1

Adózás – vázlat

Közgazdasági és jogi keretek Fiskális semlegesség Adózás és verseny

A közvetett adók harmonizálása Hozzáadottérték-adó (áfa) A fiskális határok lebontása Jövedéki adók

A közvetlen adók harmonizálása

2

Bevezetés EGK-szerződés – óvatos: a fiskális

semlegesség szabályának bevezetése és nyomon követése A forgalmi adók harmonizálási lehetőségének

vizsgálata A hazai termelés és a tagállami import egyenlő

adózási elbírálása Nincs tervben a közvetlen adók harmonizálása

A fiskális semlegességet hamar elérik A kumulált több fázisú adó helyett VAT A régi és az új tagállamok VAT-rendszerét

harmonizálták Az érte fizetendő ár: a fiskális határok

fenntartása

3

Bevezetés – 2

Egységes piac A forgalmi adót vagy a származási, vagy

a rendeltetési országban kell kivetni az összehangolás az 1980-as években indul meg

Megkezdődik a közvetlen adók harmonizálása Vállalati adók és megtakarítások adója a

tőkemozgás ne puszta adóoptimalizációs célt kövessen

4

Közgazdasági és jogi keretek A tagállamok gazdasági és társadalmi

szerkezete eltérő – különböző adórendszerek Az adóteher összetétele más (közvetlen és

közvetett adók aránya) Az adófizetés technikája különböző

Milyen veszélyekkel jár az adórendszerek különbözősége? A tagállamok könnyedén helyettesíthették a

vámokat közvetett adókkal változatlan teher lehetett az importon

5

A teljes adóterhelés megoszlása

0%

10%20%

30%

40%50%

60%

70%

80%90%

100%

BE CZ DE GR FR HU PL SE UK

Tb-járulékok

Tőkeadók

Közvetlen adók

Közvetett adók

Az összes kormányzati bevétel %-ában, néhány tagállamban

6

Közgazdasági és jogi keretek – 2

A megoldás: a fiskális semlegesség Ha a származási ország adóit

alkalmazzák: adókülönbségen, nem pedig a komparatív

előnyök alapuló áruforgalom indul meg nincsen szükség fiskális határokra

Ha a rendeltetési ország adóit alkalmazzák: a kereskedelem a komparatív előnyökön

alapul fenn kell tartani a fiskális határokat

7

Fiskális semlegesség A kumulatív, több fázisú forgalmi

adó ellentmond a fiskális semlegesség elvének (ez volt a hat alapító állam közül ötben!) Az adót a forgalom minden fázisában

kivetik az összes adó függvénye a az adókulcsoknak a termelési fázisok számának

Kedvez a vertikálisan integrált nagyvállalatoknak

8

Fiskális semlegesség – 2 Nehéz minden egyes terméket valamennyi termelési

fázisban követni, és megállapítani, mennyi adót visel a termék az EGK-SZ 97. (már megszüntetett) cikke engedélyezte a tagállamoknak, hogy átlagos adókulcsokat határozzanak meg termékek vagy termékkategóriák számára

Ezeket alkalmazták az importált termékekre. Ekkora adót térítettek meg a hazai exportőröknek.

Jövedéki adók nagy különbségek az országok között alkohol (pezsgő), dohány, benzin, kamerák, arany

ékszerek illegális kereskedelmet indukáltak kereskedelemtorzító hatás, ha egyes tagállamok

különböző kategóriákra szakosodtak

9

Adózás és verseny – 1 Közvetett adók: nemcsak a szerkezeteket, hanem

a kulcsokat is harmonizálni kell Az alacsonyabb adókulcsot alkalmazó országok

termelői előnyt élveznek nagyobb hazai kereslet és profit

Közvetlen adók: befolyásolják a termelési költségeket és a jövedelmezőséget Az alacsonyabb adók támogatásnak tekinthetők ez

torzítja a versenyt a tőkemozgást nemkívánatos: a pénzügyi

források és a termelési tényezők nem optimális felhasználásával jár az EU-ban

10

Adózás és verseny – 2

A fiskális semlegesség az integráció előrehaladásának függvényében: vámunió – a közvetett és jövedéki adók

szerkezetének harmonizációja közös piac és GMU – mind a közvetett,

mind a közvetlen adók szintjének harmonizálása

11

Mit ír elő az EK-szerződés?90. cikkA tagállamok sem közvetlenül, sem közvetve nem vetnek

ki más tagállamok termékeire a hasonló jellegű hazai termékre közvetlenül vagy közvetve kivetett adónál magasabb belső adót.

A tagállamok továbbá nem vetnek ki más tagállamok termékeire olyan természetű belső adót, amely más termékek közvetett védelmét szolgálhatja.

91. cikkEgy termék valamely tagállamba történő kivitele esetén a

belső adó visszatérítése nem haladhatja meg az erre közvetlenül vagy közvetve kivetett belső adók összegét.

12

Mit ír elő az EK-szerződés?92. cikkA forgalmi adóktól, jövedéki adóktól és a köz-

vetett adók egyéb formáitól eltérő közterhek esetén a többi tagállamba irányuló kivitellel összefüggésben nem adhatók mentességek és visszatérítések,valamint a tagállamokból történő behozatallal összefüggésben nem vethetők ki kiegyenlítő díjak, kivéve ha a Tanács a tervezett intézkedéseket a Bizottság javaslata alapján, minősített többséggel, korlátozott időtartamra előzetesen jóváhagyta.

13

Mit ír elő az EK-szerződés?

99. cikk: A Tanács – a Bizottság javaslatára, és a Gazdasági és Szociális Bizottság meg-hallgatása után – egyhangúlag kibocsátja a forgalmi adóról, a fogyasztási adóról és egyéb közvetett adókról szóló rendelkezé-sek harmonizációjára vonatkozó rendel-kezéseket, ha ez a harmonizáció a belső piacnak a 7a. cikkben meghatározott határidőn belüli létrehozásához és működéséhez szükséges. [1992. december 31.]

14

15

A közvetett adók harmonizálása

Mik azok a közvetett adók? Termékek és szolgáltatások forgalmára,

előállítására vagy fogyasztására kivetett adók, amelyek részét képezik a termelői és a

fogyasztói árnak, amelyeket attól függetlenül meg kell fizetni,

hogy az adott üzleti művelet termel-e jövedelmet (hasznot), de

amelyeket le lehet vonni a nyereség meghatározásakor.

16

Hozzáadottérték-adók – 1

Franciaország vezette be 1954-ben 1962-ben ajánlotta általánossá tételét

a Bizottságnak 1967: két irányelv vetette meg a

közös VAT rendszer alapjait 1969: egy harmadik irányelv tette

kötelezővé bevezetését valamennyi tagállamban

17

Hozzáadottérték-adók – 2 A VAT a fogyasztásra kivetett általános forgalmi

adó (a termékekre és szolgáltatásokra fordított kiadásokat adóztatja)

A gazdasági tevékenység minden fázisára kivetik Az alapja az adott fázisában létrehozott új értékre

vetik ki A termelés és a forgalmazás valamennyi

résztvevője fizeti A közbenső fázisokban nem költségelem Nem a termelők, hanem a végfelhasználók viselik

a terheit Az árral arányos, és független a termelési fázisok

számától

18

Hozzáadottérték-adók – 3

A korábbi fázisokban kifizetett VAT visszaigényelhető Nem juttatja előnyhöz a vertikálisan

integrált nagyvállalatokat Nem tudja előnyhöz juttatni a hazai

termelőket (semleges a nemzetközi versenyben)

Kiszámítása könnyű Értéke minden számlán megjelenik

19

Hozzáadottérték-adók – 4

6. irányelve a forgalmi adók harmonizálására (1977): közös alap a VAT kiszámításához Közös szabályok az adókötelezettség

megállapítására Az adó területi hatálya, adóalanyok, adóköteles

műveletek, adóalap, adókulcsok alkalmazásának eljárása, mentességek, különleges eljárások

A 2. irányelv módosítása (1967); szabályozza A szolgáltatások nyújtását A mezőgazdasági termelést A kisvállalatokat

20

A fiskális határok lebontása – 1992 előtt

Az egyes tagállamokon belül mozgó termékek és szolgáltatások adózása eltérő volt az exportcikkekétől: Az exportált termékek teljes adó-visszatérítésben

részesültek Az exportált termékek a rendeltetési ország VAT-

rezsime alá kerültek, amint átlépik annak határát Veszélyek: adóelkerülés

Exportra jelentett termékek nem hagyták el az országot VAT nélkül olcsóbban adták el a származási országban VAT-tal megnövelt áron adják el, de az eladó megtartja

az adót Adókiesés a termelő országában Torzítja a versenyt

21

A fiskális határok lebontása – 1992 előtt

Az importáló országban fennmarad a határellenőrzés, biztosítva az adóbevételt a tisztességes versenyt a rendeltetési

országban elállított termékekkel

22

A fiskális határok lebontása – 1992 előtt

1992: irányelv a VAT-kulcsok közelítéséről Az átmeneti időszakban a tagállamok legalább 15%-

os normálkulcsot alkalmaznak A gyakorlatban: 15% és 25% között

Az ennél magasabb kulcsokat csökkentették, ami jelentős csökkenéshez vezetett a fogyasztói árakban (pl. az autók esetében)

A tagállamok egy vagy két mérsékelt kulcsot alkalmazhatnak, melynek mértéke legalább 5% Szociális és kulturális javak és szolgáltatások Pl. élelmiszerek, gyógyszerek, tömegközlekedés,

könyvek, újságok és folyóiratok, múzeumi belépők, szerzői jogdíjak, szociális lakbérek, szállodai szolgáltatások, kórházi ellátás

23

A fiskális határok lebontása – 1992 után

Zeró vagy nagyon alacsony kulcsok (<5%) mindenütt alkalmazhatók bank és biztosításban, a közétkeztetésben, a gyermekruházati

cikkek és cipők esetében

24

A fiskális határok lebontása – 1992 után 1991: A 6. áfairányelv (1977) módosítása Vállalatok számára:

Az eladó nem számít föl áfát a más tagállamban működő vevőnek

A vevő a rendeltetési ország áfáját számítja föl. Magánszemélyek

Vásárlásaikkor áfát fizetnek, a termelő ország kulcsai szerint

Semmilyen áfával kapcsolatos teendőjük nincsen a határ átlépésekor

A korábbiakban a turisták számára érvényes kedvez-ményességi vagy mentességi értékhatárokat eltörölték

Adómentes eladások („duty-free”) 1999. július 1-jéig Az EU állampolgárainak 90 ECU Nem EU-állampolgároknak: 175 ECU

25

A fiskális határok lebontása – 1992 után

1994: 7. áfairányelv – különleges esetek távértékesítés (postai megrendelések); új személygépkocsik; nem áfaköteles intézmények (kormányzati

szervek) és mentességet élvező adóalanyok (bankok,

biztosítók) Használt cikkek, műtárgyak áfamentesek,

csak a kereskedő árrésére vetik ki a rendeltetési országban

26

Jövedéki adók

A jövedéki adók jelentős jövedelmet biztosítanak az államoknak (az adóbevételeknek átlagosan több mint 10%-át adják!)

A normál áfakulcsok alacsonyabbak lehetnek, mert vannak jövedéki adók

Az adórendszer rugalmas elemei: könnyen megváltoztatni

Orientálják a fogyasztókat (alkohol, benzin, cigaretta) Szerkezetüket harmonizálni kell az EK-ban,

hogy eltávolítsák a saját termelés védelmét (EKSZ 90) az integráció előrehaladásával, a kulcsokat is

harmonizálni kell

27

Jövedéki adók – 2 Irányelv a jövedéki adó alá tartozó

termékek birtoklásáról és forgalmáról (1993. január 1.) Az adó a tényleges fogyasztás országában

fizetendő A tagállamok csak akkor vezethetnek be új

jövedéki adót, ha az nem vezet a határellenőrzés ismételt bevezetéséhez

Hét speciális irányelv az EU-tagállamok jövedéki adóinak harmonizálására

28

29

Közvetlen adók harmonizálása

Mik azok a közvetlen adók? Vállalatok és magánszemélyek jövedelmére kivetett

adók, amelyeket nem építenek be az eladási árakba, és amelyeknek a kulcsa gyakran progresszív

Két fő csoportjuk: jövedelemadó és tőkejövedelem adója (capital gain tax)

Az EK-szerződés megtiltja bármiféle kiegyenlítő illeték kivetését a határokon az exportált cikkek utáni visszatérítést

A Római Szerződés nem tartalmazza a közvetlen adók harmonizálását

30

31

A legmagasabb szja-kulcsok, 2006-ban (I)

0

5

10

15

20

25

30

35

40

45

SK EE LV CY CZ LT MT HU LU EL PL PT UK EU25

32

A legmagasabb szja-kulcsok, 2006-ban (II)

0

10

20

30

40

50

60

DE IE IT ES EURO FR BE AT SI FI NL SE DK

33

Közvetlen adók harmonizálása – 2

Szükség van legalább minimális mértékű harmonizációra a Közösségen belüli szabad tőkeáramláshoz a termelési tényezők racionális elosztásához a tagállamok gazdaságpolitikájának közelítéséhez

össze kell hangolni az általuk alkalmazott fiskális eszközöket is

A több tagállamban működő vállalatok adóztatása nem lehet hátrányosabb, mint az egyetlen tagállamban működőké

A Bizottság 1969 óta nyújt be különféle javaslatokat 21 évig tartott, míg a Tanács irányelvet adott ki

34

Közvetlen adók harmonizálása – 3

1990. évi 1. irányelv: a vállalatok egyesülésekor keletkező tőkenyereség adója A tagállami szabályok likvidációként

kezelik, és a könyv szerinti és a piaci érték közötti különbséget megadóztatják

A Közösség nem az egyesüléskor adóztatja a tőkenyereséget, hanem amikor azt érvényesítik.

35

Közvetlen adók harmonizálása – 4

1990. évi 2. irányelv: közös fiskális elbírálás a különböző tagállamokban működő anya- és leányvállalatok számára megszüntette az osztalékadót, ha azt

másik tagállamban működő leányvállalat fizeti az anyacégének

Gondoskodik a kettős adóztatás elkerüléséről

36

Közvetlen adók harmonizálása – 5

A fő gond: A nemzetközi adóelkerülés elleni harc A profit „transzfere” a keletkezés országából

egy olyan országba, ahol alacsonyabb az adó szintje, vagy kisebb a felfedezés veszélye

Transzferárakkal való manipuláció lehetősége multinacionális cégek számára

Az EU-n kívüli adóparadicsomokban bejegyzett holdingcégek jövedelmének adóztatása