A · Web viewAz államháztartás A képzésben résztvevő legyen képes: 3.1. Ismertetni az államháztartás alapelveit, fogalmát, feladatát, az államháztartási feladatokat

NEMZETI ADÓ- ÉS VÁMHIVATALKépzési, Egészségügyi és Kulturális Intézete

I. ADATLAP - A program általános tartalma

1. A program megnevezése

1.1. 340020 Gazdasági és igazgatási képesítések (ÁBPE-továbbképzés I.)

OKJ-s program esetén

1.2. OKJ száma is -

2. A program besorolása

Csak egy terület jelölhető meg!

2.1 Általános képzés

2.2 Nyelvi képzés

2.3 Szakmai képzés X

2.4 Egyéb

3. A program célja

A program célja, hogy a résztvevő általános áttekintést kapjon a magyar államháztartásról, annak rendszeréről és gazdálkodásáról, tisztában legyen az államháztartás fejezetét érintő alapvető definíciókkal, valamint az Európai Unió bevételeivel és kiadásaival, illetve hazánk befizetéseivel és bevételeivel az Európai Unió irányából.

A program célként tűzi ki, hogy a résztvevő tájékozott legyen a költségvetési ellenőrzésekről, azok módjairól és szerveiről, a költségvetési ellenőrzések fajtáiról, megismerje a külső ellenőrzéseket, az ellenőrzések módját, az ellenőrzést, végző szerveket, valamint az Áht. tv. vonatkozó részeit.

A program célja továbbá, hogy a résztvevő megismerje a belső ellenőrzéshez szükséges alapismereteket, az ellenőrzés nemzetközi kialakulását, vonatkozásait, az ellenőrzési standardokat, a kockázatkezelés és kockázatelemzés lényegét, valamint az ellenőrzés dokumentálásának módját. A résztvevő elsajátítja a belső ellenőrzés jellemzőit, ismereteket kap a belső ellenőrzés és a FEUVE kapcsolatáról, valamint a belső ellenőrzésre és a belső ellenőrökre vonatkozó szabályokról.

1108 Budapest, Harmat utca 202.; Postacím: 1475 Budapest, Pf. 44.Tel.: 433-0661; Fax: 261-9982; E-mail: [email protected]

Felnőttképzési intézmény nyilvántartási száma: 01-0174-04Intézmény-akkreditációs lajstromszám: AL-1295


A program célja, hogy a résztvevő átfogó képet kapjon a felelős vállalatirányítás elemeiről és azoknak a belső ellenőrzéssel való kapcsolatáról, megismerje a belső kontroll keretrendszerek, valamint a COSO modell elemeit és annak alkalmazását a kockázatelemzés és kockázatkezelés gyakorlatában. A résztvevő megismeri a FEUVE és a belső ellenőrzés kapcsolatát, az integrált belső kontroll keretrendszer öt elemét, a kontroll környezet, a kockázatértékelés, a kontroll tevékenységek, az információ és kommunikáció, valamint a monitoring fogalmát és jelentőségét, valamint a CoCo modellt.

A program célként tűzi ki, hogy a résztvevő megismerje a belső ellenőrzési tevékenységet támogató legújabb módszertani útmutatókat és azok főbb tartalmi elemeit, elsajátítsa a rendszerellenőrzésekhez, teljesítményellenőrzésekhez és megbízhatósági ellenőrzésekhez kapcsolódó legfontosabb fogalmakat és vizsgálati eljárásokat, valamint módszertani iránymutatásokat. A résztvevő megismeri továbbá az államháztartási belső pénzügyi ellenőrzést szabályozó, hatályos törvényi, kormányrendeleti hátterét, az európai uniós támogatások belső ellenőrzéséről rendelkező alapvető jogszabályi előírásokat, valamint a jogszabályok rendelkezéseit a belső ellenőrzési tevékenység megszervezése, irányítása, végrehajtása és a tevékenységről való beszámolás vonatkozásában.

A program célja továbbá, hogy a résztvevő átfogó képet kapjon a belső ellenőrzési tevékenység irányítását és végzését támogató, a Pénzügyminisztérium által kiadott módszertani útmutatókról, a Belső ellenőrzési kézikönyv, a Belső Ellenőrzési Alapszabály minta, valamint a Belső Ellenőrök Szakmai Etikai Kódexének céljáról és főbb tartalmi elemeiről. A résztvevő megismeri a belső ellenőrzési típusokat bemutató táblázat célját és gyakorlatban történő alkalmazását, az éves ellenőrzési jelentések és éves összefoglaló ellenőrzési jelentések, továbbá azok elkészítéséhez közzétett útmutató célját és tartalmát, a belső ellenőrzési tevékenységet támogató nemzetközi belső ellenőrzési standardok felépítését, tartalmát, a gyakorlati munkában történő alkalmazási lehetőségeit, valamint az IIA standardokat kiegészítő Gyakorlati útmutatókat.

A program célja, hogy a résztvevő átfogó képet kapjon a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (FEUVE) tartalmáról, kiemelt területeiről, az új szemléletű megközelítés hatásáról és hasznáról a szervezet munkájában, átlássa a FEUVE kialakításának feltételeit és logikai lépéseit, valamint a kialakítással és működtetéssel kapcsolatos jelentéstételi, és ellenőrzési kötelezettségeket.

A program célként tűzi ki, hogy a résztvevő megismerje a kockázatelemzés és –kezelési tevékenységgel kapcsolatos legfontosabb fogalmakat, azok gyakorlati használhatóságát, a kockázatok legfontosabb típusait és ennek alapján az integrált kockázatelemzés felépítésének




lehetséges alapelveit, valamint a kockázatelemzés és –kezelés legfontosabb lépéseit, tájékozódjon a COSO modell kialakításához vezető körülményekről, megismerje a modell célját, fogalmát, fontosabb összetevőit, összefüggését a felelős szervezetirányítással, a kockázatösszegzéssel és a belső ellenőrzés megváltozott szerepkörével, valamint a COSO modell szervezeti átfogó kockázatkezelését, megismerje az ellenőrzési nyomvonal célját, a szervezet működésében betöltött szerepét és hasznát, kialakításának feltételeit, módszereit, lépéseit, valamint gyakorlati alkalmazását.

A program célja továbbá, hogy a résztvevő átfogó képet kapjon a vezetés által kitűzött célok elérését veszélyeztető, illetve akadályozó szabálytalanságok fogalmáról, csoportosításáról a szabálytalanságok előfordulásának okairól, valamint kezelésének szervezeti megoldásairól, megismerje a vezetők elszámoltathatóságának célját, helyét és szerepét a szervezet működésében és a FEUVE rendszerben, bemutassa a vezetői felelősség fajtáit és tartalmát, az elszámoltathatóság jogszabályi követelményeit, garanciáit, a felelősség érvényesítés lehetőségeit, az elszámoltathatóság formáit és módszereit, az ezekkel összefüggő ellenőrzési feladatokat.

4. A program célcsoportja

A képzési program célcsoportja a belső ellenőrök, továbbá mindazok, akik a felsoroltakon kívül a FEUVE rendszerben feladattal bírnak. A fentieken túl a képzés minden érdeklődő számára nyitott.

5. A program során megszerezhető kompetenciák

5.1. Az államháztartás alapelvei, fogalma, feladata, államháztartási feladatok

5.2. Az éves költségvetés elve, és a nyilvánosság elve

5.3. A teljesség, a valódiság, a részletezettség elve

5.4. A bruttó elszámolás, az egységesség, és az univerzalitás elve

5.5. Az EU-s csatlakozással bevezetett új alapelvek

5.6. Államháztartás alrendszereinek csoportosítása, bevételei és kiadásai

5.7. A központi költségvetés alrendszerei

5.8. Társadalombiztosítási alrendszer

5.9. Az elkülönített állami pénzalapok

5.10. A helyi önkormányzatok alrendszere




5.11. A központi költségvetés szerkezete

5.12. A költségvetési tervezés, a költségvetési ciklus

5.13. A közkiadások

5.14. A költségvetési irányelvek összehasonlítása

5.15. A Társadalombiztosítási alap, mint az államháztartás második legnagyobb alrendszere

5.16. Nyugdíjbiztosítási, és egészségbiztosítási rendszer

5.17. A társadalombiztosítás főbb szolgáltatásai

5.18. Nyugdíjbiztosítási Alap

5.19. Az államháztartás helyi szintje

5.20. A települési és a megyei önkormányzatok jellemzői és feladatai

5.21. Az önkormányzat vagyona, az önkormányzat költségvetése (bevételei – kiadásai)

5.22. Költségvetési gazdálkodás, költségvetési politika

5.23. Előirányzatok és azok módosítása

5.24. Kincstári gazdálkodás, a kincstári rend alapjai

5.25. A Magyar Államkincstár tevékenysége, a Kincstár feladatai és vagyonkezelési rendje

5.26. Az Államadóság Kezelő Központ (ÁKK) Részvénytársaság

5.27. Az Európai Unió bemutatása, működése és intézményei, struktúrája és jogrendje

5.28. Az Európai Unió költségvetése, a költségvetés elvei, bevételei, a költségvetési eljárás

5.29.A költségvetés kiadási céljai: gazdasági növekedés, természeti erőforrások megőrzése, európai állampolgárok biztonsága, globális szereplő, igazgatási költségek

5.30. Magyarország és az Európai Unió közötti költségvetési kapcsolatok

5.31. Közös monetáris politika

5.32.Az EU támogatások lehívása, az európai uniós költségvetési kapcsolatok államháztartási hatása, magyarország bevételei az Európai Uniótól, gazdasági növekedést elősegítő támogatások

5.33. INTERREG programok, Svájci Hozzájárulás, Strukturális alapok, ISPA – Kohéziós Alap

5.34. Magyarország befizetései az Európai Unió számára

5.35. Közösségi jog : forrásai, közvetlen hatálya, elsőbbsége, alkalmazhatósága, elsődleges jogforrások, másodlagos jogforrások, eagyéb jogforrások




5.36. A nemzeti és az európai jogok kapcsolata

5.37. Jogharmonizáció

5.38. A pénzügyi ellenőrzést érintő közösségi jogszabályok, hagyományai az EU-ban

5.39. Az Európai Számvevőszék működése, feladatai, ellenőrzési módszerei, együttműködése a nemzeti ellenőrzési intézményekkel

5.40. Az Európai Unió Bizottsága, ellenőrzési rendszerének kialakulása

5.41. Főigazgatóságok, Központi Pénzügyi és Belső Ellenőrzési Szolgálat, Belső Ellenőrzési Kapacitás, Ellenőrzési Előrehaladási Bizottság

5.42. Az alapok ellenőrzési követelményei és a bizottság hatásköre

5.43. Közreműködő szervek, irányító hatóságok

5.44. Ellenőrzési nyomvonal és mintavételes ellenőrzések

5.45. Az irányítási és ellenőrzési rendszerek leírása és értékelése

5.46. Az Alapok ellenőrzési követelményei

5.47. Hatóságok kijelölése, irányító hatóság, igazoló hatóság, ellenőrzési hatóság

5.48. Az államháztartási ellenőrzés célja és összetevői, ellenőrzés rendszere

5.49. Pénzügyi ellenőrzést végző szervek, pénzügyi ellenőrzés folyamata

5.50. Külső ellenőrző szerv – Állami Számvevőszék feladata, tevékenysége, a számvevőszéki ellenőrzés

5.51.

Könyvvizsgálati kötelezettség az államháztartás intézményrendszerében: Társadalombiztosítási és elkülönített állami pénzalapok könyvvizsgálati kötelezettsége, Önkormányzatok könyvvizsgálati kötelezettsége, az államháztartás szervezetei könyvvizsgálatának hatóköre

5.52. Sajátos könyvvizsgálói feladatok az államháztartás szervezeteinél

5.53. Hatósági ellenőrzések, a helyszíni hatósági ellenőrzés, a hatósági ellenőrzés jogkövetkezményei,

5.54. Felügyeletek (szakhatóságok) ellenőrzési tevékenysége, törvényességi ellenőrzés

5.55. A fejezeti és intézményi szintű ellenőrzés, helyi önkormányzati ellenőrzés, ellenőrzést érintő uniós jogszabályok változásai

5.56. Az államháztartási belső pénzügyi ellenőrzési rendszer EU konform átalakítása

5.57. A stratégia legfontosabb új fogalmai

5.58. A folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (FEUVE), a belső ellenőrzés

5.59. A FEUVE rendszer jogszabályi háttere, rendszere, a rendszer eszközei, a rendszerben használt kontrollok

5.60. Központi koordináció és módszertani harmonizáció az ÁBPE területén




5.61. A Pénzügyminisztérium feladata a központi koordináció harmonizáció terén

5.62. Az ÁBPE Tárcaközi Bizottság

5.63. Az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelme

5.64. A belső ellenőrzés nemzetközi kialakulása, az ellenőrzés nemzetközi szervezetei, IFAC, INTOSAI, IIA és az ECIA

5.65. A nemzetközi ellenőrzési standardok, az IFAC standardjai Az INTOSAI standardjai, Az IIA standardjai

5.66. Az etikai kódex, az etikai kódex alapelvei: feddhetetlenség, függetlenség, titoktartás, szakértelem és együttműködés, összeférhetetlenségi előírások

5.67.A standardok szükségessége, Cél, hatáskör, felelősség, függetlenség és objektivitás, szakértelem és kellő szakmai gondosság, a minőségbiztosítás, belső, külső értékelés

5.68.Végrehajtási standardok, a belső ellenőrzési tevékenység irányítása, az ellenőrzési feladatok tervezése, elvégzése, tájékoztatás az eredményekről, az előrehaladás fi-gyelemmel kisérése

5.69. A jelenleg érvényben lévő törvényi előírások

5.70. Belső ellenőrzés tervezése, ellenőrzési program, megbízólevél, ellenőrzés végrehajtása, nyilvántartása

5.71. A kockázatkezelés meghatározása a végrehajtási standardokban

5.72. Kockázatkezelés és kockázatelemzés legfontosabb definíciói, a folyamatban rejlő kockázatok

5.73. Kockázatok azonosítása, kockázatkezelés módszerei

5.74. Ellenőrzési nyomvonal – audit trail, az audit trail modellje, hozzáadott értéke és folyamata

5.75. Az ellenőrzési feladat dokumentálása, munkadokumentumok

5.76. Az ellenőrzés típusa és a munkadokumentumok, feladat végrehajtásához kapcsolódó iratok kezelése

5.77. Iratkezelésre vonatkozó szabályok, nyilvántartott iratok megőrzése

5.78. A belső ellenőrzés típusai: a szabályszerűségi ellenőrzés, a pénzügyi ellenőrzés, a rendszerellenőrzés

5.79. A belső ellenőrzés típusai: a teljesítmény-ellenőrzés, a megbízhatósági ellenőrzés, az informatikai rendszerek ellenőrzése

5.80. A belső ellenőrzés és FEUVE kapcsolata, kapcsolódási pontjai

5.81. A felelős (vállalat) irányítás a versenyszférában és a közszférában

5.82. A kockázatkezelő szervezet

5.83. Belső ellenőrzés megszervezése, célja és feladata, hatásköre, beszámolási kötelezettsége és függetlensége, felelőssége




5.84. Beszámolás a belső ellenőrzési tevékenységről

5.85. A belső kontroll keretrendszer fogalma, a versenyszféra területéről ismert egyes kontroll keretrendszerek

5.86. A felelős szervezetirányítás fogalma és a felelős szervezetirányítási rendszerek jellemzői

5.87. A szervezeti kockázatkezelés jellemzői

5.88. A versenyszférán kívüli felelős szervezetirányítás jellemzői

5.89. A felelős szervezetirányítás, a kockázatkezelés és a belső ellenőrzés viszonya

5.90. A COSO belső kontroll rendszer kialakulása, kapcsolódó alapvető fogalmak és annak elemei

5.91. A FEUVE és a belső ellenőrzés kapcsolatának alapvető összefüggései 5.92. A kontroll környezet, mint COSO elem összetevői5.93. A kockázatértékelés, mint az integrált belső kontroll keretrendszer egyik eleme

5.94. Az integrált belső kontroll keretrendszer, kontroll tevékenységek, információ és kommunikáció, valamint monitoring elemei

5.95. A CoCo modell fogalma, célja5.96. A kockázat fogalma, értelmezési lehetőségei, típusai

5.97. A kockázatelemzés előfeltételei, azonosításának módszerei, eszközei, értékelésének keretei, folyamata

5.98. Eredendő és maradvány kockázat, valamint a kockázati prioritások5.99. Kockázati tűréshatár, kockázatok átvétele5.100. Az azonosított kockázatra adott lehetséges reakciók5.101. A kockázatkezelés felülvizsgálatának folyamata, szabályzatának elemei

5.102. Az átfogó kockázatkezelés integrált keretrendszere, annak elemei közötti összefüggések

5.103. Az ÁBPE rendszer átalakításának előzményei, legfontosabb lépései, horizontális hiányosságai és erősségei, feladatai Magyarországon

5.104. A belső ellenőrzésre vonatkozó törvényi szabályozás5.105. A Kormány által kijelölt belső ellenőrzési szerv5.106. A Magyar Államkincstár szerepe az ÁBPE rendszerben5.107. A támogatások ellenőrzésére vonatkozó törvényi előírások

5.108. A helyi önkormányzatok ellenőrzési rendszerének szereplői, elemei, ellenőrzési rendszerének feladata, vonatkozó előírások

5.109. A pénzügyi bizottságok és a könyvvizsgálati ellenőrzés szerepe a helyi önkormányzatok ellenőrzési rendszerében

5.110. A helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzése

5.111. A költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI.26.) Korm. rendelet megalkotása, hatálya, az általa definiált legfontosabb fogalmak

5.112. A belső ellenőrzés, annak megszervezése és működtetése a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI.26.) Korm. rendelet alapján




5.113.A költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI.26.) Korm. rendelet rendelkezései a belső ellenőrzés funkcionális függetlenségének elemei és feladata vonatkozásában

5.114. A belső ellenőrzés bizonyosságot adó és tanácsadó tevékenysége

5.115.

A belső ellenőrökre vonatkozó általános és szakmai követelmények, a belső ellenőrzési vezető feladata, jogai, kötelezettségei és összeférhetetlensége a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI.26.) Korm. rendelet előírásai alapján

5.116. A Ber. előírásai az ellenőrzési bizonyítékokra, az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység jogaira és kötelezettségeire vonatkozóan

5.117. A belső ellenőrzés tervezése – stratégiai terv, éves ellenőrzési terv, az ellenőrzési tervek megküldése

5.118. Az ellenőrzési program5.119. A megbízólevél

5.120.Az ellenőrzés végrehajtása, a helyszíni ellenőrzés során alkalmazható vizsgálati eljárások és módszerek, ellenőrzés megszakítására és felfüggesztésére vonatkozó előírások

5.121. Ellenőrzési jelentés és összefoglaló ellenőrzési jelentés készítése és egyeztetése5.122. Az intézkedési tervek készítése és nyilvántartása

5.123. Éves ellenőrzési jelentés, éves összefoglaló ellenőrzési jelentés, valamint megbízhatósági ellenőrzési jelentés készítése és nyilvántartása

5.124. A költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI.26.) Korm. rendelet szabályai a központi koordináció és harmonizáció vonatkozásában

5.125. Az Államháztartási Belső Pénzügyi Ellenőrzési Tárcaközi Bizottság

5.126. Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény előírásai a belső ellenőrök nyilvántartása vonatkozásában

5.127.A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal jogállása, szervezete, vezetői, feladatai, belső ellenőrzési hatásköre, európai uniós és nemzetközi támogatásokkal kapcsolatos ellenőrzési feladatai és eljárásrendje

5.128. A közös ellenőrzések speciális szabályai

5.129.

A 360/2004. (XII. 26.) és a 281/2006. (XII. 23) Korm. rendeletek szabályai az uniós támogatások belső ellenőrzése, uniós támogatásokat lebonyolító szervezetek belső ellenőrzése, valamint az intézkedési tervekre vonatkozó különleges szabályok vonatkozásában

5.130. A belső ellenőrzési kézikönyv célja, gyakorlati alkalmazása, felépítése és kötelező tartalmi elemei

5.131.A belső ellenőrzési tevékenység irányítása, humánerőforrás menedzsment, a belső ellenőrzési tevékenység minőségét biztosító szabályok, és a külső szakértők bevonására vonatkozó előírások

5.132.A belső ellenőrzés tervezésének lépései, a tervezés előkészítése, alapelvei és a stratégiai tervezés, a kockázatelemzés, az éves ellenőrzési terv és az erőforrások elosztása




5.133.Az ellenőrzésre való felkészülés lépései, általános szabályok, a végrehajtás tervezése, az ellenőrzési program, a Vizsgálati eljárások és módszerek kiválasztása, az adminisztratív felkészülés

5.134.

Az ellenőrzés végrehajtásának lépései, a helyszíni munka főbb feladatai, nyitó megbeszélés, az ellenőrzési munkalapok használata, iratokhoz való hozzáférés, adat- és titokvédelem, az alapvető vizsgálati eljárások, technikák, a bizonyítékok beszerzése

5.135. A belső ellenőrzési jelentés szerkezetére, tartalmára vonatkozó előírások, a jelentés egyeztetése, a megismerési záradék

5.136.Az ellenőrzési megállapítások hasznosításának, az ellenőrzést követő intézkedések elrendelésének szabályai, az intézkedési terv, az ellenőrzések nyomon követése, az utóvizsgálat

5.137.Az ellenőrzés során büntető-, szabálysértési-, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság feltárása esetén alkalmazandó eljárás

5.138. Az ellenőrzési dokumentumok formai követelményei és megőrzési rendje5.139. Az önkormányzati kézikönyv minta célja és jogi alapjai

5.140.

A helyi önkormányzati belső ellenőrzési kézikönyv minta speciális elemei, az önkormányzati belső ellenőrzés szervezeti sajátosságai, a helyi önkormányzatok által felügyelt költségvetési szervek belső ellenőrzése, az ellenőrzések tervezése, az éves ellenőrzési jelentés

5.141.A Belső Ellenőrzési Alapszabály célja, gyakorlati alkalmazása és tartalma, a beszámolás, a függetlenség, felelősség, jogok és kötelezettségek, hatáskör, alkalmazandó standardok

5.142.A belső ellenőrök szakmai etikai kódexének célja, gyakorlati alkalmazása és tartalma, a feddhetetlenség (tisztesség), a titoktartás (bizalmasság), a szakértelem (illetékesség) és együttműködés és az összeférhetetlenség

5.143. A belső ellenőrzési típusokat bemutató táblázat célja, gyakorlatban történő alkalmazása

5.144.

A belső ellenőrzési típusok definícióinak, az ellenőrzések céljának és vizsgálati szempontjainak ismerete, a szabályszerűségi, pénzügyi, teljesítmény, megbízhatósági és rendszerellenőrzés, valamint az informatikai rendszerek ellenőrzése

5.145. Az éves ellenőrzési tervek és összefoglaló éves ellenőrzési tervek elkészítéséhez közzétett útmutató célja

5.146. Az éves ellenőrzési tervek tartalma és megküldése, az alkalmazandó standardok, az éves ellenőrzési terv összeállításának szempontjai és a vonatkozó mellékletek

5.147. A beszámolás jogszabályi alapjai, céljai

5.148. Tartalmi és formai elvárások – a pénzügyminiszternek megküldendő jelentések részei és a vezetői összefoglaló




5.149.

A belső ellenőrzés által végzett tevékenység bemutatása, az ellenőrzési tervben foglalt feladatok teljesítésének értékelése, a tervtől való eltérések indoka, a terven felüli ellenőrzések indokoltsága, az ellenőrzések minősége, személyi és tárgyi feltételei, a tevékenységet elősegítő és akadályozó tényezők (önértékelés alapján), az ellenőrzések fontosabb megállapításai, büntető- és szabálysértési ügyek, FEUVE rendszerre vonatkozó javaslatok

5.150. A belső ellenőrzés által tett megállapítások és javaslatok hasznosítása 5.151. A belső ellenőrzés nemzetközi kialakulása és szervezetei5.152. Nemzetközi ellenőrzési standardok – az IFAC, az INTOSAI és az IIA standardjai

5.153. A belső pénzügyi ellenőrzési tevékenység során alkalmazandó IIA standardok és a standardok alkalmazásának célja

5.154. A Nemzetközi Belső Ellenőrzési standardok felépítése, főbb fogalmai és használata

5.155. A bizonyosságot adó belső ellenőrzési szolgáltatások és a tanácsadó jellegű tevékenység

5.156. Etikai kódex

5.157.

Az alapkövetelményeket leíró és a vonatkozó alkalmazási standardok célja és gyakorlatban történő alkalmazása, a cél, a hatáskör és a felelősség, a függetlenség és az objektivitás, a szakértelem és a kellő szakmai gondosság fogalma, a minőséget biztosító és fejlesztő eljárások

5.158.

A végrehajtási és a vonatkozó alkalmazási standardok célja, gyakorlatban történő alkalmazása és főbb tartalmi elemei, az ellenőrzési munka jellege, tervezése és végrehajtása, tájékoztatás az eredményekről, az előrehaladás figyelemmel kísérése és a kockázatok elfogadása a menedzsment részéről

5.159. A gyakorlati útmutató megalkotásának célja, jellege, és főbb tartalmi elemei

5.160. A gyakorlati útmutató, mint az IIA standardok egységes értelmezését támogató útmutatónak a gyakorlatban történő alkalmazása

5.161. Gyakorlati útmutató 1100-1: Függetlenség és objektivitás, szervezeti függetlenség5.162. Gyakorlati útmutató 1110.A1-1: Az információkérés okainak megnevezése5.163. Gyakorlati útmutató 1120-1: Egyéni objektivitás

5.164.Gyakorlati útmutató 1130-1: A függetlenséget vagy az objektivitást veszélyeztető tényezők, azon működési folyamatok értékelése, amelyekért korábban belső ellenőrök voltak felelősek

5.165. Gyakorlati útmutató 1200-1: Szakértelem és kellő szakmai gondosság5.166. Gyakorlati útmutató 1210-1: Szakértelem

5.167. Gyakorlati útmutató 1210.A1-1: A belső ellenőrzési tevékenységet segítő vagy azt kiegészítő szolgáltatások megszerzése

5.168. Gyakorlati útmutató 1210.A2-1: Csalás észlelése5.169. Gyakorlati útmutató 1220-1: Kellő szakmai gondosság5.170. Gyakorlati útmutató 1230-1: Folyamatos szakmai fejlődés5.171. Gyakorlati útmutató 2100-1: A munka jellege5.172. Gyakorlati útmutató 2100-2: Az információ védelme




5.173. Gyakorlati útmutató 2100-3: A belső ellenőrzés szerepe a kockázatkezelés folyamatában

5.174. Gyakorlati útmutató 2100-4: A belső ellenőrzés szerepe a kockázat menedzsment folyamatok nélkül működő szervezetekben

5.175. Gyakorlati útmutató 2400-1: Jogi szempontok az eredmények közlésében5.176. Gyakorlati útmutató 2410-1: A tájékoztatás szempontjai5.177. Gyakorlati útmutató 2420-1: A tájékoztatás minősége

5.178. Gyakorlati útmutató 2421-1: Hibák és mulasztások, valamint Gyakorlati útmutató 2440-1: Az eredmények megfelelő helyre történő továbbítása

5.179. A rendszerellenőrzés fogalma, célja, tárgya5.180. Kockázatok és belső kontroll a rendszerek működtetésében5.181. A kontrollok fejlesztése, alkalmazhatósága, valamint a költségek és a korlátok5.182. A rendszerellenőrzési módszertan felépítése

5.183.A belső kontrollok típusai, a kontroll célja, valamint azok megjelenési formája szerint, a szervezeti, teljességi és pontossági, rendszerfejlesztési, dokumentációs és fizikai kontrollok

5.184.

Felkészülés a rendszerellenőrzésre, előzetes vizsgálat, részletes feladat meghatározás, személyes megbeszélés, a rendszer leírás, feltárása, próbateszt, a kontroll célkitűzéseinek meghatározása, a vezetés célkitűzései, a belső ellenőr célmeghatározása, a kontroll célkitűzések rögzítése

5.185. A kontrollok azonosítása és értékelése, az ellenőrzési eszközök meghatározása és értékelése

5.186. A kontrollok tesztelése, az átfogó (walk-through), megfelelőségi és egyedi teszt

5.187. Tesztelési stratégia, a viszonyítási alap és a vizsgált időszak meghatározása, a tesztelések terjedelme és sorrendje, az eredmények értékelése

5.188. Vizsgálati technikák a tesztelés során

5.189.A teljesítményellenőrzés fogalma, céljai, a teljesítményellenőrzéssel kapcsolatos elvárások, fogalmakés összefüggései, az eredményesség, gazdaságosság, és hatékonyság

5.190. A teljesítményellenőrzés területei és típusai, a teljesítményellenőrzési módszertan felépítése

5.191. A teljesítményellenőrzést megelőző folyamat lépései, az általános felmérés, a kockázatok elemzése az értékarányos ráfordítás tükrében

5.192.

A teljesítményellenőrzésre való felkészülés, háttér információk gyűjtése, előzetes tanulmányok, lényeges kérdések azonosítása, az ellenőrzés célkitűzései, az ellenőrzés tárgya, ellenőrzési kritériumok, szempontok, az ellenőrzés megközelítésének és módszertanának kiválasztása és a teljesítményellenőrzési program

5.193.Az alapvető teljesítményellenőrzési technikák és módszerek, esettanulmányok, mintavétel, összehasonlító elemzés (értékelés), fókuszcsoportok, kérdőíves felmérés, tevékenységelemzés, költség-haszon elemzés




5.194. A teljesítményellenőrzés vizsgálati szakasza, az ellenőrzési információk begyűjtése és típusai, a teljesítményellenőrzés kulcskérdései, teljesítménymérés

5.195. A Financial Audit szabályozási háttere, módszertan célja, valamint a kapcsolódó legfontosabb fogalmak értelmezése

5.196. A vizsgált szervezet tevékenységének megismerése, az ellenőrzendő szervezet tevékenysége megismerésének jelentősége, elemei, forrásai

5.197. A tevékenységről, működésről szerzett ismeretek felhasználása és dokumentálása

5.198.A számviteli és a belső irányítási-szabályozási rendszer megismerése, a vizsgált szervezet gazdálkodási, elszámolási, számviteli rendszere, a feladat-, jog- és felelősségi körök elkülönítése és a vagyontárgyak megőrzése

5.199. Számszaki és számviteli eljárások, a személyi feltételek, valamint a folyamatba épített ellenőrzés

5.200. A vezetés

5.201. A belső kontroll rendszer megismerésének eszközei, a lényegesség értelmezése a megbízhatósági ellenőrzések során

5.202. A kockázatok közötti összefüggés, a kockázatbecslés5.203. A bizonyossági modell alkalmazása

5.204.Az ellenőrzési eljárások megtervezése, az ellenőrzési célok (kritériumok) közötti súlypontozás, az ellenőrzési megközelítés meghatározása, mások munkájának felhasználásáról hozott döntés

5.205.A helyszíni ellenőrzés, az ellenőrzési bizonyítékok jellege, forrásai és összegyűjtésük eszközei, az ellenőrzési eljárások, módszerek, az ellenőrzési megállapítások értékelése és véleményalkotás

5.206. Jelentéstétel

5.207. Az IT ellenőrzés szabályozási háttere, célja, hatóköre, típusai, az ellenőrzési módszertan főbb tartalmi elemei, elvárások az IT ellenőrzést végzőkkel szemben

5.208. A gazdálkodási folyamat és ellenőrzés és a kockázatelemzés és -kezelés kapcsolata5.209. A probléma, a hiányosság, a bizonytalanság és a kockázat fogalma5.210. Kockázatelemzés és kezelés folyamata5.211. Kockázati tényezők feltárása, kvalitatív értékelése, kritikus tényezők kiválasztása5.212. Kockázat kontrolling és monitoring tevékenység

5.213. Folyamatstruktúra kialakítása a kockázatfelmérés elvégzéséhez, hozzárendelése a kockázati csoportokhoz/tényezőkhöz

5.214. Folyamati célok és intézményi folyamatstruktúra összerendelése5.215. Kockázatok értékelése, a kritikus kockázati tényezők kiválasztása

5.216. Kockázatelemzési kritérium mátrix (KKM) és a kritikus tényezők kiválasztási eljárásának összehasonlítása

5.217. Kockázatkezelési akciók megfogalmazása5.218. Kockázatkezelési technikák5.219. Kockázat kontrolling és monitoring tevékenység5.220. Kockázatkezelő program végrehajtását követő terv-tény elemzés




5.221. A költségvetési szervezetek belső kontrollja, belső kontroll kockázat felmérése, értékelése

5.222. Belső irányítási, szabályozási és ellenőrzési hatáskörök megosztása, szervezeti struktúra

5.223. A belső kontroll kialakításával és megvalósításával kapcsolatos feladatok és felelősségek

5.224. Integrált kockázatmenedzsment rendszer gyakorlatban történő megvalósítása, működtetésének hozadéka a belső ellenőrök számára

5.225. Projekt kockázatmenedzsment az EU alapokból finanszírozott projektek esetén5.226. EU Alapokból társfinanszírozott projektek döntés-előkészítése5.227. A kockázatelemzés szerepe pozitív döntés esetén a projektek megvalósítása során

5.228.A projektek előkészítése és megvalósítása során a kockázatelemzés eredményének további felhasználási lehetősége a rendszerellenőrzés és a mintavételen alapuló ellenőrzés során

5.229. Az Európai Uniónak a magyar pénzügyi irányítási rendszerrel kapcsolatos kritikai észrevételei, és ajánlásai, követelményei

5.230. A FEUVE és a függetlenített belső ellenőrzés feladatai közötti összefüggés

5.231. Az államháztartási és az önkormányzati törvény FEUVE rendszerre vonatkozó előírásai

5.232. A szervezeten belüli főfolyamatok és egymáshoz való kapcsolódásuk5.233. A kontroll környezet és az etikai kódex hatása5.234. A belső szabályzatok, eljárásrendek, folyamatleírások szerepe5.235. A feladatstruktúra általi meghatározottság

5.236. A FEUVE rendszer kiemelt területei, kialakításának logikai lépései, kialakításában résztvevők feladatai

5.237. A szervezeten belüli szabályozottság hatása

5.238.Az ellenőrzési pontok (kontrollok) céljaik szerinti csoportosítása, azok alkalmazott módszerek szerinti típusai, vezetést segítő szerepe, a kontrollok alapján szerezhető vezetői információk

5.239. A FEUVE rendszer kiemelt szempontjai5.240. A vezetői ellenőrzés módszerei, vezetési szintekre vonatkozó ellenőrzési előírások5.241. A vezetők intézkedési jogai és jelentési kötelezettségei, magatartása

5.242. A gazdaságosság, hatékonyság, eredményesség, (3E) követelményének érvényesülése

5.243. A feladatok, a hatáskörök, az intézkedési jogkörök, és a felelősség pontos meghatározásának fontossága

5.244. A döntéshozatalhoz szükséges kompetencia és információ vezetői szinteknek megfelelő tartalmú biztosítása

5.245. A FEUVE rendszer bevezetési és működtetési céljainak a szervezet munkavállalóival való megismertetési módjai




5.246.A rendszerinformációk vertikális és horizontális áramlásának biztosítási módszerei, az információk mennyiségének, minőségének, időszerűségének, pontosságának, és részletességének biztosítása

5.247. A beszámolást előíró törvényi és jogszabályi kötelezettségek.

5.248. A szervezeten belüli jelentéstételi kötelezettségek tartalma és teljes körűségének biztosítása, azok szervezeten belüli és szervezeten kívüli hasznosítása

5.249. A függetlenített belső ellenőrzés vizsgálati tapasztalatainak a rendszer korszerűsítéséhez való felhasználása

5.250. A felelős szervezetirányítás fogalma és kialakításának szükségessége

5.251. A felelős szervezetirányítási keretrendszert érő hatások, és az azokra adott válaszok

5.252. A felelős szervezetirányítással kapcsolatos elvárások, és jogszabályi követelmények az Egyesült Államokban

5.253. A felelős szervezetirányítás Európai Unióban meghatározott követelményei5.254. A felelős szervezetirányítás magyarországi helyzete5.255. A felelős szervezetirányítás, a belső ellenőrzés és a kockázatkezelés összefüggései

5.256. A COSO kockázatkezelési modell kialakításának körülményei és kapcsolódása a felelős szervezetirányításhoz

5.257. A COSO modell célja, és fogalma, fő alkotó elemei, az integrált belső kontroll keretrendszer

5.258. A COSO vállalati (szervezeti) átfogó kockázatkezelés (ERM)5.259. A belső környezet és a célmeghatározás5.260. Az események felismerése, kockázatösszegzés, és a kockázati válaszlépések5.261. Kontrolltevékenységek és a kommunikáció valamint az információ5.262. A monitoring szerepe5.263. A folyamat leírások, és nyilvántartásuk követelményei5.264. A kontrollok szerepe és dokumentálásuk5.265. A kockázatok méréséhez, felügyeletéhez szükséges IT támogatás

5.266. A belső ellenőrzésnek a kontrollokkal és a kockázatkezeléssel kapcsolatos jogszabályi kötelezettsége

5.267. Az átfogó kockázatkezelési keretrendszer (ERM) és a belső ellenőrzés kapcsolata

5.268. Az „audit trail” és az ellenőrzési nyomvonal tartalmi azonossága, hazai sajátosságai

5.269. Az államháztartás működési rendjéről szóló kormányrendelet ellenőrzési nyomvonalra vonatkozó előírásai

5.270. A költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló kormányrendeletben foglaltak ellenőrzési nyomvonalra vonatkozó előírásai

5.271. Az ellenőrzési nyomvonal kialakítására vonatkozó belső szabályzat

5.272.Az ellenőrzési nyomvonal általános jelentősége és szerepe a szervezetben, a felelősségi szintek területén, a szervezeten belüli együttműködésben, valamint a belső és külső ellenőrzésben

5.273. A belső szabályzatok rendelkezésre állásának fontossága




5.274. A rendszer és folyamatleírások meglétének és összehangoltságának követelménye

5.275. A tevékenységcsoportok kialakításának és sorrendiségük meghatározásának szükségessége

5.276. A szervezeten belüli információs és felelősségi szintek megismerésének fontossága5.277. Az ellenőrzési nyomvonal kialakításának alapkövetelményei5.278. A folyamatok és folyamatgazdák azonosítása5.279. Az ellenőrzési pontok tartalma és módszerei5.280. Az ellenőrzési nyomvonal szöveges összeállításának követelményei5.281. Az ellenőrzési nyomvonal táblázatos formája5.282. Az ellenőrzési nyomvonal változatainak transzformálása, átalakítása5.283. Az ellenőrzési nyomvonal mellékletei

5.284. A vezetők és a munkatársak pozitív magatartásának, aktív részvételének fontossága

5.285. A szabályozottság folyamatos korszerűsítésének, a változások folyamatos dokumentálásának szükségessége

5.286. A hibák, hiányosságok rögzítésének és a következetesség elvének betartása5.287. A szervezeten belüli monitoring rendszer működése

5.288. A csalás és a szabálytalanság jogszabályi háttere a hazai és nemzetközi gyakorlatban

5.289. A szabálytalanság fogalma és csoportosítása5.290. A szabálytalanságkezelési szabályzat jogszabályi háttere5.291. A szabálytalanságok előfordulását lehetővé tévő környezeti hatások5.292. A szervezeti és személyi tényezők hatása

5.293. A szabálytalanságok bekövetkezésének megelőzését segítő körülmények kialakítása

5.294. Kisebb szervezetnél alkalmazott szabálytalansági felelős feladata és munkája5.295. Nagyobb szervezetnél létrehozott szabálytalanság kezelő csoport5.296. A szabálytalanságkezelési szabályzat elkészítésének lépései, és tartalma5.297. A szabályozottság biztosítékai

5.298.A beosztott munkavállalók, a különböző szintű vezetők, az ügyfelek és üzleti partnerek, valamint a belső és külső ellenőrök, mint a szabálytalanság észrevételének címzettjei

5.299. A szabálytalanságok észlelését követő intézkedések jogszabályi előírások és belső szabályzatokban foglaltak alapján

5.300. A szabálytalanság okainak, következményeinek kivizsgálása5.302. Jogkövetkezmények kezdeményezése5.303. Az iratkezelés szabályai5.304. A szabálytalansági felelős (bizottság) tájékoztatási és jelentéstételi kötelezettségei5.305. A szabálytalanságkezelés vezetők általi figyelemmel kísérése5.306. Az intézkedések belső ellenőrzés általi nyomon követése

5.307. Az Európai Unió elvárásai a magyar államháztartási pénzügyi ellenőrzéssel szemben és az azok alapján hozott intézkedések




5.308. A vezetők elszámoltathatóságára vonatkozó jogszabályok előírásai, a világos és egyértelmű célmeghatározásának szükségessége

5.309. Az elszámoltatás címzettjei, felelősei5.310. Az átláthatóság és nyilvánosság követelménye

5.311. A vezetői feladatok, funkciók, jogok, kötelezettségek, hatáskörök pontos elhatárolásának fontossága

5.312. Az elszámoltathatósággal kapcsolatos követelmények elfogadottságának biztosítása

5.313. A vezető felelőssége saját és munkatársai konkrét tevékenységéért5.314. A munkavégzés szabályos ellátásáért való vezetői felelősség5.315. A gazdaságos, eredményes, hatékony feladatellátásért viselt felelősség

5.316. A vezetői felelősség szintjei (fegyelmi, kártérítési, szabálysértési, büntetőjogi felelősség)

5.317. A felelősség érvényesítés lehetséges módjai a köztisztviselők és közalkalmazottak, valamint egyéb munkavállalók esetében

5.318. A felelősség érvényesítés differenciált döntéshozatali mechanizmusa5.319. A felelősség áthárítási lehetőségei5.320. Az elszámoltatás jogszabályokban előírt követelményei (Áht. Ámr., Ber.)5.321. Az elszámoltatás szervezeten belüli egymásra épülő elemei5.322. A követelmények teljesítésének mérési lehetőségei5.323. A jelentéstételi kötelezettségek formái

5.324. Az I.I.A (belső ellenőrök nemzetközi szervezete) irányításra vonatkozó 2130 standard ajánlásai

5.325. A magyar jogszabályoknak a vezetők elszámoltatásával kapcsolatos ellenőrzési követelményei

5.326. A vezetők szervezeten belüli helyéből következő ellenőrzési feladatai5.327. A teljes körű elszámoltatás belső ellenőrzés általi tervszerű ellenőrzése




6. A programba való bekapcsolódás feltételei

6.1. Végzettség Nem elvárt.

6.2. Szakmai gyakorlat Nem elvárt.

6.3. Egészségügyi alkalmasság Nem elvárt.

6.4. Előzetesen elvárt ismeret(ek) Nem elvárt.

6.5. Egyéb feltétel(ek)Regisztráció az Államháztartási Belső Pénzügyi Ellenőrzési Módszertani és Képzési Központ (ÁBPE MKK) honlapján, valamint a képzési díj befizetése.

7. A programban való részvétel feltételei

7.1. Részvétel követésének módja

E-learning képzés: Az e-learning képzésre történő bejelentkezések, valamint az egyes tananyagelem elvégzésének nyomonkövetését a rendszer-szoftver végzi (regisztrációs kód alapján)

Kontaktképzés: részt vevő által aláírt jelenléti ív, és a részt vevők mulasztását tartalmazó haladási napló.

7.2. Megengedett hiányzás

Az e-learning képzés esetén hiányzás nem értelmezhető.

A kontaktképzésről a hiányzás nem megengedett.

7.3. Egyéb feltétel(ek) A részt vevő által aláírt és megadott határidőig megküldött felnőttképzési szerződés.

8. A fogyatékosságból eredő speciális igények figyelembe vételének módja

Fogyatékossággal élők esetében a szükséges módszertani, megvalósítási feltételekről egyedi egyeztetést folytatunk a képzésre jelentkezővel, illetve – amennyiben szükséges – az adott fogyatékossággal kapcsolatos társadalmi, érdekvédelmi szervezetekkel.




9. Tervezett képzési idő

A tananyag elsajátításához, feldolgozásához szükséges, becsült önálló tanulási idő előzetes tudással nem rendelkező résztvevő esetén:

9.1. 265 óra

A kontaktképzés óraszáma:

9.2. 21 óra

A kontaktképzés óraszáma magába foglalja a záróvizsgára fordított időt, amely 1 óra.

Intenzitás:

Az e-learning tananyag elsajátítása a képzésben résztvevő által választott intenzitással és időtartamban a tájékoztatóban meghatározott hozzáférési időszakban történik.

A tutori támogatást a képzésben résztvevő a fenti időszakban veheti igénybe.

10. A képzés módszerei

10.1. Önálló ismeretelsajátítás önálló tanulásra alkalmas tananyag alkalmazásával.

10.2. Egyéni / csoportos feladatok megoldása tutori támogatással.

10.3. Egyéni tesztfeladatsorok feldolgozása az ismeretek elsajátításának önellenőrzésére.

10.4. Csoportos tutori támogató módszerek (fórum / chat).

10.5. Kontaktképzés keretében prezentációval kísért előadás a képzési program súlyponti elemeinek feldolgozására.

11. A program moduljai




A program moduljainak megnevezéseRészletes bemutatást tartalmazó melléklet sorszáma

Részletes bemutatást tartalmazó melléklet fájlneve

11.1. Bevezető általános modul Formai ellenőrzési űrlap alapján

Formai ellenőrzési űrlap alapján

11.2. Az általános belső ellenőrzés Formai ellenőrzési űrlap alapján


11.3. Folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés



12. A program folyamata

A képzés technikai lebonyolításának előkészítése

Képzési dokumentáció előkészítése.

Az ÁBPE MKK honlapján, valamint a képzési helyszíneken megtekinthető Képzési program alapján a Vám- és Pénzügyőri Iskola (VPI) elkészíti:

a képzésről és a felnőttképzési szolgáltatásokról szóló Tájékoztatót, a Jelentkezési lapot, a felajánlott felnőttképzési szolgáltatások igénybe vételét tartalmazó nyilvántartást,

valamint azoknak, akik előzetes tudásszint felmérés szolgáltatást vettek igénybe, az előzetes tudás beszámításáról szóló határozatot;

a Felnőttképzési szerződést, a felnőttképzésben részt vevők személyi adatainak nyilvántartását, illetve a

csoportbeosztást a kontaktképzésen való részvétel követésére alkalmas nyilvántartást (Jelenléti ív,

Haladási napló), a kontaktképzés lebonyolításának – az oktatók beosztását is tartalmazó – ütemtervét, az elégedettségmérés értékelőlapját.

Tárgyi feltételek biztosítása

A VPI biztosítja az e-learning tananyaghoz történő hozzáférést a képzésben részt vevők számára az alábbiak szerint:

A VPI elvégzi az e-learning rendszerrel kapcsolatos folyamat-támogatási tevékenységeket az alábbi rendszer szintű menedzsment funkciók alkalmazásával:




Menedzsment funkciók:Felhasználói adatok, jogosultságok, szerepkörök (globális szerepek, helyi szerepek, szerep minták) teljes körű menedzselése;

Felhasználói felület, stílusok, képernyők, nyelvi környezet, munkaasztal menedzselése;

Kommunikációs elemek (chat, belső híroldalak, web hírforrások, levelezés, fórum) menedzselése, beépített szövegszerkesztő, egyéni jegyzetek, feljegyzések lehetősége (munkaasztalon, teszt kitöltés közben, tananyag elsajátítás közben);

Tananyagok, tesztek menedzselése.

Kommunikáció, csoportmunka támogatása:Chat, belső levelezés, belső híroldal, külső web hírforrások, fórum. Felhasználói csoportok információinak elkülönítése, kezelése. Egyénhez, csoporthoz kapcsolt határidő napló, eseménytár.




A VPI a kontaktképzés esetén biztosítja a konzultációkhoz, a tantermet, oktatástechnikai eszközöket és az előadásokhoz kapcsolódó prezentációs anyagokat.

A VPI biztosítja a vizsga helyszínét, a vizsga feladatsorokat, és az e-learning keretrendszerben megoldandó vizsgafeladathoz történő hozzáférést.

Külön térítés ellenében, a VPI biztosítja a választható felnőttképzési szolgáltatások közül a letölthető e-learning tananyagot a képzésben résztvevők számára.

Személyi feltételek biztosítása

A képzésben résztvevők részére a képzéseken közreműködő oktatók, tutorok kiválasztását a Pénzügyminisztrérium végzi, akikkel a Vám- és Pénzügyőrség megbízási szerződést köt. Az oktatók végzik a kontaktképzésben az oktatási tevékenységet, a vizsgafeladatok – ideértve az előzetes tudásszint felmérő feladatokat is – összeállítását, a vizsgafeladatsorok értékelését, valamint a tutori feladatok ellátását.

A képzések lebonyolításának megszervezését, valamint a vizsgafelügyeletet a VPI biztosítja.

Jelentkezés a képzésre

A VPI az Éves képzési tervvel összhangban az ÁBPE MKK honlapján keresztül tájékoztatót ad ki a képzésekről és képzési időpontokról, valamint a felnőttképzési szolgáltatásokról.

A képzésre jelentkezés az ÁBPE MKK honlapján keresztül történik.

A képzésre jelentkező a jelentkezés során dönt arról, hogy igényli-e a felajánlott felnőttképzési szolgáltatásokat. A felajánlott szolgáltatások közül az előzetes tudásszint felmérést választók, a szolgáltatás díjának megfizetése után a VPI által meghatározott időpontban az e-learning keretrendszerben tesztfeladatot oldanak meg, melynek eredményéről a VPI határozatot hoz, melyet figyelembe vesz a felnőttképzési szerződés megkötése során.

A jelentkező a jelentkezés időszakában dönt arról, hogy az e-learning képzési formát választja, vagy az éves képzési tervben rendelkezésre álló szabad kapacitás erejéig kontaktképzési forma keretében kíván a képzésen részt venni.




A jelentkezés honlapon keresztül történő fogadását követően a képzési díj befizetésének igazolása után kerül sor a jelentkezés elfogadására, a képzési csoportok létrehozására, melyekről a VPI értesíti a képzésre jelentkezőt, és tájékoztatja arról, hogy a képzés részleteit a jelentkező által letöltendő felnőttképzési szerződés tartalmazza. A képzési szerződést – a jelentkező által történő ellenőrzést, és aláírást követően – a VPI részére a képzés megkezdése előtt legkésőbb 10 munkanappal 2 aláírt példányban el kell juttatni. A részvételi díj megfizetése önmagában nem jogosítja a jelentkezőt képzésen történő részvételre, a képzés megkezdéséhez szükséges az aláírt felnőttképzési szerződés VPI részére határidőig történő megküldése is.

A képzés lemondására a képzésre jelentkező 20 munkanappal a képzés megkezdését megelőzően kizárólag írásban jogosult.

A jelentkezés jelentkező által, fenti határidőig történő lemondása esetén a jelentkező részére az általa befizetett részvételi díjat 30 napon belül vissza kell utalni.

A képzés, jelentkező által választott időpontjának, és formájának megváltoztatására a lemondásra irányadó határidőn belül írásban van lehetősége a jelentkezőnek. A jelentkező köteles megjelölni az új időpontot és a képzési formát, melynek regisztrálását, és annak alapján a jelentkezés módosítását a levél beérkezését követően a szabad képzési kapacitás terhére a VPI végzi el. Amennyiben a jelentkező által megjelölt időpontban a választott képzésre már nincs szabad kapacitás, a VPI új időpontot ajánl fel a rendelkezésre álló szabad képzési kapacitás terhére, amennyiben a jelentkező ezt nem fogadja el, kérheti az általa befizetett részvételi díj visszafizetését.

A képzés lemondására a VPI részéről a képzést megelőzően 15 munkanappal kerülhet sor.

A VPI a képzés lemondása esetén az érintett képzésre jelentkezők részére köteles egy új időpontban képzési lehetőséget felajánlani a választott képzési formának megfelelően. Amennyiben a képzésre jelentkező a felajánlott időpontot nem fogadja el, csak e-learning képzési formát választhatja, vagy kérheti az általa befizetett részvételi díj visszafizetését. Ezekben az esetekben a VPI köteles a részvételi díj különbözetének, illetve a résztvevő által befizetett részvételi díj összegének a képzésben résztvevő részére történő visszautalása iránt intézkedni.

A képzés indítása




A képzésen részt venni csak az aláírt felnőttképzési szerződés alapján lehet.

A VPI az e-learning képzés csoportjainak kialakításával egyidejűleg értesíti a tutorokat az induló képzésekről és biztosítja a képzésben résztvevőknek a tutorokkal való kapcsolattartást az e-learning keretrendszeren keresztül.

A VPI gondoskodik az e-learning képzésben résztvevők részére a képzés időtartamára az e-learning tananyaghoz történő hozzáférési jogosultságról.

A kontaktképzés megtartásához a VPI biztosítja a személyi és tárgyi feltételeket.




A képzés lebonyolítása

A képzést Képzési program alapján kell lefolytatni. A képzés szakmai lebonyolításáért a vezető oktató felelős.

A VPI köteles a választott e-learning képzés teljes időtartama alatt az e-learning tananyaghoz való hozzáférést biztosítani, melynek keretében a képzésben résztvevő önállóan, illetve tutori segítséggel dolgozza fel a tananyagot.

A kontaktképzés előadása keretében a képzési program súlyponti elemeinek feldolgozása történik.

A képzés moduljai a 11. pontban meghatározott sorrendben épülnek egymásra, azokat e sorrendnek megfelelően kell feldolgozni. A képzés tananyaga akkor feldolgozott, ha a modulok mindegyikét a képzésben részt vevő feldolgozta, azaz e-learning képzés esetén az utolsó modulhoz tartozó önértékelő tesztet elvégezte, illetve kontaktképzés esetén a képzéshez kapcsolódó előadások óráin részt vett. A tananyag feldolgozásának ellenőrzése a 7.1 alapján történik.

Kontaktképzés esetén, amennyiben a képzésben résztvevő a jelenléti ívet aláírta, illetve a haladási naplóban a hiányzók között nem kerül feltüntetésre, akkor azt úgy kell tekinteni, hogy a képzésen „Részt vett”, melyet külön ezekben a dokumentumokban feltüntetni nem szükséges.

A haladási napló vezetéséért, valamint a jelenléti ív képzésben résztvevők részéről történő aláírásának ellenőrzéséért az oktató felelős.

A képzés zárása

A képzés vizsgával, a vizsga napján zárul. A vizsga megszervezése a VPI feladata.

A képzés záróvizsgájára az bocsátható, aki a képzés tananyagát feldolgozta.

A képzést követően kerül sor a résztvevők elégedettségére, a képzés megvalósulására, valamint eredményességére vonatkozó információgyűjtésre.




A VPI elkészíti: a képzés lezárásához szükséges dokumentumokat: Tanúsítványt, és annak átvételi

igazolását, statisztikai adatjelentést (OSAP jelentést), a képzések zárását követően a képzések eredményességére vonatkozó értékelések

összesítését.

A képzési követelmények sikeres teljesítését igazoló tanúsítvány, a képzés lezárását követő 30 napon belül kerül kiadásra.

13. Csoportlétszám

A csoportlétszám a kontaktképzés esetén értelmezhető.

13.1. Minimum 12 Fő

13.2. Maximum 50 Fő

14. A program során alkalmazott értékelési rendszer

14.1. Számonkérések formájaE-learning képzés: modul végén önértékelés.

A kontaktképzés keretében: -

14.2. Számonkérések rendszerességeE-learning képzés: modul végén.

A kontaktképzés során: -

14.3. Számonkérések tartalma A számonkérés a modul adatlapok 3. pontjában meghatározott képzési követelményekre irányul.

14.4.A felnőttek tudásszintjének ellenőrzésére szolgáló módszer (ek)

E-learning képzés: a modul végén önértékelési feladatsorok segítségével, a rendszer automatikus javítási, értékelési funkcióinak kihasználásával


14.5. Megszerezhető minősítésekE-learning képzés esetén nincs minősítés.

Kontaktképzés esetén nincs minősítés.

14.6. Megszerezhető minősítésekhez tartozó követelményszintek

E-learning képzés esetén nincs minősítés.





14.7. Sikertelen teljesítés(ek) következménye(i)

E-learning képzés esetén nincs minősítés, a modulzáró önértékelő tesztek a képzés zárásáig tetszőleges számban megismételhetők.


15. Az előzetesen megszerzett tudás elismerésének módja

Az előzetes tudásszint felmérésére – igény esetén – a VPI által meghatározott időpontban kerül sor.

Az előzetesen megszerzett tudás mérésére a képzési program záróvizsga követelményeinek megfelelő, és a program záróvizsga teszttel egyenértékű, valamint felépítésű tesztsor alkalmazásával kerül sor.

A 80%-ot el nem érő tudásszint felmérő eredmény esetén a program követelményeinek teljesítése alól felmentés nem adható.

Aki az előzetesen megszerzett tudás felmérése során legalább 80%-ot elért, az az e-learning, illetve a kontakt képzés tananyagának feldolgozása és a záróvizsga letétele alól mentesül. Annak, aki az előzetes tudásszint felmérésen 80-90% közötti eredményt ért el, „megfelelt”, annak, aki 90% feletti eredményt ért el, „kiválóan megfelelt” minősítésű Tanúsítvány kerül kiállításra a 18.2. pont alapján.

16. A program zárása

A program záróvizsgával fejeződik be :

16.1. A program zárásának feltétele(i) A képzés tananyagának feldolgozása és a programzáró vizsga legalább 60 %-os teljesítése.

16.2. A program zárásának módjaA Tanúsítvány kiadása a képzési követelmények sikeres teljesítéséről, a záróvizsga napjától számított 30 napon belül.

16.3 A záróvizsga rendje

A záróvizsga előre meghatározott időpontban és időtartammal kerül lebonyolításra. A záróvizsga részei: teszt. A vizsgateszt kitöltése ellenőrzött körülmények között történik.

16.4. A záróvizsga követelménye A számonkérés a modul adatlapok 3. pontjában meghatározott képzési követelményekre irányul.




16.5. A záróvizsga minősítési szintjei

„Kiválóan megfelelt”

„Megfelelt”

„Nem felelt meg”

16.6. A különböző minősítésekhez tartozó követelményszintek

„Kiválóan megfelelt”: 90% felett„Megfelelt”: 60% és 90 % között„Nem felelt meg”: 60 % alatt

16.7. Sikertelen teljesítés következménye

A programzáró vizsga az adott naptári évben tetszőleges számban, külön pótvizsga időpontban, külön pótvizsgadíjért megismételhető.

17. A program elvégzését igazoló irat

Csak egy jelölhető meg!

17.1 Bizonyítvány

17.2. Tanúsítvány X

17.3. Látogatási igazolás

17.4. Egyéb Éspedig:

18. A program elvégzését igazoló irat kiadásának feltételei

18.1. A képzés tananyagának feldolgozása, és a programzáró vizsga legalább 60 %-os teljesítése.

18.2. Az előzetes tudásszint felmérés legalább 80 %-os teljesítése.

19. A program megvalósítására vonatkozó szabályozások

Nevezze meg azon joghelyeket és egyéb szabályozásokat, amelyek a felnőttképzésre vonatkozó általános jogi szabályozásokon túlmenően szabályozzák a program megvalósítását!

19.1. az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény

19.2. az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet




19.3 a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Kormányrendelet

20. A résztvevők elégedettségére, a képzés megvalósulására, valamint eredményességére vonatkozó információgyűjtés eljárása, a visszajelzések feldolgozásának és hasznosításának módja

20.1. A résztvevők elégedettségére vonatkozó információgyűjtés eljárása és tartalma

Eljárás: A résztvevői elégedettség mérése elsődlegesen az e-learning keretrendszerben publikált automatikus javítású elégedettségmérő kérdőív segítségével történik.

A kérdőív résztvevői elégedettségméréssel kapcsolatos tartalmi területei:

- A résztvevők elégedettsége a képzésszervezéssel,

- A tutori támogatással,

- Az önálló tanulásra alkalmas tananyaggal,

- A tananyag önértékelési funkcióival,

- Az oktatói tevékenység értékelésével,

- A tananyag és a képzés során átadott ismeretek, kialakított készségek gyakorlati alkalmazhatóságával kapcsolatban.

20.2. A képzés megvalósulására vonatkozó információgyűjtés eljárása és tartalma

Eljárás: a 20.1. pontban ismertetett elégedettségmérő kérdőív alapján történik.

Emellett az e-learning rendszer képzési statisztikai adatszolgáltató funkción alapuló adatelemzést végzünk.

Az információ gyűjtés tartalma:

- Tanulási idő.

- Önértékelési eredmények.

- Önértékelő tesztek kitöltési száma.

- A képzést befejezők száma.

20.3. A képzés eredményességére vonatkozó információgyűjtés eljárása és tartalma

Eljárás: a 20.1. pontban ismertetett elégedettségmérő kérdőív alapján történik.

Emellett az e-learning rendszer képzési statisztikai adatszolgáltató funkción alapuló adatelemzést végzünk.

Az információgyűjtés tartalma:




- Eredményes vizsgát teljesítők aránya a képzést megkezdőkhöz képest.

- A képzés közben lemorzsolódók aránya.

- A képzés hasznosságával kapcsolatos értékelési eredmények.

- A képzéssel kapcsolatos további résztvevői elvárások értékelése.

20.4. A visszajelzések feldolgozásának és hasznosításának módja

A feldolgozás módja: Az adatok és információk feldolgozásában támaszkodunk az e-learning rendszer nyomonkövetési és értékelési, statisztikai adatszolgáltató funkcióira.

A hasznosítás módja: A VPI képzésenként értékeli az elégedettség mérés és eredményesség mérés eredményeit, a résztvevői visszajelzéseket, annak eredményéről évente jelentést tesz az ÁBPE MKK vezetője részére, és közösen meghatározzák a fejlesztési területeket és intézkedéseket, melyeket beépítenek a VPI képzés-fejlesztési tervébe.

Dátum

P. H.Cégszerű aláírás




II. ADATLAP - Programmodul részletes bemutatása

1. A programmodul azonosító adatai

1.1. Program megnevezése 340020 Gazdasági és igazgatási képesítések (ÁBPE-továbbképzés I.)

1.2.. A modul sorszáma 1.

1.3. A modul megnevezése Általános bevezető modul

2. A programmodul célja

A programmodul célja, hogy a résztvevő általános áttekintést kapjon a magyar államháztartásról, annak rendszeréről és gazdálkodásáról, tisztában legyen az államháztartás fejezetét érintő alapvető definíciókkal, valamint az Európai Unió bevételeivel és kiadásaival, illetve hazánk befizetéseivel és bevételeivel az Európai Unió irányából.

A programmodul célként tűzi ki, hogy a résztvevő tájékozott legyen a közigazgatási ellenőrzésekről, azok módjairól és szerveiről, a közigazgatási ellenőrzések fajtáiról, megismerje a külső közigazgatási ellenőrzéseket, az ellenőrzések módját, az ellenőrzést, végző szerveket, valamint az Áht. tv. vonatkozó részeit.

A programmodul célja továbbá, hogy a résztvevő megismerje a belső ellenőrzéshez szükséges alapismereteket, az ellenőrzés nemzetközi kialakulását, vonatkozásait, az ellenőrzési standardokat, a kockázatkezelés és kockázatelemzés lényegét, valamint az ellenőrzés dokumentálásának módját. A résztvevő elsajátítja a belső ellenőrzés jellemzőit, ismereteket kap a belső ellenőrzés és a FEUVE kapcsolatáról, valamint a belső ellenőrzésre és a belső ellenőrökre vonatkozó szabályokról.




3. A programmodul követelményei

Az államháztartás

A képzésben résztvevő legyen képes:

3.1. Ismertetni az államháztartás alapelveit, fogalmát, feladatát, az államháztartási fela-datokat.

3.2. Ismertetni az éves költségvetés elvet, és a nyilvánosság elvet.

3.3. Meghatározni a teljesség, a valódiság, a részletezettség elvet.

3.4. Ismertetni a bruttó elszámolás, az egységesség, és az univerzalitás elvet.

3.5. Azonosítani az EU-s csatlakozással bevezetett új alapelveket.

3.6. Meghatározni az államháztartás alrendszereinek csoportosítását, bevételeit és kiadá-sait.

3.7. Bemutatni a központi költségvetés alrendszereit.

3.8. Bemutatni a társadalombiztosítási alrendszert.

3.9. Bemutatni az elkülönített állami pénzalapokat.

3.10. Azonosítani a helyi önkormányzatok alrendszert.

3.11. Értelmezni a központi költségvetés szerkezetet.

3.12. Ismertetni a költségvetési tervezést, a költségvetési ciklust.

3.13. Felsorolni a közkiadásokat.

3.14. Összehasonlítani a költségvetési irányelveket.

3.15. Bemutatni a társadalombiztosítási alapot, mint az államháztartás második legna-gyobb alrendszerét.

3.16. Bemutatni a nyugdíjbiztosítási, és egészségbiztosítási rendszert.

3.17. Megmutatni a társadalombiztosítás főbb szolgáltatásait.

3.18. Bemutatni a Nyugdíjbiztosítási Alapot.

3.19. Ismertetni az államháztartás helyi szintjét.

3.20. Bemutatni a települési és a megyei önkormányzatok jellemzőit és feladatait.

3.21. Értelmezni az önkormányzatok vagyonát, az önkormányzatok költségvetéseit (bevé-teleit – kiadásait).




3.22. Meghatározni a költségvetési gazdálkodást, költségvetési politikát.

3.23. Azonosítani az előirányzatokat és azok módosításait.

3.24. Jellemezni a kincstári gazdálkodást, a kincstári rend alapjait.

3.25. Meghatározni a Magyar Államkincstár tevékenységét, a Kincstár feladatait és va-gyonkezelési rendjét.

3.26. Bemutatni az Államadóság Kezelő Központ (ÁKK) Részvénytársaságot.

Az Európai Unió és Magyarország


3.1. Bemutatni az Európai Uniót, annak működését és intézményeit, struktúráját és jogrendjét.

3.2. Ismertetni az Európai Unió költségvetését, a költségvetés elveit, bevételeit és a költségvetési eljárást.

3.3. Meghatározni a költségvetés kiadásait úgy mint : gazdasági növekedés, természeti erőforrások megőrzése, európai állampolgárok biztonsága, globális szereplő, igazgatási költségek.

3.4. Elemezni a Magyarország és az Európai Unió közötti költségvetési kapcsolatokat.

3.5. Bemutatni a közös monetáris politikát.

3.6. Ismertetni az EU támogatások lehívását és az európai uniós költségvetési kapcsolatokat, magyarország bevételeit az EU-tól, valamint a gazdasági növekedést elősegítő támogatásokat.

3.7. Meghatározni az INTERREG programokat, a Svájci Hozzájárulást, a Strukturális alapokat, ISPA – Kohéziós Alapot.

3.8. Azonosítani Magyarország befizetéseit az Európai Unió számára.

3.9. Meghatározni a közösségi jogot, forrásait, közvetlen hatályát, elsőbbségét, alkalmazhatóságát, elsődleges, másodlagos, és egyéb jogforrásokat.

3.10. Ismertetni a nemzeti és az európai jogok kapcsolatát.

3.11. Értelmezni a jogharmonizáció fogalmát.

3.12. Bemutatni a pénzügyi ellenőrzést érintő közösségi jogszabályok hagyományati az EU-ban.

3.13. Ismertetni az Európai Számvevőszék működését, feladatait, ellenőrzési módszereit, együttműködését a nemzeti ellenőrzési intézményekkel.

3.14. Meghatározni az Európai Unió Bizottságát és ellenőrzési rendszerének kialakulását.




3.15. Összehasonlítani a Főigazgatóságokat, Központi Pénzügyi és Belső Ellenőrzési Szolgálatot, Ellenőrzési Előrehaladási Bizottságot.

3.16. Azonosítani az alapok ellenőrzési követelményeit és a bizottság hatáskörét.

3.17. Meghatározni a közreműködő szerveket, irányító hatóságokat.

3.18. Bemutatni az ellenőrzési nyomvonal és mintavételes ellenőrzéseket.

3.19. Ismertetni az irányítási és ellenőrzési rendszerek leírását és értékelését.

3.20. Meghatározni az Alapok ellenőrzési követelményeit.

3.21. Összehasonlítani az irányító hatóságot, igazoló hatóságot és az ellenőrzési hatóságot.

Ellenőrzések a közigazgatásban


3.1. Bemutatni az államháztartási ellenőrzés célját és összetevőit, ellenőrzés rendszerét.

3.2. Meghatározni a Pénzügyi ellenőrzést végző szerveket és a pénzügyi ellenőrzési folyamatot.

3.3. Ismeretni a külső ellenőrző szervet – az Állami Számvevőszék feladatát, tevékenységét, a számvevőszéki ellenőrzést.

3.4. Meghatározni a könyvvizsgálati kötelezettséget, a Társadalombiztosítási és elkülönített állami pénzalapok könyvvizsgálati és az Önkormányzatok könyvvizsgálati kötelezettségét, az államháztartás szervezetei könyvvizsgálatának hatókörét.

3.5. Ismertetni a sajátos könyvvizsgálói feladatokat az államháztartás szervezeteinél.

3.6. Bemutatni a hatósági ellenőrzéseket, a helyszíni hatósági ellenőrzést, a hatósági ellenőrzés jogkövetkezményeit.

3.7. Meghatározni a felügyeletek (szakhatóságok) ellenőrzési tevékenységét, a törvényességi ellenőrzést.

3.8. Ismertetni a fejezeti és intézményi szintű ellenőrzést, a helyi önkormányzati ellenőrzést, az ellenőrzést érintő uniós jogszabályok változásait.




3.9. Meghatározni az államháztartási belső pénzügyi ellenőrzési rendszer EU konform átalakítását.

3.10. Alkalmazni a stratégia legfontosabb új fogalmait.

3.11. Meghatározni a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzést (FEUVE), a belső ellenőrzést.

3.12. Ismertetni a FEUVE rendszer jogszabályi hátterét, rendszerét, a rendszer eszközeit, a rendszerben használt kontrollokat.

3.13. Bemutatni a központi koordinációt és módszertani harmonizáció az ÁBPE területén.

3.14. Ismertetni a Pénzügyminisztérium feladatát a központi koordináció harmonizáció terén.

3.15. Bemutatni az ÁBPE Tárcaközi Bizottságot.

3.16. Ismertetni az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelmét.

A belső ellenőrzés végrehajtásához szükséges alapismeretek


3.1. Ismertetni a belső ellenőrzés nemzetközi kialakulását, az ellenőrzés nemzetközi szervezeteit, az IFAC, INTOSAI, IIA és ECIA felépítését.

3.2. Meghatározni a nemzetközi ellenőrzési standardokat, az IFAC, INTOSAI, IIA standardjait.

3.3. Bemutatni az etikai kódexet, az etikai kódex alapelveit, a feddhetetlenség, függetlenség, titoktartás, szakértelem és együttműködés, valamint az összeférhetetlenségi előírások elveit.




3.4. Ismertetni a standardok szükségességét, a cél, hatáskör, felelősség, függetlenség és objektivitás, szakértelem és kellő szakmai gondosság fogalmát, valamint bemutatni aminőségbiztosítást, továbbá a belső és külső értékelést.

3.5. Meghatározni a végrehajtási standardokat, a belső ellenőrzési tevékenység irányítását, az ellenőrzési feladatok tervezését, elvégzését, valamint ismeretni az előrehaladás figyelemmel kisérését.

3.6. Azonosítani a jelenleg érvényben lévő törvényi előírásokat.

3.7. Értelmezni a belső ellenőrzés tervezését, az ellenőrzési program ot, a megbízólevelet, továbbá ismertetni az ellenőrzés végrehajtását, nyilvántartását.

3.8. Meghatározni a kockázatkezelést a végrehajtási standardokban.

3.9. Azonosítani a kockázatkezelés és kockázatelemzés legfontosabb definícióit, a folyamatban rejlő kockázatokat.

3.10. Azonosítani a kockázatokat, a kockázatkezelés módszereit.

3.11. Bemutatni az ellenőrzési nyomvonalat, az audit trail fogalmát és modelljét, a hozzáadott értéket és folyamatát.

3.12. Meghatározni az ellenőrzési feladat dokumentálását és a munkadokumentumokat.

3.13. Ismertetni az ellenőrzés típusát és a munkadokumentumokat, a feladat végrehajtásához kapcsolódó iratok kezelését.

3.14. Azonosítani az iratkezelésre vonatkozó szabályokat, a nyilvántartott iratok megőrzését.




Belső ellenőrzés


3.1. Ismertetni a belső ellenőrzés típusait, a szabályszerűségi és a pénzügyi ellenőrzést a rendszerellenőrzést.

3.2. Ismertetni a belső ellenőrzés típusait, a teljesítmény-ellenőrzést, a megbízhatósági ellenőrzést, az informatikai rendszerek ellenőrzését.

3.3. Meghatározni a belső ellenőrzés és FEUVE kapcsolatát, kapcsolódási pontjait.

3.4. Bemutatni a felelős (vállalat)irányítást a versenyszférában és a közszférában.

3.5. Azonosítani a kockázatkezelő szervezetet.

3.6. Értelmezni a belső ellenőrzés megszervezése célját és feladatát, hatáskörét beszámolási kötelezettségét és függetlensége felelősségét.

3.7. Beszámolni a belső ellenőrzési tevékenységről.

4. A programmodul során elsajátított ismeret, kialakított készség, képesség, kompetencia

Az államháztartás

4.1. Az államháztartás alapelvei, fogalma, feladata, Államháztartási feladatok

4.2. Az éves költségvetés elve, és a nyilvánosság elve

4.3. A teljesség, a valódiság, a részletezettség elve

4.4. A bruttó elszámolás, az egységesség, és az univerzalitás elve

4.5. Az EU-s csatlakozással bevezetett új alapelvek

4.6. Államháztartás alrendszereinek csoportosítása, bevételei és kiadásai

4.7. A központi költségvetés alrendszerei

4.8. Társadalombiztosítási alrendszer

4.9. Az elkülönített állami pénzalapok

4.10. A helyi önkormányzatok alrendszere




4,11, A központi költségvetés szerkezete

4.12. A költségvetési tervezés , A költségvetési ciklus

4.13. A közkiadások

4.14. A költségvetési irányelvek összehasonlítása

4.15. A Társadalombiztosítási alap, mint az államháztartás második legnagyobb alrend-szere

4.16. Nyugdíjbiztosítási, és egészségbiztosítási rendszer

4.17. A társadalombiztosítás főbb szolgáltatásai:

4.18. Nyugdíjbiztosítási Alap

4.19. Az államháztartás helyi szintje

4.20. A települési és a megyei önkormányzatok jellemzői és feladatai

4.21. A önkormányzat vagyona A önkormányzat költségvetése (bevételei – kiadásai)

4.22. Költségvetési gazdálkodás, Költségvetési politika

4.23. Előirányzatok és azok módosítása

4.24. Kincstári gazdálkodás A kincstári rend alapjai

4.25. A Magyar Államkincstár tevékenysége A Kincstár feladatai és vagyonkezelési rendje

4.26. Az Államadóság Kezelő Központ (ÁKK) Részvénytársaság




Az Európai Unió és Magyarország

4.1. Az Európai Unió bemutatása, működése és intézményei, struktúrája és jogrendje

4.2. Az Európai Unió költségvetése, a költségvetés elvei, bevételei, a költségvetési eljárás

4.3. A költségvetés kiadásai: gazdasági növekedés, természeti erőforrások megőrzése, európai állampolgárok biztonsága, globális szereplő, igazgatási költségek

4.4. Magyarország és az Európai Unió közötti költségvetési kapcsolatok

4.5. Közös monetáris politika

4.6. Az EU támogatások lehívása, az európai uniós költségvetési kapcsolatok államháztartási hatása, magyarország bevételei az Európai Uniótól, gazdasági növekedést elősegítő támogatások

4.7. INTERREG programok, Svájci Hozzájárulás, Strukturális alapok, ISPA – Kohéziós Alap

4.8. Magyarország befizetései az Európai Unió számára

4.9. Közösségi jog : forrásai, közvetlen hatálya, elsőbbsége, alkalmazhatósága, elsődleges jogforrások, másodlagos jogforrások, eagyéb jogforrások

4.10. A nemzeti és az európai jogok kapcsolata

4.11. Jogharmonizáció

4.12. A pénzügyi ellenőrzést érintő közösségi jogszabályok, hagyományai az EU-ban

4.13. Az Európai Számvevőszék működése, feladatai, ellenőrzési módszerei, együttműködése a nemzeti ellenőrzési intézményekkel

4.14. Az Európai Unió Bizottsága, ellenőrzési rendszerének kialakulása

4.15. Főigazgatóságok, Központi Pénzügyi és Belső Ellenőrzési Szolgálat, Belső Ellenőrzési Kapacitás, Ellenőrzési Előrehaladási Bizottság

4.16. Az alapok ellenőrzési követelményei és a bizottság hatásköre

4.17. Közreműködő szervek, irányító hatóságok

4.18. Ellenőrzési nyomvonal és mintavételes ellenőrzések

4.19. Az irányítási és ellenőrzési rendszerek leírása és értékelése

4.20. Az Alapok ellenőrzési követelményei

4.21. Hatóságok kijelölése, irányító hatóság, Igazoló hatóság, Ellenőrzési hatóság




Ellenőrzések a közigazgatásban

4.1. Az államháztartási ellenőrzés célja és összetevői, ellenőrzés rendszere

4.2. Pénzügyi ellenőrzést végző szervek, Pénzügyi ellenőrzési folyamata

4.3. Külső ellenőrző szerv – Állami Számvevőszék feladata, tevékenysége, a számvevőszéki ellenőrzés

4.4. Könyvvizsgálati kötelezettség, Társadalombiztosítási és elkülönített állami pénzalapok könyvvizsgálati kötelezettsége Önkormányzatok könyvvizsgálati kötelezettsége, az államháztartás szervezetei könyvvizsgálatának hatóköre

4.5. Sajátos könyvvizsgálói feladatok az államháztartás szervezeteinél

4.6. Hatósági ellenőrzések, a helyszíni hatósági ellenőrzés, a hatósági ellenőrzés jogkövetkezményei,

4.7. Felügyeletek (szakhatóságok) ellenőrzési tevékenysége, Törvényességi ellenőrzés

4.8. A fejezeti és intézményi szintű ellenőrzés, helyi önkormányzati ellenőrzés, Ellenőrzést érintő uniós jogszabályok változásai

4.9. Az államháztartási belső pénzügyi ellenőrzési rendszer EU konform átalakítása

4.10. A stratégia legfontosabb új fogalmai

4.11. A folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (FEUVE), a belső ellenőrzés

4.12. A FEUVE rendszer jogszabályi háttere, rendszere, a rendszer eszközei, a rendszerben használt kontrollok

4.13. Központi koordináció és módszertani harmonizáció az ÁBPE területén

4.14. A Pénzügyminisztérium feladata a központi koordináció harmonizáció terén

4.15. Az ÁBPE Tárcaközi Bizottság

4.16. Az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelme

A belső ellenőrzés végrehajtásához szükséges alapismeretek

4.1. A belső ellenőrzés nemzetközi kialakulása, Az ellenőrzés nemzetközi szervezetei, IFAC, INTOSAI, IIA és az ECIA

4.2. A nemzetközi ellenőrzési standardok, Az IFAC standardjai Az INTOSAI standardjai, Az IIA standardjai

4.3. Az etikai kódex, Az etikai kódex alapelvei: feddhetetlenség, függetlenség, titoktartás, szakértelem és együttműködés, összeférhetetlenségi előírások

4.4. A standardok szükségessége, Cél, hatáskör, felelősség, Függetlenség és objektivitás, Szakértelem és kellő szakmai gondosság, A minőségbiztosítás, belső, külső értékelés




4.5. Végrehajtási standardok, A belső ellenőrzési tevékenység irányítása, Az ellenőrzési feladatok tervezése, elvégzése, Tájékoztatás az eredményekről, Az előrehaladás figyelemmel kisérése

4.6. A jelenleg érvényben lévő törvényi előírások

4.7. Belső ellenőrzés tervezése Ellenőrzési program Megbízólevél, Ellenőrzés végrehajtása nyilvántartása

4.8. A kockázatkezelés meghatározása a végrehajtási standardokban

4.9. Kockázatkezelés és kockázatelemzés legfontosabb definíciói, Folyamatban rejlő kockázatok

4.10. Kockázatok azonosítása, Kockázatkezelés módszerei

4.11. Ellenőrzési nyomvonal – audit trail, Az audit trail modellje, hozzáadott értéke és folyamata

4.12. Az ellenőrzési feladat dokumentálása, munkadokumentumok

4.13. Az ellenőrzés típusa és a munkadokumentumok, Feladat végrehajtásához kapcsolódó iratok kezelése

4.14. Iratkezelésre vonatkozó szabályok, Nyilvántartott iratok megőrzése

Belső ellenőrzés

4.1. Belső ellenőrzés típusai: a szabályszerűségi és a pénzügyi ellenőrzés, a rendszerellenőrzés

4.2. Belső ellenőrzés típusai: a teljesítmény-ellenőrzés, a megbízhatósági ellenőrzés, az informatikai rendszerek ellenőrzése

4.3. A belső ellenőrzés és FEUVE kapcsolata, kapcsolódási pontjai

4.4. A felelős (vállalat)irányítás a versenyszférában és a közszférában

4.5. Kockázatkezelő szervezet

4.6. A belső ellenőrzés megszervezése célja és feladata, hatásköre, beszámolási kötelezettsége és függetlensége, felelőssége.

4.7. A belső ellenőrzési tevékenység

5. A programmodulba való bekapcsolódás feltételei

5.1. Előzetesen teljesítendő modul(ok)

Nincs előzetesen teljesítendő modul.

5.2. Előzetesen elvárt ismeret(ek) Nincs előzetesen elvárt ismeret.




6. A programmodulban való részvétel feltételei




6.2. Megengedett hiányzásAz e-learning képzés esetén hiányzás nem értelmezhető.





8. A programmodul időtartama


8.1. 81 óra


8.2. 6 óra




Intenzitás:

Az e-learning tananyag elsajátítása a képzésben résztvevő által választott intenzitással, és időtartamban a tájékoztatóban meghatározott hozzáférési időszakban történik.A tutori támogatást a képzésben résztvevő a fenti időszakban veheti igénybe.

9. A programmodul megvalósításának módszerei




9.4 Csoportos tutori támogató módszerek (fórum / chat,).

9.5 Kontaktképzés keretében prezentációval kísért előadás a képzési program súlyponti elemeinek feldolgozására.

10. A programmodulba vonható csoportlétszám




11. A programmodul során alkalmazott értékelési rendszer

11.1. Számonkérések formája

E-learning képzés: modul végén önértékelés.


11.2. Számonkérések rendszeressége

E-learning képzés: modul végén.

A kontaktképzés során -

11.3. Számonkérések tartalmaA számonkérés a modul adatlap 3. pontjában meghatározott képzési követelményekre irányul.





E-learning képzés: a modul végén önértékelési feladatsorok segítségével, a rendszer automatikus javítási, értékelési funkcióinak kihasználásával.


11.5. Megszerezhető minősítések






11.7.Sikertelen teljesítés következménye




Az előzetes tudásszint felmérésére – igény esetén – a VPI által meghatározott időpontban kerül sor.Az előzetesen megszerzett tudás mérésére a modul adatlap 3. pontjában meghatározott képzési követelményeknek megfelelő, a modulzáró önértékelő teszttel egyenértékű és felépítésű tesztsor alkalmazásával kerül sor. A 80%-ot el nem érő tudásszint felmérő eredmény esetén a program követelményeinek teljesítése alól felmentés nem adható. Aki az előzetesen megszerzett tudás felmérése során legalább 80%-ot elért, az az e-learning, illetve a kontakt képzés tananyagának feldolgozása alól mentesül.




13. A programmodul megvalósításának személyi feltételei

Programban betöltött szerep Oktatott témakör

Követelmények

Végzettség(ek) Szakmai gyakorlat

Oktatói gyakorlat

Felnőttképzési gyakorlat

Egyéb követelmény(e

k)

13.1. Tutor Valamennyi témakör

Pénzügyi, számviteli, vagy közgazdasági területen szerzett felsőfokú iskolai (egyetemi, fősikolai) végzettség

Minimum 5év Minimum 2 év Minimum 2 év

Részvétel az ÁBPE Módszertani Központ által előírt oktatói, tutori képzésen.




13.2. A csoportos jelenléti képzést vezető oktató Valamennyi témakör







14. A programmodul megvalósításának tárgyi feltételei

Képzési helyszín Igénybevétel célja Férőhelyek száma Minimálisan elvárt felszereltség

14.1.

Regionális képzési és konzultációs központok (Miskolc, Székesfehérvár, Pécs, Debrecen, Szombathely, Kecskemét, Budapest)

Elméleti és gyakorlati képzés Min. 12 fő

Min. 12 fő részére asztal, szék, fali és/vagy hordozható tábla, 12 Internet kapcsolattal rendelkező számítógépes munkaállomás, projektor, illetve fogas és szeméttartó.

14.2. ILIAS elektronikus távoktatási rendszer

Tananyagok közreadása, tutori támogatás, önértékelés, előzetes tudásszint felmérés, elégedettségmérés

Nem értelmezhető A rendszer futtatásához szükséges szerver környezet.

14/a OKJ-s szakképesítésenként a gyakorlati képzés megszervezésének módja

OKJ-s képzés megnevezése Saját tanműhely Gazdálkodó szervezet Egyéb




Nem releváns

15. A programmodul céljának eléréséhez szükséges tananyagok, segédanyagok, segédeszközök, és azok biztosításának módja

Tananyagok, segédanyagok, segédeszközök Biztosítás módja

15.1.A képzési programmal megegyező című, a program modul megnevezésével azonos fejezetcímű önálló tanulásra alkalmas elektronikus tananyag és a kapcsolódó értékelő, önértékelő feladatok.

ILIAS elektronikus távoktatási rendszeren keresztül.

16. A programmodul céljának eléréséhez szükséges kötelező irodalom, és azok biztosításának módja

Szerző Cím Kiadó neve, székhelye Kiadás éve Biztosítás módja

16.1. Nem releváns




17. A programmodul céljának eléréséhez szükséges ajánlott irodalom, és azok biztosításának módja


17.1.Koháriné dr. Papp Edit

Államháztartási ismeretek, Budapest: Perfekt (2002)

17.2.Lőrincz Lajos Közigazgatás és gazdaság Budapest: UNIO (2001)

17.3.

Állami Számvevős-zék, PM, Magyar Ál-lamkincstár munkatár-sai

Államháztartási fogalomtár Budapest: Saldo (2007)

17.4.Állami Számvevőszék Glosszárium Budapest: Állami Szám-

vevőszék2006.

17.5. Állami Számvevőszék munkatársai

A számvevőszéki ellenőrzés szakmai szabályai

Budapest: Állami Szám-vevőszék

2004.

18. A programmodul megvalósítására vonatkozó egyéb feltétel(ek)

-



http://www.szegedlive.hu/szerzo/koharine-dr-papp-edit.php

http://www.szegedlive.hu/szerzo/koharine-dr-papp-edit.php


Dátum:








1.3. A modul megnevezése Az általános belső ellenőrzés


A programmodul célja, hogy a résztvevő átfogó képet kapjon a felelős vállalatirányítás elemeiről és azoknak a belső ellenőrzéssel való kapcsolatáról, megismerje a belső kontroll keretrendszereket, valamint a COSO modell elemeit és annak alkalmazását a kockázatelemzés és kockázatkezelés gyakorlatában.

A programmodul célja, hogy a résztvevő megismerje az államháztartási belső pénzügyi ellenőrzést szabályozó, hatályos törvényi, kormányrendeleti hátteréről, megismerje a jogszabályok rendelkezéseit a belső ellenőrzési tevékenység megszervezése, irányítása, végrehajtása és a tevékenységről való beszámolás vonatkozásában.

A programmodul célja, hogy a résztvevő elsajátítsa a belső ellenőrzési tevékenység irányítását és végzését támogató, a Pénzügyminisztérium által kiadott módszertani útmutatókról annak érdekében, hogy a belső ellenőrzési tevékenység valamennyi folyamat a legjobb hazai és nemzetközi gyakorlatoknak megfelelően kerüljön ellátásra.

A programmodul célja, hogy a résztvevő megismerje a belső ellenőrzési tevékenységet támogató nemzetközi belső ellenőrzési standardok felépítését, tartalmát, a gyakorlati munkában történő alkalmazási lehetőségeit, valamint a standardokat kiegészítő Gyakorlati útmutatókat.

A programmodul célja, hogy a résztvevő átfogó képet kapjon a belső ellenőrzési tevékenységet támogató legújabb módszertani útmutatókat és azok főbb tartalmi elemeit, elsajátítsa a rendszerellenőrzésekhez, teljesítményellenőrzésekhez és megbízhatósági ellenőrzésekhez kapcsolódó legfontosabb fogalmakat és vizsgálati eljárásokat, valamint módszertani iránymutatásokat.


(A 24/2004. (VI.22.) FMM rendelet 8. számú melléklete)

A COSO model


3.1. Ismertetni a belső kontroll keretrendszer fogalmát és a versenyszféra területéről ismert egyes kontroll keretrendszerek főbb jellemzőit.

3.2. Meghatározni a felelős szervezetirányítás fogalmát és a felelős szervezetirányítási rendszerek jellemzőit.

3.3. Bemutatni a szervezeti kockázatkezelés jellemzőit.

3.4. Azonosítani a versenyszférán kívüli felelős szervezetirányítás jellemzőit.

3.5. Értelmezni a felelős szervezetirányítás, a kockázatkezelés és a belső ellenőrzés viszonyát.

3.6. Bemutatni a COSO belső kontroll rendszer kialakulását, meghatározni a kapcsolódó alapvető fogalmakat és annak elemeit.

3.7. Értelmezni a FEUVE és a belső ellenőrzés kapcsolatának alapvető összefüggéseit.

3.8. Meghatározni a kontroll környezet mint COSO elem összetevőit.

3.9. Ismertetni a kockázatértékelés mint az integrált belső kontroll keretrendszer egyik elemének főbb jellemzőit.

3.10. Bemutatni az integrált belső kontroll keretrendszer kontroll tevékenységek, információ, kommunikáció, valamint monitoring elemeit.

3.11. Meghatározni a CoCo modell fogalmát és célját.

3.12. Ismertetni a kockázat fogalmát, vázolni annak értelmezési lehetőségeit és típusait.

3.13. Vázolni a kockázatelemzés előfeltételeit, a kockázat azonosításának módszereit és eszközeit, valamint bemutatni értékelésének kereteit és folyamatának fontosabb lépéseit.

3.14. Meghatározni az eredendő és maradvány kockázat fogalmát, valamint a kockázati prioritásokat.

3.15. Ismertetni a kockázati tűréshatár fogalmát és a kockázatok átvételének folyamatát.

3.16. Vázolni az azonosított kockázatra adott lehetséges reakciók rendszerét.

3.17. Bemutatni a kockázatkezelés felülvizsgálatának folyamatát és szabályzatának elemeit.

3.18. Értelmezni az átfogó kockázatkezelés integrált keretrendszerének felépítését és a rendszer elemei közötti összefüggéseket.


A költségvetési szervek belső ellenőrzéséről rendelkező jogszabályok

A képzésben résztvevő legyen képes:3.1. Ismertetni az ÁBPE rendszer átalakításának előzményeit, legfontosabb lépéseit,

horizontális hiányosságait és erősségeit, valamint feladatait Magyarországon.

3.2. Értelmezni a belső ellenőrzésre vonatkozó törvényi szabályozást.

3.3. Azonosítani a Kormány által kijelölt belső ellenőrzési szerv főbb jellemzőit.

3.4. Meghatározni a Magyar Államkincstár szerepét az ÁBPE rendszerben.

3.5. Ismertetni a támogatások ellenőrzésére vonatkozó törvényi előírásokat.

3.6. Azonosítani a helyi önkormányzatok ellenőrzési rendszerének szereplőit, elemeit, ellenőrzési rendszerének feladatát, valamint a vonatkozó előírásokat.

3.7. Meghatározni a pénzügyi bizottságok és a könyvvizsgálati ellenőrzés szerepét a helyi önkormányzatok ellenőrzési rendszerében.

3.8. Ismertetni a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzésének folyamatát.

3.9. Bemutatni a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI.26.) Korm. rendelet megalkotásának körülményeit, ismertetni hatályát, valamint az általa definiált legfontosabb fogalmakat.

3.10. Meghatározni a belső ellenőrzés fogalmát, annak megszervezésének és működtetésének mechanizmusát a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI.26.) Korm. rendelet alapján.

3.11. Ismertetni a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI.26.) Korm. rendelet rendelkezéseit a belső ellenőrzés funkcionális függetlenségének elemei és feladata vonatkozásában.

3.12. Értelmezni a belső ellenőrzés bizonyosságot adó és tanácsadó tevékenységét.

3.13. Vázolni a belső ellenőrökre vonatkozó általános és szakmai követelmények rendszerét, meghatározni a belső ellenőrzési vezető feladatát, jogait, kötelezettségeit és összeférhetetlenségének fogalmát a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI.26.) Korm. rendelet előírásai alapján.

3.14. Ismertetni a Ber. előírásait az ellenőrzési bizonyítékokra, az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység jogaira és kötelezettségeire vonatkozóan.

3.15. Azonosítani a belső ellenőrzés tervezésének lépéseit, bemutatni a stratégiai terv és az éves ellenőrzési terv jelentőségét és elkészítésének főbb lépéseit, valamint ismertetni az ellenőrzési tervek megküldésének mechanizmusát.

3.16. Értelmezni az ellenőrzési program jelentőségét.

3.17. Azonosítani a megbízólevél főbb elemeit.

3.18. Ismertetni az ellenőrzés végrehajtásának lépéseit, a helyszíni ellenőrzés során alkalmazható vizsgálati eljárásokat és módszereket, valamint az ellenőrzés megszakítására és felfüggesztésére vonatkozó előírásokat.

3.19. Vázolni az ellenőrzési jelentés és összefoglaló ellenőrzési jelentés készítésének és egyeztetésének fontosabb lépéseit.

3.20. Bemutatni az intézkedési tervek készítésének és nyilvántartásának folyamatát.


3.21. Vázolni az éves ellenőrzési jelentés, éves összefoglaló ellenőrzési jelentés, valamint megbízhatósági ellenőrzési jelentés készítésének és nyilvántartásának folyamatát.

3.22. Ismertetni A költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI.26.) Korm. rendelet szabályait a központi koordináció és harmonizáció vonatkozásában.

3.23. Meghatározni az Államháztartási Belső Pénzügyi Ellenőrzési Tárcaközi Bizottság szerepét és jelentőségét.

3.24. Bemutatni az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény előírásait a belső ellenőrök nyilvántartása vonatkozásában.

3.25. Értelmezni a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal jogállását, bemutatni szervezetét, vezetőit, feladatait, valamint azonosítani a belső ellenőrzési hatáskörét, az európai uniós és nemzetközi támogatásokkal kapcsolatos ellenőrzési feladatait és ismertetni eljárásának rendjét.

3.26. Bemutatni a közös ellenőrzések speciális szabályait.

3.27. Értelmezni a 360/2004. (XII. 26.) és a 281/2006. (XII. 23) Korm. rendeletekben lefektetett előírásokat az uniós támogatások belső ellenőrzése, az uniós támogatásokat lebonyolító szervezetek belső ellenőrzése, valamint az intézkedési tervekre vonatkozó különleges szabályok vonatkozásában.

A Pénzügyminisztérium által kiadott, a belső ellenőrzésre vonatkozó útmutatók


3.1. Ismertetni a belső ellenőrzési kézikönyv célját, gyakorlati alkalmazását, felépítését és kötelező tartalmi elemeit.

3.2. Értelmezni a belső ellenőrzési tevékenység irányításának folyamatát, a humánerőforrás menedzsment lényeges elemeit, bemutatni a belső ellenőrzési tevékenység minőségét biztosító szabályokat, és a külső szakértők bevonására vonatkozó előírásokat.

3.3. Azonosítani a belső ellenőrzés tervezésének lépéseit, ismertetni a tervezés előkészítésének, a stratégiai tervezésnek, valamint az éves ellenőrzési terv elkészítésének folyamatát, meghatározni annak alapelveit, továbbá bemutatni a kockázatelemzés és az erőforrások elosztásának főbb jellemzőit.

3.4. Bemutatni az ellenőrzésre való felkészülés lépéseit, annak általános szabályait, a végrehajtás tervezésének lépéseit, valamint ismertetni az ellenőrzési program, a Vizsgálati eljárások és módszerek kiválasztásának és az adminisztratív felkészülés lényeges pontjait.

3.5. Ismertetni az ellenőrzés végrehajtásának lépéseit, a helyszíni munka főbb feladatait, vázolni a nyitó megbeszélés jelentőségét, bemutatni az ellenőrzési munkalapok használatát, az iratokhoz való hozzáférés és az adat- és titokvédelem jelentőségét, valamint az alapvető vizsgálati eljárások és technikák, továbbá a bizonyítékok beszerzésének mechanizmusát.

3.6. Értelmezni a belső ellenőrzési jelentés szerkezetére, tartalmára vonatkozó előírásokat, valamint bemutatni a jelentés egyeztetésének pontjait és a megismerési záradék szerepét.


3.7. Ismertetni az ellenőrzési megállapítások hasznosításának, az ellenőrzést követő intézkedések elrendelésének szabályait, az intézkedési terv elkészítésének, az ellenőrzések nyomon követésének, valamint az utóvizsgálat folyamatát.

3.8. Azonosítani az ellenőrzés során büntető-, szabálysértési-, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekményt és a mulasztás vagy hiányosság feltárása esetén alkalmazandó eljárás lépéseit.

3.9. Meghatározni az ellenőrzési dokumentumok formai követelményeit és megőrzési rendjét.

3.10. Vázolni az önkormányzati kézikönyv minta célját és jogi alapjait.

3.11. Azonosítani a helyi önkormányzati belső ellenőrzési kézikönyv minta speciális elemeit, az önkormányzati belső ellenőrzés szervezeti sajátosságait és vázolni a helyi önkormányzatok által felügyelt költségvetési szervek belső ellenőrzésének, az ellenőrzések tervezésének, továbbá az éves ellenőrzési jelentés elkészítésének főbb lépéseit.

3.12. Bemutatni a Belső Ellenőrzési Alapszabály célját, gyakorlati alkalmazását és tartalmai elemeit, úgymint a beszámolás, a függetlenség, a felelősség fogalmát, a jogok és kötelezettségek, a hatáskör, valamint az alkalmazandó standardok fontosabb ismérveit.

3.13. Ismertetni a belső ellenőrök szakmai etikai kódexének célját, gyakorlati alkalmazását és tartalmát, meghatározni a feddhetetlenség (tisztesség), a titoktartás (bizalmasság), a szakértelem (illetékesség) és együttműködés és az összeférhetetlenség fogalmát és jelentőségét.

3.14. Azonosítani a belső ellenőrzési típusokat bemutató táblázat célját és bemutatni gyakorlatban történő alkalmazását.

3.15. Meghatározni a belső ellenőrzési típusokat, az ellenőrzések célját és vizsgálati szempontjait és bemutatni a szabályszerűségi, a pénzügyi, a teljesítmény, a megbízhatósági és rendszerellenőrzés, valamint az informatikai rendszerek ellenőrzésének főbb ismérveit.

3.16. Azonosítani az éves ellenőrzési tervek és összefoglaló éves ellenőrzési tervek elkészítéséhez közzétett útmutató célját.

3.17. Ismertetni az éves ellenőrzési tervek tartalmát és megküldésének szabályait, értelmezni az alkalmazandó standardokat, valamint bemutatni az éves ellenőrzési terv összeállításának szempontjait és a vonatkozó mellékleteket.

3.18. Vázolni a beszámolás jogszabályi alapjait és céljait.

3.19. Azonosítani a beszámoló tartalmi és formai elvárásait, a pénzügyminiszternek megküldendő jelentések részeit és a vezetői összefoglaló fontosabb elemeit.

3.20. Bemutatni a belső ellenőrzés által végzett tevékenységeket, az ellenőrzési tervben foglalt feladatok teljesítésének értékelését, a tervtől való eltérések lehetséges indokait, meghatározni a terven felüli ellenőrzések indokoltságának ismérveit, vázolni az ellenőrzések minőségének, továbbá személyi és tárgyi feltételeinek kritériumait, azonosítani a tevékenységet elősegítő és akadályozó tényezőket (önértékelés alapján), ismertetni az ellenőrzések fontosabb megállapításait, továbbá értelmezni a büntető- és szabálysértési ügyek és a FEUVE rendszerre vonatkozó javaslatok rendszerét.


3.21. Ismertetni a belső ellenőrzés által tett megállapítások és javaslatok hasznosításának módjait.

A belső ellenőrzési standardok és gyakorlati útmutatók

A képzésben résztvevő legyen képes:3.1. Ismertetni a belső ellenőrzés nemzetközi kialakulásának körülményeit és

szervezeteit.

3.2. Bemutatni a nemzetközi ellenőrzési standardokat, az IFAC, az INTOSAI és az IIA standardjait.

3.3. Értelmezni a belső pénzügyi ellenőrzési tevékenység során alkalmazandó IIA standardokat és a standardok alkalmazásának célját.

3.4. Vázolni a Nemzetközi Belső Ellenőrzési standardok felépítését, főbb fogalmait és használatát.

3.5. Ismertetni a bizonyosságot adó belső ellenőrzési szolgáltatásokat és a tanácsadó jellegű tevékenység fogalmát.

3.6. Meghatározni az etikai kódex elemeit.

3.7. Bemutatni az alapkövetelményeket leíró és a vonatkozó alkalmazási standardok célját és gyakorlatban történő alkalmazását, meghatározni a cél, a hatáskör és a felelősség, a függetlenség és az objektivitás, valamint a szakértelem és a kellő szakmai gondosság fogalmát, továbbá azonosítani a minőséget biztosító és fejlesztő eljárások lépéseit.

3.8. Értelmezni a végrehajtási és a vonatkozó alkalmazási standardok célját, ismertetni azok gyakorlatban történő alkalmazását és főbb tartalmi elemeit, bemutatni az ellenőrzési munka jellegét, tervezésének és végrehajtásának lépéseit, valamint az eredményekről való tájékoztatás, az előrehaladás figyelemmel kísérésének és a kockázatok menedzsment részről történő elfogadásának jelentőségét.

3.9. Azonosítani a gyakorlati útmutató megalkotásának célját, valamint meghatározni annak jellegét és főbb tartalmi elemeit.

3.10. Ismertetni a gyakorlati útmutató, mint az IIA standardok egységes értelmezését támogató útmutatónak a gyakorlatban történő alkalmazásának lépéseit.

3.11. Bemutatni a Gyakorlati útmutató 1100-1-ben foglaltakat a függetlenségről, objektivitásról, és szervezeti függetlenségről.

3.12. Ismertetni a Gyakorlati útmutató 1110.A1-1-ben foglaltakat az információkérés okainak megnevezéséről.

3.13. Vázolni a Gyakorlati útmutató 1120-1-ben foglaltakat az egyéni objektivitás fontosságáról.

3.14. Ismertetni a Gyakorlati útmutató 1130-1-ben foglaltakat a függetlenséget vagy az objektivitást veszélyeztető tényezőkről, valamint azon működési folyamatok értékeléséről, amelyekért korábban belső ellenőrök voltak felelősek.

3.15. Értelmezni a Gyakorlati útmutató 1200-1-ben foglaltakat a szakértelem és kellő szakmai gondosság jelentőségéről.

3.16. Ismertetni a Gyakorlati útmutató 1210-1-ben foglaltakat a szakértelemről.


3.17. Bemutatni a Gyakorlati útmutató 1210.A1-1-ben foglaltakat a belső ellenőrzési tevékenységet segítő vagy azt kiegészítő szolgáltatások megszerzésének lépéseiről.

3.18. Értelmezni a Gyakorlati útmutató 1210.A2-1-ben foglaltakat a csalás észleléséről.

3.19. Ismertetni a Gyakorlati útmutató 1220-1-ben foglaltakat a kellő szakmai gondosság jelentőségéről.

3.20. Bemutatni a Gyakorlati útmutató 1230-1-ben foglaltakat a folyamatos szakmai fejlődésről.

3.21. Értelmezni a Gyakorlati útmutató 2100-1-ben foglaltakat a munka jellegére vonatkozóan.

3.22. Ismertetni a Gyakorlati útmutató 2100-2-ben foglaltakat az információ védelméről.

3.23. Bemutatni a Gyakorlati útmutató 2100-3-ban foglaltakat a belső ellenőrzés szerepéről a kockázatkezelés folyamatában.

3.24. Ismertetni a Gyakorlati útmutató 2100-4-ben foglaltakat a belső ellenőrzés szerepéről a kockázat menedzsment folyamatok nélkül működő szervezetekben.

3.25. Bemutatni a Gyakorlati útmutató 2400-1-ben foglaltakat a jogi szempontok helyéről az eredmények közlésében.

3.26. Értelmezni a Gyakorlati útmutató 2410-1-ben foglaltakat a tájékoztatás szempontjairól.

3.27. Ismertetni a Gyakorlati útmutató 2420-1-ben foglaltakat a tájékoztatás minősége vonatkozóan.

3.28. Bemutatni a Gyakorlati útmutató 2421-1-ben foglaltakat a hibáról és mulasztásokról, valamint a Gyakorlati útmutató 2440-1 vonatkozásait az eredmények megfelelő helyre történő továbbításáról.

Új ellenőrzési módszertanok a belső ellenőrzés területén


3.1. Meghatározni a rendszerellenőrzés fogalmát, célját és tárgyát.

3.2. Bemutatni a kockázatok és belső kontroll fogalmát és jelentőségét a rendszerek működtetésében.

3.3. Ismertetni a kontrollok fejlesztésének és alkalmazhatóságának, valamint a költségek és a korlátok fogalmát és jellemzőit.

3.4. Értelmezni a rendszerellenőrzési módszertan felépítését.

3.5. Csoportosítani a belső kontrollok típusait a kontroll célja, valamint azok megjelenési formája szerint, azonosítani a szervezeti, a teljességi és pontossági, a rendszerfejlesztési, továbbá a dokumentációs és fizikai kontrollokat.

3.6. Bemutatni a felkészülés folyamatát a rendszerellenőrzésre, értelmezni az előzetes vizsgálat, a részletes feladat meghatározás, a személyes megbeszélés, továbbá a rendszer leírás és feltárás és a próbateszt jelentőségét, azonosítani a kontroll, a vezetés, valamint a belső ellenőr célkitűzéseit és ismertetni azok rögzítésének módját.


3.7. Ismertetni a kontrollok azonosításának és értékelésének, valamint az ellenőrzési eszközök meghatározásának és értékelésének lépéseit.

3.8. Vázolni a kontrollok tesztelésének folyamatát és azonosítani az átfogó (walk-through), a megfelelőségi és az egyedi teszt jellegzetességeit.

3.9. Meghatározni a tesztelési stratégia, a viszonyítási alap és a vizsgált időszak fogalmát, valamint bemutatni a tesztelések terjedelmének és sorrendjének, továbbá az eredmények értékelésének lépéseit.

3.10. Értelmezni a tesztelés során használható vizsgálati technikákat.

3.11. Meghatározni a teljesítményellenőrzés fogalmát, céljait, valamint ismertetni a teljesítményellenőrzéssel kapcsolatos elvárásokat és fogalmakat, úgymint az eredményesség, a gazdaságosság, és a hatékonyság fogalmát és azok összefüggéseit.

3.12. Vázolni a teljesítményellenőrzés területeit és típusait és a teljesítményellenőrzési módszertan felépítését.

3.13. Azonosítani a teljesítményellenőrzést megelőző folyamat lépéseit, ismertetni az általános felmérést és a kockázatok elemzését az értékarányos ráfordítás tükrében.

3.14. Bemutatni a teljesítményellenőrzésre való felkészülés fázisait, úgymint a háttér információk gyűjtésének, az előzetes tanulmányok elkészítésének, a lényeges kérdések azonosításának lépéseit, valamint azonosítani az ellenőrzés célkitűzéseit, az ellenőrzés tárgyát és az ellenőrzési kritériumokat és szempontokat, továbbá vázolni az ellenőrzés megközelítésének és módszertanának kiválasztását és a teljesítményellenőrzési program jellemzőit és jelentőségét.

3.15. Ismertetni az alapvető teljesítményellenőrzési technikákat és módszereket, értelmezni az esettanulmányok, a mintavétel, az összehasonlító elemzés (értékelés), a fókuszcsoportok, a kérdőíves felmérés és tevékenységelemzés, valamint a költség-haszon elemzés hasznát és folyamatát.

3.16. Bemutatni a teljesítményellenőrzés vizsgálati szakaszának fázisait, azonosítani az ellenőrzési információk begyűjtésének lényeges lépéseit és típusait, valamint meghatározni a teljesítményellenőrzés kulcskérdéseit és a teljesítménymérés folyamatát.

3.17. Ismertetni a Financial Audit szabályozási hátterét, értelmezni módszertanának célját, valamint a kapcsolódó legfontosabb fogalmakat.

3.18. Vázolni a vizsgált szervezet tevékenysége megismerésének lépéseit, valamint az ellenőrzendő szervezet tevékenysége megismerésének jelentőségét, elemeit és forrásait.

3.19. Bemutatni a tevékenységről és működésről szerzett ismeretek felhasználási módjait és dokumentálásának mechanizmusát.

3.20. Ismertetni a számviteli és a belső irányítási-szabályozási rendszert, valamint értelmezni a vizsgált szervezet gazdálkodási, elszámolási és számviteli rendszerét, továbbá a feladat-, jog- és felelősségi körök elkülönítésének és a vagyontárgyak megőrzésének lényeges elemeit.

3.21. Azonosítani a számszaki és számviteli eljárások fogalmát és folyamatának főbb lépéseit, bemutatni a személyi feltételek, valamint a folyamatba épített ellenőrzés jelentőségét.

3.22. Értelmezni a vezetés szerepét.


3.23. Meghatározni a belső kontroll rendszer megismerésének eszközeit, továbbá értelmezni a lényegesség fogalmát a megbízhatósági ellenőrzések során.

3.24. Ismertetni a kockázatok közötti összefüggés és a kockázatbecslés fogalmát.

3.25. Bemutatni a bizonyossági modell alkalmazásának mechanizmusát.

3.26. Vázolni az ellenőrzési eljárások megtervezésének, az ellenőrzési célok (kritériumok) közötti súlypontozásnak, valamint az ellenőrzési megközelítés meghatározásának jelentőségét és lépéseit, továbbá értelmezni a mások munkájának felhasználásáról hozott döntést.

3.27. Ismertetni a helyszíni ellenőrzés folyamatát, meghatározni az ellenőrzési bizonyítékok jellegét, forrásait és összegyűjtésük eszközeit, bemutatni az ellenőrzési eljárások és módszerek főbb elemeit, valamint az ellenőrzési megállapítások értékelésének és a véleményalkotás fontosabb lépéseit.

3.28. Értelmezni a jelentéstétel fogalmát.

3.29. Bemutatni az IT ellenőrzés szabályozási hátterét, célját, hatókörét és típusai, továbbá az ellenőrzési módszertan főbb tartalmi elemeit és az IT ellenőrzést végzőkkel szemben támasztott elvárásokat.


A COSO model

4.1. A belső kontroll keretrendszer fogalma, a versenyszféra területéről ismert egyes kontroll keretrendszerek

4.2. A felelős szervezetirányítás fogalma és a felelős szervezetirányítási rendszerek jellemzői

4.3. A szervezeti kockázatkezelés jellemzői

4.4. A versenyszférán kívüli felelős szervezetirányítás jellemzői

4.5. A felelős szervezetirányítás, a kockázatkezelés és a belső ellenőrzés viszonya

4.6. A COSO belső kontroll rendszer kialakulása, kapcsolódó alapvető fogalmak és annak elemei

4.7. A FEUVE és a belső ellenőrzés kapcsolatának alapvető összefüggései

4.8. A kontroll környezet mint COSO elem összetevői

4.9. A kockázatértékelés mint az integrált belső kontroll keretrendszer egyik eleme

4.10. Az integrált belső kontroll keretrendszer kontroll tevékenységek, információ és kommunikáció, valamint monitoring elemei

4.11. A CoCo modell fogalma, célja

4.12. A kockázat fogalma, értelmezési lehetőségei, típusai

4.13. A kockázatelemzés előfeltételei, azonosításának módszerei, eszközei, értékelésének keretei, folyamata

4.14. Eredendő és maradvány kockázat, valamint a kockázati prioritások

4.15. Kockázati tűréshatár, kockázatok átvétele


4.16. Az azonosított kockázatra adott lehetséges reakciók

4.17. A kockázatkezelés felülvizsgálatának folyamata, szabályzatának elemei

4.18. Az átfogó kockázatkezelés integrált keretrendszere, annak elemei közötti összefüggések

A költségvetési szervek belső ellenőrzéséről rendelkező jogszabályok

4.1. Az ÁBPE rendszer átalakításának előzményei, legfontosabb lépései, horizontális hiányosságai és erősségei, feladatai Magyarországon

4.2. A belső ellenőrzésre vonatkozó törvényi szabályozás

4.3. A Kormány által kijelölt belső ellenőrzési szerv

4.4. A Magyar Államkincstár szerepe az ÁBPE rendszerben

4.5. A támogatások ellenőrzésére vonatkozó törvényi előírások

4.6. A helyi önkormányzatok ellenőrzési rendszerének szereplői, elemei, ellenőrzési rendszerének feladata, vonatkozó előírások

4.7. A pénzügyi bizottságok és a könyvvizsgálati ellenőrzés szerepe a helyi önkormányzatok ellenőrzési rendszerében

4.8. A helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzése

4.9. A költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI.26.) Korm. rendelet megalkotása, hatálya, az általa definiált legfontosabb fogalmak

4.10. A belső ellenőrzés, annak megszervezése és működtetése a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI.26.) Korm. rendelet alapján

4.11. A költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI.26.) Korm. rendelet rendelkezései a belső ellenőrzés funkcionális függetlenségének elemei és feladata vonatkozásában

4.12. A belső ellenőrzés bizonyosságot adó és tanácsadó tevékenysége

4.13. A belső ellenőrökre vonatkozó általános és szakmai követelmények, a belső ellenőrzési vezető feladata, jogai, kötelezettségei és összeférhetetlensége a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI.26.) Korm. rendelet előírásai alapján

4.14. A Ber. előírásai az ellenőrzési bizonyítékokra, az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység jogaira és kötelezettségeire vonatkozóan

4.15. A belső ellenőrzés tervezése – stratégiai terv, éves ellenőrzési terv, az ellenőrzési tervek megküldése

4.16. Az ellenőrzési program

4.17. A megbízólevél

4.18. Az ellenőrzés végrehajtása, a helyszíni ellenőrzés során alkalmazható vizsgálati eljárások és módszerek, ellenőrzés megszakítására és felfüggesztésére vonatkozó előírások

4.19. Ellenőrzési jelentés és összefoglaló ellenőrzési jelentés készítése és egyeztetése

4.20. Az intézkedési tervek készítése és nyilvántartása

4.21. Éves ellenőrzési jelentés, éves összefoglaló ellenőrzési jelentés, valamint megbízhatósági ellenőrzési jelentés készítése és nyilvántartása

4.22. A költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI.26.) Korm. rendelet szabályai a központi koordináció és harmonizáció vonatkozásában


4.23. Az Államháztartási Belső Pénzügyi Ellenőrzési Tárcaközi Bizottság

4.24. Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény előírásai a belső ellenőrök nyilvántartása vonatkozásában

4.25. A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal jogállása, szervezete, vezetői, feladatai, belső ellenőrzési hatásköre, európai uniós és nemzetközi támogatásokkal kapcsolatos ellenőrzési feladatai és eljárásrendje

4.26. A közös ellenőrzések speciális szabályai

4.27. A 360/2004. (XII. 26.) és a 281/2006. (XII. 23) Korm. rendeletek szabályai az uniós támogatások belső ellenőrzése, uniós támogatásokat lebonyolító szervezetek belső ellenőrzése, valamint az intézkedési tervekre vonatkozó különleges szabályok vonatkozásában

A Pénzügyminisztérium által kiadott, a belső ellenőrzésre vonatkozó útmutatók

4.1. A belső ellenőrzési kézikönyv célja, gyakorlati alkalmazása, felépítése és kötelező tartalmi elemei

4.2. A belső ellenőrzési tevékenység irányítása, humánerőforrás menedzsment, a belső ellenőrzési tevékenység minőségét biztosító szabályok, és a külső szakértők bevonására vonatkozó előírások

4.3. A belső ellenőrzés tervezésének lépései, a tervezés előkészítése, alapelvei és a stratégiai tervezés, a kockázatelemzés, az éves ellenőrzési terv és az erőforrások elosztása

4.4. Az ellenőrzésre való felkészülés lépései, általános szabályok, a végrehajtás tervezése, az ellenőrzési program, a Vizsgálati eljárások és módszerek kiválasztása, az adminisztratív felkészülés

4.5. Az ellenőrzés végrehajtásának lépései, a helyszíni munka főbb feladatai, nyitó megbeszélés, az ellenőrzési munkalapok használata, iratokhoz való hozzáférés, adat- és titokvédelem, az alapvető vizsgálati eljárások, technikák, a bizonyítékok beszerzése

4.6. A belső ellenőrzési jelentés szerkezetére, tartalmára vonatkozó előírások, a jelentés egyeztetése, a megismerési záradék

4.7. Az ellenőrzési megállapítások hasznosításának, az ellenőrzést követő intézkedések elrendelésének szabályai, az intézkedési terv, az ellenőrzések nyomon követése, az utóvizsgálat

4.8. Az ellenőrzés során büntető-, szabálysértési-, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság feltárása esetén alkalmazandó eljárás

4.9. Az ellenőrzési dokumentumok formai követelményei és megőrzési rendje

4.10. Az önkormányzati kézikönyv minta célja és jogi alapjai

4.11. A helyi önkormányzati belső ellenőrzési kézikönyv minta speciális elemei, az önkormányzati belső ellenőrzés szervezeti sajátosságai, a helyi önkormányzatok által felügyelt költségvetési szervek belső ellenőrzése, az ellenőrzések tervezése, az éves ellenőrzési jelentés

4.12. A Belső Ellenőrzési Alapszabály célja, gyakorlati alkalmazása és tartalma, a beszámolás, a függetlenség, felelősség, jogok és kötelezettségek, hatáskör, alkalmazandó standardok

4.13. A belső ellenőrök szakmai etikai kódexének célja, gyakorlati alkalmazása és tartalma, a feddhetetlenség (tisztesség), a titoktartás (bizalmasság), a szakértelem (illetékesség) és együttműködés és az összeférhetetlenség


4.14. A belső ellenőrzési típusokat bemutató táblázat célja, gyakorlatban történő alkalmazása

4.15. A belső ellenőrzési típusok definícióinak, az ellenőrzések céljának és vizsgálati szempontjainak ismerete, a szabályszerűségi, pénzügyi, teljesítmény, megbízhatósági és rendszerellenőrzés, valamint az informatikai rendszerek ellenőrzése

4.16. Az éves ellenőrzési tervek és összefoglaló éves ellenőrzési tervek elkészítéséhez közzétett útmutató célja

4.17. Az éves ellenőrzési tervek tartalma és megküldése, az alkalmazandó standardok, az éves ellenőrzési terv összeállításának szempontjai és a vonatkozó mellékletek

4.18. A beszámolás jogszabályi alapjai, céljai

4.19. Tartalmi és formai elvárások – A pénzügyminiszternek megküldendő jelentések részei és a vezetői összefoglaló

4.20. A belső ellenőrzés által végzett tevékenység bemutatása, az ellenőrzési tervben foglalt feladatok teljesítésének értékelése, a tervtől való eltérések indoka, a terven felüli ellenőrzések indokoltsága, az ellenőrzések minősége, személyi és tárgyi feltételei, a tevékenységet elősegítő és akadályozó tényezők (önértékelés alapján), az ellenőrzések fontosabb megállapításai, büntető- és szabálysértési ügyek, FEUVE rendszerre vonatkozó javaslatok

4.21. A belső ellenőrzés által tett megállapítások és javaslatok hasznosítása

A belső ellenőrzési standardok és gyakorlati útmutatók

4.1. A belső ellenőrzés nemzetközi kialakulása és szervezetei

4.2. Nemzetközi ellenőrzési standardok – az IFAC, az INTOSAI és az IIA standardjai

4.3. A belső pénzügyi ellenőrzési tevékenység során alkalmazandó IIA standardok és a standardok alkalmazásának célja

4.4. A Nemzetközi Belső Ellenőrzési standardok felépítése, főbb fogalmai és használata

4.5. A bizonyosságot adó belső ellenőrzési szolgáltatások és a tanácsadó jellegű tevékenység

4.6. Etikai kódex

4.7. Az alapkövetelményeket leíró és a vonatkozó alkalmazási standardok célja és gyakorlatban történő alkalmazása, a cél, a hatáskör és a felelősség, a függetlenség és az objektivitás, a szakértelem és a kellő szakmai gondosság fogalma, a minőséget biztosító és fejlesztő eljárások

4.8. A végrehajtási és a vonatkozó alkalmazási standardok célja, gyakorlatban történő alkalmazása és főbb tartalmi elemei, az ellenőrzési munka jellege, tervezése és végrehajtása, tájékoztatás az eredményekről, az előrehaladás figyelemmel kísérése és a kockázatok elfogadása a menedzsment részéről

4.9. A gyakorlati útmutató megalkotásának célja, jellege, és főbb tartalmi elemei

4.10. A gyakorlati útmutató, mint az IIA standardok egységes értelmezését támogató útmutatónak a gyakorlatban történő alkalmazása

4.11. Gyakorlati útmutató 1100-1: Függetlenség és objektivitás, szervezeti függetlenség

4.12. Gyakorlati útmutató 1110.A1-1: Az információkérés okainak megnevezése

4.13. Gyakorlati útmutató 1120-1: Egyéni objektivitás


4.14. Gyakorlati útmutató 1130-1: A függetlenséget vagy az objektivitást veszélyeztető tényezők, azon működési folyamatok értékelése, amelyekért korábban belső ellenőrök voltak felelősek

4.15. Gyakorlati útmutató 1200-1: Szakértelem és kellő szakmai gondosság

4.16. Gyakorlati útmutató 1210-1: Szakértelem

4.17. Gyakorlati útmutató 1210.A1-1: A belső ellenőrzési tevékenységet segítő vagy azt kiegészítő szolgáltatások megszerzése

4.18. Gyakorlati útmutató 1210.A2-1: Csalás észlelése

4.19. Gyakorlati útmutató 1220-1: Kellő szakmai gondosság

4.20. Gyakorlati útmutató 1230-1: Folyamatos szakmai fejlődés

4.21. Gyakorlati útmutató 2100-1: A munka jellege

4.22. Gyakorlati útmutató 2100-2: Az információ védelme

4.23. Gyakorlati útmutató 2100-3: A belső ellenőrzés szerepe a kockázatkezelés folyamatában

4.24. Gyakorlati útmutató 2100-4: A belső ellenőrzés szerepe a kockázat menedzsment folyamatok nélkül működő szervezetekben

4.25. Gyakorlati útmutató 2400-1: Jogi szempontok az eredmények közlésében

4.26. Gyakorlati útmutató 2410-1: A tájékoztatás szempontjai

4.27. Gyakorlati útmutató 2420-1: A tájékoztatás minősége

4.28. Gyakorlati útmutató 2421-1: Hibák és mulasztások, valamint Gyakorlati útmutató 2440-1: Az eredmények megfelelő helyre történő továbbítása

Új ellenőrzési módszertanok a belső ellenőrzés területén

4.1. A rendszerellenőrzés fogalma, célja, tárgya

4.2. Kockázatok és belső kontroll a rendszerek működtetésében

4.3. A kontrollok fejlesztése, alkalmazhatósága, valamint a költségek és a korlátok

4.4. A rendszerellenőrzési módszertan felépítése

4.5. A belső kontrollok típusai a kontroll célja, valamint azok megjelenési formája szerint, a szervezeti, teljességi és pontossági, rendszerfejlesztési, dokumentációs és fizikai kontrollok

4.6. Felkészülés a rendszerellenőrzésre, előzetes vizsgálat, részletes feladat meghatározás, személyes megbeszélés, a rendszer leírás, feltárása, próbateszt, a kontroll célkitűzéseinek meghatározása, a vezetés célkitűzései, a belső ellenőr célmeghatározása, a kontroll célkitűzések rögzítése

4.7. A kontrollok azonosítása és értékelése, az ellenőrzési eszközök meghatározása és értékelése

4.8. A kontrollok tesztelése, az átfogó (walk-through), megfelelőségi és egyedi teszt

4.9. Tesztelési stratégia, a viszonyítási alap és a vizsgált időszak meghatározása, a tesztelések terjedelme és sorrendje, az eredmények értékelése

4.10. Vizsgálati technikák a tesztelés során


4.11. A teljesítményellenőrzés fogalma, céljai, a teljesítményellenőrzéssel kapcsolatos elvárások, fogalmakés összefüggései, az eredményesség, gazdaságosság, és hatékonyság

4.12. A teljesítményellenőrzés területei és típusai, a teljesítményellenőrzési módszertan felépítése

4.13. A teljesítményellenőrzést megelőző folyamat lépései, az általános felmérés, a kockázatok elemzése az értékarányos ráfordítás tükrében

4.14. A teljesítményellenőrzésre való felkészülés, háttér információk gyűjtése, előzetes tanulmányok, lényeges kérdések azonosítása, az ellenőrzés célkitűzései, az ellenőrzés tárgya, ellenőrzési kritériumok, szempontok, az ellenőrzés megközelítésének és módszertanának kiválasztása és a teljesítményellenőrzési program

4.15. Az alapvető teljesítményellenőrzési technikák és módszerek, esettanulmányok, mintavétel, összehasonlító elemzés (értékelés), fókuszcsoportok, kérdőíves felmérés, tevékenységelemzés, költség-haszon elemzés

4.16. A teljesítményellenőrzés vizsgálati szakasza, az ellenőrzési információk begyűjtése és típusai, a teljesítményellenőrzés kulcskérdései, teljesítménymérés

4.17. A Financial Audit szabályozási háttere, módszertan célja, valamint a kapcsolódó legfontosabb fogalmak értelmezése

4.18. A vizsgált szervezet tevékenységének megismerése, az ellenőrzendő szervezet tevékenysége megismerésének jelentősége, elemei, forrásai

4.19. A tevékenységről, működésről szerzett ismeretek felhasználása és dokumentálása

4.20. A számviteli és a belső irányítási-szabályozási rendszer megismerése, a vizsgált szervezet gazdálkodási, elszámolási, számviteli rendszere, a feladat-, jog- és felelősségi körök elkülönítése és a vagyontárgyak megőrzése

4.21. Számszaki és számviteli eljárások, a személyi feltételek, valamint a folyamatba épített ellenőrzés

4.22. A vezetés

4.23. A belső kontroll rendszer megismerésének eszközei, a lényegesség értelmezése a megbízhatósági ellenőrzések során

4.24. A kockázatok közötti összefüggés, a kockázatbecslés

4.25. A bizonyossági modell alkalmazása

4.26. Az ellenőrzési eljárások megtervezése, az ellenőrzési célok (kritériumok) közötti súlypontozás, az ellenőrzési megközelítés meghatározása, mások munkájának felhasználásáról hozott döntés

4.27. A helyszíni ellenőrzés, az ellenőrzési bizonyítékok jellege, forrásai és összegyűjtésük eszközei, az ellenőrzési eljárások, módszerek, az ellenőrzési megállapítások értékelése és véleményalkotás

4.28. Jelentéstétel

4.29. Az IT ellenőrzés szabályozási háttere, célja, hatóköre, típusai, az ellenőrzési módszertan főbb tartalmi elemei, elvárások az IT ellenőrzést végzőkkel szemben


5.1. Előzetesen teljesítendő modul(ok) Az 1. modul.


5.2. Előzetesen elvárt ismeret(ek)Az 1. modul adatlapjának 3. pontjában meghatározott képzési követelmények teljesítéséhez szükséges ismeretek.












8.1. 92 óra


8.2. 8 óra

Intenzitás:







































Követelmények


Oktatói gyakorlat



k)












14.1.









Nem releváns








16.1. Nem releváns



17.1. Lawrence B. Sawyer Sawyer’s Internal Auditing, 5th Edition U.S.A., The Institute of In-ternal Auditors

2003

17.2.

Legfőbb Ellenőrzési Intézmények Nem-zetközi Szervezete, ford. Ákos Endre számvevő tanácsos, főtanácsadó

Irányelvek a belső kontroll standardo-khoz a közszférában

Brüsszel, Belső Kontroll Standard Bizottság

2004

17.3.Robert R. Moeller COSO Enterprise Risk Management: Un-

derstanding the New Integrated ERM Framework

U.S.A., John Wiley & Sons, Inc.

2007

17.4.David McNamee Business risk assessment U.S.A., The Institute of

Internal Auditors1998


17.5. Állami Számvevőszék INTOSAI szakmai szabályozás fordítás Budapest 2008


-

Dátum:







1.3. A modul megnevezése Folyamatbaépített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés


A programmodul célja, hogy a résztvevő átfogó képet kapjon a kockázatelemzés és –kezelési tevékenységgel kapcsolatos legfontosabb fogalmak tartalmáról, gyakorlati használhatóságáról, megismerje a kockázatok legfontosabb típusait és ennek alapján az integrált kockázatelemzés felépítésének lehetséges alapelveit, valamint a kockázatelemzés és –kezelés legfontosabb lépéseit.A programmodul célja, hogy a résztvevő megismerje a folyamatba épített, előzetes és utó-lagos vezetői ellenőrzés (FEUVE) tartalmáról, kiemelt területeiről, megismerje az új szem-léletű megközelítés hatását és hasznát a szervezet munkájában, átlássa a FEUVE kia-lakításának feltételeit és logikai lépéseit, valamint a kialakítással és működtetéssel kapcso-latos jelentéstételi, és ellenőrzési kötelezettségeket.

A programmodul célja, hogy a résztvevő elsajátítsa a COSO modell kialakításához vezető körülményekről, megismerje a COSO modell célját, fogalmát, fontosabb összetevőit, összefüggését a felelős szervezetirányítással, a kockázatösszegzéssel és a belső ellenőrzés megváltozott szerepkörével, valamint a COSO modell szervezeti átfogó kockázatkezelését.

A programmodul célja, hogy a résztvevő átfogó képet kapjon az ellenőrzési nyomvonal fogalmáról, céljáról, a szervezet működésében betöltött szerepéről és hasznáról, megismerje kialakításának feltételeit, módszerét és lépéseit, valamint elsajátítsa annak gyakorlati alkalmazását.

A programmodul célja, hogy a résztvevő megismerje a vezetés által kitűzött célok elérését veszélyeztető, illetve akadályozó szabálytalanságok fogalmáról, csoportosításáról megismerje a szabálytalanságok előfordulásának okait, valamint kezelésének szervezeti megoldásait.

A programmodul célja, hogy a résztvevő elsajátítsa a vezetők elszámoltathatóságának céljáról, helyéről és szerepéről a szervezet működésében és a FEUVE rendszerben, bemutassa a vezetői felelősség fajtáit és tartalmát, az elszámoltathatóság jogszabályi követelményeit, garanciáit, a felelősség érvényesítés lehetőségeit, az elszámoltathatóság formáit és módszereit, az ezekkel összefüggő ellenőrzési feladatokat.



Kockázatelemzés és –kezelés a közszférában

3.1. Ismertetni a gazdálkodási folyamat és ellenőrzés és a kockázatelemzés és - kezelés kapcsolatát.

3.2. Meghatározni a probléma, a hiányosság, a bizonytalanság és a kockázat fogalmát.

3.3. Értelmezni a kockázatelemzés és kezelés folyamatát.

3.4. Ismertetni a kockázati tényezők feltárásának, a kvalitatív értékelésnek, valamint a kritikus tényezők kiválasztásának folyamatát.

3.5. Bemutatni a kockázat kontrolling és monitoring tevékenységét.

3.6. Azonosítani a folyamatstruktúra kialakítását és hozzárendelését a kockázati csoportokhoz/tényezőkhöz.

3.7. Értelmezni a folyamati célok és intézményi folyamatstruktúra összerendelését.

3.8. Bemutatni a kockázatok értékelését, a kritikus kockázati tényezők kiválasztásának folyamatát.

3.9. Összehasonlítani a kockázatelemzési kritérium mátrix (KKM) és a kritikus tényezők kiválasztási eljárását.

3.10. Megfogalmazni a kockázatkezelési akciókat.

3.11. Ismertetni a kockázatkezelési technikákat.

3.12. Bemutatni a kockázat kontrolling és monitoring tevékenységeit.

3.13. Értelmezni a kockázatkezelő program végrehajtását követő terv-tény elemzést.

3.14. Ismertetni a költségvetési szervezetek belső kontrollját, a belső kontroll kockázat felmérésének és értékelésének folyamatát.

3.15. Értelmezni a belső irányítási, szabályozási és ellenőrzési hatáskörök megosztását, azonosítani a szervezeti struktúra elemeit.

3.16. Meghatározni a belső kontroll kialakításával és megvalósításával kapcsolatos feladatokat és felelősségeket.

3.17. Bemutatni az integrált kockázatmenedzsment rendszer gyakorlatban történő megvalósítását valamint működtetésének hozadékát a belső ellenőrök számára.

3.18. Azonosítani a projekt kockázatmenedzsment elemeit az EU alapokból finanszírozott projektek esetén.

3.19. Ismertetni az EU Alapokból társfinanszírozott projektek döntés-előkészítésének lépéseit.

3.20. Meghatározni a kockázatelemzés szerepét pozitív döntés esetén a projektek megvalósítása során.

3.21. Bemutatni a projektek előkészítése és megvalósítása során a kockázatelemzés eredményének további felhasználási lehetőségeit a rendszerellenőrzés és a mintavételen alapuló ellenőrzés során.


A folyamatba épitett, előzetes es utólagos vezetői ellenőrzés kialakitasa es működtetése

3.1. Ismertetni az Európai Uniónak a magyar pénzügyi irányítási rendszerrel kapcsolatos kritikai észrevételeit, ajánlásait, követelményeit.

3.2. Értelmezni a FEUVE és a függetlenített belső ellenőrzés feladatai közötti összefüggést.

3.3. Ismertetni az államháztartási és az önkormányzati törvény FEUVE rendszerre vonatkozó előírásait.

3.4. Meghatározni a szervezeten belüli főfolyamatokat és egymáshoz való kapcsolódásukat.

3.5. Vázolni a kontroll környezet és az etikai kódex hatásait.

3.6. Ismertetni a belső szabályzatok, eljárásrendek, folyamatleírások szerepét.

3.7. Értelmezni a feladatstruktúra általi meghatározottság fogalmát.

3.8. Azonosítani a FEUVE rendszer kiemelt területeit, kialakításának logikai lépéseit, kialakításában résztvevők feladatait, a rendszer kiemelt szempontjait.

3.9. Ismertetni a szervezeten belüli szabályozottság hatásait.

3.10. Csoportosítani az ellenőrzési pontokat (kontrollokat) céljaik, azok alkalmazott módszerek szerinti típusai, vezetést segítő szerepe, a kontrollok alapján szerezhető vezetői információk szerint.

3.11. Ismertetni a FEUVE rendszer kiemelt szempontjait.

3.12. Bemutatni a vezetői ellenőrzés módszereit, vezetési szintekre vonatkozó ellenőrzési előírásokat, valamint a vezetők intézkedési jogait és jelentési kötelezettségeit, magatartását.

3.13. Azonosítani a vezetők intézkedési jogait és jelentési kötelezettségeit, magatartását.

3.14. Értelmezze a gazdaságosság, hatékonyság, eredményesség, (3E) követelményének érvényesülését.

3.15. Meghatározni a FEUVE rendszerrel kapcsolatos feladatokat, hatásköröket, intézkedési jogköröket és felelősségeket.

3.16. Biztosítani a döntéshozatalhoz szükséges kompetenciákat és a vezetői szinteknek megfelelő tartalmú információ áramlását.

3.17. Bemutatni a FEUVE rendszer bevezetési és működtetési céljainak a szervezet munkavállalóival való megismertetési módjait.

3.18. Ismertetni a rendszerinformációk vertikális és horizontális áramlásának biztosítási módszereit, az információk mennyiségének, minőségének, időszerűségének, pontosságának, és részletességének biztosításával.

3.19. Értelmezze a beszámolást előíró törvényi és jogszabályi kötelezettségeket.

3.20. Biztosítani a szervezeten belüli jelentéstételi kötelezettségek tartalmát és teljes körűségét, értelmezni azok szervezeten belüli és szervezeten kívüli hasznosítását.

3.21. Alkalmazni a függetlenített belső ellenőrzés vizsgálati tapasztalatait a rendszer korszerűsítéséhez.


A COSO modell

3.1. Bemutatni a felelős szervezetirányítás fogalmát és kialakításának szükségességét

3.2. Ismertetni a felelős szervezetirányítási keretrendszert érő hatásokat, és az azokra adott válaszokat.

3.3. Azonosítani a felelős szervezetirányítással kapcsolatos elvárásokat, és jogszabályi követelményeket az Egyesült Államokban

3.4. Meghatározni a felelős szervezetirányítás Európai Unióban meghatározott követelményeit.

3.5. Ismertetni a felelős szervezetirányítás magyarországi helyzetét

3.6. Bemutatni a felelős szervezetirányítást, a belső ellenőrzést és a kockázatkezelés összefüggéseit.

3.7. Ismertetni a COSO kockázatkezelési modell kialakításának körülményeit és kapcsolódását a felelős szervezetirányításhoz.

3.8. Meghatározni a COSO modell célját, fogalmát, fő alkotó elemeit, az integrált belső kontroll keretrendszerének elemeit.

3.9. Elmagyarázni a COSO vállalati (szervezeti) átfogó kockázatkezelés (ERM) működési elvét.

3.10. Azonosítani a belső környezetet és a célmeghatározást.

3.11. Ismertetni az események felismerését, kockázatösszegzést, és a kockázati válaszlépéseket

3.12. Bemutatni a Kontrolltevékenységeket és a kommunikációt valamint az információt

3.13. Meghatározni a monitoring szerepét

3.14. Ismertetni a folyamat leírásokat, és nyilvántartásuk követelményeit

3.15. Azonosítani a kontrollok szerepét és dokumentálásukat

3.16. Bemutatni a kockázatok méréséhez, felügyeletéhez szükséges IT támogatást

3.17. Ismertetni a belső ellenőrzésnek a kontrollokkal és a kockázatkezeléssel kapcsolatos jogszabályi kötelezettségét.

3.18. Azonosítani az átfogó kockázatkezelési keretrendszer (ERM) és a belső ellenőrzés kapcsolatát.


Az ellenőrzési nyomvonal

3.1. Értelmezni az „audit trail” és az ellenőrzési nyomvonal tartalmi azonosságait és hazai sajátosságait.

3.2. Ismertetni az államháztartás működési rendjéről, valamint a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló kormányrendelet ellenőrzési nyomvonalra vonatkozó előírásait.

3.3. Bemutatni az ellenőrzési nyomvonal kialakítására vonatkozó belső szabályzatot.

3.4. Értelmezni az ellenőrzési nyomvonal általános jelentőségét és szerepét a szervezetben, a felelősségi szintek területén, a szervezeten belüli együttműködésben, valamint a belső és külső ellenőrzésben.

3.5. Meghatározni a belső szabályzatok rendelkezésre állásának fontosságát, a rendszer és a folyamatleírások meglétének és összehangoltságának követelményeit.

3.6. Ismertetni a tevékenységcsoportok kialakításának és sorrendiségük meghatározásának szükségességét.

3.7. Értelmezni a szervezeten belüli információs és felelősségi szintek megismerésének fontosságát.

3.8. Azonosítani az ellenőrzési nyomvonal kialakításának alapkövetelményeit, az ellenőrzés folyamatait és folyamatgazdáit, valamint az ellenőrzési pontok tartalmát és módszereit.

3.9. Bemutatni az ellenőrzési nyomvonal szöveges összeállításának követelményeit, vázolni annak táblázatos formáját, transzformálásának, átalakításának menetét, mellékleteit.

3.10. Ismertetni a vezetők és a munkatársak pozitív magatartásának, aktív részvételének fontosságát

3.11. Értelmezni a szabályozottság folyamatos korszerűsítésének, a változások folyamatos dokumentálásának, valamint a hibák, hiányosságok rögzítésének és a következetesség elvének betartásának szükségességét.

3.20. Részletezni a szervezeten belüli monitoring rendszer működésének alapelveit.


A szabálytalanságok kezelése

3.1. Ismertetni a csalás és a szabálytalanság jogszabályi hátterét a hazai és nemzetközi gyakorlatban.

3.2. Bemutatni a szabálytalanság fogalmát és csoportosítását.

3.3. Meghatározni a szabálytalanságkezelési szabályzat jogszabályi hátterét.

3.4. Azonosítani a szabálytalanságok előfordulását lehetővé tévő környezeti hatásokat.

3.5. Ismertetni a szervezeti és személyi tényezők hatását.

3.6. Bemutatni a szabálytalanságok bekövetkezésének megelőzését segítő körülmények kialakítását.

3.7. Azonosítani a kisebb szervezetnél alkalmazott szabálytalansági felelős feladatát és munkáját.

3.8. Meghatározni a nagyobb szervezetnél létrehozott szabálytalanság kezelő csoportot.

3.9. Azonosítani a szabálytalanságkezelési szabályzat elkészítésének lépéseit, és tartalmát.

3.10. Meghatározni a szabályozottság biztosítékait.

3.11. Ismertetni a beosztott munkavállalók, a különböző szintű vezetők, az ügyfelek és üzleti partnerek, valamint a belső és külső ellenőrök mint a szabálytalanság észrevételének címzettjeit

3.12. Bemutatni a szabálytalanságok észlelését követő intézkedések jogszabályi előírásokat belső szabályzatokban foglaltak alapján

3.13. Azonosítani a szabálytalanság okainak, következményeinek kivizsgálását.

3.14. Meghatározni a jogkövetkezmények kezdeményezését.

3.15. Bemutatni az iratkezelés szabályait.

3.16. Azonosítani a szabálytalansági felelős (bizottság) tájékoztatási és jelentéstételi kötelezettségeit

3.17. Ismertetni a szabálytalanságkezelés vezetők általi figyelemmel kísérését.

3.18. Azonosítani az intézkedések belső ellenőrzés általi nyomon követését.


A vezetői elszámoltathatóság

3.1. Ismertetni az Európai Unió elvárásai a magyar államháztartási pénzügyi ellenőrzéssel szemben és az azok alapján hozott intézkedéseket.

3.2. Értelmezni a vezetők elszámoltathatóságára vonatkozó jogszabályok előírásait, a világos és egyértelmű célmeghatározásának szükségességét.

3.3. Azonosítani az elszámoltatás címzettjeit és felelősei.

3.4. Bemutatni az átláthatóság és nyilvánosság követelményrendszerét.

3.5. Értelmezni a vezetői feladatokat, funkciókat, jogokat, kötelezettségeket, és hatáskörök pontos elhatárolását.

3.6. Ismertetni az elszámoltathatósággal kapcsolatos követelmények elfogadottságának biztosítására irányuló lépéseket.

3.7. Értelmezni a vezető felelősségét saját és munkatársai konkrét tevékenységéért, a szabályos, gazdaságos, eredményes, hatékony feladatellátásért.

3.8. Azonosítani a vezetői felelősség szintjeit (fegyelmi, kártérítési, szabálysértési, büntetőjogi felelősség).

3.9. Bemutatni a felelősség érvényesítés lehetséges módjait a köztisztviselők és közalkalmazottak, valamint egyéb munkavállalók esetében.

3.10. Meghatározni a felelősség érvényesítés differenciált döntéshozatali mechanizmusának lépéseit.

3.11. Ismertetni a felelősség áthárítási lehetőségeit.

3.12. Azonosítani az elszámoltatás jogszabályokban előírt követelményeit (Áht. Ámr., Ber.), valamint a szervezeten belüli egymásra épülő elemei és teljesítésének mérési lehetőségeit.

3.13. Bemutatni a jelentéstételi kötelezettségek formáit.

3.14. Értelmezni az I.I.A (belső ellenőrök nemzetközi szervezete) irányításra vonatkozó 2130 standard ajánlásait, valamint a magyar jogszabályoknak a vezetők elszámoltatásával kapcsolatos ellenőrzési követelményeit.

3.15. Ismertetni a vezetők szervezeten belüli helyéből következő ellenőrzési feladatait.

3.16. Meghatározni a teljes körű elszámoltatás belső ellenőrzés általi tervszerű ellenőrzésének jelentőségét.



Kockázatelemzés és –kezelés a közszférában

4.1. A gazdálkodási folyamat és ellenőrzés és a kockázatelemzés és - kezelés kapcsolata

4.2. A probléma, a hiányosság, a bizonytalanság és a kockázat fogalma

4.3. Kockázatelemzés és kezelés folyamata

4.4. Kockázati tényezők feltárása, kvalitatív értékelése, kritikus tényezők kiválasztása

4.5. Kockázat kontrolling és monitoring tevékenység

4.6. Folyamatstruktúra kialakítása a kockázatfelmérés elvégzéséhez, hozzárendelése a kockázati csoportokhoz/tényezőkhöz

4.7. Folyamati célok és intézményi folyamatstruktúra összerendelése

4.8. Kockázatok értékelése, a kritikus kockázati tényezők kiválasztása

4.9. Kockázatelemzési kritérium mátrix (KKM) és a kritikus tényezők kiválasztási eljárásának összehasonlítása

4.10. Kockázatkezelési akciók megfogalmazása

4.11. Kockázatkezelési technikák

4.12. Kockázatkezelő program végrehajtását követő terv-tény elemzés

4.13. A költségvetési szervezetek belső kontrollja, belső kontroll kockázat felmérése, értékelése

4.14. Belső irányítási, szabályozási és ellenőrzési hatáskörök megosztása, szervezeti struktúra

4.15. A belső kontroll kialakításával és megvalósításával kapcsolatos feladatok és felelősségek

4.16. Integrált kockázatmenedzsment rendszer gyakorlatban történő megvalósítása, működtetésének hozadéka a belső ellenőrök számára

4.17. Projekt kockázatmenedzsment az EU alapokból finanszírozott projektek esetén

4.18. EU Alapokból társfinanszírozott projektek döntés-előkészítése

4.19. A kockázatelemzés szerepe pozitív döntés esetén a projektek megvalósítása során

4.20. A projektek előkészítése és megvalósítása során a kockázatelemzés eredményének további felhasználási lehetősége a rendszerellenőrzés és a mintavételen alapuló ellenőrzés során

A folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés kialakítása és működtetése

4.1. Az Európai Uniónak a magyar pénzügyi irányítási rendszerrel kapcsolatos kritikai észrevételei, és ajánlásai, követelményei

4.2. A FEUVE és a függetlenített belső ellenőrzés feladatai közötti összefüggés

4.3. Az államháztartási és az önkormányzati törvény FEUVE rendszerre vonatkozó előírásai

4.4. A szervezeten belüli főfolyamatok és egymáshoz való kapcsolódásuk

4.5. A kontroll környezet és az etikai kódex hatása


4.6. A belső szabályzatok, eljárásrendek, folyamatleírások szerepe

4.7. A feladatstruktúra általi meghatározottság

4.8. A FEUVE rendszer kiemelt területei, kialakításának logikai lépései, kialakításában résztvevők feladatai

4.9. A szervezeten belüli szabályozottság hatása

4.10. Az ellenőrzési pontok (kontrollok) céljaik szerinti csoportosítása, azok alkalmazott módszerek szerinti típusai, vezetést segítő szerepe, a kontrollok alapján szerezhető vezetői információk

4.11. A FEUVE rendszer kiemelt szempontjai

4.12. A vezetői ellenőrzés módszerei, vezetési szintekre vonatkozó ellenőrzési előírások

4.13. A vezetők intézkedési jogai és jelentési kötelezettségei, magatartása

4.14. A gazdaságosság, hatékonyság, eredményesség, (3E) követelményének érvényesü-lése

4.15. A feladatok, a hatáskörök, az intézkedési jogkörök, és a felelősség pontos meghatá-rozásának fontossága

4.16. A döntéshozatalhoz szükséges kompetencia és információ vezetői szinteknek meg-felelő tartalmú biztosítása

4.17. A FEUVE rendszer bevezetési és működtetési céljainak a szervezet munkavállalói-val való megismertetési módjai

4.18. A rendszerinformációk vertikális és horizontális áramlásának biztosítási módszerei, az információk mennyiségének, minőségének, időszerűségének, pontosságának, és részletességének biztosítása

4.19. A beszámolást előíró törvényi és jogszabályi kötelezettségek.

4.20. A szervezeten belüli jelentéstételi kötelezettségek tartalma és teljes körűségének biztosítása, azok szervezeten belüli és szervezeten kívüli hasznosítása

4.21. A függetlenített belső ellenőrzés vizsgálati tapasztalatainak a rendszer korszerűsíté-séhez való felhasználása

A COSO modell

4.1. A felelős szervezetirányítás fogalma és kialakításának szükségessége

4.2. A felelős szervezetirányítási keretrendszert érő hatások, és az azokra adott válaszok

4.3. A felelős szervezetirányítással kapcsolatos elvárások, és jogszabályi követelmények az Egyesült Államokban

4.4. A felelős szervezetirányítás Európai Unióban meghatározott követelményei

4.5. A felelős szervezetirányítás magyarországi helyzete

4.6. A felelős szervezetirányítás, a belső ellenőrzés és a kockázatkezelés összefüggései

4.7. A COSO kockázatkezelési modell kialakításának körülményei és kapcsolódása a felelős szervezetirányításhoz

4.8. A COSO modell célja, és fogalma, fő alkotó elemei, az integrált belső kontroll keretrendszer

4.9. A COSO vállalati (szervezeti) átfogó kockázatkezelés (ERM)

4.10. A belső környezet és a célmeghatározás

4.11. Az események felismerése, kockázatösszegzés, és a kockázati válaszlépések


4.12. Kontrolltevékenységek és a kommunikáció valamint az információ

4.13. A monitoring szerepe

4.14. A folyamat leírások, és nyilvántartásuk követelményei

4.15. A kontrollok szerepe és dokumentálásuk

4.16. A kockázatok méréséhez, felügyeletéhez szükséges IT támogatás

4.17. A belső ellenőrzésnek a kontrollokkal és a kockázatkezeléssel kapcsolatos jogszabályi kötelezettsége

4.18. Az átfogó kockázatkezelési keretrendszer (ERM) és a belső ellenőrzés kapcsolata

Az ellenőrzési nyomvonal

4.1. Az „audit trail” és az ellenőrzési nyomvonal tartalmi azonossága, hazai sajátosságai

4.2. Az államháztartás működési rendjéről szóló kormányrendelet ellenőrzési nyomvonalra vonatkozó előírásai

4.3. A költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló kormányrendeletben foglaltak ellenőrzési nyomvonalra vonatkozó előírásai.

4.4. Az ellenőrzési nyomvonal kialakítására vonatkozó belső szabályzat.

4.5. Az ellenőrzési nyomvonal általános jelentősége és szerepe a szervezetben, a felelősségi szintek területén, a szervezeten belüli együttműködésben, valamint a belső és külső ellenőrzésben

4.6. A belső szabályzatok rendelkezésre állásának fontossága

4.7. A rendszer és folyamatleírások meglétének és összehangoltságának követelménye

4.8. A tevékenységcsoportok kialakításának és sorrendiségük meghatározásának szükségessége

4.9. A szervezeten belüli információs és felelősségi szintek megismerésének fontossága

4.10. Az ellenőrzési nyomvonal kialakításának alapkövetelményei

4.11. A folyamatok és folyamatgazdák azonosítása

4.12. Az ellenőrzési pontok tartalma és módszerei

4.13. Az ellenőrzési nyomvonal szöveges összeállításának követelményei

4.14. Az ellenőrzési nyomvonal táblázatos formája

4.15. Az ellenőrzési nyomvonal változatainak transzformálása, átalakítása

4.16. Az ellenőrzési nyomvonal mellékletei

4.17. A vezetők és a munkatársak pozitív magatartásának, aktív részvételének fontossága

4.18. A szabályozottság folyamatos korszerűsítésének, a változások folyamatos dokumentálásának szükségessége

4.19. A hibák, hiányosságok rögzítésének és a következetesség elvének betartása

4.20. A szervezeten belüli monitoring rendszer működése

A szabálytalanságok kezelése

4.1. A csalás és a szabálytalanság jogszabályi háttere a hazai és nemzetközi gyakorlatban.


4.2. A szabálytalanság fogalma és csoportosítása

4.3. A szabálytalanságkezelési szabályzat jogszabályi háttere.

4.4. A szabálytalanságok előfordulását lehetővé tévő környezeti hatások

4.5. A szervezeti és személyi tényezők hatása

4.6. A szabálytalanságok bekövetkezésének megelőzését segítő körülmények kialakítása

4.7. Kisebb szervezetnél alkalmazott szabálytalansági felelős feladata és munkája

4.8. Nagyobb szervezetnél létrehozott szabálytalanság kezelő csoport

4.9. A szabálytalanságkezelési szabályzat elkészítésének lépései, és tartalma

4.10. A szabályozottság biztosítékai

4.11. A beosztott munkavállalók, a különböző szintű vezetők, az ügyfelek és üzleti partnerek, valamint a belső és külső ellenőrök mint a szabálytalanság észrevételének címzettjei

4.12. A szabálytalanságok észlelését követő intézkedések jogszabályi előírások és belső szabályzatokban foglaltak alapján

4.13. A szabálytalanság okainak, következményeinek kivizsgálása

4.14. Jogkövetkezmények kezdeményezése

4.15. Az iratkezelés szabályai

4.16. A szabálytalansági felelős (bizottság) tájékoztatási és jelentéstételi kötelezettségei

4.17. A szabálytalanságkezelés vezetők általi figyelemmel kísérése

4.18. Az intézkedések belső ellenőrzés általi nyomon követése

A vezetői elszámoltathatóság

4.1. Az Európai Unió elvárásai a magyar államháztartási pénzügyi ellenőrzéssel szemben és az azok alapján hozott intézkedések

4.2. A vezetők elszámoltathatóságára vonatkozó jogszabályok előírásai, a világos és egyértelmű célmeghatározásának szükségessége

4.3. Az elszámoltatás címzettjei, felelősei

4.4. Az átláthatóság és nyilvánosság követelménye

4.5. A vezetői feladatok, funkciók, jogok, kötelezettségek, hatáskörök pontos elhatárolásának fontossága

4.6. Az elszámoltathatósággal kapcsolatos követelmények elfogadottságának biztosítása

4.7. A vezető felelőssége saját és munkatársai konkrét tevékenységéért

4.8. A munkavégzés szabályos ellátásáért való vezetői felelősség

4.9. A gazdaságos, eredményes, hatékony feladatellátásért viselt felelősség

4.10. A vezetői felelősség szintjei (fegyelmi, kártérítési, szabálysértési, büntetőjogi felelősség)

4.11. A felelősség érvényesítés lehetséges módjai a köztisztviselők és közalkalmazottak, valamint egyéb munkavállalók esetében

4.12. A felelősség érvényesítés differenciált döntéshozatali mechanizmusa

4.13. A felelősség áthárítási lehetőségei


4.14. Az elszámoltatás jogszabályokban előírt követelményei (Áht. Ámr., Ber.)

4.15. Az elszámoltatás szervezeten belüli egymásra épülő elemei

4.16. A követelmények teljesítésének mérési lehetőségei

4.17. A jelentéstételi kötelezettségek formái

4.18. Az I.I.A (belső ellenőrök nemzetközi szervezete) irányításra vonatkozó 2130 standard ajánlásai

4.19. A magyar jogszabályoknak a vezetők elszámoltatásával kapcsolatos ellenőrzési követelményei

4.20. A vezetők szervezeten belüli helyéből következő ellenőrzési feladatai

4.21. A teljes körű elszámoltatás belső ellenőrzés általi tervszerű ellenőrzése


5.1. Előzetesen teljesítendő modul(ok) Az 1. és 2. modul.

5.2. Előzetesen elvárt ismeret(ek)Az 1. és 2. modul adatlapjának 3. pontjában meghatározott képzési követelmények teljesítéséhez szükséges ismeretek.













8.1. 92 óra


8.2. 8 óra

Intenzitás:






































Követelmények


Oktatói gyakorlat



k)












14.1.









Nem releváns








16.1. Nem releváns



17.1. Galambos Péter – Fekete István

Kockázatelemzés lépésről lépésre Budapest, ETK Szolgáltató Rt. 2005

17.2.

Dr. Fekete István – Dr. Galambos Péter – Ákos Endre – Dr. Janza Péter

Integrált kockázatelemzés és –kezelés alkalmazási lehetőségei a közszférában – Fókuszban a belső ellenőrzés

Budapest, ETK Szolgáltató Rt. 2006

17.3. Görög Mihály A projektvezetés mestersége Budapest, Aula Kiadó 2003

17.4. Dr. Görög Mihály Bevezetés a Projekt Menedzsmentbe Budapest, Aula Kiadó 2001

17.5. Dr. Boda György Költség vagy befektetés Budapest, CEO Magazin 2003/4.

2003


17.6. Salamon Péter A Strukturális Alapok auditálása, a rend-szer kockázat és az ellenőrzési kockázat szerepe

Budapest, Ellenőrzés Figyelő 2003. évi IV. szám

2003

17.7. Lolbert Tamás Egy „objektív” kockázatelemzési mód-szer

Budapest, Ellenőrzés Figyelő 2003. évi IV. szám 42-45. o.

2003


-

Dátum:



Documents

A · Web viewAz államháztartás A képzésben résztvevő legyen képes: 3.1. Ismertetni az államháztartás alapelveit, fogalmát, feladatát, az államháztartási feladatokat