Upload
others
View
0
Download
0
Embed Size (px)
Citation preview
1
Az állati eredetű termékek piaci kilátásaiAz állati eredetű termékek piaci kilátásai
Aktuális agrárpolitikai kérdések és Aktuális agrárpolitikai kérdések és állattenyésztésünk helyzete és kilátásai állattenyésztésünk helyzete és kilátásai
PoppPopp JózsefJózsef
Budapest2010. 11. 23.
0500
1 0001 5002 0002 5003 0003 5004 0004 5005 0005 5006 000
millió EUR
2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009
Export Import Egyenleg
A magyar élelmiszergazdaság külkereskedelme (2003-2009)
Forrás: KSH
Egyenleg:Egyenleg:1,36 milliárd €1,36 milliárd €
Egyenleg:Egyenleg:1,92 milliárd €1,92 milliárd €
Egyenleg:Egyenleg:1,7 milliárd €1,7 milliárd €
2
-68
1273
1502
1271
662
519
514
543
541
622
634
501
396
506
464
337
392
388
471
365
311
34842
9
42441
5
474
433
447
335
432
440
-
12
25
85237
388
37840
3459
413
39256
3
663
645
-200
0
200
400
600
800
1000
1200
1400
1600
1800
2000
1996
1997
1998
1999
2000
2001
2002
2003
(régi)
2003
(új)20
0420
0520
0620
0720
0820
09*
mill
ió E
UR
Mezőgazdasági termék Elsődleges feldolgozás terméke Másodlagos feldolgozás terméke
Élelmiszergazdaságunk külkereskedelmi egyenlege
Másodlagos feldolgozás terméke 29 -1Elsődleges feldolgozás termékeElsődleges feldolgozás terméke 3030 2424Mezőgazdasági termék 41 77Összesen 100 100
2001-03 (%) 2007-09 (%)
Forrás: AKI
Másodlagos feldolgozás termékei 38 48 Elsődleges feldolgozás termékei 38 32 Mezőgazdasági termékek 24 20 Összesen 100 100
2001-03 (%) 2007-09 (%)Importszerkezet
3
A legnagyobb húsimportőr országok eltérő trendet mutatnak A nemzetközi húskereskedelem bizonytalansága befolyásolja a globális húsipart !
?
Forrás: Gira, 2009
USA: húsimport alakulása ( 2000-2015)
0500
10001500200025003000350040004500
2000 2005 2010 2015
1000
tonn
a JuhhúsJuhhúsMarhahúsMarhahúsSertéshúsSertéshúsBaromfihúsBaromfihús
0
500
1000
1500
2000
2500
3000
3500
2000 2005 2010 2015
1000
tonn
a JuhhúsJuhhús
MarhahúsMarhahús
SertéshúsSertéshús
BaromfihúsBaromfihús
0
500
1000
1500
2000
2500
3000
3500
2000 2005 2010f 2015
1000
tonn
a JuhhúsJuhhúsMarhahúsMarhahúsSertéshúsSertéshúsBaromfihúsBaromfihús
0
200
400
600
800
1000
1200
1400
1600
2000 2005 2010 2015
1000
tonn
aJuhhúsJuhhúsMarhahúsMarhahúsSertéshúsBaromfihúsBaromfihús
Oroszország: húsimport alakulása (2000-2015)
Közép-Kelet és Észak-Afrika: húsimport alakulása ( 2000-2015)
Kína: húsimport alakulása (2000-2015)
Cél: 85% önellátottság húsból 2020-ra
Cél: minimális import!
Jövedelem (olajár) függvénye!
Gazdasági növekedés $ árfolyam függvénye!
Kína: a húsimport a termeléshez viszonyítva elhanyagolható, de mennyiségét tekintve nem
Megjegyzés: az adatok nem tartalmazzák a különböző húsfélékből készült termékeket
Forrás: Gira, 2009
0100200300400500600700800900
1 0001 1001 200
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
BaromfihúsSertéshúsMarhahúsJuhhús
1000 tonna Kína húsimportjának alakulása
4
Brazília húsexportja versenyképes
0
500
1 000
1 500
2 000
2 500
3 000
3 500
4 000
4 500
1995 2000 2005 2010(b) 2015(b)
Marha BaromfiBaromfi SertésSertés
A brazil húsexport alakulása8,5 millió t húsexport 2015-re!A gyors exportnövekedés megtörtént, most afelértékelődő nemzeti valuta hatása érezhető A piacra jutás adott, Brazília nagy kapacitása a hústermelés további növekedését teszi lehetővé
1000 t
Forrás: Gira, 2009
Bizonytalan gazdasági környezet: fő stratégiai kérdések
A globális húskereslet növekedésének üteme, helye és ideje?Hol, mikor és mennyivel bővül a húskereskedelem; hol érdemes beruházni?
A piacszabályozási kérdések befolyásolják a beruházók bizalmának alakulásátMegengedi-e a politika a globális lehetőségek kiaknázását globális szereplőknek vagy továbbra is a hazai marad a vonzó? Milyen húsellátási láncot akarnak a fogyasztók?Hogyan reagálnak a beruházók a környezetvédelmi kihívásokra?
KockázatHogyan minimalizálható/kezelhető a húsellátási lánc kockázata?A vertikális integráció vagy csak a tőke lekötése számít?
Profitosztoszkodási kérdések az ellátási lánc szereplői között A befektetőknek engedélyezi-e a kereskedelem az elfogadható megtérülési rátát? Milyen az optimális tulajdonszerkezet megoszlása?
Túlméretezett kapacitások és a húsipar fregmentációjaMit lehet tenni a húsipar versenyképességének javítása érdekében az EU-ban?
Mit és mennyit fog Kína importálni?A brazil agribusiness válasza a versenyképesség és kapacitás kérdéseireMilyen jövő vár a kisüzemekre, családi gazdaságokra az EU-ban?
5
A húsipar koncentrációja (felvásárlások és összeolvadások)
Részesedés a vágásból, % Marhahús Sertéshús Baromfihús ÖsszesTop 10 26 11 17 17Második top 10 2 4 4 3
(Kína)
(Brazília)(Brazília)
(Brazília)(Brazília)
((BertinBertin:BR):BR)
Forrás: Gira, 2009
0 2000 4000 6000 8000 10 000 12 000
Tyson Foods
JBS/Bertin/Pilgrims
Cargill Meat Solutions
Brasil Foods
Smithfield Foods
Vion
Danish Crown
Marfrig incl. Seara
National Beef Packers
Shineway Group
Következő 10
Elsődleges feldolgozás mennyisége (1000 tonna)
MarhahúsMarhahús
Sertéshús Sertéshús
Baromfihús Baromfihús
Vezető globális húsipari vállalatok (2009)
(Kína)
(Brazília)(Brazília)
(Brazília)(Brazília)
((BertinBertin: Brazília): Brazília)
(Dánia)
(Hollandia)
(USA)
(USA)
(USA)
0
200
400
600
800
1000
1200
1400
1600
1800
France Germany Italy UnitedKingdom
Spain
Net
pro
duct
ion
('000
t cw
e)
Other producersN°5 producerN°4 producerN°3 producerN°2 producerLeader
Source: Gira estimates
Vezető húsipari vállalat piaci részesedése az 5 legnagyobb hústermelő országban (1000 t)
Fregmentált, nemzetorientált húsipar, igazi multinacionális szereplők nélkül … a JBSkivételével az Inalca-banA VION Németországban katalizátor szerepet játszik a koncentrációs folyamatban … az Egyesült Királyságban a GCFG követi a példátFranciaországban a marha- és borjúhússzektorra koncentrál az ABCSHosszú út előtt áll Spanyolország és OlaszországCsökkenő marhaállomány, csökkenő kereslet EU-ban hústermelés csökken
VION
Others W estfleisch
GausepohlMüller Fleisch Färber
AIBP
OthersGrampian
Foyle
DawnWoodhead
Bros.
ABCS
Others
SocopaSVA
Kerméné
Terrena
Norteños-Gypisa
Others
SAT FribinEl Encinar
de Humienta
Viñals Soler
Merca-Carne
InalcaOthers
Unipeg
Colomberotto
BuginF.lli Schellino
EU: húsipari koncentráció … még hosszú utat kell bejárni
2005/20062005/2006
Forrás: Gira, 2009
Egyéb termelőkEgyéb termelők
Top 5Top 5Top 4Top 4Top 3Top 3Top 2Top 2Top 1Top 1
6
A baromfihús világpiaci kilátásai
Forrás: OECD – FAO (2010); USDA (2010)
TermelésTermelés(2019)(2019)
Globális termelés: 94-ről 115 millió tonnára bővül 2019-ig (USA, Kína, Brazília és EU részesedése 65%)
Globális kereskedelem 10,3-ról 12,2 millió tonnára nő 2019-ig (Brazília és USA részesedése exportból 65%)
ExportExport(2019)(2019)
ImportImport((2019)2019)
USA18,5 m t
(21,3 m t)
EU-2711,7 m t
(12,1 m t)
Brazília13 m t
(15 m t)
Kína16 m t
(20 m t)
USA3,1 m t
(3,3 m t)
Brazília3,7 m t
(4,7 m t)
Oroszor.0,8 m t
(0,1 m t)
Japán0,4 m t
(0,3 m t)
Mexikó0,6 m t
(0,7 m t)
EU-270,9 m t
(0,9 m t)
EU-270,9 m t
(0,9 m t) Kína0,6 m t
(1,2 m t) Szaúd-A.
0,7 m t (1,0 m t)
Oroszor.2,5 m t
(4,5 m t)
Kína0,4 m t
(0,6 m t)
Dél-Afrika0,3 m t
(0,6 m t)
EU-ba fő exportőr Brazília és Thaiföld (hőkezelt termék) USA 10 éve nem exportálhat EU-ba baromfihúst klóros kezelés miatt USA 2010-től nem exportálhat Kínába baromfihúst klóros kezelés miatt
Önellátottság2020-ra a cél!
- kedvezményes vámkvóta csökkentése - klóros vízzel kezelt import tiltása
7
-10
0
10
20
30
40
50
60
70
80
90
Hollandia Németország Franciaország EgyesültKirályság
Lengyelország USA Thaiföld Brazília Magyarország
€cen
t/k
g
Alapanyag Takarmány Energia Egyéb Munkabér Épület Általános Trágyakezelés
A pecsenyecsirke-előállítás költségének nemzetközi összehasonlítása (2007)
Forrás: 2010 Annual Report avec, 2010 és AKI
Magyarország: a társas és egyéni gazdaságok átlagos termelési költsége (a jobb gazdaságok költsége alacsonyabb volt) a takarmányköltség relatíve magas volt (a tengerparti termelők olcsóbb gabonahelyettesítőket is etettek)
Az International Poultry Council szerint azok az országok lesznek versenyképes baromfihús-exportőrök, ahol alacsony a takarmányra kivetett vám és a munkabér, valamint kedvező a gazdasági környezet (Románia, Szerbia, Magyarország, Dél-Afrika, Brazília, Ukrajna, Argentína, Kína, USA, Mexikó, Thaiföld, Indonézia, Fülöp-szigetek, India, Egyiptom és Chile)!!!
0,00
0,20
0,40
0,60
0,80
1,00
1,20
1,40
1,60
1,80
2,00
Dél-Európa Nyugat-Európa Kelet-Európa Dél-Amerika
Forrás: McDonalds, 2010
A pecsenyecsirke előállításának, feldolgozásának költsége nemzetközi összehasonlításban (2010)
€/kg
Elsősorban a pecsenyecsirke-előállításban van költségelőnye Kelet-Európának (feldolgozásban kevésbé)
Oroszország 2011-től tervezi megtiltani a fagyasztott csirke importját arra hivatkozva, hogy csak hűtött baromfihús használható fel baromfitermékek előállításához (Oroszország európai és ázsiai része közötti szállítás is gyakran meghaladja a hűtött csirkére előírt 2 napos szavatossági időt): ez gyakorlatilag az USA és Brazília exportjának végét jelentené
EU: 2010 június 30 óta leadott élőcsirke tömeg legfeljebb 42 kg/m2 (UK terv: 39 kg/m2)
8
0
25
50
75
100
125
2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009
ezer
tonn
a
baromfihús export baromfihús import csirkehús export csirkehús import
EU: a magyar baromfihús külkereskedelmének alakulása
Forrás: KSH
Baromfihús: 131 ezer tonna export és 45 ezer tonna import; ebbőlcsirkehús: 37 ezer tonna export és 22 ezer tonna import pulykahús: 37 ezer tonna export és 8 ezer tonna import
Az exportpiacok megtartása mellett a belföldi értékesítésben az import aránya 12-ről 20%-ra nőtt
Versenyhátrányok a magyar baromfivertikumban
Genetika tíz évvel a hazai átlagos tartástechnológia előtt haladÁllategészségügyi problémák, hazai állomány magas szalmonella-fertőzöttsége (a problémával indokolt szembenézni)
Hitelfelvétel nehézsége: idegen tőke kamata még mindig nagyon magas
Fekete- és szürkegazdaság hátráltatja a koncentrációtIllegális húskereskedelem árversenye nehezíti a legális feldolgozók helyzetét
Vagyonvédelem növekvő költséget jelent
Hatósági díjak magasak (állatorvos, húsvizsgálat, stb.)
Elaprózódott feldolgozóipari struktúra, de néhány külföldi tulajdonoskivételével magyar kézben maradt, ugyanakkor az elavult technológiaés alacsony kapacitás-kihasználtság problémát jelent
9
A sertéshús világpiaci kilátásai
Forrás: OECD – FAO (2010; USDA (2010)
Termelés(2019)
Globális termelés: 108-ről 126 millió tonnára bővül 2019-ig (Kína, EU és USA részesedése 70%)
Globális kereskedelem 5,8-ról 6,3 millió tonnára nő 2019-ig (USA, EU és Kanada részesedése 75%)
Export(2019)
Import(2019)
Kanada2,2 m t
(2,2 m t)
USA 10,1m t
(11,0 m t)
EU-2722,4 m t
(23,6 m t)
Brazília3,1 m t
(3,6 m t)
Kína50 m t
(62 m t)
Kanada1,2 m t
(1,2 m t)
USA2,0 m t
(2,5 m t)
EU-271,3 m t
(1,3 m t)
Brazília0,6 m t
(1,1 m t)
Oroszor.0,4 m t
(0,1 m t)
Japán1,1 m t
(1,1 m t)
Korea0,5 m t
(0,6 m t)
Mexikó0,5 m t
(0,4 m t)
USA0,4 m t
(0,5 m t
Oroszor.2,2 m t
(2,8 m t)
Brazília és az USA versenyképességének javulása szembetűnőUSA versenyképességi előnyök miatt 6 millió malacot hoz be Kanadából EU nemzetközi versenyképessége csökken
10
EU: eltérő állatjóléti, környezetvédelmi és termelési szabályozás
Hollandia hagyományos előnye az olcsóbb takarmány (6-9 ct/kg vágott súly) Németországhoz, Dániához és Franciaországhoz viszonyítva csökken:ventillátoros levegőcsere: szagelszívás és ammónia összegyűjtése (3,3 €/hízó); trágyakezelés (7 €/hízó); termelés bővítésénél termelési jog díja: 500 €/koca és 170 €/hízó; 2013-ra 0,8 m2/hízó alapterület (EU: 0,65 m2, Németország: 0,75 m2), Albert Heijn szupermarket állatjóléti jelölés (=/>1 m2/hízó)
Dániában 2010 04.01.-ig az engedélyezett sertéslétszám a saját földterület nagyságához kötötték: magas földárhoz vezetett (40 000 €/ha); új szabályozás a földár drasztikus eséséhez vezetett; nitrát direktíva: 140 kg/ha, ventillátoros levegőcsere
Franciaországban a sertéshús termelői ára alacsonyabb a német árnál (5ct/kg vágott súly): ALDI és LIDL német sertéshúst árusít Franciaországban; német feldolgozók munkabér költsége alacsonyabb
Németországban az istállóépítési szabályozás szigorítása és a növekvő földbérleti díj csökkenti a sertéstartás versenyképességét: a takarmány felének saját termelésből kell származni
Magyarország: az élősertés és a sertéshús exportjának ésimportjának alakulása (2002-2010)
0
20000
40000
60000
80000
100000
120000
2000 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009
tonn
a
sertéshús export sertéshús import élősertés export élősertés import
Sertéshús export
Sertéshús import
Élősertés import: vágásra kerülő sertés 25%-a import
Élősertés export
Sertéshús 2009-ben: export 235 m €; import: 173 m € (volumen szaldója: 7 ezer tonna) + élősertés = nettó importForrás:Forrás: KSHKSH
11
Versenyhátrányok a magyar sertéshús vertikumbanSzervezetlen termékpálya (kocasüldőt gyakran a hizlalók állítják elő)
Heterogén genetikai alapok, kevés tenyésztő, kis állomány, kis szelekciós bázis
Környezetvédelmi előírások teljesítése – különösen recesszióban – versenyhátrányt okoz
Fogyasztói szokások országonként, régiónként eltérnek (több országban működő multinacionális cégek előnye)
Hagyományos termékek piaci részesedése, készítmények fogyasztása csökken
Kereskedelmi márkás termékek piaci részarányának további növekedése várható (feldolgozók haszna csökken)
Vágás, darabolás és készítménygyártás Magyarországon nem vagy ritkán válik szét
Gyenge logisztikai háttér
Elavult technológia, alacsony kapacitás-kihasználtság
Hatékonysági mutató: évi teljesítmény helyett életciklus teljesítmény: élve született malac: 80; választott malac (12% elhullás): 70; vágósertés (5% elhullás): 67; élősúly/kg (109 kg átlagsúly): 7,303 tonna a koca életteljesítménye alatt előállított húsmennyiség (Tonnes of meat per sow lifetime: (TMS;Előállított húsmennyiség/tonna takarmámy (Meat produced per tonne of feed: MTF): 325 kg
12
A marhahús világpiaci kilátásai
Termelés(2019)
Globális termelés: 66-ről 75 millió tonnára bővül 2019-ig (USA, Brazília, EU és Kína részesedése 55%)Globális kereskedelem 7,6-ról 8,6 millió tonnára nő 2019-ig (Brazília, Ausztrália, az USA és India részesedése 65%)Költséghatékonyság miatt a legelőről magasabb súllyal kerül hizlaldába a húsmarha (USA, Brazília)
Export(2019)
Import(2019)
Kanada1,5 m t
(1,6 m t)
USA11,5 m t
(12,0 m t)
EU-277,8 m t
(7,6 m t)
Brazília9,3 m t
(11,0 m t)
Kanada0,5 m t
(0,5 m t)
USA0,8 m t
(1,3 m t)
Brazília2,0 m t
(2,7 m t)
Oroszor.0,6 m t
(0,3 m t)
Japán0,7 m t
(0,7 m t)
Korea0,3 m t
(0,3 m t)
Mexikó0,3 m t
(0,3 m t)
USA1,3 m t
(1,5 m t)
EU-270,4 m t
(0,6 m t)
Ausztr.2,4 m t
(2,6 m t)
Új-Z.0,6 m t
(0,6 m t)
Ausztr.1,5 m t
(1,4 m t)
Új-Z.0,5 m t
(0,5 m t)
Arg.3,1 m t
(3,2 m t) Arg.0,6 m t
(0,5 m t)
Oroszor.1,8 m t
(2,5 m t)
Kína 5,9 m t
(6,7 m t)
EU-Brazília között ú
j megállapodás:
állatok jelölése, nyomon követhetősége
Forrás: OECD – FAO (2010; USDA (2010)
gyenge genetikagyenge genetikakevés gyepterületkevés gyepterület Száj- és körömfájás!
530208
244
343
281
46
5681
50-100100-150150-200200-300
300-400
400-500
> 500
Kereskedelem: 1000 t
Piros nyíl: csökkenő kereskedelem (n+1)Fekete nyíl: nincs jelentős változásKék nyíl: növekvő kereskedelem (n+1): Dél-Amerika és Európa között; Óceánia és Észak-Amerika között
40
55
20164
103
307 91
468
270
48090
118
57
126 131
75
35
28
67
70
121858
24
160
177
107 203
Nettó importőr
Nettó exportőr
A marhahús nemzetközi kereskedelmének alakulása (2008)2008: globális kereskedelem 6-7 millió tonna
Forrás: Gira, 2009
13
0
10
20
30
40
2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009
ezer
ton
na
Élő marha export Marhahús export Élő marha import Marhahús import
A magyar élőmarha és marhahús külkereskedelmének alakulása (2003-2009)
Forrás: KSH
Az élőmarha-export célországai: Görögország, Ausztria, Horvátország, Olaszország Hollandia, Oroszország
EU: marhahús piaci helyzeteA marhahús iránti kereslet rövidtávon csökken a világgazdasági válság hatására
– Húsfogyasztás csökken (termelés + import csökken)– A kereslet a darált hús javára változott (a bélszín és karaj kárára)– Csökkenő éttermi étkezés (otthoni étkezés aránya nő)
A marhahús-előállítás valószínűleg tovább csökken– Tejpiaci válság: tehénállomány csökken– Versenyképesség csökken: a marhahús-előállításban hiányzik a hosszú távú bizalom szintű
EU/USA megállapodás a hormonkezelt marhahús vitájában– EU vámcsökkentése az USA-ból származó növekvő „hormonmentes” marhahús importra – De továbbra is érzékeny téma Észak-Amerika termelési rendszere: állatjólét hízlalásnál
Egyre több vita várható a környezetvédelemről és az élelmiszer-termelés fenntarthatóságáról
14
Magyarország: versenyhátrányok a marhahús-előállításban
A hazai minőségi marhahús értékesítési ára nagymértékben az exportpiacok függvénye, ezért az ágazati szereplők kiszolgáltatottsága viszonylag nagy
A hazai marhahústermelés több mint 50%-át a tejhasznosításból származó selejt tehenek adják, a jövőben célszerű a magyar tarka és húsmarha fajták létszámának növelése
A Minőségi Marhahús Program választási lehetőséget adhat a magyar fogyasztóknak, amihez elengedhetetlen a kiegyensúlyozott minőségű végtermék folyamatos előállítása
A marhahús felhasználási lehetőségeinek (magasabb szintű feldolgozott termékek, pácolt termékek stb.) bővítésére és a kereskedelem aktív tájékoztató és promóciós tevékenységére van szükség
Amennyiben az előző pontokban leírtak nem történnek meg, akkor a vágómarhatartás jelentősége a jövőben Magyarországon csökkenni fog, húshasznú vágómarhák továbbra is a külpiacokon kerülnek értékesítésre
A húsmarhatartás feltétele a saját gyepterület (legeltetés és kaszálás) és a lelkiismeretes „állomány-menedzsment”
15
Dr. G. Dorfner, AG 4a, März 2007 [29]
Tejtermelés – önellátottság a legtöbb országban 100% alatt
EU-27 146 m t
(151 m t)
Új-Z/AUSZ 26 m t
(30 m t)
USA85 m t
(95 m t)
INDIA111 m t
(134 m t)bivalytej 60%
KÍNA37 m t
(57 m t)
xx= termelés mennyisége: millió t
2009-ban és (2019-ban)
ARG/BRA 40 m t
(50 m t)
Világ ~ 701 m t
(847 m t)
Önellátottsági szint (%)
Többlet
Deficit
Termelés/többlet/deficit és önellátottság alakulása tejtermékeknél
Globális termelés: 701-ról 847 millió tonnára bővül 2019-ig (EU, India, USA és Kína részesedése 60%)Globális kereskedelem: termelés 5-6%-a tejegyenértékben kifejezve (Új-Zéland, EU, Ausztrália és az USA részesedése 70%)
Nettó Nettó expexp.: vaj és s. tejpor.: vaj és s. tejpor
Nettó Nettó expexp.: .: zszs. tejpor. tejporNettó Nettó impimp.: vaj, sajt és s. tejpor.: vaj, sajt és s. tejporDe alacsony a fogyasztásDe alacsony a fogyasztás
Forrás: OECD – FAO (2010; USDA (2010)
EU tejpiac: árvolatilitás és árstabilitás
30
Forrás: Európai Bizottság
EU tejkvóta kihasználása 2008/2009 és 2009/2010-ben csupán 95% körül alakult
A tejpiaci válság oka a tejtermék iránti kereslet visszaesése, nem a többlettermelés
EU-ban a nyerstej 60%-át termelői tulajdonú szövetkezet dolgozza fel
Javaslatok: termelői csoport erősítése; transzparens szerződés és transzparens ár
Makrogazdasági szinten: áringadozás csökkentése az összes piaci szereplő számára
Vámvédelem + termelési kvóta/kínálatszabályozás+intézményi árak
Mikrogazdasági szint: áringadozás hatásának, veszteség csökkentése vállalat szinten
Előszállítási ügylet+határidős és opciós ügylet
Németország sovány tejporra és vajra 2010 május 31-én bevezette a határidős ügyletet (Frankfurt)
A határidős ügylet nem stabilizálja az árakat, de korlátozza az egyéni árkockázatot!
Vajon az USA példája alapján kiépíthető ez az infrastruktúra az EU-ban
Kinek a felelőssége mellett és kinek a bevonásával (feldolgozók és/vagy termelők)
Európai Bizottság? De az információ legyen transzparens, független és megbízható!
16
Példa: A FrieslandCampina esetében a tejvalorizáció részleg(Milk Valorization and Allocation: MVA)
A FrieslandCampina erőssége a tudás és tapasztalatA FrieslandCampina célja a legnagyobb tejvalorizáció“
Az MVA (tej valorizáció & allokáció) felel• >10 mrd kg nyerstej kibocsátás allokációjáért• > €500 millió euró érékű tejpor és tej beszerzéséért
(termelés, vagy vétel vagy eladás) információ gyűjtésére, feldolgozására és előrejelzésére alapozott lineáris modellezésselneáris modellezéssel
Az MVA felel a tisztességes, transzparens és objektív döntésekért és különböző szcenárió fejlesztéséért
A tejpiaci információk elemzéséért felelős részleg kiemelt szerepet játszik az előrejelzések kidolgozásában, az előrejelzésben (kínálat,kereslet, a tejpiac változása, stb)
FrieslandCampina“többet hoz ki
a tejből”
Modellezés, Előrejelzés,
Kommunikáció
Tisztességes,Transzparens,
Objektív
MVA felelőssége
Forrás: FrieslandCampina, 2009
EU: tejtermelés alakulásaA kereslet és kínálat egyensúlya megbomlott: a tejkvóta fokozatos leépítése középtávon a termelői árak csökkenését és a termelés szerény mértékű növekedését eredményezi
A tejtermékek iránti kereslet csökkenése alacsony termelői árakhoz és a tejtermelés további visszaeséséhez vezet
Megoldási lehetőség?A tejpiac volatilitása: a kereslet növekedésével megszűnik a tartósan alacsony árKvótaemelés korlátozása: rövidtávon nincs hatása, középtávon a kereslet növekedése nagyobb támogatást jelent a tejtermelő gazdáknak mint az árcsökkenés kompenzálásaA határidős ügyletek nem stabilizálják a tejpiacot, de csökkenti a gazdák árkockázatát: az EU-ban hiányzik a tejtermékek határidős ügyletének a struktúrájaÁrvolatilitás és FrieslandCampina: tejvalorizáció több tejtermék és régió vonatkozásában (termelni vagy vásárolni)
32
17
59 42 20 41
156 151
224
163
-209
-332-324-360
-262
-95
-33
132146
-169
-100-106-54
-14,6
173205
-400
-300
-200
-100
0
100
200
300
2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009
folyadék tej tejtermékek összesen
Magyarország: nettó külkereskedelmi pozíció(tartalmazza a feldolgozott termékeket is, nyersanyag-egyenértékre átszámítva)
millió tmillió t
Magyarország: versenyhátrányok a tejvertikumban
Elavult feldolgozóipari technológia, alacsony kapacitás-kihasználtság
Kisebb feldolgozók egyre gyengébb pozícióba kerülnek
Nincs törekvés a feldolgozók között a racionális munkamegosztásra
Termelői összefogás hiánya az inputköltségek csökkentésére
Az átlagos fehérje- és zsírtartalom viszonylag alacsony
Földrajzi hátrány
Intenzív gyepgazdálkodás és alacsony költségű legeltetés hiánya, drágább intenzív tartás
Regionális feldolgozó mozgásteret adna keresekelemmel szemben
Drágább fehérjeforrásokDrágább export harmadik országokba Kevés csapadék, intenzív tartás
18