Az oktatáspolitika-kutatás fő kérdésfeltevései,

a döntésbefolyásolás intézményes keretei

IskolarendszerBajomi Iván ELTE TÁTK

2012/2013/ I. félév

Az oktatáspolitikai kutatások története

Az angolszász országokban szerveződött meg először önálló kutatási területként.Társadalmi háttér: A londoni School Bord (iskolatanács) ülése

az oktatásügyi állami beavatkozás kezdetei későbbre tehetők, és jelentősége sokáig csekélyebb, mint a kontinentális EurópábanSok aktor: intézményi, helyi szintena köztes döntési szintek jelentőségeNew Boston Independent School Dostroct School Board (USA, Texas állam)

Az oktatáspolitika-kutatás kérdésfeltevései

• A „policy” és „politics” fogalmának megkülönböztese

• Raymond Aron• angoloktól vagy amerikaiaktól átvett

megkülönböztetése• V.ö. R. Aron: demokrácia és totalitás, In:

olvasókönyv a politikai szociológia tanulmányozásához, MSZMP KB Politikai Főiskola, é. n. 54-57. o.

A „policy”

A konkrét politikák, részpolitikák tartalma, egy program: egy egyén, egy  csoport vagy kormányzat koncep-ciója, akcióprogramja vagy akciója, melyek vonatkozhatnak akár egy konkrét problémára, akár egy közösség egészére. „El akarják hitetni velünk, hogy csak arra a csekély tudásra van szükségünk, amivel megtaláljuk a bevásárlóközpont bejáratát és a pénztárcánkat a hitelkártyánkkal a zsebünkben. Az ismereteket tehernek tekintő szemlélet — amely alól fel kell szabadítani a diákokat — intézményesítette a félműveltséget, a töredékes tudást, amelyhez a munkaerőpiacon használhatatlan diploma is dukál” Orbán Viktor levele a KDNP Iskola, erkölcs, tudás c. rendezvény résztvevőihez

A „poltics”

A harci terep: "egy terület, ahol az egyének, csoportok viaskodnak, melyeknek megvan a maguk policy-ja, vagyis célkitűzési, érdekei, sőt olykor filozófiája is."  Vagyis a „politics” inkább a politika-formálás intézményes kereteit jelöli. Hiller István beszámolója az Országgyűlés oktatási bizottságában

A „policy”-k lehetséges típusai - I.

Forrás: Nagy Péter Tibor: Az oktatás társadalomtörténetének politikatudományi megközelítése, Oktatáspolitika: Szerk: Lukács Péter, Nagy Péter Tibor, Új Mandátum kiadó, 2004, 43-51. o.

Nagypolitikai szint: A kormányzati erőknek, állami szerveknek az oktatással kapcsolatos átfogó törekvései, tervei,pl.

A népesség iskolázottsági szintjének növelése vagy: a tankötelezettség korhatárának

leszállítása,Az egyházak és az állam szétválasztása vagy: a szétválasztás megkérdőjelezése, Nyelvi,vallási, politikai egységesítés vagy: a kisebbségi nyelvhasználat támogatása

A „policy”-k lehetséges típusai II.

• Alágazatokra, részterületekre vonatkozó politikákFelsőoktatás-politika

• Közoktatás-politika• Tanügyigazgatás-

politika• Szerkezetpolitika• Tantervpolitika• Pedagóguspolitika• Világnézetpolitika

A szereplők lehetséges típusai

Civilek , pl. diákok, szülők,Félprofesszionális aktorok: egy szülői szervezet vezetőjeProfesszionális szereplők: iskolaigazgatók, minisztériumi oktatásirányítók Nincsenek éles határok – a dinamikus megközelítés jelentősége. Mobilitási csatornák: egy eleve professzionális szereplőként számon tartható, „köztanár”szakszervezeti taggá válhat, majd szakszervezeti vezetővé választják, utóbb politikusi pályára is léphet. Példák: Szöllősi Istvánné tanítónő, majd a Pedagógusok Szakszervezetének vezetője; Pokorni Zoltán tanár, Budapesti Toldy Gimn. a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivője, 1994 óta a FIDESZ alelnöke

Az érdekfogalom problematikus jellegeHagyományos elképzelés – bizonyos társadalomban elfoglalt pozíciók alapjáén megjósolható, hogy mit kellene cselekednie az embereknek, melyek az érdekeik. A marxizmusok belül, a klasszikus német filozófia talapzatán megjelenik egy dinamikusabb érdekfogalom: Lukács György Történelem és osztálytudat c. cikk-gyűjteményében Kant, Hegel és Marx nyomán megkülönböztette a magánvaló (An sich) és magáért való (für sich) osztály fogalmátRövidtávú érdekek, bérharc, szakszervezet „magánvaló” felfogás, álláspontHosszú távú érdekek – a „magáértvaló” álláspont: Lukács Györgyegy új társadalmi rendszer létrehozása, illetve egy e társadalom megvalósításán dolgozó párt létrehozása. Általában valamilyen külső, teoretikus pozíció teszi lehetővé annak megfogalmazást, hogy mi a kívánatos társadalmi berendezkedés, milyen az egyes osztályok érdekeinek megfelelő termelési, politikai rendszer.

A sérelmek, törekvések, célok nem feltétlenül fogalmazódnak meg nyíltan

Jus murmurandi (latin): a morgáshoz való jogCsaládokon, lakóközösségeken belüli, illetve iskolai rendzavarások Az iskolai osztályok szintjén vagy az iskola szintjén az elégedetlenség adott válasz lehet a rendbontás, amely egyfajta válasz az alárendelt helyzetre, a függőségre. J. Testanière: Hagyományos és anomikus rendzavarás az a középiskolában: Ferge - Haber: Az iskola szociológiai problémái, 1975

Az iskoláztatás kibővülése nyomán a gimnáziumokba bekerült alsóbb osztályokból származó diákok rendzavarással válaszolnak a továbbra is hagyományos jelegű, elit-szellemiségű, a magas kultúrával való feltétlen azonosulást követelő régi típusú oktatásra.P. Willis, A középosztály értékeit megtestesítő iskolákba bekerült munkásgyerekek egy, az iskolával szemben ellenséges szubkultúrát képviselnek. P. W. A skacok, 2000

Intézményes keretek intézményi szinten Celldömölk - DiákközgyűlésÉrdekszervezetek: létezhetnek szülői szervezetek, diákszervezetek – kevés van belőlükTanácskozótestületek: 1985-től iskolatanács, iskolaszék létezhet Magyarországon, de nem kötelező létrehozni őketNemzetközi, országos, a fenntartó szintjén megállapított jogszabályok, eljárási szabályok befolyásolják az intézményi szint működésétHelyi problémák esetén panasszal lehet élni az oktatási jogok biztosánál és a kisebbségi jogok biztosánál, de ezek állásfoglalásaik nem kötelező érvényűek. Nyilvánosság: iskolaújság, honlap Sok esetben tanári cenzúra, ellenőrzés jellemzi e fórumok működését

A települési szint - I.

Celldömölk: a köznevelési bizottságülése egy szakképző intézményébenMozaikosság – igen változatos a helyzet • Érdekszervezetek: szülői szervezet: van - nincs, • Diákszervezet: van – nincs • Pedagógus-szakszervezet: van nincs, egy vagy több • Kisebbségek képviselete _ kisebbségi önkormányzatok révén• Fellebbviteli lehetőségek – oktatási jogok biztosa, kisebbségi

jogok országgyűlési biztosa• Függetlenség: • Tanácskozótestületek: az önkormányzat oktatási bizottsága –

Felemás helyzet: esetenként egyes intézmények is képviseltetik bennük magukat, oktatási érdekegyeztető testület – több helyen létrehoztak ilyen testületeket, de ma nem jellemző ezek létezése

• A helyi nyilvánosság általában korlátozott, • a helyi újságok, kábeltévék java része az önkormányzat

ellenőrzése alatt működnek: cenzúra

A köztes irányítási szintek

Kistérség – 1992 után alakult meg,nem alkotnak önálló közigazgatási szintet, Feladatellátó társulások jöttek létre, ezek rendelkeznek döntéshozó testülettel,Egyes körzetekben iskolaszövetségek alakultak kistérségi szinten A fővárosi kerületek között nincs egyeztetés A megyei önkormányzatoknak vannak oktatással foglalkozó bizottságai Létrejöttek megyei pedagógiai Közalapítványok, ezek irányító testületei pályázatokkal befolyásolják az iskolák működésétMegyei Pedagógiai Intézetek2013-tól állami irányítású járási hivatalok lesznek

Országos szint – I.

• Országgyűlés – Oktatási bizottság

• Kormány - Miniszterelnöki Hivatal• Oktatási államtitkárság (a Nemzeti Erőforrás

Minisztériumon belül)• Az EÜ-források fogadását szervező

intézményrendszer – Nemzeti Fejlesztési Ügynökség

Országos szint – II.

• Az oktatáspolitika alakulását a parlament és a minisztériumok mellett 2010ig más, részben új típusú szereplők (intézmények, szervezetek, testületek, biztosok) is jelentősen befolyásolták: pl. egyes bíróságok, az Állami Számvevőszék, az Alkotmánybíróság, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogok Országgyűlési Biztosa és az Oktatásügyi Jogok Biztosa oktatásügyi állásfoglalásai.

Országos szint – III.

• Háttérintézmények:• Oktatási Hivatal• Kutató- és fejlesztőintézetek – ma:

Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet• MTA Szociológiai Kutatóintézete• Felsőoktatás, tanárképzés

További szereplők

• További szereplők: • A pártok oktatásügyi

munkacsoportjai, kabinetjei• Pedagógus-szakszervezetek• Civil szervezetek – országos

egyesületek• Folyóiratok• Lapok oktatásügyi rovatai,

internetes híportálok

A szereplők közötti tárgyalásos érintkezés országos szintű színterei

1993 és 2012 között• Bonyolult, kívülálló számára áttekinthetetlen

központi szintű érdekegyeztetési és konzultatív rendszer jött létre

• 1. Háromoldalú ágazati érdekegyeztető tanácskozások

• Az iskolafenntartó önkormányzatok, • a pedagógus szakszervezetek• a minisztérium

képviselőinek részvételével

A szereplők közötti tárgyalásos érintkezés országos szintű színterei - II.

2. Országos Köznevelési TanácsPedagógus szakmai szervezetekA tanárképzésben érdekelt felsőoktatási

intézmények képviselői Kiss Árpád az 1945 és 1948 közötti OKNT ügyvezető elnöke

Az oktatáskutatás intézményei által delegált személyek

Lóránd Ferenc az OKNT 2011 őszén lemondott elnöke

A szereplők közötti tárgyalásos érintkezés országos szintű színterei - III.

• 3. Közoktatás-politikai Tanács• Pedagógus szakmai szervezetek• Pedagógus szakszervezetek• Iskolafenntartó önkormányzatok• Iskolafenntartó egyházak és magániskolák• Diákszervezetek• Szülői szervezetek• Nemzeti és etnikai kisebbségek

Politikaformálás, érdekérvényesítés mozgósítások révénA jászladányi konfliktussal kapcsolatos demonstráció

TárgyalásokAláírásgyűjtés, demonstráció, tüntetés, sztrájkUtóbbiak csak ritkán, és többnyire anyagi eszközökkel kapcsolatos, illetve egzisztenciális problémákat felvető kérdések esetén bevetett eszközök.Demonstrációs az egyházi iskoláknak járó költségvetési támogatásnöveléséért

Nemzetek feletti szint

Az EU XXII. Főigazgatósága (Oktatásügy)Uniós szinten működő érdekszervezetek: Közösségi ProgramokLisszaboni folyamat. Nyitott

Koordinációs MódszerEurópai Közösségek BíróságaEmberi Jogok Európai BíróságaOECD, UNESCO, Világbank

•