02.

1

FELADAT LEÍRÁSA

Nehézségi fokozat:

1 2 3 4 5

Nehezítő tényezők:

szakkifejezések,

a szöveg „töménysége”,

az olvasottak gyakorlatba való átültetése.

Műfaja: ismeretterjesztő szakmai szöveg

Feladat célja:

néhány típusfeladat áttekintése, begyakorlása,

koncentráció- és memóriafejlesztés.

Módszertani TIPP

Megoldás közben érdemes betartani a feladatok eredeti sorrendjét. A feladatok ugyanis az

elmélet elsajátításától haladnak, a megszerzett tudás ellenőrzésén keresztül egészen a

gyakorlati alkalmazásig.

Az első feladatban szereplő módszer más szövegeknél is alkalmazható. Lényege a következő:

a szöveget egyszer átolvassuk lassan, figyelmesen;

aztán egy-egy gondolategységet (néhány, azonos problémakörbe tartozó bekezdést)

olvasunk el újra – aprólékosan, értőn (immár a teljes szöveg ismeretében);

egy gondolategység elolvasását követően, emlékezetből (nem nézzük meg újra a

szöveget!) oldjuk meg a feladatot;

újabb gondolategységet olvasunk át;

újabb kérdésekre válaszolunk emlékezetből;

stb.

Ez a technika fejleszti: a koncentrációt, az értő olvasás képességét, valamint a memóriát

(felidéző képességet).

A szövegértés alapjául választott szöveg érettségi tételként is felhasználható a szóbelire

való felkészülésnél.

Témakör: A nyelvi szintek

Tételcím: A morfémák, szóelemek szerepe és helyes használata a szóalak felépítésében, a

szószerkezetek alkotásában

TANTÁRGY SZINT TÍPUS

Magyar nyelv és irodalom Középszint Szövegértési teszt

02.

2

Ahogy a szöveget mondatokra, úgy a mondatokat szavakra bonthatjuk tovább. A mondat legtöbb

szava szintén tovább bontható kisebb részekre, szóelemekre. Szóelemnek vagy morfémának a

nyelv legkisebb, jelentéssel bíró egységét nevezzük.

Szóelemek építik fel a szóalakot. A szóalak a mondat építőeleme: nem más, mint a szónak a beszéd

mondataiban megjelenő alakja. Vannak szóalakok, amelyek csak egy szóelemből állnak (pl. szép),

míg másokhoz újabb szóelemek kapcsolódhatnak (pl. szépség, szépséges, szépirodalom). Két főbb

csoportját különböztetjük meg a szóelemeknek: a szótöveket (tőmorfémák) és a toldalékokat

(toldalékmorfémák).

A szóelemeket több szempont alapján, így például alakváltozatuk szerint is csoportosíthatjuk. Az

egyalakú szótöveknek toldalékolást követően sem változik meg az alakjuk (pl. város/város-ban).

Az egyalakú toldalékoknak szintén csak egy változatuk van, ezért hangrendileg nem illeszkednek a

szótőhöz (pl. az -ért, -ig határozóragok). A többalakú szótövek bizonyos toldalékokkal

összekapcsolódva megváltoznak. A többalakú töveknek mindig van egy főváltozatuk (pl. alma, hó,

eper, alszik) és egy (pl. almá-, hav-, epr-) vagy több (pl. alud-/al-/alv-) mellékváltozatuk is. A

tőmorfémák főváltozata a szótári szótő, mellékváltozatuk pedig a nem szótári szótő (pl. sár/sar-,

eper/epr-). Többalakú toldalék a -ban/-ben rag vagy a -ság/-ség képző.

Ha alaki önállóság szerint vizsgáljuk a szóelemeket, szabad, félszabad és kötött morfémákról

beszélhetünk. A szabad morfémák alakja önálló, más morfémáktól függetlenül is előfordulhatnak a

mondatban. Szabad morféma csak szótári szótő lehet (pl. konyha, sárga, lát). A félszabad

morfémák is önálló alakkal rendelkeznek, azonban csak egy másik morfémával együtt nyernek

jelentést (pl. alatt – asztal alatt). Ilyenek pl. a viszonyszók. A kötött morfémák kizárólag egy másik

morfémához kapcsolódva fordulhatnak elő. Olyannyira szoros ez a kapcsolat, hogy a kötött

morfémák alaki önállóságukat is elveszítik, azaz egybeírjuk őket a morfémával. Ide tartoznak a

toldalékok, valamint a nem szótári szótövek (pl. -t, -m; csokr-, almá-, löv-, feksz-).

Végül jelentésük szerint csoportosítva a szóelemeket azt láthatjuk, hogy egy részüknek tartalmas

fogalmi jelentése van. Ez azt jelenti, hogy a morféma mögött egy fogalom áll. Ilyen jelentése csak

a tőmorfémának lehet (pl. nevet, vidám, álom, tüstént, négy, forg-). Vannak olyan morfémák is,

melyek elvont nyelvtani viszonyt fejeznek ki. Viszonyjelentése a toldalékoknak (pl. vár-ban), illetve

egyes tőmorfémáknak (a viszonyszóknak pl. vár mellett) van. Egyes morfémák a jelentésüket csak

a konkrét beszédhelyzetben nyerik el (pl. jaj, izé, sicc, hajrá, íme), míg mások a beszélőnek a

mondat tartalmához való hozzáállását jelzik (pl. bizonyára, még, bárcsak, vajon, alig, csakugyan,

feltehetőleg). Ilyen jelentésük a mondatszóknak és a módosítószóknak van.

A toldalékok kötött morfémák: azaz a mondatban önállóan nem fordulhatnak elő, mindig egy

szótőhöz kapcsolódnak. A toldalékok feladata a szó jelentésének, mondatbeli szerepének

megváltoztatása, módosítása, valamint különböző nyelvtani viszonyok kifejezése lehet. Három

nagy csoportjuk van: a képzők, a jelek és a ragok. Kapcsolódásuk sorrendjét szabályok határozzák

meg.

A képzők révén mindig új szó jön létre. A képzők nemcsak a szó jelentését, de akár a szófaját is

megváltoztathatják (pl. hajó – főnév, hajóz – ige). Mindig a szótő után, az első helyen állnak (pl.

A SZÓELEM (MORFÉMA)

02.

3

vár+hat+t+am). Előttük nem, utánuk azonban állhatnak jelek és rag is (pl. emel+get+né+m). Egy

szótőhöz több képző is kapcsolódhat (pl. tud+atlan+ság+om).

A jelek kapcsolása révén nem jön létre új szó, de újabb jelentésárnyalattal gazdagíthatják a szótő

eredeti jelentését (pl. a múlt idő jele, a birtokviszony jele). A jelek mindig a képzők után és a ragok

előtt állnak. Egynél több is kapcsolódhat belőlük a tőhöz (pl. kert+jei+m+ben).

A ragok jelölik ki a szavak egymás közötti viszonyát és mondatbeli szerepét. A szavakat a ragok

segítségével tudjuk mondattá fűzni. Mindig a szó végén helyezkednek el, azaz zárómorfémák. Egy

szóhoz mindig csak egy rag kapcsolódhat.

A szótövek és a toldalékok között egyes szóalakokban rövid magánhangzó (a–e, o–ö) jelenik meg.

Ezek a kiejtést segítő, ún. kötő- vagy előhangzók. E hangoknak köszönhetően hidalja át nyelvünk

a mássalhangzók torlódását (pl. ház+ak, nép+ek, eltör+ök, hoz+ok).

A jelek és ragok rendszerébe tartozik az ún. zéró morféma is. A zéró morféma hiánnyal jelöl, azaz:

„az a jele, hogy nincsen jele”. Ha például a múltról beszélünk, a múlt idő jelét használjuk (pl. vár-

t-uk), a jövő időt a fog segédige és a főnévi igenév használatával fejezzük ki (pl. várni fogjuk).

Jelen időben azonban nem használunk időjelet (pl. vár-Ø-juk). Azaz: a jelen időt ez a hiány jelzi.

Forrás: Fráter Adrienn: Magyar nyelv a középiskolák számára – 9., Mozaik Kiadó – Szeged, 2010,

62–63. o.

02.

4

FELADATOK

VILLÁMKÉRDÉSEK:

OLVASD EL ÚJRA FIGYELMESEN AZ ELSŐ KÉT BEKEZDÉS SZÖVEGÉT, AZTÁN VÁLASZOLJ

EMLÉKEZETBŐL A KÉRDÉSEKRE!

1. Mit nevezünk szóelemnek vagy morfémáknak?

______________________________________________________________________________

______________________________________________________________________________

2. Mik a szóalakok építőelemei?

______________________________________________________________________________

______________________________________________________________________________

3. Hány elemből állhatnak a szóalakok?

______________________________________________________________________________

______________________________________________________________________________

4. Melyek a szóelemek főbb csoportjai?

______________________________________________________________________________

______________________________________________________________________________

02.

5

MOST OLVASD ÁT ÚJRA FIGYELMESEN A 3., 4. ÉS 5. BEKEZDÉS SZÖVEGÉT, AZTÁN VÁLASZOLJ

EMLÉKEZETBŐL A KÉRDÉSRE!

JELÖLD A HELYES VÁLASZT!

5. Milyen szempontok szerint csoportosíthatjuk a szóelemeket?

a) Szóalakok, alaki önállóság és jelentés szerint.

b) Alakváltozat, kapcsolódási sorrend és jelentés szerint.

c) Alakváltozat, alaki önállóság és jelentés szerint.

OLVASD ÁT ISMÉT AZ 5. BEKEZDÉST, LASSAN, FIGYELMESEN! MAJD VÁLASZOLJ EMLÉKEZETBŐL A

KÉRDÉSEKRE!

JELÖLD A HELYES VÁLASZT!

6. Melyik morfématípusnak van fogalmi jelentése?

a) Csak a tőmorfémáknak.

b) Csak a toldalékmorfémáknak.

c) A tő- és toldalékmorfémáknak egyaránt.

7. Mely morfémák fejeznek ki nyelvtani viszonyjelentést?

a) Csak a toldalékmorfémák.

b) A toldalékmorfémák és egyes tőmorfémák (viszonyszók).

c) Egyik sem.

8. Mely morfémák teljes jelentése függ a konkrét beszédhelyzettől?

a) A mondatszók (pl. hajrá, sicc, íme).

b) A kötőszók (pl. hogy, és).

c) A módosítószók (pl. talán, bizonyára).

9. Mely morfémák fejezik ki a beszélőnek a mondat tartalmához való viszonyát?

a) A szervetlen mondatrészek (pl. szia).

b) A mondatszók (pl. Hajrá!).

c) A módosítószók (pl. természetesen).

02.

6

OLVASD EL ÚJRA A 6. BEKEZDÉST, ÉS EZ ALAPJÁN VÁLASZOLJ EMLÉKEZETBŐL A KÖVETKEZŐ

KÉRDÉSEKRE!

10. A szó melyik egységéhez járulnak a toldalékok?

______________________________________________________________________________

______________________________________________________________________________

11. Mi alapján kapcsoljuk egymáshoz a különféle toldalékfajtákat?

______________________________________________________________________________

______________________________________________________________________________

12. Mi a toldalékok feladata? (Legalább két funkciót említs!)

______________________________________________________________________________

______________________________________________________________________________

13. Milyen toldalékcsoportokat különböztetünk meg?

______________________________________________________________________________

______________________________________________________________________________

OLVASD ÁT ÚJRA A 7., 8. ÉS 9. BEKEZDÉSEKET FIGYELMESEN, MAJD VÁLASZOLJ EMLÉKEZETBŐL A

KÉRDÉSEKRE!

JELÖLD A HELYES VÁLASZT!

14. Mi az a sajátosság, amit mindenképp megváltoztat egy képző a szóban?

a) A jelentését.

b) A szófaját.

c) A szó jelentését és szófaját egyaránt.

02.

7

15. Hol helyezkednek el a képzők a szóalakban?

a) A szótő után.

b) A szótő előtt.

c) A szó legvégén.

16. Hány képző járulhat egy szótőhöz?

a) Kizárólag egy.

b) Legfeljebb kettő.

c) Kettőnél több is járulhat hozzá.

17. Mik állhatnak a képző előtt?

a) Jelek.

b) Ragok.

c) A szótő.

18. Mi állhat a képző után?

a) Csak jelek.

b) Jelek és ragok.

c) Kizárólag ragok.

19. Mi a feladatuk a jeleknek?

a) Egy új szó létrehozása.

b) A szó új jelentésárnyalattal való gazdagítása.

c) Viszonyjelentés kifejezése.

20. Mi a ragok feladata?

a) A szavak mondatbeli szerepének jelölése.

b) A szavak új jelentésárnyalattal való ellátása.

c) A hiánnyal való jelölés.

02.

8

21. Hol helyezkednek el a ragok a szóalakban?

a) A szó elején.

b) A szó végén.

c) A szó előtt.

22. Milyen sorrendben követhetik egymást a toldalékfajták?

a) Képző, rag, jel.

b) Jel, rag, képző.

c) Képző, jel, rag.

23. Melyik toldalékfajtából vehet fel a szóalak akár többet is?

a) Csak a képzőkből.

b) Csak a jelekből.

c) Képzőkből és jelekből egyaránt.

VÉGÜL OLVASD ÁT A 10. ÉS 11. BEKEZDÉST, ÉS OLDD MEG A FELADATOKAT EMLÉKEZETBŐL!

24. Mit jelent a „zéró morféma” kifejezés?

______________________________________________________________________________

______________________________________________________________________________

25. Mi a feladata az ún. kötő- vagy előhangzónak?

______________________________________________________________________________

______________________________________________________________________________

02.

9

EGYSZERŰ FELELETVÁLASZTÁS:

DÖNTSD EL, HOGY MELY KÉPLET FELEL MEG AZ ALÁBBI SZÓALAKOKNAK! (T = SZÓTŐ, K = KÉPZŐ,

J = JEL, R = RAG, IK = IGEKÖTŐ)

1. rántsd

a) T + J + R

b) T + K + R

c) T + K + K

2. eltörtem

a) IK + T + J + R

b) IK + T + K + K

c) T + J + R + R

3. szépségéről

a) T + J + K + R

b) T + R + J + K

c) T + K + J + R

4. barátaimat

a) T + R + R + R

b) T + J + J + R

c) T + K + K + R

5. lehetetlen

a) T + K + R

b) T + K + K

c) T + R + R

02.

10

EGYSZERŰ FELELETVÁLASZTÁS:

DÖNTSD EL, HOGY MELY SZÓNAK FELELNEK MEG AZ ALÁBBI KÉPLETEK! (T = SZÓTŐ, K = KÉPZŐ, J

= JEL, R = RAG, IK = IGEKÖTŐ)

1. T + T + R

a) rendőri

b) segédigének

c) kéményseprők

2. T + K + R

a) szépséget

b) szépsége

c) szépségek

3. T + K + J + R

a) butaságomat

b) felsoroltátok

c) lehetetlenség

4. T + K + K + J + R

a) szépülhettünk

b) beszéltetek

c) eljöhetnének

5. T + K + J + J + R

a) beszédünkbeli

b) kenyérkosárba

c) kiáltásait

02.

11

MEGOLDÁS

1. Mit nevezünk szóelemnek vagy morfémáknak?

A nyelv legkisebb jelentéssel bíró egységeit.

2. Mik a szóalakok építőelemei?

A szóelemek.

3. Hány elemből állhatnak a szóalakok?

Egy vagy több elemből.

4. Melyek a szóelemek fő csoportjai?

A szótövek (tőmorfémák) és a toldalékok (toldalékmorfémák).

5. Milyen szempontok szerint csoportosíthatjuk a szóelemeket?

c) Alakváltozat, alaki önállóság és jelentés szerint.

6. Melyik morfématípusnak van fogalmi jelentése?

a) Csak a tőmorfémáknak.

7. Mely morfémák fejeznek ki nyelvtani viszonyjelentést?

b) A toldalékok és egyes tőmorfémák (viszonyszók).

8. Mely morfémák teljes jelentése függ a konkrét beszédhelyzettől?

a) A mondatszókénak (pl. hajrá, sicc, íme).

9. Mely morfémák fejezik ki a beszélőnek a mondat tartalmához való viszonyát?

c) A módosítószók (pl. természetesen).

10. A szó melyik egységéhez társulnak a toldalékok?

A szótövekhez.

02.

12

11. Mi alapján kapcsoljuk egymáshoz a különféle toldalékfajtákat?

Bizonyos szabályok szerint.

12. Mi a toldalékok feladata? (Legalább két funkciót említs!)

A szó jelentésének, mondatbeli felhasználásának megváltoztatása, módosítása és a különböző

nyelvtani viszonyok kifejezése.

13. Milyen toldalékcsoportokat különböztetünk meg?

Képzők, jelek, ragok.

14. Mi az a sajátosság, amit mindenképp megváltoztat egy képző a szóban?

a) A jelentését.

15. Hol helyezkednek el a képzők a szóalakban?

a) A szótő után.

16. Hány képző járulhat egy szótőhöz?

c) Kettőnél több is járulhat hozzá.

17. Mi állhat a képző előtt?

c) A szótő.

18. Mi állhat a képző után?

b) Jelek és ragok.

19. Mi a feladatuk a jeleknek?

b) A szó új jelentésárnyalattal való gazdagítása.

20. Mi a ragok feladata?

a) A szavak mondatbeli szerepének a jelölése.

02.

13

21. Hol helyezkednek el a ragok a szóalakon?

b) A szó végén.

22. Milyen sorrendben követhetik egymást a toldalékfajták?

c) Képző, jel, rag.

23. Melyik toldalékfajtából vehet fel a szóalak akár többet is?

c) Képzőkből és jelekből egyaránt.

24. Mit jelent a zéró morféma kifejezés?

A morféma hiányával kifejezett nyelvtani viszony.

25. Mi a feladata az ún. kötő- vagy előhangzónak?

Segíti a kiejtést.

EGYSZERŰ FELELETVÁLASZTÁS:

DÖNTSD EL, HOGY MELY KÉPLET FELEL MEG AZ ALÁBBI SZÓALAKOKNAK! (T = SZÓTŐ, K = KÉPZŐ, J = JEL, R = RAG, IK = IGEKÖTŐ)

1. rántsd a) T + J + R

2. eltörtem a) IK + T + J + R

3. szépségéről c) T + K + J + R

4. barátaimat b) T + J + J + R

5. lehetetlen b) T + K + K

02.

14

EGYSZERŰ FELELETVÁLASZTÁS:

DÖNTSD EL, HOGY MELY KÉPLET FELEL MEG AZ ALÁBBI SZÓALAKOKNAK! (T = SZÓTŐ, K = KÉPZŐ,

J = JEL, R = RAG, IK = IGEKÖTŐ)

1. T + T + R

b) segédigének

2. T + K + R

a) szépséget

3. T + K + J + R

a) butaságomat

4. T + K + K + J + R

a) szépülhettünk

5. T + K + J + J + R

c) kiáltásait