II. ÉVFOLYAM. Debreczen, péntek 1905 május 5.

ELŐFIZETÉSI Á B : Egész évre . . . 6 korona.

Egyes síin ára « lillér.

HEGJELEMIK HETENKÉNT EGYSZER: pénteken és minden törvény-hatósági bizottsági közgyűlést megelőző és követő napon. A VAROS SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL

Városi könyvnyomda-vállalat irodájában.

Ide küldendők a kéziratok és előfizetési dijak.

K O Z I G A Z G A T A S I , K O Z M . Ü V E L O D E S I É S K O Z G A Z D A S A G I H E T I L A P . Főszerkesztő - V E C S E Y I M R E . Felelős szerkesztő: K O N C Z Á K O S .

Kiadótulajdonos: A VÁROSI KÖNYVNYOMDA-VÁLLALAT.

A társadalom békéje. Elégedetlenség szállotta meg a lelkeket... Az élet ma

már nem törekvés, hanem tülekedés... Emésztő, a lelket eldurvító, a szivet minden ideálizmustól megfosztó, a tes-tet idő előtt megölő munkából áll az élet, melynek boro-nálatlan utain haladva, millió és millió munkás reménytele-nül néz a jövőbe. Mi lesz vele és családjával, ha meg-öregszik? Koldus kenyér vár reá és keserű könyek. Ifjú-ságában, férfikora legszebb éveiben fáradhatatlanul dolgo-zik és mikor reszketni kezdenek a kezek, romlanak a sze-mek, elernyed a test és az az agyongyötört masina:,a test felmondja a szolgálatot, nincs mire támaszkodnia. És ez a tudat még szomorúbb, fájóbb, gyötrelmesebb és emésztóbb a nehezen megszerzett kenyér gondjainál és leverőbb még az elmúlás, a halál örök törvényénél is...

És mikor mindezeket látjuk, sőt érezzük, rögtön Ítélő-székbe ülünk és a társadalmat tesszük felelőssé a mián, hogy a dolgos kezek nem számithatnak napesti munkájuk után derült öregségre, csöndes nyugodalomra. Tüzet, kigyót-békát kiáltunk arra a társadalomra, melynek mind-annyian tagjai vagyunk és mint tagjai annak a nagy szer- ! vezetnek, nagyon is érezzük annak a szenvedők, nyomor- : gók és sorsüldözöttek körül kifejtett tevékenységét. A mi ; társadalmunknak nagy és érző szive van... Meghallja a ! kezdődő nyomor első ja jszavát, megérti a sorsüldözött j első könyeit és nem nagyítunk, ha kimondjuk, hogy a tár- ! sadalom folyton nyitott erszénynyel j á r és az első szóra ' szívesen rakja le filléreit a humanizmus oltárára. Munkája ;

sohasem szünetel, irgalma nem fárad el, szeretete állandó ; nap, mely sugárkévéivel felszántja a szenvedők könyeit.

Nézzük csak a mi társadalmunkat! Nap-nap atán , végzi fönséges munkáját és dicséretére legyen mondva, j nem a külszinre dolgozik, hanem benső érzését követi, aki í irgalmasságot gyakorol. Sőt nagyrabecsülöm a mi váró- j sunk népének egy részét, mely soha és semmire sem ad, ; már csak azért is, mert van ereje nyíltan kimondani, hogy i nem ad. Az ilyen összeszorított marku emberekkel leg- j alább tisztában van ugy a társadalom segítségre szoruló, j mint segítséget adó népe. Természetesen, ily módon a tár- j sadalomnak mindig csak egy része nyul a zsebébe, a má- j sík rész pedig vagyont gyűj t más czélokra és nem az :

irgalmasság gyakorlására. Állításaim igazolására felhoz- ; hatnám a humánus és kulturális intézetek fenntartóit. Év- j ről-évre ugyanazon névsorral találkozunk. Ezeknek valósa- I gos adó a jótékonyság. És csodálatos, hogy ezek a jó- I kedvű adakozók nem annyira a föld és vagyon uraiból állanak, hanem a szegényebb középosztályból, vagyis azok-ból, akiknek önmaguktól kell azt megtagadni, amit köz-czélokra adnak. Nem nagyitok, ha azt mondom, hogy középosztályunk százszor többet áldoz emberbaráti czé-lokra, mint a dús vagyonnal megáldott földi istenek...

Valahol, egy franczia író munkájában azt olvastam, hogy az embereket mindenre tanítani kell, még az ember-szeretetre is. Akkor nem hittem ezen igazságban, most vallom fenhangon. Hozzá kell férni a szivekhez és vagy a nyomor sötét színű lefestésével, vagy az emberi hiúság felkeltésével, vagy más külső és belső okokkal kell az emberszeretetet felkölteni és a lelkeket cselekvő szeretetre

indítani. Vagyis az önösséget üzzük ki a szivünkből és helyezkedjünk az altruizmus bázisára. Ne keveseljük a ma-gunk vagyonát, míg szegényebbeket látunk és égre emelt arccza ne jajongjunk, míg könyes szemekkel látjuk sírni az emésztő nyomor szerencsétleneit...

Kimivelődött elménk, szivünk azonban sok tekintetben üres maradt. Magunk lakunk abban vágyainkkal, elérhe-tetlen törekvéseinkkel, leszorítva lakásunkat az önösség erős zárjával. . . És míg hiu dolgokra, az elmék megté-vesztésére, önczélunk elérésére, látszólagos és hamar el-múló dicsőségünkre, czimek megszerzésére, meg nem érde-melt nemesség megszerzésére, mosolyra indító czafrangok viselhetésére semmi pénzt, semmi igyekezetet nem sajná-lunk, sőt térdre omolva, emberi önérzetünk kisebbítésével is megszerzünk hajlongva, kérve, könyörögve, hatalmasok előtt görnyedezve, addig a mások érdekében hamar meg-sántulunk és a legtöbb esetben sajnálkozással mentjük ki magunkat oly dolgokban, melyeknek sikerét egyesek tő-lünk várták, erszényünktől remélték...

És mikor elnézem az emberek tülekedését, harczát az élettel, embertársaikkal és nem ritkán ünlelkükkel, nem csodálom, ha a kevésbbé fegyelmezett elmék túlhajtott követeléseikkel zavarják meg a társadalom békéjét. Nem csodálkozom, mert nevelési rendszerünk szüli az emberek elégedetlenségét. Nem nevelődünk a kötelességek teljesí-tésében, hanem uton-utfélen az elégedetlenséget szívjuk magunkba. Az igények félelmetesen növekednek és a ki nem elégíthető igényeknél a társadalomnak nincs veszedel-mesebb ellensége. Mérsékeljük igényeinket és elmúlik irigy-ségünk azok iránt, kiket végzetük dus vagyonnal és jó móddal látott el. Ne ábrándokért hevüljünk, hanem a kenyérért, a megélhetésért dolgozzunk a tisztes munkatér ezer meg ezer utain. Ne higyjünk a népámitóknak, kik a szegénység könytől ázott rongyait tartják az elégedet-lenek szemei elé, ők azonban a szegény munkás ember filléreiből palotákban laknak és pezsgőt isznak. Ezek a népámitók a megölöi a társadalmi békének, mert maguk sem hiszik kába tanaiknak teljesedését, de azért azoknak hirdetését a maguk zsebére hasznosnak tartják.

Mint fentebb említettük, a társadalom betegségének gyógyítására sokat áldoz a társadalom egészségesebb része, de azon nagy problémák megoldására, melyek a társadalom csöndes életét, de mindazonáltal áldásthozó munkásságát minden vonalon biztosítanák, erre a nagy munkára az államnak kell gondolnia. A szoczializmus ter-jedése nem annyira a jelen elégedetlen szelleméből magya-rázható meg, hanem abból a félelemből, mely a munkás lelkét eltölti arra a gondolatra, hogy mi lesz vele, ha megöregszik... Vagyis a jövőt látja sötétnek és vigasz-talan, csillagtalan, éjszakának... líszébe jut mukaképtelen-sége, öregsége, esetleg elbénuló tagjai és mivel nem lát semmi biztatót, törvénytelen, meg nem engedett eszközökkel és a társadalmát fenyegető mozgásával igyekszik a maga valódi, vagy képzelt érdekeit védelmezni.

A szoczializmus orvosa csakis az állam lehet vagy a munkásbiztositás, vagy elaggott munkások menedékházai-nak építése, berendezése által. Testületek, egyletek, városok, ha még oly gazdagok is,, erre a békementö, humánus munkára nem elégségesek. És ha meggondoljuk, hogy van

V A R O S .

pénzünk, mert hiszen a csi l logó, f e g y v e r e s b é k é t f enntar tó militarizmus mil l iárdokat nyel el, önkénytelenül eszünkbe ju t , h o g y mennyi nyomort szüntethetnénk m e g , mennyi dolgos , munkás ember j ö v ő j é t biztosithatnánk c s a k század-r é s z é v e l is unnak, amit olyan czélokra kell adnunk, mely senkit sem boldogít , de milliókat m e g s z o m o r í t . . .

Csonka volna e lmefut ta tásunk, ha a tá r sada lom e g y r é s z é n e k e l é g e d e t l e n s é g é t v i s s z a nem vezetnénk a hitélet h a n y a t l á s á r a is. A d j hitet az embernek és rávezetheted a m e g e l é g e d é s ú t j á r a , — mondja korunk e g y i k n a g y szel-l e m e . . . E g y h á z a k és iskolák u j j á nevelhetik népünk s o k s z o r fe rde g o n d o l k o d á s á t és v isszaterelhet ik ahhoz a for ráshoz, hol a m e g n y u g v á s fakad.

M e g kell tennünk mindent a f o r r o n g á s b a n levő kedélyek lecsendes i tésére és a l e g c s e k é l y e b b n e k l á t s z ó e s z k ö z ö k e t is felhasználni a tá r sada lom meglazul t béké jének helyre-á l l í t á s á r a . . . O b e r o n .

A város 1 9 0 4 évi zárószámadása. Roncsik L a j o s f ő s z á m v e v ő az 1 9 0 4 . évi z á r ó s z á m a d á s t

a k ö v e t k e z ő je lentésse l t e r j e s z t e t t e a tanács e l é :

Tekintetes Tanács! A város házipénztárának s a házipénztár kezelése alatt levő

alapoknak 1904-ik évi zárszámadását azon tiszteletteljes kéréssel ter-jesztem be, hogy azokat a közgyűlés tárgyalását megelőzőleg 15 napi közszemlére kitétetni, s a szakbizottságok véleménye meghallga-tása után elfogadás végett a biz. közgyűléshez bemutatni, közgyűlési tárgyalás és elfogadás után pedig — a törvényes határidőn belől — a belügyi, illetve vallás- és közoktatásügy s kereskedelemügyi m. kir. minisztériumokhoz felterjeszteni méltóztassék.

I. A házipénztári számadásnál a . 2.739,257 K 15 f.

rendes bevétellel szemben a rendes kiadás . 2.475,697 K 92 f. vagyis a bevételi többlet 263,559 K 23 f.

A 917,850 K 66 f. rendkívüli bevétellel szemben, a rendkívüli

kiadás . 1.166,944 K 98 f. így a bevételi 'kevesblet 249,094 K 32 f.

Az átmeneti 114,031 K 19 f. bevétellel szemben a kiadás . . . . . 112,081 K 54 f. igy a bevételi többlet 1,949 K 65 f.

Ha már most a fenti számadatok a bevételi többlet együttes összegéből 265,508 K 88 f.-ből a bevételi kevesblet összegét . . . 249,094 K 32f.-t levonjuk, kapjuk a pénztári maradványt . . 16,414 K 56 f.-t

Igyekeztem ugy a rendes-, mint a rendkívüli-bevételi- és kiadási tételeknél a közgyűlés rendelkezéséhez képest tüzetesebb indokolást nyújtani s a törlésekre kölcsönösen hivatkozni.

A czim szerinti összesítésnél czimenként fel van tüntetve az előirányzat és előírás közti különbség; az eltérést e jelentés kere-tében ismételni szükségesnek nem tartom.

Egyes tételeknél, a m. kir. belügyminisztérium rendelkezése folytán, a leltár megfelelő tételére való hivatkozás mindenütt meg-található.

Ugyancsak a m. kir. belügyminisztérium rendelkezése folytán a rendkívüli bevételi s kiadási tételeknél könnyebb áttekintés czéljából a költségvetésszerü tételeket, a költségvetésen kívüli tételektől külön választottam, hogy az előirányzat nélküli kezelés világosan kitűnjék.

Kellő figyelmet igyekeztem forditani arra is, hogy a házipénz-tár zárszámadásánál az egyes alapok megfelelő tételére hivatkozás történjék, — ami az öszefüggés keresését megkönnyíti.

Az egyes alapok zárszámadása külön-külön muiattatik be. de a mellett csatolva van egy összesített kimutatás a város tulajdonát tevő s annak csak kezelése alalt álló alapokról, amely összesítés az 1903-ik évi zárszámadás eredményétől való eltérést is feltünteti.

A vagyon főleltárt ugy állítottam össze, hógy annak tételei a mult 1903. évi megfelelő tételeivel szemben vannak állítva s igy a különbözet szemmel látható.

Az egyes czimeknél az eltérés indokolását a következőkben világítom meg:

A) Ingatlanok. I. Földbirtok 1903. évi értéke volt . 20.287,275 K — f.

az 1904. évi érték kitesz 20.269,534 K — f.-t

itt tehát a különközet, mint kevesblet . . 17,741 K — f ; oka az, hogy a Hatvan-u temető melletti 7 hold 1283 Q öl föld-ből egyrész az állami gyermekmenhely czéljaira engedtetett át s csak 2 hold 1191 • öl maradt meg belőle.

II. Erdőségnél szaporulat 13,982 K 10 f ; oka a guti erdész-lak építésére fordított hasonló összeg.

III. Az épületeknél szaporodás . . . 152,251 K 85 f. E szaporodást okozta:

a Simonffy-u. bérház számláira kiutalt . . . 19,961 K 81 f. n.-erdői 1-ső nyaraló pótépitkezése . . . . 2485 K 15 f. ondódi iskola építési költsége 17,248 K. 59 f. ev. ref. iskolai uj építkezések 24,352 K 88 f. róm. kath. „ „ „ 30,056 K 65 f. halápi „ „ , 571 K — f. ipariskolai építkezés 41,070 K 88 f. bábaképezde 38 K 40 f. katonai épület (önkéntes iskola) 4982 K 69 f. gazdasági (vajda laposi) épület 11,483 K 80 f.

B) Vállalatok. Növekedés van:

a közvágóhidnál (csatorna) 6795 K 07 f. a téglagyárnál épület 1625 40 K l a ,, anyagkészlet 22,185 92 K ( 2 3 - 8 1 1 K 3 2 f-világítási vállalatnál 37,027 K 94 f. szeszüzletnél . . 211 K 73 f.

összesen 67,846 K 06 f. apadás a nyomdánál 39,940 K 90 f.

végeredményként " " 27,905 K 16 f. a vállalatoknál az emelkedés.

C) Bútorok stb. Szaporodás:

közigazgatási épületeknél 2238 K l O f . egyházi s iskolai épületeknél 923 K 40 f. színháznál 2838 K 14 f. szegényháznál 2484 K 24 f. kórháznál 255 K 60 f. tűzoltó szerek 2514 K 72 f. erdőhivatal 149 K 14 f.

összes szaporodás 11,403 K 34 f.

D) Közművek. Szaporodás:

kövezetjárda 77,331 K 19 f. iparvasut fejlesztése 10,283 K 33 f.

összes szaporodás 87,614 K 52 f.

E) Állatállomány. Apadás a ménesnél 6350 K — f.

szaporodás a törzsgulyánál 1000 K — f.

összes apadás 5350 K — f.

F) Anyagok és termények. Apadás:

takarmány készlet (zab, széna) faíaktári készlet . . . .

7286 K 58 f. 54,838 K 50 f.

416 K — f.

G) Javadalmak. 1 bor- és szeszpótadónál 1 kövezetvámnál . . . . . vadászatnál

182,700 K — f. 106,420 K — f.

2660 K — f. szaporodás 291,780 K — f.

18. A V A R O S .

Apadás mutatkozik a vásári és piaczi jövedelemnél 16,320 K — f.

végeredményben növekedés . . . . . 275,460 K — f.

H) Cselekvő tőkék.

Növekedés: a takarékpénztári könyveknél . 138,888 K. 17 f. „ a házipénztári alapoknál . . . 59,589 K 81 f.

n idegen alapoknál . 122.359 K 70 f. összes növekedés 320,837 K 68 f.

Apadás: gazd. tanint. építkezésre adott kölcsönnél 1194 IC 28 f.

, utadóalapi kölcsönnél 8227 K 73 f. „ községi-, diilőuti, ingatlan alapi

kölcsönnél 1638 K 35 f. összes apadás 11,060 K 36 f.

A növekedés és apadás közti különbség adja a 309,777 K 32 f. növekedés összegét.

1) Cselekvő hátralékok.

Apadás: a rendes bevételeknél 139,730 K 95 f. , a rendkívüli bevételeknél . . . . 25,380 K 62 f. , az átmenetinél 3945 K 65 f.

összes apadás 169,057 K 22 f. Növekedés a kamat hátralékoknál . . . 18,191 K 11 f.

végeredményként apadás 150,866 K 11 f.

K) Készpénz-maradvány. Növekedés 4408 K 45 f.

A fentiekből kitűnik, hogy az 1904. évi vagyon szaporulat 882,802 K 74 f. vagyon apadás 236,398 K 19 f.

vagyon szaporodási többlet 646,304 K 55 f. Ha ezen összeghez hozzá vesszük

a vagyon leltárba beillesztett városi mu-zeum és könyvtár értékét . . . . 35,000 K — f. a vagyon szaporulat e többlettel . . . 681,304 K 55 f.

Ha ezen összeghez hozzáadjuk a szenvedő tőkénél törlesztés folytán 1904. évben előállott kevesbletet . . . . 262,230 K 38 f.

Az 1904. évi vagyon többlet . . . 942,534 K 93 f. Debreczen, 1905 ápril 27.

Roncsik Lajos, főszámvevő.

Szabályrendelet tervezete Debreczen szab. kir. város törvényhatóságának az 1877. évi XX. t.-cz• és a m. kir. belügyminisztérium 55,200/1903. sz. a. kelt körrendelete 71. §-a folytán, — a gyámoltak és gondnokoltak pénzei és pénzértékei kezelésére nézve.

Debreczen szab. kir. város Árvaszéke hatáskörébe eső gyá-moltak és gondnokoltak pénz és pénzérték vagyona Debreczen sz. kir. varos gyámpénztárában kezeltetnek.

II.

A) A készpénz kezelése. 1. Debreczen sz. kir. város gyámpénztárába befolyt készpénz

összesítetten kezeltetik. Külföldi pénzek hazai értékű pénzekre váltatnak be. Minden egyéb érték, úgymint: állampapír, értékpapír, kötelez-

vény, ékszertárgyak egyénenként, tulajdonosaik nevén, elkülönítve köny vehetnek.

A kezelés alá vételt az Árvaszék rendeli el. A kezelés alá vett összeg a tulajdonos javára mint a tulaj-

donosnak a gyámpénztár irányában fentálló követelése könyveltetik. 2. Az összesített pénztár pénzei jelzálogra kölcsönadás és az

1877. évi XX. t.-cz. 291. §-a értelmében gyümölcsöztetnek. A jel-zálogra adott kölcsönök 5 % kamattal, a pénzintézeteknél elhelyezett tőkék pedig a kijelölt pénzintézet kamatlába szerint gyümölcsöztetnek. Ezen jövedelemből a tartalékalap javára 1 0 % kezelési költség álla-pittatik meg.

3. Kölcsön rendszerint Dedreczen város határában lévő jelzálogi biztosítékra adatik, az 1877. évi XX. t.-cz. 289. és 295. §. 3-ik pontjában előirt és e szabályrendelet szerinti feltételek mellett.

Vidéki birtokra kölcsönzés kivételesen és a gyámoltak és gondnokoltak érdekében akkor engedélyeztetik, mikor oly nagy a pénzkészlet, hogy annak debreczeni ingatlanokra kikölcsönözhetése rövid időn belül nem várható.

4. Gyermekeknek szülőik által kezelt pénzük biztosítására nézve az 1877. évi XX. t.-cz. 17., 18., 19., 35. §-ai szolgálnak zsinór-mértékül.

5. Kölcsön az 1877. évi XX. t.-cz. 289. §-a szerint földbir-tokra, vagy házra, a becsérték % részéig adatik s a kölcsön csak az adóslevélnek az adós, esetleg a kezesek ingatlan birtokára a ki-jelölt rangsorban eszközölt bekebelezés után utalványozható.

6. A gyámpénztárból kölcsönöket az Árvaszék engedélyez és utalványoz. A kölcsön vagy egyszerű, vagy lehet törlesztéses jelzálog kölcsön, mindkettő félévenként előre fizetendő 5*/„-ot kamatozik, az egyszerű jelzálog kölcsön. három havi felmondásra, a törlesztéses kölcsön pedig rendszerint 3 félév alatt a tőke 6%-ának megfelelő kamat és tőketörlesztéssel fizetendő vissza.

7. Az egyszerű jelzálog kölcsön 100 koronánál kisebb és 30,000 koronánál nagyobb összegben nem adható.

Törlesztéses jelzálog kölcsön 1000 koronánál kisebb és 50,000 koronánál nagyobb összegben nem adható.

8 A kamatláb emelést, vagy alább szállítást időnként a tör-vényhatósági bizottsági közgyűlés határozza el.

9. A kölcsön biztositékául felajánlott jelzálogról a kölcsön megadásához a becsértéknek hiteles kimutatása kívántatik, mely helybeli ingatlanoknál hatósági becsübizonyitvánnyal, vidéki ingat-lanoknál pedig a kataszteri birtokiv hiteles másolatának bemutatása és az illető községi elöljáróság által kiadott s főszolgabíró által hitelesített becsübizonyitvánnyal történik. Ezen felül 10,000 koronát meghaladó vidéki kölcsönöknél az Árvaszék által kiküldendő becsüsnek is meg kell állapítani a jelzálognak értékét.

10. Az egyszerű jelzálogkölcsönről szóló kötelezvénynek tartal-maznia kell:

a) az adósoknak amaz elismerését, hogy a kölcsön összegét az összesített gyámpénztárból, vagy annak tartalékalapjából való-sággal, hiány és levonás nélkül kölcsön felvették, s hogy a kölcsön összegével nevezett pénztárnak valósággal és tényleg adósaivá lettek ;

b) ha az adósok többen vannak: ezeknek egyetemleges köte-lezettségét ;

c) az adósoknak ama kötelezettségét, hogy ha a kölcsönadott összeget a hitelező pénztár tőlük bármikor visszaköveteli: tartoznak azt azonnal egyszerű felszólításra a hitelező pénztárba befizetni;

d) az adósoknak ama kötelezettségét, hogy mindaddig, míg a kölcsöntőke náluk lesz, tartoznak annak évi 5%-os kamatját féléven-ként előlegesen és pedig mindenkor január 1-ső és julius 1-ső nap-ján a hitelező pénztárba pontosan befizetni és ha a kamatot ponto-san nem fizetnék, a lejárati napoktól a kamat után is 5°/0 késedelmi kamatot tartoznak fizetni;

e) adósoknak ama kötelezettségét, hogy ha a tőke egy ősz-szegben vissza nem követeltetik: tartoznak azt évenként 4 ° „-tólival törleszteni;

f ) adósoknak ama kötelezettségét, hogy ha a kölcsöntőkét ők akarnák a hitelező pénztárba egy összegben befizetni, vagy 4%-nál nagyobb összegben törleszteni, tartoznak ezen szándékukat a hite-lező pénztárnál három hóval előre kijelenteni, vagy három havi fel-mondási időre járó 5°/0 kamatot megfizetni;

g) adósoknak ama kötelezettségét, hogy a jelzálogul lekötendő ingóságokon lévő épületeket tűzkár ellen folytonosan biztosítva tar-tani kötelesek s a biztosításról szóló okmányt a kamatfizetések vagy tőketörlesztések alkalmával vagy általában s mikor a pénztár kí-vánja: felmutatni tartoznak s hogy a biztosítási összegről a kölcsön-tőke és járulékai erejéig a hitelező pénztár javára lemondanak;

h) adósoknak ama beleegyezését, hogy a kötelezvény alapján a jelzálogul felajánlott és elfogadott ingatlanokra a zálogjog a hite-lező pénztár javára a kölcsöntőke, annak 5 % kamata, 5"/0 késedelmi kamat és a kölcsöntőke 10%-ának megfelelő, de legalább is 60 ko-rona peres és peren kívüli költségbiztositék erejéig az adósok költ-ségén bekebeleztessék, sőt hogy ezen bekebelezést az adósok maguk fogják kérelmezni;

i) az adósoknak ama kötelezettségét, hogy a kötelezvény bé-lyegköltségét és diját, valamint a tőke és járulékai visszafizetése után a zálogjog törlésével járó, illetve (elmerülő költségeket és dija

kat — ideértve a nyugta és törlési engedély bélyegét is — viselni tartoznak;

k) adósoknak ama kijelentését, hogy a tőke, kamatfizetés vagy tőkeszállitás mindenkor a jelenlegi pénzértéknek megfelelő jó pénz-nemben teljesítendő, ugy, hogy a pénztárnak a kölcsön adott érték-ben kára v a g y vesztesége ne legyen;

l ) annak kijelentését, hogy ha az adósok a fentebbi feltételek közül bármelyiket meg nem tartanák : azonnal joga leend a hitelező pénztárnak a kölcsönösszeget járulékaival együtt lejártnak tekinteni s rajtuk tetszés szerint választandó biróság előtt indítandó sommás szóper utján behajtani;

m) annak elismerését, hogy a kötelezvény felolvastatott s hogy annak tartalma az adósoknak megmagyaráztatott.

11. A törlesztéses jelzálog kölcsönről szóló kötelezvénynek tartalmaznia kell:

a) az adósoknak amaz elismerését, hogy a kölcsön összegét az összesített gyámpénztárból, vagy annak tartalékalapjából valósággal és hiány és levonás nélkül kölcsön felvették, s hogy a kölcsön össze-gével nevezett pénztárnak valósággal és tényleg adósaivá lettek;

b) ha az adósok többen vannak: ezeknek egyetemleges kötelezettségét;

c) az adósoknak ama kötelezettségét, hogy ha a kölcsön adott összeget a hitelező pénztár tőlük bármikor visszaköveteli, tartoznak az esetleges törlesztések levonásával a fizetetlennek mutatkozó teljes tőkeösszeget egszerü felszólításra a hitelező pénztárba azonnal kama-tostul befizetni;

d) az adósoknak ama kötelezettségét, hogy a felvett kölcsön után 5°/0, azaz öt százalék előzetes félévi kamat, valamint törlesztési részlet fejében minden évben január és julius hónapok első napján az eredeti kölcsöntőke 1 „%-ának megfelelő összeget megszakítás nélkül 73, azaz hetvethárom féléven át Debreczen szab. kir. város összesített gyámpénztárának, illetve tartalékalapjának készpénzben pontosan befizetnek s beleegyeznek abba, hogy az elszámolás keltétől az első részletfizetési határnapig járó kamat a kölcsön folyósítása alkalmával azonnal levonassék;

e) adósoknak ama kötelezettségét, hogy a kölcsön törlesztését, vagy teljes visszafizetését csakis a kötelezvényben megállapított és Debreczen szab. kir. város törvényhatóságának a gyámoltak és gond-nokoltak pénzei és pénzértékei kezelésére nézve alkotott mindenkori szabályrendeletében meghatározott módon fogják eszközölni, lemond-ván minden egyéb különben törvényes fizetési módról.

Adósok azon kötelezettségét, hogy azon esetre, ha a hátralevő tőkét, vagy annak egy részét a kötelezvényben kitüntetett rendes törlesztési módtól eltérőleg akarnák visszafizetni, tartoznak az igy visszafizetendő mindig valamely törlesztési határnapra 6 hónappal előzőleg felmondani, s adósok azon elismerését, hogy az ily soron-kivüli törlesztés által, hacsak az egész hátralék ki nem fizettetik, a rendes félévi részletek fizetése iránti kötelezettségük tekintetében változás nem áll be, hanem a teljesített visszafizetés arányában csupán a törlesztési idő tartama rövidül m e g ;

adósok azon elismerését, hogy felmondás nélküli rendkívüli tőketörlesztés, vagy teljes visszafizetés esetén a hitelező pénztárnak joga van a törlesztett tőkerészlet, illetőleg teljes visszafizetés esteén az egész tőkeösszeg után a felmondási félévre járó 6 % kamatot számítani és beszedni;

f ) adósok azon kötelezettségét, hogyha a törlesztési részlet a lejárat napján pontosan meg nem fizettetnék, a lejárt részlet után 6 % (hat) késedelmi kamatot tartoznak a hitelező pénztárnak ineg-

g) az adósoknak ama kötelezettségét, hogy a kölcsönbeke-belezési illetéknek kifizetését a kölcsön folyósítása előtt igazolni tartoznak, s a ha ezt nem tennék, beleegyezésüket adják, hogy a kölcsön folyósításakor a megfelelő összeg visszatartassék, továbbá az adósoknak azt a kötelezettségét, hogy kívánatra tartoznak minden év lejáratával azt is igazolni, hogy a jelzálogul lekötött ingatlanokat semmi adó, vagy illetékhátralék nem terheli;

h) adósoknak ama kötelezettségét, hogy tartoznak a jelzálogul lekötött ingatlanok állagában, vagy a tulajdonos személyében történt bármi változást ennek bekövetkeztétől számított 45 nap alatt a pénztárnak bejelenteni, továbbá ama kötelezettségét, hogy ha a a változás a tulajdonos személyében történik, a pénztár által meg-kívánt szabályszerű átvállalás eszközléséért felelősök még azon esetben is, ha a jelzálogul szolgáló ingatlanok csak részben szállottak uj tulajdonosra ;

adósoknak amaz elismerését, hogy ha a jelzálogul szolgáló ingatlanok között házastelek is van, jogában áll a hitelező pénztárnak az épületek jó karban létét 6 évről 6 évre szakértő által az adósok költségére megállapittatni s a szemle eredménye szerint a kölcsönt részben, vagy egészben a kölcsön tartama alatt is 6 hónapra fel-mondani ;

i) adósok ama kötelezettségét, hogy a kölcsönügylettel, annak bekebelezésével, kitöröltetésével, visszafizetésével, vagy behajtásával járó mindennemű költségek, dijak, nyugtabélyeg, bekebelezési, Ítéleti, vagy egyéb illetékek, úgyszintén a hitelező pénztárnak a kölcsön-ügylettel kapcsolatban perenkivüli képviselete körül, csőd, végrehajtás stb. esetén felmerülő költségei és dijai is az adósokat terhelik s ezeknek biztosítására a kölcsönösszeg 10%-ának megfelelő összeget, óvadék összegként lekötnek;

j ) adósok ama kötelezettségét, hogy a jelzálogul szolgáló ingatlanokon levő épületeket tűzkár ellen megfelelő összeg erejéig saját költségükön biztosítják s a kölcsön egész tartama alatt bizto-sítva tarják, a biztosítási kötvényeket és dijváltókat a hitelező pénz-tárnál leteszik, reá átírják és a biztosítják dijak lefizetését mindjárt azoknak lejártakor igazolják s hogy ezzel kapcsolatban felhatalmazzák a hitelező pénztárt arra is, hogy a biztosítási dijakat számlájuk ter-hére esetleg előlegezze;

k) adósok ama kijelentését, hogy Debreczen szab. kir. város törvényhatóságának a gyámoltak pénzei és pénzértékei kezelésére nézve alkotott mindenkori szabályrendeletét s a hitelező pénztárnak a kölcsönről kiállított kimutatását tartozásuk mindenkori összegének megállapítására nézve feltétlenül kötelezőnek elismerik;

l ) adósok ama kijelentését, hogy ha a kötelezvényben vállalt kötelezettségek közül pontosan teljesíteni csak egyet is elmulaszta-nának, joga lesz a hitelező pénztárnak akár csupán a lejárt részlet vagy részleteket késedelmi kamatokkal együtt, akár az egész hátra-lékos követelést, mint lejártat összes járulékaival együtt tekintet nélkül a megállapított fizetési módozatokra, per utján behajtani s hogy ez utóbbi esetben belegyeznek abban is, hogy a hitelező pénztár a per utján behajtás alá kerülő tőke hátralék után 6°/0 késedelmi kamatot vegyen keresetbe s ítéltessen meg magának ;

n) annak kijelentését, hogy a kötvényben vállalt kötelezettsé-gek az adósok örököseire és jogutódaira is átháramlanak s általuk is ugyanazon jogkövetkezmények terhe alatt s egyetemleges köte-lezettséggel tel jesitendők;

m) adósoknak ama kijelentését, hogy a kölcsönügyletből eredő pprekben alávetik magukat a szóbeli sommás eljárásnak és a hitelező pénztár által szabadon választandó kir. Járásbíróság illetékességének;

o) adósoknak ama kötelezettségét, hogy a tőke, a kamat fizetés, vagy tőkeszállitás mindenkor a jelenlegi pénzértéknek meg-felelő jó pénznemben teljesítendő ugy, hogy a hitelező pénztárnak a kölcsönadott értékben kára vagy vesztesége ne legyen;

p) adósoknak ama beleegyezését, hogy a kötelezvény alapján a jelzálogul felajánlott és elfogadott ingatlanokra és tartozékaira a zálogjog, a kölcsönvett tőke, annak 5°/0 kamata per utján behajtás esetére a tőke hátralékának 6 k a m a t a , kamat és tőke törlesztés fejében 73 féléven át fizetendő s a pénztár által megállapítandó összegű részlet, késedelem esetén a lejárt részletek 6 ° 0 kamat é< a kikötött költségóvadéki összeg erejéig Debreczen sz. kir. város összesített gyámpénztára, esetleg annak tartalékalapja javára kebe-leztessék;

r) adósoknak azon elismerését, hogy a kötelezvény előttük fel-olvastatott, annak tartama nekik megmagyaráztatott, hogy annak tar-talmát megértették s hogy azt két tanú előtt sajátkezüleg írták alá, illetve látták el, esetleg kézjegyükkel.

12. A kölcsön a fentebbi kötelezettségeket tartalmazó, a beke-belezési záradékkal ellátott kötelezvénynek, a bekebelezést rendelő telekkönyvi végzésnek és a megszabott módon történt zálogjog beke-belezését igazoló hiteles telekkönyvi kivonatnak s a bekebelezést ille-ték kifizetést igazoló nyugtának beszolgáltatása után utalványoztatik,

13. A kölcsönről a kötelezvényeket az Árvaszék végzéséhez képest s ezen szabályrendelet szerint az előirt kötelezettségekkel az árva-széki ügyész késziti el, ugyanő eszközli a zálogjog kebeleztetését ugyanő eszközli a kölcsönök átvállalását s régi, esetleg hiányos köte-lezvények s telekkönyvi bekebelezések pótlását, ugyanő eszközli a gyámpénztári számvevőség negyedéves kimutatása alapján hátralék-ban levő adósok felszólítását s szükség esetén perlését; s ezen munkálatokért a kölcsönvevők s adósok által fizetendő költségek és dijak a következő szakaszban megállapított díjjegyzék szerint az árva-

A V A R O S .

széki ügyészt illetik s azt a kölcsönvevők és adósok mindenkor a munka teljesítésekor kötelesek megfizetni.

14. Az előző szakasz értelemében az adós, illetve kölcsönvevő köteles sajátjából fizetni az árvaszéki ügyésznek az összes felmerült bélyegköltséget és egyéb kész kiadását, azonkívül az árvaszéki ügyész munkadiját, mely a következőkben állapittatik meg:

A) Uj kölcsönöknél: 1. 500 kor. kölcsönösszegig . . . 10 kor. 2. 500— 1000 „ 3. 1000— 2000 „ 4. 2000— 3000 „ 5. 3000— 4000 „ 6. 4000— 5000 „ 7. 5 0 0 0 - 1 0 0 0 0 „ 8. 10000—20000 „ 9. 20000—30000 „

15 . . . . 20 . . . . 25 , . . . 30 . . . . 35 „ . . . 40 . . . . 50 , . . . 60 kor

10,30000 koronán felül minden további 10000 korona után még 10 korona munkadíj illeti az ügyészt.

B) Átvállalásoknál: 1. Ha a kölcsön e szabályrendelet szerint bekebelezve van, ugy,

hogy a telekkönyvi hatósághoz a bekebelezés pótlásáért folyamodni nem kell: a fenti a) pont szerinti dij fele illeti az ügyészt.

2. Ha azonban az átvállaláskor a telekkönyvi hatósághoz kell a bekebelezés pótlásáért folyamodni, a fenti a) pont szerinti dij teljes összegében illeti az ügyészt.

c) Felszólító levelek dija a postaköltségen tul 1 korona. d) Peres ügyekben a bíróság által megállapított költségek az

árvaszéki ügyészt illetik, de ha eme költségek az adósoktól behajt-hatók nem volnának, az ügyésznek csak kész kiadásai teríttetnek meg a tartalékalapból.

15. A gyámpénztári kölcsönök után esedékes kamatok befize-tése a számvevőség által nyilvántartandó és a kamat hátralékosokról negyedévenként jegyzék készítendő, mely jegyzék a kamat hátralé-koknak beszedése iránt intézkedés végett az Árvaszékhez beter-jesztendő.

16. Ha valamely, a gyámpénztár követelésével terhelt ingatlan árverés alá kerül, a gyámpénztár érdekében az árvaszéki ügyész az árverésen jelen lenni s amennyiben szükségesnek mutatkoznék, az ingatlanra a gyámpénztári tartalékalap részére, — az árvaszéktől esetröl-esetre nyerendő utasításhoz képest — árverezni tartozik és pedig az ingatlannak az árveréskor kimutatott valóságos értékére tekintettel oly összeg erejéig, mely által a gyámpénztár követelése a törvényileg biztosított előnyös tételek figyelembe vétele mellett teljes fedezetet nyerjen. — Az árverésen leteendő, bánatpénz összegét az árvaszéki ügyész előterjesztésére az Árvaszék, a gyámpénztári tarta-lékalapból az árverés előtti napon kifizetendőleg rövid uton az ügyész-nek utalványozza, mely összeget az árvaszéki ügyész, amennyiben az árverezett ingatlan meg nem vétetett volna, az árverés után követ-kező első köznnapon a gyámpénztárba visszahelyezni tartozik.

Az árvaszéki ügyész ilyen ingatlanra a saját részére csak az árvaszék beleegyezésével árverelhet.

Ha az ingatlan a gyámpénztári követelés fedezete czéljából a gyámpénztári tartalékalap részére megvétetett, erről az árvaszéki ügyész az árvaszéknek azonnal részletes jelentést tenni köteles.

Az árvaszék ezen jelentés alapján a vételár hátralevő részének a tartalékalapból leendő kifizetéséről s egyúttal arról is gondoskodni tartozik, hogy a megvett ingatlan értékesítése oly módon következ-zék be, hogy az összesített gyámpénztárnak és a tartalékalapnak követelése járulékaival együtt mielőbb megtéríttessék és teljes össze-gében visszafizettessék.

A netalán! nyereség a tartalékalap javára esik. 17. A postai pénzküldeményeket, valamint a hatóságok részé-

ről érkező pénzküldeményeket az 55,200/1903. sz. B. M. szabályren-delet 5. §-a értelmében a gyámpénztárnok és ellenőr veszik át s ke/ zelik ugyanazon szabályrendelet szerint.

18. Ha befizetés, vagy értékek beadása beadvány mellett tör-ténik, a pénztári hivatal az átvételt magára a beadványra jegyzi fel s a beadvány csak azután iktatható; ha pedig a befizetés vagy érté-kek beadása beadvány nélkül történik, a gyámpénztári hivatal azon-nal írásban jelentést tesz.

19. Kezelés alá vétel vagy bevételezés az árvaszék határozata alapján történik.

20. Az árvaszék határozza el, hogy a beérkezett értéktárgyak kezelés alá vétessenek, vagy letétben hagyassanak. Ha a letét na-

gyobb összegű készpénz, mint amennyi a folyó kiadások fedezésére szükséges, köteles a gyámpénztári hivatal lehetőleg a letétel napján, de legkésőbb az azt követő első köznapon takarékpénztárba helyezni.

Ha az összesített gyámpénztárnak, a tartalékalapnak és a letét-pénztárnak a megállapított feltételek és kamat mellett kölcsön nem adhatott nagyobb összegei hevernek a pénztárban, azok további el-helyezésére nézve a törvényhatósági bizottsági közgyűlés intézkedik.

21. A gyámpénztári hivatal bármely kiadást kizárólag az árva-szék kiutaló végzése alapján tehet.

Bevételek és kiadások számvevői ellenjegyzés mellett eszkö-zöltetnek.

B) A készpénzen kivüli egyéb vagyonok kezelése. 22. Értékpapírok, kötelezvények, ékszertárgyak, ércznemüek, a

készpénzhez hasonlón az illető tulajdonos javára ugyanazon egy la-pon elkönyveltetnek ugyan, de külön elkülönítve, a tulajdonos lapjá-nak számával megjelölve kezeltetnek s a tulajdonosnak természetben adatnak ki.

23. Az értékpapírok szelvényei a tulajdonosnak kérelmére vagy természetben adandók ki, vagy beváltott értékeik.

Ha a tulajdonosok a lejárattól 3 hó alatt nem jelentkeznek, a szelvények a gyámpénztári hivatal által beváltainak, értékeik, mint tőkék a gyámpénztárban kezeltetnek.

24. Kisorsolás alá eső értékpapírok utáni nyeremények a ki-sorsolás után a gyámpénztári hivatal által vétetnek fel.

A nyeremény mint tőke készpénzben kezeltetik. 25. Az ékszertárgyak, ércznemüek csomagjához azoknak leírá-

sukat, sulyuk, becsértékük és ismertető jegyeik szerint a letévők mellékelvén, azt a letévők, a gyámpénztári hivatal, gyámok, gond-nokok aláírják, a csomag a letevők részéről lehetőleg a gyám ma-gán pecsétjével, ilyennek nem létében a közgyám pecsétjével és a gyámpénztári hivatal pecsétjével elláttatik.

A csomaghoz mellékelt leírásnak egy példánya jelentés mellett az említett módon aláírva, az árvaszékhez bemutatandó.

26. A kiszolgáltatás alkalmával a csomag adatik ki a tulaj-donosnak.

27. Az értékért sem az árvaszék, sem a gyámpénztári hivatal nem felelnek.

C) A gyámoltak és gondnokoltak vagyonainak kiadása. 28. A gyámoltak és gondnokoltak minden vagyona az árvaszék

kiutalványozó végzése alapján a tulajdonosoknak személyazonossá-guknak elfogadható módon igazolása után, személyesen, vagy e czél-ból törvényesen igazolt megbízottjuknak a gyámpénztárban adandó ki minden további felelősség nélkül. — A gyámoltak és gondnokol-tak vagyonának kiadása általában az 55,200/1903. B. M. számú rendelet szerint eszközlendő.

D) őrzésdijak.

A gyámhatóság által kezelt pénzek és értékek után a kiszol-gáltatás alkalmával a tulajdonosok által fizetendő dijakról az 55,200/1903. B. M. számú rendelet 98. §-a intézkedik s a gyám-pénztár ennek értelmében szedi az őrzési dijakat.

A gyámpénztárban kezelt értékpapírok szelvényeinek bevál-tása esetén azok értéke után 1 ° 0 jutalék vonandó le a tartalékalap

30. Az őrzési idő tartama a bevételi utalvány napjától a ki-szolgáltatás napjáig évek szerint számítandó.

Minden megkezdett év egy évnek veendő. 31. Ki a dij szabályellenes kivetése által magát terhelve érzi,

az illetéktelenül fizetett díjrészlet visszafizetését egy év alatt az árvaszéknél kérelmezheti.

32. Letétek után őrzési dij nem szedetik.

Bírságpénzek. 33. A gyámügyi törvény értelmében kiszabott bírságpénzek az

55,200/1903. B. M. sz. rendelet V. fejezete értelmében kezelendők J

az árvaszék megkeresésére a városi tanács által az 1876. XV. t.-cz értelmében hajtatnak be.

C) Leltározási dijak.

34. A 95,465/V1II—a/1895. B. M. sz. rendelet alapján állapít-tatnak meg. azokért az örökösök egyetemlegesen saját vagyonukkal is felelősök.

35. Ha a leltározást a város belterületén kívül kell teljesíteni, azon esetben a fent kitett dijakon kívül a város hatósági szerveze-tében megállapított napidíj, szállás és fuvarbér követelhető.

A V Á R O S

Az árvaszék rendeletére foganatosított árverések után a kikül-dött tisztviselő által a város hatósági szervezetében megállapított napidíj számitható akkor is, ha az árverés a város belterületén foga-natosittatik is.

Módosítások a jog- s pénzügyi bizottság 158/1904. számú ha-tározata szerint eszközöltettek.

Debreczen, 1904 deczemben hó 9-én.

Dr. T ó t h Emil , biz. jegyző.

T Ó T H B E L A gyógyszertára és illatszer-raktárában

gyógyszerészi különlegességek = = és illatszerek

a legnagyobb választékban kaphatók. = E n d e l i ( r a n c z i a é s a n g o l g y á r t m á n y o k . =

H a j d ú v á r m e g y e és Debreczen sz. k ir . v á r o s f ő i s p á n j a .

Pályázati hirdetmény. D e b r e c z e n s z . kir. v á r o s t ö r v é n y h a t ó s á g á n á l é v i 1 8 0 0

k o r o n a fizetés é s 4 0 0 k o r o n a l a k p é n z b ö l á l ló j a v a d a l m a -

z á s s a l e g y b e k ö t ö t t 2 (ké t ) r e n d ő r f o g a l m a z ó i á l l á s ü r e s e -

d e t t m e g .

E z e k a z á l l á s o k a z a lábbi h a t á r i d ő l e j á r t a u t á n tar-

t a r t a n d ó l e g k ö z e l e b b i r e n d e s k ö z g y ű l é s e n v á l a s z t á s u t j á n

f o g n a k b e l ö k e t n i .

A z o k , kik p á l y á z n i k í v á n n a k s a t ö r v é n y e s m i n ő s í t é s t

k imutatn i k é p e s e k , f e l s z e r e l t p á l y á z a t i k é r v é n y e i k e t h o z z á m

f o l y ó évi m á j u s hó 20- ik n a p j á n d é l u t á n 5 ó r á j á i g anny iva l

is i n k á b b n y ú j t s á k be, m e r t a k é s ő b b e n é r k e z ő p á l y á z a t i

k é r v é n y e k figyelembe v é t e t n i nem f o g n a k .

E z a l k a l o m m a l a v á l a s z t á s f o l y t á n e s e t l e g m e g ü r e s e -

dendő á l l á s o k r a is p á l y á z a t n y i t t a t i k .

D e b r e c z e n , 1 9 0 5 m á j u s 4 .

D o m a h i d y E l e m é r ,

varos világítási vallalata. Debreczen szabad

A légszeszgyár városi "üzlete és irodája építkezés miatt m á j u s 3-tól fogva ideiglenesen Piacz-u. 65. sz. házba költözik (Miklós-utca sarkán). Telefon szám, mint eddig, 90.

A l á m p a g y u j t ó k és az éjjeli ügye-letes szerelők ezentúl is Piac-u. 81. sz. alatt maradnak az udvar i kereszt-épületben és este 7 óra után oda kell fordulni szükség esetén. Bzen helyiség telefon száma 415. lesz.

D E B R E C Z E N S Z . K I R . V Á R O S

V I L Á G Í T Á S I V Á L L A L A T A .

SZOLLOLUGAST ü l t e s s ü n k minden ház mellé és k e r t j e i n k b e n föld- és

homokta la jon. A szőllő hazánkban mindennütt megterem s nincsen oly ház,

melynek fala mellett a legcsekélyebb gondozással felnevelhető nem volna, ezenkívül más épületeknek, kerteknek, kerítéseknek stb. a legremekebb dísze, anélkül, hogy legkevesebb helyet is elfoglalna az egyébre használható részekből. Ez a legháladatosabb gyümölcs, mert minden evben terem.

Erre azonban nem minden szőllőfaj alkalmas (bár mind kúszó természetű), mert nagyobbrésze, ha megnő is termést nem hoz, ezért sokan nem értek el eredményt eddig. Hol lugasnak alkalmas fajokat ültettek, azok bőven ellátják házukat az egész szőllőérés idején a legkitűnőbb muskatály és más édes szőllőkkel.

A fajok ismertetésére vonatkozó színes fénynyomatu kata-lógus bárkinek ingyen és bérmentve küldetik meg, aki czimét egy levelezőlapon tudatja. Borfaju szőllőoltványok is még nagy mennyiségben kaphatók leszállított árakon. Borok családi fogyasz-tásra 50 I. és feljebb olcsó árban és »De!aware« sima, ültetéshez és ebből borminta.

É r m e l l ó k i e l s ő s z ö l l ő o l t v á n y t e l e p H a g y - K á g y a , B i h a r m e g y e .

Angol plaidek és takarók, svéd bőrkabáto/c

B o r s o s I r a t á n á l .

TJri divat, kalap és fehérnemű üzlet B é k é s

L a j o s Debreczen, Piacz-u. 44. dr. Ujfalussy-ház.

Angol női bluzsokat, f é r f i fehérnemüeket és kelen-

gyéket mérték szerint a legszebb kivitelben készit.

V i l l a m o s csengők, telefonok, v i l l ámhár í tók berendezését minden t e r j e d e l e m b e n , j a v í -t á s á t és é v i gondozását l e g j u t á n y o s a b b a n és j ó t á l l á s m e l l e t t eszközli F Ö L D V Á R I L . debreczeni első e lektrotechnikai v á l l a l a t a Kossuth-utcza 1. sz. (az u d v a r b a n ) . V i l l a -mos felszerelések, zseb-lámpák, k e r é k p á r o k

és a lka t részek r a k t á r a .

Képes á r j e g y z é k i n g y e n . Telefon-szám 1 6 8 .

Hivatalok részére mindenfé le

RUGGYANTA- és KÉZ-BÉLYEGZÖI, PECSÉffl'OM.

S Z Á M O Z Ő G É P E K E T é s

ÁLLANDÓ FESTEKPAMÁKAT olcsó árban,

5 évi j ó t á l l á s mel lett , a l e g p o n t o s a b b a n k é s z i t a z

ELSÓ DEBREOZMI

BUGGYANTA-BÉLYEGZŐ GYÁE és KÖNYVNYOMDA

Debreczen, SimonfFy-utcza Sesztina-ház.

A V A R O S .

•5í Legjobb vetögép ma a világhírű eredeti

Melichár-féle páros sorú •JJ

U

Kizárólagos raktár és képviselet:

Rátamer Sándornál Piacz-utcza 26. (Nagytrafik-udvar.)

L/1905, khb. szám.

Zárt ajánlati versenytárgyalási hirdetmény. Debreczen szab. kir. város közkórházi bizottsága a

közkórháznak ágy- és ruhanemű szükségletét a szerző-dés megkötése idejétől számított 3 (három) évi időtar-tamra vállalat utján óhajtván biztosítani, azoknak szállítá-sára zárt ajánlati versenytárgyalást hirdet.

A szállítási részletes feltételek a közkórház gondno-kánál naponként d. e. 9—12, d. u. 3—5 óráig megte-kinthetők.

A szállításra csakis bejegyzett helybeli kereskedők pályázhatnak s kizárólag hazai gyártmánynyal.

Ajánlattevők készpénzben vagy óvadékképes érték-papírban 1905. évi május hó 15-ik napjának d. e. 12 órá-

jáig a közkórház gondnokságánál az ajánlati összeg 5o/0 ának megfelelő bánatpénzt tartoznak letenni.

Ezen bánatpénz a vállalat elnyerése esetén visszatar-tatik s biztosítékká egészítendő ki 10%-ra.

Az ajánlatok 1905. évi május hó 15. napjának déli 12 órájáig Debreczen szab. kir. város közkórházának gondnokságánál adandók be.

Később beérkezett, kész minták nélküli vagy bánat-pénz letételéróli elismervény nyel fel nem szerelt ajánlat figyelembe nem vétetik.

A zárt ajánlatok 1905. évi május hó 16-án délután 3 órakor fognak a közkórházi gondnoki irodában felbon-tatni; eredménye felett pedig a kórházi bizottság döntend.

Debreczen, 1905. éyi április hó 4-én.

A kórházi bizottság.

bel- és külföldi gyógyszerkülönlegességek a naponta felmerülő

gyógyszer-újdonságok, hasonszenvi gyógyszerek, kötszerek, szépitőszerek

legnagyobb raktára Debreczen és vidékére

Mltaalovlts J. gyógyszertára s gyógyszerészeti laboratóriuma

Debreczenben, Főpiacz 31. szám, a városházzal szemben.

T Ó T H G Y U L A

Ajánl legjobb mmoségb gazdasági és méhészeti

VASKERESKEDŐ, DEBRECZEN, P i l í M t a l 20. i s 27. szín.

I kerti vasbutorok, gyermek-kocsik, fürdőkádak, jég ízbutorok. peronospora- és kerti

fecskendők, minden vas- és fémiparhoz való szerszámok. tüskés kerítés-huzalok, építkezésekhez vasgerendák, és porcellán.kályhák, utóbbiakhoz multiplikátor (hőfojlesztö) betétek. — Legolcsóbb bevásárlási forrás.

Hirdetések leközlésére legalkalmasabb

a városi kiadásiban megjelenő

„ A V A R O S " czimű heti lap,

mive l ez a n a g y keres letnek örvendő lap

a város és m e g y e v a g y o n o s közönségének

állandóan kezében forog s i g y a fel tűnő és

csinos k i v i t e l ű hirdetések egész héten á t

a hirdetőkre terel i a szükség le té t besze-

rezni óhajtó közönség f i g y e l m é t .

Debreczen szabad kir. város könyvnyomda-vállalata

Városházépület. (Kossuth-utcza.)

A modern teknika leg-újabb vívmányaival fel-

szerelve, készit m i n d e n f é l e nyomtatványokat aleg-egyszerübbtől a legdí-szesebbig, jutányos ár

mellett.

I tyák, üzleti nyomtatvá-nyok, körlevelek a legizló-sesebben állíttatnak ki. — V i d é k i megrendeléseket

pontosan eszközöl.

Tartós betüórczből készült tömöntvónyekkel hely-

beli ós v idéki nyomdáknak, könyvkötőknek jutányos ár mellett a legrövidebb idő

alatt szolgálunk.

Sürgönyczim: VÁROSI KÖNYVNYOMDA-VÁLLALAT.

Telefon: 270. — Alapiitatott 1561-ben.

és vegyészeti t iszti ló intézet

I R A B É D Z Y

, * v A N T A L DEBRECZEN,

Széchenyi-utcza 42-ik sz. T e l e f o n 3 2 3 .

15136/1905. sz.

' ' ' hirdetmény, Debreczen sz. kir. város tulajdonát

képező s a debreczen! 9216. sz. tjkvben a -+- 15 r. sz. 7880. hr. szám alatt felvett s telekkönyvileg 12 hold 48 Q öl kiterjedésű ingatlan (Dobozy-féle ház utáni ondódi föld) a törvényhatósági bizottsági közgyűlésnek kormányható-sági jóváhagyást is nyert 314/16,593— 1904. bkgy. számú határozata értelmé-ben, nyilvános árverésen el fog adatni.

Az árverés megtartása határidőül a f. 1905. évi junius hó 7. napjának délelőtti 10 órája, helyiségéül pedig a városháza nagy tanácsterme tűzetik ki.

Kikiáltási ár 8400 korona, melynek 10"/o-u bánatpénzül az árverés alkal-mával az árverést vezető bizottság kezé-hez készpénzben vagy elfogadható érték-ben letétbe helyezendő.

Árverelni szándékozók a részletes árverési feltételeket a városi számvevői hivatalnál a hivatalos órák alatt meg-tekinthetik.

Kelt Debreczen sz. kir. város taná-csának 1905. évi április hó 27-ik nap-ján tartott üléséből.

A városi tanács.

T E L E F O N 308. t e l e p ü n k m e l o c c o p é t e r G Y Ő R . B U D A P E S T . D E B R E C Z E N .

Képviselet: Debreczen és Hajdumegye részére: L U K Á C S V I L M O S N Á L , Hatvan-utcza 5. Márványmozaiklap. Műkő- és Czementárugyár. Beton és vasbeton. Építési vál lalat. Átereszek készítése.

? Szabadalmazott géppel g y á r t o t t kar-

mantyus ós csöxnöszölt Oze-mentcsövek, Csatornázás.

Beton és Granitto Ferrazo burkoló m u n k á k .

Lukács Vilmosnál kaphatók rendkívül olcsó áron a JOHN-féle kéménytoldó,

mely minden k é m é n y huzatát megjavít ja, füstzaklatást megszüntet.