„A modern múlt” étkezésünk fenntarthatóságáért projekt · Az ételek készítéséhez szükséges energia csökkentésére a következı válaszokat adták: Párolás

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósult meg.

1

„A modern múlt” étkezésünk fenntarthatóságáért projekt

zárótanulmány

Kérdıívünket a projektnyitó rendezvény kezdetén osztottuk ki, s a rendezvényen vissza is győjtöttük. A felmért populációból ezért hiányzott az általános iskolás korosztály, ugyanis számukra késıbbi idıpontban, áprilisban rendeztünk elıadást. Viszonylag kis arányban vannak képviselve a 30 év felettiek, hisz projektünk alapvetıen a fiatalokat kívánta megszólítani. A középkorosztály a városból jövı érdeklıdı vendégekbıl és a fıiskolai dolgozókból került ki. Az ökológiai lábnyomról prof. Vida Gábor akadémikus úr elıadásában nagyszerő értelmezést kaptak a résztvevık. A felmérésbıl látszik, hogy szükségük is volt erre, hisz a hallgatóság 31,13 %-a nem ismerte az elıadás elıtt ezt a fogalmat, ez azért is érdekes, mert az általános iskolát végzett korosztály, ennél az aránynál 10 %-kal kisebb mértékben volt jelen. Tehát a felnıtt, érettségizett, vagy felsıfokú képzettséggel rendelkezık számára is legalább 10 %-ban ismeretlen ez a fogalom. Ugyanakkor reményre ad okot, hogy az ökológiai lábnyommal való megismerkedést projektünk kezdetekor a résztvevıknek csak 18,29 %-a utasította el. Valószínő, hogy ık azok, akik a mindennapi tevékenységeikben sem vették figyelembe − reményeink szerint csak a projektünk kezdetéig − a fenntarthatóság szempontrendszerét (22,57 %). A fogyasztói társadalom „gyermekei” számára a társadalmi tudatformálás szükségességét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a napi tevékenységeikben a fenntarthatóságra törekvık aránya mindössze 14,01 %. A reményt a javításra, változásra, a valamilyen mértékben már nyitottak 61,48 %-a jelenti. A résztvevık 65,0 %-a a táplálkozás és a ökológiai lábnyom összefüggését érzi, érzékeli. Közülük a húsfogyasztás lábnyom növelı hatását azonban kevesebb, mint 50 %-a ismeri. Ezért is fontos, hogy projektünkben a zöldség- gyümölcsfogyasztás felé tereljük a figyelmet.


2

A kérdıív 11 és 12. számú kérdéseire adott válaszok bizonyítják a változatosság, az egyedi iránti igényt a táplálkozásban is. Feltőnıen nagy (92,22 %) a házi jellegő ételeket preferálók aránya. Ellentmondás, hogy közülük a piacon mégis csak 19,07 % vásárol. Örvendetes viszont a kész- és félkész ételek választásának alacsony aránya, bár valószínő, hogy elsısorban nem a fenntarthatósági szempontok, hanem az árérzékenység a motiváló tényezı. Ezt látszik megerısíteni az élelmiszert a város széli nagyáruházakban vásárlok magas (43,58) százaléka is. Ahogy sejthettük a reklámok hatnak, mőködnek. Nagyon fontos feladatunk a mindennapi életvezetésben a természetes anyagokból készült használati tárgyak, eszközök népszerősítése is. A reklámszatyrok korszaka fejlettebb környezetkultúrájú országokban leáldozóban, nálunk azonban még messze nincs így. Fontos feladatunk a hazai élelmiszerek és a helyben termelt zöldségek, gyümölcsök megszerettetése, hisz a megkérdezettek ötödénél ez a szempont egyáltalán nem szerepel, másik kétötöd részük is csak alkalmanként figyel erre. Nagyon érdekes a szomjoltó italok preferáltsága: a csapvíz csak negyedrészben szerepel, viszont az ásványvizek aránya nagyon magas, 56,0 %. Ennek sem örülhetünk igazán, hisz a szállítás közbeni szennyezést csökkenteni lehetne, ha ezek helyébe gyümölcs és gyógyteák lépnének. Szerencsére a szénsavas üdítık fogyasztásának aránya alacsony. A megkérdezettek közül tízóraira csak minden hatodik ember visz gyümölcsöt, viszont sokan otthonról visznek szendvicset, így a zöldségek szerepét, arányát itt is könnyen növelhetjük. A munkahelyi, iskolai büfében 71,6 %-ban péksüteményt vásárolnak, s több rágcsálnivalót, mint tejterméket. A gyógynövényekhez való viszonyuk pozitív, tehát hatékony lehet e területen az ismeretbıvítés. Azzal a kijelentéssel, hogy a konyha, fürdıszoba levegıjét a természetes anyagok frissítik, továbbá, hogy a gyógynövények használata csökkenti a környezet kémiai terhelését, döntı többségükben egyetértenek.


3

Biotermékeket is nagy részben (71,6 %) azok egészségessége miatt választják, továbbá 23,74-ban környezetbarát jellegük miatt. Az etikai okokból biotermékeket választók 3,5 %-a nem lebecsülendı, de a fenntarthatósághoz való sürgetı visszatérés nehézségét jelzi. A kérdésre, hogy milyen tartósítási eljárásokat ismer, a következı válaszokat kaptuk:

Fagyasztás 64 Befözés 44 Sózás 41 Aszalás 41 Füstölés 38 Szárítás 32 Dunsztolás 18 Vegyszer 12 Savanyítás 10 Pácolás 8 Konzerválás, ecet 7 Szalicil 5 Pasztırözés 4 Gızölés 3 Zsírban tartósítás 2 Vákuum 2

Egyszer említıdtek a következık, vermelés, cukrozás, pirítás, borkısav, citromsav, aszkorbinsav, szódabikarbóna, és pincében való tárolás. A sorrendbıl jól látszik, hogy a háztartások egyrészt felszereltek (valószínő nagy energiafogyasztású) fagyasztó készülékekkel, örvendetes a befızés és az aszalás gyakorisága. Valószínő, hogy a vidéki hagyományokat falun élve a hallgatóink korosztályuknál jobban ismerik, ezáltal kortársaik között hitelesen képviselhetik. A 21. számú kérdésre, hogy a háztartási energia hány %-a használódik fızésre, több mint felük az országos adatot ismerte, vagy választotta (7-8 %). Meglepı, hogy több mint egyharmaduk valószínő az országos adatnál több energiát


4

használ, hisz a kérdések közül a 25- 30 %-nyi felhasználást jelölte meg. Az ételek készítéséhez szükséges energia csökkentésére a következı válaszokat adták: Párolás 12 Fedı használat 9 Szabadban fızés 8 Kukta használata 7 Bogrács 5 Grill 4 Nyersen fogyasztás 5 Több napra fızés 3 Elıre pácolás 2 Zepter edény 2 Egyszer említıdik a kemence, a tábortőz, vízforraló, tőzrakó hely, fatüzelés, hıtartó lábos, gyorsétel, félkész termék, kevesebb hús, saláta. A kérdésre, hogy milyen egész évben eltartható növényi magvakat ismer, a következı válaszok születtek: Napraforgó 63 Tökmag 45 Dió 43 Mogyoró 34 Szezám mag 32 Mandula 27 Kömény 16 Len mag 14 Kukorica 13 Köles 11 Búza 10 Pisztácia 7 Rozs 7 Bab 5 Lencse 5 Mák 4 Zab 4 Boróka bogyó 3


5

Mustármag 2 Kesudió 2 Bors 2 Borsó 2 Egyszer említıdik a paprika, fenyımag, hajdina, csicseriborsó, sárgaborsó. Jól látható, hogy a fiatalság fogyasztását ezekbıl a magokból a divat (réteg kultúra) határozza meg elsısorban, és hogy a nem hazai divatos termékek választása jelentıs. A kedvenc ételüknél a megkérdezettek többsége egyet említ, a következı sorrendben: Halászlé 12 Spagetti 12 Rántott hús 9 Brassói 8 Párolt zöldség 7 Palacsinta 7 Rakott krumpli 5 Túrógombóc 5 Tészta 5 Gyümölcs saláta 4 Sült csirke 4 Spenót 3 Húsleves 3 Cézár saláta 3 Tojásrántotta 2 Sült krumpli 2 Makaróni 2 Lazannya (lasagne) 2 Egyszer említıdik a kakaspörkölt, puliszka, vadpörkölt, friss zöldség, csilis bab, rakott kel, szilvás gombóc, túrós tészta, tojásos nokedli, borsóleves, borsófızelék, sertésborda, tejbegríz, savanyúság, olasz étel. Meglepıen kevés, 27 féle kedvenc étel említıdik, ezek között is sok a fiatalok számára divatos, olasz konyhából származó étel,


6

viszonylag sok az egyszerő étel, a tésztaféle. A hagyományos magyar konyhára jellemzı rántott hús, és pörkölt itt is megjelenik. Örvendetes a tájjellegő, tradicionális étel, a halászlé megosztott elsı helyezése. Reményeink szerint a sorrend a projekt végeztével módosul, és a lista bıvül. A kérdıívet kitöltık összetétele megerısít bennünket abban a hitünkben, hogy a fenntarthatóság tanulásának nagyon jó lehetıségét kínálja a fiatal populáció. A társadalom attitődjének változtatására jó esély kínálkozik, mert hallgatóink másoknál érzékenyebbek, mert nagy részük falun, vagy kistelepülésen él, s a tradíciókból még saját családjukban is sokkal találkozhatnak. A fiatalok és a nık szerepét hangsúlyozottan a Riói Alapelvek között is megtaláljuk. İk lesznek azok, akik leendı pedagógusként a fenntarthatóság etikáját és gyakorlatát továbbadhatják tanítványaiknak. Az ellenırzı kérdıívet a záró rendezvényen kértük kitölteni. A kérdıívet a pályázat megvalósíthatósági tanulmányaként korábban készítettük, késıbb már nem változtattunk rajta. A záró rendezvényen sok program volt, kiállítás, ételkóstoló, ajándéktárgyak átvétele, illetve jelenléti ív, átvételi elismervények aláírása. Megítélésünk szerint ez magyarázza, hogy viszonylag kevesebben töltötték ki, adták vissza a kérdıívet, és ez magyarázza továbbá, hogy a hosszabb választ igénylı kérdésekre inkább nem válaszoltak. A felmérési adatok értelmezése szempontjából fontosnak tartottuk, hogy kontroll vizsgálatot is végezzünk. Erre a célra egy középiskolai osztályt választottunk, akik bár hallhattak a projektrıl, de maguk nem vettek benne részt. A projektben résztvevı általános iskolai diákokat, miután étkezési szokásaik családjaiktól függenek, mindkét felmérésben mellıztük. Ökológiai lábnyomuk jellemzésére a válaszadók közül kevesen vállalkoztak, ez az idıhiányon kívül sok mindent jelenthet. Talán már a nyiladozó lelkiismereti problémát, az ökológiai lábnyom nagysága miatt. A csökkentés gyakorolt módjára


7

legtöbben az energiafelhasználás mérséklését említik, majd az anyagtakarékosságot, a táplálkozásra is többen kitérnek. Ugyanez lehet a magyarázat a saját életmódot jellemezni felszólító 13. számú kérdésnél. Az egytıl ötig terjedı skálán, azok közül, akik válaszoltak, leggyakrabban közepest adtak maguknak. Az életmód környezetbarát jellegének növelésére az elsı kérdéshez hasonló válaszokat adtak, elsı helyen az energiatakarékosság szerepelt. Itt azonban gyakrabban jelenik meg a hulladékkérdés, a szelektív hulladékgyőjtı magatartás. Megkockáztatható talán a felvetés, hogy az ökológiai lábnyomot inkább a fogyasztáshoz kapcsolják, a környezetbarát, környezetvédı magatartáshoz gyakrabban kötik - a mások által még ma is kizárólagosan említett - szemetelés csökkentését, a hulladék szelektív győjtését. Érdekes és elgondolkodtató a kontrollcsoport elsı kérdéssel kapcsolatos teljes tájékozatlansága. A kedvenc étel elkészítésének szempontrendszereinél - talán érthetı módon – a biológiai, egészségi ok szerepel legmagasabb arányban mindkét csoportnál. Lényeges azonban az energiai szempont két és félszeresnél nagyobb aránya a projektben résztvevık javára. A projekt során elsajátított ismereteket bizonyítja a tény, hogy a növényi táplálék környezetkímélıbb voltát 10%-al többen választják a kontrollcsoporthoz képest. Hasonló többlet jelenik meg az elkészítés módjának preferálásakor. Kedvezıbb választ kapunk a résztvevıktıl az aszalás tevékenységére vonatkozó kérdésfelvetésnél is. Aszaltak már legalább egyféle gyümölcsöt 10,8%-ban (kontroll 6,1 %), nem aszaltak még 52,5% (kontroll 57,6%). A nyers étel fogyasztásának környezetkímélı voltát a 6. számú kérdésre adott válaszok alapján is projektünk résztvevıi ismerik inkább. A 9. számú biotermékek legfontosabb elınyeit firtató kérdés egyértelmően projektünk eredményességét bizonyítja. Egyrészt a fenntarthatóság komplex szempontrendszerét választja a biotermékek legfıbb elınyei közül a válaszadók közel ¼-e. E tény önmagában is nagyon fontos, s a fenntarthatósághoz való pozitív attitődöt feltétlenül jelzi. Megerısíti véleményünket a kontrollcsoport


8

statisztikai mutatója, mely szerint közülük csak minden nyolcadik adta ezt a választ. A beállítódás mellett a személyiség akarati tényezıinek sikeres mozgósítását jelzi a 10. kérdésre kapott válasz. Itt a gyümölcsbıl való családi önellátás hárítása a kontrollcsoporttól lényegesen különbözik az övék 1% alatti, a kontrollcsoporté 12,1%. Gyógy és főszernövények közül sokfélét ismernek, általában hármat neveznek meg. A nem válaszolók szükségét érzik a magyarázatnak, tudniillik, hogy nincs kertjük. Célunk volt a helyi piac fontosságának hangsúlyozása, megismerése, nem csak a fenntarthatóság szempontrendszere: a kisebb szennyezés, az erıforrásokkal való jobb gazdálkodás, az energiaminimalizálás, stb., hanem a társadalmi kohézió, tradíció, közösségi, nemzeti szempontok érvényesülése miatt is. Együtt is voltunk piacon, volt aki életében elıször. Jelen voltunk a városban most formálódó „helyi piac akción”. Megismerkedhettünk termelıkkel, méhésszel, olyanokkal is, akik lekvárjaikat el is hozták záró rendezvényünkre. Sikerességünket bizonyítja a piacra soha nem járók alacsony (5%-os aránya). A kontrollcsoport igen magas (24,2%) ugyan fiatalabb voltuk némi magyarázatul szolgál erre, de a nevelési, szocializációs gyakorlaton való változtatás szükséges az ı esetükben is. A siker lehetıségét jelzi, hogy mindkét populáció hasonlóan nagy, közel 60%-ban süt, vagy sütne kenyeret otthon. A projektben résztvevık jobb attitődje ebben a kérdésben is érzékelhetı. Arra a kérdésre, hogy miben viszi haza a piacról a vásárolt árut, a válaszadók közül mindössze hárman említik a mőanyagszatyrot, öten az autót. Ugyanakkor nagyon változatos megfogalmazását kapjuk a kosárnak: kosár, fonott kosár, illetve a vászon, szövet, ruha, rongy, stb. szatyornak. Zöldség, gyümölcs tematikus napunk, illetve receptgyőjtı tevékenységünknek sikerének bizonyítását látjuk, a gyümölcslé ünnepi asztalon való szereplésének 40%-os „gyızelmében”. Imponáló a fogyasztáscsökkentı gyakorlatra rákérdezı 19. kérdésre adott válaszok aránya és száma. Örömmel töltött el


9

bennünket, hogy a legutóbbi diákrendezvényen fogyasztott ételeket firtató kérdésre adott válaszokban a projekt eseményein fogyasztott ételek felülreprezentáltak. Örvendetes az a tény is, hogy az energiatakarékosság elsı helyen szerepel, legalább ennyire az is fontos, hogy komplexen, több összetevıben gondolkodik a válaszadók nagy százaléka. Büszkék lehetünk a 20. és 21. kérdésekre adott válaszokban megnyilvánuló eredményekre is, az elıbbire 97%-ban, az utóbbira 95,8%-ban felelısségteljes pozitív válaszokat adtak. Projektünk eredményességérıl az ellenırzı kérdıív mellett sok más jelenségbıl kapunk, kaptunk visszajelzést. A vállaltnál jóval nagyobb részvételi arányt sikerként élhettük meg, az összegyőjtött receptek várakozásunkat messze meghaladó száma objektív mutató. Ezek mellett intézményünk dolgozóinak a projektet segítı tevékenysége, a hallgatók szüleinek pozitív véleménye is fontos számunkra. Projektünk aktualitását, fontosságát a kitüntetett sajtóérdeklıdés is bizonyíthatja. A résztvevık szóban elhangzott és anonim, vagy névvel vállalt írásbeli véleményei megerısítik azt a hitünket, hogy a fenntarthatóságra nevelés valamennyi oktatási intézményben, így a felsıoktatásban is szükségszerő kötelesség. A fenntarthatóság tanulásának ENSZ által kijelölt évtizedében, az Európai Unió hatodik „A jövınk a választásunk” Akció programjának idején különösen. A környezeti nevelés, a fenntarthatóságra való szocializálás, kohézió, szolidaritás, mind a holisztikus szemléletet fejleszti. A környezet térben és idıben való kiterjesztésének célját a táplálkozással, gazdálkodással kapcsolatos helyi kultúra megismerése, érzékelhetıvé, elfogadhatóvá, gyakorolhatóvá teszi. A fenntarthatósághoz való globális visszatérés helyi lehetıségének felkutatása érzelmi, értelmi és hitbéli fejlıdésünket is szolgálta. Programjaink fontos, szocializációs lehetıségeket is biztosítottak, jó volt értelmes célért együtt lenni, közös munkában sikeresnek lenni. A közösségi rendezvények miatt javult a különbözı évfolyamok, különbözı szakosok kapcsolata. Elismeréseket fogadhattak a hallgatók egymástól, tanáraiktól, az intézmény dolgozóitól. Projektünkrıl sikerrel számoltunk be a Pedagógusképzı Intézetünk által szervezett „Prevenció és rehabilitáció a


10

pedagógiában” címő konferenciáján, illetve Budapesten decemberben a Természet és Környezetvédı Tanárok Egyesületének konferenciáján. Projektünk lehetıséget kínált húsz éve tartó környezeti nevelési tevékenységünk, informális tanulási területen szerzett tapasztalatainak alkalmazására. Felsıoktatási intézményként humán erıforrásunk, kapcsolatrendszerünk, infrastruktúránk a kultúra közvetítésében játszott kitüntetett szerepünk alkalmassá és felkészültté tesz bennünket a fenntarthatóság tanulásának formális és informális szervezıjévé. Korábbi tudásunkat nem csak alkalmaztunk, hanem bıvíteni és erısíteni tudtuk e projekt keretében. Fontosnak tartjuk, hogy - a múlt megismerésével a táplálék elıállítási, táplálkozási kultúra mellett - más területeken is folytassuk a fenntarthatóság tanulását, az otthonosság élményének megélését. Intézményünk környezetében, a városunkban, a megyénkben élık környezeti attitődjének formálását, a környezeti tudásnövelést intézményünkben lehetıségeinkhez képest eddig is felvállaltuk. A lehetıségeket egy-egy projekt anyagi támogatása meg tudja hatványozni. Tantárgyrendszerünket, kurzusainkat a bolognai képzés bevezetéskor, az I. Nemzeti Környezetvédelmi Program ajánlásainak megfelelıen alakítottuk át. Az informális tanulási lehetıségek mégis élményszerőbbek, így hatékonyabbak is. Köszönjük ehhez a támogatást és a lehetıséget. Szekszárd, 2010. december 20. Dr. Horváthné Papp Ibolya fıiskolai adjunktus PRO NATURA emlékéremmel kitüntetett környezeti nevelı


11

1. sz. melléklet: Nyitó kérdıív adatainak kimutatása táblázatban és grafikonon:

1. Neme fı %

nı: 195 75,88%

férfi: 62 24,12%

2. Életkora fı %

14 év alatt 0 0,00%

15-30 év 247 96,11%

30-60 év 9 3,50%

60 felett 1 0,39%

4. Iskolai végzettsége fı % általános 56 21,79% középiskola 151 58,75% felsıoktatás 48 18,68%

5. Tudja-e, hogy mit jelent

az ökológiai lábnyom? fı % igen 175 68,09% nem 80 31,13%

6. Foglakoztatja-e Önt az

ökológiai lábnyoma? fı %

igen, nagyon 82 31,91%

kevéssé 125 48,64%

egyáltalán nem 47 18,29%

7.

Ön szerint ki tud változtatni egy ország ökológiai lábnyomán? fı %

politika 24 9,34% gazdaság 25 9,73% a társadalom egésze 214 83,27% kis közösségek 24 9,34%


12

8.

Ön a mai napi tevékenységei során

figyelt-e a fenntarthatóság

szempontrendszerére? fı %

igen, nagyon 36 14,01%

igen, néha 158 61,48%


9.

A táplálékai közül melyik növeli inkább az ökológiai

lábnyomot? fı % zöldség 76 29,57% húsféle 91 35,41% nem függ ezektıl 71 27,63%

11. Milyen ételeket részesít

elınyben? fı % házi jellegőt 237 92,22% készételt 16 6,23% félkész ételt 5 1,95%

12.

Hol vásárol családja leggyakrabban az

élelmiszert? fı %

város széli nagyáruházban 112 43,58%

közeli boltban 126 49,03%

piacon 49 19,07%

13. Miben viszik haza az árut

leggyakrabban? fı % ruha, vagy vászon zsák 61 23,74% táska 77 29,96% papírszatyor 24 9,34% reklámszatyor 94 36,58%


13

14.

Gyümölcsvásárlás során megfigyeli-e annak származási helyét? fı %

általában igen 104 40,47%

ha van rá idım 101 39,30%

nem figyelem 51 19,84%

15. Mivel oltja leggyakrabban

szomját? fı %

csapvizzel 66 25,68%

ásványvizzel 144 56,03%

teákkal 39 15,18%

gyümölcslével 32 12,45%

szénsavas üdíttıvel 22 8,56%

más 2 0,78%

16. Mit visz magával

leggyakrabban tízóraira? fı % maga készítette

szendvics 151 58,75% sütemény 4 1,56% gyümölcs 45 17,51% nem visz 53 20,62% büfében vásáról 32 12,45%

17. Mit választ a büfébıl? fı % édesség 23 8,95%

gyümölcs 34 13,23% tejtermék 13 5,06% péksütemény 184 71,60% rágcsálni való 192 7,39%


14

18.

Egyetért-e a kijelentéssel?

„A konyhám, a fürdıszobám levegıjét

frissítik a környezetbarát szárított

gyógynövények.” fı %

igen 106 41,25%

nem 40 15,56%

részben 102 39,69%

19.

Egyetért-e a kijelentéssel, hogy

„vegyszerek helyett gyógynövények

használata csökkenti a környezet kémiai

terhelését”? fı %

igen 196 76,26%

nem 10 3,89%

részben 42 16,34%

20.

Sorolja fel, milyen tartósítási eljárásokat

ismer!

21.

Fızésre a háztartási energia hány százalékát

használjuk fel? fı %

1-2% 19 7,39%

7-8% 140 54,47%

25-30% 90 35,02%

23.

Milyen egész évben eltartható növényi magvakat ismer?

24. Ha teheti, miért választ

biotermékeket? fı %

finomabb 11 4,28%

egészségesebb 184 71,60%

jobban megbízom benne 22 8,56%

környezetbarátabb 61 23,74%

etikai okokból 9 3,50%


15

2. sz. melléklet: Záró kérdıív adatainak kimutatása táblázatban és grafikonon:

fı % A kérdıívet kitöltık

száma (fı): 120 100,0%

Mire ügyel kedvenc étele elkészítése során? fı %

friss legyen 92 76,7%

energiatakarékosan készüljön 18 15,0%

minél olcsóbb legyen 15 12,5%

3. Miért fogyaszt szívesen tésztafélét? fı %

rosttartalma miatt 23 19,2% mert a növényi

táplálékok környezet-kímélıbbek 30 25,0%

mert szeretem készíteni 40 33,3% mert nagy az energiatar-

talma 24 20,0%

5. Hányféle gyümölcsöt aszalt már? fı %

1 13 10,8% 3 32 26,7% 5 9 7,5% nem aszalt még 63 52,5%

6. Rangsorolja a nyers étel fogyasztásának

elınyeit! helyezés

Környezetkímélı 348 2,90

Egészséges 191 1,59

Élvezetes 346 2,88

Gyorsan elkészül 354 2,95

Olcsó 471 3,93


16

9. Mi a biotermékek legfontosabb elınye Ön

szerint? fı %

egészségesebbek 82 68,3% kisebb környezet-

terheléssel jár elıállításuk 24 20,0%

nagyobb élımunka igényük 7 5,8%

a fenntarthatóság komplex

szempontrendszere érvényesül termelé-

sükkor 27 22,5%

10. Szeretné-e ha önellátó lenne családja a

gyümölcsbıl? fı %

igen, néha 76 63,3%

részben 38 31,7%

kevésbé 2 1,7%


11. Milyen gyakran jár piacra? fı %

naponta 5 4,2% hetente többször 35 29,2% havonta 30 25,0% néha 42 35,0% soha 6 5,0%

14. Szívesen süt, vagy sütne kenyeret? fı %

igen 70 58,3%

néha 35 29,2%

nem 13 10,8%


17

15. Sárköz értékei közül legjobban ismeri: fı %

népviselet 73 60,8%

ártéri gazdálkodás 18 15,0%

a változatos tájat 37 30,8%

16. Naponta hányszor fogyaszt friss gyümölcsöt? fı %

egyszer 45 37,5% kétszer 28 23,3% háromszor 18 15,0% nem fogyasztok 27 22,5%

18. Ünnepi asztalra milyen italt helyez

leggyakrabban? fı %

gyümölcslé 48 40,0%

bor 47 39,2%

szénsavas üdítı 18 15,0%

ásványvíz 36 30,0%

más 5 4,2%

19. Mivel igyekszik leginkább csökkenteni

fogyasztását? fı % energiatakarékosság 74 61,7% anyagtakarékosság 16 13,3% újrahasznosítás 38 31,7% víztakarékosság 43 35,8% más 5 4,2%


18

20. A fenntartható fejlıdése Ön szerint: fı %

divatos szlogen 3 2,5% megvalósítható feladat 43 35,8% kényszerítı szükséglet 58 48,3% nehéz, de vonzó kihívás 10 8,3% etikai kérdés 16 13,3%

21.A fenntarthatósághoz való visszatérés leghatékonyabb

megoldása: fı % a technika fejlesztése 8 6,7% a szigorúbb szabályok 29 24,2% egyéni felelıs döntés 42 35,0% társadalmi összefogás 73 60,8% más 2 1,7%


19

3. sz. melléklet: Kontról csoport záró kérdıív adatainak kimutatása táblázatban és grafikonon:

fı %

A kérdıívet kitıltık száma (fı): 33 100,0%

Mire ügyel kedvenc étele elkészítése során? fı %

friss legyen 24 72,7%

energiatakarékosan készüljön 2 6,1%

minél olcsóbb legyen 3 9,1%

3. Miért fogyaszt szívesen tésztafélét? fı %

rosttartalma miatt 3 9,1% mert a növényi

táplálékok környezet-kímélıbbek 5 15,2%

mert szeretem készíteni 8 24,2% mert nagy az energiatar-

talma 12 36,4%

5. Hányféle gyümölcsöt aszalt már? fı %

1 2 6,1% 3 7 21,2% 5 4 12,1% nem aszalt még 19 57,6%


20

6. Rangsorolja a nyers étel fogyasztásának

elınyeit! helyezés

Környezetkímélı 104 3,15

Egészséges 66 2,00

Élvezetes 87 2,64

Gyorsan elkészül 99 3,00

Olcsó 125 3,79

9. Mi a biotermékek legfontosabb elınye Ön

szerint? fı %

egészségesebbek 22 66,7% kisebb környezet-

terheléssel jár elıállításuk 6 18,2%

nagyobb élımunka igényük 1 3,0%

a fenntarthatóság komplex

szempontrendszere érvényesül termelé-

sükkor 4 12,1%

10. Szeretné-e ha önellátó lenne családja a

gyümölcsbıl? fı %

igen, néha 21 63,6%

részben 6 18,2%

kevésbé 1 3,0%


11. Milyen gyakran jár piacra? fı %

naponta 1 3,0% hetente többször 5 15,2% havonta 8 24,2% néha 10 30,3% soha 8 24,2%


21

14. Szívesen süt, vagy sütne kenyeret? fı %

igen 19 57,6%

néha 8 24,2%

nem 5 15,2%

15. Sárköz értékei közül legjobban ismeri: fı %

népviselet 12 36,4%

ártéri gazdálkodás 7 21,2%

a változatos tájat 10 30,3%

16. Naponta hányszor fogyaszt friss gyümölcsöt? fı %

egyszer 8 24,2% kétszer 11 33,3% háromszor 5 15,2% nem fogyasztok 7 21,2%

18. Ünnepi asztalra milyen italt helyez

leggyakrabban? fı %

gyümölcslé 7 21,2%

bor 19 57,6%

szénsavas üdítı 4 12,1%

ásványvíz 1 3,0%

más 4 12,1%


22

19. Mivel igyekszik leginkább csökkenteni

fogyasztását? fı % energiatakarékosság 19 57,6% anyagtakarékosság 3 9,1% újrahasznosítás 6 18,2% víztakarékosság 5 15,2% más 1 3,0%

20. A fenntartható fejlıdése Ön szerint: fı %

divatos szlogen 5 15,2% megvalósítható feladat 9 27,3% kényszerítı szükséglet 6 18,2% nehéz, de vonzó kihívás 4 12,1% etikai kérdés 10 30,3%

21.A fenntarthatósághoz való visszatérés leghatékonyabb

megoldása: fı % a technika fejlesztése 6 18,2% a szigorúbb szabályok 6 18,2% egyéni felelıs döntés 6 18,2% társadalmi összefogás 16 48,5% más 1 3,0%


23

4. sz. melléklet: Nyitó kérdıív

Tisztelettel köszöntjük!

Kérjük, szánjon néhány percet a kérdıív kitöltésére, mert ezzel Ön is hozzájárul „A modern múlt – étkezésünk fenntarthatóságáért projekt sikeres megvalósulásához!

Felmérı kérdıív

1. Neme: � nı � férfi 2. Életkora: � 14 év alatt � 15-30 év � 30-60 év � 60 felett 3. Lakhelye (község, város): 4. Iskolai végzettsége: � általános iskola � középiskola � felsıoktatás 5. Tudja-e hogy mit jelent az ökológiai lábnyom?

� igen � nem 6. Foglalkoztatja-e Önt az ökológia lábnyoma?

� igen, nagyon � kevéssé � egyáltalán nem

7. Ön szerint ki tud változtatni egy ország ökológiai lábnyomán? � politika � gazdaság � társadalom egésze � kis közösségek

8. Ön a mai napi tevékenységei során figyelt-e a fenntarthatóság szempontrendszerére?

� igen, nagyon � igen, néha � egyáltalán nem

9. A táplálékai közül melyik növeli inkább az ökológiai lábnyomot? � zöldség � húsféle � nem függ ezektıl

10. Mi a kedvenc étele? Milyen szempontok szerint készíti el? 11. Milyen ételeket részesít elınyben?

� házi jellegőt � készételt � félkész ételt

12. Hol vásárol családja leggyakrabban élelmiszert? � városszéli nagyáruházban � közeli boltban � piacon

13. Miben viszik haza az árut leggyakrabban?

� ruha, vagy vászon zsák � táska � papírszatyor � reklámszatyor

14. Gyümölcsvásárlás során megfigyeli-e annak származási helyét? � általában igen � ha van rá idım � nem figyelem


24

15. Mivel oltja leggyakrabban szomját? � csapvízzel � ásványvízzel � teákkal � gyümölcslével � szénsavas üdítıvel � más:

16. Mit visz magával leggyakrabban tízóraira?

� maga készített szendvicset � süteményt � gyümölcsöt � nem viszek � büfében vásárolok

17. Mit választ a büfébıl?

� édességet � gyümölcsöt � tejterméket � péksüteményt � rágcsálnivalót

18. Egyetért-e a kijelentéssel?

„A konyhám, a fürdıszobám levegıjét frissítik a környezetbarát szárított gyógynövények.”

� igen � nem � részben

19. Egyetért-e a kijelentéssel, hogy „vegyszerek helyett gyógynövények használata csökkenti a környezet kémiai terhelését”?

� igen � nem � részben

20. Sorolja fel, milyen tartósítási eljárásokat ismer!

21. Fızésre a háztartási energia hány százalékát használjuk fel?

� 1-2 % � 7-8 % � 25-30 %

22. Milyen ötletekkel csökkenthetı az ételek készítéséhez szükséges energia?

23. Milyen egész évben eltartható növényi magvakat ismer? 24. Ha teheti, miért választ biotermékeket?

� finomabb � egészségesebb � jobban megbízom benne � környezetbarátabb � etikai okokból

Köszönjük, hogy kitöltötte a kérdıívet!

A felmérés eredményeirıl és a projekt eseményeirıl Ön is folyamatosan tájékozódhat a http://www.igyfk.pte.hu/ honlapon.


25

5. sz. melléklet: Záró kérdıív

Ellenırzı kérdıív

1. Jellemezze a saját ökológiai lábnyomát! Milyen döntésével csökkentené leginkább?

2. Mire ügyel kedvenc étele elkészítése során?

� friss legyen � energiatakarékosan készüljön � minél olcsóbb legyen

3. Miért fogyaszt szívesen tésztafélét? � rosttartalma miatt � mert a növényi táplálékok környezetkímélıbbek � mert szeretem készíteni � mert nagy az energiatartalma

4. Ön szerint melyik tartósítási eljárás a leginkább környezetbarát?

Indokolja válaszát!

5. Hányféle gyümölcsöt aszalt már? � egyet � hármat � ötöt � nem aszaltam még

6. Rangsorolja a nyers étel fogyasztásának elınyeit!

• Környezetkímélı • Egészséges • Élvezetes • Gyorsan elkészül • Olcsó

7. Milyen élelmiszert termel, vagy termelne szívesen? Miért? 8. Milyen gyógy, vagy főszernövények vannak háztartásában, kertjében? 9. Mi a biotermékek legfontosabb elınye Ön szerint?

� egészségesebbek � kisebb környezetterheléssel jár elıállításuk � nagyobb élımunka igényük � a fenntarthatóság komplex szempontrendszere érvényesül termelésükkor

10. Szeretné-e ha önellátó lenne családja a gyümölcsbıl? � igen � részben � kevéssé � egyáltalán nem

11. Milyen gyakran jár piacra?

� naponta � hetente többször � havonta � néha � soha


26

12. Miben szokta hazavinni a vásárolt árukat? 13. Osztályozza 1-5-ig terjedı skálán életmódjának környezetbarát jellegét; indokolja is

válaszát! 14. Szívesen süt, vagy sütne-e kenyeret?

� igen � néha � egyáltalán nem

15. Sárköz értékei közül legjobban ismeri: � népviseletet � ártéri gazdálkodási módot � a változatos tájat

16. Naponta hányszor fogyaszt friss gyümölcsöt?

� egyszer � kétszer � háromszor � nem fogyasztok minden nap

17. Mit fogyasztottak legutóbbi közös diákrendezvényükön? 18. Ünnepi asztalra milyen italt helyez leggyakrabban?

� gyümölcslét � bort � szénsavas üdítıt � ásványvizet � mást

19. Mivel igyekszik leginkább csökkenteni fogyasztását? � energiatakarékosság � anyagtakarékosság � újrahasznosítás � víz takarékosság � más:

20. A fenntartható fejlıdése Ön szerint:

� divatos szlogen � lassan fokozatosan megvalósítható feladat � sürgetı, kényszerítı szükséglet � nehéz, ezért vonzó kihívás � etikai kérdés

21. A fenntarthatósághoz való visszatérés leghatékonyabb megoldása:

� a technika fejlesztése � a szigorúbb szabályok � egyéni felelıs döntések � társadalmi összefogás � más:

Documents

„A modern múlt” étkezésünk fenntarthatóságáért projekt · Az ételek készítéséhez szükséges energia csökkentésére a következı válaszokat adták: Párolás