Ára: 130 FORINT 67. évf. 5. szám 2012. március 15. Ádár 21. 5772.

A MAGYARORSZÁGI ZSIDÓ HITKÖZSÉGEK SZÖVETSÉGÉNEK LAPJA

Peszách: április 7-tôl 14-ig

Széderek: április 6. (péntek),április 7. (szombat)

Mázkir: április 14. (szombat)

Liturgiai évünk tisri elsején kezdô-dik, de az esztendô elsô hónapjánakneve: niszán. Különös, hiszen min-denütt az elsô hónap elsô napja az újév kezdete. Valamikor így volt ez ná-lunk is, de Szentírásunk a történelmiesemények értékelésének eredmé-nyeként megváltoztatta ezt a rendet.Niszánban nyerte el a zsidóság a sza-badságot évezredekkel ezelôtt, amiolyan jelentôségû, hogy a valamikoriutolsó hónap „a hónapok elseje lett”.És mivel öncélú szabadság nem léte-zik hagyományunkban, Mózesmegfelelô tartalmat adott neki. Ezpedig csak az erkölcs lehetett: a Tíz-parancsolat megvalósítása.

Ki a szabad ember? – kérdezik atalmudi mesterek. Aki megtartja a tízige rendelkezéseit, vérévé válik an-nak szelleme, tanítása. Így fonódikegybe a zsidóságban a szabadság fo-galma az emberrel való foglalkozás-sal, törôdéssel.

Hagyományunk szerint háromidôpontja van a szabadság véglegesmegvalósulásának. Az elsô egy bizo-nyos helyen és idôben megtörténtesemény. Ez a kezdet. A második azutána következô nemzedékek sora,amelyben minden embernek Istentôlkapott feladata a tökéletességre valótörekvés. A harmadik a megvalósu-lás kora, a cél elérése, a próféták ál-mának beteljesülése, a messiási idôkeljövetele, amikor megszûnik min-den rossz, és az igazság veszi át azuralmat a földön.

De addig. Az ember társas lény,nem élhet önmagában önmagáért.Rászorul az emberek segítségére. ABiblia példája szerint Jákob, megsza-badulva nagybátyjának, Lábánnakrabságából, hazafelé tart családjával.Mindenét átvitte már az útjába esôfolyón, de ô még egyszer visszatér atúlsó partra. És akkor ezt mondja aSzentírás: Jákob egyedül maradt. Amagyarázó szerint ez azt jelenti,hogy saját magának kellett dönteniejövô életútjáról. Visszanézett a múlt-ba. Talált benne kifogásolhatót.Egész élete másként is alakulhatottvolna. Ezekrôl a kényes kérdésekrôlszól ily módon a Szentírás: „egyedülmaradt”, „magára maradt” – és vala-ki birkózott vele hajnalhasadtáig. Eza valaki önmaga volt. Így talált rá akövetendô útra.

És amint Jákobnak, minden em-bernek rá kell jönnie erre. El kell kö-vetkeznie annak az órának, amikorkimondja a Tóra szavait: „Látta Istena világosságot, hogy jó.” Csak a vilá-gosság jó! Különös. A teremtés min-den napjáról azt írja a Tóra, hogy lát-ta Isten, amit alkotott, az jó – a har-madik nap kivételével, amikor látta avilágosságot, HOGY jó.

Elôttünk niszán hónapja. Peszách,széder. Együtt lesz a család, együtt aközösség. Felhangzik a Má nistáná.A gyermek kérdez, a felnôtt válaszol.Így volt ez évszázadokon keresztül.Manapság gyakran fordítva történik:a felnôtt kérdez, és a gyerek vála-szol...

És ez jó!Ráv

Kérjük, hogy adója 1%-ával támogassa a magyarországi zsidóságot. Technikai számunk: 0358

Oskar Deutsch bizakodó az oszt-rák zsidóság jövôjét illetôen. Ô a8000 fôt számláló közösség elsôolyan elnöke, aki a II. világháborúután született Ausztriában. Elôdje,Ariel Muzicant 1952-ben születettHaifán, és 14 évig töltötte be tisztsé-gét.

Egy bécsi étteremben beszélget-tünk az új elnökkel, aki nagyon fon-tosnak tartja az egységes közösségfenntartását: „Az osztrák zsidóságota közép-ázsiai, grúz, orosz, izraeli,magyar és nyugat-európai zsidó kö-zösség veszi körül.” Deutsch 20 éveaktív tagja a hitközségnek, 14 évepedig alelnöke. Fontos szerepe volt a2011-es Bécsi Maccabi Játékokmegszervezésében: „2000 sportolótés 3000 nézôt láttunk vendégül,majd elénekeltük a Hatikvát. Izraelizászló lobogott a városháza felett.”

A Maccabi volt az elsô zsidósportesemény, amelyet német nyelv-területen tartottak a soá után. A nácikorszak óta most látogatott Bécsbe alegtöbb zsidó. „Itt vagyunk, Hitlerveszített.”

Az osztrák és német nácik 200 000fôs, virágzó közösséget pusztítottakel annak idején.

Deutsch elmondta: „Növelni akar-juk a létszámot, és minél több embertakarunk bevonni a zsidó életbe. Be-vándorlási programot is szervezünk.Olyanokat akarunk Bécsbe hozni,akiknek jó esélyük van a munkába ál-lásra, például ápolónôként vagyóvónôként tudnának dolgozni. Nemolyan bevándorlókat akarunk, akik azsidó közösségtôl függenek vagy szo-ciális juttatásokra szorulnak.”

„Muzicant úr nemrég Magyaror-szágon járt, s azt tapasztalta, hogy azottani helyzet rossz a szélsôjobb-oldali Jobbik politikája miatt. Né-hány magyar zsidó család Ausztriábatelepült át.”

A 48 éves Deutsch Bécsben szüle-tett és él, édesapja Romániából,édesanyja a mai Ukrajna területénlévô Galíciából származik. Deutschsikeres kávés céget mûködtet.Intézményrendszerükrôl szólva fel-csillan a szeme: „A gyermekeink70%-a zsidó iskolába jár.” Mintegyezerötszáz fiatalja van az osztrák kö-zösségnek. „Tizennégy zsinagógamûködik Bécsben. Aki zsidónak nézki, azt nem támadják meg. Korábbankaptunk névtelen fenyegetô levele-ket, de manapság már odaírják a ne-vüket a fenyegetôzôk. Zsidó össze-esküvésekrôl írnak, és azt akarják,menjünk el Ausztriából. Ez a típusúgondolkodás az FPÖ-tôl (OsztrákSzabadságpárt) ered.”

Az FPÖ elnöke, Heinz-ChristianStrache nemrégiben azt mondta azellenük szervezett tüntetés kapcsán,hogy „mi vagyunk az új zsidók”.

Deutsch kritikát fogalmazottmeg: „Az FPÖ-szavazók nagy részeolyan szélsôjobboldali szervezetek-kel szimpatizál, amelyek idegen-gyûlölôk és antiszemiták.” Azzalkapcsolatban, hogy Strache tavalyIzraelbe látogatott, Deutsch el-mondta: „A Jad Vasemben sportsap-kát viselt, és ezzel a zsidóságotakarta nevetségessé tenni. Az FPÖszavazóinak többsége azonban nemnáci vagy antiszemita.”

Bizonyos osztrák és német szerve-zetek szélsôséges gondolkodásúak,és igen régóta táplálják a zsidógyûlö-letet.

„Nemzedékek hallgatása jellemzô az ilyen és ehhezhasonló esetekre. Az emlékezet meghasadt: van, amiköztudott, és van, amire senki nem akar emlékezni.”(Márton László író)

Mi is történt?A munkaszolgálatos magyar zsidókat eredetileg

Kôszegrôl vitték volna Burgenlandba, hogy védvonalatépítsenek a Vörös Hadsereg ellen. A területet elérvén, fi-zikai állapotuk nem engedte, hogy továbbvigyék ôket...

A mészárlás Batthyány Margit rohonci (rechnitzi) bir-tokán történt 1945. március 14-én. A grófnô azon a na-pon több magas rangú nácit látott vendégül. A helyiGestapo-vezetô, Franz Podezin ötlete volt, hogy szórako-zásból és szórakoztatásból rendezzenek öldöklést a de-portált magyar zsidók között. A mulatságnak 180-200ember esett áldozatul...

Az Osztrák Kulturális Fórum (házigazdaként is), aMuszoe, valamint a budapesti holokauszt intézet szerve-zésében „Rohonci emlékhely – kutatás a magyar zsidómunkaszolgálatos áldozatok sírja után” címmel igényesés átfogó elôadás hangzott el az Andrássy úti épületben,ahol az igazgató asszony elsôként köszöntötte a megje-lenteket.

Az osztrák vendégek, Horst Horváth (Refugius Alapít-vány), Paul Gulda és Andreas Lehner mellett a közéletszámos képviselôje, kutatók – köztük egyetemista fiata-lok – vettek részt a vetítéssel egybekötött eseményen.

Horst Horváth beszélt a Refugius Alapítvány létrejöt-térôl és céljáról: az emlékezésrôl, szimpóziumok, jóté-konysági koncertek megrendezésérôl. Hozzátette, hogyugyanakkor az elmúlt két évtized során javult a tudás-tu-datlanság aránya. Szólt arról is, hogy minden évben so-kan látogatnak az emlékhelyre információkat gyûjteni,emlékezni.

Paul Gulda mûvész egyik részese annak a civil kezde-ményezésnek, amely egyesületi formában mûködve, nemengedte a rohonci mészárlást a homályba veszni. Megvá-

sárolták a rohonci keresztcsûrt és környékét, évente tarta-nak a magyar zsidó áldozatok tiszteletére megemléke-zést.

Szita Szabolcs, a HDKE igazgatója részletes ismerte-tést adott a történelmi háttérrôl, újabb feladatként akôszegi erdô és környéke tömegsírrendszerének feltérké-pezését jelölte meg, egy méltó emlékhely kialakításávalegyidejûleg.

Pozitívumként említette egyebek mellett az osztrákpartnerekkel való együttmûködést is.

Andreas Lehner a márciusban felavatandó múzeumtervezôjeként beszámolt arról, hogy fordulópontjához ér-kezett a háború utáni események feldolgozása: a szemta-núk, a túlélôk lélekszáma fogy, s a kortörténet írott törté-netekké alakul át. Meg kell akadályozni, hogy az emlé-kek feledésbe merüljenek. A szakember ismertette hár-mas jelszavukat: a múzeum tanulóhely, a megemlékezéshelye és találkozóhely.

Lehner a kivetítô segítségével korabeli fotókat, topo-gráfiai adatokat mutatott be és látott el magyarázatokkal.Elmondta azt is, hogy ez év februárjában négyhektárnyiterület átvizsgálásával új kutatás indult meg. Szólt az ere-deti, majd a megvalósult építési opciókról, a különféletáblák jelzéseirôl, a fôbb állomásokról.

A mészárlás részleteivel kapcsolatban kiemelte: a fôelkövetôk megmenekültek a felelôsségre vonás következ-ményeitôl. Felsorolta az igénybe vett anyagi forrásokat,beszélt a „Halálos hallgatás” címmel bemutatott filmrôl,majd kijelentette: Rohonc stigmatizált helyszín...

Szita Szabolcs végül megköszönte az érdeklôdôk, a há-zigazda szervezetek, alapítványok jelenlétét, segítségét,az osztrák barátok példás együttmûködését, harcos kiál-lását, s elmondta azt is, hogy a HDKE számos anyaggaljárult hozzá kiállításukhoz.

Közel 70 éve történt a rohonci mészárlás.Az ügy máig nincs lezárva...

GJ

A bécsi zsinagóga

Oskar Deutsch

Új elnök az osztrák hitközség élénA U S Z T R I A

Deutsch reméli, hogy az FPÖ nemlesz az új osztrák kormány koalícióspartnere: „Ha ez megtörténne, nemmûködnénk együtt a miniszterekkel,legfeljebb polgári szinten, ahogyan

eddig is, vagy amikor Jörg Haider akormányban volt.” David Lasar, azFPÖ politikusa, a Bécsi Városi Ta-nács egyik tagja „udvari zsidókat”emlegetett.

A kormányzó SzociáldemokrataPárt kijelentette, hogy nem fogegyüttmûködni az FPÖ-vel. Deutschszerint „manapság az antiszemitiz-mus semmiben sem különbözik azanticionizmustól. Az anticionizmusaz antiszemitizmusból táplálkozik.Semelyik másik országot nem emle-getik olyan sokat a sajtóban, mint Iz-raelt. Sok más probléma is van a vi-lágban, de Izraelt folyton felhozzák,

gyakran negatív hangnemben. A zsi-dó közösség elnökeként nemcsak ahelyi zsidóságot kell megvédenem,hanem a muzulmánokat és a külföl-dieket is, akik a gyûlölködôk cél-pontjai. A zsidó közösségnek han-goztatnia kell a véleményét”.

Az új vezetô azt mondja, Ausztriá-nak együtt kell mûködnie az EurópaiUnióval abban, hogy gazdaságiszankciókkal nyomást gyakorolja-nak a perzsa országra, fegyverkezésicélú atomprogramja ellen.

(Fordította: Dési Tamás)(Mazsihisz / The Jerusalem

Post)

Rohonc: mészárlás a grófnô birtokán

ÚJ ÉLET2 1998. MÁJUS 1.ÚJ ÉLET2 2012. MÁRCIUS 15.

Körzeti kitekintôSzeged

Ismét érzékeny veszteség érte ahitközséget. 68 éves korában, hosz-szan tartó, súlyos betegségben el-hunyt dr. Nárai György korábbi kór-házi osztályvezetô, majd fôigazgatófôorvos, a Szegedi Tudományegye-tem címzetes egyetemi docense, Ha-gyomány zsidó szociális alapítvá-nyunk elnöke. Személyével ismétegész életét városunkban eltöltô, aholokausztot gyermekként túlélôszemélyiség távozott körünkbôl, akivallásos családból származott, kor-osztályunk szinte valamennyi tagjá-nak fényképe megtalálható voltgyermekgyógyász édesapja ren-delôjének falán. Kisfiúként Schind-ler istentiszteletein s a talmud-tóránnevelôdött, vállalta zsidóságát ifjúfelnôttként Raj Tamás kultúrkörei-ben, Schôner Alfréd fôrabbiságával,majd érett felnôtti idôszakábanZucker Immánuellel, SchönbergerAndrással, Verô Tamással is. Orvos-ként, radiológusként diagnosztizált,gyógyított, tanított, vezetett részle-get, kórházat. Segített a betegkénthozzá fordulókon, figyelemmel kí-sérte hitbéli társai gyógykezelését,támogatta szociális otthonunkat, svállalta új alapítvány létesítését,majd vezetését a rászorulók megse-gítésére. Együtt ültünk egyházi ün-nepeinken, széderesti vacsorákon,chanukkán, holokauszt-emlékünnep-ségeken, a közösség tudományos éskulturális rendezvényein. A hitköz-ség vezetôi rotarystaként is gyászol-ják mint számtalan jótékonysági ak-ció felvállalóját.

Temetésén Markovics Zsolt fôrab-bi búcsúztatta, a közösség kántora,Rachamim Carol Yakov zsoltárokaténekelt. Elköszön tôle a város, amelymunkásságát Pro Urbe-díjjal ismerteel, az egyetem, az Általános Orvos-tudományi Kar és Klinikai Központ-ja, a hitközség. Emléke, munkája ha-gyatéka sokáig velünk lesz.

Nyugodj békében, Gyurka bará-tunk!

* * *A Szegedi Gazdasági Középiskola

Kôrösy József TagintézményébenIzrael állam nagykövetsége képvise-letében Hagai Mei-Zahav elsôbeosz-tott nyitotta meg az „Auschwitz Al-bum – Rólunk, nekünk, nélkülük...”c. vándorkiállítást, melynek váro-sunk a 39. helyszíne volt. A szélesívû fotóanyagot a Holokauszt Doku-mentációs Központ és Emlékgyûjte-mény Közalapítvány hozta létre2004-ben. A képek a KárpátaljárólAuschwitz-Birkenauba érkezô ma-gyar zsidó transzportokat örökítikmeg, de Szeged egykori zsidó közös-ségének sorsáról is láthattunk tablót,dokumentumot, fotót. A tárlaton diá-kok kalauzolták végig a vendégeket.A megnyitón beszédet mondott Ha-raszti György, a Holokauszt Közala-pítvány kuratóriumának elnöke ésSolymos László alpolgármester. Azegyhetes program rendezôje a HittelAlapítvány volt, de a munkában köz-remûködött a Hit Gyülekezete és ahitközség is.

A több hónapos programsorozat aRaoul Wallenberg Alapítvány szer-vezésében tartandó vetélkedôvelfolytatódik, amelynek Budapest mel-lett Székesfehérvár, Miskolc, Gyôrés Szeged is helyszíne lesz. Váro-sunkban a második világháborúról, aholokausztról, az embermentésrôl,az embermentôkrôl, Raoul Wallen-bergrôl, a zsidó és magyar kultúraegyüttélésérôl szóló „Régen volt?Hol is volt?” c. tudáspróba a mai fia-talok figyelmének felkeltésére irá-nyul, hogy lássák, hova vezet a gyû-lölet, az elôítélet. A cél az, hogy a di-ákok megismerjék az eseményeket,történéseket.

Az Egyetemi Tavaszi Fesztiválprogramjában is helyet kap a meg-emlékezés a holokausztról. TavalyB. Nagy Balázs amatôr fotós, filmesAuschwitz-Birkenauról forgatott al-kotásának bemutatóján kerekasztal-beszélgetés keretében cserélt eszmétés véleményt a közönség. Idén ápri-

A zsidó közösségszervezô alapszakrólA 135 éves ORZSE tradicionálisan, de újonnan foglalkozik zsidó közössé-

gi vezetôk képzésével.A Bibliában több ezer évvel ezelôtt az idézetek alapján nemzedékrôl és

közösségrôl olvashatunk, mely fogalmak ma is léteznek.„És elvonult Élimbôl Izrael fiainak egész közössége.” (MII. 16.1)A szakra jelentkezôk a judaisztikai jártasságon kívül számos tudományág

(történelem, filozófia, mûvészet) zsidó vonatkozásában kaphatnak ismerete-ket, valamint a közösségszervezéssel kapcsolatos világi tudományokban(pszichológia, szociológia, jog, szervezés, vezetés, közgazdaságtan, pénzügy,marketing, kommunikáció) lehetnek jártasak kellô igyekezet esetén.

A már ismert nyelveken kívül a héber tanulását ajánlja egyetemünk, melyetemelt óraszámban igyekszünk megvalósítani, de a ladino és a jiddis alapfo-galmait is tanítjuk.

A képzés része a zsidó környezet megismertetése, annak fejlesztése, ma-gyarországi, európai és izraeli helyszínek bemutatásával.

Akik a hat féléves esti koncentrált képzésen végeznek, alkalmasak leszneka helyi közösségek zsidó és nem zsidó intézményeinek, szervezeteinek veze-tésére, irányítására, mûködtetésére.

E (BA) szakon végzettek a zsidó kultúratörténet mesterképzésben (MA),majd zsidó vallástudomány doktorképzésen (PhD) vehetnek részt.

Az Országos Rabbiképzô – Zsidó Egyetem zsidó közösségszervezôalapszakon (BA) felvételt hirdet.

Felvételi elbeszélgetés: június hónapban.Érdeklôdni lehet Sommer László egyetemi docensnél a 318-7049/105 tele-

fonszámon és e-mailben a sommer@or-zse.hu címen.

Mispátim szidrájának hetében, né-hány nappal az esküvô után az ifjúházaspár, Fodor Dávid és neje,Támár tiszteletére ráv WeiszbergerT. Mojse ortodox fôrabbi és a rebbe-cen a hitközség épületében, rávKoppel Reich egykori Dob utcai lak-helyén Séve brochesz (Hét áldás)összejövetelt rendezett. Talán innenszármazik a népmesék szállóigéje:hegyen-völgyön tartott hétnapos la-kodalom. A házasságkötés után hétnapon át mindig máshol, egy rokon,ismerôs, jó barát vacsoraasztalánálelmondják a hét áldást. Erre az alka-lomra esett ráv Jichák SlomóHerskovics (a Carmel étterem másgi-jáchja) édesanyjának halálozási év-fordulója. Ezért finom kalácsokathozva, a Talmud egy traktátusánakbefejezô szijumját is ezen a napontartották meg. Az elôtanulást afôrabbi vezette, az ilyenkor szokásoskádist ráv Herskovics recitálta.Mindjárt elkezdték a következô trak-tátus tanulmányozását rávKesztenbaum Árje sajchet és kántorközremûködésével.

Visszatérve az eredeti szertartás-hoz, az ifjú párhoz elôször Somlai V.Paskesz szólt néhány szót. – Nincsolyan szónok, aki úgy kezdi a beszé-dét, hogy én nem készültem. De énvalóban nem készültem. A felkérés

Naptárfoglaló2012. március 25. 11 órára

A Budapesti Zsidó Hitközség Hegedûs Gyula utcai körzete a közösség ésa zsinagóga megalakulásának 100. évfordulója alkalmából 2012. március25-én 11 órakor ünnepséget tart, amelyre meghívja Önt és hozzátartozó-ját.Kérjük, szíveskedjék az ünnepség idôpontját naptárában elôjegyezni.Részvételi szándékát kérjük, jelezze telefonon (36-1-340-5085, 06-30-644-9083) vagy e-mailben (hegedus@bzsh.hu).

Lôwy Tamás Dr. Várnai Györgyfôrabbi körzeti elnök

lis 17-én ugyanezen anyagból fotóki-állítás mutatja majd be az egyetemtanulmányi és információs központ-jában a vészkorszakot. Megnyitót ahitközség elnöke és Szabó Andrásfestômûvész mond, valamint szólnifog a közönséghez az izraeli követ-ség képviselôje is. A mûsorban Fe-kete Gizi és Király Levente színmû-vész, Pesti Ágota csellómûvész lépfel.

A hitközség hagyományos holo-kausztmegemlékezését a vasúti sze-relvények Auschwitzba és Ausztriá-ba indításának napjaiban, júniusbantartjuk. A sokrétû program célja avaló történelem tudatos megismerte-tése, fellépés a rasszizmussal, a gyû-löletkeltéssel, az antiszemitizmussalszemben, annak elôsegítése, hogy azelkövetett genocídium az emberektudatában is egyszerivé és megismé-telhetetlenné váljék.

* * *

Három év elteltével ismét vendégevolt a Szegedi Tudományegyetem-nek Raphael Vago izraeli történész,aki Izrael Konzuli Képviselete, aSzegedi Magyar–Izraeli Baráti Tár-saság és a hitközség klubnapján „Iz-rael külpolitikája a globalizálódó vi-lágban” címmel tartott elôadást. Aprogramon részt vevô több mint 50fô között legtöbben történész- éspolitológushallgatók, fiatal egyetemioktatók voltak. Megtisztelte érdek-lôdésével a rendezvényt több önkor-mányzati képviselô, Joób István, aHit Gyülekezetének szegedi vezetôlelkésze, valamint Molnár Judit, aHolokauszt Alapítvány korábbivezetôje. Az elôadást élénk véle-ménycsere követte Izrael helyze-térôl, napjaink problémáiról, Erec ésa diaszpóra kapcsolatairól, az anti-szemitizmusról, a környezô orszá-gok eszkalálódásáról, annak hatásá-ról a közel-keleti békére. A történészszínes elôadásmódja ismét megnyer-te az érdeklôdôket, olyannyira, hogymáris megegyezés született egy jövôévi látogatásról.

L. A.

NagyfuvarosSzületésnapok

Pénteken már délelôtt igen nagyelôkészületek történtek templo-munkban. Terítés, fôzés volt a napi-renden, a péntek esti kidus elô-készítése volt a cél. Három, egy csa-ládhoz tartozó születésnapos ünnep-lésére készült közösségünk. A két fiúés az unoka, Streit Péter, Gábor és amost egyéves Ruben tiszteletére aStreit család nagyvonalú kidustadott. Csordulásig megtelt a díszte-rem, ahol szépen megterített asztalokvárták az érkezôket. A rabbi tanításaután a barchesz felvágására kerültsor, majd a bôséges elôétel elfo-gyasztása következett. Ezután jött afôfogás – marhapörkölt galuskávalés burgonyával –, mely remek ízei-vel a fogyókúrázók elveit is megin-gatta. Sütemény következett, utánaStreit Gábor, majd Péter megköszön-te a résztvevôk jelenlétét, gratuláció-it, szüleinek a meglepetéspartit magaés fia, Ruben nevében is. Ben-

csolással fejeztük be a kidust. A re-mek ételekért köszönet jár a Streitcsaládnak, a finomságok elkészítésé-ért Streitné Évikének és segítségé-nek, Nagy Tímeának.

Vasárnap reggel köszöntöttük GálfiMiklóst – Miklós bácsit – 96. szüle-tésnapja alkalmából. Az elnök közös-ségünk nevében, jó egészséget, sokboldogságot kívánt a továbbiakra. Ez-után a kile éneklésbe kezdett, és tánc-ra perdült az ünnepelttel együtt. Aszületésnap alkalmából Miklós bácsikidust adott, ahol Eliezer Slomovitsprofesszor tartott tanítást.

Lapunk, az Emberbarát és közös-ségünk nevében mindegyik születés-naposnak gratulálunk, kívánjuk ne-kik, hogy az Isten éltesse ôket az em-beri életkor legvégsô határáig egész-ségben, boldogságban! Bis 120!

Mázál tov!

Zájin ádár

A hagyományoknak megfelelôenkilénk az idén is tartott Mózes halá-lának és születésének emlékére hal-vacsorát. Streit Sándor mondta amegnyitóbeszédet, utána SmuelGlitzenstein rabbi adott az alkalom-hoz illô tanítást. Az étel felszolgálá-sa és elfogyasztása után EliezerSlomovits tartott elôadást Mózesszerepérôl a zsidóság életében. Ez-után bencsolás következett, majd azelnök megköszönte a vacsora meg-szervezésében és levezetésében résztvevôk munkáját.

Hét áldás a Dob utcábanis váratlanul ért. Az ünnepelt párt,különösen a férjet, régrôl ismerem,tudom, hogy nagy utat tett meg a val-lásos életig. Tanácsul csak annyitmondhatok, hogy a rágalmazó rosszszellem duruzsol az ember fülébeminden rosszat. Rabbikról, aztán azelöljárókról, majd az egész kö-zösségrôl. Nem szabad rá hallgatni,mert ugyanezt teszi a házaspárok há-zában. Elôbb a férjnek, majd a fele-ségnek suttog a fülébe valótlanságo-kat. Ha rá se hederítenek, otthonukbékéje megmarad és tartós lesz. Kí-vánom, hogy így legyen, amíg achüpe alatt összetört pohár darabjaiössze nem állnak.

Ráv Weiszberger arról beszélt,hogy mi az összefüggés a hetisza-kasz, a Mispátim és a házasság kö-zött. Egy apikajresz, a hitet tagadószerint nem logikus, hogy a zsidónép a Tóra adásánál a „megtesszük”és „meghallgatjuk” szavakat kiáltottaôszinte meggyôzôdéssel. Úgy szo-kott lenni, hogy elôbb megérdek-lôdik, mit kell tenni, aztán dönthet-nek a cselekvésrôl. Ezt a tagadó nemérti, de a jámbor ember tudja, azÖrökkévaló szeret minket, nem kí-ván lehetetlen, emberfeletti dolgo-kat. Mi is szeretjük a Mindenhatót,tehát látatlanban és meghallgatásnélkül nyugodtan mondhatjuk: meg-tesszük, amit parancsol. A jámborházastársak, akiket szeretet köt ösz-sze, lesik egymás gondolatát és kita-lálják a ki nem mondott szándékot.Igyekeznek megtenni, amit feltéte-leznek. A párhuzam az, hogy a jám-bor ifjú házasok esetében a szeretetdominál, ez biztosítja a ház békéjét,a lakók boldogságát. Kívánjuk, hogyez a kapocs megmaradjon, és ottho-nuk jellemzôjévé váljon.

A vacsora után (amelyrôl a rebbe-cen gondoskodott) 7 megtisztelt el-mondott egy-egy áldást, majd zen-gett a dal a patinás falak között, vé-gül férfiak táncával fejezôdött be ameleg hangulatú összejövetel.

D. G.

Tánc a Nagyfuvarosban

ÚJ ÉLET4 1998. MÁJUS 1.ÚJ ÉLET 32012. MÁRCIUS 15.

Maceszminden

mennyiségbenÉrtesítjük hittestvéreinket, hogy a

pászkaellátást az alábbi körzetek biztosítják:

VII. ker., Síp utca 12.hétköznap 8.00–15.30pénteken 8.00–12.00vasárnap 9.00–12.00

XIV. ker., Thököly út 83.hétfô 12.30–16.00kedd 14.30–16.00szerda 12.30–17.30péntek 12.30–17.00vasárnap 10.00–12.00

II. ker., Frankel L. út 49.9.00–12.30

IV. ker., Liszt F. u. 6.VI. ker., Hunyadi tér 3. (félemelet)

9.00–12.00VII. ker., István út 17.

(Bethlen tér)VIII. ker., Nagyfuvaros u. 4.

8.00–13.00XI. ker., Károli Gáspár tér 5.XIII. ker., Hegedûs Gy. u. 3.

9.00–13.00XX. ker., Zamárdi u. 7.

Budapesti Zsidó HitközségSzertartási Osztálya

1075 Budapest, Síp utca 12. 1. em. 18.

Tel./fax: 413-5526E-mail: szertartas@mazsihisz.com

Honlap: www.szertartas.hu

Legalábbis ez derül ki a New York Timesban megje-lent tanulmányból, amelynek szerzôje magas rangúizraeli tisztviselôk helyzetértékelésére hivatkozik.

„Az izraeli titkosszolgálatok széles körû akadémiaikutatásokra és tanulmányokra alapozva úgy vélik, hogyaz iráni nukleáris létesítményekre mért csapás korántsemokozna olyan katasztrofális eseménysorozatot – példáulaz egész Közel-Keletre kiterjedô konfliktust, világméretûterrorhadjáratot, az olajárak egekbe szökkenését –, mintazt sokan képzelik.”

Ethan Bronner, a New York Times izraeli és közel-keleti témákban szakértô cikkírója a nyolc jelenlegi ésegykori izraeli titkosszolgálati vezetôvel folytatottbeszélgetéssorozat alapján úgy véli, hogy Izraelhónapokon belül ,újféle szankciókkal” fogja sújtani Iránt.Az izraeli biztonságiak szerint „a helyzet újféleszankciókat követel meg. Egy katonai jellegû támadásnagyon is valós opció, és annak következményei sokkalkevésbé veszélyesek, mint amilyeneket egy már nuk-leáris fegyverekkel bíró Irán rejt”.

A cikk két izraeli tisztségviselôre és a Tel-AvivEgyetem Nemzetbiztonsági Intézetének gondozásában aközeljövôben megjelenô tanulmányra is hivatkozik,amely szerint az iráni fenyegetés a Hormuz-szoroselzárására nem egyéb, mint blöff.

Bronner emlékeztet Ehud Barak izraeli honvédelmiminiszter (és volt vezérkari fônök) interjújára is, amelyetnovemberben adott az izraeli rádiónak: „A háború nempiknik, ám ha Izraelt akcióra kényszerítik, az ellencsapástki fogjuk bírni. Nem lesz százezer halott, sem tízezerhalott, de még ezer sem. Izraelt semmi esetre sem sem-misítik meg.”

Idézi a Begin–Szadat Stratégiai Központ e témávalfoglalkozó tanulmányát is, mely szerint a rakétaháborútólvaló félelmek túlzottak, mivel azok csak korlátozott helyicsapásokra képesek.

A cikk emlékeztet a Szaddám Huszein, majd a libanoniHezbollah által Izrael ellen indított rakétatámadásokra,amelyek viszonylag csekély kárt okoztak.

Bronner cikkében helyet ad az ellenvéleménynek is.Izraeli megfigyelôk szerint egyrészt Irán már évek ótakészül erôteljes csapásra, amely a libanoni Hezbollah ésa gázai Hamasz részérôl is érheti egy idôben Izraelt, más-részt egy izraeli katonai akció, legyen az bármilyen ered-ményes, csak néhány évvel képes visszavetni az iránifegyverkezési program végrehajtását, mivel az eltökéltiráni vezetés meg fogja kettôzni erôfeszítéseit.

Halmos LászlóRehovot

Wallenberget figyeltettea KGB?

Egy egykori orosz levéltári vezetôszerint a szovjet hírszerzés megfi-gyelés alatt tartotta Raoul Wallen-berg svéd diplomatát, aki Budapes-ten több tízezer zsidót mentett meg ahaláltól, majd a szovjet hadsereg1945 januárjában letartóztatta, s to-vábbi sorsa máig nem ismeretes.

Anatolij Prokopenko az AP ameri-kai hírügynökségnek elmondta, hogy1991-ben látott egy vastag dossziét,amelyben több utalás is történt Wal-lenbergre. A szovjet titkosszolgálat, a KGB Moszkva melletti létesítményé-nek archívumában ôrzött iratköteg Mihail Tolsztoj-Kutuzov gróf anyagát tar-talmazta.

Az arisztokrata az 1917-es forradalom után elhagyta Oroszországot, és a má-sodik világháború idején együtt dolgozott Budapesten Wallenberggel.Prokopenkónak csak néhány perce volt rá, hogy betekintsen a dossziéba, detöbbször látta Wallenberg nevét olyan iratokban, amelyek elsô ránézésre Tolsz-toj-Kutuzov gróf jelentései voltak KGB-s megbízóinak. Egy évvel az eset utána ma 78 éves férfit elbocsátották állásából, amit ô annak tulajdonít, hogy meg-próbálta a nyilvánosság elé tárni a titkos szovjet archívumok anyagait. Elbocsá-tása után azt tanácsolta Guy von Dardelnek, Raoul Wallenberg féltestvérének,aki éveket töltött a svéd diplomata sorsának kutatásával, hogy kérjen engedélyta Tolsztoj-Kutuzovval kapcsolatos dosszié tanulmányozására.

A KGB utódszervezete azonban ezt megtagadta tôle, mondván, hogy nemlétezik ilyen dosszié.

Prokopenko szerint a sztálini titkosrendôrség feltételezhette, hogy RaoulWallenberg részt vesz a nyugati szövetségesek és a nácik közti titkos kapcso-lattartásban, és szeretett volna többet megtudni az ismeretségeirôl.

Az egykori levéltáros szerint KGB-tisztek magánbeszélgetésben elmondtákneki, hogy Wallenberget azért ölték meg, mert nem volt hajlandó együttmû-ködni a szovjet titkosszolgálattal, amelynek számára így tehertétellé vált.

„Szabadon nem engedhették, likvidálniuk kellett” – mondta AnatolijProkopenko. A KGB utódszervezete, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat(FSZB) levéltárának vezetôje tavaly szeptemberben azt mondta az AP-nek,hogy az a szovjet állítás, miszerint Raoul Wallenberg 1947-ben szívrohambanhalt meg, hamis lehet, s elképzelhetô, hogy fogvatartói „segítettek abban,hogy meghaljon”.

Vaszilij Hrisztoforov altábornagy valószínûnek tartotta, hogy a Wallen-bergre vonatkozó összes iratot még az 1950-es években megsemmisítették, stagadta, hogy az FSZB bármilyen, az ügyre vonatkozó dokumentumot vissza-tartana.

(A kulturport.hu nyomán)

Popper Péter: Az élet sója(Gondolatok a zsidó vallásról és a zsidóságról)

Popper Péter elmélkedései túlélik magát a tudós pszichológust és vallástör-ténészt. Mintha a keleti filozófián érlelt bölcsessége öltene testet: „A gondo-lat túléli a gondolkodót.” E kiadványban a zsidósággal kapcsolatos vélekedé-seit gyûjtötte egybe video- és hangfelvételek alapján Zolnay-Laczkó Katalin,ezzel az útra bocsátó szándékkal: „Remélem azt is, hogy új gondolatokat ésismeretanyagot vehetnek kezükbe ezzel a könyvvel.”

Popper a judaizmust világvallásnak tekinti, nem hívei számát illetôen, ha-nem a világkultúrára gyakorolt szellemi hatása következtében. Itt gondoljunkChurchill azon fejtegetésére, mely szerint ha csak a monoteizmust adta volnaa zsidóság az emberiségnek, akkor is tiszteletet érdemelne. Ám a monoteiz-mus mellé a Tízparancsolatban máig érvényes etikai kódexet nyújtott.

Mint kiváló vallástörténész, végigfut a zsidóság történetén. Fejtegeti a ki-választottság mozzanatának súlyát és etikai terhét, mely nem önteltségre, ha-nem méltóbb emberi tartásra kötelez. Szó esik a kötetben a Kabbaláról, melya látható világ mögötti sejtelmes utalásokat, szimbólumokat feltételezi. A ter-mészet és az istenség vizsgálatában a racionalitás mellett és helyett az intui-tív beleélési képességet mozgósítja. A meditáció feltárja a lélek mélységeibenlakozó szellemet.

Foglalkozik a szerzô a zsidóságon belüli érzelmi és optimista irányzattal: achászidizmussal. Bál Sém Tov derûsebb életszemlélete Isten szereteténekvégtelenségét fejezi ki.

Külön fejezet a holokauszt, a 20. század botránya. Érzékelteti, hogy a szá-zadokon átívelô antijudaizmus hogyan csúszott át politikai antiszemitizmus-ba, s ennek verbális változata hogyan realizálódott Auschwitz vasúti rámpá-in. A zsidóság látható ellenséggé való kikiáltása a német nemzetiszocializmusés más nemzeti antiszemitizmusok gyûlöletet generáló hajtóereje volt.

A zsidó identitással kapcsolatban megemlíti finom distinkcióként a „zsidómagyar” és a „magyar zsidó” kifejezés árnyalati jelentéskülönbségét. Ez utób-bi a nemzetbôl való kirekesztést is szolgálta. Ez vezetett a numerus clausustóla gázkamrákig. A zsidó önkritika jegyében vizsgálja a koncentrációs táborokkápóinak lélektanát, akik a túlélés jegyében a gyilkosokkal azonosultak.

A túlélôk a soá után két utat választottak: cionistaként a palesztinai kiván-dorlást, vagy az itthoni baloldali pártok támogatását. Szó esik még a kötetbenegy felkavaró utazási élményrôl, továbbá a bûnrôl etikai, vallási és filozófiaiértelemben.

Végezetül felvetôdik a kérdés: mi akkor a zsidóság? Popper válasza tömör:„Magyarországon ma zsidónak lenni lelkiállapot.”

(Saxum Kiadó, 188. o.)László József

KÖNYVISMERTETÔ

László András LábjegyzeteA nemrégiben elhunyt,

pápai származású, az Ál-lamokban, pontosabbanHollywoodban élt nevesoperatôr, László Andrásmunkája azért érdekes,mert megmutatja azt azegyüttélést, amely a há-borúk elôtt és a két világ-háború között itt, Ma-gyarországon a zsidók ésa magyarok között volt.

Az elmúlt húsz évbenegy egész sorozat ilyentípusú könyv, úgyneve-zett holokausztmemoárjelent meg a Múlt és JövôKönyvkiadónál, amelyekhelytörténeti kiadványokis egyben. A Lábjegyzet atörténelemhez címû ön-életrajzi mûvet fordítóHuszár Ágnes Budapes-ten élô nyelvész, iroda-lomtudós jó pár évvelezelôtt ismerkedett megLászló Andrással, aki sajnos már nem élte meg írása magyar nyelvû kiadását.

Huszár Ágnes családját erôs barátság fûzte László Andráshoz, innen volt azindíttatás a mû magyarra fordításához, amely Andrew Laszlo élete elsô hu-szonegy évét mutatja be, s immáron a pápai zsidóság élete utolsó szakaszá-nak felbecsülhetetlen értékû, fennmaradt krónikájaként tartható számon. Az1926-ban született László Pápán töltötte gyermekkorát, a zsidó fiúiskolában,majd a református kollégiumban folytatta tanulmányait. A késôbb világhírûoperatôr sokat sportolt, korán érdekelni kezdte a fényképezés, és nagylelkesedéssel nézte a város mozijában az amerikai filmeket. Idilli kamaszéve-inek a második világégés vetett véget. 1944 májusában Pápa belvárosábangettónak nyilvánítottak egy tizenhárom és fél hektárnyi területet, a Rákóczi,az Eötvös, a Petôfi, a Szent László utcákat, egészen a Bástya utcáig. Ide köl-töztettek be összesen 3600 embert. A László család a nagymama kicsi, kom-fort nélküli házában zsúfolódott össze. 1944 júniusában László Andrást mun-kaszolgálatra hívták; visszatérve Pápára szembesült azzal a ténnyel, hogyegyetlen családtagja sem élte túl a háborút. András még tett néhány tétova kí-sérletet a beilleszkedésre, leérettségizett volt iskolájában, de továbbtanulásranem gondolt. Édesapja bátyjához fordult segítségért, George-hoz, aki sikeresfestômûvészként élt New Yorkban. Huszonnégy éves volt, amikor amerikaiföldre lépett. A Lábjegyzet a történelemhez 1947 januárjáig követi saját éscsaládja sorsát.

-kz-

Az egykori KGB épülete. Innen figyelték a világot

Irán papírtigris – ameddig nincs atomfegyvere

ÚJ ÉLET4 1998. MÁJUS 1.1998. MÁJUS 1.ÚJ ÉLET4 2012. MÁRCIUS 15.

Idôjósló antennák?Évek óta szenvedélyes vita tárgya,

hogy a mobiltelefon-társaságok ma-gas háztetôkre szerelt adóantennáiokoznak-e egészségi károkat a kör-nyék lakóinak vagy sem. A vita azegész világon felkavarja a szenvedé-lyeket, és jó jövedelmet biztosít azügyvédeknek. Izrael azonban az elsôország, ahol a beszélgetéseken túlmás célra is használják az országoshálózatot képezô antennarendszert.

Hogy mire? Hiszik vagy nem –esôjóslásra.

A Tel-Aviv Egyetem szakértôiegyszerû dologra jöttek rá. Közis-mert, hogy amikor esôfelhôk érnekegy terület fölé, a mobilkészülékekvételében kisebb-nagyobb zavarokkövetkeznek be. Ez a rádióhullámokterjedése miatt van, amire az esôfel-hôfrontok hatást gyakorolnak.

Az izraeli kutatók azonban arra isrájöttek, hogy a mobiltelefonok át-meneti vételi zavaraiból igen ponto-san lehet következtetni az országkülönbözô részei fölé érkezettesôfelhôk kiterjedésére, sôt a leesettcsapadék mennyiségére is. Miutánpedig a celluláris (mobil) antennáksûrûn lefedik az ország csaknem tel-jes területét, segítségükkel pontos ésgyors esôtérkép készíthetô.

Ezzel a módszerrel nemcsak azesô, hanem a jégesô, a köd és a hómennyisége is mérhetô. A csapadékhatására bekövetkezô változásokattermészetesen nem „fülre”, egyszerûmobilkészülékeken mérik, hanem

A Nobel-díjas írót az emberi fájda-lommal, betegséggel szemben a sze-retet vezette át a szakadékon: errôlvall nemrég megjelent elbeszélésé-ben. Tavaly júniusban komoly szív-mûtéten esett át, amely elbeszélése(Coeur ouvert) vallomása szerint el-gondolkodásra késztette az életvégérôl.

Megvallja, hogy az eutanáziáraesett a választása: kitartóan kérleltefeleségét, hogy egyezzen bele. Mari-on azonban nem értett egyet férjedöntésével. Ma már megköszöni fe-leségének, hogy az élet és a reménymellett tudott dönteni. Nem élt bo-nyolult eszközökkel: amikor férje afloridai kórházban arra kérte, tegyenmeg mindent, hogy ennek vége le-gyen, annyit mondott az orvosoknak:helyezzék át a kórházból egy szállo-dába. Ezzel a kis lépéssel sikerülttúllendülni a depressziós állapoton.

Az Avvenire címû katolikus folyó-iratban Lorenzo Fazzini elmélkedik atörténetrôl. Az Auschwitzot túlélôWieselt és a szívbeteg Wieselt össze-köti a faggató kérdés: „Miért? Miértvan ez a betegség? Ez a fájdalom?Mivel érdemeltem ki? [...] ZsidókéntAuschwitz olyan emberi tragédiát je-lent számomra, ami egyben – éslegfôképpen – teológiai botrány.Számomra tagadhatatlan tény:Auschwitzot Istennel és Isten nélkülis lehetetlen elfogadni. Akkor vi-szont hogyan lehet megérteni a hall-gatását?”

A mûtéten átesett Wiesel alakjaszintén a próbatételek során megtisz-tult hívôként áll elôttünk elbeszélé-sében: „Elismerem, hogy az Úr ellenfordultam, de soha nem tagadtammeg.” Jeremiás siralmaira gondol,aki a népét kegyetlenül meggyilkolóUrat faggatja. Ezzel szemben állítja:

Alijázott a legidôsebb házaspár(Jerusalem Post) A Tórában az áll, hogy Ábrahám 75 éves volt, amikor el-

hagyta szülôföldjét, Harant, és Kánaán felé vette útját. De még ô is fiatal voltahhoz a házaspárhoz képest, akik kedden érkeztek meg a Ben Gurionrepülôtérre. Ükunokáik és egyéb családtagjaik köszöntötték ôket, majd rög-tön új, jeruzsálemi otthonukba mentek.

Az alijázást elôsegítô szervezet, a Nefesh B’Nefesh alelnöke, Erez Halfonelmondta: „Philip és Dorothy valószínûleg a legidôsebb, Izraelbe kivándorlóházaspár, és ôk a bizonyíték arra, hogy sosem késô véghezvinni álmainkat,meghozni életünk egyik legnagyobb döntését. További sok boldog évet kívá-nunk nekik családjukkal Izraelben.”

A Szochnut és a Bevándorlási Minisztérium is segítette útjukat

Philip Grossman nyugdíjazása elôtt könyvelô volt, Dorothy a háztartásbandolgozott. Három gyerekük született: egyikük már Izraelben él, a másik nyá-ron fog alijázni. Van továbbá öt unokájuk, tizennégy dédunokájuk és két ük-unokájuk. „Szeretjük Izraelt, és nagyon izgatottak vagyunk – mondta DorothyGrossman. – Egyúttal rendkívül boldogok is, hogy az egész családunkkalegyütt élhetünk a Szentföldön.”

Ti zsidók vagytok? Majdnem lincs Haifán

Bestiális támadás színhelye volt szombatra virradó éjjel Haifa városa.A Rambam kórház közelében lévô Alija utcában két, hétvégi eltávozáson

lévô, civil öltözetû katonához egy fiatalember közeledett. „Ti zsidók vagy-tok?” – kérdezte az ismeretlen. Az igenlô válaszra egy közelben várakozó au-tóból további fiatalok szálltak ki, és nekiestek a fegyvertelen, civil öltözékûkatonáknak. A támadók késekkel és baseballütôkkel ütötték-verték a kettôt,akik eleinte védekezni próbáltak, majd a túlerô láttán két irányba kezdtek me-nekülni.

Ekkor a környezô utcákból mintegy húsz arab került elô, akik ütötték ésrugdosták az immár magatehetetlen, földön fekvô két fiút.

Az egyik támadó a közelében fekvô katona fejére késével „mintákat raj-zolt”, mire az áldozat ordítására a közeli kórház ôrsége a helyszínre sietett, ésmegakadályozták a fiatalemberek meglincselését. A két súlyosan sebesült ka-tonát hordszéken a kórházba vitték, egyben a rendôrséget is értesítették.

A kiérkezô rendôröknek négy támadót sikerült kézre keríteniük. Kihallga-tásuk és a többi támadó felkutatása folyamatban van.

Jochanan Danino tábornok, az izraeli rendôrség legfôbb parancsnoka azalattomos, brutális és gyáva támadás részleteirôl értesülve kijelentette: arendôrség nem fog napirendre térni az eset fölött.

Haifa vegyes lakosságú: a zsidó többség mellett az alsóvárosi negyedekbenélnek keresztény és muzulmán arabok. Az elôvárosaival együtt félmilliós te-lepülés különbözô nemzetiségû és vallású lakosai általában békésen megfér-nek egymással.

(Halá)

Feltámadás csak a zsidók kipusztítása után

Gyûlöletbe oltott idiotizmus: Muhammad Husszein jeruzsálemi fômufti

(muzulmán vallásjogi döntôbíró) a Fatach megalakulásának 47. évfordulóján

meggyôzô tanúságot tett bölcsességérôl, és magvas prédikációval örvendez-

tette meg hívei lelkét.

„Mindaddig nem jön el a halottak feltámadása, amíg a muzulmánok nemküzdik le a zsidókat, nem ölik meg a majmok és disznók ivadékait. Ez az isz-lám hagyománya, amelyet Mohamed hagyományozott az igazhitûekre. Hogya holtak feltámadása megvalósuljon, meg kell kezdenünk a program elsô sza-kaszát, és annyi zsidót megölni, amennyit lehetséges. A hitetlenek fákat ültet-tek városaik köré, hogy legyen hová menekülniük, amikor a muzulmánokmegérkeznek, hogy felkutassák ôket.

A ti feladatotok, hogy megkeressétek az elôlünk rejtôzködô zsidókat és át-adjátok ôket az Allah-hívôknek, hogy megöljék ôket, és ezzel közelebb hozzá-tok a halottak feltámadásának napját.”

A „szentbeszéd” hangfelvételét a „Palesztin hírközlés áttekintése” honlap

közvetítette.

Avigdor Lieberman külügyminiszter utasította Izrael követeit, hogy szerte

a földkerekségen tegyék közzé a beszéd részleteit.

H. L.

A baltimore-i Philip és Dorothy Grossman 95, illetve 93 éves, és 71 éve házasok

Izraeli Hírlevél

térerômérô mûszerekkel, amelyeketminden egyes mobil-adóantenna kö-zelében elhelyeznek, és a mért ada-tokat egy komputeres központbangyûjtik.

Az új izraeli módszer pontosabbanméri a csapadékot, mint az eddigimûholdas és radaros megoldások. Ezpedig igen nagy segítséget jelentmind a polgári, mind a katonai repü-lésnek.

Tel-Aviv szombatot akarszegni

Eddig is utazhattak a nagyváros la-kosai, akárcsak az ország többi pol-

gára szombat- és ünnepnapon – a sa-ját kocsijukon. Csakis saját gépjár-mûvön. A tömegközlekedés sáb-bátkor szünetel. Ez már az útbanlévô zsidó állam, a brit mandátumidején is így volt: az Egged busztár-saság jármûvei péntek (illetve ün-nep) estétôl a szombat (vagy ünnep)esti kimeneteléig nem közlekedtek.

Milyen törvény írja ezt elô? A hetipihenônapot maga a Jóisten, a Tízpa-rancsolatban (Mózes második köny-ve, 20:8–11). A tiltó parancsolat lo-gikája magában foglalja a gépeket,így a közlekedési eszközöket mû-ködtetô ember munkavégzését is.

A legújabb kori Izrael elsô kormá-nya nem foglalta törvénybe a szom-bati pihenônap tiszteletben tartását,viszont elfogadott egy „status quo”-ta rabbinátussal, amely az addig fenn-álló helyzetet szentesítette. Így a tö-megközlekedés szünetel, a legtöbbüzlet sem nyit ki, a bankok, a posta,az állami hivatalok már pénteken, il-letve az ünnep elôtti nap déli óráibanbezárnak.

A hét végén, egyetlen szabadnap-ján utazni kívánó nem vallásos nagy-közönség azóta számos ízben tiltako-zott, ám a vallásos pártok koalíciósnyomása csaknem minden esetbenkeresztülvitte akaratát. Maradt avisszás helyzet: akinek van kocsijaés vezetôi engedélye, az mehet ki-rándulni vagy rokonokat, barátokatlátogatni, akinek nincs – az ülhet ott-hon. Vannak ugyan kivételek: ilye-nek a magánkézben lévô „sérut” kis-buszok, amelyek – drágább viteldíj-jal – szombaton is közlekednek, Ha-ifán pedig, ha korlátozottan is, deüzemelnek a városi autóbuszok. Anem zsidó lakosságú településekresem vonatkoznak a fenti tilalmak.

Ezen a helyzeten kíván változtatniTel-Aviv. A városvezetés hétfônkérvényt nyújtott be a közlekedés-ügyi minisztériumhoz a szombati tö-megközlekedés engedélyezésére.Ron Chuldai polgármester a vallásoskisebbség és a vallásos pártok várha-tó tiltakozását megelôzve rövidencsak ennyit mondott: „Aki nem akar,nem száll fel!”

A polgármesteri iroda komolyangondolja a kezdeményezést. Ameny-nyiben a kormány nem adja meg azengedélyt, Tel-Aviv önkormányzataautóbusz-társaságot szervez, amely akikapcsolódni vágyókat a tengerpar-ti strandokra és a szórakozóhelyekreszállítja.

„Izrael az egyetlen ország a földön,ahol a tömegközlekedés az év ne-gyedrészében nem üzemel!” – jelen-tette ki a polgármester.

A dolog azonban nem ennyireegyszerû. Izrael mint zsidó állam amaga létét a Szentírás betûire ala-pozza, jogát ehhez a földhöz az iste-ni ígérettel indokolja. Sok, egyálta-lán nem vallásos szakszervezeti akti-vista a közlekedési dolgozók szom-bati pihenéshez való jogát kérné szá-mon. Az autóbuszok közlekedési út-vonalai mellett lakó tízezrek semlesznek boldogok, ha a heti egyetlennapos zaj- és bûzmentes nyugalmatmegvonják tôlük.

Halmos László Rehovot

Yosef Siegel, 22 éves dédunokájuk egyike volt azoknak, akik várták ôket. Ajesivabócher áldásnak tartja, hogy vannak dédszülei, és hogy dédapja vi-szonylag jól kezeli a számítógépet: „Nincsen Facebook-profilja, de sokat kella számítógépen leveleket írnia.”

A Grossman a legidôsebb házaspár, aki kivándorolt Izraelbe, de egyiküksem dönti meg a legidôsebb egyedülálló alijázó rekordját. Két bevándorló ér-kezett az 1990-es években az akkori Szovjetunióból, akik állítólag 111 éve-sek voltak. Belle Goldstein, a legidôsebb észak-amerikai bevándorló 1998-ban, 102 évesen költözött Izraelbe. 2001-ben hunyt el, három hónappal 106.születésnapja után.

A legfiatalabb bevándorlóknak járó címet az a nyolc gyermek – öt fiú és há-rom lány – kapta, akik az Izraelbe tartó repülôgépen születtek meg 1991-ben,a Salamon-mûvelet során. Velük együtt több ezer etióp zsidót menekített kiIzrael az afrikai országból.

(Gil Shefler [Jerusalem Post] írása alapján fordította Dési Tamás)

Elie Wiesel: majdnem eutanázia

„Hogyan? Isten mint gyilkos? Ter-mészetesen közülünk, túlélôk közülsokan tiltakoztak Isten hallgatása el-len. De senkinek nem volt bátorságaahhoz, hogy Istent gyilkosnak ne-vezze!”

Majd szembenéz a betegséggel, azemberi fájdalommal. Az elbeszélés-ben a megoldáshoz unokája ártatlankérdése adja meg a kulcsot. Fazziniígy ír róla: ez az ártatlanság ,,...hidatteremt a zsidó tapasztalat és mindenember egyetemes tapasztalata kö-zött, legyen hívô vagy nem hívô (ésa keresztények elsôként csatlakoz-hatnak hozzá ebben)”. Elijah így for-dul nagyapjához: „Nagyapa, tudod,hogy szeretlek; és tudom, hogy szen-vedsz. Mondd: ha jobban szeretlek,kevésbé fogsz szenvedni?” Az elbe-szélés zárómondata valódi teológiaikijelentésként hat: „Meg vagyokgyôzôdve róla, hogy abban a pilla-natban Isten mosolyogva szemlélte aTeremtést.”

(A mazsihisz.hu nyomán)

Sábbáti pihenô

ÚJ ÉLET 52012. MÁRCIUS 15.

165 éve hunyt el Józsefnádor, az a magyarbarátHabsburg, aki 1776. már-cius 9-én II. Lipót magyarkirály és német császárgyermekeként született.József nádort a magyarrendek 1796-ban közfel-kiáltással választották azország nádorává. Szívvel-lélekkel magyarul érzôfôhercegként tartottákszámon, aki a kiválóköltô és jakobinus moz-galmár, Verseghy Ferencsegítségével tanult megmagyarul. Több mint öt-ven évig töltötte be nádo-ri tisztét.

Manapság – méltán –számos nevet emlegetneka reformkori hazafiak so-rában, akik sokat tettek azországért. Azonban Jó-zsef nádorról keveset hal-lani. Pedig Habsburgkéntrendkívül sokat tett. Te-vékenységével rengeteggondot okozott a gyanak-vó Bécsnek, pedig az fö-lösleges volt, hiszen Jó-zsef hû volt a császárhoz,de ami igaz, az igaz, állandóan vé-delmébe vette a magyar ügyeket.

Önálló politikával próbálta össze-hangolni az udvar és a magyarok ér-dekeit, sôt a kormányzásba az or-szággyûlési ellenzéket is bevonta.Az 1811. évi devalváció súlyos gaz-dasági következményein lehetôségeiszerint próbált enyhíteni. Metternichabszolutizmusakor kiállt az ország-gyûlés szólásszabadsága mellett, sjavasolta I. Ferencnek, hogy térjenekvissza az alkotmányossághoz, a ma-

Hankiss Ágnes EU-képviselô: A zsidóknak nincs félnivalójuk Ma-gyarországon.

Ilan Mor izraeli nagykövet: Értetlenül állok a gyalázat elôtt, és bízombenne, hogy a helyi rendôrség mindent megtesz annak érdekében, hogyaz elkövetôket mihamarabb kézre kerítse.

Németországban terjedaz antiszemitizmus

Az antiszemita hangulat igazolhatóan beleásta magát a német társadalom-ba, adták közre a Bundestag által megbízott szakértôk, akik arra a megállapí-tásra jutottak, hogy az internet kulcsszerepet játszik a holokauszt tagadásá-ban, valamint a szélsôjobboldali és a radikális iszlám eszmék terjedésében –írja a DPA hírügynökség.

A társadalom fô áramlatában „széles elfogadottsága” van a zsidóellenesszólamoknak és megnyilvánulásoknak, állapítja meg a 2009-ben létrehozottszakértôi csoport. A közelmúltban nyilvánosságra hozott jelentésük összegzé-se szerint a zsidóellenes hangulat „a széles körben elterjedt elôítéleteken, azsidóság és a judaizmus semmibevevésén, tudomáson kívül hagyásán ala-pul”.

Németország az antiszemitizmus térhódítása szempontjából több európaiországhoz viszonyítva félúton van. A szakértôk az antiszemitizmus extrémmagas szintjeit érzékelik Lengyelországban, Magyarországon és Portugáliá-ban.

Németországban a berlini fal leomlása után a zsidó népesség újraéledésevolt tapasztalható. Létszámuk 1989 elôtt nem érte el a 30 ezer fôt, ám a rend-szerváltást követô – fôleg a volt Szovjetunió területeirôl történô – beáramláskövetkeztében 200 ezer fôre növekedett.

Az 1942-es wannseei konferencia (a nácik a zsidókérdés „végsô” megoldá-sáról tanácskoztak) évfordulóján Christian Wulf német államelnök azt mond-ta, hazája mindörökre megtartja a holokauszt emlékét, és sohasem fog meg-feledkezni a mártírok utódairól.

bbc/dpa

Német nôk a szélsôjobbonA szélsôjobboldal-

hoz tartozókról alko-tott kép megválto-zott Németország-ban: a borotvált fejetés a fémbetétes csiz-mát felváltotta ahosszú, zilált haj, ahorogkereszttel dí-szített ruhakivágásés a drótkeretes nap-szemüveg mögül ki-pillantó, tágra nyíltkék szem. Az utóbbihónapokban két nô –Marisa és Beate –vált a legtöbbszöremlített szélsôségessé az országban. Történetük – az egyik kitalált, a másik bûn-cselekmények sorozatához kapcsolódó – arra készteti a németeket, hogy átgon-dolják a nôk szerepét a neonáci mozgalomban, egyszersmind arra ösztönzi aszövetségi és állami tisztségviselôket, hogy külön tanácskozásokon tekintsék át,vajon mindent megtesznek-e a hatóságok a szélsôjobboldali radikalizmus ki-küszöbölése érdekében.

„A szélsôjobboldali nôket a közvélemény általában vagy neonáci barátjukodaadó követôjének tekinti, vagy ugyanolyan erôszakosaknak, mint a férfiakat”– mondta Michaela Glaser, a Halléban mûködô Német Ifjúságkutató Intézetszélsôjobboldali szélsôséggel foglalkozó munkatársa a New York Timesnak.

Miközben a német hatóságoknak részletes statisztikáik vannak a politikailagmotivált szélsôségesekrôl és az általuk elkövetett bûnökrôl, kevés adat szól aszélsôjobboldaliakhoz csatlakozott nôkrôl, akik között megtalálhatók a szél-sôséges nacionalista eszmék, illetve a fajüldözô vagy antiszemita ideológiákkövetôi; olyanok, akik elutasítják a német nemzet demokratikus elveit.

A Német Alkotmányvédô Hivatal 2010-es becslése szerint 25 ezer szélsô-jobboldali van az országban, és mindössze 11 százalékuk lehet nô. Bár ôk vi-szonylag kis létszámú csoportot alkotnak, durván a felük vezetô posztot tölt bea nacionalista politikai szervezetekben. Tavaly novemberben például három nôtválasztottak be a Nemzeti Demokrata Párt (NPD) 35 tagú végrehajtó tanácsába.A német kormány 2003-ban megpróbálta betiltani az NPD-t.

„Ezzel a választással az NPD megmutatta, hogy sok antifeminista, hagyomá-nyokat ismerô és nemzete iránt odaadó nô tartozik a soraiba” – vélekedettRicarda Reifling, egy, a párton belüli, csak nôkbôl álló, Nacionalista Nôk Körenevû csoport vezetôje. A csoport jelszava: a nacionalizmus a nôké is.

Normális, kedves és udvarias személyMarisa, a Kriegerin (Katonalányok) címû, az év elején bemutatott film hu-

szonéves fôhôse kevésbé politikus alkat.A nyitójelenetben egy Nazibraut (Nácimenyasszony) feliratú pólót visel

ugyan, mégis inkább csak a barátnôje a filmben szereplô banda neonácivezetôjének, és ahogy a történet elôrehalad, egy dühroham hatására lezavar né-hány emigránst az útról, és nem hajlandó kiszolgálni a sötét bôrû vásárlókat aszupermarketben, ahol dolgozik.

Az elsôfilmes David Wnendt alkotása több német filmdíjat kapott, és januáribemutatása óta a mûvészmozik ranglistáján a tíz legnézettebb alkotás közöttszerepel. Bár néhány kritikus szerint a cselekménye gyenge és adós marad aMarisa cselekedetei mögött meghúzódó okok feltárásával, Wnendtet dicsérték arészletek alaposságáért, például azért, hogy Marisa a nyilvánosság elôtt fehérkötéssel takarja el náci horogkeresztjét. Németországban tilos bármilyen AdolfHitlerrel vagy a nácikkal kapcsolatba hozható szimbólum nyilvános viselése, ésaz elôírás megszegôire letartóztatás vár.

Nem minden szélsôséges demonstrálja nyíltan az ideológiáját.A 37 éves, novemberben a rendôrségen önmagát feladó Beate Zschäpéról

több ismerôse állította, hogy „normális, kedves és udvarias személy, akinek nemvoltak szélsôséges megnyilvánulásai”. Bár azóta elôkerültek olyan, az 1990-esévek végén készült fotók, amelyek neonáci demonstrációkon ábrázolják, akkorminden ezzel kapcsolatos vád alól felmentették. Egy másik, a német sajtóbannagy nyilvánosságot kapott képen a borzas, rózsaszín pizsamát viselô Zschäpeegyütt látható Uwe Böhnardttal, az egyikkel a két férfi közül, akivel késôbbmegalakították a Nemzeti Szocialista Unió nevû terrorista sejtet, amely a németrendôrség szerint megölt kilenc török és görög üzletembert, valamint két pokol-gépes támadást és egy tucat bankrablást hajtott végre.

A hatóságok szerint nincs olyan információ, amely közvetlen kapcsolatbahozná a tavaly november 4-e óta Kölnben börtönben ülô nôt a csoport által 2000és 2007 között elkövetett gyilkosságokkal. A rendôrség szerint ugyanakkor bi-zonyított tény, hogy aktívan támogatta a sejtet, több mint egy tucat lakást béreltszámára, és intézte a pénzügyeit.

Nem szabad lebecsülni a potenciális veszélyt„Nem ritka, hogy nôk ilyen szerepet vállaljanak, mivel ôket a közvélemény

kevésbé tartja fenyegetônek és gyanúsnak, mint a férfiakat” – fejtette ki Glaser.Hozzátette ugyanakkor, hogy növekvô szerepük ellenére a nôk még mindig

kisebbséget alkotnak a férfiak uralta terepen. Ennek ellenére az a véleménye,hogy a nôkben csak a cselekvô férfiak barátnôit látni egyet jelent a potenciálisveszély lebecsülésével.

Zschäpe letartóztatása után nem volt hajlandó válaszolni a nyomozók kérdé-seire. Ügyvédje, Wolfgang Heer feltételes szabadon engedését kérvényezte a bí-róságnál, de egyelôre eredménytelenül.

A nô továbbra is börtönben marad, és azzal vádolják, hogy terrorista csopor-tot hozott létre Uwe Böhnhardttal és Uwe Munlossal, aki november 4-én öngyil-kos lett. Az a zwickaui lakás, amelyet Zschäpe a két férfival megosztott, mégaznap felrobbant és kiégett. Órákkal késôbb a nô önként feladta magát arendôrségen.

A rendôrség november óta hat további németet vett ôrizetbe annak gyanújá-val, hogy segítette a triót, egyebek mellett fegyvereket szerzett, jármûveket köl-csönzött nekik, és segített hamis személyazonosságot teremteni a tagok számá-ra.

Az eset megrázta az országot, amely évtizedekig küzdött a második világhá-ború örökségével és a náci ideológia továbbra is meglévô erôszakos támogatói-val. A legnyomasztóbb kérdés az, hogy miként maradhatott a rendôrség és a fel-derítés elôl rejtve egy ilyen erôszakos csoport.

Idén januárban parlamenti bizottságot állítottak fel, februárban pedig sza-kértôi bizottság alakult az ügy kivizsgálására.

„Ez a bûncselekmény mindannyiunkat megrázott – nyilatkozta UweSchünemann alsó-szászországi belügyminiszter. – Fel kell tárnunk minden szö-vetségi államban a kommunikációs csatornákat, hogy megakadályozzuk hason-ló fejlemények megismétlôdését.”

(EH/MTI)

(Illusztráció)

KAPOSVÁR

József nádor emlékezete

gyarok és az uralkodóház viszonyátreformokkal javítsák. Józsefnek si-került elérnie azt is, hogy a császármegkegyelmezzen a még rabságbansínylôdô jakobinusoknak, köztük aneves irodalmárnak, Kazinczy Fe-rencnek.

Szinte felsorolni is sok, hogymennyi mindent tett Magyarországgazdasági és kulturális felemelkedé-séért. A teljesség igénye nélkül megkell említeni a támogatásával létre-jött nemzeti könyvtárat, amely a

Széchényi Könyvtár és aNemzeti Múzeum magvalett, aztán az Ipartanodát,ami a Mûegyetem elôdjevolt. Patronálta a VakokIntézete, a gellérthegyicsillagvizsgáló, a kôbá-nyai lóvasút és a Pest–Vácvonal létrehozását. Résztvett a magyar tisztképzôintézet megalapításábanis, amely a Ludovika ne-vet kapta; a Magyar Tu-dományos Akadémia ala-pítását is támogatta; segí-tett létrehozni a pesti Ma-gyar Kereskedelmi Ban-kot.

Az, hogy az 1830-asévekre az ország poli-tikai-kulturális-gazdaságiközpontjává vált Pest,szintén az ô eredménye.A Városliget rendezésé-ben, az általa megvettMargit-sziget parkosítá-sában is szerepe volt.Alcsúti birtokán minta-gazdaságot mûködtetett,új terményeket és korsze-rû eljárásokat honosíttat-va meg.

S végül nem szabad említés nélkülhagyni, hogy számos humanitáriusegyesületet pártfogolt, segítette anyomorultakat, a szegény embere-ket.

1841-ben jelenlétében adták át apesti zsidókórházat, ahol a betegeketfelekezeti különbség nélkül kezelték.A Magyar Izraelita Kézmû- ésFöldmíves Egyletnek – mely het-venesztendôs fennállása alatt sokezer kiképzett iparost adott az or-szágnak – 1842-es alakulásának ele-jén sok akadállyal kellett megküzde-nie, többek közt azzal is, hogy a ke-resztény mestereket csak nagy pénz-áldozattal lehetett rábírni arra, hogyzsidó tanoncokat felvegyenek és le-vizsgáztassanak. A zsidó mesterekérdekében maga József nádor jártközben.

Mária Terézia az örökösödési há-ború idejében a zsidók köteles adójá-nak tekintette a hadisegélyt, amelyetkésôbb türelmi adónak, de külön„zsidóadónak” is neveztek. Az udvarfokozatosan emelte az összeget, amitegyszer csak képtelenség volt megfi-zetni. A zsidóság 1842-ben petíció-ban kérte V. Ferdinánd királytól amár nevénél fogva is megalázó ésnagyságánál fogva súlyos külön zsi-dóadó eltörlését. A király kész is voltazt eltörölni, ha kifizetik az 1828 ótabe nem folyt, immár két és fél millióforintra növekedett hátralékot.Azonban a zsidók képtelenek voltakily nagy összeg elôteremtésére, mireaz udvar József nádor közbenjárá-sára megelégedett az általuk felaján-lott egymillió-kétszázezer forintnyimegváltási összeggel. E megegyezésalapján a király 1846-ban végleg el-törölte az adót, és a zsidók kötelez-ték magukat a megváltási összeg ötév alatti törlesztésére. Az egyes hit-községekre esô törlesztési részletekpontos behajtására a maguk körébôlkezelôbizottságot választottak, míg akirályi kincstárral szemben a pestihitközség vállalt felelôsséget. 1848-ban az elsô magyar felelôs miniszté-rium felfüggesztette a részletek fize-tését, de a szabadságharc leveretéseután a császári hadsereg behajtotta ateljes hátralékot.

Budapest legrégibb, ma is álló zsi-dó imaháza, az európai klasszicistazsinagógamûvészet remeke az óbu-dai zsinagóga. Az épület kora egyiklegimpozánsabb alkotásának számí-tott, maga József nádor is gyakranvitte ki külföldi vendégeit Óbudára,hogy büszkélkedjen vele.

1847. január 13-án, Budán hunytel. A tiszteletére tartott gyászünnep-ségen nagy hatású beszédet mondott– magyarul – Pillitz Dániel rabbi is.Születésének évfordulója alkalmábólmeg kell hajtani fejünket József ná-dor emléke elôtt, mert ma is példa le-het sokak számára!

– kz –

ÚJ ÉLET6 1998. MÁJUS 1.ÚJ ÉLET6 2012. MÁRCIUS 15.

Író-festômûvész barátom közvetíté-sével ismerhettem meg a sokfoglalko-zású, magát örökkön keresô, a zenevilágában otthonosan mozgó, közép-korú Turán Jánost, a zseniális zongo-ramûvész, Turán László fiát. Az elôb-bi titulus Jánosra is illenék, de ô heve-sen tiltakozna, mert árnyékbokszolás-ban van édesapjával, aki soha nemgyakorolt, produkciója mégis csodá-latos volt. János nem érezte, hogy ha-ladna, így a gyakorlás nem lehetettkedvére. Hétévesen gyermekelôadá-sokon a rádióból színpadra került pa-zar szereposztásban játszott (BilicsiTivadar, Keleti László, VörösmartyLili, Alfonzó), a népszerû Csin-bumm cirkusz zenekarában az üst-dobhoz ültette édesapja. Turán Lászlónevét jól ismertem, mûködési területeigen széles skálán mozgott a bártól aBartók-teremig. Mivel szerinte – ésezzel a fia is egyetért – csak kétfélezene létezik: jó és rossz. A mûfajokkategorizálása nem célszerû, mertminôség és selejt mindkét oldalon ta-lálható. Bárban nem jártam, a Váci ut-cai Bartók-terem a kamarazenénekadott otthont, amelyhez félénken kö-zeledtem. De a Zeneakadémián nem-ritkán vasárnap délután esztrádmûsortadtak, amelynek szorgalmas látogató-ja voltam. Az esztrád egy olyan szó,amelyet manapság magyarázni kell.A lexikon szerint vegyes szórakoztatómûsor. Azt gondolták a kultúra akko-ri irányítói, hogy ha a könnyûnek ne-vezett mûfaj produkciói közé verset,komolyabb énekszámot csempész-nek, azzal a hallgató-nézô érdeklôdésikörét szélesítik. Ezt a módszert maszámosan vitatják, de az biztos, hogyjelentôs mûvészek léptek fel mindkét– vagy inkább megszámlálhatatlan –oldalról egyaránt. A kíséret nem oko-zott gondot, mert Turán László és kis-együttese – Pege Aladár, a bôgôs,Tabányi Mihály, a harmonikás, az ör-döngös Kovács, a dobos, és maga azenekarvezetô – széles skálán moz-gott otthonosan. A haknik (amikor amûvész számos helyen megfordul)során még a vidéki lehangolt zongo-rát is életre keltette, bár sokszor meg-izzadt közben.

A forint bevezetésénél a keresetek600-800 forint között mozogtak,Turán László jövedelme a 3000 fo-rintot is elérte, ô volt a Rádiónál „AZongorista” – így, nagybetûvel. Kí-séreljük meg pályáját fia segítségé-vel az elejétôl követni.

1917. december 17-én született.Apja – tehát János nagyapja – hétdiplomával rendelkezô sebész, akielsôsorban az elsô világháborúbanmegsebesültek bravúros megmenté-sével tûnt ki. Az anya három diplo-mát mondhatott magáénak, ragyogó-an zongorázott és kiválóan festett.Az abszolút hallás mellé mindenhanghoz egy bizonyos színt látott.Különleges adomány. László fiukat12 évesen vették fel az Akadémia te-hetséggondozó osztályába. KeeriSzántó Imre doktor lett a tanára, akihangversenyt is adott, többen köze-pes zongoristának tartották, de min-denki remek pedagógusnak. Nagy-szerûen magyarázott, zongoramûvé-szek egész sorát okította, hálásan isemlékeztek, illetve emlékeznek rá.1940-ben halt meg. László hihetetle-nül jól olvasta a kottát, mintha egy-szerû könyv volna. Abszolút hallásavolt, akárcsak osztálytársának és ba-rátjának, Cziffra Györgynek. Ôt 8évesen vették fel a fôiskolára.György szorgalmasan gyakorolt,László imádta a zenét, de azért szere-tett úszni, bokszolni, teniszezni, lá-nyokkal járni. Mint hangsúlyozta,így szép az élet. Ha feladatot kapott– például egy Beethoven-szonátátjátsszon el –, elmélyülten áttanulmá-nyozta, egyszer magának elzongo-rázta, lehetôleg úgy, hogy a mama ishallja, aztán beszélgettek róla egy félórát, és ment a dolgára. Tanárok ésismerôsök, szakértôk mind biztattáka gyakorlásra, de ô nem hagyta ma-gát zavartatni. „Ha megunom, a kö-zönségnek nem lesz benne öröme, afejemben van az egész. Én is akarom

élvezni, amikor játszom.” Fergete-ges sikere volt az elôadásnak.Késôbb, amikor dzsesszt vagy máskönnyûzenét játszott, az improvizá-lást szerette, saját magát is meglepteegy-egy váratlan ötlettel.

Öt év után otthagyta a Zeneakadé-miát, 15 tagú rajkózenekarral skan-dináv körútra mentek. 14 cigány mu-zsikált, a billentyûnél egy zsidó,László ült. Kiválóan megértettékegymást. 1939-ben, a háború kitöré-sekor jöttek haza. Mint János mond-ja, nem jól tették. A csapat fele nemélte túl a háborút. László egy ilyenbandával, a második hadsereggel ka-tonaruhában Kijevig jutott el. Zon-gorázott, késôbb harmonikázott, hi-szen zongora nem volt mindenütt.Valahogy senkinek nem jutott eszé-be, hogy ellenôrizze, példáulszüleirôl kérdezze, még azt is meg-tették, hogy bemondásra állították kiaz okmányokat. Vezérkari tisztek-nek, sôt, senki nem fogja elhinni, demég Göringnek is muzsikált. Ha tud-ta volna a nagy úr, ki játszik a billen-tyûn... László így megúszta az elhur-colást. De nehezen viselte a nagy hi-deget meg a fejetlen visszavonulást.Az újságpapír kincs lett. Nem olvas-ták, lábra tekerték. Aki hozzájutott,az megmenekült, aki nem, az megfa-gyott. Munkácsig szinte gyalog ju-tottak el. Egyébként partizánokkal istalálkozott, egy partizán hölggyelközelebbi ismeretsége is volt. Vala-hogy – ki tudja, miért – a fehérnépetnem tudta elkerülni. Néhány feleség(no nem egyszerre!) és legénylakásaz Izabella utcában... regénybe illôtörténetek alanyai lehetnének.

A vészkorszakról azonban beszél-jünk még. Az apa a harmincas évek-ben meghalt, tehát e drámától meg-menekült. Az anya (János nagyma-mája) Dachauba került 44 végén. Va-lahonnan szerzett papírt és íróesz-közt, karikatúrákat rajzolt a keretrôl,a fogolytábor ôreirôl, tisztikaráról.Egy társa feljelentette a tábor pa-rancsnokánál, aki be is hívatta. Néz-te a rajzokat, és tetszettek neki, kétszem krumplit kapott külön fizetség-nek. 36 kilósan szabadult fel, de túl-élte a poklot. Nôvére azonban nem.Az amerikai katonák szabadítottákfel, valami rendezvényt szerveztek,és társai javasolták a fellépését. Dehát rabruhában nem léphetett szín-padra. Az egyik tiszt egy csipkéskombinét szerzett, valahogy estélyiruhának látszott, abban szerepelt.László öccse Szegeden halt éhen.

Visszatérve László sorsára, Mun-kácsról már vonaton jött Pestre a verthadsereggel. Itt még bujkálnia kellett,errôl hölgyismerôsei gondoskodtak.A háború után sokat foglalkoztatták,majd a Rádióhoz került – mint már ír-tuk – mesés keresettel. Kísérnie kel-lett valami nagynevû külföldi hege-dûst, de nem ment el a próbára. A he-gedûs ordított: Ebbôl nem lehet ép-kézláb élô adás! Ô csak mosolygott.Fergeteges volt a siker. A nagy hege-dûs mély meghajlással kért bocsána-tot. A baj nem ott kezdôdött. Lászlóminden zenére fogékony volt, Gersh-win Kék rapszódiáját egymaga ját-szotta, zenekar nélkül, fantasztikusan.És más amerikai zenét is. Természete-sen titokban semmi nem marad, 48-ban behívta a párttitkár, rövidre fogtaa szót, kozmopolitának nevezte és ki-rúgta a Rádiótól. Ezután következteka bárok, haknizások, de azért néhahangversenyszerûen is tudott szere-pelni.

Több zenekarban játszott, példáulTabányinál, Holéczinál.

Nem panaszkodhatott, mert Cziff-ra sorsa szomorúbb volt. A mûvész-társak véleménye megoszlott. Tech-nikai tudását elismerték, de értelme-zését, gyors tempóit vitatták. Ráadá-sul egy provokátor rászedte, hogysegíti külföldre jutását. Háromévibörtönre ítélték, méghozzákôbányában kellett letöltenie. Nagyszerencse, hogy a kezét védeni tudta,és így nem sínylette meg. Egy desz-kára billentyûket festett, és azzalgyakorolt. Kiengedése után hang-

versenyrôl szó sem lehetett, bárbanzongorázhatott. László sok esetbenmeglátogatta, négykezeseket játszot-tak tomboló közönség elôtt, hírement a városban. Talán még emlé-keznek a Váci utcai Kedves nevûpresszóra, ahol két zongorán játszottLászló és Cziffra György. Úgy hisz-szük, nem csoda, hogy 56-banCziffra elhagyta az országot. Kül-földön beteljesült a karrierje, leme-zeit is kapkodták. Amikor enyhült ahelyzet Magyarországon, hazajöhe-tett koncertezni. Zenekari hangver-senyét fia vezényelte. A kitûnô kar-mester fiatalon tûzbaleset áldozatalett. Újabb szomorú esemény a mû-vész életében.

László, az apa, vitte a fiát koncer-tek mellett a Szent István körúti VígMatróz étterembe, ahol a rajkók, azegykoriak fiai húzták a talpalávalót.Szeretettel fogadták a vendéget. Ér-dekes, hogy László elsô feleségénekapja cimbalmos volt és zsidó. Igenjól kijött a társaival. János apjávalgyakran megfordult a Fészek Klub-ban és késôbb a Nagymezô utcaiRátkay Klubban. Találkozott Rom-hányi Józseffel, a rímhányóval. Já-nos szemüveget hordott, mert szem-tengelyferdüléssel született. Rom-hányi vállára tette a kezét, és csakannyit mondott: Turán, miért nézeloly furán? 1967-ben Németország-ban találkoztak Brachfeld Sieg-frieddel, a népszerû konferansziéval,aki törte a magyart. Az igazság az,hogy kitûnôen beszélt magyarul, egykicsit rájátszott. Vajon mi hozta ezországba? Talán családi okok, vagy anyelv szeretete? A nyelvet egyete-men tanulta. Nem tudni, miért, deNémetországból ide „disszidált”.Egyébként Lászlót az enyhülés kor-szakában, 63-ban talán elsônek en-gedték külföldre, hadd lássák, hogy akönnyûzenének a vasfüggöny mö-gött is vannak színvonalas kép-viselôi. Svédországban a zenekarszaxofonosa hegedût vett elô, és bárkissé dzsesszesítve, de játszották,húzták a csárdást a közönség nagyörömére. János ezzel a zenekarralkétszer öt hónapot játszott Skandiná-viában hotelekben, éttermekben. Ap-ja halálhírét 1984-ben Norvégiábanhallotta, nem lehetett ott a temetésén.

Ezután János lányával és feleségé-vel Izraelbe vándorolt ki. Apja nemvolt bejelentve hitközségen, de anagyszülôk igen. Elôször nem talál-ták, mert Turán néven keresték. Ere-detileg Tänzer volt a neve, magyarulTáncos. János és családja laktakTveriában. A lányka az óvodábanszépen megtanult beszélni, a feleségaz ulpánon írni, János meg folyéko-nyan olvasni. Mint mondta, a héberbetûk nem nehezebbek, mint a kottahangjegyei. A miért jöttek visszakérdésre János csak annyit mondott:hosszú. Mármint a válasz. Továbbnem faggattuk. Megkérdeztük, miértnem játszik ma. Nehéz rá felelni. Azapa bár nagy lendülettel vetette ma-gát az életbe, fantasztikus dolgokatis mûvelt, például egyedül játszotta,zenekari kíséret nélkül, AddinsellVarsói koncertjét. Nagy kár, hogynem készült róla felvétel. Önálló le-meze sem volt. Idôs korában ezt hiá-nyolta. Talán a házasságban is megkellett volna állapodnia. Az ô gene-rációja ismeri a nevét. A jelen és ajövô talán csak hallomásból vagyírásból. Például e néhány sorból. Já-nos bizonyára foglalkozhatna muzsi-kával. De az apa olyan magasra tettea mércét, hogy átugrani számáraképtelenség. Viszont a mérce ott vana magasban. Ezért inkább sok mes-terséget próbált ki, és még valószí-nûleg a továbbiakban is ezt teszimajd. Tehát nem felhôtlen az ég.Mindketten gazdag és tartalmas éle-tet éltek, illetve János és családja élmost is. Mégis a hiányérzés más-másokból, de árnyékolja az apa örömét,és árnyékolja a fiáét is. Ha két szóvalakarnánk összefoglalni, Lászlónakés Jánosnak osztályrészül jutott aboldog boldogtalanság.

Régi sztori ez. A szereplôk már régmeghaltak. A történetet egy hölgy

mesélte nekem, akit Szonjának hívtak.Együtt ültünk az autóbuszon azokbanaz idôkben, amikor három óra utazás-ba került Affulától Tel-Avivba érni. Maez sokkal rövidebb idôt vesz igénybeaz új országúton.

De térjünk a tárgyra. Szonja élet-történetére, ahogy nekem elmeséltehárom óra alatt.

Amikor befejezte a harmadik évetaz egyetemen mint orvostanhallgatóVarsóban, Hitler csapatai már nagyonközel voltak a fôvároshoz. Dönteniekellett, élete legnehezebb döntésétmeghozni. Vagy keresztény papírokkalbujkál, vagy az utolsó vonattal Orosz-ország felé megszökik.

A lány, fôleg baloldali nézetei miatt,a Szovjetuniót vá-lasztotta. Búcsútmondott szülei-nek, a nagyma-mának és öccsé-nek, Slomónak.Akkor még nemtudhatta, hogySlomón kívül sen-kit sem fog viszont-látni.

Felkapaszkodott a zsúfolt vonatra,és hosszú, fáradalmas út után megér-kezett arra a pontra, amit Hitler ésSztálin kijelöltek határnak a két nagy-hatalom között. Ez Bialystok városakörül volt. Innen gyalog folytatta út-ját, míg az elsô orosz ôrjárat kezébenem jutottak.

Szonja és a többi utas nem egészenígy képzelték el a „szovjet paradicso-mot”. Durvák voltak hozzájuk, ellop-ták az órákat, karkötôket, mindent,amit tudtak. Az utazási felhatalmazás-ra pedig nagy betûkkel ráírták: „zsi-dó”.

A késôbbi napokban éhség, szomjú-ság és félelem sanyargatta a menekül-tek életét. Mindezek a kínok addig tar-tottak, míg Szonja rá nem talált egy fi-atal társaságra, vele egykorú fiúkraés lányokra. Itt szépen beszéltek vele,összetartottak, megkínálták kenyérrel,amibôl nagyon kevés volt. Mire a vo-nat befutott Odesszába, csatlakozott acionista csoporthoz.

Itt hallott elôször Erec Jiszráélról.Megtudta, hogy mától nincs más cél,csak eljutni valahogy ôsei földjére. Acsoportban sok vita volt, hogyan fog-ják felvirágoztatni jövôbeni hazáju-kat. Eleinte zavarta a közösködés, debeletörôdött, hiszen senkinek sem voltsemmije. Megmaradt értéktárgyaitodaadta a pénztárnoknak. Miután ki-sült, hogy ô már majdnem orvos, tár-sai még jobban megbecsülték.

A csoport együtt lakott. Mindenkidolgozott, a bevételt szigorúan be-szolgáltatták a pénztárnoknak. BárSzonjának, aki mint ápolónô kapottállást, jó fizetése volt, szívesen lemon-dott róla.

Szonja és Ávrahám, a villany-szerelô, egymásba szerettek. Szabad-idejükben a közeli erdôben sétálgat-tak, ámuldoztak a természet csodáin,és persze csókolóztak minden alka-lommal. Sokat beszéltek jövendô ha-zájukról messze a tengeren túl, az ak-kori Palesztináról.

A csoport kereste a lehetôséget,hogy átkelhessenek a Fekete-tenge-ren, Törökországba, és onnan gyalogeljussanak ôseik földjére. Otthonrólcsak rossz híreket kaptak. A zsidósá-got gettóba zárták, a megsemmisítésfolyamatban volt. Senki sem gondoltarra, hogy a háború befejeztével visz-szatérjen Lengyelországba.

A szovjet hatóság viszonylagos tü-relemmel viseltetett a társasággalszemben, akik kitûnô munkaerônek bi-zonyultak.

Az elsô néhány ember útnak indult,és a hajó szerencsésen megérkezettTörökországba, a menekültek pedigfolytatták útjukat végsô céljuk felé. Ecsoportban volt Ávrahám is. Szonjá-éknak pár nappal késôbb kellett volnaelindulniuk, de a kikötôben a GPU le-csapott rájuk.

A lányt öt társával bíróság elé állí-tották mint a Szovjetunió árulóit.Csak a bíró aznapi jókedve mentettemeg a fiatalokat az akasztástól. Így ismindenki húszévi kényszermunkát ka-pott. Ha a következô vádlottat fel-akasztották, az csak arra mutatott,hogy elfogyott közben a bíró vodkája.

Azon a napon, amikor Ávrahámmegérkezett Erec Jiszráélbe, Szonja,

elválasztva barátaitól, egy rabvona-ton találta magát, az egyik láger irá-nyában. A többi srácot más fogolytá-borba küldte a szovjet „igazságszol-gáltatás”.

A táborban megérkezése után a pa-rancsnok kihallgatta Szonját.

– Hány éves vagy?– Huszonkettô.– Mi a foglalkozásod?– Orvostanhallgató voltam. A har-

madik évemet fejeztem be. – Akkor mostantól kezdve te leszel a

tábor orvosa. – Szó sem lehet róla, talán ápolónô.– Itt én határozok! Holnap kezded a

munkát!Amikor hozták a betegeket lefagyott

lábbal, mit tehetett volna, amputálta.De kapott kedvezményeket is. Míg

egy átlagfogolyegyszer küldhe-tett levelet egyévben, ô szaba-don írhatott.Ezenkívül min-den levelét cen-zúra nélkül kéz-besítették. Titok-

ban mindenki jóbanakart lenni az orvossal.

Így értesült róla, hogy szerelme,Ávrahám, letelepedett Észak-Negev-ben a csoporttal. Azt is megtudta,hogy öccsének, Slomónak sikerültmegszöknie Lengyelországból, és ô ismegérkezett az Ígéret Földjére. Slomóegy északi kibucban találta meg a he-lyét.

Teltek az évek. A táborparancsnokelkezdett udvarolni a lánynak. Ô min-dent elhárított. Szívében csak szerel-me maradt. Bár hajlandó volt a pa-rancsnokkal megcsodálni a naple-mentét a tundrán, de semmi más nemtörténhetett köztük. Szonja hû maradtvôlegényéhez, akitôl minden hónap-ban levél érkezett. Ebbôl tudta meg,hogy Ávrahám bevezette a villanyt akibucba. Tudta azt is, hogy már min-denki megnôsült; az egyetlen ember,aki egyedül él, az ô szerelme. Megvár-ják egymást, még ha húsz évig fog istartani.

A világ legszörnyûbb háborúja vé-get ért. Sztálin nem kegyelmezett mega politikai foglyoknak. Szonja számol-ta az éveket, hónapokat, heteket, na-pokat és az órákat.

Slomó egyik levelébôl megtudta,hogy kikiáltották a zsidók államát.Öccse azt is megírta, hogy az öt elítéltkegyelmet kapott, és mint Izrael hôseimegérkeztek. Slomó még hozzátette,hogy Izrael állama kérvényezte Szon-ja kiszabadítását, és most már csaknapok kérdése az egész.

Még egy évet kellett egyedül tölte-nie. Tavaszodott a hómezôkön. A helyipárttitkár behívta a város fôorvosátirodájába.

– Maga mától szabad ember. Kér-jük, maradjon velünk, elvtársnô.

– Nyet.Szonja megkapta útlevelét. Moszk-

vából Bécsbe repült. Bécsbôl egy kékcsillagos gép repítette Lodba. Slomóés volt fogolytársai ott várakoztak arepülôtéren. Összeölelkeztek, csókokcseréltek gazdát.

Szonja Ávrahámot kereste szemei-vel. „Hol van? Valami történt vele? Ta-lán beteg?”

Senki sem akart válaszolni.Végül öccse törte meg a csendet:

„Ávrahám két héttel ezelôtt összeháza-sodott egy argentin nôvel.”

Szonja túlélte a csapást. Slomó ha-zavitte kibucába, ahol zászlótengerfogadta, de ez alkalommal a vörös lo-bogókat nem tûzték ki.

Az orvosi rendelôben dolgozottmint ápolónô. Sokkal nagyobb tudás-sal rendelkezett, mint a helyi doktor,és az igazán nehéz eseteket ô kezelte.Megtanult héberül, beleszokott újéletrendjébe.

Egy nap ezzel lepte meg Slomót:„Felmegyek Jeruzsálembe. Beiratko-zom az egyetemre. Orvos leszek, igaziorvos.”

Így is történt. Szonja sok éven ke-resztül gyógyította betegeit. Ávrahám-mal életében nem találkozott.

Itt az autóbusz megérkezett Tel-Avivba. Megígértem Szonjának, hogyegyszer majd megírom a történetét. Báreltelt azóta 50 év, de a sztori még min-dig aktuális.

Arje Singer, Sydney

DEUTSCH GÁBOR

Boldog boldogtalanság

Szonja

git, Gorka kerámiáit, herendi, meisseni,Zsolnay porcelánokat, régi álló, fali, aszta-li díszórákat, antik, barokk bútorokat, ta-bernákulumot, szekretert, reneszánsz dol-gozószobát, bronz-, fa-, márványszobrokat(hibásakat is). Teljes hagyatékért elsôvevôként a legmagasabb árat fizetem,KÉSZPÉNZBEN. Díjtalan kiszállás, ér-tékbecslés, vidékre is. ÜZLET: XI. KER.,MÓRICZ ZSIGMOND KÖRTÉR 16.201-6188, 06-20-323-4104.

Színes és fekete-fehér nyomtatás, máso-lás, plakátnyomtatás, könyvnyomtatás,névjegykészítés a Mammut I.-ben, a II.,VI., IX. kerületekben. Messinger Miklós,06-20-934-9523, www.rcontact.hu.

Keressük néhai Kovács György és BáronGizella leszármazóit. Akinek tudomásavan a családról, kérem, jelezze a 269-9547telefonszámon, illetve az office@probate-hungary.com címen.

Üzemorvosi, háziorvosi rendelés Zugló-ban, Vezér u. 156. VITAPHARM. Hétfô-szerda 15–16-ig. Dr. Szigeti Miklós, tel.:220-0230.

Fogorvosi rendelôm címe: XIII., Szt. Ist-ván krt. 4. III. 1. Tel.: 320-4778, 06-20-496-2223, dr. Virág Péter.

Örömmel tudatjuk, hogy a Rabbitestületés a Mazsihisz vezetôsége megállapodottDavid Goldberg mohéllal (Németország),aki zsidó fiúgyermekek körülmetélésétvállalja. Amennyiben az Ön családjábanilyen szimchá (öröm) van, kérjük, jelent-kezzen a Rabbiságon a 413-5580-as tele-fonszámon vagy a rabbitestulet@mazsi-hisz.com e-mailen keresztül, hogy a gyer-meket Ábrahám szövetségébe felvehes-sük.

Tóratekercsek, tfilinek és mezüzék szá-mítógépes ellenôrzése és javítása. Farna-di-Jerusálmi Márk. Telefon: 06-70-932-8275, e-mail: sofer@sofer.hu, weboldal:www.sofer.hu

Kiadó Bp. I., Attila úton 81 m2-es, két-szobás, összkomfortos lakás. Érdeklôdnilehet munkaidôben a 413-5500/128 tele-fonon.

Manikûr, pedikûr, takarítás. Hívásraházhoz megyek. 06-20-551-4580.

Paplankészítés, ágytolltisztítás. 1067Budapest, Teréz körút 35. Telefon: +36-1-312-2516, www.paplan.hu

Budakalász Ezüsthegy felôli részén szépfekvésû, jól megközelíthetô, 400 négy-szögöles zártkerti telek alápincézett, lak-ható téglaházzal (víz, villany) eladó.Érdeklôdni lehet a 06-20-951-1763-as te-lefonszámon.

Licites eljárással eladó ingatlanok!

Bp. III., Czetz János u. 67. sz. alatt 30 m2-es garázs. Kikiáltási ár: 2 000 000 Ft.

Gyömrôn 730,35 m2-es kastély 9398 m2-es telekkel és 9758 m2-es kerttel. Kikiáltá-si ár: 95 000 000 Ft.

Balatonkenesén közmû nélküli, 604 m2-estelek. Kikiáltási ár: 3 900 000 Ft.

Balatonkenesén közmû nélküli, 603 m2-estelek. Kikiáltási ár: 3 860 000 Ft.

Balatonkenesén közmû nélküli, 620 m2-estelek. Kikiáltási ár: 4 000 000 Ft.

Sárbogárd, Ady Endre úton 38 m2-es, egy-szobás, komfortos öröklakás. Kikiáltásiár: 3 800 000 Ft.

Budapest XII., Krisztina körúton 70 m2-es,kétszoba-hallos, komfortos, felújításra szo-ruló öröklakás. Kikiáltási ár: 15 000 000 Ft.

Budapest I., Attila úton 81 m2-es, kétszo-ba-hallos, összkomfortos öröklakás. Kiki-áltási ár: 18 000 000 Ft.

Göd, Teleki Pál utcában 535 m2-es tel-ken 53 m2-es, kétszobás, összközmûves,telkes lakóingatlan melléképülettel (9,4m2). Kikiáltási ár: 12 000 000 Ft.

Az ingatlanokról a 30-355-9541 vagy a30-217-3460 telefonszámon lehet érdek-lôdni munkaidôben.

Eladó Wesselényi utcában, zsinagógánálkétszoba-hallos, elsô emeleti, berendezettlakás. Irányár: 16 millió Ft. tourguide@t-online.hu, mobil: 06-30-921-7548.

Nyugdíjas nô idôsgondozást vállal bejá-rással vagy bentlakással. 06-20-241-9450.

KASTÉLYOK BERENDEZÉSÉHEZvásárolok nagyméretû, kisméretû festmé-nyeket, EZÜSTTÁRGYAKAT, 12 szemé-lyes evôeszközkészletet, cukordobozokat,gyertyatartókat, tálcákat stb., Kovács Mar-

ÚJ ÉLET 71998. MÁJUS 1. ÚJ ÉLET 72012. MÁRCIUS 15.

APRÓHIRDETÉSVEGYES

a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének lapja

1075 Budapest, Síp u. 12.Telefon/fax: 322-2829

E-mail: ujelet@bzsh.t-online.huFôszerkesztô:Kardos Péter

Olvasószerkesztô:Gábor Zsuzsa

Kiadótulajdonos:Mazsihisz

Elôfizetési díjak:Belföldön: 1 évre 3120 Ft

Külföldre 5760 Ft/évUSA és Izrael: 6240 Ft/év

Az összeg valutában is befizethetôaz aktuális árfolyamon.OTP bankszámlaszám:

11707024-22118480OTP SWIFT kód:

(BIC) OTPVHUHBIBAN:

HU66 1170 7024 2026 2095 0000 0000Terjeszti a Magyar Posta Rt. Hírlap

Üzletág, elôfizethetô a kiadónál.Postacsekk: 11707024-22118480

Terjesztéssel kapcsolatos reklamációkintézése a 06-(80)-444-444-es ingyenes

zöldszámon.Szedés: WolfPress Nyomdaipari Kft.

Nyomtatás:

ISSSN 0133-1353

N A P T Á RMárcius 16. péntek Ádár 22. Gyertyagyújtás: 5.32Március 17. szombat Ádár 23. Szombat kimenetele: 6.38

Sábbát párá, ÚjholdhirdetésMárcius 22. csütörtök Ádár 28. Jom kippur kátánMárcius 23. péntek Ádár 29. Gyertyagyújtás: 5.42Március 24. szombat Niszán 1. Szombat kimenetele: 6.48

Sábbát hachodes, ÚjholdMárcius 30. péntek Niszán 7. Gyertyagyújtás: 6.52Március 31. szombat Niszán 8. Szombat kimenetele: 7.58

Sábbát hágádol

Péntek Szombat Péntek SzombatTemplomok este reggel este reggel

Márc. 16. Márc. 17. Márc. 23. Márc. 24.

Hôsök 17.00 9.30 17.00 9.30 Frankel L. út 49. 17.30 10.00 17.30 10.00Hegedûs Gy. u. 3. 17.50 9.30 18.00 9.30Vasvári P. u. 5. (lubavicsi) 17.30 9.00 17.30 9.00Thököly út 83. 17.30 9.00 17.30 9.00Hunyadi tér 3. 17.00 9.00 17.00 9.00Bethlen tér 2. 17.30 9.30 17.30 9.30Nagyfuvaros u. 4. 17.40 8.00 17.50 8.00Rabbiképzô-ORZSE(Bérkocsis u. 2.) 18.00 9.00 18.00 9.00Kazinczy u. 27. 17.50 8.00 18.00 8.00Alma u. 2. 17.50 8.45 18.00 8.45Kórház(Amerikai u. 53.) 15.30 7.30 15.30 7.30Páva u. 39. 18.00 9.30 18.00 9.30Dózsa Gy. út 55. 18.00 9.00 18.00 9.00Berzeviczy u. 8. 18.00 9.00 18.00 9.00Károli G. tér 5. 18.00 9.00 18.00 9.00Visegrádi u. 3. 9.00 9.00Dessewffy u. 23. 17.50 9.00 18.00 9.00Teleki tér 22. (szefárd) 8.45 8.45Lauder iskola (Budakeszi út 48.) 18.00 18.00Pesterzsébet (Zamárdi u. 7.) 17.00 17.00

VidékenHódmezôvásárhely (Szt. István tér 2.) 17.00 17.00Vác (Eötvös u. 3.) 17.00 17.00Kecskemét (Nagykôrösi út 5.) 18.00 18.00Székesfehérvár (Várkörút 19.) 18.10 18.10Gyôr (Kossuth L. u. 5.) 17.00 17.00Szeged (Gutenberg u. 20.) 17.00 9.00 17.00 9.00Debrecen (Pásti u. 4.) 17.40 8.00 17.50 8.00Nyíregyháza (Mártírok tere 6.) 17.40 8.00 17.50 8.00Miskolc (Kazinczy u. 7.) 17.40 8.00 17.50 8.00Pécs (Fürdô u. 1.) 17.30 10.30 17.30 10.30Kiskunhalas (Petôfi u. 1.) 17.00 17.00Szombathely 17.00 17.00Kaposvár (Berzsenyi u. 14.) 17.00 17.00Nagykanizsa (Fô u. 6.) 17.00 17.00Keszthely (Kossuth L. u. 20.) 16.30 16.30

Hírek, eseményekröviden

Kérjük, segítse személyi jövedelemadója 1%-ával a ma már igen idôs JadVasem-kitüntetetteket, akik 1944-ben életük kockáztatásával zsidó üldözötteketmentettek meg. Hálás köszönettel: Igaz Emberekért Alapítvány.

Adószám: 18040094-1-42Kérjük, hogy lehetôsége szerint külön adománnyal is fejezze ki háláját a Jad

Vasem-kitüntetettek iránt a vészkorszakban keveseknél tapasztalt kimagaslóemberségükért. Csekk napközben igényelhetô a 341-1261 telefonszámon.

1%A Mazsihisz Szeretetkórházért Köz-hasznú Alapítvány kéri, hogy személyijövedelemadójának 1%-áról az alapít-vány javára rendelkezzen. Az alapítványcélja: a Mazsihisz Szeretetkórházban akorszerû betegellátási struktúra kialakí-tása, az intézmény egészségügyi, rehabi-litációs, ápolási tevékenységének támo-gatása, továbbá a kórház mindennaposmûködésének – a hitéleti követelmé-nyek megtartásának – folyamatos segí-tése. Adószámunk: 18173503-1-42. Kö-szönjük a támogatását!

* * *Kérjük, hogy adójának 1%-át a már 16éve mûködô Cödoko Zsidó Szociális,Nevelési és Kulturális Alapítvány ré-szére ajánlja fel. Alapítványunk a be-folyt összeget zsidó szociális, nevelésiés kulturális intézmények támogatásárafordítja. Adószámunk: 18049196-1-42.

* * *A Pécsi Zsidó Hitközség HagyománySzociális Alapítványa ezúton köszönimeg a 2010. évi személyi jövedelem-adó 1%-ának felajánlását. A befolyt

összeget kulturális és nevelési célrafordítjuk. Kérjük, hogy a jövôben is tá-mogassa alapítványunkat. Adószá-munk: 19034834-1-02. Köszönjük a tá-mogatását!

* * *A Veszprémi Zsidó Örökségi Alapít-vány köszönetet mond mindazoknak,akik 2010. évi személyi jövedelemadó-juk 1%-át az alapítvány mint közhasz-nú tevékenységet folytató szervezet ré-szére felajánlották. Az így kapott32 267 Ft-ot a veszprémi kulturálisörökség védelme alatt álló zsidótemetôfelépítményeinek biztosítására és atemetô gondozására használjuk fel, akuratórium döntése alapján. Reméljük,hogy a 2011. évrôl beadott bevallásuk-ban még többen fogják 1%-os felaján-lásukat alapítványunk részére megten-ni, amit elôre is köszönünk. Adószá-munk 18927467-1-19. A civil szerve-zetekre vonatkozó hatályos törvényekértelmezése miatti félreértésbôl adódotta korábbi téves tájékoztatás, amiért el-nézést kérünk. Közhasznú alapítvá-nyunk még jogosult az 1% fogadására.

– György László, az egykori MIOK(Magyar Izraeliták Országos Képviselete,a Mazsihisz elôdje) nyugdíjas osztály-vezetôje betöltötte 90. életévét. Ez alka-lomból Zoltai Gusztáv üv. igazgató kí-vánt jó egészséget és hosszú életet a jubi-lánsnak.

– Zarándokút Lichtenwörthbe. ANÜB Lichtenwörthi Táborcsoportjaegynapos zarándokutat szervez autó-busszal Lichtenwörthbe 2012. április16-án (hétfôn). Programunk: találkozás06.30-kor a Blaha Lujza téren; koszorú-zás Gönyû temetôjében; fôhajtás, emlé-kezés a lichtenwörthi emlékhelyen, a tá-

Nyílt nap a ScheiberbenKedves Iskolakezdô Gyerekek, Szülôk, Nagyszülôk és Érdeklôdôk! A

BZSH Scheiber Sándor Gimnázium és Általános Iskola nyílt napot tart. Aprogram keretében három tanítási órán lehet részt venni, betekintést nyer-ni az írás-, olvasás-, számolás- és vallásoktatás módjába, megismerni a ta-nító néniket, majd kötetlen beszélgetés keretében információkat kapni afelmerülô kérdésekrôl.

A nyílt nap idôpontja: 2012. március 22., 8.00–12.00 óra között. Helye:1145 Budapest, Laky Adolf u. 38–40.

borhely meglátogatása; érkezés az estiórákban a Blaha Lujza térre. A zarán-dokút tervezett költsége: 4000 Ft/fô. In-formáció, jelentkezés: kedd, szerda, csü-törtök 9 és 12 óra között a NÜB 343-3898 telefonszámán.

– Adományok. Kahó Lászlóné 4000Ft-os adományával segítette az IgazEmberekért Alapítványon keresztül aJad Vasem-kitüntetetteket. Hálásan kö-szönjük.

– Szeretettel várjuk az érdeklôdôketDomán István fôrabbi Zsidók az ókorbancímû elôadás-sorozatának következô ré-szére. Idôpont: 2012. március 20., kedd,18 óra. Helyszín: 1067 Bp., Hunyadi tér3. 6-os kapukód.

– Hegedûs körzet. Széderre jelentke-zés és maceszárusítás: hétfôtôl csütörtö-kig 8–10 óráig és 17 óra után, pénteken8–12 óráig, vasárnap 9–12 óráig. Aszéder április 6-án, a 19.15-kor kezdôdôimádkozás után lesz.

Armoni Gavriel: Kokhav-Meir-i kantáta zöld, mundéros / magyar katona négyévig”. Az apja, aki a szeretet és a vissza-emlékezés fél-álom mechanizmusában„engem is akkor akart látni, / mikor kato-na voltam / ezért jött ki ide látogatóba”.

Hangversei úgy készülnek, hogy atechnikai lehetôségeket kihasználva,munka közben mondja és rögzíti ôket,gomblyukában a mikrofon, mint a jegy-zetfüzet. Címek helyett számsorral jelö-li és hangjegyzetnek nevezi ezeket a ver-seket. Az egyértelmûségükben is szilán-kokká töredezett jelenetfoszlányok, abefejezetlenségükben is egész gondolat-menetek katarzisélménye megremegtet.

„...a négybôl negyven év meg / hatvanlett, egész emberöltôk, / hogy aztánmégis megálljunk és szét- / nézzünk, áll-nak még a Kokhav-Meir-i fák...”

A költészet sokoldalú asszociációisem képesek partjai közül kimozdítaniArmoni-Ács széles folyamú költészetét.Fegyelmezett, amikor a Makhpéla-bar-langból, Ráchel sírja mellôl az ott nyug-vók lelkei csak úgy akarták elengedni,hogy „Majd, ha nagyapád is idejön, /mondták. A nagyapám nem jön, / mond-tam. Elégették Auschwitzban.” A rend-ben születô és jó ütemben egymástkövetô versek egyikében felkiált: „ésegy egész élet nem lesz elég és / a vég-elgyengülésig, hogy ezt / végétére is /valaha is megértsük”.

A Novella kiadónál 2011 végén megje-lent verseskötetnek jót tett volna afelelôsebb szerkesztés, az átgondoltabbkönyvészeti munka. Szép, csak egy kicsitdarabjaira hullik. Azon töprengünk, vajonmilyen lehet a gálutzsidó Ács Gábor és az

izraeli Armoni Gavriel viszonya? Meddigtart az illuzionista manipulációi által meg-teremtett kétarcúság? Azok az utak, kö-vek, oszlopok, melyek most szétgurulnak,bomlanak, hullanak és esnek, mikor fo-nódnak egyetlen nagy, közös, héberülmegírt, ízig-vérig izraeli költészetté írás-technikailag ugyanolyan éretten, mintamilyen ez a költészet Arany János nyel-vén? Megtudni, hogy a kinyilatkoztatásszámára teremtett nagyvonalú hébernyelv miként fogadja magába a szenzibi-lisebb magyart? Azt hiszem, ez lenneArmoni-Ács jövôbeli sikerének záloga.

Hazaérkezett, oda, ahol „mintha Istenis erre járt volna /(...) maga az élô világ-egyetem és / hogy közvetít ezt-azt / a lát-ható és nem látható / világból, de mármintha nagyapám / intene hívna...”

Nem írónak, költônek, irodalomtörté-nésznek tért vissza, hanem egyszerû em-bernek, hogy bebizonyítsa, „egy a nép-bôl”, hogy magánélete is jótékony, ki-egyensúlyozott, szeretetre méltó. „egyet-len faladatod van, hogy nézzed a / felédirányuló és tôled távolodó autókat, / va-jon kiugrálnak-e belôle és kicsodák, / fi-gyelned kell a traktorokat, az autóbuszo-kat, a / teherautókat, nehogy terrorista jár-gányát valahova, / valamilyen úton neki-vezetve merényletbe kezdjen”.

Megtaláltuk a mélységek fedezetét, amértéket adó tények költôjének hitvallá-sát, ahol Isten lelke lebeg a sötétség fe-lett, és az örök béke, „az áldott jelenbôlfakadó / mindannyiunk biztonsága / bi-zonyságul neked, Te / áldott Adonáj”.

Magén István

Ács Gábor így aposztrofálja magát: Iz-raelben élô magyar költô. Hozzáteszimég, hogy akit Armoni Gavrielnek hív-nak. Hagyományos módon és kísérletiújítóként is mítoszteremtô. Felhôkar-colókat épít versbôl: „Az alapzat egy ki-csit nehezünkre esett, mert az / még Sala-mon idejében épült több ezer évvel /ezelôtt, a többi az csak pár száz, talán ezer/ éves volt.” Nem az égig, mint a zikkuratépítôi, csak a minél nagyobb távlat látvá-nyáig akar az éghez közelíteni. Hol is vanKokháv Meir? Valahol Armoni-Ács bibli-ájában, melyet ô maga ír, rója a sorokat,építi a betûket. „És továbbra is itt lakunk,/ itt, Kokháv Meirben, / és én egyre csakbolyongok (...)”. Illuzionista, embereketmaterializál és tüntet el, elsôsorban önma-gát, ôs-új hazájának elkötelezett személy-neve ugyanúgy az övé már, mint az, me-lyet a diaszpóra gazdanépének szentelt.„...és azok / sarjai itt laktak, kiknek élete /és szavaik is és ôk maguk / is a szavakszóhaza / szülöttei voltak...”

Úgy tûnik, mintha éles bozótvágómachetéjával vágná maga elôtt az ös-vényt, vezetné rázós útjain olvasóit. Sa-ját ôstörténetét formázza, családjáét,melyet elsöpört a soá hurrikánja. Emlék-szem, mikor egy borongós napon egy-maga kísérte anyja koporsóját a Kozmautcai temetôben. A tollat tartó kezét,mellyel „Könyvét” még itt, Budapesten,az Akácfa utcában kezdte papírra vetni,ma már öt gyermeke fogja.

Elsô verseskötete, a Fésûzene a

PolgArt kiadónál jelent meg 2001-ben,Mezei András bevezetôjével: „Furcsa,de erôs szöveget közlünk, amely egyma-gában mintha egy új mûfajt képviselne.”A nyolcvanas évek végén alijázott, aztánpár év múlva hazajött megalapítani aBábel könyvkiadót, kiadni pár tucatkönyvet, magyarra fordítani Agnont,Amos Kenant, Amos Ozt, Eli Netzert,Martin Bubert. „...ide vagyok / zárvaszegezve minden nap tótágast álló /Jom-kipur...” – írta akkor.

Valamikor az ezredforduló után,ugyanolyan türelmetlen sietséggel, mintahogyan jött, visszament az „ország”-baépíteni, gyermekeket nevelni, remény-kedve, hogy ôk már nem háborúznak töb-bé, azok közé, „akiket a majdan fejünkredobandó / atombombákkal / naponta be-csapódó száz – ezer rakétával riogatnak”.

Armoni-Ács író, költô, mûfordító, iro-dalomtörténész, könyvkiadó. Tanulmá-nyok, nélkülözhetetlen tudományos mun-kák szegélyezik útját, és tékozlóan félre-dobált életmûdarabok, Ács Gábor Buda-pest hetedik kerületének töredezett, sze-metes aszfaltjába ragadt karrier-fosz-szíliái. A tragikum, mely világát kíséri ésmegerôsíti, hitelesíti igazát, rendkívüli te-hetségét, Armoni Gavriel lábnyomait,melyek már a petach-tikvai utcákon foly-tatódnak, ahol az apja szelleme lebeg, aki„heftlingrabszolga nyolc hónapig Ausch-witzban”. Ô lépdel testetlenül, a „pa-rancsnok”, aki a mauthauseni barakkbanis zsidó katonákat vizionált, „aki szürkés-

8 ÚJ ÉLET8 2012. MÁRCIUS 15.

SPÁNN GÁBOR

MeakulpaA tárcát is író zsurnaliszta olyan, mint az úri szabó: hozott anyagból dol-

gozik.A vevô hozza az anyagot, mi pedig maximum bélést teszünk hozzá, és ha

a tehetségbôl futja, a végére gombot varrunk.Ebben az esetben is ez történt velem. Egy zsidó családnál eltöltött péntek

esti vacsora során kaptam a most következô történetet.A páros 25 éves fia tipikus mai fiatal. Munka mellett éli életét, de család-

alapításra még nem gondol. Aktuális, már több hónapja tartó párkapcso-latának nôi tagja szlovák származású. Mint ilyen, meghívta barátját azévente megrendezett hagyományos szlovák bálba. A fiú – elmondása szerint– inkább szerelmi gesztusként ment el a rendezvényre, tudván, hogy ottkevés emberrel fog szót érteni. Nevetve tette hozzá: már az elején annyiramagányosnak éreztem magam a sok ember között, mint egy mazsola a térd-kalácsban. Azt már az elején feladta, hogy megértse asztaltársaságaszlovák nyelvû eszmecseréjét, de udvariasságból velük nevetett mindenszámára érthetetlen viccen. Szívesen megitta a Sligovicát, jóízûen megettea knédlit, és megtáncoltatta szlovák népzenére partnerét.

Az éjfél körüli emelkedett hangulatban, amikor már meglehetôsen kevésvér volt a vendégek alkoholjában, asztalukhoz lépett egy idôs férfi. A hölgy-nek távoli ismerôse lehetett, de a puszilkodás így is kötelezô volt. A bácsiértelemszerûen szlovákul szólította meg a fiatalembert is. Ô nevetve hárí-totta el a beszélgetést, és barátnôjén keresztül közölte, hogy sajnos nem tudszlovákul. A bácsi erre végigmérte, és megkérdezte: Te magyar vagy? Igen,felelte. Kis várakozás után ismét feltett egy kérdést: És mondd, te zsidóvagy? A fiú, miután meggyôzôdött róla, hogy öltözéke rendben van és nincsrajta kipa, természetes ôszinteséggel azt felelte, igen. A bácsi ekkor legyôzvea sok tudatmódosító befolyást, összeszedte magát és félrehívta fiatal bará-tunkat. Leült vele egy másik asztalhoz, és mesélni kezdett, immár magyarul.

Volt nekem egy testi-lelki jó barátom az egyik Szlovákiához közeli határmenti magyar városban. Átjártunk egymáshoz, sztoriztunk, ittunk, egyszó-val jó komám volt. Az egyik ilyen alkalommal én többet ittam a kelleténél,és valamin összevitatkoztunk. Ahogy ez ittas embereknél lenni szokott, avitában már erôsebb volt a gyôzni vágyás, mint az érvek. Odáig fajult aveszekedés, hogy én a végén ráordítottam nemzetközi barátomra: Dögöljmeg, büdös zsidó!!!

Ehhez az is hozzátartozik, hogy ez a barátom nem volt zsidó, én pedignem vagyok antiszemita. Már otthon elalvás elôtt elkezdett furdalni a lelki-ismeret. Micsoda rongy ember vagyok én, hogy szitokszóként a legjobbbarátom fejéhez vágom nem létezô zsidóságát, és ehhez még vesztétkívánom?! Reggelig hánykolódva eldöntöttem, hogy amint újra átmegyekMagyarországra, bocsánatot kérek tôle. Három nap múlva kerültem elôújra a kisvárosban, ahol megdöbbenve hallottam a hírt: az én komámat kétnappal azelôtt közlekedési baleset érte, és meg is halt. A személyes gyászontúl úgy éreztem, engem most már halálomig elkísér a lelkifurdalás. Nincskitôl bocsánatot kérnem! Sokáig gondolkodtam, hogy miféle penitenciaoldhatja fel a bûnömet. Aztán egy kemény elhatározással fogtam magam,és kiutaztam Izraelbe, vagyis fejest ugrottam az ismeretlenbe. Munkát vál-laltam egy kibucban, olyat, amihez nem kellett beszélni, és közben veszettültanultam a hébert.

Ekkor odafordult a zsidó fiatalemberhez: Átá medáber ivrit?Ezen az estén másodszor kényszerült nyugtázni a zsidó fiú, hogy megint

egy nyelv, amin nem beszél. Az öreg szlovák ember kihúzta magát, ésbüszkén folytatta magyarul: Na én viszont igen, mivel két év elegendô voltnekem ahhoz, hogy megtanuljam azt a nem könnyû nyelvet. A srác élôkérdôjel volt. Így az öreg szinte szégyenkezve folytatta. Tulajdonképpenazért tanultam meg héberül, hogy elmondhassam azt az imát, amelybenbocsánatot kérek a bûnömért, amit a legjobb barátom ellen elkövettem –Joh háksév vögám hásév mimöromim: szoláchti!

Eddig a történet, és most jönne a hozzávaló „gomb”, hogy legyen a nyá-jas olvasónak valami tanulság. Ezen én nem töröm a fejem, inkább eláru-lom, hogy ez a történet bennem milyen gondolatot ébresztett. Néhány nap-pal ezelôtt bedobtak a postaládámba egy csomó szórólapot, amin hébernyelvtanfolyamot hirdettek. Eldöntöttem, hogy beborítékolom ôket, ésfeladom néhány hírhedt szélsôjobbos aktivista címére... Mit lehet tudni?!

Vegyes páros a Mûjégpályán

Ez megóvja viselôjét az illetlen szomszédok és mozifilmek kellemetlenlátványától a repülôgépek fedélzetén. A jeruzsálemi TömegközlekedésiRabbinikus Tanács ajánlásával. (sofar.hu)

1912. február 28-án születettAlfonzó, azaz Markos József színész,artista, parodista.

Erôs, sportos testalkatú ifjú volt, atanintézeti fegyelmet nehezen tûrte. Akereskedelmi iskolában komoly konf-liktusba keveredett egyik tanárával,aminek az lett a vége, hogy kicsapták.Autószerelô-inasnak állt, szabadidejét

TELEVÍZIÓ

Ziva David kíváncsivá tett

Gerô Péter elnök (és filmrendezô) nyitotta meg az új filmklub délutánját aThököly úti zsinagóga Földvári Termében. Elsô alkalommal a Két félidô a po-kolban (1961) címû alkotást mutatták be, a nemrégiben elhunyt GarasDezsôre emlékezve. A vetítést követôen az elnök moderálta beszélgetés so-rán hozzászólások, értékelések hangzottak el.

– Honnan a klub rendhagyó elnevezése? – kérdeztük Kardos Péter fôrab-bitól.

– Ez esetben az azesz pónem (szemtelen, pimasz) elnevezést kicsit humo-rosan kell értelmezni. A zsidó túlélési technikára utal, amikor a munkaszol-gálatosok között a keret parancsnoka szabót, lakatost, borbélyt stb. keresett,és a megmenekülés érdekében olyanok is jelentkeztek, akik egyáltalán nemértettek e szakmákhoz. „Csupán” életben akartak maradni.

– Mikor lesz a következô alkalom, és-mit láthatunk?– Havonta egyszeri összejövetelt tervezünk. Érdeklôdni a bzsh.zug-

lo@gmail.com e-mail címen vagy a 251-3970 telefonszámon lehet. A prog-ram: mincha, mozi, máriv!

S. A.

Azesz Pónem ZuglóbanMinchaoziárivAlfonzó: 100 éve született,

25 éve halt meg

a ligetben töltötte, ahol artistákkal ba-rátkozott, és megtanulta mutatványai-kat. Kétségbeesett apja „rendes” fog-lalkozást akart fiának, ezértStrasbourgba küldte egy ismerôséhez.

A fiatalember Párizsba utazott to-vább, a Renault-gyárban kapott mun-kát autószerelôként. 1930-ban haza-utazott, és a Vidám Parkhoz tartozó

varietében pankrátorként kezdett dol-gozni. A társulattal Bulgáriábaszerzôdött, és „a Hortobágy bikája-ként” birkózószámmal járta az orszá-got; a turné azután szakadt félbe, hogyegy török ellenfele legyôzte.

1933-ban a Royal Orfeum táncosprodukcióiban lépett fel, egy évig Itá-liában dolgozott, de a katonai behívómiatt vissza kellett térnie. Leszereléseután az Arizona mulatóban lett par-kett-táncos, de amikor az egyik, veleízetlen tréfát ûzô gazdag vendéget fel-pofozta, mennie kellett.

A vándorévek során Egyiptomban,a Közel-Kelet mulatóiban lépett felJoe Stan mûvésznéven, amelyet ha-marosan Alfonzóra változtatott. Azötletet a XIII. Alfonz spanyol királyhaláláról megjelent újságcikk adta:„Meghalt Alfonz óh, a király, éljen akirály!” – kiáltotta.

1938/39-ben ismét Nyugat-Európá-ban turnézott, s megismerkedett apantomim „atyjával”, a francia MarcelMarceau-val is.

Hazatérve ismét varietékben dolgo-zott akrobataként és táncosként, a fel-lépések között paródiákkal szórakoz-tatta kollégáit. A Moulin Rouge igaz-gatója felfigyelt rá, és ötleteit beépí-tette az elôadásokba. 1944-ben mun-kaszolgálatra hívták be, de sikerültmegszöknie, és álnéven, mûtôssegéd-ként dolgozott a Rókus kórházban.

1945-ben egy orosz katonatiszt tol-mácsaként került Szegedre, ahol meg-próbálkozott a színészettel, de remé-nyei nem váltak valóra. Budapesten ahíres bûvész, Rodolfó partnere volt aFôvárosi Nagycirkuszban, de ô önállóestre vágyott. Apránként kialakítottmagának egy egyszemélyes színhá-zat, melynek írója, rendezôje, fôsze-replôje is volt. Szállóigévé váltak be-mondásai, poénjai, zseniális paródiá-kat rögtönzött.

Az 1956-os forradalom után család-jával külföldre távozott, Bécsben,majd Belgiumban élt, és a legkülönfé-lébb filmekben vállalt szerepeket.Dolgozott Totóval, Vittorio de Sicávalés Jacques Tatival, szíve azonban ha-zahúzta.

A Vidám Színpadhoz szerzôdött,melynek nyugdíjazásáig tagja maradt.Alfonzó reklámfilmekben is szerepelt,szlogenjei máig velünk élnek. Többmint húsz magyar filmben játszott ki-sebb-nagyobb epizódszerepet, az1970-ben forgatott Én vagyok Jeromosszínészi jutalomjátéka lett. 1972-ben aVigyázat, mázolva! címû kisfilmbennyújtott alakításával elnyerte az ober-hauseni fesztivál fôdíját.

Talán legemlékezetesebb alakításáta Keménykalap és krumpliorrban lát-hatta a közönség. Számos tévéfelvételkészült vele, nagy sikert aratott a Vá-nyadt bácsi címû Csehov-paródia és afiával, Markos Györggyel elôadottkarmester-paródia.

A különös tehetségû Alfonzó 1969-ben lett érdemes mûvész. 1987. május5-én halt meg Budapesten.

(A kulturport.hu nyomán)

A sír a Kozma utcai sírkertben: 38/a parcella

Aligha van valaki, aki legalább egy-szer nem nézett bele az NCIS címû ame-rikai krimisorozatba. Én speciel szere-tem a már kilencedik évadánál tartófilmfolyamot, méghozzá több okból.Elsôként azért, mert nem kell félnem at-tól, hogy jön a gyilkos. MeglátomJethro Gibbset és csapatát, s máris tu-dom, hogy minden bûnös egy órán belülrács mögé kerül. Nem beszélve arról,hogy ennél a filmnél nem a gyilok mega rablás a fôszereplô, hanem a nyomo-zók maguk. Az egyik ilyen Ziva Davidnyomozónô, aki Izraelbôl jött, és akinekapja a Moszad egyik nagyfônöke. Nya-kában Dávid-csillaggal küzd a tengeré-szeti helyszínelôk elitcsapatában. Zivanemcsak okos, bátor, de szép is, így háta körülötte lévô férfiak sorban bepróbál-koznak nála. Természetesen mindhiába.Eleinte (amikor frissen került Ameriká-ba) a kiejtésén lehetett somolyogni.Mármint nem nekünk, hanem kollégái-nak, akik nem gyôzték ôt ilyenkor cikiz-ni. Ez a cikizés egyébként csaknem

megegyezik a „tetszel nekem”-mel.Olyan, mint amikor gyerekkoromban,ha egy fiúnak tetszettem, hóval bepan-csolt az arcomba. Ez egyáltalán divatmég? Visszatérve Zivára, még mostan-ság is elôfordul, hogy megkérdez dolgo-kat, mielôtt valami kedves csacskaságotmondana.

Nekem nagyon tetszik a Zivát játszóCote de Pablo, aki egyébként élete túl-nyomó részét Miamiban töltötte. Adiplomás chilei színésznô 2005-bencsatlakozott az NCIS szereplô-gárdájához mint a Moszad összekötôtisztje. Úgy írták le a karakterét, hogyvalaki, aki teljesen különbözik a többiszereplôtôl, mert férfiak között voltegész életében, férfiak parancsoltak ne-ki. Nem fél a férfiaktól. Félnivalója pe-dig bôven akadhat, hiszen mégiscsakrosszfiúkat és rosszlányokat üldöz acsapatával. Heroincsempészeket, bom-bagyárosokat, feleségüket láb alóleltevôket vesznek célba. Ilyenkor Zivaelöl áll a sorban, több alkalommalelsôként megy be a bûnbarlangokba,félthetnénk is, de mivel filmrôl vanszó, tudjuk, hogy nem lehet semmi ba-ja. Hiszen kitûnô lövô, még kitûnôbbharcos, ugrik, repül, mikor mi van szá-mára megírva. Bátorsága ezzel abszo-lút bizonyítottnak látszik. Arról, hogyokos, minden adásban meggyôzôd-hetünk. Úgy rakja össze a bûnjeleket,hogy a többieket is ráveszi a gyorsabbgondolkodásra. Agya még a kezénél isfürgébb.

De mi van a szerelemmel? Errôl nemsokat tudunk. Egyszer jött valakiIzraelbôl, akivel akár jóban is lehetett.Talán a vôlegénye volt? Talán „csak”egy Moszad-ügynök? Mindenesetre ezta részt nagyon elnagyolják afilmkészítôk.

Nem gondolom, hogy igazából nelenne neki udvarlója, hiszen több mintszép. Öntudatos mosolyában és hajafényben úszó bugyraiban ott lakozikegész Izrael.

Bozsán Eta