Az óvodás gyermek tanulási motívumai

A harmadik foglalkozáson beszéltünk arról, hogy hogy a tématerv javaslatok valamilyen tevékenységet, játéklehetőséget, megfigyelést, kísérletet, problémahelyzetet tartalmaznak. . Megbeszéltük akkor, hogy mi a feladatunk - „a vezetés, az útmutatás: a pedagógus csak segít, szolgál….” (Montessori) Részletesen beszéltünk az óvodapedagógus kérdéskultúrájáról, érintettük az alkalmazható módszereket, az irányítás lehetőségeit, szervezést, a tanulási formákat óvodáskorban és a tartalmi megjelenítést: a projekt, témahét, és a kettő közötti különbséget.

Nagyon fontos, hogy tisztában legyünk az óvodáskorúak tanulási motívumaival, hogy mi mindent tudunk tenni, annak érdekében, hogy a tanulás iránt nyitottakká váljanak az óvodában, később pedig az iskolában.

KÖRMÖCI KATALIN GONDOLATAIT SZERETNÉM MEGOSZTANI VELETEK AZ ÓVODÁS KORÚAK TANULÁSÁVAL KAPCSOLATBAN

A motivált állapot a tanulás pszichés feltétele. Más motívumok késztetik tanulásra az óvodás gyermeket, más a kisiskolást, más a pubertást, de más a felnőttet is. Nem működnek azok a motívumok óvodában, amelyek nem az óvodás gyermek sajátjából adódnak. Eredménytelen lenne, ha az óvodapedagógus ilyen motivációval próbálkozna. A tanulás iránti motívumok kialakulása és fejlődésének elősegítése az óvodai nevelőmunka során jelenik meg először. Az itt kialakult motívumokra épülnek a későbbi, fejlettebb, magasabb rendű tanulási motívumok.

Ahhoz, hogy a tanulási motívumok fejlődését elősegítsük, ismerni kell az óvodás gyermek tanulási folyamatára jellemző sajátosságokat.

AZ ÓVODÁS GYERMEK TANULÁSI FOLYAMATÁRA JELLEMZŐ SAJÁTOSSÁGOK:

• egyéni érdekeltség

• aktív részvétel

• a gyermek belső késztetésének és a külső hatás egymásra találásának eredményeként jön létre

• az olyan motívumok, amelyek nem találkoznak a gyermek belső késztetésével, érintetlenül hagyják

• erőltetés esetén lerombolódnak a gyermekben már meglévő aktuális késztetések

• az eredendő kíváncsiság, mint belső késztetés jellemzi

• az engedelmesség következtében a gyermek kíváncsisága elhal

• aktuális szükségletei erősen befolyásolják

• érzelem vezérelt

• nem jellemzi a szándékos megtanulni akarás vágya… .

A fentiek alapján az óvodapedagógus egyik legfontosabb feladata, hogy segítse, hogy eljuthasson az óvodás gyermek a szándékos megtanulni akarás vágyáig, vagy másképpen, kialakítsa benne a

1

megismerés vágyát úgy, hogy közben figyelembe veszi tanulási sajátosságait. Majdan ez a motívum lesz az iskolai tanulás motivációs alapja.

AZ ÓVODÁS GYERMEK TANULÁSI MOTÍVUMAINAK JELLEMZŐI, AMIRE ÉPÍTENÜNK KELL:

• a mozgásigény

• a tevékenység lehetősége

• a társigény és az óvónő biztonságot adó személye

• az elismerés iránti vágyból fakadó sikerélmény

• a kíváncsiság, amely minden újdonság és szokatlan iránt megmutatkozik.

Minden egyes gyermek rendelkezik olyan sajátos, csak reá jellemző motívumrendszerrel, amely motívumok működtetése belső késztetést vált ki a kívánt cselekvés, tevékenység, magatartás felé. (Például: a gátoltsággal küzdő gyermek szívesebben vesz részt az óvónővel együttes tevékenységben, kerüli az önálló, alkotó tevékenységeket stb.)

Minden gyermek egy adott időben aktuális állapotától függően motiválható. Ez azt jelenti, hogy motívumrendszeréből csak bizonyos motívumok aktivizálódnak, mások háttérbe szorulnak. Aktuális állapotukat befolyásolhatja például: ébredésük, a reggeli elindulás feszültségei, a szülők viselkedése, a tőlük való elválás gyötrelmei, az óvodapedagógus szeretetteljes fogadása, aktuális szükségletei, stb.

Nagyon fontos az egyes gyermekek motívumainak megismerése, azért, hogy ennek ismeretében választhassuk meg a tanulási tevékenységek motivációit.

A sikeresen megválasztott motivációk esetén mindig lesz olyan gyermek, aki késztetést érez a tevékenységben való részvételre, míg másokat kíváncsiságuk vonz oda. Ha viszont a kíváncsiságtól hajtott részvétel élményszerű elfoglaltságot eredményez, és ez mindig rendszeresen ismétlődik, akkor a gyermekben megfogalmazódik a tevékenységek kezdeményezésekor:

„Odamegyek, mert ott valami érdekes fog történni!”

És ez már a szándékos megtanulni akarás vágya, a megismerés vágya, vagyis a tudásvágynak az a lépcsőfoka, amelyre biztosan tud épülni a majdani iskolai tanulás motívumrendszere.

A TANULÁSI MOTÍVUMOK FEJLŐDÉSÉT ELŐ LEHET SEGÍTENI:

• Ha ismerjük a gyermekek aktuálisan domináns szükségleteit és kielégítjük azokat. • az aktuális szükségletek felfoghatók tanulási motívumokként az által, ha arra

tevékenységkínálatot szervezünk. Így például az izgő – mozgó gyermek mozgásigényét mozgásos tevékenységgel elégíthetjük ki. Konkrétan: ilyen esetben, ha matematikai tevékenység során a számossági viszonyokban az ugyanannyit szeretnénk érzékeltetni, kínálhatunk versenyjátékot, ahol fontos, hogy ugyanannyi gyermek legyen minden csapatban. Ekkor többféle csapatszervezéssel több feladaton keresztül megtapasztalható az adott matematikai tartalom, miközben a gyermekek mozgásigénye is kielégítést nyer.

• Harmadszor pedig azért is fontos a gyermek aktuálisan domináns szükségleteinek kielégítése, mert minden egyes kielégített szükséglet újabb és újabb igényt kelt fel,

2

szükségletet hív életre, amelyek rendre, egyre magasabb rendűek. Minden egyes tevékenységben, amelyben a gyermek örömmel vesz részt, azok a belső késztetések kelnek életre, amelyek egyre magasabb rendű motívumok kibomlását eredményezik.

Egy példa arra, hogyan bomlanak ki az egyre magasabb rendű szükségletek, amelyek alapjai lesznek a motiválhatóságának: a komfortérzettel rendelkező gyermek szívesen néz játék után, tevékenységre vágy, melyet önmaga is képes kielégíteni. A nyugodt, élményszerű játékban szívesen megosztja társával gondolatait, beszélgetnek, társigénye is kielégítést nyer, ráébredhet az összedolgozás lehetőségére, szívesen alkot, élvezi az alkotást, megvalósítja elképzeléseit.- Vagyis egyre magasabb rendű szükségletek keletkeztek a gyermekben.

Ha minden egyes tevékenységben az alkotás, önmegvalósítás felé mutató megnyilvánulásokat támogatjuk, ismerjük el, szorgalmazzuk, ösztönözzük, akkor a gyermekben ezáltal serkenthető az önálló próbálkozás, az alkotás. Ezek a magasabb rendű motívumok a felfedező tanulást, az alkotó tevékenységet, a konstruktív gondolkodást hívják elő, ami nevelési célunk elérése felé mutat.

A tanulási motívumok fejlődése érdekében szükséges, hogy a pedagógus az egyre magasabb rendű motivációs lehetőségeket kínáljon az egyes tanulási tevékenységekben.

AZ ÓVODÁS GYERMEK MOTIVÁLTSÁGÁT FENNTARTÓ PEDAGÓGIAI HATÁSRENDSZER – HOGYAN TARTHATÓ FENN A GYERMEK MOTIVÁLTSÁGA?

Módszerek megválasztása:Gyermekek által használt módszerek közül:

• gyermeki megfigyelés, vizsgálódás, kutakodás (a tények feltárásához) • manipuláció, kísérletezés, próbálgatás, kipróbálás (a tények feldolgozásához) • vita, gyermeki véleménynyilvánítás, értékelés, gyermeki magyarázat, gyermeki kérdésekre

való válaszadás elősegítése, ösztönzése (a tapasztalatok tudatosításához)

Pedagógus által használt módszerek közül:

• tanakodás, kétely ébresztése, hitetlenkedés, probléma szítása, provokálása (a gondolkodás, a tanulási folyamat beindításához)

• bemutatás, elmesélés, elbeszélés, leírás (a tények feltárásához) • vitára, magyarázatra, véleménynyilvánításra késztetés (a tények

alkotó feldolgozásához) • elismerés, megerősítés, ösztönzés, buzdítás, elismerésre méltó példaként kiemelés (az

elemzendő tények és a megszerzett tapasztalatok elősegítésére)

Óvodapedagógusi szerepek, amelyek kedveznek a motivált állapot fenntartásának:

• katalizátorként

• ösztönzőként

• tanácsadóként a gyermek kérésére

Szervezési módok, amelyek elősegítik a gyermek szabad, alkotói megnyilvánulását, motivált állapotát fenntartani képesek:

• egyéni tevékenységek

3

• egyénre szabott tevékenységek

• csoportos munkaforma

• mikrocsoportos munkaforma

• páros munkaforma

Az irányítási módjában kedvez az alkotó tevékenységnek, a motivált állapot fenntartásának:

• az indirekt tanulásirányítás • nyílt tanulás-tanítás

A tanulás formái közül:

• a gyakorlati probléma- és feladatmegoldása • gyermeki kérdésekből, kíváncsiskodásokból kibomló vizsgálódások • kötetlen, felkínált tevékenységek

A tanulás tartalmának megjelenítése során:

• projektek (például: cseresznye-befőtt készítése, sütemény sütése) • a tevékenységtartalmak integrált megjelenítése (például: vizuális tevékenységbe integrált

matematikai tartalom) • élménykörbe, témába integrált tartalmak (például: vadas-parki kirándulásba – mint

élménykörbe, közlekedés témakörébe) • komplex tevékenység, tevékenységek egymásutánja

Nem kedveznek az alkotó, a konstruktív személyiség kialakulásának, nem segítik fenntartani a motivált tanulást:

• direkt irányítás • frontális munkaforma • kötött foglalkozás • a tanulás tárgyára és folyamatára vonatkozó pedagógusi magyarázatok • a pedagógus szabályozó szerepe • utánzásra, mintakövetésre való felszólítás • az ígért tevékenységek be nem váltása • a feszült, hideg légkör

Csakis az a gyermek lesz motivált az iskolai tanulásra, aki szívesen vesz részt 3-7 évesen az óvodai tanulási tevékenységekben. Ez csakis belső késztetéseken át vezethet sikerre, hiszen ez tudja kibontani a magasabb rendű tanulási motívumokat.

Forrás:Körmöci Katalin: A tanulási motívumok kialakulása és fejlődésének elősegítése

a jelen kor oktatási eredményeinek tükrében

Szöginé Nádasy Márta

óvodapedagógus

4