Iktatószám: V 415/2014.

Ügyintéző: Balaskóné

A Szekszárdi Baka István Általános Iskola –

István Baka Grundschule Szekszárd

7100 Szekszárd

Béri Balogh Ádám u. 89.

HÁZIREND

2014.

Szekszárd, 2014. november 28.

Parrag Katalin

igazgató

2

Tartalom:

Székhelyintézmény házirendje

Bevezető rendelkezések ............................................................................................. 3

Jogok ........................................................................................................................... 3

A tanulói jogok és véleménynyilvánítás gyakorlása ............................................... 4

Kötelességek ............................................................................................................... 5

Az iskola épületének használati rendje ................................................................... 6

Az iskolai élet rendje ................................................................................................. 6

A tanulók magatartásának, szorgalmának értékelése ........................................... 8

A tanév közbeni, illetve tanév végi jutalmazás, elmarasztalás ............................. 9

Mellékletek ............................................................................................................... 10 A tanulók magatartásának, szorgalmának értékelése ....................................................... 11

A tanév közbeni, illetve tanév végi jutalmazás, elmarasztalás ........................................ 13 A tornaterem és az öltözők használatának rendje ............................................................ 17 Az informatika tanterem használatának rendje ................................................................ 18 A könyvtárhasználat rendje .............................................................................................. 19

A szociális ösztöndíj, a szociális támogatás, a tankönyvtámogatás megállapításának elve

és felosztásának rendje ..................................................................................................... 21

A térítési díj, tandíj befizetésére és visszafizetésére szóló rendelkezések ....................... 23 A tanulók tantárgyválasztásával, annak módosításával kapcsolatos eljárási rend ........... 24 Az iskolában tartózkodás egészségvédelmi-, balesetmegelőzési-, munkavédelmi védő,

óvó szabályai .................................................................................................................... 25 Ebédlői házirend ............................................................................................................... 26

Az intézménybe való bekerülés szabályai ........................................................................ 27

A tanulók által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni jogára vonatkozó díjazás

szabályai ........................................................................................................................... 28 Vizsgakövetelmények .................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik.

3

Bevezető rendelkezések

A házirend az iskola diákjainak alkotmánya. Rögzíti a jogokat és a kötelességeket, valamint

az iskola munkarendjét. Betartása és betartatása iskolánk minden tanulójának és dolgozójá-

nak joga és kötelessége!

A házirend a következő jogszabályok figyelembevételével készült:

A 2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről;

A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 5.§ a nevelési-oktatási intézmények működésé-

ről és a köznevelési intézmények névhasználatáról;

17/2014. (III.12.) EMMI rendelet

2013. évi CCXXXII. törvény a tankönyvellátásról

a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény;

az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata

Az Iskolaszék és a Diákönkormányzat egyetértésével a házirendet a nevelőtestület fogadja el

és a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé.

A házirend a tanulók és a szülők számára hozzáférhető helyen kell, hogy legyen.

Az intézmény adatai:

Neve: Szekszárdi Baka István Általános Iskola – István Baka Grudschule

Szekszárd

Székhely címe: 7100 Szekszárd, Béri Balogh Ádám u. 89.

OM azonosítója: 036283

Alapító szerve: Emberi Erőforrások Minisztériuma

Fenntartó neve: KLEBELSBERG INTÉZMÉNYFENNTARTÓ KÖZPONT

Az intézmény típusa: általános iskola

Az iskolai élet rád vonatkozó szabályait jogod és érdeked ismerni, betartásuk, betartatásuk

kötelességed. E szabályok gyűjteménye az iskolai Házirend:

Jogok

Minden diákot megilletnek bizonyos jogok, amelyek csak jogszabályokban meghatározott ese-

tekben korlátozhatók. Ezeket a jogokat tehát kiérdemelned nem kell, de meg kell tanulnod

helyesen élni velük. Az alábbi jogosultságok minden tanulót megilletnek a tanulói jogviszonya

alapján.

Minden tanulónak joga, hogy:

színvonalas oktatásban részesüljön, abban aktívan részt vegyen,

igénybe vegye az iskola létesítményeit a házirendben leírtak szerint,

4

igénybe vegye az intézmény által nyújtott tanulmányi és egyéb kedvezményeket (kor-

repetálás, tehetséggondozás, szakkör, sportkör, könyvtár, tanulószoba, kedvezményes

étkezés),

rendszeres egészségügyi felügyeletben részesüljön, a kötelező orvosi vizsgálatokról –

védőoltásokról, szűrésekről a szüleivel együtt előzetes tájékoztatást kapjon,

személyiségét, emberi méltóságát tiszteletben tartsák, és védelmet biztosítsanak szá-

mára,

szabadon véleményt nyilvánítson kulturált formában,

tanárait, az iskola vezetőségét felkereshesse probléma, jogsérelem esetén,

egyéni, közösségi problémái megoldásához kérje tanárai, osztályfőnöke, az ifjúságvé-

delmi felelős, a védőnő és az iskolaorvos, illetve az iskolavezetés segítségét,

vallási és világnézeti meggyőződésének megfelelően hit- és vallásoktatásban részesül-

hessen,

érdemjegyeiről, tanári bejegyzésekről folyamatosan értesüljön,

részt vegyen tanulmányi, sport és kulturális versenyeken,

nehezen érthető anyagrészek feldolgozásához segítséget, tanácsot kérjen tanórán és

tanórán kívül,

1-6. évfolyamon legfeljebb napi 1, 7-8. évfolyamon napi 2 nagydolgozatot (témazárót)

írjon, előzetes egyeztetés alapján, melyet a tanár egy héttel előre jelez, a témazárók

száma egy héten nem lehet 3-nál több,

kiértékelt írásbeli munkáját tíz tanítási napon belül kézhez kapja,

kiérdemelt kedvezményekben részesüljön, jutalmat és elismerést kapjon tanulmányi és

közösségi munkájáért,

családja anyagi helyzetétől függően kedvezményekben, szociális támogatásban, ked-

vezményes tankönyvtámogatásban részesüljön (6. sz. melléklet),

felső tagozaton az egésznapos oktatás délutáni foglalkozásai alól felmentést kérjen,

melynek elbírálása az igazgató jogköre

tájékoztatást kapjon a felvételi eljárás szabályairól, részt vegyen felvételi előkészítő-

kön, nyílt napokon középfokú oktatású intézményekben és egyéb tájékoztatókon, taní-

tási időben legfeljebb két alkalommal (a szülő előzetes kérésére),

az iskola által meghirdetett egyéb foglalkozások közül szülői jóváhagyással szabadon

választhasson, melyen a tanév során köteles rendszeresen részt venni,

naponta lehetőséget kapjon testmozgásra és sportolásra az egészsége érdekében.

A magántanulók joga:

aki a szülő kérésére magántanuló, az osztályozó vizsga időpontját és tananyagtartal-

mát legalább a vizsga előtt egy hónappal megkapja,

aki szakvélemény alapján magántanuló, a törvényben előírt tantárgyi felkészítésben

részesülhet.

Vannak olyan jogok, amelyek csak a diákok közösségében értelmezhetők vagy gyakorolhatók.

Részben ezek érvényesítésére jött létre a Diákönkormányzat, amelynek működését saját mű-

ködési szabályzata írja le

A tanulói jogok és véleménynyilvánítás gyakorlása

Az iskolai diákönkormányzatnak minden 4-8. osztályos tanuló tagja, s ebből adódóan joga,

hogy:

5

osztályából két képviselőt delegáljon a DÖK-be,

véleményezési jog szempontjából az egy évfolyam DÖK képviselőinek csoportja te-

kinthető nagyobb közösségnek,

rendszeresen informálódjon, kérdéseire választ kapjon a képviselőkön keresztül,

részt vegyen a diákfórumon és iskolagyűlésen, amit évente minimum egyszer megren-

dez a DÖK,

egyetértési jogot gyakoroljon az iskolai Házirend és az iskolai SzMSz törvényben

meghatározott részeinek elfogadásakor, a DÖK-öt segítő nevelő a diákokat képviselje vezetőségi, nevelőtestületi értekezlete-

ken,

képviselőjén keresztül döntsön egy tanítás nélküli munkanap programjáról,

péntekenként iskolarádiót működtethet,

véleményt mondjon, javaslatot tegyen és kezdeményezzen az iskola életével kapcsola-

tos, közösséget érintő kérdésekben, s ezekre érdemi választ kapjon.

Az itt következő felsorolás kötelességeid közül a legalapvetőbbeket tartalmazza. Ezek betartá-

sa biztosítja az iskolai munka zavartalanságát, eredményességét, és nem utolsó sorban, sze-

mélyes érdekeidet is szolgálják.

Kötelességek

Minden tanuló kötelessége, hogy:

betartsa és társaival betartassa az iskolai házirendet és mellékleteiben foglaltakat,

tartsa tiszteletben az intézmény vezetőit, pedagógusait, alkalmazottait, valamint tanu-

lótársait és emberi méltóságukat, jogaikat ne sértse,

megfelelő beszédstílusa legyen,

részt vegyen a tanórákon, a kötelező foglalkozásokon,

rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással tegyen eleget – képességeinek

megfelelően – tanulmányi kötelezettségének,

érdemjegyeit naprakészen vezesse ellenőrzőjében,

minden tanítási napon köteles a diák magával hozni üzenő füzetét, illetve ellenőrzőjét,

a kapott érdemjegyét beírni és aláíratni a nevelővel és a szülőjével,

az orvosi igazolást is az ellenőrzőbe kell beíratni,

az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott és használt eszközöket, védje az iskola

felszereléseit, létesítményeit, és óvja a kulturált környezetet,

óvja a falakat, a dekorációt, ügyeljen padja rendjére, tisztaságára,

fokozottan figyeljen a mellékhelyiségek kulturált használatára,

az okozott, vagy észlelt kárt azonnal jelentse nevelőjének,

a fegyelmezetlenségből adódó kárt meg kell téríteni, a károkozás fegyelmi fokozatot

von maga után,

biztosítsa a tanuláshoz szükséges külső feltételeket, a tanórák zavartalanságát: csend,

rend, fegyelem,

a tanuláshoz szükséges használható állapotú felszerelését hozza magával – a felszere-

lés hiánya nem mentesít a számonkérés alól,

segítse intézményünk feladatainak teljesítését, hagyományainak ápolását és továbbfej-

lesztését,

betartsa és betartassa a baleset- és tűzvédelmi előírásokat (9. sz. melléklet),

6

az iskolában tiszta, ápolt, kulturált, életkornak megfelelő külsővel (pl. feltűnést keltő

hajviselet, hajfestés, körömlakkozás, műköröm használatának mellőzése), a helyhez,

alkalomhoz illő, időjárásnak megfelelő öltözékben jelenjen meg:

- az iskolai ünnepélyeken, fehér blúz-ing és sötét szoknya-nadrág,

- testnevelési órákon-sportfoglalkozásokon nem utcai ruhában, hanem ben-

ti torna-edző cipőben és zokniban, sötét tornadresszben, illetve fehér póló-

ban és sötét sportnadrágban, vagy melegítőalsóban vegyen részt.

A fenti követelményeknek az iskolán kívüli rendezvényeken is meg kell felelni!

A fegyelem és rend az iskolában a tanulók adottságainak kibontakoztatását, a siker

örömét, a tudás megszerzését, az alkotást, a közösséghez tartozás élményeit szolgálja.

Az iskola épületének használati rendje

Az iskola épülete tanítási időben iskolai célra 700 órától 1700 óráig tart nyitva.

Az iskola a kötelező és választott foglalkozások után nem vállalja a diákok felügyele-

tét, a tanulók hazamennek.

A tantermek díszítését az osztály tanulói az osztályfőnök segítségével végzik.

A torna- és konditeremben csak tanári felügyelet mellett tartózkodhatnak diákok. Ut-

cán használt cipőben belépni tilos! (3. sz melléklet)

A számítógéptermet hetente egyszer 1 órára délután is használhatják a tanulók, a terem

használati rendje szerint (4. sz. melléklet).

Az iskolai könyvtár minden tanulónak rendelkezésére áll. A könyvtár szolgáltatásai

nyitvatartási időben vehetők igénybe. (Helyben olvasás, kölcsönzés és a technikai esz-

közök rendeltetésszerű használata.)

A nyitvatartási időt a könyvtáros javaslata alapján az igazgató határozza meg tanéven-

ként.

Annak a tanulónak, aki a kölcsönzött könyvet elveszíti, megrongálja, illetve határidőre

nem hozza vissza, – egyéni elbírálás alapján – kártérítés, illetve késedelmi díj róható

ki. (5. sz. melléklet)

Az ebédlő a kulturált étkezés színhelye. A táskatartó megfelelő használata mindenki-

nek kötelező! (10. sz. melléklet)

Az iskolai élet rendje

Az első órára történő becsöngetés előtt 15 perccel érkezz meg az iskolába! Mindig legyen

nálad aláírt ellenőrző könyved és az órákon szükséges felszerelés. Megjelenésed legyen ren-

dezett és légy felkészült.

A diákok 645 órától az aulában tanári felügyelet mellett tartózkodhatnak, 730-tól a tan-

termekben, kivéve a géptermeket, fizika, kémia, rajz, nem szakrendszerű termek, digi-

tálistáblával ellátott termek, illetve a műhelyek.

A szülők reggel 745-ig, délután 1600-tól tartózkodhatnak az iskola épületében, az isko-

lai munka zavartalan működése érdekében

7

A tanítási órák 45 percesek. Az első óra 800-kor kezdődik. Az órákra történő becsenge-

tés előtt 2 perccel jelzőcsengő hívja fel a figyelmet az órák kezdetére, ezt követően a

tantermekben a tanulók előkészülnek a tanórákra.

Csengetési rend:

szünet

1. óra 800 845 15 perc

2. óra 900 945 10 perc

3. óra 955 1040 10 perc

4. óra 1050 1135 10 perc

5. óra 1155 1240 20 perc

6. óra 1250 1335 10 perc

7. óra 1345 1430

Az első szünetben mindenki a tanteremben tízóraizik. A negyedik szünetben, jó idő

esetén, kötelező kimenni az udvarra – friss levegőzésre, kivéve, akinek hetedik órája

lesz, ők ebédelhetnek, illetve a heteseket és akiknek ezt megelőzően testnevelés órájuk

volt, illetve lesz.

A többi szünetet a tanulók a tantermekben, a folyosón és az aulában tölthetik.

A tanórai késések összeadódnak, melyeket percben rögzítünk a naplóban és ez alapján

igazolatlan órát kap a tanuló. Késést a becsöngetés utáni tanórára érkezés jelenti.

Az iskola épületébe mobiltelefont csak kikapcsolt állapotban szabad bevinni, és azt

bekapcsolni tilos! Probléma esetén a tanulók nevelő segítségét kérhetik a szülők eléré-

sére. A készülékek meghibásodásáért, elvesztéséért az iskola nem vállal felelősséget!

Egészséget károsító szereket (például: energia italt, dohányárut) az iskolába bevinni és

fogyasztani nem szabad. (9. sz. melléklet)

A tantermekben elhelyezett készülékeket csak felnőttek kapcsolhatják be.

Az ellenőrző könyv okmány, melynek bejegyzéseit csak a tanár javíthatja, helyesbít-

heti.

Egyéni kéréseket az ellenőrző útján kérhet a szülő.

Családi vagy hivatalos távolmaradási engedélyt tanévenként 3 napra az osztályfőnök,

3 napnál hosszabb távolmaradás esetén az igazgató adhat.

Az igazolást a tanulók az osztályfőnöküknek mutatják be az ellenőrzőben, legkésőbb a

mulasztást követő első osztályfőnöki órán. Egy héten belül nem igazolt mulasztást

igazolatlan mulasztásnak kell tekinteni.

Ha a tanévi hiányzások elérik a 250 órát, a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie. A

nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha a tanuló igazolat-

lan mulasztásainak száma meghaladja a húsz tanórai foglalkozást, és az iskola eleget

tett a felszólítási kötelezettségének. Ha a tanuló teljesítménye a tanítási év végén nem

minősíthető, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. Ha a tanuló mulasztásai-

nak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt

teljesítménye érdemjeggyel nem volt minősíthető, félévkor osztályozóvizsgát kell ten-

nie.

A tanulók által vállalt szabadon választható tanórákról, szakköri foglalkozásokról, va-

ló késésre és hiányzásra is a fentiek érvényesek.

Nem számít hiányzásnak, ha iskolai ügy miatt hiányzik a tanuló.

Igazolatlan hiányzás következményei mindig az hatályos jogszabály szerint:

8

- első igazolatlan mulasztáskor az iskola, köteles a szülőt értesíteni a hiányzás-

ról, fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire;

- ha a tanuló ismételten igazolatlanul mulaszt, az iskola a gyermekjóléti szolgá-

lat közreműködését igénybe véve megkeresi és tájékoztatja a tanuló szülőjét;

- Ha a tanuló a tanórai foglalkozás kezdetére nem érkezik meg, a késést igazol-

nia kell. A késések ideje összeadódik. Amennyiben ez az idő eléri a tanórai

foglalkozás időtartamát, a késés egy igazolt vagy igazolatlan órának minősül.

Az elkéső tanuló nem zárható ki a tanóráról, foglalkozásról.

- Ha egy tanuló igazolatlan mulasztása eléri a tíz órát, az iskola értesíti az illeté-

kes gyámhatóságot, a kormányhivatalt és a gyermekjóléti szolgálatot

Ha egy tanuló igazolatlan mulasztása eléri a harminc órát, az iskola tájékoztatja

az általános szabálysértési hatóságot, valamint ismételten tájékoztatja a gyer-

mekjóléti szolgálatot.

Ha a tanuló igazolatlan mulasztása eléri az ötven órát, az iskola igazgatója ér-

tesíti az illetékes gyámhatóságot és kormányhivatalt.

Az iskola területére csak az oktatást szolgáló és ehhez szükséges eszközöket lehet be-

hozni.

Indokolatlanul sok pénzt, értéktárgyakat, telefont a tanuló csak saját felelősségére

hozhat magával.

Gondatlanságból okozott károkért a tanuló (kiskorú esetén annak szülője) anyagilag, a

szándékos károkozás esetén pedig anyagilag és fegyelmileg felelős.

Az osztályfőnök heti váltásban heteseket jelöl ki.

A hetesek feladatai a következők:

- jelenti a hiányzókat az óra elején

- kiszellőztet a szünetekben

- letörli a táblát és gondoskodik krétáról

- az igazgatóhelyettesi irodában jelenti, ha az órát tartó nevelő 5 perccel csönge-

tés után nem érkezett meg.

Az iskola területét tanítási időben csak az osztályfőnök, ügyeletes nevelő, vagy más

pedagógus engedélyével hagyhatja el diák.

A tanulók abban a teremben, ahol az utolsó tanóra volt becsukják az ablakokat, lekap-

csolják a villanyt, a nevelő bezárja a termet és lekíséri a csoportot a földszintre.

Az ebédelés rendjét és a kulturált étkezést felügyelő tanár segíti.

Évente:

- a DÖK legfeljebb három alkalommal diszkót rendezhet 17 órától 20 óráig,

- egy alkalommal farsangi bált tartunk külön az alsó és a felső tagozatos tanu-

lóknak,

- teadélután 16 órától 19 óráig tartható.

A tanulók magatartásának, szorgalmának értékelése

Az 1- 2. évfolyamon az osztályfőnök szövegesen minősíti a tanulók magatartását és szor-

galmát.

A 3. évtől – nyolcadik évfolyam végéig érdemjegyeket használunk, az intézmény helyi tan-

tervében leírtak szerint (lásd: 1. sz. melléklet).

A jutalmazás és a büntetés fokozatai egyéni elbírálás szerint átléphetők.

9

A tanév közbeni, illetve tanév végi jutalmazás, elmarasztalás

Az arra rászolgáló tanulókat, az intézmény helyi tantervében leírtak szerint és módon kell

elbírálni, a meghozott döntést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni

Jutalmazás módozatai: Elmarasztalás módozati:

- szaktanári dicséret - szaktanári figyelmeztetés

- napközis nevelői dicséret - napközis nevelői figyelmeztetés

- osztályfőnöki dicséret - osztályfőnöki figyelmeztetés, intés, megrovás

- igazgatói dicséret - igazgatói figyelmeztetés, intés, megrovás

- nevelőtestületi dicséret - tantestületi figyelmeztetés, intés, megrovás

Tanévzáró ünnepélyen:

- „Jó tanuló, jó sportoló”, vagy „Jó sportoló” kitüntetést kaphat 1 negyedikes és 1

nyolcadikos tanuló,

- Kiemelkedő tanulmányi munkáért „Ötös plakettet” kaphat 1 tanuló a 8. évfolyamon

év végén

- Kiemelkedő művészeti tevékenységért 1-1 tanuló kitüntetést kaphat, a tantestület

döntése alapján, az intézmény helyi tantervében leírtak szerint.

(lásd: 2. sz. melléklet)

10

Mellékletek

1. sz. melléklet: magatartás és szorgalom értékelésének szempontjai,

2. sz. melléklet: jutalmazás, elmarasztalás elbírálásának szempontjai,

3. sz. melléklet: testnevelési órák és sport foglakozások házirendje,

4. sz. melléklet: informatika termek használati rendje

5. sz. melléklet: könyvtárhasználat rendje

6. sz. melléklet: A tankönyvtámogatás megállapításának elve, felosztásának rendje

7. sz. melléklet: A térítési díj, tandíj befizetésére és visszafizetésére szóló rendelkezések

8. sz. melléklet: A tanulók tantárgyválasztásával, annak módosításával kapcsolatos eljárási

rend

9. sz. melléklet: Az iskolában tartózkodás egészségvédelmi-, balesetmegelőzési-, munkavé-

delmi védő, óvó eljárásai

10. sz. melléklet: Ebédlői házirend

11. sz. melléklet: Az intézménybe való bekerülés szabályai

Szekszárd. 2015. 12. 12.

11

1. sz. melléklet

A tanulók magatartásának, szorgalmának értékelése

A magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők:

a) Példás (5) az a tanuló, aki

a házirendet betartja;

a tanórán és a tanórán kívül példamutatóan rendesen viselkedik;

kötelességtudó, feladatait teljesíti;

tisztelettudó;

társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen, segítőkészen

viselkedik;

az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz;

óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet;

nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása;

b) Jó (4) az a tanuló, aki:

a házirendet betartja;

tanórán vagy a egyéb foglalkozásokon rendesen viselkedik;

feladatait a tőle elvárható módon teljesíti;

feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti;

az osztály- vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt;

nincs írásbeli intője vagy megrovása.

c) Változó (3) az a tanuló, aki:

az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be;

a tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik;

feladatait nem minden esetben teljesíti;

előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva;

a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik;

igazolatlanul mulasztott;

osztályfőnöki intője van.

d) Rossz (2) az a tanuló, aki:

a házirend előírásait sorozatosan megsérti;

feladatait egyáltalán nem vagy csak ritkán teljesíti;

magatartása fegyelmezetlen, rendetlen;

társaival, a felnőttekkel szemben többször udvariatlanul, durván viselkedik;

viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza;

több alkalommal igazolatlanul mulaszt;

több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki megrovása vagy ennél

magasabb fokozatú büntetése.

A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt

szempontok felének együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. A szöveges értékelés tar-

talmának kialakításánál is ezek a követelmények érvényesülnek. A tanuló magatartása nem

befolyásolhatja a tanuló évközi, félévi, év végi osztályzatát, minősítését.

12

A szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők:

a) Példás (5) az a tanuló, aki:

képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt;

tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi;

a tanórákon aktív, szívesen vállal többletfeladatokat is, és azokat elvégzi;

munkavégzése pontos, megbízható;

egyéb foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz;

taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza.

b) Jó (4) az a tanuló, aki:

képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt;

rendszeresen, megbízhatóan dolgozik;

tanórákon többnyire aktív;

többletfeladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként

nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízást teljesíti;

taneszközei tiszták, rendezettek;

c) Változó (3) az a tanuló, akinek:

tanulmányi eredménye elmarad képességeitől;

tanulmányi munkája ingadozó,

a tanulásban nem kitartó, 5

felszerelése, házi feladata gyakran hiánytik;

érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja;

önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügye-

lettel dolgozik.

d) Hanyag (2) az a tanuló, aki:

képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében;

az előírt követelményeknek csak minimális szinten illetve az alatt felel meg.

tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen;

feladatait többnyire nem végzi el;

felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek;

a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellensze-

gül;

félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen.

A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt

szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges.

13

2. sz. melléklet

A tanév közbeni, illetve tanév végi jutalmazás, elmarasztalás

1. Azt a tanulót, aki képességeihez mérten

példamutató magatartást tanúsít,

vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el,

vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez,

vagy iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, ve-

télkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt,

vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és nö-

veléséhez, az iskola jutalomban részesítheti.

2. Az iskolai jutalmazás formái:

a) Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók:

szaktanári dicséret

napközis nevelői dicséret

osztályfőnöki dicséret

igazgatói dicséret

nevelőtestületi dicséret

b) Az egész évben példamutató magatartást tanúsító, illetve kiemelkedő munkát végzett

tanulók a tanév végén

szaktárgyi teljesítményért

példamutató magatartásért

kiemelkedő szorgalomért

példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők

„Jó tanuló, jó sportoló”, „Jó sportoló” kitüntetést kaphat.

Kiemelkedő tanulmányi munkáért Ötös plakettet kaphat a 8. évfolyamon év végén

Kiemelkedő művészeti tevékenységért kitüntetést kaphat.

c) Az egyes tanévek végén, valamint a nyolc éven át kitűnő eredményt elért tanulók ok-

levelet és könyvjutalmat kaphatnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola vagy az

osztály közössége előtt vehetnek át.

d) Az iskolai szintű versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon ered-

ményesen szereplő tanulók osztályfőnöki dicséretben részesülnek.

e) Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon ered-

ményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek.

f) A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító

tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni.

3. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.

4. Versenyeredmények jutalmazása

14

Az iskolai versenyeken elért 1-3. helyezésért szaktanári dicséret.

Városi versenyeken elért 1-3. helyezésért :

o ha nincs továbbjutási lehetőség igazgatói dicséret

o ha van továbbjutási lehetőség osztályfőnöki dicséret

Megyei versenyeken elért 1-3. helyezésért igazgatói dicséret, 4-6. helyezésért osz-

tályfőnöki dicséret.

Országos versenyeken elért 1-3. helyezésért nevelőtestületi dicséret, 4-10. helyezé-

sért igazgatói dicséret jár.

5. Tanév végén tantárgyi dicséretet kap az a tanuló, akinek

adott tantárgy iránti érdeklődése kiemelkedő

rendszeresen többletmunkát végez

versenyeken vesz részt

6. Nevelőtestületi dicséretet kap az a tanuló, akinek:

legalább négy tantárgyból van dicsérete (ebből legalább 2 főtantárgy)

alsóban legfeljebb egy négyese van

felsőben legfeljebb két négyese van

magatartása, szorgalma legalább jó

7. Minden tanév végén az iskola nevelőtestülete a legjobban teljesítő tanulókat az alábbi

kitüntetésekben részesítheti.

8. évfolyam

„JÓ TANULÓ – JÓ SPORTOLÓ”

„JÓ SPORTOLÓ”

„ÖTÖS PLAKETT”

„MŰVÉSZETI TEVÉKENYSÉGÉRT”

4. évfolyam

„JÓ TANULÓ – JÓ SPORTOLÓ”

„JÓ SPORTOLÓ”

„MŰVÉSZETI TEVÉKENYSÉGÉRT”

A díjak átadására év végén ünnepélyes keretek között kerül sor. A díjazottak díszoklevelet és

tárgyi elismerést kapnak.

„JÓ TANULÓ – JÓ SPORTOLÓ” kitüntetésben részesíthető, aki tanulmányi és sport eredményei

alapján dicsőséget hozott iskolánknak, tovább öregbítette annak jó hírnevét.

A díjazottakról a tantestület az alábbi szempontok alapján a tanév végi osztályozó értekezle-

ten dönt:

Tanulmányi eredménye legalább:

alsó tagozaton: 4,8

felső tagozaton: 4,5

tantárgyankénti érdemjegye négyesnél nem rosszabb

magatartása–szorgalma példás, esetleg jó

tanulmányi versenyeken sikeresen vett részt

15

o egyéni versenyben 1-3. helyezést ért el városi vagy magasabb szinten

o csoportos versenyben 3. helyezést ért el megyei vagy magasabb szinten.

Sporteredményei:

Diákolimpia versenyen az iskola képviseletében legalább:

o alsó tagozaton: városi helyezés

o felső tagozaton: megyei 1-3. helyezés, területi, országos döntőbe jutás

Több sportágban az iskola csapatában eredményesen szerepelt

Az iskolai sportélet szervezésében való aktív részvétel

Szakszövetségi versenyen elért országos döntős eredmény

A tantestületnek joga van rendkívüli indokok alapján – kétharmados döntéssel – az egyes ta-

gozatokon két tanulót jutalmazni.

Ha az eredmények nem érik el az elvárt szintet, akkor a díj nem kerül kiosztásra. Ebben az

esetben, ha egy olyan tanulónk van, aki kiemelkedő sporteredményekkel rendelkezik, és ma-

gatartása is megfelel a kiírásnak, a tantestület joga JÓ SPORTOLÓ címet adományozni.

„ÖTÖS PLAKETT” kitüntetésben részesíthető egy 8. osztályos tanuló, aki tanulmányi eredmé-

nyei alapján dicsőséget hozott iskolánknak, tovább öregbítette annak jó hírét.

8 éven át a tanulmányi átlaga kimagasló, 4-8. évfolyamon 4,8 felett

Példás magatartás és szorgalom

Versenyeken rendszeres részvétel és azokon elért eredmény:

o megyei 1-3. helyezés

o országos 1-10. helyezés

o országos versenyen dicséret

Közösségi, kulturális (ünnepi) egyéb rendezvények aktív résztvevője

„MŰVÉSZETI TEVÉKENYSÉGÉRT”

A művészeti tantárgyak keretén belül a díjat az kaphatja, aki tanulmányi eredménytől függet-

lenül az alábbi feltételeknek megfelel.

városi vagy magasabb szintű versenyen helyezett vagy díjazott lett több alkalom-

mal vagy

országos versenyen legalább egy alkalommal helyezett vagy díjazott lett

azonos feltételek teljesítése esetén a magasabb szintű verseny eredménye a döntő

aki az 1-4., illetve az 5-8. évfolyamon folyamatosan aktívan dolgozik, a legtöbb he-

lyezést és/vagy díjazást elérte, a 4. illetve a 8. tanév végén díjazásban részesül.

8. Azt a tanulót, aki

tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti,

vagy a házirend előírásait megszegi,

vagy igazolatlanul mulaszt,

vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének, elmarasztalásban kell részesíteni.

16

9. Az iskolai elmarasztalás formái:

szaktanári figyelmeztetés;

napközis nevelői figyelmeztetés;

osztályfőnöki figyelmeztetés;

osztályfőnöki intés;

osztályfőnöki megrovás;

igazgatói figyelmeztetés;

igazgatói intés;

igazgatói megrovás;

tantestületi figyelmeztetés;

tantestületi intés;

tantestületi megrovás

10. Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt

esetben – a vétség súlyára való tekintettel annak mértéke szerint – el lehet térni.

11. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.

12. A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelését és minősítését az osztályfőnök az

osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével végzi. A nevelőtestület (4-8.

évfolyamon) évfolyamszintű osztályozó értekezleten áttekinti és hozza meg a döntéseit.

17

3. sz. melléklet

A tornaterem és az öltözők használatának rendje

A tornaterembe és az öltözőkbe csak az ügyeletes testnevelő tanár, edző, foglalkozás

vezető és az órát tartó tanár engedélyével lehet belépni, illetve azt elhagyni.

A szertárba belépni, sportszereket kihozni csak a tanár – edző – foglalkozás vezető

engedélyével lehet.

A tornaszereket és kézi szereket a foglalkozás végén kötelező rendben a helyére tenni.

A tornaterem folyosóján, öltözőkben délután csak azok a tanulók tartózkodhatnak,

akiknek foglalkozásuk lesz. Kezdés előtt 15 perccel.

Az öltöző rendjét, tisztaságát minden esetben meg kell őrizni a tanulónak, a vízcsap

elzárása, villany lekapcsolása használat után kötelező.

Az öltöző elhagyásakor, illetve a tanóra, edzés, foglalkozás megkezdése előtt a testne-

velő ellenőrzi az öltözőt és bezárja az ajtót.

Utcai cipővel a tornaterembe belépni tilos! (még felmentett tanuló sem)

A tornaterem és az öltözők területén megtalált értéktárgyakat a portán, tanáriban, vagy

a titkárságon kell leadni.

Köteles minden használó a testnevelési órán, egyéb sporttevékenység alatt önmaga és

társa testi, lelki épségére vigyázni, a balesetvédelmi szabályokat betartani.

A balesetet azonnal jelezni kell.

Ékszerek és óra viselése a foglalkozásokon nem megengedett

Testnevelési foglalkozások alóli felmentés rendje:

Iskolaorvosi szűrés alapján tanévi besorolás szerint a felmentés

a) teljes felmentés

b) könnyített testnevelési kategóriába besorolás október 1-jéig szakorvosi javaslat

alapján. Részleges felmentés órai feladatok egy része alól az iskolaorvostól.

Időszakos felmentés

a) gyermek vagy szakorvos javaslata alapján

b) rendkívüli, indokolt esetekben a szülő az ellenőrzőn keresztül kérhet gyermeke

részére könnyített testnevelést.

Mindennapos testnevelés

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény alapján iskolánk is bevezette a min-

dennapos testnevelést. Ennek értelmében a diákoknak heti öt testnevelés órán kell részt ven-

niük kötelező jelleggel. A plusz két testnevelés óra alól felmentést kaphat a diák, amennyiben

megfelel a fent említett törvényi szabályozásnak.

A felmentéshez beadandó papírok:

az igazgatónak címzett, de az osztályfőnöknek leadott szülői kérvény, mely tartalmaz-

za a gyerek nevét, osztályát, sportágát és egyesületét (letölthető az iskola honlapjáról),

az egyesület hivatalos, pecséttel és aláírással ellátott igazolása.

A felmentésről hivatalos határozat születik.

18

4. sz. melléklet

Az informatika tanterem használatának rendje

A tanteremben a tanulók csak tanári (felnőtt) felügyelettel tartózkodhatnak.

A terembe ételt, italt bevinni, ott elfogyasztani szigorúan tilos!

A szünetekben a tanulók a termet kötelesek elhagyni.

A terem ajtaját használaton kívül minden esetben zárva kell tartani.

A számítógépeket csak rendeltetésszerűen lehet használni.

A berendezések belsejébe nyúlni tilos!

A főkapcsolót csak felnőtt kezelheti.

A számítógépek ki- és bekapcsolását a foglakozást vezető engedélyével szabad végre-

hajtani.

Saját külső adathordozó (CD, pendrive) használata a vírusveszély miatt nem megen-

gedett.

A számítógép alapbeállításait megváltoztatni (háttér, képernyőkímélő, tapéta, eszköz-

tárak, stb.) tilos!

A winchesterre menteni, letölteni csak tanári engedéllyel szabad.

Mások adatait, munkáit elolvasni, idegen programot felmásolni, telepíteni és a gépen

lévőket módosítani, letörölni tilos!

A számítógépről és a monitorról nem szabad eltávolítani a címkéket.

A gépek között a perifériák nem cserélhetők.

A rendellenességeket, hibákat a nevelőnek kell jelezni!

Az Internet csak engedéllyel használható. Közérdeket, közerkölcsöt sértő, gyűlöletkel-

tésre alkalmas tartalmú oldalak nem látogathatók, és nem tehetők közzé.

Internet használatakor, e-mail írásakor figyelembe kell venni az etikai szabályokat.

A hálózati és internet beállításokat nem szabad megváltoztatni.

A számítógépek meghajtóit átnevezni, megosztani, valamint mappákat megosztani ti-

los!

Munka után az eszközöket és az asztalt rendben kell hagyni.

Ha valamelyik szaktanár bármilyen rendellenes működést vagy meghibásodást észlel,

akkor ezt köteles jelezni a rendszergazdának!

A fentiek be nem tartása fegyelmi intézkedést von maga után.

19

5.sz. melléklet

A könyvtárhasználat rendje

1.) Jogok és kötelezettségek

Az iskolai könyvtárat az iskola tanulói és nevelői, adminisztratív és technikai dolgozói és kül-

ső könyvtárlátogatók (pl.: gyakorlaton lévő főiskolai hallgatók) használhatják.

Minden látogató köteles óvni a könyvtár értékeit.

Az iskolai könyvtárhasználókat ingyenesen megilletik az alábbi alapszolgáltatások:

Könyvtárlátogatás

Könyvtári gyűjtemény helyben használata

Információ a könyvtár szolgáltatásairól

Az iskolai könyvtáros a szolgáltatások igénybevevőinek adatait regisztrálhatja:

Név, Osztály, Beiratkozás éve

A könyvtár a személyes adatok védelméről köteles gondoskodni.

2.) A könyvtár szolgáltatásai

A könyvtár állományának egyéni és csoportos helyben használata.

(olvasótermi, kézikönyvtári könyvek, folyóiratok, audiovizuális információhor-

dozók)

A nevelők a csak helyben használható dokumentumokat egy-egy órára, az audio-

vizuális információhordozókat tartósan kölcsönözhetik.

A könyvtárban tanórák és egyéb csoportos foglakozások tarthatók (igény szerint a

tanító, a szaktanár vagy a könyvtáros vezetésével).

Kölcsönzés. (Tanulóknak csak könyvkölcsönzés.)

A könyvtárban az adott időpontban nem található könyvek előjegyzése, vissza-

érkezés után kölcsönzése.

A könyvtár helyiségében található audiovizuális eszközök és az olvasói számí-

tógép használata segítséggel.

Adott szaktárgyhoz, illetve témakörhöz kapcsolódó témafigyelés, irodalomkutatás

Továbbképzések, önképzés segítése irodalomkutatással, témafigyeléssel

Versenyek, műsorok felkészítőinek, résztvevőinek segítése

Június 10-ig a könyvtár közzé teszi azoknak az ajánlott és kötelező olvasmányok-

nak a jegyzékét, amelyeket a könyvtárból ki lehet kölcsönözni.

3. ) A kölcsönzés szabályai

Minden beiratkozott olvasó jogosult a kölcsönzésre.

A kölcsönözhető állományból szabadpolcon kiválasztható, illetve katalógusból kike-

reshető.

Könyvtári könyvet a könyvtáros kölcsönzi, az olvasók egymásnak nem adhatják át a

könyveket.

A kölcsönözhetőség tekintetében az alábbi kategóriákba sorolhatók a dokumentumok:

– kölcsönözhetők

– részlegesen kölcsönözhetők

– tartós kölcsönzés (pl.: tartós tankönyv, térkép)

– csak helyben használhatók

Egy olvasó egyidejűleg (a tartós tankönyveket leszámítva) maximum 4 kötetet kölcsö-

nözhet (alsóbb évfolyamokon egyéni megállapodás alapján alacsonyabb kötetszám).

20

A kölcsönözhető kategóriájú dokumentumok kölcsönzési időtartama 1 hónap. Hosz-

szabbítás megállapodás szerint kérhető.

A részlegesen kölcsönözhető anyagok kölcsönzési időtartama 7 – 14 nap. Hosszabbí-

tás indokolt esetben kérhető.

Nem kölcsönözhetők a napi- és hetilapok, folyóiratok, az olvasóteremben és dolgozó-

szobában elhelyezett dokumentumok. (Ettől indokolt esetben, pl.: nevelői továbbkép-

zés, vizsgaidőszak stb. el lehet térni.)

A kölcsönzés a könyvtárban, a kölcsönző pultnál történik (tasakos nyilvántartási rend

szabályai szerint.)

A visszahozott könyvet a könyvtáros a könyvtárban veszi vissza az olvasótól, s a

könyvtáros teszi vissza a polcra.

Az olvasóteremben használt könyvet munkája befejezésekor az olvasó teszi vissza a

helyére.

Könyvtárban tartott rendezvények idején a könyvtár zárva tart. (A könyvek ekkor nem

használhatók.)

4.) Technikai eszközök használatának rendje

Az iskola tulajdonában lévő technikai eszközöket, hanghordozókat csak nevelő kezel-

heti.

Rendeltetésszerű használat esetén vehető igénybe a szolgáltatás.

A kialakításra került zenei részleg igénybevétele csak a többi könyvtárlátogató zavará-

sa nélkül történhet.

A szolgáltatást igénylők érkezési, előre bejelentkezett sorrendben, illetve az olvasók

megállapodása szerinti sorrendben vehetik igénybe a szolgáltatást.

A számítógépet csak felügyelet mellett szabad használni.

A számítógép alapvetően munkafeladatok elvégzésének segédeszköze.

Internet-használatra az általános géptermi szabályok vonatkoznak.

A felső tagozatosok használhatják rendeltetésszerűen az olvasói számítógépet a többi

olvasó zavarása nélkül.

Az érkezés, illetve előre bejelentett sorrendben, illetve megegyezés szerint vehetik

igénybe a szolgáltatást. (Előnyt élvez az, aki iskolai feladatot szándékozik megoldani.)

A gépnél legfeljebb 4 fő tartózkodhat.

Az elvesztett, megrongált könyvekért, berendezési tárgyakért, eszközökért az olvasó anyagi

felelősséggel is tartozik. Ismételt, illetve szándékos károkozásért költségtérítésre, késedelmi

díj fizetésére kötelezhető.

5.) Az iskolai könyvtár nyitvatartási rendje

Az iskolai könyvtár működése szorosan igazodik a tanév tanítási napjaihoz, az iskolai szün-

időben zárva tart.

Nyitva tartás: Az iskolavezetés döntése alapján a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően.

Általában délelőtt a tanítási szünetekben és délután az ajtóra függesztett rend szerint.

21

6. sz. melléklet

A szociális ösztöndíj, a szociális támogatás, a tankönyvtámogatás meg-állapításának elve és felosztásának rendje

A kedvezményekre, támogatásokra való jogosultságot, a kedvezményezettek körét az iskola

nyomtatványok kiküldésével méri fel. A szülő kötelessége gyermeke érdekében ezeket a

nyomtatványokat:

– hiánytalanul és pontosan kitölteni, aláírni

– a szükséges igazolásokat, bizonylatokat csatolni

– határidőre visszaküldeni abban az esetben is, ha nem kíván élni a felkínált le-

hetőségek közül egyikkel sem.

A következő támogatások, kedvezmények vehetők igénybe a hatályos törvények, helyi ön-

kormányzati rendeletek alapján, melyről a tájékoztatást a szülők az igény felmérésekor kéz-

hez kapják:

– étkezési kedvezmény, támogatás;

– tankönyvtámogatás, normatív kedvezmény;

A köznevelési törvény szerinti felmenő rendszerben bevezetésre kerülő ingyenes iskolai

tankönyvellátással nem érintett iskolai évfolyamokon az iskolai tankönyvrendelésnek bizto-

sítania kell, hogy - az iskolától történő tankönyvkölcsönzés, napköziben, tanulószobában

elhelyezett tankönyvek igénybevétele, használt tankönyvek biztosítása, illetve tankönyvek

megvásárlásához nyújtott pénzbeli támogatás útján - a nappali rendszerű iskolai oktatásban

részt vevő minden olyan tanuló részére, aki

a) tartósan beteg,

b) a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi

vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozot-

tan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral

(súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd,

c) három vagy több kiskorú, illetve eltartott gyermeket nevelő családban él,

d) nagykorú és saját jogán iskoláztatási támogatásra jogosult, vagy

e) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül

a tankönyvek ingyenesen álljanak rendelkezésre (a továbbiakban: normatív kedvezmény). A

gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő - nevelőszülőnél, gyermekotthonban vagy más

bentlakásos intézményben nevelkedő - ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós

nevelésbe vett tanuló után nem vehető igénybe a normatív kedvezmény.

A kedvezmény igénylésének módja:

A normatív kedvezmény iránti igényeket az iskola által készített igénylőlapon kell bejelenteni

november 15-ig.

Az igénylőlap benyújtásával egyidejűleg be kell mutatni a normatív kedvezményre való jogo-

sultságot igazoló iratot, az alábbi okiratok valamelyikével:

családi pótlék folyósításáról szóló igazolás (pl. bérjegyzék, számlakivonat, postai szel-

vény),

tartósan beteg tanuló esetén szakorvosi igazolás,

sajátos nevelési igény esetén a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye,

rendszeres gyermekvédelmi támogatás esetén az erről szóló határozat.

A kedvezmény elbírálásának módja:

22

November 15-ig a szülők leadják az igénylőlapokat a megfelelő igazolásokkal együtt az osz-

tályfőnökökön keresztül az iskolavezetésnek. A határidő jogvesztő, ha a szülő az értesítés

ellenére nem élt az igénybejelentés jogával (kivéve, ha az igényjogosultság a megadott határ-

idő után állt be).

Tankönyvtámogatás

A nehéz anyagi helyzetben lévő családokban élő gyermekek számára tankönyvtámogatást

kérhet a szülő. Az elbírálásról az igazgató dönt, figyelembe véve az osztályfőnök véleményét

és a könyvtári állomány lehetőségeit.

Az ingyenes tankönyvellátásra jogosult diákok számára a tankönyveket az iskolai könyvtár

állományból biztosítjuk. A tanulók és a pedagógusok a tanév során szükséges köteteket, a

szükséges pedagógus kézikönyveket a könyvtáros által meghatározott időpontban kölcsönöz-

hetik ki a könyvtárból.

A tankönyvrendelést – a munkaközösségek véleményének kikérésével – az igazgató által

megbízott tankönyvfelelős készíti el. Az igazgató tájékoztatja a szülőket a megrendelt tan-

könyvek köréről, lehetővé teszi, hogy a tankönyvrendelést a szülői munkaközösség vélemé-

nyezze. Az igazgató elektronikus formában megküldi a tankönyvrendelési adatokat a fenntar-

tónak, és beszerzi a fenntartó írásos egyetértő nyilatkozatát.

23

7. sz. melléklet

A térítési díj, tandíj befizetésére és visszafizetésére szóló rendelkezések

Iskolai étkeztetést a tanulók a SZMJV által megállapított térítési díj ellenében vehetik

igénybe, melyet a tanév elején a szülő írásban kér, és indokolt esetben írásban mond-

hat le.

Az előre fizetendő havi térítési díjat a tanév elején előre jelzett befizetési napokon le-

het befizetni az iskola pénztárába, illetve bankszámláról átutalással kiegyenlíteni.

Betegség, tartós hiányzás esetén az étkezés lemondására legkésőbb a tárgynapon 8

óráig telefonon vagy személyesen lehet megtenni, menzások esetében az étkezési jegy

leadásával.

A megfelelő módon és időben jelzett lemondásból adódó esetleges túlfizetés a követ-

kező havi befizetendő díj megállapításakor kerül jóváírásra.

A tanuló által átvett, majd elvesztett étkezési jegyet nem áll módunkban pótolni.

Térítési díjkedvezményben részesíthető az aki:

- tartósan beteg, vagy sajátos nevelési igényű

- három vagy több gyermekes családban él

- rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül

Indokolt, egyedi esetben rászorultság alapján a fenntartó önkormányzat Szociális Bi-

zottsága állapíthat meg térítési díjkedvezményt.

A térítési díj befizetésének elmaradása, illetve a bankszámláról történő sikertelen le-

emelés esetén a szülőt az intézményvezető írásban értesíti.

Az intézményben a térítési díj és a tandíj meghatározása a hatályos jogszabályok alapján, va-

lamint a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Térítési-és Tandíjszabályzata alapján kerül

meghatározásra.

Az intézményvezető határozata alapján készített számla tartalmazza a befizetési határ-

időt, befizetés módját. A számla kiállítása előtt a tanuló a számlázási címet írásban

megadja a számlát kiállítónak.

A térítési díj, valamint tandíj fizetésére kötelezett tanuló jogviszonyának megszűnése

esetén az intézményvezető 5 napon belül tájékoztatja a gazdasági ügyinté-

zőt/gazdasági szervezetet a befizetések nyomon követése, illetve a számla ügyintézése

érdekében. Esetleges számla stornózáshoz az eredeti számlát a tanuló vissza kell adja.

Az előre kiállított számla alapján a gazdasági ügyintéző/szervezet nyomon követi a be-

fizetéseket és a fizetési határidő elmulasztása esetén tájékoztatja az intézményvezetőt.

Az intézményvezető írásban, határidő kitűzésével felhívja a törvényes képviselőt, il-

letve nagykorú tanulót a fizetési kötelezettség teljesítésére, egyúttal figyelmezteti a

jogkövetkezményekre.

24

8.sz. melléklet

A tanulók tantárgyválasztásával, annak módosításával kapcsolatos eljá-rási rend

Iskolánk a nem kötelező (szabadon választható) tanítási órákon idegen nyelvként az

1 – 3. évfolyamon angol nyelv és német nyelv tantárgy tanulását biztosítja az erre je-

lentkező tanulók számára.

A negyedik osztálytól egy – egy csoport részére emelt szintű nyelvoktatást biztosítha-

tunk a tanuló és szülő igénye szerint, valamint a tanuló nyelvtudási szintje alapján.

Az informatika tantárgy tanítását már első osztálytól minden tanuló részére biztosítjuk

a kötelező és ezen túlmenően igény szerint a szabadon választható órakeret terhére.

Erkölcstan/Hit- és erkölcstan tantárgyak választásáról a szülő beíratáskor illetve a tan-

évben május 20-ig dönt, mely kötelező érvényű a következő tanévre.

A tantárgyválasztásról a szülő az iskola által kiosztott nyomtatvány kitöltésével és ha-

táridőre való visszaküldésével írásban nyilatkozik. A választott tantárgy – foglalkozás

a tanuló számára kötelező érvényű, módosítását indokolt esetben a szülő vagy a peda-

gógus kezdeményezheti a másik fél egyetértésével.

Tantárgyválasztásról, illetve módosításáról az igazgató dönt.

Az esetleges idegen nyelvi csoportösszevonásokat a mindenkori létszámok szük-ségessé tehetik. Erről az iskola igazgatója dönt.

A tanulók csoportba sorolásáról a szaktanárok és az intézményvezető dönt

25

9.sz. melléklet

Az iskolában tartózkodás egészségvédelmi-, balesetmegelőzési-, mun-kavédelmi védő, óvó szabályai

A tanuló:

védje saját és társai egészségét, testi épségét,

a tanórákon, illetve foglalkozásokon, vagy szünetben történt, illetve tudomására jutott

balesetekről (vagy ha ennek veszélye fennáll) azonnal értesíteni kell az ügyeletes ne-

velőt, vagy az iskola bármely felnőtt dolgozóját,

az egészségre ártalmas szerektől tartózkodjon,

az intézmény területére tilos behozni élvezeti szereket, cigarettát, alkoholt, energia

italt és bármilyen kábító hatású szert, illetve pirotechnikai eszközöket (gyufát, öngyúj-

tót),

szaktantermekben az oda előírt és ott kifüggesztett teremrend szerint tanári felügyelet-

tel lehet benntartózkodni (öltözők, tornaterem, műhelyek, géptermek, fizika és kémia

szaktantermek – szertárak),

a tanév első és utolsó tanítási napján osztályfőnöki órákon a szorgalmi időre és a szün-

időre vonatkozó balesetvédelmi szabályokat ismertetni kell. A veszélyforrásokra fel

kell hívni a tanulók figyelmét, külön ki kell térni az esetleges baleset során szükséges

teendőkre, intézkedésekre.

26

10.sz. melléklet

Ebédlői házirend

Az iskolaotthonos, illetve napközis csoportok nevelővel együtt fegyelmezetten vonul-

nak az ebédlőbe. Étkezés előtt a csoportok kezet mosnak.

Felsős tanulók csak az ebédeltető nevelő jelenlétében tartózkodhatnak az ebédlőben.

Egyénenként csak külön engedéllyel lehet étkezni.

A tanulók vigyáznak a konyhai eszközök épségére.

Az étkezés kulturáltan történik.

Étkezés után a tanulók rendbe teszik az asztalt és környékét.

27

11.sz. melléklet

Az intézménybe való bekerülés szabályai

A kötelező felvételt biztosító iskola kijelölésével kapcsolatos szabályokat a 20/2012. EMMI

rendelet 24.§-a határozza meg.

Ha az iskola a megadott sorrend szerint az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja

teljesíteni, az érintett csoportba tartozók között sorsolás útján dönt. A sorsolás lebonyolításá-

nak részletes szabályai a következők:

A sorsolás helyszíne:

Szekszárdi Baka István Általános Iskola aulája

1. A sorolás az érintett szülők számára nyilvános.

2. A sorsolás kitűzött napja és időpontja előtt 3 nappal a helyben szokásos módon (hirdető-

tábla, honlap) a szülőket értesíteni kell a sorsolás napjáról, időpontjáról és helyszínéről.

3. A sorsolás megkezdése előtt dokumentált módon bizottságot kell alakítani, az adminiszt-

rációs feladatok ellátására pedig külön személyt kell kijelölni.

4. A bizottság tagjait és az adminisztrációs feladatot ellátó személyt az intézmény vezetője

jelöli ki írásban.

5. A bizottság minimum 3 tagból (pedagógusból) áll és elnöke az intézmény igazgatója.

6. A sorolás megkezdése előtt a sorsolásra váró jelentkezők nevét és lakcímét külön – az

intézmény hivatalos bélyegzőlenyomatával ellátott, más megkülönböztető jelölést nem

tartalmazó – sorolási cédulákon kell feltüntetni, amelyek előkészítéséről és sorsolási ur-

nába helyezéséről az adminisztrációs feladatot ellátó személy gondoskodik. A sorsolásra

váró jelentkezők adatait a bizottság a sorsolás megkezdése előtt, a helyszínen ellenőrzi.

7. A sorsolásról a sorsolás napján jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a jegyzőkönyvveze-

tő és a bizottság elnöke hitelesít. Az iktatószámmal ellátott jegyzőkönyv 3 egyező pél-

dányban készül.

8. A sorsolás lebonyolítása során az iskolai beiratkozásra vonatkozó jogszabályokban fog-

laltak szerint kell eljárni.

9. A sorsolás menete: a bizottság tagjai egymás után, egyesével húzzák ki az urnából a je-

lentkezők adatait tartalmazó cédulákat, jól hallhatóan felolvassák a kérelmező szülő

gyermeke nevét, majd azt bemutatják a bizottságnak és a jegyzőkönyvvezetőnek. A jegy-

zőkönyvvezető jegyzőkönyvben rögzíti a kihúzott jelentkezők adatait. A sorsolás addig

tart, míg a kihúzott jelentkezők száma eléri az intézmény fenntartója által meghatározott

létszámhatárt.

10. A szülőket írásban értesíti az iskola a sorsolás eredményéről.

A szabályzatot az érintettekkel ismertetni kell, melynek módja:

hirdetőn való közzététel

beiratkozáskor a házirend részeként, kérvény beadásakor való figyelemfelhívás

honlapon való közzététel

könyvtárban

A szülő az elutasító döntéssel szemben felülbírálati kérelmet nyújthat be a kézhezvételtől

számított 15 napon belül a Szekszárdi Tankerület vezetőjének.

28

12. melléklet

A tanulók által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni jogára vonatko-zó díjazás szabályai

A tanórán, szakkörön előállított dolgok a tanuló tulajdonába kerülnek.

A tanulók által készített alkotásokat az iskola dekorálására vagy kiállításra fel-

használjuk.

A tanulók nevét feltüntetjük a kiállított dolgok mellett.

A tanulók által előállított dolgok nem kerülnek az iskola által értékesítésre.

29

13. melléklet

Vizsgakövetelmények

Biológia

Évfolyam Vizsgakövetelmények

7. évfolyam

A tanuló érti az éghajlati övezetek kialakulásának okait. Trópusi esőerdők, a trópusi

lombhullató erdők, a szavannák és a sivatagok; keménylombú erdők, a bükkösök, a

tölgyesek, a tajga, a préri, a tundra, az állandóan fagyos terület és a magas hegyvidé-

kek földrajzi helyét, éghajlatát, talaját. Ismeri a globális környezetkárosítás veszélyeit,

érti, hogy a változatosság és a biológiai sokféleség érték.

Ismeri és tudja jellemezni az életközösségeket alkotó legfontosabb fajokat, tud belő-

lük táplálékláncot összeállítani. Be tudja mutatni az egyes életközösségek szerkezetét,

térbeli elrendeződésük hasonlóságait és különbségeit, ismeri az életközösségek válto-

zatosságának és változásának okait.

Tud különbséget tenni csoportosítás és rendszerezés között, tisztában van a fejlődés-

történeti rendszer alapjaival. Ismeri az élővilág országait, törzseit és jellegzetes osztá-

lyait. Morfológiai jellegzetességek alapján ismert élőlények el tud helyezni a fejlődés-

történeti rendszerben (maximum osztály szintig).

8. évfolyam

Tisztában van saját teste felépítésével és alapvető működési sajátosságaival, a férfi és

a nő közötti különbséggel és a kamaszkor biológiai-pszichológiai problémáival.

Látja a sejtek, szövetek, és szervek, szervrendszerek felépítése és működése közötti

összefüggést. A bőr, a mozgás, a légzés, az emésztés, a vérkeringés, a kiválasztás,

érzékelés, szaporodás és az egyedfejlődés. Érti, hogy az emberi szervezet egységes

egész, melynek részei összehangoltan működnek. Ismeri az idegrendszer szerveződé-

sét, fő részeit: központi, környéki szerveit; helyüket és felépítésüket. Ismeri a betegsé-

gek kialakulásának okait, megelőzésük és felismerésük módjait, az egészséges élet-

mód és az elsősegélynyújtás legfontosabb szabályait. Érti a szűrővizsgálatok jelentő-

ségét a betegségek sikeres gyógyításában.

Önállóan és társaival együttdolgozva tud megfigyeléseket, vizsgálódásokat, kísérlete-

ket végezni, tapasztalatairól feljegyzéseket készíteni, valamint jártassággal rendelke-

zik a mikroszkóp használatában.

Ének – zene

Évfolyam Vizsgakövetelmények

1. évfolyam

Megfelelő számú dal éneklése. Énekelt dalok ritmuskísérete mozgással. Dalok, mon-

dókák ritmusának felismerése, ritmusírás,-olvasás. Különböző hangkészletű dalok

éneklése, iá szó mi hangkészletűek szolmizálása.

Vokális és hangszeres hangszínek felismerése.

Zenei hangulatok jellemzése.

Emberi hangfajták megkülönböztetése, megismerése hangzás alapján.

Érzik az egyenletes lüktetést, tartják a tempót, érzékelik a tempóváltozást. A 2/4 met-

rumot helyesen hangsúlyozzák.(Képesek ezt egyszerű tánclépésekkel érzékeltetni.)

A tanult zenei elemeket (ritmus, dallam) felismerik kottaképről (kézjel, betűkotta,

ötvonalas kotta). A megismert ritmikai elemeket tartalmazó ritmusgyakorlatot ponto-

san, folyamatosan szólaltatják meg.

Ismereteket szereznek a hangszerekről.

2. évfolyam

Megfelelő számú (30) dal éneklése. Énekelt dalok ritmuskísérete mozgással. Dalok,

mondókák ritmusának felismerése, és megfelelő ritmushasználat improvizációval,

ritmusírás,-olvasás. Különböző hangkészletű dalok éneklése és szolmizálása. Vokális

és hangszeres hangszínek felismerése.

Zenei hangulatok jellemzése.

Emberi hangfajták megkülönböztetése, megismerése hangzás alapján.

30

Érzik az egyenletes lüktetést, tartják a tempót, érzékelik a tempóváltozást. A 2/4 és

4/4es metrumot helyesen hangsúlyozzák.(Képes ezeket egyszerű tánclépésekkel érzé-

keltetni.)

A tanult zenei elemeket (ritmus, dallam) felismerik kottaképről (kézjel, betűkotta,

ötvonalas kotta). A megismert ritmikai elemeket tartalmazó ritmusgyakorlatot ponto-

san, folyamatosan szólaltatják meg. kézjelről, betűkottáról és hangjegyről szolmizálva

éneklik.

Fejlődik hangszínhallásuk és formaérzékük. Ismereteket szereznek a hangszerekről.

3. évfolyam

Tanári irányítással ritmus- és dallammotívumok visszaidézése (utóritmizálás és szol-

mizálás, felismerés, lejegyzés, reprodukálás).

20 magyar dal (pl. 15 népdal, 5 műdal) és 5 más nyelvű éneklése emlékezetből.

Karakteres zenei szemelvények felismerése. A népdalokat csokorba szedve is éneklik.

Többszólamú éneklési készségük fejlődik (ritmus osztinátó, egyszerű kétszólamú

zenei anyag, kánon).

A 2/4-es és 4/4-es metrumot helyesen hangsúlyozzák.

Az ismert dalokat olvassák kézjelről, betűkottáról és hangjegyről. A megismert ritmi-

kai elemeket tartalmazó ritmus gyakorlatot pontosan, folyamatosan szólaltatják meg.

A tanult dalok stílusában megszerkesztett rövid dallamfordulatokat kézjelről, betűkot-

táról és hangjegyről szolmizálva éneklik kis segítséggel.

Meg tudják nevezni a zeneművekben megszólaló ismert hangszereket. Fejlődik for-

maérzékük, a formai építkezés jelenségeit (azonosság, hasonlóság, különbözőség,

variáció) meg tudják fogalmazni. Fejlődik zenei memóriájuk és belső hallásuk.

Figyelmesen hallgatják az életkori sajátosságaiknak megfelelő zenei részleteket.

4. évfolyam

Tanári irányítással ritmus- és dallammotívumok visszaidézése (utóritmizálás és szol-

mizálás, felismerés, lejegyzés, reprodukálás).

20 magyar dal (pl. 15 népdal, 5 műdal) és 10 más nyelvű éneklése emlékezetből.

A tanulók 60 dalt (40 népzenei és 20 műzenei szemelvény) el tudnak énekelni emlé-

kezetből. A népdalokat csokorba szedve is éneklik. Többszólamú éneklési készségük

fejlődik (ritmus osztinátó, egyszerű kétszólamú zenei anyag, kánon). A 3/4-es és 4/4-

es metrumot helyesen hangsúlyozzák. A tanult szolmizációs hangokból dallamfordu-

latokat improvizálnak, kérdés-felelet jellegű formaegységeket alkotnak a tanult dalok

hangkészlete alapján lálázva vagy szolmizálva is.

A tanult zenei elemeket (pl. metrum, ritmus, dallam, dinamikai jelzések) felismerik

kottaképről (kézjel, betűkotta, vonalrendszer). Az ismert dalokat olvassák kézjelről,

betűkottáról és hangjegyről csoportosan. A megismert ritmikai elemeket tartalmazó

ritmus gyakorlatot pontosan, folyamatosan szólaltatják meg. A tanult dalok stílusában

megszerkesztett rövid dallamfordulatokat kézjelről, betűkottáról és hangjegyről szol-

mizálva éneklik.

Meg tudják nevezni a zeneművekben megszólaló ismert hangszereket. Fejlődik for-

maérzékük, a formai építkezés jelenségeit (azonosság, hasonlóság, különbözőség,

variáció) meg tudják fogalmazni. Fejlődik zenei memóriájuk és belső hallásuk.

Figyelmesen hallgatják az életkori sajátosságaiknak megfelelő zenei részleteket.

5. évfolyam

Az énekes anyagból 5 dalt és zenei szemelvényt emlékezetből énekelnek stílusosan és

kifejezően csoportban és egyénileg is. A generatív készségfejlesztés eredményeként

továbbfejlődött érzetük, metrum-, ritmus-, formaérzékük és dallami készségük.

A tanult zenei elemeket felismerik. Előkészítés után a tanult zenei anyagnál könnyebb

gyakorló feladatokat szolmizálva olvasnak.

Képesek egy-egy zenemű tartalmát közvetítő kifejezőeszközöket, megoldásokat fel-

ismerni és megnevezni. (tempó, karakter, dallam, hangszín, formai megoldások).

A többször meghallgatott zeneműveket felismerik hallás után. A zenehallgatásra aján-

lott, többféle stílusból, zenei korszakból kiválasztott zeneművek egy részét (min. 5

alkotás) megismerték.

6. évfolyam

Az énekes anyagból 5 dalt és zenei szemelvényt emlékezetből énekelnek stílusosan és

kifejezően csoportban és egyénileg is. A generatív készségfejlesztés eredményeként

továbbfejlődött érzetük, metrum-, ritmus-, formaérzékük és dallami készségük.

31

A tanult zenei elemeket felismerik. Előkészítés után a tanult zenei anyagnál könnyebb

gyakorló feladatokat szolmizálva olvasnak.

Képesek egy-egy zenemű tartalmát közvetítő kifejezőeszközöket, megoldásokat fel-

ismerni és megnevezni. (tempó, karakter, dallam, hangszín, dinamika, formai megol-

dások).

A többször meghallgatott zeneműveket felismerik hallás után. A zenehallgatásra aján-

lott, többféle stílusból, zenei korszakból kiválasztott zeneművek egy részét (min. 5

alkotás) megismerték.

7. évfolyam

Az énekes anyagból 7 dalt és zenei szemelvényt emlékezetből énekelnek kifejezően

csoportban.

A generatív készségfejlesztés eredményeként továbbfejlődött a ritmusérzékük, dalla-

mi készségeik, formaérzékük.

Az új zenei elemeket felismerik kottaképről. Előkészítést követően a megismert zenei

anyagnál könnyebb gyakorló feladatokat szolmizálva olvassák.

A zenehallgatásra ajánlott, stílusból, zenei korszakból kiválasztott zeneműveket (min.

5 alkotás) megismerték, a halott műveket jellemző részleteik alapján felismerik.

8. évfolyam

Az énekes anyagból 8 dalt és zenei szemelvényt emlékezetből énekelnek kifejezően

csoportban.

A generatív készségfejlesztés eredményeként továbbfejlődött a ritmusérzékük, dalla-

mi készségeik, többszólamú és harmonikus hallásuk, formaérzékük.

Az új zenei elemeket felismerik kottaképről. Előkészítést követően a megismert zenei

anyagnál könnyebb gyakorló feladatokat szolmizálva olvassák.

Képesek egy-egy zenemű adekvát befogadására annak adott funkciójához, stílusához,

műfajához mérten.

A zenehallgatásra ajánlott, stílusból, zenei korszakból kiválasztott zeneműveket (min.

5 alkotás) megismerték, a halott műveket jellemző részleteik alapján felismerik.

Erkölcstan

Évfolyam Vizsgakövetelmények

1. évfolyam

A tanuló életkorának megfelelő reális képpel rendelkezik saját külső tulajdonságairól,

tisztában van legfontosabb személyi adataival.

Átlátja társas viszonyainak alapvető szerkezetét.

Képes érzelmi töltéssel viszonyulni környezetéhez és a körülötte élő emberekhez.

Képes kapcsolatba lépni és a partner személyét figyelembe véve kommunikálni kör-

nyezete tagjaival, különféle beszédmódokat tud alkalmazni.

A beszélgetés során betartja az udvarias társalgás elemi szabályait.

Érzi a szeretetkapcsolatok fontosságát.

Érti a hagyományok közösségmegtartó erejét.

Törekszik rá, hogy érzelmeit a közösség számára elfogadható formában nyilvánítsa ki.

Képes átélni a természet szépségét, és érti, hogy felelősek vagyunk a körülöttünk lévő

élővilágért.

Képes rá, hogy érzéseit, gondolatait és fantáziaképeit vizuális, mozgásos vagy szóbeli

eszközökkel kifejezze.

Tisztában van vele és érzelmileg is képes felfogni azt a tényt, hogy más gyerekek

sokszor egészen más körülmények között élnek, mint ő.

Meg tudja különböztetni egymástól a valóságos és a virtuális világot.

2. évfolyam

A tanuló életkorának megfelelő reális képpel rendelkezik saját külső tulajdonságairól,

tisztában van legfontosabb személyi adataival.

Átlátja társas viszonyainak alapvető szerkezetét.

Képes érzelmi töltéssel viszonyulni környezetéhez és a körülötte élő emberekhez.

Képes kapcsolatba lépni és a partner személyét figyelembe véve kommunikálni kör-

nyezete tagjaival, különféle beszédmódokat tud alkalmazni.

A beszélgetés során betartja az udvarias társalgás elemi szabályait.

Érzi a szeretetkapcsolatok fontosságát.

Érti a hagyományok közösségmegtartó erejét.

32

Törekszik rá, hogy érzelmeit a közösség számára elfogadható formában nyilvánítsa ki.

Képes átélni a természet szépségét, és érti, hogy felelősek vagyunk a körülöttünk lévő

élővilágért.

Képes rá, hogy érzéseit, gondolatait és fantáziaképeit vizuális, mozgásos vagy szóbeli

eszközökkel kifejezze.

Tisztában van vele és érzelmileg is képes felfogni azt a tényt, hogy más gyerekek

sokszor egészen más körülmények között élnek, mint ő.

Meg tudja különböztetni egymástól a valóságos és a virtuális világot.

3. évfolyam

A tanulónak életkorának megfelelő szinten reális képe van saját külső és belső tulaj-

donságairól, és késztetést érez arra, hogy fejlessze önmagát.

Oda tud figyelni másokra, szavakkal is ki tudja fejezni érzéseit és gondolatait, be tud

kapcsolódni csoportos beszélgetésbe.

Képes másokkal tartós kapcsolatot kialakítani, törekszik e kapcsolatok ápolására, és

ismer olyan eljárásokat, amelyek segítségével a kapcsolati konfliktusok konstruktív

módon feloldhatók.

Érzelmileg kötődik a magyar kultúrához.

Érti és elfogadja, hogy az emberek sokfélék és sokfélék a szokásaik, a hagyományaik

is; kész arra, hogy ezt a tényt tiszteletben tartsa, és kíváncsi a sajátjától eltérő kulturá-

lis jelenségekre.

Érti, hogy mi a jelentősége a szabályoknak a közösségek életében, kész a megértett

szabályok betartására, részt tud venni szabályok kialakításában.

Érti, hogy a Föld mindannyiunk közös otthona, és közös kincsünk számos olyan érték,

amit elődeink hoztak létre.

Képes a körülötte zajló eseményekre és a különféle helyzetekre a sajátjától eltérő né-

zőpontból is rátekinteni.

Képes jelenségeket, eseményeket és helyzeteket erkölcsi nézőpontból értékelni.

4. évfolyam

A tanulónak életkorának megfelelő szinten reális képe van saját külső és belső tulaj-

donságairól, és késztetést érez arra, hogy fejlessze önmagát.

Oda tud figyelni másokra, szavakkal is ki tudja fejezni érzéseit és gondolatait, be tud

kapcsolódni csoportos beszélgetésbe.

Képes másokkal tartós kapcsolatot kialakítani, törekszik e kapcsolatok ápolására, és

ismer olyan eljárásokat, amelyek segítségével a kapcsolati konfliktusok konstruktív

módon feloldhatók.

Érzelmileg kötődik a magyar kultúrához.

Érti és elfogadja, hogy az emberek sokfélék és sokfélék a szokásaik, a hagyományaik

is; kész arra, hogy ezt a tényt tiszteletben tartsa, és kíváncsi a sajátjától eltérő kulturá-

lis jelenségekre.

Érti, hogy mi a jelentősége a szabályoknak a közösségek életében, kész a megértett

szabályok betartására, részt tud venni szabályok kialakításában.

Érti, hogy a Föld mindannyiunk közös otthona, és közös kincsünk számos olyan érték,

amit elődeink hoztak létre.

Képes a körülötte zajló eseményekre és a különféle helyzetekre a sajátjától eltérő né-

zőpontból is rátekinteni.

Képes jelenségeket, eseményeket és helyzeteket erkölcsi nézőpontból értékelni.

5. évfolyam

Tudatában van annak, hogy az emberek sokfélék, és elfogadja a testi és lelki vonások-

ban megnyilvánuló sokszínűséget, valamint az etnikai és kulturális különbségeket.

Gondolkodik rajta, hogy mit tekint értéknek; tudja, hogy ez befolyásolja a döntéseit.

Képes különféle szintű kapcsolatok kialakítására, és a konfliktusok kezelésére, az

elkövetett hibák kijavítására.

Fontos számára a közösséghez való tartozás érzése; képes átlátni és elfogadni a kö-

zösségi normákat.

Nyitottan fogadja a sajátjától eltérő véleményeket, szokásokat és kulturális, illetve

vallási hagyományokat.

6. évfolyam Gondolkodik saját személyiségjegyein, törekszik vélekedéseinek és tetteinek utólagos

értékelésére.

33

Gondolkodik rajta, hogy mit tekint értéknek; tudja, hogy ez befolyásolja a döntéseit,

és hogy időnként választania kell még a számára fontos értékek között is.

Nyitottan fogadja a sajátjától eltérő véleményeket, szokásokat és kulturális, illetve

vallási hagyományokat.

Megbecsüli a neki nyújtott segítséget.

7. évfolyam

A tanuló megérti, hogy az ember egyszerre biológiai és tudatos lény, akit veleszületett

képességei alkalmassá tesznek a tanulásra, mások megértésre és önmaga vizsgálatára.

Érti, hogy az emberek viselkedését, döntéseit tudásuk, gondolataik, érzelmeik, vágya-

ik, nézeteik és értékrendjük egyaránt befolyásolják.

Tisztában van vele, hogy baráti- és párkapcsolataiban felelősséggel tartozik a társaiért.

8. évfolyam

Életkorának megfelelő szinten ismeri önmagát, hosszabb távú elképzeléseinek kialakí-

tásakor képes reálisan felmérni a lehetőségeit.

Van elképzelése saját jövőjéről, és tisztában van vele, hogy céljai eléréséért erőfeszí-

téseket kell tennie.

Életkorának megfelelő szinten tisztában van vele, hogy minden döntés szabadsága

egyúttal felelősséggel is jár.

Képes megfogalmazni, hogy mi okoz neki örömet, illetve rossz érzést.

Tisztában van a függőséget okozó szokások súlyos következményeivel.

Fizika

Évfolyam Vizsgakövetelmények

7. évfolyam

Kölcsönhatások fajtái, jellemzői. Mérőeszközök a mindennapi életben. A tanult

mennyiségek jele, mértékegységei és átváltásai. A sebesség. Mozgás grafikus ábrázo-

lása. Az egyenletes mozgást jellemző mennyiségek (út, idő, sebesség) meghatározása

a másik kettő ismeretében. Az átlag- és a pillanatnyi sebességfogalom értelmezése. Az

egyenletesen változó mozgás ás a szabadesés. A tömeg. A sűrűség. A tehetetlenség

törvénye. Az erőhatás, erő. A hatás-ellenhatás törvénye. A súrlódás. Közegellenállás

jelenség szintű ismerete. A gravitációs kölcsönhatás, gravitációs mező. Gravitációs

erő. A súly fogalma és a súlytalanság. A forgatónyomaték. Egyszerű gépek. A nyo-

más. Nyomás a folyadékokban. Közlekedőedények. A nyomás terjedése folyadékban.

Nyomás gázokban, légnyomás. Arkhimédész törvénye. Merülés, úszás lebegés értel-

mezése. Nyomáskülönbségen alapuló eszközök. Az energia fogalma. Az energia és

megváltozásai. Az energia megmaradásának felismerése és értelmezése. Munkavég-

zés és a munka fogalma. Az energia különféle fajtái. A belső energia, fajhő. Egyszerű

számítási feladatok a mozgás, a sűrűség, a nyomás, a forgatónyomaték, teljesítmény

és a hatásfok témakörében.

8. évfolyam

Hőmérőtípusok. Halmazállapotok és halmazállapot-változások. Hőmennyiséggel kap-

csolatos egyszerűbb számítási feladatok. Hőtágulás és gyakorlati szerepe. Hőterjedés

formái: hővezetés, hőáramlás, hősugárzás. Az anyag elektromos tulajdonságú ré-

szecskéinek (elektron, proton és ion) létezése. Az atomok felépítettsége. Az elektro-

mos töltés. A feszültség fogalma és mértékegysége. Az elektromos munka. Az elekt-

romos áramkör és részei. Az elektromos egyenáram. Az elektromos áram fogalma. Az

áramerősség. Fogyasztók soros, párhuzamos kapcsolása: áramköri rajz, tulajdonságok.

A fogyasztókat, vezetéket jellemző ellenállás. Ohm törvénye. Az egyenáram hatásai.

Az elektromos munka és teljesítmény. Elektromágneses indukció. A váltakozó áram.

Generátor, transzformátor fogalma, működése. A távvezetékrendszer vázlata. A válta-

kozó áram hatásainak gyakorlati alkalmazása.

A tanult mennyiségek jele, mértékegysége és átváltásai. Egyszerű számítási feladatok

az áramerősség, feszültség, az elektromos teljesítmény, a transzformátor, az ellenállás

témakörében.

A fény tulajdonságai. A fényvisszaverődés sík- és gömbtükörről. A keletkezett kép

szerkesztése és tulajdonságai. Fénytörés, fénytani lencsék, a keletkezett kép szerkesz-

tése, tulajdonságai. Optikai eszközök a gyakorlatban.

A fehér fény színeire bontása. Színkeverés, kiegészítő színek.

34

Földrajz

Évfolyam Vizsgakövetelmények

7. évfolyam

A tanulók átfogó és reális képzettel rendelkezzenek a Föld egészéről és annak kisebb-

nagyobb egységeiről (a földrészekről és a világtengerről, a kontinensek karakteres

nagytájairól és tipikus tájairól, valamint a világgazdaságban kiemelkedő jelentőségű

ország csoportjairól, országairól).

Ismerjék fel a földrajzi övezetesség kialakulásában megnyilvánuló összefüggéseket és

törtvényszerűségeket. Legyenek tisztában a Földet fenyegető veszélyekkel, értsék a

fenntarthatóság lényegét példák alapján, ismerjék fel, hogy a Föld sorsa a saját maga-

tartásukon is múlik.

Tudjanak nagy vonalakban tájékozódni a földtörténeti időben. Legyenek képesek

természet-, illetve társadalom- és gazdaságföldrajzi tartalmú információk gyűjtésére.

Alkalmazzák digitális ismereteiket.

Legyenek képesek a tanulók a térképet információforrásként használni, vaktérképen

tájékozódni.

8. évfolyam

Legyen átfogó ismeretük földrészünk, azon belül a meghatározó és a hazánkkal szom-

szédos országok természet- és társadalom földrajzi sajátosságairól. Ismerjék a Kárpát-

medencében fekvő hazánk földrajzi jellemzőit, erőforrásairól és az ország gazdasági

lehetőségeiről az Európai Unió keretében. Tudjanak térképen, vaktérképen tájékozód-

ni. Ismerjék fel az egyes országok, országcsoportok helyét a világ társadalmi-

gazdasági folyamataiban.

Informatika

Évfolyam Vizsgakövetelmények

1. évfolyam

Az informatikai eszközök használata:

Számítógép ki- bekapcsolása, újraindítása

Bejelentkezés

Egér-kezelés

Játékos fejlesztő szoftverek megismerése

Paint rajzoló program alapfunkciói

Egyszerű rajzos dokumentumok készítése

2. évfolyam

Az informatikai eszközök használatának tökéletesítése:

Fontosabb billentyűparancsok megismerése

A könyvtárszerkezet alapjai

Saját mappa létrehozása, mentés, beillesztés

Regisztráció, belépés (pl. egyszervolt.hu - Traff játék)

Keresők használata

tudja működtetni a LOGO programot, a teknőcöt parancsokkal irányítani (előre, hátra,

balra, jobbra)

LOGO programozási nyelvben egyszerű algoritmus alkalmazása, egyszerű alakzat/ok

készítése

3. évfolyam

Néhány fontos alkalmazás ismerete: Szövegszerkesztő (Word)

Fontosabb funkciók

Gépelési gyakorlat

Betűformázás (Betűméret, szín, stílus)

Egyszerűbb szövegrendezések

Szöveg, kép másolása beillesztés

Mentés saját mappába

A kornak megfelelő - játékos fejlesztő szoftverek megismerése

Szövegszerkesztett - rajzos dokumentumok készítése

Egyszerű alkalmazói programok indítása, használata. Cd/DVD használata.

LOGO programban algoritmusok használata, valamint ezen algoritmusok speciális je-

lekkel történő lejegyzése, ismétléses parancs megvalósítása

böngészőprogram használata, fontosabb portálok ismerete

35

4. évfolyam

Néhány fontos alkalmazás: Szövegszerkesztő (Word) további funkcióinak megismerése

Gépelési gyakorlatok

Rajzoló elemek, alakzatok, vonalak, árnyék és a WordArt alkalmazása

További szövegrendezések (sortávolság, táblázat beszúrása, szegélyek…)

Szöveg, kép másolása beillesztés

Ismert alkalmazások futtatása a számítógépen

Mentés saját mappába (mappa másolása, átnevezése, áthelyezése, törlés)

A kornak megfelelő - játékos fejlesztő szoftverek megismerése

Szövegszerkesztett, formázott, díszített - rajzos dokumentumok készítése

Meghívók, levelek, plakátok készítése, azaz írás, rajzolás számítógéppel, az elkészített

munka önálló mentése, megnyitása

Operációs rendszer alapműveleteinek megismerése

Könyvtártípusok, az iskolai könyvtár eszköztárának készségszintű használata

Ismerje a számítógép részeinek és alapvető perifériáinak funkcióit, tudja azokat önállóan

használni.

5. évfolyam

Szerezzen jártasságot informatikai eszközök és információhordozók használatában.

Ismerje a hír, információ, jel, kód fogalomkörbe tartozó szavak jelentését. Tudjon

néhányat felsorolni a mindennapi élet jelrendszeréből.

Tudjon hétköznapi témákban algoritmusokat készíteni. Ismerje fel az algoritmusok

azonos szerkezetét.

Ismerje a számítógép üzemeltetési rendjét, egészség- és balesetvédelmi előírásait, és

tartsa is meg ezeket.

Tudja megnevezni a számítógép fő részeit, ismerje azok feladatait. Legyen képes hát-

tértárak és könyvtárak váltására, könyvtárba való belépésre.

Használja a rajzolóprogramot rajzos-szöveges munkáinak megalkotására, módosításá-

ra.

Tudja szövegírásra használni a számítógép billentyűzetét. Tudjon róla, hogy elkészült

munkái elmenthetők, visszatölthetők.

Használjon egy programozási nyelvet (Comenius Logo), tudjon egyszerű alakzatokat

készíteni.

Ismerje a könyvtárak feladatait, típusait, a könyvtár részeit.

6. évfolyam

Ismerje a számítógép üzemeltetési rendjét, egészség- és balesetvédelmi előírásait, és

tartsa is meg ezeket.

Tudja a számítógép részeit megnevezni, csoportosítani, ismerje a feladatukat.

Ismerjen operációs rendszereket és az alkalmazói programokat.

Windows intéző ismerete és használata (mappák és fájlok kezelése).

Szövegszerkesztés alapjainak elsajátítása (új dokumentum létrehozása, megnyitása,

kijelölés, másolás, áthelyezés; karakterformázás).

Legyen képes egyszerű algoritmusokat értelmezni, létrehozni.

Internetes weboldalak felkeresése. Hatékony információ-szerzés az internetről.

Használjon egy programozási nyelvet (Comenius Logo), tudjon alakzatokat, eljáráso-

kat készíteni.

Ismerje a hagyományos eszközökön alapuló könyvtári szolgáltatásokat.

7. évfolyam

A tanuló legyen képes a számítógép legfontosabb perifériáit kezelni. Tudjon tájéko-

zódni a számítógép könyvtárstruktúrájában. Tudja használni a számítógép karbantar-

tásához szükséges segédprogramokat.

Ismerje a hálózatok jellemzőit és lehetőségeit. Használja a különböző hálózati lehető-

ségeket.

Tudja a hálózaton lévő adatokat kezelni: adatvédelem, adatbiztonság, hiteles informá-

ciók.

Műveletek fájlokkal, mappákkal (tömörítés – kicsomagolás; átnevezés, keresés, tör-

lés)

Készítsen egyszerű algoritmusokat.

Ismerje az új információs eszközökön alapuló könyvtári szolgáltatásokat.

8. évfolyam Ismerje a számítógépes vírusterjedés megakadályozásának lehetőségeit.

36

Ismerje a számítástechnika történetét.

Részletesen ismerje meg, és tudjon használni egy szövegszerkesztő programot.

Minta alapján tudjon dokumentumot készíteni, táblázatot kezelni.

Ismerjen meg egy táblázatkezelő programot. Tudjon információt, adatokat megjelení-

teni: szöveges, táblázatos és grafikus formában. Tudjon a mindennapi életben előfor-

duló feladatot megoldani táblázatkezelő program segítségével.

Ismerjen fel algoritmusszerkezeteket (elágazás, ciklus). Tudjon néhány lépéses algo-

ritmust alkotni.

Tudja, hogy a tárgyszó, illetve szakjelzet a könyv tartalmát fejezi ki. Tudja a szakjel-

zet alapján, a szabadpolcon ismeretterjesztő műveket keresni. Segítséggel tudjon

használni Interneten működő elektronikus könyvtárat.

Német

Évfolyam Vizsgakövetelmények

1. évfolyam

KER szintben nem megadható.

A tanuló aktívan részt vesz a célnyelvi tevékenységekben, követi az egyszerű tanári

utasításokat.

Elmond néhány verset, mondókát.

2. évfolyam

KER szintben nem megadható.

A tanuló aktívan részt vesz a célnyelvi tevékenységekben, követi az egyszerű tanári

utasításokat.

Elmond néhány verset, mondókát.

3. évfolyam

KER szintben nem megadható.

A tanuló aktívan részt vesz a célnyelvi tevékenységekben, követi az egyszerű tanári

utasításokat, megérti az egyszerű, ismerős kérdéseket, röviden válaszol.

Elmond néhány verset, mondókát és néhány összefüggő mondatot önmagáról.

Ismert szavakat, rövid mondatokat elolvas.

Tanult szavakat, ismerős mondatokat lemásol.

4. évfolyam

KER szintben nem megadható.

A tanuló aktívan részt vesz a célnyelvi tevékenységekben, követi az egyszerű tanári

utasításokat, megérti az egyszerű, ismerős kérdéseket, válaszol ezekre, kiszűri egysze-

rű, rövid szövegek lényegét.

Elmond néhány verset, mondókát és néhány összefüggő mondatot önmagáról, minta

alapján egyszerű párbeszédet folytat.

Ismert szavakat, rövid szövegeket elolvas és megért jól ismert témában.

Tanult szavakat, ismerős mondatokat lemásol, minta alapján egyszerű, rövid szövege-

ket alkot.

5. évfolyam

A tanuló megérti a gazdagodó nyelvi eszközökkel megfogalmazott célnyelvi óraveze-

tést, az ismert témákhoz kapcsolódó egyszerű kérdéseket, rövid megnyilatkozásokat,

szövegeket.

Egyszerű nyelvi eszközökkel, begyakorolt beszédfordulatokkal kommunikál.

Előzetes felkészülés után elmond rövid szövegeket.

Közös feldolgozás után megérti az egyszerű olvasott szövegek lényegét, tartalmát.

Ismert témáról rövid, egyszerű mondatokat ír, mintát követve rövid írott szövegeket

alkot.

6. évfolyam

A1 szintű nyelvtudás:

A tanuló megérti a gazdagodó nyelvi eszközökkel megfogalmazott célnyelvi óraveze-

tést, az ismert témákhoz kapcsolódó kérdéseket, rövid megnyilatkozásokat, szövege-

ket.

Egyszerű nyelvi eszközökkel, begyakorolt beszédfordulatokkal kommunikál.

Felkészülés után elmond rövid szövegeket.

Közös feldolgozás után megérti az egyszerű olvasott szövegek lényegét, tartalmát.

Ismert témáról rövid, egyszerű mondatokat ír, mintát követve önálló írott szövegeket

alkot.

7. évfolyam A tanuló egyszerű hangzó szövegekből kiszűri a lényeget és néhány konkrét informá-

37

ciót.

Válaszol a hozzá intézett kérdésekre, sikeresen vesz részt rövid beszélgetésekben.

Egyre bővülő szókinccsel, egyszerű nyelvi eszközökkel megfogalmazva történetet

mesél el, valamint leírást ad saját magáról és közvetlen környezetéről.

Megért ismerős témákról írt rövid szövegeket, különböző típusú, egyszerű írott szö-

vegekben megtalálja a fontos információkat.

Összefüggő mondatokat, rövid szöveget ír hétköznapi, őt érintő témákról.

8. évfolyam

KER A2 szintű nyelvtudás:

A tanuló egyszerű hangzó szövegekből kiszűri a lényeget és néhány konkrét informá-

ciót.

Válaszol a hozzá intézett kérdésekre, sikeresen vesz részt rövid beszélgetésekben.

Egyre bővülő szókinccsel, egyszerű nyelvi eszközökkel megfogalmazva történetet

mesél el, valamint leírást ad saját magáról és közvetlen környezetéről.

Megért ismerős témákról írt rövid szövegeket, különböző típusú, egyszerű írott szö-

vegekben megtalálja a fontos információkat.

Összefüggő mondatokat, rövid szöveget ír hétköznapi, őt érintő témákról.

Német nemzetiségi nyelv és irodalom

Évfolyam Vizsgakövetelmények

1. évfolyam

A tanuló beszéljen érthetően, alkalmazza a szóbeli kommunikáció alapvető szabályait.

Értse meg az egyszerű magyarázatokat, utasításokat és társai közléseit.

A kérdésekre a szituációnak megfelelően válaszoljon. Aktivizálja a szókincsét a fel-

adatokban.

Használja a bemutatkozás, a megszólítás és köszöntés udvarias nyelvi formáit.

Legyen képes néhány összefüggő mondat alkotására.

Szöveghűen mondja el a memoritereket.

Rutinszerűen használjon szavakat, alapvető kifejezéseket.

Legyen tisztában a tanulás alapvető céljával, ítélőképessége, erkölcsi, esztétikai és

történeti érzéke legyen az életkori sajátosságoknak megfelelően fejlett.

Legyen nyitott, motivált a német nyelvi képességek fejlesztése területén. A német

nyelvi részképességeinek fejlettsége legyen arányos.

2. évfolyam

A tanuló beszéljen érthetően, alkalmazza a szóbeli kommunikáció alapvető szabályait.

Értse meg az egyszerű magyarázatokat, utasításokat és társai közléseit.

A kérdésekre a szituációnak megfelelően válaszoljon. Aktivizálja a szókincsét a fel-

adatokban.

Használja a bemutatkozás, a megszólítás és köszöntés udvarias nyelvi formáit.

Legyen képes néhány összefüggő mondat alkotására.

Szöveghűen mondja el a memoritereket.

Rutinszerűen használjon szavakat, alapvető kifejezéseket. Ismert és begyakorolt szö-

veget folyamatosságra, pontosságra törekvően olvasson fel.

Irányított feladatok segítségével emelje ki az olvasottak lényegét.

Írása legyen rendezett, pontos.

Jelölje helyesen a sch, s, z, v, ä hangokat a tanult szavakban, tudja a tanult szavakat

helyesen leírni.

Válassza el helyesen az egyszerű szavakat.

Legyen tisztában a tanulás alapvető céljával, ítélőképessége, erkölcsi, esztétikai és

történeti érzéke legyen az életkori sajátosságoknak megfelelően fejlett.

Legyen nyitott, motivált a német nyelvi képességek fejlesztése területén. A német

nyelvi részképességeinek fejlettsége legyen arányos.

3. évfolyam

A tanuló ismeri és alkalmazza a szóbeli kommunikáció alapvető szabályait. Megérti

az egyszerű magyarázatokat, utasításokat és társai közléseit.

Kérdésekre a megismert szókincsen belül érthető válaszokat ad.

A bemutatkozás, a felnőttek és a kortársak megszólításának és köszöntésének udvarias

38

nyelvi formáit biztosan használja.

A gyakorolt olvasástechnikával ismert szövegeket folyékonyan olvas és megért. Írás-

képe rendezett, írástempója megfelelő.

Írásbeli szövegalkotó képessége a rutinszerűen használt szó- és kifejezésanyagon be-

lül életkorának megfelelő szintű.

Feladatokat, utasításokat megért, azokra szóban és írásban megfelelően reagál.

A megismert nyelvi szabályokat jól alkalmazza. Közismereti témák és irodalmi mű-

vek gondolati tartalmát megérti, esztétikai sajátosságait felfedezi.

A szereplőket meg tudja ítélni erkölcsi szempontból is.

A tanulásban motivált; önálló tanulásra is képes.

4. évfolyam

A tanuló ismeri és alkalmazza a szóbeli kommunikáció alapvető szabályait. Megérti

az egyszerű magyarázatokat, utasításokat és társai közléseit.

Kérdésekre a megismert szókincsen belül érthető válaszokat ad.

A bemutatkozás, a felnőttek és a kortársak megszólításának és köszöntésének udvarias

nyelvi formáit biztosan használja.

A gyakorolt olvasástechnikával ismert szövegeket folyékonyan olvas és megért. Írás-

képe rendezett, írástempója megfelelő.

Írásbeli szövegalkotó képessége a rutinszerűen használt szó- és kifejezésanyagon be-

lül életkorának megfelelő szintű.

Feladatokat, utasításokat megért, azokra szóban és írásban megfelelően reagál.

A megismert nyelvi szabályokat jól alkalmazza. Közismereti témák és irodalmi mű-

vek gondolati tartalmát megérti, esztétikai sajátosságait felfedezi.

A szereplőket meg tudja ítélni erkölcsi szempontból is.

A tanulásban motivált; önálló tanulásra is képes.

5. évfolyam

Ezen a szinten a diák megérti és használja a gyakoribb mindennapi kifejezéseket és az

alapvető fordulatokat, amelyeknek célja a mindennapi szükségletek konkrét kielégíté-

se. Be tud mutatkozni, és be tud mutatni másokat. Képes egyszerű interakcióra,

amennyiben a másik személy lassan, világosan beszél és segítőkész.

Megérti a tanár egyszerű utasításait, az ismerős szavakat, fordulatokat, melyek szemé-

lyére, családjára, közvetlen környezetére, a nemzetiségre vonatkoznak. Képes megol-

dani a hallás utáni értési feladatokat. Fokozatosan növekszik beszédbátorsága és önbi-

zalma. Lakóhelyét, ismerőseit képes egyszerű fordulatokkal leírni, információt adni és

kérni valós beszédhelyzetekben. Megértési problémák esetén segítséget tud kérni.

Megérti az ismerős szavakat, egyszerű mondatokat feliratokon, reklámokban, kataló-

gusokban. Felébred érdeklődése népcsoportjának kultúrája iránt. Gyakorlata van egy-

szerű, ismert nyelvi elemekből álló szöveg néma olvasással történő megértésében.

Képes egy adott szövegből egyszerű információkat kiemelni.

Képes egyszerű szöveg lemásolására és tollbamondás után helyes leírására. Tud egy-

szerű, tényszerű információkat írni az adott nyelven. Képes minta alapján több mon-

datból álló, összefüggő szöveget írni (párbeszéd, üzenet, üdvözlő képeslap, bemutat-

kozás).

6. évfolyam

Ezen a szinten a diák megérti és használja a gyakoribb mindennapi kifejezéseket és az

alapvető fordulatokat, amelyeknek célja a mindennapi szükségletek konkrét kielégíté-

se. Be tud mutatkozni, és be tud mutatni másokat. Képes egyszerű interakcióra,

amennyiben a másik személy lassan, világosan beszél és segítőkész.

Megérti a tanár egyszerű utasításait, az ismerős szavakat, fordulatokat, melyek szemé-

lyére, családjára, közvetlen környezetére, a nemzetiségre vonatkoznak. Képes megol-

dani a hallás utáni értési feladatokat. Fokozatosan növekszik beszédbátorsága és önbi-

zalma. Lakóhelyét, ismerőseit képes egyszerű fordulatokkal leírni, információt adni és

kérni valós beszédhelyzetekben. Megértési problémák esetén segítséget tud kérni.

Megérti az ismerős szavakat, egyszerű mondatokat feliratokon, reklámokban, kataló-

gusokban. Felébred érdeklődése népcsoportjának kultúrája iránt. Gyakorlata van egy-

szerű, ismert nyelvi elemekből álló szöveg néma olvasással történő megértésében.

Képes egy adott szövegből egyszerű információkat kiemelni.

Képes egyszerű szöveg lemásolására és tollbamondás után helyes leírására. Tud egy-

39

szerű, tényszerű információkat írni az adott nyelven. Képes minta alapján több mon-

datból álló, összefüggő szöveget írni (párbeszéd, üzenet, üdvözlő képeslap, bemutat-

kozás).

7. évfolyam

A tanuló eligazodik, és hatékonyan részt vesz a mindennapi kommunikációs helyze-

tekben.

Tud kommunikálni begyakorolt szituációkban, egyszerű és közvetlen információcsere

során. Képes magát megértetni társasági beszélgetésben. Egyszerű nyelvi eszközöket

használva tud beszélni saját szociális hátteréről, szűkebb környezetéről és a közvetlen

szükségleteivel kapcsolatos dolgokról.

Képes véleményét is elmondani és megfelelő nyelvi eszközökkel megindokolni.

Figyeli és tudja értelmezni partnerei kommunikációs szándékát, nem nyelvi jeleit.

El tud olvasni rövid, egyszerű szövegeket, irodalmi műveket. Egyszerű, hétköznapi

szövegekben megtalálja a keresett információt és megérti a rövid, egyszerű magánle-

veleket.

Képes a különböző megjelenésű és műfajú szövegek globális megértésére, a szöveg

szó szerinti jelentésén túli üzenet értelmezésére, a szövegből információk visszakere-

sésére.

Össze tudja foglalni a szöveg tartalmát, tud vázlatot készíteni. Képes az olvasott szö-

veg tartalmával kapcsolatos saját véleményét szóban és írásban megfogalmazni.

Alkalmazza az írásbeli szövegalkotásban a mondatvégi, a tagmondatok, illetve mon-

datrészek közötti írásjeleket.

A tanuló képes a könnyebben besorolható művek műfaji azonosítására. Képes a köz-

napi és irodalmi szövegrészletekben, filmekben megjelenő emberi kapcsolatok, csele-

kedetek, érzelmek felismerésére, azok nyelvi bemutatására szóban és írásban.

8. évfolyam

A tanuló eligazodik, és hatékonyan részt vesz a mindennapi kommunikációs helyze-

tekben.

Tud kommunikálni begyakorolt szituációkban, egyszerű és közvetlen információcsere

során. Képes magát megértetni társasági beszélgetésben. Egyszerű nyelvi eszközöket

használva tud beszélni saját szociális hátteréről, szűkebb környezetéről és a közvetlen

szükségleteivel kapcsolatos dolgokról.

Képes véleményét is elmondani és megfelelő nyelvi eszközökkel megindokolni.

Figyeli és tudja értelmezni partnerei kommunikációs szándékát, nem nyelvi jeleit.

El tud olvasni rövid, egyszerű szövegeket, irodalmi műveket. Egyszerű, hétköznapi

szövegekben megtalálja a keresett információt és megérti a rövid, egyszerű magánle-

veleket.

Képes a különböző megjelenésű és műfajú szövegek globális megértésére, a szöveg

szó szerinti jelentésén túli üzenet értelmezésére, a szövegből információk visszakere-

sésére.

Össze tudja foglalni a szöveg tartalmát, tud vázlatot készíteni. Képes az olvasott szö-

veg tartalmával kapcsolatos saját véleményét szóban és írásban megfogalmazni.

Alkalmazza az írásbeli szövegalkotásban a mondatvégi, a tagmondatok illetve mon-

datrészek közötti írásjeleket.

A tanuló képes a könnyebben besorolható művek műfaji azonosítására. Képes a köz-

napi és irodalmi szövegrészletekben, filmekben megjelenő emberi kapcsolatok, csele-

kedetek, érzelmek felismerésére, azok nyelvi bemutatására szóban és írásban.

Német népismeret

Évfolyam Vizsgakövetelmények

1. évfolyam

A tanuló alapvető ismeretekkel rendelkezik a tanult témákról.

A tanult műfajokban el tud mondani kívülről egy-egy művet.

Ismeretekkel rendelkezik saját családjáról és a rokonsági kapcsolatokról.

Saját élményein alapulva tud mesélni még élő szokásokról.

Be tud mutatni egyszerű dalokat, körjátékokat, táncokat.

2. évfolyam A tanuló alapvető ismeretekkel rendelkezik a tanult témákról.

A tanult műfajokban el tud mondani/mesélni kívülről egy-egy művet.

40

Ismeretekkel rendelkezik saját családjáról és a rokonsági kapcsolatokról.

Saját élményein alapulva tud mesélni még élő szokásokról.

Be tud mutatni egyszerű dalokat, körjátékokat, táncokat.

3. évfolyam

A tanuló alapvető ismeretekkel rendelkezik a tanult témákról.

Meg tud fogalmazni különbségeket a tanult témákban „múlt“ és „jelen“ között.

Megért néhány a településen gyakran használt kifejezést, tudósít saját tapasztalatok-

ról, be tud mutatni néhány táncmotívumot.

4. évfolyam

A tanuló alapvető ismeretekkel rendelkezik a tanult témákról.

A tanult műfajokban el tud mondani kívülről egy-egy művet.

Meg tud fogalmazni különbségeket a tanult témákban „múlt“ és „jelen“ között.

Megért néhány a településen gyakran használt kifejezést, tudósít saját tapasztalatok-

ról, be tud mutatni néhány táncmotívumot.

Ki tudja szűrni egy szöveg fontos információit.

5. évfolyam

A tanuló alapvető ismeretekkel rendelkezik a tanult témákról.

Tud információkat gyűjteni egy adott témához, egy szöveg fontos információit ki

tudja emelni.

Tájékozódik Magyarország térképén, helyesen alkalmaz történelmi időkifejezéseket.

Alkalmazza a tanult prezentációs formákat.

6. évfolyam

A tanuló alapvető ismeretekkel rendelkezik a tanult témákról.

Tud információkat gyűjteni egy adott témához, egy szöveg fontos információit ki

tudja emelni.

Tájékozódik Magyarország térképén, helyesen alkalmaz történelmi időkifejezéseket.

Alkalmazza a tanult prezentációs formákat.

7. évfolyam

A tanuló alapvető ismeretekkel rendelkezik a tanult témákról, ismeri a helyi népvise-

letet.

Megfogalmazza saját véleményét eseményekről, személyekről, felismer összefüggé-

seket.

El tud olvasni és meg tud érteni forrásokat.

Lírai és epikai műveket a tartalomnak megfelelően elő tud adni és életkorának megfe-

lelően értelmezni tudja.

Európa térképén tájékozódni tud.

Történelmi eseményeket időben elhelyez.

8. évfolyam

A tanuló alapvető ismeretekkel rendelkezik a tanult témákról, ismeri a helyi népvise-

letet.

Megfogalmazza saját véleményét eseményekről, személyekről, felismer összefüggé-

seket.

El tud olvasni és meg tud érteni forrásokat.

Lírai és epikai műveket a tartalomnak megfelelően elő tud adni és életkorának megfe-

lelően értelmezni tudja.

Európa térképén tájékozódni tud.

Történelmi eseményeket időben elhelyez.

Angol

Évfolyam Vizsgakövetelmények

1. évfolyam

Egyszerű nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre, kérésekre, felszólításokra

való reagálás rövid válaszokkal.

Cselekvéssel ismert szituációs játékokra reagálás.

Tanult témákhoz kapcsolódó szókincs, egyszerű mondókák, versek, dalok ismerete.

Rajzos feladat megoldása utasítás alapján.

2. évfolyam

Rövid, egyszerű tanári utasítások megértése. Rövid kérdések és néhány rövid mon-

datból álló szövegek megértése a tanulóhoz közel álló, ismert témakörökben.

Az életkornak megfelelő, ismert témakörökhöz kapcsolódó, rövid, egyszerű autenti-

kus szövegek bemutatásának, előadásának aktív követése; a szövegekben a tanult

nyelvi elemek felismerése, következtetések levonása a témára, lehetséges tartalomra

vonatkozóan; a szöveg lényegének kiszűrése a megértést segítő, változatos feladatok

41

segítségével témákról. Rövid, hétköznapi szövegekben ismerős szavak és egyszerű

szófordulatok felismerése. Egyszerű, informatív szövegből tárgyszerű információ

szerzése.

Tanult szókincs felismerése olvasással, másolás, egyszerűbb szavak írása.

3. évfolyam

Szavak, kifejezések elolvasása és kapcsolódó tevékenységek elvégzése. Egyszerű

szövegek elolvasása és annak alapján megfelelő cselekvések, cselekvéssorok eljátszá-

sa, elvégzése.

Egyszerű szövegek értő olvasása; ismert típusú, szövegértést ellenőrző feladatok

megoldása önállóan.

Játékos írásbeli feladatok megoldása a szavak, szószerkezetek, rövid mondatok szint-

jén.

Tanári utasítások értése, arra helyes reagálás cselekvéssel, szavak, kifejezések és egy-

szerű, tanult mondatok használatával.

4. évfolyam

Az életkornak megfelelő, ismert témakörökhöz kapcsolódó, rövid, egyszerű autenti-

kus szövegek bemutatásának aktív követése, a tanult nyelvi elemek felismerése a szö-

vegekben, a szöveg lényegének kiszűrése. Ismert témákhoz vagy osztálytermi szituá-

ciókhoz kapcsolódó, egyszerű nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre, kéré-

sekre, felszólításokra való reagálás egyszavas válaszokkal, cselekvéssel, egyszerű

mondatokkal.

Szavak, kifejezések, rövid mondatok elolvasása és kapcsolódó tevékenységek elvég-

zése.

Egyszerű szövegek elolvasása és annak alapján megfelelő cselekvések, cselekvésso-

rok eljátszása, elvégzése. Egyszerű szövegek értő olvasása.

Egyszerű írásbeli üzenetek elolvasása és megértése. Írásbeli feladatok megoldása a

szószerkezetek, rövid mondatok, a szöveg szintjén. Begyakorolt egyszerű nyelvi szer-

kezetek, szókapcsolatok értő használata.

5. évfolyam

Rövid válaszokkal, cselekvéssel való reagálás ismert témákhoz vagy osztálytermi

szituációkhoz kapcsolódó, egyszerű nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre,

kérésekre, felszólításokra. Egyszerű kérdések feltevése ismert témákhoz, osztálytermi

szituációkhoz, egyéni szükségletekhez kapcsolódva.

Egyszerű nyelvi eszközöket és nonverbális elemeket tartalmazó rövid párbeszéd ké-

szítése, írása.

Rövid, hétköznapi szövegekben ismerős szavak szókapcsolatok, állandósult nyelvi

szerkezetek felismerése.

Egyszerű Írott szöveg (pl. baráti levél) alkotása minta után. Különböző műfajú, rövid

szövegek olvasása, lényegük megértése, a szövegek feladatokon keresztül történő

feldolgozása.

6. évfolyam

Az életkornak megfelelő, ismert témakörökhöz kapcsolódó, rövid, egyszerű autenti-

kus szövegek bemutatásának aktív követése; a tanult nyelvi elemek felismerése a szö-

vegekben, következtetések levonása a témára, lehetséges tartalomra vonatkozóan; a

szöveg lényegének kiszűrése megértést segítő, változatos feladatok segítségével.

Rövid válaszokkal, cselekvéssel való reagálás ismert témákhoz vagy osztálytermi

szituációkhoz kapcsolódó, egyszerű nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre,

kérésekre, felszólításokra. Egyszerű kérdések feltevése ismert témákhoz, osztálytermi

szituációkhoz.

Egyszerű nyelvi eszközöket és nonverbális elemeket tartalmazó rövid párbeszéd alko-

tása. Kommunikálás begyakorolt beszédfordulatokkal. Mondatalkotás tanult, egysze-

rűbb nyelvi szerkezetek felhasználásával.

Rövid, hétköznapi szövegekben ismerős szavak és fordulatok felismerése.

Összefüggő mondatokból álló, kissé hosszabb terjedelmű (kb.80-100 szó) írott szöve-

gek alkotása minta alapján (descriptions, letters).

42

Egyszerű, különböző műfajú szövegek olvasása, lényegük megértése, a szövegértést

ellenőrző feladatok önálló megoldása.

7. évfolyam

Ismert témákhoz kapcsolódó kérdések és kijelentések megértése.

Az életkornak megfelelő, ismert témakörökhöz kapcsolódó, rövid, egyszerű autenti-

kus szövegek bemutatásának aktív követése; a tanult nyelvi elemek felismerése; kö-

vetkeztetés levonása a szövegfajtára, a témára és a lehetséges tartalomra vonatkozóan;

a szöveg lényegének, néhány konkrét információnak a kiszűrése megértést segítő,

változatos feladatok segítségével.

Vélemény, gondolat, kérés, javaslat, érzés kifejezése, illetve ezekre való rákérdezés

egyszerű nyelvi eszközökkel. Ismert témákhoz, mindennapi helyzetekhez vagy osz-

tálytermi szituációkhoz kapcsolódó kérdések feltevése, kérések, felszólítások megfo-

galmazása, illetve az azokra történő válaszadás.

Összefüggő szöveg alkotása adott, ismert témához (100-120 szó); szavak, szócsopor-

tok, cselekvéssorok összekapcsolása kötőszavakkal.

Egyre bővülő szókinccsel megfogalmazott szövegek megértése. Lényeges informáci-

ók megtalálása tanult nyelvi eszközöket, szókapcsolatokat tartalmazó szövegekben.

A tanult igeidők helyes használata típusfeladatokban („drill”).

8. évfolyam

Vélemény, gondolat, kérés, javaslat, érzés kifejezése, illetve ezekre való rákérdezés.

Ismert témákhoz, mindennapi helyzetekhez vagy osztálytermi szituációkhoz kapcso-

lódó, tanult nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdések feltevése, kérések, felszólí-

tások megfogalmazása, illetve az azokra történő válaszadás. Párbeszédek alkotása az

ismert témakörökben, a tanult szókapcsolatok és nyelvtani elemek felhasználásával. A

tanult igeidők egyre tudatosabb használata különböző életszerű szituációkban.

Egyre bővülő szókinccsel és nyelvi elemekkel megfogalmazott szöveg elmondása

ismert témákról, felkészülés után.

Különböző műfajú, összefüggő szöveg alkotása ismert, adott témában (120-180 szó).

Cselekvéssorok, tagmondatok, gondolatok összekapcsolása kötőszavakkal. Összefüg-

gő mondatok írása a tanuló közvetlen környezetével kapcsolatos témákról. Egyszerű

szövegek írása kommunikációs céllal.

Bővülő szókinccsel megfogalmazott, különböző típusú szövegek megértése. Lényeges

információk megtalálása, szövegfeldolgozás összetettebb feladatokon keresztül.

Kémia

Évfolyam Vizsgakövetelmények

7. évfolyam

A kémia tárgya. Alapvető laboratóriumi eszközök. Fizikai változás, kémiai reakció

fogalma. Exoterm, endoterm folyamatok, egyesülés, bomlás példával. Keverékek, a

levegő összetétele. A levegő szennyezése, a légszennyezés környezeti hatása. Az égés

fogalma, feltételei, fajtái. A víz szennyezése. Az oldatok, a koncentráció kiszámítása.

A víz bontása, az oxigén és a hidrogén. Az elemek jelölése, az anyagmennyiség. Ele-

mi részecskék, az atom felépítése, az elektronburok szerkezete, a periódusos rendszer.

Elemmolekulák: hidrogén, oxigén, klór, nitrogén. Vegyületmolekulák: víz, szén-

dioxid, hidrogén-klorid, ammónia, metán. Ionok fogalma, keletkezése, ionvegyületek.

Kémiai reakciók fogalma, anyagmegmaradás törvénye, kémiai egyenletek. Az oxidá-

ció és a redukció. Sav-bázis reakciók, indikátorok, kémhatás, kémhatás oka, közöm-

43

bösítés.

8. évfolyam

A hidrogén előállítása, tulajdonságai, reakciói, felhasználása. A klór előállítása, tulaj-

donságai, reakciói, felhasználása. A sósav előállítása, tulajdonságai, reakciói, felhasz-

nálása, savmaradék, só fogalma. Az oxigén előállítása, tulajdonságai, reakciói, fel-

használása. A kén és vegyületei. A kénsav, tulajdonságai, reakciói, felhasználása. A

Nitrogén tulajdonságai, reakciói, a salétromsav reakciói, felhasználása. A foszfor, a

foszforsav. A szén, a szén oxidjai és a szénsav. A szilícium és a kvarc. Fémek

redukálósora. A nátrium tulajdonságai, reakciója vízzel. A kalcium és vegyületei:

kalcium-oxid, kalcium-hidroxid, kalcium-karbonát, kalcium-szulfát. Az alumínium és

gyártása. A vas, a vas- és acélgyártás. Nehézfémek, színesfémek, nemesfémek. Ener-

giaforrások, tápanyagok, építőanyagok, üveg, porcelán, műanyagok, háztartási vegy-

szerek

Magyar nyelv és irodalom

Évfolyam Vizsgakövetelmények

1. évfolyam

A tanuló érthetően beszéljen, legyen tisztában a szóbeli kommunikáció alapvető sza-

bályaival, alkalmazza őket. Értse meg az egyszerű magyarázatokat, utasításokat és

társai közléseit. A kérdésekre értelmesen válaszoljon. Aktivizálja a szókincsét a szö-

vegalkotó feladatokban. Használja a bemutatkozás, a felnőttek és a kortársak megszó-

lításának és köszöntésének udvarias nyelvi formáit. Legyen képes összefüggő monda-

tok alkotására. Olvasmányai tartalmáról. Szöveghűen mondja el a memoritereket.

Ismerje az írott és nyomtatott betűket, rendelkezzen megfelelő szókinccsel. Ismert és

begyakorolt szöveget folyamatosságra, pontosságra törekvően olvasson fel. Tanítója

segítségével emelje ki az olvasottak lényegét. Írása legyen rendezett. Legyen nyitott,

motivált az anyanyelvi képességek fejlesztése területén.

2. évfolyam

A tanuló érthetően beszéljen, legyen tisztában a szóbeli kommunikáció alapvető sza-

bályaival, alkalmazza őket. Értse meg az egyszerű magyarázatokat, utasításokat és

társai közléseit. A kérdésekre értelmesen válaszoljon. Aktivizálja a szókincsét a szö-

vegalkotó feladatokban. Használja a bemutatkozás, a felnőttek és a kortársak megszó-

lításának és köszöntésének udvarias nyelvi formáit. Legyen képes összefüggő monda-

tok alkotására. Követhetően számoljon be élményeiről, olvasmányai tartalmáról. Szö-

veghűen mondja el a memoritereket.

Ismerje az írott és nyomtatott betűket, rendelkezzen megfelelő szókinccsel. Ismert és

begyakorolt szöveget folyamatosságra, pontosságra törekvően olvasson fel. Tanítója

segítségével emelje ki az olvasottak lényegét. Írása legyen rendezett, pontos.

Ismerje fel és nevezze meg a tanult nyelvtani fogalmakat, szükség szerint idézze fel és

alkalmazza a helyesírási szabályokat a begyakorolt szókészlet szavaiban. Jelölje he-

lyesen a j hangot 30–40 begyakorolt szóban. Helyesen válassza el az egyszerű szava-

kat. Legyen nyitott, motivált az anyanyelvi képességek fejlesztése területén.

3. évfolyam

A tanuló értelmesen és érthetően fejezze ki a gondolatait. Aktivizálja a szókincsét a

szövegalkotó feladatokban. Használja a mindennapi érintkezésben az udvarias nyelvi

fordulatokat. Beszédstílusát igazítsa beszélgető partneréhez.

Kapcsolódjon be a csoportos beszélgetésbe, vitába, történetalkotásba, improvizációba,

közös élményekről, tevékenységekről való beszélgetésekbe, értékelésbe. A közös

tevékenységeket együttműködő magatartással segítse.

Felkészülés után folyamatosan, érthetően és értelmezően olvasson fel ismert szöveget.

Életkorának megfelelő szöveget értsen meg néma olvasás útján. Mondja el az olvasot-

tak lényegét. Az olvasottakkal kapcsolatos véleményét értelmesen fogalmazza meg.

Ismerjen, alkalmazzon néhány fontos olvasási stratégiát.

Tanulási tevékenységét fokozatosan növekvő időtartamban legyen képes tudatos fi-

gyelemmel irányítani. Feladatainak megoldásához szükség szerint vegye igénybe az

iskola könyvtárát, illetve digitális forrásokat. A könyvekben, gyermekújságokban a

44

tartalomjegyzék segítségével igazodjon el. Használja az ismert kézikönyveket.

A memoritereket szöveghűen mondja el.

Adott vagy választott témáról 8–10 mondatos fogalmazást (elbeszélést) készítsen a

tanult fogalmazási ismeretek alkalmazásával. Ismerje a mindennapi tájékoztató szö-

vegek főbb jellemzőit.

A tanult anyanyelvi ismeretei rendszerezettek legyenek. Biztonsággal ismerje fel a

tanult szófajokat (ige, főnév, melléknév, névelő), és nevezze meg azokat szövegben

is.

A begyakorolt szókészlet körében helyesen alkalmazza a tanult helyesírási szabályo-

kat. Írásbeli munkái rendezettek, olvashatóak legyenek. Helyesírását önellenőrzéssel

vizsgálja felül, szükség esetén javítsa. Legyen nyitott, motivált az anyanyelvi képes-

ségek fejlesztése területén. Az anyanyelvi részképességeinek fejlettsége legyen össz-

hangban, harmonikusan fejlődjön.

4. évfolyam

A tanuló értelmesen és érthetően fejezze ki a gondolatait. Aktivizálja a szókincsét a

szövegalkotó feladatokban. Használja a mindennapi érintkezésben az udvarias nyelvi

fordulatokat. Beszédstílusát igazítsa beszélgető partneréhez.

Kapcsolódjon be a csoportos beszélgetésbe, vitába, történetalkotásba, improvizációba,

közös élményekről, tevékenységekről való beszélgetésekbe, értékelésbe. A közös

tevékenységeket együttműködő magatartással segítse.

Felkészülés után folyamatosan, érthetően és értelmezően olvasson fel ismert szöveget.

Életkorának megfelelő szöveget értsen meg néma olvasás útján. Mondja el az olvasot-

tak lényegét. Az olvasottakkal kapcsolatos véleményét értelmesen fogalmazza meg.

Ismerjen, alkalmazzon néhány fontos olvasási stratégiát.

Tanulási tevékenységét fokozatosan növekvő időtartamban legyen képes tudatos fi-

gyelemmel irányítani. Feladatainak megoldásához szükség szerint vegye igénybe az

iskola könyvtárát, illetve digitális forrásokat. A könyvekben, gyermekújságokban a

tartalomjegyzék segítségével igazodjon el. Használja az ismert kézikönyveket.

A memoritereket szöveghűen mondja el.

Adott vagy választott témáról 8–10 mondatos fogalmazást (elbeszélést, leírást, jellem-

zést) készítsen a tanult fogalmazási ismeretek alkalmazásával. Ismerje a mindennapi

tájékoztató szövegek főbb jellemzőit.

Az alsó tagozaton tanult anyanyelvi ismeretei rendszerezettek legyenek. Biztonsággal

ismerje fel a tanult szófajokat (ige, főnév, melléknév, számnév, névelő, névutó, sze-

mélyes névmás, kérdő névmás, mutató névmás), és nevezze meg azokat szövegben is.

A begyakorolt szókészlet körében helyesen alkalmazza a tanult helyesírási szabályo-

kat. Írásbeli munkái rendezettek, olvashatóak legyenek. Helyesírását önellenőrzéssel

vizsgálja felül, szükség esetén javítsa.

Legyen nyitott, motivált az anyanyelvi képességek fejlesztése területén. Az anya-

nyelvi részképességeinek fejlettsége legyen összhangban, harmonikusan fejlődjön.

5. évfolyam

A tanuló érthetően beszéljen, legyen tisztában a szóbeli kommunikáció alapvető sza-

bályaival, alkalmazza őket. Értse meg az egyszerű magyarázatokat, utasításokat és

társai közléseit. A kérdésekre értelmesen válaszoljon. Aktivizálja a szókincsét a szö-

vegalkotó feladatokban. Használja a bemutatkozás, a felnőttek és a kortársak megszó-

lításának és köszöntésének udvarias nyelvi formáit. Legyen képes összefüggő monda-

tok alkotására. Követhetően számoljon be élményeiről, olvasmányai tartalmáról. Szö-

veghűen mondja el a memoritereket.

Ismerje az írott és nyomtatott betűket, rendelkezzen megfelelő szókinccsel. Ismert és

begyakorolt szöveget folyamatosságra, pontosságra törekvően olvasson fel. Tanítója

segítségével emelje ki az olvasottak lényegét. Írása legyen rendezett, pontos.

Legyen tisztában a tanulás alapvető céljával, ítélőképessége, erkölcsi, esztétikai és

történeti érzéke legyen az életkori sajátosságoknak megfelelően fejlett. Legyen nyi-

tott, motivált az anyanyelvi képességek fejlesztése területén.

6. évfolyam

A tanuló érthetően beszéljen, legyen tisztában a szóbeli kommunikáció alapvető sza-

bályaival, alkalmazza őket. Értse meg az egyszerű magyarázatokat, utasításokat és

társai közléseit. A kérdésekre értelmesen válaszoljon. Aktivizálja a szókincsét a szö-

45

vegalkotó feladatokban. Használja a bemutatkozás, a felnőttek és a kortársak megszó-

lításának és köszöntésének udvarias nyelvi formáit. Legyen képes összefüggő monda-

tok alkotására. Követhetően számoljon be élményeiről, olvasmányai tartalmáról. Szö-

veghűen mondja el a memoritereket.

Ismerje az írott és nyomtatott betűket, rendelkezzen megfelelő szókinccsel. Ismert és

begyakorolt szöveget folyamatosságra, pontosságra törekvően olvasson fel. Tanítója

segítségével emelje ki az olvasottak lényegét. Írása legyen rendezett, pontos.

Ismerje fel és nevezze meg a tanult nyelvtani fogalmakat, szükség szerint idézze fel és

alkalmazza a helyesírási szabályokat a begyakorolt szókészlet szavaiban. Jelölje he-

lyesen a j hangot 30–40 begyakorolt szóban. Helyesen válassza el az egyszerű szava-

kat.

Legyen tisztában a tanulás alapvető céljával, ítélőképessége, erkölcsi, esztétikai és

történeti érzéke legyen az életkori sajátosságoknak megfelelően fejlett. Legyen nyi-

tott, motivált az anyanyelvi képességek fejlesztése területén.

7. évfolyam

A tanuló értelmesen és érthetően fejezze ki a gondolatait. Aktivizálja a szókincsét a

szövegalkotó feladatokban. Használja a mindennapi érintkezésben az udvarias nyelvi

fordulatokat. Beszédstílusát igazítsa beszélgető partneréhez.

Kapcsolódjon be a csoportos beszélgetésbe, vitába, történetalkotásba, improvizációba,

közös élményekről, tevékenységekről való beszélgetésekbe, értékelésbe. A közös

tevékenységeket együttműködő magatartással segítse.

Felkészülés után folyamatosan, érthetően és értelmezően olvasson fel ismert szöveget.

Életkorának megfelelő szöveget értsen meg néma olvasás útján. Mondja el az olvasot-

tak lényegét. Az olvasottakkal kapcsolatos véleményét értelmesen fogalmazza meg.

Ismerjen, alkalmazzon néhány fontos olvasási stratégiát.

Tanulási tevékenységét fokozatosan növekvő időtartamban legyen képes tudatos fi-

gyelemmel irányítani. Feladatainak megoldásához szükség szerint vegye igénybe az

iskola könyvtárát, illetve digitális forrásokat. A könyvekben, gyermekújságokban a

tartalomjegyzék segítségével igazodjon el. Használja az ismert kézikönyveket.

A memoritereket szöveghüen mondja el.

Adott vagy választott témáról 8–10 mondatos fogalmazást (elbeszélést, leírást, jellem-

zést) készítsen a tanult fogalmazási ismeretek alkalmazásával. Ismerje a mindennapi

tájékoztató szövegek főbb jellemzőit.

A tanult anyanyelvi ismeretei rendszerezettek legyenek. Biztonsággal ismerje fel a

tanult szófajokat (ige, főnév, melléknév, számnév, névelő), és nevezze meg azokat

szövegben is.

A begyakorolt szókészlet körében helyesen alkalmazza a tanult helyesírási szabályo-

kat. Írásbeli munkái rendezettek, olvashatóak legyenek. Helyesírását önellenőrzéssel

vizsgálja felül, szükség esetén javítsa.

Legyen tisztában a tanulás alapvető céljával, ítélőképessége, erkölcsi, esztétikai és

történeti érzéke legyen az életkori sajátosságoknak megfelelően fejlett. Legyen nyi-

tott, motivált az anyanyelvi képességek fejlesztése területén. Az anyanyelvi részké-

pességeinek fejlettsége legyen összhangban, harmonikusan fejlődjön.

8. évfolyam

A tanuló értelmesen és érthetően fejezze ki a gondolatait. Aktivizálja a szókincsét a

szövegalkotó feladatokban. Használja a mindennapi érintkezésben az udvarias nyelvi

fordulatokat. Beszédstílusát igazítsa beszélgető partneréhez.

Kapcsolódjon be a csoportos beszélgetésbe, vitába, történetalkotásba, improvizációba,

közös élményekről, tevékenységekről való beszélgetésekbe, értékelésbe. A közös

tevékenységeket együttműködő magatartással segítse.

Felkészülés után folyamatosan, érthetően és értelmezően olvasson fel ismert szöveget.

Életkorának megfelelő szöveget értsen meg néma olvasás útján. Mondja el az olvasot-

tak lényegét. Az olvasottakkal kapcsolatos véleményét értelmesen fogalmazza meg.

Ismerjen, alkalmazzon néhány fontos olvasási stratégiát.

Tanulási tevékenységét fokozatosan növekvő időtartamban legyen képes tudatos fi-

gyelemmel irányítani. Feladatainak megoldásához szükség szerint vegye igénybe az

iskola könyvtárát, illetve digitális forrásokat. A könyvekben, gyermekújságokban a

46

tartalomjegyzék segítségével igazodjon el. Használja az ismert kézikönyveket.

A memoritereket szöveghűen mondja el.

Adott vagy választott témáról 8–10 mondatos fogalmazást (elbeszélést, leírást, jellem-

zést) készítsen a tanult fogalmazási ismeretek alkalmazásával. Ismerje a mindennapi

tájékoztató szövegek főbb jellemzőit.

Az alsó tagozaton tanult anyanyelvi ismeretei rendszerezettek legyenek. Biztonsággal

ismerje fel a tanult szófajokat (ige, főnév, melléknév, számnév, névelő, névutó, sze-

mélyes névmás, kérdő névmás, mutató névmás), és nevezze meg azokat szövegben is.

A begyakorolt szókészlet körében helyesen alkalmazza a tanult helyesírási szabályo-

kat. Írásbeli munkái rendezettek, olvashatóak legyenek. Helyesírását önellenőrzéssel

vizsgálja felül, szükség esetén javítsa.

Legyen tisztában a tanulás alapvető céljával, ítélőképessége, erkölcsi, esztétikai és

történeti érzéke legyen az életkori sajátosságoknak megfelelően fejlett. Legyen nyi-

tott, motivált az anyanyelvi képességek fejlesztése területén. Az anyanyelvi részké-

pességeinek fejlettsége legyen összhangban, harmonikusan fejlődjön.

A tanuló törekszik gondolatait érthetően, a helyzetnek megfelelően megfogalmazni,

adekvátan alkalmazni a beszédet kísérő nem nyelvi jeleket.

Képes mások rövidebb szóbeli üzeneteinek, rövidebb hallott történeteknek a megérté-

sére, összefoglalására, továbbadására.

Ismeri és alkalmazni tudja a legalapvetőbb anyaggyűjtési, vázlatkészítési módokat.

Képes önállóan a tanult hagyományos és internetes műfajokban (elbeszélés, leírás,

jellemzés, levél, SMS, e-mail stb.) szöveget alkotni. Törekszik az igényes, pontos és

helyes fogalmazásra, írásra.

Az írott és elektronikus felületen megjelenő olvasott szövegek globális (átfogó) meg-

értése, a szövegből az információk visszakeresése mellett képes újabb és újabb szö-

vegértési stratégiákat megismerni, azokat alkalmazni. Képes önálló feladatvégzésre az

információgyűjtés és ismeretszerzés módszereinek alkalmazásával (kézikönyvek és

korosztálynak szóló ismeretterjesztő források).

Felismeri a szövegértés folyamatát, annak megfigyelésével képes saját módszerét

fejleszteni, hibás olvasási szokásaira megfelelő javító stratégiát találni, és azt alkal-

mazni.

A tanuló ismeri a hangok képzésének a sajátosságait, a főbb beszélőszervek működé-

sét, a hangok csoportosításának a szempontjait (rövid és hosszú, mély és magas ma-

gánhangzók, rövid és hosszú, zöngés és zöngétlen mássalhangzók), az alapvető hang-

zókapcsolatok törvényszerűségeit (hangrend, illeszkedés, teljes hasonulás, részleges

hasonulás, összeolvadás, rövidülés).

Ismerje a magyar helyesírás főbb jellemzőit, legyen képes a betűrendbe sorolásnak, az

elvválasztásnak és a keltezésnek a szabályait alkalmazni.

Tudja megnevezni a helyesírási alapelveket, ismerje fel a saját munkájában a helyes-

írási alapelvek alkalmazásának eseteit.

Ismeri a szóelemek fajtáit, tudja az összetett szavakat előtagra és utótagra bontani.

A megismert új szavakat, közmondásokat, szólásokat próbálja aktív szókincsében is

alkalmazni.

A tanuló meg tud nevezni három mesetípust példákkal, és fel tud idézni címe vagy

részlete említésével három népdalt. Különbséget tud tenni a népmese és a műmese

között. El tudja különíteni a ritmikus szöveget a prózától. Felismeri a szövegről, hogy

az időmértékes, a felező tizenkettesről, hogy az ütemhangsúlyos. Fel tud sorolni há-

rom-négy művet Petőfitől és Aranytól, képes egyszerű jellemzést megfogalmazni

János vitéz alakjáról. El tudja különíteni az egyszerűbb versekben és prózai szöve-

gekben a nagyobb szerkezeti egységeket. Össze tudja foglalni néhány hosszabb mű

cselekményét (János vitéz, A Pál utcai fiúk), meg tudja különböztetni, melyik közülük

a regény és melyik az elbeszélő költemény. Értelmesen és pontosan, tisztán, tagoltan,

megfelelő ritmusban tud felolvasni szövegeket. Részt tud venni számára ismert témájú

vitában, és képes érveket alkotni. Ismert és könnyen érthető történetben párosítani

tudja annak egyes szakaszait a konfliktus, bonyodalom, tetőpont fogalmával. Képes az

47

általa jól ismert történetek szereplőit jellemezni, kapcsolatrendszerüket feltárni. Képes

néhány példa közül kiválasztani az egyszerűbb metaforákat és metonímiákat. Képes

egyszerűbb meghatározást adnia következő fogalmakról: líra, epika, epizód, megsze-

mélyesítés, dal, rím, ritmus, mítosz, motívum, konfliktus. Képes néhány irodalmi mű

vagy részlet szöveghű felidézésére.(pl. Petőfi: Az Alföld, részletek a János vitézből)

A tanuló törekszik gondolatait érthetően, a helyzetnek megfelelően megfogalmazni,

adekvátan alkalmazni a beszédet kísérő nem nyelvi jeleket.

Képes mások rövidebb szóbeli üzeneteinek, rövidebb hallott történeteknek a megérté-

sére, összefoglalására, továbbadására.

Ismeri és alkalmazni tudja a legalapvetőbb anyaggyűjtési, vázlatkészítési módokat.

Képes önállóan a tanult hagyományos és internetes műfajokban (elbeszélés, leírás,

jellemzés, levél, SMS, e-mail stb.) szöveget alkotni. Törekszik az igényes, pontos és

helyes fogalmazásra, írásra.

Az írott és elektronikus felületen megjelenő olvasott szövegek globális (átfogó) meg-

értése, a szövegből az információk visszakeresése mellett képes újabb és újabb szö-

vegértési stratégiákat megismerni, azokat alkalmazni. Képes önálló feladatvégzésre az

információgyűjtés és ismeretszerzés módszereinek alkalmazásával (kézikönyvek és

korosztálynak szóló ismeretterjesztő források).

Felismeri a szövegértés folyamatát, annak megfigyelésével képes saját módszerét

fejleszteni, hibás olvasási szokásaira megfelelő javító stratégiát találni, és azt alkal-

mazni.

A tanuló ismeri a tanult alapszófajok (ige, főnév, melléknév, számnév, határozószó,

igenevek, névmások), valamint az igekötők általános jellemzőit, alaki sajátosságait, a

hozzájuk kapcsolódó főbb helyesírási szabályokat, amelyeket az írott munkáiban

igyekszik alkalmazni is.

A megismert új szavakat, közmondásokat, szólásokat próbálja aktív szókincsében is

alkalmazni.

A tanuló meg tud nevezni három mesetípust példákkal, és fel tud idézni címe vagy

részlete említésével három népdalt. Különbséget tud tenni a népmese és a műmese

között. Meg tudja fogalmazni, mi a különbség a mese és a monda között. El tudja

különíteni a ritmikus szöveget a prózától. Felismeri a hexameteres szövegről, hogy az

időmértékes, a felező tizenkettesről, hogy az ütemhangsúlyos. Fel tud sorolni három-

négy művet Petőfitől és Aranytól, képes egyszerűbb összehasonlítást megfogalmazni

János vitéz és Toldi Miklós alakjáról. Képes értelmezni A walesi bárdokban rejlő

üzenetet, és meg tudja világítani 5–6 mondatban az Egri csillagok történelmi hátterét.

El tudja különíteni az egyszerűbb versekben és prózai szövegekben a nagyobb szerke-

zeti egységeket. Össze tudja foglalni néhány hosszabb mű cselekményét (Toldi, Egri

csillagok), meg tudja különböztetni, melyik közülük a regény és melyik az elbeszélő

költemény. Értelmesen és pontosan, tisztán, tagoltan, megfelelő ritmusban tud felol-

vasni szövegeket. Részt tud venni számára ismert témájú vitában, és képes érveket

alkotni. Ismert és könnyen érthető történetben párosítani tudja annak egyes szakaszait

a konfliktus, bonyodalom, tetőpont fogalmával. Képes az általa jól ismert történetek

szereplőit jellemezni, kapcsolatrendszerüket feltárni. Képes néhány példa közül kivá-

lasztani az egyszerűbb metaforákat és metonímiákat. Képes egyszerűbb meghatáro-

zást adnia következő fogalmakról: líra, epika, epizód, megszemélyesítés, ballada, dal,

rím, ritmus, mítosz, motívum, konfliktus. Képes néhány irodalmi mű vagy részlet

szöveghű felidézésére.

A tanuló eligazodik és hatékonyan részt vesz a mindennapi páros és csoportos kom-

munikációs helyzetekben, vitákban. Képes álláspontját megfelelő érvek, bizonyítékok

segítségével megvédeni.

Figyeli és tudja értelmezni partnerei kommunikációs szándékát, nem nyelvi jeleit.

Képes a különböző megjelenésű és műfajú szövegek globális (átfogó) megértésére, a

szöveg szó szerinti jelentésén túli üzenet értelmezésére, a szövegből információk visz-

szakeresésére.

Össze tudja foglalni a szöveg tartalmát, tud önállóan jegyzetet és vázlatot készíteni.

48

Képes az olvasott szöveg tartalmával kapcsolatos saját véleményét szóban és írásban

megfogalmazni, állításait indokolni.

A tanuló ismeri és a törekszik a szövegalkotásban a különböző mondatfajták használa-

tára.

Alkalmazza az írásbeli szövegalkotásban a mondatvégi, a tagmondatok, illetve mon-

datrészek közötti írásjeleket.

Ismeri a mondatokat felépítő szószerkezetek fajtáit: predikatív szószerkezet, alárende-

lő és mellérendelő szószerkezet, a mondat fő részeinek (alany, állítmány) jellemzőit,

típusait, a tárgyas szószerkezetet, a határozós szószerkezetet és jelzős szószerkezetet.

Képes egy egyszerű mondat komplex elemzésére, kijavítja az egyes téves szószerke-

zetek használatából eredő nyelvhelyességi hibákat.

A tanuló a helyesírási segédkönyvek segítségével jártas az összetett szavak és gyako-

ribb mozaikszók helyesírásában.

Ismeri a tömegkommunikáció fogalmát, legjellemzőbb területeit.

A tanuló képes a könnyebben besorolható művek műfaji azonosítására, 8–10 műfajt

münemekbe tud sorolni, és a műnemek lényegét meg tudja fogalmazni. A különböző

regénytípusok műfaji jegyeit felismeri, a szereplőket jellemezni tudja, a konfliktusok

mibenlétét fel tudja tárni. Felismeri az alapvető lírai műfajok sajátosságait különböző

korok alkotóinak művei alapján (elsősorban 19. századi alkotások). Felismeri néhány

lírai mű beszédhelyzetét, a megszólító-megszólított viszony néhány jellegzetes típu-

sát, azonosítja a művek tematikáját, meghatározó motívumait. Felfedez műfaji és te-

matikus-motivikus kapcsolatokat, azonosítja a zenei és ritmikai eszközök típusait,

felismeri funkciójukat, hangulati hatásukat. Azonosít képeket, alakzatokat, szókincs-

beli és mondattani jellegzetességeket, a lexika jelentésteremtő szerepét megérti a lírai

szövegekben, megismeri a kompozíció meghatározó elemeit (pl. tematikus szerkezet,

tér- és időszerkezet, logikai szerkezet, beszédhelyzet és változása). Konkrét szöveg-

példán meg tudja mutatni a mindentudó és a tárgyilagos elbeszélői szerep különböző-

ségét, továbbá a közvetett és a közvetlen elbeszélésmód eltérését. Képes a drámákban,

filmekben megjelenő emberi kapcsolatok, cselekedetek, érzelmi viszonyulások, konf-

liktusok összetettségének értelmezésére és megvitatására. Képes egyszerűbb meghatá-

rozást megfogalmazni a következő fogalmakról: novella, rapszódia, lírai én, hexame-

ter, pentameter, disztichon, szinesztézia, szimbólum, tragédia, komédia, dialógus,

monológ. Képes néhány egyszerűbb meghatározás közül kiválasztani azt, amely a

következő fogalmak valamelyikéhez illik: fordulat, retorika, paródia, helyzetkomi-

kum, jellemkomikum. Az ismertebb műfajokról tudja az alapvető információkat.

A tanuló eligazodik és hatékonyan részt vesz a mindennapi páros és csoportos kom-

munikációs helyzetekben, vitákban. Képes álláspontját megfelelő érvek, bizonyítékok

segítségével megvédeni.

Figyeli és tudja értelmezni partnerei kommunikációs szándékát, nem nyelvi jeleit.

Képes a különböző megjelenésű és műfajú szövegek globális (átfogó) megértésére, a

szöveg szó szerinti jelentésén túli üzenet értelmezésére, a szövegből információk visz-

szakeresésére.

Össze tudja foglalni a szöveg tartalmát, tud önállóan jegyzetet és vázlatot készíteni.

Képes az olvasott szöveg tartalmával kapcsolatos saját véleményét szóban és írásban

megfogalmazni, állításait indokolni.

A tanuló ismeri és a törekszik a szövegalkotásban a különböző mondatfajták használa-

tára.

Alkalmazza az írásbeli szövegalkotásban a mondatvégi, a tagmondatok, illetve mon-

datrészek közötti írásjeleket. Ismeri a mondatok csoportosítási szempontjait. Ele-

mezni tudja az összetett, illetve a többszörösen összetett mondatokat. Ismeri a tartal-

mi és a szószerinti idézés szabályait.

A tanuló a helyesírási segédkönyvek segítségével jártas az összetett szavak és gyako-

ribb mozaikszók helyesírásában.

Ismeri a tömegkommunikáció fogalmát, legjellemzőbb területeit.

A tanuló képes a könnyebben besorolható művek műfaji azonosítására, 8–10 műfajt

49

műnemekbe tud sorolni, és a műnemek lényegét meg tudja fogalmazni. A különböző

regénytípusok műfaji jegyeit felismeri, a szereplőket jellemezni tudja, a konfliktusok

mibenlétét fel tudja tárni. Felismeri az alapvető lírai műfajok sajátosságait különböző

korok alkotóinak művei alapján (elsősorban 20. századi alkotások). Felismeri néhány

lírai mű beszédhelyzetét, a megszólító-megszólított viszony néhány jellegzetes típu-

sát, azonosítja a művek tematikáját, meghatározó motívumait. Felfedez műfaji és te-

matikus-motivikus kapcsolatokat, azonosítja a zenei és ritmikai eszközök típusait,

felismeri funkciójukat, hangulati hatásukat. Azonosít képeket, alakzatokat, szókincs-

beli és mondattani jellegzetességeket, a lexika jelentésteremtő szerepét megérti a lírai

szövegekben, megismeri a kompozíció meghatározó elemeit (pl. tematikus szerkezet,

tér- és időszerkezet, logikai szerkezet, beszédhelyzet és változása). Konkrét szöveg-

példán meg tudja mutatni a mindentudó és a tárgyilagos elbeszélői szerep különböző-

ségét, továbbá a közvetett és a közvetlen elbeszélésmód eltérését. Képes a drámákban,

filmekben megjelenő emberi kapcsolatok, cselekedetek, érzelmi viszonyulások, konf-

liktusok összetettségének értelmezésére és megvitatására. Képes egyszerűbb meghatá-

rozást megfogalmazni a következő fogalmakról: novella, rapszódia, lírai én, hexame-

ter, pentameter, disztichon, szinesztézia, szimbólum, tragédia, komédia, dialógus,

monológ. Képes néhány egyszerűbb meghatározás közül kiválasztani azt, amely a

következő fogalmak valamelyikéhez illik: fordulat, retorika, paródia, helyzetkomi-

kum, jellemkomikum. Az ismertebb műfajokról tudja az alapvető információkat.

Tisztában van a média alapvető kifejezőeszközeivel, az írott és az elektronikus sajtó

műfajaival. Ismeri a média, kitüntetetten az audiovizuális média és az internet társa-

dalmi szerepét, működési módjának legfőbb jellemzőit. Kialakul benne a médiatuda-

tosság elemi szintje, az önálló, kritikus attitűd.

Matematika

Évfolyam Vizsgakövetelmények

1. évfolyam

A tanuló

képes halmazokat összehasonlítani az elemek száma szerint, halmazt alkotni;

képes állítások igazságtartalmának eldöntésére, állításokat megfogalmazni;

halmazok elemeit összehasonlítja, azonosítja, megkülönbözteti, a közös tulaj-

donságokat felismeri, megnevezi;

több, kevesebb, ugyannyi fogalmát helyesen használja;

néhány elemet sorba rendez próbálgatással;

számokat ír, olvas 20-as számkörben.

megtalálja számok helyét a számegyenesen,

meghatározza az egyes számszomszédokat;

képes természetes számok nagyság szerinti összehasonlítására;

a matematikai jeleket: +, –, =, <, > helyesen használja;

képes összeadni, kivonni 20-as számkörben;

képes egyszerű szöveges feladatok értelmezésére, megjelenítésére rajz segítsé-

gével, leírására művelettel;

megkülönbözteti a páros és páratlan számokat;

képes szimbólumok használatára matematikai szöveg leírásánál, az ismeretlen

szimbólum kiszámítására;

ismeri az egyenes és görbe vonalakat;

képes a test és a síkidom megkülönböztetésére;

képes tájékozódni, ismeri az irányokat;

ismeri a szabvány mértékegységeket: m, l, kg, nap, hét, hónap, év.

felismeri növekvő és csökkenő számsorozatok szabályát, adott szabályú soroza-

tot képes folytatni;

2. évfolyam

A tanuló

képes halmazokat összehasonlítani az elemek száma szerint, halmazt alkotni;

képes állítások igazságtartalmának eldöntésére, állításokat megfogalmazni;

50

halmazok elemeit összehasonlítja, azonosítja, megkülönbözteti, a közös tulaj-

donságokat felismeri, megnevezi;

több, kevesebb, ugyannyi fogalmát helyesen használja;

néhány elemet sorba rendez próbálgatással;

számokat ír, olvas 100-as számkörben, Helyi érték fogalmát ismeri, alkalmazza.

megtalálja számok helyét a számegyenesen,

meghatározza az egyes, tízes számszomszédokat;

képes természetes számok nagyság szerinti összehasonlítására;

tud kétjegyű számokat képezni, helyi érték szerint bontani;

a matematikai jeleket +, –, •, :, =, <, >, ( ) helyesen használja;

képes összeadni, kivonni, szorozni, osztani 100-as számkörben;

ismeri a szorzótáblát a 100-as számkörben;

ismeri és helyesen alkalmazza a műveletvégzés sorrendjét;

képes összetett szöveges feladatok értelmezésére, megjelenítésére is, rajz segít-

ségével, leírására művelettel;

megkülönbözteti a páros és páratlan számokat;

képes szimbólumok használatára matematikai szöveg leírásánál, az ismeretlen

szimbólum kiszámítására;

ismeri az egyenes és görbe vonalakat;

képes a test és a síkidom megkülönböztetésére;

képes tájékozódni, ismeri az irányokat;

ismeri a szabvány mértékegységeket: cm, dm, m, dl, l, dkg, kg, perc, óra, nap,

hét, hónap, év.

felismeri a mennyiségek közötti összefüggéseket;

felismeri növekvő és csökkenő számsorozatok szabályát, tudja a sorozatot foly-

tatni;

felismeri a számpárok közötti kapcsolatokat;

3. évfolyam

A tanuló

képes adott tulajdonságú elemeket halmazba rendezni,

felismeri, megnevezi a halmazba tartozó elemek közös tulajdonságait,

képes annak eldöntésére, hogy egy elem beletartozik-e egy adott halmazba,

képes az összes megoldás megtalálására próbálgatással,

tud 1000-es számkörben számokat írni, olvasni,

ismeri és értelmezi a helyi érték, alaki érték, valódi érték fogalmát 1000-es

számkörben,

tud római számokat írni, olvasni 1000-es számkörben (I, V, X, L, C, D, M);

helyesen értelmezi a negatív számokat a mindennapi életben modell (hőmérsék-

let, adósság) segítségével,

képes közönséges törtek megnevezésére, lejegyzésére szöveggel, előállítására

hajtogatással, nyírással, rajzzal, színezéssel,

tud természetes számokat nagyság szerinti összehasonlítani 1000-es számkör-

ben,

képes mennyiségek közötti összefüggések észrevételére tevékenységekben,

alkalmazza a matematika különböző területein az ésszerű becslést és a kerekí-

tést,

képes pontosan számolni fejben, százas számkörben,

biztosan ismeri a szorzótáblát 100-as számkörben,

ismeri az összeg, különbség, szorzat, hányados fogalmát,

képes a műveletek tulajdonságainak, tagok, illetve tényezők felcserélhetőségé-

nek alkalmazására,

ismeri és helyesen alkalmazza a műveletvégzés sorrendjét,

tud írásban háromjegyű számokat összeadni, kivonni, szorozni egyjegyű szám-

mal

51

képes a műveletek ellenőrzésére,

szöveges feladatokat megold (fordított szövegezésűt is) a megoldási algoritmus

alkalmazásával (a szöveg értelmezése, adatok kigyűjtése, megoldási terv, becs-

lés, ellenőrzés, az eredmény realitásának vizsgálata)

ismeri a többszörös, osztó, maradék fogalmát,

képes növekvő és csökkenő számsorozatok szabályának felismerésére, a szabály

követésére,

képes összefüggések keresésére az egyszerű sorozatok elemei között,

meg tudja határozni a szabályt egyszerű formában, a hiányzó elemeket pótolja,

ismeri és használja a szabvány mértékegységeket: km, cl, hl, g, t, másodperc.

képes átváltások elvégzésére szomszédos mértékegységek között,

megérti a test és a síkidom közötti különbséget,

felismeri a kockát, téglatestet,

tudja megmérni a négyzet és a téglalap kerületét,

4. évfolyam

A tanuló

tud adott tulajdonságú elemeket halmazba rendezni,

felismeri, megnevezi a halmazba tartozó elemek közös tulajdonságait,

képes annak eldöntésére, hogy egy elem beletartozik-e egy adott halmazba,

értelmezi a változást egyszerű matematikai tartalmú szövegben,

próbálgatással képes az összes eset megtalálására,

tud számokat írni, olvasni 10 000-es számkörben,

ismeri és helyesen alkalmazza a helyi érték, alaki érték, valódi érték fogalmakat

10 000-es számkörben,

tud római számokat írni, olvasni 1000-es számkörben (I, V, X, L, C, D, M);

helyesen értelmezi a negatív számokat a mindennapi életben modell (hőmérsék-

let, adósság) segítségével,

képes közönséges törtek megnevezésére, lejegyzésére, előállítására, hajtogatás-

sal, nyírással, rajzzal, színezéssel,

tud természetes számokat nagyság szerint összehasonlítani 10 000-es számkör-

ben,

képes mennyiségek közötti összefüggések észrevételére tevékenységeken ke-

resztül,

alkalmazza az ésszerű becslést és a kerekítést a matematika különböző területe-

in,

tud fejben számolni százas számkörben, 1000-es körben kerek tízesekkel,

biztos ismeri a szorzótáblát 100-as számkörben,

ismeri az összeg, különbség, szorzat, hányados fogalmát,

alkalmazza a műveletek tulajdonságait, tagok, illetve tényezők felcserélhetősé-

gét,

ismeri és helyesen alkalmazza a műveletvégzés sorrendjét,

képes négyjegyű számok összeadására, kivonására, szorozni kétjegyű, osztani

egyjegyű számmal írásban,

tudja a műveletek helyességének ellenőrzését,

képes szöveges feladat (fordított szövegezésűt is) megoldására a megoldási algo-

ritmus (a szöveg értelmezése, adatok kigyűjtése, megoldási terv, becslés, ellen-

őrzés, az eredmény realitásának vizsgálata) alkalmazásával,

ismeri és helyesen használja a többszörös, osztó, maradék fogalmát,

felismeri a növekvő és csökkenő számsorozatokat, tudja azokat folytatni,

képes összefüggések keresésére az egyszerű sorozatok elemei között,

tudja megfogalmazni a szabályt egyszerű formában, a hiányzó elemeket pótolja,

képes egyenesek kölcsönös helyzetének felismerésére (metsző és párhuzamos

egyenesek),

52

ismeri a szabvány mértékegységeket: mm, km, ml, cl, hl, g, t, másodperc. Tud

átváltásokat végezni szomszédos mértékegységek között,

képes egyszerű gyakorlati példákban a hosszúság, távolság és idő mérésére,

létrehoz háromszöget, négyzetet, téglalapot, egyéb sokszöget egyszerű módsze-

rekkel, felismerési, megnevezi jellemzőiket,

ismeri a kör fogalmát,

megérti a test és a síkidom közötti különbséget,

felismeri a kockát és téglatestet, megnevezi jellemzőiket,

felismeri a gömböt,

tudja kiszámítani a négyzet és a téglalap kerületét,

képes a négyzet, téglalap területének mérésére különféle egységekkel, területle-

fedéssel,

5. évfolyam

A tanult számok (természetes számok, egész számok, pozitív törtek, pozitív tizedes

törtek) százmilliós számkörben, helyes leírása, olvasása, számegyenesen való ábrázo-

lása, két szám összehasonlítása. A tízes számrendszer biztos ismerete. Összeadás,

kivonás, szorzás, kétjegyűvel való osztás a természetes számok körében. Osztó több-

szörös fogalma, meghatározása egyszerű esetekben. Osztó, többszörös alkalmazása.

Egyjegyű nevezőjű pozitív törtek (legfeljebb ezredeket tartalmazó tizedes törtek) ösz-

szeadása és kivonása, az eredmény helyességének ellenőrzése. Szorzás, osztás 10-zel,

100-zal, 1000-rel. Helyes műveleti sorrend ismerete a négy alapművelet esetén. Egy-

szerű egyenletek, szöveges feladatok megoldása következtetéssel. Egyszerű grafiko-

nok értelmezése. Sorozatok folytatása adott szabály szerint. Konkrét pontok ábrázolá-

sa derékszögű koordináta-rendszerben, pontok koordinátáinak leolvasása. Szakasz

másolása, adott távolságok felmérése. Párhuzamosság, merőlegesség, konvexitás.

Síkidomok, sokszögek (háromszögek, négyszögek) szemléletes fogalma. Felezőmerő-

leges szemléletes fogalma. Két pont, pont és egyenes távolsága. Két egyenes távolsá-

ga. Kör, gömb szemléletes fogalma. Sugár, átmérő. A szög fogalma, mérése. Szögfaj-

ták. Téglalap (négyzet) kerületének, területének, kocka felszínének és térfogatának

kiszámítása konkrét esetekben. Hosszúság és terület szabványmértékegységei és egy-

szerűbb átváltások konkrét gyakorlati feladatokban. A térfogat, űrtartalom, idő, tömeg

mértékegységei. Konkrét feladatok kapcsán a biztos és a lehetetlen események felis-

merése. Két szám számtani közepének (átlagának) meghatározása.

6. évfolyam

Egyszerű, matematikailag is értelmezhető hétköznapi szituációk megfogalmazása

szóban és írásban. Halmazba rendezés adott tulajdonság alapján. A részhalmaz foga-

lom alkalmazása. Két véges halmaz közös részének, két véges halmaz egyesítésének

alkalmazása. Példák a biztos, a lehetséges és a lehetetlen bemutatására. A tanultakhoz

kapcsolódó igaz és hamis állítások. Tört, tizedes tört, negatív szám fogalma. Művele-

tek racionális számokkal. Egyszerű elsőfokú egyismeretlenes egyenletek, egyenlőtlen-

ségek megoldása következtetéssel, lebontogatással. 2–vel, 3-mal, 5–tel, 9-cel, 10–zel,

100–zal való oszthatóság. Osztó, többszörös alkalmazása. A mindennapi életben fel-

merülő egyszerű, konkrét arányossági feladatok megoldása következtetéssel. Egyenes

arányosság. Az alap, a százalékérték és a százalékláb értelmezése, megkülönbözteté-

se. Egyszerű százalékszámítási feladatok arányos következtetéssel. Biztos tájékozódás

a derékszögű koordináta-rendszerben. Egyszerű diagramok, értelmezése, táblázatok

olvasása, készítése. Számtani közép. Sorozatok folytatása adott szabály szerint. Szab-

ványmértékegységek és átváltásuk: hosszúság, terület, térfogat, űrtartalom, idő, tö-

meg. A pont, egyenes, szakasz fogalmának helyes használata. Adott feltételeknek

megfelelő ponthalmazok. Kör tulajdonságainak alkalmazása. Húr, szelő, érintő. Sza-

kaszfelező merőleges. Szögmásolás, szögfelezés. Nevezetes szögek szerkesztése: 30°,

60°, 90°, 120°. Adott egyenesre merőleges szerkesztése. Adott egyenessel párhuza-

mos szerkesztése. Téglalap, négyzet szerkesztése. Egyszerű alakzatok tengelyes tü-

körképének megszerkesztése. Tengelyesen szimmetrikus háromszögek, négyszögek

(deltoid, rombusz, húrtrapéz, téglalap, négyzet), sokszögek. Háromszögek csoportosí-

tása oldalak és szögek szerint. Négyszögek, speciális négyszögek (trapéz, paralelo-

gramma, deltoid, rombusz) megismerése.

53

7. évfolyam

Halmazba rendezés több szempont alapján a halmazműveletek alkalmazásával. Két

véges halmaz uniója, különbsége, metszete. A részhalmaz. Az „és”, „vagy”, „ha”,

„akkor”, „nem”, „van olyan”, „minden” „legalább”, legfeljebb” kifejezések használa-

ta. A gyakorlati élethez és a társtudományokhoz kapcsolódó szöveges feladatok meg-

oldása. Egyszerű kombinatorikai feladatok megoldása különféle módszerekkel (fadi-

agram, útdiagram, táblázatok készítése). Racionális számok, példák nem racionális

számokra, műveletek racionális számokkal. A hatványozás fogalma pozitív egész

kitevőre. Műveletek hatványokkal: azonos alapú hatványok szorzása, osztása.10 pozi-

tív egész kitevőjű hatványai. Prímszám, összetett szám. Prímtényezős felbontás. Oszt-

hatósági szabályok. Legnagyobb közös osztó, legkisebb pozitív közös többszörös.

Arány, aránypár, arányos osztás. Egyenes arányosság, fordított arányosság. Mérték-

egységek átváltása racionális számkörben. A mindennapjainkhoz köthető százalék-

számítási feladatok. Gazdaságossági számítások. Az algebrai egész kifejezés fogalma.

Egytagú, többtagú, egynemű kifejezés fogalma. Helyettesítési érték kiszámítása. Egy-

szerű átalakítások: zárójel felbontása, összevonás. Egytagú és többtagú algebrai egész

kifejezések szorzása racionális számmal, egytagú egész kifejezéssel. Elsőfokú egyen-

letek, elsőfokú egyenlőtlenségek megoldása. Mérlegelv. A matematikából és a min-

dennapi életből vett egyszerű szöveges feladatok megoldása a tanult matematikai

módszerek használatával. Két halmaz közötti hozzárendelések megjelenítése konkrét

esetekben. Függvények és ábrázolásuk a derékszögű koordinátarendszerben. Lineáris

függvények. Grafikonok olvasása, értelmezése, készítése. Egyszerű sorozatok vizsgá-

lata. Háromszögek osztályozása oldalak, illetve szögek szerint. A háromszögek ma-

gassága, magasságvonala, magasságpontja. A háromszögek kerületének és területének

kiszámítása. A háromszög és a négyszög belső és külső szögeinek összege. Paralelo-

gramma, trapéz, deltoid tulajdonságai, kerülete, területe. Szabályos sokszögek. Kör

kerülete, területe. A kör és érintője. A tanult síkbeli alakzatok (háromszög, trapéz,

paralelogramma, deltoid) szerkesztése. Nevezetes szögek szerkesztése: 15°, 45°, 75°,

105°, 135°. Középpontos tükrözés. A középpontos tükrözés tulajdonságai. A közép-

pontos tükörkép szerkesztése. Középpontosan szimmetrikus alakzatok a síkban. A

tanult sokszögek osztályozása szimmetria szerint. Párhuzamos szárú szögek. A há-

romszögek egybevágóságának esetei. Három- és négyszög alapú egyenes hasábok,

forgáshenger hálója, tulajdonságai, felszíne, térfogata. Mértékegységek átváltása raci-

onális számkörben.

8. évfolyam

Halmazba rendezés több szempont alapján a halmazműveletek alkalmazásával. Két

véges halmaz uniója, különbsége, metszete. A részhalmaz. Az „és”, „vagy”, „ha”,

„akkor”, „nem”, „van olyan”, „minden” „legalább”, legfeljebb” kifejezések használa-

ta. A gyakorlati élethez és a társtudományokhoz kapcsolódó szöveges feladatok meg-

oldása. Egyszerű kombinatorikai feladatok megoldása különféle módszerekkel (fadi-

agram, útdiagram, táblázatok készítése). A hatványozás fogalma pozitív egész kitevő-

re, egész számok körében. 10 egész kitevőjű hatványai. A négyzetgyök fogalma.

Számok négyzete, négyzetgyöke. Példa irracionális számra (π, 2 ). Arány, aránypár,

arányos osztás. Egyenes arányosság, fordított arányosság. Mértékegységek átváltása

racionális számkörben. A mindennapjainkhoz köthető százalékszámítási feladatok.

Prímszámok. Prímtényezős felbontás, legnagyobb közös osztó, legkisebb közös több-

szörös. Gazdaságossági számítások. Egyszerű átalakítások: zárójel felbontása, össze-

vonás. Egytagú és többtagú algebrai egész kifejezések szorzása racionális számmal,

egytagú egész kifejezéssel. Elsőfokú, illetve elsőfokúra visszavezethető egyenletek,

elsőfokú egyenlőtlenségek megoldása. Azonosság. Azonos egyenlőtlenség. Alaphal-

maz, megoldáshalmaz. Függvények és ábrázolásuk a derékszögű koordinátarendszer-

ben. Lineáris függvények. Függvények jellemzése növekedés, csökkenés. Grafikonok

olvasása, értelmezése, készítése. Egyszerű sorozatok vizsgálata. Eltolás, a vektor fo-

galma. Tengelyes és középpontos tükörkép, eltolt alakzat képének szerkesztése. Há-

romszögek, speciális négyszögek és a kör kerületének, területének számítása felada-

tokban. Három- és négyszög alapú egyenes hasábok, forgáshenger hálója, tulajdonsá-

gai, felszíne, térfogata. Ismerkedés a forgáskúppal, gúlával, gömbbel. Mértékegységek

54

átváltása racionális számkörben. Pitagorasz tétele. Kicsinyítés és nagyítás. Adatok

gyűjtése, rendszerezése, adatsokaság szemléltetése, grafikonok készítése. Adathalma-

zok elemzése (átlag, medián) és értelmezése, ábrázolásuk. Számtani közép kiszámítá-

sa. Valószínűségi kísérletek. Valószínűség előzetes becslése, szemléletes fogalma.

Technika, életvitel és gyakorlat

Évfolyam Vizsgakövetelmények

1. évfolyam

Tapasztalatok az ember természetátalakító (építő és romboló) munkájáról.

A család szerepének, időbeosztásának és egészséges munkamegosztásának megértése.

A háztartási és közlekedési veszélyek tudatosulása, egészséges veszélyérzet.

Alapvető háztartási feladatok, eszközök, gépek és az ezekkel kapcsolatos veszélyfor-

rások ismerete.

Példák ismerete az egészséges, korszerű táplálkozás és a célszerű öltözködés terén.

A hétköznapjainkban használatos anyagok felismerése, tulajdonságaik megállapítása

érzékszervi megfigyelések és vizsgálatok alapján, a tapasztalatok megfogalmazása.

Életkori szintnek megfelelő probléma-felismerés, problémamegoldás.

Anyagalakításhoz kapcsolódó foglalkozások megnevezése.

Célszerű takarékosság lehetőségeinek ismerete.

Képlékeny anyagok, papír, faanyagok, textilek alakítása.

Építés mintakövetéssel és önállóan.

Az elvégzett munkáknál alkalmazott eszközök biztonságos, balesetmentes használata.

A munka közbeni célszerű rend, tisztaság fenntartása.

Elemi higiéniai és munkaszokások szabályos gyakorlati alkalmazása.

Aktív részvétel, önállóság és együttműködés a tevékenységek során.

A közlekedési veszélyforrások tudatosulása. Az úttesten való átkelés szabályainak

tudatos alkalmazása. A kulturált és balesetmentes járműhasználat (tömegközlekedési

eszközökön és személygépkocsiban történő utazás) szabályainak gyakorlati alkalma-

zása

2. évfolyam

A természeti, a társadalmi és a technikai környezet megismert jellemzőinek felsorolá-

sa.

Tapasztalatok az ember természetátalakító (építő és romboló) munkájáról.

A család szerepének, időbeosztásának és egészséges munkamegosztásának megértése,

káros sztereotípiák lebomlása.

A háztartási és közlekedési veszélyek tudatosulása, egészséges veszélyérzet.

Alapvető háztartási feladatok, eszközök, gépek és az ezekkel kapcsolatos veszélyfor-

rások ismerete.

Példák ismerete az egészséges, korszerű táplálkozás és a célszerű öltözködés terén.

A hétköznapjainkban használatos anyagok felismerése, tulajdonságaik megállapítása

vizsgálatok alapján, a tapasztalatok megfogalmazása.

Életkori szintnek megfelelő probléma-felismerés, problémamegoldás.

Anyagalakításhoz kapcsolódó foglalkozások megnevezése, az érintett szakmák, hiva-

tások bemutatott jellemzőinek ismerete.

Célszerű takarékosság lehetőségeinek ismerete.

Képlékeny anyagok, papír, faanyagok, szálas anyagok, textilek magabiztos alakítása.

Az elvégzett munkáknál alkalmazott eszközök biztonságos, balesetmentes használata.

A munka közbeni célszerű rend, tisztaság fenntartása.

Elemi higiéniai és munkaszokások szabályos gyakorlati alkalmazása.

Aktív részvétel, önállóság és együttműködés a tevékenységek során.

A közlekedési veszélyforrások tudatosulása. Az úttesten való átkelés szabályainak

tudatos alkalmazása. A kulturált és balesetmentes járműhasználat (tömegközlekedési

eszközökön és személygépkocsiban történő utazás) szabályainak gyakorlati alkalma-

zása.

Az alkalmakhoz illő kulturált viselkedés és öltözködés

3. évfolyam Mindennapokban nélkülözhetetlen praktikus ismeretek – háztartási praktikák – elsajá-

títása és begyakorlása.

55

Használati utasítások értő olvasása, betartása.

Sikerélmények (a felfedezés és önálló próbálkozás öröme, a motiváló hatás érvénye-

sülése tárgyalkotáskor).

A hétköznapjainkban használatos anyagok felismerése, tulajdonságaik megállapítása

érzékszervi megfigyelések és vizsgálatok alapján, a tapasztalatok megfogalmazása.

Egyszerű tárgyak elkészítése mintakövetéssel.

Munkaeszközök célszerű megválasztása és szakszerű, balesetmentes használata.

A gyalogosokra vonatkozó közlekedési szabályok tudatos készségszintű alkalmazása.

A kerékpár használatához szükséges ismeretek elsajátítása.

Aktív részvétel, önállóság és együttműködés a tevékenységek során.

Elemi higiéniai és munkaszokások szabályos gyakorlati alkalmazása

4. évfolyam

Mindennapokban nélkülözhetetlen praktikus ismeretek – háztartási praktikák – elsajá-

títása és begyakorlása.

Használati utasítások értő olvasása, betartása.

Sikerélmények (a felfedezés és önálló próbálkozás öröme, a motiváló hatás érvénye-

sülése tárgyalkotáskor).

A hétköznapjainkban használatos anyagok felismerése, tulajdonságaik megállapítása

érzékszervi megfigyelések és vizsgálatok alapján, a tapasztalatok megfogalmazása.

Egyszerű tárgyak elkészítése mintakövetéssel.

Munkaeszközök célszerű megválasztása és szakszerű, balesetmentes használata.

A gyalogosokra vonatkozó közlekedési szabályok tudatos készségszintű alkalmazása.

A kerékpár használatához szükséges ismeretek elsajátítása.

Aktív részvétel, önállóság és együttműködés a tevékenységek során.

Elemi higiéniai és munkaszokások szabályos gyakorlati alkalmazása.

5. évfolyam

Tapasztalatok megfogalmazása a környezet elemeiről, állapotáról, a

környezetátalakító tevékenységgel járó felelősség belátása.

Tapasztalatok az ételkészítéssel, élelmiszerekkel összefüggő munkatevékenységekről.

Ételkészítés és tárgyalkotás során a technológiák helyes alkalmazása, eszközök szak-

szerű, biztonságos használata.

Elemi műszaki rajzi ismeretek alkalmazása a tervezés és a kivitelezés során.

Az elkészült produktumok (ételek, tárgyak, modellek) reális értékelése, a hibák felis-

merése, a javítás, fejlesztés lehetőségeinek meghatározása.

A gyalogos és kerékpáros közlekedés KRESZ szerinti szabályainak, valamint a tö-

megközlekedés szabályainak biztonságos alkalmazása.

6. évfolyam

Tapasztalatok az ételkészítéssel, élelmiszerekkel összefüggő munkatevékenységekről.

Ételkészítés és tárgyalkotás során a technológiák helyes alkalmazása, eszközök szak-

szerű, biztonságos használata.

Elemi műszaki rajzi ismeretek alkalmazása a tervezés és a kivitelezés során.

Az elkészült produktumok (ételek, tárgyak, modellek) reális értékelése, a hibák felis-

merése, a javítás, fejlesztés lehetőségeinek meghatározása.

A gyalogos és kerékpáros közlekedés KRESZ szerinti szabályainak, valamint a tö-

megközlekedés szabályainak biztonságos alkalmazása.

A kerékpár karbantartásához szükséges ismeretek elsajátítása.

A vasúti közlekedésben való biztonságos és udvarias részvétel.

Tájékozódás közúti és vasúti menetrendekben, útvonaltérképeken. Útvonalterv olva-

sása, készítése.

7. évfolyam

Az egészséges, biztonságos, környezettudatos otthon működtetéséhez szükséges prak-

tikus életvezetési ismeretek elsajátítása, készségek kialakulása.

A háztartás elektromos, víz-, szennyvíz-, gáz- és más tüzelőberendezéseinek bizton-

ságos kezelése, takarékos és felelős használata, a használattal járó veszélyek és kör-

nyezeti hatások tudatosulása, hibák, működészavarok felismerése. Egyszerű karban-

tartási, javítási munkák elvégzése segítséggel.

8. évfolyam

Környezettudatosság a háztartási hulladékok kezelése során.

A víz- és energiafogyasztással, hulladékokkal kapcsolatos mennyiségek és költségek

érzékelésének, becslésének képessége.

56

Elköteleződés a takarékos életvitel és a környezetkímélő technológiák mellett.

A kerékpárosokra vonatkozó közlekedési szabályok tudatos készségszintű alkalmazá-

sa.

Tájékozottság a közlekedési környezetben.

Környezettudatos közlekedésszemlélet.

Alapvető tájékozottság a továbbtanulási lehetőségekről, elképzelés a saját felnőttkori

életről, pályaválasztási lehetőségek mérlegelése.

A munkatevékenységnek az önmegvalósítás részeként történő értékelése.

Testnevelés és sport

Évfolyam Vizsgakövetelmények

1. évfolyam

Előkészítő és preventív mozgásformák

Az alapvető tartásos és mozgásos elemek pontos végrehajtása.

A testrészek megnevezése.

Testtartás javító gyakorlatok. Iránygyakorlatok, formagyakorlatok. Utánzójárások,

ugrások, futások, szökdelések. Labdaérzékelő gyakorlatok, labdavezetések, labdaát-

adások.

A játékszabályok és a játékszerepek, illetve a játékfeladat alkalmazása.

Manipulatív természetes mozgásformák

Fejlődés az eszközök biztonságos és célszerű használatában.

A feladat-végrehajtások során pontosságra, célszerűségre, biztonságra törekvés.

A sporteszközök szabadidős használata igénnyé és örömforrássá válása.

Természetes mozgásformák a torna és tánc jellegű feladatmegoldásokban

Feszes tartással, esztétikus végrehajtásra törekedve 2-4 mozgásformából álló egyszerű

tornagyakorlat bemutatása.

Stabilitás a dinamikus és statikus egyensúlyi helyzetekben talajon és emelt eszközö-

kön.

Próbálkozás a zenei ritmus követésére különféle ritmikus mozgásokban egyénileg,

párban és csoportban.

Játékok térformáinak megvalósítása.

Természetes mozgásformák az atlétikai jellegű feladatmegoldásokban

A futó-, ugró- és dobóiskolai alapgyakorlatok végrehajtása, azok vezető műveleteinek

ismerete.

Különböző intenzitású és tartamú mozgások fenntartása változó körülmények között,

illetve játékban.

Széleskörű mozgástapasztalat a Kölyökatlétika játékaiban.

Természetes mozgásformák a sportjátékok alaptechnikai és taktikai feladatmegoldása-

iban

Tapasztalat azok alkalmazásában gyakorló és feladathelyzetben, sportjáték-előkészítő

kisjátékokban.

A játékfeladat megoldásából és a játékfolyamatból adódó öröm, élmény és tanulási

lehetőség felismerése.

A csapatérdek szerepének felismerése az egyéni érdekkel szemben, vagyis a közös cél

fontosságának tudatosulása.

A sportszerű viselkedés néhány jellemzőjének ismerete.

Természetes mozgásformák az alternatív és szabadidős mozgásrendszerekben

Használható tudás természetben végzett testmozgások előnyeiről és problémáiról.

A természeti környezetben történő sportolás néhány egészségvédelmi és környezettu-

datos viselkedési szabályának ismerete.

2. évfolyam

Előkészítő és preventív mozgásformák

Az alapvető tartásos és mozgásos elemek felismerése, pontos végrehajtása.

Különbségtétel a jó és a rossz testtartás között álló és ülő helyzetben, a medence kö-

zéphelyzete beállítása.

Az iskolatáska gerinckímélő hordása.

A testnevelésórák alapvető rendszabályai, a legfontosabb veszélyforrásai, balesetvé-

57

delmi szempontjai ismerete.

Fegyelmezett gyakorlás és odafigyelés a társakra, célszerű eszközhasználat.

Hely- és helyzetváltoztató természetes mozgásformák

Az alapvető hely- és helyzetváltoztató mozgások folyamatos végrehajtása egyszerű

kombinációkban a tér- és energiabefektetés, valamint a mozgáskapcsolatok sokrétű

felhasználásával.

A játékszabályok és a játékszerepek, illetve a játékfeladat alkalmazása.

Manipulatív természetes mozgásformák

A manipulatív természetes mozgásformák mozgásmintáinak végrehajtási módjainak,

és a vezető műveletek tanulási szempontjainak ismerete.

Fejlődés az eszközök biztonságos és célszerű használatában A feladat-végrehajtások

során pontosságra, célszerűségre, biztonságra törekvés.

A sporteszközök szabadidős használata igénnyé és örömforrássá válása.

Természetes mozgásformák a torna és tánc jellegű feladatmegoldásokban

Feszes tartással, esztétikus végrehajtásra törekedve 2-4 mozgásformából álló egyszerű

tornagyakorlat bemutatása.

Stabilitás a dinamikus és statikus egyensúlyi helyzetekben talajon és emelt eszközö-

kön.

Próbálkozás a zenei ritmus követésére különféle ritmikus mozgásokban egyénileg,

párban és csoportban.

A párhoz, társakhoz történő térbeli alkalmazkodásra törekvés.

Játékok térformáinak megvalósítása.

Természetes mozgásformák az atlétikai jellegű feladatmegoldásokban

A futó-, ugró- és dobóiskolai alapgyakorlatok végrehajtása, azok vezető műveleteinek

ismerete.

Különböző intenzitású és tartamú mozgások fenntartása változó körülmények között,

illetve játékban.

Széleskörű mozgástapasztalat a Kölyökatlétika játékaiban.

Természetes mozgásformák a sportjátékok alaptechnikai és taktikai feladatmegoldása-

iban

Tapasztalat azok alkalmazásában gyakorló és feladathelyzetben, sportjáték-előkészítő

kisjátékokban.

A játékfeladat megoldásából és a játékfolyamatból adódó öröm, élmény és tanulási

lehetőség felismerése.

A csapatérdek szerepének felismerése az egyéni érdekkel szemben, vagyis a közös cél

fontosságának tudatosulása.

A sportszerű viselkedés néhány jellemzőjének ismerete.

Természetes mozgásformák az önvédelmi és a küzdő jellegű feladatmegoldásokban

Az alapvető eséstechnikák felismerése, balesetmentes végrehajtása.

A tompítás mozdulatának végrehajtása esés közben.

Természetes mozgásformák a vízbiztonságot kialakító és úszógyakorlatokban

Különböző úszásnemek, kar és lábtempója (gyors, mell, hátúszás). Szabályos levegő-

vétel.

Természetes mozgásformák az alternatív és szabadidős mozgásrendszerekben

Használható tudás természetben végzett testmozgások előnyeiről és problémáiról.

A természeti környezetben történő sportolás néhány egészségvédelmi és környezettu-

datos viselkedési szabályának ismerete.

A sporteszközök kreatív felhasználása a játéktevékenység során.

Az időjárási körülményeknek megfelelően öltözködés okainak ismerete.

3. évfolyam

Előkészítő és preventív mozgásformák

Egyszerű, általános bemelegítő gyakorlatok végrehajtása önállóan, zenére is.

Önálló pulzusmérés.

A nyújtó, erősítő, ernyesztő és légzőgyakorlatok pozitív hatásainak ismerete.

A gyakorláshoz szükséges egyszerűbb alakzatok, térformák önálló kialakítása.

58

Az alapvető tartásos és mozgásos elemek önálló bemutatása.

A testnevelésórán megfelelő cipő és öltözet, tisztálkodás igényének megszilárdulása.

A játékok, versenyek során erősödő személyes felelősség a magatartási szabályrend-

szer betartásában és a sportszerűen viselkedés terén.

Hely- és helyzetváltoztató természetes mozgásformák

Az alapvető hely- és helyzetváltoztató mozgások célszerű, folyamatos és magabiztos

végrehajtása.

Az alapvető hely- és helyzetváltoztató mozgások kombinálása térben, szabályozott

energiabefektetéssel, eszközzel, társakkal.

A bonyolultabb játékfeladatok, a játékszerepek és játékszabályok alkalmazása.

Manipulatív természetes mozgásformák

A manipulatív természetes mozgásformák célszerű, folyamatos és magabiztos végre-

hajtása.

A manipulatív természetes mozgásformák kombinálása térben és szabályozott

energiabefektetéssel.

A pontosság, célszerűség és biztonság igénnyé válása.

A sporteszközök szabadidős használatának állandósulása.

Természetes mozgásformák a torna és tánc jellegű feladatmegoldásokban

Részben önállóan tervezett 3-6 torna- és/vagy táncelem összekötése zenére is.

A képességszintnek megfelelő magasságú eszközökre helyes technikával történő fel-

és leugrás.

Nyújtott karral történő támasz a támaszugrások során.

Gurulások, átfordulások, fordulatok, dinamikus kar-, törzs- és lábgyakorlatok közben

viszonylag stabil egyensúlyi helyzet.

Természetes mozgásformák az atlétikai jellegű feladatmegoldásokban

A futó-, ugró- és dobóiskolai gyakorlatok vezető műveleteinek ismerete, precizitásra

törekedve történő végrehajtása, változó körülmények között.

A különböző intenzitású és tartamú mozgások fenntartása játékos körülmények kö-

zött, illetve játékban.

Tartós futás egyéni tempóban, akár járások közbeiktatásával is.

Természetes mozgásformák a sportjátékok alaptechnikai és taktikai feladatmegoldása-

iban

A tanult sportjátékok alapszabályainak ismerete.

Az alaptechnikai elemek ismerete és azok alkalmazása az előkészítő játékok során.

Az egyszerű védő és a támadó helyzetek felismerése.

Törekvés a legcélszerűbb játékhelyzet-megoldásra.

A csapatérdeknek megfelelő összjátékra törekvés.

A sportszerű viselkedés értékké válása.

Természetes mozgásformák a vízbiztonságot kialakító és úszógyakorlatokban

Úszás: különböző úszásnemek, kar és lábtempója (gyors, mell, hátúszás). Szabályos

levegővétel.

Természetes mozgásformák az önvédelmi és a küzdő jellegű feladatmegoldásokban

A sportszerű küzdés, az asszertív viselkedés betartására törekvés.

Saját agresszió kezelése.

Természetes mozgásformák az alternatív és szabadidős mozgásrendszerekben

Legalább 4 szabadidős mozgásforma és alapszabályainak ismerete.

A tanult szabadidős mozgásformák sporteszközei biztonságos használatának, alap-

technikai és taktikai elemeinek ismerete, alkalmazása.

A szabadidős mozgásformák önszervező módon történő felhasználása szabad játékte-

vékenység során.

A szabadtéren, illetve speciális környezetben történő sportolással együtt járó veszély-

források ismerete.

4. évfolyam

Előkészítő és preventív mozgásformák

Egyszerű, általános bemelegítő gyakorlatok végrehajtása önállóan, zenére is.

Önálló pulzusmérés.

59

A nyújtó, erősítő, ernyesztő és légzőgyakorlatok pozitív hatásainak ismerete.

A gyakorláshoz szükséges egyszerűbb alakzatok, térformák önálló kialakítása.

Az alapvető tartásos és mozgásos elemek önálló bemutatása.

A testnevelésórán megfelelő cipő és öltözet, tisztálkodás igényének megszilárdulása.

A játékok, versenyek során erősödő személyes felelősség a magatartási szabályrend-

szer betartásában és a sportszerűen viselkedés terén.

Különbségtétel az aktív és passzív ellazulás között. A „tudatos jelenlét” ismerete és

annak alkalmazása a gyakorlatban.

Hely- és helyzetváltoztató természetes mozgásformák

Az alapvető hely- és helyzetváltoztató mozgások célszerű, folyamatos és magabiztos

végrehajtása.

A bonyolultabb játékfeladatok, a játékszerepek és játékszabályok alkalmazása.

A természetes hely- és helyzetváltoztató mozgások.

Manipulatív természetes mozgásformák

A manipulatív természetes mozgásformák célszerű, folyamatos és magabiztos végre-

hajtása.

A rendszeres gyakorlás és siker mellett az önálló tanulás és fejlődés pozitív élményé-

nek megerősödése.

A pontosság, célszerűség és biztonság igénnyé válása.

A sporteszközök szabadidős használatának állandósulása.

Természetes mozgásformák a torna és tánc jellegű feladatmegoldásokban

Részben önállóan tervezett 3-6 torna- és/vagy táncelem összekötése zenére is.

A képességszintnek megfelelő magasságú eszközökre helyes technikával történő fel-

és leugrás.

Nyújtott karral történő támasz a támaszugrások során.

Gurulások, átfordulások, fordulatok, dinamikus kar-, törzs- és lábgyakorlatok közben

viszonylag stabil egyensúlyi helyzet.

Természetes mozgásformák az atlétikai jellegű feladatmegoldásokban

A futó-, ugró- és dobóiskolai gyakorlatok vezető műveleteinek ismerete, precizitásra

törekedve történő végrehajtása, változó körülmények között.

A 3 lépéses dobóritmus ismerete.

A különböző intenzitású és tartamú mozgások fenntartása játékos körülmények kö-

zött, illetve játékban.

Tartós futás egyéni tempóban, akár járások közbeiktatásával is.

Természetes mozgásformák a sportjátékok alaptechnikai és taktikai feladatmegoldása-

iban

A tanult sportjátékok alapszabályainak ismerete.

Az alaptechnikai elemek ismerete és azok alkalmazása az előkészítő játékok során.

Az egyszerű védő és a támadó helyzetek felismerése.

Az emberfogásos és a területvédekezés megkülönböztetése.

Törekvés a legcélszerűbb játékhelyzet-megoldásra.

A csapatérdeknek megfelelő összjátékra törekvés.

A sportszerű viselkedés értékké válása.

Természetes mozgásformák az önvédelmi és a küzdő jellegű feladatmegoldásokban

Néhány önvédelmi fogás bemutatása párban.

Előre, oldalra és hátra esés, tompítással.

A tolások, húzások, emelések és hordások erőkifejtésének optimalizálódása.

A sportszerű küzdés, az asszertív viselkedés betartására törekvés.

Az saját agresszió kezelése.

Az önvédelmi feladatok céljának megértése.

Természetes mozgásformák az alternatív és szabadidős mozgásrendszerekben

Legalább 4 szabadidős mozgásforma és alapszabályainak ismerete.

A tanult szabadidős mozgásformák sporteszközei biztonságos használatának, alap-

technikai és taktikai elemeinek ismerete, alkalmazása.

A szabadidős mozgásformák önszervező módon történő felhasználása szabad játékte-

60

vékenység során.

A szabadtéren, illetve speciális környezetben történő sportolással együtt járó veszély-

források ismerete.

5. évfolyam

A továbbhaladás feltételei:

A tanult rendgyakorlatok végrehajtása az utasításoknak megfelelően. Aktív részvétel a

sokoldalú előkészítő és gimnasztikai gyakorlatok végzésében. Alapvető jártasság az

atlétikai és tornamozgásokban, a saját test feletti uralom a támasz- és függésgyakorla-

tokban. Aktív bekapcsolódás a választott sportjátékba. A test-test elleni küzdelem

vállalása.

Követelmény, ellenőrzés, osztályozás:

Sajátítsanak el a tanulók 8-10 tornára is alkalmas szabadgyakorlatot (4-8 ütemű)

Legyenek képesek 7-8 percig kitartó futásra (saját iramban) 1500 m-en, gyorsfutásra

60 m-en (10-12 sec. alatt)

Ismerjék a távolugrás, illetve a magasugrás alapvető fázisainak (megfelelő iramú ne-

kifutás, elugrás, légmunka) lényeges elemeit.

Hajításoknál hangolják össze a lendületszerzést, az ívképzést, a kar és a váll mozgá-

sát.

A tanultakból mutassanak be talajgyakorlatot (4-5 elem)

Labdajátékban tudjanak 3-5 m távolságról pontos átadásokat végrehajtani. (slalom

labdavezetés)

Sajátítsák el a kötél- vagy rúdmászás szabályos technikáját

Törekedjenek a minél jobb teljesítmény elérésére

A felméréseket a képességeiknek megfelelő módon teljesítsék

6. évfolyam

A továbbhaladás feltételei:

Rendgyakorlatok végzése az óraszervezés megkívánta formába. Jártasság a bemelegí-

tésre és a képességfejlesztésre egyaránt alkalmas gyakorlatok végzésében. A tanult

tornagyakorlatok biztonságos és az atlétikai mozgások összerendezett végrehajtása.

Labdajátékokban a tanult technikai elemek alkalmazása. Néhány önvédelmi fogás

ismerete.

Követelmények, ellenőrzés, osztályozás

Sajátítsanak el a tanulók 10-12 reggeli tornára is alkalmas szabadgyakorlatot, melyet

zenére mutatnak be. (4-8 ütemű)

Törekedjenek az 1500 m-es futás egyenletes, saját iramban történő teljesítésére

A guggoló rajt eredményes alkalmazásával fussanak 60 m-en (9,5 – 12 sec.)

Legyenek képesek az elugró sávból eredményes távolugrást végrehajtani

Hajításnál a pontos végrehajtással törekedjenek a teljesítmény növelésére (fiúk: 25-

30, lányok: 20-25 m)

Mutassanak be 5-6 elemből álló önállóan összeállított talajgyakorlatot, a szekrényug-

rásnál a dobbantót használják rendeltetésszerűen

Kötélmászásnál 5-6 fogással érjenek fel

A labdajátékoknál legyenek képesek az egyszerűbb technikai elemek (labdavezetések,

átadások, kapura lövések) futás közbeni eredményes végrehajtására

A felméréseket képességeiknek megfelelő módon teljesítsék

7. évfolyam

A továbbhaladás feltételei:

A rendgyakorlatoknál törekvés a társakhoz igazodó, egyöntetű végrehajtásra. Néhány

alapvető gimnasztikai gyakorlat végzése. Az atlétikai mozgások megközelítően helyes

technikai végrehajtása. A torna gyakorlatelemek összekötésének biztonsága. Labdajá-

tékokban a csapattársakkal való együttműködésre törekvés. Küzdeni tudás és sport-

szerűség.

Teljesítményre törekvés a tanult úszásnemekben.

Követelmények, ellenőrzés, osztályozás

Sajátítsanak el a tanulók 12-14 tornára is alkalmas szabadgyakorlatot (8-16 ütemű)

Legyenek képesek erejük beosztásával teljesíteni a hosszabbtávú futásokat

Törekedjenek a korábban tanult rajtformák pontos, célszerű végrehajtására

Tanulják meg a helyes lökő mozdulatot tömött labdával

61

Mutassanak be 5-6 elemből álló összekötő elemeket is tartalmazó talajgyakorlatot.

Szekrényugrásnál növeljék a lehetőségekhez képest az ugrás első ívét.

Ismerjék és alkalmazzák a választott sportjáték legfontosabb elemeit, szabályait. (vé-

dekezés, támadás) Kapura lövés.

Kötélmászásnál törekedjenek a lefelé történő függeszkedésre

A felméréseket a képességeinek megfelelő módon teljesítsék

8. évfolyam

A továbbhaladás feltételei:

Rendgyakorlatoknál a kapott utasítások fegyelmezett végrehajtása. A sokoldalú előké-

szítő és prevenciós gyakorlatok hatásainak életkoruknak megfelelő ismeret és azok

helyes végrehajtása. Az atlétikai mozgások összerendezett, önmagukhoz mérten javu-

ló eredményességű bemutatása. A tornagyakorlatok biztonságos végzése helyes test-

tartásra törekvése. Alapvető labdakezelési ismeretek birtoklása, a játékhelyzetekhez

való alkalmazkodás. Önvédelem, sportszerű küzdeni tudás.

Követelmények, ellenőrzés, osztályozás

Sajátítsanak el a tanulók 12-14 tornára is alkalmas szabadgyakorlatot (8-16 ütemű)

Legyenek képesek erejük beosztásával 2000-3000 m-t megállás nélkül lefutni.

Tanulják a futás közbeni váltás technikáját.

Sajátítsák el a súlylökés technikáját súlygolyóval.

Mutassanak be 6-7 elemből álló összekötő elemeket is tartalmazó talajgyakorlatot.

Szekrényugrásnál törekedjenek az ugrások színvonalas végrehajtására.

Tudják alkalmazni a főbb támadási és védekezési megoldásokat.

Kötélmászásnál törekedjenek a lefelé, fiúknál a felfelé történő függeszkedésre.

A felméréseket a képességeiknek megfelelő módon teljesítsék.

Történelem

Évfolyam Vizsgakövetelmények

5. évfolyam

Az ókori,kora középkori egyetemes és magyar kultúrkincs élményszerű megismeré-

sével az egyetemes emberi értékek elfogadása, a családhoz, a lakóhelyhez, a nemzet-

hez való tartozás élményének személyes megélése.

A múltat és a történelmet formáló, alapvető folyamatok, összefüggések felismerése

(pl. a munka értékteremtő ereje) és egyszerű, átélhető erkölcsi tanulságok azonosítása.

A korábbi korokban élt emberek, közösségek élet-, gondolkodás- és szokásmódjainak

azonosítása.

A tanuló ismerje fel, hogy a múltban való tájékozódást segítik a kulcsfogalmak és

fogalmak, amelyek segítik a történelmi tájékozódás és gondolkodás kialakulását.

Ismerje fel, hogy az utókor a nagy történelmi személyiségek, nemzeti hősök cseleke-

deteit a közösségek érdekében végzett tevékenységek szempontjából értékeli.

Tudja, hogy az egyes népeket vallásuk és kultúrájuk, életmódjuk alapján tudjuk meg-

különböztetni. Ismerje fel, hogy a vallási előírások, valamint az államok által megfo-

galmazott szabályok döntő mértékben befolyásolhatják a társadalmi viszonyokat és a

mindennapokat.

Tudja, hogy a történelmi jelenségeket, folyamatokat társadalmi, gazdasági tényezők

együttesen befolyásolják.

Tudja, hogy az emberi munka nyomán elinduló termelés biztosítja az emberi közössé-

gek létfenntartását. Ismerje fel a társadalmi munkamegosztás jelentőségét, amely az

árutermelés és pénzgazdálkodás, illetve a városiasodás kialakulásához vezet.

Tudja, hogy a társadalmakban eltérő jogokkal rendelkező és eltérő vagyoni helyzetű

emberek alkotnak rétegeket, csoportokat.

Tudja, hogy az eredettörténetek, a közös szokások és mondák erősítik a közösség

összetartozását, egyben a nemzeti öntudat kialakulásának alapjául szolgálnak.

Tudja, hogy a társadalmi, gazdasági, politikai és vallási küzdelmek számos esetben

összekapcsolódnak. Ismerje fel ezeket egy-egy történelmi probléma vagy korszak

feldolgozása során.

Legyen képes különbséget tenni a történelem különböző típusú forrásai között, és

legyen képes a korszakra jellemző képeket, tárgyakat, épületeket felismerni.

62

Legyen képes a történetek feldolgozásánál a tér- és időbeliség azonosítására, a sze-

replők csoportosítására fő- és mellékszereplőkre, illetve a valós és fiktív elemek meg-

különböztetésére. Ismerje a híres történelmi személyiségek jellemzéséhez szükséges

kulcsszavakat, cselekedeteket.

Legyen képes a tanuló történelmi ismeretet meríteni hallott és olvasott szövegekből,

különböző médiumok anyagából.

Legyen képes emberi magatartásformák értelmezésre, információk rendezésére és

értelmezésére, vizuális vázlatok készítésére.

Ismerje az időszámítás alapelemeit (korszak, évszázad, évezred) tudjon ez alapján

kronológiai számításokat végezni. Ismerje néhány kiemelkedő esemény időpontját.

Legyen képes helyeket megkeresni, megmutatni térképen.

6. évfolyam

A középkori és koraújkori egyetemes és magyar kultúrkincs élményszerű megismeré-

sével az egyetemes emberi értékek elfogadása, a családhoz, a lakóhelyhez, a nemzet-

hez való tartozás élményének személyes megélése.

A múltat és a történelmet formáló, alapvető folyamatok, összefüggések felismerése

(pl. a munka értékteremtő ereje) és egyszerű, átélhető erkölcsi tanulságok azonosítása.

A korábbi korokban élt emberek, közösségek élet-, gondolkodás- és szokásmódjainak

azonosítása.

A tanuló ismerje fel, hogy a múltban való tájékozódást segítik a kulcsfogalmak és

fogalmak, amelyek segítik a történelmi tájékozódás és gondolkodás kialakulását.

Ismerje fel, hogy az utókor a nagy történelmi személyiségek, nemzeti hősök cseleke-

deteit a közösségek érdekében végzett tevékenységek szempontjából értékeli.

Tudja, hogy az egyes népeket vallásuk és kultúrájuk, életmódjuk alapján tudjuk meg-

különböztetni. Ismerje fel, hogy a vallási előírások, valamint az államok által megfo-

galmazott szabályok döntő mértékben befolyásolhatják a társadalmi viszonyokat és a

mindennapokat.

Tudja, hogy a történelmi jelenségeket, folyamatokat társadalmi, gazdasági tényezők

együttesen befolyásolják.

Tudja, hogy az emberi munka nyomán elinduló termelés biztosítja az emberi közössé-

gek létfenntartását. Ismerje fel a társadalmi munkamegosztás jelentőségét, amely az

árutermelés és pénzgazdálkodás, illetve a városiasodás kialakulásához vezet.

Tudja, hogy a társadalmakban eltérő jogokkal rendelkező és eltérő vagyoni helyzetű

emberek alkotnak rétegeket, csoportokat.

Tudja, hogy az eredettörténetek, a közös szokások és mondák erősítik a közösség

összetartozását, egyben a nemzeti öntudat kialakulásának alapjául szolgálnak.

Tudja, hogy a társadalmi, gazdasági, politikai és vallási küzdelmek számos esetben

összekapcsolódnak. Ismerje fel ezeket egy-egy történelmi probléma vagy korszak

feldolgozása során.

Legyen képes különbséget tenni a történelem különböző típusú forrásai között, és

legyen képes a korszakra jellemző képeket, tárgyakat, épületeket felismerni.

Legyen képes a történetek a feldolgozásánál a tér- és időbeliség azonosítására, a sze-

replők csoportosítására fő- és mellékszereplőkre, illetve a valós és fiktív elemek meg-

különböztetésére. Ismerje a híres történelmi személyiségek jellemzéséhez szükséges

kulcsszavakat, cselekedeteket.

Legyen képes a tanuló történelmi ismeretet meríteni hallott és olvasott szövegekből,

különböző médiumok anyagából.

Legyen képes emberi magatartásformák értelmezésre, információk rendezésére és

értelmezésére, vizuális vázlatok készítésére.

Ismerje az időszámítás alapelemeit (korszak, évszázad, évezred) tudjon ez alapján

kronológiai számításokat végezni. Ismerje néhány kiemelkedő esemény időpontját.

Legyen képes helyeket megkeresni, megmutatni térképen.

Legyen képes saját vélemény megfogalmazása mellett mások véleményének figye-

lembe vételére.

7. évfolyam Az újkori egyetemes és magyar történelmi jelenségek, események feldolgozásával a

jelenben zajló folyamatok előzményeinek felismerése, a nemzeti azonosságtudat ki-

63

alakulása.

A múltat és a történelmet formáló, alapvető folyamatok, összefüggések felismerése

(pl. technikai fejlődésének hatásai a társadalomra és a gazdaságra) és egyszerű, átélhe-

tő erkölcsi tanulságok (pl. társadalmi kirekesztés) azonosítása, megítélése.

Az új- és modernkorban élt emberek, közösségek élet-, gondolkodás- és szokásmódja-

inak azonosítása, a hasonlóságok és különbségek felismerése.

A tanuló ismerje fel, hogy a múltban való tájékozódást segítik a kulcsfogalmak és

fogalmak, amelyek segítik a történelmi tájékozódás és gondolkodás kialakulását, fej-

lődését.

Ismerje fel, hogy az utókor a nagy történelmi személyiségek, nemzeti hősök cseleke-

deteit a közösségek érdekében végzett tevékenységek szempontjából értékeli, tudjon

példát mondani ellentétes értékelésre.

Ismerje a XIX. század nagy korszakainak megnevezését, illetve egy-egy korszak főbb

jelenségeit, jellemzőit, szereplőit, összefüggéseit.

Ismerje a magyar történelem főbb csomópontjait az államalapítástól kezdve, napjain-

kig. Legyen képes e hosszú történelmi folyamat meghatározó szereplőinek azonosítá-

sára és egy-egy korszak főbb kérdéseinek felismerésére.

Ismerje a korszak meghatározó egyetemes és magyar történelmének eseményeit,

évszámait, történelmi helyszíneit. Legyen képes összefüggéseket találni a térben és

időben eltérő fontosabb történelmi események között, különös tekintettel azokra, me-

lyek a magyarságot közvetlenül vagy közvetetten érintik.

Tudja, hogy az egyes népek és államok a korszakban eltérő társadalmi, gazdasági és

vallási körülmények között éltek, de a modernkor beköszöntével a köztük lévő kap-

csolatok széleskörű rendszere épült ki.

Tudja, hogy Európához köthetők a modern demokratikus viszonyokat megalapozó

szellemi mozgalmak és dokumentumok.

Tudja, hogy Magyarország a trianoni békediktátum következtében elvesztette terüle-

tének és lakosságának kétharmadát, és közel ötmillió magyar került kisebbségi sorba.

Jelenleg közel hárommillió magyar nemzetiségű él a szomszédos államokban, akik

szintén a magyar nemzet tagjainak tekintendők.

Tudja, hogy a társadalmakban eltérő jogokkal rendelkező és vagyoni helyzetű embe-

rek alkotnak rétegeket, csoportokat.

Tudjon különbséget tenni a demokrácia és a diktatúra között, s tudjon azokra példát

mondani a feldolgozott történelmi korszakokból és napjainkból.

Ismerje fel a tanuló a hazánkat és a világot fenyegető globális veszélyeket, betegsége-

ket, terrorizmust, munkanélküliséget.

Legyen képes különbséget tenni a történelem különböző típusú forrásai között, és

legyen képes egy-egy korszakra jellemző képeket, tárgyakat, épületeket felismerni.

Ismerje a híres történelmi személyiségek jellemzéséhez szükséges adatokat, esemé-

nyeket és kulcsszavakat.

Legyen képes a tanuló történelmi ismeretet meríteni és egyszerű következtetéseket

megfogalmazni hallott és olvasott szövegekből, különböző médiumok anyagából.

Legyen képes szóbeli beszámolót készíteni önálló gyűjtőmunkával szerzett ismeretei-

ről, és kiselőadást tartani.

Legyen képes saját vélemény megfogalmazása mellett mások véleményének figye-

lembe vételére, és tudjon ezekre reflektálni.

8. évfolyam

A modernkori egyetemes és magyar történelmi jelenségek, események feldolgozásá-

val a jelenben zajló folyamatok előzményeinek felismerése, a nemzeti azonosságtudat

kialakulása.

A múltat és a történelmet formáló, alapvető folyamatok, összefüggések felismerése

(pl. technikai fejlődésének hatásai a társadalomra és a gazdaságra) és egyszerű, átélhe-

tő erkölcsi tanulságok (pl. társadalmi kirekesztés) azonosítása, megítélése.

A modernkorban élt emberek, közösségek élet-, gondolkodás- és szokásmódjainak

azonosítása, a hasonlóságok és különbségek felismerése.

A tanuló ismerje fel, hogy a múltban való tájékozódást segítik a kulcsfogalmak és

64

fogalmak, amelyek segítik a történelmi tájékozódás és gondolkodás kialakulását, fej-

lődését.

Ismerje fel, hogy az utókor a nagy történelmi személyiségek, nemzeti hősök cseleke-

deteit a közösségek érdekében végzett tevékenységek szempontjából értékeli, tudjon

példát mondani ellentétes értékelésre.

Ismerje a XX. század nagy korszakainak megnevezését, illetve egy-egy korszak főbb

jelenségeit, jellemzőit, szereplőit, összefüggéseit.

Ismerje a magyar történelem főbb csomópontjait az államalapítástól kezdve, napjain-

kig. Legyen képes e hosszú történelmi folyamat meghatározó szereplőinek azonosítá-

sára és egy-egy korszak főbb kérdéseinek felismerésére.

Ismerje a korszak meghatározó egyetemes és magyar történelmének eseményeit,

évszámait, történelmi helyszíneit. Legyen képes összefüggéseket találni a térben és

időben eltérő fontosabb történelmi események között, különös tekintettel azokra, me-

lyek a magyarságot közvetlenül vagy közvetetten érintik.

Tudja, hogy az egyes népek és államok a korszakban eltérő társadalmi, gazdasági és

vallási körülmények között éltek, de a modernkor beköszöntével a köztük lévő kap-

csolatok széleskörű rendszere épült ki.

Tudja, hogy Európához köthetők a modern demokratikus viszonyokat megalapozó

szellemi mozgalmak és dokumentumok.

Tudja, hogy a társadalmakban eltérő jogokkal rendelkező és vagyoni helyzetű embe-

rek alkotnak rétegeket, csoportokat.

Tudjon különbséget tenni a demokrácia és a diktatúra között, s tudjon azokra példát

mondani a feldolgozott történelmi korszakokból és napjainkból.

Ismerje fel a tanuló a hazánkat és a világot fenyegető globális veszélyeket, betegsége-

ket, terrorizmust, munkanélküliséget.

Legyen képes különbséget tenni a történelem különböző típusú forrásai között, és

legyen képes egy-egy korszakra jellemző képeket, tárgyakat, épületeket felismerni.

Tudja, hogy hol kell a fontos események forrásait kutatni, és legyen képes a megis-

mert jelenségeket, eseményeket összehasonlítani.

Ismerje a híres történelmi személyiségek jellemzéséhez szükséges adatokat, esemé-

nyeket és kulcsszavakat.

Legyen képes a tanuló történelmi ismeretet meríteni és egyszerű következtetéseket

megfogalmazni hallott és olvasott szövegekből, különböző médiumok anyagából.

Legyen képes információt gyűjteni adott témához könyvtárban és múzeumban; ol-

vasmányairól készítsen lényeget kiemelő jegyzetet.

Legyen képes könyvtári munkával és az internet kritikus használatával forrásokat

gyűjteni, kiselőadást tartani, illetve érvelni. Ismerje fel a sajtó és média szerepét a

nyilvánosságban, tudja azonosítani a reklám és médiapiac jellegzetességeit.

Legyen képes szóbeli beszámolót készíteni önálló gyűjtőmunkával szerzett ismeretei-

ről, és kiselőadást tartani.

Legyen képes saját vélemény megfogalmazása mellett mások véleményének figye-

lembe vételére, és tudjon ezekre reflektálni.

Legyen képes példák segítségével értelmezni az alapvető emberi, gyermek- és diákjo-

gokat, valamint a társadalmi szolidaritás különböző formáit.

Vizuális kultúra

Évfolyam Vizsgakövetelmények

1. évfolyam

Képzelőerő, belső képalkotás fejlődése.

Az életkornak megfelelő, felismerhető ábrázolás készítése.

Az alkotótevékenységnek megfelelő, rendeltetésszerű és biztonságos anyag- és esz-

közhasználat, a környezettudatosság szempontjainak egyre szélesebb körű figyelem-

bevételével.

A képalkotó tevékenységek közül személyes kifejező alkotások létrehozása.

Alkotótevékenység és látványok, műalkotások szemlélése során néhány forma, szín,

vonal, térbeli hely és irány, felismerése, használatára.

65

Az alkotó és befogadó tevékenység során a saját érzések felismerése, és azok kifeje-

zése.

2. évfolyam

Képzelőerő, belső képalkotás fejlődése.

Az életkornak megfelelő, felismerhető ábrázolás készítése.

Az alkotótevékenységnek megfelelő, rendeltetésszerű és biztonságos anyag- és esz-

közhasználat, a környezettudatosság szempontjainak egyre szélesebb körű figyelem-

bevételével.

A képalkotó tevékenységek közül személyes kifejező alkotások létrehozása.

Alkotótevékenység és látványok, műalkotások szemlélése során néhány forma, szín,

vonal, térbeli hely és irány, felismerése, használatára.

A szobor, tárgy, közötti különbségek felismerése.

Az alkotó és befogadó tevékenység során a saját érzések felismerése, és azok kifeje-

zése.

3. évfolyam

Az alkotásra, megfigyelésre, elemzésre vonatkozó feladatok életkornak megfelelő

értelmezése.

Élmény- és emlékkifejezés, illusztráció készítése; síkbáb és egyszerű jelmez készíté-

se; jelek, ábrák készítése; egyszerű tárgyak alkotása.

Az újként megismert anyagok és eszközök, technikák az alkotótevékenységnek meg-

felelő, rendeltetésszerű és biztonságos anyag- és eszközhasználata.

A szobrászati, festészeti, tárgyművészeti, építészeti területek közötti különbségek

további differenciálása (pl. festészeten belül: arckép, csendélet, tájkép).

Látványok, műalkotások megfigyeléseinek során kialakult gondolatok, érzések el-

mondására a tantervben meghatározott legfontosabb fogalmak használatával, az élet-

kornak megfelelően.

4. évfolyam

Az alkotásra, megfigyelésre, elemzésre vonatkozó feladatok életkornak megfelelő

értelmezése.

Élmény- és emlékkifejezés, illusztráció készítése; síkbáb és egyszerű jelmez készíté-

se; jelek, ábrák készítése; egyszerű tárgyak alkotása.

Az újként megismert anyagok és eszközök, technikák az alkotótevékenységnek meg-

felelő, rendeltetésszerű és biztonságos anyag- és eszközhasználata.

A szobrászati, festészeti, tárgyművészeti, építészeti területek közötti különbségek

további differenciálása (pl. festészeten belül: arckép, csendélet, tájkép).

Látványok, műalkotások megfigyeléseinek során kialakult gondolatok, érzések el-

mondására a tantervben meghatározott legfontosabb fogalmak használatával, az élet-

kornak megfelelően.

5. évfolyam

A vizuális nyelv és kifejezés eszközeinek megfelelő alkalmazása az alkotó

tevékenység során a vizuális emlékezet segítségével és megfigyelés alapján.

Egyszerű kompozíciós alapelvek a kifejezésnek megfelelő használata a

képalkotásban.

A mindennapokban használt vizuális jelek értelmezése, ennek analógiájára saját

jelzésrendszerek kialakítása.

Szöveg és kép együttes jelentésének értelmezése különböző helyzetekben és

alkalmazása különböző alkotó jellegű tevékenység során.

Az épített és tárgyi környezet elemző megfigyelése alapján egyszerű következtetések

megfogalmazása szóban és képben.

Néhány rajzi tecnika megfelelő használata az alkotótevékenység során.

Reflektálás társművészeti alkotásokra vizuális eszközökkel.

A tanult művészettörténeti korok azonosítása, jellemzőinek, főbb alkotásainak

ismerete.

Vizuális jelenségek, tárgyak, műalkotások elemzése során a vizuális megfigyelés

pontos megfogalmazása szóban, vázlatos közlő rajzokban.

Fontosabb szimbolikus és kultárális üzenetet közvetítő tárgyak felismerése.

A vizuális megfigyelés és elemzés során önálló kérdések megfogalmazása.

Önálló vélemény megfogalmazása saját és mások munkájáról.

6. évfolyam A vizuális nyelv és kifejezés eszközeinek megfelelő alkalmazása az alkotó

66

tevékenység során a vizuális emlékezet segítségével és megfigyelés alapján.

Egyszerű kompozíciós alapelvek a kifejezésnek megfelelő használata a

képalkotásban.

A mindennapokban használt vizuális jelek értelmezése, ennek analógiájára saját

jelzésrendszerek kialakítása.

Szöveg és kép együttes jelentésének értelmezése különböző helyzetekben és

alkalmazása különböző alkotó jellegű tevékenység során.

Az épített és tárgyi környezet elemző megfigyelése alapján egyszerű következtetések

megfogalmazása szóban és képben.

Néhány rajzi tecnika megfelelő használata az alkotótevékenység során.

Reflektálás társművészeti alkotásokra vizuális eszközökkel.

A tanult művészettörténeti korok azonosítása, jellemzőinek, főbb alkotásainak

ismerete.

Vizuális jelenségek, tárgyak, műalkotások elemzése során a vizuális megfigyelés

pontos megfogalmazása szóban, vázlatos közlő rajzokban.

Fontosabb szimbolikus és kultárális üzenetet közvetítő tárgyak felismerése.

A vizuális megfigyelés és elemzés során önálló kérdések megfogalmazása.

Önálló vélemény megfogalmazása saját és mások munkájáról.

7. évfolyam

Célirányos vizuális megfigyelési szempontok önálló alkalmazása.

A vizuális nyelv és kifejezés eszközeinek tudatos és pontos alkalmazása az

alkotótevékenység során adott célok kifejezése érdekében.

Bonyolultabb kompozíciós alapelvek használata kölönböző célok érdekében.

Alapvetően közlő funkcióban lévő képi vagy képi és szöveges megjelenések egyszerű

értelmezése, illetve képesség az ilyen közlésre a tanult módokon.

Az épített és tárgyi környezet elemző megfigyelése alapján összetettebb

következtetések megfogalmazása.

Több jól megkülönböztethető technika tudatos használata az alkotótevékenység során.

Társművészeti kapcsolatok lehetőségeinek értelmezése.

A legfontosabb kultúrák, művészettörténeti korok, stílusirányzatok

megkülönböztetése és a meghatározó alkotók műveinek felismerése.

Vizuális jelenségek, tárgyak, műalkotások árnyaltabb elemzése, összehasonlítása.

A vizuális megfigyelés és elemzés során önálló kérdések megfogalmazása.

Önálló vélemény megfogalmazása saját és mások munkájáról.

8. évfolyam

Célirányos vizuális megfigyelési szempontok önálló alkalmazása.

A vizuális nyelv és kifejezés eszközeinek tudatos és pontos alkalmazása az

alkotótevékenység során adott célok kifejezése érdekében.

Bonyolultabb kompozíciós alapelvek használata kölönböző célok érdekében.

Alapvetően közlő funkcióban lévő képi vagy képi és szöveges megjelenések egyszerű

értelmezése, illetve képesség az ilyen közlésre a tanult módokon.

Az épített és tárgyi környezet elemző megfigyelése alapján összetettebb

következtetések megfogalmazása.

Több jól megkülönböztethető technika tudatos használata az alkotótevékenység során.

Társművészeti kapcsolatok lehetőségeinek értelmezése.

A legfontosabb kultúrák, művészettörténeti korok, stílusirányzatok

megkülönböztetése és a meghatározó alkotók műveinek felismerése.

Vizuális jelenségek, tárgyak, műalkotások árnyaltabb elemzése, összehasonlítása.

A vizuális megfigyelés és elemzés során önálló kérdések megfogalmazása.

Önálló vélemény megfogalmazása saját és mások munkájáról.

Környezetismeret

Évfolyam Vizsgakövetelmények

1. évfolyam

Az emberi test fő testrészeinek megnevezése. Az egészséges életmód alapvető eleme-

inek ismerete és alkalmazása.

Mesterséges és természetes életközösség összehasonlítása.

Az élővilág sokféleségének tisztelete, a természetvédelem fontosságának felismerése.

67

Alapvető tájékozódás az iskolában és környékén. Az évszakos és napszakos változá-

sok felismerése és kapcsolása életmódbeli szokásokhoz. Az időjárás elemeinek isme-

rete, az ezzel kapcsolatos piktogramok értelmezése; az időjáráshoz illő szokások.

Használati tárgyak és gyakori, a közvetlen környezetben előforduló anyagok csopor-

tosítása tulajdonságaik szerint, kapcsolat felismerése az anyagok tulajdonságai és

felhasználásuk között. Mesterséges és természetes anyagok megkülönböztetése. A

halmazállapotok felismerése.

Egyszerű megfigyelések végzése a természetben, egyszerű vizsgálatok és kísérletek

kivitelezése. Az eredmények megfogalmazása, ábrázolása. Ok-okozati összefüggések

keresésének igénye a tapasztalatok magyarázatára

2. évfolyam

Az emberi test fő testrészeinek megnevezése. Az egészséges életmód alapvető eleme-

inek ismerete és alkalmazása.

Mesterséges és természetes életközösség összehasonlítása.

Az élővilág sokféleségének tisztelete, a természetvédelem fontosságának felismerése.

Alapvető tájékozódás az iskolában és környékén. Az évszakos és napszakos változá-

sok felismerése és kapcsolása életmódbeli szokásokhoz. Az időjárás elemeinek isme-

rete, az ezzel kapcsolatos piktogramok értelmezése; az időjáráshoz illő szokások.

Használati tárgyak és gyakori, a közvetlen környezetben előforduló anyagok csopor-

tosítása tulajdonságaik szerint, kapcsolat felismerése az anyagok tulajdonságai és

felhasználásuk között. Mesterséges és természetes anyagok megkülönböztetése. A

halmazállapotok felismerése.

Egyszerű megfigyelések végzése a természetben, egyszerű vizsgálatok és kísérletek

kivitelezése. Az eredmények megfogalmazása, ábrázolása. Ok-okozati összefüggések

keresésének igénye a tapasztalatok magyarázatára

3. évfolyam

Az egészséges életmód alapvető elemeinek alkalmazása az egészségmegőrzés és az

egészséges fejlődés érdekében, a betegségek elkerülésére.

Az életkornak megfelelően a helyzethez illő felelős viselkedés segítségnyújtást igény-

lő helyzetekben.

A hosszúság és idő mérése, a mindennapi életben előforduló távolságok és időtarta-

mok becslése.

Képesség adott szempontú megfigyelések végzésére a természetben, természeti jelen-

ségek egyszerű kísérleti tanulmányozására.

A fenntartható életmód jelentőségének magyarázata konkrét példán keresztül, a ha-

gyományok szerepének értelmezése a természeti környezettel való harmonikus kap-

csolat kialakításában, illetve felépítésében.

Az élőlények szerveződési szintjeinek és az életközösségek kapcsolatainak a bemuta-

tása, az élőlények csoportosítása tetszőleges és adott szempontsor szerint.

Egy természetes életközösség bemutatása.

Magyarország elhelyezése a földrajzi térben, néhány fő kulturális és természeti érté-

kének ismerete. Alapvető térképismeret.

Informatikai és kommunikációs eszközök irányított használata az információkeresés-

ben és a problémák megoldásában

4. évfolyam

Az egészséges életmód alapvető elemeinek alkalmazása az egészségmegőrzés és az

egészséges fejlődés érdekében, a betegségek elkerülésére.

Az életkornak megfelelően a helyzethez illő felelős viselkedés segítségnyújtást igény-

lő helyzetekben.

A hosszúság és idő mérése, a mindennapi életben előforduló távolságok és időtarta-

mok becslése.

Képesség adott szempontú megfigyelések végzésére a természetben, természeti jelen-

ségek egyszerű kísérleti tanulmányozására.

A fenntartható életmód jelentőségének magyarázata konkrét példán keresztül, a ha-

gyományok szerepének értelmezése a természeti környezettel való harmonikus kap-

csolat kialakításában, illetve felépítésében.

Az élőlények szerveződési szintjeinek és az életközösségek kapcsolatainak a bemuta-

tása, az élőlények csoportosítása tetszőleges és adott szempontsor szerint.

68

Egy természetes életközösség bemutatása.

Egy konkrét gyártási folyamat kapcsán a technológiai folyamat értelmezése, az ezzel

kapcsolatos felelős fogyasztói magatartás ismerete.

Magyarország elhelyezése a földrajzi térben. Magyarország nagy tájegységeinek elhe-

lyezkedése a térképen, domborzati, időjárási, mezőgazdasági, ipari jellemzői. A nagy

tájegységek néhány fő kulturális és természeti értékének ismerete. Alapvető térképis-

meret, térképhasználat.

Informatikai és kommunikációs eszközök irányított használata az információkeresés-

ben és a problémák megoldásában.

Természetismeret

Évfolyam Vizsgakövetelmények

5. évfolyam

Ismerje hazánk legjellemzőbb életközösségeit, termesztett növényeit, a házban és ház

körül élő állatait. Értse az élő és élettelen környezeti tényezők kölcsönhatását. Ismerje

fel a környezet –szervezet - életmód, valamint a szervek felépítése és működése kö-

zötti összefüggéseket.

Erősödjön a természet és a haza iránti szeretete. Törekedjen a természeti és társadalmi

értékek védelmére.

Tudjon tájékozódni a Magyarország térképén, vaktérképén.

Ismerjék az időjárás elemeit, hazánk folyóit, tavait, hegységeit, a talaj és a kőzet kö-

zötti összefüggéseket, település típusait.

Legyen képes egyszerű kísérleteket, megfigyeléseket, méréseket önállóan, illetve.

csoportban biztonságosan elvégezni, a tapasztalatokat rögzíteni, következtetéséket

levonni.

6. évfolyam

A tanuló tudjon anyagokat, kölcsönhatásokat, fizikai, kémiai változásokat felismerni,

jellemezni. Értelmezze a jelenségeket az energiaváltozás szempontjából

Ismerje a Föld helyét a Világegyetemben, Magyarország helyét Európában.

Alakuljon ki átfogó kép hazai tájaink természetföldrajzi jellemzőiről, természeti-

társadalmi erőforrásairól, gazdasági folyamatairól, környezeti állapotukról. Legyen

képe a közöttük levő kölcsönhatásokról.

Tudjon tájékozódni a térképeken és a vaktérképen. Értelmezze helyesen a különböző

tartalmú térképek jelrendszerét, használja fel az információszerzés folyamatában.

Ismerje a szervezetünk működését, az egészséges életmód és az elsősegélynyújtás

legfontosabb szabályait.

Ismerje fel szűkebb és tágabb környezetében az emberi tevékenység környezeti hatá-

sait. Anyag- és energiatakarékos életvitelével, tudatos vásárlási szokásaival önmaga is

járuljon hozzá a fenntartható fejlődéshez.

Legyen nyitott, érdeklődő a világ megismerése iránt. Az internet és a könyvtár segít-

ségével legyen képes tudása bővítésére. Legyenek saját ismeretszerzési, ismeretfel-

dolgozási módszerei.

Tanulmányok alatti vizsgák

Osztályozó vizsga

Az osztályozó vizsgával a félévi, ill. az év végi osztályzatok megállapítása történik. Intézmé-

nyünkben osztályozó vizsgát tesznek azok a tanulók, akik számára az igazgató határozata elő-

írja.

Javítóvizsga

Javítóvizsgát tehet a vizsgázó, ha a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból - elégtelen

osztályzatot kapott, illetve akik számára az igazgató határozata előírja.

Különbözeti vizsga

69

A különbözeti vizsga célja annak megállapítása, hogy a tanuló rendelkezik-e a tanulmányok

folytatásához szükséges ismeretekkel. Pl. iskolaváltáskor, vagy egyik tanulmányi területről

egy másikra átmenetkor az addig nem tanult vagy alacsonyabb fokon tanult tárgyakból teendő

számonkérés.

Tantárgy Vizsga jellemzői A vizsga részei A vizsga értékelése

Írásbeli Szóbeli Gyakorlati Osztályozó, javító Különbözeti

Magyar nyelv és irodalom Történelem Matematika Biológia – egészség-tan Földrajz Természetismeret Környezetismeret Fizika Kémia Erkölcstan Ének

Időtartam 45 perc 10 perc –

90% – tól: jeles (5)

30% – tól: teljesítette 75% – 89%: jó (4)

50% – 74%: közepes (3)

Aránya az értéke-lésnél

67% 33% –

30% – 49%: elégséges (2)

0% – 29%: nem teljesí-tette

0% – 29%: elégtelen (1)

Tantárgy Vizsga jellemzői A vizsga részei A vizsga értékelése

Írásbeli Szóbeli Gyakorlati Osztályozó, javító Különbözeti

Idegennyelv

Időtartam 45 perc 10 perc –

90% – tól: jeles (5)

30% – tól: teljesítette 75% – 89%: jó (4)

50% – 74%: közepes (3)

Aránya az értéke-lésnél

50% 50% – 30% – 49%:

elégséges (2)

0% – 29%: nem teljesí-tette

0% – 29%: elégtelen (1)

71

Tantárgy Vizsga jellemzői

A vizsga részei A vizsga értékelése

Írásbeli Szóbeli Gyakorla-ti

Osztályozó, javító Különbözeti

Informatika Rajz

Időtartam - 10 perc 45 perc

90% – tól: jeles (5)

30% – tól: teljesítette 75% – 89%: jó (4)

50% – 74%: közepes (3)

Aránya az értékelés-nél

- 20% 80% 30% – 49%:

elégséges (2)

0% – 29%: nem teljesí-tette

0% – 29%: elégtelen (1)

Tantárgy Vizsga jellemzői

A vizsga részei A vizsga értékelése

Írásbeli Szóbeli Gyakorla-ti

Osztályozó, javító Különbözeti

Testnevelés Technika

Időtartam - - 45 perc

90% – tól: jeles (5)

30% – tól: teljesítette 75% – 89%: jó (4)

50% – 74%: közepes (3)

Aránya az értékelés-nél

- - 100%

30% – 49%: elégséges (2)

0% – 29%: nem teljesí-tette

0% – 29%: elégtelen (1)

Záró rendelkezések, jognyilatkozatok

Az iskola házirendjének betartása a Szekszárdi Baka István Általános Iskola – István Baka

Grundschule Szekszárd minden diákjának, pedagógusának, munkavállalójának és az iskolával

egyéb jogviszonyban álló személynek alapvető kötelessége. A házirendet az iskola nevelőtes-

tülete fogadta el, amelynek során az iskolaszék, szülői szervezet, intézményi tanács és a diák-

önkormányzat véleményezési jogát gyakorolta.

Kelt: Szekszárd, 2015. december 12.

........................................................

Parrag Katalin

intézményvezető

A Szekszárdi Baka István Általános Iskola – István Baka Grundschule Szekszárd házirendjé-

nek módosítását a Szekszárdi Baka István Általános Iskola – István Baka Grundschule Szek-

szárd nevelőtestülete megismerte, véleményezte és elfogadta.

Kelt: Szekszárd, 2015. december 12.

.......................................................

Pereczesné Deák Judit

a nevelőtestület képviseletében

A Szekszárdi Baka István Általános Iskola – István Baka Grundschule Szekszárd házirendjé-

nek módosítását a Szekszárdi Baka István Általános Iskola – István Baka Grundschule Szek-

szárd diákönkormányzata megismerte, véleményezte és elfogadásra javasolta.

Kelt: Szekszárd, 2015. november 25.

........................................................

Tornyos Marianna

a diákönkormányzat képviselője

73

Záró rendelkezések, jognyilatkozatok

A Szekszárdi Baka István Általános Iskola – István Baka Grundschule Szekszárd házirendjé-

nek módosítását a Szekszárdi Baka István Általános Iskola – István Baka Grundschule Szek-

szárd iskolaszéke megismerte, véleményezte és elfogadásra javasolta.

Kelt: Szekszárd, 2015. november 25.

........................................................

Ádám Beáta

az iskolaszék elnöke

A Szekszárdi Baka István Általános Iskola – István Baka Grundschule Szekszárd házirendjé-

nek módosítását a Szekszárdi Baka István Általános Iskola – István Baka Grundschule Szek-

szárd intézményi tanácsa megismerte, véleményezte és elfogadásra javasolta.

Kelt: Szekszárd, 2015. november 25.

........................................................

Tóthné Kormos Zsuzsanna

az Intézményi Tanács elnöke

74

Záró rendelkezések, jognyilatkozatok

A Szekszárdi Baka István Általános Iskola – István Baka Grundschule Szekszárd házirendjé-

nek módosítását a Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata megismerte, véleményezte

és jóváhagyta.

Kelt: Szekszárd, ……………………

........................................................

a működtető önkormányzat

képviselője

A Szekszárdi Baka István Általános Iskola – István Baka Grundschule Szekszárd házirendjé-

nek módosítását a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Szekszárdi Tankerülete megis-

merte, véleményezte és jóváhagyta.

Kelt: Szekszárd, ……………………

........................................................

Gerzsei Péter

a fenntartó képviselője