Embed Size (px)
DESCRIPTION
The essay introduces one of Eastern Europe's special, on excavations the most easily recognisableanimal-keeping facility, the pit sty, with the help of ethnographic, historic and archaeological(environment-archaeological) sources. In the first half ofthe essay we demonstrate regional partitionbased on different word usage. Following this we examine occurrences of the expression in medievaldocuments and tales. Among these we analyse a part of the Greater legend of Gellért in more detail.The analogies applicable to a closer circ1e are discussed aceording to epoch's, taken apart the objectsthat were defined as pit sry by the archaeologists themselves, from those objects, that can beexamined only conditionally. The most important among our points of view was the chemicalcomposition of the filling ground. In the future such examination would advance the research. Themost important part of the essay is the study of the pit sty at Szentkirály. The pit sty 1. was originallybuilt to be a pit sty, and was only secondarily used as a rubbish-pit, on the contrary the pit sty 2.(obj.32) could be a clay-exploiting site, and only after the c1ay-mining, after a partial fillup was usedthis pit sty as a pig-house. The material gained from the excavation referred not to animal-keepingfunction, because it was household-rubbish, so mostly ethnographic analogies helped to recognise the object, and also the well-separatable organic layer. I would like to say thanks Pálóczi Horváth András,Torma Andrea and Kórősi Andrea for their help at writing this essay.
Citation preview
- ,
ARRABONA43/1.
ARRABONA 43/1. 2005A Győr-Moson-Sopron Megyei Múzeumok Közleményei
TANULMÁNYOK
Főszerkesztő:Dr. Tóth László
Bíró Szilvia: Különleges síregyi
Tóth Henriett: Salvius Aebutiu
Arculatterv és technikai szerkesztés:Tanai Csaba Taca
Aszt Ágnes: Gödörólak a közé]Szentkirályon feltártakr
Olvasószerkesztő:Csécs Teréz
Dr. Czigány Jenő: Koravaskor
Domonkos Ottó: Egy beledi fimunkája és felszerelés~
Német fordítás:Kohut Gyuláné
Géber József: Boldogasszonymálna termesztés százh
Angol fordítás:Tóta Péter Benedek
Dr. Kormos Gyula - Poór PéteJ
Kelemen István: Kísérletek p:a XIX. század első felé
A kiadvány megjelenését támogatták:Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat
Czirók Zoltán: Győr első bor
Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma
Tóth Imre: Az első világháblgazdasági szerkezetér
>( 'f99'ft nka;:;:'': .rt-~ (t 1fJ-o, 4. t}_Ne~.zeti KU.ltur,áliSAlapprogram
L... '1:) ~D~!: 90:). ~ ~!lC\ l~') -~',': /1
Székely Zoltán: Károlyfőh~
Perger Gyula: " A' föld induvallási emlékei) ....
I:. \ "
"'ll' ..••<:"';-1: I Csécs Teréz: Adalékok Lebsr: rC ctl .., ):~- -
A b~rítón:Szent Emőd, mint a földrengések ellen óvó szent.
Színezett rézmetszet XVIII. század.Egyházmegyei Kincstár és Könyvtár Győr, Ebenhöch gyűjtemény.
Tóth László: Gróf Viczay Hgyűjteményében .. ,
Almási Tibor:Évról- évre.Fejezetek Győrképron
ISSN 0571-1304 Enzsöl Imre: A Moson me]
Kiadja: Győr-Moson-Sopron Megyei Múzeumok IgazgatóságaFelelős kiadó: Perger Gyula igazgató
Nyomdai kivitelezés: PALATIA Nyomda és Kiadó Kft.Megjelenik: 500 példányban
ULMÁNYOK
.7. identifiesran soldier,interesting,nparalleledd beside it
,written byabriella, the
biguouslyves, a deererpreted asmbstone ofrelated to
o accepted
.7. ein ausGrabsteinDasRelief
Ireichenzustande
stehendeneben zu
el basierttstehungnd dererwerden
e Ziegen,rarischens Augusteinzelner't einemssungen
ASZT ÁGNES GÖDÖRÓLAK A KÖZÉPKORI MAGYAR FALVAKBAN, ...
Aszt ÁgnesGÖDÖRÓLAK A KÖZÉPKORI MAGYAR FALVAKBAN,
KÜLÖNÖS TEKINfETIEL A SZENTKIRÁLYON FELTÁRTAKRA
Tanulmányomban! a középkori falvak legjellegzetesebb, ásatásokon legjob-ban felismerhető állattartó objektumait, a gödörólakat kívánom bemutatni törté-neti-, régészeti-, környezetrégészeti- és néprajzi forrásaink összehangolásával.
Az 61és istáll6 szavak nyelvészeti és történeti problémái
Ólnak vagy istállónak nevezzük mindazokat az állattartó létesítményeket,amelyeknek egyaránt van fala meg tetőzete is. Ilyen típusú objektumok a népraj-zi-, illetve a régészeti szakirodalomban több kifejezéssel is előfordulnak.
A köznyelvi szóhasználat következetesen elkülöníti az ól és istálló szavakat,aszerint, hogy az ól gyengébb konstrukciójú, egyszerűbb épület kisebb állatok(baromfi, sertés, kutya) befogadására, ezzel szemben az istálló jobb minőségű,nagyobb alapterületű épület lovak és szarvasmarhák tartására.?
A néprajzi szakirodalom szintén különválasztva használja ezeket a fogalmakat,ám a szétválasztás alapja más. Egyrészt megfigyelhető a különböző tájegységek elté-rő szóhasználata, ugyanarra az objekturnra Erdélyben a pajta, Észak-Magyarországon,az Ipolytól keletre az ól, a Dunántúlon az istálló kifejezést használják. 3 Az istálló és ólszavak regionális tagolódása már a XVI/XVII. századtól mutatja ezt a rendszert.' To-vábbi fogalmi átfedést jelent, hogy a pajta szót - főleg a Tarnától nyugatra - csűr ér-telemben is használják, más területeken jelzővel is szerepel a pajta, mint pl. szőlőspaj-ta.5 A Zselicségben elkülönítik a gabonás- és szénáspajtát, és mert ez utóbbi funkcio-nálisan is kapcsolódik az istállóhoz, azzal egybeépítik. 6 A csűrt a Mátra vidéken neve-zik estállónak is.? Fejlett rétgazdálkodó területeken terjedt el a csűtistúllá vagyistállóscsŰT,ami többosztatú és többfunkciójú építmény" hasonlóan a zselici szénás-pajta-istálló egybeépítéshez. A csűristálló ismert a Délnyugat-Dunántúl nagyobb felén,így Zalában, Göcsejben, Őrségben valamint Erdély egy részében." Az ól és pajta sza-vak jelentésváltozása jól nyomon követhető egy kalotaszegi példán, ahol a pajta pad-lását ólhéjának mondják (és nem pajtahéjának). Bátky Zsigmond véleménye szerintaz állattartó ól kifejezést akkor váltotta fel a pajta szó, amikor a terménytároló helyetmár nem pajtának, hanem csűrnek mondták. io Paládi Kovács Attila kutatásai szerinta pajta 1560-tól adatolható ól jelentéssel.!! Érdekes elkülönítési megoldást kínál anagy-sárréti példa, ahol a feljegyzések szerint az ól az istálló egy részét jelentette.t- Apajtának lehetett más szerkezetű állattartó hely értelmezése is, ez csendül ki Bél Má-tyás 1730 körüli leírásából: Pajtának nevezett állás.l3 (A továbbiakban a leírása egy-értelműen csak az oszlopokra helyezett tetőből álló védőépítményre vonatkozik.)
Szintén néprajzi elkülönítési szempont volt, hogy az ól konkrétan állatfajhoz köthetőállattartó építmény, mint például sertésól, lóól, baromól, stb., míg az istálló általánosabbfogalomként csak falazattal és tetővel rendelkező állattartó építményt jelent, megjegyez-ve azonban, hogy istállóban soha nem tartottak kis testű állatokat.l" Ez kevésbé követke-zetes, mint a tájegységi elkülönítés, hiszen például a korondi hagyományos állattenyész-tés szókincsében is szerepel a juhistálló kífeiezés," és használja ezt a kifejezést több másnéprajzkutató is. A juhistálló kifejezés távolabbra vezet a tárgyalt témánál, mert gyakrannem hagyományos szerkezetű istállót értenek alatta, hanem hodálytvagy akolt.16
37
ARRABONA 2005. 43 / 1. TANULMÁNYOK
Összefoglaló jelentéstartalommal bír helyenként az istálló szó, Vásárhelyen,a felszabadító háborúk után, a XVII/XVIII. század fordulójától a gazdasági tele-pek épületeinek összességét hívták istállónak. l?
Szintén nehezen értelmezhetők a következetlen szóhasználat miatt a fennma-radt középkori oklevelek vonatkozó részei. Az ól megfelelőjeként a latin szöveg-ben a mandra és hara szavak mellett a stabulum-ot is használják ilyen értelem-ben, ez utóbbira a középkori latin-magyar szójegyzékek szolgáltatnak bizonyíté-kot (pl. 1395k.; 1448). Problémás a stabulum pecorum kifejezés (pl. 1507; 1510;1511; 1514) értelmezése, hiszen a pecus /pecoris, n/ latin szó egyaránt jelentszarvasmarhát és aprómarhát (juh, kecske, disznó), 18 a középkori szövegrészletnehezen visszaadható, különösen, ha szem előtt tartjuk, hogy a bemutatott okle-velek egyikében sem központi kérdés az állattartó létesítmények bemutatása. Be-illesztett magyar nyelvű formában, vulgariter kitétellel, korán felbukkan az ÓP9kifejezés: 1208-ban, majd 1359-ben olvashatunk a yuhol nevű prediumról, 1211-ben Boreuobl-» 1297-ben Luoul nevű földről, határjárásnál 1307-benGyznouolfeu-ről, illetve 1383-ban Tykolfeldeu possesio-ról. Latinul először egy1121-ből való oklevélben szerepel a stabulum poreorum (sertésól) kifejezés.
Az istálló előfordulása oklevelekben latinul következetesebbnek tűnik, hiszen mindigcsak a stabulum kifejezést használják ezzel kapcsolatban, de figyelemmel kell lennünk ar-ra, hogy a stabulum szó jelentése több mint istálló, ezzel jelölték az ólat és a csűrt is.
Elbeszélő forrásban az istálló először Szent Gellért 1145 körül keletkezett de csakXIV. századi, interpolált átiratban fennmaradt Nagyobb Legendájában tűnik fel, Aj-tony hatalmának bemutatásánál. Ajtony úr gazdagságát többek között így szemléltetia legenda írója: Equorum etiam indomitorum multitudinem habebat innumerabilemexceptis hiis, quos pastores in domibus sub custodia servabant. 21 Szó szerinti fordítás-ban: Nem házakban tartott lovai pedig megszámlálhatatlan sokaságban voltak, azo-kon kívül, melyeket házakban őriztek a pásztorok. Szabó Ferenc fordításában: Szilajparipája számtalan sok volt, nem is számítva azokat, amelyeket istállókban őriztek esi-kósai.22 Hasonló értelemben fordította le az idézett legendarészletet Györffy István is,bár ő az állatok őrzésének helyét az archaikusabbnak tűnő ól kifejezéssel adta vissza:Szilaj lovakból megszámlálhatatlan rpénese vala, azokon kívül, amelyeket a lovászokólakban tartanak és őriznek vala.23 Igy fordítja a forrást Borzsák Endre is: ,,Ajtony fe-jedelemnek temérdek szilaj lova volt, azokon kívül, amelyeket a lovászok ólakban tar-tottak."24 A forrással kapcsolatos alapvető probléma, hogy az istálló (vagy ól) szót alatin szövegben az in domibus kifejezés jelöli, ami szó szerint házakban jelentésű. Kér-déses, hogy a (ismeretlen) legendaíró arra utal, hogy ténylegesen házakban tartottákaz állatokat, mint a német területeken, vagy esetleg ő onnan származott, ezért hasz-nálta ezt a kifejezést. Régészeti anyagban ez Magyarországon sehol sem kimutatható,a néprajzi kutatások is hangsúlyozzák, hogy a magyar lakóház és az állattartó létesít-mények nem voltak soha egy fedél alatt,25 illetve ahol ez kimutatható (Felvidék, Kis-alföld, Dunántúl egy része),26 idegen betelepedésselv vagy kései jelenséggel= (XIX.század) számolhatunk. Felmerülhet az is, hogy a magyarok házai általában tűntek aszámára olyannak, mint egy istálló, vagyis mindkét épülettípus süllyesztett padlójú,leggyakrabban ágasfás-szelemenes tetőmegoldású volt (putrik, vagyis főldólakj.é? báritt a forrás az ország egyik leggazdagabb urának kömyezetét írja le, ezért ez sem túlvalószínű feltevés. Elképzelhető egy nyelvtani hiba, figyelmetlenség is, hogy a házak-ban (in domibus) kifejezés helyett a házaknáJ30 (ad domus) kifejezést kívánta használ-ni, ennek az elméletnek a legenda többi részének kiváló latinsága mond ellent. Mellette
38
ASZT ÁGNES
álló érv lehet viszont Bölcs Leó 1Péter utal31 a nagyobb Gellért ltáborhelyök, miként a rómaiaJaszerént elszéledten, télen-nyáronellenben a nekik szükséges lova1averve, a csatarendbe állás idejéigKompromisszumos véleményt fo:feltételesen, a latin kifejezést senzést. Úgy véli, mind Györffy Gyihangsúlyozása mellett, hogy a kmeghatározóbb szerep jutott a Xjában azonban már határozottancsak kiegészítő jelleggel is) lehelgazdálkodás nomád jellegű voltkardoskúti istállóét is bizonytalaizás nehezen illeszthető az érveléletanyag és a stratigráfia összelukésőbb a XIII. század elejére data kóbor állatok befogadására éplegfeljebb akol lehetett, ám errepontot, hanem csak kiinduló elngondolom, hogy az in domibus l
leteket, így ólakat is, mint nyugdom us porcariatia39 - a forrásuCapitulare de villis részletező leímát nincs módunkban áttekinteéletére és csodáira helyeződikszakirodalom40 sem ezzel a kér,jesen a témától, hiszen a szent ékotása szintén említi az istállók;ti a lovat, az istállót, a hadakoz
Szerencsés tény, hogy a )(adalékokat nyújtanak az istállményre vonatkoznak.
Bár egyes néprajzkutatók ;zadtól indult meg, van rá korá'vélben írják, hogy a disznókat éron" (vagyis őrlési hulladékorszintén elkülöníti a makkoltancsot adva, hogy ezek után 4 pl
A gödör6lak szerkezete é
A gödöról a néprajzi forrtben földistállónak, putriisfődólnak, gugyecnek, a Dun;zatos, tetős állattartó objektthát, lovat tartanak, illetve be
~LMÁNYOK
sárhelyen,~sági tele-
a fennrna.n szöveg-I értelem-lizonyíté-)7; 1510;lnt jelentegrészlettott okle-ása. Be-az ó]l9
I, 1211-07-benzör egyés.mindigünk ar-is.
de csakfel, Aj-
éltetibilem,rdítás-
ASZT ÁGNES GÖDÖRÓLAK A KÖZÉPKORI MAGYAR FALVAKBAN, .00
álló érv lehet viszont Bölcs Leó Taktika című művének egy passzusa, amelyre VáczyPéter utal31 a nagyobb Gellért legenda értelmezése kapcsán: "Nincs körülhatárolttáborhelyök, miként a rómaiaknak, hanem a csata napjáig nemzetségek és ágakszerent elszéledten, télen-nyáron szakadatlanul legeltetve lovaikat, csatázások idejénellenben a nekik szükséges lovakat maguknál tartva és a turk sátrak közelében békóravenre,a csatarendbe állás idejéig őrzik, az éjfolyamán fogva hozzá parataxisukhoz."32Kompromisszumos véleményt fogalmazott meg ezzel kapcsolatban Kristó Gyula, akifeltételesen, a latin kifejezést sem elhagyva istállónak fordítja=' az in domibus kifeje-zést. Úgy véIi, mind Györffy György, mind Váczy Péter véleménye helytálló, annakhangsúlyozása mellett, hogy a kezes- és ridegtartás között az utóbbinak lényegesenmeghatározóbb szerep jutott a XI. században. 34 Összefoglaló Árpád-kori monográfiá-jában azonban már határozottan elveti, hogy a XI. században istállózó állattartás (akárcsak kiegészítő jelleggel is) lehetett volna, szerinte a XI. században a magyarországigazdálkodás nomád jellegű volt. 35 A régészeti feltárások istállóinak keltezését, így akardoskúti istállóét is bizonytalannak tartja. 36 (Ez a régészeti anyagra történő hivatko-zás nehezen illeszthető az érvelési rendszerébe, hiszen Méri István az objektumot a le-letanyag és a stratigráfia összehangolt elemzésével a XIVXIII. század fordulójára, leg-később a XIII. század elejére datálta.P? I. (Szent) László király III. törvénykönyvébena kóbor állatok befogadására építendő épület Kristó Gyula szerint nem istálló, hanemlegfeljebb akol lehetett, ám erre bizonyítékul nem idéz semmilyen forráskritikai szem-pontot, hanem csak kiinduló elméletével (nomád gazdaság) látja igazoltnak. 38Én úgygondolom, hogy az in domibus egy általánosító megjegyzés, ami általában jelent épü-leteket, így ólakat is, mint nyugati források parasztudvar leírásaiban olvashatjuk, pl.:domus porcsristies? - a forrásunk jellegéből adódóan azonban nem számolhatunk aCepitulere de vilJisrészletező leírásával. A Nagyobb Gellért legenda széles körű irodal-mát nincs módunkban áttekinteni, annál is inkább, mert a legenda hangsúlya a szentéletére és csodáira helyeződik és nem a környezet bemutatására, így a vonatkozószakirodalom-ö sem ezzel a kérdéssel foglalkozik. Nem szakadhatunk el azonban tel-jesen a témától, hiszen a szent életű püspök 1044-46 között írt DeIiberationes című al-kotása szintén említi az istállókat, a magyarság jellemzésénél: A magyar jobban szere-ti a lovat, az istállót, a hadakozást, mint a tenneJőmunkát.41
Szerenesés tény, hogy a XVI. századból már vannak olyan források, amelyekadalékokat nyújtanak az istállók szerkezetéhez, ezek azonban mind felszíni épít-ményre vonatkoznak.
Bár egyes néprajzkutatók álláspontja szerint a belterjes tartás csak a XVIII. szá-zadtól indult meg, van rá korábbi forrásadatunk, 42 1394-ben kelt sáros megyei okIe-vélben írják, hogy a disznókat amalomhoz telepítették, hogy ott hizlal ják .malompo-ron" (vagyis őrlési hulladékon, korpán). 1493-ban Corvin János egy rendeletébenszintén elkülöníti a makkoltatott és a házaknál, kertekben tartott disznókat, paran-csot adva, hogy ezek után 4 pénznél nagyobb összeget ne szedjenek be.43
A gödör61ak szerkezete és a bennük tartott állatok
A gödöról a néprajzi forrásokban több néven is előfordul. A Duna-Tisza közé-ben földistállónak, putrÍÍstállónak, gugyecnek, burgyénak, a Nyírségbenfódólnak, gugyecnek, a Dunántúlon íz/knek nevezik a süllyesztett padlójú, fala-zatos, tetős állattartó objektumokat, amelyekben méretétől függő en sertést, mar-hát, lovat tartanak, illetve baromfit, sőt helyenként kuryát is.44
39
ARRABONA 2005. 43 L TANULMANYOK
A gödöról, a pásztorság által "alig ismert"45 építmény a belterjes állattartásegyik bizonyítéka. Bátky Zsigmond szerint a gödöról feltűnésekor még időszaki,téli jószágtartó hely volt,46 azonban nem feledhetjük, hogy, amikor ezt írta mégerősen tartotta magát a honfoglaló magyarságról alkotott nomád elmélet. Ugyan-így nem fogadható el az az evolucionista elképzelése, hogy a tüzelősól a földólbólfejlődött ki,47 hiszen egymás mellett élésük is igazolhatónak tűnik, technikailagpedig nincsen közöttük lényeges eltérés, mindössze a növényi bélést kellett sár-ral/agyaggal tapasztani a tűzveszély miatt. Ennek felismerése azonban aligha igé-nyelt századokat.
A nagyobb jószág számára épített gödörólak téglalap alapúak, 1-1,5 m mé-lyek, szelemenes tetőszerkezetű, gádoros épületek. A tetőzetet alátámasztó ágas-fák a föld színe felé nyúlnak kb. 1,5 méternyire.w Az ólak bejárata a hosszanti ol-dalon volt. A disznók, baromfiak számára készített gödörólak egyszerűbbek, tető-zetüket ferdén elhelyezett szelemen tartja, lejáratuk meneteles kíképzésű.e? Ahizlaló verem fala ezzel szemben körben függőleges kialakítású. A vágásra szántállatot belökték a kb. 150-180 cm mély, igénytelen kialakítású, almozatlan gödör-be, amely épp csak akkora volt, hogya hízó megfordulhatott. Ha vágásra kerültsor, akkor kiásták az akkora már hasig trágyában-sárban álló sertést.w
A szerkezettel kapcsolatban fontos, a régészeti feltárásoknál is hasznosíthatómegfigyelés, hogy a gödörólak mindig béleltek a VÍz beszivárgása, a föld beomlá-sa, a hideg beáramlása ellen. A bélelést növényi szárakkal oldották meg, a terü-leti lehetőségekhez alkalmazkodva. Ezért fontos lenne, hogy a földólnak megha-tározott objektumból ne csak a betöltésből, vagy az objektum aljából, de az olda-lából is vegyenek földmintát. (Ilyen szelektív mintavétel eddig csak a Szentkirá-lyon történt, ahol a 2. gödöról (32. objektum) feltárása közben vettek több min-tát, és az objektum alsó részének mintája fás szárakat tartalmazott.j u
Az ólak méretadataira nincsen konkrét előírás, területenként változhatnak, ésszámolnunk kell azzal a ténnyel is, hogy egy középkori sertés testalkata sokkal in-kább hasonlított egy mai vaddisznóéhoz, mintsem egy házisertéséhez. Hozzáve-tőlegesen 50-60 cm marmagassággal és 50-70 kg testsúllyal számolhatunk Azólak mérete a benne tartott állatok korától, fajtájától és számától egyaránt függ,hozzávetőleges újkori adatok a sertések helyigényére.s-
> tenyészkan, tenyészkoca: 3,5-4 m-'> hízósertés: 1,6-2 m-, illetve csoportban: 1,2-1,6 m2
> egyéves süldő: 1 m-'> féléves süldő: 0,5 m2
A sertések fontos jellemzője, hogy a mai napig természetes szaporodó közös-séget alkotnak a házisertések és a vaddisznók. A középkori extenzív tartás mel-lett ez gyakoribb lehetett, ami a sertések formáján és testalkatán is tükröződött.
Ábrázolása a: Thuróczy krónika brünni kiadásában, 1488.Gödörólakban nemcsak sertéseket tartottak, hanem nagyobb jószágot is, így
szarvasmarhát vagy lovat is. A szarvasmarhák szintén kisebb méretűek voltak aközépkorban.ss így a helyigényükre vonatkozó adataink= csak hozzávetőlegesek:
> bika: 280x150 cm> tehén: 280x120-130 cm> hízóökör: 280x130 cm> ellő tehenek: 280x180-200 cm.Hasonló helyigényük volt a lovaknak is.
40
liS1!f ÁGNES
d, Hosszanti vagy keresztgyakori, hogy az istállókatössze, amelyben a különbönek.ss Itt az állatok helyigéregyeznek abban, hogy tet6lyezése soha nem féloldalanóólakéval. Néprajzi példáigazdaságos kihasználásáJNyírmihálydi).56 A szarvasstetésének bizonyítéka, hO&lkifejezéssel jelölik az ünőt Iröt (bos; wker, oker, oekoeatt a magyar parasztok legkizárólagos volt a használalvasmarha az igaereje melleművek szerint egy tehén mvajat ad, évi tejtermelése 50állatcsont -elemzéseinek télis6sorban Petrus de Ctesce»vére) kiemelik a szarvasmsrelmesebb, szívósabb, nincellenpéldát Lombardiából)lóé.6o A koraközépkori falutához tartoznak, ilyen típurok bejövetelénél barna SZl
zolása látható a Codex C1340-50-es évekre tehető.'problematikus, az is elképstorz. Sajnos a képen éppelható teljesen.)63 Bár a malközi" telepeken kerültek eke marha csak a későközészági falvakban már vannmindkét típus előfordult) ,I
alakuló szürke magyar mazadban, a ma ismert formnyésztett fajtáról van szó,sem más, később betelepinyilvántartottak a Kiskunhosszú szarvú, de nem fel:
Földbevájt állattartó ckutyavermek, tyúkólak ís,'szetevőinek kémiai- és bioállása mellett az elsődlege
Szolnoky Lajos megfigvan a rajta található gödinem általánosíthat juk, hba tartott állatok igényei S2
NYOK
artászaki,még:yan-Sibóiailagsár-
I igé-
mé-igas-ti 01-tető-49 Azáritkíör-erültI
atólá-
ös-el-tt.
ASZT ÁGNES GÓDÓRÓ1AK A KÓZÚPKORI MAGYAR FALVAKBAN, ...
Hosszanti vag:y keresztállású istállók eg:yaránt elképzelhetők. Az újkorbangyakori, hog:y az istállókat eg:y 300-1000 ö12 alapterületű karámmal kapcsoljákössze, amelyben a különböző korú és ivarú marháknak külön kifutó t létesíte-nek.55 Itt az állatok helyigénye átlago san 5-6 m-, Szerkezetileg ezek az ólak meg-egyeznek abban, hog:y tetőzetük szelemengerendára fekszik rá, amelynek elhe-lyezése soha nem féloldalas, hanem vízszintes - szemben a ferde tengelyű disz-n66lakéval. Néprajzi példákban g:yakran feltűnnek az ikerólak, amelyek a helygazdaságos kihasználásán túl a differenciált tartás bizonyítékai (pl.Nyírmihálydil.v' A szarvasmarhák középkori nem- és kor szerinti megkülönböz-tetésének bizonyítéka, hog:y a szótárak (Schlágeli, besztercei, Murmelius) különkifejezéssel jelölik az ünő t (vacea; ine, yne, ewneo), bikát (tauro; bica) és az ök-röt (bos; wker, oker, oekoerj.>? A szarvasmarha sokoldalú hasznosíthatósága mi-att a mag:yar parasztok legfontosabb állata volt. A XI-XII. században igaerőkéntkizárólagos volt a használatuk, és a ló később sem szorította ki az ökröt. 58A szar-vasmarha az igaereje mellett jelentős táplálékforrás volt, XIII/XIV. századi agrár-művek szerint eg:y tehén május 1. és szeptember 29. között 44,4 kg sajtot, 6,2 kgvajat ad, évi tejtermelése 540-647 1,59húshasznosítása eg:yértelmű a faluásatásokállatcsont-elemzéseinek tanúsága szerint. Ug:yanezen szerzők (gondolunk itt el-sősorban Petrus de Crescentiis 1305 k. írt Opus ruralium commodorum című mű-vére) kiemelik a szarvasmarha igénytelenségét a lóval szemben, hog:y az ökör tü-relmesebb, szívósabb, nincs szüksége zabra és patkolásra (bár erre is találhatunkellenpéldát Lombardiából) , és tartása harmad annyi befektetést igényel, mint a16é.60 A koraközépkori faluásatások szarvasmarhái a rövid szarvú, kis termetű faj-tához tartoznak, ilyen típust jelenít meg 1353-ban a Képes Krónika is, a mag:ya-rok bejövetelénél barna szfnezéssel.s! Rövid, felálló szarvú ökör sematikus ábrá-zolása látható a Codex Cumanicus vízjelei között is, amelyeknek keltezése a1340-50-es évekre tehető. 62 (Ennek a képnek a zoológiai elemzése azonban igenproblematikus, az is elképzelhető, hog:y két állatot ábrázoltak, és az összeillesztéstorz. Sajnos a képen éppen a legjellemzőbb részlet, a szarv, illetve a fej nem lát-ható teljesen.j= Bár a mag:yarok vándorlásának útvonalán, VIII-X. századi "etel-közi" telepeken kerültek elő hosszú szarvú marhakoponyák, 64 de a mag:yar szür-ke marha csak a későközépkorban alakulhatott ki. A XIV/XV. századi mag:yaror-szági falvakban már vannak hosszú szarvú marhakoponyák (pl. Szentkirályonmindkét típus előfordultj.s> azonban a hibridizáció, mutáció, szelekció révén ki-alakuló szürke mag:yar marha csak valamivel később jelent meg, a XVI/XVII. szá-zadban, a ma ismert formája pedig csak a XVIII/XIX. században.s= Helyben kite-nyésztett fajtáról van szó, amely nem köthető sem a honfoglaló mag:yarokhoz,sem más, később betelepülő keleti néphez (kunokhoz). A XIX. században mégnyilvántartottak aKiskunságban eg:y "kun fajta" mag:yar marhát (sic!), amelyhosszú szarvú, de nem fehéres, világosszürke színű volt, hanem kékesszürke. 67
Földbevájt állattartó objektumok lehettek az említetteken kívül birkaszínek,kutyavermek, tyúkólak is,68 régészeti elkülönítésük a méretadatok és a talaj ösz-szetevőinek kémiai- és biológiai vizsgálatávallenne lehetséges - ám a kutatás maiállása mellett az elsődleges feladat az objektumok összegyűjtése.
Szolnoky Lajos megfig:yelése szerint az udvar kiépülésének mértéke aránybanvan a rajta található gödörólak számával, 69 ám azt hiszem, ezt a megállapítástnem általánosíthat juk, hiszen a gödörólak számát inkább a gazdálkodás jellege,a tartott állatok igényei szabták meg.
41
ARRABONA 2005. 43 / 1. TANULMÁNYOK
A gödöról megépítése nem igényel sem jelentős építőanyagokat, sem különösebbszakértelmet, specialistát, elterjedése tehát általános térben és időben egyaránt. 70
A dolgozatban nem érintjük az extenzív sertéstartás egy jellemző objektumát, a fi-aztarógödröket."! Bár nevük, illetve funkciójuk egybecseng a gödörólakéval, alapvetőkülönbség, hogy a kondások által ásott erdei gödröknek soha nem volt tetőzete.
Sajnos nyitva kell hagynunk annak a kérdését, hogy az ólak abeltelkeknekmely részén helyezkedtek el, illetve hogyan illeszkedtek a települések topográfi-ájába. A kutatás jellemzője, hogy a településszerkezet- és a beltelkek kutatásanem párhuzamosan, egymást kiegészítve folyik, hanem esetlegesen, ami a lelet-mentések lehetőségeiből adódik.
Gödörólak Árpád-kori falvainkban
A következőkben a középkori Magyarország falvaiból megismert gödörólakatmutatom be. Analógiáik szűk területre korlátozódnak, igazolva azt a megállapí-tást, hogy ezek az objektumok jellegzetes kelet-európai építmények, igazodva aföldrajzi, természeti lehetőségek szabályozta állattartáshoz.P
Az Árpád-kori állattartó objektumok közül a legelsőnek felismert, és vitatha-tatlanul be azonosított gödöristállót Méri István tárta fel Kardoskút-Hatablaki ká-polna lelőhelyen, 1955-57. között folytatott ásatásain.P Az objektum enyhénföldbemélyített, 7,6x4,2 m oldalhosszúságú lekerekített téglalap alapú, padlóza-ta erősen taposott, leszámítva a falazat melletti 20-40 cm széles sávot, ahol Mé-ri István szerint bélés vagy padka lehetett. Méri István az építmény funkcióját in-direkt következtetésekkel határozta meg, kizárva a lakóház, a műhely és a ter-ménytároló funkciót. Leírásában és rekonstrukciós rajzában is összekapcsolta azépületet a körötte futó árokkal, és annak leleteit (állatorvosi érvágó, kutyacsont-váz) feltételesen, de az épülethez tartozónak vélte. Elsősorban az ásatási fotóimutatják, hogy a két objektum nem azonos tengelyű, továbbá a gödöristálló sar-kai metszik az árkot több helyen is (az alaprajzi felmérés szerint csak a DNy-i sa-rokbanj.Z+ bizonyítva, hogy nem együtt épültek. A rekonstrukciós rajz sánc aiszintén túlméretezettnek tűnnek, a sekély árokból nem termelhettek ki ennyi föl-det. E kritikai észrevételek hangsúlyozása mellett bizonyítottnak tűnik számom-ra is, hogy az épület állattartó hely, gödöristálló lehetett. Sajnálatos, hogya leg-közvetlenebb bizonyíték (talajminta) innen is hiányzik. A kardoskúti istállóegyik legközelebbi párhuzamát Szlovákiából ismerem. Bohata I. (Páldomb) lelő-helyéről, ahol Alojz Habovstiak tárt fel egy, ugyancsak a XII/XIII. század fordu-lójára datált, 4,2x5,3 m alapterületű objektumot, amelynek padlója erősen tapo-sott volt, tüzelővel nem rendelkezett, s talált cölöplyukai a kardoskúti istállóé-hoz hasonló módon rendeződtek a fal mentén körbe.F> A tanulmány első meg-szerkesztése után jelent meg Ordacsehi-Bugaszeg első publikációja, amelyben azásatók 5, a kardoskúti gödöristálló szerkezetével egyező, nagy méretű (35-55m-), cölöpszerkezetes, mély (eredetileg: -120-180 cm); meneteles lejáratú, tüze-lő nélküli, betöltésében emelkedett foszfáttartalmú veremépületet mutatnak be- egyértelműen állattartó helyként, verem- vagy földólként meghatározva.i" Ki-emelendő, hogy a nagy felületű és intenzív ásatási területről lakóház nem kerültelő, e településformát az ásatók kétbeltelkes formának határozták meg,"? amivelmaximálisan egyet kell értenünk, jelezve azonban, hogy egyéb esetben, pusztánaz istálló/ól megléte nem utalhat erre.
42
ASZI' ÁGNES
Gödör61at (vagy gödöristáásató régész a X-XI. századi fajáa téglalap alapú építmény II.••az alaprajzb61 leolvasval bkardoskúti istállóva1. Értékelésaz elemzését a cölöplyuk néHlsonló szerkezetű, tűzhely néllca 101. objektum is. Sajnos azokács Miklós, meghatározó sze
Feltételesen istállónak lDpád-kori objekturnai közül aimélységadat a gépi nyesés,ilIobjektum 350x290 cm alaptEláltak benne. Az interpretácilitását jellemző feltűnően nu!i sarokban feltárt cölöplyuk.clve óvatosan a jászollal magyiri objektumok kevésbé jelenmet, illetve nem jelent meg Ivolna el. 80 Az ásató még két ,;gi rendeltetésű objektumnak.helyek vagy terménytárolók.tük és szerkezetük alapján útó épületek, ólak vagy istállctűzhely nélküli, szelemenes 1rácsperem töredéke került elhely nélküli, szelemenes tet~padlóval, 80 cm széles bejár!
Az említetteken kívül a 11
lás gödörólakra. Laszlovszkymében utal arra, hogy a Tisállattartássallehet kapcsolatciójában, leírása (és szóbeli Itációt. Az V. felület S. objellsott padlójú volt, és ehhez hma (2,4~2,Sx1,8-1,9 m alapralapú) is.84 A gödörólak feliírásában említi, az objektumsi körülményeket jellemzi, ttet, illetve a tervezett nagytami mellett nem érvényesillI
A továbbiakban olyan o·ján lehettek gödörólak, ámnem gödörólnak interpretál!fogalmazott elvekhez ígazínberendezéseinek hiánya, mvettem, ha az ásató kíhangikete színű, szerves maradvll
YOK
ebb
a fi-rető
nekáfi-ásalet-
katipí-a a
m-~g-llólő-lu-10-
.é-~g-az55:e-beCi-ilt'elin
ASZT ÁGNES GÖDÖRÓlAK A Közí~PKORI MAGYAR FALVAKBAN, .. ,
Gödörólat (vagy gödöristállót) tárt fel Takács Miklós Lébény-Bille dombon. Azásató régész a X-XI. századi falu 45. objekturnát a kemence illetve tüzelőhely hiányaés a téglalap alapú építményalapterületének szokatlan mérete miatt (kb. 4,4x3,1 m- az alaprajzból leolvasva) határozta meg gödörólnak és állította párhuzamba akardoskúti istállóval. Értékelésénél felveti a gondolatot, hogy ennek az objektumnakaz elemzését a cölöplyuk nélküli házakéval együtt lenne érdemes elvégezni.if Ha-sonló szerkezetű, tűzhely nélküli, ágasfás-szelemenes tetőmegoldású építmény volta 101.objektum is. Sajnos azonban ezen objektumok betöltését nem mutatja be Ta-kács Miklós, meghatározó szempontjai a szokatlan méret és a tüzelő hiánya.
Feltételesen istállónak határozta meg Bóna István a dunaújvárosi telep Ár-pád-kori objektumai közül a 8. objektumot. Az enyhén földbemélyített (pontosmélységadat a gépi nyesés, illetve a rossz ásatási körülmények miatt nem ismert)objektum 350x290 cm alapterületű szabálytalan téglalap volt, tűzhelyet nem ta-láltak benne. Az interpretáció nál meghatározó szempont volt az építmény stabi-litását jellemző feltűnően mélyre ásott cölöplyukak megléte, s különösen a DNy-isarokban feltárt cölöplyukcsoport, amit Bóna István az állatok kikötésével, illet-ve óvatosan a jászollal magyarázott. 79 Az avar falu feltárása mellett az Árpád -ko-ri objektumok kevésbé jelentősek, a publikációban sem kapnak nagyobb figyel-met, illetve nem jelent meg róluk önálló tanulmány, amit Horváth Béla készítettvolna el.80 Az ásató még két XII/XIII. századi építményt határozott meg gazdasá-gi rendeltetésű objektumnak, és szűk szavú leírása szerint ezek sem lehettek mű-helyek vagy terménytárolók. Leletszegénységük, erősen döngölt padlójuk, mére-tük és szerkezetük alapján úgy gondolom, nem zárható ki, hogy ezek is állattar-tó épületek, ólak vagy istállók voltak. Az l. objektum 285x250 cm alapterületűtűzhely nélküli, szelemenes tetőzetű épület volt, betöltéséből mindössze egy bog-rácsperem töredéke került elő.81 Az 5. objektum 300x260 cm alapú, szintén tűz-hely nélküli, szelemenes tetőszerkezetű építmény volt, kiemelten erősen döngöltpadlóval, 80 cm széles bejárata meneteles kialakítású volt. 82
Az említetteken kívül a magyarországi szakirodalomban egyszer történik uta-lás gödörólakra. Laszlovszky József szintén a Méri István féle gondolatok szelle-mében utal arra, hogy a Tiszafüred-morotvaparti ásatáso.k83 némely objektumátállattartássallehet kapcsolatba hozni. Bár a gödöról szó nem szerepel a publiká-ci6jában, leírása (és szóbeli közlése) világosan mutatja az erre irányuló interpre-tációt. Az V. felület 5. objektuma 3,2x2 m alapú rézsűs kiképzésű, erősen tapo-sott padló jú volt, és ehhez hasonló jellemzőket mutatott az V. felület 6. objektu-ma (2,4-2,5xl,8-l,9 malapú), illetve az V. felület ll. objektuma (3,2x2,4-2,5 malapú) is.84 A gödörólak felismeréséhez jelentősen hozzáj árult, hogy az ásató le-írásában említi, az objektumok betöltése fekete, zsíros, kevert föld volt. Az ásatá-si körülményeket jellemzi, hogy gépi nyesés megbolygatta a középkori járószin-tet, illetve a tervezett nagyberuházás határideje feszített ütemű feltárást írt elő,ami mellett nem érvényesülhettek a legideálisabb ásatási módszerek.
A továbbiakban olyan objektumokat mutatok be, amelyek szerkezetük alap-ján lehettek gödörólak, ám azokat az ásató régész vagy nem interpretálta vagynem gödörólnak interpretálta. Szempont jaimat részben a Méri István által meg-fogalmazott elvekhez igazítottam (erősen döngölt padló, a lakóépületekjellemzőberendezéseinek hiánya, műhelyhulladék hiánya), részben fontos jellemzőnekvettem, ha az ásató kihangsúlyozza az objektum feltűnően zsíros tapintás ú, fe-kete színű, szerves maradványokra (trágya) utaló betöltést, továbbá az egyszerű
43
ARRABONA 2005. 43 / 1. TANULMÁNYOK
tüzelőberendezést sem tartottam kizáró tényezőnek. Bár nem meghatározószempont, figyeltem arra, hogy az adott települések házainak formája és méretemilyen jellemzőket mutat, és elsősorban az ezektől eltérő objektumokat vizsgál-tam. De még egyszer hangsúlyozom: nem szükségszerű, hogy az ólak kisebbekvagy lényegesen nagyobbak legyenek a lakóházaknál. Mivel az adataim csak apublikált ásatásokból származhatnak, amelyeknél a hangsúly nem ezeken az épít-ményeken van, leírásuk, rajzaik, fotó ik nem egyszer hiányosak, és nem áll mó-domban közvetlen bizonyítékot felmutatni, csak azokat az építményeket muta-tom be, amelyek valamilyen szempontból jellemző típusát adják a gödörólaknak.Adataim szegénysége nem teszik lehetővé a tipizálás t, ám úgy vélem ennél az ob-jektumnál ez egyébként sem lenne célszerű, számos ismeretlen tényezővel kelle-ne számolni, ami eleve torzítaná csoportosításunkat. Természetesen a tévedés le-hetősége így is fennáll, ám úgy gondolom, hogy figyelembe véve egy-egy belső te-lek gazdasági épületei és lakóobjektumai közötti számarányt, ez a tévedés rnin-denképpen kisebb lesz, mint ami a jelenlegi szakirodalomból kiolvasható.
Pintér László ballószögi ásatásáne- (MS autópálya, 91. lelőhely) többféle gaz-dasági rendeltetésű, szerves betöltés ű objektum is előkerült. Ezek megvilágíthat-nák, az Arpád-kori gazdasági udvarok sokszínűségét, célszerű kialakítású objek-tumai a differenciált belterjes állattartás igazolását jelenthetnék. 62. objektumanégyzetes kiképzésű, 3,7x3,04 m alap ú volt, hasonló kiképzésű (és funkciójú) le-hetett a 65. objektum is, amely valamivel kisebb alapterületű volt: 3,lx2,6 m. A90. objektum kerek alapú volt, átmérője 220 cm, rézsűs szakasza is gödörólrautal. 123. objektuma ovális alapú volt, oldalai 4,08x2,96 m hosszúak. Az objek-tumok közös jellemzője az erősen döngölt padló, a kemence hiánya és a feketebetöltés. Leleteik terminus post quem datálják az objektumokat, amelyek másod-lagosan szemétgödrök lehettek Az ásató a 62. és 65. objektumot tűzhely nélküliháznak tartja, a másik két objektumot nem tárgyalta cikkében részletesen.
Ugyanennek az ásatási területnek egy másik szakaszán dolgozott V. SzékelyGyörgy, akinek a Hetényegyháza-BeJsőnyír nevezetű lelőhelyén feltárt 88. objek-tumot (4,5x3,5 m) sorolnám a gödörólak közé a fent szempontok alapján. 86Azásató az "egyéb objektumok" között tárgyalja, és elképzelhetőnek tartja, hogy azállattartással függ össze.
Jellemző kitétel az ásatások értékelésénél, hogy a "településen jelentős állat-tartás volt", ám sajnos az is jellemző, hogy ehhez a mondathoz nem kapcsolnakbizonyító objektumot. Ez történt Esztergom-Szentgyörgymező Árpád-kori faluásatásának közelmúltban publikált kiértékelésekors? is, ahol a 72 bemutatott ob-jektumok egyikét sem merte a feltáró régész, Lázár Sarolta még feltételesen semaz állattartással összekapcsolni. Figyelemre méltó, hogy a 7. ház (=XXII./1.)leírásánále" megjegyzi, a ház ÉNy-i oldalán, mintegy 70 cm széles, keményre ta-posott földpadlót lehetett megfigyelni, amelyen .szerves tartalmú fekete iszapré-teg" volt. Mivel ez a réteg a házban máshol nem folytatódik, úgy gondolom, ésez tűnik ki az összesítő alaprajz vonatkozó részéből is, a ház egy korábbi épüle-tet (istállót) vág. Az ásatásnak egy másik feltehetően állattartó objektuma volt a26. gödör, amelynek feltűnő méretei (7,4x4,3 m) formája, a lakó- valamint a mű-helyépületekre jellemző részletek hiánya egyaránt állattartásra utalnak.
Csak másodlagos közlésből ismert Németh P. beregsurányi ásatásának egy-80 cm mély, 4x2 m alapterületű gödre, amelynek egyik oldala lejtős kiképzésű,alja pedig egyenetlenül taposott. A adatot publikáló Csiszár Árpád szerint a gödör
44
~"""Óftrem volt.89Csiszár Á'" ,tek*tész1eltek volna, és stt~tésében pedig csak,;' 42.) Árpád-kori fázisának bei.lIiiI<jegyeznünk, hogy újkéWdatóvermek falazata körlHnem bevezették, hanem belőllI!IÖkOr kiásták a veremből.ül6bb gödörólra utalhat, sem&lm~(Amai Magyarország, de:••••. kori objekturnát tárta il(3) leletmentésén.F AtÚZlItum betöltéséből ezüst gyúnilakat, zár, zabla, patkók, breMt elő a szokott állatcsontomuhi csata (1241. ápr. 11.) J
az a néprajzi leírás, amely IIIállatokon kívül használható.
Különös, analógia nélküSajólád határában, Kemej(ptdala arányos an rézsűs kiképító, amelyből nagy mennyisévolt, és az objektum körül fezete is lehetett. Véleményemtételezést, hogy ez hízlalőgö(könnyű faborítás) szolgáltál
Szűkszavú leírás miatt I
amelyeket KiskupféJegyházafel Somogyvári Agnes. A felnsorolása nélkül elkülöníti amint megemlíti, hogy ezekellgödör is előkerült, amelyek!szélein, vagy a közepén.ö Itfedett udvari építmények, abetöltésükben nincs ipari hlhogy precíz, részletes leírás!ség, amikor a feltárt objektuközépkori falusi építészet ár:
V. Székely GyörgyLajos.mezésénél szintén elképzelnalapterületű -80 cm mélyenzelő nyomát nem lehetett mlyukak"96 (amelyek különbemegtámasztásra, mint a 0011padlózat és a rétegek isme!hogy állattartó építményrőlel a lehetőségét. A lókoponyrszerint ülőke volt, amelyrenéj
LMÁNYOK ASZT ÁGNES GÖDÖRÓLAK A KÖZÉPKORI MAGYAR FALVAKBAN, '"
zékelyobjek-,86 Az
ogy az
hizlalóveremvolt.s? Csiszár Árpád nem ír arról, hogy a gödör foltja mellett cölöp-lyukakatészleltek volna, és sem fotót, sem rajzot nem tesz közzé, Németh P. ása-tási jelentésében pedig csak egy égetőkemencét említ a lelőhely (Beregsurány-42.) Árpád-kori fázisának bemutatásakor.?? Az értelmezéssel kapcsolatban megkell jegyeznünk, hogy újkori (szabolcsi) analógiák azt mutatják, hogy ahízlalóvermek falazata körben mindenhol függőleges kiképzésű volt, amelybenembevezették, hanem belökték az állatot, és ott tartották egészen a levágásáig,amikor kiásták a veremből.P! Így Csiszár Árpád leírása véleményem szerint in-kábbgödörólra utalhat, semmint hízlalóveremre.
A mai Magyarország, de talán Kárpát-medence leggazdagabb betöltésű Ár-pád-kori objektumát tárta fel Wolf Mária Hejőkeresztúr-Vizekköze autópályás(M3) leletmentésén.v- A tűzhely nélküli, rézsűs falazatú, taposott padlójú objek-tum betöltéséből ezüst gyűrű, ásóvasalás, balta, kétkézvonó, sarló, kések, kulcs,lakat, zár, zabla, patkók, bronz pénzváltó mérleg, nyílhegy, kard, kőmozsár ke-rült elő a szokott állatcsontok és kerámia mellett. A leletek lelőkörülményére amuhi csata (1241. ápr. 11.) közelsége adhat magyarázatot, illetve részben talánaz a néprajzi leírás, amely az istálló berendezésnél említi, hogy az istállóban azállatokonkívül használható és roncs szerszámok tömegét tartották.v'
Különös, analógia nélküli Wolf Mária egy másik ásatásának objektuma. ASajóládhatárában, Kemej(pusztánJ feltárt 1. számú gödőr?" 1,43 m átmérőjű, ol-dala arányosan rézsűs kiképzésű, ám az alsó sávban, körben bevájt rész találha-tó, amelyből nagy mennyiségű vasszög került elő. A betöltés zsíros, fekete földvolt, és az objektum körül feltárt karólyukak arra utalnak, az építménynek tető-zeteis lehetett. Véleményem szerint a gödör méretei, betöltése megengedik a fel-tételezést, hogy ez hizlaló gödör volt, s ez esetben a szögek a béllet összetartását(könnyűfaborítás) szolgálták.
Szűkszavú leírás miatt nehezen értelmezhetőek azok a "kérdéses" gödrök,amelyeketKiskunfélegyháza határában folytatott autópályás leletmentésen tártfelSomogyváriÁgnes. A feltárt Árpád-kori falurészlet leírásában a jellemzők fel-sorolásanélkül elkülöníti a gabonatároló vermeket és a szemétgödröket, vala-mintmegemlíti, hogy ezeken kívül a házak körül több olyan "kérdéses funkciójú"gödör is előkerült, amelyekhez cölöplyukak is kapcsolódtak vagy az objektumszélein,vagy a közepén.v' Itt is felvetődik annak a lehetősége, hogy a tetőzettelfedett udvari építmények, amelyek nem kapcsolódnak terménytároláshoz vagybetöltésükben nincs ipari hulladék esetleg gödörólak lehettek. Úgy gondolom,hogyprecíz, részletes leírásra (és ábrák közlésére) éppen ott és akkor van szük-ség,amikor a feltárt objektum funkciója kérdéses, hiszen szakmai továbblépés aközépkorifalusi építészet árnyaltabb megismerése felé csak így lehetséges.
V. Székely György Lajosmizse határában feltárt Árpád-kori II. házának értel-mezésénél szintén elképzelhetőnek tartunk más megoldást is. A "ház" 4x3,S malapterületű -80 cm mélyen földbe ásott objektum volt, amelyben semmiféle tü-zelőnyomát nem lehetett megfigyelni. Az objektumhoz nem kapcsolódtak .karö-lyukak"96(amelyek különben is kevésbé lennének alkalmasak a mázsás földtetőmegtámasztásra, mint a cölöpök). A "ház" betöltéséből lókoponya került elő. Apadlózat és a rétegek ismerete nélkül ez esetben sem állíthatjuk határozottan,hogyállattartó építményről van szó, de pusztán e leírás ismeretében nem vetjükel a lehetőségét. A lókoponya értelmezésére két álláspont született, az ásató régészszerintülőkevolt, amelyre néprajzi analógiaként az alföldi pásztorok szokását idézi,"?
határozó~méreteI vizsgál-psebbekh csak alaz épít-, áll mó-t muta-laknak.laz ob-Ikelle-
edés le-első te-és min-
'le gaz-,gíthat-objek-ktuma
ójú) le-6m.Aörólraobjek-feketeásod-
nélküli
s állat-solnakri falutt ob-n semL/L)e ta-
zapré-m, és
épüle-Ivolt alamű-
ak egypzésű,gödör
45
ARRABONA 200.5. 43 / 1.TANULMÁNYOK
míg az állatcsont-anyagot feldolgozó kutató, Takács István szerint karóra tűzveállt az objektum mellett'" (bár nem utal rá, de hasonló elképzelése volt a későkö-zépkori Szentkirály falu 4. telkén feltárt 1. gödöról betöltés éből előkerültlóko:(lonyákkal kapcsolatban is. Ezt a kérdést részletesebben ott tárgyalj uk.)
Ujabb értelmezések megkérdőjelezték Ete korai, X-XI. századi fázisához köt-hető 1935/3. objektum ház voltát is, a tüzelőberendezés hiánya miatt. 99 Elkép-zelhető, hogy itt is egy kisebb gödörólról van szó.
Bár nem faluásatáson került elő, de jellegét tekintve ide kivánkozik a lébényiapátság gazdasági udvarán megkutatott III./20. objektum bemutatása. A nagy mére-tű téglalap alakú gödröt csak részlegesen sikerült feltárni, 217x267 cm-es szakaszaesett az ásatási felületre. Mélysége a középkori járószinttől-80 cm volt, Ny-i oldalá-nak kiképzése lejtős. ~zürkés, agyagos összetételű betöltéséből patkók, lóvakaró, já-szolszeg is előkerült. Ertelmezésünk szerint az objektum gödöristálló lehetett.loo
A felsorolt anyag inkább csak jelzésszerűen utal a gödörólak elkülönítési le-hetőségeire, nem teljes összefoglalása a feltárt objektumoknak. Ennek oka az amár többször hangsúlyozott tény, hogy az állattartó objektumok interpretációjanem kapott megfelelő hangsúlyt sem az ásatásokon, sem a feldolgozásokban, pe-dig a falusi kultúra tanulmányozása e téma teljes hanyagolásával alapvetően té-ves végkövetkeztetésekhez vezet.
Gödörólak a középkori falvainkban
Bár a későközépkori falvak régészeti kutatása nem olyan intenzív, mint az Ár-pád-kori falvaké, ám a róluk alkotott kép, köszönhetően az írott adatoknak illet-ve a stabilabb falusi építményeknek, teljesebb.l''! A korszakra jellemző változás,az extenzív állattartás fokozatos "szelídülése"102 a régészeti ásatásokon nehezenkimutatható, hiszen ez a legnagyobb számban tartott állatok (marhák) esetébennem jelent élesen kimutatható különbséget a korábbiakhoz képest.l'P
A fokozott figyelem miatt azonban későközépkorból több, ásatásokon felis-mert, és publikált gödörólat is ismerünk:
Négyszállás jász településről Selmeczi László két gödörólat közölt, ám az ob-jektumok leírása szűkszavú: 1,5x2,5m alapterületű, rövidebb oldalon lejtősbejá-rattal készített építmények voltak. Az egyik gödörólról közölt alaprajz leginkábba dunaújvárosi XII/XIII. századi falu 5. objektumának alaprajzával vethető össze,bár annak az alapterülete lényegesen nagyobb (3,Ox2,6 m) volt.
Ugyanitt említ Selmeczi László orgondaszentmiklósi ásatásáról is kétgödörólat, ám ezek pontos adatait nem közli. Feltehetően az I. sz. telek D objek-tumáról és a II. sz. telek B objektumáról van szó, amelyek teljes feltárására a ked-vezőtlen ásatási feltételek miatt nem kerülhetett sor.l°4
Szentkirály kun falu feltárás án ugyancsak két gödöról került feltárásra. A to-vábbiakban ezt a két objektumot mutatom be, szemléltetve velük a gödörólak ku-tatásának lehetőségeit, módszereit, illetve az eredmények értékelhetőségét.
A szentkirályi gödörólak
Szentkirály 21 éves régészeti kutatása során (1969-90. között, kisebb megszakí-tásokkal) Pálóczi Horváth András vezetésével 25 lakóházat, és összesen mintegy300 telepobjektumot tártak fel teljesen vagy részlegesen. lOSA feltárt objektumok
46
t,.-sY száma mellett témánk sze.f ' •.,os régészeti módszerek meTh;'.bltos megfigyelésekkel gazda:
A 4/a telek, 1. gazdasági ,
';.,A település tengelyében ti.,kutatva, illetve 850 m4JköZepén, a házra merólege54hUtak, amely vágta az 1. göDieket nyitottak (XXIV.és JeobJektum, amely szabálytalalház felóli oldalán félkörívesellek gazdasági udvarának szelújbóli bemutatását az azótaletve az, hogy a publikáciÓ!gödöról (32. objektum) kert:tásuk mindenképp új adatos
Az 1979-80. években felszori tapasztásfelületen (15anyaggal telített rétegek (1~ken az újabb tapasztás elóttpos rétegek (14., 5., 4. réte:felhasználás (szemétgödör)jektum és a betöltódése fun
Az állattartó objektuma!zik az objektumot,109 haneszolgáltatott bizonyítékot ategeken túlmenóen az 1. ta]vült disznóürülék (koprolit]ai elemzése az állat táplálk
Az objektum kialakításamint a környezó karólyukaiásatót arra, hogy kizárja a 1«röt és a terménytárolást, ésricának vagy teleltetó gödö
Korának meghatározásllviszonya a betöltésében ~
Ez az elemzés kronolékorai házhoz (4/a) kötódildomináns, és csak a legfellszázad elejéhez köthető la
Abetöltődés jellemzójemég használható edényeketovábbhasználták, illetvem
A leletanyag zöme kerszegek) fordulnak eló. Fallüvegtárggyal számolhatunl
.NYOK
tűzvesőkö-terült
: köt-'Jkép-
bényinére-kaszaldalá-ó,já-10
si le-laz akiójal, pe-in té-!I
r;, Ár-lillet -pzás,ezenébenIfelis-
~ob-bejá-kábbssze,
kétbjek-:ked-
~ to-r ku-
zakí-tegymok
ASZT ÁGNES GÖDÖRÓLAK A KÖZÉPKORI MAGYAR FALVAKBAN, ooo
nagy száma mellett témánk szempontjából is alapvető fontosságú, hogy a hagyomá-nyos régészeti módszerek mellett jól érvényesültek a környezetrégészeti elvek iS,106fontos megfigyelésekkel gazdagítva a falu ökológiai viszonyairól alkotott képet.
A 4/a telek, 1. gazdasági objektum (l-2. kép.)
A település tengelyében fekvő 4. telek 1979-80-ban mintegy 1750 m--en lettmegkutatva, illetve 850 m--en megásva.t?? A 4. és 4a. ház feltárása után a telekközepén, a házra merőlegesen egy 25 m hosszú kutatóárkot (22. kutatóárok)húztak, amely vágta az 1. gödörólat. Megkutatására két oldalt szabályos szelvé-nyeket nyitottak (XXIV. és XXV. szelvények). Ekkor rajzolódott ki egészében azobjektum, amely szabálytalan ovális alakú 4,10xs,30 m alapterületű, és a lakó-ház felőli oldalán félkörívesen cölöplyukak övezik. Az objektumról, illetve a 4. te-lek gazdasági udvarának szerkezetéről már megjelent egy előzetes közlemény, 108újbóli bemutatását az azóta megtörtént részletes anyagfeldolgozás indokolja, il-letve az, hogy a publikációt követően, az utolsó ásatási szezonban (1990) újgödöról (32. objektum) került elő, amit szintén feldolgoztunk, így összehasonlí-tásuk mindenképp új adatokat illetve új szempontokat eredményezhet.
Az 1979-80. években feltárt gödöról funkciójának meghatározását a három-szori tapasztásfelületen (IS., 12., 7. rétegek) megfigyelt zsíros, fekete, szervesanyaggal telített rétegek (13., ll., 6. rétegek) segítették, illetve ezeken a rétege-ken az újabb tapasztás előtt elterített homokos, homokos-agyagos, homokos-isza-pos rétegek (14., S., 4. rétegek) ismétlődése. A beltöltődés jellege a másodlagosfelhasználás (szemétgödör) jellegre utal, és egyben arra figyelmeztet, hogy az ob-jektum és a betöltődése funkcionálisan elkülönülhet.
Az állattartó objektumok esetén tehát nem feltétlen az állattartó eszközök jel-zik az objektumot.l''? hanem sokkal inkább a szerves anyag feldúsulása. Erre isszolgáltatott bizonyítékot a szentkirályi l. gödöról feltárása, a szerves, trágyás ré-tegeken túlmenően az 1. tapasztás (IS. réteg) felületén egy összeszáradt, megkö-vült disznóürülék (koprolit) darabja került elő.llo Ennek részletes kémiai-biológi-ai elemzése az állat táplálkozására, és fajtájára adna pontosabb adatot.
Az objektum kialakítása (teknős forma), taposott, illetve szerves rétegei, vala-mint a környező karólyukakból kiszerkeszthető tetőzet együttes megléte vezette azásató t arra, hogy kizárja a lehetséges funkciók közül a lakóépítményt, a munkagöd-röt és a terménytárolást, és néprajzi analógiák felhasználásával disznófiaztató kut-ricának vagy teleltető gödörólnak határozza meg a feltárt építményt.U!
Korának meghatározása, illetve a két, a telek elülső részében feltárt házhoz valóviszonya a betöltésében talált leletek terminus ante quem elemzésével történt meg.
Ez az elemzés kronológiailag igazolta, hogy az objektum használati ideje akorai házhoz (41a) kötődik, hiszen a leletanyagban a XV/XVI. századi horizont adomináns, és csak a legfelső rétegekben jelenik meg a XVI. század végéhez - XVII.század elejéhez köthető kerámia.
Abetöltődés jellemző je, hogy rendkívül kevés kiegészíthető edény került elő, amég használható edényeket javították (erre némely kerámiadarab átfúrása is utal),továbbhasználták, illetve másodlagosan használták részeiket (pl. kemencetapasztás).
A leletanyag zöme kerámia (88,2 %), emellett vasleletek (kések, sarló, pántok,szegek) fordulnak elő. Falusi lelőhelyek jellemzőjeként csak l-l darab bronz illetveüvegtárggyal számolhatunk. A betöltés állatcsont-anyagát Takács István publikálta.
47
!\HHABONi\ 2005. 43/ l. TANUl.MÁNYOK
r VI OI
V! ii' I-
i ~
~Ie, fi
o
-IIIf
f II\
_J
ASZT ÁGNES
I'
-, (
Szentkirály 4/a telek 1 ... , ' ,sz, gDeSabján Tibor. Megjelent: Ma!
L_
.----"........,," -r- ' -, - .:"": < ,,: '
-t·'---!-I:~'~'.'-:"" ;' ~''" l' I '
,,' r,l"',
I " .•..•..":",.' •
\
\
\+
~1 I
'-J.,:
III
IIl ! t )I~ /I 1//
( ()-. o
48
r
ASZT ÁGNES GÖDORÓLAK A KÖZÉPKORI MAGYAR FALVAKBAN,
2. képSzentkirály 4/a telek, 1. sz. gödöról rekonstrukciója (Gödöról rekonstrukciós rajz: Takács István; telekrekonstrukció:
Sabján Tibor. Megjelent: Magyar kódex 2. Főszerk.: Szentpéteri József. Budapest, 1999. 361. p., uo. CD Rom)
49
ARRABONA 2005. 43 / 1. TANULMÁNYOK
Számunkra lényeges, hogy az elemzés magas arányban számol sertéscsontokkal, deazok nem dominánsak. A megmunkált állatcsontokat lótól és szarvasmarhától szár-maznak, s csontkorcsolyaként vagy bőrmegmunkáló eszközként használták. Agödöról betöltéséből 1 darab embercsont is előkerült, felkar töredéke.
A leletanyag az objektum másodlagos felhasználásból származik, általábanjellemzik a korabeli falusi anyagi kultúrát (pl. differenciált asztali edények, vál-tozatos fazekas-technikák) és csupán kronológiájuk vezet a gödöról megismeré-séhez közelebb. Hangsúlyozni kell, hogy a betöltés egyetlen tárgyát sem lehet ál-lattartással összefüggésben tárgyalni.
Az objektum rekonstrukciója az ásatási felmérések illetve néprajzi analógiáksegítségével történt. A néprajzi analógiák felhasználása során a kutatóknakszembesülniük kellett, hogy a recens anyagból ismert ólak általában négyzetesvagy téglalap alakúak, s csak elvétve fordul elő ovális és kerek alapú gödöról. Atetőszerkezet hasonló megoldása azonban gyakori a népi építészetből ismert ob-jektumokon is. A bemutatandó rekonstrukciók megegyeznek, hogy földön ülő,ferde szelemenes tetőszerkezet valószínűsíthető. Takács István rajza munkaváz-lat - nem publikált. Rajzán a tetőszerkezet enyhe ívben nyúlik hátra, illetve meg-törik a két fő tartócölöpön. Sabján Tibor rekonstrukciója a 4/a gazdasági udvartmutatja két nézetből. A gödöról tetőzete mereve bb, stabilabb kiképzésű. A bejá-rat mindkét rekonstrukció esetén a ház felőli lankásabb an kialakított, szélvédet-tebb részen volt. A két rajz között tehát lényegi eltérés nincs.
A gödörólból két átfúrt lókoponya került elő, amit Takács István a kunoklókultuszával kapcsolt össze, és a gödörólhoz tartozónak vélt, mint a rontások,betegség, jégverés, és egyéb ártó csapások elleni védelem szimbóluma.U? Ezt azelemet Sabján Tibor is megjeleníti rajzán. Anélkül, hogyelvetnénk Takács Ist-ván gondolatát, meg kell jegyeznünk, hogy alókoponya baj elhárító szerepénekhite (átfúrt koponya az istállón, házpadláson, fából faragott lókoponya ugyan-így elhelyezve, lófej ábrázolás festve vagy karcolva az ól vagy az istálló falán,stb.) térben és időben is rendkívül általános jelenség, nem kizárólagosan kunjellernző.U''
A 4/a gazdasági udvar 1. objektuma tehát eredetileg gödörólnak épült, éscsak a ház pusztulása után töltötték fel hulladékkal és használták szemétgödör-ként. Más képet mutat a falu másik megismert gödörólja.
A 32. objektum (3. kép.)
A lekerekített, kissé szabálytalan poligon alapú, cölöpökkel övezett építményfeltárására a 29. háztól É-ÉK felé megnyitott kutatóárok, majd rányitott szelvé-nyek (XCIX.szelvény, illetve bővítése: XClX/a szelvény) segítségével került sor1990 júliusában - hasonló módszerrel, mint ahogyan 1979-80-ban kutatták mega 4-4/a házak gazdasági udvarát. Sajnálatos, hogy ennek az udvarnak feltárásá-ra mindössze egy hónapja volt az ásatónak, Pálóczi Horváth Andrásnak, így azeredmény sokkal vázlatosabb, az udvar területét csak két szelvénnyel és kisebbkutatóárkokkal tudta átvizsgálni, s így az nagyobb részt még ismeretlen szerke-zetű maradt, illetve a feltárt objektumok kronológiáját csak későbbi elemzésekfogják tisztázni.
A református templomtól D-re fekvő terület ma is beépítetlen, így esetleges ké-sőbbi ásatások részletmegfigyelésekkel gazdagíthatnák az eddigi eredményeket.
50
ASZT ÁGNES
~_.1IIIl
lIII $,
laIIIIIIlI
.~c,.;;;,g.~i~;;.v;.:......';í
" o...~ ~.""vo
L __,
ULMÁNYOK
általábanyek, vál-gismeré-lehet ál-
nalógiáktatóknakégyzetesdöról. Aert ob-
ön ülő,kaváz-emeg-udvart
A bejá-lvédet-
kunoktások,Ezt azcs Ist-ének
gyan-alán,kun
~é-t.
ASZT ÁGNESGc)'DC)R6LW i\ \zÖZEPKOR1 MAGYAR FALVAKBAN, '"
\--t-l,
I
I" I
1
~I- -I
11
- --)II
L ...,
~'
ciooN~.'"~cc
'«;
~o;
'Ol
~]§9
"ocic-~'~"o~«;
-s'Olt:o:r:N·fr :9
-'" 'Ol.0.,c'l ,O)
:;;;"~ol
6~:o...'o"o'oeo1;j
5~eu;;:;
I o.'eu
I Nc'l>,
I :<;;...I
;,g<::eu
I No:
ti
51
ARRABONA 2005. 43 / 1. TANULMÁNYOK
Az objektum bontása során végig jelenlevő probléma volt, hogy bár fekvéseés alapterülete (átmérő: 5 m) az 1. gödörólhoz hasonló, és ugyanakkor kizárha-tó az emberi hajlék és terménytárolás, de nem fogható meg az objektum tapasz-tása, az iszapos, szerves betöltés pedig csak a felső részen jelentkezett, körívsze-rűen benyúlva az alsóbb rétegekbe. A felső rétegekben a sárgásbarna házomla-dék-réteg alatt jelentkezett ez a szürke, szerves réteg, amelyben egészen apróratört állatcsontok és apró, csak néhány darabban összeilleszthető kerámia volt.
Az ásatási technika fejlődését és a környezeti régészeti módszerek gyakorlatitérhódításáru+ mutatja, hogy ebből a rétegből két helyről is vettek földmintát aréteg legvastagabbnak tűnő, faszenes koncentrációt mutató részéből, illetve az al-jából, ahol fás szárak kerültek elő, amelyek talán a gödör bélelésével hozhatóakösszefüggésbe. A földminták elemzését kérésemre Torma Andrea elvégezte, ered-ményeit a fejezet végén mutatjuk be.
Az objektum szerkezete nem egységes kiképzésű, a belső része meredeken mé-lyült, míg peremétől egy széles sávban meneteles. A K-i része enyhén lejtős, míg aD-i, DK-i része meredek. Ez a felső, csupán kb. -1,25 m mélységig megfigyelhetőjellemző, az alsóbb részeken már egyenletesen erős, meredek mélyülésbe vált át.Bár a gödör oldala a bontás során jól elkülöníthető volt, ám tapasztást nem tudtakmegfigyelni, végig sárga löszös talaj alkotta az objektum szélét. Az objektum teljeskibontására a -2,60 m-en jelentkező talajvíz miatt nem kerülhetett sor,115Ezen azalsó részen iszapos, szürke agyagréteget lehetett megfigyelni, és valószínűleg ez aréteg adhatja meg a választ az objektum eredeti, elsődleges funkciójára.
A szürke agyag kiválóan alkalmas volt tapasztás ra, a ház építésénél innennyerhették a szükséges agyagot. A ház felépülése után a gödröt elkezdték feltöl-teni, s felső részét alakították óllá, mint ezt a szerves réteg, illetve ameneteles ki-képzésű K-i oldal mutatja. Fölé hasonló egyszerű félszelemenes tetőt emelhettek,mint az 1. gödöról esetében.
A különbség inkább abban mutatkozik, hogy míg az 1. gödörólat elevegödörólnak építették, a 32. objektumot, csak másodlagosan használták annak. Ezmutatkozik a tapasztások ismétlődésében az 1. gödöról, illetve hiányában a 32.objektum esetében.
További különbséget láthatunk abban, hogy más horizontot képviselnek a be-töltésükből előkerült leletek. Ennek igazolására, most áttekintjük a 32. objektumleletanyagát:
Az objektum leleteinek statisztikai elemzése az előbb bemutatott gödöról be-töltésével hasonló szempontok alapján történt. A leletanyag ez esetben sem kap-csolódik az objektum használatához, csupán a datálás t segíti. A gödröt a XV. szá-zad végétől- XVl. század elejétől kezdték feltölteni házi hulladékkal, előtte, a XV.század első felében használhatták disznóólnak. Ebben az anyagcsoportban is akerámia volt domináns, valamivel nagyobb arányban jelent meg, mint az 1.gödörólnál, és többféle tárgytípust is foglalt magában, bemutatva a háztartást, hi-szen a leletanyagban változatos méretekben és formákban megtalálható vala-mennyi asztali kerámia illetve főzőedény. Néhány, a háztartásban kevésbé hasz-nált kerámiatárgy hiányzik csak, így a szűrőedény, és a mécses vagy gyertyatar-tó. Azonban az is lehetséges, hogy ezeket a rendkívül apróra tört darabokból nemlehetett felismerni. A legnagyobb arányban előforduló fazekak között meg kellemlíteni, hogy több osztrák áru is előfordult, mint import, ám más külföldrőlszármazó tárgyat nem lehetett kimutatni. A téma szempontjából legfontosabb
52
ASZT ÁGNES
leletanyagcsoport értékeléséte, munkáját ezúton is kÖSZIa gödöról állatcsontanyagamaradványait tartalmazta.
Az objektumból két heföldmintavétel. Ezek előzenfölddarabokra figyeltünk felsításának a lehetősége, ám l
Magyar Mezőgazdasági Mlvizsgálat nem igazolta. A Sí
tól származik. Annál sokkalalaktan önmagában nem mhoz, hogy közelebbi megha
A kis mennyiségű anya,arról, hogy a betöltésben tazás részei (illetve maradváolyan növényi maradványtkarbonizált magvak között :it lehetett elkülöníteni. Aminövény), illetve a rendkívüszervesanyagtartalmával (t
Növényi maradványok
Hordeum vulgare (árp:Avena sativa (zab) 24 ISecale cereale (rozs) 1Juglans regia (dió) 1dCentaurea sp. (búzavirGramineae (pázsitfűfél
A talajmintában ezen kmaradványait lehetett elkíkacsosak, ez intenzív égési
Ebből a vázlatos összezetű, a kutatásban eddigmindennapjainak sokirán;szolgálhatnak az interdiszjelképe volt Krisztus szüleimindennapjainak egyaránlsa, a környezetrégészeti s,zelmúltra is oly jellemző Sí
bé sem követhette a középlikus dolgok szerves egysé
TANULMÁNYOK
bár fekvésekkorkizárha-
ektum tapasz-zett, körívsze-
a házomla-gészenaprórarámiavolt.ekgyakorlatiföldmintát a, illetveaz al-el hozhatóakégezte,ered-
redekenmé-lejtős,míg aegfigyelhetőésbevált át.t nemtudtak~ektumteljesr.l15 EzenazzÍnűlegez aa.'sénél innenzdtékfeltö1-eneteleski-emelhettek,
gödörólbe-n semkap-t a XV.szá-lőtte,a XV.rtban is a
mint az 1.tartást, hi-ató vala-
ésbéhasz-gyertyatar-okbólnem
meg kellkülföldrőlfontosabb
ASZT ÁGNES GÓDÓRÓlAK 1\ KÖZÉPKORI MAGYAR FALVAKBAN, ...
leletanyagcsoport értékelését kérésemre Kórősi Andrea archezoológus elkészítet-te, munkáját ezúton is köszönöm. Részletes feldolgozó munkájának konkluziója,a gödöról állatcsontanyaga máshol leölt, és a háztartásban felhasznált állatokmaradványait tartalmazta.
Az objektumból két helyről, a betöltés aljából, illetve az oldalából történtföldmintavétel. Ezek előzetes áttekintése során szárakra illetve tömören összeálltfölddarabokra figyeltünk fel. A szárak kapcsán megfogalmazódott a béllet azono-sításának a lehetősége, ám ezt az elképzelést az alaposabb, Torma Andrea által aMagyar Mezőgazdasági Múzeum Archeobotanikai Laboratóriumában elvégzettvizsgálat nem igazolta. A szárak közül 4 db üreges szalmaszár, de nem gaboná-tól származik. Annál sokkal vékonyabb, erezettsége nem olyan erőteljes. A külsőalaktan önmagában nem meghatározó, szövettani vizsgálat lenne szükséges ah-hoz, hogy közelebbi meghatározást tehessünk.
A kis mennyiségű anyag alapján nem lehet határozottan véleményt formálniarról, hogy a betöltésben talált növényi maradványok állati vagy emberi táplálko-zás részei (illetve maradványai) voltak. Az anyagmeghatározás nem tartalmazolyan növényi maradványt, amely eddig ismeretlen lett volna Szentkirályon, akarbonizált magvak között zab, rozs, dió, búzavirág és pázsitfűfélék maradványa-it lehetett elkülöníteni. Ami eltérő, az a talált magvak tisztasága (egyetlen gyom-növény), illetve a rendkívül rossz megtartása. Ez összefügghet a réteg nagy fokúszervesanyagtartalmával (trágyaréteg) .
Növényi maradványok fajlistája:
Hordeum vulgare (árpa) 6 db szemtermés.Avena sativa (zab) 24 db szemtermés.Secale cereale (rozs) 18 db szemtermés.Juglans regia (dió) 1db héj töredék.Centaurea sp. (búzavirág) 1db mag.Gramineae (pázsitfűfélék) 0,32 g.
A talaj mintába n ezen kívül faszén, pikkely, tojáshéj, apró szenült csontocskákmaradványait lehetett elkülöníteni. A maradványok mind nagyon porózusak, li-kacsosak, ez intenzív égésre, vagy nagymértékű lebontásra (humifikáció) utal.
Ebből a vázlatos összefoglalásból is kitűnhet, hogy ezek az egyszerű szerke-zetű, a kutatásban eddig elhanyagolt objektumok a falu gazdasági életének ésmindennapjainak sokirányú vonatkozásait jeleníthetik meg, illetve jó példávalszolgálhatnak az interdiszciplináris kutatások lehetőségeire nézve is. Az istállójelképe volt Krisztus születésének és a "levéltár és arc nélküli", "néma" emberekmindennapjainak egyaránt. A különböző tudományos eredmények összehangolá-sa, a környezetrégészeti szemlélet érvényesítése azért is fontos, mert még a kö-zelmúltra is oly jellemző szeparált tudományszakosodás, specializáció a legkevés-bé sem követhette a középkori élet összetettségét, amelyben a képzeleti, szimbo-likus dolgok szerves egységben álltak a realitásokkal.
53
ARRABONA 2005. 43 / l. TANULMÁNYOK
JEGYZETEK
E cikk nagyrészt a 2000. évben az ELTERégészeti Intézetében Pálóczi Horváth András témaveze-tése mellett megírt és megvédett szakdolgozatom egyik fejezetére épült. Itt szeretném megkö-szönni mindazoknak a segítségét, akik akkor is, és ennél az átdolgozásánál is segítették munká-mat, témavezetőm mellett baráti köszönet illeti az archeozoológiai elemzést végző Kőrösi Andre-át illetve az archeobotanikai vizsgálatot végző Torma Andreát. A tanulmány előadás formában el-hangzott Az Alföld földművelő gazdálkodása c. interdiszciplionáris konferencián 2000. máj. 19-én, a tervezett kötet azonban nem került kiadásra. Ám a középkori népi építészet ismét megélén-külő kutatása - úgy vélem - megkivánja e téma bemutatását is.Dám L., 1992. 178.; MÉK 606.,1032.MNA 271.; MNR IV. 214.
4 Paládi Kovács A., 1993. 220.Barabás J. - Gilyén N., 1979. 102.; Györffy 1., 1943. 88. (1932/33.)
6 Ébner S., 1929./A 10.7 MNR IV. 194.8 MNR IV. 216.
Paládi-Kovács A., 1979.444-445.10 Bátky Zs., é.n. 237.II Paládi Kovács A., 1993. 135.12 Dám L., 1975. 129.13 Bél M., 1984. 87.14 Dám L., 1992. 178.15 István L., 1980. 50.16 Szabó L., 1975. 533.17 Szenti T., 1984/85. 109.18 Györkösy A., 1986. 399.19 Egyes vélemények szerint a korai, "honfoglalás kori" ólak nem zárt építmények voltak, hanem
nyitott karámok. Balassa M. 1., 1997. 189.20 A Bureuhol Szabadfalvi J., 1970. 42. szerint csak részben fedett félszeres akol lehetett vagy pe-
dig karám. Feltételezése alátámasztásul idézi Belényesy M., 1956. 55.-t, ám a vonatkozó részbenBelényesy M. egy 1368-ból és egy 1345-ből való oklevelet említ. Véleményem szerint ugyanígynem általánosságban fogalmaz a karámok kizárólagossága mellettVáczy P., 1958.312. sem a Na-gyobbik Szent Gellért legenda elemzésénél.
21 SRH II. 489.22 Szabó Flóris fordítása ÁKL,1983. 80.23 Györffy 1., 1943. 162.24 Borzsák E., 1936.46.25 Bátky Zs., 1929.12.; Györffy 1., 1943.82. (1928.317.)26 MNR IV. 216. Hangsúlyozza, hogy a lakóházzal egy fedél alá épített istállók, mivel egykorúak a
házzal, azonos építőanyagból, azonos szerkezeti elveket követve épültek meg. Ennek azonbannincsenek magyarországi középkori hagyományai, hiszen az istállók felismerését éppen a látvá-nyosan eltérő falazati technika segítette. Szabó K., 1938.83-84.
27 Györffy 1.,1943.82. (1928.317.)28 Dám L., 1992. 180. (Bár uő. utal rá, hogy XVII. századi statutumok tiltották az istállók és házak
egy fedél építését - amiből következik, hogy ez a jelenség létezett. Dám L., 1992. 181.)29 Györffy 1., (1937.) 1943.,53.; Györffy Gy., 1983.415.; Paládi-Kovács A., 1993. 135.; Mesterházy
K., 2002.87-88.30 Í~ fordítja a mondatot Váczy P., 1958.312. (1994. 149.): "Töméntelen sok lova volt vad, szilaj
allapotban, nem is szólva azokról, amelyeket a pásztorok aházaknál őriztek. "Váczy P. hangsú-lyozza, hogy nem istállókról van szó, hanem arról, hogy szilaj ménesek mellett házaknál szokta-tott lovakat is tartott Ajtony. Ez a fordítás is nehézkes, ha a pásztor szavunkat értelmezzük. Ilyenértelemben adja vissza az idézetet Paládi-Kovács A. fordítása is, ami szinte teljesen azonos VáczyP. fordításával, leszámítva az előbb említett pásztor kifejezést: "Töménytelen sok lova volt vad,szilaj állapotban, nem is szólva azokról, amelyeket a pásztorok (lovászok) aházaknál őriztek. "Paládi-Kovács A., 1993. 121-122. Ugyanez az álláspont fogalmazódik meg Kristó Gy. körülíró,
54
ASZT ÁGNES
magyarázó fordításában: "Sz,amelyekre a lovászok gondckulcsszó maradt ki LászlóGya korai istállózó tartás tárgy,don legelő lova volt, azokon
31 Váczy P., 1958. 312. (1994132 Bölcs Leó: A hadi taktikáról :
912 között uralkodó bizánci33 Kristó Gy., 1996.26. Újabb f34 Kristó Gy., 1996. 40.35 Kristó Gy., 1998. 159.36 Kristó Gy., 1998. 7l.37 Méri 1., 1964. 34-35.38 Kristó Gy., 1998. 159. Ezzel
forráskritikai szempontból iskellene gondolni, hogy nemcországon a jó istálló, amim:
39 Lex Baiuvariorum, LexAlam40 Horváth J., 1958.; MezeyL.,41 Ébner E., 1961., Karácsonyi42 Paládi-Kovács A., 1993. 108
zadi említései, de a belterjeslevelek már az Árpád-kortólvannak éppen úgy, mint a fszeti adatokat Holl I. és Szalti ásatások csekély hatásfokr
43 Csiszár Á., 1971. 482-483.44 Ébner S., 1929. 1.; Tálasi 1.,45 Tálasi 1.,1936.123.46 Bátky Zs., 1929. 15.47 Bátky Zs., 1929. ll.48 Ébner S., 1929.4.49 MNL II. 224-225., Szolnoky50 Kiss L., 1936. 78.51 A minta a Magyar Mezőgaz
dolgozás alatt.52 Enesei Dorner B., 1901. 10]53 A középkori szarvasmarha a
san 19%-kal volt kisebtnépvándorláskori átlagokhotelen takarmányozás, a meegyütteséből vezethető le. ~
54 Czakó J., 1961. 318.ss Czakó J., 1961. 321.56 Sabján T., 1999. 166.57 Belényesy M., 1956. 30.58 Szabó 1.,1975.24.59 Szabó 1., 1975. 34.60 Sz. D. Szkazkin, 1979. 17(
megfogalmazva: ,,Alónak lkoricaszár, vagy elcsapjákl
61 Matolcsi J., 1982.262.62 Györffy Gy., 1990. 233-23~63 Bartosiewiez L. szíves SZÓbl64 KMTL618.65 Somhegyi T., 1996.31.
ASZTÁGNES GÖOÖRÓLAKA KÖZÉPKORIMAGYARFALVAKBAN,...
magyarázó fordításában: .Szile] lovainak se szeti, se száma nem volt, azokról nem is beszélve itt,amelyekre a lovászok gondozásában a házak táján vigyáztak." Kristó Gy., 1999. 48. Éppen akulcsszó maradt ki László Gy. szabad fordításából, ám értelmezése, illetve, hogy tanulmányábana korai istállózó tartás tárgyalásánál idézi a legendát, hasonló véleményt sugall. "Számtalan va-don legelő lova volt, azokon kívül, melyek csikósaira voltak bízva." László Gy., 1996. 17.
31 Váczy P., 1958. 312. (1994149.)32 Bölcs Leó: A hadi taktikáról XVII1.52.MHK 35-36. (Az analógia azért is kézenfekvő, mert a 886-
912 között uralkodó bizánci császár türkök alatt a honfoglaló magyarokat értette.)33 Kristó Gy., 1996.26. Újabb fordítása: Kristó Gy., 1999.48.34 Kristó Gy., 1996. 40.35 Kristó Gy., 1998. 159.36 Kristó Gy., 1998. 71.37 Méri L, 1964.34-35.38 Kristó Gy., 1998. 159. Ezzel a véleménnyel szemben idézhetjük Barabás J. megállapítását, amely
forráskritikai szempontból is lényeges: "Ha némely útleírónak mindenben hinni lehetne, akkor aztkellene gondolni, hogy nemcsak a kozépkorben, de még a 18. században is ritkaság volt Magyar-országon ajó istálló, ami nyilván tájékozatlanságból {akadt." Barabás J., 1987. 125.
39 Lex Baiuvariorum, Lex AIamanorum. Idézi: Balassa M. L, 1997. 188.40 Horváth J., 1958.; Mezey L., 1980.590-598.; Középkori kútfőink vitás kérdései, 1974. stb.41 Ébner E., 1961., Karácsonyí J., 1887.42 Paládi-Kovács A., 1993. 108.; Hoffmann T. ugyan elfogadja, hogy vannak az istállónak XlV. szá-
zadi említései, de a belterjességet nem teszi ennél lényegesen korábbra, annak ellenére, hogy ok-levelek már az Árpád-kortól kezdve emlegetik az ólat és az istállót, s ezeknek régészeti emlékei isvannak éppen úgy, mint a Hoffmann T. által ugyanitt említett gabonatároló vermeknek. A régé-szeti adatokat Holl L és Szabó L (I) művei alapján foglalja össze, és megállapítja, hogy a régésze-ti ásatások csekély hatásfokúak és gyérek. Hoffmann T., 1972.Csiszár Á., 1971. 482-483.Ébner S., 1929. 1.; Tálasi 1.,1936. 123.; MNL II. 224-225.,; Györffy L, 1943. 192.Tálasi L, 1936. 123.Bátky Zs., 1929. IS.BátkyZs., 1929. ll.Ébner S., 1929. 4.MNL II. 224-225., Szolnoky L., 1953. 138-139.Kiss L., 1936. 78.A minta a Magyar Mezőgazdasági Múzeum archeobotanikai laboratóriumában van, jelenleg fel-dolgozás alatt.Enesei Dorner B., 1901. 101.A középkori szarvasmarha az őstuloknál átlagosan 30%-kal, a mai szarvasmarhánál pedig átlago-san 19%-kal volt kisebb termetű (alacsonyabb marmagasságú). A római kori és anépvándorláskori átlagokhoz képest megfigyelhető jelentős mértecsökkenés az istállózás, az elég-telen takarmányozás, a megnövekedett igénybevétel és a beltenyészetből adódó degenerációkegyütteséből vezethető le. Matolcsi J., 1968. 21-22.Czakó J., 1961. 318.Czakó J., 1961. 321.Sabján T., 1999. 166.Belényesy M., 1956. 30.Szabó L, 1975.24.Szabó L, 1975. 34.Sz. O. Szkazkin, 1979. 170-171. Ez a tudat a paraszti gazdálkodásban is továbbélt hasonlóanmegfogalmazva: ,,A lónak lucerna és abrak kell, az ökörnek szántásban is elég a répás törek, ku-koricaszár, vagy elcsapják legelni." Fél E. - Hofer T., 1997. 124.Matolcsi J., 1982. 262.Györffy Gy., 1990.233-234.Bartosiewiez L. szíves szóbeli közlése.KMTL618.Somhegyí T., 1996. 31.
43
44
45
ett vagype- 46
ozórészben 47
. t ugyanígy 48
2. semaNa- 49
50
51
52
53
54
55
56
57
58
59
It vad,szilaj 60
P. hangsú-ál szokta-
ezzük.Ilyen 61
zonosVáczy 62
va volt vad, 63
ál őriztek. " 64
y. körülíró, 65
55
ARRABONA 2005. 43 / 1. TANULMÁNYOK
66 Matolcsi J., 1982.265.67 Tálasi L, 1977. 173.68 Tálasi L, 1936. 123.69 Szolnoky L., 1953. 139.70 Hoffmann T., 1975.347.71 Szabadfalvi J., 1969-70. 286-287.72 V. Nekuda, 1984. 61.73 Méri 1.,1964.28-36.74 Méri L precíz felmérése it elfogadhatjuk, a fotó kis méretű, nyomdatechnikailag nehezen vissza-
adható.75 A Habovstiak, 1985. 103-104.76 Nagy Á.-Gallina Zs-Molnár 1.-Skriba P., 2001. 187-220.77 Nagy Á.-Gallina Zs-Molnár 1.-Skriba P., 2001. 213.78 Takács M., 1996.201.79 Bóna L, 1973. 18.,81.80 Bóna L, 1973. 153. jegyzet81 Bóna L, 1973. 14.82 Bóna L, 1973. 17.83 Laszlovszky J., 1991.84 Laszlovszky J., 1991. 321., 324., 328. (ill. alaprajzok: 322., 323., 330. - a fotók sajnos inkább az
ásatási körülményekre, semmint az objektumok szerkezetére világítanak rá: 365., 366., 370.)85 Pintér L., 1995. 191-193.86 V. Székely Gy., 1995. 169.87 Lázár S., 1998.88 Lázár S., 1998. 27. Véleményem szerint a 7.(XXI1./1.) ház által vágott padlózat, és a betöltés egy-
aránt állattartó objektumra utal, nem lakóépületre. A "padka" rajza nem egyezik az 1989. és1998. évi publikációkban, az első rajz csak a ház É-i oldalának közepéig vezeti, a második, pedigvégig az É-i oldalon. Ez azonban az interpretációt nem zavarja, csak az esetleges későbbi rábon-tás irányát határozná meg a terület ásatója számára.
89 Csiszár Á., 1971. 481.90 AÉ 1968. (Régészeti kutatások az 1967. évben) 132.91 Kiss L., 1936. 78.; MNR 217.92 Wolf M., 1997. 139-143., 195-197.93 Vajkai A. (1948.) 1999. 163.94 WolfM., 1986-87. 190.95 Somogyvári Á., 1995-96.89.96 V. Székely Gy., 1990.48.97 V. Székely Gy., 1990. 52.98 Takács L, 1990.55.99 Miklós Zs. - Vizi M., 2001. 272.100 Aszt Á., 2003. 25.101 Pálóczi Horváth A., 2001.102 Szabó 1.,1975.32.103 Fél E. - Hofer T., 1997. 121. utal rá archaikus jellegű, de recens gazdasági jelenség megfigyelésénél104 Selmeczi L., 1992. 127.; Selmeczi L., 1974. (Ebben a cikkben a telkek összegző alaprajza)105 Pálóczi Horváth A, 1990./A 57.106 Pálóczi Horváth A, 1998.26-29.107 Srex 1980. l.108 Pálóczi Horváth A, 1990.109 Kardoskút-Hatablakí kápolna, gödöristálló. Méri L ásatása. Méri figyelmeztet, hogy az istálló mel-
lett húzódó árokból előkerült állatorvosi érvágó nem feltétlen kapcsolódik az objektumhoz. Méri1.,1964.34. Ezzel szemben leegyszerűsítve tárgyalja a kérdést V. Nekuda, 1984.61. Rövid össze-foglalásában figyelmen kívül hagyja a többszöri periodizáció illetve a másodlagos felhasználás le-hetőségét.
110 Pálóczi Horváth A, 1990.88.111 Pálóczi Horváth A, 1990.88.
56
ASZT ÁGNES
112 Pálóczi Horváth A-Takács 1.,198:113 Méri L, 1964. 114. (A Tiszalök-R
kat sorol fel.); Bökönyi S., 1978.nem csak keleti népeknél élő hagható. Fontos megállapítása, hogytak. A koponyákat vagy természeték karóra - soha nem élőfára.);cens magyarországi példák) Az ;legújabban: Pölös A., 2001. 467·
114 Az ásatás on 1984-ig ritkábban, aszisztematikusan vettek földminstb.) faszenes betöltéseiból, eze:1987., Torma A., 1996.
115 Srex 1990. (ásatási napló)
FEÁKL
1983
ASZT Ágnes
2003
Árpád-kori
Előzetes bekutatásokrrMosonmag
BALASSA M. Iván
1997 Ház, tűzeléGy.) Honfo185-189.
BARABÁS Jenő - GILYÉN Nándor
1979 Vezérfonal
BARABÁS Jenő
1987 Az állattartBalassa Ivár
BARTAL Antal
1901
BARTHA Elek
1984
Glossariurn
Házkultus:14. Debrec
BÁTKY Zsigmond
1929
é.n.
Földól és t
Építkezés.magyarsá!
BÉL Mátyás
1984
BELÉNYESY Márta
1956
Magyarors
Az állattan
NYOK
rissza-
b az.)
egy-9. ésedigbon-
énél
III~~I:Men~ze-s le-
ASZTÁGNES GÖDÖRÓLAKA KÖZÉPKORIMAGYARFALVAKBAN,...
112 Pálóczi Horváth A.-Takács L,1983. 2.ll3 Méri L, 1964. 114. (A Tiszalök-Rázom faluból előkerült koponyából kiindulva keleti párhuzamo-
kat sorol fel.); Bökönyi S., 1978.91. (Recens türkrnén példákat idéz, és felhívja a figyelmet, hogynem csak keleti népeknél élő hagyományról van szó, hanem az indoeurópai népeknél is kimutat-ható. Fontos megállapítása, hogy a különböző fajtájú, nemű és korú lovakat egyaránt felhasznál-tak. A koponyákat vagy természetes lyukain /foramen, orrlik/, vagy mesterséges átfúrás on át tűz-ték karóra - soha nem élőfára.); Bartha E., 1984.71., 79. (római, avar, Árpád-kori, szláv, és re-cens magyarországi példák) Az apotropaikus jelenségeket - mint építőáldozatokat összefoglaltalegújabban: Pölös A., 2001. 467-484.
114 Azásatás on 1984-ig ritkábban, alkalomszerűen inkább csak próbaképpen, 1984-től folyamatosan,szisztematikusan vettek földmintákat az ásatási objektumok (valamennyi kút, gabonásvermek,stb.) faszenes betöltéseiből, ezeknek elemzéseiről már több tanulmány is megjelent. Takács L,1987., Torma A., 1996.
115 Srex 1990. (ásatási napló)
ÁKL
1983ASZTÁgnes
2003
BALASSAM. Iván1997
FELHASZNÁLT IRODALOM
Árpád-kori legendák és intelmek. Szerk.: Érszegi G. Budapest
Előzetes beszámoló a lébényi bencés apátság udvarán folytatott régészetikutatásokról. In: A Hansági Múzeum Evkönyve 2001-2002.Mosonmagyaróvár, 15-44.
Ház, tüzelő, ól. In: A honfoglalásról sok szemmel IV. (Főszerk.: GyörffyGy.) Honfoglalás és néprajz. (Szerk.: Kovács L.-Paládi-Kovács A.) Budapest,185-189.
BARABÁSJenő - GILYÉNNándor1979 Vezérfonal népi építészetünk kutatásához. Budapest
BARABÁSJenő1987
BARTALAntal1901
BARTHAElek1984
BÁTKYZsigmond1929é.n.
BÉLMátyás1984
BELÉNYESYMárta1956
Az állattartás építményeiről. In: Balázs G. - VoigtV. (szerk.): Arator. DolgozatokBalassa Iván 70. születésnapja tiszteletére. Budapest, 125-126.
Glossariummediae et infimae latinitatisregni Hungariae. lipcse-Budapest
Házkultusz. A ház a magyar folklórban. Studia Folkoristica et Etnographica14. Debrecen
Földól és tüzelősól. In: Néprajzi Értesítő 11-15.Építkezés. In: Bátky Zs.-Györffy L-Viski K.: A magyarság néprajza. Amagyarság tárgyi néprajza. Első kötet. 124-245.
Magyarország népének élete 1730 táján. Szerk.: Wellmann L, Budapest
Az állattartás a XIV.században Magyarországon. In: Néprajzi Értesítő 23-59.
57
ARRABONA 2005. 43 / 1. TANULMÁNYOK
BÓNA István
1973
BORZSÁK Endre
1936
BÖKÖNYI Sándor
1968
CZAKÓ József
1961
CSISZÁR Árpád
1971
DÁM László
1975
1992
ENESEI DORNER Béla
1901
ÉBER Ernő
1961
ÉBNER Sándor
19291929./A
VII. századi avar települések és Árpád-kori magyar falu Dunaújvárosban.Fontes Archaeologici Hungariae. Budapest
A régi istállók élete és a jószág takarmányozás a Pest megye északi felén. In:Néprajzi Értesítő 41-61.
Az állattartás történeti fejlődése Közép- és Kelet-Európában. In:Agrártörténeti Szemle 277-342.
Szarvasmarha-tenyésztés. In: Csire L. - Czakó J. - Hámori D. - Márkus J.:Állattenyésztéstan. Budapest 204-322.
A beregi sertéstenyésztés. In: Ethnographia 481-496.
A Nagy-Sárrét népi építészete. In: Műveltség és Hagyomány XVII. Debrecen 1975.
Építkezés. Debrecen
A sertés Magyarországban. Budapest
A magyar állattenyésztés fejlődése. Budapest
Néhány adat az alföldi földházhoz és földólhoz. In: Néprajzi Értesítő 1-4.
A mezei gabonás- és szénáspajta újabbkori bevándorlása a faluba aZselicségbe. In: Néprajzi Értesítő 10.
FÉL Edit - HO FER Tamás1997 Arányok és mértékek a paraszti gazdálkodásban. Budapest
FÜZES Endre
1983
GYÖRFFY György
1953. (1990.)
1983
GYÖRFFY István
1943 (1928)
1943 (1932/33)
1943 (1937)
1943
é.n
Alojz HABOVSTIAK
1985
58
Ergebnisse und Aufgaben in der Forschung der Gebaüde des ungarischenBauemhofes. In: Ethnographia et Folkloristica Carpathica 3. Debrecen, 5-19.
A magyarországi kun társadalom a XIII-XIV. században (A kunokfeudalizálódása) In: Székely Gy. (szerk.): Tanulmányok a parasztságtörténetéhez Magyarországon a 14. században. Budapest, 1953.248-275.Ue.: Györffy György: A magyarság keleti elemei. Budapest, 274-304.
István király és műve. Budapest
Az Alföld ősi településmódja. In: Györffy 1.: Magyar falu - magyar ház.(Sajtó alá rendezte: Györffy Gy.) Budapest, 79-83.Irtványtelepülés - szeres település. In: Györffy 1.: Magyar falu - magyarház. (Sajtó alá rendezte: Györffy Gy.) Budapest, 31-33.A magyar tanya. In: Györffy 1.: Magyar falu - magyar ház. (Sajtó alárendezte: Györffy Gy.) Budapest, 49-77.Pásztorépítkezés a Magyar Alföldön. In: Györffy 1.: Magyar falu - magyarház. (Sajtó alá rendezte: Györffy Gy.) Budapest, 161-221.
Állattartás. In: Györffy L-Viski K.: A magyarság néprajza. A magyarságtárgyi néprajza. Második kötet. Budapest, 107-182.
Stredoveka dedina na Slovensku. Slovenské Národné Múzeum-Archeologicky Ústav. Fontes VII. Bratislava
ASZT ÁGNES
HOFER Tamás
1957 Csűrök és is
HOFFMANN Tamás
1972 Néprajz, tár
1975 Építészeti kfeudalizrmn
ISTVÁN Lajos
1980 A korondi h
KMTL
1994 Korai magy'
KÁLDY-NAGY Gyula
1985 A budai szagazdaságtö
KERTÉSZ Ferenc
1943 Sertéstenyi
KISS Lajos
1936 Földházak
KOREK József
1976 Árpád-koritelepülési fl
KRISTÓ Gyula
1996 Honfoglalá16. Budap
1998 Magyarors
1999 Termelés iforrásaink:
LÁSZLÓ Gyula
1996 A honfoglaMagyarors
LASZLOVSZKY József
1991 Árpád-koriMorotvapa
LÁzÁR Sarolta
1989 Az esztergIn: Dunai
1998 Kora ÁrpáHungarica
MÉK
1982 Magyar él
MHK
1900 A magyar
MNL1977-1982 Magyar n
MNR
1997 Magyar nBalassa L
MATOLCSI János
1968 A szarvasMagyann
MárkusJ.:
recen1975.
1-4.a
alá
magyar
rság
ASZTÁGNES GÖDÖRÓLAKA KÖZÉPKORIMAGYARFALVAKBAN,...
HOFERTamás1957
HOFFMANNTamás19721975
ISTVÁNLajos1980
KMTL1994
KÁLDY-NAGYGyula1985
KERTÉSZFerenc1943
KISSLajos1936
KOREKJózsef1976
KRISTÓGyula1996
19981999
LÁSZLÓGyula1996
LASZLOVSZKYJózsef1991
LÁzÁRSarolta1989
1998
MÉK1982
MHK1900
MNL1977-1982
MNR1997
MATOLCSIJános1968
Csűrök és istállók a falun kívül. In: Etnographia 387-424.
Néprajz, társadalomkutatás és feudalizmus. In: Valóság 8-29.Építészeti kultúránk és a hagyományok. In: Hoffmann T.: Néprajz ésfeudalizmus. Tanulmányok. Budapest 336-364.
A korondi hagyományos állattartás. In: Népismereti Dolgozatok 47-59.
Korai magyar történeti lexikon. (9-14. század). Főszerk.: Kristó Gy. Budapest
A budai szandzsák 1546-1590. évi összeírásai. Demográfiai ésgazdaságtörténeti adatok. Pest megye múlt jából 6. Budapest
Sertéstenyésztés. Budapest
Földházak Szabolcsvármegyében. In: Néprajzi Értesítő 72-91.
Árpád-kori települések a kiskörei vízlépcső terilletén. (Adatok az Árpád-koritelepülési rendszerhez). In: Agria - Az Egri Múzeum Évkönyve 91-112.
Honfoglalás és társadalom. Társadalom és művelődéstörténeti tanulmányok16. BudapestMagyarország története 895-1301. BudapestTermelés és önfenntartás a Kárpát-medencében. Miről vallanak írottforrásaink? In: História 9-lD. 47-50.
A honfoglalók földművelése és állattartása. In: Orosz I. - Für L. - Romány P.:Magyarország agrártörténete. Agrártörténeti tanulmányok. Budapest, 15-19.
Árpád-kori és későközépkori objektumok. In: Régészeti ásatások Tiszafüred-Morotvaparton. Szolnok Megyei Múzeumi Adattár 32. Szolnok, 315-384.
Az esztergom-szentgyörgymezei Árpád-kori település ásatásáról (1980-83).In: Dunai Régészeti Közlemények 43-50.Kora Árpád-kori település Esztergom-Szentgyörgymezőn. OpusculaHungarica 1. Budapest
Magyar értelmező kéziszótár. Budapest
A magyar honfoglalás kútfői. Szerk.: Pauler Gy.-Szilágyi S. Budapest
Magyar néprajzi lexikon l-5. Főszerk.: Ortutay Gy. Budapest
Magyar néprajz nyolc kötetben. Életmód N. Anyagi kultúra 3. Főszerk.:Balassa I. Budapest
A szarvasmarha testnagyságának változása a történelmi korszakokbanMagyarország területén. In: Agrártörténeti Szemle 1-38.
59
ARRABONA 2005. 43 1 1. TANULMÁNYOK
MATOLCSIJános19751978
A háziállatok eredete. BudapestA bakonyi sertés XV.-XVI.századi csontleletei Sarvalyon. In: A MagyarMezőgazdasági Múzeum Közleményei 331-355.Állattartás őseink korában. Budapest1982
MÉRI István1964 Árpád-kori népi építkezésünk feltárt emlékei Orosháza határában. Régészeti
Füzetek Ser. II. 12. BudapestMESTERHÁZYKároly
2002 Gödörház változatok Magyarországon térben és időben. In: Központok ésfalvak a honfoglalás és kora Árpád-kori magyarországon. tatabányaiMúzeum Tudományos Füzetek 6. Tatabánya 85-93.
MIKLÓSZsuzsa - VIZI Márta2001 Adatok a középkori ete mezőváros településszerkezetéhez és háztípusaihoz.
In: Népi építészet a Kárpát-medencében a honfoglalástól a 18. századig.Szentendre-Szolnok 261-280.
NAGYÁgnes - GALLINAZsolt - MOLNÁRIstván - SKRIBAPéter2001 Késő-Árpád-kori, nagy méretű, földbe mélyitett építmények Ordacsehi-
Bugaszegen. In: Népi építészet a Kárpát-medencében a honfoglalástól a 18.századig. Szentendre-Szolnok 187-220.
Vladimir NEKUDA1984 Wüstungforschung und mittelalterlichen Realienkunde. In: Die Erforschung
von Alltag und Sachkultur des Mittelalters. Veröffentlichungen des Institutsfür mittelalterliche Realienkunde Österreichs. Nr 6. Wien 60-63.
PALÁDI-KOVÁCSAttila1979 A magyar parasztság rétgazdálkodása. Budapest1993 A magyar állattartó kultúra korszakai. Budapest
PÁLÓCZIHORVÁTHAndrás1990 Agrártörténeti emlékek a középkori Szentkirály faluban. Gazdasági épületek
a 4-4/a. ház belteikén. In: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei1988-1989. Budapest 69-94.Les structures d'un village hongrois médiéval (Szentkirály, 15e-16e siéles).In: J. Tauber (ed.): Methoden und Perspektiven der Archáologie desMittelalters. Archaologie und Museum 020. Berichte aus der Arbeit desAmtes für Museen und Archáologíe des Kantons Baselland. Liestal 239-258.Élet egy középkori faluban - Szentkirály. 25 év régészeti kutatása a 900 évesSzentkirályon. Kiállítás a Mezőgazdasági Múzeumban 1996. Budapest, 1996.L' archéologie de l'environnement écologique et les recherches des villagesdésertés médiévaux en Hongrois. In: J. Fridrich - J. Klapste - Z. Smetánka -P. Sommer: Conference Ruralia I. Památky Archeologické. Prague 262-268.Középkorirégészetünk legújabb eredményei és a környezeti régészet. In: A MagyarMezőgazdasági Múzeum Közleményei1995-1997. Budapest 21-42.A késő középkori népi építészet régészeti kutatásának újabb eredményei.In: Népi építészet a Kárpát-medencében a honfoglalástól a 18. századig.Szentendre-Szolnok 221-260.
1991
1996
1996./B
1998
2001
PINTÉR László1995 Árpád-kori falu Ballószög 91. lelőhelyen. In: Múzeumi kutatások Bács-
Kiskun Megyében 1994. Kecskemét 189-197.PÖLÖS Andrea
2001 Építőáldozatok. In: Népi építészet a Kárpát-medencében a honfoglalástól a18. századig. Szentendre-Szolnok 467-484.
60
ASZT ÁGNES
SRH II.1938
SABJÁN Tibor1999
Szentpéter
A veremháEgyÁrpádHistorica E
SELMECZILászló1974 Nomád tel
századi telKaposváriszázadbanRégészeti-lEtnográfia
1992.
SOMHEGYl Tamás1996 Állattartás
egyközéplKatalógusA húsfeldcMagyarM
1998
SOMOGYVÁRIÁgnes1997 Árpád-kor
MúzeumiSZABADFALVIJózsef
1969-70 Az extenzMúzeumiA sertéstelMúzeumi
1986
SZABÓ István1966
SZABÓ István19691975
Afalurend
A középkcA magyarAgrártörté
Cs. SZABÓ István1992 Sertéstartá
SZAMOTA István - ZOLNAIGyula1902 Magyarrn
V. SZÉKELYGyörgy1990
1995
Árpád-korKutatásokÁrpád-kor(MSautó]MegyéberGazdalkoKutatások
1997
SZENT Tibor1984/85 Tanyai ist
1. 109-14szÉP Iván (szerk.)
1984 Állategési
LMÁNYOK
tokés
saihoz.dig.
j,
la 18.
chungstíturs
"leteknyei
es).
I·258.es6.esIa-iB.gyar
a
ASZTÁGNESGÖDÖRÓlAK A KÖZÉPKORIMAGYARFALVAKBAN,...
SRH II.1938
SABJÁNTibor1999
SELMECZILászló1974
1992.
SOMHEGYITamás1996
1998
SOMOGYVÁRIÁgnes1997
SZABADFALVIJózsef1969-70
1986
SZABÓIstván1966
SZABÓIstván19691975
Szentpétery I. (szerk.): Scriptores rerum hungaricarum II. Budapest,
A veremház rekonstrukciója. In: Bencze Z.-Gyulai F.-Sabján T.-Takács M.:Egy Árpád-kori veremház feltárása és rekonstrukciója. MonurnenraHistorica Budapesinensia X. Budapest 131-176.
Nomád települési struktúra aNagykunságban. (Orgondaszentmiklós 14-16.századi település ásatásának eredményei) In: Hofer T. - Kisbán E. _Kaposvári Gy. (szerk.): Paraszti társadalom és műveltség a 18-20.században. I. Faluk. Szolnok 47-58.
Régészeti-néprajzi tanulmányok a jászokról és kunokról. Folklór ésEtnográfia 64. Debrecen
Állattartás a középkori Szentkirályon. In: Pálóczi Horváth A. (szerk.): Életegy középkori faluban. 25 év régészeti kutatása a 900 éves Szentkirályon.Katalógus 29-35., 60-62.
A húsfeldolgozás és -fogyasztás jelei a középkori Szentkirályon. In: AMagyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 9-20.
Árpád-kori településrészlet feltárása Kiskunfélegyháza határában. In:Múzeumi Kutatások Bács-Kiskun Megyében 1995-96. Kecskemét
Az extenzív sertéstenyésztés emlékei Magyarországon. In: A Debreceni DériMúzeum Évkönyve 283-332.
A sertéstenyésztés néprajzi kutatása Magyarországon. In: A Herman OttóMúzeum Évkönyve /XXIV'; 293-302.
A falurendszer kialakulása Magyarországon (X-XV.század). Budapest
A középkori magyar falu. Budapest
A magyar mezőgazdaság története a XIV. századtól az 1530-as évekig.Agrártörténeti Tanulmányok 2. Budapest
CS.SZABÓIstván
1992 Sertéstartás a békési Sárréten és peremvidékén. Folklórés Etnográfia 70. DebrecenSZAMOTAIstván - ZOLNAIGyula
1902 Magyar oklevél-szótár. BudapestV.SZÉKELYGyörgy
1990
1995
1997
SZENTTibor1984/85
SZÉPIván (szerk.)1984
Árpád-kori településrészlet feltárása Lajosmizse határában. In: MúzeumiKutatások Bács-Kiskun Megyében 1985. Kecskemét 47-54.Árpád-kori települések kutatása Kecskemét-Hetényegyháza Belsőnyírben.(MS autópálya 65. és 68. lelőhely) In: Múzeumi kutatások Bács-KiskunMegyében 1994. Kecskemét 167-173.Gazdálkodás és életmód egy Árpád-kori településen. In: MúzeumiKutatások Bács-Kiskun Megyében 1995-96. Kecskemét 81-85.
Tanyai istállók HÓdmezővásárhelyen. In: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyvel. 109-141.
Állategészségtan. Budapest
61
ARRABONA 2005. 43 / t. TANULMÁNYOK
Szergej Danyilovics SZKAZKIN1979 A parasztság a középkori Nyugat-Európában. Társadalomtudományi
Könyvtár. BudapestSZOLNOKYLajos
1953
TESZ1967-1984
TAKÁCSIstván1990
1990./B
TAKÁCSMiklós1996
TÁLASIIstván1936 (1974)
1936./B1977.
TORMAAndrea1996
TORMAAndrea1996./B
VAJKAIAurél1999
VÁCZYPéter1958
WOLF Mária1986-87
1997
62
Néprajzi megfigyelések egy új szocialista község kialakulásávalkapcsolatban. In: Ethnographia 104-147.
Benkő L. (főszerk.): A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I-N. Budapest
Árpád-kori teleprészlet (Lajosmizse MS) leletmentő ásatás ának állatcsontleletei. In: Múzeumi Kutatások Bács-Kiskun Megyében 1985. Kecskemét,SS-57.Szentkirály középkori falu zoológiai leletei (4-4/a ház-gödöról). In: MagyarMezőgatdasági Múzeum Közleményei 95-110.
Honfoglalás és korai Árpád-kori telepfeltárások az Ml autópálya nyugat-magyarországi szakaszán. In: Wolf M. - Révész L. (szerk.): A magyarhonfoglalás korának régészeti emlékei. Miskolc 197-217.
I
A Kiskunság népi állattartása. Néprajzi Füzetek 6. Budapest (Reprint:Szolnok, 1974.)A jószág enyhelye a kiskun pusztákon. In: Ethnographia 1936. 161-183.Kiskunság. Budapest
Szentkirály archeobotanikai lelete i. In: Pálóczi Horváth A. (szerk.): Élet egyközépkori faluban. 25 év régészeti kutatása a 900 éves Szentkirályon.Katalógus 37-43., 62-66.
Archeobotanikai maradványok a középkorból. In: Agrártörténeti Szemle 317-342.
A magyar nép életmódja. Budapest
A korai magyar történelem néhány kérdése. In: Századok 265-345.
Elpusztult középkori település Sajólád határában. In: A Herman OttóMúzeum Évkönyve 189-202.Hejőkeresztúr-Vizekköze. In: Utak a Múltba - Paths into the Past. Az M3-asautópálya régészeti leletmentései. Budapest 139-143.
ASZT ÁGNES
Gödöról sené(N,
Gödöról(N
TANULMÁNYOK
idomanyi
ával
a. I-N. Budapest
nak állatcsont;. Kecskemét,
'ról). In: Magyar
iálya nyugat-A magyar
(Reprint:
:6. 161-183.
zerk.): Élet egytkirályon.
zernle 317-342.
i-345.
an Ottó
'ast. Az M3-as
ASZT ÁGNES GÖDÖRÓLAK A KÖZÉPKORI MAGYAR FALVAKBAN, ...
4. képGödöról sertések számára. Nyíregyháza-Messzelátó, 193I.
(Néprajzi Múzeum fotónegatív lsz.: 65.245.)
5. képGödöról szarvasmarhák számára. Laskod, 192I.
(Néprajzi Múzeum fotónegatív Jsz.: 34.003.)
63
ARRABONA 2005. 43 / 1. TANULMÁNYOK
6. képGödöról szarvasmarhák számára. Gebe, 1922.
(Néprajzi Múzeum fotónegatív lsz.: 32.252.)
7. képGödőról szarvasmarhák számára. Gebe, 1922.
(Néprajzi Múzeum fotónegatív lsz.: 32.257.)
64
ASZT ÁGNES
Gödőról ~(Nép
Gödőról ~(Népi
VlÁNYOK ASZT ÁGNES GÖDÖRÓLAK A KÖZÉPKORI MAGYAR FALVAKBAN,
8. képGödöról szarvasmarhák számára. Gebe, 1922.
(Néprajzi Múzeum fotónegatív lsz.: 32.251.)
9. képGödöról szarvasmarhák számára. Gebe, 1922.
(Néprajzi Múzeum fotónegatív lsz.: 32.249.)
65
ARRABONA 2005. 43 / 1. TANULMÁNYOK
PIT S1YS AT 1HE MIDDLEAGE IN HUNGARIANVillAGES
The essay introduces one of Eastern Europe's special, on excavations the most easily recognisableanimal-keeping facility, the pit sty, with the help of ethnographic, historic and archaeological(environment-archaeological) sources. In the first half ofthe essay we demonstrate regional partitionbased on different word usage. Following this we examine occurrences of the expression in medievaldocuments and tales. Among these we analyse a part of the Greater legend of Gellért in more detail.The analogies applicable to a closer circ1e are discussed aceording to epoch's, taken apart the objectsthat were defined as pit sry by the archaeologists themselves, from those objects, that can beexamined only conditionally. The most important among our points of view was the chemicalcomposition of the filling ground. In the future such examination would advance the research. Themost important part of the essay is the study of the pit sty at Szentkirály. The pit sty 1. was originallybuilt to be a pit sty, and was only secondarily used as a rubbish-pit, on the contrary the pit sty 2.(obj.32) could be a clay-exploiting site, and only after the c1ay-mining, after a partial fillup was usedthis pit sty as a pig-house. The material gained from the excavation referred not to animal-keepingfunction, because it was household-rubbish, so mostly ethnographic analogies helped to recognise theobject, and also the well-separatable organic layer. I would like to say thanks Pálóczi Horváth András,Torma Andrea and Kórősi Andrea for their help at writing this essay.
Aszt Ágnes
DIE GUBENSTÁLLEIM MITI'ELALTERllCHEN UNGARISCHENDÖRFEN
Im Artikel wird in speciales bei archáologischen Ausgrabungen am meisten erkennbaresTierhaltungsobjekt Ost-Europas, der Grubenstall dargeste1lt. Diese Darstellung erfolgt mit der Hilfeetnographiser, geschichtlicher, archaologischer bzw. ökoarcháologischer Quellen. Im ersten Teil desArtikels wird durch die verschiedenen Bereichungen die regionale Teilung gezeigt. Danach wird dasVorkommen des Ausdruckes Grubenstall in den mittelalterlichen Urkunden und Erzáhlungenuntersucht. Ein Abschnitt des GröBeren Legends über Gellért wird ausführlicher analysiert. DieAnalogien werden nach verschiedenen historischen Epochen besprochen, dabei werde n die vonArcháologen als Grubenstall definierten Objekte von denen Objekten unterschiedet, die nurbedigungsweise in unseren Untersuchungen miteinbesogen werde n können. Unter unserenGeschitspunkte war die chemische Struktur der zur Füllung benutzten Erde der wichtigste, aufserdernwürde eine so1che Untersuchung in der Zukunft die Forschung weiterbringen. Den gröísten Anteil derAnalyse bekommt die Darstellung der Grubenstii.lle von Szentkirály. Der Grubenstall 1. wurdeursprünglich als Grubenstall gebaut, und erst nachher fungierte er als Müllgrube, dagegen wurde ausder 2. Grubenstall (Obj.32.) wahrscheinlich Lehm gewonnen. Sie wurde erst nach derLehmausgrabung eingefüllt und als Schweinstall benutzt. Das Fundmaterial der Einfüllung weistnicht auf die Tierhaltungsfunktion hin, sondern war es Haushaltmüll. So haben in erster Linieethnographischen Analogien und die guterkennbaren organischen Schichten bei dem Erkennen desObjekts geholfen. Hier möchte ich mich bei Pálóczi Horváth András, Torma Andrea und KörösiAndrea für die Hilfe bei der Anfertigung dieses Artikels bedanken.
Aszt Ágnes
66
DR. CZIGÁNY JENŐ
KORAVASKORI :
A Ménfőcsanak - SZl
mával (Egry Ildikó ásatéÍrincoszlopán nagyfokúkép) A koponya és a vá:elváltozás tulajdonképpehaladott esete, melyet arinc" megjelöléssel is, TI
buszrúdra emlékezteti aban Hankó 1. tudósított I
kú elváltozásról (Hankó
Pathologiai adatok
Ezt a collagenoziso(1884), Bechterew (l8Sszokták megnevezni. Mgerincoszlop fibrosus rmsedéséhez, majd összecatrophia miatt poroticus- M. Wilms 1951). A fo]ral kísért, és akár 20 évi
A humán leukocytahisztokompatibilitású aJantigenitásúak azok az ;ban. Ez a jelenség az elrányi Gy. szerint (Magy
A SPA, a HLA-B 27negativ) oblígoarthritiseságot hordozó gén egyekromoszómán belüli gélbetegségre való hajlamenők érintettsége 7:1 arágonorrhoea, urológiai v:hetnek. A SPA már a mirismézhető röntgen felvgolya kialakulása (Calirparaspinalis izomzat atl
A folyamat elsősorbeés a sacroiliacalis izületetegíti meg, és ezek fibrozások nagyfokú kyphosislegzetessé válik a tartása
![Mikszáth Kálmán - Különös házasság [Rovásírással]](https://img.dokumen.tips/doc/110x75/5532ca114a79593a568b4756/mikszath-kalman-kueloenoes-hazassag-rovasirassal.jpg)
