Az érzelmek univerzális Az érzelmek univerzális és kulturális természeteés kulturális természete

Az érzelmi arckifejezések Az érzelmi arckifejezések kutatásakutatása

Általános pszichológia III.

Tisljár Rolandtisljar@gmail.com

Darwin elképzelése és Darwin elképzelése és napjaink evolúciós felfogásanapjaink evolúciós felfogása

• I. Darwin (1872):I. Darwin (1872): Az érzelmek Az érzelmek funkciójukat vesztett, meghaladásra ítélt funkciójukat vesztett, meghaladásra ítélt rendszerekrendszerek

• II. Evolúciós pszichológia:II. Evolúciós pszichológia: Az érzelmek Az érzelmek alapját öröklött indítóprogramok alkotják, alapját öröklött indítóprogramok alkotják, ezeket tartalommal a tapasztalat tölti fel ezeket tartalommal a tapasztalat tölti fel három öröklött mintázat van:három öröklött mintázat van:

– 1. Érzelmi kifejezések1. Érzelmi kifejezések– 2. Kiterjedtebb fajspecifikus viselkedések2. Kiterjedtebb fajspecifikus viselkedések– 3. Valamelyik érzelemcsoportra való hajlam3. Valamelyik érzelemcsoportra való hajlam

Az érzelmi arckifejezések Az érzelmi arckifejezések vizsgálatavizsgálata

• Charles Bell (1806)Charles Bell (1806) Bár élettani szempontból az arckifejezés a légzés Bár élettani szempontból az arckifejezés a légzés általános funkciójával van összefüggésben, az emberre jellemző egyes általános funkciójával van összefüggésben, az emberre jellemző egyes arcizommozgások elsődleges célja az érzelmi állapotok finomabb arcizommozgások elsődleges célja az érzelmi állapotok finomabb kifejezésekifejezése

• Charles Darwin (1872)Charles Darwin (1872) 3 alapelv: 3 alapelv:

• 1. A hasznos társított szokások elve.1. A hasznos társított szokások elve. Az arckifejezések eredetileg Az arckifejezések eredetileg gyakorlati célokat szolgáltak és automatizálódtak, két módosulással: gyakorlati célokat szolgáltak és automatizálódtak, két módosulással:

– 1. Az eredeti kiváltó ingerekkel analóg helyzetekhez kapcsolódnak;1. Az eredeti kiváltó ingerekkel analóg helyzetekhez kapcsolódnak;

– 2. csökkent az energiájuk, a praktikus mozdulatnak csak a nyomai maradtak 2. csökkent az energiájuk, a praktikus mozdulatnak csak a nyomai maradtak meg. meg.

• Pl: A szomorúság a sírás tompított kifejezésePl: A szomorúság a sírás tompított kifejezése

• 2. Az „antitézis elve”.2. Az „antitézis elve”. Ellentétes impulzusok ellentétes Ellentétes impulzusok ellentétes mozdulatokat váltanak ki. mozdulatokat váltanak ki. – Pl.: A nevetés a zokogás ellentéte: görcsös be-, illetve kilégzés.Pl.: A nevetés a zokogás ellentéte: görcsös be-, illetve kilégzés.

• 3. Az izgalomban lévő idegrendszer közvetlen testi hatásának3. Az izgalomban lévő idegrendszer közvetlen testi hatásának elve.elve. – Az idegműködés túlárad a mozgásos rendszerben, pl: remegésAz idegműködés túlárad a mozgásos rendszerben, pl: remegés

Az érzelmi arckifejezések Az érzelmi arckifejezések megítélésének vizsgálatamegítélésének vizsgálata

• Darwin (1872)Darwin (1872) Fényképeken kellett a k. sz-eknek érzelmi Fényképeken kellett a k. sz-eknek érzelmi kifejezéseket azonosítaniukkifejezéseket azonosítaniuk

• Boring és Titchener (1923)Boring és Titchener (1923) Piderit ábrákat használva Piderit ábrákat használva egyes arcvonásokra korlátozott, felcserélhető részábrákat egyes arcvonásokra korlátozott, felcserélhető részábrákat kellett profilrajzokba beilleszteni: 360 kombináció. kellett profilrajzokba beilleszteni: 360 kombináció. – Valamennyit érzelemként azonosítottákValamennyit érzelemként azonosították

Boring és Titchener (1923)Boring és Titchener (1923)

• Szájak: – 1 normális, – 2 édeskés, – 3 keserű, – 4 kellemetlen, – 5 csökönyös, – 6 csökönyös és

kellemetlen, – 7 figyelő, – 8 kellemetlen és

figyelő, – 9 gúnyos és mérges

Boring és Titchener (1923) 2.Boring és Titchener (1923) 2.

• Szemek: – 1 normális, – 2 elragadtatott, – 3 figyelő vagy elgondolkodó,– 4 nagyon figyelmes, – 5 figyelmetlen, visszahúzódó

• Szemöldök: – 1 normális, – 2 figyelő, – 3 kellemetlen és

elgondolkodó, – 4 kellemetlen figyelem

• Orr: – 1 normális, – 2 kellemetlen figyelem

Boring és Titchener (1923) 3.Boring és Titchener (1923) 3.

• Piderit arcvonások kombinációi: Piderit arcvonások kombinációi: – Megdöbbenés és csodálkozásMegdöbbenés és csodálkozás

Busby (1924) és Fernberger Busby (1924) és Fernberger (1928) Az arcfelismerési kísérletek (1928) Az arcfelismerési kísérletek

kritikájakritikája

• Arckifejezések és érzelmi listák párosításaArckifejezések és érzelmi listák párosítása

• Gyenge együttjárás a kísérleti személyek ítéletei Gyenge együttjárás a kísérleti személyek ítéletei közöttközött

• Ha a sugalmazás nem teljesen ellentétes az Ha a sugalmazás nem teljesen ellentétes az arckifejezéssel könnyen befolyásolja az ítéletetarckifejezéssel könnyen befolyásolja az ítéletet

• A totális ingerhelyzetről leválasztva pusztán az A totális ingerhelyzetről leválasztva pusztán az arckifejezés alapján keveset tudunk meg az arckifejezés alapján keveset tudunk meg az érzelmi állapotrólérzelmi állapotról

Beállított arckifejezések Beállított arckifejezések megítélésemegítélése

• A Piderit-arcok csak körvonalakat A Piderit-arcok csak körvonalakat tartalmaznak, mennyiben más valódi tartalmaznak, mennyiben más valódi arcokat megítélni?arcokat megítélni?

• Rudolph (1903) fényképsorozata, Rudolph (1903) fényképsorozata, egyetlen színész arckifejezései egyetlen színész arckifejezései alapjánalapján

• Az arckifejezés leolvasása távolról Az arckifejezés leolvasása távolról sem tökéletes. A k.sz.-ek könnyen sem tökéletes. A k.sz.-ek könnyen elfogadták a hamis sugalmazásokat elfogadták a hamis sugalmazásokat is.is.

• Langfeld (1918) 105 Rudolph-képet Langfeld (1918) 105 Rudolph-képet kellett az érzelmi kifejezés alapján kellett az érzelmi kifejezés alapján megítélni. A legjobban azonosíthatót megítélni. A legjobban azonosíthatót 58%-ban találták el. 58%-ban találták el.

• Allport (1924) a Rudolph-képek Allport (1924) a Rudolph-képek megítélésében jelentős javulás, ha megítélésében jelentős javulás, ha megtanítják nekik, hogy mire megtanítják nekik, hogy mire figyeljenekfigyeljenek– A száj a „lélek tükre”A száj a „lélek tükre”

Mennyire pontosan észleljük az Mennyire pontosan észleljük az emberi érzelmi kifejezéseket?emberi érzelmi kifejezéseket?

• Valóban annyira pontatlan az érzelmek felismerése, mint azt Langfeld Valóban annyira pontatlan az érzelmek felismerése, mint azt Langfeld kísérleteikísérletei sugallj sugallják?ák?

– Módszertani kritika: Eljátszott érzelmek alapján történt az ítéletalkotás, nem valós Módszertani kritika: Eljátszott érzelmek alapján történt az ítéletalkotás, nem valós érzelmi kifejezésekkel kapcsolatbanérzelmi kifejezésekkel kapcsolatban

• Woodworth (1922) kifejlesztett egy az érzelmi arckifejezések megítélésére Woodworth (1922) kifejlesztett egy az érzelmi arckifejezések megítélésére szolgáló skálátszolgáló skálát– Nem klasszifikált, hanem viszonylagos válaszokat kértNem klasszifikált, hanem viszonylagos válaszokat kért

• I. SzerelemI. Szerelem• II. MeglepődésII. Meglepődés• III. Félelem, szenvedésIII. Félelem, szenvedés• IV. Harag, elhatározottságIV. Harag, elhatározottság• V. UndorV. Undor• VI. MegvetésVI. Megvetés

• A kísérleti személyek között a korreláció 92%-ra emelkedett.A kísérleti személyek között a korreláció 92%-ra emelkedett.

Kanner (1931) skálázásos kísérleteKanner (1931) skálázásos kísérlete

• 400 képet mutatott a Feleky (1914, 1922) sorozatból, 3 választ kért 400 képet mutatott a Feleky (1914, 1922) sorozatból, 3 választ kért tőlüktőlük

• 1. Adják a legjobb megjelölést1. Adják a legjobb megjelölést

• 2. Írják le azt a helyzetet, amire a képen látható személy reagált2. Írják le azt a helyzetet, amire a képen látható személy reagált

• 3. Mit mondana a képen látható személy3. Mit mondana a képen látható személy

– 1-10 pontig értékelték a feleleteket1-10 pontig értékelték a feleleteket

• Találatok:Találatok:– Meglepetés: 77%Meglepetés: 77%– Félelem: 70%Félelem: 70%– Rémület: 62%Rémület: 62%– Szégyenkezés: 53%Szégyenkezés: 53%– Düh: 50%Düh: 50%– Gyanakvás: 27%Gyanakvás: 27%– Szánalom 19%Szánalom 19%

Spontán érzelmi arckifejezések Spontán érzelmi arckifejezések felismerésefelismerése

• Sherman (1927) néhány napos újszülöttek érzelmi reakcióit Sherman (1927) néhány napos újszülöttek érzelmi reakcióit fényképezte le:fényképezte le:

– DühDüh• Mozgás korlátozása miattMozgás korlátozása miatt

– FélelemFélelem• Hirtelen rántásra, egyensúly elvesztéseHirtelen rántásra, egyensúly elvesztése

– ÉhségÉhség• Táplálék késleltetésTáplálék késleltetés

– Felnőtt kísérleti személyek nem tudták megkülönböztetni Felnőtt kísérleti személyek nem tudták megkülönböztetni egymástól az érzelmi állapotokategymástól az érzelmi állapotokat

• Schulze (1912) idősebb gyerekekkel kapcsolatban jobb Schulze (1912) idősebb gyerekekkel kapcsolatban jobb eredményeket kapotteredményeket kapott

Az érzelmi helyzet Az érzelmi helyzet kiváltásának modern eljárásaikiváltásának modern eljárásai

VizsgálatVizsgálat A kiváltás A kiváltás módszeremódszere

A kiváltás hatásaA kiváltás hatása

Isen, 1970Isen, 1970 Valamilyen Valamilyen képesség sikeréről képesség sikeréről tájékoztatjáktájékoztatják

Nagyobb jótékony Nagyobb jótékony adomány és segítség adomány és segítség idegennekidegennek

Isen és Levin, Isen és Levin, 19721972

Kekszet kapKekszet kap Segítőkészebb, kevésbé Segítőkészebb, kevésbé zavaró a könyvtárbanzavaró a könyvtárban

Isen és mtsai, Isen és mtsai, 19781978

Ingyen ajándékIngyen ajándék A pozitív emlékek jobb A pozitív emlékek jobb felidézése, kevesebb felidézése, kevesebb probléma a vásárolt probléma a vásárolt termékkeltermékkel

Isen és mtsai, Isen és mtsai, 19851985

Pozitív Pozitív szóasszociációszóasszociáció

Szokatlanabb Szokatlanabb szóasszociációkszóasszociációk

Lényegesebb támpontok az Lényegesebb támpontok az arckifejezések felismerésébenarckifejezések felismerésében

A fontosabb mimikai izmokA fontosabb mimikai izmok

Az affektogrammok elemzése Az affektogrammok elemzése (Izard)(Izard)

• AffektogrammAffektogramm– Olyan grafikai ábrázolás, mely az arckifejezés lefolyását és Olyan grafikai ábrázolás, mely az arckifejezés lefolyását és

tartalmát ábrázolja egy adott időszakban tartalmát ábrázolja egy adott időszakban • Pl.: pislogások, izommozgások ideje és intenzitása, Pl.: pislogások, izommozgások ideje és intenzitása,

tekintetváltások, stb.tekintetváltások, stb.

• Elősegíti a neuropszichológiai sérülések Elősegíti a neuropszichológiai sérülések detektálását.detektálását.

• MAXMAX (1979) és (1979) és AFFEXAFFEX (1983) kódrendszerek (1983) kódrendszerek

• Faciális feedbackFaciális feedback

Paul Ekman és a FACSPaul Ekman és a FACS

• A kifejezések veleszületett A kifejezések veleszületett mintázatát kulturálisan változó mintázatát kulturálisan változó megjelenítési szabályok kísérik, megjelenítési szabályok kísérik, amelyek szabályozzák, mikor amelyek szabályozzák, mikor lehet az egyes kifejezéseket lehet az egyes kifejezéseket megjelenítenimegjeleníteni

• 6 alapérzelem létezik6 alapérzelem létezik– boldogságboldogság– meglepődés meglepődés – szomorúságszomorúság– dühdüh– félelemfélelem– undorundor

• Facial Action Coding System Facial Action Coding System (FACS)(FACS)

Hat alapérzelemHat alapérzelem • düh, félelem, undor, meglepődés, boldogság, szomorúságdüh, félelem, undor, meglepődés, boldogság, szomorúság

FACSFACS• ((a) semleges a) semleges

– Az arcizmok lazákAz arcizmok lazák

• (b) boldog(b) boldog– A kódolás a FACS egységek A kódolás a FACS egységek

terminusaiban: AU6 + AU12 + terminusaiban: AU6 + AU12 + AU25AU25

– A tiszta A tiszta Duchenne-mosolyDuchenne-mosoly

• AU6 (AU6 (Orbicularis Oculi)Orbicularis Oculi)– Mindkét szemet körbeveszi Mindkét szemet körbeveszi – Az arcbőrt az orrnyereg felé Az arcbőrt az orrnyereg felé

húzzahúzza

• AU12 (AU12 (Zygomaticus majorZygomaticus major ) )– Szájszegletet felfelé húzzaSzájszegletet felfelé húzza

• AU25 AU25 – ElernyedésElernyedés

• A száj szétnyílik, de a fogak A száj szétnyílik, de a fogak zártakzártak

Diszkrét érzelem elméleteDiszkrét érzelem elmélete

• Az elmélet hívei evolúciós elképzeléseket vallanakAz elmélet hívei evolúciós elképzeléseket vallanak– Minden diszkréten azonosítható érzelem különböző adaptív célok Minden diszkréten azonosítható érzelem különböző adaptív célok

szolgálatában állt, így különböző válaszrendszerekhez szolgálatában állt, így különböző válaszrendszerekhez kapcsolódtak.kapcsolódtak.

• Négy eredménycsoport támasztja alá a diszkrét érzelmi Négy eredménycsoport támasztja alá a diszkrét érzelmi modelleket:modelleket:

– 1. Érzelmi kategóriák megítélése1. Érzelmi kategóriák megítélése– 2. Neuropszichológiai és idegtudományi eredmények2. Neuropszichológiai és idegtudományi eredmények– 3. Arckifejezés vizsgálat és fiziológiai paraméterek3. Arckifejezés vizsgálat és fiziológiai paraméterek– 4. Az arckifejezések másokban viselkedést kiváltó hatásai4. Az arckifejezések másokban viselkedést kiváltó hatásai

Érzelmi kategóriák Érzelmi kategóriák megítélésemegítélése

• A kategória határokon a diszkriminációs A kategória határokon a diszkriminációs pontosság növekedik (Etcoff és Magee, 1992)pontosság növekedik (Etcoff és Magee, 1992)

– Számítógép generálta átmeneti arcokat kell Számítógép generálta átmeneti arcokat kell megítélni, amelyek két szélső pont megítélni, amelyek két szélső pont

(harag vs. félelem) átmeneteit alkotják (harag vs. félelem) átmeneteit alkotják

– Az eredmények kategóriahatár hatást mutattakAz eredmények kategóriahatár hatást mutattak

F a c i a l E x p r e s s i o n s o f E m o t i o n: F a c i a l E x p r e s s i o n s o f E m o t i o n: S t i m u l i a n d T e s t s (F E E S T)S t i m u l i a n d T e s t s (F E E S T)

Young et al.Young et al.

Neuropszichológiai és Neuropszichológiai és idegtudományi eredményekidegtudományi eredmények

• Ekman, 1992, Izard, 1992: diszkrét érzelmi érzelmi élmények Ekman, 1992, Izard, 1992: diszkrét érzelmi érzelmi élmények disztinktív idegrendszeri hálózatokat involválnak. disztinktív idegrendszeri hálózatokat involválnak. – Ezzel szemben a dimenzió álláspont képviselői, pl. Russel (1997) szerint Ezzel szemben a dimenzió álláspont képviselői, pl. Russel (1997) szerint

a valencia (negatív vagy pozitív) határozza meg az idegrendszeri a valencia (negatív vagy pozitív) határozza meg az idegrendszeri működést.működést.

• Morris et al. (1996) félelmi arckifejezés bal amygdala, a szomorú Morris et al. (1996) félelmi arckifejezés bal amygdala, a szomorú arcé bal amygdala és jobb temporális lebeny aktivációt okoz, még arcé bal amygdala és jobb temporális lebeny aktivációt okoz, még akkor is ha ezt egy semleges arccal maszkolják.akkor is ha ezt egy semleges arccal maszkolják.

• Haragos arc látása jobb orbito-frontális és cingulum aktivációt okoz Haragos arc látása jobb orbito-frontális és cingulum aktivációt okoz (Blair et al.,1998).(Blair et al.,1998).

• Undorodó arckifejezés látványa anterior insula és cortico-striatális-Undorodó arckifejezés látványa anterior insula és cortico-striatális-thalamikus aktivációt okoz (Phillips et al., 1997).thalamikus aktivációt okoz (Phillips et al., 1997).

• Amygdala sérülés után a félelmet kifejező arcok felismerése Amygdala sérülés után a félelmet kifejező arcok felismerése szenved zavart, de például a szomorú arcok felismerése zavartalan szenved zavart, de például a szomorú arcok felismerése zavartalan (Calder et al., 1996).(Calder et al., 1996).

Arckifejezés vizsgálat és fiziológiai Arckifejezés vizsgálat és fiziológiai paraméterekparaméterek

• Diszkrét érzelmi állapotok elkülöníthető fiziológiai Diszkrét érzelmi állapotok elkülöníthető fiziológiai válaszokhoz kötődnek. válaszokhoz kötődnek. – A dimenzió elméletek szerint a fiziológiai válaszok csak az A dimenzió elméletek szerint a fiziológiai válaszok csak az

arousal és a valencia mértékéhez kapcsolhatóakarousal és a valencia mértékéhez kapcsolhatóak

• Ekman et al., (1983): a vizsgálati személyek arcán Ekman et al., (1983): a vizsgálati személyek arcán beállították az adott érzelmi kifejezés konfigurációját: a beállították az adott érzelmi kifejezés konfigurációját: a fiziológiai válaszokat rögzítették, fiziológiai válaszokat rögzítették, – Egyes érzelmek elkülöníthetőek voltak, a harag, félelem és Egyes érzelmek elkülöníthetőek voltak, a harag, félelem és

szomorúság nagyobb szívritmust eredményezett, mint az szomorúság nagyobb szívritmust eredményezett, mint az undor stb.undor stb.

• Más vizsgálatok spontán arckifejezésekhez kötöttek Más vizsgálatok spontán arckifejezésekhez kötöttek elkülöníthető fiziológiai válaszokat (Eisenberg, et al 1989).elkülöníthető fiziológiai válaszokat (Eisenberg, et al 1989).

Az arckifejezések másokban Az arckifejezések másokban viselkedést kiváltó hatásaiviselkedést kiváltó hatásai

• Az érzelmi arckifejezések specifikus válaszokat Az érzelmi arckifejezések specifikus válaszokat váltanak ki másokbanváltanak ki másokban

– Esteves és mtsai (1994)Esteves és mtsai (1994)• Tudatos küszöb alatt adott érzelmet kifejező Tudatos küszöb alatt adott érzelmet kifejező

arcokat, az egyes érzelmi kifejezések eltérő arcokat, az egyes érzelmi kifejezések eltérő érzelmi ítéleteket váltott kiérzelmi ítéleteket váltott ki

Az érzelemkifejezések Az érzelemkifejezések univerzalitásauniverzalitása

• Vakon, süketes született gyerekek vizsgálata (Eibl-Vakon, süketes született gyerekek vizsgálata (Eibl-Eibesfeldt 1970)Eibesfeldt 1970)– mosolygás, sírás, szemöldökráncolás, meglepődésmosolygás, sírás, szemöldökráncolás, meglepődés

• Az első kulturális alapérzelem-felismerési vizsgálat (Izard Az első kulturális alapérzelem-felismerési vizsgálat (Izard 1968)1968)

• Ekman és Friesen (1970)Ekman és Friesen (1970)– Pozitív érzelmek felismerése pontosabb, mint a negatív Pozitív érzelmek felismerése pontosabb, mint a negatív

érzelmekéérzelmeké

A kultúra hatásaiA kultúra hatásai

• Howell (1981) Malájoknál a félelem kivételével minden Howell (1981) Malájoknál a félelem kivételével minden érzelmi kifejezés tiltott.érzelmi kifejezés tiltott.

• Russel (1994) Ekman túlbecsüli a specifikus érzelmek Russel (1994) Ekman túlbecsüli a specifikus érzelmek észlelésének pontosságátészlelésének pontosságát

– Kísérlet: Kísérlet: • Ekman haragot ábrázoló képéhez boldogság, meglepetés, Ekman haragot ábrázoló képéhez boldogság, meglepetés,

félelem, érdeklődés címkékfélelem, érdeklődés címkék• 76%-ban megvetésnek címkézték76%-ban megvetésnek címkézték

Russel (1980) Kétdimenziós Russel (1980) Kétdimenziós érzelemelmélete:érzelemelmélete:

1, pozitív-negatív; 2, izgatott-nyugodt1, pozitív-negatív; 2, izgatott-nyugodt