Az előkészítő időszakról

Segédanyag az első évfolyamon tanító nevelők

szakmai munkájához

Összeállította: Patakfalvi Attiláné

szaktanácsadó

A pedagógus küldetése:

1. Mindenek előtt embert formálni a gyerekből.

2. A gyerekekben gondosan fejleszteniük kell az általános érzelmi képességeket, amely minden pályán szükséges

az érvényesüléshez.

3. Meg kell találniuk minden gyerek speciális tehetségét, hisz minden gyerekben fellelhetők jó képességek, sőt,

időnként a szürkének látszó kavicsból is előtűnik a drágakő csillogása.

/ Czeizel Endre/

Többet megtudhatsz másokról egy óra játék, mint egy év beszélgetés alatt.

(Platon)

Az előkészítő időszakról Feladatok:

A tanulók megismerése

Mérés teljes DIFER- rel vagy rövidített változattal, frontális mérőanyaggal, tankönyvi feladatokkal, a nevelő

által összeállított anyaggal, más kiadványokból átvett feladatokkal stb. a fejlesztőpedagógusok, napközis

nevelő segítségét kérve

A tanulók megfigyelése

A tanulók megfigyelése mesehallgatás, beszélgetés, játék, mozgás, páros, csoportos, egyéni tevékenységek

alkalmával, szabadidőben, különféle tevékenységek közben (ebédelés, öltözködés, kérés stb.)

Javasolt tevékenységek, fejlesztési területek:

- testi fejlettség

- mozgás összerendezettsége, egyensúlyérzék, lábdominancia

- térérzékelés

- érzékszervek épsége, szemdominancia, a szemmozgás koordináltsága, iránykövetés képessége

- ceruzafogás, eszközök kezelése, használata, kézdominancia

- finommozgás fejlesztése – fűzögetés, ujjtorna, válogatás, nyírás, hajtogatás…

- testséma – robotjáték, utasítások végrehajtása, testrészek megnevezése…

- irányok felismerése térben, síkban

- reprodukáló képesség térben, síkban (utánzás, másolás) - figyelemfejlesztés

- szín- és formaritmus, térben és időben soralkotási képesség

- alak-és háttér megkülönböztetése – lényeges, lényegtelen szétválasztása, rész, egész kapcsolata –

rajzkiegészítés…

- alak-, forma-, szín- és nagyságállandóság felismerése

- Gestalt- látás (részeket egészként kezelni, hangokat, betűket összerakva szóként értelmezni)

- analizáló - szintetizáló képesség (hangokra bontás, hangokból szavak) Mit visz a kishajó? „A”-val, hangok

helye, tiszta ejtése, hangfelismerő gyakorlatok, hangutánzás, hangképző szervek fejlesztése, légzőgyakorlatok…

- azonosság, különbözőség felismerése – figyelemfejlesztő játékok

- auditív megkülönböztetés (hangok elkülönítésének képessége – idő, zöngésség, magasság)

- beszédkészség, szókincs, beszédszervek, mondatalkotás, mondatkapcsolás, beszédértés fejlesztése

- szintetizáló gyakorlatok: szótagok, szavak alkotása

- kapcsolat keresése az olvasottak és a tanuló meglévő saját tapasztalatai között

- illusztráció készítése.

- a vers hangulatának fölismerése, ritmizálása tanítói segítséggel.

- kapcsolat keresése az olvasottak és a tanuló meglévő saját tapasztalatai között.

- az önálló feladatvégzés lépéseinek gyakorlása.

- kérdésekre válaszadás egész mondattal

- látogatás az iskolai könyvtárban, válogatás a korosztálynak készült könyvekből, képolvasás, mesemondás,

mesefűzés…

- a könyvtárban szokásos viselkedési szabályok tanulása

- szómagyarázat, mesehallgatás, utasítások végrehajtása, bábjáték, állatok hangjának utánzása…- tiszta

hangoztatás – magánhangzók, mássalhangzók időtartamának érzékeltetése…

- ritmus, tempó: mondókák, versek tanulása, előadása

- alapvető kommunikációs és illemszabályok kialakítása: köszönés, kérés, bemutatkozás…

- szituációs játékok, felelgetős mondókák, érzelmek kifejezése – rajzzal, beszéddel, gesztussal

- nyelvi tudatosság fejlesztése: analizáló gyakorlatok, szótagolás, hangokra bontás előkészítése, - ritmusra

járással, tapssal kísérve

- figyelemfejlesztés – körjáték – babzsákok adogatása ritmusra, dobások, ismerkedős játékok

- emlékezet fejlesztése – vizuális memória fejlesztése

- zajok, hangok felismerése, megnevezése, hangok helyes ejtése - hallásfejlesztés

- gondolkodás, problémamegoldó gondolkodás fejlesztése – fejezd be a történetet, mi való a hiányzó helyre …

- emlékezet ; vizuális (mechanikus, késleltetett); auditív (mechanikus, késleltetett, hosszú távú)

- ritmus-emlékezet (az ismeret bevéséshez, a felidézéshez, felhasználáshoz)

- figyelem

- munkatempó

- feladattudat

- szocializáció (beilleszkedéshez), felnőttekhez, gyerekekhez való viszony)

- kudarctűrő képesség

- emberábrázolás – családrajz, meseszereplők egyszerű geometriai formákból

- általános tájékozottság – lakhely, anya, apa mit dolgozik…

- kreativitás – mit tudsz készíteni belőle?

- erősségek, gyengeségek

- légző gyakorlatok - tüdőtágítás

- helyzetet meghatározó kifejezések használata

- formák fölismerése, különbségeik és azonosságaik megállapítása

- az olvasáshoz, íráshoz szükséges helyes testtartásra szoktatás, a megfelelő írásszokások alapozása

- finommotorika fejlesztése – ujjtorna, mondókák, finommozgások, lendületvonalak, nagyalakú vázolások …

- az írástevékenység megkezdéséhez szükséges, betűelemek alakítása, kapcsolása,

- térirányok – tájékozódás a vonalrendszerben, betűelemek kapcsolása

- utánzó játékok

- énekes népi gyermekjátékok összekapcsolása mozgással, népi mondókák, kiszámolók, népmesék

- sajátkészítésű hangszerek – hallásfejlesztés, közös zenélés, ritmusjátékok…

- az olvasott történetek reprodukálása bábozással, szerepjátékokkal…

Javasolt: szőnyeg – mesesarok, könyvsarok kialakítása az osztályteremben, elérhető polcrendszer, fejlesztő játékok,

üvegekben különféle termések, száraztészták, gyöngyök fűzögetéshez, babzsák, bábkészlet, színes hívóképek,

csomagolópapírok, zsír- és pasztellkréták vázoláshoz, zsenilia fonalak, gombok, színes anyagdarabok…

Jó minőségű festékek, temperák, különféle vastagságú ecsetek…

Játék: Mosolyposta

A szőnyegen körben ülnek a tanulók. Kiszámolóval játékmestert választunk. Ő kezdi a játékot. Szemkontaktussal

rámosolyog az egyik gyerekre. Aki a mosolyt fogadja, visszamosolyog, majd valaki másra mosolyog, tehát

továbbküldi a mosolyt.

I. Az előkészítő időszak értékelése, a betűtanítás, írástanítás megkezdése

Megismerés, összegzés – tervkészítés – fejlesztés – megismerés,

összegzés – tervkészítés (egyéni fejlesztési tervek, differenciálás)...

Képességcsokor

Feladataink:

a tanulásirányítás terén:

- a játékos, változatos, pontos munkavégzés feltételeinek megteremtése

- a tanulási technikák elsajátítása

- a helyes tanulási szokások kialakítása

- tanulási hatékonyság fejlesztése

- motiváció

- helyes időtervezés

- megfelelő munkatempó kialakítása

- önellenőrzés elsajátítása

a tudatos tervező munka terén:

- a tananyag témaköreinek áttekintése, súlyozás

- a fejlesztési követelmények, célkitűzések

- milyen készségeket és képességeket szükséges fejleszteni, hogyan

- a fejlesztéshez szükséges tevékenységek, eszközök, játékos formák összegyűjtése, tudatos tervezése

a közösségformálás terén:

- egymás tisztelete – figyelek rá, meghallgatom, tudok együtt játszani, dolgozni – szabályokat betartom

- kölcsönös segítségnyújtás

- a csoportmunka normáinak kialakítása

- a feladatok és követelmények pontos körvonalazása – gyereknek, szülőnek egyaránt

- a házirend szabályainak elsajátítása, az osztályközösség szabályai, szokásrend kialakítása, felelősi rendszer

kialakítása, értékelési rendszer megbeszélése…

a figyelem, a motiváció, a tevékenységek terén:

- játékfoglalkozások, feladatok, feladatlapok, tevékenységek, munkaformák tervezése

- manuális foglalkozások, kézműves technikák elsajátítása

- komplex foglalkozások, projectek összeállítása – egész napon átívelő feladatok

- nevelési beszélgetések, problémakezelés, szituációk, helyzetek megbeszélése

- élmények, tevékenységek, lehetőségek biztosítása

- választható tevékenységek, feladatok biztosítása, differenciálás – választhatóság felkínálása

- érdekes, játékos feladatok biztosításával, a természetes anyagok felhasználásával, népi játékok, tevékenységek,

népi alkotások megismerésével, kézműves technikák elsajátításával, a technika eszközeinek felhasználásával a

figyelem, a motiváció fenntartása, lehetőségek biztosítása a nevelő-oktató munka során

egészséges életmód, környezettudatos magatartás:

- az egészséges életrend kialakítása, egészséges uzsonna, folyadék, gyümölcsfogyasztás – szülők bevonásával

- a higiéniai szabályok az iskolában, otthon

- étkezési szokások az osztályteremben, iskolában, otthon

- a szervezet edzettségének lehetőségei, a mindennapi mozgás, testedzés, szabadban töltött idő tervezése

- KRESZ-szabályok gyakorlása, baleset megelőzés

- a helyes étkezési szokások kialakítása

- az életkornak megfelelő higiéniai, testápolási szokások, az iskola helységeinek, mosdóinak használata

- egészséges, higiénikus környezet kialakítása osztályteremben

Mindehhez ajánlom a következő receptet minden tanító kollégámnak:

Boldogság recept

Vegyél 12 hónapot!

Gondosan tisztítsd meg: a keserűségtől, kicsinyességtől, haragtól!

Azután oszd fel a hónapokat napokra!

Minden napot készíts el: 1 rész munkából, 3 rész jóakaratból, 1 gyűszűnyi derűből!

Adj hozzá: 3 evőkanál optimizmust, 1 csipet önbecsülést, 1 késhegynyi tapintatosságot!

A kapott masszát bőven öntsd fel SZERETETTEL! A kész finomságot mindig díszítsd apró figyelmességgel és tálald fel

mosolygó arccal! Rendszeres fogyasztása harmóniát, boldogságot teremt a saját és környezetedben élők lelkében.

Ötletek, játékok a nevelő-oktató munkához:

Beszéd, mozgással, ritmussal összekapcsolva: A gyerekek körbeállnak, a tanítónál van egy babszák. Jobbra adja a

mellette állónak, közben mond egy őszi gyümölcsöt, termést. (Babzsákot ad jobbra és mondja: adok neked – körtét. A

következő mondja: – adok – almát. A következő mondja: – adok – diót …) Utána megkérdezzük: Milyen gyümölcsöt

tudnánk kosárba gyűjteni? (az elhangzott gyümölcsök) Rajzoljuk le, milyen gyümölcsöket adtak a gyerekek egymásnak!

Az győz, aki a legtöbbre emlékezett, és le tudta rajzolni.) Utána hangoztathatjuk. Milyen hanggal kezdődik a neve?

Csoportosíthatjuk: őszi, nyári gyümölcs; nem itthon terem stb.

Kérdezz! Felelek!: A tanító történetet mond. A párok közül megállapodnak, hogy ki fog először kérdéseket feltenni a

másiknak, és ki lesz a választ adó. Utána csere. (Pl. nevelő meséli a Kiskakas gyémánt félkrajcárja c. mesét. Kérdések:

(A párok közül a kérdező megkérdezi a másiktól: Mit talált a kiskakas? A párja felel: Egy félkrajcárt. Hol találta a pénzt?

A szemétdombon. Ki vette tőle el a pénzt? A török basa szolgája.)

Közös játék: Hej, a sályi piacon c. dal mozgással, játékkal kísérve (Kellékek: Kosár, alma, árus)

Beszédtéma: Őszi gyümölcsök. Gyümölcsvásárlás a piacon, zöldségesnél.

Dramatikus játék: Almaárus (Udvarias vásárlás, köszönés, kérés, megköszönés. Udvarias kiszolgálás – kérdezés,

kínálás, köszönés gyakorlása.

Bemutatkozás: Fiúk és lányok párban. A lány nyújtja a kezét. Először a leány mondja, majd a fiú a nevét. (Ezt lehet

két körrel is játszani: külső és belső kör alkotásával. A tanító meghatározza, hogy először a külső kör nyújtja a kezét,

azok mondják a nevüket, akit a külső körben vannak, majd a belső körben lévők. Utána lehet cserélni. Először a belsők

mutatkoznak be, majd a külsők. Bemutatkozás után mindenki egyet jobbra vagy balra lép. – Előre meg kell mutatni a

térirányt - . Ezzel nemcsak a bemutatkozást, de a térirányt is gyakorolják a gyerekek. Össze lehet kötni dallal,

ritmusra járnak, majd a dal végén történik a bemutatkozás.)

Saját készítésű játék a szókincsfejlesztésre: A nevelői minta alapján társasjáték készítése. Előzőleg a gyerekeknek

gyűjtőmunkát kell Kiadni. Pl. Gyűjtsetek gyümölcsökről képeket. A képek lehetőleg gyufásdoboznál ne legyenek

nagyobbak, hogy egy lapra több képet is fel lehessen ragasztani. A társasjátékhoz egy néhány termés

és egy dobókocka– pl. babszem, makk, gesztenye – szükséges. Lehet a padban párban játszani. (Először az egyik tanuló

által készített játékkal, majd a padtárséval.)

A szabályt mindenkor a játék készítője határozza meg. Pl. Ahová lépsz, az ott látható gyümölcs színéhez hasonló színű

gyümölcsöt kell mondani. Vagy amilyen hanggal kezdődik a gyümölcs neve, olyan hanggal kezdődő bármilyen szót

lehet mondani. Vagy meg kell mondani, hány betűből áll az a szó. Stb.

Beszélgetés képekről: Képek gyűjtése – családról, természetről stb. Mindenki mond egy mondatot a képekről. Az

osztály kérdéseket tesz fel.

Nagymozgás fejlesztés: udvaron körök rajzolása homokba, aszfaltra. (4-5) Veréb vagyok, páros lábbal ugrálok egyik

körből a másikba. Most sánta veréb vagyok, egy

lábon ugrálok. Ugróiskolát is lehet rajzolni vagy színes ragasztós szalaggal felragasztani a tanteremben. Másik játék:

Úgy kell sétálni, hogy a fejen lévő babzsák ne essen le.

Ritmusfejlesztés: labda pattogtatás egy kézzel, majd váltott kézzel. Ugráló-kötelezés. Dalolás közben babzsák dobása

egyik kézből a másikba ritmusra, vagy ritmusra járás. Dalok tapssal, dobolással, csörgővel kísérve. (Csörgő

készítés:Különféle üres fémdobozba terméseket - kukorica, rizs, bab, kavics- teszünk, majd bevonjuk színes papírral.)

Finommozgás fejlesztés: gyöngyfűzés - színes lapok apróra tépkedése után, előrajzolt forma kitöltése ragasztással (pl.

őszi fa) – papírszalvéta sodrása után perec formálása – papírszalvétából, kereppapírból golyók készítése, ragasztása

(szőlőfürt, ribizli) – levelek körülrajzolása, színezése - félbevágott alma, körte befestése után nyomatok készítése –

ujjfestéssel tér kitöltése (ujjfesték kapható erre a célra). Vonalkövetéses feladatok: Rajzoltatunk a lap közepére tetszés

szerint valamit. Alma, virág, autó … majd különböző színű ceruzával körülrajzoljuk a formát. Egyre nagyobb almánk,

virágunk, autónk lesz, még nem elérjük a lap szélét. Figyelni kell, hogy ne torzuljon, a nagy forma is olyan legyen mint a

kicsi.

A tüdő kapacitásának fejlesztése: festékcseppek szétfújása – pingponglabda fújása az asztalon adott cél felé (2 fő

játssza) Sikeres, örömteli munkát kívánok!

Megfigyelések, mérési eredmények a tanév folyamán

A gyermek beilleszkedésére vonatkozó megfigyeléseim:

A gyermek viselkedésére, szokásaira vonatkozó megfigyeléseim:

A gyermek szorgalmára, tanuláshoz való viszonyára vonatkozó megfigyeléseim:

A gyermek beszédére vonatkozó megfigyeléseim:

A gyermek olvasásával (hang, betű) kapcsolatos megfigyeléseim:

1. Hang-, betű felismerés

2. Hang-, betű összevonás

3. Rövid szavak olvasása

4. A szövegértés

A gyermek kézügyességére, írására vonatkozó megfigyeléseim:

1. számonkérés írásból (betűelemek másolása, írása tollbamondással)

2. számonkérés írásból (betűk írása, kapcsolása)

3. számonkérés írásból (szavak másolása – írottról, nyomtatottról )

4. számonkérés írásból (szavak tollbamondás utáni írása, emlékezetből írása)

1. számonkérés matematikából (számok írása diktálás után, számfogalom)

2. számonkérés matematikából (kisebb, nagyobb, egyenlő)

3. számonkérés matematikából (számszomszédok, sorba rendezés)

4. számonkérés matematikából (összeadás, kivonás)

5. számonkérés matematikából (bontás, pótlás)

6. számonkérés matematikából (szöveges feladat, nyitott mondat)

7. számonkérés matematikából (felmérők eredményei, egyéni mérés)

1. számonkérés környezet ( )

S z e r e t n é l e k m e g i s m e r n i

Lap az 1. osztályos tanuló megismeréséhez ( megfigyelések, feljegyzések, megállapítások)

Tanuló neve: …………………………………………………….születési dátuma:……………………………………………… Megfigyelést végző nevelők:………………….……………………………………………………………………………………………. …………………………………………………………………………………………………………………………… I. Szociális kompetenciák, szocializációs képességek: (Család – család és iskola kapcsolata) 1. A családi közeg, ahol a gyerek nevelkedik: teljes család – csonka család – új család 2. A családi nevelés: tudatos – spontán – a szülő értékrendje megfelelő – túl magas – túl alacsony nevelés: szigorú – következetlen – túl engedékeny - megfelelő 3. Családi légkör: nyugodt, biztonságos, kiegyensúlyozott – érzelmi bizonytalanságot tapasztaltam 4. A család tartja a kapcsolatot a nevelővel – csak néha – egyáltalán nem tartja a kapcsolatot 5. Elfogadja a nevelő tanácsait – ellenáll– nem veszi figyelembe a gyermek érdekében tett javaslatokat – ellenséges a nevelővel, - az iskolával Egyéb észrevétel:……………………………………………………………………….…………………………………………. …………………………………………………………………………………………………….…………………………… …………………………………………………………………………………………………….…………………………… (A tanuló jellemzői)

1. A tanuló önbizalma: egészséges önbizalommal rendelkezik - kevés – túlzott – megerősítést igényel 2. Önérvényesítés módjai: megfelelő – negatív: sírás, árulkodás, dac, agresszió

………………………………….. 3. Magatartási szokásai: megfelelő – sok hiányossága van

…………………………………………………………… Nem megfelelő:…………………………………………………………………………………………………………… 4. A közösségben elfoglalt helye: magányos – csoportban van – 1-2 gyerek társaságában – felnőtt

társaságát keresi (szőnyegen gyerekek helye – mérőanyag és megfigyelés alapján) 5. Alkalmazkodása megfelelő – nem képes alkalmazkodni – csak felnőtthöz képes alkalmazkodni

Egyéb észrevétel:……………………………………………………………………….…………………………………………. …………………………………………………………………………………………………….…………………………… …………………………………………………………………………………………………….…………………………

II. Tudás, ismeretszerzés jellemzői: 1. sokat tudnak különböző dolgokról 2. gazdag szókincs jellemzi őket 3. szokatlan kifejezéseket használnak 4. a tényeket gyorsan megjegyzik 5. az ok - okozati viszonyokat gyorsan felismerik 6. hasonlóságokat, különbségeket keresnek a jelenségekben 7. jó megfigyelők 8. gyorsan tudják felidézni a tanultakat 9. sokat olvasnak 10. a bonyolult dolgokat áttekinthető egységekre bontják 11. kritikusan, függetlenül gondolkodnak

Egyéb észrevétel:……………………………………………………………………….…………………………………………. …………………………………………………………………………………………………….…………………………… …………………………………………………………………………………………………….……………………………

Tanulási motiváció:

1. az őket érdeklő kérdésekkel igen elmélyülten foglalkoznak 2. feladataikat befejezik 3. unják a mechanikus feladatokat 4. a tökéletességre törekszenek 5. szívesen dolgoznak önállóan 6. magas célokat tűznek maguk elé

Egyéb észrevétel:……………………………………………………………………….…………………………………………. …………………………………………………………………………………………………….…………..…………… …………………………………………………………………………………………………….…………………..…..

Kreativitás

1. sokszor, sokféle, szokatlan kérdéseket tesznek fel 2. ötletesek 3. több megoldási lehetőséget sorolnak fel (furcsa, frappáns megoldások) 4. véleményüket nem rejtik véka alá 5. nem értékelik a sablonos megoldásokat 6. jó humorérzékük van

Speciális viselkedés

1. készek szembeszegülni a tekintéllyel 2. vállalják a konfliktusokat 3. egyéniségek 4. individualisták 5. mennek a maguk útján 6. nem fogadnak el tekintélyalapon véleményt 7. kortársaikkal általában kijönnek

A tehetség felismerésének módszerei és lehetőségei 1. intelligencia-tesztek: általános és speciális képességek mérése 2. kreativitás mérése rajzos és nyelvi tesztekkel (Barkóczi Ilona és csapata) 3. tanulóképesség mérése - új helyzetekre való reagálás 4. problémamegoldó tanulás funkciónális képességének mérése (Klein Sándor által készített tesztek) 5. tanulási stílus mérése 6. tantárgytesztek 7. a tehetség motivációs, érdeklődési, diszpozicionális mozzanatait tárja fel 8. énkép és önértékelő teszt, amely megkülönbözteti a tehetségest az átlagostól 9. információgyűjtés (tanári és szülői megfigyelés) A tehetség legrégebbi egy tényezős definícióját kétféleképpen is megfogalmazták. Az egyik állítás szerint a tehetség kiemelkedően magas intelligenciát jelent, melyben az értelmi jelleg dominál. A másik állítás szerint a tehetség kreativitást jelent, ahol nem csak az értelem jellege dominál. Harsányi (1988) szerint "Tehetségen az a velünk született adottságokra épülő, majd gyakorlás, céltudatos fejlesztés által kibontakozott képességet értjük, amely az emberi tevékenység egy bizonyos vagy több területén az átlagosat messze túlhaladó teljesítményeket tud létrehozni"

Szeretnélek megismerni

A tanuló társas-érzelmi szintje

Beilleszkedés könnyen bevonható bármilyen tevékenységbe - nehezen vonható be - felnőttel jobban megtalálja

a hangot – idősebb korosztályból vannak barátai – egyedül játszik – nincs kölcsönös kapcsolata

társaival – csak 1-2 osztálytársával van kapcsolata – mindenkivel barátságos, szívesen

tevékenykedik bárkivel – nem képes együtt működésre – másokat is segít – csak felszólításra

működik együtt – csak néhány társával képes együttműködni – szívesen végzi tevékenységeit

egyedül

Érzelem Érzelmi kifejezéseket nem tudja megérteni – megérti, empatikus – érzelmeit ki tudja fejezni

- érzelmei fölött nem képes uralkodni – könnyen megbántódik – haragtartó – könnyen megbocsát -

arckifejezésekből alapvető érzelmeket kifejező ki tudja választani – érzelmeiről tud beszélni, meg

tudja fogalmazni – mindenkihez kedves, barátságos

A tanuló motivációja

Feladattudata önállóan végzi a feladatát – segítséggel végzi feladatát – kevés buzdítással elvégzi feladatát – sok

buzdítással végzi feladatát – egyenletes lelkesedéssel végzi feladatát

Akarat, problémák leküzdése Önálló, kreatív – kicsi segítséget igényel – gyakran igényli a megerősítést - sokat kell buzdítani

Szabálytudat ellenőrzés nélkül betartja – csak ellenőrzéssel tartja be – néha kell figyelmeztetni a szabályok

betartására

Milyen képességeket kell figyelni?

1. Anyanyelvi képességek – beszéd, szókincs, mondathasználat, hangerő, hangszín,

beszédtempó, hangsúly, légzéstechnika, beszédlégzés, beszédkedv, beszédértés – szó-,

mondat-, szövegmegértés, beszédhanghallás, mondat-alkotás, artikulációs képesség;

kommunikációs, metakommunikációs kapcsolatteremtő képesség – tekintet, mimika,

gesztus…

2. Testi érettség – mozgása, testrészek ismerete, kéz-, láb-, szem-, füldominancia…

3. Motoros képességek - gyorsaság, állóképesség, járás, kúszás, egyensúlyozás, koordinációs

képességek…

4. Finommotorika – hajtogatás, vonalvezetés, olló használat, szem-kéz koordináció, szem-láb

koordináció, szem-láb-kéz koordináció, téri tájékozódás, tájékozódás síkban, önismeret,

énkép, mozgás végzése csukott szemmel, testséma ismerete, mozgások utánzása…

5. Érzelmi, akarati képességek - érzelmi állapot jellemzői, temperamentum, habitus,

érzelmek kifejezése, érzelmi re-akciók, társakkal, pedagógussal szembeni érzelmek,

feladattudata, tevékenységhez való viszonya, nehézségek le-küzdésének módja, szabálytudat,

siker, kudarc kapcsán megmutatkozó érzelmi megnyilvánulások, akarat késleltetése…

6. Értelmi képességek - a gyerek érdeklődése…Érzékelés, észlelés – szemfixáció, időrendiség,

tapintásos észlelés, vizuális memória; Emlékezet – vizuális, auditív, verbális; rövid távú,

hosszú távú emlékezet; Figyelem – figyelemmegosztás, szándékos figyelem, figyelemátvétel;

Képzelet – kreativitás; gondolkodás – általánosítás, konkretizálás, összehasonlítás,

viszonyítás, analizálás, szintetizálás, gondolkodási műveletek; számolási képességek –

számfogalom, számsor ismerete, mennyiségek viszonyítása…

7. Szocializációs képességek - önismeret – ellenőrzést, megerősítést

segítséget,igényel,szabályok belsővé váltak, másokkal is betartatja, csak magyarázatok,

felügyelet mellett tartja be a szabályokat, énkép, önértékelés- teljesítményét alul-, felül-,

reálisan értékeli; az önérvényesülés módja – negatív, pozitív, nem jellemző rá az

önérvényesítés, önbizalom- kevés, túl sok, megerősítést igényel, egészséges önbizalma van,

normákhoz, szabályokhoz, szokásokhoz való viszonya, társas kapcsolatai, tevékenységhez

való viszonya – kezdeményező, visszahúzódó, együttműködő, alkalmazkodó, nem képes

együttműködni, egy, vagy több kapcsolata van a közösségben, nincs kapcsolata, nem igényel

segítséget, csak felnőttől kéri azt, kezdeményez, belekapcsolódik mások kezdeményezésébe,

nem szívesen vesz részt közös munkálkodásban, nem képes alkalmazkodni, alkalmazkodó…

(A megfigyelések alapján el lehet készíteni a „Képességcsokor” c. látványos képet az osztályról.

Kik a kiemelkedők, kik a fejlesztendők. Ez segítség mindenképpen a differenciált munkához. A

csoportmunkánál jól tudunk támaszkodni a már olvasni, írni, számolni tudó, kimagasló képesség,

tehetségígéretes tanulókra.)

Pálvölgyi Pál: A fecske búcsúja

Egy kis fecske egyik este,

mikor megtért az ereszre,

keservesen csicseregte:

Szeptemberben e berekben

nincsen fecske élelem.

El kell mennem,mert a hideg

ellenségem énnekem.

Megígérem,tél végével,

ha megjön a kikelet és elűzi a telet,

itt leszek az eresz szélén

és a puha fészek mélyén

kis fecskéket nevelgetek.

Bars Sári: Ősz az erdőn A som sötétpirosra érett

Kék fényben csillog a kökény

Elsorolni sem tudom,

Hányféle kincs az enyém.

Gyönysort fűzök gesztenyéből

Szedek rőtszínű falevelet,

Füttyszót csenek az őszi széltől

S a madarakkal elmegyek.

Fazekes Lajos: Őszi este

A tücsök szól a bokorból,

hogy itt az ősz már itt az ősz.

és zúg a szél ha fákat ér,

és peregnek a levelek.

Az utakon elvész a nyomom,

csillag vezet most engemet.

Pákolitz István: Dió

Kihasadt a dió zöld zakója,

Nem csoda: viseli Tavasz óta

Őszanyó megvarrná ökörnyállal,

De az a pár öltés mit használna?

Labdázik a szél közel-távol:

Kirázza a diót zakójából.

Sarkady Sándor: Ősz Lomb lehullott,Mák kipergett-

Őszi ágat Szél diderget.

Hidegebb már a Sugár is

Elment a fecskemadár is.

Már is, már is…?

Odavan a nyár is!

Sallay Gizella: Ősszel

Ősszel üres a határ,

Gólya, fecske távol száll.

A veréb itt marad,

Siratja a szép nyarat.

Lehullott a falevél,

Nemsokára itt a tél.

Elbúvik a kisbogár,

Elmúlik a meleg nyár.