ÓVODA-ISKOLA ÁTMENET FONTOSSÁGA

2013-2014-es tanév

AZ ELŐKÉSZÍTŐ IDŐSZAK

ÉS AZ

ÉLMÉNYPEDAGÓGIA

Többet megtudhatsz másokról egy óra játék,

mint egy év beszélgetés alatt. (Platon)

Kiadja:

A Budapest, XVIII. Kerületi Pedagógiai Intézet

Kedves Kolléga!

Szeretettel köszöntelek az

ÓVODA-ISKOLA ÁTMENETET SEGÍTŐ foglalkozáson.

Az óvoda és az iskola közötti átmenet alakulása nagyon fontos, hiszen egy életre meghatározza a kisgyermek tanuláshoz való viszonyát. Milyen lesz

az óvodás beilleszkedése az első osztályba, hogyan felel meg az iskola

elvárásainak? Sikerrel, vagy kudarccal indul-e iskolai pályafutása? Nagy felelősség szülőnek, pedagógusnak egyaránt. Ezért szervezünk évek óta

olyan alkalmakat, ahol az óvónők és a tanítók találkozhatnak, beszélhetnek

sikereikről, gondjaikról. Nyílt napon, iskolai, óvodai foglalkozáson

megfigyelhetik és átvehetik egymás módszereit, jó gyakorlatait. A módszerek átadása, szakmai konzultációk szervezése egyaránt fontos

feladata az alsó tagozatos és az óvodai szaktanácsadásnak.

Ezek a találkozók, tapasztalatcserék, nyílt napok alkalmat adnak arra, hogy megbeszéljék, mivel, illetve hogyan lehetne még inkább gördülékenyebbé,

problémamentessé tenni a nagycsoportos óvodások számára az első

osztályba történő beilleszkedést. A tanítók beszámolóiból, a DIFER mérések eredményeiből, tapasztalataikból visszacsatolást kaphatunk arról,

mely területek fejlesztéséért kell még hatékonyabban összefognia szülőnek,

óvónőnek, tanítónak egyaránt. Az egész napos iskola és a napközis

foglalkozások lehetőséget teremtenek arra, hogy olyan játékokat tanítsunk a gyerekeknek, melyek megkönnyítik a tanulóknak a beilleszkedését az új a

közösségbe, fejlesztik felelősség- és feladattudatukat, illetve azokat a

képességeket, melyeknek fejlettsége megkönnyíti a gyermekek számára az iskolai életet, az új szokásrendeket, a sikeres tanulást.

Bízom benne, hogy az iskolai változásokról történő tájékoztatással, az

előkészítő időszak bemutató foglalkozásával, az élménypedagógiai nyílt

nappal hozzájárulunk ahhoz, hogy sikeresebb lehessen a nevelő, oktató munka.

A játékok összeállításával szeretnék sokféle ötletet adni ehhez a munkához.

Hasznos időtöltést kívánok!

Patakfalvi Attiláné

szaktanácsadó

Fejlesztő játékok, versek, mondókák:

Első nap az iskolában

(Agnyija Barto - részlet)

Mennyi-mennyi érdekesség, Megtanít Ő türelemmel,

Mennyi-mennyi izgalom! hogy kell húzni vonalat, A tanító néni belép, s hogy a táblát

tenyeremmel

fel kell állni? Nem tudom. letörölni nem szabad. Hogy nyílik fel szépen, csendben

a pad fényes fedele?

Ha felállok, mit kell tennem, hogy ne csapjak zajt vele? Éhes volt a róka,

"A táblához gyere ki csak!" Éhes volt a róka,

szól a néni, s kimegyek, Bement a tyúkólba. a kezembe krétát is ad, Megadta az árát,

a krétával mit tegyek? Eltörték a lábát.

Veres Csilla: Őszi susogó Sarkadi Sándor:

Érett szilva mind lepotyog, Édes ősz

kondérokban lekvár rotyog, Édes ősz jött, Gyengül a nap sárga fénye, Hull a körte,

elszárad a levél széle. hamvas szilva

Kiégett sok rigó-torok, hull a földre. csordulnak az őszi borok,

lehullik a mogyoró,

szól az őszi susogó.

Itt az alma, Elmúlt a nyár, itt az ősz, Kasba rakd. Szőlőt őriz már a csősz. Ott a szőlő, Kipattant a búza szeme

Hamm, bekapd! vajon a babám szeret-e?

Bokor alatt dió búvik Ha nem szeret megbánja,

- ott ne hagyd! leszek a más babája.

Október ber, ber, ber, Sötétben is fúj a szél, fázik benne az ember. hosszú lába földig ér.

Szőlőt csipked a dere, Eresz alatt kopogtat,

édes legyen szüretre. ne hajolj ki, megfoghat!

Kemény dió, mogyoró, Esik eső, csepereg, kis mókusnak ez való. sárga levél lepereg. Odújába elrakja, Feri, Teri felszedi,

Télen elropogtatja. kosárkába begyűjti.

Piros alma, de kerek, kóstoljuk meg, gyerekek!

Ugye édes, ugye jó?

Nekünk hozta Ősz-anyó.

Rigmusok: Bárány, égen legelő. Szól a rigó, jaj de jó,

Jön a szél meg az eső. érik a dió, millió!

Szent Déneskor ha esik, Hoz Márton bort a gazdának, Esős lesz kikeletig. Vizet bőven a molnárnak.

Kár, kár, kár, Elköszönt a nyár.

Képességfejlesztő játékok:

Térirány fejlesztése, gyakorlás - Robotjáték Az egyik gyerek a robot, a másik az irányító, s adott helyre kell eljuttatni a

"robot" tanulót. Ehhez jó utasításokra és megfelelő végrehajtásra van

szükség. Az osztály kopog, tapsol, vagy valamilyen jelet ad, ha nem az

utasításnak megfelelően mozog a „robot”, illetve rossz utasítást ad a robotot irányító tanulótárs.

Vizuális memória fejlesztése - Mi változott? Táblára (asztalra tárgyakat) 5-6 tárgy képét helyezzük el. A gyerekek

megfigyelik, majd leborulnak a padra. A nevelő a sorrenden változtat, vagy

tesz hozzá még egy tárgyat, vagy elvesz belőle. Aki észreveszi a változást,

megsúgja. (Sorrendiség, megfigyelőképesség…)

Emlékezet fejlesztése - Mire emlékszel?

Hasonló játékkal fejleszthetjük a vizuális memóriát. 6-8 tárgy rajza a gyerek előtt. Megfigyelés után meg kell fordítani a lapot, ahol ugyanezek a

tárgyak láthatóak, csak még 3-4 tárggyal bővítve, sorrend megváltoztatva.

Azokat a rajzokat kell kiszínezni, melyet az előző oldalon látott a

kisgyermek.

Kézizom, kreativitás, számfogalom fejlesztése - Csippents, alkoss! Kellékek: Barackmagok, kukoricaszemek, apró kavicsok és csipeszek a

kellékek. A pad közepére valamilyen termésből, magokból, kavicsokból

egy maréknyit helyezünk. Rajtra csipesszel elkezdik a párok szedegetni

maguk elé. Amikor elfogyott, párosítással, számlálással megállapítják ki gyűjtött többet. Ezután mindenki alkot, készít valamit belőle. (fa, ház...)

Együttműködés, szem-kéz koordináció fejlesztése - Fűzőcske

Ehhez a játékhoz egy tál nagylyukú gyöngyre, vastag cérnára vagy damilra

van szükség. „Rajt” szóra a gyerekek elkezdik fűzögetni a gyöngyöt. Az

győz, aki a legtöbb gyöngyöt tudja felfűzni az adott időn belül. Kooperatív munkával is fűzögethetnek, – két színű gyönggyel – párban a gyerekek. Az

a páros győz, aki a legtöbb gyöngyszemet tudja felfűzni.

.

Beszédhanghallás fejlesztése - Ki, vagy mi vagyok én?

Kiszámolunk egy játékost és bekötjük a szemét. A gyerekek körbeállnak. A

tanító rámutat egy tanulóra, aki mond egy neve. (Nem a sajátját. Pl. Kati azt mondja: - Én Tibor vagyok.) A hang alapján fel kell ismerni. Ha

felismerte társa hangját, helyet cserélnek. Hasonló hallás-fejlesztő játék, ha

tárgyakkal adunk hangot. Pl. kulcscsomó csörgetése, gyufásdoboz, papírgyűrés, cipzárhúzás stb. Az állatok hangját utánozva is játszhatjuk a

játékot. Nehezebb változata, amikor szavakat mondunk és meg kell

mondani volt-e benne "a, m..." hang.

(A következő játékok Patakfalvi Attiláné: A ló tetején maradva c.

Pedagógiai Intézet kiadványában találhatóak)

„GONDOLATFUZES" A játékot közösen vagy csoportos formában javaslom játszani.

Szükséges eszközök:újság képek, meseillusztrációk, fotók, festmények,

reprodukciók, alkotások. Minden csoport kap egy képet. A kép körbe jár, minden gyerek megfogalmaz róla egy gondolatot. Addig jár körben a kép,

amíg vannak gondolataik a látottakkal kapcsolatban.

Haszna:Beszédkészség fejlesztése, önállóság, a másikra való odafigyelés, mások értékelése, reális önértékelés gyakorlása.

„ARCJÁTÉK" A játékot közösen vagy csoportos formában javaslom játszani. Szükséges eszközök: Képek arckifejezésről - szomorú, vidám, komoly,

csodálkozó, ijedt... Közös megbeszélés: Mit fejez ki az első, második,

harmadik, utolsó, negyedik stb. kép? Önként vállalkozó gyerek a nevelő fülébe súgja, melyik arckifejezést utánozza majd le. A társak megfigyelik,

és akit kiválaszt a játékvezető, az mondhatja, mit fejez ki a tanuló által

létrehozott arckifejezés. Másik formája, amikor a nevelő, vagy a játékvezető mondja az arckifejezés formáját, a többiek arcjátékkal,

testtartással megjelenítik azt. Pl. Legyél szomorú! Örülj nagyon valaminek!

Nagyon figyelj valamire!

Haszna: lehetőség kínálkozik az érzelmek átélésére, a nézőknek külső megnyilvánulás alapján az arckifejezés leolvasására. Segíti mások

lelkiállapotának elfogadását, felismerését, a „szavak nélküli beszéd"

megértését. Segít saját érzelmi állapot megjelenítésében, a társas érintkezésben.

„SZOBORJÁTÉK" A játékot közösen vagy páros formában javaslom játszani.

Hasonló az arcjátékhoz, csak itt a testtartással, mozdulattal is segíti

kifejezni saját érzelmeit.

„BEMUTATKOZÓ- ÉS SZEREPJÁTÉK"

A játékot frontális formában javaslom játszani.

Szükséges eszközök: Bábok - öreg néni, öreg bácsi, vasutas, orvos, rendőr,

pénztáros, vadász. Állatok - nyuszi, cica, kutya, hal, róka, medve, mókus. A tanító kezdi a játékot, majd a gyerekek folytatják: Most én doktor néni

vagyok. Jó napot kívánok! Mi a panasza? Kérem, sóhajtson nagyo-

kat!...Most én nyuszi vagyok. A mezőn élek. Növényeket eszem. Nagyon szeretem a káposztát. Télen sajnos kevés az ennivaló a mezőn, nem tudok

mit adni a kicsinyeimnek. Nagyon félek a rókától, kutyáktól. Hogy jól el

tudjak bújni, a bundám nagyon hasonlít a mező színeihez. Azután a gyerekek önkéntes vállalkozás alapján felhúznak egy bábot a kezükre és

bemutatkoznak. A végén a hallgatóságnak ki lehet egészíteni további

információkkal az elhangzott bemutatkozást.

Haszna: Bele tudja mások életébe, helyzetébe képzelni magát, információt mélyít, gyakorolhatja a szép beszédet, új ismereteket szerezhet a többiek

kiegészítése alapján.

„KEPOLVASAS" A játékot közösen, csoportos formában vagy egyéni megoldással javaslom

játszani. Szükséges eszközök: Újságok képei, művészi alkotások, rajzok.

Közös képolvasás: A táblára fel kerül egy kép. Mindenki mond róla egy

mondatot, amit ő gondol, vagy a kép alapján eszébe jut.

Egyéni képolvasás: Mindenki választ magának egy képet. Felmutatja. 2-3 mondatot fogalmaz

meg róla. Mindenki mesél a választott képről.

Csoportos képolvasás: Egy képről beszél egy csoport. Mindenki mond egy mondatot, kiegészítik

egymást.

Csoportos történetalkotás: Egy mesét mond el a nevelő. A mese lényeges

mozzanatairól készítenek a gyerekek képet. Annyi kép, ahány gyerek van a csoportban. (6 fő, 6 kép) Mindenki választ egy képet, megfogalmaz egy

gondolatot, majd a csoport összerakja a képeket a történés sorrendjében,

utána mindenki elmondja a saját képről megfogalmazott mondatot. Közösen „elmesélik" a történetet.

Haszna: Gondolatok tudatos megfogalmazása, közös történetalkotás,

gondolat kiegészítéskor megtapasztalhatják, hogy különbözőek vagyunk,

különbözően fejezzük ki gondolatainkat, más-más érzés jut eszünkbe.

Türelemre nevel, amikor megvárjuk társunk mondandóját. Fejlődik a

gyerekek szókincse, a kifejezőképessége, beleélhetik magukat a közös munka örömébe.

„BEMUTATKOZÓ JÁTÉK" A játékot közösen, csoportosan, vagy párban javaslom játszani. Közös játék: Körben ülnek a gyerekek, mindenki elmondja a saját,

hivatalos (vezeték és keresztnév) nevét. Második játékként már nem

mondja a teljes nevét, hanem a „becenevét", vagy ahogyan szeretné, hogy szólítsák a többiek.

Páros bemutatkozó:Mindenki választ magának egy párt. Az nyújtja a

kezét, aki először bemutatkozik. Másodikként a társ mondja a nevét, majd váltanak. Most a másik tanuló nyújtja a kezét, és ő mondja elsőként a nevét.

Haszna:

Segít egymás, és önmaga megismerésében, udvariassági formulák

elsajátításában, a helyes szokások kialakításában.

„SZEREPJÁTÉK" A játékot közösen, csoportosan vagy párban javaslom játszani. Szükséges eszközök: Rendőrsapka, sztetoszkóp, labda, kendő, kalap,

zacskó cukor, plüsskutya. cica, táska, autó, baba... Különféle szituációkat

találunk ki, ehhez keresünk önként jelentkező szereplőket. Pl. Ellökött egy nagyobb fiú az udvari szünetben. Szereplők: egy fiú, (aki

ellökött) egy leány (akit ellöklek).

További témajavaslatok: piaci vásárlás, postán levélfeladás, ismeretlen

helyen érdeklődés, elvették a játékom, nem végeztem el a feladatom, elszakítottam a ruhám, elveszhettem a kabátom...

Szituáció: A kislány a földön hever, sír.

Aki ellökte, felsegíti a másikat, majd elnézést kér. Ehhez kell kitalálni további párbeszédes szöveget a szereplőknek.

Másik jelenet, amikor a fiú tovább fut az elesett gyerek mellett. Mit tesz a

síró kislány? Odamegy a fiúhoz és beszél vele, vagy megkeresi a tanítóját,

neki mondja el a történteket...stb. Szituációk: Nem találom a felszerelésem. Nem tudom bekapcsolni a

táskámat, Nem tudom begombolni a ruhám. Elkéstem az iskolából.

Barátomnak névnapja van. Virágot adok a tanító néninek. Csokoládéval kínálom a társaimat. Játszani hívom a társam. Keresem az anyukámat,

eltévedtem. Elfelejtettem elkészíteni a leckém. Otthon hagytam a füzetem.

Azzal játszik valaki, amivel én is szeretnék játszani. Kirekesztettek a

játékból. Valaki a sorakozónál meglökött. Nem akar a párom lenni. ..

Haszna: Segíti a tanulót abban, hogy mások helyzetébe képzelhesse magát. Segíti az

empátia, megértés, együttérzés, beszédkészség, beszédbátorság, értő fi-

gyelem fejlesztését. A beszélő átélheti, hogy társát érdekli az, amit mond.

Látja, hogy elfogadóan figyelik beszédét, megtapasztalja a csendet, a figyelmet, mely ösztönzi arra, hogy érdekesen, érthetően adja elő a

mondandóját. Elfogadó magatartást lát, tapasztalja, hogy a társak

bekiabálása zavarja őt, tehát a másikat is zavarhatja ugyanez. Ezzel türelmes magatartást is gyakorolhatják a gyerekek.

„RAJZOLVASÁS" A játékot közösen javaslom játszani. Szükséges eszközök: papír, színes ceruza. Mindenki rajzol egy lapra

valamit. A lapokat összekeverjük, mindenki kap egy rajzot. A gyerekek

mesélnek a hozzájuk került rajzról. Utána a rajz készítője kiegészítheti,

hogy mi volt az ö szándéka az ábrázolással. Haszna;

Érzések megfogalmazásának gyakorlása rajzi eszközökkel, színekkel,

megbeszélés alapján szembesül, hogy mennyire sikerült kifejezni gondolatait, mivel lehelne még érzékletesebbé, érthetőbbé tenni alkotását,

rajzát, munkáját.

„KÉPKIEGÉSZÍTÉS" A játékot közösen vagy páros formában javaslom játszani.

Szükséges eszközök: osztálylétszámnak megfelelő kép, ragasztó, lap,

zsírkréta. Minden gyerek felragaszt egy képet, majd térbe helyezi, kiegészíti azt saját rajzzal. A gyerekek választanak egy társat, akivel

kicserélik a saját alkotást, majd egymás munkájáról, alkotásáról

fogalmaznak meg mondatokat. Azt is el kell mondani, mivel lehetne még kiegészíteni, milyen színnel lehetne még vidámabbá, szebbé tenni.

Haszna:

Beszédkészség fejlődése, mások gondolatainak megértése, kritikai

észrevételek udvarias megfogalmazása, jó tanácsok megfogalmazásának gyakorlása, a bírálat elfogadásának gyakorlása, fantázia fejlesztése, képi

megfogalmazás, pontos munka gyakorlása, az örömteli, alkotó munka

felfedezése. Ha máshová teszem a kiegészítést, mennyiben változtatja meg a képet?

„MIRE GONDOLTAM? A játékot közösen javaslom játszani.

Szükséges eszközök: képek - pl. pohár, ajtó, ceruza, kabát. A gyerekeknek

a képek alapján kell kitalálni, milyen utasítást közöl a nevelő a képpel.

Felmutatja a nevelő a „pohár" képét, ami azt is jelentheti: szeretnék inni, nem szeretem a vizet, vagy hozzál nekem vizet. „Kabát" felmutatása:

Vegyél nekem egy meleg kabátot! „Ajtó"-ra mutatás: Csukd be az ajtót!

Menj ki az ajtón! Töröld le az ajtót!...

Haszna: A gyerekek gyakorolják a képről olvasást, a kép készítőjének szándékát, a

mondatok megfogalmazását. Fejlődik fantáziájuk, hiszen egy kép többféle

gondolatot hív elő a gyerekektől. Szembesülnek azzal, hogy a kép mennyire különböző gondolatot ébreszthet, mennyire különféle asszociáció

jön létre.

„SZÍNEK BIRODALMA" A játékai közösen javaslom játszani.

Szükséges, eszközök; őszi tájkép, virágcsendélet, téli kép, borús táj. Sötét

ruhás emberek; Világos, nyári ruhás emberek...

A gyerekek feladata, hogy meghatározzák a kép hangulatát, mit vált ki belőlük a kép. Milyen színeket használt a festő? Mi tette vidámmá,

mozgalmassá, borússá, szomorúvá, hideggé, meleggé, sivárrá,

mozgalmassá a látottakat? Beszéljünk a képet alkotó tárgyak, természeti jelenségek, emberek nagyságáról, helyzetéről! Indokoljuk, miért látjuk

kicsinek a távol lévő tárgyat! Ezt az udvaron, erdei úton is megfigyel-

tethetjük, hogy a gyerekek a valóságban megtapasztalják, hogy ami tőlük távoli - repülőgép - az a valóságban nagy, csak a távolság miatt látjuk ki-

sebbnek. Beszéljük meg, hogy egy vidám kép elkészítéséhez milyen szí-

neket használjunk! Hogyan keverjük a színeket. Mely színek teszik

vidámmá, meleggé, hideggé, komorrá. Festessünk azonos színnel, csak árnyalatbeli különbségek legyenek!

Haszna: Érzelmek színekkel való kifejezését, gondolatok, érzelmek

megfogalmazását, képolvasást gyakorolhatják. Fantázia, kézügyesség, beszédkészség fejlesztése. Megtapasztalhatják a színek, árnyalatok erejét,

fontosságát.

„KÖVESD AZ UTASÍTÁST! " A játékai közösen javaslom játszani. Szükséges eszközök: ceruza, négyzetrácsos lap, rajta egy pont középen, a

lap bal felső sarkában egy fa, jobb felső sarkában egy nap, bal alsó

sarkában egy cipő, jobb alsó sarkában egy labda. Minden gyerek a ceruzáját a pontra teszi. A vonalak mentén ceruzájával

rajzolni kell a nevelő utasításának megfelelően. Pl. balra 2-t, fel 4-et, jobbra

5-Öt, le 3-at. Hová érkeztél? Melyik tárgy van a rajzolt utolsó vonaladhoz a

legközelebb?

Haszna: Téri tájékozódás, utasítás követésének gyakorlása, közelebb, távolabb fogalmak gyakorlása, beszédkészség, szókincs fejlesztése.

Módszerek, tevékenységek az első évfolyamon:

- légző gyakorlatok, hangképző szervek fejlesztése

- beszédtevékenység fejlesztése (szókincs, mondatalkotás, mondatkapcsolás), az argó szavak és kifejezések kerülése

- szómagyarázat, mesehallgatás, utasítások végrehajtása, bábjáték

- ritmus, tempó: mondókák, versek tanulása, előadása - alapvető kommunikációs és illemszabályok kialakítása, köszönés, kérés,

bemutatkozás…

- szituációs játékok, felelgetős mondókák, érzelmek kifejezése, leolvasása képről

- képolvasás – mesélés a képről

- beszédértés, beszéd, általános és speciális részkészségek, attitűd,

kezesség, dominancia, tájékozódás, finommozgások stb. - zajok, hangok felismerése, megnevezése

- nyelvi tudatosság fejlesztése: analizáló gyakorlatok, szótagolás, hangokra

bontás előkészítése, - szintetizáló gyakorlatok: szótagok, szavak alkotása

- beszédértés fejlesztése

- tájékozódás síkban, térben - robotjátékok - helyzetet meghatározó kifejezések használata

- formák fölismerése, különbségeik és azonosságaik megállapítása

- az olvasáshoz, íráshoz szükséges helyes testtartásra szoktatás, a

megfelelő írásszokások alapozása - az írástevékenység megkezdése, betűelemek alakítása, kapcsolása,

betűelemek írása

- tanult elemek elhelyezése a vonalrendszerben, betűelemek kapcsolása - a betűknek megfelelő hangok helyes ejtése.

Mesemondás, versmondás, képolvasás

Kapcsolat keresése az olvasottak és a tanuló meglévő saját tapasztalatai között.

Illusztráció készítése.

A mese hangulatának fölismerése. Pozitív szereplők.

Illusztráció készítése.

A vers hangulatának fölismerése, ritmizálása tanítói segítséggel. Az önálló feladatvégzés lépéseinek gyakorlása. Kérdésekre válaszok

megfogalmazása.

Utánzó játékok.

Énekes népi gyermekjátékok összekapcsolása mozgással, előadása társakkal.

Az olvasott történetek reprodukálása bábozással, szerepjátékokkal.

Kommunikáció - Olvasás, írás, beszéd elválaszthatatlanok egymástól

Néhány fejlesztési feladat:

Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása,

nyelvi tudatosság A tanulási képesség fejlesztése

Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése...

Fontos: - légző gyakorlatok, hangképző szervek fejlesztése

- nyelvi tudatosság fejlesztése: analizáló gyakorlatok, szótagolás,

hangokra bontás előkészítése, hangfelismerés - szintetizáló gyakorlatok: szótagok, szavak alkotása

- beszédértés fejlesztése

- figyelem, memória stb. - hangoztatás, hangleválasztás, hangfelismerés, hangösszevonás,

szóanalízis, hangokra bontás, hangokból értelmes szavak

összerakása, hangdifferenciálás...

A mozgás és a beszéd, a gondolkodás kapcsolatának kulcs szerepe van az anyanyelvi nevelésben.

Ehhez: játékos légző gyakorlatokra, tempó- és hangszín-, hangerő-

váltásokra van szükség. (népi játékok, mondókák, dalok, - mozgással, ritmuskísérettel)

Fontos a saját testrészek ismerete, mozgatása; rész, egész

kapcsolatának felismerése; a fejlett megfigyelőképesség; az emlékezet; a megfelelő eszközhasználat; alak- háttér megkülönböztetésének

képessége; nagyság- és formaviszonyok - rövidebb, hosszabb, egyforma

..-; stb.

Az íráshoz fontos a kéz izomzatának fejlesztése.

Sok színezgetés, ujjtorna, mondókával kísért rajzolgatás, térirányok

biztos ismerete, tájékozódás térben és síkban, megfelelő ceruzafogás,

lendületes vonalvezetés, vázolás nagyalakban... Ehhez fűzögetés - gyöngyök, szívószál darabok, termések szükségesek.

A hajtogatás, nyírás, lendületvonalak, mintakövetések nemcsak a

finommotorika fejlesztéséhez, de egyéb képességterület fejlesztéséhez is

hozzájárul.

Az írás összetett fejlesztéssel válhat készségszintre:

- fejlett izomzat - fejlett érzékelés

- megfelelő figyelem

- érdeklődés - felidézés

- emlékezet, készenléti állapot

3. 4. év végére válhat eszközzé: - megfelelő romaismeret, formaemlékezet, formakövetés

- biztonságos irányok, nagyságok ismerete

- helyes testtartás - helyes ceruzafogás

- laza csuklómozgás, a kéz csúztatása a lapon

- átfordító képesség - hallottak reprodukálása

Ujjtorna

Ujjaimat tornáztatom.

Integetek, forgolódok,

leülök és zongorázom.

Szorítom az öklömet,

mérgelődöm eleget.

Elkergetem borúmat,

nyitogatom az ujjamat.

Megtekerem balra, jobbra.

Szépen leteszem a padra.

Mi az élménypedagógia?

Az élménypedagógia olyan tapasztalati tanulás, melynek során

folyamatosan a tervezés, cselekvés, értékelés és alkalmazás

körforgásában mozgunk. Az értékelés a folyamat döntő fontosságú

szakasza, hiszen az élmények feldolgozása nélkül a gyakorlatok csak

szabadidős játékok lennének.

A tapasztalati tanulás a (fizikai, szociális, kognitív - A kognitív, vagy más szóval megismerő funkciók gyűjtőfogalom, melyhez a következő területek

tartoznak:

1. figyelem, megfigyelőképesség

2. érzékelés-észlelés 3. emlékezet

4. gondolkodási funkciók. ) kihívásokra, vagyis éppen megfelelő

erőfeszítést mozgósító feladatokra épít.

Célok

A tanulók környezet iránti érdeklődésének kialakulása.

Új és régi, megszokott ingerek közötti különbségtétel képességének

kialakulása. Új inger jelentkezésekor spontán odafordulás kialakulása.

Egy-egy tevékenységnél való elidőzés.

Lehetőség szerint az összes érzékszerv használata egy-egy dolog alapos megfigyelésekor.

Az adott helyzet, tevékenység szempontjából fontos és

jelentéktelen ingerek elkülönítése.

Feladatok

A megismerési kedv felkeltése.

A figyelem tartósságának, elmélyültségének, terjedelmének

fejlesztése. Az akaratlagos, szelektív figyelmi funkciók fejlesztése.

A megosztott figyelem kialakítása (távlati cél).

Célok Érzékleti – észleleti tapasztalatok szerzésével az önmagukról és a

szűkebb környezetükről való ismereteik bővülése.

A világ érzékszerveken keresztül megragadható tartalmainak

segítségével a tanulók gazdagabb, intenzívebb, a környezettel

interaktívabb, ahhoz jobban alkalmazkodó, jobb minőségű életet

élhessenek.

Feladatok A fejlettségi szintet figyelembe vevő bevésés,

a fejlettségi szintet figyelembe vevő felidézés,

a rövid, majd a hosszú távú emlékezet fejlesztése.

A különböző érzékelési területek érzékletei és észleletei megőrzésének elősegítése:

o látás

o hallás o bőrérzékelés

o szaglás

o ízlelés o egyensúly

o kinesztézia

o térészlelés

o az idő észlelése. A különböző érzékletek és észleletek összekapcsolódásának,

integrálódásának elősegítésével a felidézés megkönnyítése.

Egyszerű összefüggések felismertetése, megtanítása a felidézés elősegítése céljából.

A kommunikáció fejlesztése, amely lehetővé teszi az emlékképek

kifejezését. A cselekvések mozgásos feltételeinek javítása, amelyek szintén az

emlékképek kifejezését szolgálják.

Jelek, szimbólumok kialakítása, melyekkel bonyolultabb

eseményeket, történéseket idézhetünk fel egyszerűbben. Szoros kapcsolattartás a szülőkkel az üzenő füzeten keresztül az

iskolai és a hétvégi eseményekről, hogy ezek később is

felidézhetők legyenek.

A gondolkodás fejlesztése

A gondolkodás kialakulásának elengedhetetlen feltétele a mozgás, mivel a

gondolati síkon való műveletvégzés csak a konkrét tárgyakkal történő

cselekvés és sok-sok gyakorlás talaján alakulhat ki. A tárgyi tevékenykedések közben jelentkező problémák megoldása csak

fokozatosan függetlenedik a cselekvéstől, és a szavakban történő

kifejeződésen keresztül vezet a képzeletben történő megoldások kereséséhez, a gondolkodáshoz. A beszéd, a mozgás és az értelmi

képességek, a gondolkodási műveletek kialakítására és gyakoroltatására

még a cselekvés szintjén van szükség.

Célok: Önmaguk megismerése, azonosságtudatok és én identitásuk

kialakulása.

Szűkebb és egyre bővülő környezetükben való eligazodás. Tárgyi környezetük birtokba vétele.

Személyi és tárgyi környezetükre való hatás gyakorlása.

A környezet változásaihoz való alkalmazkodás.

Egyszerű probléma-megoldási módozatok megismerése és alkalmazása (kommunikációs problémáikra, céljaik elérésére,

akaratuk keresztülvitelére, stb.).

Feladatok: A környezet megismertetése, felfedeztetése.

Elemi fogalomrendszer kialakítása, ismereteik rendszerezése, új

ismeretek elhelyezése, színek, formák megismertetése. Főfogalom alá rendelés.

Különbségek megfigyeltetése.

Változás megfigyeltetése.

(Logikai)- funkcionális összefüggések megfigyeltetése. Analizáló - szintetizáló képesség fejlesztése.

Hiányok pótlása (Rajzold meg a másik felét! Mi való oda?)

o szimmetria o rész-egész viszony.

Általánosítás, konkretizálás.

Analógiás gondolkodás fejlesztése.

Téri, idői tájékozódás fejlesztése. Testfogalom fejlesztése.

Szám- és mennyiségfogalom fejlesztése.

Társadalmi szokások, elemi szabályok megismertetése, elsajátíttatása.

Hangulatok, érzelmek felismertetése.

Kreatív gondolkodás, képzelet fejlesztése

Összegezve: a tapasztalati tanulás tudatosan létrehozott tanulási

helyzetet jelent, melyben a kíváncsiságra építő felfedező tevékenység a

kompetencia élményét nyújtja, a tapasztalatok feldolgozása pedig új

ismeretekhez vezet.

(Forrás: Földes Petra és Peer Krisztina Alkotva tanulunk:

Tevékenységközpontú foglalkozások 11-12 éveseknek (Dinasztia Kiadó,

2008) című kötete.)

Tanító: Kamperné Tényi Zsuzsanna

Helyszín: Kastélydombi Általános Iskola

Óra: Iskolaotthon – Élménypedagógia Osztály: 1.a

Időpont: 2013. szeptember 26.

Szaktanácsadó: Patakfalvi Attiláné

ÓVODA – ISKOLA ÁTMENET

ÉLMÉNYPEDAGÓGIA AZ ELŐKÉSZÍTŐ IDŐSZAKBAN VÁZLAT

Tevékenység Fejlesztendő készségek Munka-

formák

Óra eleji szervezés,

jelentés

Jégtörő játékok ritmusérzék fejlesztése, testséma megismerésének erősítése,

térérzékelés fejlesztése

frontális

Ismerkedős játék

figyelem fejlesztése, anyanyelvi

kompetencia, nagymozgás fejlesztése

frontális

Párok alakítása, ismerkedés,

beszélgetés

beszédértés és beszédészlelés fejlesztése, kommunikációs készség

fejlesztése

páros munka

Rajzkészítés társról finommotorika, esztétikai érzék fejlesztése

egyéni

Összekapcsolódás szociális kompetenciák fejlesztése,

empátia, elfogadás, összetartozás

frontális

Hangulat beszélgetés verbális és emocionális készségek fejlesztése

frontális, egyéni

Közös éneklés

Játékajánlások: 1. www.kalandokesalmok.hu/ajánló/játékleírások

2. ofoe.hu/kooperatív játékok

3. katalizator.eu

1. Ismerkedési Játék: Pókháló névjáték

Cél: Egymás nevének megtanulása, az összetartozás érzésének átélése.

Eszközök: egy fonalgombolyag jó erős fonallal (kooperációs gyakorlatként történő alkalmazásánál stopperóra)

A csoport, esetleg az osztály tagjai körben ülnek. Az első gyerek

megfogja egy pamutgombolyag kezdő szálát, megmondja a nevét, és a

gombolyagot átdobja az egyik társának. Ő is megmondja a nevét és tovább dobja a gombolyagot, és így megy tovább, amíg ilyen módon

valamennyi tanuló részese a hálónak. A hálót aztán le kell fejteni olyan

módon, hogy fordított sorrendben dobja vissza mindenki a gombolyagot annak a társának, akitől eredetileg kapta. A

visszadobásnál mindig meg kell nevezni a fogadót.

Megjegyzés: A játék játszható nevek mondása nélkül is. Fontos, hogy a gombolyagot mindig a fonal fölött dobják. A játék ügyességet és

figyelmet igényel, fegyelmezettséget feltételez. Nagy létszámú csoport

esetén javasolt a csoport kettéosztása: az egyik társaság figyeli a

játékot, a másik játssza, majd szerepcsere.

2. Kapcsolatteremtő játék:TIK – TAK

A játékosok körben ülnek. A játékvezető tőle balra egy tárgyat (kocka, labda stb.) ad a mellette ülőnek, és azt mondja: „Ez a TIK.”Mire a

mellette ülő visszakérdez: „Mi ez?”. A játékvezető megismétli: „Ez a

TIK.” Ekkor a mellette ülő továbbadja a következő játékosnak, és ezt mondja: „Ez a TIK.” Mire az is visszakérdez: „Mi ez?” Ez a kérdés

visszajut a játékvezetőhöz, aki válaszolja: „Ez a TIK.” Ekkor

mondhatják és adhatják csak a következő játékosnak. Ez a kérdés-

felelet játék minden játékosnál lejátszódik. Egyszer csak a játékvezető a tőle jobbra ülőnek is ad egy másik tárgyat, és azt mondja hozzá: „Ez

a TAK.” Ugyanez a játék tehát a másik irányban is elindul. És egyszer

csak a két tárgy találkozni fog, sőt ellentétes irányban el is hagyják egymást. A játék addig tart, amíg a tárgyak visszaérkeznek a

játékvezetőhöz

3. Együttműködést, toleranciát fejlesztő játék: Mi van a tető alatt? Eszköz: Egy csomagolópapír, amelyre egy kettéosztott ház körvonalait

rajzolták, filctollak.

Leírás: A tanító elmondja, hogy a ház egyik oldalán az iskolával kapcsolatos örömök, jó dolgok vannak, a másik oldalán mindaz, ami

problémát, gondot jelent, amit a gyerekek szeretnének megváltoztatni.

Az osztály tagjai teleírják a ház mindkét felét, utána közösen

megbeszélik a leírtakat. Azokat a problémákat, amelyek gyakran

konfliktusok forrásai, kiemelik, megvitatják. Ha olyan téma kerül

felszínre, amely az osztályfőnökön és a gyerekeken kívül más személyt is érint, őket is hívjuk meg a megbeszélésre.

A konfliktuskezelésben a következő lépések ajánlottak:Szükségletek

tisztázása, ötletek gyűjtése a megoldásra, kiválasztás a javaslatok

közül, a tennivalók elosztása, kipróbálás és értékelés.

Jegyzet:

A pedagógus küldetése: 1. Mindenekelőtt embert formálni a gyerekből.

2. A gyerekekben gondosan fejleszteniük kell az általános érzelmi képességeket, amely minden pályán szükséges az érvényesüléshez.

3. Meg kell találniuk minden gyerek speciális tehetségét, hisz minden

gyerekben fellelhetők jó képességek, sőt, időnként a szürkének látszó kavicsból is előtűnik a drágakő csillogása.

/ Czeizel Endre/

2013-14