A XXII. Kerületi Egyesített Óvoda Leányka Tagóvodájának ...ovoda22.hu/leanyka/wp-content/uploads/2015/12/Szerkesztett-Módszertani-ajánlás.pdfA XXII. Kerületi Egyesített

A XXII. Kerületi Egyesített Óvoda

Leányka Tagóvodájának

Pedagógiai Programja

(Módszertani ajánlás)

„Minden pedagógia hamis, amely nem elsősorban arra a

személyre támaszkodik, akit nevel, annak szükségleteire,

legbensőbb énjére.”

(Freinet)

Differenciált egyéni bánásmód az óvodában

2

I. BEVEZETŐ

A XXII. Kerületi Egyesített Óvoda

Az Egyesített Óvodát 2008. 08. 01-jével 6 önálló intézmény összevonásával hozta létre a

XXII. kerület Önkormányzatának Képviselő testülete. Az Egyesített Óvoda az

óvodaközpontból és a 15 telephelyen működő tagóvodából áll. Az óvoda irányítását az

óvodavezető, az általános vezető-helyettes, és a szakmai vezető-helyettes látja el. A

gazdálkodási és adminisztratív teendőket 5 alkalmazott végzi, akik sokéves tapasztalattal,

helyismerettel rendelkeznek.

Az intézmény adatai

Az intézmény neve: XXII. Kerületi Egyesített Óvoda

Az intézmény székhelye: 1224. Budapest VII. u. 15.

Telefonszáma: 424-5455

Levélcím: 1225. Budapest, Nagytétényi út 291.


E-mail cím: [email protected]

Az intézmény telephelye

1221 Budapest, Leányka u. 40.


I.1. Leányka Tagóvoda bemutatása

Az óvoda 1975 novemberében kezdte meg működését, egy öt csoportos bölcsődével egy

épületegységben. Az intézményben folyó magas színvonalú szakmai munka következ-

tében a gyermeklétszám folyamatosan magas. A gyermekeket kiszolgáló helyiségeken

kívül az intézményben irodahelység, nevelői szoba, logopédiai szoba, fejlesztő kuckó,

számítógép szoba, konyha, mosó-szárító helyiség, a technikai személyzet mosdója, öltözője

az óvodapedagógusok öltözője található.

Az intézmény elhelyezkedése szerint lakótelepi és kertvárosi óvoda. Egészséges, világos,

nagy termekkel, korszerű felszereltséggel, tágas, gondozott, park jellegű udvarral

rendelkezik. Az udvar kiemelkedően szép fáival, bokraival, így feladatunknak érezzük a

növényzet megóvását és folyamatos fiatalítását. A rendezett parkosított udvar egy hektárnyi

mérete lehetővé teszi, hogy minden csoportnak saját udvarrésze legyen Az udvari játékok

már természetes anyagból készültek és megfelelnek az előírt EU-s szabványoknak, köztük

a gyermekeknek naponta van lehetőségük aktív és vidám időtöltésre. A változatos

mozgástevékenységre lehetőséget biztosít az körbekerített, műfüves, gyermekek méretére

kialakított foci pálya.

mailto:[email protected]


3

Az óvodánkban hat csoportban, tizenkét felsőfokú végzettségű óvodapedagógus és

csoportdajka foglakozik közvetlenül a gyermekekkel. Magas színvonalú munkájukat

kisegítő személyzet segíti, úgymint pedagógiai asszisztens, óvodatitkár (heti 3 nap),

kertész, konyhás, takarító.

Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjában foglaltak, az Egyesített Óvoda Alapító

Okirata és Szervezeti és Működési Szabályzata, az Egyesített Óvoda Pedagógiai Programja

valamint óvodánk Alapító Okirata és Pedagógiai Programja/Módszertani ajánlása alapján

kiemelt figyelmet fordítunk a differenciált fejlesztésre, az óvodánkba érkező sajátos

nevelési igényű gyermekekre, a kiemelt bánásmódot igénylő gyermekekre, a migráns

gyermekekre. A gyermekek beszédfejlettségét szakképzett logopédus méri fel és igény

szerint egyéni vagy mikro-csoportos formában fejleszti őket. Szükséges esetben a nevelők

munkáját gyermek pszichológus segíti megfigyelés és a szülőkkel és az

óvodapedagógusokkal történt előzetes egyeztetés után. Nagycsoportosaink heti egy

alkalommal – igény szerint - úszásoktatáson vehetnek részt. Gyermekeink fejlődését

szolgálják a délután választható tevékenységek, melyek az erkölcsi nevelés, művészeti

nevelés, értelmi nevelés, mozgásfejlesztés köréből választhatók. A szülők igényei szerint

biztosítjuk intézményünkben a gyermekek számára az életkoruknak megfelelő hitoktatást, a

megfelelő egyházak képviselőivel történt egyeztetés után.

Az óvodánkban folyó szakmai és pedagógiai munkát kerületi és fővárosi szinten is

elismerik. Folyamatosan fogadunk szakmai gyakorlatra óvoda pedagógusképzős

hallgatókat.

Nagy hangsúlyt fektetünk a szülőkkel-családokkal való harmonikus kapcsolat kialakítására

és folyamatos fejlesztésére,

színvonalas, hagyomány szinten működő közös programok szervezésével,

a szülők bevonásával az intézmény esztétikumának fenntartására,

színvonalas, az óvodánkban folyó magas szintű szakmai munkát reprezentáló

szülői értekezletek tartásával,

a gyermekek fejlődését nyomon követő, bemutató konzultációk,

fogadó órák biztosításával,

a szülők-családok problémáit megértő, toleráló, segítő szándékú, felelős pedagógus.

magatartással.

Az óvoda dolgozóinak gyermek centrikus szemléletét tükrözve 1991-ben létrejött a

„Csillagszemű Alapítvány”. Célja: Az óvodai nevelés színvonalának emelése, pedagógiai

innováció, sokoldalú személyiség kibontakoztatása.

I.2. A Testület nevelésről való hitvallása

Az új kihívást jelentő változó világunkban fontosnak tartjuk az értékközvetítésen,

értékalkotáson, értékteremtésen alapuló, jövőbe vezető utat megtalálni.


4

Az óvodáskorú gyermek életkori adottságaiból fakadóan támogatásra szorul. Ennek

legfőbb eleme a gyermek emberi méltóságának elismerése, testi, szellemi fejlődésének,

jogainak biztosítása, elsősorban az óvodai nevelés teljes eszközrendszerével.

Ebből kiindulva:

a gyermeket életkorának megfelelő ismeretekhez juttatjuk, segítjük

személyiségének, képességeinek kibontakozását, a gyermek egyéni fejlődési ütemét

figyelembe véve,

előbbi érdekében neveljük és oktatjuk szeretettel, türelemmel, megértéssel,

alkatának leginkább megfelelő játékos módon,

alapvető tevékenységére, a játékra minél több lehetőséget biztosítunk,

gyermekeink optimális nevelése érdekében a szülőkkel jó kapcsolat kialakítására

törekszünk,

mindezekhez, mint óvodapedagógusok folyamatosan fejlesztjük szakmai tudásunkat

korszerű, tudományos, naprakész ismeretekkel,

tudjuk, hogy magatartásunk, megjelenésünk követendő példa a gyermekek és a

szülők előtt,

a gyermekek egészséges, harmonikus személyiség fejlődéséhez megfelelő érzelmi

légkört biztosítunk.

II. HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAMUNK

Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjában foglaltak, az Egyesített Óvoda Alapító

Okirata és Szervezeti és Működési Szabályzata, az Egyesített Óvoda Pedagógiai Programja

valamint tagóvodánk Alapító Okirata figyelembe vételével készítettük el helyi pedagógiai

programunkat (módszertani ajánlásunkat).

Megjelenik benne nevelés hitvallásunk: az egyéni differenciált bánásmód és fejlesztés

fontosságának az elve, mely szerint a kisgyermek saját fejlődésének ütemében, egyéni

fejlettségi szintjén, egyéniségét szem előtt tartva korának megfelelő differenciált

módszerrel, nevelhető, fejleszthető.

Fontosnak tartjuk a játék elsődlegességét, a folyamatos, rugalmas napirendet, az egészséges

életmódot, a környezettudatos magatartásra való nevelést, a nyelvhez, a közvetlen

természeti és társadalmi környezetünkhöz, a felnőttekhez és a társakhoz fűződő érzelmi

viszony megalapozását, az együttműködést a családokkal, a hagyományok ápolását,

A játékra, a környezet megismerésére alapozva megszervezzük a gyermekek életkori,

egyéni sajátosságaihoz igazított tevékenységeket, tapasztalatszerzéseket.

Gyermekképünk derűs, vidám gyermek, aki fogékony a világ szépségeire, egészséges

kíváncsisággal fürkészi annak csodáit, tud nevetni, örülni, felfedezni és csodálkozni.


5

Programunk célja:

A képességfejlesztés: mindig az adott gyermek aktuális fejlettségéből kiindulva,

lehetőségünkhöz mérten természetes környezetben, a gyermek közvetlen

tapasztalatszerzésére építve.

Szeretetteljes, a gyermekek érdekeit, egyéni igényeit, érdeklődését szem előtt tartó

óvodai nevelés.

Siker orientált, a természetben jól eligazodó, problémáikra saját megoldást találó,

szívesen kommunikáló gyermekek nevelése.

II. 1. Célunk, feladataink és elveink

II. 1. 1. A program célja és feladatai

Érzelmi biztonságot nyújtó, nyitott, nyugodt, szeretetteljes légkör megteremtése

esztétikus környezetben.

A környezet és természet szépségeinek és változásainak megfigyeltetése.

A közös tevékenységek örömével az erkölcsi tulajdonságok megerősítése.

A gyermeki figyelem ráirányítása a közvetlen környezetükre.

A gyermekek értelmi képességeinek természetes kíváncsiságon alapuló fejlesztése.

Testi képességek fejlesztése az egészséges környezet biztosításával és a gyermekek

mozgásigényének rendszeres és tudatos, tervszerű kielégítésével

II. 1. 2. Kiemelt feladatunk

A gyermek az óvodáskor végére saját fejlődési ütemében, differenciáltan érje el a az

iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet: testi, lelki, szociális,

erkölcsi téren.

Az egyéb hátránnyal küzdő és a kiemelt figyelmet igénylő gyermek esetében –

szükség szerint - speciális szakemberek segítségét kérjük a megfelelő fejlődés

biztosításához.

Együttműködés a családdal.

II. 1. 3. Elveink

Nevelőmunkánk alap pillére a gyermekek mindenekfelett álló érdekének

érvényesítése.

A differenciált egyéni bánásmód érvényesítése.

Biztosítjuk a fejlődéshez szükséges biológiai és pszichológiai feltételeket.

A napirenden belül a legtöbb időt a gyerekek legfontosabb tevékenysége, a játék

kapja. Fontosnak tartjuk, hogy gyermekeink minél többet játszhassanak, sürgetés

nélkül minden tevékenységüket befejezhessék, minél több időt tölthessenek szabad

levegőn.


6

A gyermekek szokásrendszerének kialakításával biztosítjuk a napirenden belül

megvalósuló tevékenységek végzésének zavartalanságát.

Figyelemmel kísérjük a hátrányos helyzetű gyermekek életútjának alakulását.

Az óvodában gyermekeink megismerik a társas viselkedés alapvető mintáit,

szerepeit.

Kiemelten kezeljük az óvoda és a család együttműködését. Megismerjük a család

főbb jellemzőit, a gyermek mikrokörnyezetét.

II. 2. A kiemelt figyelmet és különleges bánásmódot igénylő gyermekek együtt

nevelése az óvodában

Feladatunk az eltérő képességű gyerekek egészséges, harmonikus személyiségfejlesztése,

közös és kiscsoportos foglalkozásokon keresztül a tanuláshoz szükséges képességek

fejlesztése, a gyerekek együttnevelésével a segítőkészség, tolerancia kialakítása, az egymás

elfogadása, az egészséges gyerekek közvetítésével pozitív befolyásoló modell nyújtása a

kiemelt figyelmet és sajátos bánásmódot igénylő gyerekek számára. A megélt

tapasztalatokon keresztül alakulhatnak ki azok a viselkedési, együttélési szokások, melyek

a sikeres beilleszkedést, elfogadást lehetővé teszik. Az együttnevelést intézményi

kereteinken belül valósítjuk meg, ha a sajátosság mértéke lehetővé teszi az ép társakkal

történő kooperációt. A gyerekek egész nap együtt tevékenykednek. Az életkori és a

teljesítménybeli heterogenitás alapján biztosítjuk az egymáshoz való alkalmazkodást, az

egymás közti kooperáció, segítés, viselkedés és együttélés elsajátítását.

A kiemelt figyelmet és különleges bánásmódot igénylő gyermekek esetében célunk a

közösségi életbe való beilleszkedés segítése, szocializálódás, a társas viselkedés

szabályainak elsajátítása.

III. AZ ÓVODAI NEVELÉS CÉLJA, FELADATAI

III. 1. Egészséges életmódra nevelés

Célja: a kisgyermek szükségleteinek kielégítése, amely elősegíti növekedését, fejlődését,

hozzájárul egészségének megőrzéséhez, jó közérzetéhez, egészséges életmódjának

kialakulásához, és megteremti a nevelési hatások kedvező érvényesülésének feltételeit. Így

a gondozás a gyermekek testi nevelésén kívül hozzájárul egész személyiségük

alakulásához. Célunkat a családokkal együttműködve valósítjuk meg.

Feladatok:

A gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése.

A gyermek testi képességei fejlődésének segítése.

A gyermek edzése, egészségének védelme.

Az egészségmegőrzés szokásainak alakítása.

Egészséges és biztonságos környezet biztosítása.

A környezettudatos magatartás megalapozása.


7

Ha szükséges, megfelelő szakemberek bevonásával speciális gondozó, prevenciós

és korrekciós testi nevelési feladatok ellátása.

Tájékozódás a gyermek szociális környezetéről (környezetfelmérés, család

látogatás).

Anamnézis lapokat töltünk ki a szülővel közösen, lehetőség szerint a gyermek

otthonában. Az anamnézis lapok összeállításánál figyelembe vesszük a törvényi

előírásokat, nevelési programunk céljait, feladatait.

Tájékozódunk a gyermek egészségi állapotáról, az önkiszolgáló tevékenységéről, a

vele szemben támasztott szülői követelményekről.

Személyre szabott célokat, elvárásokat határozunk meg, a már elért szintekre építve.

A beszoktatás-befogadásnál figyelembe vesszük a gyermek egyéni igényeit és

lehetőség szerint a szülő kéréseit.

Biztosítjuk a nyugodt légkört, a megfelelő helyet és időt a gyermekek

tevékenységei számára.

Biztosítjuk a gyermekek számára az életkori igényekhez alkalmazkodó rugalmas,

de állandó ritmust biztosító napirendet (játék, mozgás, önkiszolgáló munkák,

étkezés, pihenőidő nyugodt egymásutánja).

Törekszünk az étkezési kedv fokozására, sok mozgással és a mindennapos

gyümölcsfogyasztással.

Fokozatosan, a gyermek fejlettségi szintjéhez (pl. kismozgások) igazítva alakítjuk

és gyakoroljuk a higiéniás és egyéb önkiszolgáló szokásokat, s az ehhez szükséges

eszközöket biztosítjuk.

Biztosítjuk a gyermekek számára az elegendő mozgáslehetőséget (csúszás, mászás,

kúszás a teremben, mozgásos gyermekjátékok, mindennapos testnevelés,

testnevelés foglalkozások változatos tornaszerekkel, udvari játék, levegőzés

biztosítása, a környezeti adottságok maximális kihasználása.

Az esetleges krónikus betegséggel küzdő gyermekeket kiemelt figyelemmel

kísérjük (asztma, allergia, epilepszia, veleszületett rendellenesség).

A fejlődést, a változást nyomon követjük, félévente rögzítjük, szülő aláírásával

dokumentálva tároljuk.

Az észlelt rendellenességet vagy jelentős lemaradást a megfelelő szakembernek

jelentjük és közösen meghatározzuk a prevenciós feladatokat.

A testápolás, öltözködés, táplálkozás szokásrendszere

3-4 éves korban

Segítséggel, az egyéni eltéréseknek megfelelően végezzék a maguk körül adódó

tisztálkodási, öltözködési és önkiszolgálási teendőket. Segítségnyújtás: a folyamatos közös

tevékenységet, szóbeli magyarázattal kísérve. A szokás szabályrendszer az önállósági

foknak megfelelően új kultúra tartalmakkal bővül, naposi munka, megbízások.


8

4-5 éves korban

Egyre kevesebb segítséggel végezzék a maguk körül adódó tisztálkodási, öltözködési

teendőket. A tevékenységek bemutatása rövid szóbeli magyarázattal párosul.

5-6-7 éves korban

Önállóan végezzék a tisztálkodási, öltözködési teendőket, szükség szerinti segítségadással.

A szokás-szabályrendszer kiteljesedik, az önállóság mértékének megfelelően bővül.

III. 2. Testi nevelés

Célja: a gyermek testi szükségleteinek (levegőzés, pihenés, egészséges táplálkozás)

természetes mozgásigényének kielégítése, a gyermek egészségének, testi épségének

védelme, edzése.

Feladatok:

Pihenés, alvás biztosítása

Egészségvédelem, edzés

Mozgásfejlesztés

Pihenés, alvás:

Feltételei a tiszta, rendezett környezet, kényelmes fekvőhelyek, a pihenéshez

szükséges személyes tárgyak, nyugodt elalvást segítő légkör, mese, halk zene.

Biztonságos, szeretetteljes légkör megteremtésével biztosítjuk a napi szükségletnek

megfelelő pihenést.

Az aludni nem tudó gyermekeket a csendes, másokat nem zavaró tevékenységekre

szoktatjuk.

Egészségvédelem, edzés:

Törekszünk z egészséges életvitel igényeinek kialakítására.

Megvalósítjuk a gondozási, a testi nevelési és a mozgásfejlesztési feladatokat,

melyek elősegíti a gyermek egészségének megóvását.

Nagy hangsúlyt fektetünk a higiénés szabályok betartására: környezet tisztántartása

és fertőtlenítése, tevékenységek a szabad levegőn, réteges öltözködés, folyamatos

levegő csere, több zöld növény elhelyezése, megfelelő páratartalom biztosítása,

nyugtató hatású színharmónia.

A levegő és napfény együttes hatásával biztosítjuk a gyermekek testi edzettségét.

Az esetleges balesetek megelőzése céljából az eszközöket folyamatos elle-nőrizzük.

Mozgásfejlesztés:

Fejlesztjük a nagymozgásokat (pl. járás, futás, mászás...).

Fejlesztjük a finommotorikát (pl. gombolás, evőeszközök, körömkefe haszná-lata,

vágás, szeletelés...).

Fejlesztjük a szem-kéz koordináció t(pl. folyadéktöltés, kenyérkenés, fésülködés,

gombolás, kötés...).


9

Törekszünk a testséma fejlesztésre,

a testséma kialakítására, a testrészek ismeretére (pl. öltözés, gyermekek elalvás

előtti és ébresztő simogatása...),

a meghatározott testrészekre koncentrálásra (pl. mászókázás, csúszdázás...),

a test személyi zónájának alakítására (pl. tisztálkodás, öltözés közben a testrészek

tudatos megnevezése...).

Törekszünk a percepciófejlesztésre.

A környezeti ingerek teljes körű megtapasztalásával az érzékszervek működését

finomítjuk (pl. ételek íze, színe, illata, tapintása...).

A rendelkezésre álló tér kihasználásával fejlesztjük a térérzékelést (pl. mozgásos

játékok...).

III. 3. Érzelmi, erkölcsi nevelés és a közösségi nevelés

Célja: érzelmi biztonság, otthonosság, derűs, szeretetteljes légkör megteremtésével

törekszünk az alapvető erkölcsi normák gyermekek felé való közvetítésére.

Feladatok:

Pozitív hatásokat közvetítünk, „én megerősítő” hatásokat biztosítunk (mindez a

gyermek és a technikai személyzet kapcsolatára is érvényes).

Közös élmények megteremtésével az összetartozás érzését erősítjük, régi

hagyományainkat ápoljuk, újakat teremtünk.

A gyermeki élet és közösségi élet ünnepeit megtartjuk.

Ápoljuk a néphagyományokat.

Erősítjük azokat a közös és egyéni élményeket, amelyeken keresztül fejlődik az

együttérzés, segítőkészség, önzetlenség, figyelmesség és türelem.

Annak a ténynek az elfogadására és megértésére nevelünk, hogy az emberek

különböznek egymástól.

Gyakoroljuk az udvarias magatartás szokásait, az egymás iránti megbecsülést: a

kérés, megszólítás különböző formáival, a társak ellentétes véleményének

elfogadásával. Ápoljuk a kialakult barátságokat, ezek elmélyítésére (az óvodán

kívül is) a szülőkkel közösen törekszünk. Alakul a csoport közhangulata,

véleménye. Az óvoda alkalmazottainak felnőtt közössége arra törekszik, hogy

minden tekintetben minta legyen a gyermekek közössége számára.

Közös és egyéni élmények során fejlesztjük az önállóságot, önfegyelmet, kitartást,

feladattudatot és szabálytudatot.

Őszinteségre, igazmondásra, szülői szeretetre és tiszteletre nevelünk.

A hazaszeretetre nevelés magában foglalja: a szülői ház, környező felnőttek

szeretete, magyar népdalok, népmesék, népi játékok megismertetése, a környező táj

szeretete: szépsége, esztétikája, megemlékezés nemzeti ünnepeinkről élményeken,

tevékenységeken keresztül, a gyermeki fejlettség szintjén.

Az óvodai felnőtt kapcsolatok példaértékűek a gyermek számára.

A gyermeket ért ártalmas környezeti hatásokat tompítjuk, pozitív példákkal

ellensúlyozzuk.


10

Kiemelt figyelemmel kísérjük az átlagostól eltérően (negatív vagy pozitív irány-

ban) fejlődő gyermekeket.

A fejlődést, változást írásban nyomon követjük

Az agresszió bármely megnyilvánulási formája ellen fellépünk (nyílt agresszió,

rejtett agresszió, rajzfilmek, filmek, környezeti hatások, stb.), lehetőség szerint a

szülők bevonásával (szülői értekezlet, családlátogatás, egyéni beszélgetések,

tájékoztató kiadványok, könyvek ajánlása).

Megismertetjük a gyermekeket a konfliktuskezelés különféle lehetőségeivel: én

megerősítés, személyes példa, meggyőzés, kulturált kommunikáció-meggyőzés

gyakorlása, elfogadás.

III. 4. Anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés

Célja: A gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára, cselekvő aktvitására építve változatos

tevékenységeket biztosítunk melyeken keresztül tapasztalatokat szerezhetnek a természeti

és társadalmi környezetéről. A gyermekek egyéni sajátosságaira építve olyan jártasságokat,

készségeket formálunk és alakítunk, amelyek nem csupán az iskolai életre készítenek elő,

hanem egész életük során hasznosak és fontosak. Az anyanyelvi nevelés az óvodai élet

egészét áthatja. Célunk, hogy gyermekeink jól, bátran kommunikáló, a magyar nyelv

szabályait betartó, változatos, gazdag szókinccsel rendelkező gyermekekké váljanak.

Feladatok:

Az értelmi fejlesztést az alábbi tevékenységi formában valósítjuk meg:

- játékban

- játékba integrált tanulásban

- munkajellegű tevékenységekben

- a külső világ tevékeny megismerése során

- verselés-mesélés, anyanyelvi játékokban

- rajzolás, festés, mintázás, kézimunka során

- ének-zene, énekes játék, gyermektáncban

- mozgásfejlesztésben.

Bővítjük, rendszerezzük a gyermek spontán szerzett tapasztalatait, ismereteit,

fejlesztjük az értelmi képességeket (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem,

képzelet, gondolkodás), az alkotóképességet, a kreativitást.

Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelünk.

Fenntartjuk a gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvét.

Programunkban megfogalmazottak alapján biztosítjuk az önfeledt gyermeki játék

feltételeit, a játékidő védelmét és a játék fejlesztő hatásának megismertetését. A játék a

gyermek legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, ezáltal az óvodai nevelés

leghatékonyabb eszköze. Elválaszthatatlan a mozgástól, a világkép és tudat kialakulásától.

A gyermek értelmi fejlődése a játékban a legintenzívebb. Az utánzás, a tevékenységi vágy,

az önállósulás, az értelmi, a motoros képességek, a kommunikációs készség, az érzelmi,

akarati tulajdonságok, a szociális magatartás mind-mind a játékban fejlődik. A játék a

gyermek önmegvalósítása, érzelmeinek és vágyainak, lelkiállapotának önkifejezése,


11

fejlettségének legjobb mutatója. A játék a valóságot tükrözi. A gyermek tapasztalatait,

élményeit játssza el sajátos, gyakran átalakított formában. Játék közben a gyermek derűs,

felszabadult. A játék örömforrás, maga a cselekvés, manipuláció, az elképzelés szerez

örömet számára. A játék terápiás hatással is van a gyermekre. Oldja feszültségeit, hiszen a

tevékenységeiben saját életének mozzanatai jelennek meg- saját értelmezésben.

IV. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI

IV.1. Keretei

Napirend

A gyermekek nevelésének első lépcsőfoka egy nyugodt, megbízhatóan felidézhető, mégis

rugalmas napirend. A napi tevékenységek, az arra fordítható időkeret meghatározását az

óvónők végzik, figyelembe véve a gyermekek életkori sajátosságait és esetleges egyéni

igényeit.

Napirendünk általános időkeretei:

Játék, egyéb szabadon választott tevékenység 5 óra

Étkezés, pihenés 3 óra

Öltözködés, tisztálkodás 1,5 óra

Komplex foglalkozás 5 – 35 perc

A játék kiemelt jelentősége érvényesül a napirendben. A napirendben folyamatosan

történik a reggelizés, a délelőtti tevékenységek, és rugalmasan a délutáni pihenőidő

megkezdése és a befejezése valamint az uzsonna és a délutáni tevékenységek. A

beszoktatás-befogadás időszaka alatt kiscsoportban a pedagógus részéről választhatóan – a

közös reggelizés is megengedhető.

E rugalmas időkeretben építjük be a gyermek igényeinek megfelelően a saját személyi

higiéniájukkal kapcsolatos gondozási teendők ellátását, az életkornak megfelelő

hosszúságú és szervezettségű kezdeményezéseket, ill. foglalkozásokat, az udvari játékot.

A csoport létszáma, fejlettsége, tempója adhat pár perces eltérést, de a játékra szánt órák

ettől jelentősen nem rövidülhetnek meg. A napirend kialakításában a felnőttek összhangja

is fontos. A gyermekek önállóságra szoktatása, készségeik, szokásaik erősítése is a

folyamatosságot segíti elő.

Heti rend

A tanévnyitó értekezleten egyeztetjük az óvodai csoportok heti rendjeit. A heti rend

tartalmazza, hogy mely napon, milyen tevékenységi területen megnyilvánuló

cselekedtetéssel biztosítjuk gyermekeink egészséges fejlődését. Erre azért van szükség,

hogy a rendelkezésre álló foglalkozási eszközök használatában ne legyen zavar (pl.

tornaszerek, képgyűjtemények, talpas tükrök, rajztáblák, stb.).

A kötetlen kezdeményezések ill. ajánlott foglalkozások


12

időkeretei:

kiscsoportban: 5-15 perc

középső csoportban: 20-25 perc

nagycsoportban: 30-35 perc

formái:

egyéni,

mikrocsoportos,

frontális

A heti rend mára már olyan rugalmas időkeret, mint a napirend. Egy véletlenszerűen

felbukkant, érzelmileg fontos téma megragadása, feldolgozása sokkal mélyebb nyomokat

hagy a gyermekekben, mint az előre eltervezett, de nekünk fontos témák bemutatása.

Fontos hogy az óvodai témák szorosan összekapcsolódjanak és folyamatosan bővüljenek,

témában mélyüljenek. Differenciálni lehet a célokban, a célok által meghatározott

feladatokban, a módszerekkel, eszközökkel, az elsajátítás idejével és tempójával, egyéni

bánásmóddal, munkaformával, pozitív visszajelzésekkel, technikai megoldásokkal.

Tervezés

Éves terv: A csoport két pedagógusának összehangolt munkájával elkészítjük a nevelési

évre szóló, tematikusan felépített tanulási egység tervét.

Nevelési tervek: Szeptember első hetében befogadási-beszoktatási tervet, a középső és

nagycsoportokban visszaszoktatási tervet készítünk. Ezt az időszakot szánjuk a gyermekek

megismerésére. A tervek értékelése után a nevelési év további szakaszára nevelési tervet

készítünk, melyet év végén értékelünk. A nevelési tervekben megfogalmazásra kerülnek

azok a szokások, képességelemek, készségszintek, amiknek talajáról tovább akarunk lépni,

megfogalmazva azokat a feltételeket, módszereket, gyakorló eljárásokat, amelyekkel a

kívánt eredményt szeretnénk elérni. A tudatos és önkritikus értékelésben rögzítjük, hogy

mennyit sikerült elérni. Ez egyben a továbblépés alapja. Minden gyermek teljesítményét

számon tartjuk, egyéni mérő és értékelő lapokon a fejlődését rögzítjük. Egyéni fejlesztési

tervek alapján fejleszthetőségét, érését nyomon követni.

IV. 2. Szokás és szabály rendszer

Befogadás, beszoktatás, visszaszoktatás

Szeretetteljes légkörben a gyermekek fogadása oly módon történik, hogy az elválás a

szülőtől egyre zökkenő mentesebbé váljon A kiscsoportos befogadás ismerkedési

délutánnal kezdődik. A kicsik a szüleikkel együtt jönnek játszani leendő csoportjukba és

kontaktust teremhetnek az ott dolgozó személyzettel, kapcsolatba léphetnek az óvó

nénikkel, egymással. A szülőtől való elválást a gyermekek igényeitől tesszük függővé a

szülőkkel történt egyeztetés után. Választ-hatják a szülők azt a lehetőséget, hogy

gyermekeikkel együtt maradnak és fokozatosan történik meg a leválás vagy rövid búcsúzás


13

után rögtön a csoportban marad a gyermek. Ugyanígy a gyermek érdekei, a szülők igényei

és az óvónők véleménye határozza meg azt is, hogy az első napokban mennyi időt tölt az

óvodában a gyermek.

A középső és nagycsoportban a visszaszoktatással kezdődik a nevelési év, biztonságot

nyújtó légkör megalapozásával. A csoportszobákat felfrissítjük az új - a korcsoportnak

megfelelő - játékhelyek kialakításával és a játéktár bővítésével. Fontos szerepet kap az

egymás iránti érdeklődés, a csoporttársak várása, a nyári szünetről visszatérő gyermekek

szeretetteljes fogadása.

Szokás-szabály rendszer

Az ésszerű kereteket adó szokás- és szabályrendszer biztonságérzetet, a két óvónő és a

dajka közötti összhangot, egyező nevelői hatás megteremtését célozza és a nevelési év

elején határozzuk meg. Alapja: a csoport fejlettségi szintje, a feladatok és tevékenységek

rendszere, amelyet a csoportban meg kívánunk valósítani. A szokás- és szabályrendszer

napirendkövető. Tartalmi elemei mindazok az elvárások, amelyek az egészséges életmód, a

társas kapcsolatok, a játék, a tanulás területén szokásként, szabályként jelennek meg az

óvodai életben.

A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére:

A gyermekek ragaszkodnak óvodájukhoz, a kisebb gyermekekhez, felnőttekhez,

mindezt érzelmekben, szavakban, tettekben hozzák nyilvánosságra,

A gyermekeknek igényévé válik a helyes viselkedés és a szokás szabályrendszer

betartása,

Egymást figyelmeztetik a szabályok betartására,

A felnőtt kérése nélkül is segítenek egymásnak, együtt éreznek a közösség tagjaival,

A gyermekek, ha az óvodán kívül találkoznak, szeretettel köszöntik egymást,

A csoportba érkező vendégeket szeretettel fogadják, igényükké válik a

tevékenységekben való részvétel és együttműködés,

A tevékenységeket türelmesen, a megbeszéltek alapján befejezik. Képesek

nyugodtan ülni, figyelmesen meghallgatják a felnőttek, gyermekek közléseit.

IV. 3. A gyermek személyiségfejlődésének, készség és képesség rendszerének

dokumentálása

A gyermek fejlettségi szintjének megállapításához az objektív mérési lehetőségeket és az

óvónő, ill. a szükséges szakemberek véleményét is figyelembe vesszük. Azért, hogy

minden gyerekről a lehető legreálisabb képet kapjuk, kiscsoportos koruktól kezdve az

Egyesített Óvoda Programjában meghatározott mérési eszközöket alkalmazunk. Egy

korcsoportban minimum két bejegyzés kerül a személyiséglapokra, ha szükséges azonban

több bejegyzés is történhet. Ezeken felül nagycsoportban az alábbi területeket vizsgáljuk

tesztekkel, munkalapokkal, egyéni foglalkozás keretében, vagy kiscsoportos formában:

tájékozottság, téri orientáció, feladattartás és megoldó készség, munkatempó, kitartás.


14

Az óvónő feladata, hogy a fogadóórák, családlátogatások alkalmával reálisan, tényszerűen

tájékoztassa a szülőt a gyermek fejlődéséről, vegye fel a kapcsolatot a megfelelő

szakszolgálatokkal.

IV. 4. Az óvoda kapcsolatai

A család

Az óvodai nevelés a családi neveléssel szorosan együttműködve, azt kiegészítve szolgálja a

gyermekek fejlődését. Ennek alapvető feltétele a családdal való együttműködés. Formái

változatosak: ismerkedési délután az óvodába lépés előtt, környezetfelmérés, családláto-

gatás, munkadélutánok, közös rendezvények, nyitott délutánok, sport versenyek, nyílt

napok (a szülők betekintenek a gyermek óvodai életébe), szülői értekezlet, fogadó óra

(igény szerint), alkalmi beszélgetések, írásos tájékoztatók. A szülői értekezlet témáit úgy

választjuk meg, hogy ne csak a szülők elméleti ismereteit gyarapítsa, de motiváljon arra,

hogy aktívak legyenek, kérdezzenek és érdeklődjenek is. A szülőkkel való kapcsolat-

tartásban nagy jelentőséget tulajdonítunk a szakmai tudatosság mellett az óvónő meggyőző

készségének is. Elsődleges a gyermek érdeke! Az óvodában Szülői Szervezet működik.

Munkájuk során tájékoztatást kapnak az intézmény működését, pedagógiai programját

érintő változásokról.

Bölcsőde

Gyermekeink zöme a Leányka utcai bölcsődéből érkezik. Óvodába lépés előtt a

hagyományoknak megfelelően a leendő kiscsoportos óvónők meglátogatják a

bölcsődéseket. A csoportok kialakításánál figyelembe veszi a vezető óvónő azt, hogy

lehetőleg egy egységből egy csoportba kerüljenek a gyerekek. Munkánkat segíti, hogy

tájékoztatást kapnak a gyerekek gondozónőitől. Mivel tudjuk a bölcsődei szokásokat, a

befogadási tervben erre alapozni, építeni lehet.

Iskolák

„A gyermek belső érése valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat

eredményeként a gyermekek többsége az óvodáskor végére eléri az iskolai munkához, az

iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet.”

Vállalt programunk, mely a differenciált nevelés mellett elkötelezett, feltételezi azt, hogy

valamennyi pedagógusunk megismerkedjen minimálisan a környező kerületi iskolák által

kínált lehetőségekkel. E törekvés harmonikus együttműködést igényel az óvodák és az

iskolák között, mely együttműködés kialakítására és elmélyítésére törekszünk.

Ennek érdekében a következőket tervezzük és valósítjuk meg folyamatosan:

Az óvoda és az iskola kapcsolata állandó az intézmény partnerközpontú működés

keretein belül,

az iskoláktól kapott tájékoztató anyagokat, nyílt napokról a szórólapokat időben

kifüggesztjük a szülők tájékoztatása érdekében,


15

tájékoztatjuk a szülőket az iskolaválasztás speciális lehetőségeiről,

egyéni ajánlások esetében szükség szerint kikérjük a korrekciót végző szakember,

pszichológus, fejlesztő pedagógus, logopédus véleményét.

Célunk az, hogy a gyermekek szorongásmentesen, jó kedvvel, vidáman induljanak el az

iskolai életbe.

Logopédus

A beszédhibás és beszédzavart mutató, ill. részképesség gyenge gyermekekkel foglalkozik.

Budapest Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat XXII. Kerületi Tagintézménye

Szükség esetén a hivatalos adminisztrációs utat bejárva felvesszük a kapcsolatot a

tagintézmény megfelelő szakemberével.

Budapest Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat Szakértői Bizottság

Szükség esetén a hivatalos adminisztrációs utat bejárva felvesszük a kapcsolatot a

tagintézmény megfelelő szakemberével A tanulási képességeket vizsgáló bizottságban

felállítják a vizsgálatra küldött gyermekek diagnózisát, támpontokat adnak a fejlesztéshez,

javaslatot tesznek a beiskolázásra, figyelemmel kísérik a gyermek fejlődését.

Védőnő, gyermekorvos, fogorvos.

Az óvodák szerződésben állnak ezen személyekkel, akik a szerződésben foglaltak szerint

végzik munkájukat.

V. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉG FORMÁI ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUS

V. 1. A játék

Célja:

A gyermek aktív, önálló játéka lehetővé teszi személyisége sokoldalú fejlődését.

Fejleszti a gyermek mozgását, segíti az új formák kialakulását, gyakorlását, ismert

mozgások reprodukálásával azok tökéletesedését.

Hozzájárul a manipulatív készségek, a kézügyesség pontosabbá válásához, valamint

ahhoz, hogy a gyermek számolni tudjon mozgáskészségei határaival.

Hatással van a játék a gyermek értelmi képességeinek fejlődésére. Az érzékszervek

működése tökéletesedik. Ennek hatására az észlelés megbízhatóbbá válik, ugyanúgy

a megfigyelő képesség is, és tartósabbá válik a figyelem.

Jelentkeznek és fejlődnek a társas kapcsolatok.

Az óvodapedagógusok feladatai:

A játékhoz szükséges nyugodt légkör, hely és a szükséges eszközök biztosítása.


16

Az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja a gyermeki játék kibontakozását, az

ő feladata eldönteni a játékirányítás legmegfelelőbb módját. Az

óvodapedagógusban össze kell kapcsolódnia a játszani akarás szándékának, a játék

örömének a nevelői felelősséggel.

A játék a gyermek megfigyelésének és megismerésének egyik leghatékonyabb

módja: tükröződik benne a gyermek fejlődésének üteme és iránya,

jellemvonásainak alakulása, a környezetre adott reakciói, a probléma érzékenysége,

a szociális érettsége, de megjeleníti a gyermek vágyait is.

Az óvodában a gyakorló- vagy funkció, a szerep-, a dramatikus, a konstruáló

(alkotó), a szabályjátékkal és népi játékkal találkozunk.

3-4 éves korban

Legjellemzőbb erre az életkorra a különböző játékszerek funkcióinak

megismerésére, a gyermek és a játékszer viszonyának és variációs lehetőségeinek

kipróbálására. Dominál benne a sorozatos mozdulat, mozgássor, hangok, hangsorok

ismétlődése, ezáltal válik játékká.

Ebben az életkorban többnyire egyedül, ill. egymás mellett játszanak a gyerekek. S

4-5 éves korban

Legjellemzőbb erre az életkorra a szerepjáték, melyben a gyermekek a magukra

vállalt szerepeken belül ábrázolják a valóság számukra megismert lényeges

mozzanatait.

Az eszközökhöz való ragaszkodást felváltja a szerephez való kötödés, kialakul a

kisebb - nagyobb csoportokban való együttjátszás igénye. A konstruáló játék

fejlődik, gyakran kapcsolódik a szerepjátékhoz. Megjelennek az értelemfejlesztő

szabályjátékok.

5-6-7 éves korban

Legjellemzőbb erre az életkorra az értelemfejlesztő szabályjátékok köre. Képesek a

bonyolult szabályok megértésére és betartására, valamint új szabályok létrehozására

is.

Szerepjátékuk hosszan tartó, ötletgazdag, játékukat előre megtervezik, a szerepek

választását és az eszközök kiválasztását önállóan végzik.

Bábozás - dramatizálás - a szerepjátékhoz hasonlóan, a szerepeket és az eszközöket

önállóan elosztják, az ismert meséket végig eljátsszák, saját ötlettel bővítik.

Konstruáló játék és a barkácsolás is többnyire beleolvad a szerepjátékba, vagy a

dramatizálásba, annak részévé, kiegészítőjévé válik.

A legkisebb kortól kezdve a játék által fejlődik a gyerekek nagymozgása, finom

motorikája, testsémája, térbeli tájékozódó képességük, észlelésük, logikus gondolkodásuk,

szabálytudatuk, figyelmük, toleranciájuk, empátiájuk, önfegyelmük, önkifejezésük,

képzelőerejük.


17


A gyermekek megfelelő tapasztalatok és élmények birtokában önállóak a játék

előzetes, közös tervezésében, a szerepek kiosztásában, a játékszerek és eszközök

megválasztásában, a szabályok betartásában.

A játszócsoportok tagjai között tartós és szoros kapcsolat alakul ki.

Bonyolultabb alkotásokat hoznak létre.

A gyermekek alkotásaikat már önállóan, sok egyéni ötlet alapján készítik, a

különböző anyagok, eszközök kombinált alkalmazására is képesek.

Bonyolultabb szabályjátékok alkalmazására, gyakorlására is képesek, nagy kedvvel,

örömmel játszanak, egymást a szabályok betartására is figyelmeztetik,

Versenyjátékukat egészséges versenyszellem jellemzi, kudarctűrésük jó.

A játékban rejlő személyiségfejlesztési lehetőségeket fokozatosan kihasználjuk. A

különféle Ravensburger, Asco, Lego, Montessori stb. játékok a részképesség zavarral

küzdő gyermekek fejlesztését segítik. Igyekszünk minden lehetőséget megragadni a

meglévő játékállományunk fejlesztésére, gyarapítására. A játéktárunk bővítésénél

maximálisan figyelembe vesszük a differenciálás szempontjait: a különleges bánásmódot

igénylő gyermekek igényeinek megfelelő játékeszközök beszerzését, készítését. A kreatív

módon előállított kiegészítők és egyszerű eszközök sokszor jobban segítik a gyermekek

játékát, mint a gyári termékek. A csoportszobák átrendezésének lehetőségét kihasználjuk a

gyermekek igényeinek kielégítésére. Az udvari eszközök pótlása, variálása még nagyobb

gondosságot igényel, a balesetveszély miatt is.

V. 2. Verselés, mesélés

Célja:

A népi mondókák, dúdolók, versek mesék és más irodalmi alkotások segítségével a

gyermek érzelmi-értelmi és etikai fejlődésének és fejlesztésének elősegítése.


Biztosítjuk a megfelelő helyet, időt, eszközt, nyugodt légkört.

Előadás módunk modell értékű: hibátlan, gazdag, árnyalt szép beszéd, átélés,

szemléletesség, a magyar nyelvnek megfelelő lendület és hangsúly, tiszta

hangképzés.

A gyermeki gondolkodás fejlődési folyamatát ismerjük, ehhez alkalmazkodó a

szókincs használata.

Az élményszerűség érdekében a mesélés és verselés közben végig kísérjük a

gyermekek reakcióit, szemkontaktust tartunk velük.

3-4 éves korban

Egyszerű népi gyermekmondókák hallgatása, mondogatása előkészíti a gyermeket

az irodalmi alkotások befogadására (a beszéd nem csak a szükségletek közlésére és

kielégítésére használható, a beszéd lehet játék, örömforrás).

Rövid, kevés szereplős egyszerű állatmesék hallgatása (a gyermek eddigi életében

csak azt követte figyelemmel, azt a történést, amit látott. Most a tudatos figyelem


18

kerül előtérbe, és fejlődik, mivel a történésről csak hall. Ezáltal a képi megjelenítő

fantáziája is fejlődik).

4-5 éves korban

Az előbbieken túl, egyszerűbb, rövidebb versek, köszöntők, csúfolók.

Láncmesék, több szereplős, eseménydús állatmesék, népmesék.

Könnyen érthető, rövidebb műmesék.

5-6-7 éves korban

Bármilyen, az óvodás korosztálynak szóló vers.

Hosszabb verses mesék.

Népmesék, műmesék.

Folytatásos mesék.


A gyermekek örömmel hallgatnak verset, mesét. A cselekményt és a szereplőket

meg tudják jegyezni, a tartalmat saját szavaikkal vissza tudják adni.

Tudatos figyelemmel követik az eseményeket, el tudják képzelni a hallottakat.

Legyenek képesek verseket megtanulni, rövidebb meséket eljátszani,

Ismerjék a mesekönyveket, alakuljon igényük a könyv tisztelete iránt.

Legyenek képesek megkezdett történet, mese folytatására saját képzelőerejükkel

kiegészítve azt.

A verselés, mesélés jelen van minden tevékenységben, óvodába lépéstől iskolás korig.

Feltárja a gyermek előtt a külvilág és az emberi belső világ legfőbb érzelmi viszonylatait, a

lehetséges, megfelelő viselkedésformákat. Minden alkalmat megragadunk kiscsoporttól

kezdve a mondókázásra, dúdolásra, verselésre. A mese a gyermek érzelmi-értelmi és etikai

fejlődésének és fejlesztésének egyik legfőbb segítője. Figyelembe véve a csoport

összetételét és életkorát válogatjuk ki a gyermekeknek legmegfelelőbb mondókákat,

verseket és meséket, elsősorban a magyar népköltészet és népmesevilágból. Kifejezetten

figyelünk az anyag tartalmára és esztétikájára. Kihasználjuk a mese terápiás jellegét.

Kezdeményezzük, hogy otthon is rendszeresen meséljenek, verseljenek a felnőttek a

gyerekeknek. Fontos a rendszeres, elalvás előtti mesemondás, mert megnyugtatja a

gyermekeket és a legjobb altató lehet. Tudatosítanunk kell a szülőkben, hogy bármely

rövid, de rendszeres együttlét és az élőszóban történő mesélés mit jelent a gyermek

számára. A komplex esztétikai nevelést szem előtt tartva kapcsoljuk a napi élményekhez, a

természeti és társadalmi jelenségekhez, az ünnepekhez a verseket, meséket. Az óvónő

beszédkultúrája, mesélő kedve, stílusa és előadásmódja példaértékű legyen.

V. 3. Ének-zene, énekes játék, gyermektánc

Célja:

A gyermekek élményhez juttatása, zenei érdeklődésük felkeltése, esztétikai

fogékonyságuk alakítása.

Az éneklés, az énekes játékok, és a gyermektánc megszerettetése. Szép, tiszta

éneklésre, koordinált esztétikus táncmozdulatokra nevelés.


19


A gyermekek életkori sajátosságainak megfelelő zenei anyagot választunk. „Csak

tiszta forrásból..”

Biztosítjuk a zenei képességek fejlődését

a tiszta éneklés

a zenei hallás

a ritmusérzék

a zenei formaérzék

a zenei alkotókészség

a zenehallgatási kedv területein.

Biztosítjuk a tevékenységhez megfelelő helyet, időt, eszközöket.

Gondot fordítunk a folyamatos önképzésre, a repertoár bővítésére.

3-4 éves korban

ölbeli játékok

közös mondókázás

játékos mozdulatokkal az egyenletes lüktetés kiemelése

halk és hangos különbségének megfigyeltetése, próbálkozás

próbálkozás a különböző térformákkal, vonulásokkal

ismerkedés a ritmushangszerekkel

elsősorban óvodapedagógus által énekelt zenei anyaggal a zenehallgatási kedv

felébresztése

4-5 éves korban

mozdulatokkal, járással egyenletes lüktetés kiemelése

próbálkozás ritmus kiemelése

tempó érzékelés alakítása (gyors-lassú)

éneklés-mondókázás váltakozva halkan-hangosan

próbálkozás a dallambújtatás egyszerű formáival

ismerkedés a magas és mély különbségével, próbálkozás

körforma alakítása, vonulások

dal felismerés dallamról

zajok, hangok, zörejek, hangszínek megfigyelése

zenei improvizálás és újraalkotás: ritmus, dallam, mozgás - próbálkozás

ritmus hangszerek használata, bővítése óvónői segítséggel

zenehallgatás bővítése minőségi gyermekdalokkal élő hanggal és audio eszközök

igénybevételével

5-6-7 éves korban

egyenletes lüktetés és ritmus biztos kiemelése

próbálkozás az egyenletes lüktetés és ritmus összekapcsolásával

motívum hangsúly kiemelése

próbálkozás a motívum hangsúly, egyenletes lüktetés és ritmus összekapcsolásával

visszhang játék


20

dal felismerés ritmusról - próbálkozás

tempó érzékelés alakítása (lassú, gyorsabb, gyors)

halk-hangos változtatása egy mondókán, dalon belül, dallam-bújtatás

magas és mély hangok: próbálkozás a hanglépcsővel

biztos körforma alakítás, változatos vonulások, egyszerűbb gyermek tánclépések,

formátumok

dal felismerés dallamról, dallam visszhang

zajok, hangok, zörejek, hangszínek megfigyelése, megnevezése, csoportosítása

zenei improvizálás és újraalkotás: ritmus, dallam, mozgás

ritmus hangszerek önálló, kreatív használata

zenehallgatás bővítése minőségi gyermekdalokkal élő hanggal audio eszközök

igénybevételével, ismerkedés a zeneirodalom klasszikus alkotásaival

A fejlődés várható szintje az óvodáskor végére:

Képesek a ritmust szövegtől, dallamtól elvonatkoztatva megjeleníteni hangzásban,

mozgásban. Képes a metrum és a ritmus együttes hangoztatására. Képesek a ritmus

és egy osztinátó együttes hangoztatására. Képes két különböző ritmus együttes

megjelenítésére.

Felfedezik és alkalmazzák a dallam, a ritmus, és a mozgás hármas egységének

szépségét, és örömét.

Felismerik, megnevezik, létrehozzák a dinamikai különbségeket hangzásban,

mozgásban

Megkülönböztetik a terc, szekund távolság alsó és felső hangját.

Verbális utasításra képesek egy ismert, kis hangterjedelmű dallamot kezdőhang

megadása nélkül, magasabb, ill. mélyebb kezdőhangról elénekelni.

Dallamon belül képes jelezni a magasabb, mélyebb hangokat, a dallam vonalát

kézzel rajzolja a levegőbe.

A gyermek a kezdő motívum óvónő vagy csoport általi hangoztatása után az egész

dallamot eldugja, a befejezést énekli, közben a ritmus vagy a metrum végig

érzékelhető.

Képesek 2-4 ütemes motívumokat, ismert ritmusképlettel, ismert

dallamfordulatokkal, önálló szöveggel énekelni, ismert motívumokból álló zenei

kérdésre azt lezáró zenei választ rögtönözni.

A zenei tevékenységeken belül a szép mozgás kialakítása a készség, képesség

fejlesztésének szerves része, az egyenletes szép járás a dalos játékok mozgássorai

alapozzák a későbbi tánclépéseket, egyedi formában segítik a mozgás

összerendezettségének kialakulását.

A zenehallgatási anyag tartalmaz különböző hangulatú, évszakokhoz, eseményekhez

kapcsolódó magyar népdalokat, könnyen érthető szövegű - az óvónő által könnyen

előadható - műdalokat, más népek gyermekdalait. A zenehallgatás bővíthető az óvónő

hangszerjátékával, valamint időnként gépi zenével (magnó, lemez), amikor a

meghallgatásra szánt mű az óvónő által nem előadható. A gyermekek néptánc tanítása

örömforrás. A legegyszerűbb együttmozgásból juthatunk el a zenére táncolásig. Egy

jókedvű körjáték vagy térforma kialakítása üde színfoltja bármely ünnepélynek. Fejlesztő


21

hatása nagy: mozgásra, érzelemre, anyanyelvre, ritmusérzék fejlődésére hat. A

zenehallgatás olyan szituációkat teremthet, amely mélyen érinthet gyermeket, óvónőt

egyaránt. Fontos, hogy az óvónő tiszta éneklése vagy hangszeres játéka legyen az első és

csak ezek után hallgathassanak gépzenét (csak néhány esetben). Nagyon kevés gyermek

találkozik otthon klasszikus - vagy népzenével, így jó, ha ezt is hallanak az óvodában. A

zenei anyag összeállításánál alapvetően építünk a népi hagyományokra és ezeket kísérő

dalokra, játékokra (pl. télűzés, ághajtatás, jeles napokhoz kötődő tevékenységek, stb.)

A nap bármely pillanata alkalmas a dalra fakadásra. Folyamatos tanulással szélesítjük zenei

repertoárunkat, s így bármikor elkezdhetünk énekelni, mondókázni, dalos játékot,

gyermektáncot játszani. A nagy helyet igénylő játékokat az időjárástól függően az udvaron

is kezdeményezzük. Az új dalosjáték, dal tanulását ill. a különböző zenei készségek,

képességek fejlesztésének módját mindig az adott körülmények határozzák meg. A zenei

képességek a gyermekek életében, legkorábban megnyilvánuló képességek. A gyermekeket

megfigyelve a „hozott” készségekre építünk. A zenei képesség auditívan, verbálisan és

kinesztetikus formában, és mozgásban jelenik meg, nagyon jól összekapcsolható az

anyanyelvi neveléssel és a mozgás általi percepcióval.

V. 4. Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka

Célja:

Gyermekeinket úgy motiválni, hogy azok bátran és szívesen alkossanak.

Tudjanak és merjenek színekben és formákban gondolkodni.

Manuális készségeik fejlődjenek a különböző eszközök használata során.


Technikák elsajátíttatása, a szituációk megteremtése a gyakorlásra (ceruza,

ollófogás, hulladék eltakarítása, eszközök elrakása, festés-foltalakítás, ecsetek

elmosása, rendrakás stb.).

A gyermekek motiválása már kiscsoportban is, hogy bátran, szívesen

alkothassanak, tudjanak és merjenek színekben, formákban gondolkodni, segítsenek

széppé, hangulatossá tenni csoportjukat, öltözőjüket, udvarukat.

Bátran használunk különböző méretű, formájú, színű felületeket, anyagokat.

Kipróbálunk minden merész ötletet.

Építünk gyermekeink kreativitására, ez személyiség fejlődésüket pozitívan

befolyásolja.

Sok közös és egyéni élményt biztosítunk.

Lehetőséget biztosítunk a gyerekeknek a mindennapi tevékenységekben, a játékban

az ábrázoló tevékenységek, technikák minél szélesebb kipróbálására, gyakorlására

az egész nap folyamán.

Megfelelő helyet és időt, megfelelő légkört, méretben, minőségben és

mennyiségben megfelelő eszközt, megfelelő tárolóeszközöket biztosítunk

Bemutatjuk és gyakoroljuk z eszközök biztonságos kezelését a mindennapi szabad

játékban is.


22

Tekintetbe vesszük a gyermekek közötti ábrázoló képességbeli különbségeket,

hagyjuk, hogy a gyermek saját szintjén, saját elképzelését valósítsa meg, vagy saját

élményeit alkossa újra.

Biztosítjuk, hogy az alkotó-alakító tevékenységek szervesen beilleszkedjenek a

mindennapi játékba.

Nyitottá, érdeklődővé tesszük a gyermekeket, nem kötjük meg képzelőerejüket.

Alkalmat adunk a differenciált feladatmegoldásra és feladatvégzésre, a közös

munkára is.

Megteremtjük annak a lehetőségét, hogy minden gyermek megtalálhassa a számára

sikerélményt jelentő tevékenységi formát, és megalkothassa a számára legvonzóbb

eszközökkel képi-plasztikai elképzelését a teremben és az udvaron is.

3-4 éves korban

A gyerekek játszva ismerkednek az anyagokkal, eszközökkel és a technikai

kivitelezés lehetőségeivel. A tevékenységi formák az építés, plasztikai munkák és

képalakítás körét alkotják. Ezek nem különülnek el élesen egymástól.

Plasztikai munkák: megismerik a különböző anyagok alakíthatóságát nyomkodva,

ütögetve, gyurkálva, gömbölyítve, simítva, sodorva, tépegetve, mélyítve, karcolva

stb. Tapasztalatokat szereznek az anyagok viselkedéséről: oldhatóság, nyomha-

gyás, karcolhatóság, képlékenység.

Képalakítás: leginkább nagy felületen végzik festéssel, tetszés szerinti

színválasztással, színkeveréssel, zsírkrétával, papírragasztással, nyomattal,

ujjfestéssel, tenyérnyomattal. Lehetőséget biztosítunk az érdeklődésüknek

megfelelő szabad témaválasztásra. Ezen kívül élményekre épülő témajavaslatokat is

felkínálhatunk.

Építés során a gyermekek ismerkednek a különböző tárgyakkal, azok formáival,

alakzataival. Téralkotó tevékenységet folytatnak, a belső terekben könnyen

mozgatható bútorokkal, nagyobb méretű dobozokkal, különböző alakú és formájú,

kisebb-nagyobb kartonlapokkal, hullámpapírral, építőjátékokkal, takarókkal, egyéb

tárgyakkal.

4-5 éves korban

Építés: a gyerekek nagy térbeli alakzatokat (nyitott, és zárt körök „kapuk”, egyenes

és kanyargó sor „vonat”, stb.), formálnak a közös játéka során. Kisebb-nagyobb

dobozokból készítenek maketteket. Építenek különböző anyagokból pl. homok, hó,

építőkockák, berendezési tárgyak, hullámpapír, különböző méretű formájú karton

lapok, takarók stb.

Plasztikai munkák: képesek a formák tagolására. Készítenek alkalmi

ajándéktárgyakat, játékukhoz kellékeket. Gyűjtik a természeti tárgyakat (termések,

levelek, virágok, kavicsok, ágak, gallyak stb.) Tapasztalatokat szereznek különböző

formák alakíthatóságáról: gömbölyű, szögletes, testes, lapos stb. formák kisebb

részformákkal tagolása (emberalak feje, nyaka, törzse, végtagjai, a virág szára,

levele, színe stb. Gyakorolják az arányviszonyok alakítását részekre osztással

(félbe, negyedbe hajtogatással). Készítenek fakanál-, zacskó- vagy síkbábokat.

Képalakítás: a gyermekeknél megjelenő szándékos képalakító tevékenységet

segítjük az élményekhez kapcsolódó témákkal, s azokhoz megfelelően kapcsolódó


23

technikával. Rajzolnak az udvaron, aszfalton, földön, papíron, egészen nagy

méretekben is. Megjelenik az emberábrázolás, környezet, tárgyak, cselekmények

saját elképzelés szerint történő megjelenítése. Festenek egyénileg választott

színekkel, gombfestékkel, temperával, viasz-, és zsírkrétával, sokféle alakú, méretű,

színű és anyagú papír felhasználásával. Használnak különböző vastagságú

ceruzákat, ecsetet, filceket, krétákat, fapálcákat. Alakítanak képeket spárgából,

fonalból, textilből, termésekből, papírból tépéssel, vágással, ragasztással,

kollázzsal, stb.

5-6-7 éves korban

A tevékenységi formák, eszközök, a fejlesztési célok azonosak 4-5 éves korúakéval.

A fejlődés a részletgazdagságban közös kompozíciók készítésében, azok

tervszerűségében, bonyolultságában fedezhető fel. Igényükké válik az

ajándékkészítés.

Alkotó tevékenységükhöz különféle anyagokat, terméseket, virágokat, leveleket,

stb. gyűjtenek. A képalakításhoz minél eredetibb megoldásokat használnak.

A hagyományos technikák mellett alkalmaznak újabbakat is pl. festenek fogkefével,

pálcikával, zsinórral, szívószállal, stb. Nem csak rajzlapra festenek hanem, textilre,

üvegre, kartonra, csomagolópapírra, kartondobozra, csempére, tortaalátétre,

hullámpapírra, stb.

Készítenek terményképet, fonalképet, textilképet, mindennapossá válik az origami.

A varrás mellett megismerkednek a gyöngyfűzéssel, gyöngyszövéssel, fonással,

szövéssel, makraméval, gipszöntéssel, kasírozással. Készítenek zacskó-, fakanál-,

zsinórbábokat stb.

A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végén

A gyermekek ábrázolására jellemzővé válik a téma- és formagazdagság, a színek

egyéni alkalmazása.

Téralakításban, építésben ötletesek, együtt működők. Plasztikai munkáik egyéniek,

részletezők.

Képalkotásaikban egyéni módon jelenítik meg elképzeléseiket, élményeiket.

Formaábrázolásuk változatos. Ember ábrázolásaikban megjelennek a részformák, a

mozgások jelzései.

Fokozott önállósággal alkalmazzák a megismert technikákat, pl. vágás, ragasztás,

létrehozás, varrás, kötözés, papírhajtogatás, stb.

A finommotorika fejlesztése során kialakul a helyes ceruzafogás, laza

csuklómozgás.

A szem-kéz koordináció összehangolttá válik.

A rajzolás, a festés, a mintázás, építés, képalakítás, a kézimunka különböző fajtái, a

műalkotásokkal való ismerkedés fontos eszközei a gyermek személyiség fejlődésének. Az

első napoktól kezdve biztosítjuk, hogy bárki, bármikor „alkothasson”. Sokféle eszközt

helyezünk ki a gyermekek számára könnyen elérhető helyekre: színes ceruza, zsírkréta,

gombfesték, tempera festék, gyurma, olló, színes papírok, ragasztó, textíliák, termények,

barkácsolásra alkalmas dobozok, egyéb eszközök.


24

V. 5. Mozgás

Célja:

Váljék a gyermekek igényévé a rendszeres mozgás, testedzés, alakuljon ki

egészséges versenyszellem, jó kudarc tűrő képesség.

Mozgásuk legyen harmonikus és összerendezett.

Tudjanak térben tájékozódni, alakuljon ki oldaliságuk.


Óvjuk a gyermekek egészségét a higiénés szabályok betartásával.

Megteremtjük a szükséges környezeti feltételeket (megfelelő idő, hely

biztosításával)

Felmérjük a gyerekek mozgásfejlettségét: mozgásszervi eltérések, érzékszervi

funkciózavarok felderítése.

Védjük a gyermekek testi épségét, a baleset megelőzéséért a megfelelő tárgyi

feltételeket, eszközöket biztosítjuk.

Alakítjuk az egészséges életvitelt, testi edzettséget az évszakok lehetőségeinek

figyelembevételével, levegő, napfény edző hatása, téli sportolási lehetőségek.

3-4 éves korban

A mozgás anyaga nagyrészt a természetes mozgásokat tartalmazza. Kiemelt feladat

a testséma és a nagymozgás fejlesztés: járás, futás, csúszás, kúszás, mászás,

függeszkedés, ugrás, egyensúlyozás gyakorlása.

Örülnek a mozgásnak , sok futó és fogójátékokat játszanak.

Jelre képesek az óvónő felé fordulva megállni.

Ismerik a futás, járás közötti különbséget.

Képesek futás közben irányt változtatni, személyeket és tárgyakat kerülni.

Csúsznak, kúsznak, másznak a talajon, irányváltoztatással is.

A labdát helyben és járás közben maguk mellett, egy kézzel gurítják.

Az aktívabb mozgást és a nyugodtabb tevékenységet kedvelő gyermekek

megtanulnak egymáshoz alkalmazkodni, és lassan elsajátítják azokat az alapvető

szabályokat, amelyek betartása a biztonságos mozgáshoz elengedhetetlen.

4-5 éves korban

Nagyobb szerepet kap a tér-mozgás megismerése, ehhez kapcsolódik az

egyensúlyérzék fejlesztés, szem-kéz, szem-lábkoordináció fejlesztés.

Labdagyakorlatok, dobások, járás-futás, szökdelések, ugrás, függés, mászás.

Kiemelt helyet kap az oldaliság.

Eljátszanak futójátékokat kettős körből szabályok magyarázata nélkül.

Ismernek átfutó játékokat.

Csoportos versenyjátékot el tudnak játszani, négy csapatban.

Összehangolt kar- és lábmunkával egyenesen és körben futnak.

Gurulóátfordulást végeznek hajlított térdű terpeszállásból.


25

Biztosan haladnak végig vízszintes padon, a pad végén leugranak hajlított

alapállásba.

30-40 cm magasból, páros lábbal, pillanatnyi repülésen át talajt fognak páros lábbal,

hajlított állásba.

Célba dobnak egykezes felsődobással vízszintes, l50 cm „folyosóba”.

Labdát fognak, feldobnak és elfognak, alkar között gurítnak, közben leguggolnak és

felállnak.

5-6-7 éves korban

Növekszik teljesítőképességük, mozgásuk összerendezettebbé, ügyesebbé,

megfelelő ritmusúvá válik.

Mozgástapasztalataik az egyensúlyozásban és az ugrásban növekednek.

Cselekvőképességük gyors, mozgásban kitartóak.

Fejlődik térbeli és időbeli tájékozódó képességük.

Szeretik és igénylik a mozgást.

Egyéni - csoportos, sor és váltóversenyt játszanak az óvónő segítségével és a

szabályok pontos betartásával.

A természetes járást ütemes járással változtatják

Kislabdát hajítanak távolba.

Labdát vezetnek helyben.


A gyermekek igényévé válik a rendszeres mozgás, testedzés.

Az Egészséges versenyszellem kialakult, a kudarctűrés jó.

A mozgás harmonikus, összerendezett.

A nagymozgása, egyensúlyészlelés, finommozgás kialakult.

Tudnak térben tájékozódni, oldaliság kialakult.

A szabályokat betartják, azokhoz alkalmazkodnak.

A mozgásokban kitartóak.

Önfegyelmük, figyelmük megerősödik

A mozgásos tevékenység rendszeres alkalmazása kedvezően hat az erő és az állóképesség

fejlődésére, ami befolyásolja a gyermeki szervezet teherbíró képességét, ezáltal egészséges

fejlődését. Így biztosítható a mozgás és az értelmi fejlődés kedvező egymásra hatása is. A

megfelelően kényelmes tornaöltözetet, a tiszta, portalanított és jól kiszellőztetett termet

biztosítjuk. Az edzési lehetőségek közé tartozik a levegőzés, a séta.

Termeinket szükség szerint átrendezzük, hogy a gyermekek mozgásigényüket maximálisan

kielégíthessék. A gimnasztikai gyakorlatok végzéséhez ill. az alapmozgások

begyakorlásához egyre többféle eszköz áll a rendelkezésre Az óvoda egy hektáros udvara

alkalmat ad arra, hogy akár 200 m-t is fussanak egyhuzamban gyermekeink, és lehetőséget

ad a differenciált mozgásokra. Az aszfaltpálya a szabadtéri testnevelés foglalkozásoknak ad

helyet (sorversenyek, csapatjátékok, labdajátékok, rollerezés, biciklizés…) A bekerített

gyermek foci pálya is változatos mozgástevékenységre ad lehetőséget. A labdákat

folyamatosan, változatos módon használjuk foglalkozásokon, ill. kötetlen játékidőben.

Törekszünk a szabad levegőn a tervezett és spontán mozgás megvalósítására. Ezt nagyon


26

fontosnak tartjuk az óvodai nevelés minden napján, mert itt tud megvalósulni a kooperatív

mozgásos játékok széles köre. A mozgásfejlesztés fő területei: szabad, spontán mozgások,

szervezett, tervezett testnevelés foglalkozás, valamint a mindennapos frissítő torna.

V. 6. A külső világ tevékeny megismerése és a külső világ mennyiségi és formai

összefüggéseinek tevékeny megismerése

Célja:

Gyermekeinket megismertetni azokkal az élő és élettelen tárgyakkal, jelenségekkel,

szokásokkal, ismeretekkel, amelyek jobb tájékozódásukhoz, műveltségükhöz, humánus

és erkölcsös magatartásuk fejlesztéséhez vezetnek.

Matematikai nevelés során célunk az alapvető matematikai összefüggések

felfedeztetése. Matematikai tapasztalat szerzés, melyeknek során a gyermek a világot

objektívebben ismeri meg, fejlődik probléma felismerő és megoldó képessége.


Gyermekeinket valós helyszínen, a maga valóságában ismertetjük meg azokkal az élő

és élettelen tárgyakkal, jelenségekkel, szokásokkal, ismeretekkel, amelyek jobb

tájékozódásukhoz, műveltségükhöz, humánus és erkölcsös magatartásuk fejlesztéséhez

vezet.

A tudatos felkészülés ellenére is sok spontán lehetőség adódik, amelyeket ki is

használunk.

Feladatunk a természet iránti érdeklődés felkeltése, fenntartása, elmélyítése. A

gyermeki természetes kíváncsiságra alapozunk. A kíváncsiság megtartásának legjobb

módja, ha az a gyermek tevékenységéhez kötődik

Felhívjuk a figyelmüket a növények és az állatok fejlődésében bekövetkezett

változásokra. A természet élettelen jelenségei iránt is van a gyermekekben egyfajta

természetes érdeklődés, főleg a játékba bevonható tárgyak iránt.

Feladatunk, hogy gyermek közelbe hozzuk a sok érdekességet takargató jelenségeket és

összefüggésbe tudjuk hozni azokat játékukkal, rávezessük a gyermekeket a

természetben végbemenő változások általuk is felfogható okaira.

Segítünk a gyermekeknek tájékozódni a természet jelenségei között. Helyesen kell

érvelnünk, csak így vezethetjük rá a gyermekeket a jelenségek okainak meglátására.

Érzékeltetjük az emberi munka környezetformáló hatását.

Nagy hangsúlyt fektetünk a környezettudatos magatartás kialakítására, a fenntartható

fejlődés érdekében.

A matematikai nevelés során felfedeztetünk alapvető matematikai összefüggéseket,

biztosítjuk a matematikai tapasztalatszerzést, melyeknek során a gyermek a világot

objektívebben ismeri meg, fejlődik problémafelismerő-, és megoldó képessége.

Figyelünk arra, hogy a gyermekek számára érdekfeszítő, cselekedtető, felfedezhető

legyen a matematikai problémák meglátása.

Az életkori sajátosságoknak megfelelően átszőjük a játékosság elemeivel a probléma

megláttatást


27

Figyelünk arra, hogy az egyes tematikus egységekhez milyen matematikai játékokat

alkalmazunk. A spontán adódó lehetőségek naprakészségünket igénylik a matematikai

nevelésben.

Figyeljük a gyermekeket, megismerve érdeklődésüket, képességeiket, előkészítjük és

megtervezzük a fejlesztési területeket.

Alkalmat, időt, helyet, eszközöket biztosítunk a spontán, és szervezett tapasztalat- és

ismeretszerzésre, az ismeretek rendszerezésére, szükség estén korrigálására.

3-4 éves korban

A gyermekek elfogadják el és megszeretik meg az óvodát, majd ismerkednek az

óvoda környezetével.

Megfigyelik az évszakok közötti különbségeket.

Beszélgetnek családjuk tagjairól, ezzel kapcsolatos ismereteiket szimulációs

játékokban is megelevenítik.

Becsülik, szeretik a természetet, igényükké válik az őket körülvevő élővilág és az

esztétikus környezet megóvása.

4-5 éves korban

Séták során az óvoda környékén élményeket és tapasztalatokat szereznek.

Hangsúlyossá válik a megfigyelés, gyűjtögetés.

Az évszakokhoz tudják kötni azok jellemzőit (időjárás, növény- és állatvilág).

Összefüggéseket keresnek az időjárás és az emberek tevékenysége között.

Rügyeztetnek, hajtatnak, megfigyelik a magvak csírázását.

Családi képeket nézegetnek, ezek alapján tudják bemutatni családjuk tagjait,

otthonukat.

Ellátogatnak az óvoda környékén lévő intézményekbe, megismerkednek meg az

orvos munkájával, gyakorolják a gyalogos közlekedés szabályait. Megismerik a

személy- és teherszállító járműveket.

Megfigyelik, hogy az óvoda környezetében milyen háziállatok, madarak, bogarak

élnek: tapasztalatokat szereznek az élőlények óvásáról, védelméről.

Alakul természet szeretetük és az igényük, hogy óvják az őket körülvevő élővilágot

és a környezetük esztétikumát.

5-6-7 éves korban

Bővül az évszakok témaköre: környezetszennyeződés, növények fejlődési feltételei.

Végeznek egyszerű vizsgálódásokat, kísérleteket.

Megismerik az összegyűjtött termények, termések hasznosításának lehetőségeit.

Bővülnek a közlekedéssel kapcsolatos ismereteik. szárazföldi - vízi - légi

közlekedési eszközökkel

Bővülnek ismereteik az állatvilág témakörben.

Tapasztalatokat szereznek a természet védelméről, az őket körülvevő élővilág és az

esztétikus környezet megóvásáról: alakul természet szeretetük és az élővilág

megbecsülésének igénye.

Megismerkednek a természetvédelemben az újrahasznosítással, alkal-

mazzák a szelektív hulladékgyűjtést: átérzik ezek fontosságát.


28


Különbséget tesznek az évszakok között, ismerik jellemzőiket.

Ismerik a környezetükben lévő intézményeket.

Ismerik a háziállatokat, madarakat, bogarakat, vadállatokat.

Ismerik környezetük növényeit, azok gondozását.

Gyakorlottak az elemi közlekedési szabályok betartásában, ismerik a közlekedés

eszközöket.

Megkülönböztetik a jobb-bal irányokat, értik a helyeket kifejező névutókat pl. alá-,

fölé-, mellé-, stb.,

Kialakult a beszédhelyzethez és az anyanyelvi szabályokhoz illeszkedő, jól érthető

beszéd.

Erősödik a tanulás alapját képező szándékos figyelem.

A cselekvő mellett az elemi fogalmi gondolkodás kialakulóban van

Képesek megadott szempontok szerint halmazok képzésére.

Képesek szín, forma, nagyság, időrendiség alapján csoportosítani.

Képesek megadott szempontok szerint szétválogatni, sorba rendezni.

Kis számokat összkép alapján felismernek (dobókocka)

Elemi mennyiségi ismereteik vannak.

Képesek különböző mennyiségek összehasonlítására, összemérésére, párosítására.

Képesek építéseket másolni.

Egyszerűbb tükörképeket képesek létrehozni.

Eligazodnak a térben és a síkban.

Az irányokat, relációkat értik, követik, a helyzeteket megnevezik.

Képesek elemi ok-okozati összefüggések megértésére.

A problémahelyzetek megoldására egyéni ötleteik vannak.

A témakörök keretét az évszakok adják. Az évszakokhoz rendeljük a növény- és állatvilág,

az ember és környezete, a hagyományok témaköreit. Itt kell kiemelnünk a helyi

sajátosságok megjelenítését, elsősorban azt, hogy a témák csak azon ismereteket közelítsék,

mélyítsék, amelyekről ebben a közegben konkrét tapasztalatokat szereznek a gyermekek.

Alkalmanként a gyermekek szerezzenek ismereteket életterüktől távol álló témákról is. A

terveinkben centrikusan - az évszakokhoz kapcsolva - jelennek meg a feldolgozandó témák

és feladatok. Jelöljük a környezetvédelemben aktívan végezhető cselekvések sorát, mely

része a csoport életének.

Az óvodában a gyermekek a mindennapi életben találkoznak matematikai fogalmakkal,

összefüggésekkel. A tervezett, szervezett matematikai nevelés, mely játékos tevékenység

során természetes élet helyzetben, a gyermekek minden érzékszervét bevonva tapasztalatok

szerzését biztosítja számukra. Megismerik a mennyiségi, alaki, nagyságbeli, térbeli

viszonyokat (relációkat), alakul ítélőképességük, fejlődik tér-, sík-, és mennyiségi

szemléletük, logikus gondolkodásuk, problémafelismerő és megoldó készségük. A

kötetlenebb cselekvő tapasztalatgyűjtés mellett szükség van az irányított tevékenységre is

az ismétlés, rendszerezés alkalmával 5-6-7- éveseknél. Ezeket is hassa át a játékosság! Az

egyéni, páros, mikro csoportos foglalkozásokon alkalom nyílik a differenciált

feladatadásra, az egyéni tempó és fejlettségi szint figyelembevételére. Minél több probléma


29

helyzetet kell teremteni, ez ösztönzi a gyermekeket a gondolkodásra. A probléma felvetése

egyértelmű legyen a gyermekek számára! Hagyjuk saját logikája szerint gondolkodni,

próbáljuk rávezetni a megoldásra, de nem oldjuk meg helyette. Az eszközöket a gyermekek

is készíthetik, felhasználhatók a csoportszoba játékai, valamint speciális matematikai

segédeszközök

V. 7. A tevékenységben megvalósuló tanulás

Célja:

A gyermek képességeinek fejlesztése, tapasztalatainak bővítése, rendezése.

Lehetséges formái az óvodában:

Az utánzásos minta, modellkövetéses magatartás, - viselkedéstanulás.

A spontán játékos tapasztalatszerzés.

A gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés.

Az óvónő által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés.

A gyakorlati probléma- és feladatmegoldás.

Az óvónő által kezdeményezett tevékenységben megvalósuló tanulás.

Fontos a spontán tanulás és az óvónő által irányított tevékenység megfelelő aránya. A

kötetlenség a legalkalmasabb tevékenységi keret, foglalkozási forma. Tudatosan és

tervszerűen biztosítjuk a fejlődéshez szükséges, differenciált tevékenységek

feltételrendszerét Az irányított tevékenység megtervezése tudatosságot, nagyobb

szervezési, áttekintő képességet és nagyfokú kreativitást igényel. Kötetlen foglalkozás

alkalmával a gyermekek érdeklődése alapján mindig változó létszámú és személyi

összetételű kis csoporttal foglalkozunk. A kezdeményezés nem zavarhatja a kialakult

játékot. Az időpont megválasztása nagy körültekintést, tapintatot igényel. Kötetlen az

elhelyezkedés is. A gyermekek akkor tudnak önfeledten, boldogan tevékenykedni, ha sok

buzdítást, dicséretet, pozitív megerősítést kapnak. Alkalmazzuk a differenciált, árnyalt

értékelést. Alkalmazzuk a jutalmazás sokféle módszerét: simítást, pillantást, testközelséget,

gesztust, mimikát, szóbeli közlést, egyénileg, a csoport és a szülők előtt egyaránt. Nevelésünk fontos elve az egyéni értékek felszínre hozása, kimunkálása, ehhez

megfelelően szervezzük a tanulási folyamatot, amelyek értékelésénél alapelv: egyes

differenciált értékelés.

V. 8. Munka jellegű tevékenység

Célja

Az önként - azaz örömmel és szívesen - végzett játékos tevékenység gyakorlása.

A munkavégzéshez szükséges képességek, készségek, tulajdonságok: a kitartás, az

önállóság, a felelősség, a céltudatosság alakulása.

A közösségi kapcsolatok alakulása.

A kötelességteljesítés fejlődése.


30


Tudatos pedagógiai szervezés, a gyermekkel való együttműködés és folyamatos

pozitív értékelés.

Megfelelő munkaeszközöket biztosítunk, azok rendben tartjuk.

Elegendő munkalehetőség biztosítunk az életkor, fejlettség figyelembe vételével.

Elegendő időt biztosítunk a munka elvégzésére.

Megfelelő helyet biztosítunk a munkavégzésre.

Nyugodt légkör teremtünk.

Alakítjuk a munkavégzéshez szükséges készségeket, képességeket.

Bemutatjuk, gyakoroltatjuk egyénenként is a feladatok elvégzésének módját, a

munkafogásokat.

Tapasztalatokat, ismereteket nyújtunk mellyel a gyermekek az őket körülvevő

környezetben tevékenykedhetnek: növény és esetleg állatgondozás, környezet

ápolása.

Ismertetjük és gyakoroljuk a munkavégzés közbeni szociális magatartást és az

egymáshoz való alkalmazkodás szabályait.

Megismertetjük a játékkal azonos és eltérő vonásokat.

A gyermekeket eljuttatatjuk odáig, hogy a kezdeti öncélú egyéni indítékok

közösségi indítékot kapjanak.

Megteremtjük a biztonságos munkavégzés feltételeit.

A szülőket tájékoztatjuk a munkára nevelés kapcsán, elsősorban az önállóság és a

feladattudat alakulása miatt.

Formái:

Önkiszolgálás

Környezet rendjének megőrzése

Alkalomszerű munka

Naposi munka

Növény – állatgondozás

Önkiszolgálás: Mindazon gyermeki tevékenység, amely a saját személye körüli feladatok

ellátását jelenti. Felnőtt segítségével ismerkednek az önkiszolgálás sorrendjével. Az

önkiszolgálás területei:

Testápolás: A gyermekek egészségének védelmét, testük, ruházatuk gondozottságát,

tisztasági igényük kialakulását szolgálja.

Étkezés: A kulturált étkezési szokások elsajátítását szolgálja.

Öltözködés: A rendezett külső megjelenés és a ruházat rendben tartása, óvására való

nevelést szolgálja.

Környezet rendjének megőrzése: Nem csak önkiszolgálás, hanem közösségért

végzett munka is.

3-4 éves korban

Megismerik környezetükben a tárgyak helyét, önállóan elveszik, amire szükségük

van, törekszünk arra, használat után tegyék vissza. Szükség esetén a szoba


31

könnyebb berendezési tárgyait játékukhoz átrendezik, törekszünk a

visszarendezésre is.

Megismerik az önkiszolgáló munkák pontos menetét, hogyanját.

Ősszel levelet gyűjtenek az udvaron.. Télen segédkeznek a madáretetésben.

Tavasszal segédkeznek a a rügyeztetés, csíráztatás, palántázás előkészítésében

figyelik a változásokat.

4-5 éves korban

A csoport játékait a közösen megbeszélt helyről veszik el, és oda is teszik vissza.

Délután – hazamenetelkor – játékaikat a helyükre rakják..

Terem átrendezésében szükség szerint segítenek.

Apróbb rendetlenséget már észre vesznek.

Sepregetésben, ágyazásban, udvari játékok rendben tartásában segítenek.

Óvónői kérésre segítséget nyújtanak: pl. üzenet a szomszéd csoportba

Fokozatosan bevezetésre kerül a napos rendszer.

Felterítik az asztal terítőt.

Szétosztják az étkezéshez szükséges eszközöket.

Segítenek az étel kiosztásában (kenyér, gyümölcs, sütemény).

A növényeket és állatokat a gyermekek előtt gondozzuk, és kisebb segítséget

nyújtanak a gyerekek. Magyarázzunk, bemutatunk..

Közreműködnek az élősarok gondozásában.

Ősszel terméseket, magvakat gyűjtenek az élősarokba.

Tavasszal részt vesznek a magvak ültetésében és a növények gondozásában.

Leszedik és összeszedik a terméseket.

5-6-7 éves korban

A csoport játékait rendben tartják., babaszobában, babakonyhában időnként

önállóan takarítanak ki. Részt vesznek a babaruhák kimosásában, a babaedények

elmosogatásában a polcok letörlésében.

Nem csak a csoportszoba, hanem a kiszolgáló helyiségek rendjére is ügyelnek.

Segítenek a szertári eszközök ki- és behozatalában, rendben tartásában.

Bonyolultabb feladatot is szívesen teljesítsenek.

Szívesen vállalnak alkalmi feladatokat.

Segítenek a kisebbeknek: kísérés, öltözködés stb..

Ők tartják számon, ki következik a naposságban.

Ügyelnek az asztal ízléses rendjére.

Letörlik az asztalokat, összesöprik a morzsákat.

Közreműködnek a foglalkozásokhoz szükséges eszközök kiosztásában.

Folyamatosan gondozzák az élősarok növényeit, állatait.

Terméseket, magvakat, növényeket gyűjtsenek, ezeket osztályozzák.

Minden gyermek önállóan ültethet, gondozhatja saját veteményét.

Leszedheti a termést, a gyümölcsöt.

Télen részt vesznek a hó eltakarításában.


32


Az önkiszolgáló tevékenységet teljes önállósággal végzik.

Környezetük rendjére, ezen belül saját holmijukra, és azok rendezettségére

figyelnek.

Alkalomszerű feladatokat szívesen vállalnak, azok elvégzésében önállóak.

Segítenek társaiknak.

Naposságot szívesen vállalnak, az ezzel járó feladatokat önállóan, igényesen

végzik.

A környezetükben lévő növényeket óvják, az állatokat gondozásában az emberi

gondoskodás igényét érzékelik.

A személyiségfejlesztés fontos eszköze a játékkal sok vonatkozásban azonosságot mutató,

azzal egybeeső munka és munka jellegű játékos tevékenység (az önkiszolgálás, segítés az

óvodapedagógusnak és más felnőtteknek, a csoporttársakkal együtt, értük, később önálló

tevékenységként végzett alkalmi megbízások teljesítése, az elvállalt naposi munka, a

környezet-, a növény- és állatgondozás stb.).

Alkalmi megbízások sorából áll egy-egy ünnepre való felkészülés, teremrendezés, játékok

átrendezése, falak díszítése, apróbb ajándékok készítése. Feladatunk, hogy olyan hangulatot

teremtsünk, hogy a gyermek aktivitását fokozzuk. Kihasználjuk gyermekeink kreatív

ötleteit is. Mivel gyermekeink nagy része panellakásban él, nincs módjukban aktívan részt

venni kertgondozásban. E tevékenységek jól beilleszthetők a külvilág aktív

megismerésének programjába. Megfelelő méretű, minőségű szerszámokkal jó játék a levél-

, a hó, az ággyűjtés.

VI. A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE

A 6-7 éves gyermekek nagy többsége nevelésünk eredményeként eléri az iskolai tanulás

megkezdéséhez szükséges testi, értelmi, érzelmi és szociális fejlettségi szintet. A kétséges

esetekben időben megkeressük a Pedagógiai Szakszolgálatot.

Az iskolaérettségnek testi-, lelki, és szociális kritériumai vannak. A sikeres iskolai

munkához a gyermekeknek el kell érnie az alábbiakat:

Testi fejlettség

Első alakváltozás, fogváltás.,

Arányos testi fejlettség, teherbírás.

Összerendezett, koordinált mozgás.

A gyermek képes mozgásának és testi szükségleteinek szándékos irányítására.

Magatartását, vágyait irányítani képes.

Lelki fejlettség

Várja az iskolát.

Képes szándékosan egy dologra koncentrálni.

Felidézése tudatos, akaratlagos.


33

A cselekvő, szemléletes és képi gondolkodás mellett megjelenik az elemi fogalmi

gondolkodás.,

Ismereteit adekvátan használja.

Verbálisan fejlett, egész mondatokban kérdez és válaszol.

Egyszerűbb történeteket elmond.

Elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról, környezetéről: tudja nevét, lakcímét,

szülei foglalkozását, felismeri a napszakokat, ismeri és gyakorlatban alkalmazza a

gyalogos közlekedés szabályait, ismeri szűkebb lakóhelyét, a környezetében élő

növényeket, állatokat, azok gondozását és védelmét, felismeri az öltözködés és az

időjárás összefüggéseit.

Ismeri a viselkedés alapvető szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartási

formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez,

magóvásához szükségesek.

Elemi mennyiségi ismeretei vannak.

Szociális, erkölcsi, közösségi fejlettség

Egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni, késleltetni tudja szükségletei

kielégítését.

Feladattudata, feladattartása kialakulóban van.

Kitartásának, munkatempójának, önfegyelmének alakulása biztosítja a tevékenység

befejezését.

VII. A gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenység

Célja:

Prevenció, a gyermekek hátrányos helyzetétének csökkentése és a veszé-

lyeztetettség kialakulásának megelőzése

Segítség nyújtás a már kialakult veszélyeztetettség megszüntetése érdekében

Együttműködés a különböző szakemberekkel a gyermekek jogainak és érdekeinek

minél szélesebb körű érvényesítése okán


A mindenkor érvényben lévő gyermekvédelmi törvény ismerete.

A saját gyermekcsoportjában a veszélyeztetettség felismerése, az okok feltárása,

nyilvántartásba vétel, a veszélyeztető okok változásának figyelemmel kísérése.

A családgondozás, a családokban bekövetkező minden változás azonnali

lereagálása, szükséges segítség nyújtás, ill. megoldások közös keresése szülői igény

szerint.

Feltárni mindazon körülményeket, amelyek a gyermekek fejlődését hátrányosan

befolyásolják.

Jelzési kötelezettsége van, ha azt tapasztalja, hogy a gyermek emberi méltósága

sérül, mert bántalmazzák (fizikális, szexuális vagy lelki erőszakkal), vagy

elhanyagolják.


34

A jelzési kötelezettség menete és a további feladatok pontos leírása a XXII. kerületi

Egyesített Óvoda Pedagógiai Programjában megfogalmazottak szerint.

VIII. AZ ÓVODA HAGYOMÁNYAI

Ősz

Ismerkedési délután a szülők és gyermekek közös részételével.

Nagycsoportosok szüreti kirándulása.

Őszi gyümölcsfesztivál: gyermekek és szülők közös programja .

Tél

Mikulás ünnep.

Adventi délután: gyermekek és szülők közös programja

Adventi koszorú állítása, karácsonyi készülődés, díszítés, műsor, ajándékkészítés.

Tél búcsúztató farsangi bál. Jelmezkészítés, teremdíszítés, tréfás versenyek.

Tavasz

Megemlékezés 1848. március 15.-ről.

Nyílt napok szervezése (a szülők az óvodai csoportban figyelhetik a gyermekük

óvodai életét).

Húsvét: apró ajándékok elrejtése az óvoda udvarán, népszokások felelevenítése.

A víz napja. Ismerkedés a víz fontosságával, környezetünk védelme.

A Föld napja. Közös nagytakarítás szülőkkel az udvaron

Anyák napja. Meghitt köszöntés. Ajándékkészítés.

Leánykás napok.

Az iskolába menők búcsúztatása, búcsúprogram.

Évzáró.

IX. AZ ÓVODA PEDAGÓGIAI MUNKAKÖZÖSSÉGE

Célja

A nevelőtestület egységes szemléletének alakítása.

Az óvodában folyó nevelőmunka hatékonyságának növelése, az óvodape-

dagógusok szakmai fejlődésének elősegítése.

Az óvodapedagógusok módszertani kultúrájának gazdagítása.

Tapasztalatgyűjtés.

A reflektálás képességének alakítása.

A munkaközösség az egyesített intézmény keretein belül működik. Munkáját éves terv

alapján végzi.


35

X. SPECIÁLIS LEHETŐSÉGEK KÍNÁLATA

Gyermekeink fejlődését szolgálják a délután szervezett tevékenységek, melyek az erkölcsi

nevelés, művészeti nevelés, értelmi nevelés, mozgásfejlesztés köréből választhatók. A

szülők igényei szerint biztosítjuk intézményünkben a gyermekek számára az életkoruknak

megfelelő hitoktatást, a megfelelő egyházak képviselőivel történt egyeztetés után. A

kínálatot az adott nevelési év szeptemberében ismertetjük a szülőkkel, felkínálva a

választási lehetőséget.

XI. SZEMÉLYI ÉS TÁRGYI FELTÉTELEK

XI.1. Személyi feltételek

A pedagógiai programban megfogalmazott céljaink és feladataink elérése érdekében a

Köznevelési Törvényben megfogalmazottak szerint óvodánkban szakképzett nevelőtestület

és kisegítő személyzet dolgozik.

Kinevezett tagóvoda vezető óvodapedagógus

Tagóvoda vezető helyettes óvodapedagógus

További 10 fő óvodapedagógus

Pedagógiai asszisztens (heti két nap, napi 4 órában)

Dajkák 6 fő

Konyhai dolgozók 2 fő

Takarító

Óvodatitkár (utazó)

Kertész (nap hat órában)

Az intézményben dolgozó óvodapedagógusok és technikai személyzet munkáját a

munkaköri leírás szabályozza. A technikai dolgozók megnyilvánulásainak ugyanúgy

modell értékűnek kell lennie, mint az óvodapedagógusokénak. Ezért a tanév folyamán, a

kezdő értekezlet után is több alkalommal egyeztetjük, pontosítjuk az elvárásokat és

értékeljük a tapasztalatokat.

XI. 2. Tárgyi feltételek

A gyermekek számára szükséges tárgyi feltételek kiegészülnek a foglalkoztató szobával

(plusz berendezés, tesztek, feladatlapok, fejlesztéshez szükséges eszközök). Törekszünk a

csoportokon belül a korszerű, inger dús játéktár használatára. Biztosítjuk a gyermekek

számára a megfelelő játék- és mozgásteret.

Az differenciált egyéni bánásmód című helyi nevelési program végrehajtásához szükséges

nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke.


36

Megnevezés Minimális darab Költség

Fejlesztő szobák telephelyünkön 1 Meglévő eszköz

Mozgás fejlesztő játékok telephelyünkön 3 Meglévő eszköz

Terápiás fejlesztő eszközök telephelyünkön 1 Meglévő eszköz

Fejlesztő játékok csoportonként 6 Meglévő eszköz

Vizuális fejlesztő eszközök csoportonként Személyenként Meglévő eszköz

Zenei-fejlesztés eszközei csoportonként 1 készlet Meglévő eszköz

Anyanyelvi fejlesztés

eszközrendszerei

csoportonként Meglévő eszköz

Környezeti nevelés eszközei csoportonként Személyenként Meglévő eszköz

Matematikai képességfejlesztő

eszközök

telephelyünkön Csoportonként Meglévő eszköz

Egyéni fejlesztés tervezéséhez

munkalap gyűjtemény

telephelyünkön Meglévő eszköz

Szakmai könyvtár telephelyünkön Meglévő eszköz

LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK (VISSZAVONÁSIG ÉRVÉNYES)

Elfogadta:

Nevelőtestület tagjai

………………………………………… …………………………………………

………………………………………… …………………………………………

………………………………………… …………………………………………

………………………………………… …………………………………………

………………………………………… …………………………………………

………………………………………… …………………………………………

Dátum: 2015. január 5.


37

FELHASZNÁLT IRODALOM

1. 363/2012 (XII.17.) Az óvodai nevelés országos alapprogramja

2. Budafok-Tétény XXII. kerületi Egyesített Óvoda

Pedagógiai program

3. Kudarc nélkül az iskolában

Óvodai fejlesztő program a tanulási zavarok megelőzésére

Porkolábné dr. Balogh Katalin és a Budapest, IV. ker. Aradi u-i óvoda kísérlete

Alex Kiadó 1992.

Documents

A XXII. Kerületi Egyesített Óvoda Leányka Tagóvodájának ...ovoda22.hu/leanyka/wp-content/uploads/2015/12/Szerkesztett-Módszertani-ajánlás.pdfA XXII. Kerületi Egyesített