacutez eacutes tagjai szemeacuteben a haacutezassaacuteg is De Istennek ez a munkaacuteja termeacuteszetesen nem korlaacutetozhatoacute csupaacuten a haacutezassaacutegra a bdquonagy titokrdquo a μυστήριον μέγα valoacutera vaacutelaacutesaacutenak sziacutenhelye az egeacutesz teremtett vilaacuteg eacutes benne m o d e l l k eacute n t az egyhaacutez Ezeacutert fűzi hozzaacute az ideacutezethez ezt a mondatot Paacutel bdquoEacuten a Krisztusra eacutes az egyhaacutezra neacutezve beszeacutelekrdquo Ez jobb fordiacutetaacutes mint bdquohellipmondomrdquo mert ἐγὼ δὲ λέγω abszoluacutet jelenteacutesű taacutergyi bőviacutetmeacuteny neacutelkuumll szerepel itt az εἰς prepo-ziacutecioacute respektiacutev jelenteacutesű az aacutelliacutetaacutes iraacutenyaacutet eacutes eacuterveacutenyesseacutegi koumlreacutet van hivatva meghataacuterozni DIBELIUS talaacuten egy kisseacute messze is megy a fordiacutetaacutesban ami-kor iacutegy fogalmaz bdquoIch deute es auf Christus und auf die Gemeinderdquo ndash bdquoEacuten ezt Krisztusra eacutes a gyuumllekezetre neacutezve eacutertelmezem megfejteacutesem soraacuten raacutejuk alkalmazom baacuter λέγειν eacutertelme olykor koumlzeledik e feleacute a jelenteacutes feleacute pl 1Kor 12 λέγω δέ τοῦτο szemeacutelytelenuumll iacutegy lehetne fogalmazni bdquoszoacute van valamirőlrdquo Krisztusroacutel eacutes az egyhaacutezroacutel van itt tulajdonkeacuteppen szoacute

De hogyan eacutertsuumlk ezt Semmiesetre se uacutegy hogy Paacutel itt nem a haacutezassaacuteg-roacutel beszeacutel Hanem uacutegy hogy egeacuteszen nagy taacutevlatokban gondolkozva Isten munkaacuteinak a termeacuteszeteacuteről szoacutel aacuteltalaacuteban egy speciaacutelis eset bdquokapcsaacutenrdquo amely a maga reacuteszeacuteről ugyancsak kiemelkedő formaacuteban tartozik bele ezek oumlssze-fuumlggeacuteseacutebe soraacuteba Isten munkaacuteinak leacutenyege a szeretet meacutegpedig az egyseacuteget teremtő szeretet Ez a szeretet pedig a test vilaacutegaacuteban egyetlen ponton ragyog fel feacuterfi eacutes nő kapcsolataacuteban a haacutezassaacutegban Ez adja meg a haacutezassaacuteg keresz-tyeacuten - bibliai - eacutertelmezeacuteseacutenek a sajaacutetos jelentőseacutegeacutet de ez adja meg minden haacutezassaacuteg eacutertelmeacutet is akaacuter keresztyeacuten emberek koumlzoumltti haacutezassaacutegroacutel legyen szoacute akaacuter nem Isten abban is diadalmaskodott a szeretetlenseacuteg a gyűloumllkoumldeacutes a halaacutel eacutes a bűn erői foumlloumltt hogy a haacutezassaacuteg mennyei eredetű rendjeacuteben az anyag vilaacutega foumlloumltt a Leacutelek hatalmaacutet eacuterveacutenyesiacutetette a szeretet erejeacutet juttatta győzelemre Ahol feacuterfi eacutes nő igazaacuten szereti egymaacutest eacutes a szoacute legtisztaacutebb eacutertel-

126

Az Efeacutezusi leveacutel

meacuteben bdquoegy testteacute leszrdquo ott a Saacutetaacuten vereseacuteget szenvedett mert ott Isten ereje vaacutelt uralkodoacutevaacute az ember foumlloumltt

(33) Ezek veacutegiggondolaacutesa utaacuten nyugodtan ismeacutetli meg Paacutel a feacuterjnek eacutes a feleseacutegnek adott parancsot ennek mostmaacuter szilaacuterd alapja van Istennek az egeacutesz vilaacutegot aacutetfogoacute szereteteacuteben A gondolatok eddigi vaacuteltakozaacutesaacutenak hullaacutemzaacutesaacutenak eacutes sajaacutetosan bdquosziacutentjaacutetszoacuterdquo jellegeacutenek felel meg ennek a zaacuteroacute mondatnak a bevezeteacutese is Ennek az eacutertelmeacutere eacutertelmeacutenek pontos vissza-adaacutesaacutera nagyon kell vigyaacuteznunk Semmikeacuteppen nem valami szeliacuted bdquomeg-engedeacutesrdquo van benne mintha - mondjuk - azt akarnaacute mondani az egyhaacutez eacutes Krisztus a fontos - bdquode azeacutertrdquo szeresseacutek egymaacutest a haacutezastaacutersak is πλήν jelenteacuteseacutet ezen a helyen BAUER hataacuterozza meg nagyon talaacuteloacutean amikor ezt mondja bdquoa fejtegeteacutest lezaacuterja eacutes a leacutenyegeset kiemelirdquo (vouml 1Kor 1111 Fil 316 414 BAUER fordiacutetaacutesa bdquonur jedenfallsrdquo magyarul ezt sem igen tudjuk bdquomegkoumlzeliacutetenirdquo) Mi egeacuteszen odaacuteig elmehetuumlnk hogy iacutegy proacutebaacuteljuk fordiacuteta-ni bdquoegyszoacuteval mindent oumlsszeveacuteverdquo uacutegy iacuterja le Paacutel a megismeacutetelt parancs sza-vait a reacuteszlet lezaacuteraacutesakeacutent ahogyan egy matematikai művelet-sor levezeteacutes utolsoacute mozzanataacutet alaacute szoktuk huacutezni eacutes utaacutena feliacuterjuk a veacutegeredmeacutenyt bdquoA dolgok summaacutejardquo - ahogyan a Preacutedikaacutetor mondanaacute - az amit itt Paacutel oumlssze-foglaloacutean elmond a haacutezastaacutersaknak eacutes a feacuterfi valamint a nő magatartaacutesaacutenak jellemzeacuteseacuteben meghataacuterozaacutesaacuteban megint a paacuterhuzamot kell joacutel eacutertenuumlnk ha nem akarjuk feacutelremagyaraacutezni az egeacutesz parancs leacutenyegeacutet Mert a feleseacutegnek adott parancs bdquoszoacute szerintrdquo a szoacute megszokott eacutertelmeacutet veacuteve alapul kemeacuteny eacutes feacutelre is magyaraacutezhatoacute ἡ δὲ γυνὴ ἵνα φοβῆται τὸν ἄνδρα Ha azonban abba a gondolatkoumlrbe bdquotranszponaacuteljukrdquo az igeacutet amelyben a hangsuacutely az embernek Istenhez valoacute viszonyaacuten van eacutes a φοβῆται ebben a viszonylatban nem valami bdquopaacuteni feacutelelmetrdquo jeloumll hanem tiszteletadaacutest bdquoszeretetteljes respektustrdquo akkor maacuter kezdjuumlk eacuterzeacutekelni a joacute iraacutenyt A joacute megoldaacutest az adja a kezuumlnkbe hogy a feacuterfi magatartaacutesaacutera vonatkozoacute parancs iacutegy szoacutel τὴν γυναῖκα οὕτως ἀγαπάτω ὡς ἑαυτόν - iacutegy a φοβεῖσθαι eacutertelme ehhez igazodva bdquotisztelrdquo eacutes az is vilaacutegos hogy a szeretet nemcsak a feacuterj a tiszteletadaacutes nemcsak a feleseacuteg kizaacuteroacutelagos (vagy plaacutene egymaacutesnak ellentmondoacute ellenteacutetes előjelű) koumltelesseacutege hanem koumllcsoumlnoumls Csupaacuten a dolgok termeacuteszeteacuteből folyoacutean hangsuacutelyozoacutedik az egyik feacutel eseteacuteben az egyik a maacutesikeacuteban a maacutesik mozzanat (vouml 24k magyaraacutezataacute-val) Termeacuteszetes hogy a kifejezeacuteseket erőteljesen motivaacutelja eacutes sziacutenezi az bdquoott eacutes akkorrdquo sőt az oacuteszoumlvetseacutegi vilaacuteg patriarkhaacutetusra eacutepuumllő taacutersadalmi rendje de nyilvaacutenvaloacute hogy ez a teacuteny az ige parancsait nem koumlti időhoumlz eacutes nem teszi a mai ember eacutes a mai egyhaacutez szaacutemaacutera anakronisztikussaacute Ez csupaacuten BARTH-feacutele eacutertelemben vett bdquofordiacutetaacutesrdquo keacuterdeacutese (Uumlbersetzungsfrage)

127

Magyaraacutezat Az ismeret gyuumlmoumllcsei 522 - 69

(61) Ezek utaacuten teacuter raacute Paacutel a gyermekekhez inteacutezett intelmekre Ezek a gyermekek keresztyeacuten szuumllők haacutezassaacutegaacutenak a gyuumlmoumllcsei maguk is bdquoszen-tekrdquo nem pedig tisztaacutetalanok (vouml 1Kor 714) Ilyen minőseacuteguumlkben szoacuteliacutetja meg őket a taniacutetaacutes szava Hogy az apostol hogyan gondolta el a dolgot ezek a gyermekek is jelen vannak-e a gyuumllekezet istentiszteleteacuten amelyen a levelet felolvassaacutek vagy nem - ezt nem tudjuk eldoumlnteni a rendelkezeacutesuumlnkre aacutelloacute adatok alapjaacuten Mindenesetre akaacuter iacutegy akaacuter uacutegy aacutelljon is a dolog szuumlkseacutegeacutet eacuterezte annak hogy a gyermekeket megszoacuteliacutetsa az erkoumllcsi intelmek soraacuten Szuumlleikhez valoacute viszonyukat az engedelmesseacutegben hataacuterozza meg abban hogy bdquohallgatnak szuumlleikrerdquo ὑπακούετε τοῖς γονεῦσιν ὑμῶν nem teszik hal-latlannaacute nem engedik el makacsul laacutezadozva vagy foumlleacutenyesen a fuumlluumlk mellett az bdquooumlregekrdquo szavaacutet Nem teljesen biztos a bőviacutetmeacuteny sorsa toumlbb igen joacute szouml-vegből hiaacutenyzik viszont egy neacutehaacuteny egeacuteszen reacutegi szoumlvegforma adja a ma-gyaraacutezoacutek tuacutelnyomoacute toumlbbseacutege nem tartja eredetinek Ha meacutegis megtartjuk akkor bizonyos meacuterteacutekig pleonasztikusnak is hat mert a δίκαιον nyilvaacuten-valoacutean amuacutegyis az isteni rendelkezeacutesre (δικαίωμα) utal ha elhagyjuk akkor viszont eacuteppen ezeacutert nem vaacuteltoztat semmit a mondottak eacutertelmeacuten nem vesz el semmit tartalmukboacutel

(2) A parancsot Paacutel itt a bdquojogossaacutegra igazsaacutegossaacutegrardquo tehaacutet az Isten szerin-ti jellegre valoacute hivatkozaacuteson tuacutel a Tiacutezparancsolat megfelelő parancsolataacutenak ideacutezeacuteseacutevel is alaacutetaacutemasztja Ezt a parancsolatot itt a maga szemszoumlgeacuteből neacutez-ve bdquoelsőnekrdquo minősiacuteti Mindenesetre πρώτη eacutertelme meglehetősen vitatott ezen a helyen az iacuteraacutesmagyaraacutezatban legtoumlbben WUumlNSCHE utalaacutesa alapjaacuten a Midraacutes Deuteronomium-rabba 6 (a 226-hoz) alapjaacuten keresik a helyes eacuter-telmet Ez a hely ezt mondja bdquoIsten a parancsolatok mellett nem jelenti ki az iacutegeacutereteket csak kettővel teszi ezt a legnagyobbikkal eacutes a legkisebbikkelrdquo Ilyen eacutertelemben a hely jelenteacutese ez volna bdquoaz első iacutegeacuterettel ellaacutetott paran-csolatrdquo BAUER a πρῶτος nem-felsőfoki eacutertelmeacutere gondol eacutes ezt a fordiacutetaacutest javasolja bdquoigen fontos kiemelkedőrdquo a lat prima eacutertelmeacuteben Toumlbben arra mutatnak raacute hogy a maacutesodik taacuteblaacutenak ez az első parancsolata (Eacuten felvetem azt a lehetőseacuteget de csak mint keacuterdeacuteses lehetőseacuteget hogy iacutegy fordiacutetsuk bdquoez előszoumlr a parancsolat azzal az iacutegeacuterettel hogy hosszuacute ideig eacutelj a foumlldoumlnrdquo

(3) Mindenesetre hangsuacutelyos az hogy a parancsolathoz iacutegeacuteret fűződik az ilyen tiszteletet eacutes engedelmesseacuteget Isten a legnagyobb ajaacutendeacutekkal hosszuacute eacutes aacuteldaacutesokban gazdag eacutelettel jutalmazza εὖ σοι γένηται καὶ ἔσῃ μακροχρόνιος ἐπὶ τῆς γῆς

(4) A gyermekeknek szoacuteloacute intelem korrelatiacutev paacuterjakeacutent hangzanak el a szuumllőkhoumlz inteacutezett szavak Ha a gyermekektől a szuumlleik iraacutenti engedelmesseacute-get koumlvetelte meg az apostol az Uacuter rendelkezeacuteseacutenek szellemeacuteben a toumlrveacuteny-

128

Az Efeacutezusi leveacutel

ben adott parancsolataacutehoz hiacuteven akkor a szuumllők ezt megintcsak nem eacutertel-mezhetik uacutegy hogy őket gyermekeik foumlloumltti zsarnokoskodaacutesra hatalmazta fel ezzel Isten Az apaacutenak gyermeke neveleacuteseacuteben az Urat kell keacutepviselnie valoacutesaacuteggal bdquomegjeleniacutetenierdquo uacutegy kell nevelnie a gyermekeit hogy neveleacute-seacutenek mintaacuteja az legyen ahogyan vele baacutenik ahogyan őt neveli az Uacuter ἐν παιδείᾳ καὶ νουθεσίᾳ κυρίου mindenesetre akaacuter ebben az eacutertelemben akaacuter abban hogy voltakeacuteppen a gyermekek neveleacuteseacutenek bdquoeacutertelmi alanyardquo - geniti-vus subiectivus - maga az Uacuter mindenkeacuteppen kizaacuterja a szuumllők oumlnző eacutes oumlnkeacute-nyeskedő magatartaacutesaacutet gyermekeik neveleacuteseacuteben Ennek az Isten szerint valoacute krisztusi neveleacutesnek az első vonaacutesaacutet egy negatiacutevummal eacuterzeacutekelteti az apostol μὴ παροργίζετε τὰ τέκνα ὑμῶν bdquone ingereljeacutetek gyermekeiteketrdquo Ha a szuuml-lők neveleacutese a gyermekekben ingeruumlltseacuteget kelt akkor csak bűnre csaacutebiacutetja a Saacutetaacutennak dobja oda preacutedaacuteul őket A szuumllők feladata az hogy gyermekeiket testben-leacutelekben bdquogyarapiacutetsaacutekrdquo (ἐκτρέφειν) az Uacutertoacutel tanult moacutedon neveljeacutek eacutes intseacutek őket (SCHLIER egyeacutebkeacutent a κυρίου -t genitivus qualitatis-nak fogja fel uacutegy hogy limitatiacutev eacutertelme is van emellett)

(5) A rabszolgaacuteknak adott intelmek a Kol-ben talaacutelhatoacute hasonloacute intel-mekre emleacutekeztetnek erősen Azt ajaacutenlja elsősorban figyelmuumlkbe a rabszol-gaacuteknak Paacutel hogy mikoumlzben gazdaacutejuknak foumlldi-testi bdquouruknakrdquo (τοῖς κατὰ σάρκα κυρίοις) engedelmeskednek (eacutes itt az első taniacutetaacutespaacuter maacutesodik feleacute-vel valamint aacuteltalaacuteban az előzőkkel ellenteacutetben de a gyermekeknek adott paranccsal oumlsszecsengve ismeacutet a ὑπακούειν ige hasznaacutelatos) akoumlzben tulaj-donkeacuteppen Krisztus iraacutent tanuacutesiacutetanak engedelmesseacuteget Az iacutegy meghataacutero-zott engedelmesseacutegnek előszoumlr a foumllteacutetlen komolyan veacuteteleacutet hangsuacutelyozza az apostol (μετὰ φόβου καὶ τρόμου) a LΧΧ goumlroumlgseacutegeacutenek hataacutesa vouml Gen 92 Exod 1516 Deut 225 1125 Eacutezs 1916 stb de mint ilyen előfordul maacutesutt is a paacuteli iratokban pl 1Kor 23 2Kor 715 Fil 212 azutaacuten a benne megnyil-vaacutenuloacute joacuteszaacutendeacutekot tisztasziacutevűseacuteget (ἐν ἁπλότητι καρδίας) Ismerve a kor rabszolgataacutersadalmaacutenak viszonyait egyaacuteltalaacuteban nem mondhatjuk hogy ezek koumlnnyen megvaloacutesiacutethatoacute koumlvetelmeacutenyek voltak egy rabszolga reacuteszeacuteről Erkoumllcsi alapjukat eacutes a Krisztus iraacutenti engedelmesseacuteggel valoacute paacuterhuzamba aacutelliacutetaacutesuk jogosultsaacutegaacutet azeacutert nem vitathatjuk meacutegsem el mert arra kell gon-dolnunk hogy a rabszolgasaacuteg - minden eltorzulaacutesa vagy embertelen vonaacutesa elleneacutere is de hiszen ilyenekkel az egeacutesz emberi eacutelet tele van - a kor termeleacutesi formaacuteja eacutes iacutegy a munkaacutejaacutet lelkiismeretesen Krisztus iraacutenti engedelmesseacutege jegyeacuteben veacutegző rabszolga erőfesziacuteteacuteseacutenek faacuteradsaacutegaacutenak ott eacutes akkor pozi-tiacutev eacuterteacuteke van a koumlruumlloumltte eacutelő emberiseacuteg a taacutersadalom szemszoumlgeacuteből neacutezve Ezeacutert nem pedig a rabszolga-taacutersadalom igazsaacutegtalansaacutegainak veacutedelmeacuteben inti őket Paacutel az emliacutetett magatartaacutesmoacutedokra alaacutezatra eacutes tisztasziacutevűseacutegre

129

Magyaraacutezat Az ismeret gyuumlmoumllcsei 522 - 69

(6) Ezeacutert oacutevja őket a kor rabszolgaacuteinak divatossaacute vaacutelt bdquomegoldaacutesaacutetoacutelrdquo attoacutel a magatartaacutestoacutel hogy csak addig dolgozzanak egyaacuteltalaacuteban amiacuteg nyakukon van az ellenőrzeacutes sziacutenre-szemre azutaacuten pedig ott szabotaacuteljanak ahol eacuteppen alkalmuk eacutes lehetőseacuteguumlk nyiacutelik raacute (ὀφθαλμοδουλία) Az intelmeket tehaacutet na-gyon a konkreacutet toumlrteacutenelmi helyzetre vonatkoztatva kell megeacutertenuumlnk nem is a rabszolga-rendszer itt a primer hanem a munkaerkoumllcs keacuterdeacuteseacuteben a termeleacutesi viszonyoktoacutel fuumlggetlenuumll eacuterveacutenyes taniacutetaacutes Eacuteppen ezeacutert termeacuteszetes a hitben hogy egy jogos forradalmi bdquomunkamegtagadaacutesrdquo sztraacutejk stb eseteacutere nem alkalmazhatoacute A keresztyeacuten embernek sem az egyenesseacutegeacutehez sem a szolgaacutelatroacutel alkotott fogalmaacutehoz nem illik az itt emliacutetett bdquomesterkedeacutesrdquo Isten szolgaacutelataacuteval nem emberek tetszeacuteseacutet keressuumlk (ὀφθαλμοδουλία) hanem az ő akarataacutehoz szabjuk magunkat az itt előttuumlnk aacutelloacute esetben a rabszolgaacutek szol-gaacutelata - mint eacutertelmes eacuterteacutekes tartalmas eacutes a maacutesik javaacutet szeme előtt tartoacute munka - ebbe a kategoacuteriaacuteba tartozik

(7-8) Ennek a suacutelyos sokszor eacuteppen embertelen koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt fo-lyoacute szolgaacutelatnak is megkeresi Paacutel a tiszta eacutertelmeacutet tartalmaacutet eacutes ceacuteljaacutet ez a szolgaacutelat beleilleszkedik Istennek a vilaacutegeacutert veacutegzett munkaacuteiba ezek oumlssze-fuumlggeacuteseacutebe ennek a lelke is a maacutesok javaacutera veacutegzett odaadoacute munka A taniacutetaacutes szelleme azt is vilaacutegossaacute teszi hogy az e munkaacuteban valoacute engedelmes helytaacutel-laacutes kizaacuterja ugyan az emberi mesterkedeacutest eacutes az aacutelsaacutegot de nem tompa bele-nyugvaacutes eacutes koumlzoumlny jegyeacuteben folyik hanem egy nagyon is hataacuterozott iraacutenyuacute remeacutenyseacutegben Ha ui valaki iacutegy veacutegzi a munkaacutejaacutet rabszolga-sorban akkor ennek a viszonynak is meg kell tisztulnia a munkaadoacute eacutes a munkavaacutellaloacute normaacutelis viszonya iraacutenyaacuteban kell előremutatoacutenak lennie A vilaacutegtoumlrteacutenet nagy forradalmai mellett Krisztusban kapott koumltelesseacutegeink mindig a ma-gunk eacuteleteacuten beluumlli bdquokis forradalmakbardquo visznek bele bennuumlnket laacutezadoacute harc-ba minden deacutemoni lelkuumllet ellen uacutegy ahogyan bennuumlnk szoacutelal meg eacuteppen eacutes elsősorban

Mindezek utaacuten eacuterthető hogy Paacutel a rabszolga szolgaacutelataacutenak leacutenyegeacutet is a joacute cselekveacuteseacutenek tartalmi vonaacutesaacuteban ragadja meg eacutes ehhez baacutetran fűzi hozzaacute azt hogy rabszolga eacutes szabad koumlzoumltt nincsen kuumlloumlnbseacuteg Aki az Isten sze-rinti joacutet cselekszi az baacuterhol baacutermikor baacutermilyen minőseacutegben eacutes koumlruumllmeacute-nyek koumlzoumltt teszi ezt Isten jutalmaacuteban reacuteszesuumll ezeacutert ἕκαστος ἐάν τι ποιήσῃ ἀγαθόν τοῦτο κομίσεται παρὰ κυρίου εἴτε δοῦλος εἴτε ἐλεύθερος (κομίζω bdquoelvisz eleacuter elnyerrdquo mediumi eacutertelme bdquouacutejra megkap visszakap ugyanazt kapjardquo vouml Mt 2527 Zsid 1119 tehaacutet a τοῦτο az ἀγαθόν-ra vonatkozik bdquoha valaki baacutermi joacutet tesz joacutet kap viszonzaacutesul eacuterte az Uacuter reacuteszeacuterőlrdquo)

(9) Ez szoacutelt a rabszolgaacuteknak De mindezt megintcsak nem uacutegy mondta el az apostol hogy a rabszolgatartoacutekat mindezzel a raacutejuk biacutezott rabszolgaacutek eacutele-

130

Az Efeacutezusi leveacutel

teacutevel eacutes munkaerejeacutevel valoacute visszaeacuteleacutesre hatalmazta volna fel Ha a rabszolga keresztyeacuten akkor a parancs uacutegy szoacutel hozzaacute hogy nem tesz kuumlloumlnbseacuteget joacute eacutes rossz keresztyeacuten vagy hitetlen gazda koumlzoumltt Ha viszont a rabtartoacute gazda ke-resztyeacuten akkor ez a kuumlloumlnbseacuteg annaacutel eacutelesebben emelődik ki - annaacutel eacuteleseb-ben kell is kiemelkednie A keresztyeacuten gazda eacuteppen uacutegy engedelmesseacuteggel tartozik rabszolgaacuteja iraacutent mint megfordiacutetva Ez azt jelenti hogy a gazdaacutenak tudomaacutesul kell vennie rabszolgaacuteja - hivatalos jogi staacutetusaacutetoacutel fuumlggetlenuumll - vele egyenranguacute ember le kell hajolnia alkalmazkodnia kell hozzaacute ugyan-csak a joacutet kell cselekednie rabszolgaacuteival (τὰ αὐτὰ ποιεῖτε) Uacuternak eacutes szolgaacute-nak egyformaacuten bdquogazdaacutejardquo a mennyei Uacuter καὶ αὐτῶν καὶ ὑμῶν ὁ κύριός ἐστιν ἐν οὐρανοῖς magyarban keacutet aacuternyalati kuumlloumlnbseacuteget mutatoacute fordiacutetaacutest enged meg a) bdquooumlveacutek is tieacutetek is a mennyben levő Uacuterrdquo b) bdquonekik is nektek is az Uratok a mennyekben vanrdquo

Az ő urasaacutega megszuumlntet minden kuumlloumlnbseacuteget amely uacuter eacutes szolga koumlzoumltt van itt a foumlldoumln Ezeacutert kell a rabtartoacute gazdaacutenak szuumlntelenuumll gondolni arra hogy nincsen szemeacutelyvaacutelogataacutes Isten előtt (προσωπολημψία a πρόσωπόν λαμβάνειν kifejezeacutesből keacutepzett oumlsszeteacutetel ez a heacuteb נשא פנים megfelelője ami a biacuteroacutenak azt a magatartaacutesaacutet jelenti hogy az iacuteteacuteletben szemeacutelyes kapcsolatok elfogultsaacuteg eacutes reacuteszrehajlaacutes alapjaacuten tesz kuumlloumlnbseacuteget ember eacutes ember koumlzoumltt nem pedig taacutergyi alapon) ember eacutes ember koumlzoumltt Isten előtt az az egyetlen kuumlloumlnbseacuteg lehetseacuteges hogy az ő akarataacutet cselekedte-eacute valaki vagy nem Ezeacutert kell a rabszolgatartoacuteknak mellőzniuumlk a fenyegetőzeacutest (ἀνιέντες τὴν ἀπειλήν a participiacuteum imperfectum aacutellandoacute magatartaacutest fejez ki DIBELIUS bdquolasst das Drohenrdquo) mert a fenyegeteacutes az a magatartaacutes amely az egyoldaluacute buumlnte-teacutes indulataacuteban fejeződik ki nem jutalmazza a joacutet csak megtorolja a rosszat tehaacutet kiacutemeacuteletlen kemeacuteny eacutes embertelen lelkuumlletről aacuterulkodik Ha a gazda felelősseacutegteljes moacutedon aacutellandoacutean szeme előtt tartja hogy rabszolgaacuteja reaacute van biacutezva eacutes hogy a rabszolga a koumlzoumlsseacuteg eacuterdekeit embertaacutersainak a javaacutet szolgaacutel-ja akkor ebből a magatartaacutesboacutel fakadoacute baacutenaacutesmoacutedja reacuteveacuten a szolga becsuumlletes munkaacutessaacute vaacutelik - rabszolgasorban is DIBELIUS arra mutat raacute hogy a Kol 324k-ben oumlsszefuumlggeacutesuumlk tekinteteacuteben nem mindig vilaacutegos gondolatokat az apostol itt a rabszolgaacuteknak eacutes a rabszolgatartoacuteknak adott szabaacutelyok koumlnnyen eacuterthető motivaacutelaacutesaacutevaacute foglalta egybe Az οὐκ ἔστιν προσωπολημψία kijelenteacutes itt egeacuteszen egyeacutertelműen a rabszolgatartoacutekra a bdquomegfizeteacutesrdquo pedig nem a rossz hanem a joacute cselekedetekre vonatkozik Szerinte ez azzal magyaraacutezha-toacute hogy a Kol-ban a taniacutetaacutes soraacuten egy konkreacutet eset nevezetesen Onesimos uumlgye lebeg az apostol szeme előtt miacuteg itt ettől a szituaacutecioacutetoacutel elszakad (bdquosi-tuationslosrdquo termeacuteszetesen tuacutelzaacutes DIBELIUS is csak ideacutezőjelben hasznaacutelja

131

Magyaraacutezat Az ismeret gyuumlmoumllcsei 522 - 69

ezt a kifejezeacutest) aacuteltalaacutenosabb eacuterveacutenyű alapvető taniacutetaacutessaacute vaacutelik iacutegy bizonyos eacutertelemben bdquokiegyenesedikrdquo egyenletesebbeacute vaacutelik az apostoli intelem

Az mindenesetre vilaacutegos ebből a reacuteszletből - eacutes ezt szemuumlnk előtt kell tartanunk hogy joacutel eacuterthessuumlk Paacutelnak ebben a nem komolytalan eacutes nem je-lenteacutektelen taacutersadalmi keacuterdeacutesben elfoglalt aacutellaacutespontjaacutet - hogy a rabszolga-keacuterdeacutesben a gazdaacuteknak eacutes a rabszolgaacuteknak adott taniacutetaacutes nem időtlen eacutes aacutelta-laacutenos hanem egy meghataacuterozott korra vonatkozoacute eacutes eacuteppen nem a toumlrteacuteneti szituaacutecioacutetoacutel fuumlggetlen taniacutetaacutes Paacutel sziacutevuumlgye itt az hogy a gyuumllekezetek tagjai az uacutejjaacuteszuumlleteacutes aacuteltal eacutes azt koumlvetően ne maradjanak idegenek talajtalanok ebben a vilaacutegban vagy ne vaacuteljanak eacuteppenseacuteggel vilaacutegtagadoacutekkaacute a vilaacutegtoacutel idegenuumll elforduloacute emberekkeacute Semmikeacuteppen nem lehet azt mondani hogy a kezdeti keresztyeacuten gyuumllekezeti taniacutetaacutesboacutel hiaacutenyzik a keresztyeacutenseacutegnek a maga koumlzeacuteleti felelősseacutegeacutere valoacute eszmeacuteleacutese eacutes eszmeacutelteteacutese eacutes hogy ez majd csak a koumlvetkező szaacutezadok soraacuten vetődik fel egyaacuteltalaacuteban (GOLLWITZER pl ezen a ponton igyekszik sok vonatkozaacutesban pozitiacutev eacutertelmezeacuteseacutet adni az uacuten bdquoConstantinus-irdquo koncepcioacutenak) Az teacuteny hogy az intelmek szemeacutely sze-rint egyes gyuumllekezeti tagokhoz szoacutelnak helyesebben ezeket szoacuteliacutetjaacutek meg de maacuter a leveacutel - eacutes aacuteltalaacuteban a paacuteli levelek - jellege is keacutetseacutegtelenneacute teszi hogy Krisztus egeacutesz egyhaacutezaacutenak szoacutelnak Az is teacuteny hogy itt egy olyan alaphely-zet szolgaacutel a taniacutetaacutesban kiindulaacutesul eacutes a mondottak felteacuteteleacuteuumll amelyben a gyuumllekezetek tagjai meacuteg nem ismerteacutek fel azt a pozitiacutevumot illetve azokat a joumlvőre utaloacute lehetőseacutegeket a taacutersadalomban amelyeket Isten adott a maga vilaacutegterve vilaacutegtoumlrteacuteneti bdquokoncepcioacutejaacutenakrdquo kifejteacutese soraacuten eacuteppen a Roacutemai Birodalomban a kor embereacutenek Azeacutert taniacutetja neveli most a gyuumllekezetek tagjait arra hogy ezeket a lehetőseacutegeket sajaacutetosan keresztyeacuten moacutedon ismer-jeacutek fel eacutes eacuteljenek veluumlk hasznaacuteljaacutek fel ezeket eacutes tudjanak eacutelni bennuumlk Ezeacutert nem esik itt most szoacute a keacuterdeacuteskoumlr maacutesik vonatkozaacutesaacuteroacutel arroacutel ti hogy milyen feladatai lehetnek eacutes vannak az egyhaacuteznak eacutes tagjainak a taacutersadalomban je-lenleacutevő negatiacutev tendenciaacutek laacutettaacuten vagy eacuteppen mit kell tenniuumlk hogyan kell aacutellaacutest foglalniuk akkor ha a koumlruumlloumlttuumlk leacutevő taacutersadalmi rend a maga egeacutesz bdquovonalvezeteacuteseacutebenrdquo negatiacutevvaacute vaacutelt a toumlrteacutenelemben visszafeleacute huacutezoacute tenden-ciaacutek vaacuteltak benne uralkodoacutevaacute Az erre vonatkozoacute taniacutetaacutes csak egy maacutesodik leacutepeacutes lehet az itteni első leacutepeacutes utaacuten mint ilyen termeacuteszetesen szuumlkseacutegszerű eacutes elmaradhatatlan De az első leacutepeacutest sem a taniacutetaacutesban sem az egyhaacutez proacutefeacutetai bizonysaacutegteacuteteleacuteben eacutes szolgaacutelataacuteban tehaacutet gyakorlati magatartaacutesaacuteban nem előzheti meg Mert Isten bdquokeacutenyesrdquo a sorrendre mind a maga kijelenteacuteseacuteben mind egyhaacuteza eacuteleteacuteben

132

Az Efeacutezusi leveacutel

A lelki fegyverzet 610-20

10 Veacuteguumll pedig erősoumldjetek az Uacuterban eacutes erejeacutenek hathatoacutessaacutegaacuteban 11 Oumlltseacutetek magatokra az Isten teljes fegyverzeteacutet hogy tartani tudjaacutetok magatokat az oumlrdoumlg mesterkedeacuteseivel szemben 12 Mert nekuumlnk nem test eacutes veacuter ellen van harcunk hanem a fejedelemseacute-gek ellen a hatalmak ellen ennek a soumlteacutetseacutegnek a vilaacuteghatalmas-saacutegai ellen a gonoszsaacuteg lelki erői ellen amelyek a mennyekben vannak 13 Ezeacutert vegyeacutetek fel tehaacutet az Isten teljes fegyverzeteacutet hogy tudjatok ellenaacutellni a gonosz napon eacutes miutaacuten mindent elveacute-geztetek meg tudjatok aacutellni 14 Aacutelljatok meg tehaacutet oumlvezzeacutetek fel derekatokat igazsaacuteggal oumlltseacutetek magatokra az igazlelkűseacuteg paacutenceacuteljaacutet 15 sarukeacutent huacutezzaacutetok laacuteba-tokra a beacutekesseacuteg evangeacuteliuma hirdeteacuteseacutenek keacuteszseacutegeacutet 16 mindehhez vegyeacutetek fel a hit pajzsaacutet amellyel a gonosznak minden tuumlzes nyilaacutet elolthatjaacutetok 17 eacutes az uumldvoumlsseacuteg sisakjaacutet is vegyeacutetek magatokra eacutes a Leacutelek kardjaacutet amely az Isten beszeacutede 18 mindenfeacutele imaacutedsaacuteggal eacutes koumlnyoumlrgeacutessel imaacutedkozzatok minden időben a Leacutelek aacuteltal eacutes eacutep-pen ezeacutert legyetek eacuteberek teljes kitartaacutessal eacutes koumlnyoumlrgeacutessel az oumlsszes szentekeacutert 19 eacuteneacutertem is hogy adasseacutek nekem ige ha megnyitom a szaacutemat hogy baacutetor bizakodaacutessal ismertessem meg az evangeacutelium titkaacutet 20 ezeacutert jaacuterok koumlvetseacutegben bilincsben hogy benne baacutetorod-jam meg eacutes szoacutelaljak meg uacutegy ahogyan kell szoacutelnom

Veacutege feleacute tart Paacutel a leveacutelnek Isten titka meacutelyseacutegeinek feltaacuteraacutesa utaacuten ahogyan a leveacutel maacutesodik feleacuteben laacutettuk levonta mindebből a gyakorlati koumlvetkezteteacute-seket is raacutemutatott a keresztyeacuten ember eacutes a gyuumllekezet gyakorlati feladataira is Oacuteriaacutesi taacutevlatok nyiacuteltak meg a taniacutetaacutes soraacuten eacutes suacutelyos probleacutemaacutek vetődtek fel az erkoumllcsi inteacutesben Most a leveacutel valamennyi gondolati szaacutelaacutet oumlsszefogja az apostol egyetlen nagyszabaacutesuacute keacutepben a lelki fegyverzet rajzaacuteban Az egeacutesz leveacutel alapmagatartaacutesa az imaacutedsaacuteg volt nem csodaacutelkozhatunk azon hogy a lelki fegyverzet is ezt a keacuterdeacutest veti fel meacuteg egyszer ugyancsak oumlsszefogla-loacutean Maga a keacutep nem uacutejkeletű Szaacutemos vallaacutesi forma hasznaacutelja reacutegoacuteta iacutegy ismeretes eacutes elterjedt Paacutel koraacuteban is Leginkaacutebb gnosztikus-helleacutenista hataacute-sokkal kell szaacutemolnunk itt eacutes mint tudjuk a kumraacuteni kegyesek egeacutesz gondo-latvilaacutegaacutet doumlntően meghataacuterozza az a gondolat hogy koumlzoumlsseacuteguumlk a vilaacutegos-saacuteg fiaiboacutel aacutell akik kiacutemeacuteletlen harcban aacutellnak a soumlteacutetseacuteg fiaival Ez a gondolat

133

Magyaraacutezat A lelki fegyverzet 610-20

hogy ti az igazi kegyes katonaacuteja Istennek a kumraacuteniak eseteacuteben a koumlzoumlsseacuteg egeacutesz szervezeteacutenek bizonyos militarista sziacutenezetet ad (beleeacutertve ebbe a ka-tonai rendfokozatok iraacutenti vonzoacutedaacutest is ld STAUFFER Jerusalem und Rom im Zeitalter Jesu) Azonban az Efeacutezusi leveacutelnek ezen a helyeacuten feacutelreismer-hetetlen hogy a keacutep egyes vonaacutesai oacuteszoumlvetseacutegi eredetűek Nem kifejezetten ideacutezetekről van szoacute hanem utalaacutesroacutel egy-egy vonaacutesban de a rokonsaacuteg feacutelre-ismerhetetlen Ez termeacuteszetesen nem jelenti azt hogy Paacutel itt nem fogalmaz oumlnaacutelloacutean vagy hogy a keacutepnek nincsen meg az oumlnaacutelloacute jelentőseacutege a leveacutel egeacute-szeacutenek oumlsszefuumlggeacuteseacuteben - mint ahogyan nem von le semmit az egeacutesz szakasz imaacutedsaacutegos alaphangulataacuteboacutel eacutes bdquoszent paacutetoszaacuteboacutelrdquo sem (DIBELIUS) Eacuteppen az imaacutedsaacutegos alaphangulatot kell nagyon hataacuterozottan kiemelnuumlnk mert ez oacutev meg bennuumlnket a keacutep eacutertelmezeacuteseacuteben a kumraacuteniak maacuter emliacutetett milita-rizmusaacutetoacutel eacuteppen uacutegy mint a militia Christi egyeacutebkeacutent evangeacuteliumi gyoumlkerű gondolataacutenak keacutesőbbi hamis eacutertelmezeacuteseacutetől (ma is jelengetnek meg rendkiacute-vuumll probleacutematikus eacuterteacutekű koumlnyvecskeacutek a nyugateuroacutepai orszaacutegokban szinte egyfajta bdquoegyhaacutezi ponyvairodalomrdquo termeacutekeikeacutent amelyek effeacutele ciacutemeket viselnek Christian Counter-Attack bizonyos meacuterteacutekig meacuteg provokatiacutevabb fordiacutetaacutesaacuteval a ciacutemnek a neacutemetben Christen offensiv - Die Konfrontation mit dem Atheismus Brunnen 1965) Az a harc amelyet az egyhaacutez tagjai Isten fegyverzeteacuteben folytatnak nem emberek ellen iraacutenyul hanem az ősi ellen-seacuteg a Gonosz ellen Eacuteppen ezeacutert emberi viszonylatban nem lehet sohasem iacuteteacutelgető eacutes kizaacuteroacute hanem csak remeacutenyteljes eacutes a maacutesik bűnoumlst magaacutehoz oumllelő Ez a vilaacutegos a keacutepben ezt kellett tanulnia eacuteppen sajaacutetos szellemi-lelki koumlr-nyezet miatt az első idők keresztyeacutenseacutegeacutenek eacutes ezt kell tanulnia Krisztus egyhaacutezaacutenak sok sajaacutetos toumlrteacuteneti eacutes egyhaacuteztoumlrteacuteneti teacutenyező miatt ma is

(10) Az intelmek bevezeteacutese is azt mutatja hogy a summaacutezaacuteshoz jutot-tunk el a leveacutelben a τοῦ λοιποῦ melleacutekneacutevkeacutent hasznaacutelatos főneacutevi forma ha-taacuterozoacutekeacutent hasznaacutelt genitivus-a Hataacuterozoacutekeacutent előfordul a genitivus is az ac-cusativus is ennek az utoacutebbinak a jelenteacutese egyeacutertelműen bdquoegyeacutebkeacutentrdquo miacuteg a genitivus jelenteacuteseacutet a magyaraacutezoacutek ugyan ezzel egyenlő eacutertelműnek tartjaacutek maacutesok azonban megkuumlloumlnboumlztetik Iacutegy SCHLIER szerint a genitivus-i ha-taacuterozoacute jelenteacutese bdquoa tovaacutebbiakra neacutezve a joumlvőbenrdquo A taniacutetaacutes eszerint kifeje-zetten a joumlvőre utaloacute jellegű BAUER is ezt a jelenteacutest tartja iraacutenyadoacutenak a Gal 617-ben itt viszont inkaacutebb a befejezeacutes eacutertelmeacutere gondol mindenesetre itt is szerepel varia lectio-keacutent τὸ λοιπόν (Byz D G) ez azonban nyilvaacutenva-loacutean keacutesőbbi korrekcioacute a gyakoribb eacutes szokottabb szoacutehasznaacutelat iraacutenyaacuteban Mindaz aminek a megcselekveacuteseacutere a parainetikus reacutesz szuumlntelenuumll buzdiacutetot-ta a gyuumllekezeteket nem koumlnnyen megvaloacutesiacutethatoacute dolog mert - ahogyan laacutet-tuk - belső erőtlenseacuteguumlnk gaacutetol eacutes kuumllső kiacuteseacuterteacutesek akadaacutelyoznak bennuumln-

134

Az Efeacutezusi leveacutel

ket Erőre van szuumlkseacuteguumlnk ez az erő pedig egyetlen forraacutesboacutel szaacutermazhatik Istentől akinek eacuteppen a Krisztus feltaacutemasztaacutesaacuteban megnyilvaacutenuloacute erejeacuteről eacutes ennek intenzitaacutesaacuteroacutel (κράτος τῆς ἰσχύος αὐτοῦ vouml 119) maacuter szoacutelott a leveacutel Ebből a forraacutesboacutel kell szuumlntelenuumll meriacutetenie a keresztyeacuten embernek hogy uacutejra meg uacutejra erőre kapjon hogy elerőtlenedeacutesei utaacuten mindig ismeacutet erős legyen a kuumlzdelem vaacutellalaacutesaacutera ἐνδυναμοῦσθαι imperfectumi alakja itt az ismeacutetlődeacutest eacutes a folyamatossaacutegot hangsuacutelyozza

(11) Ennek az erőnek uacutegy juthat birtokaacuteba az ember ha feloumllti a toumlkeacutele-tes fegyverzetet amelyben minden szuumlkseacuteges (veacutedekező eacutes taacutemadoacute) fegyver megvan ami csak szuumlkseacuteges ahhoz hogy az ember tartani tudja magaacutet az ellenseacuteges taacutemadaacutessal szemben στῆναι egeacuteszen katonai kifejezeacutes ezeacutert az egyszerű bdquomegaacutellnirdquo helyett alkalmasabbnak tartottuk megkoumlzeliacuteteacuteseacutere ezt a fordiacutetaacutest bdquotartani magatokatrdquo πανοπλία a teljes fegyverzetű neheacutezgyalogos egeacutesz felszereleacutese Az ellenseacuteg a διάβολος (ld a 427 magyaraacutezataacuteban) uacutegy aacutell most előttuumlnk mint a vilaacuteg hatalmas bitorloacute ura egy nagy birodalom feje veszedelmes hadvezeacuter akinek taacutemadaacutesai hadi akcioacuteja ezeacutert kuumlloumlnleges veszeacutellyel jaacuternak hiszen nagy mestere eacutes szakeacutertője a cselveteacutesnek μεθοδία a 414-beli jelenteacuteseacutevel egybevetve itt kifejezetten katonai műszoacute a bdquohadicseltrdquo jelenti

(12) Abban a kuumlzdelmuumlnkben amelyet az erkoumllcsi cselekveacutes tisztasaacutega eacuter-dekeacuteben folytatunk minduntalan oumlnmagunk alkalmatlansaacutegaacuteval eacutes az embe-rek gonoszsaacutegaacuteval talaacuteljuk szembe magunkat erről a teruumlletről koumlzvetlen eacutes meacutely benyomaacutest keltő tapasztalataink vannak Eacuteppen ezeacutert koumlnnyen belees-hetuumlnk abba a perspektivikus elteacutevelyedeacutesbe hogy az erkoumllcsi cselekveacutes tisz-tasaacutegaacuteeacutert folytatott harcunkban kuumlzdelmuumlnkben - e m b e r e k ellen oumlnma-gunk ellen eacutes maacutes emberek ellen kell hadakoznunk Ez a feacutelreeacuterteacutes egyreacuteszt azeacutert veszeacutelyes mert koumlnnyen emberek tehaacutet bdquofelebaraacutetainkrdquo ellenseacutegeiveacute tehet bennuumlnket mint ahogyan maacuter fentebb emliacutetettuumlk maacutesreacuteszt azeacutert mert alapjaacuteban veacuteve lecsoumlkkenti leegyszerűsiacuteti szemuumlnkben a harc suacutelyaacutet Ha azt hisszuumlk hogy csak oumlnmagunk emberi szemeacutelyiseacutege ellen kell kuumlzdenuumlnk te-haacutet csak bdquooumlnuralomrdquo keacuterdeacutese az egeacutesz harc akkor ez a szemleacutelet a valoacutesaacutegos-naacutel oumlsszehasonliacutethatatlanul kisebbnek mutatja ez ellenseacuteget a taacutemadaacutest eacutes a belőle eredő veszedelmet Ha oumlnmagunkra koncentraacutelunk is mint legfőbb ellenseacutegre az erkoumllcsi cselekveacutesben akkor meacuteg mindig emberi szinten ma-radunk a bdquotest eacutes veacuterrdquo (αἷμα καὶ σάρξ heacuteb בשר ודם bdquoa testiseacuteg minden ami testrdquo) vilaacutegaacuteban Ezt a feacutelreeacuterteacutest akarja mindenkeacuteppen eloszlatni az apostol meacuteg mielőtt a keacutep reacuteszletes kifejteacuteseacutebe belefogna Hangsuacutelyosan figyelmeztet bennuumlnket hogy a kuumlzdelem megvan erre utal a determinaacuteltan hataacuterozott neacutevelővel hasznaacutelt ἡ πάλη (a szoacute eredeti eacutertelme jelenteacutese bdquooumlkoumllviacutevaacutesrdquo de

135

Magyaraacutezat A lelki fegyverzet 610-20

azutaacuten aacuteltalaacutenosabban is bdquoharc csatardquo bdquoa csatardquo ndash ti az a csata amelyet a megelőzőkben maacuter jellemzett az apostol taniacutetaacutesa) Azutaacuten vilaacutegossaacute teszi előttuumlnk hogy ez a kuumlzdelmuumlnk az emberneacutel hatalmasabb erők ellen folyik veacutegső soron mert az emberekkel folytatott harcunk akaacuter oumlnmagunk akaacuter maacutesok bűneivel valoacute viaskodaacutesaink moumlgoumltt szellemi pneumatikus hatalmak aacutellanak Ezeket itt reacuteszint a maacuter ismert ἀρχαί eacutes ἐξουσίαι angyal-nevekkel jeloumlli vouml 121 reacuteszint uacutejabb kifejezeacuteseket hasznaacutel raacutejuk οἱ κοσμοκράτορες τοῦ σκότους τούτου ebből a kifejezeacutesből a σκότος az Isten neacutelkuumll folyoacute eacutes a deacutemonok hatalma alatt aacutelloacute emberi eacutelet teruumllete (vouml Lk 2253 Kol 113) - iacutegy eacuterthető a οὗτος mutatoacuteneacutevmaacutes hasznaacutelata A κοσμοκράτωρ eredetileg aszt-roloacutegiai eacutertelmű megjeloumlleacutes eacutes ebből a sziacutenaacuternyalataacuteboacutel itt is megtartott va-lamit τὰ πνευματικὰ τῆς πονηρίας ἐν τοῖς ἐπουρανίοις gyűjtőfogalmat kife-jező toumlbbesszaacutem iacutegy az egeacutesz kifejezeacutest talaacuten iacutegy fordiacutethatjuk alapjaacuteban veacuteve a legjobban bdquoa gonoszsaacutegnak a mennyekben levő szellemseregerdquo Itt jutunk a legkoumlzelebb az egeacutesz bevezető jellegű passzus leacutenyegeacutehez eacuteppen ezeknek a szellemhadaknak a foumlld f ouml l ouml t t valoacute leacutete poziacutecioacutejuk aacutettekinthetetlenseacutege eacutes az ember foumlloumltti foumlleacutenyuumlk az ember reacuteszeacuteről valoacute hozzaacutefeacuterhetetlenseacuteguumlk taacutemadhatatlansaacuteguk teszi veszedelmesseacute az ellenuumlk folyoacute harcot (SCHLIER) Az ἐν τοῖς ἐπουρανίοις nem aacutell ellenteacutetben a 22-vel vouml 113 mert ez az ἐν τοῖς ἐπιγείοις-szal ellenteacutetben aacuteltalaacutenosabban azt a pneumatikus teruumlle-tet jelenti a maacuter emliacutetett eacutes magyaraacutezott mitikus keacutepkoumlroumln beluumll amelyen a deacutemoni hatalmak beleuumltkoumlznek Isten valoacutesaacutegaacuteba ebben a pneumatikus eacutelet-koumlrben eacutelnek Krisztus testeacutenek tagjaikeacutent a keresztyeacutenek az egyhaacuteznak eacutes gyuumllekezeteinek tagjai is (vouml DIBELIUSnak az 13-hoz adott exkurzusaacuteval)

(13) Iacutegy buzdiacutet Paacutel ismeacutetelten a teljes fegyverzet feloumlltoumlzeacuteseacutere erre a hi-aacutenytalan bdquobeoumlltoumlzeacutesrerdquo eacutes joacute eacutertelemben vett bdquofelszereleacutesrerdquo Mostmaacuter a meg-előzőkkel alapozza meg felszoacuteliacutetaacutesaacutet (διὰ τοῦτο hangsuacutelya erre esik) Ezekből ui vilaacutegossaacute lehetett hogy maacuteskeacuteppen az embernek nincsen eseacutelye eacutes lehető-seacutege a helytaacutellaacutesra eacutes az ellenaacutellaacutesra ἀντιστῆναι alig toumlbb mint στῆναι hasz-naacutelataacutet talaacuten a stilisztikai vaacuteltozatossaacuteg kereseacutese eacutes az ismeacutetleacutes keruumlleacutese okolja meg Csak akkor lehet eseacutelyuumlnk a helytaacutellaacutesra eacutes ellenaacutellaacutesra ha mindent el-koumlvetuumlnk eacutes megteszuumlnk aminek a megteacuteteleacutere szuumlkseacuteg van κατεργάζεσθαι alapjelenteacutese ez ezt tekinti itt iraacutenyadoacutenak BAUER is (a ciacutemszoacute alatt 1 pont) bdquomiutaacuten mindent megtettetek mindent elveacutegeztetekrdquo Ez azutaacuten a kouml-vetkezőkben megjeloumllt egyes reacuteszleteire vonatkozik a fegyverzetnek - mondja BAUER - amelyekkel az olvasoacuteknak az előiacuteraacutes szerint kell baacutenniuk

Szoacuteba joumlhet meacuteg az igeacutenek egy maacutesik jelenteacutese is bdquomegszerez (magaacutenak) beszerezrdquo de ezt az oumlsszefuumlggeacutes valoacutesziacutenűtlenneacute teszi Viszont a ciacutemszoacute alatt a 4 pontban BAUER lehetseacutegesnek tartja azt a jelenteacutest is amely mellett

136

Az Efeacutezusi leveacutel

SCHLIER emel szoacutet szerinte a Joacutezs 181 LXX figyelembeveacuteteleacutevel a szoacute je-lenteacutese itt bdquolegyőz maga alaacute vettrdquo eacutes a ἅπαντα eacutertelmi kiegeacutesziacuteteacutese ebben az esetben az előbbi πνευματικά Szerintem az oumlsszefuumlggeacutes nem taacutemogatja ezt a jelenteacutest sem mert a κατεργασάμενοι az ἀντιστῆναι eacutes a στῆναι koumlzeacute zaacuterva kuumlloumlnoumlsen az utoacutebbinak a 11 versbeli jelenteacuteseacutet figyelembe veacuteve meacuteg mindig a harc a kuumlzdelem f o l y a m a t aacute b a tartozik iacutegy nem utalhat a veacutegső mozzanatra a teljes győzelemre ezt majd a kuumlzdelem megviacutevaacutesa utaacuten mondhatja magaacuteeacutenak a teljes fegyverzetben előiacuteraacutesosan szabaacutelyszerű-en harcoloacute keresztyeacuten ember bdquomindenekrdquo tehaacutet a szellemi hatalmak foumlloumltt Egyeacutebkeacutent a ἅπαντα feacutelreeacuterthető is volna mert az előző πνευματικά-val valoacute oumlsszefuumlggeacuteseacutet a szoumlveg egyaacuteltalaacuteban nem teszi egyeacutertelműveacute ezt legfeljebb ταῦτα πάντα vagy ἐκεῖνα fejezhetneacute ki A fordiacutetaacutesban az elsőnek emliacutetett je-lenteacutes mellett foglaltunk aacutellaacutest

A harc időpontjaacutet is meghataacuterozza az apostol ἐν τῇ ἡμέρᾳ τῇ πονηρᾷ ndash bdquoama gonosz naponrdquo is lehetne baacuter nincsen mutatoacute neacutevmaacutes a hataacuterozoacute mellett de iacutegy vaacutelhatik vilaacutegossaacute hogy nem az ember foumlldi eacuteleteacutenek tovaacutebbi napjaira vagy ezek koumlzuumll valamelyikre utal a taniacutetaacutes egy olyan napra amely kiemelkedően a bdquokiacuteseacuterteacutesek napjardquo volna Ez ellen az eacutertelem ellen szoacutel (az egyesszaacutem mellett) kuumlloumlnoumlsen a hataacuterozott neacutevelő bdquoAma veacutegső harcrardquo gon-dol az apostol amelyen a deacutemoni hatalmak minden erejuumlket oumlsszeszedve utolsoacute nagy oumlsszecsapaacutesra keacuteszuumllnek Isten eacutes az ő orszaacuteglaacutesa ellen Azonban a fogalom helyesebben a hozzaacute kapcsoloacutedoacute paraineacutezis ennek elleneacutere sem taacutevolra mutatoacute az eszkatoloacutegikus utalaacutes proacutefeacutetai eacutertelmű Arroacutel beszeacutel hogy az ember mostani eacutelete is ennek a veacutegső nagy harcnak a jegyeacuteben aacutell eacutes folyik Az majd csak a kiteljesedeacutese lesz mindannak ami maacuter most is toumlrteacutenik az eacuteletuumlnkben A πονηρά jelző itt az oacuteszoumlvetseacutegi ים יחוה gondolatkoumlreacuteben mo-zog az Oacuteszoumlvetseacutegben a proacutefeacutetai szoacute Izraacuteelt hamis vaacuteradalmaiboacutel aacutebraacutendiacutetja ki iacutegy mutat raacute arra hogy az Uacuter napja nem a neacutep igazoltataacutesaacutenak hanem Isten haragjaacutenak eacutes a neacutep megiacuteteacutelteteacuteseacutenek napja lesz Itt a harmadik bdquoaspek-tusrdquo leacutep fel amely azonban tulajdonkeacuteppen benne van az előző kettőben a szellemvilaacuteg a deacutemoni taacutemadaacutes szemszoumlgeacuteből neacutezve ez a nap g o n o s z de Isten neacutepeacutere neacutezve ha megmarad a hűseacutegben kemeacuteny harca koumlzepette meacuteg-is a veacutegső nagy győzelem eacutes a diadal napja

(14) A fegyverzet a maga egeacuteszeacuteben mint maacuter emliacutetettuumlk a roacutemai neheacutez fegyverzetű gyalogos teljes felszereleacutese Paacutel aligha koumlzvetlen tapasztalat alap-jaacuten aacutelliacutetja oumlssze a keacutepsort (nem mintha ez elkeacutepzelhetetlen volna) ilyen eacuter-telmű alkalmazaacutesra maacuter bőven vannak mintaacutei eacutes ezeket hasznaacutelja fel a maga sajaacutetos ceacuteljaacutenak megfelelően Arra sem gondolhatunk hogy kuumlloumlnoumlsebben szoros oumlsszefuumlggeacutes volna az egyes keresztyeacuten tulajdonsaacutegok eacutes a veluumlk kap-

137

Magyaraacutezat A lelki fegyverzet 610-20

csolatba aacutelliacutetott felszereleacutesi darabok koumlzoumltt BAUER egyszerűen bdquotiszta me-taforaacutenakrdquo tartja az egeacutesz intelmet az aacutetmenetet a voltakeacuteppeni eacutes a nem tulajdonkeacuteppeni hasznaacutelat koumlzoumltt az 1Pol 62-ben laacutetja ahol πανοπλία-val a keresztyeacuten tuumlrelmet hasonliacutetja oumlssze az irat szerzője Mindenesetre a test kouml-zepeacuteneacutel kezdődik a felsorolaacutes de a tovaacutebbiakban nem talaacutelunk benne sem-mifeacutele tervszerű sorrendet A mondottak utaacuten foumlloumlsleges is volna ilyesmit keresnuumlnk Egyetlen dolog a doumlntő a keacutep szemleacuteletesseacutege ennek pedagoacutegi-ai jelentőseacutegeacuteről pedig nem is kell reacuteszletesebben szoacutelnunk (az bdquoabsztraktrdquo mozzanatok konkreacutet-illusztratiacutev keacutepelemekhez tapadnak) Az első felszere-leacutesi darab a katona oumlve dereacuteksziacuteja amellyel oumlltoumlzeacutekeacutet feljebb csatolja (bdquofel-oumlvezi magaacutetrdquo) hogy ez ne akadaacutelyozza a mozgaacutesban Ehhez a felszereleacutesi darabhoz az ἀλήθεια fogalma paacuterosul eacutes maacuter ebből laacutetszik hogy ennek is a toumlbbinek is egy Istenre tekintő objektiacutev - eacutes egy emberre tekintő szubjektiacutev mozzanata van Az bdquoigazsaacutegrdquo vagy bdquovaloacutesaacutegrdquo Isten kijelenteacuteseacutenek a tartalma azonban itt azt a hataacutest is jelenti amelyet az emberre tesz eacutes amelyről maacuter sok szoacute esett ez szuumlnteti meg az ember eacuteleteacutenek hazug kettősseacutegeacutet ez leplezi le ennek az eacuteletnek az igazi valoacutesaacutegaacutet ez aacutelliacutetja bele az embert reaacutelisan a vi-laacutegba eacutes ez segiacuteti az embert egyeacutertelmű doumlnteacutesre A maacutesik darab a paacutenceacutel eacutes ehhez az bdquoigazsaacutegrdquo (igazleIkűseacuteg) maacutesik formaacuteja paacuterosul a δικαιοσύνη Isten tisztasaacutega az embernek a bűntől valoacute szabadsaacutega Isten uralmaacutenak tiszta eacutes szent rendje ez vaacutelik hit aacuteltal az embernek is szemeacutelyes minősiacuteteacuteseacuteveacute de ugyanakkor valoacutesaacutegos eacutelettartalmaacutevaacute is Isten igaz ez a keacuterdeacutes objektiacutev ol-dala Az ember igaz ez a keacuterdeacutes szubjektiacutev vonatkozaacutesa koumlvetkezmeacutenye Az igaz Isten iraacutent engedelmes ember szabad a bűntől

(15) A felszereleacutes koumlvetkező darabja tulajdonkeacuteppen sem nem veacutedekező sem nem taacutemadoacute jellegű A saruroacutel van itt szoacute amelyet a szoumlveg koumlzvetlenuumll nem nevez meg ὑπόδημα volna az itt megkiacutevaacutenhatoacute főneacutev de az itt hasznaacutelt goumlroumlg igeacuteből vilaacutegos hogy erről van szoacute (ὑποδησάμενοι az emliacutetett eacutes szoacuteban forgoacute főneacutev alapszavaacuteboacutel a ὑποδέομαι igeacuteből van keacutepezve) Voltakeacuteppen a roacutemai leacutegionaacuterius caliga-ja ez amelyet magyarul talaacuten helyesebben nevezhet-neacutenk bdquobocskornakrdquo Ehhez taacutersul az ἀλήθεια eacutes a δικαιοσύνη mellett a leveacutelben is annyira hangsuacutelyos keresztyeacuten fogalom az εἰρήνη Talaacuten annyi oumlsszefuumlggeacutes van a katonai felszereleacutesi taacutergy eacutes a hozzaacute taacutersiacutetott keresztyeacuten parainetikus fogalom koumlzoumltt hogy hangsuacutelyossaacute vaacutelik benne az ami a koumlvetkezőkben eacuter-telmezeacuteskeacutent a ἑτοιμασία mozzanataacuteboacutel kifejezetten is adoacutedik Ha laacutebunkat hasznaacuteljuk ebben a harcban akkor egyetlen ceacutel vezesse eacutes iraacutenyiacutetsa leacutepteinket az εἰρήνη sokreacutetű eacutes gazdag fogalmi tartalmaacuteban kifejezett ceacutel A megfogal-mazaacutesban nem az evangeacutelium - a beacutekesseacutegről az uumldvoumlsseacutegről szoacuteloacute uumlzenet

138

Az Efeacutezusi leveacutel

- aacuteltal nyuacutejtott keacuteszseacutegről beszeacutel Paacutel mint olyanroacutel amire szuumlkseacuteguumlnk van hanem az evangeacutelium h i r d e t eacute s eacute r e valoacute keacuteszseacuteguumlnk vaacutelik hangsuacutelyossaacute

(16) Az εὐαγγέλιον - mint gyakran maacutesutt is - sokat megőriz verbaacutelis tartalmaacuteboacutel (nomen actionis) nem merevedik teljesen nominaacutelissaacute (nomen acti az bdquoevangeacuteliumrdquo mint az evangeacutelium hirdeteacuteseacutenek bdquoveacutegpontjardquo eredmeacute-nye vagy eacuteppen - feacutelreeacuterteacutes ne esseacutek - bdquoveacutegeredmeacutenyerdquo) A koumlvetkező mon-datboacutel vilaacutegos annyi hogy az eddigiek melleacute odaleacutep a lelki fegyverzet eleme-keacutent a hit - πίστις - is a szoumlvegekben alternative előforduloacute ἐν πᾶσιν eacutes ἐπὶ πᾶσιν koumlzoumltt nincsen szuumlkseacutegszerűen kuumlloumlnbseacuteg az utoacutebbi valoacutesziacutenűleg vilaacute-gossaacute akarja tenni a hataacuterozoacute eacutertelmeacutet amely egyeacutebkeacutent itt ugyanaz mint a Lk 1626-ban bdquomindhez - ti az eddigiekhez - meacuteghelliprdquo A hataacuterozoacute amely egeacute-szen vilaacutegosan az ἀναλαβόντες participiumhoz tartozik a hitnek a keresz-tyeacuten eacuteletben betoumlltoumltt alapvető szerepeacutet van hivatva hangsuacutelyozni Ez a hit Isten oldalaacuteroacutel tekintve ndash hűseacuteg a Jeacutezus Krisztusban nekuumlnk adott lehetőseacuteg a hozzaacute valoacute eljutaacutesra az ember oldalaacuteroacutel neacutezve ennek a lehetőseacutegnek az el-fogadaacutesa eacuteletuumlnknek ilyen eacutertelemben a Krisztusra valoacute alapozaacutesa (vouml 1Kor 311) Ez veacutedi meg az embert a Gonosz (az oumlrdoumlg πονηρός mint a 2Thess 33-ban) tuumlzes - eacutegő eacutes eacutegető - loumlvedeacutekeitől πεπυρωμένα βέλη koumlzismert keacutep toumlbbek koumlzoumltt az egyik holttengeri eacutenek is emliacuteti az ellenseacuteg nyilait amelyek gyoacutegyiacutethatatlan sebeket uumltnek eacutes laacutengoloacute laacutendzsaacuteikat amelyek olyanok mint a tűz eacutes uacutegy emeacutesztik meg az embert mint a tűz a faacutet ezek ellen a loumlvedeacutekek ellen veacutedte a harcost a nagy neacutegyszoumlgletű θύρεος amelyet POLYBIOS 623 iacutegy iacuter le οὖ τὸ μὲν πλάτος ἐστί τῆς κύρτης ἐπιφανείας πένθrsquo ἡμιποδίων τὸ δὲ μῆκος ποδῶν τεττάρων eacutes amely - mint a keacutepből kitűnik - nemcsak fel-fogta hanem el is oltotta a loumlvedeacutekeket illetve tuumlzuumlket A tuumlzes nyilak keacutepeacuten itt ne eacutertsuumlnk valamilyen kuumlloumlnleges bűnt vagy kiacuteseacuterteacutest csupaacuten azt amiről eddig is szoacute volt a Saacutetaacuten mindenfajta taacutemadaacutesaacutet Iacutegy a keacutep toumlbbet is mond mert benne van az hogy a Saacutetaacutennak minden taacutemadaacutesa ilyen veszedelmes Az egeacuteszen uacutej mozzanat azonban az elhaacuteriacutetaacutes moacutedjaacuteban eacutes eszkoumlzeacuteben van Itt azutaacuten Paacutel ki is leacutep a keacutepből eacutes a gondolat fuumlggetlenneacute vaacutelik a metaforaacutetoacutel oumlnaacutelloacutesul legalaacutebbis uacutegy tűnik fel hogy a paizsnak neheacutez olyan tulajdon-saacutegaacuteval szaacutemolni amelynek koumlvetkezteacuteben bdquoel is oltjardquo a tuumlzes nyilakat (ld fentebb) a πάντα τὰ βέλη σβέσαι aacuteltalaacutenosiacutetoacute eacutertelme is inkaacutebb amellett szoacutel hogy ez maacuter a πίστις vonatkozaacutesaacuteban eacuterveacutenyes vonaacutes csupaacuten

(17) A sisak - περικεφαλαία - a felszereleacutes koumlvetkező darabja Itt keacutetseacuteg-kiacutevuumll nem lehet veacuteletlen az hogy ez a σωτήριον fogalmaacuteval keruumll kapcsolat-ba hanem egy ismert oacuteszoumlvetseacutegi hely hataacutesa (Eacutezs 5917 LXX καὶ περιέθετο περικεφαλαίαν σωτηρίου ἐπὶ τῆς κεφαλῆς τὸ σωτήριον is az ideacutezetből szaacutermazik tehaacutet de aacuteltalaacuteban iacutegy az Uacutejszoumlvetseacutegben is helyettesiacutetheti a ἡ

139

Magyaraacutezat A lelki fegyverzet 610-20

σωτηρία főnevet mint a melleacutekneacutev semleges alakja pl Lk 230 36 ApCsel 2828) Az uumldvoumlsseacuteg Isten szabadiacutetaacutesaacutet eacutes az embernek ebbe vetett szilaacuterd remeacutenyseacutegeacutet jelenti Ennek a remeacutenyseacutegnek a jegyeacuteben Isten szabadiacutetaacutesa le-győzi a deacutemoni hatalmakat A hatodik eacutes utolsoacute fegyver a kard (μάχαιρα a roumlvid kard a ξίφος-szal eacutes a ῥομφαία-val ellenteacutetben) ehhez Isten beszeacutede az ő igeacuteje (ῥῆμα θεοῦ Isten igeacutejeacutenek megszokott eacutes ismert jeloumlleacutese) kapcso-loacutedik Az ige mint taacutemadoacute fegyver Eacutezs 114 Zsid 412k gondolatkoumlreacutebe vezet (a τοῦ πνεύματος bőviacutetmeacuteny is szaacutermazhatik az Eacutezsaiaacutes-helyből) A kifejezeacutes mindenkeacuteppen Krisztus evangeacuteliumaacutet a benne adott isteni kijelenteacutest jelen-ti ez az egyetlen taacutemadoacute fegyver a lelki fegyverzetben de ez eleacuteg a Saacutetaacuten hatalmaacutenak megdoumlnteacuteseacutere (LUTHER bdquoEin Woumlrtlein kann ihn faumlllenrdquo der 46 Psalm) Aki maacutesfeacutele taacutemadoacute eszkoumlzt is akar hasznaacutelni az egyhaacutezban az eredmeacutenyt ugyan nem eacuter el de arroacutel bizonysaacutegot tesz hogy nem hisz igazaacuten Isten igeacutejeacutenek az erejeacuteben

(18) A keacutep magyaraacutezata kifejteacutese koumlvetkezik ezutaacuten a lelki fegyver-zet feloumllteacutese a koumlnyoumlrgeacutes az imaacutedsaacuteg ennek mindenfeacutele fajtaacuteja (διὰ πάσης προσευχῆς καὶ δεήσεως) Ennek az imaacutedsaacutegnak az ember eacuteleteacuteben betoumlltoumltt funkcioacuteja is vilaacutegossaacute vaacutelik Leacutelek aacuteltal toumlrteacutenik vagyis magaacutenak a Leacuteleknek az imaacutedsaacutega Ez azt jelenti hogy az igazi imaacutedsaacuteg ceacutelja nem az hogy mi a magunk vaacutegyait eacutes elgondolaacutesait elfogadtassuk Istennel eacutes nem pusztaacuten azeacutert imaacutedkozunk mert eacuteppen csak erőnk eacutes keacutepesseacuteguumlnk nincsen ezek megvaloacutesiacutetaacutesaacutera Az igazi imaacutedsaacuteg bdquofunkcioacutejardquo eacutes koumlvetkezmeacutenye az hogy a Leacutelek aacuteltala kapcsol bele bennuumlnket Isten akarataacutenak a folyamataacuteba eacutes iacutegy a mi eacuteletuumlnk vaacutelik Isten akarataacutenak az eszkoumlzeacuteveacute Tovaacutebb menve azt mond-ja Paacutel hogy ennek az imaacutedsaacutegnak minden adoacutedoacute alkalommal szuumlntelenuumll ἐν παντὶ καιρῷ) toumlrteacutennie kell Ez megintcsak nem azt jelenti hogy az em-ber formai-liturgikus - vagy meacuteg inkaacutebb liturgikus-formai - eacutertelemben vett imaacutedsaacuteggal toumllti az eacuteleteacutet az imaacutedsaacuteg bdquopoacutezaacutebanrdquo eacutes imaacutedsaacutegos szavak mon-dogataacutesaacuteval Az imaacutedsaacuteg eacutes koumlnyoumlrgeacutes eacute r z uuml l e t lelkuumllet bdquolelki alapaacutellaacutesrdquo keacuterdeacutese Imaacutedsaacutegos eacuteletet eacutelni szuumlntelenuumll imaacutedkozni - ahogyan az apostol nem is egyszer buzdiacutet bennuumlnket - annyit jelent hogy Isten akarata iraacutenti fogeacutekonysaacutegban magunkat ennek alaacuterendelve eacuteluumlnk

Az maacutes keacuterdeacutes hogy vannak alkalmak amikor ennek az eacuterzuumlletnek lel-kuumlletnek liturgikus formaacuteban eacutes eacuterthető szavakban is ki kell fejeződnie Az imaacutedsaacuteg gondolatkoumlre hihetetlenuumll pregnaacutensan paacuterosul a felszoacuteliacutetaacutesokban (a participiumok is imperatiacutev eacutertelmet kapnak sajaacutetos alaacuterendeltseacutegi viszo-nyukban) a joacutezansaacuteg magatartaacutesaacuteval Ennek az oumlsszefuumlggeacutesnek a jegyeacuteben kell feacutelreeacuterteacutesek elkeruumlleacutese veacutegett megjegyeznuumlnk azt hogy az ἐν πνεύματι itt semmikeacuteppen nem a gloacutesszolaacuteliaacuteval aacutell kapcsolatban hanem az ἐν Χριστῷ

140

Az Efeacutezusi leveacutel

formula mintaacutejaacutera eacutertendő De az apostol kifejezetten is hangsuacutelyozza azt hogy az imaacutedsaacuteg alkalmaacuteval eacutes lehetőseacutegeacutevel csak akkor tud joacutel eacutelni az ember (ἐν πάντι καιρῷ) ha eacuteber ceacuteltudatossaacuteggal keacuteszuumll raacute eacutes megingathatatlan aacutell-hatatossaacuteggal tart ki benne εἰς αὐτό nyomateacutekosan bdquoeacuteppen erre a ceacutelra ezzel a ceacutellalrdquo az ἀγρυπνοῦντες ceacutelhataacuterozoacutei bőviacutetmeacutenye moacutedhataacuterozoacutei bőviacuteteacutes előszoumlr az ἐν πάσῃ προσκαρτερήσει idaacuteig a momdatszerkeszteacutes logikailag eacuterthető is azonban a δεήσει maacuter csak laacutetszoacutelag egyenranguacute moacutedhataacuterozoacute amazzal valoacutejaacuteban logikailag visszakanyarodik a főgondolathoz eacutes itt az előbbi előfordulaacutesaacutehoz keacutepest jelenteacutese is eltoloacutedik mert a bdquoFuumlrbitterdquo bdquokoumlz-benjaacuteroacute koumlnyoumlrgeacutesrdquo jelenteacuteseacutevel leacutep fel ahogyan a περί eacutes a ὑπέρ - itt egyenlő jelenteacutesű - prepoziacutecioacutekkal keacutepzett hataacuterozoacutek is mutatjaacutek Az imaacutedsaacuteg tehaacutet az egyhaacuteznak valamennyi hiacutevővel egyuumltt Isten akarataacutera figyelő koumlzoumlsseacutegeacutebe tagol bele bennuumlnket (περὶ πάντων τῶν ἁγίων)

(19) Ebben a koumlnyoumlrgeacutesuumlnkben helyet keacuter magaacutenak Paacutel maga is termeacute-szetesen szolgaacutelata szaacutemaacutera keacuteri a gyuumllekezet koumlnyoumlrgeacuteseacutet az evangeacutelium titkaacutenak megismerteteacuteseacuteben meghirdeteacuteseacuteben van szuumlkseacutege taacutemogataacutesra Aacuteltalaacutenosan hasznaacutelt eacutes aacutetfogoacute kifejezeacutessel mondhatjaacutek itt azt hogy Paacutel a gyuumllekezetek koumlnyoumlrgeacuteseacutenek ceacuteljakeacutent az evangeacutelium hirdeteacuteseacutenek s z a b a d- s aacute g aacute r a gondol De ezt nem valami hamis kuumllsőseacuteges bdquovallaacutesszabadsaacutegrdquo formaacutejaacuteban gondolja el hanem a tulajdon belső akadaacutelyainak elhaacuterulaacutesaacutet laacutet-ja benne ezt eacuterti rajta Az egyetlen igazi akadaacutely az ige hirdeteacuteseacuteben ha az ember maga nem kapott uumlzenetet (ἵνα μοι δοθῇ λόγος) Belső akadaacutelyozta-taacutesunknak egy maacutesik formaacuteja lehet az hogy valamilyen - baacutermifeacutele - koumlruumll-meacuteny folytaacuten feacuteluumlnk teljes nyiacuteltsaacuteggal leplezetlenuumll baacutetran eacutes keacutetseacutegeskedeacutes neacutelkuumlli bizakodaacutessal hirdetni azt amit Isten reaacutenk biacutezott (ἐν παρρησίᾳ)

(20) Itt utal Paacutel a maga konkreacutet helyzeteacutere nyilvaacuten ebből eredhetnek a ve-szeacutelyek Tudja hogy koumlvetseacutegben jaacuter (πρεσβεύειν a roacutemai csaacuteszaacuteri legatus-ok koumlvetseacutegeacutenek műszava vouml meacuteg 2Kor 520) Azt is tudja hogy fogsaacutega (ἐν ἁλύσει) is e megbiacutezataacutesaacutenak ceacuteljaacutet van hivatva szolgaacutelni Jaj volna neki ha mindezek elleneacutere eljaacutetszanaacute a lehetőseacuteget ha egyeacuteni elkedvetlenedeacutese vagy baacutermifeacutele eacuterdek megfosztanaacute az ige hirdeteacuteseacutenek lehetőseacutegeacutetől belső gyoumln-geseacutege miatt Ami rajta aacutell azt ő maacuter megtette gyoumltrődeacutesben kuumlzdelemben Isten akarataacutenak kereseacuteseacuteben ἵνα ἐν αὐτῷ παρρησιάσωμαι itt szemmel laacutet-hatoacutean az ige gyenguumlltebb eacutertelmeacutet tartalmazza mint az 1Thess 22-ben is ezeacutert bőviacutetmeacutenye lehet itt is ott is a λαλῆσαι infinitivus amely azonban itt a ὡς δεῖ με λαλῆσαι accusativus cum infinitivo-hoz is tartozik Ezeacutert van Paacutelnak erkoumllcsi alapja arra hogy a gyuumllekezetekhez forduljon eacutes az ő kouml-nyoumlrgeacutesuumlket keacuterje a szolgaacutelat sohasem egy ember uumlgye nem bdquomagaacutenuumlgyrdquo hanem az egeacutesz egyhaacutez feladata munkaacuteja eacutes az egeacutesz egyhaacutez felelős eacuterte

141

Magyaraacutezat Szemeacutelyes uumldvoumlzletek aacuteldaacutes 621-24

A reaacute valoacute felkeacuteszuumlleacutes is erőtlen eacutes hataacutestalan marad ha csak egy ember hor-dozza nem pedig Jeacutezus Krisztus egeacutesz egyhaacuteza mert az egeacutesz egyhaacutez eacuterde-kelve van ebben az uumlgyben

Szemeacutelyes uumldvoumlzletek aacuteldaacutes 621-24

21 Ami pedig engem illet hogy azt is megtudjaacutetok hogyan vagyok mindent elmond nektek Tychikos a szeretett testveacuter eacutes hű szolga az Uacuterban 22 eacuteppen ezeacutert kuumlldoumlm is hozzaacutetok hogy megismerjeacutetek a koumlruumllmeacutenyeimet eacutes megvigasztalja a sziacuteveteket 23 Beacutekesseacuteg a testveacutereknek eacutes szeretet hittel egyuumltt Istentől az Atyaacutetoacutel eacutes az Uacutertoacutel Jeacutezus Krisztustoacutel 24 A kegyelem mindazokkal akik szeretik a mi Urunkat Jeacutezus Krisztust romolhatatlansaacutegban

(21k) Formai tekintetben a keacutet vers arroacutel nevezetes hogy a paacuteli levelek kouml-reacuten beluumll a leghosszabb szoacuteszerinti egyezeacutest tartalmazza egy maacutesik leveacutel paacuter-huzamos helyeacutevel ti a Kol 47k-vel Az egyeacutebkeacutent leghosszabb egyezeacutes sem megy tuacutel heacutet szoacutenyi terjedelmen itt azonban voltakeacuteppen 32 szoacutera terjed ki a pontos megegyezeacutes a τὰ κατ᾽ ἐμέ szavakkal kezdődik eacutes a τὰς καρδίας ὑμῶν-nal veacutegződik Koumlzben az Ef 621-ben τὰ κατ᾽ ἐμέ utaacuten olvashatoacute koumlzbevetett melleacutekmondat τί πράσσω - hiaacutenyzik a Kol-beli paacuterhuzamboacutel miacuteg a πιστὸς διάκονος utaacuten meg a Kol 47-ben olvashatoacute καὶ σύνδουλος az Ef-beli paacuter-huzamban nincsen meg Aacuteltalaacutenos veacutelekedeacutes szerint a Kol megfelelő helyeacuten a keacutet verset koumlvető Onesimos-ra utaloacute 9 vers keacutepzetkoumlre indiacutetja a leveacuteliacuteroacutet arra hogy itt a σύνδουλος megjeloumlleacutest Tychikos-ra alkalmazza Onesimos-roacutel tudjuk hogy taacutersadalmi helyzete szerint is δοῦλος bdquorabszolgardquo de az egeacutesz dolog olyanformaacuten egyenliacutetődik ki Krisztusban hogy Paacutel is Tychikos is σύνδουλος bdquorabszolgataacutersairdquo az egyelőre szoumlkeacutesben levő rabszolgaacutenak ld Flm-t Akik az Ef-t nem tartjaacutek eredeti paacuteli leveacutelnek azok ezt a nagy terjedel-mű egyezeacutest egyik legjelentősebb bizonyiacuteteacuteknak tartjaacutek foumllteveacutesuumlk mellett azzal a megjegyzeacutessel hogy ez a szakasz a leveacutelen a rdquopaacuteli ciacutemkerdquo hasonloacutean a Kol paacuterhuzamos helyeacutehez az iacuteroacute az Ef-ből az Onesimos-motiacutevum hiaacutenya miatt hagyja el a hitelesseacuteg hataacutesaacutenak fokozaacutesaacutera a σύνδουλος eacutertelmezőt Azok a magyaraacutezoacutek akik a keacutet leveacutel eredeti paacuteli volta mellett doumlntenek azzal okoljaacutek meg az egyezeacutest hogy az Ef ugyanabban a szituaacutecioacuteban keletkezett mint a Kol Az egyezeacutes keacutetseacutegtelenuumll feltűnő eacutes szoacuteszerinti volta sokkal in-kaacutebb vall iacuterott forraacutes hasznaacutelataacutera mint emleacutekezetből toumlrteacutenő ideacutezeacutesre fel-

142

Az Efeacutezusi leveacutel

hasznaacutelaacutesra vagy utalaacutesra A kritikai aacutellaacutespont azonban egy neacutehaacuteny szem-pont figyelembe veacuteteleacutevel nagyon problematikussaacute vaacutelik Az egyik szempont az hogy a Kol alapjaacuteul szolgaacuteloacute szituaacutecioacuteban az Onesimos-motiacutevum hiteles paacuteli elemnek hat ahogyan a Filemonhoz iacutert leveacutel mutatja A szituaacutecioacute Paacutel reacute-szeacuteről valoacuteban ugyanaz lehet mint a Kol iacuteraacutesakor ez indokolja ugyanannak a formulaacutenak az ismeacutetelt hasznaacutelataacutet Viszont ahhoz hogy az Ef e keacutet verseacute-ben a Kol paacuterhuzamos helyeacutenek aacutetveacuteteleacutet laacutessuk vagy azt kell felteacuteteleznuumlnk amit a kritikai aacutellaacutespont keacutepviselői nem fogadnak el hogy ti a Kol paacuteli ere-detű leveacutel ebben az esetben a formula megfelel bdquociacutemkeacutenekrdquo az Ef-ben vagy azt hogy ugyanaz a neacutevtelen szerző keacutetszer hasznaacutel fel egy teljesen azonos hangzaacutesuacute formulaacutet nagyon csekeacutely elteacutereacutessel egy Paacutel neve alatt kiadandoacute pszeudonim leveacutelben ennek viszont semmi eacutertelme nincsen sőt a hitelesseacuteg szaacutendeacutekolt laacutetszataacutet csak ronthatja Veacuteguumll pedig ha nem is csatlakozunk az bdquoamanuensisrdquo-elmeacutelethez azt mindenesetre tudjuk hogy Paacutel nem maga iacuterta hanem diktaacutelta leveleit azt pedig meg kell vallanunk hogy a leiacuteroacutek technikai eljaacuteraacutesaacutet nem ismerjuumlk a legaproacutebb reacuteszletekig Azt sem tudjuk hogy meg-fogalmazaacutesbeli szabadsaacuteguk bizonyos ndash eacuteppen sztereotip ndash formulaacutek eseteacuten nem volt-e nagyon is nagy a leveacutelnek egy bdquopiszkozatirdquo peacuteldaacutenya vagy vaacutezlata nem aacutellt-e rendelkezeacutesuumlkre a leveacutel elkuumlldeacutese utaacuten is ezeacutert azt sem tudjuk hogy egy ilyen bdquofogalmazvaacutenyrdquo kidolgozaacutesa hogyan toumlrteacutent a reacuteszuumlkről eacutes esetleg keacutesőbb egy ilyet mennyire tudtak a szuumlkseacuteghez keacutepest felhasznaacutelni Ezeacutert a toumlbbi bizonyiacuteteacutekkal egyuumltt ennek sem tulajdoniacutetunk akkora jelentő-seacuteget a leveacutel paacuteli eredeteacutenek megaacutellapiacutetaacutesaacuteban vagy elutasiacutetaacutesaacuteban ahogyan a kritikai iraacuteny hiacutevei teszik sőt meacuteg egyeacuteb eacutervek megerősiacuteteacuteseacutere vagy taacutemo-gataacutesaacutera alkalmas eacutervnek sem tartjuk

A keacutet vers taacutejeacutekoztatoacute jellegű koumlzleacuteseacutet illetve utalaacutesaacutet joacutel motivaacutelja a leveacutel egeacutesze azzal hogy ebben egyetlen szoacute sem esik az apostol pillanatnyi em-beri helyzeteacutenek semmifeacutele szemeacutelyen vonatkozaacutesaacuteroacutel Most kitűnik hogy ezzel a feladattal ndash ti az erről valoacute taacutejeacutekoztataacutes feladataacuteval ndash leveleacutenek aacutetadoacute-jaacutet Tychikos-t biacutezza meg Elgondolkozhatunk minden bizonnyal el is kell gondolkoznunk azon hogy a gyuumllekezetek neveleacutese szempontjaacuteboacutel mieacutert eacutes mennyire jobb az ha az apostol nem maga veacutegzi el ezt az bdquoinformatiacutevrdquo fela-datot

A Tychikos-nak adott megbiacutezataacutes abban is kapcsoloacutedik a leveacutel tartalmaacute-hoz hogy az apostol a gyuumllekezetektől a sajaacutet munkaacutejaacuteban valoacute imaacutedsaacutegos reacuteszveacutetelt keacuteri hogy ez valoacuteban joacutel helyesen eacutes gyuumlmoumllcsoumlzően toumlrteacutenhes-seacutek ahhoz szuumlkseacuteg van arra hogy taacutejeacutekozottak legyenek konkreacutet helyzeteacute-ről De alighanem nem csak ehhez az apostol nem aacutetall bdquoillusztraacutecioacuterdquo vagy paradigma lenni ott ahol eacuteppen lehet Krisztus uumlgyeacutehez ennek az uumlgynek

143

Magyaraacutezat Szemeacutelyes uumldvoumlzletek aacuteldaacutes 621-24

a taacutergyi-konkreacutet valoacutesaacutegaacutehoz eacutes mindahhoz amit ez az uumlgy igeacutenyel A ἵνα δὲ εἰδῆτε καὶ ὑμεῖς megfogalmazaacutesboacutel nem vehetuumlnk ki olyasmit mintha az Ef-t az itteni καί a Kol-lel akarnaacute kapcsolatba hozni ezeacutert nem is fordiacutetha-tunk iacutegy bdquohogy ti is megtudjaacutetokhelliprdquo Egyszerűen arroacutel van szoacute hogy a καί lazaacuten szerepel a mondatfűzeacutesben uacutegyhogy nem is annyira az alanyra vonat-koztatandoacute ὑμεῖς hanem az εἰδῆτε aacutelliacutetmaacutenyra Egyeacutebkeacutent maacutes paacuteli levelek-től kuumlloumlnboumlzik a leveacutelzaacuteradeacutek abban hogy a befejező versekből is hiaacutenyzik a koumllcsoumlnoumls uumldvoumlzleacutesek felsorolaacutesa ez a fajta bdquoszemeacutelytelenseacutegrdquo - mint maacuter emliacutetettuumlk - az egeacutesz leveacutelre jellemző τὰ κατ᾽ ἐμέ szokaacutesos eacutes gyakori kife-jezeacutes a beszeacutelő (iacuteroacute) helyzeteacutenek jeloumlleacuteseacutere (vouml ApCsel 2422 2514 Fil 112 eacutes a maacuter emliacutetett Kol 47 de maacuter koraacutebban is hasznaacutelatos a klasszikus goumlroumlg-seacutegben eacutes a LXX-ban is pl 2Makk 340) τί πράσσω a goumlroumlg nyelvhasznaacute-latnak megfelelően jelenthetneacute termeacuteszetesen ezt is bdquohogy mit csinaacutelokrdquo de mint joacute goumlroumlg kifejezeacutes lehet egyszerűen a τὰ κατrsquo ἐμέ pleonasztikus mint-egy magyaraacutezoacute megfelelője bdquohogyan vagyok hogyan eacuterzem magamatrdquo Paacutel nyugodtan biacutezza ezt a taacutejeacutekoztatoacute feladatot Tychikos-ra mert ő is Krisztus egyhaacuteza szeretetkoumlzoumlsseacutegeacutenek tagja vele egyuumltt ἀγαπητὸς ἀδελφὸς de enneacutel toumlbb is διάκονος ἐν Χριστῷ Ez itt semmifeacutelekeacuteppen nem valami gyuumllekezeti bdquotisztseacutegrerdquo vonatkozik hanem arra hogy Tychikos egy sajaacutetos szolgaacutelatra vaacutellalkozott eacutes ezt a szolgaacutelatot eddig hűseacutegesen veacutegezte az apostol szemeacute-lye koumlruumll is munkaacuteinak kuumlloumlnfeacutele teruumlletein is Eacuteppen ez a hűseacutege az a mi-nőseacutege amely miatt raacute esik Paacutel vaacutelasztaacutesa leveleacutenek elkuumlldeacuteseacuteben Tychikos valoacuteban joacutel ismeri eacutes joacutel eacuterteacutekeli is Paacutelnak azt a helyzeteacutet amelyben leveleacutenek iacuteraacutesakor van maacuter pedig nagyon leacutenyeges az hogy taacutejeacutekoztataacutesa semmilyen tekintetben ne keltsen feacutelreeacuterteacutest a gyuumllekezetekben mint ahogyan magaacuteboacutel a leveacutelből is laacutettuk De kitűnik egy olyan leveacutelreacuteszletből is mint a Fil l12kk ha valoacuteban valami nagyon kifejező helyzetet eacutes taniacutetaacutest keresuumlnk az itteni szituaacutecioacute megvilaacutegiacutetaacutesaacutera Ezeacutert esik a vaacutelasztaacutes Tychikos-ra bdquoeacuteppen e feladat elveacutegzeacuteseacutet illetőenrdquo (εἰς αὐτὸ τοῦτο) Hogy a gyuumllekezetek imaacutedsaacutegos szol-gaacutelataacutehoz valoacuteban mennyire fontos az apostol eacuteletkoumlruumllmeacutenyeinek ismerete (mint laacutettuk ő maga viszont c s a k emiatt tartja fontosnak ezt) azt az mutat-ja a legjobban hogy a τὰ κατ᾽ ἐμέ ismeacutetleacutese a τί πράσσω mellett harmadszor is megtoumlrteacutenik a τὰ περὶ ἡμῶν kifejezeacutesben a ἵνα εἰδῆτε tartalmi mozzanataacutet viszont a ἵνα γνῶτε ismeacutetli hasonloacute pleonasztikusan kiemelő eacutes hangsuacutelyozoacute formaacuteban Az ezeket megelőző ἔπεμψα a szokaacutesos bdquoleveacutel-aoristosrdquo jelenteacuteseacute-nek megfelelően itt meacuteg jelenidejű (bdquoelkuumlldoumlmrdquo) ndash mindenesetre a leveacutel keacutez-hezveacutetelekor eacutes olvasaacutesakor maacuter mindenkeacuteppen muacuteltidejűveacute vaacutelik a benne kifejezett cselekveacutes

144

Az Efeacutezusi leveacutel

Paacutel bizonyos abban hogy Tychikos-nak ez a szolgaacutelata a gyuumllekeze-tek koumlreacuteben eacutes tagjaikban eacuteppen ezeacutert baacutetoriacutetaacutest eacutes biztataacutest fog jelenteni (παρακαλέσῃ τὰς καρδίας ὑμῶν)

(23k) Mint a paacuteli levelek mindegyike ez a leveacutel is aacuteldaacutessal zaacuterul Termeacuteszetesen ennek a zaacuteroacute aacuteldaacutesnak sokfeacutele formaacuteja ismeretes (a legroumlvi-debb ἡ χάρις μεθ᾽ ὑμῶν Kol 4l8b-beli formulaacutejaacutetoacutel kezdve szaacutemos variaacute-cioacuteban kuumlloumlnfeacutele bőviacuteteacutesekkel) Az itteni aacuteldaacutes egyben buacutecsuacuteformula is eacutes abban kuumlloumlnboumlzik az aacuteltalaacutenos paacuteli szokaacutestoacutel hogy nem koumlzvetlen sze-meacutelyes formaacuteban van megfogalmazva hanem harmadik szemeacutelyben τοῖς ἀδελφοῖς μετὰ πάντων τῶν ἀγαπώντων τὸν κύριον κτλ Az ittenihez ha-sonloacute kettős aacuteldaacutes-formulaacutet talaacutelunk meacuteg egyeacutebkeacutent a 2Tim 422-ben is A harmadik szemeacutelyű megfogalmazaacutest SCHLIER bdquoliturgikusabbnakrdquo tartja a szemeacutelyes megfogalmazaacutesnaacutel megszoacuteliacutetaacutesnaacutel Hogy a bdquotestveacuterekenrdquo mely gyuumllekezetek tagjai eacutertendők azt itt eacuteppen uacutegy nem tudjuk meg mint aho-gyan maga az egeacutesz leveacutel sem adott roacutela felvilaacutegosiacutetaacutest Teljes figyelmuumln-ket a gyuumllekezeteknek ndash eacutes leacutenyegeacuteben mint ahogyan maacuter az 1Kor uumldvoumlz-lő-formulaacutejaacuteboacutel kitűnt vagy ahogyan a Gal 618-boacutel is koumlvetkeztethetuumlnk raacute Krisztus egyhaacuteza egeacuteszeacutenek ndash kuumlldoumltt joacutekiacutevaacutensaacutegok tartalmi elemeire kell fordiacutetanunk Az εἰρήνη-ben az uumldvoumlzlethez (13) teacuter vissza a leveacutel iacuteroacute-ja de kapcsoloacutedik a bdquobeacutekesseacuteg evangeacuteliumaacuteroacutelrdquo mondottakhoz is amely a leveacutel egeacuteszeacutenek doumlntő fontossaacuteguacute uumlzenete eacutes amely tulajdonkeacuteppen maga a Krisztus szemeacutely szerint ndash tehaacutet helyesebb iacutegy mondanunk a k i maga a Krisztus (214) Alaptalan az a felteveacutes hogy az εἰρήνη itt a zsidoacute- eacutes pogaacuteny-keresztyeacutenek koumlzoumltti beacutekeacutes viszonyra utalna (csak) ez kiesneacutek az egeacutesz valoacute-ban bdquoliturgikusrdquo megfogalmazaacutesuacute aacuteldaacutes-formulaacuteboacutel Ugyancsak oumlsszefoglaloacute jellege van a leveacutel szemszoumlgeacuteből az ἀγάπη emliacuteteacuteseacutenek (ld 14k) ennek a szeretetnek koumlszoumlnheti leacuteteacutet az egyhaacutez mert ebből fakad az az aacuteldozat ame-lyet Isten Krisztusban meghozott az embereacutert Isten Lelke aki Krisztus tes-teacutenek is a Lelke eacuteletben tartoacute szemeacutelyesen oumlsszetartoacute eacutes megerősiacutető ereje a szeretet Lelke (vouml 25 42k 52) Az ἀγάπη-hoz tartozoacute kiegeacutesziacuteteacutesnek tartja SCHLIER a μετὰ πίστεως hataacuterozoacutet arra utalva hogy a keacutet fogalom egymaacutes melletti emliacuteteacutese a leveacutelben gyakori (115 317 41315 616) Uacutegy eacutertelmezi a kifejezeacutest hogy itt mindenesetre bdquoarroacutel a szeretetről van szoacute amely a hitből sarjad kirdquo Azonban ő maga is utal arra hogy a hit a keresztyeacuten bdquoereacutenyekrdquo előfoumllteacutetele a leveacutel taniacutetaacutesa szerint Ebben az esetben viszont az aacuteldaacutes eacutertelmeacutet helyesebben ragadjuk meg ha uacutegy eacutertjuumlk hogy a beacutekesseacuteg eacutes a szeretet Isten ajaacutendeacuteka egyhaacutezaacutenak de ahhoz hogy ezek a javak eacutelő eacutes eacuteletet adoacute erőkkeacute le-gyenek az egyhaacutezban a gyuumllekezetek eacutes tagjaik eacuteleteacuteben szuumlkseacuteges az hogy a bdquotestveacuterekrdquo eacuteleteacutenek meghataacuterozoacuteja legyen Isten emez ajaacutendeacutekai elfogadaacute-

145

Magyaraacutezat Szemeacutelyes uumldvoumlzletek aacuteldaacutes 621-24

saacutenak keacuteszseacutege a hit Iacutegy eacuterthető hogy a beacutekesseacuteg eacutes a szeretet melleacute mint-egy ezek tovaacutebbiacutetoacute koumlzegekeacutent bdquomelleacutekelirdquo az apostol a hitet (μετὰ πίστεως) azeacutert fogalmazva iacutegy az aacuteldaacutest mert a haacuterom fogalom nem ugyanazon a szin-ten aacutell a keresztyeacuten eacutelet szemszoumlgeacuteből eacutes eacutelő valoacutesaacutegaacuteban Isten ajaacutendeacutekainak alapjuk is oumlsszefoglalaacutesuk is a χάρις a rdquokegyelemrdquo amelynek sokreacutetűseacutegeacuteről eacuteppen a goumlroumlg χάρις szoacute jelenteacutestartalma mozzanatainak elemzeacutese soraacuten maacuter szoacuteltunk (vouml az 12 magyaraacutezataacuteval)

A οἱ ἀγαπῶντες τὸν κύριον ahogyan a mondatszerkeszteacutes eacutes a stiacutelus oumlsz-szefuumlggeacuteseacuteből vilaacutegos az ἀδελφοῖς megfelelője ezzel tartalmaacutenak eacutes jelenteacute-seacutenek kifejteacutese Nyilvaacutenvaloacutean csak az lehet Krisztus egyhaacutezaacutenak a tagja aki-nek eacuteleteacutet betoumllti az iraacutenta valoacute szeretet Ez a gondolat egyuacutettal a 23 versbeli ἀγάπη-ra adott emberi vaacutelasz is

Probleacutemaacutet jelent a levelet zaacuteroacute hataacuterozoacute magyaraacutezata (ἐν ἀφθαρσίᾳ) Szaacutemos magyaraacutezoacute (AMBROSIASTER BEacuteZA von SODEN HAUPT SCHLI ER) uacutegy gondolja hogy ez a hataacuterozoacute nem a participiumoz tartozik hanem a χάρις fogalmaacutenak egy előre tulajdonkeacuteppen szaacutemiacutetaacutesba sem vett szinte toldaleacutekos utaacutena vetett bőviacuteteacutese a prepoziacutecioacute ebben az esetben kap-csoloacute eacutertelmű volna bdquoKegyelem romolhatatlansaacuteggal egyuumlttrdquo (mint fentebb a μετὰ πίστεως) A szerkeszteacutes ezt nem teszi valoacutesziacutenűveacute Meacuteg kevesebb a valoacutesziacutenűseacutege annak a magyaraacutezati kiacuteseacuterletnek amely az ἐν ἀφθαρσίᾳ-t a τὸν κύριον ἡμῶν-hoz kapcsolja bdquoa mi romolhatatlan Urunkatrdquo (KLOPPER STAAB ΒΕNOIT DIBELIUS lehetseacutegesnek tartja ld BAUER a ciacutemszoacute alatt) A legtermeacuteszetesebb kapcsolaacutesi moacuted termeacuteszetesen meacutegiscsak min-denkeacuteppen az hogy a hataacuterozoacute modaacutelis eacutertelemben az előző μετὰ τῶν ἀγαπώντων-hoz tartozik bdquoakik szeretik romolhatatlanulrdquo Enneacutel valamivel tovaacutebb is mehetuumlnk az eacutertelmezeacutesben DIBELIUS uacutetmutataacutesa nyomaacuten Ő azt hangsuacutelyozza hogy az ἀφθαρσία a foumlldi eacutelet foumlloumltt aacutelloacute leacutetmoacutedot jelenti jeloumlli iacutegy nyilvaacutenvaloacutean vonatkozhatik maacuter itt a foumlldoumln is azokra akik Krisztussal szeretetkoumlzoumlsseacutegben eacutelnek hiszen ez a szeretetkoumlzoumlsseacuteg nem foumlldi-emberi lehetőseacuteg eacutes az apostol legutolsoacute szavai erre akarjaacutek felhiacutevni nyomateacutekosan a leveacutel ciacutemzettjeinek a figyelmeacutet Mint laacutettuk DIBELIUS veacuteguumll is amellett doumlnt hogy a hataacuterozoacute Krisztus mennyei leacutetmoacutedjaacutet van hivatva meghataacuterozni iacutegy egyeacutertelmű az ἐν δόξη-val Mi a mondottak alapjaacuten minden nyelvi bonyoliacute-taacutes keruumlleacuteseacutevel (DIBELIUSt az emliacutetett megoldaacutesba a hataacuterozoacute jelzői funkci-oacuteja is beleviheti amely a neacutemetben annyira bdquokeacutezenfekvőrdquo) a legegyszerűbb eacutes leginkaacutebb magaacutetoacutel eacutertetődő megoldaacutes mellett doumlntuumlnk akik Krisztust sze-retik azok maacuter e foumlldoumln benne vannak az ἀφθαρσία leacutetmoacutedjaacuteban amely az eszkhatonban jut majd teljesseacutegre de a hiacutevők eacuteleteacuteben maacuter itt eacutes most valoacute-saacuteg Ez az eacutertelem azeacutert is a legkeacutezenfekvőbb mert az ἀγαπῶντες τὸν κύριον

146

Az Efeacutezusi leveacutel

eacutes az ἐν ἀφθαρσίᾳ (ebben az esetben ἐν πνεύματι-val egy jelenteacutesű) koumlzoumltt a koumllcsoumlnoumls vonatkozaacutes a reciprocitaacutes viszonyaacutet hozza leacutetre Krisztus szeretete aacuteltal az őt szeretők az ἀφθαρσία leacutetmoacutedjaacuteba keruumllnek aacutet ugyanakkor azon-ban a dolog maacutesik ndash eacutes ezzel egyidejű - mozzanata az hogy Krisztust szeretni nem lehet emberi moacutedon emberi leacutetmoacutedunkboacutel folyoacutean csak az ἀφθαρσία leacutetmoacutedjaacuteban eacutes leacutegkoumlreacuteben eacutelve

Ez a kuumlloumlnoumls kettősseacuteg a πνεῦμα vilaacutegaacutenak eacutesszel fel nem eacuterhető meg nem ragadhatoacute titkai koumlzeacute tartozik de a keresztyeacuten egzisztenciaacuteban bdquoleleplezett titokkaacuterdquo vaacutelik megeacutelt valoacutesaacuteggaacute de ez nem jelenti azt hogy elvesziacuteteneacute ti-tok-jellegeacutet Ez a befejezeacutes meacuteltoacute az egeacutesz leveacutelhez

Az Efeacutezusi leveacutelFordiacutetotta eacutes magyaraacutezta Varga Zsigmond Joacutezsef

Felelős szerkesztő Dr Baraacuteth Beacutela LeventeA szoumlveget gondozta Balog Margit

Felelős kiadoacute Dr Kustaacuter Zoltaacuten rektor

Kiadja a Debreceni Reformaacutetus Hittudomaacutenyi EgyetemDebrecen 20182 kiadaacutes

Első kiadaacutes Debreceni Reformaacutetus Theologiai Akadeacutemia Debrecen 1973

ISBN 978-615-5853-08-1

Boriacutetoacutekeacutep Madaraacutesz Kathy Margit Ferenczy Noeacutemi-diacutejas textil- eacutes ruha tervező iparműveacutesz Debreceni Reformaacutetus Hittudomaacutenyi Egyetem kaacutepolnaacuteja szaacutemaacutera keacutesziacutetett alkotaacutesa

Technikai szerkesztő Szilaacutegyineacute Asztalos Eacuteva

Nyomdai kivitelezeacutes Kapitaacutelis Nyomdaipari Kft DebrecenFelelős vezető Kapusi Joacutezsef

5

LECTORI SALUTEM 7

EMLEacuteKEZEacuteS EMLEacuteKEZTETEacuteS 9

BEVEZETEacuteS 171 Az efeacutezusi gyuumllekezet a ciacutemzettek az irodalmi probleacutema 172 A leveacutel eredetiseacutege keletkezeacuteseacutenek helye eacutes ideje 203 A leveacutel rendelteteacutese 294 A leveacutel tartalmi sajaacutetossaacutegai felosztaacutesa 30

FONTOSABB FORRAacuteSMUNKAacuteK 35a Kommentaacuterok 35b Bevezeteacutestanok 35c Tanulmaacutenyok 36

MAGYARAacuteZAT 37Koumlszoumlnteacutes 11-2 37Isten magasztalaacutesa szabadiacutetaacutesaacuteeacutert 13-14 38Imaacutedsaacuteg Krisztus dicsőseacutegeacutenek megismereacuteseacuteeacutert 115-23 45Halaacutelboacutel az eacuteletre 21-10 51Izraacuteel eacutes a pogaacutenyok koumlzoumlsseacutege az egyhaacutezban 211-22 55Paacutel a pogaacutenyok apostola 31-13 64Paacutel koumlnyoumlrgeacutese a gyuumllekezetekeacutert 314-21 75Az ismeret gyuumlmoumllcsei egyseacuteg a szeretetben 41-16 82Az ismeret gyuumlmoumllcse az uacutej ember feloumlltoumlzeacutese 417-24 96Az ismeret gyuumlmoumllcse az uacutej erkoumllcsi magatartaacutes 425-32 102Az ismeret gyuumlmoumllcse a fegyelmezett eacutelet 51-21 107Az ismeret gyuumlmoumllcsei a kuumlloumlnfeacutele eacutelethelyzetben eacutelő emberek viszonyaacutenak rendeződeacutese 522 - 69 117A lelki fegyverzet 610-20 132Szemeacutelyes uumldvoumlzletek aacuteldaacutes 621-24 141

TARTALOMJEGYZEacuteK

7

LECTORI SALUTEM

Egyetemuumlnk uacutejszoumlvetseacutegi tanszeacutekeacutenek egykori professzora dr Varga Zsigmond Joacutezsef szuumlleteacuteseacutenek 100 eacutevforduloacuteja alkalmaacuteboacutel bocsaacutetjuk koumlzre az Efeacutezusi leveacutelhez iacutert kommentaacuterjaacutet Az uacutej kiadaacutest volt munkataacutersa a beve-zető eacuteletrajzi tanulmaacutenyt iacuteroacute dr Lenkeyneacute dr Semsey Klaacutera nyugalmazott teoloacutegiai tanaacuter kezdemeacutenyezte kiemelve hogy e mű joacutel tuumlkroumlzi szerzője ki-terjedt iacuteraacutesmagyaraacutezoacutei munkaacutessaacutegaacutenak eacutes teoloacutegiai laacutetaacutesmoacutedjaacutenak sajaacutetos-saacutegait

Az 1973-as első kiadaacutes kis peacuteldaacutenyszaacutemuacute stencilezett sokszorosiacutetaacutesuacute seacuteruumlleacutekeny koumlteacutesű teoloacutegiai jegyzetkeacutent jelent meg mely eredetileg is csak nagyon szűk koumlrben volt eleacuterhető Ezeacutert a kommentaacuter tartalmi eacuterteacutekei mel-lett a tovaacutebboumlroumlkiacuteteacutes elemi igeacutenye szinteacuten indokolja hogy a centenaacuteriumi emleacutekezeacutes kapcsaacuten az igeacutenyes mondanivaloacutenak megfelelőbb kuumllső megjele-neacutesű szeacuteles koumlrben eleacuterhetőveacute tett maacutesodik kiadaacutessal tisztelegjuumlnk a biblikus teoloacutegus eacuteletműve előtt

A koumltet előkeacutesziacuteteacutese soraacuten nyuacutejtott taacutemogataacuteseacutert kuumlloumln koumlszoumlnet illeti a szerző jogutoacutedait valamint a szoumlveggondozaacutesban koumlzreműkoumldő munkataacuter-saim koumlzuumll az aacutetiacuteraacutest veacutegző Simon Zita teoloacutegia-lelkeacutesz szakos hallgatoacutet eacutes a korrektori feladatokat ellaacutetoacute Balog Margit tanaacuternőt

Dr Baraacuteth Beacutela Leventetudomaacutenyos rektorhelyettes

9

EMLEacuteKEZEacuteS EMLEacuteKEZTETEacuteS VARGA ZSIGMOND J SZUumlLETEacuteSEacuteNEK

100 EacuteVFORDULOacuteJA ALKALMAacuteBOacuteL

Dr Varga Zsigmond Joacutezsef Debrecenben szuumlletett Debrecenben teljesiacutetette kuumlldeteacuteseacutet (1918-1997) szuumlleteacuteseacutenek ez eacutevben 100 eacutevforduloacutejaacuten haacutelaacutes sziacutev-vel emleacutekezuumlnk uacutejszoumlvetseacutegi professzorunkra Munkaacutejaacutet sziacutevvel leacutelekkel tel-jes odaadaacutessal derűsen a koumlrnyezeteacutet is oumlroumlmre hangolva veacutegezte Joacute volt a koumlzeleacuteben lenni Ismereteinket gyarapiacutetotta laacutetaacutesunkat Krisztus igeacutenyeacutenek megfelelően formaacutelta keacuterdeacuteseinkre vaacutelaszt kaptunk uacutetmutataacutest lenduumlletet egyhaacutezunk eacutebresztő eacutes eacutepiacutető munkaacutejaacutehoz Sokan voltak taniacutetvaacutenyai eacutes ra-gaszkodtak hozzaacute a diplomaacutejuk megszerzeacutese utaacuten is rendszeresen meglaacuteto-gattaacutek Kuumlloumlnoumlsen szoros volt vele azoknak a kapcsolata akik tagjai voltak a Doktorok Kolleacutegiuma Uacutejszoumlvetseacutegi szekcioacutejaacutenak A 60 eacutes a 70 szuumlleteacutes-napja alkalmaacuteval tanulmaacutenyi koumltet uumlnnepeacutelyes aacutetadaacutesaacuteval fejeztuumlk ki iraacutenta megnyilvaacutenuloacute tiszteletuumlnket eacutes szeretetuumlnket Meacuteltoacute hogy ezt megtegyuumlk szuumlleteacutesnapjaacutenak 100 eacutevforduloacuteja alkalmaacuteval is Erre toumlrekszuumlnk jelen alka-lommal Feleseacutegeacutevel gyermekeivel eacutes Dr Kustaacuter Zoltaacuten rektor uacuterral egyeteacuter-teacutesben joacutellehet Varga Zsigmond professzor szuumlleteacutesnapja juacutelius 26-aacuten van az uumlnnepi megemleacutekezeacutest a taneacutev megkezdeacutese utaacuten oktoacuteber elejeacuten tartot-tuk ceacutelszerűnek megrendezni Ez alkalommal egyik kedves munkaacutejaacuteval az Efeacutezusi leveacutel magyaraacutezataacutenak megjelenteteacuteseacutevel emleacutekezuumlnk eacutes emleacutekezte-tuumlnk raacute amelyet a Debreceni Hittudomaacutenyi Egyetem adott ki Koumlszoumlnoumlm haacutelaacutes sziacutevvel mindazoknak akiknek reacuteszuumlk volt e munka nagyon szeacutep for-maacuteban valoacute megjelenteteacuteseacuteben

Varga Zsigmond J professzor előbb volt nyelveacutesz mint teoloacutegus Tanulmaacute-nyait a debreceni Kolleacutegiumban kezdte Csalaacutedja indiacutettataacutesaacutera eacuterettseacutegi utaacuten a tanaacuteri paacutelyaacutet vaacutelasztotta eacutedesapja nyomdokait koumlvetve A debreceni Tisza Istvaacuten Tudomaacutenyegyetem Klasszika Filoloacutegia szakaacutenak hallgatoacuteja lett Latin- -neacutemet eacutes goumlroumlg szakos tanaacuteri oklevelet szerzett (1942) majd klasszika filoloacute-giai doktoraacutetust summa cum laude minősiacuteteacutessel (1945) Tanulmaacutenyait folytat-va megszerezte ugyanennek az Egyetemnek a Hittudomaacutenyi Karaacuten

valamint az egyhaacutezkeruumlleti Lelkeacuteszkeacutepző inteacutezetben a lelkeacuteszi oklevelet (1947) Koumlzeacutepiskolai tanaacuterkeacutent a Reformaacutetus Gimnaacuteziumban kezdte el mun-

10

Dr Lenkeyneacute Semsey Klaacutera

kaacutejaacutet eacutes folytatta 12 eacuteven aacutet előbb szaktaacutergyai taniacutetaacutesaacuteval majd a vaacuteltozoacute idők koumlvetelmeacutenyeinek megfelelően matematika oktataacutessal amelyhez megszerez-te a keacutepesiacuteteacutest

Uacutej doumlntő jelentőseacutegű fordulat a Debreceni Theologiai Akadeacutemiaacuten 1951-ben az Egyhaacutezi atyaacutek iratai eacutes a Szocioloacutegia taacutergyaacutenak taniacutetaacutesaacutera kapott meg-biacutezaacutest 1954-ben pedig az Uacutejszoumlvetseacutegi tanszeacutek vezeteacuteseacutere A Hittudomaacutenyi Kar az Egyetemről 1951-ben a Kolleacutegiumba keruumllt aacutet eacutes tovaacutebb Theologiai Akadeacutemiakeacutent műkoumldoumltt Ugyanebben az eacutevben Saacuterospatakon eacutes Paacutepaacuten nem folytatoacutedhatott tovaacutebb a lelkeacuteszkeacutepzeacutes A saacuterospataki hallgatoacutek Debrecenben illetve neacutemelyek Budapesten folytathattaacutek tanulmaacutenyaikat A Theologia koumlnyvtaacutera a megfelelő szakok szerint ahogyan az Egyetemen volt aacutetkeruumllt a Kolleacutegiumba Minden tanszeacutek szaacutemaacutera biztosiacutetva volt egy tanaacuteri szoba eacutes mellette a koumlnyvek eacutes a hallgatoacutek szaacutemaacutera egy maacutesik szoba a bdquoSzeminaacuteriumrdquo nagy fioacutekos asztallal eacutes szeacutekekkel Az Uacutejszoumlvetseacutegi tanszeacutek tanaacuteri szobaacuteja eacutes szeminaacuteriumi helyiseacutege a Darabos utcaacutera neacutező folyosoacute első eacutes maacutesodik az akkori rend szerint a 38 eacutes 39 szaacutemot viselő keacutet szoba volt

Az Uacutejszoumlvetseacutegi Tanszeacutek vezetője dr Varga Zsigmond J Ő mindenki bdquoZsiga baacutecsijardquo volt 25 eacutevig tartoacute professzori munkaacuteja soraacuten de azutaacuten is Iacutegy hiacutevta Varga Zsigmond professzort mindenki attoacutel a teoloacutegus nemzedeacutektől kezdve akiket professzori munkaacuteja első eacuteveiben taniacutetott tanaacuteri munkaacutejaacutenak egeacutesz idejeacuten de azutaacuten is A taniacutetvaacutenyainak egyszerre volt tanaacutera baraacutetja eacutes idő-sebb testveacutere Taniacutetvaacutenyai szeretteacutek ragaszkodtak hozzaacute őszinte tisztelettel vetteacutek koumlruumll Taniacutetvaacutenyai soraacuteba keacutesőbb maacuter nemcsak azok tartoztak aki-ket a Debreceni Reformaacutetus Teoloacutegiai Akadeacutemia 17-es eacutes 18-as tantermeacutenek katedraacutejaacuteroacutel taniacutetott hanem maacuter azoknak a gyermekei is eacutes sokan maacutesok Az első szeminaacuteristaacuteja Aranyos Zoltaacuten Kovaacutech Attila eacutes Birtha Istvaacuten volt a kutatoacute professzorraacute valoacute aacutetminősiacuteteacutesekor pedig Balog Zoltaacuten eacutes Victor Istvaacuten Sok szeacutep joacute eacutelmeacuteny fűződik szeminaacuteriumi munkaacutejukhoz E tehetseacuteges hall-gatoacutek igyekeztek a Mester nyomdokait koumlvetve egyhaacutezunk javaacutet eacutes eacutepiacuteteacuteseacutet szolgaacutelni

Varga professzor szemeacutelyeacuteben a megfelelő ember a megfelelő helyre keruumllt Az Uacutejszoumlvetseacuteg eredeti nyelveacutenek szakavatott tudoacutesa a bibliai tudomaacutenyok kitűnő ismerője volt A nemzetkoumlzi konferenciaacutekon Reformaacutetus Egyhaacutezunkat eacutes hazaacutenkat meacuteltaacuten eacutes meacuteltoacute moacutedon keacutepviselte sorozatosan Kuumllfoumlldi uacutetjain baraacutetsaacutegokat koumltoumltt az uacutejszoumlvetseacutegi tudomaacutenyok olyan tudoacutesaival akik joacute szakkoumlnyvek ajaacutendeacutekozaacutesaacuteval is kifejezteacutek elismereacutesuumlket a veluumlk azonos sziacuten-vonaluacute magyar tudoacutestaacutersuknak Neacutemet nyelvű kommentaacuterok sorozataacuteval ajaacutendeacutekoztaacutek meg az uacutejszoumlvetseacutegi szeminaacuteriumi koumlnyvtaacuterat Nagyon fontos dolog volt ez ugyanis akkoriban az ajaacutendeacutekozaacutes volt az egyetlen lehetőseacuteg

11

Emleacutekezeacutes

amely aacuteltal szakkoumlnyvekhez hozzaacute lehetett jutni A kitűnő tudoacutes professzor filoloacutegiai ismereteit teoloacutegiai tanaacuterkeacutent az uacutejszoumlvetseacutegi művek megeacuterteacuteseacutehez vezető uacuteton hasznosiacutetotta

A goumlroumlg nyelv megismereacutese rendkiacutevuumll fontos az uacutejszoumlvetseacutegi iratok megeacuter-teacuteseacutehez - hangsuacutelyozta Az uacutejszoumlvetseacuteg eredeti nyelveacutenek a goumlroumlg nyelvnek a megismereacuteseacutet megszerettette maacuter az első oacuteraacutek alkalmaacuteval a hallgatoacuteival Sziacutevesen tanultaacutek az uacutejszoumlvetseacutegi koumlnyvek eredeti nyelveacutet Keacutet szemeszter utaacuten a hallgatoacutek nagy reacutesze szoacutetaacuter segiacutetseacutegeacutevel Maacuterk evangeacuteliumaacutet goumlroumlg nyelven olvasta eacutes eacutertette A bibliai goumlroumlg olvasoacutekoumlnyv eacutes gyakorloacutekoumlnyv elkeacute-sziacuteteacutese Zsiga baacutecsi első munkaacutei koumlzoumltt szerepelt

Ennek a szerkeszteacuteseacutebe kapcsoloacutedtam be amikor 1955 aacuteprilis 15-től kezdve a tanaacutersegeacutedje lettem bdquoUtoacutelagos beleegyezeacutesem remeacutenyeacutebenrsquorsquo aho-gyan iacuterta az aacuteprilis 4-eacuten keacutezhez vett leveleacuteben aacutet voltam helyezve a Debreceni Theoloacutegiai Akadeacutemia Uacutejszoumlvetseacutegi Tanszeacutekeacutere tanaacutersegeacutednek Sajoacutesenyeacuteről - ahol teoloacutegiai tanulmaacutenyaim befejezeacutese utaacuten elkezdtem a munkaacutemat Igen meglepett levele de nemcsak engem Nagyon megoumlruumlltem sorainak

A bibliai goumlroumlg olvasoacutekoumlnyv eacutes gyakorloacutekoumlnyv maacuter szaacutemtalan kiadaacutest megeacutert a modem nyelvek taniacutetaacutesi moacutedszereacutenek megfelelően taniacutetja a goumlroumlg nyelvet A mű iraacutenti eacuterdeklődeacutes igen nagy volt nemcsak a reformaacutetus teoloacutegi-aacutek reacuteszeacuteről hanem az Egyetem hallgatoacutei reacuteszeacuteről is Megkerestek bennuumlnket eacutes megvaacutesaacuteroltaacutek ezt a kitűnő szakkoumlnyvet Ez a munka szolgaacutelja ma is a lelkeacuteszkeacutepzeacutes uumlgyeacutet

A goumlroumlg nyelv tudaacutesaacutenak elmeacutelyiacuteteacutese eacutes az Uacutejszoumlvetseacuteg eredeti nyelveacutenek megeacuterteacutese szempontjaacuteboacutel neacutelkuumlloumlzhetetlen a szoacutetaacuter Koumlzel egy eacutevtized oda-adoacute munkaacutejaacutenak az eredmeacutenyekeacutent ez 1992-ben jelent meg Uacutejszoumlvetseacutegi goumlroumlg-magyar szoacutetaacuter ciacutemen Zsiga baacutecsi toumlbbszoumlr is megemliacutetette hogy a Goumlroumlg olvasoacutekoumlnyvet eacutes az Uacutejszoumlvetseacutegi goumlroumlg-magyar szoacutetaacutert tartja a keacutet legjelentősebb munkaacutejaacutenak Sok joacute elismerő visszajelzeacutest kapott a szoacutetaacuter megjeleneacutese utaacuten amelyből egyet ideacutezek is Vladaacuter Gaacutebor teoloacutegiai tanaacuter a Keacutepes Kaacutelvin Kalendaacuterium 2018-ban megjelent Varga Zsigmondra emleacuteke-ző tanulmaacutenyaacuteban a koumlvetkezőket iacuterja bdquoA magyar uacutejszoumlvetseacutegi szoacutetaacuteriroda-lomban egyeduumllaacutelloacute az 1992-ben megjelent uacutejszoumlvetseacutegi goumlroumlg-magyar szoacute-taacuter amely nemcsak terjedelmeacutere neacutezve nagy szellemi teljesiacutetmeacuteny hanem Varga Zsigmond szeacuteles koumlrű nyelveacuteszeti ismereteinek gazdag taacuterhaacuteza is De egyuacutettal megmutatkozik benne a szerzőre annyira jellemző segiacutetőkeacuteszseacuteg mivel - a szakirodalommal gyengeacutebben ellaacutetott lelkipaacutesztorokra is tekintet-tel - egyfajta bdquoexegetikai szoacutetaacutertrdquo szerkesztett amelynek egyes ciacutemszavai az alapjelenteacuteseacutenek megadaacutesaacuten tuacutel kisebb lexikoncikkel feleacuterő magyaraacutezatokat is tartalmaznak A szuumlletett pedagoacutegusra eacutes a veacuterbeli nyelveacuteszre utaloacute aacuterul-

12

Dr Lenkeyneacute Semsey Klaacutera

kodoacute jelek sokasaacutegaacuteval talaacutelkozunk meacuteg egy ilyen szaacuteraznak tűnő műfajban is mint a lexikograacutefiardquo

Az uacutejszoumlvetseacutegi fordiacutetoacute A Biblia uacutej fordiacutetaacutesa 3 taguacute bizottsaacutegaacutenak tagja kezdetben vezetője A bizottsaacuteg 1964-ben kezdte meg munkaacutejaacutet eacutes annak eredmeacutenyeacutet 1966-69 koumlzoumltt jelentette meg Proacutebafuumlzetekben A bizottsaacuteg tag-jai vaacuteltoztak eacutes az nem ismert szaacutemunkra hogy a Proacutebafuumlzetekhez fűzoumltt kritikai megjegyzeacutesek utaacuten amelyeket mi gondosan feldolgoztunk a keacute-sőbbiek soraacuten mennyiben eacuterveacutenyesuumlltek eacuterveacutenyesuumlltek-e egyaacuteltalaacuten az ő szempontjai Ő a kortaacutersai szaacutemaacutera egy valoacuteban uacutej fordiacutetaacutest akart elkeacutesziacuteteni E kivaacuteloacute nyelveacutesz professzor taniacutetoacute-nevelő munkaacuteja soraacuten uacutejra meg uacutejra hangsuacutelyozta hogy a nyelv ismerete nem oumlnceacutel hanem az egyik neacutelkuumlloumlzhe-tetlen felteacutetele a szoumlveg helyes szakszerű magyaraacutezataacutenak Sokszor elismeacutetel-te hallgatoacutei koumlreacuteben a koumlvetkező mindenkeacuteppen figyelemre meacuteltoacute mondataacutet bdquoNem szoacutet fordiacutetunk hanem mondatot a mondat eacutertelmeacutetrdquo

Az exegeacuteta aki az Iacuteraacutes az Uacutejszoumlvetseacuteg szoumlvegeacutet tiszteletben tartja Istentől ihletett mű az Uacutejszoumlvetseacutegnek minden kuumlloumlnboumlző műfajban megiacutert koumlnyve amely nem fejthető meg nem eacutertelmezhető oumlnkeacutenyes eljaacuteraacutessal Tudomaacutenyos exegetikai munkaacutet veacutegzett vagyis alkalmazkodott munkaacuteja soraacuten taacutergyaacutehoz minden tekintetben Szaacutemolt az Uacutejszoumlvetseacuteg isteni eacutes emberi termeacuteszeteacutevel Varga professzor eseteacuteben a kivaacuteloacute szaktudoacutes paacuterosult a Szentleacutelektől ihletett iacuteraacutesmagyaraacutezoacuteval Professzori szeacutekfoglaloacute előadaacutesaacuteban az iacuteraacutesmagyaraacutezat elvi keacuterdeacutesei mellett joacute aacutettekinteacutest ad az iacuteraacutesmagyaraacutezat toumlrteacuteneteacuteről is kezd-ve az őskeresztyeacutenseacuteg koraacutetoacutel a XX szaacutezad koumlzepeacuteig Iacuteraacutesmagyaraacutezata az uacuten szoumlvegkritikai moacutedszert koumlveti de nem kritikaacutetlanul A szoumlveg nyelvi szoumlvegkritikai elemzeacutese a taacutergyi magyaraacutezat az alapja annak amit tartalmi oumlsszefoglalaacuteskeacutent koumlzoumll Rendkiacutevuumll fontos a nyelvi elemzeacutes mellett az egyes reacuteszletek műfajaacutenak meghataacuterozaacutesa a szituaacutecioacute elemzeacutese ahhoz hogy a szoumlveg eacutertelmezeacutese helyes legyen eacutes a mai igehallgatoacutekhoz annak uumlzenete eljusson

Iacuteraacutesmagyaraacutezatai szinte az egeacutesz Uacutejszoumlvetseacuteg koumlnyveihez vannak leg-alaacutebbis olyan szinten hogy peacuteldakeacutent adatnak a tekintetben hogy ho-gyan kell egy-egy irodalmi egyseacuteghez tartozoacute művet helyesen magya-raacutezni Maacuteteacute Maacuterk Lukaacutecs evangeacuteliuma eacutes a Roacutemai leveacutel magyaraacutezata (a Jubileumi Kommentaacuterban jelentek meg) eacutes a Galata leveacutel Az Uacutejszoumlvetseacutegi Szeminaacuterium fuumlzetei c sorozatban jelent meg a szinoptikus evangeacuteliumok egy reacuteszeacutenek reacuteszletesebb magyaraacutezata az Apostolok Cselekedetei az Efeacutezusi leveacutel eacutes a Jeleneacutesek koumlnyve 1-10 reacutesze Geacutepelt jegyzetkeacutent aacutelltak a hallgatoacutek rendelkezeacuteseacutere a Kolosseacutei leveacutel az 1-2Thessalonikai leveacutel eacutes Jaacutenos első leveleacute-nek magyaraacutezata valamint a Paacutesztori Levelek egy reacuteszlete eacutes Jakab leveleacuteből keacutet reacutesz Tudatosiacutetotta hallgatoacuteiban hogy az exegetikai munka baacuter rendkiacutevuumll

13

Emleacutekezeacutes

jelentős azonban soha nem oumlnceacuteluacute hanem az igehirdeteacutest szolgaacutelja A ceacutelja az hogy az igehirdeteacutes szakszerű eacutes korszerű legyen Oumlnmagaacutet nem sorolta be egyik divatos hermeneuumltikai iraacutenyzathoz sem Joachim Jeremiast eacuterezte magaacutehoz legkoumlzelebb

Az Ige korszerű időszerű hirdetője Igehirdeteacutese magaacuteval ragadta hall-gatoacuteit Az emberi szoacute a mennyei uumlzenet hiteles tolmaacutecsoloacutejaacutevaacute lett igehir-deteacutesei alkalmaacuteval Igen sok alkalommal veacutegzett igehirdeteacutesi szolgaacutelatokat mint a Tiszaacutentuacuteli Egyhaacutezkeruumllet tanaacutecsbiacuteraacuteja egyhaacutezlaacutetogataacutesai soraacuten vaacutero-si eacutes falusi gyuumllekezetekben eacutes mint a Kolleacutegiumi Kaacutentus feluumlgyelő tanaacutera Tiszaacuteninnen gyuumllekezeteiben is Igehirdeteacutesre felkeacutesziacutető munkaacutet maacuter akkor is veacutegzett amikor meacuteg nem volt teoloacutegiai tanaacuter a Debreceni Lelkeacutesztestuumllet koumlreacuteben Tanaacuterkeacutent igen sok legaacutecioacutes segiacutetőanyagot keacutesziacutetett el az ifjuacutesaacutegnak amelyet a lelkipaacutesztorok is szaacutemtalan esetben megkaptak

Koumlveteacutesre meacuteltoacute joacute pedagoacutegus a goumlroumlg fogalom eacutertelmeacuteben Ő keacutezen fogva vezette az Akadeacutemia hallgatoacuteit az ifjuacutesaacuteg paacutesztora volt Taniacutetva nevelt eacutes ne-velve taniacutetott Nem feluumllről nem kiacutevuumllről eacutes nem taacutevolroacutel neacutezte az Akadeacutemia hallgatoacuteit hanem mindig egynek tudta magaacutet veluumlk A Jeacutezus Krisztusban adott modell szerint szemeacutelyes kapcsolatban volt taniacutetvaacutenyaival Nemcsak le akarta adni a professzori katedra moumlgoumltt uumllve a feacuteleacutevenkeacutenti tananyagot hanem hatni nevelni akart azaacuteltal Mikoumlzben a goumlroumlg nyelv alapelemeiről az igeragozaacutes rendszereacuteről tartott előadaacutest nagy oumlsszefuumlggeacuteseket felmutatva megnyerte hallgatoacuteit az uumlgynek szimpaacutetiaacutet eacutebresztett a taacutergy iraacutent Az iacuteraacutes-magyaraacutezat hallgataacutesa eacutes tanulaacutesa koumlzben elsajaacutetiacutethattaacutek hallgatoacutei az iacuteraacutesma-gyaraacutezat szakszerű moacutedszereacutet eacutes meglaacutethattaacutek hogyan lehet ma lelkipaacutesz-torkeacutent keresztyeacuten emberkeacutent eacutelni itt eacutes most Az uacutejszoumlvetseacutegi szeminaacuterium hallgatoacutejakeacutent feladatkeacutent kaptam A kaacutenai menyegző (Jn 21 -11) magya-raacutezataacutet A dolgozatom biacuteraacutelataacutenak az első mondata az volt bdquoEz a dolgozat olyan mintha eacuten iacutertam volnardquo Igen oumlruumlltem a biacuteraacutelataacutenak eacutes igyekeztem tovaacutebbra is tanulni tőle eacutes elsajaacutetiacutetani az iacuteraacutesmagyaraacutezat moacutedszereacutet

Vannak jelentős szemeacutelyiseacutegek eacutes ezek koumlreacutehez tartozik Varga profesz-szor is akik nemcsak bdquotintaacutevalrdquo illetve iacuteroacutegeacuteppel vagy szaacutemiacutetoacutegeacuteppel iacuternak hanem legalaacutebb annyi időt eacutes energiaacutet fordiacutetanak fordiacutetottak arra is hogy az bdquoeacutelő Isten Lelkeacutevelrdquo a sziacutevek huacutestaacuteblaacutejaacutera iacuterjaacutek be a maguk tudomaacutenyaacutet

Vezető aki uacutegy forgoloacutedott azok koumlreacuteben akiket vezetett mint aki szolgaacutel 25 eacutevig volt a Theoloacutegia tanaacutera koumlzben oumlt eacuteven aacutet (1957-1961 eacutes 1974) deacute-kaacuten A Főiskola eacutes Taacutepinteacutezet igazgatoacuteja 15 eacuteven aacutet 10 eacutevig a Kolleacutegiumi Leaacutenyinternaacutetus eacutes a Kolleacutegiumi Kaacutentus feluumlgyelő tanaacutera Ez idő alatt toumlrteacutent az internaacutetusi eacutes taacutepinteacutezeti reacuteszleg feluacutejiacutetaacutesa Fontosnak tartotta hogy a jouml-vendő lelkeacutesznemzedeacutek kulturaacutelt rendezett viszonyok koumlzoumltt eacuteljen A sajaacutet

14

Dr Lenkeyneacute Semsey Klaacutera

lakaacutesukba eacutevről eacutevre meghiacutevta a Teoloacutegia elsőeacuteves hallgatoacuteit a koumlzvetlen kapcsolat kialakiacutetaacutesaacutenak ez volt az első leacutepeacutese Minden hallgatoacute előtt nyit-va volt a lakaacutesuk ajtaja Vezetőkeacutent odafigyelt azokra akik koumlreacuteben veacutegezte munkaacutejaacutet baacutermelyik teruumlletről volt szoacute eacutes minden tekintetben javukat szol-gaacutelta Olyan vezető volt aki gyorsan lenduumlletesen inteacutezte el az inteacutezendő uumlgyeket Tisztelte szerette megbecsuumllte mindazokat akik beosztottkeacutent tar-toztak hozzaacute Szaacutemos tisztseacuteget toumlltoumltt be gyuumllekezeteacuteben az egyhaacutezmegyeacutejeacute-ben eacutes az orszaacutegos egyhaacutezban is Α hatalmaacutet lehetőseacutegnek tekintette arra hogy a raacutebiacutezott inteacutezmeacutenyek eacutes egyeacutenek javaacutet szolgaacutelja tiszta sziacutevvel tiszta keacutezzel

Az oumlkumenikus tanulmaacutenyi anyagok szerkesztője eacutes az oumlkumenikus kon-ferenciaacutek reacutesztvevője Az oumlkumenikus konferenciaacutekra keacutesziacutetett tanulmaacutenyai mellett jelentős azoknak a munkaacuteknak a szaacutema is amelyeknek a lefordiacutetaacute-saacutera kapott megbiacutezaacutest Reacutesztvett az Egyhaacutezak Vilaacutegtanaacutecsaacutenak 1961-ben New-Delhiben tartott eacutes az 1968-ban Uppsalaacuteban rendezett konferenciaacutejaacuten eacutes toumlbb maacutes oumlkumenikus rendezveacutenyen

1978-1991 szeptembereacuteig kutatoacute professzorkeacutent folytatta munkaacutejaacutet Ez idő alatt keacutesziacutetette el az uacuteszoumlvetseacutegi goumlroumlg-magyar teoloacutegiai szakszoacutetaacutert

1991 szeptembereacutevel a Tanaacuteri Kar javaslataacutera a Kuumlloumln Igazgatoacutetanaacutecs hataacute-rozata alapjaacuten rendes tanaacuterkeacutent teljesiacutetett szolgaacutelatot a Debreceni Theoloacutegiaacuten nyugdiacutejba vonulaacutesaacuteig Tudomaacutenyos munkaacutejaacutenak elismereacutesekeacutent 1992-ben a Budapesti Reformaacutetus Theoloacutegia diacuteszdoktori okleveacutellel tuumlntette ki

Zaacuteroacute megjegyzeacutesek Feleseacutegeacutevel annyira egy volt hogy legsziacutevesebben mindig maga mellett tartotta volna Munkaacuteinak feleseacutege volt az első olva-soacuteja eacutes kritikusa A Kaacutentus kiszaacutellaacutesain minden alkalommal reacuteszt vett sok esetben a hetenkeacutent a teoloacutegiai internaacutetusban (diaacutekotthon) tartott uacutegyneve-zett otthonoacutera aacutehiacutetatain is Gyermekei sikerei boldoggaacute tetteacutek baacuter nekik nem aacuterulta el Sokat emlegette mind a haacuterom fiaacutet feleseacuteguumlkkel egyuumltt Alig muacutelt el olyan heacutetfői beszeacutelgeteacutes ti minden heacutetfőn meglaacutetogattam volt uacutegy hogy ezt feacuterjemmel egyuumltt is meg tudtuk tenni Fiairoacutel unokaacuteiroacutel eacutes testveacutereiről főleg Margitroacutel eacutedesapjaacuteroacutel anyjaacuteroacutel de a toumlbbiekről is beszeacutelgettuumlnk Ezeken az alkalmakon minden előkeruumllt ami eacuteppen aktuaacutelis volt

Az utolsoacute ilyen heacutetfői laacutetogataacutesom 1997 november 10-eacuten volt Oumlroumlmmel vette hogy elvittem neki Győri Istvaacuten disszertaacutecioacutejaacutet eacutes aacutetlapozva meacuteltaacute-nyolta is Raacutem biacutezta hogy a Galata leveacutel kiadaacutesa keacuterdeacuteseinek neacutezzek utaacute-na Elmondta ezutaacuten azt is hogy oumlruumll hogy a feacuterjem megszervezte a 60 eacutes 70 szuumlleteacutesnapjaacuteroacutel valoacute megemleacutekezeacutest sőt meacuteg a keacutet emleacutekkoumltet mel-lett mind a keacutet alkalomra emleacutekplakettet is keacutesziacutettetett neves műveacuteszekkel A 60 szuumlleteacutesnapjaacutera Hondromatidis Rigas goumlroumlg szaacutermazaacutesuacute műveacutesz a 70-re Blaskoacute Jaacutenos tehetseacuteges joacute hiacuterű műveacutesz keacutesziacutetette az eacutelethű kifejező szeacutep

15

Emleacutekezeacutes

bronzplakettet Feacuterjem elkeacutesziacutetette Varga professzor irodalmi munkaacutessaacutegaacute-nak a bibliograacutefiaacutejaacutet is amely a Hit eacutelet tudomaacuteny c tanulmaacutenykoumltet mel-leacuteklete

A laacutetogataacutesom alkalmaacuteval ekkor meacuteg arroacutel szaacutemolt be hogy egyeduumll ment el vasaacuternap a Nagytemplomba Igen joacute volt az igehirdeteacutes Az igehirdeteacutes-sel kapcsolatos mondatait pedig veacuteguumll ezzel a mondattal fejezte be bdquoTudja Klaacuterika raacutejoumlttem eacutes a leghataacuterozottabban meg vagyok győződve arroacutel hogy az eacuteletemben uacutegy kellett toumlrteacutenni mindennek ahogyan az megtoumlrteacutent minden uacutegy volt joacuterdquo Nagyon meglepett ez a mondat Oumlruumlltem neki Akkor meacuteg nem gondoltam hogy ez volt az utolsoacute bdquoheacutetfőirdquo talaacutelkozaacutesunk beszeacutelgeteacutesuumlnk Hinni sem akartam amikor a laacutenyunk csuumltoumlrtoumlkoumln azzal joumltt haza hogy Zsiga baacutecsi meghalt

Nagyon sok talentummal megaacuteldott rendkiacutevuumll tehetseacuteges szemeacutelyi-seacuteg volt Szeretetet sugaacuterzott joacutesaacutegot eacutes derűt az ifjuacutesaacuteg eacutes mindenki iraacutent Szemeacutelye munkaacutei aacuteltal nemcsak kortaacutersai hanem az utaacutena koumlvetkező nem-zedeacutekek szaacutemaacutera is jelentős marad Nagy magassaacutegokat eacutes nagy meacutelyseacutegeket eacutelt aacutet a moumlgoumltte leacutevő nyolc eacutevtizedben Gyomlaacutelt eacutes plaacutentaacutelt eacutepiacutetett eacutes uacutejjaacute-eacutepiacutetett taniacutetott eacutes nevelt igazgatott eacutes lelkigondozott magyaraacutezta hirdette eacutes megeacutelte az igeacutet Uacutejszoumlvetseacuteget fordiacutetott eacutes goumlroumlg-magyar szoacutetaacutert iacutert goumlroumlg nyelvtant eacutes uacutejszoumlvetseacutegi bevezeteacutestant iacuteraacutesmagyaraacutezatokat tanulmaacutenyokat nemzetkoumlzi konferenciaacutekon vett reacuteszt eacutes gyuumllekezeti istentiszteleteket tartott teoloacutegusoknak aacutehiacutetatokat otthonoacuteraacutet hetenkeacutent Tette amit tennie kellett lenduumlletesen vidaacuteman vagy eacuteppen csuumlggedten olykor erőtlen testben erős leacutelekkel neacuteha humorosan maacuteskor talaacuten kisseacute gunyorosan oumlnmagaacutet sem kiacute-meacutelve Nem a laacutethatoacutekra hanem a laacutethatatlanokra neacutezett

Legyen dicsőseacuteg koumlszoumlnet eacutes haacutela a mindenhatoacute Istennek Dr Varga Zsigmond J az Uacutejszoumlvetseacutegi Tanszeacutek professzora eacuteleteacuteeacutert

Dr Lenkeyneacute Semsey Klaacutera

ny tanaacuter

17

BEVEZETEacuteS

1 Az efeacutezusi gyuumllekezet a ciacutemzettek az irodalmi probleacutema

Efeacutezus vaacuterosaacutet ( Ἔφεσος) a Kr e 2 szaacutezad veacutegeacuten goumlroumlg telepesek alapiacutetottaacutek A telepuumlleacutes az Eacutegei-tengerbe torkolloacute Κάϋστρος folyoacute torkolataacutenaacutel alakult ki eacutes hamarosan Kisaacutezsia egyik legnagyobb eacutes legjelentősebb kereskedő-vaacute-rosaacutevaacute fejlődoumltt Az Imperium Romanum kormaacutenyzata alatt Asia procon-sularis szeacutekhelye lett Vallaacutesi tekintetben az efeacutezusi Artemisz (reacutegi fordiacutetaacute-sokban Diana a goumlroumlg istenneacutev latin megfelelője szerepel) hiacuteres temploma reacuteveacuten a pogaacuteny vallaacutesi eacutelet egyik legjelentősebb koumlzeacuteppontja volt (vouml ApCsel 19 24kk) ez a jelentőseacutege anyagi tekintetben nem kis előnyoumlket biztosiacutetott a vaacuterosnak Paacutel apostol előszoumlr csak egeacutesz roumlvid időt toumlltoumltt a vaacuterosban uacuten bdquomaacutesodik misszioacutei uacutetjardquo alkalmaacuteval (ApCsel 1819kk) ezt koumlvetően azon-ban az uacuten rdquoharmadik misszioacutei uacutetrdquo alkalmaacuteval toumlbb mint keacutet eacutevig időzoumltt Efeacutezusban (Kr u 52-54) Ez alkalommal Τύραννος reacutetor bdquoauditoacuteriumaacutebanrdquo azaz nyilvaacutenos hallgatoacutetermeacuteben (ApCsel 199 σχολὴ Τυράννου) taniacutetott komoly eredmeacutennyel

Egyeacutebkeacutent a gyuumllekezetnek igen joacute hiacuterneve van az ősegyhaacutezi hagyomaacuteny-ban aacutelliacutetoacutelag itt munkaacutelkodott eacutes itt is halt meg Kru 100 taacutejaacuten Jaacutenos apostol Hosszuacute időn aacutet a keresztyeacutenseacuteg oumlt legelső bdquoszeacutekhelyerdquo koumlzeacute tartozott Efeacutezus A krisztoloacutegiai vitaacutek soraacuten szaacutemos zsinatot tartott itt az egyhaacutez (431 433 449) a 431 eacutevi zsinat itt mondta ki Maacuteria θεοτόκος voltaacutenak dogmaacutejaacutet Keacutesőbb mindenesetre vesztett jelentőseacutegeacuteből a vaacuteros a 451 eacutevi kalcedoacuteni zsinat Efeacutezus metropolitaacutejaacutet alaacuteja rendelte a konstantinaacutepolyi metropolitaacute-nak a koumlzeacutepkorban pedig az iszlaacutem előretoumlreacutese veacuteget vetett Efeacutezus eacutes vele egyuumltt az efeacutezusi keresztyeacuten gyuumllekezet tekinteacutelyeacutenek is

Efeacutezus ma romvaacuteros romjai az adsa soluk (ἅγιος θεολόγος) nevet viselik a szent teoloacuteguseacutet aki nyilvaacuten nem lehet maacutes csak Jaacutenos apostol aki az ős-keresztyeacuten tradiacutecioacute szerint - mint emliacutetettuumlk - a kisaacutezsiai egyhaacutez feje vezető szemeacutelyiseacutege volt

Ahogyan tehaacutet maacuter utaltunk raacute Paacutel eacutes az efeacutezusi gyuumllekezet koumlzoumltt az apostol csaknem haacuteromeacuteves efeacutezusi tartoacutezkodaacutesa alatt bensőseacuteges kapcsolat

18

Az Efeacutezusi leveacutel

alakult ki Mindettől fuumlggetlenuumll helyesebben mindennek elleneacutere azonban az Efeacutezusi levelet az jellemzi hogy ebben a leveacutelben nem csak az efeacutezusi de semmifeacutele maacutes gyuumllekezetre sem talaacutelunk semmilyen utalaacutest holott az ilyesmit a paacuteli levelekben egyeacutebkeacutent megszoktuk A leveacutel megfogalmazaacutesa maacuter magaacuteban veacuteve is arra utal hogy a leveacutel iacuteroacuteja nem is ismerte szemeacutelye-sen a ciacutemzetteket (ld 421) az evangeacutelium ismereteacutere sem ő taniacutetotta őket A legreacutegibb eacutes legjobb keacuteziratok (p46 א B) nem is tartalmazzaacutek az ἐν Ἐφέσῳ helymegjeloumlleacutest Ez tehaacutet keacutesőbbi eredetű eacutes ebből kell kiindulnunk az Ef irodalmi probleacutemaacutejaacuteban

A 2 szaacutezad veacutege utaacuten a leveacutelciacutem minden keacuteziratban πρὸς Ἐφεσίους eacutes ez a 4 szaacutezad veacutegeacutetől kezdve a szoumlvegbe is behatol Ezt megelőzően viszont a keacuteziratok formaacuteja semmivel sem utal arra hogy a leveacutel valoacuteban az efeacutezusi gyuumllekezethez ciacutemzett irat volna Az 11-beli ἐν Ἐφέσῳ helymegjeloumlleacutes nem volt benne meacuteg abban a formaacuteban sem amelyet ORIGENES ismert az 11 legősibb alakja ez (vagy ezt a formaacutet felteacutetelezi) τοῖς ἁγίοις τοῖς οὖσιν καὶ πιστοῖς ἐν Χριστῷ Ἰησοῦ MARKION (140 koumlruumll) nem olvassa a szoumlvegben a helymegjeloumlleacutest viszont TERTULLIANUS aki ugyanezt a szoumlvegformaacutet ismerheti vitaacutezik vele (Adversus Marcionem 51117) csakhogy vitaacuteja nem a leveacutel szoumlvegeacutere (11) vonatkozik hanem a ciacutemiratra eacutes azt aacutellapiacutetja meg hogy az eretnekek az efeacutezusiakhoz ciacutemzett leveacutelkeacutent hagyomaacutenyozott iratot bdquoLaodiceai leveacutelnekrdquo tartjaacutek Ez a vita mutatja hogy magaacuteban a szoumlvegben meacuteg nem lehetett benne az ἐν Ἐφέσῳ meghataacuterozaacutes mert ez MARKION magatartaacutesaacutet lehetetlenneacute TERTULLIANUS eacuterveleacuteseacutet pedig sokkal koumlny-nyebbeacute tette volna Az rdquoeretnekrdquo aacutellaacutespont egyeacutebkeacutent a Kol 416-on alapul-hat de a mondottak alapjaacuten az is keacuteptelenseacuteg hogy az οὖσιν utaacuten az 11-ben ἐν Δαοδικείᾳ aacutellt volna A vitaacutezoacute felek koumlzuumll egyik sem ismerhette a leveacutel ciacutemzettjeit vitaacutejuk nem a leveacutel szoumlvegeacutet eacuterinti csak a ciacutemiratot Hogy a bdquoLaodiceai leveacutelrdquo helyett veacuteguumll is az bdquoEfeacutezusi leveacutelrdquo elnevezeacutes vaacutelt aacuteltalaacute-nossaacute az egyhaacutezban az valoacutesziacutenűleg egyszerűen annak koumlszoumlnhető hogy az bdquoeretnekekrdquo nevezgetteacutek az iratot Laodiceai leveacutelnek iacutegy a helyes egyhaacutezi hagyomaacuteny őrzői arra eacuterezteacutek indiacutetatva magukat hogy az ellenkező aacutellaacutes-pontot tegyeacutek magukeacutevaacute (iacutegy a MURATORI-feacutele kaacutenontoumlredeacutek IRENEUS CLEMENS ALEXANDRINUS TERTULLIANUSroacutel maacuter szoacuteltunk előtte termeacuteszetesen ezek nyomaacuten haladtak sokan maacutesok is) A legvaloacutesziacutenűbb most maacuter az hogy a ciacutemiratboacutel (πρὸς Ἐφεσίους) nyomult be a helyesbiacutető poacutetlaacutes illetve kiegeacutesziacuteteacutes igeacutenyeacutevel a helymeghataacuterozaacutes a szoumlvegbe is τοῖς ἁγίοις τοῖς οὖσιν ἐν Ἐφέσῳ

Iacutegy taacutergytalan az a keacuterdeacutes hogy az 11-ben szerepelhetett-e valaha is va-lamilyen helymegjeloumlleacutes A magyaraacutezoacutek koumlzuumll toumlbben arra gondolnak hogy

19

Bevezeteacutes

valamikeacuteppen meacutegiscsak Laodicea neve lehetett ott ezt a neacutezetet HARNACK megkiacuteseacuterli valoacutesziacutenűsiacuteteni is azzal hogy a laodiceai gyuumllekezet nem sokkal a leveacutel keletkezeacutese utaacuten lehanyatlott teljesen megromlott szinte semmiveacute lett (Jel 312kk) iacutegy senkisem tanuacutesiacutethatott volna eacuterdeklődeacutest egy olyan leveacutel iraacutent amely ehhez a gyuumllekezethez volt ciacutemezve Ezt a felteveacutest aligha kell caacutefolnunk (a laodiceai gyuumllekezet sorsa egy Laodiceai leveacutel iraacutent az eacuterdek-lődeacutest talaacuten meacuteg inkaacutebb fokozhatta volna) de az őskeresztyeacutenseacuteg vilaacutegaacuteban egy ilyen gondolkozaacutesmoacuted eacutes magatartaacutes vagy szempont egyszerűen elkeacutep-zelhetetlen is Szaacutemos leveacutel leveacutelreacutesz vagy maacutesfeacutele irat leacutetre sem joumltt volna ezen az alapon A kor gondolkozaacutesmoacutedjaacutetoacutel idegen az a felteacutetelezeacutes is hogy a helymegjeloumlleacutest azeacutert toumlroumllteacutek a leveacutelből Efeacutezusban ahol a leveacutel keletkezhe-tett illetve ahonnan a toumlbbi gyuumllekezethez eljutott mert nem egyetlen gyuuml-lekezethez szoacutelt az irat (MASSON) Egy sajaacutetos aacutellaacutespont alapjaacuten alakult ki egy olyan veacutelekedeacutes is hogy eredetileg ἐν Κολοσσαῖς aacutellt a leveacutelkezdetben ti a levelet a paacuteli Kolosseacutei leveacutel poacutetleacutekaacutenak tartottaacutek iacutegy az eredeti helymegje-loumlleacutes helyeacutebe a kanonizaacutelaacutes soraacuten keruumllt volna az ἐν Ἐφέσῳ (OCHEL) Ennek a foumllteveacutesnek nincs semmi alapja azonkiacutevuumll nem magyaraacutezza meg azt sem hogy a legjobb szoumlvegekből mieacutert hiaacutenyzik mindenfeacutele helymegjeloumlleacutes Azzal kell lezaacuternunk a keacuterdeacutest hogy a leveacutel szoumlvegeacutenek eredeti formaacutejaacuteban a legna-gyobb valoacutesziacutenűseacuteg szerint nem volt semmifeacutele helymegjeloumlleacutes

BEacuteZA eacutes GROTIUS aacutelliacutetotta fel azt a teacutetelt (megalapozaacutesaacutet USHER adta 1654-ben) hogy az Ef eredetileg koumlrleveacutel volt amely toumlbb gyuumllekezethez szoacutelt Ennek megfelelően a τοῖς οὖσιν utaacuten az eredeti iratban egy heacutezagot kell felteacute-teleznuumlnk ezt azutaacuten azok a gyuumllekezetek bdquotoumlltoumltteacutek kirdquo oumlnmaguk megjeloumlleacute-seacutevel amelyekhez a leveacutel egy-egy peacuteldaacutenya felolvasaacutes ceacuteljaacuteboacutel eljutott Ehhez a foumllteveacuteshez igen sok uacutejkori magyaraacutezoacute is csatlakozik (ALBERTZ PERCY SCHLIER BEacuteKEacuteSI Andor a Jubileumi Kommentaacuter Ef magyaraacutezataacutenak be-vezeteacuteseacuteben) miacuteg maacutesok uacutegy gondoljaacutek hogy a koumlrleveacutel-jelleget a legősibb keacuteziratokban talaacutelhatoacute aacuteltalaacutenos megfogalmazaacutes fejezi ki (MICHAELIS FEINE-BEHM GOGUEL szerint a τοῖς οὖσιν is keacutesőbbi toldaacutes BENOIT pedig lehetseacutegesnek tartja hogy a p46 szoumlvegformaacuteja az ősszoumlveg οὖσιν de-terminaacutelatlanul hataacuterozott neacutevelő neacutelkuumll) KUumlMMEL ezt a felteveacutest azzal utasiacutetja el hogy ha toumlbb gyuumllekezethez iacutert leveacutelről van is szoacute ennek a ki-fejezeacuteseacutere az oacutekorban ez a moacutedszer paacuterhuzam neacutelkuumll aacutell Ehhez hozzaacutefűzi azt hogy a keacuteziratoknak ebben az esetben abboacutel a paacuteli αὐτόγραφον-boacutel kell szaacutermazniuk amely nem volt ebben a formaacuteban koumlzleacutesre szaacutenva Iacutegy ő arra veacutegső koumlvetkezteteacutesre jut hogy a leveacutel csak pszeudonim irat lehet eacutes akkor szerinte az 11 szoumlvege is eacuterthetőveacute vaacutelik (ti οἱ ἅγιοι eacutertelme a 29 szerint bdquoIsten neacuteperdquo πιστοῖς ennek koumlzelebbi meghataacuterozaacutesa rdquohiacutevőkrdquo eacutes iacutegy

20

Az Efeacutezusi leveacutel

maacuter a jelenlegi szoumlvegnek alapszoumlvegkeacutent valoacute elfogadaacutesa lehetseacutegesseacute vaacutelik) Nagyon figyelemremeacuteltoacute megoldaacutes szempontjaacuteboacutel MARXSEN megaacutellapiacutetaacute-sa Szerinte kuumlloumlnoumls ha az irat tartalmaacuteboacutel megaacutellapiacutetjuk hogy a leveacutel igen keveacutesseacute konkreacutet majd ezutaacuten csodaacutelkozunk azon hogy ezt a megaacutellapiacutetaacute-sunkat a leveacutelkezdet igazolja Valoacutesziacutenű hogy a leveacutel iacuteroacuteja nem gondolt maga eleacute konkreacutet gyuumllekezetet elmeacutelkedik tovaacutebb gondol bizonyos gondolatokat paacuteli gondolatsorokat visz tovaacutebb (33kk) Amikor azonban a leveacutel irodalmi formaacutejaacutet megvaacutelasztja akkor problematikus helyzetbe keruumll mihelyt hely-megjeloumlleacutest kell adnia Iacutegy bdquonyitva hagyjardquo a teret ebben a tekintetben eacutes ezen a moacutedon a leveacuteIkezdet csupaacuten ez egeacutesz leveacutel hataacuterozatlansaacutegaacutet tuumlkroumlzi Ez az aacutellaacutespont helytaacutelloacute abban hogy a leveacutel eacutes a koumlszoumlnteacutes aacuteltalaacutenossaacutegban mozgoacute jellege megfelel egymaacutesnak A leveacutelformaacutenak mint műfajnak a vaacute-lasztaacutesaacutet viszont leginkaacutebb a megszokaacutes motivaacutelhatja Iacutegy MARXSEN-nek az a veacutegső koumlvetkezteteacutese hogy az Ef nem paacuteli irat nincsen oumlsszhangban egyeacuteb megaacutellapiacutetaacutesaival mert az aacuteltala emliacutetett teacutenyek koumlzuumll semmi sem szoacutel a leveacutel paacuteli szerzőseacutege ellen sőt a leveacutelforma egyenesen emellett emliacutethető meg eacutervkeacutent

2 A leveacutel eredetiseacutege keletkezeacuteseacutenek helye eacutes ideje

A leveacutel az egyhaacutez eacuteleteacuteben maacuter egeacuteszen korai időben nagy elterjedettseacuteg-nek oumlrvend erre mutat az hogy maacuter IGNATIUS Pol 51 POLYCARPUS Ad Phil 113 121 vilaacutegos utalaacutest tartalmaz a kaacutenonbeli Ef-re MARKION oacuteta az uacutejszoumlvetseacutegi kaacutenonnak keacutetseacutegbevonhatatlan eacutes elvitathatatlan tarto-zeacuteka IRENAEUS eacutes CLEMENS ALEXANDRINUS oacuteta pedig Paacutelnak az efeacute-zusi gyuumllekezethez iacutert levelekeacutent tartja nyilvaacuten a hagyomaacuteny Paacuteli eredeteacutet a humanista ERASMUS keacuterdőjelezi meg előszoumlr azzal a megjegyzeacutessel hogy a kaacutenonbeli Ef stiacutelusa nagyon eluumlt Paacuteleacutetoacutel iacutegy az irat valaki maacutes műveacutenek tűnik fel ebből a megjegyzeacutesből azonban nem von le tovaacutebbi koumlvetkezte-teacuteseket A paacuteli eredet keacutetseacutegbevonaacutesa a 18 szaacutezad veacutege feleacute uumlti fel ismeacutet a fejeacutet a ciacutem eacutes a tartalom koumlzoumltti ellenteacutet alapjaacuten hamisiacutetvaacutenynak minősiacuteti EVANSON (1792) ehhez hozzaacuteveszi eacutervkeacutent a Kolosseacutei leveacutelhez valoacute viszo-nyaacutet is DE WETTE (1826) Tipikusan korai katolikus iratnak eacutes a 2 szaacute-zadboacutel valoacutenak tartja F C BAUR eacutes iskolaacuteja az rdquointerpolaacutelatlan Kolosseacutei le-veacutelbőlrdquo keacuteszuumllt maacutes paacuteli iratok illetve leveacutelhelyek felhasznaacutelaacutesaacuteval kibőviacutetett aacutetdolgozaacutesnak tartja HOLTZMANN Ma a paacuteli eredet keacuterdeacuteseacuteben megosz-lanak a neacutezetek Paacutel szerzőseacutegeacutet keacutetseacutegbe vonja szaacutemos biblikus (MASSON DIBELIUS-GREEVEN MAURER ALLAN KAumlSEMANN BORNKAMM CONZELMANN KUumlMMEL MITTON-GOODSPEED LAKE KNOX)

21

Bevezeteacutes

miacuteg a paacuteli szerzőseacuteg mellett tart ki a magyaraacutezoacutek egy tekinteacutelyes reacutesze (APPELL ALBERTZ HENSHAW MICHAELIS RENDTORFF SIMPSON DAHL KLIJN PERCY GUTHRIE ide sorolhatoacute GOGUEL is de szerin-te ez a neacutezet csak tetemes interpolaacuteloacute munka felteacutetelezeacuteseacutevel tarthatoacute fenn) A keacuterdeacutes valoacutejaacuteban nem koumlnnyű ezeacutert eldoumlntetlenuumll hagyja toumlbb iacuteraacutesmagya-raacutezoacute (JUumlLICHER McNEILE-WILLIAMS CADBURY) illetőleg aacutethidalja az rdquoamanuensis-elmeacutelettelrdquo (ALBERTZ BENOIT RIGAUX) amely szerint a leveacutel veacutegleges kidolgozaacutesaacuteval egyik taniacutetvaacutenyaacutet eacutes munkataacutersaacutet biacutezta meg az apostol ez magyaraacutezza szerintuumlk a nyelvi eacutes stiacutelusbeli elteacutereacuteseket Ez keacutetseacuteg-telenuumll csak felteveacutes de KUumlMMELnek az a megjegyzeacutese hogy ennek alap-jaacuten nem adoacutedik vaacutelasz az Ef eacutes Kol viszonyaacutenak keacuterdeacuteseacutere valamint az Ef teoloacutegiaacutejaacutera nem elleneacuterv mert a leveacutel keletkezeacuteseacutenek koumlruumllmeacutenyein kiacutevuumll eacutes ezek mellett maacutes szempontok is eacuterveacutenyesuumllhetnek sőt szuumlkseacutegkeacuteppen eacuter-veacutenyesuumllnek is Ezt az amanuensis-foumllteveacutest azeacutert nincs eacutertelme kuumlloumln felvet-ni vagy eacutervkeacutent emliacuteteni mert a paacuteli levelek eacutes aacuteltalaacuteban az apostoli levelek keletkezeacutese aacutetfogoacute keacuterdeacutes (vouml pl Jakab levele keletkezeacuteseacutenek keacuterdeacuteseacutevel) de foumllteveacutesekneacutel aligha tudunk tovaacutebb menni benne Csak annyit tudunk er-ről a keacuterdeacutesről mondani amennyit a szoumlveg elaacuterul vagy amennyire a szoumlveg koumlvetkeztetni enged Minden maacutes felteacutetelezeacutes ellenteacutetbe aacutelliacutet oumlnmagunkkal mert azzal akarunk bizonyiacutetani foumllteveacuteseinkben amit bizonyiacutetani kiacutevaacutennaacutenk Kuumlloumlnben nagymeacuterteacutekben aacutell itt az is hogy az emliacutetett aacutellaacutespontok bdquoprekon-cipiaacuteltakrdquo iacutegy sokkal inkaacutebb jellemzők keacutepviselőik teoloacutegiai meghataacuterozott-saacutegaacutera aacuteltalaacuteban teoloacutegiai iskolaacutekra vagy eacuteppen divatokra mint amennyire keacutepviselőik igazolni tudjaacutek aacutellaacutespontjukat Maga az a teacuteny is hogy a Corpus Paulinum iratait egy egyseacuteg szerves tagjainak tudjuk-e laacutetni vagy pszeudo-nimitaacutes pszeudepigraacutef jelleg eacutes deuteropaulinizmus foumllteacutetelezeacuteseacutehez folya-modunk-e nagymeacuterteacutekben attoacutel fuumlgg hogy milyen meacutelyseacutegig eacutertjuumlk meg egyaacuteltalaacuten Paacutel evangeacuteliumaacutet (τὸ εὐαγγέλιoacutev μου Rm 216 2Tim 23)

Ennek a megaacutellapiacutetaacutesnak az igazsaacutegaacuten nem vaacuteltoztat semmit az sem amit KUumlMMEL a keresztyeacuten iratok belső tartalmi valoacutesaacutegaacutenak eacutes pszeudonim il-letve pszeudepigraacutef jelleguumlknek egymaacuteshoz valoacute viszonyaacuteroacutel mond Szerinte a pszeudonimitaacutes nem eacuterinti a leveacutel tartalmi hitelesseacutegeacutenek keacuterdeacuteseacutet (maacutes-keacuteppen GUTHRIE MICHAELIS) egyeacutebkeacutent is mind a helleacutenizmus koraacute-ban eacutes irodalmaacuteban mind a keacutesői zsidoacutesaacuteg eacutes az ősegyhaacutez koumlreacuten beluumll gyako-ri ez a műfaji jelenseacuteg (Jeremiaacutes levelei Aristeas levele az ApCsel 23 26-ban talaacutelhatoacute leveacutel) Semmi esetre sem sorolnaacutem ide a 2Thessz 22 317 alapjaacuten felteacutetelezhető hamisiacutetott bdquopaacutelirdquo leveleket mert ezek eacuteppen ellenbizonyiacuteteacutekkal szolgaacutelnak ezek ellen Paacutel tiltakozik eacutes veacutedekezik veacutedekezeacutesre tiltakozaacutesra eacutes oacutevakodaacutesra inti a gyuumllekezetet is Ezt nem veszi eacuteszre - vagy hagyja figyelmen

22

Az Efeacutezusi leveacutel

kiacutevuumll - KUumlMMEL pedig egyeacutebkeacutent ő is hangsuacutelyozza ha szuumlkseacutegszerűnek bizonyul a pszeudonimitaacutes foumllteacutetelezeacutese akkor tisztaacutezni kell hogy egy-egy konkreacutet esetben milyen fajta pszeudonimitaacutesroacutel van szoacute eacutes a szoacuteban forgoacute pszeudonim irat milyen ceacutelt szolgaacutel Ez a szempont mindenfeacutele oumlnkeacutenyeske-deacutesnek gaacutetat vet eacutes elejeacutet veszi foumllteacutetelezeacutesek alkotaacutesaacutenak

Hogy a szerzőseacuteg keacuterdeacutese az oacutekorban nem uacutegy biacuteraacutelandoacute el mint ma az keacutetseacutegtelen Egy művoumln beluumll pl a toumlrteacutenetiacuteroacutei szabadsaacuteg megengedte sőt a műfaj toumlrveacutenye szinte meg is koumlvetelte egy ismert tartalmuacute mondanivaloacute szabad leveacutelbeli megfogalmazaacutesaacutet mind hasonloacute szellemben beszeacutedek szer-keszteacuteseacutet is a helyzet eacutes a szoacuteban forgoacute szemeacutely vagy szemeacutelyek jellemzeacuteseacute-re ahogyan az ApCsel-ben laacutetjuk De maacutesfelől teljesen vilaacutegos az is hogy fennforoghatott a hamisiacutetaacutes veszeacutelye eacutes az is joacutel laacutethatoacute hogy Paacutel ez ellen a 2Thessz emliacutetett helyein hataacuterozottan tiltakozik KUumlMMEL megaacutellapiacutetaacute-saacuteboacutel az is elfogadhatoacute hogy egy esetleges pszeudonimitaacutes nem foumllteacutetlenuumll hamisiacutetaacutes szaacutendeacutekaacuteval toumlrteacutenik (vouml ugyancsak Jakab levele szerzőseacutegeacutenek keacuterdeacuteseacutevel) Mindez azonban a pszeudonimitaacutesnak csak a lehetőseacutegeacutet eacuterinti de az Ef szerzőseacutegeacutenek keacuterdeacuteseacuteben ezzel magaacuteban veacuteve meacuteg semmire sem megyuumlnk

Ezek előrebocsaacutetaacutesa utaacuten vegyuumlk szemuumlgyre a leveacutel paacuteli eredeteacutet keacutetseacuteg-bevonoacute biblikusok eacuterveit A mondottak utaacuten ezek keveacutesseacute jelentősek a szer-zőseacuteg szemszoumlgeacuteből viszont annaacutel inkaacutebb fontosak a leveacutel helyes megeacuterteacuteseacute-hez mert valamennyiuumlk leacutenyeges mozzanatra hiacutevja fel a figyelmuumlnket

a) Szaacutemos olyan szoacute fordul elő az Ef-ben amelyek az Uacutejszoumlvetseacuteg keacutesőb-bi irataira eacutes az apostoli atyaacutekra jellemzők ἀσωτία εὔσπλαγχνος ὁσιότης πολιτεία κτλ A szoacutekincsben mutatkozoacute kuumlloumlnboumlzőseacuteg azeacutert feltűnő mert igen fontos fogalmak jeloumlleacuteseacutere amelyek maacutes paacuteli iratokban is előfordul-nak az Ef nem ugyanazokat a szavakat hasznaacutelja mint amazok pl ἐν τοῖς ἐπουρανίοις 13 20 26 310 612 (az egyeacutebkeacutent bdquopaacutelirdquo οὐρανοί helyett) ὀ ἠγαπημένος mint Krisztus jelzője 16 αἷμα καὶ σάρξ sorrendje 612 χαριτόω = χάριν διδόναι 16 (kuumlloumlnben szoacutejaacuteteacutek χάριτος ἧς ἐχαρίτωσεν az Uacutejszoumlvetseacutegben ezenkiacutevuumll meacuteg Lk 128 χαίρε κεχαριτωμένη ugyancsak szoacute-jaacuteteacutek vouml HERMAS Poimen sim 9243) Rokoneacutertelmű szavak eacutes birtokos szerkezetek meacuteg a Kol-neacutel is jobban halmozoacutednak pl ἐνέργεια τοῦ κράτους τῆς ἰσχύος αὐτοῦ 119 κατὰ τὸν αἰῶνα τοῦ κόσμου τούτου 22 διὰ πάσης προσευχῆς καὶ δεήσεως - ἐν πάσῃ προσκαρτερήσει καὶ δεήσει 618 A stiacute-lusra jellemző alig tagolhatoacute mondattoumlmboumlk is toumlbb iacutezben jelentkeznek pl 115-23 31-8 (ez az ἐγὼ Παῦλος mondatkezdő illetve szakaszkezdő alany utaacuten befejezetlen is marad eacuteppen ennek az alanynak a hangsuacutelyos volta mi-att) 411-16 stb Ebben a modatszerkeszteacutesi moacutedban KUHN seacutemitizmust laacutet

23

Bevezeteacutes

(Der Epheserbrief im Lichte der Qumrantexte Neutestamentliche Studien 7 I960-61 334k vouml BEYER Semitische Syntax im Neuen Testament I I 298 BRAUN Qumran und das Neue Testament 1966 I 224k) szerinte a kumraacuteni szoumlvegekre emleacutekeztet ez a jelenseacuteg Azt nem mondja hogy Paacutelnaacutel egyeacutebkeacutent nem fordul elő () csupaacuten azt jegyzi meg hogy itt neacutegyszerte gya-koribb mint a Corpus Paulinum maacutes irataiban Meacuteg az egyeacutebkeacutent nagyon radikaacutelis KUumlMMEL sem aacutelliacutetja azt hogy ezek a sajaacutetossaacutegok kizaacuternaacutek az Ef paacuteli szerzőseacutegeacutet Az vilaacutegos hogy ezek a jelenseacutegek az Ef maacuter emliacutetett jelle-geacuteből hiaacutenytalanul megmagyaraacutezhatoacutek Paacutel most nem uacutegy fogalmaz mint maacuteskor nem tart a szeme előtt egy konkreacutet gyuumllekezetet iacutegy megfogalma-zaacutesaacuteban sem befolyaacutesolja objektiacutev stilaacuteris koumlvetelmeacutenyekhez valoacute alkalmaz-kodaacutes Koumltetlenebbuumll adja stiacutelusaacuteban oumlnmagaacutet eacutes az őt szubjektiacuteve megha-taacuterozoacute kifejezeacutesmoacuted eszkoumlzei gaacutettalanabbul toumlrnek elő belőle mint maacuteskor MARXSEN gondolataacutet amely a bekoumlszoumlntő 11-12 eacutes az egeacutesz leveacutel egymaacutes-sal valoacute oumlsszefuumlggeacuteseacutet jellemzi itt is alkalmazhatjuk megaacutellapiacutethatjuk hogy az irat aacuteltalaacutenossaacutegban mozgoacute meditaacutecioacute nem egy egyedi eacutes konkreacutet gyuumlle-kezethez kapcsoloacutedik Nincsen tehaacutet mit csodaacutelkoznunk ha ennek a jellegeacute-nek a jegyei nyelvezeteacuteben eacutes stiacutelusaacuteban is jelentkeznek

b) Az Ef eacutes Kol viszonyaacutera jellemző a keacutet leveacutel elvitathatatlanul koumlzeli ro-konsaacutega ehhez foghatoacute maacutes paacuteli levelek koumlzoumltt nem fordul elő A Kol szoacute-kincseacutenek mintegy az egyharmadaacuteval talaacutelkozhatunk az Ef-ben (155 verse koumlzuumll 73 mutatja ezt az eacuterintkezeacutest kiveacutetel csak a 26-9 45-13 eacutes az 529-33 ezek a roumlvid oumlsszefuumlggő reacuteszletek) Feltűnő szoacuteszerinti egyezeacutes mindamel-lett csak az Ef 621k eacutes a Kol 47 koumlzoumltt talaacutelhatoacute (KUumlMMEL szerint vagy koumlzvetlen hasznaacutelat vagy csaknem egyidejű diktaacutelaacutes eredmeacutenyekeacutent ld a reacuteszletes magyaraacutezatban) Egyezeacuteseket talaacutelunk maacutes paacuteli leveacutelreacuteszletekkel is (Rm 320-27 1132-125 az Ef 119 258 3821 41 51017 37 47 425 verseivel) De ha ezeket egymaacutes melleacute tesszuumlk akkor azt laacutetjuk az eacuterintkezeacutes nem olyan jellegű hogy a paacuteli iratoknak egy pszeudonim szerző aacuteltal toumlrteacutent hasznaacutelataacuteban lelhetneacutenk meg szuumlkseacutegszerűen egyeduumlli magyaraacutezatukat (az anyagra neacutezve a reacuteszleteket ld MITTON 120kk 333kk a koumlvetkezteteacutes le-vonaacutesaacutet illetően pedig ld KUumlMMEL 259) Mindenesetre a Kol eacutes Ef egymaacutes-hoz valoacute viszonyaacutet hasonloacutesaacutegok mellett kuumlloumlnboumlzőseacutegek is jellemzik ezek koumlzuumll a legleacutenyegesebb a Kol 318kk eacutes a vele paacuterhuzamos Ef 522kk meg-fogalmazaacutesaacuteban mutatkozik (kezdve azzal hogy Kol 318-beli ὡς ἀνῆκεν ἐν κυρίῳ helyeacutebe az Ef 522-ben a sokkal szigoruacutebb ὡς τῷ κυρίῳ leacutep az asszo-nyok feacuterjuumlk iraacutenti engedelmesseacutegeacutenek motivaacutelaacutesaacuteban ld meacuteg a Kol 37 ἐν οἷς καὶ ὑμεῖς περιεπατήσατέ ποτε melleacutekmondat megfelelőjeacutet az Ef 22k-ben ἐν αἷς - ti ἁμαρτίαις - περιεπατήσατεhellip ἐν τοῖς υἱοῖς τῆς ἀπειθείας ἐν οἷς

24

Az Efeacutezusi leveacutel

καὶ ἡμεῖς πάντες ἀνεστράφημέν ποτε az Ef-ben ui hiaacutenyzik a bdquobűnkataloacute-gusrdquo) A μυστήριον szoacute a Kol 126k-ben Istennek a Krisztusban veacuteghezvitt eszkatoloacutegikus uumldvoumlziacutető tetteacutet jeloumlli (hasonloacutean a 22 43-ban is) mint az 1Kor 2117-ben Viszont az Ef 33kk a pogaacutenyoknak az uumldvoumlsseacutegben a zsi-doacutek mellett valoacute reacuteszesedeacuteseacutet jeloumlli ezzel a szoacuteval Hangsuacutely-eltoloacutedaacutes koumlvet-kezik be a bdquovaloacutesaacuteg-haacutetteacuterrdquo vaacuteltozik eacutes ennek megfelelően eltoloacutedik a nyelvi kifejezeacutes is aacuternyalati vaacuteltaacutes koumlvetkezik be a valoacutesaacutegra reagaacuteloacute gondolkodaacutes-ban eacutes kifejezeacutesben Ez oumlsszecseng a Kol 126-tal az Ef 13-ban a mindenseacuteg-nek a Krisztusban valoacute egybeilleszkedeacuteseacutet jeloumlli a szoacute az 532-ben pedig azt a titokzatos hasonloacutesaacutegot amely a feacuterj eacutes a feleseacuteg valamint Krisztus eacutes az egy-haacutez viszonya koumlzoumltt aacutell fenn KUumlMMEL ezt a haacuterom jelenteacutest idegennek tart-ja Paacuteltoacutel de koumlzben nyilvaacuten mechanikusan gondolkozik eacutes iacutegy elfeledkezik a szoacute alapjelenteacuteseacuteről amely enneacutel taacutegabb koumlrű elaacutegaztataacutest is lehetőveacute tesz mert veacutegeredmeacutenyben jelentheti a kijelenteacutes tartalmaacutenak baacutermely mozzana-taacutet amely megfoghatatlan a termeacuteszeti eacutesz szaacutemaacutera de nyilvaacutenvaloacutevaacute vaacutelik a hitnek Hasonloacute probleacutemaacutet vet fel az οἰκονομία hasznaacutelataacuteval kapcsolatban is a Kol 125 az 1Kor 41 917 paacuterhuzamakeacutent Krisztus titka hirdeteacuteseacutenek bdquomegbiacutezataacutesaacutetrdquo jeloumlli vele miacuteg az Ef 110 39 (a Kol 125-tel valoacute egyeacutebkeacutenti paacuterhuzama elleneacutere) Isten uumldvoumlziacutető kegyelmeacutenek egeacuteszeacutet amely titkokat tar-talmaz (Ef 19a 33kk) Itt is a szoacute alapjelenteacuteseacutere kell utalnunk ez mind a keacutet jelenteacutesvaacuteltozatot termeacuteszetesseacute teszi (bdquotiszttartoacutei megbiacutezataacutes a gazdasaacuteg iraacutenyiacutetaacutesaacuterardquo ndash bdquohaacuteztartaacutes gazdasaacuteg tervszerű gazdaacutelkodaacutes iraacutenyiacutetaacutes tervrdquo esetről esetre kuumlloumln meg kell vizsgaacutelnunk az oumlsszefuumlggeacutesen beluumll azt hogy mennyire maradt verbaacutelis mennyire nominalizaacuteloacutedott a szoacute fogalmi tartal-ma) A szoacutehasznaacutelat termeacuteszetesseacutegeacuteből is az tűnik ki az emliacutetett helyeken hogy semmifeacutele bdquonyelvi uacutejiacutetaacutesrdquo benyomaacutesaacutet nem keltik itt hanem magaacutetoacutel eacutertetődő termeacuteszetesseacuteggel nyuacutel hozzaacutejuk a szerző iacutegy hasznaacutelja ebben az eacutertelemben Itt is aacutell az amit az Ef egeacuteszeacutere mondtuk a szoacutehasznaacutelat a sajaacute-tos-egyeditől tart az aacuteltalaacutenos-elvont eacutertelem feleacute mint ahogyan a Kol eacutes Ef tartalmaacutenak viszonyaacutera is ez aacutell aacuteltalaacuteban is mert ez a szuumlkseacutegszerű tuumlkroumlző-deacutese a keacutet leveacutel moumlgoumltt aacutelloacute valoacutesaacuteg-haacutetteacuternek illetve az ezek koumlzoumltt fennaacutelloacute feszuumlltseacutegnek vaacuteltaacutesnak iacutegy kuumlloumlnboumlzőseacutegeknek

c) Az Ef teoloacutegiaacutejaacuteban is keresik az elteacutereacuteseket a toumlbbi paacuteli leveacuteleacutetől a paacuteli eredet elveteacuteseacutenek alaacutetaacutemasztaacutesaacutera Az egyik ilyen teoloacutegiai alappont volna az egyhaacutez alapveteacuteseacuteről szoacuteloacute teoloacutegiai taniacutetaacutes az Ef 220k-ben (a Kol 27 nyomaacuten) az 1Kor 311 ellenteacutetekeacutent holott emez nem kizaacuterja hanem magaacute-ba foglalja amazt (vouml Mt 1618-at a 1818-cal valoacute beszeacutedes oumlsszefuumlggeacuteseacuteben Peacuteter nem bdquoindividuaacutelisrdquo hanem az apostoli koumlrt bdquoreprezentaacuteloacuterdquo tipikus jelen-seacutegkeacutent aacutell előttuumlnk mind hitvallaacutesaacuteban mind az ehhez fűződő iacutegeacuteretben)

25

Bevezeteacutes

Az Ef tartalma Krisztus eacutes az egyhaacutez viszonyaacuteban mindenuumltt reacuteszletezőbb mint a Kol iacutegy eacuterthető a 220-beli meghataacuterozaacutes is az egyeacutebkeacutenti paacuteli taniacute-taacutes reacuteszletező bizonyos hangsuacutely-eltoloacutedaacutest is mutatoacute kifejteacutesekeacutent Ugyanez aacutell az Ef 35 (vouml Kol 126) reacuteszletező felsorolaacutesaacutera (ἅγιος jelző nem kizaacuteroacute vagy megkuumlloumlnboumlztető semmi sem utal arra mintha csak az apostolokra eacutes a proacutefeacutetaacutekra akarnaacute korlaacutetozni a szerző akkor sem ha az utoacutebbiakon az uacutejszoumlvetseacutegi proacutefeacutetaacutekat akarja eacuterteni az iacuteraacutesmagyaraacutezat ld a reacuteszletes exegeacute-zisben) Az ἐκκλησία hasznaacutelata az Ef-ben ndash ahogyan a szeacutelsőseacuteges kritikai iraacutenyzat egyoldaluacutean hangsuacutelyozza - kizaacuteroacutelag az egyetemes egyhaacutezat jelenti 122 31021 523-25272932 Ehhez keacutet megjegyzeacutest kell fűznuumlnk

a) Ha az ἐκκλησία szoacute a toumlbbi paacuteli leveacutelben a helyi gyuumllekezetet eacutes az egye-temes egyhaacutezat egyformaacuten jeloumllheti eacutes jeloumlli is ahogyan KUumlMMEL is meg-jegyzi akkor vilaacutegos hogy az apostoli (eacutes a korai keresztyeacuten) kor gondolko-zaacutesmoacutedjaacutenak eacutes nyelveacutenek ez iraacutent a megkuumlloumlnboumlzteteacutes iraacutent ndash egyeacutebkeacutent joggal ndash eleve nincsen bdquoeacuterzeacutekerdquo

b) Az Ef-nek maacuter toumlbbszoumlr hangoztatott aacuteltalaacutenos jellege egyenesen ter-meacuteszetesseacute teszi azt hogy az ἐκκλησία szoacutenak a bdquohelyi gyuumllekezetrdquo eacutertelmeacute-ben valoacute hasznaacutelataacutera egyszerűen nem nyiacutelik alkalom

Ha a leveacutel teoloacutegiai jellegeacutenek vizsgaacutelata soraacuten tovaacutebb is haladunk ebbe az iraacutenyba akkor eacuterthetőnek eacutes termeacuteszetesnek talaacuteljuk azt a vilaacutegosan eacutesz-lelhető jelenseacuteget hogy az eredetileg termeacuteszetesen krisztoloacutegiai kiindulaacutesuacute eacutes gyoumlkeacuterzetű ekkleacutezioloacutegia (MARXSEN) itt nagyobb hangsuacutelyt kap mint maacutes paacuteli levelekben szinte alapponttaacute vaacutelik eacutes iacutegy az Ef teoloacutegiaacuteja szaacutemos vonatkozaacutesban tovaacutebb viszi a toumlbbi paacuteli leveacutel gondolatait KAumlSEMANN (Theologische Literaturzeitung 86 1961 3) azt aacutellapiacutetja meg hogy az Ef a krisztoloacutegiaacutet is szinte kizaacuteroacutelag az ekkleacutezioloacutegia szemszoumlgeacuteből interpretaacutelja eacutes KUumlMMEL ezt ismeacutet a paacuteli szerzőseacuteg elleni eacutervkeacutent hasznaacutelja fel Az Ef ilyen szemszoumlgből kritikus helyei eacutes maacutes paacuteli levelek koumlzoumltti feszuumlltseacutegeket a fentebb jellemzett aacutellaacutespontroacutel megkiacuteseacuterelhetjuumlk ellentmondaacutesokkeacutent kijaacutet-szani egymaacutessal szemben De ha a meacutelyebb megeacuterteacutes jegyeacuteben eacutes felteacuteteleacutevel proacutebaacutelunk eligazodni a paacuteli levelek eacutelő eacutes szerves teoloacutegiai oumlsszefuumlggeacutesei kouml-zoumltt akkor az tűnik ki hogy az Ef ilyen tervszerű teacutetelei egyeacuteb paacuteli taniacutetaacutesi egyseacutegeknek leveacutelhelyeknek egy sajaacutetos helyzetben eacutes ceacutel eacuterdekeacuteben adott reacuteszletező kifejezeacutesei vagy maacutes oldalroacutel eacutes elteacuterő hangsuacutellyal megfogalmazott megfelelői

Ez aacutell a σῶμα Χριστοῦ fogalmaacutenak hasznaacutelataacutera az Ef-ben Keacutetseacutegtelen hogy a toumlbbi paacuteli leveacutel alapteacutetele ebben a keacuterdeacutesben iacutegy fogalmazoacutedik bdquoAz egyhaacutez (gyuumllekezet) a Krisztus testerdquo (vouml 1Kor 1227) Ennek a teacutetelnek az ellenkező oldalroacutel szemleacutelt eacutes fogalmazott formaacuteja maacuter a Kol 118-ban iacutegy

26

Az Efeacutezusi leveacutel

hangzik bdquoEnnek a testnek az egyhaacuteznak (a gyuumllekezetnek) a feje a Krisztusrdquo (vouml meacuteg Kol 21019) Ennek a kifejezeacuteseacutet kapjuk azutaacuten az Ef 122 415 523 taniacutetaacutesaacuteban (ez a bdquomegfordiacutetaacutesrdquo csupaacuten aspektus keacuterdeacutese nem jelenthet azonban valamilyen hamis korrelaacutecioacutet Krisztus eacutes az egyhaacutez koumlzoumltt ld az emliacutetett helyek reacuteszletes magyaraacutezataacuteban) Hogy egy paacuteli teoloacutegiai teacutetel to-vaacutebbgondolaacutesaacuteroacutel van itt szoacute az vilaacutegos De hogy ez a megfogalmazaacutes ellen-kezneacutek Paacutel taniacutetaacutesaacutenak szellemeacutevel az az Ef 522kk-nek az 1Kor 7 tartalmaacute-val valoacute szembeaacutelliacutetaacutesaacuteval sem bizonyiacutethatoacute ha a keacutet taniacutetaacutes jellegeacutet ceacuteljaacutet az apostol szaacutendeacutekaacutenak megfelelő funkcioacutejaacutet figyelembe vesszuumlk A kriszto-loacutegiaacuteboacutel sarjadoacute ekkleacutezioloacutegiai szemleacutelet leghangsuacutelyosabb pontja a leveacutelben az a minden maacutes foumlleacute magasloacute uumldvtoumlrteacuteneti teacuteny amely maacutes paacuteli levelekben is toumlbbszoumlr hangsuacutelyozoacutedik az egyhaacutezban Krisztus megvaacuteltoacute tette ledoumlntoumltte a vaacutelaszfalat zsidoacutek eacutes pogaacutenyok koumlzoumltt a keacutet neacutep Krisztus testeacuteben az ő bdquofőseacute-gerdquo alatt egymaacutessal elszakiacutethatatlan eacutes zavartalan egyseacutegben eacutel Ez a teacuteny adja meg a bdquopogaacutenyok apostolardquo eacuteleteacutenek eacutes szolgaacutelataacutenak eacutertelmeacutet eacutes tartalmaacutet Nem csoda haacutet ha olyan reacuteszletező aacutebraacutezolaacutesaacutet adja a 211-22 nagyszabaacutesuacute fejtegeteacuteseacuteben ha ez vaacutelik szemeacuteben a μυστήριον τοῦ Χριστοῦ tartalmaacutevaacute 24kk (semmikeacuteppen sem aacutelliacutethatoacute ellenteacutetbe a Kol 22-vel maacutes az oumlsszefuumlg-geacutes is a megfogalmazaacutes is) ha ebben az oumlsszefuumlggeacutesben az ἀποκαταλλάσσειν alanyaacutevaacute Krisztus vaacutelik 216 (a toumlbbi leveacutelben a Kol 120-ban is talaacutelhatoacute megfogalmazaacuteshoz keacutepest eltoloacutedaacutest jelent ezekben Isten az alany de a Kol 120-ban uacutegy hogy a πλήρωμα Isten elrendeleacutese szerint Krisztusban lakik eacutes az ἀποκαταλλάξαι-ban foglalt toumlrteacuteneacutes bdquoaacuteltalardquo- διrsquo αὐτοῦ - koumlvetkezik be stb) ugyanuacutegy ahogyan az apostolok eacutes proacutefeacutetaacutek bdquoajaacutendeacutekozaacutesaacutenakrdquo is ő az alanya a 411-ben KUumlMMEL a 411-ben ellenteacutetet keres az 1Kor 1228-cal nem figyel arra hogy a οὓς μὲν ἔθετο ὁ θεὸς κτλ mondat eacuteppen a megelőző σῶμα Χριστοῦ teacutetel feacutenyeacuteben mennyire Krisztushoz kapcsoloacutedik ott is De főkeacuteppen arran nem figyel hogy az Ef 411 megfogalmazaacutesaacutet egy sajaacutetos szouml-veghaacutetteacuter a 48-beli zsoltaacuterideacutezet (Zsolt 6819 TM) maacutesodik fele bdquovaacuteltja kirdquo ἔδωκεν δόματα ἀνθρώποις ahogyan az aacutelliacutetmaacuteny ismeacutetlődeacutese is vilaacutegosan mutatja ἔδωκεν τοὺς μὲν ἀποστόλους κτλ a vaacuterhatoacute eacutes termeacuteszetesebb (eacutes az 1Kor 1228-ban szereplő) ἔθετο helyett (Ha az aproacuteleacutekoskodoacute szemleacutelet-be belemenneacutenk meacuteg aacuternyalati kuumlloumlnbseacuteget is talaacutelhatnaacutenk Isten rendeli Krisztus adja oda ajaacutendeacutekozza a gyuumllekezetnek az egyhaacuteznak a karizmaacutek hordozoacuteit)

Foumlloumlsleges volna tovaacutebbi reacuteszletekre kiteacuterni csupaacuten oumlsszefoglaloacutean te-gyuumlnk egy megjegyzeacutest a mondottak alapjaacuten Ti nem tudjuk elfogadni MARXSEN aacutellaacutespontjaacutet amely szerint az Ef koumlzvetlenuumll az apostolok utaacuteni korban keletkezett az apostoli kor gondolatvilaacutega meacuteg elevenen eacutel a gyuumlle-

27

Bevezeteacutes

kezetekben eacutes tagjaikban de az apostolok maacuter nincsenek eacuteletben A leveacuteliacuteroacute keacuterdeacutese ndash mondja MARXSEN ndash az ami a keacutesőbbi idők eacutes a mai kor egyhaacute-zaacutenak is nagy keacuterdeacutese hogyan maradhat az egyhaacutez apostoli egyhaacutez akkor is amikor maacuter nem eacutelnek az apostolok Viszont e szerző olyan moacutedon oldja meg ezt a keacuterdeacutest ahogyan csak a koumlzvetlenuumll az apostolok utaacuteni kor embere teheti paacuteli gondolatokat visz tovaacutebb magyaraacutezoacute-eacutertelmező moacutedon boumllcses-seacuteg-taniacutetaacuteskeacutent eacutes ezeket ndash eacuteppen mint ilyeneket - az apostol neve alatt az ő tekinteacutelyeacutevel szentesiacutetve koumlzli Ez ellen a foumllteveacutes ellen szaacutemos teacutenyező szoacutel Maga MARXSEN is nyomateacutekosan emliacuteti azt hogy az Ef sok ponton a gyuumlle-kezeti hitvallaacutes himnikus anyagaacutet dolgozza bele a leveacutelbe de nem ideacutezetkeacutent hanem a szerző tulajdon megnyilatkozaacutesakeacutent Erről a munkaacutejaacuteroacutel azt aacutella-piacutetja meg hogy paacuteratlan sikerrel veacutegzi el Ez bdquonagy formaacutetumuacuterdquo szerzőre vall eacutes ezt a szempontot nagyon komolyan szemmel kell tartanunk Sok szoacute esik Paacutel gondolatainak bdquotovaacutebbviteleacuterőlrdquo a biblikusoknaacutel annaacutel kevesebb olyan sajaacutetossaacutegaacutet lehet viszont emliacuteteni a leveacutelnek amely kifejezetten bdquonem paacutelirdquo jelleget aacuterulna el A koumlzvetlen apostolok-utaacuteni korszakban nagyon neheacutez fel-adat lett volna valakinek valoacutedi bdquopaacutelirdquo levelet iacuterni olyanok szaacutemaacutera akiknek tekinteacutelyes reacutesze joacutel ismerte magaacutet az apostolt munkamoacutedszereacutet gondolat-vilaacutegaacutet nyelveacutet eacutes stiacutelusaacutet Az Ef iacuteroacuteja azonban nem csupaacuten valoacutedi paacuteli le-veacutel bdquoilluacutezioacutejaacutetrdquo tudja kelteni hanem Paacutel gondolatait taniacutetaacutesaacutenak - mondjuk iacutegy teoloacutegiaacutejaacutenak - elemeit uacutegy viszi tovaacutebb hogy ezek valoacuteban e gondolati egyseacutegeknek a tovaacutebbfejleszteacuteseacutet jelentik nem csupaacuten alkalmazkodoacute nem is csak eacutertelmező hanem teremtő jellegű tovaacutebbleacutepeacutest jelentenek a Corpus Paulinum toumlbbi leveleacuteben fennmaradt paacuteli teoloacutegiaacutehoz viszonyiacutetva Ez pedig ha ad absurdum visszuumlk a megfogalmazaacutest szuumlkseacutegszerűen azt jelenti hogy az Ef szerzője magaacutenaacutel Paacutelnaacutel is otthonosabban mozgott az apostol gondo-latvilaacutegaacuteban Paacutelnaacutel is jobban ismerte a bdquopaacuteli teoloacutegiaacutetrdquo

Egyszerűen keacuteptelenseacuteg olyasmit foumllteacutetelezni hogy az apostolok utaacuteni korban eacutelhetett volna de kora eacutes az utoacutekor előtt ismeretlen illetve neacutevte-len maradhatott volna egy ilyen nagyszabaacutesuacute szemeacutelyiseacuteg akinek veacuteguumll csak az a rendkiacutevuumll keacutetes eacuterteacutekű megnyilatkozaacutesi moacuted maradhatott volna veacutegső megoldaacuteskeacutent hogy Paacutel tekinteacutelye moumlgeacute huacutezoacutedva koumlzoumllje az egyhaacutez gyuumlle-kezeteivel nagyon is suacutelyos eacutes eacuteletuumlkre neacutezve doumlntően fontos uumlzeneteacutet Iacuteme ide vezet veacutegső soron a paacuteli szerzőseacuteg elutasiacutetaacutesa tehaacutet vilaacutegos hogy ez az uacutet jaacuterhatatlan

Oumlsszefoglalaacutesul a koumlvetkezőket mondhatjuk A nyelv eacutes a stiacutelus keacuterdeacuteseacuteben azt kell figyelembe vennuumlnk hogy a leveacutel teacutemakoumlre (a kifejezeacutes szemszoumlgeacuteből szoacuteba joumlvő bdquovaloacutesaacuteg-haacutetteacuter) elteacuter maacutes paacuteli levelekeacutetől iacutegy a szoacutekincs szuumlk-seacutegszerűen mutat elteacuterő elemeket vagy jelenteacuteseket Az egyezeacutesek meacuterteacuteke

28

Az Efeacutezusi leveacutel

viszont nem annyira csekeacutely az elteacutereacutesekeacute nem annyira nagy főkeacutent egyik sem olyan termeacuteszetű hogy azt mondhatnoacutek a leveacutel egyaacuteltalaacuteban bdquonem paacuteli jellegűrdquo Nem ismerjuumlk annyira a korszerű analiacutezis alapjaacuten a paacuteli szoacutekincs keacutepeacutet hogy ezen a ponton doumlntő eacutervekkel szolgaacutelhatnaacutenk A leveacutel eredeti-seacutege ellen az lehetne a doumlntő bizonyiacuteteacutek ha maacutes paacuteli levelekben előforduloacute szavaknak az Ef-ben doumlntően eluumltő jelenteacutesuumlk volna Viszont eacuteppen ebben a vonatkozaacutesban nem nyuacutejtanak biztos taacutemaszt a reaacutenk maradt paacuteli levelek A stiacutelus emelkedettseacutege azzal fuumlgg oumlssze hogy milyen helyzetben szoacutelal meg az iacuteroacute Iacutegy itt annak a koumlvetkezmeacutenye lehet hogy nem konkreacutet gyuumllekezethez szoacutel maacutesfelől viszont egy bizonyos oumlsszegző iacutegy egyben uumlnnepeacutelyes szaacuten-deacutek illetve leacutegkoumlr jellemzi

A leveacutel gondolatmenete teoloacutegiai tartalma keacutetseacutegtelen paacuterhuzamokat mutat maacutes paacuteli levelekeacutevel Krisztus eacutes az egyhaacutez viszonya Isten uumldvoumlziacutető terveacutenek kibontakozaacutesa amely Krisztus halaacutela aacuteltal lerombolta a vaacutelaszfalat Izraacuteel eacutes a pogaacutenyok koumlzoumltt eacutes a harmadik neacutepben megteremtette az egyhaacutez egyseacutegeacutet az egyhaacutez feladatainak grandioacutezus megjeloumlleacutese - egeacuteszen a vilaacuteg-mindenseacutegnek Istennel valoacute megbeacutekeacutelteteacuteseacuteig - ezek mind olyan gondolatok amelyek maacutes paacuteli levelekből is ismeretesek A kuumlloumlnbseacuteg csak annyi hogy itt egeacuteszen sajaacutetosan kiteljesedve elmeacutelyuumllve eacutes meggazdagodva jelentkez-nek ezek a gondolatok a toumlbbi paacuteli leveacutelhez keacutepest Tehaacutet a leveacutelre teoloacutegiaacuteja alapjaacuten sem mondhatjuk azt hogy nem paacuteli jellegű eacutes nem tarthatunk maacutest szerzőjeacutenek csak Paacutelt

A pszeudonim jellegre vetve egy pillantaacutest azt kell mondanunk hogy Paacutel munkataacutersai eacutes taniacutetvaacutenyai koumlzoumltt nem talaacutelunk olyan nagyszabaacutesuacute szemeacute-lyiseacuteget aki ennyire eacutertette ndash sőt tuacutel is szaacuternyalta volna Paacutelt ahogyan ebben a leveacutelben leacutepten-nyomon laacutethatjuk

Ezeken kiacutevuumll az Ef eacutes a Kol viszonyaacutera kell meacuteg utalnunk Ezt a viszonyt az jellemzi hogy a keacutet leveacutel koumlzoumltt szaacutemos egyezeacutes van az elteacutereacuteseket pedig az magyaraacutezza hogy a Kol egyetlen gyuumllekezethez szoacutel a maga konkreacutet hely-zeteacuteben eacutes erre a helyzetre neacutezve miacuteg az Ef ilyen vonatkozaacutesban aacuteltalaacutenos jellegű Reacutegebben mereven tettek kuumlloumlnbseacuteget a keacutet leveacutel koumlzoumltt krisztoloacutegiai vonatkozaacutesban a Kol-ben Krisztus eacutes a kozmosz az Ef-ben pedig Krisztus eacutes az egyhaacutez egyseacutegeacuteről szoacuteloacute taniacutetaacutest kerestek az egyeacutebkeacutent azonos kulcsszoacute a κεφαλή fogalmi tartalmaacutenak kifejteacutese soraacuten Iacutegy arra gondoltak hogy az Ef a Kol-boacutel formaacuteloacutedott ki a Kol kozmikus krisztoloacutegiaacutejaacutet az Ef egy nem-pau-linus zsidoacutekeresztyeacuten szemleacutelet jegyeacuteben ekkleacutezioloacutegiai iraacutenyba dolgozta aacutet De a keacutet leveacutel koumlzoumltti hangsuacutelybeli kuumlloumlnbseacuteg is oacutevatossaacutegra int bennuumlnket ebben a keacuterdeacutesben Egyre inkaacutebb az a felfogaacutes eacuterveacutenyesuumll hogy a keacutet leveacutel oumln-aacutelloacute egyik sem fuumlgg a maacutesiktoacutel Mindenesetre figyelemre meacuteltoacute az a felfogaacutes

29

Bevezeteacutes

hogy Paacutel előszoumlr a Kol-t iacuterta meg meacuteg pedig - mint emliacutetettuumlk - egy konkreacutet gyuumllekezet keacutezzelfoghatoacute eacutes időszerű keacuterdeacuteseire figyelve ilyen termeacuteszetű probleacutemaacuteinak a tisztaacutezaacutesaacutera Utaacutena azonban az iacutegy bdquoegybeaacutelltrdquo probleacutematika nem hagyta nyugodni tovaacutebb is forgatta magaacuteban a keacuterdeacuteseket mostmaacuter nyugodtabban oumlsszeszedődoumlttebben eacutes nyilvaacuten elvontabban is teljesen csak a felvetődoumltt probleacutemaacuteknak szentelte a figyelmeacutet a nagy oumlsszefuumlggeacuteseket ke-reste eacutes ezekre igyekezett mineacutel vilaacutegosabban raacutemutatni iacutegy keletkezhetett az Ef Innen eacuterthető ennek szeacutelesebb emelkedettebb eacutes koumlrmondatokban gazdagabb stiacutelusa aacuteltalaacuteban a raacutenk maradt paacuteli levelekben egyeacutebkeacutent szo-katlanabb eacutes a szokaacutesosnaacutel aacutetfogoacutebb sokszor sajaacutetos vagy eacuteppen egyedi kife-jezeacutesmoacutedja Ezek tehaacutet a leveacutel keletkezeacuteseacutenek sajaacutetos koumlruumllmeacutenyeiből adoacuted-nak ugyanuacutegy mint maacuter emliacutetett uumlnnepeacutelyes emelkedett hangneme amely ndash ugyancsak a koumlruumllmeacutenyekből folyoacutean ndash nem annyira koumlzvetlen mint a paacuteli levelek stiacutelusa aacuteltalaacuteban

A leveacutel toumlbb helye (31 41 620) arra utal hogy az Ef fogsaacutegban keletkezett de a fogsaacuteg helyeacuteről nem szoacutel a leveacutel Tychikos kisaacutezsiai keresztyeacuten (ApCsel 204) de ebből az adatboacutel nem kapunk koumlzelebbi felvilaacutegosiacutetaacutest arra neacutezve hogy Paacutel hol vehette igeacutenybe a leveacutelben emliacutetett szolgaacutelataacutet Mindenesetre uacutegy gondolhatoacute el hogy a Kol eacutes az Ef ugyanabban a fogsaacutegban keletkez-hetett meacutegpedig a koumlzoumlttuumlk leacutevő egyezeacutesek miatt nagyjaacuteboacutel ugyanabban az időben illetve csekeacutely időbeli elteacutereacutessel Onesimos itt nincsen emliacutetve mert egyreacuteszt nem reacutegen lett keresztyeacutenneacute maacutesreacuteszt Kolosseacuten kiacutevuumll aligha ismer-hetteacutek De ha a Kol eacutes Ef nagyjaacuteban egykoruacute akkor a Filemon-leveacutellel is egy időszakban keletkezhettek Ennek alapjaacuten keltezhetjuumlk az Ef-t Efeacutezusboacutel az 5455 eacutev teleacuteről

3 A leveacutel rendelteteacutese

A leveacutel iacuteraacutesaacutenak ceacutelja sem domborodik ki annyira eacutelesen ebben a leveacutelben mint maacutes paacuteli levelekben A gyuumllekezetek eacutes az apostol koumlzoumltt koumlzvetiacutető szerepet jaacutetszoacute szemeacutelyekről sincsen szoacute meacuteg Tychikos-t sem ismerik sze-meacutelyesen (vagy aacuteltalaacutenossaacutegban) a leveacutel leendő olvasoacutei A leveacutel ceacuteljaacuteroacutel eacutes indiacuteteacutekairoacutel annyit aacutellapiacutethatunk meg hogy Paacutel a gyuumllekezeteket Isten uumld-voumlziacutető terveacutevel akarja megismertetni iacutegy akarja őket eacutelő moacutedon beletagolni Krisztus egyhaacutezaacuteba hogy iacutegy talaacuteljaacutek meg helyuumlket a vilaacutegban iacutegy jussanak szilaacuterdsaacutegra hituumlkben eacutes szeretetuumlkben valamint ezek gyakorlati-erkoumllcsi konzekvenciaacuteiban Sem a leveacutel megfogalmazaacutesa sem a Kol-lel valoacute oumlssze-fuumlggeacutese nem teszi valoacutesziacutenűveacute azt hogy uacutejonnan alapiacutetott egeacuteszen bdquofiatalrdquo gyuumllekezetekről volna szoacute A pszeudepigraacutef eacutes deuteropaulinus jelleg felteacutete-

30

Az Efeacutezusi leveacutel

lezeacuteseacuteről maacuter szoacuteltunk ezzel egyuumltt el kell utasiacutetanunk azt a felteveacutest is hogy az Ef eredetileg a paacuteli levelek gyűjtemeacutenyeacutehez a Corpus Paulinum-hoz adott bevezeteacutes volna a gyűjtemeacuteny szerkesztőjeacutenek tollaacuteboacutel Ehhez a leveacutel ndash mint az előzőkből laacutettuk - tuacutelsaacutegosan oumlnaacutelloacute szerzője nem puszta bdquoredaktorrdquo

4 A leveacutel tartalmi sajaacutetossaacutegai felosztaacutesa

A leveacutel keacutet főreacuteszre oszlik egyfelől arroacutel szoacutel hogy mit adott Isten Krisztusban az embernek maacutesfelől a heacutetkoumlznapok legaproacutebb viszonylataira vonatkozoacute-an egeacuteszen ezekig bdquoleszaacutellvardquo mutat raacute arra hogy mit vaacuter Isten az ember-től Iacutegy az első egyseacuteg tuacutelnyomoacutean a vaacuteltsaacutegroacutel szoacuteloacute taniacutetaacutes ebben egyfelől a pogaacutenymisszioacute tapasztalatainak meacutely teoloacutegiai eacuterteacutekeleacuteseacutet talaacuteljuk meg maacutesfelől az apostol szemeacutelyes hitvallaacutesaacutet arroacutel - eacutes haacutelaadaacutesaacutet azeacutert - hogy Isten uumldvoumlziacutető munkaacutejaacutenak ő maga eacuteppen ennyire doumlntő helyeacuten kapta meg kijeloumllt elhataacuterozott szolgaacutelataacutet Taniacutetaacutesaacutera jellemző hogy Isten ajaacutendeacutekai-nak nagysaacutega elhallgattat benne minden olyan panaszt amely egyeacuteni-em-beri sorsa miatt megszoacutelalhatna benne Eacuteppen abban nagy hogy Istennek az ember szabadiacutetaacutesaacuteeacutert folytatott munkaacutejaacutet a legszeacutelesebb taacutevlatokban mutatja meg Krisztusban az egyhaacutez eacutes a teremtett vilaacuteg eacutelete oumlsszefuumlggeacuteseacutenek titkaacutet taacuterja fel az Ef igehirdeteacuteseacuteben Paacutel Az egyseacuteg gondolata uralkodik a leveacutel ta-niacutetaacutesaacuteban Krisztusban egy (egyseacuteges) a kegyelemnek az egyhaacutez eacuteleteacuteben je-lentkező minden munkaacuteja eacutes e munkaacutenak minden kuumllső jegye Krisztusban egy (egyseacuteges) a bdquoharmadik neacutepbenrdquo Izraacuteel eacutes a pogaacutenysaacuteg de Krisztusban egy egyseacuteges nemcsak az egyhaacutez a bdquoharmadik neacuteprdquo hanem egy eacutes egyseacuteges az egeacutesz teremtett vilaacuteg Krisztus a κεφαλή eacutes iacutegy ő a maga uralma alatt egye-siacuteti a teremtett vilaacutegnak az egyhaacutezon beluumll eacutes az egyhaacutezon kiacutevuumll eacutelő reacuteszeacutet egyaraacutent A vaacuteltsaacutegroacutel szoacuteloacute eme bizonysaacutegteacutetellel szorosan fonoacutedik egybe az etikai taniacutetaacutes amelyet a leveacutel maacutesodik főreacuteszeacuteben talaacutelunk meg Ebben sem marad az egyhaacutezon beluumll hanem minden viszonylatban rendezi - az első fő-reacuteszben adott alapveteacutesre eacutepiacutetve - ember eacutes ember egymaacuteshoz valoacute viszonyaacutet Isten nem veszi ki az egyhaacutez tagjaacutet a keresztyeacuten embert a vilaacutegboacutel hanem azt vaacuterja tőle hogy az emberi viszonylatokban benne maradva eacutes benne eacutelve igyekezzeacutek valoacutesaacuteggaacute tenni a vilaacutegban e viszonylatoknak Istentől rendelt eacutes adott tiszta leacutenyegeacutet iacutegy aacutelliacutetsa helyre a bűn okozta torzulaacutesoktoacutel mentes tiszta teremteacutesbeli rendelteteacutesuumlket - megoldaacutesul oumlnmagaacutenak eacutes a gyuumllekeze-teknek egyuacutettal pedig jelkeacutent a vilaacutegnak Ebben a taniacutetaacutesban az apostol nem optimista hanem szaacutemol a valoacutesaacuteggal Tudja hogy leacutenyege szerint minden etikai cselekveacutes a gonosz elleni harc eacutes ez ellen nem elegendő az ember tu-lajdon termeacuteszeti ereje sokat emlegetett oumlnuralma emberi eacutertelemben vett

31

Bevezeteacutes

bdquolelkierejerdquo De eacuteppen ezeacutert tudja azt is hogy ahol az ember Isten Lelkeacutenek erejeacutevel győz ott mindenuumltt Isten kiraacutelyi uralmaacutenak győzelmeacutet vitte előbbre a vilaacutegban

A leveacutel szerkezeteacutere előszoumlr az jellemző hogy a toumlbbi paacuteli leveacutelből is is-mert szokaacutesos leveacutel-elemekkel kezdődik koumlszoumlnteacutessel 11-2 haacutelaadaacutessal 13-14 eacutes koumlnyoumlrgeacutessel 115-23 mindezek egyike sem teacuter ki azonban az egyeacutebkeacutenti szokaacutes szerint konkreacutet gyuumllekezeti keacuterdeacutesekre A haacutelaadaacutes nyelvi megfogalmazaacutesa rendkiacutevuumll bonyolult taacutergya egyeacutebkeacutent előrevetiacuteti a tovaacuteb-biakban reacuteszletezett nagy gondolatot amikor azeacutert a kegyelmeacuteeacutert ad haacutelaacutet Istennek hogy a teremtett vilaacuteg eszkatoloacutegikus meguacutejiacutetaacutesaacutenak munkaacutejaacuteba belevonta az (Izraacuteelen kiacutevuumlli) neacutepeket a pogaacutenyokat is A koumlnyoumlrgeacutes taacutergya pedig az hogy a hiacutevők sziacuteve egyre jobban vilaacutegosodjeacutek meg annak megeacuter-teacuteseacutere milyen gazdag oumlroumlkseacuteg vaacuter raacutejuk remeacutenyseacuteguumlkben mint annak az bdquoorszaacutegnakrdquo a tagjaira amelynek feje a Krisztus akinek Isten alaacuteja rendelt minden hatalmassaacutegot midőn a halaacutelboacutel feltaacutemasztotta

Az első főreacutesz (2 ndash 3 reacutesz) az egyhaacutez jellemzeacuteseacutet adja (KAumlSEMANN sze-rint a bdquonota ecclesiaerdquo-t ld MARXSENneacutel) Az előzőkkel a kapcsolatot a 21-10 teremti meg ez a pogaacuteny eacuteletformaacutet jellemzi de ezt egeacuteszseacuteges pedagoacutegiai eacuterzeacutekkel uacutegy teszi hogy a hiacutevők előeacuteleteacuteről eacuteletuumlknek előző aacutellapotaacuteroacutel szoacutel valamint arroacutel hogy ebből hogyan keruumlltek aacutet mostani aacutellapotukba nem em-beri eacuterdem alapjaacuten hanem Isten kegyelmeacuteből Ezzel kizaacuterja eacutes lehetetlenneacute teszi minden emberi keacuterkedeacutesuumlket A 211-22 tovaacutebbviszi ezt a gondolatot Szoacutel arroacutel a bdquovaacutelaszfalroacutelrdquo amely Izraacuteelt eacutes a neacutepeket elvaacutelasztotta egymaacutestoacutel eacutes amelyet mindkeacutet feacutel szuumlntelenuumll eacutepiacutetett Izraacuteel a kivaacutelasztottsaacuteg gőgjeacutevel a neacutepek (pogaacutenyok) Izraacuteeltől e kuumlloumlnoumls sorsuacute eacutes alkatuacute neacuteptől valoacute idegenke-deacutesuumlkkel Ezt a minden maacutesnaacutel megoldhatatlanabb ellenteacutetet amely ember eacutes ember (vagy ha uacutegy tetszik neacutep eacutes neacutep faj eacutes faj) viszonyaacuteban az ellen-teacutet tiacutepusa marad miacuteg a vilaacuteg tart Isten megszuumlntette Jeacutezus Krisztus halaacutelra adaacutesaacuteval eacutes feltaacutemasztaacutesaacuteval Iacutegy Izraacuteel kivaacutelasztottsaacutegaacutenak kivaacuteltsaacutegaacuteba eacutes az iacutegeacuteretek oumlroumlkleacuteseacutebe belevonta a neacutepeket is az apostolok eacutes proacutefeacutetaacutek alapveteacute-seacutere feleacutepiacutetett egyhaacutezban amelynek ἀκρογωνιαῖον-ja a Krisztus

A 31-13 mindezt Paacutel titkakeacutent (μυστήριον) eacutes a koraacutebbi kinyilatkoztataacutes tovaacutebbvitelekeacutent mutatja be Ebben egeacuteszen egyeduumllaacutelloacute szerepet juttat egy-felől tulajdon koraacutenak az uumldvtoumlrteacutenet egeacuteszeacuteben maacutesfelől oumlnmaga szemeacutelyeacute-nek eacutes funkcioacutejaacutenak Isten uumldvoumlziacutető munkaacutejaacuteban Emberileg Paacutelt nemcsak-hogy nem kuumlloumlnboumlzteti meg semmi a gyuumllekezetek maacutes tagjaitoacutel hanem ha lehet szoacute megkuumlloumlnboumlzteteacutesről ez csak jelenteacutektelenseacutegeacutenek iraacutenyaacuteban eacuterveacute-

32

Az Efeacutezusi leveacutel

nyesuumllhet (38) De itt is eacuterveacutenyesuumll a paacuteli gondolkozaacutes ismert paradoxiaacuteja eacuteppen ezeacutert biacutezta raacute Isten annak az uumlzenetnek a meghirdeteacuteseacutet hogy Izraacuteel eacutes a neacutepek immaacuter toumlkeacuteletes elvaacutelaszthatatlan eacutes harmoacutenikus egyseacutegkeacutent eacutel-nek egyuumltt Krisztus egyhaacutezaacuteban A 314-21 meacuteg egy neacutehaacuteny keacutereacutest tartalmaz azutaacuten doxoloacutegiaacuteval zaacuterul A bdquobelső emberrdquo megerősoumldeacuteseacutere van szuumlkseacutege a gyuumllekezetnek ahhoz hogy Krisztus lakozzeacutek hit aacuteltal minden hiacutevőnek a sziacuteveacuteben

A maacutesodik főreacutesz (41-620) rendszeresen aacutetgondolt erkoumllcsi intelmeket tartalmazoacute parainetikus egyseacuteg A leveacuteliacuteroacute az erkoumllcsi inteacutesben egy szilaacuterd teacutenyből az elhivataacutesboacutel vonja le eacutes vonatja le olvasoacuteival is a gyakorlati kouml-vetkezteteacutest az indicativus eacutes imperativus ilyen oumlsszefuumlggeacutese az egeacutesz paacuteli taniacutetaacutesnak joacutel ismert vonaacutesa (41-3) A parainetikus egyseacuteg alapgondolata a krisztoloacutegiai gyoumlkerű ekkleacutezioloacutegia leghangsuacutelyosabb mozzanata az egyseacuteg 44-6 (egy a test - σῶμα - a πνεῦμα az elhiacutevaacutes a remeacutenyseacuteg egy az Uacuter a hit a keresztseacuteg mindenek foumlloumltt pedig egy az Isten aki Atya) A 47-16 reacuteszletezi azokat az ajaacutendeacutekokat amelyeket a megdicsőuumllt Krisztus adott az egyhaacuteznak az ő testeacutenek eacutes gyuumllekezeteinek ezeket mintegy bdquoegyeacutenekre lebontvardquo teszi szemeacutelyesseacute rendelteteacutesuumlket pedig abban jeloumlli meg hogy a szenteket szol-gaacutelatukra keacutesziacutetik fel Iacutegy jut el mindegyikuumlk az eacuterett koruacute aacutellapotra a hitben iacutegy tud ellentaacutellni minden teacutevelygeacutesnek eacutes eacuteppen ezzel segiacuteti elő veacuteguumll is az egeacutesz test noumlvekedeacuteseacutet amelyhez eacuteppen e minőseacutegeacuteben tartozik hozzaacute ez a test a Krisztus teste ennek feje Krisztus maga A 417-24 az olvasoacutek előző pogaacuteny eacuteleteacutenek (termeacuteszetesen keresztyeacuten szemleacuteletű) aacutebraacutezolaacutesaacuteval mutat raacute honnan joumlttek az egyhaacutez tagjai mi az amit el kell hagyniuk ami helyett fel kell oumlltoumlzniuumlk az uacutej embert A 423-52 meacuteg mindig a gyuumllekezeten beluumlli emberi magatartaacutes alapelemeit reacuteszletezi a keresztyeacuten testveacuteriseacuteg bdquoelemi kouml-vetelmeacutenyeitrdquo aacutelliacutetja oda olvasoacutei eleacute ezzel az oumlsszefoglalaacutessal bdquoLegyetek Isten koumlvetői mint szeretett gyermekei eacutes eacuteljetek szeretetben ahogyan Krisztus befogadott titeket szereteteacuteberdquo Ezt a megkezdett gondolatot folytatja az 53-7 negatiacutev formaacuteban (bdquobűn-kataloacutegusrdquo) majd az 58-21 pozitiacutev formaacuteban (bdquoereacuteny-kataloacutegusrdquo) Az 522-69 himnikus hangveacutetelű reacuteszlete egy uacuten ke-resztyeacuten haacutezirendet koumlzoumll ennek koumlzeacuteppontjaacuteban a haacutezassaacuteg bdquomiszteacuteriumardquo aacutell amely a szerző szaacutemaacutera Krisztus eacutes az egyhaacutez viszonyaacutet kiaacutebraacutezoloacute keacuteppeacute vaacutelik (a mi bdquokeacuteprdquo szavunk tulajdonkeacuteppen keveset mond tuacutelsaacutegosan elvont az aacutebraacutezolaacutes itteni moacutedjaacutet figyelembe veacuteve) Majd a gyermekeknek szuumlleik eacutes a rabszolgaacuteknak gazdaacutejuk iraacutenti koumltelesseacutegeit taacuterja olvasoacutei eleacute a parainetikus reacutesz

A 610-20 befejező reacutesze a bdquolelki fegyverzetrdquo keacutepeacutevel foglalja oumlssze az er-koumllcsi intelmeket ebben egyfelől azt teszi vilaacutegossaacute hogy az embernek - mint

33

Bevezeteacutes

maacuter emliacutetettuumlk - oumlnmagaacutenaacutel hatalmasabb erőkkel kell megkuumlzdenie amikor az uacutej ember uacutetjaacutet akarja jaacuterni a vilaacutegban eacutes a deacutemoni erőkbe uumltkoumlzik bele maacutesfelől biztataacutessal szolgaacutel amikor vilaacutegossaacute teszi hogy eacuteppen ezeacutert Isten nem is hagyja magaacutera ebben a harcban de ezt a harcot minden vonatkozaacutesaacute-ban bdquoki kell tanulniardquo veacuteguumll az imaacutedsaacuteg reacuteveacuten reacuteszesekkeacute teszi a gyuumllekezetek tagjait oumlnmaga aacutetfogoacute apostoli szolgaacutelataacuteban is

A 621-24 a leveacutel befejezeacuteseacutet adja a Tychikosra valoacute utalaacutessal eacutes az aacuteldaacuteskiacute-vaacutenaacutessal Sajaacutet sorsaacutenak emliacuteteacutese ismeacutet alaacutezatos meacuterteacutektartaacutesroacutel tanuacuteskodik maga az egeacutesz befejező reacuteszlet pedig egeacuteszen kiemelkedően kerek oumlnmagaacute-ban teljesen zaacutert irodalmi egyseacuteggeacute teszi ezt a minden tekintetben nagysza-baacutesuacute levelet

35

FONTOSABB FORRAacuteSMUNKAacuteK

a Kommentaacuterok

HAUPT E Der Brief an die Epheser in Die Gefangenschaftsbriefe Goumlttingen 1902 (Kritisch-exegetischer Kommentar uumlber das Neue Testament 89)

EWALD P Epheser Philemon Kolosserbrief Leipzig 1910 (Kommentar zum Neuen Testament 10)

MASSON Ch Lrsquoeacutepitre de Saint Paul aux Eacutepheacutesiens Neuchacirctel-Paris 1953 (Commentaire du Nouveau Testament 9)

RENDTORFF H Der Brief an die Epheser Goumlttingen 1955 (Das Neue Testament Deutsch 8)

CONZELMANN H Der Epheserbrief Goumlttingen 1962 (Das Neue Testament Deutsch 8)

DIBELIUS M - GREEVEN H An die Kolosser Epheser an Philemon Tuumlbingen 1953 (Handbuch zum Neuen Testament 12)

SCHLIER H Der Brief an die Epheser ndash Ein Kommentar Patmos-Verlag Duumlsseldorf 1962 (roacutemai katolikus)

BEacuteKEacuteSI A Az Efeacutezusi leveacutel magyaraacutezata in Jubileumi Kommentaacuter Budapest 1969 (uo ld neacutehaacuteny maacutes forraacutesmű emliacuteteacuteseacutet is)

b Bevezeteacutestanok

A kuumlloumlnfeacutele lexikonok (EKL RGG The Interpreterrsquos Dictionary of the Bible) igen alapos tanulmaacutenyain kiacutevuumll a bdquostandard workrdquo-ok koumlzuumll főkeacuteppen

FEINE P ndash BEHM J Einleitung in das Neue Testament Heidelberg 1956FEINE P ndash BEHM J ndash KUumlMMEL W G Einleitung in das Neue Testament

Heidelberg 1965MICHAELIS W Einleitung in das Neue Testament Bern 1954MARXSEN W Einleitung in das Neue Testament ndash Eine Einfuumlhrung in ihre

Probleme Guumltersloh 1963

36

Az Efeacutezusi leveacutel

c Tanulmaacutenyok

HOLTZMANN H J Kritik der Epheser- und Kolosserbriefe Leipzig 1872HARNACK A Die Adresse des Epheserbriefes des Paulus Sitzungsberichte

der Berliner Akademie der Wissenschaften Philosophisch-historische Klasse 1910 696ff

GOODSPEED E J The Meaning of Ephesians Chicago 1933OCHEL W Die Annahme einer Bearbeitung des Kolosser-briefes im

Eacutepheserbrief in einer Analyse des Epheserbriefes untersucht Marburg 1934 (doktori eacutertekezeacutes)

GOGUEL M Esquisse drsquoune solution nouvelle du problegraveme de lrsquoeacutepitre aux Epheacutesiens In Revue de lrsquoHistoire des Religions 111 (1935) 254kk 112 (1936) 73kk

COUTTS J The Relationship of Ephesians and Colossians In New Testament Studies 4 (195758) 201kk

BENOIT P Lrsquohorizon Paulinien de lrsquoEacutepitre aux Eacutepheacutesiens In Exeacutegegravese et theacuteologie II (1961) 53kk

MITTON C L The Epistle to the Ephesians Oxford 1951MAUER C Der Hymnus von Eph 219-22 ein Tauflied In Evangelische

Theologie 13 (1953) 362kkSCHILLE G Liturgisches Gut im Epheserbrief In Theologische

Literaturzeitung 80 183GOODSPEED E J The Key to Ephesians Chicago 1956KAumlSEMANN E Epheserbrief RGG II 517kk 1958CADBURY H J The Dilemma of Ephesians In New Testament Studies 5

(195859) 91kkKUHN K G Der Epheserbrief im Lichte der Qumrantexte In New

Testament Studies 7 (196061) 344kkPERCY E Die Probleme der Kolosser- und Epheserbriefe Lund 1946

(Skrifter utgivna av Kungl Humanistika Vetensskapssamfundet XXXIX)

37

MAGYARAacuteZAT

Koumlszoumlnteacutes 11-2

1 Paacutel Krisztus Jeacutezus apostola Isten akarata aacuteltal (az Efeacutezusban) leacutevő szenteknek eacutes hiacutevőknek a Krisztus Jeacutezusban 2 kegyelem nektek eacutes beacutekesseacuteg Istentől a mi Atyaacutenktoacutel eacutes az Uacuter Jeacutezus Krisztustoacutel

(1) A leveacutelkezdet a profaacuten leveacutelkezdeteacutehez hasonloacute rendben talaacuten az enneacutel bővebb keleti leveacutelkezdet nyomaacuten aacutetformaacutelt sajaacutetos paacuteli uumldvoumlzlő formula pontosan megfelel a Kol leveacutelkezdeteacutenek Ha az Efeacutezusra valoacute utalaacutest kihagy-juk (a τοῖς οὖσιν miatt amely ugyan magaacuteban oumlnaacutelloacutean is szerepelhetne eacutes akkor ilyesmit jelentene bdquoaz ottani a helyirdquo LAKE ndash CADBURY szerint bdquothe local saints and believersrdquo csak eacuteppen peacutelda nincsen az irodalomban erre a hasznaacutelatra) akkor a leveacutelkezdet meglehetősen szemeacutelytelenneacute vaacutelik de nem lesz teljesen aacuteltalaacutenosiacutetoacutevaacute vagy hataacuterozatlannaacute

Oumlnmaga megnevezeacuteseacutevel eacutes minőseacutegeacutenek megjeloumlleacuteseacutevel Paacutelnak itt az a ceacutelja hogy a gyuumllekezetek iraacutent taacutemasztott igeacutenyeacutet hataacuterozza meg A gyuumlle-kezetek egyetlen Ura Jeacutezus Krisztus az ő Ura is Isten akarataacuteboacutel aacutell az ő szol-gaacutelataacuteban az apostol eacutes eacuteppen mint apostol ndash az ő szemeacutelyeacutenek keacutepviselője ndash joggal vaacuterhatja el hogy uacutegy hallgassaacutek őt mint aki aacuteltal Krisztus maga szoacutel hozzaacutejuk Maacutesfelől ő sem akaacuterhogyan szoacutel a gyuumllekezetekhez olyanoknak tekinti a gyuumllekezeteket eacutes tagjaikat akik Istennek a Krisztusban oumlnmaga szaacutemaacutera bdquokisajaacutetiacutetottrdquo eacutes a vilaacuteg deacutemoni leacutenyeacutetől-leacutenyegeacutetől elkuumlloumlniacutetett tu-lajdonai (ἅγιοι - ez maacutesfelől Isten tulajdonsaacutega is Lev 1144 iacutegy adja aacutet Isten ezt oumlveacuteinek is eacutes egyeduumll ezen az alapon lehetseacuteges az ember bdquoszentrdquo volta) Istentől kapott minőseacuteguumlknek ez az objektiacutev taacutergyi oldala ugyanennek a mi-nőseacutegnek az alanyi szubjektiacutev - ti az ember felől neacutezett - oldala az hogy akit Isten a maga tulajdonaacutevaacute tett bdquostaacutetusaacutebanrdquo megszentelt az ezt a bdquostaacutetustrdquo sze-meacutelyes doumlnteacutese folytaacuten elfogadja eacutes levonja belőle a gyakorlati koumlvetkezteteacutest eacuteleteacuteben ezt koumlvetően eacutes ennek megfelelően Isten munkaacutei folynak

38

Az Efeacutezusi leveacutel

(2) Isten kegyelme eacutes beacutekesseacutege toumllti el Paacutel eacuteleteacutet ezeacutert aacuteradhat ki őbelő-le mindez a gyuumllekezetek eacuteleteacutere is A kegyelem (a goumlr χάρις-ban az oumlroumlm mozzanata mellett amely a χαίρεν ige alapjelenteacutese meacuteg keacutet maacutesik mozzanat csenduumll meg a bdquokellemesseacutegeacuterdquo vouml Ef 429 Kol 46 ndash eacutes az bdquoajaacutendeacutekozaacuteseacuterdquo mint ahogyan a χαρίζεσθαι eacutes a belőle szaacutermazott χάρισμα Rm 623 alapje-lenteacutese mutatja) a szentek eacutes a hiacutevők e staacutetusaacutenak alapja a beacuteke vagy beacutekes-seacuteg (a kettőre nincsen kuumlloumln szoacute a goumlroumlgben mint ahogyan egy tuacutelhajtott kegyesseacutegi iraacuteny veacutelte amely a bdquobeacutekesseacutegetrdquo az egyhaacutezon beluumllre a bdquobeacutekeacutetrdquo a vilaacutegra eacuterveacutenyes kategoacuteriaacutenak szerette volna tartani a goumlr εἰρήνη a heacuteb שלם megfelelője tehaacutet azt az aacutellapotot jeloumlli amelyben minden bdquoa maga helyeacuten vanrdquo) viszont a szentek eacutes a hiacutevők eacuteleteacutenek Istentől a Krisztusban meghataacutero-zott eacutes megadott joacute rendjeacutet jelenti

A koumlszoumlnteacutes nem formaacutelis hanem erőt koumlzlő aktus Nem abban teacuter el eacutes igyekszik is elteacuterni a megszokott eacutes formasaacuteggaacute vaacutelt emberi uumldvoumlzleacutesektől hogy maacutes formaacutet keres olyat amely elteacuter amazokeacutetoacutel hanem a megszokott eacutes bizonyos meacuterteacutekig konvencionaacutelisnak koumlznapinak sőt olykor elcseacutepelt-nek eacutes uumlresnek tetsző formaacutet uacutej tartalommal toumllti el Ez az evangeacutelium sajaacuteto-san jellemző cselekveacutesi moacutedja az emberben eacutes a vilaacutegban

Ezeacutert a koumlszoumlnteacutes nem is pusztaacuten bdquopium desideriumrdquo kegyes kiacutevaacutensaacuteg jaacutembor oacutehaj hanem imaacutedsaacuteg koumlnyoumlrgeacutes azeacutert hogy Isten cselekveacutese valoacutera vaacuteljeacutek a gyuumllekezetekben egyuacutettal pedig iacutegeacuteret is arra hogy ez be fog kouml-vetkezni Ami tehaacutet az emberek koumlzoumltt csupaacuten formula (DIBELIUS) az iacutegy vaacutelik az egyhaacutezban a Szentleacutelek aacuteltal Isten Krisztusban reaacutenk aacuterasztott eacutelő erejeacutenek koumlzvetiacutetőjeacuteveacute szinte vezeteacutekeacuteveacute Mert Isten az emberi szoacutet vaacutelasz-totta ki cselekveacuteseacutenek eszkoumlzeacuteveacute eacutes az egyhaacutezban minden beszeacutednek min-den szoacutenak ez alatt az előjel alatt kell elhangzania

Isten magasztalaacutesa szabadiacutetaacutesaacuteeacutert 13-14

3 Aacuteldott az Isten eacutes a mi Urunk Jeacutezus Krisztus Atyja aki megaacutel-dott minket minden lelki aacuteldaacutessal a mennyekben a Krisztusban 4 ahogyan kivaacutelasztott minket őbenne a vilaacuteg alapveteacutese előtt hogy szentek eacutes feddhetetlenek legyuumlnk az ő sziacutene előtt szeretetben 5 miutaacuten előre elrendelt bennuumlnket arra hogy fiaivaacute fogadjon Jeacutezus Krisztus aacuteltal oumlnmagaacutenak akarataacutenak tetszeacutese szerint 6 kegyelme dicsőseacutegeacutenek magasztalaacutesaacutera amellyel megajaacutendeacutekozott minket a Szeretettben 7 benne van nekuumlnk a megvaacuteltaacutesunk az ő veacutere aacuteltal

39

Magyaraacutezat Isten magasztalaacutesa szabadiacutetaacutesaacuteeacutert 13-14

veacutetkeink megbocsaacutetaacutesa kegyelmeacutenek gazdagsaacutega szerint 8 ame-lyet bőven aacuterasztott ki reaacutenk minden boumllcsesseacuteggel eacutes eacutertelemmel 9 azzal hogy megismertette veluumlnk akarataacutenak titkaacutet tetszeacutese sze-rint amelyet nyilvaacutenossaacutegra hozott őbenne 10 az elrendelt idők beteljesedeacutese tervszerű rendjeacutenek kedveacuteeacutert hogy egy egyseacutegbe fog-laljon mindent a Krisztusban azokat amik a mennyben vannak eacutes azokat amik a foumlldoumln vannak őbenne 11 benne kaptuk meg az oumlroumlkseacuteget miutaacuten előre elrendeltettuumlnk annak a veacutegzeacutese szerint aki munkaacuteloacuteja mindennek akarataacutenak elhataacuterozaacutesa szerint 12 hogy dicsőseacutegeacutenek magasztalaacutesaacutera legyuumlnk mi akik előre remeacuteny-kedtuumlnk a Krisztusban 13 benne vagytok ti is akik hallottaacutetok az igazsaacuteg igeacutejeacutet uumldvoumlsseacuteguumlnk evangeacuteliumaacutet benne jutottatok hitre iacutegy pecseacuteteltettetek meg az iacutegeacuteret szent Lelke aacuteltal 14 aki oumlroumlkseacute-guumlnk zaacuteloga tulajdonaacutenak megvaacuteltaacutesaacutera dicsőseacutegeacutenek magaszta-laacutesaacutera

A szakasz a goumlroumlg szoumlvegben egyetlen nagyszabaacutesuacute koumlrmondat uumlnnepeacutelye-sen houmlmpoumllygő meacuteltoacutesaacutega a paacuteli stiacutelusban is szokatlan Csak taacutergya magya-raacutezza formaacutejaacutet valamint az hogy az egeacutesz gondolatsor mindenestől imaacuted-saacuteg A koumlnnyebb megeacuterteacutes kedveacuteeacutert eacuterdemes bevezetőuumll tagolnunk a reacuteszlet gondolati egyseacutegeit a 3 vers felveti a tovaacutebbiakban kifejtendő teacutemaacutet az aacuteldaacutes tartalmaacuteroacutel szoacutel a kifejtő reacuteszletezeacutes soraacuten a 4 vers a kivaacutelasztaacutesroacutel az 5 vers a fiuacutesaacutegroacutel a 6 vers a megkegyelmezeacutesről a 7 a bűnbocsaacutenatroacutel a 8-9 Isten terveacutebe valoacute beavattataacutesunkroacutel a 10 a teremtett vilaacuteg egeacuteszeacutenek nagy egyseacuteggeacute valoacute oumlsszefoglalaacutesaacutetoacutel a 11 vers oumlroumlkseacuteguumlnk elnyereacuteseacuteről a 12-13 ennek az oumlroumlkseacutegnek a ceacuteljaacuteroacutel eacutes megpecseacutetelteteacuteseacuteről veacuteguumll a 14 vers oumlsz-szefoglaloacutean az emliacutetettek veacutegső nagy taacutevlataacuteroacutel a megvaacuteltaacutes teljesseacutegeacuteről

(3) Az aacuteldaacutesroacutel ndash Istennek a gyuumllekezeteken elveacutegzett munkaacutejaacuteroacutel - szoacuteloacute aacutetfogoacute bevezető egyseacuteg egy sajaacutetos haacuteromszoros szoacutejaacuteteacutek reacuteveacuten (εὐλογητός - ὁ εὐλογήσας - ἐν πάσῃ εὐλογίᾳ) az apostol eacutes a gyuumllekezetek haacutelaacutejaacutet is ma-gaacuteba foglalja (εὐλογεῖν jelenteacuteskoumlreacutenek egyik oldala a magyar bdquoaacuteldrdquo igeacutehez hasonloacutean az hogy Isten kiaacuterasztja javait az emberre a maacutesik az hogy az ember erre haacutelaacutes dicsőiacuteteacutessel vaacutelaszol Istennek Isten megaacuteldja az embert az ember aacuteldja ezeacutert Istent) Ez a haacutela a vaacutelasz Istennek a gyuumllekezeteken elveacutegzett munkaacutejaacutera Meacuteghozzaacute nem is felszoacuteliacutetaacutes vagy oacutehaj hanem taacutergy-szerű kijelenteacutes megaacutellapiacutetaacutes formaacutejaacuteban toumlrteacutenik mindez aacuteldott az Isten A nominaacutelis mondat eacutertelemszerű kiegeacutesziacuteteacutese itt is eacuteppen uacutegy mint pl Lk 214-ben indicativusi nem pedig felszoacuteliacutetoacute eacutertelmű A cselekvő Isten aki

40

Az Efeacutezusi leveacutel

feleacute tehaacutet haacutelaacutes magasztalaacutesunk fordul nem tanulmaacutenyozhatoacute eszme nem elemezve boncolgathatoacute sztatikus valoacutesaacuteg de nem is elvont eszmeacuteny vagy el-eacuterhetetlen taacutevolsaacutegban eacutelő feacutelelmetes hatalom Mindezeknek a filozoacutefiaacutekban vagy a pogaacuteny vallaacutesokban van csupaacuten helyuumlk A mi Istenuumlnk az Uacuter Jeacutezus Krisztus Atyja ὁ θεὸς καὶ πατὴρ τοῦ κυρίου ἡμῶν Ἰησοῦ Χριστοῦ egyreacuteszt a goumlroumlg szoacuterend sajaacutetossaacutegaacutenak megfelelően keacutetfeacutelekeacuteppen fordiacutethatoacute

a) bdquoaz Isten eacutes a mi Urunk Jeacutezus Krisztus Atyjardquo vagy b) bdquo a mi Urunk Jeacutezus Krisztus Istene eacutes Atyjardquo

maacutesreacuteszt a καί iacutegy is uacutegy is nyilvaacutenvaloacutean a heacuteber waw explicativum eacutertel-meacutet hordozza bdquoIsten aki Jeacutezus Krisztus Atyjardquo ndash vagy bdquoIsten azaz a Jeacutezus Krisztus Atyjardquo illetve bdquoa Jeacutezus Krisztus Istene azaz Atyjardquo Szemeacutely ő akivel mi is szemeacutelyes kapcsolatban aacutellunk ti az apa eacutes gyermekei viszonyaacuteban Megismerhető szemeacutely mert Jeacutezus Krisztus a hit szaacutemaacutera mindent kijelen-tett roacutela neve a Krisztus neve arcaacutet a Krisztus arcaacuteban ndash szemeacutelyiseacutegeacutet az ő szemeacutelyiseacutegeacuteben ndash ismerhetjuumlk meg eacutes ismerhetjuumlk el Mi az eacutelet minde-nek foumlloumltt aacutelloacute Uraacuteval vagyunk ilyen kapcsolatban ezeacutert maga az eacutelet sem teacutenyek eacutes esemeacutenyek elkeseriacutető halmaza nem aacutettekinthetetlen zűrzavar nem megoldhatatlan probleacutema-toumlmeg buktatoacutekkal tele ismeretlen uacutet eacutes nem bennuumlnket koumlnyoumlrtelenuumll eltiproacute kiacutemeacuteletlen szoumlrnyeteg toumlbbeacute hanem Isten munkaacutei toumlrteacuteneacuteseacutenek eacutes cselekveacuteseacutenek aacuteldott alkalma e cselekveacutesuumlnk soraacuten pedig naproacutel napra eacuteletuumlnk teljes megoldoacutedaacutesa Ez az a meacuterhetetlen aacuteldaacutes amelyeacutert haacutelaacutesan magasztaljuk aacuteldjuk mi is a minket megaacuteldoacute Istent Ez az aacuteldaacutes hiaacutenytalan eacutes mindenneacutel toumlbb (πᾶσα εὐλογία - bdquoteljes aacuteldaacutesrdquo) Ez az aacutel-daacutes bdquolelkirdquo πνευματική (a magyarban nem tudjuk megkuumlloumlnboumlztetni a bdquocsak emberi lelkitrdquo a pszichikust az bdquoisteni-lelkitőlrdquo a pneumatikustoacutel) Nemcsak toumlbb ez az aacuteldaacutes mint minden foumlldi erő hanem egy maacutesik vilaacutegboacutel is szaacuterma-zik mennyei (ἐν τοῖς ἐπουρανίοις ndash a τὰ ἐπουράνια a bdquomennyeiek ti a meny-nyei dolgok vagy helyekrdquo Pl neutr tehaacutet főneacutevi eacutertelemben hasznaacutelt melleacutekneacutevi forma dativus-a) Ez a maacutesik vilaacuteg termeacuteszete nem helyi eacutertelemben maacutesik nem a fizikai vilaacutegegyetemnek a foumlldoumln kiacutevuumlli reacutegioacuteit jelenti erre utal a heacuteberes Plur is (kuumlloumlnben ez a toumlbbesszaacutem Paacutelnaacutel maacutesutt a οἱ οὐρανοί formaacuteban jelentkezik csak ebben a leveacutelben talaacutelhatoacute a τὰ ἐπυράνια ld meacuteg 120 26 310 612 a kife-jezeacutes koumlruumllmeacutenyesebb iacutegy uumlnnepeacutelyesebb az egyeacutebkeacutent megszokottnaacutel)

Ez a maacutesik vilaacuteg az a bdquoszellemi helyrdquo amelyben Isten akarata maacuter betelje-sedett valoacutesaacuteg Az a vilaacuteg ez amelytől bennuumlnket termeacuteszeti eacutenuumlnk szerint elszakiacutet a bűn de a bűn leacutetesiacutetette vaacutelaszfalat aacutettoumlrte Jeacutezus Krisztus eacutes iacutegy ennek a maacutesik vilaacutegnak az erői aacutetaacuteradnak Krisztusban őaacuteltala (ἐν Χριστῷ) ebbe a vilaacutegba betoumllthetik a mi eacuteletuumlnket Az eacutelet győzelme ez a halaacutel foumlloumltt eacuteletuumlnk eacutes szolgaacutelatunk egyetlen tartalma eacutes eacutertelme

41

Magyaraacutezat Isten magasztalaacutesa szabadiacutetaacutesaacuteeacutert 13-14

(4) Mi indiacutethatta Istent arra hogy mindezt a meacuterhetetlen aacuteldaacutest koumlzoumllje az emberrel Ha bűneink suacutelya alatt aacutellva tesszuumlk fel ezt a keacuterdeacutest akkor a vaacutelasz az hogy Isten a Jeacutezus Krisztus aacuteldozata aacuteltal fogadott vissza bennuumln-ket bűneink elleneacutere is a vele valoacute koumlzoumlsseacutegbe De ha ezen tuacutelleacutepve keacuterdezzuumlk meg ugyanezt tehaacutet iacutegy mi indiacutetotta Istent egyaacuteltalaacuteban mondjuk iacutegy a bűn keacuterdeacuteseacutetől fuumlggetlenuumll arra hogy iacutegy baacutenjeacutek az emberrel akkor erre egyetlen vaacutelasz van Nem az ember jutott el idővel arra a meggyőződeacutesre hogy jobb igazaacuten emberi eacuteletet eacutelni mint embertelennek lenni Nem uacutegy aacutell a dolog hogy e gondolataacutenak megalapozaacutesaacutera utoacutelag mitikus formaacuteban alkotott egy vallaacutesos ideoloacutegiaacutet Az a teacuteny hogy Isten az embert kivaacutelasztotta magaacutenak (ἐξελέξατο) mindent megelőz magaacutenak a vilaacutegnak a leacuteteacutet is (πρὸ καταβολῆς κόσμου) tehaacutet bdquoeleve leacutetezőrdquo praeexistens teacuteny Az Izraacuteelből joumltt keresztyeacute-nektől sem idegen ez a kijelenteacutes Izraacuteel gondolatvilaacutegaacutehoz viszonyiacutetva azon-ban uacutej az a maacutesik kijelenteacutes (RENDTORFF) hogy mindez - Krisztusban toumlrteacutent Tehaacutet nemcsak a vaacutelsaacuteg hanem mindent megelőző kivaacutelasztataacutesunk teacutenye is Krisztus aacuteltal ment veacutegbe (ἐν αὐτῷ) Azt jelenti ez hogy az Atya bdquoeleverdquo szerette a Fiuacutet eacutes ennek a szeretetnek a teacutenyeacuteben maacuter az is benne van hogy Isten kivaacutelasztotta magaacutenak az embert akinek ezutaacuten megteremtette a vilaacutegot hogy az legyen az otthona Amikor az ember bűne szeacutetszaggatta Isten eacutes ember kapcsolataacutet - ilyen kapcsolataacutet - amikor az ember nem akart toumlbbeacute Isten tulajdona eacutes munkaacuteinak eszkoumlze lenni akkor a tőle kapott eacutelettel egyszerre adoacutesaacutevaacute vaacutelt Istennek eacutes iacutegy erkoumllcsileg lehetetlenneacute vaacutelt lejaacuteratta eacutes beszennyezte magaacutet előtte Isten Jeacutezus Krisztusban aacutelliacutetotta helyre a meg-romlott koumlzoumlsseacuteget őeacuterte nem toumlroumllte el az eacuteletet Jeacutezus Krisztus fizette ki az adoacutessaacutegot ő szuumlntette meg az ember helyzeteacutenek keacuteptelen voltaacutet őaacuteltala lett eacutes lehet az ember most is Isten tulajdona szabad a bűntől eacutes erkoumllcsi tekin-tetben kifogaacutesolhatatlan (ἅγιος καὶ ἄμωμος az ἐν ἀγάπῃ helyzete problema-tikus mi a szoacuterendre valoacute tekintettel a megelőzőhoumlz vontuk ennek ellene szoacutel SCHLIER dogmatikai megfontolaacutes alapjaacuten ti szerinte nem az etikum-roacutel hanem a status salutis-roacutel van szoacute az előzőekben ehhez pedig nem illik a hataacuterozoacute vouml meacuteg a 42-vel)

(5) Mint az Ef-ben gyakran uacutegy itt is a kifejezeacutesek halmozaacutesaacuteval szem-leacutelteti Isten kegyelmeacutenek meacuterhetetlen gazdagsaacutegaacutet eacutes tuacutelaacuteradoacute bőseacutegeacutet az apostol Az 5 vers mintegy ismeacutetli a 4 vers tartalmaacutet amikor a Krisztusban előaacutellt uacutej helyzetet uacutegy jellemzi mint az Atya eacutes gyermekei viszonyaacutet Valoacuteban Krisztus megvaacuteltoacute tette uacutej jogi helyzetet teremtett az ember szaacutemaacutera (υἱοθεσία bdquooumlroumlkbe fogadaacutes adoptiordquo εἰς αὐτόν vonatkozhatik Krisztusra is Istenre is Az előbbi esetben az ismert prepoziacutecioacute-vaacuteltakozaacutes aacutell fenn bdquoőreaacute neacutezverdquo de hiaacutenyoljuk a καί-t az utoacutebbiban ismeacutet visszautal Istenre az egeacutesz

42

Az Efeacutezusi leveacutel

cselekveacutes-sorozat forraacutesaacutera bdquoős-alanyaacuterardquo erre utalna az egyeacutebkeacutent helytelen ELZEVIR-feacutele szoumlvegforma αὐτόν = ἑαυτόν eacutes ez az εἰς αὐτόν forma a hiacuteres AUGUSTINUS-feacutele formulaacutera emleacutekeztet Tu fecisti nos ad tehellip) Ez az uacutej jogi helyzet sem abban az eacutertelemben uacutej mintha nem tartozott volna bele maacuter eleve Istennek az emberrel valoacute terveacutebe (προορίσας) sőt akarataacutenak kedves elhataacuterozaacutesa volt kezdettől fogva ez is εὐδοκία τοῦ θελήματος αὐτοῦ Az εὐδοκία az Uacutejszoumlvetseacuteg bdquonagy szavainakrdquo egyike a heacuteb רץן megfelelője bdquojoacutetetszeacutesrdquo-nek szoktuk fordiacutetgatni de enneacutel kemeacutenyebb a tartalma Isten tanaacutecsveacutegzeacuteseacutet decretum-aacutet jelenti mindenesetre nincsen hiacutejaacuteval bizonyos eacuterzelmi tartalomnak sem hiszen Isten kedveacutet leli abban amit iacutegy elhataacuteroz ezeacutert beszeacuteluumlnk eacuteppen bdquojoacutetetszeacuteseacuterőlrdquo

(6) Iacutegy jutunk el Isten eme nagy terveacutenek mindenek foumlloumltt aacutelloacute szeretete megnyilvaacutenulaacutesaacutenak oumlsszefoglaloacute megjeloumlleacuteseacuteig - eacutes ez egyuacutettal ennek a terv-nek a centruma a bdquosziacuteverdquo is - ez a kegyelem Aki Istenben csak a feacutelelmetes biacuteroacutet tudja laacutetni annak csupaacuten rettenetes kiszolgaacuteltatottsaacutegot jelent az hogy bdquokeacutenyre-kegyrerdquo az oumlveacutei vagyunk De aki az aacuteldaacutes eacutes a haacutelaadaacutes vilaacutegaacuteboacutel eacuterkezik idaacuteig annak a hite szaacutemaacutera ragyogoacute dicsőseacuteggel toumlr elő ez a bdquoki-szolgaacuteltatottsaacutegrdquo a kegyelem δόξα τῆς χάριτος mert Isten nem megfosztoacute hanem ajaacutendeacutekozoacute Uacuter ἐχαρίτωσεν ismeacutet szoacutejaacuteteacutek a χάρις sokaacuteguacute jelenteacutese teszi lehetőveacute (ld a 2v magyaraacutezataacuteban) Isten nem abban leli kedveacutet hogy hatalmaacutet mutogassa rajtunk gyoumltreacutesuumlnkben hanem abban hogy irgalmaacutet ra-gyogtassa fel rajtunk szeretete aacuteltal aki a Krisztust szereti (ἠγαπημένος) az vele egy leacutelegzetre szeret minket is

(7) Ez a szeretet indiacutetja arra hogy kivaacutelassza az embert kiemelje maga-vaacutelasztotta rabszolgasaacutegaacuteboacutel (ἀπολύτρωσις) joacutellehet a legsuacutelyosabb aacuterat kell eacuterte kifizetnie tulajdon Fia veacutereacutet eacuteleteacutet Maacutes uacutet azonban nincsen Isten igaz-saacutega szigoruacute igazsaacuteg szoumlvetseacutege kemeacuteny koumlteacutes Aki megseacuterti annak bűnhőd-nie kell mert Isten nem bdquoneacutez feacutelrerdquo amikor az ember veacutetkezik (παράπτωμα) Ha meacutegis bdquoengedrdquo ha kiengedi az embert az bdquoobligoacuteboacutelrdquo (ἄφεσις) akkor ez csak uacutegy lehetseacuteges hogy valaki fizet azeacutert fizet az embereacutert az ember he-lyett A bűnbocsaacutenat nem Isten ellaacutegyulaacutesa hanem Jeacutezus megfizető koumlzben-jaacuteraacutesaacutenak elfogadaacutesa Isten reacuteszeacuteről

(8) Iacutegy mintaacuteja a mi megbocsaacutetaacutesunknak is De mindezzel a kegyelem munkaacutejaacutenak nincsen veacutege a megbocsaacutetaacutes nem csupaacuten annyit eredmeacutenyez hogy az embernek elviselhetőveacute vaacutelik az eacutelet Isten tovaacutebbi ajaacutendeacutekokkal hal-mozza el az embert σοφίᾳ καὶ φρονήσει boumllcsesseacuteggel amely aacuteltal az eacutelet minden helyzeteacuteben eacutes egeacutesz valoacutesaacutegaacuteban megtalaacutelja a helyeacutet eacutes belaacutetaacutessal amely megadja az eacutertelmeacutet egeacutesz eacuteleteacutenek

43

Magyaraacutezat Isten magasztalaacutesa szabadiacutetaacutesaacuteeacutert 13-14

(9) Mindez nem uacutegy toumlrteacutent hogy Isten pillanatroacutel pillanatra esetről esetre uumlgyes eacutes okos kis tanaacutecsokat ad az embernek eacutelete egy-egy forduloacutejaacute-ban vagy helyzeteacuteben Az ember eacutelete csak akkor megoldott eacutelet ha abban a taacutevlatban aacutell benne amelyben Isten eleve beleaacutelliacutetotta ha maga az ember is abban az oumlsszefuumlggeacutesben laacutetja eacutes eacuterti ezt az eacuteletet amelyben Isten akarata sze-rint eleve benne aacutell Ez az akarat azonban az embernek a bűn miatt rejtetteacute titokkaacute vaacutelt A megoldaacutes Isten kegyelmeacutenek tovaacutebbi nagy ajaacutendeacuteka az hogy ő megismertette az emberrel ezt a titkot eacutes ebből az ismeretből meriacutet most Paacutel amikor a gyuumllekezetek előtt is bdquoleleplezirdquo ennek a titoknak a leacutenyegeacutet προέθετο itt a Rm 325-ben talaacutelhatoacute eacutertelemnek megfelelően vonatkozhatik arra hogy Isten a maga akarataacutenak a titkaacutet bdquokiaacutelliacutetja megjeleniacuteti nyilvaacutenos-saacuteg eleacute helyezirdquo Krisztusban ἐν αὐτῷ ui semmikeacuteppen sem bdquooumlnmagaacutebanrdquo mert nyelvtanilag is Krisztusra kell vonatkoznia a szerkezetben

(10) Az idők teljesseacutegeacutenek beteljesedeacuteseacutenek - πλήρωμα erősen őrzi jelen-teacuteseacuteben a verbaacutelis tartalom aktivitaacutesaacutet - a bdquoberendezeacuteseacutererdquo neacutezve (οἰκονομία elsődlegesen bdquohaacuteztartaacutes gazdasaacutegrdquo olykor bdquosaacutefaacutersaacuteg gondnoksaacuteg tiszttar-toacutesaacutegrdquo azutaacuten aacutetvitt eacutertelemben bdquointeacutezkedeacutes rend tervrdquo ld a Bevezeteacutesben is) uacutegy veacutegzett Isten hogy a teremtett vilaacuteg minden leacutetezője mennyeiek eacutes foumlldiek (ez ismeacutet nem bdquocsillagaacuteszatirdquo megjeloumlleacutes) - koumlzoumls nevezőre jutnak (RENDTORFF) egy nagy toumlbbeacute meg nem bonthatoacute egyseacutegbe foglaloacutednak (ἀνακεφαλαιοῦσθαι - itt az aoristos infinitivus-aacutet talaacuteljuk vouml BAUER a ciacutemszoacute alatt) Mindez tehaacutet akkor koumlvetkezik be amikor megeacuterik teljesseacute vaacutelik raacute az idő Ezt jeloumlli a πληρώμα τῶν καιρῶν a καιρός bdquoalkalmas idő alkalomrdquo a sajaacutetos toumllteacutessel tartalommal feladattal eacutes ennek megfelelően munkaacuteval ellaacutetott időszak De mindez maacuter eleitől fogva eacutes most is Isten vaacutel-tozatlan akarata Iacutegy a keacutet jelentős veacutegpont koumlzoumltt Istennek minden inteacutez-kedeacutese azeacutert toumlrteacutenik hogy ez megvaloacutesuljon ez a ceacutelja minden bdquoberende-zeacuteseacutenekrdquo eacutes inteacutezkedeacuteseacutenek ez a rendelteteacutese egeacutesz bdquohaacuteztartaacutesaacutenakrdquo Ha ezt elfeledjuumlk akkor nem eacuterthetjuumlk meg hogy az egyhaacutez mieacutert tekinti annyira sajaacutetos feladataacutenak azt hogy az emberiseacuteg egyseacutegeacuteeacutert szolgaacuteljon De ha ezt szemmel tartjuk akkor szolgaacutelatunk legveacutegső ceacuteljaacutenak csak ezt tekinthetjuumlk eacutes minden egyes mozzanataacuteban ezt a ceacutelt igyekszuumlnk koumlvetni hogy meg-szűnjeacutek minden akadaacutely elvaacutelasztoacute teacutenyező gaacutet eacutes fal ember eacutes ember koumlzoumltt

(11-12) Krisztusban Ez a meghataacuterozaacutes adja meg a kuumlloumlnben alig egy-befoghatoacute gondolatok logikaacutejaacutet Aacuteltala nemcsak a bűntől szabadultunk meg nemcsak Isten titokzatos terveacutebe laacutethattunk bele hanem oumlroumlkoumlsoumlkkeacutent reacute-szesei is vagyunk Isten csodaacutelatos orszaacuteglaacutesaacutenak κληροῦν az Uacutejszoumlvetseacutegben csak itt fordul elő a LXX-ban is eleacuteg ritka (ld Eacutezs 1711 1Saacutem 1441) eredeti jelenteacutese bdquosorsolaacutes uacutetjaacuten meghataacuterozrdquo keacutesőbb az ige jelenteacutese homaacutelyossaacute vaacute-

44

Az Efeacutezusi leveacutel

lik eacuteppen hasznaacutelataacutenak haacutetteacuterbe szorulaacutesa miatt iacutegy jelenteacutese bizonyos asz-szociaacutecioacuteknak tulajdoniacutethatoacutean bdquomeghataacuteroz kivaacutelasztrdquo Paacutelnaacutel valoacutesziacutenűleg ugyancsak az emliacutetett ok miatt a gyakoribb κλῆρος-szal asszociaacuteloacutedik jelen-teacutese szempontjaacuteboacutel ez viszont a Kol 113-ban analoacuteg pluralisban a μερίς-szel egyuumltt fordul elő iacutegy jelenteacuteseacuteben koumlzel keruumll a κληρονομεῖν κληρονομία bdquooumlroumlkoumls oumlroumlkseacutegrdquo fogalmaacutehoz Ilyen vonatkozaacutesban bdquohataacuteroz megrdquo bdquohataacuterol koumlruumllrdquo minket Isten (προορισθέντες) amikor mindenhatoacute szereteteacutevel oumlroumlk veacutegzeacutese szerint kivaacutelaszt ő aki egyeduumlli mozgatoacuteja eacutes munkaacuteloacuteja - ἐνεργεῖν itt tranzitiacutev eacutertelmű - mindennek ami a vilaacutegban az emliacutetett veacutegső ceacutel a Krisztusban valoacute egyseacuteg eacuterdekeacuteben toumlrteacutenik Eacutes Isten mindebben megmu-tatkozoacute dicsőseacutegeacutenek mi akik hitben jaacuterunk eacuteppen uacutegy eacutes azzal vagyunk a legkifejezőbb dicsőiacutetői hogy Isten munkaacutejaacutenak veacutegső nagy teljesseacutegeacutevel nemcsak a megvaloacutesulaacutes boldog veacutegső időszakaacuteban talaacutelkozunk majd meg-lepeteacutesszerűen mint valami abszoluacutet novummal hanem egeacutesz eacuteletuumlnket maacuter most is valoacutesaacutegosan erre az alapra eacutepiacutetjuumlk ehhez a tervhez igaziacutetjuk - mint akik bdquoeleve ebbe vetetteacutek eacutes vetik remeacutenyseacuteguumlketrdquo (προηλπικότες)

(13) Veacutegeacutere eacutert Paacutel a hatalmas erejű imaacutedsaacutegnak Isten cselekveacutese reaacutenk aacuterasztott aacuteldaacutesa himnikus magasztossaacuteguacute ismerteteacuteseacutenek A gyuumllekezetek amelyekhez leveleacutet inteacutezi nem szemeacutelytelenuumll tőluumlk fuumlggetlen vagy idegen valoacutesaacutegokkeacutent szemleacutelik eacutes ismerhetik mindezt amiről szoacute volt A haacutelaadaacutes-ban ők is benne vannak mert Isten igeacuteje őket is reacuteszeseiveacute tette a szabadiacutetaacutes valoacutesaacutegaacutenak (πιστεύσαντες pregnaacutensan aoristos-i eacutertelmű bdquohitre jutottatok hiacutevőkkeacute lettetekrdquo eacutes az ismeacutetleacutese teszi kuumlloumlnoumlsen kifejezőveacute az előzmeacuteny mel-lett ἀκούσαντες κτλ)

(14) σφραγίς illetve a belőle keacutepzett σφραγίζειν hasznaacutelata itt a miszteacute-rium-vallaacutesok szokaacutesaacutera megy vissza ui a beavatottat az istenseacuteghez valoacute tartozaacutesaacutenak jeleacuteuumll pecseacutettel ismertetőjellel eacutes a tulajdonjog jeleacutevel laacutettaacutek el vouml BAUER a ciacutemszoacute alatt Egyeacutebkeacutent itteni hasznaacutelataacutet a keresztseacutegre vonatkoztatja SCHLIER ἀρραβὼν bdquoa jaacuterandoacutesaacutegboacutel előre kifizetett reacuteszlet felpeacutenzrdquo ami a jogigeacutenyt biztosiacutetja megerősiacuteti τὸ πνεύμα τῆς ἐπαγγελίας SCHLIER szerint genitivus qualitatis-szal van szerkesztve azonban a keacuterdeacutes nem ennyire egyszerű az iacutegeacuteret eacutes a Leacutelek oumlsszetartozaacutesaacuteroacutel van szoacute ezt a 14 vers fejti ki Eszerint arroacutel a Leacutelekről van szoacute aki Isten iacutegeacuterete volt eacutes leacutenyege szerint most is az iacutegy az eacutertelem erőteljesen a genitivus appositivus iraacutenyaacuteba mutat bdquoa Leacutelek azaz az iacutegeacuteretrdquo A szabadiacutetaacutesban valoacute reacuteszesedeacutes evangeacuteliu-ma tehaacutet bdquoelpecseacutetelirdquo a hiacutevőket a Szentleacutelek tulajdonaivaacute teszi őket iacutegy ez a Leacutelek előleg az oumlroumlkseacutegből biztosiacuteteacutek arra hogy a maga idejeacuten az Iacutegeacuteret Ura megadja a teljesseacutegeacutet az bdquoegeacutesz oumlsszegeacutetrdquo annak amit iacutegeacutert eacutes amit szaacuten ne-kuumlnk A joumlvendő valoacutesaacuteg iacutegy jelenvaloacutevaacute vaacutelik őaacuteltala az eacuteletuumlnkben iacutegy lesz a

45

Magyaraacutezat Imaacutedsaacuteg Krisztus dicsőseacutegeacutenek megismereacuteseacuteeacutert 115-23

gyuumllekezet Isten felszabadiacutetoacute tette reacuteveacuten az ő jogos tulajdonaacutevaacute ἀπολύτρωσις περιποιήσεως vagy bdquotulajdonnaacute tevő megvaacuteltaacutes kivaacuteltaacutes felszabadiacutetaacutesrdquo eacutes itt akkor a bőviacutetmeacuteny valoacuteban genitivus qualitatis vagy uacutegy eacutertjuumlk a szerkeze-tet hogy a περιποίησις eacutertelme eltoloacutedott a cselekveacutes folyamataacutenak jeloumlleacuteseacute-ről eredmeacutenyeacutenek a megjeloumlleacuteseacutere ebben az esetben a jelenteacutese bdquotulajdon az aki vagy ami tulajdonnaacute lettrdquo iacutegy a szerkezetben genitivus obiectivusra kell gondolnunk bdquotulajdonaacutenak megvaacuteltaacutesardquo Ilyen eacutes hasonloacute esetekben a nyelv-tani kategoacuteriaacutekat azeacutert vetjuumlk fel alternatiacutev formaacuteban is mert nagyon valoacute-sziacutenű hogy a keacutetfeacutele eacutertelem koumlzuumll mindegyik megcsenduumll a kifejezeacutesben

Iacutegy magasztalja igazaacuten Isten dicsőseacutegeacutet az ő vaacuteltsaacutegmunkaacuteja aacuteltal tulajdo-naacutevaacute lett ἐκκλησία

Imaacutedsaacuteg Krisztus dicsőseacutegeacutenek megismereacuteseacuteeacutert 115-23

15 Ezeacutert haacutet eacuten is miutaacuten hallottam arroacutel a Krisztusban valoacute hit-ről amely bennetek van eacutes az oumlsszes szent iraacutenti szeretetről 16 nem szűnoumlk meg haacutelaacutet adni eacutertetek amikor emleacutekezem roacutelatok imaacuted-saacutegaimban 17 hogy a mi Urunk Jeacutezus Krisztus Istene a dicsőseacuteg Atyja adja meg nektek a boumllcsesseacuteg eacutes a kinyilatkoztataacutes Lelkeacutet az ő ismereteacuteben 18 hogy legyen megvilaacutegosodott lelki szemetek azeacutert hogy megismerjeacutetek milyen a remeacutenyseacutege az ő elhiacutevaacutesaacutenak eacutes hogy milyen a gazdagsaacutega az ő oumlroumlkseacutege dicsőseacutegeacutenek a szentek koumlzoumltt 19 eacutes milyen az ő erejeacutenek rendkiacutevuumlli nagysaacutega iraacutentunk akik ereje hathatoacutessaacutegaacutenak műkoumldeacutese alapjaacuten hiszuumlnk 20 amelyet Krisztus aacuteltal tett munkaacutelkodoacutevaacute miutaacuten feltaacutemasztotta őt a halaacutelboacutel eacutes a maga jobbjaacutera uumlltette a mennyekben 21 feljebb minden felsőseacutegneacutel eacutes hatalomnaacutel eacutes erőneacutel eacutes uralomnaacutel eacutes minden neacutevneacutel amelyet segiacutetseacuteguumll hiacutevnak nemcsak ebben a vilaacutegkorszakban hanem az eljoumlvendőben is 22 eacutes mindent laacuteba alaacute vetett neki eacutes őt tette főveacute mindenek foumlloumltt az egyhaacutez szaacutemaacutera 23 amely az ő teste eacutes teljesseacutege annak aki mindent mindenekben teljesseacute tesz

(15) Paacutel hallott maacuter azokroacutel a gyuumllekezetekről amelyekhez leveacutelben fordul Maacuter az előző keacutet versben emliacutetette hogy ezek a gyuumllekezetek reacuteszesei Isten szabadiacutetaacutesaacutenak Ezt a megaacutellapiacutetaacutest most azzal folytatja hogy bizonysaacutegot tesz roacuteluk megvan bennuumlk koumlzoumlttuumlk koumlruumlkben (καθ᾽ ὑμᾶς) a keresztyeacuten

46

Az Efeacutezusi leveacutel

magatartaacutesnak az a keacutet alapvető vonaacutesa amelyben tulajdonkeacuteppen oumlsszefog-lalhatoacute a keresztyeacutenseacuteg leacutenyege πίστις ἀγάπη εἰς πάντας τοὺς ἁγίους

Tehaacutet egyreacuteszt a hit az ami aacuteltal egeacutesz eacuteletuumlk tulajdon emberi bűnoumls muacutelt-juk romlott gyoumlkeacuterzeteacutetől elszakadva Krisztusba gyoumlkerezik bele Maacutesreacuteszt a szeretet amely ennek az uacutej eacuteletnek a jelentkezeacutese foumlldi eacuteletuumlnk koumlruumllmeacutenyei koumlzoumltt eacutes amely elsőrenden ndash mintegy az előkeacuteszuumllet fokaacuten ndash a foumlldoumln eacutelő valamennyi gyuumllekezet minden tagjaacuteval oumlsszekoumlti őket

(16) Ezeacutert foglalja bele őket haacutelaadoacute imaacutedsaacutegaacuteba nem esetszerűen egy-szer-egyszer olykor-olykor vagy alkalomadtaacuten hanem szuumlnet neacutelkuumll (οὐ παύομαι εὐχαριστῶν) Bizonysaacutegteacutetele azonban nem jelenti azt mintha ezeknek a gyuumllekezeteknek eacutes tagjaiknak az eacuteleteacuteben maacuter minden elinteacutező-doumltt volna eacutes nem aacutellana előttuumlk semmifeacutele feladat Eacuteppen ezeacutert haacutelaadaacutesa sem valamilyen kvietisztikus megnyilatkozaacutes nem sztatikus lenyugvaacutes nem Isten ajaacutendeacutekainak egyszerű nyugtaacutezaacutesa tudomaacutesul vevő passziacutev elfogadaacute-sa hanem azonnal a gyuumllekezetekeacutert valoacute koumlnyoumlrgeacutesseacute vaacutelik ebben folytatoacute-dik Az hogy Paacutel a gyuumllekezetekre gondol hogy haacutelaacutet ad Istennek minden joacuteteacutetemeacutenyeacuteeacutert amelyet talaacutel bennuumlk eacutes az hogy koumlnyoumlroumlg eacutertuumlk a leacutenyegre neacutezve egymaacutestoacutel el nem vaacutelaszthatoacute egyseacutegben aacutell előttuumlnk csupaacuten a nyelvi kifejezeacutes kuumlloumlniacuteti el helyesebben kuumlloumlnboumlzteti meg a maga bdquogrammatikairdquo eszkoumlzeivel a haacuterom mozzanatot εὐχαριστῶν - μνείαν ποιούμενος - ἐπὶ τῶν προσευχῶν μου

(17) A koumlnyoumlrgeacutes tartalmaacutet a ἵνα kezdetű mondat jeloumlli ez a 8-9 versekre utal vissza A gyuumllekezeteknek ismeretre van szuumlkseacuteguumlk A megfogalmazaacutes is sajaacutetosan emeli ki azt hogy ez az ajaacutendeacutek Isten Lelkeacutenek a Leacutelek erejeacutenek eacutes munkaacutejaacutenak az eredmeacutenye iacutegy vaacutellal Isten szemeacutely szerint koumlzoumlsseacuteget azok-kal akik hisznek a Krisztusban Ez a Leacutelek eacuteletuumlnk szemeacutelyes taacutersa eacutes hatoacutee-reje teremti meg bennuumlnk nemcsak a boumllcsesseacuteget tehaacutet az eacutelet valoacutesaacutegaacuteba valoacute eacutertelmes - eacutes helyes koumlvetkezteteacutesekkel de helyes koumlvetkezmeacutenyekkel is jaacuteroacute ndash betekinteacutest hanem a kijelenteacutest is ἀποκάλυψις activumi eacutes passivumi eacutertelmű is lehet bdquoleleplezeacutes - lelepleződeacutes titok nyilvaacutenvaloacutevaacute teacutetele - vagy leacutetele kinyilatkoztataacutesrdquo (a mi bdquokinyilatkoztataacutesrdquo szavunk is mindkeacutet iraacutenyt jeloumlli maacuter a hasznaacutelatban bekoumlvetkezett megszokaacutes alapjaacuten) Ezaacuteltal uacutejabb eacutes uacutejabb megvilaacutegosodaacutesok reacuteveacuten egyre inkaacutebb koumlzeleduumlnk Isten veacutegső titkai-nak teljes megragadaacutesaacutehoz

(18) Isten cselekvő Szentlelke jelentette munkaacutejaacutenak leiacuteraacutesaacuteban ennek a munkaacutenak a kuumllső teoloacutegiai oldalaacutet Most azonban az apostol a belső leacute-lektani oldalaacutet is bemutatja ugyanennek a dolognak hiszen Isten munkaacutei-nak sziacutenhelye az emberi pszicheacute Az ember megvilaacutegosodaacutesa uacutegy toumlrteacutenik hogy a Szentleacutelek munkaacuteja iraacutent fogeacutekonnyaacute vaacutelt emberi leacutelek a mi belső

47

Magyaraacutezat Imaacutedsaacuteg Krisztus dicsőseacutegeacutenek megismereacuteseacuteeacutert 115-23

emberuumlnk eacuterzeacutekszerve (οἱ ὀφθαλμοὶ τῆς καρδίας) reagaacutel πεφωτισμένοι τοὺς ὀφθαλμοὺς τῆς καρδίας meglehetősen szabad participiumos szerkezet SCHLIER szerint predikatiacutev jellegű eacutes vagy a δῷη-toacutel fuumlgg vagy a ὑμῖν-nel tartozik oumlssze szorosan eacutes az accusativus maacuter az infinitivus hataacutesa alatt aacutell Enneacutel azonban sokkal termeacuteszetesebb az a megoldaacutes hogy egyszerűen hi-aacutenyos accusativus cum infinitivo-roacutel van szoacute kiegeacutesziacutetve πεφωτισμένους εἶναι τοὺς ὀφθαλμούς eacutes ez a δῷη-hoz kapcsoloacutedik bdquoadja meg hogy le-gyenek megvilaacutegosodottak lelki szemeitekrdquo ez foumlloumlslegesseacute teszi hogy az ὀφθαλμούς -t accusativus respectuskeacutent eacutertelmezzuumlk (vouml kuumlloumlnben BLASS-DEBRUNNER 468sect2) Paacutel eacuteppen azeacutert koumlnyoumlroumlg hogy ilyen moacutedon Isten kinyuacutejtott keze amelyet kegyelmesen nyuacutejt az ember feleacute talaacutelkozzeacutek az embernek Isten feleacute hitben befogadaacutesra valoacute keacuteszseacutegben kinyuacutejtott kezeacutevel Mire valoacute mieacutert szuumlkseacuteges mindez Elsősorban azeacutert hogy rendezze az em-ber joumlvőjeacutet Ez uacutegy toumlrteacutenik hogy az ember felismeri remeacutenyseacutege taacutergyait amelyeknek joumlvőbeli teljesseacutege eacuteppen a remeacutenyseacuteg aacuteltal vaacutelik maacuter most va-loacutesaacutegos alapjaacutevaacute az eacuteleteacutenek Ezek ἡ ἐλπὶς τῆς κλήσεως αὐτοῦ ὁ πλοῦτος τῆς δόξης τῆς κληρονομίας Isten elhiacutevoacute szava eacutes az emberre vaacuteroacute gazdag oumlroumlkseacuteg ragyogoacute valoacutesaacutega amely kiemeli eacuteleteacutet az egyeduumllvaloacutesaacutegboacutel eacutes vala-mennyi hiacutevővel egy teacuter eacutes idő foumlloumltt aacutelloacute oumlkumeneacuteben egyesiacuteti

Csakhogy a remeacuteny magaacuteban veacuteve lehet csaloacuteka aacutebraacutend is bdquoIstenseacutegnek laacutetszoacute Csalfa vak Remeacutenyrdquo Ezeacutert keacuterdezi a remeacutenykedő ember mindig azt hogy mi az alapja a remeacutenyseacutegnek

(19) Paacutel uacutegy folytatja tovaacutebb az imaacutedsaacutegot hogy a joumlvőbe utaloacute remeacuteny-seacutegnek a jelenben megmutatkozoacute generaacutecioacutejaacuteroacutel biztosiacuteteacutekaacuteroacutel beszeacutel Tuacutelaacuteradoacute bőseacuteggel jellemzik szavai azt hogy milyen jelentős mennyire ha-talmas eacutes mennyire biztos Istennek az a munkaacuteja amelyet maacuter itt eacutes most veacutegez az oumlveacuteivel eacutes oumlveacuteiben oumlveacutei koumlzoumltt eacutes oumlveacutei aacuteltal (καὶ τί τὸ ὑπερβάλλον μέγεθος κτλ bdquoerejeacutenek rendkiacutevuumlli nagysaacutegardquo) eacutes amelyet a gyuumllekezeteknek meg kell ismerniuumlk ahhoz hogy valoacuteban alapokkal biacuteroacute remeacutenyseacuteg legyen a joumlvőbe valoacute tekinteacutesuumlk Tovaacutebbra is tuacutelaacuteradoacute kifejezeacutesbeli bőseacuteggel beszeacutel az apostol arroacutel hogy ezen a moacutedon ugyanaz az erő nyilvaacutenul meg a gyuumlle-kezetek eacuteleteacuteben κατὰ τὴν ἐνέργειαν τοῦ κράτους τῆς ἰσχύος αὐτοῦ szinte lefordiacutethatatlanul pleonasztikus ἰσχύς bdquoerőrdquo κράτος bdquoerősseacuteg intenzitaacutesrdquo ἐνέργεια bdquohateacutekonysaacuteg műkoumldeacutes munkaacutelkodaacutesrdquo (tehaacutet nem a mi nyelvuumlnk-ben is szakkifejezeacuteskeacutent hasznaacutelt bdquoenergiardquo jelenteacuteseacutevel) az egeacutesz szerkezet az aacuteltalaacutenos felől halad a sajaacutetos feleacute a potenciaacutelis felől a reaacutelis eacutes konkreacutet feleacute Ha az emberről vett keacuteppel akarjuk megkoumlzeliacuteteni akkor azt mondhat-juk hogy az ἰσχύς a mozdulatlan talaacuten eacuteppen fekvő ember bdquonyugvoacute erejerdquo amely megvan de egyelőre inaktiacutev potenciaacutelis ndash tehaacutet ez a szoacute jelenti inkaacutebb

48

Az Efeacutezusi leveacutel

azt amit mi bdquoenergiaacutenakrdquo nevezuumlnk (erőnleacutetet erővel teli aacutellapotot) Ha a mozdulatlan ember megfesziacuteti izmait akkor maacuter vilaacutegos keacutepuumlnk van - leg-alaacutebbis az előbbineacutel vilaacutegosabb - erejeacutenek meacuterteacutekeacuteről eacutes ha ez meacuteg mindig nem is jelent aktivitaacutest maacuter elaacuterulja a munka veacutegzeacuteseacutere valoacute keacuteszuumllődeacutest A nekifeszuumlleacutes a κράτος jelenteacutesi koumlre Amikor viszont az izmait fesziacutető em-ber bdquolecsaprdquo vagy valamilyen munkaacuteba kezd eacutes ezt effektiacutev moacutedon veacutegzi ak-kor eddigi lehetőseacutege eacutes meacuterteacuteke szerint megmutatkozott ereje műkoumldő va-loacutesaacuteggaacute lett munkaacutet veacutegez amely eredmeacutenyre vezet Ezzel a munkaacutet veacutegző hatalmas intenzitaacutesuacute aacutellandoacute erőforraacutest jelentő erejeacutevel tudta kivenni Isten Krisztust is a halaacutel hatalma aloacutel ezzel keltette eacuteletre

(20) A ἣν ἐνήργηκεν ἐγείρας αὐτόν mondatreacuteszletben a perfectum jel-legzetesen azt emeli ki hogy ez alkalommal valoacuteban bdquoki volt fejtverdquo Isten ereje nem maradt teacutetlen eacutes munkaacutetlan ἐγείρας az aoristos-i participium hasznaacutelataacutenak az a jellegzetes eacutes gyakori esete amely a keacutet cselekveacutes az aacutelliacutet-maacutenyban eacutes a participiumban jeloumllt toumlrteacuteneacutes időbeli egybeeseacuteseacutere utal eacutes ame-lyet aacuteltalaacuteban iacutegy fordiacutethatunk bdquoazzal hogyhellip amidőnrdquo Maga az ἐγείρω ige egyben itt is figyelmezteteacutes arra hogy Jeacutezus feltaacutemadaacutesa nem bdquoautomatikusrdquo folyamat vagy toumlrteacuteneacutes hanem a szoacute pontosabb eacutertelmeacuteben bdquofeltaacutemasztaacutesrdquo Isten cselekveacuteseacutenek koumlzbeleacutepeacuteseacutenek eacutes beavatkozaacutesaacutenak - ezt is jelenti preg-naacutensan az ἐνέργεια - az eredmeacutenye Ezzel a gyuumllekezetek remeacutenyseacutegeacutenek a keresztyeacuten remeacutenyseacutegnek a megalapozaacutesaacuteban tovaacutebb megy Paacutel egy leacutepeacutessel amikor Istennek koumlzoumlttuumlnk a jelenben folyoacute munkaacutejaacutet szabadiacutetaacutesaacutenak uumldvouml-ziacuteteacuteseacutenek a muacuteltban elveacutegzett hatalmas tetteacutevel aacutelliacutetja abszoluacutet szilaacuterd alapra Jeacutezus Krisztus feltaacutemasztaacutesa megtoumlrteacutent teacuteny de ugyaniacutegy befejezett teacuteny az is hogy Isten oumlnmaga koumlzvetlen koumlrnyezeteacutenek (τὰ ἐπουράνια) a legelső he-lyeacutere aacutelliacutetotta őt a bdquomennyekbenrdquo jobbjaacuten uumll a halaacutel foumlloumltt diadalmaskodoacute Krisztus A gyuumllekezetek a feltaacutemadaacutes feacutenyeacuteben szemleacutelhetik egyuumltt a joumlvőt a muacuteltat eacutes a jelent Isten ugyanis nem csinaacutelt titkot abboacutel hogy Krisztus nem maradt a halaacutelban hanem megmutatta oumlveacuteinek a megdicsőuumllt Urat eacutes a megjeleneacuteseacuteről szoacuteloacute bizonysaacutegteacutetel eacutelő ereje munkaacutelkodik koumlzoumlttuumlk ma is

(21) Krisztusnak e felemelteteacuteseacutevel nemcsak Istenhez valoacute viszonya van meghataacuterozva hanem a vilaacuteghoz valoacute viszonya is Ő aki Isten jobbjaacuten uumll tehaacutet aki az első helyet foglalja el az oldalaacuten ugyanakkor foumlloumltte aacutell minden maacutes szellemi hatalomnak ἀρχαί ἐξουσίαι δυνάμεις κυριότητες bdquoelsőseacuteg főhatalom erő uralkodaacutesrdquo - jelenteacutesuumlk szerint alig megkuumlloumlnboumlztethető aacuter-nyalatai a bdquohatalomrdquo fogalmaacutenak a keacuteső zsidoacute angyal-tan angeloloacutegia kifeje-zeacutesei az ὄνομα bdquoneacutevrdquo a heacuteb שם megfelelőjekeacutent ugyancsak nem e hatalmak mindegyikeacutenek vagy valamelyikuumlknek a bdquotulajdonneverdquo hanem leacutenyeguumlk eacutes valoacutesaacuteguk megjeloumlleacutese valoacutesaacutegos leacutetuumlk megleacutetuumlk eacutes jelenleacutetuumlk hangsuacutelyo-

49

Magyaraacutezat Imaacutedsaacuteg Krisztus dicsőseacutegeacutenek megismereacuteseacuteeacutert 115-23

zaacutesa amelyet participiumi bőviacutetmeacutenye ὀνομαζόμενον meacuteg alaacute is taacutemaszt SCHLIER a 611k paacuterhuzamaacutera hivatkozva uacutegy magyaraacutezza ezt a helyet hogy Istennel ellenseacuteges hatalmakroacutel van szoacute benne hasonloacutean RENDTORFF is aki ezt mondja bdquoJeacutezus Krisztus foumlloumltte aacutell a vilaacuteg hazug propagandaacutejaacutenak eacutes a gazdasaacutegi eacutelet deacutemoni erőinekrdquo A mondottaknak adott esetben lehet ilyen kisugaacuterzaacutesuk veacutegső gyakorlati koumlvetkezteteacutesuumlk vagy alkalmazaacutesuk de magaacutet a leveacutel e reacuteszleteacutet teljes egeacuteszeacuteben iacutegy ennek a szemleacuteletnek a jegyeacuteben eacutertelmezni - hamis eacutes veacutetkes leegyszerűsiacuteteacutes A leacutenyegnek kuumlloumlnfeacutele tuumlnetei vannak de egyikuumlk sem foglalhatja el a leacutenyeg helyeacutet Krisztusnak itt emliacutetett bdquopoziacutecioacutejardquo hatalmi helyzete nem treacutefa a Zsolt 87-ből vett ideacutezettel szemleacutel-teti ezt a leveacutel iacuteroacuteja

(22) bdquoMindeneketrdquo laacuteba alaacute vetett neki Isten a πάντα ilyen helyeken a legaacutetfogoacutebb eacutertelmet hordozza bdquomindenseacutegnekrdquo is lehetne fordiacutetani de baacuter a bdquomindenekrdquo toumlbbesszaacutem mai magyar nyelvuumlnkben maacuter reacutegiesnek hat eacutertel-me meacutegis koumlzelebb aacutell a goumlroumlg szoacutehoz Termeacuteszetes hogy ebben a bdquominden-benrdquo a gyuumllekezetek is benne vannak De az ő szaacutemukra Jeacutezus Krisztusnak meacuteg egy maacutesik jelentőseacutege is van eacuteletuumlknek ő a betetőzője eacutes biztosiacutetoacuteja sa-jaacutetos eacutertelemben amelyet itt uacutegy fejez ki az apostol hogy Krisztus az egyhaacutez feje (κεφαλὴhellip τῇ ἐκκλησίᾳ)

(23) Hogy ez a kifejezeacutes nem csupaacuten aacutetvitt eacutertelmű itt - egy testuumllet egy aacutellam stb bdquofejerdquo eacutertelmeacuteben - azt a zaacuteroacute vers mutatja Az egyhaacutez Krisztus teste - eacutes ez sem keacutep hanem maga a valoacutesaacuteg (vouml 1Kor 1227) ennek a test-nek az egeacuteszeacuteben eacutelő oumlsszefuumlggeacuteseacuteben Krisztus a fő a fej Az Ef ezen a pon-ton leacutep tuacutel az egyeacutebkeacutenti szemleacuteleten nemcsak az egyhaacutez a Krisztus teste hanem Krisztus is feje az egyhaacuteznak A maacutesodik bdquoteacutetelbenrdquo nyilvaacuten csak olyasmi hangsuacutelyozoacutedik bizonyos eacutertelemben maacutes szemszoumlgből neacutezve ami az elsőben is benne van ez a teacutetel ismeacutet tovaacutebbgondolaacutesa eacutes tovaacutebbvitele az 1Kor-boacutel ismert ekkleacutezioloacutegiai alapteacutetelnek Eacuteppen ezeacutert termeacuteszetes hogy ennek az itteni bdquoteacutetelnekrdquo az ekkleacutezioloacutegiai alapteacutetel itteni megfogalmazaacutesaacute-nak alapjaacuten nem felteacutetelezhetuumlnk valamilyen hamis koumllcsoumlnoumls fuumlggeacutest bdquokor-relaacutecioacutetrdquo Krisztus eacutes az egyhaacutez viszonyaacuteban (vouml meacuteg a Bevezeteacutesben erről mondottakkal eacutes az 522kk magyaraacutezataacuteval)

A test eacuteleteacutet egy egyseacutegkeacutent szemleacutelve azt mondhatjuk hogy a test tagjai olyan eszkoumlzoumlk amelyek ndash helyesebben akik - ennek az eacuteletnek minőseacuteguumlk vaacuteltozatossaacutega eacutes funkcioacutejuk kuumlloumlnfeacuteleseacutege elleneacutere is csodaacutelatos oumlsszefuumlg-geacutesben eacutes egyseacutegben aacutellanak a szolgaacutelataacuteban Ezt a ceacuteltudatos eacutes ceacutelratoumlrő egyseacuteget a testben a tagok koumlzoumltt a fej biztosiacutetja a koumlzponti akarat szeacutekhelye innen szaacutermazik minden iraacutenyiacutetaacutes indiacutettataacutes gondolat szaacutendeacutek akarat vagy oumlsztoumlnzeacutes Csak egyre kell vigyaacuteznunk itt nem arra taniacutet Paacutel mint ahogyan

50

Az Efeacutezusi leveacutel

maacuter utaltunk raacute hogy a gyuumllekezetek mit jelentenek Krisztusnak A taniacutetaacutes itteni megfogalmazaacutesa is arroacutel beszeacutel hogy Krisztus mit jelent a gyuumllekeze-teknek az egyhaacuteznak Ezeacutert nem gondolkozhatunk uacutegy hogy Krisztus csak a gyuumllekezetek aacuteltal az ami (ld RENDTORFFnaacutel) A leacutenyeg abban van hogy a gyuumllekezet Krisztus akarataacutenak eszkoumlzrendszere egyseacutege nem tagjainak kouml-zoumls megegyezeacuteseacuteből ered hanem a fő akarataacuteboacutel adoacutedik Mindebből az is koumlvetkezik hogy a gyuumllekezetről eacutes az egyhaacutezroacutel csak hitben beszeacutelhetuumlnk Az egyhaacutez hituumlnk taacutergya de eacuteppen iacutegy eacutes csak iacutegy sugaacuterzik ki hataacutesa a laacutetha-toacute az egyhaacutezat eacutes tagjait koumlruumllvevő vilaacutegba mert iacutegy hordozza eacutes uacutejiacutetja meg szuumlntelenuumll tagjainak az eacuteleteacutet is

A reacuteszlet legveacutegső nagy keacuterdeacutese a πλήρωμα fogalmaacutenak felveteacutese Itt most jelenteacutektelen az hogy milyen gyoumlkerekből sarjad ki ez a sokreacutetű eacutes sokoldaluacute fogalom (PLATON Oacuteszoumlvetseacuteg a sztoa PHILO a Corpus Hermeticum) A keacuterdeacutes az hogy kire kell itt vonatkoztatnunk A megoldaacutes nem egyeacutertel-mű előszoumlr arra gondolnaacutenk hogy Krisztus a fő egyuacutettal bdquopleacuteroacutemaacutejardquo a mindent teljesseacute tevő Istennek Azonban ehhez elkeruumllhetetlenuumll taacutersul az a gondolat hogy Isten pleacuteroacutemaacuteja a Krisztus teste az egyhaacutez is - nem csupaacuten baacuter főkeacuteppen eszkatoloacutegikus taacutevlatban hanem in praesens a jelenre neacutezve is amennyiben ti eacuteppen az jellemzi a leacuteteacutet hogy a Christus praesens eacutelete egye-duumlli iraacutenyiacutetoacuteja BEacuteKEacuteSI szerint a mondat eacutertelme nem vilaacutegos a teacutevtaniacutetoacutekra utal akiknek a koumlreacuteben eacutes szoacutehasznaacutelataacuteban fogalomvilaacutegukban a pleacuteroacutema a hatalmak az eoacutenok tehaacutet az istenseacuteg eacutes az ember koumlzoumltt talaacutelhatoacute termeacute-szetfoumlloumltti leacutenyek oumlsszesseacutegeacutet jelentette (Kol 119) bdquoIstennek ez a teljesseacutege - mondja veacuteguumll - Krisztusban lakik Erre kell az egyhaacuteznak is eljutnia (413) Itt pedig az a megaacutellapiacutetaacutes hogy az egyhaacutez a Krisztus teljesseacutege azt jelenti hogy eacuteleteacuteben megvaloacutesiacutetja (ti az egyhaacutez) Krisztusnak a Főnek minden tulajdon-saacutegaacutet szereteteacutet beacutekesseacutegeacutet erejeacutetrdquo CHRYSOSTOMOS mindenesetre plato-ni nyomokon jaacuter akkor amikor a pleacuteroacutema-fogalmat uacutegy magyaraacutezza hogy ez az ami bdquoteljesseacute teszrdquo valamit tehaacutet szuumlkseacutegszerű kiegeacutesziacuteteacutese valaminek ebben az esetben ilyen volna az egyhaacutez mint test - Krisztus a fő mellett Ez azonban tuacutelsaacutegosan felsziacutenen mozgoacute magyaraacutezat volna eacutes sok teacutevedeacutesre is adhatna alkalmat vagy abban az iraacutenyban hogy a fő a test kiegeacutesziacutető szerepe (bdquohozzaacutejaacuterulaacutesardquo) neacutelkuumll nem lehet igazaacuten fő vagy abban hogy az egyhaacutez csupaacuten valami bdquojaacuteruleacutekosrdquo elem a mellett a Krisztus mellett aki a fő abban az eacutertelemben is hogy a legfőbb a legfontosabb A kiegeacutesziacuteteacutese nyomaacuten (πάντα ἐν πᾶσιν πληρουμένου) sokkal szervesebb eacutes mozgeacutekonyabb jelenteacutesre kell gondolnunk πλήρωμα az amivel telve van minden vagyis az egyhaacutez az a lel-ki hely amelyet minden vonatkozaacutesban eacuteleteacutenek egeacutesz teruumlleteacuten eltoumllt betoumllt

51

Magyaraacutezat Halaacutelboacutel az eacuteletre 21-10

Isten valoacutesaacutega ezzel van telve Krisztus teste uacutegy hogy maacutesnak nem is szabad helyet kapnia benne vouml BAUER a ciacutemszoacute alatt 2 pont

Halaacutelboacutel az eacuteletre 21-10

1 Titeket is akik halottak voltatok veacutetkeitek eacutes bűneitek folytaacuten 2 amelyekben egykor folytattaacutetok eacuteleteteket a vilaacuteg korszakaacutenak megfelelően a levegő hatalmi koumlreacutenek uralkodoacuteja szerint aki an-nak a leacuteleknek az uralkodoacuteja amely most fejti ki hataacutesaacutet az enge-detlenseacuteg fiaiban 3 ezek koumlzoumltt forgoloacutedtunk mi is valamennyien egykor testuumlnk vaacutegyaiban mikoumlzben azt tettuumlk amit a testuumlnk eacutes az eacuterzeacutekeink akartak eacutes termeacuteszet szerint a harag gyermekei vol-tunk mint a toumlbbiek is 4 de az Isten aki gazdag volt irgalmas-saacutegban nagy szereteteacuteeacutert amellyel szeretett minket - 5 minket is akik halottak voltunk veacutetkeink miatt eacutelőkkeacute tett a Krisztussal egyuumltt ndash kegyelemből van uumldvoumlsseacutegetek ndash 6 eacutes feltaacutemasztott vele egyuumltt eacutes odauumlltetett a mennyekben a Krisztus Jeacutezusban 7 hogy az eljoumlvendő vilaacutegkorszakokban megmutassa kegyelme tuacutelaacuteradoacute gazdagsaacutegaacutet hozzaacutenk valoacute joacutesaacutegaacuteban a Krisztus Jeacutezus aacuteltal 8 Mert a kegyelemből van uumldvoumlsseacutegetek a hit aacuteltal eacutes ez nem tőletek van Istennek az ajaacutendeacuteka 9 nem cselekedetekből hogy senki ne dicse-kedjeacutek 10 Mert az ő alkotaacutesa vagyunk akiket Krisztus Jeacutezusban teremtett joacute cselekedetekre amelyeket előre elkeacutesziacutetett az Isten hogy ezekben folytassuk eacuteletuumlnket

(1) Isten munkaacutei tehaacutet a jelenben is folynak maacuter oumlveacutei eacuteleteacuteben szabadiacutetaacutesuk-ban uumldvoumlziacuteteacutesuumlkben Erről szoacutelott Paacutel az előzőkben pozitiacutev formaacuteban a haacutela tuacutelaacuteradoacute eacuterzeacuteseacutevel Most egy maacutesik formaacuteban is a gyuumllekezetek eacutes tagjaik emleacutekezeteacutebe akarja ideacutezni az Uacuter tetteacutenek suacutelyaacutet eacutes jelentőseacutegeacutet Jelenuumlnket akkor eacutertjuumlk meg igazaacuten ha egybevetjuumlk azzal a muacutelttal amelyből joumlttuumlnk Ezeacutert eszmeacutelteti Paacutel a leveacutel ciacutemzettjeit arra hogy mi volt az eacuteletuumlk akkor ami-kor meacuteg nem voltak Krisztus testeacutenek a tagjai halottak a bűneik eacutes veacutetkeik miatt (παραπτώμασιν καὶ ἁμαρτίαις foumllteacutetlenuumll okhataacuterozoacutei eacutertelmű dativus)

(2) Ennek a helyzetnek az eacuterzeacutekelteteacuteseacutere Paacutel a sajaacutet koraacuteban aacuteltalaacutenosan elterjedt mitologikus keacutepzetekhez folyamodik A magyaraacutezoacutek egy reacutesze maacuter az αἰών-t is szemeacutelynek gondolja el a mitoloacutegiai szemleacutelet paacuterhuzamakeacutent

52

Az Efeacutezusi leveacutel

eacutes a bdquovilaacuteg isteneacutetrdquo eacuterti rajta aki meghataacuterozza a vilaacuteg jelenlegi bdquoszkeacutemaacutejaacutetrdquo Erre azonban nincsen szuumlkseacuteg ezen a helyen ha Paacutel jellegzetes korszakos gondolkozaacutesaacutera emleacutekeztetjuumlk magunkat amely leveleiben aacuteltalaacutenos A mi-toloacutegiai elkeacutepzeleacutesmoacuted a vilaacutegnak haacuterom egymaacutes foumlloumltt reacutetegesen elhelyez-kedő koumlreacuteről teruumlleteacuteről tudott Legfeluumll mindenek foumlloumltt aacutellott az eacuteg (τὰ ἐπουράνια) amely az istenseacuteg uralma alatt aacutellt eacutes senki maacutes nem eacuterveacutenye-siacutethette benne az akarataacutet Koumlzvetlenuumll ez alatt valamivel lejjebb egy alacso-nyabban levő reacutetegben uralkodott a halaacutel fejedelme a Gonosz az istenseacuteg ellenseacutege ez a bdquolevegőbeli hatalmassaacutegrdquo ἄρχων joacutel figyeljuumlnk arra hogy en-nek a szoacutenak kettős genitivus-i bőviacuteteacutese a τοῦ ἀέρος eacutes a τοῦ πνεύματος az utoacutebbi eacutertelmezi eacutes egy kisseacute bdquomitoloacutegiaacutetlaniacutetjardquo is az ἀήρ mitikus fogalmaacutet amikor szellemi toumllteacuteseacutevel jellemzi A fordiacutetaacutes egeacuteszen szabad szerkeszteacutes-sel iacutegy hangozhatneacutek bdquoa levegő hatalmi koumlreacutenek (azaz) a vilaacuteg (ti az enge-detlenseacuteg) fiaiban most munkaacutelkodoacute leacutelek uralkodoacutejaacute(nak tetszeacutese) szerintrdquo A megszokott fordiacutetaacutes bdquoama leacutelek szerintrdquo tehaacutet helytelen mert κατά accu-sativus-t vonz itt pedig genitivus-t talaacutelunk (A hibaacuteba a leguacutejabb proacutebafor-diacutetaacutes is beleesik)

Ez zaacuterta el a halottak lelke elől az utat a boldog mennyei hazaacuteba de az istenseacuteg munkaacuteja eleacute tovaacutebbi akadaacutelyokat is goumlrdiacutetett hatalmaacutet nemcsak a holt lelkek e birodalma foumlloumltt tartotta fent bitorloacute moacutedon hanem ki akarta terjeszteni a foumlldoumln eacutelő emberekre is Iacutegy a foumlldi eacuteletet is az ő bitorloacute uralma alakiacutetotta formaacutelta eacutes azok akik a foumlldoumln eacuteltek maacuter a halaacutel hatalmaacuteban vol-tak mert - bűneik miatt - megszakadt a kapcsolatuk az istenseacuteggel A maacutesik szellemi hatalom szaacutellta meg a foumlldi embereket is eacutes ez fejtette ki bennuumlk a maga munkaacutejaacutet ez eacuterveacutenyesuumllt bennuumlk eacutes koumlzoumlttuumlk (ἐνεργοῦντος ἐν τοῖς υἱοῖς τῆς ἀπειθείας) ti azokban a foumlldi emberekben akik foumlloumltt uacuterraacute tudott lenni tehaacutet bdquoaz engedetlenseacuteg fiaibanrdquo azokban akik az Isten iraacutenti enge-detlenseacutegre adtaacutek magukat ennek a szolgaacutelataacuteba szegődtek (az ismert szoacute-kapcsolatban a genitivus a υἱός-szal kapcsolva a valamihez valoacute odatartozaacutest jelenti mint tipikus jellemzeacutes) Tegyuumlk feacutelre most a keacutepet eacutes mondjuk el keacutep neacutelkuumll koumlzvetlen formaacuteban azt amit ebből az uumlzenetből ma is mai moacutedon is uumlzenetkeacutent eacutertuumlnk meg Isten az eacutelet Ura Ura az egeacutesz vilaacutegnak is hatal-ma mindenre kiterjed eacutes mindenek foumlloumltt valoacute Azonban az ellene laacutezadt an-gyali szellemi hatalmak kezuumlkben igyekeznek tartani a halaacutel foumlloumltti uralmat Ezt Jeacutezus halaacutelaacuteval akarjaacutek veacutegeacuterveacutenyes bizonyossaacuteggaacute tenni de Isten eacuteppen Jeacutezus halaacutelaacuteval eacutes feltaacutemadaacutesaacuteval toumlri meg bitorolt hatalmukat (vouml az egeacuteszre neacutezve 1Kor 28) Ez a tette azonban nemcsak a halottak foumlloumltti uralkodaacutest veszi ki a saacutetaacuten kezeacuteből hanem a foumlldoumln eacutelő emberek szaacutemaacutera is hozzaacutefeacuter-hetőveacute teszi az engedelmes eacuteletet A saacutetaacuten a bűn eacutes a halaacutel hatalma aloacutel valoacute

53

Magyaraacutezat Halaacutelboacutel az eacuteletre 21-10

felszabadulaacutes lehetőseacutege nyiacutelik meg ezzel az ember előtt a foumlldoumln a legalsoacute szfeacuteraacutejaacuteban az előbbi mitoloacutegiai keacutepben megrajzolt vilaacutegnak Mindnyaacutejunk eacutelete a halaacutel hatalma alatt kezdődik Megszabadulaacutesunk utaacuten akkor laacutethatjuk igazaacuten vilaacutegosan Krisztus megvaacuteltoacute tetteacutenek a jelentőseacutegeacutet ha uacutej eacuteletuumlnket oumlsszehasonliacutetjuk a reacutegivel Ezt a leckeacutet adja fel most Paacutel a gyuumllekezeteknek

(3) Reacutegi eacuteletuumlnket az tette a halaacutelban folyoacute eacuteletteacute hogy eacuteletuumlnknek azok-hoz a vonatkozaacutesaihoz szabtuk magunkat egeacutesz egzisztenciaacutenkat amelyeket kezeacutebe kaparintott a saacutetaacuten testuumlnk oumlnző vaacutegyai eacutes emberi gondolatvilaacutegunk (διάνοιαι) termeacuteszeti szemeacutelyiseacuteguumlnk bdquolelkuumlnkrdquo (pszicheacutenk) taacutevlattalan gondolatai uralkodnak rajtunk mindezek aacuteltal pedig a saacutetaacuten aki az Istentől teremtett eacutelet helyeacutebe mindenuumltt a halaacutelt akarja odacsempeacuteszni odaplaacutentaacutelni eacutes az bdquoigazi eacuteletrdquo jelszavaival viszi az embert a halaacutelba Azokra akik iacutegy eacutelnek Isten jogos haragja nehezedik Azeacutert nem keresztyeacutenhez meacuteltatlan iacuteteacutelgeteacutes ennek a megaacutellapiacutetaacutesa mert ugyanazoknak az előző eacuteleteacuteről van szoacute akik most maacuter a Krisztus megvaacuteltottjai tehaacutet kinek-kinek uacutegy kell eacutertenie hogy roacutela van itt szoacute nem egy maacutesikroacutel vagy aacuteltalaacuteban maacutesokroacutel

De ugyanemiatt ennek a szemleacuteletmoacutednak az alapjaacuten tudjuk azt is hogy eacuteppen ez a harag az ami mutatja a halaacutelboacutel kivezető utat mert Istenről eacuteppen haragja bizonyiacutetja hogy nem alkuszik a halaacutellal az eacuteletnek egyetlenegy pont-jaacuten sem Haragja tulajdonkeacuteppen irgalmaacutenak maacutesik oldala eacutes ez az irgalom az ember iraacutenti szereteteacuteből fakad

(4-5) A hangsuacutely itt azon van hogy bennuumlnket akik - mint az előzőkben hallottuk - eacuteletuumlnk koraacutebbi szakaszaacuteban a halaacutel rabjai voltunk Isten tett is-meacutet eacutelőkkeacute meacutegpedig uacutegy hogy Jeacutezus Krisztus feltaacutemadaacutesaacuteval egyuumltt ezzel egy leacutelegzetveacutetelre oldotta meg a mi eacuteletre jutaacutesunk eacutelethez valoacute tartozaacutesunk keacuterdeacuteseacutet is συνεζωοποίησεν τῷ Χριστῷ bdquoegyuumltt tett eacutelőkkeacute a Krisztussalrdquo Vele egyuumltt taacutemasztott fel bennuumlnket vele egyuumltt emelt aacutet az oumlroumlkeacutelet eleacute tor-nyosuloacute akadaacutelyon a mennybe ahol ő teljes dicsőseacutegeacuteben uralkodik

(6) συνήγειρεν eacutes συνεκάθισεν kapcsoloacutedaacutesi iraacutenya nem teljesen vilaacutegos nem foumllteacutetlenuumll utalnak vissza ezek az aacutelliacutetmaacutenyok Krisztusra mint aho-gyan a συνεζωοποίησεν-ben minden keacutetseacuteget kizaacuteroacutevaacute teszi az ilyen utalaacutest a nyelvtani szerkeszteacutes ha ti a p46 eacutes B keacutepviselte ἐν Χριστῷ-t mellőzzuumlk hanem a teremtett vilaacuteg egyuumlttes veacutegső nagy megeacuterkezeacuteseacutet kiacutevaacutenja szem-leacuteltetni a keacutet kifejezeacutes eacutes ebben az esetben a prepoziacutecioacutes előtag eacutertelme ez bdquomindenki egyuumlttrdquo meacuteg ha nem is eacutelezzuumlk ki a leveacutelben keacutesőbb jelentke-ző ama gondolatot amelyet SCHLIER maacuter itt kiemel zsidoacutek eacutes pogaacutenyok egyuumltt (itt ti ez meacuteg a mondanivaloacute indokolatlan megszűkiacuteteacutese volna) ἐν τοῖς ἐπουρανίοις bdquoa mennyei reacutegioacutekbanrdquo alapjaacuteban veacuteve itt is egyjelenteacutesű az

54

Az Efeacutezusi leveacutel

ἐν τοῖς οὐρανοῖς -szal (vouml az 13 magyaraacutezataacuteval) καθίζειν mellett az ἐν + dativus bdquohovardquo keacuterdeacutesre felelő hataacuterozoacute bdquoodauumlltetett a mennyekberdquo

(7) Mindaz amit iacutegy cselekedett Isten nem valami rejtett uumlgy ha-nem kegyelme bőseacuteges gazdagsaacutegaacutenak a szemleacutelteteacutese kimutataacutesa Jeacutezus Krisztusban iraacutentunk tanuacutesiacutetott bdquohozzaacutenk valoacuterdquo joacutesaacutega aacuteltal ἵνα ἐνδείξηταιhellip ἐν χρηστότητι ἐφ᾽ ἡμᾶς Mindezt tehaacutet elsősorban mirajtunk az egyhaacutez tag-jain mutatja be de ezt nem uacutegy teszi hogy csak a mi uumlgyuumlnk maradjon laacutetnia kell az egeacutesz vilaacutegnak ahogyan ennek egyes nemzedeacutekei koumlvetik egymaacutest ἐν τοῖς αἰῶσιν τοῖς ἐπερχομένοις-ban nem az Istennel ellenseacuteges angyali ha-talmakroacutel van szoacute hanem egyszerűen a vilaacutegtoumlrteacutenelem egymaacutest koumlvető egymaacutesra koumlvetkező korszakairoacutel amelyek szellemi toumllteacutesuumlket tekintve itt ebből a szemszoumlgből semlegesek nem vaacuteltak ellenseacutegesekkeacute Isten iraacutent Iacutegy az ἔνδειξις jelentőseacutege eacuteppen abban van hogy Isten a vilaacutegtoumlrteacutenelmet szuumln-telenuumll a maga uumldvoumlziacutető terveacutenek iraacutenyaacuteban befolyaacutesolja eacutes ennek a munkaacute-jaacutenak eszkoumlze az egyhaacutez (iacutegy SCHLIER is az Ef-kommentaacuter 2 kiadaacutesaacuteban 1958) Veacuteguumll a megelőzők oumlsszefoglalaacutesaacuteval keacutep neacutelkuumll koumlzvetlen formaacuteban beszeacutel Paacutel Isten megvaacuteltoacute tetteacutenek a jelentőseacutegeacuteről A leacutenyeget abban a roumlvid mondatban kell meglaacutetnunk amelyet maacuter a 6 versben előlegezett koumlzbeve-teacutes formaacutejaacuteban χάριτί ἐστε σεσωσμένοι kegyelem aacuteltal van szabadulaacutesunk uumldvoumlsseacuteguumlnk Az ember szuumlntelenuumll benne eacutel az oumlnmegvaacuteltaacutes kiacuteseacuterteacuteseacuteben Egyhaacutezon beluumll eacutes kiacutevuumll azt hiszi hogy a maga ereje toumlkeacuteletesen eleacuteg igyeke-zete eacutes akaratereje szemeacutelyiseacutegeacutenek teljes koncentraacutelaacutesa keacutepesseacute teszi arra hogy minden probleacutemaacutejaacutet megoldja Rejtett moacutedon minket is folyton meg-ejt annak az igeacutezete hogy valamikeacuteppen meacutegis a magunk teljesiacutetmeacutenyeacutenek higgyuumlk uumldvoumlsseacuteguumlnk megvaloacutesulaacutesaacutet Ennek az indulatnak eacuterzuumlletnek eacutes lelkuumlletnek uumlzen most hadat az apostol

(9-10) Aki vallaacutest tesz arroacutel hogy eacuteleteacutet mindenestől Istennek koumlszoumlnheti az nem gondolkozhatik maacuteskeacuteppen uacutej eacuteleteacuteről sem Annyira nem hogy uacutej eacuteleteacutenek egeacuteszeacutere de meacuteg cselekedeteire a bdquojoacutecselekedetekrerdquo is uacutegy tekint mint amelyek Isten munkaacutei Az ember nem nyilvaacutentarthatoacute tapasztalati uacuteton eacuteszlelhető eacutes kimutathatoacute moacutedon kapcsoloacutedik bele ezekbe hanem csak hihet abban hogy eacutelete aacuteltal Isten cselekedetei tehaacutet valoacuteban joacute cselekedetek valoacutesulnak meg mennek veacutegbe Jeacutezus taniacutetaacutesaacuteboacutel tudjuk hogy akik nyilvaacuten-tartjaacutek joacutecselekedeteiket eacutes hivatkozni akarnak raacutejuk Isten előtt (a bdquodicsek-veacutesrdquo leacutenyege eacuteppen csak ez fuumlggetlenuumll attoacutel hogy formai megnyilatkozaacutesaacute-ban milyen aacuternyalatokban jelentkezik) azokkal ő nem vaacutellalja a koumlzoumlsseacuteget Nemcsak az egyhaacutez hanem a mi tulajdon joacutecselekedeteink is hituumlnk taacutergya de eacuteppen iacutegy sugaacuteroznak ki ezek igazaacuten a koumlruumlloumlttuumlnk eacutelő vilaacutegba eacutes csak iacutegy tarthatjaacutek meg a mi eacuteletuumlnket is az Istentől megszabott uacuteton Ezt feje-

55

Magyaraacutezat Izrael eacutes a pogaacutenyok koumlzoumlsseacutege az egyhaacutezban 211-22

zi ki a joacutecselekedeteknek szinte oumlnaacutelloacute valoacutesaacutegokkaacute toumlrteacutenő emeleacutese a οἷς προητοίμασεν ὁ θεὸς κτλ kifejezeacutesben de ennek nem valami mechanikus-saacute teacutetel vagy elszemeacutelyteleniacuteteacutes a ceacutelja eacutes a tartalma hanem annak erőteljes hangsuacutelyozaacutesa hogy ami joacute a mi eacuteletuumlnk aacuteltal toumlrteacutenik (τὰ ἔργα ἀγαθά plura-lis mint a Paacutesztori levelekben) annak veacutegső oka eacutes szerzője Isten DIBELIUS arra mutat raacute hogy baacuter a raacutenk maradt paacuteli levelekben nincsen paacuterhuzama ennek a gondolatnak a zsidoacutesaacuteg koumlreacuteben nem ismeretlen ld 4Ezsdr 852 bdquohelliptinektek eacutepuumllt a vaacuteros nektek vaacutelasztatott ki az orszaacuteg nektek keacutesziacutettettek el a joacutecselekedetekrdquo (perfecta est bonitas)

Izrael eacutes a pogaacutenyok koumlzoumlsseacutege az egyhaacutezban 211-22

11 Ezeacutert gondoljatok vissza arra hogy egykor ti a testben pogaacute-nyok akiket koumlruumllmeteacuteletlenseacutegnek nevezget az uacutegynevezett tes-ten keacutezzel veacutegrehajtott koumlruumllmeteacutelkedeacutes (neacutepe) 12 hogy abban az időszakban Krisztus neacutelkuumll valoacutek voltatok ki voltatok zaacuterva Izraacutee1 polgaacuterjogaacuteboacutel eacutes idegenek voltatok az iacutegeacuteret szoumlvetseacutegkoumlteacuteseitől nem volt remeacutenyseacutegetek eacutes Isten neacutelkuumll valoacutek voltatok a vilaacutegban 13 Most pedig Jeacutezus Krisztusban ti akik egykor taacutevol voltatok kouml-zel keruumlltetek a Krisztus veacutere aacuteltal 14 Mert ő a mi beacutekesseacuteguumlnk aki a keacutetfeacuteleacutet eggyeacute tette eacutes lerombolta a koumlztuumlk emelkedett vaacutelasz-falat az ellenseacuteges viszonyt a tulajdon teste aacuteltal - 15 azzal hogy a rendelkezeacuteseket tartalmazoacute eacutes parancsolatokban kifejeződő toumlr-veacutenyt eacuterveacutenyteleniacutetette hogy a kettőt oumlnmagaacuteban egy uacutej emberreacute teremtse amikor beacutekesseacuteget szerez 16 eacutes megbeacutekiacutetse a kettőt egy testben az Istennel keresztje aacuteltal miutaacuten megoumllte az ellenseacutegeske-deacutest oumlnmagaacuteban 17 eacutes eljoumltt eacutes beacutekesseacuteget hirdetett nektek a taacutevo-liaknak eacutes beacutekesseacuteget a koumlzelieknek 18 mert aacuteltala van a szabad utunk mindkettőnknek egy Leacutelekben az Atyaacutehoz 19 Iacutegy haacutet maacuter nem vagytok idegenek eacutes joumlveveacutenyek hanem polgaacutertaacutersai a szen-teknek eacutes csalaacutedtagjai az Istennek 20 akik az apostolok eacutes a proacutefeacute-taacutek alapjaacutera eacutepuumlltetek raacute a sarokkő pedig maga a Krisztus Jeacutezus 21 őbenne illeszkedik oumlssze az egeacutesz eacutepuumllet eacutes iacutegy noumlvekszik szent templommaacute az Uacuterban 22 Őbenne eacutepuumlltoumlk ti is egyuumltt az Isten la-koacutehelyeacuteveacute a Leacutelek aacuteltal

56

Az Efeacutezusi leveacutel

(11) A pogaacutenyokboacutel lett keresztyeacutenek előző eacuteleteacutenek a jelenlegivel valoacute oumlsz-szehasonliacutetaacutesa mint ahogyan most maacuter kifejezetten eacutes feacutelreeacuterthetetlenuumll meg is mondja az apostol nem valami pusztaacuten elmeacuteleti eacuterdekű vagy eacuterde-kesseacutegű dolog hanem eszmeacuteltető valoacutesaacuteg Ezzeacute eacuteppen azzal vaacutelik hogy - is-meacutet hangsuacutelyoznunk kell- nem maacutesokra teszi figyelmesekkeacute a gyuumllekezetek tagjait Paacutel hanem arra hiacutevja fel őket hogy a keacutet kuumlloumlnboumlző eacuteletszakasz eacutes eacutelet-tiacutepus szembeaacutelliacutetaacutesaacutet tulajdon egyeacuteni eacuteletuumlkoumln beluumll veacutegezzeacutek el ideacutez-zeacutek emleacutekezetuumlkbe oumlnmaguk bdquoKrisztus előttirdquo pogaacuteny aacutellapotaacutet uacutegy aho-gyan sajaacutet aacuteteacuteleacutesuumlk alapjaacuten hiteles tapasztalatokboacutel ismerik (μνημονεύετε) Viszont nem csupaacuten az eacuterdekeltek egyeacuteni uumlgye ez a szembeaacutelliacutetaacutes baacutermeny-nyire szemeacutelyesen fogalmazza is Paacutel mindazt amit erről a keacuterdeacutesről mond hanem megint csak vilaacutegtaacutevlatuacute eacutes egyszersmind nagy toumlrteacuteneti taacutevlatokat is aacutetoumllelő valoacutesaacuteg persze uacutegy hogy a mi egyeacuteni eacuteletuumlnkben legszemeacutelyesebb uumlgyuumlnkkeacutent jelentkezik eacutes luumlktet Azt a vilaacuteghelyzetet amelyben az emberi-seacuteg Krisztusig benne eacutelt doumlntően az jellemzi hogy a vilaacutegon a foumlldoumln keacutet-feacutele ember az embereknek keacutet tiacutepusa eacutes csoportja eacutel olyan moacutedon hogy ez a kettő az Isten szerinti leacutenyegben kuumlloumlnboumlzik egymaacutestoacutel Az egyiket Izraacuteel bdquokoumlruumllmeteacuteletlennekrdquo szokta nevezni ezen a neacuteven emlegeti itt aacuteltalaacutenosiacute-toacute jelenteacutessel mint abstractum pro concreto az ἀκροβυστία bdquokoumlruumllmeteacutelet-lenseacutegrdquo (tehaacutet aacutellapotuk jellegzetesseacuteguumlk) jeloumlli ezt a csoportot a maacutesikat bdquokoumlruumllmeteacutelteknekrdquo hiacutevja περιτομή hasonloacutean elvont főneacutev maga az aktus amely aacuteltal mint kuumllső jegy aacuteltal ez a csoport megkuumlloumlnboumlztethető a maacutesiktoacutel Mindenesetre Paacutel szinte előlegezően laacutetja el haacuteromszoros minősiacuteteacutessel ezt a főneacutevi mondatreacuteszt amikor azt emeli ki hogy

a) az egeacutesz elsősorban elnevezeacutes keacuterdeacutese λεγομένη b) a test vilaacutegaacutehoz tapadoacute dolog ἐν σαρκί c) magaacutet a jegyet emberi keacutez leacutetesiacuteti az emberen χειροποίητος

eacutes mind a haacuterom mozzanat azzal a veszeacutellyel jaacuter egyuumltt hogy ez a minőseacuteg a koumlruumllmeteacuteltseacuteg meacuteg oly iacutegeacuteretes volta elleneacutere is megmaradhat ezen a kuumllső-seacuteges fokon vagy visszazuhanhat erre a fokra Ez a kettősseacuteg Isten inteacutezkedeacute-seacutere megy vissza Ő az aki az egeacutesz emberiseacuteg a neacutepek koumlreacuteből kivaacutelaszt egy neacutepet Izraacuteelt eacutes szoumlvetseacuteget koumlt vele hogy az ő neacutepe eacutes munkaacuteinak eszkoumlze legyen a vilaacuteg minden neacutepe javaacutera Ennek a szoumlvetseacutegnek tehaacutet ugyancsak Isten rendeleacutese szerinti kuumllső jegye a περιτομή Az azonban maacuter nem vezet-hető le Isten akarataacuteboacutel hogy a vilaacutegnak ez a keacutet tiacutepusa uacutegy aacutelljon szemben egymaacutessal ahogyan Krisztus koraacuteban is aacutellt Paacutel eacutelő tapasztalata szerint Maacuter itt a gondolatsor kezdeteacuten laacutettuk a ceacutelzaacutest arra hogy Izraacuteel nem vette komo-lyan a szoumlvetseacuteget hűtlenneacute lett hozzaacute iacutegy az eredetileg leacutenyegi eacutes leacutenyegbe vaacutegoacute kuumlloumlnbseacuteg amelyet Isten Izraacuteel eacutes a neacutepek koumlzoumltt leacutetesiacutetett azzal a ceacutellal

57

Magyaraacutezat Izrael eacutes a pogaacutenyok koumlzoumlsseacutege az egyhaacutezban 211-22

hogy Izraacuteelt a neacutepekeacutert valoacute szolgaacutelattal biacutezza meg hamarosan puszta kuumll-sőseacuteggeacute uumlres vallaacutesos formasaacuteggaacute vaacutelt amely eacuteppen ezeacutert nem Izraacuteelnek a neacutepekkel valoacute koumlzoumlsseacuteg-vaacutellalaacutesaacutet iraacutentuk valoacute felelősseacutegeacutet segiacutetette eacutes moz-diacutetotta elő hanem eacuteppen ellenkezőleg elvaacutelasztoacute mozzanattaacute vaacutelt Izraacuteel eacutes a vilaacuteg toumlbbi neacutepe koumlzoumltt

(12) A pogaacutenykeresztyeacuteneknek mindenesetre a maguk haacuteza előtt kell soumlpoumlrniuumlk ezeacutert Paacutel arra emleacutekezteti őket ami raacutejuk tartozik a vilaacutegnak a Krisztusig tartoacute helyzeteacuteből Ők ui pogaacuteny korukban szomoruacute eacutes kilaacutetaacutesta-lan eacuteletet eacuteltek Mivel Krisztus neacutelkuumll folyt akkor az eacuteletuumlk az istenseacuteg meg-maradt szaacutemukra ellenseacuteges titoknak eacutes a tőle valoacute remegeacutes formaacutelta egeacutesz eacuteletuumlket ez fejeződoumltt ki pogaacuteny kultuszukban Iacutegy ki voltak rekesztve Isten kiraacutelyi uralmaacutenak koumlzoumlsseacutegeacuteből is nem volt polgaacuterjoguk Isten vaacutelasztottai koumlzoumltt tehaacutet uacutegy jaacutertak-keltek ebben a vilaacutegban hogy a vilaacuteg Uraacutehoz valoacute jogi eacutes egzisztenciaacutelis viszonyuk tisztaacutezatlan maradt ἀπηλλοτριωμένοι igeacute-jeacutenek jelenteacutese sokoldaluacute alapja bdquokivesz valamilyen koumlzoumlsseacutegből eacutes aacutethelyez egy maacutesikbardquo itt nyilvaacuten arra utal hogy a pogaacutenyok Isten iraacutenti engedetlen-seacuteguumlk koumlvetkezteacuteben bdquokimaradtakrdquo mindabboacutel a sok kivaacuteltsaacutegboacutel amelyeket Izraacuteel eacutelvezett eacutes amelyeknek itt oumlsszefoglaloacute megjeloumlleacutesuumlk a πολιτεία amely tehaacutet itt elsődleges jelenteacutese szerint bdquopolgaacuterjogrdquo ezt a jelenteacuteseacutet valoacutesziacutenűsiacuteti a parallel szerkezet megfelelő mondatreacutesze a τῶν διαθηκῶν τῆς ἐπαγγελίας nem pedig bdquokoumlzuumllet taacutersadalomrdquo (neacutem bdquoGemeinwesenrdquo) Az iacuteraacutesmagyaraacute-zoacutek megoszlanak az előbbi neacutezetet főkeacuteppen HAUCK EWALD az utoacutebbit von SODEN MEINERTZ DIBELIUS keacutepviseli (vouml BAUER a ciacutemszoacute alatt 1 eacutes 2 pont)

Idegenek voltak az iacutegeacuteretektől amelyek jegyeacuteben Isten szoumlvetseacuteget kouml-toumltt neacutepeacutevel eacutes bdquoszerződeacuteseacutetrdquo (διαθήκη) toumlbbszoumlr megerősiacutetette meguacutejiacutetot-ta Mivel iacutegy nem eacuteltek benne az oacuteszoumlvetseacutegi kijelenteacutes eacutelő valoacutesaacutegaacuteban kiacute-vuumll aacutelltak a szoumlvetseacutegkoumlteacuteseken ezeacutert nem tudhattaacutek hogy mit vaacuterhatnak az eacutelettől mit nem Nem csoda ha ezt az aacutellapotot Paacutel oumlsszefoglaloacutean azzal jellemzi hogy remeacutenytelennek eacutes Isten neacutelkuumll valoacutenak mondja μὴ ἔχοντες ἐλπίδα καὶ ἄθεοι Az utoacutebbi persze nem valamifeacutele elmeacuteleti-vilaacutegneacutezeti bdquoate-izmustrdquo akar jeloumllni meacuteg csak nem is az ember reacuteszeacuteről tudatosan vaacutellalt programszerű magatartaacutest hanem azt az egyszerű teacutenyt hogy Isten eacutes az ember koumlzoumltt a pogaacutenysaacuteg koumlreacuteben nincsen kapcsolat baacutermennyi istent imaacuted eacutes emleget is az ember valoacutejaacuteban nincsen Istene Annak a helyeacuten aki Izraelnek az eacutelő Istene faacutejdalmas űr van az eacuteleteacuteben csupaacuten eacutes iacutegy az egeacutesz eacuteleteacuteből hiaacutenyzik az amit a vaacutelasztott neacutepnek Istenhez valoacute viszonya jelent Izraacuteel szemszoumlgeacuteből persze mindez a vaacutelasztott neacutep jogos elmarasztalaacutesakeacutent volna emliacutethető hiszen Izraacuteelnek suacutelyos a veacutetke abban hogy a neacutepekhez valoacute

58

Az Efeacutezusi leveacutel

kuumlldeteacutese helyett a neacutepek foumlloumltti kivaacuteltsaacutegos helyzeteacutet hangoztatta eacutes elide-genedett a neacutepektől gőgjeacuteben Itt azonban most nem a vaacutelasztott neacutephez eacutes fiaihoz szoacutel Paacutel hanem a pogaacutenyokhoz eacutes tőluumlk azt vaacuterja hogy a sajaacutet nyo-moruacutesaacutegukat ismerjeacutek be alaacutezatosan amely előző eacuteletuumlkben osztaacutelyreacuteszuumlk volt eacutes amelynek keserű valoacutesaacutegaacuteboacutel kivette őket Isten amikor beleszerkesz-tette őket az egyhaacutezba Mert a muacuteltroacutel valoacute emleacutekezeacutes ceacutelja csupaacuten az hogy a soumlteacutet haacutetteacuter meacuteg eacutelesebben kiemelje Istennek a Krisztus veacutere aacuteltal a neacutepek koumlreacuteben elveacutegzett uumldvoumlsseacutegszerző munkaacutejaacutet ennek a munkaacutenak a ragyogoacute dicsőseacutegeacutet οἱ ὄντες μακρὰν ἐγενήθητε ἐγγύς Eacutezs 5718kk-ből vett ideacutezettel szemleacutelteti ezt a teacutenyt

(14) bdquoTaacutevoliakboacutelrdquo iacutegy lettek bdquokoumlzeliekkeacuterdquo a pogaacutenyok az idegenseacuteget eacutes a kirekesztettseacuteget a koumlzoumlsseacuteg a hontalansaacuteg ridegseacutegeacutet az otthonossaacuteg me-lege vaacuteltotta fel - Krisztus aacuteltal Mindezt egyetlen szoacuteban foglalja oumlssze Paacutel Krisztus lett a neacutepek beacutekesseacutege Igaz hogy az előzőkben a bdquokeacutet neacuteprdquo Izraacuteel eacutes a pogaacutenyok koumlzoumltt fennaacutellt ellenseacuteges viszonyroacutel volt szoacute Itt elsősorban eacutes koumlzvetlenuumll meacutegsem arra kell gondolnunk hogy Krisztus a keacutet neacutepet beacutekiacutetet-te oumlssze egymaacutessal eacutes ezeacutert ő a mi beacutekesseacuteguumlnk Krisztus megvaacuteltoacute tetteacutenek gyuumlmoumllcse elsősorban eacutes mindenekelőtt koumlzvetlenuumll eacutes alapvetően az hogy megbeacutekeacuteltette az embert Istennel Mint ahogyan keacutesőbb szoacute lesz roacutela nem csupaacuten a neacutepek eacuteltek elinteacutezetlen viszonyban Istennel hanem maga Izraacuteel a vaacutelasztott neacutep is Kivaacutelasztottsaacutega csak iacutegy engedetlenseacutege folytaacuten fizethetett a pogaacutenyok egyre meacutelyuumllő elidegenedeacuteseacutenek eacutes idegenkedeacuteseacutenek a keserű gyuumlmoumllcseacutevel Jeacutezus Krisztus Izraacuteelt eacutes a neacutepeket Istennel beacutekiacuteti meg hely-reaacutelliacutetja mind a keacutet embertiacutepusnak Istenhez valoacute viszonyaacuteban a harmoacuteniaacutet a joacute rendet Akaacuter a heacuteb שלם jelenteacuteseacutehez kapcsoloacutedunk akaacuter az εἰρήνη goumlroumlg jelenteacutestartalmaacutet vesszuumlk (ez a ἁρμονία szoacuteval rokon etimoloacutegiai rokonsaacute-guk is aacuteltalaacutenosan felteacutetelezett dolog meacuteg ha ez itt egyeacutebkeacutent nem is doumlntő) mindenkeacuteppen erre az eacutertelemre kell eljutnunk az oumlsszeillesztett zavartalan egyseacuteges egeacutesz eacutertelmeacutere amelyben minden a maga helyeacutere keruumllt minden a maga helyeacuten van Ennek koumlvetkezmeacutenye az a maacutesodik mozzanat hogy Izraacuteel eacutes a neacutepek koumlzoumltt is megszűnik az eddigi taacutevolsaacuteg koumlzbevetteteacutes az ellenseacutegeskedeacutes illetve az ellenseacuteges viszony (az ἔχθρα mindkettőt jelenti a cselekveacutes folyamataacutet eacutes a nyomaacuteban bekoumlvetkezett aacutellapotot egyaraacutent) Ledől a mindkeacutet feacutel bűne miatt emelődoumltt fal τὸ μεσότοιχον τοῦ φραγμοῦ szoacute-szerint bdquoa keriacuteteacutes vaacutelaszfalardquo a genitivus megfelelő eacutertelmezeacuteseacutevel bdquoa keriacuteteacutes teremtette vaacutelaszfalrdquo a φραγμός BAUER (a ciacutemszoacute alatt) szerint a toumlrveacutenyre vonatkozik (ld alaacutebb) Ez azonban nem csupaacuten azt jelenti hogy Izraacuteel eacutes a neacutepek most maacuter megvannak joacutel megfeacuternek egymaacutessal bdquomegaacuterulnak egy gyeacutekeacutenyenrdquo egy beacutekeacutes koegzisztenciaacuteban a vilaacutegban enneacutel sokkal toumlbbről eacutes

59

Magyaraacutezat Izrael eacutes a pogaacutenyok koumlzoumlsseacutege az egyhaacutezban 211-22

egeacuteszen maacutesroacutel van szoacute A kettőből egyet teremt Isten meacutegpedig az egeacutesz vilaacutegra vonatkozoacute eacuterveacutennyel maacuter tudjuk hogy ezt az egyseacuteget teszi a vilaacuteg-toumlrteacutenelem veacutegső ceacuteljaacutevaacute A jelenben ebből annyi szemleacutelhető hogy ez az eggyeacute leacutetel valoacutesaacutegosan iacutegeacuteretesen egyuacutettal pedig peacuteldakeacutent paradigmati-kusan mintegy bdquoelső zsengerdquo gyanaacutent veacutegbemegy az egyhaacutezban Az egyhaacutez tehaacutet nem a koegzisztenciaacutet propagaacutelja igehirdeteacuteseacuteben hanem az emberiseacuteg veacutegső nagy egyseacutegeacutet eacuteli meg egeacutesz eacuteleteacuteben Az egyhaacutezat minden gőgtől oacutevja a sorrend nem uacutegy aacutell a dolog hogy Isten leacutetrehozza az egyhaacutezat eacutes raacutebiacutezza hogy beacutekiacutetse oumlssze az emberiseacuteg ellenseacutegeskedő neacutepeit Az a helyzet hogy Isten a Krisztusban egy egyseacutegbe foglalja Izraacuteelt eacutes a neacutepeket eacutes ebből szuumlle-tik meg ebből gyarapszik egyre tovaacutebb az egeacutesz egyhaacutez mint ahogyan majd az egyhaacutez eacutepuumlleacuteseacuteről adott keacutepben is laacutethatjuk

(15) Kifejezően eacutes kibőviacutető kiszeacutelesiacutető eacutertelemben ismeacutetli meg ezt a gon-dolatot a koumlvetkező vers is A kibőviacuteteacutes abban van hogy most maacuter Izraacuteel felől is bemutatja Isten munkaacutejaacutet az apostol Izraacuteelben a toumlrveacutenyt rontotta le Jeacutezus Termeacuteszetesen nem Isten Kijelenteacuteseacutet hanem azt a toumlrveacuteny-eacutertel-mezeacutest amely egyfelől nem tette ugyan lehetőveacute a neacutepnek hogy a toumlrveacuteny cselekedetei aacuteltal uumldvoumlzuumlljoumln de maacutesfelől megakadaacutelyozta abban hogy a pogaacutenyok iraacutenti felelősseacutegeacutet megeacutelje Mert a toumlrveacuteny Izraacuteel szaacutemaacutera csupaacuten egymaacutestoacutel elszigetelt kazuisztikus moacutedon eacutertett parancsolatokkaacute eacutes emberi-leg soha meg nem valoacutesiacutethatoacute dolgokat koumlvetelő rendelkezeacutesseacute vaacutelt ὁ νόμος τῶν ἐντολῶν ἐν δόγμασιν Aligha jaacuterhatoacute uacutetja az eacutertelmezeacutesnek az amelyet BEacuteKEacuteSI vet fel lehetőseacutegkeacutent eacutes amely szerint bdquojelkeacutepezheti a fal a rsquotoumlrveacutenytrsquo is amelyet az emberi parancsok eacutes rendelkezeacutesek mintegy rsquokeriacuteteacutesselrsquo vettek koumlruumllrdquo Az ismeacutetleacutes abban kifejező hogy Istennek ezt a munkaacutejaacutet a maga teremtő jelentőseacutegeacuteben mutatja be a keacutet neacutep egybeszerkeszteacutese annyit je-lent mint egy teljesen uacutej ember megteremteacutese ἵνα τοὺς δύο κτίσῃ ἐν αὐτῷ εἰς ἕνα καινὸν ἄνθρωπον Nyilvaacuten megint nemcsak metaforikus kifejezeacutessel aacutellunk szemben hanem sajaacutetos formaacuteban ismeacutet a valoacutesaacutegot fejezi ki koumlz-vetlenuumll is ez a megfogalmazaacutes Az egyhaacutez embere abban egeacuteszen uacutej ember hogy baacuter testi eacutertelemben vagy Izraacuteelből vagy a neacutepek koumlzuumll joumltt tehaacutet ter-meacuteszeti eacuteleteacuteben a keacutet tiacutepus koumlzuumll valamelyiknek a leszaacutermazottja folytatoacuteja eacutes oumlroumlkoumlse - meacutegsem az előző termeacuteszeti eacutelete hataacuterozza meg nem ezek a termeacuteszeti szaacutermazaacutesi adottsaacutegai folytatoacutednak tovaacutebb akkor amikor az egyhaacuteznak Krisztus testeacutenek eacutelő tagjaacutevaacute lesz Az hataacuterozza meg most maacuter hogy az Izraacuteelből eacutes a neacutepekből a pogaacutenysaacutegboacutel szuumlletett bdquoharmadik neacuteprdquo fia A zsidoacutekeresztyeacuten ember szaacutemaacutera doumlntő az hogy az egyhaacutezban olya-nokkal vaacutellal koumlzoumlsseacuteget akiket azelőtt a toumlrveacuteny eacutertelmeacuteben eacutes szellemeacuteben tisztaacutetalanoknak kellett tartania eacutes azoknak is tartotta A pogaacutenykeresztyeacuten

60

Az Efeacutezusi leveacutel

szaacutemaacutera viszont az a doumlntő hogy Krisztus aacuteltal abba a toumlrzsbe gyoumlkerezett bele az eacutelete amelyet Izraacuteel jelent az uumldvtoumlrteacutenetben Most maacuter ebből a neacutep-ből sarjad az eacutelete amelynek szemeacuteben azelőtt maga is utaacutelt volt de eacuteppen ezeacutert eacutes sok egyeacuteb dolog miatt is ő is csak gyűloumllettel tudott feleacuteje fordulni Izraacuteel eacutes a neacutepek koumlzoumltti vaacutelaszfalhoz mind a keacutet feacutel szorgalmasan hordta az eacutepiacutetőanyagot eacuteleteacutenek minden megnyilvaacutenulaacutesaacuteval Izraacuteel kezdettől fogva azzal lett feltűnőveacute a neacutepek koumlzoumltt hogy kivaacuteltsaacutegosnak tartotta magaacutet az iacutegeacuteretek eacutes a szoumlvetseacuteg birtokaacuteban a neacutepek foumlloumltt aacutelloacutenak a kijelenteacutes isme-reteacuteben eacutes ennek alapjaacuten aacutellva megvetette a sok istent imaacutedoacute pogaacutenysaacutegot eacutes tisztasaacutega feacuteltegető oacutevaacutesaacuteban elkuumlloumlnuumllt tőle A gettoacute inteacutezmeacutenye Izraacuteelből ered de eacuteppen ez az inteacutezmeacuteny mutatja hogy a neacutepek vilaacutega nem maradt adoacutesa a gyűloumllkoumldeacutesben a vaacutelasztott neacutepnek A pogaacutenysaacuteg istentelennek tar-totta Izraacuteelt mert nem volt kiaacutebraacutezolt megfoghatoacute iacutegy szerinte bdquoreaacutelisrdquo is-tenseacutege Embergyűloumllőnek tartotta mivel kemeacuteny oumlsszetartaacutesaacuteboacutel csak any-nyit eacuterzett meg hogy eltasziacutet magaacutetoacutel mindenkit aki neacutepe koumlreacuten kiacutevuumll esik Eacuterthetetlennek tartotta egeacutesz eacuteletfolytataacutesaacutet meacuterhetetlen oumlntudataacutet amellyel joacutel megfeacutert az elkeacutepesztő gőg mellett a szerinte iacutezleacutestelenseacutegig eacutes gyaacuteva szol-galelkűseacutegig menő alaacutezatoskodaacutes is keacutesőbben jobbaacutera uumlzleti uumlgyekben talaacutel-kozott a fiaival eacutes ezen a teruumlleten riasztotta gaacutetlaacutestalan anyagiassaacuteguk is - nem mintha nem lett volna maga is rabja ennek a lelkuumlletnek De ezt a neacutepet egyfajta titokzatossaacuteg is lengte koumlruumll eacutes ahogyan a prozelitusok jelenseacutege is mutatja a kiaacutebraacutendult politeista pogaacutenyok gyakran keresteacutek Izraacuteel Isteneacuteneacutel Izraacuteel neacutepeacutenek istentiszteleteacuteben eacutes eacuteletgyakorlataacuteban a jobb nemesebb iga-zibb eacutes emberibb eacutelet lehetőseacutegeacutet Viszont az aacutetlag-pogaacuteny szemeacuteben emi-att meacuteg gyűloumlletesebbeacute vaacutelt Izraacuteel ez a kuumlloumlnoumls neacutep eacutes elzaacuterkoacutezaacutesaacutera azzal vaacutelaszolt hogy a maga reacuteszeacuteről is igyekezett erre raacutekeacutenyszeriacuteteni ahol csak tehette eacutes szuumlkseacutegeacutet laacutetta E meacutely ellenseacutegeskedeacutes laacutettaacuten felvetődneacutek az a keacuter-deacutes hogy melyik volt a keacutet feacutel koumlzuumll az első amelyik a doumlntő leacutepeacutest megtette bdquoKi kezdterdquo Persze emberi viszonylatban ez a keacuterdeacutes aacuteltalaacuteban remeacutenytelen ebben a vonatkozaacutesban is abszurd toumlrteacutenetileg ezenkiacutevuumll az apostol maacuter csak azeacutert sem veti fel mert itt mindkeacutet feacutelnek a maga elmarasztaltataacutesaacuteroacutel kell vallania Az Ef nem oknyomozoacute toumlrteacutenetiacuteraacutes ceacuteljait kiacutevaacutenja szolgaacutelni (szel-lemtoumlrteacuteneti vagy vallaacutestoumlrteacuteneti sőt egyhaacuteztoumlrteacuteneti vonatkozaacutesban sem) hanem a szoacute teljes eacutertelmeacuteben igehirdeteacutes egzisztenciaacutelisan megszoacuteliacutetoacute iste-ni uumlzenet igeacutenyeacutevel leacutep fel

Annyi mindenesetre bizonyos hogy amiacuteg a foumlldoumln eacutel az ember addig ez a keacuterdeacutes kulcskeacuterdeacutes marad Mi arroacutel vallunk hogy ez a keacuterdeacutes megoldoacutedott Krisztusnak a golgotai kereszten elveacutegzett aacuteldozataacuteban De ha ez iacutegy van ak-kor egyreacuteszt tudnunk kell hogy amikeacutent a zsidoacutekeacuterdeacutes jelentőseacutege egyeduumll-

61

Magyaraacutezat Izrael eacutes a pogaacutenyok koumlzoumlsseacutege az egyhaacutezban 211-22

aacutelloacute eacutes ez a keacuterdeacutes nem egy alesete a faji keacuterdeacuteseknek eacuteppen uacutegy garancia a megoldaacutesa arra hogy nem lehet olyan ellenteacutet az ember vilaacutegaacuteban amelyre ne volna megoldaacutes Maacutesreacuteszt miutaacuten tudjuk azt hogy minden ilyen keacuterdeacutes megoldaacutesaacutenak prototiacutepusa eacutes reaacutelis alapja eszerint a golgotai aacuteldozat egeacutesz eacuteletuumlnket mozgoacutesiacutetanunk kell arra hogy ennek az uumlgynek a szolgaacutelataacutet veacute-gezhessuumlk

(16) Krisztus veacutere keresztje teste iacutegy jeloumlli Paacutel az egyseacutegre vezető utat Ez Krisztus golgotai aacuteldozataacutenak a koumlruumlliacuteraacutesa Ez az aacuteldozat a toumlrveacuteny be-toumllteacutese mert a minden szeretetneacutel nagyobb szeretet oumllt benne testet A toumlr-veacuteny eltoumlrleacutese eacuterveacutenyteleniacuteteacutese hataacutelyon kiacutevuumll helyezeacutese ez az aacuteldozat (15v καταργήσας) mert Krisztus eleget tett aacuteldozataacuteban minden bűneacutert iacutegy a toumlr-veacutenynek nincsen - eacutes nem is lehet - maacuter koumlveteleacutese az emberen (vouml Rm 81) Uacutej ember teremteacutese ez a tett mert a Feltaacutemadottban Isten valoacutesaacutegosan szem-leacutelteti a foumlldoumln eacutelő ember előtt a joumlvendő vilaacuteg embereacutet Beacutekesseacuteg szerzeacutese Istennel mert Isten maga is megnyugszik az ember iraacutenti jogos haragjaacutetoacutel Krisztusban ui helyreaacutell a teremtett vilaacutegnak a bűnben megcsuacutefolt joacute rendje A neacutepek egymaacutessal valoacute megbeacutekeacutelteteacutese (ἀποκαταλλάξῃ τοὺς ἀμφοτέρους) az emliacutetett keacutet embertiacutepus viszonyaacutenak alapvető megvaacuteltozaacutesa ellenseacutegeske-deacutesuumlk ellenseacuteges viszonyuk megszuumlnteteacutese mert az Istennel megbeacutekeacutelt em-berek nem eacutelhetnek tovaacutebb keacutet taacuteborban keacutet ellenseacuteges reacuteszre szakadva ha egyszer Istenhez valoacute viszonyuk teljesen egyformaacuten rendeződoumltt eacutes alakult

(17k) Krisztus megvaacuteltoacute tette abban vaacutelik teljesseacute hogy ő nem uacutegy joumln el a foumlldre mint aki maga megbeacutekeacutelt Istennel eacutes egyszer de csak egyszer elveacute-gezte az uacutej ember teremteacuteseacutet ennek a teremteacutesnek a munkaacutejaacutet egy bizonyos meghataacuterozott toumlrteacutenelmi korszak neacutehaacuteny embereacutevel Joacute ezt is tisztaacuteznunk mert az uumldvoumlsseacuteg keacuterdeacuteseacuteben akadnak nem egyszer olyan neacutezetek amelyek egyetlen toumlrteacutenelmi nemzedeacutekhez koumltik az iacutegeacutereteket Jeacutezusroacutel azonban az Ef iacutegeacuteretes taniacutetaacutesa ezt mondja εὐηγγελίσατο εἰρήνην Vagyis Krisztusnak a foumlldoumln valoacute megjeleneacutese az Istennel valoacute beacutekesseacutegnek eacutes minden koumlvetkez-meacutenyeacutenek a bdquoproklamaacutelaacutesaacutetrdquo azaz uumlnnepeacutelyesen nyomateacutekos meghirdeteacuteseacutet eacutes ilyen moacutedon szuumlntelen tovaacutebbaacuteradaacutesaacutet jelenti mindenkire neacutezve baacuterhon-nan joumltt is emberi muacuteltjaacutet eacutes szaacutermazaacutesaacutet tekintve Nyilvaacuten Eacutezs 5719 igeacuteje csenduumll fel itt iacutegeacuteretes beteljesuumlleacutesben לרחוק שלום שלום goumlr τοῖς - ולקרוב μακρὰν κτλ (az οὖσιν elmaradaacutesaacuteval koumlzvetlenebb a szoumlveg kapcsolata itt a heacuteber szoumlveggel mint a LXX-val) bdquoa taacutevol aacutelloacuteknak eacutes a koumlzel aacutelloacuteknakrdquo a pogaacutenyokra eacutes a zsidoacutekra eacutertve Ezt az eacutertelmet maacuter csak a szoumlvegoumlsszefuumlggeacutes miatt sem lehet de nem is szabad elspiritualizaacutelnunk (mint ahogyan egy ke-resztyeacuten gnosztikus iacuteroacute teszi τοῖς μακρὰν = ὑλικοῖς καὶ χοϊκοῖς - τοῖς ἐγγύς = πνευματικοῖς καὶ νοέροῖς τελείοις ἀνθρώποις - az ideacutezetet Id DIBELIUS

62

Az Efeacutezusi leveacutel

kommentaacuterjaacuteban) Az egyseacuteg titkaacutet az egy test valoacutesaacutegaacutenak rejteacutelyeacutet itt oldja meg Paacutel az ἐν ἑνὶ πνεύματι hataacuterozoacuteban ugyanaz a leacutelek (pneuma) Isten lelke ennek a titoknak a megfejteacutese Ez a leacutelek az aki aacuteltal Istent Atyaacutenknak valljuk ismertuumlk fel eacutes ismerjuumlk eacutes iacutegy jaacuterulunk sziacutene eleacute Ez a mozzanat abban betetőzeacutese az eddigieknek hogy nemcsak a pogaacutenyoknak hanem Izraacuteelnek is teljesen uacutej dolgot nyilatkoztat ki Istenről egyetemes atyasaacutegaacutet ἔχομεν προσαγωγὴν πρὸς τὸν πατέρα az e m b e r minden kuumlloumlnbseacutegteacutetel neacutelkuumll bdquoodamehet odajaacuterulhatrdquo Istenhez szabad az uacutetja hozzaacute a Krisztusban

(19) A verskezdő ἄρα οὖν a diadalmas ujjongoacute oumlroumlm eacuterzeacuteseacutevel vezet aacutet a koumlvetkező gondolatsorra az eddig mondottak gyakorlati koumlvetkezmeacutenyeacute-nek felmutataacutesaacutera A neacutepek helyzeteacutenek a 12 versben hallott jellemzeacutese utaacuten most maacuter koumlnnyen eacuterthető az amit itt mond roacuteluk Paacutel ξένοι καὶ παρεπίδημοι bdquoidegenek eacutes joumlveveacutenyekrdquo (az utoacutebbit egy kisseacute kieacutelezve de maibb szoacuteval iacutegy mondhatnaacutenk bdquojoumlttmentekrdquo) voltak eddig Isten teremtett vilaacutegaacuteban abban a vilaacutegban amelyet pedig Isten az embernek teremtett Ugyaniacutegy eacuterthető uacutej helyzetuumlk koumlruumlliacuteraacutesa is συμπολῖται τῶν ἁγίων καὶ οἰκεῖοι τοῦ θεοῦ bdquopol-gaacutertaacutersai a szenteknek eacutes lakoacutetaacutersai (= csalaacutedtagjai vele egyuumltt lakoacutek vele egy haacutezhoz csalaacutedhoz tartozoacutek) az Istennekrdquo οἰκεῖος alapjelenteacutese bdquoa haacutez-hoz tartozoacute haacutezbelirdquo iacutegy jelenthet csalaacutedtagot lakoacutetaacutersat toumlbbesszaacutemban valakinek a csalaacutedjaacutet bdquohaacuteza neacutepeacutetrdquo is A bdquoneacutepekrdquo eddig Izraacuteel gondolkozaacutesa szerint idegenek legfeljebb joacuteindulattal megtűrt vendeacutegek voltak a vilaacutegban de semmikeacuteppen nem bdquohonosakrdquo Mindez nemcsak Izraacuteel veacutelemeacutenye szerint volt iacutegy hanem a valoacutesaacutegban is Izrael veacutelemeacutenyeacuteben csak az volt az enge-detlenseacuteg hogy ezen a helyzeten egyaacuteltalaacuteban nem igyekezett vaacuteltoztatni sőt inkaacutebb aacutellandoacutean szemuumlkre vetette a neacutepeknek mindezt mint a tulajdon bdquodiagnoacutezisaacutetrdquo eacutes ezzel meacuteg jobban elmeacutelyiacutetette helyzetuumlk keserűseacutegeacutet Most maacuter azonban nem szaacutermazaacutes keacuterdeacutese toumlbbeacute az hogy ki van bizalmas koumlzel-seacutegben csalaacutedi kapcsolatban eacutes koumlzoumlsseacutegben Istennel Krisztusban a neacutepek lehetőseacuteget kaptak arra hogy Izrael Isteneacutenek a ceacutelja lelkesiacutetse őket Izraacuteel Isteneacutenek munkaacutejaacuteba kapcsoloacutedjanak bele

(20) Ezt az uacutej helyzetet a tovaacutebbiakban keacutepekkel eacuterzeacutekelteti Paacutel Az eacutepuumllet keacutepeacuteben az alapot illetően toumlbben raacutemutatnak arra hogy Paacutel egyeacutebkeacutenti aacuteb-raacutezolaacutesaacutehoz keacutepest (pl 1Kor 311) eltoloacutedaacutes van abban ahogyan itt Krisztus mellett szerepelnek az apostolok eacutes a proacutefeacutetaacutek is ez utoacutebbiakon az uacutejszouml-vetseacutegi proacutefeacutetaacutekat eacutertik a sorrend eacutes a 46 miatt Iacutegy ezt a helyet doumlntően a deuteropaulinus jelleg eacutes az apostolok utaacuteni korboacutel valoacute szaacutermazaacutes eacutervekeacutent szerepeltetik Ez az eacuterv nem doumlntő azeacutert mert

a) az egyhaacutezi taniacutetaacutes hangsuacutelya a konkreacutet helyzet hataacutesaacutera is eltoloacuted-hatik

63

Magyaraacutezat Izrael eacutes a pogaacutenyok koumlzoumlsseacutege az egyhaacutezban 211-22

b) az apostoli taniacutetaacutes nyelve stiacutelusa eacutes keacutepanyaga az apostoli koron beluumll is folyamatosan vaacuteltozott alakuloacuteban volt formaacuteloacutedott

c) veacuteguumll az alapkeacuterdeacutesre vonatkozoacute itteni taniacutetaacutes a maga egeacutesz gyoumlkeacuterzeteacute-ben jeacutezusi vouml Mt 1618 1818k

A pogaacutenyokboacutel eacutes Izraelből szuumlletett uacutej neacutep eacutes benne az uacutej ember nem vaacutegyaacutelom nem aacutebraacutend nem is csupaacuten program vagy koumlveteleacutes hanem olyan valoacutesaacuteg mint egy eacutepuumllet amely fel van eacutepiacutetve feleacutepuumllt (ἐποικοδομηθέντες) Termeacuteszetesen maga a foumlleacutepuumlleacutes teacutenye nem időfoumlloumltti idealista eacutertelemben vett bdquovaloacutesaacutegrdquo hanem toumlrteacuteneti termeacuteszetű Alapja toumlrteacutenelmi alap a proacutefeacutetaacutek eacutes az apostolok Isten nagy terveacutenek oacute- eacutes uacutejszoumlvetseacutegi eacutertői eacutes hirdetői azok akikből ez az alap oumlsszetevődik eacutes a sarokkő a bdquoszegeletkőrdquo maga a Krisztus Ezzel a keacutep egy kisseacute el is toloacutedik eacutes teljes figyelmuumlnk ismeacutet Krisztusra iraacute-nyul aki termeacuteszetesen maga is eacuteppen annyira toumlrteacuteneti valoacutesaacuteg ebben az oumlsszefuumlggeacutesben mint az apostolok eacutes a proacutefeacutetaacutek Ő a szegeletkő azt jelenti ez hogy miacuteg az egyhaacutez egyeacutebkeacutent bűnoumls emberek eacuteleteacutere eacutepuumll akik Isten ke-gyelmeacuteből eacutes Szentlelke aacuteltal jutnak ennyire jelentős szerephez az eacutepuumlletben az eacutepiacutetmeacutenyben addig Krisztus jelentőseacutege egyeduumllaacutelloacute emezekeacutevel oumlssze nem hasonliacutethatoacute toumlbb eacutes egeacuteszen maacutes ἀκρογωνιαῖον J JEREMIAS szerint bdquozaacuteroacutekőrdquo ő a kultikus rendelteteacutesű eacutepuumlletre gondol amelynek uumlnnepeacutelyes felavataacutesa a boltozat zaacuteroacutekoumlveacutenek a behelyezeacuteseacutevel toumlrteacutent ez tette a bolto-zatot teljesseacute zaacuterttaacute eacutes veacuteglegesseacute Hasonloacute szerepe lehetett a kapu foumlloumltti zaacuteroacutekőnek is amelyre meacuteg az eacutepuumllet rendelteteacuteseacutere eszmeacuteltető utaloacute felirat is keruumllt iacutegy a keresztyeacuten templomokban gyakran az ΙΧΘΥΣ szoacute a rsquoΙησοῦς Χριστὸς Θεοῦ Υἱὸς Σωτήρ szavak kezdőbetűiből adoacutedoacute őskeresztyeacuten kouml-roumlkben joacutel ismert bdquorejtjelesrdquo roumlvidiacuteteacutese Sokkal valoacutesziacutenűbb azonban hogy az Eacutezs 2816-beli iacutegeacuteretes igeacutere kell gondolnunk eacutes ebben az esetben a szeg-eletkő az alapkoumlvek soraacutenak valamelyik talaacutelkozaacutesaacutenaacutel elhelyezett kő lehet amely voltakeacuteppen az egeacutesz eacutepuumllet suacutelyaacutet hordozza

(21) A keacutep mondanivaloacuteja ismeacutet vaacuteltozik eacutes most maacuter arra iraacutenyul a fi-gyelmuumlnk hogy ez az eacutepuumllet nincsen keacuteszen hanem szuumlntelenuumll tovaacutebb eacutepuumll Amit keletkezeacuteseacutenek toumlrteacuteneti voltaacuteroacutel mondtunk az itt teljesedik ki A meacutely-ben levő alap az Oacuteszoumlvetseacuteg proacutefeacutetaacutei ezekhez kapcsoloacutednak az uacutejszoumlvetseacutegi korszak az egyhaacutez apostolai Az egyeduumllaacutelloacute sarokkő amelyre - akire - ezek a kő-sorok is taacutemaszkodnak tehaacutet a veacutegső legfőbb eacutes igazi alap az egeacutesz eacutepuumllet terheacutenek hordozoacuteja a Krisztus (vouml 1Kor 511) A tovaacutebbi keresztyeacuten nemzedeacutekek mintegy reacutetegről reacutetegre eacutepuumllnek raacute erre az alapra eacutes iacutegy vaacutelnak szerves alkatelemeiveacute annak az eacutepuumlletnek amely a maga teljesseacutegeacuteben nyil-vaacuten csak az emberi toumlrteacutenelem veacutegeacuten bontakozik majd ki A hit azonban maacuter

64

Az Efeacutezusi leveacutel

most is laacutetja ennek a szinkronikus eacutes diakronikus oumlkumeneacutenek a gyoumlnyoumlrű rendjeacutet ceacuteltudatos eacutes szerves feleacutepiacuteteacuteseacutet (συναρμολογουμένη)

(22) Ez a keacutepsor sem azeacutert aacutell az olvasoacutek eleacute hogy nagyvonaluacutesaacutegaacuteval el-kaacutepraacuteztassa őket hanem azeacutert hogy meacuteg jobban megeacutertethesse veluumlk ebben az oumlsszefuumlggeacutesben uacutej helyzetuumlket ἐν ᾧ καὶ ὑμεῖς συνοικοδομεῖσθε

Ez az uacutej eszmeacutelteteacutes azzal vaacutelik teljesseacute hogy szabatosan megjeloumlli az ige a keacutepben emliacutetett eacutepuumllet ceacuteljaacutet is eacutes megint ezen a ponton vaacutelik toumlbbeacute keacutepneacutel a hasonlat - vagy meacuteg inkaacutebb hasonlatnaacutel a keacutep - itt lesz teljes valoacutesaacuteggaacute Amikeacuteppen a jeruzsaacutelemi templom eacutepuumllete Isten iacutegeacuterete szerint az ő valoacutesaacute-gos jelenleacuteteacutenek helye volt Izraacuteelben eacuteppen uacutegy valoacutesaacutegos jelenleacuteteacutenek helye most - Krisztus utaacuten eacutes Krisztus aacuteltal - a vilaacutegban a gyuumllekezet amely ebben az eacutertelemben valoacutesaacutegosan Isten temploma - bdquonem keacutezzel csinaacutelt templomrdquo hanem eacutelő koumlvekből eacutepuumllő haacutez Az egyhaacutez eacuteleteacutenek eacutertelmeacutet rendelteteacuteseacutenek tartalmaacutet eacutes kuumlldeteacuteseacutenek ceacuteljaacutet ez adja meg De ez adja meg felelősseacutegeacutenek suacutelyaacutet is nem kis dolog Isten valoacutesaacutegos jelenleacutete helyeacutenek lenni a vilaacutegban eacutes nem jelenteacutektelen keacuterdeacutes hogy az egyes egyhaacutezi nemzedeacutekek hogyan eacutelnek ezzel az adottsaacuteggal

Paacutel a pogaacutenyok apostola 31-13

1 Ezeacutert van az hogy eacuten Paacutel aki a Krisztus Jeacutezus foglya vagyok ti-eacutertetek a pogaacutenyokeacutert - 2 ha tudniillik hallottatok Isten kegyelmeacute-nek arroacutel a tervszerű rendjeacuteről amelyet nekem adott raacutetok neacutezve 3 hogy kinyilatkoztataacutes uacutetjaacuten ismertesse meg velem a titkot mint ahogyan maacuter előbb roumlviden megiacutertam 4 ha ezt elolvastaacutetok akkor raacute tudtok eszmeacutelni belőle hogy mi az eacuten megeacuterteacutesem (tartalma) a Krisztus titka dolgaacuteban 5 (mert) ez maacutes nemzedeacutekekben nem vaacutelt ismeretesseacute uacutegy az emberek fiai előtt mint ahogyan most kijelen-tetett az ő szent apostolainak eacutes proacutefeacutetaacuteinak a Leacutelek aacuteltal 6 hogy a pogaacutenyok egyuumltt oumlroumlkoumlsoumlk eacutes egyuumltt test eacutes egyuumltt reacuteszesek az iacutegeacutere-tekben a Krisztus Jeacutezus aacuteltal az evangeacutelium reacuteveacuten 7 ennek lettem szolgaacutejaacutevaacute az Isten kegyelmeacutenek ajaacutendeacutekaacuteboacutel amelyet erejeacutenek munkaacutelkodaacutesa folytaacuten adott meg nekem 8 Nekem a legeslegjelen-teacutektelenebbnek minden szent koumlzuumll nekem adatott meg az a kegye-lem hogy a pogaacutenyoknak hirdessem meg a Krisztus felmeacuterhetetlen gazdagsaacutegaacutet 9 eacutes megvilaacutegiacutetsam mindenki előtt hogy mi a tervsze-rű rendje annak a titoknak amely el volt rejtve ősidőktől fogva az

65

Magyaraacutezat Paacutel a pogaacutenyok apostola 31-13

Istenben aki teremtette a mindenseacuteget 10 hogy ismeretesseacute vaacuteljeacutek most a fejedelemseacutegek eacutes hatalmassaacutegok koumlreacuteben akik a mennyben vannak az egyhaacutez aacuteltal az Isten rendkiacutevuumll sokreacutetű boumllcsesseacutege 11 a vilaacutegkorszakokat illető amaz előre tett rendelkezeacutese szerint amelyet Krisztus Jeacutezusban a mi Urunkban hozott meg 12 mert benne van meg nekuumlnk a baacutetorsaacutegunk eacutes a hozzaacute vezető utunk bizalomban a benne valoacute hit aacuteltal 13 Ezeacutert keacuterlek ne legyetek csuumlggedtek az eacuten tieacutertetek valoacute nyomoruacutesaacutegaim miatt hiszen ez nektek dicsőseacuteg

(1) Az előzőkben elmondottak oacuteriaacutesi taacutevlatot nyitnak meg a leveacutel olvasoacutei előtt a himnikus magassaacutegban mozgoacute taniacutetaacutes eacutes bizonysaacutegteacutetel valoacuteban az idők kezdeteacutetől az idők veacutegezeteacuteig az emberiseacuteg egeacutesz vilaacutegaacutenak eacutes uumldvoumlsseacute-geacutenek teljes toumlrteacuteneteacutet aacutetoumlleli De amikor egy-egy ilyen nagyvonaluacute taniacutetaacutest hall a gyuumllekezet tagja akkor mindig joggal teszi fel azt a nagyon gyakorlati keacuterdeacutest hogy milyen kapcsolatban van mindezzel ő mi hasznaacutet veszi min-dennek ő van-e helye ebben n e k i eacutes ha van akkor hol van ez a helye Ezeacutert az apostol soha nem ragad meg az elmeacuteleti taniacutetaacutes vagy a himnikus fenseacuteg eacutes magasztossaacuteg fokaacuten hanem tovaacutebbhalad a megszoacuteliacutetott gyuumllekezet vagy gyuumllekezetek egeacuteszen gyakorlati keacuterdeacuteseiig eacutes ezekre alkalmazza mindazt amit haacutelaadaacutesaacuteban vagy taniacutetaacutesaacuteban bdquoaacuteltalaacutenossaacutegbanrdquo elmondott Persze eacuteppen itt tűnik ki hogy eddig sem aacuteltalaacutenossaacutegban beszeacutelt Az Ef - mint maacuter emliacutetettuumlk egy neacutehaacutenyszor - Paacutel legszemeacutelytelenebb leveleacutenek szaacutemiacutet Ezeacutert eacuterdemes megfigyelni hogy bdquoszemeacutelytelenseacutegerdquo elleneacutere is mennyire konkreacutet-taacute vaacutelik akkor amikor a gyuumllekezetekkel valoacute szemeacutelyes kapcsolat siacutekjaacuteban eacuterteacutekeli az apostol minden olyan taniacutetaacutesaacutet amelyet bdquotheologumenonkeacutentrdquo mondott el az előzőkben Az 115-ben szoacutelt arroacutel hogy haacutelaadaacutesa a gyuumlle-kezetekeacutert valoacute koumlnyoumlrgeacutesben csuacutecsosodik ki Most visszateacuter ehhez a gon-dolathoz eacutes ezt hozzaacutekapcsolja az előzőhoumlz Azeacutert mert Isten a Krisztusban uacutegy szuumllte meg eacutes uacutegy formaacutelja egyhaacutezaacutet ahogyan Paacutel az előzőkben bizony-saacutegot tett roacutela - ezeacutert (τούτου χάριν nagyon hangsuacutelyos kifejezeacutes a χάριν kuumlloumlnleges jelenteacutese miatt bdquoennek a kedveacuteeacutert ennek az eacuterdekeacutebenrdquo a τούτου jelenti az aacutetvezeteacutest illetve a koumlvetkezőknek az előbb mondottakkal valoacute oumlsz-szekapcsolaacutesaacutet) vagyis ebből folyoacutean ennek koumlvetkezmeacutenyekeacutent koumlnyoumlroumlg Paacutel azokeacutert a gyuumllekezetekeacutert amelyekhez iacuterja leveleacutet mert ezek ennek a nagyszabaacutesuacute tervnek az oumlsszefuumlggeacuteseacuteben eacutelnek eacutes szolgaacutelnak Egyeacutebkeacutent a mondat anakoluthia nincsen veacuteguumll sem folytataacutesa iacutegy nincsen aacutelliacutetmaacutenya az ἐγὼ Παῦλος nyomateacutekos alanynak ez ti annyira előteacuterbe leacutep hogy minden maacutest elnyom logikailag eacutes leacutelektanilag kiszoriacutet eacutes foumlloumlslegesseacute tesz Koumlnyoumlroumlg

66

Az Efeacutezusi leveacutel

az apostol mert valoacutesaacutegosan meacuterte fel a tulajdon helyzeteacutet ὁ δέσμιος τοῦ Χριστοῦ Ἰησοῦ ὑπὲρ ὑμῶν τῶν ἐθνῶν jelenlegi koumlruumllmeacutenyei koumlzoumltt boumlrtoumln-ben fogolykeacutent nem tehet maacutest csak azt hogy felismeri fogsaacutegaacutenak pozi-tiacutev vonatkozaacutesait eacutes ceacuteljaacutet kuumlldeteacutes-szerűseacutegeacutet eacutes megteszi azt amit ebben a helyzeteacuteben tud tenni a gyuumllekezetekeacutert Emberek fogsaacutegaacuteban is koumlruumlloumlleli bdquoKrisztus rabsaacutegardquo eacutes ezt a bdquopassziacutevrdquo helyzeteacutet egeacuteszen sajaacutetos aktivitaacutes le-hetőseacutegeacutevel toumllti meg szaacutemaacutera a gyuumllekezetekkel valoacute egzisztenciaacutelis oumlssze-tartozaacutesa Joacute volna ha komolyan tudnaacutenk hinni abban hogy a koumlnyoumlrgeacutes a maacutesokeacutert valoacute imaacutedkozaacutes nem kisebb szolgaacutelat eacutes nem remeacutenytelenebb munka mint a laacutetszoacutelag vagy emberi szaacutemiacutetaacutes szerint legaktiacutevabb teveacutekeny-seacuteg Paacutel fegyelmezett ebben a keacuterdeacutesben nem vaacutelik remeacutenytelenneacute egy pil-lanatra sem Fegyelmezettseacutegeacutenek oka eacutes forraacutesa de bizonysaacutega eacutes mutatoacuteja is remeacutenyseacutege

(2) A bevezető gondolat folytataacutesaacuteban ismeacutet erőt vesz Paacutel lelkeacuten Isten mun-kaacutei meacuterhetetlen gazdagsaacutegaacutenak az aacutetgondolaacutesa eacutes a kifejezeacutesek halmozaacutesaacuteval proacutebaacutelja eacuterzeacutekeltetni megeacutereztetni veluumlnk azt hogy mennyire meacutelyen ismeri ezt a gazdagsaacutegot Fogsaacutegban van Paacutel eacutes azt hihetnők hogy ebben a helyzet-ben csak - vagy legalaacutebbis elsősorban - a sajaacutet sorsaacutenak keacuterdeacutesei foglalkoz-tatjaacutek Pedig szinte homlokegyenest ellenkezője ennek a helyzet fogsaacutegaacutenak csendjeacuteben oumlsszeszedődik a figyelme eacutes jobban felismeri kuumlldeteacuteseacutenek leacutenye-geacutet οἰκονομία - mint ahogyan maacuter laacutettuk - aacuteltalaacuteban bdquohaacuteztartaacutes az aacutellam-haacuteztartaacutes rendjerdquo azutaacuten bdquosaacutefaacutersaacuteg gondnoki tiszttartoacutei megbiacutezataacutesrdquo a paacuteli levelekben az uumldvoumlsseacutegnek Isten uumldvoumlziacutető munkaacutejaacutenak a rendjeacutet tervszerű-seacutegeacutet - tervszerű rendjeacutet - jelenti Ezen a helyen szokaacutes szubjektiacutev eacutertelmet adni a szoacutenak eacutes iacutegy az apostol megbiacutezataacutesaacutera vonatkoztatni SCHLIER sze-rint bdquoDurchfuumlhrung Ausfuumlhrung der Gnaderdquo azonban nincsen szuumlkseacuteg arra hogy a szoacute itteni jelenteacuteseacutet elszakiacutetsuk az 118-toacutel a kegyelem eacuterveacutenyesuumlleacute-seacutenek rendjeacuteről van itt szoacute a τῆς δοθείσης μοι a χάριτος-szal kapcsoloacutedik de logikailag tulajdonkeacuteppen az egeacutesz kifejezeacutesre vonatkozik A kegyelem rendjeacuteben az előreleacutepeacutes eacuteppen az hogy az apostolnak kijelentetett a Krisztus titka Azt pedig hogy mindezt ő maga is veacutegső fokon mennyire nemcsak aacuteltalaacutenossaacutegban eacuterti de abban a formaacuteban sem eacuterti feacutelre mintha mindebben ő volna a legfontosabb eacutes mintegy a veacutegső pont eacuteppen az εἰς ὑμᾶς hataacuterozoacute mutatja Ezt toumlbbfeacutelekeacuteppen is fordiacutethatjuk bdquoraacutetok neacutezve tieacutertetekrdquo stb de a leacutenyege az hogy az uumldvoumlsseacutegnek az a rendje amelynek ilyen jelentős moz-zanata Paacutelnak az emliacutetett apostoli megbiacutezataacutesa veacutegsőkeacuteppen a pogaacutenyokat bdquoveszi ceacutelbardquo eacutes a levelet olvasoacute gyuumllekezetek kuumlloumlnleges hangsuacutellyal keruumll-nek ennek a megaacutellapiacutetaacutesnak az eacuterveacutenye alaacute Isten tervszerű rendjeacuten beluumll az apostollal kapcsolatos rendelkezeacutese tehaacutet az alap az indiacuteteacutek a forraacutes eacutes

67

Magyaraacutezat Paacutel a pogaacutenyok apostola 31-13

a hajtoacuteerő Paacutel munkaacutejaacutera neacutezve Ez indiacutetja a pogaacutenyokboacutel lett keresztyeacutenek gyuumllekezeteinek gondozaacutesaacutera arra hogy ezekkel kuumlloumlnleges meacuterteacutekben eacutes formaacuteban toumlrődjeacutek Ezt a teacutenyt ebben a kettős iraacutenyban ajaacutenlja most nyoma-teacutekosan olvasoacuteinak is a figyelmuumlkbe hiszen vilaacutegos hogy termeacutekennyeacute raacute-juk neacutezve az egeacutesz isteni inteacutezkedeacutes csak akkor lehet ha eacutertesuumlleacutest szereznek roacutela eacutes ha oumlnmagukra valoacute eacuterveacutenyesseacutegeacutet elismerik miutaacuten felismerteacutek εἴ γε ἠκούσατε bdquomaacuter amennyiben hallottaacutetok mindezt ha ti hallottatok erről eacutes hallgattatok raacuterdquo (ἀκούω jelenteacutesi koumlre mind a keacutet mozzanatot tartalmazza)

(3) Paacutel ilyen elhivataacutesaacutenak eacutes kuumlldeteacuteseacutenek a leacutenyege az hogy ő egeacuteszen sajaacutetos moacutedon bizonyos eacutertelemben hataacuterhelyzetbe jutott az uumldvoumlsseacuteg toumlr-teacuteneteacuteben Szavait eacuteppen az teszi proacutefeacutetaivaacute hogy bizonytalankodaacutes neacutelkuumll - de szereacutenykedeacutes neacutelkuumll is - kimondja azt amit pontosan tud szemeacutelyeacutenek eacutes megbiacutezataacutesaacutenak uumldvtoumlrteacuteneti jelentőseacutegeacuteről helyeacuteről eacutes jellegeacuteről Miacuteg az ő nemzedeacuteke is az hitte eleinte hogy az uumldvoumlsseacuteg nem csupaacuten uacutegy van kap-csolatban Izraacuteellel hogy belőle szaacutermazik hanem uacutegy is hogy egyeduumll az ő szaacutemaacutera van addig ő egy titoknak joumltt raacute a nyitjaacutera Persze nem veacuteletlenuumll vagy emberi gondolatfűzeacutesek eredmeacutenyekeacutent hanem Isten kinyilatkoztataacutesa aacuteltal lett ez neki osztaacutelyreacuteszeacuteveacute κατὰ ἀποκάλυψιν ἐγνωρίσθη μοι (a prepoziacute-cioacute sokreacutetű eacutertelme itt leginkaacutebb bdquouacutetjaacutenrdquo vagy bdquoalapjaacutenrdquo eacutertelem feleacute mutat) Ő nem kereste ezt a bdquoleleplezteteacutestrdquo hanem Isten akarataacuteboacutel vaacutelt ismertteacute tudottaacute nyilvaacutenvaloacutevaacute előtte (a passivum cselekvő eacutertelmi alanya termeacutesze-tesen az az Isten aki a kinyilatkoztataacutest adta) Viszont amikor iacutegy toumlrteacutent a dolog minden erejeacutevel igyekezett koumlzoumllni a felismert dolgokat mindazokkal akikre csak tartozott Ez toumlrteacutent az előbbiekben a leveacutelben megszoacuteliacutetott gyuuml-lekezetekkel is meacuteg ha a koumlzleacutes nem is tekinthető mindenre kiterjedőnek meacuteg ha nem is leacutephet fel a teljesseacuteg igeacutenyeacutevel hanem inkaacutebb csak utalaacutessze-rű (ἐν ὀλίγῳ a főneacutevi τὸ ὀλίγον neutrumboacutel bdquoin Kuumlrzerdquo BAUER a ciacutemszoacute alatt)

(4) Mindenesetre az volt a ceacutelja ennek a koumlzleacutesnek hogy a gyuumllekeze-tek eacutes tagjaik előtt ugyanuacutegy bdquoismeretesseacute vaacuteljeacutekrdquo Paacutel szavai nyomaacuten a ti-tok mint ahogyan azzaacute lett őelőtte ndash Isten kinyilatkoztatoacute munkaacuteja nyomaacuten eacutertve ezen a Leacutelek aacuteltal valoacute koumlzvetlen koumlzleacutes moacutedjaacutet Szavai tehaacutet kinyilat-koztataacutest hordoznak eacutes az ember megvilaacutegosodaacutesaacutenak oumlroumlk toumlrveacutenyszerű-seacutegeacutere figyelmeztetnek bennuumlnket azeacutert kapunk Istentől vilaacutegossaacutegot hogy ez a mi eacuteletuumlnkoumln aacutet tovaacutebb aacuteradjon maacutesokra Meacuteg aacuteltalaacutenosabban fogal-mazva Isten munkaacuteinak termeacuteszeteacutere neacutezve tanuljuk meg itt azt hogy mi cselekedjuumlk tovaacutebb maacutesokkal azt amit ő tett veluumlnk Igehirdeteacutesre eacutes szol-gaacutelatra Isten kinyilatkoztataacutesaacutenak eacutes rajtunk veacutegzett munkaacuteinak ez az elkouml-telező toumlrveacutenyszerűseacutege indiacutethat bennuumlnket de ennek erre kell is indiacutetania

68

Az Efeacutezusi leveacutel

bennuumlnket Egyszoacuteval Paacutelnak a kinyilatkoztataacutes koumlvetkezmeacutenyekeacutent van egy hataacuterozott bdquoeacutertelmezeacuteserdquo pontosabban bdquobetekinteacuteserdquo eacutes bdquomegeacuterteacuteserdquo Krisztus titkaacutenak a keacuterdeacuteseacuteben σύνεσίς μου ἐν τῷ μυστηρίῳ τοῦ Χριστοῦ A σύνεσις az Istentől kapott megeacuterteacutest belaacutetaacutest jelentő főneacutev ezeacutert nem joacute mert elre-lativizaacuteloacute fordiacutetaacutes volna az bdquoeacutertelmezeacutesrdquo Ezt mindazok ismerhetik akik el-olvastaacutek az utalaacutesszerűnek minősiacutetett koumlzleacutest a leveacutel előző reacuteszeacuteben iacutegy mi is ismerhetjuumlk Azt akarja hangsuacutelyozni Paacutel hogy tehaacutet ez a koumlzleacutes minden roumlvidseacutege vagy vaacutezlatossaacutega elleneacutere is alkalmas eszkoumlz az olvasoacutek szaacutemaacutera abban hogy bdquoeszuumlkbe vehesseacutekrdquo megtudjaacutek eacutes megeacutertseacutek hogyan taacuterul fel Paacutel előtt a Krisztus titka eacutes ennek a koumlreacuten beluumll in concreto mi vaacutelt vilaacutegossaacute előtte oumlnmaga eacutes a gyuumllekezetek Istentől rendelt sorsa uumldvterveacuteben elfoglalt helyuumlk keacuterdeacuteskoumlreacuteben (δύνασθε νοῆσαι πρός jelenteacutese itt az előzmeacutennyel leacutetesiacutet kapcsolatot bdquoennek megfelelően - ti amit az előbb mondtam - meg tudjaacutetok eacuterteni SCHLIER szerint bdquoworanrdquo tehaacutet szinte bdquoerről ebből ezen meglaacutethatjaacutetok megeacuterthetitekrdquo miacuteg DIBELIUS fordiacutetaacutesa bdquowenn ihr es lest so koumlnnt ihr daranhellipmerkenrdquo - leacutenyegeacuteben ugyanezt jelenti)

(5) Egyszoacuteval az tűnik ki Paacutel itteni szavaiboacutel hogy ő pontosan tisztaacuteban van a neki adott kinyilatkoztataacutes suacutelyaacuteval eacutes jelentőseacutegeacutevel egyuacutettal pedig annak a kornak az uumldvoumlsseacuteg toumlrteacuteneteacuteben betoumlltoumltt jelentőseacutegeacutevel sajaacutetos funkcioacutejaacuteval is amelyben ő benne eacutel Ez pedig nagyon fontos minden idők egyhaacuteza szaacutemaacutera ahhoz hogy a reaacute biacutezott feladatot engedelmesen veacutegezhesse el ἑτέραις γενεαῖς οὐκ ἐγνωρίσθη τοῖς υἱοῖς τῶν ἀνθρώπων nemzedeacutekek teltek el uacutegy hogy senki előtt sem taacuterult fel Isten nagy terveacutenek ez a teljes taacutevlata Paacutel ujjongva tesz bizonysaacutegot arroacutel hogy ez a lehetőseacuteg eacute p p e n n e- k i adatott meg ὡς νῦν ἀπεκαλύφθη fontossaacutega eacuteppen a νῦν mozzanataacuteban fejeződik ki joumlvőjeacutet jaacutetssza el az az egyhaacutezi nemzedeacutek amely nem laacutetja meg eacutes nem vallja is meg proacutefeacutetai mereacuteszseacuteggel jelenjeacutenek a Szentleacutelek aacuteltal - ἐν πνεύματι - feltaacuteruloacute sajaacutetos tartalmaacutet eacutes jelentőseacutegeacutet A Leacutelek vilaacutegossaacutegaacutenak reacuteszesei elsődlegesen az egyhaacutez apostolai eacutes proacutefeacutetaacutei τοῖς ἁγίοις ἀποστόλοις αὐτοῦ καὶ προφήταις a ἅγιος jelzőt is az apostolok utaacuteni kor sajaacutetos vonaacutesa-keacutent eacutertelmezik toumlbben de erre nincsen alapunk hiszen ez a szoacute a gyuumlleke-zetek tagjait is jeloumlli nem egyszer eacutes itt nyilvaacuten sajaacutetos hangsuacutelyt akar adni az emliacutetett szemeacutelyeknek

Az apostol szavaiboacutel az is vilaacutegos hogy ez nem azeacutert toumlrteacutent mert ő vagy szolgataacutersai elmeacuteleti teacuteren jobban megkeacutesziacutetetteacutek az uacutetjaacutet ennek a felismereacutes-nek vagy mert imaacutedsaacutegaikban eacutes egeacutesz kegyesseacuteguumlkben nyitottabbak voltak talaacuten Istennek ez iraacutent a nagy terve iraacutent mint az előttuumlk jaacutert nemzedeacutek vagy kortaacutersaik koumlzuumll is sokan maacutesok akaacuter az egyhaacutezat uumlldoumlző egykori Saul maga is hiszen meacuteg Krisztussal valoacute talaacutelkozaacutesa utaacuten sem volt egyszerű dolog az

69

Magyaraacutezat Paacutel a pogaacutenyok apostola 31-13

egykori farizeusnak a kivaacuteloacute rabbinak a toumlrveacuteny rajongoacutejaacutenak eacutes Izraacuteel min-den meacuterteacuteken tuacutel odaadoacute fiaacutenak megtennie az utat addig hogy a legmeacutelyebb meggyőződeacutes hangjaacuten vallja magaacutet a pogaacutenyok apostolaacutenak (vouml Rm 1515k) eacutes ebben a megbiacutezataacutesban meglaacutessa a nagyobbat eacutes a toumlbbet ahhoz keacutepest is amire minden idegszaacutelaacuteval vaacutegyott volna hogy ti halaacutelosan szeretett neacutepeacute-nek az apostolaacutevaacute kuumlldesseacutek el Isten szuvereacuten doumlnteacutese az hogy megbiacutezaacutesait uacutegy adja ahogyan akarja eacutes akinek akarja ő akarta Paacutelt ezzel a feladattal megbiacutezni ez az egyetlen forraacutesa az apostol kuumlldeteacuteseacutenek Paacutel egeacutesz eacuteleteacutet ez a felismereacutes indiacutetja bdquoNem azeacute aki fut sem nem azeacute aki akar hanem Isteneacute aki koumlnyoumlruumllrdquo

(6) A leacutenyeg abban van hogy ő - emberi eacutesszel egyaacuteltalaacuteban nem tudja megfogni mieacutert eacutes hogyan - ő kapta mindezt Meacutegpedig eacuteppen mint bdquovak-buzgoacute izraacuteelitardquo kapta azt a minden addig elgondolaacutesaacutet megcsuacutefoloacute egeacutesz megelőző kegyesseacutegi szaacutemiacutetaacutesaacutet semmiveacute tevő uumlzenetet - eacutes ez egy bizonyos meacuterteacutekig meacuteg a keresztyeacuten eacutelet keretein beluumll is vonatkozik raacute - hogy a po-gaacutenyokat Isten az uumldvoumlsseacuteg szempontjaacuteboacutel semmiben sem akarja megkuumlloumln-boumlztetni Izraacuteeltől ezeknek az ő akarata szerint teljesen egyenlő bdquoeseacutelyeikrdquo vannak ebben a keacuterdeacutesben a vaacutelasztott neacuteppel A keacutet neacutep titokzatos moacutedon elvaacutelaszthatatlan egyseacutegbe fonoacutedik forr eacutes nő oumlssze Hogy a teljes koumlzoumlsseacute-get a toumlkeacuteletes eacutes felteacutetel neacutelkuumlli egyenranguacutesaacutegot eacutes a megbonthatatlan egy-seacuteget mineacutel kifejezőbben szemleacuteltesse uacutej szavakat alkot az apostol amelyek szinte a maguk nyelvi kuumlloumlnlegesseacutegeacutevel eacutes szertelenseacutegeacutevel azt vannak hivat-va mind kifejezni hogy Izraacuteel eacutes a neacutepek minden tekintetben egyuumltt halad-nak ezentuacutel az uumldvoumlsseacuteg toumlrteacuteneteacuteben συνκληρονόμα σύσσωμα συμμέτοχα koumlzuumll az első előfordul a Bibliaacuten kiacutevuumlli koineacuteban is eacutes az Uacutejszoumlvetseacutegben is maacutesutt iacutegy Rm 817 Zsid 119 1Peacutet 37 kuumlloumlnfeacutele genitivus-okkal bőviacutetve itt viszont abszoluacutete minden bőviacuteteacutes neacutelkuumll συμμέτοχος szinteacuten ismeretes a Bibliaacuten kiacutevuumlli koineacuteban de az Uacutejszoumlvetseacutegben csak itt fordul elő miacuteg azon-ban ezek maacuter meglevő melleacutekneveket bőviacutetenek csak a συν- előtaggal addig a koumlzeacutepső σύσσωμα-roacutel nyugodtan azt gondolhatnoacutek hogy csak a σῶμα fő-neacutev hasonloacute bőviacutetmeacutenye kiacutevaacuten lenni de a keacutet maacutesik tag miatt itt is melleacutek-nevet kell felteacutetleznuumlnk σύσσωμος -ον - eacutes az itteni alak ennek a pluralis-i (Nom - Acc) formaacuteja a neutrumban Azonban ez sem a Bibliaacuten kiacutevuumlli koi-neacuteban sem az Uacutejszoumlvetseacutegben maacutes helyen nincsen dokumentaacutelva jelenteacute-seacutet BAUER a ciacutemszoacute alatt iacutegy adja bdquomit zum Leibe gehoumlrig miteinverleibtrdquo vagyis bdquoegyuumltt (ti maacutesokkal egyuumltt) a testhez tartozoacute egyuumltt betagoltrdquo Hogy kivel egyuumltt arra a mondatban nem toumlrteacutenik utalaacutes de az oumlsszefuumlggeacutesből kivehető a fentebb maacuter emliacutetett jelenteacutes

70

Az Efeacutezusi leveacutel

Ha Paacutel ezt az uumlzenetet az apostolok soraacuteban akik koumlzeacute eacuteppen ezzel emelte az Uacuter ennyire oumlnmaga eacuterdemeitől eacutes te1jesiacutetmeacutenyeacutetől tehaacutet emberi hozzaacute-jaacuterulaacutesaacutetoacutel - meacuteg akkor is ha kegyesseacutegi hozzaacutejaacuterulaacutesra gondolnaacutenk - sőt ennyire szaacutemiacutetaacutesai eacutes elgondolaacutesai elleneacutere kapta Istentől az ő kinyilatkoz-tataacutesaacuteboacutel akkor ez a kuumlloumlnoumls isteni inteacutezkedeacutes csak meacuteg fokozottabban kouml-telezi őt arra hogy a vaacuteratlan eacutes soha nem veacutelt ajaacutendeacutekhoz annaacutel hűseacutegesebb legyen nem keacutert kuumlldeteacutese betoumllteacuteseacuteben annaacutel engedelmesebben jaacuterjon el eacutes forgoloacutedjeacutek (erre utal a 8 versbeli ἐμοὶ τῷ ἐλαχιστοτέρῳ κτλ)

(7) Isten feltaacuterult titka tartalmaacutenak kifejteacutese utaacuten Paacutel ismeacutet visszateacuter az 1 vers tartalmaacutehoz taacutergyaacutehoz eacutes arroacutel beszeacutel tovaacutebb hogy milyen viszony-ban aacutell ő m a g a szemeacutely szerint ezzel a titokkal Nem csupaacuten az jellemzi ezt a viszonyt hogy ő megismerte ezt a titkot eacutes most ez az ismeret a tu-daacutes biztonsaacutegaacuteval oumlroumlmeacutevel joacuteeacuterzeacuteseacutevel vagy eacuteppen foumlleacutenyeacutevel toumllti el Paacutel nem gnosztikus Isten titkainak megismereacutese nem a maacutesokhoz keacutepest mu-tatkozoacute ismeret-toumlbblet gőgjeacutere ragadtatja hanem tudja hogy ez a megis-mereacutes mindig elkoumltelezi azokat akik vetteacutek a kinyilatkoztataacutest arra koumltelezi el hogy beleaacutelljanak Isten tetteinek munkaacuteinak bdquoaktivitaacutesaacutenakrdquo (ἐνεργεῖν) a folyamataacuteba szolgaacutei legyenek ennek a ceacutelnak amely iacutegy feltaacuterul előttuumlk A kinyilatkoztataacutesnak szuumlkseacutegszerű eacutes meg nem maacutesiacutethatoacute folyomaacutenya a szolgaacutelat ἐγενήθην διάκονος meacutegpedig vilaacutegos vonatkozaacutesban a meg-előző εὐαγγέλιον-nal amelyhez a vonatkozoacute neacutevmaacutes reacuteveacuten kapcsoloacutedik Baacutermilyen teruumlletre kuumlldi az embert a kinyilatkoztataacutes baacuterminő munkaacutet veacute-geztet vele a nagy οἰκονομία titkaacutenak az ő szemeacutelyeacutere valoacute bdquolebontaacutesardquo min-denkeacuteppen az evangeacuteliumot kell szolgaacutelnia az evangeacutelium διάκονος-aacutevaacute kell lennie a διακονία bibliai eacutertelmeacutenek egeacutesz taacutegassaacutegaacuteban Mineacutel gazdagabb az az ismeret amelyet iacutegy kap az ember annaacutel toumlbbet vaacuter Isten a szolgaacutelat-ban az embertől Paacutel tisztaacuteban van ezzel azeacutert tudja vaacutellalni a szolgaacutelatnak eacutes a vele jaacuteroacute terheknek akkora meacuterteacutekeacutet mint talaacuten senki maacutes (vouml 31) Ezeacutert mutat raacute ismeacutetelten arra hogy az amit iacutegy kapott Isten kegyelmeacutenek oumlroumlmre indiacutetoacute ajaacutendeacuteka δωρεὰ τῆς χάριτος τοῦ θεοῦ ἡ δοθεῖσα μοι A meg-ajaacutendeacutekozott ember oumlroumlmeacutevel mutat raacute arra is hogy mindez Isten erejeacutenek az őreaacute tett hataacutesa Azzal a hangsuacutellyal szoacutel erről mint aki tud arroacutel hogy Istennek mindez a bdquotermeacuteszeteacuteből folyikrdquo Paacutellal elveacutegzett munkaacutejaacutenak alapja eacutes moacutedja az ahogyan ő bele szokott nyuacutelni beleavatkozik a vilaacuteg eacutes benne az ember eacuteleteacutebe ahogyan teveacutekenyseacutegeacutet kifejti benne κατὰ τὴν ἐνέργειαν τῆς δυνάμεως αὐτοῦ (a kifejezeacutesre neacutezve vouml az 119 verssel) Iacutegy van ez a bűn alatt eacutelő ember Isten erejeacutenek csak az iacuteteacuteletes megnyilvaacutenulaacutesaacutet ismerheti De ugyanez az erő a kegyelem alatt eacutelő embernek ajaacutendeacutek oumlroumlm eacutes iacutegy haacutelaadaacutes forraacutesaacutevaacute vaacutelik ha kiaacuterad raacute

71

Magyaraacutezat Paacutel a pogaacutenyok apostola 31-13

(8) Ennek az aacutelliacutetaacutesnak az igazsaacutega mindig a hatalmas Isten eacutes a nyomo-rult ember szembenaacutellaacutesaacuteban eacutes dialektikaacutejaacuteban ragadhatoacute meg valoacutesaacutegosan Viszont Paacutel szaacutemaacutera ez a dialektika nem elvi aacuteltalaacutenossaacutegban elmeacuteleti siacutek-ban felaacutelliacutetott elmeacutelet nem filozoacutefiai doktrina hanem szemeacutelyesen megeacutelt valoacutesaacuteg Eacuteppen ezeacutert szinte mind a keacutet iraacutenyban eltuacutelzoacutedik ez a viszony ő hatalmasabbnak laacutetja a kegyelmes Istent mint baacuterki maacutes (tuacutelzaacutesroacutel persze ebben az esetben csak ilyen szubjektiacutev formaacuteban lehet beszeacutelni nem pedig Isten kegyelmeacutenek objektiacutev taacutergyi valoacutesaacutegaacutet eacutes nagysaacutegaacutet illetően) - mert ő maga csekeacutelyebb meacuteltatlanabb a kegyelemre mint baacuterki maacutes eacutes itt oumlsszeha-sonliacutetaacutesaacuteval nem csupaacuten az apostoli koumlroumln beluumll mozog hanem benne van ebben minden gyuumllekezet minden tagja amikor ezt a kifejezeacutest hasznaacutelja ἐμοὶ τῷ ἐλαχιστοτέρῳ πάντων ἁγίων Arra ceacuteloz ezzel hogy egyfelől ő előző eacuteleteacuteben uumlldoumlzője volt Jeacutezus Krisztus anyaszentegyhaacutezaacutenak eacutes szemeacutely sze-rint az egyhaacutez tagjainak maacutesfelől joacuteval keacutesőbb kapta meg az apostoli meg-biacutezataacutest is mint a tizenkettes koumlr tagjai (ha csak az apostoli koumlrre tekintuumlnk amelyben egyeacutebkeacutent is mindig probleacutemaacutekat vet fel a szemeacutelye mint olyaneacute aki tulajdonkeacuteppen a szoacutenak egy bizonyos eacutertelmeacuteben mindig megmarad bdquoa tizenharmadiknak a tizenkettő koumlzuumllrdquo mert elhivataacutesa eacutes elkuumlldeacutese nem csu-paacuten keacutesőbbi hanem maacutes termeacuteszetű is mint a tizenkettőeacute akik vitaacuten feluumll Jeacutezus kirendelő szavai reacuteszben pedig az ősgyuumllekezet vaacutelasztaacutesa folytaacuten jaacuter-tak el apostoli tisztuumlkben miacuteg Paacutel megbiacutezataacutesa - ha emberi-tapasztalati ala-pon neacutezzuumlk - maacuter pedig a gyuumllekezetekben mindig voltak nyilvaacuten olyanok akik erre hajlamosak voltak - sokkal bizonytalanabb keveacutesbeacute keacutezzelfoghatoacute alapon aacutellott) Oumlnmagaacutenak ennyire alaacutezatos megjeloumlleacutese alapjaacuteban tehaacutet elis-mereacutese annak a teacutenynek hogy a gyuumllekezetekben ilyen eacutertelemben bdquojoggalrdquo vagyis emberileg eacuterthető okokboacutel eacutes moacutedon folynak vitaacutek apostolsaacutega koumlruumll Ez az elismereacutes azonban nem jelenti azt hogy Paacutel igazat ad azoknak akik e vitaacutek soraacuten keacutetelkednek apostoli tiszteacutenek legitim voltaacuteban eacutes elutasiacutetjaacutek vagy eacuteppenseacuteggel nem jelenti azt mintha maga Paacutel is keacutetelkedneacutek aposto-li elhivataacutesaacuteban eacutes kuumlldeteacuteseacuteben Hiszen eacuteppen ő eacutes egyeduumll ő az aki azt a feladatot kapta hogy a neacutepek koumlzoumltt hirdesse meg Isten szabadiacutetaacutesaacutenak az uumlzeneteacutet Krisztusnak olyan meacuterteacutekű jelentőseacutegeacutet amelynek felismereacuteseacutere semmifeacutele emberi kutataacutes vizsgaacutelat nyomozoacutedaacutes vagy megismereacutesi kiacuteseacuterlet nem vezethet el τὸ ἀνεξιχνίαστον πλοῦτος τοῦ Χριστοῦ

Egy dolog nem aacutellhat ti sohasem uacutegy a gyuumllekezetek vitatkozoacute tagjai előtt hogy ne venneacutenek tudomaacutest roacutela vagy hogy keacutetseacutegbe akarnaacutek vonni az hogy ez a paacuteratlan tartalmuacute igehirdeteacutes eacuteppen Paacutelnak adatott eacutes hogy neki ez valoacuteban megadatott hiszen ebből eacutel eacutes ezt viszi magaacuteval mindenfeleacute

72

Az Efeacutezusi leveacutel

ἐμοὶ ἐδόθη ἡ χάρις αὕτη τοῖς ἔθνεσιν εὐαγγελίσασθαι τὸ ἀνεξιχνίαστον πλοῦτος τοῦ Χριστοῦ

(9) A toumlbbi keresztyeacutennel eacutes főkeacuteppen a toumlbbi apostollal valoacute oumlssze ha-sonliacutetaacutesnaacutel leacutenyegesen toumlbbről alapjaacuteban veacuteve egeacuteszen maacutesroacutel is van itt szoacute A kijelenteacutes itt emliacutetett tartalmi teljesseacutegeacutet Isten uumldvoumlziacutető terveacutenek ezt a taacute-gassaacutegaacutet eacutes taacutevlataacutet Isten kezdettől fogva magaacuteban hordozta ἀπὸ τῶν αἰώνων fordiacutetaacutesaacutet szaacutendeacutekosan adtam iacutegy bdquoősidőktől fogvardquo vagy akaacuter iacutegy is mond-hatnaacutenk bdquoidőtlen idők oacutetardquo eacutes ezeacutert keruumlltem az bdquooumlroumlktől fogvardquo szokaacutesos fordiacutetaacutesi moacutedot mert ebben egyfajta idealista gőg eacutes filozoacutefiai absztrakcioacute veszeacutelye kiacuteseacutert pedig egyikre sem vagyunk jogosultak Egyreacuteszt nem tudunk egyszerűen beleilleszkedni veacuteges emberi elmeacutenkkel ebbe a kategoacuteriaacuteba arroacutel nem is beszeacutelve hogy sem tapasztalati alapunk sem empirikus analoacutegiaacuteink nincsenek az bdquooumlroumlkkeacutevaloacuterardquo neacutezve maacutesreacuteszt a heacuteb עלם nyomaacuten a goumlr αἰών jelenteacutese is csupaacuten ennyi lehet a gyakorlatban rdquoemberileg aacutet nem tekinthető nagyon hosszuacute időrdquo Egyszoacuteval ezt a tervet (ἡ οἰκονομία τοῦ μυστηρίου lehet genitivus qualitatis akkor bdquotitokzatos tervetrdquo jelent de a genitivus talaacuten meacuteg inkaacutebb appozitiacutev eacutertelmű bdquoa terv azaz a titokrdquo mint maacuter maacutesutt is emliacutetet-tuumlk az aacuternyalatok aligha kuumlloumlnboumlztethetők meg eacutes aacuteltalaacuteban legjobb azzal szaacutemolnunk hogy egyszerre toumlbb eacutertelem csenduumll meg egy ilyen jelzős kap-csolatban) - Isten ősidőktől fogva keacuteszen tartotta de az embervilaacuteggal csak Krisztusban ismertette meg Mindaddig alapjaacuteban leacutenyegeacuteben eacutes egeacuteszeacuteben rejtve volt ἀποκεκρυμμένουhellip ἐν τῷ θεῷ - legfeljebb annyit mondhatunk hogy Izraacuteelnek adott belőle iacutezeliacutetőt vele sejtetett valamit belőle Maacutes keacuterdeacutes most az hogy Izraacuteel hogyan reagaacutelt arra amit iacutegy kapott Istentől Erre neacutezve kaptunk utalaacutesokat maacuter az előzőekben eacutes kapunk Paacutelnak maacutes leveleiben is kuumlloumlnoumlsen a Roacutemai leveacutelben Iacutegy inteacutezkedett tehaacutet az az Isten akinek szu-verenitaacutesaacutera a vilaacuteggal szemben most azzal emleacutekeztet bennuumlnket az apos-tol hogy a teremtett vilaacutegra uacutegy mutat raacute mint Isten alkotaacutesaacutera ἐν τῷ θεῷ τὰ πάντα κτίσαντι maacuter emliacutetettuumlk hogy a pluralis-i semleges nemű Nom-Acc τὰ πάντα a lehető legaacutetfogoacutebb eacutertelmet tartalmazza ezeacutert fordiacutetottuk itt bdquomindenseacutegnekrdquo de kifejező eacutes hangulataacuteban kuumlloumlnoumlsen joacute a reacutegi fordiacutetaacutes-moacuted is bdquomindeneketrdquo csupaacuten a hataacuterozott neacutevelő hiaacutenyzik belőle holott ez itt jelentős mozzanat mert a kifejezeacutes nem aacuteltalaacutenossaacutegban mozog hanem egy pontosan meghataacuterozott valoacutesaacutegroacutel van szoacute

(10) Csak m o s t - eacutes ez a bdquomostrdquo az apostol jelenje amelyhez ő annyi-ra sok szaacutellal eacutes annyira jelentős teacutenyezők reacuteveacuten kapcsoloacutedik (vouml az 5 vers magyaraacutezataacuteval) - csak most keruumll sor arra hogy Isten sokfeleacute aacutegazoacute sokreacute-tű boumllcsesseacutegeacutenek boumllcs veacutegzeacuteseacutenek a teljes vaacuteltozatossaacutega (ἡ πολυποίκιλος σοφία τοῦ θεοῦ) ismertteacute vaacuteljeacutek az Istennel ellenseacuteges szellemi hatalmak

73

Magyaraacutezat Paacutel a pogaacutenyok apostola 31-13

előtt is Nagy vereseacuteg ez az Isten ellenseacutegeacutere eacutes ellenseacutegeire neacutezve A saacutetaacuten arra szaacutemiacutetott hogy az emberiseacuteg megosztaacutesaacuteval miutaacuten elszakiacutetotta az em-bert Istentől sikeruumllt semmiseacute tennie csődbe juttatnia Isten teremtő munkaacute-jaacutenak az eredmeacutenyeacutet Isten most eredeti terveacutenek teljes tartalmaacutet taacuterja oda a saacutetaacuten eacutes a deacutemonok vilaacutega eleacute a Krisztusban adott teacutenybeli bizonyiacuteteacutek reacuteveacuten Nem bocsaacutetkozik elmeacuteleti vitaacuteba nem folyamodik ilyesfajta eacuterveleacuteshez ha-nem cselekszik Ezt pedig az egyhaacutez aacuteltal teszi διὰ τῆς ἐκκλησίας meacutegpedig nem csak uacutegy hogy az egyhaacutezon mutatja be terveacutenek az emberiseacuteg koumlreacuteben valoacute megvaloacutesulaacutesaacutet mintegy modell-szerűen hanem uacutegy is hogy az egyhaacute-zat ennek a terveacutenek a megvaloacutesiacutetaacutesaacuteban eszkoumlzeacuteveacute eacutes munkataacutersaacutevaacute teszi Az egyhaacutez tehaacutet Isten nagyszabaacutesuacute munkaacuteinak nem pusztaacuten sztatikus vagy passziacutev eacuterveacutenyesuumlleacutesi teruumllete hanem aktiacutev munkaacutesa is Ε gondolat fegyelme alatt kell folynia az egyhaacutez eacutes minden tagja egeacutesz eacuteleteacutenek eacutelete eacutes eacuteletuumlk minden megnyilvaacutenulaacutesaacutenak Isten terveacutenek szemszoumlgeacuteből neacutezve nincsenek feheacuter foltok az eacuteletuumlnk teacuterkeacutepeacuten nincsenek munkaszuumlneti időszakok ennek az eacuteletnek a folyamataacuteban iacutegy tanuljuk Jeacutezus Krisztus eacuteleteacutenek a peacuteldaacutejaacuten is (Jn 517) Ezen a ponton eacutertjuumlk meg azt is hogy mieacutert nem lehet az Efeacutezusi leveacutel eacutes Paacutel egyetlen levele sem bdquoszemeacutelytelenrdquo mert itt vaacutelik vilaacutegossaacute az hogy mi fűzi oumlssze az apostolt elvaacutelaszthatatlan kapcsolatban a gyuumllekezetek-kel a gyuumllekezetek ugyanannak a szolgaacutelatnak a kivaacutelasztott eszkoumlzei amely-lyel Isten Paacutelt is annyira egyedi egeacutesz emberi szaacutemiacutetaacutesaacutet felboriacutetoacute moacutedon biacutezta meg

(11) Isten ceacuteljaacutet itt most uacutejra az bdquooumlroumlkkeacutevaloacutesaacutegrdquo taacutevlataacuteba aacutelliacutetja bele κατὰ πρόθεσιν τῶν αἰώνων a kifejezeacutesben a genitivus-i bőviacutetmeacuteny genitivus obiectivus vagyis Istennek a vilaacutegkorszakokra vonatkozoacute ezeket eacuterintő illető eacutes meghataacuterozoacute előzetes rendelkezeacuteseacuteről van itt szoacute nem pedig bdquooumlroumlkkeacutevaloacute veacutegzeacuteseacuterőlrdquo mint ahogyan neacutemelyek a bőviacutetmeacutenyt genitivus qualitatis-nak proacutebaacuteljaacutek felfogni Ezt a ceacutelt az apostol ismeacutet Jeacutezus Krisztus szemeacutelyeacuteben ala-pozza meg ἣν ἐποίησεν ἐν τῷ Χριστῷ Ἰησοῦ Ez fűzi tehaacutet oumlssze az apostolt a gyuumllekezetekkel eacutes ez indiacutetja őt most is a gyuumllekezeteknek a leveacutelben meg-szoacuteliacutetott csoportjaacuteeacutert valoacute koumlnyoumlrgeacutesre

(12) Krisztus aacuteltal a pogaacutenyok is megtalaacuteltaacutek az utat Istenhez azon az uacuteton amelyet ő toumlrt a bűn akadaacutelyain aacutet most maacuter minden ember teljes baacute-torsaacuteggal bizakodaacutessal eacutes nyiacuteltsziacutevűseacuteggel (παρρησία) keacutetelkedeacutes neacutelkuumll bdquomeggyőződoumlttrdquo bizalommal eacutes biztonsaacuteggal indulhat el Isten feleacute azeacutert mert Isten a Krisztusban elindult az ember feleacute πεποίθησις azok koumlzuumll a sajaacutetos szavak koumlzuumll valoacute amelyek - a γρηγορεῖν igeacutehez hasonloacutean - az ige (πείθω) 2 perfectumi alakjaacuteboacutel vannak keacutepezve (πέποιθα bdquomeg vagyok győ-ződverdquo) Egyeacutebkeacutent a Bibliaacuten kiacutevuumlli koineacuteban is hasznaacutelatos PHILONnaacutel

74

Az Efeacutezusi leveacutel

IOSEPHUS irataiban a LXX-ban meacuteg inkaacutebb az Oacuteszoumlvetseacuteg egyeacuteb fordiacute-taacutesaiban mindenesetre a keacutesői goumlroumlgseacuteg szava erre mutat sajaacutetos keacutepzeacutese is a klasszicizaacuteloacute nyelvhasznaacutelat el is veti Az Uacutejszoumlvetseacutegben kizaacuteroacutelag paacuteli naacutela toumlbbszoumlr is előfordul majd az apostoli atyaacuteknaacutel talaacuteljuk meg ismeacutet HERMASnaacutel eacutes az 1Kelemenben A bdquoszabad utatrdquo az Istenhez vezető immaacuter megnyiacutelt utat (προσαγωγή) csak iacutegy kaphatja meg az ember bdquokrisztushitrdquo aacuteltal διὰ πίστεως αὐτοῦ egyeacutebkeacutent tipikusan az olyan esetek koumlzeacute tartozik amelyekben megint csak megmarad valami a genitivus ambivalenciaacutejaacuteboacutel Keacutetseacutegtelen hogy az erősebb hangsuacutely arra esik amit a fordiacutetaacutesban is kife-jeztuumlnk hogy ti mi hiszuumlnk a Krisztusban (genitivus obiectivus) azaz elfo-gadjuk eacuteletuumlnk alapjaacutenak mindazt amit Isten őbenne megtett eacutertuumlnk eacutes adott nekuumlnk viszont ennek egyik bdquoharmoacutenikus felhangjardquo az a gondolat is hogy mindebben Krisztus bizonyult hűnek az Atyaacutehoz eacutes az Atya iraacutentunk valoacute bdquohűseacutegerdquo nyilvaacutenult meg benne (genitivus subiectivus) uacutegy ahogyan Paacutelnaacutel toumlbbszoumlr is hallhatunk roacutela (ld 1Kor 19 1Thess 524 2Thess 33)

(13) A gyuumllekezetek tehaacutet beletekinthettek belelaacutethattak Isten terve meacutely-seacutegeinek titkaacuteba eacutes megtalaacutelhattaacutek a maguk helyeacutet ebben a tervben Paacutel a maga szemeacutelyes sorsaacutenaacutek eacuterteacutekeleacuteseacutevel segiacutetett nekik ebben megeacutertette ve-luumlk hogy mostani szenvedeacuteseinek igazi eacutertelme sem akkor taacuterul fel ha - foumll-di - okai utaacuten kutatnak (bdquoMieacutert tette vele ezt az Istenrdquo) hanem akkor ha ceacuteljukat talaacuteljaacutek meg Hiszen az ember minden nyomoruacutesaacutegaacutenak (θλῖψις Paacutelnaacutel ilyen aacutetfogoacute eacutertelmű kifejezeacutes) egyetlen oka a bűn itt tehaacutet a vaacutelasz bdquosztereotiprdquo ha nem akarunk leragadni emberi koumlruumllmeacutenyek aproacuteleacutekos ele-mezgeteacuteseacuteneacutel (vouml kuumlloumlnben az egeacutesz gondolatmenetre neacutezve a Jn 91-5 jeacutezusi taniacutetaacutesaacutet) Ez kuumlloumlnben teljesen meddő dolog is volna fuumlggetlenuumll attoacutel hogy milyen eredmeacutenyre vezetne bdquomeacuteltaacutenrdquo nehezedik-e a keacuterdeacuteses esetben az ille-tő emberre mindaz a nyomoruacutesaacuteg amelyben benne van vagy nem Istennek ezekkel a szenvedeacutesekkel mindig egyetlen ceacutelja van (vouml ApCsel 1422) egy konkreacutet ceacutel ez iacutegy a ceacutel iraacutent valoacute keacuterdezőskoumldeacutesuumlnkre a vaacutelasz mindig spe-ciaacutelis az adott helyzetnek megfelelő eacutes ez a felelet visz előbbre bennuumlnket az engedelmesseacutegben Ha iacutegy tekintuumlnk proacutebaacuteinkra nyomoruacutesaacutegainkra szorongatott helyzeteinkre akkor az eredmeacuteny nem az hogy elcsuumlggeduumlnk elvesziacutetjuumlk aktivitaacutesunkat (ἐγκακεῖν e keacutet magatartaacutes nyomaacuten bekoumlszoumlntoumltt aacutellapotot jeloumll) hanem az hogy meacuteg nagyobb haacutelaacutera eacutes meacuteg odaadoacutebb szol-gaacutelatra eacuterezzuumlk koumltelezve magunkat Hiszen egeacutesz sorsunk ceacutelja veacuteguumll is aacutetfo-goacutean eacutes oumlsszefoglaloacutean az hogy Isten dicsőseacutege megjelenjeacutek eacutes teljesseacute vaacuteljeacutek a vilaacutegban az emberek javaacutera iacutegy meacuteg eacuteletuumlnk laacutetszoacutelag negatiacutev vonaacutesaiban vagy jelenseacutegeiben is ez a nagy pozitiacutevum jelentkezik doumlntő realitaacutessal (vouml Roacutem 828) eacutes ezt itt Paacutel nem aacutetallja dicsőseacutegnek nevezni de a helyes eacutertelme-

75

Magyaraacutezat Paacutel koumlnyoumlrgeacutese a gyuumllekezetekeacutert 314-21

zeacutes soraacuten nem is hasznaacutelhatna enneacutel talaacuteloacutebb eacutes megfelelőbb kifejezeacutest ἥτις ἐστὶν δόξα ὑμῶν a ἥτις vonatkozoacute neacutevmaacutes nem kapcsoloacutedik pontosan teljes nyelvtani korrektseacuteggel a megelőző toumlbbesszaacutemuacute ταῖς θλίψεσιν-hez ilyesmi azonban a beszeacuted heveacuteben eacutes lenduumlleteacuteben koumlnnyen megesik a beszeacutelővel ne feledjuumlk hogy a leveacutel diktaacutelaacutes uacutetjaacuten joumltt leacutetre Iacutegy foumlloumlsleges eacutes tuacutelbuzgoacute dolog EWALD ismert a NESTLE-kiadaacutesban is feljegyzett konjekturaacuteja ἢ τίς ἐστὶν δόξα ὑμῶν bdquovagy mi (milyen) a ti dicsőseacutegetekrdquo Ennek az eacutertelme neheacutezkes is de veacutegső soron nem vezet maacutes eredmeacutenyre mint a ἥτις elfogadaacutesa Paacutel itt most uacutegy alkalmazza ezt az igazsaacutegot a jelen helyzetre hogy igazaacuten senki nem vaacutedolhatja azzal mintha olcsoacute vigaszt akarna nyuacutejtani a megszomo-rodott gyuumllekezeteknek Hiszen ezek az ő nyomoruacutesaacutega miatt szomorodtak meg eacutes Paacutel bdquooumlnmaga rovaacutesaacuterardquo beszeacutel nekik arroacutel hogy az ő tulajdon nyo-moruacutesaacutega munkaacutelja eredmeacutenyezi Isten dicsőseacutegeacutenek előretoumlreacuteseacutet titokzatos oumlsszefuumlggeacutesek reacuteveacuten - a gyuumllekezetekben Egyeacutebkeacutent αἰτοῦμαι μὴ ἐνκακεῖν-ben az tűnhetik fel hogy teljesen szemeacutelytelenuumll van szerkesztve A magya-raacutezoacuteknak egy tekinteacutelyes reacutesze - CHRYSOSTOMOStoacutel DIBELIUSig - uacutegy eacuterti hogy Paacutel Istent keacuteri ne engedje őt csuumlggedni szenvedeacuteseiben Ennek az eacutertelmezeacutesnek azonban ellene szoacutel keacutet dolog

a) az αἰτοῦμαι medium inkaacutebb emberi viszonylatban hasznaacutelatos aacuteltalaacuteban b) Paacutelnak nincsen kiacuteseacuterteacutese a csuumlggedeacutesre amiről itt szoacutel az b e n n e

tisztaacutezott dolog

Paacutel koumlnyoumlrgeacutese a gyuumllekezetekeacutert 314-21

14 Ez az amieacutert meghajtom teacuterdemet az Atya előtt 15 mert eacutegen eacutes foumlldoumln roacutela veszi neveacutet minden atyasaacuteg - 16 hogy adja meg nektek dicsőseacutegeacutenek nagysaacutega szerint hogy erősoumldjetek meg hatalmasan az ő Lelke aacuteltal belső emberetekre neacutezve 17 hogy Krisztus vegyen szaacutel-laacutest hit aacuteltal a sziacutevetekben szeretetben hogy legyen gyoumlkeacuterzetetek eacutes alapozaacutesotok 18 hogy kapjatok erőt minden szenttel egyuumltt annak a megeacuterteacuteseacutere mi a szeacutelesseacuteg eacutes hosszuacutesaacuteg eacutes magassaacuteg eacutes meacutelyseacuteg 19 ugyancsak hogy megismerjeacutetek Krisztus szereteteacutet amely foumlloumltte aacutell az ismeretnek hogy teljesekkeacute legyetek az Isten egeacutesz teljesseacutegeacuteig 20 Annak pedig aki mindenek foumlloumltt meg tudja tenni tuacutelaacuteradoacute bő-seacuteggel azt amit keacuteruumlnk vagy elgondolunk a bennuumlnk munkaacutelkodoacute erő szerint 21 annak dicsőseacuteg az egyhaacutezban eacutes a Krisztus Jeacutezusban minden nemzedeacutekre neacutezve időtlen időkig Aacutemen

76

Az Efeacutezusi leveacutel

(14) A 8 versben Paacutel tudatosan beszeacutelt arroacutel hogy Isten leacutenyeacutenek eacutes terve tit-kaacutenak meacutelyseacutege meghaladja minden emberi megismereacutes lehetőseacutegeit Egeacutesz taniacutetaacutesaacuteban uralkodoacute jelentőseacutege van annak a szempontnak hogy nem az elmeacuteleti-teoloacutegiai megismereacutes rendezi Istenhez valoacute viszonyunkat hanem a vele valoacute egzisztenciaacutelis koumlzoumlsseacutegvaacutellalaacutes amely aacutetfogja egeacutesz szemeacutelyiseacute-guumlnket - tehaacutet szereteteacutenek az elfogadaacutesa eacutes iacutegy munkaacutejaacutenak a szolgaacutelata Mindezek hangoztataacutesaacuteval itt is mint szaacutemos maacutes leveleacuteben koraacutenak diva-tos vallaacutesos-vilaacutegneacutezeti aacuteramlata ellen kuumlzd Paacutel amely kuumlloumlnoumlsen a helleacuten vagy hellenista Keleten ebben az időben igen elterjedt volt amelynek szaacute-mos nyoma van a Kelet egyeacuteb kultuacuterkoumlreiben is eacutes amely a keresztyeacutenseacuteg kezdeti időszakaacuteban veszedelmesen igyekszik elegyedni a keresztyeacuten taniacute-taacutessal is Ez az iraacutenyzat a g n oacute z i s A gnosztikus taniacutetaacutes Isten titkainak oumlnceacuteluacute elmeacuteleti eacutes kultuszi tanulmaacutenyozaacutesaacuteban kutataacutesaacuteban laacutetja az emberi eacutelet megoldaacutesaacutenak uacutetjaacutet Paacutel viszont arra mutat raacute szuumlntelenuumll hogy a gnoacute-zisnak ez az egeacutesz oumlnceacuteluacute magatartaacutesa nem ad megoldaacutest mert gőgoumlsseacute teszi az embert (vouml 1Kor 81) ezzel elvaacutelasztja felebaraacutetaitoacutel embertaacutersaitoacutel akik bdquovele egy hajoacuteban eveznekrdquo A sorskoumlzoumlsseacuteg felismereacutese eacutes vaacutellalaacutesa helyett szembefordiacutetja veluumlk poumlffeszkedő bdquofeluumllemelkedeacuteserdquo de ezzel egyuumltt uumlresseacute is vaacutelik a gnosztikus mert ez az bdquoismeretrdquo valamint a gnoacutezis koumlruumll kialakuloacute teacuteves kegyesseacuteg ilyen moacutedon eacuteppen Isten leacutenyegeacutere a szeretetre nem vezet el A megoldaacutes a szeretetben van mert ez viszont mindig elvezet Isten eacutes em-bertaacutersaink megismereacuteseacutere eacutes elismereacuteseacutere Ebből koumlvetkezik az is hogy Paacutel itt az Efeacutezusi leveacutel uacuten taniacutetoacute reacuteszeacuteben e reacutesznek a befejező egyseacutegeacuteben sem az eddig elmondottak elmeacuteleti-teoloacutegiai oumlsszegezeacuteseacutet vagy rendszerezeacuteseacutet tartja helyeacutenvaloacutenak hanem Istennek a Krisztusban az ember iraacutent tanuacute-siacutetott szereteteacutehez kapcsoloacutedik a gyuumllekezetekkel egyuumltt i m aacute d k o z i k Τούτου χάριν κάμπτω τὰ γόνατά μου πρὸς τὸν πατέρα az Atyakeacutent felismert Isten előtti alaacutezatos meghajlaacutes gesztusaacuteban mutatja a leveacuteliacuteroacutet eacutes ezzel egyuumltt termeacuteszetesen az imaacutedsaacuteg aacuteltalaacutenosan szokaacutesos helyzeteacuteben Iacutegy a reacuteszlet - mint maacuter bevezeteacutese mutatja - a gyuumllekezetekeacutert valoacute koumlnyoumlrgeacutes (vouml a 15 versbeli ἵνα koumltőszoacutes mondattal) harmadik biztosiacuteteacuteka az 116 31 mellett Itt jut el tetőpontjaacutera ez a koumlnyoumlrgeacutes de maga az egeacutesz leveacutel is A magyaraacutezoacute sem hiheti tehaacutet azt hogy mindazt ami itt elhangzik intellektuaacutelisan meg-foghatoacutevaacute eacuterthetőveacute teheti az ember szaacutemaacutera - ezt egyeacutebkeacutent alapjaacuteban veacuteve sohasem hiheti magaacuteroacutel A magyaraacutezat ceacutelja eacutes feladata az hogy a megeacuterteacutes eacutertelmi akadaacutelyainak elhaacuteriacutetaacutesaacuteval azzaacute tegye az igeacutet a mai olvasoacutenak ami volt a leveacuteliacuteroacutenak eacutes a leveacutel első olvasoacuteinak Itt annyit tehet a magyaraacutezat hogy elviszi az ige mai olvasoacutejaacutet (eacutes ez ma is uacutegy joacute ha ezt jelenti egyuacutettal az

77

Magyaraacutezat Paacutel koumlnyoumlrgeacutese a gyuumllekezetekeacutert 314-21

ige mai hallgatoacutejaacutet) eacutes hirdetőjeacutet mintegy a kuumlszoumlbig raacutemutat Paacutel imaacutedsaacutegaacutera eacutes arra hiacutevja szoacuteliacutetja az embert imaacutedkozzeacutek vele egyuumltt

(15) Az imaacutedsaacuteg kiinduloacutepontja Isten a t y a s aacute g a A πατριά fogalmaacutet SCHLIER szerint Paacutel a LXX-boacutel veszi innen meriacuteti itt viszont ez nem egy-seacuteges fogalom Egyreacuteszt a bdquotoumlrzs nemzetseacutegrdquo jeloumlleacuteseacutere szolgaacutel (Ex 123 Num 3228 stb) maacutesfelől a bdquonagycsalaacutedotrdquo jeloumlli amely toumlbb csalaacuted egyuumltt-eacuteleacuteseacuteből keletkezett tehaacutet az οἶκος tovaacutebbvitele (1 Kroacuten 2311 Ex 61719 az Uacutejszoumlvetseacutegben Lk 24-ben ἐξ οἴκου καὶ πατριᾶς Δαυίδ) Jelenthet bdquoneacute-pet neacuteptoumlrzsetrdquo is pl az 1 Kroacuten 1628 Zsolt 2128 957 Jer 259 Ez 2032 Theodotion ApCsel 325 eacutertelmezeacuteseacuteben KITTEL ThWNT V 1017kk-ben SCHRENK azt aacutelliacutetja hogy a πατριά szoacute semmikeacuteppen nem lehet absztrak-tum tehaacutet nem jelenthet bdquoatyasaacutegotrdquo hanem csak konkreacutet kollektiacutevum az egy atya vezeteacutese főseacutege alatt aacutelloacute nemzetseacuteget jelentheti Szerinte ilyen eacuterte-lemben HERODOTOS oacuteta szinte a φυλή szinonimaacuteja Azt is ő emliacuteti hogy a szoacute a LXX-ban nagymeacuterteacutekben hasznaacutelatos de ehhez hozzaacuteteszi hogy ott mindenkeacuteppen a heacuteb אב-bal kapcsolatos Foumlldi viszonylatban minden toumlrzset a toumlrzsfőjeacuteről neveznek (DIBELIUS hivatkozik itt a Szeacuteder Eacutelijjaacutehu rabba egy olyan helyeacutere amely pontos megfelelője Paacutel itteni teacuteteleacutenek) azon-kiacutevuumll utal arra hogy a rabbinus irodalom (STRACK-BILLERBECK III 594) szoacutel az bdquoidelenti csalaacutedrdquo mellett az bdquoodafenti csalaacutedroacutelrdquo is Iacutegy noha kifejezet-ten konkreacutet-kollektiacutev jelenteacutesűnek tartja a πατριά-t keruumllő uacuteton meacutegis oda jut el hogy itt Isten foumlldi eacutes mennyei atyasaacutegaacuteroacutel van szoacute eacutes felteacutetelezi baacuter bizonyiacutetani nem tudja hogy talaacuten Istennek a (hellenista) zsidoacutesaacuteg koumlreacuteben megszokott megszoacuteliacutetaacutesaacutera jelent utalaacutest a szoacute (vouml IOSEPHUS Antiquitates 2 152) Isten atyasaacutega nyilvaacutenul meg Istennek a teremtett emberiseacutegre neacutezve kezdettől fogva alkotott nagy terveacuteben ő uacutegy atyja az embernek ahogyan terve megvaloacutesulaacutesaacutenak soraacuten megismerjuumlk A vilaacutegot teremtő eacutes a vilaacutegot kormaacutenyzoacute Isten egyben a vilaacutegot megvaacuteltoacute Isten is Erről az atyasaacutegroacutel azt mondja most itt Paacutel hogy ez mintegy forraacutesa mintaacuteja eacutes megeacuterteacutesi alapja mindenfeacutele atyasaacutegnak mennyben eacutes foumlldoumln Az ἐξ οὗ ὀνομάζεται hataacuterozoacute-jaacuteban a prepoziacutecioacute eacutertelme bdquoroacutelardquo bővebben kifejtve az ő atya-volta szerint ennek megfelelően ebből folyoacutean eacutes eredően (vouml DIBELIUS megjegyzeacuteseacute-vel amely ύφrsquo οὗ fordiacutetaacutesaacutet eacutes magyaraacutezataacutet egy bizonyos eacutertelemben koumlny-nyebbnek tartanaacute de eacuteppen ezeacutert eacutes annaacutel inkaacutebb felhiacutevja a figyelmuumlnket a kettő koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegre) A foumlldi apa is csak akkor lehet igazaacuten apa ha atyasaacutegaacutenak a mintaacuteja az ahogyan Isten Atyja az embernek Neveleacuteseacutenek mintaacuteja is csak az isteni neveleacutes παιδεία lehet ahogyan Isten nevel bennuumln-ket eacutes ahogyan a foumlldi apa ezt a nevelő mintaacutet oumlnmagaacuten oumlnmaga eacuteleteacuteben megtapasztalhatta De csak ilyen eacutertelemben lehet szoacute a mennyekben Isten

78

Az Efeacutezusi leveacutel

koumlrnyezeteacuteben is atyasaacutegroacutel Ezutaacuten koumlvetkezik Paacutel imaacutedsaacutegaacutenak a gyuumlleke-zetekeacutert Istenneacutel valoacute esedezeacuteseacutenek bdquokoumlzbenjaacuteraacutesaacutenakrdquo (neacutem Fuumlrbitte) tar-talmi kifejteacutese az eacuterzeacutesek eacutes a gondolatok olyan aacuteradaacutesaacuteban hogy a szavak szinte hűtlenekkeacute vaacutelnak az imaacutedkozoacute apostolhoz nem az eacutertelem hanem a szeretet logikaacuteja nem valami fontolgatoacute szaacutemiacutetaacutes vagy eacuteppen kiszaacutemiacutetottsaacuteg hanem az aacutehiacutetat forroacutesaacutega adja szaacutejaacuteba a szavakat eacutes ezeket koumlvetni is csak a szeretet eacutes az aacutehiacutetat indulataacuteval lehet

(16) A keresztyeacuten eacutelet koumlzeacuteppontjaacutet aacutelliacutetja eleacutenk előszoumlr az imaacutedkozoacute apostol az apostol imaacutedkozaacutesa a bdquobelső emberrdquo ὁ ἔσω ἄνθρωπος keacuterdeacuteseacutet Azt maacuter laacutettuk hogy uacutej emberuumlnk megszuumlleteacutese nem emberi lehetőseacuteg Nem jaacuterhatoacute uacutet az egyhaacutez szaacutemaacutera az ideoloacutegiaacutek aacuteltal keacutepviselt neveleacutesi uacutet eacutes moacuted hogy nevezetesen eacuterteacutekelő tudatunk ismerje fel eacutes fogadja el a magasabb ren-dű eacuterteacutekeket (a bűn miatt eacutes a bűnben megromlott emberben semmi ga-ranciaacutet nem talaacutelunk arra hogy keacutepes egy ilyen folyamat aacuteteacuteleacuteseacutere amelyet egyeacutebkeacutent minden idők egyik legnagyobb etikai-intellektualista optimistaacuteja Szoacutekrateacutesz is hirdetett a felismereacutes eacutes az elismereacutes a j oacute szemszoumlgeacuteből az ő neacutezete szerint is egybeesik) ennek nyomaacuten formaacuteloacutedjeacutek aacutet oumlsztoumlnoumlsen eacutele-tuumlnk gyoumlkereiben - oumlsztoumlni gyoumlkereiben - vaacuteltozzeacutek meg teljesen a tudatunk eacutes iacutegy veacuteguumll aacutetformaacuteloacutedunk uacutej emberekkeacute mert iacute g y megvaacuteltozott tuda-tunk maacuter termeacuteszetszerűen kialakiacutetja uacutej leacutetformaacutenkat uacutej egzisztenciaacutenkat A Kijelenteacutes taniacutetaacutesa az hogy az uacutej eacutelet a leacutettel kezdődik Isten teremtő mun-kaacutejaacuteval mert csak ő szuumllheti meg eacutes ő szuumlli is meg bennuumlnk az uacutej embert Ez az uacutejjaacuteszuumlleteacutesnek mintegy a bdquopozitiacutevrdquo oldala a maacutesik bdquoaspektusardquo az oacute ember halaacutela az embernek előbbi bűnoumls eacuteleteacutetől valoacute elfordulaacutesa amelyet megteacutereacutesnek szoktunk nevezni E teremtő munka eacutes uacutej egzisztenciaacutenk ilyen megszuumlleteacutese utaacuten alakulnak ki bennuumlnk uacutej emberuumlnk bdquooumlsztoumlneirdquo amelyek felveszik a harcot az oacute ember oumlsztoumlneivel Mindezek utaacuten legveacuteguumll reflek-taacutelhat erre tudatunk is reacuteszint azzal hogy bdquotudomaacutesul veszirdquo azt ami iacutegy az ember hatalmaacuten kiacutevuumll eső toumlrteacuteneacuteskeacutent ment veacutegbe uacutegy azonban hogy meacutegis mindveacutegig az ember felelős doumlnteacutese reacuteszint pedig azzal hogy a bi-zonysaacutegteacutetel szintjeacuten a maacutesik ember szaacutemaacutera is meg tudja fogalmazni mind-ezt Erre azeacutert van szuumlkseacuteg mert egymaacutessal csak bdquonoeacutetikusrdquo formaacuteban az eacutertelem nyelveacuten tudunk baacutermit is koumlzoumllni Visszateacuterve most maacuter a folyamat egeacuteszeacutere azt kell tudnunk - ezt eacuteszleljuumlk is leacutepten-nyomon - hogy ez a fo-lyamat az első pillanattoacutel kezdve bdquonem megy simaacutenrdquo Mindjaacutert az első leacutepeacutes-neacutel megmutatkoznak az evilaacutegi emberi leacutetforma neheacutezseacutegei e leacutetformaacutenk ellenszeguumlleacutese eacutes tiltakozaacutesa Isten kegyelme ugyan Krisztusban megszuumlli bennuumlnk a belső embert de ez a belső ember szembetalaacutelja magaacutet termeacute-szeti eacutenuumlnkkel amellyel ugyan mi szakiacutetottunk de ez nem akarja tudomaacutesul

79

Magyaraacutezat Paacutel koumlnyoumlrgeacutese a gyuumllekezetekeacutert 314-21

venni azt a doumlnteacutesuumlnket hogy bdquohalaacutelba adtukrdquo Ez a termeacuteszeti emberuumlnk igyekszik tuacutelkiabaacutelni uacutej emberuumlnket eacutes ilyen moacutedon belső emberuumlnk ke-meacuteny kuumlzdelembe keruumll termeacuteszeti eacutenuumlnkkel Ebben a kuumlzdelemben erőre van szuumlkseacuteguumlnk erőre van szuumlkseacutege belső emberuumlnknek hogy tartani tudja magaacutet de termeacuteszeti szemeacutelyiseacuteguumlnk oacute emberuumlnk reacuteszeacuteről nem szaacutemiacutethat semmifeacutele taacutemogataacutesra segiacutetseacutegre eacutes erőre mert ez elkoumltelezte magaacutet szolgaacutelatra a bűn-nek eacutes iacutegy vaacuteltozatlanul a bűn szolgaacutelataacuteban aacutell Belső emberuumlnknek tehaacutet kiacute-vuumllről kell megkapnia az erőt attoacutel akinek a dicsőseacutegeacutet szolgaacutelja eacutes azaacuteltal aki az Atyaacuteval valoacute egyseacutegeacutenek is garanciaacuteja vagyis Krisztustoacutel a Szentleacutelek aacuteltal

(17) A megoldaacutes tehaacutet nemcsak a kezdőponton hanem uacutejra eacutes uacutejra nem az hogy az ember minden termeacuteszetes erejeacutenek megfesziacuteteacuteseacutevel keresi Istent eacutes fel akar emelkedni hozzaacute mert ezen az uacuteton sohasem juthat el a megoldaacute-sig A megoldaacutes az hogy Isten szaacutell le az emberhez a Krisztusban eacutes bdquolako-zaacutest veszrdquo benne κατοικῆσαι τὸν Χριστὸν ἐν ταῖς καρδίαις ὑμῶν az infiniti-vus-os szerkezet bőviacutetmeacutenye meacuteg keacutetseacutegkiacutevuumll eacutes aacuteltalaacutenosan elismerten a διὰ τῆς πίστεως amely az egeacutesz folyamatnak az ember felől mutatkozoacute egyeduumlli lehetőseacutegeacutere utal Krisztus csak akkor vehet szaacutellaacutest az emberben ha az em-ber olyankeacutent fogadja be őt amilyenkeacutent eacutes akikeacutent bekoumlltoumlzik az eacuteleteacutebe Problematikus szerintem az ἐν ἀγάπῃ hovatartozandoacutesaacutega a NESTLE-feacutele szoumlvegkiadaacutes első alternatiacutevaacuteja az ἐρριζωμένοι καὶ τεθεμελιωμένοι partici-piumokhoz vonja bdquogyoumlkeret verve eacutes alapot nyerve a szeretetbenrdquo Eacuten ritmi-kai okokboacutel laacutetom ezt valoacutesziacutenűtlennek a hataacuterozoacutes bőviacutetmeacuteny előre veteacutese zoumlkkeneacutest aritmiaacutet ideacutez elő ezenkiacutevuumll az ἀγάπη neacutevelő neacutelkuumlli szerepleacutese is neheziacuteti ezt az eacutertelmezeacutest miacuteg a keacutet participium bőviacutetmeacuteny neacutelkuumll is teljes eacutertelmű eacutes tartalmas Ha az infinitivus-os szerkezethez vesszuumlk az ἐν ἀγάπῃ bőviacutetmeacutenyt is akkor Krisztusnak az ember eacuteleteacutebe valoacute bekoumlltoumlzeacuteseacuteben a folyamatnak a moacutedjaacutet - eacutes talaacuten ezt is mondhatjuk lehetőseacutegeacutet - Krisztus felől neacutezve mutatja be Az ember a hit aacuteltal fogadja el azt amit Krisztus sze-retetből veacutegez el az eacuteleteacuteben Ugyancsak kuumlloumlnleges a keacutet participium hely-zete is a mondatban nem kapcsoloacutednak a mondat toumlbbi reacuteszeacutehez mintegy oumlnaacutelloacutesodtak (participium absolutum Nom-ban) DlBELIUS szerint ellipti-kus participiumok eacutertelmuumlk oacutehajtoacute tehaacutet egy harmadik keacutereacutest tartalmaznak Eszerint iacutegy volnaacutenak kiegeacutesziacutethetők ἵνα ἦτε ἐρριζωμένοι καὶ τεθεμελιωμένοι (vouml a 18 vers kezdeteacutevel ἵνα ἐξισχύσητεhellip) A mi hituumlnk eacutes Krisztus szere-tete ez a keacutet uacutet az amelyen aacutet a bennuumlnk lakozoacute Krisztus reacuteveacuten gyoumlkeacuterzete eacutes szilaacuterd alapja van az eacuteletuumlnknek eacutes ennek reacuteveacuten keruumlluumlnk koumlzoumlsseacutegbe az egyhaacutezban eacutes gyuumllekezeteiben veluumlnk egyuumltt eacutelő a mieacutenkhez hasonloacute kuumlzdel-mekkel telt eacuteletet folytatoacute veluumlnk koumlzoumls ceacutel feleacute tartoacute emberekkel

80

Az Efeacutezusi leveacutel

(18) Iacutegy szilaacuterdul meg uacutejra eacutes uacutejra a belső ember egzisztenciaacuteja a kuumlzdel-mes foumlldi eacutelet soraacuten eacutes ezek utaacuten most maacuter a maga helyeacuten kell eacutes lehet be-szeacutelnuumlnk az ismeretről igazi funkcioacutejaacuteroacutel eacutes helyes jelentőseacutegeacuteről Akinek az eacutelete iacutegy egzisztenciaacutejaacutenak teljesseacutegeacutere neacutezve rendeződoumltt az eleacuteri azt a ceacutelt hogy megragadja Isten leacutenyegeacutet Iacuteme a gnoacutezis eacutes a filozoacutefia uacutetjaacuteval ellenteacutetes iraacutenyban iacutegy mutatkozik a megoldaacutes Iacutegy beszeacutel azutaacuten az apostol arroacutel is hogy az ismeretnek mi a tartalma eacutes mi a terjedelme Előszoumlr a terjedelmeacuteről szoacutel eacutes ezt az eddig elmondottak utaacuten maacuter nyugodtan teszi a gnoacutezis ked-velt kifejezeacutesi moacutedjaacuten hiszen előzetesen bdquohelyeacutere tetterdquo a gnoacutezist Az amit az Istennel a Krisztusban a Leacutelek aacuteltal leacutetrejoumltt koumlzoumlsseacutegben megismeruumlnk minden iraacutenyban veacutegtelen A neacutegy dimenzioacute τὸ πλάτος καὶ μῆκος καὶ ὕψος καὶ βάθος - emliacuteteacuteseacutet aacuteltalaacuteban a miszteacuterium vallaacutesokra vezetik vissza ame-lyeknek keacutepi keacutepszerű vagy keacutepes felfogaacutesa szerint az uumldvoumlsseacuteg egy mindent aacutetfogoacute feacutenykocka Azonban SCHLIER arra utal hogy a Jel 2116 a mennyei Jeruzsaacutelemről is hasonloacutean beszeacutel vouml meacuteg HERMAS Poimen Visiones 325 ez hasonloacute moacutedon az egyhaacutezroacutel beszeacutel SCHLIER szerint ide is jobban ille-neacutek a minden dimenzioacuteban egyenlő meacuterteacutekben kiterjedő mennyei vaacuterosra eacutes ennek a megismereacuteseacutere gondolni hiszen a hiacutevők maacuter a foumlldoumln ebben eacutelnek benne eacutes ezt kell egyre jobban megismerniuumlk hogy egyre inkaacutebb bele tago-loacutedjanak az isteni pleacuteroacutemaacuteba bdquoamely az egyhaacutezrdquo Ezt a megoldaacutest vaacutelasztja DIBELIUS is felveti azt a keacuterdeacutest hogy a dimenzioacutek a 19 versbeli pleacuteroacutema dimenzioacutei-e viszont hataacuterozottan utal arra hogy az 118-boacutel joacutel kivehető-en a hiacutevők mennyei oumlroumlkseacutege a καταλαβέσθαι taacutergya Ezeacutert fordul el a va-raacutezs-papiruszok hasonloacute formulaacuteitoacutel mert ezek leacutenyeguumlkben elteacuterők az itteni valoacutesaacutegtoacutel amazokban Isten megy az emberhez itt az embert emeli Isten a mennybe vagyis a dimenzioacutek megragadaacutesa a menny megismereacuteseacutet jelen-ti Nagyon joacute felfigyelnuumlnk DIBELIUS e mondataacutera bdquoAmilyen misztikusan hangzanak ennek a helynek a szavai annyira egyszerű az elgondolaacutesuk Ezt mutatja a σὺν πᾶσιν τοῖς ἁγίοις minden keresztyeacuten ember reacuteszese ennek a gnoacutezisnak tehaacutet e mondat veacutegső soron csak az 113-nak a miszteacuteriumi terminoloacutegiaacuteban toumlrteacutenő koumlruumlliacuteraacutesa eacutes nem csodaacutelkozunk azon hogy a 19 versben a γνῶναι taacutergyakeacutent a szeretetet talaacuteljuk amely toumlbb mint a γνῶσις (1 Kor 132 821)rdquo

Ismeretuumlnk taacutergya tehaacutet veacutegtelen mint ahogyan maacuter mondtuk A kijelen-teacutes azonban egyre toumlbbet eacutertet meg belőle veluumlnk a hosszuacutesaacuteg szeacutelesseacuteg ma-gassaacuteg eacutes meacutelyseacuteg dimenzioacutejaacuteban egyaraacutent Ez a megismereacutes kinek-kinek kouml-zuumlluumlnk szemeacutelyes aacuteteacuteleacuteseacuteveacute vaacutelik de nem kisajaacutetiacutethatoacute tulajdonaacutevaacute csak uacutegy lehetseacuteges hogy veluumlnk halad előre benne kijelenteacutesről kijelenteacutesre az egeacutesz egyhaacutez koumlzoumlsseacutege eacutes ez nem csupaacuten az oumlnzeacutes vagy a szektaacutes egyeacutenieskedeacutes

81

Magyaraacutezat Paacutel koumlnyoumlrgeacutese a gyuumllekezetekeacutert 314-21

kiacuteseacuterteacuteseacutetől eacutes veszeacutelyeitől oacutev meg bennuumlnket hanem doumlntően meghataacuterozza megismereacutesuumlnk egeacutesz moacutedjaacutet Sem a veluumlnk egy korban kuumlloumlnfeacutele teruumllete-ken sem az egymaacutest korroacutel korra a toumlrteacutenelemben koumlvető nemzedeacutekekben eacutelő keresztyeacutenektől nem szakiacutethatjuk el magunkat buumlntetlenuumll (σὺν πᾶσιν τοῖς ἁγίοις) Szuumlkseacutegszerűen megszegeacutenyiacutetjuumlk eacutes leszűkiacutetjuumlk Isten titkaacutenak megismereacuteseacutet ha ezzel proacutebaacutelkozunk

(19) Azonkiacutevuumll meacuteg egy dolgot kell vilaacutegosan laacutetnunk amikor erről a megismereacutesről szoacutelunk Isten olyasmit ajaacutendeacutekoz nekuumlnk ebben ami tuacutelesik emberi lehetőseacutegeink hataacuterain Mert maga az amit megismeruumlnk az emliacutetett taacutevlatokban eacutes meacuteretekben Krisztus szeretete eacutes ez a szeretet foumlloumltte aacutell min-den ismeretnek (τὴν ὑπερβάλλουσαν τῆς γνώσεως ἀγάπην ld az előző vers magyaraacutezataacuteban DIBELIUS megjegyzeacuteseacutet) Eacuteppen ezeacutert nem is lehet maga az ismeret a megismereacutes a ceacutel Ez csak eszkoumlz az igazi ceacutel eleacutereacuteseacutere hogy ti ez a veacutegeacuteremehetetlen szeretet amely teljesen betoumllti Istent amely moti-vaacuteloacuteja Krisztus egeacutesz megvaacuteltoacute tetteacutenek veluumlnk vaacutellalt sorskoumlzoumlsseacutegeacutenek is toumlltsoumln el minket is egyre jobban veacuteguumll annyira teljesseacuteggel mint ahogyan Istenben ezen a szereteten kiacutevuumll bdquosemmi maacutes nem feacuter elrdquo πληρωθῆναι εἰς πᾶν τὸ πλήρωμα τοῦ θεοῦ A tautoloacutegiaacutes ἵνα-mondat (ceacutelhataacuterozoacutei esetleg koumlvetkezmeacutenyes melleacutekmondat) keacutetseacutegtelenuumll a gyuumllekezetek minden tagja előtt aacutelloacute ceacutel kifejezeacutese nem valami kivaacuteltsaacutegos szűk koumlr kuumlloumlnleges prog-ramja Tartalma iacutegy fogalmazhatoacute bdquohogy megteljetek Isten egeacutesz teljesseacutegeacute-velrdquo eacutes itt a genitivus annak a jeloumlleacuteseacutere szolgaacutel aki ennek a bdquoteljesseacutegnekrdquo a birtokaacuteban van (IGNATIUS Ad Ephesios ciacutemirata Jn 116 ld BAUER a πλήρωμα ciacutemszoacute alatt 3b)

(20) Doxoloacutegia zaacuterja az imaacutedsaacutegot a koumlnyoumlrgeacutest meghallgatoacute eacutes teljesiacutető Isten az Atya dicsőiacuteteacutese Itt maacuter valoacuteban alig talaacutel szavakat a benne feltoluloacute oumlroumlm eacutes az őt teljesen betoumlltő haacutela megfelelő kifejezeacuteseacutere az imaacutedkozoacute apos-tol Isten hatalma amelyet joacutesaacutega eacutes szeretete fordiacutet mindig abba az iraacutenyba hogy javunkra munkaacutelkodjeacutek feluumllmuacutel mindent ami keacutereacutesben vagy elgon-dolaacutesban kitelhetik tőluumlnk De ez az erő meacutegsem eleacuterhetetlen taacutevolsaacutegban leacutevő ismeretlen nagysaacuteg hanem ugyanaz a valoacutesaacuteg amely a Szentleacutelek aacuteltal maacuter most oumlnmagunk eacuteleteacuteből szerzett tapasztalataink szerint feszuumll dolgo-zik munkaacutel teveacutekenyseacuteget fejt ki eacuterveacutenyesuumll bennuumlnk κατὰ τὴν δύναμιν τὴν ἐνεργουμένην ἐν ἡμῖν (vouml 114) Ez a legnagyobb amit meacuteg mondha-tunk az Atyaacuteroacutel

(21) Itt azutaacuten viszont meacuteg a bizonysaacutegteacutetel szavaacutenak is el kell neacutemulnia mert ez is csak koumlzvetett formaacuteja a dicseacuteretnek a dicsőiacuteteacutesnek A reflektaacuteloacute eacutertelem feacutelreaacutell eacutes az Isten hatalmas szereteteacutetől megragadott sziacutev mondja ki az imaacutedsaacutegban a veacutegső szoacutet Ez a szoacute dicsőiacuteti a Megnevezetlent (τῷ δυναμένῳ

82

Az Efeacutezusi leveacutel

főneacutev neacutelkuumll Isten neveacutenek koumlruumlliacuteraacutesa) eacutes Megnevezhetetlent mert oumlveacute minden dicsőseacuteg az egyhaacutezban az akarata veacutegrehajtaacutesaacutera rendelt testben a Krisztusban aki aacuteltal ez a test szuumlntelenuumll noumlvekszik eacutes rendeződik valoacuteban harmoacuteniaacuteba illeszkedik az egymaacutest koumlvető nemzedeacutekekben amelyeknek eacutele-te eacutes toumlrteacutenelme Isten munkaacutei kibontakozaacutesaacutenak a sziacutentere kezdettől fogva mindaddig amiacuteg beteljesedik a mostani vilaacutegkorszak eacutes utaacutena uacutej formaacuteban tovaacutebb a megiacutegeacutert vilaacutegkorszakban (εἰς πάσας τὰς γενεὰς τοῦ αἰῶνος τῶν αἰώνων szaacutendeacutekosan keruumlljuumlk itt is az bdquooumlroumlkkoumln oumlroumlkkeacuterdquo kifejezeacutest mert az αἰῶν-ban nincsen spekulatiacutev-absztrakt időfoumlloumltti jelenteacutes mi csak bdquonagyon hosszuacute időrőlrdquo beszeacutelhetuumlnk vouml CULLMANN Christus und die Zeit)

Az ismeret gyuumlmoumllcsei egyseacuteg a szeretetben 41-16

1 Ezeacutert keacuterlek titeket eacuten a fogoly az Uacuterban hogy meacuteltoacute moacutedon eacuteljeacute-tek eacuteleteteket ahhoz az elhiacutevaacuteshoz amellyel elhiacutevattatok 2 teljes alaacute-zattal eacutes szeliacutedseacuteggel tuumlrelemmel viseljeacutetek el egymaacutest szeretetben 3 toumlrekedjetek arra hogy megtartsaacutetok a Leacutelek egyseacutegeacutet a beacutekesseacuteg koumlteleacuteke reacuteveacuten 4 egy test van eacutes egy Leacutelek mint ahogyan elhivataacuteso-toknak egy remeacutenyseacutegeacuteben hiacutevattatok is el 5 egy Uacuter van egy hit egy keresztseacuteg 6 egy Istene eacutes Atyja mindenkinek aki mindenek foumlloumltt eacutes mindenek aacuteltal eacutes mindenekben van 7 De mindegyikuumlnknek a Krisztus ajaacutendeacutekaacutenak meacuterteacuteke szerint adatott meg a kegyelem 8 Ezeacutert szoacutel iacutegy bdquoFelmenveacuten a magassaacutegba foglyokat ejtett foglyul ajaacutendeacutekokat adott az embereknekrdquo 9 A bdquofelmentrdquo mi maacutes mint az hogy le is szaacutellt a foumlld alsoacutebb reacuteszeire ndash 10 Ugyanaz az aki leszaacutellt meg aki foumllment feljebb minden egekneacutel hogy betoumlltse a minden-seacuteget 11 Eacutes ő rendelt neacutemelyeket apostolokkaacute maacutesokat proacutefeacutetaacutek-kaacute maacutesokat az evangeacutelium hirdetőiveacute maacutesokat meg paacutesztorokkaacute eacutes taniacutetoacutekkaacute 12 hogy felkeacutesziacutetse a szenteket szolgaacutelat munkaacutejaacutera Krisztus testeacutenek eacutepiacuteteacuteseacutere 13 amiacuteg eljutunk valamennyien a hit egyseacutegeacutere eacutes az Isten fiainak megismereacuteseacutere a Krisztus teljesseacutegeacute-nek eacuterett feacuterfikoraacutera 14 hogy ne legyuumlnk kiskoruacuteak akik ide-oda haacutenyoacutednak-vetődnek eacutes sodroacutednak a taniacutetaacutes mindenfeacutele szeleacuteben az emberek ravasz mesterkedeacutese teacutevuacutetra csaacutebiacutetoacute aacutelnoksaacuteguk furfangja reacuteveacuten 15 de az igaz uacuteton jaacuterjunk szeretetben eacutes noumlvekedjuumlnk min-den tekintetben őbenne aki a fő a Krisztus az egeacutesz test belőle egy-beilleszkedveacuten eacutes oumlsszekapcsoloacutedvaacuten minden oumlsszekoumltő iacutezuumlleteacutevel

83

Magyaraacutezat Az ismeret gyuumlmoumllcsei egyseacuteg a szeretetben 41-16

minden egyes reacutesznek a meacuterteacuteke szerinti erőkifejteacuteseacutevel veacutegzi a test noumlvekedeacuteseacutet oumlnmaga eacutepiacuteteacuteseacutere szeretetben

Paacutel ceacutelja leveleacutevel termeacuteszetesen nem az hogy oumlnceacuteluacute ismereteket koumlzoumlljoumln a gyuumllekezetekkel Tudjaacutek hogy az ő szemeacuteben az egyhaacutez eacuteleteacuteben csak annak van eacuterteacuteke ami a gyuumllekezetet eacutepiacuteti Iacutegy egeacuteszen termeacuteszetesnek kell tarta-nunk azt hogy a leveacutel addigi első nagy alapjaacuteban veacuteve taniacutetoacute jellegű reacuteszeacutet most egy olyan maacutesodik nagy egyseacuteg koumlveti amely főkeacutent az eddig koumlzoumllt taniacutetaacutes gyakorlati koumlvetkezteteacuteseit vonja le eacutes vonatja le a gyuumllekezetekkel is oumlnmagukra neacutezve A leveacutel első nagy főkeacutent taniacutetoacute egyseacutegeacuteben az uralkodoacute mozzanat az e g y s eacute g gondolata A maacutesodik jobbaacutera parainetikus reacutesz ter-meacuteszetesen nem vaacutelik el eacutelesen ettől nem vaacutelik hűtlenneacute ehhez az alapgon-dolathoz de ezt az egyseacuteget a gyuumllekezetek eacuteleteacutenek szeacuteles skaacutelaacutejaacuten mozgoacute vaacuteltozatossaacutegban mutatja be Az oumlnmagaacuteban veacuteve megoszlaacutesra meghason-laacutesra vezető emberi sokfeacuteleseacuteg iacutegy vaacutelik a Leacutelek munkaacuteja aacuteltal a Krisztusban adott egyseacuteg eszkoumlzeacuteveacute eacutes munkaacuteloacutejaacutevaacute A gyuumllekezeteknek ezeacutert nem kell feacutelniuumlk attoacutel hogy sokfeacutele keacutepesseacuteggel hivataacutessal rendelkező sokfeacutele eacutelet-helyzetben eacutelő tagjaik vannak Mindezekben csupaacuten az mutatkozik meg hogy a Krisztusban megnyilatkozoacute isteni szeretet nem mereven uniformizaacute-loacute hanem rugalmas talaacuteleacutekony az eacutelet vaacuteltozatos koumlruumllmeacutenyeihez alkalmaz-kodoacute eacuteppen ezeacutert rendkiacutevuumll sokfeacutele formaacuteban kifejeződő eacutes eacuterveacutenyesuumllő erő

Az erkoumllcsi intelmek formaacuteja ne teacutevesszen meg bennuumlnket Ezek ui erős hasonloacutesaacutegot mutatnak az Oacuteszoumlvetseacutegben talaacutelhatoacute hasonloacute intelmeken kiacute-vuumll a korabeli zsidoacutesaacuteg sőt a korabeli pogaacutenysaacuteg a neacutepszerű filozoacutefiai etika hasonloacute elemeivel is Azonban eacutelesen megkuumlloumlnboumlzteti őket ezektől egy sa-jaacutetos vonaacutesuk A pogaacuteny filozoacutefiaacutek erkoumllcsi intelmein vilaacutegosan laacutethatoacute hogy egy erkoumllcsi pluralizmus jegyeacuteben szuumllettek egymaacutestoacutel eredetileg eacutes alapjaacute-ban veacuteve fuumlggetlennek tartott eacutelethelyzetekre - esetekre kaacutezusokra - neacutezve egymaacutestoacutel fuumlggetlen eacutes szervesen oumlssze nem tartozoacute kazuisztikus gyakorlati tanaacutecsokat adnak elvi meggondolaacutesokboacutel kiindulva Ezeket rendszerint utoacute-lag igyekeznek valamilyen bdquoistenirdquo princiacutepiummal vagy tekinteacutellyel szente-siacuteteni azt veacutelveacuten hogy az egyeacutebkeacutent hiaacutenyzoacute szerves egyseacuteget ez poacutetolhatja tovaacutebbaacute azt is vaacutervaacuten ettől hogy ez biztosiacutetja az alapjaacuteban veacuteve emberi evi-denciaacuten alapuloacute eacutes ebből fakadoacute erkoumllcsi parancsok hiteleacutet eacutes tekinteacutelyeacutet

Paacutel erkoumllcsi taniacutetaacutesa alapvetően maacutes Ez egyetlen erkoumllcsi parancsot is-mer azt hogy akinek az eacuteleteacuteben a Krisztus bdquovett lakozaacutestrdquo abban eacute l j e n valoacuteban a Krisztus Ő ezt az egyetlen erkoumllcsi parancsot bdquofordiacutetja lerdquo mint-egy a kuumlloumlnboumlző eacutelethelyzetek figyelembe veacuteteleacutevel konkreacutet erkoumllcsi intelmek

84

Az Efeacutezusi leveacutel

nyelveacutere Az Efeacutezusi leveacutel gondolatvilaacutegaacuteban ezt a parancsot maacuteskeacuteppen is lehetne fogalmazni ilyenformaacuten bdquoAki valoacuteban megismerte Isten titkaacutet az kiszolgaacuteltatja magaacutet ennek a titoknakrdquo (RENDTORFF) Ez a tartalom vaacutelik vilaacutegossaacute maacuter magaacuteban abban is ahogyan a leveacutel keacutet nagyjaacuteban elkuumlloumlnuumllő de egymaacutestoacutel kuumlloumln nem vaacuteloacute egyseacutege a taniacutetoacute eacutes az intelmeket tartalmazoacute reacuteszlet koumlveti egymaacutest eacutes szerves oumlsszefuumlggeacutesben van egymaacutessal

(1) Az intelmek eacuteleacuten Paacutel ismeacutet utal arra az eacutelethelyzetre amelyben sza-vainak elhangzaacutesakor van ἐγὼ ὁ δέσμιος ἐν κυρίῳ bdquoeacuten a fogoly az Uacuterbanrdquo a formulaszerűveacute vaacutelt egyeacutebkeacutent sokoldaluacute ἐν κυρίῳ hataacuterozoacute eacutertelme itt nyilvaacutenvaloacutean az hogy Paacutel a maga fogsaacutegaacutet Krisztussal hozza kapcsolatba a κύριος szemeacutelye eacutes szolgaacutelata szemszoumlgeacuteből hajlandoacute csak eacutertelmezni eacutes tekinteni ezt is mint eacutelete baacutermely maacutes mozzanataacutet (vouml BAUER ἐν ciacutemszoacute alatt I 5d) Nem mondja itt ki de a 31-ből ide kiacutevaacutenkozik - Paacutel nyilvaacutenva-loacutean finom tapintatboacutel hallgatja el - hogy ő aki iacutegy a Krisztusban fogoly egyuacutettal eacutertuumlk szenvedi el ezt a fogsaacutegot Ez adja meg az erkoumllcsi alapot keacuter-ve buzdiacutetoacute intve biztatoacute szavaihoz Παρακαλῶ ὑμᾶς - de egyuacutettal ez adja meg ezeknek a szavaknak a sajaacutetos suacutelyukat is A keacutereacutes tartalma az hogy a gyuumllekezetek eacutes tagjaik bdquojaacuterjanakrdquo meacuteltoacutekeacuteppen elhivataacutesukhoz περιπατεῖν ige termeacuteszetesen a bdquowandeln Lebenswandelrdquo terminus technicus-a az er-koumllcsi intelmek nyelveacuteben magyarul bdquovalamilyen eacuteletet folytatrdquo semmikeacutep-pen nem tekinthető uacutegy mintha a bdquomozgaacutesrdquo mozzanataacutet akarnaacute egy bdquoaacutelloacuterdquo sztatikus magatartaacutessal ellenteacutetben hangsuacutelyozni Mit jelent ez Az elhiacutevaacutes elhivataacutes (κλῆσις a goumlroumlgben lehet aktiacutev eacutes passziacutev eacutertelmű egyaraacutent csak uacutegy mint a neacutemrdquoBerufungrdquo) emliacuteteacuteseacutevel Paacutel ismeacutet azzal emleacutekezteti a gyuuml-lekezeteket hogy mindaz ami az előzőekben Isten terveacuteből elhangzott nem csupaacuten eacuterdekes elmeacuteleti ismereteknek a koumlzleacutese volt hanem olyan valoacutesaacuteg amely a gyuumllekezetek tagjaival szemben igeacutenyt taacutemaszt azt az igeacutenyt hogy aacutelljanak bele ennek a tervnek az oumlsszefuumlggeacuteseacutebe eacutes egeacutesz eacuteletuumlk ceacuteljaacutevaacute vaacutel-jeacutek ennek a tervnek a munkaacutelaacutesa megvaloacutesiacutetaacutesa az eacuterte valoacute szolgaacutelat Az a meacuteltoacute az elhivataacutesaacutehoz aki egeacutesz eacuteletfolytataacutesaacuteban (περιπατεῖν) azt fejezi ki hogy Isten terveacutenek az ismerete raacute neacutezve valoacuteban eacutelő eacutes eacuteltető erő Krisztus koumlveteacuteseacutere indiacutetoacute valoacutesaacuteg Maacutes szoacuteval aki Isten terve titkaacutenak megeacuterteacuteseacuteből egeacutesz eacuteletformaacutejaacutera neacutezve levonja a gyakorlati koumlvetkezteteacutest

(2) Mit jelent ez elsősorban a gyuumllekezetek eacuteleteacutenek oumlsszefuumlggeacuteseacuteben Paacutel azonnal felel erre a keacuterdeacutesre akkor amikor a gyuumllekezetek eacuteleteacuteben elsősor-ban felleacutepő koumlvetelmeacutenyekről beszeacutel Annak a magatartaacutesnak a reacuteszletezeacuteseacutet adja amely az egyeacuten eacuteleteacuteben a gyuumllekezet eacuteleteacutere neacutezve az egyseacuteget eacutes az oumlsszetartaacutest munkaacutelja μετὰ πάσης ταπεινοφροσύνης καὶ πραΰτητος μετὰ μακροθυμίας ἀνεχόμενοι ἀλλήλων ἐν ἀγάπῃ a participiumos szerkezetet

85

Magyaraacutezat Az ismeret gyuumlmoumllcsei egyseacuteg a szeretetben 41-16

bőviacutető moacutedhataacuterozoacuteknak a felsőfokot koumlruumlliacuteroacute jelenteacutesuumlk van bdquoa lehető - tő-letek telhető - legnagyobb alaacutezattal stb Az isteni tervhez valoacute helyes viszo-nyunk keacuterdeacutese ui elsőrenden az ember koumlzoumlsseacutegi magatartaacutesaacuteban tisztaacutezoacute-dik eacutes ez a magatartaacutes alapvetően eacutes előkeacutesziacutető fokon a gyuumllekezetek eacuteleteacuten beluumll tagjaiknak egymaacuteshoz valoacute viszonyaacuteban mutatkozik meg Foumlleacutenynek zuacutegoloacutedaacutesnak tuumlrelmetlenseacutegnek elutasiacutetaacutesnak nincsen helye a gyuumllekeze-tek tagjainak egymaacuteshoz valoacute viszonyaacuteban egymaacutes iraacutenti magatartaacutesaacuteban Ezek helyeacutet alaacutezatnak szeliacutedseacutegnek tuumlrelemnek eacutes a maacutesik emberrel valoacute koumlzoumlsseacutegvaacutellalaacutesnak kell elfoglalnia hiszen aki ezt a felszoacuteliacutetaacutest kapja annak tudnia kell hogy ő is csak testveacuterei hasonloacute magatartaacutesaacuteboacutel tud bdquomegeacutelnirdquo

(3) Persze erre a bdquobehelyettesiacuteteacutesrerdquo megintcsak keacuteptelen az emberi igye-kezet az apostol nem is ebben az eacutertelemben buzdiacutetja a gyuumllekezeteket igye-kezetre (σπουδάζοντες) Az emliacutetett magatartaacutesra amely az egyseacuteg megvaloacute-siacutetaacutesaacutenak eszkoumlze a gyuumllekezetekben csak Isten Lelke teheti erősseacute az embert az a Leacutelek aki az egyseacuteget Isten terveacutenek leacutenyegeacutet eacutes veacutegső ceacuteljaacutet munkaacutelja a gyuumllekezetekben Isten Lelke az egyseacuteget a beacutekesseacuteg oumlsszetartoacute ereje aacuteltal va-loacutesiacutetja meg a gyuumllekezetekben ἐν συνδέσμῳ τῆς εἰρήνηςmiddot Ez itt moacutedhataacutero-zoacute σύνδεσμος reacutegi a filozoacutefusoknaacutel is kedvelt kifejezeacutes pl mint σύνδεσμος τῆς τελειότητος van megjeloumllve a szeretet amely az egyeacutebkeacutent bdquoszeacutettartoacuterdquo ereacutenyeket toumlkeacuteletes egyseacutegbe foglalja (vouml Kol 314) Ez a beacutekesseacuteg Isten eacutes ember megbeacutekeacuteleacuteseacutenek az ember eacutes ember egymaacuteshoz valoacute viszonyaacuteban eacuter-veacutenyesuumllő koumlvetkezmeacutenye A reacuteszlet kulcsszava a ἑνότης az bdquoegyseacutegrdquo A szoacute a goumlroumlgben absztraktumi jellege elleneacutere is magaacutetoacutel eacutertetődően hat a latin-ban sokkal keveacutesbeacute volna elkeacutepzelhető ilyen keacutepzeacutesmoacuted a klasszikus kor-ban gondoljunk csak arra hogy a ma maacuter koumlzkeletű qualitas szoacutet CICERO mennyire oacutevatosan javasolja a goumlr ποιότης poacutetlaacutesaacutera ARISTOTELES oacuteta a ἑνότης ismert szava a goumlroumlg gondolkozaacutesnak ismeri EPIKUROS is Az Uacutejszoumlvetseacutegben tulajdonkeacuteppen csak ebben a leveacutelben fordul elő keacutet iacutezben (a harmadik előfordulaacutesi helyen a Kol 314-ben a σύνδεσμος τῆς ἑνότητος kapcsolatban csak a D G it adja a szoumlvegek aacuteltalaacuteban a fentebb emliacutetett σύνδεσμος τῆς τελειότητος fogalmi kapcsolatot nyuacutejtjaacutek) A 413-ban a ἑνότης τῆς πίστεως jelenteacutese bdquohitbeli egyseacutegrdquo ld ott ebben a kapcsolatban a πίστεως genitivus subiectivus a kifejezeacutes tartalma az hogy a hit - eacutes az ismeret - egyesiacuteti a Krisztus-test tagjait az eacuterett koruacute gyuumllekezetben Az it-teni versben a ἑνότης τοῦ πνεύματος kapcsolatban hasonloacute oumlsszefuumlggeacutessel van dolgunk arroacutel beszeacutel ez hogy az emliacutetett egyseacuteget a Leacutelek teremti meg Az ember feladata azonban nem egyszerűen valamifeacutele passziacutev elfogadaacutesban meruumll ki hanem abban aacutell hogy igyekeznie toumlrekednie kell bdquomegőriznirdquo a Leacutelek munkaacutejaacutenak ezt a gyuumlmoumllcseacutet (σπουδάζοντες τηρεῖν)

86

Az Efeacutezusi leveacutel

(4) Ezutaacuten Paacutel ennek a koumlveteleacutes igeacutenyeacutevel felleacutepő egyseacutegnek a valoacutesaacutegos alapjaacutera utal (a 4-6 verseknek DIBELIUS parancsoloacute imperatiacutev eacutertelmet tu-lajdoniacutet miacuteg SCHLIER ezt főkeacuteppen az 5 vers miatt lehetetlennek tartja) A gyuumllekezetek egyseacutege magaacutetoacutel eacutertetődő dolog annak aki komolyan vette az eddigi taniacutetaacutest Az egyhaacutez Krisztusnak a Főnek az egyetlen teste eacutes ennek a testnek a Lelke Isten egyetlen Lelke Az egy Leacutelek aacuteltal ennek a Leacuteleknek az erejeacuteből eacutelő egyseacuteges test minden tagja a joumlvőre eacutepiacuteti fel az eacuteleteacutet eacutes ez nem pusztaacuten remeacutenyseacuteguumlnk taacutergya hanem elkoumltelező hivataacutes is mindnyaacutejunkra neacutezve A ἓν σῶμα ἓν πνεῦμα ilyen alapvető jellegű teacutenyeacutet a μία ἐλπίς joumlvőbe mutatoacute mozzanataacuteval a καθώς bevezeteacutesű tehaacutet igen szorosan kapcsolt mel-leacutekmondat tartalma egy muacuteltbeli teacutenyre valoacute utalaacutessal koumlti oumlssze ez a gyuumlle-kezet tagjainak maacuter bekoumlvetkezett elhivataacutesa ahogyan az ἐκλήθητε aoristos utal raacute eacutes a kapcsolat szorossaacutegaacutet az ἐλπίς bőviacutetmeacutenyekeacutent jelentkező τῆς κλήσεως ὑμῶν genitivus teszi meacuteg teljesebbeacute Isten maacuter elhiacutevott bennuumlnket eacutes ha ezt az elhiacutevaacutest elfogadtuk - mint ahogyan elfogadtaacutek az egyhaacutez tagja-ikeacutent - akkor ez azonos iraacutenyt jeloumll ki valamennyiuumlnknek a Krisztus-test valamennyi tagja eacuteleteacutenek talaacuten iacutegy is mondhatjuk azonos bdquoiraacutenyveacutetelrerdquo koumltelez el bennuumlnket

(5) Ezt az alapveteacutest az ezt koumlvető haacutermas formula meacutelyiacuteti el A formula eredete tisztaacutezatlan SCHLIER kereszteleacutesi akklamaacutecioacutera gondol DIBELIUS raacutemutat a szaacutemneacutev haacuterom nemeacutenek egymaacutesutaacutenjaacutera eacutes ennek leacutelektani oumlsz-toumlnző erejeacutere εἷς κύριος - μία πίστις - ἓν βάπτισμα a fogalomsor haacuterom tagja A hangsuacutelyos e g y itt az egyseacuteg eacutes az egyseacutegesiacutető erő jelenteacuteseacutevel aacutell előttuumlnk Az Uacuter nem abban az eacutertelemben e g y hogy kuumlloumlnboumlzik a toumlbbi κύριος-toacutel (az 1Kor 85 bizonysaacutega szerint a bdquopluralisztikusrdquo elgondolaacutes megtalaacutelhatoacute a κύριος fogalmaacutera neacutezve Paacutel gondolatvilaacutegaacuteban ὥσπερ εἰσὶν θεοὶ πολλοὶ καὶ κύριοι πολλοί ami persze ott sem jelenti az egy Uacuter eacutes az egy Isten egyseacutegeacute-nek a feloldaacutesaacutet vagy elrelativizaacutelaacutesaacutet) Itt az a leacutenyegi mondanivaloacuteja a εἷς κύριος megfogalmazaacutesnak hogy az egyhaacutez e g y Ura adja meg az egyhaacutez egyseacutegeacutenek is az eacutertelmeacutet eacutes a garanciaacutejaacutet csak ebben lehet alapja eacutes valoacutesaacutega az egyhaacutez egyseacutegeacutenek Aki ezt az egy Urat fogadta el eacutelete kizaacuteroacutelagos gazdaacute-jaacutenak az nyilvaacuten ugyanazzal a hittel kapcsoloacutedik hozzaacute mint mindenki maacutes aki ugyanennek az Uacuternak a szolgaacutelataacuteban aacutell A keresztseacuteg egyseacutege sem uacutegy hangsuacutelyos itt hogy Paacutel az aktus egyszeri eacutes megismeacutetelhetetlen voltaacutet akarja hangsuacutelyozni Az egyseacuteg ennek a cselekmeacutenynek a leacutenyegeacutere eacutes tartalmaacutera fajtaacutejaacutera eacutes tiacutepusaacutera vonatkozik mintha ezt mondanaacute csak egyfeacutele egyetlen eacutes azonos tartalmuacute jelenteacutesű eacutes jelentőseacutegű keresztseacuteg bemeriacuteteacutes lehetseacuteges Ez a keresztseacuteg a pecseacutetje mindazok eacuteleteacutenek akik a keresztseacuteg aacuteltal Krisztus egyetlen testeacutenek a tagjaivaacute lesznek (a Krisztussal valoacute sorskoumlzoumlsseacuteg gondo-

87

Magyaraacutezat Az ismeret gyuumlmoumllcsei egyseacuteg a szeretetben 41-16

lataacutet emeli ki azeacutert joacute eacutertelmező magyaraacutezat ehhez a helyhez a Rm 633kk a bdquohalaacutel-keresztseacutegrdquomondanivaloacuteja) Ugyanilyen moacutedon egyseacuteges - eacutes ez a koumlzeacutepső tag - az egy Uacuter szolgaacutelataacuteban aacutelloacute eacutes a Krisztus testeacutebe egyfeacutelekeacuteppen beletagolt hiacutevők eacuteleteacutenek az egeacutesz tartalma is hituumlk amely Krisztust teszi eacuteletuumlk muacuteltjaacutevaacute a tulajdon elrontott eacuteletuumlk helyett eacutes őt teszi joumlvőjuumlkkeacute is oumlnmaguknak joumlvőjuumlkről eacutes az emberiseacuteg joumlvőjeacuteről alkotott hamis emberi el-keacutepzeleacutesei elgondolaacutesai helyett

(6) Az egyseacutegről szoacuteloacute formula heacutet tagboacutel aacutell σῶμα - πνεῦμα - ἐλπίς - κύριος - πίστις - βάπτισμα - πατήρ eacutes ennek a nagyon gazdag heacutettaguacute formu-laacutenak ismeacutet Isten atyasaacutega a betetőzője (vouml 315) Ahogyan a csalaacuted egyseacutegeacutet az apa egy-volta alapozza meg biztosiacutetja eacutes őrzi ugyanuacutegy Isten az egyetlen garanciaacuteja a maga Atya voltaacutenak egyseacutegeacutevel az egyhaacutez egyseacutegeacutenek Mondjuk egyszerűbben egy csalaacutednak csak egy feje lehet eacutes a csalaacuted eacuteppen azeacutert egy eacuteppen azeacutert szeacutetszakiacutethatatlan eacuteppen azeacutert bdquoegyseacutegesrdquo mert ennek az egy apaacutenak a csalaacutedja A megelőző főkeacuteppen taniacutetoacute hangsuacutelyuacute reacuteszben bizonyos tekintetben maacuteskeacuteppen volt szoacute az egyseacutegről mint itt Amott a hangsuacutely Izraacuteel eacutes a neacutepek egyseacutegeacutere esett itt aacutettevődoumltt a gyuumllekezetek sokfeacutele tagjaacute-nak az egyseacutegeacutere Most a keacutet szaacutel egybefonoacutedik Isten uacutegy Atyja az embernek hogy az egyhaacutezban sokfeacutele eredetű hivataacutesuacute eacutelethelyzetű vagy keacutepesseacutegű embert foglal egy egyseacutegbe Ugyanakkor uacutegy is Atyja az embernek hogy az egeacutesz teremtett mindenseacuteg foumlloumltt ő az Uacuter A πατήρ πάντων genitivusa ebben az esetben a πάντα-boacutel is levezethető a neacutevelő hiaacutenya azonban inkaacutebb arra mutat hogy a πάντες-ből kell levezetnuumlnk eacutes iacutegy egyszerűen bdquomindenki minden emberrdquo a jelenteacutese tehaacutet a koumlvetkező bdquoprepoziacutecioacute-jaacuteteacutekkalrdquo alkotott mondat az itteni egyszerű genitivus eacutertelmező kifejteacutese Isten tehaacutet bdquominden-kinek az Atyjardquo minden embernek eacutes az egeacutesz vilaacutegmindenseacutegnek az Atyja Atyasaacutega uacutegy is egy hogy egyetemes rajta kiacutevuumll senkinek eacutes semminek nin-csen maacutes igazi Ura Ez az egyetemes atyasaacutega abban nyilvaacutenul meg hogy ő Uacuter mindenek foumlloumltt ő munkaacutelkodik mindenek aacuteltal eacutes az ő dicsőseacutege mu-tatkozik meg vaacutelik valoacutesaacuteggaacute mindenek eacuteleteacuteben leacuteteacuteben ἐπὶ πάντων διὰ πάντων ἐν πᾶσιν Maacuteskeacutent eacutertelmezi ezt a haacutermas hataacuterozoacutet SCHLIER ő az egeacuteszen aacutetfogoacute eacutertelmű πάντες-t - mindenesetre neacutemi bizonytalankodaacutessal - csak a keresztyeacutenekre vonatkoztatja Nyilvaacutenvaloacute hogy neacutezőpont keacuterdeacutese itt a megoldaacutes Isten a maga akarata szerint valoacuteban bdquomindeneknekrdquo az Atyja ez az atyasaacuteg azonban csak ott vaacutelik bdquogyakorlatirdquo valoacutesaacuteggaacute ahol a hit elfoga-doacute magatartaacutesaacuteval talaacutelkozik A foumlldi apasaacuteg keacutepeacutevel eacutelve azt mondhatnaacutenk nincsen olyan gyermeke Istennek akit ő kitagadna csalaacutedjaacuteboacutel de van sok olyan aki a maga reacuteszeacuteről nem igeacutenyli Isten atyasaacutegaacutet nem vallja eacutes nem tekinti magaacutet az ő gyermekeacutenek hűtlenuumll otthagyja csalaacutedjaacutet taacutevol eacutel tőle

88

Az Efeacutezusi leveacutel

nem toumlrődik vele A doumlntően fontos az hogy mindez Isten magatartaacutesaacuten mit sem vaacuteltoztat

(7) Csak egy dolgot nem jelent az egyseacuteg egyenlősdit uniformizaacutelaacutest egyeniraacutenyiacutetaacutest (bdquogleichschaltolaacutestrdquo) Paacutel eacuteppen abban akarja bemutatni Isten egyseacuteget teremtő szereteteacutenek a rugalmassaacutegaacutet - eacutes ebben eacuteppen az ő hatalmaacutet - hogy az egyseacuteget uacutegy jellemzi mint a sokfeacuteleseacutegben sőt a sok-feacuteleseacuteg aacuteltal (tehaacutet eacuteppen nem csak a sokfeacuteleseacuteg elleneacutere) munkaacutelt egyseacuteget ἑνὶ ἑκάστῳ ἡμῶν az eddig egy bdquonagysaacutegkeacutentrdquo bemutatott Krisztus-testet rendkiacutevuumll plasztikus moacutedon bdquoegyeacuteneirerdquo bontja meacuteg hozzaacute mindenfeacutele za-varoacute koumlzbeveteacutes neacutelkuumll uacutegy hogy meacuteg aacutetmenet leacutetesiacuteteacuteseacutere sincsen szuumlkseacuteg mert a tagok sokfeacuteleseacutege a test egyseacutegeacutenek koumlvetkezmeacutenye folyomaacutenya A kegyelem eacutes ajaacutendeacutekozaacutesa nincsen kizaacuteroacutelagos garanciaacutet nyuacutejtoacute formaacutek-hoz vagy koumlruumllmeacutenyekhez moacutedokhoz vagy kuumllsőseacutegekhez koumltve Senki sem keacutepzelheti azt hogy c s a k uacutegy eacutes c s a k abban a formaacuteban igazi a kegyelem ahogyan ő kapta Bele kellene pusztulnia az emberekből aacutelloacute eacutes emberek koumlzoumltt szolgaacuteloacute egyhaacuteznak abba ha minden tagja egeacuteszseacutegtelen egyformasaacutegban kapta volna eacutes kapnaacute a kegyelem ajaacutendeacutekaacutet A kegyelem ajaacutendeacutekozaacutesaacutenak realitaacutesa eacuteppen abban van hogy az adomaacutenyozaacutes teacutenyeacutevel egyuumltt minden maacutest is egyeduumll Isten szuvereacuten akarata hataacuteroz meg Itt most a bdquomeacuterteacutekrdquo moz za nataacuten van a hangsuacutely az ἐδόθη ἡ χάρις κατὰ τὸ μέτρον τῆς δωρεᾶς τοῦ Χριστοῦ kapcsolatban BAUER iacutegy iacuterja koumlruumll az itteni mondatot bdquoEinem jeden war die Gnade nach dem Mass verliehen wie sie ihm Christus zugeteilt hatrdquo - bdquoKinek-kinek a szerint a meacuterteacutek szerint adatott meg a kegye-lem ahogyan Krisztus juttatta (=osztotta ki) nekirdquo Vagyis a kegyelem koumlz-vetlen adomaacutenyozoacuteja eacutes ezzel egyuumltt meacuterteacutekeacutenek meghataacuterozoacuteja is Krisztus A koumlvetkezőkből vilaacutegos hogy nem gondolkozunk helytelenuumll ha a meacuterteacutek mozzanataacutet kiterjesztjuumlk az emberben munkaacutelkodoacute Leacutelek munkateruumlleteacutere eacutes ennek a meghataacuterozaacutesaacutera is Az egeacutesz gondolatkoumlrre neacutezve ld az 1Kor 12 eacutes 14 tartalmaacutet

(8) Az előzőkben megaacutellapiacutetott teacuteny kijelenteacuteseacutet talaacutelja meg Paacutel maacuter az Oacuteszoumlvetseacutegben is ezeacutert megelőző aacutelliacutetaacutesaacutet a Zsolt 6819-ből vett ideacutezet-tel kiacutevaacutenja igazolni Ennek a zsoltaacuter-versnek az eacutertelmezeacuteseacuteben visszateacuter a maacuter egyszer emliacutetett mitikus vilaacutegkeacutephez (ld a 22 magyaraacutezataacuteban) eacutes az egyhaacutez eacuteleteacutet Krisztus mennybemeneteleacutenek teacutenyeacutevel alapozza meg E sze-rint a vilaacutegkeacutep szerint Krisztus a vilaacutegegyetem kuumlloumlnboumlző szfeacuteraacutein hatol aacutet mennybemenetele soraacuten eacutes aacutettoumlri az ezek koumlzoumltt leacutevő hataacuterokat vagy vaacute-laszfalakat Iacutegy felszabadiacutetja a halottak lelkeit akiket a deacutemoni hatalmak az Isten lakoacutehelyeacutet a foumlldi szfeacuteraacutetoacutel elvaacutelasztoacute szfeacuteraacutekban tartottak fogva eacutes ezeket most magaacuteval viszi Istenhez az ő foglyaikeacutent A Zsolt 6719 LXX

89

Magyaraacutezat Az ismeret gyuumlmoumllcsei egyseacuteg a szeretetben 41-16

szoumlvege (a heacuteber szoumlveggel egyuumltt) mutat elteacutereacuteseket ott ui ezt olvassuk ἀνἐβης εἰς ὕψος ᾐχμαλώτευσας αἰχμαλωσίαν ἔλαβες δόματα ἐν ἀνθρώπῳ a legleacutenyegesebb elteacutereacutes az aacutelliacutetmaacutenycsere ἔδωκεν - ἔλαβες A TM szoumlvege ם באד תנות מ חת לק בי ש ית ב ש למרום ית ל -Felmenteacutel a magassaacutegba foglyobdquo עkat ejtetteacutel ajaacutendeacutekokat kaptaacutel (az) embertől ()rdquo Mindenesetre a hagyomaacute-nyos revideaacutelt KAacuteROLI szerint a fordiacutetaacutes iacutegy hangzik bdquoFelmenteacutel a magas-saacutegba foglyokat vezetteacutel adomaacutenyokat fogadtaacutel emberekbenrdquo a legutoacutebbi reviacutezioacute kiacuteseacuterlete ez bdquoFelmenteacutel a magassaacutegba foglyokat vitteacutel magaddal embereket vetteacutel ajaacutendeacutekulrdquo KAacuteLLAY zsoltaacuterfordiacutetaacutesaacuteban pedig ezt olvas-suk bdquoFelmenteacutel a magassaacutegba foglyokat vitteacutel magaddal Ajaacutendeacutekokat vet-teacutel az emberektőlhelliprdquo Az αἰχμαλωσίαν mindenesetre abstractum pro conc-reto mint olyan sokszor itt is gyűjtő eacutertelemmel egyben szoacutejaacuteteacutekkal figura etymo logica-val is aacutellunk szemben amely mind a TM-ban mind a LXX-ban megtalaacutelhatoacute jelenteacutese tehaacutet bdquofoglyokat ejtetteacutelrdquo alapjaacuteban veacuteve nem abban az eacutertelemben mintha olyanokat ejtett volna foglyul akik eddig a m aacute s fog-saacutegaacuteban voltak (mintha ezt mondanoacutek bdquofoglyokra talaacuteltaacutel eacutes ezeket a magad fogsaacutegaacuteba ejtettedrdquo) meacuteg ha az eacutertelem maga veacuteguumll ebben az iraacutenyban mo-zog is

De a menny nem csak egy iraacutenyban nyiacutelt meg Krisztus mennybemene-teleacutevel ugyanakkor amikor bdquofoglyokat szerzettrdquo a mennybemenő Krisztus a nagy ellenseacutegtől a halottak lelkeacutenek eddigi uraacutetoacutel egyuacutettal az ellenkező iraacutenyba is mutat a cselekveacutese Istenhez kuumlldi a maga foglyaivaacute tett tehaacutet felszabadiacutetott lelkeket de az embereknek is bdquojuttatrdquo valamit mennyei ajaacuten-deacutekokat kuumlld le az emberiseacutegnek amelyet mennybemenetele aacuteltal szinteacuten megszabadiacutetott a deacutemonok eacutes uruk a bdquolevegőbeli hatalmassaacutegrdquo rabsaacutegaacuteboacutel

(9k) Mit jelent most maacuter mindez keacutep neacutelkuumll szoacutelva Azt hogy Jeacutezus Krisztusban akiben egyuumltt eacutes egyszerre kell laacutetnunk azt az Urat aki felment a mennybe eacutes aki azutaacuten leszaacutellt a foumlldre (ἀνέβη κατέβη) ezek szerint eacuteppen nem a menny eacutes a foumlld vagyis Isten uralkodaacutesaacutenak helye - szellemi helye - eacutes az ember vilaacutega koumlzoumltti taacutevolsaacutegot noumlvelte ezzel hanem megszuumlntette a kettő-nek egymaacutestoacutel valoacute eltaacutevolodaacutesaacutet Megvaacuteltoacute tetteacutenek beteljesedeacutese azt jelenti hogy Isten kiraacutelyi uralma eacutes az ember vilaacutega koumlzoumltt megszuumlnteti a vaacutelaszfalat a kettőt oumlsszekoumlti egymaacutessal Ebben az eacutertelemben szokaacutes mostanaacuteban arroacutel beszeacutelni hogy Jeacutezus Krisztusnak eacutes egyhaacutezaacutenak bdquovilaacutegivaacuterdquo kell lennie (bdquodie Weltlichkeit der Kirche Christirdquo) termeacuteszetesen a szoacutenak csupaacuten abban az eacutertelmeacuteben hogy eacuteppen a megdicsőuumllt Krisztus tekinti sziacutevuumlgyeacutenek az em-bervilaacuteg sorsaacutet Jaj annak az egyhaacuteznak amely nem tudja ebből levonni a megfelelő koumlvetkezteteacutest

90

Az Efeacutezusi leveacutel

Ami egyeacutebkeacutent a kifejezeacutes moacutedjaacutet reacuteszleteiben illeti a 9 versbeli εἰς τὰ κατώτερα μέρη τῆς γῆς helyes eacutertelmezeacutese nem az amelyet az ősi fordiacutetaacutesok koumlzuumll a Vetus Latina vagy a Vulgata ad inferiora terrae ill inferiores partes terrae ez ui az alvilaacutegot a Seolt jelenteneacute uacutejszoumlvetseacutegi fogalommal eacutelve a Haacutedeacuteszt Itt viszont nem arroacutel van szoacute hogy Jeacutezus az alvilaacutegba is lebocsaacutet-kozott volna hanem egymaacutest koumlvetően bdquoanabaacutezisaacuteroacutelrdquo azaz mennybeme-neteleacuteről azutaacuten bdquokatabaacutezisaacuteroacutelrdquo vagyis az inkarnaacutecioacuteroacutel a krisztoloacutegia keacutet alapvető teacutenyeacuteről A τῆς γῆς nem genitivus possessivus (vagy explicativus) hanem genitivus appositivus iacutegy a kifejezeacutes helyes eacutertelme ez bdquoa lentebbi reacute-szekre ti a foumlldrerdquo Viszont a ὑπεράνω πάντων τῶν οὐρανῶν ugyanarra utal amire az ἔδωκεν κεφαλὴν ὑπέρ πάντα (122) mert a πάντες οὐρανοί a τὰ ἐπουράνια-val azonos jelenteacutesű kifejezeacutes eacutes arra vonatkozik hogy Krisztust az Atya a maga jobbjaacutera uumlltette

(11) Az emberiseacuteggel valoacute koumlzoumlsseacutegvaacutellalaacutesaacutet a mennybe ment Krisztus azzal bizonyiacutetotta meg hogy amikor visszateacutert az Atya melleacute bdquohatalmaacutenak jobbjaacuterardquo amikor uacutejra elfoglalta dicsőseacuteges helyeacutet sőt nagyobb dicsőseacutegre jutott a megelőzőneacutel az Atya jobbjaacuten foumlldi kuumlldeteacuteseacutenek beteljesiacuteteacutese utaacuten akkor nem annak oumlruumllt hogy veacutegre megszabadult a vilaacuteg nyűgeacutetől eacutes az ott kuumlzdő-kuumlszkoumldő emberek minden gondjaacutetoacutel-bajaacutetoacutel hanem a mennyből el-halmozta őket ajaacutendeacutekaival ἔδωκεν ebben az eacutertelemben pregnaacutensabb mint a fordiacutetaacutesban adott eacutertelmezeacutesuumlnk bdquorendeltrdquo ti nem egyszerűen inteacutezkedeacutes-ről van itt szoacute - arroacutel is - hanem a Megdicsőuumlltnek olyan rendelkezeacuteseacuteről amely egyuacutettal ajaacutendeacutek a foumlldoumln eacutelő ember az emberiseacuteg eacutes koumlzvetlenuumll az egyhaacutez neacutepe szaacutemaacutera Ezek az ajaacutendeacutekok a gyuumllekezetek eacuteleteacuteben a kuumlloumln-feacutele szolgaacutelatok veacutegzőinek a bdquotisztseacutegviselőknekrdquo a kegyelmi ajaacutendeacutekaiban lelki ajaacutendeacutekaiban karizmaacuteiban vaacuteltak keacutezzelfoghatoacutekkaacute Ezeknek a kuumlloumln-feacutele karizmaacuteknak eacutes hordozoacuteiknak a jelentőseacutege uacutegy vaacutelik ismeacutet eacuterthetőveacute a gyuumllekezetek eacuteleteacuteben ha az egy test kuumlloumlnfeacutele funkcioacutekat betoumlltő de mind-ezekben az egyseacuteges test eacuterdekeit eacutes javaacutet eacuteleteacutet eacutes eacutepuumlleacuteseacutet noumlvekedeacuteseacutet eacutes gyarapodaacutesaacutet szolgaacuteloacute tagjaira gondolunk

Az első ilyen tisztseacuteg tehaacutet kegyelmi ajaacutendeacutek eacutes szolgaacutelati teruumllet meg-jeloumlleacutese ἀπόστολοι Az apostolokat az jellemzi hogy Jeacutezus Krisztus szem-tanuacuteikeacutent eacutes fuumlltanuacuteikeacutent jaacutertak vele foumlldi eacuteleteacutenek napjaiban eacutes iacutegy nyer-tek kuumlldeteacutest megbiacutezataacutest arra hogy eszkoumlzei legyenek az egyhaacutez uacutej meg uacutej gyuumllekezeteinek szuumlleteacuteseacuteben gondjuk felveacuteteleacuteben noumlvekveacutesuumlk eacutepuumlleacute-suumlk munkaacutelaacutesaacuteban Istennek A maacutesodik munkateruumlleten szolgaacutelatot veacutegző tisztseacutegviselők megnevezeacutese προφῆται A szoacute alapjelenteacuteseacutehez fűzve itt csak annyit jegyezzuumlnk meg hogy a προ- előtag nemcsak az időbeli bdquoelsőbbseacute-getrdquo jelentheti eacutes itt eacuteppen nem is erre esik a hangsuacutely hanem a bdquonyilvaacute-

91

Magyaraacutezat Az ismeret gyuumlmoumllcsei egyseacuteg a szeretetben 41-16

nossaacuteg előttirdquo felleacutepeacutest meghirdeteacutest azt amire a latin proclamare kifejezeacutes hasznaacutelatos Az oacuteszoumlvetseacutegi eacutes uacutejszoumlvetseacutegi proacutefeacutetasaacuteg szemszoumlgeacuteből egy-araacutent fontos ezt tudnunk A proacutefeacutetaacutek az eacutertelmes bizonysaacutegteacutetel hordozoacutei (SCHMAUCH megfogalmazaacutesa szerint a proacutefeacutecia n o eacute t i k u s funkcioacute) azt a megbiacutezataacutest kaptaacutek a gyuumllekezetekben hogy Isten akarataacutet a muacuteltra eacutes a joumlvő-re neacutezve felismerjeacutek eacutes iacutegy a jelenben a gyuumllekezetek tagjainak meghirdesseacutek mintegy Isten felől neacutezve eacutertelmezzeacutek az ember szaacutemaacutera a tulajdon jelenjeacutet eacutes iacutegy utat mutassanak neki ebben a jelenben a joumlvő feleacute A koumlvetkező mun-kakoumlrben szolgaacuteloacute testveacuterek megjeloumlleacutese εὐαγγελισταί Joacute ha a megjeloumlleacutes eacutertelmezeacuteseacuteben mind a koraacutebbi mind a keacutesőbbi időkre vonatkozoacute reacuteszben itt időszerűtlen reacuteszben pedig a leacutenyeget illetően helytelen interpretaacutecioacutekat feacutelretesszuumlk illetve ezektől elhataacuteroljuk magunkat Az evangeacutelistaacutek Jeacutezus Krisztus eacuteleteacutenek ismerői az ősegyhaacutezban eacutes a gyuumllekezetekben azt a felada-tot kaptaacutek hogy Jeacutezus eacutelete munkaacuteja eacutes szavai nyomaacuten ezek megismerteteacute-seacutevel eacutebren tartsaacutek a gyuumllekezeteknek Jeacutezus Krisztus egyszeri jelentőseacutegeacutere iraacutenyuloacute figyelmeacutet e jelentőseacutege iraacutenti eacuterzeacutekeacutet E szolgaacutelatukkal segiacutetetteacutek elő az evangeacuteliumi hagyomaacuteny kikristaacutelyosodaacutesaacutet eacutes az evangeacuteliumok kialaku-laacutesaacutet A paacutesztorok ποιμένες a gyuumllekezet eacutelete rendjeacutenek rendezettseacutegeacutenek a munkaacuteloacutei taniacutetoacutek διδάσκαλοι a gyuumllekezet eacuteleteacutenek iraacutenyiacutetoacutei Itt azonban meg kell jegyeznuumlnk egy neacutehaacuteny dolgot Az hogy a ποιμένες eacutes διδάσκαλοι kifejezeacuteseket itt nem terminus technicus-okkeacutent alkalmazza a leveacutel keveacutesseacute valoacutesziacutenű (ld EWALD eacutertelmezeacuteseacutet bdquoakik alkalmasak a paacutesztorkodaacutesra eacutes a taniacutetaacutesrardquo) maacutesfelől az is vilaacutegos hogy az bdquoőskeresztyeacuten haacutermasrdquo nevezete-sen az bdquoapostolok proacutefeacutetaacutek taniacutetoacutekrdquo triaacutedikus megfogalmazaacutes itt nem marad meg zaacutert csoportkeacutent Bizonyos meacuterteacutekig meacutegis koumlzeledik ehhez a haacutermas csoportosiacutetaacuteshoz az itteni felsorolaacutes akkor ha DIBELIUS javaslataacutet elfogadva - az εὐαγγελισταί kategoacuteriaacutejaacutet uacutegy fogjuk fel hogy ezek az apostolok keacutepvise-lői akik bdquoapostoli munkaacutet veacutegeznek az rsquoapostolrsquo elnevezeacutes neacutelkuumllrdquo maacutesreacuteszt a ποιμένες καὶ διδασκάλοι kifejezeacutest mintegy hendiadyoinnak vesszuumlk (erre feljogosiacutet bennuumlnket az is hogy a kettős maacutesodik tagja neacutevelő neacutelkuumll az el-sővel egy koumlzoumls neacutevelővel szerepel) eacutes uacutegy eacutertjuumlk hogy egyazon tisztseacuteget jeloumllik illetve jellemzik keacutet aspektusboacutel neacutezve eacutes voltakeacuteppen a gyuumllekezetek vezetőire vonatkoznak akiket maacutes levelek maacutes megnevezeacutesekkel is illetnek (ἐπίσκοποι προϊστάμενοι ἡγούμενοι πρεσβύτεροι)

(12) Aacuteldott ez a sokfeacuteleseacuteg mindaddig amiacuteg megfelel Istentől rendelt va-loacutedi ceacuteljaacutenak a gyuumllekezet tagjait a szolgaacutelatra keacutesziti fel eacutes eacutepiacuteti a Krisztus testeacutet DIBELIUS uacutegy fogja fel a πρὸς τὸν καταρτισμὸν κτλ mondatreacuteszletet mint amely valoacutesziacutenűleg csak a legutoacutebbi kettősen egy kategoacuteria - ποιμένες καὶ διδασκάλοι - eacutertelmeacutet van hivatva koumlzelebbről meghataacuterozni reacuteszletezni

92

Az Efeacutezusi leveacutel

azonban az egeacutesz mondatszerkeszteacutes a mondat egeacuteszeacutenek a lejteacutese nem erre vall főkeacuteppen nem erre vall a legutolsoacute finaacutelis bőviacutetmeacuteny εἰς οἰκοδομὴν τοῦ σώματος τοῦ Χριστοῦ amely az előzőkkel egyenranguacute eacutes nem is vaacutelaszthatoacute el tőluumlk Amiacuteg ugyanis ez iacutegy van addig az egyhaacutez nyilvaacutenvaloacutean nem feled-kezhetik meg arroacutel amire Paacutel itt felhiacutevja a gyuumllekezetek figyelmeacutet hogy ti a sokfeacuteleseacuteg a vaacuteltozatossaacuteg itt eacutes ezzel a felteacutetellel Istentől adott gazdagsaacuteg A veszeacutely csak ekkor kezdődik amikor ennek a hitbeli tudata homaacutelyba bo-rul vagy eacuteppen teljesen feledeacutesbe meruumll Akkor koumlvetkezik be a gyuumlleke-zetek eacuteleteacuteben az hogy veteacutelkedeacutes viszaacutely eacutes egyenetlenseacutegek leacutepnek fel a kuumlloumlnfeacutele karizmaacutek hordozoacutei vagy talaacuten ebben az esetben jobb iacutegy mondani a kuumlloumlnfeacutele bdquohivatalokrdquo betoumlltői koumlzoumltt eacutes a bajt csak jobban elmeacutelyiacuteti az ha az egyhaacutez ennek a veszeacutelynek a lekuumlzdeacuteseacutere emberi eszkoumlzoumlkhoumlz nyuacutel eacutes diktatoacuterikus egyhaacutezi vezeteacutessel proacutebaacutelja fenntartani az egyhaacutez inteacutezmeacutenyes s z e r v e z e t i egyseacutegeacutet (ez az uacuten monarchikus episzkopaacutetus rendszereacutenek a sajaacutetossaacutega)

(13) A gyuumllekezetekben levő egyenetlenseacutegek a hit erőtlenseacutegeacuteről eacutes az ismeret meghomaacutelyosodaacutesaacuteroacutel aacuterulkodnak Azonban a hit szaacutemaacutera ezek eacuteppen arra joacutek hogy a gyuumllekezetek tagjai annaacutel jobban laacutethassaacutek a gyuumlle-kezetek Istentől rendelt ceacuteljaacutet Ez a ceacutel az hogy a gyuumllekezetek tagjai talaacutel-kozzanak egymaacutessal abban hogy valamennyien a hit eacutes a Krisztus ismerete e keacutet - maacuter az előzőkben reacuteszletesen jellemzett - magatartaacutes feleacute tartsanak (καταντᾶν bdquovalami fele tart eljut valamire eleacuter valamitrdquo) A koumlvetkező keacutep ismeacutet egyaraacutent vonatkozik metaforikusan az egeacutesz egyhaacutezra in concreto pe-dig egyeacutenenkeacutent a gyuumllekezetek tagjaira A gyuumllekezeti vezeteacutes eacutes szolgaacutelat ceacutelja tehaacutet a sokfeacuteleseacutegben mutatkozoacute szilaacuterd egyseacutegben uacutegy nyilvaacutenult meg mint a Krisztusban valoacute hit eacutes a Krisztus ismerete tereacuten megvaloacutesuloacute egy-seacuteg ἑνότης τῆς πίστεως καὶ τῆς ἐπιγνώσεως τοῦ υἱοῦ τοῦ θεοῦ Baacuter a keacutet paacuterhuzamosan hasznaacutelt fogalom - πίστις eacutes ἐπίγνωσις - egyenlő suacutellyal esik a latba mint ahogyan nyelvtani tekintetben az mutatja hogy mind a kettő hataacuterozott neacutevelővel szerepel meacutegis foumllteacutetlenuumll figyelembe veendő minden gnosztikus feacutelreeacuterteacutes elleni veacutedekezeacutes jegyeacuteben az hogy első helyen a πίστις aacutell tehaacutet a Naacutezaacutereti Jeacutezusnak Isten Fiakeacutent valoacute reaacute hagyatkozoacute elfogadaacutesa ez sziacutenezi a maacutesik fogalom eacutertelmeacutet Iacutegy vilaacutegos az hogy az ἐπίγνωσις nem intellektuaacutelis ismeretszerzeacutes vagy ismeret-gyarapiacutetaacutes hanem egzisztenciaacutelis koumlzoumlsseacutegvaacutellalaacutes elsődlegesen minden egyeacutebkeacutenti intellektuaacutelis vonatkozaacutesa vagy mozzanata elleneacutere is Most azonban egy maacutesik megfogalmazaacutes leacutep e melleacute az első melleacute az ἀνὴρ τέλειος keacutepe A gyuumllekezetek előbbi moacutedon jel-lemzett eacuteleteacutenek a ceacutelja uacutegy is megfogalmazhatoacute hogy Krisztus koumlvetőinek ki kell nőniuumlk a kiskoruacutesaacutegboacutel eacutes el kell jutniuk a nagykoruacutesaacutegra Hogy a

93

Magyaraacutezat Az ismeret gyuumlmoumllcsei egyseacuteg a szeretetben 41-16

keacutep az emliacutetett moacutedon kettős keacutetfeacutele formaacuteban eacuterveacutenyesuumll az termeacuteszetes hiszen a keresztyeacuten ember eacuteleteacuteben az egyhaacutez valoacutesaacutega fejeződik ki az egyeacuten kategoacuteriaacuteinak a keretein beluumll A keacutep az eacuterett koruacute emberről beszeacutel akiben minden adottsaacuteg keacutepesseacuteg maacuter lehetőseacutegeacutenek veacutegső hataacuteraiig kifejlődoumltt Az egyhaacutez eacuteleteacuteben ez uacutegy mutatkozik meg hogy betoumllti Istentől kapott le-hetőseacutegeinek egeacutesz koumlreacutet sem toumlbbre nem vaacutegyik mint amennyire egy-egy korban rendeltetett sem kevesebbel nem eleacutegszik meg mint amennyit Isten a vilaacutegnak eacuteppen a szaacutemaacutera jelenvaloacute jelenbeli helyzeteacuteben reaacute biacutezott de termeacuteszetesen nem aacutebraacutendozik m aacute s r oacute l sem mint ami konkreacutet hely-zeteacuteben Uraacutetoacutel meghataacuterozott feladata Hasonloacutean aacutell a dolog a keresztyeacuten szemeacutelyiseacuteggel is akkor bdquotoumlkeacuteletesrdquo azaz eacuterett koruacute nagykoruacute ha Istentől kapott keacutepesseacutegeiből semmit eacutes semennyit nem hagy kihasznaacutelatlanul de az sem zavarja ha azt laacutetja mert azt kell laacutetnia hogy maacutesok toumlbbet kaptak naacutela Az ἀνὴρ τέλειος fogalmi tartalmaacutet van hivatva teljesebbeacute tenni a kouml-vetkező hataacuterozoacute a μέτροv eacutertelme miatt a ἡλικία jelenteacuteseacuteben elsősorban a bdquotesthossz nagysaacutegrdquo fogalmaacutet keresnők (iacutegy DIBELIUS) azonban eacuteppen a bdquonagykoruacutesaacutegrdquo előző emliacuteteacutese inkaacutebb az eacuteletkorra utal (hiszen ennek is le-het eacutes van bdquomeacuterteacutekerdquo) nem pedig a termetre DIBELIUS a Lk 193-at ideacutezi ellenbizonyiacuteteacutekul ahol valoacuteban Zaacutekeus bdquotermeteacutenekrdquo kicsinyseacutegeacuteről van szoacute ez azonban nem meggyőző mert maacutesutt a ἡλικία csak eacuteletkort jelenthet az evangeacutelium szoacutehasznaacutelataacuteban is iacutegy Lk 1225 = Mt 627 a lat statura fordiacutetaacutes elleneacutere is mert ezeken a helyeken nem volna eacutertelme a bdquotermet magassaacutegrdquo emliacuteteacuteseacutenek

A πλήρωμα mozzanata itt az 113 eacutes a 319 gondolatkoumlreacutehez vezeti vissza az olvasoacutet iacutegy a bdquonoumlvekedeacutesrdquo eacutes az eacutereacutes veacutegső fokaacutet eacutes ceacuteljaacutet a Krisztusban talaacutelhatoacute beteljesedeacutes teljesseacuteg jeloumlleacuteseacutere hasznaacutelja amelyre a gyuumllekezetnek az egyhaacuteznak eacutes egyes tagjainak a keresztyeacuten szemeacutelyiseacutegeknek el kell jutni-uk A fordiacutetaacutes - egy kisseacute parafraacutezis-szerűen iacutegy hangzaneacutek bdquo(amiacuteg el nem jut mindenki)hellip a krisztusi teljesseacuteg (aacuteltal jellemzett) eacuteletkor meacuterteacutekeacuteigrdquo vagyis bdquoaddig a meacuterteacutekig amelyet az az eacuteletkor jellemez amelyben Krisztus teljesseacutege vaacutelik valoacutera az emberben illetve az egyhaacutezban eacutes gyuumllekezeteibenrdquo Iacutegy eacutertelmezi ezt a helyet a magyaraacutezoacutek toumlbbseacutege AMBROSIASTER oacuteta a modernek koumlzuumll HAUPT EWALD WESTCOTT eacutes maacutesok) Ezt taacutemasztja alaacute az is hogy az előzőkben is bdquoeacuteletkorroacutelrdquo (aetas) volt szoacute eacutes a koumlvetkezők-ben is ugyanebben a kategoacuteriaacuteban mozgunk (νῆπιοι) Viszont SCHLIER ezt az eacutertelmezeacutest eacuteppen az emliacutetett fogalmak megteacutevesztő hataacutesaacutenak tulajdoniacutet-ja iacutegy DIBELIUS nyomaacuten a bdquotesthossz nagysaacuteg termetrdquo teacuterbeli kategoacuteriaacutejaacutet akarja a ἡλικία tartalmaacutenak laacutetni annak elleneacutere hogy az εἰς μέτρον κτλ hataacuterozoacute pontos megfelelője paacuterhuzama a koumlzvetlenuumll előtte aacutelloacute εἰς ἄνδρα

94

Az Efeacutezusi leveacutel

τέλειον hataacuterozoacutenak SCHLIER iacutegy a ἡλικίας-ban genitivus appositivust laacutet ugyan nyilvaacuten helyesen de az egeacutesz passzus eacutertelmeacutet azutaacuten iacutegy koumlzeliacuteti meg bdquohellipaddig a meacuterteacutekig amely a πλήρωμα τοῦ Χριστοῦ bdquoἡλικίαrdquo -jaacutenak tehaacutet bdquonagysaacutegaacutenak termeteacutenek teacuterbeli kiterjedeacuteseacutenekrdquo megfelel (ő a 318 gondo-latkoumlreacutehez taacutersiacutetja ezt az eacutertelmet ahol a neacutegy teacuterbeli dimenzioacuteroacutel van szoacute) azaz ennek a pleacuteroacutemaacutenak a meacuterteacutekeacuteig meacutereteacuteig illetve eddig a pleacuteroacutemaacuteig a maga meacutereteacuteben A tovaacutebbi reacuteszleteket ld DIBELIUS eacutes SCHLIER kommen-taacuterjaacuteban e hely magyaraacutezataacuteban A megkuumlloumlnboumlzteteacutes ilyen szőrszaacutelhasogatoacute erőlteteacutese kuumlloumlnben a koineacute szoacutehasznaacutelataacuteval sem feacuter oumlssze Gondoljunk csak arra hogy a mi heacutetkoumlznapi nyelvuumlnkben is kettős jelenteacutesű ilyen esetekben a bdquonagysaacutegrdquo Ha ti valakitől megkeacuterdezzuumlk bdquoMilyen nagy maacuter a fiadrdquo ndash hogy a keacutepben ti az embernek gyermekből bdquokeacutesz emberreacuterdquo vaacutelaacutesaacutenak a gondo-latkoumlreacuteben maradjunk - erre a vaacutelasz rendszerint ez bdquoMaacuter huacutesz eacutevesrdquo bdquoMaacuter nagykoruacuterdquo stb Tehaacutet oumlsztoumlnoumlsen nem a centimeacuteterekre tehaacutet nem a termet-re hanem az eacuteletkorra utalunk a vaacutelaszban A keacutetfeacutele eacutertelmezeacutes nem vezet egymaacutestoacutel leacutenyegeacuteben kuumlloumlnboumlző elteacuterő vagy eacuteppen ellenteacutetes eredmeacutenyre a leacutenyegi tartalom - a kiskoruacutesaacutegboacutel az eacuterettkoruacutesaacutegra nagykoruacutesaacutegra valoacute eljutaacutes - iacutegy is uacutegy is vilaacutegos

(14) A nagykoruacute embert eacuteppen ceacuteltudatos magatartaacutesa veacutedi meg minden ingadozaacutes kisiklaacutes minden tetszetős uacutej iraacutenyzat csaacutebiacutetaacutesaacuteboacutel adoacutedoacute kiacuteseacuterteacutes ellen ezekben eacutes ezek moumlgoumltt vonzoacute kuumllsőseacutegeik elleneacutere is fel tudja ismerni az Istennel ellenseacuteges erők mesterkedeacuteseacutet A νήπιοι kifejezeacutest az előzőkben talaacutelhatoacute ἀνὴρ τέλειος ellenteacutetekeacutent eacutertettuumlk ebben az eacutertelmezeacutesben ennek egyaacuteltalaacuteban nem mond ellene az a formaacutelis szempont hogy amaz egyes-szaacutemuacute emez pedig toumlbbesszaacutemuacute forma ez termeacuteszetesen koumlvetkezik a ki-fejezeacuteseknek abboacutel az oumlsszefuumlggeacuteseacuteből amelyben előfordulnak (DIBELIUS egyenesen bdquomisztikus - miszteacuteriumi - kifejezeacutese egyhaacutezi aacuteteacutertelmezeacuteseacuterőlrdquo beszeacutel ami maacuter csak azeacutert is zavaros mert a misztikust eacutes az egyhaacutezit ba-jos volna ilyen moacutedon kijaacutetszani egymaacutessal szemben hogy a bdquomisztikusrdquo bdquomiszteacuteriumitrdquo jelent az a kommentaacuterboacutel nem tűnik ki csak az eacuten felteacutete-lezeacutesem) A tovaacutebbiakban keacutep a kifejezeacutes de a keacutep eacutes a valoacutesaacuteg - ahogyan gyakran szokott toumlrteacutenni - oumlsszeszoumlvődik benne κλυδωνιζόμενοι meacuteg teljes egeacuteszeacuteben keacutep a hajoacutes-eacuteletből vett a keacutesői egyhaacutezi goumlroumlgseacuteg koumlreacutebe tarto-zoacute szoacute a κλύδων bdquohullaacutemvereacutesrdquo főneacutev tovaacutebbkeacutepzeacutesekeacutent jelenteacutese bdquohullaacute-moktoacutel dobaacutelt haacutenyt-vetettrdquo Bőviacutetmeacutenye viszont kileacutep a keacutepi koumlrből παντὶ ἀνέμῳ τῆς διδασκαλίας ez maacuter a gyuumllekezetek konkreacutet eacuteleteacuteről beszeacutel keacutep neacutelkuumll a παντί eacutertelemszerűen tulajdonkeacuteppen nem is az ἀνέμῳ-hoz hanem a διδασκαλίας-hoz tartozik bdquoide-oda haacuteny-vet mindenfeacutele taniacutetaacutes szelerdquo(az ἀνέμῳ meacuteg a keacutepben van a διδασκαλία-val leacutep ki a keacutepből a kifejezeacutes) kuuml-

95

Magyaraacutezat Az ismeret gyuumlmoumllcsei egyseacuteg a szeretetben 41-16

loumlnben az ἀνέμῳ dativus a participiumnak szabaacutelyos hataacuterozoacuteja A tovaacutebbi-akban a κυβεία ismeacutet keacutep de maacuter egeacuteszen maacutes teruumlletre utal a kockajaacuteteacutek az alapjelenteacutes de hamarosan hozzaacutetapad a bdquohamisjaacuteteacutekrdquo melleacutekeacutertelme uacutegyhogy κυβεύω jelenteacutese maacuter kifejezetten bdquohamisan jaacutetszani hamisjaacuteteacutekot folytatnirdquo A πανουργία jelenteacutese bdquocsel csalaacuterdsaacutegrdquo tehaacutet a jaacuteteacutek moacutedjaacutet je-loumlli miacuteg a jaacuteteacutek ceacuteljaacutet a koumlvetkező hataacuterozoacute fejezi ki πρὸς τὴν μεθοδείαν τῆς πλάνης Ebben a hataacuterozoacuteban a μεθοδεία mint ahogyan a μεθοδεύω bdquocsal csűr-csavar elferdiacutetrdquo keacutesőbbi igei szaacutermazeacuteka mutatja (amely egyeacuteb-keacutent az Uacutejszoumlvetseacutegben nem fordul elő ugyanuacutegy mint a klasszikus μέθοδος bdquoutaacutenajaacuteraacutes eljaacuteraacutes eljaacuteraacutesmoacutedrdquo sem a μεθοδεiacuteα is keacutesői-egyhaacutezi szoacute) bdquoaacutel-noksaacuteg alattomossaacutegrdquo Itt tehaacutet nem bdquoutaacutenajaacuteraacutesrdquo hanem bdquomoumlgeacuteje keruumlleacutesrdquo az alapszemleacutelet Az egeacutesz kifejezeacutes eacutertelme egyuumltt bdquoazeacutert hogy tervszerű mesterkedeacutesekkel teacutevuacutetra vezessenrdquo

Krisztus egyhaacutezaacutenak eacutelete egeacuteszen maacutes leacutegkoumlrben folyik egeacuteszen maacutesak a tuumlnetei is Az egyhaacutez Krisztus teste feje a bdquomennyekben levő Krisztusrdquo Az egyhaacutez eacutelete uacutegy jellemezhető hogy eacuteleteacutet eacutes noumlvekedeacuteseacutet a fő a Krisztus biz-tosiacutetja tehaacutet a test egeacuteszeacutenek a termeacuteszete a Krisztus termeacuteszeteacutevel egyezik Krisztus termeacuteszete hataacuterozza meg az egyhaacutez termeacuteszeteacutet a Krisztus-test eacutele-te a fej iraacutenyiacutetaacutesaacuteval folyik figyelme szuumlntelenuumll a főre a Krisztusra szegező-dik Ezeacutert eacuteleteacutet az isteni igazsaacuteg az evangeacutelium igazsaacutega jellemzi eacutes ennek megvaloacutesulaacutesi moacutedja a gyuumllekezetekben a szeretet (ἀληθεύοντες ἐν ἀγάπῃ)

(16) A Krisztus-testről szoacuteloacute gyakorlati taniacutetaacutes zaacuterja be az intelmeknek ezt az első szakaszaacutet Krisztus teste az egyhaacutezban nem eszmeacuteny nem koumlvetel-meacuteny hanem megleacutevő valoacutesaacuteg Eacutelő eacutes noumlvekvő valoacutesaacuteg mert a fő a Krisztus erejeacuteből kap erőt az eacuteletre eacutes a noumlvekedeacutesre Ez az egyseacuteges test azonban olyan tagokboacutel - szaacutemtalan olyan tagboacutel - tevődik oumlssze amelyek (helyeseb-ben akik) egeacuteszen kuumlloumlnboumlző sokfeacutele hivataacutessal feladattal eacutes megbiacutezataacutessal eacutelnek benne a test oumlsszefuumlggeacuteseacuteben de meacutegis valamennyi egyazon ceacutel szolgaacute-lataacuteban aacutell Iacutegy a megismeacutetelt keacutepben bizonyos suacutelyponteltoloacutedaacutest is laacutetunk most maacuter nem csupaacuten a tagoknak a főhoumlz a Krisztushoz valoacute viszonyaacuteroacutel beszeacutel ez a taniacutetaacutes hanem a tagok egymaacuteshoz valoacute viszonyaacutet is taacutergyalja sőt itt foumllteacutetlenuumll erre esik a nagyobb hangsuacutely Ezeacutert leacutenyeges itt az is hogy van v a l a m i ami ezt a testet oumlsszeilleszti eacutes oumlsszetartja (συναρμολογούμενον συμβιβαζόμενον) uacutegyhogy minden tag az erőkifejteacutesnek a neki adott meacuter-teacuteke szerint jaacuterul hozzaacute a test oumlsszetartaacutesaacutehoz Az az erőkifejteacutes amely az egyhaacutez eacuteleteacutet bdquoindiacutetjardquo a tagok araacutenyos hozzaacutejaacuterulaacutesaacuteboacutel tevődik oumlssze erről az oldalroacutel neacutezve (κατ᾽ ἐνέργειαν ἐν μέτρῳ ἑνὸς ἑκάστου μέρους) Iacutegy nouml-vekszik eacutes gyarapszik az egyhaacutez Krisztus teste eacutes iacutegy bdquoeacutepuumllrdquo szeretetben (az οἰκοδομή eredetileg nyilvaacutenvaloacutean szinteacuten keacutep a haacutezeacutepiacuteteacutes koumlreacuteből keacutesőbb

96

Az Efeacutezusi leveacutel

azonban annyira gyakorivaacute vaacutelik aacutetvitt lelki eacutertelmű hasznaacutelata is hogy maacuter nem kell mindig szuumlkseacutegszerűen visszanyuacutelnunk az alapjaacuteul szolgaacuteloacute keacutepig baacuter az Ef-ben ezt a 220kk foumllteacutetlenuumll bdquojavalljardquo ajaacutenlatossaacute teszi)

Egyeacutebkeacutent a σῶμα - κεφαλή bdquokorrelaacutecioacutetrdquo toumlbben a Krisztus-testről szoacuteloacute eredetinek tartott paacuteli taniacutetaacutes (ld kuumlloumlnoumlsen az 1Kor 1227-ben) maacutesodla-gos az apostolok utaacuteni korra valloacute bdquodeuteropaulinusrdquo kibőviacuteteacuteseacutenek tartjaacutek (vouml 122 Kol 118 21019) ld a Bevezeteacutesben Hogy egy ilyen szemleacutelet mennyire merev mennyire nem szaacutemol az eacutelő nyelvhasznaacutelat termeacutekeny al-kotoacute rugalmassaacutegaacuteval azt legjobban mutatja egy olyan eredeti paacuteli leveacutelnek elismert iratboacutel valoacute hely mint az 1Kor 113 kuumlloumlnoumlsen az Ef 523-maI egy-bevetve Ez egyuacutettal a bdquokeacuteprdquo kiszeacutelesedeacuteseacutenek uacutetjaacutet is joacute szemleacutelteti

Az ismeret gyuumlmoumllcse az uacutej ember feloumlltoumlzeacutese 417-24

17 Azt mondom haacutet eacutes lelketekre koumltoumlm az Uacuterban hogy ne eacuteljetek uacutegy tovaacutebb ahogyan a pogaacutenyok is eacutelnek gondolkozaacutesuk hiaacutebava-loacutesaacutegaacuteban 18 akiknek homaacutelyban van az eacutertelmuumlk ki vannak re-kesztve az Istentől kapott eacuteletből a miatt a tudatlansaacuteg miatt amely bennuumlk van sziacutevuumlk megkemeacutenyedeacutese miatt 19 Ezek ernyedtseacuteguumlk-ben aacutetadtaacutek magukat a kicsapongaacutesnak hogy azutaacuten mindenfeacutele tisztaacutetalan teveacutekenyseacuteget folytassanak telhetetlenseacuteguumlkben 20 Ti viszont nem iacutegy ismerteacutetek meg a Krisztust 21 ha igazaacuten roacutela hal-lottatok eacutes benne kaptatok taniacutetaacutest mint ahogyan ez az igazsaacuteg Jeacutezusban 22 hogy ti dobjaacutetok el magatoktoacutel az előző eacuteletmoacutedotok szerinti oacute embert amely romlott a csalaacuterd kiacutevaacutensaacutegok koumlzepette 23 viszont uacutejuljatok meg elmeacutetek lelkeacuteben 24 eacutes oumlltseacutetek magatokra az uacutej embert aki Isten szerint teremtetett valoacutesaacutegos igazsaacutegban eacutes szentseacutegben

Mielőtt az intelmek soraacuten eljutna Paacutel a reacuteszletekbe menő erkoumllcsi taniacutetaacutesig előbb egy uacutejabb bevezeteacutest ad ezekhez Erre azeacutert van szuumlkseacuteg mert az emliacute-tett reacuteszletes parancsok (παραγγελίαι bdquoereacuteny-kataloacutegusrdquo ld 25ndash32 v) sokfeacute-le oumlsszefuumlggeacutesben előfordulhatnaacutenak az apostol azonban azt akarja hogy az egyetlen lehetseacuteges keresztyeacuten alapveteacutesre eacutepuumlljenek foumll

(17) Bizonyos fokig abszoluacutet eacutertelemben maacuter szoacutelt Paacutel arroacutel hogy milyen volt a pogaacutenyok illetve pogaacutenykeresztyeacutenek előző eacutelete Most ismeacutet visszateacuter

97

Magyaraacutezat Az ismeret gyuumlmoumllcse az uacutej ember feloumlltoumlzeacutese 417-24

a pogaacuteny eacuteletforma jellemzeacuteseacutere Ez itt azeacutert mond sokat mert iacutegy eacutertjuumlk meg azt hogy Isten elhiacutevoacute szava amellyel belevonja az embert a maga ter-veacutenek oumlsszefuumlggeacuteseacutebe nem az első szoacute az ember eacuteleteacuteben Nem uacutegy jut el az emberhez mintha az ember lelke eacutes eacutelete előzetesen minden maacutes hataacutestoacutel eacuterintetlen lett volna eacutes most is fuumlggetlen volna Az embernek van előeacutelete eacutes van koumlrnyezete Ez itt a pogaacutenyokboacutel lett keresztyeacutenek vonatkozaacutesaacuteban egybeesik előző eacuteletuumlkben maguk is pogaacutenyok voltak koumlrnyezetuumlk most is pogaacuteny Viszont ez csak noumlveli a suacutelyaacutet a pogaacuteny eacuteletformaacuteboacutel raacutejuk neacutez-ve szaacutermazoacute hozzaacutejuk eljoumlvő kiacuteseacuterteacuteseknek mert ezek nemcsak koumlzvetlen koumlrnyezetuumlkből adoacutednak szuumlntelenuumll hanem előző eacuteletuumlkből vissza-vissza-keacuteredzkedő oumlsztoumlneikből is amelyek nagyon elevenen bdquorezonaacutelnakrdquo ezekre a kiacuteseacuterteacutesekre Paacutel etikai taniacutetaacutesaacutenak iacutegy keacutet leacutenyeges vonaacutesa aacutell előttuumlnk Az ember bűneacutet az ember egyetemes meghataacuterozottsaacutegaacutenak koumlvetkezmeacutenye-keacutent eacuterti nem pedig esetszerűen egymaacutestoacutel alapjaacuteban veacuteve elszigetelten jelentkező veacutetkek sokasaacutegaacuteboacutel integraacutelja oumlsszegezi A bűn szerves valoacutesaacuteg a veacutetkek ennek a tuumlnetei mint ahogyan a betegseacuteg sem tuumlneteinek oumlsszes-seacutegeacuteből aacutell hanem tuumlneteiben jelentkezik mutatkozik meg Eacuteppen iacutegy ter-meacuteszetesen a szabadulaacutest sem abban laacutetja az apostol hogy az ember esetről esetre kazuisztikusan veszi fel a harcot oumlnmaga erejeacuteből az eacuteppen jelentkező veacutetkek ellen hanem abban hogy teljesen uacutej meghataacuterozottsaacuteg jut eacuterveacutenyre az eacutelete foumlloumltt maacutes alapra eacutepuumll az eacutelete mint eddig Iacutegy mostmaacuter eacuterthető hogy mieacutert foglalkozik Paacutel ismeacutet reacuteszletesen a pogaacuteny eacuteletforma jellegzetes vonaacutesainak felsorolaacutesaacuteval Ezt mindenesetre uacutegy teszi - eacutes ebben is a szere-tetre neveli a gyuumllekezeteket - hogy nem pogaacuteny koumlrnyezetuumlket aacutelliacutetja eleacutejuumlk most sem szinte ujjal mutogatva raacute hanem ismeacutet uacutegy jellemzi a pogaacuteny eacutelet-formaacutet mint a pogaacutenyokboacutel lett keresztyeacutenek előző eacuteletformaacutejaacutet amelyből valamennyien joumlttek a μηκέτι a περιπατεῖν előtt nyilvaacuten feacutelreeacuterthetetlenuumll arra vonatkozik hogy e d d i g a megszoacuteliacutetottak is ilyen eacuteletet folytattak A ceacutel az hogy vilaacutegossaacute tegye előttuumlk nem jaacuterhatnak tovaacutebb ezen az uacuteton Ezt mindenesetre nyomateacutekos felszoacuteliacutetaacutes formaacutejaacuteban adja tudtukra μαρτύρομαι alapjelenteacutese termeacuteszetesen marad a bdquobizonysaacutegteveacutesrdquo de itt suacutelyosabb az eacutertelme felhiacutevaacutest uumlnnepeacutelyes eacutes eacuterveacutenyeacuteben az ember foumlleacute magasloacute keacutereacutest jelent iacutegy az utaacutena koumlvetkező accusativus cum infinitivo nyilvaacutenvaloacutean fel-szoacuteliacutetoacute eacutertelmű ahogyan a goumlroumlgben ilyen kapcsolatokban gyakran szokott is lenni A bizonysaacutegtevő felszoacuteliacutetaacutes uumlnnepeacutelyes nyomateacutekossaacutegaacutet kuumlloumlnoumlsen kiemeli a maacutesik fajta eacutelet alapjaacutera az Uacuterra valoacute hivatkozaacutes (ἐν κυρίῳ a szokaacute-sos eacutertelemben vouml fentebb a 41 magyaraacutezataacuteban mondottakkal foumlloumlsleges a modern angol fordiacutetaacutes kiegeacutesziacuteteacutese bdquoin the name ofhelliprdquo mert ez az εἰς τὸ ὄνομα fordiacutetaacutes lehetne) A pogaacuteny eacutelet eacutertelmezeacutese akkor eacuterthető meg itt iga-

98

Az Efeacutezusi leveacutel

zaacuten ha arra gondolunk hogy a ceacuteljaacuteban biztos tartalmaacuteban gazdag alapja-iban szilaacuterd eacutes Isten titkainak megismereacuteseacuteben megvilaacutegosodott keresztyeacuten eacutelethez meacuteri az apostol Ezeacutert ennek az eacuteletformaacutenak amelyet a pogaacutenyke-resztyeacutenek egyszer maacuter elhagytak de azutaacuten szinte minden pillanatban uacutejra meg uacutejra szakiacutetaniuk kell vele mindjaacutert az első jellemvonaacutesa az hogy eacutelet-moacutedjukat (περιπατεῖν vouml a 41 magyaraacutezataacuteval) egy olyan gondolkozaacutesmoacuted szabja meg amely nem tudja igazaacuten megragadni a valoacutesaacuteg leacutenyegeacutet nem tudja megismerni ennek az igazi arcaacutet nem tud eligazodni a teremtett vilaacuteg-ban nem ismeri sem a vilaacutegot sem oumlnmagaacutet mert nem ismeri Istent Ezeacutert termeacuteketlen - tartalmatlan eacutes semmiteacuterő - egeacutesz gondolkozaacutesuk eacutertelmi te-veacutekenyseacuteguumlk (ἐν ματαιότητι τοῦ νοὸς αὐτῶν)

(18) Az hogy a pogaacutenyok iacutegy rdquomeghiuacutesiacutetjaacutekrdquo meghamisiacutetjaacutek a valoacutesaacutegot azzal fuumlgg oumlssze hogy egeacutesz ismerőkeacuteszseacuteguumlk (διάνοια alapjelenteacutese BAUER szerint bdquoDenkkraft Verstandrdquo - bdquogondolkozoacutekeacutepesseacuteg eacutertelem mint a νοεῖν szerverdquo a LXX tuacutelnyomoacutean a heacuteb לב vagy לבב fordiacutetaacutesakeacutent adja) homaacutelyban van hogy nem talaacuteljaacutek a helyuumlket eacutes ezeacutert nincsen is helyuumlk ebben az eacutelet-ben amelyet Isten adott nekik ἀπηλλοτριωμένοι nagyon kifejezően csenduumll oumlssze az bdquoabalienationrdquo- bdquoEntfremdungrdquo - bdquoelidegenedeacutesrdquo modern fogalmaacute-val eredetileg nyilvaacuten olyanokat jeloumll a passziacutev eacutertelmű participium akik idegenekkeacute vaacuteltak eacutes most is ebben az idegenseacutegben eacutelnek azonban pontos jelenteacuteseacutere neacutezve ld a 221 magyaraacutezataacutet

A dolog taacutergyi oldala az hogy nem ismerik azt a valoacutesaacutegot amelyben benne eacutelnek (ἄγνοια) iacutegy nyilvaacutenvaloacutean nincsen semmifeacutele kapcsolatuk az eacutelet Uraacuteval nem fűzi őket hozzaacute haacutela hanem elfaacutesultan megkemeacutenyedett sziacutevvel eacutelnek πώρωσις szinte terminus technicus a hitetlenseacutegbe eacutes engedet-lenseacutegbe merevedett ember eacutes Izraacuteel aacutellapotaacutenak jeloumlleacuteseacutere aacuteltalaacuteban bdquomeg-kemeacutenyedettnekrdquo fordiacutetjuk alapszavaacutenak a πωρόω igeacutenek az alapjelenteacutese bdquotompaacutevaacute tesz eacuterzeacuteketlenneacute tesz megkemeacutenyitrdquo ennek alapszava ti a πώρος főneacutev amely egyfajta kőzetet jelent (meacutesztufaacutet maacutervaacutenyszerű koumlvet) vagyis a szoacute jelenteacutese koumlzel aacutell ahhoz amit a mai nyelvek gyakran bdquopetrifikaacutelaacutesnak petrifikaacuteloacutedaacutesnakrdquo neveznek magyarul tulajdonkeacuteppen bdquomegkoumlvuumlleacutesrdquo

(19) A pogaacutenyok eacuteleteacutet az jellemzi hogy bdquoszenvtelenuumllrdquo ernyedtseacutegben eacutelnek minden iraacutent elvesztetteacutek az eacuterzeacutekuumlket ἀπαλγεῖν jelenteacutese bdquoelernyedrdquo a participium perfectum azt az aacutellapotot jeloumlli amelybe bdquoelernyedeacuteserdquo reacuteveacuten keruumll az ember unott bdquoszenvtelenrdquo erőtlen is tehetetlen keacuteptelen a joacutera A D verzioacuteja ἀπηλπικότες ez kettős gyoumlkeacuterből sarjadhatott ki egyreacuteszt a latin fordiacutetaacutesokban talaacutelhatoacute desperati visszatuumlkroumlződeacutese visszafordiacutetaacutes uacutet-jaacuten mivel ἀπαλγεῖν szeacutelső jelenteacutese ez is lehet bdquoremeacutenyeacutet vesziacutetirdquo maacutesreacuteszt lehet egeacuteszen egyszerű eliacuteraacutes is ΑΠΗΛΓΗΚΟΤΕΣ helyett ΑΠΗΛΠΙΚΟΤΕΣ

99

Magyaraacutezat Az ismeret gyuumlmoumllcse az uacutej ember feloumlltoumlzeacutese 417-24

Nincsen ami egybefogja oumlsszetartsa szervesseacute tegye fegyelmezze az eacuteletuuml-ket taacutevlat neacutelkuumll a biztos joumlvő fesziacutetőereje neacutelkuumll ceacuteltalanul eacutelnek a pillanat-ban - iacutegy proacutebaacutelnak kieleacuteguumlleacutest keresni eacutes iacutegy szuumlkseacutegszerűen jutnak a kicsa-pongaacutes uacutetjaacutera Az olyan ember oumlsztoumlnoumls magatartaacutesa ez aki eacutelete tartalmaacutet azzal szeretneacute feledtetni oumlnmagaacuteval hogy egyre toumlmeacutenyebb eacutelvezetekre toumlr mert az egyszer maacuter eleacutert meacuterteacutek iraacutent eacuterzeacuteketlenneacute vaacutelik eacutes ez nem eleacutegiacuteti ki Ez minden eacutelvezetnek a leacutelektani alaptoumlrveacutenye (termeacuteszetesen egyaacuteltalaacuteban nem a testi szervezettől fuumlggetlenuumll) eacutes ezt fejezi ki joacutel itt a πλεονεξία amely-nek alapjelenteacutese bdquonyereseacutegvaacutegy birtoklaacutesi vaacutegyrdquo de etimoloacutegiaacuteja sokatmon-doacutean aacuterulkodik arroacutel amiről az előbb szoacuteltunk πλέον ἔχειν bdquoegyre toumlbbet akar birtokolni kapni magaacutehoz venni vagy magaacuteba felsziacutevnirdquo vagyis a t e l- h e t e t l e n s eacute g aacutellapotaacuteba keruumllt Kikapcsoloacutedaacutesroacutel szoacuterakozaacutesroacutel beszeacutel pedig valoacutejaacuteban eacutelete tisztasaacutegaacutet jaacutetssza el mohoacutesaacutegaacuteval ἐργασία ἀκαθαρσίας ἐν πλεονεξίᾳ

(20k) A keacutetfeacutele eacutelet koumlzoumltt Krisztus a hataacuter az eacuteles vaacutelasztoacutevonal Aki el-fogadta őt eacutes vele egyuumltt mindazt a pozitiacutevumot amelyet ő jelent az uacutej eacuteletben jaacuteroacute embernek annak bizonyos bdquonegatiacutevrdquo koumlvetkezteteacuteseket is le kell vonnia ebből Termeacuteszetesen nem uacutegy aacutell a dolog hogy az ember leszokik a hibaacuteiroacutel leteszi elhagyja a bűneit eacutes akkor bdquoipso factordquo koumlzoumlsseacutegbe jut a Krisztussal hanem megfordiacutetva Az ember minden előzmeacuteny neacutelkuumll kegyelemből ajaacuten-deacutekba kapja a Krisztussal valoacute eacuteletkoumlzoumlsseacuteget eacutes ebből le kell vonnia azt a koumlvetkezteteacutest hogy ki kell vetnie az eacuteleteacuteből mindent mostmaacuter ami nem feacuter oumlssze a Krisztussal Ezek a doumlnteacutesei uacutegy toumlrteacutennek meg hogy szuumlntelenuumll hozzaacutemeacuteri magaacutet a Krisztushoz akiről pontos eacutes helyes keacutepe van μανθάνειν itt accusativus personae-val van bőviacutetve ez a bőviacutetmeacuteny ritka az ἀκούειν ige mellett az accusativus personae a klasszikus szabaacutelyok szerint azt a szemeacutelyt jeloumlli a k i r ő l hall az ember azonban itt nyilvaacuten arra i s utal a kifeje-zeacutes egyenlő hangsuacutellyal a jelenteacuteseacuteben hogy a roacutela hirdetett evangeacuteliumban maga Krisztus szoacutel az emberhez Nehezebb az ἐν αὐτῷ ἐδιδάχθητε dativus-i vonzata a vaacuterhatoacute accusativus helyett csak az egyeacutebkeacutenti ἐν Χριστῷ hataacutero-zoacutei vonzatok mintaacutejaacutera eacuterthető μανθάνειν tehaacutet az ἀκούειν eacutes a διδάσκεσθαι kettősen egy mozzanataacuteban magyaraacutezoacutedik nem egyszerű megtanulaacutest jelent hanem Krisztus egzisztenciaacutelis megismereacuteseacutet eacutes elfogadaacutesaacutet Hangsuacutelyos itt a J eacute z u s neacutev emliacuteteacutese benne a toumlrteacuteneti Naacutezaacutereti Jeacutezus szemeacutelyeacuteben jelentke-zik a Krisztus a Messiaacutes nincsen maacutes bdquokrisztusrdquo rajta kiacutevuumll benne foglaltatik teljesseacuteggel a Krisztus valoacutesaacutega καθὼς ἔστιν ἀλήθεια ἐν τῷ Ἰησοῦ

(22) Ebben a vonatkozaacutesban Paacutelnaacutel gyakran talaacuteljuk azt a keacutepet amely az uacutej eacuteletet ruhaacutehoz (vagy fegyverzethez) hasonliacutetja eacutes arra buzdiacutetja az embert hogy vegye foumll oumlltse magaacutera egyben pedig inti arra hogy a reacutegi embereacutet jel-

100

Az Efeacutezusi leveacutel

lemző veacutetkeket hagyja el vesse el dobja el magaacutetoacutel (ἐνδύεσθαι ἀποτιθέναι az ἀποθέσθαι mediumi alak eacuterzeacutekelteteacuteseacutere jelenteacuteseacutenek megkoumlzeliacuteteacuteseacutere hasznaacuteljuk a fordiacutetaacutesban ezt a formaacutet bdquodobjaacutetok el m a g a t o k t oacute lrdquo) Itt aacutetfogoacutebban fogalmaz az apostol eacutes az egeacutesz oacute ember feacutelreteacuteteleacutet jeloumlli meg annak bizonysaacutegakeacutent hogy a reacutegi eacuteleteacuteből az uacutejba aacutetleacutepett pogaacuteny valoacuteban bdquomegtanultardquo a Krisztust megismerte eacutes elismerte elfogadta az eacutelete Uraacutenak e doumlnteacutes minden koumlvetkezmeacutenyeacutevel egyuumltt A megfogalmazaacutesban a κατὰ τὴν προτέραν ἀναστροφὴν sok magyaraacutezoacute szerint pleonazmus a παλαιὸς ἄνθρωπος mellett viszont SCHLIER szerint szoacute sincsen ilyesmiről mint ahogyan DIBELIUS felteacutetelezi aki emellett formagazdagsaacutegra valoacute toumlrek-veacutesről beszeacutel mint a kifejezeacutesmoacuted ceacuteljaacuteroacutel SCHLIER neacutezete az hogy az aacutelliacutetmaacutenyhoz tartozoacute hataacuterozoacute arra a keacuterdeacutesre felel milyen tekintetben kell levetnuumlnk oacute emberuumlnket ti a reacutegi eacuteletfolytataacutes tekinteteacuteben a Kol 39-ben emliacutetett πράξεις eacutertelmeacuteben amelyeket doumlnteacutesuumlnkben maacuter letettuumlnk elve-tettuumlnk de uacutejra meg uacutejra visszateacuternek eacuteppen uacutegy mint προτέρα ἀναστροφή bdquoelőző forgoloacutedaacutesunk eacuteletfolytataacutesunk eacuteletmoacutedunkrdquo A reacutegi megtagadaacutesa nem olyan eacuterdekek szolgaacutelataacuteban szuumlkseacuteges amelyek az embertől egyeacutebkeacutent taacutevol esnek Isten kegyelmeacuteben eacuteppen az az igazaacuten nagy hogy mikoumlzben az ember koumlveti az ő hiacutevoacute szavaacutet eacutes mikoumlzben aacutetadja magaacutet neki az ő felismert eacutes magaacuteeacutevaacute tett terveacutenek szolgaacutelataacutera vaacutellalkozik nem robotra eacutes nem o1yan munkaacutera amelyben mindeneacutet elvesziacuteti eacuteleteacutet felőrli eacutes uumlres keacutezzel meg-csalva taacutevozik ebből a vilaacutegboacutel Ez a szolgaacutelat egyuacutettal az ember szemeacutelyes eacuteleteacutenek is a megoldaacutesa teljes meacuterteacutekben A pogaacuteny eacuteletforma halaacutellal fizet φθειρόμενον a megsemmisuumlleacutes a bdquotoumlnkremenetelrdquo szava veacutegső konzekven-ciaacutejaacuteban a benne megrajzolt folyamat a kaacuterhozatba tehaacutet a teljes pusztulaacutesba vezet Itt az imperfectumi alak termeacuteszetesen folyamatos eacutertelmű bdquoveacutegpusz-tulaacutes feleacute tartoacuterdquo de az ige jelenteacutestartalma nem az erkoumllcsi romlottsaacuteg Eacuteppen az eacutelet az igazi eacutelet hajszolaacutesa koumlzben vaacutelik az ember saacutetaacuteni csalaacutes aacuteldozataacutevaacute mert ami a helytelen taacutevlatokban gondolkozoacute ember szaacutemaacutera eacutelet eacutes amire az ilyen ember eacuteppen ezeacutert annyira vaacutegyik amire a pillanatok embere mindeneacutet felteszi ndash az becsapja eacutes mindeneacuteből kifosztja Az itt hasznaacutelt kifejezeacutes κατὰ τὰς ἐπιθυμίας τῆς ἀπάτης nyilvaacuten a φθειρόμενον participium hataacuterozoacutei bő-viacutetmeacutenye a κατά prepoziacutecioacute ritkaacutebb de nem egyeduumllaacutelloacute jelenteacuteseacutevel amely koumlruumllmeacutenyhataacuterozoacutet fejez ki Az ἀπάτης genitivus qualitatis ha a kifejezeacutest az aacuteltalaacuteban megszokott eacutes elfogadott eacutertelemben vesszuumlk (a modern angol fordiacutetaacutesban deceitful desires bdquomegteacutevesztő vaacutegyak csaloacuteka kiacutevaacutensaacutegokrdquo) Mindenesetre ez a valoacutesziacutenűbb baacuter BAUER feljegyzi az ἀπάτη szoacutenak egy maacutesik jelenteacuteseacutet is amelyet MOIRIS Kr u 2 szaacutezadi grammatikusnaacutel talaacutel-hatunk meg aki szerint az ἀπάτη ἡ μὲν πλάνη παρrsquoΑττικοῖςhellip ἡ δὲ τέρψις

101

Magyaraacutezat Az ismeret gyuumlmoumllcse az uacutej ember feloumlltoumlzeacutese 417-24

παρrsquo Ἕλλησι Eszerint a szoacute helleacutenista jelenteacutese bdquoeacutelvezet gyoumlnyoumlr keacutejrdquo volna a genitivus itt genitivus obiectivus eacutes iacutegy az egeacutesz kifejezeacutes egyuumltt a keacutejvaacutegyat az eacuterzeacuteki kieleacuteguumlleacutes kereseacuteseacutet jelenteneacute Az oumlsszefuumlggeacutestől nem volna eacuteppen idegen egy ilyen magyaraacutezat de a paacuterhuzamos helyek (Mt 1322 par Kol 28 2Thess 210) az előbb emliacutetett eacutes ismertetett jelenteacutes mellett szoacutelnak A foumll-di-emberi eacuteletkoumlroumln beluumll maradoacute vaacutegyak pusztulaacutesba viszik az embert ezzel szemben a Creator Spiritus uacutejjaacute teremti az ember eacuteleteacutet ezeacutert van meg a lehe-tőseacutege annak hogy meguacutejuljunk bdquoelmeacutenk lelke aacuteltalrdquo τῷ πνεύματι τοῦ νοὸς ὑμῶν eacutertelme nem bdquointimum mentisrdquo ahogyan BENGEL koumlruumlliacuterja nem is a kifejezeacutesek puszta halmozaacutesaacuteroacutel van szoacute ahogyan DIBELIUS veacuteli SCHLIER magyaraacutezata sem eleacuteggeacute vilaacutegos ő ui az ember eacuteleteacutenek a keresztseacutegben rej-tett moacutedon meguacutejult szellemeacutere gondol eacutes uacutegy veacuteli hogy itt a maacuter meguacutejult eacutelet meguacutejulaacutesaacuteroacutel szoacutel Paacutel mint a Rm 122-ben is tehaacutet gondolkodaacutesmoacute-dunk uacutej voltaacuteroacutel van szoacute Ez azonban a πνεῦμα fogalmaacutet elszemeacutelyteleniacuteti Csak arra gondolhatunk hogy Paacutel itt azt hangsuacutelyozza a Szentleacutelek Isten Lelke de csak uacutegy vaacutelik az eacuteletuumlnkben munkaacutelkodoacute erőveacute (vouml 320) ha egeacutesz bdquonoeacutetikusrdquo eacutertelmi intellektuaacutelis eacutenuumlnk gondolkozaacutesunk gondolkodaacutesmoacute-dunk szemeacutely szerint vaacutellalja vele a koumlzoumlsseacuteget tehaacutet szemeacutely szerint a mi Lelkuumlnkkeacute lesz

(24) Iacutegy toumlrteacutenik meg tehaacutet a reacutegi eacutelettel valoacute radikaacutelis szakiacutetaacutes mint az uacutej ember feloumlltoumlzeacuteseacutenek radikaacutelis koumlvetkezmeacutenye Ezt a keacutepet uacutegy kell meg-eacutertenuumlnk hogy uacutej-emberi szemeacutelyiseacuteguumlnket nem magunk alakiacutetjuk ki nem a mi igyekezetuumlnk eredmeacutenye ez eacutes ennek uacutejra meg uacutejra hangsuacutelyossaacute kell vaacutelnia Az uacutej embert Isten teremti meg ezeacutert Isten szerinti valoacute (κατὰ θεὸν κτισθείς) Isten Krisztusban formaacutelja meg ezt a szemeacutelyiseacuteget Krisztust az eacuteletuumlnk Uraacutenak vaacutellalni tehaacutet annyit jelent hogy nem vaacutellaljuk tovaacutebb a kouml-zoumlsseacuteget a reacutegi eacuteletuumlnkkel hiaacuteba jelentkezik ez ismeacutet naproacutel napra az igeacutenye-ivel ellenben a legkisebb dolgokban is vaacutellaljuk a koumlzoumlsseacuteget az uacutej emberrel jaacuterjuk ennek az uacutetjaacutet eacuteljuumlk ennek az eacuteleteacutet Iacutegy jutunk el a csaloacuteka aacutebraacutendok eacutes vaacutegyak vilaacutegaacuteboacutel a felismert eacutes megeacutertett valoacutesaacuteg birodalmaacuteba mert a Krisztusban megteremtett ember a valoacutesaacutegban eacutel ezeacutert igaz - szabad a bűntől - eacutes ezeacutert szent - mindenestől az Isteneacute ndash eacutes ennek megfelelően eacuteli az eacuteleteacutet is ἐν δικαιοσύνῃ καὶ ὁσιότητι τῆς ἀληθείας

102

Az Efeacutezusi leveacutel

Az ismeret gyuumlmoumllcse az uacutej erkoumllcsi magatartaacutes 425-32

25 Ezeacutert dobjaacutetok el magatoktoacutel a hazugsaacutegot eacutes szoacuteljatok igazsaacute-got mindenki a felebaraacutetjaacuteval mert tagjai vagytok egymaacutesnak 26 Aacutem haragudjatok de ne veacutetkezzetek a nap ne menjen le uacutegy hogy meacuteg tart a haragotok 27 se az oumlrdoumlgnek ne adjatok helyet 28 Aki lopoacutes az most maacuter ne lopjon tovaacutebb hanem a sajaacutet keze mun-kaacutejaacuteval dolgozzeacutek meg joacute megeacutelheteacuteseacuteeacutert hogy legyen mit adnia annak aki szuumlkseacuteget laacutet 29 Semmifeacutele romboloacute beszeacuted ne hagyja el a szaacutetokat csak joacute olyan amely eacutepiacuteteacutesre szolgaacutel a szuumlkseacutegnek megfelelően hogy kegyelmet nyuacutejtson azoknak akik halljaacutek 30 Ne szomoriacutetsaacutetok meg Isten Szentlelkeacutet mert aacuteltala pecseacuteteltettetek el a megvaacuteltaacutes napjaacutera 31 Mindenfeacutele keserűseacuteg eacutes indulatoskodaacutes eacutes harag eacutes laacuterma eacutes istenkaacuteromlaacutes taacutevozzeacutek el koumlzuumlletek minden go-noszsaacuteggal egyuumltt 32 De legyetek egymaacutes iraacutent joacutesaacutegosak irgalma-sok olyanok akik megbocsaacutettok egymaacutesnak mint ahogyan Isten is megbocsaacutetott nektek a Krisztusban

Az uacutej ember ilyen realitaacutesaacutenak alapjaacuten most maacuter az ereacutenyek felsorolaacutesaacutenak is megvan a helye a keresztyeacuten taniacutetaacutesban Senki nem hiszi nem hiheti most maacuter azt hogy egyszerű humanista etikaacuteroacutel van szoacute Mindenkinek eacutertenie kell hogy csupaacuten a Krisztusban megteremtett Isten keacutepeacutere eacutes hasonloacutesaacutegaacutera uacutejjaacute formaacutelt ember kuumlloumlnfeacutele eacutelethelyzetekben megnyilatkozoacute bdquoarcvonaacutesai-roacutelrdquo van itt szoacute amelyek bennuumlnket hasonloacute eacutelet folytataacutesaacutera koumlteleznek

(25) Az első keacuterdeacutes amely felvetődik a reacuteszletes erkoumllcsi intelmekben ez vajon a magatartaacutesunk valoacuteban a Krisztusban kapott benne megalapozott egyseacuteget tuumlkroumlzi-e amellett tesz-e bizonysaacutegot Ha ui valoacuteban uacutegy gondol-kozunk az uacutej emberről ahogyan az előző reacuteszletekben hallottuk akkor vi-laacutegos hogy sokfeacuteleseacuteguumlnk egyedi vonaacutesaink elleneacutere is egy test tagjaivaacute fűz oumlssze bennuumlnket a Leacutelek eacutes ennek ki kell fejeződnie magatartaacutesunkban is ὅτι ἐσμὲν ἀλλήλων μέλη vouml Rm 125 1Kor 1212kk Az ἀλλήλων genitivus egy kisseacute kuumlloumlnoumlsen hat de termeacuteszetesen azt van hivatva kifejezni hogy egy-maacuteshoz valoacute viszonyunkban egymaacutes koumlzoumltt tagok vagyunk ugyanannak az egy eacutes egyseacuteges testnek a tagjai Iacutegy eacuterthető az is hogy az erkoumllcsi parancsnak itt mind a taacutersas egyuumltteacuteleacutes a koumlzoumlsseacutegi eacutelet egyes teruumlleteire vonatkozoacute ren-delkezeacuteseivel intelmeivel talaacutelkozunk Első szaacutemuacute proacutebakeacutent a gyuumllekezetek tagjainak egymaacutes iraacutent a gyuumllekezeteken beluumll tanuacutesiacutetott magatartaacutesaacutera mu-

103

Magyaraacutezat Az ismeret gyuumlmoumllcse az uacutej erkoumllcsi magatartaacutes 425-32

tat raacute az ige ἕκαστος μετὰ τοῦ πλησίον αὐτοῦ azonban eacuteppen a ὁ πλησίον fogalmaacutenak előteacuterbe aacutelliacutetaacutesaacuteval eleve tuacutel is utal ezen a koumlroumln eacutes minden em-berre vonatkozoacute eacuterveacutennyel aacutell eleacutenk Hasonloacutean aacutell a dolog a koumlvetkezőkben is Az első keacuterdeacutes az ember eacutes ember viszonylataacuteban az igazsaacuteg eacutes hazugsaacuteg keacuterdeacutese (ἀποθέμενοι τὸ ψεῦδος λαλεῖτε ἀλήθειαν mediaacutelis alakjaacutenak eacuter-telmeacutere neacutezve ld a 22 vers magyaraacutezataacutet) Az igazsaacuteg eacutes az objektiacutev taacutergyi valoacutesaacuteg elleplezeacutese hazugsaacuteg sziacutenleleacutes egymaacutes becsapaacutesa hamis laacutetszatok kelteacutese - mindez olyan magatartaacutes amely nem lehet alapja a koumlzoumlsseacutegi eacutelet-nek sőt a lehető legnagyobb meacuterteacutekben veszeacutelyezteti A keresztyeacuten szeretet nem fejeződhetik ki abban hogy a koumlruumlloumlttuumlnk levő bennuumlnket koumlruumllvevő valoacutesaacutegot vagy oumlnmagunk valoacutedi eacutenjeacutet elrejtjuumlk vagy hamis sziacutenben tuumlntet-juumlk fel De meacuteg keveacutesbeacute abban hogy egymaacutesroacutel a valoacutesaacutegnak meg nem fele-lő moacutedon nyilatkozunk a valoacutesaacutegnak meg nem felelő aacutelliacutetaacutesokat engeduumlnk meg magunknak

(26) A koumlvetkező keacuterdeacutes a harag eacutes beacutekuumlleacutekenyseacuteg keacuterdeacutese Paacutel nem ringatja magaacutet olyan aacutebraacutendban mintha az ember valaha is el tudnaacute ma-gaacutetoacutel teljesen haacuteriacutetani a harag indulataacutet Az bizonyos hogy a harag helyet talaacutel magaacutenak az eacuteletuumlnkben Ezeacutert szaacutemolnunk is kell a jelentkezeacuteseacutevel ὀργίζεσθε καὶ μὴ ἁμαρτάνετε talaacuten seacutemi hataacutesra kialakult mondatszerkesz-teacutes uacuten parataxis pro hypotaxi melleacuterendeleacutes alaacuterendelő szerkeszteacutes helyett Nyilvaacutenvaloacutean nem azt jelenti mintha az apostol egyenes felszoacuteliacutetaacutest adna a gyuumllekezetek tagjainak hogy tervszerűen eacutepiacutetseacutek be a harag eacuterzuumlleteacutet eacutes magatartaacutesaacutet az eacuteletuumlkbe hanem az imperativus-nak megengedő jelenteacutese van bdquoHa haragusztok is ne veacutetkezzetekrdquo ndash ti azzal hogy egy napon tuacutelra is nyuacutejtjuk a haragunkat tehaacutet a folytataacutes ugyancsak laza szerkeszteacutesmoacuted-dal magyaraacutezza ennek a passzusnak az eacutertelmeacutet (vouml BLASS-DEBRUNNER 387sect SCOTT do not sin in your anger bdquoharagotokban ne veacutetkezzetek ne koumlvessetek el veacutetketrdquo) A leacutenyeges az amit a Zsolt 45 tiltoacute szava fejez ki erre a helyre taacutemaszkodik ez az első parancs (szoacute szerint a LXX szoumlvege az itteni) ez a harag ha maacuter fel is taacutemadt bennuumlnk ne jaacuterjon joacutevaacutetehetetlen koumlvetkez-meacutenyekkel mindenek előtt ne indiacutetson bennuumlnket cselekveacutesre A szokaacutesos szoacutelaacutes szerint bdquoaludjunk raacute egyethelliprdquo

Nem joacute a haraggal tartoacutes baraacutetsaacutegban eacutelni ha elkiacuteseacuter bennuumlnket egyik naproacutel a maacutesikra akkor előbb-utoacutebb aacutellandoacute taacutersunkkaacute vaacutelik Nem tudunk ellentaacutellni a hataacutesaacutenak raacutenyomja a beacutelyegeacutet a maacutesik emberrel valoacute kapcso-latunkra vele valoacute baacutenaacutesunkra cselekveacutesuumlnkre Ezeacutert igyekezzuumlnk mineacutel suumlrgősebben szabadulni tőle Egy nap nem hosszuacute idő de annak a veacutegeacutet se vaacuterjuk meg haragunkkal παροργισμός itt nem a bdquoharagra gerjedeacutestrdquo jelenti hanem a haragos felindultsaacuteg aacutellapotaacutet vouml Jer 215 LXX az Uacutejszoumlvetseacutegben

104

Az Efeacutezusi leveacutel

csak itt fordul elő Maga a hataacuterozoacute ὁ ἥλιος μὴ ἐπιδυέτω ἐπὶ παροργισμῷ ὑμῶν - magyarul ennyire toumlmeacutenyen nominaacutelis szerkezettel nem adhatoacute visz-sza hűseacutegesen eacutes eacuterthetően bdquoA nap le ne menjen a ti haragotokonrdquo - eacuterthe-tetlen bdquoa ti haragotokkalrdquo pedig keacuteteacutertelmű volna ezeacutert vaacutelasztottuk a mel-leacutekmondattal valoacute koumlruumlliacuteraacutest a fordiacutetaacutesban

(27) Ha meacutegis tartoacutesan tehaacutet akaacuter csak egy nap veacutegeacuteig is helyet adunk tudatunkban eacutes eacuterzeacuteseink koumlzoumltt a haragnak akkor a Saacutetaacutennak biztosiacutetunk teret az eacuteletuumlnkben μηδὲ δίδοτε τόπον τῷ διαβόλῳ iacutegy a megelőző mon-dat eacutertelmezeacutesekeacutent kapja meg a sajaacutetos eacutertelmeacutet DIBELIUS szaacutemol azzal a lehetőseacuteggel hogy esetleg oumlnaacutelloacute parancs volna ez az utoacutebbi eacutes akkor a διάβολος a raacutegalmazoacutet jelenteneacute de el is veti ezt a magyaraacutezatot Mi is va-loacutesziacutenűtlennek tartjuk főkeacuteppen azeacutert mert a διάβολος determinaacutelt formaacute-ban hataacuterozott neacutevelővel szerepel itt eacutes ebben a formaacutejaacuteban maacuter a LXX-ban is jelenti az bdquooumlrdoumlgoumltrdquo mindenesetre a paacuteli levelek koumlreacuten beluumll csak itt eacutes a Paacutesztori levelekben talaacutelhatoacute ilyen jelenteacutessel

(28) A harmadik probleacutemakoumlr a birtoklaacutes illetve megeacutelheteacutes - anyagi ja-vak - eacutes a munka viszonya A termeacuteszeti ember eacuteleteacutenek iraacutenyaacutet a birtoklaacutes vaacutegya szabja meg nagyon sokreacutetű moacutedon eacutes formaacuteban (ld a 19 vers ma-gyaraacutezataacuteban a πλεονεξία fogalmaacutenak kifejteacuteseacuteben) ebben a fonaacutek erkoumllcsi magatartaacutesaacuteban csak azeacutert dolgozik ha dolgozik hogy valamit mineacutel toumlb-bet szerezzen de az ilyen munka erkoumllcsi tartalma erősen probleacutematikus Ilyen keacuterdeacutesekkel a taacutersadalom eacutelete aacutellandoacutean tele van meacuteg ma is minden taacutersadalmi formaacutecioacuteban a halmozaacutes vagy az uacuten bdquostaacutetus-szimboacutelumokrdquo keacuter-deacuteseacutetől kezdve szaacutemos maacutes probleacutema meacuteg megoldaacutesra vaacuteroacute neveleacutesi feladat a taacutersadalmon beluumll a keresztyeacutenek eacutes a gyuumllekezetek eacuteleteacuteben is annaacutel is inkaacutebb mert ezeknek azt a bizonyos bdquoegeacuteszen maacutesatrdquo kellene keacutepviselniuumlk eacutes erkoumllcsi bdquoelőleguumlkkelrdquo kellene hozzaacutejaacuterulniuk a taacutersadalom e keacuterdeacuteseinek a tisztaacutezoacutedaacutesaacutehozhellip Nagyon koumlnnyen vezet az uacutet tovaacutebb abba az iraacutenyba hogy az ember igyekezzeacutek mineacutel kevesebb munkaacuteval vagy eacuteppen m u n k a n eacute l - k uuml l megszerezni azt amire vaacutegyik eacutes nyilvaacutenvaloacute hogy ez a gyuumllekezetek tagjainak is keacuterdeacutesuumlk volt Paacutel koraacuteban is maacuteskuumlloumlnben nem kellene raacute kiteacuter-nie Amint a dolog iacutegy alakult akkor maacuter az ember baacutermennyire leplezett formaacuteban is esetleg - eacutes egyelőre - raacuteleacutepett a lopaacutes uacutetjaacutera Hiszen az erre valoacute hajlam minden emberrel vele szuumlletik ὁ κλέπτων participiumnak itt az imperfectumi eacutertelme uralkodoacute bdquoaki hajlik a lopaacutesrardquo fordiacutetaacutesunk nem adta ennyire aacuternyaltan az eacutertelmezeacutest A keresztyeacuten embernek a munka minden koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt szolgaacutelat amelynek indiacuteteacuteka eacutes oumlsztoumlnző ereje a szeretet Ezeacutert egyreacuteszt haacutelaacuteval veszi tudomaacutesul ha munkaacuteja nyomaacuten Isten gondos-kodik az eacuteleteacuteről sőt sziacutevesen szerez toumlbbet is mint amennyire foumllteacutetlenuumll

105

Magyaraacutezat Az ismeret gyuumlmoumllcse az uacutej erkoumllcsi magatartaacutes 425-32

szuumlkseacutege van mert a toumlbblet a foumlloumlsleg a gyuumllekezet eacuteleteacutenek egeacuteszseacuteges oumlsz-szefuumlggeacuteseacuteben megtalaacutelja a maga Istentől rendelt uacutetjaacutet eacutes helyeacutet a szűkoumll-koumldőnek a neacutelkuumlloumlzőnek adott segiacutetseacuteggeacute vaacutelik A versben a taacutergy ἀγαθόν okoz probleacutemaacutet eacutertelmeacutet itt koumlrnyezete szabja meg ezeacutert nem az erkoumllcsi joacute eacutertelmeacuteben vettuumlk mint ahogyan neacutehaacuteny magyaraacutezoacute teszi hanem a foumlldi javakra anyagiakra a megeacutelheteacutesre eacutertettuumlk

(29) Az ember hajlandoacute volna azt hinni hogy a koumlzoumlsseacutegi eacuteletnek ilyen aktiacutev mozzanatokkal jellemzett eacuteleteacuteben a szavaknak vajmi csekeacutely a suacutelyuk De az ige semmifeacutele formaacuteban nem jaacuterul hozzaacute a szavak jelentőseacutegeacutenek ki-sebbiacuteteacuteseacutehez nem ad alkalmat erre - mint ahogyan tiltakozneacutek az ellen is hogy egyeduumll a szoacutenak tulajdoniacutetsunk fontossaacutegot A bdquoszoacutemaacutegiardquo eacutes a tettek maacutegiaacuteja egyformaacuten veszedelmes kiacuteseacuterteacutes lehet a konkreacutet helyzettől fuumlggő-en az egyhaacuteznak eacutes tagjainak Szavainknak a maguk helyeacuten nagy jelentőseacute-guumlk van mert a szoacute erők eacutes hataacutesok koumlzvetiacuteteacuteseacutenek az eszkoumlze Iacutegy az utolsoacute keacuterdeacutes az intelmek soraacuten az eacutepiacutető eacutes romboloacute szoacute keacuterdeacutese σαπρός nemcsak bdquorothadtrdquo a szoacutenak aktiacutev eacuterteme is van bdquorothasztoacute bomlasztoacuterdquo olyasmi ami-nek nyomaacuteban nem keletkezik eacutelet sőt a meglevő eacutelet is oszlaacutesnak indul A bomlasztoacute szoacutenak nincsen helye a keresztyeacuten eacuteletben ebben csak az eacutepiacuteteacutes szaacutendeacuteka uralkodhatik Csak olyan szavakra hatalmaz fel bennuumlnket Isten Lelke amelyek abban az eacutertelemben joacutek hogy az eacutepiacuteteacutest szolgaacuteljaacutek οἰκοδομή aacutetvitt eacutertelmű (szellemi lelki) hasznaacutelataacutera neacutezve ld a 16 vers magyaraacutezataacutet a τῆς χρείας genitivus neacutemileg probleacutematikus a kifejezeacutes szokaacutesos magya-raacutezata bdquoa fennaacutelloacute szuumlkseacuteg kieleacutegiacuteteacuteseacuteben aacutelloacute eacutepiacuteteacutesrdquo DIBELIUS helyesen utal arra hogy csupaacuten az εἰς τὴν χρείαν nyomoacutesiacutetaacutesaacuteroacutel van szoacute hiszen a szuumlkseacuteg kieleacutegiacuteteacutese eacuteppen az eacutepiacuteteacutes egyszoacuteval genitivus qualitatis-ra kell gondolnunk esetleg appositivus-i eacutertelemre iacutegy bdquoaz eacutepiacuteteacutesre ti a konkreacutet szuumlkseacutegletrerdquo Ez itt azt jelenti hogy ezek a szavak nem csupaacuten nem aacutertanak de kegyelemben is reacuteszesiacutetik azt akihez szoacutelnak vagyis a kapott kegyelem nyomaacuteban a szoacuteloacute eacuteleteacuteből a szoacute uacutetjaacuten kegyelem aacuterad ki Isten kegyelme to-vaacutebb aacuterad a megszoacuteliacutetott ember eacuteleteacutebe χάριν διδόναι eredeti eacutertelme bdquojoacutet tesz valakivelrdquo SCHLIER arra mutat raacute hogy Paacutel a LXX-boacutel eredő reminisz-cencia alapjaacuten alkalmazza itt ezt a kifejezeacutest de pregnaacutensabb eacutertelemmel ru-haacutezza fel Ilyesmit a χάρις sokreacutetű alapjelenteacutese folytaacuten koumlnnyű is megtennie

(30) Bűnuumlnket nemcsak az teszi suacutelyossaacute hogy romlaacutesba viszi a sajaacutet eacutele-tuumlnket nem is csak az hogy tovaacutebb rongaacuteljuk vele a maacutesok eacuteleteacutet is Hanem legfőkeacuteppen az hogy Isten munkaacuteinak aacutellunk az uacutetjukba veacutetkeinkkel vakme-rően azt az Istent akadaacutelyozzuk eacutes szomoriacutetjuk meg ezzel aki Lelke aacuteltal maacuter most elpecseacutetelt bennuumlnket hogy megismerhetők legyuumlnk a szabadiacutetaacutes nagy napjaacuten (a σφραγίς σφραγίζειν jelenteacuteseacutere neacutezve ld az 113 magyaraacutezataacutet)

106

Az Efeacutezusi leveacutel

(31) Ezeacutert nem lehet reacuteszes a keresztyeacuten ember semmifeacutele gonoszsaacutegban (σὺν πάσῃ κακίᾳ oumlsszefoglaloacute eacutertelmű az előző oumlt fogalmat fogja egybe illetve ezekre tekint vissza) eacutes hogy a gonoszsaacuteg mennyire nem felsziacuteni vagy tuumlneti keacuterdeacutes ha-nem a sziacutevből szaacutermazoacute lelkuumllet keacuterdeacutese annak bizonysaacutegaacuteul Paacutel eacuteppen oumlt olyan magatartaacutest sorol fel amelyeknek emliacuteteacuteseacuteből ennek vilaacutegossaacute kell vaacutelnia πικρία θυμός ὀργή κραυγή βλασφημία vagyis bdquoepeacutes keserűseacuteg indulatos duumlh kitoumlrő harag izgatott ordiacutetozaacutes Isten szentseacutegeacutet (akaacuter csak rejtve is) eacuterintő kaacuteromlaacutesrdquo Mindezeknek bdquoki kell veacutetetniuumlkrdquo koumlzuumlluumlnk ἀρθήτω ἀφ᾽ ὑμῶν - pontosabban rdquoveacutetesseacutek el tőletekrdquo DIBELIUS fordiacutetaacutesa bdquofern von euch seihelliprdquo azaz bdquolegyen taacutevol tőletekrdquo - nem adja vissza az aoristos-i forma jelenteacuteseacutet arroacutel van itt szoacute hogy az emliacutetett veacutetkeknek bdquoel kell taacutevoliacutettatniukrdquo a gyuumllekezetek tagjaitoacutel ndash ἀφ᾽ ὑμῶν - egyenkeacutent helyesebben szemeacutely szerint uacutegy hogy ezzel termeacuteszetesen ezek a veacutetkek bdquohagyjaacutek elrdquo az egeacutesz gyuumllekezetet is A goumlroumlg passivum-mal kife-jezett cselekveacutes alapjaacuteban veacuteve nagyon is bdquoaktiacutevrdquo eacutertelmű itt (Ilyenkor szoktuk hangsuacutelyozni hogy nem mediaacutelis a jelenteacutes hanem bdquoaz activum passivum-aacuteroacutelrdquo van szoacute) ilyenkor a fordiacutetaacutes legjobban ezzel a koumlruumlliacuteraacutessal koumlzeliacuteti meg az eredeti eacutertelmet bdquotaacutevoliacutetsaacutetok el magatoktoacutelrdquo

(32) Mindezek helyeacutebe a krisztusi indulat megnyilvaacutenulaacutesainak kell leacutep-niuumlk χρηστός alapjelenteacutese bdquohasznos hasznaacutelhatoacute alkalmas joacute valamirerdquo azutaacuten bdquoszeliacuted kellemes tiszteletremeacuteltoacute joacutesaacutegos dereacutekrdquo itt az utoacutebbi je-lenteacutescsoportra valoacute tekintettel az alapjelenteacutes bdquojoacute joacutesaacutegos szeliacuted baraacutetirdquo εὔσπλαγχνος bdquoirgalmasrdquo vagy eacuteppen bdquojoacuteteacutekonyrdquo a σπλάγχνα σπλαγχνίζομαι rokonszava a maacutesik emberhez valoacute odahajlaacutest eacutes az ebből fakadoacute aktiacutev se-giacutetőkeacuteszseacuteget is jelenti az Uacutejszoumlvetseacutegben ezen a helyen kiacutevuumll csak az 1Peacutet 38-ban talaacuteljuk meacuteg meg

Ezekben ugyanaz a magatartaacutes nyilvaacutenul meg amelyet Krisztus tanuacutesiacutetott iraacutentunk Iacutegy az a koumlvetkezmeacutenye hogy az ember megbocsaacutet embertaacutersaacutenak ez a megbocsaacutetaacutes nyilvaacutenvaloacutean eacutes a szuumlkseacutegnek megfelelően k ouml l c s ouml n ouml s ἑαυτοῖς mint gyakran itt is reflexivum pro reciproco tehaacutet ἀλλήλοις helyett a koumllcsoumlnoumls vonatkozaacutes jeloumlleacuteseacutere Mintaacuteja előzmeacutenye eacutes reaacutelis alapja ennek a megbocsaacutetaacutesnak nem a mi bdquoemberseacuteguumlnkrdquo vagyis az hogy mi emberseacutege-sek vagyunk mert ebből nem telneacutek raacute az alap Istennek a Krisztusban iraacuten-tunk tanuacutesiacutetott magatartaacutesa eacutes cselekveacutese ő elengedte minden adoacutessaacutegunkat megbocsaacutetotta minden veacutetkuumlnket a Krisztus eleacutegteacuteteleacuteeacutert A mi szemszouml-guumlnkből neacutezve az nyilvaacutenvaloacutean bdquoingyenesrdquo aktus ajaacutendeacutek (ἐχαρίσατο jelen-teacutese lehet az is hogy bdquojoacutesaacutegosan megajaacutendeacutekozrdquo - a bdquomegkegyelmezrdquo mellett vagy eacuteppen azzal egyuumltt egy leacutelegzetre) Isten azonban mindezeacutert bdquofizetettrdquo az ἐν Χριστῷ itt eacuteppen arra utal hogy Krisztus eleacutegteacutetellel szolgaacutelt eleget tett a mi adoacutessaacutegunkeacutert bűneinkeacutert Iacutegy folyik haacutet tovaacutebb az igazaacuten helyes

107

Magyaraacutezat Az ismeret gyuumlmoumllcse a fegyelmezett eacutelet 51-21

keresztyeacuten magatartaacutesban Isten kegyelmes munkaacuteja a gyuumllekezetekben az ember aacuteltal a maacutesik ember eacuteleteacuteben

Az ismeret gyuumlmoumllcse a fegyelmezett eacutelet 51-21

1 Legyetek haacutet koumlvetőiveacute az Istennek mint szeretett gyermekek 2 eacutes eacuteljetek szeretetben ahogyan Krisztus szereteteacutebe fogadott ben-neteket eacutes odaadta magaacutet eacutertuumlnk ajaacutendeacutekul eacutes aacuteldozatul Istennek hogy joacute illatot aacuterasszon 3 Paraacuteznasaacuteg pedig eacutes semmifeacutele tisztaacutetalansaacuteg vagy kapzsisaacuteg meacuteg csak szoacuteba se keruumlljoumln koumlzoumlttetek mint ahogyan szentekhez illik 4 se mocskos szoacute eacutes oumlsszevissza beszeacuted eacutes elmeacuteskedeacutes mert ez nem illik hanem inkaacutebb haacutelaadaacutes 5 Mert azt tudjaacutetok meg eacutes legyetek vele tisztaacuteban hogy senkinek aki paraacutezna vagy tisztaacutetalan vagy kapzsi azaz baacutelvaacutenyimaacutedoacute nincsen oumlroumlkseacutege a Krisztus eacutes Isten orszaacutegaacuteban 6 Senki ne aacuteltasson benneteket uumlres szavakkal hiszen ezek miatt a dolgok miatt joumln el az Isten haragja az engedetlenseacuteg fiaira 7 Ne legyen haacutet koumlzoumlsseacutegetek veluumlk 8 mert egykor soumlteacutetseacuteg voltatok most pedig vilaacutegossaacuteg az Uacuterban a vilaacutegossaacuteg gyermekei-keacutent eacuteljetek 9 mert a vilaacutegossaacuteg gyuumlmoumllcse teljes joacutesaacutegban eacutes igaz-saacutegossaacutegban eacutes igazsaacutegban van - 10 eacutes tegyeacutetek proacutebaacutera hogy mi az ami tetszeacutese szerint valoacute az Uacuternak 11 eacutes ne vaacutellaljatok koumlzoumls-seacuteget a soumlteacutetseacuteg termeacuteketlen cselekedeteivel hanem inkaacutebb leplez-zeacutetek is le 12 mert ami titokban toumlrteacutenik ezek reacuteszeacuteről arroacutel meacuteg beszeacutelni is szeacutegyen 13 Mindez azonban nyilvaacutenvaloacutevaacute vaacutelik ha leleplezi a vilaacutegossaacuteg Ezeacutert szoacutel iacutegy bdquoEacutebredj fel te aki alszol eacutes kelj fel a halaacutelboacutel eacutes felragyog neked a Krisztusrdquo 15 Joacutel uumlgyeljetek haacutet raacute hogy milyen eacuteletet eacuteltek ne olyat mint a bolondok hanem olyat mint a boumllcsek 16 Joacutel hasznaacuteljaacutetok ki az alkalmas időt mert a napok gonoszak 17 Ezeacutert ne legyetek esztelenek hanem eacutertseacutetek hogy mi az Uacuter akarata 18 Eacutes ne reacuteszegedjetek meg bortoacutel mert ebben leacutehasaacuteg van hanem legyetek telve Leacutelekkel 19 beszeacutelgesse-tek egymaacutes koumlzoumltt zsoltaacuterokkal eacutes dicseacuteretekkel eacutes lelki eacutenekekkel eacutenekelveacuten eacutes dicseacuteretet mondvaacuten sziacutevetekben az Uacuternak 20 haacutelaacutet advaacuten mindenkor mindeneacutert a mi Urunk Jeacutezus Krisztus neveacuteben az Istennek eacutes Atyaacutenak 21 alaacuteja rendelveacuten magatokat egymaacutesnak a Krisztus feacutelelmeacuteben

108

Az Efeacutezusi leveacutel

Az eddigiekből is az itt koumlvetkezőkből is vilaacutegos hogy Paacutel nem humanista etikaacutet propagaacutel hanem valoacutesaacutegosan eacutes cselekvő moacutedon is Isten megtoumlrteacutent szabadiacutetaacutesaacutenak az alapjaacutera akarja helyezni azokat akik a gyuumllekezetek tag-jaivaacute lettek A 14 versbeli ideacutezetből is vilaacutegos hogy csak hiacutevőket lehet uacutegy megszoacuteliacutetani ahogyan Paacutel itt levele olvasoacuteihoz illetve igehirdeteacuteseacutenek hall-gatoacuteihoz beszeacutel A leveacutel felolvasaacutesra volt szaacutenva tehaacutet a bdquohallgatoacuterdquo kategoacuteriaacuteja jobban megfelel a kor viszonyainak egyeacutebkeacutent a leacutenyegnek is mint a hall-gatoacute fogalma Kuumlloumlnben az oacutekorban bdquoolvasnirdquo- ἀναγινώσκειν mindig egyet jelentett az olvasott szoumlveg hangos felolvasaacutesaacuteval mint ahogyan az auditiacutev vagy akusztikus eacutelmeacuteny valoacuteban sokkal plasztikusabb az ilyen termeacuteszetű szoumlvegek percipiaacutelaacutesaacuteban mint a vizuaacutelis amely pedig ma maacuter leacutenyegesen elterjedtebb eacutes aacuteltalaacutenosabb baacuter sokkal keveacutesbeacute szemeacutelyes jellegű

Az maacuter egeacuteszen maacutes keacuterdeacutes hogy lehet-e emiatt a 14 verset egy keresz-teleacutesi eacutenekből vett ideacutezetnek tartani eacutes az egeacutesz reacuteszletet uacutegy felfogni mint megkeresztelendőkhoumlz inteacutezett intelmek sorozataacutet laacutencolataacutet

(1) Hogy mennyire nem emberi erőfesziacuteteacutesről van szoacute a keresztyeacuten etikaacute-ban azt mindjaacutert ennek a reacuteszletnek a kezdő mondata mutatja Isteni erők vannak munkaacuteban a gyuumllekezetekben eacutes tagjaikban Ez azonban a keresztyeacuten emberre neacutezve nem jelenti azt hogy Isten munkaacuteinak pusztaacuten passziacutev szem-leacutelője vagy eacutelvező elfogadoacuteja eacutes reacuteszese - mint ahogyan maacuter az előzőkből is toumlbbszoumlr vilaacutegosan kitűnt Az a parancs szoacutel hozzaacute hogy a bdquokoumlveteacutesbenrdquo aktiacutevvaacute kell vaacutelnia Itt meacuteg csak nem is az apostolnak mint peacuteldaacutenak a kouml-veteacuteseacuteről van szoacute (mint az 1Kor 416 111 1Thess 16 versekben) sőt nem is bdquoKrisztus koumlveteacuteseacuterőlrdquo (ez a μιμεῖσθαι fogalmi koumlreacutevel asszociaacutelva nem is fordul elő az Uacutejszoumlvetseacutegben az evangeacuteliumokban maacutes terminus techni-cus-ok fejezik ki mint az ὀπίσω μου ἔρχεσθαι eacutes az ἀκολουθεῖν μοι Krisztus szavaiban keacutesőbb ez a fogalom elaacuteltalaacutenosodhatott meacutegis Krisztus koumlve-teacuteseacutenek terminus technicus-szerű megjeloumlleacuteseacuteben is mint ahogyan a latin imitari hasznaacutelata mutatja vouml Kempen-i Tamaacutes - THOMAS a Kempis - mű-veacutenek ciacutemeacutevel De imitatione Christi jelenteacuteseacutere neacutezve ld az alaacutebb mondot-takat) hanem egyenesen Isten koumlveteacuteseacuteről A μιμητής alapszavaacuteul szolgaacuteloacute μιμεῖσθαι jelenteacutese alapvetően bdquoutaacutenozrdquo de azutaacuten ez is bdquovalaki utaacuten megy ugyanuacutegy cselekszik mint valakirdquo iacutegy bdquovalakit koumlvet valakinek a nyomaacuteban haladrdquo Itt nyilvaacutenvaloacutean nem a latin imitari imitatio mechanikus eacutertelmeacute-ben szerepel a szoacute durvaacuten szoacutelva nem majmolaacutest kuumllsőseacuteges utaacutenzaacutest jelent hanem bdquomegfeleleacutestrdquo ahogyan pl SCHLIER fogalmazza iacutegy valoacuteban a mi bdquokoumlvet koumlvetőrdquo szavaink megfelelője

Azt jelenti tehaacutet a felszoacuteliacutetaacutes hogy nekuumlnk mindenben Istenhez kell igazodnunk hozzaacute kell szabnunk az eacuteletuumlnket De hogyan lehetseacuteges ez

109

Magyaraacutezat Az ismeret gyuumlmoumllcse a fegyelmezett eacutelet 51-21

Termeacuteszetesen nem uacutegy hogy csupaacuten feacutenylő peacuteldaacutet keresuumlnk vagy laacutetunk benne ez remeacutenytelen proacutebaacutelkozaacutesra ragadna bennuumlnket Nem is uacutegy hogy magasan foumlloumlttuumlnk aacutelloacute eszmeacutenynek ideaacutelnak tekintjuumlk mert ez a kiacuteseacuterlet sem jaacuterna toumlbb sikerrel az eszmeacuteny előszoumlr lelkesiacutet de kudarcaink laacutettaacuten elkedvetleniacutet eacutes letoumlr Isten koumlveteacuteseacuteben csak az segiacutet bennuumlnket hogy az ő gyermekei vagyunk akiket ő szeret Szeretetben csak azeacutert tudunk eacutelni mert Isten szeretete a Krisztusban bennuumlnket befogadoacute aacutetoumllelő szeretetteacute lett Ezt van hivatva kifejezni itt a ὡς τέκνα ἀγαπητά hataacuterozoacutei bőviacutetmeacuteny valamint a περιπατεῖτε ἐν ἀγάπῃ utaacuten amely a μιμηταὶ τοῦ θεοῦ γίνεσθε kifejteacutese eacuter-telmezeacutese a καθὼς ἠγάπησεν κτλ ugyancsak hataacuterozoacutei eacutertelmű bőviacutetmeacuteny Az ἠγάπησεν aoristos-i igealakban nyilvaacutenvaloacutean erőteljes hangsuacutely esik az aoristosi jelenteacutesre ezeacutert fordiacutetjuk iacutegy bdquoszereteteacutebe fogadott titeketrdquo (taacutergyi bőviacutetmeacutenye ὑμᾶς toumlbbes 2 szemeacutelyű miacuteg az utaacutena koumlvetkező παρέδωκεν ἑαυτὸν hataacuterozoacutei bőviacutetmeacutenye ὑπὲρ ἡμῶν toumlbbes szaacutem 1 szemeacutelyt jeloumll a NESTLE-feacutele szoumlveg alapaacutellomaacutenya szerint a szoumlvegek kiegyenliacutető illetve az elteacutereacutest megtartoacute vaacuteltozatait ld uo az apparaacutetusban) Az Atya Lelke aacuteltal az ő termeacuteszeteacuteben reacuteszeseduumlnk ezeacutert nem lehetetlen az amit itt az apostol parancsa koumlvetel tőluumlnk amellyel erkoumllcsi magatartaacutesunkat aacutetfogoacutean eacutes alap-vetően hataacuterozza meg

(2) Azonnal raacutemutat Isten koumlveteacuteseacutenek tartalmaacutera mint laacutettuk arra hogy az embernek Isten szereteacuteteacutet kell tovaacutebb adnia egeacutesz eacutelete eacuteletfolytataacutesa (περιπατεῖν) reacuteveacuten embertaacutersainak A magyaraacutezoacute moacutedot jeloumllő bőviacutetmeacuteny arra is raacutemutat hogy Isten eacuteppen iacutegy siet segiacutetseacutegeacutere az embernek e paran-csolat teljesiacuteteacuteseacuteben keacutezzelfoghatoacutean aacutelliacutetja oda a gyuumllekezetek eleacute ennek a szeretetnek a konkreacutet moacutedjaacutet eacutes valoacutesaacutegaacuteval lehetőseacutegeacutet a testet oumlltoumltt testteacute lett isteni szeretetben a Krisztusban Hogyan szeressek Ez nem lehet keacuter-deacuteses ha ismerem Krisztust uacutegy ahogyan ő szeretett Azt jelenti ez hogy odaadjuk magunkat maacutesokeacutert aacuteldozatul A termeacuteszeti ember doumlntő toumlrveacutenye az hogy igyekszik maacutesokboacutel a maacutesok rovaacutesaacutera megeacutelni fenntartani oumlnma-gaacutet A mennyei eacutelet alaptoumlrveacutenye az hogy az ember - Isten szereteteacutenek bdquokouml-veteacuteseacutebenrdquo Krisztus szereteteacutenek bdquomintaacutejaacuterardquo - odaadja az eacuteleteacutet azeacutert hogy maacutesok megeacuteljenek belőle Egyeduumll ez az aacuteldozat az amely bdquokedve szerint valoacuterdquo Istennek A kifejezeacutes oacuteszoumlvetseacutegi-liturgikus jellege ahogyan SCHLIER mondja lehetetlenneacute teszi azt hogy kuumlloumlnbseacuteget tegyuumlnk itt a προσφορά eacutes a θυσία koumlzoumltt vouml Zsolt 397 Zsid 105 Daacuten 338 LXX Az ὀσμὴ εὐωδίας a heacuteb יח הניחח megfelelője a LXX-ban a Gen 821 Ex 2918 versekben eacutes meacuteg רtoumlbb helyen maacutesutt is jelenteacutese bdquojoacute illat kellemes illatrdquo KAacuteROLI eacutes a reviacute-zioacute fordiacutetaacutesa bdquokedves illatrdquo maga az egeacutesz kifejezeacutes az aacuteldozati terminoloacutegia

110

Az Efeacutezusi leveacutel

koumlreacutebe tartozik vouml meacuteg Daacuten 437 a LXX szoumlvegeacutevel amely ugyancsak εἰς prepoziacutecioacuteval kapcsolja a kifejezeacutest

(3) Iacutegy tehaacutet a keresztyeacuten ember maacuter olyan bdquoteacuterseacutegbenrdquo eacuteli az eacuteleteacutet ame-lyet aacutet- meg aacutethat az Isten szeretete (RENDTORFF) Ez adja meg az eacuterzeacutekeacutet aziraacutent hogy mi illik eacutes mi meacuteltoacute azokhoz akik gyermekei az Istennek (ἃ οὐκ ἀνῆκεν 4 vers) Az egyhaacutezon kiacutevuumll eacutelő a gyuumllekezet koumlrnyezeteacuteben levő a pogaacuteny ember ui a maga reacuteszeacuteről szinteacuten nem jellemezhető uacutegy hogy semmi joacute iraacutent nincsen eacuterzeacuteke eacutes amit tesz az eleve nem tiszta eacutes nem tisz-tesseacuteges A baj nem itt van vele hanem ott hogy az eacuteleteacuteben sok kitoumlltetlen teruumllet van maacuter pedig az ember szuumlntelenuumll arra vaacutegyik hogy valami teljesen eacutes hiaacutenytalanul betoumlltse az eacuteleteacutet Amikor ez eleacute a probleacutema eleacute keruumll akkor mindig uacutegy proacutebaacutel magaacuten segiacuteteni hogy a bdquokellemes kis bűnoumlketrdquo tetszetős neacutevvel jeloumlli nevezi meg eacutes ezeket megproacutebaacutelja beleilleszteni eacutelete toumlretlen egyseacutegeacutebe helyesebben eacutelete egyseacutegeacutebe uacutegy hogy ezt az egyseacuteget toumlretlennek tudhassa A kicsapongaacutesboacutel bdquokikapcsoloacutedaacutesrdquo lesz a csalaacutesboacutel bdquoeacutelelmesseacutegrdquo a szennyes gondolatokboacutel eacutes szavakboacutel bdquoszellemesseacutegrdquo eacutes iacutegy tovaacutebb eacutes eacuteppen ez az izgalmas feszuumlltseacuteg adja meg eacuteleteacutenek a savaacutet-borsaacutet a joacuteiacutezeacutet Csakhogy ez a leacutenyegen nem vaacuteltoztat ezeacutert Isten igeacuteje eacuteppen az iacutegy kiacuteseacuterletező em-ber eacuterdekeacuteben kiacutemeacuteletlenuumll nevuumlkoumln nevezi ezeket az bdquoemberirdquo dolgokat eacutes feacutenyt deriacutet raacutejuk leleplezi őket eacutes raacutebizonyiacutetja az emberre bűneacutet eacuteppen eb-ben az uacutej megvilaacutegiacutetaacutesban Raacutebizonyiacutetja azt hogy bűn az amit ezek moumlgoumltt a szeacutepiacutetgető bdquoeufeacutemisztikusrdquo megjeloumlleacutesek moumlgoumltt eacutes ezeknek a leple alatt űz Raacutemutat arra hogy mindaz ami ilyen moacutedon csak e m b e r i valoacutejaacuteban oumlrdoumlgi Paacutel uacutegy inti a gyuumllekezeteket hogy az ilyesminek mint paraacuteznasaacuteg tisztaacutetalansaacuteg telhetetlen kiacutevaacutenaacutes - πορνεία ἀκαθαρσία πλεονεξία - meacuteg az emlegeteacutese sem meacuteltoacute a gyuumllekezethez Meacuteg keveacutesbeacute lehet vita azon hogy baacutermilyen neacutevvel nevezze is ezeket az ember ezek ellenkeznek Isten akara-taacuteval Istennek az emberről alkotott terveacutevel A keacuterdeacutes nem szavakon fordul meg hanem tartalmi termeacuteszetű A pogaacuteny ember megproacutebaacutel keacutet vilaacutegban eacutelni az egyikről tudja hogy tisztesseacuteges a maacutesikroacutel viszont uacutegy eacuterzi hogy iz-galmas eacuterdekes eacutes tartalmas Isten Lelke viszont nem alkuszik Tőluumlnk is azt vaacuterja hogy tudjuk eacutertsuumlk ismerjuumlk az egyik vilaacutegban Isten akarata a doumlntő eacutes ebben van a mi helyuumlnk A maacutesikban a Saacutetaacuten bitorloacute akarata hatalma igyekszik eacuterveacutenyesuumllni ehhez nekuumlnk nem lehet semmi koumlzuumlnk

(4) Nemcsak lelkuumlletuumlnkben de szavainkban sem lehet semmi koumlzuumlnk hozzaacute Nem illik hozzaacutenk a szennyes szoacute az ostoba tartalmatlan eacutes uumlres fe-csegeacutes - az oumlsszevissza beszeacuted - de meacuteg a keacutetes eacuterteacutekű eacutes eacutertelmű treacutefaacutelkozaacutes sem αἰσχρότης = αἰσχρολογία abstractum pro concreto tehaacutet nem bdquoundok-saacuteg csuacutefsaacutegrdquo hanem bdquocsuacutef vagy traacutegaacuter beszeacuted mocskos szavakrdquo ezt igazolja a

111

Magyaraacutezat Az ismeret gyuumlmoumllcse a fegyelmezett eacutelet 51-21

paacuterhuzamos maacutesik tag a felsorolaacutesban μωρολογία (tehaacutet itt maacuter nem μωρία) bdquobolond beszeacuted esztelen szavakrdquo Kuumlloumlnoumlsen sokat mond a harmadik foga-lom εὐτραπελία ez a profaacuten irodalomban a koumlnnyed szellemesseacuteg szava eacutes a humanista etikaacuteban az ereacutenyek koumlzeacute tartozik iacutegy ARISTOTELES Ethica Nicomachea 27 p 1108a szerint ez a helyes koumlzeacutepuacutet a tolakodoacute bolondozaacutes bohoacuteckodaacutes - βωμολοχία - eacutes a paraszti faragatlan műveletlen magatartaacutes - ἀγροικία - koumlzoumltt ezeacutert az iacuteroacute a foumlleacutenyeskedő erőszak megfeacutekezeacuteseacutenek tartja Rhetorica 212 p1389b Itt Paacutel erőteljesen ad malam partem hasznaacutelja a szoacutet de egyaacuteltalaacuteban nem csupaacuten a durva traacutegaacutersaacutegot eacuterti rajta (KAacuteROLInaacutel bdquotraacutegaacutersaacutegrdquo de a leguacutejabb proacutebafordiacutetaacutes kiacuteseacuterlete amely bdquokeacuteteacutertelműseacutegetrdquo fordiacutet nem vezet jobban ceacutelra enneacutel) hanem mindenfeacutele koumlnnyed eacutes koumlny-nyelmű oumlnceacuteluacute eacutes erkoumllcsi tartalom neacutelkuumlli szellemeskedeacutest amelynek ceacutelja veacutegeredmeacutenyben mindig a joacute eacutes a rossz koumlzoumltti kuumlloumlnbseacuteg eltussolaacutesa a kettő koumlzoumltti hataacuter elmosaacutesa Az egyetlen hozzaacutenk illő lelkuumllet a haacutela Isten iraacutent eacuteletuumlnk egeacuteszeacuteeacutert eacutes minden mozzanataacuteeacutert (vouml Rm 828) Ebből pedig egeacute-szen maacutesfajta bdquoindulatokrdquo szavak eacutes gesztusok szaacutermaznak a reacuteszletekben is

(5) A paraacuteznasaacutegot tisztaacutetalansaacutegot eacutes a telhetetlen kiacutevaacutenaacutest most itt a baacutelvaacutenyimaacutedaacutes fogalma alatt foglalja oumlssze Paacutel mindenesetre bdquodinamikusab-banrdquo mint ahogyan a mi megfogalmazaacutesunkboacutel kitűnik mert nem taacutergyi hanem szemeacutelyes a fogalmazaacutes a baacutelvaacutenyimaacutedoacute ember az aki szemeacutelyiseacutegeacute-nek e meghataacuterozottsaacutega koumlvetkezteacuteben paraacutezna vagy tisztaacutetalan vagy kap-zsi Mindezekben a magatartaacutesi moacutedokban ui oumlnmaga vaacutegyaacutet isteniacuteti meg az ember eacutes ehhez szabja az eacuteleteacutet Aki pedig iacutegy eacutel az nyilvaacuten nincsen kapcso-latban az Istennel eacutes nem tarthat szaacutemot oumlroumlkseacutegre Isten kiraacutelyi uralkodaacutesaacute-ban Az ἴστε γινώσκοντες bevezeteacutes uumlnnepeacutelyesen nyomateacutekos formaacuteban uacutej hangsuacutelyt kiacutevaacuten adni az eddig mondottaknak nyelvtani tekintetben az ἴστε lehet indicativus eacutes imperativus egyaraacutent mindenesetre az attikai alak eacutes ezt inkaacutebb imperativus-i eacutertelemben szokta hasznaacutelni a koineacute Leacutenyeges kuumlloumlnb-seacuteg nincsen a keacutet eacutertelmezeacutes koumlzoumltt jelenteacutese bdquojoacutel tudjaacutetokrdquo illetve bdquotudjaacutetok meg joacutelrdquo esetleg ilyesfeacutele bdquotudva tudjaacutetokrdquo eacutes iacutegy tovaacutebb (ld a fordiacutetaacutesban adott megoldaacutest)

(6) A veszeacutely abban van hogy koumlruumlloumlttuumlnk emberek toumlmegei ezeket az eacuteletet megrontoacute dolgokat igyekeznek propagaacutelni tetszetős nevek alatt vagy jelszavakkal vonzoacutevaacute eacutes kiacutevaacutenatossaacute tenni De ezek hiaacutebavaloacute uumlres szavak a veluumlk folytatott uumlzelmek vagy uumlzeacuterkedeacutes csalaacutes (ἀπατᾶν κεvoὶ λόγοι) Nem abban az eacutertelemben uumlresek persze hogy nincsen semmifeacutele tartalmuk ha-nem uacutegy hogy tartalmuk nem felel meg a valoacutesaacutegnak Eacuteppen ezzel a kendő-ző a joacutet rossznak eacutes a rosszat joacutenak mondoacute magatartaacutesukkal viacutevjaacutek ki maguk

112

Az Efeacutezusi leveacutel

ellen Isten haragjaacutet azok akik maguk is benne eacutelnek az igaztalansaacutegnak aacutel-saacutegnak valoacutetlansaacutegnak ebben a koumldoumls eacutes mindent elkoumldoumlsiacutető vilaacutegaacuteban

(7k) Azoknak akik Krisztusban uacutej eacuteletre jutottak semmifeacutele reacuteszuumlk nem lehet ebben αὐτῶν a συμμέτοχοι mellett HAUPT szerint a διὰ ταῦτα-ra utal vissza tehaacutet taacutergyi eacutertelmű A συμμέτοχος az egeacutesz Uacutejszoumlvetseacutegben csak az Ef-ben fordul elő itt eacutes a 36-ban amott a bőviacutetmeacutenye τῆς ἐπαγγελίας amely vitaacuten feluumll taacutergyi eacutertelmű bdquoakik egyuumltt reacuteszesednek az iacutegeacuteretbenrdquo iacutegy fordiacutet-ja ezt a helyet BAUER is bdquomit Anteil habend anhelliprdquo Itt viszont DIBELIUS helyes megaacutellapiacutetaacutesa szerint a goumlroumlg nyelveacuterzeacutek ezt a genitivus-t szemeacutelyes bőviacutetmeacutenynek is eacuterezheti a συμμέτοχοι ilyen eacutertelmű bőviacuteteacutese ui nemcsak dativus lehet Mivel pedig a συν- előtag nem is utal egyeacutebkeacutent senki maacutes szemeacutelyre ezeacutert az a helyes megoldaacutes ha az αὐτῶν-t a υἱοὶ τῆς ἀπειθείας-ra vonatkoztatjuk ilyen eacutertelemben bdquoNe legyetek r eacute s z e s t aacute r s a i k ezeknekrdquo ahogyan a fordiacutetaacutesban is adtuk bdquone vaacutellaljatok koumlzoumlsseacuteget ezekkelrdquo ez egy-uacutettal a γίνεσθε imperativus eacutertelmeacutenek is megfelel Egyeacutebkeacutent erre a helyre neacutezve BAUER is a genitivus szemeacutelyes eacutertelmeacutet ajaacutenlja bdquomit ihnen zusam-men Anteil habendrdquo - bdquoveluumlk egyuumltt reacuteszesedveacutenrdquo Hiszen az uacutej eacuteletre jutaacutes eacuteppen azt jelenti hogy ők akik azelőtt maguk is iacutegy eacuteltek ebben a keacuteteacutertel-műseacutegben valoacutetlansaacutegban homaacutelyban eacutes soumlteacutetseacutegben - nagyon plasztikusan fejezi ki ezt a metaforikus szoacutehasznaacutelat ἦτε γάρ ποτε σκότος mintha csak azt akarnaacute vele mondani bdquomaga a megtestesuumllt soumlteacutetseacuteg voltatokrdquo- most vi-laacutegossaacutegra jutottak az egeacutesz eacuteletuumlk megvilaacutegosodott bdquomaga a feacuteny maga a vilaacutegossaacutegrdquo (a kifejezeacutes paacuterhuzamosan metaforikus) A feacutenynek pedig az a termeacuteszete hogy leleplezi mindazt a ruacutetsaacutegot amely a soumlteacutetseacutegben nem volt eacuteszrevehető Viszont az is nyilvaacutenvaloacute hogy ennek az első leacutepeacutesnek kell len-nie Baacutermennyire kellemetlen is emberi elgondolaacutesaink szemszoumlgeacuteből az hogy Krisztus uralma alatt ennek a feacutenyeacuteben vilaacutegossaacutegaacuteban lelepleződnek a bűne-ink eacutes megkapjaacutek a maguk meacuteltoacute neveacutet amiacuteg ez meg nem toumlrteacutenik addig nem lehet remeacutenyuumlnk arra hogy megszabadulunk tőluumlk Aki tehaacutet a Krisztusban kapott vilaacutegossaacutegra jutott aki szinte eggyeacute lett ezzel a vilaacutegossaacuteggal annak maacuter nem jelent keacuteptelenseacuteget az a parancs hogy jaacuterjon is uacutegy folytassa is uacutegy az eacuteleteacutet mint aki adottsaacutegai szerint valoacuteban ebben a helyzetben van

(9) Joacutesaacuteg a bűntől valoacute szabadsaacuteg (δικαιοσύνη) eacutes a valoacutesaacuteghoz valoacute hű-seacuteg (ἀλήθεια) magaacutetoacutel megtermő gyuumlmoumllcsei a vilaacutegossaacutegnak mindazok szaacute-maacutera akik valoacuteban ebben a vilaacutegossaacutegban eacutelnek

(10) A nominaacutelis mondat ἐν prepoziacutecioacutes hataacuterozoacuteja azt fejezi ki hogy m i b e n van a leacutenyege ennek a gyuumlmoumllcstermeacutesnek Iacutegy keruumll a keresztyeacuten ember a vilaacutegossaacuteg Lelkeacutenek fegyelmező hataacutesa eacutes hatalma alaacute egeacutesz eacuteleteacutevel eacuteleteacutenek legcsekeacutelyebb legaproacutebb sokszor koumlnnyen elhanyagolhatoacutenak eacutes je-

113

Magyaraacutezat Az ismeret gyuumlmoumllcse a fegyelmezett eacutelet 51-21

lenteacutektelennek veacutelt dolgaira neacutezve is felveti azt a keacuterdeacutest megmeacuteri proacutebaacutera teszi azt hogy vajon megfelel-e Isten akarataacutenak az amit tenni keacuteszuumll illetve azt hogy egyaacuteltalaacuteban mi felel meg ennek az akaratnak (az εὐάρεστος az uacutej-szoumlvetseacutegi goumlroumlgseacutegben szinte kiveacutetel neacutelkuumll csak Istenre vonatkoztatva for-dul elő εὐάρεστον τῷ θεῷ bdquodas Gott wohlgefaumllligerdquo - bdquoami Istennek tetszikrdquo bdquoami Isten előtt az ő szemeacuteben kedvesrdquo)

(11) Ha ehelyett a reacutegi pogaacuteny eacutelet koumlnnyed oumlsztoumlnoumlsseacutegeacutevel eacutes felelőtlen-seacutegeacutevel cselekedneacutek a bűnt a gyuumllekezetek tagjai eacutes minden igyekezetuumlkkel azon volnaacutenak hogy erre a magatartaacutesukra megfelelő elnevezeacutesekkel vagy jelszavakkal - uumlres szavak - igazolaacutest talaacuteljanak akkor visszaesneacutenek oda ahonnan egyszer maacuter Isten irgalmas cselekveacutese folytaacuten kiszabadultak a ho-maacutely a keacuteteacutertelműseacutegek a soumlteacutetseacuteg bizonytalansaacuteg eacutes valoacutetlansaacuteg vilaacutegaacuteba eacutes ennek bdquogyuumlmoumllcstelenrdquo termeacuteketlen - vagyis nem az eacutelet joacute gyuumlmoumllcseit termő - cselekedeteivel vaacutellalnaacutenak ismeacutet koumlzoumlsseacuteget (συνκοινωνεῖν bőviacutet-meacutenye a συν- előtagra valoacute tekintettel a dativus-i ἔργοις ez teljesen egyeacuter-telmű)

(12-13) Igazi feladatuk nem ez hanem az hogy oszlassaacutek a homaacutelyt te-remtsenek tiszta helyzetet oumlnmagukban eacutes maguk koumlruumll leplezzeacutek le a dolgok valoacutedi leacutenyegeacutet bizonyiacutetsaacutek raacute az igazsaacutegot a bűnre bdquoeacuterjeacutek tetten a bűntrdquo (ἐλέγχειν) Erre azeacutert van szuumlkseacuteg mert bdquoamit ezek csinaacutelnak titokban azt meacuteg emliacuteteni is szeacutegyen volnardquo (SCHLIER szerint Paacutel itt minden valoacutesziacutenű-seacuteg szerint neacutemely gnosztikus miszteacuteriumi kultuszok hiacuteveinek erkoumllcsi sza-badossaacutegaacutera gondol amelynek analoacutegiaacuteit keresztyeacuten gnosztikusok koumlreacuteből is joacutel ismerjuumlk Paacutel irataiboacutel) Isten vilaacutegkormaacutenyzoacute terveacutenek ceacutelja viszont az ahogyan maacuter Jeacutezus igehirdeteacuteseacuteből is tanuljuk hogy minden ami titokban soumlteacutetseacutegben rejtve toumlrteacutenik (τὰ κρυφῇ γινόμενα itt a 12 versben) leleple-ződjeacutek eacutes tiszta helyzet aacutelljon elő Isten vilaacutegaacuteban τὰ πάντα ἐλεγχόμενα ὑπὸ τοῦ φωτὸς φανεροῦται bdquomindaz amit a vilaacutegossaacuteg leleplez napfeacutenyre ke-ruumll nyilvaacutenvaloacutevaacute vaacutelikrdquo vouml Mk 422 par οὐ γάρ ἐστιν κρυπτὸν ἐὰν μὴ ἵνα φανερωθῇ teljes bizonyossaacutegon alapuloacute kijelenteacutes Jeacutezus szavaiban is itt is

(14) Sőt enneacutel toumlbbről is van szoacute Isten vilaacutegossaacutegaacutenak nem csupaacuten le-leplező tiszta helyzetet teremtő ereje van hanem aacutetformaacuteloacute uacutejjaacute teremtő hatalma is Mindaz ami belekeruumll az isteni vilaacutegossaacuteg hatoacutekoumlreacutebe ebbe a kuumlloumlnleges feacutenykoumlrbe maga is vilaacutegossaacutegot terjesztő vilaacutegossaacuteggaacute - feacutenyfor-raacutessaacute - vaacutelik Isten igazsaacutega leleplező eacutes napfeacutenyre hozoacute ereje aacuteltal iacutegy lesz a mi hűseacuteges szolgaacutelatunk a vilaacuteg aacutetformaacutelaacutesaacutenak eszkoumlzeacuteveacute Az tehaacutet a nagy keacuterdeacutesuumlnk oumlnmagunkhoz vajon valoacuteban iacutegy vagyunk-e egyhaacutez a koumlruumlloumlt-tuumlnk levő vilaacutegban

114

Az Efeacutezusi leveacutel

Egy ismeretlen eredetű himnikus jellegű eacutes hangveacutetelű ideacutezet koronaacutezza be ezeket az intelmeket Nem oacuteszoumlvetseacutegi ideacutezetekből oumlsszeszőtt verssorokroacutel van itt szoacute hanem inkaacutebb keresztyeacuten himnuszroacutel talaacuten emellett szoacutel a διὸ λέγει bevezeteacutes is a szokaacutesos καθώς γέγραπται helyett DIBELIUS szerint az ilyen koumllteacuteszet jellegeacutehez hozzaacutetartazik az hogy a beszeacutelő eacuten szemeacutelye eltűnik benne iacutegy vaacutelik lehetőveacute a λέγει bevezeteacutes amelyet ő alanykeacutent ὁ κύριος-szal egeacutesziacutet ki Mindenesetre szokatlannak hathatott ez a bevezető formula aacutelta-laacuteban mert az egyhaacutezi atyaacutek ideacutezeteiben olykor maacutest is talaacutelhatunk helyette

Tartalmi tekintetben - az 512k-n aacutet visszanyuacutelva - legmegfelelőbben a 8 vershez kapcsoloacutedik DIBELIUS iacutegy fordiacutetja illetve iacutegy adja a parafraacutezi-saacutet ennek az oumlsszefuumlggeacutesnek bdquoTi most vilaacutegossaacuteg vagytok hiszen ti is meg-tapasztaltaacutetok hogy aki feleacutebred aacutelmaacuteboacutel azt megvilaacutegosiacutetja a Krisztusrdquo Kiacuteseacuterletkeacuteppen ezt az eacuterdekes vaacuteltozatot koumlzli - amely azzal a felteacutetelezeacutessel fuumlgg oumlssze hogy a himnusz eredetileg a megkeresztelendőkhoumlz inteacutezett eacutenek egyik verse bdquoTi most vilaacutegossaacuteg vagytok hiszen nektek is ezt mondtaacutek a ke-resztseacuteg alkalmaacuteval ἔγειρε κτλ

Maga a versforma haacuteromsoros stroacutefa az első keacutet sor bdquoriacutemelrdquo vagyis ho-moioteleuton jelentkezik bennuumlk (ne feledjuumlk el hogy ez az akkori koumllteacuteszet-ben nem azt jelentette mint a maiban ti az időmeacuterteacutekes koumllteacuteszet nem is-merte a bdquoriacutemetrdquo) ἔγειρε ὁ καθεύδων - ἀνάστα ἐκ τῶν νεκρῶν Paacuterhuzamait reacuteszben keresztyeacutenseacutegen kiacutevuumllieket is ld DIBELIUSnaacutel a hely magyaraacuteza-taacuteban Azokkal a magyaraacutezoacutekkal ellenteacutetben akik DIBELIUShoz hasonloacute-an kereszteleacutesi liturgikus eacuteneknek tartjaacutek az ideacutezetet (von SODEN) RESCH (Agrapha) ismeretlen jeacutezusi szoacutet laacutet benne Tartalmaacuteban a himnusz bdquoeacutebresz-tőrdquo felszoacuteliacutetaacutes (SCHLIER szerint a paacuterhuzamok egy reacutesze is amellett szoacutel hogy az ideacutezet valamilyen kapcsolatban aacutell a kereszteleacutesi liturgiaacuteval) Az alvoacute ebben az oumlsszefuumlggeacutesben nyilvaacuten az aki eddig miutaacuten pogaacuteny volt a halaacutel eacutes a soumlteacutetseacuteg vilaacutegaacuteban eacutelt eacutes a Krisztusban adott szabadiacutetaacutes aacuteltal kijoumltt ebből a vilaacutegboacutel az eacuteletre iacutegy ettől kezdve eacutelete a vilaacutegossaacutegban folyik eacutes eacuteleteacutenek vilaacutegossaacutega maga a Krisztus ἐπιφαύσκω HESYCHIUS szerint = ἀνατέλλω φαίνω - bdquofelkeacutel megmutatkozik felragyogrdquo CHRYSOSTOMOS joggal uta-siacutetja el az ἐπιφαύσεις τοῦ Χριστοῦ (D e AMBROSIASTER ἐπιφαύω + gen jelenteacutese bdquomegeacuterint megragad eleacuterrdquo

(15) Akik iacutegy jutottak Krisztus aacuteltal az eacuteletre most maacuter a gyuumllekezetnek az egyhaacuteznak az ő testeacutenek a tagjai iacutegy a szolgaacutelat felelősseacutegeacuteben eacutelnek eacutes egeacutesz eacuteletuumlket eacuteber vigyaacutezaacutesban kell toumllteniuumlk (βλέπετε) minden leacutepeacutesuumlket gondosan (ἀκριβῶς) fel kell meacuterniuumlk mert nem mindegy hogy mit cselek-szenek ezentuacutel Boumllcsesseacutegre inti őket Paacutel ezen a maguk eacuteleteacutenek eacutes a koumlruuml-

115

Magyaraacutezat Az ismeret gyuumlmoumllcse a fegyelmezett eacutelet 51-21

loumlttuumlk folyoacute eacuteletnek olyan reaacutelis ismereteacutet eacuterti amely minden helyzetben a megfelelő cselekveacutesre indiacutetja őket (μὴ ὡς ἄσοφοι ἀλλ᾽ ὡς σοφοί)

(16) Ehhez a boumllcsesseacuteghez vagyis a reaacutelis eacuteletszemleacutelethez eacutes a belőle adoacutedoacute koumlvetkezteteacutesek levonaacutesaacutehoz tartozik az is hogy a joacute cselekveacuteseacutere ke-resnuumlnk kell az alkalmat Nem eleacuteg - eacutes nem is felel meg a valoacutesaacutegnak tehaacutet oumlnaacutemiacutetaacutes oumlncsalaacutes - azt hinnuumlnk hogy a cselekveacutesre alkalmas idő (καιρός) magaacutetoacutel kiacutenaacutelkozik eacutes eleacuteg ha majd akkor kihasznaacuteljuk amikor kiacutenaacutelkozik Az idő eszkoumlz lehet a Gonosz kezeacuteben (αἱ ἡμέραι πονηραί - mint a reacutegi eoacuten napjai vouml Mk 1614 szoumlvegeacutevel a Freer-logionban ὁ αἰών οὗτοςhellip ὑπὸ τὸν σατανᾶν ἐστιν) eacutes haacutenyszor toumlrteacutenik meg veluumlnk hogy nagyvonaluacute eacutes szeacutep terveink semmiveacute foszlanak amikor kitűnik hogy az i d ő az az idő amelyet megvaloacutesiacutetaacutesukra szaacutentunk telve van kedvezőtlen munkaacutenkat gaacutetloacute min-ket magunkat elkedvetleniacutető akadaacutelyozoacute mozzanatokkal proacutebaacutekkal ame-lyeken elbukunk nyomoruacutesaacutegokkal amelyek foumlloumltt nem tudunk uacuterraacute lenni Ezeacutert kell tudnia a keresztyeacuten embernek hogy a cselekveacutesre alkalmas idő (az alkalom) draacutega szinte megfizethetetlen minden aacuterat eacuterdemes megadni eacuterte ἐξαγοράζειν bdquofelvaacutesaacuterol vaacutesaacuterol (vaacutesaacuterlaacutes uacutetjaacuten) kivaacuteltrdquo - aacuteltalaacuteban uacutegy szoktuk eacuterteni hogy bdquojoacutel kihasznaacutelrdquo (bdquoaacuteron megveszrdquo) ez azonban eltaacutevo-lodik az alapjelenteacutestől BAUER a Martyrium Polycarpi 23-ra utal ahol az itteni helyhez hasonloacutean az ige medium alakja fordul elő διὰ μιᾶς ὥρας τὴν αἰώνιον κόλασιν ἐξαγοραζόμενοι bdquoegyetlen oacutera aacuteraacuten megvaacuteltva az oumlroumlkkeacuteva-loacute buumlnteteacutestrdquo (=rdquoegyetlen oacutera aacuteraacuten szabadulni az oumlroumlk bűnhődeacutestőlrdquo) itt tehaacutet az ige jelenteacutese ez bdquokiegyenliacutet leroacute megvaacutelt (valaminek az aacuteraacuten szabadul valamitől acc) eacutes joggal teszi fel azt a keacuterdeacutest hogy vajon nem ebből a je-lenteacutes-aacuternyalatboacutel kell-e kiindulnunk itt is Iacutegy a hely eacutertelme ilyesfeacutelekeacuteppen alakul bdquofizessetek meg az alkalmas időeacutertrdquo itt ui nincsen hataacuterozoacutei bőviacutet-meacuteny mint az előbb ideacutezett helyen (Martyrium Polycarpi διὰ μιᾶς ὥρας)

(17) A boumllcsesseacuteg hiaacutenyaacutenak aacuteruloacute jele az is ha az ember nem tud belelaacutet-ni Isten konkreacutet akarataacuteba uacutegy ahogyan ez az adott helyzetben koumltelez ben-nuumlnket (συνίετε τὸ θέλημα κτλ az imperativus-i igealak imperfectum-ban van tehaacutet jelenteacutese folyamatos vagyis nem bdquoeacutertseacutetek megrdquo hanem bdquoeacutertseacutetek legyen tudomaacutesotok roacutela tudjaacutetokrdquo ti aacutellandoacutean folyamatosan)

(18) Mindezek ellen az egyetlen veacutedelem az ha Isten Lelke toumllt el ben-nuumlnket ez a koumlzeacutepponti eacutes oumlsszefoglaloacute uumlzenete ezeknek a parancsoknak Ennek egyik negatiacutev oldala az ittassaacutegtoacutel valoacute oacutevaacutes ennek az aacutellapotnak a tiltaacutesa μὴ μεθύσκησθε οἴνῳ termeacuteszetesen nem esik kuumlloumln hangsuacutely benne az οἴνῳ hataacuterozoacutera ez csupaacuten a πνεύματι hataacuterozoacute paacuterhuzamakeacutent szerepel itt stilisztikai igeacuteny folytaacuten persze nyilvaacutenvaloacutean azeacutert mert az ittasaacutegnak a legkeacutezenfekvőbb legaacuteltalaacutenosabb eacutes legkoumlnnyebben eleacuterhető eszkoumlze akkor

116

Az Efeacutezusi leveacutel

a bor volt Egyeacutebkeacutent figyeljuumlnk arra is hogy az imperativus-i igealak itt is imperfectum-ban van tehaacutet nem azt jelenti bdquone reacuteszegedjetek megrdquo hanem bdquone legyetek reacuteszegek ittasokrdquo μεθύσκω ige alapjelenteacuteseacutenek megfelelően bdquoreacuteszeggeacute ittasaacute teszrdquo A maacutesik motiacutevum az a megaacutellapiacutetaacutes hogy a maacutemort hozoacute italban a feacutektelenseacuteg fegyelmezetlenseacuteg bdquolelkerdquo van ἀσωτία bdquofeslett-seacuteg leacutehasaacuteg zuumllloumlttseacuteg ld a fordiacutetaacutesban Mindenesetre joacute itt arra gondol-nunk amit a buumlntető toumlrveacutenykoumlnyv - taacutersadalmi tiacutepusonkeacutent maacutes eacutes maacutes koumlvetkezteteacutes levonaacutesaacuteval ugyan de egyeacutertelműen - megaacutellapiacutet nevezetesen arra hogy az ittassaacuteg csoumlkkenti vagy eacuteppen meg is szuumlnteti az ember fele-lősseacuteg-tudataacutet Naacutelunk eacuteppen ezeacutert - nagyon helyesen - suacutelyosbiacutetoacute melleacutek-koumlruumllmeacutenynek szaacutemiacutet bűncselekmeacuteny elkoumlveteacutesekor A polgaacuteri toumlrveacutenynek eacuteppen azeacutert kell felelősseacute tennie az embert hogy a felelőtlenseacuteg aacutellapotaacuteba vitte bele engedte belesodroacutedni magaacutet tehaacutet a felelőtlen aacutellapotba keruumlleacuteseacute-eacutert kell felelősseacute tennie Nem veacuteletlenuumll keruumll egymaacutes melleacute egy pozitiacutevum eacutes egy negatiacutevum eacuteppen ez a pozitiacutevum eacutes eacuteppen ez a negatiacutevum gondoljunk arra hogy az első puumlnkoumlsd alkalmaacuteval a Leacutelekkel eltelt apostolokroacutel eacutes taniacutet-vaacutenyokroacutel azt aacutelliacutetotta a guacutenyoloacutedoacute toumlmeg reacuteszegek A tuumlnetek nagyon ha-sonliacutetanak is egymaacuteshoz a reacuteszegseacuteg is a Leacutelek ereje is lenduumllettel eacutes valami kuumlloumlnoumls eksztaacutezis-szerű dinamizmussal toumllti el az embert De a leacutenyeg hom-lokegyenest ellenkező a Leacutelek fegyelmezetteacute tesz az ital maacutemora feacutektelenneacute A Leacutelek munkaacutelkodaacutesa nyomaacuten az eacuteletuumlnk fellenduumll a maacutemor megszűnteacute-vel eacutes a maacutemor koumlvetkezmeacutenyekeacutent a borivoacute ember maacutesnapos kiaacutebraacutendult keserű ernyedt testben-leacutelekben beteg eacutes mindennel eleacutegedetlen Alig van meacuteg ennyire kifejező megnyilvaacutenulaacutesa - bioloacutegiai teacuteren is - a bűn nyomaacuten bekoumlvetkező emberi aacutellapotnak

(19) De ha ennyire szigoruacute fegyelem alatt folyik a Leacutelek aacuteltal az eacutelet ha ennyire megfoszt bennuumlnket a keresztyeacuten eacutelet minden bdquokoumlnnyed szoacuterakozaacutes-toacutelrdquo minden foumlldi oumlroumlmtől () akkor vajon marad-e meacuteg egyaacuteltalaacuteban valami lehetőseacutege oumlroumlmuumlnk kifejezeacuteseacutenek Az ige vaacutelaszt ad erre a keacuterdeacutesre is Uacutej oumlroumlmoumlk lehetőseacutege nyiacutelik meg előttuumlnk amelyek azon az uacuteton vaacuternak raacutenk amelyet a Leacutelek nyitott meg előttuumlnk Zsoltaacuterok himnuszok dicseacuteretek - lel-ki eacutenekek műveacuteszi fokon is megszoacutelaltatjaacutek az uacutej eacuteletre jutott ember haacutelaacutejaacutet A műveacuteszet nincsen kizaacuterva Isten kiraacutelyi uralmaacutenak koumlreacuteből a bdquoszent giccsrdquo pedig nemcsakhogy nem koumltelező de egyszerűen megengedhetetlen mert meacuteltatlan ahhoz az Istenhez aki olyan vilaacutegot teremtett amely bdquoszeacutep eacutes joacuterdquo Persze azt el kell doumlntenuumlnk magunkban hogy ezek helyett meacuteg mindig a bdquoreacutegi vilaacutegrdquo nyuacutejtotta koumlnnyed lehetőseacutegek vonzanak-e bennuumlnket mert kuuml-loumlnben meacuteg mindig nem tiszta az eacuteletfolytataacutesunk Nem a tiszta humaacutenum nemes kifejeződeacutesei ellen akar hangolni bennuumlnket az ige amely a zeneacuteben

117

Magyaraacutezat Az ismeret gyuumlmoumllcsei 522 - 69

irodalomban műveacuteszetekben megnyilvaacutenul hanem az eacuteletet megrontoacute csouml-moumlrt okozoacute veacutegső fokon a kicsapongaacutes szolgaacutelataacuteban aacutelloacute eacutes iacutegy eacuteppen em-berseacuteguumlnket megrontoacute aacutelműveacuteszettől oacutev amely eacuteletnek akarja feltuumlntetni a romlaacutest eacutes vonzoacutevaacute akarja tenni a halaacutelt A mi eacuteletuumlnk az igazi eacuteleteacutert valoacute igazi haacutelaadaacutessal van tele Ha ezt az eacuteletet valoacuteban annak az eacuterteacuteknek ismer-tuumlk fel minden mozzanataacuteban eacutes szakaszaacuteban minden velejaacuteroacutejaacuteval eacutes toumlr-teacuteneacuteseacutevel amelykeacutent Isten ajaacutendeacutekozza nekuumlnk akkor egeacuteszen termeacuteszetes hogy mindenkor eacutes mindeneacutert (πάντοτε περὶ πάντων) haacutelaadaacutes a vaacutelaszunk raacute A koumlvetkezteteacutes meg is fordiacutethatoacute eacuteppen a mindenkor eacutes mindeneacutert valoacute haacutelaadaacutes a mutatoacuteja annak hogy az eacuteletuumlnket valoacuteban Istentől fogadtuk el eacutes hogy valoacuteban azt fogadtuk el benne amivel ő megajaacutendeacutekozott minket benne eacutes vele Ezeacutert nem marad meg bennuumlnk az bdquooacute emberrdquo szaacutemiacutetaacutesi alapja a maacutesik emberhez valoacute viszonyunkban sem nem attoacutel remeguumlnk folyton hogy maacutesok ki akarnak hasznaacutelni bennuumlnket eacutes nem azt kutatjuk folyton hogy mi hogyan tudnaacutenk a maacutesok rovaacutesaacutera megeacutelni Itt a gondolkozaacutesunk eacutes eacuteletuumlnk egeacutesze iraacutenyt vaacutelt (μετάνοια) nem tehernek hanem az egyeduumll lehetseacuteges eacuteletformaacutenak eacuterezzuumlk azt hogy a Leacutelek fegyelme alatt alaacuterendel-juumlk magunkat egymaacutesnak eacuteletuumlnket a maacutesik embereacutert valoacute eacuteletnek tekint-juumlk bdquoAz a feacutelelem amely az ember eacutes ember koumlzoumltti viszony foumlloumltt ott aacutell (ld 533 65) nem szűnik meg de eleve a Krisztus feacutelelme alaacute helyeződik (ld 1Thess 13)rdquo (DIBELIUS) A Krisztus iraacutenti tisztelő eacutes szerető bdquofeacutelelemrdquo (az maacutes keacuterdeacutes hogy foumlloumlsleges ebben DIBELIUShoz hasonloacutean keresztyeacuten-seacuteg előtti szkeacutemaacutet keresnuumlnk) segiacutet bennuumlnket a maacutesik emberhez a fele-baraacutethoz valoacute viszonyunk helyes megeacuteleacuteseacuteben vajon nem volt-e az ő egeacutesz eacuteleteacutenek a tartalma az hogy oumlnmagaacutet oumlnmaga eacuterdekeit eacutes szempontjait alaacute-rendelte a mieinknek (ὐποτασσόμενοι ἀλλήλοις kifejezőbbnek tartjuk ezt a fordiacutetaacutest a mediaacutelis participiumra bdquoalaacuterendelveacuten magatokatrdquo mint egysze-rűen ezt bdquoengedelmeskedveacutenrdquo)

Az ismeret gyuumlmoumllcsei a kuumlloumlnfeacutele eacutelethelyzetben eacutelő emberek viszonyaacutenak rendeződeacutese 522 - 69

22 Az asszonyok a tulajdon feacuterjuumlknek uacutegy mint az Uacuternak 23 mi-vel a feacuterfi a feje az asszonynak ahogyan a Krisztus is feje az egy-haacuteznak ő a megtartoacuteja a testnek 24 Viszont ahogyan az egyhaacutez alaacuteja rendeli magaacutet a Krisztusnak uacutegy az asszonyok is a feacuterjuumlknek

118

Az Efeacutezusi leveacutel

mindenben 25 Feacuterfiak szeresseacutetek a feleseacutegeteket mint ahogyan a Krisztus is szereteteacutebe fogadta az egyhaacutezat eacutes oumlnmagaacutet adta eacuterte 26 hogy megszentelje megtisztiacutetvaacuten viacuteznek fuumlrdőjeacuteben az ige aacutel-tal 27 hogy odaaacutelliacutetsa ő maga oumlnmaga eleacute az egyhaacutezat dicsőseacutegben uacutegy hogy ne legyen rajta folt vagy raacutenc vagy valami effeacutele hanem hogy szent legyen eacutes feddhetetlen 28 Ugyaniacutegy kell szeretniuumlk a feacuterfiaknak a tulajdon feleseacuteguumlket mint a tulajdon testuumlket Aki szereti a tulajdon feleseacutegeacutet az oumlnmagaacutet szereti 29 mert soha sen-ki nem gyűloumllte a tulajdon testeacutet hanem taacuteplaacutelja eacutes aacutepolja mint Krisztus is az egyhaacutezat 30 mert az ő testeacutenek vagyunk a tagjai 31 Ezeacutert hagyja el az ember az apjaacutet eacutes az anyjaacutet eacutes elvaacutelaszthatatla-nul eggyeacute lesz a feleseacutegeacutevel eacutes a kettő egy testteacute lesz 32 Ez a titok nagy viszont eacuten a Krisztusra eacutes az egyhaacutezra neacutezve beszeacutelek 33 Egyszoacuteval ti is egyenkeacutent mindegyikőtoumlk szeresse a maga feleseacutegeacutet mint oumlnmagaacutet az asszony pedig illesse tisztelettel a feacuterjeacutet

(6) 1 Gyermekek engedelmeskedjetek szuumlleiteknek az Uacuterban mert ez a helyes 2 Tiszteld apaacutedat eacutes anyaacutedat ez az első parancsolat ezzel az iacutegeacuterettel 3 hogy joacutel menjen sorod eacutes hosszuacute eacuteletű leacutegy a foumlldoumln 4 Apaacutek ti se haragiacutetsaacutetok gyermekeiteket hanem nevel-jeacutetek őket az Uacuter fegyelmeacuteben eacutes inteacuteseacuteben 5 Rabszolgaacutek engedel-meskedjetek test szerinti uraitoknak feacutelelemmel eacutes remegeacutessel sziacute-vetek tisztasaacutegaacuteban uacutegy mint a Krisztusnak 6 ne sziacutenre-szemre valoacute szolgaacutelattal mint akik embereknek akarnak tetszeni hanem uacutegy mint az Uacuternak nem pedig mint embereknek 8 tudvaacuten hogy mindenki aki megcselekszik valami joacutet visszakapja az Uacutertoacutel akaacuter rabszolga akaacuter szabad ember 9 Ti is urak ugyanezt tegyeacutetek ve-luumlk tegyeacutetek feacutelre a fenyegeteacutest tudvaacuten azt hogy nekik is nektek is a mennyekben van az Uratok eacutes őelőtte nincsen szemeacutelyvaacutelogataacutes

A megelőző reacuteszlet utolsoacute parancsa ez volt bdquoRendeljeacutetek alaacute magatokat egy-maacutesnakrdquo (ὑποτασσόμενοι ἀλλήλοις ἐν φόβῳ Χριστοῦ) vagyis alkalmaz-kodjatok egymaacuteshoz Ez most mintegy ciacutemeacuteveacute vaacutelik a koumlvetkező reacuteszletnek amelyben az apostol ezt a gondolatot - mint a keresztyeacuten erkoumllcs koumlzoumlsseacutegi vonatkozaacutesainak alapparancsaacutet - most a kuumlloumlnfeacutele eacutelethelyzetekben szociaacutelis koumlruumllmeacutenyek eacutes adottsaacutegok koumlzoumltt eacutelő emberek egymaacuteshoz valoacute viszonyaacute-nak a keacuterdeacuteseacutere alkalmazza Mintaacuteja ebben szaacutemos korabeli keresztyeacuten eacutes

119

Magyaraacutezat Az ismeret gyuumlmoumllcsei 522 - 69

nem keresztyeacuten bdquohaacutezirendrdquo legkoumlzelebbi paacuterhuzama a Kol 318 - 41 Ezzel megegyezik abban hogy a gyuumllekezet eacuteleteacutehez legkoumlzelebb aacutelloacutenak tartja a keresztyeacuten csalaacuted eacuteleteacutet Ezeacutert akar most arra a keacuterdeacutesre vaacutelaszt adni hogy Krisztus szereteteacutenek az ereje amely bennuumlnket Krisztus feacutelelme aacuteltal egy-maacutes iraacutenti bdquoengedelmesseacutegrerdquo oumlnmagunk alaacuterendeleacuteseacutere egymaacuteshoz valoacute al-kalmazkodaacutesra indiacutet hogyan eacuterveacutenyesuumll a keresztyeacuten csalaacutedban A kuumlloumlnfeacutele emberi eacutelethelyzetek sorrendje ugyanaz mint a Kol emliacutetett reacuteszleteacuteben eacutes sok maacutes hasonloacute keresztyeacuten taniacutetaacutesban ebben a leveacutel iacuteroacuteja a keresztyeacuten csa-laacuted szerkezeteacutet tartja szeme előtt

Iacutegy szoacutel előszoumlr az asszonynak a feacuterjeacutehez majd a feacuterfinak a feleseacutegeacutehez valoacute viszonyaacuteroacutel tehaacutet a haacutezassaacutegroacutel eacutes a haacutezastaacutersak kapcsolataacutenak erkoumllcsi minőseacutegeacuteről Azutaacuten a gyermekeknek szuumlleikhez eacutes a szuumllőknek gyermeke-ikhez valoacute viszonyaacutet taacutergyalja tehaacutet a csalaacuted probleacutemaacuteira teacuter raacute Veacuteguumll a rab-szolgaacuteknak gazdaacuteikhoz eacutes a rabszolgatartoacuteknak szolgaacuteikhoz valoacute viszonyaacutera neacutezve ad taniacutetaacutest vagyis a taacutegabb eacutertelemben vett csalaacuted probleacutemakoumlreacutevel zaacuterja ezt a szakaszt Eltoloacutedaacutest jelent a Kol paacuterhuzamos reacuteszeacutehez viszonyiacutetva hangsuacutely tekinteteacuteben az hogy ott a rabszolga-keacuterdeacutesre esik a legnagyobb hangsuacutely Ez eacuterthető hiszen Kolosseacuteban eacuteppen Onesimos a szoumlkoumltt rabszol-ga uumlgye vaacuter rendezeacutesre eacutes megoldaacutesra eacutes ennek a keacuterdeacutesnek a keresztyeacuten megoldaacutesa nem kis meacuterteacutekben foglalkoztathatja a gyuumllekezetet Itt ezzel el-lenteacutetben a legreacuteszletesebben a haacutezassaacuteg keacuterdeacuteseacutet a feacuterj eacutes feleseacuteg kapcsolataacutet taacutergyalja a leveacutel Ezt a hangsuacutelyt itt viszont az teszi eacuterthetőveacute hogy a bdquofeacuterfi-nőrdquo viszony titokzatosan egybefonoacutedik a bdquoKrisztus-egyhaacutezrdquo viszonnyal maacuter pedig ez a leveacutel főteacutemaacuteja Iacutegy az is megmutatkozik itt amiről maacuter szoacuteltunk a leveacutel maacutesodik nagy toumlmbje sem egyoldaluacutean csak parainetikus hiszen je-lentősen tovaacutebbviszi a bdquoteoloacutegiairdquo tartalmat Nagyobb hangsuacutely esik a gyer-mekneveleacutes keacuterdeacuteseire is mint amott Ezeknek a keacuterdeacuteseknek a taglalaacutesa azt mutatja hogy az apostol a keresztyeacuten engedelmesseacuteg keacuterdeacuteseacuteben a joacutezansaacuteg aacutellaacutespontjaacuten van Szaacutemol azzal hogy ezek a taacutersadalmi keacutepletek amelyek-ről itt szoacutel maacuter akkor is megvoltak a vilaacutegban amikor meacuteg keresztyeacutenseacuteg egyhaacutez nem is volt eacutes tovaacutebbra is megvannak eacutes meglesznek a vilaacutegban ott is ahol nem keresztyeacutenek eacutelnek olyan emberek koumlzoumltt is akik az egyhaacutezzal semmifeacutele kapcsolatban nem aacutellanak vagy eacuteppen elutasiacutetoacuteak vele szemben Tehaacutet ezekben a viszonylatokban bizonyos eacutertelemben a keresztyeacutenseacutegtől fuumlggetlenuumll is lehet sőt kell is benne eacutelniuumlk embereknek Maacutesfelől arra neveli raacute a gyuumllekezeteket hogy a keresztyeacuten eacutelet a taacutersadalmi rend szempontjaacuteboacutel nem jelenthet eacutes nem tűrhet meg semmifeacutele kettősseacuteget Nem uacutegy aacutell a do-log hogy az ember az egyhaacutezban Krisztus szolgaacuteja neki rendeli alaacuteja magaacutet a szolgaacutelataacuteban viszont emberi eacutelethelyzeteacuteben ettől teljesen fuumlggetlenuumll lehet

120

Az Efeacutezusi leveacutel

feacuterj vagy feleseacuteg apa rabszolga vagy rabszolgatartoacute eacutes iacutegy tovaacutebb Emberi eacutelethelyzeteacutenek is ugyanaz a leacutenyege eacutes tartalma eacutertelme eacutes ceacutelja mint a gyuumllekezetben veacutegzendő szolgaacutelataacutenak Krisztus szereteteacutet kell megeacutelnie azok iraacutent akikkel ilyen vagy olyan kapcsolatban van Ezen a koumlroumln beluumll a Kol paacuterhuzamos helyeacutenek tartalmaacuten neacutemikeacuteppen tuacutelleacutepve a keresztyeacuten ne-veleacutesről oumlnaacutelloacutebban is szoacutel a leveacutel itteni taniacutetaacutesa A haacutezassaacutegroacutel szoacutelva pedig kuumlloumlnoumlsen szembeszoumlkően tuacutelmegy az eddig mondottak hataacuteraacuten nemcsak azt bizonyiacutetja hogy lehet keresztyeacuten moacutedon is benne eacutelni a kuumlloumlnfeacutele eacutelet-helyzetekben iacutegy sajaacutetosan eacutes koumlzelebbről eacuteppen a haacutezassaacutegban is hanem uacutegy taniacutet hogy ezek az eacutelethelyzetek eacuteppen a Krisztusban nyerik el Istentől eleve elrendelt eredeti tiszta eacutes valoacutedi eacutertelmuumlket eacutes tartalmukat A haacutezas-saacutegnak egyenesen paradigmatikus jellege van ebben a taniacutetaacutesban annak a sajaacutetos paacuterhuzamnak a reacuteveacuten amelyet az apostol a feacuterj eacutes feleseacuteg valamint Krisztus eacutes az egyhaacutez kapcsolata koumlzoumltt egeacuteszen kuumlloumlnoumls bdquosziacutenjtaacutetszoacuterdquo moacute-don van meg (ld a reacuteszletes magyaraacutezatban)

(22) Oumlnmagunk egymaacutesnak valoacute alaacuterendeleacutese vagyis az hogy az egeacutesz eacuteletuumlnkkel eacutes egeacutesz eacuteletuumlnkben a maacutesik emberre vagyunk tekintettel hozzaacute alkalmazkodunk testveacuteri figyelemmel eacutes adoacutesoknak tudjuk magunkat azzal hogy ilyen moacutedon szolgaacutelataacutera legyuumlnk segiacutetseacuteget jelentsuumlnk neki minden-ben amiben raacuteszorul erre tehaacutet aacutetfogoacutean az a magatartaacutes amelyet az előzők-ben a ὑποτάσσεσθαι fogalmaacuteban fejtett ki a leveacutel iacuteroacuteja - ez az alapgondolata eacutes vezeacutermotiacutevuma ennek a reacuteszletnek

Hogy ez mennyire iacutegy van azt az bizonyiacutetja a legjobban hogy a 21 vers-beli felszoacuteliacutetoacute eacutertelmű participium (ὑποτασσόμενοι) semmifeacutele formaacuteban sem hangzik el uacutejra az asszonyokhoz inteacutezett rendelkezeacutesben ez a mondat αἱ γυναῖκες τοῖς ἰδίοις ἀνδράσιν - hiaacutenyos marad Viszont az asszonyok-ra vonatkozoacute eme parancsot nyomateacutekosan megokolja az apostol egyfelől a Krisztus iraacutenti engedelmesseacuteg foglalja magaacuteba azt hogy szeretetben vesszuumlk tudomaacutesul azokat eacutes alkalmazkodunk azokhoz akikkel emberi eacutelethelyze-tuumlnk folytaacuten kapcsolatba keruumlltuumlnk Ez az eacutertelme a ὡς τῷ κυρίῳ hasonliacutetoacute mondatnak eacuteppen ezeacutert nem az a helyes bőviacuteteacutes amit egyeacutebkeacutent a Kol 318-ban talaacutelunk ὡς ἀνῆκεν ἐν κυρίῳ

(23) Maacutesfelől azzal folytatja eacutes egeacutesziacuteti ki ezt a megokolaacutest Paacutel hogy az asszony feacuterjeacutehez valoacute viszonyaacutenak alapja eacutes mintaacuteja az egyhaacuteznak a Krisztushoz valoacute viszonya A kettő leacutenyegeacuteben egy a nő eacutes a feacuterfi egy testteacute lesz a haacutezassaacutegban Krisztus eacutes ez egyhaacutez egy test az uumldvterv mostani veacutegső szakaszaacuteban De ezt a paacuterhuzamot folytatja eacutes a szoacute szoros eacutertelmeacuteben bete-tőzi az apostol amikor ezt mondja az egyhaacutez uacutegy teste a Krisztusnak hogy Krisztus a fő a feje az egyhaacuteznak vagyis a magatartaacutes eacutes a noumlvekedeacutes forraacutesa

121

Magyaraacutezat Az ismeret gyuumlmoumllcsei 522 - 69

ugyaniacutegy bdquofejerdquo a feacuterfi az asszonynak azzal hogy Krisztust keacutepviseli a haacutezas-saacutegban Paacutel előtt nyilvaacutenvaloacutean az aacutell itt tapasztalatai alapjaacuten is hogy az asz-szonynak Krisztussal valoacute koumlzoumlsseacutege akkor egeacuteszseacuteges eacuteletrevaloacute ha a feacuterfi a koumlzvetiacutető ebben a kapcsolatban mint ahogyan az egeacuteszseacuteges haacutezassaacutegban az asszony mindig a feacuterfi szemeacutelyiseacutege eacutes szelleme aacuteltal gyarapszik szellemeacuteben eacutes szemeacutelyiseacutegeacuteben egeacuteszseacuteges moacutedon

(24) Ezen az alapon ismeacutetli meg Paacutel uacutejra az asszonyoknak adott utasiacute-taacutest (ἀλλά itt nem ellenteacutetes hanem tovaacutebbvivő eacutertelmű bdquonos egyszoacutevalrdquo) A ὑποτάσσεσθαι eacutertelme az egyhaacutezra neacutezve Krisztushoz valoacute viszonyaacuteban minden tovaacutebbi neacuteIkuumll az bdquooumlnalaacuterendeleacutesrdquo a felteacutetlen engedelmesseacuteg eacutertel-meacuteben De a paacuterhuzam aacutebraacutezolaacutesa kezdettől fogva bizonyos eltoloacutedaacutest felteacute-telez maacuter emliacutetett bdquosziacutenjtaacutetszoacuterdquo jellegeacuteneacutel fogva Iacutegy a nőnek a feacuterfihoz valoacute viszonyaacuteban egeacuteszseacuteges kapcsolataacuteban ez a kifejezeacutes egyaacuteltalaacuteban nem vala-mifeacutele szolgai engedelmesseacuteg jelenteacutestartalmaacutet hordozza hanem egy egeacuteszen maacutesfajta magatartaacuteseacutet eacutes ezt semmikeacuteppen nem szabad feacutelreeacutertenuumlnk Arroacutel beszeacutel az bdquooumlnalaacuterendeleacutesrdquo ebben az esetben hogy a haacutezassaacuteg a haacutezastaacutersi kapcsolat alapjaacuteul szolgaacuteloacute szerelem koumlvetkezmeacutenye nem csupaacuten szexuaacutelis gerjedelem vagy hevuumlleacutes hanem abban gyuumlmoumllcsoumlzik a maga sajaacutetos termeacute-szeteacutenek megfelelően hogy mindabban amiben a nő - termeacuteszeti adottsaacutegai koumlvetkezteacuteben - raacute van utalva a feacuterfi segiacutető taacutemogataacutesaacutera teljes bizalommal hagyatkozik reaacute Mindez - eacuteppen ezeacutert - nem aacutell ellenteacutetben nincsen ellent-mondaacutesban az apostol igehirdeteacuteseacutenek ama nagyon hangsuacutelyos teacuteteleacutevel hogy Krisztusban iacutegy az egyhaacutezban bdquonincsen feacuterfi eacutes nőrdquo (Gal 328) mai fogalmaink vilaacutegaacuteban egyaacuteltaacutelaacuteban nem jelenti azt hogy az apostol eme ta-niacutetaacutesa a feacuterfi eacutes nő egyenjoguacutesaacutega ellen szoacutelna vagy baacutermifeacutele formaacuteban ki-jaacutetszhatoacute volna ezzel szemben

(25) Hogy a feacuterfi eacutes a nő egymaacuteshoz valoacute viszonyaacuteban semmifeacutele maacutes-fajta feacutelreeacuterteacutes se adoacutedhasseacutek ezeacutert Paacutel egyeacutertelműen koumlruumlliacuterja a feacuterfinak a nő iraacutenti koumltelesseacutegeacutet is Az asszonynak a feleseacutegnek azt mondta az ige hogy az ő eacuteleteacuteben mintegy az Uacuter keacutepviselője a feacuterfi A feacuterfinak viszont nem mondja azt hogy bdquojaacutetszhatja az uratrdquo hogy adhatja a nagyot az asszonyhoz valoacute viszonyaacuteban hogy - a koumlzkeletű kifejezeacutessel eacutelve eacutes ezt elutasiacutetva - bdquoura eacutes parancsoloacutejardquo lehet feleseacutegeacutenek Mivel a kuumlloumlnfeacutele viszonylatok alapjaacuteban veacuteve egyazon magatartaacutesmoacutedot vilaacutegiacutetjaacutek meg toumlbb oldalroacutel azeacutert nyilvaacuten-valoacute hogy feacuterfi eacutes nő feacuterj eacutes feleseacuteg kapcsolataacutera is aacutell ezen a ponton az amit a rabszolga eacutes gazdaacuteja viszonyaacutera neacutezve expressis verbis kimond a 69 tudniok kell arroacutel hogy mindkettejuumlk Ura egyformaacuten eacutes kuumlloumlnbseacutegteacutetel neacutel-kuumll a mennyekben levő Uacuter Az apostol taniacutetaacutesa eacuteppen ezeacutert arra koumltelezi el a feacuterfit hogy szerető gondoskodaacutesaacuteval vegye koumlruumll az asszonyt egeacuteszen addig

122

Az Efeacutezusi leveacutel

a meacuterteacutekig hogy legyen keacutesz teljesen odaaacuteldozni magaacutet az asszony javaacutera A minta eacutes a valoacutesaacutegos alap ebben is Krisztusnak az egyhaacutezhoz valoacute viszo-nya az itteni imperativus erre a hatalmas indicativusra eacutepuumll ezeacutert nem ir-reaacutelis Iacuteme milyen tiszta minden viszony relaacutecioacute kapcsolat a mennyben eacutes milyen neheacutez mennyi koumlruumlltekintő taniacutetaacutesba keruumll az hogy eacuterthetőveacute vaacuteljeacutek a foumlldoumln is - meacuteg a hiacutevők koumlreacuteben is

(26) Ez a mennyei tisztasaacuteg ragadja magaacuteval az apostolt amikor taniacutetaacute-saacuteban idaacuteig jut el eacutes iacutegy folytatja tovaacutebb egy nagyszabaacutesuacute gondolati anako-luthia formaacutejaacuteban a feacuterfiakhoz szoacuteloacute intelemkeacutent megkezdett gondolatsort azzal hogy Krisztusnak egyhaacuteza javaacutera elveacutegzett munkaacuteit meacuteltatja eacutes dicső-iacuteti Krisztus megvaacuteltoacute tetteacutet amelyet az egyhaacutezeacutert veacuteghez vitt itt most a ke-resztseacuteg saacutekramenumaacutera koncentraacutelva jellemzi Paacutel (λουτρὸν τοῦ ὕδατος) Ebben Krisztus uacutegy eacutes azzal szenteli meg az egyhaacutezat hogy viacutezzel toumlrteacutenő megmosattataacutesa aacuteltal megtisztiacutetja eacuteppen a megtisztiacutetaacutes mozzanata adja az apostol kezeacutebe a keresztseacuteg keacutepeacutet szinte magaacutetoacutel eacutertetendően Ekoumlzben ti a keresztseacuteg soraacuten elhangzik az isteni iacutegeacuteret is ἐν ῥήματι itt moacutedhataacutero-zoacute-szerű eacutertelemben hasznaacutelatos ilyesfeacutelekeacuteppen bdquobeszeacuted kiacuteseacutereteacutebenrdquo eacutes itt nem a keresztseacuteg szerezteteacutesi igeacutejeacuteről van szoacute a magyaraacutezoacutek toumlbbseacutege szerint (WESTCOTT SEEBERG SCHLIER DIBELIUS ez utoacutebbi szerint a szoacute nem roumlgziacutethető pontosan nyelvtanilag az utalaacutes roumlvidseacutege arra vall hogy a leveacutel olvasoacutei előtt ismert dologra ceacuteloz Paacutel Mindenesetre joggal veti el a KITTEL javasolta konjektuacuteraacutet ἐν αἱματι joacutellehet ez a leacutenyegben nyilvaacutenvaloacutean benne van de ez a bdquokeresztseacutegrdquo termeacuteszeteacuteből folyik) Krisztus neve a roacutela valoacute hitvallaacutesteacutetel hangzik el a keresztseacuteg saacutekramentumaacutenak kiszolgaacuteltataacutesakor a megtisztiacutetaacutes eacutes a megszenteleacutes emliacuteteacutese pedig vilaacutegossaacute teszi hogy mindan-nak amiről itt szoacute esik előzmeacutenye eacutes felteacutetele Krisztus oumlnmaga-odaadaacutesa a kereszten vagyis a keresztseacutegre valoacute utalaacutes itt is a halaacutel-keresztseacuteg gondolat-koumlreacuteben mozog (vouml Kol 212 Rm 64)

(27) Krisztusnak ez a munkaacuteja majd az idők veacutegeacuten bontakozik ki a maga teljes egeacuteszeacuteben teljesseacutegeacuteben akkor vaacutelik majd laacutethatoacutevaacute szemleacutelhető-veacute amikor az egyhaacutezat uacutegy bdquoaacutelliacutetja előrdquo (παραστήσῃ τὴν ἐκκλησίαν) hogy olyan lesz amilyennek Isten akarja hogy szemleacutelhetőveacute vaacutelik rajta minden amieacutert most egeacutesz eacuteleteacutevel eacutes szolgaacutelataacuteval kuumlzd szeplőtelen folttalan tiszta-saacutega szentseacutege eacutes feddhetetlenseacutege egyszoacuteval feacutenylő ragyogoacute bdquodicsőseacutegerdquo (ἔνδοξος μὴ ἔχουσαν σπίλον ἢ ῥυτίδα ἁγία ἄμωμος)

(28) Ez a kiteacutereacutes keacutetseacutegkiacutevuumll jelentős eacutes azt teszi vilaacutegossaacute hogy a feacuterj eacutes feleseacuteg viszonyaacutenak alapja eacutes mintaacuteja Krisztus eacutes az egyhaacutez viszonya De baacutermennyire elteacuter is Paacutel eredeti gondolatmeneteacutetől az apostol nem feledke-zik meg koumlzben sem alapvető mondanivaloacutejaacuteroacutel eacutes vissza is teacuter hozzaacute Ismeacutet

123

Magyaraacutezat Az ismeret gyuumlmoumllcsei 522 - 69

a feacuterfiakhoz fordul eacutes az eddig mondottakra hivatkozva nyomateacutekosabb formaacuteban ismeacutetli meg erkoumllcsi intelmeacutenek leacutenyegeacutet Ennek valoacutesaacutegos alap-ja mint ismeacutetelten kitűnik az hogy a feacuterfinak feleseacutegeacutehez valoacute viszonyaacutet tulajdon testeacutehez valoacute viszonyaacuteval szemleacutelteti (hiszen bdquoa kettő egy testrdquo) Maga a gondolat egyeacutebkeacutent a keresztyeacutenseacutegen kiacutevuumll sem ismeretlen iacutegy pl PLUTARCHOS Praec Coniug 152 szerint is iacutegy fogalmazoacutedik a feacuterfi fel-adata κρατεῖνhellip τῆς γυναικόςhellip ὡς φυχὴν σώματος csak eacuteppen a belőle levont erkoumllcsi koumlvetkezteteacutest eacutes az ebből folyoacute parancsot vaacutelasztja el egy vi-laacuteg az apostoli taniacutetaacutes szellemeacutetől mint ahogyan a κρατεῖν - ἀγαπᾶν ellenteacutet mutatja A pogaacuteny filozoacutefiai erkoumllcs szerint a feacuterfi szoros eacutes meacutely kapcsolata elleneacutere amelyben az asszonnyal aacutell illetve eacuteppen ebből a kapcsolatboacutel f o- l y oacute a n bdquohatalmaacuteban tartjardquo az asszonyt tehaacutet uralkodik foumlloumltte Az apostol viszont az oumlnmagaacutet odaadoacute szeretet erkoumllcsi koumlvetkezmeacutenyeacutet vonja le kouml-vetkezteteacutesuumll abboacutel hogy feacuterfi eacutes nő a haacutezassaacutegban egy test A reaacutelis alap teszi lehetőveacute az erkoumllcsi koumlveteleacutesnek tartozaacutessaacute adoacutessaacuteggaacute valoacute minősiacuteteacuteseacutet (ὀφείλουσιν)

(29) Ezt koumlvetően eacutes ebből folyoacutean az apostol egy aacuteltalaacutenos koumlvetkezteteacutest von le a feacuterfi eacutes a nő a feacuterj eacutes a feleseacuteg iacutegy jellemzett kapcsolataacuteboacutel οὐδεὶς γάρ ποτε τὴν ἑαυτοῦ σάρκα ἐμίσησεν eacutes ezzel ismeacutet visszateacuter a feacuterj-feleseacuteg viszony mintaacutejaacutenak a Krisztus-egyhaacutez viszonynak az elemzeacuteseacutere Az aacutelta-laacutenos megaacutellapiacutetaacutes a toumlrveacutenyszerűseacuteg megfogalmazaacutesaacuteban az eddigi σῶμα helyeacutebe a σάρξ leacutep az eltoloacutedaacutes mindenesetre csak kifejezeacutesbeli de nem eacuterinti a leacutenyeget eacutes foumllteacutetlenuumll azzal okolhatoacute meg hogy itt maacuter előre vetiacute-tődik a koumlvetkezőkben ideacutezett oacuteszoumlvetseacutegi hely a Gen 224 megfogalmazaacutesa Kuumlloumlnleges moacutedon eacuteppen ez az uacutejonnan bevezetett szoacute a σάρξ fűzi - ha lehet - az eddigineacutel is szorosabbra a szoacuteban forgoacute kapcsolatot egeacuteszen az azo-nossaacutegig elmenően hiszen a τὴν ἑαυτοῦ σάρκα az embert magaacutet jeloumlli foumlldi egzisztenciaacutejaacutenak bdquoaspektusaacuteboacutelrdquo tekintve iacutegy a konkreacutet gondolatkoumlrben a jelenteacutese voltakeacuteppen ez bdquooumlnmagaacutetrdquo mint ahogyan az egeacutesz toumlrveacutenyszerű-seacuteg megfogalmazaacutesa is mutatja A termeacuteszeti ember toumlrveacutenyszerű sajaacutetossaacutega eacutes meghataacuterozottsaacutega az hogy egeacuteszseacuteges esetben nem bdquogyűloumllirdquo oumlnmagaacutet nem fordul oumlnmaga ellen nem oumlnmaga megrontaacutesaacutera vagy elpusztiacutetaacutesaacutera testeacutenek elsorvasztaacutesaacutera vagy eacuteppen megsemmisiacuteteacuteseacutere toumlrekszik hanem mindezeknek az ellenkezőjeacutere μισεῖν - ἐκτρέφειν θάλπειν eacuteles ellenteacutetben aacutell egymaacutessal Egyenetlenseacutegnek hat a keacutet versfeacutelben tapasztalhatoacute idővaacutelta-kozaacutes ἐμίσησεν - τρέφει θάλπει az ἐμίσησεν feacutelreismerhetetlenuumll aoristos gnomicus ezt az aacuteltalaacutenos-tagadoacute alany οὐδεὶς is mutatja Viszont uacutegy laacutet-szik hogy a fogalmazaacutes eleacuteg eacuteles ceacutezuraacutet jeloumllő koumltőszoacute (ἀλλά) utaacuten az aacuteltalaacute-nos felől ismeacutet a konkreacutet-egyedihez koumlzeledik innen magyaraacutezhatoacute a maacutesik

124

Az Efeacutezusi leveacutel

keacutet imperfectum-i alak (egyeacutebkeacutent ezek persze szinteacuten lehetnek gnoacutemikus eacutertelműek a probleacutema nem is ebben van csak abban hogy az idővaacuteltako-zaacutes aligha motivaacutelatlan) Kuumlloumlnben az idővaacuteltakozaacutesban szerepe lehet az igeacutek alapjelenteacuteseacutenek is

Nos egyfelől a feacuterfi ugyanolyan viszonyban van a feleseacutegeacutevel mint bdquooumln-magaacutevalrdquo eacutes amit vele tesz azt azzal a termeacuteszetes magaacutetoacutel eacutertetődőseacuteggel te-szi gondozaacutesaacuteban aacutepolaacutesaacuteban mint ahogyan a sajaacutet testeacutevel teszi De ugyan-ez az bdquoazonosulaacutesrdquo jellemző Krisztusnak az egyhaacutezhoz valoacute viszonyaacutera is

(30) Ha eddig szoros volt a paacuterhuzam a feacuterj-feleseacuteg eacutes a Krisztus-egyhaacutez viszony koumlzoumltt akkor most azt kell laacutetnunk hogy a legszorosabban meg-fogalmazott paacuterhuzamot a legszorosabban megfogalmazhatoacute bdquoanaloacutegiaacutetrdquo is tuacutelszaacuternyalja Paacutel amikor betetőzeacutesuumll ismeacutet egy uacutej oldalroacutel jellemzi a feacuterj eacutes a feleseacuteg kapcsolataacutet az egyhaacutezon beluumll ennek szilaacuterd mindenneacutel toumlbbet mondoacute alapjaacutevaacute vaacutelik az ami most megintcsak minden keresztyeacuten ember-nek a maacutesik keresztyeacutenhez valoacute viszonyaacutera szuumlkseacutegkeacuteppen jellemző meacuteg ha ezen a ponton szoacutelal is meg kuumlloumlnlegesen eacutes kiemelt eacutertelemben (tehaacutet mindenkeacuteppen paradigmatikus) mi valamennyien egy test tagjai vagyunk μέλη ἐσμὲν τοῦ σώματος αὐτοῦ Ez az egyhaacutezon beluumlli minden maacutesnaacutel szo-rosabb eacutes minden emberi kapcsolatot megalapozoacute oumlsszefuumlggeacutesuumlnket kiacutevaacutenja itt kiemelni de semmikeacuteppen nem uacutegy van kapcsolatban a koumlvetkező oacuteszouml-vetseacutegi ideacutezettel hogy az asszonynak a feacuterfi testből valoacute teremteteacuteseacutere akar utalni (a Koineacute-szoumlvegcsalaacuted valamint a D G toldaacutesa ἐκ τῆς σαρκός αὐτοῦ καὶ ἐκ τῶν ὀστέων αὐτοῦ - amely ilyen eacutertelemben proacutebaacutelja nyilvaacutenvaloacutean felfogni a verset azeacutert sem illik ide mert nyelvtanilag sem illeszthető bele a mondatszerkezetbe vouml DIBELIUS aacutellaacutespontjaacuteval ő nem foglal vilaacutegosan aacutellaacutest a keacuterdeacutesben)

(31) A gondolatok eddigi vaacuteltakozaacutesa utaacuten maacuter nem lep meg bennuumlnket az hogy a haacutezassaacuteg teacutemakoumlre amely időkoumlzben sem kapcsoloacutedott ki most ismeacutet a felsziacutenre toumlr Paacutel ismeacutet a Gen 224-ből ideacutezi azt a helyet amellyel Jeacutezus is meghataacuterozza a haacutezassaacuteg leacutenyegeacutet Istentől akart eacutes rendelt tartal-maacutet eacutes ceacuteljaacutet (ld Mt 195) Keacutet szemeacutelyiseacutegnek elvaacutelaszthatatlan egyseacutegben valoacute oumlsszeforraacutesa ez a haacutezassaacuteg leacutenyege eacutes ha Isten uumldvoumlsseacutegszerző terveacute-nek a titkaacutera gondolunk vissza akkor megeacutertjuumlk hogy az Ef-ben mekkora hangsuacutellyal esik latba az oacuteszoumlvetseacutegi Szentiacuteraacutesnak eacuteppen ez a helye A haacutezas-saacuteg keacuterdeacutese ad alkalmat Paacutelnak arra hogy Istennek ezt a nagy egyseacutegesiacutető egyesiacutető a veacutegzetesen kettőből veacutegeacuterveacutenyesen egyet teremtő munkaacutejaacutet eacuteppen ezen a helyen odaaacutelliacutetsa leveleacutenek ciacutemzettjei igehirdeteacuteseacutenek hallgatoacutei eleacute A szoumlvegforma neacutemikeacuteppen elteacuter a LXX-eacutetoacutel iacutegy mindjaacutert a bevezető ἀντὶ τούτου-ban is az ottani ἕνεκεν τούτου-val szemben az egeacutesznek a megfo-

125

Magyaraacutezat Az ismeret gyuumlmoumllcsei 522 - 69

galmazaacutesa feacutelreeacuterthetetlenuumll instans-i eacutertelmet hordoz a kezdet mozzanataacutet emeli ki ahogyan a καταλείψει προσκολληθήσεται ἔσονται futurumok vi-laacutegosan mutatjaacutek a fordiacutetaacutesban csak a maacutesodik okoz bizonyos neheacutezseacuteget mert az eddigi megoldaacutes bdquoragaszkodikrdquo a magyarban folyamatos eacutertelmű itt viszont az bdquoelvaacutelaszthatatlan hozzaacutecsatlakozaacutesrdquo mozzanata a doumlntő eacutes ural-kodoacute A teremteacutesbeli inteacutezkedeacutes a teremteacutesbeli rend leacutetesiacuteteacuteseacutenek ez a meg-fogalmazaacutesa nem hozhatoacute koumlzvetlenuumll eacutes minden tovaacutebbi neacutelkuumll kapcsolatba Krisztussal eacutes az ő tetteacutevel

(32) Az oumlsszefuumlggeacutes termeacuteszeteacutet eacutes jellegeacutet a koumlvetkezőkből tudjuk meg Paacutel ui nem aacutell meg a haacutezassaacuteg Istentől valoacute rendeleacuteseacutenek az aacutebraacutezolaacutesaacutenaacutel il-letve az erre valoacute utalaacutesnaacutel bdquoKettőből egyetrdquo - ez Isten titokzatos munkaacutejaacutenak a veacutegső ceacutelja Csak e munkaacutejaacutenak a megvaloacutesulaacutesi teruumllete lehet az egyhaacutez eacutes tagjai szemeacuteben a haacutezassaacuteg is De Istennek ez a munkaacuteja termeacuteszetesen nem korlaacutetozhatoacute csupaacuten a haacutezassaacutegra a bdquonagy titokrdquo a μυστήριον μέγα valoacutera vaacutelaacutesaacutenak sziacutenhelye az egeacutesz teremtett vilaacuteg eacutes benne m o d e l l k eacute n t az egyhaacutez Ezeacutert fűzi hozzaacute az ideacutezethez ezt a mondatot Paacutel bdquoEacuten a Krisztusra eacutes az egyhaacutezra neacutezve beszeacutelekrdquo Ez jobb fordiacutetaacutes mint bdquohellipmondomrdquo mert ἐγὼ δὲ λέγω abszoluacutet jelenteacutesű taacutergyi bőviacutetmeacuteny neacutelkuumll szerepel itt az εἰς prepo-ziacutecioacute respektiacutev jelenteacutesű az aacutelliacutetaacutes iraacutenyaacutet eacutes eacuterveacutenyesseacutegi koumlreacutet van hivatva meghataacuterozni DIBELIUS talaacuten egy kisseacute messze is megy a fordiacutetaacutesban ami-kor iacutegy fogalmaz bdquoIch deute es auf Christus und auf die Gemeinderdquo ndash bdquoEacuten ezt Krisztusra eacutes a gyuumllekezetre neacutezve eacutertelmezem megfejteacutesem soraacuten raacutejuk alkalmazom baacuter λέγειν eacutertelme olykor koumlzeledik e feleacute a jelenteacutes feleacute pl 1Kor 12 λέγω δέ τοῦτο szemeacutelytelenuumll iacutegy lehetne fogalmazni bdquoszoacute van valamirőlrdquo Krisztusroacutel eacutes az egyhaacutezroacutel van itt tulajdonkeacuteppen szoacute

De hogyan eacutertsuumlk ezt Semmiesetre se uacutegy hogy Paacutel itt nem a haacutezassaacuteg-roacutel beszeacutel Hanem uacutegy hogy egeacuteszen nagy taacutevlatokban gondolkozva Isten munkaacuteinak a termeacuteszeteacuteről szoacutel aacuteltalaacuteban egy speciaacutelis eset bdquokapcsaacutenrdquo amely a maga reacuteszeacuteről ugyancsak kiemelkedő formaacuteban tartozik bele ezek oumlssze-fuumlggeacuteseacutebe soraacuteba Isten munkaacuteinak leacutenyege a szeretet meacutegpedig az egyseacuteget teremtő szeretet Ez a szeretet pedig a test vilaacutegaacuteban egyetlen ponton ragyog fel feacuterfi eacutes nő kapcsolataacuteban a haacutezassaacutegban Ez adja meg a haacutezassaacuteg keresz-tyeacuten - bibliai - eacutertelmezeacuteseacutenek a sajaacutetos jelentőseacutegeacutet de ez adja meg minden haacutezassaacuteg eacutertelmeacutet is akaacuter keresztyeacuten emberek koumlzoumltti haacutezassaacutegroacutel legyen szoacute akaacuter nem Isten abban is diadalmaskodott a szeretetlenseacuteg a gyűloumllkoumldeacutes a halaacutel eacutes a bűn erői foumlloumltt hogy a haacutezassaacuteg mennyei eredetű rendjeacuteben az anyag vilaacutega foumlloumltt a Leacutelek hatalmaacutet eacuterveacutenyesiacutetette a szeretet erejeacutet juttatta győzelemre Ahol feacuterfi eacutes nő igazaacuten szereti egymaacutest eacutes a szoacute legtisztaacutebb eacutertel-

126

Az Efeacutezusi leveacutel

meacuteben bdquoegy testteacute leszrdquo ott a Saacutetaacuten vereseacuteget szenvedett mert ott Isten ereje vaacutelt uralkodoacutevaacute az ember foumlloumltt

(33) Ezek veacutegiggondolaacutesa utaacuten nyugodtan ismeacutetli meg Paacutel a feacuterjnek eacutes a feleseacutegnek adott parancsot ennek mostmaacuter szilaacuterd alapja van Istennek az egeacutesz vilaacutegot aacutetfogoacute szereteteacuteben A gondolatok eddigi vaacuteltakozaacutesaacutenak hullaacutemzaacutesaacutenak eacutes sajaacutetosan bdquosziacutentjaacutetszoacuterdquo jellegeacutenek felel meg ennek a zaacuteroacute mondatnak a bevezeteacutese is Ennek az eacutertelmeacutere eacutertelmeacutenek pontos vissza-adaacutesaacutera nagyon kell vigyaacuteznunk Semmikeacuteppen nem valami szeliacuted bdquomeg-engedeacutesrdquo van benne mintha - mondjuk - azt akarnaacute mondani az egyhaacutez eacutes Krisztus a fontos - bdquode azeacutertrdquo szeresseacutek egymaacutest a haacutezastaacutersak is πλήν jelenteacuteseacutet ezen a helyen BAUER hataacuterozza meg nagyon talaacuteloacutean amikor ezt mondja bdquoa fejtegeteacutest lezaacuterja eacutes a leacutenyegeset kiemelirdquo (vouml 1Kor 1111 Fil 316 414 BAUER fordiacutetaacutesa bdquonur jedenfallsrdquo magyarul ezt sem igen tudjuk bdquomegkoumlzeliacutetenirdquo) Mi egeacuteszen odaacuteig elmehetuumlnk hogy iacutegy proacutebaacuteljuk fordiacuteta-ni bdquoegyszoacuteval mindent oumlsszeveacuteverdquo uacutegy iacuterja le Paacutel a megismeacutetelt parancs sza-vait a reacuteszlet lezaacuteraacutesakeacutent ahogyan egy matematikai művelet-sor levezeteacutes utolsoacute mozzanataacutet alaacute szoktuk huacutezni eacutes utaacutena feliacuterjuk a veacutegeredmeacutenyt bdquoA dolgok summaacutejardquo - ahogyan a Preacutedikaacutetor mondanaacute - az amit itt Paacutel oumlssze-foglaloacutean elmond a haacutezastaacutersaknak eacutes a feacuterfi valamint a nő magatartaacutesaacutenak jellemzeacuteseacuteben meghataacuterozaacutesaacuteban megint a paacuterhuzamot kell joacutel eacutertenuumlnk ha nem akarjuk feacutelremagyaraacutezni az egeacutesz parancs leacutenyegeacutet Mert a feleseacutegnek adott parancs bdquoszoacute szerintrdquo a szoacute megszokott eacutertelmeacutet veacuteve alapul kemeacuteny eacutes feacutelre is magyaraacutezhatoacute ἡ δὲ γυνὴ ἵνα φοβῆται τὸν ἄνδρα Ha azonban abba a gondolatkoumlrbe bdquotranszponaacuteljukrdquo az igeacutet amelyben a hangsuacutely az embernek Istenhez valoacute viszonyaacuten van eacutes a φοβῆται ebben a viszonylatban nem valami bdquopaacuteni feacutelelmetrdquo jeloumll hanem tiszteletadaacutest bdquoszeretetteljes respektustrdquo akkor maacuter kezdjuumlk eacuterzeacutekelni a joacute iraacutenyt A joacute megoldaacutest az adja a kezuumlnkbe hogy a feacuterfi magatartaacutesaacutera vonatkozoacute parancs iacutegy szoacutel τὴν γυναῖκα οὕτως ἀγαπάτω ὡς ἑαυτόν - iacutegy a φοβεῖσθαι eacutertelme ehhez igazodva bdquotisztelrdquo eacutes az is vilaacutegos hogy a szeretet nemcsak a feacuterj a tiszteletadaacutes nemcsak a feleseacuteg kizaacuteroacutelagos (vagy plaacutene egymaacutesnak ellentmondoacute ellenteacutetes előjelű) koumltelesseacutege hanem koumllcsoumlnoumls Csupaacuten a dolgok termeacuteszeteacuteből folyoacutean hangsuacutelyozoacutedik az egyik feacutel eseteacuteben az egyik a maacutesikeacuteban a maacutesik mozzanat (vouml 24k magyaraacutezataacute-val) Termeacuteszetes hogy a kifejezeacuteseket erőteljesen motivaacutelja eacutes sziacutenezi az bdquoott eacutes akkorrdquo sőt az oacuteszoumlvetseacutegi vilaacuteg patriarkhaacutetusra eacutepuumllő taacutersadalmi rendje de nyilvaacutenvaloacute hogy ez a teacuteny az ige parancsait nem koumlti időhoumlz eacutes nem teszi a mai ember eacutes a mai egyhaacutez szaacutemaacutera anakronisztikussaacute Ez csupaacuten BARTH-feacutele eacutertelemben vett bdquofordiacutetaacutesrdquo keacuterdeacutese (Uumlbersetzungsfrage)

127

Magyaraacutezat Az ismeret gyuumlmoumllcsei 522 - 69

(61) Ezek utaacuten teacuter raacute Paacutel a gyermekekhez inteacutezett intelmekre Ezek a gyermekek keresztyeacuten szuumllők haacutezassaacutegaacutenak a gyuumlmoumllcsei maguk is bdquoszen-tekrdquo nem pedig tisztaacutetalanok (vouml 1Kor 714) Ilyen minőseacuteguumlkben szoacuteliacutetja meg őket a taniacutetaacutes szava Hogy az apostol hogyan gondolta el a dolgot ezek a gyermekek is jelen vannak-e a gyuumllekezet istentiszteleteacuten amelyen a levelet felolvassaacutek vagy nem - ezt nem tudjuk eldoumlnteni a rendelkezeacutesuumlnkre aacutelloacute adatok alapjaacuten Mindenesetre akaacuter iacutegy akaacuter uacutegy aacutelljon is a dolog szuumlkseacutegeacutet eacuterezte annak hogy a gyermekeket megszoacuteliacutetsa az erkoumllcsi intelmek soraacuten Szuumlleikhez valoacute viszonyukat az engedelmesseacutegben hataacuterozza meg abban hogy bdquohallgatnak szuumlleikrerdquo ὑπακούετε τοῖς γονεῦσιν ὑμῶν nem teszik hal-latlannaacute nem engedik el makacsul laacutezadozva vagy foumlleacutenyesen a fuumlluumlk mellett az bdquooumlregekrdquo szavaacutet Nem teljesen biztos a bőviacutetmeacuteny sorsa toumlbb igen joacute szouml-vegből hiaacutenyzik viszont egy neacutehaacuteny egeacuteszen reacutegi szoumlvegforma adja a ma-gyaraacutezoacutek tuacutelnyomoacute toumlbbseacutege nem tartja eredetinek Ha meacutegis megtartjuk akkor bizonyos meacuterteacutekig pleonasztikusnak is hat mert a δίκαιον nyilvaacuten-valoacutean amuacutegyis az isteni rendelkezeacutesre (δικαίωμα) utal ha elhagyjuk akkor viszont eacuteppen ezeacutert nem vaacuteltoztat semmit a mondottak eacutertelmeacuten nem vesz el semmit tartalmukboacutel

(2) A parancsot Paacutel itt a bdquojogossaacutegra igazsaacutegossaacutegrardquo tehaacutet az Isten szerin-ti jellegre valoacute hivatkozaacuteson tuacutel a Tiacutezparancsolat megfelelő parancsolataacutenak ideacutezeacuteseacutevel is alaacutetaacutemasztja Ezt a parancsolatot itt a maga szemszoumlgeacuteből neacutez-ve bdquoelsőnekrdquo minősiacuteti Mindenesetre πρώτη eacutertelme meglehetősen vitatott ezen a helyen az iacuteraacutesmagyaraacutezatban legtoumlbben WUumlNSCHE utalaacutesa alapjaacuten a Midraacutes Deuteronomium-rabba 6 (a 226-hoz) alapjaacuten keresik a helyes eacuter-telmet Ez a hely ezt mondja bdquoIsten a parancsolatok mellett nem jelenti ki az iacutegeacutereteket csak kettővel teszi ezt a legnagyobbikkal eacutes a legkisebbikkelrdquo Ilyen eacutertelemben a hely jelenteacutese ez volna bdquoaz első iacutegeacuterettel ellaacutetott paran-csolatrdquo BAUER a πρῶτος nem-felsőfoki eacutertelmeacutere gondol eacutes ezt a fordiacutetaacutest javasolja bdquoigen fontos kiemelkedőrdquo a lat prima eacutertelmeacuteben Toumlbben arra mutatnak raacute hogy a maacutesodik taacuteblaacutenak ez az első parancsolata (Eacuten felvetem azt a lehetőseacuteget de csak mint keacuterdeacuteses lehetőseacuteget hogy iacutegy fordiacutetsuk bdquoez előszoumlr a parancsolat azzal az iacutegeacuterettel hogy hosszuacute ideig eacutelj a foumlldoumlnrdquo

(3) Mindenesetre hangsuacutelyos az hogy a parancsolathoz iacutegeacuteret fűződik az ilyen tiszteletet eacutes engedelmesseacuteget Isten a legnagyobb ajaacutendeacutekkal hosszuacute eacutes aacuteldaacutesokban gazdag eacutelettel jutalmazza εὖ σοι γένηται καὶ ἔσῃ μακροχρόνιος ἐπὶ τῆς γῆς

(4) A gyermekeknek szoacuteloacute intelem korrelatiacutev paacuterjakeacutent hangzanak el a szuumllőkhoumlz inteacutezett szavak Ha a gyermekektől a szuumlleik iraacutenti engedelmesseacute-get koumlvetelte meg az apostol az Uacuter rendelkezeacuteseacutenek szellemeacuteben a toumlrveacuteny-

128

Az Efeacutezusi leveacutel

ben adott parancsolataacutehoz hiacuteven akkor a szuumllők ezt megintcsak nem eacutertel-mezhetik uacutegy hogy őket gyermekeik foumlloumltti zsarnokoskodaacutesra hatalmazta fel ezzel Isten Az apaacutenak gyermeke neveleacuteseacuteben az Urat kell keacutepviselnie valoacutesaacuteggal bdquomegjeleniacutetenierdquo uacutegy kell nevelnie a gyermekeit hogy neveleacute-seacutenek mintaacuteja az legyen ahogyan vele baacutenik ahogyan őt neveli az Uacuter ἐν παιδείᾳ καὶ νουθεσίᾳ κυρίου mindenesetre akaacuter ebben az eacutertelemben akaacuter abban hogy voltakeacuteppen a gyermekek neveleacuteseacutenek bdquoeacutertelmi alanyardquo - geniti-vus subiectivus - maga az Uacuter mindenkeacuteppen kizaacuterja a szuumllők oumlnző eacutes oumlnkeacute-nyeskedő magatartaacutesaacutet gyermekeik neveleacuteseacuteben Ennek az Isten szerint valoacute krisztusi neveleacutesnek az első vonaacutesaacutet egy negatiacutevummal eacuterzeacutekelteti az apostol μὴ παροργίζετε τὰ τέκνα ὑμῶν bdquone ingereljeacutetek gyermekeiteketrdquo Ha a szuuml-lők neveleacutese a gyermekekben ingeruumlltseacuteget kelt akkor csak bűnre csaacutebiacutetja a Saacutetaacutennak dobja oda preacutedaacuteul őket A szuumllők feladata az hogy gyermekeiket testben-leacutelekben bdquogyarapiacutetsaacutekrdquo (ἐκτρέφειν) az Uacutertoacutel tanult moacutedon neveljeacutek eacutes intseacutek őket (SCHLIER egyeacutebkeacutent a κυρίου -t genitivus qualitatis-nak fogja fel uacutegy hogy limitatiacutev eacutertelme is van emellett)

(5) A rabszolgaacuteknak adott intelmek a Kol-ben talaacutelhatoacute hasonloacute intel-mekre emleacutekeztetnek erősen Azt ajaacutenlja elsősorban figyelmuumlkbe a rabszol-gaacuteknak Paacutel hogy mikoumlzben gazdaacutejuknak foumlldi-testi bdquouruknakrdquo (τοῖς κατὰ σάρκα κυρίοις) engedelmeskednek (eacutes itt az első taniacutetaacutespaacuter maacutesodik feleacute-vel valamint aacuteltalaacuteban az előzőkkel ellenteacutetben de a gyermekeknek adott paranccsal oumlsszecsengve ismeacutet a ὑπακούειν ige hasznaacutelatos) akoumlzben tulaj-donkeacuteppen Krisztus iraacutent tanuacutesiacutetanak engedelmesseacuteget Az iacutegy meghataacutero-zott engedelmesseacutegnek előszoumlr a foumllteacutetlen komolyan veacuteteleacutet hangsuacutelyozza az apostol (μετὰ φόβου καὶ τρόμου) a LΧΧ goumlroumlgseacutegeacutenek hataacutesa vouml Gen 92 Exod 1516 Deut 225 1125 Eacutezs 1916 stb de mint ilyen előfordul maacutesutt is a paacuteli iratokban pl 1Kor 23 2Kor 715 Fil 212 azutaacuten a benne megnyil-vaacutenuloacute joacuteszaacutendeacutekot tisztasziacutevűseacuteget (ἐν ἁπλότητι καρδίας) Ismerve a kor rabszolgataacutersadalmaacutenak viszonyait egyaacuteltalaacuteban nem mondhatjuk hogy ezek koumlnnyen megvaloacutesiacutethatoacute koumlvetelmeacutenyek voltak egy rabszolga reacuteszeacuteről Erkoumllcsi alapjukat eacutes a Krisztus iraacutenti engedelmesseacuteggel valoacute paacuterhuzamba aacutelliacutetaacutesuk jogosultsaacutegaacutet azeacutert nem vitathatjuk meacutegsem el mert arra kell gon-dolnunk hogy a rabszolgasaacuteg - minden eltorzulaacutesa vagy embertelen vonaacutesa elleneacutere is de hiszen ilyenekkel az egeacutesz emberi eacutelet tele van - a kor termeleacutesi formaacuteja eacutes iacutegy a munkaacutejaacutet lelkiismeretesen Krisztus iraacutenti engedelmesseacutege jegyeacuteben veacutegző rabszolga erőfesziacuteteacuteseacutenek faacuteradsaacutegaacutenak ott eacutes akkor pozi-tiacutev eacuterteacuteke van a koumlruumlloumltte eacutelő emberiseacuteg a taacutersadalom szemszoumlgeacuteből neacutezve Ezeacutert nem pedig a rabszolga-taacutersadalom igazsaacutegtalansaacutegainak veacutedelmeacuteben inti őket Paacutel az emliacutetett magatartaacutesmoacutedokra alaacutezatra eacutes tisztasziacutevűseacutegre

129

Magyaraacutezat Az ismeret gyuumlmoumllcsei 522 - 69

(6) Ezeacutert oacutevja őket a kor rabszolgaacuteinak divatossaacute vaacutelt bdquomegoldaacutesaacutetoacutelrdquo attoacutel a magatartaacutestoacutel hogy csak addig dolgozzanak egyaacuteltalaacuteban amiacuteg nyakukon van az ellenőrzeacutes sziacutenre-szemre azutaacuten pedig ott szabotaacuteljanak ahol eacuteppen alkalmuk eacutes lehetőseacuteguumlk nyiacutelik raacute (ὀφθαλμοδουλία) Az intelmeket tehaacutet na-gyon a konkreacutet toumlrteacutenelmi helyzetre vonatkoztatva kell megeacutertenuumlnk nem is a rabszolga-rendszer itt a primer hanem a munkaerkoumllcs keacuterdeacuteseacuteben a termeleacutesi viszonyoktoacutel fuumlggetlenuumll eacuterveacutenyes taniacutetaacutes Eacuteppen ezeacutert termeacuteszetes a hitben hogy egy jogos forradalmi bdquomunkamegtagadaacutesrdquo sztraacutejk stb eseteacutere nem alkalmazhatoacute A keresztyeacuten embernek sem az egyenesseacutegeacutehez sem a szolgaacutelatroacutel alkotott fogalmaacutehoz nem illik az itt emliacutetett bdquomesterkedeacutesrdquo Isten szolgaacutelataacuteval nem emberek tetszeacuteseacutet keressuumlk (ὀφθαλμοδουλία) hanem az ő akarataacutehoz szabjuk magunkat az itt előttuumlnk aacutelloacute esetben a rabszolgaacutek szol-gaacutelata - mint eacutertelmes eacuterteacutekes tartalmas eacutes a maacutesik javaacutet szeme előtt tartoacute munka - ebbe a kategoacuteriaacuteba tartozik

(7-8) Ennek a suacutelyos sokszor eacuteppen embertelen koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt fo-lyoacute szolgaacutelatnak is megkeresi Paacutel a tiszta eacutertelmeacutet tartalmaacutet eacutes ceacuteljaacutet ez a szolgaacutelat beleilleszkedik Istennek a vilaacutegeacutert veacutegzett munkaacuteiba ezek oumlssze-fuumlggeacuteseacutebe ennek a lelke is a maacutesok javaacutera veacutegzett odaadoacute munka A taniacutetaacutes szelleme azt is vilaacutegossaacute teszi hogy az e munkaacuteban valoacute engedelmes helytaacutel-laacutes kizaacuterja ugyan az emberi mesterkedeacutest eacutes az aacutelsaacutegot de nem tompa bele-nyugvaacutes eacutes koumlzoumlny jegyeacuteben folyik hanem egy nagyon is hataacuterozott iraacutenyuacute remeacutenyseacutegben Ha ui valaki iacutegy veacutegzi a munkaacutejaacutet rabszolga-sorban akkor ennek a viszonynak is meg kell tisztulnia a munkaadoacute eacutes a munkavaacutellaloacute normaacutelis viszonya iraacutenyaacuteban kell előremutatoacutenak lennie A vilaacutegtoumlrteacutenet nagy forradalmai mellett Krisztusban kapott koumltelesseacutegeink mindig a ma-gunk eacuteleteacuten beluumlli bdquokis forradalmakbardquo visznek bele bennuumlnket laacutezadoacute harc-ba minden deacutemoni lelkuumllet ellen uacutegy ahogyan bennuumlnk szoacutelal meg eacuteppen eacutes elsősorban

Mindezek utaacuten eacuterthető hogy Paacutel a rabszolga szolgaacutelataacutenak leacutenyegeacutet is a joacute cselekveacuteseacutenek tartalmi vonaacutesaacuteban ragadja meg eacutes ehhez baacutetran fűzi hozzaacute azt hogy rabszolga eacutes szabad koumlzoumltt nincsen kuumlloumlnbseacuteg Aki az Isten sze-rinti joacutet cselekszi az baacuterhol baacutermikor baacutermilyen minőseacutegben eacutes koumlruumllmeacute-nyek koumlzoumltt teszi ezt Isten jutalmaacuteban reacuteszesuumll ezeacutert ἕκαστος ἐάν τι ποιήσῃ ἀγαθόν τοῦτο κομίσεται παρὰ κυρίου εἴτε δοῦλος εἴτε ἐλεύθερος (κομίζω bdquoelvisz eleacuter elnyerrdquo mediumi eacutertelme bdquouacutejra megkap visszakap ugyanazt kapjardquo vouml Mt 2527 Zsid 1119 tehaacutet a τοῦτο az ἀγαθόν-ra vonatkozik bdquoha valaki baacutermi joacutet tesz joacutet kap viszonzaacutesul eacuterte az Uacuter reacuteszeacuterőlrdquo)

(9) Ez szoacutelt a rabszolgaacuteknak De mindezt megintcsak nem uacutegy mondta el az apostol hogy a rabszolgatartoacutekat mindezzel a raacutejuk biacutezott rabszolgaacutek eacutele-

130

Az Efeacutezusi leveacutel

teacutevel eacutes munkaerejeacutevel valoacute visszaeacuteleacutesre hatalmazta volna fel Ha a rabszolga keresztyeacuten akkor a parancs uacutegy szoacutel hozzaacute hogy nem tesz kuumlloumlnbseacuteget joacute eacutes rossz keresztyeacuten vagy hitetlen gazda koumlzoumltt Ha viszont a rabtartoacute gazda ke-resztyeacuten akkor ez a kuumlloumlnbseacuteg annaacutel eacutelesebben emelődik ki - annaacutel eacuteleseb-ben kell is kiemelkednie A keresztyeacuten gazda eacuteppen uacutegy engedelmesseacuteggel tartozik rabszolgaacuteja iraacutent mint megfordiacutetva Ez azt jelenti hogy a gazdaacutenak tudomaacutesul kell vennie rabszolgaacuteja - hivatalos jogi staacutetusaacutetoacutel fuumlggetlenuumll - vele egyenranguacute ember le kell hajolnia alkalmazkodnia kell hozzaacute ugyan-csak a joacutet kell cselekednie rabszolgaacuteival (τὰ αὐτὰ ποιεῖτε) Uacuternak eacutes szolgaacute-nak egyformaacuten bdquogazdaacutejardquo a mennyei Uacuter καὶ αὐτῶν καὶ ὑμῶν ὁ κύριός ἐστιν ἐν οὐρανοῖς magyarban keacutet aacuternyalati kuumlloumlnbseacuteget mutatoacute fordiacutetaacutest enged meg a) bdquooumlveacutek is tieacutetek is a mennyben levő Uacuterrdquo b) bdquonekik is nektek is az Uratok a mennyekben vanrdquo

Az ő urasaacutega megszuumlntet minden kuumlloumlnbseacuteget amely uacuter eacutes szolga koumlzoumltt van itt a foumlldoumln Ezeacutert kell a rabtartoacute gazdaacutenak szuumlntelenuumll gondolni arra hogy nincsen szemeacutelyvaacutelogataacutes Isten előtt (προσωπολημψία a πρόσωπόν λαμβάνειν kifejezeacutesből keacutepzett oumlsszeteacutetel ez a heacuteb נשא פנים megfelelője ami a biacuteroacutenak azt a magatartaacutesaacutet jelenti hogy az iacuteteacuteletben szemeacutelyes kapcsolatok elfogultsaacuteg eacutes reacuteszrehajlaacutes alapjaacuten tesz kuumlloumlnbseacuteget ember eacutes ember koumlzoumltt nem pedig taacutergyi alapon) ember eacutes ember koumlzoumltt Isten előtt az az egyetlen kuumlloumlnbseacuteg lehetseacuteges hogy az ő akarataacutet cselekedte-eacute valaki vagy nem Ezeacutert kell a rabszolgatartoacuteknak mellőzniuumlk a fenyegetőzeacutest (ἀνιέντες τὴν ἀπειλήν a participiacuteum imperfectum aacutellandoacute magatartaacutest fejez ki DIBELIUS bdquolasst das Drohenrdquo) mert a fenyegeteacutes az a magatartaacutes amely az egyoldaluacute buumlnte-teacutes indulataacuteban fejeződik ki nem jutalmazza a joacutet csak megtorolja a rosszat tehaacutet kiacutemeacuteletlen kemeacuteny eacutes embertelen lelkuumlletről aacuterulkodik Ha a gazda felelősseacutegteljes moacutedon aacutellandoacutean szeme előtt tartja hogy rabszolgaacuteja reaacute van biacutezva eacutes hogy a rabszolga a koumlzoumlsseacuteg eacuterdekeit embertaacutersainak a javaacutet szolgaacutel-ja akkor ebből a magatartaacutesboacutel fakadoacute baacutenaacutesmoacutedja reacuteveacuten a szolga becsuumlletes munkaacutessaacute vaacutelik - rabszolgasorban is DIBELIUS arra mutat raacute hogy a Kol 324k-ben oumlsszefuumlggeacutesuumlk tekinteteacuteben nem mindig vilaacutegos gondolatokat az apostol itt a rabszolgaacuteknak eacutes a rabszolgatartoacuteknak adott szabaacutelyok koumlnnyen eacuterthető motivaacutelaacutesaacutevaacute foglalta egybe Az οὐκ ἔστιν προσωπολημψία kijelenteacutes itt egeacuteszen egyeacutertelműen a rabszolgatartoacutekra a bdquomegfizeteacutesrdquo pedig nem a rossz hanem a joacute cselekedetekre vonatkozik Szerinte ez azzal magyaraacutezha-toacute hogy a Kol-ban a taniacutetaacutes soraacuten egy konkreacutet eset nevezetesen Onesimos uumlgye lebeg az apostol szeme előtt miacuteg itt ettől a szituaacutecioacutetoacutel elszakad (bdquosi-tuationslosrdquo termeacuteszetesen tuacutelzaacutes DIBELIUS is csak ideacutezőjelben hasznaacutelja

131

Magyaraacutezat Az ismeret gyuumlmoumllcsei 522 - 69

ezt a kifejezeacutest) aacuteltalaacutenosabb eacuterveacutenyű alapvető taniacutetaacutessaacute vaacutelik iacutegy bizonyos eacutertelemben bdquokiegyenesedikrdquo egyenletesebbeacute vaacutelik az apostoli intelem

Az mindenesetre vilaacutegos ebből a reacuteszletből - eacutes ezt szemuumlnk előtt kell tartanunk hogy joacutel eacuterthessuumlk Paacutelnak ebben a nem komolytalan eacutes nem je-lenteacutektelen taacutersadalmi keacuterdeacutesben elfoglalt aacutellaacutespontjaacutet - hogy a rabszolga-keacuterdeacutesben a gazdaacuteknak eacutes a rabszolgaacuteknak adott taniacutetaacutes nem időtlen eacutes aacutelta-laacutenos hanem egy meghataacuterozott korra vonatkozoacute eacutes eacuteppen nem a toumlrteacuteneti szituaacutecioacutetoacutel fuumlggetlen taniacutetaacutes Paacutel sziacutevuumlgye itt az hogy a gyuumllekezetek tagjai az uacutejjaacuteszuumlleteacutes aacuteltal eacutes azt koumlvetően ne maradjanak idegenek talajtalanok ebben a vilaacutegban vagy ne vaacuteljanak eacuteppenseacuteggel vilaacutegtagadoacutekkaacute a vilaacutegtoacutel idegenuumll elforduloacute emberekkeacute Semmikeacuteppen nem lehet azt mondani hogy a kezdeti keresztyeacuten gyuumllekezeti taniacutetaacutesboacutel hiaacutenyzik a keresztyeacutenseacutegnek a maga koumlzeacuteleti felelősseacutegeacutere valoacute eszmeacuteleacutese eacutes eszmeacutelteteacutese eacutes hogy ez majd csak a koumlvetkező szaacutezadok soraacuten vetődik fel egyaacuteltalaacuteban (GOLLWITZER pl ezen a ponton igyekszik sok vonatkozaacutesban pozitiacutev eacutertelmezeacuteseacutet adni az uacuten bdquoConstantinus-irdquo koncepcioacutenak) Az teacuteny hogy az intelmek szemeacutely sze-rint egyes gyuumllekezeti tagokhoz szoacutelnak helyesebben ezeket szoacuteliacutetjaacutek meg de maacuter a leveacutel - eacutes aacuteltalaacuteban a paacuteli levelek - jellege is keacutetseacutegtelenneacute teszi hogy Krisztus egeacutesz egyhaacutezaacutenak szoacutelnak Az is teacuteny hogy itt egy olyan alaphely-zet szolgaacutel a taniacutetaacutesban kiindulaacutesul eacutes a mondottak felteacuteteleacuteuumll amelyben a gyuumllekezetek tagjai meacuteg nem ismerteacutek fel azt a pozitiacutevumot illetve azokat a joumlvőre utaloacute lehetőseacutegeket a taacutersadalomban amelyeket Isten adott a maga vilaacutegterve vilaacutegtoumlrteacuteneti bdquokoncepcioacutejaacutenakrdquo kifejteacutese soraacuten eacuteppen a Roacutemai Birodalomban a kor embereacutenek Azeacutert taniacutetja neveli most a gyuumllekezetek tagjait arra hogy ezeket a lehetőseacutegeket sajaacutetosan keresztyeacuten moacutedon ismer-jeacutek fel eacutes eacuteljenek veluumlk hasznaacuteljaacutek fel ezeket eacutes tudjanak eacutelni bennuumlk Ezeacutert nem esik itt most szoacute a keacuterdeacuteskoumlr maacutesik vonatkozaacutesaacuteroacutel arroacutel ti hogy milyen feladatai lehetnek eacutes vannak az egyhaacuteznak eacutes tagjainak a taacutersadalomban je-lenleacutevő negatiacutev tendenciaacutek laacutettaacuten vagy eacuteppen mit kell tenniuumlk hogyan kell aacutellaacutest foglalniuk akkor ha a koumlruumlloumlttuumlk leacutevő taacutersadalmi rend a maga egeacutesz bdquovonalvezeteacuteseacutebenrdquo negatiacutevvaacute vaacutelt a toumlrteacutenelemben visszafeleacute huacutezoacute tenden-ciaacutek vaacuteltak benne uralkodoacutevaacute Az erre vonatkozoacute taniacutetaacutes csak egy maacutesodik leacutepeacutes lehet az itteni első leacutepeacutes utaacuten mint ilyen termeacuteszetesen szuumlkseacutegszerű eacutes elmaradhatatlan De az első leacutepeacutest sem a taniacutetaacutesban sem az egyhaacutez proacutefeacutetai bizonysaacutegteacuteteleacuteben eacutes szolgaacutelataacuteban tehaacutet gyakorlati magatartaacutesaacuteban nem előzheti meg Mert Isten bdquokeacutenyesrdquo a sorrendre mind a maga kijelenteacuteseacuteben mind egyhaacuteza eacuteleteacuteben

132

Az Efeacutezusi leveacutel

A lelki fegyverzet 610-20

10 Veacuteguumll pedig erősoumldjetek az Uacuterban eacutes erejeacutenek hathatoacutessaacutegaacuteban 11 Oumlltseacutetek magatokra az Isten teljes fegyverzeteacutet hogy tartani tudjaacutetok magatokat az oumlrdoumlg mesterkedeacuteseivel szemben 12 Mert nekuumlnk nem test eacutes veacuter ellen van harcunk hanem a fejedelemseacute-gek ellen a hatalmak ellen ennek a soumlteacutetseacutegnek a vilaacuteghatalmas-saacutegai ellen a gonoszsaacuteg lelki erői ellen amelyek a mennyekben vannak 13 Ezeacutert vegyeacutetek fel tehaacutet az Isten teljes fegyverzeteacutet hogy tudjatok ellenaacutellni a gonosz napon eacutes miutaacuten mindent elveacute-geztetek meg tudjatok aacutellni 14 Aacutelljatok meg tehaacutet oumlvezzeacutetek fel derekatokat igazsaacuteggal oumlltseacutetek magatokra az igazlelkűseacuteg paacutenceacuteljaacutet 15 sarukeacutent huacutezzaacutetok laacuteba-tokra a beacutekesseacuteg evangeacuteliuma hirdeteacuteseacutenek keacuteszseacutegeacutet 16 mindehhez vegyeacutetek fel a hit pajzsaacutet amellyel a gonosznak minden tuumlzes nyilaacutet elolthatjaacutetok 17 eacutes az uumldvoumlsseacuteg sisakjaacutet is vegyeacutetek magatokra eacutes a Leacutelek kardjaacutet amely az Isten beszeacutede 18 mindenfeacutele imaacutedsaacuteggal eacutes koumlnyoumlrgeacutessel imaacutedkozzatok minden időben a Leacutelek aacuteltal eacutes eacutep-pen ezeacutert legyetek eacuteberek teljes kitartaacutessal eacutes koumlnyoumlrgeacutessel az oumlsszes szentekeacutert 19 eacuteneacutertem is hogy adasseacutek nekem ige ha megnyitom a szaacutemat hogy baacutetor bizakodaacutessal ismertessem meg az evangeacutelium titkaacutet 20 ezeacutert jaacuterok koumlvetseacutegben bilincsben hogy benne baacutetorod-jam meg eacutes szoacutelaljak meg uacutegy ahogyan kell szoacutelnom

Veacutege feleacute tart Paacutel a leveacutelnek Isten titka meacutelyseacutegeinek feltaacuteraacutesa utaacuten ahogyan a leveacutel maacutesodik feleacuteben laacutettuk levonta mindebből a gyakorlati koumlvetkezteteacute-seket is raacutemutatott a keresztyeacuten ember eacutes a gyuumllekezet gyakorlati feladataira is Oacuteriaacutesi taacutevlatok nyiacuteltak meg a taniacutetaacutes soraacuten eacutes suacutelyos probleacutemaacutek vetődtek fel az erkoumllcsi inteacutesben Most a leveacutel valamennyi gondolati szaacutelaacutet oumlsszefogja az apostol egyetlen nagyszabaacutesuacute keacutepben a lelki fegyverzet rajzaacuteban Az egeacutesz leveacutel alapmagatartaacutesa az imaacutedsaacuteg volt nem csodaacutelkozhatunk azon hogy a lelki fegyverzet is ezt a keacuterdeacutest veti fel meacuteg egyszer ugyancsak oumlsszefogla-loacutean Maga a keacutep nem uacutejkeletű Szaacutemos vallaacutesi forma hasznaacutelja reacutegoacuteta iacutegy ismeretes eacutes elterjedt Paacutel koraacuteban is Leginkaacutebb gnosztikus-helleacutenista hataacute-sokkal kell szaacutemolnunk itt eacutes mint tudjuk a kumraacuteni kegyesek egeacutesz gondo-latvilaacutegaacutet doumlntően meghataacuterozza az a gondolat hogy koumlzoumlsseacuteguumlk a vilaacutegos-saacuteg fiaiboacutel aacutell akik kiacutemeacuteletlen harcban aacutellnak a soumlteacutetseacuteg fiaival Ez a gondolat

133

Magyaraacutezat A lelki fegyverzet 610-20

hogy ti az igazi kegyes katonaacuteja Istennek a kumraacuteniak eseteacuteben a koumlzoumlsseacuteg egeacutesz szervezeteacutenek bizonyos militarista sziacutenezetet ad (beleeacutertve ebbe a ka-tonai rendfokozatok iraacutenti vonzoacutedaacutest is ld STAUFFER Jerusalem und Rom im Zeitalter Jesu) Azonban az Efeacutezusi leveacutelnek ezen a helyeacuten feacutelreismer-hetetlen hogy a keacutep egyes vonaacutesai oacuteszoumlvetseacutegi eredetűek Nem kifejezetten ideacutezetekről van szoacute hanem utalaacutesroacutel egy-egy vonaacutesban de a rokonsaacuteg feacutelre-ismerhetetlen Ez termeacuteszetesen nem jelenti azt hogy Paacutel itt nem fogalmaz oumlnaacutelloacutean vagy hogy a keacutepnek nincsen meg az oumlnaacutelloacute jelentőseacutege a leveacutel egeacute-szeacutenek oumlsszefuumlggeacuteseacuteben - mint ahogyan nem von le semmit az egeacutesz szakasz imaacutedsaacutegos alaphangulataacuteboacutel eacutes bdquoszent paacutetoszaacuteboacutelrdquo sem (DIBELIUS) Eacuteppen az imaacutedsaacutegos alaphangulatot kell nagyon hataacuterozottan kiemelnuumlnk mert ez oacutev meg bennuumlnket a keacutep eacutertelmezeacuteseacuteben a kumraacuteniak maacuter emliacutetett milita-rizmusaacutetoacutel eacuteppen uacutegy mint a militia Christi egyeacutebkeacutent evangeacuteliumi gyoumlkerű gondolataacutenak keacutesőbbi hamis eacutertelmezeacuteseacutetől (ma is jelengetnek meg rendkiacute-vuumll probleacutematikus eacuterteacutekű koumlnyvecskeacutek a nyugateuroacutepai orszaacutegokban szinte egyfajta bdquoegyhaacutezi ponyvairodalomrdquo termeacutekeikeacutent amelyek effeacutele ciacutemeket viselnek Christian Counter-Attack bizonyos meacuterteacutekig meacuteg provokatiacutevabb fordiacutetaacutesaacuteval a ciacutemnek a neacutemetben Christen offensiv - Die Konfrontation mit dem Atheismus Brunnen 1965) Az a harc amelyet az egyhaacutez tagjai Isten fegyverzeteacuteben folytatnak nem emberek ellen iraacutenyul hanem az ősi ellen-seacuteg a Gonosz ellen Eacuteppen ezeacutert emberi viszonylatban nem lehet sohasem iacuteteacutelgető eacutes kizaacuteroacute hanem csak remeacutenyteljes eacutes a maacutesik bűnoumlst magaacutehoz oumllelő Ez a vilaacutegos a keacutepben ezt kellett tanulnia eacuteppen sajaacutetos szellemi-lelki koumlr-nyezet miatt az első idők keresztyeacutenseacutegeacutenek eacutes ezt kell tanulnia Krisztus egyhaacutezaacutenak sok sajaacutetos toumlrteacuteneti eacutes egyhaacuteztoumlrteacuteneti teacutenyező miatt ma is

(10) Az intelmek bevezeteacutese is azt mutatja hogy a summaacutezaacuteshoz jutot-tunk el a leveacutelben a τοῦ λοιποῦ melleacutekneacutevkeacutent hasznaacutelatos főneacutevi forma ha-taacuterozoacutekeacutent hasznaacutelt genitivus-a Hataacuterozoacutekeacutent előfordul a genitivus is az ac-cusativus is ennek az utoacutebbinak a jelenteacutese egyeacutertelműen bdquoegyeacutebkeacutentrdquo miacuteg a genitivus jelenteacuteseacutet a magyaraacutezoacutek ugyan ezzel egyenlő eacutertelműnek tartjaacutek maacutesok azonban megkuumlloumlnboumlztetik Iacutegy SCHLIER szerint a genitivus-i ha-taacuterozoacute jelenteacutese bdquoa tovaacutebbiakra neacutezve a joumlvőbenrdquo A taniacutetaacutes eszerint kifeje-zetten a joumlvőre utaloacute jellegű BAUER is ezt a jelenteacutest tartja iraacutenyadoacutenak a Gal 617-ben itt viszont inkaacutebb a befejezeacutes eacutertelmeacutere gondol mindenesetre itt is szerepel varia lectio-keacutent τὸ λοιπόν (Byz D G) ez azonban nyilvaacutenva-loacutean keacutesőbbi korrekcioacute a gyakoribb eacutes szokottabb szoacutehasznaacutelat iraacutenyaacuteban Mindaz aminek a megcselekveacuteseacutere a parainetikus reacutesz szuumlntelenuumll buzdiacutetot-ta a gyuumllekezeteket nem koumlnnyen megvaloacutesiacutethatoacute dolog mert - ahogyan laacutet-tuk - belső erőtlenseacuteguumlnk gaacutetol eacutes kuumllső kiacuteseacuterteacutesek akadaacutelyoznak bennuumln-

134

Az Efeacutezusi leveacutel

ket Erőre van szuumlkseacuteguumlnk ez az erő pedig egyetlen forraacutesboacutel szaacutermazhatik Istentől akinek eacuteppen a Krisztus feltaacutemasztaacutesaacuteban megnyilvaacutenuloacute erejeacuteről eacutes ennek intenzitaacutesaacuteroacutel (κράτος τῆς ἰσχύος αὐτοῦ vouml 119) maacuter szoacutelott a leveacutel Ebből a forraacutesboacutel kell szuumlntelenuumll meriacutetenie a keresztyeacuten embernek hogy uacutejra meg uacutejra erőre kapjon hogy elerőtlenedeacutesei utaacuten mindig ismeacutet erős legyen a kuumlzdelem vaacutellalaacutesaacutera ἐνδυναμοῦσθαι imperfectumi alakja itt az ismeacutetlődeacutest eacutes a folyamatossaacutegot hangsuacutelyozza

(11) Ennek az erőnek uacutegy juthat birtokaacuteba az ember ha feloumllti a toumlkeacutele-tes fegyverzetet amelyben minden szuumlkseacuteges (veacutedekező eacutes taacutemadoacute) fegyver megvan ami csak szuumlkseacuteges ahhoz hogy az ember tartani tudja magaacutet az ellenseacuteges taacutemadaacutessal szemben στῆναι egeacuteszen katonai kifejezeacutes ezeacutert az egyszerű bdquomegaacutellnirdquo helyett alkalmasabbnak tartottuk megkoumlzeliacuteteacuteseacutere ezt a fordiacutetaacutest bdquotartani magatokatrdquo πανοπλία a teljes fegyverzetű neheacutezgyalogos egeacutesz felszereleacutese Az ellenseacuteg a διάβολος (ld a 427 magyaraacutezataacuteban) uacutegy aacutell most előttuumlnk mint a vilaacuteg hatalmas bitorloacute ura egy nagy birodalom feje veszedelmes hadvezeacuter akinek taacutemadaacutesai hadi akcioacuteja ezeacutert kuumlloumlnleges veszeacutellyel jaacuternak hiszen nagy mestere eacutes szakeacutertője a cselveteacutesnek μεθοδία a 414-beli jelenteacuteseacutevel egybevetve itt kifejezetten katonai műszoacute a bdquohadicseltrdquo jelenti

(12) Abban a kuumlzdelmuumlnkben amelyet az erkoumllcsi cselekveacutes tisztasaacutega eacuter-dekeacuteben folytatunk minduntalan oumlnmagunk alkalmatlansaacutegaacuteval eacutes az embe-rek gonoszsaacutegaacuteval talaacuteljuk szembe magunkat erről a teruumlletről koumlzvetlen eacutes meacutely benyomaacutest keltő tapasztalataink vannak Eacuteppen ezeacutert koumlnnyen belees-hetuumlnk abba a perspektivikus elteacutevelyedeacutesbe hogy az erkoumllcsi cselekveacutes tisz-tasaacutegaacuteeacutert folytatott harcunkban kuumlzdelmuumlnkben - e m b e r e k ellen oumlnma-gunk ellen eacutes maacutes emberek ellen kell hadakoznunk Ez a feacutelreeacuterteacutes egyreacuteszt azeacutert veszeacutelyes mert koumlnnyen emberek tehaacutet bdquofelebaraacutetainkrdquo ellenseacutegeiveacute tehet bennuumlnket mint ahogyan maacuter fentebb emliacutetettuumlk maacutesreacuteszt azeacutert mert alapjaacuteban veacuteve lecsoumlkkenti leegyszerűsiacuteti szemuumlnkben a harc suacutelyaacutet Ha azt hisszuumlk hogy csak oumlnmagunk emberi szemeacutelyiseacutege ellen kell kuumlzdenuumlnk te-haacutet csak bdquooumlnuralomrdquo keacuterdeacutese az egeacutesz harc akkor ez a szemleacutelet a valoacutesaacutegos-naacutel oumlsszehasonliacutethatatlanul kisebbnek mutatja ez ellenseacuteget a taacutemadaacutest eacutes a belőle eredő veszedelmet Ha oumlnmagunkra koncentraacutelunk is mint legfőbb ellenseacutegre az erkoumllcsi cselekveacutesben akkor meacuteg mindig emberi szinten ma-radunk a bdquotest eacutes veacuterrdquo (αἷμα καὶ σάρξ heacuteb בשר ודם bdquoa testiseacuteg minden ami testrdquo) vilaacutegaacuteban Ezt a feacutelreeacuterteacutest akarja mindenkeacuteppen eloszlatni az apostol meacuteg mielőtt a keacutep reacuteszletes kifejteacuteseacutebe belefogna Hangsuacutelyosan figyelmeztet bennuumlnket hogy a kuumlzdelem megvan erre utal a determinaacuteltan hataacuterozott neacutevelővel hasznaacutelt ἡ πάλη (a szoacute eredeti eacutertelme jelenteacutese bdquooumlkoumllviacutevaacutesrdquo de

135

Magyaraacutezat A lelki fegyverzet 610-20

azutaacuten aacuteltalaacutenosabban is bdquoharc csatardquo bdquoa csatardquo ndash ti az a csata amelyet a megelőzőkben maacuter jellemzett az apostol taniacutetaacutesa) Azutaacuten vilaacutegossaacute teszi előttuumlnk hogy ez a kuumlzdelmuumlnk az emberneacutel hatalmasabb erők ellen folyik veacutegső soron mert az emberekkel folytatott harcunk akaacuter oumlnmagunk akaacuter maacutesok bűneivel valoacute viaskodaacutesaink moumlgoumltt szellemi pneumatikus hatalmak aacutellanak Ezeket itt reacuteszint a maacuter ismert ἀρχαί eacutes ἐξουσίαι angyal-nevekkel jeloumlli vouml 121 reacuteszint uacutejabb kifejezeacuteseket hasznaacutel raacutejuk οἱ κοσμοκράτορες τοῦ σκότους τούτου ebből a kifejezeacutesből a σκότος az Isten neacutelkuumll folyoacute eacutes a deacutemonok hatalma alatt aacutelloacute emberi eacutelet teruumllete (vouml Lk 2253 Kol 113) - iacutegy eacuterthető a οὗτος mutatoacuteneacutevmaacutes hasznaacutelata A κοσμοκράτωρ eredetileg aszt-roloacutegiai eacutertelmű megjeloumlleacutes eacutes ebből a sziacutenaacuternyalataacuteboacutel itt is megtartott va-lamit τὰ πνευματικὰ τῆς πονηρίας ἐν τοῖς ἐπουρανίοις gyűjtőfogalmat kife-jező toumlbbesszaacutem iacutegy az egeacutesz kifejezeacutest talaacuten iacutegy fordiacutethatjuk alapjaacuteban veacuteve a legjobban bdquoa gonoszsaacutegnak a mennyekben levő szellemseregerdquo Itt jutunk a legkoumlzelebb az egeacutesz bevezető jellegű passzus leacutenyegeacutehez eacuteppen ezeknek a szellemhadaknak a foumlld f ouml l ouml t t valoacute leacutete poziacutecioacutejuk aacutettekinthetetlenseacutege eacutes az ember foumlloumltti foumlleacutenyuumlk az ember reacuteszeacuteről valoacute hozzaacutefeacuterhetetlenseacuteguumlk taacutemadhatatlansaacuteguk teszi veszedelmesseacute az ellenuumlk folyoacute harcot (SCHLIER) Az ἐν τοῖς ἐπουρανίοις nem aacutell ellenteacutetben a 22-vel vouml 113 mert ez az ἐν τοῖς ἐπιγείοις-szal ellenteacutetben aacuteltalaacutenosabban azt a pneumatikus teruumlle-tet jelenti a maacuter emliacutetett eacutes magyaraacutezott mitikus keacutepkoumlroumln beluumll amelyen a deacutemoni hatalmak beleuumltkoumlznek Isten valoacutesaacutegaacuteba ebben a pneumatikus eacutelet-koumlrben eacutelnek Krisztus testeacutenek tagjaikeacutent a keresztyeacutenek az egyhaacuteznak eacutes gyuumllekezeteinek tagjai is (vouml DIBELIUSnak az 13-hoz adott exkurzusaacuteval)

(13) Iacutegy buzdiacutet Paacutel ismeacutetelten a teljes fegyverzet feloumlltoumlzeacuteseacutere erre a hi-aacutenytalan bdquobeoumlltoumlzeacutesrerdquo eacutes joacute eacutertelemben vett bdquofelszereleacutesrerdquo Mostmaacuter a meg-előzőkkel alapozza meg felszoacuteliacutetaacutesaacutet (διὰ τοῦτο hangsuacutelya erre esik) Ezekből ui vilaacutegossaacute lehetett hogy maacuteskeacuteppen az embernek nincsen eseacutelye eacutes lehető-seacutege a helytaacutellaacutesra eacutes az ellenaacutellaacutesra ἀντιστῆναι alig toumlbb mint στῆναι hasz-naacutelataacutet talaacuten a stilisztikai vaacuteltozatossaacuteg kereseacutese eacutes az ismeacutetleacutes keruumlleacutese okolja meg Csak akkor lehet eseacutelyuumlnk a helytaacutellaacutesra eacutes ellenaacutellaacutesra ha mindent el-koumlvetuumlnk eacutes megteszuumlnk aminek a megteacuteteleacutere szuumlkseacuteg van κατεργάζεσθαι alapjelenteacutese ez ezt tekinti itt iraacutenyadoacutenak BAUER is (a ciacutemszoacute alatt 1 pont) bdquomiutaacuten mindent megtettetek mindent elveacutegeztetekrdquo Ez azutaacuten a kouml-vetkezőkben megjeloumllt egyes reacuteszleteire vonatkozik a fegyverzetnek - mondja BAUER - amelyekkel az olvasoacuteknak az előiacuteraacutes szerint kell baacutenniuk

Szoacuteba joumlhet meacuteg az igeacutenek egy maacutesik jelenteacutese is bdquomegszerez (magaacutenak) beszerezrdquo de ezt az oumlsszefuumlggeacutes valoacutesziacutenűtlenneacute teszi Viszont a ciacutemszoacute alatt a 4 pontban BAUER lehetseacutegesnek tartja azt a jelenteacutest is amely mellett

136

Az Efeacutezusi leveacutel

SCHLIER emel szoacutet szerinte a Joacutezs 181 LXX figyelembeveacuteteleacutevel a szoacute je-lenteacutese itt bdquolegyőz maga alaacute vettrdquo eacutes a ἅπαντα eacutertelmi kiegeacutesziacuteteacutese ebben az esetben az előbbi πνευματικά Szerintem az oumlsszefuumlggeacutes nem taacutemogatja ezt a jelenteacutest sem mert a κατεργασάμενοι az ἀντιστῆναι eacutes a στῆναι koumlzeacute zaacuterva kuumlloumlnoumlsen az utoacutebbinak a 11 versbeli jelenteacuteseacutet figyelembe veacuteve meacuteg mindig a harc a kuumlzdelem f o l y a m a t aacute b a tartozik iacutegy nem utalhat a veacutegső mozzanatra a teljes győzelemre ezt majd a kuumlzdelem megviacutevaacutesa utaacuten mondhatja magaacuteeacutenak a teljes fegyverzetben előiacuteraacutesosan szabaacutelyszerű-en harcoloacute keresztyeacuten ember bdquomindenekrdquo tehaacutet a szellemi hatalmak foumlloumltt Egyeacutebkeacutent a ἅπαντα feacutelreeacuterthető is volna mert az előző πνευματικά-val valoacute oumlsszefuumlggeacuteseacutet a szoumlveg egyaacuteltalaacuteban nem teszi egyeacutertelműveacute ezt legfeljebb ταῦτα πάντα vagy ἐκεῖνα fejezhetneacute ki A fordiacutetaacutesban az elsőnek emliacutetett je-lenteacutes mellett foglaltunk aacutellaacutest

A harc időpontjaacutet is meghataacuterozza az apostol ἐν τῇ ἡμέρᾳ τῇ πονηρᾷ ndash bdquoama gonosz naponrdquo is lehetne baacuter nincsen mutatoacute neacutevmaacutes a hataacuterozoacute mellett de iacutegy vaacutelhatik vilaacutegossaacute hogy nem az ember foumlldi eacuteleteacutenek tovaacutebbi napjaira vagy ezek koumlzuumll valamelyikre utal a taniacutetaacutes egy olyan napra amely kiemelkedően a bdquokiacuteseacuterteacutesek napjardquo volna Ez ellen az eacutertelem ellen szoacutel (az egyesszaacutem mellett) kuumlloumlnoumlsen a hataacuterozott neacutevelő bdquoAma veacutegső harcrardquo gon-dol az apostol amelyen a deacutemoni hatalmak minden erejuumlket oumlsszeszedve utolsoacute nagy oumlsszecsapaacutesra keacuteszuumllnek Isten eacutes az ő orszaacuteglaacutesa ellen Azonban a fogalom helyesebben a hozzaacute kapcsoloacutedoacute paraineacutezis ennek elleneacutere sem taacutevolra mutatoacute az eszkatoloacutegikus utalaacutes proacutefeacutetai eacutertelmű Arroacutel beszeacutel hogy az ember mostani eacutelete is ennek a veacutegső nagy harcnak a jegyeacuteben aacutell eacutes folyik Az majd csak a kiteljesedeacutese lesz mindannak ami maacuter most is toumlrteacutenik az eacuteletuumlnkben A πονηρά jelző itt az oacuteszoumlvetseacutegi ים יחוה gondolatkoumlreacuteben mo-zog az Oacuteszoumlvetseacutegben a proacutefeacutetai szoacute Izraacuteelt hamis vaacuteradalmaiboacutel aacutebraacutendiacutetja ki iacutegy mutat raacute arra hogy az Uacuter napja nem a neacutep igazoltataacutesaacutenak hanem Isten haragjaacutenak eacutes a neacutep megiacuteteacutelteteacuteseacutenek napja lesz Itt a harmadik bdquoaspek-tusrdquo leacutep fel amely azonban tulajdonkeacuteppen benne van az előző kettőben a szellemvilaacuteg a deacutemoni taacutemadaacutes szemszoumlgeacuteből neacutezve ez a nap g o n o s z de Isten neacutepeacutere neacutezve ha megmarad a hűseacutegben kemeacuteny harca koumlzepette meacuteg-is a veacutegső nagy győzelem eacutes a diadal napja

(14) A fegyverzet a maga egeacuteszeacuteben mint maacuter emliacutetettuumlk a roacutemai neheacutez fegyverzetű gyalogos teljes felszereleacutese Paacutel aligha koumlzvetlen tapasztalat alap-jaacuten aacutelliacutetja oumlssze a keacutepsort (nem mintha ez elkeacutepzelhetetlen volna) ilyen eacuter-telmű alkalmazaacutesra maacuter bőven vannak mintaacutei eacutes ezeket hasznaacutelja fel a maga sajaacutetos ceacuteljaacutenak megfelelően Arra sem gondolhatunk hogy kuumlloumlnoumlsebben szoros oumlsszefuumlggeacutes volna az egyes keresztyeacuten tulajdonsaacutegok eacutes a veluumlk kap-

137

Magyaraacutezat A lelki fegyverzet 610-20

csolatba aacutelliacutetott felszereleacutesi darabok koumlzoumltt BAUER egyszerűen bdquotiszta me-taforaacutenakrdquo tartja az egeacutesz intelmet az aacutetmenetet a voltakeacuteppeni eacutes a nem tulajdonkeacuteppeni hasznaacutelat koumlzoumltt az 1Pol 62-ben laacutetja ahol πανοπλία-val a keresztyeacuten tuumlrelmet hasonliacutetja oumlssze az irat szerzője Mindenesetre a test kouml-zepeacuteneacutel kezdődik a felsorolaacutes de a tovaacutebbiakban nem talaacutelunk benne sem-mifeacutele tervszerű sorrendet A mondottak utaacuten foumlloumlsleges is volna ilyesmit keresnuumlnk Egyetlen dolog a doumlntő a keacutep szemleacuteletesseacutege ennek pedagoacutegi-ai jelentőseacutegeacuteről pedig nem is kell reacuteszletesebben szoacutelnunk (az bdquoabsztraktrdquo mozzanatok konkreacutet-illusztratiacutev keacutepelemekhez tapadnak) Az első felszere-leacutesi darab a katona oumlve dereacuteksziacuteja amellyel oumlltoumlzeacutekeacutet feljebb csatolja (bdquofel-oumlvezi magaacutetrdquo) hogy ez ne akadaacutelyozza a mozgaacutesban Ehhez a felszereleacutesi darabhoz az ἀλήθεια fogalma paacuterosul eacutes maacuter ebből laacutetszik hogy ennek is a toumlbbinek is egy Istenre tekintő objektiacutev - eacutes egy emberre tekintő szubjektiacutev mozzanata van Az bdquoigazsaacutegrdquo vagy bdquovaloacutesaacutegrdquo Isten kijelenteacuteseacutenek a tartalma azonban itt azt a hataacutest is jelenti amelyet az emberre tesz eacutes amelyről maacuter sok szoacute esett ez szuumlnteti meg az ember eacuteleteacutenek hazug kettősseacutegeacutet ez leplezi le ennek az eacuteletnek az igazi valoacutesaacutegaacutet ez aacutelliacutetja bele az embert reaacutelisan a vi-laacutegba eacutes ez segiacuteti az embert egyeacutertelmű doumlnteacutesre A maacutesik darab a paacutenceacutel eacutes ehhez az bdquoigazsaacutegrdquo (igazleIkűseacuteg) maacutesik formaacuteja paacuterosul a δικαιοσύνη Isten tisztasaacutega az embernek a bűntől valoacute szabadsaacutega Isten uralmaacutenak tiszta eacutes szent rendje ez vaacutelik hit aacuteltal az embernek is szemeacutelyes minősiacuteteacuteseacuteveacute de ugyanakkor valoacutesaacutegos eacutelettartalmaacutevaacute is Isten igaz ez a keacuterdeacutes objektiacutev ol-dala Az ember igaz ez a keacuterdeacutes szubjektiacutev vonatkozaacutesa koumlvetkezmeacutenye Az igaz Isten iraacutent engedelmes ember szabad a bűntől

(15) A felszereleacutes koumlvetkező darabja tulajdonkeacuteppen sem nem veacutedekező sem nem taacutemadoacute jellegű A saruroacutel van itt szoacute amelyet a szoumlveg koumlzvetlenuumll nem nevez meg ὑπόδημα volna az itt megkiacutevaacutenhatoacute főneacutev de az itt hasznaacutelt goumlroumlg igeacuteből vilaacutegos hogy erről van szoacute (ὑποδησάμενοι az emliacutetett eacutes szoacuteban forgoacute főneacutev alapszavaacuteboacutel a ὑποδέομαι igeacuteből van keacutepezve) Voltakeacuteppen a roacutemai leacutegionaacuterius caliga-ja ez amelyet magyarul talaacuten helyesebben nevezhet-neacutenk bdquobocskornakrdquo Ehhez taacutersul az ἀλήθεια eacutes a δικαιοσύνη mellett a leveacutelben is annyira hangsuacutelyos keresztyeacuten fogalom az εἰρήνη Talaacuten annyi oumlsszefuumlggeacutes van a katonai felszereleacutesi taacutergy eacutes a hozzaacute taacutersiacutetott keresztyeacuten parainetikus fogalom koumlzoumltt hogy hangsuacutelyossaacute vaacutelik benne az ami a koumlvetkezőkben eacuter-telmezeacuteskeacutent a ἑτοιμασία mozzanataacuteboacutel kifejezetten is adoacutedik Ha laacutebunkat hasznaacuteljuk ebben a harcban akkor egyetlen ceacutel vezesse eacutes iraacutenyiacutetsa leacutepteinket az εἰρήνη sokreacutetű eacutes gazdag fogalmi tartalmaacuteban kifejezett ceacutel A megfogal-mazaacutesban nem az evangeacutelium - a beacutekesseacutegről az uumldvoumlsseacutegről szoacuteloacute uumlzenet

138

Az Efeacutezusi leveacutel

- aacuteltal nyuacutejtott keacuteszseacutegről beszeacutel Paacutel mint olyanroacutel amire szuumlkseacuteguumlnk van hanem az evangeacutelium h i r d e t eacute s eacute r e valoacute keacuteszseacuteguumlnk vaacutelik hangsuacutelyossaacute

(16) Az εὐαγγέλιον - mint gyakran maacutesutt is - sokat megőriz verbaacutelis tartalmaacuteboacutel (nomen actionis) nem merevedik teljesen nominaacutelissaacute (nomen acti az bdquoevangeacuteliumrdquo mint az evangeacutelium hirdeteacuteseacutenek bdquoveacutegpontjardquo eredmeacute-nye vagy eacuteppen - feacutelreeacuterteacutes ne esseacutek - bdquoveacutegeredmeacutenyerdquo) A koumlvetkező mon-datboacutel vilaacutegos annyi hogy az eddigiek melleacute odaleacutep a lelki fegyverzet eleme-keacutent a hit - πίστις - is a szoumlvegekben alternative előforduloacute ἐν πᾶσιν eacutes ἐπὶ πᾶσιν koumlzoumltt nincsen szuumlkseacutegszerűen kuumlloumlnbseacuteg az utoacutebbi valoacutesziacutenűleg vilaacute-gossaacute akarja tenni a hataacuterozoacute eacutertelmeacutet amely egyeacutebkeacutent itt ugyanaz mint a Lk 1626-ban bdquomindhez - ti az eddigiekhez - meacuteghelliprdquo A hataacuterozoacute amely egeacute-szen vilaacutegosan az ἀναλαβόντες participiumhoz tartozik a hitnek a keresz-tyeacuten eacuteletben betoumlltoumltt alapvető szerepeacutet van hivatva hangsuacutelyozni Ez a hit Isten oldalaacuteroacutel tekintve ndash hűseacuteg a Jeacutezus Krisztusban nekuumlnk adott lehetőseacuteg a hozzaacute valoacute eljutaacutesra az ember oldalaacuteroacutel neacutezve ennek a lehetőseacutegnek az el-fogadaacutesa eacuteletuumlnknek ilyen eacutertelemben a Krisztusra valoacute alapozaacutesa (vouml 1Kor 311) Ez veacutedi meg az embert a Gonosz (az oumlrdoumlg πονηρός mint a 2Thess 33-ban) tuumlzes - eacutegő eacutes eacutegető - loumlvedeacutekeitől πεπυρωμένα βέλη koumlzismert keacutep toumlbbek koumlzoumltt az egyik holttengeri eacutenek is emliacuteti az ellenseacuteg nyilait amelyek gyoacutegyiacutethatatlan sebeket uumltnek eacutes laacutengoloacute laacutendzsaacuteikat amelyek olyanok mint a tűz eacutes uacutegy emeacutesztik meg az embert mint a tűz a faacutet ezek ellen a loumlvedeacutekek ellen veacutedte a harcost a nagy neacutegyszoumlgletű θύρεος amelyet POLYBIOS 623 iacutegy iacuter le οὖ τὸ μὲν πλάτος ἐστί τῆς κύρτης ἐπιφανείας πένθrsquo ἡμιποδίων τὸ δὲ μῆκος ποδῶν τεττάρων eacutes amely - mint a keacutepből kitűnik - nemcsak fel-fogta hanem el is oltotta a loumlvedeacutekeket illetve tuumlzuumlket A tuumlzes nyilak keacutepeacuten itt ne eacutertsuumlnk valamilyen kuumlloumlnleges bűnt vagy kiacuteseacuterteacutest csupaacuten azt amiről eddig is szoacute volt a Saacutetaacuten mindenfajta taacutemadaacutesaacutet Iacutegy a keacutep toumlbbet is mond mert benne van az hogy a Saacutetaacutennak minden taacutemadaacutesa ilyen veszedelmes Az egeacuteszen uacutej mozzanat azonban az elhaacuteriacutetaacutes moacutedjaacuteban eacutes eszkoumlzeacuteben van Itt azutaacuten Paacutel ki is leacutep a keacutepből eacutes a gondolat fuumlggetlenneacute vaacutelik a metaforaacutetoacutel oumlnaacutelloacutesul legalaacutebbis uacutegy tűnik fel hogy a paizsnak neheacutez olyan tulajdon-saacutegaacuteval szaacutemolni amelynek koumlvetkezteacuteben bdquoel is oltjardquo a tuumlzes nyilakat (ld fentebb) a πάντα τὰ βέλη σβέσαι aacuteltalaacutenosiacutetoacute eacutertelme is inkaacutebb amellett szoacutel hogy ez maacuter a πίστις vonatkozaacutesaacuteban eacuterveacutenyes vonaacutes csupaacuten

(17) A sisak - περικεφαλαία - a felszereleacutes koumlvetkező darabja Itt keacutetseacuteg-kiacutevuumll nem lehet veacuteletlen az hogy ez a σωτήριον fogalmaacuteval keruumll kapcsolat-ba hanem egy ismert oacuteszoumlvetseacutegi hely hataacutesa (Eacutezs 5917 LXX καὶ περιέθετο περικεφαλαίαν σωτηρίου ἐπὶ τῆς κεφαλῆς τὸ σωτήριον is az ideacutezetből szaacutermazik tehaacutet de aacuteltalaacuteban iacutegy az Uacutejszoumlvetseacutegben is helyettesiacutetheti a ἡ

139

Magyaraacutezat A lelki fegyverzet 610-20

σωτηρία főnevet mint a melleacutekneacutev semleges alakja pl Lk 230 36 ApCsel 2828) Az uumldvoumlsseacuteg Isten szabadiacutetaacutesaacutet eacutes az embernek ebbe vetett szilaacuterd remeacutenyseacutegeacutet jelenti Ennek a remeacutenyseacutegnek a jegyeacuteben Isten szabadiacutetaacutesa le-győzi a deacutemoni hatalmakat A hatodik eacutes utolsoacute fegyver a kard (μάχαιρα a roumlvid kard a ξίφος-szal eacutes a ῥομφαία-val ellenteacutetben) ehhez Isten beszeacutede az ő igeacuteje (ῥῆμα θεοῦ Isten igeacutejeacutenek megszokott eacutes ismert jeloumlleacutese) kapcso-loacutedik Az ige mint taacutemadoacute fegyver Eacutezs 114 Zsid 412k gondolatkoumlreacutebe vezet (a τοῦ πνεύματος bőviacutetmeacuteny is szaacutermazhatik az Eacutezsaiaacutes-helyből) A kifejezeacutes mindenkeacuteppen Krisztus evangeacuteliumaacutet a benne adott isteni kijelenteacutest jelen-ti ez az egyetlen taacutemadoacute fegyver a lelki fegyverzetben de ez eleacuteg a Saacutetaacuten hatalmaacutenak megdoumlnteacuteseacutere (LUTHER bdquoEin Woumlrtlein kann ihn faumlllenrdquo der 46 Psalm) Aki maacutesfeacutele taacutemadoacute eszkoumlzt is akar hasznaacutelni az egyhaacutezban az eredmeacutenyt ugyan nem eacuter el de arroacutel bizonysaacutegot tesz hogy nem hisz igazaacuten Isten igeacutejeacutenek az erejeacuteben

(18) A keacutep magyaraacutezata kifejteacutese koumlvetkezik ezutaacuten a lelki fegyver-zet feloumllteacutese a koumlnyoumlrgeacutes az imaacutedsaacuteg ennek mindenfeacutele fajtaacuteja (διὰ πάσης προσευχῆς καὶ δεήσεως) Ennek az imaacutedsaacutegnak az ember eacuteleteacuteben betoumlltoumltt funkcioacuteja is vilaacutegossaacute vaacutelik Leacutelek aacuteltal toumlrteacutenik vagyis magaacutenak a Leacuteleknek az imaacutedsaacutega Ez azt jelenti hogy az igazi imaacutedsaacuteg ceacutelja nem az hogy mi a magunk vaacutegyait eacutes elgondolaacutesait elfogadtassuk Istennel eacutes nem pusztaacuten azeacutert imaacutedkozunk mert eacuteppen csak erőnk eacutes keacutepesseacuteguumlnk nincsen ezek megvaloacutesiacutetaacutesaacutera Az igazi imaacutedsaacuteg bdquofunkcioacutejardquo eacutes koumlvetkezmeacutenye az hogy a Leacutelek aacuteltala kapcsol bele bennuumlnket Isten akarataacutenak a folyamataacuteba eacutes iacutegy a mi eacuteletuumlnk vaacutelik Isten akarataacutenak az eszkoumlzeacuteveacute Tovaacutebb menve azt mond-ja Paacutel hogy ennek az imaacutedsaacutegnak minden adoacutedoacute alkalommal szuumlntelenuumll ἐν παντὶ καιρῷ) toumlrteacutennie kell Ez megintcsak nem azt jelenti hogy az em-ber formai-liturgikus - vagy meacuteg inkaacutebb liturgikus-formai - eacutertelemben vett imaacutedsaacuteggal toumllti az eacuteleteacutet az imaacutedsaacuteg bdquopoacutezaacutebanrdquo eacutes imaacutedsaacutegos szavak mon-dogataacutesaacuteval Az imaacutedsaacuteg eacutes koumlnyoumlrgeacutes eacute r z uuml l e t lelkuumllet bdquolelki alapaacutellaacutesrdquo keacuterdeacutese Imaacutedsaacutegos eacuteletet eacutelni szuumlntelenuumll imaacutedkozni - ahogyan az apostol nem is egyszer buzdiacutet bennuumlnket - annyit jelent hogy Isten akarata iraacutenti fogeacutekonysaacutegban magunkat ennek alaacuterendelve eacuteluumlnk

Az maacutes keacuterdeacutes hogy vannak alkalmak amikor ennek az eacuterzuumlletnek lel-kuumlletnek liturgikus formaacuteban eacutes eacuterthető szavakban is ki kell fejeződnie Az imaacutedsaacuteg gondolatkoumlre hihetetlenuumll pregnaacutensan paacuterosul a felszoacuteliacutetaacutesokban (a participiumok is imperatiacutev eacutertelmet kapnak sajaacutetos alaacuterendeltseacutegi viszo-nyukban) a joacutezansaacuteg magatartaacutesaacuteval Ennek az oumlsszefuumlggeacutesnek a jegyeacuteben kell feacutelreeacuterteacutesek elkeruumlleacutese veacutegett megjegyeznuumlnk azt hogy az ἐν πνεύματι itt semmikeacuteppen nem a gloacutesszolaacuteliaacuteval aacutell kapcsolatban hanem az ἐν Χριστῷ

140

Az Efeacutezusi leveacutel

formula mintaacutejaacutera eacutertendő De az apostol kifejezetten is hangsuacutelyozza azt hogy az imaacutedsaacuteg alkalmaacuteval eacutes lehetőseacutegeacutevel csak akkor tud joacutel eacutelni az ember (ἐν πάντι καιρῷ) ha eacuteber ceacuteltudatossaacuteggal keacuteszuumll raacute eacutes megingathatatlan aacutell-hatatossaacuteggal tart ki benne εἰς αὐτό nyomateacutekosan bdquoeacuteppen erre a ceacutelra ezzel a ceacutellalrdquo az ἀγρυπνοῦντες ceacutelhataacuterozoacutei bőviacutetmeacutenye moacutedhataacuterozoacutei bőviacuteteacutes előszoumlr az ἐν πάσῃ προσκαρτερήσει idaacuteig a momdatszerkeszteacutes logikailag eacuterthető is azonban a δεήσει maacuter csak laacutetszoacutelag egyenranguacute moacutedhataacuterozoacute amazzal valoacutejaacuteban logikailag visszakanyarodik a főgondolathoz eacutes itt az előbbi előfordulaacutesaacutehoz keacutepest jelenteacutese is eltoloacutedik mert a bdquoFuumlrbitterdquo bdquokoumlz-benjaacuteroacute koumlnyoumlrgeacutesrdquo jelenteacuteseacutevel leacutep fel ahogyan a περί eacutes a ὑπέρ - itt egyenlő jelenteacutesű - prepoziacutecioacutekkal keacutepzett hataacuterozoacutek is mutatjaacutek Az imaacutedsaacuteg tehaacutet az egyhaacuteznak valamennyi hiacutevővel egyuumltt Isten akarataacutera figyelő koumlzoumlsseacutegeacutebe tagol bele bennuumlnket (περὶ πάντων τῶν ἁγίων)

(19) Ebben a koumlnyoumlrgeacutesuumlnkben helyet keacuter magaacutenak Paacutel maga is termeacute-szetesen szolgaacutelata szaacutemaacutera keacuteri a gyuumllekezet koumlnyoumlrgeacuteseacutet az evangeacutelium titkaacutenak megismerteteacuteseacuteben meghirdeteacuteseacuteben van szuumlkseacutege taacutemogataacutesra Aacuteltalaacutenosan hasznaacutelt eacutes aacutetfogoacute kifejezeacutessel mondhatjaacutek itt azt hogy Paacutel a gyuumllekezetek koumlnyoumlrgeacuteseacutenek ceacuteljakeacutent az evangeacutelium hirdeteacuteseacutenek s z a b a d- s aacute g aacute r a gondol De ezt nem valami hamis kuumllsőseacuteges bdquovallaacutesszabadsaacutegrdquo formaacutejaacuteban gondolja el hanem a tulajdon belső akadaacutelyainak elhaacuterulaacutesaacutet laacutet-ja benne ezt eacuterti rajta Az egyetlen igazi akadaacutely az ige hirdeteacuteseacuteben ha az ember maga nem kapott uumlzenetet (ἵνα μοι δοθῇ λόγος) Belső akadaacutelyozta-taacutesunknak egy maacutesik formaacuteja lehet az hogy valamilyen - baacutermifeacutele - koumlruumll-meacuteny folytaacuten feacuteluumlnk teljes nyiacuteltsaacuteggal leplezetlenuumll baacutetran eacutes keacutetseacutegeskedeacutes neacutelkuumlli bizakodaacutessal hirdetni azt amit Isten reaacutenk biacutezott (ἐν παρρησίᾳ)

(20) Itt utal Paacutel a maga konkreacutet helyzeteacutere nyilvaacuten ebből eredhetnek a ve-szeacutelyek Tudja hogy koumlvetseacutegben jaacuter (πρεσβεύειν a roacutemai csaacuteszaacuteri legatus-ok koumlvetseacutegeacutenek műszava vouml meacuteg 2Kor 520) Azt is tudja hogy fogsaacutega (ἐν ἁλύσει) is e megbiacutezataacutesaacutenak ceacuteljaacutet van hivatva szolgaacutelni Jaj volna neki ha mindezek elleneacutere eljaacutetszanaacute a lehetőseacuteget ha egyeacuteni elkedvetlenedeacutese vagy baacutermifeacutele eacuterdek megfosztanaacute az ige hirdeteacuteseacutenek lehetőseacutegeacutetől belső gyoumln-geseacutege miatt Ami rajta aacutell azt ő maacuter megtette gyoumltrődeacutesben kuumlzdelemben Isten akarataacutenak kereseacuteseacuteben ἵνα ἐν αὐτῷ παρρησιάσωμαι itt szemmel laacutet-hatoacutean az ige gyenguumlltebb eacutertelmeacutet tartalmazza mint az 1Thess 22-ben is ezeacutert bőviacutetmeacutenye lehet itt is ott is a λαλῆσαι infinitivus amely azonban itt a ὡς δεῖ με λαλῆσαι accusativus cum infinitivo-hoz is tartozik Ezeacutert van Paacutelnak erkoumllcsi alapja arra hogy a gyuumllekezetekhez forduljon eacutes az ő kouml-nyoumlrgeacutesuumlket keacuterje a szolgaacutelat sohasem egy ember uumlgye nem bdquomagaacutenuumlgyrdquo hanem az egeacutesz egyhaacutez feladata munkaacuteja eacutes az egeacutesz egyhaacutez felelős eacuterte

141

Magyaraacutezat Szemeacutelyes uumldvoumlzletek aacuteldaacutes 621-24

A reaacute valoacute felkeacuteszuumlleacutes is erőtlen eacutes hataacutestalan marad ha csak egy ember hor-dozza nem pedig Jeacutezus Krisztus egeacutesz egyhaacuteza mert az egeacutesz egyhaacutez eacuterde-kelve van ebben az uumlgyben

Szemeacutelyes uumldvoumlzletek aacuteldaacutes 621-24

21 Ami pedig engem illet hogy azt is megtudjaacutetok hogyan vagyok mindent elmond nektek Tychikos a szeretett testveacuter eacutes hű szolga az Uacuterban 22 eacuteppen ezeacutert kuumlldoumlm is hozzaacutetok hogy megismerjeacutetek a koumlruumllmeacutenyeimet eacutes megvigasztalja a sziacuteveteket 23 Beacutekesseacuteg a testveacutereknek eacutes szeretet hittel egyuumltt Istentől az Atyaacutetoacutel eacutes az Uacutertoacutel Jeacutezus Krisztustoacutel 24 A kegyelem mindazokkal akik szeretik a mi Urunkat Jeacutezus Krisztust romolhatatlansaacutegban

(21k) Formai tekintetben a keacutet vers arroacutel nevezetes hogy a paacuteli levelek kouml-reacuten beluumll a leghosszabb szoacuteszerinti egyezeacutest tartalmazza egy maacutesik leveacutel paacuter-huzamos helyeacutevel ti a Kol 47k-vel Az egyeacutebkeacutent leghosszabb egyezeacutes sem megy tuacutel heacutet szoacutenyi terjedelmen itt azonban voltakeacuteppen 32 szoacutera terjed ki a pontos megegyezeacutes a τὰ κατ᾽ ἐμέ szavakkal kezdődik eacutes a τὰς καρδίας ὑμῶν-nal veacutegződik Koumlzben az Ef 621-ben τὰ κατ᾽ ἐμέ utaacuten olvashatoacute koumlzbevetett melleacutekmondat τί πράσσω - hiaacutenyzik a Kol-beli paacuterhuzamboacutel miacuteg a πιστὸς διάκονος utaacuten meg a Kol 47-ben olvashatoacute καὶ σύνδουλος az Ef-beli paacuter-huzamban nincsen meg Aacuteltalaacutenos veacutelekedeacutes szerint a Kol megfelelő helyeacuten a keacutet verset koumlvető Onesimos-ra utaloacute 9 vers keacutepzetkoumlre indiacutetja a leveacuteliacuteroacutet arra hogy itt a σύνδουλος megjeloumlleacutest Tychikos-ra alkalmazza Onesimos-roacutel tudjuk hogy taacutersadalmi helyzete szerint is δοῦλος bdquorabszolgardquo de az egeacutesz dolog olyanformaacuten egyenliacutetődik ki Krisztusban hogy Paacutel is Tychikos is σύνδουλος bdquorabszolgataacutersairdquo az egyelőre szoumlkeacutesben levő rabszolgaacutenak ld Flm-t Akik az Ef-t nem tartjaacutek eredeti paacuteli leveacutelnek azok ezt a nagy terjedel-mű egyezeacutest egyik legjelentősebb bizonyiacuteteacuteknak tartjaacutek foumllteveacutesuumlk mellett azzal a megjegyzeacutessel hogy ez a szakasz a leveacutelen a rdquopaacuteli ciacutemkerdquo hasonloacutean a Kol paacuterhuzamos helyeacutehez az iacuteroacute az Ef-ből az Onesimos-motiacutevum hiaacutenya miatt hagyja el a hitelesseacuteg hataacutesaacutenak fokozaacutesaacutera a σύνδουλος eacutertelmezőt Azok a magyaraacutezoacutek akik a keacutet leveacutel eredeti paacuteli volta mellett doumlntenek azzal okoljaacutek meg az egyezeacutest hogy az Ef ugyanabban a szituaacutecioacuteban keletkezett mint a Kol Az egyezeacutes keacutetseacutegtelenuumll feltűnő eacutes szoacuteszerinti volta sokkal in-kaacutebb vall iacuterott forraacutes hasznaacutelataacutera mint emleacutekezetből toumlrteacutenő ideacutezeacutesre fel-

142

Az Efeacutezusi leveacutel

hasznaacutelaacutesra vagy utalaacutesra A kritikai aacutellaacutespont azonban egy neacutehaacuteny szem-pont figyelembe veacuteteleacutevel nagyon problematikussaacute vaacutelik Az egyik szempont az hogy a Kol alapjaacuteul szolgaacuteloacute szituaacutecioacuteban az Onesimos-motiacutevum hiteles paacuteli elemnek hat ahogyan a Filemonhoz iacutert leveacutel mutatja A szituaacutecioacute Paacutel reacute-szeacuteről valoacuteban ugyanaz lehet mint a Kol iacuteraacutesakor ez indokolja ugyanannak a formulaacutenak az ismeacutetelt hasznaacutelataacutet Viszont ahhoz hogy az Ef e keacutet verseacute-ben a Kol paacuterhuzamos helyeacutenek aacutetveacuteteleacutet laacutessuk vagy azt kell felteacuteteleznuumlnk amit a kritikai aacutellaacutespont keacutepviselői nem fogadnak el hogy ti a Kol paacuteli ere-detű leveacutel ebben az esetben a formula megfelel bdquociacutemkeacutenekrdquo az Ef-ben vagy azt hogy ugyanaz a neacutevtelen szerző keacutetszer hasznaacutel fel egy teljesen azonos hangzaacutesuacute formulaacutet nagyon csekeacutely elteacutereacutessel egy Paacutel neve alatt kiadandoacute pszeudonim leveacutelben ennek viszont semmi eacutertelme nincsen sőt a hitelesseacuteg szaacutendeacutekolt laacutetszataacutet csak ronthatja Veacuteguumll pedig ha nem is csatlakozunk az bdquoamanuensisrdquo-elmeacutelethez azt mindenesetre tudjuk hogy Paacutel nem maga iacuterta hanem diktaacutelta leveleit azt pedig meg kell vallanunk hogy a leiacuteroacutek technikai eljaacuteraacutesaacutet nem ismerjuumlk a legaproacutebb reacuteszletekig Azt sem tudjuk hogy meg-fogalmazaacutesbeli szabadsaacuteguk bizonyos ndash eacuteppen sztereotip ndash formulaacutek eseteacuten nem volt-e nagyon is nagy a leveacutelnek egy bdquopiszkozatirdquo peacuteldaacutenya vagy vaacutezlata nem aacutellt-e rendelkezeacutesuumlkre a leveacutel elkuumlldeacutese utaacuten is ezeacutert azt sem tudjuk hogy egy ilyen bdquofogalmazvaacutenyrdquo kidolgozaacutesa hogyan toumlrteacutent a reacuteszuumlkről eacutes esetleg keacutesőbb egy ilyet mennyire tudtak a szuumlkseacuteghez keacutepest felhasznaacutelni Ezeacutert a toumlbbi bizonyiacuteteacutekkal egyuumltt ennek sem tulajdoniacutetunk akkora jelentő-seacuteget a leveacutel paacuteli eredeteacutenek megaacutellapiacutetaacutesaacuteban vagy elutasiacutetaacutesaacuteban ahogyan a kritikai iraacuteny hiacutevei teszik sőt meacuteg egyeacuteb eacutervek megerősiacuteteacuteseacutere vagy taacutemo-gataacutesaacutera alkalmas eacutervnek sem tartjuk

A keacutet vers taacutejeacutekoztatoacute jellegű koumlzleacuteseacutet illetve utalaacutesaacutet joacutel motivaacutelja a leveacutel egeacutesze azzal hogy ebben egyetlen szoacute sem esik az apostol pillanatnyi em-beri helyzeteacutenek semmifeacutele szemeacutelyen vonatkozaacutesaacuteroacutel Most kitűnik hogy ezzel a feladattal ndash ti az erről valoacute taacutejeacutekoztataacutes feladataacuteval ndash leveleacutenek aacutetadoacute-jaacutet Tychikos-t biacutezza meg Elgondolkozhatunk minden bizonnyal el is kell gondolkoznunk azon hogy a gyuumllekezetek neveleacutese szempontjaacuteboacutel mieacutert eacutes mennyire jobb az ha az apostol nem maga veacutegzi el ezt az bdquoinformatiacutevrdquo fela-datot

A Tychikos-nak adott megbiacutezataacutes abban is kapcsoloacutedik a leveacutel tartalmaacute-hoz hogy az apostol a gyuumllekezetektől a sajaacutet munkaacutejaacuteban valoacute imaacutedsaacutegos reacuteszveacutetelt keacuteri hogy ez valoacuteban joacutel helyesen eacutes gyuumlmoumllcsoumlzően toumlrteacutenhes-seacutek ahhoz szuumlkseacuteg van arra hogy taacutejeacutekozottak legyenek konkreacutet helyzeteacute-ről De alighanem nem csak ehhez az apostol nem aacutetall bdquoillusztraacutecioacuterdquo vagy paradigma lenni ott ahol eacuteppen lehet Krisztus uumlgyeacutehez ennek az uumlgynek

143

Magyaraacutezat Szemeacutelyes uumldvoumlzletek aacuteldaacutes 621-24

a taacutergyi-konkreacutet valoacutesaacutegaacutehoz eacutes mindahhoz amit ez az uumlgy igeacutenyel A ἵνα δὲ εἰδῆτε καὶ ὑμεῖς megfogalmazaacutesboacutel nem vehetuumlnk ki olyasmit mintha az Ef-t az itteni καί a Kol-lel akarnaacute kapcsolatba hozni ezeacutert nem is fordiacutetha-tunk iacutegy bdquohogy ti is megtudjaacutetokhelliprdquo Egyszerűen arroacutel van szoacute hogy a καί lazaacuten szerepel a mondatfűzeacutesben uacutegyhogy nem is annyira az alanyra vonat-koztatandoacute ὑμεῖς hanem az εἰδῆτε aacutelliacutetmaacutenyra Egyeacutebkeacutent maacutes paacuteli levelek-től kuumlloumlnboumlzik a leveacutelzaacuteradeacutek abban hogy a befejező versekből is hiaacutenyzik a koumllcsoumlnoumls uumldvoumlzleacutesek felsorolaacutesa ez a fajta bdquoszemeacutelytelenseacutegrdquo - mint maacuter emliacutetettuumlk - az egeacutesz leveacutelre jellemző τὰ κατ᾽ ἐμέ szokaacutesos eacutes gyakori kife-jezeacutes a beszeacutelő (iacuteroacute) helyzeteacutenek jeloumlleacuteseacutere (vouml ApCsel 2422 2514 Fil 112 eacutes a maacuter emliacutetett Kol 47 de maacuter koraacutebban is hasznaacutelatos a klasszikus goumlroumlg-seacutegben eacutes a LXX-ban is pl 2Makk 340) τί πράσσω a goumlroumlg nyelvhasznaacute-latnak megfelelően jelenthetneacute termeacuteszetesen ezt is bdquohogy mit csinaacutelokrdquo de mint joacute goumlroumlg kifejezeacutes lehet egyszerűen a τὰ κατrsquo ἐμέ pleonasztikus mint-egy magyaraacutezoacute megfelelője bdquohogyan vagyok hogyan eacuterzem magamatrdquo Paacutel nyugodtan biacutezza ezt a taacutejeacutekoztatoacute feladatot Tychikos-ra mert ő is Krisztus egyhaacuteza szeretetkoumlzoumlsseacutegeacutenek tagja vele egyuumltt ἀγαπητὸς ἀδελφὸς de enneacutel toumlbb is διάκονος ἐν Χριστῷ Ez itt semmifeacutelekeacuteppen nem valami gyuumllekezeti bdquotisztseacutegrerdquo vonatkozik hanem arra hogy Tychikos egy sajaacutetos szolgaacutelatra vaacutellalkozott eacutes ezt a szolgaacutelatot eddig hűseacutegesen veacutegezte az apostol szemeacute-lye koumlruumll is munkaacuteinak kuumlloumlnfeacutele teruumlletein is Eacuteppen ez a hűseacutege az a mi-nőseacutege amely miatt raacute esik Paacutel vaacutelasztaacutesa leveleacutenek elkuumlldeacuteseacuteben Tychikos valoacuteban joacutel ismeri eacutes joacutel eacuterteacutekeli is Paacutelnak azt a helyzeteacutet amelyben leveleacutenek iacuteraacutesakor van maacuter pedig nagyon leacutenyeges az hogy taacutejeacutekoztataacutesa semmilyen tekintetben ne keltsen feacutelreeacuterteacutest a gyuumllekezetekben mint ahogyan magaacuteboacutel a leveacutelből is laacutettuk De kitűnik egy olyan leveacutelreacuteszletből is mint a Fil l12kk ha valoacuteban valami nagyon kifejező helyzetet eacutes taniacutetaacutest keresuumlnk az itteni szituaacutecioacute megvilaacutegiacutetaacutesaacutera Ezeacutert esik a vaacutelasztaacutes Tychikos-ra bdquoeacuteppen e feladat elveacutegzeacuteseacutet illetőenrdquo (εἰς αὐτὸ τοῦτο) Hogy a gyuumllekezetek imaacutedsaacutegos szol-gaacutelataacutehoz valoacuteban mennyire fontos az apostol eacuteletkoumlruumllmeacutenyeinek ismerete (mint laacutettuk ő maga viszont c s a k emiatt tartja fontosnak ezt) azt az mutat-ja a legjobban hogy a τὰ κατ᾽ ἐμέ ismeacutetleacutese a τί πράσσω mellett harmadszor is megtoumlrteacutenik a τὰ περὶ ἡμῶν kifejezeacutesben a ἵνα εἰδῆτε tartalmi mozzanataacutet viszont a ἵνα γνῶτε ismeacutetli hasonloacute pleonasztikusan kiemelő eacutes hangsuacutelyozoacute formaacuteban Az ezeket megelőző ἔπεμψα a szokaacutesos bdquoleveacutel-aoristosrdquo jelenteacuteseacute-nek megfelelően itt meacuteg jelenidejű (bdquoelkuumlldoumlmrdquo) ndash mindenesetre a leveacutel keacutez-hezveacutetelekor eacutes olvasaacutesakor maacuter mindenkeacuteppen muacuteltidejűveacute vaacutelik a benne kifejezett cselekveacutes

144

Az Efeacutezusi leveacutel

Paacutel bizonyos abban hogy Tychikos-nak ez a szolgaacutelata a gyuumllekeze-tek koumlreacuteben eacutes tagjaikban eacuteppen ezeacutert baacutetoriacutetaacutest eacutes biztataacutest fog jelenteni (παρακαλέσῃ τὰς καρδίας ὑμῶν)

(23k) Mint a paacuteli levelek mindegyike ez a leveacutel is aacuteldaacutessal zaacuterul Termeacuteszetesen ennek a zaacuteroacute aacuteldaacutesnak sokfeacutele formaacuteja ismeretes (a legroumlvi-debb ἡ χάρις μεθ᾽ ὑμῶν Kol 4l8b-beli formulaacutejaacutetoacutel kezdve szaacutemos variaacute-cioacuteban kuumlloumlnfeacutele bőviacuteteacutesekkel) Az itteni aacuteldaacutes egyben buacutecsuacuteformula is eacutes abban kuumlloumlnboumlzik az aacuteltalaacutenos paacuteli szokaacutestoacutel hogy nem koumlzvetlen sze-meacutelyes formaacuteban van megfogalmazva hanem harmadik szemeacutelyben τοῖς ἀδελφοῖς μετὰ πάντων τῶν ἀγαπώντων τὸν κύριον κτλ Az ittenihez ha-sonloacute kettős aacuteldaacutes-formulaacutet talaacutelunk meacuteg egyeacutebkeacutent a 2Tim 422-ben is A harmadik szemeacutelyű megfogalmazaacutest SCHLIER bdquoliturgikusabbnakrdquo tartja a szemeacutelyes megfogalmazaacutesnaacutel megszoacuteliacutetaacutesnaacutel Hogy a bdquotestveacuterekenrdquo mely gyuumllekezetek tagjai eacutertendők azt itt eacuteppen uacutegy nem tudjuk meg mint aho-gyan maga az egeacutesz leveacutel sem adott roacutela felvilaacutegosiacutetaacutest Teljes figyelmuumln-ket a gyuumllekezeteknek ndash eacutes leacutenyegeacuteben mint ahogyan maacuter az 1Kor uumldvoumlz-lő-formulaacutejaacuteboacutel kitűnt vagy ahogyan a Gal 618-boacutel is koumlvetkeztethetuumlnk raacute Krisztus egyhaacuteza egeacuteszeacutenek ndash kuumlldoumltt joacutekiacutevaacutensaacutegok tartalmi elemeire kell fordiacutetanunk Az εἰρήνη-ben az uumldvoumlzlethez (13) teacuter vissza a leveacutel iacuteroacute-ja de kapcsoloacutedik a bdquobeacutekesseacuteg evangeacuteliumaacuteroacutelrdquo mondottakhoz is amely a leveacutel egeacuteszeacutenek doumlntő fontossaacuteguacute uumlzenete eacutes amely tulajdonkeacuteppen maga a Krisztus szemeacutely szerint ndash tehaacutet helyesebb iacutegy mondanunk a k i maga a Krisztus (214) Alaptalan az a felteveacutes hogy az εἰρήνη itt a zsidoacute- eacutes pogaacuteny-keresztyeacutenek koumlzoumltti beacutekeacutes viszonyra utalna (csak) ez kiesneacutek az egeacutesz valoacute-ban bdquoliturgikusrdquo megfogalmazaacutesuacute aacuteldaacutes-formulaacuteboacutel Ugyancsak oumlsszefoglaloacute jellege van a leveacutel szemszoumlgeacuteből az ἀγάπη emliacuteteacuteseacutenek (ld 14k) ennek a szeretetnek koumlszoumlnheti leacuteteacutet az egyhaacutez mert ebből fakad az az aacuteldozat ame-lyet Isten Krisztusban meghozott az embereacutert Isten Lelke aki Krisztus tes-teacutenek is a Lelke eacuteletben tartoacute szemeacutelyesen oumlsszetartoacute eacutes megerősiacutető ereje a szeretet Lelke (vouml 25 42k 52) Az ἀγάπη-hoz tartozoacute kiegeacutesziacuteteacutesnek tartja SCHLIER a μετὰ πίστεως hataacuterozoacutet arra utalva hogy a keacutet fogalom egymaacutes melletti emliacuteteacutese a leveacutelben gyakori (115 317 41315 616) Uacutegy eacutertelmezi a kifejezeacutest hogy itt mindenesetre bdquoarroacutel a szeretetről van szoacute amely a hitből sarjad kirdquo Azonban ő maga is utal arra hogy a hit a keresztyeacuten bdquoereacutenyekrdquo előfoumllteacutetele a leveacutel taniacutetaacutesa szerint Ebben az esetben viszont az aacuteldaacutes eacutertelmeacutet helyesebben ragadjuk meg ha uacutegy eacutertjuumlk hogy a beacutekesseacuteg eacutes a szeretet Isten ajaacutendeacuteka egyhaacutezaacutenak de ahhoz hogy ezek a javak eacutelő eacutes eacuteletet adoacute erőkkeacute le-gyenek az egyhaacutezban a gyuumllekezetek eacutes tagjaik eacuteleteacuteben szuumlkseacuteges az hogy a bdquotestveacuterekrdquo eacuteleteacutenek meghataacuterozoacuteja legyen Isten emez ajaacutendeacutekai elfogadaacute-

145

Magyaraacutezat Szemeacutelyes uumldvoumlzletek aacuteldaacutes 621-24

saacutenak keacuteszseacutege a hit Iacutegy eacuterthető hogy a beacutekesseacuteg eacutes a szeretet melleacute mint-egy ezek tovaacutebbiacutetoacute koumlzegekeacutent bdquomelleacutekelirdquo az apostol a hitet (μετὰ πίστεως) azeacutert fogalmazva iacutegy az aacuteldaacutest mert a haacuterom fogalom nem ugyanazon a szin-ten aacutell a keresztyeacuten eacutelet szemszoumlgeacuteből eacutes eacutelő valoacutesaacutegaacuteban Isten ajaacutendeacutekainak alapjuk is oumlsszefoglalaacutesuk is a χάρις a rdquokegyelemrdquo amelynek sokreacutetűseacutegeacuteről eacuteppen a goumlroumlg χάρις szoacute jelenteacutestartalma mozzanatainak elemzeacutese soraacuten maacuter szoacuteltunk (vouml az 12 magyaraacutezataacuteval)

A οἱ ἀγαπῶντες τὸν κύριον ahogyan a mondatszerkeszteacutes eacutes a stiacutelus oumlsz-szefuumlggeacuteseacuteből vilaacutegos az ἀδελφοῖς megfelelője ezzel tartalmaacutenak eacutes jelenteacute-seacutenek kifejteacutese Nyilvaacutenvaloacutean csak az lehet Krisztus egyhaacutezaacutenak a tagja aki-nek eacuteleteacutet betoumllti az iraacutenta valoacute szeretet Ez a gondolat egyuacutettal a 23 versbeli ἀγάπη-ra adott emberi vaacutelasz is

Probleacutemaacutet jelent a levelet zaacuteroacute hataacuterozoacute magyaraacutezata (ἐν ἀφθαρσίᾳ) Szaacutemos magyaraacutezoacute (AMBROSIASTER BEacuteZA von SODEN HAUPT SCHLI ER) uacutegy gondolja hogy ez a hataacuterozoacute nem a participiumoz tartozik hanem a χάρις fogalmaacutenak egy előre tulajdonkeacuteppen szaacutemiacutetaacutesba sem vett szinte toldaleacutekos utaacutena vetett bőviacuteteacutese a prepoziacutecioacute ebben az esetben kap-csoloacute eacutertelmű volna bdquoKegyelem romolhatatlansaacuteggal egyuumlttrdquo (mint fentebb a μετὰ πίστεως) A szerkeszteacutes ezt nem teszi valoacutesziacutenűveacute Meacuteg kevesebb a valoacutesziacutenűseacutege annak a magyaraacutezati kiacuteseacuterletnek amely az ἐν ἀφθαρσίᾳ-t a τὸν κύριον ἡμῶν-hoz kapcsolja bdquoa mi romolhatatlan Urunkatrdquo (KLOPPER STAAB ΒΕNOIT DIBELIUS lehetseacutegesnek tartja ld BAUER a ciacutemszoacute alatt) A legtermeacuteszetesebb kapcsolaacutesi moacuted termeacuteszetesen meacutegiscsak min-denkeacuteppen az hogy a hataacuterozoacute modaacutelis eacutertelemben az előző μετὰ τῶν ἀγαπώντων-hoz tartozik bdquoakik szeretik romolhatatlanulrdquo Enneacutel valamivel tovaacutebb is mehetuumlnk az eacutertelmezeacutesben DIBELIUS uacutetmutataacutesa nyomaacuten Ő azt hangsuacutelyozza hogy az ἀφθαρσία a foumlldi eacutelet foumlloumltt aacutelloacute leacutetmoacutedot jelenti jeloumlli iacutegy nyilvaacutenvaloacutean vonatkozhatik maacuter itt a foumlldoumln is azokra akik Krisztussal szeretetkoumlzoumlsseacutegben eacutelnek hiszen ez a szeretetkoumlzoumlsseacuteg nem foumlldi-emberi lehetőseacuteg eacutes az apostol legutolsoacute szavai erre akarjaacutek felhiacutevni nyomateacutekosan a leveacutel ciacutemzettjeinek a figyelmeacutet Mint laacutettuk DIBELIUS veacuteguumll is amellett doumlnt hogy a hataacuterozoacute Krisztus mennyei leacutetmoacutedjaacutet van hivatva meghataacuterozni iacutegy egyeacutertelmű az ἐν δόξη-val Mi a mondottak alapjaacuten minden nyelvi bonyoliacute-taacutes keruumlleacuteseacutevel (DIBELIUSt az emliacutetett megoldaacutesba a hataacuterozoacute jelzői funkci-oacuteja is beleviheti amely a neacutemetben annyira bdquokeacutezenfekvőrdquo) a legegyszerűbb eacutes leginkaacutebb magaacutetoacutel eacutertetődő megoldaacutes mellett doumlntuumlnk akik Krisztust sze-retik azok maacuter e foumlldoumln benne vannak az ἀφθαρσία leacutetmoacutedjaacuteban amely az eszkhatonban jut majd teljesseacutegre de a hiacutevők eacuteleteacuteben maacuter itt eacutes most valoacute-saacuteg Ez az eacutertelem azeacutert is a legkeacutezenfekvőbb mert az ἀγαπῶντες τὸν κύριον

146

Az Efeacutezusi leveacutel

eacutes az ἐν ἀφθαρσίᾳ (ebben az esetben ἐν πνεύματι-val egy jelenteacutesű) koumlzoumltt a koumllcsoumlnoumls vonatkozaacutes a reciprocitaacutes viszonyaacutet hozza leacutetre Krisztus szeretete aacuteltal az őt szeretők az ἀφθαρσία leacutetmoacutedjaacuteba keruumllnek aacutet ugyanakkor azon-ban a dolog maacutesik ndash eacutes ezzel egyidejű - mozzanata az hogy Krisztust szeretni nem lehet emberi moacutedon emberi leacutetmoacutedunkboacutel folyoacutean csak az ἀφθαρσία leacutetmoacutedjaacuteban eacutes leacutegkoumlreacuteben eacutelve

Ez a kuumlloumlnoumls kettősseacuteg a πνεῦμα vilaacutegaacutenak eacutesszel fel nem eacuterhető meg nem ragadhatoacute titkai koumlzeacute tartozik de a keresztyeacuten egzisztenciaacuteban bdquoleleplezett titokkaacuterdquo vaacutelik megeacutelt valoacutesaacuteggaacute de ez nem jelenti azt hogy elvesziacuteteneacute ti-tok-jellegeacutet Ez a befejezeacutes meacuteltoacute az egeacutesz leveacutelhez

5

LECTORI SALUTEM 7

EMLEacuteKEZEacuteS EMLEacuteKEZTETEacuteS 9

BEVEZETEacuteS 171 Az efeacutezusi gyuumllekezet a ciacutemzettek az irodalmi probleacutema 172 A leveacutel eredetiseacutege keletkezeacuteseacutenek helye eacutes ideje 203 A leveacutel rendelteteacutese 294 A leveacutel tartalmi sajaacutetossaacutegai felosztaacutesa 30

FONTOSABB FORRAacuteSMUNKAacuteK 35a Kommentaacuterok 35b Bevezeteacutestanok 35c Tanulmaacutenyok 36

MAGYARAacuteZAT 37Koumlszoumlnteacutes 11-2 37Isten magasztalaacutesa szabadiacutetaacutesaacuteeacutert 13-14 38Imaacutedsaacuteg Krisztus dicsőseacutegeacutenek megismereacuteseacuteeacutert 115-23 45Halaacutelboacutel az eacuteletre 21-10 51Izraacuteel eacutes a pogaacutenyok koumlzoumlsseacutege az egyhaacutezban 211-22 55Paacutel a pogaacutenyok apostola 31-13 64Paacutel koumlnyoumlrgeacutese a gyuumllekezetekeacutert 314-21 75Az ismeret gyuumlmoumllcsei egyseacuteg a szeretetben 41-16 82Az ismeret gyuumlmoumllcse az uacutej ember feloumlltoumlzeacutese 417-24 96Az ismeret gyuumlmoumllcse az uacutej erkoumllcsi magatartaacutes 425-32 102Az ismeret gyuumlmoumllcse a fegyelmezett eacutelet 51-21 107Az ismeret gyuumlmoumllcsei a kuumlloumlnfeacutele eacutelethelyzetben eacutelő emberek viszonyaacutenak rendeződeacutese 522 - 69 117A lelki fegyverzet 610-20 132Szemeacutelyes uumldvoumlzletek aacuteldaacutes 621-24 141

TARTALOMJEGYZEacuteK

7

LECTORI SALUTEM

Egyetemuumlnk uacutejszoumlvetseacutegi tanszeacutekeacutenek egykori professzora dr Varga Zsigmond Joacutezsef szuumlleteacuteseacutenek 100 eacutevforduloacuteja alkalmaacuteboacutel bocsaacutetjuk koumlzre az Efeacutezusi leveacutelhez iacutert kommentaacuterjaacutet Az uacutej kiadaacutest volt munkataacutersa a beve-zető eacuteletrajzi tanulmaacutenyt iacuteroacute dr Lenkeyneacute dr Semsey Klaacutera nyugalmazott teoloacutegiai tanaacuter kezdemeacutenyezte kiemelve hogy e mű joacutel tuumlkroumlzi szerzője ki-terjedt iacuteraacutesmagyaraacutezoacutei munkaacutessaacutegaacutenak eacutes teoloacutegiai laacutetaacutesmoacutedjaacutenak sajaacutetos-saacutegait

Az 1973-as első kiadaacutes kis peacuteldaacutenyszaacutemuacute stencilezett sokszorosiacutetaacutesuacute seacuteruumlleacutekeny koumlteacutesű teoloacutegiai jegyzetkeacutent jelent meg mely eredetileg is csak nagyon szűk koumlrben volt eleacuterhető Ezeacutert a kommentaacuter tartalmi eacuterteacutekei mel-lett a tovaacutebboumlroumlkiacuteteacutes elemi igeacutenye szinteacuten indokolja hogy a centenaacuteriumi emleacutekezeacutes kapcsaacuten az igeacutenyes mondanivaloacutenak megfelelőbb kuumllső megjele-neacutesű szeacuteles koumlrben eleacuterhetőveacute tett maacutesodik kiadaacutessal tisztelegjuumlnk a biblikus teoloacutegus eacuteletműve előtt

A koumltet előkeacutesziacuteteacutese soraacuten nyuacutejtott taacutemogataacuteseacutert kuumlloumln koumlszoumlnet illeti a szerző jogutoacutedait valamint a szoumlveggondozaacutesban koumlzreműkoumldő munkataacuter-saim koumlzuumll az aacutetiacuteraacutest veacutegző Simon Zita teoloacutegia-lelkeacutesz szakos hallgatoacutet eacutes a korrektori feladatokat ellaacutetoacute Balog Margit tanaacuternőt

Dr Baraacuteth Beacutela Leventetudomaacutenyos rektorhelyettes

9

EMLEacuteKEZEacuteS EMLEacuteKEZTETEacuteS VARGA ZSIGMOND J SZUumlLETEacuteSEacuteNEK

100 EacuteVFORDULOacuteJA ALKALMAacuteBOacuteL

Dr Varga Zsigmond Joacutezsef Debrecenben szuumlletett Debrecenben teljesiacutetette kuumlldeteacuteseacutet (1918-1997) szuumlleteacuteseacutenek ez eacutevben 100 eacutevforduloacutejaacuten haacutelaacutes sziacutev-vel emleacutekezuumlnk uacutejszoumlvetseacutegi professzorunkra Munkaacutejaacutet sziacutevvel leacutelekkel tel-jes odaadaacutessal derűsen a koumlrnyezeteacutet is oumlroumlmre hangolva veacutegezte Joacute volt a koumlzeleacuteben lenni Ismereteinket gyarapiacutetotta laacutetaacutesunkat Krisztus igeacutenyeacutenek megfelelően formaacutelta keacuterdeacuteseinkre vaacutelaszt kaptunk uacutetmutataacutest lenduumlletet egyhaacutezunk eacutebresztő eacutes eacutepiacutető munkaacutejaacutehoz Sokan voltak taniacutetvaacutenyai eacutes ra-gaszkodtak hozzaacute a diplomaacutejuk megszerzeacutese utaacuten is rendszeresen meglaacuteto-gattaacutek Kuumlloumlnoumlsen szoros volt vele azoknak a kapcsolata akik tagjai voltak a Doktorok Kolleacutegiuma Uacutejszoumlvetseacutegi szekcioacutejaacutenak A 60 eacutes a 70 szuumlleteacutes-napja alkalmaacuteval tanulmaacutenyi koumltet uumlnnepeacutelyes aacutetadaacutesaacuteval fejeztuumlk ki iraacutenta megnyilvaacutenuloacute tiszteletuumlnket eacutes szeretetuumlnket Meacuteltoacute hogy ezt megtegyuumlk szuumlleteacutesnapjaacutenak 100 eacutevforduloacuteja alkalmaacuteval is Erre toumlrekszuumlnk jelen alka-lommal Feleseacutegeacutevel gyermekeivel eacutes Dr Kustaacuter Zoltaacuten rektor uacuterral egyeteacuter-teacutesben joacutellehet Varga Zsigmond professzor szuumlleteacutesnapja juacutelius 26-aacuten van az uumlnnepi megemleacutekezeacutest a taneacutev megkezdeacutese utaacuten oktoacuteber elejeacuten tartot-tuk ceacutelszerűnek megrendezni Ez alkalommal egyik kedves munkaacutejaacuteval az Efeacutezusi leveacutel magyaraacutezataacutenak megjelenteteacuteseacutevel emleacutekezuumlnk eacutes emleacutekezte-tuumlnk raacute amelyet a Debreceni Hittudomaacutenyi Egyetem adott ki Koumlszoumlnoumlm haacutelaacutes sziacutevvel mindazoknak akiknek reacuteszuumlk volt e munka nagyon szeacutep for-maacuteban valoacute megjelenteteacuteseacuteben

Varga Zsigmond J professzor előbb volt nyelveacutesz mint teoloacutegus Tanulmaacute-nyait a debreceni Kolleacutegiumban kezdte Csalaacutedja indiacutettataacutesaacutera eacuterettseacutegi utaacuten a tanaacuteri paacutelyaacutet vaacutelasztotta eacutedesapja nyomdokait koumlvetve A debreceni Tisza Istvaacuten Tudomaacutenyegyetem Klasszika Filoloacutegia szakaacutenak hallgatoacuteja lett Latin- -neacutemet eacutes goumlroumlg szakos tanaacuteri oklevelet szerzett (1942) majd klasszika filoloacute-giai doktoraacutetust summa cum laude minősiacuteteacutessel (1945) Tanulmaacutenyait folytat-va megszerezte ugyanennek az Egyetemnek a Hittudomaacutenyi Karaacuten

valamint az egyhaacutezkeruumlleti Lelkeacuteszkeacutepző inteacutezetben a lelkeacuteszi oklevelet (1947) Koumlzeacutepiskolai tanaacuterkeacutent a Reformaacutetus Gimnaacuteziumban kezdte el mun-

10

Dr Lenkeyneacute Semsey Klaacutera

kaacutejaacutet eacutes folytatta 12 eacuteven aacutet előbb szaktaacutergyai taniacutetaacutesaacuteval majd a vaacuteltozoacute idők koumlvetelmeacutenyeinek megfelelően matematika oktataacutessal amelyhez megszerez-te a keacutepesiacuteteacutest

Uacutej doumlntő jelentőseacutegű fordulat a Debreceni Theologiai Akadeacutemiaacuten 1951-ben az Egyhaacutezi atyaacutek iratai eacutes a Szocioloacutegia taacutergyaacutenak taniacutetaacutesaacutera kapott meg-biacutezaacutest 1954-ben pedig az Uacutejszoumlvetseacutegi tanszeacutek vezeteacuteseacutere A Hittudomaacutenyi Kar az Egyetemről 1951-ben a Kolleacutegiumba keruumllt aacutet eacutes tovaacutebb Theologiai Akadeacutemiakeacutent műkoumldoumltt Ugyanebben az eacutevben Saacuterospatakon eacutes Paacutepaacuten nem folytatoacutedhatott tovaacutebb a lelkeacuteszkeacutepzeacutes A saacuterospataki hallgatoacutek Debrecenben illetve neacutemelyek Budapesten folytathattaacutek tanulmaacutenyaikat A Theologia koumlnyvtaacutera a megfelelő szakok szerint ahogyan az Egyetemen volt aacutetkeruumllt a Kolleacutegiumba Minden tanszeacutek szaacutemaacutera biztosiacutetva volt egy tanaacuteri szoba eacutes mellette a koumlnyvek eacutes a hallgatoacutek szaacutemaacutera egy maacutesik szoba a bdquoSzeminaacuteriumrdquo nagy fioacutekos asztallal eacutes szeacutekekkel Az Uacutejszoumlvetseacutegi tanszeacutek tanaacuteri szobaacuteja eacutes szeminaacuteriumi helyiseacutege a Darabos utcaacutera neacutező folyosoacute első eacutes maacutesodik az akkori rend szerint a 38 eacutes 39 szaacutemot viselő keacutet szoba volt

Az Uacutejszoumlvetseacutegi Tanszeacutek vezetője dr Varga Zsigmond J Ő mindenki bdquoZsiga baacutecsijardquo volt 25 eacutevig tartoacute professzori munkaacuteja soraacuten de azutaacuten is Iacutegy hiacutevta Varga Zsigmond professzort mindenki attoacutel a teoloacutegus nemzedeacutektől kezdve akiket professzori munkaacuteja első eacuteveiben taniacutetott tanaacuteri munkaacutejaacutenak egeacutesz idejeacuten de azutaacuten is A taniacutetvaacutenyainak egyszerre volt tanaacutera baraacutetja eacutes idő-sebb testveacutere Taniacutetvaacutenyai szeretteacutek ragaszkodtak hozzaacute őszinte tisztelettel vetteacutek koumlruumll Taniacutetvaacutenyai soraacuteba keacutesőbb maacuter nemcsak azok tartoztak aki-ket a Debreceni Reformaacutetus Teoloacutegiai Akadeacutemia 17-es eacutes 18-as tantermeacutenek katedraacutejaacuteroacutel taniacutetott hanem maacuter azoknak a gyermekei is eacutes sokan maacutesok Az első szeminaacuteristaacuteja Aranyos Zoltaacuten Kovaacutech Attila eacutes Birtha Istvaacuten volt a kutatoacute professzorraacute valoacute aacutetminősiacuteteacutesekor pedig Balog Zoltaacuten eacutes Victor Istvaacuten Sok szeacutep joacute eacutelmeacuteny fűződik szeminaacuteriumi munkaacutejukhoz E tehetseacuteges hall-gatoacutek igyekeztek a Mester nyomdokait koumlvetve egyhaacutezunk javaacutet eacutes eacutepiacuteteacuteseacutet szolgaacutelni

Varga professzor szemeacutelyeacuteben a megfelelő ember a megfelelő helyre keruumllt Az Uacutejszoumlvetseacuteg eredeti nyelveacutenek szakavatott tudoacutesa a bibliai tudomaacutenyok kitűnő ismerője volt A nemzetkoumlzi konferenciaacutekon Reformaacutetus Egyhaacutezunkat eacutes hazaacutenkat meacuteltaacuten eacutes meacuteltoacute moacutedon keacutepviselte sorozatosan Kuumllfoumlldi uacutetjain baraacutetsaacutegokat koumltoumltt az uacutejszoumlvetseacutegi tudomaacutenyok olyan tudoacutesaival akik joacute szakkoumlnyvek ajaacutendeacutekozaacutesaacuteval is kifejezteacutek elismereacutesuumlket a veluumlk azonos sziacuten-vonaluacute magyar tudoacutestaacutersuknak Neacutemet nyelvű kommentaacuterok sorozataacuteval ajaacutendeacutekoztaacutek meg az uacutejszoumlvetseacutegi szeminaacuteriumi koumlnyvtaacuterat Nagyon fontos dolog volt ez ugyanis akkoriban az ajaacutendeacutekozaacutes volt az egyetlen lehetőseacuteg

11

Emleacutekezeacutes

amely aacuteltal szakkoumlnyvekhez hozzaacute lehetett jutni A kitűnő tudoacutes professzor filoloacutegiai ismereteit teoloacutegiai tanaacuterkeacutent az uacutejszoumlvetseacutegi művek megeacuterteacuteseacutehez vezető uacuteton hasznosiacutetotta

A goumlroumlg nyelv megismereacutese rendkiacutevuumll fontos az uacutejszoumlvetseacutegi iratok megeacuter-teacuteseacutehez - hangsuacutelyozta Az uacutejszoumlvetseacuteg eredeti nyelveacutenek a goumlroumlg nyelvnek a megismereacuteseacutet megszerettette maacuter az első oacuteraacutek alkalmaacuteval a hallgatoacuteival Sziacutevesen tanultaacutek az uacutejszoumlvetseacutegi koumlnyvek eredeti nyelveacutet Keacutet szemeszter utaacuten a hallgatoacutek nagy reacutesze szoacutetaacuter segiacutetseacutegeacutevel Maacuterk evangeacuteliumaacutet goumlroumlg nyelven olvasta eacutes eacutertette A bibliai goumlroumlg olvasoacutekoumlnyv eacutes gyakorloacutekoumlnyv elkeacute-sziacuteteacutese Zsiga baacutecsi első munkaacutei koumlzoumltt szerepelt

Ennek a szerkeszteacuteseacutebe kapcsoloacutedtam be amikor 1955 aacuteprilis 15-től kezdve a tanaacutersegeacutedje lettem bdquoUtoacutelagos beleegyezeacutesem remeacutenyeacutebenrsquorsquo aho-gyan iacuterta az aacuteprilis 4-eacuten keacutezhez vett leveleacuteben aacutet voltam helyezve a Debreceni Theoloacutegiai Akadeacutemia Uacutejszoumlvetseacutegi Tanszeacutekeacutere tanaacutersegeacutednek Sajoacutesenyeacuteről - ahol teoloacutegiai tanulmaacutenyaim befejezeacutese utaacuten elkezdtem a munkaacutemat Igen meglepett levele de nemcsak engem Nagyon megoumlruumlltem sorainak

A bibliai goumlroumlg olvasoacutekoumlnyv eacutes gyakorloacutekoumlnyv maacuter szaacutemtalan kiadaacutest megeacutert a modem nyelvek taniacutetaacutesi moacutedszereacutenek megfelelően taniacutetja a goumlroumlg nyelvet A mű iraacutenti eacuterdeklődeacutes igen nagy volt nemcsak a reformaacutetus teoloacutegi-aacutek reacuteszeacuteről hanem az Egyetem hallgatoacutei reacuteszeacuteről is Megkerestek bennuumlnket eacutes megvaacutesaacuteroltaacutek ezt a kitűnő szakkoumlnyvet Ez a munka szolgaacutelja ma is a lelkeacuteszkeacutepzeacutes uumlgyeacutet

A goumlroumlg nyelv tudaacutesaacutenak elmeacutelyiacuteteacutese eacutes az Uacutejszoumlvetseacuteg eredeti nyelveacutenek megeacuterteacutese szempontjaacuteboacutel neacutelkuumlloumlzhetetlen a szoacutetaacuter Koumlzel egy eacutevtized oda-adoacute munkaacutejaacutenak az eredmeacutenyekeacutent ez 1992-ben jelent meg Uacutejszoumlvetseacutegi goumlroumlg-magyar szoacutetaacuter ciacutemen Zsiga baacutecsi toumlbbszoumlr is megemliacutetette hogy a Goumlroumlg olvasoacutekoumlnyvet eacutes az Uacutejszoumlvetseacutegi goumlroumlg-magyar szoacutetaacutert tartja a keacutet legjelentősebb munkaacutejaacutenak Sok joacute elismerő visszajelzeacutest kapott a szoacutetaacuter megjeleneacutese utaacuten amelyből egyet ideacutezek is Vladaacuter Gaacutebor teoloacutegiai tanaacuter a Keacutepes Kaacutelvin Kalendaacuterium 2018-ban megjelent Varga Zsigmondra emleacuteke-ző tanulmaacutenyaacuteban a koumlvetkezőket iacuterja bdquoA magyar uacutejszoumlvetseacutegi szoacutetaacuteriroda-lomban egyeduumllaacutelloacute az 1992-ben megjelent uacutejszoumlvetseacutegi goumlroumlg-magyar szoacute-taacuter amely nemcsak terjedelmeacutere neacutezve nagy szellemi teljesiacutetmeacuteny hanem Varga Zsigmond szeacuteles koumlrű nyelveacuteszeti ismereteinek gazdag taacuterhaacuteza is De egyuacutettal megmutatkozik benne a szerzőre annyira jellemző segiacutetőkeacuteszseacuteg mivel - a szakirodalommal gyengeacutebben ellaacutetott lelkipaacutesztorokra is tekintet-tel - egyfajta bdquoexegetikai szoacutetaacutertrdquo szerkesztett amelynek egyes ciacutemszavai az alapjelenteacuteseacutenek megadaacutesaacuten tuacutel kisebb lexikoncikkel feleacuterő magyaraacutezatokat is tartalmaznak A szuumlletett pedagoacutegusra eacutes a veacuterbeli nyelveacuteszre utaloacute aacuterul-

12

Dr Lenkeyneacute Semsey Klaacutera

kodoacute jelek sokasaacutegaacuteval talaacutelkozunk meacuteg egy ilyen szaacuteraznak tűnő műfajban is mint a lexikograacutefiardquo

Az uacutejszoumlvetseacutegi fordiacutetoacute A Biblia uacutej fordiacutetaacutesa 3 taguacute bizottsaacutegaacutenak tagja kezdetben vezetője A bizottsaacuteg 1964-ben kezdte meg munkaacutejaacutet eacutes annak eredmeacutenyeacutet 1966-69 koumlzoumltt jelentette meg Proacutebafuumlzetekben A bizottsaacuteg tag-jai vaacuteltoztak eacutes az nem ismert szaacutemunkra hogy a Proacutebafuumlzetekhez fűzoumltt kritikai megjegyzeacutesek utaacuten amelyeket mi gondosan feldolgoztunk a keacute-sőbbiek soraacuten mennyiben eacuterveacutenyesuumlltek eacuterveacutenyesuumlltek-e egyaacuteltalaacuten az ő szempontjai Ő a kortaacutersai szaacutemaacutera egy valoacuteban uacutej fordiacutetaacutest akart elkeacutesziacuteteni E kivaacuteloacute nyelveacutesz professzor taniacutetoacute-nevelő munkaacuteja soraacuten uacutejra meg uacutejra hangsuacutelyozta hogy a nyelv ismerete nem oumlnceacutel hanem az egyik neacutelkuumlloumlzhe-tetlen felteacutetele a szoumlveg helyes szakszerű magyaraacutezataacutenak Sokszor elismeacutetel-te hallgatoacutei koumlreacuteben a koumlvetkező mindenkeacuteppen figyelemre meacuteltoacute mondataacutet bdquoNem szoacutet fordiacutetunk hanem mondatot a mondat eacutertelmeacutetrdquo

Az exegeacuteta aki az Iacuteraacutes az Uacutejszoumlvetseacuteg szoumlvegeacutet tiszteletben tartja Istentől ihletett mű az Uacutejszoumlvetseacutegnek minden kuumlloumlnboumlző műfajban megiacutert koumlnyve amely nem fejthető meg nem eacutertelmezhető oumlnkeacutenyes eljaacuteraacutessal Tudomaacutenyos exegetikai munkaacutet veacutegzett vagyis alkalmazkodott munkaacuteja soraacuten taacutergyaacutehoz minden tekintetben Szaacutemolt az Uacutejszoumlvetseacuteg isteni eacutes emberi termeacuteszeteacutevel Varga professzor eseteacuteben a kivaacuteloacute szaktudoacutes paacuterosult a Szentleacutelektől ihletett iacuteraacutesmagyaraacutezoacuteval Professzori szeacutekfoglaloacute előadaacutesaacuteban az iacuteraacutesmagyaraacutezat elvi keacuterdeacutesei mellett joacute aacutettekinteacutest ad az iacuteraacutesmagyaraacutezat toumlrteacuteneteacuteről is kezd-ve az őskeresztyeacutenseacuteg koraacutetoacutel a XX szaacutezad koumlzepeacuteig Iacuteraacutesmagyaraacutezata az uacuten szoumlvegkritikai moacutedszert koumlveti de nem kritikaacutetlanul A szoumlveg nyelvi szoumlvegkritikai elemzeacutese a taacutergyi magyaraacutezat az alapja annak amit tartalmi oumlsszefoglalaacuteskeacutent koumlzoumll Rendkiacutevuumll fontos a nyelvi elemzeacutes mellett az egyes reacuteszletek műfajaacutenak meghataacuterozaacutesa a szituaacutecioacute elemzeacutese ahhoz hogy a szoumlveg eacutertelmezeacutese helyes legyen eacutes a mai igehallgatoacutekhoz annak uumlzenete eljusson

Iacuteraacutesmagyaraacutezatai szinte az egeacutesz Uacutejszoumlvetseacuteg koumlnyveihez vannak leg-alaacutebbis olyan szinten hogy peacuteldakeacutent adatnak a tekintetben hogy ho-gyan kell egy-egy irodalmi egyseacuteghez tartozoacute művet helyesen magya-raacutezni Maacuteteacute Maacuterk Lukaacutecs evangeacuteliuma eacutes a Roacutemai leveacutel magyaraacutezata (a Jubileumi Kommentaacuterban jelentek meg) eacutes a Galata leveacutel Az Uacutejszoumlvetseacutegi Szeminaacuterium fuumlzetei c sorozatban jelent meg a szinoptikus evangeacuteliumok egy reacuteszeacutenek reacuteszletesebb magyaraacutezata az Apostolok Cselekedetei az Efeacutezusi leveacutel eacutes a Jeleneacutesek koumlnyve 1-10 reacutesze Geacutepelt jegyzetkeacutent aacutelltak a hallgatoacutek rendelkezeacuteseacutere a Kolosseacutei leveacutel az 1-2Thessalonikai leveacutel eacutes Jaacutenos első leveleacute-nek magyaraacutezata valamint a Paacutesztori Levelek egy reacuteszlete eacutes Jakab leveleacuteből keacutet reacutesz Tudatosiacutetotta hallgatoacuteiban hogy az exegetikai munka baacuter rendkiacutevuumll

13

Emleacutekezeacutes

jelentős azonban soha nem oumlnceacuteluacute hanem az igehirdeteacutest szolgaacutelja A ceacutelja az hogy az igehirdeteacutes szakszerű eacutes korszerű legyen Oumlnmagaacutet nem sorolta be egyik divatos hermeneuumltikai iraacutenyzathoz sem Joachim Jeremiast eacuterezte magaacutehoz legkoumlzelebb

Az Ige korszerű időszerű hirdetője Igehirdeteacutese magaacuteval ragadta hall-gatoacuteit Az emberi szoacute a mennyei uumlzenet hiteles tolmaacutecsoloacutejaacutevaacute lett igehir-deteacutesei alkalmaacuteval Igen sok alkalommal veacutegzett igehirdeteacutesi szolgaacutelatokat mint a Tiszaacutentuacuteli Egyhaacutezkeruumllet tanaacutecsbiacuteraacuteja egyhaacutezlaacutetogataacutesai soraacuten vaacutero-si eacutes falusi gyuumllekezetekben eacutes mint a Kolleacutegiumi Kaacutentus feluumlgyelő tanaacutera Tiszaacuteninnen gyuumllekezeteiben is Igehirdeteacutesre felkeacutesziacutető munkaacutet maacuter akkor is veacutegzett amikor meacuteg nem volt teoloacutegiai tanaacuter a Debreceni Lelkeacutesztestuumllet koumlreacuteben Tanaacuterkeacutent igen sok legaacutecioacutes segiacutetőanyagot keacutesziacutetett el az ifjuacutesaacutegnak amelyet a lelkipaacutesztorok is szaacutemtalan esetben megkaptak

Koumlveteacutesre meacuteltoacute joacute pedagoacutegus a goumlroumlg fogalom eacutertelmeacuteben Ő keacutezen fogva vezette az Akadeacutemia hallgatoacuteit az ifjuacutesaacuteg paacutesztora volt Taniacutetva nevelt eacutes ne-velve taniacutetott Nem feluumllről nem kiacutevuumllről eacutes nem taacutevolroacutel neacutezte az Akadeacutemia hallgatoacuteit hanem mindig egynek tudta magaacutet veluumlk A Jeacutezus Krisztusban adott modell szerint szemeacutelyes kapcsolatban volt taniacutetvaacutenyaival Nemcsak le akarta adni a professzori katedra moumlgoumltt uumllve a feacuteleacutevenkeacutenti tananyagot hanem hatni nevelni akart azaacuteltal Mikoumlzben a goumlroumlg nyelv alapelemeiről az igeragozaacutes rendszereacuteről tartott előadaacutest nagy oumlsszefuumlggeacuteseket felmutatva megnyerte hallgatoacuteit az uumlgynek szimpaacutetiaacutet eacutebresztett a taacutergy iraacutent Az iacuteraacutes-magyaraacutezat hallgataacutesa eacutes tanulaacutesa koumlzben elsajaacutetiacutethattaacutek hallgatoacutei az iacuteraacutesma-gyaraacutezat szakszerű moacutedszereacutet eacutes meglaacutethattaacutek hogyan lehet ma lelkipaacutesz-torkeacutent keresztyeacuten emberkeacutent eacutelni itt eacutes most Az uacutejszoumlvetseacutegi szeminaacuterium hallgatoacutejakeacutent feladatkeacutent kaptam A kaacutenai menyegző (Jn 21 -11) magya-raacutezataacutet A dolgozatom biacuteraacutelataacutenak az első mondata az volt bdquoEz a dolgozat olyan mintha eacuten iacutertam volnardquo Igen oumlruumlltem a biacuteraacutelataacutenak eacutes igyekeztem tovaacutebbra is tanulni tőle eacutes elsajaacutetiacutetani az iacuteraacutesmagyaraacutezat moacutedszereacutet

Vannak jelentős szemeacutelyiseacutegek eacutes ezek koumlreacutehez tartozik Varga profesz-szor is akik nemcsak bdquotintaacutevalrdquo illetve iacuteroacutegeacuteppel vagy szaacutemiacutetoacutegeacuteppel iacuternak hanem legalaacutebb annyi időt eacutes energiaacutet fordiacutetanak fordiacutetottak arra is hogy az bdquoeacutelő Isten Lelkeacutevelrdquo a sziacutevek huacutestaacuteblaacutejaacutera iacuterjaacutek be a maguk tudomaacutenyaacutet

Vezető aki uacutegy forgoloacutedott azok koumlreacuteben akiket vezetett mint aki szolgaacutel 25 eacutevig volt a Theoloacutegia tanaacutera koumlzben oumlt eacuteven aacutet (1957-1961 eacutes 1974) deacute-kaacuten A Főiskola eacutes Taacutepinteacutezet igazgatoacuteja 15 eacuteven aacutet 10 eacutevig a Kolleacutegiumi Leaacutenyinternaacutetus eacutes a Kolleacutegiumi Kaacutentus feluumlgyelő tanaacutera Ez idő alatt toumlrteacutent az internaacutetusi eacutes taacutepinteacutezeti reacuteszleg feluacutejiacutetaacutesa Fontosnak tartotta hogy a jouml-vendő lelkeacutesznemzedeacutek kulturaacutelt rendezett viszonyok koumlzoumltt eacuteljen A sajaacutet

14

Dr Lenkeyneacute Semsey Klaacutera

lakaacutesukba eacutevről eacutevre meghiacutevta a Teoloacutegia elsőeacuteves hallgatoacuteit a koumlzvetlen kapcsolat kialakiacutetaacutesaacutenak ez volt az első leacutepeacutese Minden hallgatoacute előtt nyit-va volt a lakaacutesuk ajtaja Vezetőkeacutent odafigyelt azokra akik koumlreacuteben veacutegezte munkaacutejaacutet baacutermelyik teruumlletről volt szoacute eacutes minden tekintetben javukat szol-gaacutelta Olyan vezető volt aki gyorsan lenduumlletesen inteacutezte el az inteacutezendő uumlgyeket Tisztelte szerette megbecsuumllte mindazokat akik beosztottkeacutent tar-toztak hozzaacute Szaacutemos tisztseacuteget toumlltoumltt be gyuumllekezeteacuteben az egyhaacutezmegyeacutejeacute-ben eacutes az orszaacutegos egyhaacutezban is Α hatalmaacutet lehetőseacutegnek tekintette arra hogy a raacutebiacutezott inteacutezmeacutenyek eacutes egyeacutenek javaacutet szolgaacutelja tiszta sziacutevvel tiszta keacutezzel

Az oumlkumenikus tanulmaacutenyi anyagok szerkesztője eacutes az oumlkumenikus kon-ferenciaacutek reacutesztvevője Az oumlkumenikus konferenciaacutekra keacutesziacutetett tanulmaacutenyai mellett jelentős azoknak a munkaacuteknak a szaacutema is amelyeknek a lefordiacutetaacute-saacutera kapott megbiacutezaacutest Reacutesztvett az Egyhaacutezak Vilaacutegtanaacutecsaacutenak 1961-ben New-Delhiben tartott eacutes az 1968-ban Uppsalaacuteban rendezett konferenciaacutejaacuten eacutes toumlbb maacutes oumlkumenikus rendezveacutenyen

1978-1991 szeptembereacuteig kutatoacute professzorkeacutent folytatta munkaacutejaacutet Ez idő alatt keacutesziacutetette el az uacuteszoumlvetseacutegi goumlroumlg-magyar teoloacutegiai szakszoacutetaacutert

1991 szeptembereacutevel a Tanaacuteri Kar javaslataacutera a Kuumlloumln Igazgatoacutetanaacutecs hataacute-rozata alapjaacuten rendes tanaacuterkeacutent teljesiacutetett szolgaacutelatot a Debreceni Theoloacutegiaacuten nyugdiacutejba vonulaacutesaacuteig Tudomaacutenyos munkaacutejaacutenak elismereacutesekeacutent 1992-ben a Budapesti Reformaacutetus Theoloacutegia diacuteszdoktori okleveacutellel tuumlntette ki

Zaacuteroacute megjegyzeacutesek Feleseacutegeacutevel annyira egy volt hogy legsziacutevesebben mindig maga mellett tartotta volna Munkaacuteinak feleseacutege volt az első olva-soacuteja eacutes kritikusa A Kaacutentus kiszaacutellaacutesain minden alkalommal reacuteszt vett sok esetben a hetenkeacutent a teoloacutegiai internaacutetusban (diaacutekotthon) tartott uacutegyneve-zett otthonoacutera aacutehiacutetatain is Gyermekei sikerei boldoggaacute tetteacutek baacuter nekik nem aacuterulta el Sokat emlegette mind a haacuterom fiaacutet feleseacuteguumlkkel egyuumltt Alig muacutelt el olyan heacutetfői beszeacutelgeteacutes ti minden heacutetfőn meglaacutetogattam volt uacutegy hogy ezt feacuterjemmel egyuumltt is meg tudtuk tenni Fiairoacutel unokaacuteiroacutel eacutes testveacutereiről főleg Margitroacutel eacutedesapjaacuteroacutel anyjaacuteroacutel de a toumlbbiekről is beszeacutelgettuumlnk Ezeken az alkalmakon minden előkeruumllt ami eacuteppen aktuaacutelis volt

Az utolsoacute ilyen heacutetfői laacutetogataacutesom 1997 november 10-eacuten volt Oumlroumlmmel vette hogy elvittem neki Győri Istvaacuten disszertaacutecioacutejaacutet eacutes aacutetlapozva meacuteltaacute-nyolta is Raacutem biacutezta hogy a Galata leveacutel kiadaacutesa keacuterdeacuteseinek neacutezzek utaacute-na Elmondta ezutaacuten azt is hogy oumlruumll hogy a feacuterjem megszervezte a 60 eacutes 70 szuumlleteacutesnapjaacuteroacutel valoacute megemleacutekezeacutest sőt meacuteg a keacutet emleacutekkoumltet mel-lett mind a keacutet alkalomra emleacutekplakettet is keacutesziacutettetett neves műveacuteszekkel A 60 szuumlleteacutesnapjaacutera Hondromatidis Rigas goumlroumlg szaacutermazaacutesuacute műveacutesz a 70-re Blaskoacute Jaacutenos tehetseacuteges joacute hiacuterű műveacutesz keacutesziacutetette az eacutelethű kifejező szeacutep

15

Emleacutekezeacutes

bronzplakettet Feacuterjem elkeacutesziacutetette Varga professzor irodalmi munkaacutessaacutegaacute-nak a bibliograacutefiaacutejaacutet is amely a Hit eacutelet tudomaacuteny c tanulmaacutenykoumltet mel-leacuteklete

A laacutetogataacutesom alkalmaacuteval ekkor meacuteg arroacutel szaacutemolt be hogy egyeduumll ment el vasaacuternap a Nagytemplomba Igen joacute volt az igehirdeteacutes Az igehirdeteacutes-sel kapcsolatos mondatait pedig veacuteguumll ezzel a mondattal fejezte be bdquoTudja Klaacuterika raacutejoumlttem eacutes a leghataacuterozottabban meg vagyok győződve arroacutel hogy az eacuteletemben uacutegy kellett toumlrteacutenni mindennek ahogyan az megtoumlrteacutent minden uacutegy volt joacuterdquo Nagyon meglepett ez a mondat Oumlruumlltem neki Akkor meacuteg nem gondoltam hogy ez volt az utolsoacute bdquoheacutetfőirdquo talaacutelkozaacutesunk beszeacutelgeteacutesuumlnk Hinni sem akartam amikor a laacutenyunk csuumltoumlrtoumlkoumln azzal joumltt haza hogy Zsiga baacutecsi meghalt

Nagyon sok talentummal megaacuteldott rendkiacutevuumll tehetseacuteges szemeacutelyi-seacuteg volt Szeretetet sugaacuterzott joacutesaacutegot eacutes derűt az ifjuacutesaacuteg eacutes mindenki iraacutent Szemeacutelye munkaacutei aacuteltal nemcsak kortaacutersai hanem az utaacutena koumlvetkező nem-zedeacutekek szaacutemaacutera is jelentős marad Nagy magassaacutegokat eacutes nagy meacutelyseacutegeket eacutelt aacutet a moumlgoumltte leacutevő nyolc eacutevtizedben Gyomlaacutelt eacutes plaacutentaacutelt eacutepiacutetett eacutes uacutejjaacute-eacutepiacutetett taniacutetott eacutes nevelt igazgatott eacutes lelkigondozott magyaraacutezta hirdette eacutes megeacutelte az igeacutet Uacutejszoumlvetseacuteget fordiacutetott eacutes goumlroumlg-magyar szoacutetaacutert iacutert goumlroumlg nyelvtant eacutes uacutejszoumlvetseacutegi bevezeteacutestant iacuteraacutesmagyaraacutezatokat tanulmaacutenyokat nemzetkoumlzi konferenciaacutekon vett reacuteszt eacutes gyuumllekezeti istentiszteleteket tartott teoloacutegusoknak aacutehiacutetatokat otthonoacuteraacutet hetenkeacutent Tette amit tennie kellett lenduumlletesen vidaacuteman vagy eacuteppen csuumlggedten olykor erőtlen testben erős leacutelekkel neacuteha humorosan maacuteskor talaacuten kisseacute gunyorosan oumlnmagaacutet sem kiacute-meacutelve Nem a laacutethatoacutekra hanem a laacutethatatlanokra neacutezett

Legyen dicsőseacuteg koumlszoumlnet eacutes haacutela a mindenhatoacute Istennek Dr Varga Zsigmond J az Uacutejszoumlvetseacutegi Tanszeacutek professzora eacuteleteacuteeacutert

Dr Lenkeyneacute Semsey Klaacutera

ny tanaacuter

17

BEVEZETEacuteS

1 Az efeacutezusi gyuumllekezet a ciacutemzettek az irodalmi probleacutema

Efeacutezus vaacuterosaacutet ( Ἔφεσος) a Kr e 2 szaacutezad veacutegeacuten goumlroumlg telepesek alapiacutetottaacutek A telepuumlleacutes az Eacutegei-tengerbe torkolloacute Κάϋστρος folyoacute torkolataacutenaacutel alakult ki eacutes hamarosan Kisaacutezsia egyik legnagyobb eacutes legjelentősebb kereskedő-vaacute-rosaacutevaacute fejlődoumltt Az Imperium Romanum kormaacutenyzata alatt Asia procon-sularis szeacutekhelye lett Vallaacutesi tekintetben az efeacutezusi Artemisz (reacutegi fordiacutetaacute-sokban Diana a goumlroumlg istenneacutev latin megfelelője szerepel) hiacuteres temploma reacuteveacuten a pogaacuteny vallaacutesi eacutelet egyik legjelentősebb koumlzeacuteppontja volt (vouml ApCsel 19 24kk) ez a jelentőseacutege anyagi tekintetben nem kis előnyoumlket biztosiacutetott a vaacuterosnak Paacutel apostol előszoumlr csak egeacutesz roumlvid időt toumlltoumltt a vaacuterosban uacuten bdquomaacutesodik misszioacutei uacutetjardquo alkalmaacuteval (ApCsel 1819kk) ezt koumlvetően azon-ban az uacuten rdquoharmadik misszioacutei uacutetrdquo alkalmaacuteval toumlbb mint keacutet eacutevig időzoumltt Efeacutezusban (Kr u 52-54) Ez alkalommal Τύραννος reacutetor bdquoauditoacuteriumaacutebanrdquo azaz nyilvaacutenos hallgatoacutetermeacuteben (ApCsel 199 σχολὴ Τυράννου) taniacutetott komoly eredmeacutennyel

Egyeacutebkeacutent a gyuumllekezetnek igen joacute hiacuterneve van az ősegyhaacutezi hagyomaacuteny-ban aacutelliacutetoacutelag itt munkaacutelkodott eacutes itt is halt meg Kru 100 taacutejaacuten Jaacutenos apostol Hosszuacute időn aacutet a keresztyeacutenseacuteg oumlt legelső bdquoszeacutekhelyerdquo koumlzeacute tartozott Efeacutezus A krisztoloacutegiai vitaacutek soraacuten szaacutemos zsinatot tartott itt az egyhaacutez (431 433 449) a 431 eacutevi zsinat itt mondta ki Maacuteria θεοτόκος voltaacutenak dogmaacutejaacutet Keacutesőbb mindenesetre vesztett jelentőseacutegeacuteből a vaacuteros a 451 eacutevi kalcedoacuteni zsinat Efeacutezus metropolitaacutejaacutet alaacuteja rendelte a konstantinaacutepolyi metropolitaacute-nak a koumlzeacutepkorban pedig az iszlaacutem előretoumlreacutese veacuteget vetett Efeacutezus eacutes vele egyuumltt az efeacutezusi keresztyeacuten gyuumllekezet tekinteacutelyeacutenek is

Efeacutezus ma romvaacuteros romjai az adsa soluk (ἅγιος θεολόγος) nevet viselik a szent teoloacuteguseacutet aki nyilvaacuten nem lehet maacutes csak Jaacutenos apostol aki az ős-keresztyeacuten tradiacutecioacute szerint - mint emliacutetettuumlk - a kisaacutezsiai egyhaacutez feje vezető szemeacutelyiseacutege volt

Ahogyan tehaacutet maacuter utaltunk raacute Paacutel eacutes az efeacutezusi gyuumllekezet koumlzoumltt az apostol csaknem haacuteromeacuteves efeacutezusi tartoacutezkodaacutesa alatt bensőseacuteges kapcsolat

18

Az Efeacutezusi leveacutel

alakult ki Mindettől fuumlggetlenuumll helyesebben mindennek elleneacutere azonban az Efeacutezusi levelet az jellemzi hogy ebben a leveacutelben nem csak az efeacutezusi de semmifeacutele maacutes gyuumllekezetre sem talaacutelunk semmilyen utalaacutest holott az ilyesmit a paacuteli levelekben egyeacutebkeacutent megszoktuk A leveacutel megfogalmazaacutesa maacuter magaacuteban veacuteve is arra utal hogy a leveacutel iacuteroacuteja nem is ismerte szemeacutelye-sen a ciacutemzetteket (ld 421) az evangeacutelium ismereteacutere sem ő taniacutetotta őket A legreacutegibb eacutes legjobb keacuteziratok (p46 א B) nem is tartalmazzaacutek az ἐν Ἐφέσῳ helymegjeloumlleacutest Ez tehaacutet keacutesőbbi eredetű eacutes ebből kell kiindulnunk az Ef irodalmi probleacutemaacutejaacuteban

A 2 szaacutezad veacutege utaacuten a leveacutelciacutem minden keacuteziratban πρὸς Ἐφεσίους eacutes ez a 4 szaacutezad veacutegeacutetől kezdve a szoumlvegbe is behatol Ezt megelőzően viszont a keacuteziratok formaacuteja semmivel sem utal arra hogy a leveacutel valoacuteban az efeacutezusi gyuumllekezethez ciacutemzett irat volna Az 11-beli ἐν Ἐφέσῳ helymegjeloumlleacutes nem volt benne meacuteg abban a formaacuteban sem amelyet ORIGENES ismert az 11 legősibb alakja ez (vagy ezt a formaacutet felteacutetelezi) τοῖς ἁγίοις τοῖς οὖσιν καὶ πιστοῖς ἐν Χριστῷ Ἰησοῦ MARKION (140 koumlruumll) nem olvassa a szoumlvegben a helymegjeloumlleacutest viszont TERTULLIANUS aki ugyanezt a szoumlvegformaacutet ismerheti vitaacutezik vele (Adversus Marcionem 51117) csakhogy vitaacuteja nem a leveacutel szoumlvegeacutere (11) vonatkozik hanem a ciacutemiratra eacutes azt aacutellapiacutetja meg hogy az eretnekek az efeacutezusiakhoz ciacutemzett leveacutelkeacutent hagyomaacutenyozott iratot bdquoLaodiceai leveacutelnekrdquo tartjaacutek Ez a vita mutatja hogy magaacuteban a szoumlvegben meacuteg nem lehetett benne az ἐν Ἐφέσῳ meghataacuterozaacutes mert ez MARKION magatartaacutesaacutet lehetetlenneacute TERTULLIANUS eacuterveleacuteseacutet pedig sokkal koumlny-nyebbeacute tette volna Az rdquoeretnekrdquo aacutellaacutespont egyeacutebkeacutent a Kol 416-on alapul-hat de a mondottak alapjaacuten az is keacuteptelenseacuteg hogy az οὖσιν utaacuten az 11-ben ἐν Δαοδικείᾳ aacutellt volna A vitaacutezoacute felek koumlzuumll egyik sem ismerhette a leveacutel ciacutemzettjeit vitaacutejuk nem a leveacutel szoumlvegeacutet eacuterinti csak a ciacutemiratot Hogy a bdquoLaodiceai leveacutelrdquo helyett veacuteguumll is az bdquoEfeacutezusi leveacutelrdquo elnevezeacutes vaacutelt aacuteltalaacute-nossaacute az egyhaacutezban az valoacutesziacutenűleg egyszerűen annak koumlszoumlnhető hogy az bdquoeretnekekrdquo nevezgetteacutek az iratot Laodiceai leveacutelnek iacutegy a helyes egyhaacutezi hagyomaacuteny őrzői arra eacuterezteacutek indiacutetatva magukat hogy az ellenkező aacutellaacutes-pontot tegyeacutek magukeacutevaacute (iacutegy a MURATORI-feacutele kaacutenontoumlredeacutek IRENEUS CLEMENS ALEXANDRINUS TERTULLIANUSroacutel maacuter szoacuteltunk előtte termeacuteszetesen ezek nyomaacuten haladtak sokan maacutesok is) A legvaloacutesziacutenűbb most maacuter az hogy a ciacutemiratboacutel (πρὸς Ἐφεσίους) nyomult be a helyesbiacutető poacutetlaacutes illetve kiegeacutesziacuteteacutes igeacutenyeacutevel a helymeghataacuterozaacutes a szoumlvegbe is τοῖς ἁγίοις τοῖς οὖσιν ἐν Ἐφέσῳ

Iacutegy taacutergytalan az a keacuterdeacutes hogy az 11-ben szerepelhetett-e valaha is va-lamilyen helymegjeloumlleacutes A magyaraacutezoacutek koumlzuumll toumlbben arra gondolnak hogy

19

Bevezeteacutes

valamikeacuteppen meacutegiscsak Laodicea neve lehetett ott ezt a neacutezetet HARNACK megkiacuteseacuterli valoacutesziacutenűsiacuteteni is azzal hogy a laodiceai gyuumllekezet nem sokkal a leveacutel keletkezeacutese utaacuten lehanyatlott teljesen megromlott szinte semmiveacute lett (Jel 312kk) iacutegy senkisem tanuacutesiacutethatott volna eacuterdeklődeacutest egy olyan leveacutel iraacutent amely ehhez a gyuumllekezethez volt ciacutemezve Ezt a felteveacutest aligha kell caacutefolnunk (a laodiceai gyuumllekezet sorsa egy Laodiceai leveacutel iraacutent az eacuterdek-lődeacutest talaacuten meacuteg inkaacutebb fokozhatta volna) de az őskeresztyeacutenseacuteg vilaacutegaacuteban egy ilyen gondolkozaacutesmoacuted eacutes magatartaacutes vagy szempont egyszerűen elkeacutep-zelhetetlen is Szaacutemos leveacutel leveacutelreacutesz vagy maacutesfeacutele irat leacutetre sem joumltt volna ezen az alapon A kor gondolkozaacutesmoacutedjaacutetoacutel idegen az a felteacutetelezeacutes is hogy a helymegjeloumlleacutest azeacutert toumlroumllteacutek a leveacutelből Efeacutezusban ahol a leveacutel keletkezhe-tett illetve ahonnan a toumlbbi gyuumllekezethez eljutott mert nem egyetlen gyuuml-lekezethez szoacutelt az irat (MASSON) Egy sajaacutetos aacutellaacutespont alapjaacuten alakult ki egy olyan veacutelekedeacutes is hogy eredetileg ἐν Κολοσσαῖς aacutellt a leveacutelkezdetben ti a levelet a paacuteli Kolosseacutei leveacutel poacutetleacutekaacutenak tartottaacutek iacutegy az eredeti helymegje-loumlleacutes helyeacutebe a kanonizaacutelaacutes soraacuten keruumllt volna az ἐν Ἐφέσῳ (OCHEL) Ennek a foumllteveacutesnek nincs semmi alapja azonkiacutevuumll nem magyaraacutezza meg azt sem hogy a legjobb szoumlvegekből mieacutert hiaacutenyzik mindenfeacutele helymegjeloumlleacutes Azzal kell lezaacuternunk a keacuterdeacutest hogy a leveacutel szoumlvegeacutenek eredeti formaacutejaacuteban a legna-gyobb valoacutesziacutenűseacuteg szerint nem volt semmifeacutele helymegjeloumlleacutes

BEacuteZA eacutes GROTIUS aacutelliacutetotta fel azt a teacutetelt (megalapozaacutesaacutet USHER adta 1654-ben) hogy az Ef eredetileg koumlrleveacutel volt amely toumlbb gyuumllekezethez szoacutelt Ennek megfelelően a τοῖς οὖσιν utaacuten az eredeti iratban egy heacutezagot kell felteacute-teleznuumlnk ezt azutaacuten azok a gyuumllekezetek bdquotoumlltoumltteacutek kirdquo oumlnmaguk megjeloumlleacute-seacutevel amelyekhez a leveacutel egy-egy peacuteldaacutenya felolvasaacutes ceacuteljaacuteboacutel eljutott Ehhez a foumllteveacuteshez igen sok uacutejkori magyaraacutezoacute is csatlakozik (ALBERTZ PERCY SCHLIER BEacuteKEacuteSI Andor a Jubileumi Kommentaacuter Ef magyaraacutezataacutenak be-vezeteacuteseacuteben) miacuteg maacutesok uacutegy gondoljaacutek hogy a koumlrleveacutel-jelleget a legősibb keacuteziratokban talaacutelhatoacute aacuteltalaacutenos megfogalmazaacutes fejezi ki (MICHAELIS FEINE-BEHM GOGUEL szerint a τοῖς οὖσιν is keacutesőbbi toldaacutes BENOIT pedig lehetseacutegesnek tartja hogy a p46 szoumlvegformaacuteja az ősszoumlveg οὖσιν de-terminaacutelatlanul hataacuterozott neacutevelő neacutelkuumll) KUumlMMEL ezt a felteveacutest azzal utasiacutetja el hogy ha toumlbb gyuumllekezethez iacutert leveacutelről van is szoacute ennek a ki-fejezeacuteseacutere az oacutekorban ez a moacutedszer paacuterhuzam neacutelkuumll aacutell Ehhez hozzaacutefűzi azt hogy a keacuteziratoknak ebben az esetben abboacutel a paacuteli αὐτόγραφον-boacutel kell szaacutermazniuk amely nem volt ebben a formaacuteban koumlzleacutesre szaacutenva Iacutegy ő arra veacutegső koumlvetkezteteacutesre jut hogy a leveacutel csak pszeudonim irat lehet eacutes akkor szerinte az 11 szoumlvege is eacuterthetőveacute vaacutelik (ti οἱ ἅγιοι eacutertelme a 29 szerint bdquoIsten neacuteperdquo πιστοῖς ennek koumlzelebbi meghataacuterozaacutesa rdquohiacutevőkrdquo eacutes iacutegy

20

Az Efeacutezusi leveacutel

maacuter a jelenlegi szoumlvegnek alapszoumlvegkeacutent valoacute elfogadaacutesa lehetseacutegesseacute vaacutelik) Nagyon figyelemremeacuteltoacute megoldaacutes szempontjaacuteboacutel MARXSEN megaacutellapiacutetaacute-sa Szerinte kuumlloumlnoumls ha az irat tartalmaacuteboacutel megaacutellapiacutetjuk hogy a leveacutel igen keveacutesseacute konkreacutet majd ezutaacuten csodaacutelkozunk azon hogy ezt a megaacutellapiacutetaacute-sunkat a leveacutelkezdet igazolja Valoacutesziacutenű hogy a leveacutel iacuteroacuteja nem gondolt maga eleacute konkreacutet gyuumllekezetet elmeacutelkedik tovaacutebb gondol bizonyos gondolatokat paacuteli gondolatsorokat visz tovaacutebb (33kk) Amikor azonban a leveacutel irodalmi formaacutejaacutet megvaacutelasztja akkor problematikus helyzetbe keruumll mihelyt hely-megjeloumlleacutest kell adnia Iacutegy bdquonyitva hagyjardquo a teret ebben a tekintetben eacutes ezen a moacutedon a leveacuteIkezdet csupaacuten ez egeacutesz leveacutel hataacuterozatlansaacutegaacutet tuumlkroumlzi Ez az aacutellaacutespont helytaacutelloacute abban hogy a leveacutel eacutes a koumlszoumlnteacutes aacuteltalaacutenossaacutegban mozgoacute jellege megfelel egymaacutesnak A leveacutelformaacutenak mint műfajnak a vaacute-lasztaacutesaacutet viszont leginkaacutebb a megszokaacutes motivaacutelhatja Iacutegy MARXSEN-nek az a veacutegső koumlvetkezteteacutese hogy az Ef nem paacuteli irat nincsen oumlsszhangban egyeacuteb megaacutellapiacutetaacutesaival mert az aacuteltala emliacutetett teacutenyek koumlzuumll semmi sem szoacutel a leveacutel paacuteli szerzőseacutege ellen sőt a leveacutelforma egyenesen emellett emliacutethető meg eacutervkeacutent

2 A leveacutel eredetiseacutege keletkezeacuteseacutenek helye eacutes ideje

A leveacutel az egyhaacutez eacuteleteacuteben maacuter egeacuteszen korai időben nagy elterjedettseacuteg-nek oumlrvend erre mutat az hogy maacuter IGNATIUS Pol 51 POLYCARPUS Ad Phil 113 121 vilaacutegos utalaacutest tartalmaz a kaacutenonbeli Ef-re MARKION oacuteta az uacutejszoumlvetseacutegi kaacutenonnak keacutetseacutegbevonhatatlan eacutes elvitathatatlan tarto-zeacuteka IRENAEUS eacutes CLEMENS ALEXANDRINUS oacuteta pedig Paacutelnak az efeacute-zusi gyuumllekezethez iacutert levelekeacutent tartja nyilvaacuten a hagyomaacuteny Paacuteli eredeteacutet a humanista ERASMUS keacuterdőjelezi meg előszoumlr azzal a megjegyzeacutessel hogy a kaacutenonbeli Ef stiacutelusa nagyon eluumlt Paacuteleacutetoacutel iacutegy az irat valaki maacutes műveacutenek tűnik fel ebből a megjegyzeacutesből azonban nem von le tovaacutebbi koumlvetkezte-teacuteseket A paacuteli eredet keacutetseacutegbevonaacutesa a 18 szaacutezad veacutege feleacute uumlti fel ismeacutet a fejeacutet a ciacutem eacutes a tartalom koumlzoumltti ellenteacutet alapjaacuten hamisiacutetvaacutenynak minősiacuteti EVANSON (1792) ehhez hozzaacuteveszi eacutervkeacutent a Kolosseacutei leveacutelhez valoacute viszo-nyaacutet is DE WETTE (1826) Tipikusan korai katolikus iratnak eacutes a 2 szaacute-zadboacutel valoacutenak tartja F C BAUR eacutes iskolaacuteja az rdquointerpolaacutelatlan Kolosseacutei le-veacutelbőlrdquo keacuteszuumllt maacutes paacuteli iratok illetve leveacutelhelyek felhasznaacutelaacutesaacuteval kibőviacutetett aacutetdolgozaacutesnak tartja HOLTZMANN Ma a paacuteli eredet keacuterdeacuteseacuteben megosz-lanak a neacutezetek Paacutel szerzőseacutegeacutet keacutetseacutegbe vonja szaacutemos biblikus (MASSON DIBELIUS-GREEVEN MAURER ALLAN KAumlSEMANN BORNKAMM CONZELMANN KUumlMMEL MITTON-GOODSPEED LAKE KNOX)

21

Bevezeteacutes

miacuteg a paacuteli szerzőseacuteg mellett tart ki a magyaraacutezoacutek egy tekinteacutelyes reacutesze (APPELL ALBERTZ HENSHAW MICHAELIS RENDTORFF SIMPSON DAHL KLIJN PERCY GUTHRIE ide sorolhatoacute GOGUEL is de szerin-te ez a neacutezet csak tetemes interpolaacuteloacute munka felteacutetelezeacuteseacutevel tarthatoacute fenn) A keacuterdeacutes valoacutejaacuteban nem koumlnnyű ezeacutert eldoumlntetlenuumll hagyja toumlbb iacuteraacutesmagya-raacutezoacute (JUumlLICHER McNEILE-WILLIAMS CADBURY) illetőleg aacutethidalja az rdquoamanuensis-elmeacutelettelrdquo (ALBERTZ BENOIT RIGAUX) amely szerint a leveacutel veacutegleges kidolgozaacutesaacuteval egyik taniacutetvaacutenyaacutet eacutes munkataacutersaacutet biacutezta meg az apostol ez magyaraacutezza szerintuumlk a nyelvi eacutes stiacutelusbeli elteacutereacuteseket Ez keacutetseacuteg-telenuumll csak felteveacutes de KUumlMMELnek az a megjegyzeacutese hogy ennek alap-jaacuten nem adoacutedik vaacutelasz az Ef eacutes Kol viszonyaacutenak keacuterdeacuteseacutere valamint az Ef teoloacutegiaacutejaacutera nem elleneacuterv mert a leveacutel keletkezeacuteseacutenek koumlruumllmeacutenyein kiacutevuumll eacutes ezek mellett maacutes szempontok is eacuterveacutenyesuumllhetnek sőt szuumlkseacutegkeacuteppen eacuter-veacutenyesuumllnek is Ezt az amanuensis-foumllteveacutest azeacutert nincs eacutertelme kuumlloumln felvet-ni vagy eacutervkeacutent emliacuteteni mert a paacuteli levelek eacutes aacuteltalaacuteban az apostoli levelek keletkezeacutese aacutetfogoacute keacuterdeacutes (vouml pl Jakab levele keletkezeacuteseacutenek keacuterdeacuteseacutevel) de foumllteveacutesekneacutel aligha tudunk tovaacutebb menni benne Csak annyit tudunk er-ről a keacuterdeacutesről mondani amennyit a szoumlveg elaacuterul vagy amennyire a szoumlveg koumlvetkeztetni enged Minden maacutes felteacutetelezeacutes ellenteacutetbe aacutelliacutet oumlnmagunkkal mert azzal akarunk bizonyiacutetani foumllteveacuteseinkben amit bizonyiacutetani kiacutevaacutennaacutenk Kuumlloumlnben nagymeacuterteacutekben aacutell itt az is hogy az emliacutetett aacutellaacutespontok bdquoprekon-cipiaacuteltakrdquo iacutegy sokkal inkaacutebb jellemzők keacutepviselőik teoloacutegiai meghataacuterozott-saacutegaacutera aacuteltalaacuteban teoloacutegiai iskolaacutekra vagy eacuteppen divatokra mint amennyire keacutepviselőik igazolni tudjaacutek aacutellaacutespontjukat Maga az a teacuteny is hogy a Corpus Paulinum iratait egy egyseacuteg szerves tagjainak tudjuk-e laacutetni vagy pszeudo-nimitaacutes pszeudepigraacutef jelleg eacutes deuteropaulinizmus foumllteacutetelezeacuteseacutehez folya-modunk-e nagymeacuterteacutekben attoacutel fuumlgg hogy milyen meacutelyseacutegig eacutertjuumlk meg egyaacuteltalaacuten Paacutel evangeacuteliumaacutet (τὸ εὐαγγέλιoacutev μου Rm 216 2Tim 23)

Ennek a megaacutellapiacutetaacutesnak az igazsaacutegaacuten nem vaacuteltoztat semmit az sem amit KUumlMMEL a keresztyeacuten iratok belső tartalmi valoacutesaacutegaacutenak eacutes pszeudonim il-letve pszeudepigraacutef jelleguumlknek egymaacuteshoz valoacute viszonyaacuteroacutel mond Szerinte a pszeudonimitaacutes nem eacuterinti a leveacutel tartalmi hitelesseacutegeacutenek keacuterdeacuteseacutet (maacutes-keacuteppen GUTHRIE MICHAELIS) egyeacutebkeacutent is mind a helleacutenizmus koraacute-ban eacutes irodalmaacuteban mind a keacutesői zsidoacutesaacuteg eacutes az ősegyhaacutez koumlreacuten beluumll gyako-ri ez a műfaji jelenseacuteg (Jeremiaacutes levelei Aristeas levele az ApCsel 23 26-ban talaacutelhatoacute leveacutel) Semmi esetre sem sorolnaacutem ide a 2Thessz 22 317 alapjaacuten felteacutetelezhető hamisiacutetott bdquopaacutelirdquo leveleket mert ezek eacuteppen ellenbizonyiacuteteacutekkal szolgaacutelnak ezek ellen Paacutel tiltakozik eacutes veacutedekezik veacutedekezeacutesre tiltakozaacutesra eacutes oacutevakodaacutesra inti a gyuumllekezetet is Ezt nem veszi eacuteszre - vagy hagyja figyelmen

22

Az Efeacutezusi leveacutel

kiacutevuumll - KUumlMMEL pedig egyeacutebkeacutent ő is hangsuacutelyozza ha szuumlkseacutegszerűnek bizonyul a pszeudonimitaacutes foumllteacutetelezeacutese akkor tisztaacutezni kell hogy egy-egy konkreacutet esetben milyen fajta pszeudonimitaacutesroacutel van szoacute eacutes a szoacuteban forgoacute pszeudonim irat milyen ceacutelt szolgaacutel Ez a szempont mindenfeacutele oumlnkeacutenyeske-deacutesnek gaacutetat vet eacutes elejeacutet veszi foumllteacutetelezeacutesek alkotaacutesaacutenak

Hogy a szerzőseacuteg keacuterdeacutese az oacutekorban nem uacutegy biacuteraacutelandoacute el mint ma az keacutetseacutegtelen Egy művoumln beluumll pl a toumlrteacutenetiacuteroacutei szabadsaacuteg megengedte sőt a műfaj toumlrveacutenye szinte meg is koumlvetelte egy ismert tartalmuacute mondanivaloacute szabad leveacutelbeli megfogalmazaacutesaacutet mind hasonloacute szellemben beszeacutedek szer-keszteacuteseacutet is a helyzet eacutes a szoacuteban forgoacute szemeacutely vagy szemeacutelyek jellemzeacuteseacute-re ahogyan az ApCsel-ben laacutetjuk De maacutesfelől teljesen vilaacutegos az is hogy fennforoghatott a hamisiacutetaacutes veszeacutelye eacutes az is joacutel laacutethatoacute hogy Paacutel ez ellen a 2Thessz emliacutetett helyein hataacuterozottan tiltakozik KUumlMMEL megaacutellapiacutetaacute-saacuteboacutel az is elfogadhatoacute hogy egy esetleges pszeudonimitaacutes nem foumllteacutetlenuumll hamisiacutetaacutes szaacutendeacutekaacuteval toumlrteacutenik (vouml ugyancsak Jakab levele szerzőseacutegeacutenek keacuterdeacuteseacutevel) Mindez azonban a pszeudonimitaacutesnak csak a lehetőseacutegeacutet eacuterinti de az Ef szerzőseacutegeacutenek keacuterdeacuteseacuteben ezzel magaacuteban veacuteve meacuteg semmire sem megyuumlnk

Ezek előrebocsaacutetaacutesa utaacuten vegyuumlk szemuumlgyre a leveacutel paacuteli eredeteacutet keacutetseacuteg-bevonoacute biblikusok eacuterveit A mondottak utaacuten ezek keveacutesseacute jelentősek a szer-zőseacuteg szemszoumlgeacuteből viszont annaacutel inkaacutebb fontosak a leveacutel helyes megeacuterteacuteseacute-hez mert valamennyiuumlk leacutenyeges mozzanatra hiacutevja fel a figyelmuumlnket

a) Szaacutemos olyan szoacute fordul elő az Ef-ben amelyek az Uacutejszoumlvetseacuteg keacutesőb-bi irataira eacutes az apostoli atyaacutekra jellemzők ἀσωτία εὔσπλαγχνος ὁσιότης πολιτεία κτλ A szoacutekincsben mutatkozoacute kuumlloumlnboumlzőseacuteg azeacutert feltűnő mert igen fontos fogalmak jeloumlleacuteseacutere amelyek maacutes paacuteli iratokban is előfordul-nak az Ef nem ugyanazokat a szavakat hasznaacutelja mint amazok pl ἐν τοῖς ἐπουρανίοις 13 20 26 310 612 (az egyeacutebkeacutent bdquopaacutelirdquo οὐρανοί helyett) ὀ ἠγαπημένος mint Krisztus jelzője 16 αἷμα καὶ σάρξ sorrendje 612 χαριτόω = χάριν διδόναι 16 (kuumlloumlnben szoacutejaacuteteacutek χάριτος ἧς ἐχαρίτωσεν az Uacutejszoumlvetseacutegben ezenkiacutevuumll meacuteg Lk 128 χαίρε κεχαριτωμένη ugyancsak szoacute-jaacuteteacutek vouml HERMAS Poimen sim 9243) Rokoneacutertelmű szavak eacutes birtokos szerkezetek meacuteg a Kol-neacutel is jobban halmozoacutednak pl ἐνέργεια τοῦ κράτους τῆς ἰσχύος αὐτοῦ 119 κατὰ τὸν αἰῶνα τοῦ κόσμου τούτου 22 διὰ πάσης προσευχῆς καὶ δεήσεως - ἐν πάσῃ προσκαρτερήσει καὶ δεήσει 618 A stiacute-lusra jellemző alig tagolhatoacute mondattoumlmboumlk is toumlbb iacutezben jelentkeznek pl 115-23 31-8 (ez az ἐγὼ Παῦλος mondatkezdő illetve szakaszkezdő alany utaacuten befejezetlen is marad eacuteppen ennek az alanynak a hangsuacutelyos volta mi-att) 411-16 stb Ebben a modatszerkeszteacutesi moacutedban KUHN seacutemitizmust laacutet

23

Bevezeteacutes

(Der Epheserbrief im Lichte der Qumrantexte Neutestamentliche Studien 7 I960-61 334k vouml BEYER Semitische Syntax im Neuen Testament I I 298 BRAUN Qumran und das Neue Testament 1966 I 224k) szerinte a kumraacuteni szoumlvegekre emleacutekeztet ez a jelenseacuteg Azt nem mondja hogy Paacutelnaacutel egyeacutebkeacutent nem fordul elő () csupaacuten azt jegyzi meg hogy itt neacutegyszerte gya-koribb mint a Corpus Paulinum maacutes irataiban Meacuteg az egyeacutebkeacutent nagyon radikaacutelis KUumlMMEL sem aacutelliacutetja azt hogy ezek a sajaacutetossaacutegok kizaacuternaacutek az Ef paacuteli szerzőseacutegeacutet Az vilaacutegos hogy ezek a jelenseacutegek az Ef maacuter emliacutetett jelle-geacuteből hiaacutenytalanul megmagyaraacutezhatoacutek Paacutel most nem uacutegy fogalmaz mint maacuteskor nem tart a szeme előtt egy konkreacutet gyuumllekezetet iacutegy megfogalma-zaacutesaacuteban sem befolyaacutesolja objektiacutev stilaacuteris koumlvetelmeacutenyekhez valoacute alkalmaz-kodaacutes Koumltetlenebbuumll adja stiacutelusaacuteban oumlnmagaacutet eacutes az őt szubjektiacuteve megha-taacuterozoacute kifejezeacutesmoacuted eszkoumlzei gaacutettalanabbul toumlrnek elő belőle mint maacuteskor MARXSEN gondolataacutet amely a bekoumlszoumlntő 11-12 eacutes az egeacutesz leveacutel egymaacutes-sal valoacute oumlsszefuumlggeacuteseacutet jellemzi itt is alkalmazhatjuk megaacutellapiacutethatjuk hogy az irat aacuteltalaacutenossaacutegban mozgoacute meditaacutecioacute nem egy egyedi eacutes konkreacutet gyuumlle-kezethez kapcsoloacutedik Nincsen tehaacutet mit csodaacutelkoznunk ha ennek a jellegeacute-nek a jegyei nyelvezeteacuteben eacutes stiacutelusaacuteban is jelentkeznek

b) Az Ef eacutes Kol viszonyaacutera jellemző a keacutet leveacutel elvitathatatlanul koumlzeli ro-konsaacutega ehhez foghatoacute maacutes paacuteli levelek koumlzoumltt nem fordul elő A Kol szoacute-kincseacutenek mintegy az egyharmadaacuteval talaacutelkozhatunk az Ef-ben (155 verse koumlzuumll 73 mutatja ezt az eacuterintkezeacutest kiveacutetel csak a 26-9 45-13 eacutes az 529-33 ezek a roumlvid oumlsszefuumlggő reacuteszletek) Feltűnő szoacuteszerinti egyezeacutes mindamel-lett csak az Ef 621k eacutes a Kol 47 koumlzoumltt talaacutelhatoacute (KUumlMMEL szerint vagy koumlzvetlen hasznaacutelat vagy csaknem egyidejű diktaacutelaacutes eredmeacutenyekeacutent ld a reacuteszletes magyaraacutezatban) Egyezeacuteseket talaacutelunk maacutes paacuteli leveacutelreacuteszletekkel is (Rm 320-27 1132-125 az Ef 119 258 3821 41 51017 37 47 425 verseivel) De ha ezeket egymaacutes melleacute tesszuumlk akkor azt laacutetjuk az eacuterintkezeacutes nem olyan jellegű hogy a paacuteli iratoknak egy pszeudonim szerző aacuteltal toumlrteacutent hasznaacutelataacuteban lelhetneacutenk meg szuumlkseacutegszerűen egyeduumlli magyaraacutezatukat (az anyagra neacutezve a reacuteszleteket ld MITTON 120kk 333kk a koumlvetkezteteacutes le-vonaacutesaacutet illetően pedig ld KUumlMMEL 259) Mindenesetre a Kol eacutes Ef egymaacutes-hoz valoacute viszonyaacutet hasonloacutesaacutegok mellett kuumlloumlnboumlzőseacutegek is jellemzik ezek koumlzuumll a legleacutenyegesebb a Kol 318kk eacutes a vele paacuterhuzamos Ef 522kk meg-fogalmazaacutesaacuteban mutatkozik (kezdve azzal hogy Kol 318-beli ὡς ἀνῆκεν ἐν κυρίῳ helyeacutebe az Ef 522-ben a sokkal szigoruacutebb ὡς τῷ κυρίῳ leacutep az asszo-nyok feacuterjuumlk iraacutenti engedelmesseacutegeacutenek motivaacutelaacutesaacuteban ld meacuteg a Kol 37 ἐν οἷς καὶ ὑμεῖς περιεπατήσατέ ποτε melleacutekmondat megfelelőjeacutet az Ef 22k-ben ἐν αἷς - ti ἁμαρτίαις - περιεπατήσατεhellip ἐν τοῖς υἱοῖς τῆς ἀπειθείας ἐν οἷς

24

Az Efeacutezusi leveacutel

καὶ ἡμεῖς πάντες ἀνεστράφημέν ποτε az Ef-ben ui hiaacutenyzik a bdquobűnkataloacute-gusrdquo) A μυστήριον szoacute a Kol 126k-ben Istennek a Krisztusban veacuteghezvitt eszkatoloacutegikus uumldvoumlziacutető tetteacutet jeloumlli (hasonloacutean a 22 43-ban is) mint az 1Kor 2117-ben Viszont az Ef 33kk a pogaacutenyoknak az uumldvoumlsseacutegben a zsi-doacutek mellett valoacute reacuteszesedeacuteseacutet jeloumlli ezzel a szoacuteval Hangsuacutely-eltoloacutedaacutes koumlvet-kezik be a bdquovaloacutesaacuteg-haacutetteacuterrdquo vaacuteltozik eacutes ennek megfelelően eltoloacutedik a nyelvi kifejezeacutes is aacuternyalati vaacuteltaacutes koumlvetkezik be a valoacutesaacutegra reagaacuteloacute gondolkodaacutes-ban eacutes kifejezeacutesben Ez oumlsszecseng a Kol 126-tal az Ef 13-ban a mindenseacuteg-nek a Krisztusban valoacute egybeilleszkedeacuteseacutet jeloumlli a szoacute az 532-ben pedig azt a titokzatos hasonloacutesaacutegot amely a feacuterj eacutes a feleseacuteg valamint Krisztus eacutes az egy-haacutez viszonya koumlzoumltt aacutell fenn KUumlMMEL ezt a haacuterom jelenteacutest idegennek tart-ja Paacuteltoacutel de koumlzben nyilvaacuten mechanikusan gondolkozik eacutes iacutegy elfeledkezik a szoacute alapjelenteacuteseacuteről amely enneacutel taacutegabb koumlrű elaacutegaztataacutest is lehetőveacute tesz mert veacutegeredmeacutenyben jelentheti a kijelenteacutes tartalmaacutenak baacutermely mozzana-taacutet amely megfoghatatlan a termeacuteszeti eacutesz szaacutemaacutera de nyilvaacutenvaloacutevaacute vaacutelik a hitnek Hasonloacute probleacutemaacutet vet fel az οἰκονομία hasznaacutelataacuteval kapcsolatban is a Kol 125 az 1Kor 41 917 paacuterhuzamakeacutent Krisztus titka hirdeteacuteseacutenek bdquomegbiacutezataacutesaacutetrdquo jeloumlli vele miacuteg az Ef 110 39 (a Kol 125-tel valoacute egyeacutebkeacutenti paacuterhuzama elleneacutere) Isten uumldvoumlziacutető kegyelmeacutenek egeacuteszeacutet amely titkokat tar-talmaz (Ef 19a 33kk) Itt is a szoacute alapjelenteacuteseacutere kell utalnunk ez mind a keacutet jelenteacutesvaacuteltozatot termeacuteszetesseacute teszi (bdquotiszttartoacutei megbiacutezataacutes a gazdasaacuteg iraacutenyiacutetaacutesaacuterardquo ndash bdquohaacuteztartaacutes gazdasaacuteg tervszerű gazdaacutelkodaacutes iraacutenyiacutetaacutes tervrdquo esetről esetre kuumlloumln meg kell vizsgaacutelnunk az oumlsszefuumlggeacutesen beluumll azt hogy mennyire maradt verbaacutelis mennyire nominalizaacuteloacutedott a szoacute fogalmi tartal-ma) A szoacutehasznaacutelat termeacuteszetesseacutegeacuteből is az tűnik ki az emliacutetett helyeken hogy semmifeacutele bdquonyelvi uacutejiacutetaacutesrdquo benyomaacutesaacutet nem keltik itt hanem magaacutetoacutel eacutertetődő termeacuteszetesseacuteggel nyuacutel hozzaacutejuk a szerző iacutegy hasznaacutelja ebben az eacutertelemben Itt is aacutell az amit az Ef egeacuteszeacutere mondtuk a szoacutehasznaacutelat a sajaacute-tos-egyeditől tart az aacuteltalaacutenos-elvont eacutertelem feleacute mint ahogyan a Kol eacutes Ef tartalmaacutenak viszonyaacutera is ez aacutell aacuteltalaacuteban is mert ez a szuumlkseacutegszerű tuumlkroumlző-deacutese a keacutet leveacutel moumlgoumltt aacutelloacute valoacutesaacuteg-haacutetteacuternek illetve az ezek koumlzoumltt fennaacutelloacute feszuumlltseacutegnek vaacuteltaacutesnak iacutegy kuumlloumlnboumlzőseacutegeknek

c) Az Ef teoloacutegiaacutejaacuteban is keresik az elteacutereacuteseket a toumlbbi paacuteli leveacuteleacutetől a paacuteli eredet elveteacuteseacutenek alaacutetaacutemasztaacutesaacutera Az egyik ilyen teoloacutegiai alappont volna az egyhaacutez alapveteacuteseacuteről szoacuteloacute teoloacutegiai taniacutetaacutes az Ef 220k-ben (a Kol 27 nyomaacuten) az 1Kor 311 ellenteacutetekeacutent holott emez nem kizaacuterja hanem magaacute-ba foglalja amazt (vouml Mt 1618-at a 1818-cal valoacute beszeacutedes oumlsszefuumlggeacuteseacuteben Peacuteter nem bdquoindividuaacutelisrdquo hanem az apostoli koumlrt bdquoreprezentaacuteloacuterdquo tipikus jelen-seacutegkeacutent aacutell előttuumlnk mind hitvallaacutesaacuteban mind az ehhez fűződő iacutegeacuteretben)

25

Bevezeteacutes

Az Ef tartalma Krisztus eacutes az egyhaacutez viszonyaacuteban mindenuumltt reacuteszletezőbb mint a Kol iacutegy eacuterthető a 220-beli meghataacuterozaacutes is az egyeacutebkeacutenti paacuteli taniacute-taacutes reacuteszletező bizonyos hangsuacutely-eltoloacutedaacutest is mutatoacute kifejteacutesekeacutent Ugyanez aacutell az Ef 35 (vouml Kol 126) reacuteszletező felsorolaacutesaacutera (ἅγιος jelző nem kizaacuteroacute vagy megkuumlloumlnboumlztető semmi sem utal arra mintha csak az apostolokra eacutes a proacutefeacutetaacutekra akarnaacute korlaacutetozni a szerző akkor sem ha az utoacutebbiakon az uacutejszoumlvetseacutegi proacutefeacutetaacutekat akarja eacuterteni az iacuteraacutesmagyaraacutezat ld a reacuteszletes exegeacute-zisben) Az ἐκκλησία hasznaacutelata az Ef-ben ndash ahogyan a szeacutelsőseacuteges kritikai iraacutenyzat egyoldaluacutean hangsuacutelyozza - kizaacuteroacutelag az egyetemes egyhaacutezat jelenti 122 31021 523-25272932 Ehhez keacutet megjegyzeacutest kell fűznuumlnk

a) Ha az ἐκκλησία szoacute a toumlbbi paacuteli leveacutelben a helyi gyuumllekezetet eacutes az egye-temes egyhaacutezat egyformaacuten jeloumllheti eacutes jeloumlli is ahogyan KUumlMMEL is meg-jegyzi akkor vilaacutegos hogy az apostoli (eacutes a korai keresztyeacuten) kor gondolko-zaacutesmoacutedjaacutenak eacutes nyelveacutenek ez iraacutent a megkuumlloumlnboumlzteteacutes iraacutent ndash egyeacutebkeacutent joggal ndash eleve nincsen bdquoeacuterzeacutekerdquo

b) Az Ef-nek maacuter toumlbbszoumlr hangoztatott aacuteltalaacutenos jellege egyenesen ter-meacuteszetesseacute teszi azt hogy az ἐκκλησία szoacutenak a bdquohelyi gyuumllekezetrdquo eacutertelmeacute-ben valoacute hasznaacutelataacutera egyszerűen nem nyiacutelik alkalom

Ha a leveacutel teoloacutegiai jellegeacutenek vizsgaacutelata soraacuten tovaacutebb is haladunk ebbe az iraacutenyba akkor eacuterthetőnek eacutes termeacuteszetesnek talaacuteljuk azt a vilaacutegosan eacutesz-lelhető jelenseacuteget hogy az eredetileg termeacuteszetesen krisztoloacutegiai kiindulaacutesuacute eacutes gyoumlkeacuterzetű ekkleacutezioloacutegia (MARXSEN) itt nagyobb hangsuacutelyt kap mint maacutes paacuteli levelekben szinte alapponttaacute vaacutelik eacutes iacutegy az Ef teoloacutegiaacuteja szaacutemos vonatkozaacutesban tovaacutebb viszi a toumlbbi paacuteli leveacutel gondolatait KAumlSEMANN (Theologische Literaturzeitung 86 1961 3) azt aacutellapiacutetja meg hogy az Ef a krisztoloacutegiaacutet is szinte kizaacuteroacutelag az ekkleacutezioloacutegia szemszoumlgeacuteből interpretaacutelja eacutes KUumlMMEL ezt ismeacutet a paacuteli szerzőseacuteg elleni eacutervkeacutent hasznaacutelja fel Az Ef ilyen szemszoumlgből kritikus helyei eacutes maacutes paacuteli levelek koumlzoumltti feszuumlltseacutegeket a fentebb jellemzett aacutellaacutespontroacutel megkiacuteseacuterelhetjuumlk ellentmondaacutesokkeacutent kijaacutet-szani egymaacutessal szemben De ha a meacutelyebb megeacuterteacutes jegyeacuteben eacutes felteacuteteleacutevel proacutebaacutelunk eligazodni a paacuteli levelek eacutelő eacutes szerves teoloacutegiai oumlsszefuumlggeacutesei kouml-zoumltt akkor az tűnik ki hogy az Ef ilyen tervszerű teacutetelei egyeacuteb paacuteli taniacutetaacutesi egyseacutegeknek leveacutelhelyeknek egy sajaacutetos helyzetben eacutes ceacutel eacuterdekeacuteben adott reacuteszletező kifejezeacutesei vagy maacutes oldalroacutel eacutes elteacuterő hangsuacutellyal megfogalmazott megfelelői

Ez aacutell a σῶμα Χριστοῦ fogalmaacutenak hasznaacutelataacutera az Ef-ben Keacutetseacutegtelen hogy a toumlbbi paacuteli leveacutel alapteacutetele ebben a keacuterdeacutesben iacutegy fogalmazoacutedik bdquoAz egyhaacutez (gyuumllekezet) a Krisztus testerdquo (vouml 1Kor 1227) Ennek a teacutetelnek az ellenkező oldalroacutel szemleacutelt eacutes fogalmazott formaacuteja maacuter a Kol 118-ban iacutegy

26

Az Efeacutezusi leveacutel

hangzik bdquoEnnek a testnek az egyhaacuteznak (a gyuumllekezetnek) a feje a Krisztusrdquo (vouml meacuteg Kol 21019) Ennek a kifejezeacuteseacutet kapjuk azutaacuten az Ef 122 415 523 taniacutetaacutesaacuteban (ez a bdquomegfordiacutetaacutesrdquo csupaacuten aspektus keacuterdeacutese nem jelenthet azonban valamilyen hamis korrelaacutecioacutet Krisztus eacutes az egyhaacutez koumlzoumltt ld az emliacutetett helyek reacuteszletes magyaraacutezataacuteban) Hogy egy paacuteli teoloacutegiai teacutetel to-vaacutebbgondolaacutesaacuteroacutel van itt szoacute az vilaacutegos De hogy ez a megfogalmazaacutes ellen-kezneacutek Paacutel taniacutetaacutesaacutenak szellemeacutevel az az Ef 522kk-nek az 1Kor 7 tartalmaacute-val valoacute szembeaacutelliacutetaacutesaacuteval sem bizonyiacutethatoacute ha a keacutet taniacutetaacutes jellegeacutet ceacuteljaacutet az apostol szaacutendeacutekaacutenak megfelelő funkcioacutejaacutet figyelembe vesszuumlk A kriszto-loacutegiaacuteboacutel sarjadoacute ekkleacutezioloacutegiai szemleacutelet leghangsuacutelyosabb pontja a leveacutelben az a minden maacutes foumlleacute magasloacute uumldvtoumlrteacuteneti teacuteny amely maacutes paacuteli levelekben is toumlbbszoumlr hangsuacutelyozoacutedik az egyhaacutezban Krisztus megvaacuteltoacute tette ledoumlntoumltte a vaacutelaszfalat zsidoacutek eacutes pogaacutenyok koumlzoumltt a keacutet neacutep Krisztus testeacuteben az ő bdquofőseacute-gerdquo alatt egymaacutessal elszakiacutethatatlan eacutes zavartalan egyseacutegben eacutel Ez a teacuteny adja meg a bdquopogaacutenyok apostolardquo eacuteleteacutenek eacutes szolgaacutelataacutenak eacutertelmeacutet eacutes tartalmaacutet Nem csoda haacutet ha olyan reacuteszletező aacutebraacutezolaacutesaacutet adja a 211-22 nagyszabaacutesuacute fejtegeteacuteseacuteben ha ez vaacutelik szemeacuteben a μυστήριον τοῦ Χριστοῦ tartalmaacutevaacute 24kk (semmikeacuteppen sem aacutelliacutethatoacute ellenteacutetbe a Kol 22-vel maacutes az oumlsszefuumlg-geacutes is a megfogalmazaacutes is) ha ebben az oumlsszefuumlggeacutesben az ἀποκαταλλάσσειν alanyaacutevaacute Krisztus vaacutelik 216 (a toumlbbi leveacutelben a Kol 120-ban is talaacutelhatoacute megfogalmazaacuteshoz keacutepest eltoloacutedaacutest jelent ezekben Isten az alany de a Kol 120-ban uacutegy hogy a πλήρωμα Isten elrendeleacutese szerint Krisztusban lakik eacutes az ἀποκαταλλάξαι-ban foglalt toumlrteacuteneacutes bdquoaacuteltalardquo- διrsquo αὐτοῦ - koumlvetkezik be stb) ugyanuacutegy ahogyan az apostolok eacutes proacutefeacutetaacutek bdquoajaacutendeacutekozaacutesaacutenakrdquo is ő az alanya a 411-ben KUumlMMEL a 411-ben ellenteacutetet keres az 1Kor 1228-cal nem figyel arra hogy a οὓς μὲν ἔθετο ὁ θεὸς κτλ mondat eacuteppen a megelőző σῶμα Χριστοῦ teacutetel feacutenyeacuteben mennyire Krisztushoz kapcsoloacutedik ott is De főkeacuteppen arran nem figyel hogy az Ef 411 megfogalmazaacutesaacutet egy sajaacutetos szouml-veghaacutetteacuter a 48-beli zsoltaacuterideacutezet (Zsolt 6819 TM) maacutesodik fele bdquovaacuteltja kirdquo ἔδωκεν δόματα ἀνθρώποις ahogyan az aacutelliacutetmaacuteny ismeacutetlődeacutese is vilaacutegosan mutatja ἔδωκεν τοὺς μὲν ἀποστόλους κτλ a vaacuterhatoacute eacutes termeacuteszetesebb (eacutes az 1Kor 1228-ban szereplő) ἔθετο helyett (Ha az aproacuteleacutekoskodoacute szemleacutelet-be belemenneacutenk meacuteg aacuternyalati kuumlloumlnbseacuteget is talaacutelhatnaacutenk Isten rendeli Krisztus adja oda ajaacutendeacutekozza a gyuumllekezetnek az egyhaacuteznak a karizmaacutek hordozoacuteit)

Foumlloumlsleges volna tovaacutebbi reacuteszletekre kiteacuterni csupaacuten oumlsszefoglaloacutean te-gyuumlnk egy megjegyzeacutest a mondottak alapjaacuten Ti nem tudjuk elfogadni MARXSEN aacutellaacutespontjaacutet amely szerint az Ef koumlzvetlenuumll az apostolok utaacuteni korban keletkezett az apostoli kor gondolatvilaacutega meacuteg elevenen eacutel a gyuumlle-

27

Bevezeteacutes

kezetekben eacutes tagjaikban de az apostolok maacuter nincsenek eacuteletben A leveacuteliacuteroacute keacuterdeacutese ndash mondja MARXSEN ndash az ami a keacutesőbbi idők eacutes a mai kor egyhaacute-zaacutenak is nagy keacuterdeacutese hogyan maradhat az egyhaacutez apostoli egyhaacutez akkor is amikor maacuter nem eacutelnek az apostolok Viszont e szerző olyan moacutedon oldja meg ezt a keacuterdeacutest ahogyan csak a koumlzvetlenuumll az apostolok utaacuteni kor embere teheti paacuteli gondolatokat visz tovaacutebb magyaraacutezoacute-eacutertelmező moacutedon boumllcses-seacuteg-taniacutetaacuteskeacutent eacutes ezeket ndash eacuteppen mint ilyeneket - az apostol neve alatt az ő tekinteacutelyeacutevel szentesiacutetve koumlzli Ez ellen a foumllteveacutes ellen szaacutemos teacutenyező szoacutel Maga MARXSEN is nyomateacutekosan emliacuteti azt hogy az Ef sok ponton a gyuumlle-kezeti hitvallaacutes himnikus anyagaacutet dolgozza bele a leveacutelbe de nem ideacutezetkeacutent hanem a szerző tulajdon megnyilatkozaacutesakeacutent Erről a munkaacutejaacuteroacutel azt aacutella-piacutetja meg hogy paacuteratlan sikerrel veacutegzi el Ez bdquonagy formaacutetumuacuterdquo szerzőre vall eacutes ezt a szempontot nagyon komolyan szemmel kell tartanunk Sok szoacute esik Paacutel gondolatainak bdquotovaacutebbviteleacuterőlrdquo a biblikusoknaacutel annaacutel kevesebb olyan sajaacutetossaacutegaacutet lehet viszont emliacuteteni a leveacutelnek amely kifejezetten bdquonem paacutelirdquo jelleget aacuterulna el A koumlzvetlen apostolok-utaacuteni korszakban nagyon neheacutez fel-adat lett volna valakinek valoacutedi bdquopaacutelirdquo levelet iacuterni olyanok szaacutemaacutera akiknek tekinteacutelyes reacutesze joacutel ismerte magaacutet az apostolt munkamoacutedszereacutet gondolat-vilaacutegaacutet nyelveacutet eacutes stiacutelusaacutet Az Ef iacuteroacuteja azonban nem csupaacuten valoacutedi paacuteli le-veacutel bdquoilluacutezioacutejaacutetrdquo tudja kelteni hanem Paacutel gondolatait taniacutetaacutesaacutenak - mondjuk iacutegy teoloacutegiaacutejaacutenak - elemeit uacutegy viszi tovaacutebb hogy ezek valoacuteban e gondolati egyseacutegeknek a tovaacutebbfejleszteacuteseacutet jelentik nem csupaacuten alkalmazkodoacute nem is csak eacutertelmező hanem teremtő jellegű tovaacutebbleacutepeacutest jelentenek a Corpus Paulinum toumlbbi leveleacuteben fennmaradt paacuteli teoloacutegiaacutehoz viszonyiacutetva Ez pedig ha ad absurdum visszuumlk a megfogalmazaacutest szuumlkseacutegszerűen azt jelenti hogy az Ef szerzője magaacutenaacutel Paacutelnaacutel is otthonosabban mozgott az apostol gondo-latvilaacutegaacuteban Paacutelnaacutel is jobban ismerte a bdquopaacuteli teoloacutegiaacutetrdquo

Egyszerűen keacuteptelenseacuteg olyasmit foumllteacutetelezni hogy az apostolok utaacuteni korban eacutelhetett volna de kora eacutes az utoacutekor előtt ismeretlen illetve neacutevte-len maradhatott volna egy ilyen nagyszabaacutesuacute szemeacutelyiseacuteg akinek veacuteguumll csak az a rendkiacutevuumll keacutetes eacuterteacutekű megnyilatkozaacutesi moacuted maradhatott volna veacutegső megoldaacuteskeacutent hogy Paacutel tekinteacutelye moumlgeacute huacutezoacutedva koumlzoumllje az egyhaacutez gyuumlle-kezeteivel nagyon is suacutelyos eacutes eacuteletuumlkre neacutezve doumlntően fontos uumlzeneteacutet Iacuteme ide vezet veacutegső soron a paacuteli szerzőseacuteg elutasiacutetaacutesa tehaacutet vilaacutegos hogy ez az uacutet jaacuterhatatlan

Oumlsszefoglalaacutesul a koumlvetkezőket mondhatjuk A nyelv eacutes a stiacutelus keacuterdeacuteseacuteben azt kell figyelembe vennuumlnk hogy a leveacutel teacutemakoumlre (a kifejezeacutes szemszoumlgeacuteből szoacuteba joumlvő bdquovaloacutesaacuteg-haacutetteacuter) elteacuter maacutes paacuteli levelekeacutetől iacutegy a szoacutekincs szuumlk-seacutegszerűen mutat elteacuterő elemeket vagy jelenteacuteseket Az egyezeacutesek meacuterteacuteke

28

Az Efeacutezusi leveacutel

viszont nem annyira csekeacutely az elteacutereacutesekeacute nem annyira nagy főkeacutent egyik sem olyan termeacuteszetű hogy azt mondhatnoacutek a leveacutel egyaacuteltalaacuteban bdquonem paacuteli jellegűrdquo Nem ismerjuumlk annyira a korszerű analiacutezis alapjaacuten a paacuteli szoacutekincs keacutepeacutet hogy ezen a ponton doumlntő eacutervekkel szolgaacutelhatnaacutenk A leveacutel eredeti-seacutege ellen az lehetne a doumlntő bizonyiacuteteacutek ha maacutes paacuteli levelekben előforduloacute szavaknak az Ef-ben doumlntően eluumltő jelenteacutesuumlk volna Viszont eacuteppen ebben a vonatkozaacutesban nem nyuacutejtanak biztos taacutemaszt a reaacutenk maradt paacuteli levelek A stiacutelus emelkedettseacutege azzal fuumlgg oumlssze hogy milyen helyzetben szoacutelal meg az iacuteroacute Iacutegy itt annak a koumlvetkezmeacutenye lehet hogy nem konkreacutet gyuumllekezethez szoacutel maacutesfelől viszont egy bizonyos oumlsszegző iacutegy egyben uumlnnepeacutelyes szaacuten-deacutek illetve leacutegkoumlr jellemzi

A leveacutel gondolatmenete teoloacutegiai tartalma keacutetseacutegtelen paacuterhuzamokat mutat maacutes paacuteli levelekeacutevel Krisztus eacutes az egyhaacutez viszonya Isten uumldvoumlziacutető terveacutenek kibontakozaacutesa amely Krisztus halaacutela aacuteltal lerombolta a vaacutelaszfalat Izraacuteel eacutes a pogaacutenyok koumlzoumltt eacutes a harmadik neacutepben megteremtette az egyhaacutez egyseacutegeacutet az egyhaacutez feladatainak grandioacutezus megjeloumlleacutese - egeacuteszen a vilaacuteg-mindenseacutegnek Istennel valoacute megbeacutekeacutelteteacuteseacuteig - ezek mind olyan gondolatok amelyek maacutes paacuteli levelekből is ismeretesek A kuumlloumlnbseacuteg csak annyi hogy itt egeacuteszen sajaacutetosan kiteljesedve elmeacutelyuumllve eacutes meggazdagodva jelentkez-nek ezek a gondolatok a toumlbbi paacuteli leveacutelhez keacutepest Tehaacutet a leveacutelre teoloacutegiaacuteja alapjaacuten sem mondhatjuk azt hogy nem paacuteli jellegű eacutes nem tarthatunk maacutest szerzőjeacutenek csak Paacutelt

A pszeudonim jellegre vetve egy pillantaacutest azt kell mondanunk hogy Paacutel munkataacutersai eacutes taniacutetvaacutenyai koumlzoumltt nem talaacutelunk olyan nagyszabaacutesuacute szemeacute-lyiseacuteget aki ennyire eacutertette ndash sőt tuacutel is szaacuternyalta volna Paacutelt ahogyan ebben a leveacutelben leacutepten-nyomon laacutethatjuk

Ezeken kiacutevuumll az Ef eacutes a Kol viszonyaacutera kell meacuteg utalnunk Ezt a viszonyt az jellemzi hogy a keacutet leveacutel koumlzoumltt szaacutemos egyezeacutes van az elteacutereacuteseket pedig az magyaraacutezza hogy a Kol egyetlen gyuumllekezethez szoacutel a maga konkreacutet hely-zeteacuteben eacutes erre a helyzetre neacutezve miacuteg az Ef ilyen vonatkozaacutesban aacuteltalaacutenos jellegű Reacutegebben mereven tettek kuumlloumlnbseacuteget a keacutet leveacutel koumlzoumltt krisztoloacutegiai vonatkozaacutesban a Kol-ben Krisztus eacutes a kozmosz az Ef-ben pedig Krisztus eacutes az egyhaacutez egyseacutegeacuteről szoacuteloacute taniacutetaacutest kerestek az egyeacutebkeacutent azonos kulcsszoacute a κεφαλή fogalmi tartalmaacutenak kifejteacutese soraacuten Iacutegy arra gondoltak hogy az Ef a Kol-boacutel formaacuteloacutedott ki a Kol kozmikus krisztoloacutegiaacutejaacutet az Ef egy nem-pau-linus zsidoacutekeresztyeacuten szemleacutelet jegyeacuteben ekkleacutezioloacutegiai iraacutenyba dolgozta aacutet De a keacutet leveacutel koumlzoumltti hangsuacutelybeli kuumlloumlnbseacuteg is oacutevatossaacutegra int bennuumlnket ebben a keacuterdeacutesben Egyre inkaacutebb az a felfogaacutes eacuterveacutenyesuumll hogy a keacutet leveacutel oumln-aacutelloacute egyik sem fuumlgg a maacutesiktoacutel Mindenesetre figyelemre meacuteltoacute az a felfogaacutes

29

Bevezeteacutes

hogy Paacutel előszoumlr a Kol-t iacuterta meg meacuteg pedig - mint emliacutetettuumlk - egy konkreacutet gyuumllekezet keacutezzelfoghatoacute eacutes időszerű keacuterdeacuteseire figyelve ilyen termeacuteszetű probleacutemaacuteinak a tisztaacutezaacutesaacutera Utaacutena azonban az iacutegy bdquoegybeaacutelltrdquo probleacutematika nem hagyta nyugodni tovaacutebb is forgatta magaacuteban a keacuterdeacuteseket mostmaacuter nyugodtabban oumlsszeszedődoumlttebben eacutes nyilvaacuten elvontabban is teljesen csak a felvetődoumltt probleacutemaacuteknak szentelte a figyelmeacutet a nagy oumlsszefuumlggeacuteseket ke-reste eacutes ezekre igyekezett mineacutel vilaacutegosabban raacutemutatni iacutegy keletkezhetett az Ef Innen eacuterthető ennek szeacutelesebb emelkedettebb eacutes koumlrmondatokban gazdagabb stiacutelusa aacuteltalaacuteban a raacutenk maradt paacuteli levelekben egyeacutebkeacutent szo-katlanabb eacutes a szokaacutesosnaacutel aacutetfogoacutebb sokszor sajaacutetos vagy eacuteppen egyedi kife-jezeacutesmoacutedja Ezek tehaacutet a leveacutel keletkezeacuteseacutenek sajaacutetos koumlruumllmeacutenyeiből adoacuted-nak ugyanuacutegy mint maacuter emliacutetett uumlnnepeacutelyes emelkedett hangneme amely ndash ugyancsak a koumlruumllmeacutenyekből folyoacutean ndash nem annyira koumlzvetlen mint a paacuteli levelek stiacutelusa aacuteltalaacuteban

A leveacutel toumlbb helye (31 41 620) arra utal hogy az Ef fogsaacutegban keletkezett de a fogsaacuteg helyeacuteről nem szoacutel a leveacutel Tychikos kisaacutezsiai keresztyeacuten (ApCsel 204) de ebből az adatboacutel nem kapunk koumlzelebbi felvilaacutegosiacutetaacutest arra neacutezve hogy Paacutel hol vehette igeacutenybe a leveacutelben emliacutetett szolgaacutelataacutet Mindenesetre uacutegy gondolhatoacute el hogy a Kol eacutes az Ef ugyanabban a fogsaacutegban keletkez-hetett meacutegpedig a koumlzoumlttuumlk leacutevő egyezeacutesek miatt nagyjaacuteboacutel ugyanabban az időben illetve csekeacutely időbeli elteacutereacutessel Onesimos itt nincsen emliacutetve mert egyreacuteszt nem reacutegen lett keresztyeacutenneacute maacutesreacuteszt Kolosseacuten kiacutevuumll aligha ismer-hetteacutek De ha a Kol eacutes Ef nagyjaacuteban egykoruacute akkor a Filemon-leveacutellel is egy időszakban keletkezhettek Ennek alapjaacuten keltezhetjuumlk az Ef-t Efeacutezusboacutel az 5455 eacutev teleacuteről

3 A leveacutel rendelteteacutese

A leveacutel iacuteraacutesaacutenak ceacutelja sem domborodik ki annyira eacutelesen ebben a leveacutelben mint maacutes paacuteli levelekben A gyuumllekezetek eacutes az apostol koumlzoumltt koumlzvetiacutető szerepet jaacutetszoacute szemeacutelyekről sincsen szoacute meacuteg Tychikos-t sem ismerik sze-meacutelyesen (vagy aacuteltalaacutenossaacutegban) a leveacutel leendő olvasoacutei A leveacutel ceacuteljaacuteroacutel eacutes indiacuteteacutekairoacutel annyit aacutellapiacutethatunk meg hogy Paacutel a gyuumllekezeteket Isten uumld-voumlziacutető terveacutevel akarja megismertetni iacutegy akarja őket eacutelő moacutedon beletagolni Krisztus egyhaacutezaacuteba hogy iacutegy talaacuteljaacutek meg helyuumlket a vilaacutegban iacutegy jussanak szilaacuterdsaacutegra hituumlkben eacutes szeretetuumlkben valamint ezek gyakorlati-erkoumllcsi konzekvenciaacuteiban Sem a leveacutel megfogalmazaacutesa sem a Kol-lel valoacute oumlssze-fuumlggeacutese nem teszi valoacutesziacutenűveacute azt hogy uacutejonnan alapiacutetott egeacuteszen bdquofiatalrdquo gyuumllekezetekről volna szoacute A pszeudepigraacutef eacutes deuteropaulinus jelleg felteacutete-

30

Az Efeacutezusi leveacutel

lezeacuteseacuteről maacuter szoacuteltunk ezzel egyuumltt el kell utasiacutetanunk azt a felteveacutest is hogy az Ef eredetileg a paacuteli levelek gyűjtemeacutenyeacutehez a Corpus Paulinum-hoz adott bevezeteacutes volna a gyűjtemeacuteny szerkesztőjeacutenek tollaacuteboacutel Ehhez a leveacutel ndash mint az előzőkből laacutettuk - tuacutelsaacutegosan oumlnaacutelloacute szerzője nem puszta bdquoredaktorrdquo

4 A leveacutel tartalmi sajaacutetossaacutegai felosztaacutesa

A leveacutel keacutet főreacuteszre oszlik egyfelől arroacutel szoacutel hogy mit adott Isten Krisztusban az embernek maacutesfelől a heacutetkoumlznapok legaproacutebb viszonylataira vonatkozoacute-an egeacuteszen ezekig bdquoleszaacutellvardquo mutat raacute arra hogy mit vaacuter Isten az ember-től Iacutegy az első egyseacuteg tuacutelnyomoacutean a vaacuteltsaacutegroacutel szoacuteloacute taniacutetaacutes ebben egyfelől a pogaacutenymisszioacute tapasztalatainak meacutely teoloacutegiai eacuterteacutekeleacuteseacutet talaacuteljuk meg maacutesfelől az apostol szemeacutelyes hitvallaacutesaacutet arroacutel - eacutes haacutelaadaacutesaacutet azeacutert - hogy Isten uumldvoumlziacutető munkaacutejaacutenak ő maga eacuteppen ennyire doumlntő helyeacuten kapta meg kijeloumllt elhataacuterozott szolgaacutelataacutet Taniacutetaacutesaacutera jellemző hogy Isten ajaacutendeacutekai-nak nagysaacutega elhallgattat benne minden olyan panaszt amely egyeacuteni-em-beri sorsa miatt megszoacutelalhatna benne Eacuteppen abban nagy hogy Istennek az ember szabadiacutetaacutesaacuteeacutert folytatott munkaacutejaacutet a legszeacutelesebb taacutevlatokban mutatja meg Krisztusban az egyhaacutez eacutes a teremtett vilaacuteg eacutelete oumlsszefuumlggeacuteseacutenek titkaacutet taacuterja fel az Ef igehirdeteacuteseacuteben Paacutel Az egyseacuteg gondolata uralkodik a leveacutel ta-niacutetaacutesaacuteban Krisztusban egy (egyseacuteges) a kegyelemnek az egyhaacutez eacuteleteacuteben je-lentkező minden munkaacuteja eacutes e munkaacutenak minden kuumllső jegye Krisztusban egy (egyseacuteges) a bdquoharmadik neacutepbenrdquo Izraacuteel eacutes a pogaacutenysaacuteg de Krisztusban egy egyseacuteges nemcsak az egyhaacutez a bdquoharmadik neacuteprdquo hanem egy eacutes egyseacuteges az egeacutesz teremtett vilaacuteg Krisztus a κεφαλή eacutes iacutegy ő a maga uralma alatt egye-siacuteti a teremtett vilaacutegnak az egyhaacutezon beluumll eacutes az egyhaacutezon kiacutevuumll eacutelő reacuteszeacutet egyaraacutent A vaacuteltsaacutegroacutel szoacuteloacute eme bizonysaacutegteacutetellel szorosan fonoacutedik egybe az etikai taniacutetaacutes amelyet a leveacutel maacutesodik főreacuteszeacuteben talaacutelunk meg Ebben sem marad az egyhaacutezon beluumll hanem minden viszonylatban rendezi - az első fő-reacuteszben adott alapveteacutesre eacutepiacutetve - ember eacutes ember egymaacuteshoz valoacute viszonyaacutet Isten nem veszi ki az egyhaacutez tagjaacutet a keresztyeacuten embert a vilaacutegboacutel hanem azt vaacuterja tőle hogy az emberi viszonylatokban benne maradva eacutes benne eacutelve igyekezzeacutek valoacutesaacuteggaacute tenni a vilaacutegban e viszonylatoknak Istentől rendelt eacutes adott tiszta leacutenyegeacutet iacutegy aacutelliacutetsa helyre a bűn okozta torzulaacutesoktoacutel mentes tiszta teremteacutesbeli rendelteteacutesuumlket - megoldaacutesul oumlnmagaacutenak eacutes a gyuumllekeze-teknek egyuacutettal pedig jelkeacutent a vilaacutegnak Ebben a taniacutetaacutesban az apostol nem optimista hanem szaacutemol a valoacutesaacuteggal Tudja hogy leacutenyege szerint minden etikai cselekveacutes a gonosz elleni harc eacutes ez ellen nem elegendő az ember tu-lajdon termeacuteszeti ereje sokat emlegetett oumlnuralma emberi eacutertelemben vett

31

Bevezeteacutes

bdquolelkierejerdquo De eacuteppen ezeacutert tudja azt is hogy ahol az ember Isten Lelkeacutenek erejeacutevel győz ott mindenuumltt Isten kiraacutelyi uralmaacutenak győzelmeacutet vitte előbbre a vilaacutegban

A leveacutel szerkezeteacutere előszoumlr az jellemző hogy a toumlbbi paacuteli leveacutelből is is-mert szokaacutesos leveacutel-elemekkel kezdődik koumlszoumlnteacutessel 11-2 haacutelaadaacutessal 13-14 eacutes koumlnyoumlrgeacutessel 115-23 mindezek egyike sem teacuter ki azonban az egyeacutebkeacutenti szokaacutes szerint konkreacutet gyuumllekezeti keacuterdeacutesekre A haacutelaadaacutes nyelvi megfogalmazaacutesa rendkiacutevuumll bonyolult taacutergya egyeacutebkeacutent előrevetiacuteti a tovaacuteb-biakban reacuteszletezett nagy gondolatot amikor azeacutert a kegyelmeacuteeacutert ad haacutelaacutet Istennek hogy a teremtett vilaacuteg eszkatoloacutegikus meguacutejiacutetaacutesaacutenak munkaacutejaacuteba belevonta az (Izraacuteelen kiacutevuumlli) neacutepeket a pogaacutenyokat is A koumlnyoumlrgeacutes taacutergya pedig az hogy a hiacutevők sziacuteve egyre jobban vilaacutegosodjeacutek meg annak megeacuter-teacuteseacutere milyen gazdag oumlroumlkseacuteg vaacuter raacutejuk remeacutenyseacuteguumlkben mint annak az bdquoorszaacutegnakrdquo a tagjaira amelynek feje a Krisztus akinek Isten alaacuteja rendelt minden hatalmassaacutegot midőn a halaacutelboacutel feltaacutemasztotta

Az első főreacutesz (2 ndash 3 reacutesz) az egyhaacutez jellemzeacuteseacutet adja (KAumlSEMANN sze-rint a bdquonota ecclesiaerdquo-t ld MARXSENneacutel) Az előzőkkel a kapcsolatot a 21-10 teremti meg ez a pogaacuteny eacuteletformaacutet jellemzi de ezt egeacuteszseacuteges pedagoacutegiai eacuterzeacutekkel uacutegy teszi hogy a hiacutevők előeacuteleteacuteről eacuteletuumlknek előző aacutellapotaacuteroacutel szoacutel valamint arroacutel hogy ebből hogyan keruumlltek aacutet mostani aacutellapotukba nem em-beri eacuterdem alapjaacuten hanem Isten kegyelmeacuteből Ezzel kizaacuterja eacutes lehetetlenneacute teszi minden emberi keacuterkedeacutesuumlket A 211-22 tovaacutebbviszi ezt a gondolatot Szoacutel arroacutel a bdquovaacutelaszfalroacutelrdquo amely Izraacuteelt eacutes a neacutepeket elvaacutelasztotta egymaacutestoacutel eacutes amelyet mindkeacutet feacutel szuumlntelenuumll eacutepiacutetett Izraacuteel a kivaacutelasztottsaacuteg gőgjeacutevel a neacutepek (pogaacutenyok) Izraacuteeltől e kuumlloumlnoumls sorsuacute eacutes alkatuacute neacuteptől valoacute idegenke-deacutesuumlkkel Ezt a minden maacutesnaacutel megoldhatatlanabb ellenteacutetet amely ember eacutes ember (vagy ha uacutegy tetszik neacutep eacutes neacutep faj eacutes faj) viszonyaacuteban az ellen-teacutet tiacutepusa marad miacuteg a vilaacuteg tart Isten megszuumlntette Jeacutezus Krisztus halaacutelra adaacutesaacuteval eacutes feltaacutemasztaacutesaacuteval Iacutegy Izraacuteel kivaacutelasztottsaacutegaacutenak kivaacuteltsaacutegaacuteba eacutes az iacutegeacuteretek oumlroumlkleacuteseacutebe belevonta a neacutepeket is az apostolok eacutes proacutefeacutetaacutek alapveteacute-seacutere feleacutepiacutetett egyhaacutezban amelynek ἀκρογωνιαῖον-ja a Krisztus

A 31-13 mindezt Paacutel titkakeacutent (μυστήριον) eacutes a koraacutebbi kinyilatkoztataacutes tovaacutebbvitelekeacutent mutatja be Ebben egeacuteszen egyeduumllaacutelloacute szerepet juttat egy-felől tulajdon koraacutenak az uumldvtoumlrteacutenet egeacuteszeacuteben maacutesfelől oumlnmaga szemeacutelyeacute-nek eacutes funkcioacutejaacutenak Isten uumldvoumlziacutető munkaacutejaacuteban Emberileg Paacutelt nemcsak-hogy nem kuumlloumlnboumlzteti meg semmi a gyuumllekezetek maacutes tagjaitoacutel hanem ha lehet szoacute megkuumlloumlnboumlzteteacutesről ez csak jelenteacutektelenseacutegeacutenek iraacutenyaacuteban eacuterveacute-

32

Az Efeacutezusi leveacutel

nyesuumllhet (38) De itt is eacuterveacutenyesuumll a paacuteli gondolkozaacutes ismert paradoxiaacuteja eacuteppen ezeacutert biacutezta raacute Isten annak az uumlzenetnek a meghirdeteacuteseacutet hogy Izraacuteel eacutes a neacutepek immaacuter toumlkeacuteletes elvaacutelaszthatatlan eacutes harmoacutenikus egyseacutegkeacutent eacutel-nek egyuumltt Krisztus egyhaacutezaacuteban A 314-21 meacuteg egy neacutehaacuteny keacutereacutest tartalmaz azutaacuten doxoloacutegiaacuteval zaacuterul A bdquobelső emberrdquo megerősoumldeacuteseacutere van szuumlkseacutege a gyuumllekezetnek ahhoz hogy Krisztus lakozzeacutek hit aacuteltal minden hiacutevőnek a sziacuteveacuteben

A maacutesodik főreacutesz (41-620) rendszeresen aacutetgondolt erkoumllcsi intelmeket tartalmazoacute parainetikus egyseacuteg A leveacuteliacuteroacute az erkoumllcsi inteacutesben egy szilaacuterd teacutenyből az elhivataacutesboacutel vonja le eacutes vonatja le olvasoacuteival is a gyakorlati kouml-vetkezteteacutest az indicativus eacutes imperativus ilyen oumlsszefuumlggeacutese az egeacutesz paacuteli taniacutetaacutesnak joacutel ismert vonaacutesa (41-3) A parainetikus egyseacuteg alapgondolata a krisztoloacutegiai gyoumlkerű ekkleacutezioloacutegia leghangsuacutelyosabb mozzanata az egyseacuteg 44-6 (egy a test - σῶμα - a πνεῦμα az elhiacutevaacutes a remeacutenyseacuteg egy az Uacuter a hit a keresztseacuteg mindenek foumlloumltt pedig egy az Isten aki Atya) A 47-16 reacuteszletezi azokat az ajaacutendeacutekokat amelyeket a megdicsőuumllt Krisztus adott az egyhaacuteznak az ő testeacutenek eacutes gyuumllekezeteinek ezeket mintegy bdquoegyeacutenekre lebontvardquo teszi szemeacutelyesseacute rendelteteacutesuumlket pedig abban jeloumlli meg hogy a szenteket szol-gaacutelatukra keacutesziacutetik fel Iacutegy jut el mindegyikuumlk az eacuterett koruacute aacutellapotra a hitben iacutegy tud ellentaacutellni minden teacutevelygeacutesnek eacutes eacuteppen ezzel segiacuteti elő veacuteguumll is az egeacutesz test noumlvekedeacuteseacutet amelyhez eacuteppen e minőseacutegeacuteben tartozik hozzaacute ez a test a Krisztus teste ennek feje Krisztus maga A 417-24 az olvasoacutek előző pogaacuteny eacuteleteacutenek (termeacuteszetesen keresztyeacuten szemleacuteletű) aacutebraacutezolaacutesaacuteval mutat raacute honnan joumlttek az egyhaacutez tagjai mi az amit el kell hagyniuk ami helyett fel kell oumlltoumlzniuumlk az uacutej embert A 423-52 meacuteg mindig a gyuumllekezeten beluumlli emberi magatartaacutes alapelemeit reacuteszletezi a keresztyeacuten testveacuteriseacuteg bdquoelemi kouml-vetelmeacutenyeitrdquo aacutelliacutetja oda olvasoacutei eleacute ezzel az oumlsszefoglalaacutessal bdquoLegyetek Isten koumlvetői mint szeretett gyermekei eacutes eacuteljetek szeretetben ahogyan Krisztus befogadott titeket szereteteacuteberdquo Ezt a megkezdett gondolatot folytatja az 53-7 negatiacutev formaacuteban (bdquobűn-kataloacutegusrdquo) majd az 58-21 pozitiacutev formaacuteban (bdquoereacuteny-kataloacutegusrdquo) Az 522-69 himnikus hangveacutetelű reacuteszlete egy uacuten ke-resztyeacuten haacutezirendet koumlzoumll ennek koumlzeacuteppontjaacuteban a haacutezassaacuteg bdquomiszteacuteriumardquo aacutell amely a szerző szaacutemaacutera Krisztus eacutes az egyhaacutez viszonyaacutet kiaacutebraacutezoloacute keacuteppeacute vaacutelik (a mi bdquokeacuteprdquo szavunk tulajdonkeacuteppen keveset mond tuacutelsaacutegosan elvont az aacutebraacutezolaacutes itteni moacutedjaacutet figyelembe veacuteve) Majd a gyermekeknek szuumlleik eacutes a rabszolgaacuteknak gazdaacutejuk iraacutenti koumltelesseacutegeit taacuterja olvasoacutei eleacute a parainetikus reacutesz

A 610-20 befejező reacutesze a bdquolelki fegyverzetrdquo keacutepeacutevel foglalja oumlssze az er-koumllcsi intelmeket ebben egyfelől azt teszi vilaacutegossaacute hogy az embernek - mint

33

Bevezeteacutes

maacuter emliacutetettuumlk - oumlnmagaacutenaacutel hatalmasabb erőkkel kell megkuumlzdenie amikor az uacutej ember uacutetjaacutet akarja jaacuterni a vilaacutegban eacutes a deacutemoni erőkbe uumltkoumlzik bele maacutesfelől biztataacutessal szolgaacutel amikor vilaacutegossaacute teszi hogy eacuteppen ezeacutert Isten nem is hagyja magaacutera ebben a harcban de ezt a harcot minden vonatkozaacutesaacute-ban bdquoki kell tanulniardquo veacuteguumll az imaacutedsaacuteg reacuteveacuten reacuteszesekkeacute teszi a gyuumllekezetek tagjait oumlnmaga aacutetfogoacute apostoli szolgaacutelataacuteban is

A 621-24 a leveacutel befejezeacuteseacutet adja a Tychikosra valoacute utalaacutessal eacutes az aacuteldaacuteskiacute-vaacutenaacutessal Sajaacutet sorsaacutenak emliacuteteacutese ismeacutet alaacutezatos meacuterteacutektartaacutesroacutel tanuacuteskodik maga az egeacutesz befejező reacuteszlet pedig egeacuteszen kiemelkedően kerek oumlnmagaacute-ban teljesen zaacutert irodalmi egyseacuteggeacute teszi ezt a minden tekintetben nagysza-baacutesuacute levelet

35

FONTOSABB FORRAacuteSMUNKAacuteK

a Kommentaacuterok

HAUPT E Der Brief an die Epheser in Die Gefangenschaftsbriefe Goumlttingen 1902 (Kritisch-exegetischer Kommentar uumlber das Neue Testament 89)

EWALD P Epheser Philemon Kolosserbrief Leipzig 1910 (Kommentar zum Neuen Testament 10)

MASSON Ch Lrsquoeacutepitre de Saint Paul aux Eacutepheacutesiens Neuchacirctel-Paris 1953 (Commentaire du Nouveau Testament 9)

RENDTORFF H Der Brief an die Epheser Goumlttingen 1955 (Das Neue Testament Deutsch 8)

CONZELMANN H Der Epheserbrief Goumlttingen 1962 (Das Neue Testament Deutsch 8)

DIBELIUS M - GREEVEN H An die Kolosser Epheser an Philemon Tuumlbingen 1953 (Handbuch zum Neuen Testament 12)

SCHLIER H Der Brief an die Epheser ndash Ein Kommentar Patmos-Verlag Duumlsseldorf 1962 (roacutemai katolikus)

BEacuteKEacuteSI A Az Efeacutezusi leveacutel magyaraacutezata in Jubileumi Kommentaacuter Budapest 1969 (uo ld neacutehaacuteny maacutes forraacutesmű emliacuteteacuteseacutet is)

b Bevezeteacutestanok

A kuumlloumlnfeacutele lexikonok (EKL RGG The Interpreterrsquos Dictionary of the Bible) igen alapos tanulmaacutenyain kiacutevuumll a bdquostandard workrdquo-ok koumlzuumll főkeacuteppen

FEINE P ndash BEHM J Einleitung in das Neue Testament Heidelberg 1956FEINE P ndash BEHM J ndash KUumlMMEL W G Einleitung in das Neue Testament

Heidelberg 1965MICHAELIS W Einleitung in das Neue Testament Bern 1954MARXSEN W Einleitung in das Neue Testament ndash Eine Einfuumlhrung in ihre

Probleme Guumltersloh 1963

36

Az Efeacutezusi leveacutel

c Tanulmaacutenyok

HOLTZMANN H J Kritik der Epheser- und Kolosserbriefe Leipzig 1872HARNACK A Die Adresse des Epheserbriefes des Paulus Sitzungsberichte

der Berliner Akademie der Wissenschaften Philosophisch-historische Klasse 1910 696ff

GOODSPEED E J The Meaning of Ephesians Chicago 1933OCHEL W Die Annahme einer Bearbeitung des Kolosser-briefes im

Eacutepheserbrief in einer Analyse des Epheserbriefes untersucht Marburg 1934 (doktori eacutertekezeacutes)

GOGUEL M Esquisse drsquoune solution nouvelle du problegraveme de lrsquoeacutepitre aux Epheacutesiens In Revue de lrsquoHistoire des Religions 111 (1935) 254kk 112 (1936) 73kk

COUTTS J The Relationship of Ephesians and Colossians In New Testament Studies 4 (195758) 201kk

BENOIT P Lrsquohorizon Paulinien de lrsquoEacutepitre aux Eacutepheacutesiens In Exeacutegegravese et theacuteologie II (1961) 53kk

MITTON C L The Epistle to the Ephesians Oxford 1951MAUER C Der Hymnus von Eph 219-22 ein Tauflied In Evangelische

Theologie 13 (1953) 362kkSCHILLE G Liturgisches Gut im Epheserbrief In Theologische

Literaturzeitung 80 183GOODSPEED E J The Key to Ephesians Chicago 1956KAumlSEMANN E Epheserbrief RGG II 517kk 1958CADBURY H J The Dilemma of Ephesians In New Testament Studies 5

(195859) 91kkKUHN K G Der Epheserbrief im Lichte der Qumrantexte In New

Testament Studies 7 (196061) 344kkPERCY E Die Probleme der Kolosser- und Epheserbriefe Lund 1946

(Skrifter utgivna av Kungl Humanistika Vetensskapssamfundet XXXIX)

37

MAGYARAacuteZAT

Koumlszoumlnteacutes 11-2

1 Paacutel Krisztus Jeacutezus apostola Isten akarata aacuteltal (az Efeacutezusban) leacutevő szenteknek eacutes hiacutevőknek a Krisztus Jeacutezusban 2 kegyelem nektek eacutes beacutekesseacuteg Istentől a mi Atyaacutenktoacutel eacutes az Uacuter Jeacutezus Krisztustoacutel

(1) A leveacutelkezdet a profaacuten leveacutelkezdeteacutehez hasonloacute rendben talaacuten az enneacutel bővebb keleti leveacutelkezdet nyomaacuten aacutetformaacutelt sajaacutetos paacuteli uumldvoumlzlő formula pontosan megfelel a Kol leveacutelkezdeteacutenek Ha az Efeacutezusra valoacute utalaacutest kihagy-juk (a τοῖς οὖσιν miatt amely ugyan magaacuteban oumlnaacutelloacutean is szerepelhetne eacutes akkor ilyesmit jelentene bdquoaz ottani a helyirdquo LAKE ndash CADBURY szerint bdquothe local saints and believersrdquo csak eacuteppen peacutelda nincsen az irodalomban erre a hasznaacutelatra) akkor a leveacutelkezdet meglehetősen szemeacutelytelenneacute vaacutelik de nem lesz teljesen aacuteltalaacutenosiacutetoacutevaacute vagy hataacuterozatlannaacute

Oumlnmaga megnevezeacuteseacutevel eacutes minőseacutegeacutenek megjeloumlleacuteseacutevel Paacutelnak itt az a ceacutelja hogy a gyuumllekezetek iraacutent taacutemasztott igeacutenyeacutet hataacuterozza meg A gyuumlle-kezetek egyetlen Ura Jeacutezus Krisztus az ő Ura is Isten akarataacuteboacutel aacutell az ő szol-gaacutelataacuteban az apostol eacutes eacuteppen mint apostol ndash az ő szemeacutelyeacutenek keacutepviselője ndash joggal vaacuterhatja el hogy uacutegy hallgassaacutek őt mint aki aacuteltal Krisztus maga szoacutel hozzaacutejuk Maacutesfelől ő sem akaacuterhogyan szoacutel a gyuumllekezetekhez olyanoknak tekinti a gyuumllekezeteket eacutes tagjaikat akik Istennek a Krisztusban oumlnmaga szaacutemaacutera bdquokisajaacutetiacutetottrdquo eacutes a vilaacuteg deacutemoni leacutenyeacutetől-leacutenyegeacutetől elkuumlloumlniacutetett tu-lajdonai (ἅγιοι - ez maacutesfelől Isten tulajdonsaacutega is Lev 1144 iacutegy adja aacutet Isten ezt oumlveacuteinek is eacutes egyeduumll ezen az alapon lehetseacuteges az ember bdquoszentrdquo volta) Istentől kapott minőseacuteguumlknek ez az objektiacutev taacutergyi oldala ugyanennek a mi-nőseacutegnek az alanyi szubjektiacutev - ti az ember felől neacutezett - oldala az hogy akit Isten a maga tulajdonaacutevaacute tett bdquostaacutetusaacutebanrdquo megszentelt az ezt a bdquostaacutetustrdquo sze-meacutelyes doumlnteacutese folytaacuten elfogadja eacutes levonja belőle a gyakorlati koumlvetkezteteacutest eacuteleteacuteben ezt koumlvetően eacutes ennek megfelelően Isten munkaacutei folynak

38

Az Efeacutezusi leveacutel

(2) Isten kegyelme eacutes beacutekesseacutege toumllti el Paacutel eacuteleteacutet ezeacutert aacuteradhat ki őbelő-le mindez a gyuumllekezetek eacuteleteacutere is A kegyelem (a goumlr χάρις-ban az oumlroumlm mozzanata mellett amely a χαίρεν ige alapjelenteacutese meacuteg keacutet maacutesik mozzanat csenduumll meg a bdquokellemesseacutegeacuterdquo vouml Ef 429 Kol 46 ndash eacutes az bdquoajaacutendeacutekozaacuteseacuterdquo mint ahogyan a χαρίζεσθαι eacutes a belőle szaacutermazott χάρισμα Rm 623 alapje-lenteacutese mutatja) a szentek eacutes a hiacutevők e staacutetusaacutenak alapja a beacuteke vagy beacutekes-seacuteg (a kettőre nincsen kuumlloumln szoacute a goumlroumlgben mint ahogyan egy tuacutelhajtott kegyesseacutegi iraacuteny veacutelte amely a bdquobeacutekesseacutegetrdquo az egyhaacutezon beluumllre a bdquobeacutekeacutetrdquo a vilaacutegra eacuterveacutenyes kategoacuteriaacutenak szerette volna tartani a goumlr εἰρήνη a heacuteb שלם megfelelője tehaacutet azt az aacutellapotot jeloumlli amelyben minden bdquoa maga helyeacuten vanrdquo) viszont a szentek eacutes a hiacutevők eacuteleteacutenek Istentől a Krisztusban meghataacutero-zott eacutes megadott joacute rendjeacutet jelenti

A koumlszoumlnteacutes nem formaacutelis hanem erőt koumlzlő aktus Nem abban teacuter el eacutes igyekszik is elteacuterni a megszokott eacutes formasaacuteggaacute vaacutelt emberi uumldvoumlzleacutesektől hogy maacutes formaacutet keres olyat amely elteacuter amazokeacutetoacutel hanem a megszokott eacutes bizonyos meacuterteacutekig konvencionaacutelisnak koumlznapinak sőt olykor elcseacutepelt-nek eacutes uumlresnek tetsző formaacutet uacutej tartalommal toumllti el Ez az evangeacutelium sajaacuteto-san jellemző cselekveacutesi moacutedja az emberben eacutes a vilaacutegban

Ezeacutert a koumlszoumlnteacutes nem is pusztaacuten bdquopium desideriumrdquo kegyes kiacutevaacutensaacuteg jaacutembor oacutehaj hanem imaacutedsaacuteg koumlnyoumlrgeacutes azeacutert hogy Isten cselekveacutese valoacutera vaacuteljeacutek a gyuumllekezetekben egyuacutettal pedig iacutegeacuteret is arra hogy ez be fog kouml-vetkezni Ami tehaacutet az emberek koumlzoumltt csupaacuten formula (DIBELIUS) az iacutegy vaacutelik az egyhaacutezban a Szentleacutelek aacuteltal Isten Krisztusban reaacutenk aacuterasztott eacutelő erejeacutenek koumlzvetiacutetőjeacuteveacute szinte vezeteacutekeacuteveacute Mert Isten az emberi szoacutet vaacutelasz-totta ki cselekveacuteseacutenek eszkoumlzeacuteveacute eacutes az egyhaacutezban minden beszeacutednek min-den szoacutenak ez alatt az előjel alatt kell elhangzania

Isten magasztalaacutesa szabadiacutetaacutesaacuteeacutert 13-14

3 Aacuteldott az Isten eacutes a mi Urunk Jeacutezus Krisztus Atyja aki megaacutel-dott minket minden lelki aacuteldaacutessal a mennyekben a Krisztusban 4 ahogyan kivaacutelasztott minket őbenne a vilaacuteg alapveteacutese előtt hogy szentek eacutes feddhetetlenek legyuumlnk az ő sziacutene előtt szeretetben 5 miutaacuten előre elrendelt bennuumlnket arra hogy fiaivaacute fogadjon Jeacutezus Krisztus aacuteltal oumlnmagaacutenak akarataacutenak tetszeacutese szerint 6 kegyelme dicsőseacutegeacutenek magasztalaacutesaacutera amellyel megajaacutendeacutekozott minket a Szeretettben 7 benne van nekuumlnk a megvaacuteltaacutesunk az ő veacutere aacuteltal

39

Magyaraacutezat Isten magasztalaacutesa szabadiacutetaacutesaacuteeacutert 13-14

veacutetkeink megbocsaacutetaacutesa kegyelmeacutenek gazdagsaacutega szerint 8 ame-lyet bőven aacuterasztott ki reaacutenk minden boumllcsesseacuteggel eacutes eacutertelemmel 9 azzal hogy megismertette veluumlnk akarataacutenak titkaacutet tetszeacutese sze-rint amelyet nyilvaacutenossaacutegra hozott őbenne 10 az elrendelt idők beteljesedeacutese tervszerű rendjeacutenek kedveacuteeacutert hogy egy egyseacutegbe fog-laljon mindent a Krisztusban azokat amik a mennyben vannak eacutes azokat amik a foumlldoumln vannak őbenne 11 benne kaptuk meg az oumlroumlkseacuteget miutaacuten előre elrendeltettuumlnk annak a veacutegzeacutese szerint aki munkaacuteloacuteja mindennek akarataacutenak elhataacuterozaacutesa szerint 12 hogy dicsőseacutegeacutenek magasztalaacutesaacutera legyuumlnk mi akik előre remeacuteny-kedtuumlnk a Krisztusban 13 benne vagytok ti is akik hallottaacutetok az igazsaacuteg igeacutejeacutet uumldvoumlsseacuteguumlnk evangeacuteliumaacutet benne jutottatok hitre iacutegy pecseacuteteltettetek meg az iacutegeacuteret szent Lelke aacuteltal 14 aki oumlroumlkseacute-guumlnk zaacuteloga tulajdonaacutenak megvaacuteltaacutesaacutera dicsőseacutegeacutenek magaszta-laacutesaacutera

A szakasz a goumlroumlg szoumlvegben egyetlen nagyszabaacutesuacute koumlrmondat uumlnnepeacutelye-sen houmlmpoumllygő meacuteltoacutesaacutega a paacuteli stiacutelusban is szokatlan Csak taacutergya magya-raacutezza formaacutejaacutet valamint az hogy az egeacutesz gondolatsor mindenestől imaacuted-saacuteg A koumlnnyebb megeacuterteacutes kedveacuteeacutert eacuterdemes bevezetőuumll tagolnunk a reacuteszlet gondolati egyseacutegeit a 3 vers felveti a tovaacutebbiakban kifejtendő teacutemaacutet az aacuteldaacutes tartalmaacuteroacutel szoacutel a kifejtő reacuteszletezeacutes soraacuten a 4 vers a kivaacutelasztaacutesroacutel az 5 vers a fiuacutesaacutegroacutel a 6 vers a megkegyelmezeacutesről a 7 a bűnbocsaacutenatroacutel a 8-9 Isten terveacutebe valoacute beavattataacutesunkroacutel a 10 a teremtett vilaacuteg egeacuteszeacutenek nagy egyseacuteggeacute valoacute oumlsszefoglalaacutesaacutetoacutel a 11 vers oumlroumlkseacuteguumlnk elnyereacuteseacuteről a 12-13 ennek az oumlroumlkseacutegnek a ceacuteljaacuteroacutel eacutes megpecseacutetelteteacuteseacuteről veacuteguumll a 14 vers oumlsz-szefoglaloacutean az emliacutetettek veacutegső nagy taacutevlataacuteroacutel a megvaacuteltaacutes teljesseacutegeacuteről

(3) Az aacuteldaacutesroacutel ndash Istennek a gyuumllekezeteken elveacutegzett munkaacutejaacuteroacutel - szoacuteloacute aacutetfogoacute bevezető egyseacuteg egy sajaacutetos haacuteromszoros szoacutejaacuteteacutek reacuteveacuten (εὐλογητός - ὁ εὐλογήσας - ἐν πάσῃ εὐλογίᾳ) az apostol eacutes a gyuumllekezetek haacutelaacutejaacutet is ma-gaacuteba foglalja (εὐλογεῖν jelenteacuteskoumlreacutenek egyik oldala a magyar bdquoaacuteldrdquo igeacutehez hasonloacutean az hogy Isten kiaacuterasztja javait az emberre a maacutesik az hogy az ember erre haacutelaacutes dicsőiacuteteacutessel vaacutelaszol Istennek Isten megaacuteldja az embert az ember aacuteldja ezeacutert Istent) Ez a haacutela a vaacutelasz Istennek a gyuumllekezeteken elveacutegzett munkaacutejaacutera Meacuteghozzaacute nem is felszoacuteliacutetaacutes vagy oacutehaj hanem taacutergy-szerű kijelenteacutes megaacutellapiacutetaacutes formaacutejaacuteban toumlrteacutenik mindez aacuteldott az Isten A nominaacutelis mondat eacutertelemszerű kiegeacutesziacuteteacutese itt is eacuteppen uacutegy mint pl Lk 214-ben indicativusi nem pedig felszoacuteliacutetoacute eacutertelmű A cselekvő Isten aki

40

Az Efeacutezusi leveacutel

feleacute tehaacutet haacutelaacutes magasztalaacutesunk fordul nem tanulmaacutenyozhatoacute eszme nem elemezve boncolgathatoacute sztatikus valoacutesaacuteg de nem is elvont eszmeacuteny vagy el-eacuterhetetlen taacutevolsaacutegban eacutelő feacutelelmetes hatalom Mindezeknek a filozoacutefiaacutekban vagy a pogaacuteny vallaacutesokban van csupaacuten helyuumlk A mi Istenuumlnk az Uacuter Jeacutezus Krisztus Atyja ὁ θεὸς καὶ πατὴρ τοῦ κυρίου ἡμῶν Ἰησοῦ Χριστοῦ egyreacuteszt a goumlroumlg szoacuterend sajaacutetossaacutegaacutenak megfelelően keacutetfeacutelekeacuteppen fordiacutethatoacute

a) bdquoaz Isten eacutes a mi Urunk Jeacutezus Krisztus Atyjardquo vagy b) bdquo a mi Urunk Jeacutezus Krisztus Istene eacutes Atyjardquo

maacutesreacuteszt a καί iacutegy is uacutegy is nyilvaacutenvaloacutean a heacuteber waw explicativum eacutertel-meacutet hordozza bdquoIsten aki Jeacutezus Krisztus Atyjardquo ndash vagy bdquoIsten azaz a Jeacutezus Krisztus Atyjardquo illetve bdquoa Jeacutezus Krisztus Istene azaz Atyjardquo Szemeacutely ő akivel mi is szemeacutelyes kapcsolatban aacutellunk ti az apa eacutes gyermekei viszonyaacuteban Megismerhető szemeacutely mert Jeacutezus Krisztus a hit szaacutemaacutera mindent kijelen-tett roacutela neve a Krisztus neve arcaacutet a Krisztus arcaacuteban ndash szemeacutelyiseacutegeacutet az ő szemeacutelyiseacutegeacuteben ndash ismerhetjuumlk meg eacutes ismerhetjuumlk el Mi az eacutelet minde-nek foumlloumltt aacutelloacute Uraacuteval vagyunk ilyen kapcsolatban ezeacutert maga az eacutelet sem teacutenyek eacutes esemeacutenyek elkeseriacutető halmaza nem aacutettekinthetetlen zűrzavar nem megoldhatatlan probleacutema-toumlmeg buktatoacutekkal tele ismeretlen uacutet eacutes nem bennuumlnket koumlnyoumlrtelenuumll eltiproacute kiacutemeacuteletlen szoumlrnyeteg toumlbbeacute hanem Isten munkaacutei toumlrteacuteneacuteseacutenek eacutes cselekveacuteseacutenek aacuteldott alkalma e cselekveacutesuumlnk soraacuten pedig naproacutel napra eacuteletuumlnk teljes megoldoacutedaacutesa Ez az a meacuterhetetlen aacuteldaacutes amelyeacutert haacutelaacutesan magasztaljuk aacuteldjuk mi is a minket megaacuteldoacute Istent Ez az aacuteldaacutes hiaacutenytalan eacutes mindenneacutel toumlbb (πᾶσα εὐλογία - bdquoteljes aacuteldaacutesrdquo) Ez az aacutel-daacutes bdquolelkirdquo πνευματική (a magyarban nem tudjuk megkuumlloumlnboumlztetni a bdquocsak emberi lelkitrdquo a pszichikust az bdquoisteni-lelkitőlrdquo a pneumatikustoacutel) Nemcsak toumlbb ez az aacuteldaacutes mint minden foumlldi erő hanem egy maacutesik vilaacutegboacutel is szaacuterma-zik mennyei (ἐν τοῖς ἐπουρανίοις ndash a τὰ ἐπουράνια a bdquomennyeiek ti a meny-nyei dolgok vagy helyekrdquo Pl neutr tehaacutet főneacutevi eacutertelemben hasznaacutelt melleacutekneacutevi forma dativus-a) Ez a maacutesik vilaacuteg termeacuteszete nem helyi eacutertelemben maacutesik nem a fizikai vilaacutegegyetemnek a foumlldoumln kiacutevuumlli reacutegioacuteit jelenti erre utal a heacuteberes Plur is (kuumlloumlnben ez a toumlbbesszaacutem Paacutelnaacutel maacutesutt a οἱ οὐρανοί formaacuteban jelentkezik csak ebben a leveacutelben talaacutelhatoacute a τὰ ἐπυράνια ld meacuteg 120 26 310 612 a kife-jezeacutes koumlruumllmeacutenyesebb iacutegy uumlnnepeacutelyesebb az egyeacutebkeacutent megszokottnaacutel)

Ez a maacutesik vilaacuteg az a bdquoszellemi helyrdquo amelyben Isten akarata maacuter betelje-sedett valoacutesaacuteg Az a vilaacuteg ez amelytől bennuumlnket termeacuteszeti eacutenuumlnk szerint elszakiacutet a bűn de a bűn leacutetesiacutetette vaacutelaszfalat aacutettoumlrte Jeacutezus Krisztus eacutes iacutegy ennek a maacutesik vilaacutegnak az erői aacutetaacuteradnak Krisztusban őaacuteltala (ἐν Χριστῷ) ebbe a vilaacutegba betoumllthetik a mi eacuteletuumlnket Az eacutelet győzelme ez a halaacutel foumlloumltt eacuteletuumlnk eacutes szolgaacutelatunk egyetlen tartalma eacutes eacutertelme

41

Magyaraacutezat Isten magasztalaacutesa szabadiacutetaacutesaacuteeacutert 13-14

(4) Mi indiacutethatta Istent arra hogy mindezt a meacuterhetetlen aacuteldaacutest koumlzoumllje az emberrel Ha bűneink suacutelya alatt aacutellva tesszuumlk fel ezt a keacuterdeacutest akkor a vaacutelasz az hogy Isten a Jeacutezus Krisztus aacuteldozata aacuteltal fogadott vissza bennuumln-ket bűneink elleneacutere is a vele valoacute koumlzoumlsseacutegbe De ha ezen tuacutelleacutepve keacuterdezzuumlk meg ugyanezt tehaacutet iacutegy mi indiacutetotta Istent egyaacuteltalaacuteban mondjuk iacutegy a bűn keacuterdeacuteseacutetől fuumlggetlenuumll arra hogy iacutegy baacutenjeacutek az emberrel akkor erre egyetlen vaacutelasz van Nem az ember jutott el idővel arra a meggyőződeacutesre hogy jobb igazaacuten emberi eacuteletet eacutelni mint embertelennek lenni Nem uacutegy aacutell a dolog hogy e gondolataacutenak megalapozaacutesaacutera utoacutelag mitikus formaacuteban alkotott egy vallaacutesos ideoloacutegiaacutet Az a teacuteny hogy Isten az embert kivaacutelasztotta magaacutenak (ἐξελέξατο) mindent megelőz magaacutenak a vilaacutegnak a leacuteteacutet is (πρὸ καταβολῆς κόσμου) tehaacutet bdquoeleve leacutetezőrdquo praeexistens teacuteny Az Izraacuteelből joumltt keresztyeacute-nektől sem idegen ez a kijelenteacutes Izraacuteel gondolatvilaacutegaacutehoz viszonyiacutetva azon-ban uacutej az a maacutesik kijelenteacutes (RENDTORFF) hogy mindez - Krisztusban toumlrteacutent Tehaacutet nemcsak a vaacutelsaacuteg hanem mindent megelőző kivaacutelasztataacutesunk teacutenye is Krisztus aacuteltal ment veacutegbe (ἐν αὐτῷ) Azt jelenti ez hogy az Atya bdquoeleverdquo szerette a Fiuacutet eacutes ennek a szeretetnek a teacutenyeacuteben maacuter az is benne van hogy Isten kivaacutelasztotta magaacutenak az embert akinek ezutaacuten megteremtette a vilaacutegot hogy az legyen az otthona Amikor az ember bűne szeacutetszaggatta Isten eacutes ember kapcsolataacutet - ilyen kapcsolataacutet - amikor az ember nem akart toumlbbeacute Isten tulajdona eacutes munkaacuteinak eszkoumlze lenni akkor a tőle kapott eacutelettel egyszerre adoacutesaacutevaacute vaacutelt Istennek eacutes iacutegy erkoumllcsileg lehetetlenneacute vaacutelt lejaacuteratta eacutes beszennyezte magaacutet előtte Isten Jeacutezus Krisztusban aacutelliacutetotta helyre a meg-romlott koumlzoumlsseacuteget őeacuterte nem toumlroumllte el az eacuteletet Jeacutezus Krisztus fizette ki az adoacutessaacutegot ő szuumlntette meg az ember helyzeteacutenek keacuteptelen voltaacutet őaacuteltala lett eacutes lehet az ember most is Isten tulajdona szabad a bűntől eacutes erkoumllcsi tekin-tetben kifogaacutesolhatatlan (ἅγιος καὶ ἄμωμος az ἐν ἀγάπῃ helyzete problema-tikus mi a szoacuterendre valoacute tekintettel a megelőzőhoumlz vontuk ennek ellene szoacutel SCHLIER dogmatikai megfontolaacutes alapjaacuten ti szerinte nem az etikum-roacutel hanem a status salutis-roacutel van szoacute az előzőekben ehhez pedig nem illik a hataacuterozoacute vouml meacuteg a 42-vel)

(5) Mint az Ef-ben gyakran uacutegy itt is a kifejezeacutesek halmozaacutesaacuteval szem-leacutelteti Isten kegyelmeacutenek meacuterhetetlen gazdagsaacutegaacutet eacutes tuacutelaacuteradoacute bőseacutegeacutet az apostol Az 5 vers mintegy ismeacutetli a 4 vers tartalmaacutet amikor a Krisztusban előaacutellt uacutej helyzetet uacutegy jellemzi mint az Atya eacutes gyermekei viszonyaacutet Valoacuteban Krisztus megvaacuteltoacute tette uacutej jogi helyzetet teremtett az ember szaacutemaacutera (υἱοθεσία bdquooumlroumlkbe fogadaacutes adoptiordquo εἰς αὐτόν vonatkozhatik Krisztusra is Istenre is Az előbbi esetben az ismert prepoziacutecioacute-vaacuteltakozaacutes aacutell fenn bdquoőreaacute neacutezverdquo de hiaacutenyoljuk a καί-t az utoacutebbiban ismeacutet visszautal Istenre az egeacutesz

42

Az Efeacutezusi leveacutel

cselekveacutes-sorozat forraacutesaacutera bdquoős-alanyaacuterardquo erre utalna az egyeacutebkeacutent helytelen ELZEVIR-feacutele szoumlvegforma αὐτόν = ἑαυτόν eacutes ez az εἰς αὐτόν forma a hiacuteres AUGUSTINUS-feacutele formulaacutera emleacutekeztet Tu fecisti nos ad tehellip) Ez az uacutej jogi helyzet sem abban az eacutertelemben uacutej mintha nem tartozott volna bele maacuter eleve Istennek az emberrel valoacute terveacutebe (προορίσας) sőt akarataacutenak kedves elhataacuterozaacutesa volt kezdettől fogva ez is εὐδοκία τοῦ θελήματος αὐτοῦ Az εὐδοκία az Uacutejszoumlvetseacuteg bdquonagy szavainakrdquo egyike a heacuteb רץן megfelelője bdquojoacutetetszeacutesrdquo-nek szoktuk fordiacutetgatni de enneacutel kemeacutenyebb a tartalma Isten tanaacutecsveacutegzeacuteseacutet decretum-aacutet jelenti mindenesetre nincsen hiacutejaacuteval bizonyos eacuterzelmi tartalomnak sem hiszen Isten kedveacutet leli abban amit iacutegy elhataacuteroz ezeacutert beszeacuteluumlnk eacuteppen bdquojoacutetetszeacuteseacuterőlrdquo

(6) Iacutegy jutunk el Isten eme nagy terveacutenek mindenek foumlloumltt aacutelloacute szeretete megnyilvaacutenulaacutesaacutenak oumlsszefoglaloacute megjeloumlleacuteseacuteig - eacutes ez egyuacutettal ennek a terv-nek a centruma a bdquosziacuteverdquo is - ez a kegyelem Aki Istenben csak a feacutelelmetes biacuteroacutet tudja laacutetni annak csupaacuten rettenetes kiszolgaacuteltatottsaacutegot jelent az hogy bdquokeacutenyre-kegyrerdquo az oumlveacutei vagyunk De aki az aacuteldaacutes eacutes a haacutelaadaacutes vilaacutegaacuteboacutel eacuterkezik idaacuteig annak a hite szaacutemaacutera ragyogoacute dicsőseacuteggel toumlr elő ez a bdquoki-szolgaacuteltatottsaacutegrdquo a kegyelem δόξα τῆς χάριτος mert Isten nem megfosztoacute hanem ajaacutendeacutekozoacute Uacuter ἐχαρίτωσεν ismeacutet szoacutejaacuteteacutek a χάρις sokaacuteguacute jelenteacutese teszi lehetőveacute (ld a 2v magyaraacutezataacuteban) Isten nem abban leli kedveacutet hogy hatalmaacutet mutogassa rajtunk gyoumltreacutesuumlnkben hanem abban hogy irgalmaacutet ra-gyogtassa fel rajtunk szeretete aacuteltal aki a Krisztust szereti (ἠγαπημένος) az vele egy leacutelegzetre szeret minket is

(7) Ez a szeretet indiacutetja arra hogy kivaacutelassza az embert kiemelje maga-vaacutelasztotta rabszolgasaacutegaacuteboacutel (ἀπολύτρωσις) joacutellehet a legsuacutelyosabb aacuterat kell eacuterte kifizetnie tulajdon Fia veacutereacutet eacuteleteacutet Maacutes uacutet azonban nincsen Isten igaz-saacutega szigoruacute igazsaacuteg szoumlvetseacutege kemeacuteny koumlteacutes Aki megseacuterti annak bűnhőd-nie kell mert Isten nem bdquoneacutez feacutelrerdquo amikor az ember veacutetkezik (παράπτωμα) Ha meacutegis bdquoengedrdquo ha kiengedi az embert az bdquoobligoacuteboacutelrdquo (ἄφεσις) akkor ez csak uacutegy lehetseacuteges hogy valaki fizet azeacutert fizet az embereacutert az ember he-lyett A bűnbocsaacutenat nem Isten ellaacutegyulaacutesa hanem Jeacutezus megfizető koumlzben-jaacuteraacutesaacutenak elfogadaacutesa Isten reacuteszeacuteről

(8) Iacutegy mintaacuteja a mi megbocsaacutetaacutesunknak is De mindezzel a kegyelem munkaacutejaacutenak nincsen veacutege a megbocsaacutetaacutes nem csupaacuten annyit eredmeacutenyez hogy az embernek elviselhetőveacute vaacutelik az eacutelet Isten tovaacutebbi ajaacutendeacutekokkal hal-mozza el az embert σοφίᾳ καὶ φρονήσει boumllcsesseacuteggel amely aacuteltal az eacutelet minden helyzeteacuteben eacutes egeacutesz valoacutesaacutegaacuteban megtalaacutelja a helyeacutet eacutes belaacutetaacutessal amely megadja az eacutertelmeacutet egeacutesz eacuteleteacutenek

43

Magyaraacutezat Isten magasztalaacutesa szabadiacutetaacutesaacuteeacutert 13-14

(9) Mindez nem uacutegy toumlrteacutent hogy Isten pillanatroacutel pillanatra esetről esetre uumlgyes eacutes okos kis tanaacutecsokat ad az embernek eacutelete egy-egy forduloacutejaacute-ban vagy helyzeteacuteben Az ember eacutelete csak akkor megoldott eacutelet ha abban a taacutevlatban aacutell benne amelyben Isten eleve beleaacutelliacutetotta ha maga az ember is abban az oumlsszefuumlggeacutesben laacutetja eacutes eacuterti ezt az eacuteletet amelyben Isten akarata sze-rint eleve benne aacutell Ez az akarat azonban az embernek a bűn miatt rejtetteacute titokkaacute vaacutelt A megoldaacutes Isten kegyelmeacutenek tovaacutebbi nagy ajaacutendeacuteka az hogy ő megismertette az emberrel ezt a titkot eacutes ebből az ismeretből meriacutet most Paacutel amikor a gyuumllekezetek előtt is bdquoleleplezirdquo ennek a titoknak a leacutenyegeacutet προέθετο itt a Rm 325-ben talaacutelhatoacute eacutertelemnek megfelelően vonatkozhatik arra hogy Isten a maga akarataacutenak a titkaacutet bdquokiaacutelliacutetja megjeleniacuteti nyilvaacutenos-saacuteg eleacute helyezirdquo Krisztusban ἐν αὐτῷ ui semmikeacuteppen sem bdquooumlnmagaacutebanrdquo mert nyelvtanilag is Krisztusra kell vonatkoznia a szerkezetben

(10) Az idők teljesseacutegeacutenek beteljesedeacuteseacutenek - πλήρωμα erősen őrzi jelen-teacuteseacuteben a verbaacutelis tartalom aktivitaacutesaacutet - a bdquoberendezeacuteseacutererdquo neacutezve (οἰκονομία elsődlegesen bdquohaacuteztartaacutes gazdasaacutegrdquo olykor bdquosaacutefaacutersaacuteg gondnoksaacuteg tiszttar-toacutesaacutegrdquo azutaacuten aacutetvitt eacutertelemben bdquointeacutezkedeacutes rend tervrdquo ld a Bevezeteacutesben is) uacutegy veacutegzett Isten hogy a teremtett vilaacuteg minden leacutetezője mennyeiek eacutes foumlldiek (ez ismeacutet nem bdquocsillagaacuteszatirdquo megjeloumlleacutes) - koumlzoumls nevezőre jutnak (RENDTORFF) egy nagy toumlbbeacute meg nem bonthatoacute egyseacutegbe foglaloacutednak (ἀνακεφαλαιοῦσθαι - itt az aoristos infinitivus-aacutet talaacuteljuk vouml BAUER a ciacutemszoacute alatt) Mindez tehaacutet akkor koumlvetkezik be amikor megeacuterik teljesseacute vaacutelik raacute az idő Ezt jeloumlli a πληρώμα τῶν καιρῶν a καιρός bdquoalkalmas idő alkalomrdquo a sajaacutetos toumllteacutessel tartalommal feladattal eacutes ennek megfelelően munkaacuteval ellaacutetott időszak De mindez maacuter eleitől fogva eacutes most is Isten vaacutel-tozatlan akarata Iacutegy a keacutet jelentős veacutegpont koumlzoumltt Istennek minden inteacutez-kedeacutese azeacutert toumlrteacutenik hogy ez megvaloacutesuljon ez a ceacutelja minden bdquoberende-zeacuteseacutenekrdquo eacutes inteacutezkedeacuteseacutenek ez a rendelteteacutese egeacutesz bdquohaacuteztartaacutesaacutenakrdquo Ha ezt elfeledjuumlk akkor nem eacuterthetjuumlk meg hogy az egyhaacutez mieacutert tekinti annyira sajaacutetos feladataacutenak azt hogy az emberiseacuteg egyseacutegeacuteeacutert szolgaacuteljon De ha ezt szemmel tartjuk akkor szolgaacutelatunk legveacutegső ceacuteljaacutenak csak ezt tekinthetjuumlk eacutes minden egyes mozzanataacuteban ezt a ceacutelt igyekszuumlnk koumlvetni hogy meg-szűnjeacutek minden akadaacutely elvaacutelasztoacute teacutenyező gaacutet eacutes fal ember eacutes ember koumlzoumltt

(11-12) Krisztusban Ez a meghataacuterozaacutes adja meg a kuumlloumlnben alig egy-befoghatoacute gondolatok logikaacutejaacutet Aacuteltala nemcsak a bűntől szabadultunk meg nemcsak Isten titokzatos terveacutebe laacutethattunk bele hanem oumlroumlkoumlsoumlkkeacutent reacute-szesei is vagyunk Isten csodaacutelatos orszaacuteglaacutesaacutenak κληροῦν az Uacutejszoumlvetseacutegben csak itt fordul elő a LXX-ban is eleacuteg ritka (ld Eacutezs 1711 1Saacutem 1441) eredeti jelenteacutese bdquosorsolaacutes uacutetjaacuten meghataacuterozrdquo keacutesőbb az ige jelenteacutese homaacutelyossaacute vaacute-

44

Az Efeacutezusi leveacutel

lik eacuteppen hasznaacutelataacutenak haacutetteacuterbe szorulaacutesa miatt iacutegy jelenteacutese bizonyos asz-szociaacutecioacuteknak tulajdoniacutethatoacutean bdquomeghataacuteroz kivaacutelasztrdquo Paacutelnaacutel valoacutesziacutenűleg ugyancsak az emliacutetett ok miatt a gyakoribb κλῆρος-szal asszociaacuteloacutedik jelen-teacutese szempontjaacuteboacutel ez viszont a Kol 113-ban analoacuteg pluralisban a μερίς-szel egyuumltt fordul elő iacutegy jelenteacuteseacuteben koumlzel keruumll a κληρονομεῖν κληρονομία bdquooumlroumlkoumls oumlroumlkseacutegrdquo fogalmaacutehoz Ilyen vonatkozaacutesban bdquohataacuteroz megrdquo bdquohataacuterol koumlruumllrdquo minket Isten (προορισθέντες) amikor mindenhatoacute szereteteacutevel oumlroumlk veacutegzeacutese szerint kivaacutelaszt ő aki egyeduumlli mozgatoacuteja eacutes munkaacuteloacuteja - ἐνεργεῖν itt tranzitiacutev eacutertelmű - mindennek ami a vilaacutegban az emliacutetett veacutegső ceacutel a Krisztusban valoacute egyseacuteg eacuterdekeacuteben toumlrteacutenik Eacutes Isten mindebben megmu-tatkozoacute dicsőseacutegeacutenek mi akik hitben jaacuterunk eacuteppen uacutegy eacutes azzal vagyunk a legkifejezőbb dicsőiacutetői hogy Isten munkaacutejaacutenak veacutegső nagy teljesseacutegeacutevel nemcsak a megvaloacutesulaacutes boldog veacutegső időszakaacuteban talaacutelkozunk majd meg-lepeteacutesszerűen mint valami abszoluacutet novummal hanem egeacutesz eacuteletuumlnket maacuter most is valoacutesaacutegosan erre az alapra eacutepiacutetjuumlk ehhez a tervhez igaziacutetjuk - mint akik bdquoeleve ebbe vetetteacutek eacutes vetik remeacutenyseacuteguumlketrdquo (προηλπικότες)

(13) Veacutegeacutere eacutert Paacutel a hatalmas erejű imaacutedsaacutegnak Isten cselekveacutese reaacutenk aacuterasztott aacuteldaacutesa himnikus magasztossaacuteguacute ismerteteacuteseacutenek A gyuumllekezetek amelyekhez leveleacutet inteacutezi nem szemeacutelytelenuumll tőluumlk fuumlggetlen vagy idegen valoacutesaacutegokkeacutent szemleacutelik eacutes ismerhetik mindezt amiről szoacute volt A haacutelaadaacutes-ban ők is benne vannak mert Isten igeacuteje őket is reacuteszeseiveacute tette a szabadiacutetaacutes valoacutesaacutegaacutenak (πιστεύσαντες pregnaacutensan aoristos-i eacutertelmű bdquohitre jutottatok hiacutevőkkeacute lettetekrdquo eacutes az ismeacutetleacutese teszi kuumlloumlnoumlsen kifejezőveacute az előzmeacuteny mel-lett ἀκούσαντες κτλ)

(14) σφραγίς illetve a belőle keacutepzett σφραγίζειν hasznaacutelata itt a miszteacute-rium-vallaacutesok szokaacutesaacutera megy vissza ui a beavatottat az istenseacuteghez valoacute tartozaacutesaacutenak jeleacuteuumll pecseacutettel ismertetőjellel eacutes a tulajdonjog jeleacutevel laacutettaacutek el vouml BAUER a ciacutemszoacute alatt Egyeacutebkeacutent itteni hasznaacutelataacutet a keresztseacutegre vonatkoztatja SCHLIER ἀρραβὼν bdquoa jaacuterandoacutesaacutegboacutel előre kifizetett reacuteszlet felpeacutenzrdquo ami a jogigeacutenyt biztosiacutetja megerősiacuteti τὸ πνεύμα τῆς ἐπαγγελίας SCHLIER szerint genitivus qualitatis-szal van szerkesztve azonban a keacuterdeacutes nem ennyire egyszerű az iacutegeacuteret eacutes a Leacutelek oumlsszetartozaacutesaacuteroacutel van szoacute ezt a 14 vers fejti ki Eszerint arroacutel a Leacutelekről van szoacute aki Isten iacutegeacuterete volt eacutes leacutenyege szerint most is az iacutegy az eacutertelem erőteljesen a genitivus appositivus iraacutenyaacuteba mutat bdquoa Leacutelek azaz az iacutegeacuteretrdquo A szabadiacutetaacutesban valoacute reacuteszesedeacutes evangeacuteliu-ma tehaacutet bdquoelpecseacutetelirdquo a hiacutevőket a Szentleacutelek tulajdonaivaacute teszi őket iacutegy ez a Leacutelek előleg az oumlroumlkseacutegből biztosiacuteteacutek arra hogy a maga idejeacuten az Iacutegeacuteret Ura megadja a teljesseacutegeacutet az bdquoegeacutesz oumlsszegeacutetrdquo annak amit iacutegeacutert eacutes amit szaacuten ne-kuumlnk A joumlvendő valoacutesaacuteg iacutegy jelenvaloacutevaacute vaacutelik őaacuteltala az eacuteletuumlnkben iacutegy lesz a

45

Magyaraacutezat Imaacutedsaacuteg Krisztus dicsőseacutegeacutenek megismereacuteseacuteeacutert 115-23

gyuumllekezet Isten felszabadiacutetoacute tette reacuteveacuten az ő jogos tulajdonaacutevaacute ἀπολύτρωσις περιποιήσεως vagy bdquotulajdonnaacute tevő megvaacuteltaacutes kivaacuteltaacutes felszabadiacutetaacutesrdquo eacutes itt akkor a bőviacutetmeacuteny valoacuteban genitivus qualitatis vagy uacutegy eacutertjuumlk a szerkeze-tet hogy a περιποίησις eacutertelme eltoloacutedott a cselekveacutes folyamataacutenak jeloumlleacuteseacute-ről eredmeacutenyeacutenek a megjeloumlleacuteseacutere ebben az esetben a jelenteacutese bdquotulajdon az aki vagy ami tulajdonnaacute lettrdquo iacutegy a szerkezetben genitivus obiectivusra kell gondolnunk bdquotulajdonaacutenak megvaacuteltaacutesardquo Ilyen eacutes hasonloacute esetekben a nyelv-tani kategoacuteriaacutekat azeacutert vetjuumlk fel alternatiacutev formaacuteban is mert nagyon valoacute-sziacutenű hogy a keacutetfeacutele eacutertelem koumlzuumll mindegyik megcsenduumll a kifejezeacutesben

Iacutegy magasztalja igazaacuten Isten dicsőseacutegeacutet az ő vaacuteltsaacutegmunkaacuteja aacuteltal tulajdo-naacutevaacute lett ἐκκλησία

Imaacutedsaacuteg Krisztus dicsőseacutegeacutenek megismereacuteseacuteeacutert 115-23

15 Ezeacutert haacutet eacuten is miutaacuten hallottam arroacutel a Krisztusban valoacute hit-ről amely bennetek van eacutes az oumlsszes szent iraacutenti szeretetről 16 nem szűnoumlk meg haacutelaacutet adni eacutertetek amikor emleacutekezem roacutelatok imaacuted-saacutegaimban 17 hogy a mi Urunk Jeacutezus Krisztus Istene a dicsőseacuteg Atyja adja meg nektek a boumllcsesseacuteg eacutes a kinyilatkoztataacutes Lelkeacutet az ő ismereteacuteben 18 hogy legyen megvilaacutegosodott lelki szemetek azeacutert hogy megismerjeacutetek milyen a remeacutenyseacutege az ő elhiacutevaacutesaacutenak eacutes hogy milyen a gazdagsaacutega az ő oumlroumlkseacutege dicsőseacutegeacutenek a szentek koumlzoumltt 19 eacutes milyen az ő erejeacutenek rendkiacutevuumlli nagysaacutega iraacutentunk akik ereje hathatoacutessaacutegaacutenak műkoumldeacutese alapjaacuten hiszuumlnk 20 amelyet Krisztus aacuteltal tett munkaacutelkodoacutevaacute miutaacuten feltaacutemasztotta őt a halaacutelboacutel eacutes a maga jobbjaacutera uumlltette a mennyekben 21 feljebb minden felsőseacutegneacutel eacutes hatalomnaacutel eacutes erőneacutel eacutes uralomnaacutel eacutes minden neacutevneacutel amelyet segiacutetseacuteguumll hiacutevnak nemcsak ebben a vilaacutegkorszakban hanem az eljoumlvendőben is 22 eacutes mindent laacuteba alaacute vetett neki eacutes őt tette főveacute mindenek foumlloumltt az egyhaacutez szaacutemaacutera 23 amely az ő teste eacutes teljesseacutege annak aki mindent mindenekben teljesseacute tesz

(15) Paacutel hallott maacuter azokroacutel a gyuumllekezetekről amelyekhez leveacutelben fordul Maacuter az előző keacutet versben emliacutetette hogy ezek a gyuumllekezetek reacuteszesei Isten szabadiacutetaacutesaacutenak Ezt a megaacutellapiacutetaacutest most azzal folytatja hogy bizonysaacutegot tesz roacuteluk megvan bennuumlk koumlzoumlttuumlk koumlruumlkben (καθ᾽ ὑμᾶς) a keresztyeacuten

46

Az Efeacutezusi leveacutel

magatartaacutesnak az a keacutet alapvető vonaacutesa amelyben tulajdonkeacuteppen oumlsszefog-lalhatoacute a keresztyeacutenseacuteg leacutenyege πίστις ἀγάπη εἰς πάντας τοὺς ἁγίους

Tehaacutet egyreacuteszt a hit az ami aacuteltal egeacutesz eacuteletuumlk tulajdon emberi bűnoumls muacutelt-juk romlott gyoumlkeacuterzeteacutetől elszakadva Krisztusba gyoumlkerezik bele Maacutesreacuteszt a szeretet amely ennek az uacutej eacuteletnek a jelentkezeacutese foumlldi eacuteletuumlnk koumlruumllmeacutenyei koumlzoumltt eacutes amely elsőrenden ndash mintegy az előkeacuteszuumllet fokaacuten ndash a foumlldoumln eacutelő valamennyi gyuumllekezet minden tagjaacuteval oumlsszekoumlti őket

(16) Ezeacutert foglalja bele őket haacutelaadoacute imaacutedsaacutegaacuteba nem esetszerűen egy-szer-egyszer olykor-olykor vagy alkalomadtaacuten hanem szuumlnet neacutelkuumll (οὐ παύομαι εὐχαριστῶν) Bizonysaacutegteacutetele azonban nem jelenti azt mintha ezeknek a gyuumllekezeteknek eacutes tagjaiknak az eacuteleteacuteben maacuter minden elinteacutező-doumltt volna eacutes nem aacutellana előttuumlk semmifeacutele feladat Eacuteppen ezeacutert haacutelaadaacutesa sem valamilyen kvietisztikus megnyilatkozaacutes nem sztatikus lenyugvaacutes nem Isten ajaacutendeacutekainak egyszerű nyugtaacutezaacutesa tudomaacutesul vevő passziacutev elfogadaacute-sa hanem azonnal a gyuumllekezetekeacutert valoacute koumlnyoumlrgeacutesseacute vaacutelik ebben folytatoacute-dik Az hogy Paacutel a gyuumllekezetekre gondol hogy haacutelaacutet ad Istennek minden joacuteteacutetemeacutenyeacuteeacutert amelyet talaacutel bennuumlk eacutes az hogy koumlnyoumlroumlg eacutertuumlk a leacutenyegre neacutezve egymaacutestoacutel el nem vaacutelaszthatoacute egyseacutegben aacutell előttuumlnk csupaacuten a nyelvi kifejezeacutes kuumlloumlniacuteti el helyesebben kuumlloumlnboumlzteti meg a maga bdquogrammatikairdquo eszkoumlzeivel a haacuterom mozzanatot εὐχαριστῶν - μνείαν ποιούμενος - ἐπὶ τῶν προσευχῶν μου

(17) A koumlnyoumlrgeacutes tartalmaacutet a ἵνα kezdetű mondat jeloumlli ez a 8-9 versekre utal vissza A gyuumllekezeteknek ismeretre van szuumlkseacuteguumlk A megfogalmazaacutes is sajaacutetosan emeli ki azt hogy ez az ajaacutendeacutek Isten Lelkeacutenek a Leacutelek erejeacutenek eacutes munkaacutejaacutenak az eredmeacutenye iacutegy vaacutellal Isten szemeacutely szerint koumlzoumlsseacuteget azok-kal akik hisznek a Krisztusban Ez a Leacutelek eacuteletuumlnk szemeacutelyes taacutersa eacutes hatoacutee-reje teremti meg bennuumlnk nemcsak a boumllcsesseacuteget tehaacutet az eacutelet valoacutesaacutegaacuteba valoacute eacutertelmes - eacutes helyes koumlvetkezteteacutesekkel de helyes koumlvetkezmeacutenyekkel is jaacuteroacute ndash betekinteacutest hanem a kijelenteacutest is ἀποκάλυψις activumi eacutes passivumi eacutertelmű is lehet bdquoleleplezeacutes - lelepleződeacutes titok nyilvaacutenvaloacutevaacute teacutetele - vagy leacutetele kinyilatkoztataacutesrdquo (a mi bdquokinyilatkoztataacutesrdquo szavunk is mindkeacutet iraacutenyt jeloumlli maacuter a hasznaacutelatban bekoumlvetkezett megszokaacutes alapjaacuten) Ezaacuteltal uacutejabb eacutes uacutejabb megvilaacutegosodaacutesok reacuteveacuten egyre inkaacutebb koumlzeleduumlnk Isten veacutegső titkai-nak teljes megragadaacutesaacutehoz

(18) Isten cselekvő Szentlelke jelentette munkaacutejaacutenak leiacuteraacutesaacuteban ennek a munkaacutenak a kuumllső teoloacutegiai oldalaacutet Most azonban az apostol a belső leacute-lektani oldalaacutet is bemutatja ugyanennek a dolognak hiszen Isten munkaacutei-nak sziacutenhelye az emberi pszicheacute Az ember megvilaacutegosodaacutesa uacutegy toumlrteacutenik hogy a Szentleacutelek munkaacuteja iraacutent fogeacutekonnyaacute vaacutelt emberi leacutelek a mi belső

47

Magyaraacutezat Imaacutedsaacuteg Krisztus dicsőseacutegeacutenek megismereacuteseacuteeacutert 115-23

emberuumlnk eacuterzeacutekszerve (οἱ ὀφθαλμοὶ τῆς καρδίας) reagaacutel πεφωτισμένοι τοὺς ὀφθαλμοὺς τῆς καρδίας meglehetősen szabad participiumos szerkezet SCHLIER szerint predikatiacutev jellegű eacutes vagy a δῷη-toacutel fuumlgg vagy a ὑμῖν-nel tartozik oumlssze szorosan eacutes az accusativus maacuter az infinitivus hataacutesa alatt aacutell Enneacutel azonban sokkal termeacuteszetesebb az a megoldaacutes hogy egyszerűen hi-aacutenyos accusativus cum infinitivo-roacutel van szoacute kiegeacutesziacutetve πεφωτισμένους εἶναι τοὺς ὀφθαλμούς eacutes ez a δῷη-hoz kapcsoloacutedik bdquoadja meg hogy le-gyenek megvilaacutegosodottak lelki szemeitekrdquo ez foumlloumlslegesseacute teszi hogy az ὀφθαλμούς -t accusativus respectuskeacutent eacutertelmezzuumlk (vouml kuumlloumlnben BLASS-DEBRUNNER 468sect2) Paacutel eacuteppen azeacutert koumlnyoumlroumlg hogy ilyen moacutedon Isten kinyuacutejtott keze amelyet kegyelmesen nyuacutejt az ember feleacute talaacutelkozzeacutek az embernek Isten feleacute hitben befogadaacutesra valoacute keacuteszseacutegben kinyuacutejtott kezeacutevel Mire valoacute mieacutert szuumlkseacuteges mindez Elsősorban azeacutert hogy rendezze az em-ber joumlvőjeacutet Ez uacutegy toumlrteacutenik hogy az ember felismeri remeacutenyseacutege taacutergyait amelyeknek joumlvőbeli teljesseacutege eacuteppen a remeacutenyseacuteg aacuteltal vaacutelik maacuter most va-loacutesaacutegos alapjaacutevaacute az eacuteleteacutenek Ezek ἡ ἐλπὶς τῆς κλήσεως αὐτοῦ ὁ πλοῦτος τῆς δόξης τῆς κληρονομίας Isten elhiacutevoacute szava eacutes az emberre vaacuteroacute gazdag oumlroumlkseacuteg ragyogoacute valoacutesaacutega amely kiemeli eacuteleteacutet az egyeduumllvaloacutesaacutegboacutel eacutes vala-mennyi hiacutevővel egy teacuter eacutes idő foumlloumltt aacutelloacute oumlkumeneacuteben egyesiacuteti

Csakhogy a remeacuteny magaacuteban veacuteve lehet csaloacuteka aacutebraacutend is bdquoIstenseacutegnek laacutetszoacute Csalfa vak Remeacutenyrdquo Ezeacutert keacuterdezi a remeacutenykedő ember mindig azt hogy mi az alapja a remeacutenyseacutegnek

(19) Paacutel uacutegy folytatja tovaacutebb az imaacutedsaacutegot hogy a joumlvőbe utaloacute remeacuteny-seacutegnek a jelenben megmutatkozoacute generaacutecioacutejaacuteroacutel biztosiacuteteacutekaacuteroacutel beszeacutel Tuacutelaacuteradoacute bőseacuteggel jellemzik szavai azt hogy milyen jelentős mennyire ha-talmas eacutes mennyire biztos Istennek az a munkaacuteja amelyet maacuter itt eacutes most veacutegez az oumlveacuteivel eacutes oumlveacuteiben oumlveacutei koumlzoumltt eacutes oumlveacutei aacuteltal (καὶ τί τὸ ὑπερβάλλον μέγεθος κτλ bdquoerejeacutenek rendkiacutevuumlli nagysaacutegardquo) eacutes amelyet a gyuumllekezeteknek meg kell ismerniuumlk ahhoz hogy valoacuteban alapokkal biacuteroacute remeacutenyseacuteg legyen a joumlvőbe valoacute tekinteacutesuumlk Tovaacutebbra is tuacutelaacuteradoacute kifejezeacutesbeli bőseacuteggel beszeacutel az apostol arroacutel hogy ezen a moacutedon ugyanaz az erő nyilvaacutenul meg a gyuumlle-kezetek eacuteleteacuteben κατὰ τὴν ἐνέργειαν τοῦ κράτους τῆς ἰσχύος αὐτοῦ szinte lefordiacutethatatlanul pleonasztikus ἰσχύς bdquoerőrdquo κράτος bdquoerősseacuteg intenzitaacutesrdquo ἐνέργεια bdquohateacutekonysaacuteg műkoumldeacutes munkaacutelkodaacutesrdquo (tehaacutet nem a mi nyelvuumlnk-ben is szakkifejezeacuteskeacutent hasznaacutelt bdquoenergiardquo jelenteacuteseacutevel) az egeacutesz szerkezet az aacuteltalaacutenos felől halad a sajaacutetos feleacute a potenciaacutelis felől a reaacutelis eacutes konkreacutet feleacute Ha az emberről vett keacuteppel akarjuk megkoumlzeliacuteteni akkor azt mondhat-juk hogy az ἰσχύς a mozdulatlan talaacuten eacuteppen fekvő ember bdquonyugvoacute erejerdquo amely megvan de egyelőre inaktiacutev potenciaacutelis ndash tehaacutet ez a szoacute jelenti inkaacutebb

48

Az Efeacutezusi leveacutel

azt amit mi bdquoenergiaacutenakrdquo nevezuumlnk (erőnleacutetet erővel teli aacutellapotot) Ha a mozdulatlan ember megfesziacuteti izmait akkor maacuter vilaacutegos keacutepuumlnk van - leg-alaacutebbis az előbbineacutel vilaacutegosabb - erejeacutenek meacuterteacutekeacuteről eacutes ha ez meacuteg mindig nem is jelent aktivitaacutest maacuter elaacuterulja a munka veacutegzeacuteseacutere valoacute keacuteszuumllődeacutest A nekifeszuumlleacutes a κράτος jelenteacutesi koumlre Amikor viszont az izmait fesziacutető em-ber bdquolecsaprdquo vagy valamilyen munkaacuteba kezd eacutes ezt effektiacutev moacutedon veacutegzi ak-kor eddigi lehetőseacutege eacutes meacuterteacuteke szerint megmutatkozott ereje műkoumldő va-loacutesaacuteggaacute lett munkaacutet veacutegez amely eredmeacutenyre vezet Ezzel a munkaacutet veacutegző hatalmas intenzitaacutesuacute aacutellandoacute erőforraacutest jelentő erejeacutevel tudta kivenni Isten Krisztust is a halaacutel hatalma aloacutel ezzel keltette eacuteletre

(20) A ἣν ἐνήργηκεν ἐγείρας αὐτόν mondatreacuteszletben a perfectum jel-legzetesen azt emeli ki hogy ez alkalommal valoacuteban bdquoki volt fejtverdquo Isten ereje nem maradt teacutetlen eacutes munkaacutetlan ἐγείρας az aoristos-i participium hasznaacutelataacutenak az a jellegzetes eacutes gyakori esete amely a keacutet cselekveacutes az aacutelliacutet-maacutenyban eacutes a participiumban jeloumllt toumlrteacuteneacutes időbeli egybeeseacuteseacutere utal eacutes ame-lyet aacuteltalaacuteban iacutegy fordiacutethatunk bdquoazzal hogyhellip amidőnrdquo Maga az ἐγείρω ige egyben itt is figyelmezteteacutes arra hogy Jeacutezus feltaacutemadaacutesa nem bdquoautomatikusrdquo folyamat vagy toumlrteacuteneacutes hanem a szoacute pontosabb eacutertelmeacuteben bdquofeltaacutemasztaacutesrdquo Isten cselekveacuteseacutenek koumlzbeleacutepeacuteseacutenek eacutes beavatkozaacutesaacutenak - ezt is jelenti preg-naacutensan az ἐνέργεια - az eredmeacutenye Ezzel a gyuumllekezetek remeacutenyseacutegeacutenek a keresztyeacuten remeacutenyseacutegnek a megalapozaacutesaacuteban tovaacutebb megy Paacutel egy leacutepeacutessel amikor Istennek koumlzoumlttuumlnk a jelenben folyoacute munkaacutejaacutet szabadiacutetaacutesaacutenak uumldvouml-ziacuteteacuteseacutenek a muacuteltban elveacutegzett hatalmas tetteacutevel aacutelliacutetja abszoluacutet szilaacuterd alapra Jeacutezus Krisztus feltaacutemasztaacutesa megtoumlrteacutent teacuteny de ugyaniacutegy befejezett teacuteny az is hogy Isten oumlnmaga koumlzvetlen koumlrnyezeteacutenek (τὰ ἐπουράνια) a legelső he-lyeacutere aacutelliacutetotta őt a bdquomennyekbenrdquo jobbjaacuten uumll a halaacutel foumlloumltt diadalmaskodoacute Krisztus A gyuumllekezetek a feltaacutemadaacutes feacutenyeacuteben szemleacutelhetik egyuumltt a joumlvőt a muacuteltat eacutes a jelent Isten ugyanis nem csinaacutelt titkot abboacutel hogy Krisztus nem maradt a halaacutelban hanem megmutatta oumlveacuteinek a megdicsőuumllt Urat eacutes a megjeleneacuteseacuteről szoacuteloacute bizonysaacutegteacutetel eacutelő ereje munkaacutelkodik koumlzoumlttuumlk ma is

(21) Krisztusnak e felemelteteacuteseacutevel nemcsak Istenhez valoacute viszonya van meghataacuterozva hanem a vilaacuteghoz valoacute viszonya is Ő aki Isten jobbjaacuten uumll tehaacutet aki az első helyet foglalja el az oldalaacuten ugyanakkor foumlloumltte aacutell minden maacutes szellemi hatalomnak ἀρχαί ἐξουσίαι δυνάμεις κυριότητες bdquoelsőseacuteg főhatalom erő uralkodaacutesrdquo - jelenteacutesuumlk szerint alig megkuumlloumlnboumlztethető aacuter-nyalatai a bdquohatalomrdquo fogalmaacutenak a keacuteső zsidoacute angyal-tan angeloloacutegia kifeje-zeacutesei az ὄνομα bdquoneacutevrdquo a heacuteb שם megfelelőjekeacutent ugyancsak nem e hatalmak mindegyikeacutenek vagy valamelyikuumlknek a bdquotulajdonneverdquo hanem leacutenyeguumlk eacutes valoacutesaacuteguk megjeloumlleacutese valoacutesaacutegos leacutetuumlk megleacutetuumlk eacutes jelenleacutetuumlk hangsuacutelyo-

49

Magyaraacutezat Imaacutedsaacuteg Krisztus dicsőseacutegeacutenek megismereacuteseacuteeacutert 115-23

zaacutesa amelyet participiumi bőviacutetmeacutenye ὀνομαζόμενον meacuteg alaacute is taacutemaszt SCHLIER a 611k paacuterhuzamaacutera hivatkozva uacutegy magyaraacutezza ezt a helyet hogy Istennel ellenseacuteges hatalmakroacutel van szoacute benne hasonloacutean RENDTORFF is aki ezt mondja bdquoJeacutezus Krisztus foumlloumltte aacutell a vilaacuteg hazug propagandaacutejaacutenak eacutes a gazdasaacutegi eacutelet deacutemoni erőinekrdquo A mondottaknak adott esetben lehet ilyen kisugaacuterzaacutesuk veacutegső gyakorlati koumlvetkezteteacutesuumlk vagy alkalmazaacutesuk de magaacutet a leveacutel e reacuteszleteacutet teljes egeacuteszeacuteben iacutegy ennek a szemleacuteletnek a jegyeacuteben eacutertelmezni - hamis eacutes veacutetkes leegyszerűsiacuteteacutes A leacutenyegnek kuumlloumlnfeacutele tuumlnetei vannak de egyikuumlk sem foglalhatja el a leacutenyeg helyeacutet Krisztusnak itt emliacutetett bdquopoziacutecioacutejardquo hatalmi helyzete nem treacutefa a Zsolt 87-ből vett ideacutezettel szemleacutel-teti ezt a leveacutel iacuteroacuteja

(22) bdquoMindeneketrdquo laacuteba alaacute vetett neki Isten a πάντα ilyen helyeken a legaacutetfogoacutebb eacutertelmet hordozza bdquomindenseacutegnekrdquo is lehetne fordiacutetani de baacuter a bdquomindenekrdquo toumlbbesszaacutem mai magyar nyelvuumlnkben maacuter reacutegiesnek hat eacutertel-me meacutegis koumlzelebb aacutell a goumlroumlg szoacutehoz Termeacuteszetes hogy ebben a bdquominden-benrdquo a gyuumllekezetek is benne vannak De az ő szaacutemukra Jeacutezus Krisztusnak meacuteg egy maacutesik jelentőseacutege is van eacuteletuumlknek ő a betetőzője eacutes biztosiacutetoacuteja sa-jaacutetos eacutertelemben amelyet itt uacutegy fejez ki az apostol hogy Krisztus az egyhaacutez feje (κεφαλὴhellip τῇ ἐκκλησίᾳ)

(23) Hogy ez a kifejezeacutes nem csupaacuten aacutetvitt eacutertelmű itt - egy testuumllet egy aacutellam stb bdquofejerdquo eacutertelmeacuteben - azt a zaacuteroacute vers mutatja Az egyhaacutez Krisztus teste - eacutes ez sem keacutep hanem maga a valoacutesaacuteg (vouml 1Kor 1227) ennek a test-nek az egeacuteszeacuteben eacutelő oumlsszefuumlggeacuteseacuteben Krisztus a fő a fej Az Ef ezen a pon-ton leacutep tuacutel az egyeacutebkeacutenti szemleacuteleten nemcsak az egyhaacutez a Krisztus teste hanem Krisztus is feje az egyhaacuteznak A maacutesodik bdquoteacutetelbenrdquo nyilvaacuten csak olyasmi hangsuacutelyozoacutedik bizonyos eacutertelemben maacutes szemszoumlgből neacutezve ami az elsőben is benne van ez a teacutetel ismeacutet tovaacutebbgondolaacutesa eacutes tovaacutebbvitele az 1Kor-boacutel ismert ekkleacutezioloacutegiai alapteacutetelnek Eacuteppen ezeacutert termeacuteszetes hogy ennek az itteni bdquoteacutetelnekrdquo az ekkleacutezioloacutegiai alapteacutetel itteni megfogalmazaacutesaacute-nak alapjaacuten nem felteacutetelezhetuumlnk valamilyen hamis koumllcsoumlnoumls fuumlggeacutest bdquokor-relaacutecioacutetrdquo Krisztus eacutes az egyhaacutez viszonyaacuteban (vouml meacuteg a Bevezeteacutesben erről mondottakkal eacutes az 522kk magyaraacutezataacuteval)

A test eacuteleteacutet egy egyseacutegkeacutent szemleacutelve azt mondhatjuk hogy a test tagjai olyan eszkoumlzoumlk amelyek ndash helyesebben akik - ennek az eacuteletnek minőseacuteguumlk vaacuteltozatossaacutega eacutes funkcioacutejuk kuumlloumlnfeacuteleseacutege elleneacutere is csodaacutelatos oumlsszefuumlg-geacutesben eacutes egyseacutegben aacutellanak a szolgaacutelataacuteban Ezt a ceacuteltudatos eacutes ceacutelratoumlrő egyseacuteget a testben a tagok koumlzoumltt a fej biztosiacutetja a koumlzponti akarat szeacutekhelye innen szaacutermazik minden iraacutenyiacutetaacutes indiacutettataacutes gondolat szaacutendeacutek akarat vagy oumlsztoumlnzeacutes Csak egyre kell vigyaacuteznunk itt nem arra taniacutet Paacutel mint ahogyan

50

Az Efeacutezusi leveacutel

maacuter utaltunk raacute hogy a gyuumllekezetek mit jelentenek Krisztusnak A taniacutetaacutes itteni megfogalmazaacutesa is arroacutel beszeacutel hogy Krisztus mit jelent a gyuumllekeze-teknek az egyhaacuteznak Ezeacutert nem gondolkozhatunk uacutegy hogy Krisztus csak a gyuumllekezetek aacuteltal az ami (ld RENDTORFFnaacutel) A leacutenyeg abban van hogy a gyuumllekezet Krisztus akarataacutenak eszkoumlzrendszere egyseacutege nem tagjainak kouml-zoumls megegyezeacuteseacuteből ered hanem a fő akarataacuteboacutel adoacutedik Mindebből az is koumlvetkezik hogy a gyuumllekezetről eacutes az egyhaacutezroacutel csak hitben beszeacutelhetuumlnk Az egyhaacutez hituumlnk taacutergya de eacuteppen iacutegy eacutes csak iacutegy sugaacuterzik ki hataacutesa a laacutetha-toacute az egyhaacutezat eacutes tagjait koumlruumllvevő vilaacutegba mert iacutegy hordozza eacutes uacutejiacutetja meg szuumlntelenuumll tagjainak az eacuteleteacutet is

A reacuteszlet legveacutegső nagy keacuterdeacutese a πλήρωμα fogalmaacutenak felveteacutese Itt most jelenteacutektelen az hogy milyen gyoumlkerekből sarjad ki ez a sokreacutetű eacutes sokoldaluacute fogalom (PLATON Oacuteszoumlvetseacuteg a sztoa PHILO a Corpus Hermeticum) A keacuterdeacutes az hogy kire kell itt vonatkoztatnunk A megoldaacutes nem egyeacutertel-mű előszoumlr arra gondolnaacutenk hogy Krisztus a fő egyuacutettal bdquopleacuteroacutemaacutejardquo a mindent teljesseacute tevő Istennek Azonban ehhez elkeruumllhetetlenuumll taacutersul az a gondolat hogy Isten pleacuteroacutemaacuteja a Krisztus teste az egyhaacutez is - nem csupaacuten baacuter főkeacuteppen eszkatoloacutegikus taacutevlatban hanem in praesens a jelenre neacutezve is amennyiben ti eacuteppen az jellemzi a leacuteteacutet hogy a Christus praesens eacutelete egye-duumlli iraacutenyiacutetoacuteja BEacuteKEacuteSI szerint a mondat eacutertelme nem vilaacutegos a teacutevtaniacutetoacutekra utal akiknek a koumlreacuteben eacutes szoacutehasznaacutelataacuteban fogalomvilaacutegukban a pleacuteroacutema a hatalmak az eoacutenok tehaacutet az istenseacuteg eacutes az ember koumlzoumltt talaacutelhatoacute termeacute-szetfoumlloumltti leacutenyek oumlsszesseacutegeacutet jelentette (Kol 119) bdquoIstennek ez a teljesseacutege - mondja veacuteguumll - Krisztusban lakik Erre kell az egyhaacuteznak is eljutnia (413) Itt pedig az a megaacutellapiacutetaacutes hogy az egyhaacutez a Krisztus teljesseacutege azt jelenti hogy eacuteleteacuteben megvaloacutesiacutetja (ti az egyhaacutez) Krisztusnak a Főnek minden tulajdon-saacutegaacutet szereteteacutet beacutekesseacutegeacutet erejeacutetrdquo CHRYSOSTOMOS mindenesetre plato-ni nyomokon jaacuter akkor amikor a pleacuteroacutema-fogalmat uacutegy magyaraacutezza hogy ez az ami bdquoteljesseacute teszrdquo valamit tehaacutet szuumlkseacutegszerű kiegeacutesziacuteteacutese valaminek ebben az esetben ilyen volna az egyhaacutez mint test - Krisztus a fő mellett Ez azonban tuacutelsaacutegosan felsziacutenen mozgoacute magyaraacutezat volna eacutes sok teacutevedeacutesre is adhatna alkalmat vagy abban az iraacutenyban hogy a fő a test kiegeacutesziacutető szerepe (bdquohozzaacutejaacuterulaacutesardquo) neacutelkuumll nem lehet igazaacuten fő vagy abban hogy az egyhaacutez csupaacuten valami bdquojaacuteruleacutekosrdquo elem a mellett a Krisztus mellett aki a fő abban az eacutertelemben is hogy a legfőbb a legfontosabb A kiegeacutesziacuteteacutese nyomaacuten (πάντα ἐν πᾶσιν πληρουμένου) sokkal szervesebb eacutes mozgeacutekonyabb jelenteacutesre kell gondolnunk πλήρωμα az amivel telve van minden vagyis az egyhaacutez az a lel-ki hely amelyet minden vonatkozaacutesban eacuteleteacutenek egeacutesz teruumlleteacuten eltoumllt betoumllt

51

Magyaraacutezat Halaacutelboacutel az eacuteletre 21-10

Isten valoacutesaacutega ezzel van telve Krisztus teste uacutegy hogy maacutesnak nem is szabad helyet kapnia benne vouml BAUER a ciacutemszoacute alatt 2 pont

Halaacutelboacutel az eacuteletre 21-10

1 Titeket is akik halottak voltatok veacutetkeitek eacutes bűneitek folytaacuten 2 amelyekben egykor folytattaacutetok eacuteleteteket a vilaacuteg korszakaacutenak megfelelően a levegő hatalmi koumlreacutenek uralkodoacuteja szerint aki an-nak a leacuteleknek az uralkodoacuteja amely most fejti ki hataacutesaacutet az enge-detlenseacuteg fiaiban 3 ezek koumlzoumltt forgoloacutedtunk mi is valamennyien egykor testuumlnk vaacutegyaiban mikoumlzben azt tettuumlk amit a testuumlnk eacutes az eacuterzeacutekeink akartak eacutes termeacuteszet szerint a harag gyermekei vol-tunk mint a toumlbbiek is 4 de az Isten aki gazdag volt irgalmas-saacutegban nagy szereteteacuteeacutert amellyel szeretett minket - 5 minket is akik halottak voltunk veacutetkeink miatt eacutelőkkeacute tett a Krisztussal egyuumltt ndash kegyelemből van uumldvoumlsseacutegetek ndash 6 eacutes feltaacutemasztott vele egyuumltt eacutes odauumlltetett a mennyekben a Krisztus Jeacutezusban 7 hogy az eljoumlvendő vilaacutegkorszakokban megmutassa kegyelme tuacutelaacuteradoacute gazdagsaacutegaacutet hozzaacutenk valoacute joacutesaacutegaacuteban a Krisztus Jeacutezus aacuteltal 8 Mert a kegyelemből van uumldvoumlsseacutegetek a hit aacuteltal eacutes ez nem tőletek van Istennek az ajaacutendeacuteka 9 nem cselekedetekből hogy senki ne dicse-kedjeacutek 10 Mert az ő alkotaacutesa vagyunk akiket Krisztus Jeacutezusban teremtett joacute cselekedetekre amelyeket előre elkeacutesziacutetett az Isten hogy ezekben folytassuk eacuteletuumlnket

(1) Isten munkaacutei tehaacutet a jelenben is folynak maacuter oumlveacutei eacuteleteacuteben szabadiacutetaacutesuk-ban uumldvoumlziacuteteacutesuumlkben Erről szoacutelott Paacutel az előzőkben pozitiacutev formaacuteban a haacutela tuacutelaacuteradoacute eacuterzeacuteseacutevel Most egy maacutesik formaacuteban is a gyuumllekezetek eacutes tagjaik emleacutekezeteacutebe akarja ideacutezni az Uacuter tetteacutenek suacutelyaacutet eacutes jelentőseacutegeacutet Jelenuumlnket akkor eacutertjuumlk meg igazaacuten ha egybevetjuumlk azzal a muacutelttal amelyből joumlttuumlnk Ezeacutert eszmeacutelteti Paacutel a leveacutel ciacutemzettjeit arra hogy mi volt az eacuteletuumlk akkor ami-kor meacuteg nem voltak Krisztus testeacutenek a tagjai halottak a bűneik eacutes veacutetkeik miatt (παραπτώμασιν καὶ ἁμαρτίαις foumllteacutetlenuumll okhataacuterozoacutei eacutertelmű dativus)

(2) Ennek a helyzetnek az eacuterzeacutekelteteacuteseacutere Paacutel a sajaacutet koraacuteban aacuteltalaacutenosan elterjedt mitologikus keacutepzetekhez folyamodik A magyaraacutezoacutek egy reacutesze maacuter az αἰών-t is szemeacutelynek gondolja el a mitoloacutegiai szemleacutelet paacuterhuzamakeacutent

52

Az Efeacutezusi leveacutel

eacutes a bdquovilaacuteg isteneacutetrdquo eacuterti rajta aki meghataacuterozza a vilaacuteg jelenlegi bdquoszkeacutemaacutejaacutetrdquo Erre azonban nincsen szuumlkseacuteg ezen a helyen ha Paacutel jellegzetes korszakos gondolkozaacutesaacutera emleacutekeztetjuumlk magunkat amely leveleiben aacuteltalaacutenos A mi-toloacutegiai elkeacutepzeleacutesmoacuted a vilaacutegnak haacuterom egymaacutes foumlloumltt reacutetegesen elhelyez-kedő koumlreacuteről teruumlleteacuteről tudott Legfeluumll mindenek foumlloumltt aacutellott az eacuteg (τὰ ἐπουράνια) amely az istenseacuteg uralma alatt aacutellt eacutes senki maacutes nem eacuterveacutenye-siacutethette benne az akarataacutet Koumlzvetlenuumll ez alatt valamivel lejjebb egy alacso-nyabban levő reacutetegben uralkodott a halaacutel fejedelme a Gonosz az istenseacuteg ellenseacutege ez a bdquolevegőbeli hatalmassaacutegrdquo ἄρχων joacutel figyeljuumlnk arra hogy en-nek a szoacutenak kettős genitivus-i bőviacuteteacutese a τοῦ ἀέρος eacutes a τοῦ πνεύματος az utoacutebbi eacutertelmezi eacutes egy kisseacute bdquomitoloacutegiaacutetlaniacutetjardquo is az ἀήρ mitikus fogalmaacutet amikor szellemi toumllteacuteseacutevel jellemzi A fordiacutetaacutes egeacuteszen szabad szerkeszteacutes-sel iacutegy hangozhatneacutek bdquoa levegő hatalmi koumlreacutenek (azaz) a vilaacuteg (ti az enge-detlenseacuteg) fiaiban most munkaacutelkodoacute leacutelek uralkodoacutejaacute(nak tetszeacutese) szerintrdquo A megszokott fordiacutetaacutes bdquoama leacutelek szerintrdquo tehaacutet helytelen mert κατά accu-sativus-t vonz itt pedig genitivus-t talaacutelunk (A hibaacuteba a leguacutejabb proacutebafor-diacutetaacutes is beleesik)

Ez zaacuterta el a halottak lelke elől az utat a boldog mennyei hazaacuteba de az istenseacuteg munkaacuteja eleacute tovaacutebbi akadaacutelyokat is goumlrdiacutetett hatalmaacutet nemcsak a holt lelkek e birodalma foumlloumltt tartotta fent bitorloacute moacutedon hanem ki akarta terjeszteni a foumlldoumln eacutelő emberekre is Iacutegy a foumlldi eacuteletet is az ő bitorloacute uralma alakiacutetotta formaacutelta eacutes azok akik a foumlldoumln eacuteltek maacuter a halaacutel hatalmaacuteban vol-tak mert - bűneik miatt - megszakadt a kapcsolatuk az istenseacuteggel A maacutesik szellemi hatalom szaacutellta meg a foumlldi embereket is eacutes ez fejtette ki bennuumlk a maga munkaacutejaacutet ez eacuterveacutenyesuumllt bennuumlk eacutes koumlzoumlttuumlk (ἐνεργοῦντος ἐν τοῖς υἱοῖς τῆς ἀπειθείας) ti azokban a foumlldi emberekben akik foumlloumltt uacuterraacute tudott lenni tehaacutet bdquoaz engedetlenseacuteg fiaibanrdquo azokban akik az Isten iraacutenti enge-detlenseacutegre adtaacutek magukat ennek a szolgaacutelataacuteba szegődtek (az ismert szoacute-kapcsolatban a genitivus a υἱός-szal kapcsolva a valamihez valoacute odatartozaacutest jelenti mint tipikus jellemzeacutes) Tegyuumlk feacutelre most a keacutepet eacutes mondjuk el keacutep neacutelkuumll koumlzvetlen formaacuteban azt amit ebből az uumlzenetből ma is mai moacutedon is uumlzenetkeacutent eacutertuumlnk meg Isten az eacutelet Ura Ura az egeacutesz vilaacutegnak is hatal-ma mindenre kiterjed eacutes mindenek foumlloumltt valoacute Azonban az ellene laacutezadt an-gyali szellemi hatalmak kezuumlkben igyekeznek tartani a halaacutel foumlloumltti uralmat Ezt Jeacutezus halaacutelaacuteval akarjaacutek veacutegeacuterveacutenyes bizonyossaacuteggaacute tenni de Isten eacuteppen Jeacutezus halaacutelaacuteval eacutes feltaacutemadaacutesaacuteval toumlri meg bitorolt hatalmukat (vouml az egeacuteszre neacutezve 1Kor 28) Ez a tette azonban nemcsak a halottak foumlloumltti uralkodaacutest veszi ki a saacutetaacuten kezeacuteből hanem a foumlldoumln eacutelő emberek szaacutemaacutera is hozzaacutefeacuter-hetőveacute teszi az engedelmes eacuteletet A saacutetaacuten a bűn eacutes a halaacutel hatalma aloacutel valoacute

53

Magyaraacutezat Halaacutelboacutel az eacuteletre 21-10

felszabadulaacutes lehetőseacutege nyiacutelik meg ezzel az ember előtt a foumlldoumln a legalsoacute szfeacuteraacutejaacuteban az előbbi mitoloacutegiai keacutepben megrajzolt vilaacutegnak Mindnyaacutejunk eacutelete a halaacutel hatalma alatt kezdődik Megszabadulaacutesunk utaacuten akkor laacutethatjuk igazaacuten vilaacutegosan Krisztus megvaacuteltoacute tetteacutenek a jelentőseacutegeacutet ha uacutej eacuteletuumlnket oumlsszehasonliacutetjuk a reacutegivel Ezt a leckeacutet adja fel most Paacutel a gyuumllekezeteknek

(3) Reacutegi eacuteletuumlnket az tette a halaacutelban folyoacute eacuteletteacute hogy eacuteletuumlnknek azok-hoz a vonatkozaacutesaihoz szabtuk magunkat egeacutesz egzisztenciaacutenkat amelyeket kezeacutebe kaparintott a saacutetaacuten testuumlnk oumlnző vaacutegyai eacutes emberi gondolatvilaacutegunk (διάνοιαι) termeacuteszeti szemeacutelyiseacuteguumlnk bdquolelkuumlnkrdquo (pszicheacutenk) taacutevlattalan gondolatai uralkodnak rajtunk mindezek aacuteltal pedig a saacutetaacuten aki az Istentől teremtett eacutelet helyeacutebe mindenuumltt a halaacutelt akarja odacsempeacuteszni odaplaacutentaacutelni eacutes az bdquoigazi eacuteletrdquo jelszavaival viszi az embert a halaacutelba Azokra akik iacutegy eacutelnek Isten jogos haragja nehezedik Azeacutert nem keresztyeacutenhez meacuteltatlan iacuteteacutelgeteacutes ennek a megaacutellapiacutetaacutesa mert ugyanazoknak az előző eacuteleteacuteről van szoacute akik most maacuter a Krisztus megvaacuteltottjai tehaacutet kinek-kinek uacutegy kell eacutertenie hogy roacutela van itt szoacute nem egy maacutesikroacutel vagy aacuteltalaacuteban maacutesokroacutel

De ugyanemiatt ennek a szemleacuteletmoacutednak az alapjaacuten tudjuk azt is hogy eacuteppen ez a harag az ami mutatja a halaacutelboacutel kivezető utat mert Istenről eacuteppen haragja bizonyiacutetja hogy nem alkuszik a halaacutellal az eacuteletnek egyetlenegy pont-jaacuten sem Haragja tulajdonkeacuteppen irgalmaacutenak maacutesik oldala eacutes ez az irgalom az ember iraacutenti szereteteacuteből fakad

(4-5) A hangsuacutely itt azon van hogy bennuumlnket akik - mint az előzőkben hallottuk - eacuteletuumlnk koraacutebbi szakaszaacuteban a halaacutel rabjai voltunk Isten tett is-meacutet eacutelőkkeacute meacutegpedig uacutegy hogy Jeacutezus Krisztus feltaacutemadaacutesaacuteval egyuumltt ezzel egy leacutelegzetveacutetelre oldotta meg a mi eacuteletre jutaacutesunk eacutelethez valoacute tartozaacutesunk keacuterdeacuteseacutet is συνεζωοποίησεν τῷ Χριστῷ bdquoegyuumltt tett eacutelőkkeacute a Krisztussalrdquo Vele egyuumltt taacutemasztott fel bennuumlnket vele egyuumltt emelt aacutet az oumlroumlkeacutelet eleacute tor-nyosuloacute akadaacutelyon a mennybe ahol ő teljes dicsőseacutegeacuteben uralkodik

(6) συνήγειρεν eacutes συνεκάθισεν kapcsoloacutedaacutesi iraacutenya nem teljesen vilaacutegos nem foumllteacutetlenuumll utalnak vissza ezek az aacutelliacutetmaacutenyok Krisztusra mint aho-gyan a συνεζωοποίησεν-ben minden keacutetseacuteget kizaacuteroacutevaacute teszi az ilyen utalaacutest a nyelvtani szerkeszteacutes ha ti a p46 eacutes B keacutepviselte ἐν Χριστῷ-t mellőzzuumlk hanem a teremtett vilaacuteg egyuumlttes veacutegső nagy megeacuterkezeacuteseacutet kiacutevaacutenja szem-leacuteltetni a keacutet kifejezeacutes eacutes ebben az esetben a prepoziacutecioacutes előtag eacutertelme ez bdquomindenki egyuumlttrdquo meacuteg ha nem is eacutelezzuumlk ki a leveacutelben keacutesőbb jelentke-ző ama gondolatot amelyet SCHLIER maacuter itt kiemel zsidoacutek eacutes pogaacutenyok egyuumltt (itt ti ez meacuteg a mondanivaloacute indokolatlan megszűkiacuteteacutese volna) ἐν τοῖς ἐπουρανίοις bdquoa mennyei reacutegioacutekbanrdquo alapjaacuteban veacuteve itt is egyjelenteacutesű az

54

Az Efeacutezusi leveacutel

ἐν τοῖς οὐρανοῖς -szal (vouml az 13 magyaraacutezataacuteval) καθίζειν mellett az ἐν + dativus bdquohovardquo keacuterdeacutesre felelő hataacuterozoacute bdquoodauumlltetett a mennyekberdquo

(7) Mindaz amit iacutegy cselekedett Isten nem valami rejtett uumlgy ha-nem kegyelme bőseacuteges gazdagsaacutegaacutenak a szemleacutelteteacutese kimutataacutesa Jeacutezus Krisztusban iraacutentunk tanuacutesiacutetott bdquohozzaacutenk valoacuterdquo joacutesaacutega aacuteltal ἵνα ἐνδείξηταιhellip ἐν χρηστότητι ἐφ᾽ ἡμᾶς Mindezt tehaacutet elsősorban mirajtunk az egyhaacutez tag-jain mutatja be de ezt nem uacutegy teszi hogy csak a mi uumlgyuumlnk maradjon laacutetnia kell az egeacutesz vilaacutegnak ahogyan ennek egyes nemzedeacutekei koumlvetik egymaacutest ἐν τοῖς αἰῶσιν τοῖς ἐπερχομένοις-ban nem az Istennel ellenseacuteges angyali ha-talmakroacutel van szoacute hanem egyszerűen a vilaacutegtoumlrteacutenelem egymaacutest koumlvető egymaacutesra koumlvetkező korszakairoacutel amelyek szellemi toumllteacutesuumlket tekintve itt ebből a szemszoumlgből semlegesek nem vaacuteltak ellenseacutegesekkeacute Isten iraacutent Iacutegy az ἔνδειξις jelentőseacutege eacuteppen abban van hogy Isten a vilaacutegtoumlrteacutenelmet szuumln-telenuumll a maga uumldvoumlziacutető terveacutenek iraacutenyaacuteban befolyaacutesolja eacutes ennek a munkaacute-jaacutenak eszkoumlze az egyhaacutez (iacutegy SCHLIER is az Ef-kommentaacuter 2 kiadaacutesaacuteban 1958) Veacuteguumll a megelőzők oumlsszefoglalaacutesaacuteval keacutep neacutelkuumll koumlzvetlen formaacuteban beszeacutel Paacutel Isten megvaacuteltoacute tetteacutenek a jelentőseacutegeacuteről A leacutenyeget abban a roumlvid mondatban kell meglaacutetnunk amelyet maacuter a 6 versben előlegezett koumlzbeve-teacutes formaacutejaacuteban χάριτί ἐστε σεσωσμένοι kegyelem aacuteltal van szabadulaacutesunk uumldvoumlsseacuteguumlnk Az ember szuumlntelenuumll benne eacutel az oumlnmegvaacuteltaacutes kiacuteseacuterteacuteseacuteben Egyhaacutezon beluumll eacutes kiacutevuumll azt hiszi hogy a maga ereje toumlkeacuteletesen eleacuteg igyeke-zete eacutes akaratereje szemeacutelyiseacutegeacutenek teljes koncentraacutelaacutesa keacutepesseacute teszi arra hogy minden probleacutemaacutejaacutet megoldja Rejtett moacutedon minket is folyton meg-ejt annak az igeacutezete hogy valamikeacuteppen meacutegis a magunk teljesiacutetmeacutenyeacutenek higgyuumlk uumldvoumlsseacuteguumlnk megvaloacutesulaacutesaacutet Ennek az indulatnak eacuterzuumlletnek eacutes lelkuumlletnek uumlzen most hadat az apostol

(9-10) Aki vallaacutest tesz arroacutel hogy eacuteleteacutet mindenestől Istennek koumlszoumlnheti az nem gondolkozhatik maacuteskeacuteppen uacutej eacuteleteacuteről sem Annyira nem hogy uacutej eacuteleteacutenek egeacuteszeacutere de meacuteg cselekedeteire a bdquojoacutecselekedetekrerdquo is uacutegy tekint mint amelyek Isten munkaacutei Az ember nem nyilvaacutentarthatoacute tapasztalati uacuteton eacuteszlelhető eacutes kimutathatoacute moacutedon kapcsoloacutedik bele ezekbe hanem csak hihet abban hogy eacutelete aacuteltal Isten cselekedetei tehaacutet valoacuteban joacute cselekedetek valoacutesulnak meg mennek veacutegbe Jeacutezus taniacutetaacutesaacuteboacutel tudjuk hogy akik nyilvaacuten-tartjaacutek joacutecselekedeteiket eacutes hivatkozni akarnak raacutejuk Isten előtt (a bdquodicsek-veacutesrdquo leacutenyege eacuteppen csak ez fuumlggetlenuumll attoacutel hogy formai megnyilatkozaacutesaacute-ban milyen aacuternyalatokban jelentkezik) azokkal ő nem vaacutellalja a koumlzoumlsseacuteget Nemcsak az egyhaacutez hanem a mi tulajdon joacutecselekedeteink is hituumlnk taacutergya de eacuteppen iacutegy sugaacuteroznak ki ezek igazaacuten a koumlruumlloumlttuumlnk eacutelő vilaacutegba eacutes csak iacutegy tarthatjaacutek meg a mi eacuteletuumlnket is az Istentől megszabott uacuteton Ezt feje-

55

Magyaraacutezat Izrael eacutes a pogaacutenyok koumlzoumlsseacutege az egyhaacutezban 211-22

zi ki a joacutecselekedeteknek szinte oumlnaacutelloacute valoacutesaacutegokkaacute toumlrteacutenő emeleacutese a οἷς προητοίμασεν ὁ θεὸς κτλ kifejezeacutesben de ennek nem valami mechanikus-saacute teacutetel vagy elszemeacutelyteleniacuteteacutes a ceacutelja eacutes a tartalma hanem annak erőteljes hangsuacutelyozaacutesa hogy ami joacute a mi eacuteletuumlnk aacuteltal toumlrteacutenik (τὰ ἔργα ἀγαθά plura-lis mint a Paacutesztori levelekben) annak veacutegső oka eacutes szerzője Isten DIBELIUS arra mutat raacute hogy baacuter a raacutenk maradt paacuteli levelekben nincsen paacuterhuzama ennek a gondolatnak a zsidoacutesaacuteg koumlreacuteben nem ismeretlen ld 4Ezsdr 852 bdquohelliptinektek eacutepuumllt a vaacuteros nektek vaacutelasztatott ki az orszaacuteg nektek keacutesziacutettettek el a joacutecselekedetekrdquo (perfecta est bonitas)

Izrael eacutes a pogaacutenyok koumlzoumlsseacutege az egyhaacutezban 211-22

11 Ezeacutert gondoljatok vissza arra hogy egykor ti a testben pogaacute-nyok akiket koumlruumllmeteacuteletlenseacutegnek nevezget az uacutegynevezett tes-ten keacutezzel veacutegrehajtott koumlruumllmeteacutelkedeacutes (neacutepe) 12 hogy abban az időszakban Krisztus neacutelkuumll valoacutek voltatok ki voltatok zaacuterva Izraacutee1 polgaacuterjogaacuteboacutel eacutes idegenek voltatok az iacutegeacuteret szoumlvetseacutegkoumlteacuteseitől nem volt remeacutenyseacutegetek eacutes Isten neacutelkuumll valoacutek voltatok a vilaacutegban 13 Most pedig Jeacutezus Krisztusban ti akik egykor taacutevol voltatok kouml-zel keruumlltetek a Krisztus veacutere aacuteltal 14 Mert ő a mi beacutekesseacuteguumlnk aki a keacutetfeacuteleacutet eggyeacute tette eacutes lerombolta a koumlztuumlk emelkedett vaacutelasz-falat az ellenseacuteges viszonyt a tulajdon teste aacuteltal - 15 azzal hogy a rendelkezeacuteseket tartalmazoacute eacutes parancsolatokban kifejeződő toumlr-veacutenyt eacuterveacutenyteleniacutetette hogy a kettőt oumlnmagaacuteban egy uacutej emberreacute teremtse amikor beacutekesseacuteget szerez 16 eacutes megbeacutekiacutetse a kettőt egy testben az Istennel keresztje aacuteltal miutaacuten megoumllte az ellenseacutegeske-deacutest oumlnmagaacuteban 17 eacutes eljoumltt eacutes beacutekesseacuteget hirdetett nektek a taacutevo-liaknak eacutes beacutekesseacuteget a koumlzelieknek 18 mert aacuteltala van a szabad utunk mindkettőnknek egy Leacutelekben az Atyaacutehoz 19 Iacutegy haacutet maacuter nem vagytok idegenek eacutes joumlveveacutenyek hanem polgaacutertaacutersai a szen-teknek eacutes csalaacutedtagjai az Istennek 20 akik az apostolok eacutes a proacutefeacute-taacutek alapjaacutera eacutepuumlltetek raacute a sarokkő pedig maga a Krisztus Jeacutezus 21 őbenne illeszkedik oumlssze az egeacutesz eacutepuumllet eacutes iacutegy noumlvekszik szent templommaacute az Uacuterban 22 Őbenne eacutepuumlltoumlk ti is egyuumltt az Isten la-koacutehelyeacuteveacute a Leacutelek aacuteltal

56

Az Efeacutezusi leveacutel

(11) A pogaacutenyokboacutel lett keresztyeacutenek előző eacuteleteacutenek a jelenlegivel valoacute oumlsz-szehasonliacutetaacutesa mint ahogyan most maacuter kifejezetten eacutes feacutelreeacuterthetetlenuumll meg is mondja az apostol nem valami pusztaacuten elmeacuteleti eacuterdekű vagy eacuterde-kesseacutegű dolog hanem eszmeacuteltető valoacutesaacuteg Ezzeacute eacuteppen azzal vaacutelik hogy - is-meacutet hangsuacutelyoznunk kell- nem maacutesokra teszi figyelmesekkeacute a gyuumllekezetek tagjait Paacutel hanem arra hiacutevja fel őket hogy a keacutet kuumlloumlnboumlző eacuteletszakasz eacutes eacutelet-tiacutepus szembeaacutelliacutetaacutesaacutet tulajdon egyeacuteni eacuteletuumlkoumln beluumll veacutegezzeacutek el ideacutez-zeacutek emleacutekezetuumlkbe oumlnmaguk bdquoKrisztus előttirdquo pogaacuteny aacutellapotaacutet uacutegy aho-gyan sajaacutet aacuteteacuteleacutesuumlk alapjaacuten hiteles tapasztalatokboacutel ismerik (μνημονεύετε) Viszont nem csupaacuten az eacuterdekeltek egyeacuteni uumlgye ez a szembeaacutelliacutetaacutes baacutermeny-nyire szemeacutelyesen fogalmazza is Paacutel mindazt amit erről a keacuterdeacutesről mond hanem megint csak vilaacutegtaacutevlatuacute eacutes egyszersmind nagy toumlrteacuteneti taacutevlatokat is aacutetoumllelő valoacutesaacuteg persze uacutegy hogy a mi egyeacuteni eacuteletuumlnkben legszemeacutelyesebb uumlgyuumlnkkeacutent jelentkezik eacutes luumlktet Azt a vilaacuteghelyzetet amelyben az emberi-seacuteg Krisztusig benne eacutelt doumlntően az jellemzi hogy a vilaacutegon a foumlldoumln keacutet-feacutele ember az embereknek keacutet tiacutepusa eacutes csoportja eacutel olyan moacutedon hogy ez a kettő az Isten szerinti leacutenyegben kuumlloumlnboumlzik egymaacutestoacutel Az egyiket Izraacuteel bdquokoumlruumllmeteacuteletlennekrdquo szokta nevezni ezen a neacuteven emlegeti itt aacuteltalaacutenosiacute-toacute jelenteacutessel mint abstractum pro concreto az ἀκροβυστία bdquokoumlruumllmeteacutelet-lenseacutegrdquo (tehaacutet aacutellapotuk jellegzetesseacuteguumlk) jeloumlli ezt a csoportot a maacutesikat bdquokoumlruumllmeteacutelteknekrdquo hiacutevja περιτομή hasonloacutean elvont főneacutev maga az aktus amely aacuteltal mint kuumllső jegy aacuteltal ez a csoport megkuumlloumlnboumlztethető a maacutesiktoacutel Mindenesetre Paacutel szinte előlegezően laacutetja el haacuteromszoros minősiacuteteacutessel ezt a főneacutevi mondatreacuteszt amikor azt emeli ki hogy

a) az egeacutesz elsősorban elnevezeacutes keacuterdeacutese λεγομένη b) a test vilaacutegaacutehoz tapadoacute dolog ἐν σαρκί c) magaacutet a jegyet emberi keacutez leacutetesiacuteti az emberen χειροποίητος

eacutes mind a haacuterom mozzanat azzal a veszeacutellyel jaacuter egyuumltt hogy ez a minőseacuteg a koumlruumllmeteacuteltseacuteg meacuteg oly iacutegeacuteretes volta elleneacutere is megmaradhat ezen a kuumllső-seacuteges fokon vagy visszazuhanhat erre a fokra Ez a kettősseacuteg Isten inteacutezkedeacute-seacutere megy vissza Ő az aki az egeacutesz emberiseacuteg a neacutepek koumlreacuteből kivaacutelaszt egy neacutepet Izraacuteelt eacutes szoumlvetseacuteget koumlt vele hogy az ő neacutepe eacutes munkaacuteinak eszkoumlze legyen a vilaacuteg minden neacutepe javaacutera Ennek a szoumlvetseacutegnek tehaacutet ugyancsak Isten rendeleacutese szerinti kuumllső jegye a περιτομή Az azonban maacuter nem vezet-hető le Isten akarataacuteboacutel hogy a vilaacutegnak ez a keacutet tiacutepusa uacutegy aacutelljon szemben egymaacutessal ahogyan Krisztus koraacuteban is aacutellt Paacutel eacutelő tapasztalata szerint Maacuter itt a gondolatsor kezdeteacuten laacutettuk a ceacutelzaacutest arra hogy Izraacuteel nem vette komo-lyan a szoumlvetseacuteget hűtlenneacute lett hozzaacute iacutegy az eredetileg leacutenyegi eacutes leacutenyegbe vaacutegoacute kuumlloumlnbseacuteg amelyet Isten Izraacuteel eacutes a neacutepek koumlzoumltt leacutetesiacutetett azzal a ceacutellal

57

Magyaraacutezat Izrael eacutes a pogaacutenyok koumlzoumlsseacutege az egyhaacutezban 211-22

hogy Izraacuteelt a neacutepekeacutert valoacute szolgaacutelattal biacutezza meg hamarosan puszta kuumll-sőseacuteggeacute uumlres vallaacutesos formasaacuteggaacute vaacutelt amely eacuteppen ezeacutert nem Izraacuteelnek a neacutepekkel valoacute koumlzoumlsseacuteg-vaacutellalaacutesaacutet iraacutentuk valoacute felelősseacutegeacutet segiacutetette eacutes moz-diacutetotta elő hanem eacuteppen ellenkezőleg elvaacutelasztoacute mozzanattaacute vaacutelt Izraacuteel eacutes a vilaacuteg toumlbbi neacutepe koumlzoumltt

(12) A pogaacutenykeresztyeacuteneknek mindenesetre a maguk haacuteza előtt kell soumlpoumlrniuumlk ezeacutert Paacutel arra emleacutekezteti őket ami raacutejuk tartozik a vilaacutegnak a Krisztusig tartoacute helyzeteacuteből Ők ui pogaacuteny korukban szomoruacute eacutes kilaacutetaacutesta-lan eacuteletet eacuteltek Mivel Krisztus neacutelkuumll folyt akkor az eacuteletuumlk az istenseacuteg meg-maradt szaacutemukra ellenseacuteges titoknak eacutes a tőle valoacute remegeacutes formaacutelta egeacutesz eacuteletuumlket ez fejeződoumltt ki pogaacuteny kultuszukban Iacutegy ki voltak rekesztve Isten kiraacutelyi uralmaacutenak koumlzoumlsseacutegeacuteből is nem volt polgaacuterjoguk Isten vaacutelasztottai koumlzoumltt tehaacutet uacutegy jaacutertak-keltek ebben a vilaacutegban hogy a vilaacuteg Uraacutehoz valoacute jogi eacutes egzisztenciaacutelis viszonyuk tisztaacutezatlan maradt ἀπηλλοτριωμένοι igeacute-jeacutenek jelenteacutese sokoldaluacute alapja bdquokivesz valamilyen koumlzoumlsseacutegből eacutes aacutethelyez egy maacutesikbardquo itt nyilvaacuten arra utal hogy a pogaacutenyok Isten iraacutenti engedetlen-seacuteguumlk koumlvetkezteacuteben bdquokimaradtakrdquo mindabboacutel a sok kivaacuteltsaacutegboacutel amelyeket Izraacuteel eacutelvezett eacutes amelyeknek itt oumlsszefoglaloacute megjeloumlleacutesuumlk a πολιτεία amely tehaacutet itt elsődleges jelenteacutese szerint bdquopolgaacuterjogrdquo ezt a jelenteacuteseacutet valoacutesziacutenűsiacuteti a parallel szerkezet megfelelő mondatreacutesze a τῶν διαθηκῶν τῆς ἐπαγγελίας nem pedig bdquokoumlzuumllet taacutersadalomrdquo (neacutem bdquoGemeinwesenrdquo) Az iacuteraacutesmagyaraacute-zoacutek megoszlanak az előbbi neacutezetet főkeacuteppen HAUCK EWALD az utoacutebbit von SODEN MEINERTZ DIBELIUS keacutepviseli (vouml BAUER a ciacutemszoacute alatt 1 eacutes 2 pont)

Idegenek voltak az iacutegeacuteretektől amelyek jegyeacuteben Isten szoumlvetseacuteget kouml-toumltt neacutepeacutevel eacutes bdquoszerződeacuteseacutetrdquo (διαθήκη) toumlbbszoumlr megerősiacutetette meguacutejiacutetot-ta Mivel iacutegy nem eacuteltek benne az oacuteszoumlvetseacutegi kijelenteacutes eacutelő valoacutesaacutegaacuteban kiacute-vuumll aacutelltak a szoumlvetseacutegkoumlteacuteseken ezeacutert nem tudhattaacutek hogy mit vaacuterhatnak az eacutelettől mit nem Nem csoda ha ezt az aacutellapotot Paacutel oumlsszefoglaloacutean azzal jellemzi hogy remeacutenytelennek eacutes Isten neacutelkuumll valoacutenak mondja μὴ ἔχοντες ἐλπίδα καὶ ἄθεοι Az utoacutebbi persze nem valamifeacutele elmeacuteleti-vilaacutegneacutezeti bdquoate-izmustrdquo akar jeloumllni meacuteg csak nem is az ember reacuteszeacuteről tudatosan vaacutellalt programszerű magatartaacutest hanem azt az egyszerű teacutenyt hogy Isten eacutes az ember koumlzoumltt a pogaacutenysaacuteg koumlreacuteben nincsen kapcsolat baacutermennyi istent imaacuted eacutes emleget is az ember valoacutejaacuteban nincsen Istene Annak a helyeacuten aki Izraelnek az eacutelő Istene faacutejdalmas űr van az eacuteleteacuteben csupaacuten eacutes iacutegy az egeacutesz eacuteleteacuteből hiaacutenyzik az amit a vaacutelasztott neacutepnek Istenhez valoacute viszonya jelent Izraacuteel szemszoumlgeacuteből persze mindez a vaacutelasztott neacutep jogos elmarasztalaacutesakeacutent volna emliacutethető hiszen Izraacuteelnek suacutelyos a veacutetke abban hogy a neacutepekhez valoacute

58

Az Efeacutezusi leveacutel

kuumlldeteacutese helyett a neacutepek foumlloumltti kivaacuteltsaacutegos helyzeteacutet hangoztatta eacutes elide-genedett a neacutepektől gőgjeacuteben Itt azonban most nem a vaacutelasztott neacutephez eacutes fiaihoz szoacutel Paacutel hanem a pogaacutenyokhoz eacutes tőluumlk azt vaacuterja hogy a sajaacutet nyo-moruacutesaacutegukat ismerjeacutek be alaacutezatosan amely előző eacuteletuumlkben osztaacutelyreacuteszuumlk volt eacutes amelynek keserű valoacutesaacutegaacuteboacutel kivette őket Isten amikor beleszerkesz-tette őket az egyhaacutezba Mert a muacuteltroacutel valoacute emleacutekezeacutes ceacutelja csupaacuten az hogy a soumlteacutet haacutetteacuter meacuteg eacutelesebben kiemelje Istennek a Krisztus veacutere aacuteltal a neacutepek koumlreacuteben elveacutegzett uumldvoumlsseacutegszerző munkaacutejaacutet ennek a munkaacutenak a ragyogoacute dicsőseacutegeacutet οἱ ὄντες μακρὰν ἐγενήθητε ἐγγύς Eacutezs 5718kk-ből vett ideacutezettel szemleacutelteti ezt a teacutenyt

(14) bdquoTaacutevoliakboacutelrdquo iacutegy lettek bdquokoumlzeliekkeacuterdquo a pogaacutenyok az idegenseacuteget eacutes a kirekesztettseacuteget a koumlzoumlsseacuteg a hontalansaacuteg ridegseacutegeacutet az otthonossaacuteg me-lege vaacuteltotta fel - Krisztus aacuteltal Mindezt egyetlen szoacuteban foglalja oumlssze Paacutel Krisztus lett a neacutepek beacutekesseacutege Igaz hogy az előzőkben a bdquokeacutet neacuteprdquo Izraacuteel eacutes a pogaacutenyok koumlzoumltt fennaacutellt ellenseacuteges viszonyroacutel volt szoacute Itt elsősorban eacutes koumlzvetlenuumll meacutegsem arra kell gondolnunk hogy Krisztus a keacutet neacutepet beacutekiacutetet-te oumlssze egymaacutessal eacutes ezeacutert ő a mi beacutekesseacuteguumlnk Krisztus megvaacuteltoacute tetteacutenek gyuumlmoumllcse elsősorban eacutes mindenekelőtt koumlzvetlenuumll eacutes alapvetően az hogy megbeacutekeacuteltette az embert Istennel Mint ahogyan keacutesőbb szoacute lesz roacutela nem csupaacuten a neacutepek eacuteltek elinteacutezetlen viszonyban Istennel hanem maga Izraacuteel a vaacutelasztott neacutep is Kivaacutelasztottsaacutega csak iacutegy engedetlenseacutege folytaacuten fizethetett a pogaacutenyok egyre meacutelyuumllő elidegenedeacuteseacutenek eacutes idegenkedeacuteseacutenek a keserű gyuumlmoumllcseacutevel Jeacutezus Krisztus Izraacuteelt eacutes a neacutepeket Istennel beacutekiacuteti meg hely-reaacutelliacutetja mind a keacutet embertiacutepusnak Istenhez valoacute viszonyaacuteban a harmoacuteniaacutet a joacute rendet Akaacuter a heacuteb שלם jelenteacuteseacutehez kapcsoloacutedunk akaacuter az εἰρήνη goumlroumlg jelenteacutestartalmaacutet vesszuumlk (ez a ἁρμονία szoacuteval rokon etimoloacutegiai rokonsaacute-guk is aacuteltalaacutenosan felteacutetelezett dolog meacuteg ha ez itt egyeacutebkeacutent nem is doumlntő) mindenkeacuteppen erre az eacutertelemre kell eljutnunk az oumlsszeillesztett zavartalan egyseacuteges egeacutesz eacutertelmeacutere amelyben minden a maga helyeacutere keruumllt minden a maga helyeacuten van Ennek koumlvetkezmeacutenye az a maacutesodik mozzanat hogy Izraacuteel eacutes a neacutepek koumlzoumltt is megszűnik az eddigi taacutevolsaacuteg koumlzbevetteteacutes az ellenseacutegeskedeacutes illetve az ellenseacuteges viszony (az ἔχθρα mindkettőt jelenti a cselekveacutes folyamataacutet eacutes a nyomaacuteban bekoumlvetkezett aacutellapotot egyaraacutent) Ledől a mindkeacutet feacutel bűne miatt emelődoumltt fal τὸ μεσότοιχον τοῦ φραγμοῦ szoacute-szerint bdquoa keriacuteteacutes vaacutelaszfalardquo a genitivus megfelelő eacutertelmezeacuteseacutevel bdquoa keriacuteteacutes teremtette vaacutelaszfalrdquo a φραγμός BAUER (a ciacutemszoacute alatt) szerint a toumlrveacutenyre vonatkozik (ld alaacutebb) Ez azonban nem csupaacuten azt jelenti hogy Izraacuteel eacutes a neacutepek most maacuter megvannak joacutel megfeacuternek egymaacutessal bdquomegaacuterulnak egy gyeacutekeacutenyenrdquo egy beacutekeacutes koegzisztenciaacuteban a vilaacutegban enneacutel sokkal toumlbbről eacutes

59

Magyaraacutezat Izrael eacutes a pogaacutenyok koumlzoumlsseacutege az egyhaacutezban 211-22

egeacuteszen maacutesroacutel van szoacute A kettőből egyet teremt Isten meacutegpedig az egeacutesz vilaacutegra vonatkozoacute eacuterveacutennyel maacuter tudjuk hogy ezt az egyseacuteget teszi a vilaacuteg-toumlrteacutenelem veacutegső ceacuteljaacutevaacute A jelenben ebből annyi szemleacutelhető hogy ez az eggyeacute leacutetel valoacutesaacutegosan iacutegeacuteretesen egyuacutettal pedig peacuteldakeacutent paradigmati-kusan mintegy bdquoelső zsengerdquo gyanaacutent veacutegbemegy az egyhaacutezban Az egyhaacutez tehaacutet nem a koegzisztenciaacutet propagaacutelja igehirdeteacuteseacuteben hanem az emberiseacuteg veacutegső nagy egyseacutegeacutet eacuteli meg egeacutesz eacuteleteacuteben Az egyhaacutezat minden gőgtől oacutevja a sorrend nem uacutegy aacutell a dolog hogy Isten leacutetrehozza az egyhaacutezat eacutes raacutebiacutezza hogy beacutekiacutetse oumlssze az emberiseacuteg ellenseacutegeskedő neacutepeit Az a helyzet hogy Isten a Krisztusban egy egyseacutegbe foglalja Izraacuteelt eacutes a neacutepeket eacutes ebből szuumlle-tik meg ebből gyarapszik egyre tovaacutebb az egeacutesz egyhaacutez mint ahogyan majd az egyhaacutez eacutepuumlleacuteseacuteről adott keacutepben is laacutethatjuk

(15) Kifejezően eacutes kibőviacutető kiszeacutelesiacutető eacutertelemben ismeacutetli meg ezt a gon-dolatot a koumlvetkező vers is A kibőviacuteteacutes abban van hogy most maacuter Izraacuteel felől is bemutatja Isten munkaacutejaacutet az apostol Izraacuteelben a toumlrveacutenyt rontotta le Jeacutezus Termeacuteszetesen nem Isten Kijelenteacuteseacutet hanem azt a toumlrveacuteny-eacutertel-mezeacutest amely egyfelől nem tette ugyan lehetőveacute a neacutepnek hogy a toumlrveacuteny cselekedetei aacuteltal uumldvoumlzuumlljoumln de maacutesfelől megakadaacutelyozta abban hogy a pogaacutenyok iraacutenti felelősseacutegeacutet megeacutelje Mert a toumlrveacuteny Izraacuteel szaacutemaacutera csupaacuten egymaacutestoacutel elszigetelt kazuisztikus moacutedon eacutertett parancsolatokkaacute eacutes emberi-leg soha meg nem valoacutesiacutethatoacute dolgokat koumlvetelő rendelkezeacutesseacute vaacutelt ὁ νόμος τῶν ἐντολῶν ἐν δόγμασιν Aligha jaacuterhatoacute uacutetja az eacutertelmezeacutesnek az amelyet BEacuteKEacuteSI vet fel lehetőseacutegkeacutent eacutes amely szerint bdquojelkeacutepezheti a fal a rsquotoumlrveacutenytrsquo is amelyet az emberi parancsok eacutes rendelkezeacutesek mintegy rsquokeriacuteteacutesselrsquo vettek koumlruumllrdquo Az ismeacutetleacutes abban kifejező hogy Istennek ezt a munkaacutejaacutet a maga teremtő jelentőseacutegeacuteben mutatja be a keacutet neacutep egybeszerkeszteacutese annyit je-lent mint egy teljesen uacutej ember megteremteacutese ἵνα τοὺς δύο κτίσῃ ἐν αὐτῷ εἰς ἕνα καινὸν ἄνθρωπον Nyilvaacuten megint nemcsak metaforikus kifejezeacutessel aacutellunk szemben hanem sajaacutetos formaacuteban ismeacutet a valoacutesaacutegot fejezi ki koumlz-vetlenuumll is ez a megfogalmazaacutes Az egyhaacutez embere abban egeacuteszen uacutej ember hogy baacuter testi eacutertelemben vagy Izraacuteelből vagy a neacutepek koumlzuumll joumltt tehaacutet ter-meacuteszeti eacuteleteacuteben a keacutet tiacutepus koumlzuumll valamelyiknek a leszaacutermazottja folytatoacuteja eacutes oumlroumlkoumlse - meacutegsem az előző termeacuteszeti eacutelete hataacuterozza meg nem ezek a termeacuteszeti szaacutermazaacutesi adottsaacutegai folytatoacutednak tovaacutebb akkor amikor az egyhaacuteznak Krisztus testeacutenek eacutelő tagjaacutevaacute lesz Az hataacuterozza meg most maacuter hogy az Izraacuteelből eacutes a neacutepekből a pogaacutenysaacutegboacutel szuumlletett bdquoharmadik neacuteprdquo fia A zsidoacutekeresztyeacuten ember szaacutemaacutera doumlntő az hogy az egyhaacutezban olya-nokkal vaacutellal koumlzoumlsseacuteget akiket azelőtt a toumlrveacuteny eacutertelmeacuteben eacutes szellemeacuteben tisztaacutetalanoknak kellett tartania eacutes azoknak is tartotta A pogaacutenykeresztyeacuten

60

Az Efeacutezusi leveacutel

szaacutemaacutera viszont az a doumlntő hogy Krisztus aacuteltal abba a toumlrzsbe gyoumlkerezett bele az eacutelete amelyet Izraacuteel jelent az uumldvtoumlrteacutenetben Most maacuter ebből a neacutep-ből sarjad az eacutelete amelynek szemeacuteben azelőtt maga is utaacutelt volt de eacuteppen ezeacutert eacutes sok egyeacuteb dolog miatt is ő is csak gyűloumllettel tudott feleacuteje fordulni Izraacuteel eacutes a neacutepek koumlzoumltti vaacutelaszfalhoz mind a keacutet feacutel szorgalmasan hordta az eacutepiacutetőanyagot eacuteleteacutenek minden megnyilvaacutenulaacutesaacuteval Izraacuteel kezdettől fogva azzal lett feltűnőveacute a neacutepek koumlzoumltt hogy kivaacuteltsaacutegosnak tartotta magaacutet az iacutegeacuteretek eacutes a szoumlvetseacuteg birtokaacuteban a neacutepek foumlloumltt aacutelloacutenak a kijelenteacutes isme-reteacuteben eacutes ennek alapjaacuten aacutellva megvetette a sok istent imaacutedoacute pogaacutenysaacutegot eacutes tisztasaacutega feacuteltegető oacutevaacutesaacuteban elkuumlloumlnuumllt tőle A gettoacute inteacutezmeacutenye Izraacuteelből ered de eacuteppen ez az inteacutezmeacuteny mutatja hogy a neacutepek vilaacutega nem maradt adoacutesa a gyűloumllkoumldeacutesben a vaacutelasztott neacutepnek A pogaacutenysaacuteg istentelennek tar-totta Izraacuteelt mert nem volt kiaacutebraacutezolt megfoghatoacute iacutegy szerinte bdquoreaacutelisrdquo is-tenseacutege Embergyűloumllőnek tartotta mivel kemeacuteny oumlsszetartaacutesaacuteboacutel csak any-nyit eacuterzett meg hogy eltasziacutet magaacutetoacutel mindenkit aki neacutepe koumlreacuten kiacutevuumll esik Eacuterthetetlennek tartotta egeacutesz eacuteletfolytataacutesaacutet meacuterhetetlen oumlntudataacutet amellyel joacutel megfeacutert az elkeacutepesztő gőg mellett a szerinte iacutezleacutestelenseacutegig eacutes gyaacuteva szol-galelkűseacutegig menő alaacutezatoskodaacutes is keacutesőbben jobbaacutera uumlzleti uumlgyekben talaacutel-kozott a fiaival eacutes ezen a teruumlleten riasztotta gaacutetlaacutestalan anyagiassaacuteguk is - nem mintha nem lett volna maga is rabja ennek a lelkuumlletnek De ezt a neacutepet egyfajta titokzatossaacuteg is lengte koumlruumll eacutes ahogyan a prozelitusok jelenseacutege is mutatja a kiaacutebraacutendult politeista pogaacutenyok gyakran keresteacutek Izraacuteel Isteneacuteneacutel Izraacuteel neacutepeacutenek istentiszteleteacuteben eacutes eacuteletgyakorlataacuteban a jobb nemesebb iga-zibb eacutes emberibb eacutelet lehetőseacutegeacutet Viszont az aacutetlag-pogaacuteny szemeacuteben emi-att meacuteg gyűloumlletesebbeacute vaacutelt Izraacuteel ez a kuumlloumlnoumls neacutep eacutes elzaacuterkoacutezaacutesaacutera azzal vaacutelaszolt hogy a maga reacuteszeacuteről is igyekezett erre raacutekeacutenyszeriacuteteni ahol csak tehette eacutes szuumlkseacutegeacutet laacutetta E meacutely ellenseacutegeskedeacutes laacutettaacuten felvetődneacutek az a keacuter-deacutes hogy melyik volt a keacutet feacutel koumlzuumll az első amelyik a doumlntő leacutepeacutest megtette bdquoKi kezdterdquo Persze emberi viszonylatban ez a keacuterdeacutes aacuteltalaacuteban remeacutenytelen ebben a vonatkozaacutesban is abszurd toumlrteacutenetileg ezenkiacutevuumll az apostol maacuter csak azeacutert sem veti fel mert itt mindkeacutet feacutelnek a maga elmarasztaltataacutesaacuteroacutel kell vallania Az Ef nem oknyomozoacute toumlrteacutenetiacuteraacutes ceacuteljait kiacutevaacutenja szolgaacutelni (szel-lemtoumlrteacuteneti vagy vallaacutestoumlrteacuteneti sőt egyhaacuteztoumlrteacuteneti vonatkozaacutesban sem) hanem a szoacute teljes eacutertelmeacuteben igehirdeteacutes egzisztenciaacutelisan megszoacuteliacutetoacute iste-ni uumlzenet igeacutenyeacutevel leacutep fel

Annyi mindenesetre bizonyos hogy amiacuteg a foumlldoumln eacutel az ember addig ez a keacuterdeacutes kulcskeacuterdeacutes marad Mi arroacutel vallunk hogy ez a keacuterdeacutes megoldoacutedott Krisztusnak a golgotai kereszten elveacutegzett aacuteldozataacuteban De ha ez iacutegy van ak-kor egyreacuteszt tudnunk kell hogy amikeacutent a zsidoacutekeacuterdeacutes jelentőseacutege egyeduumll-

61

Magyaraacutezat Izrael eacutes a pogaacutenyok koumlzoumlsseacutege az egyhaacutezban 211-22

aacutelloacute eacutes ez a keacuterdeacutes nem egy alesete a faji keacuterdeacuteseknek eacuteppen uacutegy garancia a megoldaacutesa arra hogy nem lehet olyan ellenteacutet az ember vilaacutegaacuteban amelyre ne volna megoldaacutes Maacutesreacuteszt miutaacuten tudjuk azt hogy minden ilyen keacuterdeacutes megoldaacutesaacutenak prototiacutepusa eacutes reaacutelis alapja eszerint a golgotai aacuteldozat egeacutesz eacuteletuumlnket mozgoacutesiacutetanunk kell arra hogy ennek az uumlgynek a szolgaacutelataacutet veacute-gezhessuumlk

(16) Krisztus veacutere keresztje teste iacutegy jeloumlli Paacutel az egyseacutegre vezető utat Ez Krisztus golgotai aacuteldozataacutenak a koumlruumlliacuteraacutesa Ez az aacuteldozat a toumlrveacuteny be-toumllteacutese mert a minden szeretetneacutel nagyobb szeretet oumllt benne testet A toumlr-veacuteny eltoumlrleacutese eacuterveacutenyteleniacuteteacutese hataacutelyon kiacutevuumll helyezeacutese ez az aacuteldozat (15v καταργήσας) mert Krisztus eleget tett aacuteldozataacuteban minden bűneacutert iacutegy a toumlr-veacutenynek nincsen - eacutes nem is lehet - maacuter koumlveteleacutese az emberen (vouml Rm 81) Uacutej ember teremteacutese ez a tett mert a Feltaacutemadottban Isten valoacutesaacutegosan szem-leacutelteti a foumlldoumln eacutelő ember előtt a joumlvendő vilaacuteg embereacutet Beacutekesseacuteg szerzeacutese Istennel mert Isten maga is megnyugszik az ember iraacutenti jogos haragjaacutetoacutel Krisztusban ui helyreaacutell a teremtett vilaacutegnak a bűnben megcsuacutefolt joacute rendje A neacutepek egymaacutessal valoacute megbeacutekeacutelteteacutese (ἀποκαταλλάξῃ τοὺς ἀμφοτέρους) az emliacutetett keacutet embertiacutepus viszonyaacutenak alapvető megvaacuteltozaacutesa ellenseacutegeske-deacutesuumlk ellenseacuteges viszonyuk megszuumlnteteacutese mert az Istennel megbeacutekeacutelt em-berek nem eacutelhetnek tovaacutebb keacutet taacuteborban keacutet ellenseacuteges reacuteszre szakadva ha egyszer Istenhez valoacute viszonyuk teljesen egyformaacuten rendeződoumltt eacutes alakult

(17k) Krisztus megvaacuteltoacute tette abban vaacutelik teljesseacute hogy ő nem uacutegy joumln el a foumlldre mint aki maga megbeacutekeacutelt Istennel eacutes egyszer de csak egyszer elveacute-gezte az uacutej ember teremteacuteseacutet ennek a teremteacutesnek a munkaacutejaacutet egy bizonyos meghataacuterozott toumlrteacutenelmi korszak neacutehaacuteny embereacutevel Joacute ezt is tisztaacuteznunk mert az uumldvoumlsseacuteg keacuterdeacuteseacuteben akadnak nem egyszer olyan neacutezetek amelyek egyetlen toumlrteacutenelmi nemzedeacutekhez koumltik az iacutegeacutereteket Jeacutezusroacutel azonban az Ef iacutegeacuteretes taniacutetaacutesa ezt mondja εὐηγγελίσατο εἰρήνην Vagyis Krisztusnak a foumlldoumln valoacute megjeleneacutese az Istennel valoacute beacutekesseacutegnek eacutes minden koumlvetkez-meacutenyeacutenek a bdquoproklamaacutelaacutesaacutetrdquo azaz uumlnnepeacutelyesen nyomateacutekos meghirdeteacuteseacutet eacutes ilyen moacutedon szuumlntelen tovaacutebbaacuteradaacutesaacutet jelenti mindenkire neacutezve baacuterhon-nan joumltt is emberi muacuteltjaacutet eacutes szaacutermazaacutesaacutet tekintve Nyilvaacuten Eacutezs 5719 igeacuteje csenduumll fel itt iacutegeacuteretes beteljesuumlleacutesben לרחוק שלום שלום goumlr τοῖς - ולקרוב μακρὰν κτλ (az οὖσιν elmaradaacutesaacuteval koumlzvetlenebb a szoumlveg kapcsolata itt a heacuteber szoumlveggel mint a LXX-val) bdquoa taacutevol aacutelloacuteknak eacutes a koumlzel aacutelloacuteknakrdquo a pogaacutenyokra eacutes a zsidoacutekra eacutertve Ezt az eacutertelmet maacuter csak a szoumlvegoumlsszefuumlggeacutes miatt sem lehet de nem is szabad elspiritualizaacutelnunk (mint ahogyan egy ke-resztyeacuten gnosztikus iacuteroacute teszi τοῖς μακρὰν = ὑλικοῖς καὶ χοϊκοῖς - τοῖς ἐγγύς = πνευματικοῖς καὶ νοέροῖς τελείοις ἀνθρώποις - az ideacutezetet Id DIBELIUS

62

Az Efeacutezusi leveacutel

kommentaacuterjaacuteban) Az egyseacuteg titkaacutet az egy test valoacutesaacutegaacutenak rejteacutelyeacutet itt oldja meg Paacutel az ἐν ἑνὶ πνεύματι hataacuterozoacuteban ugyanaz a leacutelek (pneuma) Isten lelke ennek a titoknak a megfejteacutese Ez a leacutelek az aki aacuteltal Istent Atyaacutenknak valljuk ismertuumlk fel eacutes ismerjuumlk eacutes iacutegy jaacuterulunk sziacutene eleacute Ez a mozzanat abban betetőzeacutese az eddigieknek hogy nemcsak a pogaacutenyoknak hanem Izraacuteelnek is teljesen uacutej dolgot nyilatkoztat ki Istenről egyetemes atyasaacutegaacutet ἔχομεν προσαγωγὴν πρὸς τὸν πατέρα az e m b e r minden kuumlloumlnbseacutegteacutetel neacutelkuumll bdquoodamehet odajaacuterulhatrdquo Istenhez szabad az uacutetja hozzaacute a Krisztusban

(19) A verskezdő ἄρα οὖν a diadalmas ujjongoacute oumlroumlm eacuterzeacuteseacutevel vezet aacutet a koumlvetkező gondolatsorra az eddig mondottak gyakorlati koumlvetkezmeacutenyeacute-nek felmutataacutesaacutera A neacutepek helyzeteacutenek a 12 versben hallott jellemzeacutese utaacuten most maacuter koumlnnyen eacuterthető az amit itt mond roacuteluk Paacutel ξένοι καὶ παρεπίδημοι bdquoidegenek eacutes joumlveveacutenyekrdquo (az utoacutebbit egy kisseacute kieacutelezve de maibb szoacuteval iacutegy mondhatnaacutenk bdquojoumlttmentekrdquo) voltak eddig Isten teremtett vilaacutegaacuteban abban a vilaacutegban amelyet pedig Isten az embernek teremtett Ugyaniacutegy eacuterthető uacutej helyzetuumlk koumlruumlliacuteraacutesa is συμπολῖται τῶν ἁγίων καὶ οἰκεῖοι τοῦ θεοῦ bdquopol-gaacutertaacutersai a szenteknek eacutes lakoacutetaacutersai (= csalaacutedtagjai vele egyuumltt lakoacutek vele egy haacutezhoz csalaacutedhoz tartozoacutek) az Istennekrdquo οἰκεῖος alapjelenteacutese bdquoa haacutez-hoz tartozoacute haacutezbelirdquo iacutegy jelenthet csalaacutedtagot lakoacutetaacutersat toumlbbesszaacutemban valakinek a csalaacutedjaacutet bdquohaacuteza neacutepeacutetrdquo is A bdquoneacutepekrdquo eddig Izraacuteel gondolkozaacutesa szerint idegenek legfeljebb joacuteindulattal megtűrt vendeacutegek voltak a vilaacutegban de semmikeacuteppen nem bdquohonosakrdquo Mindez nemcsak Izraacuteel veacutelemeacutenye szerint volt iacutegy hanem a valoacutesaacutegban is Izrael veacutelemeacutenyeacuteben csak az volt az enge-detlenseacuteg hogy ezen a helyzeten egyaacuteltalaacuteban nem igyekezett vaacuteltoztatni sőt inkaacutebb aacutellandoacutean szemuumlkre vetette a neacutepeknek mindezt mint a tulajdon bdquodiagnoacutezisaacutetrdquo eacutes ezzel meacuteg jobban elmeacutelyiacutetette helyzetuumlk keserűseacutegeacutet Most maacuter azonban nem szaacutermazaacutes keacuterdeacutese toumlbbeacute az hogy ki van bizalmas koumlzel-seacutegben csalaacutedi kapcsolatban eacutes koumlzoumlsseacutegben Istennel Krisztusban a neacutepek lehetőseacuteget kaptak arra hogy Izrael Isteneacutenek a ceacutelja lelkesiacutetse őket Izraacuteel Isteneacutenek munkaacutejaacuteba kapcsoloacutedjanak bele

(20) Ezt az uacutej helyzetet a tovaacutebbiakban keacutepekkel eacuterzeacutekelteti Paacutel Az eacutepuumllet keacutepeacuteben az alapot illetően toumlbben raacutemutatnak arra hogy Paacutel egyeacutebkeacutenti aacuteb-raacutezolaacutesaacutehoz keacutepest (pl 1Kor 311) eltoloacutedaacutes van abban ahogyan itt Krisztus mellett szerepelnek az apostolok eacutes a proacutefeacutetaacutek is ez utoacutebbiakon az uacutejszouml-vetseacutegi proacutefeacutetaacutekat eacutertik a sorrend eacutes a 46 miatt Iacutegy ezt a helyet doumlntően a deuteropaulinus jelleg eacutes az apostolok utaacuteni korboacutel valoacute szaacutermazaacutes eacutervekeacutent szerepeltetik Ez az eacuterv nem doumlntő azeacutert mert

a) az egyhaacutezi taniacutetaacutes hangsuacutelya a konkreacutet helyzet hataacutesaacutera is eltoloacuted-hatik

63

Magyaraacutezat Izrael eacutes a pogaacutenyok koumlzoumlsseacutege az egyhaacutezban 211-22

b) az apostoli taniacutetaacutes nyelve stiacutelusa eacutes keacutepanyaga az apostoli koron beluumll is folyamatosan vaacuteltozott alakuloacuteban volt formaacuteloacutedott

c) veacuteguumll az alapkeacuterdeacutesre vonatkozoacute itteni taniacutetaacutes a maga egeacutesz gyoumlkeacuterzeteacute-ben jeacutezusi vouml Mt 1618 1818k

A pogaacutenyokboacutel eacutes Izraelből szuumlletett uacutej neacutep eacutes benne az uacutej ember nem vaacutegyaacutelom nem aacutebraacutend nem is csupaacuten program vagy koumlveteleacutes hanem olyan valoacutesaacuteg mint egy eacutepuumllet amely fel van eacutepiacutetve feleacutepuumllt (ἐποικοδομηθέντες) Termeacuteszetesen maga a foumlleacutepuumlleacutes teacutenye nem időfoumlloumltti idealista eacutertelemben vett bdquovaloacutesaacutegrdquo hanem toumlrteacuteneti termeacuteszetű Alapja toumlrteacutenelmi alap a proacutefeacutetaacutek eacutes az apostolok Isten nagy terveacutenek oacute- eacutes uacutejszoumlvetseacutegi eacutertői eacutes hirdetői azok akikből ez az alap oumlsszetevődik eacutes a sarokkő a bdquoszegeletkőrdquo maga a Krisztus Ezzel a keacutep egy kisseacute el is toloacutedik eacutes teljes figyelmuumlnk ismeacutet Krisztusra iraacute-nyul aki termeacuteszetesen maga is eacuteppen annyira toumlrteacuteneti valoacutesaacuteg ebben az oumlsszefuumlggeacutesben mint az apostolok eacutes a proacutefeacutetaacutek Ő a szegeletkő azt jelenti ez hogy miacuteg az egyhaacutez egyeacutebkeacutent bűnoumls emberek eacuteleteacutere eacutepuumll akik Isten ke-gyelmeacuteből eacutes Szentlelke aacuteltal jutnak ennyire jelentős szerephez az eacutepuumlletben az eacutepiacutetmeacutenyben addig Krisztus jelentőseacutege egyeduumllaacutelloacute emezekeacutevel oumlssze nem hasonliacutethatoacute toumlbb eacutes egeacuteszen maacutes ἀκρογωνιαῖον J JEREMIAS szerint bdquozaacuteroacutekőrdquo ő a kultikus rendelteteacutesű eacutepuumlletre gondol amelynek uumlnnepeacutelyes felavataacutesa a boltozat zaacuteroacutekoumlveacutenek a behelyezeacuteseacutevel toumlrteacutent ez tette a bolto-zatot teljesseacute zaacuterttaacute eacutes veacuteglegesseacute Hasonloacute szerepe lehetett a kapu foumlloumltti zaacuteroacutekőnek is amelyre meacuteg az eacutepuumllet rendelteteacuteseacutere eszmeacuteltető utaloacute felirat is keruumllt iacutegy a keresztyeacuten templomokban gyakran az ΙΧΘΥΣ szoacute a rsquoΙησοῦς Χριστὸς Θεοῦ Υἱὸς Σωτήρ szavak kezdőbetűiből adoacutedoacute őskeresztyeacuten kouml-roumlkben joacutel ismert bdquorejtjelesrdquo roumlvidiacuteteacutese Sokkal valoacutesziacutenűbb azonban hogy az Eacutezs 2816-beli iacutegeacuteretes igeacutere kell gondolnunk eacutes ebben az esetben a szeg-eletkő az alapkoumlvek soraacutenak valamelyik talaacutelkozaacutesaacutenaacutel elhelyezett kő lehet amely voltakeacuteppen az egeacutesz eacutepuumllet suacutelyaacutet hordozza

(21) A keacutep mondanivaloacuteja ismeacutet vaacuteltozik eacutes most maacuter arra iraacutenyul a fi-gyelmuumlnk hogy ez az eacutepuumllet nincsen keacuteszen hanem szuumlntelenuumll tovaacutebb eacutepuumll Amit keletkezeacuteseacutenek toumlrteacuteneti voltaacuteroacutel mondtunk az itt teljesedik ki A meacutely-ben levő alap az Oacuteszoumlvetseacuteg proacutefeacutetaacutei ezekhez kapcsoloacutednak az uacutejszoumlvetseacutegi korszak az egyhaacutez apostolai Az egyeduumllaacutelloacute sarokkő amelyre - akire - ezek a kő-sorok is taacutemaszkodnak tehaacutet a veacutegső legfőbb eacutes igazi alap az egeacutesz eacutepuumllet terheacutenek hordozoacuteja a Krisztus (vouml 1Kor 511) A tovaacutebbi keresztyeacuten nemzedeacutekek mintegy reacutetegről reacutetegre eacutepuumllnek raacute erre az alapra eacutes iacutegy vaacutelnak szerves alkatelemeiveacute annak az eacutepuumlletnek amely a maga teljesseacutegeacuteben nyil-vaacuten csak az emberi toumlrteacutenelem veacutegeacuten bontakozik majd ki A hit azonban maacuter

64

Az Efeacutezusi leveacutel

most is laacutetja ennek a szinkronikus eacutes diakronikus oumlkumeneacutenek a gyoumlnyoumlrű rendjeacutet ceacuteltudatos eacutes szerves feleacutepiacuteteacuteseacutet (συναρμολογουμένη)

(22) Ez a keacutepsor sem azeacutert aacutell az olvasoacutek eleacute hogy nagyvonaluacutesaacutegaacuteval el-kaacutepraacuteztassa őket hanem azeacutert hogy meacuteg jobban megeacutertethesse veluumlk ebben az oumlsszefuumlggeacutesben uacutej helyzetuumlket ἐν ᾧ καὶ ὑμεῖς συνοικοδομεῖσθε

Ez az uacutej eszmeacutelteteacutes azzal vaacutelik teljesseacute hogy szabatosan megjeloumlli az ige a keacutepben emliacutetett eacutepuumllet ceacuteljaacutet is eacutes megint ezen a ponton vaacutelik toumlbbeacute keacutepneacutel a hasonlat - vagy meacuteg inkaacutebb hasonlatnaacutel a keacutep - itt lesz teljes valoacutesaacuteggaacute Amikeacuteppen a jeruzsaacutelemi templom eacutepuumllete Isten iacutegeacuterete szerint az ő valoacutesaacute-gos jelenleacuteteacutenek helye volt Izraacuteelben eacuteppen uacutegy valoacutesaacutegos jelenleacuteteacutenek helye most - Krisztus utaacuten eacutes Krisztus aacuteltal - a vilaacutegban a gyuumllekezet amely ebben az eacutertelemben valoacutesaacutegosan Isten temploma - bdquonem keacutezzel csinaacutelt templomrdquo hanem eacutelő koumlvekből eacutepuumllő haacutez Az egyhaacutez eacuteleteacutenek eacutertelmeacutet rendelteteacuteseacutenek tartalmaacutet eacutes kuumlldeteacuteseacutenek ceacuteljaacutet ez adja meg De ez adja meg felelősseacutegeacutenek suacutelyaacutet is nem kis dolog Isten valoacutesaacutegos jelenleacutete helyeacutenek lenni a vilaacutegban eacutes nem jelenteacutektelen keacuterdeacutes hogy az egyes egyhaacutezi nemzedeacutekek hogyan eacutelnek ezzel az adottsaacuteggal

Paacutel a pogaacutenyok apostola 31-13

1 Ezeacutert van az hogy eacuten Paacutel aki a Krisztus Jeacutezus foglya vagyok ti-eacutertetek a pogaacutenyokeacutert - 2 ha tudniillik hallottatok Isten kegyelmeacute-nek arroacutel a tervszerű rendjeacuteről amelyet nekem adott raacutetok neacutezve 3 hogy kinyilatkoztataacutes uacutetjaacuten ismertesse meg velem a titkot mint ahogyan maacuter előbb roumlviden megiacutertam 4 ha ezt elolvastaacutetok akkor raacute tudtok eszmeacutelni belőle hogy mi az eacuten megeacuterteacutesem (tartalma) a Krisztus titka dolgaacuteban 5 (mert) ez maacutes nemzedeacutekekben nem vaacutelt ismeretesseacute uacutegy az emberek fiai előtt mint ahogyan most kijelen-tetett az ő szent apostolainak eacutes proacutefeacutetaacuteinak a Leacutelek aacuteltal 6 hogy a pogaacutenyok egyuumltt oumlroumlkoumlsoumlk eacutes egyuumltt test eacutes egyuumltt reacuteszesek az iacutegeacutere-tekben a Krisztus Jeacutezus aacuteltal az evangeacutelium reacuteveacuten 7 ennek lettem szolgaacutejaacutevaacute az Isten kegyelmeacutenek ajaacutendeacutekaacuteboacutel amelyet erejeacutenek munkaacutelkodaacutesa folytaacuten adott meg nekem 8 Nekem a legeslegjelen-teacutektelenebbnek minden szent koumlzuumll nekem adatott meg az a kegye-lem hogy a pogaacutenyoknak hirdessem meg a Krisztus felmeacuterhetetlen gazdagsaacutegaacutet 9 eacutes megvilaacutegiacutetsam mindenki előtt hogy mi a tervsze-rű rendje annak a titoknak amely el volt rejtve ősidőktől fogva az

65

Magyaraacutezat Paacutel a pogaacutenyok apostola 31-13

Istenben aki teremtette a mindenseacuteget 10 hogy ismeretesseacute vaacuteljeacutek most a fejedelemseacutegek eacutes hatalmassaacutegok koumlreacuteben akik a mennyben vannak az egyhaacutez aacuteltal az Isten rendkiacutevuumll sokreacutetű boumllcsesseacutege 11 a vilaacutegkorszakokat illető amaz előre tett rendelkezeacutese szerint amelyet Krisztus Jeacutezusban a mi Urunkban hozott meg 12 mert benne van meg nekuumlnk a baacutetorsaacutegunk eacutes a hozzaacute vezető utunk bizalomban a benne valoacute hit aacuteltal 13 Ezeacutert keacuterlek ne legyetek csuumlggedtek az eacuten tieacutertetek valoacute nyomoruacutesaacutegaim miatt hiszen ez nektek dicsőseacuteg

(1) Az előzőkben elmondottak oacuteriaacutesi taacutevlatot nyitnak meg a leveacutel olvasoacutei előtt a himnikus magassaacutegban mozgoacute taniacutetaacutes eacutes bizonysaacutegteacutetel valoacuteban az idők kezdeteacutetől az idők veacutegezeteacuteig az emberiseacuteg egeacutesz vilaacutegaacutenak eacutes uumldvoumlsseacute-geacutenek teljes toumlrteacuteneteacutet aacutetoumlleli De amikor egy-egy ilyen nagyvonaluacute taniacutetaacutest hall a gyuumllekezet tagja akkor mindig joggal teszi fel azt a nagyon gyakorlati keacuterdeacutest hogy milyen kapcsolatban van mindezzel ő mi hasznaacutet veszi min-dennek ő van-e helye ebben n e k i eacutes ha van akkor hol van ez a helye Ezeacutert az apostol soha nem ragad meg az elmeacuteleti taniacutetaacutes vagy a himnikus fenseacuteg eacutes magasztossaacuteg fokaacuten hanem tovaacutebbhalad a megszoacuteliacutetott gyuumllekezet vagy gyuumllekezetek egeacuteszen gyakorlati keacuterdeacuteseiig eacutes ezekre alkalmazza mindazt amit haacutelaadaacutesaacuteban vagy taniacutetaacutesaacuteban bdquoaacuteltalaacutenossaacutegbanrdquo elmondott Persze eacuteppen itt tűnik ki hogy eddig sem aacuteltalaacutenossaacutegban beszeacutelt Az Ef - mint maacuter emliacutetettuumlk egy neacutehaacutenyszor - Paacutel legszemeacutelytelenebb leveleacutenek szaacutemiacutet Ezeacutert eacuterdemes megfigyelni hogy bdquoszemeacutelytelenseacutegerdquo elleneacutere is mennyire konkreacutet-taacute vaacutelik akkor amikor a gyuumllekezetekkel valoacute szemeacutelyes kapcsolat siacutekjaacuteban eacuterteacutekeli az apostol minden olyan taniacutetaacutesaacutet amelyet bdquotheologumenonkeacutentrdquo mondott el az előzőkben Az 115-ben szoacutelt arroacutel hogy haacutelaadaacutesa a gyuumlle-kezetekeacutert valoacute koumlnyoumlrgeacutesben csuacutecsosodik ki Most visszateacuter ehhez a gon-dolathoz eacutes ezt hozzaacutekapcsolja az előzőhoumlz Azeacutert mert Isten a Krisztusban uacutegy szuumllte meg eacutes uacutegy formaacutelja egyhaacutezaacutet ahogyan Paacutel az előzőkben bizony-saacutegot tett roacutela - ezeacutert (τούτου χάριν nagyon hangsuacutelyos kifejezeacutes a χάριν kuumlloumlnleges jelenteacutese miatt bdquoennek a kedveacuteeacutert ennek az eacuterdekeacutebenrdquo a τούτου jelenti az aacutetvezeteacutest illetve a koumlvetkezőknek az előbb mondottakkal valoacute oumlsz-szekapcsolaacutesaacutet) vagyis ebből folyoacutean ennek koumlvetkezmeacutenyekeacutent koumlnyoumlroumlg Paacutel azokeacutert a gyuumllekezetekeacutert amelyekhez iacuterja leveleacutet mert ezek ennek a nagyszabaacutesuacute tervnek az oumlsszefuumlggeacuteseacuteben eacutelnek eacutes szolgaacutelnak Egyeacutebkeacutent a mondat anakoluthia nincsen veacuteguumll sem folytataacutesa iacutegy nincsen aacutelliacutetmaacutenya az ἐγὼ Παῦλος nyomateacutekos alanynak ez ti annyira előteacuterbe leacutep hogy minden maacutest elnyom logikailag eacutes leacutelektanilag kiszoriacutet eacutes foumlloumlslegesseacute tesz Koumlnyoumlroumlg

66

Az Efeacutezusi leveacutel

az apostol mert valoacutesaacutegosan meacuterte fel a tulajdon helyzeteacutet ὁ δέσμιος τοῦ Χριστοῦ Ἰησοῦ ὑπὲρ ὑμῶν τῶν ἐθνῶν jelenlegi koumlruumllmeacutenyei koumlzoumltt boumlrtoumln-ben fogolykeacutent nem tehet maacutest csak azt hogy felismeri fogsaacutegaacutenak pozi-tiacutev vonatkozaacutesait eacutes ceacuteljaacutet kuumlldeteacutes-szerűseacutegeacutet eacutes megteszi azt amit ebben a helyzeteacuteben tud tenni a gyuumllekezetekeacutert Emberek fogsaacutegaacuteban is koumlruumlloumlleli bdquoKrisztus rabsaacutegardquo eacutes ezt a bdquopassziacutevrdquo helyzeteacutet egeacuteszen sajaacutetos aktivitaacutes le-hetőseacutegeacutevel toumllti meg szaacutemaacutera a gyuumllekezetekkel valoacute egzisztenciaacutelis oumlssze-tartozaacutesa Joacute volna ha komolyan tudnaacutenk hinni abban hogy a koumlnyoumlrgeacutes a maacutesokeacutert valoacute imaacutedkozaacutes nem kisebb szolgaacutelat eacutes nem remeacutenytelenebb munka mint a laacutetszoacutelag vagy emberi szaacutemiacutetaacutes szerint legaktiacutevabb teveacutekeny-seacuteg Paacutel fegyelmezett ebben a keacuterdeacutesben nem vaacutelik remeacutenytelenneacute egy pil-lanatra sem Fegyelmezettseacutegeacutenek oka eacutes forraacutesa de bizonysaacutega eacutes mutatoacuteja is remeacutenyseacutege

(2) A bevezető gondolat folytataacutesaacuteban ismeacutet erőt vesz Paacutel lelkeacuten Isten mun-kaacutei meacuterhetetlen gazdagsaacutegaacutenak az aacutetgondolaacutesa eacutes a kifejezeacutesek halmozaacutesaacuteval proacutebaacutelja eacuterzeacutekeltetni megeacutereztetni veluumlnk azt hogy mennyire meacutelyen ismeri ezt a gazdagsaacutegot Fogsaacutegban van Paacutel eacutes azt hihetnők hogy ebben a helyzet-ben csak - vagy legalaacutebbis elsősorban - a sajaacutet sorsaacutenak keacuterdeacutesei foglalkoz-tatjaacutek Pedig szinte homlokegyenest ellenkezője ennek a helyzet fogsaacutegaacutenak csendjeacuteben oumlsszeszedődik a figyelme eacutes jobban felismeri kuumlldeteacuteseacutenek leacutenye-geacutet οἰκονομία - mint ahogyan maacuter laacutettuk - aacuteltalaacuteban bdquohaacuteztartaacutes az aacutellam-haacuteztartaacutes rendjerdquo azutaacuten bdquosaacutefaacutersaacuteg gondnoki tiszttartoacutei megbiacutezataacutesrdquo a paacuteli levelekben az uumldvoumlsseacutegnek Isten uumldvoumlziacutető munkaacutejaacutenak a rendjeacutet tervszerű-seacutegeacutet - tervszerű rendjeacutet - jelenti Ezen a helyen szokaacutes szubjektiacutev eacutertelmet adni a szoacutenak eacutes iacutegy az apostol megbiacutezataacutesaacutera vonatkoztatni SCHLIER sze-rint bdquoDurchfuumlhrung Ausfuumlhrung der Gnaderdquo azonban nincsen szuumlkseacuteg arra hogy a szoacute itteni jelenteacuteseacutet elszakiacutetsuk az 118-toacutel a kegyelem eacuterveacutenyesuumlleacute-seacutenek rendjeacuteről van itt szoacute a τῆς δοθείσης μοι a χάριτος-szal kapcsoloacutedik de logikailag tulajdonkeacuteppen az egeacutesz kifejezeacutesre vonatkozik A kegyelem rendjeacuteben az előreleacutepeacutes eacuteppen az hogy az apostolnak kijelentetett a Krisztus titka Azt pedig hogy mindezt ő maga is veacutegső fokon mennyire nemcsak aacuteltalaacutenossaacutegban eacuterti de abban a formaacuteban sem eacuterti feacutelre mintha mindebben ő volna a legfontosabb eacutes mintegy a veacutegső pont eacuteppen az εἰς ὑμᾶς hataacuterozoacute mutatja Ezt toumlbbfeacutelekeacuteppen is fordiacutethatjuk bdquoraacutetok neacutezve tieacutertetekrdquo stb de a leacutenyege az hogy az uumldvoumlsseacutegnek az a rendje amelynek ilyen jelentős moz-zanata Paacutelnak az emliacutetett apostoli megbiacutezataacutesa veacutegsőkeacuteppen a pogaacutenyokat bdquoveszi ceacutelbardquo eacutes a levelet olvasoacute gyuumllekezetek kuumlloumlnleges hangsuacutellyal keruumll-nek ennek a megaacutellapiacutetaacutesnak az eacuterveacutenye alaacute Isten tervszerű rendjeacuten beluumll az apostollal kapcsolatos rendelkezeacutese tehaacutet az alap az indiacuteteacutek a forraacutes eacutes

67

Magyaraacutezat Paacutel a pogaacutenyok apostola 31-13

a hajtoacuteerő Paacutel munkaacutejaacutera neacutezve Ez indiacutetja a pogaacutenyokboacutel lett keresztyeacutenek gyuumllekezeteinek gondozaacutesaacutera arra hogy ezekkel kuumlloumlnleges meacuterteacutekben eacutes formaacuteban toumlrődjeacutek Ezt a teacutenyt ebben a kettős iraacutenyban ajaacutenlja most nyoma-teacutekosan olvasoacuteinak is a figyelmuumlkbe hiszen vilaacutegos hogy termeacutekennyeacute raacute-juk neacutezve az egeacutesz isteni inteacutezkedeacutes csak akkor lehet ha eacutertesuumlleacutest szereznek roacutela eacutes ha oumlnmagukra valoacute eacuterveacutenyesseacutegeacutet elismerik miutaacuten felismerteacutek εἴ γε ἠκούσατε bdquomaacuter amennyiben hallottaacutetok mindezt ha ti hallottatok erről eacutes hallgattatok raacuterdquo (ἀκούω jelenteacutesi koumlre mind a keacutet mozzanatot tartalmazza)

(3) Paacutel ilyen elhivataacutesaacutenak eacutes kuumlldeteacuteseacutenek a leacutenyege az hogy ő egeacuteszen sajaacutetos moacutedon bizonyos eacutertelemben hataacuterhelyzetbe jutott az uumldvoumlsseacuteg toumlr-teacuteneteacuteben Szavait eacuteppen az teszi proacutefeacutetaivaacute hogy bizonytalankodaacutes neacutelkuumll - de szereacutenykedeacutes neacutelkuumll is - kimondja azt amit pontosan tud szemeacutelyeacutenek eacutes megbiacutezataacutesaacutenak uumldvtoumlrteacuteneti jelentőseacutegeacuteről helyeacuteről eacutes jellegeacuteről Miacuteg az ő nemzedeacuteke is az hitte eleinte hogy az uumldvoumlsseacuteg nem csupaacuten uacutegy van kap-csolatban Izraacuteellel hogy belőle szaacutermazik hanem uacutegy is hogy egyeduumll az ő szaacutemaacutera van addig ő egy titoknak joumltt raacute a nyitjaacutera Persze nem veacuteletlenuumll vagy emberi gondolatfűzeacutesek eredmeacutenyekeacutent hanem Isten kinyilatkoztataacutesa aacuteltal lett ez neki osztaacutelyreacuteszeacuteveacute κατὰ ἀποκάλυψιν ἐγνωρίσθη μοι (a prepoziacute-cioacute sokreacutetű eacutertelme itt leginkaacutebb bdquouacutetjaacutenrdquo vagy bdquoalapjaacutenrdquo eacutertelem feleacute mutat) Ő nem kereste ezt a bdquoleleplezteteacutestrdquo hanem Isten akarataacuteboacutel vaacutelt ismertteacute tudottaacute nyilvaacutenvaloacutevaacute előtte (a passivum cselekvő eacutertelmi alanya termeacutesze-tesen az az Isten aki a kinyilatkoztataacutest adta) Viszont amikor iacutegy toumlrteacutent a dolog minden erejeacutevel igyekezett koumlzoumllni a felismert dolgokat mindazokkal akikre csak tartozott Ez toumlrteacutent az előbbiekben a leveacutelben megszoacuteliacutetott gyuuml-lekezetekkel is meacuteg ha a koumlzleacutes nem is tekinthető mindenre kiterjedőnek meacuteg ha nem is leacutephet fel a teljesseacuteg igeacutenyeacutevel hanem inkaacutebb csak utalaacutessze-rű (ἐν ὀλίγῳ a főneacutevi τὸ ὀλίγον neutrumboacutel bdquoin Kuumlrzerdquo BAUER a ciacutemszoacute alatt)

(4) Mindenesetre az volt a ceacutelja ennek a koumlzleacutesnek hogy a gyuumllekeze-tek eacutes tagjaik előtt ugyanuacutegy bdquoismeretesseacute vaacuteljeacutekrdquo Paacutel szavai nyomaacuten a ti-tok mint ahogyan azzaacute lett őelőtte ndash Isten kinyilatkoztatoacute munkaacuteja nyomaacuten eacutertve ezen a Leacutelek aacuteltal valoacute koumlzvetlen koumlzleacutes moacutedjaacutet Szavai tehaacutet kinyilat-koztataacutest hordoznak eacutes az ember megvilaacutegosodaacutesaacutenak oumlroumlk toumlrveacutenyszerű-seacutegeacutere figyelmeztetnek bennuumlnket azeacutert kapunk Istentől vilaacutegossaacutegot hogy ez a mi eacuteletuumlnkoumln aacutet tovaacutebb aacuteradjon maacutesokra Meacuteg aacuteltalaacutenosabban fogal-mazva Isten munkaacuteinak termeacuteszeteacutere neacutezve tanuljuk meg itt azt hogy mi cselekedjuumlk tovaacutebb maacutesokkal azt amit ő tett veluumlnk Igehirdeteacutesre eacutes szol-gaacutelatra Isten kinyilatkoztataacutesaacutenak eacutes rajtunk veacutegzett munkaacuteinak ez az elkouml-telező toumlrveacutenyszerűseacutege indiacutethat bennuumlnket de ennek erre kell is indiacutetania

68

Az Efeacutezusi leveacutel

bennuumlnket Egyszoacuteval Paacutelnak a kinyilatkoztataacutes koumlvetkezmeacutenyekeacutent van egy hataacuterozott bdquoeacutertelmezeacuteserdquo pontosabban bdquobetekinteacuteserdquo eacutes bdquomegeacuterteacuteserdquo Krisztus titkaacutenak a keacuterdeacuteseacuteben σύνεσίς μου ἐν τῷ μυστηρίῳ τοῦ Χριστοῦ A σύνεσις az Istentől kapott megeacuterteacutest belaacutetaacutest jelentő főneacutev ezeacutert nem joacute mert elre-lativizaacuteloacute fordiacutetaacutes volna az bdquoeacutertelmezeacutesrdquo Ezt mindazok ismerhetik akik el-olvastaacutek az utalaacutesszerűnek minősiacutetett koumlzleacutest a leveacutel előző reacuteszeacuteben iacutegy mi is ismerhetjuumlk Azt akarja hangsuacutelyozni Paacutel hogy tehaacutet ez a koumlzleacutes minden roumlvidseacutege vagy vaacutezlatossaacutega elleneacutere is alkalmas eszkoumlz az olvasoacutek szaacutemaacutera abban hogy bdquoeszuumlkbe vehesseacutekrdquo megtudjaacutek eacutes megeacutertseacutek hogyan taacuterul fel Paacutel előtt a Krisztus titka eacutes ennek a koumlreacuten beluumll in concreto mi vaacutelt vilaacutegossaacute előtte oumlnmaga eacutes a gyuumllekezetek Istentől rendelt sorsa uumldvterveacuteben elfoglalt helyuumlk keacuterdeacuteskoumlreacuteben (δύνασθε νοῆσαι πρός jelenteacutese itt az előzmeacutennyel leacutetesiacutet kapcsolatot bdquoennek megfelelően - ti amit az előbb mondtam - meg tudjaacutetok eacuterteni SCHLIER szerint bdquoworanrdquo tehaacutet szinte bdquoerről ebből ezen meglaacutethatjaacutetok megeacuterthetitekrdquo miacuteg DIBELIUS fordiacutetaacutesa bdquowenn ihr es lest so koumlnnt ihr daranhellipmerkenrdquo - leacutenyegeacuteben ugyanezt jelenti)

(5) Egyszoacuteval az tűnik ki Paacutel itteni szavaiboacutel hogy ő pontosan tisztaacuteban van a neki adott kinyilatkoztataacutes suacutelyaacuteval eacutes jelentőseacutegeacutevel egyuacutettal pedig annak a kornak az uumldvoumlsseacuteg toumlrteacuteneteacuteben betoumlltoumltt jelentőseacutegeacutevel sajaacutetos funkcioacutejaacuteval is amelyben ő benne eacutel Ez pedig nagyon fontos minden idők egyhaacuteza szaacutemaacutera ahhoz hogy a reaacute biacutezott feladatot engedelmesen veacutegezhesse el ἑτέραις γενεαῖς οὐκ ἐγνωρίσθη τοῖς υἱοῖς τῶν ἀνθρώπων nemzedeacutekek teltek el uacutegy hogy senki előtt sem taacuterult fel Isten nagy terveacutenek ez a teljes taacutevlata Paacutel ujjongva tesz bizonysaacutegot arroacutel hogy ez a lehetőseacuteg eacute p p e n n e- k i adatott meg ὡς νῦν ἀπεκαλύφθη fontossaacutega eacuteppen a νῦν mozzanataacuteban fejeződik ki joumlvőjeacutet jaacutetssza el az az egyhaacutezi nemzedeacutek amely nem laacutetja meg eacutes nem vallja is meg proacutefeacutetai mereacuteszseacuteggel jelenjeacutenek a Szentleacutelek aacuteltal - ἐν πνεύματι - feltaacuteruloacute sajaacutetos tartalmaacutet eacutes jelentőseacutegeacutet A Leacutelek vilaacutegossaacutegaacutenak reacuteszesei elsődlegesen az egyhaacutez apostolai eacutes proacutefeacutetaacutei τοῖς ἁγίοις ἀποστόλοις αὐτοῦ καὶ προφήταις a ἅγιος jelzőt is az apostolok utaacuteni kor sajaacutetos vonaacutesa-keacutent eacutertelmezik toumlbben de erre nincsen alapunk hiszen ez a szoacute a gyuumlleke-zetek tagjait is jeloumlli nem egyszer eacutes itt nyilvaacuten sajaacutetos hangsuacutelyt akar adni az emliacutetett szemeacutelyeknek

Az apostol szavaiboacutel az is vilaacutegos hogy ez nem azeacutert toumlrteacutent mert ő vagy szolgataacutersai elmeacuteleti teacuteren jobban megkeacutesziacutetetteacutek az uacutetjaacutet ennek a felismereacutes-nek vagy mert imaacutedsaacutegaikban eacutes egeacutesz kegyesseacuteguumlkben nyitottabbak voltak talaacuten Istennek ez iraacutent a nagy terve iraacutent mint az előttuumlk jaacutert nemzedeacutek vagy kortaacutersaik koumlzuumll is sokan maacutesok akaacuter az egyhaacutezat uumlldoumlző egykori Saul maga is hiszen meacuteg Krisztussal valoacute talaacutelkozaacutesa utaacuten sem volt egyszerű dolog az

69

Magyaraacutezat Paacutel a pogaacutenyok apostola 31-13

egykori farizeusnak a kivaacuteloacute rabbinak a toumlrveacuteny rajongoacutejaacutenak eacutes Izraacuteel min-den meacuterteacuteken tuacutel odaadoacute fiaacutenak megtennie az utat addig hogy a legmeacutelyebb meggyőződeacutes hangjaacuten vallja magaacutet a pogaacutenyok apostolaacutenak (vouml Rm 1515k) eacutes ebben a megbiacutezataacutesban meglaacutessa a nagyobbat eacutes a toumlbbet ahhoz keacutepest is amire minden idegszaacutelaacuteval vaacutegyott volna hogy ti halaacutelosan szeretett neacutepeacute-nek az apostolaacutevaacute kuumlldesseacutek el Isten szuvereacuten doumlnteacutese az hogy megbiacutezaacutesait uacutegy adja ahogyan akarja eacutes akinek akarja ő akarta Paacutelt ezzel a feladattal megbiacutezni ez az egyetlen forraacutesa az apostol kuumlldeteacuteseacutenek Paacutel egeacutesz eacuteleteacutet ez a felismereacutes indiacutetja bdquoNem azeacute aki fut sem nem azeacute aki akar hanem Isteneacute aki koumlnyoumlruumllrdquo

(6) A leacutenyeg abban van hogy ő - emberi eacutesszel egyaacuteltalaacuteban nem tudja megfogni mieacutert eacutes hogyan - ő kapta mindezt Meacutegpedig eacuteppen mint bdquovak-buzgoacute izraacuteelitardquo kapta azt a minden addig elgondolaacutesaacutet megcsuacutefoloacute egeacutesz megelőző kegyesseacutegi szaacutemiacutetaacutesaacutet semmiveacute tevő uumlzenetet - eacutes ez egy bizonyos meacuterteacutekig meacuteg a keresztyeacuten eacutelet keretein beluumll is vonatkozik raacute - hogy a po-gaacutenyokat Isten az uumldvoumlsseacuteg szempontjaacuteboacutel semmiben sem akarja megkuumlloumln-boumlztetni Izraacuteeltől ezeknek az ő akarata szerint teljesen egyenlő bdquoeseacutelyeikrdquo vannak ebben a keacuterdeacutesben a vaacutelasztott neacuteppel A keacutet neacutep titokzatos moacutedon elvaacutelaszthatatlan egyseacutegbe fonoacutedik forr eacutes nő oumlssze Hogy a teljes koumlzoumlsseacute-get a toumlkeacuteletes eacutes felteacutetel neacutelkuumlli egyenranguacutesaacutegot eacutes a megbonthatatlan egy-seacuteget mineacutel kifejezőbben szemleacuteltesse uacutej szavakat alkot az apostol amelyek szinte a maguk nyelvi kuumlloumlnlegesseacutegeacutevel eacutes szertelenseacutegeacutevel azt vannak hivat-va mind kifejezni hogy Izraacuteel eacutes a neacutepek minden tekintetben egyuumltt halad-nak ezentuacutel az uumldvoumlsseacuteg toumlrteacuteneteacuteben συνκληρονόμα σύσσωμα συμμέτοχα koumlzuumll az első előfordul a Bibliaacuten kiacutevuumlli koineacuteban is eacutes az Uacutejszoumlvetseacutegben is maacutesutt iacutegy Rm 817 Zsid 119 1Peacutet 37 kuumlloumlnfeacutele genitivus-okkal bőviacutetve itt viszont abszoluacutete minden bőviacuteteacutes neacutelkuumll συμμέτοχος szinteacuten ismeretes a Bibliaacuten kiacutevuumlli koineacuteban de az Uacutejszoumlvetseacutegben csak itt fordul elő miacuteg azon-ban ezek maacuter meglevő melleacutekneveket bőviacutetenek csak a συν- előtaggal addig a koumlzeacutepső σύσσωμα-roacutel nyugodtan azt gondolhatnoacutek hogy csak a σῶμα fő-neacutev hasonloacute bőviacutetmeacutenye kiacutevaacuten lenni de a keacutet maacutesik tag miatt itt is melleacutek-nevet kell felteacutetleznuumlnk σύσσωμος -ον - eacutes az itteni alak ennek a pluralis-i (Nom - Acc) formaacuteja a neutrumban Azonban ez sem a Bibliaacuten kiacutevuumlli koi-neacuteban sem az Uacutejszoumlvetseacutegben maacutes helyen nincsen dokumentaacutelva jelenteacute-seacutet BAUER a ciacutemszoacute alatt iacutegy adja bdquomit zum Leibe gehoumlrig miteinverleibtrdquo vagyis bdquoegyuumltt (ti maacutesokkal egyuumltt) a testhez tartozoacute egyuumltt betagoltrdquo Hogy kivel egyuumltt arra a mondatban nem toumlrteacutenik utalaacutes de az oumlsszefuumlggeacutesből kivehető a fentebb maacuter emliacutetett jelenteacutes

70

Az Efeacutezusi leveacutel

Ha Paacutel ezt az uumlzenetet az apostolok soraacuteban akik koumlzeacute eacuteppen ezzel emelte az Uacuter ennyire oumlnmaga eacuterdemeitől eacutes te1jesiacutetmeacutenyeacutetől tehaacutet emberi hozzaacute-jaacuterulaacutesaacutetoacutel - meacuteg akkor is ha kegyesseacutegi hozzaacutejaacuterulaacutesra gondolnaacutenk - sőt ennyire szaacutemiacutetaacutesai eacutes elgondolaacutesai elleneacutere kapta Istentől az ő kinyilatkoz-tataacutesaacuteboacutel akkor ez a kuumlloumlnoumls isteni inteacutezkedeacutes csak meacuteg fokozottabban kouml-telezi őt arra hogy a vaacuteratlan eacutes soha nem veacutelt ajaacutendeacutekhoz annaacutel hűseacutegesebb legyen nem keacutert kuumlldeteacutese betoumllteacuteseacuteben annaacutel engedelmesebben jaacuterjon el eacutes forgoloacutedjeacutek (erre utal a 8 versbeli ἐμοὶ τῷ ἐλαχιστοτέρῳ κτλ)

(7) Isten feltaacuterult titka tartalmaacutenak kifejteacutese utaacuten Paacutel ismeacutet visszateacuter az 1 vers tartalmaacutehoz taacutergyaacutehoz eacutes arroacutel beszeacutel tovaacutebb hogy milyen viszony-ban aacutell ő m a g a szemeacutely szerint ezzel a titokkal Nem csupaacuten az jellemzi ezt a viszonyt hogy ő megismerte ezt a titkot eacutes most ez az ismeret a tu-daacutes biztonsaacutegaacuteval oumlroumlmeacutevel joacuteeacuterzeacuteseacutevel vagy eacuteppen foumlleacutenyeacutevel toumllti el Paacutel nem gnosztikus Isten titkainak megismereacutese nem a maacutesokhoz keacutepest mu-tatkozoacute ismeret-toumlbblet gőgjeacutere ragadtatja hanem tudja hogy ez a megis-mereacutes mindig elkoumltelezi azokat akik vetteacutek a kinyilatkoztataacutest arra koumltelezi el hogy beleaacutelljanak Isten tetteinek munkaacuteinak bdquoaktivitaacutesaacutenakrdquo (ἐνεργεῖν) a folyamataacuteba szolgaacutei legyenek ennek a ceacutelnak amely iacutegy feltaacuterul előttuumlk A kinyilatkoztataacutesnak szuumlkseacutegszerű eacutes meg nem maacutesiacutethatoacute folyomaacutenya a szolgaacutelat ἐγενήθην διάκονος meacutegpedig vilaacutegos vonatkozaacutesban a meg-előző εὐαγγέλιον-nal amelyhez a vonatkozoacute neacutevmaacutes reacuteveacuten kapcsoloacutedik Baacutermilyen teruumlletre kuumlldi az embert a kinyilatkoztataacutes baacuterminő munkaacutet veacute-geztet vele a nagy οἰκονομία titkaacutenak az ő szemeacutelyeacutere valoacute bdquolebontaacutesardquo min-denkeacuteppen az evangeacuteliumot kell szolgaacutelnia az evangeacutelium διάκονος-aacutevaacute kell lennie a διακονία bibliai eacutertelmeacutenek egeacutesz taacutegassaacutegaacuteban Mineacutel gazdagabb az az ismeret amelyet iacutegy kap az ember annaacutel toumlbbet vaacuter Isten a szolgaacutelat-ban az embertől Paacutel tisztaacuteban van ezzel azeacutert tudja vaacutellalni a szolgaacutelatnak eacutes a vele jaacuteroacute terheknek akkora meacuterteacutekeacutet mint talaacuten senki maacutes (vouml 31) Ezeacutert mutat raacute ismeacutetelten arra hogy az amit iacutegy kapott Isten kegyelmeacutenek oumlroumlmre indiacutetoacute ajaacutendeacuteka δωρεὰ τῆς χάριτος τοῦ θεοῦ ἡ δοθεῖσα μοι A meg-ajaacutendeacutekozott ember oumlroumlmeacutevel mutat raacute arra is hogy mindez Isten erejeacutenek az őreaacute tett hataacutesa Azzal a hangsuacutellyal szoacutel erről mint aki tud arroacutel hogy Istennek mindez a bdquotermeacuteszeteacuteből folyikrdquo Paacutellal elveacutegzett munkaacutejaacutenak alapja eacutes moacutedja az ahogyan ő bele szokott nyuacutelni beleavatkozik a vilaacuteg eacutes benne az ember eacuteleteacutebe ahogyan teveacutekenyseacutegeacutet kifejti benne κατὰ τὴν ἐνέργειαν τῆς δυνάμεως αὐτοῦ (a kifejezeacutesre neacutezve vouml az 119 verssel) Iacutegy van ez a bűn alatt eacutelő ember Isten erejeacutenek csak az iacuteteacuteletes megnyilvaacutenulaacutesaacutet ismerheti De ugyanez az erő a kegyelem alatt eacutelő embernek ajaacutendeacutek oumlroumlm eacutes iacutegy haacutelaadaacutes forraacutesaacutevaacute vaacutelik ha kiaacuterad raacute

71

Magyaraacutezat Paacutel a pogaacutenyok apostola 31-13

(8) Ennek az aacutelliacutetaacutesnak az igazsaacutega mindig a hatalmas Isten eacutes a nyomo-rult ember szembenaacutellaacutesaacuteban eacutes dialektikaacutejaacuteban ragadhatoacute meg valoacutesaacutegosan Viszont Paacutel szaacutemaacutera ez a dialektika nem elvi aacuteltalaacutenossaacutegban elmeacuteleti siacutek-ban felaacutelliacutetott elmeacutelet nem filozoacutefiai doktrina hanem szemeacutelyesen megeacutelt valoacutesaacuteg Eacuteppen ezeacutert szinte mind a keacutet iraacutenyban eltuacutelzoacutedik ez a viszony ő hatalmasabbnak laacutetja a kegyelmes Istent mint baacuterki maacutes (tuacutelzaacutesroacutel persze ebben az esetben csak ilyen szubjektiacutev formaacuteban lehet beszeacutelni nem pedig Isten kegyelmeacutenek objektiacutev taacutergyi valoacutesaacutegaacutet eacutes nagysaacutegaacutet illetően) - mert ő maga csekeacutelyebb meacuteltatlanabb a kegyelemre mint baacuterki maacutes eacutes itt oumlsszeha-sonliacutetaacutesaacuteval nem csupaacuten az apostoli koumlroumln beluumll mozog hanem benne van ebben minden gyuumllekezet minden tagja amikor ezt a kifejezeacutest hasznaacutelja ἐμοὶ τῷ ἐλαχιστοτέρῳ πάντων ἁγίων Arra ceacuteloz ezzel hogy egyfelől ő előző eacuteleteacuteben uumlldoumlzője volt Jeacutezus Krisztus anyaszentegyhaacutezaacutenak eacutes szemeacutely sze-rint az egyhaacutez tagjainak maacutesfelől joacuteval keacutesőbb kapta meg az apostoli meg-biacutezataacutest is mint a tizenkettes koumlr tagjai (ha csak az apostoli koumlrre tekintuumlnk amelyben egyeacutebkeacutent is mindig probleacutemaacutekat vet fel a szemeacutelye mint olyaneacute aki tulajdonkeacuteppen a szoacutenak egy bizonyos eacutertelmeacuteben mindig megmarad bdquoa tizenharmadiknak a tizenkettő koumlzuumllrdquo mert elhivataacutesa eacutes elkuumlldeacutese nem csu-paacuten keacutesőbbi hanem maacutes termeacuteszetű is mint a tizenkettőeacute akik vitaacuten feluumll Jeacutezus kirendelő szavai reacuteszben pedig az ősgyuumllekezet vaacutelasztaacutesa folytaacuten jaacuter-tak el apostoli tisztuumlkben miacuteg Paacutel megbiacutezataacutesa - ha emberi-tapasztalati ala-pon neacutezzuumlk - maacuter pedig a gyuumllekezetekben mindig voltak nyilvaacuten olyanok akik erre hajlamosak voltak - sokkal bizonytalanabb keveacutesbeacute keacutezzelfoghatoacute alapon aacutellott) Oumlnmagaacutenak ennyire alaacutezatos megjeloumlleacutese alapjaacuteban tehaacutet elis-mereacutese annak a teacutenynek hogy a gyuumllekezetekben ilyen eacutertelemben bdquojoggalrdquo vagyis emberileg eacuterthető okokboacutel eacutes moacutedon folynak vitaacutek apostolsaacutega koumlruumll Ez az elismereacutes azonban nem jelenti azt hogy Paacutel igazat ad azoknak akik e vitaacutek soraacuten keacutetelkednek apostoli tiszteacutenek legitim voltaacuteban eacutes elutasiacutetjaacutek vagy eacuteppenseacuteggel nem jelenti azt mintha maga Paacutel is keacutetelkedneacutek aposto-li elhivataacutesaacuteban eacutes kuumlldeteacuteseacuteben Hiszen eacuteppen ő eacutes egyeduumll ő az aki azt a feladatot kapta hogy a neacutepek koumlzoumltt hirdesse meg Isten szabadiacutetaacutesaacutenak az uumlzeneteacutet Krisztusnak olyan meacuterteacutekű jelentőseacutegeacutet amelynek felismereacuteseacutere semmifeacutele emberi kutataacutes vizsgaacutelat nyomozoacutedaacutes vagy megismereacutesi kiacuteseacuterlet nem vezethet el τὸ ἀνεξιχνίαστον πλοῦτος τοῦ Χριστοῦ

Egy dolog nem aacutellhat ti sohasem uacutegy a gyuumllekezetek vitatkozoacute tagjai előtt hogy ne venneacutenek tudomaacutest roacutela vagy hogy keacutetseacutegbe akarnaacutek vonni az hogy ez a paacuteratlan tartalmuacute igehirdeteacutes eacuteppen Paacutelnak adatott eacutes hogy neki ez valoacuteban megadatott hiszen ebből eacutel eacutes ezt viszi magaacuteval mindenfeleacute

72

Az Efeacutezusi leveacutel

ἐμοὶ ἐδόθη ἡ χάρις αὕτη τοῖς ἔθνεσιν εὐαγγελίσασθαι τὸ ἀνεξιχνίαστον πλοῦτος τοῦ Χριστοῦ

(9) A toumlbbi keresztyeacutennel eacutes főkeacuteppen a toumlbbi apostollal valoacute oumlssze ha-sonliacutetaacutesnaacutel leacutenyegesen toumlbbről alapjaacuteban veacuteve egeacuteszen maacutesroacutel is van itt szoacute A kijelenteacutes itt emliacutetett tartalmi teljesseacutegeacutet Isten uumldvoumlziacutető terveacutenek ezt a taacute-gassaacutegaacutet eacutes taacutevlataacutet Isten kezdettől fogva magaacuteban hordozta ἀπὸ τῶν αἰώνων fordiacutetaacutesaacutet szaacutendeacutekosan adtam iacutegy bdquoősidőktől fogvardquo vagy akaacuter iacutegy is mond-hatnaacutenk bdquoidőtlen idők oacutetardquo eacutes ezeacutert keruumlltem az bdquooumlroumlktől fogvardquo szokaacutesos fordiacutetaacutesi moacutedot mert ebben egyfajta idealista gőg eacutes filozoacutefiai absztrakcioacute veszeacutelye kiacuteseacutert pedig egyikre sem vagyunk jogosultak Egyreacuteszt nem tudunk egyszerűen beleilleszkedni veacuteges emberi elmeacutenkkel ebbe a kategoacuteriaacuteba arroacutel nem is beszeacutelve hogy sem tapasztalati alapunk sem empirikus analoacutegiaacuteink nincsenek az bdquooumlroumlkkeacutevaloacuterardquo neacutezve maacutesreacuteszt a heacuteb עלם nyomaacuten a goumlr αἰών jelenteacutese is csupaacuten ennyi lehet a gyakorlatban rdquoemberileg aacutet nem tekinthető nagyon hosszuacute időrdquo Egyszoacuteval ezt a tervet (ἡ οἰκονομία τοῦ μυστηρίου lehet genitivus qualitatis akkor bdquotitokzatos tervetrdquo jelent de a genitivus talaacuten meacuteg inkaacutebb appozitiacutev eacutertelmű bdquoa terv azaz a titokrdquo mint maacuter maacutesutt is emliacutetet-tuumlk az aacuternyalatok aligha kuumlloumlnboumlztethetők meg eacutes aacuteltalaacuteban legjobb azzal szaacutemolnunk hogy egyszerre toumlbb eacutertelem csenduumll meg egy ilyen jelzős kap-csolatban) - Isten ősidőktől fogva keacuteszen tartotta de az embervilaacuteggal csak Krisztusban ismertette meg Mindaddig alapjaacuteban leacutenyegeacuteben eacutes egeacuteszeacuteben rejtve volt ἀποκεκρυμμένουhellip ἐν τῷ θεῷ - legfeljebb annyit mondhatunk hogy Izraacuteelnek adott belőle iacutezeliacutetőt vele sejtetett valamit belőle Maacutes keacuterdeacutes most az hogy Izraacuteel hogyan reagaacutelt arra amit iacutegy kapott Istentől Erre neacutezve kaptunk utalaacutesokat maacuter az előzőekben eacutes kapunk Paacutelnak maacutes leveleiben is kuumlloumlnoumlsen a Roacutemai leveacutelben Iacutegy inteacutezkedett tehaacutet az az Isten akinek szu-verenitaacutesaacutera a vilaacuteggal szemben most azzal emleacutekeztet bennuumlnket az apos-tol hogy a teremtett vilaacutegra uacutegy mutat raacute mint Isten alkotaacutesaacutera ἐν τῷ θεῷ τὰ πάντα κτίσαντι maacuter emliacutetettuumlk hogy a pluralis-i semleges nemű Nom-Acc τὰ πάντα a lehető legaacutetfogoacutebb eacutertelmet tartalmazza ezeacutert fordiacutetottuk itt bdquomindenseacutegnekrdquo de kifejező eacutes hangulataacuteban kuumlloumlnoumlsen joacute a reacutegi fordiacutetaacutes-moacuted is bdquomindeneketrdquo csupaacuten a hataacuterozott neacutevelő hiaacutenyzik belőle holott ez itt jelentős mozzanat mert a kifejezeacutes nem aacuteltalaacutenossaacutegban mozog hanem egy pontosan meghataacuterozott valoacutesaacutegroacutel van szoacute

(10) Csak m o s t - eacutes ez a bdquomostrdquo az apostol jelenje amelyhez ő annyi-ra sok szaacutellal eacutes annyira jelentős teacutenyezők reacuteveacuten kapcsoloacutedik (vouml az 5 vers magyaraacutezataacuteval) - csak most keruumll sor arra hogy Isten sokfeleacute aacutegazoacute sokreacute-tű boumllcsesseacutegeacutenek boumllcs veacutegzeacuteseacutenek a teljes vaacuteltozatossaacutega (ἡ πολυποίκιλος σοφία τοῦ θεοῦ) ismertteacute vaacuteljeacutek az Istennel ellenseacuteges szellemi hatalmak

73

Magyaraacutezat Paacutel a pogaacutenyok apostola 31-13

előtt is Nagy vereseacuteg ez az Isten ellenseacutegeacutere eacutes ellenseacutegeire neacutezve A saacutetaacuten arra szaacutemiacutetott hogy az emberiseacuteg megosztaacutesaacuteval miutaacuten elszakiacutetotta az em-bert Istentől sikeruumllt semmiseacute tennie csődbe juttatnia Isten teremtő munkaacute-jaacutenak az eredmeacutenyeacutet Isten most eredeti terveacutenek teljes tartalmaacutet taacuterja oda a saacutetaacuten eacutes a deacutemonok vilaacutega eleacute a Krisztusban adott teacutenybeli bizonyiacuteteacutek reacuteveacuten Nem bocsaacutetkozik elmeacuteleti vitaacuteba nem folyamodik ilyesfajta eacuterveleacuteshez ha-nem cselekszik Ezt pedig az egyhaacutez aacuteltal teszi διὰ τῆς ἐκκλησίας meacutegpedig nem csak uacutegy hogy az egyhaacutezon mutatja be terveacutenek az emberiseacuteg koumlreacuteben valoacute megvaloacutesulaacutesaacutet mintegy modell-szerűen hanem uacutegy is hogy az egyhaacute-zat ennek a terveacutenek a megvaloacutesiacutetaacutesaacuteban eszkoumlzeacuteveacute eacutes munkataacutersaacutevaacute teszi Az egyhaacutez tehaacutet Isten nagyszabaacutesuacute munkaacuteinak nem pusztaacuten sztatikus vagy passziacutev eacuterveacutenyesuumlleacutesi teruumllete hanem aktiacutev munkaacutesa is Ε gondolat fegyelme alatt kell folynia az egyhaacutez eacutes minden tagja egeacutesz eacuteleteacutenek eacutelete eacutes eacuteletuumlk minden megnyilvaacutenulaacutesaacutenak Isten terveacutenek szemszoumlgeacuteből neacutezve nincsenek feheacuter foltok az eacuteletuumlnk teacuterkeacutepeacuten nincsenek munkaszuumlneti időszakok ennek az eacuteletnek a folyamataacuteban iacutegy tanuljuk Jeacutezus Krisztus eacuteleteacutenek a peacuteldaacutejaacuten is (Jn 517) Ezen a ponton eacutertjuumlk meg azt is hogy mieacutert nem lehet az Efeacutezusi leveacutel eacutes Paacutel egyetlen levele sem bdquoszemeacutelytelenrdquo mert itt vaacutelik vilaacutegossaacute az hogy mi fűzi oumlssze az apostolt elvaacutelaszthatatlan kapcsolatban a gyuumllekezetek-kel a gyuumllekezetek ugyanannak a szolgaacutelatnak a kivaacutelasztott eszkoumlzei amely-lyel Isten Paacutelt is annyira egyedi egeacutesz emberi szaacutemiacutetaacutesaacutet felboriacutetoacute moacutedon biacutezta meg

(11) Isten ceacuteljaacutet itt most uacutejra az bdquooumlroumlkkeacutevaloacutesaacutegrdquo taacutevlataacuteba aacutelliacutetja bele κατὰ πρόθεσιν τῶν αἰώνων a kifejezeacutesben a genitivus-i bőviacutetmeacuteny genitivus obiectivus vagyis Istennek a vilaacutegkorszakokra vonatkozoacute ezeket eacuterintő illető eacutes meghataacuterozoacute előzetes rendelkezeacuteseacuteről van itt szoacute nem pedig bdquooumlroumlkkeacutevaloacute veacutegzeacuteseacuterőlrdquo mint ahogyan neacutemelyek a bőviacutetmeacutenyt genitivus qualitatis-nak proacutebaacuteljaacutek felfogni Ezt a ceacutelt az apostol ismeacutet Jeacutezus Krisztus szemeacutelyeacuteben ala-pozza meg ἣν ἐποίησεν ἐν τῷ Χριστῷ Ἰησοῦ Ez fűzi tehaacutet oumlssze az apostolt a gyuumllekezetekkel eacutes ez indiacutetja őt most is a gyuumllekezeteknek a leveacutelben meg-szoacuteliacutetott csoportjaacuteeacutert valoacute koumlnyoumlrgeacutesre

(12) Krisztus aacuteltal a pogaacutenyok is megtalaacuteltaacutek az utat Istenhez azon az uacuteton amelyet ő toumlrt a bűn akadaacutelyain aacutet most maacuter minden ember teljes baacute-torsaacuteggal bizakodaacutessal eacutes nyiacuteltsziacutevűseacuteggel (παρρησία) keacutetelkedeacutes neacutelkuumll bdquomeggyőződoumlttrdquo bizalommal eacutes biztonsaacuteggal indulhat el Isten feleacute azeacutert mert Isten a Krisztusban elindult az ember feleacute πεποίθησις azok koumlzuumll a sajaacutetos szavak koumlzuumll valoacute amelyek - a γρηγορεῖν igeacutehez hasonloacutean - az ige (πείθω) 2 perfectumi alakjaacuteboacutel vannak keacutepezve (πέποιθα bdquomeg vagyok győ-ződverdquo) Egyeacutebkeacutent a Bibliaacuten kiacutevuumlli koineacuteban is hasznaacutelatos PHILONnaacutel

74

Az Efeacutezusi leveacutel

IOSEPHUS irataiban a LXX-ban meacuteg inkaacutebb az Oacuteszoumlvetseacuteg egyeacuteb fordiacute-taacutesaiban mindenesetre a keacutesői goumlroumlgseacuteg szava erre mutat sajaacutetos keacutepzeacutese is a klasszicizaacuteloacute nyelvhasznaacutelat el is veti Az Uacutejszoumlvetseacutegben kizaacuteroacutelag paacuteli naacutela toumlbbszoumlr is előfordul majd az apostoli atyaacuteknaacutel talaacuteljuk meg ismeacutet HERMASnaacutel eacutes az 1Kelemenben A bdquoszabad utatrdquo az Istenhez vezető immaacuter megnyiacutelt utat (προσαγωγή) csak iacutegy kaphatja meg az ember bdquokrisztushitrdquo aacuteltal διὰ πίστεως αὐτοῦ egyeacutebkeacutent tipikusan az olyan esetek koumlzeacute tartozik amelyekben megint csak megmarad valami a genitivus ambivalenciaacutejaacuteboacutel Keacutetseacutegtelen hogy az erősebb hangsuacutely arra esik amit a fordiacutetaacutesban is kife-jeztuumlnk hogy ti mi hiszuumlnk a Krisztusban (genitivus obiectivus) azaz elfo-gadjuk eacuteletuumlnk alapjaacutenak mindazt amit Isten őbenne megtett eacutertuumlnk eacutes adott nekuumlnk viszont ennek egyik bdquoharmoacutenikus felhangjardquo az a gondolat is hogy mindebben Krisztus bizonyult hűnek az Atyaacutehoz eacutes az Atya iraacutentunk valoacute bdquohűseacutegerdquo nyilvaacutenult meg benne (genitivus subiectivus) uacutegy ahogyan Paacutelnaacutel toumlbbszoumlr is hallhatunk roacutela (ld 1Kor 19 1Thess 524 2Thess 33)

(13) A gyuumllekezetek tehaacutet beletekinthettek belelaacutethattak Isten terve meacutely-seacutegeinek titkaacuteba eacutes megtalaacutelhattaacutek a maguk helyeacutet ebben a tervben Paacutel a maga szemeacutelyes sorsaacutenaacutek eacuterteacutekeleacuteseacutevel segiacutetett nekik ebben megeacutertette ve-luumlk hogy mostani szenvedeacuteseinek igazi eacutertelme sem akkor taacuterul fel ha - foumll-di - okai utaacuten kutatnak (bdquoMieacutert tette vele ezt az Istenrdquo) hanem akkor ha ceacuteljukat talaacuteljaacutek meg Hiszen az ember minden nyomoruacutesaacutegaacutenak (θλῖψις Paacutelnaacutel ilyen aacutetfogoacute eacutertelmű kifejezeacutes) egyetlen oka a bűn itt tehaacutet a vaacutelasz bdquosztereotiprdquo ha nem akarunk leragadni emberi koumlruumllmeacutenyek aproacuteleacutekos ele-mezgeteacuteseacuteneacutel (vouml kuumlloumlnben az egeacutesz gondolatmenetre neacutezve a Jn 91-5 jeacutezusi taniacutetaacutesaacutet) Ez kuumlloumlnben teljesen meddő dolog is volna fuumlggetlenuumll attoacutel hogy milyen eredmeacutenyre vezetne bdquomeacuteltaacutenrdquo nehezedik-e a keacuterdeacuteses esetben az ille-tő emberre mindaz a nyomoruacutesaacuteg amelyben benne van vagy nem Istennek ezekkel a szenvedeacutesekkel mindig egyetlen ceacutelja van (vouml ApCsel 1422) egy konkreacutet ceacutel ez iacutegy a ceacutel iraacutent valoacute keacuterdezőskoumldeacutesuumlnkre a vaacutelasz mindig spe-ciaacutelis az adott helyzetnek megfelelő eacutes ez a felelet visz előbbre bennuumlnket az engedelmesseacutegben Ha iacutegy tekintuumlnk proacutebaacuteinkra nyomoruacutesaacutegainkra szorongatott helyzeteinkre akkor az eredmeacuteny nem az hogy elcsuumlggeduumlnk elvesziacutetjuumlk aktivitaacutesunkat (ἐγκακεῖν e keacutet magatartaacutes nyomaacuten bekoumlszoumlntoumltt aacutellapotot jeloumll) hanem az hogy meacuteg nagyobb haacutelaacutera eacutes meacuteg odaadoacutebb szol-gaacutelatra eacuterezzuumlk koumltelezve magunkat Hiszen egeacutesz sorsunk ceacutelja veacuteguumll is aacutetfo-goacutean eacutes oumlsszefoglaloacutean az hogy Isten dicsőseacutege megjelenjeacutek eacutes teljesseacute vaacuteljeacutek a vilaacutegban az emberek javaacutera iacutegy meacuteg eacuteletuumlnk laacutetszoacutelag negatiacutev vonaacutesaiban vagy jelenseacutegeiben is ez a nagy pozitiacutevum jelentkezik doumlntő realitaacutessal (vouml Roacutem 828) eacutes ezt itt Paacutel nem aacutetallja dicsőseacutegnek nevezni de a helyes eacutertelme-

75

Magyaraacutezat Paacutel koumlnyoumlrgeacutese a gyuumllekezetekeacutert 314-21

zeacutes soraacuten nem is hasznaacutelhatna enneacutel talaacuteloacutebb eacutes megfelelőbb kifejezeacutest ἥτις ἐστὶν δόξα ὑμῶν a ἥτις vonatkozoacute neacutevmaacutes nem kapcsoloacutedik pontosan teljes nyelvtani korrektseacuteggel a megelőző toumlbbesszaacutemuacute ταῖς θλίψεσιν-hez ilyesmi azonban a beszeacuted heveacuteben eacutes lenduumlleteacuteben koumlnnyen megesik a beszeacutelővel ne feledjuumlk hogy a leveacutel diktaacutelaacutes uacutetjaacuten joumltt leacutetre Iacutegy foumlloumlsleges eacutes tuacutelbuzgoacute dolog EWALD ismert a NESTLE-kiadaacutesban is feljegyzett konjekturaacuteja ἢ τίς ἐστὶν δόξα ὑμῶν bdquovagy mi (milyen) a ti dicsőseacutegetekrdquo Ennek az eacutertelme neheacutezkes is de veacutegső soron nem vezet maacutes eredmeacutenyre mint a ἥτις elfogadaacutesa Paacutel itt most uacutegy alkalmazza ezt az igazsaacutegot a jelen helyzetre hogy igazaacuten senki nem vaacutedolhatja azzal mintha olcsoacute vigaszt akarna nyuacutejtani a megszomo-rodott gyuumllekezeteknek Hiszen ezek az ő nyomoruacutesaacutega miatt szomorodtak meg eacutes Paacutel bdquooumlnmaga rovaacutesaacuterardquo beszeacutel nekik arroacutel hogy az ő tulajdon nyo-moruacutesaacutega munkaacutelja eredmeacutenyezi Isten dicsőseacutegeacutenek előretoumlreacuteseacutet titokzatos oumlsszefuumlggeacutesek reacuteveacuten - a gyuumllekezetekben Egyeacutebkeacutent αἰτοῦμαι μὴ ἐνκακεῖν-ben az tűnhetik fel hogy teljesen szemeacutelytelenuumll van szerkesztve A magya-raacutezoacuteknak egy tekinteacutelyes reacutesze - CHRYSOSTOMOStoacutel DIBELIUSig - uacutegy eacuterti hogy Paacutel Istent keacuteri ne engedje őt csuumlggedni szenvedeacuteseiben Ennek az eacutertelmezeacutesnek azonban ellene szoacutel keacutet dolog

a) az αἰτοῦμαι medium inkaacutebb emberi viszonylatban hasznaacutelatos aacuteltalaacuteban b) Paacutelnak nincsen kiacuteseacuterteacutese a csuumlggedeacutesre amiről itt szoacutel az b e n n e

tisztaacutezott dolog

Paacutel koumlnyoumlrgeacutese a gyuumllekezetekeacutert 314-21

14 Ez az amieacutert meghajtom teacuterdemet az Atya előtt 15 mert eacutegen eacutes foumlldoumln roacutela veszi neveacutet minden atyasaacuteg - 16 hogy adja meg nektek dicsőseacutegeacutenek nagysaacutega szerint hogy erősoumldjetek meg hatalmasan az ő Lelke aacuteltal belső emberetekre neacutezve 17 hogy Krisztus vegyen szaacutel-laacutest hit aacuteltal a sziacutevetekben szeretetben hogy legyen gyoumlkeacuterzetetek eacutes alapozaacutesotok 18 hogy kapjatok erőt minden szenttel egyuumltt annak a megeacuterteacuteseacutere mi a szeacutelesseacuteg eacutes hosszuacutesaacuteg eacutes magassaacuteg eacutes meacutelyseacuteg 19 ugyancsak hogy megismerjeacutetek Krisztus szereteteacutet amely foumlloumltte aacutell az ismeretnek hogy teljesekkeacute legyetek az Isten egeacutesz teljesseacutegeacuteig 20 Annak pedig aki mindenek foumlloumltt meg tudja tenni tuacutelaacuteradoacute bő-seacuteggel azt amit keacuteruumlnk vagy elgondolunk a bennuumlnk munkaacutelkodoacute erő szerint 21 annak dicsőseacuteg az egyhaacutezban eacutes a Krisztus Jeacutezusban minden nemzedeacutekre neacutezve időtlen időkig Aacutemen

76

Az Efeacutezusi leveacutel

(14) A 8 versben Paacutel tudatosan beszeacutelt arroacutel hogy Isten leacutenyeacutenek eacutes terve tit-kaacutenak meacutelyseacutege meghaladja minden emberi megismereacutes lehetőseacutegeit Egeacutesz taniacutetaacutesaacuteban uralkodoacute jelentőseacutege van annak a szempontnak hogy nem az elmeacuteleti-teoloacutegiai megismereacutes rendezi Istenhez valoacute viszonyunkat hanem a vele valoacute egzisztenciaacutelis koumlzoumlsseacutegvaacutellalaacutes amely aacutetfogja egeacutesz szemeacutelyiseacute-guumlnket - tehaacutet szereteteacutenek az elfogadaacutesa eacutes iacutegy munkaacutejaacutenak a szolgaacutelata Mindezek hangoztataacutesaacuteval itt is mint szaacutemos maacutes leveleacuteben koraacutenak diva-tos vallaacutesos-vilaacutegneacutezeti aacuteramlata ellen kuumlzd Paacutel amely kuumlloumlnoumlsen a helleacuten vagy hellenista Keleten ebben az időben igen elterjedt volt amelynek szaacute-mos nyoma van a Kelet egyeacuteb kultuacuterkoumlreiben is eacutes amely a keresztyeacutenseacuteg kezdeti időszakaacuteban veszedelmesen igyekszik elegyedni a keresztyeacuten taniacute-taacutessal is Ez az iraacutenyzat a g n oacute z i s A gnosztikus taniacutetaacutes Isten titkainak oumlnceacuteluacute elmeacuteleti eacutes kultuszi tanulmaacutenyozaacutesaacuteban kutataacutesaacuteban laacutetja az emberi eacutelet megoldaacutesaacutenak uacutetjaacutet Paacutel viszont arra mutat raacute szuumlntelenuumll hogy a gnoacute-zisnak ez az egeacutesz oumlnceacuteluacute magatartaacutesa nem ad megoldaacutest mert gőgoumlsseacute teszi az embert (vouml 1Kor 81) ezzel elvaacutelasztja felebaraacutetaitoacutel embertaacutersaitoacutel akik bdquovele egy hajoacuteban eveznekrdquo A sorskoumlzoumlsseacuteg felismereacutese eacutes vaacutellalaacutesa helyett szembefordiacutetja veluumlk poumlffeszkedő bdquofeluumllemelkedeacuteserdquo de ezzel egyuumltt uumlresseacute is vaacutelik a gnosztikus mert ez az bdquoismeretrdquo valamint a gnoacutezis koumlruumll kialakuloacute teacuteves kegyesseacuteg ilyen moacutedon eacuteppen Isten leacutenyegeacutere a szeretetre nem vezet el A megoldaacutes a szeretetben van mert ez viszont mindig elvezet Isten eacutes em-bertaacutersaink megismereacuteseacutere eacutes elismereacuteseacutere Ebből koumlvetkezik az is hogy Paacutel itt az Efeacutezusi leveacutel uacuten taniacutetoacute reacuteszeacuteben e reacutesznek a befejező egyseacutegeacuteben sem az eddig elmondottak elmeacuteleti-teoloacutegiai oumlsszegezeacuteseacutet vagy rendszerezeacuteseacutet tartja helyeacutenvaloacutenak hanem Istennek a Krisztusban az ember iraacutent tanuacute-siacutetott szereteteacutehez kapcsoloacutedik a gyuumllekezetekkel egyuumltt i m aacute d k o z i k Τούτου χάριν κάμπτω τὰ γόνατά μου πρὸς τὸν πατέρα az Atyakeacutent felismert Isten előtti alaacutezatos meghajlaacutes gesztusaacuteban mutatja a leveacuteliacuteroacutet eacutes ezzel egyuumltt termeacuteszetesen az imaacutedsaacuteg aacuteltalaacutenosan szokaacutesos helyzeteacuteben Iacutegy a reacuteszlet - mint maacuter bevezeteacutese mutatja - a gyuumllekezetekeacutert valoacute koumlnyoumlrgeacutes (vouml a 15 versbeli ἵνα koumltőszoacutes mondattal) harmadik biztosiacuteteacuteka az 116 31 mellett Itt jut el tetőpontjaacutera ez a koumlnyoumlrgeacutes de maga az egeacutesz leveacutel is A magyaraacutezoacute sem hiheti tehaacutet azt hogy mindazt ami itt elhangzik intellektuaacutelisan meg-foghatoacutevaacute eacuterthetőveacute teheti az ember szaacutemaacutera - ezt egyeacutebkeacutent alapjaacuteban veacuteve sohasem hiheti magaacuteroacutel A magyaraacutezat ceacutelja eacutes feladata az hogy a megeacuterteacutes eacutertelmi akadaacutelyainak elhaacuteriacutetaacutesaacuteval azzaacute tegye az igeacutet a mai olvasoacutenak ami volt a leveacuteliacuteroacutenak eacutes a leveacutel első olvasoacuteinak Itt annyit tehet a magyaraacutezat hogy elviszi az ige mai olvasoacutejaacutet (eacutes ez ma is uacutegy joacute ha ezt jelenti egyuacutettal az

77

Magyaraacutezat Paacutel koumlnyoumlrgeacutese a gyuumllekezetekeacutert 314-21

ige mai hallgatoacutejaacutet) eacutes hirdetőjeacutet mintegy a kuumlszoumlbig raacutemutat Paacutel imaacutedsaacutegaacutera eacutes arra hiacutevja szoacuteliacutetja az embert imaacutedkozzeacutek vele egyuumltt

(15) Az imaacutedsaacuteg kiinduloacutepontja Isten a t y a s aacute g a A πατριά fogalmaacutet SCHLIER szerint Paacutel a LXX-boacutel veszi innen meriacuteti itt viszont ez nem egy-seacuteges fogalom Egyreacuteszt a bdquotoumlrzs nemzetseacutegrdquo jeloumlleacuteseacutere szolgaacutel (Ex 123 Num 3228 stb) maacutesfelől a bdquonagycsalaacutedotrdquo jeloumlli amely toumlbb csalaacuted egyuumltt-eacuteleacuteseacuteből keletkezett tehaacutet az οἶκος tovaacutebbvitele (1 Kroacuten 2311 Ex 61719 az Uacutejszoumlvetseacutegben Lk 24-ben ἐξ οἴκου καὶ πατριᾶς Δαυίδ) Jelenthet bdquoneacute-pet neacuteptoumlrzsetrdquo is pl az 1 Kroacuten 1628 Zsolt 2128 957 Jer 259 Ez 2032 Theodotion ApCsel 325 eacutertelmezeacuteseacuteben KITTEL ThWNT V 1017kk-ben SCHRENK azt aacutelliacutetja hogy a πατριά szoacute semmikeacuteppen nem lehet absztrak-tum tehaacutet nem jelenthet bdquoatyasaacutegotrdquo hanem csak konkreacutet kollektiacutevum az egy atya vezeteacutese főseacutege alatt aacutelloacute nemzetseacuteget jelentheti Szerinte ilyen eacuterte-lemben HERODOTOS oacuteta szinte a φυλή szinonimaacuteja Azt is ő emliacuteti hogy a szoacute a LXX-ban nagymeacuterteacutekben hasznaacutelatos de ehhez hozzaacuteteszi hogy ott mindenkeacuteppen a heacuteb אב-bal kapcsolatos Foumlldi viszonylatban minden toumlrzset a toumlrzsfőjeacuteről neveznek (DIBELIUS hivatkozik itt a Szeacuteder Eacutelijjaacutehu rabba egy olyan helyeacutere amely pontos megfelelője Paacutel itteni teacuteteleacutenek) azon-kiacutevuumll utal arra hogy a rabbinus irodalom (STRACK-BILLERBECK III 594) szoacutel az bdquoidelenti csalaacutedrdquo mellett az bdquoodafenti csalaacutedroacutelrdquo is Iacutegy noha kifejezet-ten konkreacutet-kollektiacutev jelenteacutesűnek tartja a πατριά-t keruumllő uacuteton meacutegis oda jut el hogy itt Isten foumlldi eacutes mennyei atyasaacutegaacuteroacutel van szoacute eacutes felteacutetelezi baacuter bizonyiacutetani nem tudja hogy talaacuten Istennek a (hellenista) zsidoacutesaacuteg koumlreacuteben megszokott megszoacuteliacutetaacutesaacutera jelent utalaacutest a szoacute (vouml IOSEPHUS Antiquitates 2 152) Isten atyasaacutega nyilvaacutenul meg Istennek a teremtett emberiseacutegre neacutezve kezdettől fogva alkotott nagy terveacuteben ő uacutegy atyja az embernek ahogyan terve megvaloacutesulaacutesaacutenak soraacuten megismerjuumlk A vilaacutegot teremtő eacutes a vilaacutegot kormaacutenyzoacute Isten egyben a vilaacutegot megvaacuteltoacute Isten is Erről az atyasaacutegroacutel azt mondja most itt Paacutel hogy ez mintegy forraacutesa mintaacuteja eacutes megeacuterteacutesi alapja mindenfeacutele atyasaacutegnak mennyben eacutes foumlldoumln Az ἐξ οὗ ὀνομάζεται hataacuterozoacute-jaacuteban a prepoziacutecioacute eacutertelme bdquoroacutelardquo bővebben kifejtve az ő atya-volta szerint ennek megfelelően ebből folyoacutean eacutes eredően (vouml DIBELIUS megjegyzeacuteseacute-vel amely ύφrsquo οὗ fordiacutetaacutesaacutet eacutes magyaraacutezataacutet egy bizonyos eacutertelemben koumlny-nyebbnek tartanaacute de eacuteppen ezeacutert eacutes annaacutel inkaacutebb felhiacutevja a figyelmuumlnket a kettő koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegre) A foumlldi apa is csak akkor lehet igazaacuten apa ha atyasaacutegaacutenak a mintaacuteja az ahogyan Isten Atyja az embernek Neveleacuteseacutenek mintaacuteja is csak az isteni neveleacutes παιδεία lehet ahogyan Isten nevel bennuumln-ket eacutes ahogyan a foumlldi apa ezt a nevelő mintaacutet oumlnmagaacuten oumlnmaga eacuteleteacuteben megtapasztalhatta De csak ilyen eacutertelemben lehet szoacute a mennyekben Isten

78

Az Efeacutezusi leveacutel

koumlrnyezeteacuteben is atyasaacutegroacutel Ezutaacuten koumlvetkezik Paacutel imaacutedsaacutegaacutenak a gyuumlleke-zetekeacutert Istenneacutel valoacute esedezeacuteseacutenek bdquokoumlzbenjaacuteraacutesaacutenakrdquo (neacutem Fuumlrbitte) tar-talmi kifejteacutese az eacuterzeacutesek eacutes a gondolatok olyan aacuteradaacutesaacuteban hogy a szavak szinte hűtlenekkeacute vaacutelnak az imaacutedkozoacute apostolhoz nem az eacutertelem hanem a szeretet logikaacuteja nem valami fontolgatoacute szaacutemiacutetaacutes vagy eacuteppen kiszaacutemiacutetottsaacuteg hanem az aacutehiacutetat forroacutesaacutega adja szaacutejaacuteba a szavakat eacutes ezeket koumlvetni is csak a szeretet eacutes az aacutehiacutetat indulataacuteval lehet

(16) A keresztyeacuten eacutelet koumlzeacuteppontjaacutet aacutelliacutetja eleacutenk előszoumlr az imaacutedkozoacute apostol az apostol imaacutedkozaacutesa a bdquobelső emberrdquo ὁ ἔσω ἄνθρωπος keacuterdeacuteseacutet Azt maacuter laacutettuk hogy uacutej emberuumlnk megszuumlleteacutese nem emberi lehetőseacuteg Nem jaacuterhatoacute uacutet az egyhaacutez szaacutemaacutera az ideoloacutegiaacutek aacuteltal keacutepviselt neveleacutesi uacutet eacutes moacuted hogy nevezetesen eacuterteacutekelő tudatunk ismerje fel eacutes fogadja el a magasabb ren-dű eacuterteacutekeket (a bűn miatt eacutes a bűnben megromlott emberben semmi ga-ranciaacutet nem talaacutelunk arra hogy keacutepes egy ilyen folyamat aacuteteacuteleacuteseacutere amelyet egyeacutebkeacutent minden idők egyik legnagyobb etikai-intellektualista optimistaacuteja Szoacutekrateacutesz is hirdetett a felismereacutes eacutes az elismereacutes a j oacute szemszoumlgeacuteből az ő neacutezete szerint is egybeesik) ennek nyomaacuten formaacuteloacutedjeacutek aacutet oumlsztoumlnoumlsen eacutele-tuumlnk gyoumlkereiben - oumlsztoumlni gyoumlkereiben - vaacuteltozzeacutek meg teljesen a tudatunk eacutes iacutegy veacuteguumll aacutetformaacuteloacutedunk uacutej emberekkeacute mert iacute g y megvaacuteltozott tuda-tunk maacuter termeacuteszetszerűen kialakiacutetja uacutej leacutetformaacutenkat uacutej egzisztenciaacutenkat A Kijelenteacutes taniacutetaacutesa az hogy az uacutej eacutelet a leacutettel kezdődik Isten teremtő mun-kaacutejaacuteval mert csak ő szuumllheti meg eacutes ő szuumlli is meg bennuumlnk az uacutej embert Ez az uacutejjaacuteszuumlleteacutesnek mintegy a bdquopozitiacutevrdquo oldala a maacutesik bdquoaspektusardquo az oacute ember halaacutela az embernek előbbi bűnoumls eacuteleteacutetől valoacute elfordulaacutesa amelyet megteacutereacutesnek szoktunk nevezni E teremtő munka eacutes uacutej egzisztenciaacutenk ilyen megszuumlleteacutese utaacuten alakulnak ki bennuumlnk uacutej emberuumlnk bdquooumlsztoumlneirdquo amelyek felveszik a harcot az oacute ember oumlsztoumlneivel Mindezek utaacuten legveacuteguumll reflek-taacutelhat erre tudatunk is reacuteszint azzal hogy bdquotudomaacutesul veszirdquo azt ami iacutegy az ember hatalmaacuten kiacutevuumll eső toumlrteacuteneacuteskeacutent ment veacutegbe uacutegy azonban hogy meacutegis mindveacutegig az ember felelős doumlnteacutese reacuteszint pedig azzal hogy a bi-zonysaacutegteacutetel szintjeacuten a maacutesik ember szaacutemaacutera is meg tudja fogalmazni mind-ezt Erre azeacutert van szuumlkseacuteg mert egymaacutessal csak bdquonoeacutetikusrdquo formaacuteban az eacutertelem nyelveacuten tudunk baacutermit is koumlzoumllni Visszateacuterve most maacuter a folyamat egeacuteszeacutere azt kell tudnunk - ezt eacuteszleljuumlk is leacutepten-nyomon - hogy ez a fo-lyamat az első pillanattoacutel kezdve bdquonem megy simaacutenrdquo Mindjaacutert az első leacutepeacutes-neacutel megmutatkoznak az evilaacutegi emberi leacutetforma neheacutezseacutegei e leacutetformaacutenk ellenszeguumlleacutese eacutes tiltakozaacutesa Isten kegyelme ugyan Krisztusban megszuumlli bennuumlnk a belső embert de ez a belső ember szembetalaacutelja magaacutet termeacute-szeti eacutenuumlnkkel amellyel ugyan mi szakiacutetottunk de ez nem akarja tudomaacutesul

79

Magyaraacutezat Paacutel koumlnyoumlrgeacutese a gyuumllekezetekeacutert 314-21

venni azt a doumlnteacutesuumlnket hogy bdquohalaacutelba adtukrdquo Ez a termeacuteszeti emberuumlnk igyekszik tuacutelkiabaacutelni uacutej emberuumlnket eacutes ilyen moacutedon belső emberuumlnk ke-meacuteny kuumlzdelembe keruumll termeacuteszeti eacutenuumlnkkel Ebben a kuumlzdelemben erőre van szuumlkseacuteguumlnk erőre van szuumlkseacutege belső emberuumlnknek hogy tartani tudja magaacutet de termeacuteszeti szemeacutelyiseacuteguumlnk oacute emberuumlnk reacuteszeacuteről nem szaacutemiacutethat semmifeacutele taacutemogataacutesra segiacutetseacutegre eacutes erőre mert ez elkoumltelezte magaacutet szolgaacutelatra a bűn-nek eacutes iacutegy vaacuteltozatlanul a bűn szolgaacutelataacuteban aacutell Belső emberuumlnknek tehaacutet kiacute-vuumllről kell megkapnia az erőt attoacutel akinek a dicsőseacutegeacutet szolgaacutelja eacutes azaacuteltal aki az Atyaacuteval valoacute egyseacutegeacutenek is garanciaacuteja vagyis Krisztustoacutel a Szentleacutelek aacuteltal

(17) A megoldaacutes tehaacutet nemcsak a kezdőponton hanem uacutejra eacutes uacutejra nem az hogy az ember minden termeacuteszetes erejeacutenek megfesziacuteteacuteseacutevel keresi Istent eacutes fel akar emelkedni hozzaacute mert ezen az uacuteton sohasem juthat el a megoldaacute-sig A megoldaacutes az hogy Isten szaacutell le az emberhez a Krisztusban eacutes bdquolako-zaacutest veszrdquo benne κατοικῆσαι τὸν Χριστὸν ἐν ταῖς καρδίαις ὑμῶν az infiniti-vus-os szerkezet bőviacutetmeacutenye meacuteg keacutetseacutegkiacutevuumll eacutes aacuteltalaacutenosan elismerten a διὰ τῆς πίστεως amely az egeacutesz folyamatnak az ember felől mutatkozoacute egyeduumlli lehetőseacutegeacutere utal Krisztus csak akkor vehet szaacutellaacutest az emberben ha az em-ber olyankeacutent fogadja be őt amilyenkeacutent eacutes akikeacutent bekoumlltoumlzik az eacuteleteacutebe Problematikus szerintem az ἐν ἀγάπῃ hovatartozandoacutesaacutega a NESTLE-feacutele szoumlvegkiadaacutes első alternatiacutevaacuteja az ἐρριζωμένοι καὶ τεθεμελιωμένοι partici-piumokhoz vonja bdquogyoumlkeret verve eacutes alapot nyerve a szeretetbenrdquo Eacuten ritmi-kai okokboacutel laacutetom ezt valoacutesziacutenűtlennek a hataacuterozoacutes bőviacutetmeacuteny előre veteacutese zoumlkkeneacutest aritmiaacutet ideacutez elő ezenkiacutevuumll az ἀγάπη neacutevelő neacutelkuumlli szerepleacutese is neheziacuteti ezt az eacutertelmezeacutest miacuteg a keacutet participium bőviacutetmeacuteny neacutelkuumll is teljes eacutertelmű eacutes tartalmas Ha az infinitivus-os szerkezethez vesszuumlk az ἐν ἀγάπῃ bőviacutetmeacutenyt is akkor Krisztusnak az ember eacuteleteacutebe valoacute bekoumlltoumlzeacuteseacuteben a folyamatnak a moacutedjaacutet - eacutes talaacuten ezt is mondhatjuk lehetőseacutegeacutet - Krisztus felől neacutezve mutatja be Az ember a hit aacuteltal fogadja el azt amit Krisztus sze-retetből veacutegez el az eacuteleteacuteben Ugyancsak kuumlloumlnleges a keacutet participium hely-zete is a mondatban nem kapcsoloacutednak a mondat toumlbbi reacuteszeacutehez mintegy oumlnaacutelloacutesodtak (participium absolutum Nom-ban) DlBELIUS szerint ellipti-kus participiumok eacutertelmuumlk oacutehajtoacute tehaacutet egy harmadik keacutereacutest tartalmaznak Eszerint iacutegy volnaacutenak kiegeacutesziacutethetők ἵνα ἦτε ἐρριζωμένοι καὶ τεθεμελιωμένοι (vouml a 18 vers kezdeteacutevel ἵνα ἐξισχύσητεhellip) A mi hituumlnk eacutes Krisztus szere-tete ez a keacutet uacutet az amelyen aacutet a bennuumlnk lakozoacute Krisztus reacuteveacuten gyoumlkeacuterzete eacutes szilaacuterd alapja van az eacuteletuumlnknek eacutes ennek reacuteveacuten keruumlluumlnk koumlzoumlsseacutegbe az egyhaacutezban eacutes gyuumllekezeteiben veluumlnk egyuumltt eacutelő a mieacutenkhez hasonloacute kuumlzdel-mekkel telt eacuteletet folytatoacute veluumlnk koumlzoumls ceacutel feleacute tartoacute emberekkel

80

Az Efeacutezusi leveacutel

(18) Iacutegy szilaacuterdul meg uacutejra eacutes uacutejra a belső ember egzisztenciaacuteja a kuumlzdel-mes foumlldi eacutelet soraacuten eacutes ezek utaacuten most maacuter a maga helyeacuten kell eacutes lehet be-szeacutelnuumlnk az ismeretről igazi funkcioacutejaacuteroacutel eacutes helyes jelentőseacutegeacuteről Akinek az eacutelete iacutegy egzisztenciaacutejaacutenak teljesseacutegeacutere neacutezve rendeződoumltt az eleacuteri azt a ceacutelt hogy megragadja Isten leacutenyegeacutet Iacuteme a gnoacutezis eacutes a filozoacutefia uacutetjaacuteval ellenteacutetes iraacutenyban iacutegy mutatkozik a megoldaacutes Iacutegy beszeacutel azutaacuten az apostol arroacutel is hogy az ismeretnek mi a tartalma eacutes mi a terjedelme Előszoumlr a terjedelmeacuteről szoacutel eacutes ezt az eddig elmondottak utaacuten maacuter nyugodtan teszi a gnoacutezis ked-velt kifejezeacutesi moacutedjaacuten hiszen előzetesen bdquohelyeacutere tetterdquo a gnoacutezist Az amit az Istennel a Krisztusban a Leacutelek aacuteltal leacutetrejoumltt koumlzoumlsseacutegben megismeruumlnk minden iraacutenyban veacutegtelen A neacutegy dimenzioacute τὸ πλάτος καὶ μῆκος καὶ ὕψος καὶ βάθος - emliacuteteacuteseacutet aacuteltalaacuteban a miszteacuterium vallaacutesokra vezetik vissza ame-lyeknek keacutepi keacutepszerű vagy keacutepes felfogaacutesa szerint az uumldvoumlsseacuteg egy mindent aacutetfogoacute feacutenykocka Azonban SCHLIER arra utal hogy a Jel 2116 a mennyei Jeruzsaacutelemről is hasonloacutean beszeacutel vouml meacuteg HERMAS Poimen Visiones 325 ez hasonloacute moacutedon az egyhaacutezroacutel beszeacutel SCHLIER szerint ide is jobban ille-neacutek a minden dimenzioacuteban egyenlő meacuterteacutekben kiterjedő mennyei vaacuterosra eacutes ennek a megismereacuteseacutere gondolni hiszen a hiacutevők maacuter a foumlldoumln ebben eacutelnek benne eacutes ezt kell egyre jobban megismerniuumlk hogy egyre inkaacutebb bele tago-loacutedjanak az isteni pleacuteroacutemaacuteba bdquoamely az egyhaacutezrdquo Ezt a megoldaacutest vaacutelasztja DIBELIUS is felveti azt a keacuterdeacutest hogy a dimenzioacutek a 19 versbeli pleacuteroacutema dimenzioacutei-e viszont hataacuterozottan utal arra hogy az 118-boacutel joacutel kivehető-en a hiacutevők mennyei oumlroumlkseacutege a καταλαβέσθαι taacutergya Ezeacutert fordul el a va-raacutezs-papiruszok hasonloacute formulaacuteitoacutel mert ezek leacutenyeguumlkben elteacuterők az itteni valoacutesaacutegtoacutel amazokban Isten megy az emberhez itt az embert emeli Isten a mennybe vagyis a dimenzioacutek megragadaacutesa a menny megismereacuteseacutet jelen-ti Nagyon joacute felfigyelnuumlnk DIBELIUS e mondataacutera bdquoAmilyen misztikusan hangzanak ennek a helynek a szavai annyira egyszerű az elgondolaacutesuk Ezt mutatja a σὺν πᾶσιν τοῖς ἁγίοις minden keresztyeacuten ember reacuteszese ennek a gnoacutezisnak tehaacutet e mondat veacutegső soron csak az 113-nak a miszteacuteriumi terminoloacutegiaacuteban toumlrteacutenő koumlruumlliacuteraacutesa eacutes nem csodaacutelkozunk azon hogy a 19 versben a γνῶναι taacutergyakeacutent a szeretetet talaacuteljuk amely toumlbb mint a γνῶσις (1 Kor 132 821)rdquo

Ismeretuumlnk taacutergya tehaacutet veacutegtelen mint ahogyan maacuter mondtuk A kijelen-teacutes azonban egyre toumlbbet eacutertet meg belőle veluumlnk a hosszuacutesaacuteg szeacutelesseacuteg ma-gassaacuteg eacutes meacutelyseacuteg dimenzioacutejaacuteban egyaraacutent Ez a megismereacutes kinek-kinek kouml-zuumlluumlnk szemeacutelyes aacuteteacuteleacuteseacuteveacute vaacutelik de nem kisajaacutetiacutethatoacute tulajdonaacutevaacute csak uacutegy lehetseacuteges hogy veluumlnk halad előre benne kijelenteacutesről kijelenteacutesre az egeacutesz egyhaacutez koumlzoumlsseacutege eacutes ez nem csupaacuten az oumlnzeacutes vagy a szektaacutes egyeacutenieskedeacutes

81

Magyaraacutezat Paacutel koumlnyoumlrgeacutese a gyuumllekezetekeacutert 314-21

kiacuteseacuterteacuteseacutetől eacutes veszeacutelyeitől oacutev meg bennuumlnket hanem doumlntően meghataacuterozza megismereacutesuumlnk egeacutesz moacutedjaacutet Sem a veluumlnk egy korban kuumlloumlnfeacutele teruumllete-ken sem az egymaacutest korroacutel korra a toumlrteacutenelemben koumlvető nemzedeacutekekben eacutelő keresztyeacutenektől nem szakiacutethatjuk el magunkat buumlntetlenuumll (σὺν πᾶσιν τοῖς ἁγίοις) Szuumlkseacutegszerűen megszegeacutenyiacutetjuumlk eacutes leszűkiacutetjuumlk Isten titkaacutenak megismereacuteseacutet ha ezzel proacutebaacutelkozunk

(19) Azonkiacutevuumll meacuteg egy dolgot kell vilaacutegosan laacutetnunk amikor erről a megismereacutesről szoacutelunk Isten olyasmit ajaacutendeacutekoz nekuumlnk ebben ami tuacutelesik emberi lehetőseacutegeink hataacuterain Mert maga az amit megismeruumlnk az emliacutetett taacutevlatokban eacutes meacuteretekben Krisztus szeretete eacutes ez a szeretet foumlloumltte aacutell min-den ismeretnek (τὴν ὑπερβάλλουσαν τῆς γνώσεως ἀγάπην ld az előző vers magyaraacutezataacuteban DIBELIUS megjegyzeacuteseacutet) Eacuteppen ezeacutert nem is lehet maga az ismeret a megismereacutes a ceacutel Ez csak eszkoumlz az igazi ceacutel eleacutereacuteseacutere hogy ti ez a veacutegeacuteremehetetlen szeretet amely teljesen betoumllti Istent amely moti-vaacuteloacuteja Krisztus egeacutesz megvaacuteltoacute tetteacutenek veluumlnk vaacutellalt sorskoumlzoumlsseacutegeacutenek is toumlltsoumln el minket is egyre jobban veacuteguumll annyira teljesseacuteggel mint ahogyan Istenben ezen a szereteten kiacutevuumll bdquosemmi maacutes nem feacuter elrdquo πληρωθῆναι εἰς πᾶν τὸ πλήρωμα τοῦ θεοῦ A tautoloacutegiaacutes ἵνα-mondat (ceacutelhataacuterozoacutei esetleg koumlvetkezmeacutenyes melleacutekmondat) keacutetseacutegtelenuumll a gyuumllekezetek minden tagja előtt aacutelloacute ceacutel kifejezeacutese nem valami kivaacuteltsaacutegos szűk koumlr kuumlloumlnleges prog-ramja Tartalma iacutegy fogalmazhatoacute bdquohogy megteljetek Isten egeacutesz teljesseacutegeacute-velrdquo eacutes itt a genitivus annak a jeloumlleacuteseacutere szolgaacutel aki ennek a bdquoteljesseacutegnekrdquo a birtokaacuteban van (IGNATIUS Ad Ephesios ciacutemirata Jn 116 ld BAUER a πλήρωμα ciacutemszoacute alatt 3b)

(20) Doxoloacutegia zaacuterja az imaacutedsaacutegot a koumlnyoumlrgeacutest meghallgatoacute eacutes teljesiacutető Isten az Atya dicsőiacuteteacutese Itt maacuter valoacuteban alig talaacutel szavakat a benne feltoluloacute oumlroumlm eacutes az őt teljesen betoumlltő haacutela megfelelő kifejezeacuteseacutere az imaacutedkozoacute apos-tol Isten hatalma amelyet joacutesaacutega eacutes szeretete fordiacutet mindig abba az iraacutenyba hogy javunkra munkaacutelkodjeacutek feluumllmuacutel mindent ami keacutereacutesben vagy elgon-dolaacutesban kitelhetik tőluumlnk De ez az erő meacutegsem eleacuterhetetlen taacutevolsaacutegban leacutevő ismeretlen nagysaacuteg hanem ugyanaz a valoacutesaacuteg amely a Szentleacutelek aacuteltal maacuter most oumlnmagunk eacuteleteacuteből szerzett tapasztalataink szerint feszuumll dolgo-zik munkaacutel teveacutekenyseacuteget fejt ki eacuterveacutenyesuumll bennuumlnk κατὰ τὴν δύναμιν τὴν ἐνεργουμένην ἐν ἡμῖν (vouml 114) Ez a legnagyobb amit meacuteg mondha-tunk az Atyaacuteroacutel

(21) Itt azutaacuten viszont meacuteg a bizonysaacutegteacutetel szavaacutenak is el kell neacutemulnia mert ez is csak koumlzvetett formaacuteja a dicseacuteretnek a dicsőiacuteteacutesnek A reflektaacuteloacute eacutertelem feacutelreaacutell eacutes az Isten hatalmas szereteteacutetől megragadott sziacutev mondja ki az imaacutedsaacutegban a veacutegső szoacutet Ez a szoacute dicsőiacuteti a Megnevezetlent (τῷ δυναμένῳ

82

Az Efeacutezusi leveacutel

főneacutev neacutelkuumll Isten neveacutenek koumlruumlliacuteraacutesa) eacutes Megnevezhetetlent mert oumlveacute minden dicsőseacuteg az egyhaacutezban az akarata veacutegrehajtaacutesaacutera rendelt testben a Krisztusban aki aacuteltal ez a test szuumlntelenuumll noumlvekszik eacutes rendeződik valoacuteban harmoacuteniaacuteba illeszkedik az egymaacutest koumlvető nemzedeacutekekben amelyeknek eacutele-te eacutes toumlrteacutenelme Isten munkaacutei kibontakozaacutesaacutenak a sziacutentere kezdettől fogva mindaddig amiacuteg beteljesedik a mostani vilaacutegkorszak eacutes utaacutena uacutej formaacuteban tovaacutebb a megiacutegeacutert vilaacutegkorszakban (εἰς πάσας τὰς γενεὰς τοῦ αἰῶνος τῶν αἰώνων szaacutendeacutekosan keruumlljuumlk itt is az bdquooumlroumlkkoumln oumlroumlkkeacuterdquo kifejezeacutest mert az αἰῶν-ban nincsen spekulatiacutev-absztrakt időfoumlloumltti jelenteacutes mi csak bdquonagyon hosszuacute időrőlrdquo beszeacutelhetuumlnk vouml CULLMANN Christus und die Zeit)

Az ismeret gyuumlmoumllcsei egyseacuteg a szeretetben 41-16

1 Ezeacutert keacuterlek titeket eacuten a fogoly az Uacuterban hogy meacuteltoacute moacutedon eacuteljeacute-tek eacuteleteteket ahhoz az elhiacutevaacuteshoz amellyel elhiacutevattatok 2 teljes alaacute-zattal eacutes szeliacutedseacuteggel tuumlrelemmel viseljeacutetek el egymaacutest szeretetben 3 toumlrekedjetek arra hogy megtartsaacutetok a Leacutelek egyseacutegeacutet a beacutekesseacuteg koumlteleacuteke reacuteveacuten 4 egy test van eacutes egy Leacutelek mint ahogyan elhivataacuteso-toknak egy remeacutenyseacutegeacuteben hiacutevattatok is el 5 egy Uacuter van egy hit egy keresztseacuteg 6 egy Istene eacutes Atyja mindenkinek aki mindenek foumlloumltt eacutes mindenek aacuteltal eacutes mindenekben van 7 De mindegyikuumlnknek a Krisztus ajaacutendeacutekaacutenak meacuterteacuteke szerint adatott meg a kegyelem 8 Ezeacutert szoacutel iacutegy bdquoFelmenveacuten a magassaacutegba foglyokat ejtett foglyul ajaacutendeacutekokat adott az embereknekrdquo 9 A bdquofelmentrdquo mi maacutes mint az hogy le is szaacutellt a foumlld alsoacutebb reacuteszeire ndash 10 Ugyanaz az aki leszaacutellt meg aki foumllment feljebb minden egekneacutel hogy betoumlltse a minden-seacuteget 11 Eacutes ő rendelt neacutemelyeket apostolokkaacute maacutesokat proacutefeacutetaacutek-kaacute maacutesokat az evangeacutelium hirdetőiveacute maacutesokat meg paacutesztorokkaacute eacutes taniacutetoacutekkaacute 12 hogy felkeacutesziacutetse a szenteket szolgaacutelat munkaacutejaacutera Krisztus testeacutenek eacutepiacuteteacuteseacutere 13 amiacuteg eljutunk valamennyien a hit egyseacutegeacutere eacutes az Isten fiainak megismereacuteseacutere a Krisztus teljesseacutegeacute-nek eacuterett feacuterfikoraacutera 14 hogy ne legyuumlnk kiskoruacuteak akik ide-oda haacutenyoacutednak-vetődnek eacutes sodroacutednak a taniacutetaacutes mindenfeacutele szeleacuteben az emberek ravasz mesterkedeacutese teacutevuacutetra csaacutebiacutetoacute aacutelnoksaacuteguk furfangja reacuteveacuten 15 de az igaz uacuteton jaacuterjunk szeretetben eacutes noumlvekedjuumlnk min-den tekintetben őbenne aki a fő a Krisztus az egeacutesz test belőle egy-beilleszkedveacuten eacutes oumlsszekapcsoloacutedvaacuten minden oumlsszekoumltő iacutezuumlleteacutevel

83

Magyaraacutezat Az ismeret gyuumlmoumllcsei egyseacuteg a szeretetben 41-16

minden egyes reacutesznek a meacuterteacuteke szerinti erőkifejteacuteseacutevel veacutegzi a test noumlvekedeacuteseacutet oumlnmaga eacutepiacuteteacuteseacutere szeretetben

Paacutel ceacutelja leveleacutevel termeacuteszetesen nem az hogy oumlnceacuteluacute ismereteket koumlzoumlljoumln a gyuumllekezetekkel Tudjaacutek hogy az ő szemeacuteben az egyhaacutez eacuteleteacuteben csak annak van eacuterteacuteke ami a gyuumllekezetet eacutepiacuteti Iacutegy egeacuteszen termeacuteszetesnek kell tarta-nunk azt hogy a leveacutel addigi első nagy alapjaacuteban veacuteve taniacutetoacute jellegű reacuteszeacutet most egy olyan maacutesodik nagy egyseacuteg koumlveti amely főkeacutent az eddig koumlzoumllt taniacutetaacutes gyakorlati koumlvetkezteteacuteseit vonja le eacutes vonatja le a gyuumllekezetekkel is oumlnmagukra neacutezve A leveacutel első nagy főkeacutent taniacutetoacute egyseacutegeacuteben az uralkodoacute mozzanat az e g y s eacute g gondolata A maacutesodik jobbaacutera parainetikus reacutesz ter-meacuteszetesen nem vaacutelik el eacutelesen ettől nem vaacutelik hűtlenneacute ehhez az alapgon-dolathoz de ezt az egyseacuteget a gyuumllekezetek eacuteleteacutenek szeacuteles skaacutelaacutejaacuten mozgoacute vaacuteltozatossaacutegban mutatja be Az oumlnmagaacuteban veacuteve megoszlaacutesra meghason-laacutesra vezető emberi sokfeacuteleseacuteg iacutegy vaacutelik a Leacutelek munkaacuteja aacuteltal a Krisztusban adott egyseacuteg eszkoumlzeacuteveacute eacutes munkaacuteloacutejaacutevaacute A gyuumllekezeteknek ezeacutert nem kell feacutelniuumlk attoacutel hogy sokfeacutele keacutepesseacuteggel hivataacutessal rendelkező sokfeacutele eacutelet-helyzetben eacutelő tagjaik vannak Mindezekben csupaacuten az mutatkozik meg hogy a Krisztusban megnyilatkozoacute isteni szeretet nem mereven uniformizaacute-loacute hanem rugalmas talaacuteleacutekony az eacutelet vaacuteltozatos koumlruumllmeacutenyeihez alkalmaz-kodoacute eacuteppen ezeacutert rendkiacutevuumll sokfeacutele formaacuteban kifejeződő eacutes eacuterveacutenyesuumllő erő

Az erkoumllcsi intelmek formaacuteja ne teacutevesszen meg bennuumlnket Ezek ui erős hasonloacutesaacutegot mutatnak az Oacuteszoumlvetseacutegben talaacutelhatoacute hasonloacute intelmeken kiacute-vuumll a korabeli zsidoacutesaacuteg sőt a korabeli pogaacutenysaacuteg a neacutepszerű filozoacutefiai etika hasonloacute elemeivel is Azonban eacutelesen megkuumlloumlnboumlzteti őket ezektől egy sa-jaacutetos vonaacutesuk A pogaacuteny filozoacutefiaacutek erkoumllcsi intelmein vilaacutegosan laacutethatoacute hogy egy erkoumllcsi pluralizmus jegyeacuteben szuumllettek egymaacutestoacutel eredetileg eacutes alapjaacute-ban veacuteve fuumlggetlennek tartott eacutelethelyzetekre - esetekre kaacutezusokra - neacutezve egymaacutestoacutel fuumlggetlen eacutes szervesen oumlssze nem tartozoacute kazuisztikus gyakorlati tanaacutecsokat adnak elvi meggondolaacutesokboacutel kiindulva Ezeket rendszerint utoacute-lag igyekeznek valamilyen bdquoistenirdquo princiacutepiummal vagy tekinteacutellyel szente-siacuteteni azt veacutelveacuten hogy az egyeacutebkeacutent hiaacutenyzoacute szerves egyseacuteget ez poacutetolhatja tovaacutebbaacute azt is vaacutervaacuten ettől hogy ez biztosiacutetja az alapjaacuteban veacuteve emberi evi-denciaacuten alapuloacute eacutes ebből fakadoacute erkoumllcsi parancsok hiteleacutet eacutes tekinteacutelyeacutet

Paacutel erkoumllcsi taniacutetaacutesa alapvetően maacutes Ez egyetlen erkoumllcsi parancsot is-mer azt hogy akinek az eacuteleteacuteben a Krisztus bdquovett lakozaacutestrdquo abban eacute l j e n valoacuteban a Krisztus Ő ezt az egyetlen erkoumllcsi parancsot bdquofordiacutetja lerdquo mint-egy a kuumlloumlnboumlző eacutelethelyzetek figyelembe veacuteteleacutevel konkreacutet erkoumllcsi intelmek

84

Az Efeacutezusi leveacutel

nyelveacutere Az Efeacutezusi leveacutel gondolatvilaacutegaacuteban ezt a parancsot maacuteskeacuteppen is lehetne fogalmazni ilyenformaacuten bdquoAki valoacuteban megismerte Isten titkaacutet az kiszolgaacuteltatja magaacutet ennek a titoknakrdquo (RENDTORFF) Ez a tartalom vaacutelik vilaacutegossaacute maacuter magaacuteban abban is ahogyan a leveacutel keacutet nagyjaacuteban elkuumlloumlnuumllő de egymaacutestoacutel kuumlloumln nem vaacuteloacute egyseacutege a taniacutetoacute eacutes az intelmeket tartalmazoacute reacuteszlet koumlveti egymaacutest eacutes szerves oumlsszefuumlggeacutesben van egymaacutessal

(1) Az intelmek eacuteleacuten Paacutel ismeacutet utal arra az eacutelethelyzetre amelyben sza-vainak elhangzaacutesakor van ἐγὼ ὁ δέσμιος ἐν κυρίῳ bdquoeacuten a fogoly az Uacuterbanrdquo a formulaszerűveacute vaacutelt egyeacutebkeacutent sokoldaluacute ἐν κυρίῳ hataacuterozoacute eacutertelme itt nyilvaacutenvaloacutean az hogy Paacutel a maga fogsaacutegaacutet Krisztussal hozza kapcsolatba a κύριος szemeacutelye eacutes szolgaacutelata szemszoumlgeacuteből hajlandoacute csak eacutertelmezni eacutes tekinteni ezt is mint eacutelete baacutermely maacutes mozzanataacutet (vouml BAUER ἐν ciacutemszoacute alatt I 5d) Nem mondja itt ki de a 31-ből ide kiacutevaacutenkozik - Paacutel nyilvaacutenva-loacutean finom tapintatboacutel hallgatja el - hogy ő aki iacutegy a Krisztusban fogoly egyuacutettal eacutertuumlk szenvedi el ezt a fogsaacutegot Ez adja meg az erkoumllcsi alapot keacuter-ve buzdiacutetoacute intve biztatoacute szavaihoz Παρακαλῶ ὑμᾶς - de egyuacutettal ez adja meg ezeknek a szavaknak a sajaacutetos suacutelyukat is A keacutereacutes tartalma az hogy a gyuumllekezetek eacutes tagjaik bdquojaacuterjanakrdquo meacuteltoacutekeacuteppen elhivataacutesukhoz περιπατεῖν ige termeacuteszetesen a bdquowandeln Lebenswandelrdquo terminus technicus-a az er-koumllcsi intelmek nyelveacuteben magyarul bdquovalamilyen eacuteletet folytatrdquo semmikeacutep-pen nem tekinthető uacutegy mintha a bdquomozgaacutesrdquo mozzanataacutet akarnaacute egy bdquoaacutelloacuterdquo sztatikus magatartaacutessal ellenteacutetben hangsuacutelyozni Mit jelent ez Az elhiacutevaacutes elhivataacutes (κλῆσις a goumlroumlgben lehet aktiacutev eacutes passziacutev eacutertelmű egyaraacutent csak uacutegy mint a neacutemrdquoBerufungrdquo) emliacuteteacuteseacutevel Paacutel ismeacutet azzal emleacutekezteti a gyuuml-lekezeteket hogy mindaz ami az előzőekben Isten terveacuteből elhangzott nem csupaacuten eacuterdekes elmeacuteleti ismereteknek a koumlzleacutese volt hanem olyan valoacutesaacuteg amely a gyuumllekezetek tagjaival szemben igeacutenyt taacutemaszt azt az igeacutenyt hogy aacutelljanak bele ennek a tervnek az oumlsszefuumlggeacuteseacutebe eacutes egeacutesz eacuteletuumlk ceacuteljaacutevaacute vaacutel-jeacutek ennek a tervnek a munkaacutelaacutesa megvaloacutesiacutetaacutesa az eacuterte valoacute szolgaacutelat Az a meacuteltoacute az elhivataacutesaacutehoz aki egeacutesz eacuteletfolytataacutesaacuteban (περιπατεῖν) azt fejezi ki hogy Isten terveacutenek az ismerete raacute neacutezve valoacuteban eacutelő eacutes eacuteltető erő Krisztus koumlveteacuteseacutere indiacutetoacute valoacutesaacuteg Maacutes szoacuteval aki Isten terve titkaacutenak megeacuterteacuteseacuteből egeacutesz eacuteletformaacutejaacutera neacutezve levonja a gyakorlati koumlvetkezteteacutest

(2) Mit jelent ez elsősorban a gyuumllekezetek eacuteleteacutenek oumlsszefuumlggeacuteseacuteben Paacutel azonnal felel erre a keacuterdeacutesre akkor amikor a gyuumllekezetek eacuteleteacuteben elsősor-ban felleacutepő koumlvetelmeacutenyekről beszeacutel Annak a magatartaacutesnak a reacuteszletezeacuteseacutet adja amely az egyeacuten eacuteleteacuteben a gyuumllekezet eacuteleteacutere neacutezve az egyseacuteget eacutes az oumlsszetartaacutest munkaacutelja μετὰ πάσης ταπεινοφροσύνης καὶ πραΰτητος μετὰ μακροθυμίας ἀνεχόμενοι ἀλλήλων ἐν ἀγάπῃ a participiumos szerkezetet

85

Magyaraacutezat Az ismeret gyuumlmoumllcsei egyseacuteg a szeretetben 41-16

bőviacutető moacutedhataacuterozoacuteknak a felsőfokot koumlruumlliacuteroacute jelenteacutesuumlk van bdquoa lehető - tő-letek telhető - legnagyobb alaacutezattal stb Az isteni tervhez valoacute helyes viszo-nyunk keacuterdeacutese ui elsőrenden az ember koumlzoumlsseacutegi magatartaacutesaacuteban tisztaacutezoacute-dik eacutes ez a magatartaacutes alapvetően eacutes előkeacutesziacutető fokon a gyuumllekezetek eacuteleteacuten beluumll tagjaiknak egymaacuteshoz valoacute viszonyaacuteban mutatkozik meg Foumlleacutenynek zuacutegoloacutedaacutesnak tuumlrelmetlenseacutegnek elutasiacutetaacutesnak nincsen helye a gyuumllekeze-tek tagjainak egymaacuteshoz valoacute viszonyaacuteban egymaacutes iraacutenti magatartaacutesaacuteban Ezek helyeacutet alaacutezatnak szeliacutedseacutegnek tuumlrelemnek eacutes a maacutesik emberrel valoacute koumlzoumlsseacutegvaacutellalaacutesnak kell elfoglalnia hiszen aki ezt a felszoacuteliacutetaacutest kapja annak tudnia kell hogy ő is csak testveacuterei hasonloacute magatartaacutesaacuteboacutel tud bdquomegeacutelnirdquo

(3) Persze erre a bdquobehelyettesiacuteteacutesrerdquo megintcsak keacuteptelen az emberi igye-kezet az apostol nem is ebben az eacutertelemben buzdiacutetja a gyuumllekezeteket igye-kezetre (σπουδάζοντες) Az emliacutetett magatartaacutesra amely az egyseacuteg megvaloacute-siacutetaacutesaacutenak eszkoumlze a gyuumllekezetekben csak Isten Lelke teheti erősseacute az embert az a Leacutelek aki az egyseacuteget Isten terveacutenek leacutenyegeacutet eacutes veacutegső ceacuteljaacutet munkaacutelja a gyuumllekezetekben Isten Lelke az egyseacuteget a beacutekesseacuteg oumlsszetartoacute ereje aacuteltal va-loacutesiacutetja meg a gyuumllekezetekben ἐν συνδέσμῳ τῆς εἰρήνηςmiddot Ez itt moacutedhataacutero-zoacute σύνδεσμος reacutegi a filozoacutefusoknaacutel is kedvelt kifejezeacutes pl mint σύνδεσμος τῆς τελειότητος van megjeloumllve a szeretet amely az egyeacutebkeacutent bdquoszeacutettartoacuterdquo ereacutenyeket toumlkeacuteletes egyseacutegbe foglalja (vouml Kol 314) Ez a beacutekesseacuteg Isten eacutes ember megbeacutekeacuteleacuteseacutenek az ember eacutes ember egymaacuteshoz valoacute viszonyaacuteban eacuter-veacutenyesuumllő koumlvetkezmeacutenye A reacuteszlet kulcsszava a ἑνότης az bdquoegyseacutegrdquo A szoacute a goumlroumlgben absztraktumi jellege elleneacutere is magaacutetoacutel eacutertetődően hat a latin-ban sokkal keveacutesbeacute volna elkeacutepzelhető ilyen keacutepzeacutesmoacuted a klasszikus kor-ban gondoljunk csak arra hogy a ma maacuter koumlzkeletű qualitas szoacutet CICERO mennyire oacutevatosan javasolja a goumlr ποιότης poacutetlaacutesaacutera ARISTOTELES oacuteta a ἑνότης ismert szava a goumlroumlg gondolkozaacutesnak ismeri EPIKUROS is Az Uacutejszoumlvetseacutegben tulajdonkeacuteppen csak ebben a leveacutelben fordul elő keacutet iacutezben (a harmadik előfordulaacutesi helyen a Kol 314-ben a σύνδεσμος τῆς ἑνότητος kapcsolatban csak a D G it adja a szoumlvegek aacuteltalaacuteban a fentebb emliacutetett σύνδεσμος τῆς τελειότητος fogalmi kapcsolatot nyuacutejtjaacutek) A 413-ban a ἑνότης τῆς πίστεως jelenteacutese bdquohitbeli egyseacutegrdquo ld ott ebben a kapcsolatban a πίστεως genitivus subiectivus a kifejezeacutes tartalma az hogy a hit - eacutes az ismeret - egyesiacuteti a Krisztus-test tagjait az eacuterett koruacute gyuumllekezetben Az it-teni versben a ἑνότης τοῦ πνεύματος kapcsolatban hasonloacute oumlsszefuumlggeacutessel van dolgunk arroacutel beszeacutel ez hogy az emliacutetett egyseacuteget a Leacutelek teremti meg Az ember feladata azonban nem egyszerűen valamifeacutele passziacutev elfogadaacutesban meruumll ki hanem abban aacutell hogy igyekeznie toumlrekednie kell bdquomegőriznirdquo a Leacutelek munkaacutejaacutenak ezt a gyuumlmoumllcseacutet (σπουδάζοντες τηρεῖν)

86

Az Efeacutezusi leveacutel

(4) Ezutaacuten Paacutel ennek a koumlveteleacutes igeacutenyeacutevel felleacutepő egyseacutegnek a valoacutesaacutegos alapjaacutera utal (a 4-6 verseknek DIBELIUS parancsoloacute imperatiacutev eacutertelmet tu-lajdoniacutet miacuteg SCHLIER ezt főkeacuteppen az 5 vers miatt lehetetlennek tartja) A gyuumllekezetek egyseacutege magaacutetoacutel eacutertetődő dolog annak aki komolyan vette az eddigi taniacutetaacutest Az egyhaacutez Krisztusnak a Főnek az egyetlen teste eacutes ennek a testnek a Lelke Isten egyetlen Lelke Az egy Leacutelek aacuteltal ennek a Leacuteleknek az erejeacuteből eacutelő egyseacuteges test minden tagja a joumlvőre eacutepiacuteti fel az eacuteleteacutet eacutes ez nem pusztaacuten remeacutenyseacuteguumlnk taacutergya hanem elkoumltelező hivataacutes is mindnyaacutejunkra neacutezve A ἓν σῶμα ἓν πνεῦμα ilyen alapvető jellegű teacutenyeacutet a μία ἐλπίς joumlvőbe mutatoacute mozzanataacuteval a καθώς bevezeteacutesű tehaacutet igen szorosan kapcsolt mel-leacutekmondat tartalma egy muacuteltbeli teacutenyre valoacute utalaacutessal koumlti oumlssze ez a gyuumlle-kezet tagjainak maacuter bekoumlvetkezett elhivataacutesa ahogyan az ἐκλήθητε aoristos utal raacute eacutes a kapcsolat szorossaacutegaacutet az ἐλπίς bőviacutetmeacutenyekeacutent jelentkező τῆς κλήσεως ὑμῶν genitivus teszi meacuteg teljesebbeacute Isten maacuter elhiacutevott bennuumlnket eacutes ha ezt az elhiacutevaacutest elfogadtuk - mint ahogyan elfogadtaacutek az egyhaacutez tagja-ikeacutent - akkor ez azonos iraacutenyt jeloumll ki valamennyiuumlnknek a Krisztus-test valamennyi tagja eacuteleteacutenek talaacuten iacutegy is mondhatjuk azonos bdquoiraacutenyveacutetelrerdquo koumltelez el bennuumlnket

(5) Ezt az alapveteacutest az ezt koumlvető haacutermas formula meacutelyiacuteti el A formula eredete tisztaacutezatlan SCHLIER kereszteleacutesi akklamaacutecioacutera gondol DIBELIUS raacutemutat a szaacutemneacutev haacuterom nemeacutenek egymaacutesutaacutenjaacutera eacutes ennek leacutelektani oumlsz-toumlnző erejeacutere εἷς κύριος - μία πίστις - ἓν βάπτισμα a fogalomsor haacuterom tagja A hangsuacutelyos e g y itt az egyseacuteg eacutes az egyseacutegesiacutető erő jelenteacuteseacutevel aacutell előttuumlnk Az Uacuter nem abban az eacutertelemben e g y hogy kuumlloumlnboumlzik a toumlbbi κύριος-toacutel (az 1Kor 85 bizonysaacutega szerint a bdquopluralisztikusrdquo elgondolaacutes megtalaacutelhatoacute a κύριος fogalmaacutera neacutezve Paacutel gondolatvilaacutegaacuteban ὥσπερ εἰσὶν θεοὶ πολλοὶ καὶ κύριοι πολλοί ami persze ott sem jelenti az egy Uacuter eacutes az egy Isten egyseacutegeacute-nek a feloldaacutesaacutet vagy elrelativizaacutelaacutesaacutet) Itt az a leacutenyegi mondanivaloacuteja a εἷς κύριος megfogalmazaacutesnak hogy az egyhaacutez e g y Ura adja meg az egyhaacutez egyseacutegeacutenek is az eacutertelmeacutet eacutes a garanciaacutejaacutet csak ebben lehet alapja eacutes valoacutesaacutega az egyhaacutez egyseacutegeacutenek Aki ezt az egy Urat fogadta el eacutelete kizaacuteroacutelagos gazdaacute-jaacutenak az nyilvaacuten ugyanazzal a hittel kapcsoloacutedik hozzaacute mint mindenki maacutes aki ugyanennek az Uacuternak a szolgaacutelataacuteban aacutell A keresztseacuteg egyseacutege sem uacutegy hangsuacutelyos itt hogy Paacutel az aktus egyszeri eacutes megismeacutetelhetetlen voltaacutet akarja hangsuacutelyozni Az egyseacuteg ennek a cselekmeacutenynek a leacutenyegeacutere eacutes tartalmaacutera fajtaacutejaacutera eacutes tiacutepusaacutera vonatkozik mintha ezt mondanaacute csak egyfeacutele egyetlen eacutes azonos tartalmuacute jelenteacutesű eacutes jelentőseacutegű keresztseacuteg bemeriacuteteacutes lehetseacuteges Ez a keresztseacuteg a pecseacutetje mindazok eacuteleteacutenek akik a keresztseacuteg aacuteltal Krisztus egyetlen testeacutenek a tagjaivaacute lesznek (a Krisztussal valoacute sorskoumlzoumlsseacuteg gondo-

87

Magyaraacutezat Az ismeret gyuumlmoumllcsei egyseacuteg a szeretetben 41-16

lataacutet emeli ki azeacutert joacute eacutertelmező magyaraacutezat ehhez a helyhez a Rm 633kk a bdquohalaacutel-keresztseacutegrdquomondanivaloacuteja) Ugyanilyen moacutedon egyseacuteges - eacutes ez a koumlzeacutepső tag - az egy Uacuter szolgaacutelataacuteban aacutelloacute eacutes a Krisztus testeacutebe egyfeacutelekeacuteppen beletagolt hiacutevők eacuteleteacutenek az egeacutesz tartalma is hituumlk amely Krisztust teszi eacuteletuumlk muacuteltjaacutevaacute a tulajdon elrontott eacuteletuumlk helyett eacutes őt teszi joumlvőjuumlkkeacute is oumlnmaguknak joumlvőjuumlkről eacutes az emberiseacuteg joumlvőjeacuteről alkotott hamis emberi el-keacutepzeleacutesei elgondolaacutesai helyett

(6) Az egyseacutegről szoacuteloacute formula heacutet tagboacutel aacutell σῶμα - πνεῦμα - ἐλπίς - κύριος - πίστις - βάπτισμα - πατήρ eacutes ennek a nagyon gazdag heacutettaguacute formu-laacutenak ismeacutet Isten atyasaacutega a betetőzője (vouml 315) Ahogyan a csalaacuted egyseacutegeacutet az apa egy-volta alapozza meg biztosiacutetja eacutes őrzi ugyanuacutegy Isten az egyetlen garanciaacuteja a maga Atya voltaacutenak egyseacutegeacutevel az egyhaacutez egyseacutegeacutenek Mondjuk egyszerűbben egy csalaacutednak csak egy feje lehet eacutes a csalaacuted eacuteppen azeacutert egy eacuteppen azeacutert szeacutetszakiacutethatatlan eacuteppen azeacutert bdquoegyseacutegesrdquo mert ennek az egy apaacutenak a csalaacutedja A megelőző főkeacuteppen taniacutetoacute hangsuacutelyuacute reacuteszben bizonyos tekintetben maacuteskeacuteppen volt szoacute az egyseacutegről mint itt Amott a hangsuacutely Izraacuteel eacutes a neacutepek egyseacutegeacutere esett itt aacutettevődoumltt a gyuumllekezetek sokfeacutele tagjaacute-nak az egyseacutegeacutere Most a keacutet szaacutel egybefonoacutedik Isten uacutegy Atyja az embernek hogy az egyhaacutezban sokfeacutele eredetű hivataacutesuacute eacutelethelyzetű vagy keacutepesseacutegű embert foglal egy egyseacutegbe Ugyanakkor uacutegy is Atyja az embernek hogy az egeacutesz teremtett mindenseacuteg foumlloumltt ő az Uacuter A πατήρ πάντων genitivusa ebben az esetben a πάντα-boacutel is levezethető a neacutevelő hiaacutenya azonban inkaacutebb arra mutat hogy a πάντες-ből kell levezetnuumlnk eacutes iacutegy egyszerűen bdquomindenki minden emberrdquo a jelenteacutese tehaacutet a koumlvetkező bdquoprepoziacutecioacute-jaacuteteacutekkalrdquo alkotott mondat az itteni egyszerű genitivus eacutertelmező kifejteacutese Isten tehaacutet bdquominden-kinek az Atyjardquo minden embernek eacutes az egeacutesz vilaacutegmindenseacutegnek az Atyja Atyasaacutega uacutegy is egy hogy egyetemes rajta kiacutevuumll senkinek eacutes semminek nin-csen maacutes igazi Ura Ez az egyetemes atyasaacutega abban nyilvaacutenul meg hogy ő Uacuter mindenek foumlloumltt ő munkaacutelkodik mindenek aacuteltal eacutes az ő dicsőseacutege mu-tatkozik meg vaacutelik valoacutesaacuteggaacute mindenek eacuteleteacuteben leacuteteacuteben ἐπὶ πάντων διὰ πάντων ἐν πᾶσιν Maacuteskeacutent eacutertelmezi ezt a haacutermas hataacuterozoacutet SCHLIER ő az egeacuteszen aacutetfogoacute eacutertelmű πάντες-t - mindenesetre neacutemi bizonytalankodaacutessal - csak a keresztyeacutenekre vonatkoztatja Nyilvaacutenvaloacute hogy neacutezőpont keacuterdeacutese itt a megoldaacutes Isten a maga akarata szerint valoacuteban bdquomindeneknekrdquo az Atyja ez az atyasaacuteg azonban csak ott vaacutelik bdquogyakorlatirdquo valoacutesaacuteggaacute ahol a hit elfoga-doacute magatartaacutesaacuteval talaacutelkozik A foumlldi apasaacuteg keacutepeacutevel eacutelve azt mondhatnaacutenk nincsen olyan gyermeke Istennek akit ő kitagadna csalaacutedjaacuteboacutel de van sok olyan aki a maga reacuteszeacuteről nem igeacutenyli Isten atyasaacutegaacutet nem vallja eacutes nem tekinti magaacutet az ő gyermekeacutenek hűtlenuumll otthagyja csalaacutedjaacutet taacutevol eacutel tőle

88

Az Efeacutezusi leveacutel

nem toumlrődik vele A doumlntően fontos az hogy mindez Isten magatartaacutesaacuten mit sem vaacuteltoztat

(7) Csak egy dolgot nem jelent az egyseacuteg egyenlősdit uniformizaacutelaacutest egyeniraacutenyiacutetaacutest (bdquogleichschaltolaacutestrdquo) Paacutel eacuteppen abban akarja bemutatni Isten egyseacuteget teremtő szereteteacutenek a rugalmassaacutegaacutet - eacutes ebben eacuteppen az ő hatalmaacutet - hogy az egyseacuteget uacutegy jellemzi mint a sokfeacuteleseacutegben sőt a sok-feacuteleseacuteg aacuteltal (tehaacutet eacuteppen nem csak a sokfeacuteleseacuteg elleneacutere) munkaacutelt egyseacuteget ἑνὶ ἑκάστῳ ἡμῶν az eddig egy bdquonagysaacutegkeacutentrdquo bemutatott Krisztus-testet rendkiacutevuumll plasztikus moacutedon bdquoegyeacuteneirerdquo bontja meacuteg hozzaacute mindenfeacutele za-varoacute koumlzbeveteacutes neacutelkuumll uacutegy hogy meacuteg aacutetmenet leacutetesiacuteteacuteseacutere sincsen szuumlkseacuteg mert a tagok sokfeacuteleseacutege a test egyseacutegeacutenek koumlvetkezmeacutenye folyomaacutenya A kegyelem eacutes ajaacutendeacutekozaacutesa nincsen kizaacuteroacutelagos garanciaacutet nyuacutejtoacute formaacutek-hoz vagy koumlruumllmeacutenyekhez moacutedokhoz vagy kuumllsőseacutegekhez koumltve Senki sem keacutepzelheti azt hogy c s a k uacutegy eacutes c s a k abban a formaacuteban igazi a kegyelem ahogyan ő kapta Bele kellene pusztulnia az emberekből aacutelloacute eacutes emberek koumlzoumltt szolgaacuteloacute egyhaacuteznak abba ha minden tagja egeacuteszseacutegtelen egyformasaacutegban kapta volna eacutes kapnaacute a kegyelem ajaacutendeacutekaacutet A kegyelem ajaacutendeacutekozaacutesaacutenak realitaacutesa eacuteppen abban van hogy az adomaacutenyozaacutes teacutenyeacutevel egyuumltt minden maacutest is egyeduumll Isten szuvereacuten akarata hataacuteroz meg Itt most a bdquomeacuterteacutekrdquo moz za nataacuten van a hangsuacutely az ἐδόθη ἡ χάρις κατὰ τὸ μέτρον τῆς δωρεᾶς τοῦ Χριστοῦ kapcsolatban BAUER iacutegy iacuterja koumlruumll az itteni mondatot bdquoEinem jeden war die Gnade nach dem Mass verliehen wie sie ihm Christus zugeteilt hatrdquo - bdquoKinek-kinek a szerint a meacuterteacutek szerint adatott meg a kegye-lem ahogyan Krisztus juttatta (=osztotta ki) nekirdquo Vagyis a kegyelem koumlz-vetlen adomaacutenyozoacuteja eacutes ezzel egyuumltt meacuterteacutekeacutenek meghataacuterozoacuteja is Krisztus A koumlvetkezőkből vilaacutegos hogy nem gondolkozunk helytelenuumll ha a meacuterteacutek mozzanataacutet kiterjesztjuumlk az emberben munkaacutelkodoacute Leacutelek munkateruumlleteacutere eacutes ennek a meghataacuterozaacutesaacutera is Az egeacutesz gondolatkoumlrre neacutezve ld az 1Kor 12 eacutes 14 tartalmaacutet

(8) Az előzőkben megaacutellapiacutetott teacuteny kijelenteacuteseacutet talaacutelja meg Paacutel maacuter az Oacuteszoumlvetseacutegben is ezeacutert megelőző aacutelliacutetaacutesaacutet a Zsolt 6819-ből vett ideacutezet-tel kiacutevaacutenja igazolni Ennek a zsoltaacuter-versnek az eacutertelmezeacuteseacuteben visszateacuter a maacuter egyszer emliacutetett mitikus vilaacutegkeacutephez (ld a 22 magyaraacutezataacuteban) eacutes az egyhaacutez eacuteleteacutet Krisztus mennybemeneteleacutenek teacutenyeacutevel alapozza meg E sze-rint a vilaacutegkeacutep szerint Krisztus a vilaacutegegyetem kuumlloumlnboumlző szfeacuteraacutein hatol aacutet mennybemenetele soraacuten eacutes aacutettoumlri az ezek koumlzoumltt leacutevő hataacuterokat vagy vaacute-laszfalakat Iacutegy felszabadiacutetja a halottak lelkeit akiket a deacutemoni hatalmak az Isten lakoacutehelyeacutet a foumlldi szfeacuteraacutetoacutel elvaacutelasztoacute szfeacuteraacutekban tartottak fogva eacutes ezeket most magaacuteval viszi Istenhez az ő foglyaikeacutent A Zsolt 6719 LXX

89

Magyaraacutezat Az ismeret gyuumlmoumllcsei egyseacuteg a szeretetben 41-16

szoumlvege (a heacuteber szoumlveggel egyuumltt) mutat elteacutereacuteseket ott ui ezt olvassuk ἀνἐβης εἰς ὕψος ᾐχμαλώτευσας αἰχμαλωσίαν ἔλαβες δόματα ἐν ἀνθρώπῳ a legleacutenyegesebb elteacutereacutes az aacutelliacutetmaacutenycsere ἔδωκεν - ἔλαβες A TM szoumlvege ם באד תנות מ חת לק בי ש ית ב ש למרום ית ל -Felmenteacutel a magassaacutegba foglyobdquo עkat ejtetteacutel ajaacutendeacutekokat kaptaacutel (az) embertől ()rdquo Mindenesetre a hagyomaacute-nyos revideaacutelt KAacuteROLI szerint a fordiacutetaacutes iacutegy hangzik bdquoFelmenteacutel a magas-saacutegba foglyokat vezetteacutel adomaacutenyokat fogadtaacutel emberekbenrdquo a legutoacutebbi reviacutezioacute kiacuteseacuterlete ez bdquoFelmenteacutel a magassaacutegba foglyokat vitteacutel magaddal embereket vetteacutel ajaacutendeacutekulrdquo KAacuteLLAY zsoltaacuterfordiacutetaacutesaacuteban pedig ezt olvas-suk bdquoFelmenteacutel a magassaacutegba foglyokat vitteacutel magaddal Ajaacutendeacutekokat vet-teacutel az emberektőlhelliprdquo Az αἰχμαλωσίαν mindenesetre abstractum pro conc-reto mint olyan sokszor itt is gyűjtő eacutertelemmel egyben szoacutejaacuteteacutekkal figura etymo logica-val is aacutellunk szemben amely mind a TM-ban mind a LXX-ban megtalaacutelhatoacute jelenteacutese tehaacutet bdquofoglyokat ejtetteacutelrdquo alapjaacuteban veacuteve nem abban az eacutertelemben mintha olyanokat ejtett volna foglyul akik eddig a m aacute s fog-saacutegaacuteban voltak (mintha ezt mondanoacutek bdquofoglyokra talaacuteltaacutel eacutes ezeket a magad fogsaacutegaacuteba ejtettedrdquo) meacuteg ha az eacutertelem maga veacuteguumll ebben az iraacutenyban mo-zog is

De a menny nem csak egy iraacutenyban nyiacutelt meg Krisztus mennybemene-teleacutevel ugyanakkor amikor bdquofoglyokat szerzettrdquo a mennybemenő Krisztus a nagy ellenseacutegtől a halottak lelkeacutenek eddigi uraacutetoacutel egyuacutettal az ellenkező iraacutenyba is mutat a cselekveacutese Istenhez kuumlldi a maga foglyaivaacute tett tehaacutet felszabadiacutetott lelkeket de az embereknek is bdquojuttatrdquo valamit mennyei ajaacuten-deacutekokat kuumlld le az emberiseacutegnek amelyet mennybemenetele aacuteltal szinteacuten megszabadiacutetott a deacutemonok eacutes uruk a bdquolevegőbeli hatalmassaacutegrdquo rabsaacutegaacuteboacutel

(9k) Mit jelent most maacuter mindez keacutep neacutelkuumll szoacutelva Azt hogy Jeacutezus Krisztusban akiben egyuumltt eacutes egyszerre kell laacutetnunk azt az Urat aki felment a mennybe eacutes aki azutaacuten leszaacutellt a foumlldre (ἀνέβη κατέβη) ezek szerint eacuteppen nem a menny eacutes a foumlld vagyis Isten uralkodaacutesaacutenak helye - szellemi helye - eacutes az ember vilaacutega koumlzoumltti taacutevolsaacutegot noumlvelte ezzel hanem megszuumlntette a kettő-nek egymaacutestoacutel valoacute eltaacutevolodaacutesaacutet Megvaacuteltoacute tetteacutenek beteljesedeacutese azt jelenti hogy Isten kiraacutelyi uralma eacutes az ember vilaacutega koumlzoumltt megszuumlnteti a vaacutelaszfalat a kettőt oumlsszekoumlti egymaacutessal Ebben az eacutertelemben szokaacutes mostanaacuteban arroacutel beszeacutelni hogy Jeacutezus Krisztusnak eacutes egyhaacutezaacutenak bdquovilaacutegivaacuterdquo kell lennie (bdquodie Weltlichkeit der Kirche Christirdquo) termeacuteszetesen a szoacutenak csupaacuten abban az eacutertelmeacuteben hogy eacuteppen a megdicsőuumllt Krisztus tekinti sziacutevuumlgyeacutenek az em-bervilaacuteg sorsaacutet Jaj annak az egyhaacuteznak amely nem tudja ebből levonni a megfelelő koumlvetkezteteacutest

90

Az Efeacutezusi leveacutel

Ami egyeacutebkeacutent a kifejezeacutes moacutedjaacutet reacuteszleteiben illeti a 9 versbeli εἰς τὰ κατώτερα μέρη τῆς γῆς helyes eacutertelmezeacutese nem az amelyet az ősi fordiacutetaacutesok koumlzuumll a Vetus Latina vagy a Vulgata ad inferiora terrae ill inferiores partes terrae ez ui az alvilaacutegot a Seolt jelenteneacute uacutejszoumlvetseacutegi fogalommal eacutelve a Haacutedeacuteszt Itt viszont nem arroacutel van szoacute hogy Jeacutezus az alvilaacutegba is lebocsaacutet-kozott volna hanem egymaacutest koumlvetően bdquoanabaacutezisaacuteroacutelrdquo azaz mennybeme-neteleacuteről azutaacuten bdquokatabaacutezisaacuteroacutelrdquo vagyis az inkarnaacutecioacuteroacutel a krisztoloacutegia keacutet alapvető teacutenyeacuteről A τῆς γῆς nem genitivus possessivus (vagy explicativus) hanem genitivus appositivus iacutegy a kifejezeacutes helyes eacutertelme ez bdquoa lentebbi reacute-szekre ti a foumlldrerdquo Viszont a ὑπεράνω πάντων τῶν οὐρανῶν ugyanarra utal amire az ἔδωκεν κεφαλὴν ὑπέρ πάντα (122) mert a πάντες οὐρανοί a τὰ ἐπουράνια-val azonos jelenteacutesű kifejezeacutes eacutes arra vonatkozik hogy Krisztust az Atya a maga jobbjaacutera uumlltette

(11) Az emberiseacuteggel valoacute koumlzoumlsseacutegvaacutellalaacutesaacutet a mennybe ment Krisztus azzal bizonyiacutetotta meg hogy amikor visszateacutert az Atya melleacute bdquohatalmaacutenak jobbjaacuterardquo amikor uacutejra elfoglalta dicsőseacuteges helyeacutet sőt nagyobb dicsőseacutegre jutott a megelőzőneacutel az Atya jobbjaacuten foumlldi kuumlldeteacuteseacutenek beteljesiacuteteacutese utaacuten akkor nem annak oumlruumllt hogy veacutegre megszabadult a vilaacuteg nyűgeacutetől eacutes az ott kuumlzdő-kuumlszkoumldő emberek minden gondjaacutetoacutel-bajaacutetoacutel hanem a mennyből el-halmozta őket ajaacutendeacutekaival ἔδωκεν ebben az eacutertelemben pregnaacutensabb mint a fordiacutetaacutesban adott eacutertelmezeacutesuumlnk bdquorendeltrdquo ti nem egyszerűen inteacutezkedeacutes-ről van itt szoacute - arroacutel is - hanem a Megdicsőuumlltnek olyan rendelkezeacuteseacuteről amely egyuacutettal ajaacutendeacutek a foumlldoumln eacutelő ember az emberiseacuteg eacutes koumlzvetlenuumll az egyhaacutez neacutepe szaacutemaacutera Ezek az ajaacutendeacutekok a gyuumllekezetek eacuteleteacuteben a kuumlloumln-feacutele szolgaacutelatok veacutegzőinek a bdquotisztseacutegviselőknekrdquo a kegyelmi ajaacutendeacutekaiban lelki ajaacutendeacutekaiban karizmaacuteiban vaacuteltak keacutezzelfoghatoacutekkaacute Ezeknek a kuumlloumln-feacutele karizmaacuteknak eacutes hordozoacuteiknak a jelentőseacutege uacutegy vaacutelik ismeacutet eacuterthetőveacute a gyuumllekezetek eacuteleteacuteben ha az egy test kuumlloumlnfeacutele funkcioacutekat betoumlltő de mind-ezekben az egyseacuteges test eacuterdekeit eacutes javaacutet eacuteleteacutet eacutes eacutepuumlleacuteseacutet noumlvekedeacuteseacutet eacutes gyarapodaacutesaacutet szolgaacuteloacute tagjaira gondolunk

Az első ilyen tisztseacuteg tehaacutet kegyelmi ajaacutendeacutek eacutes szolgaacutelati teruumllet meg-jeloumlleacutese ἀπόστολοι Az apostolokat az jellemzi hogy Jeacutezus Krisztus szem-tanuacuteikeacutent eacutes fuumlltanuacuteikeacutent jaacutertak vele foumlldi eacuteleteacutenek napjaiban eacutes iacutegy nyer-tek kuumlldeteacutest megbiacutezataacutest arra hogy eszkoumlzei legyenek az egyhaacutez uacutej meg uacutej gyuumllekezeteinek szuumlleteacuteseacuteben gondjuk felveacuteteleacuteben noumlvekveacutesuumlk eacutepuumlleacute-suumlk munkaacutelaacutesaacuteban Istennek A maacutesodik munkateruumlleten szolgaacutelatot veacutegző tisztseacutegviselők megnevezeacutese προφῆται A szoacute alapjelenteacuteseacutehez fűzve itt csak annyit jegyezzuumlnk meg hogy a προ- előtag nemcsak az időbeli bdquoelsőbbseacute-getrdquo jelentheti eacutes itt eacuteppen nem is erre esik a hangsuacutely hanem a bdquonyilvaacute-

91

Magyaraacutezat Az ismeret gyuumlmoumllcsei egyseacuteg a szeretetben 41-16

nossaacuteg előttirdquo felleacutepeacutest meghirdeteacutest azt amire a latin proclamare kifejezeacutes hasznaacutelatos Az oacuteszoumlvetseacutegi eacutes uacutejszoumlvetseacutegi proacutefeacutetasaacuteg szemszoumlgeacuteből egy-araacutent fontos ezt tudnunk A proacutefeacutetaacutek az eacutertelmes bizonysaacutegteacutetel hordozoacutei (SCHMAUCH megfogalmazaacutesa szerint a proacutefeacutecia n o eacute t i k u s funkcioacute) azt a megbiacutezataacutest kaptaacutek a gyuumllekezetekben hogy Isten akarataacutet a muacuteltra eacutes a joumlvő-re neacutezve felismerjeacutek eacutes iacutegy a jelenben a gyuumllekezetek tagjainak meghirdesseacutek mintegy Isten felől neacutezve eacutertelmezzeacutek az ember szaacutemaacutera a tulajdon jelenjeacutet eacutes iacutegy utat mutassanak neki ebben a jelenben a joumlvő feleacute A koumlvetkező mun-kakoumlrben szolgaacuteloacute testveacuterek megjeloumlleacutese εὐαγγελισταί Joacute ha a megjeloumlleacutes eacutertelmezeacuteseacuteben mind a koraacutebbi mind a keacutesőbbi időkre vonatkozoacute reacuteszben itt időszerűtlen reacuteszben pedig a leacutenyeget illetően helytelen interpretaacutecioacutekat feacutelretesszuumlk illetve ezektől elhataacuteroljuk magunkat Az evangeacutelistaacutek Jeacutezus Krisztus eacuteleteacutenek ismerői az ősegyhaacutezban eacutes a gyuumllekezetekben azt a felada-tot kaptaacutek hogy Jeacutezus eacutelete munkaacuteja eacutes szavai nyomaacuten ezek megismerteteacute-seacutevel eacutebren tartsaacutek a gyuumllekezeteknek Jeacutezus Krisztus egyszeri jelentőseacutegeacutere iraacutenyuloacute figyelmeacutet e jelentőseacutege iraacutenti eacuterzeacutekeacutet E szolgaacutelatukkal segiacutetetteacutek elő az evangeacuteliumi hagyomaacuteny kikristaacutelyosodaacutesaacutet eacutes az evangeacuteliumok kialaku-laacutesaacutet A paacutesztorok ποιμένες a gyuumllekezet eacutelete rendjeacutenek rendezettseacutegeacutenek a munkaacuteloacutei taniacutetoacutek διδάσκαλοι a gyuumllekezet eacuteleteacutenek iraacutenyiacutetoacutei Itt azonban meg kell jegyeznuumlnk egy neacutehaacuteny dolgot Az hogy a ποιμένες eacutes διδάσκαλοι kifejezeacuteseket itt nem terminus technicus-okkeacutent alkalmazza a leveacutel keveacutesseacute valoacutesziacutenű (ld EWALD eacutertelmezeacuteseacutet bdquoakik alkalmasak a paacutesztorkodaacutesra eacutes a taniacutetaacutesrardquo) maacutesfelől az is vilaacutegos hogy az bdquoőskeresztyeacuten haacutermasrdquo nevezete-sen az bdquoapostolok proacutefeacutetaacutek taniacutetoacutekrdquo triaacutedikus megfogalmazaacutes itt nem marad meg zaacutert csoportkeacutent Bizonyos meacuterteacutekig meacutegis koumlzeledik ehhez a haacutermas csoportosiacutetaacuteshoz az itteni felsorolaacutes akkor ha DIBELIUS javaslataacutet elfogadva - az εὐαγγελισταί kategoacuteriaacutejaacutet uacutegy fogjuk fel hogy ezek az apostolok keacutepvise-lői akik bdquoapostoli munkaacutet veacutegeznek az rsquoapostolrsquo elnevezeacutes neacutelkuumllrdquo maacutesreacuteszt a ποιμένες καὶ διδασκάλοι kifejezeacutest mintegy hendiadyoinnak vesszuumlk (erre feljogosiacutet bennuumlnket az is hogy a kettős maacutesodik tagja neacutevelő neacutelkuumll az el-sővel egy koumlzoumls neacutevelővel szerepel) eacutes uacutegy eacutertjuumlk hogy egyazon tisztseacuteget jeloumllik illetve jellemzik keacutet aspektusboacutel neacutezve eacutes voltakeacuteppen a gyuumllekezetek vezetőire vonatkoznak akiket maacutes levelek maacutes megnevezeacutesekkel is illetnek (ἐπίσκοποι προϊστάμενοι ἡγούμενοι πρεσβύτεροι)

(12) Aacuteldott ez a sokfeacuteleseacuteg mindaddig amiacuteg megfelel Istentől rendelt va-loacutedi ceacuteljaacutenak a gyuumllekezet tagjait a szolgaacutelatra keacutesziti fel eacutes eacutepiacuteti a Krisztus testeacutet DIBELIUS uacutegy fogja fel a πρὸς τὸν καταρτισμὸν κτλ mondatreacuteszletet mint amely valoacutesziacutenűleg csak a legutoacutebbi kettősen egy kategoacuteria - ποιμένες καὶ διδασκάλοι - eacutertelmeacutet van hivatva koumlzelebbről meghataacuterozni reacuteszletezni

92

Az Efeacutezusi leveacutel

azonban az egeacutesz mondatszerkeszteacutes a mondat egeacuteszeacutenek a lejteacutese nem erre vall főkeacuteppen nem erre vall a legutolsoacute finaacutelis bőviacutetmeacuteny εἰς οἰκοδομὴν τοῦ σώματος τοῦ Χριστοῦ amely az előzőkkel egyenranguacute eacutes nem is vaacutelaszthatoacute el tőluumlk Amiacuteg ugyanis ez iacutegy van addig az egyhaacutez nyilvaacutenvaloacutean nem feled-kezhetik meg arroacutel amire Paacutel itt felhiacutevja a gyuumllekezetek figyelmeacutet hogy ti a sokfeacuteleseacuteg a vaacuteltozatossaacuteg itt eacutes ezzel a felteacutetellel Istentől adott gazdagsaacuteg A veszeacutely csak ekkor kezdődik amikor ennek a hitbeli tudata homaacutelyba bo-rul vagy eacuteppen teljesen feledeacutesbe meruumll Akkor koumlvetkezik be a gyuumlleke-zetek eacuteleteacuteben az hogy veteacutelkedeacutes viszaacutely eacutes egyenetlenseacutegek leacutepnek fel a kuumlloumlnfeacutele karizmaacutek hordozoacutei vagy talaacuten ebben az esetben jobb iacutegy mondani a kuumlloumlnfeacutele bdquohivatalokrdquo betoumlltői koumlzoumltt eacutes a bajt csak jobban elmeacutelyiacuteti az ha az egyhaacutez ennek a veszeacutelynek a lekuumlzdeacuteseacutere emberi eszkoumlzoumlkhoumlz nyuacutel eacutes diktatoacuterikus egyhaacutezi vezeteacutessel proacutebaacutelja fenntartani az egyhaacutez inteacutezmeacutenyes s z e r v e z e t i egyseacutegeacutet (ez az uacuten monarchikus episzkopaacutetus rendszereacutenek a sajaacutetossaacutega)

(13) A gyuumllekezetekben levő egyenetlenseacutegek a hit erőtlenseacutegeacuteről eacutes az ismeret meghomaacutelyosodaacutesaacuteroacutel aacuterulkodnak Azonban a hit szaacutemaacutera ezek eacuteppen arra joacutek hogy a gyuumllekezetek tagjai annaacutel jobban laacutethassaacutek a gyuumlle-kezetek Istentől rendelt ceacuteljaacutet Ez a ceacutel az hogy a gyuumllekezetek tagjai talaacutel-kozzanak egymaacutessal abban hogy valamennyien a hit eacutes a Krisztus ismerete e keacutet - maacuter az előzőkben reacuteszletesen jellemzett - magatartaacutes feleacute tartsanak (καταντᾶν bdquovalami fele tart eljut valamire eleacuter valamitrdquo) A koumlvetkező keacutep ismeacutet egyaraacutent vonatkozik metaforikusan az egeacutesz egyhaacutezra in concreto pe-dig egyeacutenenkeacutent a gyuumllekezetek tagjaira A gyuumllekezeti vezeteacutes eacutes szolgaacutelat ceacutelja tehaacutet a sokfeacuteleseacutegben mutatkozoacute szilaacuterd egyseacutegben uacutegy nyilvaacutenult meg mint a Krisztusban valoacute hit eacutes a Krisztus ismerete tereacuten megvaloacutesuloacute egy-seacuteg ἑνότης τῆς πίστεως καὶ τῆς ἐπιγνώσεως τοῦ υἱοῦ τοῦ θεοῦ Baacuter a keacutet paacuterhuzamosan hasznaacutelt fogalom - πίστις eacutes ἐπίγνωσις - egyenlő suacutellyal esik a latba mint ahogyan nyelvtani tekintetben az mutatja hogy mind a kettő hataacuterozott neacutevelővel szerepel meacutegis foumllteacutetlenuumll figyelembe veendő minden gnosztikus feacutelreeacuterteacutes elleni veacutedekezeacutes jegyeacuteben az hogy első helyen a πίστις aacutell tehaacutet a Naacutezaacutereti Jeacutezusnak Isten Fiakeacutent valoacute reaacute hagyatkozoacute elfogadaacutesa ez sziacutenezi a maacutesik fogalom eacutertelmeacutet Iacutegy vilaacutegos az hogy az ἐπίγνωσις nem intellektuaacutelis ismeretszerzeacutes vagy ismeret-gyarapiacutetaacutes hanem egzisztenciaacutelis koumlzoumlsseacutegvaacutellalaacutes elsődlegesen minden egyeacutebkeacutenti intellektuaacutelis vonatkozaacutesa vagy mozzanata elleneacutere is Most azonban egy maacutesik megfogalmazaacutes leacutep e melleacute az első melleacute az ἀνὴρ τέλειος keacutepe A gyuumllekezetek előbbi moacutedon jel-lemzett eacuteleteacutenek a ceacutelja uacutegy is megfogalmazhatoacute hogy Krisztus koumlvetőinek ki kell nőniuumlk a kiskoruacutesaacutegboacutel eacutes el kell jutniuk a nagykoruacutesaacutegra Hogy a

93

Magyaraacutezat Az ismeret gyuumlmoumllcsei egyseacuteg a szeretetben 41-16

keacutep az emliacutetett moacutedon kettős keacutetfeacutele formaacuteban eacuterveacutenyesuumll az termeacuteszetes hiszen a keresztyeacuten ember eacuteleteacuteben az egyhaacutez valoacutesaacutega fejeződik ki az egyeacuten kategoacuteriaacuteinak a keretein beluumll A keacutep az eacuterett koruacute emberről beszeacutel akiben minden adottsaacuteg keacutepesseacuteg maacuter lehetőseacutegeacutenek veacutegső hataacuteraiig kifejlődoumltt Az egyhaacutez eacuteleteacuteben ez uacutegy mutatkozik meg hogy betoumllti Istentől kapott le-hetőseacutegeinek egeacutesz koumlreacutet sem toumlbbre nem vaacutegyik mint amennyire egy-egy korban rendeltetett sem kevesebbel nem eleacutegszik meg mint amennyit Isten a vilaacutegnak eacuteppen a szaacutemaacutera jelenvaloacute jelenbeli helyzeteacuteben reaacute biacutezott de termeacuteszetesen nem aacutebraacutendozik m aacute s r oacute l sem mint ami konkreacutet hely-zeteacuteben Uraacutetoacutel meghataacuterozott feladata Hasonloacutean aacutell a dolog a keresztyeacuten szemeacutelyiseacuteggel is akkor bdquotoumlkeacuteletesrdquo azaz eacuterett koruacute nagykoruacute ha Istentől kapott keacutepesseacutegeiből semmit eacutes semennyit nem hagy kihasznaacutelatlanul de az sem zavarja ha azt laacutetja mert azt kell laacutetnia hogy maacutesok toumlbbet kaptak naacutela Az ἀνὴρ τέλειος fogalmi tartalmaacutet van hivatva teljesebbeacute tenni a kouml-vetkező hataacuterozoacute a μέτροv eacutertelme miatt a ἡλικία jelenteacuteseacuteben elsősorban a bdquotesthossz nagysaacutegrdquo fogalmaacutet keresnők (iacutegy DIBELIUS) azonban eacuteppen a bdquonagykoruacutesaacutegrdquo előző emliacuteteacutese inkaacutebb az eacuteletkorra utal (hiszen ennek is le-het eacutes van bdquomeacuterteacutekerdquo) nem pedig a termetre DIBELIUS a Lk 193-at ideacutezi ellenbizonyiacuteteacutekul ahol valoacuteban Zaacutekeus bdquotermeteacutenekrdquo kicsinyseacutegeacuteről van szoacute ez azonban nem meggyőző mert maacutesutt a ἡλικία csak eacuteletkort jelenthet az evangeacutelium szoacutehasznaacutelataacuteban is iacutegy Lk 1225 = Mt 627 a lat statura fordiacutetaacutes elleneacutere is mert ezeken a helyeken nem volna eacutertelme a bdquotermet magassaacutegrdquo emliacuteteacuteseacutenek

A πλήρωμα mozzanata itt az 113 eacutes a 319 gondolatkoumlreacutehez vezeti vissza az olvasoacutet iacutegy a bdquonoumlvekedeacutesrdquo eacutes az eacutereacutes veacutegső fokaacutet eacutes ceacuteljaacutet a Krisztusban talaacutelhatoacute beteljesedeacutes teljesseacuteg jeloumlleacuteseacutere hasznaacutelja amelyre a gyuumllekezetnek az egyhaacuteznak eacutes egyes tagjainak a keresztyeacuten szemeacutelyiseacutegeknek el kell jutni-uk A fordiacutetaacutes - egy kisseacute parafraacutezis-szerűen iacutegy hangzaneacutek bdquo(amiacuteg el nem jut mindenki)hellip a krisztusi teljesseacuteg (aacuteltal jellemzett) eacuteletkor meacuterteacutekeacuteigrdquo vagyis bdquoaddig a meacuterteacutekig amelyet az az eacuteletkor jellemez amelyben Krisztus teljesseacutege vaacutelik valoacutera az emberben illetve az egyhaacutezban eacutes gyuumllekezeteibenrdquo Iacutegy eacutertelmezi ezt a helyet a magyaraacutezoacutek toumlbbseacutege AMBROSIASTER oacuteta a modernek koumlzuumll HAUPT EWALD WESTCOTT eacutes maacutesok) Ezt taacutemasztja alaacute az is hogy az előzőkben is bdquoeacuteletkorroacutelrdquo (aetas) volt szoacute eacutes a koumlvetkezők-ben is ugyanebben a kategoacuteriaacuteban mozgunk (νῆπιοι) Viszont SCHLIER ezt az eacutertelmezeacutest eacuteppen az emliacutetett fogalmak megteacutevesztő hataacutesaacutenak tulajdoniacutet-ja iacutegy DIBELIUS nyomaacuten a bdquotesthossz nagysaacuteg termetrdquo teacuterbeli kategoacuteriaacutejaacutet akarja a ἡλικία tartalmaacutenak laacutetni annak elleneacutere hogy az εἰς μέτρον κτλ hataacuterozoacute pontos megfelelője paacuterhuzama a koumlzvetlenuumll előtte aacutelloacute εἰς ἄνδρα

94

Az Efeacutezusi leveacutel

τέλειον hataacuterozoacutenak SCHLIER iacutegy a ἡλικίας-ban genitivus appositivust laacutet ugyan nyilvaacuten helyesen de az egeacutesz passzus eacutertelmeacutet azutaacuten iacutegy koumlzeliacuteti meg bdquohellipaddig a meacuterteacutekig amely a πλήρωμα τοῦ Χριστοῦ bdquoἡλικίαrdquo -jaacutenak tehaacutet bdquonagysaacutegaacutenak termeteacutenek teacuterbeli kiterjedeacuteseacutenekrdquo megfelel (ő a 318 gondo-latkoumlreacutehez taacutersiacutetja ezt az eacutertelmet ahol a neacutegy teacuterbeli dimenzioacuteroacutel van szoacute) azaz ennek a pleacuteroacutemaacutenak a meacuterteacutekeacuteig meacutereteacuteig illetve eddig a pleacuteroacutemaacuteig a maga meacutereteacuteben A tovaacutebbi reacuteszleteket ld DIBELIUS eacutes SCHLIER kommen-taacuterjaacuteban e hely magyaraacutezataacuteban A megkuumlloumlnboumlzteteacutes ilyen szőrszaacutelhasogatoacute erőlteteacutese kuumlloumlnben a koineacute szoacutehasznaacutelataacuteval sem feacuter oumlssze Gondoljunk csak arra hogy a mi heacutetkoumlznapi nyelvuumlnkben is kettős jelenteacutesű ilyen esetekben a bdquonagysaacutegrdquo Ha ti valakitől megkeacuterdezzuumlk bdquoMilyen nagy maacuter a fiadrdquo ndash hogy a keacutepben ti az embernek gyermekből bdquokeacutesz emberreacuterdquo vaacutelaacutesaacutenak a gondo-latkoumlreacuteben maradjunk - erre a vaacutelasz rendszerint ez bdquoMaacuter huacutesz eacutevesrdquo bdquoMaacuter nagykoruacuterdquo stb Tehaacutet oumlsztoumlnoumlsen nem a centimeacuteterekre tehaacutet nem a termet-re hanem az eacuteletkorra utalunk a vaacutelaszban A keacutetfeacutele eacutertelmezeacutes nem vezet egymaacutestoacutel leacutenyegeacuteben kuumlloumlnboumlző elteacuterő vagy eacuteppen ellenteacutetes eredmeacutenyre a leacutenyegi tartalom - a kiskoruacutesaacutegboacutel az eacuterettkoruacutesaacutegra nagykoruacutesaacutegra valoacute eljutaacutes - iacutegy is uacutegy is vilaacutegos

(14) A nagykoruacute embert eacuteppen ceacuteltudatos magatartaacutesa veacutedi meg minden ingadozaacutes kisiklaacutes minden tetszetős uacutej iraacutenyzat csaacutebiacutetaacutesaacuteboacutel adoacutedoacute kiacuteseacuterteacutes ellen ezekben eacutes ezek moumlgoumltt vonzoacute kuumllsőseacutegeik elleneacutere is fel tudja ismerni az Istennel ellenseacuteges erők mesterkedeacuteseacutet A νήπιοι kifejezeacutest az előzőkben talaacutelhatoacute ἀνὴρ τέλειος ellenteacutetekeacutent eacutertettuumlk ebben az eacutertelmezeacutesben ennek egyaacuteltalaacuteban nem mond ellene az a formaacutelis szempont hogy amaz egyes-szaacutemuacute emez pedig toumlbbesszaacutemuacute forma ez termeacuteszetesen koumlvetkezik a ki-fejezeacuteseknek abboacutel az oumlsszefuumlggeacuteseacuteből amelyben előfordulnak (DIBELIUS egyenesen bdquomisztikus - miszteacuteriumi - kifejezeacutese egyhaacutezi aacuteteacutertelmezeacuteseacuterőlrdquo beszeacutel ami maacuter csak azeacutert is zavaros mert a misztikust eacutes az egyhaacutezit ba-jos volna ilyen moacutedon kijaacutetszani egymaacutessal szemben hogy a bdquomisztikusrdquo bdquomiszteacuteriumitrdquo jelent az a kommentaacuterboacutel nem tűnik ki csak az eacuten felteacutete-lezeacutesem) A tovaacutebbiakban keacutep a kifejezeacutes de a keacutep eacutes a valoacutesaacuteg - ahogyan gyakran szokott toumlrteacutenni - oumlsszeszoumlvődik benne κλυδωνιζόμενοι meacuteg teljes egeacuteszeacuteben keacutep a hajoacutes-eacuteletből vett a keacutesői egyhaacutezi goumlroumlgseacuteg koumlreacutebe tarto-zoacute szoacute a κλύδων bdquohullaacutemvereacutesrdquo főneacutev tovaacutebbkeacutepzeacutesekeacutent jelenteacutese bdquohullaacute-moktoacutel dobaacutelt haacutenyt-vetettrdquo Bőviacutetmeacutenye viszont kileacutep a keacutepi koumlrből παντὶ ἀνέμῳ τῆς διδασκαλίας ez maacuter a gyuumllekezetek konkreacutet eacuteleteacuteről beszeacutel keacutep neacutelkuumll a παντί eacutertelemszerűen tulajdonkeacuteppen nem is az ἀνέμῳ-hoz hanem a διδασκαλίας-hoz tartozik bdquoide-oda haacuteny-vet mindenfeacutele taniacutetaacutes szelerdquo(az ἀνέμῳ meacuteg a keacutepben van a διδασκαλία-val leacutep ki a keacutepből a kifejezeacutes) kuuml-

95

Magyaraacutezat Az ismeret gyuumlmoumllcsei egyseacuteg a szeretetben 41-16

loumlnben az ἀνέμῳ dativus a participiumnak szabaacutelyos hataacuterozoacuteja A tovaacutebbi-akban a κυβεία ismeacutet keacutep de maacuter egeacuteszen maacutes teruumlletre utal a kockajaacuteteacutek az alapjelenteacutes de hamarosan hozzaacutetapad a bdquohamisjaacuteteacutekrdquo melleacutekeacutertelme uacutegyhogy κυβεύω jelenteacutese maacuter kifejezetten bdquohamisan jaacutetszani hamisjaacuteteacutekot folytatnirdquo A πανουργία jelenteacutese bdquocsel csalaacuterdsaacutegrdquo tehaacutet a jaacuteteacutek moacutedjaacutet je-loumlli miacuteg a jaacuteteacutek ceacuteljaacutet a koumlvetkező hataacuterozoacute fejezi ki πρὸς τὴν μεθοδείαν τῆς πλάνης Ebben a hataacuterozoacuteban a μεθοδεία mint ahogyan a μεθοδεύω bdquocsal csűr-csavar elferdiacutetrdquo keacutesőbbi igei szaacutermazeacuteka mutatja (amely egyeacuteb-keacutent az Uacutejszoumlvetseacutegben nem fordul elő ugyanuacutegy mint a klasszikus μέθοδος bdquoutaacutenajaacuteraacutes eljaacuteraacutes eljaacuteraacutesmoacutedrdquo sem a μεθοδεiacuteα is keacutesői-egyhaacutezi szoacute) bdquoaacutel-noksaacuteg alattomossaacutegrdquo Itt tehaacutet nem bdquoutaacutenajaacuteraacutesrdquo hanem bdquomoumlgeacuteje keruumlleacutesrdquo az alapszemleacutelet Az egeacutesz kifejezeacutes eacutertelme egyuumltt bdquoazeacutert hogy tervszerű mesterkedeacutesekkel teacutevuacutetra vezessenrdquo

Krisztus egyhaacutezaacutenak eacutelete egeacuteszen maacutes leacutegkoumlrben folyik egeacuteszen maacutesak a tuumlnetei is Az egyhaacutez Krisztus teste feje a bdquomennyekben levő Krisztusrdquo Az egyhaacutez eacutelete uacutegy jellemezhető hogy eacuteleteacutet eacutes noumlvekedeacuteseacutet a fő a Krisztus biz-tosiacutetja tehaacutet a test egeacuteszeacutenek a termeacuteszete a Krisztus termeacuteszeteacutevel egyezik Krisztus termeacuteszete hataacuterozza meg az egyhaacutez termeacuteszeteacutet a Krisztus-test eacutele-te a fej iraacutenyiacutetaacutesaacuteval folyik figyelme szuumlntelenuumll a főre a Krisztusra szegező-dik Ezeacutert eacuteleteacutet az isteni igazsaacuteg az evangeacutelium igazsaacutega jellemzi eacutes ennek megvaloacutesulaacutesi moacutedja a gyuumllekezetekben a szeretet (ἀληθεύοντες ἐν ἀγάπῃ)

(16) A Krisztus-testről szoacuteloacute gyakorlati taniacutetaacutes zaacuterja be az intelmeknek ezt az első szakaszaacutet Krisztus teste az egyhaacutezban nem eszmeacuteny nem koumlvetel-meacuteny hanem megleacutevő valoacutesaacuteg Eacutelő eacutes noumlvekvő valoacutesaacuteg mert a fő a Krisztus erejeacuteből kap erőt az eacuteletre eacutes a noumlvekedeacutesre Ez az egyseacuteges test azonban olyan tagokboacutel - szaacutemtalan olyan tagboacutel - tevődik oumlssze amelyek (helyeseb-ben akik) egeacuteszen kuumlloumlnboumlző sokfeacutele hivataacutessal feladattal eacutes megbiacutezataacutessal eacutelnek benne a test oumlsszefuumlggeacuteseacuteben de meacutegis valamennyi egyazon ceacutel szolgaacute-lataacuteban aacutell Iacutegy a megismeacutetelt keacutepben bizonyos suacutelyponteltoloacutedaacutest is laacutetunk most maacuter nem csupaacuten a tagoknak a főhoumlz a Krisztushoz valoacute viszonyaacuteroacutel beszeacutel ez a taniacutetaacutes hanem a tagok egymaacuteshoz valoacute viszonyaacutet is taacutergyalja sőt itt foumllteacutetlenuumll erre esik a nagyobb hangsuacutely Ezeacutert leacutenyeges itt az is hogy van v a l a m i ami ezt a testet oumlsszeilleszti eacutes oumlsszetartja (συναρμολογούμενον συμβιβαζόμενον) uacutegyhogy minden tag az erőkifejteacutesnek a neki adott meacuter-teacuteke szerint jaacuterul hozzaacute a test oumlsszetartaacutesaacutehoz Az az erőkifejteacutes amely az egyhaacutez eacuteleteacutet bdquoindiacutetjardquo a tagok araacutenyos hozzaacutejaacuterulaacutesaacuteboacutel tevődik oumlssze erről az oldalroacutel neacutezve (κατ᾽ ἐνέργειαν ἐν μέτρῳ ἑνὸς ἑκάστου μέρους) Iacutegy nouml-vekszik eacutes gyarapszik az egyhaacutez Krisztus teste eacutes iacutegy bdquoeacutepuumllrdquo szeretetben (az οἰκοδομή eredetileg nyilvaacutenvaloacutean szinteacuten keacutep a haacutezeacutepiacuteteacutes koumlreacuteből keacutesőbb

96

Az Efeacutezusi leveacutel

azonban annyira gyakorivaacute vaacutelik aacutetvitt lelki eacutertelmű hasznaacutelata is hogy maacuter nem kell mindig szuumlkseacutegszerűen visszanyuacutelnunk az alapjaacuteul szolgaacuteloacute keacutepig baacuter az Ef-ben ezt a 220kk foumllteacutetlenuumll bdquojavalljardquo ajaacutenlatossaacute teszi)

Egyeacutebkeacutent a σῶμα - κεφαλή bdquokorrelaacutecioacutetrdquo toumlbben a Krisztus-testről szoacuteloacute eredetinek tartott paacuteli taniacutetaacutes (ld kuumlloumlnoumlsen az 1Kor 1227-ben) maacutesodla-gos az apostolok utaacuteni korra valloacute bdquodeuteropaulinusrdquo kibőviacuteteacuteseacutenek tartjaacutek (vouml 122 Kol 118 21019) ld a Bevezeteacutesben Hogy egy ilyen szemleacutelet mennyire merev mennyire nem szaacutemol az eacutelő nyelvhasznaacutelat termeacutekeny al-kotoacute rugalmassaacutegaacuteval azt legjobban mutatja egy olyan eredeti paacuteli leveacutelnek elismert iratboacutel valoacute hely mint az 1Kor 113 kuumlloumlnoumlsen az Ef 523-maI egy-bevetve Ez egyuacutettal a bdquokeacuteprdquo kiszeacutelesedeacuteseacutenek uacutetjaacutet is joacute szemleacutelteti

Az ismeret gyuumlmoumllcse az uacutej ember feloumlltoumlzeacutese 417-24

17 Azt mondom haacutet eacutes lelketekre koumltoumlm az Uacuterban hogy ne eacuteljetek uacutegy tovaacutebb ahogyan a pogaacutenyok is eacutelnek gondolkozaacutesuk hiaacutebava-loacutesaacutegaacuteban 18 akiknek homaacutelyban van az eacutertelmuumlk ki vannak re-kesztve az Istentől kapott eacuteletből a miatt a tudatlansaacuteg miatt amely bennuumlk van sziacutevuumlk megkemeacutenyedeacutese miatt 19 Ezek ernyedtseacuteguumlk-ben aacutetadtaacutek magukat a kicsapongaacutesnak hogy azutaacuten mindenfeacutele tisztaacutetalan teveacutekenyseacuteget folytassanak telhetetlenseacuteguumlkben 20 Ti viszont nem iacutegy ismerteacutetek meg a Krisztust 21 ha igazaacuten roacutela hal-lottatok eacutes benne kaptatok taniacutetaacutest mint ahogyan ez az igazsaacuteg Jeacutezusban 22 hogy ti dobjaacutetok el magatoktoacutel az előző eacuteletmoacutedotok szerinti oacute embert amely romlott a csalaacuterd kiacutevaacutensaacutegok koumlzepette 23 viszont uacutejuljatok meg elmeacutetek lelkeacuteben 24 eacutes oumlltseacutetek magatokra az uacutej embert aki Isten szerint teremtetett valoacutesaacutegos igazsaacutegban eacutes szentseacutegben

Mielőtt az intelmek soraacuten eljutna Paacutel a reacuteszletekbe menő erkoumllcsi taniacutetaacutesig előbb egy uacutejabb bevezeteacutest ad ezekhez Erre azeacutert van szuumlkseacuteg mert az emliacute-tett reacuteszletes parancsok (παραγγελίαι bdquoereacuteny-kataloacutegusrdquo ld 25ndash32 v) sokfeacute-le oumlsszefuumlggeacutesben előfordulhatnaacutenak az apostol azonban azt akarja hogy az egyetlen lehetseacuteges keresztyeacuten alapveteacutesre eacutepuumlljenek foumll

(17) Bizonyos fokig abszoluacutet eacutertelemben maacuter szoacutelt Paacutel arroacutel hogy milyen volt a pogaacutenyok illetve pogaacutenykeresztyeacutenek előző eacutelete Most ismeacutet visszateacuter

97

Magyaraacutezat Az ismeret gyuumlmoumllcse az uacutej ember feloumlltoumlzeacutese 417-24

a pogaacuteny eacuteletforma jellemzeacuteseacutere Ez itt azeacutert mond sokat mert iacutegy eacutertjuumlk meg azt hogy Isten elhiacutevoacute szava amellyel belevonja az embert a maga ter-veacutenek oumlsszefuumlggeacuteseacutebe nem az első szoacute az ember eacuteleteacuteben Nem uacutegy jut el az emberhez mintha az ember lelke eacutes eacutelete előzetesen minden maacutes hataacutestoacutel eacuterintetlen lett volna eacutes most is fuumlggetlen volna Az embernek van előeacutelete eacutes van koumlrnyezete Ez itt a pogaacutenyokboacutel lett keresztyeacutenek vonatkozaacutesaacuteban egybeesik előző eacuteletuumlkben maguk is pogaacutenyok voltak koumlrnyezetuumlk most is pogaacuteny Viszont ez csak noumlveli a suacutelyaacutet a pogaacuteny eacuteletformaacuteboacutel raacutejuk neacutez-ve szaacutermazoacute hozzaacutejuk eljoumlvő kiacuteseacuterteacuteseknek mert ezek nemcsak koumlzvetlen koumlrnyezetuumlkből adoacutednak szuumlntelenuumll hanem előző eacuteletuumlkből vissza-vissza-keacuteredzkedő oumlsztoumlneikből is amelyek nagyon elevenen bdquorezonaacutelnakrdquo ezekre a kiacuteseacuterteacutesekre Paacutel etikai taniacutetaacutesaacutenak iacutegy keacutet leacutenyeges vonaacutesa aacutell előttuumlnk Az ember bűneacutet az ember egyetemes meghataacuterozottsaacutegaacutenak koumlvetkezmeacutenye-keacutent eacuterti nem pedig esetszerűen egymaacutestoacutel alapjaacuteban veacuteve elszigetelten jelentkező veacutetkek sokasaacutegaacuteboacutel integraacutelja oumlsszegezi A bűn szerves valoacutesaacuteg a veacutetkek ennek a tuumlnetei mint ahogyan a betegseacuteg sem tuumlneteinek oumlsszes-seacutegeacuteből aacutell hanem tuumlneteiben jelentkezik mutatkozik meg Eacuteppen iacutegy ter-meacuteszetesen a szabadulaacutest sem abban laacutetja az apostol hogy az ember esetről esetre kazuisztikusan veszi fel a harcot oumlnmaga erejeacuteből az eacuteppen jelentkező veacutetkek ellen hanem abban hogy teljesen uacutej meghataacuterozottsaacuteg jut eacuterveacutenyre az eacutelete foumlloumltt maacutes alapra eacutepuumll az eacutelete mint eddig Iacutegy mostmaacuter eacuterthető hogy mieacutert foglalkozik Paacutel ismeacutet reacuteszletesen a pogaacuteny eacuteletforma jellegzetes vonaacutesainak felsorolaacutesaacuteval Ezt mindenesetre uacutegy teszi - eacutes ebben is a szere-tetre neveli a gyuumllekezeteket - hogy nem pogaacuteny koumlrnyezetuumlket aacutelliacutetja eleacutejuumlk most sem szinte ujjal mutogatva raacute hanem ismeacutet uacutegy jellemzi a pogaacuteny eacutelet-formaacutet mint a pogaacutenyokboacutel lett keresztyeacutenek előző eacuteletformaacutejaacutet amelyből valamennyien joumlttek a μηκέτι a περιπατεῖν előtt nyilvaacuten feacutelreeacuterthetetlenuumll arra vonatkozik hogy e d d i g a megszoacuteliacutetottak is ilyen eacuteletet folytattak A ceacutel az hogy vilaacutegossaacute tegye előttuumlk nem jaacuterhatnak tovaacutebb ezen az uacuteton Ezt mindenesetre nyomateacutekos felszoacuteliacutetaacutes formaacutejaacuteban adja tudtukra μαρτύρομαι alapjelenteacutese termeacuteszetesen marad a bdquobizonysaacutegteveacutesrdquo de itt suacutelyosabb az eacutertelme felhiacutevaacutest uumlnnepeacutelyes eacutes eacuterveacutenyeacuteben az ember foumlleacute magasloacute keacutereacutest jelent iacutegy az utaacutena koumlvetkező accusativus cum infinitivo nyilvaacutenvaloacutean fel-szoacuteliacutetoacute eacutertelmű ahogyan a goumlroumlgben ilyen kapcsolatokban gyakran szokott is lenni A bizonysaacutegtevő felszoacuteliacutetaacutes uumlnnepeacutelyes nyomateacutekossaacutegaacutet kuumlloumlnoumlsen kiemeli a maacutesik fajta eacutelet alapjaacutera az Uacuterra valoacute hivatkozaacutes (ἐν κυρίῳ a szokaacute-sos eacutertelemben vouml fentebb a 41 magyaraacutezataacuteban mondottakkal foumlloumlsleges a modern angol fordiacutetaacutes kiegeacutesziacuteteacutese bdquoin the name ofhelliprdquo mert ez az εἰς τὸ ὄνομα fordiacutetaacutes lehetne) A pogaacuteny eacutelet eacutertelmezeacutese akkor eacuterthető meg itt iga-

98

Az Efeacutezusi leveacutel

zaacuten ha arra gondolunk hogy a ceacuteljaacuteban biztos tartalmaacuteban gazdag alapja-iban szilaacuterd eacutes Isten titkainak megismereacuteseacuteben megvilaacutegosodott keresztyeacuten eacutelethez meacuteri az apostol Ezeacutert ennek az eacuteletformaacutenak amelyet a pogaacutenyke-resztyeacutenek egyszer maacuter elhagytak de azutaacuten szinte minden pillanatban uacutejra meg uacutejra szakiacutetaniuk kell vele mindjaacutert az első jellemvonaacutesa az hogy eacutelet-moacutedjukat (περιπατεῖν vouml a 41 magyaraacutezataacuteval) egy olyan gondolkozaacutesmoacuted szabja meg amely nem tudja igazaacuten megragadni a valoacutesaacuteg leacutenyegeacutet nem tudja megismerni ennek az igazi arcaacutet nem tud eligazodni a teremtett vilaacuteg-ban nem ismeri sem a vilaacutegot sem oumlnmagaacutet mert nem ismeri Istent Ezeacutert termeacuteketlen - tartalmatlan eacutes semmiteacuterő - egeacutesz gondolkozaacutesuk eacutertelmi te-veacutekenyseacuteguumlk (ἐν ματαιότητι τοῦ νοὸς αὐτῶν)

(18) Az hogy a pogaacutenyok iacutegy rdquomeghiuacutesiacutetjaacutekrdquo meghamisiacutetjaacutek a valoacutesaacutegot azzal fuumlgg oumlssze hogy egeacutesz ismerőkeacuteszseacuteguumlk (διάνοια alapjelenteacutese BAUER szerint bdquoDenkkraft Verstandrdquo - bdquogondolkozoacutekeacutepesseacuteg eacutertelem mint a νοεῖν szerverdquo a LXX tuacutelnyomoacutean a heacuteb לב vagy לבב fordiacutetaacutesakeacutent adja) homaacutelyban van hogy nem talaacuteljaacutek a helyuumlket eacutes ezeacutert nincsen is helyuumlk ebben az eacutelet-ben amelyet Isten adott nekik ἀπηλλοτριωμένοι nagyon kifejezően csenduumll oumlssze az bdquoabalienationrdquo- bdquoEntfremdungrdquo - bdquoelidegenedeacutesrdquo modern fogalmaacute-val eredetileg nyilvaacuten olyanokat jeloumll a passziacutev eacutertelmű participium akik idegenekkeacute vaacuteltak eacutes most is ebben az idegenseacutegben eacutelnek azonban pontos jelenteacuteseacutere neacutezve ld a 221 magyaraacutezataacutet

A dolog taacutergyi oldala az hogy nem ismerik azt a valoacutesaacutegot amelyben benne eacutelnek (ἄγνοια) iacutegy nyilvaacutenvaloacutean nincsen semmifeacutele kapcsolatuk az eacutelet Uraacuteval nem fűzi őket hozzaacute haacutela hanem elfaacutesultan megkemeacutenyedett sziacutevvel eacutelnek πώρωσις szinte terminus technicus a hitetlenseacutegbe eacutes engedet-lenseacutegbe merevedett ember eacutes Izraacuteel aacutellapotaacutenak jeloumlleacuteseacutere aacuteltalaacuteban bdquomeg-kemeacutenyedettnekrdquo fordiacutetjuk alapszavaacutenak a πωρόω igeacutenek az alapjelenteacutese bdquotompaacutevaacute tesz eacuterzeacuteketlenneacute tesz megkemeacutenyitrdquo ennek alapszava ti a πώρος főneacutev amely egyfajta kőzetet jelent (meacutesztufaacutet maacutervaacutenyszerű koumlvet) vagyis a szoacute jelenteacutese koumlzel aacutell ahhoz amit a mai nyelvek gyakran bdquopetrifikaacutelaacutesnak petrifikaacuteloacutedaacutesnakrdquo neveznek magyarul tulajdonkeacuteppen bdquomegkoumlvuumlleacutesrdquo

(19) A pogaacutenyok eacuteleteacutet az jellemzi hogy bdquoszenvtelenuumllrdquo ernyedtseacutegben eacutelnek minden iraacutent elvesztetteacutek az eacuterzeacutekuumlket ἀπαλγεῖν jelenteacutese bdquoelernyedrdquo a participium perfectum azt az aacutellapotot jeloumlli amelybe bdquoelernyedeacuteserdquo reacuteveacuten keruumll az ember unott bdquoszenvtelenrdquo erőtlen is tehetetlen keacuteptelen a joacutera A D verzioacuteja ἀπηλπικότες ez kettős gyoumlkeacuterből sarjadhatott ki egyreacuteszt a latin fordiacutetaacutesokban talaacutelhatoacute desperati visszatuumlkroumlződeacutese visszafordiacutetaacutes uacutet-jaacuten mivel ἀπαλγεῖν szeacutelső jelenteacutese ez is lehet bdquoremeacutenyeacutet vesziacutetirdquo maacutesreacuteszt lehet egeacuteszen egyszerű eliacuteraacutes is ΑΠΗΛΓΗΚΟΤΕΣ helyett ΑΠΗΛΠΙΚΟΤΕΣ

99

Magyaraacutezat Az ismeret gyuumlmoumllcse az uacutej ember feloumlltoumlzeacutese 417-24

Nincsen ami egybefogja oumlsszetartsa szervesseacute tegye fegyelmezze az eacuteletuuml-ket taacutevlat neacutelkuumll a biztos joumlvő fesziacutetőereje neacutelkuumll ceacuteltalanul eacutelnek a pillanat-ban - iacutegy proacutebaacutelnak kieleacuteguumlleacutest keresni eacutes iacutegy szuumlkseacutegszerűen jutnak a kicsa-pongaacutes uacutetjaacutera Az olyan ember oumlsztoumlnoumls magatartaacutesa ez aki eacutelete tartalmaacutet azzal szeretneacute feledtetni oumlnmagaacuteval hogy egyre toumlmeacutenyebb eacutelvezetekre toumlr mert az egyszer maacuter eleacutert meacuterteacutek iraacutent eacuterzeacuteketlenneacute vaacutelik eacutes ez nem eleacutegiacuteti ki Ez minden eacutelvezetnek a leacutelektani alaptoumlrveacutenye (termeacuteszetesen egyaacuteltalaacuteban nem a testi szervezettől fuumlggetlenuumll) eacutes ezt fejezi ki joacutel itt a πλεονεξία amely-nek alapjelenteacutese bdquonyereseacutegvaacutegy birtoklaacutesi vaacutegyrdquo de etimoloacutegiaacuteja sokatmon-doacutean aacuterulkodik arroacutel amiről az előbb szoacuteltunk πλέον ἔχειν bdquoegyre toumlbbet akar birtokolni kapni magaacutehoz venni vagy magaacuteba felsziacutevnirdquo vagyis a t e l- h e t e t l e n s eacute g aacutellapotaacuteba keruumllt Kikapcsoloacutedaacutesroacutel szoacuterakozaacutesroacutel beszeacutel pedig valoacutejaacuteban eacutelete tisztasaacutegaacutet jaacutetssza el mohoacutesaacutegaacuteval ἐργασία ἀκαθαρσίας ἐν πλεονεξίᾳ

(20k) A keacutetfeacutele eacutelet koumlzoumltt Krisztus a hataacuter az eacuteles vaacutelasztoacutevonal Aki el-fogadta őt eacutes vele egyuumltt mindazt a pozitiacutevumot amelyet ő jelent az uacutej eacuteletben jaacuteroacute embernek annak bizonyos bdquonegatiacutevrdquo koumlvetkezteteacuteseket is le kell vonnia ebből Termeacuteszetesen nem uacutegy aacutell a dolog hogy az ember leszokik a hibaacuteiroacutel leteszi elhagyja a bűneit eacutes akkor bdquoipso factordquo koumlzoumlsseacutegbe jut a Krisztussal hanem megfordiacutetva Az ember minden előzmeacuteny neacutelkuumll kegyelemből ajaacuten-deacutekba kapja a Krisztussal valoacute eacuteletkoumlzoumlsseacuteget eacutes ebből le kell vonnia azt a koumlvetkezteteacutest hogy ki kell vetnie az eacuteleteacuteből mindent mostmaacuter ami nem feacuter oumlssze a Krisztussal Ezek a doumlnteacutesei uacutegy toumlrteacutennek meg hogy szuumlntelenuumll hozzaacutemeacuteri magaacutet a Krisztushoz akiről pontos eacutes helyes keacutepe van μανθάνειν itt accusativus personae-val van bőviacutetve ez a bőviacutetmeacuteny ritka az ἀκούειν ige mellett az accusativus personae a klasszikus szabaacutelyok szerint azt a szemeacutelyt jeloumlli a k i r ő l hall az ember azonban itt nyilvaacuten arra i s utal a kifeje-zeacutes egyenlő hangsuacutellyal a jelenteacuteseacuteben hogy a roacutela hirdetett evangeacuteliumban maga Krisztus szoacutel az emberhez Nehezebb az ἐν αὐτῷ ἐδιδάχθητε dativus-i vonzata a vaacuterhatoacute accusativus helyett csak az egyeacutebkeacutenti ἐν Χριστῷ hataacutero-zoacutei vonzatok mintaacutejaacutera eacuterthető μανθάνειν tehaacutet az ἀκούειν eacutes a διδάσκεσθαι kettősen egy mozzanataacuteban magyaraacutezoacutedik nem egyszerű megtanulaacutest jelent hanem Krisztus egzisztenciaacutelis megismereacuteseacutet eacutes elfogadaacutesaacutet Hangsuacutelyos itt a J eacute z u s neacutev emliacuteteacutese benne a toumlrteacuteneti Naacutezaacutereti Jeacutezus szemeacutelyeacuteben jelentke-zik a Krisztus a Messiaacutes nincsen maacutes bdquokrisztusrdquo rajta kiacutevuumll benne foglaltatik teljesseacuteggel a Krisztus valoacutesaacutega καθὼς ἔστιν ἀλήθεια ἐν τῷ Ἰησοῦ

(22) Ebben a vonatkozaacutesban Paacutelnaacutel gyakran talaacuteljuk azt a keacutepet amely az uacutej eacuteletet ruhaacutehoz (vagy fegyverzethez) hasonliacutetja eacutes arra buzdiacutetja az embert hogy vegye foumll oumlltse magaacutera egyben pedig inti arra hogy a reacutegi embereacutet jel-

100

Az Efeacutezusi leveacutel

lemző veacutetkeket hagyja el vesse el dobja el magaacutetoacutel (ἐνδύεσθαι ἀποτιθέναι az ἀποθέσθαι mediumi alak eacuterzeacutekelteteacuteseacutere jelenteacuteseacutenek megkoumlzeliacuteteacuteseacutere hasznaacuteljuk a fordiacutetaacutesban ezt a formaacutet bdquodobjaacutetok el m a g a t o k t oacute lrdquo) Itt aacutetfogoacutebban fogalmaz az apostol eacutes az egeacutesz oacute ember feacutelreteacuteteleacutet jeloumlli meg annak bizonysaacutegakeacutent hogy a reacutegi eacuteleteacuteből az uacutejba aacutetleacutepett pogaacuteny valoacuteban bdquomegtanultardquo a Krisztust megismerte eacutes elismerte elfogadta az eacutelete Uraacutenak e doumlnteacutes minden koumlvetkezmeacutenyeacutevel egyuumltt A megfogalmazaacutesban a κατὰ τὴν προτέραν ἀναστροφὴν sok magyaraacutezoacute szerint pleonazmus a παλαιὸς ἄνθρωπος mellett viszont SCHLIER szerint szoacute sincsen ilyesmiről mint ahogyan DIBELIUS felteacutetelezi aki emellett formagazdagsaacutegra valoacute toumlrek-veacutesről beszeacutel mint a kifejezeacutesmoacuted ceacuteljaacuteroacutel SCHLIER neacutezete az hogy az aacutelliacutetmaacutenyhoz tartozoacute hataacuterozoacute arra a keacuterdeacutesre felel milyen tekintetben kell levetnuumlnk oacute emberuumlnket ti a reacutegi eacuteletfolytataacutes tekinteteacuteben a Kol 39-ben emliacutetett πράξεις eacutertelmeacuteben amelyeket doumlnteacutesuumlnkben maacuter letettuumlnk elve-tettuumlnk de uacutejra meg uacutejra visszateacuternek eacuteppen uacutegy mint προτέρα ἀναστροφή bdquoelőző forgoloacutedaacutesunk eacuteletfolytataacutesunk eacuteletmoacutedunkrdquo A reacutegi megtagadaacutesa nem olyan eacuterdekek szolgaacutelataacuteban szuumlkseacuteges amelyek az embertől egyeacutebkeacutent taacutevol esnek Isten kegyelmeacuteben eacuteppen az az igazaacuten nagy hogy mikoumlzben az ember koumlveti az ő hiacutevoacute szavaacutet eacutes mikoumlzben aacutetadja magaacutet neki az ő felismert eacutes magaacuteeacutevaacute tett terveacutenek szolgaacutelataacutera vaacutellalkozik nem robotra eacutes nem o1yan munkaacutera amelyben mindeneacutet elvesziacuteti eacuteleteacutet felőrli eacutes uumlres keacutezzel meg-csalva taacutevozik ebből a vilaacutegboacutel Ez a szolgaacutelat egyuacutettal az ember szemeacutelyes eacuteleteacutenek is a megoldaacutesa teljes meacuterteacutekben A pogaacuteny eacuteletforma halaacutellal fizet φθειρόμενον a megsemmisuumlleacutes a bdquotoumlnkremenetelrdquo szava veacutegső konzekven-ciaacutejaacuteban a benne megrajzolt folyamat a kaacuterhozatba tehaacutet a teljes pusztulaacutesba vezet Itt az imperfectumi alak termeacuteszetesen folyamatos eacutertelmű bdquoveacutegpusz-tulaacutes feleacute tartoacuterdquo de az ige jelenteacutestartalma nem az erkoumllcsi romlottsaacuteg Eacuteppen az eacutelet az igazi eacutelet hajszolaacutesa koumlzben vaacutelik az ember saacutetaacuteni csalaacutes aacuteldozataacutevaacute mert ami a helytelen taacutevlatokban gondolkozoacute ember szaacutemaacutera eacutelet eacutes amire az ilyen ember eacuteppen ezeacutert annyira vaacutegyik amire a pillanatok embere mindeneacutet felteszi ndash az becsapja eacutes mindeneacuteből kifosztja Az itt hasznaacutelt kifejezeacutes κατὰ τὰς ἐπιθυμίας τῆς ἀπάτης nyilvaacuten a φθειρόμενον participium hataacuterozoacutei bő-viacutetmeacutenye a κατά prepoziacutecioacute ritkaacutebb de nem egyeduumllaacutelloacute jelenteacuteseacutevel amely koumlruumllmeacutenyhataacuterozoacutet fejez ki Az ἀπάτης genitivus qualitatis ha a kifejezeacutest az aacuteltalaacuteban megszokott eacutes elfogadott eacutertelemben vesszuumlk (a modern angol fordiacutetaacutesban deceitful desires bdquomegteacutevesztő vaacutegyak csaloacuteka kiacutevaacutensaacutegokrdquo) Mindenesetre ez a valoacutesziacutenűbb baacuter BAUER feljegyzi az ἀπάτη szoacutenak egy maacutesik jelenteacuteseacutet is amelyet MOIRIS Kr u 2 szaacutezadi grammatikusnaacutel talaacutel-hatunk meg aki szerint az ἀπάτη ἡ μὲν πλάνη παρrsquoΑττικοῖςhellip ἡ δὲ τέρψις

101

Magyaraacutezat Az ismeret gyuumlmoumllcse az uacutej ember feloumlltoumlzeacutese 417-24

παρrsquo Ἕλλησι Eszerint a szoacute helleacutenista jelenteacutese bdquoeacutelvezet gyoumlnyoumlr keacutejrdquo volna a genitivus itt genitivus obiectivus eacutes iacutegy az egeacutesz kifejezeacutes egyuumltt a keacutejvaacutegyat az eacuterzeacuteki kieleacuteguumlleacutes kereseacuteseacutet jelenteneacute Az oumlsszefuumlggeacutestől nem volna eacuteppen idegen egy ilyen magyaraacutezat de a paacuterhuzamos helyek (Mt 1322 par Kol 28 2Thess 210) az előbb emliacutetett eacutes ismertetett jelenteacutes mellett szoacutelnak A foumll-di-emberi eacuteletkoumlroumln beluumll maradoacute vaacutegyak pusztulaacutesba viszik az embert ezzel szemben a Creator Spiritus uacutejjaacute teremti az ember eacuteleteacutet ezeacutert van meg a lehe-tőseacutege annak hogy meguacutejuljunk bdquoelmeacutenk lelke aacuteltalrdquo τῷ πνεύματι τοῦ νοὸς ὑμῶν eacutertelme nem bdquointimum mentisrdquo ahogyan BENGEL koumlruumlliacuterja nem is a kifejezeacutesek puszta halmozaacutesaacuteroacutel van szoacute ahogyan DIBELIUS veacuteli SCHLIER magyaraacutezata sem eleacuteggeacute vilaacutegos ő ui az ember eacuteleteacutenek a keresztseacutegben rej-tett moacutedon meguacutejult szellemeacutere gondol eacutes uacutegy veacuteli hogy itt a maacuter meguacutejult eacutelet meguacutejulaacutesaacuteroacutel szoacutel Paacutel mint a Rm 122-ben is tehaacutet gondolkodaacutesmoacute-dunk uacutej voltaacuteroacutel van szoacute Ez azonban a πνεῦμα fogalmaacutet elszemeacutelyteleniacuteti Csak arra gondolhatunk hogy Paacutel itt azt hangsuacutelyozza a Szentleacutelek Isten Lelke de csak uacutegy vaacutelik az eacuteletuumlnkben munkaacutelkodoacute erőveacute (vouml 320) ha egeacutesz bdquonoeacutetikusrdquo eacutertelmi intellektuaacutelis eacutenuumlnk gondolkozaacutesunk gondolkodaacutesmoacute-dunk szemeacutely szerint vaacutellalja vele a koumlzoumlsseacuteget tehaacutet szemeacutely szerint a mi Lelkuumlnkkeacute lesz

(24) Iacutegy toumlrteacutenik meg tehaacutet a reacutegi eacutelettel valoacute radikaacutelis szakiacutetaacutes mint az uacutej ember feloumlltoumlzeacuteseacutenek radikaacutelis koumlvetkezmeacutenye Ezt a keacutepet uacutegy kell meg-eacutertenuumlnk hogy uacutej-emberi szemeacutelyiseacuteguumlnket nem magunk alakiacutetjuk ki nem a mi igyekezetuumlnk eredmeacutenye ez eacutes ennek uacutejra meg uacutejra hangsuacutelyossaacute kell vaacutelnia Az uacutej embert Isten teremti meg ezeacutert Isten szerinti valoacute (κατὰ θεὸν κτισθείς) Isten Krisztusban formaacutelja meg ezt a szemeacutelyiseacuteget Krisztust az eacuteletuumlnk Uraacutenak vaacutellalni tehaacutet annyit jelent hogy nem vaacutellaljuk tovaacutebb a kouml-zoumlsseacuteget a reacutegi eacuteletuumlnkkel hiaacuteba jelentkezik ez ismeacutet naproacutel napra az igeacutenye-ivel ellenben a legkisebb dolgokban is vaacutellaljuk a koumlzoumlsseacuteget az uacutej emberrel jaacuterjuk ennek az uacutetjaacutet eacuteljuumlk ennek az eacuteleteacutet Iacutegy jutunk el a csaloacuteka aacutebraacutendok eacutes vaacutegyak vilaacutegaacuteboacutel a felismert eacutes megeacutertett valoacutesaacuteg birodalmaacuteba mert a Krisztusban megteremtett ember a valoacutesaacutegban eacutel ezeacutert igaz - szabad a bűntől - eacutes ezeacutert szent - mindenestől az Isteneacute ndash eacutes ennek megfelelően eacuteli az eacuteleteacutet is ἐν δικαιοσύνῃ καὶ ὁσιότητι τῆς ἀληθείας

102

Az Efeacutezusi leveacutel

Az ismeret gyuumlmoumllcse az uacutej erkoumllcsi magatartaacutes 425-32

25 Ezeacutert dobjaacutetok el magatoktoacutel a hazugsaacutegot eacutes szoacuteljatok igazsaacute-got mindenki a felebaraacutetjaacuteval mert tagjai vagytok egymaacutesnak 26 Aacutem haragudjatok de ne veacutetkezzetek a nap ne menjen le uacutegy hogy meacuteg tart a haragotok 27 se az oumlrdoumlgnek ne adjatok helyet 28 Aki lopoacutes az most maacuter ne lopjon tovaacutebb hanem a sajaacutet keze mun-kaacutejaacuteval dolgozzeacutek meg joacute megeacutelheteacuteseacuteeacutert hogy legyen mit adnia annak aki szuumlkseacuteget laacutet 29 Semmifeacutele romboloacute beszeacuted ne hagyja el a szaacutetokat csak joacute olyan amely eacutepiacuteteacutesre szolgaacutel a szuumlkseacutegnek megfelelően hogy kegyelmet nyuacutejtson azoknak akik halljaacutek 30 Ne szomoriacutetsaacutetok meg Isten Szentlelkeacutet mert aacuteltala pecseacuteteltettetek el a megvaacuteltaacutes napjaacutera 31 Mindenfeacutele keserűseacuteg eacutes indulatoskodaacutes eacutes harag eacutes laacuterma eacutes istenkaacuteromlaacutes taacutevozzeacutek el koumlzuumlletek minden go-noszsaacuteggal egyuumltt 32 De legyetek egymaacutes iraacutent joacutesaacutegosak irgalma-sok olyanok akik megbocsaacutettok egymaacutesnak mint ahogyan Isten is megbocsaacutetott nektek a Krisztusban

Az uacutej ember ilyen realitaacutesaacutenak alapjaacuten most maacuter az ereacutenyek felsorolaacutesaacutenak is megvan a helye a keresztyeacuten taniacutetaacutesban Senki nem hiszi nem hiheti most maacuter azt hogy egyszerű humanista etikaacuteroacutel van szoacute Mindenkinek eacutertenie kell hogy csupaacuten a Krisztusban megteremtett Isten keacutepeacutere eacutes hasonloacutesaacutegaacutera uacutejjaacute formaacutelt ember kuumlloumlnfeacutele eacutelethelyzetekben megnyilatkozoacute bdquoarcvonaacutesai-roacutelrdquo van itt szoacute amelyek bennuumlnket hasonloacute eacutelet folytataacutesaacutera koumlteleznek

(25) Az első keacuterdeacutes amely felvetődik a reacuteszletes erkoumllcsi intelmekben ez vajon a magatartaacutesunk valoacuteban a Krisztusban kapott benne megalapozott egyseacuteget tuumlkroumlzi-e amellett tesz-e bizonysaacutegot Ha ui valoacuteban uacutegy gondol-kozunk az uacutej emberről ahogyan az előző reacuteszletekben hallottuk akkor vi-laacutegos hogy sokfeacuteleseacuteguumlnk egyedi vonaacutesaink elleneacutere is egy test tagjaivaacute fűz oumlssze bennuumlnket a Leacutelek eacutes ennek ki kell fejeződnie magatartaacutesunkban is ὅτι ἐσμὲν ἀλλήλων μέλη vouml Rm 125 1Kor 1212kk Az ἀλλήλων genitivus egy kisseacute kuumlloumlnoumlsen hat de termeacuteszetesen azt van hivatva kifejezni hogy egy-maacuteshoz valoacute viszonyunkban egymaacutes koumlzoumltt tagok vagyunk ugyanannak az egy eacutes egyseacuteges testnek a tagjai Iacutegy eacuterthető az is hogy az erkoumllcsi parancsnak itt mind a taacutersas egyuumltteacuteleacutes a koumlzoumlsseacutegi eacutelet egyes teruumlleteire vonatkozoacute ren-delkezeacuteseivel intelmeivel talaacutelkozunk Első szaacutemuacute proacutebakeacutent a gyuumllekezetek tagjainak egymaacutes iraacutent a gyuumllekezeteken beluumll tanuacutesiacutetott magatartaacutesaacutera mu-

103

Magyaraacutezat Az ismeret gyuumlmoumllcse az uacutej erkoumllcsi magatartaacutes 425-32

tat raacute az ige ἕκαστος μετὰ τοῦ πλησίον αὐτοῦ azonban eacuteppen a ὁ πλησίον fogalmaacutenak előteacuterbe aacutelliacutetaacutesaacuteval eleve tuacutel is utal ezen a koumlroumln eacutes minden em-berre vonatkozoacute eacuterveacutennyel aacutell eleacutenk Hasonloacutean aacutell a dolog a koumlvetkezőkben is Az első keacuterdeacutes az ember eacutes ember viszonylataacuteban az igazsaacuteg eacutes hazugsaacuteg keacuterdeacutese (ἀποθέμενοι τὸ ψεῦδος λαλεῖτε ἀλήθειαν mediaacutelis alakjaacutenak eacuter-telmeacutere neacutezve ld a 22 vers magyaraacutezataacutet) Az igazsaacuteg eacutes az objektiacutev taacutergyi valoacutesaacuteg elleplezeacutese hazugsaacuteg sziacutenleleacutes egymaacutes becsapaacutesa hamis laacutetszatok kelteacutese - mindez olyan magatartaacutes amely nem lehet alapja a koumlzoumlsseacutegi eacutelet-nek sőt a lehető legnagyobb meacuterteacutekben veszeacutelyezteti A keresztyeacuten szeretet nem fejeződhetik ki abban hogy a koumlruumlloumlttuumlnk levő bennuumlnket koumlruumllvevő valoacutesaacutegot vagy oumlnmagunk valoacutedi eacutenjeacutet elrejtjuumlk vagy hamis sziacutenben tuumlntet-juumlk fel De meacuteg keveacutesbeacute abban hogy egymaacutesroacutel a valoacutesaacutegnak meg nem fele-lő moacutedon nyilatkozunk a valoacutesaacutegnak meg nem felelő aacutelliacutetaacutesokat engeduumlnk meg magunknak

(26) A koumlvetkező keacuterdeacutes a harag eacutes beacutekuumlleacutekenyseacuteg keacuterdeacutese Paacutel nem ringatja magaacutet olyan aacutebraacutendban mintha az ember valaha is el tudnaacute ma-gaacutetoacutel teljesen haacuteriacutetani a harag indulataacutet Az bizonyos hogy a harag helyet talaacutel magaacutenak az eacuteletuumlnkben Ezeacutert szaacutemolnunk is kell a jelentkezeacuteseacutevel ὀργίζεσθε καὶ μὴ ἁμαρτάνετε talaacuten seacutemi hataacutesra kialakult mondatszerkesz-teacutes uacuten parataxis pro hypotaxi melleacuterendeleacutes alaacuterendelő szerkeszteacutes helyett Nyilvaacutenvaloacutean nem azt jelenti mintha az apostol egyenes felszoacuteliacutetaacutest adna a gyuumllekezetek tagjainak hogy tervszerűen eacutepiacutetseacutek be a harag eacuterzuumlleteacutet eacutes magatartaacutesaacutet az eacuteletuumlkbe hanem az imperativus-nak megengedő jelenteacutese van bdquoHa haragusztok is ne veacutetkezzetekrdquo ndash ti azzal hogy egy napon tuacutelra is nyuacutejtjuk a haragunkat tehaacutet a folytataacutes ugyancsak laza szerkeszteacutesmoacuted-dal magyaraacutezza ennek a passzusnak az eacutertelmeacutet (vouml BLASS-DEBRUNNER 387sect SCOTT do not sin in your anger bdquoharagotokban ne veacutetkezzetek ne koumlvessetek el veacutetketrdquo) A leacutenyeges az amit a Zsolt 45 tiltoacute szava fejez ki erre a helyre taacutemaszkodik ez az első parancs (szoacute szerint a LXX szoumlvege az itteni) ez a harag ha maacuter fel is taacutemadt bennuumlnk ne jaacuterjon joacutevaacutetehetetlen koumlvetkez-meacutenyekkel mindenek előtt ne indiacutetson bennuumlnket cselekveacutesre A szokaacutesos szoacutelaacutes szerint bdquoaludjunk raacute egyethelliprdquo

Nem joacute a haraggal tartoacutes baraacutetsaacutegban eacutelni ha elkiacuteseacuter bennuumlnket egyik naproacutel a maacutesikra akkor előbb-utoacutebb aacutellandoacute taacutersunkkaacute vaacutelik Nem tudunk ellentaacutellni a hataacutesaacutenak raacutenyomja a beacutelyegeacutet a maacutesik emberrel valoacute kapcso-latunkra vele valoacute baacutenaacutesunkra cselekveacutesuumlnkre Ezeacutert igyekezzuumlnk mineacutel suumlrgősebben szabadulni tőle Egy nap nem hosszuacute idő de annak a veacutegeacutet se vaacuterjuk meg haragunkkal παροργισμός itt nem a bdquoharagra gerjedeacutestrdquo jelenti hanem a haragos felindultsaacuteg aacutellapotaacutet vouml Jer 215 LXX az Uacutejszoumlvetseacutegben

104

Az Efeacutezusi leveacutel

csak itt fordul elő Maga a hataacuterozoacute ὁ ἥλιος μὴ ἐπιδυέτω ἐπὶ παροργισμῷ ὑμῶν - magyarul ennyire toumlmeacutenyen nominaacutelis szerkezettel nem adhatoacute visz-sza hűseacutegesen eacutes eacuterthetően bdquoA nap le ne menjen a ti haragotokonrdquo - eacuterthe-tetlen bdquoa ti haragotokkalrdquo pedig keacuteteacutertelmű volna ezeacutert vaacutelasztottuk a mel-leacutekmondattal valoacute koumlruumlliacuteraacutest a fordiacutetaacutesban

(27) Ha meacutegis tartoacutesan tehaacutet akaacuter csak egy nap veacutegeacuteig is helyet adunk tudatunkban eacutes eacuterzeacuteseink koumlzoumltt a haragnak akkor a Saacutetaacutennak biztosiacutetunk teret az eacuteletuumlnkben μηδὲ δίδοτε τόπον τῷ διαβόλῳ iacutegy a megelőző mon-dat eacutertelmezeacutesekeacutent kapja meg a sajaacutetos eacutertelmeacutet DIBELIUS szaacutemol azzal a lehetőseacuteggel hogy esetleg oumlnaacutelloacute parancs volna ez az utoacutebbi eacutes akkor a διάβολος a raacutegalmazoacutet jelenteneacute de el is veti ezt a magyaraacutezatot Mi is va-loacutesziacutenűtlennek tartjuk főkeacuteppen azeacutert mert a διάβολος determinaacutelt formaacute-ban hataacuterozott neacutevelővel szerepel itt eacutes ebben a formaacutejaacuteban maacuter a LXX-ban is jelenti az bdquooumlrdoumlgoumltrdquo mindenesetre a paacuteli levelek koumlreacuten beluumll csak itt eacutes a Paacutesztori levelekben talaacutelhatoacute ilyen jelenteacutessel

(28) A harmadik probleacutemakoumlr a birtoklaacutes illetve megeacutelheteacutes - anyagi ja-vak - eacutes a munka viszonya A termeacuteszeti ember eacuteleteacutenek iraacutenyaacutet a birtoklaacutes vaacutegya szabja meg nagyon sokreacutetű moacutedon eacutes formaacuteban (ld a 19 vers ma-gyaraacutezataacuteban a πλεονεξία fogalmaacutenak kifejteacuteseacuteben) ebben a fonaacutek erkoumllcsi magatartaacutesaacuteban csak azeacutert dolgozik ha dolgozik hogy valamit mineacutel toumlb-bet szerezzen de az ilyen munka erkoumllcsi tartalma erősen probleacutematikus Ilyen keacuterdeacutesekkel a taacutersadalom eacutelete aacutellandoacutean tele van meacuteg ma is minden taacutersadalmi formaacutecioacuteban a halmozaacutes vagy az uacuten bdquostaacutetus-szimboacutelumokrdquo keacuter-deacuteseacutetől kezdve szaacutemos maacutes probleacutema meacuteg megoldaacutesra vaacuteroacute neveleacutesi feladat a taacutersadalmon beluumll a keresztyeacutenek eacutes a gyuumllekezetek eacuteleteacuteben is annaacutel is inkaacutebb mert ezeknek azt a bizonyos bdquoegeacuteszen maacutesatrdquo kellene keacutepviselniuumlk eacutes erkoumllcsi bdquoelőleguumlkkelrdquo kellene hozzaacutejaacuterulniuk a taacutersadalom e keacuterdeacuteseinek a tisztaacutezoacutedaacutesaacutehozhellip Nagyon koumlnnyen vezet az uacutet tovaacutebb abba az iraacutenyba hogy az ember igyekezzeacutek mineacutel kevesebb munkaacuteval vagy eacuteppen m u n k a n eacute l - k uuml l megszerezni azt amire vaacutegyik eacutes nyilvaacutenvaloacute hogy ez a gyuumllekezetek tagjainak is keacuterdeacutesuumlk volt Paacutel koraacuteban is maacuteskuumlloumlnben nem kellene raacute kiteacuter-nie Amint a dolog iacutegy alakult akkor maacuter az ember baacutermennyire leplezett formaacuteban is esetleg - eacutes egyelőre - raacuteleacutepett a lopaacutes uacutetjaacutera Hiszen az erre valoacute hajlam minden emberrel vele szuumlletik ὁ κλέπτων participiumnak itt az imperfectumi eacutertelme uralkodoacute bdquoaki hajlik a lopaacutesrardquo fordiacutetaacutesunk nem adta ennyire aacuternyaltan az eacutertelmezeacutest A keresztyeacuten embernek a munka minden koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt szolgaacutelat amelynek indiacuteteacuteka eacutes oumlsztoumlnző ereje a szeretet Ezeacutert egyreacuteszt haacutelaacuteval veszi tudomaacutesul ha munkaacuteja nyomaacuten Isten gondos-kodik az eacuteleteacuteről sőt sziacutevesen szerez toumlbbet is mint amennyire foumllteacutetlenuumll

105

Magyaraacutezat Az ismeret gyuumlmoumllcse az uacutej erkoumllcsi magatartaacutes 425-32

szuumlkseacutege van mert a toumlbblet a foumlloumlsleg a gyuumllekezet eacuteleteacutenek egeacuteszseacuteges oumlsz-szefuumlggeacuteseacuteben megtalaacutelja a maga Istentől rendelt uacutetjaacutet eacutes helyeacutet a szűkoumll-koumldőnek a neacutelkuumlloumlzőnek adott segiacutetseacuteggeacute vaacutelik A versben a taacutergy ἀγαθόν okoz probleacutemaacutet eacutertelmeacutet itt koumlrnyezete szabja meg ezeacutert nem az erkoumllcsi joacute eacutertelmeacuteben vettuumlk mint ahogyan neacutehaacuteny magyaraacutezoacute teszi hanem a foumlldi javakra anyagiakra a megeacutelheteacutesre eacutertettuumlk

(29) Az ember hajlandoacute volna azt hinni hogy a koumlzoumlsseacutegi eacuteletnek ilyen aktiacutev mozzanatokkal jellemzett eacuteleteacuteben a szavaknak vajmi csekeacutely a suacutelyuk De az ige semmifeacutele formaacuteban nem jaacuterul hozzaacute a szavak jelentőseacutegeacutenek ki-sebbiacuteteacuteseacutehez nem ad alkalmat erre - mint ahogyan tiltakozneacutek az ellen is hogy egyeduumll a szoacutenak tulajdoniacutetsunk fontossaacutegot A bdquoszoacutemaacutegiardquo eacutes a tettek maacutegiaacuteja egyformaacuten veszedelmes kiacuteseacuterteacutes lehet a konkreacutet helyzettől fuumlggő-en az egyhaacuteznak eacutes tagjainak Szavainknak a maguk helyeacuten nagy jelentőseacute-guumlk van mert a szoacute erők eacutes hataacutesok koumlzvetiacuteteacuteseacutenek az eszkoumlze Iacutegy az utolsoacute keacuterdeacutes az intelmek soraacuten az eacutepiacutető eacutes romboloacute szoacute keacuterdeacutese σαπρός nemcsak bdquorothadtrdquo a szoacutenak aktiacutev eacuterteme is van bdquorothasztoacute bomlasztoacuterdquo olyasmi ami-nek nyomaacuteban nem keletkezik eacutelet sőt a meglevő eacutelet is oszlaacutesnak indul A bomlasztoacute szoacutenak nincsen helye a keresztyeacuten eacuteletben ebben csak az eacutepiacuteteacutes szaacutendeacuteka uralkodhatik Csak olyan szavakra hatalmaz fel bennuumlnket Isten Lelke amelyek abban az eacutertelemben joacutek hogy az eacutepiacuteteacutest szolgaacuteljaacutek οἰκοδομή aacutetvitt eacutertelmű (szellemi lelki) hasznaacutelataacutera neacutezve ld a 16 vers magyaraacutezataacutet a τῆς χρείας genitivus neacutemileg probleacutematikus a kifejezeacutes szokaacutesos magya-raacutezata bdquoa fennaacutelloacute szuumlkseacuteg kieleacutegiacuteteacuteseacuteben aacutelloacute eacutepiacuteteacutesrdquo DIBELIUS helyesen utal arra hogy csupaacuten az εἰς τὴν χρείαν nyomoacutesiacutetaacutesaacuteroacutel van szoacute hiszen a szuumlkseacuteg kieleacutegiacuteteacutese eacuteppen az eacutepiacuteteacutes egyszoacuteval genitivus qualitatis-ra kell gondolnunk esetleg appositivus-i eacutertelemre iacutegy bdquoaz eacutepiacuteteacutesre ti a konkreacutet szuumlkseacutegletrerdquo Ez itt azt jelenti hogy ezek a szavak nem csupaacuten nem aacutertanak de kegyelemben is reacuteszesiacutetik azt akihez szoacutelnak vagyis a kapott kegyelem nyomaacuteban a szoacuteloacute eacuteleteacuteből a szoacute uacutetjaacuten kegyelem aacuterad ki Isten kegyelme to-vaacutebb aacuterad a megszoacuteliacutetott ember eacuteleteacutebe χάριν διδόναι eredeti eacutertelme bdquojoacutet tesz valakivelrdquo SCHLIER arra mutat raacute hogy Paacutel a LXX-boacutel eredő reminisz-cencia alapjaacuten alkalmazza itt ezt a kifejezeacutest de pregnaacutensabb eacutertelemmel ru-haacutezza fel Ilyesmit a χάρις sokreacutetű alapjelenteacutese folytaacuten koumlnnyű is megtennie

(30) Bűnuumlnket nemcsak az teszi suacutelyossaacute hogy romlaacutesba viszi a sajaacutet eacutele-tuumlnket nem is csak az hogy tovaacutebb rongaacuteljuk vele a maacutesok eacuteleteacutet is Hanem legfőkeacuteppen az hogy Isten munkaacuteinak aacutellunk az uacutetjukba veacutetkeinkkel vakme-rően azt az Istent akadaacutelyozzuk eacutes szomoriacutetjuk meg ezzel aki Lelke aacuteltal maacuter most elpecseacutetelt bennuumlnket hogy megismerhetők legyuumlnk a szabadiacutetaacutes nagy napjaacuten (a σφραγίς σφραγίζειν jelenteacuteseacutere neacutezve ld az 113 magyaraacutezataacutet)

106

Az Efeacutezusi leveacutel

(31) Ezeacutert nem lehet reacuteszes a keresztyeacuten ember semmifeacutele gonoszsaacutegban (σὺν πάσῃ κακίᾳ oumlsszefoglaloacute eacutertelmű az előző oumlt fogalmat fogja egybe illetve ezekre tekint vissza) eacutes hogy a gonoszsaacuteg mennyire nem felsziacuteni vagy tuumlneti keacuterdeacutes ha-nem a sziacutevből szaacutermazoacute lelkuumllet keacuterdeacutese annak bizonysaacutegaacuteul Paacutel eacuteppen oumlt olyan magatartaacutest sorol fel amelyeknek emliacuteteacuteseacuteből ennek vilaacutegossaacute kell vaacutelnia πικρία θυμός ὀργή κραυγή βλασφημία vagyis bdquoepeacutes keserűseacuteg indulatos duumlh kitoumlrő harag izgatott ordiacutetozaacutes Isten szentseacutegeacutet (akaacuter csak rejtve is) eacuterintő kaacuteromlaacutesrdquo Mindezeknek bdquoki kell veacutetetniuumlkrdquo koumlzuumlluumlnk ἀρθήτω ἀφ᾽ ὑμῶν - pontosabban rdquoveacutetesseacutek el tőletekrdquo DIBELIUS fordiacutetaacutesa bdquofern von euch seihelliprdquo azaz bdquolegyen taacutevol tőletekrdquo - nem adja vissza az aoristos-i forma jelenteacuteseacutet arroacutel van itt szoacute hogy az emliacutetett veacutetkeknek bdquoel kell taacutevoliacutettatniukrdquo a gyuumllekezetek tagjaitoacutel ndash ἀφ᾽ ὑμῶν - egyenkeacutent helyesebben szemeacutely szerint uacutegy hogy ezzel termeacuteszetesen ezek a veacutetkek bdquohagyjaacutek elrdquo az egeacutesz gyuumllekezetet is A goumlroumlg passivum-mal kife-jezett cselekveacutes alapjaacuteban veacuteve nagyon is bdquoaktiacutevrdquo eacutertelmű itt (Ilyenkor szoktuk hangsuacutelyozni hogy nem mediaacutelis a jelenteacutes hanem bdquoaz activum passivum-aacuteroacutelrdquo van szoacute) ilyenkor a fordiacutetaacutes legjobban ezzel a koumlruumlliacuteraacutessal koumlzeliacuteti meg az eredeti eacutertelmet bdquotaacutevoliacutetsaacutetok el magatoktoacutelrdquo

(32) Mindezek helyeacutebe a krisztusi indulat megnyilvaacutenulaacutesainak kell leacutep-niuumlk χρηστός alapjelenteacutese bdquohasznos hasznaacutelhatoacute alkalmas joacute valamirerdquo azutaacuten bdquoszeliacuted kellemes tiszteletremeacuteltoacute joacutesaacutegos dereacutekrdquo itt az utoacutebbi je-lenteacutescsoportra valoacute tekintettel az alapjelenteacutes bdquojoacute joacutesaacutegos szeliacuted baraacutetirdquo εὔσπλαγχνος bdquoirgalmasrdquo vagy eacuteppen bdquojoacuteteacutekonyrdquo a σπλάγχνα σπλαγχνίζομαι rokonszava a maacutesik emberhez valoacute odahajlaacutest eacutes az ebből fakadoacute aktiacutev se-giacutetőkeacuteszseacuteget is jelenti az Uacutejszoumlvetseacutegben ezen a helyen kiacutevuumll csak az 1Peacutet 38-ban talaacuteljuk meacuteg meg

Ezekben ugyanaz a magatartaacutes nyilvaacutenul meg amelyet Krisztus tanuacutesiacutetott iraacutentunk Iacutegy az a koumlvetkezmeacutenye hogy az ember megbocsaacutet embertaacutersaacutenak ez a megbocsaacutetaacutes nyilvaacutenvaloacutean eacutes a szuumlkseacutegnek megfelelően k ouml l c s ouml n ouml s ἑαυτοῖς mint gyakran itt is reflexivum pro reciproco tehaacutet ἀλλήλοις helyett a koumllcsoumlnoumls vonatkozaacutes jeloumlleacuteseacutere Mintaacuteja előzmeacutenye eacutes reaacutelis alapja ennek a megbocsaacutetaacutesnak nem a mi bdquoemberseacuteguumlnkrdquo vagyis az hogy mi emberseacutege-sek vagyunk mert ebből nem telneacutek raacute az alap Istennek a Krisztusban iraacuten-tunk tanuacutesiacutetott magatartaacutesa eacutes cselekveacutese ő elengedte minden adoacutessaacutegunkat megbocsaacutetotta minden veacutetkuumlnket a Krisztus eleacutegteacuteteleacuteeacutert A mi szemszouml-guumlnkből neacutezve az nyilvaacutenvaloacutean bdquoingyenesrdquo aktus ajaacutendeacutek (ἐχαρίσατο jelen-teacutese lehet az is hogy bdquojoacutesaacutegosan megajaacutendeacutekozrdquo - a bdquomegkegyelmezrdquo mellett vagy eacuteppen azzal egyuumltt egy leacutelegzetre) Isten azonban mindezeacutert bdquofizetettrdquo az ἐν Χριστῷ itt eacuteppen arra utal hogy Krisztus eleacutegteacutetellel szolgaacutelt eleget tett a mi adoacutessaacutegunkeacutert bűneinkeacutert Iacutegy folyik haacutet tovaacutebb az igazaacuten helyes

107

Magyaraacutezat Az ismeret gyuumlmoumllcse a fegyelmezett eacutelet 51-21

keresztyeacuten magatartaacutesban Isten kegyelmes munkaacuteja a gyuumllekezetekben az ember aacuteltal a maacutesik ember eacuteleteacuteben

Az ismeret gyuumlmoumllcse a fegyelmezett eacutelet 51-21

1 Legyetek haacutet koumlvetőiveacute az Istennek mint szeretett gyermekek 2 eacutes eacuteljetek szeretetben ahogyan Krisztus szereteteacutebe fogadott ben-neteket eacutes odaadta magaacutet eacutertuumlnk ajaacutendeacutekul eacutes aacuteldozatul Istennek hogy joacute illatot aacuterasszon 3 Paraacuteznasaacuteg pedig eacutes semmifeacutele tisztaacutetalansaacuteg vagy kapzsisaacuteg meacuteg csak szoacuteba se keruumlljoumln koumlzoumlttetek mint ahogyan szentekhez illik 4 se mocskos szoacute eacutes oumlsszevissza beszeacuted eacutes elmeacuteskedeacutes mert ez nem illik hanem inkaacutebb haacutelaadaacutes 5 Mert azt tudjaacutetok meg eacutes legyetek vele tisztaacuteban hogy senkinek aki paraacutezna vagy tisztaacutetalan vagy kapzsi azaz baacutelvaacutenyimaacutedoacute nincsen oumlroumlkseacutege a Krisztus eacutes Isten orszaacutegaacuteban 6 Senki ne aacuteltasson benneteket uumlres szavakkal hiszen ezek miatt a dolgok miatt joumln el az Isten haragja az engedetlenseacuteg fiaira 7 Ne legyen haacutet koumlzoumlsseacutegetek veluumlk 8 mert egykor soumlteacutetseacuteg voltatok most pedig vilaacutegossaacuteg az Uacuterban a vilaacutegossaacuteg gyermekei-keacutent eacuteljetek 9 mert a vilaacutegossaacuteg gyuumlmoumllcse teljes joacutesaacutegban eacutes igaz-saacutegossaacutegban eacutes igazsaacutegban van - 10 eacutes tegyeacutetek proacutebaacutera hogy mi az ami tetszeacutese szerint valoacute az Uacuternak 11 eacutes ne vaacutellaljatok koumlzoumls-seacuteget a soumlteacutetseacuteg termeacuteketlen cselekedeteivel hanem inkaacutebb leplez-zeacutetek is le 12 mert ami titokban toumlrteacutenik ezek reacuteszeacuteről arroacutel meacuteg beszeacutelni is szeacutegyen 13 Mindez azonban nyilvaacutenvaloacutevaacute vaacutelik ha leleplezi a vilaacutegossaacuteg Ezeacutert szoacutel iacutegy bdquoEacutebredj fel te aki alszol eacutes kelj fel a halaacutelboacutel eacutes felragyog neked a Krisztusrdquo 15 Joacutel uumlgyeljetek haacutet raacute hogy milyen eacuteletet eacuteltek ne olyat mint a bolondok hanem olyat mint a boumllcsek 16 Joacutel hasznaacuteljaacutetok ki az alkalmas időt mert a napok gonoszak 17 Ezeacutert ne legyetek esztelenek hanem eacutertseacutetek hogy mi az Uacuter akarata 18 Eacutes ne reacuteszegedjetek meg bortoacutel mert ebben leacutehasaacuteg van hanem legyetek telve Leacutelekkel 19 beszeacutelgesse-tek egymaacutes koumlzoumltt zsoltaacuterokkal eacutes dicseacuteretekkel eacutes lelki eacutenekekkel eacutenekelveacuten eacutes dicseacuteretet mondvaacuten sziacutevetekben az Uacuternak 20 haacutelaacutet advaacuten mindenkor mindeneacutert a mi Urunk Jeacutezus Krisztus neveacuteben az Istennek eacutes Atyaacutenak 21 alaacuteja rendelveacuten magatokat egymaacutesnak a Krisztus feacutelelmeacuteben

108

Az Efeacutezusi leveacutel

Az eddigiekből is az itt koumlvetkezőkből is vilaacutegos hogy Paacutel nem humanista etikaacutet propagaacutel hanem valoacutesaacutegosan eacutes cselekvő moacutedon is Isten megtoumlrteacutent szabadiacutetaacutesaacutenak az alapjaacutera akarja helyezni azokat akik a gyuumllekezetek tag-jaivaacute lettek A 14 versbeli ideacutezetből is vilaacutegos hogy csak hiacutevőket lehet uacutegy megszoacuteliacutetani ahogyan Paacutel itt levele olvasoacuteihoz illetve igehirdeteacuteseacutenek hall-gatoacuteihoz beszeacutel A leveacutel felolvasaacutesra volt szaacutenva tehaacutet a bdquohallgatoacuterdquo kategoacuteriaacuteja jobban megfelel a kor viszonyainak egyeacutebkeacutent a leacutenyegnek is mint a hall-gatoacute fogalma Kuumlloumlnben az oacutekorban bdquoolvasnirdquo- ἀναγινώσκειν mindig egyet jelentett az olvasott szoumlveg hangos felolvasaacutesaacuteval mint ahogyan az auditiacutev vagy akusztikus eacutelmeacuteny valoacuteban sokkal plasztikusabb az ilyen termeacuteszetű szoumlvegek percipiaacutelaacutesaacuteban mint a vizuaacutelis amely pedig ma maacuter leacutenyegesen elterjedtebb eacutes aacuteltalaacutenosabb baacuter sokkal keveacutesbeacute szemeacutelyes jellegű

Az maacuter egeacuteszen maacutes keacuterdeacutes hogy lehet-e emiatt a 14 verset egy keresz-teleacutesi eacutenekből vett ideacutezetnek tartani eacutes az egeacutesz reacuteszletet uacutegy felfogni mint megkeresztelendőkhoumlz inteacutezett intelmek sorozataacutet laacutencolataacutet

(1) Hogy mennyire nem emberi erőfesziacuteteacutesről van szoacute a keresztyeacuten etikaacute-ban azt mindjaacutert ennek a reacuteszletnek a kezdő mondata mutatja Isteni erők vannak munkaacuteban a gyuumllekezetekben eacutes tagjaikban Ez azonban a keresztyeacuten emberre neacutezve nem jelenti azt hogy Isten munkaacuteinak pusztaacuten passziacutev szem-leacutelője vagy eacutelvező elfogadoacuteja eacutes reacuteszese - mint ahogyan maacuter az előzőkből is toumlbbszoumlr vilaacutegosan kitűnt Az a parancs szoacutel hozzaacute hogy a bdquokoumlveteacutesbenrdquo aktiacutevvaacute kell vaacutelnia Itt meacuteg csak nem is az apostolnak mint peacuteldaacutenak a kouml-veteacuteseacuteről van szoacute (mint az 1Kor 416 111 1Thess 16 versekben) sőt nem is bdquoKrisztus koumlveteacuteseacuterőlrdquo (ez a μιμεῖσθαι fogalmi koumlreacutevel asszociaacutelva nem is fordul elő az Uacutejszoumlvetseacutegben az evangeacuteliumokban maacutes terminus techni-cus-ok fejezik ki mint az ὀπίσω μου ἔρχεσθαι eacutes az ἀκολουθεῖν μοι Krisztus szavaiban keacutesőbb ez a fogalom elaacuteltalaacutenosodhatott meacutegis Krisztus koumlve-teacuteseacutenek terminus technicus-szerű megjeloumlleacuteseacuteben is mint ahogyan a latin imitari hasznaacutelata mutatja vouml Kempen-i Tamaacutes - THOMAS a Kempis - mű-veacutenek ciacutemeacutevel De imitatione Christi jelenteacuteseacutere neacutezve ld az alaacutebb mondot-takat) hanem egyenesen Isten koumlveteacuteseacuteről A μιμητής alapszavaacuteul szolgaacuteloacute μιμεῖσθαι jelenteacutese alapvetően bdquoutaacutenozrdquo de azutaacuten ez is bdquovalaki utaacuten megy ugyanuacutegy cselekszik mint valakirdquo iacutegy bdquovalakit koumlvet valakinek a nyomaacuteban haladrdquo Itt nyilvaacutenvaloacutean nem a latin imitari imitatio mechanikus eacutertelmeacute-ben szerepel a szoacute durvaacuten szoacutelva nem majmolaacutest kuumllsőseacuteges utaacutenzaacutest jelent hanem bdquomegfeleleacutestrdquo ahogyan pl SCHLIER fogalmazza iacutegy valoacuteban a mi bdquokoumlvet koumlvetőrdquo szavaink megfelelője

Azt jelenti tehaacutet a felszoacuteliacutetaacutes hogy nekuumlnk mindenben Istenhez kell igazodnunk hozzaacute kell szabnunk az eacuteletuumlnket De hogyan lehetseacuteges ez

109

Magyaraacutezat Az ismeret gyuumlmoumllcse a fegyelmezett eacutelet 51-21

Termeacuteszetesen nem uacutegy hogy csupaacuten feacutenylő peacuteldaacutet keresuumlnk vagy laacutetunk benne ez remeacutenytelen proacutebaacutelkozaacutesra ragadna bennuumlnket Nem is uacutegy hogy magasan foumlloumlttuumlnk aacutelloacute eszmeacutenynek ideaacutelnak tekintjuumlk mert ez a kiacuteseacuterlet sem jaacuterna toumlbb sikerrel az eszmeacuteny előszoumlr lelkesiacutet de kudarcaink laacutettaacuten elkedvetleniacutet eacutes letoumlr Isten koumlveteacuteseacuteben csak az segiacutet bennuumlnket hogy az ő gyermekei vagyunk akiket ő szeret Szeretetben csak azeacutert tudunk eacutelni mert Isten szeretete a Krisztusban bennuumlnket befogadoacute aacutetoumllelő szeretetteacute lett Ezt van hivatva kifejezni itt a ὡς τέκνα ἀγαπητά hataacuterozoacutei bőviacutetmeacuteny valamint a περιπατεῖτε ἐν ἀγάπῃ utaacuten amely a μιμηταὶ τοῦ θεοῦ γίνεσθε kifejteacutese eacuter-telmezeacutese a καθὼς ἠγάπησεν κτλ ugyancsak hataacuterozoacutei eacutertelmű bőviacutetmeacuteny Az ἠγάπησεν aoristos-i igealakban nyilvaacutenvaloacutean erőteljes hangsuacutely esik az aoristosi jelenteacutesre ezeacutert fordiacutetjuk iacutegy bdquoszereteteacutebe fogadott titeketrdquo (taacutergyi bőviacutetmeacutenye ὑμᾶς toumlbbes 2 szemeacutelyű miacuteg az utaacutena koumlvetkező παρέδωκεν ἑαυτὸν hataacuterozoacutei bőviacutetmeacutenye ὑπὲρ ἡμῶν toumlbbes szaacutem 1 szemeacutelyt jeloumll a NESTLE-feacutele szoumlveg alapaacutellomaacutenya szerint a szoumlvegek kiegyenliacutető illetve az elteacutereacutest megtartoacute vaacuteltozatait ld uo az apparaacutetusban) Az Atya Lelke aacuteltal az ő termeacuteszeteacuteben reacuteszeseduumlnk ezeacutert nem lehetetlen az amit itt az apostol parancsa koumlvetel tőluumlnk amellyel erkoumllcsi magatartaacutesunkat aacutetfogoacutean eacutes alap-vetően hataacuterozza meg

(2) Azonnal raacutemutat Isten koumlveteacuteseacutenek tartalmaacutera mint laacutettuk arra hogy az embernek Isten szereteacuteteacutet kell tovaacutebb adnia egeacutesz eacutelete eacuteletfolytataacutesa (περιπατεῖν) reacuteveacuten embertaacutersainak A magyaraacutezoacute moacutedot jeloumllő bőviacutetmeacuteny arra is raacutemutat hogy Isten eacuteppen iacutegy siet segiacutetseacutegeacutere az embernek e paran-csolat teljesiacuteteacuteseacuteben keacutezzelfoghatoacutean aacutelliacutetja oda a gyuumllekezetek eleacute ennek a szeretetnek a konkreacutet moacutedjaacutet eacutes valoacutesaacutegaacuteval lehetőseacutegeacutet a testet oumlltoumltt testteacute lett isteni szeretetben a Krisztusban Hogyan szeressek Ez nem lehet keacuter-deacuteses ha ismerem Krisztust uacutegy ahogyan ő szeretett Azt jelenti ez hogy odaadjuk magunkat maacutesokeacutert aacuteldozatul A termeacuteszeti ember doumlntő toumlrveacutenye az hogy igyekszik maacutesokboacutel a maacutesok rovaacutesaacutera megeacutelni fenntartani oumlnma-gaacutet A mennyei eacutelet alaptoumlrveacutenye az hogy az ember - Isten szereteteacutenek bdquokouml-veteacuteseacutebenrdquo Krisztus szereteteacutenek bdquomintaacutejaacuterardquo - odaadja az eacuteleteacutet azeacutert hogy maacutesok megeacuteljenek belőle Egyeduumll ez az aacuteldozat az amely bdquokedve szerint valoacuterdquo Istennek A kifejezeacutes oacuteszoumlvetseacutegi-liturgikus jellege ahogyan SCHLIER mondja lehetetlenneacute teszi azt hogy kuumlloumlnbseacuteget tegyuumlnk itt a προσφορά eacutes a θυσία koumlzoumltt vouml Zsolt 397 Zsid 105 Daacuten 338 LXX Az ὀσμὴ εὐωδίας a heacuteb יח הניחח megfelelője a LXX-ban a Gen 821 Ex 2918 versekben eacutes meacuteg רtoumlbb helyen maacutesutt is jelenteacutese bdquojoacute illat kellemes illatrdquo KAacuteROLI eacutes a reviacute-zioacute fordiacutetaacutesa bdquokedves illatrdquo maga az egeacutesz kifejezeacutes az aacuteldozati terminoloacutegia

110

Az Efeacutezusi leveacutel

koumlreacutebe tartozik vouml meacuteg Daacuten 437 a LXX szoumlvegeacutevel amely ugyancsak εἰς prepoziacutecioacuteval kapcsolja a kifejezeacutest

(3) Iacutegy tehaacutet a keresztyeacuten ember maacuter olyan bdquoteacuterseacutegbenrdquo eacuteli az eacuteleteacutet ame-lyet aacutet- meg aacutethat az Isten szeretete (RENDTORFF) Ez adja meg az eacuterzeacutekeacutet aziraacutent hogy mi illik eacutes mi meacuteltoacute azokhoz akik gyermekei az Istennek (ἃ οὐκ ἀνῆκεν 4 vers) Az egyhaacutezon kiacutevuumll eacutelő a gyuumllekezet koumlrnyezeteacuteben levő a pogaacuteny ember ui a maga reacuteszeacuteről szinteacuten nem jellemezhető uacutegy hogy semmi joacute iraacutent nincsen eacuterzeacuteke eacutes amit tesz az eleve nem tiszta eacutes nem tisz-tesseacuteges A baj nem itt van vele hanem ott hogy az eacuteleteacuteben sok kitoumlltetlen teruumllet van maacuter pedig az ember szuumlntelenuumll arra vaacutegyik hogy valami teljesen eacutes hiaacutenytalanul betoumlltse az eacuteleteacutet Amikor ez eleacute a probleacutema eleacute keruumll akkor mindig uacutegy proacutebaacutel magaacuten segiacuteteni hogy a bdquokellemes kis bűnoumlketrdquo tetszetős neacutevvel jeloumlli nevezi meg eacutes ezeket megproacutebaacutelja beleilleszteni eacutelete toumlretlen egyseacutegeacutebe helyesebben eacutelete egyseacutegeacutebe uacutegy hogy ezt az egyseacuteget toumlretlennek tudhassa A kicsapongaacutesboacutel bdquokikapcsoloacutedaacutesrdquo lesz a csalaacutesboacutel bdquoeacutelelmesseacutegrdquo a szennyes gondolatokboacutel eacutes szavakboacutel bdquoszellemesseacutegrdquo eacutes iacutegy tovaacutebb eacutes eacuteppen ez az izgalmas feszuumlltseacuteg adja meg eacuteleteacutenek a savaacutet-borsaacutet a joacuteiacutezeacutet Csakhogy ez a leacutenyegen nem vaacuteltoztat ezeacutert Isten igeacuteje eacuteppen az iacutegy kiacuteseacuterletező em-ber eacuterdekeacuteben kiacutemeacuteletlenuumll nevuumlkoumln nevezi ezeket az bdquoemberirdquo dolgokat eacutes feacutenyt deriacutet raacutejuk leleplezi őket eacutes raacutebizonyiacutetja az emberre bűneacutet eacuteppen eb-ben az uacutej megvilaacutegiacutetaacutesban Raacutebizonyiacutetja azt hogy bűn az amit ezek moumlgoumltt a szeacutepiacutetgető bdquoeufeacutemisztikusrdquo megjeloumlleacutesek moumlgoumltt eacutes ezeknek a leple alatt űz Raacutemutat arra hogy mindaz ami ilyen moacutedon csak e m b e r i valoacutejaacuteban oumlrdoumlgi Paacutel uacutegy inti a gyuumllekezeteket hogy az ilyesminek mint paraacuteznasaacuteg tisztaacutetalansaacuteg telhetetlen kiacutevaacutenaacutes - πορνεία ἀκαθαρσία πλεονεξία - meacuteg az emlegeteacutese sem meacuteltoacute a gyuumllekezethez Meacuteg keveacutesbeacute lehet vita azon hogy baacutermilyen neacutevvel nevezze is ezeket az ember ezek ellenkeznek Isten akara-taacuteval Istennek az emberről alkotott terveacutevel A keacuterdeacutes nem szavakon fordul meg hanem tartalmi termeacuteszetű A pogaacuteny ember megproacutebaacutel keacutet vilaacutegban eacutelni az egyikről tudja hogy tisztesseacuteges a maacutesikroacutel viszont uacutegy eacuterzi hogy iz-galmas eacuterdekes eacutes tartalmas Isten Lelke viszont nem alkuszik Tőluumlnk is azt vaacuterja hogy tudjuk eacutertsuumlk ismerjuumlk az egyik vilaacutegban Isten akarata a doumlntő eacutes ebben van a mi helyuumlnk A maacutesikban a Saacutetaacuten bitorloacute akarata hatalma igyekszik eacuterveacutenyesuumllni ehhez nekuumlnk nem lehet semmi koumlzuumlnk

(4) Nemcsak lelkuumlletuumlnkben de szavainkban sem lehet semmi koumlzuumlnk hozzaacute Nem illik hozzaacutenk a szennyes szoacute az ostoba tartalmatlan eacutes uumlres fe-csegeacutes - az oumlsszevissza beszeacuted - de meacuteg a keacutetes eacuterteacutekű eacutes eacutertelmű treacutefaacutelkozaacutes sem αἰσχρότης = αἰσχρολογία abstractum pro concreto tehaacutet nem bdquoundok-saacuteg csuacutefsaacutegrdquo hanem bdquocsuacutef vagy traacutegaacuter beszeacuted mocskos szavakrdquo ezt igazolja a

111

Magyaraacutezat Az ismeret gyuumlmoumllcse a fegyelmezett eacutelet 51-21

paacuterhuzamos maacutesik tag a felsorolaacutesban μωρολογία (tehaacutet itt maacuter nem μωρία) bdquobolond beszeacuted esztelen szavakrdquo Kuumlloumlnoumlsen sokat mond a harmadik foga-lom εὐτραπελία ez a profaacuten irodalomban a koumlnnyed szellemesseacuteg szava eacutes a humanista etikaacuteban az ereacutenyek koumlzeacute tartozik iacutegy ARISTOTELES Ethica Nicomachea 27 p 1108a szerint ez a helyes koumlzeacutepuacutet a tolakodoacute bolondozaacutes bohoacuteckodaacutes - βωμολοχία - eacutes a paraszti faragatlan műveletlen magatartaacutes - ἀγροικία - koumlzoumltt ezeacutert az iacuteroacute a foumlleacutenyeskedő erőszak megfeacutekezeacuteseacutenek tartja Rhetorica 212 p1389b Itt Paacutel erőteljesen ad malam partem hasznaacutelja a szoacutet de egyaacuteltalaacuteban nem csupaacuten a durva traacutegaacutersaacutegot eacuterti rajta (KAacuteROLInaacutel bdquotraacutegaacutersaacutegrdquo de a leguacutejabb proacutebafordiacutetaacutes kiacuteseacuterlete amely bdquokeacuteteacutertelműseacutegetrdquo fordiacutet nem vezet jobban ceacutelra enneacutel) hanem mindenfeacutele koumlnnyed eacutes koumlny-nyelmű oumlnceacuteluacute eacutes erkoumllcsi tartalom neacutelkuumlli szellemeskedeacutest amelynek ceacutelja veacutegeredmeacutenyben mindig a joacute eacutes a rossz koumlzoumltti kuumlloumlnbseacuteg eltussolaacutesa a kettő koumlzoumltti hataacuter elmosaacutesa Az egyetlen hozzaacutenk illő lelkuumllet a haacutela Isten iraacutent eacuteletuumlnk egeacuteszeacuteeacutert eacutes minden mozzanataacuteeacutert (vouml Rm 828) Ebből pedig egeacute-szen maacutesfajta bdquoindulatokrdquo szavak eacutes gesztusok szaacutermaznak a reacuteszletekben is

(5) A paraacuteznasaacutegot tisztaacutetalansaacutegot eacutes a telhetetlen kiacutevaacutenaacutest most itt a baacutelvaacutenyimaacutedaacutes fogalma alatt foglalja oumlssze Paacutel mindenesetre bdquodinamikusab-banrdquo mint ahogyan a mi megfogalmazaacutesunkboacutel kitűnik mert nem taacutergyi hanem szemeacutelyes a fogalmazaacutes a baacutelvaacutenyimaacutedoacute ember az aki szemeacutelyiseacutegeacute-nek e meghataacuterozottsaacutega koumlvetkezteacuteben paraacutezna vagy tisztaacutetalan vagy kap-zsi Mindezekben a magatartaacutesi moacutedokban ui oumlnmaga vaacutegyaacutet isteniacuteti meg az ember eacutes ehhez szabja az eacuteleteacutet Aki pedig iacutegy eacutel az nyilvaacuten nincsen kapcso-latban az Istennel eacutes nem tarthat szaacutemot oumlroumlkseacutegre Isten kiraacutelyi uralkodaacutesaacute-ban Az ἴστε γινώσκοντες bevezeteacutes uumlnnepeacutelyesen nyomateacutekos formaacuteban uacutej hangsuacutelyt kiacutevaacuten adni az eddig mondottaknak nyelvtani tekintetben az ἴστε lehet indicativus eacutes imperativus egyaraacutent mindenesetre az attikai alak eacutes ezt inkaacutebb imperativus-i eacutertelemben szokta hasznaacutelni a koineacute Leacutenyeges kuumlloumlnb-seacuteg nincsen a keacutet eacutertelmezeacutes koumlzoumltt jelenteacutese bdquojoacutel tudjaacutetokrdquo illetve bdquotudjaacutetok meg joacutelrdquo esetleg ilyesfeacutele bdquotudva tudjaacutetokrdquo eacutes iacutegy tovaacutebb (ld a fordiacutetaacutesban adott megoldaacutest)

(6) A veszeacutely abban van hogy koumlruumlloumlttuumlnk emberek toumlmegei ezeket az eacuteletet megrontoacute dolgokat igyekeznek propagaacutelni tetszetős nevek alatt vagy jelszavakkal vonzoacutevaacute eacutes kiacutevaacutenatossaacute tenni De ezek hiaacutebavaloacute uumlres szavak a veluumlk folytatott uumlzelmek vagy uumlzeacuterkedeacutes csalaacutes (ἀπατᾶν κεvoὶ λόγοι) Nem abban az eacutertelemben uumlresek persze hogy nincsen semmifeacutele tartalmuk ha-nem uacutegy hogy tartalmuk nem felel meg a valoacutesaacutegnak Eacuteppen ezzel a kendő-ző a joacutet rossznak eacutes a rosszat joacutenak mondoacute magatartaacutesukkal viacutevjaacutek ki maguk

112

Az Efeacutezusi leveacutel

ellen Isten haragjaacutet azok akik maguk is benne eacutelnek az igaztalansaacutegnak aacutel-saacutegnak valoacutetlansaacutegnak ebben a koumldoumls eacutes mindent elkoumldoumlsiacutető vilaacutegaacuteban

(7k) Azoknak akik Krisztusban uacutej eacuteletre jutottak semmifeacutele reacuteszuumlk nem lehet ebben αὐτῶν a συμμέτοχοι mellett HAUPT szerint a διὰ ταῦτα-ra utal vissza tehaacutet taacutergyi eacutertelmű A συμμέτοχος az egeacutesz Uacutejszoumlvetseacutegben csak az Ef-ben fordul elő itt eacutes a 36-ban amott a bőviacutetmeacutenye τῆς ἐπαγγελίας amely vitaacuten feluumll taacutergyi eacutertelmű bdquoakik egyuumltt reacuteszesednek az iacutegeacuteretbenrdquo iacutegy fordiacutet-ja ezt a helyet BAUER is bdquomit Anteil habend anhelliprdquo Itt viszont DIBELIUS helyes megaacutellapiacutetaacutesa szerint a goumlroumlg nyelveacuterzeacutek ezt a genitivus-t szemeacutelyes bőviacutetmeacutenynek is eacuterezheti a συμμέτοχοι ilyen eacutertelmű bőviacuteteacutese ui nemcsak dativus lehet Mivel pedig a συν- előtag nem is utal egyeacutebkeacutent senki maacutes szemeacutelyre ezeacutert az a helyes megoldaacutes ha az αὐτῶν-t a υἱοὶ τῆς ἀπειθείας-ra vonatkoztatjuk ilyen eacutertelemben bdquoNe legyetek r eacute s z e s t aacute r s a i k ezeknekrdquo ahogyan a fordiacutetaacutesban is adtuk bdquone vaacutellaljatok koumlzoumlsseacuteget ezekkelrdquo ez egy-uacutettal a γίνεσθε imperativus eacutertelmeacutenek is megfelel Egyeacutebkeacutent erre a helyre neacutezve BAUER is a genitivus szemeacutelyes eacutertelmeacutet ajaacutenlja bdquomit ihnen zusam-men Anteil habendrdquo - bdquoveluumlk egyuumltt reacuteszesedveacutenrdquo Hiszen az uacutej eacuteletre jutaacutes eacuteppen azt jelenti hogy ők akik azelőtt maguk is iacutegy eacuteltek ebben a keacuteteacutertel-műseacutegben valoacutetlansaacutegban homaacutelyban eacutes soumlteacutetseacutegben - nagyon plasztikusan fejezi ki ezt a metaforikus szoacutehasznaacutelat ἦτε γάρ ποτε σκότος mintha csak azt akarnaacute vele mondani bdquomaga a megtestesuumllt soumlteacutetseacuteg voltatokrdquo- most vi-laacutegossaacutegra jutottak az egeacutesz eacuteletuumlk megvilaacutegosodott bdquomaga a feacuteny maga a vilaacutegossaacutegrdquo (a kifejezeacutes paacuterhuzamosan metaforikus) A feacutenynek pedig az a termeacuteszete hogy leleplezi mindazt a ruacutetsaacutegot amely a soumlteacutetseacutegben nem volt eacuteszrevehető Viszont az is nyilvaacutenvaloacute hogy ennek az első leacutepeacutesnek kell len-nie Baacutermennyire kellemetlen is emberi elgondolaacutesaink szemszoumlgeacuteből az hogy Krisztus uralma alatt ennek a feacutenyeacuteben vilaacutegossaacutegaacuteban lelepleződnek a bűne-ink eacutes megkapjaacutek a maguk meacuteltoacute neveacutet amiacuteg ez meg nem toumlrteacutenik addig nem lehet remeacutenyuumlnk arra hogy megszabadulunk tőluumlk Aki tehaacutet a Krisztusban kapott vilaacutegossaacutegra jutott aki szinte eggyeacute lett ezzel a vilaacutegossaacuteggal annak maacuter nem jelent keacuteptelenseacuteget az a parancs hogy jaacuterjon is uacutegy folytassa is uacutegy az eacuteleteacutet mint aki adottsaacutegai szerint valoacuteban ebben a helyzetben van

(9) Joacutesaacuteg a bűntől valoacute szabadsaacuteg (δικαιοσύνη) eacutes a valoacutesaacuteghoz valoacute hű-seacuteg (ἀλήθεια) magaacutetoacutel megtermő gyuumlmoumllcsei a vilaacutegossaacutegnak mindazok szaacute-maacutera akik valoacuteban ebben a vilaacutegossaacutegban eacutelnek

(10) A nominaacutelis mondat ἐν prepoziacutecioacutes hataacuterozoacuteja azt fejezi ki hogy m i b e n van a leacutenyege ennek a gyuumlmoumllcstermeacutesnek Iacutegy keruumll a keresztyeacuten ember a vilaacutegossaacuteg Lelkeacutenek fegyelmező hataacutesa eacutes hatalma alaacute egeacutesz eacuteleteacutevel eacuteleteacutenek legcsekeacutelyebb legaproacutebb sokszor koumlnnyen elhanyagolhatoacutenak eacutes je-

113

Magyaraacutezat Az ismeret gyuumlmoumllcse a fegyelmezett eacutelet 51-21

lenteacutektelennek veacutelt dolgaira neacutezve is felveti azt a keacuterdeacutest megmeacuteri proacutebaacutera teszi azt hogy vajon megfelel-e Isten akarataacutenak az amit tenni keacuteszuumll illetve azt hogy egyaacuteltalaacuteban mi felel meg ennek az akaratnak (az εὐάρεστος az uacutej-szoumlvetseacutegi goumlroumlgseacutegben szinte kiveacutetel neacutelkuumll csak Istenre vonatkoztatva for-dul elő εὐάρεστον τῷ θεῷ bdquodas Gott wohlgefaumllligerdquo - bdquoami Istennek tetszikrdquo bdquoami Isten előtt az ő szemeacuteben kedvesrdquo)

(11) Ha ehelyett a reacutegi pogaacuteny eacutelet koumlnnyed oumlsztoumlnoumlsseacutegeacutevel eacutes felelőtlen-seacutegeacutevel cselekedneacutek a bűnt a gyuumllekezetek tagjai eacutes minden igyekezetuumlkkel azon volnaacutenak hogy erre a magatartaacutesukra megfelelő elnevezeacutesekkel vagy jelszavakkal - uumlres szavak - igazolaacutest talaacuteljanak akkor visszaesneacutenek oda ahonnan egyszer maacuter Isten irgalmas cselekveacutese folytaacuten kiszabadultak a ho-maacutely a keacuteteacutertelműseacutegek a soumlteacutetseacuteg bizonytalansaacuteg eacutes valoacutetlansaacuteg vilaacutegaacuteba eacutes ennek bdquogyuumlmoumllcstelenrdquo termeacuteketlen - vagyis nem az eacutelet joacute gyuumlmoumllcseit termő - cselekedeteivel vaacutellalnaacutenak ismeacutet koumlzoumlsseacuteget (συνκοινωνεῖν bőviacutet-meacutenye a συν- előtagra valoacute tekintettel a dativus-i ἔργοις ez teljesen egyeacuter-telmű)

(12-13) Igazi feladatuk nem ez hanem az hogy oszlassaacutek a homaacutelyt te-remtsenek tiszta helyzetet oumlnmagukban eacutes maguk koumlruumll leplezzeacutek le a dolgok valoacutedi leacutenyegeacutet bizonyiacutetsaacutek raacute az igazsaacutegot a bűnre bdquoeacuterjeacutek tetten a bűntrdquo (ἐλέγχειν) Erre azeacutert van szuumlkseacuteg mert bdquoamit ezek csinaacutelnak titokban azt meacuteg emliacuteteni is szeacutegyen volnardquo (SCHLIER szerint Paacutel itt minden valoacutesziacutenű-seacuteg szerint neacutemely gnosztikus miszteacuteriumi kultuszok hiacuteveinek erkoumllcsi sza-badossaacutegaacutera gondol amelynek analoacutegiaacuteit keresztyeacuten gnosztikusok koumlreacuteből is joacutel ismerjuumlk Paacutel irataiboacutel) Isten vilaacutegkormaacutenyzoacute terveacutenek ceacutelja viszont az ahogyan maacuter Jeacutezus igehirdeteacuteseacuteből is tanuljuk hogy minden ami titokban soumlteacutetseacutegben rejtve toumlrteacutenik (τὰ κρυφῇ γινόμενα itt a 12 versben) leleple-ződjeacutek eacutes tiszta helyzet aacutelljon elő Isten vilaacutegaacuteban τὰ πάντα ἐλεγχόμενα ὑπὸ τοῦ φωτὸς φανεροῦται bdquomindaz amit a vilaacutegossaacuteg leleplez napfeacutenyre ke-ruumll nyilvaacutenvaloacutevaacute vaacutelikrdquo vouml Mk 422 par οὐ γάρ ἐστιν κρυπτὸν ἐὰν μὴ ἵνα φανερωθῇ teljes bizonyossaacutegon alapuloacute kijelenteacutes Jeacutezus szavaiban is itt is

(14) Sőt enneacutel toumlbbről is van szoacute Isten vilaacutegossaacutegaacutenak nem csupaacuten le-leplező tiszta helyzetet teremtő ereje van hanem aacutetformaacuteloacute uacutejjaacute teremtő hatalma is Mindaz ami belekeruumll az isteni vilaacutegossaacuteg hatoacutekoumlreacutebe ebbe a kuumlloumlnleges feacutenykoumlrbe maga is vilaacutegossaacutegot terjesztő vilaacutegossaacuteggaacute - feacutenyfor-raacutessaacute - vaacutelik Isten igazsaacutega leleplező eacutes napfeacutenyre hozoacute ereje aacuteltal iacutegy lesz a mi hűseacuteges szolgaacutelatunk a vilaacuteg aacutetformaacutelaacutesaacutenak eszkoumlzeacuteveacute Az tehaacutet a nagy keacuterdeacutesuumlnk oumlnmagunkhoz vajon valoacuteban iacutegy vagyunk-e egyhaacutez a koumlruumlloumlt-tuumlnk levő vilaacutegban

114

Az Efeacutezusi leveacutel

Egy ismeretlen eredetű himnikus jellegű eacutes hangveacutetelű ideacutezet koronaacutezza be ezeket az intelmeket Nem oacuteszoumlvetseacutegi ideacutezetekből oumlsszeszőtt verssorokroacutel van itt szoacute hanem inkaacutebb keresztyeacuten himnuszroacutel talaacuten emellett szoacutel a διὸ λέγει bevezeteacutes is a szokaacutesos καθώς γέγραπται helyett DIBELIUS szerint az ilyen koumllteacuteszet jellegeacutehez hozzaacutetartazik az hogy a beszeacutelő eacuten szemeacutelye eltűnik benne iacutegy vaacutelik lehetőveacute a λέγει bevezeteacutes amelyet ő alanykeacutent ὁ κύριος-szal egeacutesziacutet ki Mindenesetre szokatlannak hathatott ez a bevezető formula aacutelta-laacuteban mert az egyhaacutezi atyaacutek ideacutezeteiben olykor maacutest is talaacutelhatunk helyette

Tartalmi tekintetben - az 512k-n aacutet visszanyuacutelva - legmegfelelőbben a 8 vershez kapcsoloacutedik DIBELIUS iacutegy fordiacutetja illetve iacutegy adja a parafraacutezi-saacutet ennek az oumlsszefuumlggeacutesnek bdquoTi most vilaacutegossaacuteg vagytok hiszen ti is meg-tapasztaltaacutetok hogy aki feleacutebred aacutelmaacuteboacutel azt megvilaacutegosiacutetja a Krisztusrdquo Kiacuteseacuterletkeacuteppen ezt az eacuterdekes vaacuteltozatot koumlzli - amely azzal a felteacutetelezeacutessel fuumlgg oumlssze hogy a himnusz eredetileg a megkeresztelendőkhoumlz inteacutezett eacutenek egyik verse bdquoTi most vilaacutegossaacuteg vagytok hiszen nektek is ezt mondtaacutek a ke-resztseacuteg alkalmaacuteval ἔγειρε κτλ

Maga a versforma haacuteromsoros stroacutefa az első keacutet sor bdquoriacutemelrdquo vagyis ho-moioteleuton jelentkezik bennuumlk (ne feledjuumlk el hogy ez az akkori koumllteacuteszet-ben nem azt jelentette mint a maiban ti az időmeacuterteacutekes koumllteacuteszet nem is-merte a bdquoriacutemetrdquo) ἔγειρε ὁ καθεύδων - ἀνάστα ἐκ τῶν νεκρῶν Paacuterhuzamait reacuteszben keresztyeacutenseacutegen kiacutevuumllieket is ld DIBELIUSnaacutel a hely magyaraacuteza-taacuteban Azokkal a magyaraacutezoacutekkal ellenteacutetben akik DIBELIUShoz hasonloacute-an kereszteleacutesi liturgikus eacuteneknek tartjaacutek az ideacutezetet (von SODEN) RESCH (Agrapha) ismeretlen jeacutezusi szoacutet laacutet benne Tartalmaacuteban a himnusz bdquoeacutebresz-tőrdquo felszoacuteliacutetaacutes (SCHLIER szerint a paacuterhuzamok egy reacutesze is amellett szoacutel hogy az ideacutezet valamilyen kapcsolatban aacutell a kereszteleacutesi liturgiaacuteval) Az alvoacute ebben az oumlsszefuumlggeacutesben nyilvaacuten az aki eddig miutaacuten pogaacuteny volt a halaacutel eacutes a soumlteacutetseacuteg vilaacutegaacuteban eacutelt eacutes a Krisztusban adott szabadiacutetaacutes aacuteltal kijoumltt ebből a vilaacutegboacutel az eacuteletre iacutegy ettől kezdve eacutelete a vilaacutegossaacutegban folyik eacutes eacuteleteacutenek vilaacutegossaacutega maga a Krisztus ἐπιφαύσκω HESYCHIUS szerint = ἀνατέλλω φαίνω - bdquofelkeacutel megmutatkozik felragyogrdquo CHRYSOSTOMOS joggal uta-siacutetja el az ἐπιφαύσεις τοῦ Χριστοῦ (D e AMBROSIASTER ἐπιφαύω + gen jelenteacutese bdquomegeacuterint megragad eleacuterrdquo

(15) Akik iacutegy jutottak Krisztus aacuteltal az eacuteletre most maacuter a gyuumllekezetnek az egyhaacuteznak az ő testeacutenek a tagjai iacutegy a szolgaacutelat felelősseacutegeacuteben eacutelnek eacutes egeacutesz eacuteletuumlket eacuteber vigyaacutezaacutesban kell toumllteniuumlk (βλέπετε) minden leacutepeacutesuumlket gondosan (ἀκριβῶς) fel kell meacuterniuumlk mert nem mindegy hogy mit cselek-szenek ezentuacutel Boumllcsesseacutegre inti őket Paacutel ezen a maguk eacuteleteacutenek eacutes a koumlruuml-

115

Magyaraacutezat Az ismeret gyuumlmoumllcse a fegyelmezett eacutelet 51-21

loumlttuumlk folyoacute eacuteletnek olyan reaacutelis ismereteacutet eacuterti amely minden helyzetben a megfelelő cselekveacutesre indiacutetja őket (μὴ ὡς ἄσοφοι ἀλλ᾽ ὡς σοφοί)

(16) Ehhez a boumllcsesseacuteghez vagyis a reaacutelis eacuteletszemleacutelethez eacutes a belőle adoacutedoacute koumlvetkezteteacutesek levonaacutesaacutehoz tartozik az is hogy a joacute cselekveacuteseacutere ke-resnuumlnk kell az alkalmat Nem eleacuteg - eacutes nem is felel meg a valoacutesaacutegnak tehaacutet oumlnaacutemiacutetaacutes oumlncsalaacutes - azt hinnuumlnk hogy a cselekveacutesre alkalmas idő (καιρός) magaacutetoacutel kiacutenaacutelkozik eacutes eleacuteg ha majd akkor kihasznaacuteljuk amikor kiacutenaacutelkozik Az idő eszkoumlz lehet a Gonosz kezeacuteben (αἱ ἡμέραι πονηραί - mint a reacutegi eoacuten napjai vouml Mk 1614 szoumlvegeacutevel a Freer-logionban ὁ αἰών οὗτοςhellip ὑπὸ τὸν σατανᾶν ἐστιν) eacutes haacutenyszor toumlrteacutenik meg veluumlnk hogy nagyvonaluacute eacutes szeacutep terveink semmiveacute foszlanak amikor kitűnik hogy az i d ő az az idő amelyet megvaloacutesiacutetaacutesukra szaacutentunk telve van kedvezőtlen munkaacutenkat gaacutetloacute min-ket magunkat elkedvetleniacutető akadaacutelyozoacute mozzanatokkal proacutebaacutekkal ame-lyeken elbukunk nyomoruacutesaacutegokkal amelyek foumlloumltt nem tudunk uacuterraacute lenni Ezeacutert kell tudnia a keresztyeacuten embernek hogy a cselekveacutesre alkalmas idő (az alkalom) draacutega szinte megfizethetetlen minden aacuterat eacuterdemes megadni eacuterte ἐξαγοράζειν bdquofelvaacutesaacuterol vaacutesaacuterol (vaacutesaacuterlaacutes uacutetjaacuten) kivaacuteltrdquo - aacuteltalaacuteban uacutegy szoktuk eacuterteni hogy bdquojoacutel kihasznaacutelrdquo (bdquoaacuteron megveszrdquo) ez azonban eltaacutevo-lodik az alapjelenteacutestől BAUER a Martyrium Polycarpi 23-ra utal ahol az itteni helyhez hasonloacutean az ige medium alakja fordul elő διὰ μιᾶς ὥρας τὴν αἰώνιον κόλασιν ἐξαγοραζόμενοι bdquoegyetlen oacutera aacuteraacuten megvaacuteltva az oumlroumlkkeacuteva-loacute buumlnteteacutestrdquo (=rdquoegyetlen oacutera aacuteraacuten szabadulni az oumlroumlk bűnhődeacutestőlrdquo) itt tehaacutet az ige jelenteacutese ez bdquokiegyenliacutet leroacute megvaacutelt (valaminek az aacuteraacuten szabadul valamitől acc) eacutes joggal teszi fel azt a keacuterdeacutest hogy vajon nem ebből a je-lenteacutes-aacuternyalatboacutel kell-e kiindulnunk itt is Iacutegy a hely eacutertelme ilyesfeacutelekeacuteppen alakul bdquofizessetek meg az alkalmas időeacutertrdquo itt ui nincsen hataacuterozoacutei bőviacutet-meacuteny mint az előbb ideacutezett helyen (Martyrium Polycarpi διὰ μιᾶς ὥρας)

(17) A boumllcsesseacuteg hiaacutenyaacutenak aacuteruloacute jele az is ha az ember nem tud belelaacutet-ni Isten konkreacutet akarataacuteba uacutegy ahogyan ez az adott helyzetben koumltelez ben-nuumlnket (συνίετε τὸ θέλημα κτλ az imperativus-i igealak imperfectum-ban van tehaacutet jelenteacutese folyamatos vagyis nem bdquoeacutertseacutetek megrdquo hanem bdquoeacutertseacutetek legyen tudomaacutesotok roacutela tudjaacutetokrdquo ti aacutellandoacutean folyamatosan)

(18) Mindezek ellen az egyetlen veacutedelem az ha Isten Lelke toumllt el ben-nuumlnket ez a koumlzeacutepponti eacutes oumlsszefoglaloacute uumlzenete ezeknek a parancsoknak Ennek egyik negatiacutev oldala az ittassaacutegtoacutel valoacute oacutevaacutes ennek az aacutellapotnak a tiltaacutesa μὴ μεθύσκησθε οἴνῳ termeacuteszetesen nem esik kuumlloumln hangsuacutely benne az οἴνῳ hataacuterozoacutera ez csupaacuten a πνεύματι hataacuterozoacute paacuterhuzamakeacutent szerepel itt stilisztikai igeacuteny folytaacuten persze nyilvaacutenvaloacutean azeacutert mert az ittasaacutegnak a legkeacutezenfekvőbb legaacuteltalaacutenosabb eacutes legkoumlnnyebben eleacuterhető eszkoumlze akkor

116

Az Efeacutezusi leveacutel

a bor volt Egyeacutebkeacutent figyeljuumlnk arra is hogy az imperativus-i igealak itt is imperfectum-ban van tehaacutet nem azt jelenti bdquone reacuteszegedjetek megrdquo hanem bdquone legyetek reacuteszegek ittasokrdquo μεθύσκω ige alapjelenteacuteseacutenek megfelelően bdquoreacuteszeggeacute ittasaacute teszrdquo A maacutesik motiacutevum az a megaacutellapiacutetaacutes hogy a maacutemort hozoacute italban a feacutektelenseacuteg fegyelmezetlenseacuteg bdquolelkerdquo van ἀσωτία bdquofeslett-seacuteg leacutehasaacuteg zuumllloumlttseacuteg ld a fordiacutetaacutesban Mindenesetre joacute itt arra gondol-nunk amit a buumlntető toumlrveacutenykoumlnyv - taacutersadalmi tiacutepusonkeacutent maacutes eacutes maacutes koumlvetkezteteacutes levonaacutesaacuteval ugyan de egyeacutertelműen - megaacutellapiacutet nevezetesen arra hogy az ittassaacuteg csoumlkkenti vagy eacuteppen meg is szuumlnteti az ember fele-lősseacuteg-tudataacutet Naacutelunk eacuteppen ezeacutert - nagyon helyesen - suacutelyosbiacutetoacute melleacutek-koumlruumllmeacutenynek szaacutemiacutet bűncselekmeacuteny elkoumlveteacutesekor A polgaacuteri toumlrveacutenynek eacuteppen azeacutert kell felelősseacute tennie az embert hogy a felelőtlenseacuteg aacutellapotaacuteba vitte bele engedte belesodroacutedni magaacutet tehaacutet a felelőtlen aacutellapotba keruumlleacuteseacute-eacutert kell felelősseacute tennie Nem veacuteletlenuumll keruumll egymaacutes melleacute egy pozitiacutevum eacutes egy negatiacutevum eacuteppen ez a pozitiacutevum eacutes eacuteppen ez a negatiacutevum gondoljunk arra hogy az első puumlnkoumlsd alkalmaacuteval a Leacutelekkel eltelt apostolokroacutel eacutes taniacutet-vaacutenyokroacutel azt aacutelliacutetotta a guacutenyoloacutedoacute toumlmeg reacuteszegek A tuumlnetek nagyon ha-sonliacutetanak is egymaacuteshoz a reacuteszegseacuteg is a Leacutelek ereje is lenduumllettel eacutes valami kuumlloumlnoumls eksztaacutezis-szerű dinamizmussal toumllti el az embert De a leacutenyeg hom-lokegyenest ellenkező a Leacutelek fegyelmezetteacute tesz az ital maacutemora feacutektelenneacute A Leacutelek munkaacutelkodaacutesa nyomaacuten az eacuteletuumlnk fellenduumll a maacutemor megszűnteacute-vel eacutes a maacutemor koumlvetkezmeacutenyekeacutent a borivoacute ember maacutesnapos kiaacutebraacutendult keserű ernyedt testben-leacutelekben beteg eacutes mindennel eleacutegedetlen Alig van meacuteg ennyire kifejező megnyilvaacutenulaacutesa - bioloacutegiai teacuteren is - a bűn nyomaacuten bekoumlvetkező emberi aacutellapotnak

(19) De ha ennyire szigoruacute fegyelem alatt folyik a Leacutelek aacuteltal az eacutelet ha ennyire megfoszt bennuumlnket a keresztyeacuten eacutelet minden bdquokoumlnnyed szoacuterakozaacutes-toacutelrdquo minden foumlldi oumlroumlmtől () akkor vajon marad-e meacuteg egyaacuteltalaacuteban valami lehetőseacutege oumlroumlmuumlnk kifejezeacuteseacutenek Az ige vaacutelaszt ad erre a keacuterdeacutesre is Uacutej oumlroumlmoumlk lehetőseacutege nyiacutelik meg előttuumlnk amelyek azon az uacuteton vaacuternak raacutenk amelyet a Leacutelek nyitott meg előttuumlnk Zsoltaacuterok himnuszok dicseacuteretek - lel-ki eacutenekek műveacuteszi fokon is megszoacutelaltatjaacutek az uacutej eacuteletre jutott ember haacutelaacutejaacutet A műveacuteszet nincsen kizaacuterva Isten kiraacutelyi uralmaacutenak koumlreacuteből a bdquoszent giccsrdquo pedig nemcsakhogy nem koumltelező de egyszerűen megengedhetetlen mert meacuteltatlan ahhoz az Istenhez aki olyan vilaacutegot teremtett amely bdquoszeacutep eacutes joacuterdquo Persze azt el kell doumlntenuumlnk magunkban hogy ezek helyett meacuteg mindig a bdquoreacutegi vilaacutegrdquo nyuacutejtotta koumlnnyed lehetőseacutegek vonzanak-e bennuumlnket mert kuuml-loumlnben meacuteg mindig nem tiszta az eacuteletfolytataacutesunk Nem a tiszta humaacutenum nemes kifejeződeacutesei ellen akar hangolni bennuumlnket az ige amely a zeneacuteben

117

Magyaraacutezat Az ismeret gyuumlmoumllcsei 522 - 69

irodalomban műveacuteszetekben megnyilvaacutenul hanem az eacuteletet megrontoacute csouml-moumlrt okozoacute veacutegső fokon a kicsapongaacutes szolgaacutelataacuteban aacutelloacute eacutes iacutegy eacuteppen em-berseacuteguumlnket megrontoacute aacutelműveacuteszettől oacutev amely eacuteletnek akarja feltuumlntetni a romlaacutest eacutes vonzoacutevaacute akarja tenni a halaacutelt A mi eacuteletuumlnk az igazi eacuteleteacutert valoacute igazi haacutelaadaacutessal van tele Ha ezt az eacuteletet valoacuteban annak az eacuterteacuteknek ismer-tuumlk fel minden mozzanataacuteban eacutes szakaszaacuteban minden velejaacuteroacutejaacuteval eacutes toumlr-teacuteneacuteseacutevel amelykeacutent Isten ajaacutendeacutekozza nekuumlnk akkor egeacuteszen termeacuteszetes hogy mindenkor eacutes mindeneacutert (πάντοτε περὶ πάντων) haacutelaadaacutes a vaacutelaszunk raacute A koumlvetkezteteacutes meg is fordiacutethatoacute eacuteppen a mindenkor eacutes mindeneacutert valoacute haacutelaadaacutes a mutatoacuteja annak hogy az eacuteletuumlnket valoacuteban Istentől fogadtuk el eacutes hogy valoacuteban azt fogadtuk el benne amivel ő megajaacutendeacutekozott minket benne eacutes vele Ezeacutert nem marad meg bennuumlnk az bdquooacute emberrdquo szaacutemiacutetaacutesi alapja a maacutesik emberhez valoacute viszonyunkban sem nem attoacutel remeguumlnk folyton hogy maacutesok ki akarnak hasznaacutelni bennuumlnket eacutes nem azt kutatjuk folyton hogy mi hogyan tudnaacutenk a maacutesok rovaacutesaacutera megeacutelni Itt a gondolkozaacutesunk eacutes eacuteletuumlnk egeacutesze iraacutenyt vaacutelt (μετάνοια) nem tehernek hanem az egyeduumll lehetseacuteges eacuteletformaacutenak eacuterezzuumlk azt hogy a Leacutelek fegyelme alatt alaacuterendel-juumlk magunkat egymaacutesnak eacuteletuumlnket a maacutesik embereacutert valoacute eacuteletnek tekint-juumlk bdquoAz a feacutelelem amely az ember eacutes ember koumlzoumltti viszony foumlloumltt ott aacutell (ld 533 65) nem szűnik meg de eleve a Krisztus feacutelelme alaacute helyeződik (ld 1Thess 13)rdquo (DIBELIUS) A Krisztus iraacutenti tisztelő eacutes szerető bdquofeacutelelemrdquo (az maacutes keacuterdeacutes hogy foumlloumlsleges ebben DIBELIUShoz hasonloacutean keresztyeacuten-seacuteg előtti szkeacutemaacutet keresnuumlnk) segiacutet bennuumlnket a maacutesik emberhez a fele-baraacutethoz valoacute viszonyunk helyes megeacuteleacuteseacuteben vajon nem volt-e az ő egeacutesz eacuteleteacutenek a tartalma az hogy oumlnmagaacutet oumlnmaga eacuterdekeit eacutes szempontjait alaacute-rendelte a mieinknek (ὐποτασσόμενοι ἀλλήλοις kifejezőbbnek tartjuk ezt a fordiacutetaacutest a mediaacutelis participiumra bdquoalaacuterendelveacuten magatokatrdquo mint egysze-rűen ezt bdquoengedelmeskedveacutenrdquo)

Az ismeret gyuumlmoumllcsei a kuumlloumlnfeacutele eacutelethelyzetben eacutelő emberek viszonyaacutenak rendeződeacutese 522 - 69

22 Az asszonyok a tulajdon feacuterjuumlknek uacutegy mint az Uacuternak 23 mi-vel a feacuterfi a feje az asszonynak ahogyan a Krisztus is feje az egy-haacuteznak ő a megtartoacuteja a testnek 24 Viszont ahogyan az egyhaacutez alaacuteja rendeli magaacutet a Krisztusnak uacutegy az asszonyok is a feacuterjuumlknek

118

Az Efeacutezusi leveacutel

mindenben 25 Feacuterfiak szeresseacutetek a feleseacutegeteket mint ahogyan a Krisztus is szereteteacutebe fogadta az egyhaacutezat eacutes oumlnmagaacutet adta eacuterte 26 hogy megszentelje megtisztiacutetvaacuten viacuteznek fuumlrdőjeacuteben az ige aacutel-tal 27 hogy odaaacutelliacutetsa ő maga oumlnmaga eleacute az egyhaacutezat dicsőseacutegben uacutegy hogy ne legyen rajta folt vagy raacutenc vagy valami effeacutele hanem hogy szent legyen eacutes feddhetetlen 28 Ugyaniacutegy kell szeretniuumlk a feacuterfiaknak a tulajdon feleseacuteguumlket mint a tulajdon testuumlket Aki szereti a tulajdon feleseacutegeacutet az oumlnmagaacutet szereti 29 mert soha sen-ki nem gyűloumllte a tulajdon testeacutet hanem taacuteplaacutelja eacutes aacutepolja mint Krisztus is az egyhaacutezat 30 mert az ő testeacutenek vagyunk a tagjai 31 Ezeacutert hagyja el az ember az apjaacutet eacutes az anyjaacutet eacutes elvaacutelaszthatatla-nul eggyeacute lesz a feleseacutegeacutevel eacutes a kettő egy testteacute lesz 32 Ez a titok nagy viszont eacuten a Krisztusra eacutes az egyhaacutezra neacutezve beszeacutelek 33 Egyszoacuteval ti is egyenkeacutent mindegyikőtoumlk szeresse a maga feleseacutegeacutet mint oumlnmagaacutet az asszony pedig illesse tisztelettel a feacuterjeacutet

(6) 1 Gyermekek engedelmeskedjetek szuumlleiteknek az Uacuterban mert ez a helyes 2 Tiszteld apaacutedat eacutes anyaacutedat ez az első parancsolat ezzel az iacutegeacuterettel 3 hogy joacutel menjen sorod eacutes hosszuacute eacuteletű leacutegy a foumlldoumln 4 Apaacutek ti se haragiacutetsaacutetok gyermekeiteket hanem nevel-jeacutetek őket az Uacuter fegyelmeacuteben eacutes inteacuteseacuteben 5 Rabszolgaacutek engedel-meskedjetek test szerinti uraitoknak feacutelelemmel eacutes remegeacutessel sziacute-vetek tisztasaacutegaacuteban uacutegy mint a Krisztusnak 6 ne sziacutenre-szemre valoacute szolgaacutelattal mint akik embereknek akarnak tetszeni hanem uacutegy mint az Uacuternak nem pedig mint embereknek 8 tudvaacuten hogy mindenki aki megcselekszik valami joacutet visszakapja az Uacutertoacutel akaacuter rabszolga akaacuter szabad ember 9 Ti is urak ugyanezt tegyeacutetek ve-luumlk tegyeacutetek feacutelre a fenyegeteacutest tudvaacuten azt hogy nekik is nektek is a mennyekben van az Uratok eacutes őelőtte nincsen szemeacutelyvaacutelogataacutes

A megelőző reacuteszlet utolsoacute parancsa ez volt bdquoRendeljeacutetek alaacute magatokat egy-maacutesnakrdquo (ὑποτασσόμενοι ἀλλήλοις ἐν φόβῳ Χριστοῦ) vagyis alkalmaz-kodjatok egymaacuteshoz Ez most mintegy ciacutemeacuteveacute vaacutelik a koumlvetkező reacuteszletnek amelyben az apostol ezt a gondolatot - mint a keresztyeacuten erkoumllcs koumlzoumlsseacutegi vonatkozaacutesainak alapparancsaacutet - most a kuumlloumlnfeacutele eacutelethelyzetekben szociaacutelis koumlruumllmeacutenyek eacutes adottsaacutegok koumlzoumltt eacutelő emberek egymaacuteshoz valoacute viszonyaacute-nak a keacuterdeacuteseacutere alkalmazza Mintaacuteja ebben szaacutemos korabeli keresztyeacuten eacutes

119

Magyaraacutezat Az ismeret gyuumlmoumllcsei 522 - 69

nem keresztyeacuten bdquohaacutezirendrdquo legkoumlzelebbi paacuterhuzama a Kol 318 - 41 Ezzel megegyezik abban hogy a gyuumllekezet eacuteleteacutehez legkoumlzelebb aacutelloacutenak tartja a keresztyeacuten csalaacuted eacuteleteacutet Ezeacutert akar most arra a keacuterdeacutesre vaacutelaszt adni hogy Krisztus szereteteacutenek az ereje amely bennuumlnket Krisztus feacutelelme aacuteltal egy-maacutes iraacutenti bdquoengedelmesseacutegrerdquo oumlnmagunk alaacuterendeleacuteseacutere egymaacuteshoz valoacute al-kalmazkodaacutesra indiacutet hogyan eacuterveacutenyesuumll a keresztyeacuten csalaacutedban A kuumlloumlnfeacutele emberi eacutelethelyzetek sorrendje ugyanaz mint a Kol emliacutetett reacuteszleteacuteben eacutes sok maacutes hasonloacute keresztyeacuten taniacutetaacutesban ebben a leveacutel iacuteroacuteja a keresztyeacuten csa-laacuted szerkezeteacutet tartja szeme előtt

Iacutegy szoacutel előszoumlr az asszonynak a feacuterjeacutehez majd a feacuterfinak a feleseacutegeacutehez valoacute viszonyaacuteroacutel tehaacutet a haacutezassaacutegroacutel eacutes a haacutezastaacutersak kapcsolataacutenak erkoumllcsi minőseacutegeacuteről Azutaacuten a gyermekeknek szuumlleikhez eacutes a szuumllőknek gyermeke-ikhez valoacute viszonyaacutet taacutergyalja tehaacutet a csalaacuted probleacutemaacuteira teacuter raacute Veacuteguumll a rab-szolgaacuteknak gazdaacuteikhoz eacutes a rabszolgatartoacuteknak szolgaacuteikhoz valoacute viszonyaacutera neacutezve ad taniacutetaacutest vagyis a taacutegabb eacutertelemben vett csalaacuted probleacutemakoumlreacutevel zaacuterja ezt a szakaszt Eltoloacutedaacutest jelent a Kol paacuterhuzamos reacuteszeacutehez viszonyiacutetva hangsuacutely tekinteteacuteben az hogy ott a rabszolga-keacuterdeacutesre esik a legnagyobb hangsuacutely Ez eacuterthető hiszen Kolosseacuteban eacuteppen Onesimos a szoumlkoumltt rabszol-ga uumlgye vaacuter rendezeacutesre eacutes megoldaacutesra eacutes ennek a keacuterdeacutesnek a keresztyeacuten megoldaacutesa nem kis meacuterteacutekben foglalkoztathatja a gyuumllekezetet Itt ezzel el-lenteacutetben a legreacuteszletesebben a haacutezassaacuteg keacuterdeacuteseacutet a feacuterj eacutes feleseacuteg kapcsolataacutet taacutergyalja a leveacutel Ezt a hangsuacutelyt itt viszont az teszi eacuterthetőveacute hogy a bdquofeacuterfi-nőrdquo viszony titokzatosan egybefonoacutedik a bdquoKrisztus-egyhaacutezrdquo viszonnyal maacuter pedig ez a leveacutel főteacutemaacuteja Iacutegy az is megmutatkozik itt amiről maacuter szoacuteltunk a leveacutel maacutesodik nagy toumlmbje sem egyoldaluacutean csak parainetikus hiszen je-lentősen tovaacutebbviszi a bdquoteoloacutegiairdquo tartalmat Nagyobb hangsuacutely esik a gyer-mekneveleacutes keacuterdeacuteseire is mint amott Ezeknek a keacuterdeacuteseknek a taglalaacutesa azt mutatja hogy az apostol a keresztyeacuten engedelmesseacuteg keacuterdeacuteseacuteben a joacutezansaacuteg aacutellaacutespontjaacuten van Szaacutemol azzal hogy ezek a taacutersadalmi keacutepletek amelyek-ről itt szoacutel maacuter akkor is megvoltak a vilaacutegban amikor meacuteg keresztyeacutenseacuteg egyhaacutez nem is volt eacutes tovaacutebbra is megvannak eacutes meglesznek a vilaacutegban ott is ahol nem keresztyeacutenek eacutelnek olyan emberek koumlzoumltt is akik az egyhaacutezzal semmifeacutele kapcsolatban nem aacutellanak vagy eacuteppen elutasiacutetoacuteak vele szemben Tehaacutet ezekben a viszonylatokban bizonyos eacutertelemben a keresztyeacutenseacutegtől fuumlggetlenuumll is lehet sőt kell is benne eacutelniuumlk embereknek Maacutesfelől arra neveli raacute a gyuumllekezeteket hogy a keresztyeacuten eacutelet a taacutersadalmi rend szempontjaacuteboacutel nem jelenthet eacutes nem tűrhet meg semmifeacutele kettősseacuteget Nem uacutegy aacutell a do-log hogy az ember az egyhaacutezban Krisztus szolgaacuteja neki rendeli alaacuteja magaacutet a szolgaacutelataacuteban viszont emberi eacutelethelyzeteacuteben ettől teljesen fuumlggetlenuumll lehet

120

Az Efeacutezusi leveacutel

feacuterj vagy feleseacuteg apa rabszolga vagy rabszolgatartoacute eacutes iacutegy tovaacutebb Emberi eacutelethelyzeteacutenek is ugyanaz a leacutenyege eacutes tartalma eacutertelme eacutes ceacutelja mint a gyuumllekezetben veacutegzendő szolgaacutelataacutenak Krisztus szereteteacutet kell megeacutelnie azok iraacutent akikkel ilyen vagy olyan kapcsolatban van Ezen a koumlroumln beluumll a Kol paacuterhuzamos helyeacutenek tartalmaacuten neacutemikeacuteppen tuacutelleacutepve a keresztyeacuten ne-veleacutesről oumlnaacutelloacutebban is szoacutel a leveacutel itteni taniacutetaacutesa A haacutezassaacutegroacutel szoacutelva pedig kuumlloumlnoumlsen szembeszoumlkően tuacutelmegy az eddig mondottak hataacuteraacuten nemcsak azt bizonyiacutetja hogy lehet keresztyeacuten moacutedon is benne eacutelni a kuumlloumlnfeacutele eacutelet-helyzetekben iacutegy sajaacutetosan eacutes koumlzelebbről eacuteppen a haacutezassaacutegban is hanem uacutegy taniacutet hogy ezek az eacutelethelyzetek eacuteppen a Krisztusban nyerik el Istentől eleve elrendelt eredeti tiszta eacutes valoacutedi eacutertelmuumlket eacutes tartalmukat A haacutezas-saacutegnak egyenesen paradigmatikus jellege van ebben a taniacutetaacutesban annak a sajaacutetos paacuterhuzamnak a reacuteveacuten amelyet az apostol a feacuterj eacutes feleseacuteg valamint Krisztus eacutes az egyhaacutez kapcsolata koumlzoumltt egeacuteszen kuumlloumlnoumls bdquosziacutenjtaacutetszoacuterdquo moacute-don van meg (ld a reacuteszletes magyaraacutezatban)

(22) Oumlnmagunk egymaacutesnak valoacute alaacuterendeleacutese vagyis az hogy az egeacutesz eacuteletuumlnkkel eacutes egeacutesz eacuteletuumlnkben a maacutesik emberre vagyunk tekintettel hozzaacute alkalmazkodunk testveacuteri figyelemmel eacutes adoacutesoknak tudjuk magunkat azzal hogy ilyen moacutedon szolgaacutelataacutera legyuumlnk segiacutetseacuteget jelentsuumlnk neki minden-ben amiben raacuteszorul erre tehaacutet aacutetfogoacutean az a magatartaacutes amelyet az előzők-ben a ὑποτάσσεσθαι fogalmaacuteban fejtett ki a leveacutel iacuteroacuteja - ez az alapgondolata eacutes vezeacutermotiacutevuma ennek a reacuteszletnek

Hogy ez mennyire iacutegy van azt az bizonyiacutetja a legjobban hogy a 21 vers-beli felszoacuteliacutetoacute eacutertelmű participium (ὑποτασσόμενοι) semmifeacutele formaacuteban sem hangzik el uacutejra az asszonyokhoz inteacutezett rendelkezeacutesben ez a mondat αἱ γυναῖκες τοῖς ἰδίοις ἀνδράσιν - hiaacutenyos marad Viszont az asszonyok-ra vonatkozoacute eme parancsot nyomateacutekosan megokolja az apostol egyfelől a Krisztus iraacutenti engedelmesseacuteg foglalja magaacuteba azt hogy szeretetben vesszuumlk tudomaacutesul azokat eacutes alkalmazkodunk azokhoz akikkel emberi eacutelethelyze-tuumlnk folytaacuten kapcsolatba keruumlltuumlnk Ez az eacutertelme a ὡς τῷ κυρίῳ hasonliacutetoacute mondatnak eacuteppen ezeacutert nem az a helyes bőviacuteteacutes amit egyeacutebkeacutent a Kol 318-ban talaacutelunk ὡς ἀνῆκεν ἐν κυρίῳ

(23) Maacutesfelől azzal folytatja eacutes egeacutesziacuteti ki ezt a megokolaacutest Paacutel hogy az asszony feacuterjeacutehez valoacute viszonyaacutenak alapja eacutes mintaacuteja az egyhaacuteznak a Krisztushoz valoacute viszonya A kettő leacutenyegeacuteben egy a nő eacutes a feacuterfi egy testteacute lesz a haacutezassaacutegban Krisztus eacutes ez egyhaacutez egy test az uumldvterv mostani veacutegső szakaszaacuteban De ezt a paacuterhuzamot folytatja eacutes a szoacute szoros eacutertelmeacuteben bete-tőzi az apostol amikor ezt mondja az egyhaacutez uacutegy teste a Krisztusnak hogy Krisztus a fő a feje az egyhaacuteznak vagyis a magatartaacutes eacutes a noumlvekedeacutes forraacutesa

121

Magyaraacutezat Az ismeret gyuumlmoumllcsei 522 - 69

ugyaniacutegy bdquofejerdquo a feacuterfi az asszonynak azzal hogy Krisztust keacutepviseli a haacutezas-saacutegban Paacutel előtt nyilvaacutenvaloacutean az aacutell itt tapasztalatai alapjaacuten is hogy az asz-szonynak Krisztussal valoacute koumlzoumlsseacutege akkor egeacuteszseacuteges eacuteletrevaloacute ha a feacuterfi a koumlzvetiacutető ebben a kapcsolatban mint ahogyan az egeacuteszseacuteges haacutezassaacutegban az asszony mindig a feacuterfi szemeacutelyiseacutege eacutes szelleme aacuteltal gyarapszik szellemeacuteben eacutes szemeacutelyiseacutegeacuteben egeacuteszseacuteges moacutedon

(24) Ezen az alapon ismeacutetli meg Paacutel uacutejra az asszonyoknak adott utasiacute-taacutest (ἀλλά itt nem ellenteacutetes hanem tovaacutebbvivő eacutertelmű bdquonos egyszoacutevalrdquo) A ὑποτάσσεσθαι eacutertelme az egyhaacutezra neacutezve Krisztushoz valoacute viszonyaacuteban minden tovaacutebbi neacuteIkuumll az bdquooumlnalaacuterendeleacutesrdquo a felteacutetlen engedelmesseacuteg eacutertel-meacuteben De a paacuterhuzam aacutebraacutezolaacutesa kezdettől fogva bizonyos eltoloacutedaacutest felteacute-telez maacuter emliacutetett bdquosziacutenjtaacutetszoacuterdquo jellegeacuteneacutel fogva Iacutegy a nőnek a feacuterfihoz valoacute viszonyaacuteban egeacuteszseacuteges kapcsolataacuteban ez a kifejezeacutes egyaacuteltalaacuteban nem vala-mifeacutele szolgai engedelmesseacuteg jelenteacutestartalmaacutet hordozza hanem egy egeacuteszen maacutesfajta magatartaacuteseacutet eacutes ezt semmikeacuteppen nem szabad feacutelreeacutertenuumlnk Arroacutel beszeacutel az bdquooumlnalaacuterendeleacutesrdquo ebben az esetben hogy a haacutezassaacuteg a haacutezastaacutersi kapcsolat alapjaacuteul szolgaacuteloacute szerelem koumlvetkezmeacutenye nem csupaacuten szexuaacutelis gerjedelem vagy hevuumlleacutes hanem abban gyuumlmoumllcsoumlzik a maga sajaacutetos termeacute-szeteacutenek megfelelően hogy mindabban amiben a nő - termeacuteszeti adottsaacutegai koumlvetkezteacuteben - raacute van utalva a feacuterfi segiacutető taacutemogataacutesaacutera teljes bizalommal hagyatkozik reaacute Mindez - eacuteppen ezeacutert - nem aacutell ellenteacutetben nincsen ellent-mondaacutesban az apostol igehirdeteacuteseacutenek ama nagyon hangsuacutelyos teacuteteleacutevel hogy Krisztusban iacutegy az egyhaacutezban bdquonincsen feacuterfi eacutes nőrdquo (Gal 328) mai fogalmaink vilaacutegaacuteban egyaacuteltaacutelaacuteban nem jelenti azt hogy az apostol eme ta-niacutetaacutesa a feacuterfi eacutes nő egyenjoguacutesaacutega ellen szoacutelna vagy baacutermifeacutele formaacuteban ki-jaacutetszhatoacute volna ezzel szemben

(25) Hogy a feacuterfi eacutes a nő egymaacuteshoz valoacute viszonyaacuteban semmifeacutele maacutes-fajta feacutelreeacuterteacutes se adoacutedhasseacutek ezeacutert Paacutel egyeacutertelműen koumlruumlliacuterja a feacuterfinak a nő iraacutenti koumltelesseacutegeacutet is Az asszonynak a feleseacutegnek azt mondta az ige hogy az ő eacuteleteacuteben mintegy az Uacuter keacutepviselője a feacuterfi A feacuterfinak viszont nem mondja azt hogy bdquojaacutetszhatja az uratrdquo hogy adhatja a nagyot az asszonyhoz valoacute viszonyaacuteban hogy - a koumlzkeletű kifejezeacutessel eacutelve eacutes ezt elutasiacutetva - bdquoura eacutes parancsoloacutejardquo lehet feleseacutegeacutenek Mivel a kuumlloumlnfeacutele viszonylatok alapjaacuteban veacuteve egyazon magatartaacutesmoacutedot vilaacutegiacutetjaacutek meg toumlbb oldalroacutel azeacutert nyilvaacuten-valoacute hogy feacuterfi eacutes nő feacuterj eacutes feleseacuteg kapcsolataacutera is aacutell ezen a ponton az amit a rabszolga eacutes gazdaacuteja viszonyaacutera neacutezve expressis verbis kimond a 69 tudniok kell arroacutel hogy mindkettejuumlk Ura egyformaacuten eacutes kuumlloumlnbseacutegteacutetel neacutel-kuumll a mennyekben levő Uacuter Az apostol taniacutetaacutesa eacuteppen ezeacutert arra koumltelezi el a feacuterfit hogy szerető gondoskodaacutesaacuteval vegye koumlruumll az asszonyt egeacuteszen addig

122

Az Efeacutezusi leveacutel

a meacuterteacutekig hogy legyen keacutesz teljesen odaaacuteldozni magaacutet az asszony javaacutera A minta eacutes a valoacutesaacutegos alap ebben is Krisztusnak az egyhaacutezhoz valoacute viszo-nya az itteni imperativus erre a hatalmas indicativusra eacutepuumll ezeacutert nem ir-reaacutelis Iacuteme milyen tiszta minden viszony relaacutecioacute kapcsolat a mennyben eacutes milyen neheacutez mennyi koumlruumlltekintő taniacutetaacutesba keruumll az hogy eacuterthetőveacute vaacuteljeacutek a foumlldoumln is - meacuteg a hiacutevők koumlreacuteben is

(26) Ez a mennyei tisztasaacuteg ragadja magaacuteval az apostolt amikor taniacutetaacute-saacuteban idaacuteig jut el eacutes iacutegy folytatja tovaacutebb egy nagyszabaacutesuacute gondolati anako-luthia formaacutejaacuteban a feacuterfiakhoz szoacuteloacute intelemkeacutent megkezdett gondolatsort azzal hogy Krisztusnak egyhaacuteza javaacutera elveacutegzett munkaacuteit meacuteltatja eacutes dicső-iacuteti Krisztus megvaacuteltoacute tetteacutet amelyet az egyhaacutezeacutert veacuteghez vitt itt most a ke-resztseacuteg saacutekramenumaacutera koncentraacutelva jellemzi Paacutel (λουτρὸν τοῦ ὕδατος) Ebben Krisztus uacutegy eacutes azzal szenteli meg az egyhaacutezat hogy viacutezzel toumlrteacutenő megmosattataacutesa aacuteltal megtisztiacutetja eacuteppen a megtisztiacutetaacutes mozzanata adja az apostol kezeacutebe a keresztseacuteg keacutepeacutet szinte magaacutetoacutel eacutertetendően Ekoumlzben ti a keresztseacuteg soraacuten elhangzik az isteni iacutegeacuteret is ἐν ῥήματι itt moacutedhataacutero-zoacute-szerű eacutertelemben hasznaacutelatos ilyesfeacutelekeacuteppen bdquobeszeacuted kiacuteseacutereteacutebenrdquo eacutes itt nem a keresztseacuteg szerezteteacutesi igeacutejeacuteről van szoacute a magyaraacutezoacutek toumlbbseacutege szerint (WESTCOTT SEEBERG SCHLIER DIBELIUS ez utoacutebbi szerint a szoacute nem roumlgziacutethető pontosan nyelvtanilag az utalaacutes roumlvidseacutege arra vall hogy a leveacutel olvasoacutei előtt ismert dologra ceacuteloz Paacutel Mindenesetre joggal veti el a KITTEL javasolta konjektuacuteraacutet ἐν αἱματι joacutellehet ez a leacutenyegben nyilvaacutenvaloacutean benne van de ez a bdquokeresztseacutegrdquo termeacuteszeteacuteből folyik) Krisztus neve a roacutela valoacute hitvallaacutesteacutetel hangzik el a keresztseacuteg saacutekramentumaacutenak kiszolgaacuteltataacutesakor a megtisztiacutetaacutes eacutes a megszenteleacutes emliacuteteacutese pedig vilaacutegossaacute teszi hogy mindan-nak amiről itt szoacute esik előzmeacutenye eacutes felteacutetele Krisztus oumlnmaga-odaadaacutesa a kereszten vagyis a keresztseacutegre valoacute utalaacutes itt is a halaacutel-keresztseacuteg gondolat-koumlreacuteben mozog (vouml Kol 212 Rm 64)

(27) Krisztusnak ez a munkaacuteja majd az idők veacutegeacuten bontakozik ki a maga teljes egeacuteszeacuteben teljesseacutegeacuteben akkor vaacutelik majd laacutethatoacutevaacute szemleacutelhető-veacute amikor az egyhaacutezat uacutegy bdquoaacutelliacutetja előrdquo (παραστήσῃ τὴν ἐκκλησίαν) hogy olyan lesz amilyennek Isten akarja hogy szemleacutelhetőveacute vaacutelik rajta minden amieacutert most egeacutesz eacuteleteacutevel eacutes szolgaacutelataacuteval kuumlzd szeplőtelen folttalan tiszta-saacutega szentseacutege eacutes feddhetetlenseacutege egyszoacuteval feacutenylő ragyogoacute bdquodicsőseacutegerdquo (ἔνδοξος μὴ ἔχουσαν σπίλον ἢ ῥυτίδα ἁγία ἄμωμος)

(28) Ez a kiteacutereacutes keacutetseacutegkiacutevuumll jelentős eacutes azt teszi vilaacutegossaacute hogy a feacuterj eacutes feleseacuteg viszonyaacutenak alapja eacutes mintaacuteja Krisztus eacutes az egyhaacutez viszonya De baacutermennyire elteacuter is Paacutel eredeti gondolatmeneteacutetől az apostol nem feledke-zik meg koumlzben sem alapvető mondanivaloacutejaacuteroacutel eacutes vissza is teacuter hozzaacute Ismeacutet

123

Magyaraacutezat Az ismeret gyuumlmoumllcsei 522 - 69

a feacuterfiakhoz fordul eacutes az eddig mondottakra hivatkozva nyomateacutekosabb formaacuteban ismeacutetli meg erkoumllcsi intelmeacutenek leacutenyegeacutet Ennek valoacutesaacutegos alap-ja mint ismeacutetelten kitűnik az hogy a feacuterfinak feleseacutegeacutehez valoacute viszonyaacutet tulajdon testeacutehez valoacute viszonyaacuteval szemleacutelteti (hiszen bdquoa kettő egy testrdquo) Maga a gondolat egyeacutebkeacutent a keresztyeacutenseacutegen kiacutevuumll sem ismeretlen iacutegy pl PLUTARCHOS Praec Coniug 152 szerint is iacutegy fogalmazoacutedik a feacuterfi fel-adata κρατεῖνhellip τῆς γυναικόςhellip ὡς φυχὴν σώματος csak eacuteppen a belőle levont erkoumllcsi koumlvetkezteteacutest eacutes az ebből folyoacute parancsot vaacutelasztja el egy vi-laacuteg az apostoli taniacutetaacutes szellemeacutetől mint ahogyan a κρατεῖν - ἀγαπᾶν ellenteacutet mutatja A pogaacuteny filozoacutefiai erkoumllcs szerint a feacuterfi szoros eacutes meacutely kapcsolata elleneacutere amelyben az asszonnyal aacutell illetve eacuteppen ebből a kapcsolatboacutel f o- l y oacute a n bdquohatalmaacuteban tartjardquo az asszonyt tehaacutet uralkodik foumlloumltte Az apostol viszont az oumlnmagaacutet odaadoacute szeretet erkoumllcsi koumlvetkezmeacutenyeacutet vonja le kouml-vetkezteteacutesuumll abboacutel hogy feacuterfi eacutes nő a haacutezassaacutegban egy test A reaacutelis alap teszi lehetőveacute az erkoumllcsi koumlveteleacutesnek tartozaacutessaacute adoacutessaacuteggaacute valoacute minősiacuteteacuteseacutet (ὀφείλουσιν)

(29) Ezt koumlvetően eacutes ebből folyoacutean az apostol egy aacuteltalaacutenos koumlvetkezteteacutest von le a feacuterfi eacutes a nő a feacuterj eacutes a feleseacuteg iacutegy jellemzett kapcsolataacuteboacutel οὐδεὶς γάρ ποτε τὴν ἑαυτοῦ σάρκα ἐμίσησεν eacutes ezzel ismeacutet visszateacuter a feacuterj-feleseacuteg viszony mintaacutejaacutenak a Krisztus-egyhaacutez viszonynak az elemzeacuteseacutere Az aacutelta-laacutenos megaacutellapiacutetaacutes a toumlrveacutenyszerűseacuteg megfogalmazaacutesaacuteban az eddigi σῶμα helyeacutebe a σάρξ leacutep az eltoloacutedaacutes mindenesetre csak kifejezeacutesbeli de nem eacuterinti a leacutenyeget eacutes foumllteacutetlenuumll azzal okolhatoacute meg hogy itt maacuter előre vetiacute-tődik a koumlvetkezőkben ideacutezett oacuteszoumlvetseacutegi hely a Gen 224 megfogalmazaacutesa Kuumlloumlnleges moacutedon eacuteppen ez az uacutejonnan bevezetett szoacute a σάρξ fűzi - ha lehet - az eddigineacutel is szorosabbra a szoacuteban forgoacute kapcsolatot egeacuteszen az azo-nossaacutegig elmenően hiszen a τὴν ἑαυτοῦ σάρκα az embert magaacutet jeloumlli foumlldi egzisztenciaacutejaacutenak bdquoaspektusaacuteboacutelrdquo tekintve iacutegy a konkreacutet gondolatkoumlrben a jelenteacutese voltakeacuteppen ez bdquooumlnmagaacutetrdquo mint ahogyan az egeacutesz toumlrveacutenyszerű-seacuteg megfogalmazaacutesa is mutatja A termeacuteszeti ember toumlrveacutenyszerű sajaacutetossaacutega eacutes meghataacuterozottsaacutega az hogy egeacuteszseacuteges esetben nem bdquogyűloumllirdquo oumlnmagaacutet nem fordul oumlnmaga ellen nem oumlnmaga megrontaacutesaacutera vagy elpusztiacutetaacutesaacutera testeacutenek elsorvasztaacutesaacutera vagy eacuteppen megsemmisiacuteteacuteseacutere toumlrekszik hanem mindezeknek az ellenkezőjeacutere μισεῖν - ἐκτρέφειν θάλπειν eacuteles ellenteacutetben aacutell egymaacutessal Egyenetlenseacutegnek hat a keacutet versfeacutelben tapasztalhatoacute idővaacutelta-kozaacutes ἐμίσησεν - τρέφει θάλπει az ἐμίσησεν feacutelreismerhetetlenuumll aoristos gnomicus ezt az aacuteltalaacutenos-tagadoacute alany οὐδεὶς is mutatja Viszont uacutegy laacutet-szik hogy a fogalmazaacutes eleacuteg eacuteles ceacutezuraacutet jeloumllő koumltőszoacute (ἀλλά) utaacuten az aacuteltalaacute-nos felől ismeacutet a konkreacutet-egyedihez koumlzeledik innen magyaraacutezhatoacute a maacutesik

124

Az Efeacutezusi leveacutel

keacutet imperfectum-i alak (egyeacutebkeacutent ezek persze szinteacuten lehetnek gnoacutemikus eacutertelműek a probleacutema nem is ebben van csak abban hogy az idővaacuteltako-zaacutes aligha motivaacutelatlan) Kuumlloumlnben az idővaacuteltakozaacutesban szerepe lehet az igeacutek alapjelenteacuteseacutenek is

Nos egyfelől a feacuterfi ugyanolyan viszonyban van a feleseacutegeacutevel mint bdquooumln-magaacutevalrdquo eacutes amit vele tesz azt azzal a termeacuteszetes magaacutetoacutel eacutertetődőseacuteggel te-szi gondozaacutesaacuteban aacutepolaacutesaacuteban mint ahogyan a sajaacutet testeacutevel teszi De ugyan-ez az bdquoazonosulaacutesrdquo jellemző Krisztusnak az egyhaacutezhoz valoacute viszonyaacutera is

(30) Ha eddig szoros volt a paacuterhuzam a feacuterj-feleseacuteg eacutes a Krisztus-egyhaacutez viszony koumlzoumltt akkor most azt kell laacutetnunk hogy a legszorosabban meg-fogalmazott paacuterhuzamot a legszorosabban megfogalmazhatoacute bdquoanaloacutegiaacutetrdquo is tuacutelszaacuternyalja Paacutel amikor betetőzeacutesuumll ismeacutet egy uacutej oldalroacutel jellemzi a feacuterj eacutes a feleseacuteg kapcsolataacutet az egyhaacutezon beluumll ennek szilaacuterd mindenneacutel toumlbbet mondoacute alapjaacutevaacute vaacutelik az ami most megintcsak minden keresztyeacuten ember-nek a maacutesik keresztyeacutenhez valoacute viszonyaacutera szuumlkseacutegkeacuteppen jellemző meacuteg ha ezen a ponton szoacutelal is meg kuumlloumlnlegesen eacutes kiemelt eacutertelemben (tehaacutet mindenkeacuteppen paradigmatikus) mi valamennyien egy test tagjai vagyunk μέλη ἐσμὲν τοῦ σώματος αὐτοῦ Ez az egyhaacutezon beluumlli minden maacutesnaacutel szo-rosabb eacutes minden emberi kapcsolatot megalapozoacute oumlsszefuumlggeacutesuumlnket kiacutevaacutenja itt kiemelni de semmikeacuteppen nem uacutegy van kapcsolatban a koumlvetkező oacuteszouml-vetseacutegi ideacutezettel hogy az asszonynak a feacuterfi testből valoacute teremteteacuteseacutere akar utalni (a Koineacute-szoumlvegcsalaacuted valamint a D G toldaacutesa ἐκ τῆς σαρκός αὐτοῦ καὶ ἐκ τῶν ὀστέων αὐτοῦ - amely ilyen eacutertelemben proacutebaacutelja nyilvaacutenvaloacutean felfogni a verset azeacutert sem illik ide mert nyelvtanilag sem illeszthető bele a mondatszerkezetbe vouml DIBELIUS aacutellaacutespontjaacuteval ő nem foglal vilaacutegosan aacutellaacutest a keacuterdeacutesben)

(31) A gondolatok eddigi vaacuteltakozaacutesa utaacuten maacuter nem lep meg bennuumlnket az hogy a haacutezassaacuteg teacutemakoumlre amely időkoumlzben sem kapcsoloacutedott ki most ismeacutet a felsziacutenre toumlr Paacutel ismeacutet a Gen 224-ből ideacutezi azt a helyet amellyel Jeacutezus is meghataacuterozza a haacutezassaacuteg leacutenyegeacutet Istentől akart eacutes rendelt tartal-maacutet eacutes ceacuteljaacutet (ld Mt 195) Keacutet szemeacutelyiseacutegnek elvaacutelaszthatatlan egyseacutegben valoacute oumlsszeforraacutesa ez a haacutezassaacuteg leacutenyege eacutes ha Isten uumldvoumlsseacutegszerző terveacute-nek a titkaacutera gondolunk vissza akkor megeacutertjuumlk hogy az Ef-ben mekkora hangsuacutellyal esik latba az oacuteszoumlvetseacutegi Szentiacuteraacutesnak eacuteppen ez a helye A haacutezas-saacuteg keacuterdeacutese ad alkalmat Paacutelnak arra hogy Istennek ezt a nagy egyseacutegesiacutető egyesiacutető a veacutegzetesen kettőből veacutegeacuterveacutenyesen egyet teremtő munkaacutejaacutet eacuteppen ezen a helyen odaaacutelliacutetsa leveleacutenek ciacutemzettjei igehirdeteacuteseacutenek hallgatoacutei eleacute A szoumlvegforma neacutemikeacuteppen elteacuter a LXX-eacutetoacutel iacutegy mindjaacutert a bevezető ἀντὶ τούτου-ban is az ottani ἕνεκεν τούτου-val szemben az egeacutesznek a megfo-

125

Magyaraacutezat Az ismeret gyuumlmoumllcsei 522 - 69

galmazaacutesa feacutelreeacuterthetetlenuumll instans-i eacutertelmet hordoz a kezdet mozzanataacutet emeli ki ahogyan a καταλείψει προσκολληθήσεται ἔσονται futurumok vi-laacutegosan mutatjaacutek a fordiacutetaacutesban csak a maacutesodik okoz bizonyos neheacutezseacuteget mert az eddigi megoldaacutes bdquoragaszkodikrdquo a magyarban folyamatos eacutertelmű itt viszont az bdquoelvaacutelaszthatatlan hozzaacutecsatlakozaacutesrdquo mozzanata a doumlntő eacutes ural-kodoacute A teremteacutesbeli inteacutezkedeacutes a teremteacutesbeli rend leacutetesiacuteteacuteseacutenek ez a meg-fogalmazaacutesa nem hozhatoacute koumlzvetlenuumll eacutes minden tovaacutebbi neacutelkuumll kapcsolatba Krisztussal eacutes az ő tetteacutevel

(32) Az oumlsszefuumlggeacutes termeacuteszeteacutet eacutes jellegeacutet a koumlvetkezőkből tudjuk meg Paacutel ui nem aacutell meg a haacutezassaacuteg Istentől valoacute rendeleacuteseacutenek az aacutebraacutezolaacutesaacutenaacutel il-letve az erre valoacute utalaacutesnaacutel bdquoKettőből egyetrdquo - ez Isten titokzatos munkaacutejaacutenak a veacutegső ceacutelja Csak e munkaacutejaacutenak a megvaloacutesulaacutesi teruumllete lehet az egyhaacutez eacutes tagjai szemeacuteben a haacutezassaacuteg is De Istennek ez a munkaacuteja termeacuteszetesen nem korlaacutetozhatoacute csupaacuten a haacutezassaacutegra a bdquonagy titokrdquo a μυστήριον μέγα valoacutera vaacutelaacutesaacutenak sziacutenhelye az egeacutesz teremtett vilaacuteg eacutes benne m o d e l l k eacute n t az egyhaacutez Ezeacutert fűzi hozzaacute az ideacutezethez ezt a mondatot Paacutel bdquoEacuten a Krisztusra eacutes az egyhaacutezra neacutezve beszeacutelekrdquo Ez jobb fordiacutetaacutes mint bdquohellipmondomrdquo mert ἐγὼ δὲ λέγω abszoluacutet jelenteacutesű taacutergyi bőviacutetmeacuteny neacutelkuumll szerepel itt az εἰς prepo-ziacutecioacute respektiacutev jelenteacutesű az aacutelliacutetaacutes iraacutenyaacutet eacutes eacuterveacutenyesseacutegi koumlreacutet van hivatva meghataacuterozni DIBELIUS talaacuten egy kisseacute messze is megy a fordiacutetaacutesban ami-kor iacutegy fogalmaz bdquoIch deute es auf Christus und auf die Gemeinderdquo ndash bdquoEacuten ezt Krisztusra eacutes a gyuumllekezetre neacutezve eacutertelmezem megfejteacutesem soraacuten raacutejuk alkalmazom baacuter λέγειν eacutertelme olykor koumlzeledik e feleacute a jelenteacutes feleacute pl 1Kor 12 λέγω δέ τοῦτο szemeacutelytelenuumll iacutegy lehetne fogalmazni bdquoszoacute van valamirőlrdquo Krisztusroacutel eacutes az egyhaacutezroacutel van itt tulajdonkeacuteppen szoacute

De hogyan eacutertsuumlk ezt Semmiesetre se uacutegy hogy Paacutel itt nem a haacutezassaacuteg-roacutel beszeacutel Hanem uacutegy hogy egeacuteszen nagy taacutevlatokban gondolkozva Isten munkaacuteinak a termeacuteszeteacuteről szoacutel aacuteltalaacuteban egy speciaacutelis eset bdquokapcsaacutenrdquo amely a maga reacuteszeacuteről ugyancsak kiemelkedő formaacuteban tartozik bele ezek oumlssze-fuumlggeacuteseacutebe soraacuteba Isten munkaacuteinak leacutenyege a szeretet meacutegpedig az egyseacuteget teremtő szeretet Ez a szeretet pedig a test vilaacutegaacuteban egyetlen ponton ragyog fel feacuterfi eacutes nő kapcsolataacuteban a haacutezassaacutegban Ez adja meg a haacutezassaacuteg keresz-tyeacuten - bibliai - eacutertelmezeacuteseacutenek a sajaacutetos jelentőseacutegeacutet de ez adja meg minden haacutezassaacuteg eacutertelmeacutet is akaacuter keresztyeacuten emberek koumlzoumltti haacutezassaacutegroacutel legyen szoacute akaacuter nem Isten abban is diadalmaskodott a szeretetlenseacuteg a gyűloumllkoumldeacutes a halaacutel eacutes a bűn erői foumlloumltt hogy a haacutezassaacuteg mennyei eredetű rendjeacuteben az anyag vilaacutega foumlloumltt a Leacutelek hatalmaacutet eacuterveacutenyesiacutetette a szeretet erejeacutet juttatta győzelemre Ahol feacuterfi eacutes nő igazaacuten szereti egymaacutest eacutes a szoacute legtisztaacutebb eacutertel-

126

Az Efeacutezusi leveacutel

meacuteben bdquoegy testteacute leszrdquo ott a Saacutetaacuten vereseacuteget szenvedett mert ott Isten ereje vaacutelt uralkodoacutevaacute az ember foumlloumltt

(33) Ezek veacutegiggondolaacutesa utaacuten nyugodtan ismeacutetli meg Paacutel a feacuterjnek eacutes a feleseacutegnek adott parancsot ennek mostmaacuter szilaacuterd alapja van Istennek az egeacutesz vilaacutegot aacutetfogoacute szereteteacuteben A gondolatok eddigi vaacuteltakozaacutesaacutenak hullaacutemzaacutesaacutenak eacutes sajaacutetosan bdquosziacutentjaacutetszoacuterdquo jellegeacutenek felel meg ennek a zaacuteroacute mondatnak a bevezeteacutese is Ennek az eacutertelmeacutere eacutertelmeacutenek pontos vissza-adaacutesaacutera nagyon kell vigyaacuteznunk Semmikeacuteppen nem valami szeliacuted bdquomeg-engedeacutesrdquo van benne mintha - mondjuk - azt akarnaacute mondani az egyhaacutez eacutes Krisztus a fontos - bdquode azeacutertrdquo szeresseacutek egymaacutest a haacutezastaacutersak is πλήν jelenteacuteseacutet ezen a helyen BAUER hataacuterozza meg nagyon talaacuteloacutean amikor ezt mondja bdquoa fejtegeteacutest lezaacuterja eacutes a leacutenyegeset kiemelirdquo (vouml 1Kor 1111 Fil 316 414 BAUER fordiacutetaacutesa bdquonur jedenfallsrdquo magyarul ezt sem igen tudjuk bdquomegkoumlzeliacutetenirdquo) Mi egeacuteszen odaacuteig elmehetuumlnk hogy iacutegy proacutebaacuteljuk fordiacuteta-ni bdquoegyszoacuteval mindent oumlsszeveacuteverdquo uacutegy iacuterja le Paacutel a megismeacutetelt parancs sza-vait a reacuteszlet lezaacuteraacutesakeacutent ahogyan egy matematikai művelet-sor levezeteacutes utolsoacute mozzanataacutet alaacute szoktuk huacutezni eacutes utaacutena feliacuterjuk a veacutegeredmeacutenyt bdquoA dolgok summaacutejardquo - ahogyan a Preacutedikaacutetor mondanaacute - az amit itt Paacutel oumlssze-foglaloacutean elmond a haacutezastaacutersaknak eacutes a feacuterfi valamint a nő magatartaacutesaacutenak jellemzeacuteseacuteben meghataacuterozaacutesaacuteban megint a paacuterhuzamot kell joacutel eacutertenuumlnk ha nem akarjuk feacutelremagyaraacutezni az egeacutesz parancs leacutenyegeacutet Mert a feleseacutegnek adott parancs bdquoszoacute szerintrdquo a szoacute megszokott eacutertelmeacutet veacuteve alapul kemeacuteny eacutes feacutelre is magyaraacutezhatoacute ἡ δὲ γυνὴ ἵνα φοβῆται τὸν ἄνδρα Ha azonban abba a gondolatkoumlrbe bdquotranszponaacuteljukrdquo az igeacutet amelyben a hangsuacutely az embernek Istenhez valoacute viszonyaacuten van eacutes a φοβῆται ebben a viszonylatban nem valami bdquopaacuteni feacutelelmetrdquo jeloumll hanem tiszteletadaacutest bdquoszeretetteljes respektustrdquo akkor maacuter kezdjuumlk eacuterzeacutekelni a joacute iraacutenyt A joacute megoldaacutest az adja a kezuumlnkbe hogy a feacuterfi magatartaacutesaacutera vonatkozoacute parancs iacutegy szoacutel τὴν γυναῖκα οὕτως ἀγαπάτω ὡς ἑαυτόν - iacutegy a φοβεῖσθαι eacutertelme ehhez igazodva bdquotisztelrdquo eacutes az is vilaacutegos hogy a szeretet nemcsak a feacuterj a tiszteletadaacutes nemcsak a feleseacuteg kizaacuteroacutelagos (vagy plaacutene egymaacutesnak ellentmondoacute ellenteacutetes előjelű) koumltelesseacutege hanem koumllcsoumlnoumls Csupaacuten a dolgok termeacuteszeteacuteből folyoacutean hangsuacutelyozoacutedik az egyik feacutel eseteacuteben az egyik a maacutesikeacuteban a maacutesik mozzanat (vouml 24k magyaraacutezataacute-val) Termeacuteszetes hogy a kifejezeacuteseket erőteljesen motivaacutelja eacutes sziacutenezi az bdquoott eacutes akkorrdquo sőt az oacuteszoumlvetseacutegi vilaacuteg patriarkhaacutetusra eacutepuumllő taacutersadalmi rendje de nyilvaacutenvaloacute hogy ez a teacuteny az ige parancsait nem koumlti időhoumlz eacutes nem teszi a mai ember eacutes a mai egyhaacutez szaacutemaacutera anakronisztikussaacute Ez csupaacuten BARTH-feacutele eacutertelemben vett bdquofordiacutetaacutesrdquo keacuterdeacutese (Uumlbersetzungsfrage)

127

Magyaraacutezat Az ismeret gyuumlmoumllcsei 522 - 69

(61) Ezek utaacuten teacuter raacute Paacutel a gyermekekhez inteacutezett intelmekre Ezek a gyermekek keresztyeacuten szuumllők haacutezassaacutegaacutenak a gyuumlmoumllcsei maguk is bdquoszen-tekrdquo nem pedig tisztaacutetalanok (vouml 1Kor 714) Ilyen minőseacuteguumlkben szoacuteliacutetja meg őket a taniacutetaacutes szava Hogy az apostol hogyan gondolta el a dolgot ezek a gyermekek is jelen vannak-e a gyuumllekezet istentiszteleteacuten amelyen a levelet felolvassaacutek vagy nem - ezt nem tudjuk eldoumlnteni a rendelkezeacutesuumlnkre aacutelloacute adatok alapjaacuten Mindenesetre akaacuter iacutegy akaacuter uacutegy aacutelljon is a dolog szuumlkseacutegeacutet eacuterezte annak hogy a gyermekeket megszoacuteliacutetsa az erkoumllcsi intelmek soraacuten Szuumlleikhez valoacute viszonyukat az engedelmesseacutegben hataacuterozza meg abban hogy bdquohallgatnak szuumlleikrerdquo ὑπακούετε τοῖς γονεῦσιν ὑμῶν nem teszik hal-latlannaacute nem engedik el makacsul laacutezadozva vagy foumlleacutenyesen a fuumlluumlk mellett az bdquooumlregekrdquo szavaacutet Nem teljesen biztos a bőviacutetmeacuteny sorsa toumlbb igen joacute szouml-vegből hiaacutenyzik viszont egy neacutehaacuteny egeacuteszen reacutegi szoumlvegforma adja a ma-gyaraacutezoacutek tuacutelnyomoacute toumlbbseacutege nem tartja eredetinek Ha meacutegis megtartjuk akkor bizonyos meacuterteacutekig pleonasztikusnak is hat mert a δίκαιον nyilvaacuten-valoacutean amuacutegyis az isteni rendelkezeacutesre (δικαίωμα) utal ha elhagyjuk akkor viszont eacuteppen ezeacutert nem vaacuteltoztat semmit a mondottak eacutertelmeacuten nem vesz el semmit tartalmukboacutel

(2) A parancsot Paacutel itt a bdquojogossaacutegra igazsaacutegossaacutegrardquo tehaacutet az Isten szerin-ti jellegre valoacute hivatkozaacuteson tuacutel a Tiacutezparancsolat megfelelő parancsolataacutenak ideacutezeacuteseacutevel is alaacutetaacutemasztja Ezt a parancsolatot itt a maga szemszoumlgeacuteből neacutez-ve bdquoelsőnekrdquo minősiacuteti Mindenesetre πρώτη eacutertelme meglehetősen vitatott ezen a helyen az iacuteraacutesmagyaraacutezatban legtoumlbben WUumlNSCHE utalaacutesa alapjaacuten a Midraacutes Deuteronomium-rabba 6 (a 226-hoz) alapjaacuten keresik a helyes eacuter-telmet Ez a hely ezt mondja bdquoIsten a parancsolatok mellett nem jelenti ki az iacutegeacutereteket csak kettővel teszi ezt a legnagyobbikkal eacutes a legkisebbikkelrdquo Ilyen eacutertelemben a hely jelenteacutese ez volna bdquoaz első iacutegeacuterettel ellaacutetott paran-csolatrdquo BAUER a πρῶτος nem-felsőfoki eacutertelmeacutere gondol eacutes ezt a fordiacutetaacutest javasolja bdquoigen fontos kiemelkedőrdquo a lat prima eacutertelmeacuteben Toumlbben arra mutatnak raacute hogy a maacutesodik taacuteblaacutenak ez az első parancsolata (Eacuten felvetem azt a lehetőseacuteget de csak mint keacuterdeacuteses lehetőseacuteget hogy iacutegy fordiacutetsuk bdquoez előszoumlr a parancsolat azzal az iacutegeacuterettel hogy hosszuacute ideig eacutelj a foumlldoumlnrdquo

(3) Mindenesetre hangsuacutelyos az hogy a parancsolathoz iacutegeacuteret fűződik az ilyen tiszteletet eacutes engedelmesseacuteget Isten a legnagyobb ajaacutendeacutekkal hosszuacute eacutes aacuteldaacutesokban gazdag eacutelettel jutalmazza εὖ σοι γένηται καὶ ἔσῃ μακροχρόνιος ἐπὶ τῆς γῆς

(4) A gyermekeknek szoacuteloacute intelem korrelatiacutev paacuterjakeacutent hangzanak el a szuumllőkhoumlz inteacutezett szavak Ha a gyermekektől a szuumlleik iraacutenti engedelmesseacute-get koumlvetelte meg az apostol az Uacuter rendelkezeacuteseacutenek szellemeacuteben a toumlrveacuteny-

128

Az Efeacutezusi leveacutel

ben adott parancsolataacutehoz hiacuteven akkor a szuumllők ezt megintcsak nem eacutertel-mezhetik uacutegy hogy őket gyermekeik foumlloumltti zsarnokoskodaacutesra hatalmazta fel ezzel Isten Az apaacutenak gyermeke neveleacuteseacuteben az Urat kell keacutepviselnie valoacutesaacuteggal bdquomegjeleniacutetenierdquo uacutegy kell nevelnie a gyermekeit hogy neveleacute-seacutenek mintaacuteja az legyen ahogyan vele baacutenik ahogyan őt neveli az Uacuter ἐν παιδείᾳ καὶ νουθεσίᾳ κυρίου mindenesetre akaacuter ebben az eacutertelemben akaacuter abban hogy voltakeacuteppen a gyermekek neveleacuteseacutenek bdquoeacutertelmi alanyardquo - geniti-vus subiectivus - maga az Uacuter mindenkeacuteppen kizaacuterja a szuumllők oumlnző eacutes oumlnkeacute-nyeskedő magatartaacutesaacutet gyermekeik neveleacuteseacuteben Ennek az Isten szerint valoacute krisztusi neveleacutesnek az első vonaacutesaacutet egy negatiacutevummal eacuterzeacutekelteti az apostol μὴ παροργίζετε τὰ τέκνα ὑμῶν bdquone ingereljeacutetek gyermekeiteketrdquo Ha a szuuml-lők neveleacutese a gyermekekben ingeruumlltseacuteget kelt akkor csak bűnre csaacutebiacutetja a Saacutetaacutennak dobja oda preacutedaacuteul őket A szuumllők feladata az hogy gyermekeiket testben-leacutelekben bdquogyarapiacutetsaacutekrdquo (ἐκτρέφειν) az Uacutertoacutel tanult moacutedon neveljeacutek eacutes intseacutek őket (SCHLIER egyeacutebkeacutent a κυρίου -t genitivus qualitatis-nak fogja fel uacutegy hogy limitatiacutev eacutertelme is van emellett)

(5) A rabszolgaacuteknak adott intelmek a Kol-ben talaacutelhatoacute hasonloacute intel-mekre emleacutekeztetnek erősen Azt ajaacutenlja elsősorban figyelmuumlkbe a rabszol-gaacuteknak Paacutel hogy mikoumlzben gazdaacutejuknak foumlldi-testi bdquouruknakrdquo (τοῖς κατὰ σάρκα κυρίοις) engedelmeskednek (eacutes itt az első taniacutetaacutespaacuter maacutesodik feleacute-vel valamint aacuteltalaacuteban az előzőkkel ellenteacutetben de a gyermekeknek adott paranccsal oumlsszecsengve ismeacutet a ὑπακούειν ige hasznaacutelatos) akoumlzben tulaj-donkeacuteppen Krisztus iraacutent tanuacutesiacutetanak engedelmesseacuteget Az iacutegy meghataacutero-zott engedelmesseacutegnek előszoumlr a foumllteacutetlen komolyan veacuteteleacutet hangsuacutelyozza az apostol (μετὰ φόβου καὶ τρόμου) a LΧΧ goumlroumlgseacutegeacutenek hataacutesa vouml Gen 92 Exod 1516 Deut 225 1125 Eacutezs 1916 stb de mint ilyen előfordul maacutesutt is a paacuteli iratokban pl 1Kor 23 2Kor 715 Fil 212 azutaacuten a benne megnyil-vaacutenuloacute joacuteszaacutendeacutekot tisztasziacutevűseacuteget (ἐν ἁπλότητι καρδίας) Ismerve a kor rabszolgataacutersadalmaacutenak viszonyait egyaacuteltalaacuteban nem mondhatjuk hogy ezek koumlnnyen megvaloacutesiacutethatoacute koumlvetelmeacutenyek voltak egy rabszolga reacuteszeacuteről Erkoumllcsi alapjukat eacutes a Krisztus iraacutenti engedelmesseacuteggel valoacute paacuterhuzamba aacutelliacutetaacutesuk jogosultsaacutegaacutet azeacutert nem vitathatjuk meacutegsem el mert arra kell gon-dolnunk hogy a rabszolgasaacuteg - minden eltorzulaacutesa vagy embertelen vonaacutesa elleneacutere is de hiszen ilyenekkel az egeacutesz emberi eacutelet tele van - a kor termeleacutesi formaacuteja eacutes iacutegy a munkaacutejaacutet lelkiismeretesen Krisztus iraacutenti engedelmesseacutege jegyeacuteben veacutegző rabszolga erőfesziacuteteacuteseacutenek faacuteradsaacutegaacutenak ott eacutes akkor pozi-tiacutev eacuterteacuteke van a koumlruumlloumltte eacutelő emberiseacuteg a taacutersadalom szemszoumlgeacuteből neacutezve Ezeacutert nem pedig a rabszolga-taacutersadalom igazsaacutegtalansaacutegainak veacutedelmeacuteben inti őket Paacutel az emliacutetett magatartaacutesmoacutedokra alaacutezatra eacutes tisztasziacutevűseacutegre

129

Magyaraacutezat Az ismeret gyuumlmoumllcsei 522 - 69

(6) Ezeacutert oacutevja őket a kor rabszolgaacuteinak divatossaacute vaacutelt bdquomegoldaacutesaacutetoacutelrdquo attoacutel a magatartaacutestoacutel hogy csak addig dolgozzanak egyaacuteltalaacuteban amiacuteg nyakukon van az ellenőrzeacutes sziacutenre-szemre azutaacuten pedig ott szabotaacuteljanak ahol eacuteppen alkalmuk eacutes lehetőseacuteguumlk nyiacutelik raacute (ὀφθαλμοδουλία) Az intelmeket tehaacutet na-gyon a konkreacutet toumlrteacutenelmi helyzetre vonatkoztatva kell megeacutertenuumlnk nem is a rabszolga-rendszer itt a primer hanem a munkaerkoumllcs keacuterdeacuteseacuteben a termeleacutesi viszonyoktoacutel fuumlggetlenuumll eacuterveacutenyes taniacutetaacutes Eacuteppen ezeacutert termeacuteszetes a hitben hogy egy jogos forradalmi bdquomunkamegtagadaacutesrdquo sztraacutejk stb eseteacutere nem alkalmazhatoacute A keresztyeacuten embernek sem az egyenesseacutegeacutehez sem a szolgaacutelatroacutel alkotott fogalmaacutehoz nem illik az itt emliacutetett bdquomesterkedeacutesrdquo Isten szolgaacutelataacuteval nem emberek tetszeacuteseacutet keressuumlk (ὀφθαλμοδουλία) hanem az ő akarataacutehoz szabjuk magunkat az itt előttuumlnk aacutelloacute esetben a rabszolgaacutek szol-gaacutelata - mint eacutertelmes eacuterteacutekes tartalmas eacutes a maacutesik javaacutet szeme előtt tartoacute munka - ebbe a kategoacuteriaacuteba tartozik

(7-8) Ennek a suacutelyos sokszor eacuteppen embertelen koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt fo-lyoacute szolgaacutelatnak is megkeresi Paacutel a tiszta eacutertelmeacutet tartalmaacutet eacutes ceacuteljaacutet ez a szolgaacutelat beleilleszkedik Istennek a vilaacutegeacutert veacutegzett munkaacuteiba ezek oumlssze-fuumlggeacuteseacutebe ennek a lelke is a maacutesok javaacutera veacutegzett odaadoacute munka A taniacutetaacutes szelleme azt is vilaacutegossaacute teszi hogy az e munkaacuteban valoacute engedelmes helytaacutel-laacutes kizaacuterja ugyan az emberi mesterkedeacutest eacutes az aacutelsaacutegot de nem tompa bele-nyugvaacutes eacutes koumlzoumlny jegyeacuteben folyik hanem egy nagyon is hataacuterozott iraacutenyuacute remeacutenyseacutegben Ha ui valaki iacutegy veacutegzi a munkaacutejaacutet rabszolga-sorban akkor ennek a viszonynak is meg kell tisztulnia a munkaadoacute eacutes a munkavaacutellaloacute normaacutelis viszonya iraacutenyaacuteban kell előremutatoacutenak lennie A vilaacutegtoumlrteacutenet nagy forradalmai mellett Krisztusban kapott koumltelesseacutegeink mindig a ma-gunk eacuteleteacuten beluumlli bdquokis forradalmakbardquo visznek bele bennuumlnket laacutezadoacute harc-ba minden deacutemoni lelkuumllet ellen uacutegy ahogyan bennuumlnk szoacutelal meg eacuteppen eacutes elsősorban

Mindezek utaacuten eacuterthető hogy Paacutel a rabszolga szolgaacutelataacutenak leacutenyegeacutet is a joacute cselekveacuteseacutenek tartalmi vonaacutesaacuteban ragadja meg eacutes ehhez baacutetran fűzi hozzaacute azt hogy rabszolga eacutes szabad koumlzoumltt nincsen kuumlloumlnbseacuteg Aki az Isten sze-rinti joacutet cselekszi az baacuterhol baacutermikor baacutermilyen minőseacutegben eacutes koumlruumllmeacute-nyek koumlzoumltt teszi ezt Isten jutalmaacuteban reacuteszesuumll ezeacutert ἕκαστος ἐάν τι ποιήσῃ ἀγαθόν τοῦτο κομίσεται παρὰ κυρίου εἴτε δοῦλος εἴτε ἐλεύθερος (κομίζω bdquoelvisz eleacuter elnyerrdquo mediumi eacutertelme bdquouacutejra megkap visszakap ugyanazt kapjardquo vouml Mt 2527 Zsid 1119 tehaacutet a τοῦτο az ἀγαθόν-ra vonatkozik bdquoha valaki baacutermi joacutet tesz joacutet kap viszonzaacutesul eacuterte az Uacuter reacuteszeacuterőlrdquo)

(9) Ez szoacutelt a rabszolgaacuteknak De mindezt megintcsak nem uacutegy mondta el az apostol hogy a rabszolgatartoacutekat mindezzel a raacutejuk biacutezott rabszolgaacutek eacutele-

130

Az Efeacutezusi leveacutel

teacutevel eacutes munkaerejeacutevel valoacute visszaeacuteleacutesre hatalmazta volna fel Ha a rabszolga keresztyeacuten akkor a parancs uacutegy szoacutel hozzaacute hogy nem tesz kuumlloumlnbseacuteget joacute eacutes rossz keresztyeacuten vagy hitetlen gazda koumlzoumltt Ha viszont a rabtartoacute gazda ke-resztyeacuten akkor ez a kuumlloumlnbseacuteg annaacutel eacutelesebben emelődik ki - annaacutel eacuteleseb-ben kell is kiemelkednie A keresztyeacuten gazda eacuteppen uacutegy engedelmesseacuteggel tartozik rabszolgaacuteja iraacutent mint megfordiacutetva Ez azt jelenti hogy a gazdaacutenak tudomaacutesul kell vennie rabszolgaacuteja - hivatalos jogi staacutetusaacutetoacutel fuumlggetlenuumll - vele egyenranguacute ember le kell hajolnia alkalmazkodnia kell hozzaacute ugyan-csak a joacutet kell cselekednie rabszolgaacuteival (τὰ αὐτὰ ποιεῖτε) Uacuternak eacutes szolgaacute-nak egyformaacuten bdquogazdaacutejardquo a mennyei Uacuter καὶ αὐτῶν καὶ ὑμῶν ὁ κύριός ἐστιν ἐν οὐρανοῖς magyarban keacutet aacuternyalati kuumlloumlnbseacuteget mutatoacute fordiacutetaacutest enged meg a) bdquooumlveacutek is tieacutetek is a mennyben levő Uacuterrdquo b) bdquonekik is nektek is az Uratok a mennyekben vanrdquo

Az ő urasaacutega megszuumlntet minden kuumlloumlnbseacuteget amely uacuter eacutes szolga koumlzoumltt van itt a foumlldoumln Ezeacutert kell a rabtartoacute gazdaacutenak szuumlntelenuumll gondolni arra hogy nincsen szemeacutelyvaacutelogataacutes Isten előtt (προσωπολημψία a πρόσωπόν λαμβάνειν kifejezeacutesből keacutepzett oumlsszeteacutetel ez a heacuteb נשא פנים megfelelője ami a biacuteroacutenak azt a magatartaacutesaacutet jelenti hogy az iacuteteacuteletben szemeacutelyes kapcsolatok elfogultsaacuteg eacutes reacuteszrehajlaacutes alapjaacuten tesz kuumlloumlnbseacuteget ember eacutes ember koumlzoumltt nem pedig taacutergyi alapon) ember eacutes ember koumlzoumltt Isten előtt az az egyetlen kuumlloumlnbseacuteg lehetseacuteges hogy az ő akarataacutet cselekedte-eacute valaki vagy nem Ezeacutert kell a rabszolgatartoacuteknak mellőzniuumlk a fenyegetőzeacutest (ἀνιέντες τὴν ἀπειλήν a participiacuteum imperfectum aacutellandoacute magatartaacutest fejez ki DIBELIUS bdquolasst das Drohenrdquo) mert a fenyegeteacutes az a magatartaacutes amely az egyoldaluacute buumlnte-teacutes indulataacuteban fejeződik ki nem jutalmazza a joacutet csak megtorolja a rosszat tehaacutet kiacutemeacuteletlen kemeacuteny eacutes embertelen lelkuumlletről aacuterulkodik Ha a gazda felelősseacutegteljes moacutedon aacutellandoacutean szeme előtt tartja hogy rabszolgaacuteja reaacute van biacutezva eacutes hogy a rabszolga a koumlzoumlsseacuteg eacuterdekeit embertaacutersainak a javaacutet szolgaacutel-ja akkor ebből a magatartaacutesboacutel fakadoacute baacutenaacutesmoacutedja reacuteveacuten a szolga becsuumlletes munkaacutessaacute vaacutelik - rabszolgasorban is DIBELIUS arra mutat raacute hogy a Kol 324k-ben oumlsszefuumlggeacutesuumlk tekinteteacuteben nem mindig vilaacutegos gondolatokat az apostol itt a rabszolgaacuteknak eacutes a rabszolgatartoacuteknak adott szabaacutelyok koumlnnyen eacuterthető motivaacutelaacutesaacutevaacute foglalta egybe Az οὐκ ἔστιν προσωπολημψία kijelenteacutes itt egeacuteszen egyeacutertelműen a rabszolgatartoacutekra a bdquomegfizeteacutesrdquo pedig nem a rossz hanem a joacute cselekedetekre vonatkozik Szerinte ez azzal magyaraacutezha-toacute hogy a Kol-ban a taniacutetaacutes soraacuten egy konkreacutet eset nevezetesen Onesimos uumlgye lebeg az apostol szeme előtt miacuteg itt ettől a szituaacutecioacutetoacutel elszakad (bdquosi-tuationslosrdquo termeacuteszetesen tuacutelzaacutes DIBELIUS is csak ideacutezőjelben hasznaacutelja

131

Magyaraacutezat Az ismeret gyuumlmoumllcsei 522 - 69

ezt a kifejezeacutest) aacuteltalaacutenosabb eacuterveacutenyű alapvető taniacutetaacutessaacute vaacutelik iacutegy bizonyos eacutertelemben bdquokiegyenesedikrdquo egyenletesebbeacute vaacutelik az apostoli intelem

Az mindenesetre vilaacutegos ebből a reacuteszletből - eacutes ezt szemuumlnk előtt kell tartanunk hogy joacutel eacuterthessuumlk Paacutelnak ebben a nem komolytalan eacutes nem je-lenteacutektelen taacutersadalmi keacuterdeacutesben elfoglalt aacutellaacutespontjaacutet - hogy a rabszolga-keacuterdeacutesben a gazdaacuteknak eacutes a rabszolgaacuteknak adott taniacutetaacutes nem időtlen eacutes aacutelta-laacutenos hanem egy meghataacuterozott korra vonatkozoacute eacutes eacuteppen nem a toumlrteacuteneti szituaacutecioacutetoacutel fuumlggetlen taniacutetaacutes Paacutel sziacutevuumlgye itt az hogy a gyuumllekezetek tagjai az uacutejjaacuteszuumlleteacutes aacuteltal eacutes azt koumlvetően ne maradjanak idegenek talajtalanok ebben a vilaacutegban vagy ne vaacuteljanak eacuteppenseacuteggel vilaacutegtagadoacutekkaacute a vilaacutegtoacutel idegenuumll elforduloacute emberekkeacute Semmikeacuteppen nem lehet azt mondani hogy a kezdeti keresztyeacuten gyuumllekezeti taniacutetaacutesboacutel hiaacutenyzik a keresztyeacutenseacutegnek a maga koumlzeacuteleti felelősseacutegeacutere valoacute eszmeacuteleacutese eacutes eszmeacutelteteacutese eacutes hogy ez majd csak a koumlvetkező szaacutezadok soraacuten vetődik fel egyaacuteltalaacuteban (GOLLWITZER pl ezen a ponton igyekszik sok vonatkozaacutesban pozitiacutev eacutertelmezeacuteseacutet adni az uacuten bdquoConstantinus-irdquo koncepcioacutenak) Az teacuteny hogy az intelmek szemeacutely sze-rint egyes gyuumllekezeti tagokhoz szoacutelnak helyesebben ezeket szoacuteliacutetjaacutek meg de maacuter a leveacutel - eacutes aacuteltalaacuteban a paacuteli levelek - jellege is keacutetseacutegtelenneacute teszi hogy Krisztus egeacutesz egyhaacutezaacutenak szoacutelnak Az is teacuteny hogy itt egy olyan alaphely-zet szolgaacutel a taniacutetaacutesban kiindulaacutesul eacutes a mondottak felteacuteteleacuteuumll amelyben a gyuumllekezetek tagjai meacuteg nem ismerteacutek fel azt a pozitiacutevumot illetve azokat a joumlvőre utaloacute lehetőseacutegeket a taacutersadalomban amelyeket Isten adott a maga vilaacutegterve vilaacutegtoumlrteacuteneti bdquokoncepcioacutejaacutenakrdquo kifejteacutese soraacuten eacuteppen a Roacutemai Birodalomban a kor embereacutenek Azeacutert taniacutetja neveli most a gyuumllekezetek tagjait arra hogy ezeket a lehetőseacutegeket sajaacutetosan keresztyeacuten moacutedon ismer-jeacutek fel eacutes eacuteljenek veluumlk hasznaacuteljaacutek fel ezeket eacutes tudjanak eacutelni bennuumlk Ezeacutert nem esik itt most szoacute a keacuterdeacuteskoumlr maacutesik vonatkozaacutesaacuteroacutel arroacutel ti hogy milyen feladatai lehetnek eacutes vannak az egyhaacuteznak eacutes tagjainak a taacutersadalomban je-lenleacutevő negatiacutev tendenciaacutek laacutettaacuten vagy eacuteppen mit kell tenniuumlk hogyan kell aacutellaacutest foglalniuk akkor ha a koumlruumlloumlttuumlk leacutevő taacutersadalmi rend a maga egeacutesz bdquovonalvezeteacuteseacutebenrdquo negatiacutevvaacute vaacutelt a toumlrteacutenelemben visszafeleacute huacutezoacute tenden-ciaacutek vaacuteltak benne uralkodoacutevaacute Az erre vonatkozoacute taniacutetaacutes csak egy maacutesodik leacutepeacutes lehet az itteni első leacutepeacutes utaacuten mint ilyen termeacuteszetesen szuumlkseacutegszerű eacutes elmaradhatatlan De az első leacutepeacutest sem a taniacutetaacutesban sem az egyhaacutez proacutefeacutetai bizonysaacutegteacuteteleacuteben eacutes szolgaacutelataacuteban tehaacutet gyakorlati magatartaacutesaacuteban nem előzheti meg Mert Isten bdquokeacutenyesrdquo a sorrendre mind a maga kijelenteacuteseacuteben mind egyhaacuteza eacuteleteacuteben

132

Az Efeacutezusi leveacutel

A lelki fegyverzet 610-20

10 Veacuteguumll pedig erősoumldjetek az Uacuterban eacutes erejeacutenek hathatoacutessaacutegaacuteban 11 Oumlltseacutetek magatokra az Isten teljes fegyverzeteacutet hogy tartani tudjaacutetok magatokat az oumlrdoumlg mesterkedeacuteseivel szemben 12 Mert nekuumlnk nem test eacutes veacuter ellen van harcunk hanem a fejedelemseacute-gek ellen a hatalmak ellen ennek a soumlteacutetseacutegnek a vilaacuteghatalmas-saacutegai ellen a gonoszsaacuteg lelki erői ellen amelyek a mennyekben vannak 13 Ezeacutert vegyeacutetek fel tehaacutet az Isten teljes fegyverzeteacutet hogy tudjatok ellenaacutellni a gonosz napon eacutes miutaacuten mindent elveacute-geztetek meg tudjatok aacutellni 14 Aacutelljatok meg tehaacutet oumlvezzeacutetek fel derekatokat igazsaacuteggal oumlltseacutetek magatokra az igazlelkűseacuteg paacutenceacuteljaacutet 15 sarukeacutent huacutezzaacutetok laacuteba-tokra a beacutekesseacuteg evangeacuteliuma hirdeteacuteseacutenek keacuteszseacutegeacutet 16 mindehhez vegyeacutetek fel a hit pajzsaacutet amellyel a gonosznak minden tuumlzes nyilaacutet elolthatjaacutetok 17 eacutes az uumldvoumlsseacuteg sisakjaacutet is vegyeacutetek magatokra eacutes a Leacutelek kardjaacutet amely az Isten beszeacutede 18 mindenfeacutele imaacutedsaacuteggal eacutes koumlnyoumlrgeacutessel imaacutedkozzatok minden időben a Leacutelek aacuteltal eacutes eacutep-pen ezeacutert legyetek eacuteberek teljes kitartaacutessal eacutes koumlnyoumlrgeacutessel az oumlsszes szentekeacutert 19 eacuteneacutertem is hogy adasseacutek nekem ige ha megnyitom a szaacutemat hogy baacutetor bizakodaacutessal ismertessem meg az evangeacutelium titkaacutet 20 ezeacutert jaacuterok koumlvetseacutegben bilincsben hogy benne baacutetorod-jam meg eacutes szoacutelaljak meg uacutegy ahogyan kell szoacutelnom

Veacutege feleacute tart Paacutel a leveacutelnek Isten titka meacutelyseacutegeinek feltaacuteraacutesa utaacuten ahogyan a leveacutel maacutesodik feleacuteben laacutettuk levonta mindebből a gyakorlati koumlvetkezteteacute-seket is raacutemutatott a keresztyeacuten ember eacutes a gyuumllekezet gyakorlati feladataira is Oacuteriaacutesi taacutevlatok nyiacuteltak meg a taniacutetaacutes soraacuten eacutes suacutelyos probleacutemaacutek vetődtek fel az erkoumllcsi inteacutesben Most a leveacutel valamennyi gondolati szaacutelaacutet oumlsszefogja az apostol egyetlen nagyszabaacutesuacute keacutepben a lelki fegyverzet rajzaacuteban Az egeacutesz leveacutel alapmagatartaacutesa az imaacutedsaacuteg volt nem csodaacutelkozhatunk azon hogy a lelki fegyverzet is ezt a keacuterdeacutest veti fel meacuteg egyszer ugyancsak oumlsszefogla-loacutean Maga a keacutep nem uacutejkeletű Szaacutemos vallaacutesi forma hasznaacutelja reacutegoacuteta iacutegy ismeretes eacutes elterjedt Paacutel koraacuteban is Leginkaacutebb gnosztikus-helleacutenista hataacute-sokkal kell szaacutemolnunk itt eacutes mint tudjuk a kumraacuteni kegyesek egeacutesz gondo-latvilaacutegaacutet doumlntően meghataacuterozza az a gondolat hogy koumlzoumlsseacuteguumlk a vilaacutegos-saacuteg fiaiboacutel aacutell akik kiacutemeacuteletlen harcban aacutellnak a soumlteacutetseacuteg fiaival Ez a gondolat

133

Magyaraacutezat A lelki fegyverzet 610-20

hogy ti az igazi kegyes katonaacuteja Istennek a kumraacuteniak eseteacuteben a koumlzoumlsseacuteg egeacutesz szervezeteacutenek bizonyos militarista sziacutenezetet ad (beleeacutertve ebbe a ka-tonai rendfokozatok iraacutenti vonzoacutedaacutest is ld STAUFFER Jerusalem und Rom im Zeitalter Jesu) Azonban az Efeacutezusi leveacutelnek ezen a helyeacuten feacutelreismer-hetetlen hogy a keacutep egyes vonaacutesai oacuteszoumlvetseacutegi eredetűek Nem kifejezetten ideacutezetekről van szoacute hanem utalaacutesroacutel egy-egy vonaacutesban de a rokonsaacuteg feacutelre-ismerhetetlen Ez termeacuteszetesen nem jelenti azt hogy Paacutel itt nem fogalmaz oumlnaacutelloacutean vagy hogy a keacutepnek nincsen meg az oumlnaacutelloacute jelentőseacutege a leveacutel egeacute-szeacutenek oumlsszefuumlggeacuteseacuteben - mint ahogyan nem von le semmit az egeacutesz szakasz imaacutedsaacutegos alaphangulataacuteboacutel eacutes bdquoszent paacutetoszaacuteboacutelrdquo sem (DIBELIUS) Eacuteppen az imaacutedsaacutegos alaphangulatot kell nagyon hataacuterozottan kiemelnuumlnk mert ez oacutev meg bennuumlnket a keacutep eacutertelmezeacuteseacuteben a kumraacuteniak maacuter emliacutetett milita-rizmusaacutetoacutel eacuteppen uacutegy mint a militia Christi egyeacutebkeacutent evangeacuteliumi gyoumlkerű gondolataacutenak keacutesőbbi hamis eacutertelmezeacuteseacutetől (ma is jelengetnek meg rendkiacute-vuumll probleacutematikus eacuterteacutekű koumlnyvecskeacutek a nyugateuroacutepai orszaacutegokban szinte egyfajta bdquoegyhaacutezi ponyvairodalomrdquo termeacutekeikeacutent amelyek effeacutele ciacutemeket viselnek Christian Counter-Attack bizonyos meacuterteacutekig meacuteg provokatiacutevabb fordiacutetaacutesaacuteval a ciacutemnek a neacutemetben Christen offensiv - Die Konfrontation mit dem Atheismus Brunnen 1965) Az a harc amelyet az egyhaacutez tagjai Isten fegyverzeteacuteben folytatnak nem emberek ellen iraacutenyul hanem az ősi ellen-seacuteg a Gonosz ellen Eacuteppen ezeacutert emberi viszonylatban nem lehet sohasem iacuteteacutelgető eacutes kizaacuteroacute hanem csak remeacutenyteljes eacutes a maacutesik bűnoumlst magaacutehoz oumllelő Ez a vilaacutegos a keacutepben ezt kellett tanulnia eacuteppen sajaacutetos szellemi-lelki koumlr-nyezet miatt az első idők keresztyeacutenseacutegeacutenek eacutes ezt kell tanulnia Krisztus egyhaacutezaacutenak sok sajaacutetos toumlrteacuteneti eacutes egyhaacuteztoumlrteacuteneti teacutenyező miatt ma is

(10) Az intelmek bevezeteacutese is azt mutatja hogy a summaacutezaacuteshoz jutot-tunk el a leveacutelben a τοῦ λοιποῦ melleacutekneacutevkeacutent hasznaacutelatos főneacutevi forma ha-taacuterozoacutekeacutent hasznaacutelt genitivus-a Hataacuterozoacutekeacutent előfordul a genitivus is az ac-cusativus is ennek az utoacutebbinak a jelenteacutese egyeacutertelműen bdquoegyeacutebkeacutentrdquo miacuteg a genitivus jelenteacuteseacutet a magyaraacutezoacutek ugyan ezzel egyenlő eacutertelműnek tartjaacutek maacutesok azonban megkuumlloumlnboumlztetik Iacutegy SCHLIER szerint a genitivus-i ha-taacuterozoacute jelenteacutese bdquoa tovaacutebbiakra neacutezve a joumlvőbenrdquo A taniacutetaacutes eszerint kifeje-zetten a joumlvőre utaloacute jellegű BAUER is ezt a jelenteacutest tartja iraacutenyadoacutenak a Gal 617-ben itt viszont inkaacutebb a befejezeacutes eacutertelmeacutere gondol mindenesetre itt is szerepel varia lectio-keacutent τὸ λοιπόν (Byz D G) ez azonban nyilvaacutenva-loacutean keacutesőbbi korrekcioacute a gyakoribb eacutes szokottabb szoacutehasznaacutelat iraacutenyaacuteban Mindaz aminek a megcselekveacuteseacutere a parainetikus reacutesz szuumlntelenuumll buzdiacutetot-ta a gyuumllekezeteket nem koumlnnyen megvaloacutesiacutethatoacute dolog mert - ahogyan laacutet-tuk - belső erőtlenseacuteguumlnk gaacutetol eacutes kuumllső kiacuteseacuterteacutesek akadaacutelyoznak bennuumln-

134

Az Efeacutezusi leveacutel

ket Erőre van szuumlkseacuteguumlnk ez az erő pedig egyetlen forraacutesboacutel szaacutermazhatik Istentől akinek eacuteppen a Krisztus feltaacutemasztaacutesaacuteban megnyilvaacutenuloacute erejeacuteről eacutes ennek intenzitaacutesaacuteroacutel (κράτος τῆς ἰσχύος αὐτοῦ vouml 119) maacuter szoacutelott a leveacutel Ebből a forraacutesboacutel kell szuumlntelenuumll meriacutetenie a keresztyeacuten embernek hogy uacutejra meg uacutejra erőre kapjon hogy elerőtlenedeacutesei utaacuten mindig ismeacutet erős legyen a kuumlzdelem vaacutellalaacutesaacutera ἐνδυναμοῦσθαι imperfectumi alakja itt az ismeacutetlődeacutest eacutes a folyamatossaacutegot hangsuacutelyozza

(11) Ennek az erőnek uacutegy juthat birtokaacuteba az ember ha feloumllti a toumlkeacutele-tes fegyverzetet amelyben minden szuumlkseacuteges (veacutedekező eacutes taacutemadoacute) fegyver megvan ami csak szuumlkseacuteges ahhoz hogy az ember tartani tudja magaacutet az ellenseacuteges taacutemadaacutessal szemben στῆναι egeacuteszen katonai kifejezeacutes ezeacutert az egyszerű bdquomegaacutellnirdquo helyett alkalmasabbnak tartottuk megkoumlzeliacuteteacuteseacutere ezt a fordiacutetaacutest bdquotartani magatokatrdquo πανοπλία a teljes fegyverzetű neheacutezgyalogos egeacutesz felszereleacutese Az ellenseacuteg a διάβολος (ld a 427 magyaraacutezataacuteban) uacutegy aacutell most előttuumlnk mint a vilaacuteg hatalmas bitorloacute ura egy nagy birodalom feje veszedelmes hadvezeacuter akinek taacutemadaacutesai hadi akcioacuteja ezeacutert kuumlloumlnleges veszeacutellyel jaacuternak hiszen nagy mestere eacutes szakeacutertője a cselveteacutesnek μεθοδία a 414-beli jelenteacuteseacutevel egybevetve itt kifejezetten katonai műszoacute a bdquohadicseltrdquo jelenti

(12) Abban a kuumlzdelmuumlnkben amelyet az erkoumllcsi cselekveacutes tisztasaacutega eacuter-dekeacuteben folytatunk minduntalan oumlnmagunk alkalmatlansaacutegaacuteval eacutes az embe-rek gonoszsaacutegaacuteval talaacuteljuk szembe magunkat erről a teruumlletről koumlzvetlen eacutes meacutely benyomaacutest keltő tapasztalataink vannak Eacuteppen ezeacutert koumlnnyen belees-hetuumlnk abba a perspektivikus elteacutevelyedeacutesbe hogy az erkoumllcsi cselekveacutes tisz-tasaacutegaacuteeacutert folytatott harcunkban kuumlzdelmuumlnkben - e m b e r e k ellen oumlnma-gunk ellen eacutes maacutes emberek ellen kell hadakoznunk Ez a feacutelreeacuterteacutes egyreacuteszt azeacutert veszeacutelyes mert koumlnnyen emberek tehaacutet bdquofelebaraacutetainkrdquo ellenseacutegeiveacute tehet bennuumlnket mint ahogyan maacuter fentebb emliacutetettuumlk maacutesreacuteszt azeacutert mert alapjaacuteban veacuteve lecsoumlkkenti leegyszerűsiacuteti szemuumlnkben a harc suacutelyaacutet Ha azt hisszuumlk hogy csak oumlnmagunk emberi szemeacutelyiseacutege ellen kell kuumlzdenuumlnk te-haacutet csak bdquooumlnuralomrdquo keacuterdeacutese az egeacutesz harc akkor ez a szemleacutelet a valoacutesaacutegos-naacutel oumlsszehasonliacutethatatlanul kisebbnek mutatja ez ellenseacuteget a taacutemadaacutest eacutes a belőle eredő veszedelmet Ha oumlnmagunkra koncentraacutelunk is mint legfőbb ellenseacutegre az erkoumllcsi cselekveacutesben akkor meacuteg mindig emberi szinten ma-radunk a bdquotest eacutes veacuterrdquo (αἷμα καὶ σάρξ heacuteb בשר ודם bdquoa testiseacuteg minden ami testrdquo) vilaacutegaacuteban Ezt a feacutelreeacuterteacutest akarja mindenkeacuteppen eloszlatni az apostol meacuteg mielőtt a keacutep reacuteszletes kifejteacuteseacutebe belefogna Hangsuacutelyosan figyelmeztet bennuumlnket hogy a kuumlzdelem megvan erre utal a determinaacuteltan hataacuterozott neacutevelővel hasznaacutelt ἡ πάλη (a szoacute eredeti eacutertelme jelenteacutese bdquooumlkoumllviacutevaacutesrdquo de

135

Magyaraacutezat A lelki fegyverzet 610-20

azutaacuten aacuteltalaacutenosabban is bdquoharc csatardquo bdquoa csatardquo ndash ti az a csata amelyet a megelőzőkben maacuter jellemzett az apostol taniacutetaacutesa) Azutaacuten vilaacutegossaacute teszi előttuumlnk hogy ez a kuumlzdelmuumlnk az emberneacutel hatalmasabb erők ellen folyik veacutegső soron mert az emberekkel folytatott harcunk akaacuter oumlnmagunk akaacuter maacutesok bűneivel valoacute viaskodaacutesaink moumlgoumltt szellemi pneumatikus hatalmak aacutellanak Ezeket itt reacuteszint a maacuter ismert ἀρχαί eacutes ἐξουσίαι angyal-nevekkel jeloumlli vouml 121 reacuteszint uacutejabb kifejezeacuteseket hasznaacutel raacutejuk οἱ κοσμοκράτορες τοῦ σκότους τούτου ebből a kifejezeacutesből a σκότος az Isten neacutelkuumll folyoacute eacutes a deacutemonok hatalma alatt aacutelloacute emberi eacutelet teruumllete (vouml Lk 2253 Kol 113) - iacutegy eacuterthető a οὗτος mutatoacuteneacutevmaacutes hasznaacutelata A κοσμοκράτωρ eredetileg aszt-roloacutegiai eacutertelmű megjeloumlleacutes eacutes ebből a sziacutenaacuternyalataacuteboacutel itt is megtartott va-lamit τὰ πνευματικὰ τῆς πονηρίας ἐν τοῖς ἐπουρανίοις gyűjtőfogalmat kife-jező toumlbbesszaacutem iacutegy az egeacutesz kifejezeacutest talaacuten iacutegy fordiacutethatjuk alapjaacuteban veacuteve a legjobban bdquoa gonoszsaacutegnak a mennyekben levő szellemseregerdquo Itt jutunk a legkoumlzelebb az egeacutesz bevezető jellegű passzus leacutenyegeacutehez eacuteppen ezeknek a szellemhadaknak a foumlld f ouml l ouml t t valoacute leacutete poziacutecioacutejuk aacutettekinthetetlenseacutege eacutes az ember foumlloumltti foumlleacutenyuumlk az ember reacuteszeacuteről valoacute hozzaacutefeacuterhetetlenseacuteguumlk taacutemadhatatlansaacuteguk teszi veszedelmesseacute az ellenuumlk folyoacute harcot (SCHLIER) Az ἐν τοῖς ἐπουρανίοις nem aacutell ellenteacutetben a 22-vel vouml 113 mert ez az ἐν τοῖς ἐπιγείοις-szal ellenteacutetben aacuteltalaacutenosabban azt a pneumatikus teruumlle-tet jelenti a maacuter emliacutetett eacutes magyaraacutezott mitikus keacutepkoumlroumln beluumll amelyen a deacutemoni hatalmak beleuumltkoumlznek Isten valoacutesaacutegaacuteba ebben a pneumatikus eacutelet-koumlrben eacutelnek Krisztus testeacutenek tagjaikeacutent a keresztyeacutenek az egyhaacuteznak eacutes gyuumllekezeteinek tagjai is (vouml DIBELIUSnak az 13-hoz adott exkurzusaacuteval)

(13) Iacutegy buzdiacutet Paacutel ismeacutetelten a teljes fegyverzet feloumlltoumlzeacuteseacutere erre a hi-aacutenytalan bdquobeoumlltoumlzeacutesrerdquo eacutes joacute eacutertelemben vett bdquofelszereleacutesrerdquo Mostmaacuter a meg-előzőkkel alapozza meg felszoacuteliacutetaacutesaacutet (διὰ τοῦτο hangsuacutelya erre esik) Ezekből ui vilaacutegossaacute lehetett hogy maacuteskeacuteppen az embernek nincsen eseacutelye eacutes lehető-seacutege a helytaacutellaacutesra eacutes az ellenaacutellaacutesra ἀντιστῆναι alig toumlbb mint στῆναι hasz-naacutelataacutet talaacuten a stilisztikai vaacuteltozatossaacuteg kereseacutese eacutes az ismeacutetleacutes keruumlleacutese okolja meg Csak akkor lehet eseacutelyuumlnk a helytaacutellaacutesra eacutes ellenaacutellaacutesra ha mindent el-koumlvetuumlnk eacutes megteszuumlnk aminek a megteacuteteleacutere szuumlkseacuteg van κατεργάζεσθαι alapjelenteacutese ez ezt tekinti itt iraacutenyadoacutenak BAUER is (a ciacutemszoacute alatt 1 pont) bdquomiutaacuten mindent megtettetek mindent elveacutegeztetekrdquo Ez azutaacuten a kouml-vetkezőkben megjeloumllt egyes reacuteszleteire vonatkozik a fegyverzetnek - mondja BAUER - amelyekkel az olvasoacuteknak az előiacuteraacutes szerint kell baacutenniuk

Szoacuteba joumlhet meacuteg az igeacutenek egy maacutesik jelenteacutese is bdquomegszerez (magaacutenak) beszerezrdquo de ezt az oumlsszefuumlggeacutes valoacutesziacutenűtlenneacute teszi Viszont a ciacutemszoacute alatt a 4 pontban BAUER lehetseacutegesnek tartja azt a jelenteacutest is amely mellett

136

Az Efeacutezusi leveacutel

SCHLIER emel szoacutet szerinte a Joacutezs 181 LXX figyelembeveacuteteleacutevel a szoacute je-lenteacutese itt bdquolegyőz maga alaacute vettrdquo eacutes a ἅπαντα eacutertelmi kiegeacutesziacuteteacutese ebben az esetben az előbbi πνευματικά Szerintem az oumlsszefuumlggeacutes nem taacutemogatja ezt a jelenteacutest sem mert a κατεργασάμενοι az ἀντιστῆναι eacutes a στῆναι koumlzeacute zaacuterva kuumlloumlnoumlsen az utoacutebbinak a 11 versbeli jelenteacuteseacutet figyelembe veacuteve meacuteg mindig a harc a kuumlzdelem f o l y a m a t aacute b a tartozik iacutegy nem utalhat a veacutegső mozzanatra a teljes győzelemre ezt majd a kuumlzdelem megviacutevaacutesa utaacuten mondhatja magaacuteeacutenak a teljes fegyverzetben előiacuteraacutesosan szabaacutelyszerű-en harcoloacute keresztyeacuten ember bdquomindenekrdquo tehaacutet a szellemi hatalmak foumlloumltt Egyeacutebkeacutent a ἅπαντα feacutelreeacuterthető is volna mert az előző πνευματικά-val valoacute oumlsszefuumlggeacuteseacutet a szoumlveg egyaacuteltalaacuteban nem teszi egyeacutertelműveacute ezt legfeljebb ταῦτα πάντα vagy ἐκεῖνα fejezhetneacute ki A fordiacutetaacutesban az elsőnek emliacutetett je-lenteacutes mellett foglaltunk aacutellaacutest

A harc időpontjaacutet is meghataacuterozza az apostol ἐν τῇ ἡμέρᾳ τῇ πονηρᾷ ndash bdquoama gonosz naponrdquo is lehetne baacuter nincsen mutatoacute neacutevmaacutes a hataacuterozoacute mellett de iacutegy vaacutelhatik vilaacutegossaacute hogy nem az ember foumlldi eacuteleteacutenek tovaacutebbi napjaira vagy ezek koumlzuumll valamelyikre utal a taniacutetaacutes egy olyan napra amely kiemelkedően a bdquokiacuteseacuterteacutesek napjardquo volna Ez ellen az eacutertelem ellen szoacutel (az egyesszaacutem mellett) kuumlloumlnoumlsen a hataacuterozott neacutevelő bdquoAma veacutegső harcrardquo gon-dol az apostol amelyen a deacutemoni hatalmak minden erejuumlket oumlsszeszedve utolsoacute nagy oumlsszecsapaacutesra keacuteszuumllnek Isten eacutes az ő orszaacuteglaacutesa ellen Azonban a fogalom helyesebben a hozzaacute kapcsoloacutedoacute paraineacutezis ennek elleneacutere sem taacutevolra mutatoacute az eszkatoloacutegikus utalaacutes proacutefeacutetai eacutertelmű Arroacutel beszeacutel hogy az ember mostani eacutelete is ennek a veacutegső nagy harcnak a jegyeacuteben aacutell eacutes folyik Az majd csak a kiteljesedeacutese lesz mindannak ami maacuter most is toumlrteacutenik az eacuteletuumlnkben A πονηρά jelző itt az oacuteszoumlvetseacutegi ים יחוה gondolatkoumlreacuteben mo-zog az Oacuteszoumlvetseacutegben a proacutefeacutetai szoacute Izraacuteelt hamis vaacuteradalmaiboacutel aacutebraacutendiacutetja ki iacutegy mutat raacute arra hogy az Uacuter napja nem a neacutep igazoltataacutesaacutenak hanem Isten haragjaacutenak eacutes a neacutep megiacuteteacutelteteacuteseacutenek napja lesz Itt a harmadik bdquoaspek-tusrdquo leacutep fel amely azonban tulajdonkeacuteppen benne van az előző kettőben a szellemvilaacuteg a deacutemoni taacutemadaacutes szemszoumlgeacuteből neacutezve ez a nap g o n o s z de Isten neacutepeacutere neacutezve ha megmarad a hűseacutegben kemeacuteny harca koumlzepette meacuteg-is a veacutegső nagy győzelem eacutes a diadal napja

(14) A fegyverzet a maga egeacuteszeacuteben mint maacuter emliacutetettuumlk a roacutemai neheacutez fegyverzetű gyalogos teljes felszereleacutese Paacutel aligha koumlzvetlen tapasztalat alap-jaacuten aacutelliacutetja oumlssze a keacutepsort (nem mintha ez elkeacutepzelhetetlen volna) ilyen eacuter-telmű alkalmazaacutesra maacuter bőven vannak mintaacutei eacutes ezeket hasznaacutelja fel a maga sajaacutetos ceacuteljaacutenak megfelelően Arra sem gondolhatunk hogy kuumlloumlnoumlsebben szoros oumlsszefuumlggeacutes volna az egyes keresztyeacuten tulajdonsaacutegok eacutes a veluumlk kap-

137

Magyaraacutezat A lelki fegyverzet 610-20

csolatba aacutelliacutetott felszereleacutesi darabok koumlzoumltt BAUER egyszerűen bdquotiszta me-taforaacutenakrdquo tartja az egeacutesz intelmet az aacutetmenetet a voltakeacuteppeni eacutes a nem tulajdonkeacuteppeni hasznaacutelat koumlzoumltt az 1Pol 62-ben laacutetja ahol πανοπλία-val a keresztyeacuten tuumlrelmet hasonliacutetja oumlssze az irat szerzője Mindenesetre a test kouml-zepeacuteneacutel kezdődik a felsorolaacutes de a tovaacutebbiakban nem talaacutelunk benne sem-mifeacutele tervszerű sorrendet A mondottak utaacuten foumlloumlsleges is volna ilyesmit keresnuumlnk Egyetlen dolog a doumlntő a keacutep szemleacuteletesseacutege ennek pedagoacutegi-ai jelentőseacutegeacuteről pedig nem is kell reacuteszletesebben szoacutelnunk (az bdquoabsztraktrdquo mozzanatok konkreacutet-illusztratiacutev keacutepelemekhez tapadnak) Az első felszere-leacutesi darab a katona oumlve dereacuteksziacuteja amellyel oumlltoumlzeacutekeacutet feljebb csatolja (bdquofel-oumlvezi magaacutetrdquo) hogy ez ne akadaacutelyozza a mozgaacutesban Ehhez a felszereleacutesi darabhoz az ἀλήθεια fogalma paacuterosul eacutes maacuter ebből laacutetszik hogy ennek is a toumlbbinek is egy Istenre tekintő objektiacutev - eacutes egy emberre tekintő szubjektiacutev mozzanata van Az bdquoigazsaacutegrdquo vagy bdquovaloacutesaacutegrdquo Isten kijelenteacuteseacutenek a tartalma azonban itt azt a hataacutest is jelenti amelyet az emberre tesz eacutes amelyről maacuter sok szoacute esett ez szuumlnteti meg az ember eacuteleteacutenek hazug kettősseacutegeacutet ez leplezi le ennek az eacuteletnek az igazi valoacutesaacutegaacutet ez aacutelliacutetja bele az embert reaacutelisan a vi-laacutegba eacutes ez segiacuteti az embert egyeacutertelmű doumlnteacutesre A maacutesik darab a paacutenceacutel eacutes ehhez az bdquoigazsaacutegrdquo (igazleIkűseacuteg) maacutesik formaacuteja paacuterosul a δικαιοσύνη Isten tisztasaacutega az embernek a bűntől valoacute szabadsaacutega Isten uralmaacutenak tiszta eacutes szent rendje ez vaacutelik hit aacuteltal az embernek is szemeacutelyes minősiacuteteacuteseacuteveacute de ugyanakkor valoacutesaacutegos eacutelettartalmaacutevaacute is Isten igaz ez a keacuterdeacutes objektiacutev ol-dala Az ember igaz ez a keacuterdeacutes szubjektiacutev vonatkozaacutesa koumlvetkezmeacutenye Az igaz Isten iraacutent engedelmes ember szabad a bűntől

(15) A felszereleacutes koumlvetkező darabja tulajdonkeacuteppen sem nem veacutedekező sem nem taacutemadoacute jellegű A saruroacutel van itt szoacute amelyet a szoumlveg koumlzvetlenuumll nem nevez meg ὑπόδημα volna az itt megkiacutevaacutenhatoacute főneacutev de az itt hasznaacutelt goumlroumlg igeacuteből vilaacutegos hogy erről van szoacute (ὑποδησάμενοι az emliacutetett eacutes szoacuteban forgoacute főneacutev alapszavaacuteboacutel a ὑποδέομαι igeacuteből van keacutepezve) Voltakeacuteppen a roacutemai leacutegionaacuterius caliga-ja ez amelyet magyarul talaacuten helyesebben nevezhet-neacutenk bdquobocskornakrdquo Ehhez taacutersul az ἀλήθεια eacutes a δικαιοσύνη mellett a leveacutelben is annyira hangsuacutelyos keresztyeacuten fogalom az εἰρήνη Talaacuten annyi oumlsszefuumlggeacutes van a katonai felszereleacutesi taacutergy eacutes a hozzaacute taacutersiacutetott keresztyeacuten parainetikus fogalom koumlzoumltt hogy hangsuacutelyossaacute vaacutelik benne az ami a koumlvetkezőkben eacuter-telmezeacuteskeacutent a ἑτοιμασία mozzanataacuteboacutel kifejezetten is adoacutedik Ha laacutebunkat hasznaacuteljuk ebben a harcban akkor egyetlen ceacutel vezesse eacutes iraacutenyiacutetsa leacutepteinket az εἰρήνη sokreacutetű eacutes gazdag fogalmi tartalmaacuteban kifejezett ceacutel A megfogal-mazaacutesban nem az evangeacutelium - a beacutekesseacutegről az uumldvoumlsseacutegről szoacuteloacute uumlzenet

138

Az Efeacutezusi leveacutel

- aacuteltal nyuacutejtott keacuteszseacutegről beszeacutel Paacutel mint olyanroacutel amire szuumlkseacuteguumlnk van hanem az evangeacutelium h i r d e t eacute s eacute r e valoacute keacuteszseacuteguumlnk vaacutelik hangsuacutelyossaacute

(16) Az εὐαγγέλιον - mint gyakran maacutesutt is - sokat megőriz verbaacutelis tartalmaacuteboacutel (nomen actionis) nem merevedik teljesen nominaacutelissaacute (nomen acti az bdquoevangeacuteliumrdquo mint az evangeacutelium hirdeteacuteseacutenek bdquoveacutegpontjardquo eredmeacute-nye vagy eacuteppen - feacutelreeacuterteacutes ne esseacutek - bdquoveacutegeredmeacutenyerdquo) A koumlvetkező mon-datboacutel vilaacutegos annyi hogy az eddigiek melleacute odaleacutep a lelki fegyverzet eleme-keacutent a hit - πίστις - is a szoumlvegekben alternative előforduloacute ἐν πᾶσιν eacutes ἐπὶ πᾶσιν koumlzoumltt nincsen szuumlkseacutegszerűen kuumlloumlnbseacuteg az utoacutebbi valoacutesziacutenűleg vilaacute-gossaacute akarja tenni a hataacuterozoacute eacutertelmeacutet amely egyeacutebkeacutent itt ugyanaz mint a Lk 1626-ban bdquomindhez - ti az eddigiekhez - meacuteghelliprdquo A hataacuterozoacute amely egeacute-szen vilaacutegosan az ἀναλαβόντες participiumhoz tartozik a hitnek a keresz-tyeacuten eacuteletben betoumlltoumltt alapvető szerepeacutet van hivatva hangsuacutelyozni Ez a hit Isten oldalaacuteroacutel tekintve ndash hűseacuteg a Jeacutezus Krisztusban nekuumlnk adott lehetőseacuteg a hozzaacute valoacute eljutaacutesra az ember oldalaacuteroacutel neacutezve ennek a lehetőseacutegnek az el-fogadaacutesa eacuteletuumlnknek ilyen eacutertelemben a Krisztusra valoacute alapozaacutesa (vouml 1Kor 311) Ez veacutedi meg az embert a Gonosz (az oumlrdoumlg πονηρός mint a 2Thess 33-ban) tuumlzes - eacutegő eacutes eacutegető - loumlvedeacutekeitől πεπυρωμένα βέλη koumlzismert keacutep toumlbbek koumlzoumltt az egyik holttengeri eacutenek is emliacuteti az ellenseacuteg nyilait amelyek gyoacutegyiacutethatatlan sebeket uumltnek eacutes laacutengoloacute laacutendzsaacuteikat amelyek olyanok mint a tűz eacutes uacutegy emeacutesztik meg az embert mint a tűz a faacutet ezek ellen a loumlvedeacutekek ellen veacutedte a harcost a nagy neacutegyszoumlgletű θύρεος amelyet POLYBIOS 623 iacutegy iacuter le οὖ τὸ μὲν πλάτος ἐστί τῆς κύρτης ἐπιφανείας πένθrsquo ἡμιποδίων τὸ δὲ μῆκος ποδῶν τεττάρων eacutes amely - mint a keacutepből kitűnik - nemcsak fel-fogta hanem el is oltotta a loumlvedeacutekeket illetve tuumlzuumlket A tuumlzes nyilak keacutepeacuten itt ne eacutertsuumlnk valamilyen kuumlloumlnleges bűnt vagy kiacuteseacuterteacutest csupaacuten azt amiről eddig is szoacute volt a Saacutetaacuten mindenfajta taacutemadaacutesaacutet Iacutegy a keacutep toumlbbet is mond mert benne van az hogy a Saacutetaacutennak minden taacutemadaacutesa ilyen veszedelmes Az egeacuteszen uacutej mozzanat azonban az elhaacuteriacutetaacutes moacutedjaacuteban eacutes eszkoumlzeacuteben van Itt azutaacuten Paacutel ki is leacutep a keacutepből eacutes a gondolat fuumlggetlenneacute vaacutelik a metaforaacutetoacutel oumlnaacutelloacutesul legalaacutebbis uacutegy tűnik fel hogy a paizsnak neheacutez olyan tulajdon-saacutegaacuteval szaacutemolni amelynek koumlvetkezteacuteben bdquoel is oltjardquo a tuumlzes nyilakat (ld fentebb) a πάντα τὰ βέλη σβέσαι aacuteltalaacutenosiacutetoacute eacutertelme is inkaacutebb amellett szoacutel hogy ez maacuter a πίστις vonatkozaacutesaacuteban eacuterveacutenyes vonaacutes csupaacuten

(17) A sisak - περικεφαλαία - a felszereleacutes koumlvetkező darabja Itt keacutetseacuteg-kiacutevuumll nem lehet veacuteletlen az hogy ez a σωτήριον fogalmaacuteval keruumll kapcsolat-ba hanem egy ismert oacuteszoumlvetseacutegi hely hataacutesa (Eacutezs 5917 LXX καὶ περιέθετο περικεφαλαίαν σωτηρίου ἐπὶ τῆς κεφαλῆς τὸ σωτήριον is az ideacutezetből szaacutermazik tehaacutet de aacuteltalaacuteban iacutegy az Uacutejszoumlvetseacutegben is helyettesiacutetheti a ἡ

139

Magyaraacutezat A lelki fegyverzet 610-20

σωτηρία főnevet mint a melleacutekneacutev semleges alakja pl Lk 230 36 ApCsel 2828) Az uumldvoumlsseacuteg Isten szabadiacutetaacutesaacutet eacutes az embernek ebbe vetett szilaacuterd remeacutenyseacutegeacutet jelenti Ennek a remeacutenyseacutegnek a jegyeacuteben Isten szabadiacutetaacutesa le-győzi a deacutemoni hatalmakat A hatodik eacutes utolsoacute fegyver a kard (μάχαιρα a roumlvid kard a ξίφος-szal eacutes a ῥομφαία-val ellenteacutetben) ehhez Isten beszeacutede az ő igeacuteje (ῥῆμα θεοῦ Isten igeacutejeacutenek megszokott eacutes ismert jeloumlleacutese) kapcso-loacutedik Az ige mint taacutemadoacute fegyver Eacutezs 114 Zsid 412k gondolatkoumlreacutebe vezet (a τοῦ πνεύματος bőviacutetmeacuteny is szaacutermazhatik az Eacutezsaiaacutes-helyből) A kifejezeacutes mindenkeacuteppen Krisztus evangeacuteliumaacutet a benne adott isteni kijelenteacutest jelen-ti ez az egyetlen taacutemadoacute fegyver a lelki fegyverzetben de ez eleacuteg a Saacutetaacuten hatalmaacutenak megdoumlnteacuteseacutere (LUTHER bdquoEin Woumlrtlein kann ihn faumlllenrdquo der 46 Psalm) Aki maacutesfeacutele taacutemadoacute eszkoumlzt is akar hasznaacutelni az egyhaacutezban az eredmeacutenyt ugyan nem eacuter el de arroacutel bizonysaacutegot tesz hogy nem hisz igazaacuten Isten igeacutejeacutenek az erejeacuteben

(18) A keacutep magyaraacutezata kifejteacutese koumlvetkezik ezutaacuten a lelki fegyver-zet feloumllteacutese a koumlnyoumlrgeacutes az imaacutedsaacuteg ennek mindenfeacutele fajtaacuteja (διὰ πάσης προσευχῆς καὶ δεήσεως) Ennek az imaacutedsaacutegnak az ember eacuteleteacuteben betoumlltoumltt funkcioacuteja is vilaacutegossaacute vaacutelik Leacutelek aacuteltal toumlrteacutenik vagyis magaacutenak a Leacuteleknek az imaacutedsaacutega Ez azt jelenti hogy az igazi imaacutedsaacuteg ceacutelja nem az hogy mi a magunk vaacutegyait eacutes elgondolaacutesait elfogadtassuk Istennel eacutes nem pusztaacuten azeacutert imaacutedkozunk mert eacuteppen csak erőnk eacutes keacutepesseacuteguumlnk nincsen ezek megvaloacutesiacutetaacutesaacutera Az igazi imaacutedsaacuteg bdquofunkcioacutejardquo eacutes koumlvetkezmeacutenye az hogy a Leacutelek aacuteltala kapcsol bele bennuumlnket Isten akarataacutenak a folyamataacuteba eacutes iacutegy a mi eacuteletuumlnk vaacutelik Isten akarataacutenak az eszkoumlzeacuteveacute Tovaacutebb menve azt mond-ja Paacutel hogy ennek az imaacutedsaacutegnak minden adoacutedoacute alkalommal szuumlntelenuumll ἐν παντὶ καιρῷ) toumlrteacutennie kell Ez megintcsak nem azt jelenti hogy az em-ber formai-liturgikus - vagy meacuteg inkaacutebb liturgikus-formai - eacutertelemben vett imaacutedsaacuteggal toumllti az eacuteleteacutet az imaacutedsaacuteg bdquopoacutezaacutebanrdquo eacutes imaacutedsaacutegos szavak mon-dogataacutesaacuteval Az imaacutedsaacuteg eacutes koumlnyoumlrgeacutes eacute r z uuml l e t lelkuumllet bdquolelki alapaacutellaacutesrdquo keacuterdeacutese Imaacutedsaacutegos eacuteletet eacutelni szuumlntelenuumll imaacutedkozni - ahogyan az apostol nem is egyszer buzdiacutet bennuumlnket - annyit jelent hogy Isten akarata iraacutenti fogeacutekonysaacutegban magunkat ennek alaacuterendelve eacuteluumlnk

Az maacutes keacuterdeacutes hogy vannak alkalmak amikor ennek az eacuterzuumlletnek lel-kuumlletnek liturgikus formaacuteban eacutes eacuterthető szavakban is ki kell fejeződnie Az imaacutedsaacuteg gondolatkoumlre hihetetlenuumll pregnaacutensan paacuterosul a felszoacuteliacutetaacutesokban (a participiumok is imperatiacutev eacutertelmet kapnak sajaacutetos alaacuterendeltseacutegi viszo-nyukban) a joacutezansaacuteg magatartaacutesaacuteval Ennek az oumlsszefuumlggeacutesnek a jegyeacuteben kell feacutelreeacuterteacutesek elkeruumlleacutese veacutegett megjegyeznuumlnk azt hogy az ἐν πνεύματι itt semmikeacuteppen nem a gloacutesszolaacuteliaacuteval aacutell kapcsolatban hanem az ἐν Χριστῷ

140

Az Efeacutezusi leveacutel

formula mintaacutejaacutera eacutertendő De az apostol kifejezetten is hangsuacutelyozza azt hogy az imaacutedsaacuteg alkalmaacuteval eacutes lehetőseacutegeacutevel csak akkor tud joacutel eacutelni az ember (ἐν πάντι καιρῷ) ha eacuteber ceacuteltudatossaacuteggal keacuteszuumll raacute eacutes megingathatatlan aacutell-hatatossaacuteggal tart ki benne εἰς αὐτό nyomateacutekosan bdquoeacuteppen erre a ceacutelra ezzel a ceacutellalrdquo az ἀγρυπνοῦντες ceacutelhataacuterozoacutei bőviacutetmeacutenye moacutedhataacuterozoacutei bőviacuteteacutes előszoumlr az ἐν πάσῃ προσκαρτερήσει idaacuteig a momdatszerkeszteacutes logikailag eacuterthető is azonban a δεήσει maacuter csak laacutetszoacutelag egyenranguacute moacutedhataacuterozoacute amazzal valoacutejaacuteban logikailag visszakanyarodik a főgondolathoz eacutes itt az előbbi előfordulaacutesaacutehoz keacutepest jelenteacutese is eltoloacutedik mert a bdquoFuumlrbitterdquo bdquokoumlz-benjaacuteroacute koumlnyoumlrgeacutesrdquo jelenteacuteseacutevel leacutep fel ahogyan a περί eacutes a ὑπέρ - itt egyenlő jelenteacutesű - prepoziacutecioacutekkal keacutepzett hataacuterozoacutek is mutatjaacutek Az imaacutedsaacuteg tehaacutet az egyhaacuteznak valamennyi hiacutevővel egyuumltt Isten akarataacutera figyelő koumlzoumlsseacutegeacutebe tagol bele bennuumlnket (περὶ πάντων τῶν ἁγίων)

(19) Ebben a koumlnyoumlrgeacutesuumlnkben helyet keacuter magaacutenak Paacutel maga is termeacute-szetesen szolgaacutelata szaacutemaacutera keacuteri a gyuumllekezet koumlnyoumlrgeacuteseacutet az evangeacutelium titkaacutenak megismerteteacuteseacuteben meghirdeteacuteseacuteben van szuumlkseacutege taacutemogataacutesra Aacuteltalaacutenosan hasznaacutelt eacutes aacutetfogoacute kifejezeacutessel mondhatjaacutek itt azt hogy Paacutel a gyuumllekezetek koumlnyoumlrgeacuteseacutenek ceacuteljakeacutent az evangeacutelium hirdeteacuteseacutenek s z a b a d- s aacute g aacute r a gondol De ezt nem valami hamis kuumllsőseacuteges bdquovallaacutesszabadsaacutegrdquo formaacutejaacuteban gondolja el hanem a tulajdon belső akadaacutelyainak elhaacuterulaacutesaacutet laacutet-ja benne ezt eacuterti rajta Az egyetlen igazi akadaacutely az ige hirdeteacuteseacuteben ha az ember maga nem kapott uumlzenetet (ἵνα μοι δοθῇ λόγος) Belső akadaacutelyozta-taacutesunknak egy maacutesik formaacuteja lehet az hogy valamilyen - baacutermifeacutele - koumlruumll-meacuteny folytaacuten feacuteluumlnk teljes nyiacuteltsaacuteggal leplezetlenuumll baacutetran eacutes keacutetseacutegeskedeacutes neacutelkuumlli bizakodaacutessal hirdetni azt amit Isten reaacutenk biacutezott (ἐν παρρησίᾳ)

(20) Itt utal Paacutel a maga konkreacutet helyzeteacutere nyilvaacuten ebből eredhetnek a ve-szeacutelyek Tudja hogy koumlvetseacutegben jaacuter (πρεσβεύειν a roacutemai csaacuteszaacuteri legatus-ok koumlvetseacutegeacutenek műszava vouml meacuteg 2Kor 520) Azt is tudja hogy fogsaacutega (ἐν ἁλύσει) is e megbiacutezataacutesaacutenak ceacuteljaacutet van hivatva szolgaacutelni Jaj volna neki ha mindezek elleneacutere eljaacutetszanaacute a lehetőseacuteget ha egyeacuteni elkedvetlenedeacutese vagy baacutermifeacutele eacuterdek megfosztanaacute az ige hirdeteacuteseacutenek lehetőseacutegeacutetől belső gyoumln-geseacutege miatt Ami rajta aacutell azt ő maacuter megtette gyoumltrődeacutesben kuumlzdelemben Isten akarataacutenak kereseacuteseacuteben ἵνα ἐν αὐτῷ παρρησιάσωμαι itt szemmel laacutet-hatoacutean az ige gyenguumlltebb eacutertelmeacutet tartalmazza mint az 1Thess 22-ben is ezeacutert bőviacutetmeacutenye lehet itt is ott is a λαλῆσαι infinitivus amely azonban itt a ὡς δεῖ με λαλῆσαι accusativus cum infinitivo-hoz is tartozik Ezeacutert van Paacutelnak erkoumllcsi alapja arra hogy a gyuumllekezetekhez forduljon eacutes az ő kouml-nyoumlrgeacutesuumlket keacuterje a szolgaacutelat sohasem egy ember uumlgye nem bdquomagaacutenuumlgyrdquo hanem az egeacutesz egyhaacutez feladata munkaacuteja eacutes az egeacutesz egyhaacutez felelős eacuterte

141

Magyaraacutezat Szemeacutelyes uumldvoumlzletek aacuteldaacutes 621-24

A reaacute valoacute felkeacuteszuumlleacutes is erőtlen eacutes hataacutestalan marad ha csak egy ember hor-dozza nem pedig Jeacutezus Krisztus egeacutesz egyhaacuteza mert az egeacutesz egyhaacutez eacuterde-kelve van ebben az uumlgyben

Szemeacutelyes uumldvoumlzletek aacuteldaacutes 621-24

21 Ami pedig engem illet hogy azt is megtudjaacutetok hogyan vagyok mindent elmond nektek Tychikos a szeretett testveacuter eacutes hű szolga az Uacuterban 22 eacuteppen ezeacutert kuumlldoumlm is hozzaacutetok hogy megismerjeacutetek a koumlruumllmeacutenyeimet eacutes megvigasztalja a sziacuteveteket 23 Beacutekesseacuteg a testveacutereknek eacutes szeretet hittel egyuumltt Istentől az Atyaacutetoacutel eacutes az Uacutertoacutel Jeacutezus Krisztustoacutel 24 A kegyelem mindazokkal akik szeretik a mi Urunkat Jeacutezus Krisztust romolhatatlansaacutegban

(21k) Formai tekintetben a keacutet vers arroacutel nevezetes hogy a paacuteli levelek kouml-reacuten beluumll a leghosszabb szoacuteszerinti egyezeacutest tartalmazza egy maacutesik leveacutel paacuter-huzamos helyeacutevel ti a Kol 47k-vel Az egyeacutebkeacutent leghosszabb egyezeacutes sem megy tuacutel heacutet szoacutenyi terjedelmen itt azonban voltakeacuteppen 32 szoacutera terjed ki a pontos megegyezeacutes a τὰ κατ᾽ ἐμέ szavakkal kezdődik eacutes a τὰς καρδίας ὑμῶν-nal veacutegződik Koumlzben az Ef 621-ben τὰ κατ᾽ ἐμέ utaacuten olvashatoacute koumlzbevetett melleacutekmondat τί πράσσω - hiaacutenyzik a Kol-beli paacuterhuzamboacutel miacuteg a πιστὸς διάκονος utaacuten meg a Kol 47-ben olvashatoacute καὶ σύνδουλος az Ef-beli paacuter-huzamban nincsen meg Aacuteltalaacutenos veacutelekedeacutes szerint a Kol megfelelő helyeacuten a keacutet verset koumlvető Onesimos-ra utaloacute 9 vers keacutepzetkoumlre indiacutetja a leveacuteliacuteroacutet arra hogy itt a σύνδουλος megjeloumlleacutest Tychikos-ra alkalmazza Onesimos-roacutel tudjuk hogy taacutersadalmi helyzete szerint is δοῦλος bdquorabszolgardquo de az egeacutesz dolog olyanformaacuten egyenliacutetődik ki Krisztusban hogy Paacutel is Tychikos is σύνδουλος bdquorabszolgataacutersairdquo az egyelőre szoumlkeacutesben levő rabszolgaacutenak ld Flm-t Akik az Ef-t nem tartjaacutek eredeti paacuteli leveacutelnek azok ezt a nagy terjedel-mű egyezeacutest egyik legjelentősebb bizonyiacuteteacuteknak tartjaacutek foumllteveacutesuumlk mellett azzal a megjegyzeacutessel hogy ez a szakasz a leveacutelen a rdquopaacuteli ciacutemkerdquo hasonloacutean a Kol paacuterhuzamos helyeacutehez az iacuteroacute az Ef-ből az Onesimos-motiacutevum hiaacutenya miatt hagyja el a hitelesseacuteg hataacutesaacutenak fokozaacutesaacutera a σύνδουλος eacutertelmezőt Azok a magyaraacutezoacutek akik a keacutet leveacutel eredeti paacuteli volta mellett doumlntenek azzal okoljaacutek meg az egyezeacutest hogy az Ef ugyanabban a szituaacutecioacuteban keletkezett mint a Kol Az egyezeacutes keacutetseacutegtelenuumll feltűnő eacutes szoacuteszerinti volta sokkal in-kaacutebb vall iacuterott forraacutes hasznaacutelataacutera mint emleacutekezetből toumlrteacutenő ideacutezeacutesre fel-

142

Az Efeacutezusi leveacutel

hasznaacutelaacutesra vagy utalaacutesra A kritikai aacutellaacutespont azonban egy neacutehaacuteny szem-pont figyelembe veacuteteleacutevel nagyon problematikussaacute vaacutelik Az egyik szempont az hogy a Kol alapjaacuteul szolgaacuteloacute szituaacutecioacuteban az Onesimos-motiacutevum hiteles paacuteli elemnek hat ahogyan a Filemonhoz iacutert leveacutel mutatja A szituaacutecioacute Paacutel reacute-szeacuteről valoacuteban ugyanaz lehet mint a Kol iacuteraacutesakor ez indokolja ugyanannak a formulaacutenak az ismeacutetelt hasznaacutelataacutet Viszont ahhoz hogy az Ef e keacutet verseacute-ben a Kol paacuterhuzamos helyeacutenek aacutetveacuteteleacutet laacutessuk vagy azt kell felteacuteteleznuumlnk amit a kritikai aacutellaacutespont keacutepviselői nem fogadnak el hogy ti a Kol paacuteli ere-detű leveacutel ebben az esetben a formula megfelel bdquociacutemkeacutenekrdquo az Ef-ben vagy azt hogy ugyanaz a neacutevtelen szerző keacutetszer hasznaacutel fel egy teljesen azonos hangzaacutesuacute formulaacutet nagyon csekeacutely elteacutereacutessel egy Paacutel neve alatt kiadandoacute pszeudonim leveacutelben ennek viszont semmi eacutertelme nincsen sőt a hitelesseacuteg szaacutendeacutekolt laacutetszataacutet csak ronthatja Veacuteguumll pedig ha nem is csatlakozunk az bdquoamanuensisrdquo-elmeacutelethez azt mindenesetre tudjuk hogy Paacutel nem maga iacuterta hanem diktaacutelta leveleit azt pedig meg kell vallanunk hogy a leiacuteroacutek technikai eljaacuteraacutesaacutet nem ismerjuumlk a legaproacutebb reacuteszletekig Azt sem tudjuk hogy meg-fogalmazaacutesbeli szabadsaacuteguk bizonyos ndash eacuteppen sztereotip ndash formulaacutek eseteacuten nem volt-e nagyon is nagy a leveacutelnek egy bdquopiszkozatirdquo peacuteldaacutenya vagy vaacutezlata nem aacutellt-e rendelkezeacutesuumlkre a leveacutel elkuumlldeacutese utaacuten is ezeacutert azt sem tudjuk hogy egy ilyen bdquofogalmazvaacutenyrdquo kidolgozaacutesa hogyan toumlrteacutent a reacuteszuumlkről eacutes esetleg keacutesőbb egy ilyet mennyire tudtak a szuumlkseacuteghez keacutepest felhasznaacutelni Ezeacutert a toumlbbi bizonyiacuteteacutekkal egyuumltt ennek sem tulajdoniacutetunk akkora jelentő-seacuteget a leveacutel paacuteli eredeteacutenek megaacutellapiacutetaacutesaacuteban vagy elutasiacutetaacutesaacuteban ahogyan a kritikai iraacuteny hiacutevei teszik sőt meacuteg egyeacuteb eacutervek megerősiacuteteacuteseacutere vagy taacutemo-gataacutesaacutera alkalmas eacutervnek sem tartjuk

A keacutet vers taacutejeacutekoztatoacute jellegű koumlzleacuteseacutet illetve utalaacutesaacutet joacutel motivaacutelja a leveacutel egeacutesze azzal hogy ebben egyetlen szoacute sem esik az apostol pillanatnyi em-beri helyzeteacutenek semmifeacutele szemeacutelyen vonatkozaacutesaacuteroacutel Most kitűnik hogy ezzel a feladattal ndash ti az erről valoacute taacutejeacutekoztataacutes feladataacuteval ndash leveleacutenek aacutetadoacute-jaacutet Tychikos-t biacutezza meg Elgondolkozhatunk minden bizonnyal el is kell gondolkoznunk azon hogy a gyuumllekezetek neveleacutese szempontjaacuteboacutel mieacutert eacutes mennyire jobb az ha az apostol nem maga veacutegzi el ezt az bdquoinformatiacutevrdquo fela-datot

A Tychikos-nak adott megbiacutezataacutes abban is kapcsoloacutedik a leveacutel tartalmaacute-hoz hogy az apostol a gyuumllekezetektől a sajaacutet munkaacutejaacuteban valoacute imaacutedsaacutegos reacuteszveacutetelt keacuteri hogy ez valoacuteban joacutel helyesen eacutes gyuumlmoumllcsoumlzően toumlrteacutenhes-seacutek ahhoz szuumlkseacuteg van arra hogy taacutejeacutekozottak legyenek konkreacutet helyzeteacute-ről De alighanem nem csak ehhez az apostol nem aacutetall bdquoillusztraacutecioacuterdquo vagy paradigma lenni ott ahol eacuteppen lehet Krisztus uumlgyeacutehez ennek az uumlgynek

143

Magyaraacutezat Szemeacutelyes uumldvoumlzletek aacuteldaacutes 621-24

a taacutergyi-konkreacutet valoacutesaacutegaacutehoz eacutes mindahhoz amit ez az uumlgy igeacutenyel A ἵνα δὲ εἰδῆτε καὶ ὑμεῖς megfogalmazaacutesboacutel nem vehetuumlnk ki olyasmit mintha az Ef-t az itteni καί a Kol-lel akarnaacute kapcsolatba hozni ezeacutert nem is fordiacutetha-tunk iacutegy bdquohogy ti is megtudjaacutetokhelliprdquo Egyszerűen arroacutel van szoacute hogy a καί lazaacuten szerepel a mondatfűzeacutesben uacutegyhogy nem is annyira az alanyra vonat-koztatandoacute ὑμεῖς hanem az εἰδῆτε aacutelliacutetmaacutenyra Egyeacutebkeacutent maacutes paacuteli levelek-től kuumlloumlnboumlzik a leveacutelzaacuteradeacutek abban hogy a befejező versekből is hiaacutenyzik a koumllcsoumlnoumls uumldvoumlzleacutesek felsorolaacutesa ez a fajta bdquoszemeacutelytelenseacutegrdquo - mint maacuter emliacutetettuumlk - az egeacutesz leveacutelre jellemző τὰ κατ᾽ ἐμέ szokaacutesos eacutes gyakori kife-jezeacutes a beszeacutelő (iacuteroacute) helyzeteacutenek jeloumlleacuteseacutere (vouml ApCsel 2422 2514 Fil 112 eacutes a maacuter emliacutetett Kol 47 de maacuter koraacutebban is hasznaacutelatos a klasszikus goumlroumlg-seacutegben eacutes a LXX-ban is pl 2Makk 340) τί πράσσω a goumlroumlg nyelvhasznaacute-latnak megfelelően jelenthetneacute termeacuteszetesen ezt is bdquohogy mit csinaacutelokrdquo de mint joacute goumlroumlg kifejezeacutes lehet egyszerűen a τὰ κατrsquo ἐμέ pleonasztikus mint-egy magyaraacutezoacute megfelelője bdquohogyan vagyok hogyan eacuterzem magamatrdquo Paacutel nyugodtan biacutezza ezt a taacutejeacutekoztatoacute feladatot Tychikos-ra mert ő is Krisztus egyhaacuteza szeretetkoumlzoumlsseacutegeacutenek tagja vele egyuumltt ἀγαπητὸς ἀδελφὸς de enneacutel toumlbb is διάκονος ἐν Χριστῷ Ez itt semmifeacutelekeacuteppen nem valami gyuumllekezeti bdquotisztseacutegrerdquo vonatkozik hanem arra hogy Tychikos egy sajaacutetos szolgaacutelatra vaacutellalkozott eacutes ezt a szolgaacutelatot eddig hűseacutegesen veacutegezte az apostol szemeacute-lye koumlruumll is munkaacuteinak kuumlloumlnfeacutele teruumlletein is Eacuteppen ez a hűseacutege az a mi-nőseacutege amely miatt raacute esik Paacutel vaacutelasztaacutesa leveleacutenek elkuumlldeacuteseacuteben Tychikos valoacuteban joacutel ismeri eacutes joacutel eacuterteacutekeli is Paacutelnak azt a helyzeteacutet amelyben leveleacutenek iacuteraacutesakor van maacuter pedig nagyon leacutenyeges az hogy taacutejeacutekoztataacutesa semmilyen tekintetben ne keltsen feacutelreeacuterteacutest a gyuumllekezetekben mint ahogyan magaacuteboacutel a leveacutelből is laacutettuk De kitűnik egy olyan leveacutelreacuteszletből is mint a Fil l12kk ha valoacuteban valami nagyon kifejező helyzetet eacutes taniacutetaacutest keresuumlnk az itteni szituaacutecioacute megvilaacutegiacutetaacutesaacutera Ezeacutert esik a vaacutelasztaacutes Tychikos-ra bdquoeacuteppen e feladat elveacutegzeacuteseacutet illetőenrdquo (εἰς αὐτὸ τοῦτο) Hogy a gyuumllekezetek imaacutedsaacutegos szol-gaacutelataacutehoz valoacuteban mennyire fontos az apostol eacuteletkoumlruumllmeacutenyeinek ismerete (mint laacutettuk ő maga viszont c s a k emiatt tartja fontosnak ezt) azt az mutat-ja a legjobban hogy a τὰ κατ᾽ ἐμέ ismeacutetleacutese a τί πράσσω mellett harmadszor is megtoumlrteacutenik a τὰ περὶ ἡμῶν kifejezeacutesben a ἵνα εἰδῆτε tartalmi mozzanataacutet viszont a ἵνα γνῶτε ismeacutetli hasonloacute pleonasztikusan kiemelő eacutes hangsuacutelyozoacute formaacuteban Az ezeket megelőző ἔπεμψα a szokaacutesos bdquoleveacutel-aoristosrdquo jelenteacuteseacute-nek megfelelően itt meacuteg jelenidejű (bdquoelkuumlldoumlmrdquo) ndash mindenesetre a leveacutel keacutez-hezveacutetelekor eacutes olvasaacutesakor maacuter mindenkeacuteppen muacuteltidejűveacute vaacutelik a benne kifejezett cselekveacutes

144

Az Efeacutezusi leveacutel

Paacutel bizonyos abban hogy Tychikos-nak ez a szolgaacutelata a gyuumllekeze-tek koumlreacuteben eacutes tagjaikban eacuteppen ezeacutert baacutetoriacutetaacutest eacutes biztataacutest fog jelenteni (παρακαλέσῃ τὰς καρδίας ὑμῶν)

(23k) Mint a paacuteli levelek mindegyike ez a leveacutel is aacuteldaacutessal zaacuterul Termeacuteszetesen ennek a zaacuteroacute aacuteldaacutesnak sokfeacutele formaacuteja ismeretes (a legroumlvi-debb ἡ χάρις μεθ᾽ ὑμῶν Kol 4l8b-beli formulaacutejaacutetoacutel kezdve szaacutemos variaacute-cioacuteban kuumlloumlnfeacutele bőviacuteteacutesekkel) Az itteni aacuteldaacutes egyben buacutecsuacuteformula is eacutes abban kuumlloumlnboumlzik az aacuteltalaacutenos paacuteli szokaacutestoacutel hogy nem koumlzvetlen sze-meacutelyes formaacuteban van megfogalmazva hanem harmadik szemeacutelyben τοῖς ἀδελφοῖς μετὰ πάντων τῶν ἀγαπώντων τὸν κύριον κτλ Az ittenihez ha-sonloacute kettős aacuteldaacutes-formulaacutet talaacutelunk meacuteg egyeacutebkeacutent a 2Tim 422-ben is A harmadik szemeacutelyű megfogalmazaacutest SCHLIER bdquoliturgikusabbnakrdquo tartja a szemeacutelyes megfogalmazaacutesnaacutel megszoacuteliacutetaacutesnaacutel Hogy a bdquotestveacuterekenrdquo mely gyuumllekezetek tagjai eacutertendők azt itt eacuteppen uacutegy nem tudjuk meg mint aho-gyan maga az egeacutesz leveacutel sem adott roacutela felvilaacutegosiacutetaacutest Teljes figyelmuumln-ket a gyuumllekezeteknek ndash eacutes leacutenyegeacuteben mint ahogyan maacuter az 1Kor uumldvoumlz-lő-formulaacutejaacuteboacutel kitűnt vagy ahogyan a Gal 618-boacutel is koumlvetkeztethetuumlnk raacute Krisztus egyhaacuteza egeacuteszeacutenek ndash kuumlldoumltt joacutekiacutevaacutensaacutegok tartalmi elemeire kell fordiacutetanunk Az εἰρήνη-ben az uumldvoumlzlethez (13) teacuter vissza a leveacutel iacuteroacute-ja de kapcsoloacutedik a bdquobeacutekesseacuteg evangeacuteliumaacuteroacutelrdquo mondottakhoz is amely a leveacutel egeacuteszeacutenek doumlntő fontossaacuteguacute uumlzenete eacutes amely tulajdonkeacuteppen maga a Krisztus szemeacutely szerint ndash tehaacutet helyesebb iacutegy mondanunk a k i maga a Krisztus (214) Alaptalan az a felteveacutes hogy az εἰρήνη itt a zsidoacute- eacutes pogaacuteny-keresztyeacutenek koumlzoumltti beacutekeacutes viszonyra utalna (csak) ez kiesneacutek az egeacutesz valoacute-ban bdquoliturgikusrdquo megfogalmazaacutesuacute aacuteldaacutes-formulaacuteboacutel Ugyancsak oumlsszefoglaloacute jellege van a leveacutel szemszoumlgeacuteből az ἀγάπη emliacuteteacuteseacutenek (ld 14k) ennek a szeretetnek koumlszoumlnheti leacuteteacutet az egyhaacutez mert ebből fakad az az aacuteldozat ame-lyet Isten Krisztusban meghozott az embereacutert Isten Lelke aki Krisztus tes-teacutenek is a Lelke eacuteletben tartoacute szemeacutelyesen oumlsszetartoacute eacutes megerősiacutető ereje a szeretet Lelke (vouml 25 42k 52) Az ἀγάπη-hoz tartozoacute kiegeacutesziacuteteacutesnek tartja SCHLIER a μετὰ πίστεως hataacuterozoacutet arra utalva hogy a keacutet fogalom egymaacutes melletti emliacuteteacutese a leveacutelben gyakori (115 317 41315 616) Uacutegy eacutertelmezi a kifejezeacutest hogy itt mindenesetre bdquoarroacutel a szeretetről van szoacute amely a hitből sarjad kirdquo Azonban ő maga is utal arra hogy a hit a keresztyeacuten bdquoereacutenyekrdquo előfoumllteacutetele a leveacutel taniacutetaacutesa szerint Ebben az esetben viszont az aacuteldaacutes eacutertelmeacutet helyesebben ragadjuk meg ha uacutegy eacutertjuumlk hogy a beacutekesseacuteg eacutes a szeretet Isten ajaacutendeacuteka egyhaacutezaacutenak de ahhoz hogy ezek a javak eacutelő eacutes eacuteletet adoacute erőkkeacute le-gyenek az egyhaacutezban a gyuumllekezetek eacutes tagjaik eacuteleteacuteben szuumlkseacuteges az hogy a bdquotestveacuterekrdquo eacuteleteacutenek meghataacuterozoacuteja legyen Isten emez ajaacutendeacutekai elfogadaacute-

145

Magyaraacutezat Szemeacutelyes uumldvoumlzletek aacuteldaacutes 621-24

saacutenak keacuteszseacutege a hit Iacutegy eacuterthető hogy a beacutekesseacuteg eacutes a szeretet melleacute mint-egy ezek tovaacutebbiacutetoacute koumlzegekeacutent bdquomelleacutekelirdquo az apostol a hitet (μετὰ πίστεως) azeacutert fogalmazva iacutegy az aacuteldaacutest mert a haacuterom fogalom nem ugyanazon a szin-ten aacutell a keresztyeacuten eacutelet szemszoumlgeacuteből eacutes eacutelő valoacutesaacutegaacuteban Isten ajaacutendeacutekainak alapjuk is oumlsszefoglalaacutesuk is a χάρις a rdquokegyelemrdquo amelynek sokreacutetűseacutegeacuteről eacuteppen a goumlroumlg χάρις szoacute jelenteacutestartalma mozzanatainak elemzeacutese soraacuten maacuter szoacuteltunk (vouml az 12 magyaraacutezataacuteval)

A οἱ ἀγαπῶντες τὸν κύριον ahogyan a mondatszerkeszteacutes eacutes a stiacutelus oumlsz-szefuumlggeacuteseacuteből vilaacutegos az ἀδελφοῖς megfelelője ezzel tartalmaacutenak eacutes jelenteacute-seacutenek kifejteacutese Nyilvaacutenvaloacutean csak az lehet Krisztus egyhaacutezaacutenak a tagja aki-nek eacuteleteacutet betoumllti az iraacutenta valoacute szeretet Ez a gondolat egyuacutettal a 23 versbeli ἀγάπη-ra adott emberi vaacutelasz is

Probleacutemaacutet jelent a levelet zaacuteroacute hataacuterozoacute magyaraacutezata (ἐν ἀφθαρσίᾳ) Szaacutemos magyaraacutezoacute (AMBROSIASTER BEacuteZA von SODEN HAUPT SCHLI ER) uacutegy gondolja hogy ez a hataacuterozoacute nem a participiumoz tartozik hanem a χάρις fogalmaacutenak egy előre tulajdonkeacuteppen szaacutemiacutetaacutesba sem vett szinte toldaleacutekos utaacutena vetett bőviacuteteacutese a prepoziacutecioacute ebben az esetben kap-csoloacute eacutertelmű volna bdquoKegyelem romolhatatlansaacuteggal egyuumlttrdquo (mint fentebb a μετὰ πίστεως) A szerkeszteacutes ezt nem teszi valoacutesziacutenűveacute Meacuteg kevesebb a valoacutesziacutenűseacutege annak a magyaraacutezati kiacuteseacuterletnek amely az ἐν ἀφθαρσίᾳ-t a τὸν κύριον ἡμῶν-hoz kapcsolja bdquoa mi romolhatatlan Urunkatrdquo (KLOPPER STAAB ΒΕNOIT DIBELIUS lehetseacutegesnek tartja ld BAUER a ciacutemszoacute alatt) A legtermeacuteszetesebb kapcsolaacutesi moacuted termeacuteszetesen meacutegiscsak min-denkeacuteppen az hogy a hataacuterozoacute modaacutelis eacutertelemben az előző μετὰ τῶν ἀγαπώντων-hoz tartozik bdquoakik szeretik romolhatatlanulrdquo Enneacutel valamivel tovaacutebb is mehetuumlnk az eacutertelmezeacutesben DIBELIUS uacutetmutataacutesa nyomaacuten Ő azt hangsuacutelyozza hogy az ἀφθαρσία a foumlldi eacutelet foumlloumltt aacutelloacute leacutetmoacutedot jelenti jeloumlli iacutegy nyilvaacutenvaloacutean vonatkozhatik maacuter itt a foumlldoumln is azokra akik Krisztussal szeretetkoumlzoumlsseacutegben eacutelnek hiszen ez a szeretetkoumlzoumlsseacuteg nem foumlldi-emberi lehetőseacuteg eacutes az apostol legutolsoacute szavai erre akarjaacutek felhiacutevni nyomateacutekosan a leveacutel ciacutemzettjeinek a figyelmeacutet Mint laacutettuk DIBELIUS veacuteguumll is amellett doumlnt hogy a hataacuterozoacute Krisztus mennyei leacutetmoacutedjaacutet van hivatva meghataacuterozni iacutegy egyeacutertelmű az ἐν δόξη-val Mi a mondottak alapjaacuten minden nyelvi bonyoliacute-taacutes keruumlleacuteseacutevel (DIBELIUSt az emliacutetett megoldaacutesba a hataacuterozoacute jelzői funkci-oacuteja is beleviheti amely a neacutemetben annyira bdquokeacutezenfekvőrdquo) a legegyszerűbb eacutes leginkaacutebb magaacutetoacutel eacutertetődő megoldaacutes mellett doumlntuumlnk akik Krisztust sze-retik azok maacuter e foumlldoumln benne vannak az ἀφθαρσία leacutetmoacutedjaacuteban amely az eszkhatonban jut majd teljesseacutegre de a hiacutevők eacuteleteacuteben maacuter itt eacutes most valoacute-saacuteg Ez az eacutertelem azeacutert is a legkeacutezenfekvőbb mert az ἀγαπῶντες τὸν κύριον

146

Az Efeacutezusi leveacutel

eacutes az ἐν ἀφθαρσίᾳ (ebben az esetben ἐν πνεύματι-val egy jelenteacutesű) koumlzoumltt a koumllcsoumlnoumls vonatkozaacutes a reciprocitaacutes viszonyaacutet hozza leacutetre Krisztus szeretete aacuteltal az őt szeretők az ἀφθαρσία leacutetmoacutedjaacuteba keruumllnek aacutet ugyanakkor azon-ban a dolog maacutesik ndash eacutes ezzel egyidejű - mozzanata az hogy Krisztust szeretni nem lehet emberi moacutedon emberi leacutetmoacutedunkboacutel folyoacutean csak az ἀφθαρσία leacutetmoacutedjaacuteban eacutes leacutegkoumlreacuteben eacutelve

Ez a kuumlloumlnoumls kettősseacuteg a πνεῦμα vilaacutegaacutenak eacutesszel fel nem eacuterhető meg nem ragadhatoacute titkai koumlzeacute tartozik de a keresztyeacuten egzisztenciaacuteban bdquoleleplezett titokkaacuterdquo vaacutelik megeacutelt valoacutesaacuteggaacute de ez nem jelenti azt hogy elvesziacuteteneacute ti-tok-jellegeacutet Ez a befejezeacutes meacuteltoacute az egeacutesz leveacutelhez