Arany János Általános Iskola és Gimnáziumarany.battanet.hu/userfiles/file/2007/pedprog_071220.doc · Web viewNagyon nagy az érdeklődés a Kőrösi Csoma Sándor Általános

Arany János Általános Iskola és Gimnázium

(2440 Százhalombatta, Szent István tér 3. sz.)Tel.: 23-355-013 Fax: 23-358-538

E-mail: [email protected]

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

OM azonosító: 032585

Százhalombatta, 2007. december

1.

mailto:arany@battanet

ARANY J. ÁLT. ISKOLA ÉS GIMN, SZÁZHALOMBATTA PEDAGÓGIAI PROGRAM, 2006/2007

Tisztelt Olvasó!

Ön az Arany János Általános Iskola és Gimnázium pedagógiai programját olvashatja az alábbiakban. Az 1998-ban szerkesztett dokumentum harmadszor került átdolgozásra: 2003-04-ben az óraszám-csökkenések törvényi előírásai miatt, ezúttal pedig a 2007. szeptemberében indítható nyelvi előkészítő évfolyam indítása indokolta a pedagógiai munkánk meghatározó dokumentumának átdolgozását.

Az Arany János Általános Iskola és Gimnázium 2005-ben ünnepelhette 20 éves fennállását. Két évtized egy intézmény életében általában nem jelent történelmi távlatot, ez a két évtized azonban felgyorsult változásokat hozott a közoktatás tartalmi változásaiban, nevelő-oktató munkánkkal szembeni elvárásokban.

A társadalmi-gazdasági környezeten történt változások jelentős mértékben alakították életünket; az 1988-at követő évtizedben érvényesített oktatáspolitikai intézkedések, az iskola XXI. századi kihívásai generálták nevelési koncepciónkat, a nevelő-oktatómunka tartalmát!

Pedagógiai programunkban igyekszünk a kezdetektől formálódó iskolakultúránkat fejlesztve, a modernizációs műveltség terjesztését, a közoktatás legújabb kihívásainak (pl. kompetencia alapú oktatás, idegen nyelvi alapozás, integrált nevelés, stb.) való megfelelést tervezni a törvény által előírt módosításokkal összhangban.

Százhalombatta, 2007. december 12.

dr. Horváthné dr. Hidegh Anikóigazgató

2.


TARTALOMJEGYZÉK Oldalszám

I. PREAMBULUM 6III. A NAT SZEREPE A NEVELÉSI PROGRAM KIALAKÍTÁSÁBAN

101. Az iskolai nevelés-oktatás közös értékei

102. Az iskolai nevelés-oktatás alapvető céljai

112.1. A kulcskompetenciák fejlesztése

112.2. A kulcskompetenciák

122.2.1. Anyanyelvi kommunikáció

122.2.2. Idegen nyelvi kommunikáció

132.2.3. Matematikai kompetencia

132.2.4. Természettudományos kompetencia

142.2.5. Digitális kompetencia 152.2.6. A hatékony, önálló tanulás

15 2.2.7. Szociális és állampolgári kompetencia

162.2.8. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia

172.2.9. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

17

III. HELYZETELEMZÉS 181. Az intézmény bemutatása

181.1. Az iskola rövid története

181.2. Az iskola tanulói, szociális környezet

19

3.


2. A nevelő-oktatómunka feltételei 22

2.1. Személyi feltételek22

2.2. Tárgyi feltételek 233. Iskolai hagyományok 244. Kiemelt képzési területek az iskolában 264.1. Emelt szintű ének-zene oktatás

264.2. Értékközvetítő és képességfejlesztő program

274.3. Nyolc évfolyamos gimnáziumi képzés

274.4. Nyelvi előkészítő évfolyam

284.5. Sajátos nevelési igényű tanulók nevelése-oktatása

28 5. Eredmények 296. Az iskola kapcsolatai 30IV. NEVELÉSI PROGRAM 311. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, célja, feladatai, eszközei, eljárásai 311.1. A nevelő-oktató munka prioritásai, pedagógiai alapelvei

311.1.1. Prioritások

311.1.2. Pedagógiai alapelvek 321.2. Az iskola célkitűzései és feladatai 331.2.1.Az értékközvetítő pedagógiai gyakorlatunk célkitűzései

331.2.2.Az ÉKP pedagógia értékválasztásának alapjai

33

1.3. A nevelő-oktató munka céljai 351.3.1. Az intézmény hosszú távú céljai 351.3.2 Az intézmény eredménycéljai 36 1.3.3. A pályaorientáció céljai

371.4. A célok megvalósulásának feltételei 381.5. A nevelő-oktatómunka pedagógiai eszközei és eljárásai

40

4.


1.6. Az egészséges alapokra épülő differenciálás41

2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok43

2.1. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladataink 43

2.2. A személyiségfejlesztés feladatai a pedagógiai gyakorlatunk során 44

3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok55

3.1. A tanórán megvalósítható közösségfejlesztési feladatok 55

3.2. A tanórán kívüli foglalkozások közösségfejlesztési feladatai56

3.2.1. Napközis és tanulószobai foglalkozások57

3.2.2. Kirándulások58

3.2.3. Erdei iskola, terepgyakorlatok58

3.3. A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai 59

4. A tanulási esélyegyenlőség segítésének elvei 59

5. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek60

5.1. A tehetséggondozás lehetőségei és színterei az iskolában60

5.2. Szabadon választható tevékenységek61

5.3. Szakkörök, művészeti csoportok, rendkívüli tárgyak, fakultációk, tehetséggondozás, felzárkóztatás

615.4. Szakköreink, a művészeti csoportfoglalkozások kínálata

625.5. Iskolai sportkör

635.6. Tanulmányi, kulturális és sportversenyek

645.7. Kulturális versenyek

656. A szociális hátrányok, a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségek enyhítését segítő tevékenységek 66

5.


7. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok 678. Az iskolában folyó nevelő- oktatómunka ellenőrzési, mérés-értékelés elvei 689. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek 7010. A szülő, tanuló, pedagógus együttműködésének formái,

továbbfejlesztésének lehetőségei 73

11. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő – oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke

75 V. A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK NEVELÉSI PROGRAMJA 1. Bevezetés 762. Helyzetelemzés 763. A tagozat önmeghatározása 774. Az SNI tagozat szociális helyzetképe

785 . Az SNI tanulók tagozatának csoportjai

856. A tagozat személyi és tárgyi feltételei

877. Az ETT és a RAK szervezeti sémája

918. A tagozat nevelési, oktatási célkitűzései

939. Tagozati tevékenységek és szolgáltatások

9610. A tagozat hagyományrendszere 9711. Értékelés12. Az SNI tagozat tantárgyi óratervei

101VI. AZ ISKOLA HELYI TANTERVE

1041. Az iskolába jelentkező, beiratkozó tanulók felvételének elvei,

6.


a tanulói jogviszony105

2. A továbbhaladás feltételei az iskolában 1083. A csoportszervezés elvei

1104. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak és óraszámaik

1115. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei 1356. Közös értékek meghatározása

1367. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei, a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formái 1187.1. Az iskolai beszámoltatás az ismeretek számonkérésének követelményei és formái

1377.2. Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok 1417.3. A tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei

1457.4. A tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formái

1507.5. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek

152 8. Középszintű érettségi témakörök

153VII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 178VIII. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK

179IX. FELHASZNÁLT IRODALOM

180 X.MELLÉKLETEK 1. melléklet Egészségnevelési program2. melléklet Környezeti nevelési program

7.


3. melléklet Az engedélyezett helyi tantervek műveltségi területenként 4. melléklet Kötelező (minimális) eszköz- és felszerelési jegyzéke5. melléklet A tanulók szöveges értékelésének rendszere

I. PREAMBULUM

A város negyedik általános iskolájaként 3-3 párhuzamos osztállyal, 605 tanulóval - 3. Sz. Általános Iskola néven kezdte meg működését iskolánk - az 1988/89 – es tanévben. Ez volt az első tanév, amikor az épület terei elégségesnek bizonyultak tanulóink foglalkoztatására, a későbbiekben már szűknek bizonyult és szoros alkalmazkodást feltételez napjainkban is.Kis lépésekben ugyan, de az utóbbi két évtizedben tervszerűen folytatódott a korábban megkezdett szaktantermi rendszer fejlesztése, a munkaközösségekben pedig a szakmai anyagok pótlása, kiegészítése, s a korszerű pedagógiai törekvések kikristályosítására törekvő műhelymunka.

Személyi és tárgyi feltételeink pozitív alakulásával folyamatosan megteremtődött iskolánk sajátos pedagógiai profilja:

a nyolc évfolyamos általános iskolai nevelés-oktatás keretében

- az emelt szintű ének-zene oktatás eddig 1-8. évfolyamon, a jövőben 1-6. évfolyamon (1-3. évfolyamban napközis ellátással, 4. osztálytól tanulószobával)

- a Zsolnai-féle értékközvetítő és képességfejlesztő program az 1-6. évfolyamon alternatív programként, a 7-8. évfolyamon előbb kísérleti, majd alternatív programként

- az enyhén értelmi fogyatékosok nevelése és oktatása 1-8. évfolyamon

- a középsúlyos értelmi fogyatékosok képzésének irányítása 1992-től

8.


a középiskolai nevelés-oktatás keretében

a nyolc évfolyamos gimnáziumi képzés - emelt szintű angol és- emelt szintű természettudományi képzés

2007/2008 –as tanévtől nyelvi előkészítő osztályt működtetve biztosít esélynövelő, idegen nyelvi és informatikai képzést, az angol nyelvi emelt szintű érettségit megcélzó tanulóknak,

2008/2009-es tanévtől 4 évfolyamos, emelt óraszámú angol nyelvi gimnáziumi képzést indít a nyelvi előkészítő osztály folytatásaként

alapfeladatként végzi a sajátos nevelési igényű tankötelesek nevelését, oktatását

Az ÉKP program szerint haladó és emelt szintű ének-zene specializációt nyújtó általános iskola angol nyelv oktatását biztosítja a tanulók számára..Tanítványaink számottevő sikereket érnek el megyei, országos tanulmányi, művészeti és sportversenyeken. Az intézmény a tehetséggondozás, a következő iskolafokra felkészítés mellett alapítása óta megfelelő figyelmet fordít a sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésére. Az enyhe értelmi fogyatékkal, autizmussal küszködő 6-16 éves korú tanulók nevelésére, önálló életmódra felkészítő tagozat jól felkészül szakemberek közreműködésével látjuk el a Százhalombatta és vonzáskörzete igényeit.

9.


KÜLDETÉSNYILATKOZATUNK

Az Arany János Általános Iskola és Gimnázium Százhalombatta Város közoktatásában – arculatának és képzési kínálatának megtartásával, folyamatos fejlesztésével- meghatározó tehetséggondozó műhelyként funkcionál. Folyamatosan ellátja - az integrált nevelés gyakorlatát érvényesítve - a város és a kistérség sajátos nevelési igényű általános iskolásait.

Célunk a nyolc-évfolyamos gimnáziumi képzés hagyományainak folytatása 4, vagy 6 évfolyamos gimnáziumi tagozat indításával. Hagyományos pedagógiai értékeink mellett – az iskolahasználók elvárásaihoz igazodva – az idegen nyelv, a természettudományos ismeretek, az informatika és a kompetenciaelvű tanítást-tanulást helyezzük előtérbe.

Mindezen értékek közvetítése, a nevelő-oktatómunka minőségi gyakorlata érdekében a nevelőtestület kompetenciafejlesztése a humánerőforrás gazdálkodás átgondolt tervezését és következetes érvényesítését vállaljuk.

A nevelőtestület által elfogadott célkitűzések

1. A tanulók képességeinek széleskörű fejlesztése az egyéni képességeket és az életkori sajátosságokat figyelembe vevő tanulásszervezéssel és humánus, toleráns bánásmóddal.

2. A tanulók olyan képességeinek és személyiségjegyeinek a fejlesztése, amelyek az iskolarendszerben való továbbhaladáshoz, illetve egy tartalmas és gazdag életvezetéshez nélkülözhetetlenek.

10.


3. Kiemelten kell kezelni az anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikációs készség, az önismeret, az önművelésre való igény, a környezet- és viselkedéskultúra ügyét.

4. A tanulók alkotásra nevelése és ösztönzése mellett az alkotó pedagógusok is kapjanak teret és segítséget a kibontakozásra.

5. Pedagógiai munkánkat partnereink – a szülők, a fenntartó, a társadalmi környezet – és nem utolsó sorban a tanulóifjúság megelégedésére, elvárásaiknak és igényeiknek megfelelően tervezzük és végezzük.

Az intézmény földrajzi-gazdasági környezete

Százhalombatta földrajzi, közlekedési és gazdasági helyzete egyike a legkedvezőbbeknek az országban. A Duna mentén, Budapesttől délre, kb. 27-30 km-re helyezkedik el a Mezőföld peremén.A város korai fejlődésében nagy szerepet játszott a főváros és a Duna közelsége, a jó termőföld, majd később az, hogy a hajdani Szovjetunió területéről érkező kőolaj legnagyobb magyarországi feldolgozó központja e városban épült (a mai MOL Rt.).A kőolaj végtermékeit hasznosító hőerőmű (DE Rt.) is az ország legnagyobb ilyen típusú erőműve. Százhalombatta kedvező földrajzi-gazdasági adottságai tehát elősegítették a város látványos, dinamikus fejlődését. Nemcsak gazdasági értelemben fejlődött (új intézmények, lakótelepek, kereskedelmi objektumok), hanem lakossága is erőteljesen növekedett, és mára városunk egy kb. 18000 fős fejlett ipari városnak tekinthető.

Iskolánk – a másik három iskolával együtt – a város központjában helyezkedik el, így a tényleges beiskolázási körzetből, de a távolabbi városrészekből (Óváros, Dunafüred) is könnyen megközelíthető a menetrendszerinti autóbuszjáratokkal.

Az iskola tényleges beiskolázási körzete

11.


Iskolánk beiskolázási körzete Százhalombattán: Dunafüred – Damjanich úttól jobbra eső lakóterület (kivéve a Páva u., Fürj u., Fácán u., Sas u., Sólyom u.) ; Arany J. u., Eötvös L. u., Bólyai J. u., Tóth L. u., Kodály Z. stny. 1-25., Liszt F. stny. 1-36., Erkel F. krt. 1-23., Erkel F. krt. 65-81.; Csentrerics S. u., Erőmű u., Vöröskeresztes szálló A körzethatár nem vonatkozik az ének-zene emelt szintű, a 8 évfolyamos gimnáziumi és a sajátos nevelési igényű tanulók beiskolázására, mivel itt városi szintű szakfeladat ellátását végezzük. A körzethatár rugalmasan értendő a Zsolnai-programban való beiskolázásnál is – az iskolai férőhelyek függvényében. (A körzethatár igazi jelentősége az évközi beköltöző tanulók fogadásának szabályozásában áll).

II. A NAT SZEREPE A NEVELÉSI PROGRAM KIALAKÍTÁSÁBAN1. Az iskolai nevelés-oktatás közös értékei A NAT 2007. évi módosításai (202/2007. (VII.31.) Kormányrendelet alapján

A NAT szellemiségét a Magyar Köztársaság Alkotmánya, a közoktatásról szóló törvény, valamint az emberi jogokról, a gyermek jogairól, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogokról, a nemek közötti egyenlőségről szóló nemzetközi és magyar jogforrások határozzák meg. A NAT olyan iskola működését segíti megvalósítani, amelyben a demokratizmus, a humanizmus, az egyén tisztelete, a lelkiismereti szabadság, a személyiség fejlődése, az alapvető közösségek (család, nemzet, az európai nemzetek közössége, az emberiség) együttműködésének kibontakoztatása, a népek, nemzetek, nemzetiségi, etnikai csoportok és a nemek egyenlősége, a szolidaritás és a tolerancia értékei alapján szerveződnek a tanítási-tanulási folyamatok.

12.


A NAT olyan iskolarendszert kíván erősíteni, amely az esélyegyenlőség megvalósulását segíti. A NAT oly módon határozza meg a közoktatás közös tartalmi követelményeit és fejlesztési feladatait, hogy ezzel elősegítse az iskolai nevelés és oktatás hozzájárulását Magyarország gazdaságának fejlődéséhez. Kiemelt értéknek tekinti azt a tudást és azokat a viselkedésbeli jellemzőket, amelyek nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy a magyar gazdaság erősíthesse pozícióját a világméretűvé vált gazdasági versenyben, és egyben képes legyen a fenntartható növekedésre. Támogatja mindazokat az értékeket, amelyek a magas szintű szaktudáshoz, a javakkal való okos gazdálkodáshoz, a munkában való megbízhatósághoz, a munka útján történő értékteremtéshez, a minőségi munkavégzéshez és a gazdaság világában való eredményes szerepvállaláshoz kapcsolódnak. Kiemelt értéknek tekinti azt a fajtaerőfeszítést, amelyet azért teszünk, hogy megszerezzük azt a tudást, amely a modern gazdaság hajtóerejét jelenti. A NAT nemzeti, mert a közös nemzeti értékeket szolgálja. Fontos szerepet szán az ország és tágabb környezete, a Kárpát-medence megismerésének, a nemzeti hagyományoknak, valamint a nemzeti identitás fejlesztésének, beleértve az ország nemzetiségeihez, kisebbségeihez tartozók azonosságtudatának ápolását, kibontakoztatását. Módot ad arra, hogy a tanulók ismereteket szerezzenek a hazánk területén élő kisebbségek Életéről és kultúrájáról. A NAT a fejlesztési feladatok meghatározásakor az európai, humanista értékrendre és azokra a tartalmakra összpontosít, amelyek Európához tartozásunkat erősítik. Magyarország tagja lett, így az Európai Uniónak, minden egyes állampolgára egy tágabb társadalmi, politikai, gazdasági és kulturális közösségnek is a polgárává vált. Az állampolgári nevelés így egyszerre jelenti a nemzet és az Unió polgárainak a nevelését.

13.


A NAT elősegíti más népek történetének, hagyományainak, kultúrájának, szokásai-nak, életmódjának ismeretét és megbecsülését, ezzel a különböző kultúrák iránti nyitottságot, megértést szolgálja.A dokumentum figyelmet fordít az emberiség előtt álló közös, globális problémákra. Az iskolai nevelés-oktatás jelentős anyagi, idő- és energiaráfordításokat igénylő folyamat. Ebből következik, hogy a NAT alapvető értékként kezeli az iskolai tanítási-tanulási folyamatok hatékonyságát és az elsajátított tudás és kompetenciák használhatóságát, hasznosságát. Ennek érdekében alapvető céljának tekinti a felnőtt élet sikeressége szempontjából kiemelt fontosságú kulcskompetenciák fejlesztését, az egész életen át tartó tanulásra való felkészítést, a modern személyközpontú, interaktív, tapasztalati tanulásra alapozó tanulásszervezési eljárások, módszerek, pedagógiai kultúra általánossá válását segítő szabályozást.

2. Az iskolai nevelés-oktatás alapvető céljai 2.1. A kulcskompetenciák fejlesztése Az oktatás által átadott iskolai műveltég tartalmát a társadalmi műveltségről alkotott közfelfogás, a gazdaság, a versenyképesség és a globalizáció kihívásai is alakítják. Az Európai Unió országaiban a kulcskompetenciák fogalmi keretébe rendezték be azokat a tudásokat és képességeket, amelyek birtoklása alkalmassá teheti az unió valamennyi polgárát egyrészt a gyors és hatékony alkalmazkodásra a változásokkal teli modern világhoz, másrészt aktív szerepvállalásra e változások irányának és a tartalmának a befolyásolásához. Az oktatásnak alapvető szerepe van abban, hogy az európai polgárok megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat, amelyek elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, a változások befolyásolásához, saját sorsuk alakításához.

14.


A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Mindegyik egyformán fontos, mivel mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez egy tudás alapú társadalomban. Felértékelődik az egyén tanulási kompetenciájának fejlesztése, mert az emberi cselekvőképesség az egész életen át tartó tanulás folyamatában formálódik. Egymásra építettség jellemzi a kulcskompetenciák és a kiemelt fejlesztési feladatok viszonyát. Számos olyan fejlesztési terület van, amely mindegyik kompetencia részét képzi: például a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményezőképesség, a problémamegoldás, a kockázatértékelés, a döntéshozatal, és az érzelmek kezelése.

2.2. A kulcskompetenciák 2.2.1. Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését, értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben egyaránt. Az anyanyelvi kommunikáció az anyanyelv elsajátításának eredménye, amely természeténél fogva kapcsolódik az egyén kognitív képességének fejlődéséhez. Az anyanyelvi kommunikáció feltétele a megfelelő szókincs, valamint a nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók ismerete. Ez a tudásanyag felöleli a szóbeli kapcsolattartás fő típusainak, az irodalmi és nem irodalmi szövegek egész sorának, a különféle nyelvi stílusok fő sajátosságainak, valamint a nyelv és a kommunikáció változásainak ismeretét különféle helyzetekben. Az egyén rendelkezik azzal a képességgel, hogy különféle kommunikációs helyzetekben, szóban és írásban kommunikálni tud, kommunikációját figyelemmel kíséri és a helyzetnek megfelelően alakítja. Képes

15.


megkülönböztetni és felhasználni különféle típusú szövegeket, megkeresni, összegyűjteni és feldolgozni információkat, képes különböző segédeszközöket használni, saját szóbeli és írásbeli érveit a helyzetnek megfelelő módon meggyőzően megfogalmazni és kifejezni.

2.2.2. Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban, írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül az egyén szükségleteinek megfelelően. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális háttere, környezete és igényei/érdeklődése szerint. Az idegen nyelvi kommunikáció feltételezi a szókincsnek és a funkcionális nyelvtannak, valamint a szóbeli interakciók főbb típusainak és a nyelvi stílusoknak az ismeretét. Fontos a társadalmi hagyományoknak, a nyelvek kulturális vonatkozásainak és változatosságának az ismerete is. Az idegen nyelvi kommunikációhoz szükséges képességek felölelik a szóbeli üzenetek megértését, beszélgetések kezdeményezését, folytatását és lezárását, valamint a szövegolvasást, -értést és -alkotást. Az egyénnek képesnek kell lennie a segédeszközök megfelelő használatára és az egész életen át tartó tanulás részeként a nyelv nem formális keretekben történő elsajátítására is.

2.2.3. Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok

16.


problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására. A matematika terén szükséges ismeretek magukban foglalják a számok, mértékek és struktúrák, az alapműveletek és alapvető matematikai reprezentációk fejlődő ismeretét, a matematikai fogalmak, összefüggések és koncepciók és azon kérdések megértését, amelyekre a matematika választ adhat.

A matematikai kompetencia birtokában az egyén rendelkezik azzal a képességgel, hogy alkalmazni tudja az alapvető matematikai elveket és folyamatokat az ismeretszerzésben és a problémák megoldásában, a mindennapokban. Követni és értékelni tudja az érvek láncolatát, matematikai úton képes indokolni az eredményeket, megérti a matematikai bizonyítást, a matematika nyelvén kommunikál, valamint alkalmazza a megfelelő segédeszközöket.

2.2.4. Természettudományos kompetencia A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük műszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget. A természettudományok esetében elengedhetetlen a természeti világ alapelveinek, az

17.


alapvető tudományos fogalmaknak, módszereknek, a technológiai folyamatoknak, valamint a mindezek emberi alkalmazása során kifejtett tevékenységek természetre gyakorolt hatásának az ismerete. A természettudományos kompetencia birtokában az egyén képes mozgósítani Természettudományos és műszaki műveltségét, a munkájában és a mindennapi életben felmerülő problémák megoldása során. Gyakorlatias módon tudja a tudását alkalmazni új technológiák, berendezések megismerésében és működtetésében, a tudományos eredmények alkalmazása során, problémamegoldásaiban, egyéni és közösségi célok elérésében, valamint a természettudományos és műszaki műveltséget igénylő döntések meghozatalában. Kritikus az áltudományos, az egyoldalúan tudomány- és technikaellenes megnyilvánulásokkal szemben. Képes és akar cselekedni a fenntartható fejlődés feltételeinek biztosítása érdekében lokálisan, és globális vonatkozásokban egyaránt.

2.2.5. Digitális kompetencia A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (Information Society Technology, a továbbiakban: IST) magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő területén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; és kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül. A digitális kompetencia a természetnek, az IST szerepének és lehetőségeinek értését, alapos ismeretét jelenti a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában. Magában foglalja a főbb számítógépes alkalmazásokat – szövegszerkesztés, adattáblázatok, adatbázisok, információtárolás-kezelés, az internet által kínált lehetőségek és az elektronikus média útján történő kommunikáció (e-mail, hálózati eszközök) – a szabadidő, az információ megosztás, az együttműködő hálózatépítés, a tanulás és a kutatás terén. A szükséges képességek felölelik az információ megkeresését, összegyűjtését és

18.


feldolgozását, a kritikus alkalmazást, a valós és a virtuális kapcsolatok megkülönbözetését. Idetartozik a komplex információ előállítását, bemutatását és megértését elősegítő eszközök használata, valamint az internet alapú szolgáltatások elérése, a velük való kutatás, az IST alkalmazása a kritikai gondolkodás, a kreativitás és az innováció területén.

2.2.6. A hatékony, önálló tanulás Az önálló, hatékony, tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Szükségleteit és lehetőségeit tudva, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását is jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme. A munka- vagy karriercélok teljesítését szolgáló tanuláshoz az egyénnek megfelelő ismeretekkel kell rendelkeznie a szükséges kompetenciákról, tudástartalmakról és képességekről. A hatékony és önálló tanulás feltétele az, hogy az egyén ismerje és értse saját tanulási stratégiáit, készségeinek és szaktudásának erős és gyenge pontjait, valamint képes legyen megtalálni a számára elérhető oktatási és képzési lehetőségeket. A hatékony és önálló tanulás olyan alapvető képességek meglétét igényli, mint az írás, olvasás, számolás, valamint az IST-eszközök használata. Ezekre épül az új ismeretek, elsajátítása, feldolgozása és beépítése. A hatékony és önálló tanulás további feltétele a saját tanulási stratégia kialakítása, a motiváció folyamatos fenntartása, a figyelem összpontosítása, valamint a tanulás szándékának és

19.


céljának kritikus mérlegelése. Az egyénnek képesnek kell lennie a közös munkára és tudásának másokkal való megosztására, a saját munkája értékelésére és szükség esetén tanács, információ és támogatás kérésére.

2.2.7. Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység, felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben. A személyes és szociális jólét megköveteli, hogy az egyén rendelkezzék saját fizikai és mentális egészségére vonatkozó ismeretekkel, megértse az egészséges életvitelnek ebben játszott meghatározó szerepét. A sikeres kapcsolatok és társadalmi részvétel érdekében elengedhetetlen a normatudat, a viselkedési és az általánosan elfogadott magatartási szabályok megértése. Fontos az egyénnel, a csoporttal, a munkaszervezettel, a nemek közti egyenlőséggel, a megkülönböztetés-mentességgel, a társadalommal és a kultúrával kapcsolatos alapvető koncepciók ismerete. Kívánatos a tájékozódás az európai társadalmak multikulturális és társadalmi-gazdasági dimenzióiban, továbbá a nemzeti kulturális identitás és az európai identitás kapcsolatának a megértése. E kompetencia alapja az a képesség, hogy különféle területeken hatékonyan tudjunk kommunikálni, figyelembe vesszük és megértjük a különböző nézőpontokat, tárgyaló- partnereinkben bizalmat keltünk, és empatikusak vagyunk. Idetartozik még a stressz és a frusztráció kezelése, a változások iránti fogékonyság. Az állampolgári kompetencia a demokrácia, az állampolgárság fogalmának és az

20.


állampolgári jogoknak az ismeretén alapul. A kompetencia magában foglalja az aktuális események és a nemzeti, az európai valamint a világtörténelem fő eseményeinek és tendenciáinak az ismeretét. Idetartozik az európai integráció és az EU struktúráinak, főbb célkitűzéseinek és értékeinek az ismerete, valamint az európai sokféleség és a kulturális identitás tudatosítása is. 2.2.8. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben a munkahelyén is - abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek felismerésére. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti és azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség. A szükséges ismeretek egyrészt az egyén személyes, szakmai és/vagy üzleti tevékenységeihez illeszthető lehetőségek, kihívások felismerését, értelmezését, másrészt a gazdaság működésének átfogóbb megértését, a pénz világában való tájékozódást is magukban foglalják. Az egyénnek tudatában kell lennie a vállalkozások pénzügyi és jogi feltételeivel. Olyan készségek, képességek tartoznak ide, mint tervezés, szervezés, irányítás, vezetés, delegálás, az elemzés, a kommunikálás, a tapasztalatok értékelése, kockázatfelmérés és vállalás, egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés.

2.2.9. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerést, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezését mind a tradicionális művészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális művészeteket, a

21.


tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern művészeti kifejezőeszközöket, a fotót s a mozgóképet is. Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség feltételezi a helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes kulturális örökségnek, valamint az egyénnek, közösségeinek a világban elfoglalt helyének a tudatosítását, a főbb művészeti alkotások értő és beleérző ismeretét, a népszerű kortárs kultúra és kifejezésmódok vonatkozásában is.

Olyan képességek tartoznak ide, mint művészi önkifejezés, műalkotások és előadások elemzése, saját nézőpont összevetése mások véleményével, a kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása .

III. H E L Y Z E T E L E M Z É S

1. Az intézmény bemutatása

1.1. Az iskola rövid története1985 szeptemberében kezdte meg működését jelenlegi iskolánk 3. Sz. Általános Iskola néven. Az 1985-86. tanév szeptember 1-jén 1120 tanuló és 77 pedagógus vette birtokba a korábban a 2. Sz. Általános Iskola „B” épületét önálló intézményként, amely a tekintélyes gyermeklétszámhoz eleve kicsinek, szűknek bizonyult. Az alsó tagozat 3-4. évfolyamos osztályai helyhiány miatt a közeli BMK épületének tantermi célokra kialakított helyiségeiben nyertek elhelyezést a délelőtti tanítási órákra. A következő években már az 1-2. osztályok és néhány napközis csoport is helyet kapott az épületünkben. A legtöbb gondot a napközis csoportok főépületben való elhelyezése és az étkeztetés megoldása jelentette, mivel a szűkös konyhai kapacitás miatt iskolán kívüli étkezési lehetőségeket is igénybe kellett venni. Az 1991-92. tanévben – a 4. Sz. Általános Iskola létrejöttével – iskolánk pedagógusainak létszáma 61 főre, a tanulóké 600 főre csökkent, s ezzel

22.


épületünk mérete megfelelő teret kínált tanulóink tanórai és tanórán kívüli foglalkoztatására. Az iskola épülete – ami korábban alsó tagozatos szárny volt – szerény felszereltséggel, szaktantermek nélkül kezdte meg önálló intézményi életét. Éppen ezért megkülönböztetett figyelemmel kezdődött meg a tagozatok szakmai anyagainak pótlása, fejlesztése, a szaktermek folyamatos kialakítása a pedagógiai programok figyelembevételével (ének-zene tagozat, Zsolnai-program, nyolcosztályos gimnázium, értelmi fogyatékosok általános iskolája).

1.2. Az iskola tanulói, szociális környezete

Az iskolai tanulócsoportok számaaz általános iskolában és a nyolcosztályos gimnáziumban

a 2007-2008. tanévbenÉvfolyam 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. N

YEK

9. 10.

11. 12. Összesen

Tanulócsoportok száma 2 2 2 2 3 3 3 3 1 1 1 1 1 25Ebből 8 évfolyamos gimn./NYEK

1 1 1 1 1 1 1 1 1 9

Tanulók létszáma 49 51 62 55 82 83 79 81 28 27 31 30 32 690Ebből 8 évfolyamos gimn. 28 32 30 29 28 27 31 30 32 267Ebből magántanuló 1 1Napközis, ill. egésznapos csoportok száma

2 2 2 6

A napközis ellátást igénylők száma

48 50 62 160

A tanulószobai csoportok Száma

2 1

Tanulószobát igénylő tanulók száma

44 19 10 16 19 13 121

A sajátos nevelési igényű tanulók adatai ( SNI/KÁI )

23.


Évfolyam 1-3.évf 2-4.évf 5-7.évf 6.évf 8.évf KÁI összesen

A tanulók létszáma 5/1 6/3 10 11/2 6/1 45Csoportok száma 1 1 1 1 1 1 6

Napközis és tanulószobai csoportok (SNI)1-3. évf 2-4. évf 5. évf 6.évf 8.évf Összese

nA tanulók létszáma 6 9 10 13 7 45

Autista tanulók adataiA Regionális Autista Központban 2 csoportban történik a tanulók foglalkoztatása.

8

1.évf 2.évf 3.évf 4.évf 5.évf 6.évf 7.évf 8.évf

Össz.

A tanulók létszáma 2 2 2 1 1 1 1 10Százhalombattai 1 2 1 1 1 6Pest megyei 2 1 3Fejér megyei 1 1

Iskolánk tanulólétszáma jelenleg 737 fő, évről-évre 10-20 fős növekedést mutat. Tanulóink ideálisnak mondható 27 fős átlaglétszámú osztályokban tanulnak. Tanulóink nagy többségük lakótelepi gyermek, de szép számmal vannak a családi házas övezetből is , illetve 7-8 %-uk más településekről bejáró. Meghatározó tehát a lakótelepi környezet, s az itt élő családok jellegzetes adottságait és körülményeit tükrözi a tanulók összetétele.Tanulóink 30-35 %-a jó, illetve nagyon jó művelődési és anyagi hátterű családból kerül ki, de igen nagy felelősséget jelent a másik oldalon a 139 fő hátrányos helyzetű tanuló sorsának kezelése is, ami évről-évre emelkedést mutat.

A tanórai egyéni képességfejlesztés mellett számtalan lehetőséget biztosítunk a tehetséggondozásra csakúgy, mint a felzárkóztatásra:

24.


Felzárkóztató programok1. Felzárkóztatást biztosítunk: 1.1. Rendszeresen - matematika (1-8. évf.)

- magyar nyelv és irodalom (1-8. évf.)1.2. Alkalomszerűen - angol (6. és 8. évf.)

- a tanulók teljesítményétől függően pl. földrajz, biológia stb. (5-8. évf.)

2. Egyéni fejlesztések:2.1. Rendszeresen - matematika (1-2. évf.)

- anyanyelv (1-2. évf.)- számítógépes olvasásfejlesztőprogram (1-3. évf.)- dyslexia (1-6. évf.)- személyiségfejlesztés (1-4. évf.)- mentálhigiénia (5-12. évf.)

2.2. Alkalomszerűen - a tanuló tanulási módszereinek és képességének fejlesztésére (5-8. évf.)

Tehetségfejlesztő programok1. Szakkörök:1.1. Tantárgyi szakkörök - olasz, természetismereti, matematika1.2. Művészeti szakkörök - báb, színjátszó, rajz, kórus, citera, népi ének,

néptánc, modern tánc1.3. I.S.K. csoportok - labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, atlétika,

alsós csoport (fiú-lány bontásban)2. Előkészítő foglalkozások:

- felvételire (8. évf.)- nyelvvizsgára (8-12. évf.)- ECDL vizsgára (8-12. évf.)- érettségire (11-12. évf.)

25.


3. Emelt szintű képzés: - tanulók tantárgyválasztásától függően (11-12. évf.)

A fenti adatok évről-évre megközelítőleg hasonlóan alakulnak.

A sokoldalú fejlesztő munka eredményeként iskolánkban évenként jelentős a kitűnő tanulók száma, és minimális a bukások száma.

Tanulóink létszámadatai képzési területenként2007/2008

Ének-zene emelt program szerint tanul: 165 fő

ÉKP alternatív program szerint tanul: 258 főNyolc-évfolyamos gimnáziumi tagozaton tanul:

267 fő

SNI tagozaton tanul: 55 fő Összesen: 745 fő

A tanulmányi teljesítmény az általános iskolában és a gimnáziumban 83-84 %, az SNI tagozaton 69-75 %

között alakult az utóbbi években.Az egész napos ellátást (napközit, tanulószobát igénybe vevő tanulók száma néhány éve 35 % körül mozog, a menzások száma a tanulólétszám 46 %-a, tehát a tanulók közel 70 %-a étkezik az iskolában. Közülük – az Önkormányzat támogatásának köszönhetően – 52 % részesül 100 %, 75 %, 50

26.


%, 30 %, illetve 25 %-os normatív, illetve rászorultsági alapon étkezési díjkedvezményben.

2. A nevelő-oktatómunka feltételei 2.1. Személyi feltételekAz önálló intézmény megalakulásakor a jogelőd intézmény 77 pedagógusa alkotta a nevelőtestületet, majd a 4. Sz. Általános Iskola létrejötte után – a tanulóifjúság csökkenésével arányban – ez a létszám 65 főre esett vissza. Az iskola hagyományainak és értékrendjének kialakulása és a tanulólétszám minimális mozgása miatt ez a pedagóguslétszám stabilizálódott is. A nevelőtestületi fluktuáció minimális, nagy tapasztalatú és igen nagy teherbírású pedagógusok alkotják. A testület zömmel középkorú nevelők alkotják. A nevelőtestület egészére jellemző az új módszerek, korszerű programok iránti nyitottság. Az elmúlt években megnőtt a másoddiplomát szerzők aránya (12 %), mellyel megindult a belső átszerveződés – a pedagógiai programoknak megfelelően. A továbbtanuló tanítók a szakos ellátási igényeket pótolják, a másoddiplomát szerző tanárok pedig kiegészítik a gimnázium középfokú szakaszához szükséges középiskolai tanári igényeket. A testület tagjai jelentős időt fordítottak és fordítanak önképzésre, továbbképzésre, amely a Zsolnai-programban és a gimnáziumi osztályokban való tanításhoz elengedhetetlen.

A tantestület végzettség szerinti összetétele a programírás időszakában: Tanító 7 fő

Tanító speciális képesítéssel 15 fő

27.


Általános iskolai tanár 18 főKözépiskolai tanár 20 főGyógypedagógus 10 főFelsőfokú végz. óvodapedagógus 1 fő

Ebből: 2 vagy több diplomával rendelkezik 15 fő

Iskolánkban a vállalt feladatainknak megfelelően a szakos ellátottság 100 %-os.A tantestületből 1 fő országos közoktatási szakértő, 2 fő szaktanácsadó,1 fő min. fejlesztési szakértő, 1 fő érettségi vizsgaelnök

A nevelőtestület tagjai 9 szakmai munkaközösségben végzik munkájukat – a választott munkaközösség-vezetők irányításával.Innovációs munka keretében – az ÉKP megismertetése és népszerűsítése érdekében több éven át fogadtunk nevelőtestületeket Pest és Fejér megyéből, Budapestről, de az ország távolabbi területeiről is.

2.2. Tárgyi feltételekIskolánk épülete 25 éves. Mind a tervezést, mind a kivitelezést tekintve sok hiányossággal és kifogásolható minőségben készült. A nevelő-oktatómunka tárgyi feltételei az utóbbi években javultak, csökkent a zsúfoltság is. A sokrétű tartalmi munka az, ami miatt a méretei ellenére intézményünk a város legnagyobb tanulólétszámú iskolája. (27 osztályterem, 8 szaktanterem, 6 csoport-szoba, 1 tornaterem, 1 táncszoba). A szaktantermek az oktatás feltételeit szűkösen, komoly szervezési munkával biztosítják. A helyzet az SNI tagozaton volt a legrosszabb. Ezt a problémát oldotta meg az 1998. évi épületbővítés, melynek létrejöttével megvalósult a kultúrált étkeztetés, elhelyezést nyert a könyvtár, és egy szaktanteremmel is gyarapodtunk.Sajnos továbbra is gondot okoz egy nagy tornaterem és az aula hiánya.Előnyt jelent az iskola központi elhelyezkedése, forgalomtól elzárt csendes környezete, a közeli uszoda. A műveltségterületeket ellátó szertárak felszereltsége megfelelő, a felvállalt programjainknak megfelelő ellátottsággal bír.

28.


A fejlesztési igényeket a költségvetés minden évben biztosítja a 14 szakleltárhoz.

3. Iskolai hagyományokAz iskola helyi adottságai, környezete, a szülők igénye, a tanulók szociális háttere meghatározta és befolyásolta az intézmény arculatának kialakulását. Az iskola kialakult hagyományai, programjai segítik a lakótelepi környezetben felnövő gyermekek nevelésében felmerülő problémák eredményes megoldását, szabadidejük értelmes felhasználását. A tanulók által elért eredmények azt mutatják, hogy az indulási és környezeti hátrá-nyokból adódó elmaradásokat pótolják, az iskolakezdésből adódó problémák a nevelés folyamatában megoldódnak, illetve mérséklődnek. A tehetségek megfelelő teret kapnak a kibontakozásra. Iskolánk életének és hagyományteremtésének fontos dátumaként tartjuk számon 1992. március 3-át, amikor ünnepélyes keretek között felvette intézményünk Arany János nevét, akire a tanulóifjúság, a pedagógusok és a szülők körében kiírt pályázat alapján esett a választás.Iskolánk neve a nyolc évfolyamos gimnáziumi képzés beindítását követően 1993. november 1-től Arany János Általános Iskola és Nyolcosztályos Gimnázium, 2007. február 14-től pedig Arany János Általános Iskola és Gimnázium névre változott. Arany János nevéhez méltóan évről-évre gyarapítjuk iskolai hagyományainkat, amelyek elősegítik, hogy intézményünk önálló, sajátos arculatot kapjon. A tanítási időn kívül szervezett programok (a tehetséggondozástól a felzárkóztatásig) szorosan kapcsolódnak a tanórákon folyó oktató-nevelő munkához. Ezek különböző differenciált képességfejlesztő, valamint tantárgyakhoz kötődő szakkörök, fakultatív programok – matematika, biológia, honismeret, idegen nyelv, számítástechnika, képzőművészet, népi mesterségek, báb, színjátszás, médiaismeret, sakk-, illetve az énekkari és tömegsport foglalkozások, melyek a tanulók széleskörű kulturális és művészeti nevelését is hivatottak ellátni.A tanórai munkán szintén túlmutató fontos feladatunk a környezetvédelemmel, hazánk és a szűkebb lakóhely megismerésével

29.


foglalkozó célkitűzések, valamint az átfogó egészség megőrzési és egészségnevelési program folyamatos megvalósítása. A szabadidő tartalmas eltöltését szolgáló tevékenységet a nevelőtestület tagjai és a szabadidő szervező végzi.

30.


Iskolai hagyományok

A rendezvények iskolánk egész életét átfogják, a személyiségformálás fontos eszközei. A nyilvánosság előtt zajlanak, ezért ezek az iskoláról alkotott pozitív vélemény letéteményesei. E tevékenységek az iskola nevelő-oktató munkájának szerves részét alkotják. Augusztus Tanévnyitó ünnepélySzeptember Gólyatábor, Gólyanap

Sportnap – a DÖK évének indítása Október Megemlékezés az aradi vértanúkról

Október 23. megünnepléseDecember Játékos télapó vetélkedő

FenyőünnepélySzalagavató

November Nyílt nap a gimnáziumi tagozatonFebruár Farsangi karnevál

Sí tábor szervezéseMárcius Arany-napok rendezvénysorozata

Benne:- megemlékezés névadónk születésének évfordulójáról

- Arany Díj, Arany-plakett és Arany Oklevél kitüntetések

átadása a tanév során kiemelkedő munkát végző tanulóknak, pedagógusoknak, szülőknek

- városi sportvetélkedő az 5-12. évfolyamon - műveltségi vetélkedő a város felső tagozatos

tanulóinak- nyílt napok szervezése a szülőknek- irodalmi és képzőművészeti kiállítások rendezése

a kiírt pályázatok alapján

Márc. 15. megünneplése – az Arany-napok zárása, eredményhirdetések Április Nyílt nap a leendő 1. osztályosoknak és szüleiknek

A Föld Napja – megemlékezés környezetünk védelméről, kiállítás szervezéseMájus Arany Gála címmel kulturális és művészeti bemutató, valamint képzőművészeti és kézműves kiállítás szervezése

31.


Ballagás (12. évf.)Június Ballagás, avatás (8. évf.)

Tanévzáró ünnepélyAz iskolai diákönkormányzat iskolarádiót működtet és negyedévenként iskolaújságot jelentet meg Arany Lapok címmel.1995-ben, az iskola fennállásának 10. évfordulója tiszteletére „10 év krónikája” címmel kiadványt jelentettünk meg intézményünk életéről, 2000-ben, az iskola fennállásának 15. évfordulója tiszteletére „Aranykapu” címmel antológiát szerkesztettünk, 2006-ban pedig a 20. évfordulóra Jubileumi évkönyvet adtunk ki a tanulók és pedagógusok munkáiból.Évente jelentős számú táborban, erdei iskolai programban, üdülésben, illetve külföldi vendégszereplésen vesznek részt tanulóink, illetve kórusaink, melyek között igen jelentősek az idegen nyelv tanulását célzó külföldi táborok. A kínálat és a részvételi lehetőség évről-évre változik. Az Önkormányzat, ill. országos pályázatok elnyerésével csökkentjük a családok anyagi terheit. Sikertelen pályázatok esetén a felmerülő költségek teljes egészében a szülőkre hárulnak. További támogatást kapnak kiemelt táboraink a „Szülők az Arany János Általános Iskoláért” Alapítványtól.

Évente jelentős számú táborban, erdei iskolai programban, üdülésben, illetve külföldi vendégszereplésen vesznek részt tanulóink, illetve kórusaink, melyek között igen jelentősek az idegen nyelv tanulását célzó külföldi táborok. A kínálat és a részvételi lehetőség évről-évre változik. Az Önkormányzat, ill. országos pályázatok elnyerésével csökkentjük a családok anyagi terheit. Sikertelen pályázatok esetén a felmerülő költségek teljes egészében a szülőkre hárulnak. További támogatást kapnak kiemelt táboraink az Aranykapu Gyermeknevelési és Oktatásfejlesztési Alapítványtól és a „Szülők az Arany János Általános Iskoláért” Alapítványtól.

4. Kiemelt képzési programok, területek az iskolában4.1. Emelt szintű ének-zene oktatás az 1986-87. tanévben indult városi beiskolázással, ahová az éneket, zenét kedvelő gyerekek kerülhetnek be alkalmassági próbát követően. Az emelt szintű tanterv szerint tanulók

32.


kiemelt óraszámban tanulják az éneket és a furulyázást, mint kötelező hangszert. Az ének-zenét tanulók 2 kórust alkotnak, az 1-4. évfolyamon az Estike, és az 5-8. évfolyamon a Margaréta Kórus müködik. Sok kedves, szép fellépés van már a kicsik kórusa mögött is. Az iskolai és városi rendezvények után eljutottak Erdélybe (Szováta), a Nyárádmenti Kórustalálkozóra, valamint Galántára is.A Margaréta Kórus több kitüntető címet és külföldi vendégszerepléseket tudhat magáénak (lásd az Eredmények címszó alatt). Szép sikereket ér el évről-évre furulya-zenekarunk is. Az ének-zene tanításához szervesen kapcsolódik a néptánc oktatása, ahol zene, népdal, mozgás, népi játékok, néptánc, népszokások együtt adnak óriási élményt a gyerekeknek. Nagyon nagy az érdeklődés a Kőrösi Csoma Sándor Általános és Alapfokú Művészeti Iskola alapfokú művészetoktatása – különösen a zeneművészeti tagozata iránt, ahol évente kb. 70 tanulónk tanul.

4.2. Értékközvetítő és képességfejlesztő program (ÉKP) előzményeként szintén az 1986-87. tanévben indítottuk a nyelvi-irodalmi kommunikációs programot, majd 1 év múlva a teljes ÉKP programot, amely először 5., utána 4. osztályig volt egész-napos rendszerű, jelenleg már csak 3. osztályig.Az új programmal – amelynek önálló pedagógiája van, a hagyományostól részben eltérő a tantárgyi rendszere, és szervezeti keretei is mások – új célkitűzések is megfogalmazódtak iskolánk dokumentumaiban (pl. a környezet- és viselkedéskultúra magasabb színvonalra emelése, a kommunikációs kultúra fejlesztése), s korábbi cél-kitűzéseink is új értelmezést kaptak (az egyéni képességfejlesztés, a differenciált tanulásszervezés, a tehetséggondozás és hátránykompenzálás – hogy csak a legfontosabbakat említsük). Központi tantárgya a nyelvi-irodalmi kommunikációs program, mely az alapfeladaton túl igen nagy hangsúlyt helyez a kommunikáció, a versmondás, a helyes ejtés, a könyvtárhasználat és az illem tanítására is. Örvendetesnek bizonyult, hogy az ÉKP program kisugárzó hatása egyre inkább érzé-kelhető a nem ÉKP szerint tanuló osztályokban, illetve a többi tagozaton is.

33.


Különösen nagy hatással volt a Zsolnai-program a napközis csoportok tanulmányi munkájának és szabadidős tevékenységének tartalmi korszerűsítésére (bábozás, színjátszás, tárgyi és szellemi néprajz stb.).Az ÉKP érdemeit, eredményeit – pedagógusok és szülők hamar felismertük, a város szélesebb nyilvánossága előtt azonban igazán elismertté csak a későbbi években vált, amikor tanulóink a különböző megmérettetéseken (versenyek, pályázatok, középiskolai és felsőoktatási beiskolázás és az ottani helytállás) tudásban és emberségben jól szerepeltek és szerepelnek folyamatosan.

4.3. A nyolc évfolyamos gimnáziumi képzésAz 1992/93. tanévben indítottuk az első nyolc évfolyamos gimnáziumi osztályunkat – minisztériumi engedéllyel -, amelyet az ÉKP programnak köszönhetően a korai tehetség felismerés és gondozás hívott életre. Az első évben kimondottan a negyedik évfolyamot végzett osztályaink tehetséges tanulóiból válogattunk ebbe az 5. osztályba. A későbbi években a város és a környező települések általános iskoláiba is eljuttattuk felvételi tájékoztatóinkat. A jelentkezési létszám 2-2,5-szeres az évfolyamonkénti 1-1 osztályba. Növekvő tendenciát mutat az utóbbi években a más intézményből felvételt nyert tanulók aránya. Képzési profilok:

- az alsó szakasz (5-8.) évfolyamaiban emelt szinten oktatjuk az idegen nyelvet,

- 9. osztálytól pedig emelt szinten folyik természettudományos és angol nyelvi képzés,

- ekkor lép be a második idegen nyelv tanulása is (német, olasz, francia). A felső szakasz (9-12.) igen fontos célkitűzése a gimnáziumi hagyományok kiépítésével a színvonal emelése és a tanulók felkészítése a közép- és emelt szintű érettségire.

2000-ben érettségiztek az első gimnazistáink igen szép (4,2) eredménnyel, s szinte valamennyien felsőfokú intézményekben folytatták tanulmányaikat, ahol nagyon jól helytállnak.

4.4. Nyelvi előkészítő évfolyam működtetése

34.


A fenntartó önkormányzat engedélye alapján a 2007/2008-as tanévben indíthatjuk el a nyelvi előkészítő évfolyamunkat. Terveink szerint az angol nyelvi felkészítést felvállaló nyelvi előkészítő képzés 10-13. évfolyamon, fél csoportban angol emelt szintű nyelvoktatással, esetleg két tanítási nyelvű képzéssel folytatódik, melynek a célja az emelt szintű érettségi vizsgáig történő eljuttatás. Az osztály másik fele pedig általános tanterv szerint folytatja tanulmányait, megcélozva a kétszintű érettségi követelményszintjét.Hosszabb távon, az érdeklődéshez és a 2006. évi közoktatási törvényi változásokhoz alkalmazkodva iskolánk 2007-2010 közötti évek során tervezi és előkészíti a hat évfolyamos gimnáziumi képzés indítását is, abban az esetben, ha a tehetséggondozásnak ezt a formáját a fenntartó támogatja.4.5. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelése-oktatásaA városban 1968-ban indult speciális képzést, az enyhén értelmi fogyatékosok városi szintű képzését 1985 óta iskolánk látja el. Létszámuk alakulása folyamatos emelkedést mutat, jelenleg 55 fő.

35.


Az enyhén értelmi fogyatékosok képzése 1-8. évfolyamokon jelenleg 5 csoportban történik képzett, nagy tapasztalatú gyógypedagógusok irányításával, akiknek folyamatos igénye a permanens tanulás. 1992-ben indult a városban a középsúlyos értelmi fogyatékosok képzése. A középsúlyos tanulókat a 2006/2007-es tanévben az enyhén értelmi fogyatékos tanulókkal együtt, integráltan oktatjuk.2006-ban került átadásra az intézmény új telephelye a Regionális Autista Központ, mely 12 fő autista tanuló oktatását és nevelését teszi lehetővé. Jelenlegi létszám 7 fő. Az enyhe és a középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók együttes létszáma 1996-tól lehetővé tette a fogyatékosok önálló tagozatként való működését szakképzett tagozat-vezető irányításával. A 6 tanulócsoport és 4 napközis csoport elhelyezését 1998 őszétől egy ideális, új épületszárnyban oldjuk meg – igen jó felszereltséggel.Az iskola egyéb lehetőségeit – mint tornaterem, uszoda, számítógépterem – egyaránt használhatják a tanulók. Nagyon fontos feladatának érzi ez a tagozat, hogy különböző pályázati lehetőségek kiaknázásával gyarapítsák speciális és korszerű technikai eszköztárukat, valamint minél több kirándulási és erdei iskolai programmal emeljék iskolai és iskolán kívüli nevelő-oktató munkájuk színvonalát, s ezzel a tanulók teljes körű személyiség-fejlesztését.Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók nagyon jól integrálódnak az iskola egészének életébe, de speciális tanulmányi, kulturális és sportversenyeken is kiválóan szerepelnek. A tagozat munkáját a megyei szakértők is nagyon jónak minősítették a látogatások után.Az SNI tagozat pedagógiai programja – amely szervesen integrálódik az iskola egészének pedagógiai programjához - a pedagógiai program mellékleteként olvasható.

5. EredményekIskolánk nevelő-oktató munkája eredményességének legfőbb fokmérői: az igényes környezet- és viselkedéskultúra mellett a tanulmányi eredmények, a

36.


továbbtanulási, beiskolázási statisztikák alakulása, a pályázatokon, tanulmányi, kulturális és sportversenyeken elért eredmények. A tanulmányi teljesítmény az általános iskolában és a gimnáziumban: 83-84 %, a fogyatékosok általános iskolájában 75-79 % között alakult az utóbbi években. A sokoldalú fejlesztő és tehetséggondozó munka eredményeként jelentős a kitűnő tanulók száma 6-7 %, s minimális 1-2 % a javítóvizsgára, és az évismétlésre bukottak száma. Beiskolázási adataink szerint a 8. osztályos tanulóink általában az első helyen megjelölt középfokú intézménybe nyernek felvételt, s évről évre nő a gimnáziumokba, speciális gimnáziumi osztályokba bekerülő tanulók száma A tanulók 85-89 %-a érettségit adó képzésben folytatja tanulmányait a középfokon.

Az idei tanévben nyolcadszor érettségiztetünk. A 12. osztály korábbi továbbtanulási adatai igen biztatóak, hiszen a végzős gimnazisták 60 %-a egyetemi, 24 %-a főiskolai képzésre jelentkezett. A tanulók jelentős része már megszerezte a továbbtanulást segítő középfokú nyelvvizsgát is. A 11. évfolyam 65 %-a előrehozott érettségi vizsgát tett 1. ill. 2 tantárgyból.A tehetséggondozás eredményeként tanulóink igen sok pályázaton, tanulmányi, kulturális és sportversenyen vesznek részt évről-évre más kisiskolás kortól – szép eredménnyel.Különösen büszkék vagyunk azokra a városi, megyei és országos helyezésekre, amelyeket anyanyelv, angol és német nyelv, matematika, fizika, kémia, ének-zene, KVK, vers- és prózamondás, sakk, úszás és más sportágakban értek el tanulóink az utóbbi 5-6 évben.

6. Az iskola kapcsolatai Iskolánk pedagógiai munkájának igazi partnerei a szülők, akiket az iskolai munka minden fázisába beavatunk azzal a nem titkolt szándékkal, hogy véleményükkel, javaslataikkal, támogatásukkal munkánk igazi segítői legyenek.

37.


A szülőkkel való együttműködésről igen jók az eddigi tapasztalataink, bizalmukat élvezzük, segítségükre számíthatunk.Évente 3 alkalommal tartunk szülői értekezletet, 4 alkalommal fogadó órákat, melyeken a részvételi arányt kielégítőnek tartjuk. Nyílt órákat az 1-4. évfolyamon különböző hónapokban, az 5-8. évfolyamon és a gimnáziumban az Arany-napok keretében tartunk. Külön nyílt napot szervezünk az 1. osztályos beíratás előtt a leendő elsősöknek és szüleiknek, valamint a nyolcosztályos gimnázium 5. ill. 9. osztálya iránti érdeklődőknek. Június első hetében az új első osztályosok szüleinek beiskolázást segítő szülői értekezletet tartunk. Az iskolai SZM választmány aktívan kiveszi részét a legkülönbözőbb osztály és iskolai rendezvények előkészítésében, szervezésében és lebonyolításában. 1993 februárjában alakult meg 9 fős Iskolaszékünk, amely tervszerűen végzi munkáját az oktatási törvényben meghatározottak szerint. Támogatását, segítségét a nevelő-oktató munka folyamatában nagyra értékeljük. Tagjai rendszeresen tájékoztatást kapnak az iskola életéről, programjairól, fejlesztési terveiről. A szakmai munka tartalmi kérdéseiben rendszeres kapcsolat alakult ki az ÉKP Köz-pontjával Pápán. Jó kapcsolatot sikerült kialakítani városunk különböző intézményeivel, kiemelten a közművelődési intézményekkel (BMK, Városi Könyvtár, Matrica Múzeum, Városi Művészeti Iskola), a Nevelési Tanácsadóval, a Szabadidő Központtal és az óvodákkal, akik az 1. osztályos beiskolázásban szakmai partnereink. Az óvodák esetében arra törekszünk, hogy kapcsolatunk minél több újszerű ötlettel és tartalommal gazdagodjon (szakmai programok, nyílt napok, óvodások fogadása tanítási órákra, bábelőadásokra stb.) Kielégítőnek tartjuk kapcsolatunkat a római katolikus és a református egyház helyi vezetőivel. A tanórán kívüli időben tantermeket biztosítunk hittanóráik megtartásához.S nem utolsó sorban jónak tartjuk kapcsolatunkat a fenntartó Önkormányzattal, a testület anyagi és erkölcsi támogatását folyamatosan élvezzük, s a Képviselőtestület, a hivatal pozitív hozzáállása nélkül korszerű pedagógiai törekvéseink nem valósulhattak volna meg.

38.


IV. NEVELÉSI PROGRAM1. Az iskolában folyó nevelő- oktatómunka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásaiA szülők és a gyermekek igényeihez alkalmazkodva sokféle lehetőséget biztosítunk a tanulók képességeinek kibontakoztatására, érdeklődésük kielégítésére mind az iskolafokok, nevelési szakaszok, mind a tantárgyi programok terén.Nevelési és oktatási módszereink megválasztásában ugyanúgy követjük a jól bevált hagyományokat, mint az alternatív programunkból következő újszerű pedagógiai el-járásokat, tehát mindazt, amit hatékonynak tartunk.

1.1. A nevelő-oktató munka prioritásai, pedagógiai alapelvei: 1.1.1. Prioritások

1. Az egyéni és életkori sajátossághoz illeszkedő tanulásszervezés, kompetenciafejlesztés.

2. Az alapkészségek differenciált fejlesztése (írás, olvasás, beszédkészség, mozgáskészség, stb.).

3. A modernizációs műveltségelemek szisztematikus fejlesztése a módszertani kultúra és a technológiai háttér folyamatos fejlesztésével.(idegen nyelvi készségek, informatikai kompetenciák fejlesztése).

4. A mérés-értékelés intézményi (helyi) rendszerének kiépítése a hozzáadott értékalapú elemzés érdekében.

5. Az önálló életre nevelés, a következő iskolafokra történő eredményes felkészítés valamennyi szakaszban és az SNI tagozaton.

1.1.2. Pedagógiai alapelvek:Nevelő-oktató munkánk során a személyiségfejlesztés érdekében az alábbi alapelveket tartjuk szem előtt:

A tanulókat az iskolának fel kell készíteni az önálló ismeretszerzésre és önművelésre. Ennek feltétele a szilárd alapkészségek kialakítása.

39.


A tanulók képességeinek széleskörű fejlesztése az egyéni képességeket és az életkori sajátosságokat figyelembe vevő tanulásszervezéssel és humánus, toleráns bánásmóddal – mely magába foglalja a hátránykompenzálást, a tehetséggondozást, illetve a fogyatékos tanulókkal való törődést.

A tanulók olyan képességeinek és személyiségjegyeinek a fejlesztése, amelyek az iskolarendszerből való kilépéshez, illetve a tartalmas és gazdag életvezetéshez nélkülözhetetlenek.

Széleskörű kulturális, művészeti, társadalom- és természettudományos értékközvetítés, s eközben a tanulók alkotásra nevelése és ösztönzése.

A tárgyi és személyes világunkban való eligazodáshoz az anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikációs képesség és viselkedéskultúra kiemelt fejlesztése.

Az általános társadalmi modernizáció és az életmód átalakulása megkívánja a lépéstartást az informatikai forradalommal.

A megfelelő továbbtanulási irány, illetve pálya kiválasztása reális önismeret és életszemlélet kialakítását feltételezi

A harmonikus személyiségfejlődés a testi és lelki egészséget egyaránt magába foglalja.

Alapvető értéknek tekintjük a szűkebb és tágabb hazához való kötődés érzését, a magyarságtudat erősítését, környezetünk megismerésének és megóvásának igényét.

Pedagógiai munkánkat partnereink – a szülők, a fenntartó, a társadalmi környezet, és nem utolsó sorban a tanulóifjúság megelégedésére, elvárásaiknak és igényeiknek megfelelően tervezzük és végezzük.

40.


1.2. Az iskola célkitűzései és feladatai1.2.1. Az értékközvetítő pedagógiai gyakorlatunk célkitűzéseiAz értékközvetítő és képességfejlesztő pedagógia és program értékválasztásaival és célkitűzéseivel azonosulunk, hiszen iskolánk tanulóinak több mint kétharmada a Zsolnai-program szerint tanul.

Az értékközvetítő és képességfejlesztő program és pedagógia célja, hogy a kultúra teljes rendszerére építve számos olyan szükségletkielégítő tevékenység szerveződjön és működjön a programot és pedagógiáját felvállaló iskolában, amely leköti a tanulókat, komfortélményt biztosít számukra, fokozza teljesítményüket, kitágítja érdeklődésüket. S mindez kapcsolódjék össze a tanulók nagyfokú motiváltságával, továbbá a gyermeket, fiatalt tiszteletben tartó, szociális kompetenciáját, magatartási kultúráját tapintatosan alakító nevelési kultúrával, amely lehetőséget teremt a családi eredetű szociális hátrányok részbeni enyhítésére éppúgy, mint a tehetségek felismerésére és fejlesztésére.

1.2.2. Az ÉKP pedagógia értékválasztásának alapjai a mindennapi élet és elmélete a játékkultúra és humor test- és egészségkultúra gazdaság és ökonómia technikai és technológiai kultúra környezet és környezetvédelem társadalom, politika és politikatudomány jog és jogtudomány erkölcs és etika vallás, ateizmus és vallásszociológia művészet és esztétika tudomány és tudománytan információs és kommunikációs kultúra munka, munkamegosztás és munkatudomány

41.


népek és kultúrák történelemi kultúra és történettudomány magyarság és magyarságkutatások filozófia, világkép és világnézet

A program értékválasztásának elvei a helyi sajátosságokra adaptálva: - lefedik a NAT közös követelményeit- illeszkednek az iskola alapvető céljaihoz és legfontosabb funkcióihoz- alapját képezik az egyes tantárgyak tantervi cél, feladat és követelmény

struktúrájánakÁltalános célkitűzéseink az iskolában:- igényes környezet- és viselkedéskultúra megalapozása,- magas szintű nyelvi-kommunikációs, matematikai, társadalom- és

természet--tudományi nevelés, kompetencia alapú oktatás,- színvonalas technikai, testi és esztétikai nevelés- széleskörű kulturális és művészeti értékközvetítés (néptánc, tárgyi és

szellemi néprajz, bábozás, színjátszás, furulyázás, virágkötészet stb.)- tanulóink képességeinek széleskörű fejlesztése – az egyéni

képességeket is figyelembevevő tanulásszervezéssel és bánásmóddal, valamint a tanórán kívüli lehetőségek biztosításával (fakultáció, szakkör, kórus, ISK stb.)

- a tehetségek korai felismerése és fejlesztése, versenyeztetés már kisiskolás kortól

- alap- közép-, ill. felsőfokú nyelvvizsgára felkészítés 8. ill. 10. évfolyamtól

- a hátrányos helyzetűek felzárkóztatása (korrepetálás, dyslexia terápia, logopédia, számítógépes olvasásfejlesztő program)

1.3.A nevelő-oktatómunka céljai1.3.1. Az intézmény hosszú távú céljaiE célok az iskola mint szervezet hosszú távú céljait jelenítik meg:

42.


a) Iskolánk olyan korszerű műveltségkép kialakítását tűzi célul pedagógiájában, amely nemcsak a célkitűzések egyértelművé tételét segíti, hanem támpont lehet a tantárgyiasítás, a tananyag kiválasztás, illetve a szabadidő szervezés, a közművelődés intézményrendszerében történő tanulás megtervezéséhez és megszervezéséhez.A műveltséget elsősorban képességnek és értéknek tekintjük, melyben az általános műveltség megszerzésére nevelés a fő cél. Az általános művelés célja a különböző életszerepekre való felkészítés, plusz a munkamegosztásra való olyanféle felkészítés, amely a legjellegzetesebb szakmacsoportok igényeit ismerteti meg (mint az agrár, az ipari, az egészségügyi stb.), s ennyiben munkaszerepekre is fölkészít.Műveltségképünk szerint – mely 18 éves korig realizálható – általánosan művelt az, aki a különböző életszerepekhez, illetve a szakmacsoportokban, pályairányokban való eligazodáshoz és tevékenykedéshez szükséges mindennapi és intézményes, szellemi, szociális és anyagi kultúrát birtokolja, valamint viszonylag stabil világképpel, értékőrző magatartással és énképpel rendelkezik.

b) A különböző élet- és munkaszerepekre való felkészítés, a szerephelyzetek változatossága alakítja a személyiséget a tanulási folyamatokban.A tanulást, a valaminek a megtanulását a gyerek végzi, akinek a szükséglete, érdeklődése, képessége, magatartása, jelleme, világképe, identitása, s attitűdje nagyban meghatározza a tanulás sikerét. Ezekre kell minden pedagógusnak pozitív befolyást gyakorolni a tanulókkal való tanulás folyamatában, amikor a kultúra elsajátításában segíti és irányítja tanítványait. Pedagógiánknak nagyon fontos eleme, hogy amikor személyiségfejlesztésről beszélünk, nem osztályokban, hanem egyes tanulókban gondolkodunk. Ez nem jelenti azt, hogy a csoportot, a közösséget nem ismerjük el, sőt óriási szerepet szánunk nekik a személyiség fejlődésében, de amikor fejlesztésről beszélünk, akkor az egyén a meghatározó.

43.


c) Az értékközvetítő és képességfejlesztő pedagógia az egyes gyerekek számára a képességek széles körének fejlesztését biztosítja. Erre garancia a sokféle tevékenység, amelyek szinte kipróbálják, hogy ki miben tehetséges.Differenciált tanulásszervezéssel és egyéni bánásmóddal igazodik az egyes tanuló aktuális fejlettségi szintjéhez, haladási tempójához, megismerési stílusához. Így válik lehetővé, hogy a lemaradó és a tehetséges tanulók egy osztályon belül, a saját tempójukban fejlődhessenek. Egyszerre és együtt biztosítja ez a program gazdag taneszköz rendszere és változatos feladatai révén a kis lépések elvét követő hátránykompenzálás, valamint az önálló tanulást, elmélyülést is követelő tehetségfejlesztés lehetőségét.

1.3.2. Az intézmény eredménycéljaia) A nyolc évfolyamos általános iskolában, melyben az általános műveltséget megalapozó oktatás és nevelés folyik, célunk a nyitottság, a továbblépési lehetőségek biztosítása:- elsősorban a helyi nyolc évfolyamos gimnáziumba 4. osztály végén,

illetve belépés az általános műveltséget megszilárdító szakaszba 8. osztály után

- bármely típusú gimnázium 9. évfolyamára- szakközépiskola, szakmunkásképző és szakiskola 9. évfolyamára - érettségi után a felsőoktatásba való sikeres bejutás- felkészítés az alapvető élet- és munkaszerepekre, a munkába állásra

b) A nyolc évfolyamos gimnázium – melyben a széleskörűen alapozott általános műveltség biztosítása és a felsőfokú tanulmányokra való felkészítés az alapvető funkció – az 5. évfolyamon kezdődik és a 12. évfolyamon fejeződik be érettségi vizsgával.Intézményünkben erre először az 1999-2000. tanévben került sor. A kétszintű érettségit először a 2004-2005-ös tanévben szerveztük meg.A gimnáziumi programban biztosítjuk a 11. évfolyamtól a közép- és emeltszintű érettségire való felkészítés igény szerinti bővítését, illetve 9. osztálytól az idegen nyelvek között a német, olasz és francia nyelvek alternatív kínálatát.

44.


A nyelvi előkészítővel induló négy évfolyamos gimnázium elsődleges célja az angol nyelvi tudás erőteljes megalapozása, majd az angol emelt szintű érettségi vizsgakövetelmények sikeres teljesítése. A 10. osztálytól nyelvi profilú csoport célja a második idegen nyelv emelt szintű érettségi követelményeknek való megfelelés. A 10-től általános tanterv szerint továbbhaladó csoport célja a kétszintű érettségire való felkészülés.c) Intézményünk többfunkciós pedagógiai programkínálatával sokoldalú és sokrétű munkát vállal a továbbtanulásra történő felkészítés terén.Ez akkor lesz eredményes, ha minden pedagógus- fontos feladatának tekinti a tanulók egyéni adottságait és képesség-

jellemzőit, - figyelembe veszi a megismerés életkori és egyéni jellemzőit, s ezekre

alapozza a tanulás fejlesztését- lényegesnek tartja, hogy a gyermeket megtanítsa tanulni.

A képesség- és tehetségfejlesztő munkánkban az egyes gyermekből kiindulva a következő célkitűzés-csoportokat tartjuk fontosnak a tanulás, továbbtanulás szempontjából: - a gyermek fejlődését elősegítő preventív jellegű célok (pl.

egészségvédelem, állóképesség fejlesztése, önállóság stb.)- a gyermek képességeinek fejlesztését szolgáló célok (pl.

kommunikációs képes-ségek, mozgáskultúra, kreativitásfejlesztés, önművelésre szoktatás stb.)

- a gyermeki létmód érvényesülését segítő célok (pl. játék és mozgásszükséglet, önkifejezés stb.)

E célkitűzések megvalósítása esetén reális esélyünk van arra, hogy a ránk bízott tanulók lehetséges és belátható jövőjét felelősséggel befolyásolni és irányítani tudjuk.

1.3.3. A pályaorientáció általános céljaiA pályaorientáció általános célja, hogy segítse a tanulók iskolaválasztását.Összetevői:

45.


az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése, ami az iskolánkban általánosan elfogadott nyelvi, irodalmi és kommunikációs programba már 1. osztálytól beépül,

5. osztálytól pedig az önismereti és osztályfőnöki órák feladata a legfontosabb szakmacsoportok, pályák, foglalkozási ágak tartalmának, követelményeinek és a hozzájuk vezető utaknak, lehetőségeknek tevékenységek és tapasztalatok útján történő megismerése, a lehetőségek és a valóság, a vágyak és a realitások összehangolása.

Tudatosítanunk kell a tanulókban, hogy életpályájuk során többször pályamódosításra kényszerülhetnek, ezért felhívjuk figyelmüket az élethosszig tartó tanulás fontosságára.

A tanulók életkorának megfelelően és a lehetőségekhez képest átfogó képet kívánunk adni a munka világáról (társadalomismeret tanítása).

Ennek érdekében olyan feltételeket kell teremteni, amelyben a tanulók kipróbálhatják képességeiket, elmélyedhetnek érdeklődésüknek megfelelő területeken (szakkörök, választható tevékenységek).Arra törekszünk, hogy városunk és a környék intézményeivel, vállalataival és különböző munkahelyeivel élő kapcsolata legyen iskolánknak. Tapasztalataink szerint nagyban hozzásegítenek ahhoz, hogy tanulóinknak olyan képességeit és személyiségjegyeit fejlesszük, amelyek egy tartalmas és gazdag életvezetés szempontjából nélkülözhetetlenek.

1.4. A célok megvalósulásának tárgyi és humán feltételei

a) Személyi feltételek A nevelőtestület összetétele, a pedagógiai programoknak megfelelő szakos ellátottsága az át- illetve továbbképzésekkel, valamint a másoddiplomások tanulmányainak befejezésével a NAT bevezetésének idejére teljesen megoldódott. Ismerve pedagógusainkat joggal bizakodhatunk a jövőben is hitelességükben és eredményességükben, akik képesek azon értékek vállalására, amelyeknek közvetítésére maga az iskola vállalkozik.

46.


b) Tárgyi feltételek A beterjesztett és a középtávú tervekben részben már megvalósult épületfejlesztések realizálásával (szaktantermek, ETT tantermi blokk, ebédlő, könyvtár Regionális Autista Központ) biztosított a népesség nyilvántartási adatok előrejelzései alapján – az évenként várható 2-3 első osztály indításához és a gimnázium teljes működéséhez a kultúrált és korszerű feltételrendszer.Szakfeladataink ellátásához folyamatosan fejleszteni és újítani kívánjuk taneszközeinket, az IKT eszköz - apparátusunkat, számítógépparkunkat, s egyéb demonstrációs és tanulókísérleti eszköztárunkat.Az 1-4. évfolyamon már meglévő osztálykönyvtárakat általánossá kívánjuk fejleszteni.

c) Környezetkultúra Az iskolai környezet esztétikus alakítása az ízlésnevelés nélkülözhetetlen része. Az ízlésnevelés nehéz dolog, meg kell küzdeni azokkal a rossz hatásokkal, beidegződé-sekkel, amelyeket a tanulók esetleg a korábbi környezetükből hoztak, másfelől azokkal a negatív hatásokkal, amelyek az embert nap mint nap érik. Az iskola egészére, az osztálytermek berendezésére nézve az esztétikus, otthonos, a gyerekek számára komfortélményt biztosító környezet kialakítását, illetve a jelenlegi folyamatos fejlesztését tűzzük célul.

A gyermeki élet domináns színtere az iskola, mivel idejének több mint felét ebben a környezetben tölti. Az természetes, hogy a környezet esztétikus kialakítása kedvezően befolyásolja az iskola általános légkörét, s ezáltal a tanulási kedv is növekszik. Iskolánk jelenlegi épületében fellelhető építészeti – szerkezeti hibákat az évről-évre megújuló tantermi bútorzat praktikus elrendezésével és a dekorációval kívánjuk a jövőben is ellensúlyozni. Ezután is fontos szem előtt tartani a dekoráció kétféle funkcióját, azt, hogy informál (tanulást segítő eszköz) és szépít (pozitívan befolyásolja az adott környezet hangulatát). A környezet – és vizuális kultúrához kapcsolódó képességek kiművelése szinte hatástalanná, feleslegessé válik, ha nem társul hozzá

47.


környezetvédő, környezetkímélő, a környezet tisztaságát óvó tanári és tanulói attitűd-rendszer.Az iskolai környezet igényes alakításával el kell érni, hogy példa legyen ez a világ a tanulók számára, s ezáltal a negatív környezeti hatások veszítsenek erejükből.

d) Az iskola céljai a pedagógusok módszertani kultúrájának fejlesztése területén:

- Felkészültség önművelési, önképzési tervek összeállításában a saját szakjának megfelelő tudomány, a pedagógia, a filozófia, a szociológia területén- Képes legyen a különböző kutatási területeken történő, mások által végzett különböző kutatások folyamatának és eredményeinek az adaptálására.- Szakcikk-, tanulmány-, esszéíráshoz szükséges képességekkel való

rendelkezés- Szakmai konferenciákon való közreműködés előadástartás- Nyilvános közszereplés szakmapolitikai fórumokon, regionális

rendezvényen- Szakmai továbbképzések szervezése- Vetélkedők, szaktárgyi versenyek szervezése- A lehetőségeinkhez mérten próbáljuk biztosítani pedagógusaink

számára az élethosszig tartó tanulást.

e) Az iskola szervezeti céljai a pedagógus-érdekvédelem biztosítása terén - Munkavállalással összefüggő jogi felkészültség: jogismeret,

jogértelmezés- Tájékozottság a munkanélküliséggel, a munkaváltást lehetővé tevő

munkaerő-piaci kínálattal kapcsolatos aktuális információk tekintetében- A szakmai előmenetellel összefüggő törekvések és szabályozások

ismerete- Jártasság a szakmai etikai kódexek szerkesztésében, értelmezésében

48.


- Tájékozottság a pedagógiai menedzsment és a pedagógiai marketing szervezeteinek világában, a pedagógiai vállalkozások lehetőségeinek ismerete

- Közoktatás politikai érdekek képviselete helyi, regionális és országos szinten

- Felvilágosító munka vállalása a gyermeki jogok érvényesülésének megismertetése végett, a gyermeki jogok érvényesítésére való törekvés, felkészültség a családjog és a gyámhatósági eljárás területén

- Oktatáspolitikai publicisztika művelésére lehetőség biztosítása

f) A környezet számára nyújtandó közművelődési szolgáltatások terén:- Az iskolai rendezvényekkel összefüggő közönségkapcsolat építése - Kiállítások rendezése- Ünneplés, ünnepély tervezése, forgatókönyvének elkészítése,

szervezése, kivitelezése- Kapcsolatfelvétel, kapcsolattartás alap-, közép- és felsőfokú oktatási

intézményekkel

1.5. A nevelő-oktató munka pedagógiai eszközei, eljárásaiA neveléselmélettel kapcsolatos szakirodalomban a nevelés eszközei, eljárásai mindig kapcsolatban vannak a nevelés módszerével. A nevelési módszereket hozzá kell igazítani a nevelés céljaihoz, mégpedig úgy, hogy azok:

- igazodjanak a tanulók életkori sajátosságaihoz, értelmi fejlettségéhez, képességeihez

- igazodjanak a nevelők személyiségéhez, pedagógiai kultúrájához felkészültségéhez vezetői stílusához

49.


- igazodjanak a mindenkori szituációhoz.

Eljárások, módszerek a nevelés folyamatában betöltött szerepük alapján csoportosítvaa) A meggyőzés, a tudatosítás módszerei: minta, példa, eszménykép, bírálat, önbírálat, előadás, vita, beszámoló stb.b) A tevékenység megszervezésének módszerei: a követelés, megbízás, ellenőrzés, értékelés, gyakorlás stb.c) A magatartásra ható módszerek: - ösztönző módszerek: biztatás, elismerés, dicséret stb.- kényszerítő módszerek: követelés, felszólítás, büntetés stb.- gátlást kiváltó módszerek: felügyelet, ellenőrzés, figyelmeztetés, intés stb.

Eszközök, módszerek a nevelés folyamatában, amelyeket a köznyelv gyakran azonosíta) Nyelvi (verbális) eszközök- a beszéd- a beszélgetés- az interjú b) Nem nyelvi (non verbális) eszközök: - arckifejezés- szemmozgás, tekintet- testhelyzet, testtartás- gesztusok, mozdulatok- testközelség, térközszabályozásc) Szociális technikák Ezeket a tanulók a felnőttektől tanulják el, kezdetben a családban, majd az iskolai közösségben. Ezért nagyon fontos a minta szerepe.

50.


- Technikák az ön- és emberismeret fejlesztéséhez, amelyek a tanulók belső, pszichés világát, társas kapcsolatait, egyedi tulajdonságait alakítják (fejlesztő beszélgetés, interjú)- Szociális képességfejlesztő technikák, amelyek a tanulók problémamegoldó és konfliktuskezelő képességeit fejlesztik (minta- és modellnyújtás, megerősítés, szerepjáték).

1.6. Az egységes alapokra épülő differenciálásKorunkban az emberiség tudása korábban soha nem látott mértékben növekedett. A tudományok gyors fejlődése, a társadalmi szükségletek új megjelenési formái és a társadalom számos kihívása (köztük a felnövekvő gyermekek testi-lelki egészségét veszélyeztető számos tényező) a megszokottól eltérő feladatok elé állítja az iskolát, a pedagógusképzést és - továbbképzést. Olyan tudástartalmak jelentek meg, amelyek nehezen sorolhatók be a tudományok hagyományos rendszerébe, vagy amelyek egyszerre több tudományág illetékességébe tartoznak. Így egyrészt megnőtt az igény a hagyományos tantárgyak integrációjára, másrészt új tantárgyak kialakítására. Fontos pedagógiai szempont, hogy az integratív és a tantárgyközi tantervi szemlélet a tanulók érdeklődését és tapasztalatait is figyelembe veszi az iskolánkban képviselt értékek, a fejlesztési feladatok és az ezekre épülő differenciálás egyaránt azt a célt szolgálják, hogy a tanulóknak – adottságaikkal, fejlődésükkel, iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb tevékenységeikkel, szervezett és spontán módon szerzett tapasztalataikkal összhangban – minél teljesebben fejlődhessen személyiségük.

A gyerekek, a serdülők és a fiatalok képességeinek fejlődéséhez szükséges fejlesztési feladatok meghatározásával ösztönzi a személyiségfejlesztő oktatást. Ez akkor lesz eredményes, ha a helyi tanterv teret enged a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, a játéknak, a munkának; fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési képességét, akaratát; hozzájárul életmódjuk, motívumaik, szokásaik, értékekkel való azonosulásuk fokozatos kialakításához, megalapozásához. Pedagógiai munkánk

51.


középpontjában a tanulók tudásának, képességeinek, személyiségének a fejlesztése áll, figyelembe véve, hogy az oktatás és nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb fóruma is. A kulcskompetenciák hatékony fejlesztésének egyik feltétele a fejlesztési célokkal adekvát tanítási folyamat, tevékenység. A Nemzeti alaptanterv azt a felfogást képviseli, hogy „a tanítás nem más, mint a tanulók tanulásának szervezése: tervezése, irányítása, szabályozása és értékelése”. Pedagógusaink jól ismerik tanítványaik motivációit, képességeit, érdeklődéseit és tanulási szokásait, eredményesen tudják megoldani a tanulásszervezéssel kapcsolatos feladataikat. A tanulásszervezés optimális megoldásához persze nem elég a képzett pedagógus, szükség van a pedagógiai infrastruktúra széles választékára: könyvekre, nyomtatott tananyagokra, kísérleti felszerelésekre, informatikai programokra, programcsomagokra és más eszközökre is.

2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

A pedagóguspálya szépsége abban rejlik, hogy nap mint nap gyerekek között lehetünk, s részesei vagyunk személyiségük ezerféle megnyilvánulásának, tudatuk, lelkük, értelmük fejlődésének, rövidebb-hosszabb ideig végigkísérhetjük személyiségük kibontakozását. 2.1. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladataink - a NAT-ban és a kerettantervben leírt egységes, alapvető tartalmak átadása, elsajátítása, - valamint az ezekre épülő differenciálás E két feladatunk azt a célt szolgálja, hogy tanulóink: - a különböző szintű adottságaikkal, - az eltérő mértékű fejlődésükkel, - az iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal,

52.


- egyéb (érdeklődési körüket érintő) tevékenységükkel, - szervezett ismeretközvetítéssel és - spontán tapasztalataikkal összhangbanminél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. A helyi tanterveket is magába foglaló pedagógiai programunk egy olyan közös gondolkodást kíván partnereink részéről, amelyben:a tanulók - tudásának,

- képességeinek,- egész személyiségének

fejlődése, fejlesztése áll a középpontban, figyelembe véve, hogy a nevelés-oktatás színtere- nemcsak az iskola, hanem- a társadalmi élet számos egyéb fóruma is. Pedagógiánk jellemzője, hogy az általános emberképtől haladva ragadja meg az egyedi emberben a személyességet, a személyesség kapcsán pedig a személyiséget. Pedagógiai gyakorlatunknak ugyanis a személyiségfejlesztés, azaz az egyén lehetőségeinek viszonylag teljességre törekvő kiaknázása a vállalt küldetése, melynek feltétele a személyes ember sokrétű, alapos és teljes megismerése és megértése. A személyiségfejlesztés során igényes, magas színvonalú fejlesztő feladatokkal szembesítjük tanulóinkat, tekintettel az érési folyamataikra, és széles körű, mindent megismerni akaró érdeklődésükre, kíváncsiságukra, széles körben mozgósít-ható képességpotenciáljukra. Eközben figyelemmel kell lennünk arra, hogy világ-képüket és énképüket nemcsak a család, nemcsak az iskola, hanem a tömeg-tájékoztatás is alakítja. A tanulási folyamatokat átszövő személyiségfejlesztési feladatok különböző rész-folyamatokból tevődnek össze, hiszen a tanulást, a valaminek a megtanulását a gyerek végzi, akinek a szükséglete, érdeklődése, képessége, magatartása, jelleme, identitása, világképe s attitűdje nagyban meghatározza a tanulás sikerét vagy kudarcát. Ezekre kell befolyást gyakorolnia minden pedagógusnak a tanulási folyamatban, amikor a kultúra értékvilágát közvetíti, amikor a kultúra elsajátításában segíti és irányítja tanítványait.

53.


2.2. A személyiségfejlesztés feladatai pedagógiai gyakorlatunk során

Pedagógiai gyakorlatunk során a tanuló egyén személyiségének fejlesztése érdekében az alábbi feladatcsoportokat vállaljuk:

A szükségletek fejlesztése – melyek sorában kitüntetett szerepű a tanulás, mint munka, a szorgalom, az önállóság, önművelés, önkifejezés, a játék, a pihenés stb. szükséglete. Ezek a célkitűzések csak akkor realizálódnak, ha a képességeket és szokásokat is kifejlesztjük, azaz biztosítjuk, hogy a szükségletek kielégítéséhez nélkülözhetetlen tevékenységek, cselekvések belsővé váljanak.

Az érzelmek nevelése – célunk nem kizárólag a sokoldalúan művelt, a műveltséget képességeiben realizálni tudó személy, hanem olyan személy is, aki érzelmeiben sokoldalú és gazdag. Az érzelmeket tanulni lehet és kell is. Ezért szánunk pedagógiai munkánkban oly nagy szerepet a művészeti tantárgyaknak.

Az érdeklődés fejlesztése – feltétele mindenféle pedagógiai tevékenységnek, így az érzelmek, az akarat nevelésének, de a képességek fejlesztésének is.

A szakirodalom szerint az érdeklődés kiegyensúlyozó szerepet tölt be a lelki

egészség fennmaradásában is. Ami az ember számára nem jelent értéket, ami közömbös, az iránt fel sem ébred érdeklődése. A tanulási folyamatban dől el, hogy a pedagógus milyen stratégiával küzd a felületes érdeklődés, vagy a serdülők körében megfigyelhető érdeklődésdivatok ellen, ami attitűd-probléma is, hiszen sokszor előítéletből nem mutatnak érdeklődést komoly értékek iránt. Ha egy-egy tanuló nem ismeri fel saját lehetőségeit, ha érdeklődéshiánya képességeinek fejlődését gátolja, korlátozza, akkor a pedagógusnak megfelelő tapintattal be kell avatkoznia.

A képességek fejlesztése

54.


A képességfejlesztés – mint a személyiségfejlesztés egyik kritériuma – egyidős pedagógiai gyakorlatunkban az ÉKP program bevezetésével, amely szoros összefüggést mutat a tehetségfejlesztéssel. Ha elfogadjuk azt a pedagógiai igazságot, hogy a tevékenység közben formálódik a személyiség, akkor el kell fogadnunk azt is, hogy a gyermek képességeinek elsajátítottsága szorosan összefügg az elvégzett tevékenységek mennyiségével és azok színvonalával. (Ezért tanítunk az 1-3. évfolyamban olyan sok tevékenységet.)

Ahhoz, hogy az ember létezni tudjon, a változó feltételekhez képes legyen alkalmazkodni, hogy a társadalmat működtetni tudja, négyféle általános képesség-rendszerrel kell rendelkeznie:- a másokkal való kommunikációra- a megismerésre, önmaga fejlesztésére- képesnek kell lennie környezetének átalakítására - mások irányítására, együttműködésre, együttélésre

s ezeken belül számtalan képességgel. A pedagógusnak komoly felelőssége van abban, hogy a napi munkáját áthassák tudatos képességfejlesztési elképzelései.

Énkép, önismeret Az egyén önmagához való viszonya, önmagáról alkotott képe, és a személyiség belső diszpozíciói saját befogadó-alkotó tevékenysége során alakulnak ki, csakúgy, mint a személyiségére jellemző egyéb tulajdonságok. Az egyén maga határozza meg tevékenysége irányát, és aktivitásának mértéke, színvonala is nagymértékben függ az önmagáról, képességeiről, igényeiről alkotott képtől és az önmagával szemben támasztott elvárásoktól is. A Nemzeti alaptantervben megnevezett értékek és kompetenciák csak akkor épülnek be tanulóink önképébe és válnak magatartást irányító tényezőkké, ha a tanulók maguk is részeseivé válnak az értékek megnevezésének, azonosításának, megértik következményeiket, és megismerik az elsajátított tudás, készségek működését, felhasználhatóságát. Ahhoz, hogy tanulóink képesek legyenek

55.


énképükbe, önreflexióikba integrálni az elsajátított tudást, készségeket, tanulást segítő beállítódásokat, motívumokat, a tanítás-tanulás egész folyamatában gondoskodni kell arról is, hogy egyre kompetensebbnek érezzék magukat saját fejlődésük, sorsuk és életpályájuk alakításában. Az egyén önmagához való viszonyának kialakításában alapvető célként tűzhető ki az önmegismerés és önkontroll; a felelősség önmagukért; az önállóság; az önfejlesztés igénye és az erre irányuló tevékenységek, valamint mindezek eredményeként a személyes méltóság.

A magatartás befolyásolása A pedagógiai közfelfogás szerint a magatartás alakításának a lényege az, hogy az egyén a „belső motívumoktól indíttatva mindenkor a közösségi normáknak megfelelően viselkedjék és cselekedjék”. (Pedagógiai Lexikon 3, 1978. 60. o.)Tudjuk azonban, hogy a magatartás értelmezése körül ellentmondásos helyzet alakult ki, ugyanis az iskola lehetősége a tanulók magatartásának alakításában, nevelésében szűkös, korlátozott, mivel az iskolán kívüli szocializációs tényezők:a család, a kortárs csoport, a helyi társadalom, a tömegkommunikáció együttvéve nagyobb hatótényező, mint az iskola.Az illem, a jó modor tanítása, tanulása magába foglalja az illemszabályok megismerését, szóbeli megfogalmazását, alkalmazását a szerepjátékokban és a mindennapi élethelyzetekben iskolán belül és kívül egyaránt. A tanuláshoz és a tanításhoz tartozik az egyes emberek, illetve embercsoportok viselkedésének értékelése is. Az illem, az önismeret és a társadalomismeret tanítása nagyban megkönnyíti iskolánkban a magatartásirányítással és magatartásértékeléssel összefüggő pedagógiai munkát. A magatartás alakításának tervezésére szolgál az iskolában a házirend, amely szabályok, normák gyűjteménye. Nem elégséges azonban azok ismerete, tudatosítása, nélkülözhetetlenül fontos az önkormányzat folyamatos működtetése, hogy a szabályok normává, kötelességgé váljanak a tanulók nagy többsége körében. A magatartás-irányítás mellett a magatartás-értékelésre is nagy hangsúlyt kell helyezni a magatartás

56.


alakításának folyamatában. Az ÉKP programban a magatartásszabályok közvetítésére a kommunikációs program, valamint az illem tanítása is hivatott, amelyeket a jövőben még hatékonyabban kell kihasználni.

Az akarat nevelése

Az iskola a tanulók számára nap mint nap az un. kényszertevékenységek sorát szervezi (pl. tanítási órák), melyekkel a tanulókat befolyásolt állapotba hozza.

A tevékenységek, cselekvések közben tisztázódik, kinek milyen az igényszintje, a kitartása, az önkontrollja ki akaratgyenge, ki felületes, döntéseiben bizonytalan stb.

Az akaratnevelés célja, hogy tanulók olyan képességeit fejlesszük, amelyekkel képesek lesznek céljaikat megválasztani, meghatározni, a döntéseiket előkészíteni és meghozni, valamint céljaikat megvalósítani.

A jellem nevelése

A jellem az embernek a környezetéhez fűződő kapcsolatainak határozottságában, a cselekvésmódjában jut kifejezésre. Az a cselekvési mód tükröződik benne, ahogyan az ember irányultsága alapján képességeit realizálja. Az ÉKP program pedagógiája a jellemnevelés folyamatának tervezése során két irányban gondolkodik. Az egyik a pozitív értéktartalmú jellemnevelés, a másik a negatív érték-tartalmú jellemfejlődést megakadályozni szándékozó pedagógiai prevenció. Ezek érdekében alapvetően ötféle hatás-együttest tervezhetünk: a) érintkezési és magatartási szokások kialakítását szolgáló gyakorlásokat

és ellenőrzéseketb) a környezetből kiinduló negatív, illetve utánzásra serkentő pozitív értékű

példaképek elemzésétc) erkölcsi meggyőződéseket megalapozó és megerősítő elemzéseket

57.


d) önelemzéseket és önértékelésekete) jogszerű normatívák megsértésének következményeit tudatosító

elemzéseketf) A pedagógiai közvetítő folyamatokban a pedagógus a legfontosabb

tényező. Fontosabb a programoknál, lényegesebb az iskolai szervezetnél. Szerencsés helyzetben van intézményünk tantestülete, mert az ÉKP program, amelynek adaptálását közel 19 éve végezzük, nagyon jól kidolgozott pedagógiával, tantervekkel, tanítási és tanulási segédletekkel rendelkezik, amelyek elősegítik pedagógiai munkánk hitelességét, eredményességét.

Az adaptálás és az alkotás az emberi tevékenység két jellegzetes módja. Iskolánk

pedagógusaira a választott alternatív programmal szoros összefüggésben és annak kidolgozottsága miatt az adaptálás a jellemzőbb, de több alkotói kezdeményezés is tetten érhető – különös tekintettel a természettudományokban (biológia, földrajz, kémia), amelyekben a tanterv- és tankönyvírás éppúgy megtalálható, mint egyéb taneszköz fejlesztés. Pedagógiai munkánkban ezt a jövőben is szorgalmazzuk. Az ÉKP pedagógiájával összhangban valljuk, hogy az egyes pedagógusok tevékenységében és teljesítményében az értékkülönbség nem ott keresendő, hogy maga alkotta taneszközből dolgozik-e, vagy úgymond csak adaptál, hanem abban található meg, hogy el tud-e juttatni minden gyereket lehetőségei csúcsára vagy sem. A pedagógus napi munkáját is alkotó munkának lehet tekinteni, de csak akkor, ha ez a munka tudományosan megalapozott és ha tanulói teljesítmény társul hozzá.

A hatások lehetnek közvetlenek, amikor a neveltre irányulnak, és közvetettek, amikor a közösség életének, tevékenységének szervezésével (kölcsönös példa-adás, kölcsönös követelés stb.), tehát indirekt úton célirányossá és hatékonnyá tehetők. E hatások egymást erősítve, egyéntől és helyzettől függően érvényesülnek, s az egyén önértékelő aktivitására, a pedagógusra és a pedagógus-teamre, az önkormányzatra és a csoportnyomásra egyaránt építenek.

58.


Hon- és népismeret Szükségszerű, hogy a tanulóink ismerjék népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Ennek során ismerkedjenek a kiemelkedő magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók tevékenységét, munkásságával, ismerjék meg a haza földrajzát, irodalmát, történelmét, mindennapi életét. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. Ismerjék meg a városi és a falusi élet hagyományait, jellegzetességeit. Kiemelt feladat a harmonikus kapcsolat elősegítése a természeti és a társadalmi környezettel, a nemzettudat megalapozása, a nemzeti önismeret, a hazaszeretet elmélyítése és ettől elválaszthatatlan módon a hazánkban és szomszédságunkban élő más népek, népcsoportok értékeinek, történelmének, hagyományainak megbecsülése.

Aktív állampolgárságra demokráciára nevelés A program fontos célnak tekinti a reális énkép, emberkép, a nemzeti identitás kérdését. A demokratikus jogállamban a társadalom fejlődésének és az egyén sikerességének, boldogulásának s nem ritkán boldogságának is egyik fontos tényezője az egyén részvétele a civil társadalom, a lakóhelyi, a szakmai, kulturális közösség életében és/vagy a politikai életben. Olyan részvétel, amelyet a megfelelő tudás, a társadalmi együttélés szabályainak kölcsönös betartása, az erőszakmentesség jellemez, és az emberi jogok, a demokrácia értékeinek tisztelete irányít. Az aktív állampolgári léthez ismeretek, képességek, megfelelő beállítottság és

59.


motiváltság is szükséges. Az aktív állampolgári magatartáshoz szükséges részképességek (pl. a társadalmi viszonyrendszerek felismerésének képessége, az egyenlő bánásmódhoz való jog felismerésének képessége, a konfliktuskezelés, a humanitárius segítségnyújtás, az együttműködés képessége), értékorientációk, beállítódások (pl. felelősség, autonóm cselekvés, megbízhatóság, tolerancia, társadalmilag elfogadott viselkedés) elsajátítását döntően a tanulók aktív részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások minősége, illetve az iskolai élet demokratikus gyakorlata biztosíthatja.

Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra A reális önismeretre nevelésnél figyelembe vesszük, hogy kultúránk európai, és azt is, hogy ezen kívül távoli népek, nemzetek is léteznek, amelyek példát mutattak és mutatnak Európának és benne hazánknak is. Cél, hogy tanulóink szerezzenek ismereteket az Európai Unió kialakulásának történetéről, alkotmányáról, intézményrendszeréről, az uniós politika szempontrendszeréről. Diákként és felnőttként tudjanak élni a megnövekedett lehetőségekkel. Magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárokká. Tanulóinkat tanulmányi idejük alatt is olyan ismeretekkel, személyes tapasztalatokkal kell gazdagítani, amelyek birtokában meg tudják találni helyüket az európai nyitott társadalmakban. Fontos az is, hogy európai identitásuk megerősödésével nyitottak és elfogadóak legyenek az Európán kívüli kultúrák iránt is. Cél az is, hogy a tanulók ismerjék meg az egyetemes emberi civilizáció legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeit. Váljanak nyitottá és megértővé a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt. Szerezzenek információkat az emberiség közös, globális problémáiról, az ezek kezelése érdekében kialakuló nemzetközi együttműködésről. Törekszünk arra, hogy a tanulóink közvetlenül is részt vállaljanak a nemzetközi kapcsolatok ápolásában.

60.


Gazdasági nevelés A gazdaság alapvető összefüggéseit értő és a javaikkal okosan gazdálkodni képes egyének nélkül nem képzelhető működő demokrácia, de életképes piacgazdaság sem. Minden olyan országnak, amely anyagi biztonságra törekszik és szeretne helytállni a globális versenytérben, alapvető érdeke, hogy állampolgárai nyitottak legyenek a gazdaság világa felé. A társadalom számára is nélkülözhetetlen, hogy tagjaiban pozitív attitűd alakuljon ki az értékteremtő munka, a javakkal való gazdálkodás és a gazdasági ésszerűség iránt. Értsék a fogyasztás gazdaságot mozgató szerepét, saját fogyasztói magatartásuk jelentőségét, felelősségét. Nevelésünknek alapvető szerepe van abban, hogy a tanulóink tudatos fogyasztókká váljanak, mérlegelni tudják a döntéseikkel járó kockázatokat, a hasznot vagy a költségeket. Ismerjék fel a fenntartható fogyasztás és az egyéni érdekeik kapcsolatát is. Hozzájárul annak a képességnek a kialakításához, hogy megtalálják az egyensúlyt a rövidebb és hosszabb távú előnyök között. Elősegíti, hogy képessé váljanak a rendelkezésükre álló erőforrásokkal való gazdálkodásra, beleértve a pénzzel való bánni tudást is. Nemcsak az egyén létérdeke, hogy okos döntéseket tudjon hozni, amikor hitelekről vagy megtakarításokról van szó, hanem a társadalomé is.

Környezettudatosságra nevelés A fenntartható fejlődés feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatívan gondolkodnak, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság területén, és felelősséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikért egyaránt. Mindez úgy valósítható meg, ha különös figyelmet fordítunk a tanulóink természet-tudományi gondolkodásmódjának fejlesztésére, ami iskolánk kiemelt tevékenysége is. Ha a tanulóink érzékennyé válnak környezetük állapota iránt, akkor képesek lesznek a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére, a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerésére és

61.


megőrzésére, a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeik vállalására és jogaik gyakorlására. A környezet ismeretén és a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartásnak tanulóink életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv egyéni és közösségi szinten is. A környezeti nevelésünk céljai között szerepel, hogy tanulóink ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Konkrét hazai példákon ismerjék fel a társadalmi-gazdasági modernizáció egyénre gyakorolt pozitív és negatív hatásait a környezeti következmények tükrében. Értsék a fogyasztás és a környezeti erőforrások kapcsolatát, a fenntartható fogyasztás elvét.

Kapcsolódjanak be közvetlen környezetük (lakóhelyük) értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzése váljék meghatározóvá. Szerezzenek személyes tapasztalatokat a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén.

Az attitűdök befolyásolása A magatartást a szocializációs folyamatok eredményeképp létrejött attitűd jelentősen befolyásolja, illetve nagy hatása van annak alakulására. Feltételezhető, hogy az értékorientált attitűd kialakulása mintegy feltétele a sikeres magatartásnak.

Programunk a kultúra teljességével szembesít, ezért sok olyan új tantárgyat és tevékenységet tanítunk a hagyományos tárgyak mellett, amelyekkel kapcsolatban fenntartások alakultak ki a szülők körében (bábozás, virágkötészet, rejtvény, sakk, önismeret, néptánc stb.).

Ezek elfogadtatására 2 lehetőség adódik: egyik a tervezés folyamatában a tevékenység tanulását megelőző tájékoztatás a szülők körében, másrészt annak bizonyítása, hogy a gyerekek milyen szívesen tanulják e szokatlan tantárgyakat és érdeklődést mutatnak irántuk. Mindezen túl megkíséreljük új attitűd kialakítását a környezettel, a fizikai munkával, a tanulásban átmenetileg lemaradókkal stb. kapcsolatosan. Mivel ezek nem

62.


tantárgyasíthatók, ezért más-más tapasztalatszerzési alkalmakat, lehetőségeket kell biztosítanunk a kedvező attitűdök alakulásához.

A kreativitásra, az igazságosságra nevelés Az a társadalom, amely viszonylag rövid idő alatt nagyszámú művészeti, tudományos, stb. eredményt ad, kreatív társadalomnak nevezhető. Az alkotási produktum az alkotás eredménye, amely a társadalom, illetve a kultúra túlélésének és fejlődésének az eszköze. Mit lehet ennek érdekében az iskola? Azt, hogy tömegméretekben bevezeti tanítványait a szubjektív alkotások létrehozásának titkaiba, ami az alkotó számára új, de nem feltétlen lesz belőle a társadalom számára alkotási produktum.Iskolánkban – programjainkból adódóan – sokféle, változatos tevékenységet tanítunk, amelyekkel nem túlterhelni akarjuk a gyerekeket, hanem alkalmat teremteni a bennük rejlő lehetőségek kibontakoztatására. A gyerekeket bátorítjuk a többféle megoldási mód keresésére, önálló produktumok létrehozására, az önkifejezés változatos formáinak kipróbálására. Minden tantárgyblokkban bőven találhatók ilyen tevékenységek (az irodalomban például tanítunk versmondást, mimetizálást, nem-verbális kommunikációt, lehetőségük van a tanulóknak versírásra stb.). Programunk komoly vállalkozása az egyenlő esélyek biztosítására való törekvés, hogy az átmenetileg hátrányos helyzetben lévő gyerekek fölzárkózhassanak, egyéni alkotások közben kipróbálhassák képesség- és tehetséglehetőségeiket. A demokráciára nevelés feltételeit azáltal kívánjuk biztosítani, hogy lehetővé tesszük a tanulók számára az iskolai szervezetben való pontos eligazodást a jogi és erkölcsi normák közreadásával, az iskola életével kapcsolatos információk közvetítésével, a diákönkormányzat folyamatos működtetésével.

A tanulás tanításaA tanulás számos összetevője tanítható, ami az iskola alapfeladata. Minden pedagógusunk teendője, hogy felkeltse az érdeklődést a különböző

63.


szaktárgyi témák iránt, útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, annak szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban, valamint tanítsa a gyermekeinket tanulni. Törekedjenek arra, hogy a tanulók fokozatos önállóságra tegyenek szert a tanulás tervezésében, vegyenek részt a kedvező körülmények (külső feltételek) kialakításában. Élményeik és tapasztalataik alapján ismerjék meg és tudatosítsák saját pszichikus feltételeiket. A hatékony tanulás módszereinek és technikáinak az elsajátíttatása, az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása, a könyvtári és más információforrások használata elsősorban a következőket foglalja magában: az alapkészségek kialakítása (értő olvasás, íráskészség, számfogalom fejlesztése), az előzetes tudás és tapasztalat mozgósítása; az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítése; a csoportos tanulás módszerei, kooperatív munka; az emlékezet erősítése, célszerű rögzítési módszerek kialakítása; a gondolkodási kultúra fejlesztése; az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása; az egész életen át tartó tanulás eszközeinek megismerése, módszereinek elsajátítása. A tanulás megszervezhető az iskolán kívül is. Tanulási színtér pl. a múzeum, könyvtár a kiállító terem, a művészeti előadás színtere, de akár a „szabadtér” is. A tanulási folyamatot jelentősen átalakítja az informatikai eszközök és az elektronikus oktatási segédanyagok használata. Ez új lehetőséget teremt az ismeretátadásban, a kísérleteken alapuló tanulásban, valamint a csoportos tanulás módszereinek kialakításában. Pedagógusaink fontos feladata, hogy megismerje a tanulók sajátos tanulási módjait, stratégiáit, stílusát, szokásait. Vegyék figyelembe a megismerés életkori és egyéni jellemzőit, és ezekre alapozzák a tanulás fejlesztését. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet új helyzetekben is lehet alkalmazni. Előtérbe kerül az új ötletek kitalálása, azaz a kreatív gondolkodás fejlesztése. Fontos feladat a kritikai gondolkodás megerősítése, a konfliktusok kezelése, az

64.


életminőség javítása, az életvitel arányainak megtartása, az értelmi, érzelmi egyensúly megteremtése, a teljesebb élet megszervezése.

Testi és lelki egészség Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel, valamint szolgálja a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. A pedagógusaink feladata, hogy készítsék fel a gyerekeket, fiatalokat arra, hogy önálló, életükben életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket tudjanak hozni, egészséges életvitelt alakítsanak ki, és a konfliktusokat képesek legyenek megoldani. Fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékos emberek iránti elfogadó és segítőkész magatartást. Ismertessék meg a környezet egészséget, testi épséget veszélyeztető leggyakoribb tényezőit. Készítsenek fel a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére, kezelésére. Iskolánk feladata az is, hogy felkészítsen az önálló gyalogos közlekedésre, a tömegközlekedési eszközök használatára, az utasbalesetek elkerülésének módjaira. Figyelmet kell fordítani a veszélyes anyagok, illetve készítmények helyes kezelésére, legfontosabb szabályaira (felismerésére, tárolására). Pedagógusaink támogatást nyújtanak a gyerekeknek – különösen a serdülőknek – a káros függőségekhez vezető szokások (pl. dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, helytelen táplálkozás) kialakulásának megelőzésében. Iskolánk nagy figyelmet fordít arra, hogy foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítéssel. Iskolai környezetünk is biztosítja az egészséges testi, lelki, szociális fejlődés lehetőségét.

Felkészülés a felnőttlét szerepeire A felnőttlét szerepeire való felkészülés egyik kiemelten fontos eleme a pályaorientáció, mely 8. és 12. osztályainkat érinti. Általános célja, hogy segítse a tanulók további iskola- és pályaválasztását. Összetevői: az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló

65.


önismeret fejlesztése; a legfontosabb pályák, foglalkozási ágak és a hozzájuk vezető utaknak, lehetőségeknek, alternatíváknak a megismerése tevékenységek valamint tapasztalatok útján. Tudatosítanunk kell a tanulókban, hogy életpályájuk során többször kényszerülhetnek pályamódosításra. A pályaorientáció csak hosszabb folyamat során és csak akkor lehet eredményes, ha a különböző tantárgyak, órán és iskolán kívüli területek, tevékenységek összehangolásán alapul. Kiemelt figyelmet igényel a rugalmasság, az együttműködés és a bizonytalanság kezelésének a képessége egyéni és társadalmi szinten is. A tanulóink hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttéléshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és állampolgári kompetencia tudatos, pedagógiailag tervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszer kialakításáról és erősítéséről van szó, amely gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoz magában. A szociális kompetencia fejlesztésében kiemelt feladat a segítéssel, együttműködéssel, vezetéssel és versengéssel kapcsolatos magatartásmódok kialakítása.

3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

Mivel a közösség egyénekből áll, az igazi közösség kibontakoztatja, fejleszti egyéniségét. Maga a közösség a fejlődés keretét biztosítja, miközben tagjai önfejlődésével a közösség is fejlődik, több lesz, mint tagjai egyszerű együttese.Az emberi élet alapja a társas valóság. Az ebben való élethez, eligazodáshoz elengedhetetlen a közösségben való nevelés, amely mint tanulási szintér is megjelenik. A társas viselkedés egyéni tanulási színtere a csoport, a közösség (család, iskola, egyház, baráti kör, sportkörök, művészeti csoportok, különböző egyesületek…).

66.


Az igazi nevelőközösség a legegyetemesebb emberi, kulturális, vallási, nemzeti és szociális értékek hordozója, közvetítője amellett, hogy messzemenően figyelembe veszi a közösség tagjainak egyéni sajátosságait. Célja, hogy a közösség segítse az egyén fejlődését, képességeinek kibontását úgy, hogy azok egyéni lehetőségeinek maximumára jussanak el.

A közösségi nevelés területei: - a család- az iskola- az iskolán kívüli közösségek.

A pedagógiai program szempontjából az iskola keretén belül működő közösségi nevelés területei: - a tanórák szaktárgyi órák,

osztályfőnöki órák- a tanórán kívüli foglalkozások

napközi kirándulások erdei iskola

- diákönkormányzati munka- szabadidős tevékenységek

3.1. A tanórán megvalósítható közösségfejlesztési feladatok

Az osztály-közösség egyrészt a tanulók fő iskolai tevékenységének, tanulmányi munkájának összefogó kerete, alapvető élet- és munkaközössége, másrészt pedig valójában a tanulók spontán, véletlenszerű gyülekezete, legfontosabb célunk ebből a nem nevelési szempontból összetömörült csoportból olyan valódi közösséget formálni, amely képes:- a közös cél érdekében- a közös értékrend elfogadására és- az iskola szervezett keretein (tanórák) belül ennek megfelelően viselkedni,

munkálkodni.Ennek a célnak a megvalósításához több esztendő kitartó és türelmes munkájára van szükség.- a tanulók kezdeményezéseinek segítése

67.


- a közvetlen tapasztalatszerzés segítése- a közösségi cselekvések kialakításának segítése, fejlesztése

(példamutatással, helyes cselekvések bemutatásával, bírálat, önbírálat segítségével)

- a tanulók önállóságának, öntevékenységének, önigazgató képességének (ki)fejlesztése

- a folyamatosság biztosítása: a már elért eredmények továbbfejlesztése, a következő évfolyamon (iskolafokon) a már elért eredményekre való építés

- olyan nevelőkollektíva működtetése, mely összehangolt követeléseivel és egységes nevelési eljárásaival az egyes osztályokat vezetni és tevékenységüket koordinálni tudja

3.2. A tanórán kívüli foglalkozások közösségfejlesztési feladatai

Az iskolában a legintenzívebb pedagógiai munka a tanórán folyik. Az iskola nevelését azonban több olyan tevékenység is kiegészíti, amelynek színtere már nem a tanóra. Leginkább úgy emlegetjük ezeket, hogy a tanórán kívüli nevelési formák, vagy alkalmak. A tanórán kívüli foglalkozások már kötetlenebb tevékenységi formák: a közösen átélt kirándulások, túrák, napközis foglalkozások stb. érzelemmel teli élményei a közösségfejlesztés kiváló területei.Feladatai: - nevelje a tanulókat önellenőrzésre, egymás segítésére és ellenőrzésre- átgondolt játéktervvel és a tevékenységek pedagógiai irányításával

biztosítsa, hogy a különböző játékok, tevékenységek megfelelően fejlesszék a közösséget, erősítsék a közösséghez való tartozás érzését

- ismertesse meg a tanulókkal a társas együttélés alapvető szabályait, amelyek a közösségben való harmonikus kapcsolathoz elengedhetetlenek

- a sokoldalú és változatos foglalkozások (irodalmi, zenei, képzőművészeti, sport…) járuljanak hozzá a közösségi magatartás erősítéséhez

- a séták, kirándulások mélyítsék el a természet iránti felelősség érzését.Iskolánk a tanulók érdeklődése és igényei szerint az alábbi tanórán kívüli foglalkozásokat szervezi meg:

68.


napközis és tanulószobai foglalkozás szabadon választható tevékenységek szakkörök, művészeti csoportok, énekkar iskolai sportkör tanulmányi, kulturális, sport versenyek iskolai ünnepélyek, rendezvények kirándulások erdei iskola közművelődési formák felhasználása

3.2.1. Napközis és tanulószobai foglalkozásokNapközit az 1-3. évfolyamon szervezünk a félnapos rendszerben működő emelt szintű ének-zenei osztályok mellett. Mivel ezekben az osztályokban az érdeklődés a napközi iránt szinte 100 %-os, lehetőség van a teljesen osztott csoportok szervezésére. Így maximálisan eleget tud tenni napközink a szülők igénye szerinti iskolai felkészítésnek, illetve a gyermek napközbeni ellátásával kapcsolatos feladatoknak. Bár meg kell említeni, hogy a klasszikus napközis szabadidős foglalkozások megszervezése komoly erőfeszítésekbe kerül, hiszen már nem csak a megszokott zeneiskolai és különböző fejlesztő foglakozásokra mennek el a tanulók ebben a délutáni időszakban, hanem a NAT bevezetése óta megszervezésre kerülő különféle szabadon választott tevékenységekre is. Tanulószobánk negyedik évfolyamtól működik – általában évfolyamonként megszervezve. Fontos célkitűzésünk, hogy a különböző okok miatt hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulóknak mindenképpen biztosítsuk az iskolai felkészítését illetve a délutáni elfoglaltságot és felügyeletet. Ennek elérése az osztályfőnököktől és az ifjúságvédelmi felelősöktől gyakran kezdeményezést és határozott intézkedést követel meg. többen jutnak el az országos döntőig is.

3.2.2. KirándulásokAz iskolai kirándulások szervezésénél arra kell törekednünk, hogy minden esetben nevelő jellegűek legyenek, segítsék az oktató-nevelő munkát. A

69.


tanulmányi kirándulások a tantervi anyaghoz kapcsolódnak, a feldolgozott ismeretek kiegészítését, megértését segítik, ugyanakkor élményt is nyújtanak. A kirándulásokat úgy kell terveznünk, hogy azok évről-évre épüljenek egymásra, kapcsolódjanak egymáshoz. Kiváló lehetőséget nyújtanak a kirándulások a környezet védelmére nevelésben is. A kirándulások az ismeretszerzés mellett ugyancsak fegyelmet, rendet, tervszerűséget kívánnak. Az ismeretlen vidéken járó osztály az iskoláját képviseli, példás magatartása dicséretet, elismerést, ezzel szemben fegyelmezetlensége, rendetlensége szégyent hoz az iskolára.A kirándulást vezető pedagógus felelőssége nagy pedagógiai és emberi felelősség, amit csak jól megszervezett és előkészített programmal lehet vállalni.

3.2.3. Erdei iskola, terepgyakorlatokAz erdei iskola, illetve terepgyakorlat olyan többnapos, a szorgalmi időben megvalósuló, a szervező intézmény székhelyétől különböző helyszínű, környezethez illeszkedő nevelési – tanulásszervezési egység, melynek során – a tanulói képességek fejlesztését és a tananyag elsajátítását – a tanulók aktív, együttműködő, cselekvő megismerő tevékenységére építik.Az erdei iskola és a terepgyakorlat célja: a valóság megismerésének módját a valóságos környezet megtapasztalásával megtanítani. A választott helyszín környezete tehát pedagógiai eszközzé válik az erdei iskolát vezető pedagógus számára, aki nem egyszerűen bemutatja a környezetet, hanem öntevékeny, felfedezésre alkalmas tanulási helyzeteket teremt. Kívánatos tehát, hogy a gyerekek és a pedagógusok is felkészüljenek ezekre az alkalmakra.Az elmúlt években iskolánk több tanulócsoportja vett részt erdei iskolai programban – már 1. osztálytól kezdve. A jövőben – egy reális önkormányzati támogatás esetén, és kihasználva a megyei és országos pályázatok nyújtotta lehetőségeket – szeretnénk általánosabbá tenni az erdei iskolai programot az 1-8. évf.-ban, a terepmunkát pedig a felső gimnázium emelt szintű természettudományos csoportjaiban, amely nemcsak a környezeti nevelést szolgálná a tanulók körében, hanem városunk levegőjét ismerve, az egészségmegőrzést is. Az esetleges támogatások mellett vagy hiányában a tábor költségei a szülőkre hárulnak.

70.


3.3. A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai

A diákönkormányzat a tanulók önirányító, önszervező közössége, melynek keretében a tanulók a pedagógus irányítóval együtt, önállóan intézik saját ügyeiket, melynek célirányos tevékenységéhez szervezettségre van szüksége. Demokratikus úton választja tisztségviselőit, hozza létre megfelelő szerveit, amelyek a közösség megbízásából hivatottak az ügyek megvitatására, határozathozatalra.

Feladata:- olyan közös érdekeken alapuló közös és konkrét célok kijelölése, amelyek

nem sértik az egyéni érdekeket, azokkal összhangban vannak,- a kialakított, meglévő vagy hagyományokon alapuló közösségi munkálatok,

közösségépítő tevékenységek fejlesztése,- a régi tevékenységek mellett új hagyományok teremtése- olyan tevékenységek szervezése, amelyek értékes esztétikai élményeket

keltenek a közösség tagjaiban, és ezzel erősödik, fejlődik maga a közösség,

- a közösség iránti felelősségérzet kialakítása, fejlesztése,- a közösség érdekeit szolgáló, cselekvésre késztető tevékenységek

szervezése,- olyan közösség kialakítása, fejlesztése, amely büszke saját sikereire és

értékeli más közösségektől megkülönböztető tulajdonságait.

4. A tanulási esélyegyenlőség segítésének elvei

Minden tanköteles tanulónak törvényben biztosított joga, hogy számára megfelelő oktatásban részesüljön. Ennek érvényesítéséhez iskolánknak (az iskolafenntartókkal, a családdal, a gondviselőkkel, szakmai és civil szervezetekkel együttműködve) a következő elvek szerint biztosítja a nevelő-oktató munka feltételeit:

71.


kulcskompetenciák megalapozása, megszilárdítása az 1–6. évfolyamon, folyamatos, egyénhez igazodó fejlesztés, a kulcskompetenciák bővítése az iskolázás további szakaszain;

a tanulók tanulási nehézségeinek feltárása, problémái megoldásának segítése az iskolai nevelés-oktatás egész folyamatában és valamennyi területén;

a tanulási esélyegyenlőség eredményes segítésének egyik alapvető feltétele a tanulók személyiségének megismerése, az ahhoz illeszkedő pedagógiai módszerek alkalmazása;

a tanulók önmagukhoz és másokhoz viszonyított kiemelkedő teljesítményeinek, tehetségjegyeinek feltárása, fejlesztése a tanórákon, más iskolai foglalkozásokon és e tevékenység támogatása az iskolán kívül;

adaptív tanulásszervezési eljárások alkalmazása; egységes, differenciált és egyénre szabott tanulási követelmények,

ellenőrzési-értékelési eljárások alkalmazása.

5. A tehetség, a képesség kibontakozását segítő tevékenységek

Iskolánk általános célkitűzései között komoly értékként fogalmazódott meg tanulóink képességeinek széleskörű fejlesztése és a tehetségek korai felismerése.E célkitűzés megvalósításához szinte garancia a pedagógiai programjainkból adódó széleskörű kulturális és művészeti értékközvetítés, valamint az egyéni képességeket figyelembe vevő tanulásszervezés. A sokféle tevékenység tanításának, valamint a differenciált tanulásszervezésnek egyenes következménye az átlagból kiemelkedő, tehetséges tanulók korai felismerése, akiknek fejlesztését nem lehet leegyszerűsíteni és leszűkíteni a képességek „edzésére”.A tehetséggondozó munka összetevői:

- általános intellektuális képességek fejlesztése- a speciális képességek fejlesztése

72.


- a kreativitás fejlesztése- a motivációs tényezők megléte

Tehetségfejlesztő munkánk ezen személyiségtényezők fejlesztésével lehet csak eredményes.

5.1. A tehetséggondozás lehetőségei és színterei az iskolában:- a tanítási óra (differenciált tanulásszervezés)- egyéni házi feladat- szabadon választott tevékenységek- szakkörök - Estike és Margaréta Kórus- ISK- Iskolai könyvtár- házi versenyek (tanulmányi, kulturális, sport)- pályázatok- iskolai ünnepélyek

5.2. Szabadon választható tevékenységekA szabadon választható tevékenységek köre egyidős a NAT 1998. szeptember 1-jei bevezetésével (KT 52 §. 3.bek.), amelyeket a kötelező délelőtti tantárgyak mellett a délutáni napközis időben szervezünk, jelenleg a félnapos ének-zene tagozat 1-3. évfolyamaiban. Az igények és a lehetőségek számbavételénél arra is törekedtünk, hogy az esélyegyenlőség jegyében olyan tevékenységeket szervezzünk, amelyek az ÉKP program egész napjaiban megtalálhatók, s így negyedik osztály végén valamennyi tanuló egyenlő feltételekkel jelentkezhessen a nyolc évfolyamos gimnáziumban:

- idegen nyelv (angol, német)- informatika- báb

A kerettanterv 2001. évi bevezetésével az 1., 5. és 9. évfolyamon, utána felmenő rendszerben ezeket az órákat a KT 52. §. 7. bek. alapján kellett újragondolni és értelmezni, mint a „nem kötelező időkeretből” választható órákat (ennek részletes terve a „Helyi tantervben” került kifejtésre).

73.


5.3. Szakkörök, művészeti csoportok, rendkívüli tárgyak, fakultációk, tehetséggondozás, felzárkóztatásE formák jellemzője, hogy a tanulók érdeklődési körének, a szülők kívánságainak és a lehetőségeknek megfelelően szerveződnek, s jól szolgálják a tehetség-gondozást, illetve a személyiségfejlesztést. Egyrészt a már meglévő érdeklődési kört elégítik ki, másrészt segítenek felkelteni a tanulókban a többirányú érdeklődést.A gimnáziumi osztályokban a tehetséggondozás és az emelt szintű oktatás megszervezéséhez ismerni kell a tanulók tovább tanulási szándékát, továbbá a rendelkezésre álló személyi és tárgyi feltételeket. S egyre inkább figyelembe kell venni a tanulók idegen nyelvek tanulása iránti igényét, az Internet használatának gyakorlását, az ECDL-vizsgára való felkészítést, a digitális „zsúrkocsi” használatát a szakórákon, illetve a tanulók szándékát a kétszintű érettségire.

Művészeti csoportjaink indításánál elsősorban meghatározó programjainkra építünk, így az emelt szintű ének-zenei oktatásra és az ÉKP program tevékenységeire. Szakköreinket, művészeti csoportjainkat és tehetséggondozó és felzárkóztató programjainkat egyelőre térítés nélkül szervezzük.

5.4. Szakköreink, a művészeti csoportfoglalkozások kínálata tagozatonként, amelyek évről-évre kisebb mértékben módosulhat

1-4. évfolyamon: Idegen nyelvi (angol)MatematikaBábSzínjátszásModern táncNépi fazekasEstike kórusSzemélyiségfejlesztő szakkör

74.


5-8. évfolyamon: Idegen nyelvi (német, angol, olasz, francia)

SzínjátszásBábNépi fazekasModern táncMargaréta kórusKörnyezetvédelmi

VöröskeresztesSzámítástechnikaÚjságírásSzemélyiségfejlesztő szakkör

Gimnáziumi felső szakaszban : Kötelező érettségi tárgyakból (magyar irodalom és

nyelv, történelem, matematika, angol, német, olasz,

francia) emelt szintű oktatás:

- a választott érettségi tárgyakból- természettudományos tárgyak (igény szerint)- számítástechnika- testnevelés- művészeti tárgyak

5.5. Iskolai sportkör5.5.1 .Működő sportcsoportok:

alsó tagozatos fiú vegyes szakcsoport alsó tagozatos lány vegyes szakcsoport felső tagozatos lány labdás szakcsoport felső tagozatos fiú vegyes szakcsoport középiskolás labdás és női torna szakcsoport

75.


5.5.2. Foglalkozások helye: az intézmény létesítményei (tornaterem, táncterem,

szabadtéri pályák) és a város sportlétesítményei (atlétika pálya,

sportcsarnok, uszodák)

5.5.3. A sportkör tevékenységének célja: A rendszeres sportolást igénylő és szerető tanulóknak

lehetőséget biztosítani a testmozgásra, az adott szakcsoportokban.

Felkészíteni a Diákolimpiai középiskolai versenyekre, valamint más egyesület, vagy intézmény által meghirdetett versenyekre.

Tömeg és szabadidősportra mozgósítás. Háziversenyek, bajnokságok megszervezése és lebonyolítása. Az egész iskolára kiterjedő sportnapok, sportrendezvények

szervezése. Regionális sportversenyek szervezése, lebonyolítása. Sporttáborok szervezése. „Egészségmegőrző program” szervezése – „Egészséges Nap”

Utánpótlás biztosítása a városi sportegyesületeknek, jó kapcsolat kialakítása.

Lehetőség biztosítása a gyengébb képességű tanulók felzárkóztatására.

Felszerelések bővítése.

5.6. Tanulmányi, kulturális és sportversenyek

E versenyek különböző megjelenési formái helyet kapnak az iskola éves munkaterveiben, és szerepelnek a pedagógusok feladatainak meghatározásában is. Fontosságuk kiemelkedő, ugyanis a tehetségek kibontakozását, az érdeklődés kiszélesítését leginkább ezek a formák segítik.

76.


Megkívánják a tanulóktól, hogy többet adjanak magukból, és hozzászoktatja őket a nagyobb erőfeszítést igénylő munkához.Már kisiskolás kortól számtalan tantárgyi levelezős tanulmányi versenyen részt vesznek tanulóink – sok-sok nevelői instrukcióval.

Rendszeresen indulnak tanulóink a felmenő rendszerű szaktárgyi tanulmányi versenyeken.

Néhány közülük: Zrínyi Ilona matematikaverseny Kalmár László matematikaverseny Varga Tamás matematikaverseny Hevesy György kémiaverseny Teleki Pál földrajzverseny Öveges József fizikaverseny Herman Ottó biológiaverseny Kaán Károly természetismereti verseny Kazinczy szépolvasó verseny Nyelvünkben élünk Édes anyanyelvünk Implom József helyesírási verseny Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyek (OKTV, OTDK) Angol nyelvi verseny 9. és 10. osztályos országos tantárgyi versenyek Német nyelvi verseny Angol nyelvű diák drámafesztivál – Solymár ÉKP-s iskolák tudományos diákköri konferenciája: regionális -

Százhalombatta, országos - Budapest ÉKP-s középiskolák tudományos diákköri konferenciája: országos

– Hajdúnánás

5.7. Évről-évre szép sikereket érünk el a kulturális versenyeken

- „Fóti ősz” vers- és prózamondó verseny – Fót

77.


- Színjátszók országos találkozója- Kórusminősítő verseny- Kórusok találkozója – Érd- Kulturális seregszemle – körzeti „Ki mit tud?” Diósdon- Városi vers- és prózamondó verseny- Csuka Zoltán vers- és prózamondó verseny – Érd- ÉKP-s iskolák művészeti fesztiválja

Diákolimpiai versenyeken évek óta nevezünk: kézilabda, kosárlabda, úszás, kis-, nagypályás- teremlabdarúgás, atlétika, mezei futóbajnokság, triatlon, duatlon, sakk és játékos váltóversenyekre. A fent nevezett versenyek kb. 400 fő nevezési létszámot takarnak. Az adott sportág jellegétől függően I-II-III-IV-V-VI. korcsoportos leány és fiú tanulókat készítünk fel versenyekre. A városi és körzeti versenyeken I-II. helyezést érünk el. Évek óta országos döntőbe is bejutunk úszás, kézilabda, mezei futás, triatlon sportágakban.A labdajátékok közül a kézilabda és a labdarúgás a kiemelt tevékenységünk. Minden évben eljutunk a megyei-területi versenyekig, ahol dobogós helyezést érünk el. Az atlétika sportágban több csapatunk került be a megyei-területi, megyei döntőbe, egyéni versenyzőink a megyei, ill. országos döntőig is eljutottak már.Két év óta iskolánk részt vesz a Nemzeti Atlétikai Program versenyein, ahol kiemelkedő eredményeket érünk el.

b) Iskolaközi szinten:- levelező tehetséggondozás- versenyek (tanulmányi, kulturális, sport)- emeltszintű érettségire való felkészítés (SZISZKI)- pályázatok

c) Iskolán kívüli lehetőségek:

78.


- városi, körzeti, megyei, országos versenyek- városi, körzeti, megyei, országos pályázatok- szaktantárgyi, tehetséggondozó táborok- Városi Szabadidő Központ- sportegyesületek- alapfokú művészetoktatási intézmények,- Forrás Néptáncegyüttes- Paletta- képzőművészeti szakkör- Városi Könyvtár- BMK tanfolyamai

Az iskolaközi és iskolán kívüli tehetségfejlesztő programokra való felkészítésben, szervezésben, koordinálásban komoly részt vállalunk, és tehetséges tanulóik ki-bontakoztatása érdekében együttműködésre készek vagyunk a különböző területekkel.

6. A szociális hátrányok, beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségek enyhítését segítő tevékenységeka. Felzárkóztató munkánk színterei az iskolában

- tanítási óra (differenciált tanulásszervezés)- egyéni házi feladatok- korrepetálás, felzárkóztatás külön órában- számítógépes olvasási program az olvasási nehézségekkel küzdő

gyermekeknek- dyslexia terápia az olvasási zavarral küzdő tanulóknak már 1. osztálytól- logopédiai foglalkozás beszédhibás gyermekeknek- viselkedési és beilleszkedési problémákkal küszködő gyermekeknek

személyiségfejlesztő szakkör és egyéni foglalkozás (alsó és felső tagozatban)

- Nyáron, ugyanezen tanulók részére személyiségfejlesztő tábor kineziológus szakember bevonásával.

A felzárkóztató munkánkban nagy előnyünk, hogy tantestületünk 10 nevelője gyógypedagógus

79.


b) Az iskolán kívüli felzárkóztató munka színterei- A Nevelési Tanácsadó fejlesztő, és logopédiai foglalkozásai- A BMK által nyújtott tanfolyamok, nyári táborok- A Családsegítő Központ által felkínált nyári táborok

Ezen lehetőségek propagálásában, a tanulók és szüleik irányításában, a programok koordinálásában jelentős részt vállalunk.

Szociális szolgáltatásaink:- háromszori étkezés (szűkség esetén kedvezményes, illetve ingyenes)- egyszeri étkezés (szűkség esetén kedvezményes, illetve ingyenes)- pótreggeli (ingyenes)- napközi biztosítása 1-3. évfolyamban- tanulószoba biztosítása 4. évfolyamtól- reggeli ügyelet- péntek délutáni ügyelet- tanítási szüneti napokon ügyelet - téli, tavaszi, nyári szüneti ügyelet- segélyezési lehetőség- egészségügyi szűrővizsgálat

- diákklub működése

7. A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok

Iskolánkban a gyermek és ifjúságvédelmi munka irányítását 3 fős munkaközösség látja el - nagy tapasztalatú és karitatív érzékenységű kollégákkal, akik 1-1 tagozatot képviselnek.Napjainkban, amikor a családok egyre nehezebb helyzetbe kerülnek, a gyerekek egyre kiszolgáltatottabbak, az iskola feladata és jelentősége az ifjúságvédelem területén is megnő. Egyre több az olyan hátrányos helyzetű gyermek, akik a család hétköznapi gondjai miatt elhanyagoltabbá válnak.Ezek a problémák az iskolában is éreztetik hatásukat, mert befolyásolják a gyerekek eredményeit, viselkedését, társaikhoz való viszonyukat.

80.


Az iskola feladatai a gyermek és ifjúságvédelmi munkában:- A család és iskola kapcsolatának szorosabbra fűzése- A veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulók felmérése,

nyilvántartása.- Segélyezéssel kapcsolatos ügyintézések.- Kapcsolattartás a Gyermekjóléti Szolgálattal, Nevelési Tanácsadóval, a

pártfogói és ifjúságvédelmi szakemberekkel- A veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulók figyelemmel kísérése

az osztályfőnökök együttműködésével, szükség esetén intézkedés. - A veszélyeztető tényezők feltárása.- Az iskolai egészségnevelési program érvényesülésének segítése.- Kapcsolattartás a Polgármesteri Hivatal Hatósági Irodájának szociális

és gyámügyi csoportjával a segélyezési ügyekben. - A tanulók személyiségének fejlesztése, a megfelelő életszemlélet

kialakítása, osztályfőnök – tanár – szülő együttműködésével.A nehezedő anyagi körülmények miatt nagymértékben megnőtt a szociális támogatások iránti igény, ezért javaslattétellel élünk a tanulók segélyezési rendszerének differenciált kidolgozására, a központi juttatások rászorultság arányában történő elosztására, az étkezési kedvezmények mértékére.

A támogatások jelenlegi formái:- Tanév eleji tankönyvtámogatás a vidéki, nehéz szociális helyzetben lévő

tanulók számára (alapítványból).- Étkezési hozzájárulás a három és többgyermekes családok számára.- Osztálykirándulások, erdei iskolák, terepgyakorlatok költségeihez való

hozzájárulás (alapítványból)Ezen kívül folyamatosan figyelemmel kísérjük a gyermek és ifjúságvédelmi törvényből adódó új feladatokat.

8. Az iskolában folyó nevelő– oktatómunka ellenőrzési, mérés-értékelési elveiAz ágazati szintű ellenőrzés többszintű:

81.


- külső – ágazati ellenőrzés (OM, OKÉV szakértők bevonásával) fenntartói ellenőrzés (szakmai, törvényességi, gazdálkodásra

vonatkozó) belső (intézményszintű) ellenőrzés

Az ellenőrzésnek tervszerűnek kell lennie, ezért kell megtervezni, hogy ki? kit? mikor? hogyan? ellenőriz.Az értékelés az ellenőrzés tapasztalataira épül, vele szoros egységet alkot. Tulajdonképpen az értékelés:

- a végzett munka során adódó eredmények számbavétele és a- hibákkal való szembenézés.

Ezért az ellenőrzés mellett az értékelésnek is tervszerűnek kell lennie. Meg kell fogalmazni, hogy ki? kit? mikor? milyen formában? milyen céllal? milyen szempontok? alapján értékel.Az ellenőrzés, pedagógiai értékelés rendszerét részben az iskola Belső Ellenőrzési Szabályzata és Belső Ellenőrzési terve, illetve a Minőségirányítási Program tartalmazza.

8.1. Az értékelés célja- Az önértékelés képességének kialakítása- Motiváció az elképzelt vagy elvárt jövőkép elérése érdekében- A teljesítményszint és tudásszint jelzése- Jelezze a pedagógus számára a tanuló fejlődését, fejleszthetőségét- Tájékoztassa a szülőt, hogy milyen gyermeke viszonya az iskola Követelményeihez

8.2. Az értékelés legyen Sokszínű, serkentő, ösztönző hatású Folyamatos, rendszeres, minden tevékenységre kiterjedő Tárgyilagos, objektív, a tanuló személyiségét fejlesztő, segítő

szándékú Következetes, szakszerű és felelősségteljes Céljai és követelményei mindenki számára legyenek előre ismertek

82.


8.3. Az értékelés kiterjed az iskolai élet minden területére: Az ismeretek, a képességek, a tantárgyi követelmények

elsajátításának szintjére A tanári munkafegyelemre A tanórán kívüli magatartásra A szorgalomra (önművelésre) – ezen belül a felkészülésre, a

feladatvállalásra, feladatvégzésre, a szükséges felszerelés meglétére Szabálytiszteletre, felelősségvállalásra, viselkedésre A korábbi teljesítményhez képest megmutatkozó fejlődésre

8.4. Mérések, vizsgák

A helyi tantervben rögzített egyes tantárgyak tananyagaiból és követelményei alapján iskolánkban diagnosztikus mérést végzünk.

Az egyes évfolyamok mérési anyagait az országosan is elismert vizsgaközpontoktól igényeljük meg (Magyar Gallup Intézet, OKI Alapműveltségi Vizsgaközpont, stb.) és szívesen veszünk részt a véletlenszerű mintavétel alapján sorra kerülő mérésekben is (pl. a Monitor felmérések)

Mérések, vizsgák a nyolc évfolyamos gimnáziumban. 6. osztály végén diagnosztikus mérés 8. osztály végén diagnosztikus mérés 10. osztály kis érettségi vizsga (igazodva a kétszintű érettségi követelményeihez és számonkérési formáihoz) 12. osztály végén kétszintű érettségi vizsga (2005-től választható

közép és emelt szintű érettségi vizsga) központi szabályozás szerint az OKÉV által kiadott vizsgaanyaggal

9. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek

Napjaink pedagógiai, pszichológia gyakorlatában rendszeresen tapasztaljuk a tanulási zavarok és az agresszív viselkedés kapcsolatát. A súlyos tanulási

83.


problémákkal küszködő gyerekek általában agresszívebben viselkednek, de meg is fordítható a kérdés, az agresszív gyerek jelentősen lemarad a tanulásban.Mindennapi gyakorlatunkban sokszor találjuk megmagyarázhatatlannak a gyerek viselkedését. Ezt a megmagyarázhatatlan viselkedést, magatartást nevezhetjük magatartási zavarnak, magatartási nehézségnek.

Ezek közül az alábbiak fordulnak elő leggyakrabban:o Hiperaktivítás

o Kognitív funkciók zavarai

o Agresszió

9.1. A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek

- szoros kapcsolat a helyi óvodai intézményekkel, nevelési tanácsadóval, gyermekjóléti szolgálattal.

- Kis létszámú osztály indítása- folyamatos kapcsolattartás a tanuló és a tanárok között- körültekintő, alapos környezettanulmány- magatartási problémák okainak alapos feltárása, a fejlesztési stratégia

meghatározása egyénre szabottan- a felismerhetőség végett a téma napirendre tűzése nevelési értekezleten- az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése- felzárkóztató foglakozások megszervezése- egyéni foglalkozások - egyebek

9.2. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység

A hátrányos szociokulturális helyzetű tanulók beilleszkedési, magatartási nehézségeit enyhítő tevékenységek:

84.


- logopédiai foglalkozás- a nívócsoportos oktatás- a napközi otthonos ellátás- a tanulószobai ellátás- az Életvezetési ismeretek és készségek c. program oktatása- a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős prevenciós és koordináló munkája- a családlátogatások- a szülő és a családok nevelési gondjainak segítése

9.3. Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása

Minden iskolai osztályban találkozik a pedagógus néhány olyan gyerekkel, akivel nehéz bánni, akinek a figyelmét nehéz a tanórán lekötni, akinek komoly nehézségei vannak a tanulásban. Ezek azok a tanulók, akik több tantárgyból buknak a tanév végén, rossz magatartásról kapnak értesítést. Meghatározó okként azonosítható a gyermek születésével kapcsolatos rendellenességek, elsősorban az akár rövid ideig is fellépő oxigénhiányos állapot vagy betegség következtében fellépő kora gyermekkori minimális agykárosodás, a rossz lakásviszonyok, a depresszív anyai magatartás, az elhanyagoltság, a kevés idő eltöltése családi környezetben stb. A problémás gyermekek 40 %-ánál legalább két környezeti rizikó tényező figyelhető meg.A törvények meghatározta az érinttettek körét, megfogalmazta a velük kapcsolatos elvi álláspontokat, lefektette jogaikat, szabályozta diagnosztizálásuk, ellátásuk mikéntjét. Sajátos rehabilitációs szükségletet írt elő a mozgási, értelmi, érzékszervi és más fogyatékosságok esetére, melynek értelmezése szerint a „más” körbe utalta a nagyon súlyos tüneteket mutató tanulási, magatartási zavarokat.„A beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel magatartási rendellenességgel küzdő gyermek, tanuló a közösségi életbe való beilleszkedését elősegítő rehabilitációs célú foglalkoztatásra jogosult. A rehabilitációs célú foglalkoztatás a nevelési tanácsadás, az óvodai nevelés, az iskolai nevelés és oktatás kereteiben valósítható meg.”Sok problémát okoz, hogy a szülő nem akarja tudomásul venni gyermeke fogyatékosságát, részképesség-zavarát. Ilyen esetben élni kell a törvény 30 §.

85.


4. bekezdésében biztosított intézkedési lehetőséggel: „A gyermek, a tanuló érdekében a jegyző kötelezheti a szülőt, hogy gyermekével jelenjen meg a szakértői vizsgálaton, illetve a szakértői vélemény alapján gyermekét a megfelelő nevelési-oktatási intézménybe írassák be.”

A 30 §. 9. bekezdése szerint szakértői vélemény alapján (bizottság vagy nevelési tanácsadó) az ilyen tanulók egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből mentesíthetők az értékelés alól. Az alapműveltségi – és az érettségi vizsgán az érintett tantárgyak helyett – a vizsgaszabályzatban megjelölt módon – másik tantárgyat választhatnak. Bármilyen vizsgán hosszabb felkészülési időt kell biztosítani, írásbeli esetén lehetővé kell tenni írógép vagy számítógép használatát. Szükség esetén az írásbeli beszámolót szóbelivel, a szóbelit írásbelivel kell felváltani (pl. dyslexiás tanulónál az első, dadogó tanulónál a második variációt kell felajánlani).A törvény továbbra is lehetőséget ad a magántanulói jogviszony létesítésére. : az egyes tantárgyakból az értékelés, minősítés alóli felmentés esetén egyéni foglalkozás keretében (1-3 fővel), egyéni fejlesztési terv alapján kell segíteni a tanuló felzárkózását a többiekhez. Erre heti 1-2 óra áll rendelkezésre.

A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok továbbképzések a problémák felismerésére differenciált tanórai foglalkoztatás, nevelés a másság elfogadtatása és tudatosítása integráció, szegregáció kiscsoportos foglalkoztatás kapcsolattartás szakintézményekkel (nevelési tanácsadó, óvoda, vakok

intézete, gyógypedagógiai intézet, egészségügyi szervezetek, stb.) kapcsolattartás formái a szaktanárok és az osztályfőnökök között a sérült gyerekek eltérő képességének figyelembe vétele az értékelésnél a pályaválasztási feladatok egyéni bánásmód egyebek

86.


10. A szülő, tanuló, pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségeiA nevelés tulajdonképpen nem más, mint a személyiségformálás folyamata. Célunk a tanuló személyiségének harmonikus fejlesztése, amely a nevelés két alapvető közössége – a család, szülők és az iskola, pedagógusok – aktív, koordinált együttműködésének a feltétele. Ezen együttműködés

Alapja a gyermek iránt érzett közös nevelési felelősség Megvalósulási formái: - a kölcsönös támogatás és a

- koordinált pedagógiai tevékenység Feltétele: - a kölcsönös bizalom és tájékoztatás

- az őszinteség Eredménye: - a családi és iskolai nevelés egysége és ennek nyomán a

kedvezően fejlődő gyermeki személyiség.

Az együttműködés formái, fórumai:a) A szülők részéről:- aktív részvétel az iskolai rendezvényeken- őszinte véleménynyilvánítás- együttműködő magatartás- a nevelési problémák őszinte megbeszélése, közös megoldása- a családi nevelésben jelentkező nehézségek közös legyőzése- érdeklődő – segítő hozzáállás- ötletnyújtás az iskola-szülői ház együttműködésének továbbfejlesztésére- szponzori segítségnyújtás- az SZM választmány munkájában való részvétel- és az iskolaszék munkájában való részvétel (választás útján)- a szülő kérheti:

az emelt szintű programban való részvétel lehetőségét az idegen nyelv megválasztását a napközi otthoni, tanulószobai ellátást az ifjúságvédelem segítségét

87.


a nem kötelező, tanórán kívüli foglalkozások szervezését az étkeztetési hozzájárulás csökkentését ügyeletet tanítási szüneti és szünidei napokra – az iskola SZMSZ-ben

meghatározottak szerint

b) Iskolánk a tanulók helyes neveléséhez a következő segítségnyújtási formákat kínálja:

- nyílt napok, nyílt órák szervezése- rendszeres és folyamatos tájékoztatás a tanuló előmeneteléről,

magatartásáról- változatos szakkörök és választható tevékenységek indítása- előre tervezett szülői értekezletek- a beiskolázást segítő szülői értekezletek - rendkívüli szülői értekezletek- fogadóórák- előadások szervezése (egészség megőrzési, nevelési témákban) - Pályaválasztási tanácsadás- családlátogatások- közös kirándulások- SZM választmányi ülésen a szülők tájékoztatása

c) A szülői ház és az iskola együttműködésének továbbfejlesztési lehetőségei- osztály-család közös hétvége- családi játékos vetélkedő- közös rendezvények szervezése a szülők és pedagógusok részvételével- üzemlátogatás szülői munkahelyeken

11. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő– oktatómunkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke

A közoktatási törvény 38. § (1.) bekezdése szerint:

88.


„ A közoktatási intézménynek rendelkeznie kell a feladatai ellátásához szükséges feltételekkel.”

Az 1/1998. (VII. 24.) OM rendelet, (amely a 11/1994. MKM rendeletet módosította ) 7. sz. melléklete határozza meg minden intézményben a kötelező eszközök és felszerelések jegyzékét, melyeket hiány esetén 2008. szeptember 1-ig kell pótolni.A fenntartó 2000. május 30-ig kérte intézményünktől az „Adatlap” és „Kimutatás” kitöltését, melyben az eszközök és felszerelések előírt mennyiségéhez kellett viszonyítani a meglévő és hiányzó beszerzéseket, megtervezve költségigényüket és a beszerzés tervezett idejét.A Képviselő testület a 200/2000. (VI. 29.) sz. Önkormányzati határozattal jóváhagyta intézményünk hiányzó és pótlásra szoruló eszköz és felszereléseinek jegyzékét, a beszerzés tervezett időpontjának és költségének ütemtervét melyet az évente készített intézményi költségvetésben is meg kell tervezni. A Kt. 128. §. (17) bekezdés alapján a jegyzékben foglaltak teljesítésére előírt módosított határidő 2008. augusztus 31. (4. sz. melléklet)

IV. A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓKNEVELÉSI PROGRAMJA

1. Bevezetés

89.


A sajátos nevelési igényű tanulók tagozatának pedagógiai programja része az iskolai pedagógiai programnak. Kidolgozottságában nem törekszünk teljességre és a különbözőségeket a tanulói szükségletek különbözősége alapján fogalmazzuk meg. Célunk tehát az eltérő szükségletekből adódó különbözőségek és azokra kidolgozott pedagógiai hatásrendszer bemutatása.

Törvényi szabályozók: 1993. évi LXXIX. Törvény a közoktatásról (sni tanulókra vonatkozó paragrafusok: 8. B § (3), 30., 30. A, 50, 52, 53, 70, 71, 72, 120, 129. §-ok) NAT, A Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve.

Kt. 30.§ (1) A sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges gondozás keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították.Kt. 30. § (2) A sajátos nevelési igényű … tanuló iskolai nevelése és oktatása… iskolai tagozaton, osztályban , csoportban, vagy a többi gyermekkel, tanulóval együtt … történhet.Kt. 30. § (3) A gyógypedagógiai nevelésben – oktatásban, a konduktív nevelésben – oktatásban részt vevő nevelési – oktatási intézményeknek rendelkeznie kell azokkal a személyi és tárgyi feltételekkel, amelyek a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs ellátásához szükségesek.

2. Helyzetelemzés

Intézményünkben 1986 óta tanulnak enyhe értelmi fogyatékos, más fogalmi definiálással tanulásban - és értelmileg akadályozott, autizmussal élő és1998-tól és halmozottan sérült gyermekek.Szakmai munkánkban a ránk bízott tanulók nevelési szükséglete és a szülők igényein túl a további közvetlen és közvetett partneri igények fejeződnek ki. Érvényesítjük a gyógypedagógia szakmai szabályait, módszertanát, illetve a pedagógia, mint tudomány kutatási eredményeit, nevelési –oktatási paradigmáin alapuló neveléstudományi és didaktikai rendszereit.

90.


Pedagógiai programunk megírásakor a helyi sajátosságoknak megfelelően alkalmazzuk a Nemzeti alaptantervet és a Fogyatékos Tanulók Iskolai Oktatásának Tantervi Irányelvét.Az 1993. évi LXXIX. Törvény a közoktatásról 30.§-az a különleges gondozáshoz, a rehabilitációs célú foglalkoztatáshoz való jogot írja elő, s mi pedagógiai programunkban a törvényi kötelezettségnek kívánunk megfelelni.

a) Ellátjuk a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését - oktatását, s életút-nyomon követését.

b) Regionális Gyógypedagógiai Munkaközösséget működtetünk. c) Az intézményi minőségirányítási rendszert működtetjük tagozati

szinteken. Kiemelt partnerünk a gyermek és szülői, akikkel akár napi szintű kapcsolatot tartunk.

d) Erdei iskolákat, nyári táborokat, tanulmányi kirándulásokat szervezünk.e) Pályázatokon veszünk részt.f) Regionális Szakmai napokat, konferenciákat tartunk.g) Segítő Kéz Alapítványunkat 1998 óta működtetjük.h) 2006-ban létrehoztuk az Együtt Nevelők Egyesületét, mely regionális

feladatokat vállal.i) Regionális feladatokat látunk el.j) „Tanulási Klinika” szolgáltatást biztosítunk igény szerint a városban és a

régióban.k) Európai Uniós Projektekben veszünk részt. 2007-ben Európai Minőségi

Díjat kaptuk munkánkért.

3. A tagozat önmeghatározása

Filozófiánk a jóravaló ember nevelése, akit nemcsak jól szocializálni akarunk, hanem szívét-lelkét, jellemét, világlátását, értékvilágát kívánjuk befolyásolni.

Célunk, hogy ki-ki képességeinek és szorgalmának köszönhetően egy számára optimális nevelési – oktatási folyamatban a legmagasabb fejlettségi szintre jusson el gondolkodásban, ismeretszerzésben, testi

91.


fejlettségben, jellembeli tulajdonságokban és társas, szociális kapcsolataiban. Legyen számára a tanulás motivált, örömteli elfoglaltság, s nevelési rendszerünkből kilépve ezt őrizze meg. Feladatunk általában a gyermeki személyiség sokoldalú fejlesztését biztosító nevelési rendszer működtetése, habilitációs, rehabilitációs szemlélettel. Partneri viszonyban állunk a gyermekekkel, a szülőkkel, az iskola alkalmazotti körével, a fenntartóval és valamennyi intézménnyel, szervezettel, amelyek a minőségfejlesztési programunkban definiáltak. A gyermekek nevelésének- oktatásának, fejlesztésének szakmai vezetését, végrehajtását biztosítjuk. Az iskola tagozataként a városban és részben a környező települések fogyatékkal élő, sajátos nevelési igényű tanulóinak az oktatását – nevelését látjuk el. Küldetésünknek tekintjük, hogy ki-ki saját képessége és szorgalma alapján segítségünkkel alkalmassá váljon továbbtanulásra, amelynek eredményeként a későbbiekben minél önállóbb életvitelre lesz alkalmas. Tanulóinkat fel kívánjuk készíteni a mindenkor változó világ kihívásaihoz való alkalmazkodásra, toleranciára, s egymás értékeinek elfogadására.

4. Az SNI tagozat szociális helyzetképe

A tagozat bejáró tanulói 2006/07. tanévben 17 fő, s a 2007/08. tanévben összesen 18 fő. Ebből a Regionális Autista Központban 5 bejáró tanuló van. A többi gyermek Százhalombattán él. Jelentős részük a társadalom perifériáján élő hátrányos helyzetű családi miliőből érkezik, akik általában nagyon előnytelen helyzetben vannak, mert a megváltozott társadalmi helyzetben a piacgazdaság farkastörvényeihez nem tudnak alkalmazkodni. Közülük sokan tartoznak a vegetáló, a létminimum határán élők rétegéhez. Nem véletlen, hogy egyre több a szorongó, a bizonytalanság érzésével küzdő, a szeretetre, biztos kapcsolatra, védettségre vágyó gyermek. Nemcsak a gyermekek vágynak a stabil kapcsolatra, hanem a munkahelyi közösségből kirekedt, beszűkült környezetben élő szülők is. Az iskola ebben a társadalmi helyzetben fontos kapcsolatot jelentő szintér a szülőknek, mert szinte naponta, vagy szükség szerint találkoznak más szülőtársakkal, a

92.


pedagógusokkal, az iskola vezetőivel, dolgozóival és megoszthatják velük nyomasztó gondjaikat.

Tervező munkánk fontos része a család szociológiai vizsgálata, amelyet minden család esetében évente elvégzünk, és folyamatosan nyomon követjük. A kapott információkat, adatokat felhasználjuk nevelési célkitűzéseinknél, az egyéni fejlesztő programok elkészítésénél. A magatartási és viselkedési zavarok kezelésére egyéni fejlesztő programokat dolgozunk ki. A gyermek- és ifjúságvédelmi munkát tagozati szinten segítjük. Az osztályfőnökök feladata mindezen területek összefogása, kezelése, segítése.

A z eltérő tantervű tagozat tanulóinak szociális helyzeteRövidítések: SNI –sajátos nevelési igényű tanulókat ellátó tagozatKÁI. – Középsúlyos értelmi fogyatékos, vagyis értelmileg akadályozott tanulók összevont csoportja

1. táblázatETT/2007-12-13 KÁI 1-3 2-4 6 5-7 8 Össz.

Lakótelepen él 2 4 1 4 3 4 18Családi házban él

3 2 6 7 6 2 26

Szükséglakásban él

0 0 1 0 1 0 2

Bejáró tanuló 2 0 6 2 3 2 15Gyermekét egyedül neveli

0 3 3 2 3 4 15

Két kereső van a családban

1 2 3 4 5 2 17

Egy kereső van a családban

3 3 5 6 5 3 25

Mindkét szülő munkanélküli

1 0 0 0 0 1 2

Egy szülő munkanélküli

0 1 1 3 1 0 6

Rendszeres nevelési segélyt kap

2 1 4 2 3 2 14

Hátrányos helyzetű

5 6 8 11 10 6 46

93.


Veszélyeztetett 1 1 0 0 0 2 4

Nevelőszülő neveli

0 1 0 4 0 0 5

Halmozottan hátrányos helyzetű

0 0 0 0 1 0 1

Szociális helyzetkép

1. ábra

2007 szociális helyzetkép

18

26

2

15 15 17

25

26

14

46

4 51

05

101520253035404550

Lakó

tele

pen

él

Szü

kség

laká

sban

él

Gye

rmek

éteg

yedü

l nev

eli

Egy

ker

eső

van

acs

alád

ban

Egy

szü

lőm

unka

nélk

üli

Hát

rány

oshe

lyze

tű

Nev

elős

zülő

neve

li

Adatsor1

2007-ben a lakáskörülmények jónak mondhatóak, hiszen szükséglakásban csak 2 tanuló él. A szülők közül 15 szülő neveli egyedül gyermekét és 25 tanulónak a családjában van egy kereső, tehát hét teljes családban csak egy kereső van. 2 szülőpár munkanélküli, azonban 6 családban jelzik, hogy egy szülő munkanélküli. Ezek szerint egy szülő leszázalékolt lehet. Tizennégyen jelzik a rendszeres nevelési segélyt, s 46-an a hátrányos helyzetet. Öt állami gondozott gyermeket nevelőszülő nevel. Négy tanuló veszélyeztetett.

94.


Lakáskörülmények változása

2. ábra

lakáskörülmények

0

5

10

15

20

25

30

2001 2004 2007

lakótelepen él családi házban él szükséglakásban él

Kezdetben a tanulók többsége lakótelepen élt. Hét év alatt ez az arány elmosódik és mára kevesebben élnek a lakótelepi övezetben, többen családi házban. Egyrészt a bejáró tanulók száma kilencről tizenötre emelkedett- megnyílt a Regionális Autista Központ 5 bejáró tanulóval – másrész átstrukturálódott a tanulóközösség. A bejáró tanulók vidékiek, így családi házakban élnek.Több az alsó határeset jellegű értelmi fogyatékos tanuló, s az összes létszámban csökkent a hét év alatt egy csoportnyi tanulóval a létszámuk. Jelzi ez a város iskoláinak a befogadó készségét. Kérdés csupán az, hogy milyen

95.


segítséget kap a tanuló és milyen képességekkel hagyja el majd az általános iskolát. Tud-e továbbtanulni, írni- olvasni? Nem pereg-e ki a középiskolából?

Bejáró tanulók létszáma

3. ábra

bejáró tanuló

9

12

15

0

2

4

6

8

10

12

14

16

2001 2004 2007

bejáró tanuló

A bejáró tanulók száma csupán relatíve emelkedett, mert a Regionális Autista Központ tanulói jelentik az ötfős emelkedést. Elmondható hogy a fogyatékkal élő gyermekek szülei csak akkor hozzák más településről a tagozatunkra a gyermeküket, ha erősen indokoltnak látják. Ismerik az itt folyó szakmai

96.


munkát, nem túl nagy az utazási idő, esetleg nem szeretnék megbélyegzettnek érezni gyermeküket, családjukat.

A szülők szociális helyzete4. ábra

szülők szociális helyzete

18

14

25

1

7

29

17

28

3 4

1517

25

2

6

0

5

10

15

20

25

30

35

Gyermekétegyedül neveli

Két kereső vana családban

Egy kereső vana családban

Mindkét szülőmunkanélküli

Egy szülőmunkanélküli

2001 2004 2007

A 2001. évi adathalmaz kiegyensúlyozottabb a többi adathoz viszonyítva. Igaz, hogy a legtöbb munkanélküli szülőt itt jelzik. Ha 50-60 gyermek közül 4-7 szülő munkanélküli, akkor az összes tanuló 6-11%-ának a szülei, vagy szülője munkanélküli. Ez alacsonyabb az országos átlagnál, ugyanakkor magas a gyermeküket egyedül nevelők száma. Míg az enyhe értelmi fogyatékos szülőknél jellemző az egyszülős modell, a súlyosabban sérült gyermekek és az autizmussal élő gyermekek szülei házasságban, vagy párkapcsolatban élnek többnyire.

97.


Hátrányos helyzet

5. ábra

hátrányos helyzet

16 1614

32 32

46

9 9

4

0

5

10

15

20

25

30

35

40

45

50

2001 2004 2007

Rendszeres nevelési segélyt kap Hátrányos helyzetű VeszélyeztetettSzociális

helyzetkép

2. ábra

2007-ben a lakáskörülmények jónak mondhatóak, hiszen szükséglakásban csak 2 tanuló él. A szülők közül 15 szülő neveli egyedül gyermekét és 25

98.


tanulónak a családjában van egy kereső, tehát hét teljes családban csak egy kereső van. 2 szülőpár munkanélküli, azonban 6 családban jelzik, hogy egy szülő munkanélküli. Ezek szerint egy szülő leszázalékolt lehet. Tizennégyen jelzik a rendszeres nevelési segélyt, s 46-an a hátrányos helyzetet. Öt állami gondozott gyermeket nevelőszülő nevel. Négy tanuló veszélyeztetett.

5. A sajátos nevelési igényű tanulók tagozatának csoportjai

Pedagógiai programunk a többször módosított 1993. LXXIX. Közoktatási törvényen és a Fogyatékos tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelvén alapul. / Kt. 52.§ (3), (5). (6).

A 2006/ 2007. tanévben a következő összevont tanulócsoportok működnek a tagozaton, tanév végi létszámadatokkal:

2007/08. tanév csoport és létszámadatai2. táblázatévfolyam 1 2 3 4 5 6 7 8 Össz

.ETT 2 5 4 3 2 11 8 6 41KÁI 1 1 0 0 0 2 0 1 5RAK 2 2 2 1 0 1 1/

csop1 10

Összesen:

5 8 6 4 2 14 9 8 56

3. táblázatRAK 1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf. 5. évf. 6. évf. 7.

évf.8. évf.

AUT 1 1 1 2 0 0 0 0 1AUT 2 1 1 1 1 0 1 0 0

99.


Összes 2 2 3 1 0 1 1

Az elmúlt évek tanulói létszámadatai az októberi statisztikák alapján:4. táblázatÉv 199

5

199

6

199

7

199

8

199

9

2000 200

1

200

2

200

3

200

4

Tanulásban

akadályozo

tt

34 41 39 52 50 50 47 52 59 56

Értelmileg

akadályozo

tt

7 9 8 7 5 5 5 5 5 7

5. táblázatÉv 1998 1999 2000 2001 2002 2003 200

42005

2006

2007

SNI 52 50 50 47 52 59 56 52 50 40Ért. ak.

7 5 5 5 5 5 7 5 5 5

autista

0 2 2 2 3 3 6 7 8 10

A létszámokból levonható tendencia – amennyiben nem változik az oktatáspolitika - mutatja, hogy körülbelül 55-60 főnyi a tagozat létszáma. A csoportösszevonások a jelenlegi helyzethez képest változhatnak, azonban fontosnak tartjuk mindenkor a pedagógiai szempontok érvényesítését. A Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői Bizottság véleménye alapján megállapítható, hogy a tanulók IQ pontszáma egyre alacsonyabb övezetbe esik (65- 54), illetve a halmozottan sérült tanulók száma egyre magasabb. Jelenleg 10 autizmussal élő tanuló a Regionális Autista Központban tanul.

Az iskola belső életét kielégítő szolgáltatásait a tanulási nehézségekhez igazítjuk, amelyek tartalmazzák céljainkat, és a hozzá vezető utakat is.

100.


Az egyéniesített nevelés a differenciált tartalmakban, módszerekben tanórákon, kiscsoportban, rehabilitációs és habilitációs órákon valósul meg.Az értelmi fogyatékos tanuló nevelhetősége más, s az átlagos nevelés nem hoz kellő eredményt, így a szükséglethez igazított gyógypedagógiai megsegítés járhat csak sikerrel.

Tervezett létszám és csoport adatok tagozaton és a hozzá tartozó RAK-ban6. táblázat

2004/05 2005/06 2006/07 2007/08 2008/09Létszám 55-60 55-60 60-65 60 - 65 60-65csoport 7 7 8 8 8

Az áthelyezési vizsgálatok tapasztalatai szerint csökken a tanulásban akadályozottak száma, ugyanakkor az autizmussal élők csoportját 2005/06. tanévben kívánja indítani a helyi és a megyei önkormányzat. Ez a mozgásirány azonban az oktatáspolitikai változások függvénye is. Nem zárható ki az együttnevelés mellett a szakirányú segítség még integratívabb, inkluzívabb formája sem, ami természetesen megváltoztathatja a rendszert.

Napközis- és tanulószobai csoportok a 2007/08. tanév eleji létszámadatokkal7. táblázatcsoport 1 2 3 4 5 6létszám 10

A tantermeink 12 fő befogadására alkalmasak, az ennél nagyobb létszám csak túl-zsúfolással oldható meg. A 30 négyzetméternyi terület esetében 2-3 négyzetmétert jelent személyenként.

Pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs foglakozások csoportjaink

8. táblázatFejlesztési terület

mozgásfejlesztés

Téri tájékozódás fejlesztése

Nyelvi képességek fejlesztése

csoport 0 0 4101.


Klubok és tehetséggondozó csoportok

9. táblázatFejlesztési terület

Színjátszás, drámajáték

Kézművesség,háztartás

furulya Tánc-illem

Természetjáró

csoportok 0 2 1 0 0

Sportkör külön sajnos nem működik, pedig szükség lenne rá. Énekkar, zenei képességfejlesztés: kialakult a tagozati külön zenei képességfejlesztés, de csak klubszerűen működik.A választható tantárgyak és foglalkozások tekintetében beszűkített lehetőségeink vannak. Angol nyelvet ajánlunk fel heti 2xfél órában csoportonként. A szülői igény kifejezett és a tanulók is örömmel választják. A kerettanterv lehetőségeit azonban eddig nem tudtuk kihasználni elsősorban a feladatfinanszírozási rendszer által meghatározott létszám és finanszírozási okok miatt.

6. A tagozat személyi és tárgyi feltételei

6. 1. Személyi feltételek

Jelenleg 15 pedagógus látja el a feladatfinanszírozás és a tantárgyfelosztás által meghatározott feladatokat. A 15 fő között van a tagozat vezető is. A pedagógiai munkát 4 gyógypedagógiai asszisztens látja el.

10. táblázatképesítések gyógypedagóg

usTanító óvónő Gyógypedagógi

ai asszisztens

Fő/ ETT 7 3 1 2Fő/ RAK 4 2

11. táblázatVégzettség egyetem Főiskola Felsőfokú

asszisztensFő 1 14 5

102.


12. táblázatIskolázottság

2 diploma 3 vagy több diploma

szakvizsga Tanfolyamok-Terapeuta képzés

Fő/ETT 4 1 3 27Fő/ RAK 1 4

A tagozaton 55-60 között van a tanulók létszáma és tanulásban- és értelmileg akadályozott tanulókat, látunk el. Az értelmileg akadályozott tanulók elhelyezése megoldatlan. Az oktatáspolitikai törekvések következtében számuk csökken. A tanulókat hat csoportra bontva tudjuk képezni.

Az elmúlt öt év szakmai eredményei:

1. A fogyatékkal élő tanulók rendszerszerű, partnerközpontú oktatása- nevelése, életútjának nyomon követése.

2. Városi gyógypedagógiai munkaközösség megszervezése, működtetése.3. Regionális gyógypedagógiai munkaközösség létrehozása, működtetése.

Együtt Nevelők Egyesület alapítása.4. A Partnerközpontú működés fenntartása, s a teljes körű

minőségbiztosítási rendszer kialakítása.5. Erdei iskolák, tanulmányi kirándulások, nyári táborok szervezése,

lebonyolítása.6. Városi, regionális gyógypedagógiai szakmai napok szervezése,

lebonyolítása.7. Pályázatokon való sikeres részvétel.8. Az iskolai szabályzatok – SZMSZ, Házirend, MIP – kidolgozásában való

aktív, alkotó részvétel.9. Szakmánk képviselete a város közösségi életében. Szakmai

tanácsadás, segítségnyújtás.10. Szakmai folyóiratokban, helyi és országos lapokban publikációk,

Szakmai kiadvány elindítása.11. Igény a folyamatos fejlődésre, fejlesztésre. 12. Szakvizsgák, diplomamegújító képzések.

103.


13. Európai Minőségi Díj elnyerése.14. A második nemzetközi projektben részvétel. Az első a COMPAS

PROJECT volt 2003-2006-ig, ezért kaptuk az E- Quality Díjat. Jelenleg a RAINBOW PROEJCT fut. Ennek a disszeminációját tudatosan építjük, magyar partnereket is bevonunk.

6.2. Tárgyi feltételek:

Tantermek:A tagozat az iskolában, illetve az autizmussal élő tanulók a Regionális Autista Központban vannak elhelyezve.A tanulásban akadályozott tanulók öt csoportban tanulhatnak, ahol 2-3 m2-nyi terület áll termenként rendelkezésükre. Mivel a tanterem, a tanulószobai és a napközis foglalkozások is ugyanott történnek, ezért a klubfoglalkozásokra nem jut terem.

A foglalkozás egyéb termei:Az iskola pincéjében kapott a kézműves csoport egy helyiséget, mely időközben életveszélyessé vált, így ez a lehetőség is megszűnt.Használjuk az iskola tornatermét, számítástechnika termét, könyvtárát, éttermét, technika termét illetve alkalomszerűen egyéb helyiségeit. Tanulóink a városi uszodában úszásoktatásban részesülnek.Taneszközeink és segédeszközeink korlátozottan állnak rendelkezésre. Hiányosak a természettudományhoz kapcsolódó tantárgyak oktatását segítő tablók, transzparensek, térképek, oktató játékok, videofilmek.Nincs a tagozat számára előírt logopédiai szoba, fejlesztő szoba és szertárhelyiség sem.Feladataink részletesena) Nevelés – oktatás csoport, osztály tantárgy, tanóra rendszerben az

integráció és szegregáció tanulói szükségletek szerinti alkalmazásával.b) Képességfejlesztés egyéni és kiscsoportos formában.c) Differenciált, az egyéni szükségletekhez igazodó segítségnyújtás,

rehabilitáció.

104.


d) A hiányosan működő képességek korrekciója valamennyi területen és osztályfokon.

e) Terápiás eszközök, eljárások alkalmazása a tartós tanulási akadályozottságot, magatartási zavart mutató tanulók fejlesztésében.

f) Az eredményes továbbtanulás feltételeinek a megteremtése.g) A szocializációs folyamat egyénenkénti segítése, javítása, gyorsítása.

Önálló életvezetést megalapozó technikák elsajátíttatása, gyakoroltatása.h) A személyiség gazdagítása önelfogadással, mások elfogadásával, toleráns

magatartással.i) Az általános emberi értékek közvetítése, kultúraközvetítés.j) Testi nevelés.k) Hazafiasságra nevelés, Európai állampolgárrá nevelés.

Feladatunknak tartjuk, hogy olyan iskolai légkört teremtsünk, amelyben a felnőtt és a gyermek is egyaránt jól érzi magát, ahol az emberi és a társas kapcsolatok a kölcsönös tiszteleten alapulnak, ahol minden tanuló teljes értékű emberként élheti meg önmagát a különösségét és a másságát is elfogadva.Iskolánk nyitott, bárkit szívesen látunk, előzetes megbeszélés után közösségeinket látogathatja, segítheti munkánkat.

Tagozatunk széleskörű szolgáltatást kínál- Helyi tantervünket, s ebben meghatározott tantárgyak, tanítási órák

rendszerét, meghatározott tartalmakkal. (Officina Bona és Autizmussal Élők Tanterve, Hétszín Tanterv).

- Egész napos iskolai ellátás.- Szülői igényre napközit, tanulószobát és fejlesztő foglalkozásokat;

kézműves, furulya, diszlexia, gépírás, idegen-nyelvoktatás valamint más szabadidős tevékenységek, pl. természetjárás biztosítunk.

- Részt veszünk az iskolai és városi ünnepeken és a hagyományok ápolásában. Karácsonykor és Tanévzáró Gála műsorokon teljes körű tanulói részvételt, szereplést biztosítunk. Évente kiállítjuk a legsikeresebb tanulói munkákat. Európai Uniós Projektekben veszünk részt.

105.


- Tanácsadással és ügyeik konkrét intézésével segítjük a családokat.- Az iskolai diákönkormányzat részeként tagozati diákönkormányzatot

működtetünk.- Eseti gondozó és ellátó munkával járulunk hozzá a tanulók

egészségügyi ellátásához a segédeszközök beszerzéséhez és folyamatos használatának elsajátításához.

- Hétvégi programkínálatainkkal, szünidei táborokkal, tanulmányi kirándulásokkal, erdei iskolákkal tesszük változatossá és tartalmasabbá a tanulók és családjuk szabadidejének az eltöltését, hozzájárulva személyiségük fejlesztéséhez.

- Gondoskodunk a tanulók napi ügyeletéről, étkeztetéséről, az alapvető egészségügyi szokások, önellátó tevékenységek elsajátításáról, alkalmazásáról.

- Szponzori támogatással és pályázati lehetőségek igénybevételével széleskörűen támogatjuk tanulóink részvételét rendezvényeinken, programjainkon.

7. Az ETT és a RAK szervezeti sémája

a) Igazgató

Tagozatvezető ETT – RAK

Munkaközösség vezető munkaközösség

vezető

Oktatási nevelési

1-3 of 1. csoport

2-4 of 2. csoport

5-7. of 3. csoport

6. of 4. csoport

106.


8. of. 5. csopor

AUT/ 1. csoport AUT/ 1.

csoport

AUT/ 1. csoport AUT/ 1.

csoport

107.


b) Az eltérő tantervű tagozat szervezeti és vezetési sémája

Munkáltató: az iskola igazgatója

Kapcsolattartás az iskola más szervezetivel

Szervezeti leírás

8. A tagozat nevelési- oktatási célkitűzései

108.

tagozatvezető

mk. vez. mk. vez.OF 2

OF 3

OF 4

OF 5.

OF 6

OF 1

Csop.vez. 3

Csop.vez. 4Csop.vez. 1

Csop.vez. 2

Csop.vez. 5

Gyp. assz.Gyp. assz.

OF 7

OF 8

Gyp. assz.

Gyp. assz.

igazgató

ETTRAK

Gazdasági ügyintézőÁltalános iskola

Gimnázium

Konyha

Porta, technikai

DÖKSZ. M.Iskolaszék


A tagozat általános célkitűzései:

1. Az általános műveltség megalapozása az életkor, a tanulási-és az értelmi fejlesztés az akadályozottság, a fejlettség figyelembevételével.2. A tanulók szociális képességének, viselkedésének, magatartásának a formálása a konfliktusmentes társadalmi beilleszkedés értelmében. 3. Az ön- és környezetellátó és –védő technikák birtoklása a környezettel való harmonikus együttélés, a komfortérzet megteremtése céljából.4. Alapvető tanulási képességek fejlesztése az ismeretek megszerzése, a továbbtanulás érdekében.5. Az állóképesség, az erőnlét fokozása, a kitartás, az akarat fejlesztése.6. Az önmaga és társa másságának az elfogadása, felismerése, törekvés a fejlődésre, a kompenzáló, karbantartó technikák, megoldások, korrigáló gyakorlatok elsajátítása és annak kitartó végzése.7. Az általános emberi értékek megismertetése, elfogadtatása, azonosulás a fejlettségnek megfelelően.8. Az önálló tanulás képességének a fejlesztése, egyénre szabott tanulási technikák és módszerek kiépítése hosszabb időkeretek beiktatásával.9. A testi és lelki egészség megóvása, a maradandó testi és lelki állapotváltozás megismertetése, elfogadása – a kompenzáló korrigáló technikák gyakorlott birtoklása.10. Értékeink, kultúránk, szülőföldünk és népünk, gyökereink megismerése, kötődések, azonosulások kiépítése.11. Oldott, humánus légkör megteremtése az intézményben, ahol az értelem, az érzelem szabadon kibontakozik, és az emberi kapcsolatok kiteljesednek.12. A jól működő képességek tudatos fejlesztése, értékeik, adottságaik megismerése, önbecsülésük erősítése.

Az általános célkitűzések teljesülésének a kritériumai:1. Eredményes, sikeres ismeretelsajátítás önmaga képességeihez

mérten.2. Kulturált érintkezési formák birtoklása, azonosulás szerepeivel, írott

és íratlan szabályok betartása, társas kapcsolatok fenntartása,

109.


illemszabályok elsajátítása, önuralom, a konfliktuskezelő technikák birtoklása.

3. Reális önismeret, önelfogadás, biztos tájékozódás környezetben, az élő és az épített környezetünk értékeinek a felismerése, környezetvédő, -óvó cselekedet, viselkedés és megnyilvánulás különféle helyzetekben – a felnőtt jelenléte nélkül is.

4. Továbbfejleszthető, továbbépíthető tudás – az egyéni adottságokhoz, a sérüléshez viszonyítottan – törekvés a továbbtanulásra, a szakmaszerzésre, reális tervek és elképzelés alapján.

5. Erőfeszítések, a kitartó munka vállalása nehezebb helyzetekben, monotóniatűrés.

6. Önmaga és a társak másságának pontos ismerete, megértése, türelem, a mások hátrányos helyzetével való visszaélés elkerülése. A szolidaritás és egymásrautaltság érzése.

7. A szokások, a hagyományok elfogadása, más értékek tisztelete, az erkölcsös viselkedés és megnyilvánulás a társakkal szemben, az önzetlenség, a szeretet, a segítőkészség, a szorgalom és a rendcselekedetekben történő megmutatkozása.

8. Részvétel az iskolai közösségek életében, kötődés a társakhoz, felnőttekhez, büszkeség az iskolai hovatartozásban.

9. Ellenőrzési formák: folyamatos megfigyelés, feljegyzések készítése, beszélgetések, cselekedet, viselkedéselemzés, tesztek, felmérések, nyomon követés.

Nevelési – oktatási és képzési célok az életkori szakaszokhoz rendelten

A kisiskoláskor:1. Az óvodából az iskolai étbe való zökkenőmentes átszoktatás.2. Az iskolai élet, a társas kapcsolatok szokásrendjének az elsajátítása.3. A feladat- és szabálytudat erősítése.4. Az érdeklődés, az aktivitás, a tevékenység iránti igény felkeltése,

karbantartása.

110.


5. A saját fejlesztési ütem és fejlesztési korlát elfogadása, önismeret alapozása.

6. A közösségi tudat erősítése, az érzelmi élet gazdagítása.7. Az alapvető kultúrtechnikák elsajátítása, a kommunikáció fejlesztése.8. A játék megszerettetése, a szabályjátékok, didaktikai játékok örömének

a megélése, a kortárscsoport felfedezése.9. Gazdag élményanyag biztosítása az élményszerzéshez, a

képességfejlesztéshez, a tartós emlékezethez.10. A személyiség értelmi, érzelmi, akarati oldalának az erősítése.11. A szociális, kulturális háttérből eredő hátrányok csökkentése,

felzárkóztatás, törekvés a nem fogyatékos gyermekek iskolai csoportjaiba történő visszatérésre. Társas kapcsolatok erősítése iskolán kívül is.

12. Törekvés a pozitív tulajdonságok felfedezésére, tudatosításukra, a megerősítésre és fejlesztésre – önmaga és a csoporttársak felé is.

A serdülőkor1. Az önismeret erősítése, reális kép kialakítása önmagáról,

lehetőségeiről, korlátairól.2. Az önképviselet, a megnyilatkozás, a véleménynyilvánítás elsajátítása.3. Ismeretszerzés a továbbtanulási lehetőségekről, a pályaválasztásról.4. Az általános műveltség elemeinek a gazdagítása, ismeretek szélesítése,

struktúrálódása, megerősítése.5. Az önálló életvitel, a társadalmi beilleszkedés módjainak,

lehetőségeinek megismerése, gyakorlása.6. Felkészítés a társadalmi szerepekre, a magánélet szerepeire, a

konfliktusmentes kapcsolatépítésre, szocializációra.

7. Az önálló tanulás elsajátítása, a megismerés módszereinek, műveleteinek gyakorlott alkalmazása.

8. Egészségmegőrző, környezetvédő attitűd kialakítása.9. A jól működő képességek fokozott fejlesztése, a sérült képességek

korrigálása, kompenzálása.10. A személyiség érzelmi, akarati oldalának stabilizása.

111.


11. A cselekvőképesség, a tartós munkavégzés, az erőfeszítés és kitartás kedvező feltételeinek megteremtése.

12. A nagy egyéni különbségek, a másság elfogadása.13. A kulturális és a szociális hátrányok folyamatos leküzdése,

visszavezetés a nem fogyatékos fiatalok korcsoportjaiba, a befogadás, az elfogadás erősítése a szülőkkel, családdal közösen.

A célok teljesítésének konkrét formái a helyi tantervben, a tantárgyak tanterveiben és értékelési egységeiben jelennek meg, évfolyamokra lebontott formában.

A tanulási képességek fejlesztésének célja és feladata a habilitációs, rehabilitációs célú foglalkozásokon

Első pedagógiai szakaszAz első pedagógiai szakaszban (1-3. évfolyam) a habilitáció ésa rehabilitáció kiemelt célja a megismerő képesség, az emlékezet, a figyelem fejlesztése, az észlelés- képalkotás folyamatain keresztül, cselekvésszabályozás belső feltételeink a folyamatos kialakítása, fejlesztése, a beszéd formai és tartalmi oldalának a megerősítése.

1. Gondolkodási képességek fejlesztése: analízis- szintézis-, összehasonlítás-, differenciálás, emlékezet- és figyelem fejlesztése.

2. Motoros képességek fejlesztése: A test tudatos érzékelése, testvázlat, irány és térbeli helyzetek felismerése a saját testhez viszonyítva. Nagymozgások, finommozgás, egyensúly, vízuomotoros koordináció, mozgás-kivitelezés.

3. Tér – és időbeli tájékozódási képesség alakítása: a téri, idői relációk megismertetése, megnevezése, alkalmazása.

4. Kommunkációs képességek fejlesztése: beszédindíték, beszédkedv fokozása, a beszéd technikai részének fejlesztése. Fonematikus hallás fejlesztése, szókincs gyarapítása, aktivizálása, írásmozgás fejlesztése, az olvasási készség elsajátíttatása.

5. Szociális képességek fejlesztése: Megfelelő kötődések kialakítása, a társas viselkedés tanítása, az együttélés szabályainak a betartására

112.


nevelés. A kulturális hátrányokból eredő viselkedési formák megváltoztatása.

Második pedagógiai szakaszA második pedagógiai szakaszban a (5-8. évfolyam) az első pedagógiai szakaszban felsorolt korrekciós területek és feladatok ismétlődnek, de tartalomban, mennyiségben követik a tanulók életkori sajátosságait, a tanulók fejlettségét, az elvárható tudást. A fejlesztésnek fokozottabban kell szolgálni a harmonikus személyiség alakítását. Fel kell készíteni a tanulókat a társadalmi beilleszkedésre, a családi szerepekre és az önálló életvezetésre.

9. Tagozati tevékenységek és szolgáltatások1. A tanórán kívüli szolgáltatások:

a) a tanulók reggeli és délutáni ügyeletének az ellátásab) napi négyszeri étkezés biztosításac) mindennapi testedzés d) klubok, szakköröke) könyvtár használataf) felkészítés kulturális- és sportversenyekreg) esetenkénti egészségügyi ellátásh) kulturális szolgáltatások igénybevétele csoportosan ( múzeum,

színház, mozi, kiállítás)i) táborok, túrák, erdei iskolák, szervezése, lebonyolítása tanévben

és szünidőbenj) a segélyezési lehetőség biztosítása.

2. A tanórán kívüli iskolai élet szervezeti formái:k) napközis csoportok l) tanulószobam) szakkörök, klubok, sportkör.

A pontos tervezés a mindenkori éves tantárgyfelosztás szerint történik, amely megmutatja a tanulócsoportok számát, szükségletét, a heti óraszámot és az ellátáshoz szükséges pedagógus létszámot.

113.


10. A tagozat hagyományrendszereTagozatunk hagyományai az iskola hagyományaival azonos. A különbözőségeink a tanulók képességeiből adódnak. A nevelhetőség érdekében a tanulásszervezés csak differenciált és egyéniesített formában oldható meg. A környezeti hátrányok, a negatív szocializációs hatások, és a fogyatékosságukból eredő speciális nevelési szükségletük miatt a nevelési rendszerünk részletezőbb, korrekciós szemléletű. A társuló részképesség zavarok miatt gyakori a pedagógiai diagnosztizálás, értékelés és konzultáció. A nevelési rendszerünket áthatja a személyiség-korrekció folyamata. Értékelési rendszerünkbe a tanulókat is bevonjuk, hogy fejlődjön önismeretük, reális önértékelésük – megtartva a gyógypedagógia szakmai szabályait.

1. Tanévkezdéskor az elsős tanulókat a tanévnyitó ünnepségen köszönti az igazgató, a tantermekben kis ajándékot kapnak, s az első szülői értekezletet is ekkor tartjuk.

2. A tanév végi ballagáskor iskolai szintű ballagó ünnepségen vesznek rész diákjaink, és utána csoportkeretben búcsúznak. A hetedik évfolyamosok búcsúztatják a nyolcadikosokat.

3. A tanévet átfogják az ünnepek és részekre is osztják. A karácsonyi ünnepkört követi a húsvéti, majd a pünkösdi. Nemzeti ünnepeink; október 6-a, november elseje, november 23-a, március 15-e, május elseje kiemelt és közösen megünnepelt napok. Megemlékezünk a Föld Napjáról, a Madarak és Fák Napjáról, az Anyák Napjáról, Gyermeknapról, a Takarékossági Világnapról és október Egészségügyi és Fogápolási Hónap az iskolában és a tagozaton. A karácsonyi ünnepkör tagozati szintű feladatokat jelent. Mikulás vetélkedőt tartunk, hó esetén szánkóversenyt is. A tantermek és a folyosók díszítése az adventi időszak feladata. Az ünnepi műsorra meghívjuk a szülőket és más vendégeket is. Hagyománnyá vált a Segítő Kéz Alapítvány szervezésében a Karácsonyi Gála műsor és ajándékosztás.

114.


Húsvétra való felkészülés a folyosói faliújságokon, a tantermekben és tanórai keretekben valósul meg. Nemzeti ünnepeinket faliújságok plakátok készítésével köszöntjük és emlékhelyeket keresünk fel, s elhelyezzük az emlékezés zászlóit, gyertyáit… Anyák Napját a kisiskolás korosztály csoportkeretben műsorral köszönti az édesanyákat és a nagymamákat. A Madarak és a fák napját a természetben túrázva, vagy/ és vetélkedőkkel töltjük. A tanévet Tanévzáró Gálával búcsúztatjuk.

4. Hagyományosan évente erdei iskolába megyünk, illetve környezeti nevelési tábort szervezünk.5. Tagozatunk egészségnevelési programja alapján ősszel és tavasszal kerékpár túrákat szervez

6. - Hagyományosan az egész tanévet átható anyanyelvi házi versenyt tartunk, s tanév végén értéklejük és jutalmazzuk.

- Évente egyszer szavaló, helyesírási, és szépolvasó versenyt szervezünk.

- A tanulók munkáiból évente legalább egy alkalommal kiállítást szervezünk.

- A tagozati tisztasági verseny az egész tanévben működik heti értékeléssel. - Tanulócsoport összetételétől függően részt veszünk komplex

tanulmányi versenyen.- Regionális versenyeken veszünk részt minden évben; ősszel Érden, s

tavasszal Ercsiben.- Évente egy regionális és egy helyi szakmai napot tartunk, amelyhez

kapcsoltan kiállítjuk a kézműves szakkör munkáit, illetve a legsikeresebb rajzokat.

- A tagozat emlékeit, taneszközeit, megőrzésre méltó anyagait a jövő számára gyűjtjük.

115.


- A tagozaton dolgozók és szülők kis könyvtárat hoztak létre, melyet gyarapítani szándékozunk.

- Az ügyeleti rendszerünk az óraközi szünetekben a diákönkormányzat szervezésében működik.

11. ÉrtékelésMit értékeljünk?

- A tanuló önmagához mért fejlődését az ismeretek elsajátítása, a képesség mennyiségi, minőségi gyarapodása terén.

- A tanuló szociális képességeinek, magatartásának, viselkedésének fejlődését.

- A tanuló iskolán kívülről hozott, az iskolai követelményeken túli tudását, más területeken megmutatkozó képességeit, arculatát.

Az értékelés a pedagógiai szakaszokhoz rendelten.- Az első pedagógiai szakaszban csak az első három és fél tanévben

értékelünk szövegesen, s a negyedik tanév második félévétől kezdődően érdemjeggyel, osztályzattal értékelünk.

Indoklás: A tanulók heterogén összetétele, a sérülések különbözősége az iskolázás egész idejére kihat. Ami a hozzáadott érték a részünkről az a folyamatos diagnosztizáló és értékelő mérések és az ehhez igazított egyéni fejlesztés. Nevelési rendszerünket áthatja a korrekciós szemlélet, ugyanakkor célunk – ha lehet- a többségi iskolába és a konstruktív életvezetésre való felkészítés.

Az értékelés rendszeressége és formái- A szöveges értékelés rendszerességét a negyedévi, félévi,

háromnegyedévi és év végi tájékoztatásban állapítjuk meg.- Az év végi értékelést kivéve, valamennyit a tájékoztatóba bejegyezve

tudatjuk a szülőkkel.- A magatartás és szorgalom értékelésében a kt. 70.§ 2. alkalmazzuk,

illetve az iskolai pedagógiai programban megfogalmazottakat..

116.


- Az érdemjegyekkel történő értékelést a tájékoztatóba jegyezzük, s a tanuló előmeneteléről szóbeli értékelést adunk a kéthavonta megtartott fogadóórákon, illetve szülői kérésre egyeztetett időpontokban. A szöveges értékelés a tantárgyat tanító tanár, illetve a tanuló között szóban és írásban történik. Az értékelés egyéb formái is megengedettek.

- Az érdemjegyek javításának módjainál megadjuk a tanulóinknak a lehetőséget, hogy más szituációban, más pedagógiai környezetben adhassanak számot tudásukról, fejlődésükről.

- Az érdemjegy, a minősítés javítására vonatkozó lehetőségről, a javítás formájáról, idejéről és módjáról minden tanulót és a szülőket is tájékoztatjuk.

- Beszámolásról és felmérési kötelezettség alóli felmentést indokolt esetben kap a tanuló. Az osztályfőnök, a szaktanár és a tagozatvezető együttesen dönt erről.

A továbbhaladás feltételeiA tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az adott évfolyamra előírt tanulmányi kötelezettségeit teljesítette (kt.71.§), amennyiben egy-egy tantárgyban engedélyt kapott a követelmények két év alatt való teljesítésére, valamint a tanulási képességet vizsgáló szakértői bizottság véleménye alapján.A tanuló fejlődését folyamatos pedagógiai diagnosztizálással követjük. A továbbhaladáshoz az adott pedagógiai szakasz teljesítéséhez szükséges minimális teljesítményt kell alapul venni.

A nem kötelező választható tanórákA pedagógiai program szerint a nem kötelező, választható tanórák a tanulók, szülők igényére, a nevelési szükségletek kielégítésére szerveződnek az alábbi területeken:

- kommunikáció,- mindennapos testedzés,- matematikai felzárkózatás,

117.


- magyar nyelvi felzárkóztatás,- informatika,- kiegészítő ismeretek – kémia, biológia, idegen nyelv és életvitel

területén.

Gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységA gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység átfogja az iskolai élet egészét azzal a céllal, hogy biztosítsa a gyermeki jogok érvényesülését, védő – óvó intézkedést tegyen a rászorulók érdekében. Tagozatunk kapcsolódik ezen a területen is az iskolához, ugyanakkor van megbízott gyermek– és ifjúságvédelmi szakemberünk.

A tankönyvek és a taneszközök kiválasztásának elveiTankönyvet és taneszközt szülői közreműködéssel választunk

A tankönyvkiválasztás elvei:- a tankönyv tartalmában, információban, a feldolgozottság mélységében igazodjon a fogyatékos tanuló szükségleteihez,- a tankönyv legyen esztétikus és időtálló,- az egyes tantárgyak tankönyvei épüljenek egymásra, s lehetőleg munkafüzetet is tartalmazzon,- biztosítsa a differenciált képességfejlesztést is,- a helyi tantervünkhöz leginkább illeszkedő tankönyvet rendeljük meg,- a tankönyv ára igazodjon a családok által megfizethető szinthez.

12. Az SNI tagozat tantárgyi óratervei1. Az Officina Bona tantervi óratervei szerint készült.Alkotó szerkesztő: dr. Janza Károlyné Fővárosi Pedagógiai Intézet Konsept-H kiadó2. Az Autizmus Kutatócsoport tanterve.3. Hétszín Tanterv/ Adaptáció, Projektterv 1-4. és 5-8. évfolyam/

118.


Az osztályfőnöki tanterv megegyezik a fenti dokumentumban a Komplex személyiség- és magatartásfejlesztő programmal.

Szabadon tervezhető órák terve Választható órák terve 1 -4. évfolyam 1-8. évfolyam 1.évfolyam -2 óra egyéni korrekció 1 óra- kézműves foglalkozás2. évfolyam –2 óra egyéni korrekció 1 óra - idegen nyelv, kézműves

foglalkozás3. évfolyam – 2 óra egyéni korrekció 1óra – idegen nyelv, kézműves

foglalkozás, furulya4. évfolyam – 2 óra egyéni korrekció 1 óra – idegen nyelv, furulya,

kézműves foglalkozás5. évfolyam – 2 óra egyéni korrekció 1 óra - kézműves foglalkozás,

dráma- játék, idegen nyelv, furulya6. évfolyam – 2 óra egyéni korrekció 1 óra- kézműves foglakozás,

pályaorientáció, idegen nyelv, furulya, dráma- játék

7. évfolyam- 2 óra egyéni korrekció 2,5 óra- dráma –játék, pályaorientáció, furulya, idegen nyelv, kézműves foglalkozás,

8. évfolyam – 2 óra egyéni korrekció 3 óra pályaorientáció, dráma – játék, furulya, kézműves foglalkozás, idegen nyelv

Az SNI tagozatteljes óraszáma/ évfolyam

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.Kötelező 20 20 22. 5 22. 5 22. 5 22. 5 25 25Választható 1 1 1 1 1 1 2.5 3Felzárkóztatás,Tehetséggondozás

2 2 2 2 2 2 2 2

Tanórán kívüli tevékenységek.Szabadidő,Napközi,Tanulószoba

22. 5 22. 5 22.5 22. 5 20 20 18.5 18

Összesen 45. 5 45. 5 48 48 45. 5 45. 5 48 48

KÁI

119.


Szabadon tervezhető órák terve Választható órák terve1 összevont tanulói csoport2 óra egyéni fejlesztés 2 óra – kézműves foglalkozás

Teljes óraszám1 összevont csoport 4-8. évfolyamigKötelező

20 óra

Felzárkóztatás 2 óraVálasztható 2 óraÖsszesen 24 óra

Gyógy testnevelés megszervezése 16 fős – számított érték – csoportban 2x3 óra/ hét.

A TANTÁRGYAK ÉS TANTÁRGYI MODULOK RENDSZERE

TANTÁRGY INTEGRÁLTMAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 1-8. TÁNC ÉS DRÁMA MODUL 5. , 7.

MÉDIAISMERET MODUL 8.MATEMATIKA 1-8.KÖRNYEZETISMERET 1-4.TÖRTÉNELEM ÉS TÁRSADALMI ISMERETEK 5-8.

HON- ÉS NÉPISMERET MODUL 5-8.

TERMÉSZETISMERET 5-6.BIOLÓGIA, EGÉSZSÉGTAN 7-8.FIZIKA 7-8.KÉMIA 7-8.FÖLDRAJZ 6-8.ÉNEK-ZENE 1-8.RAJZ ÉS KÉZMŰVESSÉG 1-8.INFORMATIKA 7-8. ISMERKEDÉS AZ INFORMATIKÁVAL

MODUL 3-6.ÉLETVITEL ÉS GYAKORLATI ISMERETEK 1-8.TESTNEVELÉS ÉS SPORT 1-8.PÁLYAORIENTÁCIÓ 7-8.TANTERVI MODULOK

TÁNC ÉS DRÁMA 5., 7. MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 5., 7.MÉDIAISMERET 8. MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 8.HON- ÉS NÉPISMERET 5-8. TÖRTÉNELEM ÉS TÁRSADALMI

120.


ISMERETEK 5-8.ISMERKEDÉS AZ INFORMATIKÁVAL 3-6.

INFORMATIKA 3-6.

KOMPLEX SZEMÉLYISÉG- ÉS MAGATARTÁSFEJLESZTŐ PROGRAM 1-8.(NEM SZEREPEL AZ ÓRATERVBEN, A HELYI TANTERVBEN LEHET ÖNÁLLÓ TANTÁRGY, INTEGRÁLHATÓ TÖBB TANTÁRGYBA)ADAPTÁCIÓ 1. ADAPTÁCIÓ 1.

SZÖVEGES értékelés mellékletben!

VI. AZ ISKOLA HELYI TANTERVEAz iskola képzési szerkezetét képezik le a helyi tantervek

ÉKP 1-8. évfolyamon Emelt szintű ének-zene oktatás 1-6. évfolyamon

Nyolc évfolyamos gimnázium 5-12. évfolyamon

Nyelvi előkészítő évfolyam felmenő rendszerben 2007/2008-tól Négy évfolyamos gimnáziumi képzés 2008/2009-től (angol emelt szintű érettségi kimenettel)

A képzések programozása az alábbiak szerint alakul

a) Általános iskola a) az ének-zene emelt szintű tanítása félnapos rendszerben, 1-3. évfolyamon napközis, 4-6. évfolyamig tanulószobai ellátássalb) az ÉKP program 1-3. évfolyamig egész napos rendszerben, 4. évfolyamtól tanulószobai ellátással

121.


b) Nyolc évfolyamos gimnázium Funkciója:

a) széleskörűen alapozott általános műveltség biztosításab) felkészítés a felsőfokú tanulmányokrac) az idegen nyelvek és d) a természettudományok emelt szintű oktatásae) tehetséges sportolók gimnáziumi képzésef) szabadon választható tevékenységek

Szakaszaia) 5-8. évfolyam – alsó gimnáziumb) 9-12. évfolyam – felső gimnázium

Lehetőségek a 9. évfolyamtól – emelt szintű angol nyelvi csoport - emelt szintű természettudományi csoportTervezzük a hat-évfolyamos gimnáziumi képzés felmenő rendszerű kiépítését 2010/2011. tanévtől.

c) Nyelvi előkészítő évfolyam - angol nyelvi és informatikai esélynövelő képzés 9. évfolyamon,- kimenete négy évfolyamos, fél csoportban emelt szintű angol nyelvű 10-

13. évfolyamos gimnáziumi képzés (angol emelt szintű érettségi felkészítés programmal), fél csoportban pedig általános tantervű képzés.

1. Az iskolába jelentkező, beiratkozó tanulók felvételének elvei, a tanulói jogviszony1.1. A tanulói jogviszony Belépés az Arany János Általános Iskola és Nyolcosztályos Gimnáziumba.Iskolánk 1. osztályába az a gyermek vehető fel, aki a városban és vonzáskörzetében bejelentett lakóhellyel – külföldi állampolgár esetében letelepedési engedéllyel – rendelkezik, s a tárgyév május 31-ig a 6. életévét betöltötte és iskolaérett.

122.


Ha a szülő kéri a tárgyév június 01. és december 31. között tankötelessé váló gyermek felvételét, indokolt esetben a nevelési tanácsadó szakvéleménye és az alsó tagozatos munkaközösség javaslata alapján az igazgató dönt.

Iskolánk képzési programjai közül az emelt szintű ének-zenei képzés igényli a képességszint felmérését. Az ének-zene emelt szintű tanulásának feltétele:- a szülő kérelme- a képességvizsgálat eredményességeA képességvizsgálat területei: - tiszta éneklési készség- jó zenei hallás- megfelelő ritmusérzékA meghallgatást végzi: 1 ének szakos tanár és

1 tanítóA képességvizsgálat időpontja: március hónap/előzetes egyeztetéssel Helyszíne: az óvodákAz 1. évfolyamba való beiratkozáshoz az alábbi dokumentumok szükségesek:- A gyermek születési anyakönyvi kivonata - Az iskolaérettséget bizonyító óvodai szakvélemény- A tárgyév június 01. és december 31. között iskolakötelessé váló

gyermek iskolaérettségét bizonyító nevelési tanácsadói határozatA tanuló az iskolával – a beíratás napjától – tanulói jogviszonyban áll, jelenlétével a jogviszony létrehozását illetve folytonosságát jelzi.A tanulói részvétel szempontjából a tanítási óra lehet: kötelező és

nem kötelező tanítási óra.A választható tanítási órákat és azt, hogy hányat kell a tanulónak választania azok közül – a helyi tanterv határozza meg az ének-zene emelt szintű évfolyamokon.A Zsolnai program egész napos oktatási rendszerében a kötelező és a nem kötelező tanítási órák, valamint szabadidő sáv egymásra épülését szintén a helyi tanterv határozza meg 1. osztálytól. A szülőket erről tájékoztatjuk:

- az óvodai beiskolázási szülői értekezleteken123.


- a városi beiskolázási fórumon- az iskola nyílt napján- a beiratkozás alkalmával írásban is

1.2. Belépés a nyolcévfolyamos gimnáziumi képzésbe Felvételi eljárásrendünket az adott tanévre vonatkozó központi felvételi eljárás rendjéhez igazítjuk. A nyolcévfolyamos gimnáziumba jelentkezőknek a felvételi eljárást megelőző központi írásbeli vizsgákon kell részt venni (matematika, magyar). Ezenkívül a kitűzött központi jelentkezési határidő után szóbeli beszélgetésen vesznek részt. A felvételükről szóló döntésbe beleszámítjuk a magatartás és szorgalom értékelésüket is.A 6. évfolyam végén átjárhatóságot biztosítunk saját általános iskolai diákjaink számára a nyolcévfolyamos gimnáziumi osztályba matematika, anyanyelv és idegen nyelv tantárgyakból történő szintfelmérés alapján.

1.3. Az gimnáziumi oktatásba csatlakozó 8. osztályos tanulóink továbbhaladási lehetőségei9. évfolyamtól- 02 - emelt szintű angol nyelvi csoport- 03 - emelt szintű természettudományi csoport- 04 -nyelvi előkészítő évfolyam, folytatásként 10. osztálytól idegen nyelvi profilú vagy általános tantervű csoportVálasztható idegen nyelvek:

o angol,

o német,

o olasz,

o francia

1.4. Felvételi kritériumok 9. évfolyamra

1.4.1. A felvételi szabályai más iskolából jelentkező tanulók számára a 02 és 03 csoportokba:

124.


Szóbeli felvételire hívjuk azokat a jelentkezőket, akiknek a 7. osztályos év végi és a 8. osztályos félévi tanulmányi eredményének anyanyelv, matematika, történelem, idegen nyelv, fizika, kémia, földrajz, biológia és informatika tantárgyakból vett átlaga 4,2 felett van.A fenti átlagot el nem érő tanulmányi eredmény esetén a tanulóknak írásbeli felvételi vizsgát is kell tenni - matematika, magyar nyelv- és irodalom, angol nyelv (02) - , szóbeli meghallgatás a természettudományi tantárgyakból és angolból (csoporttól függően).

Az emelt szintű angol csoportba jelentkező tanulóknak minden esetben angol nyelvből szintfelmérő vizsgát kell tenni.

A 04 nyelvi előkészítő osztályba jelentkezőknek matematika és magyar írásbeli, valamint angol képesség-mérés; szóbeli nincs.

1.4.2. Saját tanulóinkra érvényes belső szabályozás02 – emelt szintű angol nyelvoktatásra:

o tanulmányi átlag: 3,8;

o angol nyelvi átlag: 4,2

03 – természettudományos emelt szintű oktatásra: o tanulmányi átlag: 3,8;

o biológia és kémia átlag: 4,0

04 – nyelvi előkészítő osztályba:o tanulmányi átlag: 4,0;

o idegen nyelvi képességmérés

Mindhárom képzési irány esetében feltétel a magatartás és szorgalom értékelés eredménye: minimum 4 (jó).

A tanulmányi átlagokat (minimum átlagok) a 7. osztály év végi és a 8. osztály félévi tantárgyi jegyek átlaga képezi (készségtárgyak kivételével). A megnevezett tantárgyak átlagait is a fenti évek értékelése alapján számoljuk.

125.


Minden tanuló idegen nyelvből szintfelmérőt köteles írni 02 és 03 csoportokba jutáshoz.A bekerülés elbírálásánál a szaktanári véleményeket hangsúlyosan vesszük figyelembe.A halmozottan hátrányos helyzetű tanulóinkat továbbhaladását előnyben részesítjük.

2. A továbbhaladás feltételei az iskolábano 1-3. évfolyamon félévkor és év végén, továbbá a 4. évfolyamon félévkor

szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól, vagy megfelelően teljesített, ill. felzárkóztatásra szorul.(2004. szeptember 1-től lépett hatályba, majd felmenő rendszerben a többi osztály osztályban.)

o Ha a tanuló „felzárkóztatásra szorul” minősítést kap, az iskolának a szülő bevonásával értékelni kell a tanuló teljesítményét, fel kell tárni a tanuló fejlődését, haladását akadályozó tényezőket és javaslatot kell tenni azok megszűntetéséhez szükséges intézkedésekre.

o Az alapozó és fejlesztő szakaszban és gimnáziumi tagozaton:

Ha a tanuló a tanév végén három vagy több elégtelen osztályzatot kapott, a tanévet megismételni köteles. Ha a tanuló 1 vagy 2 tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott, osztályozó vizsgát köteles tenni.

2.1. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei- Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltétele az előző évfolyam helyi

tantervében rögzített kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások teljesítmény követelményeinek legalább elégséges szintű teljesítése a felső és gimnáziumi tagozatban.Az alsó tagozatban legalább minimum szint teljesítése.

- Kivételt képez ez alól az 1-3. évfolyam, ahol a tanuló csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudja teljesíteni. Ha a tanuló igazolt és igazolatlan

126.


mulasztása együttesen meghaladja a 250 tanítási órát, ill. egy adott tantárgyból a tanítási órák 30 %-át, és emiatt teljesítménye a tanítási év közben nem volt értékelhető, a nevelő-testület engedélyezheti, hogy osztályozó vizsgát tegyen – kivéve, ha az igazolatlan órák száma meghaladja az igazolt mulasztások számát. Elégtelen érdemjegy az alsó tagozatban először a 4. osztály végén kerülhet a bizonyítványba. Így az iskolai elégtelenség miatti szorongás minimálisra csökkenthető, s megakadályozható a művelődéstől való korai elfordulás esélye.

- Ha az 1-4. évfolyamra járó tanuló eredményes felkészülése azt szükségessé teszi, lehetővé kell tenni, hogy legalább heti 2 alkalommal egyéni foglalkozásokon vegyen részt.

- A szülőt tájékoztatni kell azokról a lehetőségekről, amelyekkel az iskola segítséget tud nyújtani gyermeke eredményes felkészüléséhez, amelyek az ötödik évfolyamba lépéshez szükségesek.

- Nem tagadható meg az 1-4. évfolyamra járó tanuló napközis foglalkozásra, tanulószobai foglalkozásra való felvétele, ha eredményes felkészülése azt szükségessé teszi.

- A tanuló részére engedélyezhető az iskola évfolyamának megismétlése abban az esetben is, ha egyébként felsőbb évfolyamra léphetne. Erről a szülő kérésére (kiskorú esetén) az iskola igazgatója dönt. A szülő kérésére – mérlegelés nélkül – engedélyezni kell az évfolyam megismétlését az 1-4. évfolyamban.

- A tanuló az iskola igazgatójának engedélyével az iskola két vagy több é folyamára megállapított tanulmányi követelményeket egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt is teljesítheti.

2.3. Minden évfolyamra érvényesek a következő feltételek Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása

együttesen meghaladja a kétszázötven órát, és mulasztásait a tanév végéig nem tudja pótolni, a tanítási év végén nem osztályozható, a továbbhaladáshoz osztályozóvizsgát köteles tenni.

Az egyes évfolyamok, továbbá a kis érettségi, az érettségi vizsga tanulmányi követelményeinek teljesítéséről a tanuló bizonyítványt kap. A bizonyítvány közokirat.

127.


A tanuló - szülői kérésre – a teljes oktatási időszak alatt egyszer az eredményesen befejezett évfolyamot megismételheti.

2.3. A tanulói jogviszony megszűnik

Az átvétel napján, ha a tanuló másik iskolában folytatja a tanulmányait. A tankötelezettség utolsó éve szorgalmi idejének utolsó napján, ha a

tanuló tanulmányait nem kívánja tovább folytatni. Középiskolai tanulmányok esetén, az utolsó évfolyam elvégzését követő

első vizsgaidőszak utolsó napján. A nem tanköteles korú tanuló iskolából való kizárása a fegyelmi határozat

jogerőre emelkedésének napján. Annak a nem tanköteles tanulónak, ha ugyanannak az évfolyamnak a

tanulmányi követelményeit második alkalommal nem teljesítette.

3. A csoportszervezés elvei A tanulók az iskolai foglalkozásokon osztály – vagy csoportkeretben

vesznek részt saját tantermükben, illetve a tantárgy speciális igényi miatt szaktantermekben, vagy csoportokban az ilyen célra kialakított tantermekben, helyiségben ( táncszoba, nyelvi labor, bábterem, számítástechnika terem ).

3.1.Csoportbontás Az idegen nyelv, a furulya, a számítástechnika, a néptánc, a bábozás 1. év-folyamtól, a sakk számítástechnika 3. évfolyamtól , a technika 5. évfolyamtól csoportbontással kerül oktatásra, az átlagos, vagy átlagon felüli osztálylétszámok esetén. Nincs szükség osztálybontásra idegen nyelv esetén akkor, ha a tanulók száma nem éri el a törvényben meghatározott maximális létszám 50 % - át.A középiskolai csoportbontásban a legfontosabb rendezőelv az emelt szintű oktatás választása (az 5. évfolyamra történő belépéskor) és az idegen nyelvi csoportba sorolás esetén a szintmérések (idegen nyelvi tudásszint mérések).

128.


3.2.Szaktantermek A számítástechnika, kémia, fizika, báb, néptánc, testnevelés, technika tantárgyak oktatása a tantárgy jellegének és eszközigényének megfelelően kialakított szaktantermekben folyik.Itt jegyezzük meg, hogy a testnevelés órák 65 %-át – helyhiány miatt – a Sport-csarnokban tartjuk meg az új tornaterem elkészültéig (a 220/2000.VI.29. sz. Önkorm. határozat értelmében).

4. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak és óraszámaik

A helyi tantervkészítés elvei

Iskolánk az értékközvetítő és képességfejlesztő program tantervét adaptálja helyi tantervként, amely a NAT – tal és a kerettantervvel is kompatíbilis ( 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet 12 – 14. paragrafus. A kerettantervtől való eltérés engedélyezése)Az ÉKP program alkalmazási engedélyeztetése megtörtént az OKÉV határozata alapján 2002. február 7-én , és iskolánk indítási engedélyt kapott.

A nem szakrendszerű oktatás bevezetése

1. A törvényi előírás lényegeA közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényt módosító 2006. évi LXXI. törvény 1.§-a előírja, hogy az általános iskola 5. és 6. évfolyamán (az alapozó szakaszban) a rendelkezésre álló tanítási időkeret 25-50%-át nem szakrendszerű oktatás keretében, az iskolai alapozó funkciók hatékonyságának a növelésére kell fordítani. Az időkeret fennmaradó 75-50%-ában pedig csökkent időben kezdődik el, ill. folytatódik a tantárgyi (szakrendszerű) tanítás az 5. és 6. évfolyamon. A

129.


törvény ezzel arra ad lehetőséget, hogy az alapozó funkciók tanítása a felső tagozat első két évfolyamán a korábbinál több időben folyjon, és esélyt adjon arra, hogy eredményesebb is legyen.A kitűzött időpont a felmenő rendszert előíró szabályozásra épül, az előírt arányt ugyanis a 2008/09. tanévben kell biztosítani minden 5. évfolyamot szervező iskolában.A százalékarányok mérséklésének ad lehetőséget a 128.(19.) bekezdés, melynek értelmében „a 2008/09-2010/11. tanítási évben az ötödik-hatodik évfolyamon a nem szakrendszerű oktatás megszervezhető oly módon is, hogy az e célra felhasznált idő csak az összes kötelező óra 20%-át éri el.2. A törvénymódosítás céljaAz Európa Tanács 2000. márciusában elfogadott lisszaboni határozata (amely 2010-ig Európát a világ legversenyképesebb, legdinamikusabb tudásalapú gazdaságává kívánja fejleszteni) sajátos célokat fogalmazott meg az oktatás számára is; ezek részét képezi az öt „alapképesség”, amely a tudásalapú gazdaságban nélkülözhetetlen (IKT, technológiai kultúra, idegen nyelvek, vállalkozó szellem és társas-szociális képességek).Ezeket az alapképességeket azóta a NAT-ba is belefoglalt kulcskompetenciáknak nevezzük.

Olvasás, írás és számolás – mint olyan alapok, amelyek mindenfajta tudás megszerzésének szükséges, de nem elégséges feltételei.

Általános készségek – tantárgyakon átívelő kereszttantervi kompetenciák. Ezek között kiemelkedően fontosnak tartják a kommunikációt, a problémamegoldást, az érvelést, a csapatmunkát, a vezetési-irányítási képességet, a motivációt, a kreativitást és a tanulás képességét. Egyre nagyobb figyelmet kell fordítani a metakognitív kompetenciáknak, vagyis annak a képességnek, hogy az egyén megérti és kontrollálja saját tanulási folyamatait. Ez a tudás teszi képessé az egyént arra, hogy kialakítsa saját tanulási stratégiáját és ezzel a tanulás örömszerző tevékenységgé véljék számára.

A személyes kompetenciák az attitűdökhöz kapcsolódnak: kíváncsiság, motiváció, kreativitás, kételkedés stb.

Interperszonális kompetenciák – ezen belül kiemelt szerepet kap az aktív állampolgárság.

130.


A tudomány és technológia alapvető fogalmainak elsajátítása. A szakértők kiemelten fontos kompetenciának tartják az IKT és az

idegen nyelvek ismeretét. Az e területekhez kapcsolódó kompetenciákat hol az általános, hol az interperszonális kompetenciák közé sorolják.

A tudományos megközelítés szerint a személyiség olyan komplex rendszer, amely a kompetenciákat rutinok, készségek, képességek hierarchikus rendszereként értelmezi.

Az alapfokú nevelés-oktatás (1-8. évfolyam) szakaszait a közoktatásról szóló törvény további négy részre tagolja: bevezető; kezdő; alapozó és fejlesztő szakaszokra.

„A bevezető szakasz feladata az óvodából az iskolába történő átmenet sikeres biztosítása. A szakasz végén még nincs szükség az iskolai teljesítmények követelményként történő meghatározására, minősítő jellegű értékelésre.

A kezdő szakasz végére már erőteljesebbek a teljesítményelvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. A motiválás és a tanulásszervezés a teljesítményekre összpontosít.

Az alapozó szakasz funkciója elsősorban az iskolai tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek megalapozása.

A fejlesztő szakasz alapvető feladata a változó és összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben a már megalapozott kompetenciák fejlesztése, megerősítése, bővítése, finomítása, hatékonyságának, variabilitásának növelése.”

3. Az alapozó szakasz (5-6. évfolyam) követelményei, kiemelt fejlesztési irányai

Az önálló tanulás, a jegyzetelési technikák tanítása

131.


Az információszerzés-, feldolgozás és felhasználás (forrásból tájékozódás, szelektálás, rendszerezés, új kontextusban alkalmazás) képességének fejlesztése

A kommunikációs képességek erősítése (műfajok ismerete, értése, nyelvhelyessége, helyesírása, alkotása)

A szociális kompetenciák fejlesztése A térbeli, időbeli, mennyiségi viszonyokban való pontos tájékozódás

A 10-12 éves korú tanulók vonatkozásában a célzott alapkészség-képesség területek az alábbiak lehetnek.

Az olvasáskészség, vagyis a szövegértő, élményszerző olvasás kritikus feltétele az optimálisan fejlett, optimális használhatóságú olvasáskészség, olvasástechnika. A betűző olvasáskészség gyakorlott olvasáskészséggé fejlesztése nélkül az olvasásképesség, szövegértés nem sajátítható el.

Az íráskészség a kézírással működő írásbeli kifejezés, közlés kritikus feltétele, amely a tevékeny iskolai tanulás nélkülözhetetlen eszköze. A 3-4. évfolyamon begyakorolt rajzoló íráskészséggel a nyelv minden szavának bármelyikét le tudja a tanuló írni. Ez a fajta íráskészség azonban lassú, a betűk rajzolására koncentrál. Az 5-6. évfolyam feladata a kiírt íráskészség fejlesztése, ami gyorsabb, gyakorlatiasabb, jegyzetelésre alkalmasabb.

Az elemi számolási készség összefoglaló neve alatt a számírás készségét, a mértékegység-váltást és a négy alapművelet 100-as számkörbeli készségeit értelmezzük. Ezen elemi készségeknek az optimális kiépülése és gyakorlottsága nélkül bizonytalan alapokra épül a matematika tanítása. Ebben az életkorban az elemi számolási készségek fejlettsége szorosan összefügg az intelligencia fejlettségével, így tehát ezen elemi készségek optimális elsajátítása kulcsfontosságú feladat.

Az elemi rendszerező képesség, (a Piaget-féle gondolkodási műveletrendszer írásbeli szintje) az elemi kombinatív képesség (annak elemi írásbeli szintje) erősítése is fontos része az iskolai fejlesztőmunkának.

132.


4. Az oktatás gyakorlati megvalósításaA nem szakrendszerű oktatás keretében a tantárgyakat, ill. a tantárgyak nagyobb körét egy tanítói végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező pedagógus tanítja (1993. évi LXXIX. Törvény 121.§ (1) bekezdésének 34. pontja).Tanár akkor taníthat, ha legalább 120 órás pedagógus továbbképzés vagy szakirányú továbbképzés keretében történő felkészülés keretében elsajátította a 6-12 éves korosztály életkori sajátosságaihoz illeszkedő pedagógiai, pszichológiai ismereteket és az eredményes felkészítéshez szükséges módszereket. E rendelkezéseket alkalmazni kell a szakkollégiumi végzettséggel nem rendelkező tanítóra is, azzal az eltéréssel, hogy a felkészülés során a 11-12 éves korosztály neveléséhez, oktatásához szükséges ismereteket sajátítsa el. 17.(8)

5. A nem szakrendszerű oktatás időkerete és érintett tantárgyai A nem szakrendszerű oktatás megszervezéséhez az adott iskolai évfolyamon meghatározott órakeret felhasználása nem feltétlenül igényli azt, hogy minden egyes tanuló részt is vegyen a nem szakrendszerű oktatásban. A nem szakrendszerű oktatás fontos feladata, hogy kezelni tudja az eltérő tanulói fejlettségi szintet és megadja a lehetőséget ahhoz, hogy a tanuló beérje társait, felzárkózzon az átlaghoz, meghatározott időn belül elérje a helyi tanterv elvárt követelményszintjét. Azonos idősávban tehetségnevelést végezhetünk a „szakrendszerű” keretben foglalkoztatott tanulókkal. Mindezek alapján a „b” (gimnáziumi) osztályokat nem vontjuk be az alábbi módosításokba, ezen osztályokban tehetséggondozást végzünk.A módosításokat a közoktatásról szóló törvény 52.§-ának (3.) bekezdése alapján az alábbiak alapján alkalmazzuk:

5. évfolyam: A osztály kötelező óraszámból: 1 ó. matematika

1 ó. technika1 ó. KVK0,5 ó. dráma0,5 ó angol

Nem kötelező időkeretből: 1 ó. magyar

5. évfolyam: C osztály kötelező óraszámból: 0,5 ó. angol0,5 ó. dráma

133.


1 ó. technika1 ó. KVK

választható időkeretből: 1 ó. matematika1 ó magyar

6. évfolyam A és C osztály kötelező óraszámból: 1 ó. technika1 ó KVK0,5 ó. dráma0,5 ó. informatika

választható időkeretből: 1 ó. matematika1 ó. magyar

6. Értékelés a nem szakrendszerű oktatásban

A teljesítmény éves értékelése a műveltségi területhez, ill. a tantárgyakhoz kapcsolódik a Helyi Tantervben meglevő, érvényes értékelési rend szerint.4. év végén az OKÉV elkészíti az alapkészségekből az országos mérést. Ez meghatározza a következő két évben a kompetencia területeit. Feladatunk, hogy minél több gyermeket tudjuk ezekben a kompetenciákban magasabb szintre eljuttatni. 6. év végén a szövegértés és a matematika területén végzik el újabb mérésüket, ami visszajelzés tanulóink képességeinek és kollégák munkájának eredményéről.

A kerettantervből adódó feladatok A tanulási részvétel szempontjából a tanítási óra lehet:

kötelező (a kerettantervben meghatározott tantárgy és tantervi modul,

valamint a helyi tantervben meghatározott szabadon

tervezhető tanórai foglalkozás)nem kötelező (választható tanórai foglalkozás)

A kötelező és nem kötelező órák időkereteinek, tartalmi és szervezési lehetőségeinek tervezésénél a kerettantervi rendelet útmutatásai az irányadóak a helyi tantervben.

134.


A rendelet értelmében az iskola igazgatója minden év március 15 – ig tájékoztatót tesz közzé a választható tantárgyakról és azok pedagógusairól az iskolaszék és a diákönkormányzat véleményezése után. A tanuló május 20 – ig adhatja be választási igényét (kiskorú esetén a tanuló szülője), amelyet csak igazgatói engedéllyel lehet módosítani.

A tantárgyválasztással, annak módosításával összefüggő eljárási kérdéseket az iskola házirendje szabályozza.

Az alábbiak szerint módosul a tanulók kötelező óraszáma, a választható tanórai foglalkozások és az egyéni foglalkozás időkerete: kötelező tanórai foglalkozás: 2003/2004. tanévben az 1., 5., 9.

évfolyamon, majd felmenő rendszerben a Kt. 52. § (3) bekezdésében, illetve a 2002. évi LVII. törvény 83. § szerint,

választható tanórai foglalkozás a 2004/2005. tanévtől: az 1-2., 5-6., 9-10. évfolyamon 100 % a Kt. 52. § (7) bek., illetve 124 § (24.) bekezdésében foglaltak alapján,

egyéni foglalkozás: a 2004/2005. tanévtől a jelenlegi 5 % tanévenként 1 – 1 %-kal nő.

A kötelező testnevelési órák száma: 1 – 4. évfolyamon 3 óra/hét, a többi évfolyamon 2-2,5 óra/hét. A helyi tantervbe további 0,5, ill. 1 testnevelési órát építünk be a nem kötelező tanórai foglalkozások időkeretének terhére. Kt. 48. § (2) szerint. 2004. szeptember 1-jén az 1. évfolyamon bevezetésre került a mindennapos testnevelés, a többi alsós évfolyamon felmenő rendszerben történik. Azokon a napokon, amelyeken nincs testnevelés órája a gyerekeknek, néptánc órákon, szabadidő sávban és napközis foglalkozások keretében biztosítjuk a 30 perces mozgást.

Sportköri foglalkozások száma: csoportonként 2x45 perc. Kt. 52. § (9) szerint.

135.


Az iskola egyes képzési formáiban tanított tantárgyak és óraszámaik

AZ ÉKP PROGRAM EGÉSZ NAPOS RENDSZERÉNEK ÓRATERVEheti óraszámmal az 1-3. évfolyamban (28/2000.sz. rendelet 3.§.7.pont)

Kötelező tantárgyak Választható tantárgyak

Tantárgy/ évfolyam 1. 2. 3. 1. 2. 3.

Anyanyelv és irodalom

8 8 8

Élő idegen nyelv 2 2 2Matematika 4 4 4Sakk 1Népismeret, néprajz

1 1

Természetismeret 1 1 1,5 0,5Ének-zene 1 1 1 1 1 1Néptánc 1 1 1Bábozás 1 1 1Vizuális kultúra 1,5 1,5 1 1Virágrendezés 1Informatika 1 1 1Testnevelés és sport

2,5 2,5 2,5 1,5 1,5 1,5

Barkácsolás (közlekedési ism.)

1 1 1

Kötött óra 19 19 19Szabadon tervezhető 1 1 1

Kötelező óra 20 20 20 Össz.: 7,5

8,5 12

Teljes óraszám/évfolyam

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.

Kötelező 20 20 20 22.5

22,5

22,5

25 25 27,5

27,5

30 30

Választható 2 2 1,8 1,8 5,6 5,6 7,5 7,5 12,4

12,4

18 18

Egyéni foglalkozás 1,2 1,2 1,4 1,4 1,8 1,8 2 2 2 2 2 2

Tanórán kívüli

tevékenységek

Szabadidő,Napközi,

22,3

22,3

22,8

22,7

15 15 15 15 10 10

136.


Tanulószoba

Összesen 45,5

45,5

46 48,4

44,9

44,9

49,5

49,5

49,9

49,9

50 50

* A választható (nem kötelező) és az egyéni fogl. Óraterve évről-évre változik a Kt. 52. par. (7) bek., ill. a 124. par. (24) bek.-ben foglaltak szerint. (Az 1-4. évf. óraterve a 2004/2005. tanév választható és egyéni fogl. Óraterve, az 5-8. évf.-é a 2006/2007. tanév óraterve alapján (H.T.T.2.o.) készült. Gyógytestnevelés megszervezése: 3 x 16 fős csoport 3x3 óra/hét Heti 10 órás fejlesztés (magántanuló) – tanuló/hét

1. ÉKP szerinti osztályok óraterveKerettantervi óraszámok

(modulok nélkül)Magyarázat: az anyanyelv és irodalom, ill. a szabadidős foglalkozások keretében tanítandó

Tantárgy/Évfolyam 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Magyar nyelv és irodalom

8 8 8 7 4 4 3,5 4

Történelem és államp. ism.

2 2 2 2

Idegennyelv I. 3 3 3 3 3Idegennyelv II.Matematika 4 4 4 3 4 3 3 3Informatika 1 1Társadalomismeret Természetismeret 1 1 1,5 2 2 1Fizika 1,5 1,5

Biológia 1,5 1,5Kémia 1,5 1,5Földrajz 1,5 1,5Ének-zene 1 1 1 1,5 1 1 1 1Vizuális kultúraMűvészettörténet

1,5 1,5 1 1,5 1,5 1,5 1 1Barkácsolás, technika és életvitel, házt.ism., (közl. ismeretek)

1 1 1 1 1 1 1 0,5

Testnevelés és sport 2,5 2,5 2,5 2,5 2 2,5 2 2Osztályfőnöki/önismeret 0,5 0,5 0,5 0,5Emberismeret és etikaBevezetés a filozófiábaTánc és dráma: 0,5Kötelező óraszám: 19 19 19 21,5 21,5 20,5 24 24

137.


Modulok óraszámai

Magyarázat: önálló tantárgy, beépítve a tantárgyba

Tantárgy 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Tánc és dráma 0,5 0,5

Hon és népismeret 0,5 term. Ism.

0,5 term. Ism.

Informatika 0,5 Ember és társ.ism., etika

10,5 biol.0,5 magyar.

Mozgókép- és médiaismeret

10,5fiz.0,5 magyar

Egészségtan 0,5 term.ism.

Összesen - - - - 1 2 1 1

Moduláris oktatás- Az ötödik évfolyamban a tánc és dráma, a hatodik évfolyamban az

informatika modul önálló tárgyként jelenik meg éves 18 óraszámmal.Értékelése a hagyományosnak megfelelő számjegyekkel (1-5 számskálán) történik.

138.


- Ezeken kívül a helyi tantervben megjelenő modulokat tantárgyakba beépítve oktatjuk és értékeljük. Az osztályozó naplóban és a bizonyítványokban megjelenítjük, hogy mely tantárgyak keretén belül történt az adott modul oktatása.

Helyi tanterv óraszámai a modulok beépítésével

Magyarázat: az anyanyelv és irodalom, ill. a szabadidős foglalkozások keretében tanítandó

Tantárgy/Évfolyam 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.


8 8 8 7 4 4 4,5 4


2 2 2 2

Idegennyelv I. 3 3 3 3 3Idegennyelv II.Matematika 4 4 4 3 4 3 3 3Informatika 0,5 1 1Társadalomismeret Természetismeret 1 1 1,5 2 2,5 3Fizika 1,5 2

Biológia 2 1,5Kémia 1,5 1,5Földrajz 1,5 1,5Ének-zene 1 1 1 1,5 1 1 1 1Vizuális kultúraMűvészettörténet


1 1 1 1 1 1 1 0,5

Testnevelés és sport 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 3 2 2Osztályfőnöki/önismeret 0,5 0,5 0,5 0,5Emberismeret és etikaBevezetés a filozófiábaTánc és dráma 0,5Kötelező óraszám: 19 19 19 21,5 22,5 22,5 25 25Szabadon tervezhető (heti)

1 1 1 1

Kötelező óraszám 4/20 4/20 4/20 4,5/22 22,5 22,5 25 25139.


,5Nem kötelező idő keret

2 2 2 2,25 5,6 5,6 7,5 7,5

Osztály max. óraszáma

22 22 22 24,75 28,1 28,1 32,5 32,5

2. Ének-zene profilú osztályok óraterve

Kerettantervi óraszámok (modulok nélkül)


Tantárgy/Évfolyam 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.* 8.*Magyar nyelv és irodalom

8 8 8 7 4 4 3,5 4


2 2 2 2

Idegennyelv I. 3 3 3 3 3Idegennyelv II.Matematika 4 4 4 3 4 3 3 3Informatika 1 1Társadalomismeret Természetismeret 1 1 1,5 2 2 1Fizika 1,5 1,5Biológia 1,5 1,5Kémia 1,5 1,5Földrajz 1,5 1,5Ének-zene 1 1 1 1,5 1 1 1 1Vizuális kultúraMűvészettörténet


1 1 1 1 1 1 1 0,5

Testnevelés és sport 2,5 2,5 2,5 2,5 2 2,5 2 2Osztályfőnöki/önismeret

0,5 0,5 0,5 0,5

Emberismeret és etika

140.


Bevezetés a filozófiábaTánc és dráma: 0,5Kötelező óraszám: 19 19 19 21,5 21,5 20,5 24 24

* A 7. és 8. évfolyamon az ÉKP óraszámai szerint folytatódik az oktatás

Modulok óraszámai


Tantárgy 1.

2. 3.

4. 5. 6. 7. 8.

Tánc és dráma 0,5 0,5

Hon és népismeret

0,5 term. Ism.

0,5 term. Ism.

Informatika 0,5 Ember és társ.ism., Etika



10,5fiz.0,5 magyar


Összesen - - - - 1 2 1 1


informatika modul önálló tárgyként jelenik meg éves 18 óraszámmal.

141.


Értékelése a hagyományosnak megfelelő számjegyekkel (1-5 számskálán) történik.




Tantárgy/Évfolyam 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.Magyar nyelv és irodalom

8 8 8 7 4 4 4 4,5


2 2 2 2

Idegennyelv I. 3 3 3 3 3Idegennyelv II.Matematika 4 4 4 3 4 3 3 3Informatika 0,5 1 1Társadalomismeret Természetismeret 1 1 1,5 2 2,5 3Fizika 1,5 2Biológia 2 1,5Kémia 1,5 1,5Földrajz 1,5 1,5Ének-zene 1 1 1 1,5 1 1 1 1Vizuális kultúraMűvészettörténet


1 1 1 1 1 1 1 0,5

Testnevelés és sport 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 3 2 2

142.


Osztályfőnöki/önismeret

0,5 0,5 0,5 0,5

Emberismeret és etikaBevezetés a filozófiábaTánc és dráma: 0,5Kötelező óraszám: 19 19 19 21,5 22,5 22,5 25 25Szabadon tervezhető (heti)

1 1 1 1

Kötelező óraszám 4/20 4/20 4/20 4,5/22,5

22,5 22,5 25 25

Nem kötelező időkeret

2 2 2 2,25 5,6 5,6 7,5 7,5


22 22 22 24,75 28,1 28,1 32,5 32,5

3. Nyolc évfolyamos gimnáziumi osztályok óraterve


A: Angol emelt szintű csoportT: Természettudományi emelt szintű csoport

Tantárgy 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11.

12.


4 4 3,5

4 3,5 3,5 4 4

Történelem és államp. ismeretek

2 2 2 2 2 2 2,5 3

Emberismeret és etika

- - - - - - 1 -

Bevezetés a filozófiába

- - - - - - - 1

1. idegen nyelv 3 3 3 3 3+A3

3+A3

3 3

143.


2. idegen nyelv - - - - 3 3 3 3Matematika 4 3 3 3 3 3 3 4Természetismeret

2 2 - - - - - -

Fizika - - 1,5

1,5

1,5 2 2,5 -

Kémia - - 1,5

1,5

2+T1

2+T1

- -

Biológia - - 1,5

1,5

T2 1,5+ T2

2 2

Földrajz - - 1,5

1,5

2 2 - -

Ének 1 1 1 1 1 1 - -Rajz-vizuális kultúra

1,5 1,5 1 1 - - - -

Művészettörténet

- - - - 1 1 - -

Barkácsolás, technika és életvitel, házt. ism.

1 1 1 0,5

- - - -

Testnevelés 2 2,5 2 2 2 2 2 2Informatika - - 1 1 2 - - -Önismeret 0,5 0,5 0,

50,5

1 1 1 1

Összesen 21,5

20,5

24 24 27 27 24 23

Modulok óraszámai


Tantárgy 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.

Tánc és dráma

0,5 0,5

0,5 magy

ar

0,5 magya

r

144.


Hon és népismeret

0,5 term. Ism.

0,5 term. Ism.

Informatika 0,5 Ember és társ.ism., etika


. 10,5 tört.0,5 biol.

0,5

törté

n.


10,5fiz.0,5 magyar

0,5 történ.

0,5

történ.


Művészetek 1 magya

r

1 magy

arÖsszesen: 1 2 1 1 0,5 0,5 2,5 2


informatika modul önálló tárgyként jelenik meg éves 18 óraszámmal.Értékelése a hagyományosnak megfelelő számjegyekkel (1-5 számskálán) történik.



Tantárgy 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.


4 4 4 4,5 4 4 5 5

Történelem és államp.

2 2 2 2 2 2 3,5 4

145.


ismeretekEmberismeret és etika

- - - - - - 1 -

Bevezetés a filozófiába

- - - - - - - 1

1. idegen nyelv 3 3 3 3 3+A3

3+A3

3 3

2. idegen nyelv - - - - 3 3 3 3Matematika 4 3 3 3 3 3 3 4Természetismeret

2,5 3 - - - - - -

Fizika - - 1,5 2 1,5 2 2,5 -Kémia - - 1,5 1,5 2+

T12+T1

- -

Biológia - - 2 1,5 T2 2+ T2

2,5 2

Földrajz - - 1,5 1,5 2 2 - -Ének 1 1 1 1 1 1 - -Rajz-vizuális kult.

1,5 1,5 1 1 - - - -


- - - - 1 1 - -

Barkácsolás, technika és életvitel, házt. Ism.

1 1 1 0,5 - - - -

Testnevelés 2,5 2,5 2 2 2 2 2 2Tánc és dráma 0,5 0,5 - - - - - -Informatika - 0,5 1 1 2 - - -Önismeret 0,5 0,5 0,5 0,5 1 1 1 1Összesen 22,

522,5 25 25 27,

527,5

26,5 25

Szabadon tervezhető (heti)

3,5 5

Kötelező óraszám

22,5 22,5 25 25 27,5

27,5

30 30

Nem kötelező idő keret

5,6 5,6 7,5 7,5 12,4

12,4

18 18


28,1 28,1 32,5

32,5

39,9

39,9

48 48

146.


4. Nyelvi előkészítő évfolyam és felmenő évfolyamainak óraterve


Tantárgy 9.NYE

K

10. 11. 12. 13.

Retorika(9.), magyar irodalom

1 2,5 2,5 3 3

Magyar nyelv 1 1 1 1 1Történelem - 2 2 2,5 3Etika - - - 1 -Filozófia - - - - 11. idegen nyelv 16 3 3 3 32. idegen nyelv - 3 3 3 3Matematika 2 3 3 3 4Fizika - 1,5 2 2,5 -Kémia - 2 2 - -Biológia - - 1,5 2 2Földrajz - 2 2 - -Ének - 1 1 - -Rajz-vizuális kult.

- - - - -


- 1 1 - -

Testnevelés 2 2 2 2 2Informatika 4,5 2 - - -Önismeret 1 1 1 1 1Összesen 27,5 27 27 24 23

147.


Modulok óraszámaiMagyarázat: beépítve a tantárgyba

Tantárgy 9.NYE

K

10. 11. 12. 13.

Tánc és dráma

0,5 magyar

0,5 magyar

Hon és népismeretInformatikaEmber és társ.ism., etika

. 10,5 tört.0,5 biol.

0,5

történ.


0,5 történ.

0,5

történ.EgészségtanMűvészetek 1

magyar1

magyarÖsszesen: - 0,5 0,5 2,5 2

Moduláris oktatás- A helyi tantervben megjelenő modulokat tantárgyakba beépítve

oktatjuk és értékeljük. Az osztályozó naplóban és a bizonyítványokban megjelenítjük, hogy mely tantárgyak keretén belül történt az adott modul oktatása.

148.



Tantárgy 9.NYE

K

10. 11. 12. 13.

Retorika(9.), magyar irodalom

1 3 3 4 4

Magyar nyelv 1 1 1 1 1Történelem - 2 2 3,5 4Etika - - - 1 -Filozófia - - - - 11. idegen nyelv 16 3 3 3 32. idegen nyelv - 3 3 3 3Matematika 2 3 3 3 4Fizika - 1,5 2 2,5 -Kémia - 2 2 - -Biológia - - 1,5 2,5 2Földrajz - 2 2 - -Ének - 1 1 - -Rajz-vizuális kult. - - - - -Művészettörténet - 1 1 - -Testnevelés 2 2 2 2 2Informatika 4,5 2 - - -Önismeret 1 1 1 1 1ÖsszesenKötött óra (heti)

27,5 27,5 27,5 26,5 25

Szabadon tervezhető (heti)

3,5 5

Kötelező óraszám 27,5 27,5 27,5 30 30Nem kötelező idő keret

12,4 12,4 12,4 18 18


39,9 39,9 39,9 48 48

149.


Az intézmény szabadon tervezhető óráinak megoszlása és a nem kötelező időkeret felhasználása

Szabadon tervezhető órák Választható órák terve 1-4. évfolyam a nem kötelező időkeretből1. évfolyam (1 óra) –„A”osztály - ének „B” osztály - néptánc

(2 óra): - „A” osztály - 1 óra ének - 1 óra idegen nyelv vagy bábozás

2. évfolyam (1 óra) –„A”osztály - ének „B” osztály – néptánc

(2 óra): „A” osztály - 1 óra ének - 1 óra idegen nyelv vagy bábozás

3. évfolyam (1 óra) –„A”osztály - ének „B” osztály – néptánc

(2óra): „A” osztály - 1óra ének – 1 óra idegen nyelv vagy bábozás

4. évfolyam (1 óra) –„A”osztály - ének „B” osztály -matematika

(2 óra): „A” osztály - 1,5 óra ének – 0,5 óra önismeret „B” osztály – 1óra informatika - 1óra színjátszás/önismeret

„A” osztály: ének-zenei profil„B” osztály: Zsolnai program

Szabadon tervezhető órák Választható órák terve 5-8. évfolyam a nem kötelező időkeretből„A” osztály: ének-zenei profil„B” osztály: nyolc évfolyamos gimnázium„C” osztály: Zsolnai Programok5. évfolyam 5. évfolyam: (5,6 óra x 3 = 16,8 óra)

„A” osztály: 2 óra KÓRUS 1 óra ének-zenecsoportbontás: 1 óra technika 0,5 óra dráma„B” osztály: 1 óra idegen nyelvcsoportbontás: 4 óra idegen nyelv 1 óra technika 0,5 óra dráma

150.


„C” osztály: csoportbontás: 3 óra idegen nyelv 1 óra technika 0,5 óra drámaTanórán kívüli foglalkozás 1,3 óra

6. évfolyam

Szabadon tervezhető órák 5-8. évfolyam

6. évfolyam: (5,6 óra x 3 = 16,8 óra)„A” osztály: 1 óra KÓRUS 1 óra ének 1 óra matematikacsoportbontás: 0,5 óra szám.techn. 1 óra technika„B” osztály: 1 óra idegen nyelv 1 óra matematikacsoportbontás: 4 óra idegen nyelv 0,5 óra szám.techn. 1 óra technika„C” osztály:csoportbontás: 3 óra idegen nyelv 1 óra technika 0,5 óra szám.techn.

Választható órák terve a nem kötelező időkeretből

7. évfolyam 7. évfolyam: (7,5 óra x 3 = 22,5 óra)„A” osztály: 1óra matematika 0,5 óra fizika 0,5 óra kémia 0,5 óra földrajzcsoportbontás: 1 óra szám.techn. 1 óra technika„B” osztály: 1 óra idegen nyelv 1 óra matematika 0,5 óra fizika 0,5 óra kémia 0,5 óra földrajzcsoportbontás: 4 óra idegen nyelv 1 óra szám.techn. 1 óra technika„C” osztály: 1 óra matematika 0,5 óra fizika 0,5 óra földrajz 0,5 óra kémiacsoportbontás: 1 óra technika 1 óra szám.techn. 3 óra idegen nyelvTanórán kívüli foglalkozás: 1 óra

8. évfolyam 8. évfolyam: (7,5 óra x 3 = 22,5 óra)„A” osztály: 1óra matematika 0,5 óra kémia 0,5 óra földrajz 0,5 óra biológiacsoportbontás: 1 óra technika

151.


1 óra szám.techn„B” osztály: 1 óra idegen nyelv 1 óra matematika 0,5 óra kémia 0,5 óra földrajz 0,5 óra biológiacsoportbontás: 3 óra idegen nyelv 1 óra technika 1 óra szám.techn.„C” osztály: 1 óra matematika 0,5 óra kémia 0,5 óra földrajz 0,5 óra biológia csoportbontás: 3 óra idegen nyelv 1 óra technika 1 óra szám.techn.Tanórán kívüli foglalkozás: 1 óra

(Kötelezően választott) Választható órák szabadon tervezhető órák a nem kötelező időkeretből 9-12. évfolyam9. évfolyam 9. évfolyam: (12,4 óra)

idegen ny.cs. 3 óra angol term.tud. cs. 2 óra biológia+1 óra kémiaBontások: - (6 óra) nyelv I-II. idegen nyelv - (2 óra) számítástechnika

10. évfolyam 10. évfolyam: (12,4 óra) idegen ny.cs. 3 óra angol term.tud. cs. 2 óra biológia+1 óra kémiaBontások: - (6 óra) nyelv I-II. idegen nyelv

11. évfolyam 3,5 óra 1 óra matematika 2 óra közép v. emeltszintű képzés 0,5 óra történelem

11. évfolyam (18 óra)Bontások, emelt szintű érettségire való felkészítés a tanulók tantárgyválasztásáról függően.Emelt szintű órák: 1 óra magyar 1 óra történelem 2 óra matematika 2 óra angol 2 óra II. idegen nyelv 2 óra biológia 2 óra földrajzBontások: 3 óra angol

152.


3 óra II. idegen nyelv 12. évfolyam 5 óra 1 óra matematika 4 óra közép v. emeltszintű képzés

12. évfolyam (18 óra)Bontások, emelt szintű érettségire való felkészítés a tanulók tantárgyválasztásáról függően.Emelt szintű órák: 1 óra magyar 1 óra történelem 2 óra matematika 2 óra angol 2 óra II. idegen nyelv 2 óra biológia 2 óra földrajzBontások: 3 óra angol 3 óra II. idegen nyelv

Szabadon tervezhető órák 9 NYEK – 13. osztály

Választható órák a nem kötelező időkeretből

9. NYEK – 13. osztály 9 2 óra angol

1 óra tanulásmódszertan1 óra társas tánc (tánc és dráma)Bontások: angol informatika

10 1 óra matematikaNY: 2 óra második idegen nyelvNY: 1 óra angol Bontások: angol második idegen nyelv informatika

11 1 óra matematikaNY: 3 óra második idegen nyelv Bontások: angol második idegen nyelv

12: 3,5 óra 1 óra matematika 2 óra közép v. emeltszintű képzés 0,5 óra történelem

Bontások:3 óra angol 5 óra második idegen nyelv 10 óra emelt szintű oktatás

13: 5 óra 1 óra matematika 4 óra közép v. emeltszintű képzés

Bontások, emelt szintű érettségire való felkészítés a tanulók tantárgyválasztásától függően.

NY: idegen nyelvi profilú csoport153.


2.4. Az előírt tananyag és követelményeiA helyi tantervben rögzített egyes tantárgyak tananyagai és követelményei- terjedelmüknél fogva -a pedagógiai program függelékében szereplő dokumentumok. Az engedélyezett helyi tanterveket műveltségi területenként a 4. sz. melléklet tartalmazza.

A helyi tanterv tantárgyi tervei az alábbi egységeket tartalmazzák:- célkitűzések- tematikus tananyag- tanulási program- teljesítmények

A célkitűzések személyiségdimenziók mentén veszik számba az adott tantárgy keretében fejlesztendő szükségleteket, attitűdöket, képességeket.A tematikus tananyag taxonomizált ismeretrendszert tartalmaz. A valóság, a kultúra, az érték világából kiválasztott, tanulási-tanítási követelményekké tett ismereteket írja le.A tanulási program a tanulók által elvégzendő tevékenységeket rögzíti.A teljesítmények azok a tantervi követelmények, amelyeket a tanulóknak kell produkálniuk ahhoz, hogy az adott évfolyam végén megfelelt (elégséges), illetve kiváló (jeles) teljesítményminősítést (osztályzatot) szerezzenek.

Az egyes tantervi részek kölcsönösen megfeleltetettek egymással. Azaz valamennyi témához tanulói tevékenységek kapcsolódnak, illetve valamennyi témához és tevékenységhez teljesítménykövetelmények rendelődnek.Ezen túlmenően az egyes tantervek tartalmazzák az adott tantárgy tanulásához-tanításához javasolt heti óraszámot, ajánlott taneszközöket és tanítási segédleteket.

154.

CÉL-KITŰZÉS

TEMATI-KUS TAN-

ANYAG

TANULÁSIPROGRAM

TELJESÍTMÉNY

ELÉG-SÉGES

VEGYES

JAVASOLT TANULÁSI-TANÍTÁSI IDŐ HETI ÓRASZÁM


1. ábra Az ÉKP részletes tantervének felépüléseA Nemzeti alaptanterv részletes követelményeinek struktúrájától annyiban tér el az ÉKP részletes tanterve, hogy a tananyag helyett tematikus tananyagot rögzít, fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) helyett a tanulók tanulási tevékenységeit írja le a tanulási programban, továbbá a minimális teljesítmények mellett megadja a jeles teljesítményeket is.

2. ábra A NAT, a Kerettanterv és az ÉKP részletes tantervének viszonya

Az ÉKP részletes tanterve tanulási programjának kidolgozását a program tanulószemlélete indokolja. A tanuló tevékenységeit feltétlenül szükséges rögzíteni, hiszen eredményes művelésének kimeneteként jelentkezhet a mérhető teljesítmény. Továbbá a tanulókat is beavatjuk a tanulásuk tárgyát meghatározó dokumentumokba, ezért fontos, hogy saját tanulási tevékenységeikkel és lehetséges teljesítményeikkel szembesülni tudjanak a tanterv révén.

5. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei

Iskolánk az ÉKP részletes tantervéhez meghatározó többségben választja annak pedagógiai segédleteit és taneszközeit is. Nem csorbítja azonban az

155.

AJÁNLOTT TANESZKÖZ

AJÁNLOTT TANÍTÁSI SEGÉDLETEK

KERETTANTERV

tananyag

fejlesztési követelmények(kompetenciák, képességek)

minimális teljesítmény

ÉKP RÉSZLETES TANTERV

NAT

témakörök, tartalmak

továbbhaladás feltételei

tematikus tananyag

fejlesztési követelményektanulási program

elégséges és jelesteljesítmény


értékközvetítő és képességfejlesztő pedagógiai szemléletünket az, hogy bizonyos tantárgyakból nem ÉKP-s tankönyvet választunk.

3. ábra Az értékközvetítő és képességfejlesztő program pedagógiájaés pedagógiai programcsomagja

Intézményünk azért kötelezi el magát az ÉKP részletes tanterve mellett és választja többségében pedagógiai segédleteit is, mert nem önmagukban álló dokumentumok.A legtöbb tantárgyi tantervhez pedagógiai segédletek és taneszközök tartoznak.

Pedagógiai segédletek az egyes tantárgyakhoz:- tanítási program (vagy tantárgyi útmutató)- feladatgyűjtemény- időterv (tanmenet)- mérőlap és értékelési útmutató

A tanítási program az adott tantárgy (adott évfolyamon történő) tanításához, a tanulás segítéséhez szükséges pedagógustudást írja le.A feladatgyűjtemény feladatai, feladattípusai a differenciált tanulásirányításhoz adnak segítséget tantárgyanként (évfolyamonként).

156.

TANESZKÖZÖK

TAN-TERV

PEDAGÓGIAI SEGÉDLETEK

tanítási program

feladat-gyűjte-mény

mérőlapés

értékelésiútmutató

időterv


Használatuk megkönnyíti az egyes órákra történő felkészülést. A feladatok leképezik a részletes tanterv tananyagait, és lehetőséget kínálnak az egyes tevékenységek és ismeretek minél változatosabb gyakoroltatásához.Az időterv (tanmenet) az egyes tevékenységek és ismeretek tanulásának, gyakorlásának időbeni tervezéséhez nyújt segítséget tantárgyanként (évfolyamonként).A mérőlap az egyes tantervi témákon belül ismeretek és tevékenységek tudásának, a tudás mélységének ellenőrzését segíti tantárgyanként (évfolyamonként). A mérőlap feldolgozását értékelési útmutató segíti.A középiskolai szinten oktató pedagógusok az ÉKP szellemiségére építik pedagógiájukat, használva a NAT tanterveit, tankönyveit. Kimeneti szintként szem előtt tartják a közép-és emeltszintű tantárgyi érettségi követelményeket.A tankönyv kiválasztás, rendelés és értékesítés elvei részletesen az iskolai SZMSZ … című mellékletében találhatók.

6. A közös értékek meghatározásaIskolánk gondoskodik arról, hogy tanulóink elsajátítsák az alapvető erkölcsi normákat, kompetenciákat. Iskolánk felelőssége annak meghatározása is, hogy ezek a normák, kompetenciák milyen műveltségi területek részeként és hogyan kerülnek elsajátításra. Iskolánk nem elkötelezett egyetlen vallás vagy világnézet mellett sem. Köteles tiszteletben tartani a szülőknek azt a jogát, hogy, hogy gyermekeik világnézeti neveléséről döntsenek. A pedagógusaink kifejezhetik saját meggyőződésüket, de semmilyen formában nem késztethetik a tanulókat arra, hogy véleményével azonosuljanak.

7. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének

157.


követelményei, formái, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei, a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formái.

7.1. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei

és formáiAz ellenőrzés és értékelés pedagógiai munkánkban a továbbhaladás nélkülözhetetlen feltétele, melyeket legtöbbször együtt emlegetünk.Az értékelés és az osztályozás is azonos fogalomkörbe tartozik, mivel mindkettő minősítés. Az osztályozás a tanulási célok (követelmények) egybevetése a tanuló összteljesítményével rangskála segítségével. Az értékelésnek két fő típusa van: a formatív és a szummatív értékelés.A tankönyv kiválasztás, rendelés és értékesítés elvei részleten az iskolai SZMSZ „Az iskolai tanulók tankönyvtámogatása megállapításának, az iskolai tankönyvellátás megszervezésének, a tankönyvrendelés helyi rendjének szabályzata” című mellékletében található.A formatív (formáló-segítő) értékelés, a szummatív ( összegző + lezáró) viszont a nagyobb egységek végén megejtett minősítés. Mindkét értékelés lehet érdemjeggyel kifejezett és érdemjegy nélküli. Az ellenőrzés folyamatában nagy hangsúlyt helyezünk az önellenőrző képesség fejlesztésére, melynek során a tanuló önmaga győződik meg a tanulás eredményességéről, maga bírálja el teljesítményének helyességét, illetve hibáit.

Az értékelés típusai:a, A leggyakrabban alkalmazott formatív értékelés típusai: - szóban elhangzó (egy vagy több gyerek) válaszára irányuló ellenőrzés - rögzített válaszadást tételező feladat ellenőrzése: írásos vagy egyéb tevékenységgel (összekötés, aláhúzás, bekeretezés, megjelölés, sorszámozás, kiszínezés, berajzo- lás, stb.) rögzített válaszadás feladatlapon.

158.


Az ellenőrzésnek a fent leírt formáira minden tanítási órán többször is sor kerül, s a tanulók valamennyi teljesítményére irányul- részben minősítő jelleggel.

b, A tanítás-tanulás folyamatát lezáró ellenőrzés a szummatív értékelés – minősítő

jelleggel.Célja egy hosszabb tanulási szakasz (téma, szemeszter, tanév) eredményeinek megállapítása, rögzítése. A formatív értékeléssel együtt a tanulók eredményeinek meghatározását segíti. A méréshez tantárgyteszteket használ a pedagógus,melyeket csoportosítani lehet:

- a tanár által készített mérőeszközök- standardizált mérőeszközök

A tudásszintmérő tesztek lehetnek:- feleletválasztó tesztek- feleletalkotó tesztek- képesség-jellegű tudás mérésére alkalmas feladatok- tesztfeladat

c, Újabban az értékelésnek egy harmadik típusát is említi a szakirodalom, ez a diagnosztizáló értékelés, amelyre általában újabb tanulási szakasz megkezdésekor, vagy új témakör előtt kerül sor annak érdekében, hogy a tanár tájékozódjon arról, milyen a diákok előzetes tudásának a szintje és mélysége. Mi az, amire mint meglévő ismeretre építeni lehet, illetőleg várhatóan milyen problémák jelentkezhetnek az egyes tanulók fejlesztése során. Az értékelésnek erre a formájára gyakran informálisan kerül sor, és az itt szerzett tapasztalatok sohasem számíthatók be sem a végső, sem a menetközi minősítésbe.

E 3 funkciót a szöveges értékelés is képes árnyaltan és differenciáltan kifejezni.

159.


Az évközi és félévi értékeléseket az Osztályozási naplóval szinkronban a Tájékoztató füzetbe is beírjuk, hogy a tanulók és szüleik is pontosan tájékozottak legyenek a tanuló teljesítményéről ill. az évközi érdemjegyekről, a formatív értékelés folyamatában szerzett osztályzatokról. A tanév végi értékelést a havi, illetve negyedévenkénti részérdemjegyek és minősítések határozzák meg, s a gondosan súlyozott osztályzatok, illetve minősítések kerülnek a Bizonyítványba.Az éves mérések formái, rendje részletesen a MIP-ben található meg tagozatokra lebontva.

Tanulói értékelés

A tanuló értékelése, az évközi érdemjegyeinek megállapítása, a tanuló minősítése, félévi és év végi osztályzatai ellen csak a helyi tantervben rögzített értékelési eljárások megsértése esetén lehet jogorvoslattal élni. Az eljárás megindítására akkor van lehetőség, ha a pedagógus intézkedése ellentétes a pedagógiai programban foglaltakkal, ha a tanulói jogviszonyra vonatkozó rendelkezésekbe ütközik. A félévi vagy az év végi osztályzat megtámadható, ha annak megállapítását a helyi tantervbe ütköző módon megíratott dolgozatra kapott érdemjegy befolyásolta. Szöveges értékelés az 1-3. évfolyamon és a 4. évfolyam első félévébenKivételt képeznek ez alól az 1-3. évfolyam tanulói, valamint a 4. osztályosok az első félévben, akik olyan szöveges értékelést kapnak, amely kifejezi, hogy a tanuló kiválóan, jól, vagy csak megfelelt szinten teljesítette a követelményeket, esetleg felzárkóztatásra szorul.Ha tanuló „felzárkóztatásra szorul” minősítést kap, az iskolának a szülő bevonásával értékelni kell a tanuló teljesítményét, fel kell tárni a tanuló fejlődését, haladását akadályozó tényezőket, és javaslatot kell tenni az azok megszüntetéséhez szükséges intézkedésekre. A félévi és év végi szöveges értékelés nem zárja ki az év közbeni érdemjegyek alkalmazását, tehát az egy-öt számskála szerinti értékelést.A pedagógusok saját maguk döntik el, hogy az egyes tanulók esetében milyen tartalommal fejezik ki a

160.


- kiválóan,- jól,- megfelelően történő teljesítményt,- illetve azt a tényt, hogy a tanuló felzárkóztatásra szorul.

A szöveges értékelés alapja – mint egyéb értékelés esetén is – a szintezett tantervi követelmény, amelyet a munkaközösségek valamennyi tantárgyra, tevékenységre kidolgoztak. Ehhez támpontul szolgált Zsolnai József: Képes vagyok rá című kiadványa 1-3. évfolyamban (MKM 41.405/1989.XIII./XIII., MKM 66 343/1991.XIV.), melynél figyelembe vettük a 2003. évi NAT korrekciót.

A szöveges értékelést tartalmilag befolyásoló tényezők a) a tananyaggal kapcsolatban

- a mit és miért tanítunk- milyen céllal- milyen módszerekkel és tanulásszervezéssel- mi a követelmény (minimum és optimum)- milyen képességeket kívánunk fejleszteni

b) a tanulókkal kapcsolatban - önmagához képest hogyan fejlődik- milyen lehetőségei vannak a továbblépésre- hogyan látjuk személyiségének alakulását

A szöveges értékelés alapelvei- az értékelés a gyerekért, s elsősorban a gyereknek szóljon- alakítsa a helyes önértékelést, segítse a reális önismeretet- nyitott legyen, amely nem ítéletet alkot, hanem tükröt tart- a gyerek lehessen aktív részese a saját fejlődésének- a szülő és a pedagógus közösen gondolkodhasson a gyermek

fejlődéséről- a minősítést fejlesztőközpontúság jellemezze- vegye figyelembe az életkori sajátosságokat- legyen összhangban a NAT, a pedagógiai program, a helyi tantervi

rendszer és a kimunkált értékelési koncepció között

161.


- jellemezze a gyakorlatot a rendszeres és folyamatos értékelés- személyre szóló és ösztönző jellegű legyen tanítási-tanulási folyamat

állandó kísérőjeként tudjon megerősítő, korrigáló, fejlesztő szerepet betölteni

- konkrét egyénre szabott javaslatokkal jelölje meg a továbblépés útját és módját, nyelvi megformáltságában legyen közérthető mind a tanuló, mind a szülő számára.

A szöveges értékelés módjai és gyakoriságaa) Szóbeli: - Tanítási órákon, tanítási órán kívül alkalomszerűen bármikor,

de negyedévenként mindenképpen

- Irányulhat: a magatartásra, a szorgalomra és

a tanulmányi teljesítményre - Megfogalmazódhat: a tanító részéről a tanulótárs részéről önértékeléssel b) Írásbeli:- Tanulmányi írásbeli produktumokra írt rövid észrevétel megfogalmazásával- Témazáró felmérés %-os értékelésével és ezek minősítő jelzésével - A tanulási folyamatban szükség szerint aktuális észrevételek bejegyzésével a Tájékoztató füzetbe - Félévkor és tanév végén részletes szöveges értékelés a tanuló

magatartásáról, szorgalmáról és tanulmányi eredményeiről az új bizonyítvány pótlapon

(pótlapokon)

A szöveges értékelés formáia) Előzetes szempontok alapján szabadon megfogalmazott

Szempontok a tanulás és a szorgalom értékeléséhez (a követelményszintek figyelembevételével)

Munkafegyelem162.


Felszerelés A házi feladat megléte Aktivitás Önállóság Munkatempó Figyelem Érdeklődés Igényesség a munkavégzésben Megbízhatóság A feladattudat fejlettsége Kitartás a feladatvégzésben

Szempontok a magatartás értékeléséhez Együttműködés a társakkal és pedagógusokkal Szabálykövetés tanórán és tanórán kívül Az osztályban elfoglalt helye Kezdeményezőkészség Felelősségtudat Beszédstílus, hangnem

b) Előre meghatározott, nyomtatott skála szerinti értékelés – a megfelelő értékelés aláhúzásával a 4-5 kategória közül.

7.2. Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatokAz otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai. 7.2.1. Bevezető és kezdő szakaszbanAz 1-4. évfolyamokon a NAT 1998. évi bevezetésével egységesítettük az emelt szintű ének-zenei osztály és az ÉKP program közös tantárgyainak helyi tanterveit (NYIK, matematika, természetismeret, barkácsolás, vizuális kultúra).Ezek közül otthoni (napközi és tanulószobai) felkészülés szempontjából 3 tevékenység: a NYIK, a matematika, a természetismeret, angol jöhet szóba.

163.


Az ÉKP gyermekközpontúsága többek között abban nyilvánul meg, hogy egyénekben gondolkodik. Differenciált tanulásszervezéssel és egyéni bánásmóddal igazodik az egyes tanuló aktuális fejlettségéhez. Ebből következik, hogy házi feladataink is egyénre szabottak (mennyiségileg és minőségileg is) mindkét programban.Az ÉKP-s osztályaink 3. osztályig egész napos rendszerben működnek, így a programnak ez a szakasza felvállalja, hogy a tananyagot az iskolában tanítja meg, s egyszerre és együtt oldja meg a hátránykompenzálást, a tehetségfejlesztést, és az átlagos képességű tanulók átlagos helyzetből való kimozdítását. Házi feladat (szóbeli és írásbeli) csak hét végén és a szünetekre adható a korlátozó elvek figyelembevételével.4. osztályban az ÉKP félnapos rendszerű – igény szerint tanulószobai ellátással.Házi feladat (szóbeli és írásbeli) egyik napról a másikra, hét végén, és a szünetekre is adható a korlátozó elvek figyelembevételével.

Az emelt szintű ének-zenei osztályaink félnapos rendszerben működnek – 1-3. évfolyamban igény szerint napközis, 4. évfolyamban tanulószobai ellátással.(Sokéves tapasztalat alapján a napközi iránti igény közel 100 %-os.) Házi feladat egyik napról a másikra hét végén, és a szünetekre is adható a korlátozó elvek figyelembevételével.

Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészülést segítő és a túlterhelést megakadályozó általános elvek:

- a házi feladatok mennyisége és minősége egyénre szabott, a gyermek képességéhez igazodó

- a tanulók órarendjénél kívánalom az azonos terhelés- egy tanítási napon csak 1 témazárót, felmérést, vagy tudáspróbát

írhatnak a tanulók- a házi feladatok tanórai előkészítettsége segítse az önálló megoldást- a felzárkóztató programok segítsék a házi feladatok további

előkészítését, más megoldások keresését

164.


- a tanulók tanítási órán, napköziben, tanulószobán sajátítsák el az önálló tanulás helyes technikáit (tantárgyak sorrendje, időbeosztás, szövegfeldolgozás, verstanulás, önellenőrzés, stb.)

Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészülés korlátozó elvei: 1. A házi feladat (szóbeli és írásbeli) az iskolában tanultak gyakorlását,

elmélyítését szolgálja, és legyen fejlesztő hatású2. Legyen egyensúlyban egy tantárgyon belül a szóbeli és írásbeli feladat

aránya.3. Verstanulásra – a vers hosszától függően – minimum 1 hét álljon a

tanuló rendelkezésére. 4. A tanulónak az egyik napról a másikra feladott házi feladat

megoldására fordított ideje ne haladja meg az 1-1,5 órát, tehát mennyisége ideális legyen (kivételt képez a hosszabb hiányzás miatti lemaradás pótlása)

5. A hét végére, illetve tanítási szünetre feladott házi feladat mennyisége ne haladja meg az egyik napról a másikra feladott házi feladat mennyiségét.

6. Napközis, tanulószobai tanulmányi foglalkozásról csak szóbeli házi feladat vihető haza – kivétel, ha a tanulónak a tanulási idő alatt más elfoglaltsága volt (szakkör, ISK, zeneiskola, logopédia stb.).

7.2.2. Az alapozó és fejlesztő szakaszban 5-6. évfolyam: 10 tantárgyból 5 készségtárgy, melyekből nem,

vagy csak ritkán kapnak házi feladatot.

7. évfolyam: belép négy természettudományos tantárgy 8. évfolyam: a továbbtanulásra való felkészülés 9-10. évfolyam: a gimnáziumba lépés nagy váltást jelent mind a

tananyag, mind a tanulással eltöltött idő szempontjából.10. évfolyamban belép az alapvizsgára való

felkészülés. 11-12. évfolyam: a kétszintű érettségire való felkészülés

165.


Az otthoni felkészülés és a pihenéssel eltöltött idő arányának befolyásoló tényezői:

- az órarend összeállításának szempontjai (megközelítőleg egyforma erősségű napok tervezése; a heti 2 órás tantárgyak arányos elosztása a lehetőségek

szerint)- az egyes tantárgyak tananyaga- az egyes tantárgyak heti óraszáma- témazáró írásbeli számonkérések elosztása 5-6. oszt. 1

naponta (max. napi 2 órán)- az otthoni felkészülési idő lerövidítése: a nem kötelező

tanórai foglalkozások keretén belül (tehetséggondozás, felzárkóztatás, szakkörök, stb.)

- lehetőség szerint a hosszabb hétvégére kevesebb írásbeli és szóbeli házi feladatot, valamint tanítási szünetek idejére csak szóbeli feladatot adunk tanulóinknak

- differenciált házi feladat adása az egyéni képességhez mérten

- helyes napirend, tanulási technikák, módszerek kialakításában való segítségnyújtás osztályfőnöki /önismeret órákon; tanulószobán és napközis foglalkozásokon.

A NYEK óratervében rögzített tantárgyi rendszer elemeinek tananyagtartalmát és követelményrendszerét az érintett szaktárgyi munkaközösségek dolgozzák ki oly módon, hogy az

- biztosítsa a képességfejlesztés folyamatosságát,- törésmentesen illeszkedjen az adott tantárgy művelődési

tartalmának – a NAT és a kerettantervek által is meghatározott – egymásra épüléséhez, továbbá

- előkészítse a közép-, illetve emelt szintű érettségi követelmények érvényesítését.

Ez határozza meg a NYEK-osztályokban alkalmazott tankönyvek és oktatási segédletek biztosítását is.

166.


A fenti 7.1. és 7.2. alfejezetekben rögzített általános pedagógiai megfontolások és munkaközösségi szintű normák maradéktalanul érvényesülnek a NYEK-osztályokban is, azzal a kiegészítéssel, hogy

- a tanulói teljesítmény szóbeli és írásbeli ellenőrzése/értékelése a rendkívül magas heti óraszám miatt még differenciáltabb, árnyaltabb kell, hogy legyen,

- mind az írásbeli, mind a szóbeli eljárások a közép-, illetve az emelt szintű érettségi vizsga módszertanát érvényesítsék, míg

- a tanulók otthoni terhelésének az idegen nyelvi felkészülés folyamatosságát kell szolgálnia és biztosítania.

7.3. A tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményeiAz értékközvetítő és képességfejlesztő programban két műveltségi részterületre készült tanterv tartalmazza a tanulók magatartására, szorgalmára vonatkozó értékeléshez adaptálható követelményeket.Az egyik az anyanyelv tanterv kommunikáció, illem blokkja, a másik pedig az önművelés, könyv- és könyvtárhasználat tanterv, amelyhez valamennyi szaktárgyat tanító pedagógus hozzárendeli az általa tanított tantárgy keretében értékelhető és minősíthető tanulói magatartást és szorgalmat.

A tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei:

Magatartás (illem)- Tudjon helyesen bemutatkozni, udvariasan kérni, másokat

felszólítani valamire.- Kis csoportokban történő beszélgetéseknél figyelmesen hallgasson

végig másokat, ok nélkül ne szakítsa félbe mások beszédét, ne kalandozzon el a témától.

- Ismerje és helyesen alkalmazza:a, az iskolai viselkedés,

167.


b, az étkezés,c, a közlekedés,d, az otthoni viselkedés,e, a jó megjelenés,f, a vásárlás,g, a szabadidőben végezhető tevékenységek,h, az ajándékozás,i, az írásbeli értékelés,j, a telefonálás illemszabályait.

- Társakkal és felnőttekkel a tanult kommunikációs normáknak megfelelően érintkezzen.

- Ha normasértően viselkedett, legyen képes önállóan javítani hibáit.- Tudjon kommunikációs képességeiről szakszerűen elemzést nyújtani

összefüggő szóbeli szöveggel.- Beszédtempóját, hangerejét, a távolságtartást, gesztusait,

arcjátékát, tekintetét és testtartását tudja a kommunikációs helyzetnek megfelelően szabályozni.

- Tudja a nem kívánt kommunikációs szándékot tapintatosan elhárítani.

- Ismerje fel a kommunikációs zavar által esetlegesen keletkező humort.

- Ismerje az eredményes kommunikáció feltételeit, s valóságos szituációkban aktívan vegyen részt a megteremtésükben.

A magatartás értékelésének szempontjaiPÉLDÁS:

- Az a tanuló, aki a közösség alakítását, fejlődését munkájával, jó kezdeményezéseivel, véleményével, példás viselkedésével elősegíti, társait ösztönzi;

- Az iskolai feladatokból önként részt vállal, azokat teljesíti;- A házirendet betartja, s ezzel társainak jó példát mutat;

168.


- Felnőttekkel, társaival szemben udvarias, segítőkész, tisztelettudó, megértő, együttműködő és jóindulatú;

- Fegyelmező intézkedés nem volt vele szemben;- Munkavégzése megbízható, pontos lelkiismeretes;- Megnyilvánulásaiban őszinte.

JÓ:- Az a tanuló, akinek neveltségi szintjében, emberi kapcsolataiban

apróbb hiányosságok tapasztalhatók, de törekszik a kijavításukra;- Részt vesz a közösségi életben, a rábízott feladatokat elvégzi;- A házirendet igyekszik betartani,- Fegyelmezési problémák ritkán fordulnak elő, ezek kismértékűek,- Fegyelmi fokozata: legfeljebb szóbeli osztályfőnöki figyelmeztetés.

VÁLTOZÓ:- Az a tanuló, aki a közösségi munkában csak vonakodva vesz részt,

alakítására nincs befolyása;- Viselkedésével szemben kifogás merül fel;- Többször vét a házirend és a közösségi magatartás szabályai ellen,- Társaival szemben időnként durva, goromba, nem segítőkész;- Önértékelése irreális, felelősségérzete, rendszeretete ingadozó;- Fegyelmezési fokozata: írásbeli osztályfőnöki megrovás;- Legsúlyosabb fegyelmező intézkedés vele szemben: igazgatói

figyelmeztetés;- Akinek igazolatlan órája van, magatartása nem lehet közepesnél

jobb (gimnáziumi tanulókra vonatkozik)

ROSSZ: - Az a tanuló, aki fegyelmezetlen magatartásával a közösség fejlődését hátráltatja,

rossz példát mutat társainak, hibáit nem látja be, szándékosan árt a közösségének;

- a nevelési ráhatásokat tudatosan elutasítja;- A felnőttekkel szemben tudatosan neveletlenül viselkedik,

tiszteletlen, társaival durván beszél, verekedik;

169.


- Legmagasabb fegyelmező intézkedés vele szemben: igazgatói intés.

A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte ( vagy megsértése ) szükséges.

Szorgalom (önművelés)- Az iskolai munkával kapcsolatos feladatait legjobb tudása szerint

végzi el.- Használja a szaklexikonokat, szakszótárakat.- Legyen szokása a könyvek, folyóiratok olvasása.- Legyen igénye a művelődésre.

A szorgalom értékelésének szempontjaiPÉLDÁS:

- Annak a tanulónak a szorgalma, aki a tanulmányi munkában kitartó, a tőle telhető legjobb eredményre törekszik;

- Munkája pontos, megbízható, precíz, törekszik a hibátlan munkavégzésre;

- Többletfeladatokat vállal, feladatait maximális önállósággal és megbízhatóan végzi el;

- Kötelességtudata magas fokú, munkatempója állandó, lankadatlan, mindig készül, figyel, érdeklődő;

- Érdeklődése sokirányú, egyes tantárgyakban a tananyagon felül is produkál, ismeretanyaga a tananyagon kívülre is kiterjed;

JÓ:- A tanuló szorgalma, ha figyel az órákon, a házi feladatot elvégzi, az

órákra a képességeihez mérten lelkiismeretesen készül, az órán megfelelően dolgozik, de többre nem törekszik,

- Ösztönző hatásokra rendszeresen dolgozik, és ellenőrzi munkáját, önmagát;

- Általában felkészül, de különösebb érdeklődést nem mutat, az órai aktivitása, a munkához való viszonya a tőle elvárható szintű;

- Érdeklődése megmarad az iskolai tananyag keretein belül.

170.


VÁLTOZÓ:- Annak a tanulónak a szorgalma, akinek munkája ingadozó, hanyag

és jó munkák váltogatják egymást;- Önállóan, csak utasításra kezd a munkához, nem ellenőrzi önmagát;- Munkája változékony, gyakran dolgozik képességszintje alatt;- Szétszórtság jellemzi, ritkán figyel valamire.

HANYAG:- A tanuló szorgalma, ha fegyelmezetlenül dolgozik, megbízhatatlan, a

munkáját nem végzi el;- Képességeihez, a körülményeihez képest csak vonakodva és keveset

tesz tanulmányi előrehaladása érdekében, munkavégzése megbízhatatlan, pontatlan;

- Gyakran mulasztja el kötelességeit, munkafegyelme rossz;- Érdektelenség, telje közömbösség jellemzi.

A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte ( vagy megsértése ) szükséges.

A jutalmazás elvei és formái:A példamutató magatartás, a kiemelkedő tanulmányi-, közösségi munka és bármely teljesítmény, amely az iskola hírnevét emeli és a személyiséget gazdagítja jutalmat érdemel.Év közben:

- szaktanári dicséret szóban- szaktanári dicséret írásban- osztályfőnöki dicséret írásban- igazgatóhelyettesi dicséret írásban- igazgatói dicséret a tanulóközösség előtt szóban- igazgatói dicséret írásban

Év végén:- igazgatói dicséret- igazgatói dicséret a tanulóközösség előtt- általános tanulmányi munkát elismerő dicséret

171.


- oklevél, emléklap- jutalomkönyv- Arany Oklevél – kiemelkedő teljesítményért- „Arany Plakett” – több területen kiemelkedő teljesítményért

A büntetés elvei és formái:Fegyelmezési intézkedések:

- figyelmeztetés négyszemközt, majd közösség előtt- írásbeli figyelmeztetés (szaktanári, igazgatói )- írásbeli intés ( szaktanári, osztályfőnöki )- igazgatóhelyettesi figyelmeztetés, intés- igazgatói figyelmeztetés, intés

Fegyelmi intézkedések:- megrovás- szigorú megrovás- meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása- a tanuló kártérítés megfizetésére való kötelezése- áthelyezés másik osztályba, vagy iskolába- eltiltás a tanév folytatásától ( nem tanköteles tanulók esetén )- kizárás az iskolából ( nem tanköteles tanulók esetén )

7.4. A tanuló teljesítménye (kötelező és nem kötelező tantárgyak) magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formáia, A tanuló értékelésének fokozatai félévkor és tanév végén az ÉKP-s osztályokbanKategóriák alkalmazása1.------------------------------------------------ Illem Munkatanulás Önművelés ------------------------------------------------- Ezen minősítő kategóriák alkalmazandók Az 1-4. osztályban.

nagyon jójó megfelelt

egyelőre még nem felelt meg

172.


--------------------------------------------------- 2. -------------------------------------------------

Tanulmányi eredmény -------------------------------------------------

nagyon jójó megfelelt

egyelőre még nem felelt meg 2.) Ezen négy minősítő kategória alkalmazandóa. az 1-3. évfolyamban félévkor és évvégén, valamint a 4. évfolyamban félévkorb. a 4. osztályban tanév végén informatika, néprajz, társadalomismeret, virágrendezés tantárgyak esetében 3. --------------------------------------------------

Tanulmányi eredmény --------------------------------------------------

jeles (5) jó (4) közepes (3)elégséges(2)elégtelen (1)

Ezen minősítő kategóriák alkalmazandóka 4. osztályban tanév végén anyanyelv, idegen nyelv, ének-zene, matematika, viz. kult., technika, természetismeret, testnevelés,tantárgyakból.Megjegyzés: - a nem minősített tantárgyak megfelelő rovatába vízszintes vonalkát

kell húzni- az 1., 2. pontban lévő „egyelőre még nem felelt meg”

minősítés csak 1-3. évfolyamban alkalmazható.

b. A tanuló értékelésének fokozatai az ének-zene tagozatos osztályokban félévkor és tanév végén:

173.


magatartás: példás (5)jó (4)változó (3)rossz (2)

szorgalom: példás (5)jó (4)változó (3)hanyag (2)

A tanuló tudásának értékelése és minősítése:1-3. évfolyamban és 4.o. félévkor

G- kiválóan megfelelt- jól megfelelt- megfelelt- felzárkóztatásra szorul

4. o. tanév végén: - jeles (5)- jó (4)- közepes (3)- elégséges (2)- elégtelen (1)

Kivételt képez az alsó tagozatban a szabadon választott tevékenységek (bábozás, idegen nyelv az 1-3. évfolyamban) értékelése, ahol a fentiek szerint minősítünk.Az 5. osztálytól: - az érdemjegyek és osztályzatok meghatározása a hagyományos forma szerint az 1-5. számskálán történik.7.5. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek HUNGAROFIT-„MINI” HUNGAROFIT módszer bemutatása

A fizikai állapot mérése önmagában nem cél, hanem diagnosztizáló eszköz, kiindulópont a terhelhetőség/egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek fokozatos fejlesztéséhez . Az optimális mennyiségű,

174.


hatásos dózis meghatározása, mindig a szervezet aktuális állapotától, egészségtől, vagy betegségtől függ.A „Hungarofit” tesztrendszert a terhelhetőséggel/egészséggel összefüggő fittség műszerek nélküli objektív mérésére fejlesztették ki. Ez a motorikus próbarendszer megfelel a tudományosság kritériumainak (valódiság, megbízhatóság, objektivitás);méri és értékeli:-az optimális testtömeget és az attól való esetleges eltérést-az egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességeket.

A „Hungarofit” teszt a test általános izomerejét, erő-állóképességét hat motorikus próba alapján értékeli. A próbarendszer belső szerkezeti egysége megengedi, hogy csak négy próbában elért teljesítmény alapján minősítsük a vizsgált személy izomerejének állapotát: „Mini Hungarofit”.7-8 éves korban ill. sérülés esetén tájékoztató jelleggel, három próbában elért teljesítmény alapján is minősíthető az általános izomerő állapota, ha a hat próbához tartozó értékelési rendszert alkalmazva, az elért pontértékeket megduplázzuk.Az értékelés mennyiségi mutatókkal, pontértékelés alapján, szóbeli, írásbeli értékelés formájában történik.Az általános fizikai teherbíró képesség minősítése kategóriák szerint:-igen gyenge = 0-20 pontig -jó= 80,5-100 pontig-gyenge= 20.5-40 pontig -kiváló= 100,5-120 pontig-kifogásolható= 40.5-60 pontig - extra= 120,5-140 pontig-közepes= 60.5-80 pontig

8. Középszintű érettségi témakörök

1. Magyar irodalom középszintű érettségi témakörök:175.


Életművek (6)1. Petőfi Sándor2. Arany János3. Ady Endre4. Babits Mihály5. Kosztolányi Dezső6. József Attila

Portrék (4)7. Balassi v. Berzsenyi v. Csokonai v. Móricz8. Vörösmarty v. Kölcsey v. Radnóti9. Mikszáth v. Szabó Lőrinc v. Weöres Sándor10. Ottlik Géza v. Pilinszky v Márai Sándor

Látásmódok (3)11. Jókai v. Zrínyi12. Karinthy v. Krúdy v. Kassák13. Örkény v. Nagy László v. Nemes Nagy Ágnes

A kortárs irodalomból (1)14. Szabó Magda v. Kertész Imre

Világirodalom (2) 15. Biblia v. antikvitás v. Homérosz16. Kafka v. XIX. Sz. regény v. avantgárd

Színház és drámatörténet (2)17. Szophoklész v. Shakespeara18. Madách v. Moliére v. Katona József

Az irodalom határterületei (1)19. Megfilmesített irodalom v. a krimi hatáskeltő eszközei

Regionális kultúra (1)20. Városunk színháza v. városunk kulturális arculata

176.


2. Történelem középszintű érettségi témakörök

Ókor: Athéni demokráciaRómai köztársaság kialakulása, virágkora, válságaAz antik hitvilág és művészetekA kereszténység kialakulása

Középkor: A feudális társadalmi és gazdasági rend jellemzőiAz iszlámHumanizmus és reneszánsz kultúraAz angol és francia rendi állam

Magyarország:A magyar nép őstörténeteAz Árpád-korHunyadiak

Kései Középkor Újkor:A nagy földrajzi felfedezésekA reformációAz abszolutizmusA felvilágosodás kora

Magyarország:Az ország 3 részre szakadásaA török kiűzése és a Rákóczi szabadságharcM.o. a XVIII. századi Habsburg Birodalomban

A francia forradalom, irányzataiA korszak főbb eszmeáramlataiAz ipari forradalomNagyhatalmak a századfordulón (XIX-XX.)

Magyarország: A reformkor – fő kérdései

- kulturális életeA szabadságharcA kiegyezésA dualizmus kora

Az I. világháborúTekintélyuralmi rendszerek Közép-Európában (fasizmus is)1929-33-as világgazdasági válságA nemzetiszocializmus hatalomra jutásaA bolsevik ideológia, a sztálinizmusA II. világháború előzményei, eseményeiA hidegháború

177.


Magyarország:A monarchia felbomlásaA Horthy-rendszerHazánk az I. világháborúbanA szovjet felszabadítás és megszállásA kommunista diktatúra kiépítése és működéseAz 1956-os forradalomA Kádár-rendszerA rendszerváltozás

Jelenkor:Közép-Európai régióAz Európai UnióA parlamenti demokrácia működése

178.


3. Matematika témakörök a középszintű szóbeli érettségire

1. Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok. Halmazelméleti fogalmak, műveletek halmazokkal. Fogalmak, tételek és bizonyítások a matematikai logika alkalmazásával. Kombinatorika. Gráfok.

2. Számelmélet, algebra. Alapműveletek a számhalmazokban. Természetes számok halmaza és számelméleti ismeretek. Hatvány, gyök, logaritmus. Betűskifejezések, arányosság, százalékszámítás, középértékek. Egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlőtlenségek, egyenlőtlenség-

rendszerek.

3. Függvények, az analízis elemei. Függvényfogalmak, definíciók, értelmezés. Egyváltozós valós függvények jellemzése, transzformációi. Sorozatok.

4. Geometria, koordinátageometria, trigonometria. Térelemek, ponthalmazok, vektorok. Geometriai transzformációk. Síkbeli és térbeli alakzatok. Terület-, kerület-, felszín- és térfogatszámítás. Trigonometria. Koordináta-geometria.

5. Valószínűség számítás, statisztika. Statisztikai adatok gyűjtése, rendszerezése, különböző ábrázolása. Statisztikai mutatók, nagy adathalmazok jellemzői. Valószínűség számítás elemei

179.


4. Fizika középszintű érettségi témakörök

Mechanika: Newton törvényei Pontszerű és merevtest egyensúlyaMozgásfajtákMunka, energia

Hőtan: ÁllapotjelzőkHőtágulásÁllapotegyenletek (gáztörvények)Kinetikus gázelmélet alapjaiKolorimetriaTermodinamika I. főtételeHalmazállapot-változásokTermodinamika II. főtétele

Elektromosság és mágnesességElektromos mezőEgyenáramIdőben állandó mágneses mezőIdőben változó mágneses mezőElektromágneses hullámok

Optika A fény mint elektromágneses hullámGeometriai optika elemei

RészecskefizikaAz anyag szerkezeteAz atom szerkezeteAz atommagban lejátszódó jelenségekSugárvédelem

Csillagászat: Gravitációs mező

180.


5. Kémia középszintű érettségi témakörök

1. Atomszerkezet2. Kémiai kötések3. Molekulák, összetett ionok4. Anyagi halmazok5. Kémiai átalakulások6. Számítás: anyagmennyiség, gázok, oldatok, kémhatás7. Elemi gázok, nemesgázok8. Halogénelemek és vegyületeik9. Az oxigéncsoport elemei és vegyületeik10. A nitrogéncsoport elemei és vegyületeik11. A széncsoport elemei és vegyületeik12. Fémek13. A szerves vegyületek általános jellemzői14. Szénhidrogének15. Halogéntartalmú szénhidrogének16. Oxigéntartalmú szerves vegyületek, szénhidrátok17. Nitrogéntartalmú szerves vegyületek, fehérjék, nukleinsavak18. Műanyagok19. Energiagazdálkodás20. Számítás: képletek, kémiai egyenletek, elektrokémia

181.


6. Biológia középszintű érettségi témakörök

1.1. A biológia tudománya1.2. Az élet jellemzői1.3. Fizikai és kémiai alapismeretek2.1. Szervetlen és szerves alkotóelemek2.2. Az anyagcsere folyamatai2.3. Sejtalkotók3.1. Nem sejtes rendszerek3.2. önálló sejtek3.3. Többsejtűség3.4. Szövetek, szervek, szervrendszerek, testtájak4.1. Homeosztázis4.2. Kültakaró4.3. Mozgás4.4. Táplálkozás4.5. Légzés4.6. Anyagszállítás4.7. Kiválasztás4.8. Szabályozás4.9. Szaporodás és egyedfejlődés5.1. Populációk5.2.Életközösségek (élőhelytípusok)5.3.Bioszféra5.4. Ökoszisztéma5.5. Környezet- és természetvédelem6.1. Molekuláris genetika6.2. Mendeli genetika6.3. Populációgenetika és evolúciós folyamatok

182.


6.4. A bioszféra evolúciója

7. Földrajz középszintű érettségi témakörök

„A” témakörök

1. Kozmikus Kozmikus környezetünk vagy térképészeti ismeretek 2. A geoszférák földrajza és környezeti problémáik

- A kőzetburok, földtörténet- A vízburok- A levegőburok

3. Földrajzi övezetesség4. A kontinensek természetföldrajza5. Magyarország tájainak természetföldrajza

„B” témakörök

1. Népesség- és településföldrajz2. A világ változó társadalmi és gazdasági képe3. A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országok és

országcsoportok4. Európa és a többi kontinens regionális földrajzi jellegzetességei5. Magyarország földrajza. Hazánk helye és kapcsolatai a Kárpát-

medencében és Európában6. Globális környezeti problémák

183.


8. Angol középszintű érettségi – szóbeli témakörök

1. Személyes vonatkozások, család (A vizsgázó személye, életrajza, családi kapcsolatok és családi élet, a család mindennapjai, otthoni teendők, személyes tervek)

2. Ember és társadalom (Mások külső/belső jellemzése, a tizenévesek

világa, nők és férfiak, ünnepek, öltözködés, divat, vásárlás, szolgáltatások, hasonlóságok és különbségek az emberek között)

3. Környezetünk (Otthon, lakóhely, annak nevezetességei, városi és vidéki élet összehasonlítása, növények és állatok, környezetvédelem: Mit tehetünk a környezetünkért?, időjárás)

4. Iskola (Saját iskola bemutatása, tantárgyak, órarend, érdeklődési kör,

nyelvtanulás, annak szerepe és fontossága, iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok)

5. A munka világa (Diákmunka, nyári munkavállalás, pályaválasztás, továbbtanulás, munkába állás)

6. Életmód (Napirend, egészséges életmód, étkezési szokások, ételek, iskolai és gyorséttermi étkezés, gyakori betegségek, sérülések, balesetek, gyógykezelés)

7. Szabadidő, művelődés, szórakozás (Szabadidős tevékenységek, hobby, színház, mozi, koncert, sport, olvasás, rádió, tévé, számítógép, Internet, kulturális események)

8. Utazás, turizmus (Közlekedési eszközök, tömegközlekedés, nyaralás itthon és külföldön, utazás, egyéni és társas utazás előnyei és hátrányai)

9. Tudomány és technika (Népszerű tudományok, ismeretterjesztés, technikai eszközök szerepe mindennapjainkban)

Kommunikációs helyzetek:1. Áruházban, üzletben, piacon2. Családban, családnál, baráti körben

184.


3. Étteremben, kávéházban, vendéglőben4. Hivatalokban, rendőrségen5. Ifjúsági szálláson, campingben, panziókban, szállodában6. Iskolában7. Kulturális intézményben, sportlétesítményben, klubban8. Országhatáron9. Orvosnál10. Szolgáltató egységekben (fodrász, utazási iroda, jegyiroda,

benzinkút, bank, posta, stb)11. Szünidei munkahelyen12. Tájékozódás az utcán, útközben13. Telefonbeszélgetésben14. Tömegközlekedési eszközökön (vasút, busz, villamos, taxi, repülő,

hajó)Kommunikációs szándékok:1. A társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok2. Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok3. Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló

kommunikációs szándékok4. Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok5. A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok6. Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok (kommunikációs

stratégiák)

NYELVTANI SZERKEZETEK – KÖZÉPSZINT

1. Articles2. Nouns3. Adjectives4. Possession5. Adverbs6. Prepositions, prepositional phrases7. Conjunctions, linking words8. Forms of the verb (infinitives, gerunds, participles)9. Auxiliaries / Modal verbs10. Present Simple11. Present Simple Passive12. Present Continuous13. Present Perfect Simple14. Present Perfect Passive15. Present Perfect Continuous16. Past Simple17. Past Simple Passive18. Past Continuous19. Past Perfect20. Future with will21. Passive Future22. Going to23. Reported Speech (reporting verb in the present)24. Reported Speech (reporting verb in the past)

185.


25. Conditional Clauses (1st and 2nd)26. Conditional Clauses (3rd) 27. Relative clauses / defining28. Relative clauses / non-defining29. Time clauses with future meaning30. Clauses of purpose31. Wish32. Question-tags

9. Német középszintű érettségi vizsga :TÉMAKÖRÖK:1. Személyes vonatkozások, család2. Ember és társadalom3. Környezetünk4. Iskola5. A munka világa6. Életmód7. Szabadidő, művelődés, szórakozás9. Utazás, turizmus10.Tudomány és technika NYELVTANI KÖVETELMÉNYEKA.Morphologie1. DAS VERB Das finite und infinite Verb, Konjugation Tempusformen Präsens, Präteritum, Perfekt, Plusquamperfekt, Futur. Hilfsverben der Zeitformen Modus Indikativ, Imperativ, Konjunktiv II Hilfsverben der Modalität Trennbare und untrennbare Verben Reflexive Verben Aktiv und Passiv Valenz der Verben, Funktionsverbgefüge PARTIZIPIEN Partizip Präsens, Partizip Perfekt SUBSTANTIV Genus, Numerus, bestimmter unbestimmter , negierender Artikel Kasus, Deklination Numerus, P luralbildung, Substantivierung, Valenz der Substantive ADJEKTIV

186.


Gebrauch des Adjektivs als Prädikat, als Adverb, als Attribut, als Apposition Adjektivdeklination,Komparation, Valenz der Adjektive NUMERALIEN ADVERBIEN PRONOMINA PRäPOSITIONEN KONJUNKTOREN PARTIKELN WORTBILDUNGB.SYNTAX SATZBAU SATZRAHMEN, SATZGLIEDER DER ZUSAMMENGESETZTE SATZ SATZTYPEN Aussagesatz, Fragesatz, Aufrufesatz, Wunschsatz, Relativsatz Konditionalsatz, Konzessivsatz, Komparativsatz , Temporalsatz, Finalsatz, Kausalsatz.--------------------------------------------------------------------------------Lieblingssong auf's Handy laden oder Display aufpeppen - bei MSN gibt's jetzt auch polyphone Klingeltöne & farbige Logos! Hier klicken10. Olasz nyelv középszintű érettségi vizsga Témák: Személyes vonatkozások, - A vizsgázó személye, életrajza, életének állomásai család

- Családi élet, családi kapcsolatok- A családi élet mindennapjai, otthoni teendők- Személyes tervek

Ember és társadalom - Az ember külső és belső jellemzése- Baráti kör- Női és férfi szerepek- Ünnepek- Öltözködés, divat- Vásárlás, szolgáltatások- Hasonlóságok és különbségek az emberek

között

Környezetünk - Otthon, lakóhely és környéke- A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások,

szórakozási lehetőségek- A városi és a vidéki élet összehasonlítása- Növények és állatok a környezetünkben- Környezetvédelem szűkebb környezetünkben: Mit tehetünk környezetünk vagy a természet megóvásáért?- Időjárás

187.


Az iskola - Saját iskola bemutatása, - Tantárgyak, órarendek, érdeklődési kör,

tanulmányi munka- A nyelvtanulás, nyelvtudás szerepe,

fontossága- Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei,

iskolai hagyományok

A munka világa - Diákmunka, nyári munkavállalás- Pályaválasztás, továbbtanulás

Életmód - Napirend, időbeosztás- Az egészséges életmód (a helyes és helytelen

táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás)

- Étkezési szokások a családban- Ételek, italok- Étkezés iskolai menzán, éttermekben- Gyakori betegségek, sérülések, baleset- Gyógykezelés, orvos

Szabadidő, művelődés, - Szabadidős elfoglaltságok, hobbykszórakozás - Színház, mozi, koncert, kiállítás

- Sportolás- Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép,

Internet- Kulturális események

Utazás, turizmus - A tömegközlekedés- Nyaralás itthon, külföldön- Utazási előkészületek, megszervezés- Az egyéni és társas utazás előnyei és

hátrányai

Tudomány és technika - Népszerű tudományok, ismeretterjesztés,- A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben

Nyelvtani szerkezetek:

I. FONETICA:1. Suoni vocali, dittonghi, consonanti2. Alfabeto3. Pronuncia4. Accento della parola, accento della frase5. Intonazione6. Ortografia7. Divisione delle parole in sillabe

I. MORFOLOGIA1. Il verbo

188.


1.1. Infinito1.2. Indivativo Presente1.2.1.Coniugazione dei verbi regolari1.2.2.Coniugazione dei piú importanti verbi irregolari1.2.3.Coniugazione dei verbi riflessivi1.2.4.C’é, ci sono1.2.5.Coniugazione dei verbi modali1.2.6.Verbi impersonali1.2.7.Forme semplici del soggetto generale1.3. I tempi passati dell’indicativo1.3.1.Passato prossimo1.3.2. Imperfetto1.3.3.Trapassato prossimo1.3.4.Passato remoto1.4. Futuro1.4.1.Semplice1.4.2.Anteriore1.5. Congiuntivo1.5.1.Presente1.5.2.Passato1.5.3. Imperfetto1.5.4.Trapassato1.6. Condizionale1.6.1. Presente1.6.2. Passato1.7. Gerundio1.7.1. Semplice1.7.2. Composto1.7.3. Stare+gerundio

1.8. Imperativo1.8.1.Positivo1.8.2.Negativo1.8.3.Forma pronominali1.9. Passivo1.9.1.Con il verbo essere1.9.2.Con il verbo venire1.9.3.Con il verbo andare

2. L’ARTICOLOI.1. DeterminativoI.2. IndeterminativoI.3. Partitivo

3. IL SOSTANTIVO3.1. Genere e numero3.2. L’uso dell’articolo determinativo e quello dell’articolo indeterminativo davanti al sostantivo3.3. Genere e plurale dei piú frequenti sostantivi irregolari

189.


4. L’AGGETTIVO4.1. Accordo dell’aggettivo con il sostantivo4.2. Troncamento di „bello”, „buono”, „santo” davanti al sostantivo4.3. Gradi di comparazione4.4. Gradi superlativo assoluto4.5. Aggettivo come avverbio4.6. Forme particolari di gradazione

5. I NUMERALI5.1. Cardinali e ordinali5.2. Etá, data5.3. Ora

6. I PRONOMI6.1. Pronomi personali nominativi6.2. Pronomi personali accusativi e dativi in forma atona6.3. Raggruppamento dei pronomi personali atoni (combinati)6.4. Pronomi personali accusativi e dativi in forma tonica6.5. Particelle avverbiali e pronominati „ne”, „ci”, „vi”6.6. Pronomi interrogativi6.7. Pronomi dimostrativi, troncamento del pronome „quello”6.8. Pronomi indefiniti6.9. Pronomi riflessivi6.10. Pronomi possessivi6.11. Forme semplici dei pronomi relativi6.12. Pronome reciproco

7. L’AVVERBIO7.1. Avverbio di luogo e tempo7.2. Avverbi di modo7.3. Comparazione degli avverbi qualificati7.4. Formazione degli avverbi qualificati da aggettivi8. LE PREPOSIZIONI8.1. Preposizioni semplici8.2. Preposizioni articolate8.3. Verbi e espressioni piú frequenti con preposizioni8.4. Altri verbi e espressioni con preposizioni

9. LE CONGIUNZIONI

10. LE ESCLAMAZIONI

II. LA SINTASSI1. Proposizione semplice, l’accordo del predicato verbale col soggetto2. Predicato composto3. Proposizione dichiarativa, l’ordine delle parole nella proposizione

190.


4. Proposizione affermative e negative5. Proposizione interrogativa, esclamativa, imperativa6. Concordanza dei tempi del modo indicativo7. Concordanza dei tempi del modo congiuntivo8. Discorso diretto e indiretto del modo indicativo9. Discorso diretto e indiretto del modo congiuntivo10. Forme implicite con preposizioni „a”, „per”, „di” e infinito11. Forme implicite con gerundio semplice12. Forme implicite con gerundio composto, infinito passato ,participio

passato13. Periodo ipotetico

11. Francia nyelv érettségi vizsga témakörök középszinten:

1.Személyes vonatkozások,család2.Ember és társadalom3.Környezetünk4.Az iskola5.A munka világa6.Életmód7.Szabadidő,művelődés,szórakozás8.Utazás,turizmus9.Tudomány és technika

191.


Nyelvtani szerkezetek középszinten:

1.La présentation2.La personne3.L’actualisation du nom commun4.L’affirmation et la négation5.L’interrogation et la forme interrogative,l’interrogation indirecte et le discours indirect6.La qualification7.La situation dans l’espace8.La situation dans le temps et la vision du procès9.Argumentation et opérations logiques10.L’approche sémantique du procès

12. Informatika középszint érettségi témakörök1. Információs társadalom

A kommunikációA kommunikáció általános modelljeInformációs és kommunikációs technológiák és rendszerek

2. Információ és társadalomAz informatika fejlődéstörténete Informatikai alapismeretek – hardver

3. Jelátalakítás és kódolásAnalóg és digitális jelekAz adat és az adatmennyiségBináris számábrázolás

192.


4. A számítógép felépítéseA Neumann-elvű számítógépekA (személyi) számítógép részei és jellemzőik: Központi feldolgozó egység, memória, buszrendszer, interfészek (illesztő), ház, tápegység, alaplapA perifériák típusai és főbb jellemzőik: bemeneti eszközök, kimeneti eszközök, bemeneti/kimeneti eszközök, háttértárakA (személyi) számítógép részeinek összekapcsolása és üzembe helyezéseHálózatokInformatikai alapismeretek – szoftver

5. Az operációs rendszer és főbb feladataiAz operációs rendszerek (fajtái) részei és funkciói, az operációs rendszer felhasználói felületeKönyvtárszerkezet, könyvtárak létrehozása, másolása, mozgatása, törlése, átnevezéseÁllományok típusai, keresés a háttértárakonÁllománykezelés: létrehozás, törlés, visszaállítás, másolás, mozgatás, átne-vezés, nyomtatás, megnyitásAz adatkezelés eszközei: Tömörítés, kicsomagolás, archiválás, adatvédelemA szoftver és a hardver karbantartó (segéd)programjai: víruskeresés és -irtás, víruspajzs, lemezkarbantartás, …A hálózatok működésének alapelvei, hálózati be- és kijelentkezés, hozzáférési jogok, adatvédelemInformációs hálózati szolgáltatások

6. Kommunikáció az InternetenElektronikus levelezési rendszer használataÁllományok átviteleWWWKeresőrendszerekTávoli adatbázisok használata

7. DokumentumokNyomtatott dokumentumokNem nyomtatott dokumentumok, illetve adathordozók (kazetta, diakép, film, CD, mágneslemez, DVD)

8. Gyakorlat (Excel, Word, Power Point, Acces, E-mail)

13 . Dráma középszintű érettségi témakörök(A szóbeli vizsga elméleti részének témakörei)

1. Csehov és Ibsen, a polgári dráma kialakulása és jellemzői (Három nővér, Nóra)2. Shakespeare egy tragédiájának elemzése (Hamlet)3. Shakespeare egy vígjátékának elemzése (Szentivánéji álom)4. Moliére vígjátékai (Tartuffe)

193.


5. Magyar színháztörtének 1790-18676. Vörösmarty színháza a Csongor és Tünde7. Molnár Ferenc színháza (Liliom, Testőr, Játék a kastélyban)8. Dramaturgiai alapfogalmak bemutatása egy szabadon választott drámán9. Egy szabadon választott színházi alkotó munkásságának ismertetése10. Egy szabadon választott színházi előadás értő elemzése, bemutatása11. Egy szabadon választott mai magyar dráma elemzése12. Az ókor színháza, egy görög tragédia és egy római komédia elemzése13. A középkor színháza, moralitások, misztériumjátékok, a commedia

dell’arte14. Színházi szakmák bemutatása15. Brecht színháza (A kaukázusi krétakör)16. Örkény István és a groteszk (Pisti a vérzivatarban)17. A modern amerikai dráma és színház (E. O’Neill: Utazás az éjszakába,

Amerikai Elektra)18. Egy színmű több előadásának összehasonlító elemzése (Csehov: Sirály)19. Gyermekszínház Magyarországon 20. Mozgásszínház Magyarországon

14. Középszintű érettségi vizsga rajz és vizuális kultúra

A. ALKOTÁS

1. Vizuális eszközök194.


Témák

1.1. Vizuális nyelv1.1.1.Vizuális nyelv alapelemei- Vonal- Sík- és térforma- Tónus, szín- Tér

1.1.2.A vizuális nyelvi elemek viszonyai- Kompozíció, (konstrukció)- Kontraszt, harmónia

1.1.3.Vizuális nyelv és kontextus

1.2. Technikák- rajzolás- festés- kollázs- nyomtatás- makettezés- további technikák

2. TevékenységszintekTémák

2.1. Ábrázolás, látványértelmezés2.1.1.Formaértelmezés- arány- forma, alak, karakter- szerkezet, felépítés, működés

2.1.2.Térértelmezés- téri helyzetek- nézőpont- térmélység- térábrázolási konvenciók

2.1.3.Színértelmezés- szín- és fényviszonyok

2.1.4.Mozgásértelmezés

2.2. Megjelenítés, közlés, kifejezés, alkotás- térviszonyok- kompozíció- színhatás- érzelmek

195.


- folyamat, mozgás, idő- kép és szöveg- vizuális információ- tárgyak és környezet

B. BEFOGADÁS

1. Vizuális eszközök Témák

1.1. Megjelenítés sajátosságai- Vizuális nyelvi elemek- Térábrázolási módok- Vizuális minőségek- Látványértelmezés- Kontraszt, harmónia- Kontextus

1.2. Technikák

2. Tevékenységterületek Témák

2.1. Vizuális kommunikáció- folyamat, mozgás, idő- kép és szöveg- vizuális információ- tömegkommunikáció- médiakategóriák- fotó, mozgókép

2.2. Tárgy- és környezetkultúra- forma- és funkcióelemzés- tervezési folyamat- kézműves és ipari tárgykultúra- népművészet

15. Művészettörténet érettségi követelmények

196.


A MŰVÉSZETTÖRTÉNET ÉRETTSÉGI CÉLJA:Annak megállapítása, hogy a vizsgázó készségszinten felismer-e a leghíresebb legkiemelkedőbb alkotásokat, azaz a megfelelő mennyiségű vizuális ismeret birtokában van-e. Rendelkezik-e azzal a jártassággal, hogy meghatározza az egyes alkotások melyik korszakhoz, mely stíluskörhöz tartoznak. A középszintű érettségi vizsga esetén cél leméri, hogy a tanuló rendelkezik-e a választott tantárgyból egy általános ismeretanyaggal, kellő mértékű jártassággal a fogalomalkotás és elemzés terén. Ismeri-e az adott stílusirányzatok jellemzőit, felismeri-e a legfontosabb alkotásokat, képes-e arra, hogy azokat stíluskritikai módszerekkel elhelyezze a művészettörténet korszakaiban. Az egyes művek elemzése során önállóan ki tudja fejezni a stílus, a forma-, funkció és forma – tartalom összefüggéseit. Képes-e arra, hogy az elsajátított ismeretek segítségével tájékozódjon a különböző művészeti ágak, művészeti műfajok és stílusok között. Felismeri-e és értelmezni tudja-e az ide tartozó alkotásokat.

Az érettségi vizsga tartalmi követelményei:

A vizuális eszközök fajtáinak felismerése és helyes használata a képelemzések során

Művészeti technikákA művészetben használt alkotói technikák felismerése

A tömegkommunikáció és a média eszközeiA fotó és mozgókép műtípusainak ismerete

Tárgy és környezetének kapcsolataA különböző korokból és kultúrákból származó tárgyak, objektumok stílusjegyeinek ismerete, ezek alapján történő besorolása, funkció- és forma elemzés.

Művészeti ágak és műfajokA művészeti ágak (képzőművészet, iparművészet, építészet) legfontosabb jellemzőinek ismerete.

Művészettörténeti korszakok, stíluskorszakok és művészetföldrajzi területekLegfontosabb jellemzők ismerete, a legfontosabb alkotók és alkotások ismerete, felismerése és stílus meghatározása. A műelemző módszerek ( stílustörténeti, forma- funkció, forma-tartalom, összehasonlító ikonográfia) ismerete és használata.

Őskor művészeteMezopotámia művészeteEgyiptom művészeteGörög művészetRómai művészetÓkeresztény művészetBizánc és az iszlám világ művészeteNépvándorláskor művészete

197.


Román kor művészeteGótika művészeteReneszánsz művészeteBarokk művészetKlasszicizmus és romantikaRealizmusImpresszionizmus és posztimpresszionizmusSzázadforduló művészete: szimbolizmus és szecesszióAvantgarde irányzatok a XX. század elején: fauve, expresszionista, kubista, futurista, dadaistaXX. század építészetének irányzatai: a Bauhaus, De Stijl, funkcionalista, purista, organikus építészet jellemzőiMűvészetek a két világháború között: a szürrealista iskola, geometrikus és lírai absztrakcióMűvészet a II. Világháború után: neoavantgarde irányzatok: informel, tasizmus, gesztusfestészet, kalligráfia, tudományos technicista irányzatok, op-art, kinetika, minimal art, poszt painterly abstraction, konceptuális művészet, transzavantgarde és posztmodern irányzatok, akcióművészet, fluxus, body-art, process-art, mail-art, magánmitológiák

198.


16 . Testnevelés középszintű érettségi vizsga

I. A középszintű szóbeli vizsga javasolt témakörei az „A” tételekhez

• Az olimpiai játékok eredete, története, kialakulásának körülményei.- Ókori és újkori olimpiák- Magyarok az olimpiai versenyeken.- Olimpiai szimbólumok

• Az általános és középiskolás korú gyerek testi fejlődésének és mozgásos cselekvőképességének kapcsolata- Az iskolaérettség feltételei.- Testsúly, testmagasság.- A serdülőkor problémái.- A két nem teljesítménykülönbségei.- Az életkornak megfelelő optimális sportág kiválasztásának

szempontjai.- Az életkornak megfelelő terhelhetőség.

• A testmozgás szerepe az egészséges életmód kialakításában.- A mozgás pozitív hatásai.- Helyes életritmus kialakítása.- Mozgásszükséglet az életkornak megfelelően

• A testmozgás, a sport szerepe a személyiség fejlesztésében- A testnevelés és a sport komplex személyiségfejlesztő hatása.- Szenvedélybetegségek veszélyei.- Az egyéni és a csapatsportok hatása a személyiségfejlődésre.- Az „egészséges” közösség visszatartó ereje.- A sportágak és a kondicionális képességek kapcsolata.- Erő, állóképesség, gyorsaság, ügyesség, ízületi mozgékonyság

• Az iskolai testnevelés célja és feladatai.- A helyes testtartás.- A mozgás fontosságának tudatosítása.- A testmozgás megszerettetése, az életmód részévé tétele.- Testi képességek és lelki tulajdonságok alakítása

• A bemelegítés szerepe és lehetőségei.- A szervezet előkészítése a terhelésre, sérülések elkerülése, stb.- Mikor, mennyi ideig, milyen módon?- A bemelegítés megválasztása az azt követő testmozgásnak

megfelelően.

• A tantervben előírt sportjátékok alapvető jellemzői.199.


- Pályaméretek, labda típusa, játékosok szám, játékidő.- Alapvető szabályok.- Összehasonlító jellemzésük.

• „Az atlétika a sportok királynője.”- A kijelentés értelmezése.- Atlétikai versenyszámok.- A futó-, az ugró- és a dobószámok kapcsolata az alapvető

kondicionális képességekkel.- Az atlétika és más sportágak kapcsolata.

• A torna oktatásának fontossága az iskolai testnevelésben.- Szerepe a helyes testtartás kialakításában.- Fegyelmezett mozgásra nevelés.- Esztétikus mozgás kialakítása.- Speciális képességfejlesztés – a felsőtest izomzatának fejlesztése,

ritmusképesség … stb.- Női és férfi tornaszerek.-- Baleset- megelőzés – segítségadás … stb.

• Az úszás jelentősége az ember életében. - Az úszás és az életkorok kapcsolata.- Hatása az emberi szervezetre.- Úszásnemek és kapcsolatuk a helyes testtartással- deformitások

megelőzése, javítása.- Az uszodai és a szabadvízi úszás különbségei.- Az higiénéjének ismerete.

• Egy természetben űzhető sportág bemutatása.- A sportág lényege.- Az időjárás és a helyszín szerepe.- A sportághoz szükséges felszerelések és azok karbantartása.- Baleset- megelőzés.

• A ritmikus sportgimnasztika szerepe a harmonikus mozgás kialakításában.- A mozgás és a zene összhangja.- A harmonikus mozgás, mint esztétikai élmény.- Versenyszámai és kéziszerei.

• A küzdősportok és az önvédelem.- Előkészítő játékok.- Speciális képességek fejlesztése.- Egy küzdősport ismertetése – a küzdés módja, felszerelés, fontosabb

szabályok stb.

• Egy szabadon választott sportág bemutatása.- Jellegzetességének, fontosabb szabályinak ismertetése.- Felszerelés.

200.


- A sportág kapcsolata a képességfejlesztéssel.

II. A középszintű gyakorlati vizsga tartalma

1. Mászás, függeszkedésgimnasztikai gyakorlat

2. Torna

TalajtornaSzekrényugrásGerendaFelemáskorlátRitmikus gimnasztikaGyűrűNyújtóPárhuzamos korlát

3. Sportjátékok

KézilabdaKosárlabdaLabdarúgásRöplabda

4. Atlétika

60 m síkfutás – 2000 m síkfutásTávolugrás – magasugrásSúlylökés – kislabda hajítás

5. Választott sportág

úszás – küzdősportok, önvédelem

201.


VII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

A Pedagógiai program felülvizsgálatát, módosítását az iskola igazgatója a fenntartó és a nevelőtestület –minősített többséggel(50%+1 fő) - egyaránt kezdeményezheti. A módosítások elfogadása a törvényi rendelkezések értelmében a nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik, melyek életbelépése a fenntartó jóváhagyásával történik.A Helyi Pedagógiai Program érvényességi ideje a fenntartói elfogadás időpontjáról 2011. augusztus 31-ig tart.Következő módosítás időpontja: 2009. augusztus 31.Nyilvánosságra hozatala: a fenntartói jóváhagyást követő 30 napon belül az intézmény könyvtárában, titkárságán és honlapján ( [email protected] ) helyezzük el.A Pedagógiai Program módosításait az elfogadást követő első szülői értekezleteken ismertetjük a szülőkkel.

202.

mailto:[email protected]


VIII. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK

A pedagógiai program elfogadása és jóváhagyása

1.1. Az Arany János Általános Iskola és Gimnázium Pedagógiai Programját az iskolai diákönkormányzat _____év_______________hó____napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta.

Kelt: __________________________

______________________DÖK elnök

1.2. Az Arany János Általános Iskola és Gimnázium Programját a Szülői Munkaközösség ______ év_____________hó_____napján megtartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta.

Kelt: __________________________

______________________az iskolai SZMK elnöke

1.3. Az Arany János Általános Iskola és Gimnázium Pedagógiai Programját a nevelőtestület ülésén megtárgyalta és elfogadta.

Kelt: __________________________

______________________ dr. Horváthné dr. Hidegh Anikó

igazgató203.


1.4. Százhalombatta Város Önkormányzatának Képviselőtestülete az Arany János Általános Iskola és Gimnázium Pedagógiai Programját ______év__________hó_____napján tartott ülésén _________ szám alatt jóváhagyta.

Kelt: _______________________________________________

Vezér Mihály

Polgármester

IX. FELHASZNÁLT IRODALOM

1. Abádi Nagy Zoltán: felmérés az idegennyelvi lektorátusok helyzetéről Modern Nyelvoktatás, 2003. 4. sz. 47-69. l.2. A többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény A közoktatásról3. A kerettantervek alkalmazása.

Hogyan vizsgáljuk felül a pedagógiai programokat? OM Bp. 2000.4. Az értékközvetítő és képességfejlesztő program részletes tantervei.

ELTE Képességfejlesztés Országos Központja, Törökbálint, 1996-97.5. Az értékközvetítő és képességfejlesztő program tantárgy- és óratervei.

ÉKP Központ, Pápa, 2000.6. Bognár Anikó: A két tanítási nyelvű oktatás: Tizenkét "nem tucat" év a

magyar közoktatásban 1987-1999. Modern Nyelvoktatás, 6. évfolyam 1. szám

56-63. l. 7. Hajdú Nikoletta: A többnyelvűség és a több nyelvű oktatás; Új

Pedagógiai Szemle, 2005. 3.sz. 30. l. 8. Hegedűs József: Az idegennyelv-tanulás néhány elméleti kérdése;

Modern nyelvoktatás 4. évfolyam 4. sz. 11-19. l. 9. Vidákovich Tibor: A kéttannyelvű oktatás és a kognitív kompetencia

néhány 204.


Összefüggése; Modern nyelvoktatás 9. évfolyam 2-3. sz. 14-24. l. 10. Zsolnai József: Az értékközvetítő és képességfejlesztő pedagógia.

ÉKP Központ- Holnap Kkt. Tárogató Kiadó Bp., 1995. 11. Zsolnai József: Bevezetés a Pedagógiai gondolkodásba. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 1996. 12. Tompáné Balogh Mária: Módszertani segédanyag a Pedagógiai program felülvizsgálatához, módosításához.

Pauz-Westermann Könyvkiadó Kft. Celldömölk 2001.

X. MELLÉKLETEK

205.


206.

Documents

Arany János Általános Iskola és Gimnáziumarany.battanet.hu/userfiles/file/2007/pedprog_071220.doc · Web viewNagyon nagy az érdeklődés a Kőrösi Csoma Sándor Általános