Az atomerőművek gazdasága

Atomerőművek a liberalizált piacokon

Energia Klub2007. december

Az építés költségei

Növekvő költségek

USA, 1960-as évek vége ~2000 USD/kWh

USA, 1970-es évek vége ~5-6000 USD/kWh

Japán, 1994-2002 átlag ~3200 USD/kWh

Finnország, Ol-3 ~3200 USD/kWh

Mennyibe kerül?

• Kevés recens adat• Ritkán teszik közzé a végleges árat – ahol

igen, ott szignifikáns különbség volt az előzetes és a végleges ár között (USA, India)

• Jellemző az alulbecslés• Ár sok mindentől függ• Előrejelzések: jelentős eltérések

Előrejelzések, becslések

• Iparág (WNA, GE/Westinghouse): ~1000-1500 USD/kWh

• Egyetemek, kutatóintézetek, IEA: ~1500-2200 USD/kWh

• Nemzetközi hitelminősítők:– Standard&Poor’s: 4000 USD/kWh– Moody’s: 5-6000 USD/kWh

Indiai példa

Adatok: Rs Crores (=10 millió rúpia); forrás: The Economics of Nuclear Power, Greenpeace, 2007

Becsült költség

Valódi költség

Reaktor befejezése

Árnövekedése

RAPS I (1972) 339,5 732,7 1972 215,82%

RAPS II (1980) 581,6 1025,4 1980 176,31%

MAPS I (1983) 617,8 1188,3 1983 192,34%

MAPS II (1985) 706,3 1270,4 1985 179,87%

NAPS I-II (1989-1991) 2098,9 7450 1989-1991 354,95%

Kakrapar I-II (1992-1995) 3825 13350 1992-1995 349,02%

Kaiga I-II (1999-2000) 7307,2 28960 1999-2000 396,32%

RAPS III-IV (2000) 7115,7 25110 2000 352,88%

Tarapur III-IV (2006) 24275,1 62000 2006 255,41%

Az építés költségei, összehasonlítás

World Energy Investment Outlook, 2003

Technológia Építési költség (USD/kW)

Kombinált ciklusú gázturbina 400-600

Hagyományos szénerőmű 800-1300

Szél (kontinentális) 900-1100

Szél (offshore) 1500-1600

Atomerőmű 1700-2150

Építkezés elhúzódása: költségnövekedés

• Méret, komplexitás: növekszik• Építési idő:

– ’70-es évek közepe: 66 hónap – ’90-es második fele: 116 hónap– Ma: átlagosan 7 év

• Építési időt alulbecslik• Költségnövekedés

– Amúgy is nő, az elhúzódás csak a problémák egyik tünete

– Tőkeköltség-növekedés

Olcsó vagy sem?• Áram árát meghatározza:

– építési költség– tőkeköltség– az építés időtartama– az erőmű kihasználtsága– az erőmű élettartama– az üzemanyag költsége– egyéb üzemeltetési és karbantartási költségek– a hulladékok kezelésének, az erőmű leszerelésének

költségei

Becslések

• 4-5 Ft – 19-21 Ft• WNA, IAE/NEA és más, érdekelt

szervezetek: alacsonyabb ár• MIT, egyéb kutatóintézetek, egyetemek:

magasabb ár– MIT 2000 USD/kW, 60 hónapos építési idő– Ol-3: 4000 USD/kW, 72 hónap (2007.

december)

Építési költség

• Becsléseket óvatosan kell kezelni

• A szállítási/építési szerződések általában megengedik az ár emelkedését

• Valódi „kulcsrakész” ajánlat gyakorlatilag nem létezik

Tőkeköltségek

• Országonként és beruházásonként változik (ország és cég hitelbesorolása alapján)

• Fontos: az energetikai szektor státusza– Monopolisztikus piac: alacsonyabb (5-8%)– Liberalizált piac: magasabb kamatláb (10-15%)

Üzembiztonság

• Megbízható termelés: fix költségek nagyobb termelésen osztódnak el

• 90%-os termelés-kihasználtsági mutató kevés helyen– ’80-as évek elején: 60%– mára: 80%

• Új típusú erőmű: „gyermekbetegségek” fordulhatnak elő– N4 reaktorok– Sizewell B– Temelín

Egyéb fontos tényezők

• Üzemeltetési és karbantartási költség: alacsonynak mondják, de a British Energy csődjét okozták 2002-ben

• Hulladékkezelési, leszerelési költség: nem magas költség, ha– pontos az előrejelzés– az alapot megfelelően kezelikDe:– nincs tapasztalat kiégett fűtőelemekre és nagyaktivitású

hulladékokra– alap sok országban nem létezik, vagy a biztonsága

megkérdőjelezhető

Kevésbé fontos tényezők

• Élettartam: az első 10-15 év a meghatározó

• Biztosítás és kötelezettségvállalás– Utóbbit a kormányok viselik

• Teljesítmény: korábban gyakran előfordult, hogy az erőmű nem érte el a tervezett értéket

• Üzemanyag ára (?)

Üzemanyag ára

• Még ekkora (kb. 10-szeres) változás sem okoz komoly problémát az urán árában

• De: az urán és urándúsító piac szűk keresztmetszetet jelent

• Keresleti piac, azaz drágulás várható

Összefoglalva• Megbízhatatlan becslések, de valószínűleg igen

magas tőkeigény (4000 USD/kW)• Liberalizált piacokon magas tőkeköltség várható,

állami támogatás nem lesz• Áramár tekintetében az előrejelzések bizonytalanok,

de a versenytársakéval legalábbis egyező árak várhatóak

• Múltbeli olcsóság: korábbi erőművek eltérő gazdasági-politikai környezetben épültek (különös tekintettel K-Európára)

• Valódi versenyfeltételek esetén a hamarabbi, biztosabb megtérülést hozó versenytársak előnyt élveznek, az atomenergia nem versenyképes

Atomenergia és liberalizált piac

Monopolisztikus piacok a múltban

• Állami támogatás:– garantált áramátvétel– pénzügyi támogatások– garanciavállalás

• kockázatok viselése– fogyasztók– adófizetők

• Alacsony tőkeköltség (5-8%)

• Állami támogatás (elvben) nem lehetséges

• A kockázatokat a beruházó, és ezzel a (finanszírozó is) viseli

• Tőkeköltségek: 10-15%

Szabad piac – korlátozottabb lehetőségek

USA: ha mégis van állami támogatás

• Egyszerűsített engedélyezés• Első 6-8 reaktor: 8 évig adókedvezmény a termelésre (kb.

5,7 milliárd USD)• Első 6 reaktorra 80%-os hitelgarancia (14-16 milliárd

USD)• Első két reaktornál 500 millió, következő négynél 250

millió USD garanciavállalás engedélyezési és bírósági eljárásokból adódó csúszásokra

• 850 millió USD K+F keret• 1,3 milliárd USD leszerelési alap támogatására• Összesen: ~20 milliárd USD• Várakozás: 31 új reaktor

USA: az eredmények eddig

• Az ajánlat 2005 óta él, eddig csak néhány engedélykérelem– Watts Bar 2 újrakezdése

• Moody’s: nem lesz felfutás, 2015-ig legfeljebb 1 vagy 2 reaktor

• Dominion ügyvezetője, Thomas Capps, 2005: „Nem fogunk egyhamar atomerőművet építeni. A Standard & Poor’s és a Moody’s szívrohamot kapna. És a gazdasági igazgatónk is.”

• Az eredmények limitáltak, az EU-ban hasonlóra nem lehet számítani

A finn példa – Olkiluoto 3

• Demonstrációs projekt:– 1993 óta az első megrendelés EU-ban– Első EPR (European Pressurized Reactor)

• Biztonságosabb

• Olcsóbb építés és üzemeltetés

– Az atomenergia liberalizált piacon is versenyképes

Háttér

• 1993-ban a parlament elutasította a tervet, 2002-ben megszavazta

• A beruházó TVO nem profitorientált energetikai vállalat, hanem energiaigényes iparági szereplők konzorciuma

• A tender győztese a francia AREVA• Ajánlat:

– 1600 MW EPR– 3 milliárd eurós, „kulcsrakész” ár– 48 hónapos építési idő– Építkezés kezdete: 2005. augusztus– Az építkezés alatt a tőkeköltségeket az AREVA fizeti

Finanszírozás

• Bayerische Landesbank (állami tulajdon): 1,95 milliárd euró, 2,6% kamatlábbal– Ha nominálkamatláb, akkor a reálkamatláb

gyakorlatilag nulla

• COFACE, francia állami exporthitel vállalat: 610 millió euró garanciavállalás

• Svéd Export Ügynökség (SEK) 110 millió euró

Európai Bizottsági eljárás

• Az Európai Megújuló Energia Szövetség (EREF) és a Greenpeace megtámadta a finanszírozási konstrukciót (2005. ősz), mert az szerintük bújtatott állami támogatást takar

• Az EB 2006 októberében csak a COFACE esetében indított vizsgálatot

• 2007. szeptember: a Bizottság szerint konstrukció nem ütközik a jogszabályokba

• Neelie Kroes versenyjogi biztos a határozat kihirdetése után egy héttel egy konferencián kijelentette, hogy atomenergia-párti

Összességében az ajánlatról• A Bizottság véleményétől függetlenül jelentős

állami támogatást rejt a finanszírozás– 2,6%-os kamatláb egy ennyire kockázatos iparág

esetében minimum meglepő– Exportügynökségek: általában fejlődő világbeli,

politikailag és gazdaságilag kockázatos országokban folyó beruházásokat támogatnak – Finnország nem ilyen, plusz EU belső piacán zajlik a folyamat

• Ilyen ajánlat még egy nem lesz: az AREVA feltehetően a demonstrációs projektjén elszenvedett veszteségeket a későbbi megrendeléseken hozná be

Problémák az építés során• Az építkezés a várakozásokkal ellentétben nem diadalmenet,

hanem az iparág problémáit tárta fel– Problémák a minőséggel és a biztonsággal (~1500 problémát tárt fel

máig a finn nukleáris hatóság)• Tapasztalatlan fővállalkozó• Nem megfelelő (általában a legolcsóbb) alvállalkozók• Félreértések a TVO és az AREVA között, ki felel az építés minőségéért

és ezzel az erőmű majdani biztonságáért– A késedelmekről szóló bejelentések hamar megjelentek, majd

gyorsan inflálódtak: a 2009. augusztusra tervezett befejezést most 2011 augusztusára ígérik – két év építés után kétévi csúszás 48 hónap helyett 72 hónap

– A költségek gyorsan emelkedtek, a 3 milliárdért ígért erőmű mostani becslések szerint 4,5 milliárdba fog kerülni (1,5-szeres emelkedés)

– A különbözetet az AREVA-nak kell lenyelnie; a veszteségek megtérülése nem biztos, a piac bizalmát vesztheti az AREVA-ban

Tanulságok

• A 2000 eurós (kb. 3000 USD) kW-kénti szerződéses ár a költségek durva alulbecslésének bizonyult

• A 48 hónapos kivitelezési idő szintén durva alulbecslésének bizonyult• Egy atomerőmű építéséhez igen komoly szakértelemre van szükség; az

aktuális építési tapasztalatok hiánya miatt igen komoly kihívást jelent, hogy a követelményeknek megfelelően történjen a kivitelezés.

• A finanszírozási konstrukció, amely bújtatott állami támogatásokat (meglepően alacsony kamatrátát, illetve egyéb kreatív elemeket) tartalmaz, nem jelent garanciát a veszteségek elkerülésére, de a termelt villamos energia árának csökkenését fogják okozni, mivel a veszteségeket a gyártó/kivitelező cégre terheli ( piactorzítás)

• A „kulcsrakész” szerződés olyan kockázatokat jelent a gyártóknak, hogy az olkiluotoihoz hasonló, árplafont és egyéb igen kedvező feltételeket rögzítő szerződést várhatóan egy kivitelező sem fog többé vállalni

• A fentiek mind egyes vállalatok, mind az iparág hitelességét, illetve hitelminősítését rontja

Kelet-Európa• Miközben a „nukleáris reneszánsz” nyugaton

igencsak limitált lehet; Kelet-Európában komoly nyüzsgés tapasztalható

• Tervek, ötletek:– Bulgária: Belene 1-2– Szlovákia: Mohi 3-4– Litvánia-Észtország-Lengyelország közös projektben:

Ignalina– Románia: Cernavoda 3-4– Szlovénia: Krsko 2– Fehéroroszország

Mi szólhat mellette?

• A nukleáris ipar minden eszközzel igyekszik megrendeléseket szerezni, ezért alacsony árakat, olcsó hiteleket kínálhat

• A többlet villamos energia exportja, elsősorban Nyugat-Európába, ígéretes üzletnek tűnik

• Az atomenergia alternatívái közül ijesztő lehet az orosz gáztól való a növekvő függés

• A kelet-európai szovjet atomerőművek többsége megbízhatónak bizonyultak (összehasonlítva egyes nyugati típusokkal)

Mi szól ellene?• A működő erőműveket a piaciakra jellemzőnél lényegesen

alacsonyabb áron építették, nagyban ennek köszönhető a termelt áram alacsony ára. Kérdéses, mi várható a piaci viszonyok között.

• Kérdéses, hogy egy esetleges orosz dizájn megfelel-e a nyugati normáknak?

• Az orosz erőművek növelik az orosz importtól való függést• Kérdéses, hogy az ajánlatokban szereplő árak mennyiben

egyeznek meg majd a végső árral – valóban vannak-e „kulcsrakész” ajánlatok?

• Hulladékokra megoldás nincs, kérdéses, hogy a becsült költségek valóságosak-e?

• Kérdéses, hogy a döntéshozók teljes mértékben ismerik és értik-e a liberalizált árampiaci viszonyok kockázatait?

Új atomerőmű építésének további veszélyei

• A versenyképes és fenntartható megoldások – amúgy elkerülhetetlen – rendszerbe vezetését hosszú időre elodázza– Leköti a tőkét– Elveszi a helyet a rendszerben

• A késlekedés versenyhátrányt okoz