KOVÁCS ÁRPÁD EGYETEMI TANÁR

SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEMKÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS

A MAKROGAZDASÁG, A KÖLTSÉGVETÉS (ÁLLAMHÁZTARTÁS) ÉS AZ EGÉSZSÉGÜGYI

FINANSZÍROZÁS ÖSSZEFÜGGÉSEI

– 2018 ŐSZI KILÁTÁSAINK –

2018. október 11.XXV. Magyarországi Egészségügyi Napok, Siófok

1

I. Makrogazdaság, államháztartás

A GDP növekedése Magyarországon és a környez ő

EU-tagországokban (%)

Forrás: Eurostat, Európai Bizottság előrejelzése 2018 május, KT Titkárság szerkesztés

A 2008-2009-es válság után a magyar gazdaság együtt halad a környez ő országokéval. Az államháztartás egyenlege nálunk i s folyamatosan javul. „Álljuk a versenyt”

-8

-3

2

7

12

20

06

20

07

20

08

20

09

20

10

20

11

20

12

20

13

20

14

20

15

20

16

20

17

20

18

20

19

EU (28 ország) CsehországMagyarország LengyelországRománia SzlovéniaSzlovákia

Megjegyzés: a növekedésünkre a magyar kilátások nagyobb mértékekkel számolnak, mint a EU

-16

-14

-12

-10

-8

-6

-4

-2

0

2

4

19

98

-20

02

20

03

-20

07

20

08

20

09

20

10

20

11

20

12

20

13

20

14

20

15

20

16

20

17

20

18

20

19

Csehország MagyarországLengyelország RomániaSzlovénia Szlovákia

Államháztartási egyenleg Magyarországon és a környez ő EU-

tagországokban (%)

A GDP növekedésének üteme – szerencsére – gyorsabb mind az államadósságénál, mind az államháztartás együt tes kiadásánál

Néhány jellemz ő adat: GDP, államadóság, a magyar államháztartás ki adási főösszege, adósságszolgálat, EU forrás

Milliárd forint

0

5 000

10 000

15 000

20 000

25 000

30 000

35 000

40 000

45 000

199

1

199

3

199

5

199

7

199

9

200

1

200

3

200

5

200

7

200

9

201

1

201

3

201

5

201

7

GDP

adósságszolgálat(kamat)

EU támogatások

államadósság

konszolidáltállamháztartásikiadások

*2004 előtti uniós támogatások:

PHARE program:tervezet: évi 100

millió ECU

1990-1998 között 800 millió euró

2000-2006 között 1,5 milliárd euró

SAPARD program:2000-2006 között

38 millió euró (éves szinten 10 mrd

forint)

Forrás: KT Titkársága szerkesztés

0%10%20%30%40%50%60%70%80%90%

100%

Cse

ho

rszá

g

Ho

rvát

ors

zág

Mag

yaro

rszá

g

Au

sztr

ia

Len

gyel

ors

zág

Ro

mán

ia

Szlo

vén

ia

Szlo

váki

a

Mikrovállalkozások KisvállalatokKözépvállalatok Nagyvállalatok

0%10%20%30%40%50%60%70%80%90%

100%

Cse

ho

rszá

g

Ho

rvát

ors

zág

Mag

yaro

rszá

g

Au

sztr

ia

Len

gyel

ors

zág

Ro

mán

ia

Szlo

vén

ia

Szlo

váki

a

Mikrovállalkozások KisvállalatokKözépvállalatok Nagyvállalatok

Versenyszféra hozzáadott értékének megoszlása vállalatméret szerint

(2016)

Versenyszférában foglalkoztottakmegoszlása vállalatméret szerint

(2016)

Forrás: Eurostat, KT Titkársága szerkesztés

A KKV szektor gazdasági súlya jelent ős, hasonlóan más európai országokhoz. A hazai KKV-k hozzáadott értékhez történ ő hozzájárulásának aránya – csaknem azonosan a Lengyelországéhoz - jócskán elmarad a foglalkoztatottságnál tapasztalt részesedésükhöz képest

Az erősödő konjunktúra a lakossági hitelezés élénkülését is elhozta. A hitelezés hazai b ővülése – egyel őre – elmarad a régiós átlagtól

Megjegyzés: a magyar vállalati hitelflow egyedi hatásoktól szűrve (MNB adatközlés). Forrás: Eurostat, MNB

Vállalati hitelflow/GDP (%) Lakossági hitelflow/GDP (%)

-3

-2

-1

0

1

2

3

4

5

6

2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017

KKE sáv

eurozóna

Magyarország

-6

-4

-2

0

2

4

6

2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017

KKE sáv

eurozóna

Magyarország

6

0

5000

10000

15000

20000

2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017* 2018* 2019*A főcsoportokba nem sorolható tételek Államadósság-kezelés (adósságszolgálat, kamat)Gazdasági funkciók Szórakoztató, kulturális, és vallási tevékenységek és szolgáltatásokLakásügyek, települési és közösségi tevékenységek és szolgáltatások Társadalombiztosítási és jóléti szolgáltatásokEgészségügy Oktatási tevékenységek és szolgáltatásokRendvédelem és közbiztonság VédelemÁltalános közösségi szolgáltatás (igazgatás)

Az államháztartás újraelosztása az elmúlt években csökk enő, 46 százalék körüli. Ezen belül a kamatkiadások – a 2000-es évek elején magasra szökött államadósság finanszírozásának hatalmas terhe miatt – évekig együtt mozogtak az egészségügyre fordított kiadásokkal, s őt 2012 és 2014 között meg is haladták azokat. A kamatkiadások visszaesésével egyidej űleg a gazdasági funkciókerősödnek

Forrás: PM, KT Titkársága szerkesztés7

* költségvetés

Az államháztartás konszolidált funkcionális kiadása i (milliárd forintban)

-2 000

-1 500

-1 000

-500

0

2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019

Tényleges és tervezett ESA és pénzforgalmi egyenleg (milliárd forint)

Tényleges ESA hiány Tényleges I. féléves pénzforgalmi hiány

Tényleges év végi pénzforgalmi hiány Tervezett ESA hiány

A pénzforgalmi egyenleg számításánál minden bevételt és kiadást számba vesznek, kivéve az adósságfelvételt és –törlesztést (az államadósság kezelésből származó kamatbevételt és kamatkiadást viszont igen). ESA-egyenleg: az Európai Unióban használt – eredményszemléletű – módszertan (European System of Accounts) alapján számítva a bevételeket és a kiadásokat nem a pénzmozgás, hanem a közgazdasági tartalmuknak megfelelő időpontban veszik figyelembe.

Az áttekintett id őszakban az államháztartás központi alrendszerének pénzforgalmi hiányánál kétszer (2010-ben a kormányv áltáskor, meg most 2018-ban) fordul el ő, hogy félévkor több a hiány, mint az egész évre tervezett. Utóbbi oka az uniós támogatások nag ymérték ű megelőlegezése

Forrás: PM, költségvetési törvény, Költségvetési Tanács Titkársága szerkesztés

9

Munkaerő-hiányt jelző vállalatok aránya, %

2018 elején a magyar feldolgozóipari vállalatok 86,6 százaléka (2014-ben még csupán 20 százaléka) jelezte: a munkaer ő-hiány korlátozni fogja termelésüket. A régió országai közül ezzel kiugrottunk

* Szezonálisan kiigazított: a naptárhatásokat kiszűri

*

A szolgáltató szektor vállalatai által jelzett munkaer ő-hiány tekintetében is „vezetjük” a régiós mez őnyt

A WEF mutatói alapján 2018-ra a gazdasági mutatóknál a megítélésünk (helyezésünk) javult, a humán mutatókná l és együttesen romlás következett be

10

0

20

40

60

80

100

120

140

2008 2016 2018

A magyar versenyképesség megítélése a World Economi cFórum mutatói szerint

Forrás: World Economic Forum, 2016-17, KT Titkársága szerkesztés

A „Gazdaság” mutató tartalma: államháztartás egyenlege, nemzeti megtakarítás mértéke, infláció, államadósság, ország hitelbesorolása

A Kárpát-medence NUTS 2 szint ű régióinak fejlettségi szintje (PPP-n mért GDP/f ő) az EU átlagához viszonyítva a kohéziós politika besoro lása alapján 2004-ben és 2016-ban

11

2004 2016

Forrás: Eurostat alapján KT Titkársága szerkesztés

A tervezési statisztikai régióink fejl ődését tekintve vannakmég teend őink, látva a szomszédos országok határmentitérségeinek el őrelépését

74,5 77,672,8 76,0

73,7 76,6

72,6 76,6

71,5 74,672,3

72,9

75,6

75,9

74,7 77,6

77,2 80,2

79,2 81,4

2004 2016

A Kárpát-medence NUTS 2 szint ű régióiban él ők születéskor várható átlagos élettartama 2004-ben és 2016-ban

70,9

71,0

75,3

75,2

73,8

73,8

74,5

75,5 77,2

77,0

77,2

78,9

Az egyes statisztikai régiók gazdasági fejlettsége és azemberek életkora között szoros összefüggés van

Forrás: Eurostat alapján KT Titkársága szerkesztés

II. Egészségügy

Negyvenkét év múlva:….A demográfiai folyamatok – a népességszám csökkenése , a munkaképes korúak (ezáltal a TB járulékot fizet ők) arányának folyamatos visszaesése (a jelenlegi 2/3-ról 2060-ig 54 % -ra), a nyugdíjas korúak 18-19 % -ról 33 % -ra emelkedése – egyre nagyobb terhet rónak az egészs égügyre, az egészségügyi kasszára

Magyarország korfája 2018. január 1-jén és el őrejelzés 2060-ra

Forrás: KSH, KT Titkársága

2018. január 1.

9 778 371 fő

2060. január 1.

7 902 861 fő

500

1 000

1 500

2 000

2 500

2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018* 2019*

Szociális hozzájárulási adó és járulékok Központi költségvetési támogatások, térítések

Egyéb bevételek Egészségügyi hozzájárulás

Az Egészségbiztosítási Alap f őbb bevételeinek alakulása 2010 és 2019 között (milliárd forint)

Az egészségügyi kassza bevételei – kis megtorpanássa l – 2010 óta folyamatosan emelkednek. A f ő bevételi források – legf őképpen 2015 után – a szociális hozzájárulási adó és járulékok le ttek, míg a költségvetési támogatások visszaszorultak

Forrás: MÁK, Századvég * költségvetés

A bevételekkel azonosan az Egészségügyi Alap kiadás ai nőttek az elmúlt években és emelkednek tovább. Ennek nagyrész ét(átlagosan 51 % -át) a gyógyító-megel őző ellátások teszik ki, ezt a gyógyszertámogatások követik

Forrás: MÁK, Századvég

500

1 000

1 500

2 000

2 500

2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018* 2019* Táppénz GYED EA egyéb pénzbeli ellátásai Rokkantsági, rehabilitációs ellátások Gyógyító megelőző ellátás Gyógyszertámogatás Gyógyászati segédeszköz támogatás

Az Egészségbiztosítási Alap f őbb kiadásainak alakulása 2010 és 2019 között (milli árd forint)

* költségvetés

ORSZÁG MAGÁNBIZT. ÉRINTETTszerepe lakosság társadalombizt. magánbizt.

Funds: 6Mutualities: 100-nál

többFranciaország kiegészítő 80% 18 n.a.Németország alap és kiegészítő 9% 453 52 nagy és 45 kisebbOlaszország kiegészítő bizt.,

helyettesítő szereppel

30% (állami eü-i r.) Kb. 200

Luxemburg kiegészítő aktív lakosság 75 %-a

9 Kb. 120

Hollandia alap és kiegészítő 31% 28 betegbiztosítási alap és 3 alap

köztisztviselőknek

46

Dánia kiegészítő 28% (állami eü-i r.) 1 nagyÍrország kiegészítő 37-42 % (állami eü-i r.) 2Egyesült Királyság

kiegészítő 10,80% (állami eü-i r.) 45 <

(állami eü-i r.) +40 nagy és 260 kisebb

alap(állami eü-i r.) +8 < subsistema

Spanyolország (alap és) kiegészítő 15-20 % (állami eü-i r.) 138Ausztria kiegészítő 33% 25 n.a.Finnország kiegészítő n.a. (állami eü-i r.) n.a.Svédország kiegészítő n.a. (állami eü-i r.) 10.máj

BIZTOSÍTÓK SZÁMA

Belgium kiegészítő 30% n.a.

Görögország kiegészítő 5-8 % 25

Portugália kiegészítő 17% n.a.

A magánbiztosítás egészségügyben betöltött szerepe a fejlett országokban is különböz ő

A magánbiztosítás aránya néhány európai országban

Forrás: PTE ETK

Hazánkban az egészségügyi kiadások GDP arányos mértéke 7-8 % között van. Ez az OECD országok átlagától 1,5 százalékponttal elmarad, túlszárnyalja viszont a visegrádi országokét és még jónéhány országét

Egészségügyre fordított kiadások a GDP arányában (szá zalék, 2016)

0

2

4

6

8

10

12

14

16

18

Törö

kors

zág

Mex

ikó

Luxe

mb

urg

Lett

ors

zág

Len

gyel

ors

zág

Litv

ánia

Észt

ors

zág

Szlo

váki

a

Cse

ho

rszá

g

Izra

el

Dél

-Ko

rea

Mag

yaro

rszá

g

Íro

rszá

g

Ch

ile

Izla

nd

Gö

rögo

rszá

g

Szlo

vén

ia

Ola

szo

rszá

g

Span

yolo

rszá

g

Po

rtu

gália

Új-

Zéla

nd

Au

sztr

ália

Fin

no

rszá

g

Egye

sült

Kir

álys

ág

Bel

giu

m

Dán

ia

Ho

llan

dia

Au

sztr

ia

No

rvég

ia

Kan

ada

Jap

án

Svéd

ors

zág

Ném

eto

rszá

g

Fran

ciao

rszá

g

Sváj

c

USA

Forrás: OECD, Századvég

Az egészségügyi kiadások megoszlása az egyes finanszírozá si formák között a visegrádi országokban, 2016

Az államháztartás által finanszírozott egészségügyi kiad ás a visegrádi országokhoz viszonyítva Magyarországon a legalacsonyabb. Nálunk a lakosság 1/3-os részesedése magas, hasonló arány csupán Lengyelországban tapasztalható

Forrás: OECD, Századvég

66,2

69,8

80,8

82,0

4,1

7,2

1,4

3,0

29,7

23,0

17,8

15,0

0% 20% 40% 60% 80% 100%

Magyarország

Lengyelország

Szlovákia

Csehország

Kormányzati kiadások Önkéntes egészségügy-finanszírozási alrendszerek Háztartások kiadásai

0

2

4

6

8

10

12

Csehország Németország Franciaország Nagy Britannia

Magyarország Olaszország Lengyelország

Forrás: PTE ETK, OECD Data, Health spending, https://data.oecd.org/healthres/health-spending.htm#indicator-chart

GDP arányos egészségügyi kiadás hét európai országban , 1992-2017

Az egészségügyi kiadások emelkedése az OECD országo k többsé-gében meghaladja a gazdasági növekedés ütemét. A kia dásnövekedés mintegy felét a technológia fejl ődése hozza, jelent ős a demográfiai tényezőknek (f őként a lakosság elöregedésének) a hatása is. Nálunk a bővülés üteme - Lengyelországéhoz, Csehországéhoz haso nlóan -elmarad a fejlett országokétól

Hazánkban az elmúlt évtizedekben az államháztartás által finanszí-rozott egészségügyi kiadások aránya süllyedt, majd l assú emelke-dést mutat. Hosszabb ideje csökkenést látunk Csehors zág-nál, utóbbi években pedig Lengyelországnál és – megtörve a sokéves emelked ő pályát – Szlovákiánál is

Kormányzati finanszírozás aránya az egészségügyben a vis egrádi országokban (százalék)

Forrás: OECD, Századvég

60,0

65,0

70,0

75,0

80,0

85,0

90,0

95,0

20

00

20

01

20

02

20

03

20

04

20

05

20

06

20

07

20

08

20

09

20

10

20

11

20

12

20

13

20

14

20

15

20

16

20

17

*

Csehország Magyarország Lengyelország Szlovákia* terv

Az egy f őre jutó éves hálapénz kiadások Magyarországon, isko lai végzettség szerinti bontásban (forint)

Magyarországon a háztartások egészségügyi kiadásaib ól finanszíro-zott hálapénz az összes egészségügyi kiadás 2,1 % -át teszi ki, ez több, mint az EU országok átlaga. A fels őfokú képzettség űek által fizetett hálapénz átlagosan duplája az alapfokú végzettség űek vagy végzettség nélküliek és másfélszerese a középfokú v égzettség űek által fizetettnek

Forrás: KSH, Századvég

0

500

1 000

1 500

2 000

2 500

3 000

3 500

4 000

4 500

5 000

20

10

20

11

20

12

20

13

20

14

20

15

20

16

alapfokú vagy nincs iskolai végzettsége középfokú érettségi nélkül

középfokú érettségivel felsőfokú

Az egészségpénztárak taglétszámának alakulása és összeté tele (ezer f ő)

Magyarországon az önkéntes egészségügyi finanszíroz ást lebonyolító egészségpénztárak taglétszáma 2012-ig e melkedve 1,1 millió f ő közelébe n őtt, azóta – valamelyest csökkenve –1 millió f ő fölött maradt

Forrás: MNB, Századvég

0

200

400

600

800

1 000

1 200

Időszak végén új belépők nélkül Új belépők

Hazánkban a vállalkozások és a non-profit szervezet ek előretörése leginkább a házi (feln őtt és gyermek) orvosi, a véd őnői, a fogászati, valamint az otthoni szakápolási ellátásban terjedt el. Nem elhanyagol-ható a szerepük a kórházi, a szakrendel ői, a művese-kezelési, a laboratóriumi, valamint a CT, MRI ellátásban sem

Egészségu ̈gyi szolgáltatók számának megoszlása szakfeladatonké nt (NEAK, 2017)

Forrás: PTE ETK

Az egészségügyi vállalkozások közfinanszírozásból t örtén ő része-sedésénél a 2010-es évek elejének hullámhegye után h ullámvölgy jött. A non-profit szervezetek súlya is változó

6,9

12,113,7

15,015,9 15,8

18,8

30,9

31,7 32,4

26,8

24,6

24,3

25,8

22,423,1

1,0 1,4 1,5 2,2 2,84,3 5,6

4,62,9 2,8

1,9 1,8 1,81,8

3,8 3,9

0

5

10

15

20

25

30

3519

95.

1996

.

1997

.

1998

.

1999

.

2000

.

2001

.

2002

.

2003

.

2004

.

2005

.

2006

.

2007

.

2008

.

2009

.

2010

.

2011

.

2012

.

2013

.

2014

.

2015

.

2016

.

2017

.

Pia

ci r

észe

sedé

s (%

)

vállalkozások non-profit

Forrás: PTE ETK

Vállalkozások és non-profit szervezetek részesedése a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezel ő (NEAK) gyógyító-megel őző közfinanszírozásból

A szakképesítésük külföldön történ ő elismerése céljából hatósági bizonyítványt kér ő egészségügyi szakdolgozók száma (f ő)

Az egészségügy munkaer őhiányát els ősorban a Kormány négylépcs ős béremelésének hatása oldja, de fontos az ágazatbó l külföldön munkát vállalók számának fokozatos vissza esése is

Forrás: ÁEEK, Századvég

1111 1200 1108955 948 941 823

416438 633

655 673 707

631

202219

255263 234 252

258

4844

6577 88 71

54

0

500

1000

1500

2000

2500

2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016

Orvos Szakdolgozók Fogorvos Gyógyszerész

Orvosok jövedelmének aránya az átlagfizetéséhez (20 11)

Forrás: PTE ETK, OECD, 2011.

Azon országok közé tartozunk, ahol az orvosok átlag fizetése csak kismértékben tér el a nemzetgazdasági átlagtól. Ráa dásul a szak-orvosok és az általános orvosok átlagbére is közel van egymáshoz. Az elvándorlásban ezek jelent ős szerepet játszó tényez ők!

Forrás: PTE ETK, OECD, 2015.

2015-re (és az egészségügyi kiemelt béremelések nyo mán azóta bizonyára tovább) n őtt az orvosbérek el őnye a nemzetgazdasági átlaghoz képest, de a szakorvosoké az általános orv osokéhoz viszonyítva nem

Orvosok jövedelmének aránya az átlagfizetéséhez (2015)

Havi bruttó átlagkereset a nemzetgazdaságban és a hum án-egészségügyi ellátásban

200.000

220.000

240.000

260.000

280.000

300.000

320.000

340.000

360.000

J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á

2014. 2015. 2016. 2017. 2018.

Hav

i bru

ttó á

tlagk

eres

et (F

t/hó)

Nemzetgazdaság összesen humán-egészségügyi ellátás

A 2015 óta tartó ágazati béremelések hatására az eg észségügy-ben az átlagkeresetek már-már meghaladják a nemzetga zdaság egészében elértet

Forrás: PTE ETK

A tartósan betöltetlen háziorvosi körzetek aránya az e gyes megyékben (százalék)

Az OECD összehasonlítása szerint hazánkban az egész ségügyi ellátás er ősen kórházközpontú*. A hatékonyság az alapellátás ( „a kapuőri szerep”) fejlesztésével növelhet ő. Ennek akadálya a sok betöltetlen háziorvosi körzet. Különösen a hátrányo s helyzet ű térségekben nagy a feszültség

Forrás: ÁEEK, Századvég

0,0

2,0

4,0

6,0

8,0

10,0

12,0

14,0

16,0

Bo

rso

d-A

baú

j-Ze

mp

lén

meg

ye

Bék

és m

egye

Jász

-Nag

yku

n-

Szo

lno

k m

egye

Bác

s-K

isku

nm

egye

Toln

a m

egye

Som

ogy

meg

ye

Hev

es m

egye

Fejé

r m

egye

Szab

olc

s-Sz

atm

ár-

Ber

eg m

egye

Nó

grád

meg

ye

Haj

du

-Bih

arm

egye

Pes

t m

egye

(Bu

dap

est

nél

kül)

Bar

anya

meg

ye

Vas

meg

ye

Ves

zpré

m m

egye

Cso

ngr

ád m

egye

Győ

r-M

oso

n-

Sop

ron

meg

ye

Ko

már

om

-Es

zter

gom

meg

ye

Zala

meg

ye

14,2

9,1 8,77,8

6,1 5,8 5,5 5,2 5,2 4,9 4,5 4,5

3,2 2,9 2,9 2,6 2,6 2,3 1,9

*Nálunk 2017-ben 100 ezer lakosra 700 ágy, míg az EU-ban átlagosan 490 ágy jutott

Az egészségügy dilemmája örök érvény ű: hogyan képes követni a finanszírozható kínálat (supply) az állandóan fokoz ódó (a betegek, a hozzátartozóik, a technológiai fejl ődés stb. által gerjesztett) keresletet (demand)

A fenntartható egészségügyi rendszer kulcs elemei

Forrás: PTE ETK, World Economic Forum and McKinsey & Company. The Financial sustainability of Health Systems A Case for Change. 2012.

Összegzés helyett

Az egészségügy átalakításában elindult

folyamatok, a béremelések és más "itthon tartó"

intézkedések, a kiemelt beruházások, az

átvilágítások akkor vezetnek eredményre, ha

• az egészséges szerkezet irányába további

lépések történnek, s

• a hatékonyság mind gazdaságilag, mind az

emberek egészsége tekintetében tovább javul.

KÖSZÖNÖM A MEGTISZTELŐ FIGYELMET!

33