AJÁNLAT GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYÉNEK...Káosz, bizonytalanság és súlyos pénztelenség jellemzi a megyei oktatási és önkormányzati rendszert is. A megyei kormányhivatali,

1

AJÁNLAT GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYÉNEK

AJÁNLAT A MEGYÉNEK

(Vitairat 1.0)

AZ MSZP NYUGAT-MAGYARORSZÁG PROGRAMJÁNAK GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI FEJEZETE

2013. április 12.

2


ELŐSZÓ A Győr-Moson-Sopron megye az előző szocialista kormányzati ciklusokban megalapozott, illetve megvalósított fejlesztéseknek köszönhetően ma még jelentős szerepet játszik az ország gazdaságában. Gazdasági mutatói – Budapest után – szinte valamennyi területen a legkedvezőbbek. A Nyugat-dunántúli régió teljesítményének közel felét adja, és az egy főre jutó GDP-t tekintve a nemzeti összevetésben már másfélszeresen haladja meg a vidéki átlagot. Ez köszönhető az „elmúlt nyolc évben” országos összehasonlításban is kiemelkedő színvonalúvá vált megyei közoktatásnak is. A „nyolcéves” szocialista kormányzás időszakában soha nem látott mértékű fejlődés jellemezte a megyét. Utak, utcák újultak meg, rengeteg helyen épült új bölcsőde és óvoda. Megújultak megyénk általános és középiskolái, valamint egyetemei is. Az ipari parkok telepítésének, valamint a kis- és közepes vállalkozások támogatásának köszönhetően a munkanélküliség jóval az országos átlag alá csökkent. A több ezer társasház energetikai felújítása nemcsak több milliárdos biztos megrendelést jelentett a megyei vállalkozások számára, de több ezer, megyénkben élő család rezsiköltségeit is csökkentette havonta 25-30 százalékkal. A turisztikai fejlesztések következtében egyre többen választották megyénket aktív pihenésük helyszínéül. Az ehhez szükséges szálláshelyfejlesztések és kerékpárút-építések a 2006-2010-es kormányzati ciklus végére befejeződtek, és ma már mind Szlovákia, mind Ausztria elérhető kerékpárúton megyénk nagyvárosaiból. Új és kiemelkedő jelentőségű attrakciók (például Pannonhalmi Apátság fejlesztése, Futura) kerültek támogatásra, miközben megoldódni látszódtak olyan évtizedes problémák is, mint például a Szigetköz rehabilitációja. A mostani kormányzati ciklust megelőző „nyolc évben” még a legapróbb településeknek is lehetőségük nyílt a fejlődésre. Így több tucat megyei faluban újultak meg a főterek, a templomok és a kulturális intézmények. Sor került a megyei közintézmények, valamint a tömegközlekedés akadálymentesítésére is, ráadásul a jó minőségű, jól szervezett és a helyi gyártási kapacitásokra alapozott, környezetbarát tömegközlekedésnek köszönhetően a megye minden települése elérhetővé vált. A Fidesz kormányzása azonban veszélybe sodorta ezt a fejlődést. A rossz és szakmaiatlan jobboldali politika következtében megszűnőben megyénk jó léte és jólléte. A hibás gazdaságpolitika és az ágazati különadók egyre nagyobb terhet jelentenek nemcsak a családok, de a működő tőke számára is. A beruházások és fejlesztések ennek következtében leálltak. Beigazolódni látszik az örök igazság: működő tőke nélkül nincsenek beruházások, beruházások nélkül pedig nincsenek munkahelyek. Így mára jelentős mértékben nőtt a munkanélküliség megyénkben, és olyan, eddig ismeretlen folyamatokkal kellett a megye lakosságának megismerkednie, mint a folyamatos gyárbezárások, csődközeli helyzetek. A Fidesz rossz politikája miatt az elmúlt években több ezer megyei család helyzete, biztos munkahelye vált bizonytalanná. Káosz, bizonytalanság és súlyos pénztelenség jellemzi a megyei oktatási és önkormányzati rendszert is. A megyei kormányhivatali, a járási és a tankerületi rendszer csődöt mondott, a hatalmas mértékű forráselvonások miatt pedig megyénk közepes és kistelepülései ma kénytelenek tartalékaikat felélni, miközben fejlesztésre, felújításra és sok esetben fenntartásra már nem marad pénzük.

3


A 2010-es kormányváltást követően leálltak a turisztikai fejlesztések, az út és utcafelújítások, a megújuló energiákra alapozó programok, vonat- és buszjáratok szűntek meg, és az elmúlt három évben nem történt semmilyen előrelépés például Szigetköz ügyében sem. Új fejlesztések nincsenek, a Fidesz helyi politikusai csak azokat a szalagokat tudják átvágni, amelyek még a szocialista kormányzati ciklusban indultak el. A megyei bérek csökkennek, munkahelyek szűnnek meg, és napról napra nehezebbé válik az élet minden megyei család, minden megyei vállalkozás, oktatási intézmény, önkormányzat számára. A Fidesz megyei politikájának köszönhetően szűkebb otthonunkban is fontosabbá vált a politikai kapcsolat, mint a szakmaiság. Így kerültek pártemberek kinevezésre megyénk több kórházának élére, valamint ugyanilyen pártfunkcionáriusok vezetik a fontosabb hivatalokat is. Egyre inkább az elvbaráti körnek osztogató és az előszobázó, kijáró „demokrácia” veszi át a vezető szerepet a fontosabb döntések meghozatala során. Így a megyei civil szervezetek is a lét és nem lét határán táncolnak. A Fidesz politikája zsákutca. Mi hiszünk abban, hogy van esély a változásra, a változtatásra. A 2014-es választásokat egy évvel megelőzően azért hozzuk nyilvánosságra vitairatunkat, hogy jelezzük: még nincs késő. Megyénk még visszatérhet arra a fejlődési pályára, ahol tartottunk 2010-ben. Javaslatainkat öt pillérre:

� a bizalom és kiszámíthatóság visszaállítására; � a mindennapi létbiztonság megteremtésére és az életminőség javítására; � a fenntartható, harmonikus és folyamatos fejlődés gondolatára; � a kulturális, a természeti és az épített értékeink, valamint hagyományaink megóvására; � és a közös értékteremtés gazdasági modelljére

helyezzük. Olyan ajánlatot fogalmaztunk meg Győr-Moson-Sopron megyének, amelynek középpontjában a megyei lakosság, a gazdaság, a munkahelyek megőrzése, teremtése és a jövedelemszerző képesség áll. Ajánlatunk egyúttal a nyugodt, kiszámítható és biztonságos mindennapi élet lehetőségét is kínálja. Ajánlatunkat, véleményünket közös dolgainkról bárki könnyen elérheti, és megoszthatja velünk észrevételeit is. Javaslatainkhoz a választásokra való közös felkészülés jegyében partnereket, szövetségeseket keresünk Győr-Moson-Sopron megyében! Legyen szó demokratikus ellenzéki szervezetekről, akár gazdasági szereplőkről, akár civil, szakmai és érdekvédelmi szervezetekről, vagy egyszerű, hétköznapi emberekről, hiszen az egyre mélyülő gazdasági, politikai, demokratikus és társadalmi válság kezelése és megyénk fejlődése érdekében, az Orbán-rendszer és Fidesz leváltása közös érdekünk.

Magyar Szocialista Párt

Győr-Moson-Sopron Megyei Területi Szövetsége

4


TARTALOM

HELYZETÉRTÉKELÉS .......................................................................... 5

ÁGAZATI PROGRAMRÉSZEK ................................................................ 10

Gazdaság, innováció ....................................................................... 10

Humán erőforrás fejlesztése .............................................................. 12

Közlekedés ................................................................................... 15

Turizmus ..................................................................................... 17

Környezet, energia ......................................................................... 19

Természetvédelem ......................................................................... 20

Településhálózat, térségi együttműködések ........................................... 21

TERÜLETI PROGRAMOK ..................................................................... 22

Győr és térsége ............................................................................. 22

Sopron és térsége ........................................................................... 23

Mosonmagyaróvár és térsége ............................................................. 26

Rábaköz-Hanság (Csorna-Kapuvár) ....................................................... 28

5


HELYZETÉRTÉKELÉS Győr-Moson-Sopron megye földrajzi elhelyezkedése geopolitikai és gazdasági szempontból rendkívül kedvező. Az európai magtérséghez közvetlenül kapcsolódó új fejlődési vonalak mentén fekszik, amelyek közül a legfontosabb, hogy a Bécs-Pozsony-Budapest háromszög központjában található. Győr-Moson-Sopron megyét hét statisztikai kistérség és 182 település alkotja, 9 város és 173 község. A városok közül kettő – Győr és Sopron – megyei jogú város. A megye településhálózata nem elaprózott, ugyanakkor megosztott. A közlekedési tengely mentén elhelyezkedő települések felértékelődtek, az országhatár menti fekvés új dimenziókat kapott. Az egyes városok népességének mérsékelt fogyása és a különösen Győr környékén erős szuburbanizációs folyamatok ellenére a megye urbanizációs szintje emelkedett. A kedvező földrajzi elhelyezkedés, a viszonylag képzett munkaerő jelentős külföldi beruházásokat vonzott a térségbe. A külföldi vállalkozók Győr-Moson-Sopron megyét (a főváros és Pest megye után) előnyben részesítették az ország más területeivel szemben, befektetéseik jelentős hányadát itt valósították meg. Győr-Moson-Sopron megyében a külföldi tőke döntő része a feldolgozóiparba áramlott. A megye jelentős szerepet játszik az ország gazdaságában. Gazdasági mutatói – Budapest után – szinte valamennyi területen a legkedvezőbbek. A Nyugat-dunántúli régió teljesítményének közel felét adja, és nemzeti szinten is növelte a részarányát. A fajlagos teljesítményt (egy főre jutó GDP) tekintve a megye duplájára növelte a relatív pozícióját a régión belül, míg nemzeti összevetésben már másfélszeresen haladja meg a vidéki átlagot. A külföldi tőke vonzásában Győr-Moson-Sopron megye kitüntetett helyet foglal el, mivel Budapest és Pest megye után itt található a legtöbb külföldi érdekeltségű vállalat. Győr, Sopron és Mosonmagyaróvár hagyományosan fejlett ipari központok, melyek túlsúlya máig érvényesül. Igaz, ezt a képet néhány, a múltban kevésbé jelentős ipari hagyományokkal, vagy ipari hagyományok nélküli település vidéki szinten nagy léptékű, alapvetően a külföldi tőke befektetéseiből származó iparfejlődése színesíti, mint például Dunakiliti, Gönyű, Jánossomorja, Kunsziget, Lövő, Sopronkövesd, Mosonszolnok. A gazdasági térszerkezet egészét tekintve az elmúlt másfél évtizedben alapvetően pozitívnak mondható folyamatok Győr-Moson-Sopron megyén belül sem egyenletesen jelentkeztek. Voltak térségek, amelyek fejlődése jóval erősebb és gyorsabb volt, míg más területek a megyén belül kevésbé tudtak profitálni a kedvező tendenciákból. A 90-es években, különösen a külföldi működő tőke beáramlásának köszönhetően

Gazdaság

6


elsősorban a megyeszékhely és az osztrák határhoz közel eső területek, valamint az M1-es autópálya mentén fekvő települések alkották a dinamikusan fejlődő térségek csoportját. Így a Győri, a Mosonmagyaróvári és a Soproni kistérség, amelyek egyben a három legnagyobb várost is jelentik, míg a fő közlekedési útvonalaktól egy kicsit távolabb fekvő területek, Csorna, Kapuvár, valamint Tét és Pannonhalma vonzáskörzete inkább csak a felzárkózó kistérségek csoportjához tartozott. A megye iparszerkezetében az elmúlt két évtizedben jelentős változások játszódtak le. A térség egyes, korábban hagyományosnak számító iparágai – élelmiszer-, könnyűipar, textilipar – leértékelődtek, és folyamatosan veszítettek szerepükből, míg az ugyancsak évszázados hagyománnyal rendelkező gépipar, a 90-es évtized elején, a keleti piacok összeomlása után megtorpant, majd elsősorban az Audi és más multinacionális befektetők megjelenésével fokozatosan megújult. A gépiparon belül egyértelműen a járműalkatrész-gyártás a legfontosabb iparág ma a megyében, de köszönhetően a tőkeberuházásoknak, olyan új iparágak is megjelentek a megyében, amelyeknek azelőtt kevésbé volt hagyományuk (pl. elektronikai ipar, informatika). Győr-Moson-Sopron megyében – felismerve a magasabb hozzáadott értékű tevékenységek és a tudásalapú vállalkozások fejlesztésének jelentőségét - minden nagyvárosban kialakításra került egy-egy vállalati inkubátor funkciókat is ellátó innovációs és technológiai központ. Ezen beruházások nagy része a Horn-kormány, illetve az előző szocialista kormányok idejére esett. A kutatás-fejlesztés mutatói a jelentősnek látszó változások ellenére a megye relatív pozíciója mind a régióban, mind országosan romlott. A felsőoktatásban tanulók számát tekintve viszont éppen fordított a helyzet. A régión belüli koncentráció tovább folytatódott. Győr, Mosonmagyaróvár és Sopron felsőoktatási intézményeiben tanulók száma megduplázódott, és a Nyugat-dunántúli régióban tanulók közel 70%-ka Győr-Moson-Sopron megyében hallgató. A megye az országos részesedését is növelni tudta. Az igen kedvezőtlen adottságokkal és hiányos K+F kapacitásokkal rendelkező Nyugat-dunántúli régión belül Győr-Moson-Sopron helyzete viszonylag kedvező, legalábbis a régió másik két megyéjével összehasonlítva, hiszen a Nyugat-Dunántúl kutatás-fejlesztési kapacitásainak több mint kétharmada a megyében található. Ennek a régión belüli erőteljes koncentrációnak az az oka, hogy itt található a régió mindkét meghatározó egyetemi központja (Széchenyi István Egyetem, Nyugat-magyarországi Egyetem), amelyek a gazdasági szférára a legnagyobb hatást képesek gyakorolni. Ugyanakkor Győr-Moson-Sopron megye még mindig szerényebb K+F potenciállal rendelkezik, mint a legfontosabb egyetemi campusokat maguknak tudó megyék. A meglévő ágazati koncentráció alapján jelentkező vállalati igények, illetve a

Kutatás-fejlesztés

7


felsőoktatási kompetenciák mentén Győrben az autóipar, Sopronban a környezeti témák, a faipar köré szerveződött kutatás-fejlesztési központ. Győr-Moson-Sopron megyében az elmúlt évtizedben az aktivitási ráta folyamatos csökkenésének lehetünk tanúi, bár még így is meghaladja a megye az országos átlagot. A megye munkanélküliségi rátája tartósan az országos (és régiós) átlag felett helyezkedik el. Ugyanakkor a megye tekintetében nagyon jellemző a munkaerő bevándorlás, ezen munkaerő egy része a szomszédos Ausztriában keres és talál munkát. A középfokú oktatás színvonala országos összehasonlításban is kiemelkedő. Az országos kompetenciamérések eredményei alapján a megyék között Győr-Moson-Sopron előkelő helyet foglal el. A korábban preferált szakmunkásképzés folyamatosan veszített súlyából a 90-es évek elejétől kezdve 2000-ig. 2000-től 2002-ig kis mértékű növekedést, 2002-től pedig újra csökkenést regisztrálhattunk. Nehezedtek a szakmunkásképzés feltételei is, a nagy iparvállalatok megszűnésével és az oktatásból való kivonulásukkal a gyakorlati képzés helyszínei is megszűntek; ennek kapcsán előtérbe került a kisipar, a magánkereskedelem szerepe, melynek keretében viszont a tanulóktól, illetve családjuktól is komoly anyagi hozzájárulást igényel a szakképzés gyakorlati megvalósulásának oldala. A meglévő gyakorlati képzések helyszínei sem felelnek meg a munkaerő-piaci elvárásoknak. A szakiskolai képzés erősen koncentrálódik a megyeszékhelyre, a tanulók döntő többsége Győrött tanul. A megye gazdag természeti örökséggel bír, az országos jelentőségű védett területek 5,5%-a található, itt magában foglalva a Fertő-Hanság Nemzeti Parkot, a Soproni és a Sokorói Natúr-parkot, valamint a Szigetközi és a Pannonhalmi tájvédelmi körzetet. A Sokoró kivételével mindegyik természetvédelmi terület a határ mentén helyezkedik el, működő, illetve potenciális határ menti együttműködés keretében. A Fertő-tó teljes területe a Világörökség része kultúrtáj kategóriában. Ugyanakkor egy helyben jár a Szigetköz magasabb szintű, határ menti együttműködés keretében megvalósuló természetvédelmének kialakítása, legyen az szervezeti formáját tekintve natúrpark vagy nemzeti park. A megye hagyományos, szénhidrogén alapú energiahordozókban és ásványi anyagokban szegény, viszont hazai kitekintésben a megújuló energiák legjobb területeit találjuk itt. Gazdasági szempontból – a Nyugat-dunántúli régió egészéhez hasonlóan – a Győr-Moson-Sopron megye legfontosabb természeti kincse a termál- és gyógyvíz-készlet, amely a megyében bőséges és viszonylag egyenletes területi eloszlásban található. A megyében két világörökségi listán szereplő táji, illetve építészeti-történelmi örökség található: a Fertő-táj, valamint az ezeréves Pannonhalmi Szent-Benedek rendi főapátság. Nemzeti és történelmi-kulturális hagyományait tekintve határon átnyúló jelentőségű építészeti

Foglalkoztatás

Oktatás

Táji, természeti

és épített örökség

8


örökség a Fertődi kastély (Esterházy család, Haydn zenei hagyatéka), valamint a három volt megyeszékhely történelmi belvárosai, annak építészeti és egyéb értékeivel együtt. Sopron és Győr – a fővárost követően – hazánk műemlékekben két leggazdagabb városa, de további településeken is található számos kiemelt jelentőségű építészeti érték (Lébény, Hédervár, Mosonmagyaróvár, Mihályi, Nagycenk, Fertőrákos stb.). A megye turizmusát, turisztikai kínálatát elsősorban természeti értékei, illetve kulturális és építészeti örökségei, valamint földrajzi fekvése határozzák meg. Ez utóbbi kapcsán jelentős az átutazó turizmus és - ugyan folyamatosan csökkenő tendenciával - a bevásárló turizmus. A megyének négy meghatározó turisztikai térsége van, ebből kettő: a Pannonhalmi Apátság és a Fertő-táj a világörökség része, míg a Mosonmagyaróvártól Győrig terjedő Szigetköz, valamint Sopron és környéke országos jelentőséggel bír. A fenti térségek közül Fertő-tó vidékének van a legnagyobb gazdasági súlya, míg Pannonhalma alapvetően az egy napos kirándulások célpontja, illetve az itt található szállás-férőhelyek száma is lényegesen kevesebb a Sopron-Fertő térségnél. A szálláshelyek forgalma alapján a szezonalitás erős, július és augusztus a legfrekventáltabb hónapok, a vendégek száma a nyári hónapokban mintegy csaknem kétszer annyi, mint a télen hónapokban. A megye az ország északnyugati határterületén fekszik, északról Szlovákiával, nyugatról Ausztriával határos. Hazánk nyugat-európai közlekedési kapuja, hiszen a legjelentősebb közúti, vasúti, vízi áramlási tengelyek itt lépnek be az országba, és haladnak keresztül területén. A megyét kettő úgynevezett Helsinki közlekedési folyosó érinti: az egyik a IV. számú páneurópai közlekedési folyosó, mely Európa nyugati felét köti össze a Balkánnal, a másik a VII. számú, mely a Duna folyam vízi útját jelöli. A megye közlekedésföldrajzi szerepét éppen ezen folyosók általi érintettsége értékeli fel, ugyanakkor ezen közlekedési folyosók nem szolgálják ki az észak-déli irányú, dinamikusan fejlődő áramlási útvonalakat. A Nyugat-dunántúli régiót alkotó megyék felé (Vas, Zala) alacsony szintű, nem elégséges kiépítettségű közlekedési kapcsolatokkal bír. Ezért hiányzik egy markáns, észak-déli irányú közlekedési folyosó, az M9 és M86 gyorsforgalmi utak és egy minőségi vasútvonal, mely mind a régió belső kohéziója tekintetében, mind pedig az adriai relációban kiemelt jelentőségű. Az országos közutak hossza tekintetében megállapítható, hogy a megye területi arányához (4,5%) képest magasabb a részesedése (5,6%). Az országos átlagot meghaladó útsűrűség is ezt jelzi, viszont az utak állapota az elmúlt években jelentősen leromlott, mely leromlás sok esetben a közlekedés biztonságát veszélyezteti.

Turizmus

Közlekedés

9


A megyében több fontos vasúti csomópont (Győr, Sopron, Csorna, Hegyeshalom) is található, melyek az észak-déli és kelet-nyugati irányok gyűjtő-elosztó állomásai. A vidéki repülőterek elmúlt években történt kiemelt fejlesztéseinek egyik sikeres példája a péri repülőtér komplex fejlesztése (szilárd burkolatú pálya, utasforgalmi épület stb.), mely révén a térség bekapcsolódhatott a nemzetközi légi forgalomba. A páneurópai közlekedési folyosók egyike (VII. sz.) a Duna folyam, az Európát átszelő Duna-Majna-Rajna víziút része. E téren a megye - a Duna általi érintettsége okán – elsősorban a Győr-Gönyű Országos Közforgalmú Kikötő Intermodális Központ fejlesztése révén juthat szerephez A szél- és napenergia hasznosítása terén kimondható, hogy a legalkalmasabb területek a Dunántúl északi részén vannak, ezen belül Győr-Moson-Sopron megye csaknem teljes területe, majd ezt követi a Közép-Dunántúli Régió. Az évi átlagos szélerősséget tekintve szélerőművek telepítésére a soproni térség Magyarországon a legalkalmasabb, ennek ellenére szinte nem rendelkezik szélerőművel.

10


ÁGAZATI PROGRAMRÉSZEK

Gazdaság, innováció

• A nemzetközi és a belföldi erőforrások mobilizálása érdekében a helyi befektetés-ösztönzési tevékenységek fejlesztése.

• A legfontosabb feladat a kiszámítható és nyugodt gazdasági környezet megteremtése, a gazdasági szereplők az országba és a régióba vetett bizalmának visszaszerzése.

• A megyében meglévő telephelyi infrastruktúrák bővítése, az ipari parkok szolgáltatásainak további fejlesztése, kistérségi központokban vállalkozói inkubátorok működtetése.

• A regionális klaszterekhez, kulcságazatokhoz kapcsolódó K+F és innovációs kapacitásának bővítése.

• A vállalkozások innovációs tevékenységének javítása és támogatása.

• KKV-k versenyképességének javítása, új vállalkozások indításának ösztönzése, beszállítói részarányuk jelentős növelése.

• IKT alkalmazás elterjesztése a vállalkozásoknál és az üzleti környezetben.

• Aktív befektetés-ösztönzési tevékenység, erőteljes marketing, a regionális telephelykínálat kommunikációjának megszervezése további külföldi és hazai befektetések érdekében.

• Gyors reagálású befektetési alap létrehozása, mely az új befektetéseket, befektetőket támogatja. Gyors döntéssel és finanszírozói garanciával.

• A megye két egyetemi központjának ipari parkjaiban (Győr és Sopron) az innovációs és technológiai szolgáltatásoknak már helyet adó technológiai inkubátorok továbbfejlesztése, technológiai szolgáltatásaik bővítése, a meglévő és tervezett egyetemi kompetenciákkal összhangban.

• A kistérségi központokban, ahol lehetséges, az ipari parkokhoz kapcsolódva, kezdő vállalkozásoknak működésük első néhány évében kedvező feltételeket biztosítani képes nonprofit szervetek által üzemeltett vállalkozói inkubátorházak létrehozása és alapszolgáltatásaik megteremtése.

• A már megtelt, illetve hamarosan megtelő ipari parkok esetében a rendelkezésre álló területek bővítése és ipari termeléshez szükséges infrastruktúrával való ellátása.

• Az ipari park címmel nem rendelkező kisebb településeken a település szempontjából, egy-egy komolyabb befektetés megvalósulása

Célok

Főbb

intézkedések

11


érdekében támogatni kell azon új telephelyek műszaki infrastruktúrával való ellátását.

• Ugyancsak támogatandó az ipari parkkal rendelkező települések esetében az azon kívüli, már meglévő barnamezős területek rehabilitációja, korszerű műszaki infrastruktúrával való ellátása.

• A gazdasági szférán belüli, valamint a vállalkozások és a nonprofit szféra közötti technológiai transzfer szolgáltatások nyújtása a klaszterekhez kapcsolódva.

• A vállalati hálózatok létrejöttének ösztönzése a klaszter által képviselt ágazatban közös pályázatok előkészítésében, megvalósításában való közreműködéssel.

• Partnerkapcsolatok kiépítése hasonló ágazatban működő külföldi klaszter szervezetekkel.

• A klaszterekhez kapcsolódó kulcságazatokban működő vállalkozások közös eszközbeszerzések támogatása a vállalati együttműködések elősegítése érdekében.

• 2014 – 2020 közötti Európai Uniós gazdaságfejlesztési források keretében vissza nem térítendő támogatások alkalmazása.

• 2014 – 2020 közötti Európai Uniós gazdaságfejlesztési források keretében támogatott hitelkonstrukciók.

• 2014-2020 közötti Európai Uniós gazdaságfejlesztési források keretében közvetett támogatási formák alkalmazása.

• Hitelgarancia programok.

Finanszírozás

forrásai

12


Humán erőforrás fejlesztése

• A népesség képzettségének folyamatos és további emelése, nyelvtudásának, informatikai tudásának javítása, bővítése nemcsak iskolai rendszerű képzés keretében, hanem az egy életen át való tanulás lehetőségeinek megteremtése révén is.

• Valódi és használható szaktudással rendelkező közép- és felsőfokú végzettségű szakemberek képzése.

• A gazdaság folyamatosan változó igényeinek, szükségleteinek megfelelően a szakképzés és intézményrendszerének megújítása, a szakképző intézmények átvilágítása.

• A felnőttképzés kiszélesítése, az át- és továbbképzés lehetőségeinek a megye minden területén való elérésének biztosítása, ezáltal a munkaerőpiaci esélyek növelése.

• A fokozatosan idősödő lakosság egészségügyi és szociális ellátási kapacitásának növelése, gondozási hálózat kiépítése, különös hangsúlyt fektetve a megye periférikusabb helyzetű térségeire.

• A lakosság egészségi és mentális állapotának javítása.

• A civil szervezetek feladatvállalásának további erősítése, hangsúlyozottan az egészségügyi, szociális szolgáltatások és az oktatás, képzés terén.

• Elsősorban kistelepüléseken a közösségi (benne a nemzetiségi) rendezvények támogatása.

• A kulturális tőke, valamint a helyi és megyei identitás fejlesztése a társadalmi kohézió és a kreativitás erősítése érdekében.

• A gazdasági, innovációs központoktól távol eső térségekben a vállalkozóvá válás és az önfoglalkoztatás erősítése, a helyi adottságok és lehetőségek jobb kihasználásával, valamint korszerű foglalkoztatást ösztönző szolgáltatások segítségével (gazdaságfejlesztési szereplőkkel szoros együttműködésben).

• Mobilitás ösztönzése (az ingázás költségeihez nyújtott támogatással a munkába járás feltételeinek javításával, a rugalmas idejű foglalkoztatás elterjesztésével).

• A munkaerőpiaci elvárásokhoz rugalmasan alkalmazkodó szakképzési- és felnőttképzési rendszer, a képzésekhez való hozzáférés javítása.

• A gyakorlati képzőhelyek infrastruktúrájának fejlesztése, vállalkozások ösztönzése a gyakorlati hellyé válásban.

• Családsegítő szolgálatok vagy egyéb nonprofit szervezetek támogatása a munkaerőpiacról tartósan kiszorult emberek aktivizálásának segítésében.

Célok

Tervezett

intézkedések

13


• Új bölcsődék kialakítása, a meglévők korszerűsítése, hozzáférésük minél szélesebb körű biztosítása.

• Családbarát munkahelyek kialakítása, az otthon végezhető bedolgozói munkahelyek kialakításának támogatása.

• Hospice szolgálatok infrastrukturális fejlesztése annak érdekében, hogy az ellátásra szorulók otthoni gondozása ne akadályozza a nők munkaerőpiacra történő visszatérését.

• Pályaorientáció, tehetséggondozás, ösztöndíjrendszerek kidolgozása és bevezetése, a pályakezdők gyakorlati szaktudásának erősítése, mielőbbi elhelyezkedési esélyeik a javítása.

• A gazdasági szereplők igényeihez igazított tanműhelyek kialakítása.

• Munkahelyi képzések.

• Óvodai és az alapfokú oktatási-nevelési intézmények infrastruktúrájának fejlesztése, rekonstrukciója, korszerűsítése, bővítése.

• Új óvodák létrehozása, ott a gyermekek napközbeni ellátását biztosító szolgáltatás kialakítása.

• A közoktatás hatékonyságát segítő területi együttműködések támogatása, mikrotérségi együttműködések erősítése.

• Az aktivitás növelésének elősegítése, az egészségi állapot és a munkavégző képesség javítását támogató szolgáltatások fejlesztése.

• Egészségre nevelő, szemléletformáló- és életmódprogramok (lakossági szűrőprogramok és kampányok, szenvedélybetegségek megelőzési programjai).

• Helyi jelentőségű egészségügyi alapellátás infrastrukturális és informatikai fejlesztése.

• Az idősellátás térségi ellátási szolgáltatásainak fejlesztése.

• A pályakezdő fiatalok lakhatásának támogatása, biztosítása bérlakás program indításával.

• Prevenciós technikákhoz kapcsolódó beruházások, szolgáltatások, egészségügyi kampányok és a népegészségügyi program helyi aktivitásainak támogatása, civil kezdeményezések integrálása az egészséges életmód fejlesztése programokba, kapcsolódó képzési programok indítása.

• A leghátrányosabb helyzetű térségek komplex fejlesztéséhez kapcsolódó foglalkoztatási, képzési, oktatási, szociális, egészségfejlesztési elemek.

• Szociális szolgáltatások minőségének és hozzáférhetőségének javítása, szakemberek készségfejlesztése.

14


• Helyi közösségek, felkészítés az aktív állampolgárságra (a társadalmi tervezés elterjesztése, az önkéntes tevékenység, a közösségfejlesztés, a közösségi programok indítása).

• Család és otthon közeli ellátások infrastrukturális fejlesztése (étkeztetés, házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, közösségi ellátások, támogató szolgálat, utcai szociális munka),

• Gyermekjóléti alapellátások infrastrukturális fejlesztése.

• Szociális szakmai-módszertani fejlesztés, civil szervezetek bevonása szakmai-módszertani és szervezetfejlesztési segítségnyújtás, képzés, a jó példák gyűjtése, legjobb szervezeti példák átadása, tájékoztatási programok indítása.

• Közösségfejlesztési akciók megvalósítása, közösségi aktivitás erősítése elsősorban a kistelepüléseken, illetve az individualizálódó nagyvárosokban.

• Helyi értékek, kulturális hagyományok és építészeti emlékek feltárása és méltó bemutatása.

• A közművelődési intézmények szociokulturális szolgáltatásainak fejlesztése.

• Múzeumok társadalmi kohéziót erősítő, kreativitást fejlesztő szerepének erősítése.

• 2014 – 2020 közötti Európai Uniós humánerőforrás-fejlesztési (ERFA és ESZA) források keretében vissza nem térítendő támogatások alkalmazása.

• 2014-2020 közötti Európai Uniós humánerőforrás-fejlesztési (ESZA) források keretében közvetett támogatási formák alkalmazása.

• Hazai források (alacsony támogatási összegű).

Finanszírozás

forrásai

15


Közlekedés

• A megye belső elérhetőségi feltételeinek javítása, különös tekintettel az ország és megyehatár mentén, valamint a belső periférikus térségekben és a belső megyehatároknál.

• Az É-D és K-Ny irányú közlekedési kapcsolatrendszer fejlesztése.

• Az egyéni közlekedéssel szemben versenyképes közösségi közlekedési szolgáltatás nyújtása.

• A megye országos átlagnál nagyobb forgalma miatt a közlekedésbiztonság javítása.

• Gyorsforgalmi úthálózat fejlesztése:

o M86;

o M85 oh.-Sopron kelet, illetve ennek folytatásaként a Sopron kelet - Pereszteg;

o M9 Pereszteg – Szombathely;

o M85 Csorna - Pereszteg;

o M15.

• Győr-Sopron vasútvonal fejlesztése.

• Észak-déli vasúti kapcsolatok fejlesztése.

• Négy- és ötszámjegyű utak felújítása, építése (utak építése, burkolatának és alépítményének felújítása, szélesítése és megerősítése a nehezen elérhető települések elérhetőségének javítása érdekében) – a korábban (2004 és 2010 között) megkezdett program folytatása.

• Települési (elsődlegesen önkormányzati kezelésű) belterületei utak, járdák korszerűsítése, kiépítése.

• Vasúti mellékvonalak korszerűsítése.

• Mezőgazdasági, „hegyi”, zártkerti feltáró utak felújítása, összekötő, elkerülő utak kiépítése, a helyi elérhetőségi viszonyokat racionalizáló útfejlesztések.

• Az országhatár átjárhatóságát javító fejlesztések.

• Légiközlekedés fejlesztése (Győr-Pér repülőtér, illetve Fertőszentmiklós repülőtér és hozzá kapcsolódó ipari zóna).

• A különböző közlekedési módok összekapcsolását is biztosító infrastruktúra-fejlesztések, ahol a hiányzó infrastrukturális elem egyszerre tölt be közhasznú funkciót, illetve biztosítja egy meghatározott helyen az elérést legalább eggyel több közlekedési módon, mint előtte.

Célok

Tervezett

intézkedések

16


• Logisztikai szolgáltató-központok és más gazdasági centrumok (ideértve az agrárlogisztikai bázisokat is) külső közlekedési infrastruktúrája fejlesztésére irányuló projektjei (hiányzó kapcsolati elemek: bekötőút, iparvágány, kikötői kapcsolat).

• Győr-Gönyű vállalkozási zóna.

• Győr, Sopron (és agglomerálódó környezetük) illetve a térségi központok esetében szükséges az integrált közösségi közlekedési rendszerek, az intermodális, csomópontok fejlesztése (autóbusz pályaudvarok, vasútállomások felújítása, átépítése, a P+R és B+R rendszerek kialakítása, mozgáskorlátozottak igényéhez igazodó átalakítások), az utasforgalmi szolgáltatások színvonalának javítása, buszsávok és öblök kialakítása.

• Közlekedésbiztonság javítása (körforgalmú csomópontok; különszintű közúti-vasúti kereszteződések, gyalogosátkelők (alul-felüljárók, forgalmi lámpás és kijelölt gyalogátkelőhelyek); forgalomcsillapított közlekedési övezetek, gyalogoszónák, buszsávok, intermodális tömegközlekedési csomópont kialakítása; mindezek elérhetőségét biztosító kerékpárutak építése.

• 2014 – 2020 közötti Európai Uniós humánerőforrás-fejlesztési (ERFA, Kohéziós Alap) források keretében vissza nem térítendő támogatások alkalmazása.

• Hazai források (alacsony támogatási összegű, pl. közlekedésbiztonság szemléletformálás).

• Magántőke bevonása (pl. repülőtér-fejlesztés).

Finanszírozás

forrásai

17


Turizmus

• A rendelkezésre álló szabad turisztikai kapacitások kiaknázása, turisztikailag fejletlenebb területek aktivizálása és új célcsoportok megnyerése.

• A vendégek tartózkodási idejének és az általuk a megyében elköltött jövedelem növelése a minőségi szolgáltatások erősítésén keresztül.

• Egyedi arculatú turisztikai elemek fejlesztése – programcsomagok kialakítása.

• Egyedi arculatú, a szezon meghosszabbítását eredményező gyógy- és termálfürdő fejlesztés.

• Az egyedülálló minőségű balfi gyógyvíz turisztikai kihasználása.

• Az egyedülálló egészségturisztikai lehetőségek (határ közelsége, szakemberek, kiegészítő lehetőségek) további kiaknázása a hagyományos egészségügyi ágazatokon (fogászat, szépségipar) túl.

• Világörökségi helyszínek specializált fejlesztése (Fertő-táj: aktív és helyi hagyományokra, természeti adottságokra épülő fejlesztések és a fertődi Esterházy-kastély infrastrukturális fejlesztéseinek program-oldali támogatása, Pannonhalma: kiegészítő és új turisztikai elemeket felvonultató fejlesztések, új célcsoportok megszólítása például wellness-fejlesztések által).

• A történelmi városközpontok turisztikai látogatottságának javítása, programcsomagok kidolgozásával és értékesítési hálózatuk kiépítésével.

• A természeti, táji, falusi adottságok és hagyományok turisztikai lehetőségeinek kiaknázása, kifejezetten az öko-, aktív turisztikai elemekkel.

• A turizmus szervezettségének fokozása – élő, aktív együttműködések kialakításának ösztönzése a szolgáltatók között.

• Turisztikai befektetés-ösztönzés.

• Turisztikai menedzsment szervezetek szakmai és infrastrukturális fejlesztése (a helyi irányból a térségi irányba).

• 2014 – 2020 közötti Európai Uniós humánerőforrás-fejlesztési (ERFA, Kohéziós Alap) források keretében vissza nem térítendő támogatások alkalmazása.

• 2014 – 2020 közötti Európai Uniós vidékfejlesztési források.

• Magántőke bevonása.

Célok

Tervezett

intézkedések

Finanszírozás

forrásai

18


Agrárium

• A megye versenyképes mezőgazdasági területein a versenyképesség feltételeinek biztosítása.

• Szektorsemleges agrárium elősegítése.

• A kedvezőtlen adottságú területeken a természetközeli, alternatív gazdálkodási módok számára teret engedni.

• Az erdőgazdálkodás fejlesztése, az erdőtulajdonok rendezése.

• Fontos a mezőgazdaság szereplőinek szemléletváltása, az új, hatékony technológiák meghonosításának céljából.

• A mezőgazdasági termelők eszközállományának további modernizációja, a hatékonyság növelése.

• A helyi feldolgozó kapacitások fejlesztése, modernizáció.

• Befektetés-ösztönzés a feldolgozóipar területén.

• Tárolókapacitások bővítése, hűtőházi fejlesztések.

• Agrárlogisztika fejlesztése.

• A feldolgozók integrátor szerepének növelése.

• Az állattenyésztés fejlesztése, részarányának növelése a szektoron belül.

Célok

Tervezett

intézkedések

19


Környezet, energia

• A településszerkezethez és a tájhoz illeszkedő környezetbarát rendszerek alkalmazásának elősegítése.

• Hulladékgazdálkodás fejlesztése, a keletkező hulladék mennyiségének csökkentése.

• Energiahatékonysági beruházások elősegítése.

• Megújuló energia alapú fejlesztések támogatása.

• Lakossági és vállalkozói energiatakarékosság támogatása, épületek energiahatékonysági beruházásainak támogatása.

• Energiatakarékos szemlélet elősegítése, ismeretterjesztés.

• Vonalas létesítmények természet- és tájromboló (károsító) hatásának mérséklését szolgáló beruházások.

• Kistelepülések szennyvízkezelése, és ahol a méretgazdaságosság indokolj, ott a hagyományos (mesterséges) szennyvíztisztítási eljárások és a kapcsolódó csatornahálózat kiépítése.

• Hulladék-keletkezés megelőzése, új, kisebb terhelést jelentő technológia K+F, technológia transzfer, beruházások.

• Települési hulladékok káros hatása elleni védelem erősítése, az illegális és nem megfelelő lerakók rekultiválása, felszámolása.

• Ivóvízminőség-javító műveletek: ivóvíz-kezelési technológiabővítés vagy új technológia létrehozása / más vízbázisra áttérés / csatlakozás másik vízellátó rendszerhez / térségi rendszer kialakítása / előbbi megoldások kombinációja / ivóvízhálózat rekonstrukciója.

• Záportározók kialakítása a megye csapadékvíz-veszélyeztetett részein.

• Az önkormányzati tulajdonú árvízvédelmi és vízgazdálkodási rendszerek fejlesztése.

• Nap- és szélenergia előtérbe helyezése a hagyományos megoldásokkal szemben, energiahatékonysági beruházásokkal kombinálva.

• A helyi önkormányzatok energiagazdálkodásának feltárása, közintézményeinek energiatakarékossági fejlesztései (előnyben részesítve a megújuló energiaforrások felhasználását).

• 2014 – 2020 közötti Európai Uniós fejlesztési források keretében vissza nem térítendő támogatások alkalmazása.


• 2014- - 2020 közötti Európai Területi Együttműködési Programok.

Célok

Tervezett

intézkedések

Finanszírozás

forrásai

20


Természetvédelem

• A védett állat- és növényfajok, életközösségek, élőhelyek és élettelen természeti értékek védelme érdekében szükséges az élőhelyek megőrzése, helyreállítása és fejlesztése.

• Az épített környezet és az élővilág igényei közötti összhang előmozdítása.

• Az erdei iskola hálózat fejlesztése.

• Szigetköz Nemzeti Park létrehozása.

• Élőhelyvédelem, -helyreállítás, fejlesztés.

• Élettelen természeti értékek megőrzése, helyreállítása (barlangok, geológiai értékek).

• Gyűjteményes kertek és védett történeti kertek élőhely-rekonstrukciója.

• Erdei iskolák infrastrukturális fejlesztése (szálláshely, tanösvény, demonstrációs eszközök, stb.).

• Természetközeli erdő- és mezőgazdálkodás feltételeinek megteremtése a gyengébb termőképességű területek esetében.

• Erdei iskolákat működtető szervezetek személyi, intézményi és hálózati fejlesztése, összefogás kialakítása.

• Fenntartható fogyasztással, a fogyasztás környezeti és társadalmi hatásaival kapcsolatos kampányok (szemléletformálás, informálás, képzés).

• Fenntarthatóbb fogyasztási lehetőségeket, alternatívákat népszerűsítő, terjedésüket elősegítő mintaprojektek, beruházások.



• 2014 - 2020 közötti Európai Területi Együttműködési Programok.

Célok

Tervezett

intézkedések

Finanszírozás

forrásai

21


Településhálózat, térségi együttműködések

• Nagyvárosok térszervező erejének kihasználása.

• A járási, mikrotérségi központok funkcióinak valós tartalommal való megtöltése

• Települések népességmegtartó erejének növelése - elsősorban a kistelepüléseken.

• Határon átnyúló együttműködéseken alapuló projektekben rejlő lehetőségek további kihasználása.

• A településközponti épületek külsejének, homlokzatának, közvetlen környezetének felújítása a leromlott területeken, közművek cseréje.

• A műemléki jelentőségű területek fejlesztése, kulturális örökség védelme és őrzése.

• Az érintett középületek esetében az energiahatékonyság javítása

• A nagyvárosok (Győr, Sopron, Mosonmagyaróvár) és agglomerációik közötti együttgondolkodás továbbvitele, közös projektek kidolgozása a közös előnyök kihasználása érdekében.

• Az egyes mikrotérségeken belül a települések közötti kapcsolatok elősegítése és erősítése. „A mikrotérségi gondolat” erősítése.

• A járási központok mellett mikrotérségi központok erősítése, a térségi funkciók bővítése, gazdaságfejlesztési lehetőségek biztosítása.

• A kistelepüléseken közösségfejlesztés, mikro- és kisvállalkozói lehetőségek támogatása.

• Közös gazdaságfejlesztési, befektetés-ösztönzési projektek kidolgozása és megvalósítása az osztrák és szlovák határtérségbeli partnerekkel.



• 2014 – 2020 közötti Európai Területi Együttműködési Programok.

Célok

Tervezett

intézkedések

Finanszírozás

forrásai

22


TERÜLETI PROGRAMOK

Győr és térsége Győr hosszú távú fejlesztése 4 fő célterület alapján került kidolgozásra:

1. A város szellemi potenciáljának, vonzásának fejlesztése Győr hosszú távú gazdasági fejlődését és versenyképességét nagymértékben meghatározza a városban élő emberek képzettsége, szakmai kompetenciája. Ennek érdekében fejleszteni kell a közoktatás minden szintjét: a középiskolákat azért, hogy azok meg tudják tartani a jelenlegi, országos szintű versenyképességüket, a szak- és felnőttképzést pedig a gazdaság igényeinek kiszolgálása miatt. A gazdaság igényeinek kiszolgálásához szükséges a szakképzés és a felnőttképzés fejlesztése. Szorosabb kapcsolat kiépítése szükséges a vállaltokkal és a munkaerőpiacot meghatározó szervezetekkel. Így ennek keretében elengedhetetlen a felsőfokú oktatás, a korszerű szak- és felnőttképzés megteremtése. A humán erőforrás fejlesztése nemcsak a képzettség fejlesztését, hanem a lakosság egészségügyi és szociális állapotának fejlesztését is jelenti. A fejlesztéseknek a városban élő gyermekeket, középkorúakat és időseket külön-külön célcsoportként kell kezelniük. 2. Stabil gazdaság megteremtése Győr városa az egyik legstabilabban működő gazdasággal rendelkezik a jelenlegi magyarországi megyei jogú városok közül. Azonban a város életét jelentős mértékben meghatározó összeszerelő-feldolgozóiparra hosszú távon nem alapozható a város gazdasága. Ezért a feldolgozóipar mellett támogatni kell más, magasabb hozzáadott értéket képviselő tevékenységi formák fejlődését és megtelepedését is. Ennek feltétele a K+F intézmények letelepítése, valamint az üzleti infrastruktúrát jelentő szolgáltatások megjelenésének ösztönzése. Fontos, hogy a város megfelelő telephelyeket tudjon biztosítani az itt letelepedni kívánó vállalkozásoknak. A várost adottságai alkalmassá teszik a turizmus fejlesztésére. Ezt az adottságot bővíteni kell, és támogatni az komplex szolgáltatást nyújtó, nagy befogadóképességű turisztikai infrastruktúrák megjelenését. A város adottságai jók a logisztikai szolgáltatások nyújtásához. Az úthálózat a teljes Északnyugat-Dunántúlra kiterjed, a város rendelkezik vasúti fővonallal, autópályával, kikötővel, illetve a közelben reptér is található. 3. A városi infrastruktúra fejlesztése Győr az Északnyugat-Dunántúli központja, ennek a központi szerepnek köszönhetően előnyöket élvez, de ez a szerep számos feladatot is ró a városra. Győrnek mind saját lakossága, mind környezete (régió, megye, agglomeráció) irányában szolgáltatási jellegű tevékenységeket kell ellátnia. Mind belső közlekedési rendszerének, mind a regionális kapcsolatot biztosító utak kapacitásának alkalmasnak kell lennie erre a feladatra. 4. Fenntartható környezet Győr kivételes természeti környezetben fekszik. Ezen adottságok védelme és a jövő nemzedékeinek tartozó felelősség, valamint a fejlesztések tudatos átgondolása indokolja a prioritás szükségességét. Az „élhető város” a stratégia központi eleme, amely a három előző prioritást is áthatja, de legmarkánsabban a környezet védelménél jelenik meg. A városnak, mint technológiai központnak fontos lenne a környezetvédelmi technológia kutatásának támogatása. A felhasználás területén támogatni kell a megújuló energiák használatát. A közlekedésben preferálni kell a tömegközlekedést és a kerékpár használatát.

23


Győr területén számos barnamezős övezet található, amelyek jelenleg még kihasználatlanok és elhanyagoltak. Ezek hasznosítása vagy karbantartása nem megoldott. A város terei és folyópartjai elhanyagoltak, a virágosítási programot nem követte a parkok és utcák felújítása. A jelenlegi terek a szervezett programok kivételével nem töltik be közösségi szerepüket, hanem funkcionalista módon csupán az utcák találkozásául szolgálnak. Győr városa a nyolcvanas-kilencvenes évektől kezdve 2006-ig élen járt építészeti emlékeinek megőrzésében. A város jelenlegi attraktivitását és arculatát jelentősen meghatározta ez a felújítási hullám, amit folytatni kell. Fő fejlesztési elképzelések: • Regionális vízi turisztikai központ létrehozása. • Kajak-kenu és evezőspálya kialakítása. • Jachtkikötő építése. • Regionális Sportegészségügyi Központ. • A Széchenyi Egyetem bázisán a gazdaságot segítő kutatóintézetek és laborok létrehozása. • Városi Innovációs Ügynökség létrehozása. • Helyi gazdaságfejlesztési-kutató szervezetek hálózatának létrehozása. • Koordinációs Kutató és Fejlesztő Központ. • Mechatronikai Felnőttképzési Kooperáció kiszélesítése. • Nyitott Gazdaság Klubok működtetése. • Tudományos-gazdasági lakópark építése. • Logisztikai Park létrehozása. • M81 - Új Vámosszabadi híd - Keleti elkerülő. • M85-ös út fejlesztése Csornáig. • Mosoni-Duna hajózhatóvá tétele Győr Gönyű között. • M81 gyorsforgalmi út kiépítése Székesfehérvár – Kisbér – Győr – országhatár útvonalon. • Győri északi és keleti elkerülő út építése. • Regionális Fordítókorong projekt. • Agglomerációs tömegközlekedés kiépítése. • Vízpartok, és az azon található építmények, közterületi objektumok, vízi létesítmények

komplex és egységes felújítása. • Gyárváros rehabilitációja. • Mátyás tér rekonstrukciója. • Sziget és Újváros városrészek komplex rehabilitációja, gazdasági fellendítése. Sopron és térsége Sopron és térsége fejlesztési irányait a következő helyzetkép alapján határozzuk meg: Erősségek, lehetőségek: • Egyedülálló kulturális, természeti és turisztikai adottságok (Sopron, Soproni-hegység és a

Fertő-táj világörökségi helyszín). • Magas a képzett, külföldi tapasztalattal rendelkező munkaerő aránya. • Az országos átlagnál alacsonyabb munkanélküliség. • Kedvező földrajzi elhelyezkedés, határmenti helyzet, Bécs és Pozsony közelsége

(autópályán gyorsan elérhető), vasúti csomópont szerep, GySEV székhely. • Közép- és felsőoktatási intézményrendszer, Nyugat-Magyarországi Egyetem – K+F jelenléte

24


a térségben. • Meglévő Fertő menti kerékpárút-hálózat, kerékpáros határátkelők megléte, fejlettsége. • Az országhatáron átívelő, élő gazdasági és családi kapcsolatok. • Sopronban erős a lokálpatriotizmus, meghatározó jelentőségűek a helyi civil szervezetek.

Problémák: • A térség közúti megközelíthetősége Magyarországról rossz, mind Győr, mind Szombathely

irányából. A 85-ös főút túlzsúfolt, balesetveszélyes és a kistérségeken áthaladó elkerülő útvonalak hiányoznak.

• Gazdasági szerkezet egyoldalú, magas az ingázási arány Ausztriába. • Rossz minőségű belterületi utak. • Nagy fejlettségbeli különbségek a kistérségen belül, a Soprontól távolabb eső települések a

kistérség déli részén elmaradottabbak. • Nagy tranzitforgalomból adódó levegő, zaj és egyéb szennyeződés.

A fenti helyzetkép által az alábbi pontokba összeszedve nyílhat fejlődés a térség további fejlesztésére: 1. Gazdasági diverzifikáció A térség gazdaságának diverzifikációja által növelni kell a több lábon állás lehetőségét. Míg Sopronban elsősorban a termelő és ipari KKV szektor további fejlesztése lehet a cél, addig a térség elsősorban a turizmussal érintett területein a szolgáltatások fejlesztése is előtérbe helyeződik. Emellett a befektetések ösztönzését a mikrotérségi központokban és a kisebb településeken is elő kell segíteni, kiemelt figyelemmel azon területekre, amelyek a turisztikai potenciáljuk miatt kevesebb lehetőséghez jutnak. Főbb fejlesztési irányok: • A Nyugat-Magyarországi Egyetem meglévő kutatóhelyeinek minőségi fejlesztése, új kutatási

központok, kutatóhelyek, laborok, állomások létrehozása, a meglévő központok műszaki-technológiai fejlesztése.

• A soproni Ipari és Innovációs Park továbbfejlesztése, bővítése, technológiai-innovációs transzfer központ szerepének erősítése.

• Az innovatív kisvállalkozások, spin-off vállalkozások fejlesztése. • Tudásorientált környezeti-, fa-, csomagolóipari vállalkozások fejlesztése. • Foglalkoztatást elősegítő szak- és felnőttképzés fejlesztése mikrotérségi szinten. • Célzott befektetés-ösztönzési tevékenység. • A mikrotérségi központok gazdasági megerősítése, új KKV-k betelepülésének ösztönzése. 2. Turisztikai fejlesztések A térség hatalmas lehetőségekkel rendelkezik a turizmus terén. A Világörökség részét képező tájak, kastélyok, emlékhelyek, a Soproni borvidék, a kulturális rendezvények olyan magas turisztikai kínálatot eredményeznek, amelynek további tudatos fejlesztésével még erősebb gazdasági szerephez juthat a turizmus. Emellett meg kell őrizni a táj egyediségét, kerülni kell a túlhasznosítást. A világörökségi helyszínek kapcsán az aktív és ökoturizmus továbbfejlesztése szükséges. A térség kerékpárutakkal ugyan jól ellátott, de azok állapota évről-évre jelentős mértékben romlik, így elsősorban a felújításra kell koncentrálni, ugyanakkor a térség még kerékpárúton el nem érhető településeinek a turizmusba való bekapcsolására is figyelmet kell fordítani. A turizmus fejlesztésének egyik fontos alapja egy fejlett TDM szervezet működtetése, a jelenleg működő turisztikai szervezetek bevonásával és azok alapjain.

25


Főbb fejlesztési irányok: • Egészség- és termálturizmus fejlesztése (Hegykő, Balf), Natúrpark, Soproni-hegység

Klimatikus gyógyhely. • Kulturális turizmus fejlesztése: Liszt- és Haydn-kultusz, Széchenyi és Eszterházy kastélyok,

soproni belváros, fertőrákosi Püspöki kastély, fesztiválok, koncertek, hangversenyek, Fertőrákosi Kőfejtő, amfiteátrum, VOLT fesztivál.

• Borra épülő teljes vertikum (szőlészet, szőlőművelés, borászat, marketing, vendéglátás) integrált fejlesztése, képzések megvalósítása.

• Öko- és aktív turizmus: Fertő-táj világörökségre alapozva: fertőrákosi fertő-tavi strand fejlesztése, Fertő-tó körüli kerékpárút fejlesztése, természeti bemutatók kiépítése és ezek bekapcsolása a turizmusba, kerékpárkölcsönző hálózat kialakítása, népi építészet és mesterségek bemutató helyek, Ikva-menti revitalizációs program.

• Vidéki, falusi turisztikai vonzerők bővítése, fejlesztése, kialakítása, egyedi programok fejlesztése.

3. Közlekedési infrastruktúra és logisztika A közlekedési infrastruktúra terén a térség mind pozitív, mind negatív jellemzőkkel is bír. Míg Ausztria és Bécs nagyon könnyen és gyorsan megközelíthető a térségből, addig mind Győr, mind pedig Szombathely, illetve a Balaton felé is elmaradottabbak a közúti elérhetőségi viszonyok. Ugyanakkor a vasúti közlekedési elosztó szerep – mely az elmúlt években csökkent – a közúti útdíj bevezetésével és a vasúti fejlesztésekkel újra kiemelheti a térséget e téren. Főbb fejlesztési irányok: • M85 út fejlesztése, Sopron elkerülő. • M9 út fejlesztése Szombathely és a Balaton felé. • A Győr-Sopron vasútvonal fejlesztése (dupla vágány, magasabb sebesség, pályakorrekció). • Kishatár átkelők és határközi úthálózat fejlesztése. 4. El- és bevándorlás A térség több típusú vándorlással találja magát nap mint nap szembe: • többen a jobb megélhetés érdekében Ausztria felé veszik az irányt; • sokan érkeznek az ország más (leginkább keleti) részéről, hogy itt találjanak munkát; • a határmenti településeken egyre több szlovák és osztrák család telepszik le. Ezeket egészíti ki egy még újabb elvándorlási hullám, ami annak köszönhető, hogy egyre több kisgyermekes család dönt úgy, hogy gyermekét a szomszédos Ausztriába íratja bölcsődébe, óvodába és általános iskolába. Ez a jelen és a jövő fontos problémájává válhat, amennyiben a helyi szociális és oktatási rendszerben gyermekhiányt okoz.

26


Mosonmagyaróvár és térsége

Mezőgazdaság és vidékfejlesztés Mosonmagyaróvár és térsége olyan adottságokkal bír, amelyek alapján mindenképpen szükséges a mezőgazdaság és vidékfejlesztés területével foglalkozni. 1. Hagyomány és modernizáció A térség mezőgazdasági szerkezete - hasonlóan a régió többi tájegységéhez - alapján az látható, hogy a társas vállalkozások aránya, valamint az állattenyésztés aránya jelentős. A múltban ezt egészítette ki a mára már gyakorlatilag teljes mértékben leépült, nagy munkaerő-igényű zöldség- és gyümölcstermesztés. A hagyományos jó minőségű és nagy volumenű mezőgazdasági termelésre épült rá az élelmiszer- és feldolgozóipar: húsüzemek, konzervgyárak, tejüzemek, sajtgyár. Sajnos az elmúlt évek a feldolgozó üzemek leépülését is magukkal hozták. A térség mezőgazdaságának egyik kitörési lehetősége lehet a hagyományosan jó minőségű zöldség- és gyümölcstermesztés volumenének növelése, a modern üvegházi kertészet meghonosítása, az élelmiszeripar és a feldolgozó üzemek fejlesztése. 2. Tudomány és innováció Mosonmagyaróváron 1818 óta működik agrár-felsőoktatási intézet. A jelenleg Nyugat-Magyarországi Egyetem karaként működő tudományos műhely lehetőséget teremt mind a modern, tudományos kutatási eredményeken alapuló mezőgazdasági és élelmiszeripari innovációra, mind pedig egy, a burgenlandihoz hasonló, agrár- és vidékfejlesztési tanácsadó-hálózat kialakítására. A precíziós növénytermesztés és növényvédelem, a funkcionális, egészséges élelmiszerek előállítása, valamint a mindenhová eljutó tudás egy másik kitörési lehetőséget jelent, egyúttal biztonságot nyújt az egyetem és a vállalkozások megújulásához. 3. Helyi értékek és kezdeményezések A térségben több példa is található, amelyek bizonyítják, hogy a helyi termelés értéket, minőséget és piacot teremt. Ezek közé tartozik például a Darnóhús Kft. és a Lipóti Pékség. Az említett példák nemcsak értékes és helyi munkahelyeket teremtenek, hanem egyúttal felvásárlói is a helyi termelésnek. Mindezek mellett, minőségüknek köszönhetően a térség hírét viszik, valamint a helyi turisztikai piac állandó szereplőivé váltak. Hasonló példák meghonosítása és fejlesztése mindenképpen lehetőséget jelentenek a térségben. 4. Elhanyagolt falvak vs. magas turisztikai értékek A Szigetköz és a Mosoni-sík kis- és nagytelepülései fura kettősségben töltik mindennapjaikat: a leépülő önkormányzati finanszírozási és szolgáltatási rendszer következtében egyre többen választják jövőjük színhelyeként a várost, ugyanakkor a térség olyan természeti és turisztikai értékekkel bír, amelyek vonzóak mind a belföldi, mind a külföldi turisták számára. A kettősségből fakadóan kétirányú megoldásokra van szükség: lehetővé kell tenni az alapszolgáltatások újbóli elérhetőségét minden egyes kistelepülés számára (akár a mára teljesen leépült tömegközlekedési rendszer fejlesztésével), valamint az ökológiai és helyi értékeken alapuló turizmusfejlesztésre van szükség. Ez utóbbi területen mindenképpen megoldást igényel az elmúlt évek turisztikai fejlesztéseinek (például kerékpárutak) állagmegóvásához szükséges források előteremtése, valamint az uniós források elérhetővé

27


tétele a helyi turisztikára épülő szolgáltatóipar (például fodrászok), kereskedelem, valamint a falvakban működő mikro- és kisvállalkozások számára. 5. Ipar és infrastruktúra A 2002-2010 közötti időszak fejlesztéseinek (például logisztikai ipari parkok) köszönhetően mára már megfelelő infrastruktúra áll rendelkezésre a nagyipari gazdaság megtelepedéséhez. Ennek köszönhető például az elmúlt években és nagy foglalkoztatottságot hozó, elsősorban autóipari üzemek megtelepedése a térségben. Az ipari infrastruktúra helyzete azonban csak az ipari parkokban megfelelő, a térség bel- és külterületi útjai katasztrofális helyzetben vannak. A Szigetköz, Mosonmagyaróvár és a Mosoni-sík úthálózatának fejlesztése nem tűr halasztást. Ez nemcsak az ipari fejlődés, hanem a térségben rejlő turisztikai potenciál miatt is fontos. Annak ellenére, hogy a Fidesz legjelentősebb 2010-es ígéretei között szerepelt ez, az előző kormányzati ciklus részéről meghatározott 4- és 5-számjegyű utak fejlesztésén kívül nem történt semmi. Az ipari fejlődés azonban rávilágít a térség egyik gyengeségére, a szakképzés minőségének alacsony szintjére. Részben a megfelelő szakemberhiány az oka annak, hogy az aránylag magas munkahelyek száma ellenére, kevesen tudnak helyben elhelyezkedni, és helyettük más megyékből érkezik a munkaerő. A probléma kezeléséhez elengedhetetlen a megfelelő minőségű és az ipari termelés igényeinek megfelelő szakképzés megteremtése. 6. El- és bevándorlás Akárcsak a soproni régióban, úgy ezen térségben is komoly problémát jelent az el- és bevándorlás:

• Többen a jobb megélhetés érdekében Ausztria felé veszik az irányt. • Sokan érkeznek az ország más (leginkább keleti) részéről, hogy itt találjanak

munkát. • A határmenti településeken egyre több szlovák és osztrák család telepszik le. • Ezeket egészíti ki egy még újabb elvándorlási hullám, ami annak köszönhető, hogy

egyre több kisgyermekes család dönt úgy, hogy gyermekét a szomszédos Ausztriába íratja bölcsődébe, óvodába és általános iskolába. Ez a jelen és a jövő fontos problémájává válhat, amennyiben a helyi szociális és oktatási rendszerben gyermekhiányt okoz.

A munkahelykeresés miatt egyre nagyobb igény mutatkozik mindemellett az ideiglenes és határ közeli lakhatásra. Ennek kezelésében megoldást jelenthet egy megfelelő munkásszálló-építési program, ami egyúttal biztonságot nyújt a térségi építőiparnak is. 7. Természeti és környezeti értékek Mint már említésre került, a térség rendkívül gazdag természeti és környezeti erőforrásokban, amelyek nagyon sok lehetőséget jelentenek. A Szigetköz speciális probléma, amelynek megoldására, politikai hovatartozástól függetlenül, egységes térségi politikai, szakmai és civil akarat alakult ki az elmúlt évtizedben. Annak ellenére, hogy az elmúlt 2 év leállása után a vízügyi problémák kezelésének első lépcsői a megoldás útjára lépnek, további lépések szükségesek, nemcsak a felszíni, hanem a felszín alatti vizek megóvása érdekében is. Ebben segíthet egy regionális vízgazdálkodási program, a kavicsbányák helyzetének tisztázása, valamint idővel a Szigetköz-Csallóköz Nemzeti Park létrehozása.

28


A térség - amint az a jelen fejlesztései is bizonyítják - rendkívül lehetőség a zöld energiák (szél- és napenergia, termálvíz) és a zöldipar fejlesztésére. Ezen fejlesztések eredményei nemcsak energiabiztonságot jelentenek, hanem értékes munkahelyeket is teremtenek. A megújuló energetikai programokra alapozott energiahatékonysági fejlesztések ugyanakkor segíthetik a lakosság és a közintézmények rezsiköltségeinek csökkentését is. 8. Egészségipar és turizmus A Nyugat-dunántúli régióhoz hasonlóan ez a térség is gazdag egészségiparral rendelkezik. Ugyanakkor az alap és speciális egészségügyi szolgáltatások (termál- és gyógyfürdők, fogászat, plasztikai sebészet) köré elsősorban külföldi keresleten alapuló turizmus települt. Ezért az egészségipari fejlesztések során érdemes figyelembe venni a turisztikai láb igényeit is. Rábaköz-Hanság (Csorna-Kapuvár) A térséget elsősorban a fejlett és kedvező adottságokkal rendelkező agrárium jellemzi, ugyanakkor elmondható, hogy jelentős tömegeket foglalkoztató vállalat nem, vagy csak nagyon kevés van jelen. A térséget múltja és jelenlegi adottságai is arra predesztinálják, hogy továbbra is kiemelt szerepet kapjon a mezőgazdaság, illetve az élelmiszer- és feldolgozóipar, jóllehet, ez utóbbiak az elmúlt években nagy veszteségeket (Kapuvár, Petőháza) voltak kénytelenek elszenvedni. Nem szabad szó nélkül elmenni amellett, hogy ezen szakterületeken jól képzett dolgozók állnak a mai napig rendelkezésre, így a működő tőke vonzása döntő fontosságú lesz a térség számára a feldolgozóiparban. Természetesen emellett a több lábon állást is meg kell teremteni, hogy a későbbiekben egy-egy iparág nehéz helyzete ne tudja az egész térség képét meghatározni. Mindenképpen elő kell segíteni a helyi KKV szektor megerősítését, verseny- és exportképessé tételét, ugyanakkor további befektetések telepítése is szükséges a térségbe - elsősorban a térségi (Csorna, Kapuvár) és mikrotérségi központokba. Nagy lehetőség a térség számára továbbra is, hogy a Győrben, Sopronban és Ausztriában működő multinacionális cégek beszállítói kapacitásainak egyik fejlesztési terepe legyen. A Rábaköz-Hanság térsége az elmúlt években elindult a turisztikai fejlesztések terén, melyek az egyik kiegészítő gazdasági lehetőséget nyújtják a vállalkozásoknak. A kedvező geopolitikai helyzet, amely ezt a térséget a Szigetköz, Fertő-táj, Győr és Bükfürdő közé helyezi, jelentős számú lehetőséget rejt, ugyanakkor maga a térség kevés saját, sok turistát vonzó attrakcióval rendelkezik. A már meglévő termálfürdők, a nemzetközi hírű kapuvári rehabilitációs kórház, az elkészült és fejlesztendő kerékpárutak, tematikus útvonalak mellett további attrakciós minőségi fejlesztések és turisztikai kapcsolatokat kialakító helyi vagy térségi menedzsment szervezet(ek) kialakítása szükséges. A szálláshelyek minőségi fejlesztése a vendégfogadás megfelelő színvonalának kialakításához elengedhetetlen, mind a falusi szálláshelyek (falusi és agroturizmus), mind a nagyobb attrakciókhoz kötődően. Főbb fejlesztési irányok: • Versenyképes mezőgazdaság, feldolgozóipar, élelmiszeripar:

o A mezőgazdasági termelők eszközállományának további modernizációja, a hatékonyság növelése.

o Fontos a mezőgazdaság szereplőinek szemléletváltása, az új, hatékony technológiák meghonosításának céljából.

29


o A helyi feldolgozó kapacitások fejlesztése, modernizáció. o Befektetés-ösztönzés a feldolgozóipar területén. o Tárolókapacitások bővítése, hűtőházi fejlesztések. o Agrárlogisztika fejlesztése. o A feldolgozók integrátor szerepének növelése. o Az állattenyésztés fejlesztése, részarányának növelése a szektoron belül.

• KKV-k fejlesztéseinek elősegítése (infrastrukturális és technológiai), új vállalkozások betelepülésének elősegítése az infrastrukturális feltételek és a humán erőforrás megteremtésével; beszállítói kapcsolatok kiépítése, beszállító vállalkozások letelepedésének elősegítése.

• A térség közlekedési kapcsolatainak fejlesztése (M85-M86 kiépítése, vasúti elérhetőség javítása: a Győr-Sopron vonalon két vágány és nagy forgalmú nemzetközi szállításra alkalmassá tétel, a Mosonmagyaróvár-Csorna, illetve a Csorna-Szombathely vonalak fejlesztése az észak-déli vasúti folyosó kialakításához, a Csorna-Pápa vonal biztonságos működési feltételeinek kialakítása).

• Belső elérhetőség javítása, a mikrotérségi központok és a falvak megközelíthetőségének fejlesztése.

• Turisztikai fejlesztések elősegítése: o Attrakció-fejlesztések a táji-természeti és kulturális-építészeti örökségre alapozva,

jelenleg meglévő fürdők minőségi fejlesztése a versenyképesség megőrzése érdekében. o A kapuvári Angiológia Rehabilitációs Központ további fejlesztése, nemzetközi hírének

fejlesztése. o Minőségi szálláshely-fejlesztések: a jelenlegi szálláshelyek minőségi továbbfejlesztése,

illetve új, magas minőségű szálláshelyek és falusi-agro szálláshelyek fejlesztése. o Kerékpáros turisztikai fejlesztések: a térség bekapcsolása a szomszédos magas

turistaforgalmú területek vérkeringésébe. o Turisztikai Desztinációs Menedzsment Szervezet felállítása, működtetése a térségre

vonatkoztatva, a helyi szereplők bázisán.

Pannonhalma-Tét térsége A térség a Sokoróalja, a Pannonhalmi-dombság és a Bakonyalja területét foglalja magában. A térség közvetlenül Győr – az ország egyik legdinamikusabban fejlődő térsége – mellett helyezkedik el, ugyanakkor messze nem olyan kedvező gazdasági mutatókkal rendelkezik, mint a fejlett regionális központ. Nagyon magas az ingázók aránya a térségből Győrbe, akik a keletkezett jövedelmek nagy részét is ott költik el. A térség gazdaságára alapvetően jellemző, hogy nem rendelkezik nagy vállalatokkal, multinacionális termelő cégekkel, azok Győrben telepedtek le. Így a térségből az ipari termelő szektorban dolgozók napi ingázással jutnak el győri munkahelyükre. A térségben jellemző a mezőgazdasági tevékenység a síkvidéki és dombsági területeke, illetve a szőlő- és bortermelés. A térség turizmusának leginkább meghatározó attrakciója a területén található, a Világörökség részét képező, ezeréves bencés rendi apátság. Az apátság és környezetének turisztikai célra történő kiaknázásában további kihasználatlan lehetőségek rejlenek, amelyek jól kiegészíthetik a jelenleg is dinamikusan fejlődő kínálatot, de nem zavarják a helyszín vallási jellegét. A térségi adottságok közül a Rába mentén a vízi turizmus, Sokorón, a Sokoróalján és a Bakonyalján a kirándulóturizmus, illetve a pincékhez kapcsolódva a borturizmus fejlesztésének vannak alapjai, ezekhez kapcsolódhat a kerékpáros- és a lovas turizmus, valamint kiegészítheti

30


mindezeket néhány kulturális-örökségi elem is. Főbb fejlesztési irányok: • KKV-k fejlesztéseinek elősegítése (infrastrukturális és technológiai), új vállalkozások

betelepülésének elősegítése az infrastrukturális feltételek és a humán erőforrás megteremtésével; beszállítói kapcsolatok kiépítése, beszállító vállalkozások letelepedésének elősegítése.

• Turisztikai fejlesztések elősegítése: o Attrakció-fejlesztések, kiemelten a Pannonhalmi Bencés Apátság köré csoportosítható,

azzal összhangban lévő projektek, a Rába vízi turizmusát kihasználó fejlesztések, illetve a Sokoróalja, Bakonyalja táji-természeti adottságaira alapozott fejlesztések.

o Minőségi szálláshely-fejlesztések: a jelenlegi szálláshelyek minőségi továbbfejlesztése, illetve új, magas minőségű szálláshelyek és falusi-agro szálláshelyek fejlesztése.

o Kerékpáros turisztikai fejlesztések: a térség bekapcsolása a szomszédos magas turistaforgalmú területek vérkeringésébe.

o Turisztikai Desztinációs Menedzsment Szervezet felállítása, működtetése a térségre vonatkoztatva, a helyi szereplők bázisán.

• Versenyképes mezőgazdaság, helyi termékek: o A mezőgazdasági termelők eszközállományának további modernizációja, a hatékonyság

növelése. o A helyi termékek termelésének és feldolgozásának fejlesztése.

• Belső elérhetőség javítása, a térségi központok (Pannonhalma és Tét) közúti megközelítésének javítása, a falvak megközelíthetőségének fejlesztése, valamint a vasúti elérhetőség, a győri elővárosi vasúti közlekedés fejlesztése.

31


ÖSSZEFOGLALÓ Győr-Moson-Sopron megye földrajzi elhelyezkedése, történelme, geopolitikai és gazdasági helyzetéből adódóan Magyarország egyik legjobb adottságokkal rendelkező megyéje. Magyarország részeként az Európai Unió szerves része. Közös céljaink elérése, illetve megvalósításának alapvető feltétele egy modern, európai demokratikus Magyarország. A Fidesz- kormány az elmúlt három évben szisztematikusan építette le a demokratikus intézményrendszert, megkérdőjelezve Magyarország európai orientációját. Egy, a XX. század első felére jellemző avítt, befelé forduló Magyarországot akar a jobboldal megteremteni. Az elmúlt három év eredménye, hogy az emberek elvesztették biztonságérzetüket, széles tömegeknek napi megélhetési gondjaik vannak, és milliók kerültek a mélyszegénység állapotába. A beruházások megtorpantak, a gazdaság szereplői vagy túlélésre játszanak, vagy leépítenek, vagy egyszerűen megszüntetik gazdasági tevékenységüket. Ennek eredménye a növekvő munkanélküliség, amely bizonyos térségekben nyomasztó mértéket ölt. 2014-ben az embereknek nem jobb- és baloldal között kell választani, mivel ezek a kategóriák a mai Magyarországon értelmüket vesztették. A választás alapvetően egy antidemokratikus, az európai értékeket elutasító, múltba forduló, az emberek érdekeit semmibe vevő diktatórikus Magyarország, vagy egy modern, európai, demokratikus Magyarország között dől majd el. Ajánlatunk egy modern, európai Magyarország modern, európai megyéjének a programja! Mi, szocialisták ezt kínáljuk az itt élőknek, és ezen program megvalósításához keresünk partnereket, szövetségeseket Győr-Moson-Sopron megyében! Legyen szó akár demokratikus ellenzéki szervezetekről, akár gazdasági szereplőkről, akár civil, szakmai és érdekvédelmi szervezetekről, vagy egyszerű, hétköznapi emberekről.

Documents

AJÁNLAT GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYÉNEK...Káosz, bizonytalanság és súlyos pénztelenség jellemzi a megyei oktatási és önkormányzati rendszert is. A megyei kormányhivatali,