Upload
dallon
View
64
Download
0
Embed Size (px)
DESCRIPTION
Az államfő a középkori alkotmánytörténetben. A király jogállása - A középkori állam igazgatása - - Az előadás egyszerűsített vázlata a jogtortenet.sze.hu oldalra -. A magyarság társadalmi szerveződésének kezdetei és a magyar nomád állam. a nomád állammodell - PowerPoint PPT Presentation
Citation preview
Az államfő a középkori alkotmánytörténetben
A király jogállása-
A középkori állam igazgatása-
- Az előadás egyszerűsített vázlata a jogtortenet.sze.hu oldalra -
A magyarság társadalmi szerveződésének kezdetei és a
magyar nomád állam
• a nomád állammodell• a törzsszövetség és a
fejedelemség• fejedelem és kísérete• a kalandozások és a honfoglalás
A törzs - törzsszövetség
• a társadalom alapegységei (kiscsalád; nagycsalád; nemzetségek; törzsek)
• A nemzetségek szerveződése életre hívja a törzset – fiktív vérrokonság
• Hadi demokrácia – katonai szerveződésTörzsfői funkció: örökletesség lép a
rátermettség helyébeKatonai stáb → fejedelmi/királyi kíséret• A vérségi igazgatás helyébe a katonai-
politikai adminisztráció lép!
Fejedelem és a kíséret
• Az állam kialakulása előtt a katonai erő a különböző kíséretekben tömörül.
• Társadalom:a társadalmak élén a törzsi nemzetségi
arisztokrácia áll, a középréteget zömmel a katonai kíséret fegyveres
elemei képezik, alsó rétegét pedig a nemzetségek népe és a
meghódítottak alkotják.
• A meggazdagodott kíséret tag, ha később a fejedelem vagy más rangú vezetője szolgálatában „hivatalt” kap, megindul a nemessé válás útján.
Törzsszövetség 800-850.
• a nomád fejedelemség modellje és ismérvei
• A törzsfők közös vezetése → „egy fő alatti lét” fejedelemség
• Két „király”:kende/kündü – szakrális uralkodó
nagyfejedelemgyula – tényleges/katonai vezető+ karcha/horka – bírói funkció
Uruszág – gyepű-gyepűelve
• Törzsfői centrumok – törzsi államok: kíséret – hadviselés/diplomácia/igazgatás/bíráskodás központjai
• Törzsfő/úr → uruszág – uraság – ország• Törzsek szállásai:gyepű: természetes akadály, mocsaras, erdős
vidékgyepűelve: gyepűk előtti lakatlan terület/
lövők-őrök védik
A magyar királyság kialakulása (980-11.sz.)
Géza fejedelemsége és I. Szent István uralkodása
• a keresztény állam megteremtése• a király a magyar
alkotmánytörténetben• a királyi vármegye és várispánság
A patrimoniális monarchia
• Fejedelmi hatalom• Magánjogi természetű• Állam földje feletti tulajdon
• Királyi földbirtokszervezet• Királyi magángazdaság → kir.
vármegyerendszer
• Földbirtokra települő királyi hatalom• Itt felépülő egyszerű államüzem
Személyes hatalomgyakorlás
Kizárólagosságra törekvés:Személyesen, vagy hívei/apparátusa
segítségévelEgyedüli törvényhozóBirtoktömeg megszerzéseLegfőbb bíró és kormányzóKözfeladatok-kormányzati teendők
ellátása magánjogi eszközökkel
Az egyházi hatalom
• Teokratikus állameszme: az uralkodó az egyház feje, a klérus tagja, egyházi javadalmakat tölt be;
• Egyházkormányzati jogok:Szervezője – egyházmegyék/monostorok, stb.Egyház pénzügyi kérdéseinek rendezéseTörvénykezésZsinati részvétel - tvhozásDei gratia – vicarius DeiFőkegyúri jogKirályi tetszvényjog – placetum regium jog (1404.
Zsigmond)
Hűbéri modell – magyar változat
• Nyugati minta• Tisztségek nem jártak javadalmazással• Hűség NEM az adománybirtokhoz hanem
a kíséretben való részvételhez kötődik• Hiányzik a szerződéses meghatározottság:Szolgáltatások egyensúlyaKölcsönös hűségSzabadság
Királyi udvartartás
• Királyi kíséret• Királyi tanács• Tisztviselők:Országos: nádorispán, országbíró,
vajda, horvát bánUdvari méltóságok
Székváros – központok – várak, megyék
Államfő a középkorban
• Monarchia:ÖrökösVálasztási
1946. február 1-ig;
Személyében szimbolizálja az államotKirály/fejedelemKormányzó – a király helyettesítése
A király jogkörei – Személyes felségjogok
• Majestas• Sérthetetlenség• Felelőtlenség• Apostoli jelző• Magyar király címeinek viselése• Udvartartás, speciális tisztesség,
ünnepek, stb.
A király jogkörei – Uralmi felségjogok
• Legfelsőbb szabályok megalkotása• Országgyűléssel kapcsolatos
jogkörök• Bírói hatalom• Főfelügyeleti jog – Kinevezési jog• Pénzügyi jogosítványok• Legfőbb hadúr• Nemesítés
A király jogkörei – Hatalom korlátai
• Hitlevél• Koronázási eskü – kölcsönös eskü• Választási feltételek - capitulatiók• Törvények• Ország szokásai• Rendi közigazgatás – nemesi
vármegye
Hatalom megszerzése - Trónbetöltés
• Jogcím az uralkodásra:Vérségi elv – a szent királyok véreSenioratusPrimogenitúra
UtódkijelölésAlkalmassági elv – idoneitasVálasztás-elve – Rákosi végzés 1505.
Hatalom megszerzése – A koronázás
• Koronázási ordó – szigorú szertartásrend:
Világi támogatottság megjelenítéseIsteni kegyelem megszerzése
Koronázási jelvényekSzereplőkHelyszínekKirályné koronázása
A király helyettesítése
• A királyi család tagjai• Alkalmi megbízottak• A Helytartó• A Kormányzó• Az erdélyi fejedelem• A vezérlő fejdelem
A VÁRMEGYEI RENDSZER FEJLŐDÉSE - - KIRÁLYI VÁRMEGYE – VÁRISPÁNSÁG – NEMESI
VÁRMEGYE – VÁRMEGYEI TÖRVÉNYHATÓSÁG
• A megye: az egyetlen központi államhatalom és a sok ezernyi helyi közösség között szükség van egyféle típusú, de véges számú közvetítő tényezőre.
• A vérségi nemzetség szerkezete a 11. század folyamán összeroppant.
• Az új társadalomszervező elv a területiség lett.
• A vérségi nemzetségek a 11. század folyamán elvesztették társadalomszervező funkcióikat.
• Nemesi nemzetségek továbbélése
A területiség elve
• A nemzetség helyébe a település lépett, amelyet az állam mint együtt élő (olykor egyes tagjaiban akár még vérrokon) egyedek összességét határozta meg.
• Az új társadalomszervező elv – a területiség – Magyarországon a várispánságban és a vármegyében realizálódott.
• A latin források mindkét intézményt comitatusnak nevezték; mögötte valójában kétféle intézmény húzódik meg.
A KIRÁLYI VÁRISPÁNSÁG
• A várszervezetet azért hogy a megyétől megkülönböztethessük, várispánságnak hívjuk.
• „A várnak a megyéje.”
• A várispánság: István király ( és utódai) a királyi birtokok jelentős részét a várakhoz csatolták.
• A várak voltak az újonnan kialakuló területi intézményrendszer központjai.
• A várba ültette be István a maga emberét, akit latinul comesnak, magyarul ispánnak (vagy a comes civitatis tükörfordításaként várispánnak) neveztek.
COMES
• A várispán a király megbízásából járt el a király magánbirtokain.
• A különböző feladatok ellátásához tisztségviselőkre volt szüksége, így pl.
- az igazságszolgáltatást végző és a helyettesi feladatokat ellátó udvarispánra (curialis comes),
- a vár ügyeit gondozó várnagyra (maior castri),
- a hadügyeket felügyelő hadnagyra (maior exercitus)
A KIRÁLYI VÁRISPÁNSÁG
• A várhoz tehát nem egy tömbben, hanem a vár közelében és nemritkán attól tekintélyes távolságra fekvő különféle birtokok, ingatlanok tartoztak.
• A várispánság a várhoz rendelt, tarka összevisszaságban elhelyezkedő királyi birtokok összessége.
• A király magánbirtokait fogta át, azokat a földeket, amelyek felett a király mint
földesúr magánjogi fennhatóságot gyakorolt.
A KIRÁLYI VÁRMEGYE
• A vármegye egyetlen összefüggő területi tömböt alkotott.
A vármegye területén döntően a király magánbirtokai terültek el,
• A vármegye az államigazgatás szerve, amelyet Szent István korában, illetve az utána következő két évszázadban a király testesített meg.
• A vármegyének sem külön vezetője, sem önálló tisztikara nem volt.
• A király egyazon vezető réteg révén kormányozta magánbirtokait (a várispánságot) és az állami közigazgatási egységet (a vármegyét).
VÁRMEGYE – VÁRISPÁNSÁG ÖSSZEHASONLÍTÁSA
• A megye területén többféle tulajdonú föld feküdt – nagy része persze annak is királyi kézen volt –,
a várispánság birtokállományát viszont kizárólag királyi (a királyi várhoz kapcsolt) ingatlanok tették ki.
• A megye összefüggő területre terjedt ki, a várispánság pedig szórt birtokokat – nemritkán enklávékat
– foglalt magában.
• Ha egy várat a király központnak jelölt ki és körülhatárolta területét, akkor megyét (vármegyét) hozott létre,
amennyiben viszont kijelölte, hogy mely települések és népek szolgálják e várat, akkor várszervezetet alkotott.
HATÁRVÁRMEGYE, HATÁRVÁRISPÁNSÁG
• Határvármegyének (confinium), amelyeknek az ország határaival érintkező
területén a megyéével azonos néven emlegetett
várispánság működött (pl. Nyitra, Újvár stb.).
• A határvárispánságot (marchia), várispánságok, amelyek várai az országhatárokhoz közeli helyeken létesültek,
határvédő funkcióval, ugyanakkor viszont – ellentétben a várispánságok
többségével – nem szerveződött körülöttük vármegye.
Az Árpád-ház kihalása és a patrimoniális monarchia felbomlása (14. század)
• birtokadományozási politika• trónöröklés és trónharcok• kiskirályok és tartományúri hatalom• a királyi tekintély romlása