Upload
others
View
3
Download
0
Embed Size (px)
Citation preview
Adamikné dr. Jászó Anna – dr. Fercsik Erzsébet
Tanmenetjavaslat
az
ÉDES ANYANYELVÜNK című 8. osztályos tankönyvhözvalamint a
MÉRFÖLDKŐ I. című feladatfüzethez1
Az integrált magyar nyelviés irodalmi program – 1–12. évfolyam – 8. osztályos része
Írta:
Adamikné dr. Jászó Anna és dr. Fercsik Erzsébet
Alkotó szerkesztő:
Adamikné dr. Jászó Anna
Tördelés:
Szücs Bt.Felelős szerkesztő:
Török Ágnes
© Adamikné dr. Jászó Annadr. Fercsik Erzsébet, 2000
ISBN 963 657 281 X
A kiadó a kiadói jogot fenntartja.
A kiadó rendelkezik az ISO 9002 minőségbiztosítási tanúsítvánnyal
2Felelős vezető:
Ballér Judit ügyvezető igazgató1155 Budapest, Tóth István utca 97.
A Nemzeti alaptantervhez készített integrált magyar nyelvi és irodalmi program– 1–12. évfolyam – 8. osztályos része
A 8. osztályos Édes anyanyelvünk felépítése
A tanárnak A tanulónakKommunikációA tömegkommunikációA sajtóA rádió és a televízióA hír és rokon műfajai (információ, közlemény)A tudósítás és a riportAz interjú és rokon műfajai (nyilatkozat, csevegés,körinterjú, portré)A reklámokTájékoztató műfajok a tömegkommunikációban(összefoglalás)
Figyeld meg mindennapi olvasmányaidban atájékoztató műfajokat (megtalálod őket kedveltmagazinjaidban, folyóirataidban!)Figyeld meg ezeket a műfajokat a rádióban ésa televízióban is! Mindehhez az szükséges,hogy gondosan tanulmányozd tankönyved példáit.
MondattanA mondat. A mondatok osztályozásaAz egyszerű mondat szerkezeteAz egyszerű és az összetett mondatokAz alárendelő összetett mondatAz alanyi mellékmondatokA tárgyi mellékmondatokHelyesírási és mondatszerkesztési tudnivalókA határozói mellékmondatokA jelzői mellékmondatokAz állítmányi mellékmondatAz alárendelő összetett mondatok összefoglalásaA mellérendelő összetett mondatA kapcsolatos mondatokAz ellentétes mondatokA választó mondatokA következtető mondatokA magyarázó mondatokAz összetett mondatok összefoglalásaA többszörösen összetett mondatokA mondat a szövegben: a mondat beszerkesztettsége
Idézd fel a 7. osztályban tanult ismereteidet azegyszerű mondatról! Ezekhez az ismeretekhezkapcsolódnak az összetett mondatokkal kapcsolatosismeretek. Értsd meg az összetettmondatok elemzésének logikáját, a részletekmár ismerősek tavalyról (a mondatrészek). Habetartod az elemzés lépéseit, helyesen ismeredfel a mellékmondatot. Nagyon fontos, hogymeg tudd különböztetni az egyszerű és azösszetett mondatot, mert csak így érted megtartalmukat, s így lesz jó a központozás.Értsd meg, hogy a mondatelemzés a legjobbsegítség a szöveg megértéséhez.
KommunikációA cikk és rokon műfajai (szakcikk, vitacikk, vezércikk,nyílt levél)A kommentár és rokon műfajai (a jegyzet és aglossza)A kritika és rokon műfajai (ismertetés, fülszöveg,könyvajánlás, recenzió, bírálat)Az olvasói levél és a szerkesztői üzenetA hirdetés és az apróhirdetésA tömegkommunikációs eszközök hatásaVéleményt közlő műfajok a tömegkommunikációban(összefoglalás)
Figyeld meg mindennapi életedben a véleménynyilvánítóműfajokat! Tanulmányozd atankönyvben lévő példákat!
A tanárnak A tanulónakIsmétlésHangtanSzóalaktanSzófajtanMondattan: az egyszerű mondatMondattan: az összetett mondat
Az ismétlés segít a régebben tanult ismeretekfelidézésében.
Összefoglaló táblázatok (az 5–8. osztály anyaga)A kommunikációs folyamat tényezőiKommunikáció I. (általános ismeretek)Kommunikáció II. (szóban és írásban)A tömegkommunikáció folyamata és tényezőiMűfajok a tömegkommunikációbanKommunikációs helyzetek és formákSzövegalkotásA nyelvváltozatokAz uráli nyelvek családfájaA magánhangzók rendszereA magánhangzótörvényekA mássalhangzók rendszereA mássalhangzótörvényekAz ly és a j írásának szabályaiA magyar beszéd sajátosságaiA szavak jelentéseSzóalkotásAz igeképzésA névszóképzésAz igenevek képzéseA szerves összetételekA szófajok rendszereA szófajok rendszere halmazokkal ábrázolvaAz irányhármasság (a ragokban, a határozószókban,a névutókban, a határozók rendszerében)A névszók ragozási soraA névszói ragok és jelek kombinációiA személyes névmások ragozásaA személyes névmások névutózásaAz igemódok és az igeidők kombinációiAz igeragozásA mondatfajták a beszélő szándéka szerint I–II.A mondatfajták szerkezetük szerintAz egyszerű mondat szerkezeteA szószerkezetek I–II.Az összetett mondatok és kötőszavakA nyelvtani viszonyok és a nyelvtani szintek
Az összefoglaló táblázatokat tekintsd vázlatnak!Tedd magad elé a táblázatot, s próbáldmeg összefüggően elmondani a táblázatbanrendszerezett ismeretet.
Megjegyzések a tananyag felépítéséhez
A 8. osztályos anyag a tömegkommunikációval és az összetett mondatokkal foglalkozik, ezenkívülösszefoglalja a felső tagozat ismereteit.
A kommunikációs anyagot két részre osztottuk: tájékoztató és véleményt közlő műfajokra. Tudomásunk szerint ez az első ilyen jellegű rendszerezés a tankönyvirodalomban. Ebben az anyagrészben kiemelt szerepük van a példáknak – ezek olykor hosszú olvasmányok – javasoljuk közöselolvasásukat és megbeszélésüket. Mindenképpen hasznos, ha a tanulók is hoznak példákat mindennapi olvasmányaikból, rádiós és televíziós élményeikből. Hiszen az a célunk, hogy újságolvasásukat, rádióhallgatásukat és tévénézésüket kulturálttá tegyük.Az összetett mondatok tanítása erősen kapcsolódik a hetedikes anyaghoz, az egyszerű mondatoktanításához. Ezért iktattunk be több ismétlőórát. Három lényeges dolgot kell megtanítani ésalaposan begyakorolni:1. az egyszerű és összetett mondatok elkülönítését,2. az alárendelő összetett mondatok elemzési lépéseit,3. a mellérendelő összetett mondatok esetében a logikai viszonyok felismerését, valamint a kötőszókat.Az egyszerű és az összetett mondatok elkülönítésekor a predikatív szerkezetek felismertetésétkell gyakoroltatni (a gyerekeknek alanyi-állítmányi szerkezetet mondjuk). Itt a hiányos mondatokokozhatnak gondot, különösképpen a mint kötőszós hasonlítók.Az alárendelő összetett mondat elemzési lépései a következők: a tagmondatok megállapítása,a főmondat felismerése (utalószó van benne), a főmondat elemzése: amilyen mondatrész az utalószó,olyan a mellékmondat. Tehát nem lehet csak általánosan rákérdezni a főmondatra, mert félremehetaz elemzés. Különösképpen érvényes ez a jelzői és az állítmányi, valamint a kijelölő jelzőimondatokra. A mellékmondat megállapítása tehát a főmondat utalószavától függ. A mellékmondatoktárgyalását nem apróztuk el, nem kapott tehát külön leckét mindegyik határozói mellékmondat,hiszen elemzésük egy kaptafára megy, a határozófajta ismerete pedig hetedikesanyag; fel kell eleveníteni.Az egyes alárendelő összetett mondatok tárgyalásakor kitérünk a különleges kötőszókra, vagyisa sajátos jelentéstartalmú mondatokra; majd a sajátos jelentéstartalmú mondatokat összefoglaljukaz alárendelő összetett mondatok összefoglalásakor.A többszörösen összetett mondatok elemzése már következik az egyszerű mondatok elemzéséből.Az elemzési példaanyag fokozatosan van felépítve: először az egyenes mondatrendű, utána a fordítottmondatrendű mondatokat vegyük, végül a bonyolultabb, a beékeléses eseteket. Az elemzettmondatot mindig olvastassuk el. A helyesírás gyakorlására sok lehetőséget kínál a feladatfüzet.Az Álljunk meg egy szóra! nyelvművelő párbeszédek itt is folytatódnak, a két szereplő NyilasMisi és nagybátyja, Géza bácsi. A tankönyv számos indukciós szövege és gyakorlata a Légy jómindhalálighoz kapcsolódik. Igyekeztünk olyan Ady-verseket is idézni, melyek nem szerepelnekaz irodalomkönyvben, s melyeket a gyerekek szeretnek és megértenek. Több verset idézünk a gyerekek számára kevésbé ismert költőktől, például Dsida Jenőtől.
Néhány módszertani megjegyzés
A tananyag felépítése induktív. Programunk abban különbözik a többi programtól, hogy megadjaaz egyes tanórák felépítésének induktív menetét: az indukciós anyagot, az általánosítást segítőcsoportosítást vagy egyéb szemléltetést, a szabályt, az elsődleges rögzítést és a megértést szolgálógyakorlatokat, valamint az órai gondolatmenethez kapcsolódó házi feladatokat. Az illusztrációkés a táblázatok szerves egységben vannak a tananyaggal, kérjük, hogy használják őket.Azt javasoljuk, hogy mindenekelőtt idézzék fel a kapcsolódó ismereteket. Utána közösen, beszélgetvedolgozzák fel az indukciós anyagot. Ezt többféleképpen meg lehet oldani: fel lehet írnia táblára – ha alkalmas erre –, esetleg egy részét vagy hasonló anyagot is lehet elemezni; közösfeladatmegoldást lehet végezni a könyv alapján; el lehet olvasni közösen a könyv szövegét stb. Atáblai munka és a szabály közös megfogalmazása után mindenképpen javasoljuk a tankönyv anyagánakelolvasását vagy felolvasását. Mindig olvastassuk el az olvasmányokat és az Álljunk meg egyszóra! párbeszédeit. Érdekes beszélgetéseket lehet kapcsolni mindegyikükhöz. A piktogramok iseligazítanak a feladattípusok értelmezésében.
A program szerkezete
Az integrált magyar nyelv és irodalmi program képességfejlesztési tevékenységének a szerkezetét az alábbi ábra szemlélteti:
A sokoldalú képességfejlesztést nemcsak az irodalom- és a nyelvtankönyv biztosítja, hanem a Mérföldkő II. irodalmi feladatfüzet is. A tanórai munkát is segíti, ezenkívül a differenciálásnak is kitűnő eszköze.
A feladatfüzet felépítése
A feladatfüzetben minden órához egy-egy oldalnyi gyakorlóanyagot terveztünk. Ez a gyakorlóanyag szorosan kapcsolódik az órai munkához: a tankönyvben mintaelemzések vannak, amelyeket a gyerekek a tanár segítségével oldanak meg, s amelyeken az adott jelenséget tanítjuk; a feladatfüzet mondataival pedig rögzítjük és begyakoroljuk az új ismeretet. Az elemzések során a tanult ábrát kell megtalálni és leírni, majd pedig a kötőszót és fajtáját kell megállapítani. Ez új mozzanat, az a célja, hogy sulykoljuk a kötőszó felismerését és a kötőszó előtti vesszőhasználatot. Szokás szerint a feladatok eleinte egyszerű alkalmazást kérnek, később egyre több gondolkodást kívánnak, egyre kreatívabbá válnak. Egyikük-másikuk valóban a jobbaknak való, s differenciálásra alkalmas. A differenciálás lehetőségét a tanmenetben is jeleztük: a kerettanterv csak a feltételes és a hasonlító mondatot kéri a sajátos jelentéstartalmú mondatok közül, mi bevettük a könyvbe a másik kettőt, vagyis a következményest és a megengedőt is, természetesen ezeket a tanár elhagyhatja.
A feladatfüzeten – régi bevált eljárásainkat követve – sok szép vers szolgál példaanyagul, sokszor olyanok, amelyek nincsenek a figyelem középpontjában, de amelyek a gyerek szeretetére tarthatnak számot. Régi bevált eljárásunk a folyamatos ismétlés: a feladatfüzet oldalain mindig vannak ismétlőgyakorlatok és tollbamondás. A tanév végi ismétlés
könyvtárhasználat
irodalomtankönyvnyelvtankönyv
feladatfüzet
házi olvasmányokkal felkészítés az olvasásra
a tanulás képessége
irodalmi ismeretek
nyelvtan és helyesírás
kommunikációs képességek
kiejtés és beszéd(szóbeli szövegalkotás)
fogalmazás(írásbeli szövegalkotás)
az olvasás és írás képessége
a szövegértő olvasás képessége
szövegelemzés
memoriter és felolvasás
feladatlapjai dupla oldalasak, megoldásuk előtt idézzük fel a szükséges ismereteket, és használjuk a tankönyv végi táblázatokat!
A Jeles napok integrált – irodalmi és nyelvi – feladatsorokat alkalmaz. Témái a mindennapi kommunikációhoz és kultúrához kapcsolódnak. Többször közöltünk szemelvényeket a Nyelvi illemtan című kézikönyvből (szerk.: Deme László, Grétsy László és Wacha Imre). A Jeles napok fejezet felépítése a következő:
Szeptember – Udvariasság – otthon és mindenütt Október – A köszönésről November – Tegezés és nem tegezés December – A trágárságtól ments meg, uram, minket! Január – Szavak, csodálatos szavak Február – A levelezés Március – Irodalmi múzeumok, emlékhelyek, kiállítások Április – A nyelvi humor Május – A sajtó története A könyvtár – A könyvtár
A feladatok jól kapcsolódnak a kerettanterv kívánalmaihoz, elsősorban a kommunikációs anyaghoz, a könyvtárhasználathoz, s az olvasásra buzdítással fejezzük be nemcsak a nyolcadik, hanem a nyolc évet.
Taneszközök 1 Adamikné dr. Jászó Anna–dr. Fercsik Erzsébet: Édes anyanyelvünk – magyar
nyelvtan és kommunikáció, 8. osztály. 2 Adamikné dr. Jászó Anna–dr. Fercsik Erzsébet: Mérföldkő I. – feladatfüzet 3 Dr. Fercsik Erzsébet: Felmérőlapok anyanyelvből és irodalomból 8. o.
Ajánlott kézikönyvek Helyesírási kéziszótár (Szerkesztette: Deme László és Fábián Pál), Akadémia Kiadó,
1988 Helyesírásunk (Szerkesztette: Fábián Pál), Nemzeti Tankönyvkiadó, 1995 Idegen nevek kiejtési szótára, Magay Tamás, Akadémiai Kiadó, 1974 Idegen szavak és kifejezések szótára, Bakos Ferenc, Akadémiai Kiadó, 1994 Jókai szótár I–II. Unikornis Kiadó, Budapest, é. n. Képes diákszótár (Szerkesztette: Grétsy László és Kemény Gábor), Akadémiai Kiadó,
1992 Larousse diákenciklopédia (Szerkesztette: A. Fodor Ágnes), Glória Kiadó, 1992 Magyar értelmező kéziszótár (Szerkesztette: Juhász József, Szőke István, O. Nagy Gábor, Kovalovszky Miklós), Akadémiai Kiadó, 1972Magyar helyesírási szótár (Szerkesztette: Deme László, Fábián Pál és Tóth Etelka),
Akadémiai Kiadó, 2000 Magyar írói álnévlexikon (Szerkesztette: Debreczeni Kornélia), Petőfi Irodalmi Múzeum,
1992 Magyar szólások és közmondások O. Nagy Gábor, Gondolat Kiadó, 1966 Magyar utónévkönyv, Ladó János – Bíró Ágnes, Vince Kiadó, 1998 Mi fán terem? O. Nagy Gábor, Gondolat Kiadó, 1979 Szinonimaszótár diákoknak, Ruzsiczky Éva, Helikon Kiadó, 1998
TÉMAKOMMUNIKÁCIÓ NYELVISMERET SZÖVEGÉRTÉS ÉS -ALKOTÁS
MEGJEGYZÉSBeszéd- művelés
Nem nyelvi komm.
Komm. helyzetgyak Nyelvtan Helyesírás Olvasás Szóbeli Írásbeli Kézikönyv-
használat
KOMMUNIKÁCIÓ1. A tömegkommunikáció
Tk. 2. Tk. 9. Tk. 3.A címekírása
Tk. 2.Álljunkmeg egyszóra!
Tk. 1.Tk. 2.Tk. 3.Tk. 4.Tk. 5.Tk. 6.Tk. 7.Tk. 8.
Média,médium
Ff. Hangtan 1–7.Kommunikáció-elmélet: a tömegkommuni-káció folyamata, tényezői; a nyelvi, a nem nyelvi és aképi rendszer
2. A sajtó
Tk. 5.Tk. 6.Illusztrációkértelmezése(fényképek)
Tk. 2.Tk. 6.
Tk. 9.Tk. 10.A címek írása
Tk. 1.Tk. 3.Tk. 4.Tk. 7.
Tk. 5.Tk. 10.
Tk. 8. Ff. Alaktan 1–7.Kommunikáció-elmélet:sajtótermékek:napilapok,hetilapok, folyóiratokA címrendszer
3. A rádióés a televízió
Tk. 11.Tk. 12.Tk. 5.
Tk. 2.Tk. 10.Az újság ésa rádiónem nyelvieszközeinekösszehasonlítása
Tk. 5.Tk. 10.VitaSzerepjáték
Tk. 5. Tk. 1.Tk. 3.Tk. 4.Tk. 6.Tk. 9.
Tk. 8. Tk. 7. Ff. Szófajtan 1–6.Kommunikációelmélet:a tájékoztatás,a szórakoztatásés a szolgáltatás;műsorrend
4. A hír és rokonműfajai
Tk. 4.Képek és aszövegkapcsolata
Tk. 8.Újsághírekátalakítása
Tk. 2. Tk. 1.Tk. 5.Tk. 6.Tk. 7.Tk. 9.
Tk. 3.Tk. 8.Szöveg-átalakítás
Tk. 5. Ff. Jelentéstan1–7.Kommunikáció-elmélet:a hír témája,megfogalmazása;az információés a közlemény
TÉMAKOMMUNIKÁCIÓ NYELVISMERET SZÖVEGÉRTÉS ÉS -ALKOTÁS
MEGJEGYZÉSBeszéd- művelés
Nem nyelvi komm.
Komm. helyzetgyak Nyelvtan Helyesírás Olvasás Szóbeli Írásbeli Kézikönyv-
használat
5. A tudósításés a riport I.
Tk. 1.Tudósításokolvasása
Tk. 1. Tk. 3.Tudósítá-sok készí-tése hír alapján,megadottvázlat segítségé-vel
Tk. 2.Tudósításokgyűjtése
Ff. Mondattan I.1–7.Kommunikációelmélet:a tudósításjellemzői, a riportjellemzői
6. A tudósításés a riport II.
Tk. 4.Riportokolvasása
Tk. 4. Tk. 5.Tk. 6.Riport készítésehír alapján,megadottvázlat se-gítségével
Ff. Mondattan II.1–7.
7. Az interjú és rokon műfajai
Tk. 8.Az idegenszavak kiejtése
Tk. 2.Szerep-gyakorlat
Álljunkmeg egyszóra!
Tk. 1.Tk. 6.
Tk. 4.Tk. 5.Tk. 7.Átalakítás,kérdésekszerkesz-tése
Tk. 3.Tk. 8.
Ff. Szóalkotás1–6.Kommunikáció-elmélet:az interjúformája, témája,megjelenéseA nyilatkozat, akörinterjú és aportré
8. A reklámok
Az idegenmárkanevekkiejtése
Tk. 3.A reklámokatkísérőnem nyelviés képi elemek
Tk. 1.Tk. 5.Érvelés,vita
Tk. 4.Tk. 8.A melléknevesszerkezetekelemzése,szójelentés
Tk. 6.A márkanevekhelyesírása
Olvasmány Tk. 3.Tk. 4.Tk. 9.Nyelvesz-tétikaiés nyelvhe-lyességiszempon-tok
Tk. 7. Tk. 2. JátékFf. Helyesírás1–7.Kommunikáció-elmélet: a reklámcélja, hatásánakeszközei
TÉMAKOMMUNIKÁCIÓ NYELVISMERET SZÖVEGÉRTÉS ÉS -ALKOTÁS
MEGJEGYZÉSBeszéd- művelés
Nem nyelvi komm.
Komm. helyzetgyak Nyelvtan Helyesírás Olvasás Szóbeli Írásbeli Kézikönyv-
használat
9. Tájékoztató műfajok(összefoglalás)
Tk.1.Tk. 2.
Tk.1.Tk. 2.
Ff. A hónap témája:Udvariasság –otthon és mindenütt
10. FelmérésKommunikáció
11. A grammatikaiismeretek áttekintése,felmérése
Ff. Összefoglalás1–7.
Összefoglaló táblázatok: Édes anyanyelvünk 8. osztály
Felmérőlapok 8. osztály A, B csoport
Felmérőlapok 8. osztály A, B csoport
TÉMAKOMMUNIKÁCIÓ NYELVISMERET SZÖVEGÉRTÉS ÉS -ALKOTÁS
MEGJEGYZÉSBeszéd- művelés
Nem nyelvi komm.
Komm. helyzetgyak Nyelvtan Helyesírás Olvasás Szóbeli Írásbeli Kézikönyv-
használat
MONDATTAN12. A mondatA mondatok osztályozása
Ff. 3.Tk. 3.Ritmusgyakorlatok
Tk. 1. Tk. 2.Ff. 2. Ff. 4.A mondatokosztályozá-sa, a beszélőszándéka,a minőségés a szerkezetszerint
Tk. 3. Tk. 1.Álljunkmeg egyszóra!Ff. 1.Tk. 3.Tk. 4.
Tk. 4.Ff. 1.
JátékFf. 5.Új ismeret a háttérmondat(=implikáció),a felismerésszintjén
13. Az egyszerű mondatszerkezete I.
Az állandósultSzókapcso-latokHangsúlyo-zása
Ff. 2 Tk. 1. Tk. 2.Tk. 3. Tk. 4.Tk. 5.Ff. 1. Ff. 2.Ff. 3. Ff. 4.Ff. 5. Ff. 6.Ff. 7.Elemzések
Álljunkmeg egyszóra!Szerkezet-keveredés
Ff. 3. Tk. 6.Ugyanaz aszófaj másmásmondat-résziszerepben
A mondat fő részei,a bővítmények;a tárgy, ahatározó és a jelzőfajtái
14. Az egyszerű mondatszerkezete II.
Tk. 5.SzerepjátékSzóláshasonlatokkal
Tk. 1. Tk. 2.Tk. 3. Tk. 5.Tk. 7.Ff. 1. Ff. 4.Ff. 5.Hozzáren-delő,alárendelő ésmellérendelőszószerke-zetek
Tk. 5.A szószerkeze-ti ábraleolvasásamint a szövegértőolvasásfejlesztésé-nek eszköze
Tk. 4.Tk. 6.Ff. 2.Ff. 3.Mondat-alkotásazonosszerkezetirajzalapján, aszórendmegfigyel-tetése
Ff. A hónap témája:A köszönésrőlA szerkezetielemzés lépései, aszerkezeti rajz készítése
TÉMAKOMMUNIKÁCIÓ NYELVISMERET SZÖVEGÉRTÉS ÉS -ALKOTÁS
MEGJEGYZÉSBeszéd- művelés
Nem nyelvi komm.
Komm. helyzetgyak Nyelvtan Helyesírás Olvasás Szóbeli Írásbeli Kézikönyv-
használat
15. Az egyszerűmondat szerkezete III.
Nyelvjárásijellegzetes-ségekmegfigye-lése azirodalmiszövegben
Tk. 1.Tk. 4.Tk.7.Párhuzamos(szófaji és mondatrészi)elemzések
Tk. 3. Tk. 4.Álljunkmeg egyszóra!A népetimo-lógiabemutatása
Tk. 5.Tk. 6.
Tk. 2.Tk. 7.
A szófajok mondatrész-szerepe:a táblázat értelmezése
16. Az egyszerű és azösszetett mondatok(bevezető óra)
Ff. 5.Összetettmondatokfelolvasása, a tömbösödésés aszinteződésértékeltetése
Ff. 5. Tk. 1. Tk. 2.Tk. 3. Tk. 5.Tk. 6.Ff. 1.Az alárendelőés amellérendelőmondatokközöttikülönbségérzékeltetése
Tk. 4.Tk. 7.Ff. 2.
Tk. 6.Az elemzettmondatokfelolvas-tatása
Ff. 3. Tk. 8.Ff. 4
Ff. 3 Az egyszerű és azösszetett mondatokfelismerése apredikatív szerkezetalapján
17. Az alárendelőösszetett mondat I.
A beékelttagmondatokérzékeltetése(szünet,hangfekvésváltás)
Tk. 1, Tk. 2.Tk. 3. Tk. 4.Tk. 5.Ff. 1. Ff. 2.Ff. 3.A tőmondatés amellék-mondat;az utalószóés a kötőszó
Ff. 4. Az elemzés lépéseiA tagmondatoksorrendjeA jelölések megtanítása
TÉMAKOMMUNIKÁCIÓ NYELVISMERET SZÖVEGÉRTÉS ÉS -ALKOTÁS
MEGJEGYZÉSBeszéd- művelés
Nem nyelvi komm.
Komm. helyzetgyak Nyelvtan Helyesírás Olvasás Szóbeli Írásbeli Kézikönyv-
használat
18. Az alárendelőösszetett mondat II.
Tk. 1. Tk. 3.Tk. 4.Tk. 5.Tk. 6.Tk. 7.Ff. 1.Ff. 2.Ff. 3.Ff. 4.A mondatrendgyakorlása
Tk. 2.Tk. 5.Tk. 6.Tk. 7.
Álljunkmeg egyszóra!A mellék-mondatokelején állókét kötőszóírása A tagmondatokközöttivessző-használat
Ff. 2. Az utalószó szófaja, az alárendelőkötőszókcsoportjai
19. Az alanyi mellékmondatok
Ritmusosszállóigék,közmon-dásokolvasásaTk. 2.
Tk. 1. Tk. 2.Tk. 3. Tk. 4.Tk. 5. Tk. 6.Tk. 8.Ff. 1. Ff. 4.Kérdései,utalószavai,kötőszavai;mondatrend
Tk. 9. Tk. 7.Álljunkmeg egyszóra!A személy-átsugárzás
Ff. 2.Ff. 3.
A sajátos jelentéstartalmúmondatokat(a feltételesés a hasonlítókivételével)differenciálásrahasználjuk!A Bogozó a jobbtanulóknak való
20. A tárgyi mellékmondatok
Ff. 6.Tk. 8.A versmondásgyakorlása
Tk. 1. Tk. 2.Tk. 3. Tk. 4.Tk. 5. Tk. 6.Tk. 8. Tk. 9.Ff. 1. Ff. 2.Ff. 4.Kérdései,utalószavai,kötőszavai;mondatrend
Ff. 5. Tk. 7.Ff. 4.
Ff. 3. A sajátos jelentéstartalmúmondatok(a feltételesés a hasonlítókivételével) és aBogozó a jobb tanulóknakvaló
TÉMAKOMMUNIKÁCIÓ NYELVISMERET SZÖVEGÉRTÉS ÉS -ALKOTÁS
MEGJEGYZÉSBeszéd- művelés
Nem nyelvi komm.
Komm. helyzetgyak Nyelvtan Helyesírás Olvasás Szóbeli Írásbeli Kézikönyv-
használat
21. Helyesírási ésmondatszerkesztésitudnivalók
Az idéző mondatés az idézetelkülönítésea beszédben
Tk. 1.Írásjelekalárendelőösszetettmondatvégén Az idézetfajtái:egyenes ésfüggő
Tk. 2. Tk. 3.Tk. 4.szöveg-átalakítás,tartalom-elmondás
Ff. A hónap témája:A köszönésFontos az egyenesbeszéd átalakításafüggővé, sokat kell gyakoroltatni
22. A határozói mellékmondatI.A helyhatározóimellékmondat
RitmikusszállóigékolvastatásaTk. 2.
Tk. 1. Tk. 2.Tk. 3.Ff. 1. Ff. 2.Ff. 4.Kérdései,utalószavai,kötőszavaiElemzések
Ff. 3 Ff. 4. Ff. 3. A határozók ismétléseszükségesaz anyagrész előtt
23. A határozói mellékmondatII.Az időhatározóimellékmondat
Ff. 6.Tk. 3.A versmondásgyakorlása
Tk. 1. Tk. 2.Tk. 3. Tk. 4.Tk. 5. Tk. 6.Tk. 7. Tk. 8.Tk. 9.Ff. 1. Ff. 2.Kérdései,utalószavai,kötőszavai
Ff. 2.Ff. 4.
Tk. 3.Ff. 5.
Ff. 3. Ff. 5. Az időviszonyoktisztázása az idegen nyelvek tanulásaszempontjábólfontos(egyidejűség, előidejűség,utóidejűség
24. A határozói mellékmondatIII.A módféle és azállapotféle mellékmondat
Tk. 1. Tk. 2.Tk. 3. Tk. 4.Tk. 5. Tk. 6.Tk. 7. Tk. 8.Tk. 9.Ff. 1. Ff. 2.Ff. 4.Kérdéseik,utalószavaik,kötőszavaik
Ff. 3. Tk. 8.Az elemzettmondatokfelolvasása
Elemzések Mód-, eszköz-, állapot-, társ-, eredet-,eredmény-határozóimellékmondat
TÉMAKOMMUNIKÁCIÓ NYELVISMERET SZÖVEGÉRTÉS ÉS -ALKOTÁS
MEGJEGYZÉSBeszéd- művelés
Nem nyelvi komm.
Komm. helyzetgyak Nyelvtan Helyesírás Olvasás Szóbeli Írásbeli Kézikönyv-
használat
25. A határozói mellékmondatIV.Az ok- és célhatározóimellékmondat
Tk. 6.Tk. 7.A versmondásgyakorlása
Tk. 1. Tk. 2.Tk. 3. Tk. 4.Tk. 6. Tk. 7.Tk. 8.Ff. 1. Ff. 3.Kérdéseik,utalószavaik,kötőszavaik
Ff. 5.Tk. 3.A mellékmondatifelszólítómód és helyesírása
Tk. 5.Tk. 6.
Ff. 2.Ff. 4.
Ff. 3.. Fontos a logikaiviszonyok megfigyelése
26. A határozói mellékmondatV.Egyéb határozóimellékmondatok
Tk. 2.A versmondásgyakorlása
Tk. 3.Az érzelmekkifejezéseazírott szövegben
Tk. 1. Tk. 2.Tk. 3.Ff. 1. Ff. 2.Ff. 4. Ff. 5.
Ff. 3.Ff. 4.
Tk. 3.Álljunkmeg egyszóra!Helyes kötőszó-használat
Partitívuszi, vonzat-, részes-, hasonlító-,számhatározóimellékmondatok
27. A jelzői mellékmondat
Tk. 5.A versmondásgyakorlása
Tk. 1. Tk. 2.Tk. 3. Tk. 4.Tk. 5. Tk. 6.Ff. 1. Ff. 2.Ff. 3.Kérdő-szavaik,utalószavaik,kötőszavaik
Ff. 4. Tk. 5.Az elemzettmondatokfelolvasása
Elemzések Ff. 5. A jelző ismétléseMinőségjelzői,kijelölő jelzői,mennyiségjelzőiés birtokos jelzőimellékmondat
28. Az állítmányimellékmondat
SzóláshasonlatokésközmondásokfelolvasásaTk. 2.Tk. 3.
Tk. 1. Tk. 2.Tk. 3. Tk. 4.Tk. 5.Ff. 1. Ff. 2.Ff. 4.Kérdőszó,utalószó,kötőszó
Ff. 5. Tk. 5.Az elemzettmondatokfelolvasása
Tk. 2. Ff. 3.Elemzések
Ff. 4. Az állítmány ismétléseA jelzői és az állítmányimondatokösszevetése
TÉMAKOMMUNIKÁCIÓ NYELVISMERET SZÖVEGÉRTÉS ÉS -ALKOTÁS
MEGJEGYZÉSBeszéd- művelés
Nem nyelvi komm.
Komm. helyzetgyak Nyelvtan Helyesírás Olvasás Szóbeli Írásbeli Kézikönyv-
használat
29. Az alárendelőösszetett mondatokösszefoglalása I.
Ff. A hónap témája:A tegezésés nem tegezés
30. Az alárendelőösszetett mondatokösszefoglalása II.
Közmondá-sokés versek olvasásaTk. 1.Tk. 2.
Tk. 1. Tk. 2.Tk. 3. Tk. 4.Ff. 1. Ff. 2.Ff. 3. Ff. 4.Önállóelemzésigyakorlatok
Tk. 2.Ff. 4.
Elemzések Itt foglaljuk összea sajátos jelentéstartalmúmondatokat,ha az osztályszínvonalamegengedi.Csak a feltételesés a hasonlító kötelező
31. Felmérés
32. A mellérendelőösszetett mondat
Tk. 3.A többszörösenösszetettmondatokolvasásaminta után
Tk. 2.Tk. 3.Ff. 1.Ff. 3.A tagmondatokKözötti logikaiviszonyokmegfigyelte-tése a rajzosábrák segítségével
Ff. 3. Tk. 1.Tk. 4.Tk. 5.Szóbeli értelme-zéseaz olvasottszövegnek
Tk. 5.Ff. 2.Elemzések
Ismétlés: a mellérendelőszószerkezetek
Összefoglaló táblázatok: Édes anyanyelvünk 8. osztály
Felmérőlapok 8. osztály A, B csoport
TÉMAKOMMUNIKÁCIÓ NYELVISMERET SZÖVEGÉRTÉS ÉS -ALKOTÁS
MEGJEGYZÉSBeszéd- művelés
Nem nyelvi komm.
Komm. helyzetgyak Nyelvtan Helyesírás Olvasás Szóbeli Írásbeli Kézikönyv-
használat
33. A kapcsolatosmondatok
Tk. 2.Tk. 3.A versmondásgyakorlása
Ff. 4. Tk. 1. Tk. 2.Tk. 7.Ff. 1. Ff. 2.A kapcsolatosviszonytkifejezőegyes éspáros kötőszók
Álljunkmeg egyszóra!Tk. 3.Ff. 4.A kötőszóismétlés kiküszö-böléseA sem és ase használata
Tk. 3.Tk. 4.Tk. 5.Ff. 3
Tk. 6.Tk. 8.
Ff. A hónap témája:A trágárságtólments meg,uram, minket!
34. Az ellentétesmondatok
Tk. 2.Tk. 3.Tk. 4.A versmondásgyakorlása
Tk. 1. Tk. 2.Tk. 4.Ff. 1. Ff. 2.Ff. 3. Ff. 4.Az ellentétesviszonytkifejezőkötőszók
Álljunkmeg egyszóra!Az ellentéteskötőszókhasználata
Tk. 3.Ff. 4.Ff. 5.
Elemzésigyakorlatok
Tk. 5.Ff. 4.Ff. 5
35. A választómondatok
Tk. 3.Tk. 4.
Tk. 4. Tk. 1. Tk. 2.Tk. 6.Ff. 1.A kirekesztőés a megengedőválasztóviszony éskötőszava
Ff. 3.Ff. 4.Tk. 7.A pontosvesszőalkalmazása
Tk. 7.Ff. 2.Ff. 3.A mellérendelőviszonyokfelismerésea szövegben
Tk. 5.Tk. 6.
Tk. 8.Ff. 2.Ff. 3.
Rendhagyó irodalomóra:szavalóverseny
36. A következtetőmondatok
Tk. 1. Tk. 2.Tk. 3.Ff. 1. Ff. 2.A következtetőviszonykötőszavai
Tk. 2. Ff. 1.Az értelmezőolvasásgyakorlásaTk. 3.
Ff. 3. A logikai viszonyokmegfigyeltetése
TÉMAKOMMUNIKÁCIÓ NYELVISMERET SZÖVEGÉRTÉS ÉS -ALKOTÁS
MEGJEGYZÉSBeszéd- művelés
Nem nyelvi komm.
Komm. helyzetgyak Nyelvtan Helyesírás Olvasás Szóbeli Írásbeli Kézikönyv-
használat
37. A magyarázómondatok
Tk. 1.Tk. 2.Tk. 3.Tk. 4.Tk. 6.Ff. 1.Ff. 2.Az okadó,a kifejezőés a helyreigazítómondatokés kötőszavaik
Tk. 9.IsmétlésTk. 6.
Tk. 3.Az értelmezőolvasásgyakorlása
Tk. 5. Ff. 3. A logikai viszonyokmegfigyeltetése
38. A mellérendelőösszetettmondatok.Összefoglalás Ff. 1.
Ff. 2.Ff. 4.
Ff. 3.
Összefoglaló táblázatok: Édes anyanyelvünk 8. osztály
TÉMAKOMMUNIKÁCIÓ NYELVISMERET SZÖVEGÉRTÉS ÉS -ALKOTÁS
MEGJEGYZÉSBeszéd- művelés
Nem nyelvi komm.
Komm. helyzetgyak Nyelvtan Helyesírás Olvasás Szóbeli Írásbeli Kézikönyv-
használat
39. Az összetettmondatokösszefoglalása I.
TáblázatTk. 1.Tk. 2.Tk. 3.Tk. 4.Tk. 5.A mondatrendmegfigyelte-tése, gyako-roltatása
Tk. 3.Tk. 4.Tk. 5.
A tagmondatokFelcserélhetősé-géneklehetőségeiTáblázatok
40. Az összetettmondatokösszefoglalása II.Helyesírási ésmondatszerkesztésitudnivalók
Tk. 9. Tk. 6.Tk. 7.Tk. 8.A vesszőalkalmazásaA mondatvégiírásjelekmegállapítása
Elemzésigyakorla-tok
Ff. A hónap témája:szavak, csodálatosszavak
41. Felmérés Felmérőlapok 8. osztály A, B csoport
TÉMAKOMMUNIKÁCIÓ NYELVISMERET SZÖVEGÉRTÉS ÉS -ALKOTÁS
MEGJEGYZÉSBeszéd- művelés
Nem nyelvi komm.
Komm. helyzetgyak Nyelvtan Helyesírás Olvasás Szóbeli Írásbeli Kézikönyv-
használat
42. A többszörösenösszetettmondatok I.
Az összetettmondatokfelolvasása
Tk. 1. Tk. 2.Tk. 4.Ff. 1. Ff. 2.Ff. 4. Ff. 5.A tagmondatokkapcsolódá-sánaknéhánylehetősége
Tk. 3.Tk. 4.Központozás
Álljunkmeg egyszóra!A szövegértőolvasásfejlesztése
Ff. 3. Ff. 3. Az anyag nagy részedifferenciálásravaló
43. A többszörösenösszetettmondatok II.
Tk. 4. Tk. 1.Tk. 2.Tk. 3.Ff. 1.Ff. 2.Ff. 3.
Tk. 2.Tk. 3.Tk. 4.Ff. 3.
Tk. 4.Az egyenesidézet függővéalakítása
Tk. 6.Elbeszélőszöveg átalakításapárbeszé-desszöveggé
Elemzési és olvasásigyakorlatokminta után
44. A többszörösenösszetettmondatok III.
Tk. 1. Tk. 2.A versolvasásés aversmondásgyakorlása
Tk. 1.Tk. 2.Ff. 1.Ff. 2.Ff. 3.
Tk. 1.Tk. 2.
Tk. 3.Szövegala-kítás
45. A mondat a szövegben.A mondat beszerkesztettsége
Ff. 3.Tk. 2.A versolvasásés aversmondásgyakorlása
Tk. 1. Tk. 2.Ff. 1. Ff. 2.A szövegösszetartóerejének amegfigyelte-tése
Tk. 1.Tk. 2.
Ff. 1. Ff. A hónap témája:A levelezés.Ezt az anyagrésztcsak a megfigyelésszintjén kérjük!
TÉMAKOMMUNIKÁCIÓ NYELVISMERET SZÖVEGÉRTÉS ÉS -ALKOTÁS
MEGJEGYZÉSBeszéd- művelés
Nem nyelvi komm.
Komm. helyzetgyak Nyelvtan Helyesírás Olvasás Szóbeli Írásbeli Kézikönyv-
használat
46. A mondattaniismeretekösszefoglalása
47. Felmérés
KOMMUNIKÁCIÓ48. A cikk és rokonműfajai
Tk. 6.Illusztrációkértelmezése,a szöveg és akép egyeztetése
A cím helyesírása
Tk. 6.OlvasmányTk. 8.Álljunkmeg egyszóra!Tk. 7.A szövegértőolvasásgyakorlása
Tk. 2.Tk. 4.Tk. 7.Tk. 8.
Tk. 9.Vitacikkvázlat alapján
Tk. 1.Tk. 3.Tk. 5.
Kommunikáció-elmélet:a cikk típusai:szakcikk,vitacikk, nyílt levél
49. A kommentár ésrokon műfajai
Tk. 7.Tk. 3.Értelmezőfelolvasás
Tk. 9.Tk. 10.A személynevekírása
Olvasmá-nyokÁlljunkmeg egyszóra!Tk. 5.A szövegértőolvasásgyakorlása
Tk. 3.Tk. 4.Tk. 5.Tk. 6.Tk. 8.Tk. 9.
Tk. 1.Tk. 2.Tk. 10.
Kommunikáció-elmélet:a kommentárokműfajai:a jegyzet és aglossza
50. A kritika ésrokon műfajai I.
Tk. 6.Értelmezőfelolvasás
Tk. 5.A kép és aszövegkapcsolata
Tk. 2. Tk.3. Tk.4.Tk. 5.Vázlatalapjánkönyvaján-lás stb. készítése
Tk. 1.Példákgyűjtése:fülszöveg,borító, ismertetés
Kommunikáció-elmélet:a kritikaágai és fajtái
Összefoglaló táblázatok: Édes anyanyelvünk 8. osztály
Felmérőlapok 8. osztály A, B csoport
TÉMAKOMMUNIKÁCIÓ NYELVISMERET SZÖVEGÉRTÉS ÉS -ALKOTÁS
MEGJEGYZÉSBeszéd- művelés
Nem nyelvi komm.
Komm. helyzetgyak Nyelvtan Helyesírás Olvasás Szóbeli Írásbeli Kézikönyv-
használat
51. A kritika ésrokon műfajai II.
Tk. 9. Illusztrációkértelmezése,a szöveg és akép egyeztetése
Tk. 6.OlvasmányTk. 9.A szövegértőolvasásgyakorlása
Tk. 6. Tk. 7.Tk. 8.Tk. 10.Integráltfoglalko-zások: egykiállításmegtekin-tése,beszámolóírása
Tk. 8.Képes diákszótárA magyarhelyesírásszabályaiMagyarutónévkönyv
Kommunikáció-elmélet:az ismertetés
52.A olvasói levél ésa szerkesztőiüzenet I.
Tk. 3. A szövegtípusának ameghatáro-zása atartalomalapjánTk. 4.
Tk. 1.Tk. 2.
Tk. 4. Ff. A hónap témája:Irodalmimúzeumok, emlékhelyek,kiállításokKommunikáció-elmélet:ismétlés: atájékoztató, aszórakoztató és aszolgáltató műsorok és rovatok
53. Az olvasói levélés a szerkesztőiüzenet II.
Tk. 6.Tk. 7.Szövegértőfelolvasás
Jeligék éstémákösszekap-csolása
Tk. 5.A keltezésírása
Tk. 9. Tk. 6.Tk. 7.
Tk. 8. Játék
TÉMAKOMMUNIKÁCIÓ NYELVISMERET SZÖVEGÉRTÉS ÉS -ALKOTÁS
MEGJEGYZÉSBeszéd- művelés
Nem nyelvi komm.
Komm. helyzetgyak Nyelvtan Helyesírás Olvasás Szóbeli Írásbeli Kézikönyv-
használat
54. A hirdetés ésaz apróhirdetés
Tk. 2.Tk. 8.Az írottszövegnem nyelvijelei
Tk. 3.Dialógusvázlatalapján
A megszólításírásaA bekezdésekjelölése
Tk. 8. Tk.3. Tk.4.Tk.5. Tk.6.Tk.7. Tk.9.Tk. 10.Önéletrajzés hivataloslevél írása
Tk. 1. Ismétlés: a tájékoztatószövegek,a reklám
55. A tömegkommunikációseszközökhatása
Tk. 2.Tk. 3.Tk. 4.Tk. 9.Értelmezőfelolvasás
Tk. 5. A nyelvieszménykérdése
A címekírása
OlvasmányTáblázatok,Statisztikákértelmezése
Tk. 1.Tk. 6.Tk. 8.Tk. 9.
Tk. 7.Tk. 10.Űrlapok,megrendelőlapokkitöltése
A válogatásravaló figyelmeztetés
56. Véleményt közlőműfajok a tömegkommunikációban Tk.
gyakorlás
57. Felmérés
ÖSSZEFOGLALÁS58. Hangtan I.
A versolvasásés aversmondásgyakorlása
Tk. 1.Tk. 2.Tk. 3.Tk. 4.
OlvasmányAz értelmezőolvasásgyakorlása
Ff. A hónap témája:A nyelvi humorA tanulás tanítása
Összefoglaló táblázatok: Édes anyanyelvünk 8. osztály
Felmérőlapok 8. osztály A, B csoport
TÉMAKOMMUNIKÁCIÓ NYELVISMERET SZÖVEGÉRTÉS ÉS -ALKOTÁS
MEGJEGYZÉSBeszéd- művelés
Nem nyelvi komm.
Komm. helyzetgyak Nyelvtan Helyesírás Olvasás Szóbeli Írásbeli Kézikönyv-
használat
59. Hangtan II.
Ff. 1.Ff. 2.Ff. 4.Ff. 5.Ff. 6
Ff. 3.Ff. 7.Ff. 8
Ff. 5. A tanulás tanítása
60. Szóalaktan I.
A versolvasásés aversmondásgyakorlása
Tk. 1. Tk. 2.Tk. 3. Tk. 4.Tk. 5.Tk. 6.Tk. 7.
OlvasmányAz értelmezőolvasásgyakorlása
A tanulás tanítása
61. Szóalaktan II.Ff. 2. Ff. 3.Ff. 4. Ff. 5.Ff. 6.
Ff. 1.Ff. 7
A tanulás tanítása
62. Szófajtan I.
A versolvasásés aversmondásgyakorlása
Tk. 1.Tk. 2.Tk. 3.Tk. 4.Tk. 5.
OlvasmányAz értelmezőolvasásgyakorlása
A tanulás tanítása
63. Szófajtan II.Ff. 2. Ff. 3.Ff. 4. Ff. 5.Ff. 6.
Ff. 1. Ff. 2. Ff. 7. A tanulás tanítása
64. Mondattan.Az egyszerűmondat I.
A versmondásgyakorlása
Tk. 1.Tk. 2.Tk. 3.Tk. 4.Tk. 5.
OlvasmányAz értelmezőolvasásgyakorlása
Ff. A hónap témája:A sajtó történeteA tanulás tanítása
65. Mondattan.Az egyszerűmondat II.
Ff. 2. Ff. 2.Ff. 3.Ff. 4.Ff. 5.Ff. 6.
Ff. 1. Ff. 3. A tanulás tanítása
TÉMAKOMMUNIKÁCIÓ NYELVISMERET SZÖVEGÉRTÉS ÉS -ALKOTÁS
MEGJEGYZÉSBeszéd- művelés
Nem nyelvi komm.
Komm. Helyzetgyak Nyelvtan Helyesírás Olvasás Szóbeli Írásbeli Kézikönyv-
használat
66. MondattanAz összetettmondat I.
A versmondásgyakorlása
Tk. 1. Tk. 2.Tk. 3.Tk. 4.Tk. 5.Tk. 6.
Tk. 7. OlvasmányAz értelmezőolvasásgyakorlása
Tk. 5. A tanulás tanítása
67. Mondattan.Az összetettmondat II.
Az elemzettmondatokfelolvasta-tása
Ff. 7. ElemzésiGyakorla-tok
A tanulás tanítása
68. Helyesírás
Ff. 2.Ff. 5.
Ff. 2. Ff. 3.Ff. 4. Ff. 5.Ff. 6. Ff. 7.
Ff. 1.Ff. 8.
Ff. 1. Ff. 8. Ff. A hónap témája:A könyvtárA tanulás tanítása
69. Komplex elemzés
Az elemzettmondatokfelolvasta-tása
Tk. 1. Tk. 2.Tk. 3.Tk. 4.
ElemzésiGyakorla-tok
Memoriter: Ady:A föl-földobottkő
70. Felmérés
71. Év végi teendők
72. Év végi teendők
Felmérőlapok 8. osztály A, B csoport