Alexanre Bigot

MAGYAR KÉPZŐMŰVÉSZETI EGYETEM TÁRGYRESTAURÁTOR KÉPZŐ INTÉZET

SZILIKÁT SZAK

ALEXANDRE BIGOT ÁLTAL AZ 1900 VILÁGKIÁLLÍTÁSRA KÉSZÍTETT ÉPÜLETKERÁMIA ELEMEINEK RESTAURÁLÁSA

Készítette: Pájer Károly Témavezető: Herceg Zsuzsa Konzulens: Czifrák László Készítés éve: 2007

TARTALOMJEGYZÉK KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS .............................................................................................................................. 4 1. BEVEZETÉS .................................................................................................................................................... 5 2. TÁRGY LEÍRÁS ............................................................................................................................................. 6 2. 1. A TÁRGY ADATAI ....................................................................................................................................... 6 2.2 TÁRGY MEGHATÁROZÁSA ................................................................................................................................. 6 2.3 TÁRGY MÉRETEI ................................................................................................................................................ 6 3. TÖRTÉNETI HÁTTÉR .................................................................................................................................. 8 3.1 ART NOUVEAU ................................................................................................................................................... 8 3.2 1900 PÁRIZSI VILÁGKIÁLLÍTÁS ....................................................................................................................... 10 3.3 PORTE MONUMENTALE ................................................................................................................................... 11 3.4 PAUL JOUVE 1880-1973 .................................................................................................................................. 16 3..5 A FRÍZ MEGVÁSÁRLÁSA .................................................................................................................................. 18 3.6 ALEXANDRE BIGOT ................................................................................................................................. 21 3.6.1 FIATALKORA ................................................................................................................................................ 21 3.6.2 A KERÁMIA FELÉ FORDULÁS ......................................................................................................................... 22 3.6.3 A GYÁR ........................................................................................................................................................ 23 3.6.4 A MANUFAKTÚRA 1897-1905 ....................................................................................................................... 26 3.6.5 1906-1914 .................................................................................................................................................... 27 3.6.6 1914-1927 .................................................................................................................................................... 27 4. 1. A TÁRGY KÉSZÍTÉSTECHNIKÁJA ..................................................................................................... 28 4. 1. 1. ALAPANYAGOK ÉS ELŐKÉSZÍTÉSÜK .............................................................................................. 28 AZ ALAPMÁTRIX A FORRÁSOK ALAPJÁN ................................................................................................................ 28 MÁZ A FORRÁSOK ALAPJÁN .................................................................................................................................. 28 KRISTÁLYMÁZAK .................................................................................................................................................. 30 4. 1. 2. FORMÁZÁSI ELJÁRÁSOK .................................................................................................................... 31 5. ANYAGVIZSGÁLATOK, ÁLLAPOTFELMÉRÉS ........................................................................ 34 5.1 KÁROSODÁSOK FELMÉRÉSE............................................................................................................................. 34 5.1.1 MECHANIKAI KÁROSODÁSOK ....................................................................................................................... 34 5.1.2 DEFORMÁCIÓ, FESZÜLTSÉG ..................................................................................................................... 35 5.1.3 KÉSZÍTÉSTECHNIKAI KÁROSODÁSOK ....................................................................................................... 36 5.1.4 BIOLÓGIAI KÁROSODÁSOK ...................................................................................................................... 37 5.2. ANYAGVIZSGÁLATOK ..................................................................................................................................... 38 5.2.1 MIKROSZKÓPOS VIZSGÁLATOK .................................................................................................................... 38 5.2.2 VÉKONYCSISZOLATOK MIKROSZKÓPOS VIZSGÁLATA ................................................................................... 40 5.2.3 RÖNTGEN DIFFRAKCIÓS VIZSGÁLATOK (XRD) ............................................................................................. 40 5.2.4 ELEKTRON MIKROSZONDÁS VIZSGÁLAT (EMPA) ......................................................................................... 41 5.2.5 VISSZASZÓRT ELEKTRONMIKROSZKÓPOS KÉPEK (BEI) ................................................................................ 44 6 A KONZERVÁLÁSI-RESTAURÁLÁSI TERV ......................................................................................... 47 6.1 TISZTÍTÁS: ....................................................................................................................................................... 47 6.2 IZOLÁLÁS: ....................................................................................................................................................... 47 6.3 RAGASZTÁS: ................................................................................................................................................... 48 6.4 KIEGÉSZÍTÉSEK MINTÁZÁSA ................................................................................................................... 50 6.5 NEGATÍVOK KÉSZÍTÉSE: .................................................................................................................................. 51 6.6 KIEGÉSZÍTÉSEK: .............................................................................................................................................. 51 6.7 RETUSÁLÁS: .................................................................................................................................................... 52 7. A RESTAURÁLÁS-KONZERVÁLÁS MENETE ..................................................................................... 54 7. 1. TISZTÍTÁS ................................................................................................................................................... 54 7. 2. KONZERVÁLÁS ......................................................................................................................................... 58 7.2.1. IZOLÁLÁS ................................................................................................................................................. 58 7.2.2. RAGASZTÁS ............................................................................................................................................. 58

MEDVÉT ÁBRÁZOLÓ FRÍZELEM............................................................................................................................. 58 OROSZLÁNT ÁBRÁZOLÓ FRÍZELEM ........................................................................................................................ 59 7. 3. RESTAURÁLÁS-KIEGÉSZÍTÉS ................................................................................................................ 61 MEDVÉT ÁBRÁZOLÓ FRÍZELEM ............................................................................................................................. 61 OROSZLÁNT ÁBRÁZOLÓ FRÍZELEM ........................................................................................................................ 62 7. 4. RETUSÁLÁS - A TÁRGY DÍSZÍTMÉNYEINEK HELYRÁLLÍTÁSA ..................................................... 69 8. JAVASLATOK A TÁRGY TOVÁBBI KEZELÉSÉHEZ .......................................................................... 75 8.1 A TÁRGY ELHELYEZÉSE RAKTÁRBAN .............................................................................................................. 76 8.2 A TÁRGY ELHELYEZÉSE KIÁLLÍTÁSBAN ........................................................................................................... 77 9. ÖSSZEFOGLALÁS ....................................................................................................................................... 78 10 JEGYZET ............................................................................................................................................. 79 10.1 AZ 1990 PÁRIZSI VILÁGKIÁLLÍTÁSRÓL ..................................................................................................... 79 10.2 A FRÍZ MEGVÁSÁRLÁSÁRÓL: ......................................................................................................................... 83 10.3. ALEXANDRE BIGOT MUNKÁI ........................................................................................................................ 85 10. 4. MÁZALKOTÓK ÉS HATÁSAI AZ ANALÍZIS ALAPJÁN ....................................................................................... 86 10. 5. AZ ANYAGVIZSGÁLATOK SORÁN KÉSZÍTETT EREDMÉNYEK ÉS FÉNYKÉPEK. ................................................ 88 10. 6. A VILÁGKIÁLLÍTÁS FŐBEJÁRATÁRÓL GYŰJTÖTT KÉPEK ............................................................................... 92 11. FELHASZNÁLT IRODALOM ................................................................................................................... 97 12. FÜGGELÉK ................................................................................................................................................. 98 FELHASZNÁLT ANYAGOK , ESZKÖZÖK LISTÁJA ..................................................................................... 98 13. KÉPJEGYZÉK ............................................................................................................................................. 99

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Köszönetet szeretnék mondani Csenkey Évának a tárgy kiválasztásáért, valamint a történeti háttér kialakításában nyújtott segítségért. Köszönöm Herceg Zsuzsának és Czifrák Lászlónak a konzultációkon nyújtott segítséget. Köszönet illeti Dr. Tóth Máriát és Dr. Dobosi Gábort, az anyagvizsgálatok elvégzéséért, és az eredmények kiértékelésében nyújtott segítségért. Köszönet Nyíri Gábornak a tárgyfotók elkészítéséért Külön köszönet Laurent Lemog-nak, a kapu történetének és készítésének háttéranyagáért, és a kapu rekonstrukciós 3D filmjének elkészítéséért.

1. BEVEZETÉS

Ahogy a nagy francia keramikus Taxile Doat, Sévre technikai megújítója mondta a tizenkilencedik század végén: „Legyen szó akár festőről, szobrászról, építészről vagy keramikusról, ahhoz hogy kimagasló eredményt tudjon elérni, jó kémikusnak is kell lennie. Mengyelejev 1871-ben periódusos tábláját összeállította, amivel a keramikusok számára lehetőséget adódott, hogy megértsék, hogy az anyagok milyen módon épülnek össze a készítés során, a mázakban olvadása során milyen reakciók zajlanak le.”1

Erről Edmund de Waal kerámia művészettörténész a következőket mondja: „Alexandre Bigot a méltán híressé vált keramikus, otthagyta kémiai tudományos pályafutását, hogy úttörő szerepet vállaljon az épületkerámia megújításában, mikor meglátta a japán kerámiákat a 1889-es Párizsi Világkiállításon”.2

A keleti kerámiamázak kutatásában és elemzésében a kémiai tudására támaszkodott, és hozott létre korának meghatározó máz és alapanyag használatot. A századforduló az az időszak, amikor a kerámiakészítés már önálló művészetként jelenik meg, mikor már nem mesteremberek készítik a tárgyakat, hanem művész fejedelmek, kik saját nevükkel szignálják a tárgyikat. Ezek olyan használati tárgyak, ahol a forma a funkcionalitás és a dekoráció harmonikus egységben van.

Alexandre Bigot által a Párizsi Világkiállítás Főbejáratához készült állatfríze méltán volt híres saját korában. Az eredeti kaput a kiállítás után lebontották, és eladták a Kölni Iparművészeti Múzeumnak. Jelenlegi információm szerint ez megsemmisült a háborúban3. Valószínűleg ezek a darabok az utolsók a kapuból, amit még meg lehet tekinteni. Ezek az információk külön jelentőséget adnak annak, hogy restaurálva legyen a kerámia fríz két eleme.

1 Edmund de Waal 20th century ceremics, Thames & Hudson 2003 12. oldal 2 Edmund de Waal 20th century ceremics, Thames & Hudson 2003 13. oldal 3 Art and Decoration 3. 1910 971. oldal

2. TÁRGY LEÍRÁS 2. 1. A TÁRGY ADATAI Eredeti elnevezés: „Fries des animaux de la Porte Monumentale de l Exposition de 1900” Tárgy tulajdonosa: Iparművészeti Múzeum Gyűjtemény megnevezése: Kerámia Származási kora: 1900 Származási helye: Párizs Tervezte: M. Binet építész Mintázta: P. Jouve szobrász Leltári száma: 61.266.1-2. Gyűjteménybe kerülésének éve: 1900 A tárgyat megvásárolta: Radisics Jenő 2.2 TÁRGY MEGHATÁROZÁSA Tárgy típusa: épületkerámia Tárgy fajtája: állat fríz Tárgy anyaga: mázas kőcserép Formázási eljárása: negatívba döngölt Díszítő technikája: plasztikusan mintázott Díszítés módja: kristálymáz díszítés 2.3 TÁRGY MÉRETEI 48,5-49 cm széles 96-117 cm hosszú 8-8,5-8,9 cm magas 62 kg súlyú darabonként

1. ábra A felületbe belenyomott szignatúra

2. ábra A hátsó oldalra belenyomott gyári jelzet

3. ábra Az oroszlános elem az Iparművészeti Múzeum udvarán

4. ábra A medvés elem az Iparművészeti Múzeum udvarán

3. TÖRTÉNETI HÁTTÉR 3.1 ART NOUVEAU

A szecesszió latin eredetű szó, kivonulást jelent. Azokat a művészeket illetik ezzel a névvel, akik kivonultak, elkülönültek az akadémikus művészettől.

A Németországból, politikai okokból Angliába emigrálni kényszerült, és a világkiállítás előkészítésében közreműködő építész, Gottfried Semper volt az, aki az építészeti és a tárgyi díszítőelemek kialakulását és funkcióját vizsgálva, megfogalmazta azt az elvet, amely a század végéig befolyásolta az ornamentikával és általában a művészettel kapcsolatos elméleti elgondolásokat. Véleménye szerint a technikai és a tektonikus művészetekben a stílust a tárgy előállítási módja, technikája; a felhasznált anyagok természete; és a tárgy célja, funkciója határozza meg. Ez a felfogás jótékonyan hatott az anyag, a technika és a rendeltetés hármas szempontját szem előtt tartó tervezésre, és a 20. századi funkcionalizmus alapvetését is jelentette. A század kilencvenes éveiben ezzel az úgynevezett materialista felfogással, de az egyes ornamensek eltúlzottan szimbolikus értelmezésével is szembeszállt Alois Riegl, bécsi művészettörténész, aki az ottani Iparművészeti Múzeumban dolgozott, és így egyik kutatási területe az iparművészet, a háziipar és a népművészet volt. Egyrészt rámutatott az egyes művészeti technikák és formák bonyolult történelmi összefüggéseire, másrészt az összefüggések pszichikai-művészi okaira, arra, hogy az ornamentika az ember immanens művészi teremtő hajlamának a megnyilvánulása is. 1897/98-ban a képzőművészetek történeti grammatikája címmel tartott előadásában pedig a természet és a művészetformáló törvényeit állította párhuzamba egymással: „Az emberi kéz a halott anyagból ugyanazon formatörvények szerint hozza létre műveit, mint amelyek szerint a természet a sajátjait. Ebből következően az ember minden művészetteremtő alkotása végső alapjait tekintve nem más, mint a természettel vetekedő alkotás”. A természet és a művészet alkotásai és formái közötti összefüggést hangsúlyozta A természet művészeti formái című, 1898-ban megjelent könyvében a jénai természettudós, Ernst Haeckel is. A legkülönfélébb természeti képződményeket a könyvét illusztráló litografált ábrákon legtöbbször szimmetrikusan mutatta be, feltárva azok külső és belső szerkezetének végtelen változatosságát. Ezek a formák és alakzatok nagy hatással voltak a korabeli tervezőkre, többek között a bécsi szecesszió egyes képviselőire is.4

A századvég új stílusának előkészítői és képviselői a középkori, a keleti és a törzsi művészet, valamint a természeti formák mellett sokat merítettek egyes országokban a népművészetből is, amelynek fogalma és jelentése szintén ebben a században körvonalazódott. Összefüggésben a nemzeti politikai törekvésekkel a népművészet kutatása azonban sokszor nem nélkülözte a nacionalista felhangokat. Az egy-egy ország, nép vagy vidék díszítőművészeti motívumait összegyűjtő albumok szerzői néha a változatlannak képzelt nemzeti jegyek, az eredendő és ősi faji jellegzetességek vizsgálatát és bizonyítását tartották szem előtt. Mindez a népművészeti motívumok külsőséges és felületi alkalmazásához vezetett, ami nem lépett túl a századra jellemző historizmus utánzó módszerén. Ugyanakkor a század végén a népművészeti eredetű motívumok és tárgyak termékenyítően is hatottak egyes művészekre, akiket ezek formáinak és szerkezetének tisztán esztétikai vonatkozásai, vagy épp ellenkezőleg, a funkcionális és gazdaságos kivitelezésből adódó tulajdonságai inspirálta növényi eredetű ornamentika Az 1890-es években általánosan elterjedt új vagy modern stílust (más elnevezésekkel: az art nouveau-t, a szecessziót) a stilizálás, a dekorativitás, a vonalasság és a

4 Riegl, Alois: Az ornamentika története. In: Művészettörténeti tanulmányok. Balassi Kiadó, Budapest, 1998. 126. o

síkszerűség jellemezte. A festészetben, a szobrászatban, az alkalmazott művészetekben és az építészetben egyaránt elterjedt stílusról volt szó, amelynek egyik, népszerűbb irányát azok a művészek képviselték, akik növényi eredetű elemekből alakították ki formavilágukat. Ezek közé tartozott a francia Emile Gallé, aki ifjúkori botanikai érdeklődése miatt nagy növénygyűjteménnyel rendelkezett, és elsősorban ezekkel díszítette az általa tervezett üvegeket és bútorokat. Kis asztalkájának lábait gesztenyeleveles díszítés köti össze, amely motívum több mint negyven évvel korábban Owen Jones mintakönyvében is feltűntek. Az iparművészet és a művészet kapcsolata Az egykor az iparművészet megújítását célzó mintakönyvek tehát valóban egy új stílus kialakulásához vezettek. A művészek aktív részvétele ebben az iparművészeti mozgalomban, valamint a művészeti alakítás általános elveinek kutatása révén megfogalmazott elképzelések a művészet feladatairól és elméletéről az iparművészet és a nagyművészet közötti határok elmosódásához is hozzájárultak. A század végén az építészetet, a tárgytervezést és az autonóm képalkotást nem csak a stílus, hanem a művészek személye és életfelfogása is sokszor egybekapcsolta. A francia szimbolizmus képviselője, a festő és grafikus Odilon Redon tervezte a párizsi Maxim’s vendéglőt, amelynek falait, tetővilágítású ablakait, építészeti tagozatait mindenhol növényi ornamentika borítja. Formai egyszerűség Az organikus formák ilyen túlburjánzásával szemben állt a századvég másik irányzata, amely a geometrikus alapformákból indult ki, és kerülte a mindent elborító, rátétszerű díszítéseket. Ez az irányzat elsősorban Bécsben terjedt el, és az Angliát és Amerikát megjárt bécsi építész, Adolf Loos 1908-ban leírta: „az ornamentika bűn”. A díszítetlenséget előtérbe helyező, a megfelelőséget és a szükségszerűséget szem előtt tartó tervezők előfutárai közé számítható a Thonet-család, amely a faanyag gőzölése és hajlítása révén előállítható, egyszerű vonalú székekkel vált híresség Bécsben 1842 után. Jóllehet Semper ezt az eljárást a faanyag megerőszakolásának tartotta, a Thonet-székek ma sem lohadó népszerűségét látva elmondhatjuk, hogy nem csupán a fa élte túl a kezelést, hanem a forma is a 19. és a 20. századi stílusok sokaságát. 3.2 1900 PÁRIZSI VILÁGKIÁLLÍTÁS A világkiállításként jegyzett XIX. századi tárlatok közül ötöt a franciák rendeztek, és az évszázadot záró a XX. századot köszöntő tárlatot ismét Párizsban tartották A világkiállítások történetében még soha nem előzött meg akkora várakozás tárlatot, mint az 1900. évit. A valóságban nemcsak az óév és újév hagyományos váltásáról volt szó. hanem sokkal többről. Az emberiség életében a XIX. század hatalmas technikai, gazdasági, társadalmi változásokat hozott, és az új század küszöbén érthető várakozással tekintettek a jövőbe, vajon hogyan sáfárkodik majd a XX. század embere elődeinek szellemi, anyagi és történelmi örökségével. Milyen sikerrel hasznosítja az eredményes alkotásokat, hogyan és miként von le tanulságokat a század kudarcaiból. Visszatérő kérdés volt, van-e határa a civilizációs fejlődésnek, és ezzel összhangban változik-e az emberiség erkölcsi felelősségtudata, megvalósulhat-e az emberiség aranykora, a béke évszázada. A kérdések hosszú sorára csak a jóslások adhattak akkor választ, egy pontban azonban megegyeztek a vélemények: a XIX. századnak méltó módon kell elbúcsúznia, és

a gyakori megfogalmazás szerint ezzel a XX. század számára meg kell jelölni „a modern civilizáció haladásának új kiindulási pontját". Annak érdekében, hogy a „múltba visszalátó emlékezés" eredményesen segítse a jövő emberének századát, azt tervezték, hogy a XIX. század tudományos. Ipari, mezőgazdasági és művészet eredményeit a tanulságokkal együtt mutatják be. A nemes cél érdekében a kiállítás 120 alcsoportjában a neveléstől kezdve a haditengerészetig bezárólag minden lehetségest be- mutattak, törekedve arra, hogy az összbenyomás lebilincselje a látogatókat. A kiállítás 108 hektáron terült el. Főbejárata a Concorde tér szélén volt. Az ott emelt diadalkapu 2800 nn2 alapterületéből 500 m2-t a kupola foglalt el. A hatalmas kapu alatt legyező alakban szétterülve Ötvennyolc bejárat óránként hatvan-ezer látogató számára nyújtott bejutási lehetőséget. A tudósítások szerint az esténként „villámfénnyel megvilágított" építmény pazar látványt nyújtott.5 ( A világkiállításról részletes leírás folytatódik a jegyzet I-ben)

5. ábra A világkiállítás léghajóról nézve, A nyíl jelöli a Főbejáratot. 3.3 PORTE MONUMENTALE6

5 Diószegi György: A látnivaló temérdek B+V Budapest 1992 47-51 oldal 6 Le Petit Journal 1900 március 20-án megjelent cikkének fordítása franciából

„Kevés olyan közkedvelt alkotás van, mint ez a kapu. Akarva akaratlanul látogatók milliói kényszerülnek, hogy megszemléljék, mi több megcsodálják. Szembekerülünk azokkal a nehézségekkel, amelyeket le kell győzni ahhoz, hogy jó eredmények szülessenek egy erre a rendelkezésre adott műalkotás létrehozásánál. Megfelelt annak, hogy monumentális legyen, mint a kiállítás főbejárata, miközben fontos praktikus funkciót tölt be. Megfelelt abból a szempontból is, mint első alkotás, a látogatók kritikájának kitéve. Ez a kapu nem volt idegen a rácsodálkozó szemnek, mivel a Concorde tér klasszicista stílusához illeszkedett. Úgy tűnik M. Binet építész és kollégáinak csapata szerencsésen megoldották ezt a kettős problémát.

Először is megvan az a csodálatos előnye, hogy könnyedén engedi a közönség özönét kívül-belül egy olyan porta szisztémájának köszönhetően, ami már adott, és ennél fogva gazdaságosnak tűnik. Képzeljenek el egy félkör alakú épületet megszelve egy széles középnyílással, és még 18 kisebb széles középnyílással és még 18 kisebb szélességű nyílással. A nagy bejáratot használnák kivételesen a hivatalos kíséretek bejövésénél, és minden időben a látogatók kijáratának”. (folytatás a jegyzetben)

6. ábra A kapu alaprajza

7. ábra A kapu számítógépes rekonstruált képe Laurent Lemog által

8. ábra Színezett képeslap a főbejáratról 1900-ból

9. ábra A számítógépes rekonstrukción látható a fríz elhelyezkedése7

7 Laurent Lemog gyűjtése és számítógépes rekonstrukciója

3.4 PAUL JOUVE 1880-1973

10. ábra Paul Jouve szobra: A menetelő oroszlán8 1926

Paul Jouve apja biztatatására gyerekkorában és fiatalkorában jelentős időt töltött rajzolással Párizsban, a „Jardin des Plantes”-ban, amely a fővárosi botanikus kert, és a Nemzeti Természettudományi Múzeumban. 13 éves korára a Dekoratív Művészetek Iskolájába járt, és hamarosan már a Képzőművészeti Egyetemre járt. Amikor körülbelül 16 éves volt, már kiállította első munkáját a Salon-ban. Itt hívta fel René Binet építész figyelmét magára az állatokról készült rajzaival. Binet ezután megbízást adott neki egy óriási ajtó dekorációjára, amelyet az 1900-as párizsi Világkiállításon mutattak be. E tapasztalat után Jouve állati szobrászként működött, témáit az európai és az észak-afrikai állatkertekből merítette.

8 Salon des Artistes Francais de 1926 25. oldal

11. ábra Jouve a frízt mintázza9

1907-ben a Francia Orientalista Festők Társaságának a segítségével Jouve az Abd-el-Tif villába költözött, amely egy francia művész pihenőhely volt, Algéria afrikai kolóniájában. A háború azonban sajnos nemsokára távozásra kényszerítette, de ő Görögországba utazott felfedezőútra. Görögországból az első világháború után Jouve a Távol-Keletre utazott, és olyan helyekre látogatott el, mit például Ceylon (ma Srí-Lanka), Saigon (ma Ho Cho Minh városa) amely Kokinkina francia kolóniájában volt (ma Vietnam), és Phnom Penh Kambodzsában. Később az afrikai őserdőket is megjárva tért vissza.

11. ábra A kerámiába benyomott P J monogram, vörössel kiemelve a „medve” frízen

Mindvégig kalandos és széleskörű utazásai alatt Jouve magába szippantotta a sok vizuális élményt, amelyeket később felhasznált a műveiben. Noha a szobrászatot előnyben részesítette, Jouve sokoldalú művész volt, és szívesen festette vízfestékkel, 9 Laurent Lemog gyűjtése

olajjal és sokszor rajzolta is ezeket az egzotikus állatokat. A források, mint art deco stílusú művészt sorolják be, de ez a besorolás megtévesztő lehet. Jouve a hagyományos francia állatábrázolásnak az újonnan megjelenő orientalista kifejezőeszközökkel való ötvözésére törekedett, és ezt a kreatív törekvést első kézből szerzett tapasztalatokkal egészítette ki.

12. ábra A kerámiába benyomott teljes szignó az „oroszlán” fríz elemen

A saját korában nemzetközileg elismert művész volt, ma talán a legtöbben a nagy macskák ábrázolásaira, illetve Rúdyard Kipling: A Dzsungel könyvének egyik kiadásába készített illusztrációira emlékeznek, amelyeket F.L Schmied (Svájc, 1873-1941) vésnökkel közösen készített. Az „Académie des beaux-arts” (Szépművészetek Akadémiája) a tagjává választotta 1945-ben. 1973-ban hunyt el.10 3..5 A FRÍZ MEGVÁSÁRLÁSA A Bigot cég az 1900. évi Párizsi Világkiállításon alkalmilag összeépített együttesben mutatta meg a gyártmányait. Ennek egyik eleme volt az a frízsor is, ami tartalék darabként készült a Binet Porte Monumentale díszítésére.

13. ábra Az eredeti fríz 1900-ból.11

10 Bénézit, "Dictionnaire des peintres, sculpteurs, dessinateurs et graveurs", Gründ, 1999 11 Laurent Lemog gyűjtése

Az Országos Magyar Iparművészeti Múzeum számára Radisics Jenő12 megvásárolta ezt a kiállítási együttest. 1900 október 25-én az alábbiakat írta: „ A rendelkezésemre bocsátott hitelből tehát összesen 109 db-ot vettem a múzeum számára. Különös súlyt tulajdonítok a Bigot-féle monumentális installációnak, a párizsi kiállítás világszerte ismeretes és a keramika terén határozottan legművészibb alkotásnak, melyért mestere a Grand Prix-vel és a becsületrenddel lett kitüntetve. E kivételes szerzemény körül egyébiránt a múzeum hivatalos párizsi képviselője, M. L. Delamarre-Didot szerzett magának kiváló érdemeket, mert ő vezette az alkudozásokat…”13 Az 1900. évi Világkiállításon vásárolt műtárgyak II. kézírásos jegyzéke (IM adattár) a 107. tételen, ily módon határozza meg a szerzeményt: „különféle színű, nagy tűzben égetett mázakkal díszített fal, oszlopos kapuzattal, és…(olvashatatlan szó) és lépcsővel és padlóval.” Radisics Jenő 1901 január 25-én kelt levelében (IM adattár) értesíti a Bigot céget, hogy küldeményük „tökéletes állapotban megérkezett a francia kerámia nagy dicsőségére, mint a Múzeum nagy értéke.” Sajnálatos módon, az ekkor „Csarnok 10 egységben” megjelöléssel nyilvántartásba vett (a leltárkönyv 12072 ltsz) műtárgyról részletezőbb jegyzéket ma nem ismerünk. 1961-ben kapott az együttes új leltári számot, de többszöri kísérlet után 1995-ben valósult meg a fennmaradt elemek számbavétele. Az 1975-ös Iparművészeti Múzeum kiállításán mutattak be néhány elemet, ahol a Világkiállítási vásárlásokból mutattak be tárgyakat14. (további információk a jegyzetben)

12 Radisics Jenőről további információk a jegyzetben 13 Iparművészeti Múzeum Adattár 463/1900(X.25) 14 Csenkey Éva kézirata alapján

14. ábra Alexandre Bigot kiállítási enteriőr a Világkiállításon, amit az Iparművészeti Múzeum megvásárolt15

15. ábra Az eredeti kapu fríz részlete16

15 Gerdhardt Heinrich: Alexandre Bigot , Keramos 13. oldal

.

3.6 Alexandre Bigot

16. ábra Alexandre Bigot portréja 1903 készítette P. Jouve17

A 19 század során a nagy francia mesterek T. Deck és Delaroche, valamint az itáliai historizmus mesterei kialakították a „művészi kerámia ” fogalmát. A kerámiakészítő mesterek önálló egyedi alkotások létrehozásával. Az „art & craft”, az iparművészet, mint új fogalom jelent meg, ahol a tárgyak szignálva voltak, mint a festmények. A személyesség, az egyediség a különlegesség oly jellemző volt erre a korra. 3.6.1 FIATALKORA Alexandre Bigot 1862. november 5-én született Mer nevű városban. Második gyermeke volt szőlőtermelő szüleinek. Tanulmányait Blois városa után Párizsban fojtatta, amikor fiatal éveiben csodálkozott rá a művészet új törekvéseire. Egyetemi tanulmányait természettudományi területen végezte el: kémiai és ásványtani tanulmányokat végzett C. Fiedel-nél, aki a Sorbonne professzora volt. Nála dolgozott hét évig. Doktori disszertációját a szerves kémia területén írta 1890-ben (A glicerin deriválása18)

16 Gerdhardt Heinrich: Alexandre Bigot , Keramos 27 ábra 17 Magángyűjtemény 18 Sorbonne Párizs 1890. a doktori dolgozat száma: 701.

17. Ábra A. Bigot családja körében19 3.6.2 A KERÁMIA FELÉ FORDULÁS Életének első fejezete lezárult, és új irányt kapott, amikor 1889-ben a Párizsi Világkiállításon rácsodálkozott az óriási technikai fejlődésre, amit addig elért a világ, valamint az Ázsiából beáramló friss művészetre (japán kerámiák), és az új francia művészetre, az art nouveau-ra (Carré, Gallé, Tiffany) Naplójából: „A tudomány eredményei csodálatot keltettek bennem, arra figyeltem, hogy lehet ezt felmutatni a kerámia művészetében.” Ezek a hatások inspirálták arra, hogy meglátogassa a nagy gyárakat sorra: Sevré, Klement Koppenhága, Berlin Királyi manufaktúra. Mint aki a kémia tudományában jártas, rálátása volt arra, hogy milyen módon lehet elérni azokat a hatásokat mázzal, amik oly egyedivé tették a szecessziós kerámiákat. Többen elképzelhetőnek tartják (R. Bormann, Heinrich Gerhardt), hogy több száz koreai és japán kerámia mázat analizált, hogy milyen összetevőkből készült mázakkal díszítették azokat. Kiemelt érdeklődéssel fordult a szín és a máz- összetétel összefüggései felé, kutatta a rutil oxid, a titánoxid és a vasoxid magas tüzű színtelen mázakra gyakorolt hatását. A folyamatos kísérletezések, és az elért eredmények teljesen a kerámia- készítés felé irányították a figyelmét, és elképzelhető, 1892-ben határozta el, hogy végképp a kerámia készítésével fog foglalkozni. Az év végére saját manufaktúrát alapított, ahol a fatüzelésű kemence mellett a megépítette a legkorszerűbb elektromos kemencét is. 1894 végéig végzett kísérleteinek eredményeit bemutatta a Művészetek Palotájában (Société Nationale des Beaux Arts) Párizsban. Ekkor felfigyelt rá a szakma és a közvélemény. Carré elnevezte „art de feu” - a tűz művészének. Egyszerű, sima formákon, edényeken, vázákon használta az


általa kifejlesztett mázakat. Ezek a japán kőcserép kerámiákra hasonlítottak. Hatottak rá a japán művészeten kívül a múzeumokban látott római és gall kerámiák és üvegek. 3.6.3 A GYÁR 1894-ben 20 000 frank alaptőkével saját üzemet hozott létre. Célja a magas művészeti tárgyak létrehozása volt.” A fajanszot és a fazekas cserepet fel kell, hogy váltsa a magas minőségű kőcserép. Nem nippeket és vitrintárgyakat kell létrehozni, hanem szép és egyben hasznos dolgokat.”

18. ábra Máz kísérletek 20 Ebben hatott rá az angliai Ruskin gondolatvilága, ami áthatotta az art nouveu szellemiségét. 1895-ben Bigot bemutatja munkáit Bing párizsi üzletében, a híres „ART NOUVEU” Szalonban, ami a kor névadója is lett. Ebbe az üzletbe zarándokoltak Európából azok a kereskedők, gyűjtők és művészek, akik találkozni akartak a friss művészettel, a japán fametszetekkel, és a modern alkotásokkal. Bigot-nak oly nagy sikere lett, hogy rögtön bekerültek a tárgyai a nemzetközi műkereskedelem áramlatába, ő maga pedig sikeres és megrendelésekkel elhalmozott művész lett. 33 éves volt ekkor. Tudta magáról, hogy ő nem művész, hanem nagy tudással rendelkező keramikus mester, ezért a legjobb szobrászok felé fordult, amikor mintázni kellett és az ő közreműködésüket kérte (Paul Jouve). Ez a fordulat adta meg a végső lökést: ezen túl csak a kerámiának élt. A kritika nagyra értékelte, hogy a keleti hatású mázait ötvözte az ősi egyszerű formákkal. Bing a korszellemnek megfelelően fémekkel egészítette ki a kerámiákat (fogók, fülek, talpak)

20 Forrás: www.ceramic1900.com

19. ábra fém fogóval díszített kancsó 1895 Mer21

21 Edvard Colonna fémmunkája, magángyűjteményéből

20. ábra A gyár szobrász műhelye22 1895-1897 között a sikereken felbuzdulva fejlesztette a gyárát. Kiállított a Nemzeti Szalonban. Figyelme az építészeti kerámia felé fordult, mert érzékelte, hogy az új művészet megjelenik az építészetben is, és keresik az építészek azokat az anyagokat, amivel ki tudják fejezni magukat, és erre az épületkerámia kiválóan alkalmas. Ez a fejlődés új irányát körvonalazta. Nagyobb megrendelések nagyobb kemencéket, és szigorúbb gyártási technológiát követeltek, mint a vázák gyártása.

21. ábra az Oroszlán oldalába belenyomott szöveg, ami a világkiállításra utal


22. ábra A nagy kemence (36 köbméteres) 1916-ból23 3.6.4 A MANUFAKTÚRA 1897-1905 Ez az időszak volt fejlődésének és sikereinek csúcsa. Megújítja párizsi üzletét, 150 000 frank alaptőkével rendelkezik, Szabadalmat jegyez be a titánoxidos máz receptjére24, folyamatos újításokat, fejlesztéseket vezet be. Az építészek megismerve az épületkerámiában rejlő lehetőségeket folyamatos megrendelésekkel látják el, valamint bevonják őt a tervezésbe is.(Hector Guimard, Jules Lavirotte, Anatole de Baudot, Auguste Perret, Henri Wild, Frantz the Jordan, Henri Van de Velde) Teljes a gazdasági siker. Az általa gyártott és jelzéssel ellátott termékek „GRÉS BIGOT” fogalommá váltak, nagyon magas árat tudott értük elkérni, szinte luxuscikké, státusz- szimbólummá váltak. A leggazdagabb palotákon helyezték el burkolatait. 1900-ra 250 000 frank 1903-ra 400 000 frank az alaptőkéje. Gyárában 2 db 36 köbméteres gázkemence volt, egy 12 köbméteres tokos mázazó kemence, a maximális gyártás idején összesen 150 köbméter befogadóképességű kemencét üzemeltetett. 1900 a Párizsi Világkiállítás ideje. Élete fénypontja, hogy Binet építész felkéri, hogy a szobrász Jouve-val közösen díszítsék fel a Porte Monumentalt, a főbejáratot. A kiállításon saját területe is volt, ahol számtalan építészeti kerámia elemet mutatott be. Ezeket a kiállítás végén Radisics Jenő megvásárolta az Iparművészeti Múzeum részére.

23 Gerdhardt Heinrich: Alexandre Bigot , Keramos 20. oldal 24 Szabadalmi jegyzék száma : 312.612

Több kiállításon szerepelt (Szentpétervár, Milánó, Torino, Bázel), több díjjal jutalmazták termékeit. 1905-ben megkapta a „Société centrálé des Architectes” ezüst érméjét. 3.6.5 1906-1914 A folyamatos megrendelések évei ezek.(jegyzetbe a megvalósult épületek listája és képek) Profetikus meglátása volt ekkor: a beton minden dekoratív anyagot kiszorít az építészetből, és az ő termékei túl drágák ahhoz, hogy ki tudja szolgálni a megrendelések nagy számát.

23. ábra Párizsi bérház kerámia erkélye25 3.6.6 1914-1927 A gyár, bár túlélte a háborút, de soha nem tudott talpra állni, nem kapott megrendeléseket a felújítások során. Nem volt szükség luxuskerámiára. Üzeme beolvadt egy szaniter kerámia gyárba. Bigot, bár dolgozott, de még a dekoratív kerámia edényire sem talál vevőket, mivel az ízlés megváltozott. Nem állítottak elő többet Grés flammbé mázas edényeket.

25 Párizs 7. kerület Rapp tér 3 épület erkélye ( forrás: http://lartnouveau.com)

1927 április 27-én párizsi lakásában meghalt.26

4. 1. A TÁRGY KÉSZÍTÉSTECHNIKÁJA 4. 1. 1. ALAPANYAGOK ÉS ELŐKÉSZÍTÉSÜK AZ ALAPMÁTRIX A FORRÁSOK ALAPJÁN A grés szó spanyol, vagy francia eredetű. Jelentése: homokkő (fr.), kőcserép (sp.) A téglagyártásnál, ahol a sor szélén túl nagy lángot és meleget kapott a cserép, ott szinte tömörre olvadt az agyag és ezt nevezték grés-nek. Ez olyan divatba jött a századfordulón, hogy kidolgozták ennek magas tüzű agyagból készített változatát, amit máshol klinker téglának hívtak. Az alapanyagot Bigot közép Franciaországból hozatta, és keverte a helyi gyárában készített és őrölt samottal. Több típust készített, külön a bedöngöléshez, külön jó plasztikus alapanyagot korongozáshoz. Egy tonna alapanyag előállítása 12 frankba került. Szigorú gyártási technológiai fegyelmet tartott. A gyárat szigorú rendben területekre osztotta fel. Mintázó terem, alapanyag előkészítő tervező helység, negatív készítők, döngölő, és formázó helységek, szárítók, retushelység, égető kemencék, mázazók, mázas égetés, csomagolás, szállítás. MÁZ A FORRÁSOK ALAPJÁN Mint kémikus, alapos kutatásokat végzett a gyártás előtt, és szigorú fegyelmet követelt meg az elkészítéskor. Részletes recepteket hagyott hátra, valamint szabadalmi leírásaiban pontos recepteket adott meg, amik néhol elég hozzávetőleges információt adnak, máskor pontos százalékos összetételt. Az 1893. évi máz szabadalma:27 „ Ez a máz, laza, vörösesbarna agyagra használatos. A mázat az alábbiak szerint készítsük el: 40-70% tiszta homok (szilícium oxid), 5-30% tiszta vörös föld (alumínium oxid és vasoxid), 1-20% titánoxid, 5-20% bórsav, 5-20% szóda, 1-05% vasoxid. Keverd a homokot a vörös földdel, aztán a titánoxidot a bórsavval, végén a vasoxidot is keverd hozzá. Ha vasoxid helyett mangánoxidot teszel hozzá, a kék szín helyett violát kapsz. Molibdén oxiddal zöldet. Erősebb kéket kapsz, ha baritot és magnéziumot teszel hozzá.” Mint látható elég tág határok között ad százalékos meghatározásokat. Az 1899. évi máz szabadalma:28

26 Gerdhardt Heinrich: Alexandre Bigot , Keramos 20. oldal 27 Szabadalmi jegyzék száma : 312.612.25 28 Szabadalmi jegyzék száma : 312.612.91

„Készíts színtelen mázat homok, szóda, és vörös föld keverékéből. Titánoxiddal fehérítheted, ha baritot és zsírkövet (talk) teszel hozzá sárgásfehér színt, kapsz. Oxidokkal a színtelen mázat módosíthatod.” Az 1901 évi máz szabadalma: Grés flammbé29 „Magas hőmérsékleten fehér mázat érhetünk el. Az égetés hőmérsékletét vigyük egész 1250 C°-ra. Homok 54,45%, vörös föld 18,74 %, Szóda és hamu 18,74%, cinkoxid 18,51%. A fehér színt erősítheted antimon, berill, foszfor titán és wolfram oxidok adagolásával. A színtelen alapmáz nagyon fényes, akkor selyemfényt érhetsz el, ha földpát-homok keveréket adsz hozzá. Az apró kristályok úgy fognak nőni a lassú lehűlés során, mint télen, az ablakon a jégvirág.”

24. ábra A máz mikroszkopikus képe 25 x nagyítás A Grés flammbé („lángoló” kőcserép) mázat 1987-ben fejlesztette ki. A klasszikus kínai többszínű, a színek egymásba olvadásával kialakuló effekt mázas edényeket vette alapul, ami réz és vasoxid redukciós égetésre alapult. Az ő speciális összetétele különleges égetési metódushoz párosult. 24 óráig tartotta 1350 °C-on a kemencében a tárgyakat, amit a legkorszerűbb elektromos kaloriméterrel ellenőrzött, és kilenc nap alatt engedte lehűlni a kemencét, hogy kialakuljanak a túltelített mázba oldatban a fémoxid kristályok. A magas hőmérséklet és a hőn tartás során reakcióba lépett a máz és az alap mátrix, és ezzel további színárnyalatokat ért el.

29 Szabadalmi jegyzék száma : 312.612.93

18. ábra A lángoló máz jellegzetes mintája30 Az 1894 „The Studio” angol iparművészeti lapban írták róla, hogy ő a tűz művésze, mert irányítani tudja azt a titokzatos folyamatot, ami az égetés során születik meg a kemencében, és csak a lehűlés után válik láthatóvá.31 KRISTÁLYMÁZAK A kerámiának különösen érdekes fejezete a kristálymáz készítése. Cinkoxiddal, titánoxiddal, uránoxiddal vagy vanádium oxiddal túltelített mázból – ha az égetést megfelelően vezetjük – nagy, díszes hópehely alakú kristályok válnak ki. A nagy kristályképződés első feltétele a kedvező vegyi összetétel. Második feltétele, hogy gyorsan hűtsük a mázat, a kristályképződésnek kedvező hőfokhatárok között, mert így kevés kristálymag képződik. Harmadik feltétele, hogy sokáig kitartsuk a kristálynövekedésnek kedvező hőfokhatárok között. Gyors hűtéssel esetleg teljesen elkerüljük a magképződést, és helyette hűléskor kevés kristályőrleményt porlasztunk a felületre. Ha kristálymázban színező oxidok is vannak, ezek más színeződést váltanak ki a kristályban, mint az üveges mázban és így meglepő színhatásokat érhetünk el.

30 Sotheby Paris katalógus 2005 január 23 lot 31 Gerdhardt Heinrich: Alexandre Bigot , Keramos 22. oldal

A kristálymázak hígfolyósak, és vastagon alkalmazandóak. Könnyebb vízszintes felületen szép kristálymázat készíteni, mint függőlegesen, mert függőleges felületről a kristálymáz lefolyik. A vasoxiddal túltelített „aventurin” máz átlátszó alapanyagában csillogó hematit kristálykák látszanak.32 (További leírások a jegyzetben) 4. 1. 2. FORMÁZÁSI ELJÁRÁSOK A frízkészítés a következő módon történhetett: 1. Műteremben a szobrász Paul Jouve egy nagyméretű agyagtömböt kezdett

megmunkálni.

2. A motívum befoglaló formájának kontúrvonalait meghúzta, és kimélyítette a

plasztika eljövendő mélységéig.

3. A kimélyített árkok által körülhatárolt formából megmintázta az állatok plasztikus

formáját. A megmintázott figura legfelső pontja sehol nem emelkedik feljebb, mint a körülötte levő befoglaló síkfelület.

4. Gipsz segéd- negatívot vettek le az agyagmintáról.

32 Mattyasovszky-Zsolnay László: Finomkerámiai kézikönyv Budapest 1953. 191-192 oldal

5. Eltávolították az agyagmagot.

6. A segédgipsz negatívba pozitív magot öntöttek. Ez lett a sokszorosító forma

pozitívja. 7. A pozitívról osztott több darabos negatívokat vettek le, annyit, amennyi a

gyártáshoz szükséges. 8. Az osztott negatívokba döngölték bele a plasztikus samottos masszát, levegőmentesen, mert a levegő belekerülése szétrobbantaná az agyagot az égetéskor.

9. Szikkadás után kinyitották a gipszformákat, mivel a gipsz nedvességet szívott a

masszából, és szilárdabb lett ez által.

10. Szárítás. A fokozatos szárítás során elvesztette a kerámia a fizikailag kötött vizet,

zsugorodott. Ez a tárgy méretétől és vastagságától függően több hetet is igénybe vehetett.

11.A teljes száradás után retusálták a nyers felületet, eltüntetve a megmunkálás nyomait.

12. Égetés (mellékelni az égetésről írtakat.) Zsengélés 900-960 fokon. Ekkor

szerkezetileg elveszti mind a fizikai mind a kémiailag kötött vizet, kémiai átalakulások mennek végbe az agyag szerkezetében, kialakul a kerámia, de még szívja a nedvességet.

13. Mázazás öntéses technikával

14 Mázas égetés magas hőfokon 1350.

.

5. Anyagvizsgálatok, állapotfelmérés

5.1 KÁROSODÁSOK FELMÉRÉSE

5.1.1 MECHANIKAI KÁROSODÁSOK A kerámia frízelemek az Iparművészeti Múzeum udvarán volt tárolva, és

feltételezhető, hogy a világháború során történt találatok miatt tört el mind a két elem. Ez a törés az esztétikai élvezetet mindenképp rontja, tehát indokolt a restaurálás, és kiegészítés elkészítése. A nagy törés során további hiányok is keletkeztek, az oroszlánt ábrázoló reliefen 15%-os hiány az állat bal hátsó lábánál, valamint az éleken, és a törésfelületeken sok csorbulás. A csorbulásokat főleg a kép külső élén történt letörések okozták, amiket a szállítási, illetve a tárolási körülmények okozhattak.

A felületen vastagon rakódott le a városi poros, kormos szennyeződés.

25. ábra Törés és csorbulás

A fríz oldalán a beépítés következményeként habarcsos maradékok tapadtak a

felületre, amik a cementálódás miatt erősen tapadtak még a mázas felületre is.

26. ábra A tárolás okozta csorbulás

27. ábra Az összeállítás habarcsos maradéka, madártoll szennyeződéssel. A felületen látható a városi kormos, poros szennyeződés

5.1.2 DEFORMÁCIÓ, FESZÜLTSÉG

A máz szabad szemmel történő vizsgálat alapján látható, hogy hajszálrepedések alakultak ki a mázas felületen. Ennek az lehet a készítéstechnikai oka, hogy a máz

zsugorsási együtthatója nem volt megfelelően megválasztva a kerámia alaptestének zsugorodásához. Ez a legtöbb samottos kerámia mázbevonatán megfigyeléhető. De a hajszálrepedések kialakulása a későbbi időjárás szélsőséges változása miatt is kialakulhatott. Az erős felmelegedés a nap miatt, és a téli fagy kialakíthat a samottos kerámia mázas felületén ilyen repedéseket. Erről a kérdésről részletesen beszélek a jegyzetben

28. ábra A máz repedezettsége figyelhető meg a képen

5.1.3 KÉSZÍTÉSTECHNIKAI KÁROSODÁSOK A máz és kerámia alapos vizsgálata során, több helyen látható a kerámia olyan repedése, amibe beleolvadt a máz. Ebből arra lehet következtetni, hogy a száradás során keletkeztek a repedések a zsugorodás miatt, és ezeknek a repedések továbbhaladását megakadályozta a máz összeragasztó ereje. A „medve” frízen megfigyelhető, hogy egy ilyen repedésen a máz átfolyt a hátsó oldalra is.

29. ábra A bedöngölés és száradás miatt kialakult repedés, látható, ahogy a repedésbe belefolyt a máz.

5.1.4 BIOLÓGIAI KÁROSODÁSOK A szabadtéri tárolás következményeként moha és penész telepedett meg a kerámia nedvszívó törésfelületén.

30. ábra A törésfelületen megfigyelhető a biológiai károsodás

5.2. ANYAGVIZSGÁLATOK

5.2.1 MIKROSZKÓPOS VIZSGÁLATOK A mikroszkópos vizsgálatokat sztereo mikroszkópra szerelt digitális kamerával készítettem, a képek 25 X nagyításúak

31. ábra A kerámia alaptest, és a máz mikroszkopikus fotója

32. ábra A máz felületéről készített mikroszkopikus kép

33. ábra A fehér és kék máz átmeneti felülete

34. ábra A máz és alapkerámia átmenete, keresztmetszet csiszolat.

5.2.2 VÉKONYCSISZOLATOK MIKROSZKÓPOS VIZSGÁLATA

35. ábra a felvételt Dr TóthMária készítette

5.2.3 RÖNTGEN DIFFRAKCIÓS VIZSGÁLATOK (XRD) A röntgen por diffrakció a polikristályos anyagok fázisai azonosítására,

mennyiségi meghatározására és kristályszerkezeti jellemzésére alkalmas módszer, alkalmazásával kőzetek, talajok, az épített környezet elemeinek ásványtani, agyagásványtani és geokémiai kutatásához alapadatok előállítása

Módszertani leírás A röntgensugarakat koherensen szóró tartományok, elemi krisztallitok

sokasága, alkotja a makroszkópos szemcséket. Szélsőséges esetben a krisztallitok mérete megegyezhet a szemcsék méretével. A mérés során a röntgensugarak elhajlási szögének függvényében detektáljuk a diffraktált nyaláb intenzitását. A röntgenfelvétel egy folytonos háttérből és bizonyos szögeknél kiugró intenzitású csúcsokból, az úgynevezett Bragg-reflexiókból áll. A hátteret a mintában esetleg jelenlevő amorf fázis, illetve a műszer okozza. A reflexiók pozícióját és intenzitásuk nagyságát a reális kristályszerkezet és a diffrakció modellje határozza meg. A diffrakciós csúcsok pozícióinak egyszerű leírásait Bragg és Laue alkották meg. Az intenzitások a röntgensugarakat szóró atomok elektronjainak sűrűségeloszlásától függnek, leírásuk a szerkezeti tényezőkkel történik. Polifázisos mintáknál az intenzitást további tényezők is befolyásolják, amelyek jelentősen hatnak az elemzés pontosságára.

36. ábra A röntgen diffrakció sematikus magyarázó ábrája

Az azonosított egyes reflexiók képezik az alapját a minőségi, mennyiségi fázisanalízisnek, illetve a mikro szerkezet meghatározásának. A diffrakciós profilok kiszélesedésének mértéke és a profilok alakja a mikro szerkezettől függ. A diffrakciós profilok kiszélesedéséért két hatás együttes jelenléte a felelős: a krisztallitok véges mérete, illetve a kristályrácsnak az ideálistól való eltérése.

A teljes kőzetanyag dezorientált röntgen diffrakciós felvételéből számítjuk ki a félmennyiségi ásványos összetételt a Bárdossy (Bárdossy 1966, Bárdossy et al. 1980) által módosított Náray-Szabó -Petemé - Kálmán Alajos féle direkt módszer az MTA Geokémiai Kutatólaboratóriumában továbbfejlesztett változatát alkalmazva. Mivel a fázisok reális szerkezete nem ismert a meghatározáshoz kiegészítő elemzési adatokat is igénybe kell venni (pl.: 10-A-ös filloszilikátok kristályossági indexe alapján korrekció (Árkai et al. 1996 ), XRF, EDAX, AAS, ATEM stb. mérési adatok). Több évtizedes gyakorlati tapasztalatunk alapján a mennyiségi analízis átlagos hibája 10 tömeg ásványfázisok kimutatási határa 0.5 - 5% között változik.33

A röntgendiffrakciós elemzés eredménye alapján a következő következtetéseket vonhatjuk le: A kerámia alap mátrix fő kristályos alkotói a kvarc, a krisztoballit, és a mullit. A krisztoballit öszetevő, amiből fontos következtetést vonhatunk le az, mivel annak a keletkezése a kerámiában 1050ºC felett jelenik meg, és a mennyisége összefüggésben van a hőmérséklet magassága, és a hőntartás ideje között. A mullit jelenléte arra utal, Al és Si dús alapanyagból készült a tárgy. Nyomokban gipsz található, ami a későbbi beépítés malteros nyomaira utal. Kijelenthetjük, hogy a vizsgált Bigot kerámia mintái magas hőfokon 1200ºC, vagy a felett lett égetve, hosszú hőntartással, samottos magas kaolintartalmú kőcserép alapanyagból.

. 5.2.4 ELEKTRON MIKROSZONDÁS VIZSGÁLAT (EMPA)

Az elektron-niikroszondás elemzés a vizsgálandó minta felületére fókuszált elektronsugár által gerjesztett karakterisztikus röntgensugárzás mérésén alapul; 33 Dr Tóth Mária jegyzete alapján

segítségével a minta felületén kb. 1-2 mikrométer átmérőjű pontonként végezhetünk minőségi és mennyiségi elemzést. A röntgenszínkép felvételével és az egyes vonalak azonosításával a vizsgált pontban vagy területen levő kémiai elemeket határozhatjuk meg (minőségi elemzés), míg az egyes elemekre jellemző karakterisztikus röntgensugárzás intenzitásának mérésével a kérdéses pontról mennyiségi elemzést készíthetünk. A meghatározható elemek spektruma a B-tól az U-ig terjed.

Az elektron-mikro szonda segítségével meghatározhatjuk a kőzeteket alkotó ásványok kémiai összetételét, illetve elemeik alapján olyan ásványokat is azonosíthatunk, amelyeket más módszerrel, pl. optikai mikroszkóppal, vagy röngtendiffrakcióval nem lehet meghatározni. A különböző képalkotási lehetőségek segítségével az ásványok mikro méretű inhomogenitása, zónássága tanulmányozható, illetve a kiválasztott elemek eloszlása feltérképezhető. Az elektron-mikro szondával polírozott kőzettani vékonycsiszolatok és felületi csiszolatok vizsgálhatók. A vizsgálat roncsolásmentes, a csiszolatokon a mérések után további vizsgálatok végezhetők.34

Elektron mikro szonda: 1/ elektron ágyú 2/ elektron oszlop, lencsék, elektron-áramszabályozó, 3/ minta-tartó kamra, 4/ mikroszkóp, 5/ spektrométer (ek), 6/ vákuum rendszer. BSE, SE, CL detektorok karakterisztikus Rtg-sugarakat generál, amelyek elemző kristály(ok)on megtörve és detektorral számolva [(spektrométer(ek)] megadják a vizsgált anyag elemi összetételét.

34 Dr Dobosi Gábor MTA Institute for Geochemical Research tájékoztatása

A mérések során a kerámia alapmátrixát, a máz összetevőit vizsgáltuk több helyről történő mitavétellel. Meghatároztunk szennyeződési pontokat, amire a mikro szonda nagypontosságú felbontóképessége ad lehetőséget. Az eredményeket az alábbi táblázatok mutatják:

37. ábra Az ábráról látható a kerámia alapanyag összetétele, magas szilícium tartalommal

38. ábra A mázösszetétel vizsgálatánál először a fehér kristályok összetételét elemeztük

39. ábra Az ábrán a kék színű alkotót elemeztük a mázból. A több helyről vett mintaelemzés egyértelműen kimutatta, hogy homogén kristálymázat készített Bigot, ami a hűlés során a túltelített oldatból kikristályosodó bárium és titánoxid hozza létre a mázban a szürkésfehér színt az áttetsző kékben. További elemzése a függelékben. 5.2.5 VISSZASZÓRT ELEKTRONMIKROSZKÓPOS KÉPEK (BEI)

A visszaszórt elektronmikroszkópos kép bizonyos esetekben több információval tud szolgálni, mint a SEI a szkenning elektronmikroszkópos kép. Rugalmasan szórtak a pásztázó elektronmikroszkópban a minta felszínét> 50 eV energiával elhagyó és a reflektált (visszaszórt) elektron üzemmódban feldolgozott (BEI) elektronok. Vagyis hasonlóan a SEI-hez itt is szekunder elektronok és a kisenergiájú visszaszórt elektronok <50 eV energiájú rugalmatlanul szórt elektronok, ezekből hozzuk létre a szekunder elektron képeket De ezek a minta közel 200 nm-es mélységéből jöhetnek, vagyis képesek a felület alatt levő összetevőkről információkat adni. A visszaszórt elektronok mennyisége függ a rendszámtól, a visszaszórási koefficiens növekszik a rendszám növekedésével. Tehát összetevők minőségére lehet következtetni. További képek a függelékben. A képek olyan plusz információt nyújtottak a máz és alapmátrix összetételéről, ami lehetőséget adott a máz rekonstrukciójára.

40. ábra Bigot kerámia mátrix BEI 220 szoros nagyítás. A nagy foltok a samott szemcsék

41. ábra Bigot máz színezett BEI 860 szoros és BEI 320 szoros nagyítás

42. ábra Keresztmetszet csiszolat a máz és az alap mátrixról BEI 320 szoros nagyítás

43. ábra A fenti fénykép színezett változata, jobban érzékelhető a máz és alapmátrix különbsége

6 A KONZERVÁLÁSI-RESTAURÁLÁSI TERV

Mielőtt a konzerválás - restaurálás műveletéhez hozzákezdtem, számba vettem a megoldásra váró kérdéseket, és átgondoltam az elvégzendő munka lépéseit. A restaurálás célja, az erősen rongálódott tárgy kémiai és fizikai állapotának javítása, és további károsodások megelőzése volt. A törött és hiányos kerámia kiállítására nem volt ilyen állapotban lehetőség, valamint ebben az állapotban további sérülések és csorbulások keletkezhetnek, ezért szerettem volna visszaadni eredeti állapotát, megkímélni a további állapotromlástól. Ehhez a következő restaurálási tervet készítettem el, figyelembe véve az anyagvizsgálatok során összegzett adatokat, melyek alapján kialakítottam a tárgy számára optimális kezeléseket. A tervezet elkészítése előtt fontos a munkafolyamatok pontos átgondolása, és a szakirodalom áttekintése. Az itt talált támpontok, valamint a kollegákkal folytatott konzultáció segítséget adott mind a tervezet mind a munka során.

6.1 TISZTÍTÁS: Célja az anyag, hogy az anyag tulajdonságai és a szennyeződés alapján kiválasszuk a megfelelő tisztítási módszert, amivel eltávolítjuk a felületről a szennyeződéseket. Sokszor több rétegben rakódnak egymásra a legkülönfélébb szennyezési anyagok A gyengébb módszerektől az erősebb felé haladva mindezeket fokozatosan eltávolítani. 35 Mechanikus tisztítás: mivel szabadban tárolták a kerámiát, az évek során a városi szennyeződés több rétegben a felületre rakódott. Ennek jelentős részét mechanikusan el lehet távolítani, ecsettel, rövid szőrű erős kefével. Vizes fázisú tisztítás: A mosószerek felületaktív anyagok, amelyek csökkentik a víz felületi feszültségét, ezért jó nedvesítő képességekkel rendelkeznek, valamint emulgeáló és habképző tulajdonságúak. A zsíralkohol-szulfát meleg vizes oldatával (2-5 g/l 20C°-os) az ionos szennyeződések oldása megoldható. A zsíralkohol-szulfát lineáris kénsavas félészter. Biológiailag lebontható, ezért a környezetet nem szennyezi. Semleges kémhatású. A tisztítást a tárgy mérete miatt forgózsámolyon, fólia alábéleléssel szakaszosan lehetne elvégezni, hogy egy 20 x 20 centiméteres tisztítás után a következő területre haladni „kockánként. A mélyedésekben és a bezárt részeket fapálcára tekert vattával lehetne eltávolítani a szennyeződést. Amennyiben maradt a felületen anionos szennyeződés (ami feltételezhető a városi kormos levegő összetételéből) anionos vizes mosószeres oldattal eltávolítjuk azt. Az anionos mosószer 2-5 g/ liter hideg oldatával is jó eredményt lehet elérni (prevocell) Ioncserélt vizes öblítés és alkoholos víztelenítés a kerámiáról a maradék vizet is eltávolítja, és így nem marad a műtárgyon semmilyen oldószer. Karbonátos szennyeződések lerakódását, amennyiben a feltárás során találunk majd, Na- hexametafoszfát 15% oldatának pakolásos módszerével eltávolítható. A karbonátos szennyeződések a pakolás során a tisztítószer komplexonképző hatása miatt olyan kémia kapcsolatba kerülnek a hexametafoszfáttal, hogy nem oldódnak vissza, és elszakíthatóak kíméletesen a kerámia mázas felületéről.

6.2 IZOLÁLÁS:

Célja levédeni a kerámia felületét és az alaptestet a beavatkozás során a kiegészítő, és a negatív maszkok anyagmaradványaitól

35 Földessy Péter és Czifrák László jegyzete alapján

CMC (karboxi-metilcellulóz nátrium sójának5-8 %-os vizes oldata), 3-4 rétegben a mázas rétegre ecsettel való felhordása alkalmas lehet ennek a célnak az elérésére. A CMC módosított cellulózszármazék, amelynek vízoldhatóságát az, na, ionok biztosítják. Folpack fólia - kiegészítés és az alaptest izolálására, mikor a kiegészítés kiöntésre kerül a negatívba. Erre azért lenne szükség, hogy nagyobb mennyiségű gipsz ne kerüljön kapcsolatba a mázas felülettel. Ha átlapolással fektetjük le a Folpack fóliát, akkor erősen egymáshoz tapadnak. Nagy figyelemmel és ráhagyással kell a borítást végezni, mert az az izoláló fólia elcsúszhat a gipsz tömegétől.

6.3 RAGASZTÁS:

Célja a megfelelő ragasztó kiválasztása, ami alkalmas esztétikai és műtárgyvédelem szempontból a tárgy anyagához, fontos a ragasztó adhéziós és kohéziós tulajdonságának alapján a megfelelő kiválasztása, ami illeszkedik a kerámia keménységéhez, és törési felületéhez. A ragasztások és kiegészítések megkezdése előtt mindenképpen szükséges az eredeti tárgy felületét elhatárolni a kiegészítés és konzerválás anyagaitól.36

A lehetőségek a következők: Oldószeres Pvb (polivinil butirál 5% alkoholos oldata)– a kötőereje gyenge a tárgy keménysége és súlyához képest, viszont könnyen bontható hőre a kötés és ezzel módosítani lehet a tárgy ragasztását. Oldószeres ömledék ragasztó, nem tekinthető térhálósodó ragasztónak. Gyakran használják a restaurátori gyakorlatban, de ekkora méretű, és súlyú tárgy esetében nem célszerű használni. Poliészteres ragasztó ( két komponensű poliaddicóval készült műgyanta)– kötési ereje nagy, viszont nagy méreteknél a kötéskor 2 %-ot tágul, az idő elteltével zsugorodik. A ragasztásra alkalmas poliészterek az al kid, vagy allilgyanták csoportjába tartoznak. Figyelembe kell venni, hogy meglehetősen nagy a zsugorodásuk, kevéssé UV állóak, és idő elteltével hajlamosak az öregedésre. A poliészter gyanták általában sárga, színtelen színűek (Akemi, Vianova márkanevűek), amik poliészterszínező pasztával jól színezhetőek, és ne gyengül a kötési erejük Kétkomponensű epoxi műgyanta – kötési ereje megfelelő, nem UV érzékeny, (összetevőinek köszönhetően ellenáll az ultraviola sugárzásnak hosszú ideig), nem tágul és csak kis mértékben zsugorodik, viszonylag időálló, savra-lúgra nem érzékeny. ( Araldit, vagy Devcon’s márkanevek) Az epoxigyanták tipikusan hőre keményedő gyantákként viselkednek, mechanikai szilárdságukat csak 80-200 fok fölött kezdik elveszteni. További hőmérsékletemelésnél elbomlanak. Kémiai ellenálló képességük jó, de a víz és az alkoholos oldószerek hosszabb állás után elbontják azt, az adhézió csökkenthető, a ragasztás bontható. Alapja az epoxi csoport, ami két szén és egy oxigén kapcsolódásával három szabad kapcsolódási pontokon alkotnak láncot. A gyakorlatban használt gyanták n értéke 1000-5000 szokott lenni. Ezen hosszú láncok végén szabad epoxi csoport helyezkedik el, ami a polimer alapja. Többértékű aminok reakciójával jön létre a térhálósított epoxigyanta. A folyamat exoterm folyamat, ezért vigyázni kell a kötés során fellépő hő termelődésére. Esetleg hűteni is szükséges s nagyobb mennyiséget. Ez lenne a legalkalmasabb a ragasztásra. A ragasztásra töltetlen, színtelen ragasztót érdemes használni, mivel minden adalékanyag csökkenti a kötési erőt.

36 Balázsi Ágnes Műanyag kémia jegyzete alapján

44. ábra A DEVCON epoxigyanta szerkezete megszilárdult állapotban37

További megerősítések Szükségessé válhat a törött részek más jellegű összeerősítése, hogy a rögzítés teljes terhét ne csak a törési felületek közötti ragasztó összetartó ereje hordozza. Ezért megbeszélve a konzulens tanárokkal, az alábbiakat tanácsolták: készítsünk a tárgyban furatokat, amibe fémdűbelt ragasztva erősítjük az összetartó erőket. Ennek a kivitelezési módja a következő lenne:

a. 12 mm-es furatokat fúrnánk a törésfelületre merőlegesen a kerámia vastag részein, kettő párat egymással szemben elhelyezkedve a furatok egyik oldalába

37 Devcon Ltd. közlése alapján

epoxi ragasztóval rögzítenénk egy rozsdamentes menetes szárat, amelynek

átmérője 10 mm. b. Ezután kerülne a két fél összeragasztásra

c. A nem rögzített oldalú menetes szár rögzítése a feltöltő és szellőző

nyílásokon keresztül epoxi gyantával d.

Így elkerülhető lenne, hogy nem a megfelelő módon rögzülnének a csapok a ragasztás során, és akadályoznák a törésfelületek pontos illeszkedését

6.4 KIEGÉSZÍTÉSEK MINTÁZÁSA: Cél a hiányzó részek formáinak megmintázása azért, hogy arról negatív készüljön a kiegészítés megöntésére. Az alábbi anyagokat szokták használni a restaurálási gyakorlatban: Gipsz – gyorsan lehet vele dolgozni, szép felületet ad, de „maszatol”, a kötés után nehezen faragható, a további mintázás a vízelszívása miatt problémás lehet. agyag – gyorsan lehet vele dolgozni, a mintázás könnyen folytatható, viszont folyamatosan nedvesen kell tartani, mert a kiszáradás során zsugorodik, repedezik.

Plasztilin – gyorsan, folyamatosan megmunkálható, nem zsugorodik, viszont nagy felület negatív levételénél nehezen kezelhető deformálódik, repedezik. A felületet zsírosítja. Viasz – jól megmunkálható, szép felületet ad, de törékeny és drága, ha nagy mennyiségben használjuk. Ezért a legcélravezetőbb lenne egy gipszes alapot kialakítani, mind hordozó felületet, majd a finom részletek kialakítást viasszal kialakítani.

6.5 NEGATÍVOK KÉSZÍTÉSE: Cél a megmintázott hiányokról negatív készítése, hogy abba beleönthető legyen a kiegészítendő anyag. Lehetőségek gipsz – gyorsan, pontos negatívot ad, a nedvességet szívó képességét meg kell akadályozni, hogy ne szívja ki a vizet a kiegészítendő anyagból plasztilin – törékeny, zsírosodik, nagy felületekre nem alkalmas viaszok – alkalmas a nagypontosságú minta levételére, de törékeny nagy méreteknél Szilikongumi – nagypontosságú, rugalmas, de drága és idővel deformálódik, ezért gipszes megtámasztást igényel. Ez a módszer tűnik a legalkalmasabbnak. A szilikonok azok, ahol a szilícium atom közvetlenül kötődik valamilyen szerves gyök szénatomjához. Finom mintázat levételére alkalmas.

6.6 KIEGÉSZÍTÉSEK:

Cél a kiegészítésnek olyan felületet és textúrát adni, hogy a retusálást követően megfelelő megjelenést adjon a restaurált tárgynak. Gipsz – a tárgy méretéhez nem megfelelő a keménysége

Poliészterek – megfelelően erősek, jól alakíthatóak, de érzékenyek az öregedésre, megváltoztatják színüket, zsugorodnak Ardurit s 16– cementbázisú kiegészítő anyag, ami megfelelő előkészítés után önthető, jól alakítható, keménysége és megjelenése hasonló az eredeti kerámiához, porfestékkel színezhető. Ez lenne a megfelelő. Különleges cementeket és rugalmasan ható műanyagokat tartalmazó por. Vízzel keverve olyan jól kezelhető, stabil ragasztóhabarcs keletkezik, amely hidratáció útján köt meg. Az anyag gyakorlatilag elválaszthatatlanul rátapad szinte minden építőanyagra, így betonra, vakolatra, téglára és gipszre, az építőanyagok között szilárd kötést biztosít. Ezért mindenképpen izolálás szükséges a pótlás elkészítéséhez, majd utólagosan kerül beragasztásra, a helyére. Az Arduritos kiegészítés után kittelés szükséges, mert az anyag összetétele miatt enyhén szemcsés a felület, még akkor is, ha előzőleg átszitáltuk a száraz kiegészítő anyagot. Így még nem alkalmas a retusfestésre. Felületi kittelésre a vizes bázisú pva (Poli-vinil-alkoholos kittek) használható, vagy a kétkomponensű színtelen poluretán kétkomponenses műgyantagyanta, ami egész vékonyra elcsiszolható. Ez a retusfestés alapjául szolgálna, mivel megkötése után fényes, összefüggő simára csiszolható felületet lehet elérni. A korszerű poliuretán lakkok formaldehidtől mentesek, kötés után teljesen inert műanyagok, amik megfelelő rugalmassággal tapadnak a felületre, valamint a felületi keménységük ellenállóvá teszi.

6.7 RETUSÁLÁS: Célja a kiegészítésnek olyan megjelenést kölcsönözni, hogy esztétikailag beilleszkedjen a környezetébe. Erre a retusfestés alkalmas, amit ecsettel, retus festékszóró pisztollyal lehet felvinni az előkészített felületre. A kristály máz imitálása

a festéssel nagy szakmai kihívást jelent, mivel nagy gondossággal, és a máz a felületen való viselkedésének részletes megfigyelése után lehet megtervezni, hogy milyen színekkel és mintákkal lehet a közelítő retust elérni. Érdemes mindenképp próbafelületeket készíteni, és azon kialakítani azt a módszert, és színek rétegeinek sorrendjét, amit aztán az előkészített kiegészítésen is meg lehet valósítani. Lehet sablont készíteni, vagy olyan szivacsot keresni, aminek hasonló lenyomata van, mint a kristály máznak. A festék kiválasztásánál fontos szempont az időállóság, és a kiegészítési anyagokkal való stabilitása. Fontos ismerni a festék kötőanyagát, pigmentjét, és oldószerét, hogy ezekre a szempontokra válaszolni tudjunk. A festékek közül az alábbiak közül érdemes választani: Oxidos porfesték plextolos (akrilát és metilmetakrilát alapú KO POLIMER vizes emulziója) kötőanyaggal – pontos színhűség elérhető, az oxidok szemcsemérete miatt nehezen képezhető belőle finoman fújható emulzió, nem öregszik. Olajfesték – (fémoxidok, és pigmentek levegőre térhálósodó kötőanyagban – oxidatív kötés- lenolaj) kémiai úton száradó festék nagy színhűség erős, mélytüzű színek, viszont lassan szárad, öregedhet. Akril festék – fizikai úton száradó festék. A fizikai úton száradó festékben a kötőanyag nincs feloldva a hígítóban, hanem tapadós felületű gömbökként diszpergálva található benne. Amikor a hígító (általában víz) eltávozik, a kötőanyaggömbök összetapadnak és egy szilárd, kemény filmet képeznek. Ezt a festéket nem lehet újból vízzel feloldani, de egy ideig víz érzékeny lesz. Nagy színhűség oldható meg vele, előnye hogy vizes bázisú, retuspisztolyból jól fújható. A megfelelő minőségű művészi akril festékek nem tartalmaznak más töltőanyagokat, ezért időtállóak, és a restaurátor gyakorlatban alkalmazzák. Ez tűnik az alkalmas eljárásnak. A mennyiben szükséges, a kész retusált felületet védőréteggel szükséges ellátni, mert a fújt festékréteg nagyon vékony réteg a kiegészítésen, és könnyen megsérül. Ellenálló, kemény, de színhű bevonat felvivése mindenképp szükséges. Erre alkalmas az előbb említett poliuretán kétkomponenses műgyanta. (Triton márkanevű)

7. A RESTAURÁLÁS-KONZERVÁLÁS MENETE 7. 1. TISZTÍTÁS Az első lépéseként a mechanikusan, szárazon eltávolítható szennyeződéseket eltávolítottam rövidszőrű erős ecsettel a felületről. Majd zsíralkohol-szulfát nátrium sójának 20ºC-os vízben maximum 5 g/l töménységű oldatának habjával fellazítottam a felületre erősebben kötődő szennyeződést, amit ecsettel végeztem el, majd a szennyezett habot szivaccsal felitattam, letöröltem. Szakaszosan haladva a felületen megtisztítottam a teljes kerámia felületét. Külön nehézséget okozott azokon a területeken a tisztítás, ahol a szűk mélyedésekben erősen összegyűlt és megállt a szennyeződés. Ezeken a helyeken pálcára tekert gyapjúvattával vittem fel a tisztító habot, és száraz vattával dörzsöltem le a szennyeződést. Ezt mindaddig végeztem, amíg a felület nem lett tiszta.

45. ábra A felület tisztítása A vegyszeres tisztítás elegendőnek bizonyult, ezért további tisztításra nem volt szükség. A tisztítószer maradványait ioncserélt vizes öblítéssel eltávolítottam, és 96%-os alkoholos áttörléssel vízmentesítettem a felületet.

46. ábra A felületaktív anyag eltávolítása

47. ábra A mélyedésekből a szennyeződés eltávolítása pálcikára tekert nedves vattával történt. A vizes tisztítás után láthatóvá vált, hogy a belül a kerámia szövetében levő nedvesség fokozatosan párologott el, és a beszívódott szennyeződés egyre töményebbé vált a máz alatt, és vándorolt a felület felé a hajszálrepedések szívóereje által. A felületre való kilépésére csak a máz repedésein keresztül volt lehetősége, ezért a tisztítás után a hárészos repedési vonalaknál szennyeződési csíkok, és megvastagodások jelentek meg, amik nagyon kemények és ellenállóak voltak. Vizes

eltávolításuk nem lett volna célszerű, mivel újra a felület alá oldottam volna vissza a szennyeződést, ezért ezeket mechanikusan puhafa pálcákkal távolítottam el.

48. ábra A hajszálrepedésekből a száradás során kidiffundálódó szennyeződés A tárgy eredeti funkciója során a kerámia elemek a Világkiállítás részei voltak és beépítésre kerültek. Ennek nyomai láthatóak a tárgy oldalán cementes foltokként. Ezt a témavezetővel konzultálva eltávolítottam a felületről.

49. ábra A cementes szennyeződés

A nagyobb méretű maradványokat lesorvasztottam mechanikusan, réz vésővel, kalapálva. Azért alakítottam ki egy külön sárgaréz szerszámot erre a célra, mert az acélvéső megsérthette volna a tárgy mázas felületét. Ezzel az eljárással a cementes foltok 70 %-át el lehetett távolítani. A lehántott maradványokat eltettem egy polietilén zacskóba, ha későbbiekben lehetővé válhasson ennek anyagvizsgálata. Vizes előnedvesítés után a további maradványokat 10% foszforsavas helyi ecseteléssel távolítottam el, amit rögtön az ecsetelés után 10%-os szódabikarbónás vizes oldattal közömbösítettem, és leöblítettem ioncserélt vízzel. Befejezésként a felületetet 96%-os alkohollal víztelenítettem.

50. ábra A mechanikusan lesorvasztott cementes szennyeződés

51. ábra A megtisztított felület 7. 2. KONZERVÁLÁS 7.2.1. IZOLÁLÁS A tárgy konzerválását megelőzően a felületet izoláltam karboxi-metilcellulóz nátrium sójának 5%-os vizes oldatával három rétegben. Ezzel elértem, hogy a további kezelések során a sértetlen felületeket megóvjam a ragasztók, és kiegészítő anyagoktól, elszennyeződéstől. Ezt a védőréteget ecsettel vittem fel azokra a területekre, amik közel voltak a ragasztáshoz, vagy olyan felületekre, honnan negatívot vettem le. 7.2.2. RAGASZTÁS A két tárgy eltérő sérülése miatt eltérő ragasztási módszert kellett választani. MEDVÉT ÁBRÁZOLÓ FRÍZELEM Ez az elem két félbe törött és formai elemek nem hiányoztak a tárgyból, csak csorbulásos sérülései voltak Ezért a törött részek epoxigyantás ragasztását választottam. A ragasztáshoz a DEVCON’S 2 TON víztiszta változatát választottam, mivel szilárdsága hasonló, de gyengébb, mint a kerámia szakítószilárdsága (2 tonna/inch), és egy órán keresztül képlékeny, lehet vele dolgozni. Ezért volt lehetőség az illesztés folyamatos ellenőrzésére, és módosítására. A ragasztást úgy végeztem el, hogy a töredék nagyobbik felét felállítottam a keskeny oldalára, vízszintbe és függőlegesbe szabályoztam ékekkel. Mivel nagy volt a tapadási felület, ezért nem láttam szükségesnek a két fél megfúrását, és fém csapok beragasztásával növelni az összeköttetés szilárdságát.

52. ábra A keskeny oldalára állított kerámia, kiékelve, ragasztásra előkészítve OROSZLÁNT ÁBRÁZOLÓ FRÍZELEM Az oroszlán ragasztása az elkészített kiegészítés után került sor, azzal együtt lett összeragasztva. Ezt ott fogom ismertetni. Mivel a ragasztási felület kisebb volt, mint a másik elemen, ezért a kötési erő növelése érdekében furatokban elhelyezett rozsdamentes menetes szárakat ragasztottam az egyik oldalon. Ennek elvi vázlatát a restaurálási tervben képekkel illusztráltam. A furatokat vídia 12mm-es fúróval végeztem 15 cm-es mélységig, két ponton. Ezeknek a helyét pontosan átjelöltem az ellentétes oldalra, és ott is kifúrtam a kerámiát azonos mélységig. Az előre méretre vágott 10 mm átmérőjű menetes szárakat szárazon a furatokba próbáltam, és ezzel ellenőriztem a furatok pontos helyét, hogy a törésfelület pontosan záródik-e. Az ellenőrzés után a jobb oldali félbe DEVCON epoxi gyantával a két fém szárat beragasztottam.

53. ábra a fém szárak furatának kialakítása.

54. ábra A csavarok beragasztása

7. 3. RESTAURÁLÁS-KIEGÉSZÍTÉS A tárgy felületén több csorbulás és hiány volt, amiket a ragasztás után pótoltam. MEDVÉT ÁBRÁZOLÓ FRÍZELEM Az összeragasztott fríz törésvonalán, és a szélein találhatóak csorbulások, amiket kiegészítettem. A kiegészítéshez az ARDURIT S 16 FLEX cementbázisú anyagot használtam. A pótlás előtt a száraz keveréket oxidokkal színeztem, hogy a kiegészítés a kerámia mátrix színéhez közelítsen. Ehhez sárga, barna, és vörös oxidot használtam. A keverékből próbalapot öntöttem, és megvártam, amíg megköt és kiszárad. Ezt később próbafestéshez használtam fel. A megfelelően színezett kiegészítő anyag kikeverése után végeztem el a kiegészítéseket. A színezett ragasztóporból és vízből egy paszta sűrűségű anyagot kevertem, amit egy kés élével a hiányokba töltöttem.

55. ábra A kiegészítő paszta betöltése a csorbulásokba

Megfigyelésem alapján a kiegészítő anyag kötési ideje 24-36 óra, ezért 1 óra elteltével a felesleget le tudtam kaparni műanyag szerszámmal. A következő napon a még meg nem szilárdult kiegészítés felületét könnyen meg lehetett munkálni, és simává tenni. Ezt hántolással, és citlinggel (vonópenge) végeztem el. 36 órán keresztül a kiegészítést nedvesen kellett tartani, hogy a cement kémiai kötése során vizet tudjon felvenni.

56. ábra A felesleges kiegészítő anyag eltávolítása

57. ábra A kiegészítés a felület tisztítása előtt

OROSZLÁNT ÁBRÁZOLÓ FRÍZELEM A kiegészítés elkészítéséhez a hiányzó részt agyagból megmintáztam. Mivel a széttört elemek nem voltak összeragasztva, ezért textilszorító kötéllel a részeket összeszorítottam, és ideiglenesen, melegen oldható polivinil acetátos ragasztó 20%

alkoholos oldatával rögzítettem azokat, hogy a mintázás során a két fél ne mozduljon el. A mintázás előtt a felületeket megint levédtem CMC vizes oldatával, aminek összetételtét már fentebb leírtam. A kiegészítés formájának analógiája egy meglevő fénykép szolgált, ami az eredeti fríz részletét ábrázolja.

58. ábra A kiegészítés analógiájául szolgáló fénykép38

59. ábra Az analógia és a kiegészítés mintájának fényképes egybevetése

A mintázáshoz megvizsgáltam a kerámia mintázási eljárását, és meg lehetett figyelni, hogy P. Jouve egy rovátkolt mintázó szerszámot is használt. Ennek elkészítettem a másolatát, hogy az agyag felületén imitálni tudjam a szobrász megmunkálási nyomait. A kerámia felületéről papírral sablont vettem le, majd egy acél „citlinget”


Proxon maróval olyan felületűre alakítottam ki, mint a sablon. Ezzel a szerszámmal, és szobrászmintázó eszközökkel kialakítottam a hiányzó hátsó lábat.

60. ábra A papírsablon ellenőrzése

61. ábra Az elkészített szerszám, és mintázott próbafelület ellenőrzése

62. ábra A hiányzó láb tömegének megmintázása agyagból

63. ábra Az agyagból megmintázott kiegészítés kidolgozott felülettel Az agyagból készített kiegészítés felületének kidolgozása után negatívot készítettem a felületről. Erre gézzel erősített DUO-RUB kétkomponensű szilikongumit használtam, amit három rétegben vittem fel a felületre. Ezt gipsszel megtámasztottam, hogy az agyagmag eltávolítása után a gumi negatív stabilan a helyén maradjon.

64. ábra A szilikongumi felvitele a felületre

A negatív elkészítése után a gipszet, a szilikongumit, és az agyagot eltávolítottam, és megtisztítottam a felületet minden szennyeződéstől. Megfordítva a kerámiát, elhelyeztem a gumit, és a támasztó gipszet a helyére, előkészítve a kiegészítés megöntésére. A kiegészítést ARDURIT S 16 FLEX oxiddal színezett anyagát választottam. Sárga, fekete, vörös és fekete oxidokat használtam a színezéshez. Izoláló anyagként a kerámia törésfelületére melegen fogászati viaszt ecseteltem fel, hogy a kiegészítés ne kössön a felületre A kialakított fészekbe megöntöttem a kiegészítést. Két napos várakozás után a pótlás hátoldalát simára eldolgoztam gipszreszelővel, majd a szorító kötések lazítása után a viaszt felmelegítettem hőlégpisztollyal, és így ki tudtam emelni a kiegészítést, és a darabokat szétbontottam egymástól. A felületeket teljesen megtisztítottam, a viasz maradékokat acetonnal eltávolítottam. A kiegészítés teljes száradása után a három részt: a két kerámiát, a kiegészítést és a csapokat a helyükre ragasztotta DEVCON epoxigyanta ragasztóval. Hogy jobban illeszkedjen az elemek, ezért itt is állítva ragasztottam össze a részeket, hogy a saját súlyuk is segítse a minél szorosabb illeszkedést. A felesleges ragasztót még képlékeny állapotban acetonos vattával letöröltem. A teljes kikeményedés után a kiegészítés felületét finoman 300-as csiszoló papírral átcsiszoltam. Ahol csorbulás, vagy illesztési hiány alakult ki, ott saját anyagával, színezett ARDURIT-tal javítottam a felületet.

65. ábra A támasztó gipsznegatív elkészítésének képe

66. ábra A megöntés előtti állapot

67. ábra A helyére ragasztott kiegészítés csiszolás közben

68. ábra Az öntés közeli fényképe, ahol láthatóak azok a buborékok, és illesztési vonalak, amiket javítani kellett

69. ábra A medvén levő kiegészítés csiszolás előtt 7. 4. RETUSÁLÁS - A TÁRGY DÍSZÍTMÉNYEINEK HELYRÁLLÍTÁSA A kiegészítések elkészítése után a pótolt felületet olyan finomságúra kellett csiszolni, hogy a festést el lehessen végezni. Mivel a kiegészítés vizes cementes bázisú, ezért a felület simává tételéhez nem akartam oldószeres kittet, vagy festéket használni. Ezért a kitteléshez vizes bázisú poliuretán lakkot választottam, valamint a retusáláshoz akril festéket használtam, ami szintén vizes bázisú. A poliuretán lakk elsimította a felületet, és átmeneti réteget alkotott a cementes kiegészítés és a retus között. Az ARDURIT csiszolása után a kiegészítés felülete még mindig poros jellegű volt, ezért a felületet vizes BONDEX poliuretán lakkal kezeltem le. Ezt több rétegben vittem fel, amitől egy erős, csiszolható felületet kaptam. Ezt a felületet csiszoltam át 3M Ultrafine csiszolószivaccsal. Ekkor egy selyemfényű, festhető felület alakult ki. Mivel erre a záró rétegre került a retus, és nem a cementes felületre, ezáltal a kiegészítés nedvszívó felülete nem szívta ki a festékből a kötőanyagot. A retust az alábbi LEFRANC & BOURGEOIS akril festékekkel végeztem:

• sötét okker • világos okker • elefántcsont fekete • titán fehér • kobaltkék sötét

70. ábra A kiegészítés és retus rétegrendjeinek vázlata

71. ábra A retus festésének első rétege

72. ábra Színátmenet kialakítása a medve alsó párkányán levő kiegészítésen

A máz tanulmányozása alapján azt lehetett megfigyelni, hogy az égetés előtt vastagon felvitt mázat az égetés során sokáig hőn tartották 1200 °C felett, és ezért az megfolyt, és a mélyedésekben sötétkék szín vált ki, a csúcsokról visszahúzódott máz barnás színű, míg a kettő között átmeneti színek alakultak ki. Ezért a retusfestéskor igyekeztem a felszíni formákat az előbbi szempontok alapján megfigyelni, és ez alapján kialakítani a festési foltokat. Kipróbáltam az elkészített próbafestési mintán, hogy híg kék festéket folyattam a mélyedésekbe, figyeltem a lefolyásuk irányát és módját.

73. ábra Csorgatási próba, és az eredeti máz folyásának struktúrája Ennek követésével alakítottam ki a retus szín és foltvilágát. Először a világoskék és zöldes árnyalatokat vittem fel a felületre retuspisztollyal, majd a barnás árnyalatokat,

végül a sötétkéket apró ecsetvonásokkal. A színátmeneteket retuspisztollyal fújtam meg. A retuspisztoly használatával finom színátmeneteket lehet létrehozni, amivel el lehet kerülni az ecsetvonások nyomait, és a mikroszkopikus festékszemcsék beleolvadnak a körülötte levő színekbe.

74. ábra a színátmenetek megfújása retuspisztollyal Az eredeti mázas felszín a csillogó fényes felülettől a teljesen matt részekig minden átmenet megtalálható. Ezek is összefüggésbe vannak a színekkel. Ahol sötétkék szín van, ott csillogó a máz, ahol világoskék és zöldes ott selyemfényű a felület, ahol a barna szín dominál, ott matt a felület.

75. ábra a kiegészítés és retus felett levő poliuretán lakk szintbe csiszolása Ezen megfigyelések alapján a festés befejeztével egy vékony áttetsző lakkréteget alakítottam ki, amit ecseteléssel vittem fel a kiegészítés felületére. Mélységet és telítettséget adott az akril festéknek, valamint a sötétkék szín tüzességét imitálja. A kiemelkedő lakkot az eredeti máz felületével egy szintbe csiszoltam. A matt színeknél 1000 finomságú csiszolószivaccsal a lakk fényességéből visszavettem. A lakk egyben védőbevonatot is alkotott a festék felett, mert az általam használt TRITON poliuretán kétkomponenses lakk nagy szilárdságú, UV védelemmel is ellátott műgyanta. Az eddigi tapasztalatok lapján megvédi a retusfestéket, és nem sárgul évek múlva sem.39 Hasonló módon retusáltam az apró hiányokat is.

39 Ezzel az eljárással lettek kiegészítve a Kecskeméti Cifrapalota kerámia elemei 2004-ben, amik 3 év elteltével sem változtatták meg a színűket.

76. ábra a retus festése ecsettel

77. ábra a védőlakk csiszolása finom csiszolószivaccsal

Végfotó

8. JAVASLATOK A TÁRGY TOVÁBBI KEZELÉSÉHEZ A restaurált kerámia elemek szállításához és tárolásához ki kellett alakítani egy hordozó szerkezetet, mert a lapoknak nagy a súlya (62 kg). Ez a szerkezet tehermentesíti a ragasztást, mert a mozgatás során nem a ragasztónak kell hordoznia a teljes nyíró feszültséget, hanem az erő eloszlik a teherhordozó szerkezet teljes felületén. Az alábbi ábra megmutatja a szerkezetet és rétegeinek sorrendjét

78. ábra a hordozó vaskeret sematikus ábrája

A keret négyzetes vasból készült, hegesztéssel, majd csersavas felületvédelemmel lett ellátva, amit polivinil-alkohollal vontam be. A kerámia és vas közötti szilikongumi rugalmas hordozóágyat alakítottam ki. A kötés idejéig folpack fóliával izoláltam a kerámiát, hogy a szilikon ne ragadjon a kerámiához, csak annak a formáját vegye fel. A restaurált tárgyak a kerámián és a mázon kívül több olyan anyagot is tartalmaz, ami érzékeny a külső környezeti hatásokra, ezért fokozottabb körültekintéssel kell őket mozgatni, kiállítani, és raktározni. Mozgatás során ügyelni kell, hogy kerekes kocsin szállítsák, vagy két személy emelje meg. Olyan feszültségek léphetnek fel ilyenkor, amik csökkenthetik a ragasztás erejét, és lerövidítik a restaurált tárgy életét. 8.1 A TÁRGY ELHELYEZÉSE RAKTÁRBAN40 A hőmérséklet, a nedvesség, a légszennyezők, és a fény mint környezeti tényezők befolyásolják a restaurált tárgy állapotát, és további öregedését. Restaurált kerámia tárgyak javasolt műtárgykörnyezete az alábbi paramétereknek kell megfelelni: Hőmérséklet ºC RH % Megvilágítás lux Tárolás Megengedett 15-20 30 - 50 150-250 Polcon Optimális 20±2 35±5 150 Zárt

szekrényben

40 Járó Márta: Klimatizáció, világítás és raktározás a múzeumokban

A kerámia nagy súlya miatt célszerű a raktárban a padlón tartani, savmentes papírral letakarva, a por ellen való védelem miatt. Időszakos tisztítását ecsetes portalanítással lehet elvégezni 8.2 A TÁRGY ELHELYEZÉSE KIÁLLÍTÁSBAN A tárgy elhelyezését kiállításban célszerű hasonló paraméterek között tartani, mint a raktárban, hogy ne érje semmilyen hirtelen változás a műtárgyat. Külön figyelmet kell fordítani a megvilágításra, hogy ezáltal ne érje felesleges hőhatás a kerámia felületét. Az alkalmazott megvilágítás erőssége 3200 Kº, spot lámpa legyen, ami nem erősebb 60 W-nál. Amennyiben kiállítás során függőleges helyzetben helyezik el, mindenképp ügyelni kell a felborulás lehetőségére. Ezért olyan szerkezetet kell létrehozni, ami biztonságosan rögzíti a helyzetét. Ez lehet a falhoz rögzítés esetében olyan fémkeret, amit csavarral lehet biztosan rögzíteni. Önálló posztamensen olyan hátsó támaszt kell készíteni, ami felül belekapaszkodik a kerámia teljes vastagságába, és a másik vége csavarozódik a posztamens hátuljába.

9. ÖSSZEFOGLALÁS A restaurálás során Alexandre Bigot által készített kerámia fríz újra esztétikailag élvezhető állapotba került, és lehetőség nyílt arra, hogy ilyen állapotba kiállítható legyen. A kutatás és anyagvizsgálatok során olyan plusz információkat sikerült összegyűjteni, amik fontos adalékot szolgáltathatnak a francia épületkerámia készítésének történetéhez. A. Bigot által készített kerámia fríz a Párizsi Világkiállítás főbejáratának része volt, ezért ez kiemelkedő érdeklődésre adhat okot, különösen, hogy valószínűleg minden más darab megsemmisült a Világháború alatt, csak az Iparművészeti Múzeum tulajdonában vannak az utolsó töredékek. A restaurálás során a töredékek meg lettek tisztítva, a ragasztás során újra ép tárgy lett belőlük. A kiegészítés és retusálás után teljes esztétikai élményt nyújtanak újra a tárgyak.

10 JEGYZET 10.1 AZ 1990 PÁRIZSI VILÁGKIÁLLÍTÁSRÓL A „világ fővárosává" vált Párizs már birtokában volt a világtárlatok szervezési és rendezési hagyományainak. Az impozáns metropolis már Napóleon óta a fényes paloták, gyönyörűen tervezett utcák és terek városaként vált ismertté. A Párizsba látogató idegen szinte beleszédült a látnivalók sokaságába és boldog elégedettséggel olvashatta a palotákon az évszázad üzenetét: „PAX". A közlekedés zavartalanságát a Szajnán felépített négy új híd biztosította, a kiállítás körüli városrészekben több új utcát és teret nyitottak meg. Többet közülük parkosítottak és új burkolattal láttak el. „Egész útczákra menőházakat kellett kisajátí-tani és lerombolni. A kiállítás területén épült egy földalatti és egy földszíni villamos körvasút s egy magas vasállványokon levő „mozgó járda". A korabeli sajtó nagy hangsúlyt fektetett a kiállítási terület bemutatásra is. „A La Porté Monumentale elnevezésű főbejáratot esténként több mint 3ezer izzólámpával világították meg. A paloták közül a legnagyobb feltűnést fogják kelteni a villamossági. Palota (Palais de l'Electricité) és a vízkastély (Chateau d'eau). melyek az 1900-lki kiállítás csodáját képezik. A villamossági palota mesés szépségű: csupa vert mívű vasból és óriási üveglemezekből épült. Szélessége 1 30 méter, magassága 70 méter. A fantasztikus épület tetején a Villamosság csodaszép tündérét, mely a hanyatló századra a legnagyobb fényt és dicsőséget hirdette. Diadalmasan ragadja magával a Haladás. Az egész palota aljától tetejéig, lámpákkal van ellátva. A Villamosság szobra 67 méter magasságban áll a palota tetején, háta mögött óriási nagyságú üveglappal. Tekintettel arra, hogy a világításhoz nagy mennyiségű vízre van szükség, ezt a vizet nem a föld alatt vezetik le, hanem fölhasználják egy csodás vízesés előállításához. Valóságos folyam ez, mely természetes sziklákból készült barlangban tűnik el; a barlangot re-mek szobor-csoportok veszik körül, allegorizálva a Humanitás nemtőjét, amint a Haladást a jövő felé vezeti, míg a tajtékzó habokból az Ügyesség tör utat magának." Óriási méreteivel tűnt ki az ünnepélyek csarnoka. A 6 ezer m2 alapterületű épület 43 m magasságú volt. Az ünnepi díszterem, melyben a megnyitás szertartása zajlott, maga is a francia díszítőművészet remekének számított. Huszonötezer ember fért el benne, jeles francia festők művei pompáztak a négy ezerötszáz villamos lámpával megvilágított teremben. A kiállítási terület méreteit jól érzékelteti a következő levél részlet: „A gépcsarnok hosszú épülete a Mars-mező hátsó szegélyén nyúlik el, közel a 100 méter magas óriáskerékhez, mely a chicagóinak az utánzata. Az óriási kerék és a Szajna közti téren a nyugati vasút új pályaudvara létesült, az Eiffel tornyától jobbra pedig a Mareorama, vagyis egy minden leleményességgel kieszelt tengeri panoráma, melynek egy kilométernyi hosszúságú víztükre mellett a Földközi tengernek Mar-seille és Konstantinápoly közti minden fő kikötője megvan kicsiben. Ez A magyar történelmi pavilon a Szajna partján és a Szajna közt vannak az erdészet vadászat, halászat és a kereskedelmi hajózás csarnokai, ezen túl pedig a száraz és tengeri haderő palotája". Szintén a világkiállításhoz tartozott, annak egyik érdekes részét alkotta a Vieux Paris (a régi Párizs), amelyet a legkiválóbb építészek és művészek hoztak létre. A XV. század elejétől a XIX. század végéig terjedő korszak stílszerűen épületeit, nevezetes városrészeit építették fel és a régi Párizs életének egy-egy korhű mozzanatát elevenítették meg.

Loubet, a Francia Köztársaság elnöke április 14-én nagy közönség jelenlétében nyitotta meg az ünnepélyek csarnokában a világkiállítást. Az ünnepség után az elnök a III. Sándor orosz cárról elnevezett új hídhoz hajózott, amelyet szintén ez alka-lommal adtak át a közforgalomnak. A világkiállítások látogatói között mindig voltak kiemelkedő személyiségek. Ha van valaki, aki megérdemli, hogy a feltalálók királyának címére pályázzon, akkor Edison bizonyosan e cím várományosa lehetne. Az 1900-as tárlaton még őt is meglepte, hogy milyen tisztelettel és megbecsüléssel fogadták, ahol csak megjelent A mozgó képek csodálatos világát az ő egyperces némafilmek vetítésére alkalmas mozijában ismer- hették meg az emberek. A világkiállítás időtartama alatt sikerült munkatársainak a kinetofon segítségével szinkronizálva - a filmszalag szereplőit megszólaltatni. A világkiállításon a némafilmek mozija Louis Lumiére zseniális rendezése által hódította meg a látogatókat. A hatalmas kör közepén egy 21 x 16 méter nagyságú vetítővászon mindkét oldalán láthatta a közönség a kinetográf mozgó képeit (egyszerre akár 25 ezer néző válhatott a csodák résztvevőjévé), Lumiére olyan anyagot választott vetítővászonnak, amely ugyanannyi fényt engedett át mint amennyit visszavert, ha felülről vizet permeteztek rá. Az 1900-as párizsi „leg"-ek között előkelő helyet foglalt el minden idők legnagyobb távcsövének felállítása. Mivel az 590 kg súlyú, 1,25 m lencse átmérőjű távcsőnél a hagyományos felállítás a közel 60 m-es fókusztávolság miatt lehetetlen lett volna, ezért fekvő' helyzetben külön erre a célra készített „alagút formájú távcső épületben" helyezték el. Az összesen 21 tonna tömegű távcsövet pedig 7 nagy teherbírású vasoszlopra ágyazták, A mozdíthatatlan távcsövet egy mozgó tükörrel (sziderosztával) tették nagyításra alkalmassá. A sziderosztát 2,2 m átmérőjű tükre 28 cm vastag és 3.750 kg súlyú volt. A távcső' okulár lencséjének képét egy 10 m magas vászonra vetítették ki, a távcső' hasznos nagyítása ezerszeres volt, A következő' híradás a közlekedés útkeresését ismerteti. „Nagy érdeklődéssel várja mindenki a léghajózási osztály kiállítását. Látni fogunk szivar, hal és madár alakú léghajókat, melyek fel találói valamennyien meg akarják oldani a jövő század legna-gyobb problémáját: a léghajó kormányozhatóságát. Ugyancsak Vincentes zöld gyepe szolgál a különböző automobilok bemutatási helyéül." A világkiállítás csodaszámba menő látnivalói között szerepelt néhány, még fejlesztésre váró konstrukció, az egyik ilyen az emberiség ősi vágyának, a repülésnek megvalósítását jelezte. Sokan figyelték a denevér formájú nagy repülőgépet, mely a közlekedési csarnok hatalmas kupolája alatt lebegett. Az eredeti ötletekben bővelkedő párizsi világkiállítás egyik - akkor úgy tűnt, hogy a közlekedést alapvetően megváltoztató - meglepő újdonságát a mozgó Járda jelentette. „A mozgó járda egy jobbról balra haladó, magába visszatérő végtelen szalag, mely zakatoló lármával futja körül azt a tért, mely a Labourdonnais út, a Quai d'Orsay, az Invalidusok tere és a Motte-Piquet út közén, mintegy 3.400 méter hosszúságban nyúlik el. Az útszalag maga egy álló és két folyton-folyvást mozgó pályából áll. A mozgó járdára helyenként lépcsőkön, helyenként pedig mozgó feljárókon jut fel az ember, aztán külön-külön átjárókon megy át róla az útba eső kiállítási épületek első emeleti helyiségeibe." A világkiállítás hivatalos programjait további rendezvények egészítet-ték ki. Művészettörténeti, néprajzi, színházi és más kiállítások, kongresszusok és zenei előadások színesítették a látogatók napjait. Az először 1896-ban megrendezett újkori olimpiai versenyek második színhelyének szintén Párizst jelölték ki. Ily módon nemcsak a tudomány művelői s a társadalmi humanitárius mozgalmak vezetői jöttek Össze a világ minden tájáról, hanem a sportkedvelők is.

A párizsi világkiállítás járulékos kiegészítője volt a nagyszabású kertészeti tárlat, s így a kertészeti újdonságokról Is képet nyertünk. A Nayroles-féle forgó hordókban szamócát és virágokat termesztettek. A forgathatóan kialakított hordó kilyukasztott oldalaiban ültették el a növényeket, amelyek az öntözés és á napfény hatására bőséges terméssel hálálták meg a gondoskodást, Ugyancsak különlegességet jelentett a szennyvizek felhasználása a konyhakertészetben. Az 1900. évi párizsi világkiállításon Magyarország először vett részt önálló és független államként, Érthető, hogy nagy érdeklődés kísérte a nemzetközi megmérettetést, és ezért a hazai közvélemény fokozottan figyelte az eseményeket. A lelkes nemzeti készülődést jelzi, hogy a kiállításra készülő tárgyak egy részéről budapesti tárlatot is rendeztek, s ennek sikeréről a korabeli sajtóból értesülhettünk: „A főváros közönsége szinte ostrom alá vette az Iparművészeti Múzeumot, hogy láthassa a nagybecsű gyűjteményt, melynek -mondhatni - minden egyes tárgya becsületére fog válni hazánknak, s nemzetünknek úgy eredetiségével, mint belső értékével." Elfogulatlan büszkeséggel mondhatjuk, hogy hazánk felkészülése minden tekintetben kiemelkedő volt. Az akkori Magyarország fokozott tempóval és lelkesedéssel készült a bemutatkozásra s megmérettetésre, és nemcsak azért, mert nemzetközi szinten először szerepelt önálló nemzetként, hanem azért is, mert a világkedvező reagálására számított. Érdemes Heltai Jenőnek a megnyitás előtti tudósításából egy részletet ki-emelni: „A hatalmas nemzetek e hatalmas versenyében a kis Magyarországot is észre fogják venni, és az elismerés pálmájából a magyarnak is jut majd egy jól megérdemlett ágacska." A világkiállítás legkiemelkedőbb magyar produktuma a Szajna partján a nemzetek utcáján felépített „történelmi palota" volt- E látványosság történeti sorrendben az egyházi, a hadi és a polgári élet szemszögéből feldolgozva mutatta be tíz évszázad történéseit, óriási sikert aratott a vadászati kiállítás: „nagyobb szabású panorámában mutatja be hazánk nevezetesebb vadjait, amelyek kitömött példányokban, az előtérben, természetes tartózkodási viszonyaiknak megfelelő környezetben vannak elhelyezve". Nagy hatást váltott ki a nézők körében a közlekedési, a díszítő- és műipari bemutató, valamint a házi, szövőipari és ruházati csoport tárgyal. Elismerés övezte gépgyártásunk szereplését. Díjat nyertek a Láng Gépgyár termékkel. s a magyar mérnöki tudás elismerését jelentette, hogy a Bánki-féle benzinmotorok gazdaságosság tekintetében kiállták a versenyt a híres Diesel-féle motorokkal. A villamosság területén elért magyar eredmények a világszínvonalat jelezték és mezőgazdaságunk Is Európa élvonalába tartozott. A magyar bemutatkozás általános meglepetést keltett és fényes sikert eredményezett, az egész világ meghökkenéssel vehette tudomásul, hogy a magyarok szokatlanul nagyszámú kitüntetést kaptak. Nemzeti bemutatkozásunkat megkoronázta a magyar szellemi tökének minden előzetes elképzelést felülmúló sikere, minthogy a közoktatásügy fejlesztéséért a magyar állam és Budapest főváros elnyerte a Nemzetek Nagydíját. Az állatok nagy fríze 3.3 pont folytatása41

41 Le Petit Journal 1900 március 20-án megjelent cikkének fordítása franciából

Bejövetelnél használnák a 18 kaput, minden oldalról 9-et. Ez a 18 kapu igazából 36 bejáratot képez, mivel mindegyik kétfelé oszlik egy fémből készült oszlopos korláttal, ami egy hosszúkás rombusz alakot képez. Ennek a rombusznak a belsejében vannak elhelyezve az alkalmazottak. A jegykezelők és a jegyeladók a kapuk között kis építményekben tartózkodnak. Ha tudni szeretnénk, mennyi ember tud bemenni a kiállításra a monumentális kapun keresztül ennek a „kapus” szisztémának köszönthetően, Tudatjuk önökkel, hogy elértük a következő eredményt: minimum 1000 ember percenként, vagyis 60 ezer ember óránként., beleértve miden szükséges időt, ami a belépők kifizetését, illetve jegyek bélyegzését illeti. M. Binet az első terveiben még olyan megoldást is talált, ahol 90 ezer embert jutatott volna be óránként, kialakítva földalatti folyosókat, de a véglegesen elfogadott terv elegendőnek bizonyult és az 1900as kiállítás egy nagy előrelépést jelentett az 1889-eshez viszonyítva. M. Binet nemcsak építész, de festő is. Nem elégszik meg, hogy kialakítson egy kényelmes bejáratot, többet akart: egy szép kaput. Független iskolából és az olasz, spanyol, afrikai utazásaiból merítve olyan megoldással ajándékoz nekünk egy műalkotást, ahol a formák és színek játéka hozzájárul olyan együttes hatáshoz, mint amit a napos országokban érezhetünk. Ami a formát illeti, általában keleti stílusú kupola látszatát kelti, a Concord tér felől 2 magas pilonnal. A mi véleményünk szerint a legnagyobb újdonság ennek az alkotásnak a színekben mutatkozik meg. Ez volt az első fénylő dolog, nappal a nap tüze alatt, és éjszaka az elektromos megvilágításnak köszönhetően, ahol meg kellett világítani az épület vázát természetes és mesterséges fényekkel, hogy az egésznek egy olyan látszatot adjon, ami igazán káprázatos. A kupola belseje tiszta arany. A pilonok egész felső felülete vékony fémlemezekkel van bevonva, amit „amerikai Üvegnek” is hívnak, kékes, arannyal pontozott színfakulós megoldással. (A legsötétebb lenn, a legvilágosabb fenn) Este mindenhol színes tüzet lövellnek ki az elektromos lámpák. Még az is előfordul, hogy egyes tűzgömbök olyan dicsfény hatását keltik, ami megduplázza a látványt. Mindent beleértve, a kapu éjjel-nappal egy olyanféle látványt nyújt, mint egy fényes mecset. Próbavilágításokat végeztek, amik jobb eredményeket hoztak. Binet és munkatársai biztosították magukat, hogy a nyitás napján a párizsiak, vidékiek, külföldiek, egy se csalódjanak, amikor az első lépéseket teszik meg a kiállításon, ha már más nem is, de a nap ott legyen az ünnepen. De amikor az nem lesz már ott az éjszaka beköszöntével, az eredmény még mindig megragadó lesz az áramnak köszönthetően. Nem beszéltünk még a szobrászat fontosságáról, amit magába foglal a monumentális kapu és először is a fríz és a homlokzat. Két csoportba osztjuk, egyik a munka, a másik az állatokat bemutató csoport, amit jelenleg homokkővel és kerámiával formáztak meg. Ezek a szobordarabok, melyek tisztelettel köszönthetőek M. Guillot Jouve-nak, túlélik a kiállítást és megmaradnak a fríznek a legérdekesebb újkori példányai. Az állatok fríze, mi 172 méter hosszú már példa M Jouve jövőbeli állatszobrainak témáira. Az oroszlánja, tigrise, muflonja, medvéi és bikája szárnyra kelnek a falból teljes erővel…. Végül az egész kapun dominál egy fenséges szobor lebegve egy szimbolikus hajóorr felett. Ez nem egy allegorikus figura, hanem a mai korunkból előlépett női alak, modern ruhában egy báli nyitott kabátban. Ez a nő Párizs, az 1900-as év Párizsa

megszabadulván a múlttól, és a jövő felé tekintve. Egy modern párizsi nő, aki egy szép gesztussal a világot meghívni látszik, hogy büszkeséget és reményt merítsenek egy befejezett és békés mű látványából. 10.2 A FRÍZ MEGVÁSÁRLÁSÁRÓL: Batári Ferenc Kecskemét kiállítás katalógus Az iparművészet újjászületése és az új stílus terjesztése folyamatában fontos szerepet töltöttek be a nagy nemzetközi kiállítások és a sorra alakuló európai iparművészeti múzeumok. Az 185 l-es Londoni Világkiállítás után 1857-bcn alapították a világelső iparművészeti múzeumait, a mai londoni Victoria and Albert Museum-ot. Ezt Í864-ben a bécsi Österreichisches Museum für Kunst und Idustrie követte. Az 1872-bcn a rokonintézmények sorában harmadikként alapított budapesti Iparművészeti Múzeum 1878. évi új alapszabálya ' múzeumunk elé is a műiparosok képzését és a közönség ízlésének fejlesztését tűzte ki célul. A Múzeum vezetését 1896-ban Kutasi Radisics Jenő (1856 1917) vette át. Radisics különös gonddal egyengette a modern magyar iparművészet útját és az Országos Magyar Iparművészen Társulattal karöltve a Múzeumot a kortárs iparművészei otthonává és irányítójává fejlesztette. Igen népszerűek, látogatottak voltak a múzeum modern külföldi iparművészeti tárlatai, amelyeknek Radisics szavával élve az volt a feladatuk, hogy „műiparosaink állandóan tájékoztatva legyenek a legjaváról annak, ami a külföldi iparművészeiét foglalkoztatják". Az új. 1896-han felépült Üllői úti palotában rendezeti 1898, évi első „modern" kiállítás, amelyen J. Chérct. A. M. Mucha. H. de Toulouse Lautrec stb. plakátjai melleit L. C. Tlffany mintegy ötven üvegtárggyal. Wallcr Crane rajzai után készült papír falkárpitok. Frida Hansen, Otto Eckmann textiljei, koppenhágai „Kongelige Porcelainsfabrik", a „Forening for boghaandvaerk". a rörslrandi porcelángyár készítményei stb.. sorakoztak. Radisics írása szerint ez, a kiállítás „az intézet elveit volt hivatva feltárni közönségünknek, a Van de Velde és társaik kezdeményezéséből megindult irányt, a XX. század stílusának hajnalát". ' Az 1900. évi Párizsi Világkiállítás a modern iparművészet történetének fontos állomása. A kiállításon ugyan még bemutatásra kerültek a múlt formáit ismétlő „historizáló" munkák is, de az élvonalbeli mesterek az új szellemben fogant alkotásaikat mulatták be és a javukra dőlt el a mérleg serpenyője és itt ülte diadalát az új művészet, az „Art Nouveau". Wlassícs Gyula az akkori vallás- és közoktatásügyi miniszter az Iparművészeti Múzeumnak modern iparművészeti tárgyaknak a világkiállításon való vásárlására 40000 koronái biztosított. A Múzeum nagyszabású párizsi vásárlásainál természetesen elsősorban Radisics Jenőé volt az érdem. Radisics felismerte az új irányzat jelentőségét és azt a vissza nem térő alkalmat, amelyet a világkiállítás A Múzeum modern gyűjteménycinek magas színvonalú, korszerű tárgyakkal való kiegészítésére nyújtott. Radisics szaktekintélye, szervezőképessége és személyes befolyása nagymértékben közrejátszott a vásárláshoz szükséges igen magas Összeg előteremtésében. Radisics Jenő a vásárlási Párizsban személyesen bonyolította le. Hangsúlyozta, hogy meddő munkának tekinti a történelmi stílusok szabályai szerinti

alkotást, ami „megakadályozza művészeinket a mi műveltségünk és életviszonyainknak megfelelő művészi kifejezések keresésében, s elfojtja a nemzeti jelleg kellő kidomborítására irányuló törekvéseket is. Az Iparművészeti Múzeum, amelynek első sorba

A magyar művészi géniusz istápolása és fejlesztése jutott nemes feladatul. Nem zárkózhatott el az, egész világra kiterjedő mozgalom elől. S ennél fogva szinten, csak a modern szellemben gondolt műtárgyakat vehette figyelembe A Világkiállításon vásárolt kollekció legnívósabb darabjai francia mesterek kezéből kerültek ki. A német igazodású Osztrák-Magyar Monarchia korszakában Radisics kísérlete, hogy a magyar iparművészetet francia irányba terelje, pozitív tendenciának tekinthető. Radisics a francia művészetben határozott formában megtalálta azt az elvet, hogy „a fejlődés, csak akkor egészséges, amikor az illető nemzet szellemében lelki gyökereit". ' Figyelmet szenteli a tárgyak kiválasztásánál arra is, hogy azok „bizonyos cél szolgálatában állók" legyenek - és hogy technikai és művészi szempontból is valami újat hozzanak. Nem utolsó szempontja volt a vásárlásoknál a tökéletes kivitel, mert ezen a téren a magyar műiparosok nem érték el egyöntetű a megfelelő szintet. Ezért is vásárolták meg a kiállításon bravúros kidolgozásukkal általános feltűnést keltő japán tárgyakat.

10.3. ALEXANDRE BIGOT MUNKÁI

(kivonat)

Párizsban Jules Lavirotte építésszel készített munkái

1900 Rapp 3, Paris 7. kerület, és Sédillot Párizs 12, 7. kerület

1901 Rapp 29. Paris 7kerület

1903 Wagram sugárút 4. Paris 8 kerület

1908 Messine sugárút 6. 8. 23. Paris 8 kerület

Más építészekkel létrehozott munkái

1898 Béranger 14, Lafontaine Paris 16 kerület közösen Hector Guimard-al

1902 Franklin 25 Auguste és Gustave Perret-tel

1903

Abbesses 9, Saint-Jean-to-Montmartre Anatole de Baudot templom Samaritaine Áruház Frantz Jordan.

1904 Abbeville 14 Edmond Autant Paris 10 kerület

1911 Paris külváros 14 kerület, Andre Arfvidson

1913 Vierzy 8. Coulomb és Chauvet.

85

Vidéki munkái

1902 Villa Majorelle Nancyban Wild Henri

1903 Vichy fürdő kupolájának dekorálása kívül és belül

1897 1910 Városi színház Tulle beton burkolat dekorálása

1908 1912 A Nizzai orosz ortodox katedrális kupolájának burkolata

10. 4. MÁZALKOTÓK ÉS HATÁSAI AZ ANALÍZIS ALAPJÁN

A mázak különböző fémoxidok szilikát vegyületeinek keveréke. Ezeknek a sok komponensből álló anyagoknak kémiai összetétel szerinti rendszerezése és egy - egy máz tulajdonságainak elkészítése az. Seger-képlet segítségével oldható meg.

SiO 2 - szilícium-dioxid

A legfontosabb rácsképző oxid, minden gyakorlatban használt mázban szerepel. Növeli a máz olvadáspontját, nyomószilárdságát, keménységét, kopásállóságát és kémiai ellenálló képességét. Csökkenti a máz hőtágulását. Bevihető a mázba kvarchomokkal vagy a kaolin és a földpát SiO 2 tartalmával. Máz készítésére a kevés vasszennyezést tartalmazó homokok a legjobbak, így a fehérvárcsurgói, sárisápi, esetleg a pécsváradi homok. Jó minőségű porcelán mázakhoz különlegesen tisztított, előkezelt homokot, vagy szintetikus szilikát készítményeket használnak.

TiO 2 - titán-dioxid

A titán-dioxid magas alkáli és SiO 2 tartalmú mázakban jó homályosító szer. Ólom vagy vas-oxid tartalmú mázakban sárgán elszíneződik. Legjobb a fedőképessége az olyan mázakban, amelyekben a TiO 2 égetéskor teljesen feloldódik és lehűléskor apró kristályos formában kiválik, ezek az un. rekrisztallizációs mázak. Ha 10 %-nál több titán-dioxidot teszünk a mázba, akkor nagy méretű rutil kristályok válnak ki, ezáltal a felület el mattul. Ezt a jelenséget matt mázak készítésére gyakran használják. A titán-dioxidnak 3 kristály módosulata van, az anatáz, a rutil és a brookit. Természetes ásványként a rutil a leggyakoribb, ezért a külföldi máz receptekben előforduló rutil megnevezés gyakran a szennyezett rutil ásványt jelenti. Az anatáz és a rutil 99,9% tisztaságú szintetikus vegyipari termékként beszerezhető

Al 2 O 3 - alumínium-oxid

A legfontosabb átmeneti oxid. A szilikátüvegbe beépülve az üveges szerkezetet stabilizálja, az elüvegtelenedés és kristályosodás ellen hat. Stabilizáló hatása

86

miatt a legtöbb mázban megtalálható. Növeli az olvasztás hőmérsékletét és az olvadék viszkozitását. Ezért célszerű például a máz kaolin tartalmát kissé növelni, ha a máz túl alacsonyan olvad, vagy túl folyós. Növeli az égetési tartományt, a keménységet, kémiai ellenálló képességet és a felületi feszültséget. Csökkenti az ólom-oxid, cink-oxid kioldhatóságát a kiégetett mázból. Módosítja a színező anyagok színét. Legtöbbször kaolinnal és földpáttal visszük a mázba. A kaolin használata azért ajánlott, mert csökkenti a máz ülepedésre való hajlamát, könnyebben felhordható a máz. A kaolin tartalom javítja a máz tapadását a mázazott árura, ez különösen nyers mázazásnál fontos.

Fe2 O3- vas-oxid

A máz receptek egyik kulcskérdése a vas-oxid tartalom. Ez nem az átmeneti oxid jellegéből adódik, hanem színező hatása miatt. A legtöbb ásványi anyagban jelen van, jelenléte a mázban elkerülhetetlen. A mázrecept összeállításakor figyelembe kell venni, hogy egyes anyagokkal reakcióba lép, pl. TiO2 -dal fekete FeTiO3 -ot képez, ami elszürkíti a mázat, vagy sárga színű vas-III-titanátot, ami krémszínűvé teheti a mázat. A kemence atmoszférája is jelentősen befolyásolja a vas-oxid által okozott színárnyalatot, és a szín erősségét.

CaO - kalcium-oxid: A kalcium-oxid növeli a máz keménységét, szilárdságát, fényességét, ellenálló képességét. Csökkenti a hő tágulást és a hajszálrepedésre való hajlamot. A legfontosabb szerepe az, hogy egyaránt nagy a reakcióképessége a máz és a cserép alkotóihoz, így vastag átmeneti réteg képződhet a máz és a cserép között. Az átmeneti réteg kiegyenlíti, levezeti a feszültséget, így a CaO minden szempontból javítja a mázat. Magas hőfokú mázakban (1040 C felett) jó olvasztószer. 15 - 16 %-ig alkalmazható transzparens mázakhoz, nagyobb mennyiségben mattító hatású. A színező anyagokra általában nincs jelentős hatással, kivéve a vas-oxidot, ahol sárga- olívzöld- zöld színek kialakulás függ a CaO mennyiségétől.

BaO - bárium-oxid: a BaO az olvadékképződés szempontjából az ólom-oxidhoz hasonló, azt részben (1100 C o fölött teljesen) helyettesíteni tudja. Az olvadék viszkozitását gyorsan csökkenti, az égetési intervallumot röviddé teszi. Kis mennyiségben használva javítja a máz fényét és átlátszóságát, növelve a BaO mennyiségét sima matt vagy fél matt felületet kapunk. Különösen alkalmas matt mázak és kristálymázak készítésére ZnO-dal együtt használva. A színező anyagok színét a BaO nem nagyon módosítja, néhány speciális összetételben különleges színeket lehet elérni vele, pl. nikkel-vörös Ba-Zn matt mázban. Nyersanyagai: Természetes ásványa a súlypát nevű fehér, nagy fajsúlyú, nehezen oldódó BaSO 4. BaSO 4 -tal magas hőfokon jó matt mázat lehet elérni, az egyéb bomlékony szulfátszennyeződések miatt nem túl gyakran használatos. Leggyakrabban BaCO 3 -ot használunk máz készítéséhez, ami fehér színű, por formájú vegyipari termék.

87

Mérgező, ezért a BaCO 3 -os mázakkal óvatosan kell bánni.

Na2O és K2O hatása a mázra

Na- földpát (albit: Na2 O.Al2 O3 .6SiO2 ) K - földpát (ortoklász: K2 O.Al2 O3 .6SiO2 ) Nefelin-szienit (Na2 O.Al2 O3 .2SiO2 ) erősen csökkenti az olvadási hőmérsékletet erősen csökkenti a viszkozitást ( a Na + valamivel gyorsabban és rövidebb intervallumban, mint a K + ) erősen növelik a hőtágulási együtthatót a megszilárdult máz kémiai ellenállóságát - elsősorban savállóságát - csökkentik csökkentik a máz keménységét és kopásállóságát tipikus, un. alkáli színeket eredményeznek a mázak színező anyagaival, pl. alkáli kék réz-oxiddal A mázakban való alkalmazhatóság mértékét ezek a hatások szabják meg, együttes mennyiségük a legtöbb mázösszetételben nem haladja meg a 15 %-ot.

Hajszálrepedés ” hárészosság” Igen fontos feladat a máz és a cserép hőtágulási együtthatójának összehangolása. Égetéskor izzó cserépen keletkezett a mázolvadék. Hűléskor mindaddig, míg a máz még olvadt állapotban marad, a cserép zavartalanul húzódik össze. Amint azonban a máz megdermedt, a két egymásra égetett különböző természetű anyag már csak együtt mozoghat. Ha a máz hőtágulási együtthatója nagyobb, mint a cserépé, hűléskor a mázban hozófeszültség, a cserépben nyomófeszültség, érintkezési felületükön nyírófeszültség keletkezik. Ha a máz hőtágulási együtthatója kisebb, a mázban nyomófeszültség, a cserépben húzófeszültség az érintkezési felületen nyírófeszültség keletkezik. A mázban, illetve a cserépben keletkező fezszültség nagysága a hőtágulások különbségének és a rugalmassági együtthatójuknak függvénye. Ha a mázban húzófeszültség keletkezik, hajszálrepedésessé válik. A hajszálrepedések keletkezése szempontjából a máz szakítószilárdsága közömbös, a hajszálrepedések már minimális húzófeszültség hatására már létrejönnek.42

10. 5. AZ ANYAGVIZSGÁLATOK SORÁN KÉSZÍTETT EREDMÉNYEK ÉS FÉNYKÉPEK.

42 Mattyasovszky-Zsolnay László: Finomkerámiai kézikönyv Budapest 1953. 168. oldal

88

89

90

91

10. 6. A VILÁGKIÁLLÍTÁS FŐBEJÁRATÁRÓL GYŰJTÖTT KÉPEK Laurent Lemog által és általam gyűjtött képek.

92

93

94

95

96

11. FELHASZNÁLT IRODALOM

• A kerámia elemek megtalálása, Iparművészeti Múzeum Adattár, 863-0110/1952

• Balázsi Ágnes Műanyag kémia jegyzete • Batári Ferenc Kecskeméti kiállítás katalógus Iparművészeti Múzeum

kiadványa • Bénézit, "Dictionnaire des peintres, sculpteurs, dessinateurs et graveurs",

Gründ, 1999 • Bormann, R: Moderne Keramik 1902 Postdam • Csenkey Éva kézirata (személyes adatközlés) • Diószegi György: A látnivaló temérdek B+V Budapest 1992 47-51 oldal • Dr Dobosi Gábor közlése alapján • Dr Tóth Mária jegyzete • Enciklopedie du Siécle – Exposition de 1900 – Editions Montgredien Párizs

1905 • Földessy Péter és Czifrák László jegyzete, MKE • Gerdhardt, Heinrich: Alexandre Bigot , Keramos 1982 • Járó Márta: Klimatizáció, világítás és raktározás a múzeumokban, Budapest,

1991jegyzet • Le livre d’or de l’Exposition , Cornely London 1903 • Le Petit Journal 1900 március 20-án megjelent cikkének fordítása franciából • Lemog, Laurent személyes gyűjtése és számítógépes rekonstrukciója • Mattyasovszky-Zsolnay László: Finomkerámiai kézikönyv Budapest 1953.

191-192 oldal • Pevsner, Nikolaus: A modern formatervezés úttörői. Gondolat, Budapest, 1977. • Radisics Jenő és Alexandre Bigot levelezése, Iparművészeti Múzeum Adattár

463/1900 (X. 25) • Salon des Artistes Francais , 1926 25. oldal • Semper, Gottfried: Tudomány, ipar és művészet, valamint egyéb írások.

Corvina, Budapest, 1980. • Sotheby Paris katalógus 2005 január • Szabó Attila: Művészettörténet VERI TAS 1996 • Szecesszió. A 20. század hajnala. Kiállítás az Iparművészeti Múzeum

gyűjteményéből. Kat. I-II. Az európai iparművészet stíluskorszakai. Iparművészeti Múzeum, Budapest, 1996.

97

12. FÜGGELÉK FELHASZNÁLT ANYAGOK , ESZKÖZÖK LISTÁJA

Eljárás Anyag megnevezése, Mennyisége

Gyártó által adott

termék- vagy fantázianév

Gyártó cég neve Vásárlás helye, üzlet címe és telefonszáma

Tisztítás Zsíralkoholszulfát Foszforsav

Alkohol

Vegyszerbolt

Ragasztás Epoxy ragasztó

Devcon 20 T DEVCON Ragasztás és tömítés technika Bp., IX. Liliom

u. 22. Tel.: 1/215-4339.

Kiegészítés Cementbázisú ragasztó

ARDURIT s 16 flex

ARDURIT Kft.

Retusálás Akril festék Le Franc & Burgoise

Művészellátó

Izolálás Karboxi metilcellulóz

KLEISZTER AZÚR fetékbolt

Felületvédelem Poliuretán kétkomponensű lakk

TRITON Autó festék szaküzlet

98

13. KÉPJEGYZÉK A fényképeket Nyíri Gábor ¹ és Pájer Károly² készítették 1. ábra A felületbe belenyomott szignatúra¹ .............................................................................. 7 2. ábra A hátsó oldalra belenyomott gyári jelzet¹ ..................................................................... 7 3. ábra Az oroszlános elem az Iparművészeti Múzeum udvarán² .............................................. 8 4. ábra A medvés elem az Iparművészeti Múzeum udvarán² ..................................................... 8 5. ábra A világkiállítás léghajóról nézve, A nyíl jelöli a Főbejáratot. ...................................... 11 6. ábra A kapu alaprajza ........................................................................................................... 13 7. ábra A kapu számítógépes rekonstruált képe Laurent Lemog által...................................... 14 8. ábra Színezett képeslap a főbejáratról 1900-ból .................................................................. 14 9. ábra A számítógépes rekonstrukción látható a fríz elhelyezkedése .................................... 15 10. ábra Paul Jouve szobra: A menetelő oroszlán 1926 ........................................................... 16 11. ábra A kerámiába benyomott P J monogram, vörössel kiemelve a „medve” frízen² ......... 17 12. ábra A kerámiába benyomott teljes szignó az „oroszlán” fríz elemen².............................. 18 13. ábra Az eredeti fríz 1900-ból. ............................................................................................ 18 14. ábra Alexandre Bigot kiállítási enteriőr a Világkiállításon, amit az Iparművészeti Múzeum megvásárolt .............................................................................................................................. 20 15. ábra Az eredeti kapu fríz részlete ....................................................................................... 20 16. ábra Alexandre Bigot portréja 1903 készítette P. Jouve .................................................... 21 17. Ábra A. Bigot családja körében ......................................................................................... 22 18. ábra Máz kísérletek ........................................................................................................... 23 19. ábra fém fogóval díszített kancsó 1895 Mer ...................................................................... 24 20. ábra A gyár szobrász műhelye ........................................................................................... 25 21. ábra az Oroszlán oldalába belenyomott szöveg, ami a világkiállításra utal ....................... 25 22. ábra A nagy kemence (36 köbméteres) 1916-ból ............................................................... 26 23. ábra Párizsi bérház kerámia erkélye ................................................................................... 27 24. ábra A máz mikroszkopikus képe 25 x nagyítás² ............................................................... 29 25. ábra Törés és csorbulás¹ ..................................................................................................... 34 26. ábra A tárolás okozta csorbulás¹ ........................................................................................ 35 27. ábra Az összeállítás habarcsos maradéka, madártoll szennyeződéssel. A felületen látható a városi kormos, poros szennyeződés¹ ........................................................................................ 35 28. ábra A máz repedezettsége figyelhető meg a képen² ......................................................... 36 29. ábra A bedöngölés és száradás miatt kialakult repedés, látható, ahogy a repedésbe belefolyt a máz¹. ....................................................................................................................... 37 30. ábra A törésfelületen megfigyelhető a biológiai károsodás¹ .............................................. 37 31. ábra A kerámia alaptest, és a máz mikroszkopikus fotója² ................................................ 38 32. ábra A máz felületéről készített mikroszkopikus kép² ....................................................... 38 33. ábra A fehér és kék máz átmeneti felülete ......................................................................... 39 34. ábra A máz és alapkerámia átmenete, keresztmetszet csiszolat. ........................................ 39 35. ábra A röntgen diffrakció sematikus magyarázó ábrája ..................................................... 41 36. ábra Az ábráról látható a kerámia alapanyag összetétele, magas szilícium tartalommal ... 43 37. ábra A mázösszetétel vizsgálatánál először a fehér kristályok összetételét elemeztük ...... 43 38. ábra Az ábrán a kék színű alkotót elemeztük a mázból. .................................................... 44

99

100

39. ábra Bigot kerámia mátrix BEI 220 szoros nagyítás. A nagy foltok a samott szemcsék ... 45 40. ábra Bigot máz színezett BEI 860 szoros és BEI 320 szoros nagyítás .............................. 45 41. ábra Keresztmetszet csiszolat a máz és az alap mátrixról BEI 320 szoros nagyítás .......... 46 42. ábra A fenti fénykép színezett változata, jobban érzékelhető a máz és alapmátrix különbsége ................................................................................................................................ 46 43. ábra A DEVCON epoxigyanta szerkezete megszilárdult állapotban ................................. 49 44. ábra A felület tisztítása² ...................................................................................................... 54 45. ábra A felületaktív anyag eltávolítása² ............................................................................... 55 46. ábra A mélyedésekből a szennyeződés eltávolítása pálcikára tekert nedves vattával történt². ..................................................................................................................................... 55 47. ábra A hajszálrepedésekből a száradás során kidiffundálódó szennyeződés² .................... 56 48. ábra A cementes szennyeződés² ......................................................................................... 56 49. ábra A mechanikusan elsorvasztott cementes szennyeződés² ............................................ 57 50. ábra A megtisztított felület² ................................................................................................ 58 51. ábra A keskeny oldalára állított kerámia, kiékelve, ragasztásra előkészítve² .................... 59 52. ábra a fém szárak furatának kialakítása². ........................................................................... 60 53. ábra A csavarok beragasztása²............................................................................................ 60 54. ábra A kiegészítő paszta betöltése a csorbulásokba² .......................................................... 61 55. ábra A felesleges kiegészítő anyag eltávolítása² ................................................................ 62 56. ábra A kiegészítés a felület tisztítása előtt² ........................................................................ 62 57. ábra A kiegészítés analógiájául szolgáló fénykép .............................................................. 63 58. ábra Az analógia és a kiegészítés mintájának fényképes egybevetése ............................... 63 59. ábra A papírsablon ellenőrzése² ......................................................................................... 64 60. ábra Az elkészített szerszám, és mintázott próbafelület ellenőrzése²................................. 64 61. ábra A hiányzó láb tömegének megmintázása agyagból² .................................................. 65 62. ábra Az agyagból megmintázott kiegészítés kidolgozott felülettel²................................... 65 63. ábra A szilikongumi felvitele a felületre² ........................................................................... 66 64. ábra A támasztó gipsznegatív elkészítésének képe² ........................................................... 67 65. ábra A megöntés előtti állapot² .......................................................................................... 67 66. ábra A helyére ragasztott kiegészítés csiszolás közben² .................................................... 68 67. ábra Az öntés közeli fényképe, ahol láthatóak azok a buborékok, és illesztési vonalak, amiket javítani kellett² .............................................................................................................. 68 68. ábra A medvén levő kiegészítés csiszolás előtt² ................................................................ 69 69. ábra A kiegészítés és retus rétegrendjeinek vázlata ........................................................... 70 70. ábra A retus festésének első rétege² ................................................................................... 70 71. ábra Színátmenet kialakítása a medve alsó párkányán levő kiegészítésen² ....................... 71 72. ábra Csorgatási próba, és az eredeti máz folyásának struktúrája² ...................................... 71 73. ábra a színátmenetek megfújása retuspisztollyal² .............................................................. 72 74. ábra a kiegészítés és retus felett levő poliuretán lakk szintbe csiszolása² .......................... 73 75. ábra a hordozó vaskeret sematikus ábrája .......................................................................... 76

Documents

Alexanre Bigot