Upload
others
View
2
Download
0
Embed Size (px)
Citation preview
„Magyar–Szlovák Üzleti és Tájékoztatási Központok kialakítása a
versenyképes határmentéért – InkuBusiness”
Megvalósíthatósági tanulmány HUSK/1101/1.1.1
2011. október 26. Budapest / Dunaszerdahely
2 | O l d a l :
TARTALOMJEGYZÉK
Tartalomjegyzék ......................................................................................................................................... 2
1 Vezetői összefoglaló ........................................................................................................................ 5
2 Vezető partner és partnerek bemutatása ............................................................................... 9
2.1 Vezető partner ........................................................................................................................... 9
2.2 Határon túli partner ................................................................................................................ 9
3 Projekt háttere ............................................................................................................................... 11
4 Fejlesztési igény megalapozása ............................................................................................... 13
4.1 Helyzetértékelés .................................................................................................................... 13
4.1.1 Népesség, népmozgalom............................................................................................ 13
4.1.2 Települési szerkezet .................................................................................................... 14
4.1.3 Munkanélküliség, foglalkoztatottság .................................................................... 16
4.1.4 Vállalkozások .................................................................................................................. 17
4.2 Kereslet – kínálat elemzése ............................................................................................... 18
4.3 A projekt célkitűzései, elvárt eredmények, hatások elemzése ............................ 19
4.3.1 A projekt célkitűzései .................................................................................................. 19
4.3.2 Elvárt eredmények, hatások elemzése ................................................................. 21
4.4 Célcsoport bemutatása ........................................................................................................ 23
4.4.1 Direkt célcsoport........................................................................................................... 24
4.4.2 Közvetett haszonélvezők ........................................................................................... 25
4.4.3 Korlátozó tényezők felmérése ................................................................................. 25
5 Megoldási alternatívák felvázolása és elemzése ............................................................... 27
5.1 A megfelelő alternatíva kiválasztási módszere.......................................................... 27
5.2 A megvalósítható alternatívák meghatározása ......................................................... 27
5.3 „0” megoldás ............................................................................................................................ 28
5.3.1 Műszaki és szakmai leírás, feltételek .................................................................... 28
5.3.2 Üzemeltetési feltételek ............................................................................................... 28
5.3.3 Pénzügyi feltételek és társadalmi hasznok előrejelzése................................ 28
5.4 „A” megvalósítható alternatíva ........................................................................................ 29
5.4.1 A cél meghatározása .................................................................................................... 29
5.4.2 Műszaki és szakmai leírás, tartalom meghatározása ...................................... 29
5.4.3 Üzemeltetési feltételek előrejelzése ...................................................................... 29
3 | O l d a l :
5.4.4 Pénzügyi és gazdasági mérőszámok előrejelzése ............................................ 30
5.5 „B” megvalósítható alternatíva ........................................................................................ 30
5.5.1 A cél meghatározása .................................................................................................... 30
5.5.2 Műszaki és szakmai leírás, tartalom meghatározása ...................................... 30
5.5.3 Üzemeltetési feltételek előrejelzése ...................................................................... 30
5.5.4 Pénzügyi és gazdasági mérőszámok előrejelzése ............................................ 30
5.6 A legmegfelelőbb változat kiválasztása ........................................................................ 31
6 Megvalósítási javaslat kidolgozása ......................................................................................... 32
6.1 Műszaki tartalom részletes leírása / Törökbálinti központ ................................. 32
6.1.1 Helyszín meghatározása ............................................................................................ 32
6.1.2 Az épület és annak jövőbeli üzemeltetésének általános jellemzői ............ 32
6.2 Műszaki tartalom részletes leírása / Dunaszerdahelyi központ ......................... 35
6.2.1 Helyszín meghatározása ............................................................................................ 35
6.2.2 Az épület és annak jövőbeli üzemeltetésének általános jellemzői ............ 35
6.3 Részletes működési, működtetési javaslat / Törökbálinti központ .................. 38
6.4 Részletes működési, működtetési javaslat / Dunaszerdahelyi központ .......... 40
6.5 Üzleti terv ................................................................................................................................. 42
6.5.1 Vezetői összefoglaló..................................................................................................... 42
6.5.2 A központok általános bemutatása ........................................................................ 45
6.5.3 Marketing terv ............................................................................................................... 46
6.5.4 Működési terv ................................................................................................................ 50
6.5.5 Vezetőségi és szervezeti felépítés .......................................................................... 51
6.5.6 Pénzügyi terv .................................................................................................................. 52
6.6 Marketing terv ........................................................................................................................ 52
6.6.1 Bevezetés ......................................................................................................................... 52
6.6.2 Vezetői összefoglaló..................................................................................................... 52
6.6.3 Probléma megfogalmazása, hipotézisek felállítása ......................................... 53
6.6.4 Marketingkutatás .......................................................................................................... 53
6.6.5 Saját adottságok vizsgálata a SWOT analízis segítségével, piaci részesedés meghatározása (Erősségek, gyengeségek, lehetőségek, fenyegetettség) ............................................................................................................................... 54
6.6.6 Marketing-mix elemzés .............................................................................................. 55
6.6.7 Stratégia meghatározása ........................................................................................... 58
6.6.8 Összefoglaló .................................................................................................................... 59
6.7 Cselekvési ütemterv ............................................................................................................. 59
6.7.1 Műszaki megvalósítás ütemezése az előkészítés és a megvalósítás szakaszában ..................................................................................................................................... 59
4 | O l d a l :
6.7.2 A projekt további projekt előkészítéséhez és megvalósításához kapcsolódó eljárások ütemezése ............................................................................................. 60
6.7.3 Megvalósítás időszaka ................................................................................................ 60
6.8 A projekt környezeti hatásainak elemzése .................................................................. 61
6.9 Horizontális szempontok érvényesülése ..................................................................... 62
6.9.1 Esélyegyenlőség ............................................................................................................ 62
6.9.2 Fenntartható fejlődés .................................................................................................. 63
7 Pénzügyi elemzés .......................................................................................................................... 64
7.1 Beruházási költségek becslése ......................................................................................... 64
7.2 Működési költségek becslése ............................................................................................ 66
7.3 Maradványérték meghatározása ..................................................................................... 69
7.4 Pénzügyi költségek összegzése ........................................................................................ 70
7.5 Pénzügyi bevételek becslése ............................................................................................. 71
7.6 A projekt pénzügyi teljesítménymutatói ...................................................................... 73
7.7 A megítélhető támogatási összeg meghatározása .................................................... 73
7.8 A pénzügyi fenntarthatóság vizsgálata ......................................................................... 74
8 Közgazdasági költség-haszon elemzés .................................................................................. 76
8.1 A projekt hasznainak becslése ......................................................................................... 78
9 Kockázat elemzés .......................................................................................................................... 79
10 Kommunikációs terv .................................................................................................................... 82
10.1 A célcsoportok kommunikációs szempontú elemzése ....................................... 82
10.2 Tájékoztatás és nyilvánosság ....................................................................................... 85
10.2.1 Hirdetőtábla .................................................................................................................... 85
10.2.2 Állandó hirdető tábla ................................................................................................... 85
10.3 PR ............................................................................................................................................ 85
10.3.1 Kiadványok ..................................................................................................................... 86
10.3.2 Világháló ........................................................................................................................... 86
10.3.3 Fénykép dokumentáció .............................................................................................. 86
10.3.4 Rendezvények ................................................................................................................ 87
10.3.5 Médiakapcsolat .............................................................................................................. 87
10.4 Image, külső megjelenés................................................................................................. 87
10.5 Kommunikációs ütemterv ............................................................................................. 88
10.6 Kommunikációs költségek terve ................................................................................. 89
5 | O l d a l :
1 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ
A magyar-szlovák határtérség periférikus sávjában két nemzetközi súlyú gazdasági
centrum bír gazdaságélénkítő hatással: Bécs-Pozsony-Győr (Centrope) Szlovákiában
és a Budapesti Agglomeráció. A központok gazdasági ereje kimutatható, mégis térben
távolodva azoktól a határmentén erejük gyengül. Szlovákia déli része a gazdasági és
társadalmi mutatóiban a gyengébbnek minősül a nemzeti átlag tekintetében
(magasabb munkanélküliség, gyenge vállalkozási kedv, népesség fogyás). A helyezet
hasonló a Budapesti Agglomeráció hatóköréből kikerült magyar határmenti térségek
esetében is. A Csallóköz (Dunaszerdahely és vonzáskörzete) és Pest megye átmeneti
térség a centrum-periféria kapcsolatban.
Mindkét térség jó gazdasági és demográfiai mutatókkal és fejlődési eréllyel
bír, ezáltal a határmente meghatározó térségi-regionális gazdasági központjává
váltak. A potenciálok azonban még koránt sem kiaknázottak. Kutatások igazolják,
hogy mindkét térségben az üzleti kapcsolatok fejlődésének gátja:
információ hiány a nemzeti üzleti/gazdasági környezetről;
infrastruktúra (pl.: IT) elérhetőségének akadálya;
képzettség hiánya;
piacok beszűkülése.
A gazdasági válság azt is megmutatta, hogy a bizonyos ágazatok nagyon
érzékenyek a gazdasági folyamatokra, ezekben működő KKV-k szakmai képviseletet
és folyamatos támogatást igényelnek (pl.: ágazati érdekképviselet, továbbképzés stb.).
A térségi igényeket és lehetőségeket mérlegelve szükségesnek látszik olyan
szolgáltató és tájékoztatási központok kialakítása a dinamikusan fejlődő térségekben
(pl.: Dunaszerdahely vonzáskörzete, Pest megye), melyek híd szerepet képesek
betölteni:
infrastruktúrával támogatják KKV-kat;
segítik vállalkozások megtelepedését határ túloldalán;
kamarai szolgáltatásokat nyújtanak magyar és szlovák vállalkozások
számára.
6 | O l d a l :
Tény, hogy a határmente közös kultúrája jelentős hozzáadott értéket jelent az
itt működő vállalkozásoknak, hiszen a legtöbb esetben a nyelvi azonosság adott. A két
központ eltérő, egymást a jövőben jól kiegészítő tevékenységet vállal. A törökbálinti
központ Pest megye és az érintett határmenti térség magyar és szlovák vállalkozói
számára nyújt kereskedelmi és iparkamarai szolgáltatásokat, továbbá mentorálja a
szlovák vállalkozások hazai megtelepedését.
A dunaszerdahelyi központ az üzleti inkubáció színhelye. Professzionális
(munka)körülményeket biztosít a Város és tágabb értelemben a Csallóköz szlovák és
szlovákiai magyar vállalkozásai számára. Betölti azt az igényt, ami az információ
hiányból és elégtelent infrastrukturális szolgáltatásokból adódott.
A két központ közös jövőképe a saját szűkebb célcsoportjának
megszólításától, tágabb értelemben az együttműködés sikerességétől függ. Éppen
ezért az egyedi és közös marketing akciók tervszerű végrehajtása elengedhetetlen.
Mindkét központ a működési területén egyedülálló, versenytársai a szó üzleti
értelmébe nincsenek. A szlovák központ önkormányzati léptékben szólítja meg és éri
el a térségi KKV-kat, amíg a kamarai központ, mint megyei szervezet kizárólagos és
törvény által meghatározott tevékenységgel áll a jól meghatározható 100.000
vállalkozást felmutató Pest megye és határmente számára.
A két központ a szó üzleti értelmében üzleti tevékenységet nem folytat. Az
épületek és az intézmény (Kamara) fenntartása és fejlesztése alapvetően saját
forrásból történik, önkormányzati forrásból (Dunaszerdahely) és tagdíj
befizetésekből (Kamara).
A központok tulajdonosi összetételére vonatkozóan elmondható, hogy a
projekt végrehajtás, majd fenntartási időszakában nagy valószínűséggel megmarad az
önkormányzati többségi tulajdon és a kamarai köztestületi tulajdonosi és jogi státus.
A központok megvalósításának helyei:
1. Magyar Köztársaság Közép Magyarország (HU10) Pest megye (HU102) Budaörsi kistérség (4310) Törökbálint (06859) 2045. Kazinczi u. 124/b Hrsz: 3172/1, /2
2. Szlovák Köztársaság Nyugat Szlovákia (SK02) Nagyszombat kerület (SK021) Dunaszerdahelyi járás (SK0211) Dunaszerdahely (501433) Alţbetínske námestie 1203 Hrsz:265/2, 266/4, 843/1
7 | O l d a l :
A kamarai központ működtetését Pest Megyei és Érd Megyei Városi
Kereskedelmi és Iparkamara, amíg a szlovák az üzleti-inkubációs központ
fenntartását a Dunaszerdahely Város vállalta.
Pest Megyei és Érd Megyei Jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamara (PMKIK)
1994-ben alapított önkéntes alapon szervezett köztestületi kamara. Az ország
legnagyobb taglétszámú megyei gazdasági kamarája. A Kamara Pest megye gazdasági,
társadalmi közéletének meghatározó tényezője. Képviseli a megye 100.000 főt
meghaladó vállalkozói közösségét. A PMKIK részt vesz a hosszútávú
gazdaságfejlesztési programok kialakításában és végrehajtásában, bekapcsolódik a
nemzetközi üzleti együttműködések generálásába. Az Európai Uniós csatlakozást
követően alapvető fontosságúnak tartja a vállalkozások piacra jutásának elősegítését,
az elérhető pályázati, támogatási lehetőségek bemutatását, valamint minden olyan
információ továbbítását, amely a vállalkozások eredményes működését segítheti. A
projektben vezető partnerként felel a projekt eredményes szakmai és adminisztratív
végrehajtásáért.
Vállalkozás-fejlesztési tapasztalatait felhasználva alakítja ki a törökbálinti
székhelyű központot. Feladata a projekt célcsoportjainak megszólítása, a projekt
eredményeinek bemutatása. A projekt partnerrel együttműködve szakmai
rendezvényeket és konferenciát szervez híd szerepét erősítve. Feladata a tájékoztató
anyagok magyar nyelvű elkészítése a projekt honlap kialakítása.
Dunaszerdahely Város Önkormányzata igazgatja a város mintegy 30.000 fős
lakosságát, és központja a 118.000 fős járásnak is. Számos feladatán túl az
önkormányzat felel a város és a járás gazdaságfejlesztési programjainak
kidolgozásáért, a kerületek fejlesztési programjainak megvalósításáért és egyéb
településfejlesztési projektekért. Jó gazdaként korszerűsíti az önkormányzat
tulajdonában lévő ingatlant üzleti és tájékoztatási központként. Feladata a projektben
a térségi kommunikáció és tájékoztatás feltételeinek megteremtése, a projekt
eredményeinek folyamatos ismertetése, szlovák nyelvű anyagok előállítása
(nyomtatott és elektronikus formában). Meghatározó szerepet játszik a térségi
vállalkozók megszólításában és a partner központtal együttműködve azok
bemutatásában határon innen és túl.
Mindkét központ a HU-SK pályázat döntésének függvényében, újonnan indul,
építési beruházás keretében. A projekt alapja két meglévő épület műszaki felújítása,
8 | O l d a l :
korszerűsítése és funkcionális átalakítása. Célként fogalmazódott meg a projekt
partnerek részéről, hogy az üzleti és kamarai funkciók mellett valódi közösségi terek
is kialakuljanak, amely magyar oldalon a civil vállalkozói szervezetek és szlovák ajkú
KKV-k markáns integrációját, míg szlovák oldalról a magyar kultúra színhelye is lehet.
A két központ közös elveket vall a működés és szolgáltatás tekintetében, melyek:
A határmente gazdasági fejlesztése és becstornázása a nemzetközi
gazdasági/fejlődési központokba;
A magyar és szlovák mikro-, kis- és középvállalkozások piacra
jutásának ösztönzése és támogatása a határtérség másik oldalán;
Multikulturális üzleti „agorák” kialakítása, az üzlet és a kultúra
összekapcsolásával.
Alapvető cél, hogy a központokat a határ mindkét oldalán megismertessük,
beépüljenek a köztudatba és az általuk kínált információkkal, szolgáltatásokkal
hatékonyan elérjék célcsoportjaikat, segítve ezáltal a kulturális, gazdasági kapcsolatok
kiszélesedését, a gazdaság fejlesztését mindkét országban.
A marketing hagyományos és újszerű eszközeivel (pl. internet, közösségi
média) a helyben történő és a térben, időben eltávolodó naprakész információ
szolgáltatás egyaránt megvalósulhat mindkét határmenti területen egységesen. A
célcsoportok és a marketing mix elemeinek kombinációjával a projekt igyekszik
maximálisan kihasználni információ nyújtási lehetőségeit.
A projekt sikerességének kulcs feladata a hatékony promóció. Ennek
érdekében már az induláskor megtervezésre kerülnek a közös arculati elemek,
melyek végig megjelennek a két központ működése során. A promóciós eszközök
széles körét használja a projekt, hogy a célcsoportokat minél nagyobb hatásfokkal
elérje és a szolgáltatásait minél teljesebb körben megismerhessék.
9 | O l d a l :
2 VEZETŐ PARTNER ÉS PARTNEREK BEMUTATÁSA
2.1 Vezető partner
A Vezető partner Pest Megyei és Érd Megyei Jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamara
(PMKIK) 1994-ben alapított önkéntes alapon szervezett köztestületi kamara. Az
ország legnagyobb taglétszámú megyei gazdasági kamarája,
A Kamara Pest megye gazdasági, társadalmi közéletének meghatározó
tényezője. Képviseli a megye 100.000 főt meghaladó vállalkozói közösségét. A PMKIK
részt vesz a hosszútávú gazdaságfejlesztési programok kialakításában és
végrehajtásában, bekapcsolódik a nemzetközi üzleti együttműködések generálásába.
Az Európai Uniós csatlakozást követően alapvető fontosságúnak tartja a vállalkozások
piacra jutásának elősegítését, az elérhető pályázati, támogatási lehetőségek
bemutatását, valamint minden olyan információ továbbítását, amely a vállalkozások
eredményes működését segítheti. A projektben vezető partnerként felel a projekt
eredményes szakmai és adminisztratív végrehajtásáért.
Vállalkozás-fejlesztési tapasztalatait felhasználva alakítja ki a törökbálinti
székhelyű központot. Feladata a projekt célcsoportjainak megszólítása, a projekt
eredményeinek bemutatása. A projekt partnerrel együttműködve szakmai
rendezvényeket és konferenciát szervez híd szerepét erősítve. Feladata a tájékoztató
anyagok magyar nyelvű elkészítése a projekt honlap kialakítása.
2.2 Határon túli partner
A Határon túli partner Dunaszerdahely Város Önkormányzata. Az önkormányzat
igazgatja a város mintegy 30.000 fős lakosságát, és központja a 118.000 fős járásnak
is.
Számos feladatán túl az önkormányzat felel a város és a járás
gazdaságfejlesztési programjainak kidolgozásáért, a kerületek fejlesztési
programjainak megvalósításáért és egyéb településfejlesztési projektekért. Jó
gazdaként korszerűsíti az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlant üzleti és
tájékoztatási központként. Feladata a projektben a térségi kommunikáció és
10 | O l d a l :
tájékoztatás feltételeinek megteremtése, a projekt eredményeinek folyamatos
ismertetése, szlovák nyelvű anyagok előállítása (nyomtatott és elektronikus
formában). Meghatározó szerepet játszik a térségi vállalkozók megszólításában és a
partner központtal együttműködve azok bemutatásában határon innen és túl.
11 | O l d a l :
3 PROJEKT HÁTTERE
A Pest és Érd Megyei Jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamara (PMKIK) régi tervei
között szerepelt, hogy több évtizedes sikeres működésének tapasztalatait, —
kihasználva a megye szlovák-magyar határtérséghez való kapcsolódását és a
térségben jelen lévő szlovák kisebbség kulturális sokszínűségét — megossza
Szlovákia elmaradottabb határmenti térségeivel.
Mivel a Kamarának a Csallóközzel régmúltba nyúló kapcsolatai voltak, a
Kamara Főtitkára dr. Kupcsok Lajos úr felvette a kapcsolatot dr. Hájos Zoltán úrral,
Dunaszerdahely polgármesterével, hogy a HUSK 1101, 4. pályázati kiírás keretében a
„1.1 Határon átnyúló üzleti együttműködés támogatása” prioritás keretében az „1.1.1
Üzleti infrastruktúra fejlesztése” témakörben közös pályázatot nyújtsanak be.
A Főtitkár és a Polgármester úr egyetértettek abban, hogy a Kamara
tapasztalata a pest megyei vállalkozások támogatásában, akár képzési programokat
akár ágazati érdekképviseletet és szakmai szolgáltatásokat tekintve, hasznos és
szükséges a Város és gazdasági vonzáskörzete, a Csallóköz gazdasági fejlődésének és
versenyképességének megteremtésében, különös tekintettel a globális és európai
szinten megjelenő gazdasági válságtünetekre.
Habár Dunaszerdahely, a járás, a Csallóköz és a határmente egyik
legdinamikusabban fejlődő térsége, jelentős még kiaknázandó gazdasági és kulturális
potenciállal rendelkezik, amely a vállalkozások üzleti környezetének és szolgáltatási
szerkezetének javítását igényli.
Ugyanakkor az is tény, hogy Pest megye határmenti kistérségei gyengébb
gazdasági mutatókkal bírnak, így az itt működő vállalkozások a határon átnyúló üzleti
kapcsolatok erősítésével jobb pozícióba kerülhetnek, mint pusztán a gazdasági
központ, Budapesti Agglomerációhoz való erősebb kapcsolódással.
Egyeztetések és a célok pontosítása után megállapodás született egy közös,
beruházással érintett projekt kidolgozására és pályázatként való beadásra, mely a
térségi gazdaságfejlesztést, a mikro- és KKV üzleti lehetőségeinek kiterjesztését és
markáns tájékoztatási tevékenységet céloz meg. A vezetők megállapodtak abban,
hogy két üzleti-tájékoztató (Szlovákia) és kereskedelmi és iparkamarai
12 | O l d a l :
(Magyarország) központot hoznak létre és működtetnek, a szükséges járulékos
marketing, promóciós és rendezvény-szervezési tevékenységek megosztott
megvalósításával.
A projekt részleteinek kidolgozásában Dunaszerdahely Város Önkormányzat
és a PMKIK munkatársai vettek részt 8 találkozó (3 Budapesten, 5 Dunaszerdahelyen)
keretében.
13 | O l d a l :
4 FEJLESZTÉSI IGÉNY MEGALAPOZÁSA
4.1 Helyzetértékelés
4.1.1 Népesség, népmozgalom
Pest megye népessége 2009. évben 1.229.880 fő volt. A természetes fogyás -0,5, amely
a régiós -1,9 és az országos -3,4 értéknél jobb. Az 1. ábra alapján látható, hogy a
megye határmenti Szobi kistérsége a megyei viszonylatokban is jóval kedvezőtlenebb
népességi helyzetet mutat, a fogyás 9,3 fő. A megye többi kistérségének
kiegyenlítettsége a Budapesti Agglomeráció hatásának tudható be.
1. ábra 1000 lakosra jutó szaporodás, fogyás (-), 2009 (Forrás: KSH)
A megye migrációs képét Budapest agglomerációs övezetének
vonzóképessége határozza meg. A Szobi kistérség azonban a migráció tekintetében is
periférikus helyzetet mutat, hiszen az ezer főre jutó belföldi vándorlás-6,3 fő (2.
ábra).
14 | O l d a l :
2. ábra 1000 főre jutó belföldi vándorlási különbözet, 2009 (Forrás: KSH)
A dunaszerdahelyi járás lakosság 2009-ben 118.046, (a Nagyszombati
kerületé 561.525) fő volt. A járás természetes szaporodása 0,34 fő. Ez az érték
megfelel a nemzeti és kerületi tendenciának, kivéve a regionális helyzetet, ahol a
fogyás 0,69 fő.
A térség 1000 főre vetített nettó migrációja alapján elmondható, hogy 5,97
étéke országos viszonylatban is jó, Dunaszerdahely térségi gravitációs központnak
tekinthető. A határmente gazdaságának szerkezeti átalakulása, a lakosság tömeges
foglalkoztatás cseréje népesség és munkaerő migrációt váltott ki. A térség belső
migrációs folyamatainak jellemzője, hogy a magasabb képzettségűek egyrészt a keleti
járásokból (itt a munkanélküliségi ráta kb. 30%) a nyugati járásokba vándorolnak és
telepednek le. Egyértelmű célterület a Pozsony-Dunaszerdahely övezet, illetve a
régión belül a nagyobb térségi központok. Mindkét migrációs típus esetében a jobb
gazdasági tényezők és életminőségi kilátások (munkavállalás, magasabb szintű
szolgáltatások stb.) ösztönzik a vándorlást.
4.1.2 Települési szerkezet
Pest megye és a Dunaszerdahelyi járás a határmente két európai jelentőségű
gazdasági központ kapujában terül el. Mondhatjuk, hogy amíg Dunaszerdahely
Pozsony nyugati kapuja, amíg Pest megye lefedi a teljes Budapesti Agglomerációt
(3. ábra), és Budapesttel a Közép Magyarországi régiót alkotja.
15 | O l d a l :
3. ábra Budapesti Agglomeráció (Forrás: BAOP)
Dunaszerdahely továbbá a Bécs-Pozsony-Győr (Közép Európai Régió/Central
European Region - CENTROPE) gazdasági zóna kapuja is. Ez a térség 3 millió lakost,
amíg a Budapesti Agglomeráció közel 3,5 millió főt számlál (4. ábra).
4. ábra CENTROPE (Forrás: CENTROPE)
16 | O l d a l :
4.1.3 Munkanélküliség, foglalkoztatottság
Mindkét térségről elmondható, hogy a gazdasági világválság mélyen érintette. Bár
Dunaszerdahely és vonzáskörzete profitált a főváros és a Közép Európai Régió
közelségéből, gazdasági mutatóiban elmaradt Szlovákia nem határmenti területeitől.
A válság hatása leginkább a foglalkoztatottság és munkanélküliség
mutatóinak változásán mutatkozott (1. táblázat). Bár a járás (tágabb értelembe véve a
Csallóköz) a nemzeti és regionális értékeknél jobb munkanélküliségi mutatókkal bírt,
2010 évre a visszaesés jelentős (5. ábra).
Munkanélküliségi ráta (%)
2005 2008 2009 2010
Szlovák Köztársaság 11,4 8,4 12,7 12,5
Nyugat Szlovákia (SK02) 8,6 5,7 10,2 9,9
Nagyszombat kerület (SK021) 7,2 4,3 8,4 8,2
Dunaszerdahelyi járás (LAU1) 7,4 5,0 9,3 11,0 1. táblázat Munkanélküliségi ráta (Forrás: SzKSH)
5. ábra Munkanélküliségi ráta járásokként (okres) 2010. (Forrás: SzKSH)
Pest megyét hasonlóan érintette a válság. A munkanélküliség jelentősen
megnőtt, a megye és a régió közötti arányeltérés kiegyenlítődni látszik (2. táblázat).
17 | O l d a l :
Az aktivitási arány azonban az utóbbi években nem változott jelentősen, 2009-ben az
mértéke 57,3% volt.
Munkanélküliségi ráta (%)
2005 2008 2009 2010
Magyar Köztársaság 7,2 7,8 10,0 11,2
Közép Magyarország (HU10) 5,2 4,6 6,6 8,9
Pest megye (HU102) 5,9 5,1 7,2 8,7
Statisztikai kistérségek (LAU1) n/a n/a n/a n/a 2. táblázat Munkanélküliségi ráta (Forrás: KSH)
4.1.4 Vállalkozások
A vállalkozások számát, a vállalkozási kedvet tekintve elmondható, hogy mindkét
térség jó mutatókkal bír, de a szlovák oldali mutatók még mindig alacsonyabbak, mint
a magyarországi értékek.
Szlovákia tekintetében látszik, hogy a fejlettségi különbségek kelet-nyugat
irányában a vállalkozási környezet tekintetében jelentősen eltérőek. Kutatás igazolta
(Szlovák Vállalkozói Szövetség, 2008), hogy a szlovák–magyar határ menti járások
között a legjobb vállalkozási környezetet a Dunaszerdahelyi járás biztosítja. A több
mint 83%−ban magyar nemzetiségek által lakott járás az előkelő 13. helyet foglalja el
az ország 79 járása között. A Dunaszerdahelyi járás sikerességét növeli, hogy
megelőzte az ország számos kiemelkedőnek minősített régióját, mint például Kassát
és Besztercebányát.
Az 1000 főre jutó vállalkozások számában is láthatóan a járás meghaladja az
országos értéket, és markáns növekedési tendencia látható (3. táblázat).
1000 főre jutó vállalkozások száma
2005 2008 2009 2010
Szlovák Köztársaság 15,5 22,2 23,5 26,3
Nyugat Szlovákia (SK02) 12,6 18,0 19,0 21,1
Nagyszombat kerület (SK021) 13,6 19,6 21,2 23,4
Dunaszerdahelyi járás (LAU1) 14,8 22,9 24,9 27,9 3. táblázat Ezer főre jutó aktív vállalkozások száma (Forrás: SzKSH)
Pest megyében az északi határmenti Szobi kistérségben a legalacsonyabb az
1000 lakosra jutó működő vállalkozások száma: 40,0 db. A megye nyugati
településein a vállalkozások száma meghaladja a 60-t 1000 főre vetítve. A
18 | O l d a l :
Törökbálintot is magában foglaló Budaörsi kistérségben az vállalkozások száma a
legmagasabb értékek körül van: 112,7. (6. ábra)
6. ábra 1000 lakosra jutó vállalkozások száma 2008 (Forrás: KSH)
4.2 Kereslet – kínálat elemzése
A duális központok kereslet-kínálat elemzésekor két tényezőt kell figyelembe venni,
ami alapvetően a központok eltérő szolgáltatási köréből adódik.
A dunaszerdahelyi üzleti inkubációs központ célcsoportja a KKV-k száma a
térségben az elmúlt 5 év során szinte megduplázódott. Ennek arányában üzleti
szolgáltató kapacitás nem növekedett. Dunaszerdahely Várost az üzleti-inkubációs
központ létrehozására a hiány igénye ösztönözte. Nincs a városban és gépkocsival
elérhető 30 perces távolságban olyan központ, ami a mikro-, kis és
középvállalkozások számára megbízható hátterű (önkormányzati) üzleti szolgáltatást
nyújtana. Éppen ezért kereslet a magas színvonalú, jó megközelítésű, stabil
tulajdonosi struktúrával rendelkező multifunkcionális intézményre adott.
A Törökbálinton kialakításra kerülő PMKIK központ keresleti oldalról jól
definiálható, ha 2012-től bevezetésre kerül a kötelező kamarai tagság. Ettől fogva a
központnak Pest megye mintegy 100.000 főt számláló vállalkozói körét kell magas
színvonalon kiszolgálnia.
19 | O l d a l :
4.3 A projekt célkitűzései, elvárt eredmények, hatások elemzése
4.3.1 A projekt célkitűzései
A projekt első sorban a Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési
Operatív Program „Gazdaság és társadalom" prioritásának „A határmenti térség
gazdasági versenyképességének erősítése” cél megvalósításához járul hozzá.
A fejlesztési projekt célja szerint két olyan beruházást, tájékoztató és
marketing tevékenységet valósít meg, amely a határ két oldalán működő mikro-, kis-
és középvállalkozások napi működését támogatja, kooperáción alapuló fejlődési
pályájukat megalapozza.
Hozzájárul a térség regionális, gazdasági egységesüléséhez, közös térségi
identitás és üzleti környezet kialakulásához. A projekt tevékenységei hivatottak a
központok vonzáskörzetében megindult gazdasági fellendülés fenntartására és
lehetőség szerint fejlesztésére a globális/európai gazdasági válság ellenére is.
A projekt nagy hangsúlyt helyez a tájékoztatásra és szabad
információáramlásra. A központok sajátos hídképző szerepükből adódóan felvállalják
az érintett területek (Csallóköz és Pest megye) kölcsönös bemutatását. Bemutatkozási
és megjelenési lehetőséget biztosítanak nem csupán az üzleti élet szereplői számára,
de a kulturális és civil élet számára is befogadók kívánnak lenni. Ebben a tekintetben
a tájékoztatás üzleti-gazdasági, kulturális és közösségi tartalmat is nyer. Fizikai
lehetőséget teremtenek erre a központokban kialakításra kerülő közösségi és
rendezvény terek.
A magyar oldalon a létrejövő központ helyet biztosít a Pest megyében élő
szlovák kisebbség számára, lehetőséget biztosítva arra, hogy a nemzetiségi civil
szervezetek aktívan és hatékonyan bekapcsolódjanak a térség üzleti-gazdasági
folyamataiba, ezáltal részben eleget tesz a prioritás „Az emberek és közösségek
közötti társadalmi és kulturális koherencia növelése” célnak is. A projekt kapcsolatát
a Programmal az 7. ábra mutatja.
20 | O l d a l :
A projekt általános célkitűzése:
A határmente üzleti kapcsolatainak kölcsönös fenntartható fejlesztése és
versenyképességének megalapozása.
Specifikus célok:
1. A Csallóköz és Pest megye gazdasági versenyképességének megteremtése.
2. Magyar és szlovák mikro- kis- és középvállalkozások KKV-k számára magas
szintű intézményesült üzleti szolgáltatások biztosítása.
3. Vállalkozások hazai és határon túli környezetének bemutatása, gazdasági
együttműködések ösztönzése.
4. A globális gazdasági válság negatív hatásainak csökkentése a közös gazdasági
környezet és kulturális gyökerek előnyeiből származó potenciálok
kiaknázásával.
5. Civil szervezetek bevonása a térség gazdasági fejlesztésébe.
6. A beruházásba bevont két épület energiahatékonyságának javítása, ezáltal a
környezettudatosság erősítése az épületeke használók oldalán.
21 | O l d a l :
7. ábra Az Operatív Program és projekt célrendszerének kapcsolata
4.3.2 Elvárt eredmények, hatások elemzése
A projekt keretében egy üzleti inkubációs és kamarai szolgáltatási, tájékoztatási
központ jön létre két gazdaságilag pezsgő, de fejlődési potenciálja alapján még
fejlődőképes gazdasági térségben, Pozsony délkeleti, Budapest nyugati kapujában.
A Nyugat Szlovákia régióban a Dunaszerdahelyi járás második legerősebb
vállalkozási bázissal bír, a vállalkozások számának folyamatos emelkedése a
“A gazdasági és társadalmi integráció szintjének növelése
a határrégióban”
1 A határmenti térség gazdasági versenyképes-ségének erősítése 2. Az emberek és közösségek közötti társadalmi és kulturális koherencia növelése 3. A határ menti térség elér-hetőségének és információ-áramlásának javítása 4. A természeti értékek védelme
1. A Csallóköz és Pest megye gazdasági versenyképességének megteremtése. 2. Magyar és szlovák mikro,- kis- és középvállalkozások számára magas szintű intézményesült üzleti szolgáltatások biztosítása. 3. Vállalkozások hazai és határon túli környezetének bemutatása, gaz-dasági együttműködések ösztönzése. 4. A globális gazdasági válság ne-gatív hatásainak csökkentése a kö-zös gazdasági környezet és kultu-rális gyökerek előnyeiből származó potenciálok kiaknázásával. 5. Civil szervezetek bevonása a térség gazdasági fejlesztésébe. 6. A beruházásba bevont két épület energiahatékonyságának javítása, ezáltal a környezettudatosság erő-sítése az épületeket használók
oldalán.
A határmente üzleti kapcsolatainak kölcsönös fenntartható fejlesztése és
versenyképességének
megalapozása.
Magyarország- Szlovákia Határmenti Együttműködési
program 2007-13
Magyar–Szlovák Üzleti és Tá-jékoztatási Központok kialakítása
a versenyképes határmentéért S
pecif
iku
s c
élo
k
Ált
alá
no
s
célo
k
22 | O l d a l :
magyarországi cégalapítóknak (is) köszönhető, hiszen Szlovákiába az üzleti
környezet sok tekintetben még mindig kedvezőbb.
Tény azonban az is, hogy a határmenti régióban az átlagos szlovákiai
vállalkozó kevésbé informált, melynek politikai, infrastrukturális és képzettségi okai
vannak. A vállalkozások információhoz jutása meghatározóan az interneten keresztül
történik, melynek az elérhetősége az infrastrukturálisan elmaradott déli régió számos
településén nem biztosított, illetve az internet elérhetőséget az internetkapcsolat
magas anyagi költségei nem teszi lehetővé sok kisvállalkozó számára. A
dunaszerdahelyi központ gyors, szélessávú internet hozzáférést biztosít irodáiban,
amíg a közösségi terekben szabad WIFI hozzáférést biztosít a központba
látogatóknak.
A sikeres vállalkozás alapfeltétele a magas képzettség és a
gazdaság−környezeti alapfeltételek ismerete, amelyek elsajátításához a
legmegfelelőbb formát az oktatási/képzési intézmények nyújtják. A szlovákiai magyar
KKV−k többségénél a gazdaság−környezeti ismeretek, számítástechnikai,
pályázatírási és szlovák nyelvi/idegen nyelvi képességek elmaradnak az országos
átlagtól, s mindezek halmozottan gátolják őket versenyképességük növelésében.
A törökbálinti központ a kamarai képzések kiterjesztésével tud a szlovákiai
magyar vállalkozások számára segítséget nyújtani, míg az agglomerációs piacok
elérhetőségével a szlovák vállalkozások számára.
A dunaszerdahelyi központban kialakításra kerülő új közösségi terek, a
kultúra színhelyévé is válnak, ezáltal Dunaszerdahely és a környező települések
lakóinak számára új kulturális-rendezvény központ is elérhetővé válik.
A pest megyei határmenti térségben működő magyar vállalkozások számára
a törökbálinti központ kettős jelentőséggel bír. Egyrészt versenyképességük javulhat
a budapesti pezsgő, de egyre inkább telítődő a budapesti-agglomerációs piacokon,
másrészt üzleti együttműködésekre és piaci részvételre nyílik lehetőségük a
határmenti térségben, akár közvetlenül a szomszédos szlovák területeken, akár
Dunaszerdahely vonzáskörében és a Csallóközben.
A jövőt illetően a határmenti mikro-, kis- és középvállalkozások
versenyképességével kapcsolatosan ki kell emelni, hogy a tárgyalt hátrányokat a
jövőben kompenzálhatja a magyar/szlovák vállalakozások szélesebb információs,
23 | O l d a l :
know−how és piaci tere (a magyar nyelv jelenléte a Kárpát−medencében). Ennek
megteremtésérét jön létre a dunaszerdahelyi és törökbálinti központ (Lelkes, 2008).
A törökbálinti központ, habár a határtól messzebb helyezkedik el, mégis
gazdaságilag stratégiai jelentőségű a hazai és szlovák KKV-k számára, hiszen kapu a
Budapesti Agglomerációban. A két központ együttműködésének eredményeképpen, a
kölcsön tájékoztatás eszközével a Csallóköz vállalkozásai új piaci teret nyerhetnek
azáltal, hogy a magyar központban bemutatkozhatnak és partnerekkel
találkozhatnak. A két központ együttműködése tehát a két térség szoros gazdasági
együttműködése is, hiszen a gazdasági és kulturális szinergiák csak intézményi
együttműködésben teljesedhetnek ki hatékonyan. Az összehangolt és közös üzleti és
tájékoztatási rendezvények, fórumok, kiállítások, bemutatók stb. a vállalkozások
határon átnyúló együttműködés intenzitását növelik (főleg olyan szakmai
területeken, ahol ilyen kapcsolatfelvétel még eddig nem történt meg). Magyarországi
Szlovákok Önkormányzatának képviselete a törökbálinti központban a közös
szolgáltatások kialakításának feltételét teremti meg.
4.4 Célcsoport bemutatása
A projekt jellegénél fogva a határmente magyar és szlovák mikro-, kis és
középvállalkozásait célozza meg. Ugyanakkor mindkét központ multifunkcionális
Törökbálinti központ: Határmenti KKV-k megjelenése a
budapesti-agglomerációs piacon. Magyar KKV-k megjelenése a határmente
szlovák oldalán, különös tekintettel Duna-szerdahely és környékére (Csallóköz).
Kamarai szolgáltatások közvetlen elérése. Szlovák nemzetiség (civil szervetek)
integrációja a térség gazdaságába.
Dunaszerdahelyi központ: Javuló üzleti szolgáltatások és ICT infra-
struktúra a helyi vállalkozások számára. Szlovák KKV együttműködési lehetősége-
inek bővülése. Piaci részvétel a magyarországi piacokon,
különös tekintettel Budapest és agglo-merációjára.
Új térségi közösségi központ kialakulása.
Magyar-szlovák határmente: A határmenti, periférikus térség együttműködésen alapuló gazdasági élénkülése. Regionális gazdasági versenyképesség javulása. Munkaalapú, stabil és magas életszínvonal megteremtése. Kedvezőtlen demográfia tendencia (népesség fogyás, elvándorlás) megállítása. Nemzetiségi arányok stabilizálódása térségben.
24 | O l d a l :
kialakítása hatással lesz — elsősorban — Dunaszerdahely és Törökbálint közvetlen
települési környezetére és lakosságára.
4.4.1 Direkt célcsoport
Pest megye és Csallóköz mikro-, kis- és középvállalkozásai: a projekt
eredményeként két fejlett gazdasági mutatókkal rendelkező településen hiánypótló
üzleti, tájékoztatási és kereskedelmi és iparkamarai szolgáltatásokhoz (tanácsadás,
ügyintézés, irodai infrastruktúra, rendezvény helyszín, kiállító tér stb.) férnek hozzá a
térség szlovák és magyar vállalkozói. A két központ egymás szolgáltatási
tevékenységét kiegészítve közösen járul hozzá a határmente fejlődő csallóközi és pest
megyei térségének versenyképessé válásához.
Térségi települési önkormányzatok: Mindkét központ jelentős gazdasági
vonzáskörrel rendelkezik. A dunaszerdahelyi központ a Dunaszerdahelyi járás és a
Csallóköz települései, önkormányzatai számára olyan fizikailag könnyen elérhető
komplex szolgáltató centrumot kínál, amelyet önmaguk nem képesek létrehozni vagy
fenntartani, viszont szükséges a település számára (pl.: kiállítás, kisebb rendezvények,
nagyobb esküvők stb.).
A törökbálinti központ leginkább kereskedelmi és iparkamarai szolgáltató központ
szerepével képes a pest megyei önkormányzatok számára szolgáltatni, amely első
sorban kiváló közlekedési elérhetőségével, — M1, M7, M0 találkozási pontban —
versenyképes a Budapesti Agglomerációban. A PMKIK teljes szolgáltatási palettája
elérhető lesz a központban. Jó marketinggel a központ az agglomeráció többszekciós
szakmai konferenciák, zárt és szabadtéri rendezvények helyszínévé válik.
Pest megye szlovák nemzetisége: A törökbálinti központban a Magyarországi
Szlovákok Önkormányzata állandó képviseleti lehetőséget kap. Az Önkormányzat
saját keretein belül, használva a Központ szolgáltatásait célzott képzési, kulturális és
gazdasági programokat kínál Pest megye szlovák ajkú önkormányzatai és szervezetei,
vállalkozásai számára.
EGTC-k: Az EGTC, mint a határmenti együttműködések intézményesülései jelentős
helyzeti előnybe kerülhetnek, ha fejlesztési politikájuk már működő, hosszútávú
együttműködésre építő intézményre, hálózat-kezdeményre alapozhat. Mindkét
partner közvetlenül vagy közvetetten tagja EGTC-nek.
25 | O l d a l :
Térségi üzleti befektetők: Mind a csallóközi, mind pestmegyei térségben jelentős
befektetői érdeklődés mutatkozott az elmúlt években, mely tendenciáját a globális
válság megtörte. A két térség együttesen és külön-külön is képes saját és határmente
térségének gazdasági és üzleti potenciáljának bemutatására, akár magyar helyszínről
a szlovák térséget, akár viszont. A potenciális befektetők egy helyen releváns
információkhoz jutnak magyar és szlovák nyelven (a standard európai nyelveken túl)
egyaránt.
4.4.2 Közvetett haszonélvezők
A határmente lakossága: A üzleti környezet javulással, a gazdasági tevékenység
élénkülése és fellendülése a határmenti régió egészét érinti, sőt kihatása lesz a
környező térségekre is, a szolgáltatások magas színvonala, infrastruktúra jobb elérése,
a vidéki jövedelemszerzés lehetőségeinek bővülése, a települési bevételek növekedése
révén. A központokban megrendezésre kerülő konferenciák, szakmai és kulturális
rendezvények olyan kiegészítő szolgáltatásokat is igénybe vesznek (pl. catering,
személyszállítás, szállás stb.), amelyek nem közvetlenül kapcsolódnak a központok fő
tevékenységeihez, mégis a térségben élők bevételeit gyarapítják.
Más határtérségek: A két központ együttműködés és közös fejlesztése jó
gyakorlatként szolgál a magyar-szlovák határtérség mellett más hasonló adottságú
határmenti régiók számára.
4.4.3 Korlátozó tényezők felmérése
A projekt sikeres lebonyolításával megvalósítható a határmenti térség gazdasági
integrációja, az üzleti életben résztvevő mikro-, és KKV-k számára magas színvonalú
üzleti és kamarai szolgáltatások biztosítása.
A fenti törekvések eredményessége szinte garantált, amennyiben hatékony
marketingtevékenység párosul hozzá, ehhez minden rendelkezésre állóeszközt meg
kell ragadni. Tehát megfelelő információáramlás és tájékoztatás nélkül a projekt
sikeressége megkérdőjelezhető.
A projekt megvalósításának kockázatai részletesen a tanulmány 9.2
Kockázatelemzés című fejezetében kerülnek kifejtésre. A bemutatott kockázatelemzés
alapján a projekt kivitelezése során számos műszaki, jogi, pénzügyi, társadalmi
kockázat merülhet fel.
26 | O l d a l :
A kockázatkezelési stratégia elsőrendű feladata a menedzsment feladat-,
hatás- és felelősségi körének definiálása a partnerségi megállapodásban és
munkaköri leírásokban. Fontos feladat a projektmenedzserekkel való kapcsolattartás
menetének és a kapcsolattartók személyének meghatározása. Ki kell alakítani az
egyes tevékenységekhez kapcsolódó ellenőrzési és dokumentálási rendszereket. Így a
projektmenedzsment és az üzemeltetési menedzsment az esetlegesen felmerülő
kockázatokat hatékonyan tudja majd kezelni.
27 | O l d a l :
5 MEGOLDÁSI ALTERNATÍVÁK FELVÁZOLÁSA ÉS
ELEMZÉSE
5.1 A megfelelő alternatíva kiválasztási módszere
A megfelelő alternatíva kiválasztásához többszempontú értékelési módszert
választottuk, mivel egy közcélú, közérdekeket szolgáló és alapvetően nem
profitorientált beruházás kapcsán nem lehet egyszerűen csak költség-hatékonysági
szempontokat figyelembe venni. A kialakított szempontrendszer vizsgálja az
alternatívák társadalmi hasznosságát, gazdasági életképességét, az intézményi és
működési kockázatokat és a pénzügyi fenntarthatóságot, finanszírozhatóságot. A
súlyozásnál a projekt célkitűzéseit vettük alapul, így a társadalmi hasznosságot,
gazdasági életképességet és a pénzügyi fenntarthatóságot magasabb, míg az
intézményi, működési kockázatokat alacsonyabb súlyértékkel szerepeltettük.
5.2 A megvalósítható alternatívák meghatározása
A tanulmány további részében a következő alternatívák kerülnek kidolgozásra:
„0” megoldás: a projekt megvalósítása nélküli változat
„A” megvalósítható alternatíva: („Magyar–Szlovák Üzleti és Tájékoztatási Központok
kialakítása a versenyképes határmentéért – InkuBusiness)
Az „A” alternatíva keretében az együttműködési szándékát kifejező PMKIK és
Dunaszerdahely Város, két helyszínen (Törökbálint és Dunaszerdahely) üzleti és
kamarai-tájékoztatói központot hoznak létre, egy ingatlan (Törökbálint) vásárlással. A
duális központokban tájékoztató terek és konferenciák és rendezvények
megszervezésére alkalmas helyiségek kerülnek kialakításra.
„B” megvalósítható alternatíva: A „B” alternatíva abban különbözik az „A”
alternatívától, hogy konferencia és rendezvény helységek nem kerülnek kialakításra.
28 | O l d a l :
5.3 „0” megoldás
5.3.1 Műszaki és szakmai leírás, feltételek
A projekt keretében fejlesztésre kerülő duális központok jelenlegi műszaki állapotát,
felszereltségét a tanulmány 6.1. fejezete, és a csatolt engedélyezési tervek
tartalmazzák. Hasonló szintű, szervezettségű fejlesztésre a támogatás nélkül nem
kerülhet sor csak az egyes fejlesztési helyszíneken külön-külön megvalósuló kisebb
beruházások lehetségesek.
A PMKIK jelenlegi Budapest belvárosi irodái már nehezen tudják ellátni
feladataikat.
Szlovák oldalon a Város tulajdonában lévő ingatlan műszaki állapotában
tovább romlik, fenntartása gazdaságtalan, miközben határozott igény jelentkezik a
térségi üzleti inkubációra, új multifunkcionális központ kialakítására.
5.3.2 Üzemeltetési feltételek
A jelenlegi belvárosi PMKIK irodákban 28 fő dolgozik. Ez az állománylétszám látja el a
teljes megyei kereskedelmi és iparkamarai feladatokat.
A dunaszerdahelyi központ személyi állománya az épület fenntartását és
alapvető karbantartási feladatait végzi.
5.3.3 Pénzügyi feltételek és társadalmi hasznok előrejelzése
A dunaszerdahelyi önkormányzat és a PMKIK pénzügyi forrásainak hiányában a
projekt fejlesztési helyszínein nem kerülne sor bővítési, korszerűsítési munkálatokra.
Így a jövőben tervezett beruházási költségek nem számszerűsíthetőek. A szükséges
fejlesztések elmaradása viszont az intézmények működését, fenntarthatóságát
veszélyeztetik.
29 | O l d a l :
5.4 „A” megvalósítható alternatíva
5.4.1 A cél meghatározása
A projekt keretében egy üzleti inkubációs és kamarai szolgáltatási, tájékoztatási
központ jön létre két gazdaságilag pezsgő, de fejlődési potenciálja alapján még
fejlődőképes gazdasági térségben, Pozsony délkeleti, Budapest nyugati kapujában.
A szlovák üzleti inkubációs központban kialakításra kerülő terek, a gazdaság
és üzleti élet színhelyévé válnak a határmente szlovákiai települései számára.
A magyar központ a kamarai szolgáltatásainak kiterjesztésével tud a
szlovákiai magyar vállalkozások számára segítséget nyújtani, míg az agglomerációs
piacok elérhetőségének bemutatásával a szlovák vállalkozások számára. Másrészt a
magyar KKV-knak üzleti együttműködésekre és piaci részvételre nyílik lehetőségük a
határmenti térségben, Szlovákia más gazdasági központjaiban.
Mindkét helyszín infrastrukturális elérhetősége kiváló, kapu a szomszédos
országok európai léptékű gazdasági központjai felé. A PMKIK Szolgáltató Központ
tagsága és pest megyei vállalkozások számára hitelesen, magas szakmai színvonalon
nyújt tájékoztatás, valamint szolgáltatásokat a szlovák üzleti lehetőségekről.
Tekintettel arra, hogy a magyar szlovákság is képviseltetve lesz a Központban, az
szlovák nyelven is tájékoztatást ad a hazai lehetőségekről.
Az összehangolt és közös üzleti és tájékoztatási rendezvények, fórumok,
kiállítások, bemutatók stb. a vállalkozások határon átnyúló együttműködési
intenzitását növelik.
5.4.2 Műszaki és szakmai leírás, tartalom meghatározása
A részletes műszaki leírás a tanulmány 6.1. fejezetében, illetve tanulmánytervekben
található.
5.4.3 Üzemeltetési feltételek előrejelzése
A „0” alternatíva során megjelölt személyi feltételek a már meglévő fejlesztési
helyszíneken elegendőnek mutatkoznak a projekt megvalósítása során.
30 | O l d a l :
5.4.4 Pénzügyi és gazdasági mérőszámok előrejelzése
Tekintve, hogy a központok nem profittermelő céllal jönnek létre, a beruházások
pénzügyi haszna nehezen értelmezhető. A fejlesztési különbözet módszeréhez
szükséges projekt nélküli eset és a fejlesztési változat közötti különbözetek nem
becsülhetőek meg.
Esetünkben leginkább a társadalmi hasznosulás mértékével számolhatunk,
hiszen új és megújított szolgáltatások jönnek létre a határ két oldalán.
5.5 „B” megvalósítható alternatíva
5.5.1 A cél meghatározása
Az 5.2. pontban meghatározott „B” alternatíva is hozzájárul a tanulmány 4.3.
pontjában meghatározott célkitűzéseihez, azonban a rendezvény terek és a
konferencia termek hiányában a határmenti együttműködés, tájékoztatás és
kölcsönös és folyamatos információáramlás elmaradásával kevésbé lesz eredményes,
mint az „A” alternatíva.
5.5.2 Műszaki és szakmai leírás, tartalom meghatározása
A műszaki tartalom megegyezik az 5.4.2. pontban ismertetésre kerülő tervezett
fejlesztésekkel, kivéve a konferencia termek és tájékoztató terek kialakítása során
felmerülő fejlesztéseket.
5.5.3 Üzemeltetési feltételek előrejelzése
A „0” alternatíva során megjelölt személyi feltételek elegendőnek mutatkoznak a
projekt megvalósítása során. Természetesen szükség esetén a forgalom
növekedésével minden helyszínen sor kerül új alkalmazott felvételére.
5.5.4 Pénzügyi és gazdasági mérőszámok előrejelzése
Hasonlóan az 5.4.4 ponthoz nem releváns fejlesztési különbözet értéket számolni,
viszont a tájékoztatási és rendezvény terek hiánya a projekt és a program által elvárt
31 | O l d a l :
tájékoztatási feltételek teljesítését, így magának a projektnek az értelmét
veszélyeztetik.
5.6 A legmegfelelőbb változat kiválasztása
Az alternatívák értékelésekor az alábbi feltételek megvalósulását rangsoroltuk 1-5
skálán:
1. gazdasági fenntarthatóság 2. társadalmi hasznosság 3. intézményi és működési kockázatok 4. pénzügyi fenntarthatóság, finanszírozhatóság
A fenti feltételek alapján elkészített többszempontú értékelés eredményét az alábbi
táblázatban mutatjuk be. A tételenként adható pontszámok maximális értéke 5 pont.
Pontszám Súly
Súlyozott pontszám
„A” alternatíva Társadalmi hasznosság 5 4 20 Gazdasági életképesség 5 3 15 Intézményi és működési kockázatok
3 2 6
Pénzügyi fenntarthatóság, finanszírozhatóság
2 4 8
Összesen max. 15 4 49
Pontszám Súly Súlyozott pontszám
„B” alternatíva Társadalmi hasznosság 3 4 12 Gazdasági életképesség 3 3 9 Intézményi és működési kockázatok
2 2 4
Pénzügyi fenntarthatóság, finanszírozhatóság
3 4 12
Összesen max. 15 4 37
Következtetés:
A legmagasabb pontszámot összességében az „A” alternatíva kapta. A „B”
alternatívához képest a társadalmi hasznosság és gazdasági életképesség tekintetében
jóval magasabb, az intézményi és működési kockázatoknál szintén magasabb, a
pénzügyi fenntarthatóság szempontjából — a magasabb beruházási költségek és
működési költségek miatt — alacsonyabb pontszám került meghatározásra. A
megvalósítás szempontjából legmegfelelőbb alternatíva tehát az „A” alternatíva, a
„Magyar–Szlovák Üzleti és Tájékoztatási Központok kialakítása a versenyképes
határmentéért – InkuBusiness”c. projekt.
32 | O l d a l :
6 MEGVALÓSÍTÁSI JAVASLAT KIDOLGOZÁSA
6.1 Műszaki tartalom részletes leírása / Törökbálinti központ
A tervezési terület Törökbálint északnyugati részén helyezkedik el, az M0-ás autóút és
a vasút találkozásának közelében. Gépjárművel az M0-nak köszönhetően az M1 és az
M7 autópályáról is könnyen megközelíthető.
A jelenlegi épület két ütemben épült. 1994-ben a vasútvonalhoz közelebbi
iroda és raktár tömeg lett kialakítva, majd 1999-ben a hozzáépített iroda,
bemutatóterem és raktár funkciókat magába foglaló épülettömeg.
A raktárak nagy légterűek, magas tetővel fedettek, az iroda szárnyak földszint
+ két emelet magasak, lapos tetővel és magas tetővel fedettek.
Az átalakítás célja a magyar-szlovák határvidéket szolgáló üzleti és
tájékoztatási szolgáltató központ létrehozása magyar oldalon Budapest
vonzáskörzetében. PMKIK a közeljövőben szeretné folytatni az átalakítást, fejleszteni
a területet, több ütemben. Jelen dokumentáció az átalakítás első ütemét mutatja be.
6.1.1 Helyszín meghatározása
Törökbálint, Kazinczy utca 124/b. hrsz.: 3171/1
6.1.2 Az épület és annak jövőbeli üzemeltetésének általános jellemzői
Az épület jellemző adatai: Hrsz: 3171/1
Telek területe: 6067 m2
Beépítés mértéke: nem változott
Építménymagasság: nem változott
Zöldfelület: nem változott
Összes nettó terület: 1924,71 m2
Összes bruttó terület: 2684,98 m2
33 | O l d a l :
Parkoló egyenleg: Összes iroda felület: 396,71 m2
OTÉK előírt parkoló (20 m2/ 1db) 20 db
Meglévő parkoló szám: 42 db, megfelelt
Épületszerkezeti kialakítás
Alapozás:
Meglévő épületszerkezet alatt síkalapozás, beton sáv- és talpalapok a teherbíró
talajon, fagyhatár alatt felvett alapozási síkon. A csarnokon belül kialakítandó új
egységek alatt beton pontalapok készülnek.
Tartószerkezet:
Meglévő épület felmenő szerkezetei részben téglafalazatok, részben vasbeton pillérek.
Merevítését a falak elrendezése biztosítja. Az irodarész három szint magas, monolit
vasbeton lemezfödémekkel, monolit vasbeton szerkezetű lépcsőkkel.
Az újonnan kialakított lift mag vasbeton falból készül. A csarnokrészben lévő
épülettömeg tartószerkezetét 25x25cm-es vasbeton pillérek és monolit vb. födém
alkotja.
Meglévő, megmaradó csarnok szerkezetek acél pillérekből, rácsos főtartókból
és szelemenekből állnak, merevítéssel, ennek tűzvédelmét utólagos tűzgátló festéssel
kell megoldani.
Belső falazatok:
Meglévő irodablokkban a 10 cm-es tégla válaszfalak elbontásra kerülnek, az új
helyiségkialakítások gipszkarton válaszfalakból kerülnek kialakításra.
A csarnok részen lévő iroda, vizesblokk, kiszolgáló helyiségek falazata Ytong
és gipszkarton falazat.
34 | O l d a l :
Tető héjalás:
Tető héjalásként a csarnok részen trapézlemez fedés található. Ez a szerkezet nem
változik.
Külső felületképzések:
Jelen ütemben a homlokzaton csak minimális felületkezelés történik, amennyiben az
átépítéssel érintett területek kihatnak a külső felületekre. Mind a homlokzati fal, mind
a nyílászárók jelenlegi állapotukban maradnak.
Szigetelések:
1./ Vízszigetelések:
A lapostetőn lévő PVC szigetelés jó állapotban lévő, egy éve felújított szerkezet.
2./ Hőszigetelések:
A csarnokrészben kialakításra kerülő „belső ház” használaton kívüli csarnokterület
felé eső része 5cm DRYVIT hőszigetelő rendszert kap. Ugyanezen a részen a csarnok
homlokzati rész felöli oldalon is 5 cm DRYVIT rendszer kerül elhelyezésre.
A csarnok átalakítással bevont részén, a kialakult fűtött belső átrium felett, a
tető főtartók alsó síkjában a tér álmennyezettel lehatárolásra kerül, felette 20 cm
ásványi szálas hőszigetelés készül.
A gépészeti tér feletti rész a meglévőn felül, további 10 cm ásványi szálas
hőszigetelést kap a tető alsó síkján.
Nyílászáró szerkezetek:
1./ Iroda részen meglévő, megmaradó nyílászáró felületek, szükséges helyeken a
tűzvédelmi követelményeknek megfelelve légutánpótlás és füstelvezetés átalakítással.
2./ Csarnok részen egyes nyílászárók megszűnnek, illetve új helyiségeknél kiépítésre
kerülnek, bevilágítás és - a tűzvédelmi követelményeknek megfelelve - légutánpótlás
és füstelvezetés céljából.
35 | O l d a l :
6.2 Műszaki tartalom részletes leírása / Dunaszerdahelyi központ
A megvalósítandó változat annak műszaki jellemzőin keresztül tekinthető át a
leginkább. Az építészeti tervdokumentáció műszaki jelentésére támaszkodva a
következőket állapíthatjuk meg:
A projektdokumentáció tárgya Dunaszerdahely Város tulajdonában lévő
objektum átépítése, amely a dunaszerdahelyi kataszteri terület 265/1, 265/3, 259/1
sz. parcelláin, s érintőlegesen a 265/2, 266/4, 843/1 sz. parcellákon található.
A rekonstrukció célja a szlovák-magyar határvidéket szolgáló üzleti és tájékoztatási
központ létrehozása a szlovák oldalon egy multikulturális közegben, Csallóköz
szívében.
6.2.1 Helyszín meghatározása
Dunaszerdahely, Alžbetínske nám. 1203/7, 929 01
6.2.2 Az épület és annak jövőbeli üzemeltetésének általános jellemzői
Az eredeti adminisztratív és kulturális-közösségi épületet a földhivatal hrsz.
számainak tagolása alapján 3 általános működési részre oszthatjuk:
„A“ rész:
Hrsz: 265/3
Beépített terület a 4857 sz. tulajdonlevél alapján: 153 m2
Szintek száma: két szint pince nélkül
Építés éve: 1983
Eredeti állapot:
Az A rész az objektum főbejáratának egysége, amelyben előcsarnok, recepció,
valamint irodák találhatók. Ebből a térből vállnak elérhetővé az objektum további
részei. Az objektum három részében a különböző padlómagasság lehetetlenné teszi
a mozgáskorlátozottak számára az akadálymentes közlekedést.
36 | O l d a l :
A homlokzat kerámia burkolata hullik, a fa nyílászárók korszerűtlenek és
elavultak, nem felelnek meg az energetikai követelményeknek, esetenként nem
működnek. Az eresz bádogos szerkezete korrodált.
Átalakítás:
A műszaki tervek javasolják:
új üvegajtó kialakítását automatikus tolóajtó megoldással, légfüggönnyel,
az előcsarnok területén lévő padlómagasság-különbözet megszüntetését
a padló emelésével,
akadálymentesített bejárat kialakítását bejárati rámpa kialakításával,
a bejáratnál a járda összehangolását az új bejárattal.
új recepció kialakítását,
az elektromos vezetékek cseréjét,
új fűtési rendszer bevezetését,
a vízvezetékrendszer cseréjét,
új nyílászáró szerkezetek, ablakpárkányok és bádogos szerkezetek indokoltak,
A kávézó rész átköltöztetését az előadó terem előcsarnokából az objektum
főbejárati részébe, amely lehetőséget adna egy megemelt terasszal való
bővítésre is.
A homlokzatról a kerámiaborítás részbeni eltávolítását (50%), amely helyébe
új, strukturált vékonyvakolattal történő rendszerszigetelés (utólagos DRIVYT
típusú) javasolt.
„B“ rész:
Hrsz: 265/1
Beépített terület a 4857 sz. tulajdonlevél alapján: 391 m2
Szintek száma: öt szint pincével
Építés éve: 1965
Eredeti állapot:
Az A rész az objektum adminisztratív egysége, amelyben helyet kap egy lépcsőház,
felvonó, a folyosó mindkét oldaláról irodahelyiségek nyílnak, minden szinten higiénés
helyiségekkel.
37 | O l d a l :
A lapostetős szerkezeten kijárat található a tetőre a felvonó gépházához.
A lapostető vízszigetelése sérült, elhanyagolt állapotban van. A tetőn a UPC
parabolaantennái találhatóak.
A felvonó öreg, keskeny, elhanyagolt állapotban van.
Átalakítás:
A műszaki tervek javasolják:
közös helyiségek, lépcsőház, folyosók, felvonó felújítását,
a felvonó kabinjának — a liftakna lehetőségeihez mérten —
megnagyobbítását, hogy az lehetővé tegye a mozgáskorlátozottak számára az
egyes szinteken való közlekedést,
az átalakított higiénés blokkokon belül akadálymentesített blokkok
kialakítását,
akadálymentesített bejárat kialakítását bejárati rámpa segítségével,
új nyílászáró szerkezetek, ablakpárkányok és bádogos szerkezetek indokoltak.
A homlokzatról a kerámiaborítás részbeni eltávolítását (50%), amely helyébe
új, strukturált vékonyvakolattal történő rendszerszigetelés (utólagos DRIVYT
típusú) javasolt.
Az eredeti tetőréteg bontását egészen a tetőtartó alapszerkezetig, amelyre új,
hő-és vízszigetelő rétegű tetőköpeny javasolt.
Indokolt a villámhárító és bádogszerkezetek cseréje.
„C“ rész:
Hrsz: 259/1
Beépített terület a 3251 sz. tulajdonlevél alapján: 1415 m2
Szintek száma: részben kétszintes, részben
pincével
Építés éve: 1983
Eredeti állapot:
A C rész az objektum adminisztratív és kulturális-közösségi feladatokat ellátó
egysége. Az első szinten található egy 220 férőhelyes előadóterem technikai és
higiénés háttérrel, irodák, garázsok, kazánház és elektromos kapcsolókészülék.
38 | O l d a l :
Az előadóterem padlózata fokozatosan emelkedő két szint magasságáig.
A további egységek kétszintesek. A második szinten irodák, előadótermek vannak
higiénés háttérrel.
A pincében közlekedőfolyosók találhatók, amelyek a B és C részéket kötik
össze, valamint az előadóterem légtechnikai blokkjai kapnak itt helyet.
Átalakítás:
A műszaki tervek javasolják:
a folyosó átalakítását az eredeti kávéház megszüntetésével a bekötő
folyosóban,
az előadóterem higiénés hátterének felújítását,
a C rész homlokzatának felújítását az észak-nyugati utcafrontról, valamint
a dél-nyugati részben. (az udvar felőli homlokzat felújításával nem számol)
új nyílászáró szerkezetek, ablakpárkányok és bádogos termékek indokoltak.
A homlokzatról a kerámiaborítás részbeni eltávolítását (50%), amely helyébe
új, strukturált vékonyvakolattal történő rendszerszigetelés (utólagos DRIVYT
típusú) javasolt.
6.3 Részletes működési, működtetési javaslat / Törökbálinti központ
Az épület felújításával egy energia-hatékony, korszerű, multifunkcionális
kereskedelmi és iparkamarai központ jön létre. Az átalakított objektum a következő
jellemzőkkel bír.
A tervezett átalakítás, a jelenlegi épület belsejére korlátozódik.
Az épület környezete, a külső kert és parkoló ebben az ütemben nem változik,
a meglévő kialakult állapot megfelel. A homlokzatokon is csak minimális átalakítások
történnek, egy-egy új helyiség kap csak természetes megvilágítást, illetve a szükséges
korrekciók készülnek el.
Tekintettel az épület eredeti funkciójára a meglévő irodaszárnyakban az új
funkciónak megfelelően a belső falak átrendezése kerülnek, az épület központi
lépcsőháza mellett egy mozgássérültek szállítására is alkalmas lift kerül kialakításra.
Az új alaprajzi koncepció kiszolgáló funkciói — WC blokk, teakonyha,
gépészet, irattár, raktár — a csarnok részben építendő két szint + padlástér tömegű új
39 | O l d a l :
épületszárnyban kerül kialakításra közvetlenül az épületen belül, a csarnok többi
részétől lezárva, ház a házban jelleggel, a meglévő csarnokszerkezet homlokzati és
tető szerkezetének meghagyásával
A parkoló felöl megérkezve az ügyfélfogadáshoz érkezünk, itt még két nagy
tárgyaló/előadóterem is biztosítja a kapcsolatot az ügyfelekkel.
Az emeleti részen irodák, tárgyalók helyezkednek el szükség szerinti
kiszolgáló helyiségekkel.
Mozgássérültek a földszint 2. bejáratán tudják az épületet megközelíteni,
számukra a földszinti helyiségek teljes mértékben megközelíthetőek, az emeleti
szinten pedig a csak a szükséges irodák.
A nem beépített raktárterület használaton kívül kerül, további hasznosítása a
következő ütemek kiépítése után valósul meg, addig lezárt területként nyilvántartott.
Az új kialakításnál a tűzszakasz határt a csarnok és az irodaszárny síkjában
határoztuk meg.
Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. és
a hatályos Országos Településrendezési és Építési Követelmények (253/1997. (XII.
20.) Korm. rendelet) előírásai értelmében a csökkentett mozgásképességű személyek
számára is biztosítani kell az épületek akadálymentes megközelítését, annak
számunkra megfelelő használatát. Az eredeti épület nem felelt meg e feltételnek, az
akadálymentesített bejárat és mozgás az épületen belül nem volt biztosítva. A javasolt
megoldásokkal lehetővé válik az akadálymentesített közlekedés az egész épülten
belül.
A meglévő kazánházi kialakítás teljes egészében elbontandó. A
megnövekedett fűtési igény biztosítására önálló kazánt tervezünk. A tervezett kazán
zárt égésterű fali kazán, mint a légszennyezés egyedüli pontforrása A kibocsájtás
elleni védekezés a szabályozás és működési rend betartásával valósul meg. A
levegővédelemről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet ezen oknál fogva be kell
tartani, s ugyanez érvényes az ehhez kapcsolódó további szabályozásra és nemzetközi
szerződésekre.
Az átalakítási munkálatok javasolt mértéke és az átalakított épület működése sem
lehet oka a talajvíz szennyezésének. Az építkezés ideje alatt olyan technológiát kell
követni, amely nem engedi, hogy olajtartalmú anyagok szivárogjanak a talajba.
40 | O l d a l :
Az épület egy ütemben kerül felújításra, a műszaki átvételt követően,
használatba vételi engedély kiadása után üzembe helyezik. A felújított részek nem
igényelnek próbaüzemeltetést.
Az építkezési terület elrendezése, az építkezési anyagok deponálása saját
telek területén valósul meg, az épület udvarában. A kivitelező számára szociális
helyiségeket az objektumon belül biztosítanak az üzemeltetővel megegyezésben. Az
építkezési terület vízellátása az épület saját vízellátásával biztosított. Az elektromos
áram szintén a meglévő elektromos szekrényből származik. Telekommunikációs
összeköttetést mobilhálózat által biztosított.
6.4 Részletes működési, működtetési javaslat / Dunaszerdahelyi központ
Az épület felújításával egy modernizált, technikailag korszerű, multifunkcionális
központ jön létre, amely üzleti-tájékoztató központként szolgál majd. Az átalakított
objektum a következő jellemzőkkel bír.
Az üzleti-tájékoztató központ 3 részre tagolódik, melyek A, B, C betűkkel
jelöltünk.
Az A rész az épület főbejárati egységeként fog szolgálni, amelyben előcsarnok,
recepció valamint irodák találhatók. Ebben a részben kap helyet egy kávézó
terasszal. Az előcsarnokból válnak elérhetővé az épület további részei. Az
objektum különböző padlómagasságait felújítják, hogy az épület
akadálymentesített legyen.
A B rész az objektum adminisztratív egységeként fog szolgálni, amelyben helyet
kap egy lépcsőház, felvonó, a folyosó mindkét oldaláról irodahelyiségek nyílnak,
minden szinten szociális helyiségekkel. Itt kap helyet egy modernizált, felújított
felvonó is.
A C rész az objektum adminisztratív és kulturális-közösségi feladatokat ellátó
egysége. Az első szinten található egy 220 férőhelyes előadóterem technikai és
szociális helyiségekkel, irodák, garázsok, kazánház és elektromos
kapcsolókészülék. Az előadóterem padlózata fokozatosan emelkedő két szint
magasságáig. A további egységek kétszintesek. A második szinten irodák,
előadótermek vannak szociális helyiségekkel. A pincében közlekedőfolyosók
41 | O l d a l :
találhatók, amelyek a B és C részéket kötik össze, valamint az előadóterem
légtechnikai blokkjai kapnak itt helyet. Az előadóterem konferenciák, találkozók,
kiállítások, előadások, workshopok rendezésére alkalmas.
Az irodahelyiségek a felújított objektumban infrastruktúrát biztosítanak a KKV-nak,
amelyek inkubátorként szolgálnak a célközönségnek.
A hosszútávú üzemeltetés fontos szempontja, hogy a nemzeti és EK
szabályozás minden elvárása teljesítve legyen. Ezzel kapcsolatban a következő
üzemletetési szempontokat deklarálja a projekt.
A SzK KVM 532/2002 sz. rendelete az általános technikai elvárások
tekintetében azon épületek irányába, amelyeket csökkentett mozgásképességű
személyek veszik igénybe az objektum azon részeiben relevánsak, amelyeket a
nyilvánosság használ, vagy csökkent mozgásképességű emberek alkalmazására
hasznosítják. Az eredeti épület nem felelt meg e feltételnek, az akadálymentesített
bejárat és mozgás az épületen belül nem volt biztosítva. A javasolt megoldásokkal
lehetővé válik az akadálymentesített bejutás és az előcsarnok különböző szintjei egy
kiegyenlítésre kerülnek.
Az eredeti gázkazán, — mint az légszennyezés egyedüli forrása — az
objektumban változatlan marad. A kibocsájtás elleni védekezés a szabályozás és
működési rend betartásával valósul meg. A levegővédelemről szóló 478/2002 sz.
törvényt ezen oknál fogva be kell tartani, s ugyanez érvényes az ehhez kapcsolódó
további szabályozásra és nemzetközi szerződésekre.
Az átalakítási munkálatok javasolt mértéke és az átalakított épület működése
sem lehet oka a talajvíz szennyezésének. Az építkezés ideje alatt olyan technológiát
kell követni, amely nem engedi, hogy olajtartalmú anyagok szivárogjanak a talajba.
Az épület egy ütemben kerül felújításra, a műszaki átvételt követően,
használatba vételi engedély kiadása után üzembe helyezik. A felújított részek nem
igényelnek próbaüzemeltetést.
Az építkezési terület elrendezése, az építkezési anyagok deponálása saját
telek területén valósul meg, az épült udvarában, ill. az elkerített közterületen a
homlokzat helyreállítása során. A kivitelező számára szociális helyiségeket az
objektumon belül biztosítanak az üzemeltetővel megegyezésben. Az építkezési terület
vízellátása az épület saját vízellátásával biztosított. Az elektromos áram szintén
42 | O l d a l :
a meglévő elektromos szekrényből származik. Telekommunikációs összeköttetést
mobilhálózat által biztosítunk.
Az építkezés ideje alatt a következő negatív hatások merülhetnek fel:
emelkedett hangszint az építkezési gépek és tehergépjárművek használata miatt,
az építkezési terület környezetében intenzív portermelődés,
a teherforgalom intenzitásának növekedése a közutakon.
A negatív hatások a következőképpen kerülhetnek megszüntetésre az építkezés ideje
alatt:
az éjszakai órákban, munkaszüneti napokon, szabadnapokon korlátozzuk azon
munkálatok végzését, amelyek az emelkedett zajszintet okoznak,
a porszennyezés csökkentésére rendszeres úttisztítást végzünk,
az építő cég köteles a közút tisztántartását biztosítani az építkezési területről való
kijutás helyszínén,
a közutak az építkezés közvetlen környezetében ideiglenes közúti jelzőtáblákkal
jelzettek.
Az építkezési munkák a környezettől történő fizikai elkülönítése érdekében a
kivitelező cég nem áttetsző min. 2 m magas kerítéssel keríti körbe a területet.
6.5 Üzleti terv
6.5.1 Vezetői összefoglaló
A magyar-szlovák határtérség periférikus sávjában két nemzetközi súlyú gazdasági
centrum bír gazdaságélénkítő hatással: Bécs-Pozsony-Győr (Centrope) Szlovákiában
és a Budapesti Agglomeráció. A központok gazdasági ereje kimutatható, mégis térben
távolodva azoktól a határmentén erejük gyengül. Szlovákia déli része a gazdasági és
társadalmi mutatóiban a gyengébbnek minősül a nemzeti átlag tekintetében
(magasabb munkanélküliség, gyenge vállalkozási kedv, népesség fogyás). A helyezet
hasonló a Budapesti Agglomeráció hatóköréből kikerült magyar határmenti térségek
esetében is. A Csallóköz (Dunaszerdahely és vonzáskörzete) és Pest megye átmeneti
térség a centrum-periféria kapcsolatban.
43 | O l d a l :
Mindkét térség jó gazdasági és demográfiai mutatókkal és fejlődési eréllyel
bír, ezáltal a határmente meghatározó térségi-regionális gazdasági központjává
váltak. A potenciálok azonban még koránt sem kiaknázottak. Kutatások igazolják,
hogy mindkét térségben az üzleti kapcsolatok fejlődésének gátja:
információ hiány a nemzeti üzleti/gazdasági környezetről;
infrastruktúra (pl.: IT) elérhetőségének akadálya;
képzettség hiánya;
piacok beszűkülése.
A gazdasági válság azt is megmutatta, hogy a bizonyos ágazatok nagyon
érzékenyek a gazdasági folyamatokra, ezekben működő KKV-k szakmai képviseletet
és folyamatos támogatást igényelnek (pl.: ágazati érdekképviselet, továbbképzés stb.).
A térségi igényeket és lehetőségeket mérlegelve szükségesnek látszik olyan
szolgáltató és tájékoztatási központok kialakítása a dinamikusan fejlődő térségekben
(pl.: Dunaszerdahely vonzáskörzete, Pest megye), melyek híd szerepet képesek
betölteni:
infrastruktúrával támogatják KKV-kat;
segítik vállalkozások megtelepedését határ túloldalán;
kamarai szolgáltatásokat nyújtanak magyar és szlovák vállalkozások
számára.
Tény, hogy a határmente közös kultúrája jelentős hozzáadott értéket jelent az
itt működő vállalkozásoknak, hiszen a legtöbb esetben a nyelvi azonosság adott. A két
központ eltérő, egymást a jövőben jól kiegészítő tevékenységet vállal. A törökbálinti
központ Pest megye és az érintett határmenti térség magyar és szlovák vállalkozói
számára nyújt kereskedelmi és iparkamarai szolgáltatásokat, továbbá mentorálja a
szlovák vállalkozások hazai megtelepedését.
A dunaszerdahelyi központ az üzleti inkubáció színhelye. Professzionális
(munka)körülményeket biztosít a Város és tágabb értelemben a Csallóköz szlovák és
szlovákiai magyar vállalkozásai számára. Betölti azt az igényt, ami az információ
hiányból és elégtelent infrastrukturális szolgáltatásokból adódott.
A két központ közös jövőképe a saját szűkebb célcsoportjának
megszólításától, tágabb értelemben az együttműködés sikerességétől függ. Éppen
ezért az egyedi és közös marketing akciók tervszerű végrehajtása elengedhetetlen.
44 | O l d a l :
Mindkét központ a működési területén egyedülálló, versenytársai a szó üzleti
értelmébe nincsenek. A szlovák központ önkormányzati léptékben szólítja meg és éri
el a térségi KKV-kat, amíg a kamarai központ, mint megyei szervezet kizárólagos és
törvény által meghatározott tevékenységgel áll a jól meghatározható 100 000
vállalkozást felmutató Pest megye és határmente számára.
A két központ a szó üzleti értelmében üzleti tevékenységet nem folytat. Az
épületek és az intézmény (Kamara) fenntartása és fejlesztése alapvetően saját
forrásból történik, önkormányzati forrásból (Dunaszerdahely) és tagdíj
befizetésekből (Kamara).
A központok tulajdonosi összetételére vonatkozóan elmondható, hogy a
projekt végrehajtás, majd fenntartási időszakában nagy valószínűséggel megmarad az
önkormányzati többségi tulajdon és a kamarai köztestületi tulajdonosi és jogi státus.
45 | O l d a l :
6.5.2 A központok általános bemutatása
6.5.2.1 A központok megvalósításának helyei
1. Magyar Köztársaság
Közép Magyarország (HU10) Pest megye (HU102)
Budaörsi kistérség (4310) Törökbálint (06859)
2045. Kazinczi u. 124/b Hrsz: 3172/1, /2
2. Szlovák Köztársaság
Nyugat Szlovákia (SK02) Nagyszombat kerület (SK021)
Dunaszerdahelyi járás (SK0211) Dunaszerdahely (501433) Alţbetínske námestie 1203 Hrsz:265/2, 266/4, 843/1
6.5.2.2 Tulajdonosi szerkezet
A kamarai központ működtetését Pest Megyei és Érd Megyei Városi Kereskedelmi és
Iparkamara, amíg a szlovák az üzleti-inkubációs központ fenntartását a
Dunaszerdahely Város vállalta.
Pest Megyei és Érd Megyei Jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamara (PMKIK)
1994-ben alapított önkéntes alapon szervezett köztestületi kamara. Az ország
legnagyobb taglétszámú megyei gazdasági kamarája. A Kamara Pest megye gazdasági,
társadalmi közéletének meghatározó tényezője. Képviseli a megye 100.000 főt
meghaladó vállalkozói közösségét. A PMKIK részt vesz a hosszútávú
gazdaságfejlesztési programok kialakításában és végrehajtásában, bekapcsolódik a
nemzetközi üzleti együttműködések generálásába. Az Európai Uniós csatlakozást
követően alapvető fontosságúnak tartja a vállalkozások piacra jutásának elősegítését,
az elérhető pályázati, támogatási lehetőségek bemutatását, valamint minden olyan
információ továbbítását, amely a vállalkozások eredményes működését segítheti. A
projektben vezető partnerként felel a projekt eredményes szakmai és adminisztratív
végrehajtásáért.
Vállalkozás-fejlesztési tapasztalatait felhasználva alakítja ki a törökbálinti
székhelyű központot. Feladata a projekt célcsoportjainak megszólítása, a projekt
eredményeinek bemutatása. A projekt partnerrel együttműködve szakmai
rendezvényeket és konferenciát szervez híd szerepét erősítve. Feladata a tájékoztató
anyagok magyar nyelvű elkészítése a projekt honlap kialakítása.
46 | O l d a l :
Dunaszerdahely Város Önkormányzata igazgatja a város mintegy 30.000 fős
lakosságát, és központja a 118.000 fős járásnak is. Számos feladatán túl az
önkormányzat felel a város és a járás gazdaságfejlesztési programjainak
kidolgozásáért, a kerületek fejlesztési programjainak megvalósításáért és egyéb
településfejlesztési projektekért. Jó gazdaként korszerűsíti az önkormányzat
tulajdonában lévő ingatlant üzleti és tájékoztatási központként. Feladata a projektben
a térségi kommunikáció és tájékoztatás feltételeinek megteremtése, a projekt
eredményeinek folyamatos ismertetése, szlovák nyelvű anyagok előállítása
(nyomtatott és elektronikus formában). Meghatározó szerepet játszik a térségi
vállalkozók megszólításában és a partner központtal együttműködve azok
bemutatásában határon innen és túl.
6.5.2.3 A központok története, működési filozófia
Mindkét központ a HU-SK pályázat döntésének függvényében, újonnan indul, építési
beruházás keretében. A projekt alapja két meglévő épület műszaki felújítása,
korszerűsítése és funkcionális átalakítása. Célként fogalmazódott meg a projekt
partnerek részéről, hogy az üzleti és kamarai funkciók mellett valódi közösségi terek
is kialakuljanak, amely magyar oldalon a civil vállalkozói szervezetek és szlovák ajkú
KKV-k markáns integrációját, míg szlovák oldalról a magyar kultúra színhelye is lehet.
A két központ közös elveke vall a működés és szolgáltatás tekintetében, melyek:
A határmente gazdasági fejlesztése és becstornázása a nemzetközi
gazdasági/fejlődési központokba;
A magyar és szlovák mikro-, kis- és középvállalkozások piacra jutásának ösztönzése és
támogatása a határtérség másik oldalán;
Multikulturális üzleti „agorák” kialakítása, az üzlet és a kultúra összekapcsolásával.
6.5.3 Marketing terv
Részletes marketing terv a 6.4 fejezetben olvasható
6.5.3.1 Termékek, szolgáltatások
A központok jól körülírhatóan mikro-, kis- és középvállalkozásokat céloznak meg. Az
egyes csoportok számára nyújtott szolgáltatások eltérőek a két központban, de
egymást jól kiegészítik:
47 | O l d a l :
Törökbálinti központ Dunaszerdahelyi
központ Alap szolgáltatások jellege
kamarai szolgáltatás üzleti inkubáció:
Szolgáltatások köre kereskedelmi és iparkamarai szolgáltatás, érdekképviseleti és üzleti-vállalkozásfejlesztés kiváló elérhetőség (M7/M1/M0 csomópont) magas szintű ügyfélkiszolgálás
irodahelyiségek, IT szolgáltatás rendezvényterek kiegészítő szolgáltatások (kávézó, ügyvéd stb.) kiváló elérhetőség (E63)
Közvetlen célcsoport Pest megye vállalkozásai (mikro- és KKV-k) Térségi önkormányzatok (Közép Magyarország, Budapest) Pest megye szlovák nemzetisége ETT (EGTC) térségi befektetők
Csallóköz vállalkozásai (mikro- és KKV-k) Térségi önkormányzatok (Dunaszerdahelyi járás, Csallóköz) Csallóköz lakossága (magyarsága) ETT (EGTC) térségi befektetők
Szolgáltatások hozzáadott értéket
Duális központok a határmente magyar és szlovák célcsoportjait együtt képesek megszólítani. Kamarai szolgáltatások magas színvonalon, komfortosan hozzáférhetők. Bemutatkozó és rendezvény terek mikro- és KKV-k számára
Reprezentatív, komfortos irodák Bemutatkozó és rendezvény terek mikro- és KKV-k számára Határon átnyúló szolgáltatások elérése
Versenytársak Nem releváns, mert megyei kamaraként az alapszolgáltatások körét törvény határozza meg.
Nincs Dunaszerdahelyen és a környező településeken nincs a KKV-k számára üzleti szolgáltatásokat nyújtó központ.
48 | O l d a l :
6.5.3.2 Piaci szegmentáció, célcsoportok értékelése
Közvetlen célcsoport Kereslet/igény Kínálat/megoldás
Pest megye mikro- és KKV-k:
1. teljes kamarai ügyintézés egy helyszínen („egyablakos kamara”) 2. jó megközelítés 3. parkolási lehetőség 4. komfortos épület (gyermek- és baba-barát környezet, akadálymentesített) 5. tájékoztatás az üzleti lehetőségekről
1. teljes körű kamarai szolgáltatások (tájékoztatás, pénztár stb.) a helyszínen 2. M7/M1/M0 csomópont 3. 42 db parkoló 4. akadálymentesített épületbab-mama szoba, gyereksarok 5. tájékoztató, kiállító és konferencia terek
Csallóköz mikro- és KKV-k
1. korszerű üzleti környezet 2. jó megközelítés 3. parkolási lehetőség 4. komfortos épület 5. tájékoztatás az üzleti lehetőségekről
1. felújított 3 irodaszint 2. Dunaszerdahely főutcájáról bejárás 3. kb. 20 parkolóhely közvetlenül az épület mellett 4. akadálymentesített épület (rámpa, lift, WC) 5. tájékoztató, kiállító terek és konferencia terem (220 fő)
Térségi települési önkormányzatok
1.hiánypótló üzleti szolgáltatások elérhető távolságban 2. magyar-szlovák nyelvű hiteles tájékoztatás 3. nagy férőhelyű rendezvény helyszín
1. 30 percen belüli üzleti és kamarai szolgáltatások 2. kétnyelvű duális központokban szolgáltatások 3. 220 fő befogadó képességű konferencia terem (Dunaszerdahely)
Csallóköz lakossága 1. Multifunkcionális épület a Csallóköz „tradicionális” központjában (Dunaszerdahely)
1. Felújítással, energetikailag és funkcionálisam megújított épület
49 | O l d a l :
Közvetlen célcsoport Kereslet/igény Kínálat/megoldás
Pest megye szlovák nemzetisége
1. Központi elhelyezkedésű munkahely a magyarországi szlovákság képviseletére. 2. Közvetlen kapcsolat az üzleti élettel 3. Bekapcsolódás a szlovák vállalkozások megismertetésébe határon innen és túl
1. Több munkatárs számára irodai infrastruktúra a törökbálinti központban 2. Napi kapcsolat lehetősége Pest megye vállalkozóival. 3. Tájékoztató és kiállító tér a célcsoport számára
EGTC (Európai Területi Társulások)
1. Jó gyakorlat és tapasztalat közös intézményfejlesztésre 2. Működő gazdasági központ a határmentén, igénybe vehető szolgáltatások
1. Közös projektfejlesztés és végrehajtás, duális központok koncepciója 2. Arrabóna EGTC tagja Dunaszerdahely város
Térségi üzleti befektetők
1. Hiteles üzleti partnerek megtalálása a határmentén 2. Többnyelvű (szlovák és magyar is) tájékoztatási és tájékozódási lehetőség
1. Kamarai tagság minőségi szűrő az együttműködésre 2. Magyar és szlovák nyelvi jelenlét a központokban, tájékoztatási és rendezvény terek állnak rendelkezésre
A legmarkánsabb célcsoport esetében (vállalkozások) el kell mondani, hogy 2012-től
várhatóan változik a kamarai törvény. A változás javasolja az önkéntes tagság helyett a
kötelező tagság intézményét. Amennyiben a változások bekövetkeznek, a
vállalkozások kiszolgálása nagyobb feladatot ró a kamarákra, míg a vállalkozások is
magasabb minőségi és komplex szolgáltatásokat várhatnak el a szervezetektől. A
PMKIK, mint megyei kamara a jelenlegi tagságának meghúszszorozódsát várhatja, ami
közel 100.000 fős kamarai tagságot jelenthet. Ilyen méretű tagsággal egy megyei
kamara sem büszkélkedhet
6.5.3.3 Versenytársak vizsgálata
Intézményesült megyei kereskedelmi és iparkamarai szolgáltatás tekintetében a
PMKIK nem számolhat versenytársakkal.
Dunaszerdahely várost a központ létrehozására a hiány igénye ösztönözte.
Nincs a városban és gépkocsival elérhet 30 perces távolságban olyan központ, ami a
50 | O l d a l :
mikro-, kis és középvállalkozások számára megbízható hátterű (önkormányzati)
üzleti-inkubációs szolgáltatást nyújtana.
Inkubációs házak, ipari parkok mindkét központ vonzáskörzetében vannak,
de ezek célcsoportjai a K+F+I (kutatás-fejlesztés-innováció) és kereskedelmi/ipari
beszállító láncok, logisztikai központok. Ezek a specializált szolgáltatást nyújtó
intézmények inkább erősítik az üzleti kooperációk különböző szintű résztvevőinek
egymást kiegészítő működését, mintsem gyengítenék azt.
6.5.4 Működési terv
6.5.4.1 Fejlesztési elemzés
A központok fejlesztés igényei alapvetően infrastrukturális és marketing
fejlesztéseket jelentenek. Ezeket a tevékenységeket a megvalósítási projekt periódust
követően, a duális központok fenntarthatósága biztosításához tervezni kell. A időtáv a
projekt megvalósításai időszaka plusz 5 év fenntartási időszak. A pénzügyi tervezés is
így készült.
Az utánkövetési időszak tevékenységei mindkét helyszínen elérhetők, a
központok szolgáltatásaikat együttesen ajánlják ki (egy szolgáltatás két helyszínen):
Fejlesztés megnevezése
Elérhető forrás Intézményi erőforrás
Irodahasználat saját forrás, pályázati források, állami támogatás
központ helyiségeiben
Infrastrukturális karbantartás, fejlesztések
saját forrás folyamatosan fejlesztett irodai és IT infrastruktúra
Konferencia és szakmai rendezvények szervezése
saját forrás, pályázati, támogatási források, megbízási díj
helyiség biztosítása, saját rendezvényszervező alkalmazása
Bemutatkozó kiállítások
saját forrás, pályázati, támogatási források
térítésmentesen szlovák KKV-k, civil szervezeteknek a központ megfelelő helyiségeiben
Tájékoztató anyagok készítése
állami támogatás, uniós források, saját forrás
saját irodai infrastruktúra és személyi állomány
Honlap üzemeltetés és tartalommenedzsment
saját forrás saját irodai és HR kapacitás
Magyarországi Szlovák Önkormányzat számára munkaállomás biztosítása
saját forrás
térítésmentesen használható irodai és IT infrastruktúra (törökbálinti központ)
51 | O l d a l :
6.5.5 Vezetőségi és szervezeti felépítés
6.5.5.1 Projekt és intézmény menedzsment
A duális központok projekt időszak alatt, a sikeres és biztos megvalósítás miatt önálló,
közösen kidolgozott és működtetett struktúrát hoznak létre.
Tekintve hogy a projekt komplex, jelentős műszaki beruházásokat valósít
meg a végrehajtás összehangolt és kockázatmentes lebonyolítása érdekében a
projektmenedzsment több szinten szerveződik:.
1. szint: Vezető partner (VP) és projekt partner (PP) Operatív Projekt
Csoport (OPCs) hoz létre, amely a projekt tevékenységeinek partnerszintű
végrehajtásáért a kockázatok kezeléséért felel. Az OPCs tagjai a projekt menedzser,
projekt asszisztens és pénzügyi menedzser, továbbá a kivitelezési munkálatokat
felügyelő műszaki ellenőr. Az OPCs állítja össze az időszakos elszámolásokhoz
szükséges szakmai és pénzügyi jelentéseket és nyújtja be az első szintű ellenőrnek. A
VP OPCs feladata továbbá a PP OPCs által elfogadtatott partneri jelentése és
elszámolása alapján a közbenső/záró jelentés elkészítése. A VP és PP OPCs közösen
vesznek rész a közösen vállalt tevékenységek végrehajtásában. Ahol csak az egyik
partner vállalta a tevékenység végrehatását, értelem szerűen az adott OPCs a felelős
annak eredményes lebonyolításáért. A projekt megvalósulását megnehezítő,
akadályozó tényezőről a OPCs-k azonnal értesítik egymást és a k a Projekt Vezetési
Csoportot.
2 szint: Projekt Vezetési Csoport (PVCs), amely a VP és a PP jogi
képviselőiből (főtitkár, polgármester) és a VP projekt menedzseréből áll. A PVCs felel
a teljes projekt megvalósításáért és az esetleges nehézségek projektszintű
megoldásáért. A PVCs legalább négy alkalommal találkozik a szlovák és magyar
projekt helyszíneken.
Az intézmény menedzsment biztosítja a két központ alapvetően non-profit
jellegű fenntartását, a törökbálinti központ esetében a kamarai szolgáltatások
biztosítását, Dunaszerdahelyen az önkormányzat által vállalt vállalkozásfejlesztést és
üzleti inkubációt az önkormányzati vagyon hasznosításával.
52 | O l d a l :
6.5.5.2 Személyzeti politika és stratégia
A tulajdonosok és fenntartó nem tervez rövidtávon HR fejlesztést. A személyi
igényeket belső források és kapacitások átirányításával oldják meg.
6.5.6 Pénzügyi terv
A központoknak lezárt üzleti éve nincs. Tervezésre vonatkozóan a 7. fejezet ad bővebb
információt.
6.6 Marketing terv
6.6.1 Bevezetés
A projekt célja szerint két olyan beruházást és tájékoztató tevékenységet valósít meg,
amely határon átnyúló tevékenységeivel és szolgáltatásaival a határ mindkét oldalán
létező mikro- kis- és középvállalkozások napi működését támogatja, kooperáción
alapuló fejlődési pályájukat megalapozza.
Mivel a duális központok, illetve tevékenységeik, szolgáltatásaik nóvumként,
újonnan kerülnek bevezetésre az adott területeken, ezért átfogó, széles körhöz eljutó,
közösen kialakított marketing tervre van szükség. Alapvető cél, hogy a központokat a
határ mindkét oldalán megismertessük, beépüljenek a köztudatba és az általuk kínált
információkkal, szolgáltatásokkal hatékonyan elérjék célcsoportjaikat, segítve ezáltal
a kulturális, gazdasági kapcsolatok kiszélesedését, a gazdaság fejlesztését mindkét
országban.
6.6.2 Vezetői összefoglaló
Alapvető cél, hogy a központokat a határ mindkét oldalán megismertessük,
beépüljenek a köztudatba és az általuk kínált információkkal, szolgáltatásokkal
hatékonyan elérjék célcsoportjaikat, segítve ezáltal a kulturális, gazdasági kapcsolatok
kiszélesedését, a gazdaság fejlesztését mindkét országban.
A marketing hagyományos és újszerű eszközeivel (pl. internet, közösségi
média) a helyben történő és a térben, időben eltávolodó naprakész információ
szolgáltatás egyaránt megvalósulhat mindkét határmenti területen egységesen.
53 | O l d a l :
A projekt sikerességének kulcs feladata a hatékony promóció. Ennek
érdekében már az induláskor megtervezésre kerülnek a közös arculati elemek,
melyek végig megjelennek a két központ működése során. A promóciós eszközök
széles körét használja a projekt, hogy a célcsoportokat minél nagyobb hatásfokkal
elérje és a szolgáltatásait minél teljesebb körben megismerhessék.
6.6.3 Probléma megfogalmazása, hipotézisek felállítása
A térségi igényeket és lehetőségeket mérlegelve szükségesnek látszik olyan
szolgáltató és tájékoztatási központok kialakítása a dinamikusan fejlődő térségekben
(Dunaszerdahely vonzáskörzete, Pest megye), melyek híd szerepet képesek betölteni.
Kutatások igazolják, hogy mindkét térségben az üzleti kapcsolatok fejlődésének gátja
az információ hiány a nemzeti üzleti/gazdasági környezetről;
infrastruktúra (pl.: IT) elérhetőségének akadálya;
képzettség hiánya;
piacok beszűkülése.
Ezen fejlődési gátak feloldásához hatékony támogatást, segítséget jelentenek
a marketing kommunikáció eszközei közvetlenül vagy közvetetten. A marketing
hagyományos és újszerű eszközeivel (pl. internet, közösségi média) a helyben történő
és a térben, időben eltávolodó naprakész információ szolgáltatás egyaránt
megvalósulhat mindkét határmenti területen egységesen.
6.6.4 Marketingkutatás
6.6.4.1 Adatgyűjtés keretében a primer és szekunder információk beszerzése
Habár Dunaszerdahely város, a járás és a Csallóköz a határmente egyik
legdinamikusabban fejlődő térsége, jelentős még kiaknázandó gazdasági és kulturális
potenciállal rendelkezik, amely a vállalkozások üzleti környezetének és szolgáltatási
szerkezetének javítását igényli.
Ugyanakkor az is tény, hogy Pest megye határmenti kistérségei gyengébb
gazdasági mutatókkal bírnak, így az itt működő vállalkozások a határon átnyúló üzleti
kapcsolatok erősítésével jobb pozícióba kerülhetnek, mint pusztán a gazdasági
központ, Budapesti Agglomerációhoz való erősebb kapcsolódással.
54 | O l d a l :
6.6.4.2 Piackutatás
Kereslet felmérése: célpiac kijelölése, piaci előrejelzések vizsgálata, fogyasztói
magatartás vizsgálata az egyéni utazók és vállalatok körében
Számos kutatás és felmérés igazolta, hogy habár a Dunaszerdahelyi járás,
tágabb értelemben a Csallóköz üzleti vonzóképessége jó, jelentős a külföldi tulajdonú
KKV-k aránya, a vállalkozás, KKV-k támogatása szükséges. Mindemellett a határtérség
magyar oldalán is szükséges a KKV-k számára magasabb szintű szolgáltatások
biztosítása, amely a szükséges infrastrukturális és adminisztratív szolgáltatásokon túl
a hazai vállalkozások külföldi piacokon való megjelenését is támogatná.
Célcsoportok:
Pest megye és Csallóköz mikro, KKV-k;
Önkormányzatok;
Pest megye szlovák nemzetisége;
EGTC-k;
Térségi üzleti befektetők;
A régió lakossága.
A projekt célcsoportjai rendkívül diverzifikáltak, mind életkorukban,
nemükben, foglalkozásukban, anyagi helyzetükben/ jövedelmükben. A célcsoportok
földrajzi elhelyezkedésükben jól lehatárolhatók, hiszen a tervezés során Csallóköz és
Pest megye határ menti térségeire koncentrált a projekt.
6.6.5 Saját adottságok vizsgálata a SWOT analízis segítségével, piaci
részesedés meghatározása (Erősségek, gyengeségek, lehetőségek,
fenyegetettség)
6.6.5.1 A projekt SWOT analízise
A határ két oldalán elhelyezkedő központok tervezett szolgáltatásai iránt folyamatos,
állandóan újraképződő igény van mindkét területen. A gazdasági, jogi környezet
országonként is eltérő, de időben is változó. A célcsoport nagyszámú, több alcsoportra
bontható és egy személy akár többszörösen is érintett lehet (pl. magánszemélyként és
vállalkozóként is). Mivel ennyire naprakész, komplex szolgáltatás nincs az adott
területeken, így mindenképp hiánypótlónak tekinthető.
55 | O l d a l :
Erősségek: Meglévő tudás és tapasztalat a Projekt partnereknél
Jó demográfiai mutatók és fejlődési erély a területeken
Nyelvi azonosság
Gyengeségek:
Információ hiány
Megfelelő infrastruktúra hiánya
Lehetőségek:
Gazdasági, regionális egységesülés
Intézményesült üzleti szolgáltatások
Gazdasági válság negatív hatásainak csökkentése
Épületek energiahatékonyságának javítása
Gyors, naprakész információ áramlás
Bemutatkozási lehetőség
Fenyegetettség: Gazdasági válság
Elégtelen, nem megfelelő kommunikáció
6.6.6 Marketing-mix elemzés
6.6.6.1 Product - termék
Habár a központok indulása a projekttel egyidejű, az általuk kínált szolgáltatások,
információk egy része már hosszabb ideje elérhető, hiszen kamaraként ill.
önkormányzati intézményként már működtek. A központok bevezetési fázisában
ezeket a korábbi tapasztalataikat tudják hasznosítani. A megismertetéssel a bevezetés
fázis után hamar elérhető a növekedési fázis, illetve az érettség, a marketing eszközök
céltudatos, hatékony kihasználásával.
A kínált szolgáltatásoknak, képzéseknek folyamatosan alkalmazkodniuk kell
a változó gazdasági, jogi, kulturális környezethez. Ez maga után vonja, hogy a
kommunikáció is ezzel párhuzamosan alakul, módosul.
56 | O l d a l :
6.6.6.2 Price – ár
Mivel a duális központok köztestület (PMKIK) vagy önkormányzati (Dunaszerdahely)
kezelésűek szolgáltatásaik meghatározóan díjmentesen vehetők igénybe. Díjazás
esetén sem üzleti célú az ármegállapítása.
6.6.6.3 Place - hely
A marketing esetében a „hely” az az értékesítési pont, ahol a fogyasztó
megvásárolhatja a terméket. Amit itt említeni érdemes:
a vállalkozás területi elhelyezkedése
marketing szempontból milyen előnyökkel bír a választott helyszín
disztribúciós szempontból milyen előnyökkel bír a választott helyszín
milyen költségvonzatai vannak a különböző értékesítési módnak
A projekt keretében egy üzleti inkubációs és kamarai szolgáltatási,
tájékoztatási központ jön létre két gazdaságilag pezsgő, de fejlődési potenciálja
alapján még fejlődőképes gazdasági térségben, Pozsony délkeleti, Budapest nyugati
kapujában. A szlovák üzleti inkubációs központban kialakításra kerülő terek, a
gazdaság és üzleti élet színhelyévé válnak a határmente szlovákiai települései
számára.
Mindkét helyszín infrastrukturális elérhetősége kiváló, kapu a szomszédos
országok európai léptékű gazdasági központjai felé.
Az érdeklődők kényelmes, modern körülmények között kaphatnak
információkat, mutatkozhatnak be vagy vehetnek részt képzéseken. A Központok
családbarát illetve akadálymentesített kialakítása további vonzerőt jelent a közelben
élőknek is és a távolabb élő kisgyermekes anyukáknak, mozgásukban
akadályozottaknak egyaránt.
A központok honlapja esetében is cél az — esélyegyenlőség megteremtésével
— a gyengén látók számára is elérhető tartalmak megjelenítése.
57 | O l d a l :
6.6.6.4 Promotion - promóció
A projekt sikerességének kulcs feladata a hatékony promóció. Ennek érdekében már
az induláskor megtervezésre kerülnek a közös arculati elemek, melyek végig
megjelennek a két központ működése során.
A kommunikáció során használt üzenetek:
„Új üzleti lehetőségek határon innen és túl”
„Használom azt, ami nekem nincs ”
„Voltam, vagyok, leszek”
„Kisebbségnek lenni nem csak kulturális identitást jelent”
„Dinamikus, fejlődő határmenti kapcsolatok és gazdaság a fővárosok kapujában”
„Új multifunkcionális központok, innovatív közösségi terek”
„Működő üzlet és gazdasági kapcsolatok egymással”
„Ha ott működik, nálunk is!”
A promóciós eszközök széles körét használja a projekt, hogy a célcsoportokat
minél nagyobb hatásfokkal elérje és a szolgáltatásait minél teljesebb körben
megismerhessék.
A következő promóciós eszközöket kívánja a projekt igénybe venni:
online hirdetési módok
közösségi oldalak
brossúra
hírlevél
megjelenés a nyomtatott médiában (pl. helyi sajtó),
reklámtárgyak
központ megnyitó rendezvények
workshopok, zárókonferencia
6.6.6.5 People -emberek
A központokban információt szolgáltatóknak, előadásokat tartóknak egyaránt nagy
szerepe van a tevékenységek sikerében.
Az érdeklődőknek tájékoztatást nyújtók felkészültek és rendelkeznek a
megfelelő képzettséggel. Ezáltal az érdeklődők, eseményeken résztvevők elégedetten
58 | O l d a l :
távozhatnak a központokból, eredményesen hasznosíthatják a megszerzett
ismereteket és jó hírét, pozitív imázsát terjeszthetik.
6.6.6.6 Packaging –„csomagolás”
A központok igényes, modern keretet adnak az érdeklődés helyszínének.
A központokban megszerezhető információk a közös arculati elemek
szerepeltetésével, igényesen kivitelezett nyomtatott formában jelennek meg.
(brossúra, hírlevél) Az elektronikusan megjelenő információk szintén az arculati
elemek használatával és az elektronikus felületek adta extra lehetőségekkel
kihasználásával valósulnak meg.
6.6.6.7 Programming - programozás
A központok szolgáltatásai mindig alkalmazkodnak és követik a gazdasági, jogi
környezet változásait, hiszen naprakész információkat kell adniuk. A határ két oldalán
levő központok egymás hathatós segítségére van esetlegesen előforduló egyedi
igények kielégítésére, különleges információk beszerzésében.
6.6.6.8 Partnership - Partnerség
A határ két oldalán levő központok egymást segítik esetlegesen előforduló egyedi
igények kielégítésére, különleges információk beszerzésében.
A duális központok között szoros kooperáció van, amely külsőségekben, az
arculati elemekben is megjelenik (pl.: logo). Ez elősegítik a határ mindkét oldalán a
hatékonyabb megjelenést, megkönnyíti az információ áramlást és az esetleges nyelvi
nehézségek leküzdését, ezáltal hozzájárulva a központok közös, gazdaságfejlesztési
céljainak megvalósításához..
6.6.7 Stratégia meghatározása
A célcsoportok és a marketing mix elemeinek kombinációjával a projekt törekszik
maximálisan kihasználni információ nyújtási lehetőségeit.
Koncentrált marketingstratégia:
A projekt koncentrált marketing stratégiával tudja elérni a meghatározott
célcsoportjait, így az igények kielégítésére nagyobb mértékben tud koncentrálni.
59 | O l d a l :
Egyedi sajátosságokat, információkat kínál a két központ, tartalmilag mindig
megújulva.
A projekt folyamán és az azt követő időszakban is nagy hangsúlyt fektetnek a
központok:
az innovációra,
szolgáltatásbővítésre,
diverzifikációra,
új szolgáltatások nyújtására,
minőség javítására.
6.6.8 Összefoglaló
Alapvető cél, hogy a központokat a határ mindkét oldalán megismertessük,
beépüljenek a köztudatba és az általuk kínált információkkal, szolgáltatásokkal
hatékonyan elérjék célcsoportjaikat, segítve ezáltal a kulturális, gazdasági kapcsolatok
kiszélesedését, a gazdaság fejlesztését mindkét országban.
A marketing hagyományos és újszerű eszközeivel (pl. internet, közösségi
média) a helyben történő és a térben, időben eltávolodó naprakész információ
szolgáltatás egyaránt megvalósulhat mindkét határmenti területen egységesen. A
célcsoportok és a marketing mix elemeinek kombinációjával a projekt igyekszik
maximálisan kihasználni információ nyújtási lehetőségeit.
A projekt sikerességének kulcs feladata a hatékony promóció. Ennek
érdekében már az induláskor megtervezésre kerülnek a közös arculati elemek,
melyek végig megjelennek a két központ működése során. A promóciós eszközök
széles körét használja a projekt, hogy a célcsoportokat minél nagyobb hatásfokkal
elérje és a szolgáltatásait minél teljesebb körben megismerhessék.
6.7 Cselekvési ütemterv
6.7.1 Műszaki megvalósítás ütemezése az előkészítés és a megvalósítás
szakaszában
Tevékenység azonosító
Ütemezés tárgya Tervezett megvalósítás Kezdés Befejezés
1. Építési engedélyezési tervdokumentáció készítése
2011.10.01 2011.10.27.
60 | O l d a l :
Tevékenység azonosító
Ütemezés tárgya Tervezett megvalósítás
2. Építési engedélyek beadása, jogerősítése
2011.10.28. 2010.12.23.
3. Kivitelezési, közbeszerzési tervdokumentáció készítése
2012.03.01. 2012.05.01.
4. Kivitelezési munkák átfutási ideje 2012. 07.01. 2013.03.01. 5. Átadási, üzembehelyezési folyamat 2013.04. 01. 2013.04.30.
6.7.2 A projekt további projekt előkészítéséhez és megvalósításához
kapcsolódó eljárások ütemezése
6.7.2.1 Előkészítési szakasz ütemezése
Tevékenység azonosító
Ütemezés tárgya Tervezett megvalósítás Kezdés Befejezés
1. Pályázat előkészítése, benyújtásra 2011.09.15. 2011.10.20. 2. Pályázat elektronikus beadása 2011.10.21. 3. Pályázat papíralapú beadása 2011.10.28. 4. Bírálat időszaka, döntés hiánypótlásról 2011.10.29. 2012.01.21.
5.
Pozitív döntés esetén a szerződéskötések megindítása, Támogatási Szerződés és Társfinanszírozási Szerződés aláírása
2012.02.01. 2012.03.31.
6. Pályázat végrehajtásának megkezdése 2012.04.01.
6.7.3 Megvalósítás időszaka
6.7.3.1 Közbeszerzési eljárások
Tevékenység azonosító
Ütemezés tárgya Tervezett megvalósítás Kezdés Befejezés
1. Kivitelezési közbeszerzési tervdokumentáció készítése
2012.03.01. 2012.05.01.
2. Kivitelezési közbeszerzési eljárás lefolytatása, szerződéskötés
2012.06.01. 2012.07.31.
3. Eszközbeszerzési közbeszerzési tervdokumentáció készítése
2012.09.01. 2012.11.31.
4. Eszközbeszerzési közbeszerzési eljárás lefolytatása, szerződéskötés
2012.12.01. 2012.12.31.
5.
Pozitív döntés esetén a szerződéskötések megindítása, Támogatási Szerződés és Társfinanszírozási Szerződés aláírása
2012.02.01. 2012.03.31.
61 | O l d a l :
6.7.3.2 Jelentés, monitoring
Tevékenység azonosító
Ütemezés tárgya Tervezett megvalósítás
Kezdés Befejezés 1. Pályázat végrehajtásának megkezdése 2012.04.01.
2. Első kifizetési kérelem benyújtása az előkészítési költségekre
2012.04.01.
3. Első harmadévi jelentés (FLC) 2012.08.15. 4. Első harmadévi PEJ (JTS) 2012.09.15. 5. Második harmadévi jelentés (FLC) 2012.12.15. 6. Második harmadévi PEJ (JTS) 2013.01.15. 7. Harmadik harmadévi jelentés (FLC) 2013.04.15. 8. Harmadik harmadévi PEJ (JTS) 2013.05.15. 9. Záró jelentés (FLC) 2013.06.15.
10. Záró PEJ + monitoring és kommunikációs jelentés (JTS)
2013.07.15.
PEJ-projekt előrehaladási jelentés
6.7.3.3 Pénzügyi ütemezés
Tevékenység azonosító
Ütemezés tárgya Tervezett megvalósítás
Kezdés Befejezés
1. Társfinanszírozás (10%) átvétele 2012.05.31.-
ig
2. Pályázat végrehajtásának megkezdése 2012.04.01.
3. Első kifizetési kérelem benyújtása az előkészítési költségekre
2012.04.01.
4. Első harmadévi projektelszámolás (FLC)
2012.08.15.
5. Első harmadévi PEJ (JTS) 2012.09.15.
6. Második harmadévi projektelszámolás (FLC)
2012.12.15.
7. Második harmadévi PEJ (JTS) 2013.01.15.
8. Harmadik harmadévi projektelszámolás (FLC)
2013.04.15.
9. Harmadik harmadévi PEJ (JTS) 2013.05.15. 10. Záró projektelszámolás (FLC) 2013.06.15. 11. Záró PEJ (JTS) 2013.07.15.
6.8 A projekt környezeti hatásainak elemzése
A projekt keretében megvalósuló beruházás sem a magyar, sem a szlovák
rendelkezések szerint környezeti hatástanulmány, értékelés (SKV) készítését nem írja
62 | O l d a l :
elő. Negatív környezeti hatásokkal nem számolunk, a felújítás, bontás során káros
anyagok nem keletkeznek (pl.: azbeszt).
Mindkét központ a beruházást követően megfelel a legmagasabb
energiahatékonysági uniós és nemzeti követelményeknek, hozzájárul a két ország
klímavédelmi vállalásainak teljesítéséhez.
A projekt tevékenységeinek nincsenek negatív következményei a természeti
környezetre vonatkozóan. A Projekt Natura 2000 területet nem érint, ilyen területre
hatással nincs.
6.9 Horizontális szempontok érvényesülése
A duális, két helyszínen megvalósuló projektet úgy fejlesztettük, hogy az megfeleljen
az esélyegyenlőség és fenntartható fejlődés horizontális szempontjainak. A
központok technikai és belsőépítészeti megoldásai közül prioritással bírnak azok,
amelyek:
A fogyatékkel élő emberek üzleti és kamarai szolgáltatásokhoz való
hozzáférését biztosítják;
A kis-/ sokgyermekes családok komfortos kiszolgálását segítik;
Hozzájárulnak a természet és környezet védelméhez, különös
tekintettel az energiatakarékosságra és –hatékonyságra.
A pályázatban vállalt tevékenységeket az alábbi táblázatok mutatják be.
6.9.1 Esélyegyenlőség
Esélyegyenlőségi intézkedések
A beruházással érintett épületek akadálymentesek vagy azok fizikai akadálymentesítését tartalmazza a projekt
Az épületekben rámpa, mozgásérzékelő ajtó, mozgáskorlátozott WC és lift kerül kialakításra.
Infokommunikációs akadálymentesítés Az információs honlap gyengénlátó verzióval készül.
Rugalmas munkaidőszervezés vagy csúsztatható munkakezdés lehetősége
Munkaszerződésben rögzítésre kerül
63 | O l d a l :
Esélyegyenlőségi intézkedések
A projekt végrehajtása során megszülető termék és/vagy szolgáltatás igazolhatóan kedvezően hat az esélyegyenlőségi célcsoportok helyzetére, életminőségére
A központok munka- és közösségi terei úgy kerülnek kialakításra, hogy a mozgáskorlátozottak számára elérhetők és konfortosan használhatók legyenek.
A projekt olyan szolgáltatást és/vagy szolgáltatáson belüli speciális elemet tartalmaz, ami egy meghatározott hátrányos helyzetű társadalmi csoport igényére tekintettel került kialakításra
Tematikus workshop témája: a megváltozott munkaképességűek és hátrányos helyzetű csoportok bevonása a munkaerőpiacra.
6.9.2 Fenntartható fejlődés
Intézkedések
Az erőforrásokkal való takarékosság elve figyelembe van véve. A már meglévő, létező létesítmények további kiegészítése, felújítása, valamint későbbi használata és megfelelő állapotban való fenntartása biztosítva van (legalább 5 évig).
Energiahatékonysági megoldások a tervezésben és kivitelezésben (nyílászáró korszerűsítés, utólagos hőszigetelés)
Kisebb energiafogyasztású eszközök alkalmazása.
LED világítótestek alkalmazása és „A“ energiaosztályú berendezések használata
Hulladékok keletkezésének megelőzése - technológiák, szolgáltatások alkalmazásával, amelyek kevesebb és elsősorban újrahasznosított anyagot hatékonyabban használnak fel.
Irodai papírok újrahasznosítása (kétoldalas nyomtatás), takarékos nyomtatási és másolás (üzemmód beállítással), szelektív irodai hulladékgyűjtés
Kibocsátott szennyező anyagok mértékének vagy mennyiségének aktív csökkentése.
A projekt végrehajtása és menedzselése során előnyben részesítjük az internetes csoportmunkát, e-kommunikációt (pl.: GoogleDoc, skype)
Újrahasznosított papír használat, a teljes írópapír használat legalább 15%-ban, az irodai és nyomdai munkák során.
Újrahasznosított és használt papír újboli felhasználása (kétoldalas, többhasábos nyomtatás).
64 | O l d a l :
7 PÉNZÜGYI ELEMZÉS
7.1 Beruházási költségek becslése
Törökbálinti központ
Beruházási költségként kategorizálunk minden olyan előforduló költségtételt,
amelynek allokálása nélkülözhetetlen a projekt megvalósítása szempontjából.
Költségtétel/Előfordulási időszak 2012 2013 Összesen
Műszaki tervek
12 070
-
12 070
Tanulmányok
1 725
-
1 725
Fordítás és tolmácsolás költségei
345
-
345 Konferenciák, szemináriumok, képzések szervezése (külső résztvevők számára)
-
12 000
12 000
Konferenciák, szemináriumok, képzések szervezése (belső résztvevők számára)
-
1 000
1 000
Projektmenedzsment biztosításához kapcsolódó szolgáltatások
41 170
25 725
66 895
Közbeszerzési eljárások lebonyolításával kapcsolatos költségek (közbeszerzési szakértő)
8 620
-
8 620
Műszaki ellenőr díja
-
6 895
6 895
Könyvvizsgálói díjak
-
1 380
1 380
Kommunikációs költségek
-
10 345
10 345
Új eszközök, gépek, berendezések beszerzése
-
86 200
86 200
Föld, telek vásárlás felépítménnyel együtt
1 270 000
-
1 270 000
Épületek, építmények, infrastruktúra felújítás, átalakítás
71 460
643 150
714 610
Jogi költségek
13 795
-
13 795 Összesen 1 419 185 786 695 2 205 880
Dunaszerdahelyi központ
Beruházási költségként kategorizálunk minden olyan előforduló költségtételt,
amelynek allokálása nélkülözhetetlen a projekt megvalósítása szempontjából. A
beruházási költségeket — illeszkedve a projekt előirányozott költségtípusaihoz —
előfordulásuk időrendjében az alábbi táblázatban foglaljuk össze.
65 | O l d a l :
Költségtétel/Előfordulási időszak 2012 2013 Összesen
Műszaki tervek 2 000 0 2 000 Konferenciák, képzések szervezése 0 10 000 10 000 Projekt rendezvények, találkozók szervezése (belső résztvevők részére)
0 1 000 1 000
Műszaki ellenőr díja 8 000 2 000 10 000 Kommunikációs költségek 5 000 5 000 Épületek, építmények, infrastruktúra felújítás, átalakítás 550 000 157 294 707 294 Összesen 560 000 175 294 735 294
A épület fejújításra előirányzott összeg részletesebb bontásban itt tekinthető meg:
Költségfajták Költségtétel ÁFA nélkül
ÁFA Költségtétel
ÁFÁ-val
Felújítási munkálatok A, B és C részek homlokzatának rekonstrukciója 244 076,03 48 815,21 292 891,24
B rész tetőterének rekonstrukciója 55 597,00 11 119,40 66 716,40
A rész közös és szociális helyiségeinek rekonstrukciója 39 200,00 7 840,00 47 040,00
B rész közös és szociális helyiségeinek rekonstrukciója 64 425,00 12 885,00 77 310,00
A részben kávézó terasszal 30 700,00 6 140,00 36 840,00
B rész felvonójának rekonstrukciója 24 550,00 4 910,00 29 460,00
C rész emelvényének átépítése 500,00 100,00 600,00
Villanyszerelés
Közös helyiségek rekonstrukciója 59 286,00 11 857,20 71 143,20
Kávéház 6 352,00 1 270,40 7 622,40
Közvilágítás áthelyezése 1 698,00 339,60 2 037,60
Fűtés 29 221,70 5 844,34 35 066,04
Légtechnika 10 766,10 2 153,22 12 919,32
Közlekedésbiztonsági megoldások 1 200,00 240,00 1 440,00
Szociális helyiségek eszközei 21839,84 4 367,97 26 207,81
66 | O l d a l :
7.2 Működési költségek becslése
Törökbálinti központ
Költségek éves alakulása
2013. év (HUF) 2014. év (HUF) 2015. év (HUF) 2016. év (HUF) 2017. év (HUF)
1. Személyi költségek 29 519 880 30 405 476 31 317 641 32 257 170 33 224 885
2. Működési, üzemelési, fenntartási és anyag költségek 18 778 200 19 341 546 19 921 792 20 519 446 21 135 030
3. hatósági igazgatási díjak, tagdíjak, illetékek 36 250 000 - - -
4. Szakmai szolgáltatások, beruházások és fejlesztések költségei 15 000 000 15 450 000 15 913 500 16 390 905 16 882 632
5. Egyéb költségek (pl. hitel és hitel kamatainak törlesztése) - - - -
Összesen 99 548 080 65 197 022 67 152 933 69 167 521 71 242 547
Dunaszerdahelyi központ
A projekt üzemeltetése szempontjából a működési költségek az ingatlan fenntartásához rendelhetők. Az ingatlant egy ingatlankezelő
társaság fogja üzemeltetni, amely a korlátolt felelősségű társaság formájában jön létre, s 100%-os városi tulajdonban van. Az
67 | O l d a l :
ingatlankezelő társaságnál jelennek meg az üzemeltetés díjai, így Dunaszerdahely Városa ezt egy tételben üzemeltetési költségként
jegyzi. Ehhez járul további két költségtípus, amely a város költségvetését terheli: Biztosítás és Értékcsökkenés.
Azért, hogy mindhárom tétel összetételét transzparenssé tegyük, szolgáltatjuk azok jelenlegi értékeit, ill. az üzemeltetési
költségeket illetően, annak részletes összetevőit.
1. Értékcsökkenés:
Értékcsökkenés jogcímén az ingatlan vásárlási árát (851 227 EUR) és a beruházás általi (707 000 EUR) értéknövekedést tekintjük
kiinduló tételnek, ami összegezve 1 558 227 EUR. Az értékcsökkenési terv alapján az épület 40 év alatt veszíti el értékét, ami
évente 39 000 EUR értékcsökkenést jelent.
2. Biztosítás:
A biztosítás értéke a felújított állapotra nézve évente 2 500 EUR összegű lesz.
3. Üzemeltetési költségek:
Az üzemeltetési költségeket illetően az előző üzemeltető fenntartási költségeit vetettük analízis alá. Ugyanezen költségek jelennek
meg a városi tulajdonú fenntartó cég esetében, amely fenntartási díjként a város irányába megjelenik.
Ezen költségek részletes bontásban a következő táblázatban tekinthetők meg:
Költségfajta 80 %-os kihasználtság mellett
100 %-os kihasználtság mellett
100 %-os kihasználtság mellett a projekteredmények figyelme vételével
Dologi kiadások 71 100,00 88 875,00 76 375,00
tisztító eszközök 1 100,00 1 375,00 1 375,00
karbantartási és javítási eszközbeszerzés 2 000,00 2 500,00 2 500,00
villanydíj 24 500,00 30 625,00 30 625,00
gáz 40 000,00 50 000,00 37 500,00
víz 3 500,00 4 375,00 4 375,00
Javítások 4 500,00 5 625,00 5 625,00
68 | O l d a l :
Szolgáltatások 5 010,00 6 250,00 6 250,00
Elektromos berendezések ellenőrzése és revíziója 1 600,00 2 000,00 2 000,00
Tűzoltókészülékek ellenőrzése 600,00 750,00 750,00
Hulladékgazdálkodás 2 000,00 2 500,00 2 500,00
Vízvezetékek helyreállítása 450,00 550,00 550,00
Felvonó – átalánydíj 160,00 200,00 200,00
Kommunikációs költségek 200,00 250,00 250,00
Bérköltségek 22 000,00 27 500,00 27 500,00
Járulékok 7 500,00 9 375,00 9 375,00
Környezetszennyezés kárainak elhárítása 300,00 300,00 300,00
Összegezve 110 410,00 137 925,00 125 425,00
A 2010 és 2009 évi eredményeket analizálva a következő átlagköltségeket definiálhatjuk 80%-os kihasználtság mellett. Lásd a táblázat
első oszlopa. Ugyanezen költségek 100%-os kihasználtságra vetítve megtekinthetők a fenti táblázat második értékoszlopában. A projekt
realizálása után az épület energiatakarékosabbá tétele 25%-os megtakarítást jelent a gázfelhasználás tekintetében. Táblázatunk utolsó
oszlopa lesz egyben a projekt realizáció utáni hiteles adat, amelyet a következő összegző táblázatba beépítve a további években csupán a
várható maximális infláció értékével emelünk meg:
Költségtétel/Előfordulási időszak 2011 2013 2014 2015 2016 2017 2018
Üzemeltetési költségek 137 925 125 425 129 000 133 000 137 000 141 000 145 000 Értékcsökkenés 39 000 39 000 39 000 39 000 39 000 39 000 Biztosítás 2 200 2 500 2 500 2 500 2 500 2 500 2 500 Összesen 193 125 166 925 170 500 174 500 178 500 182 500 186 500
69 | O l d a l :
7.3 Maradványérték meghatározása
Törökbálinti központ
A maradványérték (az eszköz rendeltetésszerű használatát feltételezve a hasznos élettartam végén érvényesíthető piaci ár)
meghatározásánál figyelembe kellett vennünk a projekt jellegéből fakadó sajátosságokat. A projekt megvalósítása során olyan eszköz
(ingatlan) jön étre, melynek várható hasznos élettartama jóval meghaladja a vizsgált időszakot (5 év). A jelenlegi szabályozás alapján
ingatlan esetében az általános várható hasznos élettartama 50 év. Ez alapján tervezésünk során a számviteli szabályok által
meghatározott értéket tekintjük a vizsgált időszak végén érvényes maradványértéknek. Az eszköz esetlegesen a projektcéloktól eltérő
feladatok megvalósítására is alkalmas, ezáltal a számviteli szabályok által kiszámított maradványérték valós képet mutathat.
Természetesen ezen érték azonban nem tudja tükrözni a gazdasági környezet és piaci körülmények későbbi változásaiból eredő
hatásokat.
2012 2013 2014 2015 2016 2017 Maradványérték 593 386 530 581 518 799 569 651 069 557 783 338 545 915 608 534 047 877
Dunaszerdahelyi központ
2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 Épület értéke 851 227 1536947 1 497 539 1 458 131 1 418 723 1 379 315 1 339 907 Értékcsökkenés 21 280 39 408 39 408 39 408 39 408 39 408 39 408 Maradványérték 872 507 1 497 539 1 458 131 1 418 723 1 379 315 1 339 907 1 300 499
70 | O l d a l :
7.4 Pénzügyi költségek összegzése
Törökbálinti központ
Költségek éves alakulása 2012. (HUF) 2013. (HUF) 2014. (HUF) 2015. (HUF) 2016. (HUF) 2017. (HUF)
1. Személyi költségek 19 399 250 29 519 880 30 405 476 31 317 641 32 257 170 33 224 885
2. Működési, üzemelési, fenntartási és anyag költségek
18 778 200 19 341 546 19 921 792 20 519 446 21 135 030
3. Hatósági, igazgatási díjak, tagdíjak, illetékek
36 250 000
4. Szakmai szolgáltatások, beruházások és fejlesztések költségei
620 306 530 15 000 000 15 450 000 15 913 500 16 390 905 16 882 632
5. Egyéb költségek (pl. hitel és kamatainak törlesztése)
Összesen 639 705 780 99 548 080 65 197 022 67 152 933 69 167 521 71 242 547
Dunaszerdahelyi központ
Költségek éves alakulása 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018
1. Személyi költségek 0 0 0 0 0 0 0 0
2. Működési, üzemelési, fenntartási és anyag költségek 193 125 193 125 166 925 170 500 174 500 178 500 182 500 186 500
3. Hatósági igazgatási díjak, tagdíjak, illetékek 0 0 0 0 0 0 0 0
4. Szakmai szolgáltatások, beruházások és fejlesztések
költségei 0 560 000 175 294 0 0 0 0 0
71 | O l d a l :
Költségek éves alakulása 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018
5. Egyéb költségek (pl. hitel és hitel kamatainak
törlesztése) 0 0 0 0 0 0 0 0
Összesen 193 125 726 925 342 219 170 500 174 500 178 500 182 500 186 500
7.5 Pénzügyi bevételek becslése
Törökbálinti központ
Bevételek éves alakulása 2012. (HUF) 2013. (HUF) 2014. (HUF) 2015. (HUF) 2016. (HUF) 2017. (HUF)
1. Önkormányzati hozzájárulásból származó bevételek
2. Tagdíjból (tulajdonosi hozzájárulásból származó egyéb bevételek 31 985 289 99 048 080 64 597 022 66 552 933 68 567 521 70 642 547 3. Saját szolgáltatásokból és vállalkozásokból származó bevételek 500 000 600 000 600 000 600 000 600 000
4. Egyéb bevételek 607 720 491
Összesen 639 705 780 99 548 080 65 197 022 67 152 933 69 167 521 71 242 547
Nem releváns, mert a projektet a megvalósítás után saját erőből tartjuk fenn
Dunaszerdahelyi központ
Bevételek éves alakulása 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018
1. Önkormányzati hozzájárulásból
származó bevételek 0 36 765 0 0 0 0 0 0
2. Tagdíjból (Tulajdonosi hozzájárulásból) 0 0 0 0 0 0 0 0
72 | O l d a l :
Bevételek éves alakulása 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018
származó egyéb bevételek
3. Saját szolgáltatásokból és
vállalkozásokból származó bevételek 193 125 166 925 166 925 170 500 174 500 178 500 182 500 186 500
4. Egyéb bevételek 0 523 235 175 234 0 0 0 0 0
Összesen 193 125 726 925 342 159 170 500 174 500 178 500 182 500 186 500
73 | O l d a l :
7.6 A projekt pénzügyi teljesítménymutatói
Közcélú nem jövedelemtermelő projektek, projektelemek, tevékenységek esetén a
pénzügyi teljesítménymutatókat nem lehet számolni. Mivel ezen projekt nem
jövedelemtermelő, ezért a teljesítménymutatók számolásától eltekintünk.
7.7 A megítélhető támogatási összeg meghatározása
Törökbálinti központ
A projekt jövedelmet nem termel. Így a megítélhető támogatási összeg az
érvényesíthető költségek 95%-a:
Teljes elszámolható költség: 2 205 880,00 EUR
Önerő: 110 294,00 EUR
Megítélhető támogatási összeg: 2 095 586,00 EUR
Tekintve, hogy a projekt nem jövedelemtermelő, a megítélhető támogatási összeg a
következőképpen definiálható: elszámolható költségeknek és a támogatási
intenzitásnak a szorzata.
2 205 880,00 EUR x 0,95 = 2 095 586,00 EUR
Dunaszerdahelyi központ
A projekt jövedelmet nem termel. Így a megítélhető támogatási összeg az
érvényesíthető költségek 95%-a:
Teljes elszámolható költség: 735 294,00 EUR
Önerő: 36 764,70 EUR
Megítélhető támogatási összeg: 698 529,30 EUR
Tekintve, hogy a projekt nem jövedelemtermelő, a megítélhető támogatási összeg a
következőképpen definiálható: elszámolható költségeknek és a támogatási
intenzitásnak a szorzata.
s735 294,00 EUR x 0,95 = 698 529,30 EUR
74 | O l d a l :
7.8 A pénzügyi fenntarthatóság vizsgálata
Törökbálinti központ
Év 2012 2013 2014 2015 2016 2017
BEVÉTELI TÉTELEK
I. ÖNKORMÁNYZATI HOZZÁJÁRULÁS ÖSSZESEN II. TAGDÍJAKBÓL, TAGI HOZZÁJÁRULÁSOKBÓL ÖSSZESEN (önkormányzati hozzájárulások nélkül)
31985289 99048080 64597022
66552933 68567521 70642547 III. SAJÁT SZOLGÁLTATÁSOKBÓL ÉS VÁLLALKOZÁSOKBÓL ÖSSZESSEN 500000 600000 600000 600000 600000 IV. EGYÉB ÖSSZESEN (pl. adományok) 607720491
ÖSSZESEN 639705780 99548080 65197022 67152933 69167521 71242547
KIADÁSI TÉTELEK
Projektmegvalósítási költségek 620306530
Működési költségek
I. SZEMÉLYI KÖLTSÉGEK (pl. bér és járulékok) 19399250
29519880 30405476 31317641 32257170 33224885
II. MŰKÖDÉSI, ÜZEMELÉSI, FENNTARTÁSI ÉS ANYAG KÖLTSÉGEK (pl. üzemeltetés, bérlet, karbantartás, energia, gépkocsihasználat stb.)
18778200
19341546
19921792 20519446 21135030
III. HATÓSÁGI IGAZGATÁSI DÍJAK, TAGDÍJAK, ILLETÉKEK 36250000
IV. SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK, BERUHÁZÁSOK ÉS FEJLESZTÉSEK KÖLTSÉGEI
15000000 15450000 15913500 16390905 16882632
V. EGYÉB KÖLTSÉGEK (pl. hitel és hitel kamatainak törlesztése) 0 0 0 0 0 0
ÖSSZESEN 639705780 99548080 65197022 67152933 69167521 71242547
Nettó pénzügyi pénzáram (cash-flow) 0 0 0 0 0 0
Kumulált cash-flow (Nettó halmozott pénzáram) 0 0 0 0 0 0
Diszkontráta (8%) 0 0 0 0 0 0
Jelenértékek kumulált összege 0 0 0 0 0 0
75 | O l d a l :
Dunaszerdahelyi központ
Év 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018
BEVÉTELI TÉTELEK
I. ÖNKORMÁNYZATI HOZZÁJÁRULÁS ÖSSZESEN 36765 II. TAGDÍJAKBÓL, TAGI HOZZÁJÁRULÁSOKBÓL ÖSSZESEN (önkormányzati hozzájárulások nélkül)
III. SAJÁT SZOLGÁLTATÁSOKBÓL ÉS VÁLLALKOZÁSOKBÓL ÖSSZESSEN 193125 193125 166925 170500 174500 178500 182500 186500
IV. EGYÉB ÖSSZESEN (pl. adományok)
523235 175294
ÖSSZESEN 193125 753125 342219 170500 174500 178500 182500 186500
KIADÁSI TÉTELEK
Projektmegvalósítási költségek 560000 175294
Működési költségek
I. SZEMÉLYI KÖLTSÉGEK (pl. bér és járulékok) 0 0 0 0 0 0 0 0
II. MŰKÖDÉSI, ÜZEMELÉSI, FENNTARTÁSI ÉS ANYAG KÖLTSÉGEK (pl. üzemeltetés, bérlet, karbantartás, energia, gépkocsi használat stb.)
193125 193125 166925 170500 174500 178500 182500 186500
III. HATÓSÁGI IGAZGATÁSI DÍJAK, TAGDÍJAK, ILLETÉKEK 0 0 0 0 0 0 0 0
IV. SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK, BERUHÁZÁSOK ÉS FEJLESZTÉSEK KÖLTSÉGEI
V. EGYÉB KÖLTSÉGEK (pl. hitel és hitel kamatainak törlesztése) 0 0 0 0 0 0 0 0
ÖSSZESEN 193125 753125 342219 170500 174500 178500 182500 186500
Nettó pénzügyi pénzáram (cash-flow) 0 0 0 0 0 0 0 0
Kumulált cash-flow (Nettó halmozott pénzáram) 0 0 0 0 0 0 0 0
Diszkontráta (8%) 0 0 0 0 0 0 0 0
Jelenértékek kumulált összege 0 0 0 0 0 0 0 0
76 | O l d a l :
8 KÖZGAZDASÁGI KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉS
Törökbálinti központ
Magyarország központi régiójának meghatározó része Pest megye. Megyénk gazdasága, így vállalkozói társadalma sem tekinthető
homogénnek. A Pest Megyei és Érd Megyei Jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamara és Pest megye vállalkozásainak 99%-t a mikro-, kis-,
és középvállalkozások alkotják. A tervezett fejlesztés számukra folyamatosan kínál információkat úgy a magyar, mint a szlovák üzleti
lehetőségekről, különös tekintettel a határmenti térségekre.
A pest megyei mikro-, kis-, és középvállalkozásoknak munkára, megrendelésekre, üzleti kapcsolatokra és a rájuk vonatkozó
szabályozók pontos ismeretére van szüksége tevékenységük sikeres végzéséhez. A PMKIK Szolgáltató Központ, mint a magyar-szlovák
határmenti együttműködés keretében megvalósuló fejlesztés alapvetően szolgálja a fenti célokat. A törökbálinti helyszín, mint a megye
nyugati kapuja három autópálya és az ország legforgalmasabb vasútvonalának találkozási pontjában kínál az üzleti élet, az oktatás és a
nemzetiségi kapcsolatok terén olyan együttműködési lehetőségeket, amelyek tényleges szükségletekre épülnek és hiánypótló jellegűek.
A tervezett fejlesztés megvalósulása esetén hatékonyan javítja a magyar-szlovák kapcsolatokat, elősegíti, hogy a hétköznapi élet
vállalkozói társadalmi csoportja, s állampolgárai egymásra találjanak.
Dunaszerdahelyi központ
Költségek éves alakulása 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018
Összes működési költség 193125 193125 166925 170500 174500 178500 182500 186500
Összes beruházási költség 560000 175294
Összesen 193125 726925 342219 170500 174500 178500 182500 186500
77 | O l d a l :
A pénzügyi költségek tervezésénél figyelembe vettük a következő szempontokat: költségvetési (fiskális) kiigazítások, piaci árról való áttérés elszámoló árra, externális hatások.
78 | O l d a l :
8.1 A projekt hasznainak becslése
A projekt hatásai lehetnek:
közvetlenül a projekt használóinál, a szolgáltatást igénybe vevőknél
jelentkező hasznok
külső gazdasági hatások azon hatások, amelyek
(1) nem közvetlenül a projekt kedvezményezettjénél vagy a projekt használóinál
jelentkeznek, és (2) közvetlen pénzügyi ellentételezés nem kíséri őket
A projekt közvetlenül hatással van a szlovák-magyar határmenti régió
KKV-ira, civilszervezeteire, a régió nemzetiségi kisebbségeire. Külső gazdasági
hatásként értékelhető az érintett országok nemzetgazdaságára való hatása a
vállalkozások megerősítése, a kapcsolatépítés, piacteremtés és vállalkozásfejlesztés
által. A projekt hasznai ezen esetében nem jelentenek pénzügyi ellentételezést.
Közcélú nem jövedelemtermelő projektek, projektelemek, tevékenységek
esetén a pénzügyi teljesítménymutatókat nem lehet számolni. Mivel ezen projekt nem
jövedelemtermelő, ezért a teljesítménymutatók számolásától eltekintünk.
79 | O l d a l :
9 KOCKÁZAT ELEMZÉS
A projekt során jelentkező lehetséges kockázatokat jellegük és valószínűségük alapján táblázatba soroltuk. Feltüntetjük a kockázat
kezelésre alkalmazandó lépéseket is.
Kockázat
leírása valószínűsíthetősége indoklás kezelés
Műszaki kockázat
Épület statikai problémák alacsony ismert az épület műszaki előélete (SK) új technológiával épített épület (HU)
felelős műszaki ellenőr alkalmazása, szükség szerint statikus is
Épületgépészeti kockázatok alacsony (HU),
mai szabványok szerint gépészeti kivitelezés (HU)
előzetes gépészeti feltárás, vizsgálat
Épületgépészeti kockázatok közepes (SK) elavult anyaghasználat, nem EU szabványok (pl.: elektromos vezeték méretezése, anyaga) (SK)
előzetes gépészeti feltárás, vizsgálat
Jogi kockázat
Adás-vétel közepes előzetes írásbeli megállapodás született a törökbálinti épület tulajdonosával az eladásról, de további érdeklődők lehetnek
írásos szándéknyilatkozat az ingatlan eladásáról/megvételérő. előleg/foglaló fizetés az eladónak
vállalkozási szerződés a kivitelezésre
közepes
a kivitelezési munkák során bekövetkezhetnek olyan körülmények (felróhat/nem felróható) ami miatt a kivitelezés egyes szakaszai nem vagy más tartalommal készülnek el.
biztosítékok beépítése a vállalkozási szerződésbe (kötbér) külső jogi szakértő alkalmazása a szerződések előkészítésében és a jogi képviseletbe.
károkozás, kártérítés alacsony kivitelezés során véletlen eseményekből ár keletkezhet magán/közvagyonban (pl.: bontás, beázás stb.)
biztosítás munkavédelemi előírások betartatása védelem (elkerítés, védőháló stb.)
80 | O l d a l :
Kockázat
leírása valószínűsíthetősége indoklás kezelés
Társadalmi szempontú és környezeti kockázatok
új kamarai szolgáltató helyszín alacsony
a megváltozott helyszín kényelmetlenséget okozhat ügyfeleknek, Pest megye legnépesebb szegmensében található Budaörs és Érd között, M0 mellett.
megfelelő marketing az új központnak kényelmes és komfortos ügyfél-kiszolgálás
esztétikailag nem tetsző épület alacsony
mivel a dunaszerdahelyi központ új homlokzatot kap, elképzelhető, hogy a lakosság egy részének nem tetszik a kialakítása (színe, anyaghasználata)
városképbe illesztett épülettömeg tervek előzetes bemutatása a közvéleménynek, több változatban.
Pénzügyi-gazdasági fenntarthatósági szempontú kockázatok
árfolyam kockázat magas
a magyar fél euró alapú elszámolásban áll a JTS-szel. Nehéz a harmadévek pénzügyi ütemezésének eleget tenni, mivel a HUF/EUR árfolyam hektikus
körültekintő pénzügyi tervezés a projekt összeállításakor szerződéskötést követően, szükség esetén korrekció kérése a JTS-től vagy a Nemzeti Hatóságtól
költségek emelkedése magas
a nemzetgazdasági bizonytalanság és bizonyos termékeknek az árnövekedése (üzemanyag) a projekt beruházási tételeit érintheti (építőanyag-, energia árak)
körültekintő pénzügyi tervezés a projekt összeállításakor szerződéskötést követően, szükség esetén korrekció kérése a JTS-től vagy a Nemzeti Hatóságtól
fenntartási időszak pénzügyi fenntarthatóságai
közepes A projekt végrehajtását követően a központok működését fent kell tartani.
Mind Dunaszerdahely, mind a PMKIK rendelkezik azokkal a pénzeszközökkel és biztosítékokkal, ami a pénzügyi fenntarthatóságot biztosítja (közszolgáltatások, önkormányzatiság)
projekt előfinanszírozása magas Nagy értékű kivitelezési munkálatok rövid időre koncentrálódnak, melyet a projekt partnereknek kell előfinanszírozni
körültekintő pénzügyi tervezés a projekt összeállításakor áthidaló banki hitel igénylése
pénzügyi igazolások kiadása az első szintű ellenőr/KTSZ részéről határidőben
magas Jelentések elhúzódó értékelése és elfogadása felborítja a kifizetések tervezett ütemét
határidőben beadott jelentések csökkenthetik a határidők eltolódását a nemzeti ellenőrző szervek részéről Személyes kapcsolattartás az első szintű ellenőrrel/JTS-szel.
Intézményi és projektvezetési kockázatok
81 | O l d a l :
Kockázat
leírása valószínűsíthetősége indoklás kezelés
inkonzisztens projektvezetés alacsony azonos feladatok mellé nem azonos szakmai kompetencia, felelősség társul
mindkét partner tapasztalt pályázatok menedzselésében kétszintű projekt menedzsment (projekt vezetés és operatív szint) rendszeres projektmenedzseri találkozók tisztázott feladat és felelősségi körök, melyeket a Partnerségi Megállapodás jogi dokumentumban rögzít.
jelentési határidők elmulasztása közepes
A harmadévek szakmai és pénzügyi jelentésének beadását a Támogatási Szerződés de jure megadja, elmulasztása a projekt további támogatását veszélyezteti
A projekt partnerek kellő időben elkezdik a jelentések összeállítását. A vezető partner a jelentési időszakok előtt 15 nappal írásos jelzést küld a projekt partnernek.
82 | O l d a l :
10 KOMMUNIKÁCIÓS TERV
10.1 A célcsoportok kommunikációs szempontú elemzése
A projekt során a kommunikációs tevékenység több célcsoportot is érint majd. A
következő táblázat a bemutatja a közvetlen és közvetett célcsoportokat meghatározza
azokat az általános üzeneteket és célokat, amelyekre a kampányban fókuszálni kell.
Az üzenetek kibontása, az érvrendszer felépítése, a stílus és mondanivaló
„finomhangolása” a projekt 13 hónapos megvalósítási és 5 éves fenntartási
időszakában a projekt partnerek feladata lesz. A fenntartási időszakra a kampány
koncepcióját felül kell vizsgálni, bővíteni, specifikálni kell.
Célcsoport Kommunikációs célok Üzenetek Eszközök
Közvetlen célcsoport
Pest megye és
Csallóköz mikro-
és KKV-k:
a határmenti üzleti
lehetőségek tudatosítása
üzleti szolgáltatások
bemutatása
vállalkozási kedv
elősegítése
globális és európai
válságkezelésének
támogatása
határon túli üzleti
lehetőségek bemutatása
fővárosi gazdasági
központok bemutatása,
kölcsönös megismertetése
„Új üzleti
lehetőségek
határon innen és
túl”
reklámtárgyak,
brosúra,
workshopok,
zárókonferencia,
médiumok,
honlap,
közösségi
oldalak
Térségi
települési
önkormányzatok
a határmenti üzleti
lehetőségek tudatosítása
a központok
„Használom azt,
ami nekem nincs ”
reklámtárgyak,
hírlevél,
workshopok,
83 | O l d a l :
multifunkcionalitásának
bemutatása
fővárosi gazdasági
központok bemutatása,
kölcsönös megismertetése
konferencia,
központ
megnyitó
rendezvények,
médiumok
Csallóköz
lakossága
a határmenti üzleti
lehetőségek tudatosítása
vállalkozási kedv
elősegítése
térségi gazdasági és
kulturális identitás
erősítése
a dunaszerdahelyi központ
közösségi tereinek
bemutatása
addicionális tájékoztatási
és kulturális
szolgáltatások
igénybevételének
lehetőségeiről tájékoztatás
„Voltam, vagyok,
leszek”
helyi írott és
elektronikus
sajtó, honlap,
közösségi
oldalak
Pest megye
szlovák
nemzetisége
a határmenti üzleti
lehetőségek tudatosítása
kulturális identitás
megőrzése
gazdasági kapcsolatok
támogatása az
anyaországgal
„Kisebbségnek
lenni nem csak
kulturális
identitást jelent”
helyi, regionális
írott és
elektronikus
sajtó, honlap,
közösségi
oldalak,
workshopok
EGTC (Európai
Területi
Társulások)
a határmenti üzleti és
kamarai szolgáltatások
közös fejlesztésének
tudatosítása
közös intézményfejlesztés
ösztönzése,
„Határmenti régió
saját
intézménnyel
működjön!”
helyi, regionális
írott és
elektronikus
sajtó, honlap,
közösségi
oldalak,
84 | O l d a l :
a határmente egységes ,
térségi szemléletben való
láttatása
workshopok
Térségi üzleti
befektetők
a határmenti üzleti
lehetőségek tudatosítása
együttműködési
lehetőségek bemutatása a
magyar-szlovák KKV-kkal
magas szintű
üzleti/vállalati
infrastruktúra biztosítása
„Dinamikus,
fejlődő
határmenti
kapcsolatok és
gazdaság a
fővárosok
kapujában”
brosúra,
workshopok,
konferencia,
központ
megnyitó
rendezvény,
hírlevél
Közvetett célcsoport
Határmente
lakossága
a határmenti üzleti
lehetőségek tudatosítása
új határmenti
multifunkcionális
központok
elérhetőségének,
szolgáltatásainak
bemutatása
„Működő üzlet és
gazdasági
kapcsolatok
egymással”
médiumok
(regionális és
nemzeti),
honlap,
közösségi
oldalak
Más
határtérségek
a magyar-szlovák
határmente bemutatása
a határmenti üzleti
lehetőségek tudatosítása
jó gyakorlatként való
bemutatás
tudásmegosztás
lehetőségének és
szükségességének
tudatosítása
„Ha ott működik,
nálunk is!”
médiumok
(regionális és
nemzeti),
honlap,
közösségi
oldalak
85 | O l d a l :
10.2 Tájékoztatás és nyilvánosság
A projekt eleget tesz a Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési
Program 2007-2013 Közös Technikai Titkársága által készített Kommunikációs
Kötelezettségek Kézikönyvben (KKK) foglalt kötelezettségeknek és elvárásoknak.
A projekt kötelezően és önként vállal kommunikációs eszközeivel eleget tesz
az alapvető információs és láthatósági követelményeknek:
A projekt partnerek vállalják a nyilvánosság és célcsoportok tájékoztatását az
ERFA támogatásról.
Sikeres pályázat a partnerek egyértelmű tájékoztatást nyújtanak arról, hogy a
megvalósítandó projektet az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERFA)
társfinanszírozott Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési
Program 2007-2013 keretén belül választották ki.
A projekt tájékoztatásra és nyilvánosságra vonatkozó intézkedései technikai
jellemzői megfelelnek a Bizottság 1828/2006/EK rendelet 9. cikkében foglalt
szabályoknak és a KKK-ban megadott technikai specifikációknak.
10.2.1 Hirdetőtábla
3000x1500 mm méretben, 2 nyelven, egyoldalas lézernyomtatott molinó készül 4+0
színben, felszerelve a dunaszerdahelyi és törökbálinti épületek homlokzatára.
10.2.2 Állandó hirdető tábla
A két központban, belső térben a bejárathoz közel, jól látható helyen A4 méretben
kerül elhelyezésre.
10.3 PR
A célcsoportok PR stratégiája két elkülöníthető fázisban valósul meg:
1. A megvalósítási fázis két évében, ami meghatározóan projektkommunikációs elemeket tartalmaz.
2. A fenntartási fázis legalább 5 évében, leginkább üzleti, marketing jellegű tevékenységet valósul meg a kialakított szolgáltatások széleskörű megismertetésére.
86 | O l d a l :
10.3.1 Kiadványok
A projekt keretében szórólap, brossúra, elektronikus (e)-hírlevelek, sajtóközlemények
kerülnek összeállításra.
Tartalmuk a projekt megvalósításának lépéseit mutatja be, tájékoztat a
beruházások állásáról. A kiadványok szövegét úgy állítjuk össze, hogy a lehető
legpontosabb képet adja a projektről és interaktivitás felé mozduljon el a célcsoport
részéről.
10.3.2 Világháló
Az interaktivitás egyik felületének a projekt honlapját tartjuk, amely a végrehajtási
időszak után tartalmában megújul, és elsősorban marketing célokat szolgál.
Az világháló kínálta lehetőségeket maximális kihasználja a projekt, mert a
klasszikus megjelenéseken túl (honlap) igénybe veszi a közösségi marketing
platformjait is (pl.: Twitter, Facebook stb.)
A dinamikus tartalmú honlap alkalma lesz a legfrissebb információk
közlésére akár a projekt, a kár a térség, akár a Program eseményeit, híreit
megjelenítve.
A tartalom fejlesztésért és a honlap fenntartásáért a projekt partnerek
együttesen felelősek, de a hírek és jó gyakorlatok bemutatás tekintetében felvesszük a
kapcsolatot más projektek képviselőivel, szakminisztériumokkal és a Program
JTS-szel is.
A projekt honlapja tervezetten kezdetben kétnyelvű és akadálymentesített
(csökkent látóképességűek számára), és az együttműködésben résztvevő partnerek
honlapjairól banneren keresztül elérhető.
10.3.3 Fénykép dokumentáció
A projekt megvalósításának, hatásainak és eredményeinek képi bemutatására
fotódokumentáció készül. A fényképeknek a projekt résztvevőire és az emberekre
gyakorolt hatást mutatják be. A projekt honlapján a képek közlésre kerülnek.
87 | O l d a l :
10.3.4 Rendezvények
A rendezvények kiváló alkalmat teremtenek arra, hogy a szakmai közönség és a
célcsoportok személyesen is megismerhessék a projektet, annak célkitűzéseit és
állását. Ezért a projekt partnerek az alábbi események megtartását tervezi:
Szakmai műhelytalálkozók (workshopok): ezek a központok
tevékenységéhez és térség aktuális üzleti, gazdasági, társadalmi témáihoz,
problémáihoz kapcsolódnak (pl.: megváltozott gazdasági környezet, hátrányos
helyzetű társadalmi csoportok bevonása a gazdasági termelésbe stb.).
Sajtótájékoztatók: a beruházások állásáról és projekt fontosabb
mérföldköveiről a nyomtatott és elektronikus (on-line) sajtó képviselői tájékoztatjuk.
Megnyitók: a két központban ünnepélyes keretek között a helyi, regionális és
kormányzati vezetők meghívásával.
Konferencia: szakmai konferencia kerül megrendezésre a dunaszerdahelyi
központ megnyitását követően.
Zárókonferencia kerül megrendezésre a törökbálinti átadást követően.
10.3.5 Médiakapcsolat
A projekt megvalósításáról a projekt partnerek folyamatosan tájékoztatják a
nyomtatott, elektronikus és online sajtó képviselőit, de legalább a projekt kezdetéről
és zárásáról. A sajtóközlemények formájában kiadott kommünikék a helyi, regionális
és nemzeti médiumokat egyaránt tájékoztatják. Minden sajtótájékoztatót megelőz egy
hivatalos sajtóközlemény.
10.4 Image, külső megjelenés
A projekt partnerek a nyomtatott és elektronikus felületeken egységes logóval
jelennek meg, amely reprezentálja a két helyszínű üzleti és tájékoztatási központ:
közös megvalósítását;
térségi és kulturális összetartozását;
közös működését a határmente gazdasági fejlődésért;
kulturális identitás kifejezését.
88 | O l d a l :
A pontos arculati tervezés és egyeztetés a partnerek által vállalt
tevékenységek egyike része, így konkrét javaslatok az arculatra, grafikai
megfogalmazásra a projekt keretében készülnek.
A központok tervezése során az épületek külső megjelenésének
egységesítése nem volt cél. Nem kívántuk az épületek építészeti kialakítását, a
megszokásukat és városképi kialakítását szándékoltam befolyásolni. Elfogadjuk a
tervezők által javasolt homlokzati megoldásokat, amelyek esztétikusak, korszerű
anyaghasználatot tesznek lehetővé és követik az építési hatóságok által előírt anyag
használatot és színvilágot.
10.5 Kommunikációs ütemterv
Tájékoztatás során használt eszközök
1. 2. 3. 4. 5. 6.
harmadév
Hirdetőtábla (előírásnak megfelelően)
Tájékoztató tábla (előírásnak megfelelően)
Nyomtatott sajtó (cikkek, interjúk)
Televízió
Rádió
Központ megnyitók
Záró konferencia
Műhelytalálkozók,
Konferencia
Sajtótájékoztató
Sajtóközlemény
Szórólap, projekt mappa
Brosúra
e-hírlevél
Fotódokumentáció (projekt fázisairól)
Önálló internetes honlap
Banner
89 | O l d a l :
10.6 Kommunikációs költségek terve
egységár (nettó)
mennyiség egység
darab
összesen
nettó bruttó
Alaparculat grafikai tervezése 1.032,00 alkalom 1 1.032 1.290
Hirdetőtábla, 1000 x 2500 mm, habosított PVC-re kasírozva, fóliázva, 4+0 szín nyomással, 2 db
224,00 db 2 448 560
Információs tábla 210 x 297 mm, álló formátum, habkartonra kasírozva, 4+0 szín nyomás, 2 db
34,00 db 2 68 85
Projekttábla A2 méretben, kültéri kivitel (UV-védelemmel),4+0 szín nyomással, 1 db
104,00 db 1 104 130
Információs feliratok 91 db 3,43 db 91 312 390
Banner (molinó) 1500 x 3000 mm, kültéri kivitel, riglizéssel,4+0 szín nyomással 1 db
140,00 db 2 280 350
Bemutatkozó brossúra, 250 g selyemfényű műnyomó papíron, Fóliázva, A4 méret, 8 oldal, 5+5 szín nyomással, angol, Magyar, szlovák nyelvű, 1000-1000 db
1,50 db 2.000 3.000 3.750
Tájékoztató A4 méretű, 130 g semimat műnyomó papíron,4+4 szín nyomással, magyar és szlovák nyelvű, 3000-3000 db
0,22 db 6.000 1.344 1.680
Füles dosszié 300 g kartonra, 4+0 szín nyomással, fóliázva,Stancolva, magyar és szlovák nyelvű, 300-300 db
1,67 db 600 1.000 1.250
Feliratozott tollak, magyar és szlovák nyelvű, 500-500 db
0,69 db 1.000 688 860
Kommunikációs anyagok fordítása szlovák nyelvre
9,50 oldal 300 0 2.850
Információs feliratok 3,43 db 50 171,5 214.375
Projekt honlap szlovák felületének kialakítása
1.200 db 1 1.200 1.500
Banner (molinó) 1500 x 3000 mm, kültéri kivitel, riglizéssel,4+0 szín nyomással 1 db
140,00 db 1 140 175
Projekttábla A2 méretben, kültéri kivitel (UV-védelemmel),4+0 szín nyomással, 1 db
104,00 db 2 208 260
Összesen 15.345