Az állatvilágBiológia9. osztályMgr. Gyurász Szilvia

Általános jellemzésA FAUNA a Földön élő állatok összessége Eukarióta élőlényekTáplálkozásukban heterotrófok – az életműködésükhöz szükséges energiát szerves anyagokból veszik felOrszáguk igen szerteágazóRengeteg törzs alkotja. A törzseket osztályokra,

rendekre, családokra és nemzetségekre osztjuk• Vannak Egysejtűek és TöbbsejtűekA többsejtűek testfelépítése: sejtek szövetek szervek szervrendszerek szervezet

EgysejtűekAz összes életfunkciót egyetlen sejt végzi:

táplálkozás, légzés, mozgás, szaporodás, növekedés

Nedves, nyirkos helyeken élnekLehetnek: hasznosak, károsak – fertőző

betegségek kórokozói, papucsállatkaamőba trichomonas

Többsejtűek Alapvetően két nagy csoportra osztjuk őket:Gerinctelenek – nincs belső vázuk

kéksávos légivadász

Gerincesek – belső vázuk központja a gerincoszlop

emberi gerinc

Csalánozók Testüket két sejtréteg borította tömlő alkotja A csalánsejtek a zsákmány megszerzésére szolgálnak A tapogatók a szájüregbe juttatják, majd az

emésztőüregbe kerül Szaporodik – ivartalanul (bimbózással) - ivarosan (petesejt és spermium

összeolvadásával) • Sérült testrészei könnyen regenerálódnak zöld hidra medúza

Laposférgek Lapított testükről kapták nevüket Vízben vagy nedves környezetben élnek Testük egyetlen nyílásán veszik fel a táplálékot és

ürítik ki a maradékot Szerteágazó bélrendszer Köteges idegrendszer Jó regenerálódóképesség Némelyek belső élősködők Hímnős állatokörvényféreg galandféreg

májmétely

Hengeresférgek Henger-, orsó- vagy fonálszerűek Némelyek élősködők, mások a természetben

szabadon élnek Fejlett emésztő-, kiválasztó-, idegrendszere és

szaporítószerve van a törzs képviselőinek Az orsógiliszták váltivarúak, eltérő nemi jelleggel: a

hím kisebb, görbült farokrésszel, a nőstény nagyobb• Ivarosan szaporodnak orsógiliszta hegyesfarkú bélgiliszta

Puhatestűek Csigák osztálya: fej, láb, zsigerzacskó – melyek a csigaházba

visszahúzhatók szárazföldiek és víziek egyaránt• Nyílt véredényrendszer, dúclánc idegr., hímnős

(hermafrodita) állatok• Éti csiga, kerti csiga, tányér csiga, nagy

meztelencsiga

Kagylók osztálya: lapított test kétrészes héj alatt, vízi élőlények• A köpenyben vannak a belső szervei, a víz a szerves

anyagokkal a lélegző szifón jut be, s a felesleges anyag a kiürítő szifón távozik

• A kagylóhéj belső oldalára gyöngyház rakódik• Lárváik a halak kopoltyúin élősködnek

tavikagyló gyöngykagyló kékkagyló osztriga

Lábasfejűek osztálya: tengerek lakói, különlegességük a fejükön lévő karok,

testük zsákformájú, köpenyükön belül található a „szépiacsont“ - mészlemez

• Testüket úszólebeny veszi körül, de gyorsan úgy mozog, hogy a vizet a köpenye alá szívja, majd izomzatát összehúzva kilövelli azt

• Képesek a színváltoztatásra, menekülés közben pedig sötétbarna folyadékot lövellnek ki

• A karokon lévő szívókorongokkal ejtik el a zsákmányt

szépia polip közönséges kalmár

Gyűrűsférgek Testük szelvényekből – gyűrűkből áll, henger alakúak,

szárazföldi és vízi élőlények egyaránt Soksertéjűek osztálya: tengeri férgek, minden

szelvényükhöz sok serte tartozik – Nereis nemzetség Kevéssertéjűek: legismertebb képviselője a

földigiliszta – egész testfelületével lélegzik, zárt véredényr., fejlett kötélhágcsós idegr., hímnős állat, serték segítségével mozog

Nadályok (piócák): nincsenek sertéik, külső élősködők

Nereis pelagica földigiliszta orvosi pióca

Ízeltlábúak Szelvényezett test Ízelt láb Külső váz, melyet kutikulának nevezünk pókszabásúak

Néhány rákokosztálya

rovarok

Pókszabásúak PÓKOK 4 pár ízelt láb, csáp nélküli fejtor, potroh Testen kívüli emésztés, méreganyagok segítségével Szövőszemölcsök a potroh végén Tracheatüdővel lélegeznek Emésztőrendszer: szájnyílás, garat, szívógyomor,

bélcsatorna, végbélnyílás Zsákszív, kötélhágcsós idegrendszer, váltivarúak

keresztespók vadászpók csodáspók

ATKÁK Külső paraziták Legismertebb a közönséges kullancs, melynek nősténye

az ember gyakori „látogatója“ Vérszívás közben fertőző betegségek kórokozóit

terjesztheti

• KASZÁSPÓKOK Nem szőnek hálót, testük gömbölyded, lábaik igen

hosszúak

karolópók kaszáspók zugpók

Rákok Fejtor, potroh, 2 pár csáp, eltérő számú lábak, vízben élnek Kutikulájuk páncéllá alakul Potrohuk végén farokúszó Első pár lábuk ollókká alakult remeterák gyapjasollós rák

• Apró rákok

vízibolha kandics bolharák

Rovarok Fej, tor, potroh 3 pár láb, 1 pár csáp Az állatok legnépesebb osztálya Fejlődésük lehet: tökéletes átalakulással – pete, lárva, báb, kifejlett

egyed tökéletlen átalakulással – pete, lárva, kifejlett egyed• Fejükön szájszerv, a csápokon tapintó, szagló,

esetenként halló - szerv• Légcsövekkel (tracheákkal) lélegeznek• Nyílt véredényrendszerük van• Emésztőrendszerük fejlett, a táplálkozásnak megfelelő• Többségüknek egy, vagy két pár szárnyuk van

Rovarok felépítéseA- Fej (Caput)   B- Tor (Thorax)   C- Potroh (Abdomen)

1. csáp (antenna)2. ocellusok (alsók)3. ocellusok (felsők)4. összetett szem5. agy (cerebralis ganglion)6. előtor (prothorax)7. dorsalis artéria8. trancheák (spirákulummal)9. középtor (mesothorax)10. utótor (metathorax)11. első szárny12. hátsó szárny13. középbél (gyomor)14. szív (cor)15. petefészek (ovarium)16. utóbél (vékony- és/vagy vastagbél)17. végbélnyílás (anus)18. vagina19. hasdúclánc (abdominalis ganglionok)20. Malpighi-edények21. 5. lábfejíz22. karmok23. lábfejízek (tarsus)24. lábszár (tibia)25. comb (femur)26. tompor (trochanter)27. előbél (begy, előgyomor)28. tordúc (thoracicus ganglion)29. csípő (coxa)30. nyálmirigy31. garatalatti dúc (subesophagalis ganglion)32. száj (os)

atlaszlepke fecskefarkú lepke lepkék

fejtetű

erdei vöröshangya mézelő méh katicabogár

poloska vízmérő poloska zöld lombszöcske

Gerincesek Egyedfejlődésük korai szakaszában megjelenik a

gerinchúr, amely gerincoszloppá fejlődik. Ez védi a csőidegrendszer gerincvelői részét, az

agyat pedig a koponya. Látószervük a páros hólyagszem. Zárt keringési rendszerük van, kettő, három vagy

négy üregű szívvel, amely a hasi oldalon helyezkedik el.

Emésztőrendszerük is a hasi oldalon van, amely áll gyomorból, vékonybélből, vastagbélből.

Légzésük életkörnyezetükhöz alkalmazkodott – kopoltyúk vagy tüdő.

Kültakarójuk többrétegű hámból és irhából áll.

A gerincesek törzsében 5 osztályt különböztetünk meg:

Halak (Pisces) – kb. 29 300 fajKétéltűek (Amphibia) – kb. 5900 fajHüllők (Reptilia) – kb. 8240 fajMadarak (Aves) – kb. 9930 fajEmlősök (Mammalia) – kb. 5400 faj

Halak Két nagy csoportjukat ismerjük: porcoshalak

csontoshalak• Testük fejből, törzsből és farokból áll.• Vízben élnek, kopoltyúkkal lélegeznek.• Testüket a bőrből kinövő pikkelyek borítják.• Úszóik segítségével mozognak – hátúszó, hasúszók,

mellúszók, farok alatti úszó, farokúszó• Van ízlelő és szaglószervük, belső fülük, szemük és

helyzetérzékelő szervük az oldalvonal.• Szívük kétüregű, nem választódik el az oxigéndús és

oxigénszegény vér, ezért változó a testhőmérsékletük.• Váltivarúak, külső megtermékenyítéssel – a nőstény

ikrákat rak, melyeket a hím spermiumokkal (haltejjel) lespriccel.

Képviselőifűrészes rája mélytengeri bárdhal nagy

fehér cápa

tükörponty fogas süllő harcsa

angolna afrikai tüdőshal bojtosuszos maradványhal

Kétéltűek Két rendet ismerünk: farkos kétéltűek

farkatlanok - békák• Testfelépítésük: fej, törzs, végtagok.• Felnőtt életüket a szárazföldön élik (néhány

kivétellel), de szaporodni csak a vízben képesek.• Bőrük csupasz, mirigyekben gazdag, bőrlégzés.• Váltivarúak, külső megtermékenyítés.• Az ebihalak kopoltyúkkal, a felnőtt egyedek tüdővel

lélegeznek.• Érzékszerveik: szemek, orrnyílás, belső fül• Főként rovarevők – zsákmányukat kicsapódó, ragadós

végű nyelvükkel szerzik meg.• Emésztőrendszerük kloákában végződik.• Keringésük zárt, szívük 2 pitvarból és 1 kamrából áll.• Változó testhőmérsékletűek.

Farkosak FarkatlanokFoltos szalamandra

Pettyes gőte

Kínai óriás szalamandra

Zöld levelibéka

Barna varangy

Vöröshasú unka

Hüllők Legismertebb három rendjük: teknősök

krokodilokgyíkok, kígyók

• Háromrészes szívük van. Ezért változó testhőmérsékletűek.

• A krokodiloknak már 4 részes szívük van.• Testüket szarupikkelyek fedik, s néhány csoportnál

szarupáncéllá fejlődik.• Tüdővel lélegeznek.• Főként húsevők, de lehetnek mindenevők és

növényevők is.• Belső megtermékenyítés, bőrhéjú tojásokkal

szaporodnak.• A szubtrópusi és trópusi területeket kedvelik.

Képviselőikcafrangos teknős (matamata) sarkantyús teknős mocsári teknős nílusi krokodil

észak – amerikai aligátor indiai gaviál keresztes vipera

fekete mamba pápaszemes kobra gekkó sisakos leguán zöld gyík

Madarak Mellső végtagjaik szárnyakká alakultak. Testüket tollazat fedi, amely a bőrből nő ki. Csontjaik üregesek, elősegítendő a repülést. Emésztőrendszerük különlegessége a begy, mirigyes

gyomor, zúzógyomor - mivel nincsen foguk, ezekkel segítik a felbontást.

A tüdőkhöz légzsákok kapcsolódnak, könnyítik a testet. Négyrészes szívük tökéletesen elkülöníti az oxigéndús

és oxigénszegény vért. Testhőmérsékletük állandó. Mellizmaik végzik a repülést. Belső megtermékenyítés. Mészhéjú tojásokkal

szaporodnak. Kicsinyeik lehetnek fészeklakók – kikelés után etetik

őket, vagy fészekhagyók – kicsinyeik képesek egyedül táplálkozni.

RendszerükFutómadár-szabásúak A futómadár-szabásúak (Paleognathae) Struccalakúak rendje (Struthioniformes) – 14 faj, Tinamualakúak rendje (Tinamiformes) – 48 faj, Újmadárszabásúak Az újmadárszabásúak (Neognathae) .Többségük igen jól repül. Huszonnégy rendjük ismert:Pingvinalkúak rendje (Sphenisciformes) – 17 faj, Búváralakúak rendje (Gaviiformes) – 5 faj, Vöcsökalakúak rendje (Podicipitiformes) – 22 faj, Viharmadár-alakúak rendje (Procellariiformes) – 115 faj, Gödényalakúak rendje (Pelecaniformes) – 67 faj, Gólyaalakúak rendje (Ciconiiformes) – 127 faj, Flamingóalakúak rendje (Phoenicopterformes) – 5 faj, Lúdalakúak rendje (Anseriformes) – 165 faj, Sólyomalakúak rendje (Falconiformes) – 303 faj, Tyúkalakúak rendje (Galliformes) – 290 faj, Darualakúak rendje (Gruiformes) – 201 faj, Lilealakúak rendje (Charadriiformes) – 367 faj,Pusztaityúk-alakúak rendje (Pteroclidiformes) – 16 faj, Galambalakúak rendje (Columbiformes) – 314 faj, Papagájalakúak rendje (Psittaciformes) – 361 faj, Kakukkalakúak rendje (Cuculiformes) – 148 faj, Bagolyalakúak rendje (Strigiformes) – 183 faj, Lappantyúalakúak rendje (Caprimulgiformes) – 120 faj, Sarlósfecske-alakúak rendje (Apodiformes) – 429 faj, Egérmadár-alakúak rendje (Coliiformes) – 6 faj, Trogonalakúak rendje (Trogoniformes) – 39 faj, Szalakótaalakúak rendje (Coraciiformes) – 214 faj, Harkályalakúak rendje (Piciformes) – 405 faj, Verébalakúak vagy énekesmadár-alakúak rendje (Passeriformes) – 5824 faj.

A rendek egy – egy képviselőjestrucc tinamu pingvin jeges

búvár

búbos vöcsök királyalbatrosz pelikán szürke gém

rózsás flamingó bütykös hattyú parlagi sas nyírfajd

koronás daru bíbic pusztaityúk balkáni gerle jácintkék arara

kakukk hóbagoly lappantyú füstifecske

csíkos egérmadár trogon szalakóta tarka harkály

Énekesmadarak – verébalakúak veréb fekete rigó mezei pacsirta dolmányos

varjú

seregély tövisszúró gébics csuszka kék cinege

pinty sármány billegető tündérmadarak

Emlősök• A nőstények emlőikből (tejmirigyeikből) táplálják

kicsinyeiket anyatejjel .• Utódaikat az anyaméhben hordják ki.• Testfelületüket szőrzet borítja.• Testhőmérsékletük állandó.• Szívük négyüregű, tökéletesen zárt szívsövénnyel ( a

jobb és a bal fél teljesen elválasztott).• Lehetnek talajlakók, fán élők, siklórepülők, aktív

repülők, ásók, sőt vízi életmódot folytatók is.• Két alosztályuk: a, tojásrakó emlősök b, elevenszülő emlősök – őket

csoportosítjuk: 1. erszényesekre 2. méhlepényesekre.

Rendszerük Emlősök (Mammalia) osztálya

◦ Tojásrakó emlősök (Prototheria) alosztálya Kloákások (Monotremata)

◦ Elevenszülő emlősök (Theria) alosztálya Erszényesek (Marsupialia)

alosztályága Oposszumalakúak (Didelphimorphia) Cickányoposszum-alakúak

(Paucituberculata) Törpeoposszum-alakúak

(Microbiotheria) Erszényes ragadozók

(Dasyuromorphia) Bandikutalakúak (Peramelemorphia) Erszényesvakond-alakúak

(Notoryctemorphia) Diprotodontia

Méhlepényesek (Eutheria) alosztályága Afrotheria öregrend

Elefántcickány-alakúak (Macroscelidea)

Afrosoricida Csövesfogúak (Tubulidentata) Előpatások (Hyracoidea) Tengeritehenek (Sirenia) Ormányosok (Proboscidea) Bibymalagasia[1]

Vendégízületesek (Xenarthra) öregrendje Szőrös vendégízületesek

(Pilosa) Páncélos vendégízületesek

(Cingulata) Euarchontoglires vagy

Supraprimates öregrend Mókuscickányok (Scandentia) Bőrszárnyúak (Dermoptera) Főemlősök (Primates) Nyúlalakúak (Lagomorpha) Rágcsálók (Rodentia)

Laurasiatheria öregrend Sünalakúak (Erinaceomorpha) Cickányalakúak

(Soricomorpha) Denevérek (Chiroptera) Cetek (Cetacea) Párosujjú patások

(Artiodactyla) Páratlanujjú patások

(Perissodactyla) Tobzoskák (Pholidota) Ragadozók (Carnivora)

Néhány képviselőjükkacsacsőrű emlős rövidcsőrű hangyászsün hosszúcsőrű

hangyászsün

óriás vöröskenguru tasmán ördög foltos kuszkusz

1:Grönlandi bálna 2:Kardszárnyú delfin gorilla mezei pocok3:Simabálna 4:Ámbráscet 5:Narvál 6:Kékbálna 7:Barázdásbálna 8:Beluga